17. Fővárosi Informatika Alkalmazói Tanulmányi Verseny. 2007/2008-as tanév. Szövegszerkesztés

Átírás

1 17. Fővárosi Informatika Alkalmazói Tanulmányi Verseny 2007/2008-as tanév Szövegszerkesztés Pályázó: 7. A. Felkészítő tanárok: Lugosi Márta Kanyuk Ferenc Nargang Lajos Informatika Informatika Biológia Budapest, február 08.

2 Környezetszennyezés A szennyezés általánosságban olyan folyamat, vagy cselekedet, amely a vegyi anyagok környezetbe kibocsátást jelenti, és szennyezettséget eredményez, illetve ami a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelését okozza. A környezetszennyezés az emberi társadalom kedvezőtlen irányába halad. A környezeti elemek, pl.: víz, levegő, talaj anyagának összetétele változik a környezetszennyezés miatt. A környezet szennyezés lehet: fizikai kémiai zajszennyezés szennyvíz hőszennyezés talajszennyezés fényszennyezés túlzott agrokemizálás 1 Legáltalánosabb a vízszennyezés, légszennyezés és talajszennyezés. Már a történelem előtti időkben is szennyezték a környezetet. Levegőszennyezés háztartás 20% közlekedés 35% Üzemek 45% A levegőszennyezés okozói A járművek szerkezeteinek kopása során rákkeltő és allergiát kiváltó platina kerül a környezetbe. Gépkocsiktól növekszik az abroncskopácsból származó porok, a dízel olajból származó lebegő részecskék, nehézfémek és egyéb mikroszkopikus szemcseméretű toxikus anyagok kibocsátása is, melyek rákkeltők, szemirritációt, allergiát, légzőszervi megbetegedéseket is okozhatnak. A virágpollenhez kapcsolódó korom és egyéb szennyező anyagok a pollen fehérjeburkának szerkezetét megváltoztatva, azok allergizáló hatását szintén fokozzák. A népesség fele levegőszennyezés szempontjából rossz helyen lakik. 700 ezerrel kevesebb ember halna meg, ha a káros anyagokat kibocsátó járműket kivonnák a forgalomból. Az autókból kibocsátó ólom és nehéz fémek nem csak az emberre veszélyesek, hanem a zöldségekre és a gyümölcsökre is. A cink felszívódását megakadályozza az ólom és a kadmium, ezért a fertőzések egyre gyakoribbak. Néhány vegyület napfény hatására szmogot és ózont hoz létre. Ezek asztmát okoznak. A nagyvárosok levegője ózondús. Az ózon pl. a fénymásoló gépektől és a lézernyomtatóktól keletkezik. Az ózon ingerli a légutakat, mellkasi fájdalmat, köhögést és fizikai leterheltséget vált ki, rontja az asztmások állapotát. A városi gyerek közül sokkal többen lesznek asztmások és allergiások. A városban lakó felnőttek közül többen betegednek meg rákban, mint vidéken. Magyarországon egyre kevesebb a légszennyezettség: 1996 óta csak katalizátoros autókat állíthatnak elő. Ezzel a szén-monoxid 2 mennyisége is csökkent április 1-je óta a benzinkutak nem árulhatnak ólmozott üzemanyagot. 1 Vegyi eljárások és termékek alkalmazása a mezőgazdaságban. 2 Ez a káros anyag a motor égése során keletkezik. 2./ 7

3 A KSH adatai kommentár nélkül Légszennyező anyagok kibocsátása (tonnában) Megnevezés Hőerőmű Kén-dioxid Szén-dioxid Nitrogén-oxid Közlekedés Lakosság Szén-monoxid Nincs adat Illékony szerves vegyületek Szilárdanyag Metán Nincs adat Nincs adat Vízszennyezés A vizeket is számos szennyezés éri. Leggyakrabban az iparban és a háztartásokban keletkezett, a vizekbe tisztítatlanul bejutó szennyvizek okoznak környezeti károkat. A vízszennyezés következménye lehet a tápanyag-feldúsulás. Az ipari üzemek és feldolgozó gyárak káros vegyi anyagokat, pl. vas-kloridot, nikkelt, kadmiumot, higanyt és fémsókat engednek ki a környezetbe az ipari szennyvízzel együtt. A higany főként a vízi táplálékláncon keresztül juthat az emberi szervezetbe halak közvetítésével, metil-higany vegyület formájában. A vegyipar a kemikáliák széles skálájával szennyezi a vizeket. A PVC gyártás, valamint a cellulóz- és papíripar (amely a fehérítéshez klórt használ) komoly környezet szennyezők, például a részben nehezen lebomló, mérgező és rákkeltő szerves klórvegyületek kibocsátása miatt. Szennyező forrásként tartjuk számon azokat a településeket is, ahol nincsen kiépített csatorna rendszer. Az emberek által a tavakba és folyókba beledobált nem lebomló szemét szintén nagymértékben hozzájárul a vizek szennyeződéséhez. Így állandóan ki vagyunk szolgáltatva annak, hogy mi történik a szomszédos országokban: ott mennyi csapadék hullik, vannak-e árvizek, hogyan szabályozzák a folyókat, szennyezik-e vizeket, stb. A Duna 11 országon folyik keresztül, tehát 11 ország használja és szennyezi a folyót. A vizek kóros algásodásának előzménye az, hogy a tengerbe műtrágya, valamint tisztítatlan, magas nitrát- és foszfáttartalmú szennyvíz kerül. A XIX. század végén az Elba vizét tisztítás nélkül használták fel. Egyes városokban a vezetők már a XIV. század elején próbálták megbirkózni a vízszennyezés problémáival. 3./ 7

4 Talajszennyezés Olyan anyag kerül egy bizonyos földterületbe, amellyel az otthoni élővilág nem tud mit kezdeni. A talajszennyezés leggyakoribb forrásai a szemét- és hulladéklerakók. A talaj számos élőlény élőhelye. A talajt főleg rovarirtó szerekkel, hulladékokkal, nitrogén- és foszfortartalmú műtrágyákkal szennyezik. A talaj szennyezésének mellékhatása: a növények felszívják a szennyezést és rajtuk keresztül jut az emberi szervezetbe, így megbetegítve különböző szerveinket. A só-koncentráció növekedése még napjainkban is a legjellemzőbb és minden bizonnyal a legszélesebb körben elterjedt formája a talajszennyezésnek. A talaj sótartalmának növekedése a világ öntözött gabonatermelő vidékeinek 7%-át érinti. Magyarország legfontosabb természeti erőforrása a talaj. A talajban nem csak a szennyező anyagok vannak, hanem az ásványi kincsek és talajvíz. A lakosság és az ipar környezetszennyező tevékenységéből származó anyagok legnagyobb részét a talaj fogadja magába. Magyarországon évente több tízmillió tonna szennyezőanyag kerül legfontosabb természeti erőforrásunkba. Magyarországon egy év alatt több tízmillió tonna salak, szemét, iszap, trágya és szennyvíz kerül a talajba. A közel 3000 hazai hulladéklerakó hely gyakorlatilag nem több mint egy földbe ásott lyuk, ami ha megtelik, akkor földet húznak rá és otthagyják. Szennyező anyagok lehetnek: háztartási szemét műtrágya, olaj benzin, gázolaj, só Talajszennyezés fokozódásával járó tevékenységek: hulladék tároló telepek bezárása talajerózió növelése a fák kivágásával műtrágya, rovarirtó szerek, talaj termékenységét javító egyéb szerek ésszerűtlen használata ábra Illegális szemét lerakók 4./ 7

5 HÍREK A Kercsi-szorosban a Volganyefty-139 tankhajó kettétört és 4000 tonna pakura és 5000 tonna kén ömlött a Fekete-tengerbe. Összegyűjtéséhez 200 embert látott hozzá. Újra habzik a Rába Szentgotthárdnál. Az osztrák bőrgyárak engedik szennyvizüket a Rábába. Persányi Miklós, hazánk volt környezetvédelmi minisztere a Népszabadságnak adott interjújában elmondta, hogy nálunk a legsúlyosabb gondot az okozza, hogy a lakások 93 százalékában ugyan van vezetékes ivóvíz, ezzel szemben a szennyvízcsatornával csupán a háztartások 53 százaléka rendelkezik. A maradék 40 százalék, derítőkön keresztül a talajba engedi a szennyvizet. Az egykori Csepel Művek területén 1200 tonna galvániszapot tároltak. A veszélyes anyag elszállítása már folyamatban van, reméljük a több évi tárolás alatt nem szennyezte meg a Dunát. A talaj fertőzöttségét próbafúrásokkal, talajminta vétellel ellenőrzik. Környezetvédelem Nagyon fontos környezetünk védelme, erre hívja fel a világ figyelmét a Környezetvédelmi Világnap, melyet minden évben június 5-én tartanak. Az ENSZ Közgyűlése március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította, így minden évben megemlékezünk e természeti kincsünkről. A műanyag ne károsítsa környezetünket! A világon keletkező szilárd háztartási hulladék közel 20%-a műanyag. Az elnevezés is egyfajta természettől idegen, pótanyagra utal. A műanyag széles körben elterjedt alapanyag, mert aránylag kevés energia kell a termékek gyártásához, könnyű alkatrészek gyárthatók belőlük, ami kisebb üzemanyag fogyasztást eredményez (pl. járműveknél). Magyarországon is évről évre növekszik a műanyagok felhasználása, csak sajnos jelentős részük (kb. 40%) csomagolóanyagként kerül a piacra, ami gyorsan válik hulladékká. A szilárd hulladék eltüntetésének egyik módja a hulladékégetés. Az égés során hő keletkezik, ez átalakítható villamos energiává, ami felhasználható, pl. távfűtéshez is. Az égető műveket, el kell látni korszerű füstgáztisztító berendezésekkel. Az égetésnél rosszabb a hulladékok újrahasznosítás nélküli lerakása, mert a műanyagok szempontjából a nyersanyag, és a felhasznált energia teljes pazarlását jelenti. A szelektív hulladékgyűjtés az első lépés a műanyag hulladékok hasznosításához. A szelektív hulladék gyűjtése 6-7 éve folyik szervezetten hazánkban. A műanyag újrahasznosításának egyik, a legnagyobb jövő előtt álló módszere az újraömlesztés, az ömledékből új termék létrehozatala. Ehhez szükséges a műanyagot fajtánként elkülöníteni, mert a különböző fajták a fázishatásoknál könnyen szétválnak, mechanikai tulajdonságaik gyengék lesznek. Felkapott kutatási téma a lebomló műanyagok témaköre. Ez az anyag a természetes mikroorganizmusok 3 hatására a biomasszához hasonlóan elbomlik. Érdekes tény, hogy a műanyag feltalálásakor az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy az UV sugárzás hatására ne bomoljanak le. Ezt különböző adalékanyagokkal el is érték, így az eldobott műanyag évtizedekig nem bomlik le. A lebomló műanyag fejlesztésénél fontos követelmény, hogy az anyag a jelenlegihez hasonló tulajdonságokkal és árral rendelkezzen, valamint a jelenlegi műanyag-formáló gépekkel feldolgozható legyen. Így lehetőség nyílna rá, hogy sok egyszer használatos terméket kiváltson. 3 Mikroszkóppal vagy így sem látható parányi élőlény. 5./ 7

6 Hogyan lehet megvédeni a környezetet? Nem szemetelünk! Szelektív hulladékgyűjtés. Újra hasznosítható anyagok felhasználása (nejlon zacskók helyett papírzacskók). Eldobható elemek helyett újratölthető elemek, akkumlátorok használata. Energiatakarékosság izzók használata. A nem használható energiafogyasztási eszközöket áramtalanítljuk (lámpák, televíziókat, számítógépeket, nyomtatókat, fénymásoló gépeket). Feleslegesen nem folyatjuk a csapvizet. Személyautók használata helyett a tömegközlekedés, a kerékpár vagy a gyaloglás választása. A talaj szennyezettségének figyelése. Zöldterületek kiépítése. A szennyvíz elvezetése, a csatornarendszer bővítése. Nap-, víz-, és szélenergia nagyobb kihasználása. Magyarországi környezetvédelmi szervezetek (a teljesség igénye nélkül) Szimbiózis Ifjúsági Környezetvédelmi Szervezet Sansz-Ökotárs: Zöld Gondolat Lovagrend: Magyar Biogáz Egyesület: MGYOSZ Környezetvédelmi Bizottság: Zöld Kereszt Egyesület: Zöld Pók Alapítvány: KÖVET-INEM Hungária Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület Tisza Klub Környezet- és Természetvédő regionális Társadalmi Szervezet: HuMuSz Hulladék Munkaszövetség: Zöld Fiatalok: 6./ 7

7 Irodalomjegyzék Tartalomjegyzék Környezetszennyezés...2 Levegőszennyezés...2 A KSH adatai kommentár nélkül...3 Vízszennyezés...3 Talajszennyezés...4 HÍREK...5 Környezetvédelem...5 A műanyag ne károsítsa környezetünket!...5 Hogyan lehet megvédeni a környezetet?...6 Magyarországi környezetvédelmi szervezetek...6 Irodalomjegyzék...7 Tartalomjegyzék / 7