III. EGYÉB JELENTÉSEK. 1. Közlemények a magyar királyi földtani intézet chemiai laboratoriumaból.

Átírás

1 III. EGYÉB JELENTÉSEK. j 1. Közlemények a magyar királyi földtani intézet chemiai laboratoriumaból. (Tizenharmadik sorozat )* KaLECSINSZEY SÁNDOB-tÓl. I. Adatok a chemiai laboratórium történetéhez. A chemiai laboratórium földszinti nagy helyiségében egy nagy szellőző kapellát építettem. Ezen kapella egy kisebb és félig nyitott kapellával együtt 1420 koronába került, és ezt dr. Semsey A ndob meczenásunk volt szives kifizetni. Ezen kapella szerkezete és berendezése az eddigiektől sok tekintetben eltér, a miért e helyen röviden leirom. A szekrény váza fából készült, könnyen fel- és alá tolható üveges ajtóval és úgy van szerkesztve, hogy tökéletesen zár. Az asztal magasságú vízszintesen álló és a felső, a kéményhez ferdén támaszkodó lapja palából van. A 26 mlm vastagságú palatáblák olyan minőségűek, hogy a sósavoldat alig támadja meg. A fülke 2-30 ] hosszú, 0-95 mj m ély; az egész szekrénynek a magassága pedig 2 70 A szellőzéshez szükséges nagy mennyiségű és megfiltrált levegő a folyosóról, csöveken át, a fülke mellső jobb és bal sarkában áramlik ki. Ezen levegőbevezetéssel azt értem el, hogy a kapellában mindenkor erős fokú szellőzés van, még akkor is, a midőn a fülke ajtaja egészen be van zárva; a fülke előtt dolgozó pedig nincsen a nagy léghuzamnak kitéve, miként a régi szerkezetű fülkéknél s így a dolgozó egészsége kevésbbé van veszélynek kitéve. * Az előző közlemények megtalálhatók a m. kir. Földtani Intézet 1885., 1887., 1888., 1889., 1891., 1892., 1893., 1894., 1896., 1897., és évi jelentésében.

2 (á) KÖZLEMÉNYEK A CHEMIAI LABORATÓRIUMBÓL A szellőzéshez külön e czélra épített kémény szolgál. Átalában a kémények belső részét czélszerű glazurával ellátott égetett agyagcsövekkel, a kellő gonddal, már építése alatt kibéleltetni, vagy pedig a mennyiben lehetséges, a belső oldalon nyitva hagyott kémény helyét az épület teljes leülepedése után agyagcsövekkel kibéleltetni. Ha a kémények belsejét bármely okból agyagcsövekkel kibéleltetni nem lehetséges, úgy legalább arra kell törekedni, hogy a közönséges mészhabarcs vagy czement helyett híg gipszszel vonassuk azt be ; ez azért jobb, mert a gipszet a savak és gőzök alig támadják meg, míg a szénsavas meszet elbontják, a midőn a közte levő oldbatlan homok idő múltával lehull s így anabzisünket veszélyezteti. A fülkében végződő kéményt bárom részre osztottam szét, úgy hogy a kapellában tulajdonképen bárom szellőztető nyílás látható, melyeket azután külön e czélra készített, kisebb és nagyobb téglával el lehet zárni vagy pedig egészen, vagy részben kinyitni, szellőztető nyilas magasságát és nagyságát alkalmas tégla betevésével változtatni lehet, a mit sok esetben igen czélszerűnek találtam. Ezen kívül a bárom szellőző nyílás előtt levő tért, a hová a vízfürdőt vagy más készüléket szokás elhelyezni, üveges ablakokkal lehet egyszerű módon egymástól elkülöníteni, elzárni, úgy hogy az egyes osztályokban bepárolgó és eltávozó gázok és gőzök a szomszédos osztály levegőjét nem fertőzik meg, sem pedig por a vizsgálandó anyagba nem juthat b e ; a szellőzéshez szükséges levegő pedig a védőszerkezet nyílásain át közlekedhetik. A kapella megfelelő gázcsapokkal és könnyen eltávolítható, három állandó vízfürdővel van ellátva. A gázcsapokat, valamint a vízfürdőhöz szükséges víztartót kívülről lehet szabályozni. A kapellában elhelyeztem egy csapos csövet, a mely ólomcső segélyével az alsó helyiségben levő kénhidrogén-fejlesztővel van összeköttetésben s így a H^S gázt magában a fülkében lehet felhasználni. Ugyancsak a fülkében van egy kettős vízcsap és egy levezető cső, továbbá az egyik oldalfalán 3 db. csapos cső, melyeken át gázokat, gőzöket vagy folyadékokat lehet kívülről a belső részbe vezetni. Világítására elektromos izzólámpa szolgál, melyet jobbra és balra lehet eltolni. A szellőzés elősegítésére a kapella, illetőleg a kémény felső részében gázláng gyújtható meg. A szekrény alsó része ajtókkal van elzárva, a hol különféle tárgyakat és készülékeket lehet tartani. A kisebb félig nyitott kapella az ablak mellett, a dolgozóasztal jobb sarkában van. Ez is vízfürdővel, gáz- és vízvezetékkel, vízlefolyó csővel, továbbá az alsó helyiségben végződő három csapos csővel, melyek egyike a kénhidrogen-készülékkel van állandóan összekötve; az alsó asztallap palatáblával, felső és oldal védője üveglappal van ellátva. Mindkét ka-

3 156 KALECSINSZKY SÁNDOR (3) pella közelében van az elektromos kontaktus, a vízfuvó és víz-levegőszivó készülék és az elektromosan jelző csengő. Ugyancsak dr. Semsey A ndok úr áldozatkészségének köszönhetjük azt, hogy a használat folytán törékenynyó vált, vagy másképen megsérült platina-tégelyeinket újakkal kicserélhettük. Az értékkülönbség 461 korona és 65 fillért tett- ki. Az intézeti leltárba dr. Semsey A ndok ajándókaképen bejegyeztünk még 6 db Bunsen-lámpát (27 K 90 f.), 1 db Hartnack-féle loupét (16 K) és egy rajzeszközt (14 K), összesen 57 korona 60 fillér értékben. A hivatalos elemzéseken kívül magánfeleknek is végeztettek analízisek, az ezek után járó bevétel 862 korona volt. A chemiai laboratórium leltárába felvett tárgyak vagyoni értéke év végével 193 darabszámmal 14,327 korona és 60 fillér volt. Ezen leltárba azonban a törékeny tárgyak és a szerszámok beleértve nincsenek. A szakkönyvtár, továbbá a bútor, a gáz- és vízvezetéki és az elektromos berendezés az intézet más leltáraiba vannak felvéve. A chemiai laboratóriumból, szerzőtől a következő dolgozatok kerültek ki. A szovátai meleg és forró konyhasós tavak mint természetes hőaccumulatorok. Bemutatva a M. Tud. Akadémia III. osztályának 1901 október 21-én tartott ülésén. A szovátai meleg és forró konyhasós tavából mint természetes höaccumulatorokról. Meleg sóstavak és hőaccumulatorok elállításáról. Előadta a M. Földtani Társulatnak 1901 november 6-án tartott szakülésén. Meleg sóstavakon végzett tanulmányainak eredményéről. Sok vetítéssel. Előadta a Math. és physikai Társulat 1901 november 21-én tartott ülésén. Végül szerzőnek a m. kir. földtani intézet külön kiadásában megjelent a következő munkája: A magyar korona országainak ásvány szenei (kőszenek, barnaszenek, lignitek) különös tekintettel chemiai összetételükre és gyakorlati fontosságukra. A k. m. Természettudományi Társulattól pályadíjjal jutalmazott mű. K alecsinszky SÁNDOK-tól, a m. kir. földtani intézet fővegyészétől. Egy átnézetes térképpel. 8, 310 lap. II. Elemzések. A következőkben'csakis [azon anyagok chemiai vizsgálatának és az agyagok tűzállósági fokozat meghatározásának [az [[eredményét és egyéb sajátságainak a leírását sorolom fel, melyeknek pontosabb lelőhelye ismeretes és a melyek általánosabb érdekűek.

4 (4) KÖZLEMÉNYEK A CHEMIA1 LABORATÓRIUMBÓL Kesztölczi mészkő, Esztergommegyében. A kétféle mészkőminta, melyet Schwarz A dolf esztergomi lakos küldött be, Kesztölcz község pecsétjével volt ellátva. L A világos szürke mészkő-minta, mely a Kesztölcz községi bizonyítvány tanúsága szerint a Budapest-Esztergom-Füzitői H. É. V. R. T. dorog-kesztölczi szárnyvasut mészkőbánya ipartelepéről való és az úgynevezett nyárási Kőszikla dűlőben fekszik. A Il-ik jelzésű az élőbbem nél világosabb színű volt. Ezeknek a részletes chemiai vizsgálata a következő eredményt adta: A levegőn teljesen megszáradt anyag 100 súlyrészében v o lt: Mészoxid (CaO) _. Magnéziumoxid (MgO)... Vasoxid kevés aluminiumoxiddal (Fe2Os -j-al20 8) Kovasav (SiO3) Széndioxid (COa) Higroskopos víz (H20)... Összesen I. H. 55'16 s. r s. r. 0'55 ( 0-32 «0-09 «0-05 «0'37 «0 20 «43-52 «43-76 <«0-25 «0-20 «99'94 s. r s. r. Ezen elemzésből azt látjuk, hogy a megvizsgált I. mészkőminta 98'68 o/o szénsavas meszet (CaC03-at) vízmentes anyagra átszámítva o/oszénsavas meszet és 0-34 o/0 szénsavas magnéziumot (MgCOs), a II. jelzésű pedig /o, vízmentes anyagra átszámítva 99'32 % szénsavas meszet (CaC03) és 0-10 % szénsavas magnéziumot tartalmaz. 2. Kis-Tapolcsányi szén, Barsmegyében. Ezen felső mediterrán korú szén előbb Fenyő-Kosztolányi szén neve alatt volt ismeretes. Az alábbi szénelemzéshez az anyagot a földtani intézethez József Á gost főherczeg 0 Pönségének kis-tapolcsányi uradalmi jószágigazgatósága küldötte be. A levegőn megszáradt szén 100 súlyrészében volt: Szén Hidrogén Nedvesség Hamu ' Éghető kén Összes kén Oxigén + N Kalória A fütőképességet direkte kalorimeterrel határoztam meg. 3. Jákfalvi szén, Borsodmegyében. A kétféle szénpróbát, mely kutatásból származott s I. és II. telep jelzéssel volt ellátva, Németh

5 158 KALECSINSZKY SÁNDOR (5) ÖDÖNné helyett L ichtnekker küldötte be és 1901 február havában megvizsgáltam. A levegőn jó l megszáradt szén 100 súlyrészében volt: Hamu Nedvesség Összes kén Kalória I n * A fütőképességet direkte kalorimeterrel határoztam meg. 4. Tatai és porosz szén. A földtani intézet fűtésére használt levegőn megszáradt tatai és porosz szén vizsgálata a következő eredményt adta: 100 súlyrészében volt: Tatai szén. Porosz szén. Nedvesség _ *895 s. r s. r. Hamu _ «2-54 «Összes kén _... 0'50 «0'69 «Fütőképesség kalória 7624 kalória. A fütőképességet direkte kalorimeterrel határoztam meg. 5. Derna, környékéről, Biharmegyéből való lignit. A lignitet K árolyi Gyula gróf küldte be Bályokról. Elemezte dr. Emszt Kálmán. A levegőn megszáradt lignit 100 súlyrészében v o lt: Szén (C)....._ '49 s. r. Hidrogén (22)..... _ «Oxigén + Nitrogén (O-j-A7) *85 «Nedvesség [H2O) _ *15 «Összes kén (S) _... _ 1 *84 «Hamu... _ «Fütőképessége = 4281 kalória. Összesen _ ÍOÖ OO «6. Kartól környékéről (Pestmegye) való lignit. Az alább közölt elemzésekhez szükséges anyagot Schossberger L ajos budapesti lakos küldte be. A levegőn teljesen megszáradt lignitnek 100 súlyrészében van:

6 ( 6) KÖZLEMÉNYEK A CHEMIAI LABORATÓRIUMBÓL. 159 I. n. Szén (C)... _ s. r s. r. Hidrogén (H) _ «4-05 «Oxigén és Nitrogén ( 0 + AT) _ «17-55 «Összes kén (S) «3-64 <( Hamu _.._ «8-11 «Nedvesség.._...._ «20-14 <«Fütőképessége kalória 4911 kalória. 7. Beregszászi kaolin. A kaolint beküldte Kaszab és társai beregszászi kaolin művek társasága. Elemezte Dr. E mszt Kálmán. A levegőn megszáradt anyag 100 súlyrészében v a n : Kovasav (Si 0%) _ s. r. Aluminiumoxid (Al%03) ' 5 2 «Izzítási veszteség '30 «Yasoxid, kalczium-, magnézium-, alkálifémoxidok és kénsav.... _ nyomokban Összesen s. r. Tűzállósági fokozata = Lipcse-Polyánai agyag, Mármarosmegyében. A lipcsei körjegyzőségtől beküldött ((Lipcse-Polyána határából)) jelzésű agyag, körülbelül 1000 C hőfoknál kékes szürke színnel égett ki, míg a körülbelül 1200 C hőmérsékletű kemenczében már hólyagosán megolvadt. Ezen agyag tehát nem tűzálló és tűzállósági fokozata = Az erdélyrészi sóterületek tanulmányozása. Az elmúlt évben a nm. Minisztérium megbízása folytán megkezdett tanulmányom folytatásának főtárgyát az képezte, hogy az erdélyrészi sósvizeket és sósterületeket különösen kálisó tartalmuk szempontjából vizsgáljam meg. E végből 1901 junius 30-án Budapestről elutaztam és helyszíni tanulmányokat szeptember hó 10-ig végeztem, még pedig a következő helyeken : Alsó-Rákos, Felső-Rákos, Yargyas, Homoród-Darócz, Homoród- Városfalva, Homoród-Szent-Péter, Homoród-Szent-Pál, Homoród-Recsenyéd, Homoród-Szent-Márton, Homoród-Abásfalva és Gyepes, Homoród- Keményfalva, Homoród-Zsombor, Homoród-Újfalu, Homoród-Oklánd, Homoród-Karácsonyfalva, Homoród-Almás, Homoród-Lövóte, Küküllő- Kemónyíalva, Székely-Udvarhely, Korond, Atyha, Parajd, Sóvárad és Szováta. A felsorolt helyeken zár alatt és a m. kir. pénzügyőrség felügyelete alatt levő sóskutak, több helyen pedig sósforrások is léteznek.

7 160 KALECSINSZKY SÁNDOR (7) A legtöbb sósforrás van Szovátán (Maros-Tordamegyében), azután Parajdon és Korond környékén (Udvarhelymegyóben), a miért ezen helyeknek a tanulmányozása vett a legtöbb időt igénybe. A helyszínén történt megfigyelések és egyes mérések.mellett megfelelő mennyiségű sósvízről és a hozzáférhető kősóról is gondoskodtam, hogy ezeket azután a chemiai laboratóriumban tovább vizsgáljam meg. Az elemzés eredményét annak idejében közölni fogom. Magyarország erdélyi részében igen sok helyen találunk a miocén korszakból származó hatalmas sótelepeket és ezek tájékán sósforrásokat, sőt több helyen kisebb-nagyobb sóstavakat is. A szovátai sóstavak az egész kontinensen párjukat ritkítják nemcsak azért, mert környéke szép erdős hegyekkel van körülvéve és mert a tavak nagy terjedelműek, mélyek és igen sűrüek, hanem főképen azon sajátságuknál fogva, hogy hőmérsékletük az eddig ismert tavakétól egészen elütő. A tó felszínén ugyanis a víz hideg, alatta pedig a hőmérséklet fokozatosan nő, a maximum (38 70 C ) elérése után a hőfok megint fokozatosan csökken, 'míg az alsó rétege majdnem hideg. A téli időszakban is a jégréteg alatt bizonyos mélységben C hőfokú folyadékot találunk. A meleg-forró folyadékréteg tehát két hidegebb réteg között foglal helyet. Ezen különös jelenségnek a magyarázata és az eddigi vélemények egészen elütök voltak, miért is a midőn a szovátai sósterület tanulmányozásával voltam elfoglalva, kapcsolatosan e sóstavak magas hőmérséklet okának kikutatásával is részletesebben foglalkoztam. Tanulmányom részletesebben más helyen olvasható * az alábbiakban csupán a végeredményeket szándékozom röviden előadni. Szovátán a legnagyobb (kb. 42,000 ma) és legmélyebb (10 34 ^) a Medve-tó, a mely év tájékán keletkezett. Ezen igen tömény sóstó felszínén két kisebb hegyipatak édesvize folyik át, a melyről aztán a csak gyengén sóssá lett víz, a körülbelül egy hold területű és 6 7 mj mély Magyorósi-tóba folyik. Ezen és a régen ismert Fekete-tavon kívül vannak még a vörös, a zöld és más tavak. Csupán érinteni akarom azt, hogy a fokozatosan csökkenő hőmérsékletű folyadék fokát közönséges minimum maximum-hőmérővel megmérni nem lehetett, hanem azt másféle módszer segélyével határoztam meg. [ * A szovátai meleg és forró konyhasóstavak mint természetes liőaccumnlatorok Math. és Term.-tud. Értesítő XIX. kötet p A szovátai meleg és forró konyhasóstavak mint természetes hőaceumulatorok Akadémiai Értesítő XIII. kötet p A szovátai meleg és forró konyhasóstavak mint természetes hőaceumulatorok. Meleg sóstavak és hőaceumulatorok előállításáról. Földtani Közlöny XXXI. [kötet p Ugyanott németül, p

8 KÖZLEM ÉNYEK A CH EM IAI LABORATÓRIUM RÓL. 161 A következő táblázatban a M edve-, a M agyorósi- és a Fekete-tavakon nyert mérési adataim átlagát állítottam össze : M éter t C M e d v e -tó M a gyorósi-tó F e k ete-tó N a Cl % t C N a Cl o/o f C Pajsúly Fajsúly Fajsúly N a Cl O/o _ ii * * I _ O og'l E táblázat a legjobban mutatja azt, hogy a M edve-tónál a felszín hőmérséklete a levegőéhez hasonló, alatta pedig fokozatosan emelkedik, 1'32 m-nél eléri a maximumot, azután a hőfok megint fokozatosan leszáll. A víz fajsúlya és sótartalma a felszínen a legkisebb és kb lnnél eléri töménysége határát. Hasonló természetű a M agyorósi-tó is, csakhogy kevésbbé meleg, míg a F ekete-tó majdnem hideg. A sóstavak melegvizének az eredetéről a vélemények és nézetek A m. kir. földtani intézet évi jelentése

9 162 K A L E C S IN S Z K Y SAN DO K (9) igen különbözők voltak. A legegyszerűbb és legátalánosabban elterjedt hit az volt, hogy a tóban egy nagy meleg forrásnak kell lenni, mások ellenben chemiai folyamatra, növényi részeknek, bitumennek vagy piritnek stb. oxidációjára gondoltak. Nagyszámú mérési adataim alapján határozottan és minden kétséget kizáró módon bizonyítottam be, hogy a szovátai sóstavak meleg-forró vize nem thermális eredetű; további vizsgálatok és megfigyelések pedig a mellett szólnak, hogy éghető anyagok oxidációja a magas hőfok előidézője nem lehet, hanem a melegség oka egyedül a nap. Ezt bizonyították a legjobban egy kis meleg sóstónak a lecsapolása, valamint az, hogy a helyszínen mesterséges úton meleg sóstavakat állítottam elő. A tömény sósvíz a naptól csak akkor melegedik fel, ha felszínén édesvízréteg van. A felmelegedés foka a kétféle folyadék (édesvíz és sósvíz) fajsúlyainak különbségétől és az édesvízréteg vastagságától függ. A jelenség magyarázatát a következőképen adhatjuk : Sóstavaink a nap sugárzó melegétől melegednek fel. A látható és az ultravörös napsugarak a víztől és a konyhasóoldattól nemcsak a felső részében, hanem egy bizonyos mélységig elnyeletnek. Ha a tó vize homogén volna, úgy a meleg a felszínen gyűlne össze. A felszín azonban olyan hely, hol különösen párolgás és kisugárzás által nagy melegveszteségeket szenved és ez az oka annak, hogy a közönséges tavakon és a tengernél a felmelegedés nem olyan nagy. Sóstavainknál az édesvíz alatt levő sósvíz is a napsugarak elnyelésétől felmelegszik, de nagy sűrűsége miatt ez a felületre íelszállani akadályozva van s így a meleg a veszteség színhelyére nem juthat el. A nappal folytonosan hozzája juttatott meleget tehát csakis vezetéssel adhatják tovább mind felfelé, mind lefelé, másnap azután a meleghez újabb meleg járulhat hozzá. Mivel a sósvizen levő édesvízréteg egyúttal rossz hővezető is, ezért ez nemcsak közvetítő, hanem védő szerepet is játszik. Mivel e sóstavak a nap melegét bizonyos fokig összegyűjtik (őszszel 70 C -on felül is) és ezt magukban hosszabb ideig mintegy elraktározva tartják, azért ezen természetes, valamint a mesterségesen készített tavakat hőaccumulatoroknak is tekinthetjük. Ily módon egy új jelenséghez, egy ríj hőforrás ismeretéhez jutottunk. Ezen jelenségnek az ismeretét, a tudományos értéken kívül gyakorlatilag is lehet értékesíteni. Lehetne az erdélyrészi hideg sóstavakat melegekké átalakítani egyszerűen az. által, ha reájuk édesvizet folyatunk. Ugyan i Ív módon meleg sósmedenczéket, hőaccumulatorokat is elő

10 ( 10) KÖ ZLEM ÉN YEK A CH EM IAI LABORATÓRIUM BÓL. 163 állíthatunk, a melyeket pl. fürdésre, esetleg idővel házi és ipari czélokra is használhatunk. Röviden felemlítettem, hogy a nap melegének nagyobbmérvű felhalmozódása bizonyára másféle folyadékoknál és oldatoknál is lehetséges. Az eddigi adatokból kiszámítottam azt, hogy a medve-tó mikor kezdett felmelegedni, illetőleg hogy az mikor keletkezett. Végül röviden elmondom azon véleményemet, hogy a tavak és környéke milyenek lehettek a múltban és milyenek lesznek a jövőben.