FELSŐSZENTIVÁNI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 FELSŐSZENTIVÁNI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1

2 1. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított célés feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 2. Az intézmény meghatározása Az intézmény neve: FelsőszentivániNapközi Otthonos Óvoda Székhelye (címe): 6447, Felsőszentiván, Martinovics u. 2. Az intézmény alapítója: Felsőszentiván Község Önkormányzata Az intézmény fenntartója: Felsőszentiván Község Önkormányzata Oktatási azonosítója: Alapító okiratának kelte: A költségvetési szerv államháztartási szakágazati besorolása: Óvodai nevelés Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás Óvodai intézményi étkeztetés Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott óvodavezető látja el. Az intézmény önálló költségvetéssel nem rendelkezik. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végezhet. Bélyegzők felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Felsőszentiváni Napközi Otthonos Óvoda 6447 Felsőszentiván, Martinovics u. 2. Adószám: Körbélyegző: Felsőszentiváni Napközi Otthonos Óvoda 2

3 Az intézmény bélyegzőinek a használatára az óvodavezető jogosult. 3. Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete: Az intézmény önálló intézményként működő jogi személy. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított Felsőszentiváni Községi Önkormányzat képviselőtestülete által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szerv gondoskodik az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról. Gazdálkodással kapcsolatos feladatokat től a Felsőszentiváni Közös Önkormányzat Hivatala látja el. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Felsőszentiváni Községi Önkormányzat gyakorolja. 4. Az óvodai nevelés célja: Az intézmény alapvető célja az óvodai nevelés-oktatás, napközbeni ellátás. Az óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető indivídum és szociális lény aktivitását. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés - az érés - sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tehát nem csupán "megengedi", hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez, akárhogyan is nézzük, komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét - eltérő kulturális színvonalon - a családok teljesítik. Az óvoda azonban nem csupán kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb színvonalra emelését is vállalja, azaz: kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a szociális tanulást. Az óvodai nevelés sajátosságai: A sajátos nevelési igényű gyermekek (testi, érzékszervi és beszédfogyatékos) integrált óvodai nevelése, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek közül a közoktatási törvény 121, (29) bekezdés b pontjából a dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, problémákkal küzdő gyermekek, valamint mentálisan retardált gyermekek óvodai nevelése a szakértői és rehabilitációs bizottság által elkészített szakvélemény alapján logopédiai ellátás. A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja: a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. A nevelés, mint "tudatos értékválasztás" a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik. A gyermeki megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatos érzékelés, 3

4 tapasztalás és cselekvés, ezért a nevelési alaphelyzetbe szervesen illeszkedő rendszeres tevékenységeket úgy kell értelmeznünk, mint a pedagógiailag meghatározott szocializáció igazi determinánsait. Az óvoda feladata tehát nemcsak a szűken vett iskolai feladatokra való felkészítés, hanem az életre való felkészítés valóságos tevékenységekkel és tevékeny életre alapozott nevelőmunkával. Az óvoda alaptevékenységeit csoportkeretben végzi. A csoportra való bontást a gyermekek életkora, fejlettségi szintje, illetve az adott körülmények határozzák meg. Ennek meghatározására nevelési évenként van szükség, és a lehetőségek figyelembe vételével változhat. A csoportlétszámok megállapítása a helyi körülmények figyelembe vételével történik a Köznevelési Törvény alapján. Az óvodavezető dönt a csoportok átmeneti és huzamosabb időre szóló összevonásáról. A csoportok működéséhez különböző szervezeti egységek kapcsolódnak, amelyek kiszolgáló tevékenységet látnak el. A gyermekek létszámának megfelelően mosdók és wc-k; Tálaló helyiség; Egyéb közös használatú helyiségek (raktár, melegítő konyha); Játékudvar. 5. Az óvodai jelentkezés A jelentkezés rendjét az Oktatási és Kulturális Minisztérium által évente kiadott rendelkezés tartalmazza. A beírás helyéről, idejéről, szükséges okmányokról a szülők előzőleg tájékoztatást kapnak. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal. Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. 6. Az óvodai elhelyezés, keletkezése, megszűnései, óvodai felvétel, mulasztások igazolása A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. 4

5 Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. A nevelési év megkezdése után új gyermek felvételére, illetve átvételére akkor kerülhet sor, ha az óvoda létszáma, személyi, tárgyi körülményei lehetővé teszik. Az óvodai elhelyezés a szülő kérelmére, másik óvodába történő átvétellel megszűnik. Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvoda nyilvántartásából törölni kell. Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek óvodai jogviszonya a bekezdés szerint megszűnt. A gyermekek adatait az óvodai felvételi és előjegyzési napló tartalmazza. A felvételi és mulasztási napló a csoportba beírt gyermekek adatait és hiányzásait rögzíti. Vezetéséért a csoportvezető óvodapedagógus felelős. Az óvodavezető értesíti a jegyzőt, ha a gyermek az óvodából tíz napnál többet hiányzik igazolatlanul, feltéve, ha az óvoda a szülőt legalább két alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztások következményeiről. A gyermek távolmaradását a szülőknek minden esetben jelentenie kell. A beteg gyermek, az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelésioktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg vagy lázas, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelésioktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazoltnak kell tekinteni: ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy nem viszi gyermekét az óvodába, ha a gyermek engedélyt kapott a távolmaradásra, ha a gyermek beteg volt és azt az orvos igazolja. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban: igazolja, hogy a gyermek iskolaérett, javasolja, a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét, javasolja, hogy a gyermek Szakértői Bizottsági vizsgálaton vegyen részt, Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a gyermek, tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó 5

6 helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, továbbá a gyermek, érdekeit szolgáló feladatokat. 7. Az óvodáztatási támogatás, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia, az óvoda vezetője az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről, a kifizetés esedékességét megelőzően a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló jogszabályban meghatározott időpontban és időtartamra vonatkozóan tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik. Az igazolt mulasztásból tíz napot a július-augusztus hónapokra eső mulasztásból a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az intézmény figyelemmel kíséri a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69. (2) / f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az óvoda vezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse: Ácsné Major Ágnes. 8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az óvoda minden munkavállalója és tanulója felelős: a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért. A gyermekek az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A foglalkozásokat követően a csoportszobákért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett lehetőség van az óvoda minden felszerelésének használatára. A csoportok stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az óvodavezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 6

7 9. Az intézményben tartózkodás rendje Az intézmény nyitva tartása: óráig Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával: A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek, vagy az általa megbízott helyettesítését ellátó óvónőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Az óvodai csoportok, és foglakozások látogatását külső személyek részére az óvodavezető engedélyezi. 10. A tanév helyi rendje A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő május 31-ig tart, mely évzáró ünnepséggel és ballagással fejeződik be. A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek: A nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (házirend, pedagógiai program, stb.) Óvodai rendezvények és ünnepélyek időpontjáról, felelősökről. Jóváhagyják az éves munkatervet. A nevelési év helyi rendjét, a házirendet és a balesetvédelmi előírásokat az óvodavezető ismerteti a szülőkkel az első szülői értekezleten. Az intézmény házirendjét ki kell függeszteni az épület bejáratával szemben, jól látható helyen. 11. Óvodai foglalkozások rendje: A nevelés és oktatás a heti ütemterv alapján az óvónő vezetésével a kijelölt termekben történik. A foglalkozások időtartamát az óvoda Pedagógiai programja tartalmazza. Az étkezési és foglalkozáson kívüli időt lehetőség szerint a szabad levegőn töltsék a gyermekek, vigyázva saját és társaik testi épségére. A foglakozások látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb látogatásra az óvoda vezetője adhat engedélyt. A foglakozások megkezdésük után nem zavarhatók. 12. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai. Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: 7

8 az Alapító okirat a Szervezeti és működési szabályzat a Pedagógiai program a Házirend az Éves munkaterv Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény Alapító okiratát Felsőszentiván Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete adta ki az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 8.. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21.. (3) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. Korm. rendelet 5.. (1)-(2) bekezdései, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. EMMI rendelet szerinti tartalommal, december 13- án. A Pedagógiai program A köznevelési intézmény Pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24.. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az óvoda Pedagógiai programja tartalmazza mindazokat a nevelési és oktatási feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre való felkészítésüket, a szociálisan hátrányban lévők felzárkóztatását, az év végére elérendő követelményszinteket korcsoportonként, valamint az éves oktatási ütemtervet. Az éves nevelési ütemtervet az óvónők készítik el az óvoda éves munkaterve, és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján. A Pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az óvoda Pedagógiai programja megtekinthető az óvodavezetői irodában. Az óvodavezető munkaidejében bármikor tájékoztatással szolgál a Pedagógiai programmal kapcsolatban. Házirend Az intézményi rendszabályok tartalmazzák a gyermekek jogait, kötelességeit, valamint az óvoda belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező. A házirendet, amelyet az óvodavezető készít, és a nevelőtestület fogad el, az SZMSZ melléklete tartalmazza. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét, a felelősök és határidők megjelölésével. 8

9 Az intézmény éves munkatervét az óvodavezető készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. 13. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése A közoktatási intézmény belső szervezeti felépítésének meghatározásánál a legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el, a körülményeknek megfelelően magas színvonalon. Az intézmény szervezeti felépítését a magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények érdekében határozzuk meg az alábbi módon: Óvodavezető: 1 fő Csoportvezető óvónő: 2 fő Dajka: 2 fő 14. A nevelőtestület Az intézmény nevelőtestülete: a nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak a közössége. Nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelési-oktatási kérdésekben, az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Amennyiben az óvodavezető szükségesnek tartja, vagy a nevelőtestület kéri, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A nevelőtestület döntései és határozatai az óvoda iktatott iratanyagába kerülnek. 15. Az óvoda vezetése A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy egyes ügyeket meghatározott körben, az általa megbízott óvodapedagógusra átruházhatja. Távollétében az általa megbízott óvodapedagógus látja el a 9

10 teendőit. A helyettes óvodapedagógus hatásköre az óvodavezető helyettesítésekor a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. 16. Az intézmény munkarendje Az óvodavezető feladatai: Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és történik és a meghatározott időtartamra vonatkozik. Az óvodavezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működésért, a takarékos gazdálkodásért. Felel az intézményben folyó pedagógia munkáért, az intézmény ellenőrzési, és értékelési programjáért. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyeket a fenntartó szervezeti és működési szabályzata nem von saját hatáskörébe. Általános feladatai: dolgozók munkaköri leírásainak elkészítése, az óvodai értekezlet előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az óvoda intézményének működéséhez szükséges működési feltételek biztosítása, a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezetekkel való együttműködés, az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, a belső, külső kommunikáció naprakész működtetése, a tehetséggondozás, a felzárkóztatás és az egyéni fejlesztés feladatainak megvalósítása, felel az óvoda ellenőrzési, rendszerének működéséért, a pályázatokon való részvétel ösztönzése, segítése, javaslatot tesz az alkalmazás személyi feltételeire vonatkozó kérdésekben, fegyelmi eljárásokat kezdeményez, jutalmazásokra tesz javaslatokat, éves pedagógiai munkatervek készítése, a szakmai működési feltételeinek biztosítása, az óvoda munkarendjének megszervezése, statisztikák elkészítése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, az óvodai csoportok nevelő-oktató munkájához útmutatás, segítségnyújtás, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, nevelői, munkatársi értekezlet előkészítése, lebonyolítása, a pedagógiai felkészültség, munka ellenőrzése, elemzés értékelése, a házi továbbképzések megszervezése, az óvónők adminisztrációs munkájának ellenőrzése, az ön és továbbképzés segítése, a munkaidő kimutatások ellenőrzése, elszámolások elkészítése, a szabadságolási tervek jóváhagyása, nyilvántartása, az intézmény éves költségvetésének előkészítése, 10

11 az intézmény fenntartásával, karbantartásával és felújításával kapcsolatos munkák felmérése és az azok iránti igény jelzése a fenntartónak és az adott település polgármesterének, a költségvetésben nem tervezett és a zavartalan működést biztosító rendkívüli kiadások szükségességéről, a kiadások mértékéről tájékoztatja a település polgármesterét, az új eszközök, játékok, berendezési tárgyak beszerzése, takarítási és tisztálkodási eszközök, szerek beszerzései, mennyiségi vagyonnyilvántartás vezetése, selejtezés elrendelése, leltározás, erről értesíti a fenntartót, az étel minőségének, mennyiségének és kiosztásának ellenőrzése, az óvoda törzskönyvének vezetése, a gyermekfelvétel megszervezése, lebonyolítása, a gyermekcsoportok kialakítása, a pedagógusok és a dajkák beosztása, munkarendjének kialakítása, a szülői munkaközösséggel való együttműködés, a helyettesítési beosztás elkészítése, a tűz- és munkavédelmi előírások betartása, kötelező munka alkalmassági vizsgálatok megszervezése, felelősséggel tartozik az óvoda tanügyi dokumentumainak pontos vezetéséért, a határidők betartásáért, felelős a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a munka és balesetvédelmi oktatás szervezése, lebonyolítása, a nyári ügyeleti rend elkészítése, a nyári takarítást ellenőrzi és eljár az ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségekben, a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógusok továbbképzésének megszervezése, a gyermek és ifjúságvédelmi munka irányítása. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Óvodapedagógusok feladatai: Az óvoda teljes nyitva tartása alatt valamennyi csoportban óvónő foglalkozik a gyermekekkel. Az óvodapedagógus munkaköri kötelessége, hogy a jogszabályokban meghatározott, az oktatási törvényben előírt, valamint a munkaköri leírásban részletezett feladatait ellássa, és jogait érvényesítse. A pedagógusok alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, helyi pedagógiai feladatait az intézmény éves munkaterve határozza meg. Munkakörének teljesítéséből adódó kötelességeit és jogait a munkaköri leírása tartalmazza, melyet nevelési évenként aktualizálni kell. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Dajkák feladatai és jogköre: A dajka mindazokat a feladatokat végzi, amely szükséges a gyermek egészséges óvodai ellátásához, az óvodában végzett pedagógiai munka célkitűzéseinek 11

12 eléréséhez. A dajka a 3 7 éves gyermekek nevelését ellátó intézményben az óvodapedagógus segítőtársaként végzi munkáját. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiéniás feltételeket, közreműködik a gyermekek egésznapi gondozásában, környezeti rendjének, tisztaságának megteremtésében. Ellátja a környezetgondozási, takarítási és baleset- megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél segítséget nyújt. Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva, önállóan szervezi és végzi. Munkaköri leírása tartalmazza kötelező magatartását, konkrét munkáját, feladatait, időbeosztását. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Az óvodavezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje: A vezető helyettesítését akadályoztatása esetén az általa megbízott óvónő látja el, teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. A vezetők tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a munkáltató másként intézkedik. Tartós távollétnek a két hét, illetve az ennél hosszabb időtartam minősül. Óvodapedagógusok és dajkák helyettesítése az intézményben: Helyettesítési elvek: elsősorban saját csoportjában dolgozó óvodapedagógus, hosszantartó helyettesítés esetén arányosan, egymás közt megosztva Helyettesítésnél figyelembe kell venni: váltótárs teherbírását, önkéntességet, egyenletes terhelést, családi hátteret, anyagi helyzetet. Csoportvezető óvónő távolléte esetén a gyermekekkel való foglalkozás csoportösszevonással is megoldható. Hosszabb időre szóló (15 munkanapot meghaladó) helyettesítés határozott idejű közalkalmazotti munkaviszony keretében is ellátható, a feladatnak megfelelő képzettségű személy alkalmazásával. A közalkalmazottak munkarendje: A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása: A közoktatásban alkalmazottak körét a Köznevelési Törvény 15. -a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a a, a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 19. -a rögzíti. A pedagógusok munkarendje: Az óvodában dolgozó pedagógusok munkarendje a kötelező órákból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll (felkészülési idő). Az óvónők munkarendjét, helyettesítési rendjét az óvodavezető óvónő állapítja meg. Az óvodapedagógus a munkaidő kezdete előtt legalább tíz perccel köteles megjelenni a munkahelyén. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát 12

13 lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanap reggel 7 óráig köteles jelenteni az óvodavezetőnek, hogy helyettesítési intézkedést tehessen. A pedagógus kérésére a gyermekápolási szabadság kiadását az óvodavezető biztosítja. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a csoportnaplót és a felvételimulasztási naplót az óvodavezetőnek eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő óvónő biztosíthassa a gyermekek számára az ütemterv szerinti előrehaladást. Az óvónők számára a kötelező óraszámon felüli, a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az óvodavezető adja. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógus jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözetben. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak munkarendje: Az intézményben az alábbi, nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelő-oktató munkát: 2 fő dajka. A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét az óvodavezető állapítja meg, az intézmény zavartalan működése érdekében (a munkaköri leírásokat a melléklet tartalmazza). 17. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az óvodákban folyó pedagógiai munka ellenőrzése, segítése az éves munkatervben rögzített időben, témában történik. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. 18. Tanügyi dokumentumok vezetése Az intézményben kötelezően vezetett dokumentumok: jelenléti ív, óvodai csoportnapló, óvodai felvételi előjegyzési napló, óvodai törzskönyv, felvételi és mulasztási napló, óvodai szakvélemény, étkező gyermekek számának naponkénti nyilvántartása, iktatókönyv, értesítés óvodaváltozásról, pedagógiai program, éves munkaterv, pedagógusok továbbképzési terve, alkalmazottak kötelező egészségügyi vizsgálatainak igazolásai, házirend, tűz- és balesetvédelmi oktatási naplók, tűzriadó gyakorlatok jegyzőkönyvei, értekezletek jegyzőkönyvei, óvodapedagógus munkaidőkeret nyilvántartó lap Fenntartónak évente beszámolót kell eljuttatni. 13

14 19. A vezető és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A nevelőtestület és a dajkák közötti kapcsolattartás az óvodai munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben a félévente egy alkalommal összehívott, valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazotti értekezleten valósul meg. Az egyes tervezési időszakok feladatait a csoport óvónője rendszeresen megbeszéli a csoporthoz beosztott dajkával. 20. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepek tükrözzék nemzeti hagyományainkat. Az ezzel kapcsolatos teendőket, időpontokat, felelősöket a nevelőtestület az éves munkaértekezletén határozza meg. A megoldás módjait, eszközeit a csoport pedagógusai a szülőkkel együtt határozzák meg a gyermekek életkorának, értelmi, érzelmi beállítottságának megfelelően. A hagyományok egy része kizárólag a gyermekcsoportban zajlik (névnap, születésnap, eszközkészítés valamilyen eseményre, kirándulás, színházlátogatás, stb.) Az intézmény hagyományos ünnepei, rendezvényei a következők: Márton nap Mikulás Karácsony Medve nap Busójárás ( helyi ) Március 15. Húsvét Anyák napja Évzáró Ballagás Az óvodai csoportok kirándulásokat szervezhetnek a gyermekek életkorának megfelelő programokkal és fizikai terheléssel. Anyagi költséggel járó kirándulást minden esetben a szülők egyetértésével lehet szervezni, amennyiben vállalják azok terheit. 21. Az óvoda külső kapcsolatai Az óvoda rendszeres munkakapcsolatot tart fenntartójával és a következő társintézményekkel: Általános Iskola Művelődési Ház és Könyvtár Háziorvos Védőnői Szolgálat Felsőszentiváni Szociális Szolgáltató Intézmény Bácsbokodi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Logopédus Gyógypedagógus Hitoktató, plébános Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Tanulási képességet Vizsgáló szakértői és Rehabilitációs Bizottság 14

15 Pedagógiai szakszolgálat Az intézményt külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető e feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak, eseti megbízás alapján. 22. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje A felnőttek közössége: a Szülői Munkaközösség. Az SZMK dönt saját működéséről, munkaprogramjáról, valamint a közösséget képviselő személyekről. Az óvoda minden csoportjában két fő SZMK-tagot választanak a szülők maguk közül. Az SZMK-tagok megválasztják maguk közül az elnököt. A szülők tájékoztatási formái: A szülő jogos igénye, hogy gyermeke előmeneteléről, óvodai magatartásáról, viselkedéséről rendszeres tájékoztatást kapjon. Ezért az óvoda a tanév során szülőértekezleteket tart. A szülői értekezleten ismertetjük a szülőkkel a tanév rendjét, az óvoda célját, feladatait, a nevelési és oktatási tervet. A tanév során kettő, a nagycsoportban három szülői értekezletet tartanak az óvodapedagógusok. Amennyiben a csoportvezető óvónő vagy az SZMK szükségesnek tartja, rendkívüli szülői értekezletet hívhatnak össze. A szülő, ha ezen kívül találkozni szeretne gyermeke óvónőjével, előre egyeztetett időpontban, az óvoda irodahelyiségében megteheti. Ezt a célt szolgálják a családlátogatások is. Ezen kívül a szülőknek napi szinten lehetőséget biztosítanak az óvodapedagógusok a gyermekükkel kapcsolatos kérdések megbeszélésére. 23. Társadalmi tulajdon védelme, belső ellenőrzése A társadalmi tulajdon védelme és megőrzése az óvoda valamennyi dolgozójának, szülőknek kötelessége, valamint a gyermekek ez irányú nevelése. Az óvodavezető az óvodai vagyon kezelését, ellenőrzését egyszemélyes felelősséggel végzi. Az óvoda tulajdonát képező tárgyakért, eszközökért anyagilag az intézményvezető a felelős, illetve az óvoda tulajdonát kezelő, használó személyek. A vagyon nyilvántartását az óvodavezető végzi. Vagyonegyeztetés, leltározás megfelelő ütemezéssel történik, a leltározást az arra kijelölt személyek végzik általános, vagy részleges ellenőrzéssel. A társadalmi tulajdonban bekövetkezett károk esetén az óvodavezető, a kár jellegének és nagyságának arányában, a hatályos jogszabályok értelmében köteles eljárni. 24. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását, az óvodát látogató védőnő látja el. Minden óvodapedagógus köznevelési törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. Ha a megelőzés érdekében tett erőfeszítéseink ellenére kisebb sérüléssel járó apróbb baleset előfordul, akkor az elsősegélynyújtásban jártas kolléga, az elsősegély ládában található gyógyszerek, és kötszerek szakszerű használatával ellátja. Szükség esetén orvosi ellátásról kell gondoskodni. Súlyosabb esetben azonnal orvost, mentőt kell hívni. Párhuzamosan értesíteni kell a szülőt a történtekről és az intézkedésekről. Minden balesetről 3 példányos 15

16 jegyzőkönyv készül, melyet a munkavédelmi felelőstől az óvónő kér el, akinél a baleset történt. A jegyzőkönyvet az óvodavezető és az adott óvónő írja alá. Egy példányt kap a szülő, egyet a település jegyzője, egy az óvodában marad. 25. Intézményi védő, óvó előírások A gyermek csak szülő, vagy felnőtt kíséretében jöhet óvodába. Hazabocsátáskor a gyermeket csak a szülőnek, illetve az általa megbízott személynek adhatja át az óvónő. Az a szülő, aki nem kíséri gyermekét az óvodába (óvodából) köteles erről írásos nyilatkozatot leadni az óvónőnek. Az óvodában, az egész nap folyamán, az óvónő a felelős a rábízott gyermekekért. Nem hagyhatja a gyermekeket az óvoda területén sehol felügyelet nélkül. Az épületben és az udvaron található veszélyforrásokra fel kell hívni a gyermekek figyelmét, s az elvárható magatartásformát életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. A gyermekek környezetéből el kell távolítani minden olyan tárgyat, amely sérülést okozhat. Séta, kirándulás esetén 10 gyermekenként legalább 1 felnőtt kísérje a gyermekeket. Az intézményben TILOS a dohányzás! 26. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben ide értve az óvoda udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos! A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.. (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 27. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulóbalesetek bejelentése a pedagógusok számára kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését a munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják. 28. Teendők tűz- és bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére Tűz esetén a tennivalók: tűzoltó készülék kezelése, tűzoltás és mentés, elsősegélynyújtás, rendfenntartás, a tűzvédelmi szabályzat alapján az óvodapedagógus tudatosítja a gyermekekben a teendőket, tűz esetén a menekülési irányt. Az óvodavezető gondoskodik róla, hogy az épület kiürítésére használt utak, folyosók és azok ajtóinak eltorlaszolása vagy leszűkítése még átmenetileg se történjen meg. Amennyiben a tűzeset jellege, kiterjedése azt indokolja, az épületben tartózkodókat szaggatott csengetéssel kell riasztani. A rendkívüli események (továbbiakban: bombariadó ) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.. (1)/n szakaszának végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. 16

17 A rendkívüli események megelőzése érdekében az óvoda dolgozói a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e? Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az óvoda vezetőjének. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. Az óvoda épületében tartózkodó gyermekek és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület: az óvoda hátsó udvara. A pedagógusok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek a csoportokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó gyermekeket haladéktalanul megszámolni, azok kíséretét és felügyeletét ellátni, a gyermekcsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! A bombariadó lefújása szóbeli közléssel történik. 29. A nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánossága Az óvoda, a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék. Az óvoda vezetője, vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. Az SZMSZ-t, a Házirendet és a Pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában, a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A Házirend egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a gyermekeket tájékoztatni kell. 30. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásainak figyelembe vételével, az e rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza. A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelésioktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni. A nevelési-oktatási intézménybe érkezett, és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell. 31. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen Szervezeti és működési szabályzatot a szülők, a dolgozók és más érdeklődők munkaidőben megtekinthetik az irodában. Jelen Szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete szeptember 1-i határozatával fogadta el. A Szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 17

18 32. Záró rendelkezések Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, óvodavezetői utasításként. Ezek a szabályzatok az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának a mellékletei. A mellékletekben található szabályzatok az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az óvodavezető megítélése ezt szükségessé teszi. Az SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Felsőszentiván, szeptember 1. Farkas Gabriella intézményvezető 18

19 TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések Az intézmény meghatározása Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete Az óvodai nevelés célja Az óvodai jelentkezés 3. 6.Az óvodai elhelyezés, keletkezése, megszűnései, óvodai felvétel, mulasztások igazolása.3. 7.Az óvodáztatási támogatás, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az intézményben tartózkodás rendje A tanév helyi rendje Óvodai foglalkozások rendje Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény szervezeti egységei, felépítése A nevelőtestület Az óvoda vezetése Az intézmény munkarendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Tanügyi dokumentumok vezetése A vezető és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

20 21. Az óvoda külső kapcsolatai Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje Társadalmi tulajdonvédelme, belső ellenőrzése A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Intézményi védő, óvó előírások A dohányzással kapcsolatos előírások A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok Teendők tűz és bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánossága Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Záró rendelkezések Mellékletek: 1.számú melléklet: Házirend 2. számú melléklet: Munkaköri leírások 3. számú melléklet: Leltárkészítési és leltározási szabályzat 4. számú melléklet: Ügyviteli és iratkezelési szabályzat 20

21 1. SZÁMÚ MELLÉKLET FELSŐSZENTIVÁNI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA HÁZIREND 21

22 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK AZ INTÉZMÉNY HELYE A KÖZNEVELÉSBEN, A NEVELÉSI ÉV RENDJE AZ ÓVODA NAPI NYITVA TARTÁSI RENDJE NYILT NAP ÉS NEVELÉS NÉLKÜLI MUNKANAP A NYÁRI ZÁRVA TARTÁS RENDJE AZ ÓVODAI FELVÉTEL KELETKEZÉSE AZ ÓVODAI BEÍRATÁSHOZ SZÜKSÉGES OKMÁNYOK KÖTELEZŐ ÓVODAI NEVELÉS AZ ÓVODAI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE GYERMEKEK NEVELÉSE AZ ÓVODÁBAN A GYERMEK ÉRKEZÉSE ÉS TÁVOZÁSA A GYERMEK JOGA AZ ÓVODÁBAN A GYERMEKEK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI A GYERMEKEK ÖLTÖZTETÉSE (RUHÁZATA) ÉTKEZÉSI DÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE TÁVOLLÉT AZ ÓVODÁBÓL A GYERMEKEK ÁLTAL AZ ÓVODÁBA BEVIHETŐ TÁRGYAK BETEGSÉG ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK A GYERMEKEK FEJLETTSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE SZÜLŐK (GONDVISELŐK) JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI FOGADÓ ÓRÁK RENDJE INTÉZMÉNYI ÓVÓ-VÉDŐ ELŐÍRÁSOK RENKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK ELVEI ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37 22

23 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK sorsz Megnevezés Adat 1. Intézmény neve: Felsőszentiváni Napközi Otthonos Óvoda 2. Intézmény székhelye 6447 Felsőszentiván, Martinovics u Intézmény feladatellátási helye 6447 Felsőszentiván, Martinovics u Intézmény telefonszáma, címe: 06/79/ , 06/70/ Intézmény alapító szerve: Felsőszentiván Község Önkormányzatának Képviselőtestülete 6. Intézmény fenntartója: Községi Önkormányzat Felsőszentiván 7. Az intézményképviseletére jogosult intézményvezetője: Az intézmény óvodapedagógusai: Az intézmény dajkái: Farkas Gabriella Bálind Józsefné, Kordé Istvánné Béláné Ternák Zsuzsanna, Brkity Ildikó 2. AZ INTÉZMÉNY HELYE A KÖZNEVELÉSBEN, A NEVELÉSI ÉV RENDJE Az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a köznevelési feladatot ellátó hatóság a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. 23

24 A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. A jegyző gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a köznevelési feladatokat ellátó hatóság számára. A köznevelési feladatot ellátó hatóság gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a területileg illetékes tankerületi központ, és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára, továbbá hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést. A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes köznevelési feladatot ellátó hatóság ellátja az igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat. A települési önkormányzat jegyzője az óvodás, a köznevelési feladatot ellátó hatóság a területileg illetékes tankerületi központ útján a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának. A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről, c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, 24