SZAKDOLOGOZAT. Budapest, Készítette: Palenik Eszter

Átírás

1 SZAKDOLOGOZAT Budapest, Készítette: Palenik Eszter

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK levelező tagozat külgazdasági vállalkozások szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJA, ÉS ANNAK MEGVALÓSULÁSA MAGYARORSZÁG VONATKOZÁSÁBAN Budapest, Készítette: Palenik Eszter 2

3 Tartalomjegyzék 1. ELŐSZÓ KOHÉZIÓS POLITIKA Kohéziós politika kialakulásának főbb szakaszai Kohéziós politika és a NUTS rendszer Kohéziós politika eszközrendszere Előcsatlakozási alapok Strukturális alapok jellemzői, célkitűzései Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) Kohéziós alap A források felhasználásának alapelvei A források folyósításához kapcsolódó pénzügyi szervezetek FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK RENDSZERE Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) NFT értékelése Új Magyarország Fejlesztési Terv ÚMFT értékelése MEGVALÓSULT PROJEKTEK ISMERTETÉSE Halászi község általános bemutatása (földrajzi elhelyezkedés, gazdasági-, társadalmi helyzet) Halászi által megvalósított projektek ROP 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése Turisztikai vonzerők fejlesztés megvalósulása Turisztikai fogadóképesség javítása Aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésére benyújtott pályázatok előzményei Pályázat megvalósulása Értékelés TÁMOP /2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben Előzmények

4 Pályázat ismertetése, célkitűzései A projekt megvalósításának előzményei Az intézmény erősségeinek és gyengeségeinek feltárása A pályázat megvalósulása Értékelés NYUGAT DUNÁNTÚLI RÉGIÓ JELLEMZÉSE Lehetőségek kihasználásának mértéke KIHÍVÁSOK, EREDMÉNYESSÉG ÚJ FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSA ÖSSZEGZÉS

5 1. ELŐSZÓ Az Európában megvalósult integrációs folyamatok példaértékűek az egész világ számára. A második világháborút követően senki sem hitte volna, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora fejlődési utat lehet bejárni. Ez a siker abból a szempontból is nagy súllyal bír, hogy ma már az EU-nak több Kelet Közép Európai ország is teljes jogú tagja. Az integrációra való törekvés olyan folyamatokat indított be, melyek enyhítették az olykor hatalmas különbségeket az országok között. Természetesen ennek megvalósulásához egy jól felépített, stratégiailag átgondolt szakpolitikára volt szükség, mely nem más, mint a kohéziós politika. Munkának során igyekszem majd rávilágítani a főbb összefüggésekre, vitatott témákra. Először bemutatom a szakpolitika kialakulásának előzményeit és fejlődési útját. Ezt követően a támogatások eszközéül szolgáló alapokat részletezem. Az alapok tevékenységének jobb megértéséért a Közösségi szinten értelmezett rendszert Magyarország vonatkozásában is bemutatom konkrét példákkal. Végül feltárom a jövő szempontjából fontos, esetleg problémás kérdéseket. Ezzel a leírással egy olyan szakpolitikáról adok áttekintést, aminek értelmezése bonyolult rendszeréből kifolyólag összetett. Célom, olyan átfogó ismeretek nyújtása, melyek rámutatnak a problémákra és azok lehetséges megoldására is. Ám a Magyarország számára sikerese fejlődési utat sem hagyom figyelmen kívül. 2. KOHÉZIÓS POLITIKA Az Európai Unió fejlődése hosszú és sikeres múltra tekint vissza. A kezdetben gazdasági együttműködést célul kitűző 5 európai országból egy mára erős gazdasági potenciállal rendelkező szinte egész Európát magában foglalkozó integrációvá nőtte ki magát. A fokozatos fejlődés, bővülés és a nemzetközi vérkeringésbe való bekapcsolódás rámutatott arra, hogy a kialakuló közösségnek nagyon sok hiányossággal, megoldásra váró kérdéssel kell szembenéznie. Jelentős problémának tekinthető az Európai Unió megalakulása óta uralkodó kettősség a mélyülés és a bővítés tekintetében. A probléma lényege, hogy a mélyülés, vagyis a gazdasági és pénzügyi integráció fejlesztése, elmélyítése élvezzen elsőbbséget vagy pedig a bővülés, azaz újabb tagok bevonása.(csáki, 2002) A nyolcvanas években az Unióhoz csatlakozott Görögország, Portugália és Spanyolország, három viszonylag fejletlen Európa 5

6 perifériáján fekvő ország. Majd 1995-ben Ausztria, Svédország és Finnország felvételével különösen fejlett jóléti államok lettek az összefogás részesei. Az Egységes Belső Piac megteremtésével illetve a Gazdasági és Pénzügyi Unió megvalósításával fejlődött a gazdasági és pénzügyi integráció is. Az EU arra törekszik, hogy határainak kitolása mellett, egy közös gazdasági és társadalmi alapokon nyugvó szoros integrációt valósítson meg tagországai között. Az integráció folyamatos bővülése során az Európai Uniónak sok nehézséggel kellett megküzdeni. Kezdetben gazdaságilag, társadalmilag hasonló fejlettségi szintű országokból alakult meg az EGK (Európai Gazdasági Közösség), ám a bővítések folyamán olyan országok is uniós tagságra tettek szert, amelyek nem képviseltek azonos gazdasági erőt a régi tagokkal összehasonlítva. Ezeket a fejlődésbeli különbségeket veszélyeztették a társadalmi és gazdasági integráció egységét. Kezdetben az Unió tagjai nem kezelték problémaként a kérdést mivel úgy gondolták, hogy a gazdasági folyamtok a négy szabadságjog (áruk, szolgáltatások, munkaerő, tőke) áramlásán keresztül érvényesülni tudnak, így alkalmasak lesznek a különbségek kiegyenlítésére. Ez az elképzelés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A tőke a viszonylag elmaradottabb, fejletlen gazdasággal rendelkező térségeket keresi és tartja kedvezőnek az alacsony kiadások miatt. Ám a tőkekivitelben nagy szerepet játszik a választott térség elhelyezkedése a fejlett területekhez képest. Így ezeket a területeket periférikus helyzetük miatt az alacsony üzemeltetési költségekkel ellenére sem váltak vonzóvá a befektetők számára. Az európai integrációs folyamat sikeressége szempontjából stratégiai fontosságú cél a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésének elősegítése, a tagországok és régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése. (Kengyel, 2010, p.157) E célok elérésére alakította ki az Európai Unió regionális politikáját, más néven kohéziós politikáját. A politika fő célkitűzései közé tartozik a gazdaságilag fejletlen tagországok régióinak felzárkóztatása, a szerkezetváltással küzdő területek segítése, illetve a térségben élők életszínvonalának emelése Kohéziós politika kialakulásának főbb szakaszai Az 1957-ben az Egységes Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó Római Szerződés, még említést sem tett a közös kohéziós politika kialakításáról, mivel nem is volt rá szükség az alapító országok hasonló társadalmi fejlettsége és gazdasági adottságaik miatt. Az első 6

7 kibővülés után kerül elsőként napirendre a kohézió témája ban Dánia az Egyesült Királyság és Írország csatlakozott a közösséghez. Írország személyében egy gazdaságilag elmaradott ország lett részese a kibontakozó integrációnak. A területi egyenlőtlenségek csak fokozódtak mikor 1981-ben Görögország és ezt követően 1986-ban Spanyolország és Portugália tagja lett az összefogásnak. A kialakult helyzetre válaszul 1975-ben hozták létre az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERDF - European Regional Development Fund), mely szervezet célja a régiók közötti különbségek kiküszöbölésével az Európai Unió társadalmi és gazdasági kohéziójának serkentése. Az alap tevékenységére a kohéziós politika intézményi rendszerénél fogok bővebben kitérni. A következő mérföldkövet az Egységes Európai Okmány január 1-i életbelépése jelentette. Ez a dokumentum belső piaci programjával, mely a szegényebb országok csatlakozását jelölte meg követendő célként megteremtette a kohéziós politika jogi alapját. Az Európai Unióról szóló szerződést Maastrichtban 1992-ban hozták létre. E Szerződés értelmében november 1-jétől az Unió az Európai Közösségekre épül, mely az első pillért foglalja magában, és két további együttműködési területtel gyarapodik a második és harmadik pillérre, mely a közös kül- és biztonságpolitika valamint a bel- és igazságügy. A regionális politika vonatkozásában e szerződés nagy jelentőséggel bír, mivel életbelépésével létrehozza a Kohéziós Alapot (Cohesion Fund). Az alap azoknak az országoknak az elmaradott régióit támogatja, amiknek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alacsonyabb a közösségi átlag 90%-ánál. Az alap által nyújtott támogatásokban kezdetben Írország, Portugália, Spanyolország és Görögország részesült, majd a kedvezményezettek száma tovább bővült a 2004-ben csatlakozó 10 új állam belépésével, majd ezt követően Bulgáriával és Romániával. A szakpolitika jelentőségét tovább mélyítette az 1994-ben létrehozott Régiók Bizottsága (The Committee of the Regions), Európa regionális és helyi hatóságainak képviselőit tömörítő tanácsadó testület. A Bizottságának feladata, hogy az Unió jogalkotása során hangot adjon a helyi és regionális szempontoknak és ezeket beterjesztheti a Parlament, a Tanács vagy a Bizottság elé. Az Agenda 2000 elnevezésű dokumentumot hosszas vita után 1999-ben a berlini csúcs keretében fogadták el. E dokumentum a XXI. századba belépő Európai Unió képét vázolja fel, amelynek választ kell adnia olyan új kihívásokra, mint a bővítés, a globalizáció, a 7

8 versenyképesség javítása. Az Agenda 2000 hozza létre a csatlakozási szándék egyik legelső lépésének számító előcsatlakozási alapokat: ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession), SAPARD (Support for Pre-Accession measures for Agriculture and Rural Development), PHARE (Pologne-Hongrie, Assistance á la Reconstruction Economique). Az alapok segítséget nyújtanak a tagságot elnyerni igyekvő országok felzárkózásában, fejlődésében. A 2000-ben létrejött Lisszaboni Stratégia a kohéziós politika célkitűzéseit is némiképp megváltoztatta. A stratégia célkitűzése volt, hogy 10 év alatt, vagyis 2010-re az Európai Unió a legfejlettebb közösségé nője ki magát, mely az egész életen át tartó tanulás elérésére, egy tudás alapú társadalom megteremtésére törekszik, továbbá támogatja az innovációkat, a kutatást, a fejlesztést és célul tűzi ki a fejlődést nemcsak az elmaradott területek, hanem a jobb gazdasági adottságokkal rendelkező térségek számára egyaránt december 1-én hatályba lépett az Európai Uniót jogi személyiséggé emelő sokat vitatott lisszaboni szerződés. A második ír népszavazás már nem utasította el a szerződést és a cseh elnök Csehország bizonyos ügyekben való mentességét kiharcolva elfogadta a szerződést. Így minden ország ratifikálta a Lisszaboni Szerződést, mely az Európai Uniót alkalmassá tette a 21. század kihívásainak való megfelelésre. A szerződés némiképp megváltoztatta a kohéziós politika céljait is. A kohézió kérdései kiegészültek a gazdasági, társadalmi kohézió célkitűzéseivel, mely megnyilvánul a városokban rejlő lehetőségek jobb kihasználásában, transzeurópai területi integráció és együttműködés támogatásában. Ennek a szerződésnek az elfogadásával kibővült a támogatott régiók köre, a támogatást kapó területek közé bekerültek az ipari átalakulás alatt állók, a hegyvidéki területek és a ritkán lakott, demográfiai problémákkal küzdő térségek. Ahogy a leírtakból is látható az Európai Unió kohéziós politikájának kialakulása nem volt zökkenőmentes, sok fejlődési stádiumon kellett keresztül mennie, hogy alkalmas, a célokat leginkább szolgáló politikává váljon. Nagy jelentőséget tulajdonítok a fejlődésben annak, hogy a közösség mindig próbált az adott helyzetnek legjobban megfelelő megoldásokra törekedni és a problémákban leginkább illetékesek bevonásával a felmerült helyzetet közösen megoldani. Ezek a törekvések teremtettek meg egy sokoldalú, az uniós polgárok érdekeit kielégítő, cselekvésre ösztönző, hatásos szakpolitikát. 8

9 2.2. Kohéziós politika és a NUTS rendszer A kohézió, mint fogalom a területi szintek közötti különbségeket jelenti, amit országokra, régiókra értelmezhetünk. Amennyiben gyenge kohézióról beszélünk, ez az jelenti, hogy az egyes területek között a fejlettségi szint nagyon magas, míg erős kohézió esetén a terület fejlettségi mutatók jelentős eltérést jeleznek. A kohézió mérése a támogatások elnyerésének egyik kritériuma ezt az unió statisztikai mutatószámok alkotásával illetve az adott terület GDP-nek, GNI-nak vizsgálatával teheti meg. E mutatószámok kiszámításában kezdetben a problémát az jelentette, hogy hogyan határolják el az Európai Unió országainak területeit az arányosság és egyenlőség elvét szem előtt tartva. Így született meg a Statisztikai Területi Egységek Nómenklatúrája (NUTS - Nomenclature of Territorial Units for Statistics), melyet az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat alkotott meg annak érdekében, hogy az Unió tagállamai területi egységeinek társadalmi, gazdasági adatai összehasonlíthatók legyenek egymással. A rendszer kialakulásának kezdetei az 1970-es évekre vezethetők vissza, azonban igazi jelentőséggel 2003 óta bír. A nagy keleti bővítést megelőzően az EU országai szabadon dönthettek területbeosztásukról, csak a stabilitást nevezték meg követendő követelményként. Mivel nem volt semmilyen feltételrendszer arra nézve, hogy a NUTS egységek milyen területtel, népességgel rendelkezzenek, így az egyes területi szintek jellemzői meglehetősen eltérően alakultak. A Tanács 2003-ban megalkotta a statisztikai területi egységekre vonatkozó NUTS rendeletet (1059/2003 EK rendelet), így jogilag szabályozta a kialakítás mennyiségi, minőségi szabályait. Ez a 2004-ben csatlakozó 10 új állam számára hátrányos volt, mivel a jogszabályban előírt követelményeknek megfelelően kellett kialakítani az egyes területi egységeket, viszont a régi tagok által kialakított felosztást a rendelet meghagyta. A Tanács döntése kétféle követelményt támasztott a területi egységek kialakításában, meghatározta a NUTS 1, NUTS 2 és NUTS 3 egységek átlagos népességszámát, de a további két szint szabályozását mellőzte, továbbá fontos szabályként vezette be, hogy a NUTS egységeknek létező közigazgatási egységekből kell felépülniük. Így a csatlakozó országok történelmi múltjukból fakadó illetve földrajzi tagoltságuknak megfelelően alakították ki területi beosztásukat. A területfejlesztés és a regionális, kohéziós politika szempontjából a legfontosabb területi szint a NUTS 2 szint, ugyanis ezeknek az egységeknek a kiemelt támogatását tűzte ki célul 9

10 az Európai Unió. Magyarország vonatkozásában a rendeletben megszabott feltételek alapján a következőképpen alakult a felosztás: NUTS 1: 3 makrorégió (3-7 millió fő) o Közép-Magyarország o Dunántúl o Alföld és Észak-Magyarország NUTS 2: 7 tervezési-statisztikai régió (800 ezer 3 millió) o Közép-Magyarország: Budapest, Pest megye o Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye o Közép Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye o Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy, Tolna megye o Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye o Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye o Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye NUTS 3: 19+1 megye (150 ezer 800 ezer) NUTS 4: 167 kistérségek NUTS 5: 3145 települések A megvalósulást követően az első gyakorlati tapasztalatok arra mutattak rá, hogy a Közép- Magyarországi régió Budapest fejlettsége miatt kiesik a támogatások fő köréből. Sokan gondolták úgy, hogy Pest megye fejlődését jobban szolgálná, ha a fővárost külön egységként kezelnék és szétválasztanák,mások azt tartották a megoldás kulcsának ha a régió területeit a szomszédos megyék területeinek egy részére is kiterjesztenék. A mai napig sem valósult meg egyetlen ötlet sem. A NUTS rendszer kialakítása a kohéziós politika fejlődését szolgálta és lehetővé tette a statisztikai egységek kialakításával az egyes területek számszerű összehasonlítását, ezzel megkönnyítve a támogatások kiosztásának feladatát. 10

11 2.3. Kohéziós politika eszközrendszere Előcsatlakozási alapok Elsőként említhetők az előcsatlakozási alapok, amelyek az Európai Unióba belépni kívánó országok felzárkóztatásához nyújtanak segítséget. Három előcsatlakozási program áll a tagjelöltek rendelkezésére: ISPA, SAPARD, PHARE. Ezek a programok készítik fel a belépőket az unióban zajló eljárások, folyamatok megértésére és az ezekbe való bekapcsolódásra. Az Európai Unió kormányfői az 1997-ben luxemburgi csúcstalálkozójukat követően hozták nyilvánosságra az Agenda 2000 nevű dokumentumot, amelyet 1999 tavaszán Berlinben hagyták jóvá. E dokumentum hozat létre az előcsatlakozási alapokat. Az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) fő célkitűzése a csatlakozásra váró országok felkészítése a Kohéziós Alap támogatásainak célszerű hasznosítására. Továbbá a csatlakozás során felmerülő problémák megoldása a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra területén. Az alap támogat minden olyan környezetvédelmi, illetve infrastrukturális intézkedést, ami az európai uniós elveket követi. Az alapból támogatható minden olyan kezdeményezés, ötlet, projekt melynek célja az Európai Unió környezetvédelmi politikájával összeegyeztethető intézkedések, fejlesztések megvalósítását szolgálja. Az alapból biztosított támogatások lehetőséget adtak Magyarország számára, hogy korszerű, az uniós elvárásoknak megfelelő projekteket valósítsanak meg. Példaként említhető Győr szennyvízkezelési problémájának megoldása. A Duna eltérítése miatt a Mosoni-Duna ágának vízhozama drasztikusan csökkent, ám a szennyezettség mértéke nem csökkent és a víz saját öntisztulási ideje hosszú volt, túlterheltté vált. A szennyezés nem csak a felszín feletti vizeket érintette, hanem veszélyeztette a felszín alatti vizek minőségét is. E folyamat megállítása érdekében dolgozták ki a projektet, melynek egyik szakaszát finanszírozták az alapból. A közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos intézkedések területén az ISPA előnyben részesíti azokat a megvalósítani kívánt törekvéséket, melyek céljai a transzeurópai hálózatok továbbfejlesztése az egyes úthálózatok országok közötti összekapcsolása illetve a mobilitás további fejlődésének ösztönzése. Ilyen fejlesztésnek minősül a Budapest Győr - Hegyeshalom vasútvonal rehabilitációjának II: üteme, mely szakasz a IV. összeurópai közlekedési folyosó része. E projekt megvalósulásában is az ISPA játszott szerepet. 11

12 Az alapból finanszírozott projekteknek minimum 5 millió forint összköltségűnek kellett lenniük, ám bizonyos esetekben e költséghatár alatt is finanszírozta az alap a fejlesztési terveket. Magyarország számára az ISPA támogatás 2000 és 2004 között 88 millió euró támogatási keretet jelentett évente. Amint a csatlakozni kívánó ország teljes jogú taggá válik az ISPA helyét a Kohéziós Alap veszi át. A SAPARD ("The Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development") program célja a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén tapasztalt problémák megoldása a csatlakozás folyamán, illetve a támogatási rendszer felkészítése az Európai Mezőgazdasági Orientáció és Garanciaalap forrásainak fogadásához. Fontos továbbá, hogy a program felkészíti a tagjelölteket az EU közös agrárpolitikájába való beilleszkedésre. Az alap célkitűzése egy fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakítása, mely kiterjed az újonnan csatlakozott területekre is. A célkitűzések megvalósulása megnyilvánul abban, hogy az alap által nyújtott támogatások csökkentik a mezőgazdasági tevékenységből származó káros környezeti hatásokat, igyekszik elősegíteni a vidéki térségek adaptációs képességét, továbbá segítik a munkahelyteremtést a mezőgazdaság területén dolgozók számára. A SAPARD támogatja még a mezőgazdasági vállalkozások beruházásait, szakképzést, falufejlesztést és felújítást. Magyarország SAPARD támogatásokban való részvételének feltétele volt az úgynevezett SAPARD Terv elkészítése. E dokumentum tartalmazza a magyar mezőgazdasági fejlesztési elképzeléseket az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának célkitűzéseinek figyelembevételével. A kidolgozás idején fennálló mezőgazdasági helyzetből kiindulva mutatja be a dokumentum a fejlesztésre szoruló ágazatokat és ennek a tervnek a segítségével indokolja meg, hogy mit, miért, és mennyi támogatás igénybevételével szeretne megvalósítani. Magyarország évente kb. 12,5 mrd Ft-ot költhetett el a SAPARD Program keretében, melynek egyik megvalósult példája a Kaiser Food Kft.-nek nyújtott támogatás ban az európai uniós tagság közeledtével létfontosságúvá vált a Társaság két üzemének átépítése. Az abdai telephelyű üzem teljes felújításához és rekonstrukciójához mintegy 100 millió forint, a mosonmagyaróvári üzem rekonstrukciójához 160 millió forint vissza nem térítendő SAPARD támogatást nyert el a Kaiser Food Kft.. A két üzem átalakítása a legszigorúbb uniós előírásoknak megfelelően zajlott, a költségek meghaladták az egymilliárd forintot. 12

13 A PHARE ("Pologne-Hongrie, Assistance á la Reconstruction Economique ) szabályzatát 1990-ben fogadták el. A program kezdetben a piacgazdaság kiépítését és a politikai demokrácia stabilitását segítette. Ezután jelentős strukturális változáson ment keresztül és ezt követően az Unió csak olyan törekvések társfinanszírozásában nyújtott anyagi forrást, amelyek közvetlenül a kedvezményezett ország uniós csatlakozását szolgálták. Példaként említhetők az intézményfejlesztési programok, melyek a közösségi joganyag átvételében és a társfinanszírozás elsajátításában nyújtottak segítséget. Ezeknek az intézményfejlesztési programoknak az egyik legsikeresebb tevékenységévé váltak az úgynevezett társintézményi programok, vagyis a twinning. E tevékenység lényege, hogy a magyar vagy más csatlakozni kívánó ország intézménye együttműködési megállapodást köt egy a közösségben tevékenykedő hivatallal esetleg minisztériummal. A tagállambeli szerv egy vagy több előcsatlakozási tanácsadót küld (Pre-Accession Advisernek, PAA) a tagjelölt országba, aki segít a felkészülésben valamint szakmai tanácsadást biztosít és az esetleges továbbképzések lehetőségét is kivitelezni tudja. Az alap másik fő tevékenységi köre a beruházásfejlesztés támogatása. Itt elsősorban a tagjelölt országok technikai és infrastrukturális fejlődése volt a cél, a legtöbb ilyen program számítógépes hálózatok, speciális laboratóriumi és mérőberendezések, kommunikációs eszközök beszerzését támogatta, majd 1998-tól a határfejlesztéshez kapcsolódó beruházások kiemelt szerepet kaptak. Ennek egyik jó példája a Péri repülőtér modernizálása volt melynek pénzügyi fedezetének egy részét a PHARE előcsatlakozási alapból finanszírozták. Az előcsatlakozási alap törekedett a gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó programok megvalósítására is, melyek, hasonlóan az EU regionális politikájához a tagjelölt országok területei között fennálló társadalmi gazdasági különbségek csökkentését tűzték ki célul. Az alap további tevékenységei közé sorolhatók még a nemzetközi programok, melyekben előre meghatározott kvóták alapján lehetett részesülni, továbbá a PHARE ACCESS program, mely célja volt a civil társadalmi fejlődés támogatása a tíz közép-kelet-európai tagjelölt országban. Ide sorolható még az INTERREG mintájára létrehozott határ menti együttműködés programja a PHARE CBC, mely a tagjelölt országok közötti határ menti együttműködést volt hivatott erősíteni. A felsorolt programokon kívül még egy támogatási 13

14 forma létezett mely a tanács döntése alapján a csatlakozni kívánókat is bevonta az úgynevezett Közösségi Programba. Hazánk között a PHARE támogatásra vonatkozóan összesen közel milliárd euró értékben írt alá pénzügyi megállapodást, ami mintegy 200 ágazati és területfejlesztési program megvalósítását jelentette januárjától az csatlakozást támogató pénzügyi alapok szerkezetváltozáson mentek keresztül és egy összevont alap született meg az IPA (The Instrument for Pre-Accession Assistance). Ez az alap egyesítette többek között a PHARE, a PHARE CBC, az ISPA, a SAPARD támogatásait, céljait, pénzügyi tőkéjét. Az IPA által nyújtott támogatás felhasználására öt területen kerülhet sor, többek között az intézmények átalakításánál, a határon átnyúló együttműködések fejlesztésénél, valamint az emberi erőforrás és a regionális fejlesztéseknél és a vidékfejlesztésnél Strukturális alapok jellemzői, célkitűzései Az Európai Gazdasági Közösség 1975-ben indította meg a regionális különbségeket eltörölni kívánó programját. A program részeként különböző pénzügyi alapokat hoztak létre, melyek segítették a gazdaság számos területén tapasztalt regionális problémák megoldását. A fejlesztések fedezésére négy pénzügyi forrást, alapot hoztak létre, melyek az Európai Unió regionális politikájának megvalósítási eszközei is egyben. A as programozási időszakban már csak 3 alap támogatja a regionális politikát a korábbiakkal ellentétben. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientációs részlege (EMOGOR) és a Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE) összeolvadtak 2007-ben és új néven Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) a Európai Halászati Alappal (EHA) együtt visszacsatolták az adott szakpolitikához. Így 2007 és 2013 között a strukturális alapot alkotó pénzügyi alapok: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA, 1975-ben alakult meg) Európai Szociális Alap (ESZA, 1958-ban alakult meg) Az 1988-ban elfogatott keretszabályozás a strukturális alapok számára 5 célkitűzést, szempontot határozott meg arra vonatkozóan, hogy az alapok pénzügyi eszközeikkel az adott támogatásra szoruló régiókban mely területeket, projekteket támogassanak. E célkitűzések az 1995-ös bővülés miatt még egy hatodik célkitűzéssel gyarapodtak között a célkitűzések száma lecsökkent 3-ra. A célkitűzések kiegészítésére hozták 14

15 létre a közösségi kezdeményezésű programokat. Ezeknek a programoknak a lényege, hogy több tagországra vonatkozóan tett a Bizottság javaslatot bizonyos programok közös megvalósítására és 1999 között 13 ilyen Bizottsági kezdeményezésű program született, majd a 2000-től 2006-ig terjedő időszakban 4 ilyen program valósult meg től ez a négy program nem működött tovább önálló formában. Ahhoz hogy a strukturális alap egyes elemeinek főbb tevékenységét bemutassam fontosnak tartom ismertetni a és a közötti időszakra vonatkozó célkitűzéseket, mivel ezeknek az irányadó rendelkezéseknek a segítségével szabályozzák az egyes alapokból kiszolgáltatható pénzügyi hozzájárulás nagyságát. A os időszak viszonylag leegyszerűsödött az ezt megelőző évek célkitűzéseihez képest. Némelyik beolvadt egy másik célkitűzésbe más célkitűzések egyes részei integrálódtak csak a közötti időszakban. Az EU 3 célkitűzése a os programozási időszakra vonatkozóan: 1. célkitűzés A fejlődésben elmaradott területek, régiók strukturális alkalmazkodásának ösztönzése. Ezek a régiók komoly problémákkal küzdenek a foglalkoztatás, a termelési rendszer, a jövedelmezőség illetve az infrastruktúra terén. 2. célkitűzés A gazdasági és szociális átmenet támogatása a strukturális nehézségekkel küzdő régiókban, mely támogatások nem csak a hagyományos ágazati átalakulás nehézségeire terjedtek ki, hanem gazdasági, társadalmi szerkezetváltással küzdő térségekre is. (pl.: halászattól függő régiók, vidéki körzetek.) 3. célkitűzés Az oktatás, képzés és foglalkoztatás rendszereinek és politikáinak korszerűsítése az 1. célkitűzés által nem támogatott régiókban. Egyetlen szabály érvényes a területi felhasználásra, miszerint az 1. célkitűzés alá eső terület nem részesülhet támogatásban a 3. célkitűzés szerint. A célkitűzések mellett 4 közösségi kezdeményezésű program keretében kaptak támogatást az arra rászoruló régiók: 15

16 INTERREG Program: határ menti, nemzetközi és régiók közötti együttműködés, amelynek célja a közösség tagországainak mélyebb integrálása az EU-ba továbbá a kiegyensúlyozott és tartós fejlődése biztosítása. URBAN Program: a válságban lévő városok és a városi agglomerációk regenerálása. LEADER Program: vidékfejlesztési támogatások megvalósítása egy nemzetközi hálózat létrehozásával. EQUAL Program: a munkaerő piacon kialakult diszkriminációk semlegesítése és az esélyegyenlőtlenségekből fakadó nemzetközi problémák elleni harc segítése től 2013-ig a Bizottság által meghatározott 3 célkitűzés, melyeket a Tanács elfogadott már csak két strukturális alapból (ERFA, ESZA) és a Kohéziós alapból lehet támogatni. Ezek a következős: 1. célkitűzés: Konvergencia A konvergencia célkitűzés hasonló a os időszak 1. célkitűzéséhez. Célja a legkevésbé fejlett területek, régiók felzárkózásának elősegítése. A 27 tagállamot számláló Európai Unióban ez a célkitűzés 17 tagállamban 84 régiót érint, melynek összlakossága 154 millió fő. E célkitűzés keretében a vásárló erő paritáson számolt egy főre jutó GDP értelmében az uniós átlag 75%-ánál alacsonyabb területek részesülhetnek a strukturális alapok által biztosított kedvezményekből. Itt a bázis időszakot, vagyis a támogatásban való részesülés mutatószámait a közötti időszak eredményei szolgáltatják. E támogatási célkitűzések legfőbb kedvezményezettje az újonnan belépők, ám az egyes régiók, melyek a bővítés statisztikai hatásának köszönhetően lépték át a küszöbértéket részesülhetnek úgynevezett átmeneti támogatásban (phasing out) a strukturális alapok pénzügyi eszközeiből. A Kohéziós Alapból e célkitűzés szerint azok az országok támogatható, melyek bázis időszakban ( ) mutatott eredményei alapján nem érik el az EU egy főre eső vásárlóerő paritáson számított GNI-jának a 90 %-át. Ebben az esetben is biztosított a csökkenő mértékű támogatás azon a térségek a számára, amelyek a mutatószámot csak a bővítés miatt lépték át. 16

17 2. célkitűzés: Regionális versenyképesség és foglalkoztatás A konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erősítésére, foglalkoztatási mutatóinak javítására és az ipari, városi, vidéki térségek számára biztosít szerkezetváltási lehetőséget a 2. célkitűzés. E célkitűzés tulajdonképpen a os időszak 2. és 3. célkitűzését egyesíti magában melynek keretében 19 tagállam 168 régiója részesülhet támogatásban. Különleges, speciális támogatásban részesülnek azok a régiók szám szerint 13, amik az előző programozási időszakban az 1. célkitűzés alá tartoztak és már átlépték a támogatás jogosultsági küszöbét az EU15-ök tekintetében is. A célkitűzés keretében 49,13 milliárd euró áll rendelkezésre, amiből az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap egyenlő mértékben részesedik. 3. célkitűzés: Európai területi együttműködés A határokon átnyúló kapcsolatokat, valamint az együttműködés további ösztönzését támogatja a célkitűzés. A célkitűzés nagyban támaszkodik a korábbi közösségi kezdeményezésű program, az INTERREG tapasztalataira. A támogatásban részesülhet minden olyan NUTS 3. szintű térség, amely szárazföldi határon vagy tengeri határon egymástól legfeljebb 150 km-re fekszik egymástól. A támogatásokhoz szükséges forrást teljes egészében az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja. A sa időszak célkitűzéseihez kapcsolódó anyagi támogatások racionális felhasználását a strukturális alapból további három új regionális politikát támogató eszköz is segít. Ezek a következők: JASPERS (Joint Assistance to Support Projects in European Regions): a program célja hogy támogassa az együttműködést az Európai Beruházási Bank a Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank valamint az Európai Bizottság között és ezzel hozzájáruljon a nagyobb lélegzetű projektek előkészítéséhez, melyeket a Kohéziós Alapból illetve a ERFA-ból finanszíroz az Európai Unió. Magyarország 2008-ban elismerést könyvelhetett el az EU Jaspers szakértői programjának közép-európai vezetőjétől, aki külön kiemelte a magyar szakemberek minőségi munkáját és a pályázatokra való alapos felkészülést a környezetvédelmi nagyprojektek tekintetében. 17

18 JEREMIE (Joint European Resources for Microto Medium Enterprises):ezt a programot az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap közös kezdeményezése hívta életre. A program a mikro-, kis- és középvállalatok számára nyújtott hitelekhez való hozzájutást igyekszik megkönnyíteni. A programon belül megkülönböztetett figyelmet kap a kockázati tőke és a garancianyújtás. Magyarország tekintetében a JEREMIE-nek kiemelt jelentősége van, mivel hazánkban a kis- és középvállalatok kiemelt problémája a hitelképesség elnyerése. Azzal, hogy a program kiemelt feladata ezen vállalkozások piaci potenciáljának növelése a hitelképesség megszerzésével nagyban hozzásegíti a magyar piac fejlődését és a KKV erősödését. JESSICA (Joint European Support for Sustainable Investment in City Area): az Európai Bizottság kezdeményezése az EBB-vel és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjával együttműködésben. A program célja a városi területeken fenntartható beruházások elősegítése. Magyarország városainak fejlesztési terveiben olvashatunk a programról és az általa nyújtott előnyökről, melyek pozitívan hatnak a városok fejlődésére Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) A regionális integráció előremozdításának érdekében a legtöbb támogatást ebből az alapból folyósítják a rászorult régiók számára. Az alap, melyet a strukturális alapok közé sorolhatunk 1975-ben alapították. Az alap feladata kezdetben egyedi projektek társfinanszírozása volt. Az ERFA-tól kapott segélyeket azonban a legkedvezményezettebb tagállamok nem annyira az elmaradt régiók saját fejlesztésének kiegészítésére, hanem egyre inkább a helyett használták. (Radnóczy, 2004, p.35) Ebből kifolyólag úgy változtatták meg a támogatás rendszerét, hogy elkerüljék az újabb szerkezeti torzulást. Ezt úgy érték el, hogy az alap konkrét tervek megvalósítását támogatta és fix támogatási minimumot hozott létre. Az alap mostani feladata nem sokban változott az alapításkor meghatározotthoz képest. Az ERFA támogatásai olyan programok megvalósításához nyújtanak pénzügyi segítséget, melyek elősegítik a Közösség régiói között kialakult különbségek csökkentését és meggyorsítják a hanyatló ipari térségek átalakulását. Az alap közötti működését az Európai Parlament és az Európai Bizottság által hozott rendelet szabályozza. A rendelet értelmében az ERFA a programozási időszak célkitűzéseihez igazodva nyújt támogatást. 18

19 Az 1. célkitűzés keretében támogatott tevékenységek: Kutatás és technológiafejlesztés, innovációk (pl.: kutató intézetek létesítése) Információs társadalom fejlesztése (pl.: elektronikus hírközlési infrastruktúra kiépítése) Környezetvédelem (pl.: hulladékgazdálkodás) Természeti és technológiai kockázatok megelőzés Idegenforgalom (pl.: természeti értékek védelme) Kulturális örökség védelme Közlekedési beruházások (pl.: TENT hálózathoz való kapcsolódás biztosítása) Energetikai beruházások (pl.: megújuló energiaforrások alkalmazása) Oktatási beruházások (pl.: szakképzés) Egészségügyi és társadalmi infrastrukturális beruházások Helyi fejlesztési kezdeményezések A 2. célkitűzés keretében támogatott tevékenységek: Innováció és tudás alapú gazdaság (pl.: regionális K+F kapacitások fokozása) Környezetvédelem (pl.: fizikai környezet rehabilitációja) A közlekedési és telekommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése (pl.: másodlagos közlekedési hálózatok megerősítése) A 3. célkitűzés keretében támogatott tevékenységek: Gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi együttműködések megvalósítása a határon átnyúló kapcsolatok jegyében. (pl.: vidék és város közötti kapcsolat erősítése) Transznacionális együttműködések ösztönzése (pl.: fenntartható városfejlődés segítése) Regionális politika hatékonyságának növelése Az Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési programot az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból finanszírozzák a as időszakban. Az EU több mint 82 millió ERFA-forrást bocsát rendelkezésre. A program összköltségvetése hozzávetőleg 101 millió euró. A fennmaradó pénzügyi eszközöket a két tagállam, Ausztria és Magyarország bocsátotta rendelkezésre. 19

20 A program fő célkitűzései az innováció és a versenyképesség növelése valamint a fenntartható fejlődés ösztönzése a határ menti régiók együttműködésével. Fontos, hogy ösztönözzék a kölcsönös fejlődést a két ország régiói, mellyel csökkenthetők a területek között mutatkozó különbségek Európai Szociális Alap (ESZA) Az Európai Szociális Alap (ESZA) 1958-ban alakult meg. Az alap célja volt az alapítást követően a munkanélküli uniós állampolgárok átképzése, a munkaerő mobilitásának növelése, a területenként különböző regionális foglalkoztatás kiegyenlítése és a dolgozók életszínvonalának növelése. Az alap megalapítását követően nem azokat a feladatokat szolgálta, mint amiket kijelöltek számára. Éppen ezért egyre nagyobb szerephez juttatták az Európai Unión belül. Jelentős feladata akkor lett, mikor a foglalkoztatási kérdéseket beemelték a regionális politika elemei közé. Ez nagy előrelépést jelentett, ugyanis az EU felismerte, hogy adott régió versenyképességét nagymértékben befolyásolja a munkaerő képzettsége, minősége, területi eloszlása. Ahogy az alap által finanszírozott projektek egyre sikeresebbek lettek, úgy bővült az alap tevékenységi köre is. Az ESZA feladatai közé bekerült a fiatalok munkapiacra jutásának megkönnyítése, nagy hangsúlyt kapott a nők munkába való visszahelyezkedésének ösztönzése, továbbá a bevándorlók és a fogyatékos dolgozók képzésének segítése és az esélyegyenlőségükért való harc. Az alap jelenleg a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban 2 féle módon támogat. Ennek egyik formája, hogy az alap által nyújtott pénzügyi támogatást egy intézmény kapja, így az ESZA segítséget nyújt különböző továbbképzési rendszerek, intézmények korszerűsítéséhez. A támogatás másik formája hogy a személyek fejlődését, körülményeik javítását segíti az alap. Az ESZA következő tevékenységekhez biztosít pénzügyi támogatást: Az egész életen át tartó tanulás jegyében az alap segíti a vállalatok és munkavállalók munkakörülményekhez való alkalmazkodási képességének javítását. (pl.: e-learning, vállalatindítás ösztönzése) Munkanélküliség csökkentése, inaktív dolgozók munkaerő piacra való visszavezetése. (pl.: nyelvi képzések támogatása, esélyegyenlőség érvényesítése a munka tekintetében) 20

21 Hátrányos helyzetű munkavállalók megkülönböztetésének csökkentésével kiemelt cél ezen személyek társadalomba való integrálása. (pl.: megváltozott munkaképességű dolgozók visszailleszkedésének segítése) Olyan oktatási rendszer kialakítása, mely gyorsan reagál a megváltozott körülményekre, ezzel mindig megfelelő szakemberek képzését biztosítja. (pl.: hálózatok építése vállalatok és oktatási intézmények között) Az Európai Szociális Alap több mint 10 milliárd euró támogatást nyújt összességében az Európai Unió országainak évente. A közötti új programozási időszak végére az EU mintegy 75 milliárd euróval támogatja a 27 tagországot. Ez az Európai Unió teljes költségvetésének több mint 10 százaléka. A tagországok és a régiók úgy alakítják ki, állítják össze saját ESZA finanszírozású operatív programjaikat, hogy azok helyben legyenek képesek megoldást nyújtani a helyben felmerülő problémákra. Magyarországon az ESZA két programot támogat: a Társadalmi Megújulás Operatív Programot (TÁMOP) 943 milliárd forinttal, az Államreform Operatív Programot (ÁROP) mintegy 40 milliárd forinttal támogatja Kohéziós alap Az alapot 1993-ban a Maastrichti Szerződés hozta létre azzal a céllal, hogy támogassa az EU gazdasági lemaradással küzdő területeit (Spanyolország, Portugália, Írország, Görögország). Az alap legfontosabb célja a Közösség elmaradottabb tagállamainak támogatásokat nyújtani a Közös Monetáris Unióba való belépés előkészítő szakaszában. Fontos, hogy a fejlesztések, célkitűzések úgy valósuljanak meg, hogy azok ne növeljék az adott ország költségvetési egyenlegének hiányát, és különös figyelmet fordítsanak a környezet további károsításának elkerülésére. A Kohéziós Alap támogatásaira azok a területek jogosultak, ahol az egy főre jutó GNI nem éri el a közösségi átlag 90 %-át. A potenciális támogatásra jogosult területeknek el kell készíteniük konvergencia programjukat a Gazdasági és Monetáris Unióba való áttérés stratégiáját, valamint gazdaságpolitikai intézkedéseik gyűjteményét a stabilitási programot. Az alap keretében kiemelten támogatják a környezetvédelemmel és közlekedési infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos nagyprojektek megvalósítási törekvéseit. A célkitűzések 2007-től bővültek az energiahatékonyság fokozásával az újra megújuló 21

22 energiaforrásokon keresztül, az intermodális közlekedési rendszerek kiépítésével és a tiszta városi tömegközlekedés megteremtésével. A példaként már az ISPA előcsatlakozási alapnál említettem Győr szennyvízkezelésének megoldásáért indult projektet. Az Közösségbe való belépésünk után már nem az előcsatlakozási alap finanszírozta a program további lépéseinek megvalósítását, hanem a Kohéziós Alap. Az alap többek között a környezetvédelmi célkitűzéseihez illeszkedő tevékenységek finanszírozását vette át. A győri projekt célja az üzemi szennyvíztisztító telep fejlesztése volt. A beruházás a telepet biológiai tisztítási fokozattal, iszapkezeléssel egészítette ki, és gondoskodott a megfelelő iszapelhelyezésről és hasznosításról is. A projekt elképzeléseit a támogatás segítségével sikeresen befejezték és mára Győr egy európai uniós előírásoknak megfelelő modern szennyvízkezelési rendszerrel büszkélkedhet. A Budapest Győr - Hegyeshalom vasútvonal rehabilitációjának II. üteme is a Kohéziós Alap támogatásával fejeződött be. A projekt keretében megvalósult a Budaörs-Biatorbágy vonalszakasz emelt sebességű, 140 km/órás átépítésére, továbbá Komárom és Győr állomások komplex átépítésére. A projekt eredményeként az 1990-ben megkezdett I. ütem folytatásaként a Budapest Győr - Hegyeshalom vasútvonal rehabilitációja során az IV. korridor ezen eleme a fejlesztésnek köszönhetően megfelelt az unió által elvárt műszaki színvonalnak, növelte az üzembiztonságot és csökkentette az utazási időket A források felhasználásának alapelvei Az Európai Unió a támogatási források racionális felhasználására törekszik és igyekszek felkutatni azokat a területeket, amik a legrászorultabbak a támogatásra. Ahhoz hogy ezek a nézőpontok minden esetben érvényesüljenek a Közösség olyan alapelveket fektetett le a pénzügyi eszközök folyósításának helyes kiszabása érdekében, melyek minden helyzetben megadják a megfelelő megoldást. Az EU által szem előtt tartott alapelvek a következők: Koncentráció: Fontos a fejlesztés céljainak leginkább megfelelő rászorult területek felkutatása. Nem az a támogatások célja hogy minden a Közösség területén lévő régió részesüljön a támogatásokból, hanem az hogy a hátrányos helyzetben lévőkre összpontosítson. Ennek érdekében az intézményi rendszereket és forrásokat is a lehető legjobb módon kell összpontosítani. 22

23 Programozás lényege, hogy az Európai Unió középtávú nemzeti fejlesztési tervek támogatását biztosítja, nem pedig projekt jellegű tervek megvalósítását. A kidolgozás, tervezés során ügyelni kell a szigorú előírások betartására és a dokumentumok formai követelményeinek megfelelőségére. A partnerség talán az alapelvek közül is kiemelkedő fontossággal bír. Ez biztosítja ugyanis a horizontális és vertikális együttműködést a támogatások előkészítésén, elnyerésén, megvalósításán dolgozó európai uniós szervek, a tagállami kormány és a regionális szintet képviselő intézmények között. Az integrált együttműködés a támogatás sikerének kulcstényezője. Addícionalitás a támogatások finanszírozására vonatkozik. Minden alapból nyújtott segítségről elmondható hogy a társfinanszírozás valósul meg, vagyis a támogatást elnyerő félnek is hozzá kell járulnia bizonyos százalékban az anyagi megvalósuláshoz. Az önrész általában 10-15% között mozog. Fontos követelmény, hogy az uniós támogatások nem helyettesíthetik a tagállam által biztosítottakat. Az Európai Unió támogatásai csak kiegészítő jellegűek az állami támogatások mellett. Szubszidiaritás lényege, hogy minden problémát az arra legilletékesebbeknek, leginkább hozzáértőknek kell megoldaniuk, vagyis ez a támogatási rendszerre értelmezve azt jelenti, hogy be kell vonni a régiók szintjén tevékenykedőket, mert nekik van a legnagyobb kompetenciájuk A források folyósításához kapcsolódó pénzügyi szervezetek Mind az előcsatlakozási alapokról, mind a strukturális és kohéziós alapról elmondható, hogy ezekből a pénzügyi támogatást nyújtó eszközökből az Európai Unió vissza nem térítendő támogatást biztosít tagországai fejletlen régió illetve a csatlakozásra váró országok területei számára. Ez a segítségnyújtás az államokkal együtt társfinanszírozásban valósul meg. Az Európai Uniónak szakosodott, pénzügyi szervei vannak, melyek kedvezményes hitelezéssel és az elnyert támogatások folyósításával foglalkoznak. Az Európai Beruházási Bank (EIB - European Investment Bank) az Európai Unió bankjának is nevezhető, mely 1958-ban a Római Szerződés értelmében jött létre. Az intézmény hosszú lejáratú hitelek folyósításával foglalkozik, továbbá feladata, hogy hitelt nyújtson azoknak a magán- vagy közszféra keretében induló projekteknek, amelyek közös 23

24 európai érdekeket szolgálnak és hozzásegítik a Közösséget regionális különbségei enyhítéséhez. Támogatás főbb területei: segíti a régiók kohéziójának fejlődését megkönnyíti a kis-, és középvállalkozások hitelhez jutását támogatást nyújt környezetvédelmi programok megvalósításához ösztönzi a kutatás fejlesztést és az innovációkat elősegíti a közlekedési hálózatok kiépülését előnyben részesíti az energiafelhasználás racionalizálása érdekében útjára indított programokat Az Európai Beruházási Bank nem csak az uniós tagállamok számára nyújt hiteleket, hanem együttműködési megállapodás keretében további 140 ország számára nyújt hiteleket. Ilyen megállapodás például a már több ízben megújított Loméi Konvenció. A konvenció kedvezményezettjei afrikai, karib-tengeri és csendes óceáni fejlődő országok. Az Európai Unió fontos feladatának tekinti az elmaradott országok támogatását, életszínvonaluk növelését. A konvenció egyik eszköze a pénzügyi támogatás, amelynek keretében az Európai Unió az Európai Beruházási Bank révén kedvezményes kölcsönöket nyújt, az Európai Fejlesztési Alap révén pedig kockázati tőkét és főként segélyt biztosít a konvencióban részt vevő országoknak. Az EIB olyan szervezet, melynek működését teljes mértékben az uniós politikai célkitűzések határozzák meg. A bank nem hasonlítható össze a hagyományos kereskedelmi bankokkal, mivel nem végez a kereskedelmi bankok tevékenységéhez hasonló munkát. Az Európai Beruházási Bank tőkebefektetési projektekhez (a legtöbb esetben azok tárgyi eszközeihez) biztosít hosszú lejáratú kölcsönöket, de fontos kiemelni, hogy nem nyújt vissza nem térítendő támogatásokat. A bank tulajdonosai az Európai Unió tagállamai, ők biztosítják a jegyzett tőkét. A jegyzett tőkéhez való hozzájárulás egyben azt is tükrözi, hogy milyen gazdasági potenciállal rendelkezik az adott tagállam. A fejlettebb országok tehát nagyobb arányban járulnak hozzá az EIB finanszírozásához. Nonprofit szervezet révén a bank, nagy mennyiségű tőkét képes mozgósítani rövid idő alatt, valamint hitelnyújtási feltételei is meglehetősen kedvezőek.(magánprojektek számára azonban nem hitelezhet többet a költségek 50%-ánál) 24

25 Az Európai Beruházási Bank jelenlegi helyzetét tekintve elmondható, hogy jelentős mértékben, 37 százalékkal 79 milliárd euróra nőtt tavaly a bank kölcsöntevékenysége, mely elsősorban a kis-, és középvállalkozásokat, a gazdaságilag elmaradottabb régiókat és az energiaágazatot, illetve klímavédelmet igyekezett segíteni. Ez 13, 29, illetve 17 milliárdnyi kedvezményes kölcsönt folyósítását jelentette. Magyarország vonatkozásában a 1990 és 2009 között időszakban összesen 11,515 milliárd eurónyi kölcsönt osztott ki a bank. A tavalyi 1,889 milliárd eurós kölcsönzés közel 24 százalékos növekedést jelentett Magyarország számára az előző évvel összehasonlítva. Ennél nagyobb éves kihelyezés még sohasem valósult meg. E felfutásban nagy szerepe volt a magyar munkanélküliség ugrásszerű növekedésének a multinacionális vállalatok munkahely megszűntetései miatt, illetve az év elejétől kibontakozó gazdasági válság által okozott problémáknak. Az Európai Beruházási Bank az Európai Befektetési Alap (EIF - European Investment Fund) többségi részvényese (62 %). Az Alap kétféle módon támogatja az európai piac fejlődését. Garanciát vállal a kis- és közép vállalkozások által felvett hitelekre, ezzel ösztönözve a vállalkozásfejlődést. Másik fontos tevékenysége, hogy a vállalatok részvényeinek megvásárlásával hozzájárul azok finanszírozásához. Fontos feladatának tekinti az állami és magán szféra együttműködésének ösztönzését. Tehát az EIF nem hitelintézmény, nem nyújt hitelt vagy támogatást vállalkozásoknak, és nem ruház be közvetlenül semmilyen vállalkozásokba, hanem bankokon és egyéb pénzügyi közvetítőkön keresztül tevékenykedik. A saját alapjait, vagy az EIB és az Európai Unió által rábízott alapokat használja fel. 3. FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK RENDSZERE Ahhoz hogy a kohéziós politika eszközrendszere hatékony legyen és ott tudjon segíteni, fejlesztéseket véghezvinni ahol az a legszükségesebb, meghatározott intézményi keretekre és szabályokra van szükség. Fontos a támogatást nyújtó alapok felhasználásainak koordinálása, a projektek megvalósulásának nyomon követése, pénzügyi ellenőrzése és végül nagy figyelmet kell fordítani a tervezett fejlesztési irányok helyes behatárolására, mely a tagországok adottságainak figyelembe vételével zajlik ben az Európai Unió hatalmas lépésre szánta el magát a 10 új Közép-Kelet Európai tagállam felvételével. Ez a bővítés hatalmas lehetőséget kínált a felvett országok számára. 25

26 Az államok lehetőséget kaptak a nyugati országokhoz való integrálódásra. A csatlakozással új, eddig még nem tapasztalt dimenziók tárultak az újonnan belépők elé. Az előcsatlakozási alapok segítettek megismerni és fokozatosan elsajátítani az Európai Unióban alkalmazott szokványokat, ám ez hosszú időt vett igénybe. Magyarország 9 másik állammal egyetemben 2004-től a Közösség teljes jogú tagjává vált. Az Európai Unió tisztában volt azzal, hogy a kohéziós politika erősítésére nagyobb szükség volt ebben az időszakban, mint bármikor. Ugyan a csatlakozók többé-kevésbé teljesítettek a belépéshez szükséges előírásokat, de társadalmi és gazdasági fejlettségük ennek ellenére is jóval alacsonyabb volt, mint a régi tagállamoké. A 2004-es valamint a 2007-es bővítés kiélezte az egyes régiók, területek közötti egyenlőtlenségeket. A bővítések egyik nagy kérdése volt, hogy a Közösség mennyire szándékozik támogatni az új tagországok fejletlen régióit Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) A megfelelő fejlesztések megvalósításának érdekében az államoknak ki kellett dolgozniuk a közötti időszakra vonatkozó fejlesztési tervet, amit a Bizottságnak kellett elfogadni. Magyarország is elkészítette a saját fejlesztési tervét, a prioritásokat és a megvalósítási keretek kijelölését tartalmazó dokumentumot a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) közötti időszakra vonatkozóan. Az NFT kidolgozása a Magyar Kormány feladata volt. Előkészítése 2001-ben kezdődött meg, majd 2002 végére el is készült. Ezt követően az Európai Unióval folytatott egyeztetések eredményeként 2003-ban Magyarország benyújtotta a tervet az Európai Bizottságnak. A NFT hosszú távú stratégiai célja az életminőség javítása volt, emellett általános céljának jelölte ki az egy főre eső jövedelem növelését, az EU átlagához képest mutatkozó lemaradás csökkentésére. Magyarország ezeknek a céloknak a megvalósítását a versenyképesebb gazdaság létrehozásában, a humán erőforrás jobb kihasználásában, valamint a környezet minőségének javításában és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés megvalósításában látta. E célok elérésére 670 milliárd forint állt Magyarország rendelkezésére között. Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó források hatékony felhasználása érdekében az előzőekben felsorolt céloknak megfelelően fejlesztési prioritásokat alakítottak ki. Ilyen prioritásnak számított a termelőszektor versenyképességének növelése vagy a regionális és helyi potenciál erősítése. A fejlesztési prioritásoknak megfelelően az Operatív Programokból pályázati úton elnyerhető pénzügyi eszközök képezték a támogatások nagyobb hányadát. A megvalósult 26

27 központi projektek a támogatások csekély részét képezték. A hosszú távú eredményesség érdekében az Operatív Programok fejlesztéseit úgy kellett megvalósítani, hogy azok egymást kiegészítsék és a megvalósult projektek eredményei hatványozottan adódjanak össze. A Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai: Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) NFT értékelése A Közösségbe való belépésünk és a os programozási időszakban a strukturális és kohéziós alapokból lehívott támogatások nagymértékben hozzájárultak Magyarország gazdasági, társadalmi, regionális fejlődéshez. Ezt mi sem példázza jobban, mint a több mint 42 ezer benyújtott pályázat. A teljes, 670 mrd-os keretet figyelembe véve a kifizetéssel rendelkező projektek ezt az értéket még meg is haladják, ami magasabb százalékos teljesülést jelent, mint amit a szakemberek vártak. Az Európai Unió többi országával összehasonlítva nagyon jó helyen álltunk 2008-ban. Ez pontosan azt jelenti, hogy hazánk a kijelölt pénzösszegek forrásfelhasználásának tekintetében az uniós átlag (90,6%) felett teljesített. Az új tagállamok közül Magyarországot 94 %-os eredményét csak Málta és a három balti állam szárnyalja túl. 27

28 1.sz. táblázat EU 25 tagállami forráslehívások (2008 december 31-ig) (Külügyminisztérium (2009): Öt év az Európai Unióban, Kommunikációs és Közkapcsolati Főosztály, EU Tájékoztató Szolgálat, p. 25.) A gazdaság fejlődésének szempontjából azonban a legnagyobb eredmény az, hogy Nemzeti Fejlesztési Terv a hazai vállalkozókat arra ösztönözte, hogy átgondoltabban és átláthatóbb működés mellet valósítsák meg hosszú távú elképzeléseiket. Ez a szemléletváltás nagymértékben hozzásegítette hazánkat ahhoz, hogy a regionális különbségek kiegyenlítését célzó törekvések értelmet nyerjenek. A NFT egyre több önkormányzatot vont be különböző pályázati felhívásokba és meghonosította az uniós fejlesztések gyakorlatát hazánkban. Ennek a megállapításnak az érvényesülését hívatott feltárni a későbbiekben részletesen ismertetésre kerülő Regionális Operatív Program (ROP) keretében meghirdetett 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztésének pályázata. Ennek a pályázatnak a keretében Halászi Község Önkormányzata támogatást nyert a szigetközi kerékpárút befejező szakaszának megépítésére Halászi és Darnózseli között Új Magyarország Fejlesztési Terv A következő programozási időszakra összeállított Új Magyarország Fejlesztési Terv (Nemzeti Stratégiai Referencia Keret), sok tekintetben alapozott a Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalataira. A között eltöltött 2 év a támogatási rendszerben nagyon sok megoldásra váró problémára világított rá. Nagy feladatot jelentett a támogatások kezelésére kialakított intézményi háttér felállítása. Az intézmények nagy apparátussal 28

29 rendelkeztek, mely egyrészt szükségszerű volt a pályázatok átláthatóságának érdekében, másrészt viszont hátráltatta, lelassította a pályázatok kivitelezésének folyamatát. Ezeknek a felismeréseknek a tudatában hozták létre 2006-ban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget azzal a céllal, hogy az Európa Unió támogatásaival kapcsolatos feladatok egy intézmény kezében összpontosuljanak. Az eljárások rendszerét is leegyszerűsítették a gyorsabb ügyintézés és a gördülékenyebb munka érdekében. Bevezették a pályázóknak alanyi jogon nyújtott 30%-os előleget és ezzel párhuzamosan jelentősen könnyítettek a biztosítéknyújtási feltételeken. Az önkormányzatoknak, egyházaknak, civil szervezeteknek és kisebb projektek esetén még a cégeknek sem kellett semmilyen vagyoni biztosítékkal szolgálniuk. Valamint megindult az eljárási rend egységesítése is. Ezeknek az intézkedéseknek a segítségével tették alkalmassá hazánk intézményi hátterét az új programozási időszak megváltozott elvárásainak való megfelelésre. Az Európai Unió által a jelenlegi programozási időszakban megjelölt, korábban már felsorolt célkitűzések a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretben (NSRK) és az azokon alapuló konkrét Operatív Programokon (OP) keresztül valósulnak meg.(eu Tájékoztató szolgálat, 2009). A Közösség a Bizottságon keresztül érvényesíti a kohéziós politikára vonatkozó irányelveket. Ez úgy valósul meg, hogy a Bizottság szoros együttműködésben a tagállamokkal, kialakítja a kohézióról szóló európai uniós stratégiai iránymutatóit. Ezeken keresztül biztosítják, hogy a tagállamok olyan prioritásokat határozzanak meg, melyek a lehető legjobban illeszkednek az Európai Unió által alkotott tervekhez, elképzelésekhez, úgymint a vállalkozási kedv fellendítését szolgáló projektek vagy a magasabb szakképzettséget igénylő munkahelyek megteremtése, innovációk kialakításának ösztönzése. A korábbi programozási időszakokban a tagállamoknak külön tervet kellett készíteniük az 1. célkitűzés által érintett régiók fejlesztésének előremozdítására (Közösségi Támogatási Keretet - KTK, Community Support Framework, CFS) és a 2. és 3. célkitűzés alá tartozó régiók támogatására (Egységes Programozási Dokumentum - EPD, Single Programming Document, SPD). A tagállamok által létrehozott NSRK-kel szemben a Közösség annyi kikötéssel él, hogy a konvergencia célkitűzés alá tartozó régiók támogatásainak 60%-át és a versenyképesség és foglalkozatás célkitűzései által támogatható régiók hozzájárulásainak 75%-át a lisszaboni stratégia megvalósulására kell fordítani. Az uniós államok által kidolgozott saját Nemzeti Stratégiai Referencia Keret az ország nemzeti stratégiáját tartalmazza a fejlesztésekkel kapcsolatban. Az NSRK kidolgozását hosszas 29

30 kutatómunka előzi meg. Külön hatástanulmányokat készítenek el és modelleket állítanak fel a területi egyenlőtlenségek minél hatékonyabb feltárása érdekében. Ennek a részletes tanulmánynak az elkészítésével már meghatározhatók azok a területek, ahol az ország fejlesztésre szorul és így prioritásokat lehet meghatározni. A tervnek tartalmaznia kell a megvalósulás tervezett menetét, amik az Operatív Programok végrehajtásán keresztül realizálódnak. A NSRK által megjelölt Operatív Programokat a Bizottságnak kell jóváhagynia, ám az Európai Unió a megvalósítás feladatát a tagállamokra és a támogatott régiókra hárítja. Ez évente több ezer beérkező projektet jelent, amiket nem kis munka árán választanak ki, értékelnek és ellenőriznek. Ennek a feladatnak az ellátásához megfelelő intézményi háttérrel kell rendelkezni, melynek intézményi kereteit annyiban szabályozza az Unió, hogy kijelöli irányító, igazgató és ellenőrző hatóságok felállítását. Az intézmény rendszer kialakítását az államok saját hatáskörében hagyja. A magyar Nemzeti Stratégiai Referencia Keret fő célkitűzése, hogy a lisszaboni stratégia fegyelembevételével hosszú távú elképzeléseket, terveket valósítson meg. Ezeknek a terveknek az egyik fő prioritása a növekedés fenntartása a foglakoztatás bővítése mellett. Az NRST célkitűzései hat tematikus és területi prioritás alapján valósulnak meg: gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi megújulás, környezeti és energetikai fejlesztések, területfejlesztés és államreform. A gazdaságfejlesztés területén az NSRK elsősorban a kis és közép vállalatok fejlesztésének előremozdítására koncentrál, valamint fontos az IKT ágazatok erősítése, valamint a beruházások, kutatás-fejlesztés ösztönzése. A közlekedésfejlesztés kapcsán a legnagyobb hangsúlyt a TEN-T hálózatok fejlesztése kapja, valamint kiemelt szerepet kap a vasúti és közúti hálózatok korszerűsítése. A társadalmi megújulás keretében a humán tőke fejlesztését célozzák meg, mely hozzá segíti hazánkat a munkaerő piac kiszélesítéséhez, korszerűsítéséhez. A Közösség környezetvédelmi előírásainak való megfelelés rengeteg feladatot, megvalósításra váró tervet ró ki hazánk számára. Ezért Magyarország különös figyelmet fordít a as időszakban a Nemzeti Stratégiai Referencia Kereten belül az európai uniós környezetvédelemi jogszabályok átvételére (különös figyelmet fordítanak a szennyvíz és ivóvízzel kapcsolatos tevékenységekre. E munka szempontjából a legfontosabb prioritás a területfejlesztés, melynek segítségével csökkenthetők a területek közötti különbségek, ami ösztönzőleg hat az Európai Unió kohéziós politikájára. Az 30

31 államreformmal kapcsolatos törekvések legnagyobb része Magyarország közigazgatásának átalakítását szorgalmazza. Az NRSK célkitűzései és prioritásai 15 Operatív Programon keresztül valósulnak meg. Ezek közül kettő az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozásában valósul meg. A további tizenhárom Operatív Program az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásokból valósul meg. A 15 Operatív Program 7 regionális és 8 szektoriális OP-t foglal magában. Regionális operatív programok: o o o o o o o Nyugat-dunántúli Operatív Program Dél-alföldi Operatív Program Észak-alföldi Operatív Program Közép-magyarországi Operatív Program Észak-magyarországi Operatív Program Közép-dunántúli Operatív Program Dél-dunántúli Operatív Program Szektoriális operatív programok: o o o o o o o o Gazdaságfejlesztés Operatív Program Közlekedés Operatív Program Társadalmi Megújulás Operatív Program Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Államreform Operatív Program Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Végrehajtás Operatív Program A as programozási időszakra Magyarország részére 25,3 milliárd eurót különített el az EU. Ez az összeg még kiegészül 4,4 milliárd euróval, ami nem más, mint az állami hozzájárulás. Magyarországon a hét tervezési-statisztikai régió közül a jelenlegi programozási időszakban hat (Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak- 31

32 Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) a konvergencia célkitűzés alá esik, míg egy (Közép-Magyarország) a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés phasing in területéhez tartozik. (megjegyzés - Az ún. phasing in területek azok a régiók, melyek a korábbi 1. célkitűzés alá tartozó egykori státuszuknál fogva különleges pénzügyi juttatásban részesülnek.) Fontos megemlíteni, hogy Magyarország volt az első, aki 2007-ben beindította a JEREMIE mikrohitel programot a NSRK célkitűzéseinek megfelelően. A program mikrohiteleket nyújt kis és közép vállalatok számára végéig 42 milliárd Ft értékben sikerült szerződést kötni mikro hitel valamint garancia termékekre. A területfejlesztés során kiemelt figyelmet élveznek az ország elmaradottabb területei. Ez abban nyilvánul meg, hogy Magyarország a vállalkozás fejlesztési támogatások révén gyors és hathatós megoldás kínál a hátrányos helyzetben lévő kistérségek számára ÚMFT értékelése Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül lehetőséget kaptunk az Európai Uniótól több milliárdos projektek megvalósítására. Ez jelzés értékű abból a szempontból, hogy immáron minden támogatásból közel ugyan olyan mértékben részesülünk, mint az EU alapító országai. A Közösség szerint nagyprojektnek minősül minden olyan beruházás, mely 13 milliárd Ft-nál (környezet védelmi beruházásoknál 6.5 milliárd Ft-nál) nagyobb összköltségvetésű. Ezeket a nagyprojekteket az adott nemzeti kormányon kívül az Európai Uniónak is el kell fogadnia. Hazánk 15 elfogadott nagyprojekttel rendelkezik, amiknek teljes beruházási értéke 750 milliárd Ft. Ezeknek a projekteknek a segítségével valósították meg a Pannonhalmi Főapátság idegenforgalmi vonzerejének erősítését egy új kilátó megépítésével vagy ezeknek a támogatásoknak a keretében újult meg a villamos hálózat Debrecenben, Szegeden. A tervezet beruházások hatására, amik a Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (Új Magyarország Fejlesztési Terv) által elnyer pályázatok, projektek útján valósulnak meg Magyarország a következő célok megvalósulását helyezte kilátásba ig a vállalkozások által megtermelt hozzáadott érték 10%-kal vagy azt meghaladóan növekedjen, valamint ugyancsak erre az időpontra megvalósuljon, hogy a közszférán kívül dolgozók létszámát 4%-kal növekedjen. Jelen programozási időszakban további 10%-kal növelni kell a lisszaboni célkitűzésekre fordított összegek arányát az Európai Unió elvárásainak megfelelően. 32

33 4. MEGVALÓSULT PROJEKTEK ISMERTETÉSE Az Európai Unió célkitűzéseinek megfelelően a tagállamok elkészítették saját tervüket a következő programozási időszakra ( ). Magyarország által elkészített terv az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), melynek keretei között számos a gazdaság és a társadalom szempontjából is fontos fejlesztés, innováció megvalósulását segítette a Közösség a magyar állammal társfinanszírozásban. Ezeket vissza nem térítendő támogatások formájában valósították meg. Ahhoz, hogy az elméleti tudnivalók értelmet nyerjenek, fontos megismerni a gyakorlatban lezajló folyamatokat, melyek eredményeként egy sikeres projekt valósulhat meg. A pályázatoknak való megfelelés ugyanis rengeteg erőforrást emészt fel, összetett csapatmunka eredménye, ami nem kevés anyagi befektetéssel jár. Példaként saját lakóhelyem, Halászi község által elnyert pályázatok közül választottam kettőt, hogy ezeken keresztül bemutassam az általános megvalósulással kapcsolatos folyamatok szakaszait és a kivitelezés menetét Halászi község általános bemutatása (földrajzi elhelyezkedés, gazdasági-, társadalmi helyzet) A falu helyzete a földrajzi elhelyezkedés tekintetében rendkívül kedvező, mivel az ország egyik legfejlettebb régiójában, a Nyugat-Dunántúli régióban Győr-Moson-Sopron megyében helyezkedik el. Halászi közel fekszik Pozsonyhoz és az osztrák fővároshoz Bécshez, illetve a megye és régiószékhely Győr is csak 30 km távolságra van a falutól. E városok mellett még két jelentős közúti és vasúti határállomás Hegyeshalom és Rajka kapcsolja a községet az európai térséghez, ezért illetik a falut gyakran a Nyugati Kapu elnevezéssel. A két nagyváros Mosonmagyaróvár és a már korábban említett Győr közelsége, gazdasági agglomerációja pozitívan befolyásolja a térség gazdasági, ipari, művelődési fejlődését. Halászi Mosonmagyaróvártól 4 km-re fekszik a Mosoni-Duna partján, a Szigetközben. Szigetköz kapujának is nevezik, hiszen a Mosonmagyaróvárt Győrrel összekötő út forgalma itt lép át a Dunán, mely egy jelentős történelmi múltra visszavezethető átkelőhely. A falu lakossága kb fő, továbbá a községhez tartozik közigazgatásilag a szomszédos település Arak 170 lakosával. 33

34 Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nőtt a gazdasági tevékenységet folytató szervezetek száma, mely hozzásegítette a falut, hogy a térség egyik legjobb gazdasági feltételekkel rendelkező településévé váljon. A bejelentett halászi székhelyű vállalkozások száma ben 190 volt, ami 2006-ra 229-re nőtt. A vállalkozások nagy többsége a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó szférában, a kereskedelem és ipar, valamint az ingatlanterületen tevékenykedik. Elhanyagolható az egészségügyi és a szociális szféra területére bejelentett vállalkozások száma. Ezek a számok is jól jelzik, hogy a falu igyekezett kihasználni a földrajzi fekvés nyújtotta előnyöket, amit a falu magas színvonalú fejlődésre való igénye még inkább ösztönzött Halászi által megvalósított projektek A fejlődésre való törekvést az is mutatja, hogy Halászi igyekezett a számára biztosított lehetőségek legjobb kihasználása. Ezeknek a lehetőségeknek a jelentős hányadát az Európai Unió által biztosított forrásokra kiírt pályázatok jelentik, jelentették. A falu támogatásokat nyert el a os időszakban kiírt Nemzeti Fejlesztési Terv egyes projektjeire. Az ebben az időszakban megvalósított projektek sikere ösztönözte Halászit arra, hogy tovább folytassa a munkát és pályázzon a következő programozási időszak ( ) projektjeire. 2.sz. táblázat NFT keretében elnyert támogatások Projekt megnevezése ROP 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése Pályázó: Halászi Község Önkormányzata A Duna-menti kerékpárút III. ütem 4. szakaszának Halászi és Darnózseli közötti külterületi 8 km hosszú kerékpárút építése révén Szigetköz turisztikai fejlesztése AVOP 3.5 LEADER+ Pályázó: Halászi Község Önkormányzata Élhetőbb Halászit AVOP 1.1 Mezőgazdasági beruházások támogatása Pályázó: Halászi Zöldmező Termelő Szolgáltató Szövetkezet Növénytermesztési munkagépek beszerzése AVOP 1.1 Mezőgazdasági beruházások támogatása Pályázó: Tóth Lajos MTZ820.2.t. traktor beszerzése Megítélt támogatás (HUF): Ft Ft Ft Ft 34

35 GVOP Feldolgozóipari beszállítók számának növelése és megerősítésük Pályázó: Verarbeiten Pausits Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Fémszerkezetek gyártási technológiájának kiegészítése GVOP Technológiai korszerűsítés támogatása Pályázó: Verarbeiten Pausits Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Géptestek, hegesztett acél szerkezeteinek gyártásához és forgácsolásához szükséges többletkapacitás létrehozása a Verarbeiten Pausits Kft.-nél A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében elnyert támogatások Ft Ft ( letöltés ideje: , 21:34) 3.sz. táblázat ÚMFT keretében elnyert támogatások Projekt megnevezése GOP /1 Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása Pályázó: Euro-LTConsult Logisztikai és Fuvarozó Kft. Vállalati folyamatmenedzsment fejlesztése az Euro-LTConsult Kft.-nél GOP /A/2 Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése Pályázó: Euro-LTConsult Logisztikai és Fuvarozó Kft. Technológiai fejlesztés az Euro-LTConsult Kft.-nél TÁMOP /2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben Pályázó: Halászi Község Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés javítása Halásziban ÁROP 1.A.2/A A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése Pályázó: Halászi Község Önkormányzata Innovatív körjegyzőség - Halászi Község Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése NYDOP 5.3.1/2/2F Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Pályázó: Halászi Község Önkormányzata "Infrastruktúrafejlesztéssel a méltányos oktatásért" NYDOP 5.3.1/2/2F-2f Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Pályázó: Halászi Község Önkormányzata Infrastruktúrafejlesztéssel a méltányos oktatásért Megítélt támogatás (HUF): Ft Ft Ft Ft 2. fordulóba léphet Ft 35

36 GOP Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása Pályázó: "VERARBEITEN PAUSITS" Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft Ft MSZ EN ISO 9001/2001; MSZ EN ISO 14001:2005 integrált irányítási rendszer bevezetése a Verarbeiten Pausits Kft-nél. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében elnyert támogatások ( letöltés ideje: , 21:40) Mindkét programozási időszak nagyon sikeresnek mondható és külön ki kell emelni azt, hogy nemcsak a község önkormányzata nyújtott be és nyert el pályázatokat, hanem cégek, szervezetek, sőt magánszemélyek is. Ez is csak azt mutatja, hogy a falu mennyire jól tájékozott az európai uniós projektekkel kapcsolatban. Munkámban szeretnék kitérni mind a os időszak, mind a as időszak egy-egy megvalósult és sikeres projektjére. Mivel a kohéziós politika összefüggéseinek fontosságára próbáltam meg rámutatni a korábban leírtak során, ezért a példáimat is a regionális különbségek csökkentését célzó, fejlesztő szándékú projektek közül választottam. A Nemzeti Fejlesztési Tervben elnyert támogatások közül a legnagyobb volumenű beruházás a Regionális Operatív Program (ROP) keretében meghirdetett 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése volt. A Ft összköltségű projekt célja a Duna-menti kerékpárút III. ütem 4. szakaszának Halászi és Darnózseli közötti külterületi 8 km hosszú kerékpárút építése révén Szigetköz turisztikai fejlesztése volt. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik projektje segítette hozzá a falu általános iskoláját ahhoz, hogy a 21. század kihívásainak megfelelő magas színvonalú oktatás valósulhasson meg a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (HHH) esetében. A projekt a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) kereti között a /2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben pályázat részeként valósulhatott meg. Az iskola a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés javítása Halásziban című pályázattal nyert el Ft-ot a megvalósításra. Mindkét kiemelt projekt jól példázza azt, hogy Halászi milyen tudatosan törekszik a fejlődésre. Ez a tudatosság abban is megnyilvánul, hogy a falu igyekszik kihasználni saját erősségeit, erőforrásait és ezekre támaszkodva törekszik a lehető legjobb eredmény elérésére. 36

37 4.3. ROP 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése A területfejlesztés szempontjából legnagyobb jelentőséggel bíró program a Strukturális Alapok hazai rendszerében a Regionális Operatív Program (ROP). A ROP célja az Unió fő fejlesztési területi egységeinek számító régiók fejlesztése. Az operatív program fő prioritásai: 1. prioritás - Turisztikai potenciál erősítése 2. prioritás - Térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése 3. prioritás - A humán erőforrás fejlesztés, regionális dimenziójának erősítése A fejlesztés részterületei a gazdasági környezet javítása, a turizmus támogatása és egyes infrastrukturális fejlesztések által az integrált térség- és településfejlesztés, a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javítása és környezetgazdálkodásuk fejlesztése. A Regionális Operatív Program elsősorban az ágazati programokban megvalósuló általánosan szükséges fejlesztéseket egészíti ki, figyelembe véve a régiónként eltérő speciális területi igényeket, ezzel járulva hozzá a kiegyensúlyozott területi fejlődéshez. 4.sz. táblázat A Regionális Operatív Program 1.1. keretében megítélt támogatások százalékos megoszlása között ( ly_altip=-1&sr=286&ml=3&sc=5, , 18:36) A legfontosabb prioritás a bemutatandó pályázat szempontjából az első, a Turisztikai potenciál erősítése. A Regionális Fejlesztés Operatív Program egyik beavatkozási területe (prioritása) a turisztika regionális szintű fejlesztése. Ezen a prioritáson belül két pályázati ablak (intézkedés) nyílt, amelyek közül az egyik a turisztikai vonzerők fejlesztésére, a másik pedig a turisztikai fogadóképesség javítására irányul. 37

38 Turisztikai vonzerők fejlesztés megvalósulása Az intézkedés célja, hogy olyan nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók és termékek jöjjenek létre, amelyek hazánk kulturális örökségeire és természeti értékeire építenek. A másik célkitűzés az idegenforgalmi vonzerők regionális koncentráltságának csökkentése, azaz a turisztikai célpontok régiók közötti eloszlásának kiegyensúlyozása februárjáig 43 pályázat esetében született támogatási döntés, ezek összesen 20,4 milliárd forint forrást kötöttek le Turisztikai fogadóképesség javítása Az intézkedés első pályáztatási szakaszának eredményeképpen szállodák és panziók felújítására, kibővítésére és a szolgáltatásaik színvonalának emelésére kerül sor. Az intézkedés célja a szálláshelyek számának növelése, valamint a meglévő szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javítása februárjáig 57 pályázat esetében született támogatási döntés, összesen mintegy 4,64 milliárd forint értékben Aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésére benyújtott pályázatok előzményei A társult önkormányzatok (Halászi, Darnózseli) június. 09-én nyújtották be pályázatukat az EU Strukturális Alap Regionális Fejlesztés Operatív Program 5. komponensére, az Aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés keretére. A pályázati kiírás hivatkozási száma: 1/2004 ROP 1.1 komponens (turisztikai vonzerőfejlesztés). A ROP támogatás elnyeréséről augusztusában kaptak a társult önkormányzatok értesítést. Halászi és Darnózseli községek önkormányzatai a Nyugat-Dunántúli régióban elsőként nyertek vissza nem térítendő támogatást az Európai Unió társfinanszírozásában, az Európa Terv keretében. Az ünnepélyes szerződéskötésre január 14-én Sárváron került sor. A projekt megvalósításának előkészítése már januárban megkezdődött. Közbeszerzési eljárások során kiválasztásra kerültek a PR-marketing tevékenységet megvalósító szolgáltató, valamint a műszaki ellenőrzést végző. A lebonyolító az UTIBER KFT., a marketing tevékenység részeként Szigetközről turisztikai kiadványokat - képeslapok, naptár, kerékpáros túraútvonalakat ajánló térképek - készítettek el. 38

39 5.sz. ábra A két település elhelyezkedése (Saját készítésű ábra) Pályázat megvalósulása A pályázat hivatalos megnevezése: A Duna-menti kerékpárút III. ütem 4. szakaszának Halászi és Darnózseli közötti külterületi 8 km hosszú kerékpárút építése révén Szigetköz turisztikai fejlesztése A projekt tárgya, hogy a Duna-menti kerékpárút részét képező Halászi Darnózseli közötti 8 km hosszú kerékpárútépítés révén Szigetköz turisztikai fejlesztése megvalósulhasson (Szigetközi kerékpárút építése). Főbb résztvevők: pályázó neve: Halászi Község Önkormányzata támogatásban részesülő partnere: Darnózseli Község Önkormányzata egyéb partner: Mosonmagyaróvár Idegenforgalmáért Közalapítvány támogató partnerek: Magyar Kerékpáros Klub, Pannon Pedál Nyugatdunántúli Kerékpáros Régióért Közhasznú Egyesület, Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége 39

40 A projekt finanszírozása A pályázat vissza nem igényelhető ÁFA-val számított összköltsége Ft volt. Ebből a támogatás mértéke az beruházás összköltségének 95 %-a, de legfeljebb Ft. A támogatás összköltségéből 75 %-ot az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjából finanszíroztak a fennmaradó 25 %-ot a Magyar Állam saját költségvetéséből fizette ki. A tervezett saját erő összege Ft volt. Ennek megoszlása: 3 % BM Önerő támogatás: Ft 2 % pénzbeli hozzájárulás: Ft Az önkormányzatok pénzbeli hozzájárulása megoszlott a két falu között. Halászi Ft saját önerőt biztosított a projekt megvalósításához, míg Darnózseli Ft-ot. A esetleges megtakarítások a tervezett költségvetéssel szemben a támogatás arányos csökkenéséhez vezetettek volna, ám erre nem került sor. A kifizetések a projekt terhére folyamatosan történtek meg kifizetési kérelmek beadása útján. A támogatás nemcsak egy kerékpárút megépítését takarta, hanem PR és marketing tevékenységek, továbbá az egyéb felmerülő költségek fedezésére szolgált. Ezek megoszlása: Kerékpárút építés: PR és marketing tevékenység: Egyéb szolgáltatások: Ft Ft Ft A projekt menete A Duna-menti kerékpárút hálózat részét képező III. ütem, 4. szakasz, Halászi és Darnózseli közötti külterületi 8 km hosszú kerékpárútépítés megvalósítása Szigetköz térségének kerék-páros turisztikai fejlesztését célozta. A pályázatban szerepeltetett 8 km-es ún. Szigetközi kerékpárút szakasz része az EuroVelo 6. sz. kijelölt országos és nemzetközi kerékpárútvonalnak. A beruházást megelőzően elkészült szakaszrészek: 40

41 1998: Győrújfalu Hédervár között A tervezett 17, 65 km-ből álló kerékpárút, ami ÚTALAP támogatással megvalósult meg: 2001: Darnózseli külterületén 2,1 km 2001: Mosonmagyaróvár 3,75 km 2004: Halászi belterület 2 km A Halászi és Darnózseli kerékpárút a Győrt Mosonmagyaróvárral összekötő sz. országos közút mentén önállóan vezetve halad. A hiányzó kerékpárútszakasz megépítése biztosította a folytonosságot és a közvetlen kerékpáros kapcsolatot a korábban megépült szakaszok között. A meglévő szakaszokkal együtt a Darnózseli belterületén 1,8 km hosszú szakasz megépülése után összefüggő kerékpárút hálózat alakult ki, így megteremtődnek a biztonságos, balesetmentes és környezetkímélő közlekedés feltételei a Szigetközben. A projekt részeként pihenőhelyek létesültek, tájékoztató táblákat és információs térképeket helyeztek ki. A kerékpáros turizmus fejlesztését elősegíti az összehangolt marketing tevékenység, amelynek eredményeként a komplex regionális turisztikai termékskála kínálatának bővülése várható Értékelés A Nyugat-Dunántúl idegenforgalmilag kiemelt szigetközi térségében épülő kerékpárút megteremtette a nemzetközi és a hazai kerékpáros turizmus infrastrukturális alapjait, elősegítette az egészséges életmód népszerűsítését, a kerékpáros-, falusi-, vízi- és ökoturizmus fejlesztését. A falusi turizmus fejlődésének hatására Szigetköz térségében munkahelyek megőrzésére és teremtésére is számítottak a beruházás kezdetén, melyek megvalósultak. A kerékpárút hálózat fejlesztésével létrejött a régió kistérségeinek, Szigetköz egyéb településeinek közvetlen és biztonságos elérhetősége. Lehetővé vált a kerékpáros turizmus fejlesztése. A Győr-Mosonmagyaróvár között hiányzó 9,8 km-es szakasz megvalósulása nélkül a korábbi években elkészült szakaszok nem képeznének összefüggő hálózatot, tehát nem tudnák betölteni tervezett szerepüket. A kerékpárút hálózat fejlesztés elsődleges célkitűzése a biztonságos, balesetmentes és környezetkímélő közlekedés feltételeinek megteremtésével a közvetlen kapcsolat 41

42 létrehozása a határok menti térségek, a régiók illetve Szigetköz térségének települései között. A kerékpárútépítés a kerékpáros balesetek számának csökkenését eredményezi. Ezen kedvező hatások a kerékpárútépítés befejezése után azonnal, rövid távon is érvényesültek. Ezen cél csak önálló (gépkocsi forgalomtól elválasztott) kerékpárutak építésével érhető el. A projekt hosszú távú célkitűzése a térség, különösen Szigetköz kedvező, előnyös és szinte páratlan turisztikai adottságainak kiaknázása érdekében az aktív turizmus fejlesztése. A régiót behálózó kiépített kerékpárutak lehetőséget nyújtanak a turisztikai látnivalók és célpontok megközelítésére. A hosszú távú célkitűzés megvalósulását, azaz Szigetköz turizmusának minőségi fejlesztését nagymértékben elősegítheti az aktív és tudatos marketing, PR tevékenység. Az elmúlt 6 év tapasztalatai szerint sikerült megvalósítani a beruházás hosszú távú célját is. Szigetköz kedvelt turisztikai célpontja a nemzetközi és a hazai kerékpáros turizmusnak egyaránt. Éppen ezért a beruházás fő célcsoportjai mind a külföldi, mind a hazai turisták A kerékpárút megépítése lehetőséget nyújt a hazai és a nemzetközi turistáknak az aktív, biztonságos kikapcsolódásához, megközelíthetővé teszi a turisztikai látnivalókat, továbbá népszerűsíti Szigetköz egyedi, az ország más pontján nem található természeti értékeit, szolgáltatásait. A turizmus infrastrukturális hátterének fejlesztése révén új turisztikai szolgáltatások és vállalkozások kialakulásával munkahelyek teremtődtek. További fejlesztési elképzelések közé tartozik Mosonmagyaróvár - Rajka illetve Hegyeshalom országhatárok közötti kerékpárútszakaszok megvalósítása TÁMOP /2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben Az Európai Szociális Alap több mint 10 milliárd euró támogatást nyújt összességében az Európai Unió országainak évente. A közötti új programozási időszak végére az Közösség mintegy 75 milliárd euróval támogatja a 27 tagországot, mely az Európai Unió teljes költségvetésének több mint 10 %-át jelenti. A tagországok és a régiók úgy alakítják ki saját ESZA finanszírozású operatív programjaikat, hogy azok helyben legyenek képesek megoldást nyújtani a helyben felmerülő problémákra. Ez nem más, mint a szubszidiaritás alapelvének megvalósulását jelenti. 42

43 Magyarországon az ESZA által támogatott programok többek között az alábbi területeken valósítanak meg fejlesztéseket: széles körű lehetőség biztosítása a munkát keresők részére Az oktatási rendszer korszerűsítése annak érdekében, hogy a vállalkozások olyan képzettségű munkaerőhöz jussanak, amilyenre szükségük van Egyenlő esélyek megteremtése a társadalom hátrányos helyzetű csoportjai számára (pl.: romák) Megnövelt támogatás az egészségügyi szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítására A közigazgatás teljesítményének javítása, különös tekintettel az emberi erőforrás fejlesztésére. Magyarországon az ESZA két programot támogat a Társadalmi Megújulás Operatív Programot (TÁMOP) 943 milliárd forinttal, és az Államreform Operatív Programot (ÁROP) mintegy 40 milliárd forinttal. Az Európai Szociális Alap (ESZA) és a magyar kormány társfinanszírozásában megvalósuló két programot az Európai Unió 2007-ben hagyta jóvá. Az új programozási időszakban a programok célja az előzőekben felsorolt pontokhoz igazodik: igyekszik növelni a foglalkoztatást és javítja a közoktatás minőségét, valamint figyelmet fordít az oktatás modernizálására és az esélyegyenlőség érvényesítésére. E programok keretében megvalósuló projektek azt jelzik, hogy Magyarország elhivatott az uniós elvárásokkal szemben és igyekszik azoknak a lehető legjobb módon megfelelni. 43

44 6.sz. ábra A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1. keretében megítélt támogatások százalékos megoszlása között ( paly_altip=-1&sr=1428&ml=3&sc=5, , 19:40) Előzmények Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben című pályázatot az Új Magyarország Fejlesztési Terv hivatalos honlapján a szeptember 22-én tették közzé. A magyar közoktatás helyzete az elmúlt évtizedekben, főként a 90-es évek kezdetétől nagy változásokon ment keresztül, mind a rendszer hatékonyságát, mind irányítását és finanszírozását tekintve. A pályázat hivatkozik a 2000-ben elvégzett kompetencia alapú PISA mérés eredményeire, amik először világítottak rá arra, hogy a 15 éves korosztály mintegy 20 %-a súlyos olvasási, és matematikai nehézségekkel küzd. Ezt az eredményt az ezt követő 2006-os vizsgálatok is megerősítették. Elégedetlen a munkaadók véleménye azzal kapcsolatban, hogy az oktatásból a munkaerőpiacra kilépők nem rendelkeznek megfelelő felkészültséggel. Ez a tény mind inkább súlyosbítja a kialakult helyzetet. Ebből kifolyólag nagy igény mutatkozott a szakterület korszerűsítésére mielőbbi kivitelezésére, ám ez a folyamat hosszú időt ölelt fel. A TÁMOP keretében kiírt pályázatokon kívül már több alkalommal biztosított forrást az Európai Unió ilyen jellegű projektek megvalósítására. A Nemzeti Fejlesztési Terv I. keretei között lehetőség nyílt az oktatási programok fejlesztésére, és a Phare illetve a világbanki projektek keretében kapott pénzügyi eszközök már ezt megelőzően is 44