VALKONYA. Településképi Arculati Kézikönyve (egyeztetési anyag) Készült: május. Aláírólap VALKONYA településképi rendeletéhez

Átírás

1 VALKONYA Településképi Arculati Kézikönyve (egyeztetési anyag) Készült: május Aláírólap VALKONYA településképi rendeletéhez településtervező és főépítész: Moldován Ágnes TT

2 TARTALOM 1. Bevezetés, köszöntő 2. Településtörténet, a település bemutatása, a település sajátosságai 3. Örökségünk, településképi jellemzők, meghatározó építészeti értékek 4. Településképi szempontból meghatározó területek területek lehatárolása, településkép, arculati jellemzők bemutatása 5. Településkép, formálására vonatkozó ajánlások utcák, terek, köztéri alkotások 6. Példák bemutatása

3 1.Bevezetés, köszöntő A múltban, amikor az egységes kultúrák stabilabbak és homogénebbek voltak, valamint sokkal szélesebb társadalmi megegyezés volt a szimbólumokkal kapcsolatban, ritkán volt szükség arra, hogy az emberek az őket körülvevő környezet közötti kapcsolatot vizsgálják; a kettő között szoros volt a harmónia (Rapoport 1977). Napjainkban sokkal nehezebb tervezni, hiszen keverednek a társadalmak, kultúrák, szimbólumok. Olyan települések kialakítása a cél, amelyhez az emberek tartozni akarnak. Mivel egy település egyrészt esztétikai szerepet tölt be az emberek életében, másrészt pedig használják, ennek megfelelően szükséges védeni a meglevő értékeket, és fejlődni. Amikor ráébredünk, hogy jelenlegi tulajdonságaink, környezetünk, képességeink és fizikai állapotunk mind a múltbeli gondolkodásunk eredményei, némi fogalmat nyerhetünk a tudás értékéről. Charles F. Haanel

4 2. Településtörténet, a település bemutatása, a település sajátosságai Az Egerszeg Letenyei-dombság észak déli irányban hosszan elnyúló dombvonulatai között fekszik Valkonya, egy kis zsáktelepülés Nagykanizsától légvonalban 14 km-re nyugat-északnyugat irányban. Valkonya neve a szláv Volkona személynévből alakult, amely a régebbi Vlkonja vlk szóból ered, jelentése farkas. Első említése 1019-ből származik, amikor egy okirat a zalavári apátság dézsmafizetési helyeként említi. Falunévként először Wolkuna néven találkozhatunk vele egy 1288-as adásvételi okmányban. Valkonyaként először egy 1852-es összeírásában szerepel. Meg nem erősített hagyomány szerint a község eredetileg nem a mai helyén feküdt. Egy történész szerint a mai falutól délre az egyik domb tetején volt a temploma, és a közelben malom is működött, Fehérkulcsosvár nevű erődítménnyel, amit a felduzzasztott patakkal árasztottak el, hogy ne kerüljön az ellenséges törökök kezére. Ám a törökök ellen viselt 15 éves háború során elpusztult Valkonya, templomával, temetőjével és vízimalmával együtt. A mostani falu egyetlen utcájának közepe táján a hatvanas években épített egyik ház alapozásakor emberi csontok és koponyák kerültek elő, amiből azt valószínűsítették, hogy ott lehetett az egykori temető. Első katonai felmérés A török idők után a csaknem száz éven át lakatlan környék csak 1694-ben kezdett benépesülni, amikor a birtokot az Esterházy család szerezte meg, s ők újratelepítették a falut.

5 Lassú volt az újraéledés ban mindössze négy gazda élt itt jelentős állatállománnyal ban hét szabad költözésű jobbágy és három zsellér lakik Valkonyán. Szőlőiket, szántóföldjeiket és rétjeiket szorgalmas erdőirtással növelték. A XVIII. század derekán már 21 gazdát és 3 zsellért számláltak ben 32 családban 159 fő lakott. Volt itt kovács, varga, pálinkafőző és molnár ban 225 volt a lakosok száma. Tiszta magyar falu volt (a jelentős számú környékbeli horvátság között), temploma nem volt, csupán egy harangláb. A település változásait az alábbi katonai térképeken is nyomon kísérhetjük. Második katonai felmérés es évekig fokozatosan nőtt a lakosok száma ben 159 fő, 1786-ban 225 fő lakott a faluban. Valkonya utolsó hivatalosan becsült népessége 70 fő, ami 9 fő/km 2 népsűrűséget jelent. Lakások száma 46, azaz 1.5 fő per lakás.

6 Kataszteri térkép 1864

7 1894-től működött egy osztatlan katolikus elemi iskola, 1927-ben új iskolát építettek a falu északi végén (a mai turistaház). A falu lakói több mint háromszázan voltak, minden háznál 2 3 család lakott. Az iskolát 1950-ben államosították, így a valkonyai iskolások Bázakerettyére, Becsehelyre, Borsfára jártak őszén készült el a falutól az országútig vezető aszfaltos út. Valkonya közművesítését megnehezítette földrajzi helyzete, de napjainkra valamennyi lakásban van vezetékes ivóvíz, amit a Vízművek a falu saját kútjából biztosít, 1991 óta. Az utóbbi időben a falusi turizmus virágzik. Az érintetlen környezet, a gyönyörű táj, és az igazi falusi nyugalom egyre több turistát vonz. A települést érinti a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonal. Erre alapozva újjáéledt a település. A régi iskolát turistaházzá alakították, ahova gyakran jönnek vendégek, egyetemista, főiskolás vagy általános iskolás csoportok. Erdei iskolai foglalkozások is zajlanak itt. Napjainkban (Google maps)

8 1955-ben közmunkával föltöltötték a falu utcájának meredek lejtőjét, amely a haranglábtól lefelé sok gondot okozott a szekereseknek, különösen, ha az út fölázott. Hagyományos korabeli parasztház

9 1.) A településkép sajátosságai Utcaképek

10 Egyedi hangulatú egyutcás zsákfalu Valkonya, ahol szép számban maradtak fenn a hagyományos, fésűs beépítéses, oromfalas kialakítású épületek. A szalagtelkek leggyakoribb beépítési módja volt ez, melynél a lakóház hosszoldali, a telek északi részén, a telekhatárral párhuzamosan, attól ereszcsurgó távolságra helyezkedik el, és a főbb melléképületek (istálló, ólak, színek) mögötte sorakoztak. Az utcafrontra néző rövid oldal közvetlenül az utcavonalon áll, vagy attól előkert választja el, egységes szabályozási vonalat tartva ezáltal. A későbbi, es évek telepítéseinél már minimális előkertekkel találkozunk. Az épületek többsége az utcavonalra merőleges tetőgerincű, oromfalas épület. Mindemellett sátortetős és manzárdtetős épületekkel is találkozhatunk a településen, néhány kivételtől eltekintve földszintes kialakítással. A település zöld felületei szépen karbantartottak, az épületek rendezettek, melyek között számos igényesen felújított és bővített lakóházat találunk. Az utcaképnek a települést körülölelő dombság adja a hátteret, erdőivel és szántóföldjeivel. Az íves vonalvezetésű utca az épületek, épületcsoportok fokozatos feltárulását teszi lehetővé.

11 A településszövet megbecsülése során, nem csupán egyes műemléképületek, épületegyüttesek, utcák, terek védelme a fontos cél, hanem az egész épített települési környezet és az őt befogadó táji környezet jellegvédelme is.

12 3. Örökségünk, településképi jellemzők, meghatározó építészeti értékek Országos védettségű műemlék nincs a településen, azonban védettségre érdemes épületet találunk Valkonya településén. Szent Péter és Pál apostolok templom A világháború után, 1923-ban téglából haranglábat, majd oltárt építettek a harangláb fülkéjébe, s az épület ezzel kápolnává alakult ben a kápolnához csatlakozva a hívek számára oldalról nyitott, fedett terasz készült, a beton aljzaton padokkal.

13 Kultúrház és Önkormányzati Hivatal Jelenlegi kultúrház, amiben helyet kapott az Önkormányzati Hivatal is. Rockenbauer Pál turistaház Valkonya

14 Itt találjuk a Rockenbauer Pál turistaházat, falán a neves tévés szerkesztő fából faragott emléktáblájával és az előtte álló kopjafával. A falu régi iskolaépületéből került kialakításra a szállás. Pajtaszínház- Valkonya A BME Építészhallgatóinak munkájával valósult meg a turistaház udvarának közösségi tere ben

15 Boronapice a turistaház kertjében

16

17 Szobrok, köztéri alkotások: Fiát sirató anya világháborús kopjafával 1992 óta fából faragott szobor áll a kápolna mellett: fiát sirató anya, és az előtte álló kopjafára felírták a két világháború hősi halottainak nevét. Rockenbauer Pál faragott emléktáblája A turistaház falán találjuk a fából faragott emléktáblát és előtte a kopjafát. A neves természetjáró, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtője. A Nyugat- és Dél-Dunántúlon az Országos Kékkörnek az az 560 km-es szakasza őrzi emlékét, melyet az és még egymillió lépés forgatása során bejárt útvonalon alakítottak ki 1989-ben, majd róla neveztek el.

18 Keresztek A település szegényes kőkeresztekben. Kutak Hagyományos kerekes kút

19 Kerekeskút a turistaház udvarán

20 Lakóépületek: A hagyományos épülettömeg, tetőforma, mind a hagyományos építészet elemeit tükrözi, igényesen felújítva.

21 Több helyen felújításokat kellene végezni a települési értékek megőrzése érdekében. A felújítások során célszerű figyelembe venni az eredeti anyaghasználatot (vakolt falfelületek, vakolathímek, nyílászárók anyaga és osztása), így a történelmi formák diszharmóniája elkerülhető.

22 A Dunántúl jellegzetes településformája az utcás falu, ahol a lakóházak a főutcát szegélyezik, rövid főhomlokzatukkal többnyire az utca felé fordulnak, a nem túl széles, földszintes épületek hosszan elnyúló, keskeny tömegei- akár a fésű fogai merőlegesek az utcavonalra.

23 A település történetileg kialakult, hagyományos utcaképe védelmében a meglévő épületek lehetőség szerint megtartandók. Az új épületek a régi épületek helyére - amennyiben műszaki állapotuk ezt elkerülhetetlenné teszi - kerüljenek, ezzel is megtartva a kialakult beépítési jellemzőket, telekstruktúrát, utcaképet.

24 Településképi szempontból meghatározó területek Területek lehatárolása: területek lehatárolása, településkép, arculati jellemzők bemutatása - kertes családi házas terület - ipari terület - zöldterületek - külterületi, beépítésre nem szánt terület A település méreteiből adódóan a funkcióterületek túlzott megbontása nem életszerű. Kertes családi házas terület: Földszintes, esetlegesen a földszintes tömeg tetőteres kialakításával elhelyezett lakóépületeket, családi házakat tartalmazó területek. Ezen terület építészeti karaktere a koronként változó divat és igények hatására jellemzően heterogén, sem tömegformálás, sem anyaghasználat sem színezés terén nemigen tapasztalható egységes karakter. Ez a terület foglalja magába az intézményi területeket is, amelyek olyan bekerített, zárt jellegű intézmények ingatlanainak területe, melyek a környezetüktől elkülönülő speciális funkcióval, és ennek megfelelő beépítéssel rendelkeznek. A turizmus, rekreációt szolgáló funkcióknak is helyet ad, melynél a szabadidő-tevékenységek számára kialakított funkciók kapnak helyet.

25 Ipari terület: Ipari, gazdasági tevékenységet kiszolgáló épületek, melyek a szükséges funkciók, feladatok ellátásához megfelelően lettek kialakítva. A területek adottságainak megfelelően az épületek szabadonálló beépítéssel helyezhetők el. Zöldterület: A település zöldfelületei karbantartottak, fásítások láthatóak. Azz öreg fák megtartása során szép felületek alakultak ki, fejlesztés a továbbiak során indokolt. A település karakteréhez és léptékéhez illő növényállomány telepítése javasolt. Magában foglalja a temető területét is, ahol üzemi funkciójú kiszolgáló épületeken kívül csak megkötéseket tenni, hogy bárhol bármilyen mauzóleum ne épülhessen, ez ugyanis a temető összképét zavarhatja. A síremlékek formájára nem indokolt különösebb megkötéseket bevezetni.

26

27 Külterületi, beépítésre nem szánt terület: A település külterületi, beépítetlen mezőgazdasági- és erdő-területeit foglalja magába. Itt csak foltszerűen találunk beépítést. Külterületen történő épület-elhelyezésnél a tájba illesztésre fokozott gondot kell fordítani, vagy ahol ez nem megoldható, ott védőfásítással célszerű a tájban okozott beavatkozások negatív hatásait enyhíteni.

28 Településkép, arculati jellemzők bemutatása Sokszínű tömegformálás jellemző a településre, egységesnek mondható épületkaraktert a fésűs beépítésű telkeken az oromfalas kialakítású, az utcára merőleges tetőgerincű nyeregtetős épületek adják. Egyes utcaszakaszokon beszélhetünk hasonló megjelenésű sátor illetve manzárdtetős épületekről is, de ezek nem erősítik Valkonya település egységes arculatát. A településszerkezetbe jól illeszkedő, oromfalas épületek elhelyezését kell előnyben részesíteni. Az utcaképbe illeszkedést a szomszédos ingatlanok vizsgálatának kell megelőznie. Műszaki létesítmények A településképet nagymértékben befolyásolják azok a műszaki létesítmények, melyek a település működéshez elengedhetetlenek, azonban jellemzően közterületeken elhelyezve a vizuális környezetre jelentős hatásuk van. A legjellemzőbb ilyen létesítmények: transzformátorok, gázfogadók, vízmű-kutak és víztárolók, szennyvíz-átemelők, buszvárók, hulladékgyűjtő konténerek. Ezekre rendszerint egyedileg az adott helyen lehetne településkép-szempontú javaslatot tenni, pl. takaró sövény, vagy növényzet telepítésével, anyaghasználattal. Buszmegállók A várófülke az önkormányzat épülete előtt került elhelyezésre. A település arculatához illeszkedő, azt erősítő építmény elhelyezése javasolt, környezetének rendezésével. A buszmegállók emblematikus elemei is lehetnek egy- egy településnek, amely a Kéktúra útvonalon haladóknak esőbeállóként, pihenőhelyként is funkcionálhat.

29 Ezért a jelenlegi valkonyai buszmegállók arculatának fejlesztését, a település karakteréhez megfelelő kialakítását érdemes célul kitűzni. Mindezt időtálló anyagok kialakításával. Trafó, villanyoszlop, buszváró, postaláda- mindez egy helyen az önkormányzat épülete előtt Vízmű telep

30 Lakóépületek:

31 A településen több sátortetős, manzárdtetős épülettek is találkozunk

32 Az épületek tömege, aránya példaértékű.

33 Település sziluett: A vertikálisan kiemelkedő objektumok valóságos méreteiknél sokkal nagyobb mértékben befolyásolhatják a település látképét, mivel nagy távolságokból is érvényesülnek. A település központjában a házak közül kiugró elhelyezkedéssel találjuk a templomot, melynek tömege a domborzati sajátosságok és a környező házak léptékéhez igaodva emelkedik ki az utcaképből. A települést dombok fogják közre, emiatt a település megfelelő távolságból egészében látható.

34 5.Településkép, formálására vonatkozó ajánlások- példák utcák, terek, köztéri alkotások Tömeg-alakítási előírások, telepítés Beépítés: Odalhatáron álló beépítések jellemzőek, kialakult előkertek megtartásával. A melléképületek jellemzően a főépülettel azonos telekhatárra telepítendők.

35 Építménymagasság: A lakóépületek magassága jellemzően földszintes. A település arculatának megőrzése céljából célszerű a jövőben ennek a tendenciának a megtartása. A túl magas, többszintes épületek nem illeszkednek az utcaképbe.

36 Tetőforma, Tetőhajlásszög: A településen a lakóházak tetőformájának többsége nyeregtetős kialakítású. Ajánlott ezek megtartása, az erősen tagolt tetőszerkezetek mellőzése. A meglévő házak közé épülő új házaknak hasonló tetőhajlásszöggel kell épülniük, mint ami a környezetükben található. A túl lapos hajlásszög nem kívánatos, csakúgy, mint a túl meredek tetők. A településen fél nyeregtetős épület nem létesíthető.

37 Színek Szolíd árnyalatú homlokzati falszínek ajánlottak. A homlokzat felületképzésénél előnyben kell részesíteni a vakolt, kő vagy téglaburkolatokat. Tetőfedése természetes színű és anyagú legyen. Az épület-homlokzatok és tetőhéjazatok színe az egyik legfeltűnőbb arculati tényező, azonban a színek kiválasztásának szabályozása tulajdonképpen megoldhatatlan feladat.

38 Tömegformálás: T illetve L elrendezésű házakat ajánlott tervezni, melyek hossz- és keresztszárnya legfeljebb 6 méter traktusszélességű. Így nyugodt és kiegyensúlyozott épülettömegeket építhetünk, melyek nyeregtetővel lefedve észrevétlenül simulnak a történelmi településszövetbe. A túlzottan magas, jellegtelen tetőforma, a bonyolult, összetett tömegű lakóház, a rossz homlokzat és tető arány kerülendő. Új házak építésénél a szomszédok figyelembe vételével szükséges az illeszkedést vizsgálni.

39 Egyéb építmények létesítése (kerítés, kert, épülettartozékok és kiegészítő építmények)- Figyelemmel kell lenni az anyaghasználatra és színekre. Ajánlott a településen jellemző áttört kerítések építése, vagy sövénykerítés meghatározott magassággal. Kerülendőek utcafronton a betonelemek és a magas, tömör, falazott kerítéselemek. Valamint az oldalhatár előkertet szegélyező részén szintén kerülendő a magas sövényfalak alkalmazása.

40 Garázsok: A garázsok épülettömegének, tetőformájának kialakítása szintén illeszkedjen a település adott területén jellemző tömeg és tetőformáláshoz. Elhelyezése a lakóépület mögötti zónában célszerű. Növényzet: A kertben tájidegen növényeket, az előkertben tömör térfalat képező növényzetet, mely a homlokzat takarását jelenti, nem tanácsos telepíteni.

41 Reklámok elhelyezése: Lakóterületen csak az adott ingatlanon működő vállalkozás reklámjának elhelyezése engedhető meg, annak is méretrendi korlátozásával. A településen nem jellemzőek a feltűnő reklámfelületek, a cégnév feltüntetése a jellemző.

42 6. Példák, irányvonal A település karakteres megjelenéssel rendelkezik, melyet a meglévő formák megőrzésével és megbecsülésével szükséges tovább erősíteni, egyediségét minden elemen végigvinni. A felújítások, építkezések során kor és tájhű megoldásokra kell törekedni. Valkonya erénye településfejlesztési szempontból éppen a hátrányából, vagyis méretéből fakad. De épp ez teheti a települést képessé arra, hogy közterületeit, egy-egy részletét kiemelt odafigyeléssel kezelje. A későbbi felújításokhoz, építésekhez adunk néhány példát, melyet a településképi eljárás során célszerű figyelembe venni. Az alábbiakban felsorolt részleteken a formavilág, anyaghasználat, telepítés az, amit érdemes követni. Ha a település a meglévő egységes képet meg tudja őrizni és épületeinek megjelenését javítani képes, még jelentősebb turisztikai vonzerőre tehet szert, a település és annak épületei felértékelődnek, így az értékvédelem is könnyebbé válik. (Fényképek ajánlások, nem a településen készültek) Köztéri forma- és anyaghasználat Csekély költségvetésű köztéri alkotásokra teszünk javaslatot, anyaghasználat és kialakítások tekintetében. A zalai népművészet eleminek (hímzés, kézimunka, kerámia) és a vidéki élet elemeinek megjelenítése a köztéri alkotásokban (tűz, fa).

43

44 Kertek, közparkok, közterületi növényesítés A kertek kialakításánál a helyi, őshonos növényzet telepítését kell előnyben részesíteni. Az előkertek és utcák parkosításánál törekedni kell az épületek léptékéhez illeszkedő növénytársítások ültetésére. Az utcai homlokzatokat nem takaró díszfafajokat célszerű választani. Javasolt hangsúlyozni a vidékre jellemző dísznövények jelentőségét, mint egyes rózsafélék, levendula, mályvacserje, hagymavirág, hortenzia, margaréta stb.

45

46 Épületek formavilága, anyaghasználat, kerítések Kialakításkor törekedni kell a hagyományos arányok megtartására, az ablakok megfelelő kiosztására és felosztására, ablakszemes ablakok beépítésére. Anyahasználat szempontjából érdemes a természetes anyagok tégla, fa-, kő- és vakolt felületek előnyben részesítése. A településen lehet használni a modern anyagokat is, melyek jól megférnek a hagyományos kialakítások mellett.

47

48

49

50

51 Buszmegállók A buszmegállók átépítése során törekedni érdemes, hogy a hagyományos környezetben a település építészeti jegyeit magán viselő, illeszkedő közterületi építmény (Salföldi példa) kerüljön elhelyezésre, időtálló anyagok felhasználásával.

52 Közterek, park, rekreáció A településen áthaladó Kék- túra útvonal látogatói számára is jellegzetes pihenési lehetőség. Reklámok Anyagában is az épület architecturájához illeszkedő feliratokat kell előnyben részesíteni (képek forrása: Internet)