Az evolúció Szerkesztette: Vizkievicz András
|
|
- Szebasztián Lakatos
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vizsgakövetelmények Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg. Esettanulmányok alapján tudjon értelmezni az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó kísérleteket és az első sejtek kialakulására vonatkozó elméleteket. Értse Miller kísérletét és annak jelentőségét. 1
2 Az univerzum keletkezése Az evolúció Szerkesztette: Vizkievicz András Ma hiányosságai ellenére - a leginkább elfogadott elképzelés a világegyetem keletkezésére vonatkozóan az ősrobbanás (Big Bang) elmélete. Lényege: A világegyetem kb. 13,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, ezt megelőzően az univerzum összes anyaga és energiája egyetlen végtelen hőmérsékletű és nyomású, rendkívüli sűrűségű pontban koncentrálódott. A keletkezés pillanatában az ősanyag tágulni és ezzel párhuzamosan hűlni kezdett. A létrejött 8x10 83 cm 3 térfogatú (r = 14x10 9 fényév sugarú) látható Univerzum 350 milliárd galaxisában 3-5x10 22 csillag van és az atomok száma 4x10 79, az átlagos sűrűség pedig g/cm 3. Extrém gyors kiterjedés, kozmikus infláció szakasz s-ig, amely alatt a világegyetem eredeti méretének szorosára növekedett (ma 70 km/s) s kvarkok, leptonok és fotonok keletkezése s protonok, neutronok és antirészecskéik összeállnak a kvarkokból. kb év alatt jönnek létre a: H, He, Li. Fizikai evolúció: a kémiai elemek keletkezése, a csillagok fejlődése A csillagfejlődés egy gigantikus H-tartalmú csillagközi gázfelhővel kezdődik. A csillagközi gázfelhőben a gravitáció hatására megindul az összehúzódás. Ahogy zsugorodik a gáz, egyre jobban melegszik is, mivel gravitációs helyzeti energia szabadul fel. Mindezek eredményeképpen a felhő gömbölyű, forgó előcsillaggá (protostar) alakul. A nagyobb tömegű előcsillagok központi hőmérséklete végül is elérheti a 10 millió kelvint, amelynél már beindulhat a hidrogénmagok héliummá egyesülése. A nukleáris fúzió viszonylag rövid idő alatt egy olyan állapothoz vezet, melynél a magból kiáramló energia megakadályozza a további zsugorodást; így a csillag stabil állapotba kerül. A kezdeti tömegtől függően néhány millió vagy milliárd év után a csillag felemészti hidrogén tartalékait, a nukleáris folyamat elhal. A megszűnő reakciók mostantól képtelenek ellensúlyozni a gravitációs erőt, így a külső rétegek a mag belsejébe préselődnek. A nyomás és a hőmérséklet növekszik. Ez a folyamat egészen addig tart, amíg a maghőmérséklet el nem ér körülbelül 100 millió K-t, azaz a hélium-fúzió beindulásáig. Az igen forró mag hatására a külső rétegek ismét kiterjednek; ám most roppant sebességgel, a csillag méretét 100-szorosra növelve. Az így létrejött vörös óriásban a héliumégető fázis, még jó néhány millió évig tarthat. A négy naptömegnél nagyobb csillagok, miután vörös óriássá alakulnak a csillagmag enged a gravitációnak és elkezd zsugorodni. Miközben zsugorodik, forróbb és sűrűbb lesz, és a nukleáris reakciók újabb sorozata indul meg. Ezek a reakciók egyre nehezebb elemeket egyesítenek; átmenetileg gátolva a csillag magjának összeroskadását. A lejátszódó folyamat eljut a szilícium vas 56 ciklushoz. 2
3 Ez idáig energia-felszabadító fúziók tartották fenn a csillagot; viszont a vas fúziója már energiát fogyaszt. Mihelyt ez bekövetkezik, megszűnik az energia kiáramlás, ami a roppant gravitációt ellensúlyozná; és a csillag azonnal összeroskad. Ezután a másodperc töredéke alatt félelmetes szupernóva robbanás jön létre. A szétterjedő anyag atomjai fúzionálhatnak, így létrehozva a vasnál nehezebb elemeket, egészen az uránig. Szupernóva nélkül ezek az elemek nem jöhetnének létre. Összefoglalva: Az ősrobbanást követő elemképződés Li-ig jutott el, a csillagok belsejében uralkodó viszonyok a vasig terjedő elemek képződéséhez vezetnek, az ennél nehezebb elemek viszont csak szupernóva-robbanás hőmérsékleti és nyomásviszonyai között jöhetnek létre. A Naprendszer keletkezése A ma általánosan elfogadott felfogás szerint a Naprendszer kozmikus porból (szupernóva-robbanás maradványából) és gázból (főleg H és He) álló felhőkből gravitációs hatásra sűrűsödött össze. A gázfelhő 4,6 milliárd évvel ezelőtt forgó koronggá alakult, centrumában a Nappal. A gravitációs összehúzódás nyomán a Nap belseje elérte a H fúziós hőmérsékletét (10 millió K-t) és fényleni kezdett - a mai fényességének 70%-ával (- 4,4 milliárd év). A meginduló kondenzáció a bolygók kétféle típusát hozza létre: a Föld típusú kőzetbolygókat (belső bolygók) és a külső óriás gázbolygókat és holdjaikat. A Föld típusú kőzetbolygók esetében a csillagközi porszemcsék a gravitációs tömörödés és a radioaktív elemek termelte hő hatására megolvadtak. A Föld éppen úgy, mint a többi belső bolygó, különböző méretű, összetételű, a központi vasmagtól a kéregig csökkenő sűrűségű övekből áll. A Föld átlagos sűrűsége 5,55 g/cm 3, amely a legnagyobb az összes bolygó közül. A Föld korai állapotában egy Mars méretű égitest ütközhetett a Földnek, mely egy köpeny összetételű részt kiszakítva a Holdat pályára állította. Az őslégkör A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül. 1. Elsődleges anaerob, redukáló őslégkör A Föld legelső ún. őslégköre, abból a gáz és porfelhőből származik, amelyből maga a bolygó is kialakult. A kialakuló Földbe meteorok, üstökösök, bolygókezdemények csapódtak be, amelyek jelentős mennyiségben hoztak magukkal gázokat is fagyott állapotban, amelyek rögtön elillantak és a légkörbe kerültek. A légkör kis molekulasúlyú anyaga a nagy diffúziósebesség miatt folyamatosan elszökött (H2, He). 3
4 2. A másodlagos anaerob, redukáló őslégkör A földfelszín lehűlése, 4,3 milliárd évvel ezelőtti megszilárdulása során alakult ki, a kőzetek gázleadása és a vulkanizmus révén kb. 4 milliárd évvel ezelőtt. Ez főleg CO2-ból, N2-ből, H2 ből, SO2-ból, vízgőzből, NH3-ból, HCN-ból, CH4 ból, H2S-ból állt. Amikor kb. 4,3 milliárd évvel ezelőtt a hőmérséklet elérte a 100 C-ot, megkezdődhetett a vízgőz cseppfolyósodása, és a Föld felszínén megindult az óceánvizek kialakulása (ősóceán). A víz egy része a becsapódó jeges üstökösökből, másik része pedig vulkanikus kigőzölgésekből származott. Az első életformák legrégebbi fosszilis maradványainak korát 3,5 milliárd évesnek becsülik (sztromatolitok), tehát ezt megelőzően, akár már 4 milliárd éve, m magas vízoszlop alatt ahová a roncsoló UV sugárzás nem jutott le - megjelenhettek az élet első képviselői. A földtörténet e kezdeti szakaszában a szén-dioxid mennyisége jelentősen meghaladta a jelenlegi értéket (egyesek a jelenlegi tízszeresének becsülik). Ezzel szemben a légkör oxigéntartalma igen csekély volt. A szén-dioxid koncentráció csökkenésének két alapvető oka van: 1. az ősóceánok kialakulásával a széndioxid jelentős része elnyelődött, a vízben kicsapódva karbonátos kőzeteket hozott létre. 2. A fotoszintézis megjelenésével az élőlények a levegőből szén-dioxidot vettek fel. Az oxigénlégkör kialakulása Forrás: Felföldi Tamás Az O2 két forrása: 1. UV sugárzás hatására a víz disszociációjából. 2,5 milliárd éve az oxigén koncentrációja a jelenlegi érték kb. 0,1%-át érte el. A kialakuló ózonréteg miatt a fotodisszociáció leállt. Ezt követően majd sok primitív szervezet áttér a fermentációról a légzésre. 2. Az élet kialakulása után az oxigéntermelő fotoszintézis. Körülbelül 2,7-3 milliárd éve a H2S helyett egy újabb, az óceánokban korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló forrás, a vízmolekulák felhasználásával az ősi kékbaktrériumok az oxigéntermelő fotoszintézis folyamatát valósították meg. Az itt keletkező melléktermék, a molekuláris oxigén aztán később egy újabb anyagcseretípus megjelenését tette lehetővé, az aerob légzést. Kb. 2 milliárd éve az oxigénszint eléri a mai 1%-át. Kb. 1,2 milliárd évvel ezelőtt oxigénszint eléri a mai 10%-át. Az ózonréteg vastagodásának köszönhetően, a szilur végén 400 millió éve - a halálos UV sugarak elnyelése olyan mértékű, hogy az élővilág kiléphet a szárazföldre, ekkor jöttek létre az első ismert szárazföldi növénymaradványok. A légkör oxigéntartalmának 21%-ra emelkedése millió évvel ezelőttre tehető. Karbon végére, 290 millió éve hatalmas vegetáció (haraszt mocsárerdők) alakult ki, nagy mennyiségű oxigén termelődik, így a légkör oxigéntartalma valószínűleg meghaladta a mai értéket. 4
5 Ózon Először a felszín felett (itt volt megfelelő az oxigénkoncentráció), később km magasságban halmozódott fel. Kémiai evolúció A kémiai evolúció az a folyamat, amelyben a biológiailag jelentős szerves anyagok létrejöttek. Az élet keletkezésére nézve többféle elképzelés ismert. Pánspermia hipotézis Eszerint az élet nem a földön keletkezett, hanem valahol a földön kívül és egy kisbolygó vagy meteorit útján került a földre. 20 évvel ezelőtt az Antarktiszon olyan meteoritot találtak, mely szerves élet nyomait is tartalmazta. Az Allen Hills meteor (ALH84001) 4,5 milliárd éves anyagból van, a Mars felszíne alól 1 kilométerrel szakadt ki és került a világűrbe amikor hozzávetőleg 16 millió évvel ezelőtt egy aszteroida vagy üstökös becsapódott a vörös bolygóba. A meteor ekkor indult útnak és mintegy 13 ezer évvel ezelőtt csapódott be az Antarktiszba. Kutatók már 1984-ben megtalálták a meteoritot, de csak 1996-ban derült ki, hogy a kő fosszilizálódott mikrobák nyomait tartalmazza. Bár sokak szerint az Allen Hills meteorban talált életnyomok valójában már a Földön adódtak az üstököshöz, manapság valóban egyre többen vallják a Földön kívülről érkezett élet hipotézisét. Szerves vegyületek sem csak a Földön találhatók: felfedezhetőek a csillagközi molekuláris porfelhőkben, a meteoritokban és az üstökösökben is. Mára már körülbelül száz csillagközi molekulát azonosított a rádiócsillagászat. Figyelemre méltó, hogy az Univerzum leggyakoribb háromatomos molekulája a víz, és leggyakoribb szerves molekulái a formaldehid, valamint a hidrogéncianid. A legnagyobb molekula, amit eddig azonosítottak, tizenhárom atomból áll. A legegyszerűbb aminosavat, a glicint is megtalálták már a világegyetemben. Ezen elmélet igazolására jó alkalmat kínáltak a közelmúlt üstökösöket vizsgáló űrexpedíciói. A Stardust űrszonda 2004-ben a Wild 2-üstököst látogatta meg, míg a Deep Impact szonda 2005-ben a Tempel 1- üstökösbe csapódott. Előbbi szénhidrogén molekulák egész sorát találta az üstökösben, míg a Deep Impact lövedékének irányított becsapódása rávilágított, hogy az üstökös belsejében szerves molekulák és por keveréke található. Ez azért érdekes, mert az elméletek szerint a porrészecskék katalizátorként működhetnek, s felszínükön az egyszerűbb szerves molekulákból bonyolultabb struktúrák jöhetnek létre. Ősleves elmélet A földön megtalálható kráterek tanúskodnak arról, hogy az ősi Föld is ki volt téve heves meteorzápornak. Ennek erőssége úgy 4,4 milliárd évvel ezelőtt hagyott alább annyira, hogy lehetségessé vált az élet kifejlődése az ősóceánok kialakulása után. Az erősen redukáló őslégkörben villámlás és UV-sugárzás hatására egyszerű szerves molekulák, többek között aminosavak, karbonsavak jelentek meg, melyek bemosódtak az ősóceánba. Ezt nevezzük abiotikus szerves anyag képződésnek (Stanley Miller és Harold Urey). 5
6 Az elmélet bizonyítását Stanley Miller végezte 1953-ban. A kísérletben H2O, CH4, NH3, és H2 reagált egymással gáz formában. Steril csővezetékeken keresztül hozták össze a gázokat és egy olyan térbe vezették, ahová elektródák nyúltak be. Az elektródokon keresztül szikrákat vezettek a térbe, ami a korai Föld idején gyakori villámlásokat modellezte. Az eszköz elrendezése szimulálta a víz körforgását Egy hétig tartó szikráztatás után a rendszert magára hagyták. Néhány egyszerűbb vegyület, melyek a Miller kísérletben képződtek. A lecsapódott vízből elvégezték a vegyelemzést. Azt találták, hogy a szén %-a alakult át szerves vegyületté. Létrejöttek aminosavak - glicin, alanin tejsav, ecetsav, karbamid. Első lépésben HCN és formaldehid keletkezett. CO 2 CO + [O] (atomos oxigén) CH 4 + 2[O] CH2O + H 2O CO + NH 3 HCN + H 2O CH 4 + NH 3 HCN + 3H 2 Ezek a vegyületek azután reakcióba léptek egymással, vizes oldatba mentek és aminosavakat és más biomolekulákat hoztak létre. CH 2O + HCN + NH 3 NH 2-CH 2-CN + H 2O NH 2-CH 2-CN + 2H 2O NH 3 + NH2-CH2-COOH (glicin) Ezeket a molekulákat a mindennapos zivatarok belemosták az ősóceánba, ahol mennyiségük egyre gyarapodott (ősleves). Egyes tudósok javasolták az ásványi felszínek, mint például az agyagásványok jelentőségét a prebiológiai evolúcióban. 6
7 A vaskén világnak, avagy "prebiotikus pizzának" nevezett elmélet szerint egyes ásványi felszínek agyagásványok - adszorbeálni képesek bizonyos molekulákat és katalizátorként segítik összekapcsolódásukat, aminek következtében egyszerűbb nukleinsavak, polipeptidek, szénhidrátok keletkezhettek. A következő probléma a létrejött szerves vegyületek további makromolekuláris rendszerekké szerveződése. Az óriásmolekulák vizes közegben spontán nagyobb cseppekbe aggregálódnak. Az így kialakuló makromolekuláris rendszereket koacervátumoknak nevezzük. Oparin fehérjéket és gumiarábikumot (poliszacharid) összekeverve mikroszkópikus cseppeket figyelt meg. Sajátos kolloid állapotú anyagrendszer jött létre, amely az életjelenségek előfutáraként fogható fel. Sejtekből származó fehérjékből álló koacervátumokhoz glükóz-1-foszfátot és foszforiláz enzimet adva a mikrogömbök keményítőt állítottak elő, a cseppek növekedve több részre váltak szét. A koacervátumok működése több ponton hasonló az élőrendszerek működéséhez: anyagcserét folytatnak, anyagokat vesznek föl, ill. adnak le, nyílt rendszerként működnek növekednek, szaporodnak, enzimek működnek bennük. Ugyanakkor még nem tekinthetők élőlényeknek, mivel: nincsenek öröklődő tulajdonságaik, nem tartanak fenn homeosztázist, nem állandóak, nem alkalmazkodnak, nem ingerlékenyek, a koacervátumokban csak egyféle reakció zajlik, az élő sejtben sokféle, az élő sejtben szabályozott anyagforgalom zajlik. A koacervátum cseppek spontán képződhetnek a megfelelő körülmények között, de összességükben az élő rendszereknél sokkalta egyszerűbbek. Mégis elég sok tudós véli úgy, hogy a koacervátumok lehetnek a kémiai (prebiológiai) evolúció egyik állomásai, amelyekből az élő szervezetek létrejöttek. 7
8 Az Oparin-féle koacervátum modellt tovább fejlesztette Gánti Tibor a kemoton elmélet megalkotásával, amely magába foglalja az élőrendszerekre vonatkozó alapkritériumokat: anyagcsere, állandóság, önfenntartás. növekedés, szaporodás, öröklődés, A chemoton egy kémiai szuperrendszer, mely három autokatalitikus alrendszert tartalmaz: egy reakcióciklust (anyagcsereciklust), egy információhordozó rendszert és egy határoló rendszert. Metabolikus alrendszer: olyan kémiai rendszer, amely a környezetből anyagokat vesz fel és más molekulákká alakítja. Energiát termel és alapanyagot szolgáltat a további két alrendszernek (különböző fehérjék együttese). Vezérlő alrendszer: számos információ kódolására ad lehetőséget (RNS, DNS). Molekulaláncok, amelyek képesek elkészíteni saját másolataikat (replikáció). Membrán alrendszer: féligáteresztő burkot alkotó molekulák együttese, amely a fenti két alrendszert körbeveszi, és azt elkülöníti a környezettől (foszfolipidek alkotta hártya). Az Ai molekulák az autokatalitikus anyagcsereciklus köztitermékei, mely előanyagokat termel az információhordozó replikációjához (V') és a membránnövekedéshez (T'). Az információhordozó molekula pvn, n darab V molekulából áll. A membrán Tm, m darab T membránalkotó molekulából áll. Jól meghatározott feltételek mellet ez a rendszer képes növekedni és szaporodni a nyersanyag (táplálék, X) és hulladék (végtermék, Y) közötti energia és anyagmennyiség különbség terhére. A chemoton modell az életjelenségeket mutató élő rendszerek leegyszerűsített modellje. RNS világ - ribozimok Az élet keletkezésének egyik máig megválaszolatlan kérdése, hogy a fehérjék vagy az örökítő anyag (DNS) jött létre előbb a kémiai evolúció folyamán. Nincs genetikai kód fehérjék nélkül, és nincs fehérje genetikai kód nélkül. Ez egy klasszikus "tyúk-tojás" probléma. Erre választ a ribozimok felfedezése szolgáltatta. A ribozimok katalítikus aktivitást mutató RNS-ek. 8
9 Egyes RNS-ek ugyanis képesek arra, hogy enzimként (ribozimként) működve a saját molekulájukat vagy más RNS-eket hasítsanak (splicing), létrehozhatnak például a fehérjékben az aminosavakat összekapcsoló peptidkötéseket (riboszómákon belül). Ezért számos kutató véleménye szerint a legelső ősi sejteknek RNS volt az örökítő anyaga. Ebben az ún. RNS világban az RNS-molekulák töltötték be mind az információtárolás, mind pedig az információ átírásának szerepét. Kb. 3,5 milliárd évnél korábban, de kb. 4,3 milliárd évnél később létrejöttek a ma ismert élővilág legelső képviselői. Ezek ősi formáját utolsó egyetemes közös ősnek (Last Universal Common Ancestor, LUCA) nevezik. A feltételezett LUCA a törzsfa legalján foglal helyet, minden ma ismert élőlény tőle származtatható. Egyes genetikai kutatások alapján a mai melegkedvelő, kénhasznosító baktériumok közeli rokona lehetett. Az első prokarióta sejtek anaerob, heterotróf, prokarióta élőlények lehettek, általuk felhasznált szerves vegyületek abiotikusan keletkeztek az ősi Földön. Az oxigén a légkörben viszonylag kevés volt, így csak a kevesebb energiát biztosító erjedéses lebontó folyamatok mehettek végbe. Az őslevesben a szerves anyagok mennyisége a heterotróf táplálkozás miatt egyre fogyott. Az első válság akkor következett be, amikor a környezetből elfogytak az energiaszolgáltató szerves vegyületek. A kismolekulájú anyagokért való versengés felgyorsulásával azok a sejtek jutottak előnyhöz, amelyek a légkör CO2-ját mint szénforrást hasznosítani tudták (autotróf szervezetek). A környezetben CO2 nagy mennyiségben volt jelen, de a hasznosításához energiára volt szükség, hiszen a CO2 a szénnek a legoxidáltabb formája, és a sejtfelépítéshez redukálni kell. A sejtek a CO2 hasznosításához az energiát fényből nyerték (fotoszintézis). 3,5 milliárd éve megjelenő, első fotoszintetizáló szervezetek anaerobok voltak, H-forrásuk H2S volt. Az oxigéntermelő fotoszintézis megjelenése kb. 2,7-3 milliárd évvel ezelőttre tehető és ősi kékbaktériumokhoz köthető. 6CO2 + 6 H2O C6H12O6 + 6O2 Mivel az élet O2 mentes, anaerob környezetben alakult ki, és az oxigén nagyon reaktív, ezért toxikus hatású volt az első anaerob élőlényekre (O2 válság). Az oxigén a sejten belül ún. reaktív oxigénformákká (atomos oxigén, szuperoxid gyökök, hidrogén-peroxid) alakulhat, amik erősen károsítják a sejtet alkotó molekulákat, ezért az aerob sejteknek ki kellett fejleszteniük a toxikus oxigénformák eltávolításának módszereit is (pl. kataláz, peroxidáz, szuperoxid-dizmutáz enzimek által). Az oxigén jelentősebb 0,1 % - megjelenését követően kb. 2,5 milliárd éve - az anaerob sejtek az alábbi lehetőségek közül választhattak: olyan anaerob környezetbe bújtak, ahol nem volt oxigén (pl. mélytengerek), 9
10 kifejlesztettek egy enzimes védekező mechanizmust lásd fent - az O2 károsító hatásával szemben és kialakultak az aerob baktériumok. Az O2-nek pozitív hatásai is voltak az élet földi fejlődésére: Az O2-es légkör felső határán kialakult az ózonréteg és kiszűrte a Nap UV sugarait. Az O2 lehetővé teszi az szerves molekulák CO2-á és H2O-é történő sokkal teljesebb elégetését, aminek eredményeként sokkal több energia szabadul fel. Kialakult a biológiai oxidáció (légzés). Az oxigén jelenléte és felhasználása kb. duplájára növelte a bioprodukciót, a biogén eredetű anyagtermelést. Mindezzel kapcsolatban 2 milliárd évvel ezelőtt az oxigénszint jelentős emelkedésnek indult. Ma a prokarióták két nagy csoportját szokás megkülönböztetni: eubaktériumok (valódi baktériumok), ősbaktériumok (archaebacteria). A Föld őstörtének egy hosszú periódusában az élővilág fő tömegét valószínűleg az ősbaktériumok alkották. Az ősi elnevezés arra utal, hogy egyes feltételezés szerint ezek a szervezetek az eubaktériumoknál előbb léteztek. A sejtfal felépítésében, a sejtmembrán szerkezetében, ill. a genetikai anyag működésében (átírás, fehérjeszintézis) alapvető különbség van az eubaktériumokhoz képest. Sejtmembránjuk és sejtfaluk felépítése egyedülálló az élővilágban. A fehérjeszintézis hasonlósága, a genetikai anyaguk átírási módja alapján az eukarioták ősi ágának is tekinthetők. Az ősbaktériumok törzsfejlődéstanilag sok tekintetben közelebb állnak az eukariotákhoz mint a baktériumokhoz. A prokarióták 2 milliárd éven keresztül egyedül uralták a Földet. Az eukarióta sejtek kialakulása, az endoszimbióta elmélet 1,5-2 milliárd évvel ezelőtt az ősi prokarióták egy csoportjában sejthártya befűződött, és a DNS-t kettős membránnal vette körül, létre jött a valódi sejtmag, kialakultak az ún. eukarióta, valódi sejtmagvas sejtek. Az oxigén gyarapodásával az eukarióta sejtek őse szimbiózist alakított ki egy aerob heterotróf baktériummal; így alakult ki az eukarióták mitokondriuma. Az ősi eukarióta sejt bekebelezte a baktériumot, nem emésztette meg, tartós szimbiózisra lépett vele. A színtestek kialakulása ugyanakkor egy aerob fototróf baktérium bekebelezésére vezethető vissza. 10
11 Az endoszimbiózis elképzelést számos bizonyíték támasztja alá: a mitokondriumok, színtestek mind a méretüket, mind az alakjukat tekintve nagyon hasonlók a ma élő baktériumokhoz, saját DNS-el rendelkeznek, amely szerkezetét tekintve hasonló a prokariótákéhoz (gyűrű alakú, hisztonokat nem tartalmaz), önálló osztódásra képesek, saját fehérjeszintetizáló képességgel rendelkeznek, mely szintén a prokarióta apparátushoz hasonló, a mitokondriumokat és a szintesteket kettős membrán határolja, amelynek a belső membránja az eredeti prokarióta sejt membránja, azonban a sejtszervecskék külső membránja a bekebelezés során jöhetett létre a sejthártyából. 11
12 Összefoglalás Az univerzum keletkezése Ma hiányosságai ellenére - a leginkább elfogadott elképzelés a világegyetem keletkezésére vonatkozóan az ősrobbanás (Big Bang) elmélete. Lényege: A világegyetem kb. 13,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, ezt megelőzően az univerzum összes anyaga és energiája egyetlen végtelen hőmérsékletű és nyomású, rendkívüli sűrűségű pontban koncentrálódott. A keletkezés pillanatában az ősanyag tágulni és ezzel párhuzamosan hűlni kezdett. Kb év alatt jönnek létre a: H, He, Li. Fizikai evolúció: a kémiai elemek keletkezése, a csillagok fejlődése Az ősrobbanást követő elemképződés Li-ig jutott el, a csillagok belsejében uralkodó viszonyok a vasig terjedő elemek képződéséhez vezetnek, az ennél nehezebb elemek viszont csak szupernóva-robbanás hőmérsékleti és nyomásviszonyai között jöhetnek létre. A Naprendszer keletkezése A ma általánosan elfogadott felfogás szerint a Naprendszer kozmikus porból (szupernóva-robbanás maradványából) és gázból (főleg H és He) álló felhőkből gravitációs hatásra sűrűsödött össze. A Föld típusú bolygók esetében a csillagközi porszemcsék a gravitációs tömörödés és a radioaktív elemek termelte hő hatására megolvadtak. A Föld, éppen úgy, mint a többi belső bolygó, különböző összetételű, a központi vasmagtól a kéregig csökkenő sűrűségű övekből áll. Az őslégkör A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül. 3. Elsődleges anaerob, redukáló őslégkör A Föld legelső ún. őslégköre abból a gáz és porfelhőből származik, amelyből maga a bolygó is kialakult. A kialakuló Földbe meteorok, üstökösök, bolygókezdemények csapódtak be, amelyek jelentős mennyiségben hoztak magukkal gázokat is fagyott állapotban, amelyek rögtön elillantak és a légkörbe kerültek. A légkör kis molekulasúlyú anyaga a nagy diffúziósebesség miatt folyamatosan elszökött (H2, He). 4. A másodlagos anaerob, redukáló őslégkör A földfelszín lehűlése, 4,3 milliárd évvel ezelőtti megszilárdulása során alakult ki, a kőzetek gázleadása és a vulkanizmus révén kb. 4 milliárd évvel ezelőtt. Ez CO2-ból, N2-ből, H2 ből, SO2-ból, vízgőzből, NH3-ból, HCN-ból, CH4 ból, H2S-ból állt. 12
13 Az első életformák legrégebbi fosszilis maradványainak korát 3,5 milliárd évesnek becsülik (sztromatolitok), tehát ezt megelőzően, akár már 4 milliárd éve, m magas vízoszlop alatt megjelenhettek az élet első képviselői. A földtörténet e kezdeti szakaszában a szén-dioxid mennyisége jelentősen meghaladta a jelenlegi értéket (egyesek a jelenlegi tízszeresének becsülik). Ezzel szemben a légkör oxigéntartalma igen csekély volt. A szén-dioxid koncentráció csökkenésének két alapvető oka van: 3. az ősóceánok kialakulásával a széndioxid jelentős része elnyelődött, a vízben kicsapódva karbonátos kőzeteket hozott létre. 4. A fotoszintézis megjelenésével az élőlények a levegőből szén-dioxidot vettek fel. Az oxigénlégkör kialakulása Az O2 két forrása: 3. UV sugárzás hatására a víz disszociációjából. 4. Az élet kialakulása után az oxigéntermelő fotoszintézis. Körülbelül 2,7-3 milliárd éve a H2S helyett egy újabb, az óceánokban korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló forrás, a vízmolekulák felhasználásával az ősi kékbaktrériumok az oxigéntermelő fotoszintézis folyamatát valósították meg. Az itt keletkező melléktermék, a molekuláris oxigén aztán később egy újabb anyagcseretípus megjelenését tette lehetővé, az aerob légzést. Kémiai evolúció A kémiai evolúció az a folyamat, amelyben a biológiailag jelentős szerves anyagok létrejöttek. Az élet keletkezésére nézve többféle elképzelés ismert. Pánspermia hipotézis Eszerint az élet nem a földön keletkezett, hanem valahol a földön kívül és egy kisbolygó vagy meteorit útján került a földre. Ősleves elmélet A földön megtalálható kráterek tanúskodnak arról, hogy az ősi Föld is ki volt téve heves meteorzápornak. Ennek erőssége úgy 4,4 milliárd évvel ezelőtt hagyott alább annyira, hogy lehetségessé vált az élet kifejlődése az ősóceánok kialakulása után. Az erősen redukáló őslégkörben villámlás és UV-sugárzás hatására egyszerű szerves molekulák, többek között aminosavak, karbonsavak jelentek meg, melyek bemosódtak az ősóceánba. Ezt nevezzük abiotikus szerves anyag képződésnek. Az elmélet bizonyítását Stanley Miller végezte 1953-ban. A kísérletben H2O, CH4, NH3, és H2 reagált egymással gáz formában. Steril csővezetékeken keresztül hozták össze a gázokat és egy olyan térbe vezették, ahová elektródák nyúltak be. 13
14 Az elektródokon keresztül szikrákat vezettek a térbe, ami a korai Föld idején gyakori villámlásokat modellezte. Az eszköz elrendezése szimulálta a víz körforgását Egy hétig tartó szikráztatás után a rendszert magára hagyták. A lecsapódott vízből elvégezték a vegyelemzést. Azt találták, hogy a szén %-a alakult át szerves vegyületté. Létrejöttek aminosavak - glicin, alanin tejsav, ecetsav, karbamid. Ezeket a molekulákat egykor a mindennapos zivatarok belemosták az ősóceánba, ahol mennyiségük egyre gyarapodott (ősleves). A vaskén világnak, avagy "prebiotikus pizzának" nevezett elmélet szerint egyes ásványi felszínek agyagásványok - adszorbeálni képesek bizonyos molekulákat és katalizátorként segítik összekapcsolódásukat, aminek következtében egyszerűbb nukleinsavak, polipeptidek, összetett szénhidrátok keletkezhettek. A következő probléma a létrejött szerves vegyületek további makromolekuláris rendszerekké szerveződése. Oparin fehérjéket és gumiarábikumot (poliszacharid) összekeverve mikroszkópikus cseppeket figyelt meg. Az óriásmolekulák vizes közegben spontán nagyobb cseppekbe aggregálódnak. Az így kialakuló makromolekuláris rendszereket koacervátumoknak nevezzük. Sejtekből származó fehérjékből álló koacervátumokhoz glükóz-1-foszfátot és foszforiláz enzimet adva a mikrogömbök keményítőt állítottak elő, a cseppek növekedve több részre váltak szét. A koacervátumok működése több ponton hasonló az élőrendszerek működéséhez: anyagcserét folytatnak, anyagokat vesznek föl, ill. adnak le, nyílt rendszerként működnek növekednek, szaporodnak, enzimek működnek bennük. Ugyanakkor még nem tekinthetők élőlényeknek, mivel: nincsenek öröklődő tulajdonságaik, nem tartanak fenn homeosztázist, nem állandóak, nem alkalmazkodnak, nem ingerlékenyek, a koacervátumokban csak egyféle reakció zajlik, az élő sejtben sokféle, az élő sejtben szabályozott anyagforgalom zajlik. A koacervátum cseppek spontán képződhetnek a megfelelő körülmények között, de összességükben az élő rendszereknél sokkalta egyszerűbbek. Mégis elég sok tudós véli úgy, hogy a koacervátumok lehetnek a kémiai (prebiológiai) evolúció egyik állomásai, amelyekből az élő szervezetek létrejöttek. Az Oparin-féle koacervátum modellt tovább fejlesztette Gánti Tibor a kemoton elmélet megalkotásával, amely magába foglalja az élőrendszerekre vonatkozó alapkritériumokat: anyagcsere, növekedés, szaporodás, öröklődés, állandóság, önfenntartás. A chemoton egy kémiai szuperrendszer, mely három autokatalitikus alrendszert tartalmaz: egy reakcióciklust, egy információhordozó rendszert és egy határoló rendszert. 14
15 Jól meghatározott feltételek mellet ez a rendszer képes növekedni és szaporodni a nyersanyag (táplálék, X) és hulladék (végtermék, Y) közötti energia és anyagmennyiség különbség terhére. A chemoton modell az életjelenségeket mutató élő rendszerek leegyszerűsített modellje. Részei: Metabolikus alrendszer: olyan kémiai rendszer, amely a környezetből vesz fel anyagokat és más molekulákká alakítja. Energiát termel és alapanyagot szolgáltat a további két alrendszernek (különböző fehérjék együttese). Vezérlő alrendszer: mintaként szolgáló molekulaláncok, amelyek elkészítik saját másolataikat, és számos információ kódolására adnak lehetőséget (RNS, DNS). Membrán alrendszer: féligáteresztő burkot alkotó molekulák együttese, amely a fenti két alrendszert körbeveszi, és azt elkülöníti a környezettől (foszfolipidek alkotta hártya). RNS világ - ribozimok Az élet keletkezésének egyik máig megválaszolatlan kérdése, hogy a fehérjék vagy az örökítő anyag (DNS) jött létre előbb a kémiai evolúció folyamán. Nincs genetikai kód fehérjék nélkül, és nincs fehérje genetikai kód nélkül. Ez egy klasszikus "tyúk-tojás" probléma. Erre választ a ribozimok felfedezése szolgáltatta. A ribozimok katalítikus aktivitást mutató RNS-ek. Egyes RNS-ek ugyanis képesek arra, hogy enzimként (ribozimként) működve a saját molekulájukat vagy más RNS-eket hasítsanak (splicing), létrehozhatnak például a fehérjékben az aminosavakat összekapcsoló peptidkötéseket (riboszómákon belül). Ezért számos kutató véleménye szerint a legelső ősi sejteknek RNS volt az örökítő anyaga. Ebben az ún. RNS világban az RNS-molekulák töltötték be mind az információtárolás, mind pedig az információ átírásának szerepét. Kb. 3,5 milliárd évnél korábban, de kb. 4,3 milliárd évnél később létrejöttek a ma ismert élővilág legelső képviselői. Ezek ősi formáját utolsó egyetemes közös ősnek (Last Universal Common Ancestor, LUCA) nevezik. A feltételezett LUCA a törzsfa legalján foglal helyet, minden ma ismert élőlény tőle származtatható. Az első prokarióta sejtek anaerob, heterotróf, prokarióta élőlények lehettek, általuk felhasznált szerves vegyületek abiotikusan keletkeztek az ősi Földön. Az oxigén a légkörben viszonylag kevés volt, így csak a kevesebb energiát biztosító erjedéses lebontó folyamatok mehettek végbe. Az őslevesben a szerves anyagok mennyisége a heterotróf táplálkozás miatt egyre fogyott. Az első válság akkor következett be, amikor a környezetből elfogytak az energiaszolgáltató szerves vegyületek. A kismolekulájú anyagokért való versengés felgyorsulásával azok a sejtek jutottak előnyhöz, amelyek a légkör CO2-ját mint szénforrást hasznosítani tudták (autotróf szervezetek). A környezetben CO2 nagy mennyiségben volt jelen, de a hasznosításához energiára volt szükség, hiszen a CO2 a szénnek a legoxidáltabb formája, és a sejtfelépítéshez redukálni kell. A sejtek a CO2 hasznosításához az energiát fényből nyerték 15
16 (fotoszintézis). 3,3 milliárd éve megjelenő, első fotoszintetizáló szervezetek anaerobok voltak, H-forrásuk H2S volt. Az oxigéntermelő fotoszintézis megjelenése kb. 2,7-3 milliárd évvel ezelőttre tehető és ősi kékbaktériumokhoz köthető. 6CO2 + 6 H2O C6H12O6 + 6O2 Mivel az élet O2 mentes, anaerob környezetben alakult ki, és az oxigén nagyon reaktív, ezért toxikus hatású volt az első anaerob élőlényekre (O2 válság). Az oxigén a sejten belül ún. reaktív oxigénformákká (atomos oxigén, szuperoxid gyökök, hidrogén-peroxid) alakulhat, amik erősen károsítják a sejtet alkotó molekulákat, ezért az aerob sejteknek ki kellett fejleszteniük a toxikus oxigénformák eltávolításának módszereit is. Az oxigén jelentősebb 0,1 % - megjelenését követően kb. 2,5 milliárd éve - az anaerob sejtek az alábbi lehetőségek közül választhattak: olyan anaerob környezetbe bújtak, ahol nem volt oxigén (pl. mélytengerek), kifejlesztettek egy enzimes védekező mechanizmust lásd fent - az O2 károsító hatásával szemben és kialakultak az aerob baktériumok. Az O2-nek pozitív hatásai is voltak az élet földi fejlődésére: Az O2-es légkör felső határán kialakult az ózonréteg és kiszűrte a Nap UV sugarait. Az O2 lehetővé teszi az szerves molekulák CO2-á és H2O-é történő sokkal teljesebb elégetését, aminek eredményeként sokkal több energia szabadul fel. Kialakult a biológiai oxidáció (légzés). Az oxigén jelenléte és felhasználása kb. duplájára növelte a bioprodukciót, a biogén eredetű anyagtermelést. Mindezzel kapcsolatban 2 milliárd évvel ezelőtt az oxigénszint jelentős emelkedésnek indult. Ma a prokarióták két nagy csoportját szokás megkülönböztetni: eubaktériumok (valódi baktériumok), ősbaktériumok (archaebacteria). A Föld őstörtének egy hosszú periódusában az élővilág főtömegét valószínűleg az ősbaktériumok alkották. Az ősi elnevezés arra utal, hogy egyes feltételezés szerint ezek a szervezetek az eubaktériumoknál előbb léteztek. A sejtfal felépítésében, a sejtmembrán szerkezetében, ill. a genetikai anyag működésében (átírás, fehérjeszintézis) alapvető különbség van az eubaktériumokhoz képest. Sejtmembránjuk és sejtfaluk felépítése egyedülálló az élővilágban. A fehérjeszintézis hasonlósága, a genetikai anyaguk átírási módja alapján az eukarioták ősi ágának is tekinthetők. Az ősbaktériumok törzsfejlődéstanilag sok tekintetben közelebb állnak az eukariotákhoz mint a baktériumokhoz. A prokarióták 2 milliárd éven keresztül egyedül uralták a Földet. Az eukarióta sejtek kialakulása, az endoszimbióta elmélet 1,5-2 milliárd évvel ezelőtt az ősi prokarióták egy csoportjában sejthártya befűződött, és a DNS-t kettős membránnal vette körül, létre jött a valódi sejtmag, kialakultak az ún. eukarióta, valódi sejtmagvas sejtek. 16
17 Az oxigén gyarapodásával az eukarióta sejtek őse szimbiózist alakított ki egy aerob heterotróf baktériummal; így alakult ki az eukarióták mitokondriuma. Az ősi eukarióta sejt bekebelezte a baktériumot, nem emésztette meg, tartós szimbiózisra lépett vele. A színtestek kialakulása ugyanakkor egy aerob fototróf baktérium bekebelezésére vezethető vissza. Az endoszimbiózis elképzelést számos bizonyíték támasztja alá: a mitokondriumok, színtestek mind a méretüket, mind az alakjukat tekintve nagyon hasonlók a ma élő baktériumokhoz, saját DNS-el rendelkeznek, amely szerkezetét tekintve hasonló a prokariótákéhoz (gyűrű alakú, hisztonokat nem tartalmaz), önálló osztódásra képesek, saját fehérjeszintetizáló képességgel rendelkeznek, mely szintén a prokarióta apparátushoz hasonló, a mitokondriumokat és a szintesteket kettős membrán határolja, amelynek a belső membránja az eredeti prokarióta sejt membránja, azonban a sejtszervecskék külső membránja a bekebelezés során jöhetett létre a sejthártyából. 17
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András
A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,
Az őslégkör. A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül. 1. Elsődleges anaerob, redukáló őslégkör
A levegő A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék, forráspontja 190 C 0 körüli. A levegő
A levegő. A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül.
Vizsgakövetelmények Ismerje a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Értse a savas
A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
A levegő. A földi légkör a földtörténet során jelentős változásokon ment keresztül.
1 A levegő A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék, forráspontja 190 C 0 körüli. A
Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf
Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C -Mészáros Erik -Polányi Kristóf - Vöröseltolódás - Hubble-törvény: Edwin P. Hubble (1889-1953) - Ősrobbanás-elmélete (Big
A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből
A LÉGKÖR EREDETE A Nap és a bolygók: a kozmikus gáz- és porfelhő lokális sűrűsödéséből Elemek kozmikus gyakorisága: H, He, O, C, Ne, Fe, N, Si, Mg, S, Ar, Ca, Al, Ni, Na,... Gyakoribb vegyületek: CH 4,
Kun Ádám. Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék, ELTE MTA-ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport. Tudomány Ünnepe,
Kun Ádám Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék, ELTE MTA-ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport Tudomány Ünnepe, 2016.11.22. Miskolc Kun Ádám: A víz szerepe az élet keletkezésében. Tudomány
A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER
A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,
BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris
A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
A világegyetem elképzelt kialakulása.
A világegyetem elképzelt kialakulása. Régi-régi kérdés: Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? Talán ez a gondolat járhatott Georges Lamaitre (1894-1966) belga abbénak és fizikusnak a fejében, amikor kijelentette,
A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
A bioszféra kialakulása
A bioszféra kialakulása Ökológia előadás BME-ELTE biomérnök, környezetmérnök szakok 2007 Összeállította: Kalapos Tibor Bioszféra: a biológiai szerveződés legmagasabb szintje, valamennyi földi életközösség
Földrajzi burok. Levegőtisztaság védelem. Az élet kialakulása
Földrajzi burok Levegőtisztaság védelem előadás 1. előadás A Föld három külső szervetlen szférájának a szilárd kéregnek (litoszféra) a vízburoknak (hidroszféra) és a légkörnek (atmoszféra) valamint az
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
Szerkesztette: Vizkievicz András
A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a
Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt
SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára
SEJTBIOLÓGIA biomérnök hallgatók számára Novák Béla egyetemi tanár Copyright 1998 BME, Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszék 1 Bevezető A természetben hierarchia uralkodik. Az atomok atommagból és elektronokból
Az elemek szintézise. Környezeti kémia. Elemgyakoriságok az univerzumban Elemgyakoriságok az univerzumban: lineáris ábrázolás
Az elemek szintézise Környezeti kémia 2. Előadás A természeti környezet evolúciója Univerzum kialakulása: 13-15 milliárd évvel ezelőtt Ősrobbanás : neutrongáz robbanása neutronok és protonok deutérium-
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
Bevezetés a biológiába. Környezettan Bsc. Szakos hallgatóknak
Bevezetés a biológiába Környezettan Bsc. Szakos hallgatóknak Mi a biológia? A biológia (az élet{bios} tudománya {logos}) az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésésének, működésének,
A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb.
BAKTÉRIUMOK A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága,
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
A SEJTEK EVOLÚCIÓJA. 1. A molekuláktól az első sejtekig (prebiológiai evolúció)
A SEJTEK EVOLÚCIÓJA 1 1. A molekuláktól az első sejtekig (prebiológiai evolúció) Egyszerű biomolekulák prebiotikus körülmények között is képződtek Földünk kb. 4.6 milliárd éve keletkezett. A Föld első,
Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra!
Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) 16. 05. 17., 00-12 00, K/2 Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra! TESZT KÉRDÉSEK Kérdésenként 60 s áll rendelkezésre a válaszadásra. Csak
A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
Prebiotikus szintézisek Könnyű Balázs
Prebiotikus szintézisek Könnyű Balázs ELTE, Biológiai Intézet, Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Tartalom Az élet minimál modellje Szerves anyag szintézis a világűrben Szerves
A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE
A NÖVÉNYI SEJT FELÉPÍTÉSE A növényi sejt alapvetően két részre tagolható: 1. sejttest v. protoplaszt: citoplazma, sejtmag, színtestek, mitokondriumok 2. sejtfal PROTOPLASZT az életfolyamatok színtere benne
1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei
1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
Pósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G.
Pósfay Péter ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G. A Naphoz hasonló tömegű csillagok A Napnál 4-8-szor nagyobb tömegű csillagok 8 naptömegnél nagyobb csillagok Vörös óriás Szupernóva
Tartalom. Előszó... 3
4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az
12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
sejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
Földünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34
-06 Farmakológus szakasszisztens feladatok A 0/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés
Az élet eredete. Dr. habil.. Kőhidai László egyetemi docens SE, Genetikai, Sejt-és Immunbiológiai Intézet
Az élet eredete Dr. habil.. Kőhidai László egyetemi docens SE, Genetikai, Sejt-és Immunbiológiai Intézet Az univerzum eredete Big-Bang Bang kb. 10-18 18 milliárd évvel ezelőtt C, H, He és egyéb elemek
A világűr nem üres! A csillagközi anyag ezerarcú. Pompás képek sokasága bizonyítja ezt.
A világűr nem üres! A kozmoszban (görög eredetű szó) a csillagok közötti teret is anyag tölti ki. Tehát a fejezet címében olvasható megállapítás helyes. Egy példa arra, hogy a világegyetem mennyire üres
3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.
FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi
Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai
A mitokondrium és a kloroplasztisz hasonlósága Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai mitokondrium kloroplasztisz eukarióta sejtek energiaátalakító és konzerváló organellumai Működésükben alapvető
Dr. Lakotár Katalin. Meteorológia Légkörtan
Dr. Lakotár Katalin Meteorológia Légkörtan TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Biológia Kémia Fizika Földtudományok geofizika geokémia geológia óceanológia hidrológia meteorológia geográfia /földrajz/ A meteorológia helye
Biológia. Biológia 9/29/2010
Biológia Bevezetés a biológiába élettelen és élő állapot; az élőlények jellemzői: egyediség, biostruktúra, szervezettség, kémiai tulajdonság; anyag-és energiacsere, ingerlékenység, mozgásjelenségek, szaporodás,
A cukrok szerkezetkémiája
A cukrok szerkezetkémiája A cukrokról,szénhidrátokról általánosan o o o Kémiailag a cukrok a szénhidrátok,vagy szacharidok csoportjába tartozó vegyületek. A szacharid arab eredetű szó,jelentése: édes.
3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan
11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz
TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),
SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok) részecskéi egyetlen cukormolekulából állnak. Az
TestLine - Életjelenségek, mikrovilág Minta feladatsor
Mivel kebelezi be táplálékát az óriás amőba? (1 helyes válasz) 1. 1:14 Normál sejtszáj ostor csilló csalánfonal álláb Mely állítások igazak az ostorosmoszatokra? (4 jó válasz) 2. 1:31 Normál Ősi típusaiktók
Tel: ;
BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.
A csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD
A csillagközi anyag Interstellar medium (ISM) gáz + por Ebből jönnek létre az újabb és újabb csillagok Bonyolult dinamika turbulens áramlások lökéshullámok MHD Speciális kémia porszemcsék képződése, bomlása
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
NUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
Maghasadás, láncreakció, magfúzió
Maghasadás, láncreakció, magfúzió Maghasadás 1938-ban hoztak létre először maghasadást úgy, hogy urán atommagokat bombáztak neutronokkal. Ekkor az urán két közepes méretű atommagra bomlott el, és újabb
T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSOR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
A HOLD MOZGÁSA. a = km e = 0, 055 i = 5. P = 18, 6 év. Sziderikus hónap: 27,32 nap. Szinodikus hónap: 29,53 nap
A HOLD MOZGÁSA Sziderikus hónap: 27,32 nap (állócsillagokhoz képest) Szinodikus hónap: 29,53 nap (újholdtól újholdig) a = 384 400 km e = 0, 055 i = 5 Tengelyforgás: kötött. Földről mégis a felszín 59 %-a
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.
Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok
4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.
4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
BIOLÓGIA HÁZIVERSENY 1. FORDULÓ BIOKÉMIA, GENETIKA BIOKÉMIA, GENETIKA
BIOKÉMIA, GENETIKA 1. Nukleinsavak keresztrejtvény (12+1 p) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. A nukleinsavak a.-ok összekapcsolódásával kialakuló polimerek. 2. Purinvázas szerves bázis, amely az
A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata
Gyógyszerrezisztenciát okozó fehérjék vizsgálata AKI kíváncsi kémikus kutatótábor 2017.06.25-07.01. Témavezetők : Telbisz Ágnes, Horváth Tamás Kutatók : Dobolyi Zsófia, Bereczki Kristóf, Horváth Ákos Gyógyszerrezisztencia
TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN
16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag
A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el.
A Naprendszer középpontjában a Nap helyezkedik el. A NAPRENDSZER ÉS BOLYGÓI A Nap: csillag (Csillag = nagyméretű, magas hőmérsékletű, saját fénnyel rendelkező izzó gázgömb.) 110 földátmérőjű összetétele
Biotechnológiai alapismeretek tantárgy
Biotechnológiai alapismeretek tantárgy A biotechnológiai alapismeretek tantárgy magába foglalja a kémia, fizikai kémia és a biológia tantárgyak témaköreit. 1. A) Ismertesse az atomok elektronszerkezetét!
Mivel foglalkozik a hőtan?
Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési
Mire költi a szervezet energiáját?
Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.
A világ keletkezése Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.Gamov elméleti fizikus dolgozott ki az, ún. "Big-bang",
Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások
ktatási Hivatal rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D 9.
A kémiatanári zárószigorlat tételsora
1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége
Hevesy verseny, megyei forduló, 2001.
7. osztály 2 Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető legyen! A feladatok megoldásához használhatod
Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT)
BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.
RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek
RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi
3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
Mi az evolúció? Csoport, társadalom: szociológia. Tudat, nyelv: pszichológia. Élő szervezetek: biológia. Vegyületek: kémia
A sorozatról Darwin, a bajok eredete? (szept. 26.) Evolúció: a természettudományos elmélet (okt. 10.) Evolúció hívőknek (okt. 24.) Értelmes tervezettség: egy tudományos alternatíva (nov. 7.) A bibliai
Jedlovszky Pál Eszterházy Károly Egyetem, Kémiai és Élelmiszerkémiai Tanszék Tanszék, 3300 Eger, Leányka utca 6
Jedlovszky Pál Eszterházy Károly Egyetem, Kémiai és Élelmiszerkémiai Tanszék Tanszék, 33 Eger, Leányka utca 6 - Fluid határfelületek modellezésének alapkérdései -Ízelítő a csoportunkban több évtizede folyó
A kémiai energia átalakítása a sejtekben
A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak
A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László
A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.
A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.
Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok
Az élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás
Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
Biológiai szennyvíztisztítás klasszikus modellje (városi szennyvíz tisztítására) Biológiai műveletek
Biológiai műveletek Mikroorganizmusok, sejt és szövettenyészetek felhasználása műszaki feladatok megoldására. Biológiai szennyvíztisztítás klasszikus modellje (városi szennyvíz tisztítására) Mikroorganizmusok
Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele
1) PB-gázelegy levegőre 1 vonatkoztatott sűrűsége: 1,77. Hányszoros térfogatú levegőben égessük, ha 1.1. sztöchiometrikus mennyiségben adjuk a levegőt? 1.2. 100 % levegőfelesleget alkalmazunk? Mekkora
1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont
1. feladat Összesen: 8 pont Az autók légzsákját ütközéskor a nátrium-azid bomlásakor keletkező nitrogéngáz tölti fel. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint játszódik le: 2 NaN 3(s) 2 Na (s) +
1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 15 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Határozza meg, hogy hány gramm levegő kerül egy átlagos testtömegű felnőtt tüdejébe, ha tudjuk, hogy a tüdő kapacitása,8, a test hőmérséklete 7,0 º, a légnyomás értéke pedig
BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam
BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek