A Magyar Parazitológusok Társasága évi tevékenységéről

Átírás

1 A Magyar Parazitológusok Társasága évi tevékenységéről Parasit. Hung Dr. NEMESÉRI László főtitkár november 24-én választotta meg Társaságunk közgyűlése az eddigi elnökséget, és az alapszabály értelmében leköszönő elnökség egyfelől beszámol tagságunknak az eltelt trienniumról, a Társaság hároméves tevékenységéről, másfelől foglalkozik a jövő céljaival, az előttünk álló feladatokkal és tervekkel is. Társaságunknak 1964-ben, a megalakuláskor 150 rendes és 2 pártoló tagja volt. Az eltelt 6 év folyamán további 56 tag kérte felvételét, vagyis összesen 206 tagtárs; közülük nyolcan (dr. ARADI Mátyás Pál, dr.kanyó Béla, dr.kotlán Sándor, dr.marossy Jenő, dr.nagy Miklós, dr.papp András, dr.petrilla Aladár, dr. SIMA Imre) meghaltak, 7 tagtárs munkahely-változtatás, i l l. nyugdíjazás következtében kilépett, úgyhogy ez idő szerint Társaságunknak 192 rendes tagja és 2 pártoló tagja van. A taglétszám növekedése azt mutatja, hogy a kartársak megértették és magukévá tették Társaságunk célkitűzéseit és a feladatok végrehajtásában részt kivannak venni. A tagdíjfizetési morál mintegy 70 ^-os, ami lehetne természetesen jobb is. Talán nem lesz érdektelen, ha néhány statisztikai adatot közlök Tagságunk összetételéről. A tagok közül 98 állatorvos, 41 orvos, 32 biológus, 7 zoológus, 14 egyéb képesítésű tagtárs, éspedig vegyészmérnök, mezőgazdasági mérnök, gyógyszerész, tanár stb. A két pártoló tag közül az egyik a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat, a másik a Budapesti Vegyimüvek. Tagja- Dr.NEMESÉRI Lászlónak, a Magyar Parazitológusok Társasága főtitkárának az MPT decemberi közgyűlésén elhangzott beszámolója alapján.

2 ink közül 39 nő és 153 férfi. A tagság területi eloszlása a következő: Budapesten lakik 82, vidéken 110 tagtárs; a megyénként i eloszlás az alábbi:baranya 7, Bács-Kiskun 9, Borsod 7, Csongrád 7» Fejér 6, Győr-Sopron 3, Hajdú-Bihar 13, Heves 7, Komárom 5, Nógrád 3, Pest 6, Somogy 8, Szabolcs-Szatmár 7, Szolnok 3, Tolna 5, Vas 5, Veszprém 5, Zala 4 tagtárs.az elkövetkezendő idő egyik feladatának tekintjük a 200-as taglétszám elérését. A Társaság pénzügyi helyzete stabil, általában egyenletes bevét e l i forrásokkal és kiadásokkal. Kiadásainkra a fedezetet költségvetési terv alapján részint a Magyar Tudományos Akadémiától kapjuk,részint a 30 Pt-os tagdijból fedezzük.működési költségeinket támogatja még a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat évente 8000 és a Budapesti Vegyimüvek évente 1500 Pt- 'tal. Az Akadémia anyagi támogatása évente Pt. Költségvetési tervünket az Akadémia hagyja jóvá, és a pénzügyi gazdálkodást az Akadémia illetékes szervei évente ellenőrzik. A Társaság feladata - alapszabályzatunk szerint - a parazitológiai kutatás fejlesztése,figyelembe véve a köz- és állategészségügy, valamint a növényvédelem gyakorlati problémáit, a parazitológiai oktatás előmozdítása, a parazltológia ujabb vívmányainak népszerűsítése, szorgalmazni és elősegíteni a kutatások eredményeinek publikálását, a magyar parazitológusok nemzetközi kapcsolatainak elősegítése, a feladatokat érintő elvi, világnézeti és szervezeti kérdések figyelemmel kisérése. Munkatervünket főképpen előadások, ankétok, tudományos ülések rendezése, folyóirat megindítása, a szükséges memorandumok elkészítése stb. utján kívántuk megvalósítani. Vizsgáljuk meg ezután, hogy milyen mértékben sikerült a Társaság elnökségének az emiitett célkitűzéseket realizálni. Nézzük meg először is a Társaság háromévi munkáját abból a szempontból, hogy egyes szakmai megmozdulások milyen mértékben szolgálták tudományos és gyakorlati feladatainkat. Munkánk tengelyében a Budapesten és vidéken megtartott közgyűlések és ankétok álltak. Ezekkel szerepelünk tulajdonképpen leginkább a nyilvános-

3 ság előtt. Néhány ankétunkat más Társasággal, rokon szakmák képviselőivel közösen rendeztük, ezzel azt a célkitűzésünket szolgáltuk, hogy a parazitizmus elleni küzdelem bázisát más szakemberek bevonásával kiszélesítsük. Helyes kezdeményezésnek bizonyult, hogy rendezvényeink egy részét vidéken tartjuk. Ha lehetséges, a jövőben még több szakmai megmozdulást fogunk v i déken szervezni, ezáltal is lehetővé tesszük vidéki tagjaink aktivabb részvételét. Áttérve r e n d e z v é n y e i n k ismertetésére, a következők érdemelnek figyelmet ben egy ünnepi közgyűlést, egy ankétot Bábolnán, három tudományos ülést rendeztünk, amelyeken összesen 21 előadás hangzott el ban egy közgyűlést, egy ankétot Egerben, egyet Budapesten és 7 tudományos ülést szerveztünk, amelyeken 36 előadást tartottunk ben egy közgyűlést, egy ankétot Kőszegen és 6 tudományos ülést rendeztünk, melyeken 24 előadás hangzott el. Összegezve, a három év alatt szervezett 23 rendezvényünkön összesen 81 parazitológiai tárgyú előadás hangzott el, ami már önmagában is komoly figyelmet érdemel, s a Társaság működésének bármilyen hiányossága mellett is nagyon pozitivan értékelendő. Rendezvényeink témáját ugy választottuk meg, hogy azokon a parazitológia fontosabb közegészségügyi, állategészségügyi és népgazdasági problémái szerepeljenek. Ennek értelmében a bábolnai ankéton, melyet a MAE Állatorvosok Társaságával közösen rendeztünk, a baromfi parazitózisait vitattuk meg,s ez alkalommal köszöntöttük KOTLÁN akadémikust 80. születésnapján. Az évi ünnepi közgyűlést a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából rendeztük, melynek egyik kiemelkedő előadásában KOTLÁN akadémikus ismertette a parazitológia helyzetét a Szovjetunióban. Az évi közgyűlésen foglalkoztunk a megyei állategészségügyi állomások és a KÖJÁL parazitológiai hálózat jelentőségével a parazitózisok elleni küzdelemben. Az egri ankétunkon a foi'tosabb háziállat-parazitózisok kerültek ismertetésre, s i t t emlékeztünk meg a váratlanul elhunyt mesterünkről, a magyar parazitológia nesztoráról, KOTLÁN akadémikusról. Ez évben még egy ankétot rendeztünk, melynek tárgya a toxoplasmosis

4 volt,s ez alkalommal köszöntöttük szeretett elnökünket, LŐRINCZ.professzort 70. születésnapján. Az 1969-ben szervezett kőszegi ankét tárgya a májmételykór volt, közgyűlésünkön pedig az orvosi, az állatorvosi és a faunisztikai parazitológiai kutatás ujabb eredményeiről számoltak be az előadók. T u d o m á n y o s ülést a három év folyamán összesen 16 alkalommal rendeztünk, melyeken 43 előadás hangzott el. A tudományos ülések tárgya igen változatos volt. így szerepelt a flottációs és szedimentációs eljárás összehasonlító értékelése; a humán-galandférgesség terápiája; Tribolium okozta élelmiszerkárosodás, az aeroszolos szúnyogirtás tapasztalatai; a góckutatás hazai eredményei; a féregimmunitás elnyomása antilymphocyta-savóval; acuariosis kacsaállományban; lakott területek ta- 'lajának parazitológiai vizsgálata; paraziták szerepe a fluor kórtanában; humán Trichostrongylus-fertőzés; radioentomológia és növényvédelem; a rovar-patológia felhasználása a növényvédelemben; Budapest légyhelyzete; a parazitás immunitás jelenségének vizsgálata patkány-nippostrongylus brasillensis modellen; parazitaellenes immunanyagok é's fehérjefrakciék kapcsolatának vizsgálata; Amidostomum anseris-lárvák ecdysise; echinococcus scolex-kivonat antigénként alkalmazása a kompiementumkötésipróbában; szarvasmarhák trichomonadosisa és kimutatása; élelmiszereink és az élelmiszerraktárak parazitás fertőzöttsége; szarvasmarha-babesiosis; a lisztatkák toxicitása; kisérlet a Nippostrongylus brasiliensisszel szembeni immunitás és immuntolerancia élő lymphoid-sejtekkel történő átvitelére besugárzott patkányokba; a bélnedv proteolyticus enzimaktivitásának csökkenése metabolikus féregantigén hatására;a nyul-coccidiosis terápiája; dimetoát-hatóanyagú irtószerek vizsgálata; házilégy rezisztencia-vizsgálatok; a Lindán vizsgálata emberi vérben. A tudományos üléseken emlékeztünk meg RÁTZ Istvánról, halálának 50 éves évfordulóján és JANCSÓ Miklósról, születésének 100 éves évfordulóján. I t t számoltak be tagtársaink külföldön, igy az Egyesült Arab Köztársaságban, Indiában, Einnorszagban, a Szovjetunióban tett tanulmányútjaikról; beszámoló hangzott el az

5 1968. évi moszkvai tudományos ülésszakról és az évi washingtoni malária-szemináriumról is. Az az érdeklődés, amellyel a közgyűlések, ankétok és tudományos ülések résztvevői mind az előadásokat, mind a hozzászólásokat kisérték, demonstrálta, hogy a megjelent szakemberek mennyire érdeklődnek a parazitológiai problémák iránt. Az elhangzott előadások egy része megjelent, vagy meg fog jelenni a Parasitologia Hungarica-ban. Tervbe vettük külföldi előadók szerepeltetését rendezvényeinken. Ennek keretében HOYORKA akadémikus, a kassai Helmintológiai Intézet igazgatója az évi közgyűlésünkön ismertette a parazitológia helyzetét és feladatait Csehszlovákiában ban STEPANSKI lengyel akadémikus meghivását terveztük, elfoglaltsága miatt azonban erre nem kerülhetett sor ben SUPPERER professzort, a bécsi Állatórvostudományi Pőiskola Pa- * razitológiai Tanszékének vezetőjét láttuk vendégül, aki a kőszegi ankétunkon beszámolt a májmételykórra vonatkozó kutatásainak eredményeiről. Ugyanitt tartott előadást HIEPE berlini professzor is. A jövőben szintén folytatjuk nevesebb külföldi parazitológusok meghivását és felkérését előadás tartására. Társaságunk megalakulása óta ismételten hangot adtunk annak, hogy szükség lenne egy p a r a z i t o l ó g i a i folyói r a t megjelentetésére,amely belföldön és külföldön egyaránt tükrözni hivatott a magyar parazitológia tudományos eredményei t, ugyanakkor a publikált anyag segítségével neveli a tudományos tevékenységben résztvevő parazitológusokat és szélesiti azok számát. Sajnos, a tervezett Acta Parasitologica, az i l l e tékes szervek megértése és támogató szándéka ellenére, főként a tárgyi feltételek nehezen biztosithatósága miatt, nem jelenhetett meg. A gyökeres fordulat ezen a téren 1968-ban következett be, midőn a Természettudományi Múzeum főigazgatóságának segitsége és sokirányú támogatása lehetővé tette, hogy napvilágot lásson hazánkban az első parazitológiai folyóirat, a Parasito- logia Hungarica, a Magyar Parazitológusok Társasága és a Természettudományi Múzeum közös kiadványaként. Bár a folyóirat szerény terjedelemben évente egyszer jelenik meg, mégis értékes

6 segitaéget nyújt a parazitológusoknak és a parazitológia iránt érdeklődőknek. Minthogy a lap eredeti közleményeken kivül ismerteti az egyéb folyóiratokban megjelent parazitológiai tárgyú cikkek rövid kivonatát is, i l y módon folyamatos tájékoztatást ad a magyar parazitológiai kutatás egészéről. A Hirek" rovatban ismertetésre kerülnek a Társaság működésének fontosabb eseményei, valamint egyéb parazitológiai vonatkozású közlések. Már a 13 iv terjedelemben, 600 példányban megjelent első kötet is hűen tükrözte a folyóiratnak a parazitológia egész területére kiterjedő profilját. A közölt 17 cikk közül 3 általános parazitológiai, 5 veteriner-parazitológiai, 4 humán-parazitológiai, 3 zoológiai parazitológiai és 2 fito-parazitológiai vonatkozású volt. Az évi második kötet az előzőnél nagyobb terjedelemben, gazdagabb tartalommal jelent meg. A folyóiratot Társaságunk tagjai a tagdij fejében díjmentesen kapják meg. E helyen is köszönetet mondok dr.kassai Tibor szerkesztőnek és munkatársának, dr.murai Évának a folyóirat érdekében kifejtett áldozatkész, lelkiismeretes, fáradságos munkájukért. Foglalkozott az elnökség a p a r a z i t o l ó g i a i oktatás helyzetével is, és megállapította, hogy mig az állatorvosképzés programjában a parazitológia már századunk eleje óta kötelező tantárgyként szerepel és 1929 óta önálló tanszékkel rendelkezik, addig az orvosi egyetemeken ez az állapot a mai napig sem volt elérhető. Ezért az orvostanhallgatók parazitológiai kiképzése és az orvosok továbbképzése ügyében 1969 márciusában javaslattal fordultunk az Egészségügyi Minisztériumhoz. Javaslatunk lényege az volt, hogy a problémák megoldása végett az egyetemi orvosképzésben a parazitológiát, súlyának megfelelően, egy éves önálló kötelező tárgyként kellene beiktatni, mint ahogy ez már több olyan országban (Angliában, Csehszlovákiában, Franciaországban, Szovjetunióban) szerepel, ahol a humán-parazitózisok jelentőségét régebben felismerték.a parazitózisok ismertetése komplex módon történne,tehát a morfológia, biológia, patológia, klinikum, terápia, epidemiológia, védekezés egyeránt előadásra kerülne mindegyik bántalommal kapcsolatban. A parazitológia oktatása önálló parazitológiai tanszéken

7 történne. Amig az önálló tanszék megvalósulna, addig az oktatás a mikrobiológiai tanszék keretében folyna, párhuzamosan a mikrobiológia oktatásával, de külön oktatószemélyzettel. Az orvostovábbképzésben a parazitológiai továbbképzést két ütemben kell megvalósítani. A fent javasolt oktatási reform megvalósításáig az orvosoknak kéthetes továbbképző tanfolyamot kellene szervezni, elsősorban belgyógyászok, gyermekgyógyászok, iskolaorvosok, epidemiológusok és laboratóriumi orvosok számára. A parazitológiai oktatási reform bevezetése után időszakos továbbképző tanfolyamokon kellene szerepelni a parazitológiának néhány órában. Az Egészségügyi Minisztérium felterjesztésünkre az alábbi választ adta. Az egyetemi oktatásban a parazitológia elsősorban a Mikrobiológia és Parazitológia c. tárgyban kerül a hallgatókkal megismertetésre. Igaz, igy nem komplex módon kerül oktatásra, de mégis ugy látjuk, hogy a parazitológia lényeges alapjainak megismerésére az orvostanhallgatóknak megvan a lehetőségük. A parazitológia önálló tárgykénti oktatása nem látszik megvalósíthatónak, mert sem tanszék szervezésére, sem oktatószemélyzet bővitésére nincs lehetőség. A továbbképzést illetően az Orvostovábbképző Intézet tervében évek óta szerepel parazitológiai tárgyú továbbképzés. A javaslat figyelembevételével az Orvostovábbképző Intézet a mindenkori igénynek megfelelően igyekszik megszervezni a kivánt oktatási formákat. Köszönjük a Társaság javaslatait és mind az egyetemek, mind az Orvostovábbképző Intézet vezetőinek felhivjuk a figyelmét a parazitológia oktatásának fontosságára a jelenlegi keretek között." A jövőben tehát tovább kell folytatnunk a harcot illetékes fórumokon a parazitológiai oktatás megjavítása érdekében. A háziállat-parazitózisok elleni fokozott védekezés megszervezése érdekében a MÉM Állategészségügyi Főosztályának javaslatot nyújtottunk be, melynek lényege a következő volt. A parazitózisok elleni központilag irányított, tervszerű küzdelem megindítása érdekében gondoskodni kell minden megyei állategészségügyi állomáson önálló megyei parazitológus szakállatorvos kinevezéséről, akinek kizárólagos feladata a megye területén a parazi-

8 tózisok elleni küzdelem irányítása lenne. A parazitológus-szakállatorvosoknak, továbbá a felállítandó állomási laboratóriumok parazitológusainak szakmai kiképzéséről természetesen megfelelő módon gondoskodni szükséges. Társaságunkra ezzel kapcsolatosan a jövőben komoly feladatok hárulnak. A parazitózisok leküzdésére irányuló célkitűzések megvalósítását jelentősen segitené a parazitológiai Irányelvek" kiadása. Az irányelveknek tartalmazniuk kell időrendi sorrendben azokat a teendőket, melyek megvalósítása a különféle parazitózisok okozta károk csökkenésére vezetne. Az irányelvekben nemcsak a megyei parazitológusszakállatorvos, hanem minden gyakorlatban működő állatorvos útmutatást találna azokra a tennivalókra, amelyek segítségével működési területén kimutatható eredmény reményében vezetheti a küzdelmet a fontosabb parazitózisok ellen. Gondoskodni kell arról, hogy a parazitás betegségek orvoslására szolgáló modern antiparazitikumok széles választékban álljanak a gyakorló állatorvosok rendelkezésére. Speciális hazai viszonyaink eddigelé nem tették lehetővé, hogy a házivágások állategészségügyi ellenőrzése országosan bevezettessék. Mindazonáltal az a körülmény, hogy három parazitózisnak, az echinococcosisnak, a t r i - chinellosisnak és a cysticercosisnak eredetét - eltekintve most a fertőző betegségektől - a házivágásokban kell keresni, indokolttá teszi, hogy a házivágások állategészségügyi ellenőrzésének bevezetését napirendre tűzzék. Nem kivánok e helyen áttekintést adni azokról'a tudományos eredményekről, amelyeket az elmúlt három év alatt a hazai parazitológusok elértek, mert ezek nagyrészt ismeretesek tagtársaink előtt. Ami Tagságunk n e m z e t k ö z i k a p c s o l a t a i t i l l e t i, arról a következőket mondhatom. Megalakulásunk óta tagja vagyunk a parazitológusok egyedüli nemzetközi fórumának, a Parazitológusok Világszövetségének, melyhez több mint 20 tagország tartozik. Mint ismeretes,? világszövetség 1964 ben Rómában rendezte meg az első Nemzetjíösú parazitológiai Kongresszust. A második kongresszust a világszövetség megbízásából az Amerikai

9 Parazitológusok Társasága szeptember 6-12-én Washingtonban rendezi meg. Reméljük,hogy valamelyik tagtársunknak sikerül részt venni a kongresszuson és képviselni tudja Társaságunkat. Az elmúlt triennium folyamán több tagtársunk részint hivatalosan, részint saját költségen részt vett külföldi kongresszusokon, konferenciákon, igy a lengyel Parazitológusok Társasága katowicei kongresszusán, a párizsi Állatorvosi Világkongresszuson, a Bolgár Parazitológusok Társasága szófiai konferenciáján, a wroclawi I I. Nemzetközi Trichinellosis-Konferencián, a leningrádi I I I. Nemzetközi Protozoológiai Kongresszuson, az Összszövetségi Helmintológiai Társaság moszkvai tudományos ülésszakán, az NDK Parazitológiai Társaságának rostocki ülésén, az Állatorvosi Parazitológia Elómozditására alakult Világszövetség glasgowi konferenciáján. Igen sajnálatosnak tartjuk, hogy Társaságunk egyáltalán nem tud biztosítani anyagi fedezetet tagja ink részére külföldi kongresszusokon való résztvételre. A magyar parazitológusok nemzetközi kapcsolatainak elősegítése céljából azzal a gondolattal foglalkoztunk, hogy 1969-ben nemzetközi parazitológiai konferenciát rendezünk hazánkban. A konferencia tárgya főként a parazitás betegségekkel kapcsolatos immunbiológiai problémák megvitatása lett volna. Sajnos,a szükséges pénzügyi, személyi és technikai feltételek hiányában erre nein kerülhetett sor, azonban nem adtuk fel a reményt, hogy a jövőben - kedvezőbb kilátások birtokában - megrendezhetjük a nemzetközi konferenciát. Elnökségünk emlékérem alapításával kivan emléket állitani KOTLÁN Sándor akadémikusnak, volt tiszteletbeli elnökünknek, a magyar parazitológiai tudomány megteremtőjének, a parazitózisok elleni küzdelem kiemelkedő egyéniségének. A K o t l á n S á n d o r E m l é k é r m e t egy-három évenként olyan hazai és külföldi személyiségnek adományoznánk, aki tudományos, kutatói vagy szervező tevékenységével alkotó módon járult hozzá a parazitológia fejlesztéséhez, és működését a Társaság életében példamutatóan fejtette ki. Az emlékérem alapitására vonatkozó ké-

10 relmünket előterjesztettük az MTA Agrártudományok Osztályának, ahonnan a következő választ kaptuk: Az osztály elismeri KOTLÁN Sándor elévülhetetlen érdemeit a parazitológiai tudomány müveléséhen, a parazitózisok elleni küzdelemben. Az emlékérem alapítását azonban nem tartja időszerűnek." E tárgyban tehát megfelelő időpontban további lépéseket szükséges tenni. Társaságunk a l a p s z a b á l y á t 1963-ban készítettük el. Az eltelt időszak folyamán bizonyos csekély módositás, k i egészítés vált szükségessé, melyet az Akadémia illetékes szervével megtárgyaltunk. A kiegészítés a következő. A közgyűlés feladata: h./ Emlékérem alapitása. Az elnökség tagjai az elnök, a főtitkár, 9 elnökségi tag, továbbá 5 póttag. Az elnökség feladata: Emlékérem odaítélése. Tiszteletbeli tagok választása. Tudományos pályadij elbirálása. Szükség szerint fegyelmi eljárást rendel el és annak lefolytatására tagjai sorából bizottságot küld ki, amely a fegyelmi határozatra az elnökségnek javaslatot tesz. A főtitkár felelős a Társaság vagyonáért. A főtitkár gondoskodik a szükséges adminisztrációról; ennek érdekében pénztáros-adminisztrátort alkalmaz. A Magyar Parazitológusok Társasága felett a felügyeletet az MTA gyakorolja." A következőkben a magyar parazitológia egyik legnagyobb problémájával, az ö n á l l ó p a r a z i t o l ó g i a i kut a t ó i n t é z e t létesítésének a kérdésével kivánok foglalkozni. A parazitológia tudományának világszerte tapasztalható gyors ütemű fejlődése hazánkban is felvetette a tudományos erők koncentrálásának a kérdését. Erőink szét vannak forgácsolva, nincs meg az egységes vezetés, a meghatározott program-

11 kialakítás és a megfelelő anyagi támogatás. A parazitológia müvelésére hivatott szakemberek más és más főcélt szolgáló intézmények tagjai, és hiányzik közöttük az összekötő állami kapocs. Mindezek a problémák legmegfelelőbben az önálló parazitológiai kutatóintézet felállítása utján lennének megoldhatók. Társaságunk elnöksége ennek tudatában terjesztette elő március 15-én kérését az Agrártudományok Osztályának az Akadémia keretében felállítandó parazitológiai kutatóintézet ügyében. Az intézet feladata lenne a parazitológiai alapkutatás. A parazitológiai kutatás végső célja mindenütt egy és ugyanaz: eredményeivel gátat vetni a parazitizmus terjedésének, s ezáltal az emberiség állandóan emelkedő kulturigényével kapcsolatosan csökkenteni azokat a veszélyeket, amelyek az ember és az állatállományok egészségét és produktivitását fenyegetik. A parazitológiai alapkutatási problémák közül különleges jelentőségűek azok, amelyek a parazitizmussal kapcsolatos immunbiológiai v i szonyokra vonatkoznak,mind a gyakorlati immunizálás lehetőségeinek kiderítése érdekében,mind pedig diagnosztikai szempontból. Ugyancsak alapkutatás-természetüek azok a vizsgálatok is, melyek a paraziták anyagcseréjének kideritését célozzák. Ezeknek a biokémiai módszerekkel végezhető kutatásoknak az eredményei hivatottak bennünket tájékoztatni a gazdaszervezet és a parazita közti kölcsönhatásról, a parazitákkal kapcsolatos kártételek természetéről. Ezek az ismeretek nem csupán elméleti értékűek, hanem helyes irányba terelhetnek a legésszerűbb védekezési módozatok megválasztásában. A gyógyszeripar világszerte nagy erőfeszítéseket tesz ujabb, az eddigieknél hatékonyabb gyógyszerek szintetizálására; a parazitológusok feladata ezeknek a hatékonyságáról meggyőződni. Úgyszintén szükséges kutatásokat végezni a hazai parazitológiai ökonómiai problémák megoldására. Ismeretes, hogy hazánkban a tudományos munkát elsősorban a kutatóintézetekben és az egyetemi tanszékeken müvelik. Az országban főként a felszabadulás után indult meg a kutatóintézetek életrehivása; a jelenleg működő 130 önálló kutatóintézet közül

12 40 tartozik az Akadémiához és ezek főleg az alapkutatást szolgálják, mig a többi kutatóintézetnek a termelést közvetlenül előmozdító kutatás a fő feladata. Az egyetemi tanszékeken folyó kutatómunkának természetesen régebbi hagyományai vannak,és napjainkban az ország több mint 700 tanszékén foglalkoznak kutatójellegü tevékenységgel. Az MSZMP Központi Bizottsága a közelmúltban dolgozta ki a tudománypolitikai irányelveket. Ezekből kitűnik, hogy hazánkban a kutatóintézetek hálózata már kialakultnak tekinthető, ezért a következő időszakban a tanszéki kutatást kell az eddiginél nagyobb arányban fejleszteni. Az el mondottakból világosan következik, hogy ez idő szerint hazánkban a fő feladat az integrált egyetemi kutatómunka kialakítása, tehát uj kutatóintézetek, igy a parazitológiai kutatóintézet felállítására nincs lehetőség. A Magyar Parazitológusok Társaságának tehát a jövőt illetően ebből a valóságos helyzetből kell kiindulnia. Társaságunknak mint társadalmi-tudományos szervnek önálló hatásköre nincs, éppen ezért a parazitológiai kutatás fejlesztése érdekében az a feladata, hogy tevékenyen közreműködjön a parazitológiai kutatás koordinálásában és integrálásában, a kollektiv tudományos munka szervezésében, és a tagtársakban a megfelelő szemlélet kialakításában. Végezetül a Társaság leköszönő elnöksége nevében hálás köszönetemet tolmácsolom Társaságunk tagjainak, mindazoknak az intézményeknek és személyeknek, akik a lehetőséghez mérten segítették munkánkat. Fiatal Társaságunk a kezdeti nehézségeket leküzdve erőteljesen fejlődött és figyelemre méltó eredményeket is produkált. Ezt a legelfogultabb birálók is megállapíthatják. A megválasztandó elnökségnek nem szükséges alapvetően uj útra térnie, követheti az eddigi irányvonalat. Alapvető feladatnak azt kell tekintenünk, hogy Társaságunk valamennyi magyar parazitológust és a parazitológia iránt érdeklődő szakembert felölelő egységes szervezet legyen.