Párhuzamosítás adatbáziskezelő rendszerekben
|
|
- Ilona Budainé
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Párhuzamosítás adatbáziskezelő rendszerekben Erős Levente,
2 Párhuzamos műveletvégzés Miért? Nagy adatmennyiségek Nagyságrendileg nő a keletkező/feldolgozandó/tárolandó adat mennyisége Célhardver drágább, ugyanakkor: Háttértár, memória, CPU olcsó Össze is kellhet kapcsolni őket: Hálózat olcsóbb és gyorsabb, kevésbé szűk keresztmetszet Egy nagy vas helyett sok kicsi, olcsó Számtalan alkalmazás: rákkutatás, meteorológia, biológia, neutroncsillagok keresése Itt is nagy adatmennyiségek! 2
3 Párhuzamosítás adatbázisokban Többprocesszoros környezet Párhuzamosítás szintjei Adatok partícionáltan, szétszórva tárolódnak I/O Több lekérdezés szétszórva processzorokra Lekérdezésközi (Interquery) Lekérdezés műveletei szétszórva Lekérdezésen belüli (Intraquery) Művelet végrehajtása szétszórva Műveleten belüli (Intraoperation) Cél (a tárgyban): Relációs lekérdezések feldolgozása párhuzamosan, jobb válaszidőt elérve A bemutatott módszerek egy része jól adaptálható más adatmodell esetén is. 3
4 I/O párhuzamosítás Partícionáltan tárolt adathalmaz Felhasználó számára transzparens teljes relációkat lát Fajtái Vertikális Attribútumok mentén sémadekompozíció Lekérdezéshalmaztól függhet Horizontális Elemek (sorok) mentén Lehet lekérdezéshalmaztól függő Lehet attól független 4
5 I/O párhuzamosítás Horizontális partícionálás D[1],,D[n] partíciók, köztük szórjuk szét a reláció elemeit Round-robin partícionálás Hash partícionálás Tartomány alapú partícionálás (range partitioning) 5
6 I/O párhuzamosítás Round-robin partícionálás Elemek sorszámozása i. elem a D[i mod n+1] partícióra kerül Előny elemek egyenletes elosztása Hátrány véletlenszerűség Lekérdezés-végrehajtás hatékonysága bánja 6
7 I/O párhuzamosítás Tartomány szerinti partícionálás Partícionáló attribútum: A Partícionáló vektor: (v[0],v[1],,v[n-2]), szigorúan monoton növekvő elemek Partícionálás: D[1] partícióra kerülnek azon elemek, amelyekre A<v[0] D[2] partícióra kerülnek azon elemek, amelyekre v[0]<=a<v[1] D[3] partícióra kerülnek azon elemek, amelyekre v[1]<=a<v[2] D[n] partícióra kerülnek azon elemek, amelyekre v[n-2]<=a Előny: Lekérdezés-végrehajtás szempontjából a legjobb Hátrány: Egyenetlen lehet a partíciók elemszáma terheléselosztás Megj: Lehetséges több attribútum alapján is 7
8 I/O párhuzamosítás Hash partícionálás Hash-függvény: h(a1,,am) [0..n-1] partíció-sorszám Hátrány Csak jó hash-fv esetén egyenletes Előny bizonyos lekérdezések hatékonyabban hajthatók végre 8
9 I/O párhuzamosítás Partícionálási módszerek összehasonlítása 3 szempont: RR Hash Tartomány Teljes tábla olvasása OK OK OK Egy elem megtalálása (A=354, ahol A a partícionáló attribútum) Intervallumkeresés (355<A<=553, ahol A a partícionáló attr) Egyéb műveleteket is érinthet (pl. join lásd később) OK OK OK 9
10 Lekérdezésközi párhuzamosítás (Interquery parallelism) Több lekérdezés fut párhuzamosan Cél: Több lekérdezés végrehajtása időegységenként Megoldás: Eddig: Több lekérdezés egy processzoron Most: Lekérdezések szétszórva több processzorra Egy lekérdezés egy processzoron fut csak Egy lekérdezés önmagában nem gyorsabb, mintha izoláltan futna 10
11 Lekérdezésen belüli párhuzamosítás (Intraquery parallelism) Egy lekérdezés több processzoron és háttértáron futhat Egy lekérdezés végrehajtása lehet gyorsabb, mintha izoláltan futna 1. eset: Összetett relációalgebrai kifejezés végrehajtása Lekérdezési fa független műveletei párhuzamosan, külön processzoron futnak Pipeline-ba szervezhető műveletek párhuzamosan, külön processzoron futnak Műveletek közötti párhuzamosítás (Interoperation parallelism) 11
12 Lekérdezésen belüli párhuzamosítás (Intraquery parallelism) Egy lekérdezés több processzoron és háttértáron futhat Egy lekérdezés végrehajtása lehet gyorsabb, mintha izoláltan futna 2. eset: Feladat: Reláció rendezése Tábla (horizontálisan) elosztottan tárolódik Megoldás: Minden partíciót rendezünk külön, majd összefésüljük. Műveleten belüli párhuzamosítás (Intraoperation parallelism) Jobban skálázódik a processzorok számának növelésével 12
13 Műveletek közti párhuzamosítás (interoperation parallelism) Pipeline Egymásra épülő műveletek pipeline-ba szervezhetőek Független párhuzamosítás (independent parallelism) Egymástól független műveletek párhuzamosan végrehajthatók Nem skálázódik jól. 13
14 Műveleten belüli párhuzamosítás (Intraoperation parallelism) Rendezés Join Szelekció Ismétlődések szűrése Projekció 14
15 Rendezés Párhuzamos rendezés (Parallel sort) Tartomány szerinti D[1],,D[n] partíciók eleve P[1],,P[n] processzorok Menete Minden processzor rendezi a partícióját Összefűzés (nem összefésülés) triviális Feltétel! Példa1 Tartomány szerinti partícionálás+rendezés (Range partitioning sort) Újrapartícionálunk, más processzorokat (is) bevonhatunk, mint ahol az adat van Menete Rekordok elosztása, új tartományok szerint(, új processzorokra), ideiglenesen Cél: hasonló méretű partíciók Minden partíció rendezése függetlenül Összefűzés Példa2 15
16 Rendezés Párhuzamos, külső összefésüléses rendezés (Parallel external sort-merge) Mindegy, milyen módszerrel partícionált eleve az adathalmaz Adott: P[1],,P[n] processzorok; D[1],,D[n] partíciók Menete: Minden processzor rendezi a saját partícióját Összefésülés párhuzamosítható P[i] processzor rendezett részeredményét tartomány szerint partícionáljuk r[i1],,r[im] Minden P[i] processzor az r[ij] partícióját átküldi P[j] processzor Minden P[j] processzor összefésüli a többi processzortól bejövő (már rendezett) listákat Összefűzés triviális Példa3 16
17 Join Partícionált join (Partitioned join) Equijoin (ahol a join-feltétel egyenlőség) esetén működik Pl. r r.a=s.b s Adott: r és s relációk Menete: Relációk tartomány alapú (újra)partícionálása join attribútumok szerint r[1],,r[n]; s[1],,s[n] r[i] és s[i] P[i] processzor: Lokálisan illesztjük a partíciókat 17
18 Join Partícionált join (Partitioned join) Equijoin (ahol a join-feltétel egyenlőség) esetén működik Pl. r r.a=s.b s Adott: r és s relációk Menete: Milyen módon érdemes partícionálni? Tartomány Hash!! Partícionálás követelményei Ugyanazon vektor Ugyanazon hashfüggvény 18
19 Join Partícionált join (Partitioned join) Equijoin (ahol a join-feltétel egyenlőség) esetén működik Pl. r r.a=s.b s Adott: r és s relációk Menete: Processzoron belül bármilyen join-algoritmussal r[i] és s[i] illesztése Merge (hash esetén szükséges csak) Hash vagy tartomány szerint? Hash: egyenletesebb a partíciók mérete, ha jó Rossz, ha a join attribútumon belül nem egyenletes az értékek eloszlása Tartomány szerint: Egyenetlenebb, de nem kell merge, csak összefűzés. 19
20 Join Partícionált join (Partitioned join) Equijoin (ahol a join-feltétel egyenlőség) esetén működik Pl. r r.a=s.b s Adott: r és s relációk Könnyítés: Ha egyik reláció már partícionált (és elég annyi partíción párhuzamosítani) Példa4 CSAK EQUIJOIN!!! és ha nem? 20
21 Join Felosztás, replikáció, join (fragment-and-replicate join) Nem equijoin esetére is Pl. r r.a<s.b s Két módszer Asszimmetrikus Egyik reláció felosztása és replikációja: r[1],,r[n] P[1],,P[n] Másik reláció replikációja: s P[1],,P[n] Elosztott join; merge Példa5 Szimmetrikus Mindkét reláció felosztása és replikációja: r[0] s[0],r[0] s[1],,r[n] s[n] P[0,0],P[0,1],,P[n,n] Elosztott join; merge Példa6 Minden r-elem összehasonlítható minden s-beli elemmel Mikor melyik? Ha egyik reláció kicsi Érdemesebb szétszórni aszimmetrikusan 21
22 Join Join az eredeti partíciókon Tartomány szerinti partícionálás kell Join attribútum = partíciós attribútum mindkét relációban Megoldás: Minden partíció illesztése minden partícióval lokalizált lekérdezés Join-ok süllyesztése Redukció értelmetlen partíciópárok kiejtése redukált lekérdezés Példa7 22
23 Join Partíciók illesztése Adott: Előző módszerek bármelyikével (újra)partícionált relációk r[i] P[g] csomópontban r partíció 1. csomópontban s[j] P[h] csomópontban s partíció 2. csomópontban Hogyan illesszük őket? Két módszer: 1. r átvitele 2. csomópontba, vagy s átvitele 1. csomópontba, majd join 2. igény szerinti átvitel csak a szükséges adatok átvitele Példa6 Mikor melyik módszer? Kis partíciók 1. módszer Nagy partíciók 2. módszer 23
24 Egyéb műveletek Szelekció 1. eset: Szelekciós attribútum =/= felosztási attribútum, vagy nem tartomány szerinti felosztás Minden processzoron párhuzamosan történik a szelekció 2. eset: Szelekciós attribútum = felosztási attribútum és tartomány szerinti felosztás Lekérdezés átírása Redukció fölösleges partíciók eltávolítása a lekérdezésből Példa8 24
25 Egyéb műveletek Ismétlődések kiszűrése 1. módszer: Tetszőleges rendezési algoritmus használatával rendezés partíción belül Ismétlődések kiszűrése, amint előkerülnek (csomóponton belül vagy összefésüléskor) Hash, tartomány szerinti partícionálásnál csomóponton belül kerülnek elő 2. módszer Hash vagy tartomány szerinti partícionálás Rendezés és szűrés lokálisan MINDEN ismétlődés processzoron belül kerül elő. Nagyobb egyenetlenség jelenhet meg a keletkező partíciók elemszámában. 25
26 Egyéb műveletek Projekció Triviális Bármilyen módszerrel való felosztás után, lokálisan végezhető Ha ismétlődésszűrés is kell, ld. az előző diát. 26
Marton József BME-TMIT. Adatbázisok VITMAB november 11.
Marton József BME-TMIT Gajdos Sándor diasorának felhasználásával Adatbázisok VITMAB00 2016. november 11. A lekérdezés-feldolgozás folyamata I. Cél: az adatok adatbázisból való kinyerése Mivel: egyértelmű,
RELÁCIÓS LEKÉRDEZÉSEK OPTIMALIZÁLÁSA. Marton József november BME TMIT
RELÁCIÓS LEKÉRDEZÉSEK OPTIMALIZÁLÁSA Marton József 2015. november BME TMIT ÁTTEKINTÉS lekérdezés (query) értelmező és fordító reláció algebrai kifejezés optimalizáló lekérdezés kimenet kiértékelő motor
ADATBÁZIS-KEZELÉS. Relációalgebra, 5NF
ADATBÁZIS-KEZELÉS Relációalgebra, 5NF ABSZTRAKT LEKÉRDEZŐ NYELVEK relációalgebra relációkalkulus rekord alapú tartomány alapú Relációalgebra a matematikai halmazelméleten alapuló lekérdező nyelv a lekérdezés
Adatbázisműveletek és lekérdezésoptimalizálás
és lekérdezésoptimalizálás Nagyméretű adathalmazok kezelése Kazi Sándor 2010. február 24. Kazi Sándor (kazi@cs.bme.hu) és lekérdezésoptimalizálás 1 / 39 1 Bevezetés 2 3 4 5 6 7 Kazi Sándor (kazi@cs.bme.hu)
RELÁCIÓS LEKÉRDEZÉSEK OPTIMALIZÁLÁSA. Dr. Gajdos Sándor november BME TMIT
RELÁCIÓS LEKÉRDEZÉSEK OPTIMALIZÁLÁSA Dr. Gajdos Sándor 2014. november BME TMIT TARTALOM Heurisztikus, szabály alapú optimalizálás Költség alapú optimalizálás Katalógus költségbecslés Operációk, műveletek
Lekérdezések feldolgozása és optimalizálása
Lekérdezések feldolgozása és optimalizálása Definíciók Lekérdezés feldolgozása lekérdezés lefordítása alacsony szintű tevékenységekre lekérdezés kiértékelése adatok kinyerése Lekérdezés optimalizálása
Relációs algebra lekérdezések optimalizációja. Adatbázisok használata
Relációs algebra lekérdezések optimalizációja Adatbázisok használata Mi a cél? Moore-törvénye: (Gordon Moore) szerint az integrált áramkörök sok jellemzőjének fejlődése exponenciális, ezek az értékek 18
Adatbáziskezelő-szerver. Relációs adatbázis-kezelők SQL. Házi feladat. Relációs adatszerkezet
1 2 Adatbáziskezelő-szerver Általában dedikált szerver Optimalizált háttértár konfiguráció Csak OS + adatbázis-kezelő szoftver Teljes memória az adatbázisoké Fő funkciók: Adatok rendezett tárolása a háttértárolón
Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára
Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@ludens.elte.hu Titkosítás,hitelesítés Szimmetrikus DES 56 bites kulcs (kb. 1000 év) felcserél, helyettesít
SQLServer. Particionálás
SQLServer 11. téma DBMS particiók, LOG shipping Particionálás Tábla, index adatinak szétosztása több FileGroup-ra 1 Particionálás Előnyök: Nagy méret hatékonyabb kezelése Részek önálló mentése, karbantartása
Adatbáziskezelı-szerver SQL. Relációs adatbázis-kezelık. Relációs adatszerkezet. Házi feladat 2012.03.05.
1 2 Adatbáziskezelı-szerver Általában dedikált szerver Optimalizált háttértár konfiguráció Csak OS + adatbázis-kezelő szoftver Teljes memória az adatbázisoké Fő funkciók: Adatok rendezett tárolása a háttértárolón
Adatbázis rendszerek 2. előadás. Relációs algebra
Adatbázis rendszerek. előadás Relációs algebra Molnár Bence Szerkesztette: Koppányi Zoltán Bevezetés Relációs algebra általában A relációs algebra néhány tulajdonsága: Matematikailag jól definiált Halmazelméletből
Szimuláció RICHARD M. KARP és AVI WIGDERSON. (Készítette: Domoszlai László)
Szimuláció RICHARD M. KARP és AVI WIGDERSON A Fast Parallel Algorithm for the Maximal Independent Set Problem című cikke alapján (Készítette: Domoszlai László) 1. Bevezetés A következőkben megadott algoritmus
Regresszió. Csorba János. Nagyméretű adathalmazok kezelése március 31.
Regresszió Csorba János Nagyméretű adathalmazok kezelése 2010. március 31. A feladat X magyarázó attribútumok halmaza Y magyarázandó attribútumok) Kérdés: f : X -> Y a kapcsolat pár tanítópontban ismert
Adatbázisok gyakorlat
Adatbázisok gyakorlat 4. gyakorlat Adatmodellezés II Relációs adatbázisséma készítése E-K modellből Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Közérdekű Honlap: http://antalgabor.hu
Adatbázisok elmélete
Adatbázisok elmélete Fizikai szervezés, tárkezelés, lekérdezések optimalizálása Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2017. október
Flynn féle osztályozás Single Isntruction Multiple Instruction Single Data SISD SIMD Multiple Data MISD MIMD
M5-. A lineáris algebra párhuzamos algoritmusai. Ismertesse a párhuzamos gépi architektúrák Flynn-féle osztályozását. A párhuzamos lineáris algebrai algoritmusok között mi a BLAS csomag célja, melyek annak
Tipikus időbeli internetezői profilok nagyméretű webes naplóállományok alapján
Tipikus időbeli internetezői profilok nagyméretű webes naplóállományok alapján Schrádi Tamás schraditamas@aut.bme.hu Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék BME A feladat A webszerverek naplóállományainak
Készítette: Trosztel Mátyás Konzulens: Hajós Gergely
Készítette: Trosztel Mátyás Konzulens: Hajós Gergely Monte Carlo Markov Chain MCMC során egy megfelelően konstruált Markov-lánc segítségével mintákat generálunk. Ezek eloszlása követi a céleloszlást. A
ADATBÁZIS-KEZELÉS. Relációs modell
ADATBÁZIS-KEZELÉS Relációs modell Relációséma neve attribútumok ORSZÁGOK Azon Ország Terület Lakosság Főváros Földrész 131 Magyarország 93036 10041000 Budapest Európa 3 Algéria 2381740 33769669 Algír Afrika
SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK
SZÁMÍTÓGÉP ARCHITEKTÚRÁK Az utasítás-pipeline szélesítése Horváth Gábor, Belső Zoltán BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék ghorvath@hit.bme.hu, belso@hit.bme.hu Budapest, 2018-05-19 1 UTASÍTÁSFELDOLGOZÁS
4. előadás. Relációalgebra és relációkalkulusok. Adatbázisrendszerek előadás október 10.
4. előadás Relációalgebra és relációkalkulusok Adatbázisrendszerek előadás 2016. október 10. Általános, és Debreceni Egyetem Informatikai Kar Az előadások Elmasry & Navathe: Database Systems alapján készültek.
Genetikus algoritmusok
Genetikus algoritmusok Zsolnai Károly - BME CS zsolnai@cs.bme.hu Keresőalgoritmusok osztályai Véletlent használó algoritmusok Keresőalgoritmusok Kimerítő algoritmusok Dinamikus programozás BFS DFS Tabu
AB1 ZH mintafeladatok. 6. Minősítse az állításokat! I-igaz, H-hamis
AB1 ZH mintafeladatok 1. Töltse ki, és egészítse ki! Matematikai formalizmus arra, hogy hogyan építhetünk új relációkat a régi relációkból. Az adatoknak egy jól strukturált halmaza, amelyből információ
file:///d:/okt/ad/jegyzet/ad1/b+fa.html
1 / 5 2016. 11. 30. 12:58 B+ fák CSci 340: Database & Web systems Home Syllabus Readings Assignments Tests Links Computer Science Hendrix College Az alábbiakban Dr. Carl Burch B+-trees című Internetes
Adatbázis-kezelés. alapfogalmak
Adatbázis-kezelés alapfogalmak Témakörök Alapfogalmak Adatmodellek Relációalgebra Normalizálás VÉGE Adatbázis-kezelő rendszer Database Management System - DBMS Integrált programcsomag, melynek funkciói:
Nem klaszterezett index. Klaszterezett index. Beágyazott oszlopok. Index kitöltési faktor. Indexek tulajdonságai
1 2 Nem klaszterezett indexek Egy táblán csak egy klaszterezett index lehet Ha más oszlop szerint is keresni akarunk, nem klaszterezett indexeket használunk A tábla mellett megjelenő adatstruktúra Egy
Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t
Ellenőrző kérdések 2. Kis dolgozat kérdései 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t 37. Ha t szintű indexet használunk,
Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán
Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti
Operációs rendszerek. Holtpont
Operációs rendszerek Holtpont Holtpont (deadlock) fogalma A folyamatok egy csoportja olyan eseményre vár, amelyet egy másik, ugyancsak várakozó folyamat tud előidézni. Esemény: tipikusan erőforrás felszabadulása.
Adatbázis-kezelő rendszerek. dr. Siki Zoltán
Adatbázis-kezelő rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati
Relációs adatmodell. Adatbázisok használata
Relációs adatmodell Adatbázisok használata Mi is az adatmodell? Az adatmodell információ vagy adatok leírására szolgáló jelölés. A leírás részei: az adatok struktúrája. Az adatokon végezhető műveletek.
Adatbázismodellek. 1. ábra Hierarchikus modell
Eddig az adatbázisokkal általános szempontból foglalkoztunk: mire valók, milyen elemekből épülnek fel. Ennek során tisztáztuk, hogy létezik az adatbázis fogalmi modellje (adatbázisterv), amely az egyedek,
Számítógép-rendszerek fontos jellemzői (Hardver és Szoftver):
B Motiváció B Motiváció Számítógép-rendszerek fontos jellemzői (Hardver és Szoftver): Helyesség Felhasználóbarátság Hatékonyság Modern számítógép-rendszerek: Egyértelmű hatékonyság (például hálózati hatékonyság)
Fábián Zoltán Hálózatok elmélet
Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fizikai memória Félvezetőkből előállított memóriamodulok RAM - (Random Access Memory) -R/W írható, olvasható, pldram, SDRAM, A dinamikusan frissítendők : Nagyon rövid időnként
Az adatok a vállalat kulcsfontosságú erőforrásai. Az információs rendszer adatai kezelésének két alapvető változata:
ADATSZERVEZÉS Az adatok a vállalat kulcsfontosságú erőforrásai. Az információs rendszer adatai kezelésének két alapvető változata: fájlrendszerek (a konvencionális módszer) és adatbázis rendszerek (a haladóbb
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 2. Adatbáziskezelés eszközei Adatbáziskezelés feladata Adatmodell típusai Relációs adatmodell
Relációs algebra 1.rész alapok
Relációs algebra 1.rész alapok Tankönyv: Ullman-Widom: Adatbázisrendszerek Alapvetés Második, átdolgozott kiadás, Panem, 2009 Lekérdezések a relációs modellben 2.4. Egy algebrai lekérdező nyelv, relációs
NAGY TELJESÍTM. Szerzők Dévai. István Automatizálási. és s Alkalmazott Informatikai Tanszék
NAGY TELJESÍTM TMÉNYŰ WEBALKALMAZÁSOK KÉSZÍTÉSE SE JAVA TECHNOLÓGI GIÁVAL Szerzők Dévai István Automatizálási és s Alkalmazott Informatikai Tanszék Az előad adás s tartalma Elméleti áttekintés Nagy teljesítményű
Adatbázis, adatbázis-kezelő
Adatbázisok I. rész Adatbázis, adatbázis-kezelő Adatbázis: Nagy adathalmaz Közvetlenül elérhető háttértárolón (pl. merevlemez) Jól szervezett Osztott Adatbázis-kezelő szoftver hozzáadás, lekérdezés, módosítás,
Operációs rendszerek II. Folyamatok ütemezése
Folyamatok ütemezése Folyamatok modellezése az operációs rendszerekben Folyamatok állapotai alap állapotok futásra kész fut és várakozik felfüggesztett állapotok, jelentőségük Állapotátmeneti diagram Állapotátmenetek
Rendszermodernizációs lehetőségek a HANA-val Poszeidon. Groma István PhD SDA DMS Zrt.
Rendszermodernizációs lehetőségek a HANA-val Poszeidon Groma István PhD SDA DMS Zrt. Poszeidon EKEIDR Tanúsított ügyviteli rendszer (3/2018. (II. 21.) BM rendelet). Munkafolyamat támogatás. Papírmentes
ADATBÁZISOK ELMÉLETE 5. ELŐADÁS 3/22. Az F formula: ahol A, B attribútumok, c érték (konstans), θ {<, >, =,,, } Példa:
Adatbázisok elmélete 5. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu http://www.cs.bme.hu/ kiskat 2005 ADATBÁZISOK ELMÉLETE
Nem klaszterezett index. Beágyazott oszlopok. Klaszterezett index. Indexek tulajdonságai. Index kitöltési faktor
1 2 Nem klaszterezett indexek Egy táblán csak egy klaszterezett index lehet Ha más oszlop szerint is keresni akarunk, nem klaszterezett indexeket használunk A tábla mellett megjelenő adatstruktúra Egy
ADATBÁZISOK gyakorlat: SQL 2. rész SELECT
ADATBÁZISOK 9-10. gyakorlat: SQL 2. rész SELECT SELECT utasítás általános alakja SELECT [DISTINCT] oszloplista FROM táblanévlista [WHERE feltétel] [GROUP BY oszloplista [HAVING feltétel] ] [ORDER BY oszloplista];
Programozás alapjai II. (7. ea) C++ Speciális adatszerkezetek. Tömbök. Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek
Programozás alapjai II. (7. ea) C++ Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek Szeberényi Imre BME IIT M Ű E G Y E T E M 1 7 8 2 C++ programozási nyelv BME-IIT Sz.I. 2016.04.05. - 1
Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell
Adatmodellezés MODELL: a bonyolult (és időben változó) valóság leegyszerűsített mása, egy adott vizsgálat céljából. A modellben többnyire a vizsgálat szempontjából releváns jellemzőket (tulajdonságokat)
Adatbáziskezelés. Indexek, normalizálás NZS 1
Adatbáziskezelés Indexek, normalizálás NZS 1 Fáljszervezés módjai Soros elérés: a rekordok a fájlban tetszőleges sorrendben, például a felvitel sorrendjében helyezkednek el. A rekord azonosítója vagyis
Speciális adatszerkezetek. Programozás alapjai II. (8. ea) C++ Tömbök. Tömbök/2. N dimenziós tömb. Nagyméretű ritka tömbök
Programozás alapjai II. (8. ea) C++ Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek Szeberényi Imre BME IIT Speciális adatszerkezetek A helyes adatábrázolás választása, a helyes adatszerkezet
C# Szálkezelés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Szálkezelés 2013 1 / 21
C# Szálkezelés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) C# Szálkezelés 2013 1 / 21 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 2 Szálkezelés 3 Konkurens Programozás Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem)
RELÁCIÓS ADATBÁZISSÉMÁK. Egyed-kapcsolat modellről átírás
RELÁCIÓS ADATBÁZISSÉMÁK Egyed-kapcsolat modellről átírás A RELÁCIÓS ADATMODELL Az adatokat egyszerűen reprezentálja: kétdimenziós adattáblákban Minden sor azonos számú oszlopból áll; egy sor egy rekord,
Programozás alapjai II. (7. ea) C++
Programozás alapjai II. (7. ea) C++ Kiegészítő anyag: speciális adatszerkezetek Szeberényi Imre BME IIT M Ű E G Y E T E M 1 7 8 2 C++ programozási nyelv BME-IIT Sz.I. 2016.04.05. - 1
Adatbázis rendszerek 2. előadás. Relációs algebra
Adatbázis rendszerek 2. előadás Relációs algebra Molnár Bence Szerkesztette: Koppányi Zoltán Bevezetés Relációs algebra általában A relációs algebra néhány tulajdonsága: Matematikailag jól definiált Halmazelméletből
Párhuzamos és Grid rendszerek
Párhuzamos és Grid rendszerek (2. ea) párhuzamos algoritmusok tervezése Szeberényi Imre BME IIT Az ábrák egy része Ian Foster: Designing and Building Parallel Programs (Addison-Wesley)
Indexek, tömörítés és más állatfajták
Indexek, tömörítés és más állatfajták Lekérdezések a rendszer teljesítőképessége határán Kálmán György Miről lesz szó I. A probléma felvetése II. Lehetséges eszközök III. További lehetőségek IV. Tanulságok
Virtuális Obszervatórium. Gombos Gergő
Virtuális Obszervatórium Gombos Gergő Áttekintés Motiváció, probléma felvetés Megoldások Virtuális obszervatóriumok NMVO Twitter VO Gombos Gergő Virtuális Obszervatórium 2 Motiváció Tudományos módszer
Funkcionális függések lekérdezések feldolgozása, kifejezésfák
Funkcionális függések lekérdezések feldolgozása, kifejezésfák Takács Gábor mérnök informatikus, okl. mérnöktanár takacsg@sze.hu http://rs1.sze.hu/~takacsg/ Normalizálás célja anomáliamentes relációséma
A programozás alapjai előadás. Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai
A programozás alapjai 1 1. előadás Híradástechnikai Tanszék Amiről szólesz: A tárgy címe: A programozás alapjai A számítógép részegységei, alacsony- és magasszintű programnyelvek, az imperatív programozási
SELECT DISTINCT deptno FROM emp; (distinct) SELECT STATEMENT HASH UNIQUE TABLE ACCESS FULL EMP
SELECT * FROM emp; SELECT ename FROM emp; (projekció) SELECT ename FROM emp WHERE ename='jones'; (szelekció) ------------------------------------------ SELECT DISTINCT deptno FROM emp; (distinct) --------------------------------
Az MTA Cloud a tudományos alkalmazások támogatására. Kacsuk Péter MTA SZTAKI
Az MTA Cloud a tudományos alkalmazások támogatására Kacsuk Péter MTA SZTAKI Kacsuk.Peter@sztaki.mta.hu Tudományos alkalmazások és skálázhatóság Kétféle skálázhatóság: o Vertikális: dinamikusan változik
SAT probléma kielégíthetőségének vizsgálata. masszív parallel. mesterséges neurális hálózat alkalmazásával
SAT probléma kielégíthetőségének vizsgálata masszív parallel mesterséges neurális hálózat alkalmazásával Tajti Tibor, Bíró Csaba, Kusper Gábor {gkusper, birocs, tajti}@aries.ektf.hu Eszterházy Károly Főiskola
Dr. habil. Maróti György
infokommunikációs technológiák III.8. MÓDSZER KIDOLGOZÁSA ALGORITMUSOK ÁTÜLTETÉSÉRE KIS SZÁMÍTÁSI TELJESÍTMÉNYŰ ESZKÖZÖKBŐL ÁLLÓ NÉPES HETEROGÉN INFRASTRUKTÚRA Dr. habil. Maróti György maroti@dcs.uni-pannon.hu
ADATBÁZISOK ADATBÁZIS-KEZELŐ RENDSZEREK. Debrenti Attila
ADATBÁZISOK ADATBÁZIS-KEZELŐ RENDSZEREK Debrenti Attila Az adatbázis fogalma 2 Számos egzakt, tudományos definíció. Hétköznapi definíció: az adatbázis valamilyen jól definiált rendszer szerint tárolt adatokból
Programozás II. előadás
Nem összehasonlító rendezések Nem összehasonlító rendezések Programozás II. előadás http://nik.uni-obuda.hu/prog2 Szénási Sándor Óbudai Egyetem,Neumann János Informatikai Kar Programozás II. 2 Rendezés
Adatbázis-kezelés Access XP-vel. Tanmenet
Adatbázis-kezelés Access XP-vel Tanmenet Adatbázis-kezelés Access XP-vel TANMENET- Adatbázis-kezelés Access XP-vel Témakörök Javasolt óraszám 1. Bevezetés az Access XP használatába 2 tanóra (90 perc)
Teljesítmény Mérés. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Teljesítmény Mérés / 20
Teljesítmény Mérés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Teljesítmény Mérés 2013 1 / 20 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 2 Visual Studio Kód metrikák Performance Explorer Tóth Zsolt
Feladatok A mai előadáson: Tankönyv -- Termékek feladatai:
Feladatok ---1 Először relációs algebrában táblákkal gondolkodva nézzük meg, hogy milyen műveletekkel tudjuk megkapni a kívánt eredményt, írjuk fel lineáris módon és kifejezőfákkal, majd a kifejezőfákat
Programozás alapjai 9. előadás. Wagner György Általános Informatikai Tanszék
9. előadás Wagner György Általános Informatikai Tanszék Leszámoló rendezés Elve: a rendezett listában a j-ik kulcs pontosan j-1 kulcsnál lesz nagyobb. (Ezért ha egy kulcsról tudjuk, hogy 27 másiknál nagyobb,
7. Gyakorlat A relációs adatmodell műveleti része
7. Gyakorlat A relációs adatmodell műveleti része Relációs algebra: az operandusok és az eredmények relációk; azaz a relációs algebra műveletei zártak a relációk halmazára Műveletei: Egy operandusú Két
Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben
Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Készítette: Juhász Sándor Csikvári András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási
Alternatív adatbázisok Gráfadatbázisok
Alternatív adatbázisok Gráfadatbázisok Adatbázis típusok Relációs PostgreSQL, Oracle, MySQL, stb. Dokumentum MongoDB, CouchDB, OrientDB Gráfadatbázis Neo4J, OrientDB, ArangoDB, InfiniteGraph Key-value
Teljesen elosztott adatbányászat pletyka algoritmusokkal. Jelasity Márk Ormándi Róbert, Hegedűs István
Teljesen elosztott adatbányászat pletyka algoritmusokkal Jelasity Márk Ormándi Róbert, Hegedűs István Motiváció Nagyméretű hálózatos elosztott alkalmazások az Interneten egyre fontosabbak Fájlcserélő rendszerek
Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon
Magic xpi 4.0 vadonatúj Architektúrája Gigaspaces alapokon Mi az IMDG? Nem memóriában futó relációs adatbázis NoSQL hagyományos relációs adatbázis Más fajta adat tárolás Az összes adat RAM-ban van, osztott
Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása. 5. óra. Kocsis Gergely, Supák Zoltán
Windows rendszeradminisztráció és Microsoft szerveralkalmazások támogatása 5. óra Kocsis Gergely, Supák Zoltán 2017.03.22. Active Directory Active Directory Eredeti definíció: Active Directory Domain Services
Számítógépes képelemzés 7. előadás. Dr. Balázs Péter SZTE, Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék
Számítógépes képelemzés 7. előadás Dr. Balázs Péter SZTE, Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék Momentumok Momentum-alapú jellemzők Tömegközéppont Irányultáság 1 2 tan 2 1 2,0 1,1 0, 2 Befoglaló
Ő Ö ö Ö É Á Ü É ó É ó ü É É Ö Ö Á É Ő ú É Á ú Ő Ö Ü Ö Ö ü ó ó ü Ü ű ö ú ó Á í ó ö ö ö ö ó ü í í Á í Ó í ó ü Ö ö ú ó ó ö ü ó ó ö í í ű ö ó í ü í ö í í ű ö ü Ő ü ú Ö ö ó ö ó ö ö ö ü ó ö í ó Ö ö Ő ü Ö Ö ü
ú ű ö ö ü ü Í ö ö ö ö É Í É ú ú É ú ú ö É ö Í Ü ú Í ö ö Í ú ö ö ö ö ü ö ö ú ü Ü ö ü Í ö ö ű ö ö Í ű ú ö ö ö ö Í ö ö ű ö ö Í ü Í ü ú Í É ö ö ü ö ö Ü ö ö Í ü Í ö ü Í Í ö Í ö Í ü ö ú Í ú Í ö É ú Í ö ö Í É
ő ö é ü ö é Ö é ő ü é í ü é é ő ö é ő ö Á ó ü ö é í é ö é Ö é ő ü ü é í é é ó é é í í é é ő ü í ő Ö í é ő é é ő é ő éü ú ü ö ő í Ú Ú ö É í í ü ó ó ó ü ő ö é í ó ö é í ö é é í ö é ó ű ő ö é ő ű ő í é í
í ö ő í ú ö ö í íí ü Ú Í Á ú ü í ö í ő í ö ő ű Í í ö ü ü ő ő ú í ő í ő ü ü ő Í ő Í í ü ö ö ö ö í ű ő ö ö ö í ü í Ó ö í ő ő í í ő Ó Ú Ő Íő Ő Ó ő ö ő ü ű í í ü ú Ő Í ő ő ő í ü ő É í Ő í ü ü ö ő í ü ö ö ü
Í ö Í ű ú ö ö ú ö É í í ö Ó ű í ö ö í ö ö ö í í ö í í ö ö í ö ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö ú ö í ö ö í ö ö ö ö ö ú ű ű ú ö ö í ö É í ö ö í ö ö ö ú ű ö ö í ö ú ű ö ö í í ú ö ö í ö í í ö ö ö ú ö ö ö ö Í ö ú ö ú
ö ú í í í ő ű Ü Ű Í í Ő Á Á Ö Ő Ű Í ö ú í í í ú ő ö ű í í í ö Ó ő í í í ö ú í ö ö ö ö Ü ő ö ö ö ú ű ő ú ű ö ö ú ö ö ő Ü ö ö í í ő ö í í í í í í ö ö í ö ö í í ő í ő ö ő í ú í ö í ö í í ö ű ö ö Ó Ü ö ő ő
ü Ü ö ö ú Í ó í í ó ó ó ü ó ű ó í ó ó í ö ó ö ú ü ö Í í í ó ó ó ó Í ó ü ű ó í ó ó í ó Í í ó ü ö ú ó ó ó í í ó í í ű í ü ö í ó í ö í ú ó í ú ü ú Í í ü Í í í ó ü ö í ó í ó ü ö ó Í í í ó Í É ó ó ó Í í ö ö
ö Á ö É É ü ü É É Ő ö É ö Á ó ü É Ó Ö Á ú é ü ö é Ö é ü é é ü ü é é Ü é ö ö Ö ö é Á é é é é é ó é é é é ü é ö ö ö í é ü ú é é é ü ü é é é ü é é ö é ö é é ó ö ü é é é é ó ó ö í ó é ó é é é ó é é é ű ö é
Á Ó Á Ü ő ű Ú ö í ő Ó ú ö Á ú Ű Ó ű Ó í ű ö í ö ő ö ö í ö ö ő É ö Á ű Ó ö Á Ó ö í Á í í ö ű ö ú ö ö ú ö Ú ö ű Ó Ú ö Á í Ó í í Í í í Í ö Ú ö Á ú í Ó ő í ú ö Á ú Á í ú ö Á ú í ö Á ú í Ó ö ű Ó Ú Ú ű ő ö ü
Á Á É Á Ü ö ű ű ő í ő ö ő í ő ö í É ő í ű ö ő ő í ö ü ő ő ü ő ü í ö ö ü ö ü ő ő ü ü ő ü ö ő ő ő ő íő ö ö ö ü ő ő ő ő í ú ő ő í ü ö ő í ű ü ö ő ő ő ő í ú ö ö ő ö ö ö ö ü ő ő ö ő ő í í ő ö ü ö í ö ö ö ö
ó Í ó ó Ü ó ő Ú ő É ó É Í ő Ö ő ő ó Íó ó Ú ó É Ö ó ő ő Ú Íő ő ő ő ő ő Ú ő ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő ő ő Í ő ő ó ő ő ó ő Í ő ó ő ő ő ő ő ó ó ó ő ő ó ő ő ő ő ő ő ó ő ő ő ó ő ő Á ű ő ő ő ő ő ő Í ó ő ő ő ő ó ó
Á Á Í ó ó ó ö ó Ü ö ú Í ó ö ö ó ú ö ó ö ö Ü ö ú ó ó ó ó ö ü ó ö ö ü Ü ö ö ú ó ó ö ú ö ó ó ó ó ö ó ö ó ö ó ö ű ö ö ö ű ö ö ű ö ö ö ű ö ö ó ö ö ó ó ü ö ö ű ö ö ö ó ö ű ö Ü ö ö ú ó ö ó ü ü ö ü ü ö Í ö ü ö
ó ő ó ó ö ö ú Á Í ö ó ő ö ú Í ó ü ó ő ö ú ö ó ő ó ő ü ő ű ö ö ü ő ü ó Ó ö ó ó ő ő ő ö Í ó ö ö ö ó ő ö ő Í ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ú ú ű ö ű ó ó ö ö ő ű ö ú ö ö ö ö ö ó Á ö ö ö ő ő ó ő ő Ö ő ú ó ö ú ú ű
É ő ő íí í ú í ő Ő ő ü ü ü ü ü Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő í íí í ő ű í Ó Ó Ó í Ö Ö í Á Ö Ü Ö É í Ö í ő Ö Ö Ö Á í Á ő ő ő ő É Í Í ő ú Ú ú Ö í ő Á Ö ő Í Í ő ű í ő ú ü íí í Ö ő ő ő ő Í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É É í
ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö Ö ö Ő Ü ö ö Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ö ö ö ű ö ö ö ö ű ö ű ö Ö Ü Ü ö ö ú Ű ÍŐ Ö Ő ÍŐ ö ö ö ö ű ö Ö Ö Ó ö ö Ö ö ö Ö ö ö Ö ö ű ö ö É ö ö Í Á Á Ő ű ö ű ú Ö Ü Á
í ö Ö Á í ö í í ö í ö ö í í ö ö ö ö í í ö í ö í ö í ü í í ö í í í í í ö ö í í í ú ö í í ö Á Á Á ü ú í ö Á í í í ö í í ü ö ö ö ö í ö í í í ú í í ű ú í í í í ö í ű í ö ö ü ö ű ö ö í í í í í ö ü í ö í ö ű
ű í ö ö Á ü ü ö ö ö í í É ú ú ö ö ű í ö ü ö ú ü ű ú ö í í ú ö ú í ö ü í í ö í Á Ó É í ű ö ü ö ü ú ü ö ü ú ű ö ü ű ü í ü ű ü ü ö ű í ü í ö ü í í í í ö í ö ö ö Á ű ú ű ö ö ű í ö ö í ú í í ű í ö ú ö ö í Á
ö é Ö é ü ö é ü ö é Ö é ü í ü ü ü é é ü é é Ö ö é é é é ö ü ö ü ö é é ö é é ö é é ö ö é í é ü é é é í é ö é é ö é ö é ü é ü ú é é é é é í é é é é ö ö é é ö ö é é í í é í é ü ö ü Á é ö Á í ö í é ö ü ö é
Ő Ö Ü Ö Ö ő ü ó í ü ü ő ü ó Ö ó ő ó ó ő ó ő í ő í ü ő ö ö ö ü í ü ö ö ö ö Ö ő ő Ö ő í ó ő ó ő Ö í ő ő ő ő ü ő ő ö ó ű ö ó ö ú ő ő ó ü ö í ü ö ö ó í ú ő ó ő í ö ö ö í ő ö ő ő ó ü ö ú ü ő ó ó ő ó ő ó í í
É É É Ó Ö É í Ö ő ü ó ő ó ű Á ű ó ő ó ü ó ő ű ő Ö ü É É É ó É ó ü ű í Ö ü ó ű í ó ő ó ő ü ó ü ő ó É Í ő ő ő Ú ó ő ő ő ó ű ó ő ó ü ő ő ő í ü ő ü ő ó Ü ő ó ő ő ó ő Ú ő ő ó ő í ó ő ü ó Í ő ő ü ő É í ő ü ó
ú Ö ü ő ő ú ú ű ő í ó ó í ó ú ő ü ú ű ő í ó ó í ó ű í ó ő Í ő ü ú ő ő í ó ú Ö ő Ü ó ő ő É ó ó ó ó ő ő ú ű ő í ó ú ű ő ú ú ő ű ő í ő ó í ű ő ü ú ó ő ő ó ű ő ő í í í í ó ű ú ő Á ó ő Á ú ó ó ő ó í ó ű í í
ú ő ó ú ö ő ü ú ö ő ó ó ó ü ő í ö í ó ú ő ó ó ó ú ó ú ó ő ő ö ö ő ó ú ó ő ó ő í Á Á ö ö ó ő ú ö ő ú ó í ő ü ü ü í ú ü ü ü ó ú í ü í ó ő ó ő í ú ü ú ó ü ü ö ó ü ó í ü ó ő ö ö í ü ú ó ő ó í ó ő ó í ó ó í
Á ó ü ő Ö Á ü ó ü ő Í ü Í Ó ü ő ő ó ó ó Í ó ü ó ő ő ó ó ü ú Í ő ő ó Ó ő ó ü ó Á ü ó ő ó Í Á Í ő ó ó ó ő ő Á ó ó ú ő Í ő ű ó Ó ü ó ó ú ó ő ú ü ő ó ó ó ő ó ó Ö ó ó ő ó ő ó ő ü ű ő ó ó ő ú ő ú ü Í ü ő ó ó