Autokratikus nagyhatalmak, iszlám radikálisok, demokráciák szövetsége
|
|
- Nikolett Patakiné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 OLVASÓLÁMPA 91 Németh Bence Autokratikus nagyhatalmak, iszlám radikálisok, demokráciák szövetsége A világ visszatért a normális kerékvágásba. Ezekkel a szavakkal kezdi Robert Kagan A történelem visszatérése és az álmok vége (The Return of History and the End of Dreams) címû legújabb könyvét, utalva arra, hogy az 1990-es évek várakozásaival szemben a világpolitikát újra a nagyhatalmi rivalizálás és a különbözõ nézetrendszerek közötti küzdelmek határozzák meg. Robert Kagan a neokonzervatív külpolitikai gondolkodás vezetõ alakja, az egyik legbefolyásosabb véleményformáló az Amerikai Egyesült Államokban. A washingtoni székhelyû Carnegie Intézet kutatója, aki rendszeresen publikál a The Washington Post lapjain. Meggyõzõ írói stílusa és egyedi gondolkodásmódja miatt egy-egy új könyvének megjelenése mindig eseményszámba megy szakmai körökben. Az évtized elején kiadott Of Paradise and Power (Édenkert és hatalom. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2007) címû munkája szinte forradalmasította a transzatlanti kapcsolatokról szóló diskurzust. Új könyve a tavalyi elnökválasztási kampány idején jelent meg, és gyakorlatilag John McCain republikánus elnökjelölt külpolitikai nézetrendszerének és elképzeléseinek az alapjául szolgált. Kagan a könyv elsõ másfél oldalán frappánsan összefoglalja egész írásának mondanivalóját, amely a könyv struktúráját is világosan felvázolja. A nemzetközi kapcsolatok klasszikus és neorealista érvrendszerét felhasználva igyekszik narratívát adni a világpolitika jelenlegi folyamatairól. A hidegháború utáni idõszakban a nyugati országok azt gondolták, hogy véget ért minden ideológiai és stratégiai vetélkedés, de mára kiderült, hogy ez hiú ábránd volt állapítja meg. Három fontos törésvonalat határoz meg, amelyek jelenleg a leginkább befolyásolják a nemzetközi folyamatokat. Az elsõ a nagyhatalmi nacionalizmus térnyerése. Véleménye szerint újból meghatározóvá vált a nagyhatalmak közötti versengés, hiszen Oroszország, Kína, Európa, Japán, India, Irán és az USA a számukra fontos térségekben regionális befolyásuk növelésére törekednek. A másik törésvonal a liberalizmus és az autokrácia közötti küzdelem, amely nézetrendszerek mögé különbözõ nagyhatalmak sorakoznak fel. Harmadikként pedig a szekuláris kultúrák és a radikális iszlámisták közötti harcot említi. E jelenségek alapján a világ nem egységesedik, ahogy korábban sokan gondolták, hanem különbözõ részei különbözõ irányokba tartanak. A világ demokráciáinak mindezt fel kellene ismerniük, és egyesíteniük kellene erejüket, hogy együtt formálják a világot, különben mások fogják ezt megtenni helyettük. Kagan a rövid bevezetõ szerkezetét hûen követve elõször röviden sorra veszi az elmúlt két évtized legfõbb világpolitikai változásait, majd rövid fejezetekben mutatja be a nagyhatalmak céljait és elképzeléseit. Ezután tér rá a két másik törésvonal felvázolására, majd végül az általa helyesnek vélt megoldásnak a demokráciák összefogásának taglalására. Rámutat arra, hogy a hidegháború végén érthetõ volt a szinte mindenkit átha-
2 92 NEMZET ÉS BIZTONSÁG JANUÁR tó optimizmus. Úgy tûnt, hogy a Szovjetunió felbomlásával Oroszország elindult a demokratizálódás útján. Sokan hitték azt is, hogy Kína gazdasági nyitása elõbb vagy utóbb politikai nyitáshoz is fog vezetni. Francis Fukuyama egyenesen a történelem végét hirdette, és úgy vélte, hogy a liberalizmus gyõzelmet aratott a többi ideológia felett. A konfrontáció helyett a kooperáció vált meghatározóvá, és egyesek szemében Kant örök béke -koncepciójának a megvalósíthatósága sem tûnt távolinak. Többen hitték, hogy a nemzeti érdekek mentén történõ összecsapásoknak vége, és az Európai Unió mechanizmusai testesítik meg azt, ami késõbb a világban mindenhol meghatározóvá válik. Kagan szerint viszont e remények és elképzelések megszületése csak bizonyos történelmi folyamatok hatásainak és a nemzetközi körülmények különleges együttállásának volt köszönhetõ. A második világháború után a klasszikus nagyhatalmi versengés megszûnt, mivel a fõbb folyamatok a két szuperhatalom között zajlottak, a Szovjetunió szétesésével pedig ideiglenesen az Egyesült Államok került domináns helyzetbe. Az elmúlt két évtizedben azonban a nagyhatalmi nacionalizmus megerõsödése következtében újra színre léptek régi nagyhatalmak, és új nagyhatalmak is megjelentek. Oroszországot Kagan klasszikus nagyhatalomnak tekinti, amely érdekszféráján belül domináns helyzetbe akar kerülni, és ezekrõl a területekrõl minden más nagyhatalmat ki akar szorítani. Hangsúlyozza azonban, hogy egy-egy nagyhatalom rendszerint nem áll meg, ha biztosította természetes érdekszféráját, hanem továbbterjeszkedik. Oroszország is így tesz. Ráadásul Moszkva pozíciói gazdasági növekedésének köszönhetõen jelentõsen javultak az 1990-es évekhez képest. Katonai hatalomként is figyelni kell rá, mivel egyre nagyobb ütemben növeli védelmi kiadásait, és még mindig hatalmas nukleáris arzenállal rendelkezik. Kagan úgy látja, hogy az Európai Unió, amely egy 21. századi, posztmodern állam, egyszerûen nem tud mit kezdeni egy 19. századi típusú nagyhatalommal, amely régi vágású hatalmi eszközöket használ érdekeinek érvényesítésére. A szerzõ sorra veszi a Nyugat és Oroszország közötti fõbb konfliktusokat (NATO-bõvítés, CFE-szerzõdés felfüggesztése, az Észtország elleni kibertámadás, a Grúzia elleni embargó, az olaj- és gázszállítás beszüntetése stb.), és felhívja a figyelmet az Európai Unió Oroszországtól való energiafüggõségére. (A könyv még a grúziai háború és a 2009 januárjában kezdõdött gázválság elõtt íródott, melyek erõteljesen alátámasztják Kagan érvelését.) Kína esetében más problémákat lát. Kína olyan feltörekvõ hatalom, amely hatvan év alatt óriásit fejlõdött, s ma már gazdaságilag a globális rendszer része, annak egyik leggyorsabban fejlõdõ állama. Azonban ez negatív jelenségeket is szült: a nemzeti önérzet és a kínai nacionalizmus megerõsödését. Kínában úgy vélik, hogy évezredes központi szerepüket vissza kell állítani. Nem csoda, hogy a legnépesebb ország az egykori birodalmi idõk történelmi tapasztalataihoz fordul tanácsokért. Emellett egyre nagyobb ütemben fejleszti katonai erejét, hogy minél nagyobb cselekvési szabadságot biztosítson magának. Kagan szerint a kínai stratégák nem gondolják úgy, hogy egy posztmodern korba értünk volna, ahol a katonai erõnek nincs jelentõsége, és a geoökonómia, valamint a
3 OLVASÓLÁMPA 93 globalizáció megold minden kérdést. Sokkal inkább a geopolitika szabályai szerint gondolkodnak, fõleg akkor, amikor például a Malaka-szorosban az amerikai flotta akár el is vághatja nyersanyag-utánpótlásától, vagy a jövõben Tajvanért esetleg háborúzniuk kell. Kagan itt egy érdekes párhuzamot von. Úgy látja, hogyha Ázsia a 19. századi Európára hasonlít, akkor Tajvan lehet Szarajevó egy esetleges kínai amerikai konfrontációban. Kagan szerint sokan elfelejtik, hogy Kelet-Ázsiában nemcsak az Egyesült Államok és Kína van jelen, hanem Japán és India is. Japán ugyan GDP-jének csak alig egy százalékát költi védelmi kiadásokra, csakhogy ez 40 milliárd dollárt jelent, amivel a harmadik vagy negyedik helyen áll a világban. A kínaiak növekvõ gazdasági és katonai hatalmának következtében, valamint az Észak-Koreában kialakult helyzet miatt Japán kezdi átértékelni a szerepét. Megnövelte védelmi költségvetését (igaz egyelõre csak minimálisan), valamint a II. világháború óta elõször vettek részt japán alakulatok katonai mûveletekben a szigetek területén kívül, még ha csak békefenntartókként is. Kagan értelmezése szerint Japán kezd visszatérni a normalitáshoz, és gyakorlatilag az évszázadokon át tartó japán kínai versengés újabb szakaszát láthatjuk. Ázsiában India a harmadik meghatározó hatalom. Kagan egyetért azzal, hogy India nem elégedett jelenlegi nemzetközi státuszával, és Kínával verseng az Ázsia vezetõ szerepéért. India, hasonlóan Kínához hatalmas területtel és népességgel, nukleáris csapásmérõ eszközökkel rendelkezik, regionális hegemónként nagy történelmi hagyományai vannak, és geopolitikai perspektívát használ érdekei kifejezésére. Ugyanakkor jelenleg domináns helyzetben csak közvetlen környezetében van, ezért egyre gyanakvóbban tekint Kína növekvõ haditengerészeti erejére. Úgy tûnik India klasszikus egyensúlyozó politikát folytat Kínával szemben, és egyre szorosabbra fûzi viszonyát Japánnal és az Egyesült Államokkal nyarán például az Egyesült Államok, India, Japán, Ausztrália és Szingapúr a Bengáli-öbölben, relatíve nem messze a Malaka-szorostól egy nagyszabású tengerészeti hadgyakorlaton vett részt, amely ellen Kína hevesen tiltakozott. Kagan szerint az említett hatalmak mellett Irán is igyekszik a tágabban értelmezett Közel-Keleten és a Perzsa (Arab)- öböl térségében hegemonikus helyzetbe kerülni. Több évszázados gyarmatosítás és megaláztatás után úgy érzi, itt a lehetõsége, hogy saját kezébe vegye a sorsát. Mindezt a Nagy Sátánnak tartott Egyesült Államokkal szembeni teljes konfrontáció felvállalásával teszi, ami még jóval a Bush-kormányzat elõtt kezdõdött. Kagan úgy véli, hogy Irán levonta a tanulságot Irak lerohanásából, és ezért is gyorsította fel nukleáris programját. Egyrészt az iráni vezetés úgy gondolja, hogy ha nukleáris fegyverrel rendelkezik, akkor az USA nagy valószínûséggel nem fogja megtámadni kiélezett helyzetben sem. Másrészt Kagan szerint az atombomba szükséges a nagyhatalmi státus eléréséhez, és ezzel Irán is tisztában van. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban Kagan igyekszik eloszlatni a tévhiteket saját honfitársaiban. Véleménye szerint az amerikaiak befelé forduló nemzetnek látják magukat, amely kelletlenül vállalja fel a világ seriffjének a szerepét, és globális befolyását csak a véletlennek kö-
4 94 NEMZET ÉS BIZTONSÁG JANUÁR szönheti. A szerzõ azonban rámutat arra, hogy az amerikaiak igénylik a hatalmat, és gazdasági, politikai, kulturális fölényüket kihasználva milliárdok életét befolyásolták az elmúlt idõszakban, hogy egy Amerika által elképzelt világrendet alakítsanak ki. Az USA agresszív globális politikát folytatott, igyekezett betölteni a Szovjetunió szétesésével kialakult hatalmi vákuumot és 2001 között gyakrabban avatkozott be katonailag más államok életébe (Panama, Szomália, Koszovó, Irak, Bosznia), mint bármikor korábban. Emellett a világ különbözõ részein arra törekedett, hogy megõrizze vagy megteremtse vezetõ szerepét (Kelet-Ázsia, Közel-Kelet, a nyugati félteke, Közép-Ázsia stb.). A második, a liberalizmus és az autokrácia közötti törésvonalról szólva Kagan szerint a jövõben a különbözõ országok leginkább azokkal fognak szövetségre lépni és együttmûködni, akiknek hozzájuk hasonló a politikai rendszere, és azonos értékeket vallanak. Az autokratikus berendezkedésû országok autokratikus, a demokratikus berendezkedésûek pedig a demokratikus országokkal fogják keresni a kapcsolatot. Természetesen gazdasági, kulturális és egyéb politikai érdekek is megjelennek majd az egyes országok külpolitikai döntéseiben. Kagan azonban úgy látja, hogy egyre inkább a két nézetrendszer közötti különbség lesz a meghatározó elem a világpolitikában, ami számos kérdésben akadályozni fogja a nagyhatalmak megegyezését. Véleménye szerint Oroszország és Kína olyan sikeres gazdasági és politikai modellt tud felmutatni, amely vonzó lehet Közép-Ázsia, Afrika és más régiók diktátorai és autokratái számára, így nagy valószínûséggel le fog lassulni a demokrácia további terjedése. Kagan szerint Oroszországban egyfajta cári rendszer alakult ki, amit Vlagyimir Putyin ugyan demokratikusnak nevez, de teljesen másképp értelmezi a demokrácia fogalmát, mint az európaiak vagy az amerikaiak. Az orosz politikai elit a demokráciát nem az emberi jogok felõl közelíti meg, hanem a lakosság érdekeibõl indul ki. A lakosság érdekének megtestesülését pedig erõs, központosított intézményekben látja, mivel az 1990-es években az ország a csõd szélére került, amikor Borisz Jelcin vezetésével igyekezett a nyugati demokratikus értékeket átvenni. Vlagyimir Putyin a legtöbb állami intézmény felett egyértelmû kontrollal rendelkezik, amit arra használ, hogy ellenfeleit és bírálóit kiszorítsa a politikai életbõl. Ezzel megerõsítette az állam hatalmát, amit valóban arra használ, hogy enyhítsen az átlagemberek terhein. Emellett komolyan támogatja a vállalkozásokat mindaddig, amíg az emberek nem ütik bele az orrukat a politikába. Putyin ezt a rendszert szuverén demokráciának nevezi, a demokráciák keleti típusának. Kínával kapcsolatban pedig nagyon sokan várták, hogy a gazdasági nyitás nyomán kialakuló középosztály egyszer kikényszeríti majd a politikai nyitást is. Úgy tûnik azonban, hogy ez a közeljövõben nem fog megtörténni, mert a távol-keleti ország kommunista vezetése olyan stabil rendszert épített ki, amely egyelõre képes a társadalmi változásokat kezelni. A kínai és az orosz vezetõk, ha hatalmuk megtartása és a gazdasági racionalitás között kell választaniuk, jellemzõen az elsõ mellett döntenek. Azonban nem csak arról van szó, hogy ezek az emberek csupán a hatalmuk megtartása miatt autokraták. Az orosz és kínai politikai elit szentül hiszi, hogy az autokratikus politikai berendezkedés a legmegfelelõbb or-
5 OLVASÓLÁMPA 95 száguk fejlõdése és jóléte szempontjából. A demokrácia és autokrácia különbözõ értékekkel és érdekpreferenciákkal rendelkezik, éppen ezért különbözõképpen értelmezi az eseményeket. A demokratikus országok például Ukrajnában, Grúziában és Kirgizisztánban a demokrácia gyõzelmeként élték meg a színes forradalmakat, Kína és Oroszország viszont a CIA és amerikai nem kormányzati szervezetek által pénzelt puccsokként fogta fel õket. Emellett a két autokratikus nagyhatalomnak nem jelent problémát olyan diktatórikus rezsimekkel együttmûködni vagy nekik segítséget nyújtani (pl. Szudán, Irán, Burma stb.), amelyekkel a Nyugat szóba sem áll. Ez viszont további konfliktusokat szül. Kagan a harmadik törésvonalat fejti ki a legkevésbé, mivel úgy látja, hogy a radikális iszlám és a szekuláris kultúrák közötti küzdelem nem új keletû, továbbá a radikális iszlámisták nem nyerhetnek. Egyrészt egyik demokratikus vagy autokratikus nagyhatalom sem érdekelt abban, hogy teret nyerjenek, fõleg nem olyan stratégiailag fontos helyeken, mint a Közel-Kelet, másrészt az iszlám világ lakosságának a döntõ többsége sem támogatja az iszlám radikális válfajait. A másik két törésvonal azonban gyakran felülírja a nagyhatalmak közötti összefogást ebben a kérdésben. Kagan szerint Kína, Oroszország és Amerika együttmûködése a terrorizmussal kapcsolatban csupán fikció, és az iszlám radikálisok gyakran a nagyhatalmi küzdelmekben jelentenek eszközt a másikkal szemben. A szerzõnek nincsenek illúziói Amerikával kapcsolatban, de úgy látja, hogy az USA vezetõ szerepe nélkül nem feltétlenül lenne jobb a világ. Elismeri, hogy az Egyesült Államok gyakran önzõen cselekszik, hibákat követ el, amin mindenképp változtatnia kell. Emellett egy olyan nagy hatalmi koncentrációval rendelkezõ szuperhatalom, mint az USA, amely ráadásul globális küldetéstudattal is rendelkezik, sokak szemében a haladás akadályát jelenti. Kagan szerint azt is észre kell venni, hogy Amerika biztosítja a stabilitást a világ megannyi területén: ellátja a tengeri útvonalak védelmét, mûködésben tartja a globális gazdaságot, több országban segít megtartani a békét. Kagan kételkedik abban, hogy bármely más nagyhatalom ezt jobban csinálná. Amerika jelenleg a világrendszer alappillérének számít, és ha kivennék ezt az alappillért, az egész épület összeomlana. Véleménye szerint e kihívásokra a demokráciák összefogása lehet a megoldás. A demokratikus államoknak megvan a potenciáljuk, hogy megfelelõ válaszokat adjanak az autokrata nagyhatalmak által támasztott kihívásokra. Éppen ezért Kagan egy új intézmény létrehozását sürgeti, a Demokráciák Koncertjét vagy más néven a Demokráciák Ligáját, amelynek az összes demokrácia a tagja lenne. Ez az intézmény megfelelõ legitimációs alapja lehetne egy-egy nemzetközi fellépésnek, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsát autokrata nagyhatalmak a vétójukkal megbénítják. Kagan meggyõzõ érvrendszere és magával ragadó stílusa végig leköti az embert a 116 oldalas könyv olvasása alatt, azonban e zavarba ejtõ egyértelmûség gyanút ébreszt, hogy a szerzõ túlságosan leegyszerûsítve tálalja a világban zajló folyamatokat. Nem veszi figyelembe például azt, hogy Kína és Oroszország alapvetõen regionális vetélytársak, és bár jelenleg több területen együttmûködnek, ez nem feltétlenül lesz mindig így. Intõ történelmi példája lehet ennek a kommunista Kína és a Szovjetunió ki-
6 96 NEMZET ÉS BIZTONSÁG JANUÁR sebb háborúja az Usszuri folyó mentén a hatvanas évek végén, pedig ideológiailag sokkal közelebb álltak egymáshoz, mint ma. Kagan túlértékeli a demokráciák együttmûködési hajlandóságát is. Például a világ legnagyobb demokráciája, India is gyakran az amerikai érdekekkel szemben cselekszik. Vagy gondoljunk a NATO és az Európai Unió nehézkes mûködésére: tagjaik mind demokratikus országok, a legtöbb esetben mégsem tudnak megegyezni. Kagan tévesen az államok politikai berendezkedését veszi elsõdleges tényezõnek, ami azért érdekes, mert közben õ is elismeri, hogy az Egyesült Államok is együttmûködik autokratikus rezsimekkel a Közel-Keleten (Szaúd- Arábia, Egyiptom, Jordánia). John McCain republikánus elnökjelölt választási veresége miatt Kagan könyvének valószínûleg nem lesz komoly befolyása az amerikai külpolitikára a közeljövõben. Mégis mindenképp olvasásra érdemes tanulmányról van szó, hiszen egy immár évtizede zajló vita nagyon fontos állomását testesíti meg. Az Egyesült Államokban mind republikánus, mind demokrata befolyásos gondolkodók szorgalmazzák a demokratikus államok öszszefogását és ehhez egy új intézmény kialakítását. Olyanok is, akik Barack Obama amerikai elnök stábját erõsítik. Így biztosak lehetünk benne, hogy Kagan koncepciója nem tûnik el nyomtalanul, és hivatkozási pontként gyakran találkozni fogunk vele. (Robert Kagan: The Return of History and the End of Dreams. Atlantic Books, 2008, 116 o.) szerzõi E számunk szerzõi
Megvéd-e minket a NATO?
Megvéd-e minket a NATO? Európa biztonsága Donald Trump korában Csiki Tamás NKE SVKK csiki.tamas@uni-nke.hu Budapest, 2017. 05. 24. Főbb témakörök Európa geostratégiai helyzete Pillanatfelvétel a NATO-ról
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig
Az Amerikai Egyesült Államok
Az amerikai külpolitika Az Amerikai Egyesült Államok Fehér Zoltán Zsigmond Király Főiskola Nemzetközi kapcsolatok szak III. évf. 2004. tavaszi félév Amerika mint kísérlet Perception Kivételesség-tudat
A 21. század világgazdasága szeptember 11. után a világpolitika új korszaka
Kelet-Közép-Európa a 21. század geopolitikai erőviszonyaiban Dr. Bernek Ágnes a ZSKF Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője SZE RGDI Kelet-Közép-Európa térszerkezetének változásai 2012. november 30.
Moszkva és Washington kapcsolatai
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél
A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról
86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában
Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.
Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.
Az Európa előtt álló új típusú kihívások
Az Európa előtt álló új típusú kihívások talas.peter@uni-nke.hu NKE NETK SVKK Az előadás vázlata A hatalmi erőviszonyok eredőiről A nemzetközi biztonság struktúrájának változása Az új hatalmi realizmus
Az amerikai külpolitika és az elnökjelöltek programjai
BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Varga Gergely Az amerikai külpolitika és az elnökjelöltek programjai Jelen írásunk szerzõje a Nemzet és Biztonság szeptemberi számában már foglalkozott a 2008. november 4-i elnökválasztást
Geopolitikai játszma a Perzsa(Arab)-öbölben - Katar a nagyhatalmak támadásának célkeresztjében
Geopolitikai játszma a Perzsa(Arab)-öbölben - Katar a nagyhatalmak támadásának célkeresztjében Dr. Bernek Ágnes a Zsigmond Király Egyetem Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője, a Magyar Nemzeti Kereskedőház
A stratégiai vizsgálat nehézségeiről Az államok külpolitikai kompetenciájáról A stratégiai vizsgálat nagyobb nehézségeiről A globális stratégiai
A stratégiai vizsgálat nehézségeiről Az államok külpolitikai kompetenciájáról A stratégiai vizsgálat nagyobb nehézségeiről A globális stratégiai folyamatokról Az európai stratégiai folyamatokról A regionális
Az érdekérvényesítés határai A V4 hatalmi képességeiről
Az érdekérvényesítés határai A V4 hatalmi képességeiről Dr. Tálas Péter Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Budapest, 2017. május 24. Az előadás vázlatpontjai A V4 együttműködés
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán
Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország
VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
CZENE GRÉTA: A grúziai háború és az új nemzetközi rendszer
CZENE GRÉTA: A grúziai háború és az új nemzetközi rendszer Az augusztusi grúziai háború a nemzetközi rendszer átgondolására és felülvizsgálatára késztette az ezzel foglalkozó szakembereket, hiszen a háború
Tálas Péter NKE NETK SVKK
Tálas Péter NKE NETK SVKK talas.peter@uni-nke.hu A nemzetközi hatalom forrásai katonai hatalom: jelentős és a világ minden részében bevethető modern hadsereg; gazdasági hatalom: a világgazdaságban való
Találkozások térben és időben Népvándorlás előtt?
Találkozások térben és időben Népvándorlás előtt? Csébi Márk ELTE TTK Földtudományi DI, PhD-hallgató Dr. habil Izsák Éva ELTE TTK RTT, egyetemi docens Dobai Attila ELTE BTK Nyelvtudományi DI, PhD-hallgató
A fehér világ jövője a XXI. században
Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai
A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv
82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai
SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET
SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:
Geopolitikai játszma a Perzsa(Arab)-öbölben Katar a nagyhatalmak támadásának célkeresztjében
Geopolitikai játszma a Perzsa(Arab)-öbölben Katar a nagyhatalmak támadásának célkeresztjében Dr. Bernek Ágnes 2018. október 1. Szaúd-Arábia és az Öböl-menti Országok Együttműködési Tanácsa 2017 júniusában
The Military Balance 2011
KITEKINTÕ 81 Csiki Tamás The Military Balance 2011 A korábbi évekhez hasonlóan a Nemzet és Biztonság továbbra is kiemelt figyelmet szentel azoknak a meghatározó nemzetközi kiadványoknak, amelyek a katonai
A reform. Úton az Európai Egyesült Államok felé. Írta: Gräff Ferenc
A reform Úton az Európai Egyesült Államok felé Írta: Gräff Ferenc Bevezetés Könyvem az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker Fehér Könyv (White Papers) című tanulmányára, valamint a 2017 szeptemberi
A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján
A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív
A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX
A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX Mikor tekinthetjük egy ország társadalmát alapvetően militarizáltnak? Mely okok játszanak közre a világ egyes régióiban a militarizáció szintjének emelkedésében, csökkenésében?
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S
NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő
Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
Stratégiai Védelmi Kutatóközpont. Bauer Kristóf: Bizonytalanság az Egyesült Államok szerepével kapcsolatban A Pew közvélemény-kutatásának
2016. november 4. Bauer Kristóf: Bizonytalanság az Egyesült Államok szerepével kapcsolatban A Pew közvélemény-kutatásának eredményei Vezetői összefoglaló A PEW Kutatóközpont 2016 tavaszán végzett közvélemény-kutatása
A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban
A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:
TÉZISGYŰJTEMÉNY. Varga Gergely
Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Alprogram TÉZISGYŰJTEMÉNY Varga Gergely Az Egyesült Államok tágabb közel-keleti stratégiája és a transzatlanti kapcsolat a 2001.
KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK DIPLOMÁCIAI FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2009
KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK DIPLOMÁCIAI FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2009 1. Jellemezze a hidegháborús nemzetközi rendszert a szuezi válság alatt! - Ismertesse a szuezi válság nemzetközi körülményeit,
Európa jövője: lehetséges forgatókönyvek. Perger István képviseletvezető-helyettes Európai Bizottság Magyarországi Képviselete
Európa jövője: lehetséges forgatókönyvek Perger István képviseletvezető-helyettes Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Az Európai Unió kihívásai Demográfiai kihívások Európa gazdasági súlyát illetően
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
Az írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
Hírelemző 2014. Új Kenyér havának 4. napján
Hírelemző 2014. Új Kenyér havának 4. napján Minden napom azzal kezdődik, hogy elolvasom a híreket, majd rendszerezem azokat, és miközben ezt teszem, egy-egy témacsoportot összevetek a két szembenálló gondolkodási
A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt
AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között
BRICS Summit III. Sanya Kína
Az atlanti erőtérből az eurázsiai erőtérbe? Magyarország a 21. század többpólusú világában Dr. Bernek Ágnes a ZSKF Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője Orosz és kínai befektetők Magyarországon SZE-
Osztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.
Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia
70. évfordulós megemlékezés Pekingben - stratégiai, geopolitikai üzenetek a mának (Peking, szeptember 3.)
70. évfordulós megemlékezés Pekingben - stratégiai, geopolitikai üzenetek a mának (Peking, 2015. szeptember 3.) Kusai Sándor nemzetközi kapcsolatok szakértője, közgazdász, volt pekingi magyar nagykövet
Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája
Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája 1 Nemzeti Biztonsági Stratégia I. Magyarország biztonságpolitikai környezete II. Magyarország helye és biztonságpolitikai érdekei a világban III. A Magyarországot
Európa az új geopolitikai térben. Tálas Péter NKE NETK SVKK
Európa az új geopolitikai térben Tálas Péter NKE NETK SVKK talas.peter@uni-nke.hu Az előadás vázlata A nemzetközi hatalom forrásai A nemzetközi hatalom hierarchiája A nemzetközi biztonság struktúrájának
ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT
ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika
TÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
Geopolitika és/vagy geoökonómia a 21. század világgazdasági és világpolitikai folyamatainak összefüggései
Geopolitika és/vagy geoökonómia a 21. század világgazdasági és világpolitikai folyamatainak összefüggései Dr. Bernek Ágnes f iskolai tanár a Zsigmond Király F iskola Geopolitikai Kutatóközpontjának vezet
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
ABLAKA GERGELY (SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ)
(SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ) SZEMÉLYES ADATOK: Név: Ablaka Gergely Születési hely és idő: Budapest, 1979. December 14. E-mail: ablakagergely@yahoo.com TANULMÁNYOK: 2003 szeptemberétől: Eötvös Loránd Tudományegyetem
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok
A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása
1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,
BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN. Összeurópai biztonsági struktúra
BIZTONSÁGPOLITIKA TANANYAG ÉS TEMATIKA BIZTONSÁG ÉS KONFLIKTUSOK A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK RENDSZERÉBEN Összeurópai biztonsági struktúra Cél A megváltozott körülményekre, a radikálisan átalakuló nemzetközi
Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.
A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez
42 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. OKTÓBER Varga Gergely A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez Barack Obama 2009. szeptember 17-én jelentette be hivatalosan, hogy eláll a Közép-Európába tervezett
Bizonytalanság az Egyesült Államok szerepével kapcsolatban A Pew közvélemény-kutatásának eredményei
Nemzet és Biztonság 2016/5. szám 31 40. Bauer Kristóf Bizonytalanság az Egyesült Államok szerepével kapcsolatban A Pew közvélemény-kutatásának eredményei A Pew Kutatóközpont (Pew Research Center) 2016
A grúz-orosz-oszét háború következményei
Nagy Attila Tibor A grúz-orosz-oszét háború következményei A négynapos kaukázusi háború és az azóta lezajlott események bebizonyították, hogy nem pusztán egy tőlünk távoli, néhány száz négyzetkilométernyi
K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,
Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési
A nemzetközi helyzet kemény lett
A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,
JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2016/2030(INI)
Európai Parlament 2014-2019 Külügyi Bizottság 2016/2030(INI) 2.5.2016 JELENTÉSTERVEZET a harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról
A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992
1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
Az ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998
TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa
Konfrontációs levelek
Konfrontációs levelek Írta: Negyedik bővített változat 2016 Tartalomjegyzék Bevezetés 8. 1. Tisztelt Szerkesztőség! (2014.10.13) 8. 2. Nyílt levél a magyar titkosszolgálatok állományához! (2015.09.08)
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE
A tételek NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉSTÖRTÉNETE 2012/13. tanév Szigorlati tételsor Nappali és Levelező tagozat 1. Az ókori kelet és a kora középkor nemzetközi joga 2. A késő középkor nemzetközi jogi
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi
TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől
Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez
Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben
Orosz geopolitika a rendszerváltás után. Lőrinczné dr. Bencze Edit Kodolányi János Főiskola Társadalomtudományi Tanszék
Orosz geopolitika a rendszerváltás után Lőrinczné dr. Bencze Edit Kodolányi János Főiskola Társadalomtudományi Tanszék Az utódállamokkal kapcsolatos külpolitika Nyugatosok a Független Államok Közösségével
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola BENCE BALÁZS A TÖMEGPUSZTÍTÓ FEGYVEREK TERJEDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NUKLEÁRIS FEGYVEREKRE A non-proliferációs intézkedések
Barcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER?
MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? 7,3 Mrd Éhes száj Teher 7,3 Mrd Fogyasztó Piac 7,3 Mrd Gondolkodó Fejlődés 7,3 Mrd Vágy, álom Életszínvonal MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? Gazdaság Gazdagság Pénz Jólét
MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER?
MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? 7,3 Mrd Éhes száj Teher 7,3 Mrd Fogyasztó Piac 7,3 Mrd Gondolkodó Fejlődés 7,3 Mrd Vágy, álom Életszínvonal MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? Gazdaság Gazdagság Pénz Jólét
A lengyel orosz kapcsolatokról Szmolenszk után
66 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2010. MÁJUS Tálas Péter Sz. Bíró Zoltán A lengyel orosz kapcsolatokról Szmolenszk után A lengyel elnöki repülõgép 2010. április 10-i szmolenszki katasztrófája egyedülálló tragédia
Ember embernek farkasa
Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic
Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet
Czéh Tamás 1 Iránytű Intézet Ellenség nélkül A jelenlévő múlt ideológiája Az utóbbi időszakban a szokottnál is jobban figyel a világ az Egyesült Államokra, ugyanis nemsokára lejár a jelenlegi elnök, Barack
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens
Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során
100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint
ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus
Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,
Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.
A Nixon Center for Peace and Freedom
Breitner Igor A Nixon Center for Peace and Freedom A think tank-ek egy sajátos, Donald E. Abelson által negyedik generációs örökségagytrösztnek 1 titulált csoportjába tartozik az 1994-ben alapított Nixon
Vegyél elő papírt és tollat!
Vegyél elő papírt és tollat! Válaszolj írásban! 1.Mi a globalizáció? 2.Mi a fogyasztói társadalom? 3.Mi a fenntartható fejlődés? 12. Napjaink globális problémái Témakör Leginkább ennek nézz utána! A globalizálódó
EGY ÖVEZET EGY ÚT,MINT GAZDASÁGI INNOVÁCIÓ MAGYAR LEHETŐSÉGEK
EGY ÖVEZET EGY ÚT,MINT GAZDASÁGI INNOVÁCIÓ MAGYAR LEHETŐSÉGEK Jövőbe mutató Innováció a logisztikában és szállítmányozásban Konferencia Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Törökbálint 2017.Április 26.
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam
JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KATONAI FELDERÍTŐ HIVATAL FELDERÍTŐ SZEMLE BUDAPEST
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KATONAI FELDERÍTŐ HIVATAL III. évfolyam 2. szám 2004. június FELDERÍTŐ SZEMLE BUDAPEST A Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal kiadványa Felelős kiadó Morber Ferenc főigazgató
Osztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
Románia nemzeti védelmi stratégiája
38 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2011. FEBRUÁR Tóth Sándor Románia nemzeti védelmi stratégiája Jelen írásában a szerzõ Románia nemzeti védelmi stratégiáját ismerteti és elemzi, illetve helyezi el a román stratégiaalkotási
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia