Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének létrejötte és megszűnése ANGYAL ZOLTÁN *
|
|
- Hunor Hegedüs
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének létrejötte és megszűnése ANGYAL ZOLTÁN * z Európai Unió Közszolgálati Törvényszékét (a továbbiakban: KTSZ) az Európai Uniós közszolgálattal kapcsolatos jogviták elbírálására hozták létre. Az uniós igazságszolgáltatási rendszer legújabb reformjának részeként, közel 11 évnyi működés után a KTSZ 2016-ban megszűnt, illetve beolvadt a Törvényszékbe. A reform aktualitása miatt érdemes áttekinteni, hogy milyen okai voltak a KTSZ létrejöttének; hogyan működött; hogyan illeszkedett be az uniós bírósági rendszerbe; végül pedig milyen érvek szóltak a megszűntetése mellett. Jelen tanulmány ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat. 1. A KTSZ létrejöttének előzményei és megalakulása A különböző uniós intézményekben alkalmazott több tízezernyi alkalmazottra vonatkozó alapvető rendelkezéseket az ún. Személyzeti Szabályzat tartalmazza. 1 Ez szabályozza egyebek mellett az uniós tisztségviselők jogait és kötelezettségeit, előmenetelük rendjét, munkafeltételeiket, javadalmazásukat és egyéb szociális ellátásaikat, valamint a velük szemben alkalmazható fegyelmi intézkedéseket. A tisztviselők és az intézmények között természetszerűleg merülnek fel jogviták a Személyzeti Szabályzat alkalmazásával, illetve értelmezésével összefüggésben. A jogviták száma és bonyolultsága nyilvánvalóan egyenes arányban áll az alkalmazotti létszám folyamatos emelkedésével, amely fontos tényező volt a KTSZ felállításakor. Mint arra Kraemer is felhívja a figyelmet, a közszolgálati jogviták speciális bírói fórumba történő ún. kiszervezése korántsem egyedülálló jelenség. 2 Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a magánszemélyek által indított közszolgálati jogviták és az azokban született bírósági döntések bizonyos perspektívából nézve meglehetősen szűk személyi kört érintenek. Elegendő arra * Habilitiált egyetemi docens, intézeti tanszékvezető, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Európajogi és Nemzetközi Magánjogi Tanszék. 1 Az Európai Unió Személyzeti Szabályzata (HL L 56., , 1.o.) magyar különkiadás 1. fejezet 2. kötet, o.) 2 Hannes Kraemer: The European Union Civil Service Tribunal: a new community court examined after four years of operation (Common Market Law Review 46: , 2009), 1874.o.
2 12 MISKOLCI JOGI SZEMLE 12. évfolyam (2017) 2. különszám utalni, hogy míg pl. a Bíróságnak egy-egy előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozata akár több millió uniós polgárt is érinthet közvetlenül, addig a KTSZ döntései csupán egy-egy alkalmazott és az adott intézmény közötti ügyre vonatkoznak, és nem gyakorolhatnak hatást az adott jogvitában közvetlenül nem érintett más személyekre. Az sem elhanyagolható különbség, hogy mint arra Kreamer szintén utal ellentétben a magán-, vagy jogi személyek által más típusú keresetekkel, a KTSZ által hozott döntések nem gyakorolnak érdemi hatást az uniós jog általános rendszerére. 3 A közszolgálati jogviták elbírálása 1952 és 1957 között az ESZAK Bírósága, majd 1958 és 1989 között az Európai Közösségek Bírósága rendelkezett hatáskörrel. Első alkalommal az 1970-es évek közepén merült fel annak a gondolata, hogy ez ilyen ügyek elbírálására egy speciális bíróságot kellene létrehozni. A Tanács felhívása alapján a Bizottság már 1978-ban előterjesztette javaslatát az Európai Közösségek Közszolgálati Törvényszékének felállításáról, amelynek első fokon lett volna hatásköre a közszolgálati jogvitákban. 4 A Bizottság 1978-as javaslata azonban soha nem került a Tanács által elfogadásra, így nem jött létre az új Törvényszék. A jogalappal kapcsolatos bizonytalanságok miatt a későbbiekben egyértelművé vált, hogy amennyiben új szinteket kívánnak a tagállamok létrehozni a közösségi bírósági rendszeren belül, úgy szűkség van az alapszerződések ezt megalapozó módosítására. Az 1986-ban aláírt Egységes Európai Okmány úgy módosította az ESZAK- és az EGK-Szerződést, hogy megfelelő jogalap jött létre egy új közösségi bíróság létrehozására. 5 Ezt követően 1988-ban született döntés az Elsőfokú Bíróság létrehozásáról, amely az új bírói fórum hatáskörébe utalta egyebek mellett az intézmények és az alkalmazottaik közötti jogviták elbírálását. 6 A Lisszaboni Szerződés december 1-i hatálybalépése óta Törvényszékké átkeresztelt egykori Elsőfokú Bíróság működésének kezdeti időszakában a közszolgálati jogviták tették ki ügyterhének legnagyobb részét. A későbbiek során ugyan az ilyen ügyek aránya fokozatosan csökkent, ám még 2005-ben is az utolsó majdnem teljes évben, amikor az Elsőfokú Bírósághoz tartoztak ezek a keresetek a 469 érkezett ügyből 151 volt közszolgálattal kapcsolatos, ami 32%-os arányt jelentett. 8 A kilencvenes évek végén a Bíróság ugyan javasolta, hogy az Elsőfokú Bíróság létszámát növeljék meg az ilyen típusú ügyek számának növekedése miatt, azonban a javaslat a tagállamok közötti nézeteltérések miatt nem kapott támogatást. 9 3 Kraemer: i.m., 1875.o. 4 Proposal for a Council Regulation (EURATOM, CECA, CEE) amending the staff regulations of officials and conditions of employment of other servants of the European Communities and establishing an Administrative Tribunal of the European Communities (COM/78/395FINAL) (OJ C 225, , p. 6) 5 Lásd az Egységes Európai Okmány 11. cikkét. 6 Lásd a Tanács 88/591/ESZAK, EGK, Euratom határozatát (1988. október 24.) az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának létrehozásáról (HL L 319., , 1.o.). 7 Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról (HL C 306, ) 8 Lásd a Bíróság 2005-ös éves jelentésének 226. oldalát. 9 Lásd ehhez: Kreamer: i.m., 1877.o., és a 20. lábjegyzetet.
3 Angyal Zoltán: Az EU Közszolgálati Törvényszékének létrejötte és megszűnése ben, a Nizzai Szerződést kidolgozni hivatott kormányközi konferencián ismét napirendre került az uniós igazságszolgáltatási rendszer reformjának ügye. A kormányközi konferencia által megvitatásra került javaslatok közül kiemelést érdemel a Bizottság és a Bíróság által készített tervezet. Kreamer szerint mindkét anyagban közös volt, hogy egy ún. aszimmetrikus elsődleges jogi keretet javasoltak abban az értelemben, hogy a közszolgálati ügyekre vonatkozóan létrejöhessen a közösségi bírósági rendszer harmadik szintje, és egyéb területeken, mint pl. a szellemi és ipari tulajdon, nyitva álljon a lehetősége hasonló bírói fórumok létrehozásának. 10 A Bizottság március 1-i javaslataiban még egy ún. intézményközi fellebbezési törvényszék létrehozását irányozta elő a közszolgálati jogvitákra. 11 A Bíróság álláspontja az volt, hogy a közszolgálati ügyeket kötelezően az újonnan létrehozandó Törvényszékhez kell utalni. A kormányközi konferencia végül egyértelmű döntést hozott arról, hogy létre kell hozni a bírósági rendszer harmadik szintjét. A Bizottság és a Bíróság eredeti javaslataihoz képest azonban egy szimmetrikus, egységes elsődleges jogi keretet tartottak kívánatosnak, amely nagyfokú flexibilitást biztosít. 12 A Nizzai Szerződés által az EK-Szerződésbe beiktatott új cikk értelmében: A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel, valamint a Bírósággal folytatott konzultációt követően, vagy a Bíróság kérelmére és az Európai Parlamenttel, valamint a Bizottsággal folytatott konzultációt követően egyhangú határozattal bírói különtanácsokat hozhat létre egyes különleges területeken benyújtott meghatározott keresetfajták első fokon történő elbírálására. 13 Az új elsődleges jogi szabályok nem utaltak tehát kifejezetten a közszolgálati ügyek csoportjára a bírói különtanácsokat illetően, azonban a Nizzai Szerződéssel egyidejűleg elfogadott egyik nyilatkozat már világosan nem hagyott kétséget a bírósági reform irányát illetően: A Konferencia felkéri a Bíróságot és a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül készítse el egy olyan bírói különtanács létrehozásáról szóló határozat tervezetét, amely a Közösség és az alkalmazottai közötti jogviták első fokon történő elbírálására rendelkezik hatáskörrel novemberében a Bizottság előterjesztette javaslatát az Európai Közszolgálati Törvényszék létrehozására, majd az uniós döntéshozatalban megszokotthoz képest villámgyorsan megérkezett a Bíróság véleménye is a tervezetről. A Bíróság három főbb változtatást javasolt. Egyrészt az új bírói különtanácsot a bizottsági javaslattól eltérően az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének kívánta elnevezni, másrészt lehetővé kívánta tenni az egyes bíró előtti eljárást, végül a szóbeli szakasz mellőzését a felek előzetes egyetértéséhez kívánta kötni. Egy éves tárgyalásokat követően a Tanács 2004 novemberében hozta meg határozatát a KTSZ létrehozásáról. 15 A határozat 1. cikke kimondja, 10 Lásd ehhez: Kreamer: i.m., 1877.o. 11 Additional Commission contribution to the Intergovernmental Conference on institutional reform, Reform of the Community courts COM(2000) 109 final 12 Lavranos, The new specialized courts within the European judicial system, 30 EL Rev. (2005), 262.o. 13 A Nizzai Szerződés az Európai Uniót létrehozó és az Európai Közösséget létrehozó szerződések módosításáról (HL C 80., ), 32. cikk 14 Lásd a 16. Nyilatkozatot az Európai Közösséget létrehozó szerződés 225a. cikkéről 15 A Tanács 2004/752/EK, Euratom határozata (2004. november 2.) az Európai Unió Közszolgálati
4 14 MISKOLCI JOGI SZEMLE 12. évfolyam (2017) 2. különszám hogy az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróság mellett létrejön egy bírói különtanács, amely az európai uniós közszolgálati jogvitákban jár el. A KTSZ felállítása miatt a határozatban szükség volt még a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv módosítására is júliusában került sor a KTSZ hét új bírájának kinevezésére, 16 majd sor került az elnök megválasztására, 17 valamint a hivatalvezető kinevezésére is. 18 Ezek után lehetővé vált, hogy a KTSZ elnöke meghozza az új bíróság szabályszerű megalakítását megállapító határozatát, amelynek Hivatalos Lapban történő megjelenésével, december 12-én a KTSZ ténylegesen is megkezdhette a munkáját A KTSZ működésének főbb sajátosságai Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) értelmében a különös hatáskörű törvényszékek tagjait olyan személyek közül kellett kiválasztani, akiknek a függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik rendelkeznek a bírói tisztségbe történő kinevezéshez szükséges alkalmassággal. A bírákat a Tanács nevezte ki egyhangú határozattal. 20 Megállapítható, hogy emiatt a kinevezési eljárás formai szempontból némileg eltért a Bíróság és a Törvényszék bírái esetén alkalmazott megoldástól, mivel azok esetében a bírákat a tagállamok kormányai nevezik ki közös megegyezéssel. 21 Ennél jóval nagyobb differencia volt tapasztalható a bírák létszámában, mivel ellentétben az egy tagállam egy bíró elvvel, a KTSZ mindössze hét bíróból állt. A Bizottság eredeti tervezete hat főben maximálta volna az új törvényszék létszámát, azonban a Bíróság javaslatára az alapokmány ezt egy bíróval megnövelte, továbbá nyitva hagyta az esetleges későbbi létszámbővítés lehetőségét is azzal, hogy felhatalmazta a Tanácsot a Bíróság által kezdeményezett esetben a bírák számának minősített többséggel történő megemelésére. 22 Hasonlóan a Bírósághoz és a Törvényszékhez a bírákat itt is hat éves időtartamra nevezték ki és a távozó bírák újból kinevezhetők voltak. A KTSZ létszámának elválasztása a tagállamok aktuális számától mindazonáltal súlyos problémákat is felvetett. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy milyen szempontok alapján történjen a bírák kiválasztása. Kraemer szerint a kinevezési eljárás szabályai a lehető legnagyobb mértékben igyekeztek depolitizálni ezt a kérdést, mégpedig két alapvető mechanizmus segítségével. 23 Először is a bíráknak jelölt személyekre nem a tagállamok tesznek javaslatokat, hanem minden uniós Törvényszékének felállításáról (HL L 333., , 7.o.) 16 A Tanács 2005/577/EK, Euratom határozata (2005. július 22.) az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke bíráinak kinevezéséről (HL L 197., , 28.o.) 17 HL C 271., , 27.o. 18 HL C 296., ,39.o. 19 HL L 325., , 1.o. 20 EUMSZ 257. cikk 21 EUMSZ 254. cikk 22 Lásd az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 1. mellékletének 2. cikkét. 23 Kreamer: i.m., 1884.o.
5 Angyal Zoltán: Az EU Közszolgálati Törvényszékének létrejötte és megszűnése 15 polgársággal rendelkező és a fent említett feltételeket teljesítő személynek volt lehetőségük pályázat benyújtására. 24 Másodszor létrejött egy hét tagból álló speciális bizottság, amely a Bíróság, valamint a Törvényszék korábbi tagjaiból és elismert szaktudással rendelkező jogászokból állt. E bizottság működésének szabályait a Tanács állapította meg és alapvető feladata az volt, hogy véleményt nyilvánítson a pályázók alkalmasságáról. 25 A bizottságnak össze kellett állítania az általa legalkalmasabbnak tartott pályázók listáját, amelynek a kinevezhető bírák számához képest legalább kétszer annyi jelöltet kellett tartalmaznia. 26 Itt kell megemlíteni azt a tényt, hogy a Lisszaboni Szerződés az utóbbi véleményező bizottságot a Bíróság és a Törvényszék bíráinak kinevezési eljárása során is alkalmazni rendelte, némileg eltérő módon. 27 A KTSZ bíráinak személyéről szóló döntést végül a Tanács hozta meg, amelynek során ügyelnie kellett annak [ ] kiegyensúlyozott összetételére, mind a tagállamok állampolgárainak a lehető legszélesebb földrajzi területen alapuló kiválasztását, mind pedig a nemzeti jogrendszerek képviseletét illetően. 28 A KTSZ főszabályként három bíróból tanácsokban ülésezett, azonban a KTSZ eljárási szabályzata által meghatározott esetekben teljes ülésben, öt bíróból álló tanácsban vagy egyesbíróként is eljárhatott. 29 A KTSZ egy november 30-i határozatával úgy döntött, hogy nem hoz létre öt fős tanácsot, hanem három, egyenként három fős tanácsban és teljes ülésen jár el. 30 Az elnök kivételével a hat bíró alkotta az első és a második tanácsot, míg a harmadik tanács a KTSZ elnökéből és négy másik bíróból állt. Az utóbbi tanácsban az elnök felváltva járt el a négy közül mindig két-két bíróval. 31 A 2015-as adatok szerint a KTSZ által abban az évben meghozott 152 határozat közül 128 esetben járt el három bíróból álló tanács, 17 esetben egyesbíró, 7 esetben pedig az elnök hozott döntést. 32 A KTSZ létrehozásának folyamata a saját eljárási szabályzatának 2007-es elfogadásával vált teljessé, amelyhez a Bíróság egyetértésére és a Tanács minősített többségű jóváhagyására is szükség volt. 33 Általánosságban elmondható, hogy az eljárást meghatározó két vezérlőelv a pergazdaságosságra és a méltányosságra való törekvés volt. Az írásbeli szakasz egyszerűsítését szolgálta, 24 Lásd az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 1. melléklete 3. cikkének (2) bekezdését. 25 A Tanács 2009/69/EK határozata (2008. december 18.) a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv I. melléklete 3. cikkének (3) bekezdése szerinti bizottság tagjainak kinevezéséről (HL 24., , 11.o.) 26 Lásd az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 1. melléklete 3. cikkének (4) bekezdését. 27 Lásd az EUMSZ 255. cikkét. 28 Lásd az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 1. melléklete 3. cikkének (1) bekezdését. 29 Lásd az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 1. melléklete 4. cikkének (2) bekezdését. 30 HL C 372., , 16.o. 31 A Törvényszék határozata a tanácsok összetételéről és a bírák tanácsokba történő beosztásáról (HL C 270., , 18.o.) 32 Lásd az Európai Unió Bírósága 2015-as éves jelentésének 210. oldalát. 33 Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének eljárási szabályzata (HL L 225., , 1.o.) és annak módosítása (HL L 24., , 10.o.)
6 16 MISKOLCI JOGI SZEMLE 12. évfolyam (2017) 2. különszám hogy főszabályként a felek között csak egy beadványváltásra került sor. A szabályzat szerint az írásbeli szakasz a keresetlevél és az ellenkérelem, valamint a válasz és a viszontválasz benyújtásából állt. Második beadványváltásra csak kivételesen és a Bíróság engedélyével kerülhetett sor. 34 Utóbbi esetben a felek egyetértésével a KTSZ úgy is határozhatott, hogy a szóbeli szakasz mellőzésével, tárgyalás nélkül hozott határozatot. 35 Az eljárás gyorsabb lefolytatását számos rendelkezés biztosította. Az egyik ilyen, hogy a Törvényszék előtti eljárással szemben a KTSZ esetén főszabályként az előadó bíró rendelte el a pervezető intézkedéseket, nem pedig a bírói tanács. 36 A másik példa, hogy a feleknek az ügy érdemét nem érintő határozathozatal iránti kérelmet, mint amilyen az elfogadhatatlanságra vonatkozó kérelem is, a keresetlevél kézbesítésétől számított egy hónapon belül kellett benyújtani, szemben a Törvényszékkel, ahol két hónap állt rendelkezésre. 37 Az EUMSZ kimondja, hogy a különös hatáskörű törvényszékek határozataival szemben kizárólag jogi kérdésekben, illetve ha az adott törvényszéket létrehozó rendelet előírja, akkor jogi és ténykérdésekben a Törvényszékhez lehet fellebbezni. 38 Utóbbi felhatalmazás ellenére az uniós jog nem teszi lehetővé a ténykérdésekben történő fellebbezést. A Törvényszék eljárási szabályzata külön foglalkozott a KTSZ határozatai elleni fellebbezések eljárási rendjével. 39 A fellebbezések elbírálására a Törvényszék 2008 júliusában úgy határozott, hogy létrehoz egy ún. fellebbezési tanácsot, amelynek tagja a Törvényszék elnöke és rotációs rendszer alapján két további tanácselnök. 40 Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy KTSZ jogorvoslattal megtámadható határozatainak mintegy harmadát fellebbezte meg valamelyik fél, 2015-ben a 117 határozatból 33-at. A statisztikai adatok szerint a fellebbezések többségét a Törvényszék elutasította és 2015-ben csak az ügyek egyharmadában hozott teljes vagy részleges hatályon kívül helyező döntést. 41 A Szerződés értelmében a Törvényszéknek a fellebbezési hatáskörében meghozott határozatait a Bíróság kivételesen felülvizsgálhatja, ha fennáll a komoly veszélye annak, hogy az uniós jog egységessége vagy koherenciája sérül. 42 Kraemer szerint valódi innovációnak tekinthető a pozitív jogban az uniós jog egységessége vagy koherenciája fogalmának megjelenése. 43 Magam a valódi innovációt abban véltem felfedezni, hogy ezzel a rendelkezéssel megnyílt az elméleti lehetőség a háromfokú bírósági eljárás előtt, amely korábban ismeretlen volt a luxembourgi bíróság gyakorlatában. A Bíróságon 2015 őszéig mindössze 34 Lásd az eljárási szabályzat 33. és 41. cikkeit. 35 Lásd az eljárási szabályzat cikkét. 36 Lásd az eljárási szabályzat 56. cikkét. 37 Lásd az eljárási szabályzat 78. cikkét. 38 EUMSZ 257. cikk 39 Lásd a Törvényszék eljárási szabályzatának V. címét. 40 Lásd a Törvényszék határozatát a bírák tanácsokba történő beosztásáról (HL C 197., , 17.o.) 41 Lásd az Európai Unió Bírósága as éves jelentését. 42 EUMSz cikk (2) bekezdés 43 Kreamer: i.m., 1904.o.
7 Angyal Zoltán: Az EU Közszolgálati Törvényszékének létrejötte és megszűnése 17 három esetben fejeződött be felülvizsgálati eljárás, ami a jogintézmény rendkívüliségét és kivételességét igazolja. 44 A három ügy közül a legelsőben ben született ítélet ban két újabb ügyben is alkalmazta a Bíróság ezt a kivételes jogorvoslati eszközt. Az egyikben az ésszerű határidő fogalmának téves törvényszéki értelmezése miatt az ügy visszautalásával hatályon kívül helyezte a Törvényszék egy ítéletét. 46 A másikban az éves szabadsághoz való jog tévesnek minősített értelmezése miatt döntött a vonatkozó törvényszéki ítélet hatályon kívül helyezéséről, és ezzel egyidejűleg a Közszolgálati Törvényszék ítélete ellen az Európai Bizottság által benyújtott fellebbezés elutasításáról A KTSZ megszűntetéséhez vezető bírósági reform 3.1. A reform előzményei. A bírósági reform kezdete még 2011-ig nyúlik vissza, akkor tette meg a Bíróság az alapokmány reformjára irányuló, a Törvényszék bírái számának korlátozott, azaz a tagállamok számától kisebb számú, növelését tartalmazó jogalkotási kezdeményezését. E javaslatot, miután arról a Bizottság kedvező véleményt nyilvánított, a Parlament első olvasatban jóváhagyta. A Tanácson belül fennálló elvi egyetértés ellenére a további bírák kinevezésének módját illető nézetkülönbségek azonban nem oldódtak fel. A Tanács első félévi görög elnöksége megállapította, hogy a tagállamok számánál kisebb számú bíróból kiinduló, és emiatt a tagállamok közötti választást szükségessé tévő bármely megoldás ugyanazon nehézségekbe ütközik, mint amelyek az elmúlt években is megakadályozták, hogy a Tanácsban egyetértés alakuljon ki, ezért azt javasolta, hogy Bíróság más lehetőségeket is vizsgáljon meg és készítsen új tervezetet októberében a Bíróság új javaslatokat terjesztett elő. 48 Ebben a Bíróság a Törvényszék bírái számának tagállamonként kettőre való növelését javasolta, előirányozva egyben egyrészt e növelés szakaszolását az ezen igazságszolgáltatási fórum előtt indult ügyek számának emelkedésével való párhuzamosság biztosítása érdekében, másrészt az uniós közszolgálati jogvitákra vonatkozó elsőfokú hatáskör Törvényszékhez való áthelyezését. Az indokolás szerint az új javaslat nem csupán a Törvényszék közvetlen szükségleteit elégíti ki, hanem ezen túlmenően hosszabb távon is szolgálja a felmerült nehézségek strukturális és tartós megoldását azáltal, hogy alkalmas a Törvényszék előtt indult ügyek elbírálása kérdésének hosszabb távú rendezésére, mivel lehetővé teszi, hogy ezen igazságszolgáltatási fórum kezelhesse munkaterhének előrelátható növekedését. 44 Lásd részletesebben: Angyal Zoltán: Felülvizsgálati eljárás az Európai Bíróságon, Ünnepi tanulmányok Prof Dr. Bragyova András egyetemi tanár oktatói munkásságának tiszteltére, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2015, o. 45 A C-197/09. RX-II. sz. ügyben hozott ítélet [EBHT 2009., I o.] 46 Lásd a C-334/12. RX-II. sz. Jaramillo és társai kontra Európai Beruházási Bank ügyben hozott ítéletet. 47 Lásd a C-579/12. RX-II. sz. Bizottság kontra Strack ügyben hozott ítéletet. 48 Lásd: Válasz a Tanács olasz elnökségétől kapott felkérésre, amelyben a Tanácson belüli egyetértésre jutás megkönnyítése érdekében új javaslatok tételét kérték az Európai Unió Törvényszéke bírái száma növelésének módjáról ( ).
8 18 MISKOLCI JOGI SZEMLE 12. évfolyam (2017) 2. különszám E javaslat belső vitája először a Törvényszék elnökével és elnökhelyettesével, valamint a Közszolgálati Törvényszék elnökével történt meg. Ezután a Bíróság általános értekezlete jóváhagyta e javaslatot, és arról a Közszolgálati Törvényszék általános értekezlete is kedvező véleményt nyilvánított. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a Törvényszék általános értekezlete inkább védjegyügyi különös hatáskörű törvényszék létesítése, illetve a Közszolgálati Törvényszéket illetően a status quo fenntartása mellett foglalt állást! Ezt követően a Bíróság elnöke és elnökhelyettese, akiket a Törvényszék különleges általános értekezletére meghívtak, megkísérelték meggyőzni, illetve megmagyarázni a Törvényszék tagjainak azon okokat, amelyek a Bíróságot e javaslat megtételére indították. A Bíróság az alábbiakban összegezte a javaslatának főbb előnyeit. Ezek szerint a reform lehetővé teszi: - a beérkezett ügyekkel azonos számú ügy elbírálását, megállítva ezzel a folyamatban lévő ügyek számának növekedését; - a folyamatban lévő hátralékos ügyek feldolgozásának megkezdését; 49 - a Törvényszék előtti eljárás időtartamának csökkentését, így az Unió ésszerű eljárási időtartam megszegése miatti felelőssége megállapítása veszélyének csökkentését; 50 - az Európai Unió igazságszolgáltatási szervezetének egyszerűsítését és az ítélkezési gyakorlat egységének elősegítését; - a jogviták elbírálásának nagyobb rugalmasságát, mivel a Törvényszék a megfelelő igazságszolgáltatás biztosítása érdekében a jogviták számának alakulásától függően több vagy kevesebb bírót oszthat be egy vagy több tanácsba, illetve bizonyos tanácsokat bizonyos tárgyú ügyek elbírálására jelölhet ki; - a Törvényszék további bíráinak és a Közszolgálati Törvényszék bíráinak kijelölésével kapcsolatos visszatérő problémák megoldását, sőt az abból adódó problémák megoldását is, amikor a megbízatás lejártakor nem történik kijelölés, vagy amikor ideiglenesen nincs betöltve valamely megbízatás; - az uniós közszolgálati ügyekben a fellebbviteli hatáskör Bíróságnak való visszaadását, amely feleslegessé tenné a felülvizsgálati eljárást A lehetséges alternatívák. A bírósági reform egy másik útja lehetett volna újabb különös hatáskörű törvényszékek felállítása, és ezen keresztül a Törvényszék további tehermentesítése. Már évek óta napirenden volt például a szellemi tulajdonnal foglalkozó törvényszék létrehozása. Maga a Törvényszék is ezt javasolta. Ezzel szemben a Bíróság nem látta valós alternatívának a következők miatt: - Egyrészt azért nem, mert bár a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyek, mennyiségüket tekintve, a Törvényszék előtt folyamatban lévő ügyeknek 49 A folyamatban maradt ügyek száma 2014-ben érte el az eddig csúcspontját 1423 üggyel, amely re 1267-re csökkent. 50 Ehhez kapcsolódik, hogy már benyújtották a Törvényszékhez az ésszerű eljárási időtartam Törvényszék általi megszegésének Bíróság általi megállapítását követő első két, kártérítés iránti keresetet (T-479/14. sz., Kendrion kontra az Európai Unió Bírósága ügy; T-577/14. sz., Gascogne Sack Deutschland GmbH és Gascogne kontra az Európai Unió Bírósága ügy).
9 Angyal Zoltán: Az EU Közszolgálati Törvényszékének létrejötte és megszűnése 19 jelentős részét teszik ki, 51 ám e tárgykörrel foglalkozó különös hatáskörű törvényszék elé utalásuk a Bíróság szerint nem oldaná meg tartósan a problémát, mivel az ebből eredő enyhülést a Törvényszék előtt indult ügyek számának állandó növekedése hamarosan ellensúlyozná. Továbbá a jelenlegi statisztikák szerint a szellemi tulajdon területére tartozó ügyek harmada a különös hatáskörű törvényszék határozatai elleni fellebbezések folytán visszatérne a Törvényszékre. - Másrészt az újabb különös hatáskörű törvényszékek létesítése növeli az uniós jog egysége és koherenciája csorbulásának veszélyét, mert mindig két igazságszolgáltatási fórum foglalkozhat hasonló kérdésekkel, egyrészt előzetes döntéshozatali eljárásban (a Bíróság), másrészt fellebbezés folytán (a Törvényszék), túl a felülvizsgálati eljárások számának valószínű növekedéséhez kötődő problémákon. - A Bíróság továbbá úgy véli, hogy a kis igazságszolgáltatási fórumok rugalmatlanok. Ha az ügyek száma jelentősen növekszik, fennáll a veszély, hogy az igazságszolgáltatási fórum nem tudja kezelni e helyzetet; ha viszont az ügyek száma drasztikusan csökken, akkor az érintett bírák hamar feladatnélkülivé válhatnak. - A kis igazságszolgáltatási fórumok strukturális gyenge pontjai a kijelölés módja (a bírák kinevezésével kapcsolatos nehézségek) és a működés módja, mivel egy vagy két bíró hiánya is megbéníthatja az igazságszolgáltatási fórum munkáját. Kezdetben e gyenge pontok különösen a terjedelmük aligha láthatók előre, ám valós létük és tartósságuk semmiképpen nem teszi ajánlatossá, hogy a Közszolgálati Törvényszék legyen a modell a különös hatáskörű törvényszékek létesítéséhez. - A Közszolgálati Törvényszékre szóló kinevezések sosem tartoztak az egyszerű ügyek közé. Ezen igazságszolgáltatási fórum létrejötte óta nézetkülönbségek álltak fenn abban a kérdésben, hogy vajon a jelentkezések vizsgálatára és az alkalmas jelöltek listájára vonatkozó javaslat Tanács elé terjesztésére felkért bizottságnak (bizottságoknak) tartózkodnia (tartózkodniuk) kellene-e attól, hogy javaslatát (javaslatukat) a jelöltek érdemei szerint rendezett lista formájában tegye (tegyék) meg, ezzel téve lehetővé, hogy a Tanács szabadabban hozza meg a határozatát. Szintén erősen különböző állásfoglalásokat eredményezett az a kérdés, hogy alkalmazandó-e a rotáció elve, és ha igen, milyen mértékben. Az évek során e nehézségek nem tűntek el, sőt az utóbbi időben oly mértékben súlyosbodtak, hogy a Tanács jelenleg képtelen határozni azon kinevezésekről, amelyekre az elsődleges jog kötelezi A reform lényege. A Bíróság az általa javasolt változtatásokat három szakaszban látta lehetségesnek bevezetni. - Az első szakaszban a Törvényszék bíráinak száma tizenkettővel növekedne, ami azt az azonnali erősítést jelentené, amelyre a Törvényszéknek sürgősen szüksége van. E számot, amely a 2011-ben eredetileg javasolttal egyezik, a ben az érkezett ügyek 36%-a.
10 20 MISKOLCI JOGI SZEMLE 12. évfolyam (2017) 2. különszám Törvényszék munkaterhének mövekedése jobban igazolja, mint eddig bármikor, a költségek pedig nem haladnák meg e tekintetben azokat, amelyekkel már a évi jogalkotási kezdeményezés is számolt, és amelyeket az uniós jogalkotó elvi szinten jóvá is hagyott. - A második szakaszban a Törvényszék bíráinak száma héttel növekedne, és ez az uniós közszolgálati jogvitákra vonatkozó elsőfokú hatáskörnek a Törvényszékhez való áthelyezését hozná magával. Erre 2016-ban (a Törvényszék részleges megújulásának évében) kerülhetne sor, az Európai Unió Bírósága által kidolgozandó ilyen értelmű jogalkotási kezdeményezés alapján. Azon tagállamoknak, amelyeknek állampolgára bírói megbízatást tölt be a Közszolgálati Törvényszéken, lehetőségük lesz e személynek a Törvényszék bírájává való kinevezését javasolni, de csak amennyiben az első szakaszban nem vettek részt. - A harmadik szakaszban a Törvényszék bíráinak száma a Törvényszék évi részleges megújulásakor kilenccel növekedne. Az Európai Parlament és a Tanács 2015 végén hozta meg a végleges döntést a bírósági reformról, amely alapvetően a bírósági javaslatra épült. 52 A rendelet akként módosította a Bíróság alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyvet, hogy a Törvényszék bíráinak száma december 25-től 40, szeptember 1-jétől 47, szeptember 1-től pedig tagállamonként kettőre emelkedik. Fontos kiemelni, hogy a rendelet preambuluma kiemelten foglalkozik a nemek közötti egyensúly biztosításával a Törvényszéken belül. 53 Ennek érdekében előírja, hogy amikor a tagállami kormányok fokozatosan elkezdenek majd két-két bírót jelölni ugyanannak a részleges megújításnak a keretében, akkor arra kell törekedniük, hogy egy nőt és egy férfit válasszanak. A KTSZ tényleges megszüntetése érdekében még szükség volt egy további jogalkotási aktusra is, amely rendelet formájában került elfogadásra 2016 nyarán. 54 A rendelet szeptember 1-i hatállyal hatályon kívül helyezte a KTSZ-et létrehozó 204/752/EK, Euratom határozatot. Ez módosította az alapokmányt annak érdekében, hogy a jövőben a Törvényszék rendelkezzen az Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálására hatáskörrel, beleértve az egyrészt valamennyi intézmény, szerv vagy hivatal, másrészt pedig azok alkalmazottai közötti jogvitákat. Az átmeneti intézkedések közé tartozott, hogy a KTSZ előtt augusztus 31-én folyamatban lévő ügyeket át kellett tenni a Törvényszékhez, amely ezekben az ügyekben a saját eljárási szabályzatával összhangban kell lefolytatnia az eljárást. 52 Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2015/2422 rendelete (2015. december 16.) az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról (HL L 341., , o.) 53 Lásd a rendelet (11) preambulumbekezdését. 54 Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2016/1192 rendelete (2016. július 6.) az Európai Unió és alkalmazottai közötti jogviták elsőfokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek a Törvényszékre történő átruházásáról (HL L 200., , o.)
11 Angyal Zoltán: Az EU Közszolgálati Törvényszékének létrejötte és megszűnése Következtetések Hogyan értékelhető az uniós bírósági rendszer reformja? Amennyiben elfogadjuk a Bíróság javaslatainak indokolását, akkor elkerülhetetlen volt az átalakítás, úgy is mondhatnánk, hogy lépéskényszerbe kerültek a tagállamok és az uniós döntéshozók is. A Törvényszék igazságügyi statisztikái már régóta évről-évre rosszabb számokat mutattak, különösen, ami a folyamatban maradt ügyek számát illeti. Az eljárások időtartamának elhúzódása pedig, ahogy arra a javaslat is utalt, elkezdte feszegetni a jogállamiság határait, mivel benyújtották a Törvényszékhez az ésszerű eljárási időtartam Törvényszék általi megszegésének Bíróság általi megállapítását követő első két, kártérítés iránti keresetet, és az egyéb ügyek összességét tekintve 20 millió euróhoz közelít a hivatkozott kárérték. 55 A Bíróság eredeti javaslata egy költségkímélőbb megoldást javasolt, amikor a Törvényszék bíráinak korlátozottabb emelésére tett javaslatot. A tagállami konszenzus hiánya ugyanakkor egy jóval drasztikusabb és drágább reformot eredményezett. 56 Elgondolkodtató az is, hogy a második bírósági javaslattal összefüggésben a Törvényszék általános értekezlete inkább védjegyügyi különös hatáskörű törvényszék létesítése, illetve a Közszolgálati Törvényszéket illetően a status quo fenntartása mellett foglalt állást. Vajon miért nem akarta a Törvényszék a bírák számának megduplázását és a közszolgálati ügyekben történő hatáskör hozzá telepítését? A Bíróság pedig miért nem akceptálta a Törvényszék véleményét? Okozott-e ez a nézeteltérés bármilyen szakmai vagy egyéb konfliktust a bírósági rendszer két szintje között? Ezekre a kérdésekre nincsenek világos és hivatalos válaszok, legfeljebb találgatni lehet. A törvényszéki bírák számának megduplázása közép és hosszabb távon az igazságszolgáltatási fórum kapacitásának ilyen arányú növekedésével is járhat. Az eljárások időtartamának csökkentése érdekében a Törvényszék azonban már évekkel ezelőtt több, kisebb-nagyobb módosítást hajtott végre. 57 A reform egyik kellemetlen mellékhatása lehet ugyanakkor az, hogy a Bíróság terhelése növekedni fog, mivel a közszolgálati jogvitákban hozzá kerül a másodfokú hatáskör. Az elmúlt évek adatai alapján ez átlagosan fellebbezéssel megtámadott határozatot jelent, amely elsőre nem tűnik soknak, azonban az érkezett ügyek számának folyamatos emelkedésével együtt már hatással lehet az eljárások időtartamára is. A bírósági reform eredményeinek értékeléséhez még évekre van szükség, de addig is pozitív várokozással kell tekintenünk az új rendszer működése elé. Bíznunk kell abban, hogy a Bíróság, amely az integráció történetében a legstabilabb és legnagyobb hatású intézménnyé vált, továbbra is eleget tud tenni alapvető 55 T-479/14. sz., Kendrion kontra az Európai Unió Bírósága ügy; T-577/14. sz., Gascogne Sack Deutschland GmbH és Gascogne kontra az Európai Unió Bírósága ügy 56 Lásd a Törvényszék megerősítésének becsült költségéről készült bírósági anyagot a Bíróság honlapján. ( ) július 1-jén hatályba lépett a Törvényszék új eljárási szabályzata, amely az május 2-án elfogadott és számos alkalommal módosított eredeti eljárási szabályzata helyébe lépett. Az új eljárási szabályzat az eljárás lefolytatásának hatékonyabbá tétele céljából, valamint a gondos, modern és a jogvitában részes felek eljárási jogait tiszteletben tartó igazságszolgáltatás érdekében új rendelkezéseket is bevezetett.
12 22 MISKOLCI JOGI SZEMLE 12. évfolyam (2017) 2. különszám feladatának, azaz biztosítani tudja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során.
AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA Az Európai Unió Bírósága a hét uniós intézmény egyike. Három igazságszolgáltatási fórum alkotja: a Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék. Az Európai Unió igazságszolgáltatásért
C A Közszolgálati Törvényszék igazságügyi statisztikái
Igazságügyi statisztikák Közszolgálati Törvényszék C A Közszolgálati Törvényszék igazságügyi statisztikái A Közszolgálati Törvényszék tevékenysége általában Érkezett ügyek 1. Érkezett, befejezett és folyamatban
Az Európai Unió egyéb intézményeiről
Az Európai Unió egyéb intézményeiről 2018. 11. 22. Az Európai Unió Bírósága történet 1951. április 18. Montánunió Bírósága 1952. július 23-án hatályba lépett ESZAK-Szerződés alapján a Bíróság Luxembourgban
C A Közszolgálati Törvényszék igazságügyi statisztikái
Igazságügyi statisztikák Közszolgálati Törvényszék C A Közszolgálati Törvényszék igazságügyi statisztikái A Közszolgálati Törvényszék tevékenysége általában Érkezett ügyek 1. Érkezett, befejezett és folyamatban
AzEurópaiUnió Tanácsa Brüsszel,2014.október17. (OR.fr) LIMITE. FEDŐLAP VaszílioszSzkúrisz,azEurópaiUnióBíróságánakelnöke
ConseilUE AzEurópaiUnió Tanácsa Brüsszel,2014.október17. (OR.fr) Intézményközireferenciaszám: 2011/0901B(COD) 14448/14 LIMITE PUBLIC JUR733 COUR41 INST521 CODEC2044 FEDŐLAP Küldi: Azátvételdátuma: Címzet:
C A Közszolgálati Törvényszék igazságügyi statisztikái
C A igazságügyi statisztikái A tevékenysége általában. Befejezett, érkezett és folyamatban maradt ügyek (2005 2006) Érkezett ügyek 2. Az ügyeknek a főbb alperes intézmények szerinti százalékos megoszlása
C Az Elsőfokú Bíróság igazságügyi statisztikái
C Az igazságügyi statisztikái Az tevékenysége általában 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2 26) Érkezett ügyek 2. Az eljárások jellege (2 26) 3. A kereset jellege (2 26) 4. A kereset
C Az Elsőfokú Bíróság igazságügyi statisztikái
C Az igazságügyi statisztikái Az tevékenysége általában 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2004 2008) Érkezett ügyek 2. Az eljárások jellege (2004 2008) 3. Akereset jellege (2004 2008)
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
C A Törvényszék igazságügyi statisztikái
C A igazságügyi statisztikái A tevékenysége általában Érkezett ügyek 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2007 2011) 2. Az eljárások jellege (2007 2011) 3. A kereset jellege (2007 2011)
C A Törvényszék igazságügyi statisztikái
C A igazságügyi statisztikái A tevékenysége általában Érkezett ügyek 1. Érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyek (2006 2010) 2. Az eljárások jellege (2006 2010) 3. A kereset jellege (2006 2010)
AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
6.3.2019 A8-0435/6 Módosítás 6 Danuta Maria Hübner az Alkotmányügyi Bizottság nevében Jelentés A8-0435/2018 Mercedes Bresso, Rainer Wieland A személyes adatok védelme az európai parlamenti választásokkal
*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0298(NLE)
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 26.10.2012 2012/0298(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET a pénzügyi tranzakciós adó létrehozása területén folytatott megerősített együttműködésre való
Az Európai Unió elsődleges joga
NKE Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések Költségvetési Szerződéseket (Budgetary Treaties).
1/2016. sz. vélemény
1/2016. sz. vélemény (az EUMSZ 325. cikke alapján) a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Felügyelő Bizottságának titkársága tekintetében történő módosításáról szóló
EU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA 7. ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSMÓDOSÍTÁS-TERVEZET A 2005-RE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 5.9.2005 COM(2005)419 végleges 7. ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSMÓDOSÍTÁS-TERVEZET A 2005-RE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ ÁLTALÁNOS BEVÉTELI KIMUTATÁS SZAKASZONKÉNTI
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.17. COM(2016) 400 final 2016/0186 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre szóló uniós
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 113 final 2016/0064 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)
Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 772 végleges 2010/0372 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 378/2007/EK tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretébe tartozó
SN 1316/14 tk/anp/kb 1 DG D 2A LIMITE HU
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. január 30. (05.02) (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2013/0268 (COD) SN 1316/14 LIMITE FELJEGYZÉS Tárgy: Az Európai Parlament és a Tanács /20../EU rendelete
ISSN 1831-8509 AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA. Éves jelentés
ISSN 8-809 AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA Éves jelentés 0 AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA ÉVES JELENTÉS 0 Az Európai Unió Bírósága, az Európai Unió Törvényszéke és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke tevékenységének
ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
***I JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 2012/0165(COD) 7.9.2012 ***I JELENTÉSTERVEZET a 2003/17/EK tanácsi határozatnak az alkalmazási időszak meghosszabbítása, az egyik
***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 6.7.2016 EP-PE_TC1-COD(2016)0064 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2016. július 6-án került elfogadásra
PE-CONS 56/1/16 REV 1 HU
EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Strasbourg, 2017. február 15. (OR. en) 2016/0218 (COD) LEX 1718 PE-CONS 56/1/16 REV 1 COWEB 151 WTO 354 CODEC 1855 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.12.2018 EP-PE_TC1-COD(2018)0371 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2018. december 11-én került
Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez
Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
Bevezetés. (EU, Euratom) 2015/2422 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 341., december 24., 14. o.) Az Európai Unió Bírósága
Az Európai Unió Bírósága Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról szóló, 2015. december 16-i (EU, Euratom) 2015/2422 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének
10729/16 ADD 1 ktr/pu/ia 1 DGB 2C
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 22. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2012/0267 (COD) 10729/16 ADD 1 TERVEZET A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy: PHARM 44 SAN 285 MI 479 COMPET 403 CODEC 978
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai
5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final 2011/0103 (NLE) Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról; valamint megállapodás alkalmazásáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.14. COM(2016) 798 final 2016/0399 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró,
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.26. COM(2014) 386 final 2014/0197 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz
ismételten megszilárdítja és elmélyíti ezt a védelmet, amelynek alapköveit az ítélkezési gyakorlat több mint negyven évvel ezelőtt tette le 2.
Az Európai Unió Bíróságának vitairata az Európai Uniónak az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez való csatlakozásával kapcsolatban 1 Az Európai Tanács által 2009.
Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról
Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) módosítása Meghatározásra
A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
Beszámoló az EU Jogot Oktatók Első Találkozójáról
Beszámoló az EU Jogot Oktatók Első Találkozójáról Miskolci Egyetem 2012. május 3. 1 2012. május 3-án került megrendezésre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán az EU Jogot Oktatók Első Találkozója
***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2006/0008(COD) 26.1.2009 ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet
99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8
99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 24. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. március 24. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0033 (NLE) 7667/17 MOG 21 IRAQ 2 CFSP/PESC 295 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. március 20. Címzett:
EURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Költségvetési Bizottság 23.10.2014 2014/2053(BUD) JELENTÉSTERVEZET az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre vonatkozó, 4/2014. számú költségvetés-módosítási tervezetéről (III.
AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK ALAPOKMÁNYA ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA
AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK ALAPOKMÁNYA ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA EUB EJEB Luxembourg Európai Unió 28 tagállam EUB Jogviták: Bizottság tagállamok nemzeti bíróságok Strasbourg EJEB Európa Tanács 47 tagállam
Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a 974/98/EK rendeletnek az euró Lettországban való bevezetése tekintetében történő módosításáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 337 final 2013/0176 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 974/98/EK rendeletnek az euró Lettországban való bevezetése tekintetében történő módosításáról HU
EURÓPAI KÖZPONTI BANK
C 213/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.7.20. III (Előkészítő jogi aktusok) EURÓPAI KÖZPONTI BANK EURÓPAI KÖZPONTI BANK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2011. március 11.) a Saint-Barthélemy francia
(Tájékoztatások) A BÍRÓSÁG A BIRÓSÁG TÁJÉKOZTATÓ. A nemzeti bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásról (2005/C 143/01)
2005.6.11. C 143/1 Az Európai Unió Hivatalos Lapja HU I (Tájékoztatások) A BÍRÓSÁG A BIRÓSÁG Értesítés A nemzeti bíróságok az illetékes nemzeti hatóságok közvetítésével 1996-ban megkapták a Bíróság előtti
***I JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 21.6.2012 2012/0049(COD) ***I JELENTÉSTERVEZET az irodai berendezésekre vonatkozó európai uniós energiahatékonysági címkézési programról
11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. október 4. (11.10) (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2010/0197 (COD) 11917/1/12 REV 1 ADD 1 WTO 244 FDI 20 CODEC 1777 PARLNAT 324 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:
1. A Fővárosi Bíróság személyi feltételeinek alakulása 2010-ben 2.1. A bíróság személyi feltételeit bemutató adatok
1. A Fővárosi Bíróság személyi feltételeinek alakulása 2010-ben 2.1. A bíróság személyi feltételeit bemutató adatok Az FB létszámhelyzetét 2010. évben az alábbi adatok reprezentálják: Bírák Titkárok Fogalmazók
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 6. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2014. október 6. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2012/0134 (NLE) 11667/12 PECHE 237 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai
Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.
A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 673/2014 RENDELETE (2014. június 2.) a közvetítő testület, valamint annak eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/26)
L 179/72 AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 673/2014 RENDELETE (2014. június 2.) a közvetítő testület, valamint annak eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/26) AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.4.1. COM(2011) 167 végleges 2009/0059 (COD) A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (7) bekezdésének c) pontja alapján az iparosodott
Jelentés Mercedes Bresso, Rainer Wieland Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállása és finanszírozása
11.4.2018 A8-0373/ 001-016 MÓDOSÍTÁSOK 001-016 előterjesztette: Alkotmányügyi Bizottság Jelentés Mercedes Bresso, Rainer Wieland A8-0373/2017 Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok
Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.1. COM(2016) 354 final 2016/0163 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.14. COM(2015) 430 final 2015/0193 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.6.2006 COM(2006) 320 végleges 2006/0109 (CNS) 2006/0110 (CNB) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK az
6834/17 ADD 1 ea/adt/kz 1 GIP 1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. március 16. (OR. en) 6834/17 ADD 1 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: PV/CONS 9 TRANS 87 TELECOM 51 ENER 95 Az Európai Unió Tanácsának 2017. február 27-én Brüsszelben tartott
A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.19. C(2017) 3982 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2017.6.19.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről
EURÓPAI KÖZPONTI BANK
2009.5.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 106/1 I (Állásfoglalások, ajánlások és vélemények) VÉLEMÉNYEK EURÓPAI KÖZPONTI BANK AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE (2009. április 20.) a tagállamok fizetési
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 5. (OR. en) Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. június 5. (OR. en) 9431/15 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2015. június 4. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU
Előszó. V. Skouris A Bíróság elnöke
Előszó 2013-ban az Európai Unió Bírósága igazságszolgáltatási tevékenységének üteme jelentősen fokozódott. Egyrészt az Unió igazságszolgáltatási rendszerében a beérkezett ügyek száma a létrehozatala óta
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 12. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 12. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0258 (NLE) 12042/16 TRANS 335 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült
A SZUBSZIDIARITÁS ELVE
A SZUBSZIDIARITÁS ELVE Az Unió nem kizárólagos hatáskörei vonatkozásában a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződésben foglalt elve meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az Unió rendelkezik
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 7. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0346 (NLE) 14116/16 COEST 289 WTO 316 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 31. Címzett: Biz.
A GÉPJÁRMŰVEKKEL FOGLALKOZÓ MŰSZAKI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG VÁLLALKOZÁSPOLITIKAI FŐIGAZGATÓSÁG Egységes piac, fogyasztási cikkekre vonatkozó jogszabályok és azok végrehajtása Gépjárműipar MŰSZAKI BIZOTTSÁG GÉPJÁRMŰVEK ENTR/1722/02-EN Brüsszel,
Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében
Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 19. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 19. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0160 (NLE) 11431/17 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. július 19. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az
***I JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2014/0202(COD) 6.1.2015 ***I JELENTÉSTERVEZET a 604/2013/EU rendeletnek a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó családtaggal,
A két póttag ideiglenesen helyettesíti a Felülvizsgálati Testület tagjait azok ideiglenes
Felhívás szándéknyilatkozat benyújtására az Európai Központi Bank (Frankfurt am Main, Németország) Felülvizsgálati Testületének tagjaként kijelölendő külső szakértő számára 1. Bevezetés Az 1024/2013/EU
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.4.16. COM(2012) 172 final 2012/0085 (COD) C7-00102/12 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Bangladesből származó rizs behozataláról HU HU INDOKOLÁS 1.
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.11.13. COM(2018) 744 final 2018/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/XXX irányelvvel módosított]
c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok
c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok 1. Békítő bíróság A békítő bíróság a polgárokhoz legközelebb álló bíróság. Az Alkotmány rendelkezésének megfelelően tagjait a király nevezi ki.
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.4. COM(2018) 784 final 2018/0403 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi
EURÓPAI PARLAMENT * JELENTÉSTERVEZET. Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS)
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2009/0014(CNS) 25.3.2009 * JELENTÉSTERVEZET Az Európai Közösség és Barbados közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok
A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET
A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET Ez idáig öt többéves pénzügyi keretet alakítottak ki. A Lisszaboni Szerződés a többéves pénzügyi keretet intézményközi megállapodásból jogilag kötelező erejű aktussá változtatta.
KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
Európai Parlament 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.1.2016 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Thierry Paquet belga állampolgár által benyújtott 1759/2013. számú petíció az önkéntes tűzoltók belgiumi helyzetéről
Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. március 20. (OR. hu) 12981/17 ADD 1 DCL 1 FDI 25 WTO 229 A MINŐSÍTÉS FELOLDÁSA A dokumentum száma: Dátuma: 2018. március 1. Új státusz: Tárgy: 12981/17 ADD 1 RESTREINT
1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége).
AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2013. JANUÁR 21-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 2/2013. (I. 21.) OBT határozat az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az eljáró bíróság kijelöléséről
A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek október 16-i levele az Európai Parlament elnökének
A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek 2012. október 16-i levele az Európai Parlament elnökének Fordítás A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségei mai üléseiken megvizsgálták az Európai Uniós
ÉVES JELENTÉS 2004 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BÍRÓSÁGA. Az Európai Közösségek Bírósága és Elsőfokú Bírósága tevékenységének áttekintése.
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BÍRÓSÁGA ÉVES JELENTÉS 2004 Az Európai Közösségek Bírósága és Elsőfokú Bírósága tevékenységének áttekintése Luxembourg, 2005 www.curia.eu.int Az Európai Közösségek Bírósága L-2925
ECB-PUBLIC. 1. Bevezetés
HU ECB-PUBLIC Felhívás szándéknyilatkozat benyújtására az Európai Központi Bank (Frankfurt am Main, Németország) felülvizsgálati testületének póttagjaiként kinevezendő külső szakértők számára 1. Bevezetés
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.19. COM(2016) 477 final 2016/0229 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendeletnek az Unió vámterületét
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.17. COM(2016) 508 final 2016/0248 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) mellékleteinek
Javaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.4. COM(2013) 718 final 2013/0341 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelet
MELLÉKLET. a következőhöz: A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.26. COM(2014) 295 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru között létrejött
2011.2.28. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 55/13
2011.2.28. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 55/13 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 182/2011/EU RENDELETE (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési
EU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.
EU közjog dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia 2017. október 2. I. Az Európai Unió Tanácsa II. A Tanács feladatai III. Coreper I. Az Európai Unió Tanácsa I. Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok 1-1 miniszteri
***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 2006/0196(COD) 24.10.2007 ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA a Tanács közös álláspontja a 97/67/EK irányelv közösségi postai szolgáltatások
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és