ÜZLETI TERV január

Átírás

1 ÜZLETI TERV. január Készítette: Czentár László ügyvezető Páty,. január 23. Jóváhagyó: a tulajdonos, Páty Község Önkormányzat Képviselő testülete

2 ELŐTERJESZTÉS a PVK. évi üzleti tervének bemutatására Tartalom 1 Vezetői összefoglaló A tervezés során általánosan alkalmazott megfontolások A költségek Bevételek Személyi költségek és ráfordítások A PVK terveinek összefoglaló bemutatása Az üzletágak áttekintése Vízellátás Csatornaszolgáltatás és szennyvíztisztítás Nem vezetékes szennyvízszállítás Vállalatirányítás

3 1 Vezetői összefoglaló A Pátyi Vagyonkezelő és Közműüzemeltető Kft mint gazdálkodó szervezet évről évre a tulajdonos, azaz Páty Község Önkormányzata által jóváhagyott üzleti terv alapján gazdálkodik. A most kezdődött gazdasági év a korábbiaknál talán több szakmai és gazdasági bizonytalanságot, kockázatot tartalmaz. A december 29-én elfogadott víziközmű-szolgáltatósról szóló törvény (a továbbiakban: Vksz tv) rendelkezései értelmében a tevékenység ellenőrzése és az azzal kapcsolatos hatáskörök fokozatosan el fognak kerülni az önkormányzattól és átkerülnek az állami szervezetekhez. A november 26-án elfogadott évi CLXXXV tv a hulladékról hatálya alól kikerült a települési folyékonyhulladék kezelés és átkerült a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény hatálya alá. Ezzel együtt nem csak a jogág, ahová tartozik, hanem az elnevezése és a kezelésével kapcsolatos szabályozás is változott. Erre az érintett üzletág bemutatásánál térünk vissza részletesen. A november 23-án elfogadott évi CLXVIII. törvény A közművezetékek adójáról jelentős többletterhet ró a közműveket üzemeltető vállalkozásokra. A PVK-nak meg kell találnia a módját, hogy ne kelljen az önkormányzatnak erőn felül finanszíroznia a közszolgáltatást, az elkövetkező gazdasági évben maradjon meg a megszokott ellátási színvonal, maradjon vonzó a cég a évtől kötelező beolvadás leghatékonyabb és a tulajdonos önkormányzat érdekeit a legmesszebbmenőkig kielégítő szolgáltatás átadás bármilyen módjának végrehajtására. 1.1 A tervezés során általánosan alkalmazott megfontolások A költségek E tekintetben a KSH előrejelzése alapján 5,5 %-os inflációs rátával számolunk. Ez alól két kivétel van. 1. a ÉDV Zrt.-től vásárolt víz egységára, hiszen azt a Vksz tv értelmében változatlan nominálértéken kell átadnia a PVK számára, 2. Az eszközhasználati díj, melynek pontos értékét nem adta meg az üzleti terv leadásáig a Hivatal, ezért a évi 70 millió Ft-tal számoltunk Bevételek Itt is alapelv, hogy a Vksz tv előírásai alapján kell eljárni. Ez pedig a PVK számára és erről rendelkezésünkre áll a Pest Megyei Kormányhivatal írásos állásfoglalása is saját hatáskörben 4,2 %-os díjemelést hajthat végre a víziközmű-szolgáltatások tekintetében. Azonban az üzleti terv jelen, módosított változatában a társaság nem hajt végre díjemelést a. évre. Az egyéb tevékenységek díjmegállapítására vonatkozó szabályozást nem tartalmaznak a jogszabályok Személyi költségek és ráfordítások Bértömeg tekintetében 5 %-os béremeléssel számolunk, amely tekintetbe véve KSH előrejelzést nem tekinthető elrugaszkodottnak. 2 A PVK terveinek összefoglaló bemutatása A Társasság eredményessége a tervek szerint el fog maradni a évitől. A kivonatos eredménykimutatást az 1. sz. táblázatban mutatjuk be: 3

4 1. táblázat a PVK Kft eredményterve (Ft) összesen vízellátás csatornaszolgáltatás szippantás központi tevékenység 0 vízellátás csatornaszolgáltatás szippantás központi tevékenység vízellátás csatornaszolgáltatás szippantás központi tevékenység vízellátás csatornaszolgáltatás szippantás központi tevékenység vízellátás csatornaszolgáltatás szippantás központi tevékenység pénzügyi műveletek eredménye vízellátás 0 csatornaszolgáltatás 0 szippantás 0 központi tevékenység vízellátás csatornaszolgáltatás szippantás központi tevékenység Az eredmény ilyen mértékű romlásának az okai a következők: 1. Árbevétel csökkenés. Összességében 22 millió Ft-tal csökken az árbevétel mivel 1.1. a 2012-be elnyert 46 milli Ft-tal szemben csak 38 milliót terveztünk be állami árkiegészítés címén 4

5 1.2. Mivel az ELNYERT KEOP pályázat miatt az Önkormányzat nem kívánja az eszközhasználati díjat a vákuumos rendszer kiváltására felhasználni és ezen a jogcímen visszajuttatni a PVK-nak, ezért karbantartásra és állagmegőrzésre és a hálózat egyéb fejlesztésére 40 millió Ft-ot terveztünk be A két árbevétel kiesés hatása együtt 38 millió Ft. 2. Költségnövekedés: 2.1. A legmarkánsabban megjelenő tétel a közműadó. Ennek értéke éves szinten 17,7 millió Ft A jelentős kintlévőségek behajtására fordítani kívánt költség 3,5 millió Ft 2.1 Az üzletágak áttekintése A PVK Kft tevékenyégét négy egymástól jól elkülöníthető területre lehet bontani ezek a következők: 1. Vízellátás 2. Csatornaszolgáltatás és szennyvíztisztítás 3. Nem vezetékkel történő szennyvízszállítás 4. Vállalatirányítás Ezek közül az első három bevételtermelő, a negyedik jellegéből adódóan nem. A következőkben a fenti tevékenységek szerinti csoportosításban mutatjuk be a tervet Vízellátás A PVK nem rendelkezik saját víztermelő bázissal. A település számára a vizet az Észak-Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-től (a továbbiakban: ÉDV) vásárolja. Emiatt kitettsége és a függősége nagy. A vásárolt víz az összehasonlító adatok szerint meglehetősen magas még akkor is, ha a szerződés szerint évi m3 vásárolt víz felett 50 % kedvezményt kap a PVK. 2. táblázat: vízellátás termelési adatok vízellátás megnevezés terv vásárolt vízmennyiség (m3) értékesített lakossági vízmennyiség (m3) értékesített közületi vízmennyiség (m3) felhasznált villamos energia (kwh) gázolajfelhasználás gépjárművek (l) gázolajfelhasználás munkagépek (l) 201 vegyszerfelhasználás (kg) 0 vegyszer 1 0 vegyszer 2 0 vízóra cserék száma (db) 960 vízbekötéssel rendelkező lakossági ügyfelek (db) vízbekötéssel rendelkező közületi ügyfelek (db) 118 egy háztartás átlagos vízfogyasztása (m3/hó) 8 egy közület átlagos vízfogyasztása (m3/hó) 24 a vízellátó hálózat hossza (m)

6 A településen a vásárolt és az értékesített vízmennyiség közötti különbözet (hálózati veszteség) 2012-ben 32 %-os volt. A hálózati veszteség okait több területen kell keresni. Egyik ok, hogy a ÉDV több esetben túltöltötte a víztárolókat és a többletvíz e túlfolyókon egyszerűen elfolyt. Számos vízhálózati meghibásodást tártunk fel, melyeket kijavítva tovább tudtuk csökkenteni a veszteséget. Emellett azonban egyik fontos feladata reálisan felbecsülni és minél több helyen feltárni a vízlopásokat. Erre a kiválóan működő VIZINFO szoftvertámogatásra épülő adatbányászat és számos terepi ellenőrzés jelenthet megoldást. A. évre a veszteség 30 %-os csökkentésével tervezünk. A társasság a vízellátás terén nem tervez semmilyen komolyabb változtatást a szokásos üzemmeneten - ban. Nem lehet jelentős ellátási területnövekedéssel sem számolni. A vízellátás eredménykimutatását a 3. sz. táblázat mutatja be 3. táblázat: a vízellátás üzletág eredményterve (Ft) aránya a teljes költséghez vízellátás % aránya az üzletági árbev-hez vízellátás % 47% vízellátás % 26% vízellátás % 9% vízellátás % 2% pénzügyi műv. eredménye vízellátás 0 0% 0% vízellátás % 16% Itt relatíve kismértékben csökkentett eszközhasználati díjelvonásnak köszönhetően az árbevétel alig csökken. Azonban az üzletágat érintő közműadó mintegy 8 millió Ft értékben növeli a közvetett költségeket Csatornaszolgáltatás és szennyvíztisztítás A csatornaszolgáltatásba mintegy 900 háztartással kevesebb fogyasztó van regisztrálva a PVK nyilvántartásában. Azonban a tevékenység sokkal költségesebb, mint a vízellátás elsősorban a tisztítás, de emellett a csatornahálózat üzemeltetési és karbantartási igényeire. 6

7 4. táblázat: a csatornaszolgáltatás és szennyvíztisztítás termelési adatai megnevezés terv tisztított lakossági szennyvízmennyiség (m3) tisztított közületi szennyvízmennyiség (m3) felhasznált villamos energia (kwh) 288 gázolajfelhasználás gépjárművek (l) gázolajfelhasználás munkagépek (l) vegyszerfelhasználás (kg) vegyszer0 576 vegyszer vgyszer termelődött iszap (t) 396 csatornabekötéssel rendelkező lakossági ügyfelek (db) csatornabekötéssel rendelkező közületi ügyfelek (db) 79 egy háztartás átlagos szennyvíztermelése (m3/hó) 7,77 egy közület átlagos szennyvíztermelése (m3/hó) 39,35 csatornahálózat hossza A csatornaszolgáltatás és szennyvíztisztítás eredménytervét a 4. sz. táblázat mutatja be 5. táblázat: a csatornaszolgáltatás és szennyvíztisztítás eredményterve (Ft) csatornaszolgáltatás aránya a teljes költséghez aránya az üzletági árbev-hez csatornaszolgáltatás % 31% csatornaszolgáltatás % 29% csatornaszolgáltatás % 26% csatornaszolgáltatás % 4% pénzügyi műv. eredménye csatornaszolgáltatás 0 0% 0% csatornaszolgáltatás % 10% 7

8 Az árbevétel kiesés oka az eszközhasználati díjjal szemben 2012-ben elszámolt saját rezsis munkák (és ebből is a fő tétel a vákuumos rendszer kiváltását ellentételező bevétel) elmaradása a tervezett KEOP pályázat miatt és a díjkiegészítő állami támogatás üzletágat érintő 4,5 millió Ft-os csökkenése. A dologi költségek között szerepeltetjük a fizetendő közműadót, mely mintegy 8 millió Ft-os többletköltséget eredményez. E két tényező együttes hatása, hogy az üzletági eredmény majdnem a harmadára csökken Nem vezetékes szennyvízszállítás. Ez az üzletág marginálisnak tekinthető a PVK-ban. Azonban év tapasztalatai azt mutatják és ezt valószínűleg a historikus elemzések is alá tudnák támasztani, hogy a tevékenység nem tarja el önmagát. Ennek okai, hogy a szolgáltatás volumene is és a hozzá tartozó díj is nagyon alacsony. Ahhoz, hogy rentábilis legyen, szükséges lenne díjat jelentős mértékben megemelni és a szállított mennyiséget növelni. 6. táblázat: a nem vezetékes szennyvízelvezetés termelési adatai megnevezés terv keletkező mennyiség lakosság (m3) számlázandó mennyiség közület (m3) 0 szállítandó mennyiség (m3) üzemanyag felhasználás (l) Figyelmet érdemel, hogy a nem csatornázott ingatlanok körében a keletkezett szennyvízmennyiség messze meghaladja a ténylegesen kezelésre kerülőt Ennek két következménye van. Az egyik, hogy azok a lakosok, akik nem szállíttatják el a vízhasználatuk eredményeként keletkezett szennyvizet, azok szennyezik a közvetlen lakókörnyezetüket, a másik, hogy nem vállalnak szerepet a nem vezetékes szennyvízelvezetés céljából fenntartott erőforrások költségeinek viselése terén. Érdemes megfontolni, hogy vagy megszűnteti ezt a tevékenységét a PVK, vagy csatornaszolgáltatással megegyező elszámolási rendszert vezet be. 7. táblázat: a nem vezetékes szennyvízelvezetési üzletág eredményterve (Ft) szippantás aránya a teljes költséghez aránya az üzletági árbev-hez szippantás % 103% szippantás % 18% szippantás % 183% szippantás % 30% pénzügyi műv. eredménye szippantás 0 0% 0% szippantás % -234% 8

9 2.1.4 Vállalatirányítás Ezen a területen nem beszélhetünk önálló üzletágról, azonban annak érdekében, hogy az egyes termelő területek hatékonyságát meg tudjuk ítélni, célszerű elkülönítetten kezelni. A vállalatirányítás nem bevételszerző tevékenység. E területre azokat a költségeket számoljuk el, amelyek nem kapcsolhatóak, vagy oszthatóak fel közvetlenül egy üzletághoz sem (kintlévőség kezelés, engedélyek, jogi ügyek, eljárások lefolytatása, bankköltségek, cégképviselet, cégadminisztráció, munkaügyek, stb.) A vállalatirányítás eredménytervét a 8. sz. táblázat mutatja be. 8. táblázat: A vállalatirányítás eredményterve (Ft) aránya a teljes költséghez központi tevékenység 0 központi tevékenység % központi tevékenység % központi tevékenység % központi tevékenység % pénzügyi műv. eredménye központi tevékenység % központi tevékenység % A közvetlen és személyi költségeknél megfigyelhető tervezett megtakarítások mellett jelentős költségnövekedés a közvetett költségeknél észlelhető. Ennek oka, hogy a kintlévőség kezelésre kíván a vállalatvezetés fókuszálni. A 4/. (I. 30.) sz. határozattal a Páty Község Önkormányzata Képviselő Testülete elfogadta Páty,.I.30. 9