Az Ön szociális biztonsági jogai. Litvániában

Átírás

1 Az Ön szociális biztonsági jogai Litvániában

2 A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat..részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért. Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett július 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás... 5 Általános tudnivalók... 5 A szociális védelem szerkezete... 5 Finanszírozás... 6 II. fejezet: Egészségügyi ellátások... 7 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra?... 7 Finanszírozott ellátások... 7 Az egészségügyi ellátások igénybevétele... 8 III. fejezet: Táppénz... 9 Mikor jogosult táppénzre?... 9 Finanszírozott ellátások... 9 A táppénz igénybevétele...10 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások...11 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra?...11 Finanszírozott ellátások...11 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele...12 V. fejezet: Rokkantsági ellátások...13 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra?...13 Finanszírozott ellátások...14 A rokkantsági ellátások igénybevétele...15 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások...16 Mikor jogosult öregségi ellátásokra?...16 Finanszírozott ellátások...16 Az öregségi ellátások igénybevétele...17 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások...18 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?...18 Finanszírozott ellátások...19 A hozzátartozói ellátások igénybevétele...19 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások...20 Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra?...20 Finanszírozott ellátások...21 Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele...22 IX. fejezet: Családi ellátások...23 Mikor jogosult családi ellátásokra?...23 Finanszírozott ellátások...23 A családi ellátások igénybevétele...24 X. fejezet: Munkanélküliség...25 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra?...25 Finanszírozott ellátások...26 A munkanélküli-ellátások igénybevétele...27 XI. fejezet: Minimumjövedelem...28 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra?...28 Finanszírozott ellátások...29 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele...30 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás...31 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?...31 Finanszírozott ellátások július 3

4 Tartós ápolás-gondozás igénybevétele...32 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok július 4

5 I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás Általános tudnivalók A litván szociális biztonsági ellátások a következő kockázatokra terjednek ki: egészségügyi ellátás, betegellátás, anyasági (apasági) ellátások; munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések; haláleseti juttatások; rokkantsági nyugdíj; öregség, korkedvezményes nyugdíj, túlélő hozzátartozói nyugdíj; munkanélküliség; családi ellátások. A szociális biztonsági rendszer igénybevételének elsődleges feltétele, hogy az érintett munkavállaló legyen, vagy ha nem az, akkor fizesse a hozzájárulást. A Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium égisze alatt működő Nemzeti Társadalombiztosítási Alap és helyi kirendeltségei e személyeket felveszik a társadalombiztosítási jegyzékbe. A litván szociális biztonsági rendszer valamennyi ága kötelező a munkavállalók számára, az önálló vállalkozóknak azonban csak bizonyos ágak (nyugdíj és egészségügyi ellátás, anyasági (apasági) ellátások) kötelezők. Ez utóbbiak önkéntes alapon csatlakozhatnak más ágakhoz is. Az önálló vállalkozókat hivatalból nem fedezi betegbiztosítás (de biztosíthatják magukat, ha önkéntes betegbiztosítást fizetnek). Nem terjed ki rájuk hivatalból a munkahelyi baleseti, foglalkozási megbetegedési és munkanélküli-biztosítás, az alapés kiegészítő nyugdíjra azonban automatikusan jogosultak, kivéve az egyéni üzleti licencek önálló tulajdonosait, akik csak az alapnyugdíjra jogosultak. A betegbiztosítás (alapvetően a természetbeni ellátások, nem a pénzbeli betegbiztosítási ellátások) minden lakos számára kötelező. A nyugdíjbiztosítási és betegbiztosítási rendszer más a munkavállalók és az önálló vállalkozók számára (az ellátási rendszer mindenkinek azonos, de a járulékfizetés mértéke eltérő). A szociális védelem szerkezete Litvániában a szociális biztonsági rendszert az alábbi főbb intézmények működtetik: a Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Minisztérium (Socialinės apsaugos ir darbo ministerija), melynek feladata a hatékony, az Európai Unió szabályainak megfelelő szociális támogatási, társadalombiztosítási és munkanélküli-biztosítási rendszer létrehozása és végrehajtása a litvániai lakosok szociális biztonságának javítása érdekében. A minisztérium dolgozza ki a szociális biztonsággal összefüggő politikákat és jogszabálytervezeteket (kivéve az egészségügyi ellátással kapcsolatosakat); a Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium égisze alatt működő Nemzeti Társadalombiztosítási Alap (Valstybinio socialinio draudimo fondo valdyba prie Socialinės apsaugos ir darbo ministerijos, SoDra) és helyi kirendeltségei felelősek valamennyi biztosítási rendszerért, azaz a nyugdíjbiztosítási, a betegbiztosítási és anyasági biztosítási (pénzbeli ellátások), a munkahelyi baleseti és a foglalkoztatási július 5

6 megbetegedési biztosítási rendszerekért; a Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium égisze alatt működő Nemzeti Társadalombiztosítási Alap felel továbbá valamennyi rendszerben a járulékok beszedéséért és azoknak a Nemzeti Egészségbiztosítási Pénztárba (Valstybinė ligonių kasa), a Litván Munkaügyi Központba (Lietuvos darbo birža) és a magánnyugdíjpénztárakba történő továbbításáért; a Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium égisze alatt működő Litván Munkaügyi Központ (Lietuvos darbo birža prie Socialinės apsaugos ir darbo ministerijos) és helyi kirendeltségei felelősek a munkanélküliség elleni aktív és passzív intézkedések megtételéért; a települési szociális segélyezési irodák felelősek a nem biztosítási ellátások legtöbbjéért (családi ellátások, haláleseti juttatások és szociális szolgáltatások); az egészségügyi rendszert az Egészségügyi Minisztérium (Sveikatos apsaugos ministerija) és az Egészségügyi Minisztérium égisze alatt működő Nemzeti Betegbiztosítási Alap (Valstybinė ligonių kasa prie Sveikatos apsaugos ministerijos) működteti. Az egészségügyi ellátás tekintetében az Egészségügyi Minisztérium látja el az államigazgatási feladatokat és megvalósítja a kapcsolódó nemzeti szakpolitikát is. Az Egészségügyi Minisztérium égisze alatt működő Országos Egészségbiztosítási Pénztár hajtja végre a kötelező betegbiztosítási alap költségvetését, a Területi Betegbiztosítási Alapon (teritorinės ligonių kasos) keresztül megtéríti a betegbiztosítási intézményeknek a biztosítottak részére nyújtott szolgáltatásokat (természetbeni betegségi és anyasági ellátások), valamint ellenőrzi az egészségügyi ellátási szolgáltatások minőségét. Finanszírozás A litván szociális biztonsági rendszereket alapvetően (a biztosítottak és munkáltatók által fizetett) járulékokból és adóból finanszírozzák. A munkáltató által fizetett, minden kockázatra (kivéve a munkahelyi baleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket) kiterjedő alapjárulék a bruttó jövedelem 30,8%-a, a munkavállaló által fizetett alapjárulék pedig 9%. Így a minden kockázatra (kivéve a munkahelyi baleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket) kiterjedő összes járulék 39,8%. A lakosság bizonyos kategóriái nevezetesen a gyermekek hozzájárulását az állam fedezi (részleges részvétel a finanszírozásban). A litván jog értelmében a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozóan a kizárólag a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulékok különböznek a különféle ágazatok kockázati szintjének megfelelően. Az összeg 0,18 és 1,8% között változik, és a havi bruttó jövedelem alapján számítják ki. A haláleseti juttatások és a családi ellátások nem járulékfizetésen alapulnak. Azok a Litvániában lakóhellyel rendelkező személyekre alkalmazandó általános rendszer részét képezik július 6

7 II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? A sürgősségi egészségügyi ellátást minden litvániai lakóhellyel rendelkező személynek biztosítják. A biztosítottak jogosultak az egyéb egészségügyi ellátási szolgáltatásokra, mivel a kezelési költségek nagy részét a biztosítás fedezi. A kötelező járulékokat nem fizető, az állam által nem biztosított személyeknek saját maguknak kell fedezniük a kezelések költségeit. A kötelező biztosításon felül betegbiztosítás is köthető. Finanszírozott ellátások A következő ellátások költségeit a kötelező betegbiztosítás költségvetése fedezi: gyógyászati jellegű orvosi ellátás; orvosi rehabilitáció; ápolói gondozás; az egyéni egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó szociális szolgáltatások; egyéni egészségügyi vizsgálatok. Az orvosi ellátás általában ingyenes. Az egészségügyi ellátáson belül bizonyos, jegyzékbe szedett díjakat teljes mértékben a biztosítottnak kell fedeznie. Ilyen például a művi terhességmegszakítás (kivéve, ha orvosi indikációra történik), az oszteopátia és a plasztikai sebészet. A felnőttek fogászati ellátása részben (önrész fizetése mellett), a 18 év alatti gyermekeké teljesen ingyenes. A műfogsor költségeit megtérítik a fogyatékkal élő személyeknek és a nyugdíjasoknak. A hivatalos listán szereplő gyógyszerészeti termékeket teljes egészében térítik a következők számára: 18 év alatti gyermekek; azok a keresőképtelenné nyilvánított vagy a nyugdíjkorhatárt elért személyek, akik esetében megállapítást nyer, hogy jelentős mértékű sajátos szükségletekkel rendelkeznek. Bizonyos (külön jegyzékben felsorolt) betegségekben szenvedő betegek esetében a térítés aránya 100%, 90%, 80% vagy 50% is lehet. A nyugdíjasok, a 2. rokkantsági csoportba tartozók vagy a legalább 60 70%-kal csökkent keresőképességű személyek és a szociális segélynyugdíjban (Šalpos pensija) részesülő személyek 50%-os térítésmentességben részesülnek. A kórházi ellátásban részesülő biztosítottak esetében a gyógyszerek árát a kórházi kezelés referenciaárába beszámítják. A Nemzeti Betegbiztosítási Alap (Valstybinė ligonių kasa) által vásárolt protézisek, mesterséges szemlencsék és hallókészülékek a biztosítottak számára ingyenesek. A felkínálttól eltérő modellt igénylő személynek azonban azt teljes egészében ki kell fizetnie. A Nemzeti Egészségbiztosítási Pénztár a biztosítottak részére részben megtéríti a fülcsiga-implantátumok, a hallókészülékek és endoprotézisek költségeit (a biztosítottaknak meg kell fizetniük az egyenértékű eszköz Nemzeti Egészségbiztosítási Pénztár által fizetett ára és annak kereskedelmi ára közötti különbözetet) július 7

8 A szanatóriumi tartózkodás költségeit a betegek fizetik a hivatalos alapárak szerint. A 7 évnél fiatalabb gyermekek és a 18 évnél fiatalabb, fogyatékkal élő gyermekek szanatóriumi kezelését 90%-ban térítik. A rehabilitáció költségeit a 18 évnél fiatalabb gyermekek, a fogyatékkal élő, %-ban munkaképtelen személyek, valamint a (hivatalos jegyzék szerint) súlyos betegségből gyógyuló, orvosi kezelésben részesült betegek esetében a rendszer teljes egészében fedezi. Az egészségügyi ellátások igénybevétele A biztosítottak minden szintű ellátás tekintetében szabadon választhatnak orvost és egészségügyi ellátó intézményt. Családorvost a családorvosi nyilvántartásban szereplő orvosok közül választhatnak. Ezek az orvosok jogosultak szakorvosi kezelésre utalni a biztosítottat. A szakorvosi ellátás családorvosi beutalóval térítésmentesen vehető igénybe; ilyen beutaló hiányában csak bőrgyógyászati és nemibeteg-gondozási vizsgálat biztosítható. Ezenfelül csakúgy, mint a szakorvosok kórházi kezelés kezdeményezésére is jogosultak. Ez a továbbküldési rendszer nem alkalmazandó a sürgősségi esetekre július 8

9 III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? A pénzbeli betegbiztosítási ellátások kötelezően biztosítandók valamennyi munkavállalónak és egyenértékű személynek. A minimális biztosítási idő az elmúlt 12 hónapon belül 3 hónap, vagy az elmúlt 24 hónapon belül legalább 6 hónap. Betegbiztosítási ellátást azon biztosítottnak folyósítanak, aki: megbetegszik; beteg családtag ápolása céljából otthon marad; protetikus, illetve ortopédiai kórházi kezelésre szorul; vagy elkülönítés miatt nem engedélyezik számára a munkavégzést, vagy ugyanezen okból bölcsődébe nem engedett gyermek felügyelete céljából otthon marad; a gyermekéről gondoskodó szülő, miközben a másik szülő szülési szabadságon/apasági szabadságon van, de betegsége miatt nem tud gondoskodni a gyermekről. Ellátás a következő személyeknek nem folyósítható: bűncselekmény elkövetése közben megsérülők; egészségüket önkezükkel károsítók; akik betegsége alkoholizmusból vagy kábítószer-függőségből ered (kivéve, ha kábítószer-függőség elleni kezelés céljából önként vonulnak kórházba). Finanszírozott ellátások A juttatás összege A biztosítottak az első naptól kezdve jogosultak a betegbiztosítási ellátásokra. Az első két napon a munkáltató fizeti a munkavállaló térítés alapját képező munkabérének (Kompensuojamasis uždarbis) legalább 80%-át (de nem több mint 100%-át). Az első két nap elteltével a Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium égisze alatt működő Nemzeti Társadalombiztosítási Alap regionális kirendeltsége a térítés alapját képező havi munkabér 40%-át, majd a hetedik nap után 80%-át fizeti. A térítés alapját képező havi jövedelem azt az átlagos jövedelmet jelenti, melynek alapja a biztosított személy által az ideiglenes munkaképtelenség bekövetkezését megelőző utolsó hónap előtti három egymást követő hónapban megkeresett jövedelem. Ez nem haladhatja meg a folyó évi nemzeti biztosításköteles jövedelem 3,2-szeresét (annak ellenére sem, hogy a járulékot a teljes munkabér után fizetik). Az ellátás nem lehet alacsonyabb a folyó évi nemzeti biztosításköteles átlagjövedelem (einamųjų metų draudžiamosios pajamos) 25%-ánál. Az ellátás időtartama Az orvosi igazolás egy meghatározott időszakra (legalább négy hónapra, azaz 122 naptári napra, tartós munkaképtelenség esetén) meghosszabbítható. Egyes esetekben ez az időszak 244 naptári napra meghosszabbítható, ha a munkaképtelenség július 9

10 időszakos volt, például ha az érintett személy tuberkulózisban szenvedett az utolsó 12 hónapban. Ha ennek az időszaknak a végéig az érintett nem gyógyul meg, kötelező jelleggel a Rokkantság- és Munkaképesség-értékelő Irodához (Neįgalumo ir darbingumo nustatymo tarnyba) kell fordulnia, ahol megállapítják rokkantsági fokát. A rokkantnak minősülő és munkaképtelenségük miatt nemzeti társadalombiztosítási nyugdíjban (Neteko darbingumo pensija) részesülő munkavállalók részére évente 90 napig folyósítható betegbiztosítási ellátás. A korlátozás nem érvényes a munkahelyi balesetekre és a foglalkozási megbetegedésekre. Amennyiben egy személy alkoholizmus vagy kábítószer-függőség elleni kezelés céljából önként vonul kórházba, legfeljebb 14 napig részesülhet betegbiztosítási ellátásban. A családtagjukat ápoló személyek számára nyújtható ellátások maximális időtartama: - felnőttek: 7 nap egyszerre, egy betegség tekintetében; 14 évesnél fiatalabb gyermekek: 14 nap egyszerre, egy betegség tekintetében; 7 év alatti gyermekek; 7 évesnél fiatalabb, kórházban ápolt gyermekek: a kezelés teljes időtartama alatt, de évente legfeljebb 120 napig; 18 évesnél fiatalabb, onkohematológiai betegségben szenvedő gyermekek, amennyiben komplikált műtéten estek át, illetve baleseti vagy égési sérülést szenvedtek el: a kezelés teljes időtartama alatt, de évente legfeljebb 120 napig; a gyermekéről gondoskodó szülő, miközben a másik szülő szülési szabadságon/apasági szabadságon van, de betegsége miatt nem tud gondoskodni a gyermekről: 14 nap. A táppénz igénybevétele A betegbiztosítási ellátásokat a biztosítók (munkáltatók, állami és helyi vállalkozások, intézmények, szervezetek) vagy a Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium égisze alatt működő Nemzeti Társadalombiztosítási Alap Bizottságának regionális kirendeltségei fizetik. Az ellátások folyósítása orvosi igazolás és egyéb szükséges dokumentumok bemutatásához kötött július 10

11 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? Az anyasági, apasági és anyasági/apasági ellátás igénybevételéhez a biztosítottnak és az általa eltartott személyeknek az elmúlt 24 naptári hónapban legalább 12 havi járulékot kellett fizetniük. 26 év alattiak esetében nincs előírt minimális biztosítási idő, ha a diploma megszerzése és biztosítottá válásuk közötti időszak három hónapnál rövidebb. Az ellátást eleinte az anyának (anyasági támogatás, Motinystės pašalpa) és az apának (apasági támogatás, Tėvystės pašalpa) egyaránt folyósítják. Ezután a gyermek egyéves koráig szülői szabadságot igénybe vevő anya vagy apa számára kiegészítő ellátás folyósítható (anyasági/apasági támogatás, Motinystės/tėvystės pašalpa). A természetbeni anyasági támogatásokat a kötelező anyasági biztosítási rendszer fedezi. Finanszírozott ellátások Pénzbeli ellátások Az anyasági ellátást a szülői szabadság alatt fizeti, a szülést megelőző 70 naptári napra és a szülést követően 56 napig. Szülési komplikáció vagy ikerszülés esetén az ellátás a szülés után 70 napig folyósítható. Az ellátás a munkavállaló térítés alapját képező teljes munkabéréhez (100%) kapcsolódik (Kompensuojamasis uždarbis), és nem lehet kevesebb, mint az aktuális év nemzeti biztosított jövedelmének egyharmada. Az apasági ellátást az apa a gyermek születése utáni első hónap végéig kapja, amely az apa járulékfizetés alapját képező bérének 100%-a. A szülési/apasági ellátást annak a szülőnek fizetik, aki kimarad a munkából, hogy gondoskodjon a gyermekről. Az összeg a szülő által választott kifizetési időszaktól függ: ha a biztosított személy azt választja, hogy a gyermek 1 éves koráig kéri az ellátást, akkor az ellátás összege a kedvezményezett térítés alapját képező jövedelmének 100%-a. Ha azt választja, hogy a gyermek 2 éves koráig kéri az ellátást, akkor az ellátás összege a kedvezményezett térítés alapját képező jövedelmének 70%-a, ill. 40%-a a gyermek 1, ill. 2 éves koráig. Ikerszülés esetén az ellátás összege a térítés alapját képező jövedelem 100%-a. Az ellátás nem lehet alacsonyabb a folyó évi biztosításköteles nemzeti jövedelem egyharmadánál. A térítés alapját képező jövedelem nem haladhatja meg a folyó évi nemzeti biztosításköteles jövedelem 3,2-szeresét (annak ellenére sem, hogy a járulékot a teljes munkabér után fizetik). A szociális alapellátás (bazinė socialinė išmoka) (BSB) kétszeresének megfelelő - azaz 260 LTL (75 EUR) - terhességi támogatást (Vienkartinė išmoka nėščiai moteriai) azoknak a nőknek folyósítanak, akik a szülést követő 70. naptól nem jogosultak anyasági ellátásra július 11

12 Természetbeni ellátások A természetbeni anyasági ellátások körébe tartozik az orvosi ellátás, a kórházi vagy szülőotthoni ápolás, a gyermekorvos vagy családorvos által nyújtott szolgáltatás, a gyógyszerek és eszközök stb. Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele Az anyasági ellátást és az anyasági, apasági és anyasági/apasági támogatást a Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium égisze alatt működő Nemzeti Társadalombiztosítási Alap Bizottságának regionális egységei fizetik, feltéve, hogy az érintett személy bemutatja a szükséges dokumentumokat. Ezeket a dokumentumokat az interneten is be lehet nyújtani július 12

13 V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? A társadalombiztosítási rokkantsági ellátórendszerben való részvétel a munkavállalóknak és az önálló vállalkozóknak is kötelező, amennyiben jövedelmüket munkabérként jelentik be. A járulékokból finanszírozott ellátás a foglalkoztatottakra (munkavállalókra és önálló vállalkozókra) terjed ki; a nyugdíj egy (átalányösszegű) alaprészből, valamint egy (jövedelemhez kötött) kiegészítő részből áll. Ki igényelheti? Minden fogyatékossággal élő vagy kevesebb mint 55%-os munkaképességgel rendelkező személy csökkent munkaképességi nyugdíjban (Neteko darbingumo pensija) vagy szociális segélynyugdíjban (Šalpos pensija) részesül. A 18 év alatti gyermekek esetében három rokkantsági szintet súlyos, mérsékelt és enyhe különböztetnek meg (kivéve a nemzeti társadalombiztosítás által biztosítottak esetében). A nemzeti társadalombiztosítás által biztosított felnőttek és 18 éven aluli gyermekek esetében a munkaképtelenség fokát orvosi, szakmai és egyéb kritériumok alapján határozzák meg az érintett személy munkaképességének és elhelyezkedési esélyeinek értékelése érdekében. A munkaképesség-vesztés mértékét a 100%-os szinthez viszonyított százalékos arányban fejezik ki: a munkaképesség elvesztése teljesnek minősül, ha az 75% és 100 % közötti; részlegesnek minősül, ha 60% és 70% közötti; részlegesnek minősül, ha 45% és 55% közötti. A nyugdíjkorhatárt elérő személyek különös szükségleteinek kiszámításához táblázat áll rendelkezésre. A fedezet az igénylés napjától a nyugdíjkorhatárig biztosított. Feltételek A részleges nyugdíj (Dalinë pensija) esetében a minimális biztosítási idő függ a személy életkorától a rokkantság bekövetkeztekor: 22 éves korig: 2 hónap; 23 éves korig: négy hónap; 24 éves korig: hat hónap. A szükséges minimális biztosítási idő minden további év után két hónappal nő a 38 éves életkor eléréséig (ekkor a szükséges minimális biztosítási idő három év), ezután minden további év után hat hónappal a 62 éves életkor eléréséig (ekkor a szükséges minimális biztosítási idő 15 év). A teljes mértékű nyugdíj (Visa pensija) esetében az ilyen nyugdíjra való jogosultsághoz szükséges kötelező biztosítási idő szintén a kedvezményezett életkorának függvénye: július 13

14 24 éves korig: 1 év; 24 és 38 éves kor között: a szükséges időtartam minden további év után négy hónappal nő; 38 éves kor felett: 38 év felett: a szükséges időtartam minden további év után egy évvel nő, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj (Senatvës pensija) tekintetében meghatározott kötelező biztosítási időt. Figyelembe vesznek egyes járulékfizetés nélküli időszakokat is: ilyenek azok az időszakok, amelyek során betegbiztosítási, anyasági, szakmai rehabilitációs, munkaképesség-vesztési vagy munkanélküli-ellátást folyósítottak. Ezen túlmenően bizonyos kategóriákba tartozó személyeket az állam biztosít. A nyugdíjjogosultság megállapításánál az alábbi időszakokat figyelembe veszik: 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása; teljesen rokkant személy gondozása; sorkatonai szolgálat; diplomata házastársának külföldi tartózkodása; egyházi személyek, valamint minden történelmi vagy az állam által elismert más vallási közösség egyéb tisztségviselőinek tevékeny időszaka; szerzetesek/apácák kolostorban/zárdában folytatott tevékenységének időszaka. Finanszírozott ellátások A rokkantsági ellátások összege Az ellátások összegét a következő tényezők határozzák meg: a munkaszerződés keretében végzett munka során megszerzett társadalombiztosítási idő; a rokkantság bekövetkezte és a nyugdíjkorhatár közötti idő; a nyugdíjjárulék-folyósítás alapjául szolgáló jövedelem. A munkaképtelenségi nyugdíj (Netekto darbingumo pensija) két elemből áll: az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítás. Alapnyugdíj Az alapnyugdíj összege a társadalombiztosítási alapnyugdíjra épül. A szükséges kötelező biztosítási idővel rendelkező rokkantak esetében a következő számítási kulcsok alkalmazandók: a munkaképesség %-os elvesztése: a társadalombiztosítási alapnyugdíj 150%-a; a munkaképesség 60 70%-os elvesztése: az alapösszeg 110%-a; a munkaképesség 45 55%-os elvesztése: az alapösszeg 55%-a; Kiegészítő nyugdíj Ilyen ellátást csak azon személyek kaphatnak, akik igazolják, hogy munkaszerződés keretében végzett munka során megszerezték a szükséges nemzeti társadalombiztosítási időt. Ezt az időszakot a rokkantság megnyilvánulásának időpontjáig számítják, és hozzáadják a nyugdíjkorhatár biztosított általi eléréséig hátralévő évek számát. Ha az érintett nem igazolja a munkaképtelenségi nyugdíjra július 14

15 való jogosultsághoz szükséges kötelező nemzeti társadalmi nyugdíjbiztosítási idő meglétét, a hátralévő évek számát ennek arányában csökkentik. A biztosítási idő kiszámítását követően az öregségi nyugdíj (Senatvės pensija) számításához használt képletet alkalmazzák. Sajátos szükségleteikre figyelemmel a fogyatékkal élő személyeknek az állandó segítség költségeinek vagy az állandó szakápolás (segítségnyújtás) költségeinek tekintetében további kiegészítés ítélhető meg. Visszatérés a foglalkoztatásba A rokkantak rehabilitációjának különféle orvosi, szakmai és szociális módjai léteznek: a szakmai rehabilitáció csakúgy, mint az egyén munkaképességének, szakmai kompetenciájának és munkaerő-piaci részvételre való képességének növelése oktatási, szociális, pszichológiai, rehabilitációs és egyéb módszerekkel. A rokkantsági ellátások igénybevétele A rokkantság mértékét, illetve a munkaképesség mértékét a Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium Rokkantság- és Munkaképesség-értékelő Irodája (Neįgalumo ir darbingumo nustatymo tarnyba prie Socialinės apsaugos ir darbo ministerijos) határozza meg. Ezt az ellátást a Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium égisze alatt működő Nemzeti Társadalombiztosítási Alap (Valstybinio socialinio draudimo fondo valdyba prie Socialinės apsaugos ir darbo ministerijos, SoDra) helyi irodája folyósítja július 15

16 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? A társadalombiztosítási öregségi ellátórendszerben való részvétel a munkavállalóknak és az önálló vállalkozóknak is kötelező, amennyiben jövedelmüket munkabérként jelentik be. A járulékokból finanszírozott ellátás a foglalkoztatottakra (munkavállalókra és önálló vállalkozókra) terjed ki; a nyugdíj egy (átalányösszegű) alaprészből, valamint egy (jövedelemhez kötött) kiegészítő részből áll. Feltételek A minimális biztosítási idő 15 év. A teljes mértékű nyugdíj eléréséhez szükséges biztosítási idő 30 év. Figyelembe veszik azokat az időszakokat is, amelyek során a kedvezményezett betegbiztosítási, anyasági, szakmai rehabilitációs és munkanélküliellátásban részesült. Ezen túlmenően bizonyos kategóriákba tartozó személyeket az állam biztosít. A rendes öregségi nyugdíjkorhatár 62 év és 8 hónap a férfiak és 60 év és 4 hónap a nők esetében. A nyugdíjkorhatár évente 4 hónappal emelkedik a nők, és 2 hónappal a férfiak esetében, míg 2026-ban mindkét nem esetében el nem éri a 65 évet. A nyugdíj igénylése öt évvel elhalasztható. A hivatalos nyugdíjkorhatár elérését követően minden egész munkaviszonyban eltöltött év után a nyugdíj összege az igénylés benyújtásakor számított összeg 8%-ával nő. Ez a százalékos arány a Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium égisze alatt működő Nemzeti Társadalombiztosítási Alap Bizottságának (Valstybinio socialinio draudimo fondo valdyba prie Socialinės apsaugos ir darbo ministerijos, SoDra) határozata alapján módosítható. Finanszírozott ellátások Az öregségi nyugdíj két elemből tevődik össze: az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítás. Az öregségi alapnyugdíj mértéke megegyezik az alapnyugdíj 110%-ával, és azonos minden olyan biztosított számára, aki igazolja, hogy rendelkezik a nemzeti társadalombiztosítási öregségi nyugdíj tekintetében a kötelező járulékfizetési idővel (akik ezt a biztosítási időt nem igazolják, azok alapnyugdíját ennek arányában csökkentik). A kiegészítő nyugdíjat a munkavállalók és az arra biztosított önálló vállalkozók esetében számítják ki. A teljes öregségi nyugdíj összegének kiszámításához speciális képletet alkalmaznak, amely figyelembe veszi a kérelmező befizetéseit és múltbéli jövedelmét. A nyugdíjakat halmozó személyek (2. pillér) esetében a társadalombiztosítási öregségi kiegészítő nyugdíj a halmozódás mértéke és a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjhoz tett hozzájárulásokon túlmenő kiegészítő nyugdíjrendszeri tagdíjak függvényében csökken. Az alapnyugdíj a kormány határozata útján növelhető. A kiegészítő nyugdíjat a folyó évi nemzeti biztosításköteles jövedelem függvényében kiigazítják július 16

17 Az öregségi ellátások igénybevétele A kérelmeket a Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium égisze alatt működő Nemzeti Társadalombiztosítási Alap (Valstybinio socialinio draudimo fondo valdyba prie Socialinės apsaugos ir darbo ministerijos, SoDra) helyi irodájához kell benyújtani július 17

18 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? A túlélő hozzátartozói nyugdíjbiztosítási rendszer (Našlių pensija) az elhunyt nyugdíjjogosultságához kötött ellátásokat nyújt a munkavállalók és önálló vállalkozók túlélő hozzátartozóinak. A fizetendő nyugdíjakra eltérő szabályok vonatkoztak január 1-je előtt és után. Ez a leírás elsősorban a január 1-je után fizetendő nyugdíjakra vonatkozó szabályokat tárgyalja. További tájékoztatásért forduljon a Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium égisze alatt működő Nemzeti Társadalombiztosítási Alaphoz. A túlélő hozzátartozói nyugdíj kedvezményezettjei közé tartoznak:az özvegyek; a gyermekek, ideértve az örökbe fogadott és mostohagyermekeket is, amennyiben nem részesülnek már túlélő hozzátartozói ellátásban egy vér szerinti szülő után. Feltételek Halála idején a biztosítottnak jogosultnak kell lennie munkaképtelenségi nyugdíjra vagy állami társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra, továbbá rendelkeznie kell a minimális állami nyugdíjbiztosítási idővel vagy ezzel egyenértékű, valamely litvániai, európai uniós vagy európai gazdasági térségi tagállambeli vállalkozásnál, szervnél vagy szervezetnél végzett tevékenységgel megszerezhető, megfelelő típusú nyugdíjhoz szükséges biztosítási idővel (kivéve a politikai elítélteket és a rehabilitált deportáltakat, akik társadalombiztosítási dossziéjában szerepel az illegális fogva tartás vagy kitelepítés ténye). A túlélő házastársra vonatkozó feltételek a következők: az özvegy elérte a nyugdíjkorhatárt, tekintet nélkül arra, mennyi idős volt a házastársa halálakor; az özvegy elismerten teljesen vagy részlegesen munkaképtelen, továbbá megfelel az alábbi feltételek valamelyikének: munkaképtelenségét még a házastársa halála előtt vagy az azt követő 5 éven belül megállapították; munkaképtelenségét azon idő alatt állapították meg, amíg az elhunyt személy gyermekeit gondozta; ha az özvegynek nem született gyermeke az elhunyt házastárstól, csak akkor jogosult nyugdíjra, ha legalább 1 év telt el a házasságnak a házastárs halálának időpontjában érvényes eljárás szerinti nyilvántartásba vétele óta. Újbóli házasságkötés esetén az özvegy elveszti a túlélő hozzátartozói nyugdíjra való jogosultságát. A gyermekek tekintetében korhatárt állapítanak meg: 18 éves korig; egyes oktatási intézményekben tanuló nappali tagozatos egyetemisták esetében a diploma megszerzéséig vagy 24 éves korig; a 18 éves koruk előtt rokkantnak elismert személyek tekintetében nincs korhatár július 18

19 Haláleseti juttatás A haláleseti juttatás (Laidojimo pašalpa) egyetemes (nem hozzájáruláson alapuló) ellátás, amelyet állandó lakosok, a Litvániában magas szakképzettséget igénylő munkavégzés céljából tartózkodási engedéllyel rendelkező, harmadik országbeli állampolgárok és a Litvániában menekültstátusszal rendelkező személyek halála vagy (legalább 22 hetes terhességet követő) halvaszületés esetén folyósítanak. E juttatás tekintetében lásd még a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén kapható ellátásokkal foglalkozó részt. Finanszírozott ellátások A túlélő hozzátartozói nyugdíj (Našlių pensija) a túlélő hozzátartozói nyugdíj Litván Köztársaság kormánya által jóváhagyott alapösszegének [jelenleg 70 LTL (20 EUR)] megfelelő átalányösszegű ellátás. Az árvaellátást (Našlaičio pensija) a munkaképtelenségi nyugdíj (Netekto darbingumo pensija) vagy az öregségi nyugdíj (Senatvės pensija) alapján számítják ki. Az ellátás mértéke azon állami társadalombiztosítási munkaképtelenségi nyugdíj 50%-a, amelyben az elhunyt munkaképességének 60 70%-os csökkenése esetén részesült volna, amennyiben még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, illetve azon állami társadalombiztosítási öregségi nyugdíj 50%-a, amelyre az elhunyt jogosult lett volna, amennyiben elérte a nyugdíjkorhatárt. Ha két vagy több (vér szerinti vagy örökbe fogadott) gyermek jogosult az ellátásra, az egyenlő részekben oszlik meg közöttük, és összességében nem haladhatja meg az elhunyt nyugdíjának 100%-át. Mindkét szülő elvesztése esetén az árvaellátást mindkét elhunyt szülő után megállapítják. Árvaellátási szociális támogatásban azok a gyermekek részesülnek, akik nem jogosultak magasabb vagy ugyanolyan mértékű társadalombiztosítási (vagy más) ellátásra. Ennek összege fejenként az alapellátás fele. Ha az elhunyt négy vagy több gyermeke (beleértve az örökbefogadott gyermekeket is) jogosult ilyen ellátásra, az elhunyt minden gyermeke (beleértve az örökbefogadott gyermekeket is) az alapellátás másfélszeresének megfelelő összegű árvaellátási szociális támogatásban részesül, amelyet a gyermekek között egyenlő arányban osztanak el. Haláleseti juttatás A haláleseti juttatás (Laidojimo pašalpa) a kormány által meghatározott szociális alapellátás (Bazinė socialinė išmoka) nyolcszorosa. A létfenntartáshoz szükséges minimális jövedelem 130 litván litas (LTL) (38 EUR), a haláleseti juttatás pedig LTL (301 EUR). A hozzátartozói ellátások igénybevétele A kérelmeket a Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium égisze alatt működő Nemzeti Társadalombiztosítási Alap (Valstybinio socialinio draudimo fondo valdyba prie Socialinės apsaugos ir darbo ministerijos, SoDra) helyi irodájához kell benyújtani július 19

20 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra? Ezt a társadalombiztosítási rendszert alapvetően a munkáltatói járulékokból finanszírozzák. A rendszer keretében minden munkavállaló jövedelemhez kötött ellátásokban részesülhet. A kedvezményezettek a munkavállalók és egyenértékű személyek. Az alaprendszer tekintetében nem lehet önkéntes biztosítást kötni. Az önálló vállalkozók magán-biztosítótársaságoknál köthetnek önkéntesen munkahelyi baleset elleni biztosítást. A biztosítással fedezett kockázatok a következők: munkahelyi balesetek: a munkahelyen történő, a munkavállaló képességeinek teljes vagy részleges elvesztését, esetleg halálát okozó baleset. Nincsen a minimális biztosítási idővel kapcsolatos követelmény; a lakóhely és a munkahely közötti útvonalon bekövetkező baleset; foglalkozási megbetegedések. a foglalkozási megbetegedések jegyzékét egy november 30-i kormányrendelet rögzítette. Nincs a jogosultság megszerzéséhez előírt idő. A rendszerhez tartozó ellátások a következők: ellátások (természetbeni és táppénz) ideiglenes munkaképtelenség esetére; ellátások tartós munkaképtelenség esetére; haláleseti különleges ellátások. Ki jogosult a haláleseti különleges ellátásokra? Az özvegy biztosítási ellátást igényelhet, ha az elhunyt halála pillanatában az elhunyt tartotta el, valamint ha nem dolgoznak, és ellátják az elhunyt 8 évesnél fiatalabb gyermekeit (beleértve az örökbe fogadott gyermekeket), unokáit és testvéreit; ha elérték a nyugdíjkorhatárt; illetve; ha fogyatékkal él (csak fogyatékossága időtartamára jogosult az ellátásra). A kedvezményezetteknek folyósított ellátás összege egyenlő azzal a rendszeres ellátással, amelyben az elhunyt munkaképességének elvesztése miatt részesült volna, osztva a kedvezményezettek számával plusz eggyel. Így ha négy személy lenne jogosult, mindannyian az elhunyt munkaképtelenség után járó ellátásának az egyötöd részét kapják. Ezt az összeget az egyéb ellátásokon felül fizetik. Az elhunyt árvái ellátásban részesülhetnek, ha halála pillanatában az elhunyt tartotta el őket, és ha megfelelnek az alábbi korhatároknak: 18 éven aluli, vagy 24 éven aluli, nappali képzésben tanulmányokat folytató diák. Az árvák csak egy (szabadon választható) szülő után kaphatnak ellátást július 20

21 A rokkantak csak rokkantságuk időtartamára jogosultak az ellátásra. A szülők és az egyéb eltartott családtagok ellátást igényelhetnek, ha halála pillanatában az elhunyt tartotta el őket (nevezetesen a szülőket, nevelőszülőket vagy testvéreket), továbbá ha nem dolgoznak, és ellátják az elhunyt 8 évesnél fiatalabb gyermekeit (beleértve az örökbe fogadott gyermekeket), unokáit és testvéreit; ha elérték a nyugdíjkorhatárt; vagy ha fogyatékkal élnek (csak fogyatékosságuk időtartamára jogosultak az ellátásra). Finanszírozott ellátások Ellátások ideiglenes munkaképtelenség esetére Természetbeni ellátások A következők tartoznak ide: szabad orvos- és kórházválasztás; a költségek illetékes szervezet általi teljes körű megtérítése. A természetbeni ellátások időtartama korlátlan. Pénzbeli ellátások Az ideiglenes munkaképtelenség esetén nyújtott pénzbeli ellátások tekintetében nincsen várakozási idő. Az ellátást a gyógyulásig vagy a rokkantság megállapításáig folyósítják. Az ellátás összege a térítés alapját képező havi átlagos jövedelem, vagyis az az átlagos jövedelem, melynek alapja a biztosított személy által az ideiglenes munkaképtelenség bekövetkezését megelőző utolsó hónap előtti három egymást követő hónapban megkeresett jövedelem. A munkaképesség elvesztése esetén a következő átalányösszegű, munkabéralapú juttatást folyósítják: az elmúlt 24 hónapban szerzett, térítés alapját képező munkabér 10%-a, ha a munkaképesség csökkenése kevesebb, mint 20%. Ez az összeg tartós munkaképtelenség esetén háromszoros mértékű; az elmúlt 24 hónapban szerzett, térítés alapját képező munkabér 20%-a, ha a munkaképesség csökkenése 20 30%. Ez az összeg tartós munkaképtelenség esetén háromszoros mértékű. Ellátások tartós munkaképtelenség esetére Az ellátásra jogosító minimális munkaképtelenségi fok 30%. A munkaképtelenség fokát a Rokkantság- és Munkaképesség-értékelő Iroda (Neágalumo ir darbingumo nustatymo tarnyba) állapítja meg. Ez bármikor felülvizsgálható, de a jogszabályok nem rendelkeznek rendszeres felülvizsgálatról. A munkaképesség elvesztése esetén járó ellátást havonta folyósítják. Az ellátás kiszámítása különleges képlet segítségével történik július 21

22 Haláleseti nyugdíjak A kedvezményezetteknek járó ellátások összege számuk függvényében változik. Minden kedvezményezett azonos összeget kap. Az egyes kedvezményezetteknek megállapított ellátás összege egyenlő azzal a rendszeres ellátással, amelyben az elhunyt munkaképességének elvesztése miatt részesült vagy részesült volna, osztva a kedvezményezettek számával plusz eggyel (ha például négy kedvezményezett van, mindannyian az ellátás egyötöd részét kapják). Az átalányösszegű ellátás egyenlő az ellátás folyósításának hónapjában érvényes folyó évi biztosításköteles nemzeti jövedelem 100-szorosával. Az ellátás egyenlő arányban oszlik meg az elhunyt következő családtagjai között: a házastárs; a 18 évesnél fiatalabb gyermekek (nappali képzésben részt vevő 24 évesnél fiatalabb diákok); az elhunyt halála után született gyermekei; a nem dolgozó és a halála pillanatában az elhunyt által eltartott szülők. Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele A Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium égisze alatt működő Nemzeti Társadalombiztosítási Alap (Valstybinio socialinio draudimo fondo valdyba prie Socialinės apsaugos ir darbo ministerijos, SoDra) és helyi kirendeltségei felelősek a biztosítási rendszerekért, többek között a munkahelyi baleseti és a foglalkoztatási megbetegedési biztosításért. Az igényléseket ezekhez kell benyújtani július 22

23 IX. fejezet: Családi ellátások Mikor jogosult családi ellátásokra? A családi ellátások rendszere adójövedelmekből finanszírozott egyetemes rendszer, amely minden állandó lakóhellyel rendelkező személynek, a litván állampolgárságú gyermek kijelölt gyámjaként Litvániában tartózkodó külföldi állampolgároknak és a magas szakképzettséget igénylő munkavégzés céljából litvániai tartózkodási engedéllyel rendelkező, harmadik országbeli állampolgároknak átalányösszegű ellátást nyújt. A gyermek legalább egyik szülőjének a fenti kategóriák valamelyikébe kell tartoznia. A gyermeknek állandó jelleggel e szülőnél kell laknia vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel kell rendelkeznie Litvániában. Az Európai Unió egyik országában, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájban kell laknia. A külföldi állampolgárságú gyermekeknek Litvániában állandó lakóhellyel kell rendelkezniük vagy litvániai gyámság alatt (vagy nevelőszülői gondozásban) kell állniuk, illetve részükre egy litván illetékes intézménynek kell gyámsági (vagy nevelőszülői) felügyeletet biztosítania. Finanszírozott ellátások Az ellátások összegét a szociális alapellátás (bazinė socialinė išmoka) (BSB) arányában határozzák meg, amelynek korábbi elnevezése létfenntartáshoz szükséges minimális jövedelem. A kormány által meghatározott BSB jelenleg havi 130 LTL (38 EUR). Gyermek utáni ellátás A gyermekek után járó támogatások összege a szociális alapellátás 75%-a minden, családban nevelkedő vagy nevelőszülőknél elhelyezett, legfeljebb kétéves gyermek esetében, ha az egy családtagra jutó havi jövedelem kevesebb, mint az államilag támogatott jövedelem (SSI) [525 LTL (152 EUR)] másfélszerese; a szociális alapellátás 40%-a minden, családban nevelkedő vagy nevelőszülőknél elhelyezett, két és hét év közötti (vagy két és 18 év közötti, ha három vagy több gyermeket nevelő családban vagy nevelőszülőknél nevelkedik) gyermek esetében, ha a családtagonkénti havi jövedelem kevesebb, mint az államilag támogatott jövedelem (SSI) [525 LTL (152 EUR)] másfélszerese. Gyermek utáni ellátások A gyermek után járó támogatást (Vienkartinė išmoka vaikui) a saját vagy örökbefogadott gyermeket nevelő egyik szülőnek (vagy gyámnak) vagy az egyetlen szülőnek (vagy gyámnak) folyósítják. A támogatás gyermekenként a szociális alapellátás (Bazinė socialinė išmoka BSB) tizenegyszeresének felel meg. Egyedülálló szülőknek nyújtott támogatás Az iskola előtti oktatásban részt vevő gyermekek után járó ellátás 50%-kal csökkenthető július 23

24 Katonaszülői ellátás A katonák gyermekeinek járó ellátást (Išmoka privalomosios tarnybos kario vaikui) a kötelező sorkatonai szolgálat letöltésének időszakában a katona minden gyermeke után folyósítják. Az összeg a BSB másfélszeresének felel meg. Gyámsági ellátás A gyámsági támogatást [Globos (rūpybos) išmoka] a gyermek nevelésével hivatalos eljárás szerint megbízott gyámnak (személynek, családnak, befogadó családnak vagy nem kormányzati, állami vagy önkormányzati gyermeknevelési intézménynek) folyósítják. A családban vagy befogadó családban nevelkedő, illetve gyermeknevelési intézményben elhelyezett gyermek esetében a gyámsági ellátás havi összege árvánként vagy nevelt gyermekenként a gyermek 18 éves koráig a BSB négyszerese. A befogadó családnál elhelyezett minden gyermek esetében a BSB négyszeresének megfelelő kiegészítő havi gyámsági ellátást [Globos (rūpybos) išmokos tikslinis priedas] kell fizetni a befogadó család tevékenységeinek biztosítására. Ha a gyermek árvaellátásra és/vagy tartásdíjra jogosult, az ellátás összege egyenlő a BSB 4-szerese és az adott támogatások közötti különbséggel. Ha a gyermek gyámságának lejártakor a személy a meghatározott programok szerint folytatja tanulmányait vagy árva, az ellátást a tanulmányok idejére, de legfeljebb 24 éves koráig továbbra is folyósítják. Az ellátást nem folyósítják az azonos iskolacsoporthoz tartozó intézménybe több mint két alkalommal beiratkozó személyek után. Letelepedési támogatás (Vienkartinė išmoka įsikurti) A gyámság alá helyezett személyek a gyámság lejártakor 75 BSB összegű letelepedési támogatásban részesülhetnek. A terhességi támogatásért, szülői ellátásért és az anyasági támogatásért, az apasági támogatásért és az apasági/anyasági támogatásért lásd az anyasági és apasági ellátásokkal foglalkozó részt. A családi ellátások igénybevétele A települési szociális segélyezési irodák felelősek a legtöbb családi ellátás esetében, így a kérelmeket is közvetlenül hozzájuk kell benyújtani július 24

25 X. fejezet: Munkanélküliség Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra? A munkanélküli-biztosítás (Nedarbo draudimo išmoka) a munkavállalók számára kötelező társadalombiztosítási rendszer. Az ellátás jövedelemhez kötött. A következők személyek jogosultak: Minden munkavállaló, beleértve a választott testületekben választott tisztséget betöltőket, tisztviselőket, nemzeti politikusokat, katonákat, valamint a Nemzeti Nyomozati Szolgálat és a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársait; Katonák, amennyiben letöltötték kezdeti kötelező sorkatonai szolgálatukat vagy más nemzetvédelmi szolgálatot láttak el, vagy ha ilyen szolgálatból az előírt szolgálati idő legalább felének eltelte után bocsátották el őket; Gyermek egy- és hároméves kora közötti gondozása céljából szülői szabadságot igényelt munkanélküliek. Feltételek A munkanélküli-biztosítási ellátás tekintetében a jogosultság megnyílásának feltételei a következők: az érintett munkanélküli; az érintett munkaképes korú; az érintett nem folytat napi rendszerességű tanulmányokat valamely oktatási intézményben; az érintett rendelkezik a minimális biztosítási idővel; az érintettet a Munkaügyi Központ nyilvántartásba vette; az érintett tevékenyen munkát keres, és kész elfogadni a felkínált állásokat vagy részt venni aktív munkaerő-piaci politikai intézkedésekben; az érintett nem részesül betegbiztosítási és/vagy anyasági/apasági ellátásban, sem társadalombiztosítási nyugdíjban. A minimális biztosítási idő a Munkaügyi Központban történő regisztrációt megelőző 3 év során 18 hónap. Mentességben részesülnek a munkanélküliek bizonyos olyan kategóriái, akik fizettek járulékot, de nem szerezték meg a szükséges társadalombiztosítási időt (ha munkáltatójuk önhibájukon kívül bocsátotta el őket stb.). A járulékot nem fizetett munkanélküliek tekintetében is léteznek mentességek. A várakozási idő 7 naptári nap vagy az az időszak, amely alatt a korábbi munkavállalónak végkielégítést fizetnek.ha a munkanélküliség a munkavállaló hibájából következett be, a várakozási idő 3 hónap. A munkanélküli-biztosítási ellátást nem folyósítják, ha az érintett személy: visszautasított egy számára felkínált munkát, amennyiben az megfelelt szakmai kompetenciájának és egészségi állapotának, és a munkahely ésszerű távolságra volt otthonától; érdemi ok nélkül megtagadta a részvételt az egyéni cselekvés tervében előírt aktív munkaerő-piaci politikai intézkedésekben; július 25

26 érdemi ok nélkül az előírt határidőn belül nem kereste fel a Munkaügyi Központot valamely javasolt munka ügyében vagy aktív munkaerő-piaci politikai intézkedésekben való részvétel céljából; megtagadta a munkaalkalmasságának meghatározását célzó egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvételt. Nem kerül sor szankcióra, ha a munkanélküli a jogszabályban meghatározott érdemi indokokkal magyarázza a mulasztást (ilyen például a természeti katasztrófa, a baleset, a szülő, gyermek vagy házastárs halála stb.). Finanszírozott ellátások A munkanélküli-biztosítási ellátás egy rögzített és egy változó elemből áll. A rögzített rész az állami helyettesítő jövedelemnek felel meg (Valstybės remiamos pajamos), összege 350 LTL (101 EUR). Ezzel szemben a változó rész a munkanélküli előző biztosításköteles jövedelméhez kötött. A munkanélküli-biztosítási ellátás maximális összege nem haladhatja meg a 650 LTL-t (188 EUR) (2012. december 31-ig). A munkanélküliség első három hónapjában az ellátás teljes összegét folyósítják. Az ellátás folyósítási időszakának végéig fennmaradó hónapokra a változó rész 50%-kal csökken. A munkanélküli-biztosítási ellátás kombinálható a munkanélküli számára képzésben való részvétel esetén folyósított képzési támogatásokkal. Az ellátás nem lehet alacsonyabb a helyettesítő jövedelemnél, de nem haladhatja meg a kormány által rögzített folyó évi biztosításköteles jövedelem (einamųjų metų draudžiamosios pajamos) 70%-át. A munkanélküli-biztosítási ellátás (Nedarbo draudimo išmoka) folyósításának időtartama a munkaviszonyban töltött évek számától függ: 25-nél kevesebb munkaviszonyban töltött év: 6 hónap; munkaviszonyban töltött év: 7 hónap; munkaviszonyban töltött év: 8 hónap; 35-nél több munkaviszonyban töltött év: 9 hónap. A munkanélküli-biztosítási ellátás folyósítása megszűnik, ha a kedvezményezett munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként ismét elhelyezkedik. Az idős munkanélküliek járadéka és előrehozott nyugdíj A munkanélküli-biztosítási ellátás folyósításának időtartama a nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő személyek esetében két hónappal meghosszabbodik. A nemzeti társadalombiztosítási öregségi nyugdíj előrehozott folyósításáról szóló törvény (Valstybinių socialinio draudimo senatvės pensijų išankstinio mokėjimo įstatymas) értelmében a 30 éven keresztül biztosított személyek és a teljes mértékű öregségi nyugdíjra öt éven belül jogosulttá váló munkanélküliek előrehozott nyugdíjazásukat kérhetik július 26

27 A munkanélküli-ellátások igénybevétele Az igényléseket a Litván Munkaügyi Központ (Lietuvos darbo birža) helyi kirendeltségéhez kell benyújtani július 27

28 XI. fejezet: Minimumjövedelem Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra? A garantált minimum jövedelem esetében két fő, nem járulékalapú rendszer létezik: pénzbeli szociális segély és szociális segélynyugdíj. Ezenfelül léteznek egyéb létminimumhoz kapcsolódó ellátások is. A pénzbeli szociális segély jövedelemfüggő; az ellátásokat kizárólag a megszerzett jövedelem és a vagyon értékének vizsgálatát követően ítélik oda. A szociális segélynyugdíj esetében csak a nyugdíjat vizsgálják. Szociális támogatás; Pénzbeli szociális segélyt (Piniginė socialinė parama) Litvániában lakóhellyel rendelkező családoknak vagy egyedülállóknak biztosítanak, akik nem rendelkeznek elegendő megélhetési forrással. A pénzbeli szociális segélyt igénylőktől elvárják, hogy önmaguk számára minél több jövedelmet megszerezzenek. A pénzbeli szociális segély tartalmazza mind a szociális ellátást (Socialinė pašalpa), mind pedig a lakás fűtési költségének, valamint a meleg- és ivóvízvízellátás költségeinek visszatérítését (Būsto šildymo išlaidų, karšto ir geriamojo vandens išlaidų kompensacijos). Ezek az ellátások abban az esetben fizethetők, ha az egyedülálló, litvániai lakóhellyel rendelkező vagy legalább a házastársak/élettársak egyike dolgozik, vagy ha nem dolgoznak, akkor: nappali tagozatos diákok (24. életévük eléréséig); nyugdíjasok vagy nyugdíjkorhatár felettiek vagy fogyatékossággal élők; fogyatékossággal élő vagy beteg családtagot ápolnak; a Litván Munkaügyi Központ (Lietuvos darbo birža) helyi kirendeltségénél vagy valamely más tagállam munkavállalói szolgálatánál munkanélküliként regisztrálták őket és munkanélküli-ellátásban (Nedarbo darudimo išmoka) részesülnek; három év alatti gyermeket, vagy ha a gyermek orvosi vélemény alapján nem jár oktatási intézménybe vagy nincs lehetősége iskola előtti vagy általános iskola előtti oktatási intézménybe járni stb., nyolc év alatti gyermeket nevelnek. Szociális segélynyugdíj A szociális segélynyugdíj (Šalpos pensija) célja, hogy azoknak a litvániai lakóhellyel rendelkezőknek biztosítsa a létfenntartáshoz szükséges minimális jövedelmet, akik különösen ki vannak téve szociális kockázatoknak, azaz fogyatékossággal élőknek, a nyugdíjkorhatárt elért személyeknek, többgyermekes, fogyatékossággal élő vagy nyugdíjas anyáknak és fogyatékossággal élő hozzátartozóikat gondozó, fogyatékossággal élőknek vagy nyugdíjasoknak. Szociális segélynyugdíjat azok kapnak, akik nem jogosultak a Szociális Biztonsági és Munkaügyi Minisztérium égisze alatt működő Nemzeti Társadalombiztosítási Alap Bizottságának (Valstybinis socialinio draudimo fondo valdyba prie Socialinės apsaugos ir darbo ministerijos, SoDra) költségvetéséből finanszírozott ellátásokra, vagy akik ezekből az ellátásokból nagyon kis részben részesülnek július 28