Ökológiai gazdálkodás: egy emberközpontú rendszer hét alapelve Dr. Rodics katalin Greenpeace

Átírás

1 Ökológiai gazdálkodás: egy emberközpontú rendszer hét alapelve A Greenpeace jövőképe az élelemről és a gazdálkodásról Dr. Rodics katalin Greenpeace

2 Bevezetés a jelen élelmezési rendszer problémái Nagyvállalatok befolyása egyre nő a gazdálkodók és fogyasztók rovására Élelmiszerlánc veszteségei 20-30% közöttiek Termelés jelentős része a takarmányozás és a bioüzemanyag-termelés céljait szolgálja Környezeti problémák: Éghajlatváltozás (üvegházhatású gázok kibocsátásának 25%-a Vízhiány és vízszennyezés Termőtalajok leromlása Termesztett és vadon élő fajok természeti sokszínűségének csökkenése

3 A Greenpeace jövőképe az ökológiai gazdálkodásról a hét alapelv 1. Élelmiszer-önrendelkezés 2. A gazdálkodók és a vidéki közösségek támogatása 3. Hatékonyabb élelmiszertermelés és jobb hozamok 4. Biológiai sokféleség 5. Fenntartható talajegészség és tisztább víz 6. Ökológiai növényvédelem 7. Rugalmas élelmezési rendszerek

4 1. Élelmiszer-önrendelkezés A jelenlegi élelmezési rendszerben néhány nagyvállalat uralja a világpiacot. Nem az emberiség vagy a környezet javát nézve, hanem a nagyvállalatok tőke- és profitérdekének megfelelően. A rendszer hatalmi egyensúlytalansága miatt a termelők (különösen a kistermelők), a fogyasztók és a környezet szempontjai háttérbe szorulnak, és számos probléma (éhezés+kövérség, környezeti problémák ) merül fel Az emberek joga, hogy meghatározhassák saját élelmezési rendszereiket

5 2. A gazdálkodók és a vidéki közösségek támogatása Az éhezők többsége fejlődő országok vidéki területein él, 2012-ben 1 milliárd éhező volt a világban Élelmiszer pazarlás (30%), túlsúlyos népesség (1,5 milliárd ember) Kistermelőknek hiányzik: erőforrásokhoz (föld, víz..) való hozzáférés, képzettség, információ, raktárkapacitás, piacok, erőtlen érdekérvényesítés Ökológiai gazdálkodás segítheti a megélhetésük javítását, gazdaságilag legéletképesebb alternatíva, minimális külső erőforrás bevonással jár, a változó körülményekhez rugalmasan alkalmazkodik

6 2. A gazdálkodók és a vidéki közösségek támogatása példák fejlődő országokból Malawi és Kenya: szántóföldi erdészet és push-pull módszer alkalmazása 1,5-3-szorosára növelte a gazdálkodók jövedelmét Bangladesi program résztvevővel: ökológiai gazdálkodás és jobb közösségi irányítás 20-30%-kal növelte a jövedelmeket, rizs, zöldség-gyümölcs, hal, baromfi szektorokban Andra Pradesh állam, India: hozamcsökkenés nélkül vezették ki a növényvédőszerek használatát, mely a gazdák jövedelmének jelentős növekedéséhez vezetett

7 2. A gazdálkodók és a vidéki közösségek támogatása példák fejlett országokból Európai tejgazdaságok elemzése kimutatta, hogy a leginkább fenntartható módon működő gazdaságok jövedelmezősége volt a legmagasabb és legbiztosabb Spanyolország: biogabona 63%kal volt jövedelmezőbb a bio-árakon, de még a konvencionális piacon eladva is 36%- os jövedelem előnyt adott Wisconsin, USA: változatos, fenntartható gazdálkodás nyereségesebb USA gyümölcsszektor: biotermesztés jövedelmezőbb Nagy-Britannia: lakossági megtakarítás 1 milliárd GBP lenne a teljes átállásból

8 3. Hatékonyabb élelmiszertermelés és jobb hozamok Konvencionális mezőgazdaságban a hozamok növelése a cél De valójában a kulcskérdés: hol és hogyan termeljük meg az élelmiszert? Hol: helyenként már most túl sokat termelünk, fejlett országokban pazarlás, elhízás, túl sok állati eredetű táplálék, intenzív termelési zónákban környezeti problémák. Más területeken azonban a táplálkozás szempontjából fontos termények hozamainak növelésére van szükség: pl. Afrika és Ázsia egyes szegény területein, az éhezés enyhítése és a gazdálkodók megélhetése érdekében Hogyan: a szükséges hozamnövekedés az alacsony hozamú térségek haszonnövényeinek tápanyag- és vízellátásának javításával nagyrészt elérhető, nincs szükség GM-növényekre és vegyszerekre.

9 3. Hatékonyabb élelmiszertermelés és jobb hozamok Az ökológiai gazdálkodás célja, hogy optimalizálja mindazokat az ökoszisztéma szolgáltatásokat, melyeket egy tájegység nyújthat a mezőgazdasági termelés mellett víztisztítás, CO2 elnyelés, tápanyag körforgás Szélsőséges körülmények között (aszály, szélsőséges csapadékeloszlás, gyenge talaj) jobb hozamokra képes az ökológiai gazdálkodás, mint a konvencionális

10 4. Biológiai sokféleség és változatos A változatosság minden biológiai rendszer kulcsfontosságú tényezője, ezért is veszélyes, hogy az agrobiodiverzitás vészesen lecsökkent (pl: három faj rizs, búza, kukorica adja az elfogyasztott növényi kalóriák felét!) A változatos rendszerek ellenállóbbak a külső hatásokkal (pl. klímaváltozás) szemben, ezért is fontos fenntartani a természeti sokféleséget a gazdálkodásban A változatosság jelenthet: - Egy fajon belüli különböző változatokat - Vegyes kultúrát egy parcellán belül - Diverzifikált terményszerkezetet a gazdaság szintjén - Mozaikos szerkezetű tájhasználatot vetőmagrendszerek

11

12 4. Biológiai sokféleség és változatos vetőmagrendszerek A biogazdálkodás segíti a sokféleség fenntartását. A biogazdaságok 34%-kal több növény és állatfajnak adnak otthont mint a hagyományos gazdaságok, és a méhfajok száma 50%- kal több. A biológiai sokféleség növeli a mezőgazdasági terület termékenységét és ökoszisztéma szolgáltatásait: pl. ha a gyepek változatosságát 1 fajról 16 fajra emeljük, az nagyobb termést eredményez, mintha hektáronként 95 kg nitrogénnel trágyáznánk. Kukorica és lóbab együttes termesztése mindkét növény hozamát jelentősen növelheti

13 5. Fenntartható talajegészség A jelenlegi mezőgazdasági rendszer súlyosan károsítja a talajokat. Egy természetes rendszerben vagy kisléptékű biogazdaságban a keletkező szerves hulladék (komposzt, trágya) kijuttatásával bezáródik a körforgás. Jelen globalizált rendszerünkben ez a visszacsatolás megszűnik: a növényi terményeket származási helyüktől távol használják fel, sem az állati trágya, sem az élelmiszerhulladék nem kerül vissza a földre. Így az uralkodó agrármodell a szintetikus nitrogén és foszfor műtrágyától függ, melyet a bányászati és vegyipari szektor állít elő, nagy mennyiségű fosszilis energia felhasználásával

14 5. Fenntartható talajegészség 1.Az ökológiai gazdálkodásban a tápanyagokat a visszajuttatott szerves anyagok és a levegő nitrogéntartalmának megkötése hüvelyes vagy más hasonló képességű növények segítségével pótoljuk. 2. Cél az összes trágya és élelmiszermaradék termőtalajba történő visszajuttatása ezért nem jó a takarmánytermények messzi szállítása. Ennek eléréséhez az állati termékek fogyasztásának globális szinten csökkennie kell. 3. A talaj szervesanyag-tartalmának megtartása, illetve növelése 4. Az öko növeli a tápanyag-felhasználás hatékonyságát, csökkenti a nitrogén és foszforveszteségeta biólógiaia sokféleség bevonásával.

15 6. Ökológiai növényvédelem A földekre kijuttatott növényvédőszer csak kis százaléka éri el a növényt nagy része a környezetbe kerül, talajba, vízbe, levegőbe a Föld vízfolyásainak 43%-a növényvédőszerrel szennyezett Eközben a célzott fajon kívül számos más fajt is pusztítanak például a beporzó és a kártevőket pusztító hasznos rovarokat is Ez egy ördögi körhöz vezet, mert az ökológiai egyensúly felborul, a termények egyre kiszolgáltatottabbak a kártevőknek, emiatt egyre gyakrabban van szükség a növényvédőszerekre, így a gazdálkodó is költséges csapdahelyzetbe kerül amiből nehéz kilépni Így nem csoda, hogy a növényvédőszerek felhasználása világszerte növekszik.

16 A növényvédőszerek exportja (mely jó jelzőszáma felhasználásuknak) megháromszorozódott az elmúlt két évtizedben

17 A felszíni vizek rovarirtószerekkel való szennyezése széles körben elterjedt, és az intenzíven művelt mezőgazdasági területeken a legsúlyosabb

18 Push-pull módszer 1. Vajvirágfélékhez tartozó parazita gyom fojtogatja a kukoricanövény gyökerét Szárfúró moly kártétele kukoricán

19 Kenyai gazdassszony pushpull rendszerű parcellájával: a kukoricanövényt az ezüstlevelű koldusgyom védi a kukorica molytól és a parazita gyomoktól, a parcella körül látható a szegélynövényként alkalmazott tollborzfű, mely a molyokat magához vonzza és takarmánynövényként is szolgál Push-pull módszer 2.

20 7. Rugalmas élelmezési rendszerek Nagy a nyomás az agrárrendszereken: klímaváltozás, energiarendszer és árupiaci bizonytalanságok ezt csak alkalmazkodó, rugalmas gazdálkodási rendszerek képesek sikerrel szembenézni az ökológiai gazdálkodás ilyen 1. biológiai változatosság segít a változásokhoz való alkalmazkodásban 2. az élelmiszerforrások sokszínűségének biztosítása 3. a vidéki megélhetés támogatása: rövid élelmiszerláncok, termelők bevonása a közétkeztetésbe 4. közösségi vetőmagkészletek katasztrófa esetére 5. helyi vonatkozású gazdálkodással kapcsolatos ( paraszti, őshonos) tudás rendszerezése és megőrzése

21 Mit ajánl a Greenpeace Mit tehetek én? Tudatosítsuk: az étkezés politikai cselekedet (Michael Pollan) Élelmiszer beszerzése: közvetlenül a gazdaságból vagy termelői piacon Pazarlás és húsfogyasztás csökkentése Otthoni komposztálás Saját élelmiszer megtermelése

22 Következtetések - Mit tegyenek a döntéshozók? A Greenpeace követeli, hogy a magánvállalatok, a kormányok, a donorok és a jótékonysági intézmények mezőgazdasági befektetéseiket és politika támogatásukat az iparszerű mezőgazdaság felől, az ökológiai gazdálkodás irányába fordítsák. EU: beporzókra veszélyes növényvédőszerek korlátozása Afrikai fejlesztési programok iparszerű mezőgazdaság helyett agrárökológiai irányú továbbfejlesztése

23 Köszönöm a figyelmet!