MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Átírás

1 GYENESDIÁS NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKRŐL, VALAMINT EGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKRŐL SZÓLÓ 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 1. SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN NOVEMBER

2 GYenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok GYENESDIÁS NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT dr. Kovács Péter Fodor Éva okleveles településmérnök, a munkát irányító tervező TT okleveles településmérnök Horváth Márton okleveles településmérnök Szalkay-Szakály Zsuzsanna Dóra okl, tájépítészmérnök K Tászler László okl. építőmérnök, üzemmérnök (közlekedés, közművesítés - víz, gáz) VZ-T, K1d Dlusztus Alajos Villamos és Energetikai tervezőmérnök Településtervezési energia-közmű tervező TE Gyulai Gyöngyi okl. vegyészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök SZKV / NOVEMBER 5T ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KFT TEL.: 30/ TERVKFT@GMAIL.COM 1

3 GYenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 I. kötet: HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Elhelyezkedés A település szerepe az országos településhálózatban A település szerepe a regionális, a megyei és a járási településhálózatban... 6 Nyugat-dunántúli régió... 7 Balatoni fejlesztési régió... 7 Zala megye... 7 Keszthelyi járás, körjegyzőség A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata EU 2020 stratégia AZ OFTK Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Koncepciója (BKTFK) Zala megye területfejlesztési koncepciója a Széchenyi 2020 program tükrében Egyéb Gyenesdiás szempontjából lényeges, a települést érintő, azonban a Megalapozó tanulmány szempontjából kevésbé releváns dokumentumok A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos rendezési tervhierarchia és összefüggései Országos Területrendezési Tervvel való összefüggés vizsgálata Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervével való összefüggések Vízpart-rehabilitációs Tanulmánytervvel kapcsolatos összefüggések Zala Megye Területrendezési tervvel való összefüggések megállapításai A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Keszthely Vonyarcvashegy Vállus Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, Integrált Településfejlesztési Stratégia vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata Hatályos településrendezési eszközök Településszerkezeti terv: A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek T ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KFT TEL.: 30/ TERVKFT@GMAIL.COM 1

4 1.7 A település társadalma Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, vallási közösségek stb.) A település humán infrastruktúrája Humán közsszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok, tájhasználat, tájszerkezet Tájhasználat, tájszerkezet Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata Zöldterületek Virágosítás, parkosítás, fenntartási kérdések Zöldterületek értéke, legfontosabb zöldterületi elemek A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az épített környezet vizsgálata Terület felhasználás vizsgálata A telekstruktúra vizsgálata Önkormányzati tulajdon kataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Világörökség és világöökség várományos terület Műemlék, műemlék együttes Műemlékvédelem sajátos tárgyai: történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Az épített környezet konfliktusai, problémái

5 1.15. Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi Közlekedés Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Vízi közlekedés: Légi közlekedés Közművesítés Víziközművek Energia Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Környezetvédelem és településüzemeltetés Talaj Felszíni és felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem Ásványi nyersanyag lelőhely Település klíma Meteorológiai helyzetkép HőmérsékletI JELLEMZŐK Csapadék Szélviszonyok Klímaváltozás, trendek és adatok II. kötet Helyzetelemző munkarész A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Településhálózat Társadalom Gazdaság Táji és természeti adottságok Zöldfelületek Épített környezet

6 2.1.7 Közlekedés Közművek Környezetvédelem III. kötet Helyzetértékelő munkarész Helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis Folyamatok értékelése A település és környezetének befolyásoló külső és belső tényezőinek összefoglaló értékelése Településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Problématérkép / értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek TElepülésrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Szegregált vagy szegregávióval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)

7 I. KÖTET: HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK ELHELYEZKEDÉS Gyenesdiás nagyközség Magyarország nyugati határához közel (Ausztriához, Szlovéniához és Horvátországhoz egyaránt km-re), a Balaton északi partján, a Nyugat-Dunántúli Térség, valamint a Hévíz-Balaton-Zalai Dombhátak újjáalakult vidékfejlesztési tervezési régió keleti részén fekszik, 18,5 km 2 es területen. A település periférikus fekvéséből következik, hogy nemcsak Keszthely, de, az egész megye számára "Keleti megyekapu" szerepkört tölt be Vonyarcvasheggyel és Balatongyörökkel együtt, mintegy szimbolizálva az egykori hegyközségi múltat, Keszthely városának híres szőlőhegyeit. A település nyugaton Keszthely várossal, keletről Vonyarcvashegy nagyközséggel határos. Az összekapcsolódás lenne a helyes kifejezés, mivel a 71. számú út mentén a települések Keszthelytől Balatongyörök végéig szinte teljesen egybeépültek. A települések közül Gyenesdiás és Keszthely esetében közvetlen gazdasági területi összeépülésről beszélhetünk. Gyenesdiás meghatározó és egyre dinamikusabban növekvő és innovatív módon fejlődő nagyközsége a Balaton észak-nyugati sarkában elhelyezkedő, Keszthely központú településhálózatnak. 1. ábra Gyenesdiás elhelyezkedése A térségre jellemző szoros összetartozás földrajzi adottságainak, természeti-, táji értékeinek, az elmúlt századok tulajdonosi viszonyainak, a települések történelmi környezetének, közös históriájának köszönhető. Gyenesdiás a Balaton és a Keszthelyi-hegység között települt, a hegység alacsonyabb lankáira. Klimatikus helyzete kedvező. A déli lejtésű domboldalak kedvező hatását csak fokozza a Balaton víztükre, mely visszaveri a napfényt, ezáltal kellemes, riviéra jellegű mezoklímát alakítva ki. Mivel Gyenesdiás a Balaton északi csücskében helyezkedik el, így központi fekvése miatt könnyen megközelíthető. Ez az éghajlat rendkívül kedvező mind a még nyomokban megmaradt szőlőművelésnek, mind a turizmusnak. A hegység értéke a tájképi adottsága, a dombokról pompás panoráma nyílik a tóra, valamint a déli partra. 5

8 1.1.2 A TELEPÜLÉS SZEREPE AZ ORSZÁGOS TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) szerint a Balaton környéke hazánk kiemelt turisztikai, térsége. A dokumentum Gyenesdiást a Balaton kultúrtájba helyezi el. Az OFTK (elfogadva az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával) értelmében a városstratégiák célja a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózatok kialakulása, valamint a kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése. Mindezek szem előtt tartásával az OFTK olyan funkcionális térségeket határoz meg, amelyek a jövőben egy-egy, nemzeti szinten is jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti feladatot fognak ellátni, integrálódva a nemzeti szintű társadalmi és területi munkamegosztásba. 2. ábra Funkcionális térségek Gyenesdiás kedvező fekvésű, Ausztria, Szlovénia, Horvátország 100 km-es távolságon belül gépjárművel elérhető. A kedvező elhelyezkedés igaz hazai értelemben is, az M7 autópálya 25 km, míg a Hévíz Balaton Airport alig 20km-re helyezkedik el a településtől A TELEPÜLÉS SZEREPE A REGIONÁLIS, A MEGYEI ÉS A JÁRÁSI TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Gyenesdiás a Nyugat-Dunántúlon (NUTS2 - HU22), Zala megyében (NUTS3 - HU223), a Balaton nyugati szegletében fekvő község, a Keszthelyi járás része. 6

9 NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ A Nyugat-Dunántúli Régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. Kiterjedése észak-déli irányban hosszan elnyúló. A régió négy országgal határos: nyugaton Ausztriával, délnyugaton Szlovéniával és Horvátországgal, északon pedig Szlovákiával. A régió keleti irányban a Közép-Dunántúli Régióval, míg déli irányban a Dél-Dunántúli Régióval szomszédos. Településhálózata kiegyensúlyozott, de főként a morfológia függvényében változatos, területén 20 közigazgatási járás fedi le, mely összesen 655 települést foglal magába. A régió legfejlettebb Győr környezete, mely Budapest után a második legtöbb nemzeti összterméket előállító település hazánkban. BALATONI FEJLESZTÉSI RÉGIÓ A térség másik meghatározó sajátossága, hogy része a Balaton fejlesztési régiónak, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek. A régióhoz 2008-tól 179 település (2014. évi önkormányzati választások napjától 180) tartozik az Üdülőkörzethez. A balatoni régió valódi nagyváros hiányával küzdő, zömmel aprófalvas térség, több helyütt összeépülő településszerkezettel. Gyenesdiással határos Keszthely a Balaton régió második legnagyobb városa. A régióban a többször módosított Balaton törvény besorolása szerint 44 parti, 7 partközeli és 128 háttértelepülés (közvetlen parttal nem rendelkező település) található. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet három megye területén fekszik, több helyi fejlesztési terület, társulások, LEADER térségek érintik területét. ZALA MEGYE Zala megye Magyarország dél-nyugati részén, közelebbről a Dunántúl déli részén terül el. Területe 3784 km 2, népessége 279 ezer fő. Népsűrűsége az országos átlaghoz képest közepesen alacsony, 77 fő/km 2. A településhálózat szerkezete viszonylag kedvezőtlen, elaprózottabb, mint a régió másik két megyéjében. A megye északi részén Zalaegerszeg, déli részén Nagykanizsa agglomerációs hatása figyelhető meg. Zalaegerszeg megyeszékhely hatása a környező településeken érzékelhető a leginkább, a megye déli és keleti felében hatása jóval kisebb, Gyenesdiás környékét (és általában a Keszthely-Hévíz térséget) érintően elenyésző. 3. ábra A járási beosztás tervezete Zala megyében Az aprófalvas településszerkezet a megye teljes területére jellemző, viszont a keszthelyi térségben ehhez képest a települések sűrűsödésével találkozhatunk. KESZTHELYI JÁRÁS, KÖRJEGYZŐSÉG 7

10 A január 1.-től kialakításra kerültek az új közigazgatási területi lehatárolások, melyek után a KSH kistérségek területén közigazgatási egységek, un. járási körzetek alakultak. Ez történt ez Keszthely térségében is, amely Zala megye keleti részén helyezkedik el és jelenleg 30 település tartozik hozzá. A járás mintegy lakosú és 536 km 2 területtel rendelkezik.) Gyenesdiáson járási ügysegédi iroda működik. Gyenesdiás december 31-ig önálló Polgármesteri Hivatalban, 2015-től Vállus kisközséggel együtt Közös Önkormányzati Hivatalként látja el közigazgatási feladatait. A közös hivatal létszáma 15 fő, az önkormányzati döntéshozatalt, pedig 6 fő képviselő és a főállású polgármester gyakorolja. 4. ábra Töltsd ki!! Forrás: Keszthely ITS megalapozó vizsgálat 1.2 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA EU 2020 STRATÉGIA Az Európa az Európai Unió 2010-ben indított, 10 évre szóló kimondottan a növekedést és a foglalkoztatást növelését célzó, de más területekre is megoldást kereső táfogó stratégiája, amelynek célja, intelligens, fenntartható és inkluzív EU gazdaság megteremtése. Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Ezen célokat tekinthetjük az EU támogatások cél szerinti alappiléreiként is, melyek megjelennek a hazai Operatív Program Struktúrában is. A célok EU-szintjén való elérése érdekében minden tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az előbb felsorolt területeken, melyeknek egyértelműen hozzá kell járulni, az E2020 célhierarchiájának megadott pontjához. 1 economic-governance-monitoring-prevention-correction/european-semester/framework/europe strategy_hu 8

11 Magyarország számára a legfontosabb fejlesztéspolitikai célkitűzés az ország gazdasági teljesítményének (GDP), valamint a foglalkoztatás szintjének, minőségének növelése, amelyek révén az életminőség és az életkörülmények érdemi javulása érhető el. Mindehhez kapcsolódva a Nemzeti Reform Program vállalásai a következők: a évesek foglalkoztatási rátájának a jelenlegi 60%-ról legalább 75%-ra növelését; a kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8%-ra növelését; az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedését a évi szinthez képest; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra történő növelését; a 10 százalékos energia megtakarítás elérését; a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelését a éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 százalékra csökkentését a éves népességen belül; a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának fővel való csökkentését, amely 5 százalékpontos csökkentést jelent AZ OFTK Hazánknak ezen indikátorokat kell teljesíteni a 2020-as fejlesztéspolitikai vállalásoknak megfelelően. A 2020-as célokkal összhangban kerület elkészítésre az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) 2. Mivel az OFTK az uniós ciklusnál hosszabb időszakra, 2030-ig fogalmaz meg célokat, ezért a ciklus közepén, az Operatív Programok rendszerének kialakulását követően is érdemes foglalkozni a hazai fejlesztéspolitikai háttérrel röviden, mivel az hosszabb távon meghatározza jövőbeli fejlődését. Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával elfogadott a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) a as időszak új kihívásaira reagál. Az OFTK vázolja fel a nemzeti fejlesztési és területfejlesztési célrendszert, a területfejlesztési beavatkozásokat, kiemelten a városok és várostérségek fejlesztésére, a város-vidék kapcsolatok erősítésére koncentrálva. A dokumentum célkitűzései Gyenesdiás esetében leginkább a gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság, életképes vidék, értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom, továbbá a stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme célokhoz kapcsolódik közvetlenül. A OFTK megfogalmaz egyes területileg releváns célkitűzéseket is melyek közül a település esetében releváns Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése. Ez esetben a cél a kiemelkedő táji értékeket képviselő térségek, egyedi tájkarakterrel rendelkező térségek, kultúrtájak értékőrző fejlesztése, a táji értékeikben rejlő potenciál kibontakoztatása és az egyedi karakterükre építő térség integrált kezelése. Ezen belül kiemelten kezelendő beavatkozási területként fogalmazza meg a táji értékekre és a tájkarakterre alapozott térségfejlesztését, a térségek sajátos gazdasági profillal történő fejlesztését. Fontos megemlíteni, hogy kiemelten kezeli a Balaton és térsége programalapú fejlesztése, egységes keretben történő kezelését. Az OFTK legfontosabb legfőbb megaállapításai, a Balaton térségégével, mint kiemelkedő táji értékű térséggel kapcsolatban: 2 9

12 Budapesten és néhány gyógyhelyen kívül jelenleg csupán a Balaton sorolható a nemzetközileg versenyképes attrakcióink közé Az itteni települési- és üdülőterületek sokszor hátrányokkal járó összeépülésére, már szigorú területrendezési szabályozás is gátat szab, melyet a fejlesztéspolitikai dokumentumok is támogatnak A települések fejlesztési együttműködése elengedhetetlen, tekintettel a sajátos településszerkezetre A mindenkori fejlesztésnek a még meglevő táji, kulturális és természeti adottságokat tiszteletben tartva szabad csak megvalósulnia. A dokumentum a következő releváns fejlesztéspolitikai feladatokat a Balaton térségében: A fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése, a térség változatos vonzerőire épített új és komplex turisztikai termékek kialakítása, magas színvonalú szolgáltatások biztosítása. A szezon meghosszabbítása egész éves kínálati programcsomagok megteremtésével, ennek érdekében térségi turisztikai hálózatok, tematikus utak kialakítása, megerősítése. Egységes térségi turisztikai menedzsment mellett a turisztikai kínálat területileg differenciált tervezésével a vendégforgalom területi szétterítése, a háttérterületek adottságain (borvidék, nemzeti park, hegyek, erdők, aprófalvak, történelmi emlékek, népi hagyományok gasztronómia stb.) alapuló alternatív turisztikai termékek kínálatának kifejlesztése és értékesítése a parttól távolabbi településeken. A Balaton, a vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai és kémiai állapotának megóvása és további javítása, a vízszint ingadozásból fakadó problémák mérséklése, a Balaton-part terhelésének korlátozása, a nádasok védelme, a térség élő és élettelen természeti értékeinek megőrzése. A térség további beépítésének megakadályozása, tájrehabilitáció, a tájsebek kezelése, az eróziós és deflációs hatások mérséklése (magaspart és pincevédelem). Az ingatlanállomány rehabilitációja, valamint a városiasodott környezet kínálta területeken új funkciókkal való hasznosítása (pl. lakófunkciók, tudásalapú gazdasági tevékenységek, országos közigazgatási, közszolgáltatási funkciók). A kulturális örökség magas szintű védelme, tudatosítása és bemutatása. Egységes, turisztikai vonzerőként is szolgáló balatoni közösségi közlekedési rendszer megteremtése. Települési együttműködés és egységes elvek mentén zajló fenntartható városfejlesztés a Balaton városgyűrűjében. A Balaton illegális feltöltésének megakadályozása. A Balaton törvényt és egyéb jogszabályokat figyelmen kívül hagyó beruházások, építkezések leállítása, az eredeti állapot visszaállítása. A Balaton-térség háttér településeinek fejlesztése. Az OFTK megyei szinten a következő a településre releváns fejlesztési irányokat határozza meg Zala megyére: A megyeszékhely bekapcsolása a nemzetközi gyorsforgalmi úthálózatba, a Középeurópai Közlekedési Folyosó elemeinek kiépítésével (M9 gyorsforgalmi út, 17-es sz. vasúti vonal) Zala megye a Baltikum és az Adria közötti kereskedelmi-logisztikai tranzittérséggé fejlődhet. A szlovén-horvát-magyar hármas határnál Nagykanizsa-Letenye térsége nemzetközi jelentőségű logisztikai központtá válik. Keszthely-Hévíz térségében jelentős potenciál van a gyógyvízkészletre alapozott egészségiparban és a Balatonhoz köthető idegenforgalmi szolgáltatás területén. 10

13 Kiemelt cél a megújuló energiaforrások szélesebb körben történő fenntartható hasznosítása BALATON KIEMELT TÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (BKTFK) A közötti időszakra megfogalmazott jövőkép szerint a Balaton, a természetesség és a magas életminőség egységes közép-európai mintarégiója lesz. A fő cél a Balaton térségének dinamizálása, a gazdaság fellendítése a fenntarthatóság jegyében, hogy a térségben élők és dolgozók számára egész évben biztosítható legyen egy kiszámítható élet és munkakörnyezet. Leegyszerűsítve egy olyan régió megteremtése a cél, ahol jó élni, jó pihenni, nyaralni és jó vállalkozni, dolgozni. A koncepció a fő célhoz kapcsolódóan 4 átfogó célt és ezekkel összefüggésben 8 stratégia célt definiált. Az átfogó célok értelmében a Balaton térsége az egyedülálló természetes környezetben, az egészséget és a fenntarthatóságot kiemelten kezelő társadalmi szemlélet eredményeként megbízható jövedelem-szerzést és javuló életminőséget, a környezetkímélő technológiák alkalmazásának (pl. energiafelhasználás, közlekedés, ingatlanfejlesztés) széles körű elterjedése következtében magas minőségű környezetet biztosít a helyi lakosok számára, vonzó működési környezetet biztosíts elsősorban szolgáltatásokat kínáló és innovatív, magas hozzáadott értéket előállító és döntően magasan képzett munkatársakat foglalkoztató vállalkozások számára, vonzó természeti és épített környezeti feltételeket és magas színvonalú szolgáltatásokat biztosít a térséget felkeresők számára, melynek eredményeként növekszik a Balaton térségébe látogató turisták száma, illetve a hosszabb ideig történő tartózkodásban és szolgáltatásvásárlásban megmutatkozó elégedettsége. a változó igényekhez, természeti folyamatokhoz rugalmasan igazodó és folyamatosan megújulásra képes szolgáltató és cselekvőképes, együttműködő intézményekkel és szervezetekkel szolgálja a lakosokat, turistákat és vállalkozásokat. A térség fejlesztésének stratégiai céljai Innovatív Balaton! A balatoni gazdaság jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének javítása a helyi és kapcsolódó tudásbázisokkal való együttműködés eredményeként az új termékek, szolgáltatások fejlesztése révén Aktív Balaton! A turizmusból származó bevételek növelése, illetve a kapacitások egész éves kiegyensúlyozottabb kihasználása a turisztikai termékek és szolgáltatások összehangolt fejlesztésének eredményeként. Balatoni egészség és megújulás! A régióban élők és ide látogatók egészségi állapotának és életminőségének javítása a térség természeti forrásaira épített egészségipari szolgáltatások igénybe vétele és közvetítése által. Balatoni terméket az asztalra! Helyben előállított és feldolgozott egészséges élelmiszerek termelésének, feldolgozásának és fogyasztásának az ösztönzése Megújuló balatoni közösségek A társadalom harmonikus fejlődésének záloga a dinamikusan működő gazdaság mellett a térségben élő közösségek folyamatos megújulása Természetes Balaton! Egészséges környezet, tiszta Balaton! A táj fenntartható módon való használata az eltérő területi adottságok figyelembe vételével, a biodiverzitás lehetőség szerinti megőrzése, a környezet szennyezés mérséklése és a környezet terhelésének a térség fenntartható fejlődését biztosító keretek közé szervezése a települések építészeti színvonalának növelése 11

14 Elérhető Balaton! Környezetbarát és a változó igényekre rugalmasan reagálni képes, erőforrás hatékony közlekedési rendszer működtetése a Balaton térségében A Balaton körül megkülönböztet 6 nagy városi agglomerációs térségből, a Keszthely-Hévíz térség közvetlen vonzáskörzetében helyezkedik el Gyenesdiás. A turisztikai fejlesztéseknek kiemelt célcsoportjai a családok, fiatalok, illetve a nyugdíjasok, akik turisztikai szempontból eddig kevésbé kihasznált szezonokban (tavasszal és ősszel) a gyógyfürdőhelyeken túl akár a térség többi területén is - az eddigiekhez képest nagyobb számban - vendégként jelentkezhetnek. Az idős, aktív munkavégzéstől visszavonult nyugdíjasok számára igényként jelentkezhet, hogy letelepedjenek a tó körül, vagy egy évben hosszabb ideig, több mint 6 hónapon át tartózkodjanak a Balaton térségében, de ehhez szükséges az egészségügyi, szociális, rekreációs, kulturális szolgáltatások további fejlesztése. A balatoni turizmus (benne a borturizmus, a wellness, a rekreáció, mozgás) az élmény jelleget kihasználva és megfelelő környezeti feltételek esetén (infrastruktúra, közlekedés, szolgáltatások) szinte évszaktól függetlenül generálhat vendégforgalmat a régióban, feltételezve, hogy az üzenet eljut a célcsoportokhoz. A turizmust fellendítő fő üzenetek közvetítéséhez azonban szükség van az épített környezet és a benne élők gondolkodásának olyan módon történő formálására, átalakítására is, amely valóban tükrözi az egészséges, életteli környezet képét, és hozzájárul a természetes és természetközeli környezet fenntartásához. Számos terület együttműködése szükséges ennek megvalósításához, melyben többek között a kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése és elterjesztése, a szelektív hulladékgyűjtés, a vízminőség védelmét biztosító fejlesztések és lakossági közreműködés, a megújuló energiaforrások felhasználásának, az e-közlekedési megoldásoknak, az öko-gazdálkodási rendszerek kialakításának, egészségtudatos étkezés stb. elterjesztése egyaránt megtalálható ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A SZÉCHENYI 2020 PROGRAM TÜKRÉBEN A Zala Megyei Területfejlesztési Koncepció teljes és végleges változatát 2013 végén fogadta el a Zala Megyei Közgyűlés (58/2013. (XII.19.) KH). Ez jelentette a kiindulópontot a Zala Megyei Területfejlesztési Program Stratégiai és Operatív Programrészeihez, amelyek október 9-én, a 34/2014. (X.9.) KH számú határozattal kerültek elfogadásra. Az eddigi koncepcióktól eltérően, mikor a megyei önkormányzatokra határozott szerepkör hárult, a súlypontok az aktuális programban inkább a településfejlesztésben, valamint különböző települési programok koordinációjában, összehangolásában jelentkeznek. A koncepció inkább a megyei önkormányzat koordináló, tudatformáló, információátadó szerepére teszi a hangsúlyt. A megyei területfejlesztési koncepció kettős célt vázol fel az elkövetkező időszakra: Hatékony eszközrendszer a megyei települések kiemelt problémák kezelésének koordinálására Cselekvési program készítése, mely tevékenyen hozzájárul az országos, regionális és megyei szinten prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldásához, úgy mint a klímaváltozás elleni küzdelem, mellyel a fenntartható fejlődést kívánja elősegíteni a Megyei Önkormányzat. A területfejlesztési koncepció külön foglalkozik a vidékfejlesztési térségekkel (LEADER térségek) és a gyógyturisztikai körzetekkel. 12

15 A program egyik területi célja: Zala balatoni térsége (Keszthely és Hévíz térsége) kreatív tudásra és természeti értékekre épülő fejlesztése. A koncepció összeállításakor kidolgozásra került egy un. Hévíz-Zalakaros-Keszthely-Zalacsány- Kehidakustány egészségturisztikai tengely Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja komplex térségi fejlesztési program alapjaként, amelynek megvalósítása túllép a zalai TOP források hatókörén. A projektcsomagból ennek a térségi programnak a kiegészítő, a kkv-k szolgáltatás-fejlesztésére fókuszáló elemeit kívánjuk támogatni, amik finanszírozására a GINOP nem vállalkozik. A konkrét fejlesztések kijelölésére csak azt követően kerülhet sor, hogy a GINOP 4. és 6. prioritás részletes tartalma véglegesítésre kerül, ill. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet is elfogadja saját fejlesztési programját. A fejlesztési források megyén belüli területi allokációja tekintetében a harmonikus területi fejlődés szempontjai alapján jártunk el, azaz előzetesen meghatároztuk, hogy a megye keleti, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó településein csak a források egy része kerülhet felhasználásra összehangolva a forrásfelhasználást a Balaton Kiemelt Térség Területfejlesztési Programjával, míg a források fennmaradó részéből a megye hátrányosabb helyzetű térségeinek turisztikai fejlesztéseit kívánjuk előmozdítani. Zala megye az országban úttörő szerepet játszott a helyi-térségi turisztikai desztinációmenedzsment szervezetek kialakításában, azaz az önigazgató turizmusgazdaság-közösségek életre hívásában (Gyenesdiási modell). A TDM szervezeteket olyan értéknek tekintjük, amelyek fejlődése, bővülése érdemben szolgálja a minőségi turizmus erősödését, s amelyek összefogásával Zala önálló térségi desztinációként is felépíthető. A Zala Brand turisztikai elemeit a projektcsomag forrásainak segítségével kívánjuk megerősíteni. Ezeket a célokat a jelen projektcsomag elsősorban a turizmusgazdaságban érintett kkvk szolgáltatás-fejlesztése révén kívánja szolgálni. 13

16 EGYÉB GYENESDIÁS SZEMPONTJÁBÓL LÉNYEGES, A TELEPÜLÉST ÉRINTŐ, AZONBAN A MEGALAPOZÓ TANULMÁNY SZEMPONTJÁBÓL KEVÉSBÉ RELEVÁNS DOKUMENTUMOK Regionális tervek: A Víz Keretirányelv Hazai Megvalósítása - Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2010 Hulladékgazdálkodási Terv 2014 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata 2013 Megyei tervek: Zala megye integrált területi programja Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terv Zala megye Zala Megye Területrendezési Terve módosítása A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ORSZÁGOS RENDEZÉSI TERVHIERARCHIA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A Területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 3. f) pontja meghatározza, a kiemelt térségek, mint a települési léptéket meghaladó területre kiterjedő, társadalmi, gazdasági, környezeti szempontból együtt kezelendő területi egységet. A Balaton környezetének vonatkozásában a évi XXI. törvény 6. d) pontja Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve megnevezéssel törvényi szintre emeli, mely a Terv az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvénnyel (továbbiakban: OTRT) összhangban készül el. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balaton Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban BTv) 2. (2) pontja alapján a BTv. 1/1. számú melléklete határozza meg azon települések jegyzékét, melyek a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartoznak, illetve 1/2. szám melléklete azon települések listáját melyeket a BTv. a parti, vagy partközeli települések közé sorol. A parti települések vonatkozásában BTv. 16 (1) pontja környezetvédelmi, természetvédelmi és vízgazdálkodási célok elérések érdekében kimondja vízpartrehabilitációs tanulmányterv készítésének szükségességét. A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet által rögzítettek szerint a vízpartrehabilitációs tanulmányterv meghatározza a Kormányrendelet területi hatályát a településre vonatkozóan. A lehatárolt területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettől (a továbbiakban: OTÉK) eltérő rendelkezés esetében 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Zala Megye Területrendezési tervét a Zala Megyei Közgyűlés Zala megye területrendezési szabályzatáról, társégi szerkezeti tervéről és övezeteiről szóló 22/2010 (XI.25.) ÖR számú rendeletével került elfogadásra. A megyei Területrendezési Terve, az OTRT és a BTv. rendelkezéseivel összhangban készült. 14

17 Gyenesdiás Nagyközség a Btv. 1/1. illetve 1/2. számú mellékleteiben egyaránt szereplő település. A település vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület lehatárolása és a vízpart rehabilitációs tanulmánytervét a 30/2004. (XII.10.) TNM rendelettel történt meg. Így a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján készített településfejlesztési és településrendezési eszközök készítése során, a település teljes közigazgatási területre vonatkozóan a BTv. illetve az OTRT rendelkezésit kell alkalmazni. Ki kell emelni, hogy Területrendezés szakmai irányító szervének országos tájékoztatása alapján, a Területrendezés intézményrendszere a tanulmány készítése idején átdolgozás alatt van, így a várhatóan az középtávon változást jelent majd Gyenesdiásra vonatkozóan is. A Balaton ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉS VIZSGÁLATA Térszerkezeti terv A Térszerkezeti terv a település közigazgatási területének nagy részét Erdőgazdálkodási, Mezőgazdasági, Vízgazdálkodási térségbe sorolja. A településen áthaladó 71 számú főút, illetve a 26. számú Tapolca-Ukk vasútvonal nyomvonala, továbbá a 8A jelű Országos kerékpárút-törzshálózat elem jelenik meg. A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni. Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +- 5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt. 5. ábra Térszerkezeti terv 15

18 Országos ökológiai hálózat övezete Az Országos Ökológiai hálózat a település jelentős területét érinti. Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. (lásd Btv. Ö1,Ö2,Ö3 övezetek) 6. ábra Országos ökológiai hálózat övezete 16

19 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az övezet nem érinti a települést. 7. ábra Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 17

20 Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az övezet nem érinti a települést. 8. ábra Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 18

21 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Az övezet jelentős területekkel érint települést északról erdőségeken belül, azonban nem fedi le a település erdőinek teljes területét. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 9. ábra Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 19

22 Tájképvédelem szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete Az övezet a település közel teljes közigazgatási területét lefedi, csupán a felhagyott kőbányák területén nem került rögzítésre az övezet. Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. 10. ábra Tájképvédelem szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. 20

23 Világörökség és világörökség várományos terület övezete Az övezet nem érinti a települést 11. ábra Világörökség és világörökség várományos terület övezete 21

24 Országos vízminőség-védelmi terület övezete Az övezet a teljes közigazgatási területet lefedi. Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. 12. ábra Országos vízminőség-védelmi terület övezete 22

25 Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósult vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete Az övezet nem érinti a települést. 13. ábra Nagyvízi meder területe 23

26 Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete Az övezet nem érinti a települést. 14. ábra Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉVEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK Gyenesdiás BTv. területi érintettségét a következő táblázat foglalja össze Térszerkezeti terv Érintettség (m2) Erdőgazdálkodási térség Települési térség Vízgazdálkodási térség Övezetek Érintettség (m2) Ö-1 Magterület Ö-1 Magterület övezetébe tartozó felszíni víz Ö-2 Ökológiai folyosó Nem érintett Ö-2 Ökológiai folyosó övezetébe tartozó települési térség és felszíni víz Nem érintett Ö-3 Pufferterület Ö-3 Pufferterület övezetébe tartozó települési térség és felszíni víz T-1 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Nem érintett T-1 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó települési térség Nem érintett 24

27 T-2 Történeti települési terület Nem érintett T-2 Történeti települési terület övezetébe tartozó települési térség Nem érintett T-3 Világörökség és világörökség várományos települési terület Nem érintett T-3 Világörökség és világörökség-várományos terület övezetébe tartozó települési térség Nem érintett L-1 Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület Nem érintett A-1 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület Nem érintett R-1 Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület R-2 Ökológiai rehabilitációt igénylő terület Nem érintett Sz-1 Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület Sz-1 Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület övezetébe tartozó települési térség P-1 Földtani veszélyforrás terület Nem érintett P-1 Földtani veszélyforrás terület övezetébe tartozó települési terület Nem érintett P-2 Vízeróziónak kitett terület F-1 Felszíni vízminőség-védelmi terület F-1 Felszíni vízminőség-védelmi terület övezetébe tartozó települési térség és felszíni víz Nem érintett D-1 Tómeder övezete H-1 Térségi hulladékkerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Nem érintett U-1 Települési terület U-2 Gazdasági terület Nem érintett M-1 Általános mezőgazdasági terület Nem érintett M-2 Kertgazdasági terület Nem érintett E-1 Erdőterület E-2 Erdőtelepítésre alkalmas terület Nem érintett M-3 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Nem érintett E-3 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület C-1 Szőlőtermőhelyi kataszteri terület Nem érintett Ü-1 Turisztikai fejlesztési terület Nem érintett K-1 Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete által érintett település Nem érintett 25

28 Érintettség részletes bemutatása Térszerkezeti terv A térszerkezeti tervben a 8A jelű kerékpárút 71-es főút, továbbá vasútvonal (26.sz.) nyomvonalak pontosított kijelölése mellett, Nagyközépnyomású földgázvezeték nyomvonala jelenik meg. A felhagyott kőbányák helyén Egyedileg meghatározott térség került kijelölésre. A település egyéb területei települési térségbe, erdőgazdálkodási és mezőgazdasági továbbá a tómeder területe vízgazdálkodási térségben került besorolásra. Az erdőgazdálkodási térséget legalább 95%- ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, vagy legalább 85%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni és a fennmaradó terület beépítésre szánt területbe nem sorolható, amennyiben az első követelmény törvény eltérő rendelkezése miatt nem végrehajtható. A mezőgazdasági térséget legalább 95%-ban mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egység-be kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem jelölhető ki. 15. ábra Térszerkezeti terv A települési térséget beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell sorolni úgy, hogy az új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a területrendezési hatósági eljárás keretében végzett területrendezési (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja. A települési térség Gyenesdiás irányába a közigazgatási határon túl is folytatódik. A két település szervesen összeépült. Ugyanezen folytonosság Balatongyörök irányában nem jellemző. 26

29 Magterület övezete (Ö-1), Ökológiai folyosó övezete (Ö-2), Puffer terület övezete (Ö-3) A Nemzeti Ökológia Hálózat a település több mint 80%-át érinti. Az OtRT által meghatározott területeket a terv tovább bontja. Az Övezetek közül az Ö-1 jelű magterület, továbbá Ö-3 jelű Ökológiai folyosó érinti a települést. Magterületen a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni, közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el. Települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével történhet, új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet, új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el. 16. ábra Balaton kiemelt üdülőkörzet TRT Magterület övezete 10 m beépítési magasságot meghaladó építmény kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető. Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. Szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el. A kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m 2 - nél kisebb telek nem építhető be. Közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható. 27

30 Közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el. Új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet. 10 m beépítési magasságot meghaladó építmény kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető. A területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható. Erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni. Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. Pufferterület övezetében a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni. Országos jelentőségű védett természeti területen szántóművelési ágban építmény nem helyezhető el. Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. A kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken 2700 m 2 -nél kisebb telkek nem építhetők be. Új külszíni bányatelek nem állapítható meg. Közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve létesíthetők. Csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető. A területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthető. Csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni. 28

31 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1) Az övezet nem érinti a település közigazgatási területét. Jelentősebb területi lehatárolás a településtől nyugati irányba, Keszthely településen találhatók. 17. ábra Balaton kiemelt üdülőkörzet TRT Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 29

32 Történeti települési terület övezete (T-2) Az övezet nem érinti a település közigazgatási területét, jelentős területek keletre, Keszthelyen kerültek meghatározásra. 18. ábra Balaton kiemelt üdülőkörzet TRT Történeti települési terület övezete 30

33 Világörökség és világörökség-várományos terület övezete (T-3) Az övezet nem érinti a település közigazgatási területét. 19. ábra Balaton kiemelt üdülőkörzet TRT Világörökség és világörökség-várományos terület övezete 31

34 Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (L-1) Az övezet nem érinti a település közigazgatási területét. 20. ábra Balaton kiemelt üdülőkörzet TRT Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete 32

35 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-1) Az övezet nem érinti a település közigazgatási területét. Jelentős területek a településtől keleti irányba találhatóak. 21. ábra Balaton kiemelt üdülőkörzet TRT Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 33

36 Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (R- 1), Ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezete (R-2) Az R-1 övezet a felhagyott kőbányáknak megfelelően (figyelembe véve a terv léptékből adódó generalizálását) érintik a település területét Az emberi tájhasználat során jelentős mértékben átalakított, sérült területek, műszaki védelem nélküli hulladéklerakók rehabilitálása, újrahasznosítása során a jelenleginél kedvezőbb, a környező területek adottságainak, használatának megfelelő újrahasznosítást kell megvalósítani; A bányászattal érintett területen az újrahasznosítás célját, módozatait és szabályait a bányatelek területére készített, az állami földtani feladatokat ellátó szerv által jóváhagyott tájrendezési előterv, vagy tájrendezési terv alapján a településrendezési eszközökben kell meghatározni. 22. ábra Balaton kiemelt üdülőkörzet TRT Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 34

37 Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) A település teljes közigazgatási területe érintett az övezettel. A kül- és belterületen egyaránt teljes felületében érinti a lehatárolás. A területen belül vegyszer- és műtrágyahasználatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható. 23. ábra Balaton kiemelt üdülőkörzet TRT Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete 35

38 Földtani veszélyforrás terület övezete (P-1) Az övezet nem érinti a település közigazgatási területét 24. ábra Balaton kiemelt üdülőkörzet TRT Földtani veszélyforrás terület övezete 36

39 Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2) A település érintett az övezettel, a felhagyott bányák területét. Az övezetben a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket kell az erózió mértékét csökkenteni, valamint a már kialakult vízmosások rendezésével (megkötésével, bedöntésével) kapcsolatos feladatokat a településrendezési eszközökben kell meghatározni. 25. ábra Balaton kiemelt üdülőkörzet TRT Vízeróziónak kitett terület övezete 37

40 Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete (F-1), Tómeder övezete (D-1) A település érintett a F-1 övezettel, a település nyugati parti sáv keszthelyi csatlakozásánál. Érintett továbbá a D-1 övezettel. Az F-1 övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, épületek építése, bővítése a településrendezési eszközökben a természetvédelmi szempontokkal összhangban szabályozott területeken elhelyezett, a régészeti lelőhelyek leletmentését és bemutatását lehetővé tevő építmények, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével nem engedélyezhető; A Balaton tómedre az érvényes partvonalszabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető; A Balaton jogi partvonalát - a partvonalszabályozási tervtől eltérően - megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet; 26. ábra Balaton kiemelt üdülőkörzet TRT Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete (F-1), Tómeder övezete A parti móló, hullámtörő, kikötői építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető; A tómederhez kapcsolódó élőhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, ideiglenes jellegű, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos műtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhető el; Az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhely-létesítés), amely a nádas 38

41 állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti; A védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül, természetvédelmi kezelés kivételével - amelynek módját a természetvédelmi kezelési terv határozza meg - tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti, vagy károsítja; A tómeder nádasában, a kihirdetett vízpartrehabilitációs tanulmánytervek - első felülvizsgálatukat követően a partvonalszabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek - által kijelölt kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők esetén legfeljebb 5 méter széles bejáró, valamint a meglévő közhasználatú strandok előtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a vízügyi hatóság engedélyével fenntartható; 39

42 Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (H-1) Az övezet nem érinti a települést 27. ábra Balaton kiemelt üdülőkörzet TRT Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete 40

43 Települési terület övezete (U-1), Gazdasági terület övezete (U-2), Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1), Kertgazdasági terület övezete (M-2), Erdőterület övezete (E-1), Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2) A települést az U1, M1, E2 övezetek érintik. Települési övezetben: Új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki. Az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni. A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. Általános mezőgazdasági területen: Az általános mezőgazdasági terület övezetének előírásait a Btv. 39. tartalmazza. 28. ábra Balaton kiemelet üdülőkörzet TRT U1, U2, M1, M2, E1, E2 területek övezete Erődterület övezete: Szőlő művelési ágban történő hasznosítás - a szőlő termőhelyi kataszteri területbe is besorolt területeken - az erdészeti hatóság által engedélyezhető. A védett erdőben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni. A nem védelmi célú erdőben épületet 10 hanál nagyobb földrészleten legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni; 41

44 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3), Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-3) Kiváló szántóterület nem érinti a települést, azonban kiváló termőhelyi adottságú erdőterület jelentős területeken. Megállapítható, hogy a terv az OTRT-hez képest jelentősen kisebb területeket sorol az övezetbe. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket az illetékes erdészeti hatóság állásfoglalása alapján a tényleges kiterjedésnek megfelelően a településrendezési eszközökben kell lehatárolni, e területek a településrendezési eszközökben csak erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolhatóak. 29. ábra Balaton kiemelt üdülőkörzet TRT Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete, Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 42

45 Turisztikai fejlesztési terület övezete (Ü-1), Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete (C-1) Az övezetek nem érintik a települést. 30. ábra Balaton kiemelt üdülőkörzet TRT Turisztikai fejlesztési terület övezete, Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete 43

46 Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete (K-1) Az övezet nem érinti a település közigazgatási területét 31. ábra Balaton kiemelt üdülőkörzet TRT Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERVVEL KAPCSOLATOS ÖSSZEFÜGGÉSEK A Vízpart-rehabilitációs Tanulmányterv (Tanulmányterv) a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területek vonatkozásában a vasút telkének északi határát határozza meg, még a déli irányba a tómeder a határoló elem. A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a helyi építési szabályzat készítésekor kötelezően figyelembe kell venni. 32. ábra Vízpart-rehabilitációs Tanulmányterv A Tanulmányterv a Kormányrendeletnek megfelelően lehatárolt területet a 283/2012. (XII. 21.) Korm. által meghatározott következő övezetekbe sorolja: 44

47 1. Védelmi, valamint egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésű erdőterület 2. Újonnan kialakítandó közterületek, önkormányzati elővásárlási joggal terhelt területek 3. Kötelezően megtartandó közterületek 4. Vízgazdálkodási terület tómederben 5. Vízgazdálkodási terület tómedren kívül 6. Vegyes terület 7. Különleges terület (szabadidóközpont) 8. Különleges terület (strandterület) 9. Különleges terület (kikötő) 10. Részlegesen összevont területfelhasználási egység 11. Üdülőterület 12. Kötöttpályás vasúti közlekedési terület (a Tanulmányterv területi hatályán kívüli területeken) Az egyes övezetekbe sorolt területek vonatkozásában részletes keretrendszert a Rendelet paragrafusa határoz meg, mely jelen tanulmányban nem kerül részletezésre. A tanulmányterv által adta keret további fejlesztési lehetőségeket kínál a parti térségben ZALA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK MEGÁLLAPÍTÁSAI Zala Megye Területrendezési Terve (20/2006. (XII.20.) ÖR ) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet által érintett települések vonatkozásában nem tesz új tervi megállapítást. A jogszabályi hierarchiának megfelelően a tervek a Balaton Tv. tervi anyagát tartalmazzák. 1.4 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK - AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ - VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI KESZTHELY Keszthely hatályos Szerkezeti terve a 146/2017. (V.29.) Öh. melléklete. Keszthely és Gyenesdiás több helyütt összeépült. A 71-es utat övező gazdasági területek úgy, mint az úttól délre lévő területeken fekvő kertvárosias lakóterületek egyaránt összekapcsolódtak. A 71-es úttól északra fekvő területeken a többnyire a beépítésre nem szánt területek összekapcsolódása a jellemző. Az területhasználati konfliktusok elkerülése érdekében Gyenesdiás szerkezeti tervének készítése során a területhasználati konfliktusok feltárására kiemelt figyelmet kell fordítani. 45

48 33. ábra Keszthely Város hatályos szerkezeti terve 46

49 VONYARCVASHEGY Vonyarcvashegy Szabályozási tervének és Helyi építési szabályzatának felülvizsgálata jelenleg folyamatban van. A 28/2011. (III.23.) Kt. határozattal elfogadott szerkezeti terve szerint Gyenesdiás beépítésre szánt területei, úgy mint belterületi úthálózata, a 71. számú főút, illetve a vasútvonal nyomvonala egyaránt közvetlenül kapcsolódik a településhez. A további területeken gazdasági és véderdők kapcsolódása látható. Az északi (korábban szőlőhegyi részen a települések összeépültek. A közlekedési célú és távközlési infrastruktúra összekapcsolódott. A 71-es úttól déli irányba, nincs a két település között gépjárműves közlekedésre alkalmas összeköttetés, azonban a kerékpáros, gyalogos közlekedés több útvonalon megoldott a közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően. 34. ábra Vonyarcvashegy település szerkezeti terve VÁLLUS 47

50 Az Országos rendezési tervkataszter alapján 104/2009 (XII.30.) hat. került elfogadásra Vállus Településszerkezeti terve, melynek alapján a két település kizárólag beépítésre nem szánt, Erdőterületekkel érintkezik, melyek az azonos területhasználat Btv. általi garanciája miatt várhatóan nem jelenthetnek a jövőben sem területhasználati konfliktust. A terv Gyenesdiás irányában a Turista útvonalak és középfeszültségű elektromos csatlakozó vezeték nyomvonalát jelöli. 35. ábra Vállus Község TRT módosítása 48

51 1.5 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A HATÁLYOS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Gyenesdiás Nagyközségnek nincs településfejlesztési koncepciója, azonban Integrált Településfejlesztési Programmal (2011) rendelkezik. Két gazdasági programmal is rendelkezik a , valamint közötti időszakra, ami tulajdonképpen megfeleltethető egy városfejlesztési koncepciónak. Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzat Képviselő Testülete 116/2016. (XII. 01.) számú határozatával kezdeményezte Gyenesdiás Nagyközség várossá nyilvánítását A KONCEPCIÓT MEGHATÁROZÓ LEGJELLEMZŐBB STRATÉGIAI TÉNYEZŐK Gyenesdiás Nagyközségnek a térségközponti szerepkört tovább kell erősíteni, vagyis el kell érni és meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a településre utazók minél szélesebb lehetőségeket találjanak a közigazgatás, munkahely, kereskedelem, szolgáltatás, egészségügy, pénzügy, kultúra, szórakozás és egyéb területeken. Ezen célok eléréséhez komoly külső forrásokat kell találni, mivel elmaradásuk hosszabb távon sokkal nagyobb kárral jár, és visszafordíthatatlan eredményeket kulminál. Napjainkban minden település arra törekszik, hogy lehetőleg a saját településén valósuljon meg a fejlesztés, még akkor is, ha az áldozatokkal jár is. Meg kell keresni tehát azt a lehetőséget, amellyel elérhetővé válik, hogy a fiatalok a településen maradjanak, illetve a magasan képzett rétegek is inkább vállalják az ingázással járó kellemetlenségeket, mint a település elhagyását TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZEMPONTOK Gyenesdiás utcáinak, tereinek hálózatát vizsgálva, akár a helyszínen járunk, akár térképről vagy légi felvételről tanulmányozzuk, megállapíthatjuk, hogy nem alakult ki egységes, hierarchikus településszerkezete. Táji- és természeti környezetének megismerése, történeti áttekintése után, ezen nem is csodálkozunk. A mindkét magtelepülést összekapcsoló Kossuth utca, kialakulásának ősi időszakában az első járható vonal volt a Balatont kísérő széles nádas és vizes legelők szélén, a hegylábi vonalon. Évszázadokon át a települések déli szélén, majd a víz és a nádas visszaszorításával a déli harmadában haladt. A mai állapot szerint pedig, szinte már a kelet-nyugat irányú szimmetria tengelyt jelenti. A fő útvonal mentén, egy kis templom és temető központú tér köré szerveződött Gyenes és Diás is. Ezekről a terecskékről csillag alakban indultak ki utak a hegy felé. A település közigazgatási területe délen a Balaton középvonaláig, északon a Keszthelyi-hegységbe nyúlik, csaknem Büdöskútig terjed. A belterület határa délen a Balaton, keleten Vonyarcvashegy, északon a Keszthelyi-hegység, nyugaton Keszthely. A település alapvetően 3 fő területegységre tagozódik: - a vasútvonaltól és a Balaton közötti parti sáv; - a vasútvonal és a 71. sz. főközlekedési út közötti terület déli területrész; - a 71. sz. főközlekedési úttól (fő utca) északra eső terület. Gyenesdiást nem lehet falunak nevezni, bár lélekszáma alapján ez még megtehető lenne. A két ősi településrész (Gyenes és Diás) nem maradt fenn oly módon, hogy a hagyományos értelemben különkülön faluvá fejlődhessen, a történelme során mindig a laza szövetű, sajátos hegyközségi struktúra volt a jellemző. 49

52 Ennek nyilvánvaló oka a szőlőművelés, ami értelemszerűen a lazán elhelyezkedő, egymástól nagyobb távolságokra épült házak összességét jelentette. A másik megélhetési forrás, a halászat sem tudta a települést faluvá kovácsolni, annak ellenére, hogy a fentebb röviden vázolt történelme sok száz éves lakókultúra jelenlétét igazolja. A hegyközség nagyon jól tudott alkalmazkodni a századi változásokra, amikor az évszázados megélhetési forrásokat lassan felváltotta a Balaton fürdőéletének kialakulása. A turizmus fejlődése, a 20. századi életmódváltás magával hozta a Balaton-parti települések más irányú fejlődését. Lassan megnőtt az igény a családi üdülők, hétvégi házak iránt. A település életmódja egyre jobban az idegenforgalom felé fordult. A 19. század végén kezdődött és a 20. század elejére tehető az első üdülőépítési hullám megindulása. Jól elkülöníthető a múlt század elején ill. a második világháborúig terjedő időszakban épített villaépítészet és a 1960-es években beinduló üdülőház-építési hullám alatt létrejövő településszerkezet közötti különbség. A település új házai (ezalatt elsősorban az utóbbi év épületei értendők) rettentő heterogén képet mutatnak! Vannak nagyon szép utcák és utcaképek és vannak felejthető összevisszaságban megjelenő épületegyüttesek. De a gyors fejlődésnek köszönhetően a település mára viszonylag szegény maradt műemlékekben. Gyenesdiáson a múlt századi népi építészetnek csupán néhány emléke maradt fenn. Egy részük lakóház általában kőből épültek, náddal fedettek, alaprajzuk változatos. Leggyakoribbak az oromfalas, az utcára néző, két ablakos formák. Legtöbb ilyen épületet a Toldi és a Darnay utcák környékén találunk. Többségük azonban elpusztult, lebontásra került, pedig ezek megóvása nemzeti múltunk megbecsülését jelenti. Az önkormányzat több mint 10 régi épület teljes műszaki felmérésével rendelkezik, fotókkal dokumentálva Ezek a dokumentációk megfelelő alapjául szolgálnak akár a helyi hagyományok megőrzésének, akár egy tervezett népi mesterségek terület vagy egy esetleges skanzenudvar kialakításához is. Műemlékké nyilvánított az egykori tehénpásztor szolgálati lakása "Csordásház", "Pásztorház" néven, ahol kialakításra került 2010-ben az Avar történeti Múzeum és a népi kismesterségek szakköreinek ad otthont. Évszázadokkal ezelőtt a diási és faludi tőszomszédos kocsányos tölgyrengetegek hatalmas szálfáiból sok boronapincét építettek a szőlőiről mindig jóhírű Vonyarcon, Diáson és Faludon. (A legrégebbi ránk maradt ilyen emlék a Dornyai-féle boronapince Diáson 1644-ből. Mestergerendáján ez a felirat található: " A Y 1'6'4'4 JHS ".) A KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK MELLETT AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÉRTÉKEKNÉL: meg kell ismerni és megfelelő térinformatikai rendszerben kell tárolni az épületállomány állapot- és értékjellemzőit (építménykataszter), különös tekintettel az országos műemlékekre, műemlék jellegű épületekre és s a helyi építészeti értékekre, hely- és kultúrtörténeti értékekre (műemlékkataszter). a másutt már bevált és jól működő példák után, szorgalmazni kell a régi és értékes parasztházak, 19. századi kúria épületek megmentését, ha szükséges a felújításukban való közösségi segítségnyújtását 50

53 (Erre nagyon jó kezdeményezés már 10 éve az akkori Környezetvédelmi Bizottság által kezdeményezett un. Népi értékek támogatására életre hívott Alap megteremtése a költségvetésből a Környezetvédelmi Alap mellett, mellyel évente az önkormányzat jelképes összeggel, de a településkép számára fontos épületek támogatását tudja 50 %-ban biztosítani!) A FEJLESZTÉS ALAPELVEI A természeti érték és környezet megőrzése Ma, amikor a természeti értékeink pusztulása szinte napról napra látható, a hőmérséklet emelkedése nem csak mezőgazdasági, hanem életminőségi kérdéssé is válik, még mindig nem tudunk úgy tekinteni a környezetünkre, mint értékre. Ha a jelenlegi állapotot meg tudjuk őrizni, már az is hosszabb távon olyan vonzerőt képviselhet, amelyet az utánunk jövő generáció tud majd értékelni, erre építhet, és ez jelenthet kitörési pontot. Ezek a megoldáson azonban csak nagyobb rendszerekben működhetnek gazdaságosan és piacképesen, a multinacionális cégekkel szemben vagy beszállítójukként, feltehetően integrált rendszerekben, értékesítő szövetségekben, klaszterek kialakítása mellett. A település arculatának megteremtése A település arculata bár sokat változott pozitív irányba, azonban hiányzik az átütő változás, ami a zsinórmértéket megadná. A fogadó kialakítása és annak a külső megjelenése kedvező, de a remélt tér kialakítás az új iskola építés elmaradása miatt nem valósulhatott meg, ezért a városiasabb épített környezet nem valósult meg. A természeti adottságokon alapuló fejlesztések Gyenesdiás nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet általános állapotát ismerve lehetőségeinek figyelembevételével - az itt élő lakosok, a környezeti és természeti értékeinek, a környezet minőségének megóvása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. Törvény 46.. (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva, valamint az 58,. (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a környezetvédelem helyi szabályozására megalkotta: Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a 2/2005. (III.23.) számú rendeletét a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről, és legutóbb pedig kodifikálta rendeletér a 35/2013. (XII.11.) önkormányzati rendelettel a települési hulladékgazdálkodás közszolgáltatásokról. A hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi rendeletek célja, hogy az emberi egészség és környezet megóvása érdekében a környezeti elemek védelme nagyfokú prioritást nyerjen, minden nemű fejlesztés és beruházás előtt, így szem előtt tartva: - a levegőtisztaság-védelmi, - a föld- és vízvédelmi, - a környezet-egészségügyi, - és a zaj - és rezgésvédelmi előírásokat. A Környezetvédelmi Alapról szóló külön rendelet célja, pedig az volt hogy hatékonyan és célzottan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását: - a szükséges természet- és környezetvédelmi intézkedések végrehajtása, - a környezeti károk mérséklése, - a környezeti ártalmak megelőzése, 51

54 - a környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése, - és a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén. A fent említett két rendeleten kívül tartalmaz még a környezet védelmére vonatkozó előírásokat a Helyi Építési Szabályzat is. Gyenesdiás nagyközség környezettudatos gondolkodása, akarata és környezetvédelmi tevékenysége tekintetében talán a legfontosabb a szennyvízelvezetés és kezelés, valamint a közlekedésszervezés és energia hatékonyság problémájának megoldása. A településkép javítása érdekében a tájrehabilitáció és a műemlékvédelem, a közterületek rendezése mind-mind költségvetési forrásokat, pályázatokat érintő fontos feladat a mai napig. Már elkészült a nagyközség épített és természeti örökség-értékleltára is. A poros utak folyamatos aszfaltozása, a közvilágítás korszerűsítése - energiatakarékos égők cseréje, zöldfelületek, csapadékvíz-elvezető árkok folyamatos karbantartása a jövőbe mutató fenntartható fejlődést biztosító, élhető települési feladat. Ma már a területfejlesztéshez, területrendezéshez szükséges pénzeszközök jelentős hányada pályázati formában szerezhető meg (Ágazati és Regionális Operatív Programok jövőbeni KEHOP, GINOP, Megyei Közgyűlés elkülönített forrásai - TOP, később: Leader programok stb.). Ahhoz, hogy a térség települései jó eséllyel indulhassanak ezeken a pályázatokon, színvonalasan elkészített projektek szükségesek, melyek megfogalmazzák a térség településeinek további fejlesztési terveit, környezetvédelmi elképzeléseit. Fontos a térségi együttműködés a külső erőforrások megszerzése szempontjából is, hiszen a térség települései együttesen eredményesebben léphetnek fel valamely közös céljuk megvalósítása érdekében. A jövő feladata a település-szövetségben rejlő lehetőségek maximális kihasználása kell, hogy legyen! A pályázati rendszerben való sikeres részvétel másik feltétele a folyamatos pályázatfigyelés. Ehhez javasolt egy "település Manager" állás megteremtése. A környezetvédelmi törvény lehetőséget teremt a települési önkormányzatok számára települési önkormányzati Környezetvédelmi Alap létrehozására (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól l58..), helyes működtetésére. Az Alap működtetésével a településen kiszabott környezetvédelmi bírságok és a környezet (talaj) terhelési díjak a törvényben meghatározott része automatikusan az Alap bevételét képezi. Azonban ami ennél fontosabb, az Alap működtetésével az önkormányzat jelezheti a kívülállók, mint a település lakosai számára, hogy a környezeti problémák megoldását, a környezetfejlesztést kiemelt és fontos feladatának tekinti. A felülvizsgálat és az egyes programelemek kidolgozásakor az elsődleges cél az volt, hogy a helyzetfeltárás során feltárt problémákra valóban megoldást jelentő lehetőségeket mutassunk be, jól áttekinthető, és mindenekelőtt a következő 6 évre szólóan, használható formában. A program ütemezett feladati szintén ezt adják mankóként az önkormányzat számára. Természetesen a feladatok átcsoportosíthatók és eltolhatók a költségvetési források és a pályázatok függvényében. Az önkormányzat kötelező feladatellátáshoz kapcsolódó fejlesztései 52

55 Az iskola bővítésével kapcsolatban eddig meg nem valósult beruházást, amely szükségességét még jobban alátámasztja, hogy várhatóan a kis tanuló létszámú iskolákat felszámolják és az úgynevezett körzetesítés keretében Gyenesdiáson lesz a központ iskola. A bővítés mellett az előírt technikai színvonal emelésén túl az iskolának szellemi műhelynek kell lenni, ahol a nyitott tér keretén belül minden korosztály az igényének megfelelő tudásra tehessen szert az életkor végéig szóló tanulás szellemében. A bővítés tervezésénél figyelembe kell azonban venni a későbbi fejezetek helyzetfeltárását az iskolába járó tanulók és az osztályok számának idősoros változását is a kormányzati törekvések mellett. Az egészségügyi ellátás kistérségi szintre történő váltása új, szintet jelent. A szakorvosi rendelőintézet jó megszervezésével tovább erősödhet a település, amely megfelelő önmérséklettel és fogadókészséggel rendelkezve, pozitívan változtathatja meg a magasan kvalifikált munkaerő helyzetét a városban. Az önkormányzat és a többcélú társulás feladatainak emelkedésével és a közigazgatás átszervezésével szintén javulhat a város helyzete, azonban az E-közigazgatás megváltoztathatja a jelenlegi ügyfél kapcsolati rendszert, interaktív kapcsolatot feltételezve a polgárokkal HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉSEK Gyenesdiáson jelenleg nincs az Étv évi LXXVIII. törvény 30/A. szerinti településrendezési illetve egyéb fejlesztési célú szerződések, melyek valamilyen módon kötött pályát jelentene a településfejlesztési javaslatok/településrendezési terv készítés során. Az alábbi települési tervek programok azonban relevánsak lehetnek a célok megfogalmazása szempontjából: Gyenesdiás Nagyközség Környezetvédelmi Programja (2002, 2008) Hulladékgazdálkodási Terv ( ) Helyi esélyegyenlőségi Program (2013) Településrendezési Terv, HÉSZ (2015) Gazdasági Program Gyenesdiás turizmusfejlesztési koncepciója Gyenesdiási Közös Önkormányzati Hivatala rendelkezésre álló adatai, beszámoló 1.6 A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A településfejlesztési és rendezési eszközök szempontjából releváns Önkormányzati rendeletek felsorolása 5/2011. (III.24.) Ör Helyi építési szabályzat (Módosította a 28/2013. (VII.12) Ör) 4/2017. (III.22) partnerségi terv 17/2013. (VI.24.) partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendelete 8/2016. (V.25) Településképi kötelezési eljárásról 1/2014. (I.29) Településképi véleményezési eljárásról 20/2013. (V.29.) Ör. üdülőhely általános rendjéről (közterület használati rendelet) 53

56 1.6.1 HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV: Gyenesdiás teljes közigazgatási területére készített Településszerkezeti tervet, melyet a 28/2011. (III. 23.) hat.számú Képviselő-testületi határozattal fogadott el. Helyi építési szabályzat és szabályozási terv A település teljes közigazgatási területére vonatkozó helyi építési szabályozási előírásait Gyenesdiás Nagyközség Képviselő-testülete többször módosított 5/2011. (III.24.) rendelete tartalmazza, A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGÁLLAPÍTÁSAI, MEGVALÓSULT ELEMEK A hatályos Településszerkezeti terv együtt került elkészítésre a Beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területei vonatkozásában egyaránt, figyelembe veszi a 30/2004. (XII.10.) TNM rendelettel megállapított Vízpart rehabilitációs Tanulmányterv megállapításait. Gyenesdiás településszerkezetét alapvetően a természetföldrajzi adottságok, továbbá a Balaton Tv. illetve a Vízpartrehabilitációs tanulmányterv által rögzített szabályok határozzák meg. A település számára a közigazgatási területén belül minimális mértékben áll rendelkezésre beépítésre szánt terület kijelölésére alkalmas terület, elmondható azonban, hogy a település meglévő övezeti, illetve beépítési struktúrája több helyütt lehetőséget biztosít a település további fejlődéséhez. Különösen igaz ez a településközponttól északi irányban elhelyezkedő, fellazuló szerkezetű lakóterületekre, a vízparti, továbbá szőlőhegyi területekre. Beépítésre nem szánt területek vonatkozásában: Védelmi erdő: A szerkezeti terv a település északi részén fekvő, NATURA 2000 területen, továbbá Nemzeti Ökológiai hálózat részét képező, az Országos Erdészeti Nyilvántartásban közel 100%-ban Természetvédelmi rendeltetésű erdőterületek kerültek besorolásra. Ezen erdőterületek vonatkozásában a hatályos területi tervek nem engednek mozgásteret az övezetek érdemi megváltoztatásában. További védelmi erdőterületeket rögzít a terv a település keleti részén, továbbá a nyugati területeken kijelölt Különleges, továbbá Gazdaság területek védelme, területi elhatárolása érdekében. A védelmi erdőterületek megjelennek továbbá, a Vízpartrehabilitációs tanulmányterv által érintett védelmi, valamint egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésű erdőterületeken. Turisztikai és egészségügyi célú erdőterület: A felhagyott, nyugati anyagbányát övező védelmi célú erdőterületek kerültek besorolásra az Övezetbe. Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási célú területekben négy területfelhasználást állapít meg a hatályos szerkezeti terv. A Balaton tó felületének egyéb területei V-1 vízfelület Balaton területbe, az egyéb árkok, vízfolyások és patakmeder V-2 Csatorna, árok vízfolyás, a parti sávban elhelyezkedő, a tanulmányterv által is rögzített kiterjedésű nádasok Tk Természetközeli terület Nád területfelhasználásba került besorolásra. Zöldterületek túlnyomó részt a Vízpartrehabilitációs tanulmányterv által kijelölt területeken kerültek kijelölésre, továbbá a település keleti részén fekvő, a vasúti pályával határos területen találhatunk még kijelölt, de funkciójában nem közparkként működő területet. Különleges területek o A terv két beépítésre nem szánt különleges övezetet jelöl meg, a Különleges Bányaterületek a felhagyott bányák területeit határolják le, míg Kk-t Különleges temető 54

57 terület a település szövetben, a 71. sz. főúttal határos ma is működő két temető területét jelöli ki, továbbá a temető bővítésére szolgáló a Pilikáni út végén elhelyezkedő új, még ki nem alakított területet jelöl ki. Beépítésre nem szánt közlekedési célú területek: o A szerkezeti terv Különleges parkolási célú közlekedési területet jelöl ki a Vízpartrehabilitációs tanulmányterv által meghatározott területeken. o Kijelöli továbbá a közlekedési célú területeket is, megkülönbözteti azon területeket melyek magánútként is kialakíthatók. A Szerkezeti terv által meghatározott közlekedési célú közterületek része több helyütt kialakításra vár. Beépítésre szánt területek vonatkozásában: A hatályos szerkezeti terv meghatároz: Kisvárosias lakóterületet: Kertvárosias lakóterületet (három különböző övezetben) Településközpont vegyes területet. A területek nagy részben Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területet Üdülőházas üdülőterületet Hétvégiházas üdülőterületet Különleges területet, melyen belül: o Különleges vízmű terület o Különleges strand területet o Különleges kikötő terület o Különleges sportolási célú terület o Különleges oktatási célú terület o Különleges, elsődlegesen lovassporttal kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgáló terület o Különleges honvédelmi minisztérium vagyonkezelésében áll területet 1.7 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA DEMOGRÁFIA, NÉPESSÉG, NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTEL, KÉPZETTSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG, Gyenesdiás demográfiai tendenciái Gyenesdiás nagyközség állandó lakóinak száma a Helyi Vizuál Regiszter alapján január 1-jén 3998 fő volt, amely Zala megyének 1.41%-a. A lakások száma ekkor A település területe 18,5 km 2, melyből a belterület 5,84 km 2, a külterület pedig 12,65 km 2. A Zala megyei demográfiai folyamat akárcsak az országos hozzávetőlegesen 1980 óta negatív tendenciájú, amely a természetes szaporulat negatívumából és a vidék negatív vándorlási különbözetéből adódik. Amíg Zala megyében általános elöregedés mutatható ki, addig a juvenilis beköltözők nagy száma, valamint a bátor gyerekvállalási kedv miatt Gyenesdiás fiatal népességgel rendelkezik. Gazdaságilag tehát aktív, tevékeny, további fejlődéssel lehet jövőképének meghatározásánál számolni. A település lakosságszáma, ellentétben a legtöbb zalai községgel, nagymértékben emelkedik ben Gyenesdiás népessége átlépheti a 4000 főt, a település népsűrűsége ezzel 200,2 fő/km 2 -re nő. Ez az érték messze meghaladja a hazai szakirodalomban (az ismertebb szerzők által: Mendöl T., Beluszky P., Kovács Z., Dövényi Z., Trócsányi A., Pirisi G.) urbánusnak ítélt 120 fő/km 2, illetve a nemzetközi dimenzióban (OECD, 2012) elfogadott 150 fő/km 2 értékeket. 55

58 Az elmúlt évben az ország valamennyi térségéből, leggyakrabban Keszthelyről és más városokból is folyamatos a beköltözés e csodálatos természeti környezetben lévő üdülőtelepülésre. Év Lakosság- szám (fő) Változás 0,59% 1,47% 1,5% -0,5% 0,32% 0,13% -0,1% Év Lakosság- szám (fő) Változás 1,02% 0,63% -0,3% 0,98% 2,52% 2,52% 2,32% 1,71 Az állandó népesség számának alakulása között Forrás: KSH Helységnévtár (2015.) Gyenesdiás lakosságszámának alakulása között Forrás: KSH Helységnévtár (2015.) 56

59 A természetes szaporulat és a vándorlási különbözet adatai Gyenesdiás nagyközség főbb területi- és népességadatait az alábbi táblázat mutatja be. A 18,49 km 2 - en fekvő település lakónépességének 100 %-a belterületen él. Népsűrűség szempontjából a település a sűrűn benépesített kategóriába sorolható, jelenleg 200,0 fő/ km 2, mely jóval meghaladja a Zala megyei 74,6 fő/km 2 átlagot. Megnevezés A nagyközség területe (km 2 ) 18,49 18,49 18,49 Ebből: - belterület (km 2 ) 5,84 5,84 5,84 - külterület (km 2 ) 12,65 12,65 12,65 Lakónépesség száma (fő) Ebből: - belterületi népesség (fő) Népsűrűség (fő/km 2 ) 146,5 184,4 200,0 Ebből: - belterületi (fő/km 2 ) 146,5 184,4 200,0 A nagyközség főbb területi és népességi adatai Forrás: Földhivatal, TAKARNET,(2016.), KSH Népszámlálás (2001, 2011.)Gyenesdiás Helyi Vizuál Regiszter (2015.) Tele- pülés Lakó- népesség 2001 Természetes szaporulat, ill. fogyás (-) Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet Lakónépesség Gyenes- diás Népmozgalmi adatok Gyenesdiáson között Forrás: Földhivatal, TAKARNET, 2016, KSH Népszámlálás 2001, 2011 Gyenesdiás Helyi Vizuál Regiszter 2015 A vándorlási különbözet Gyenesdiás nagyközségben az 1970-es évektől folyamatosan pozitív tendenciát mutat, mely azt jelzi, hogy többen költöznek ide, mint ahányan elhagyják a települést. Az utóbbi két népszámlálás (2001. és 2011.) közötti időszakban a népesség 25 %-kal emelkedett. Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzatának Helyi Vizuál Regisztere szerint az elmúlt öt évben az állandó népesség a következők szerint alakult: évben 3852 fő, évben 3899 fő, évben 57

60 3887 fő, (2012-ben a csökkenés oka a halálozások számának 21,6 %-kal történt emelkedése, az előző évihez képest) évben 3941 fő, évben 3961 fő, évben 3998 fő volt. Az állandó népesség tehát a vizsgált időszakban ( ) 109 fővel emelkedett. Örvendetes a Keszthely városból betelepülő kisgyermekes családok és gyermekvállalás előtt álló fiatalok nagy száma, akik a nevelési-oktatási intézmények létszámának utánpótlását biztosít(hat)ják. Jelentősen emelkedett a külföldi betelepülők száma is. Számottevő a német nemzetiségűek aránya (2001-ben mindössze 25 fő, 2011-ben 189 fő 756%-os növekedés), akik a Somogy, Zala és Vas megyében tapasztalható tendenciával szemben a nagyközségben le is telepednek, életvitelszerűen részt vesznek a település mindennapjaiban, közösségi életében, programjain. Esetükben általánosságban nyugdíjas korú, vagy kettős állampolgárságú, külföldi személyekről beszélhetünk, akik tehetősebbek, egzisztenciával rendelkeznek, így a szociális ellátórendszerre nem szorulnak. Megnevezés között között között között Lakónépesség változása Természetes szaporulat/fogyás Vándorlási különbözet A nagyközség lakónépességének jellemzői között Forrás: KSH Népszámlálás (2001, 2011) Időszak Lakó- népesség Természetes szaporulat ill. Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet Lakó- népesség fogyás év év év év év év 58

61 év év A népesség megoszlása, társadalmi szerkezet A népesség nemek szerinti megoszlásában a nők és férfiak száma közötti különbség nem számottevő. A 0-24-es korcsoportban a férfiak száma a nagyobb, a 25 feletti korcsoportban pedig (a korcsoport kivételével) a női populáció magasabb száma jellemző. Az állandó népesség nemek és korcsoportok szerint (2011.) Korcsoportok Nők Férfiak Összesen Korcsoportok Összesen Nők

62 Férfiak Összesen Az állandó népesség nemek és korcsoportok szerint (2011.) Forrás: Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata, Helyi Vizuál Regiszter 60

63 Korcsoport Év Lakónépesség 0-14 év év 60-X év fő % fő % fő % , , , , , ,8 Változás (%) 2001/ ,8 112,5 89,2 115,7 91,9 184,2 146,2 Gyenesdiás népességének korösszetétele Forrás: KSH Népszámlálás (2001, 2011.) Helyi Vizuál Regiszter. Gyenesdiás iskolázottsági mutatói az elmúlt 15 évben jelentősen javultak. A középfokú végzettségűek aránya 2001-ről 2011-re 206,2 %-kal, míg a felsőfokú végzettségűek aránya 294 %-kal emelkedett, messze meghaladva ezzel a városi átlagot. A teljes lakosságot tekintve a diplomások aránya közel 20%, az érettségizettekké 28,5%. Korcsoport Általános iskola Középiskola Összesen évf. 8. évf. érettsé gi nélkül szak- mai alacsonyabb érettségi Egyetem, egyetem/ főiskola stb. oklevél 2001 év év A foglalkoztatottak korcsoport, legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint Forrás: KSH Népszámlálás (2001, 2011.) 61

64 NEMZETISÉGI ÉS VALLÁSI ÖSSZETÉTEL 2011-ben a legutóbbi népszámláskor Gyenesdiás nagyközség lakosságának 87,24%-a (2976 fő) magyarnak vallotta magát. A megkérdezettek 12,76%-a külföldi, ennek jelentős része (84,7 %) a német népcsoporthoz tartozik. A nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományokhoz kötődés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetőségek legalább egyike szerint cigány magyar bolgár (romani, görög horvát lengyel német örmény román ruszin szerb beás) népcsoporthoz tartozik szlovák szlovén ukrán hazai nemze- tiségek arab kínai orosz vietnámi egyéb Összes népesség együtt népcsoporthoz tartozik 3411 Gyenesdiás népességének megoszlása nemzetiségi hovatartozás szerint (2011.) 62

65 A település lakosságának 58,14%-a katolikus felekezetűnek, 3,54%-a reformátusnak, 2,34%-a evangélikusnak, 0,8%-a más vallási közösséghez tartozónak tartotta magát. 22,7% pedig nem kívánt válaszolni felekezeti, vallási hovatartozását illetően. Katolikus Ebből: r.kat gr. kat. Ortodox keresztény Refor- mátus Evan- gélius Izra- elita más fele- kezet nem tartozik felekezethez Ate- ista nem válaszolt Gyenesdiás lakossága vallási és felekezeti hovatartozás szerint (2011.) Forrás: KSH Népszámlálás (2011.) A népesség gazdasági aktivitásának jellemzői Megnevezés fő % fő % Aktív keresők száma , ,2 Inaktív keresők száma , ,8 Eltartottak száma , ,3 Munkanélküliek száma 60 2, ,6 Lakónépesség összesen A nagyközség lakosságának gazdasági aktivitás szerinti megoszlása A munkanélküliségi mutatók szintén kedvezőbbek az országos és a megyei átlaghoz képest is, a augusztusi állapot szerint 1,88%. A járásban is itt a legalacsonyabb a tartós munkanélküliek aránya az összlakossághoz viszonyítva 1995 óta. Év Éjszakai népesség Nem dolgozik, Helyben dolgozik, Eljáró dolgozó, Idejáró dolgozó, tanuló Nappali népesség összesen 63

66 összesen nem tanul tanul tanuló év Lakó (éjszakai) és nappali népesség alakulása (2001.) Megnevezés fő % fő % Helyben lakó aktív kereső Helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatott , ,0 A helyben foglalkoztatottak , ,2 - ebből bejáró dolgozók: , ,2 Az ingázás időbeni alakulása Forrás: KSH Népszámlálás (2001., 2011.), TEIR A helyben lakó aktív keresők száma évben 1474 fő, melyből a vezető értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak aránya 23 %, az egyéb szellemi foglalkozású dolgozóké pedig 23,7%. A legmagasabb a kereskedelemben és szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak száma (26,2%), az ipari és építőipari foglalkozásúak aránya 19,3 %. Az egyéb foglalkoztatottak aránya 9,2%, a legcsekélyebb a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási dolgozók aránya, mindössze 1,6%. A táblázatból jól látszik, hogy a helyben foglalkoztatottak számához képest a bejáró dolgozók aránya 35,2%, ez az érték messze meghaladja a szabályozásban a városjelöltek számára előírt 20%-os értéket. Ebben jelentős szerepet játszik az ipari terület fokozatos beépítése, a minőségi turisztikai vállalkozások megjelenése, valamint az intézmények fejlődése. 64

67 1.7.2 TÉRBELI-TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS, KONFLIKTUSOK, ÉRDEKVISZONYOK Gyenesdiás esetében a településszerkezetből, illetve a település méretéből adódóan nem beszélhetünk társadalmi szempontú térbeli rétegződésről. A településen nincsenek szegregációval érintett, illetve veszélyeztetett településrészek sem a Központi Statisztikai Hivatal június 1-én kelt tájékoztató levele alapján TELEPÜLÉSI IDENTITÁST ERŐSÍTŐ TÉNYEZŐK (TÖRTÉNETI ÉS KULTURÁLIS ADOTTSÁGOK, TÁRSADALMI ÉLET, SZOKÁSOK, HAGYOMÁNYOK, NEMZETISÉGI KÖTŐDÉS, CIVIL SZERVEZŐDÉSEK, VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK STB.) Gyenesdiás történelmi múltja a refomkorig A település területén már az újkőkorszakban (Kr. e. 3500) is éltek emberek, de a római kortól egyre több régészeti emlék bizonyítja gazdag múltját, a közeli Fenékpusztán (Valcum) népes kolónia élt. A Keszthely kultúrához (római eredetű népesség) kötődően egy 301 sírt tartalmazó, 1400 éves régészeti leletnek minősülő temető került elő, amelyet 630 táján nyitottak meg, amikor a környéken élő keresztény népességet egy polgárháborút követően az avarok katonai felügyelet alá helyeztek. A tágabb környék avar katonai vezetőjének és családjának Gyenesdiás volt a szálláshelye, ők temetkeztek ide. A lelet különlegessége, hogy a 660 körül elhunyt katonai vezető sírja érintetlen maradt a rablóktól, ez az első hitelesen feltárt középavar sír az egész Kárpát-medencében. Ennek köszönhetően a Gyenesi Főnök holtában többet utazott, mint életében, hiszen különböző osztrák és német múzeumokban is bemutatták. 36. ábra Az első hitelesen feltárt középavar sír és kiállítás és képeslapja A nagyközségben feltártak honfoglalás kori magyar temetőt is. A mai Gyenesdiás területén a középkorban három település létezett: Falud, Gyenes és Diás, melyek a magyar honfoglalást követően más-más tulajdonában voltak, sorsuk csak a török kor utolsó időszakában, a 17. század második felében kapcsolódott össze. Falud a Tihanyi Bencés Apátság egyházi birtoka volt. Szent Erzsébet templomát 1333-ban említik először, de ásatások révén megállapították, hogy a 9. századtól lakták e települést. Faludot a törökök 1548-ban felégették, 1686-tól szántóit, legelőit dézsma, illetve bér fejében a szomszédok használták, majd 1739-ben a területet Festetics Kristóf vásárolta meg. Gyenest, a mai nagyközség nyugati részét először 1696-ban, mint Falud szőlőhegyét említik ben a gyenesi szőlőbirtokosok kápolnát kívántak építeni a szőlőhegyen, ezért elbontották az egykori Falud Szent 65

68 Erzsébet templomának még álló romjait. Az építés ekkor meghiúsult, mivel Festetics György a maga fundusán felépíteni nem engedte. A templom végül 1826-ban klasszicista stílusban épült fel Festetics László támogatásával, leánya, Ilona tiszteletére Szent Ilona templomnak felszentelve. 37. ábra Gyenesdiás mai két temploma: Szent Ilona és a Diási Havas Boldogasszony Diást, a mai nagyközség keleti részét 1341-ben említik először, mint a Lőrinte nemzetség birtokát. Nevét valószínűleg a dió névből kapta. A terület a 18. század közepéig több család birtokában volt, majd a Festetics család tulajdonába került vétel útján. Az önállósódás egyik állomása volt a diási hegyközség megalakulása 1653-ban. A hegyközségek hatósági jogkör nélkül működő, de önkormányzati jelleggel és meghatározott szervezettel bíró intézmények, amelyek a szőlőműveléssel kapcsolatos érdekvédelmet képviselték. A 47 articulusból álló hegyközségi törvény eddigi ismereteink szerint a Balaton-vidék legrégebbi hegyi articulusa, mely egyben a vonyarci szőlőterület szabályrendelete is volt. Reformkor hatása a település fejlődésére 66

69 Gyenes és Diás lépésről-lépésre haladt az önálló nagyközséggé válás útján. A Keszthelyről való beköltözés és a környező hegyközségek népességének dinamikus növekedése a 18. század második felétől gyorsult fel. Ennek oka kezdetben a katonatartás volt, majd a Festeticsek által megemelt adók miatt gyűlt meg a keszthelyi lakosoknak a baja a földesúrral. Gyenes és Diás 1840-ben egyesült önálló községgé, majd Gyenesdiás néven december 31- én vált le közigazgatásilag Keszthelyről. A lakosság számának növekedése 1890-től vált gyorsabbá, aminek egyik oka az 1889-es filoxérajárvány volt. A járvány után a kipusztult szőlőültetvényeket, présházakat, pincéket letelepedők vásárolták meg, konyhát, szobát toldottak hozzá. A szőlőállomány pusztulásával Gyenesdiásnak új perspektívát kellett keresnie. Kárpáti János, a település kántortanítója az 1903-ban kiépült vasútállomás után vetette fel a parti fürdő építésének gondolatát. Egy keszthelyi korabeli újság szerint a községet valami fenséges idegcsillapító csend, teljesen pormentes levegő, a tengernyi szőlő, az egymás mellett sűrűn pompázó fák, virágok, növények édes lehelete teszi kiválóvá az összes balatoni fürdők között ban jött létre a Gyenesdiási Fürdő Egyesület. A fürdőélet megváltoztatta a falu arculatát, megjelentek a fővárosi és más városi, előkelőbb társadalmi rétegből jövő családok. 39. ábra A Diási Fürdő első épületei 1905-ös képeslapon 38. ábra Fürdővendégek a Diási vasútállomásnál, Dr. Hantal József postatanácsos, Fürdőegyesületi elnök és barátai az 1930-as években A jómódhoz szokott polgárság itt is igényelte a kényelmet, mely a fürdő és település folyamatos fejlesztésében is megmutatkozott. Az 1890-es években fejlődött a postai szolgáltatás, 1909-ben a település csatlakozott a körtelefonhálózathoz, az északi parton fekvő falvak közül Tapolca és Keszthely után elsőként. A vasúthálózatba Gyenesdiás a Keszthely-Tapolca vonal kiépítésekor kapcsolódott be 1903-ban. 67

70 A településre érkező vendégeket egy budapesti vállalkozó, Farkas Márton által az egykori Diási településrészen 1906-ban épített Tulipán Szálloda várta. 40. ábra A Tulipán Szálloda a 20. század elején a kulturális rendezvények helyszínét jelentette, gyakori vendégei voltak Oppel Imre a Fasori Evangélikus Gimnázium igazgató helyettese és családja az Algyenesi strandon A Diási Fürdőegylet sikere jó mintát adott az algyenesiek számára, hogy saját fürdőt hozzanak létre. Itt is részvénytársaságot alapítottak a nyaraló tulajdonosok és helyiek, akik kiépítették az algyenesi fürdőt. Nevezetes helyszín volt ez itt a megépült Sirály Csárdával, a környékbeliek kedvelt zenés, kulturális szórakozóhelye lett. A két fürdő nagy vonzerő volt a két háború között a balatoni ingatlanra vágyó előkelőségeknek, többnyire egy jelentős és tehetős nyaralótulajdonos jellemzően tisztviselőkből és katonatisztekből álló réteg telepedett meg ban az Evangélikus Egyház egy üdülőt vásárolt meg konferenciahelyszín és lelkészüdülő céljára, ennek is külön balatoni fürdő lejárata volt. E Kapernaum ettől az időtől máig az evangélikusok emblematikus helyszíne lett. Gyenesdiás a nagy világégéstől napjainkig A két világháború utáni időszakban egyre láthatóbbá váltak a modernizált település jelei: 1968-ban Diáson új üzletek nyíltak, megépült a MHSZ lőtere, több kilométernyi vízvezetéket fektettek le, ismét fellendült a turizmus, egyre több külföldi kereste fel a települést üdülés céljából. Az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (1971) besorolása alapján 1972-ben döntöttek a közös tanácsok felállításáról, ezért a három Balaton-parti települést (Gyenesdiást, Vonyarcvashegyet, Balatongyörököt) közös tanácsba vonták össze, vonyarcvashegyi központtal. Az összevonással Gyenesdiás önállósága ugyan elveszett, de a település ebben az alárendelt szerepben is dinamikusan fejlődött, saját arculatát mindvégig megőrizte. Az 1980-as évek végén, Balaton-parti nagyközségként a betelepülők céltelepülésévé vált, míg Keszthely és általában a jelentősebb városok népessége ekkor már csak csekély mértékben emelkedett. Ebben az időben növekedett a magánkezdeményezések jelentősége, 1985-ben már 57 kisiparost tartottak számon a településen, ami messze meghaladta a másik két szomszédos település iparosainak számát, mely rendkívül aktív vállalkozói magatartásra utal. A nyolcvanas évek közepére megnehezült a tanácsok anyagi helyzete, mellyel párhuzamosan egyre látványosabb demokratizálódási folyamatban formálódott ki a település új helyi elitje. Az évi önkormányzati törvény értelmében lehetőség adódott a függetlenedésre, így október 12-én megalakult Gyenesdiás nagyközség szabadon választott önkormányzata. A rendszerváltozást 68

71 követően a legfontosabb fejlesztések a település önálló intézményrendszerének és infrastruktúrájának megteremtéséhez kötődtek. Gyenesdiás rendezvények A népes látogatószámnak örvendő gasztro-kulturális rendezvények terén tavasztól őszig széles a térségi programkínálat, úgymint a Rügyfakadás Tavaszünnep, a Keszegfesztivál, a Bornapok, a Festetics Vágta, a Szüreti Vígasságok, a Burgonyanap, a Márton Nap és az Adventi Gesztenyesütés. Térségi rendezvények: Festetics Vágta és az Adventi Gesztenyesütés Civil szervezetek A településen több civil szervezet működik, a gyenesdiási címre bejegyzett egyesületek és alapítványok száma 24. Több nem jogi személyiséggel rendelkező civil szerveződés is tevékenykedik, nagyobb részt valamilyen intézmény (pl. művelődési intézmény), vagy bejegyzett civil szervezet támogatásával. 1. Mentor Közhasznú Alapítvány 13. Gyenesdiási Lovassport Egyesület 2. Asbóth Sándor Huszár és Lovas Hagyományőrző Egyesület 14. Gyenesdiási Óvodás Gyermekekért Alapítvány 3. Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége 15. Gyenesdiási Polgárőr és Vízi Egyesület 4. Darnay Dornyai Béla Honismereti Alapítvány 16. Gyenesdiási Turisztikai Egyesület 69

72 5. Diós Települések Fesztiváljaiért Alapítvány 17. KAPERNAUM Szeretetszolgálat Alapítvány 6. Forrásvíz Természetbarát Egyesület 18. Kinizsi Sportkör 7. Gödörházy Antal Alapítvány 19. Mezőségi Őrzőkör Közhasznú Alapítvány 8. Gyenesdiás Közösségi Életéért Egyesület 20. Nyugat-Balatoni Regionális Sportcentrum Egyesület 9. Gyenesdiási Asztalitenisz Sportegyesület 21. Varázshangok az Egészségért Egyesület 10. Gyenesdiási Fürdőegyesület 22. Vazul Lovas Baranta Hagyományőrző Sportegyesület 11. Gyenesdiási Horgász és Vízisport Egyesület 23. Yacht Egylet 12. Gyenesdiási Köz-Kultúra Alapítvány 24. Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület Gyenesdiásra bejegyzett civil szervezetek Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége A 2001-ben Balatonfüreden alapított BCSZSZ ma már régiós szervezet, mindhárom tóparti megyében leteszi névjegyét. Elnöke között Gál Lajos, Gyenesdiás jelenlegi polgármestere volt. Ma huszonhat tagszervezete működik a Balaton partján, közülük feltétlenül ki kell emelni a Nők a Balatonért Egyesületet, amely húsz településen van jelen. Az érdekképviseleti tevékenységen túl környezet- és természetvédelmi, környezet-nevelési, kulturális, örökségvédelmi, közrendvédelmi, családsegítő, biogazdálkodási, valamint a turizmust is támogató tevékenységet folytatnak tagszervezeteik. A Balaton Fejlesztési Tanács munkájában tanácskozási joggal vesz részt. 70

73 Balatoni Civil Szervezet Szövetség és a Living Lakes program emblémái Célja megvalósítása érdekében tagszervezeteivel konferenciákat, érdekegyeztető tanácskozásokat, fórumokat szervez, együttműködik az önkormányzatokkal, a hivatalos szervezetekkel, hazai és külföldi partnereivel. Hangoztatja, hogy civil szemmel milyen gondokat, megoldandó problémákat és milyen előrelépéseket lát a magyar tenger és a világ más élővizeivel kapcsolatban. Aktívan részt vesz az öt kontinenst átfogó környezetvédelmi hálózat, a Living Lakes munkájában is. Forrásvíz Természetbarát Egyesület A Forrásvíz Természetbarát Egyesület december 17-én alakult közhasznú egyesületként egy olyan önszerveződött aktív közösségből, a Forrásvíz Természetbarát Körből, amely már a kezdetekkor is több térségi megmozdulásban vett részt, illetve annak kezdeményezője is volt. Forrásvíz Természetbarát Egyesület és túraútvonal kitáblázása a Keszthelyi-hegységben Támogató és aktív tagjaink száma jelenleg nyolc Balaton-parti települést érintően 37 fő, akik között megtalálható a hivatását gyakorló természetvédelmi- és vízügyi szakmérnök, építőmérnök és technikus is, akik munkájuk mellett aktívan és rendszeresen felvállalják környezetükben a mindenkori 71

74 aktuális környezet- és természetvédelmi feladatokat. Létszámuk és szervezeti kapcsolataink folyamatosan bővülnek, tevékenységi körük kiterjed bármely a Nyugat-Balatoni Régión belül megtalálható (alrégió, kistérség) önkormányzatok területét érintő regionális és helyi problémákra, amelyek környezetszépítési, környezet- és természetvédelmi kapcsolódási pontokkal rendelkeznek. A feladatok koordinációja a székhelytelepülésről, Gyenesdiásról történik. Gyenesdiási Horgász és Vízisport Egyesület A Gyenesdiási Horgász- és Vízisport Egyesület 1993-ban alakult, fő feladata a horgászat feltételeinek megteremtése, állandó javítása. Az egyesület eleinte tagjai önkéntes munkájával, majd valamennyi önkormányzat közreműködésével, illetve Széchenyi Terv pályázati támogatással a korábban iszappal feltöltött, elhanyagolt területeket rendbe tette, Diáson és Alsógyenesben 1-1 horgásztanyát, illetve férőhelyes csónakkikötőt hozott létre. A horgásztanyák megalakulása óta egyik fő tevékenysége azok üzemeltetése, az élővilág és a környezet (nádas) teljeskörű védelme. Mindkét tanya jelentős szerepet játszik a település közösségi életében és a turizmusban is, gyakran más települések non-profit jellegű szervezetei számára is rendezvény helyszínként szolgál. Az egyesületnek több, mint 200 tagja van, köztük vidékiek (kb. 110 fő) és külföldi állampolgárok (kb. 30 fő) is. Az alsógyenesi és a diási férőhelyes horgásztanya Gyenesdiási Köz-Kultúra Alapítvány Az alapítvány magánalapítványként és közhasznúként jött létre 1998-ban. Az alapítók legfőbb feladataként a helyi öntevékeny és amatőr művészeti csoportok menedzselését, fenntartását, valamint a helyi rendezvények megszervezésében és lebonyolításában való közreműködést jelölték meg. Az 1992-ben alakult Gyenesdiási Népdalkör többszörös Arany Páva Nagydíjas és aranyminősítéses, Vass Lajos kiemelt Nívó díjat kapott, két CD-jük jelent meg. Jelentős utánpótlás-nevelést is folytat, ebben kitűnő partnere a helyi művészeti iskola. 72

75 A Gyenes Néptánc Együttes 20 éve gazdagítja a település kulturális életét, különböző fesztiválokon vett részt Európa több országában (Erdély, Németország, Ausztria, Lengyelország, Ciprus, Szlovákia, stb.). A magyar nyelvterület minden részéről rendelkezik koreográfiákkal, Fodor Mátyás kitűnően szerepelt a Felszállott a páva vetélkedőn, idén Aranysarkanytús táncos díjat kapott. A Gyenesdiási Dalárda és a Citerások 2010-ben nyertek Vass Lajos Nagydíjat, már két saját CD-vel rendelkeznek ben megjelent a települést bemutató zenés, dalos DVD, a Dalos körkép. A Betyárlegenda című daljátékukkal és más műsoraikkal sikereket aratnak a környékbeli fellépéseken. E közösségből alakult a Gyenesi Négyes csoport is, kiegészülve alkalmi, máshol is tevékenykedő művészekkel, amatőrökkel. A Dalárda és a Gyenesi Négyes egy kamara előadáson, valamint a kosárfonó szakkörösök A Községi Kórus a helyi rendezvényeken biztosítja az ünnepi hangulatot, egyházi rendezvényeken állandó szereplő, nagyrészt a népdalköri tagokból áll. A szövő- és népi kismesterségek és a kosárfonó szakkör a népi kismesterség technikájával ismerteti meg az érdeklődőket csuhézással, szövéssel, gyöngyfűzéssel, hímzéssel, valamint a legnagyobb érdeklődést kiváltó kosárfonással. Nyaranta néhány hétvégén kézműves tábort tart kívülállóknak is, amikor az érdeklődők az általuk választott technikákkal ismerkedhetnek meg, vagy készíthetik el saját munkájukat. 73

76 Táncház a javából NKA támogatott program és a Gyenesdiás a színpadon, egészestét bemutató A helyi néprajzi gyűjteményt és az avar régészeti kiállítást az alapítvány gondozza, mutatja be az érdeklődőknek a településen lévő műemlék jellegű pásztorházban. Gyenesdiási Fürdőegyesület Az 1905-ben létrehozott Fürdőegylet mintájára 1922-ben alakult egyesület a Gyenesdiáson nyaralóval rendelkező tulajdonosok szervezete. 94 fő tagot számlál, de az érintett családtagok révén mintegy 500 főt mozgósítanak tevékenységük során. Fő motivációja volt, hogy a településvezetéssel együttműködve képviselje az üdülőtulajdonosok érdekeit. Fürdőegyesület egy nagymezei rendezvényen Yacht Egylet kikötője Yacht Egylet Gyenesdiás A közhasznú egyesület 2000-ben alakult a vitorlázást kedvelők, vitorlásokkal rendelkezők részvételével. Célja egy balatoni vitorláskikötő megépítése, a nyugat-balatoni vitorlásélet fellendítése volt. Jelenleg 57 tagja van. A kikötő építéséhez 50 milliós támogatást kapott a Széchenyi Terv keretében, ebből és a tagok jelentős hozzájárulásából épült meg a 110 hajó kikötésére alkalmas belső öböl és klubépület. Tagjai között akadnak szerződéses sportolók is, akik rendszeresen részt vesznek a Magyar Vitorlás Szövetség által elismert versenyeken, az országos bajnokságon több hajóegység is képviselte Gyenesdiás színeit. Az 74

77 egyesület keretein belül utánpótlás nevelés is folyik, nyári diáktábort szerveznek, ahol szeretnék megismertetni a gyerekekkel ezt a sportot. Jövőbeli terveik között szerepel nemzetközi vitorlásversenyek rendezése évben a Darányi Ignác Terv keretében 26,485 millió forint támogatást kapott az egyesület a környezetük kulturáltabb tételére, utánpótlás-nevelési eszközparkja fejlesztésre. Gyenesdiási Turisztikai Egyesület A 2003-ban alakult Gyenesdiási Turisztikai Egyesület önkormányzati elven működő szakmai önszervező, egyeztető, érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. A közösségi összefogás célja megszervezni, összehangolni a turisztikai szereplők tevékenységét, ellátni az idegenforgalommal foglalkozó személyek és cégek érdekképviseletét, összehangolni e gazdasági szereplők tevékenységét. Gyenesdiási Turisztikai Egyesület Tourinform irodája és évi imázs kiadványa A Turisztikai Egyesület, valamint annak tevékenysége részletesen Gyenesdiás gazdasági élete című fejezetben olvasható. 75

78 Varázshangok az Egészségért Egyesület A 2007-ben alakult közhasznú egyesület célja lélektani segítségnyújtás a művészetterápia, a kreativitás és a játékpszichológia közös hatásmechanizmusára támaszkodva, közösségfejlesztés, oktatás, nevelés. Az egyesület elnöke szakképzett zeneterapeuta, tagjai óvónők és művelődésszervezők. Baba-Mama klub és játszóház A szervezet a helyi önkormányzattal, művelődési intézménnyel közös programokat szervez, zenebölcsit, játszóházat tart, a helyi nagyrendezvényeken is részt vesz nagyban hozzájárulva ahhoz, hogy Gyenesdiás elnyerje a családbarát önkormányzat címet. Évente körülbelül 2200 gyermekkel foglalkoznak. A Varázshangok Egyesület 2013-ban elnyerte Zala Megyei Gyermekekért Közösségi Díjat. Gyenesdiási Nyugdíjasklub A több mint 50 éve működő klubnak nincs szigorúan rögzített tagsága, foglalkozásain fő vesz részt, az általuk szervezett akciókon még többen (sütés, főzőverseny, kirándulás, táncos-zenés est). Nyugdíjas Klub süteménysütő versenyen és a helyi Kapernaum Szeretetotthonban karácsonyi műsort adnak 76

79 Tevékenyen közreműködnek a települési programokon és a partnerkapcsolatok fenntartásában, saját kórussal szerepelnek dalversenyeken és találkozókon. Gyenesdiási Polgárőr és Vízi Egyesület A Gyenesdiási Polgárőr és Vízi Egyesület októberében alakult, tagjai tapasztalattal rendelkező polgárőrök. A évben rendezett országos polgárőr napon vehetett át 1 fő Az év polgárőre, 1 fő Polgárőr aranykereszt és 1-1 fő Polgárőr ezüst és bronz kereszt kitüntetést. Zala megyében elsőként az egyesület vehette át a Polgárőr Község kitüntető címet 2014-ben ben az egyesület eszközállománya két 50cm 3 -es Honda robogóval bővült, illetve pályázat útján elnyert egy Suzuki Vitara személygépkocsit. A polgárőrség jelenleg 43 taggal működik. Az egyesület iskolai, óvodai közlekedésbiztonsági akciókat szervez, bűnmegelőzési fórumokat tart a lakosság és a civil szervezetek részére. Az egyesületnek nagyon jó a kapcsolata a Keszthelyi Rendőrkapitánysággal és a Balatongyöröki rendőrőrssel. A szomszédos Keszthelyi és Vonyarcvashegyi polgárőrséggel szintén szoros kapcsolata van az egyesületnek. Hitélet Gyenesdiáson A mai Gyenesdiás területe az őskortól folyamatosan lakott volt, jelentősek a római kortól a honfoglalásunkig terjedő időből származó régészeti leletek ban említik először az egykori Falud településen épült Szent Erzsébet templomát, mely alaprajzából ítélve a században épülhetett. Az egykori Szent Erzsébet templom helyén ma kereszt áll. A Gyenesben lakók kezdeményezésére 1826-ban épült a Szent Ilona templom. A Gyenesen 1807-ben szerettek volna templomot építeni Falud Szent Erzsébet temploma romjai anyagából, de Festetics György hűbérúr nem engedélyezte. Később fia, László már jelentősen támogatta a lakosok szándékát, területtel, építőanyaggal és kegytárgyakkal járult hozzá a templom felépítéséhez. Ezért leánya, Ilona védőszentje tiszteletére szentelték fel az 1826-ban elkészült kápolnát, mely 170 hívő részére elegendő férőhellyel rendelkezik. Egy 1783-ból való diási szőlőhegyi térképen a temetőben, a mai templom közelében jelöltek ki egy kápolnát, amelynek eleinte liturgikus tárgyai sem voltak, csak később szentelték fel. A kis kápolna 77

80 méretei, vékony falai veszélyes állapotba kerültek, ezért 1893-ban a hívek új kápolna építése mellett döntöttek, amit a Havas Boldogasszony tiszteletére, egy év múlva már fel is szentelték. A kápolnát többször felújították, 1975-ben sekrestyét építettek hozzá. Legutóbb 2010-ben, ÚMVP pályázati programból elnyert 35 millió forint támogatással a Gyenesdiási Római Katolikus Egyházközség felújította homlokzatát, tetejét, tornyát és a torony párkányán elhelyezett két életnagyságú földműves és pásztor terrakotta szobrokat is, a bejárat előtti teret leburkoltatta, akadálymentesítette, díszkivilágítást készíttetett. E munkák mellett Vértesaljai János diakónus személyes közreműködésével és gyűjtésével a harangállást és a harangokat megújították, valamint ekkor került a II. János pápa által megáldott Kézfogás harangja ideiglenesen negyedik harangként a templom tornyába. A Diási Havas Boldogasszony templomának négy harangja, amelyik közül a legnagyobbat a Kézfogás harangját II. János Pál pápa áldott meg. Bár a településnek két kápolnája is volt, ahol rendszeresen miséztek, a falu a keszthelyi plébániához tartozott, az anyakönyvezéseket is ott végezték ben alakult meg Gyenesdiás és Vonyarcvashegy területének a Keszthelyi Plébániából való kiszakításával egy új lelkészség, melyhez öt kápolna tartozott, a gyenesi Szent Ilona, a diási Havas Boldogasszony, a vonyarci Szent Kereszt, a vashegyi Szűz Mária és a Szent Mihály kápolna ben Balatongyörök település filiaként a gyenesdiás-vonyarcvashegyi plébániához csatlakozott, így a gyenesdiási plébánia látja el ezt a községet is. Központi településként Gyenesdiás vonzáskörzetéhez három település és hat templom tartozik, mely feladatok ellátásához két kántor és három lelkipásztor kisegítő is biztosított. Hétköznaponként minden nap van szentmise és zsolozsma, hétvégente pedig igeliturgia vagy szentmise. A nyári turisztikai időszakban négy-ötszörös a templomot felkereső hívők száma. A plébános munkáját segítik a diakónusok és hitoktatók. Zolcsák Miklós görög katolikus parókus nyaranta ikonfestő tábort tart a település, melynek munkái a községházán rendezett kiállításon kerülnek bemutatásra. Nyaranta a plébánia udvarán a hónap utolsó vasárnapján családi miséken vehetnek részt a kisgyermekesek. Az általános iskolában hittanoktatás folyik, a négy településről évente elsőáldozó van. Plébániahivatal épületéhez 1957-ben jutott hozzá az egyházközség az épület megvásárlásával, mely egyben a plébános lakása is tól a község két temetője is a plébánia kezelésébe került mintegy 50 évre, majd a helyi önkormányzat vette át ezt a feladatot. 78

81 1993-ban a diási kápolna közelében a Jézus Isteni Szívéről Nevezett Karmelita Nővérek kezdték meg tevékenységüket az újonnan felépített kolostorukban, amely idősek otthonaként is működött. A Keszthely környéki települések a protestantizmust elkerülték, az őslakosok ma is katolikus hívők. Gyenesdiás községben az időközben betelepült református hitűekből egy kb. 100 főt számláló közösség is kialakult, amely szorosan kötődik a keszthelyi lelkészséghez. Az evangélikus egyház Gyenesdiáson a Kapernaum révén van jelen ban vásároltak meg egy nyaralóépületet, nagy területtel, külön balatoni lejárással, amit 1935-ben bővítettek és átalakítottak evangélikus lelkészüdülővé és szeretetotthonná. Az intézmény országszerte ismert az evangélikus hívők körében, rangos események helyszíne. A Kapernaum nyugati oldala napjainkban (napelemekkel felszerelve) Máltai oltár a gyenesdiási Nagymezőn egy szabadtéri szentmise, valamint Pásztorjáték az iskolában Népi vallásosság 1826-ban a katolikus egyháztól való elfordulás ellensúlyozására létrejöttek a Rózsafüzér társulatok Magyarországon. A Gyenesdiáson megalakult társulat ma is 19 taggal működik. A KALÁSZ-leánykör (katolikus lányszövetség) 1935-ben alakult országos mozgalom Gyenesdiáson 1942-ben jött létre. A fronton harcolók részére tartott gyűjtést, kukorica- és háncsfeldolgozó tanfolyamot szervezett, kiállítást rendezett az itt készült termékekből. 79

82 A Diási Búcsú Mária-ünnep 2011-ben újult meg a Csíkszenttamástól ajándékból kapott és a diási kápolna közelében lévő emlékparkban felállított székelykapu avatásakor. Keresztút-járás és Betlehemezés Az emlékpark kitűnő helyszíne a nagypénteki keresztútnak is. Szintén ettől az évtől kezdődően kb. 2 km-es zarándokút indul az újonnan, közösségi összefogásból és felajánlásból felállított fénykereszthez, melynek végső szakaszán a stáció képei vannak felállítva. A betlehemezés mindenhol elterjedt szokás volt, Gyenesdiáson az 1960-as évek végén még tartották, aztán a hagyomány elhalt egy időre, majd 2003-ban ismét feléledt. A településen 40 család csatlakozott a Vándor Evangélium apostoli imaszolgálat felhívásához, ahol egy 10 láncszemből álló közösség ad egy imaláncot, akik három naponta adják tovább a Vándor Evangélium Bibliáját és elmélkedéseit egy másik imaláncnak. Biblia Maraton a böjti időszakban 21 órás program keretében a vállalkozó szelleműek, felekezeti különbség nélkül hangos felolvasást tartanak az Újszövetség részeiből. Nemcsak a község, hanem a környék településeiről is számos érdeklődő jelenik meg ezen az eseményen. Újszövetség Maraton és Adventi gyertyagyújtás - Keszthely, Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Vállus és Gyenesdiás polgármesterei közösen gyújtják meg a harmadik gyertyát. A községháza szomszédságában, a Pásztorház előtt állít a közösség betlehemi jászolt, amelyben az életnagyságú alakok természetes anyagokból készültek. Az adventi gyertyákat is itt gyújtják meg ünnepség keretében. 80

83 A Szállást keres a Szent Család szokás a 20. század elején keletkezett, melyet Gyenesdiáson ma is két helyi család művel, közös imával és énekkel készülve a karácsonyra. A negyedik adventi gyertya meggyújtásakor a községházán folyik a közös ima, ahova a keszthelyi imaközösségeket is elhívják, így kb. 100 főt lát vendégül az éppen aktuális család. Elmondható, hogy Gyenesdiáson nagyon aktív a katolikus közösség tevékenykedik, melynek tagjai rendszeres résztvevői a hitéleti eseményeknek. 1.8 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA HUMÁN KÖZSSZOLGÁLTATÁSOK Általános bemutatás Gyenesdiás intézményhálózata a folyamatos fejlesztéseket és bővítéseket követően teljes mértékben ellátja az alapfokú oktatás-nevelés, gyermekjóléti szolgáltatás, közművelődés, egészségügyi alapellátás, szociális alap- és szakellátás területén jelentkező helyi és térségi igényeket, kisvárosias struktúrájával és minőségével mind tárgyi, mind személyi feltételeiben megfelel az egyre fokozódó elvárásoknak. Oktatás Gyenesdiási Óvoda és Bölcsőde Az óvoda története közel 50 évet ölel fel. Az intézmény épülete, szerkezeti felépítése, elnevezése számos változást, fejlesztést élt meg az elmúlt időszakban. A Gyenesdiási Bölcsőde és Óvoda 1968-ban nyári óvodaként kezdte meg működését, 1972 szeptemberétől egész évben nyitva tartó óvodává vált tól már kettő, 1980-tól három csoporttal rendelkezett. Később a gyermeklétszám folyamatos növekedése miatt a 75 férőhelyes óvoda is kicsinek bizonyult, ezért 1998-ban az ismételt bővítési és átalakítási munkálatokat követően már négy csoportban folyt a nevelőmunka, 2004 szeptemberétől pedig már öt csoportban fogadta az intézmény a gyermekeket között Gyenesdiás és Várvölgy települések közös Intézményfenntartó Társulásban működtették óvodáikat, között pedig Zalavár település is csatlakozott az intézményhez ben a nagyközségben élő nagyszámú kisgyermekesek részéről jelentkező igényeknek megfelelően önként vállalt feladatként elindította az egycsoportos bölcsődét, mely ma már térségi jelleggel más településekről is fogad gyermekeket szeptemberétől a túljelentkezések miatt újabb óvodai csoport létrehozása vált szükségessé, így az intézmény ma már hat csoporttal működik. 81

84 Az óvodai férőhelyek száma (Forrás: saját adat) Az intézmény alaptevékenysége az óvodai nevelés, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése, óvodai étkeztetés, saját ingatlan hasznosítása, veszélyeztetett és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése, gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó egyéb szolgáltatás, pedagógiai szakmai szolgáltatások ( Jó gyakorlatok ). Alaptevékenységen túl az óvoda által nyújtott szolgáltatások a TSMT torna, néptánc, judo, ovi foci, balett, angol és német nyelvoktatás, drámapedagógia, református és katolikus hittan, zeneovi, só-szoba használat. Az intézmény tárgyi felszereltsége a szakmai követelményeknek és igényeknek kiválóan megfelel. Tágas és világos csoportszobák (6 db), öltözők (5 db), tornaterem, nyelvi terem, ebédlő, fejlesztő szoba, beteg gyermekek számára elkülönítő szoba áll a gyermekek rendelkezésére. Az udvari komplex fejlesztő játékok korszerűek, a hátsó udvar egy részét műfű borítja. Az intézmény nevelési programjának kiemelt területe az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés. Intézményi Jó gyakorlatok : - Zöld hetek Zöld szemlélet elméletben és gyakorlatban, - HANGOLÓDÓ Óvoda Iskola Átvezető Program, - Mozgással az egészségedért, - Pacsirta Népdalfesztivál Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. A tudásmegosztás működtetésében az óvoda belső (önértékelési, kompetencia és drámapedagógiai) munkaközösségeket hozott létre, melyek komoly feladatot vállalnak, és elősegítik a színvonalas nevelés megvalósítását. 82

85 Óvodai ellátás Intézmény megnevezése Férőhelyek száma (fő) Beíratott gyermekek száma (fő) Bejáró gyermekek száma (fő) aránya (%) Dolgozók száma (fő) Gyenesdiási Bölcsőde és Óvoda Jelenleg az óvoda 150 férőhellyel rendelkezik, hat csoportban folyik a gyermekek nevelése, fejlesztése. Csoportonként 2 fő óvodapedagógus és 1 fő dajka dolgozik, munkájukat 1 fő pedagógiai asszisztens egészíti ki. Az intézményvezető munkáját 1 fő óvodatitkár segíti, az óvoda karbantartását 1 fő technikai dolgozó látja el. Az intézmény dolgozóinak létszáma 22 fő. Gyenesdiási Bölcsőde és Óvoda Év Engedélyezett száma pedagógus álláshelyek pedagógiai munkát közvetlenül segítő Óvodai csoportban foglalkoztatott pedagógusok létszáma (fő) 1 pedagógusra jutó gyermeklétszám Engedélyezett álláshelyek száma (technikai) Az óvoda legfontosabb paraméterei 2. (Forrás: saját adat) Az intézmény szakmai elismerésével és az alapfeladatokon túli, magas színvonalon nyújtott szolgáltatásai révén kivívta, hogy a környék településein élők körében is nagyon népszerű, az óvodás gyermekek 29%-a más településről érkezik, erős térségi szerepkörrel rendelkezik. Az intézmény szakmai elismerései: Zöld Óvoda (2001), Zöld Óvoda (2006, 2008), Nívó díj (2007), Örökös Zöld Óvoda (2013), Minősített Referenciaintézmény (2014), Bázisóvoda (2014). 83

86 Fényképek az óvodáról és bölcsődéről KÁRPÁTI JÁNOS ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Gyenesdiás nagyközség területén 1871-től működik iskola, de szervezett nevelő-oktatómunkáról csak 1873 után beszélhetünk. Kezdetben egy osztályteremben oktatták az 1-4 osztályt, 1896-tól ezt az oktatási formát felváltotta a két tanerős iskola. A hatosztályos képzés 1904-ben indult el és 1945-ig tartott, azaz 1945 előtt már önálló elemi iskola működött a településen után az országban újjászervezték a nyolcosztályos általános iskolákat és a gyenesdiási felső tagozatos gyermekek Keszthelyen és Vonyarcvashegyen tanultak, a község iskolája tagintézményként működött tovább ben az önálló iskolát újra elindították, hiszen ekkor Gyenesdiás lélekszámát tekintve már a keszthelyi járás meghatározó településé vált, az általános iskolások száma több mint 220 fő volt szeptemberében elkészült a gyenesdiási iskola bővítése, ekkor került egy épületen belülre az alsó és felső tagozat, ezzel az alapfokú oktatás-nevelés alapvető feltételei megteremtődtek a településen. Természetesen ez a fejlődési folyamat tovább folytatódott. Számos bővítés (tetőtér és tornaszoba építés, 1985) és fejlesztés (igazgatási tér 2010, hőszigetelés 2015) következtében ma már egy korszerű fűtési rendszerrel, modern infokommunikációs hálózattal és tágas közösségi terekkel rendelkező, teljesen akadálymentes épület áll rendelkezésre az alapfokú oktatás számára. A as időszakban intézményfenntartó társulás keretében Várvölgy Község Önkormányzata és Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata közösen oldotta meg kötelező közoktatási feladatait. A társulás székhelye Gyenesdiás volt, Várvölgy telephellyel. Gyenesdiáson 1-8. évfolyamon párhuzamos osztályokban, Várvölgyön 1-4 évfolyamon összevont osztályokban folyt az alapfokú oktatás, összesen 21 tanulócsoportban. Az intézmény fenntartói feladatát január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartói Központ vette át, január 1-től pedig állami működtetésbe került. Az iskolában jelenleg 408 diák tanul. A nebulók többsége gyenesdiási lakos, de érkeznek tanulók a környező településekről: Vonyarcvashegyről, Balatongyörökről, Keszthelyről, Hévízről, Balatonkeresztúrról és Zalaszántóról is. A bejáró tanítványok aránya 23%. A település idegenforgalmi vonzerejének köszönhetően az intézmény speciális vonásaként nem magyar állampolgárságú tanulók (orosz, német, belga állampolgárságú) is tanulnak az iskolában. 84

87 Kárpáti János Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Gyenesdiás osztály tanulói létszám ebből fiú lány 1.a b a b a b a b Alsó tagozat összesen: a b a b a b a b

88 8.c Várvölgyi tagintézmény osztály tanulói létszám ebből fiú lány 1.c c c c Összesen: Gyenesdiás-Várvölgy mindösszesen: Az iskola tanulóinak megoszlása osztályonként és nemenként (Forrás: iskolai nyilvántartás) 86

89 A gyenesdiási székhelyintézmény és a várvölgyi tagintézmény összesített tanulói létszámának változása az elmúlt öt évben Tanév Létszám Az iskolában a fő állású munkaviszonyban alkalmazott pedagógusok száma Gyenesdiáson 34, Várvölgyön 4 fő. Közöttük viszonylagosan magas a férfiak aránya (34%). A nevelők egyhetede egyetemi végzettséggel is rendelkezik. Jellemző még, hogy a speciális képesítéssel rendelkező tanítók aránya igen magas (80%). A tanítók között fejlesztőpedagógus, nyelvtanár (német, angol), drámapedagógus, gyógy testnevelő, mozgásterapeuta, gyógypedagógus is található. A nevelőtestületben természet- és társadalomtudományi, művészeti iskolai, ÖKO és alsós munkaközösség dolgozik. A pedagógusok között elsősorban a munkaközösségeken belül van szoros együttműködés, de a mindennapi pedagógiai feladatok, intézményi programok és rendezvények igénylik a munkaközösségek közötti együttműködést, kommunikációt is. Erre jó példa az SNI-s, BTMes tanulók tanulmányi munkájának, integrációjának segítése, az alsóból a felső tagozatba való átmenet megkönnyítése. Az intézmény sajátossága, hogy mikrokörnyezete változásaira mindig érzékenyen és gyorsan reagál. Az idegenforgalom miatt már korán kiemelt szerepet kapott az idegen nyelv oktatása. Az 1980-as évek elejétől második nyelvként bevezetésre került az orosz nyelv mellé a német tanítása, majd 1988-tól az orosz nyelvet a német nyelv váltotta fel. Jelenleg a német nyelvet váltja fel az angol, de továbbra is biztosított mindkét nyelv választásának lehetősége. Informatikát és idegen nyelvet második osztálytól tanulnak a diákok. Nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre, a környezettudatos nevelésre. Ezen a területen az önkormányzat és a település valamennyi intézménye (óvoda, bölcsőde), civil szervezete között szoros együttműködés tapasztalható. Az iskola 2007-ben, majd 2010-ben is elnyerte a megtisztelő ÖKO Iskola címet ban pedig megkapta az Örökös Ökoiskola címet is. Az 1980-as évek közepétől a hittan-erkölcstan oktatása felső tagozaton órarendi keretek között folyik, ezen a területen is jóval megelőzve a később bevezetett változásokat és 2013 között osztályfőnöki órák keretében Egészséges életmódra és a családi életre nevelés program folyik 4-8. évfolyam számára szülői kezdeményezésre ban immár 13. alkalommal került sor az iskola által megrendezett Gergely 87

90 Napi Művészeti Fesztiválra. A rendezvényen több tanszak (népi ének, néptánc, dráma, rajz, képzőművészet) diákjai mutathatják be produkcióikat, elkészített remekműveiket a neves zsűri előtt. A rendezvényen 4 megye 650 diákja vett részt 2016-ban. Fejlesztésre került sor több HEFOP, TIOP és TÁMOP pályázat révén. Az osztálytermek legtöbbje digitális táblával, a természettudományos terem és szertár minden feltétellel rendelkezik, ami szükséges a 21. századi oktatási színvonalhoz szeptemberétől az iskola összetett intézményként működik. Az intézmény művészeti tagozatán dráma, ének-zene, furulya, iparművészet, képzőművészet (festészet), népi tánc tanszakokon folyik a képzés heti 4-4 órában. A képzés ebben az iskolatípusban 6-21 éves korig tart, így lehetőség van arra is, hogy az általános iskola befejezése után a környéken továbbtanuló tanítványok visszajárjanak, illetve más intézmények tanulói számára is nyitott. Az iskola jövőbeni elképzelései között szerepel egy, a meglévő létesítményhez szorosan kapcsolódó, a mindennapos testnevelés feltételeit biztosító tornaterem-sportcsarnok létesítése. A beruházás környezettudatos, 20 x 40 m-es küzdőteret, három részre osztható termet foglal magába. Az építési engedéllyel rendelkező, leendő tornaterem látványképe MŰVELŐDÉSI, KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK A József Attila Klubkönyvtárat 1959-ben a Községi Tanács alapította, ma az önkormányzat művelődési intézménye. Az évek során, különösen az 1990-es rendszerváltás óta folyamatosan bővült a tevékenysége, javultak tárgyi, személyi feltételei ban Közkincs pályázati támogatással korszerűsödött az intézmény hőszigetelést, új nyílászárókat, álmennyezetet kapott, az elektromos hálózat megújult, némileg nőtt az olvasók rendelkezésére álló alap- és raktárterület, korszerű bútorokat kapott az intézmény. Könyvtári feladatokat 1 fő főállású, szakképzett könyvtáros látja el. Közművelődési feladatokat 1 fő szakképzett intézményvezető, egy fő középfokú képesítéssel rendelkező rendezvényszervező és egy fő szakmunkás, illetve a számítógépes feladatoknak megfelelő képesítésű, heti 20 órás, jobbára technikai feladatokban foglalkoztatott dolgozó látja el. Egy fő takarító végzi az intézmény és a községháza egy részének takarítását. Az intézmény kulturális közfoglalkoztatottat NMI megállapodással alkalmaz. Több önkéntes segítője is van, részben középiskolákkal történt megállapodás, részint önkéntes foglalkoztatotti bejelentés, valamint szívességi önkéntesek révén. Nyaranta diákmunkások segítenek munkaügyi foglalkoztatási támogatással. Az intézmény megbízási és vállalkozói szerződéssel két amatőr-művészeti csoportvezetőt, illetve egy klubvezetőt fizet. Az intézményben több civil szervezet éli szervezeti életét, egyben vesz részt a közösség, település és vonzáskörzete szolgálatában, ilyen a Gyenesdiási Horgász- 88

91 és Vízisport Egyesület, Gyenesdiási Köz-Kultúra Alapítvány, Gyenesdiási Fürdőegyesület, Varázshangok az Egészségért Egyesület, a Gyenesdiási Polgárőr Egyesület. Az intézmény önállóan gazdálkodik, pénzügyi feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Az intézmény feladata: Könyvtári tevékenység: a nyilvános könyvtár a Községházához kapcsolódó épületben, központi helyen található, heti 5 napos nyitva tartással, e-magyarország ponttal (nyilvános internet elérési pont) látja el feladatát. Helyb en Könyv ek száma Olvas ók szám a Személyes könyvtárhaszn álat száma Kölcsönz ők száma Kikölcsön zött kötetek száma haszn ált kötete k Referen cia kérdése k száma szám a A könyvtár használatának paraméterei 2015-ben Forrás: saját adat Közművelődési tevékenység Helyi közművelődés: az évenként ismétlődő rendezvények szervezése, lebonyolítása Magyar Kultúra napja, Költészet-napja, Népmese napja, különböző kiállítások (évi 10-12), író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, tudományos és ismeretterjesztő előadások, művészeti bemutatók, előadások (nyári programokban is), közösségi rendezvények (mint fánkparti, süteménysütő versenyek, kemencés sütések, amatőr helyi alkotók kiállítása, családi nap, stb.), évfordulós és önkormányzatitelepülési ünnepek (Háborús hősök, Március 15-e, Nőnap, Szent István nap, Október 23-a, Mikulás, Karácsony, kitüntetés-átadás, testvérkapcsolati rendezvények, Öregek napja stb.). Helyi öntevékeny csoportok, amatőr művészeti együttesek, Gyenesdiási Népdalkör, Gyenes Néptánc Együttes, Községi Kórus, Színjátszókör, Népi kismesterségek Szakköre (szövőszakkör), Nőklub/Nyugdíjasklub, Jógatorna klub, Dalárda, Varázshangok az Egészségért Egyesület (játszóházai, 89

92 klubfoglalkozásai révén), Magyar Vándor Klub, Kertbarát kör tevékenységének segítése. A művészeti csoportokkal kapcsolatos irányító, fenntartó tevékenységet a Gyenesdiási Köz-Kultúra Alapítvánnyal közösen végzi. A turistaszezon kulturális programokkal történő kiszolgálása Pünkösdi szezonnyitó, Keszegfesztivál, Borfesztivál, Szüreti Vígasságok, Burgonya nap, Községházi esték, komolyzenei koncertek. Gyenesdiási Híradó szerkesztése A havonta megjelenő önkormányzati lap szerkesztése, a cikkek írása, begyűjtése, hirdetésszervezés. Az újság 1600 példányban jelenik meg, oldal, átlagosan 14 oldal terjedelemben. Kívánatos, hogy minden, a lakosságot érintő döntés, ha szükséges döntés-előkészítés megjelenjen itt, a demokrácia egyik fontos kelléke, az átláthatóság érvényesülését szolgálva. Klubkönyvtári tevékenységek, köztük a Gyenesdiási Híradó szerkesztése és kiállítások szervezése, (a képen Maczkó Mária énekművész és Jan Ten Hove festőművész) e-magyarország pont üzemeltetése A könyvtárban elhelyezett 2 db számítógép, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt ingyenesen elérhető a látogatók számára. A saját, hordozható számítógéppel rendelkezők számára a vezetékes csatlakozás lehetősége biztosított az intézményben, valamint a községháza előtti területen a szabad WiFi elérés is rendelkezésre áll. Egyéb feladatok: - A népi műemlék pásztorház üzemeltetése a Gyenesdiási Köz-Kultúra Alapítvánnyal közösen, Avar vezér kiállítás nyitva tartása. 90

93 - Községháza konferencia termének bérbeadása - Helytörténeti anyagok gyűjtése, helyi események dokumentálása, sajtószemle - Kapcsolattartás és civil szervezetek segítése - Közreműködés más szervezetek munkájában, közreműködés, hangerősítés más közösségi rendezvényeken Közösségi kapcsolatok Az intézmény más szervezetekkel közösen is tevékenykedik, így együttműködik az Általános és Művészeti Iskolával, a településen tevékenykedő civil szervezetekkel, különösen a rokon tevékenységet folytatókkal (Gyenesdiási Köz-Kultúra Alapítvány és csoportjai, Forrásvíz Természetbarát Egyesület, Varázshangok az Egészségért Egyesület, Egyházközség, Védőnői szolgálat, Óvoda stb.), valamint a környező települések hasonló intézményeivel (közös pályázatok, programok koordinálása). Az intézmények és szolgáltatások kiváló színvonalon való tartása és fejlesztése céljából benyújtott lényegesebb pályázatok Az intézmény költségvetésben biztosított keret kiegészítésére - változó sikerrel - pályázati támogatást vesz igénybe. Néhány jelentősebb pályázat: 16 millió forint támogatású TÁMOP projekt: az iskolán kívüli nevelési, oktatási feladatokra, hét partner oktatási intézménnyel (2013). EACEA (Brüsszeli EU-s) pályázat: 9000 euró a testvértelepülési kapcsolatok ápolására ban. Márai Program: könyvbeszerzésre forint ( ). Balaton Fejlesztési Tanácstól rendezvények lebonyolítására forint támogatás (2013). Borfesztiválokra (Gyenesdiás-Vonyarcvashegy-Balatongyörök) forint támogatás (2014). Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól, helyi termékekkel kapcsolatos rendezvények lebonyolítására (Nyúl-galamb-fácán, Borfesztivál, Szüreti Vígasságok, Burgonya-nap) Ft támogatás (2015). Egészségügyi intézmények Gyenesdiás közigazgatási területén két felnőtt háziorvos, egy gyermek háziorvos, védőnői szolgálat, iskola-egészségügyi ellátás és fogorvosi alapellátás működik. Amíg a háziorvosokra, házi gyermekorvosokra jutó lakosok száma országosan 1566 fő, Zala megyében 1599 fő, addig Gyenesdiáson ez az arányszám 1332 fő, ami nemcsak a minőségi alapellátás mutatója, hanem előrevetíti a jövőbeni lakosságszám emelkedése miatti zavartalan ellátás lehetőségét is. Felnőtt háziorvosi ellátás 91

94 A lakosságszám folyamatos emelkedése az egészségügyi alapellátás fejlesztését is szükségessé tette től Gyenesdiás közigazgatási területe egy felnőttorvosi körzethez tartozott évben a rendelő mindennapos túlzsúfoltsága, az egyre nagyobb napi betegforgalom indokolttá tette a településen a két felnőttorvosi körzet kialakítását, így jelenleg két körzetben gondoskodnak a háziorvosi alapellátásról. Az önkormányzati tulajdonban lévő rendelőben 2 fő vállalkozó háziorvos praktizál, 1-1 fő asszisztenssel, illetve 1 fő technikai személyzettel től a rendelő a környék háziorvosi praxisaihoz viszonyítva egyedülálló módon közel 5 millió forint értékű ultrahangos vizsgálóberendezéssel rendelkezik, amely a hazai körülmények között a legkorszerűbbek közé tartozik. A jelenlegi és a mellé tervezett egészségügyi épületek Betegek száma (fő) Betegforgalom/év 1.sz körzet sz. körzet Gyermekorvos Fogorvos Alapellátásban részesülő betegek száma és a betegforgalom Házi gyermekorvosi ellátás A házi gyermekorvosi szolgálatot 1 fő házi gyermekorvos és 1 fő asszisztens alkotja, mindketten közalkalmazotti jogviszonyban látják el tevékenységüket, munkájukat 1 fő technikai személyzet segíti. A gyermekorvos területi ellátási kötelezettséggel végzi még Vonyarcvashegy és Balatongyörök községek egészségügyi alapellátását is. A minél magasabb színvonalú ellátás érdekében az önkormányzat évben új gyermekorvosi rendelő építését tervezi, melyhez a jogerős építési és kivitelezési tervek rendelkezésre állnak, a beruházás befejezésének várható ideje: augusztus 31. Az új rendelőben a gyermekorvos és védőnői szolgálat nyer elhelyezést, a második ütemű fejlesztést 92

95 követően pedig a fogorvosi ellátás is ebben az épületben folytatható. A körzetbe bejelentkezett páciensek létszáma jelenleg 610 fő, a más településekről érkező ellátottak aránya 14%. Korcsoport Férfi Nő Összes Összesen Gyenesdiás Vonyarcvashegy Balatongyörök Más településről járók Gyermekorvosi ellátás a három településen, korcsoportok és lakóhely szerint (2016.) Korcsoport Férfi Nő Összesen 0-12hó év év év év Összesen Gyenesdiáson a gyermek háziorvoshoz tartozó gyermekek korcsoport szerinti megoszlása (2016.) Gyenesdiáson és Vonyarcvashegyen naponta van betegrendelés 1,5-1,5 órában, így folyamatos a napi orvosi ellátás három órában a betegek részére, szerdán pedig egy óra betegrendelés van Balatongyörökön, 11:30-tól 12:30-ig. Az iskolai szűrővizsgálatokat keddi napokon biztosítottak Vonyarcvashegyen, csütörtöki napokon pedig Gyenesdiáson a délelőtti órákban. Csecsemő tanácsadás 93

96 mindhárom községben van: kedden ig Vonyarcvashegyen, csütörtökön Gyenesdiáson, míg Balatongyörökön minden negyedik hétfőn ig. Betegrendelésre időpontot telefonon is kérhetnek a betegek. Fogorvosi ellátás Gyenesdiáson a fogászati alapellátás 1992 óta biztosított, melyről egy fogszakorvos gondoskodik, aki egyben az iskolafogászati feladatokat is ellátja. Fogorvosi és gyermekorvosi szolgálat Védőnői ellátás A védőnői gondozási tevékenység Gyenesdiáson két körzetben működik azon családok körében, ahol várandós és gyermekágyas anya, illetve 0-6 éves korú gyermek él. A védőnő egyidejűleg ellátja az iskola-egészségügyi feladatokat is. Gyógyszertár Gyenesdiáson 1994-től működik patika. A Szent Ilona gyógyszertár nyitvatartási ideje: hétfőtől péntekig , szombaton óra. Jelenleg a gyógyszertár épületében magánpraxis jelleggel biztosított a belgyógyászati szakellátás. Szociális és gyermekjóléti ellátás Gyenesdiáson a lakosság szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében az alábbi szociális alap- és szakosított ellátások, gyermekjóléti alapellátások vehetők igénybe: 94

97 - idősotthoni ellátás, - szociális étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, - család és gyermekjóléti szolgáltatás, - bölcsőde. Az önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális feladatait önállóan, illetve társulás keretében látja el. Idősotthoni ellátás Az evangélikus egyház fenntartásában lévő Kapernaum Szeretetotthon 1934-ben kezdte meg működését Gyenesdiáson. Kezdetben lelkészüdülőként, belmissziói otthonként működött, konferenciák, lelkigyakorlatok, népfőiskolai gyakorlatok kedvelt helyszíneként ban nyugdíjas lelkészek, lelkészházaspárok szeretetotthonává alakult, de megtartotta üdülő jellegét is. Az intézmény teljes épülete vagy új, vagy teljesen felújított, korszerű. Az otthonban kialakításra került egy speciális intenzív ápolási és demens felügyeleti részleg is. A folyamatos fejlesztéseket és korszerűsítéseket követően a szakellátás férőhelyeinek száma folyamatosan emelkedik, jelenleg 47 fő időskorú személy otthoni ellátását szolgálja az intézmény, dolgozóinak száma 22 fő. A lakók közül a legnagyobb arányban (40%) a járás más településeiről érkeznek, de az ország egész területéről megfigyelhető beköltözés. A jelenlegi lakók közül mindössze 1 fő élt korábban is Gyenesdiáson, így az intézmény térségi szerepköre vitathatatlan. Jelenlegi (Kapernaum) és a 2017-ben megvalósítani kívánt újabb idősek otthona Gyenesdiáson Az intézmény átlagot meghaladó minőségű elhelyezést biztosít modern, kétszintes épületben (1500 m 2 ), berendezése és az általa nyújtott szakellátás megfelel a legmagasabb elvárásoknak. A konferenciaház (500 m 2 ) továbbra is helyszínéül szolgál táboroknak, konferenciáknak, többek között országos hittantáborok, lelkészevangelizációk, csendes napok színtereként, valamint gyülekezeti ifjúsági csoportok, családos csoportok összejöveteleinek, evangélikus egyházi iskolák 95

98 osztálykirándulásainak nyújt hátteret. A tervek szerint Gyenesdiáson évben az időskorúak otthont nyújtó ellátása tovább bővül egy építési engedéllyel rendelkező, magánberuházásban tervezett, 50 férőhelyes nyugdíjasház kialakításával. Itt elsősorban azoknak az időskorú személyek nyerhetnek majd elhelyezést, akik az állami finanszírozású ellátás szigorú bekerülési feltételeinek nem felelnek meg. Szociális étkeztetés Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata a megalakulása óta biztosítja a szociális étkezést a településen élők részére az önkormányzati étkezde közreműködésével. Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorult személyeknek a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik, akik azt önmaguknak vagy eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A szociális étkezést igénybe vevők az ellátás igénybevételével olyan otthon maradást segítő ellátásban részesülnek, amellyel az ellátott otthonában történő életvitele fenntartható. A szociális étkezés biztosításával az önkormányzat hozzájárul, hogy a jóval költségesebb ápolást, gondozást nyújtó intézménybe csak akkor kerüljön az ellátott, ha a szociális étkezés igénybevételével sem biztosítható tovább otthonában történő ellátás. A szolgáltatást igénybe vevők többsége időskorú és egyedül élő. Az étkezést a helyi étkezde biztosítja, az igényektől függően helyben fogyasztással, elvitellel vagy lakásra történő szállítással. A szállítás önkormányzati személygépkocsival történik. Szociális étkeztetésben részesülők Év helyben fogyasztással lakásra szállítással elvitellel Összesen Szociális étkezésben részesülők Gyenesdiáson, Házi segítségnyújtás Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Szociális Szolgáltató Központ látja el a településen a házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatait. A jelenleg gondozott 14 fő időskorú személy ellátását egy gondozónő biztosítja. Az ellátás hatékonyságának és 96

99 színvonalának javítását szolgálja, hogy a társulással kötött egyedi megállapodás alapján az önkormányzat személygépkocsit biztosít a gondozónő munkájához, melynek költsége teljes mértékben az önkormányzatot terheli. Jelzőrendszer készülék 10 fő egyedül élő időskorú személy otthonában nyert kihelyezést. Az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás folyamatos készenléti rendszerben működik. A diszpécserközpont segélyhívás esetén - a segítséget kérő nevének, címének és az egyéb rendelkezésre álló információknak a közlésével - értesíti a készenlétben levő gondozót, aki rövid időn belül az ellátott lakásán megjelenik és segítséget nyújt. Bölcsőde A Gyenesdiáson élők részéről jelentkező igényeknek megfelelően évben az önkormányzat a kisgyermekes édesanyák munkavállalási esélyeinek javítása érdekében - önként vállalt feladatként elindította az egycsoportos bölcsődét. A bölcsőde az óvoda tagintézménye, szakmailag elkülönült egysége szeptemberétől az óvoda melletti ingatlanon felépült az új bölcsőde külső megjelenésében is hívogató és egyedi épülete, ahol már két csoportban, 24 férőhelyen fogadja az intézmény a három éven aluli kisgyermekeket. Az intézmény alapfeladata a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése. Alapfeladaton túli szolgáltatásai a sószoba-használat, időszakos bölcsődei elhelyezése, játszócsoport működtetése. A bölcsőde épülete és felszereltsége megfelel a mai kor követelményeinek, kialakított helyiségei magas színvonalú szolgáltatást biztosítanak, mint például csoportszoba (2db), fürdőszoba (2 db), gyermeköltöző, babakocsi-tároló, akadálymentesített WC, fényterápiás sószoba, tálalókonyha, felnőtt öltöző, tornaszoba. 97

100 Bölcsődei ellátás Intézmény megnevezése Férőhelyek száma (fő) Beíratott gyermekek száma (fő) Bejáró gyermekek Száma (fő) Aránya (%) Dolgozók száma (fő) Gyenesdiási Bölcsőde Óvoda és A térségi bölcsőde legfontosabb mutatói 2016-ban Az intézmény két csoportjában összesen 5 fő kisgyermeknevelő látja el a gyermekek gondozását, munkájukat 1 fő takarító és 1 fő kisegítő munkakörben foglalkoztatott segíti. Az intézmény erős térségi szerepkörrel rendelkezik, hiszen évben hat kisgyermek más településről érkezett, ez az igénybe vevők 25%-a. Bölcsődei ellátás Hónap (gyermeklétszám ellátási nap) x január 315 február 299 március 325 április 347 május 451 június 457 július 341 augusztus 106 szeptember 412 október 408 november

101 december 289 Összesen: 4125 Kihasználtság: 74% Engedélyezett férőhely: 24 Bölcsődei férőhelyek kihasználtsága (2016.) Család és gyermekjóléti szolgáltatás Gyenesdiáson a család- és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait évtől társulás keretében látja el az önkormányzat. A Gyermekjóléti Szolgálat összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, valamint feladatai közé tartozik a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése. Ssz. Nem és kor Alapellátásban történő gondozás Védelembe vétel Nevelésbe vett Tanácsadás gyermekek száma/fő év év Össz év év Össz. ( sorok) Családok száma A Gyermekjóléti Szolgálat évi gondozási tevékenysége Gyenesdiás településen A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés, életvezetési problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára nyújtott térítésmentes szolgáltatás. 99

102 Sorszám Nem, életkor év év év év 62 év fölött Összesen 1 Férfi Nő Összesen A családsegítő szolgáltatást igénybevevők száma évben nem és korcsoport szerint Étkezde Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata 1991-ben alapította meg étkezdéjét. Az intézmény önálló költségvetési szerv, pénzügyi-gazdálkodási feladatait az önkormányzati hivatal látja el. Alapfeladata a közétkeztetés, egyéb vendéglátói tevékenység. Az óvoda épületéhez kapcsolódó étkezde naponta kb. 550 adag ételt készít Alapfeladaton túli szolgáltatások a külsős vendég- és nyári táborok élelmezése. Az intézményben elláttak száma: bölcsődei étkeztetés (24 fő), óvodai étkeztetés ( fő), általános iskolai diákétkeztetés (310 fő), szociális étkeztetés (35 fő), munkahelyi étkeztetés (55 fő). Az intézmény dolgozóinak létszáma: 1 fő intézményvezető, 1 fő adminisztrátor, 3 fő szakács, 4 fő konyhai kisegítő,1 fő takarító. Az épület 450 m 2 nagyságú, helyiségei: étterem, konyha, éthordós ételkiadó, hús- és zöldségelőkészítő, mirelit-, szárazáru- és zöldség raktár, személyzeti öltöző, iroda, vendégmosdók, személyzeti mosdó. 100

103 Az iskola mellé tervezett étkezde bővítés Közbiztonság Rendőrség Gyenesdiás nagyközség a Keszthelyi Rendőrkapitányság illetékességi területén található, közbiztonsági helyzetéért elsősorban a Balatongyöröki Rendőrőrs állománya felelős. Az aránylag kis létszámú rendőrőrs hosszú évek óta ugyanazzal a stabil állománnyal ügyel a rendre, három járőre közül a nagyközség területére egy fő körzeti megbízott került kijelölésre, azonban a rendőrőrs teljes állománya szerepet kap a helyi munkában. Polgárőrség A Gyenesdiási Polgárőr- és Vízi Egyesület 2007 októberében alakult, mely jelenleg 43 taggal működik, a nyári idegenforgalmi szezonban kiegészül az egyesület vendég polgárőrökkel, mintegy fővel. Technikai felszereltsége 3 személygépkocsi, 1 járőrhajó, 2 Honda típusú robogó és 8 kerékpár. 101

104 Az egyesület egész évben folyamatosan lát el szolgálatot, a nyári időszakban kiemelt figyelmet fordítva a strandok és környékük biztonságára. Szakmai elismerésük eredményeképpen 2014-ben - Zala megyében elsőként Gyenesdiás település elnyerte a Polgárőr Község kitüntető címet. Az egyesület aktívan részt vesz Gyenesdiás Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Koncepciójában megfogalmazott célok elérésében az alábbi területeken: a gyermek és fiatalkori bűnözés csökkentése, a droghasználat és kábítószer-bűnözés kezelése, a családon belüli erőszak megelőzése, a megtörtént esetek megfelelő kezelése. Az egyesület tagjai Gyenesdiáson útnak indították a SZEM mozgalmat, különböző bűnmegelőzési fórumokat szerveznek a lakosság és a civil szervezetek részére. Gyenesdiási Polgárőr- és Vízi Egyesület pályázati úton nyert gépjárműveinek átadása és a vízi polgárőrség hajója ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzítette az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. Törvény (Ebktv.) 31. -a rendelkezik a helyi esélyegyenlőségi programokról. A törvény 31. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyet a 31. (4) bekezdése értelmében kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felülvizsgálni. Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a 61/2013.(VI.20.) számú határozatával elfogadta, majd a 60/2015.(VI.22.) számú határozatával felülvizsgálta a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (a továbbiakban: HEP), így a kétéves felülvizsgálat ismét időszerűvé vált. A HEP a település helyzetfelmérésén túl az alábbi területeken fogalmazott meg jövőbeni célokat és feladatokat: 1. Gyermekek helyzete, esélyegyenlősége 2. Nők helyzete, esélyegyenlősége 3. Idősek helyzete, esélyegyenlősége 4. Fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 102

105 1. Gyermeknevelési intézmények nyitva tartása június A gyermekek napközbeni ellátása érdekében tett alábbi intézkedések valósultak meg az elmúlt időszakban: óvodai ügyelet bevezetése a nyári időszakban, iskoláskorú gyermekek részére szüneti nyári tábor szervezése 2. Idősek nappali ellátásának bevezetése június A településen élők részéről nincs igény a nappali ellátásra. 3. Intézmények akadálymentesítettsége december Az akadálymentesítés folyamatosan történik, évben az Étkezdében. 1.9 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA 103

106 1.9.1 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGI SÚLYA, SZEREPKÖRE Gyenesdiás gazdasági életének általános jellemvonásai Gyenesdiás életében a mezőgazdaság szerepe a végbement gazdasági, politikai átalakulás hatására az 1960-as években csökkent, mára csak szerény részesedést jelent mind a foglalkoztatásból, mind a megtermelt jövedelmekből. A településen nem alakult ki sem termelő-, sem földműves szövetkezet. Az 1900-as évek elején megnőtt az érdeklődés a balatoni nyaralás iránt. Az üdülővendégekre tekintettel, a rendszerváltozás után korlátozták az állattartást. Megkezdődött a település jellegének átalakulása, a földterületeket felparcellázták, nyaraló- és üdülőtelkeket alakítottak ki. A fürdőélet megváltoztatta a falu arculatát, egyre nagyobb hangsúlyt kapott az idegenforgalom. A lakosság megélhetését már nem a föld és az azzal kapcsolatos tevékenységek biztosították, Keszthely különböző ipari üzemeiben vállaltak a helyiek munkát. Az 1990-től önállósodott település a kezdetektől sikeres gazdaságpolitikát folytatott, melyet többek között a helyi adóbevételek növekedése, a helyi vállalkozások munkahelyteremtése szemléletesen fejez ki. Gyenesdiás és környezete történelme folytán egyrészt mezőgazdasági adottságú terület, ami a környező települések gazdasági életében a mai napig jelentős szerepet játszik, másrészt a Balaton és a Hévízi-gyógyforrásnak köszönhetően mára jelentős turisztikai szolgáltató és kereskedelmi területként is funkcionál. A település környezetében értékes természeti erőforrások (gyógyvizek, Keszthelyihegység, geológiai képződmények, nádasok, Kis-Balaton élővilága) találhatóak, melyek alapvetően meghatározzák a nagyközség és a térség fejlődési pályáját. Gyenesdiás és környezete külföldön is széles körben ismert, megfelelő természetföldrajzi adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy hosszabb távon is dinamikusan fejlődő, az országos átlagot meghaladó térséggé váljon. A településen 1991-ben meghatározásra kerültek az egyes településrészek funkciói, így a Szabályozási Terv szerint iparterületek (észak-nyugati övezetben) és kereskedelmi övezetek (nyugati övezetben), valamint befektetési területek (vízparti, sport, lovas, öko és egészségturisztikai) lettek kialakítva jól megközelíthető helyeken A 2011-ben készült Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) is már gazdaságfejlesztési akcióterületként jellemzi és egyben kifejti, hogy a nagyközség középtávú céljai között szerepel a helyi gazdaság megerősítése, stabilitásának növelése, mely a gazdasági tevékenységek diverzifikálásával érhető el. Jelenleg elsősorban élelmiszer logisztikai, raktár és összeszerelő tevékenységet folytató vállalkozások találhatóak, melyek környezeti terhelése minimális. Kereskedők útjának és az iparterületnek egy részlete A terület részben közművesített, illetve jelenleg is folyik a gázhálózat fejlesztése. A Faludi-síkon kialakított terület alkalmas raktárépületek felépítésére, ipari tevékenységek folytatására, amelyek 104

107 lakóövezetben nem működtethetőek és tevékenységük a település arculatát nem sérti. Az önkormányzati tulajdonban lévő területnagyságok igény szerint változtathatóak m 2 között. A kialakított iparterületi méret jelenleg közel 20 hektár, melynek jelentős része betelt. A területek szabályozási terv szerinti kétszeresre történő növelése mozgásteret jelent a betelepülő vállalkozók számára. Mezőgazdaság helyzete a településen A mezőgazdasági árutermelés napjainkra megszűnt Gyenesdiáson. Amíg a század elején szinte teljes mértékben a mezőgazdaságból éltek az emberek, addig mára a fürdőturizmus, a település üdülőjellege teljes egészen háttérbe szorította ezt. Ez látszik részben az önkormányzat területfejlesztési- és területhasználati politikáján, valamint megnyilvánul a lakóingatlanok beépítettségi mértékén, növényalkalmazási arányain. Gyenesdiás mezőgazdaságában hegyközségként a szőlőművelés kapott az elmúlt évszázadok során kiemelt szerepet. A középkortól meghatározó súlyú gazdasági tevékenységnek számított (160 hektár), amely a település gazdasági struktúráját és egyben társadalmát, településszerkezetét is formálta. A 19. század második felében, a filoxéra járvány hatására drasztikusan lecsökkent a hasznosított, művelés alá vont termőterület. A bor továbbra is fontos kulturális és gasztronómiai érték (a év borcímkéi) Az 1900-as évek elején a településen azonban még jelentős volt a gyümölcstermesztés, egy évi mezőgazdasági statisztikai kimutatás 11 jelentősebb gyümölcsfajt írt össze Gyenesdiáson, körülbelül 8400 darabos állománnyal. Ezek közül kiemelkedett a dió, a mandula, az alma és az őszibarack. Az 1930-as és 1940-es években a selyemhernyó tenyésztés, a gyékény- és kosárfonás, valamint a kisebb háztáji gazdaságok voltak jellemzőek. A kommunizmus és központosítás éveiben az egykori hercegi mandulások területét (Varsás) szőlővel ültették be ( ) közel 10 hektáros területen. Ezek a szürkebarát és olaszrizling ültetvények a szőlőtermesztő szakcsoport értékes területeinek számítottak. Az 1990-es évek közepétől a szőlőültetvényeket kivágták, a területet felparcellázták. Mára mind a szőlő, mind a szántóföldi növénytermesztés teljesen visszaszorult a nagyközségben. Néhányan a Balaton-parthoz közeli szíjparcellákon konyhakerti növényeket termesztenek, illetve a kultúrállapotot fenntartják. A méhészet is mindmáig jelentős, 2005-ben 20 gazdálkodó foglalkozott kisebb-nagyobb méhészettel, de többségében vándorméhészek, így jórészt nem helyben termelnek a családok ben egyéni gazdaságok tulajdonában 610 méhcsalád volt. 105

108 A nagyközség teljes területe 1850,0 (ha) Külterület, ebből: 755,1 - Erdőbirtokossági Társulat kezelésében 91,0 - Bakonyerdő Rt. 664,1 Belterület, ebből: 1094,9 - Szőlőterület 1,3 - Legelőterület 27,3 - Szántóterület 1,4 - Gyepterület 3,4 - Balaton-parti nádas 11,9 A nagyközség földhasználata Forrás: Földhivatal, Gyenesdiáson a KSH 2011-es adatai alapján 70 egyéni gazdaság tevékenykedett, melyben túlnyomó részt a családtagok (120 fő) dolgoztak, konyhakerti hasznosításban 14,4 hektár nagyságú terület volt. A Gyenesdiáson bejegyzett egyéni gazdaságok használatában más települések határában 6033,9 hektár nagyságú földterületet műveltek az alábbi megoszlásban: Megnevezés Egyéni gazdaságok használatában lévő területek (ha) Szántó 4220,2 Gyümölcsös 19 Szőlő 61,8 Gyep 682,5 Erdő 620 Művelés alól kivett 415,8 Egyéni gazdaságok használatában lévő területek Forrás: KSH (2010.) A településen jelentősebb állatállomány nincs. A lótartás elindulása látszik, hiszen a településen két kisebb, valamint annak határában két nagyobb lovarda is található, melyek elsősorban turisztikai céllal működnek. 106

109 Erdészeti gazdálkodás Lovas iskolák Gyenesdiás határában A Keszthelyi-hegység erdősége csodálatos természeti környezetével, turistaútjaival, kilátótornyaival, pihenő helyeivel igazi turistaparadicsomot jelent. Ezen a területen gazdálkodik a Bakonyerdő Zrt. Keszthelyi Erdészete, melynek kezelésében hektár állami erdőterület van, ebből 1940 hektár Veszprém, 9522 hektár pedig Zala megyében található. A 2014-ben átadott Bakonyerdő Zrt által fenntartott és működtetett Természet Háza Látogatóközpontban a Keszthelyi-hegység élő és élettelen világának megismerésére van lehetőség az interaktív látványelemekkel, fotóillusztrációkkal, akusztikus és vizuális effektekkel, élethű diorámákkal színesített kiállításon. A Központ a környezeti nevelés mellett információs pontként is funkcionál a kirándulók számára. A Látogatóközpont ebben az évben az Az év ökoturisztikai létesítménye pályázaton III. helyezést ért el. A Természet Háza szomszédságában található a Festetics Imre Állatpark. A magyar őshonos vad- és háziállatfajokat bemutató létesítmény kisállat simogatóval, játszótérrel és kiszolgáló épülettel várja vendégeit. Bakonyerdő Zrt. és a gyenesdiási Természet Háza Látogatóközponthoz tartozó állatpark Az erdőterület jelentős része egy tömbben, a Keszthelyi-hegység dolomit- és bazaltrégiójában, Rezi, Keszthely, Balatonederics, Sümeg és Zalaszántó községek által körbehatárolt területen fekszik. 107

110 Legmagasabb pontjai 444 méterrel a Vállus határában lévő Köves-tető, valamint a Gyenesdiáshoz tartozó Pető-hegy (385 méter). A terület 77%-a az 1997-ben megalakult Balaton-felvidéki Nemzeti Park határán belül helyezkedik el, a területeket 2000-ben Natura 2000 védettség alá helyezték. Az erdőterület rendkívül változatos, a gerinceken, a déli fekvésű oldalakon szikla kopárok alatt cserszömörcés karsztbokor erdő, telepített feketefenyő, vagy molyhostölgyes virágoskőrises, a mélyebb talajokon cseres-kocsánytalan tölgyes erdőket találunk. Az erdőállomány nagy része napjainkra megújult, hiszen a fekete fenyő nyolcvan százaléka kitermelésre került, így a Pannon táj honos növényzete kerül előtérbe, lehetőséget biztosítva a közjóléti funkciók bővülésének. A völgyekben szép bükkösök és tölgyes állományok is fellelhetők. A hegység erdeihez hozzánőttek a Balaton mellett lévő települések, a helybeli lakosok ezrei keresnek felüdülést az erdőben is A TELEPÜLÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁGAZATAI, JELLEMZŐI Gyenesdiás gazdasági ágai és szereplői Gyenesdiáson jelenleg 456 vállalkozás található. Tipikus nagy- és nehézipari vállalkozások nem jelentek meg, a településen főként mikro-, kis- és középvállalkozások jellemzőek, elsősorban kereskedelmi és raktározási profillal. A település kimagasló az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások tekintetében, 210%-kal meghaladja a hasonló népességű kategóriába tartozó városok országos átlagát. Jelentősebb vállalkozások Gyenesdiáson Tenzia-Invest Kft A vállalkozás 2010-ben alakult, székhelye 2013-tól Gyenesdiáson van. Tevékenységi körébe tartozik a futárszolgálat, melyet a DHL Express Magyarország részére végez, valamint a belföldi szállítmányozás, melyben üzletfele a Liegl & Dachser. Mindkét partnere a logisztikai üzletág meghatározó nemzetközi szereplője. Szolgáltatása lefedi az ország egész területét, a cég 11 depójában 105 munkavállalónak biztosít munkalehetőséget. Mozaik Áruház Kft A Mozaik Áruház a Dunántúl legnagyobb fürdőszoba felszerelés, burkolóanyag és -szerszám kis- és nagykereskedelmi szakáruháza. A vállalkozás 1981-ben alakult, azóta Gyenesdiás egyik legnagyobb áruháza, mintegy 2000 m 2 -en helyezkedik el és évi 500 millió forint forgalmat bonyolít le. 35 éve a térség legnagyobb üzlete a hasonló profilú vállalkozások között, országos szinten is kiemelkedő raktárkészlettel rendelkezik. 108

111 Mozaik Áruház Lámpaház Áruház Webshop üzemeltetése által a burkolóanyag nagykereskedelmi kiszállítás a teljes Dunántúlon, a burkolószerszám-nagykereskedelem az egész ország területén megoldott. Zala, Vas, Veszprém és Somogy megye nagyobb önkormányzatainak, illetve állami- és magánberuházások, úgymint kórházak, szállodák beszállítója. A vállalkozás 17 főt foglalkoztat, ebből 11 fő bejáró alkalmazottja van, 1-1 fő Vonyarcvashegyről, Hévízről, Cserszegtomajról, Reziből, Balatonedericsről, 5 fő Keszthelyről, 1 fő pedig Lentiből jár naponta Gyenesdiásra. Lámpaházak Kft. A vállalkozás 1993-ban alakult (Lámpa Bt.), majd Lámpaházak Kft. néven folytatta működését. Fő tevékenységi köre világítástechnikai eszközök kiskereskedelmi forgalmazása. A vállalkozás terjeszkedik, a gyenesdiási mellett évben egy újabb üzlet nyitására került sor Szombathelyen. Jelentős szerepet tölt be a térség kereskedelmi életében, hiszen olyan széles termékkínálattal rendelkezik mind minőségben, mind mennyiségben, mely a régióban egyedülálló. A gyenesdiási üzlet 500 m 2 nagyságú eladótérben várja a vásárlókat, melyhez 500 m 2 raktárhelyiség tartozik és az épület tetőterében 200 m 2 -en irodák és szociális helyiségek találhatók. A szombathelyi üzlet 400 m 2 -en kínálja termékeit. A forgalom 4/5 részét a lakossági vásárlás teszi ki, ezenkívül partnerei szállodák, éttermek, építési vállalkozások. A Lámpaházak Kft internetes kereskedelmet is folytat. A cég 21 főt foglalkoztat, ebből 13 fő a gyenesdiási, 8 fő pedig a szombathelyi üzletben dolgozik. A vállalkozás 2010-ig nagykereskedelmi forgalmazást is végzett, azonban ettől az évtől kezdődően a tevékenység ezen részét az újonnan alakuló Luxera Kft. néven folytatja, amely 8 főt foglalkoztat. Termékei kiterjednek nemcsak a térség, de az ország területén működő szaküzletekre is, kereskedelmi partnerei között két áruházlánc is szerepel, a határt átlépve Romániában van üzleti kapcsolata. A cég 710 m 2 alapterületű raktáráruházból szolgálja ki a viszonteladókat. Komáromy Pékség Kft. A cég június 1-jén indult családi vállalkozásként, majd 2001-től Kft formában folytatta működését. Jellemző a vállalkozásra az évek során a folyamatos technológiai fejlődés, innováció, létszámnövekedés és az üzem területének növekedése. A pékség magyar búzából, magyarországi malom őrlésével előállított lisztből dolgozik, osztrák, belga, holland cégek minőségi alapanyagaival kiegészítve. Az előállított termékek gyártása egyedileg kifejlesztett recept alapján, szakértői felügyelet mellett zajlik. 109

112 A megrendelők naponta féle kínálatából választhatnak, termékeik között az alapvető igényeket kielégítő pékáruk mellett megtalálhatóak az egyedi minőségű, saját fejlesztésű specialitások is. A péküzemben a munkavállalók az év minden napján több műszakban dolgoznak. A gyenesdiási sütőüzemből naponta szállítanak péktermékeket viszonteladóknak, szállodáknak, közintézményeknek, szezonális üzleteknek és szaküzleteiknek. A berendezések nagy része csúcsminőségű német és olasz gyártású gépekből áll. A cég jelenleg körülbelül száz megrendelő partnernek és két szaküzletének szállít naponta négyszer, ehhez adódik továbbá a nyári szezonális megrendelő. A cég fejlődésében a saját bolthálózat kiépítése került előtérbe a multinacionális cégek elterjedésével, legfontosabb szempontjuk a minőség, mely a gyártás, az alapanyag, a kiszolgálás, a megjelenés, a csomagolás terén is megnyilvánul. A pékség kialakított arculattal rendelkezik, mely a gépkocsiktól a csomagolóanyagig mindenhol megjelenik. Mind a gyártás, mind a kiszolgálás terén fontos szempont a rugalmasság, a vevők igényeinek megfelelő kielégítése. Legfontosabb partnerei között szerepel a hévízi Danubius és Hunguest Hotelek, Hévíz és Keszthely jelentősebb szállodái, Zöld Hangya 2000 Bt., Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzat Étkezdéje, a vonyarcvashegyi önkormányzat konyhája, Wellness Hotel Katalin**** superior, keszthelyi Csíkos ABC-k, Georgikon Coop (Hévíz, Keszthely, Vonyarcvashegy, Balatongyörök településeken), és kisebb boltok Felsőpáhoktól Lesencetomajig bezárólag. A pékségnél 35 fő felett van a foglalkoztatottak száma, ebből 10-en Tapolcáról, Keszthelyről, Várvölgyről, Reziből járnak be Gyenesdiásra naponta. Kiss-Gerencsér Autóház Kft. A cég 1993-ban alakult zalaegerszegi székhellyel, telephelyet Nagykanizsán és Gyenesdiáson létesített. A nagyközségben 1998-tól működik a vállalkozás, hivatalos Opel márkakereskedés. A 4000 m 2 -es ingatlanon egy 880 m 2 alapterületű épület fogadja ügyfeleiket, az autószalon 380 m 2, ami mellett egy 400 m 2 nagyságú szerviz működik. Teljes körű szolgáltatást nyújt, új és használt Opel gépjárműveket értékesítés, garanciális és azon túli szervizelést biztosít, műszaki és eredetiség vizsgálatot végez, karosszériajavítással és biztosítási ügyintézéssel áll a vásárlók rendelkezésére. Ügyfeleik a nagyközség vonzáskörzetének lakói, azonban az új személygépjárművek értékesítése tekintetében távolabbról is érkezik érdeklődés. A cég Gyenesdiáson 13 főt foglalkoztat. 110

113 Kiss-Gelencsér Opel Autóház Szőnyegország Szőnyegország Áruház A P-Floor Kft ban alakult, tevékenységi köre a lakástextil kis-és nagykereskedelem. A 7000 m 2 -es telephelyen működő kiskereskedelmi áruház elsősorban szőnyeg, padlószőnyeg, laminált padló, parketta, függöny, lakástextil, PVC forgalmazásával foglalkozik, a raktárbázis kiszállító járművekkel felszerelt. Szolgáltatásai között szerepel az ingyenes tanácsadás, helyszíni felmérés, lakberendezés-tervezés, méretrevágás, varrás, házhozszállítás. Éves nettó árbevétele eléri a millió forintot. Termékei többségét nyugat-európai, ázsiai és távol-keleti országokból importálja, melyeket Magyarországon saját üzleteiben és viszonteladók részére is értékesít. Főbb kiskereskedelmi partnerei a kivitelező vállalatok, szállodák, lakossági ügyfelek, nagykereskedelmi partnerei között szerepel a Praktiker és Bauhaus áruházlánc. A gyenesdiási bolt 11 főt foglalkoztat, ebből 8 fő bejáró alkalmazott van, 1-1 fő Sármellékről, Zalaapátiból, Cserszegtomajról, Balatonedericsről, 4 fő Keszthelyről jár Gyenesdiásra naponta. **** superior Wellness Hotel Katalin A Haus Kati 97 Bt. családi vállalkozás 1989 és 1999 között kb. 35 fő elhelyezésére alkalmas családi ház apartmanjainak kiadásával kezdte működését, majd 1999 telén épült fel a "Haus Kati" panzió, amely már 50 férőhellyel rendelkezett ban és 2004-ben egy-egy apartmanházzal bővült a szálloda telén a panzió épületéhez kapcsolódva megépült a wellness hotel. A szálloda szálláshely kapacitása mostanra elérte a 160 főt. Gyenesdiás egyetlen, éves üzemeltetésű szállodájaként az önkormányzat után a vállalkozás a második legnagyobb munkaerő foglalkoztató egyben. Jelentősebb külső támogatás nélkül, saját forrásokra támaszkodva, folyamatosan fejlesztve a szállodát, több 100 millió forint befektetéssel valósulhatott meg az a komplexum, amely ma már óriási beltéri élményfürdővel rendelkezik és hivatalosan a Hotelstars Union konferencia és wellness szálloda 4*-os minősítést is megszerezte. Gyenesdiás önkormányzata és a szálloda közös együttműködés alapján a családbarát imázs építését valósítja meg. A hotel jelentősen hozzájárul a település fejlődéséhez, különösen az idegenforgalmi és iparűzési adó útján. A szálloda nettó árbevétele 2015-ben 315 millió forint volt. 111

114 A hotelben a tavalyi évben vendégéjszaka realizálódott, ebből volt a belföldi, míg 1766 a külföldi vendégéjszaka ben a vendégek száma fő volt, ebből 9707 fő belföldi (6663 fő felnőtt és 3044 fő gyermek) és 450 fő külföldi (348 fő felnőtt és 102 fő gyermek). A hotel átlagos dolgozói létszáma 33 fő, a dolgozók lakóhely szerinti megoszlása a következő: 13 fő gyenesdiási, 20 fő bejáró dolgozó közül 4 fő vonyarcvashegyi, 5 fő keszthelyi, 2 fő hévízi, 2 fő nemesvitai lakos. A következő településekről pedig egy-egy fő jár be dolgozni: Cserszegtomaj, Ajka, Várvölgy, Zalaszentlászló, Vindornyafok, Balatonederics és Sármellék. Wellness Hotel Katalin **** superior Zöldház Bio Panzió kínálata Zöldház Bio Panzió A vállalkozás évben kezdte tevékenységét Gyenesdiáson, bio élelmiszer előállításával, forgalmazásával. Krémeket, pástétomokat, tönkölybúzából készült bio élelmiszereket állít elő. A vállalkozás Budapestre három nagykereskedéshez, néhány kisebb élelmiszerboltba szállítja termékeit, valamint egy főt kiszolgáló étkeztető cég beszállítója is egyben. Webáruházán keresztül szintén vásárolhatók a termékei. Jelentősebb partnerei: Herbaház, Bennorum Kft., MedilineBio Kft., Egal Team, Bio ABC Budapest, Bio Barát bioboltok. A vendégek részére igény szerint az étkezést bio alapanyagokból is el tudják készíteni.a vállalkozás 3 fő alkalmazottat foglalkoztat, ebből 1 fő jár be naponta Gyenesdiásra. 112

115 Alpin Tech Kft. A cég 1988-ban kezdte tevékenységét, a vállalkozás magasépületek karbantartásával foglalkozik. Éves nettó árbevétele 320 millió forint. Jelentősebb partnerei: Arconic Kft., Sapa Kft., Európai Keréktermék Kft. A vállalkozás 24 főt foglalkoztat, ebből 8 alkalmazott jár be naponta Gyenesdiásra. Huminisz Kft Alpin Tech Kft és Huminisz Kft iparterületei A vállalkozás 2010-ben alakult, évtől gyenesdiási székhellyel működik. Természetes alapú, környezetbarát növénykondicionálók és lombtrágyák gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. A termékek néhány kivétellel biotermesztésben is felhasználhatók. Jelenleg egy 450 m 2 nagyságú üzemcsarnokban folyik a termék- előállítás és a meglévő mellé egy 400 m 2 alapterületű épület áll kivitelezés alatt. Partnerei mezőgazdasági vállalkozások, valamint nagykereskedelmi cégek. A kondicionálókat 99%-ban belföldre szállítják, az ország egész területén forgalmazzák. Külföldi üzleti partnere Ausztriában van, de terveiben szerepel a piacnyitás Dél-Kelet Európa felé. Az alkalmazottak száma 15 fő, 2 fő gyenesdiási, 6 fő a település vonzáskörzetében él, a többi dolgozó az ország egy-egy pontján területi képviselő (Budapest, Székesfehérvár, Szekszárd, Debrecen). A Pannon Egyetem vegyészkutatói és más szakemberei által létrehozott, magas fokú innováción alapuló és saját szellemi tulajdonként jegyzett Kondisol termékcsalád a Hévíz mellett bányászott, egyedülálló huminsav-összetétellel rendelkező tőzegből készülnek. A kedvező ár-értékű termékeknek köszönhetően nő a termésmennyiség és fokozódik a betegségekkel szembeni ellenálló képesség. Molnár-Kő Kft A Molnár-Kő Kft 1994 óta foglalkozik dolomit bányászattal és feldolgozással. Bányái a Nyugat- Dunántúlon, Keszthely, Rezi és Várvölgy vonzáskörzetében találhatóak. A cég által kitermelt és feldolgozott kőtermékek az út-és autópálya építések nélkülözhetetlen alapanyagai, főként a környező megyék út- és autópálya építéseit végző vállalkozások számára értékesíti a termékeit. A gyenesdiási székhelyű vállalkozás 6 főt alkalmaz, ebből 5 fő bejáró dolgozó van Felsőpáhokról, Zalaszántóról, Várvölgyről, Lesencetomajról, illetve Tapolcáról. Az éves nettó árbevétele 43 millió forint. Jelentősebb partnerei a Colas Zrt, Lavinamix Kft, Strabag Építő Kft. és a Szabadics Zrt. 113

116 Rózsahegyi Iparcikk Áruház Az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi bolt 2000 óta működik Gyenesdiáson. Az üzlet 250 m 2 -en forgalmaz háztartási felszereléseket, vegyi árukat, papír-írószert, játékokat, műszaki cikkeket, villanyszerelési anyagokat, barkácstermékeket, kerti bútorokat, ajándéktárgyakat, csomagolt, tartós élelmiszereket, kávét, üdítőt, ásványvizet. A település központjában elhelyezkedő üzlet a helyi és környező települések lakosságát, vállalkozásait látja el napi háztartási és műszaki cikkekkel. A vásárlók között önkormányzatok, iskolák, közületek is magas számban megtalálhatók évben az éves nettó árbevétele jelentős volt. A vállalkozás a gyenesdiási üzletben 7 főt foglalkoztat, ebből 3 fő gyenesdiási lakos, 4 fő bejáró dolgozó közül 2 fő Keszthelyről, 1-1 fő Vörsről, illetve Vonyarcvashegyről jár be naponta. Vállalkozás Tevékenységi kör Foglalkoztatottak száma Ebből bejáró Honnan bejáró Mozaik Áruház burkolóanyag-és szerszám, ill. fürdőszobafelszerelési kis- és nagykereskedelme Keszthely, Vonyarcvashegy, Hévíz, Rezi, Cserszegtomaj, Balatonederics, Lenti Lámpaház világítástechnikai eszközök kis- és nagykereskedelme Keszthely, Vonyarcvashegy, Hévíz, Cserszegtomaj, Szőnyegország P-floor Kft. szőnyeg, parketta, padló, padlószőnyeg, függöny, lakástextil kis- és nagykereskedelme 11 8 Keszthely, Cserszegtomaj, Balatonederics, Sármellék, Zalaapáti Kiss-Gerencsér Kft. Opel márkakereskedés 13 9 Keszthely, Zalakaros, Zalaapáti, Dobránhegy, Zalaegerszeg, Balatonszentgyörgy Komáromy Pékség péksütemények gyártása Keszthely, Tapolca, Várvölgy, Rezi Huminisz Kft. növény kondicionálok, lombtrágyák gyártása, forgalmazása 15 6 Keszthely, Zalaapáti, Pacsa 114

117 Vállalkozás Tevékenységi kör Foglalkoztatottak száma Ebből bejáró Honnan bejáró Alpin-Tech Kft. magasépületek karbantartása 24 8 Keszthely, Vonyarcvashegy, Hévíz, Molnár-Kő Kft. dolomit bányászat és feldolgozás 6 5 Felsőpáhok, Zalaszántó, Várvölgy, Lesencetomaj, Tapolca Rózsahegyi Kft. iparcikk, háztartási jellegű vegyes kiskereskedelem 7 4 Keszthely, Vonyarcvashegy, Vörs Zöldház Kft. bio élelmiszer előállítása, forgalmazása, élelmezés beszállító 3 1 Nemesbük Hotel Katalin négycsillagos wellness szálloda Keszthely, Vonyarcvashegy, Hévíz, Nemesvita, Cserszegtomaj, Várvölgy, Ajka, Zalaszentlászló Kereskedelmi egységek, szolgáltatók Gyenesdiáson 102 db kereskedelmi üzlet és vendéglátóegység működik, ezenkívül két nemzeti dohánybolt található a településen. Szektorbontásban vizsgálva az alábbi csoportosítások szerint vehetők igénybe a szolgáltatások. 115

118 Fodrászat és szolgáltató sor üzletekkel Kereskedelmi jellegű vállalkozások: autószalon, 2 db COOP és 1 db Reál élelmiszer bolt, virágüzletek, lottózó, lakberendezési üzletek, lámpaház, járólapokat, csempéket és burkolóanyagokat forgalmazó üzlet, parketta- és szőnyegáruház, műszaki-, elektromos- és háztartási cikkeket forgalmazó kereskedelmi üzletek, szerelvény áruház, nyílászáró forgalmazó Állatorvosi rendelő és az egyik Nemzeti Dohánybolt Vendéglátóipari vállalkozások: melegkonyhás vendéglátó üzletek, italüzletek, fagylaltozók, kávézók, cukrászda, piaci árusítók. Szakipari-és szellemi tevékenységet végző vállalkozások: autójavító műhelyek, asztalosok, bádogos, fuvarozók, karosszéria lakatos, masszőr, villanyszerelő, vízvezeték szerelők, kőművesek, szobafestő, dísznövény termesztő, mézeskalács készítő, péküzem, szabó, ingatlanforgalmazók, építész- és könyvelő irodák. Szépség- és egészségügyi szolgáltatások: fodrászatok, kozmetikák, műköröm és pedikűr, konditerem, sportház, fogászati és belgyógyászati magánrendelések, természetgyógyászok, állatorvosi rendelő, kutyakozmetika. 116

119 élelmiszerbolt iparcikkszaküzlet ruházati szaküzlet vasárú, szaküzlet festéküveg könyv, újság, papíráru gépjárműüzlet gépjármű üzemanyag töltőállomás éttermek, büfék cukrászdák italüzletek, szórakozóhely zenés munkahelyi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma Gyenesdiás gazdasági éltének háttérintézményei Postahivatal Az 1890-es években alakult ki a településen a postai szolgáltatás. A küldeményeket beszállították Keszthelyre, ahonnan a vasút továbbította. Gyenesdiás 1909-ben kapcsolódott be a balatoni telefonhálózatba, az északi parton fekvő falvak közül Tapolca és Keszthely után elsőként. Akkoriban telefonálni és táviratot küldeni a postáról lehetett. A hivatal postamesteri teendőit a századforduló idején a falu tanítója, illetve felesége látta el. Jelenleg a postahivatal 7 fővel dolgozik és ebből 4 kézbesítő hordja ki a leveleket három körzetben. A hagyományos postai szolgáltatásokon felül banki és egyéb kereskedelmi tevékenységeket is végeznek. A postahivatal néhány éve felújításra került. Takarékszövetkezet Gyenesdiáson 1958 óta működik takarékszövetkezet. A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet december 1-jétől Zala Takarékszövetkezet néven folytatja működését. Lakossági ügyfeleknek számlavezetéssel, betéti- és megtakarítási termékekkel, fogyasztási hitelekkel, szabad felhasználású-, támogatott- és piaci kamatozású lakáscélú jelzáloghitelekkel, valamint a CSOK és az adóvisszatérítési támogatással kapcsolatban is nyújt megoldást. Vállalkozói ügyfeleknek számlavezetéssel, beruházási és forgóeszköz hitelekkel, folyószámlahitellel, Széchenyi Kártya Program termékekkel, faktoringgal, lízing termékekkel, valamint MFB Pontként a támogatások közvetítésével áll rendelkezésre. A pénzügyi, banki szolgáltatások teljeskörűségét a befektetési alapok és állampapírok értékesítésével, a biztosítási termékek széles skálájával és lakás- és takarékpénztár közvetítésével egészíti ki. A településen 2 db ATM szolgálja a lakosság kényelmét. 117

120 Takarékszövetkezet Szent Ilona gyógyszertár Gyógyszertár Az egészségügyi ellátás fontos kiegészítője egy településen a korszerű gyógyszertár. A lakosság rég áhított igényét elégítette ki az 1994-ben megnyílt Szent Ilona Gyógyszertár. Bővítés miatt, illetve a jobb megközelíthetőség érdekében 1999-ben átköltözött a 71-es főút mellé, így nemcsak a lakosság, de a településen áthaladók is igénybe vehetik a szolgáltatást, ahol a napi használatban alapvető készítményeket, gyógyszereket, magisztrális készítményeket, vitaminokat, gyógyvizeket, márkás gyógytermékeket, kozmetikumokat, gyógyteákat, fogápolási termékeket vásárolhatnak. A gyógyszertár 5 fő közreműködésével biztosítja az ellátást. Balatoni Hal- és Termelői Piac A Nyugat-Balaton egyik legszebben kialakított piactere 2011-ben pályázati támogatással épült meg. A Húsvéttól Szent Mihály napjáig minden nap nyitva tartó piactér helyi termékekkel, gazdag halkínálattal, őstermelői és kézműves portékákkal, valamint prémium kategóriás termékekkel várja a vendégeket. Természetesen a piacon megtalálható a hegyközségi múltat is őrző helyi bor. A helyszín egyben a település nagyobb rendezvényeinek, fesztiváljainak is helyet biztosít, továbbá gyakoriak a tematikus termék programok, mint például a gomba- és gyógynövénytúrák. A nyári főszezonban rendszeresen kellemes élőzenével várják a piacra látogatókat. I. Balatoni Hal- és Termelői Piac 118

121 Gyenesdiás idegenforgalmi jelentősége Az idegenforgalom kialakulása a településen Gyenesdiás idegenforgalma 1905 és 1907 közötti időszakban indult, amikor a tudatos és következetes településfejlesztésnek, valamint a két fürdőegyesületnek köszönhetően strandok épültek. A fejlődés 1945-ig töretlen volt, majd a II. világháború után a balatoni fürdőélet kiteljesedésével újabb lendületet kapott és a település még kedveltebb üdülőhellyé vált. Egyre több üdülő és nyaraló épült, 1964-re felújították a diási strandot, főbejárat épült, közvilágítással látták el, valamint partfalait kikövezték. A rendszerváltozást követően az önkormányzatok megalakulásakor (1990), a vonyarcvashegyi közös nagyközségi tanácstól való leválás lehetővé tette a fejlődés jelentős mértékű fellendülését, amikor a település elsőrendű fejlesztési célja a minőségi turizmus fogadási feltételeinek megteremtése lett. A nagyközség mai életét és gazdaságát is elsősorban a turizmus határozza meg. Nemcsak munkahelyek jöttek létre a szerkezetében megújuló településen, hanem ha csak szezonálisan is jövedelemhez jutottak a szálláshelyeiket bérbeadó lakosok. Gyenesdiás aktív kezdeményező készségével meghatározó, polgári gondolkodású nagyközség lett a Balaton észak-nyugati sarkában, kiváló lehetőségeket nyújtva a pihenni, sportolni, kirándulni vágyók számára. A turisztikai desztináció menedzsment hazai elindulása Gyenesdiásról Az 1995-ben, a Képviselő-testület által elfogadott turizmusfejlesztési stratégia alapján az önkormányzat 2001-ben egy turisztikai referens státuszt hozott létre, majd 2003-ban a Magyar Turizmus Zrt. franchise rendszeréhez való csatlakozással a településen Tourinform iroda létesült. Az önkormányzat a 20. század elején már jól működő települési idegenforgalmi gyakorlatához visszatérve, valamint igazodva a nyugat-európai jó gyakorlatok példáihoz, május 17-én megalakította a Gyenesdiási Turisztikai Egyesületet. Országos szinten mai napig innovatív iránymutatásnak számít a Gyenesdiáson, az országban elsőként megalakult Turisztikai Desztináció Menedzsmenten (TDM) alapuló egyesület. A szervezet megalakulásával egy olyan települési szintű turizmusirányítási rendszer jött létre, amelyben a felelősség és a döntéshozatal a turizmus tényleges szereplőinek kezébe került. A rendszer sikerességének köszönhetően mára a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség nyilvántartása szerint 65 TDM egyesület működik az országban. A gyenesdiási turisztikai egyesület bemutatása A Gyenesdiási Turisztikai Egyesület közös önkormányzati-vállalkozói finanszírozásban és kezdeményezésre alakult. Az egyesület csaknem 100 tagot számlál, köztük a település jelentősebb turisztikai vállalkozóit és az önkormányzatot. A civil közösség Tourinform irodát működtet, de fontosabb 119

122 feladata a település idegenforgalmának menedzselése. A kezdeti különállás után az egyesület tevékenysége ma már szervesen illeszkedik a NYUGAT-BALATONI Turisztikai Iroda Nonprofit Kft munkájához. Tevékenységi körei Az egyesület 2011 óta különálló épületben, egész éves nyitva tartással, korszerű technikai eszközökkel (touch info, wifi) áll az érdeklődő vendégek rendelkezésére. Az információ-szolgáltatás mellett az iroda kerékpárkölcsönzőt üzemeltet, ajándéktárgyakat, térképeket, könyveket értékesít, kedvezménykártyákat kezel. Az egyesület 2004 óta tagjai számára online foglalási rendszert működtet. A három nyelvű turisztikai weboldal ( nagy hangsúlyt fektet az aktuális információk elérhetőségére. A település kínálata ezen kívül számos felületen jelenik meg, úgymint térségi weboldalak, közösségi oldalak, programportálok, rendezvényajánló oldalak, turisztikai ajánlók, szállásfoglalási rendszerek település bemutató oldalai. Az egyesület gondozásában jött létre az online Bala Toni Klub, mely jelenleg blog oldal formájában gyerekeket megszólító tartalommal működik. A turisztikai portálon három korosztály számára is elérhetőek a különböző aktív csomagajánlatok, illetve online kérdőív biztosításával folyamatos a vendégelégedettség visszajelzésének lehetősége is. Az egyesület aktívan alkalmazza az internetes remarketing eszközt, amely releváns hirdetéseket jelenít meg a korábban a weboldalt A felkeresők részére. turisztika weboldal Természetesen a települési és térségi kiadványok gazdag választéka (Gyenesdiás katalógus, infomap, garantált programajánló, Hétpecsétes hétpróba, rendezvénynaptár, letéphető településtérkép, étteremajánló, térségi kerékpáros térkép, kedvezménykártya füzet és térségi sétatérkép) ingyenesen elérhető az irodában, az egyesületi tagoknál és különböző szakmai vásárokon. Az egyesületi marketingmunka során nagy hangsúlyt kap a média tájékoztatása és a különböző study tourok szervezése. Belső kommunikációs csatornaként az egyesület online hírlevelet küld tagjainak tájékoztatására. A településen 2008 óta turisztikai kedvezménykártyák működnek. A Gyenesdiás Plusz a West- Balaton kártya kedvezményein túl ingyenes strandbelépést is biztosít a település mindkét strandjára. Az egyhetes érvényességű kedvezménykártyát csak a Gyenesdiási Turisztikai Egyesület partnereinél megszálló vendégek vásárolhatják meg szállásadójuknál. Garantált programok a hét minden napjára változatos időtöltést kínálnak, az egyesület gondozásában kezelt különböző látogatást ösztönző interaktív játékok ( Hétpecsétes hétpróba, Kattints 2x, stb.) máig népszerűek ben Születésnap Gyenesdiáson! elnevezésű kampány keretében a gyermekek születésnapjukon a Tourinform irodában kiváltott névre szóló szülinapi belépőjükkel a strandokra, program helyszínekre ingyenesen léphetnek be. Az akció imázserősítő, melyet a gyermekképviselőtestület munkássága egyértelműen támogat. 120

123 Turisztikai szolgáltatások: kerékpárkölcsönzés és gyermekanimáció 2004 óta a nyári főszezonban nagy sikerrel működik az egyesület szakmai felügyeletével a strandi animáció, melynek keretében játékos programok, sportversenyek, mini-diszkó, vízi aerobic foglalkozásokat tartanak és egyben üzemeltetik a Balatonon elsőként bevezetett strandrádiót. Turisztikai termékek és szolgáltatások A nyugat-balatoni térség kiemelt turisztikai vonzerővel bír. A természeti értékek közül kiemelkedő a közelben lévő Hévízi-gyógyító, a Kis-Balaton élővilága, a Keszthelyi-hegység, a Tapolcaimedence és a Balaton-felvidék. A szomszédos Keszthely kulturális és történelmi szerepe miatt jelentős. A Balaton észak-nyugati partja elsősorban az ökoturizmus, az aktív sportturizmus, valamint a nyugodt családi pihenés számára nyújt ideális lehetőséget. Gyenesdiás turisztikai imázsának középpontjában a családbarát jelleg a domináns, a megszólítandó célcsoport a nyugalomra, színvonalas szolgáltatásokra, megbízhatóságra vágyó egy- vagy többgyermekes családok. 121

124 A Kis-Balaton, a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék különleges állat- és növényfajtái, természeti látnivalói, túraútvonalai számtalan programot kínálnak. Kiemelt fontosságú, hogy a térség négy önkormányzatának összefogásával, valamint a Bakonyerdő Zrt. konzorciumi vezetésével megújultak a Keszthelyi-hegység kilátói, új tanösvények létesültek és Gyenesdiáson megépült a Természet Háza Látogatóközpont, mely a térség környezetét, annak természetföldrajzi adottságait, valamint élővilágát rendkívül interaktív módon mutatja be. A látogatóközpont az év ökoturisztikai létesítménye pályázaton 2015-ben III. helyezést ért el. Természet Háza Látogatóközpont külső és belső képe A település fő attrakcióját természetesen a Balaton, a nyári strandolás és a tóhoz kötődő aktív időtöltési lehetőségek jelentik. Gyenesdiáson két strand várja a vendégeket. A Diási Játékstrand a évi fejlesztéseknek köszönhetően a környék egyik legszebb és legaktívabb strandja, mely a Kék Hullám Zászló minősítés alapítása óta mindig a legmagasabb elismerésben részesült, 2016-ban továbbá a minősítésen túl a Balaton-felvidéki Nemzeti Park támogatását élvezve a legzöldebb strandnak járó különdíjat kapta. A strandot az előző években (2010, 2011, 2013, 2014, 2015) a balatontipp.hu online szavazásán a megkérdezettek a Balaton régió legjobb strandjának minősítették. A Diási Játékstrand és a 2016-ban átadott A Balaton legzöldebb strandja cím A település másik, kisebb strandja a Gyenesi Lidóstrand. A társadalmi akaratot figyelembe véve, a Balaton elsők között itt került elbontásra a beton partvédőmű. Ma a strand homokos fövenye miatt elsősorban a kisgyermekes családok kedvence. A strand gasztronómiai és beléptető épületeinek infrastrukturális fejlesztése 2017 őszén indul. A strand közvetlen szomszédságában 2010 óta, négyhektáros területen öko-kalandpark és 2016 óta kutyabarát őrzőhely (kutyahotel) működik. 122

125 Gyenesdiási Ökokalandpark Az első Széchenyi Terv pályázati támogatásával épült a Yacht Egylet 118 férőhelyes vitorláskikötője, mely biztosítja a vitorlázás iránt érdeklődőknek a sportág kipróbálását. A vendégvitorlások fogadása mellett lehetőség van hajók bérlésére, 2015 óta pedig folyamatosan elérhető a vendégek részére a vitorlásoktatás, valamint biztosítottak a gyerekek számára a táborok. Vitorlázás oktatása gyerekeknek, akkreditált vitorlásiskola keretében A településen két horgászkikötő működik csónakos férőhellyel, mindkét helyen lehetőség van horgászatra és csónakbérlésre is. A település évente több nemzetközi horgászversenyt is befogad, úgymint a Nemzetközi Pontyfogó Kupa (IBCC) és a Nemzetközi Balatoni Bojlis Horgászverseny. Horgász- és lovasturizmus a településen 123

126 Gyenesdiáson és a nagyközség határában több lovasiskola várja a lovagolni vágyókat. A karámos oktatás mellett tereplovaglásokat, lovastúrákat szerveznek, illetve sétakocsikázáson is részt lehet venni. Gyenesdiás csatlakozott a Balatoni Fejlesztési Tanács által kezdeményezett és 2002-ben megvalósult Balatoni Bringakörút hálózatának kiépítéséhez, mely ma a nagyközség két strandját, valamint Gyenesdiást a szomszédos településekkel köti össze. Balatoni Bringakörút avatása és hegyi kerékpárosok versenye a Keszthelyi-hegységben Aki magasabb adrenalin szintre vágyik, részben aszfaltozott bicikliúton juthat el a Keszthelyihegységbe, ahol a hegyi kerékpárosok is kedvükre való útvonalakat találhatnak. A bakancsos turizmusnak is ideális célpontja a település, hiszen a Nagymező kirándulóközpontból mintegy 200 km hosszan jelzett turistaútvonalak indulnak a hegység kilátóihoz és természeti látnivalóihoz. Gyalogtúrázók és szánkózók a Keszthelyi-hegységben Gyalogtúrákon túl ki lehet próbálni az egyre népszerűbb nordic walkingot és geocachinget is, télen pedig kitűnő lehetőségek kínálkoznak a szánkó és sífutás rajongóinak. A 90 km hosszúságú, a Keszthelyi-hegység dolomit régióját érintő útvonalak mentén fából készült információs és útbaigazító táblarendszer került kihelyezésre a konzorciumi TDM pályázat keretében, mely tájékoztatja a turistákat az útirányokról, a távolságokról, illetve GPS koordinátákról, egyben növény- és állattani ismeretanyagot is ad a pontos földrajzi helynevek feltüntetésével. 124

127 Egyedülálló, csodálatos természeti környezetben található a BEFAG Lövészklub lőtere, ahol lehetőség van a különböző vadászfegyverek, az agyaggalamb- és futóvad-lövészet kipróbálására. Nyílt napjaikon, hetente kétszer várják az érdeklődőket, amikor a klub képzett sportolói vezetik be a kicsiket és nagyokat a különböző fegyverek használatába. Az általuk kínált program csapatépítő tréningek kedvelt állomása. A lövészklub országos és nemzetközi versenyeket is szervez. Legfontosabb idegenforgalmi mutatók évben végzett felmérés szerint a szállóvendégek több mint 74%-a volt belföldi, 26%-a pedig külföldről érkezett a településre. A Turisztikai Egyesület által 2015-ben megkérdezett 150 magyar vendég közül 33% a Nyugat- Dunántúl régióból, 29,8% Budapestről, 12,4% Dél-Alföldről érkezett, míg a többi válaszadó az ország egyéb területei között oszlott meg. Belföldi vendégek küldő területei (2016.) A évi felmérés szerint egy átlagos vendég magyar, középkorú (31-45 év), beosztott vagy alkalmazott. Nyugat-Európa számos országából érkeznek vendégek Gyenesdiásra. A Turisztikai Egyesület évi nem reprezentatív felméréséből a külföldi vendégek arányára lehet következtetni, a vendégek több mint fele még mindig német nyelvterületről érkezik. 125

128 Külföldi vendégek aránya (2016.) Forrás: Gyenesdiási Turisztikai Egyesület A visszatérő vendégeket tekintve az elmúlt évekhez képest nagymértékű változás mutatkozik, a vendégek több mint a fele többször nyaralt már Gyenesdiáson. Ez a jelentős különbség fakadhat abból, hogy az elmúlt években pozitív élményekkel hazatért vendégek idén már visszatérő vendégként érkeztek a településre. Gyenesdiáson 2015-ben több mint 26 ezer vendég közel 85 ezer vendégéjszakát töltött. Annak ellenére, hogy a férőhely kapacitás 2000 óta mind a kereskedelmi, mind a magánszállás-adásban jelentős mértékben csökkent, a 2006-ig tartó negatív tendencia megfordult a vendégforgalom tekintetében, ami részben köszönhető a 2007-ben megnyílt Wellness Hotel Katalin ****superior kapacitás bővítésének, illetve az elmúlt években a vendégszám és a vendégéjszakák száma is emelkedett. Vendégszám alakulása között. Az önkormányzati hivatalban nyilvántartott évi adatok szerint 261 magánszálláshely 866 férőhellyel, a 12 kereskedelmi szálláshely pedig 200 férőhellyel állt a Gyenesdiásra érkező vendégek számára. Az összességében kevesebb szálláshely és egyben kevesebb férőhely nagyobb forgalmat bonyolít le, így ezek kihasználtsága javult. 126

129 A vendégszám alakulása között szállástípus bontásban 127

130 Jelentősebb turisztikai szolgáltatók típusonként Idegenforgalmi adó alakulása ezer forintban között A Wellness Hotel Katalin ****superior családi vállalkozás fejlődése kiemelkedő teljesítményt mutat a településen. A 2000-ben még szezonálisan üzemelő családi panzióból 2015-re Magyar Turizmus Minőségi Díjas, minősített szálloda teljesedett ki. Gyenesdiás egyetlen szállodájaként az önkormányzat után a második legnagyobb munkaerő foglalkoztató vállalkozás is egyben. Wellness Hotel Katalin**** superior A település családbarát imázsának fejlődéséhez a szálloda megfelelő partner. A település idegenforgalmi adójának 1/3-át a hotel befizetései biztosítják. A szálloda főbb jellemzői: 50 szállodai szoba és 8 különálló apartman, 300 m 2 -es beltéri élménymedence és gyermekpancsoló, valamint 200 m 2 -es konferenciaterem, továbbá egy115 m 2 -es társalgó. Díjak : 128

131 - Tripadvisor Traveller's choice díj - vidékiek között 1. hely, - Tripadvisor Magyarország 10 legnépszerűbb családi hotelje - 2. hely, - Tripadvisor Kiválósági tanúsítvány, - Év Szállodája 2015 Különdíj, "Innováció a marketing és értékesítés területén", - Magyar Turizmus Minőségi Díj és EHQ díj, - Virágos Balatonért környezetszépítő verseny legvirágosabb szálláshelye, - Legszebb épített kert díj, - Hotelstars Union hivatalos 4*-os szálloda minősítés, - Az év ifjú szállodása díj 2016 Galló Zsolt tulajdonosnak, marketing manager. Sportház A Sportház Gyenesdiás szívében található a főút mellett. A festői környezetben való kirándulás kiegészítéseként két squash terem, egy kétsávos bowling pálya, biliárd- és csocsó asztal, infraszauna, szolárium, valamint kardio gépek segítik a vendégek pihenését, szórakozását. A családias komplexumban négy kétágyas szoba és egy kétszobás apartman található, melyek mind igényesen berendezettek (televízió, széf, gyerekeknek játékok) és légkondicionálóval, wifi-vel ellátottak. A saját étteremben és kávézóban finom ételeket és italokat kínálnak a vendégeknek, valamint kültéri játszótér is biztosított a kisgyermekes családok részére. Sportház és szolgáltatásai: squash és bowling Wellness Park Panzió A 2006-ban épített négyhektáros területen fekvő Wellness Park Panzió 500 méterre található a Balatonparttól. A panzió ízlésesen berendezett szobákkal és családi apartmanokkal, kültéri medencével, szaunával, pezsgőfürdővel, tenisz-és petanque pályával, játszótérrel, étteremmel, rendezvénytermemmel és a kemping szolgáltatásokkal nyújt kellemes felüdülést mindenkinek. 129

132 Wellness Park Panzió légi felvételen és a medence közelében Caraván Camping A több mint 30 éve működő Caraván kemping területén összesen 100 parcellázott hely található áramcsatlakozási lehetőséggel. A kemping füves, sík területe kiváló helyet biztosít mind sátorral, mind lakókocsival vagy lakóautóval érkező vendégeknek. Caraván Camping képmontázsa Vadóctanya Ifjúsági és Sporttábor A Balaton északi partján található üdülő kiváló helyszínéül szolgál az osztálykirándulások, erdei iskolások és nyári táborozók számára. A népszerű szálláshelyet az elmúlt 20 évben közel iskolás vette igénybe. 130

133 Sokszínű szálláshelytípus Gyenesdiáson: Ifjúsági szálláshely és egy panzió Lavia Panzió A panzió a központtól 400 méterre, a Balatontól alig 800 méterre található, csendes, nyugodt környéken. A minden igényt kielégítő szálláson 7 kétágyas szoba és 2 családi lakrész található. A panzió szépen gondozott kertjében egy 8 x 4 m-es medence, napozóágyak, kerti bútorok, ping-pongasztal, gyerekjátékok, kerékpártároló és zárt parkoló biztosítja a vendégek kényelmét A GAZDASÁGI SZERVEZETEK JELLEMZŐI, FONTOSABB BERUHÁZÁSAI, TELEPÜLÉST ÉRINTŐ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSE Lásd pontban A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Lásd pontban INGATLANPIACI VISZONYOK (KERESLET-KÍNÁLAT) A nagyközség ingatlanállományának több mint 60%-a 20 éves vagy annál fiatalabb. Ezzel az arányszámmal Gyenesdiás messze kiemelkedik a megye és az ország települései közül. A szétszórt lakóingatlanok, a girbegurba utcácskák, a közök, a zsákutcák és a foghíjtelkek továbbra is őrzik a hegyközségi településszerkezet alapvonásait. A még megmaradt hegyközségi jellegű épületek a mai polgári értékrend szerint védendő és gyöngyszemként kezelt épületek maradtak. 131

134 1.10 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE 3 AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata gazdálkodásában már hosszú évek óta központi vezérelvként funkcionál a hatékonyság, a stabilitás és a takarékosság. A település önkormányzata a törvényben előírt feladatainak ellátását hitel igénybevétele nélkül biztosítja. Az elmúlt esztendőkben hangsúlyossá vált a különböző pályázati lehetőségek feltárása, mely elősegíti a működési és fejlesztési források növelését. Az átgondolt, gazdaságilag fenntartható fejlődési célok és a felelősségteljes gazdálkodás szem előtt tartása biztosíték a likviditás megőrzésére és egyben garancia a hosszú távú fizetőképességre (szolvencia). A működési hatékonyság növelése érdekében az önkormányzat és intézményei tekintetében folyamatosak a kisebb szervezeti átalakítások, jellemzően évről évre újra kell gondolni a kötelező és az önként vállalt feladatok ellátási mechanizmusát. Az önkormányzat gazdálkodása kiegyensúlyozott, bevételei és kiadásai összhangban vannak. Bevételek és kiadások teljesülése közötti időszakban (adatok e. Ft-ban) Forrás: önkormányzati zárszámadás Megnevezés év év év év év Teljesült bevételek Teljesült kiadások évi terv Bevételek és kiadások teljesülése közötti időszakban (adatok e. Ft-ban) Forrás: önkormányzati zárszámadás 3 A fejezetben összevonásra kerültek fejezetek 132

135 A vizsgált időszak ( közötti évek) működési bevételeit elemezve egyrészt az látható, hogy míg 2014-ben az önkormányzat bevételeinek 39%-a állami támogatásból származott, addig mára 25% alá csökkent ez az arány ben volt a legalacsonyabb a normatív támogatások aránya az összes bevételhez képest: 20,32%. Ezt az értéket az önkormányzati önállóság helyi erősítése mellett jelentősen befolyásolja a pályázati források sikeres kiaknázása is. Az összes bevétel és az állami támogatások alakulása évek vonatkozásában (adatok ezer Ft-ban) Forrás: önkormányzati zárszámadás Megnevezés év év év év év Bevételek összesen évi terv Állami támogatás Normatív támogatások aránya 20,32% 28,27% 38,05% 39,02% 29,77% 24,95% Az összes bevétel és az állami támogatások alakulása évek vonatkozásában (adatok ezer Ft-ban) Forrás: önkormányzati zárszámadás Másrészt az adó- és strandbevételek vizsgálata az önfenntartás erősödését támasztja alá a település vonatkozásában. A évi tervezett adóbevételeinket tényadataink már túlszárnyalták, a táblázatban azonban az utolsó (szeptemberi) előirányzat-módosítási adatok szerepelnek, melyeket év végéig előreláthatólag nagyobb összeggel kell módosítani, tehát az emelkedő tendencia az idei évre is igaz. 133

136 A költségvetési bevételek és a pályázati források párhuzama évek közötti időszakban, Forrás: önkormányzati zárszámadás Strand- és adóbevételek aránya években Forrás: önkormányzati zárszámadás Megnevezés év év Költségvetési bevételek (e. Ft) Ebből pályázati források (e. Ft) Bevételek a pályázati források nélkül (e. Ft) Strandbevételek aránya %-ban Adóbevételek aránya %-ban Strand- és adóbevételek aránya összesen év év év évi terv ,82 7,67 9,63 6,67 9,53 7,32 19,99 20,98 21,81 25,17 26,39 22,94 25,81 28,65 31,44 31,84 35,92 30,26 134

137 A nagyközség bevételeinek jelentős részét a működési bevételek képezik, több mint 50%-os részaránnyal. Ahogy a bevételek szerkezeti megoszlását részletező táblázat mutatja, a működési bevételek részaránya évről-évre csökken az összbevételhez viszonyítva. Ennek oka évben a felhalmozási bevételek (sikeres pályázatok) növekedése, évben pedig az önkormányzat szabad pénzeszközeinek lekötéséből adódó finanszírozási bevétel volt. Továbbá szembetűnő a pénzmaradvány jelentős összege, mely nagyrészt az évek között áthúzódó feladatokra elkülönített összegeket tartalmazza évek költségvetési bevételeinek szerkezeti megoszlása (%), Forrás: önkormányzati zárszámadás Megnevezés évben (e.ft) évi megoszlás (%) évben (e.ft) évi megoszlás (%) évi terv (e.ft) évi megoszlás (%) Működési bevételek , , ,29 Felhalmozási bevételek , , ,77 Költségvetési bevételek , , ,06 Értékpapír bevételek , Maradvány igénybevétele , , ,88 Belföldi finanszírozás függők 1, , ,07 BEVÉTELEK ÖSSZESEN , , , évek költségvetési bevételeinek szerkezeti megoszlása Forrás: önkormányzati zárszámadás Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata kiadásai a vizsgált időszakban ( évek) kiegyensúlyozott képet mutatnak. A költségvetési kiadások volumenváltozását főként a felhalmozási kiadások összegének változékonysága indokolja. Itt szerepelnek a beruházások és a felújítások, melyek részben saját bevételekből, részben pályázatok útján elnyert forrásokból finanszírozottak. A működési 135

138 költségvetés kiadásai 2011 és 2014 között csökkenő tendenciát mutatnak, tükrözve a költségtakarékos önkormányzati gazdálkodást évben még csak kis mértékben, 2016-ban azonban komolyabb volumenben jelenik meg a feladatellátások újragondolásának hatása a személyi juttatások és dologi kiadások területén. Megnevezés évben évben évben évben évben évi terv Működési kiadásai nélkül költségvetés tartalékok Tartalékok Felhalmozási költségvetés kiadásai Egyéb kiadások, kölcsön nyújtása Költségvetési kiadások Finanszírozási műveletek kiadásai Függő, átfutó kiadások Kiadások összesen Kiadások teljesülései évek között (adatok ezer forintban), Forrás: önkormányzati zárszámadás A működési kiadások legjelentősebb tételét a dologi kiadások képezik, melyek az önkormányzat és intézményei működésének tárgyi feltételeit hivatottak biztosítani. A magas arányt magyarázza, hogy Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata önerőből finanszírozza a helyi általános iskola fenntartási kiadásait, továbbá saját forrásokból egészíti ki az állami támogatásokat a köznevelési, a gyermekétkeztetési, a bölcsődei, a kulturális és a szociális feladatok ellátása, valamint a hivatali működés területén. A dologi kiadások csökkentése érdekében az önkormányzat jövőbemutató intézkedéseket foganatosított év decemberében, melyek által a közüzemi díjak hosszú távon garantáltan mérséklődni fognak. Egyrészt megvalósult a közvilágítás korszerűsítése, másrészt energetikai felújításra került sor az intézmények vonatkozásában. A másik fajsúlyos kiadási jogcím a személyi juttatások köre és a hozzá szorosan kapcsolódó munkaadói járulékok, illetve szociális hozzájárulási adó, mely a humán erőforrás költségvonzatait takarja. Az itt 136

139 tapasztalható változás főként a foglalkoztatottak létszám növekedésének eredménye, mivel a végrehajtott bérfejlesztés a vizsgált években minimális volt A működési kiadások jogcímenkénti megoszlása években (%) Forrás: önkormányzati zárszámadás Gyenesdiás a és évek közötti időszakban átlagosan több mint 160 millió forintot fordít/ott fejlesztési kiadásokra; a beruházásokra közel 88 millió, a felújításokra pedig megközelítőleg 67 millió forintot. Ez az összes költségvetési kiadásnak átlagosan számolva a 19%-át teszi ki. A vizsgált időszak legjelentősebb fejlesztési kiadásai között szerepel a térségi bölcsőde létrehozása, a zárt csapadékvízgyűjtő hálózat kialakítása, a műfüves futballpálya és a sportöltöző megépítése, az új rendezvényhelyszínek megvalósítása, valamint a köznevelési intézmények energetikai felújítása és informatikai fejlesztése. Mindemellett a közutak és kerékpárutak fejlesztéseire ebben az időszakban 192 millió forintot költött Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata, és további 150 millió forint áll rendelkezésre a következő években hasonló célokra, köszönhetően az adósságkonszolidációban nem részesült települési önkormányzatok fejlesztési támogatásának. 137

140 Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata fejlesztési kiadásai évek között, (adatok ezer Forintban) Forrás: önkormányzati zárszámadás év év év év év évi terv Beruházások Felújítások Pénzügyi befektetések kiadásai Felhalmozási célú egyéb támogatások Felhalmozási kiadások összesen Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata fejlesztési kiadásai évek között (adatok ezer Ft-ban), Forrás: önkormányzati zárszámadás A gazdálkodás vezérfonala a jövőben a stabilitás és az önfenntartás erősítése marad. Az önkormányzati feladatok maradéktalan ellátása érdekében, a következő évekre vonatkozóan a kiszervezett munkák alternatívája körvonalazódik Gyenesdiás költségvetési koncepciójában. 138

141 VAGYONGAZDÁLKODÁS Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata összes vagyonának értéknövekedése a és évek közötti időszakban meghaladja a 9%-ot. A növekedés legmeghatározóbb eleme az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, közel 95%-os részaránnyal. Az önkormányzati vagyon értéke a vizsgált időszakban az alábbiak szerint változott. Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata egyszerűsített vagyonmérlege évek között (adatok ezer Ft-ban), Forrás: önkormányzati zárszámadás Alábbi táblázat megjelenési forma szerinti bontásban részletezi az önkormányzat eszközeinek struktúráját. Eszközök megnevezése Könyv szerinti érték 2011.év 2012.év 2013.év 2014.év 2015.év I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok

142 Eszközök megnevezése Könyv szerinti érték 2011.év 2012.év 2013.év 2014.év 2015.év 4. Beruházások, felújítások III. Befektetett pénzügyi eszközök IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Készletek II. Értékpapírok B) FORGÓESZKÖZÖK C) PÉNZESZKÖZÖK D) KÖVETELÉSEK E) EGYÉB SAJÁTOS ESZKÖZOLDALI ELSZ ESZKÖZÖK ÖSSZESEN Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata egyszerűsített vagyonmérlege évek között (adatok ezer Ft-ban), Forrás: önkormányzati zárszámadás HELYI ADÓPOLITIKA A települési önkormányzatok alapvető feladata a közhatalom helyi közügyekben való gyakorlása mellett a közszolgáltatások biztosítása. E feladatnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodása feltételeinek megteremtését. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. A helyi adókról szóló évi C. törvény felhatalmazása és rendelkezései alapján Gyenesdiáson évtől kezdve került bevezetésre a helyi adóztatás. A helyi adózás struktúrája három fő rendszerelemre épül, nevezetesen: vagyoni típusú adók, idegenforgalmi adó és a helyi iparűzési adó. Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi adók fajtáit és mértékét nem eredeti jogalkotói hatáskörében, hanem felhatalmazás alapján megalkotott önkormányzati rendeletben állapítja meg, így a helyi adóztatás kereteit és feltételeit biztosítja az önkormányzati rendelet. Az adómértékek a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási 140

143 követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességeihez igazodóan a törvényi felső adómértékre is figyelemmel kerültek megállapításra. Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata a helyi adókról a 17/2015. (XI.27.) önkormányzati rendeletében rendelkezik, úgymint építmény-, telek-, iparűzési - és idegenforgalmi adónemek kivetésével élt. A helyi adópolitikában az önkormányzat arra törekedett, hogy az igazságosságot tükrözzön az adóterhek méltányos megosztásával, elfogadható és megfizethető terhet jelentsen a lakosságnak és a vállalkozóknak, széles adózói körre terjedjen ki. Megfelel az általános követelményeknek, az arányos közteherviselés elvével összehangban mind természetes személyekre, mind szervezetekre kiterjed. gépjárműadó egyéb iparűzési adó építményadó telekadó idegenforgalmi adó Helyi adó adótípusonkénti megoszlása 2016 Forrás: önkormányzati zárszámadás Az önkormányzatot megillető helyi adóbevételek legjelentősebb része a helyi iparűzési adóból (38,26%) befolyó összeg. Meghatározó adóbevétel az idegenforgalmi adó (13,69%) is, különösen azért is fontos szerepet játszik az önkormányzat költségvetésében, hiszen minden beszedett adóforintja után kiegészítő támogatásban részesül a település. Mivel az önkormányzat kiemelt célja a turizmus fejlesztése, ennek eredményei e két adónemben is megjelennek. A vagyoni típusú adók természetüknél fogva állandó, tervezhető és kiszámítható bevételt jelentenek minden évben. Az építményadó és telekadó fizetésre kötelezettek számának emelkedése párhuzamos a település lakásállományának növekedésével, és a jelenleg is nagyszámú építkezéseknek köszönhetően tovább várható az adózók számának emelkedése. 141

144 Gyenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok Egyéb Gépjárműadó Iparűzési adó Idegen-forgalmi adó Telekadó Építmény-adó Gyenesdiás adóbevételei az elmúlt 10 évben, különböző adónemek szerint Forrás: Helyi regiszter Gyenesdiás adópolitikáját a stabilitás és az emelkedő bevételek jellemzik, ennél fogva a helyi adók súlya az önkormányzat költségvetésében is kiemelt szerepet kap, mivel olyan biztos, előre tervezhető bevételi forrást jelent, amelyet a település működtetésére, közfeladatok finanszírozására, településfejlesztésre tud az önkormányzat fordítani. Gyenesdiás gazdasági erejének növekedését mutatja az évről-évre emelkedő adóerőképesség, amely 2012 óta 53%-al nőtt ben a lakosságszámhoz viszonyított értéke forint. Év 2012.év 2013.év 2014.év év 2016.év év (ezer Ft) Adóerőképesség Adóerőképesség egy főre vetített értéke (Ft) Gyenesdiás adóerőképessége között Forrás: Adókönyvelés, zárási összesítő 142

145 Év Telekadó Építményadó Idegenforgalmi adó Iparűzési adó Gépjárműadó Egyéb Adóbevétel összesen Gyenesdiás adóbevételei adónemenként az elmúlt 10 évben (ezer forintban) Forrás: Adókönyvelés, zárási összesítő 143

146 GYENESDIÁS JELENTŐSEBB PÁLYÁZATAI Gyenesdiás 2008 óta proaktív módon, pályázati lehetőségek kiaknázásával a településhez kapcsolódó számtalan területen fejleszt óta a településfejlesztésre több mint 1 milliárd forint pályázati támogatást sikerült elnyerni. Az alábbiakban a jelentősebb elnyert és jelenleg elbírás alatt lévő pályázatok kerülnek ismertetésre. Pályázat neve Kiíró Téma Pályázott összeg millió Ft Régmúlt idők lovas fesztiválja a Festetics örökség jegyében NKA Kulturális Fesztiválok Kollégiuma Festetics Vágta 2 Szelíd gyakorlatok térségfejlesztési MNVH-NAKVI Tematikus hétvégék a piacon 2,8 Szelíd gyakorlatok térségfejlesztési MNVH-NAKVI V. Gyenesdiási Burgonyanap 2 MLSZ országos labdarugó pályaépítési programja MLSZ Műfüves pálya (22x42m) 25 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez MVH Leader Vízi turizmus és vízi sport fejlesztése 26,4 Alapszolgáltatások fejlesztése MVH Szociális gépjármű beszerzése 5 Közintézmények korszerűsítése energetikai KEOP Hőszigetelés, nyilászárócsere, tetőfelújítás 149,9 KÖFOP VEKOP ASP Központhoz való csatlakozás 7 Adósságkonszolidáció BM Útfelújítás, csapadékvízelvezetés, rendezési terv 111,9 Összesen: 332 Gyenesdiás elnyert pályázatai közötti időszakban 144

147 Energiahatékonysági pályázatok Azonosító Megnevezés Összeg Megvalósulás időintervalluma KEOP-6.2.0/A/ Kerékpáros infrastrukturális javítása közlekedés feltételeinek Ft NYDOP-5.3.1/2F-2f Infrastrukturális fejlesztéssel a nyitott, többfunkciós iskoláért Ft NYDOP-5.1.1/B Nyugat-balatoni bölcsőde létrehozása térségi Ft NYDOP /B Belterületi elvezetése csapadékvíz Ft KEOP-6.2.0/A/ Komposztálást projekt népszerűsítő Ft Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének Végrehajtásához nyújtandó támogatás, Jogcímkód: azonosító: Szőlészeti, bemutatóudvar borászati Ft KEOP-6.1.0/B/ "Zöld-Balaton" térségi komplex kampány a Balatonparton Ft KEOP-5.7.0/ Települési középületek energetikai korszerűsítése Ft Összesen: Ft Gyenesdiás elnyert energetikai pályázatai közötti időszakban 145

148 A fentieken túl a Európai Uniós Leader program keretében Gyenesdiás érintettségű szervezetek (önkormányzat, civil szervezetek és vállalkozások) 24 db pályázatot nyertek el összesen 248,4 millió forint értékben. Pályázat száma Beruházás megnevezése Támogatási intenzitás /érték Támogatás értéke (forint) TOP ZAL Helyi gazdaságfejlesztés: meglévő piaci terület felújítása, közétkeztetés fejlesztése 100% TOP ZAL Települési infrastruktúra csapadékvíz környezetvédelmi fejlesztések: 100% TOP ZAL Fenntartható közlekedésfejlesztés: kerékpárosbarát útfejlesztés 100% TOP ZAL Egészségügyi alapellátás fejlesztése: új épület létrehozása gyermekorvosi rendelő és védőnői szolgálat számára 100% TOP ZAL Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Horgászturizmus 100% TOP ZAL Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzatának épületein fotovillamos rendszerek kialakítása 100% KEHOP Kezdjük időben az oktatást az okos energiahasznosítás jegyében 100% Összesen Ft Gyenesdiás 2016-ban benyújtott, de még el nem bírált pályázatai 1.11 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK 146

149 A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény értelmében az önkormányzat kötelezően ellátandó, településüzemeltetéssel összefüggő tevékenységei a következők: településüzemeltetés o köztemetők kialakítása és fenntartása, o a közvilágításról való gondoskodás, o kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, o a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, o közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, o gépjárművek parkolásának biztosítása környezet-egészségügy o köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, o rovar- és rágcsálóirtás; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás KÖZMŰELLÁTOTTSÁG, ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK Gyenesdiáson az elmúlt öt évben szinte folyamatos volt a hiányzó közművek kiépítése, melyhez a pénzügyi források, pályázati támogatások, valamint önkormányzati és lakossági hozzájárulások felhasználásával voltak biztosítottak. Megállapítható, hogy a nagyközség közműves infrastruktúrája ivó- és szennyvíz, földgáz, távbeszélő hálózat, elektromos energia vonatkozásában megfelel az EU-s előírásoknak. A települési közműrendszerek többsége regionális vezeték, melyek a közvetlen régió egy részét is kiszolgálják. Fejleszteni kellene azonban a csapadékvíz-elvezetés és kezelés rendszerét. Gyenesdiás vízellátása megoldott, az igények kielégítése a tervekben foglalt növekedést figyelembe véve is teljes körűen megoldható. A legnagyobb problémát a regionális vezeték elöregedése, illetve közvetlen beépítése okozza. A település teljes infrastruktúrával ellátott, kiépítettségi mutatói nagyközségi összevetésben kiemelkedőek és számos hazai város mutatóit meghaladják. A vonalas közmű infrastruktúra szempontjából Gyenesdiás az országos viszonyokat tekintve is kiemelkedő értékeket mutat. A településre a villamosenergia az 1950-es évek közepén érkezett, az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés az 1960-as évektől folyamatosan, ütemenként épült ki. A gáz gerincvezeték 2000-ben került településszinten megvalósításra. A csapadékvíz-elvezetés a település mintegy 20%-án megoldott. Az elmúlt években két pályázati támogatásból közel 6,0 km hosszú zárt és 2 km nyílt csapadékcsatorna épült. A zárt csatornaszakaszok jól üzemelnek, karbantartottak. A nyílt árkok nagyrészt karbantartottak, kb. 800 fm hossz még tisztításra, profilozásra vár. 147

150 A település egésze rendelkezik komplex csapadékvíz-elvezetési vízjogi engedéllyel. Amennyiben pályázati lehetőségek adódnak, az önkormányzat ezeket megragadva próbálja javítani a csatornázottság helyzetét. Gyenesdiáson 2000-ben épült meg a gázellátó hálózat, a fogyasztók száma akkor 875 db (55%) volt, ami azóta folyamatosan emelkedik. Jelenleg 1397 db háztartás rendelkezik gázellátással, ami 80,1%-os mutatónak felel meg. Itt fontos megjegyezni, hogy a 432 db üdülőből csak kevés rendelkezik bekötéssel az idényjellegű használat miatt, azonban az állandó lakásszám ellátottsági aránya ~95%. A szolgáltatást az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. biztosítja. Az elsődlegesen a földgáz biztosította fűtést és melegvíz előállítást folyamatosan a megújuló energia váltja fel a településen. Napenergia hasznosítása lakóépületeken A közművekkel kapcsolatos részletes megállapításokért lást 1.16 fejezetet A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET MORFOLÓGIAI VISZONYOK A település morfológiai viszonyait a következő ábrán mutatjuk be. A település morfológiai viszonyait a Keszthely melletti sík területek, a településtől nyugati irányba, és a beépítésre szánt területtől ÉK-i irányba található Keszthelyi hegység határozzák meg. A beleterületen a domborzat, csak a szőlőhegyi területeken limitáló tényező, ezeken a területeken a beépítések, telek kiosztások elérték a Trt-k által kínál lehetőségeket. A belterület nagy részén jellemző DNY-i kitettség és a beépítésnek kedvező lejtésviszonyok. 148

151 NÖVÉNY ÉS ÁLLATVILÁG, ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS Magyarországon azért változatos, sokszínű a flóra, mert a Kárpát-medence földrajzi helyzeténél fogva a hosszú történelmi múlt során nem csak népek országútja, találkozó- vagy éppen ütközőpontja volt, hanem a különböző klímaáramlatoké is. A kontinentális, szubmediterrán és atlantikus klímahatások hadakozásának gyakran bosszantó eredménye hazai időjárásunk szeszélyessége. Az ország meghatározott területein egy-egy évben 149

152 előfordul, hogy egy bizonyos klímatípus (atlantikus, kontinentális, szubmediterrán, alpesi-nyugatbalkáni, stb.) válik meghatározóvá. Az atlantikus klímájú évekre a nagyon sok csapadék, a kontinentális évekre épp ennek ellenkezője a jellemző. A szubmediterrán jellegű klímasajtja a kettős (május-júniusi és szeptember-októberi) csapadékmaximum, közte aszályos hónapokkal. Az alpesi-nyugat-balkáni klímajelleg hasonlóan két csapadékmaximummal jellemezhető, de lényeges különbség, hogy nincsenek száraz nyári hónapok. A Keszthelyi-hegység hegylábi területei a zalai flórajáráshoz sorolódnak. Potenciális erdőtársulásai közül említendők a mészkerülő bükkösök, a mészkerülő gyertyános tölgyesek, a kocsánytalan tölgyesek, a cserszömörcés karsztbokorerdők és molyhos cseresek. A hegység vizes élőhelyei és a források, szivárgók környékén az őshonos fafajok közül megtalálható a bükk, kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, gyertyán, magas kőris, hegyi juhar, nagylevelű hárs, madárcseresznye, hegyi szil, korai juhar, mézgás éger, fehér fűz és a kecskefűz. A szárazabb helyeken gyakran előfordul a cser, molyhos tölgy, virágos kőris és az akác. Elterjedt erdőtársulásai a gyertyános kocsánytalan tölgyesek, a cseres kocsánytalan tölgyesek és a molyhos cseres tölgyesek. A cserjeszint a legtöbb esetben hiányzik, a jobb fényellátottságú helyeken azonban megjelenik a fekete bodza, de megtalálható a kányabangita, fagyal, kutyabenge és a veresgyűrűs som is. Gyenesdiás, Keszthely város keleti szomszédjaként a Keszthelyi-hegység Balaton felé lejtő déli lankáin terül el ( Keszthelyi Riviéra ). A település napjainkban a környék egyik legkedveltebb üdülő- és kirándulóhelye. A vonzerő szerves része a víz, a hegyek, a táj szépsége, a szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint az ezekhez kapcsolódó hagyományőrző rendezvények. A Keszthelyi-hegység havasi rózsája henye boroszlán 150

153 A zalai Balaton-parti Riviéra területek és a Keszthelyi-öböl (Panoráma a Festetics-kilátóból ) Napjainkban, az 1997-ben kialakított Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz, mintegy a Dunántúli-középhegység nyugati kapubástyája csatlakozik e terület. Nagyon gazdag az itt megtalálható flóra és fauna, melyeket már Kitaibel Pál óta számos hazai és külföldi kutató és tudós is leírt. Elsősorban növényföldrajzi szempontból kiemelkedő a táj, mivel a község egyfajta ütközőzónája a pannóniai, atlantikus és mediterrán éghajlati hatásoknak. Ez az együttes tette lehetővé, hogy gazdag és értékes élőhely-rendszerek kialakulhassanak. A megmaradt Balaton-part menti nádasokban és az ezt követő zsombéksásos területen még találhatunk értékes növényeket, mint a gyilkos csomorika (Cicuta virosa) és a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata). Ritka vízimadarak már csak elvétve fordulnak elő a gyenesdiási Balaton-part mentén, annál inkább megnőtt viszont a bütykös hattyú (Cygnus olor) állományának száma. A Balatontól távolodva a kialakított iszapkazettákban és a rét-legelő területeken nem jellemző a védett természeti értékek előfordulása. A gyenesdiási értékes rovarfaunából (nagylepkék) a Faludi-sík feletti dombokon már egyre gyakrabban találkozhatunk egyik-másik faj képviselőjével, így pl. előfordul a dolomit kéneslepke /Colias chrysotheme/, a kis apollólepke /Parnassius mnemosyne/, a farkasalma lepke /Zerynthia hyposipyle/, a magyar boglárka /Jolana jolas/ és a szürkés boglárka /Maculinea alcon/. A hegyoldalra felérve még láthatók azok a szőlőskertek, amelyek a virágzó szőlőművelés korából, Gyenesdiás hegyközségi idejéből maradtak fent. A múlt században még oly jellemző boronaépületek közül napjainkra csupán egy maradt fenn, de kétség kívül a legöregebb mind közül. Ez a diási DARNAY DORNYAI-féle 1644-ből való boronapince. A szőlőkben még itt-ott meglelhetjük azokat a szőlőfajtákat, melyekből készült akkoriban a híres Diási bor. A gyümölcsösöket tekintve jellemző a zamatos barack-féléken kívül a mandula és a dió. 151

154 A lakott terület felett emelkedő gyenesi és diási dombok még ma is megihletik az arra járó turistát. Régen a szőlősorok fölött húzódó dolomitkopárok ejtették rabul az arra járót, ma azonban a feketefenyvesek lekerülésével, az átalakuló dolomitkopárok ismét különleges mediterrán hangulatot árasztanak. Télen és tavasszal szembetűnő az a néhol még megmaradt összkép, amelyet ilyenkor a zöldellő táj sugall, ugyanis az egységes erdőket alkotó és a lombhullató fák közt kibújó örökzöldek teremtik meg azt a bizonyos Keszthelyi-hegységi hangulatot, amelyet a történelmi időkben a mindenkori keszthelyi főúrak teremtettek meg és alakították ki önnön gyönyörűségükre. Az eredeti Pannon táj szépségei azonban ennél is csodálatosabbak. A mai védett területek 90 %-a erdő, melynek döntő többsége közjóléti- és véderdő. A legértékesebbek azok a növénytársulások, amelyek ilyen gazdagságban szinte csak itt találhatók az országban. Ezek a nyílt- és zárt dolomit sziklagyepek, a sziklafüves- és pusztafüves lejtősztyepprétek, valamint a cserszömörcés karszbokoreredők. Nagyon ritka növényeknek vannak itt előfordulási helyeik a Keszthelyi-hegységen belül, országos viszonylatban is. A legértékesebbek: leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), cifra kankalin (Primula auricula ssp. hungarica), henye boroszlán (Daphne cneorom ssp. cneorum), adriai sallangvirág (Himantoglossum adriaticum). Gyenesdiáson vannak kifejezetten értékes kosborozó helyek is, ahol a különböző védett orchidea fajok igen nagy számban képviseltetik magukat (Keselő-hegy, Tüskéslap, Pénzesgödrök), ezek a Balatonfelvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területei. A déli, délkeleti hegyoldalak cserszömörcés bokorerdei úgynevezett mediterrán állatszigetek. A "Gyenesdiás feletti mészkődombok" gazdag állatvilága számos tudós, kutató embert hozott lázba. A gazdag és értékes faunán belül a legérdekesebbek a ritka cincérek és díszbogarak. A területen szép számban fordulnak elő kisebb testű védett rágcsáló és ragadozó állatok is. A pelék, bár számuk csökken, megtalálhatók itt: nagy pele /Glis glis/ és a mogyorós pele /Muscardinus avellanarius/. A nyest (Martes foina) és a nyuszt (Martes martes) száma viszont egyre növekszik és a borz (Meles meles), valamint a mókus (Sciurus vulgaris) is közönséges. A rágcsálók és a káros rovarok irtásával nagy hasznot hajt a gyakori keleti sün (Erinaceus euroaeus). Gazdag a madárvilág: a hazánkban ismert mintegy 400 madárfaj közül 260 ismert a Balaton vidékén! 30 éve madármegfigyelő állomáshelyeket hozott létre több helyen a Keszthelyi-hegység területén (Nagymező). Figyelték a ragadozómadár-feszkelőhelyeket és odukat helyeztek ki a kisebb testű énekesmadarak számára, napjaink átalakuló természetében ismét értékes lehet egy ilyen kutatás! Az öreg odvas fák sok madárfajnak adnak fészkelőhelyet. Mindenütt gyakoriak a különböző cinegefajok. A perem- és ligeterdők fajai a ritka fekete harkály (Dryocopus martius), a ritka kis fakopáncs (Dendrocopos minos) és a viszonylag gyakori zöld küllő (Picus viridus). Közönséges a lappantyú (Caprimulgus europaeus), gyakori a léprigó (Turdus viscivorus). Szintén gyakori az egerészölyv (Buteo buteo) és a héja (Circus aeruginosus). Téli időszakban gyakori a gatyásölyv (Buteo lagopus) és szerencsére mind gyakrabban előfordul a kabasólyom (Falco subbuteo) is. Az odvas fák és barlangok, illetve kőfülkék adnak otthont a denevérek fajainak: kis patkósorrú denevér (Rhinolophus hipposideros), korai denevér (Nyctalus noctula), közönséges denevér (Myotis myotis), fehér torkú denevér (Vespertilio murinus), valamint a törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus). A vadászatilag dúvadként számon tartott vaddisznó (Sus scrofa) mennyisége, a nagyarányú szabad vadászat, valamint a védősűrűk összeszűkülése miatt lecsökkent. Genetikailag kiváló állományú 152

155 gímszarvas (Cervus elaphus) a Keszthelyi-hegység vadászatilag karakterisztikus, fontos haszonvadja. Kisebb létszámú, nem jelentős az őzállomány (Capreolus capreolus), és ugyancsak nem számottevő - de felszaporodóban van - az elmúlt 25 évben betelepített muflonállomány (Ovis musimon) sem. Gyenesdiás nagyközség határában magasodó un. Ló-hegycsoport (Mária szobor Keselő-hegy felőli) oldalában kis barlangnyílás húzódik, amelyet a helybeliek "Vadlánliknak" neveznek. A század eleji kőport, dolomitlisztet vájó falusi asszonyok és pálinkafőző férfiak lassanként tekintélyes nagyságú üreggé formálták ezt a szélfútta sziklaodut. Innen szép, telepített fenyvessel szegélyezett út kanyarodik a felhagyott kőbányák mentén a környék kedvelt kirándulóhelyére, a Nagymezőre. A Festetics időkből fennmaradt ( hercegi út ) völgyben levő tisztást jól felszerelt pihenőhellyé és erdei tornapályává alakította a keszthelyi erdészet (felújítva 2014-ben). Különösen az elhunyt gyenesdiási Kovács Lajos erdész szerzett ebben nagy érdemeket. Az utókor őrzi is emlékét: a Nagymező közepén fából faragott portréja fogadja a kirándulókat. A szemközti magaslaton áll a Festetics-kilátó (232 m), ahonnan szép körpanoráma nyílik a Keszthelyiöböltől a hullámos felszínű, kisebb-nagyobb völgyek szabdalta hegyhátakig. Innen indul a hegység panorámásabb kilátópontjaihoz vivő Darnay-Dornyai Béla Emléktúra útvonal. A Nagymezőtől északra az un. Csider völgy a Pajta völgyben folytatódik és átszeli a hegységet a Büdöskúti-forrásig. Itt dolomit-sziklagyepek cseres- és mészkedvelő karszt-tölgyesekkel, gyertyános és kocsánytalan tölgyesekkel váltakoznak. A kezdetben még szellősen tág völgy egy hatalmas kiszáradt hagyásfa, de még szépmagőrzőként álló - megközelítőleg 300 éves Ferencz József bükk (Fagus silvatica) - után beszűkül, s szurdokvölgy jelleget ölt. Valamikor ez volt a Festeticsek egyik legjobb vadászterülete, még az angol VIII. Edward is vadászott errefelé trónörökös korában. Az itt található Hatlábú pajtáról kapta nevét a völgy. Gyenesdiás természeti értékekhez tartozik egy hidrotermális érdekesség is. A diási lakott településrészen, a 71-es főút alatt található a Szent János-forrás, egy 1908-ban és 1962-ben lefoglalt nagy forráscsoport egyik tagja, kiépített forráskútfővel, amelyet 16 éve a helyi székhelyű Forrásvíz Természetbarát Egyesület helyreállított. A forrás mentén restaurált Nepomuki Szent János szobor alatta, pedig régi közel 200 éves malomépület (Talabér-féle vízimalom) található, amely 2013 óta önkormányzati tulajdon. Ezeket a természeti és épített csodákat jelzett turistautak és erdei ösvények teszik megközelíthetővé. A pihenést és a kikapcsolódást szolgálják a kialakított park- és pihenőerdő részletek, melyeket vonzóbbá tesznek a terület magaslati pontjain felállított kilátótornyok is (Festetics kilátó, és a kissé messzebb található Berzsenyi kilátó /355 m/ ). A község területén megy keresztül a szépen felújított országos Kék Túra útvonala is, mely a többi turistajelzéssel együtt visz fel a Keszthelyi-hegység szívébe, a Büdöskúti pusztára. Ezek a területek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szerves részét alkotják a Keszthelyi-hegységen belül, s ezek napjainkban is a Zalai Balaton-part ékköveinek számítanak. 153

156 TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK Gyenesdiás, Keszthely város keleti szomszédjaként a Keszthelyi-hegység Balaton felé lejtő déli lankáin terül el ( Keszthelyi Riviéra ). Elsősorban növényföldrajzi szempontból kiemelkedő a táj, mivel a nagyközség egyfajta ütközőzónája a pannóniai, atlantikus és mediterrán éghajlati hatásoknak, mely lehetővé tette, hogy gazdag és értékes élőhely-rendszerek kialakulhassanak. A lakott terület felett emelkedő gyenesi és diási dombok még ma is megihletik az arra járó turistát. Régen a szőlősorok fölött húzódó dolomitkopárok ejtették rabul a kirándulót, ma azonban a fekete fenyvesek lekerülésével, az átalakuló dolomitkopárok ismét különleges mediterrán hangulatot árasztanak. A legértékesebbek azok a növénytársulások, amelyek ilyen gazdagságban szinte csak itt találhatók az országban. Ezek a nyílt és zárt dolomit sziklagyepek, a szikla- és pusztafüves lejtő sztyepprétek, valamint a cserszömörcés karsztbokorerdők. Országos szinten is ritka növények előfordulási helye a Keszthelyi-hegység, a legértékesebbek: leánykökörcsin, cifra kankalin, henye boroszlán, adriai sallangvirág. A Gyenesdiás nagyközség határában magasodó ún. Ló-hegycsoport (Mária szobor Keselő-hegy felőli) oldalában kis barlangnyílás húzódik, amelyet a helybeliek "Vadlánliknak" neveznek. A század eleji kőport, dolomitlisztet vájó falusi asszonyok és pálinkafőző férfiak lassanként tekintélyes nagyságú üreggé formálták ezt a szélfútta sziklaodút. Innen szép, telepített fenyvessel szegélyezett út kanyarodik a felhagyott kőbányák mentén a környék kedvelt kirándulóhelyére, a Nagymezőre. A gyenesdiási Nagymező és a Vadlánlik A Festetics időkből fennmaradt ( hercegi út ) völgyben lévő tisztást jól felszerelt pihenőhellyé és erdei tornapályává alakította a keszthelyi erdészet, amely 2014-ben került felújításra. A szemközti magaslaton áll a Festetics-kilátó (232 m), ahonnan szép körpanoráma nyílik a Keszthelyi-öböltől a hullámos felszínű, kisebb-nagyobb völgyek szabdalta hegyhátakig. Innen indul a hegység panorámásabb kilátópontjaihoz vivő Darnay-Dornyai Béla Emléktúra útvonal. 154

157 A Festetics-kilátó és az erdei tornapálya TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET A tájszerkezet leírásakor a jellemző területhasználatokból célszerű kiindulni A község teljes területe 1850,0 ha 100,0 % Külterület, ebből: 1350,2 ha 72,9 % Erdőbirtokossági Társulat kezelésében 91,0 ha 4,9 % Bakonyerdő Rt. 664,1 ha 35,9 % - Balaton-tó 595,1 ha 32,1 % Belterület, ebből: 499,8 ha 27,1 % Szőlőterület 5,2 ha 0,32 % Legelőterület 69,0 ha 3,8 % Szántóterület 1,9 ha 0,02 % Gyepterület 3,7 ha 0,04 % Balaton-parti nádas 14,8 ha 0,9 % Kivett, beépített terület 405,2 ha 22,1 % Gyenesdiás Nagyközség területi megoszlása (2015) GYENESDIÁS TELEPÜLÉS-ÉS TÁJTÖRTÉNETE 155

158 A tájtörténetet vizsgálva elmondható, hogy elsősorban lakó- és mezőgazdasági területként funkcionált. Az 1800-as évek végétől (filoxéra vész) a szőlőterület drasztikusan lecsökkent, de még ekkor jelentős volt a gyümölcstermesztés (dió, mandula, alma, őszibarack). Az 1900-as évek elején megnőtt az érdeklődés a balatoni nyaralás iránt. Megkezdődött a település jellegének átalakulása, a földterületeket felparcellázták, nyaraló- és üdülőtelkeket alakítottak ki. A fürdőélet megváltoztatta a falu arculatát, egyre nagyobb hangsúlyt kapott az idegenforgalom. Gyenesdiás mai területén korábban három község is állt, legkorábbi említést az Árpád korból találhatunk a mai település nyugati részén fekvő Falud községről. Az írásos emlékekben Falud településen először 1333-ban említi Szent Erzsébet templomot. A település a kutatások szerint már a 11.századtól lakott volt. Falud ban a Rezi várhoz tartozik, majd az iratok szerint 1427-ben Gersei Pethő család tulajdonában kerül. A Török hódoltság határán hasonlóan a többi szőlőhegyi kultúrával rendelkező környező településen (Vonyarc) a település többször teljesen elnéptelenedett, de időről időre részben visszaköltözött a népesség. A török háborúk során a terület több települését is felégették, majd végül a 17.században, vélhetően a felszabadító hadjáratok eredménye képpen gyakorlatilag teljesen elnéptelenedett. A század végétől már nem említik mint települést, főként szántó és legelő területként hasznosították a környező települések. Az 17. század közepe vége felé, a mai Gyenes és Diás területén jelentős szőlőterületek alakultak ki a Balaton irányában egészen a művelhető (tő által el nem foglalt lápos terület) határáig, ahol a morfológiai a szőlőművelésre már nem biztosított kellő feltételeket ott továbbra is az erdőgazdálkodás volt jellemző. Gyenes neve először 1696-ban tűnik fel, ekkor még Falud település szőlőhegyenként láthatjuk. Nevének eredete pontosan nem ismert, azonban elképzelhető, hogy a Dénes személynév átalakulásában jött létre ban már Gyenes nevet találjuk meg. A területet 1739-ben környéken nagy területekkel bíró Festetics Kristóf tulajdonában jutott, aki szántóként, szőlő, legelő és erdőterületként hasznosította. Falud településrész templomát évszázadokon keresztül nem újították fel, majd 1800-as évek elején, a templom még el nem hordott köveiből és adományokból gyenesi szőlőbirtokosok akarták újjáépíteni, azonban a terület tulajdonosa nem engedélyezte. néhány évtizeddel később végül 1826-ban építették fel a Szent Ilona kápolnát, klasszicista stílusban. 41. ábra Első katonai felmérés térképe a területről ( között) A második katonai felmérés idejében jól látható a korábban kialakult jellemzően kertes, illetve 42. ábra Második Katonai Felmérés ( ) 156

159 szőlőművelés alapú struktúra, jól kivehetők a korábbi Falud helyén található mezőgazdasági és legelő területek. A felmérésről látható, hogy főként Diáson ekkor már jelentős a épületállomány található. A mai Gyenesdiás másik névadó települése Diás települése. Diás vélhetően az itt honos, Dióról kaphatta a nevét. A települést 1341-ben említik először, a Lőrinte nemzetség birtokaként. Ellentétben faluddal (vélhetően az elhelyezkedéséből adódóan) a török hódoltság, illetve a felszabadító hadjáratok során sem sikerült teljesen elpusztítani Ennek máig álló 1644-ben épült Dornyai-féle boronapince is szép emléke.. A 18. század végén lett véglegesen a Festetics család tulajdonává. Többek között a család hatására is fejlődő szőlőkultúráról a település mindig híres volt. Gyenes és Diás Települések 1840-ben egyesült és önálló községgé alakult. Az 1869-es cenzus 948 lakost számlált összeg. Ez a szám az as évek végéig nem igen változott, azonban 1871-től külön iskolával, kocsmával rendelkezett. A lakosszám növekedés lényegében az 1900-as év végén, a filoxéravészt követően gyorsult fel, mely kipusztította a szőlő területek nagyrészét. A felhagyott présházakhoz a beköltözök pincéket, konyha és lakószoba bővítményeket építettek. Mivel a mindkét településrész egyaránt hegylábi térség és a vizes területek közötti síkon tudott kialakulni, melyet a körülvevő táj, északon érdők, szőlők és gyümölcsösök, délen vizenyős rétek, illetve a tó vízfelülete határoltak. Ez utóbbi, déli területeken az 1800-as évek közepén már jelentős jószág állomány (főként szarvasmarha, 43. ábra Magyar Királyság ( ) baromfi, juh) tartás és legeltetés zajlott, így ezek a tényezők továbbra is meghatározták a település táji adottságait. A tóhoz kapcsolódó gazdasági ágazatok a környéken jellemző halászat, nádterületek gazdálkodása volt, melyek a mezőgazdasági területek és gazdasági épületek illetve a birtokszerkezettel együtt meghatározták a település kialakulú észak-déli közlekedési irányait. A település a század elején sem volt gazdag, a mezőgazdaság pusztán szerény megélhetést biztosított az itt lakóknak. A 20.században erősödő fürdőkultúra kezdte ez után egyre jobban meghatározni a településképet, mely új villaépületek megjelenésével járt együtt, melyek közül mára sajnos szinte egy sem marad eredeti állapotában. Mint a környékbeli szőlőhegyi múlttal rendelkező település esetében, Gyenesdiás település és tájszerkezetének változása megváltozása is az 1960-as évek elején kezdődött meg. A Balaton mint nyaraló és üdülő területre egyre nagyobb igény volt, az akkori politikai környezet engedte a nyaralók építését a gazdasági környezete pedig egyszerre adott lehetőséget és korlátozta az épített környezet alakulását, mely új irányt adott a település táji beágyazottságának is. A korábban mezőgazdasági és legelő területeket nyaralóterületekkel parcellázták fel. A rendszerváltást követően megalakult az Önkormányzat mely rögtön a legfontosabb infrastruktúrák kiépítését tűzte ki célul, majd a kereskedelemi és ipari létesítményeknek is otthont adó területfelhasználások kerültek kijelölésre, a település méretéhez képest is komoly gazdasági és iparterületek fejlődtek ki, melyek máig meghatározzák a település gazdasági és lokális súlyát egyaránt. 157

160 A fürdőkultúra kialakulása A Balaton ezen területén a fürdőkultúra először csak a 20. század környékén alakulhatott ki, mivel mára Balatonhoz, mint vízfelülethez, rekreációhoz és táji, természeti attrakcióhoz való kapcsolódás határozza meg a települést gazdasági és településszerkezeti szempontból egyaránt ezért röviden érdemes annak körülményeiről és a települést alakító településszerkezetet alakító hatásait számba venni. Gyenesdiás mai legfőbb közlekedési tengelye lényegében már a római kor óta nagyon hasonló helyen húzódik. Láthattuk, hogy a jellemző tájhasználat a 44. ábra Gyenesdiási fürdő kevéssé értékes mezőgazdasági területek miatt is a szőlőművelés, gyümölcstermesztés és legeltetés volt, melyet kiegészítették az úttól déli területek felé, egészen a tóig lenyúló legelők. Az 1849-ben a földrendezés a parti területeket a földbirtokokhoz csatolta, így gyakorlatilag az eddigi kapcsolat megszűnt a vízhez, a település lakosai számára. A századforduló hozta el ez után az igazi áttörést melyet követően a fürdőkultúra is jelentősen megerősödött, a Balaton körül több helyütt strandok nyíltak. A település első strandjának megnyitása Kárpáti János kántor és fő tanító nevéhez fűződi, akinek saját elgondolások szerint épített villaépülete a Darnay féle boronapince, szomszédságában található. A mai központi strand 1907-ben nyitotta meg először kapuit, mely folyamatosna bővült.az Ő nevéhez fűződő strandot 1945-ben államosították. A fürdőkultúrával kapcsolatosan még megemlítendő Bakó Gyula, Gebauer Béla, az Oppel család neve is. A családneveket máig közterületek őrzik. 158

161 JELENLEGI TÁJHASZNÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉSE Tájhasználat értékelése A jelenlegi kialakult tájhasználatot a településtől ÉK-i irányban elhelyezkedő erdőségek és a vízparti területek között, beépítésre felhasználható területeit csaknem teljesen feltáró település, határozza meg. A Keszthelyi hegység erdei, a pusztuló feketefenyő kitermelése miatt az utóbbi 10 évben jelentősen megváltozott, azonban a szakszerű beavatkozásnak köszönhetően már láthatók az újulatok, így a turisztikai, tájékpi szempontból előnytelen helyzet a következő évben jelentősen javulni fog. Az erdők területi kiterjedése vélhetően nem változik majd köszönhetően a nemzetközi és hazai természetvédelmi szabályok okán. A településen található két felhagyott anyag bánya, tájsebekként jelennek meg a településen, helyzetük a közeljövőben várhatóan nem változik. A település parti a vasúti pályától déli irányba elhelyezkedő területeinek beépítését és felhasználása jelenleg jelentős nádas területtel, két stranddal és kikötővel rendelkezik. A Vízpartrehabilitációs tanulmánytervben rejlő kikötő építési lehetőségek kiaknázásra kerültek, míg a strand bővítésére lehetőség van. A főúttól északi irányba elhelyezkedő hegylábi településrészek sík területein, a településközponttól északi irányban folyamatosan fellazuló telekstruktúra további lehetőséget ad a táj jellegének megőrzésére. Közvetlenül a hegylábi részek feletti, nagyobb lejtésű területek további, rossza arányú, nem tájba simuló, helytelen elhelyezésű építkezései azonban tovább rombolhatják a tájképet, így ezen a területen különösen fontos a megfelelő építészeti, kertépítészeti eszközök alkalmazása VÉDETT, VÉDENDŐ TÁJI-, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TERÜLETEK A természetvédelem az élő és élettelen természeti értékek és azok rendszereinek megóvását célozza. Fő feladata a biológiai sokféleség megőrzése, amelynek alapja a természetes és természetközeli élőhelyek működőképes állapotban történő megóvása NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOM ALATT ÁLLÓ VAGY VÉDELEMRE TERVEZETT TERÜLET, ÉRTÉK, EMLÉK Ex lege védelem A természet védelméről szóló évi LIII. tv. 23. a törvény erejénél fogva nyilvánítja a forrásokat, lápokat, barlangokat, víznyelőket, szikes tavakat és a kunhalmokat, földvárakat. A település beleterületén ezek közül 4 db védelem alatt álló barlang, melyek térképezése részben megtörtént és egy forrás (Szent János forrás) került nyilvántartásra a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (Nemzeti Park) tájékoztatása szerint. Védett földtani alapszelvény A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 22. f) pontja teremt lehetőséget a Földtani alapszelvények védelmére. Gyenesdiáson egy földtani alapszelvény került védelem alá, melynek azonosító Pa-45, megnevezése Gyenesdiás Vadlány barlang, földtani kora Pannóniai, képződmény neve: Diási formáció. Tájképvédelmi terület Az Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét a Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján került ábrázolásra. Az övezet lényegében a teljes közigazgatási területet lefedi, kivételt képez ez alól a lehatárolásban szigetszerűen elhelyezkedő, nem jelölt terület, a felhagyott anyagbányák környezetében. A települést érintő teljes területe ~1803 ha. Nemzeti Ökológiai Hálózat 159

162 Az Ökológiai hálózatot magterületét a település összesen három egymástól elválló területen öszesen 1277 ha területen érinti. A területet ábrázolja a Balaton Tv. Ö-1. övezeti tervlapja is azonban jelentősen eltérő kontúrral ábrázolja a területet. Az Ökológiai hálózat pufferterülete két különálló területen összesen 364 ha érinti a települést. Az Nemzeti park adatszolgáltatása és a Balaton Tv. övezetei közötti eltérés ebben az esetben is tetten érhető. Nemzeti park A település összesen 754 ha területe érinti a Nemzeti Park területét. Az érintettség lényegében a Keszthelyi hegység erdeinek, Gyenesdiás beépített területétől északra, és észak keletre található erdőterületekre korlátozódik. Fokozottan védett területek A Nemzeti Park adatszolgáltatása jelöl Fokozottan védett természeti területeket is, összesen három különálló területen összesen 89 ha területtel. NATURA 2000 területek Az adatszolgáltatás elkülönít SPA (509 ha) és SCI (1266 ha) területeket, melyek csaknem teljes fedésben állnak egymással, kivételt képez ez alól a Balaton tó területe, mely az SPA területekbe értelem szerűen nem tartozik bele Az Nemzeti Park adatszolgáltatása által lehatárolt területek a következő összefoglaló térképen kerültek ábrázolásra. Természeti területek évi LIII. Törvény európai színvonalú, mely a faji védelmen túlmenően az élőhely védelméről is rendelkezik. A természeti terület jogi kategóriát a törvény azért alkotta, hogy a természetközeli állapotú élőhelyek védelme a helyi, vagy országos védettség kimondása nélkül is biztosítva legyen. A törvény 15. (1) bekezdése értelmében természeti területnek minősülnek azok a területek, amelyek természetközeli állapotúként jellemezhetőek, továbbá az alábbi feltételeknek megfelelnek: Az erdő, gyep, nádas művelésű ágú termőföld A művelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha a fenti törvény hatálybalépésekor, jogerősen jóváhagyott bányászati műszaki üzemi terv alapján nem állt bányaművelés alatt A mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület 160

163 161

164 Gyenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok 162

165 Egyéb megállapítások A település természeti értékei két nagy területhez kötődnek: a Keszthelyi-hegységhez és a Balatonhoz. A Balaton-parti területeket, kiváltképp a nádasokat, a nemzetközi és az országos védelem mellett a helyi környezetvédelmi rendelet is kiemelten kezeli, ezzel Gyenesdiás Balaton-parti területein élő nádas állomány fokozott védelem és kiemelt oltalom alatt állnak. Területileg a nádas állomány nagyon visszaszorult, a legutóbbi felmérések szerint a 012/14/a hrsz-ú, Gyenesdiáshoz tartozó Balaton-tó 595,1 hektáros területe mentén, csupán a három megmaradt iszapkazetta előtt találhatók meg nagyobb telepei. A Ramsari területek Gyenesdiáson a nemzetközi madárvédelmi egyezmény hatálya alá tartoznak. A terület a település vonatkozásában jelentős külterületet érint (Balaton-parti nádasok, vízfolyások, Malom-árok és környéke). Célja a terület állapotának, ezzel együtt az ott élő, költő, táplálkozó és téli vonuló madárvilág számára az élőhelyek nemzetközileg meghatározott természetességi szinten való tartása. A helyi védett területek megőrzése, gondozása azt jelzi, hogy a településen jelen van a fenntartható fejlődés szemlélete, így a pótolhatatlan helyi értékek generációról generációra való átadása biztosítva van (pl.: Lakatos-tető, Oppel Imre úti fasor, Fürdő utcai vadgesztenye fasor) ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT Lásd fejezet TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK ÉS PROBLÉMÁK ÉRTÉKELÉSE Lásd fejezet, továbbá fejezeteket 163

166 1.13 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA ZÖLDTERÜLETEK A környezet védelmének általános szabályairól évi LIII. törvény 26. kimondja, hogy a település területén zöld területeket, véderdőket külön jogszabály szerint kell kialakítani. Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete áprilisától rendeletben szabályozza a település környezet- és természetvédelmi feladatait. A többször kodifikált rendelet külön fejezetekben tárgyalja a védett természeti és kultúrtörténeti értékek megóvását, a Balaton és a külterületi erdők védelmét, a közterületek és ingatlanok tisztántartását, a parlagfű elleni védekezés lehetőségeit, valamint a zöldterületek fenntartását és védelmét. A zöldterületek védelméről szóló rendelkezések fokozott védelmet biztosítanak a parkoknak, zöldterületeknek. Meghatározásra kerültek a fakivágás szigorú szabályai; külön melléklet foglalkozik az ajánlott (honos) fa- és cserjecsoportok felsorolásával. Követve Gyenes és Diás fejlődését láthatjuk, hogy a két ősi település úgy nőtt össze, majd úgy terjeszkedett tovább délen a vasút vonaláig, északon az erdőhatárig, hogy szinte nem maradt zöldterülete, parkja, köztere. A két temető és a Kossuth utca menti közpark kivételével csak az egyes létesítmények összefüggő kertjei biztosítják a település zöldfelületeinek belső hálózatát, melyek a beépítések előkertjein keresztül a közutakat is kísérik. A település így zöldbe ágyazottnak mondható, annak ellenére, hogy az utcák szélessége helyenként szűkös. A belső szerkezet háborítatlansága mellett, Gyenesdiás tovább gazdagítható vonalas és pontszerű növényesítéssel, kerítések, tűzfalak függőleges vagy vízszintes zöldítésével. Gyenesdiás térképezett területeit 40,8 %-ban borítja külterületi erdőterület, amely részben a Balaton-felvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. /BEFAG/ (664,1 ha), részben pedig a gyenesdiási erdőbirtokossági társulat (91 ha) kezelésében áll. A külterület legnagyobb részén termelési célú erdőgazdálkodás folyik, a kisebbik része parkerdőként, közjóléti erdőként funkcionál. A Gyenesdiás feletti erdőterületek értékét növeli, hogy szerves részét képezi a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének, fokozottan védett értékeivel. A belterületen helyezkednek el a lakó, intézményi és szolgáltatási tevékenységet kitevő egységek, településrészek. A külterületen található fokozottan védett területek nagysága közel 35 ha (Késelődomb, Vadlánlik, Nagymező, Kűmell, Pajta völgy). A belterületen elhelyezkedő helyileg védett zöldterületek és parkok (Oppel Imre sétány, Fürdő utcai fasor, aldiási közpark) nagysága pedig csupán 12 ha-t tesz ki. A felszíni lefolyást a növénykultúrák nagyban befolyásolják, mivel az erdőnek lefolyás késleltető hatása van, ez főleg olvadások után érzékelhető. A szőlőkultúra (0,8 %) sajnos mára már nem jelentős. A zöldterületeknek általában két alapvető rendeltetése van: az egyik termelési célú, például ilyenek az erdő és mezőgazdasági területek, továbbá építési telken be nem épített részek, pl. gyümölcsös, szőlő, veteményes, virágos kert; a másik közjólétet szolgáló, mint pl. parkok, sétányok, vízparti nádas és bokros területek, köztemetők, továbbá sportpályák, játszóterek, kempingek, strandok. A település zöldterületi funkcióinak meghatározása, zöldterületek szerepe: A belterületen a zöldterületek esztétikai, használati és ökológiai szerepe együttesen hat. 164

167 A beépített területek, házsorok közé ékelődve azok folyamatosságát megtörik, változatossá teszik a faluképet. A fás, cserjés zöld sávok vagy foltok a lakóterületet védik a közlekedési emissziótól, javítják a levegő minőségét. (Egy éves bükkfa, pl. a vegetációs időszakban képes egy ember éves oxigén-igényét fedezni.) Az ember számára elviselhető levegő páratartalom 60-80% közötti. A növények 5%-kal képesek a páratartalmat növelni, kedvező irányba módosítani. A levegőbe kerülő port csökkenti a gyepesített terület. A sorfák is képesek a levegőből a port kifésülni. A települési por, ugyanis mérgező ólmot is tartalmazhat. A három fokozatban telepített növényzet (gyep, cserje, fa) a közlekedési vagy egyéb zajt akár 10 decibellel csökkenteni tudja. Élőhelyei egyben honos hazai növényfajoknak, költő madaraknak, hasznos kisemlősöknek; de emellett árnyékot adnak utcán, ill. lakóterületek közt játszó gyerekeknek, sétáló, pihenő polgároknak. Összhatásukban a zöldterületi részek tájképi, tájesztétikai szerepe is igen fontos egy település jövőbeni faluképének megőrzésében, turisztikai szerepének javításában, melyre egy idegenforgalomból élő térségnek elsőrangú feladata odafigyelni VIRÁGOSÍTÁS, PARKOSÍTÁS, FENNTARTÁSI KÉRDÉSEK Gyenesdiáson a községgazdálkodási feladatokat az állandó dolgozók mellett, a közmunka program keretén belül településre jutó dolgozókkal látják el. Évek óta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről a Balaton-parton munkát végző dolgozók a felelősek a vízpart, strandok, csapadékvíz-árkok és a zöldterületek gondozásáért. Fontos helyszínek a Kárpáti korzó és a Diási Történelmi Tanösvény Park, valamint a közösségi játszóterek. Az önkormányzat azonban a Bakonyerdő Zrt-vel karöltve gondozza a Nagymező Kirándulóközpont és környezetét is, valamint a hegylábi területeket. Az elmúlt esztendőben több gépbeszerzés is történt, mellyel a munka hatékonyságát lehet a jövőben fokozni. Közterületeken minden évben mintegy db egynyári virágpalántát ültet ki a községgazdálkodás, tavaszi és őszi színekbe varázsolva a települést. A strandokra levezető utak mellett virágládákat helyeztek ki. TDM pályázat segítségével pedig virágkosarak kerültek ki a 71-es főút mellett. Néhány éve már elkezdődött a János-forrás mentén a Malom utcai lakosokkal közös gondozásba vett un. Forrás tanösvény kialakítása. Az utcanév jelző táblák tartó oszlopaira virágládákat helyeznek el, ahová a lakosság támogatásával egynyári virágokat ültetnek. A településen a belterület nagy részét elfoglaló zöldterületek, parkok, valamint a rajtuk lévő növényzet, berendezések és felszerelési tárgyak fenntartásáról, védelméről, valamint rendeltetésszerű használatáról az önkormányzat gondoskodik. A település arculatát alakító állapotok fenntartása nagy odafigyelést és folyamatos gondozást igényel, így lényegesek még a növényápolási munkák, a gyepés fűvágás, a közterület fenntartása és az allergén növények irtása. 165

168 Gyenesdiáson a gondozott zöldterület nagysága m 2 (KSH). Az önkormányzat regisztere viszont m 2 zöldterületet tartalmaz, amelyek tartalmazzák a strandok, temetőkertek és a parkosított közterületek területeit is az eltérés ebből adódik ZÖLDTERÜLETEK ÉRTÉKE, LEGFONTOSABB ZÖLDTERÜLETI ELEMEK Gyenesdiás Nagyközség zöldfelületben leggazdagabb településrészei: sportpark ( m 2 ), diási játékstrand ( m 2 ), gyenesi lidóstrand ( m 2 ), Kárpáti korzó ( m 2 ), Diási Történelmi Emlékpark (9 800 m 2 ), gyenesi temetőkert (5 571 m 2 ), diási temetőkert (3 610 m 2 ). A külterületet 100%- ban erdő borítja. A belterületet 0,32%-ban szőlőterület, 3,8%-ban legelő, 0,02%-ban szántó, 0,04%-ban gyepterület és 0,9%-ban Balaton parti nádas alkotja. Gyenesdiáson a gondozott zöldterület nagysága m 2 (KSH). Az önkormányzati regiszter viszont m 2 zöldterületet tartalmaz. A Kárpáti-korzó: a Diási Játékstrand és az I. Balatoni Hal és Termelői piac közt helyezkedik el, területe m 2. Rendezvény-, szabadidős- és sporthelyszín is egyben, a nagyobb önkormányzati programok itt kerülnek megtartásra. Kialakított sétányok és gondozott zöldterület várja az ide látogatókat, területén egy skate pálya is található. Skate pálya, melynek támogatója és felavatója is egyben Lendvai Zoltán atya 166

169 Diási Történelmi Emlékpark: A település diási részén található 9080 m 2 -es területen, két tematikus sétaúttal. Az egyiken Magyarország nagyjainak ember méretű faszobrai vannak felállítva, a park déli bejáratánál egy székely kapu helyezkedik el, melyet a nagyközség testvértelepülésétől, Csíkszenttamástól kapott. A másik útvonalon Gyenesdiás múltjára utaló szőlőműves, halász, földműves szobrok találhatóak, melyek mentén tovább haladva egy zalai harangláb a végpont. Az emlékpark rendszeresen karbantartott, értékes, virágosított zöldterület. Részlet zöldterületeinkből: Történelmi Emlékpark és a körforgalom légifelvétele Diási Játékstrand: m 2 nagyságú, Gyenesdiás főutcája végén található. A kisgyermekes családok egyik legkedveltebb nyugat-balatoni strandja, modern játszótérrel és nemzetközi szintű röplabda pályákkal. A strand üzemeltetése környezettudatos és környezetbarát módon van kialakítva. Gyenesi Lidóstrand: m 2 -en helyezkedik el a település lidós partszakaszú strandja. Épületeinek és infrastruktúrájának teljes felújítása 2017 őszén kezdődik. Gyenesi Temetőkert: 5571 m 2 -es terület, Gyenes központjában. Diási Temetőkert: 3610 m 2 nagyságú sírkert, Diás központjában. Sport Park: m 2 -es nagyságú, a Kinizsi SK által fenntartott két nagyméretű, szabványos futballpályát, egy új építésű öltözőt, valamint salakos futópályát magába foglaló létesítmény. A tervek szerint 2017-ben nagyméretű műfüves pálya kerül kialakításra. 167

170 Nemzeti Vágta helyszíne: mintegy m 2 -en elhelyezkedő, a Nemzeti Vágta gyenesdiási előfutamának helyszínt adó lovaspálya, mely történelmi helyszínen, a Festetics család egykori lovaspályájának helyén található. Festetics Vágta, a Nemzeti Vágta előfutama Gyenesdiáson Emlékpark: a település központjában található 623 m 2 területen elhelyezkedő emlékhely. Területén az es szabadságharcnak, a Trianoni békediktátumnak és az 1956-os forradalomnak emléket állító köztéri alkotások találhatóak. Körforgalom: Gyenesdiás és Keszthely határán helyezkedik el 4320 m 2 -en a 71-es főúton. Egy körgyűrűből és az azt körülvevő zöldterületből áll, ahol megtalálható egy kisebb parkosított terület kihelyezett padokkal, egy bálványos regős préssel, valamint Szent István szobrával. 168

171 Tervezett központi játszótér 2017-ben az általános iskola közvetlen szomszédságában kap helyet. A 1875 m 2 nagyságú park és játszótér kialakításával egy jelenleg használaton kívüli terület kerül revitalizálásra, mely az iskola tanulóinak nyújt tartalmas szórakozást ben megvalósítani tervezett játszótér a központban A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER KONFLIKTUSAI ÉS PROBLÉMÁI ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK A település az általa tervezett fejlesztéseknél törekszik az egységes városkép kialakítására, a közterületek megújításánál az egymásra épülés, az összehangolás fontos szempont. A településen a zöld felületek az új beépítések, projektek hatására csökkenhetnek, azonban a meglévő beépített területek fenntartása nem ütközik problémákba. A településen a zöldfelületi rendszert érintve vandalizmus nem tapasztalható, illegális szemétlerakók csak elvétve találhatók a településen elszórtan. Mindezek mellett feltétlenül szólni kell a nagyobb fejlesztések zöldfelületet érintő hatásairól, ugyanis a potenciálisan zöldmezős beruházások jelentős zöldfelületi csökkenéssel is járhatnak. Ezért a fejlesztési döntések előtt a jogszabályi előírásoknak megfelelően alapos és körültekintő hatásvizsgálatokat kell végezni a fenntarthatósággal szembemenő fejlesztési döntéseket elkerülendő. Összefoglalóan elmondható, hogy zöldfelületi rendszer belterületi további fejlesztésére beépítettlen terület jelentős mértékben nem áll rendelkezésre. A belső zöldterületi és felületi rendszer jelenlegi értékeinek megőrzése, további minőségi javítása, gondozása, továbbá a magántelkek és intézmények telkeinek zöldfelületi fejlesztése vezethet a település jelenlegi, a rendelkezésre álló területekhez viszonyítva jó zöldfelületi rendszerének további fejlődéséhez A KESZTHELYI-HEGYSÉG ÉS A FEKETEFENYŐ A Keszthelyi-hegység erdeinek egyik legnagyobb problémája, a korábban betelepített, táj és klímaidegen fektefenyő nagymértékű pusztulása, mely jelentős területeket érint, illetve táji és turisztikai szempontból is jelentőséggel bír. Gyenesdiás 18,5 km 2 -es közigazgatási területe változatos tájak találkozásánál fekszik. Nagyobbik része északon az erdökkel borított Keszthelyi-hegység vízválasztójáig emelkedik, melynek legmagasabb pontja a 394 m-es Öreg-Szék-tető. Déli része a Balaton alacsony fekvésű (104 m), nádasokkal övezett parti sávján túl a tó közepéig nyúlik. A kettő között húzódó, mára erősen beépített hegylábi részt Keszthelyi-Riviérának nevezik. A térség természetföldrajzi viszonyaival neves kutatók foglalkoztak; a sz. fordulóján id. Lóczy Lajos és Cholnoky Jenő, majd őket követte a keszthelyi születésű Bulla Béla és Darnay-Dornyai Béla. A Keszthelyi-hegységet egykor majdnem teljes egészében erdő borította. Bulla Béla szerint a 169

172 csapadékviszonyok tették lehetővé, hogy az elég mostoha talajokon a Balaton környék legszebb erdei fejlődjenek ki. Őserdő azonban már nincs. "A természet érintetlen világa megszűnt, az erdő felvonult a hegyek tetejére, a szőlőhatár fölé, vágások osztják szabályos hasítékokra, s életét az erdészek könyvei rubrikákra osztják." - írja Várkonyi Nándor. A klímazónának megfelelő cseres tölgyesek mellett megtalálhatók a mezo és mikroklimatikus adottságok, lokális talajviszonyok, így a vízellátottság miatt fontosak a mészkedvelő karszttölgyesek (molyhos tölgy szálerdők), a karsztbokorerdők és a gyertyános kocsányos- és kocsánytalan tölgyesek, az elegyes karszterdők, a méhfüves és szubmontán bükkösök is. Erdőgazdasági szempontból értéktelen területeket - tájképi és tudományos jelentőségüket mellőzve - a gyorsan növő és az eredeti növénytakaróra kedvezőtlenül ható feketefenyővel telepítették be. A feketefenyőt (Pinus nigra), azonban már az es évektől fogva alkalmazzák, eredetileg kopárok beerdősítésére. A múlt század végén a Festetics uradalom szőlőmunkásai, hogy télen is foglalkoztatva legyenek, a kopár sziklákra puttonnyal földet és fenyőfacsemetéket hordtak fel. A micéliummal és spórákkal teli termőtalaj, azért kellett, hogy a gyökérregeneráció gyorsabb legyen. A hegység első részében a telepítés talajvédelmi szempontból volt fontos, a deflációt és az eróziót csökkentette, de gyenge humusz is keletkezett. A Keszthelyi-hegység hátsó részében korábban gyertyánosbükkösök voltak. Az itt élő embereknek a 18. században a halászat mellett, téli foglalkozása volt a mészégetés (legnagyobb mennyiségben a Festetics kastély építéséhez), a hamuzsír készítése (paraszti üvegek /üveghuták/ formázásához) és a szappanfőzés is. Telente az erdőt ezer hektár számra lábon - odvas fákba taplókat dobálva - leégették és innen nyerték a szükséges faszenet. Füzes F. Miklós archeobotanikus, a népvándorlás előtti rétegekben ugyan Fenékpusztánál talált egy félig elszenesedett feketefenyő repítő-készüléket (1972), ebből arra következtetett, hogy a faj mégsem volt mindig teljesen idegen e tájról. Láthatjuk, hogy az előző néhány év csapadék nélküli időszaka mit tudott tenni a dolomitra erőszakkal telepített és magjáról kitűnően évről-évre megújuló feketefenyővel. 170

173 A Keszthelyi-hegységben a 2011, 2012-es évek szélsőségesen száraz időjárása miatt az erdő számottevő része pusztulásnak indult. A mintegy ha érintett területen az aszályos időjárás miatt legyengült fákat elsősorban gombafajok támadják meg, tovább rontva állapotukat. A terület túlnyomó részén gazdálkodó Bakonyerdő Zrt. az erdészeti hatóság elrendelése alapján a nemzeti parkkal folyamatosan egyeztetve végzi ezen beteg, pusztuló állományok letermelését. A két legsúlyosabban érintett fafaj az idegenhonos, telepített feketefenyő, illetve a sekélyebb termőtalajon élő csertölgy. A nagy erőfeszítéssekkel folyó egészségügyi termelések során eddig mintegy m 3 faanyag került letermelésre: ennek mintegy 60%-a feketefenyő, 40%-a csertölgy. A jelentős területen már elvégzett munkálatok ellenére még többfelé lehet látni elszáradt, rozsdabarnára színeződött koronájú fákat. A fakitermelések célja a továbbfertőződés és a tűzveszély csökkentése, a még használható faanyag kimentése, és az állományok természetes erdőkké való átalakulásának elősegítése. A területen a korábbinál természetesebb élőhelyet kíván a Bakonyerdő Zrt. kialakítani. A drasztikus letermelés 2016 nyaráig tartott így a következő időszak a közjóléti fejlesztéseke, a honos élővilág bemutathatóvá tétele. 171

174 172

175 173

176 GYenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA TERÜLET FELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA A település a meghatározó terület felhasználása a lakó és üdülő funkció, azonban mellett főként a főútra rendeződve Településközpont vegyes, továbbá Kisvárosias lakóterület is kialakításra került. A település Gazdasági kereskedelmi szolgáltató területei a keleti településhatár menté találhatóak. település elérvén a természeti, területi és felsőrendű jogszabályok által meghatározott területi határait predesztináltak, legtöbb esetben kialakultak, azonban a telekstruktúrában további fejlesztési lehetőség van, főként a főúttól északra fekvő településrészek vonatkozásban. További fejlesztési lehetőségek vannak továbbá a Balaton vízpartrehabilitációs tanulmányterv által szabályozott, a vasúti pályától délre eső területeken A TELEPÜLÉS SZERKEZETE, A HELYI SAJÁTOSSÁGOK VIZSGÁLATA Gyenesdiás jelenlegi településszerkezetét és megvizsgálva láthatjuk, hogy fejlődése során nem alakult valamely centrum köré szerveződő, hierarchikus logikára épülő településszerkezet. Ennek okai a település történetében és táji adottságokban keresendők. A két külön hegyközségi településmagból összeolvadt település legfőbb tengelye a Kossuth Lajos utca (71-es számú főút). Mind Diásnak, mind pedig Gyenesnek a kápolna/temető köré szerveződő kis teresedés látható, melyből a legtöbb utca sugár irányba hivatott feltárni az úttól északi irányba fekvő területeket. A terekről kiinduló utcák jelentik a település feltárásának fő irányait. A Gyenesen ez Hunyadi János, Temető és Jókai utcákat, míg Diás esetében az északi irányba induló Darnay és Jószef Attila és Bem József utcákat jelenti. A 71-es számú főúttól északra fekvő területek utcahálózatát nagy részben a morfológia, logikusan határozza meg azonban a teresedésekről kiinduló utcák vélhetően korábban a Keszthelyi hegység voltak hivatottak feltárni (Lőtér, Jóka utcák). Egészen a XIX. századik a főúttól délre fekvő területek voltak szerényebb beépítésűek, majd a fürdőkultúra fejlődésével és a vasút megépítésével váltak egyre jobban kihasználttabbá. Az utcaszerkezet kialakulása elsősorban a tóhoz való lejutás motiválta, míg a kereszt irányú utak kevésbé voltak jellemzőek, kivételt képez ez alól a Széchenyi-Toldi-Rózsa utcák nyomvonala, mely Diás már már nem jelentős településközpontjában fut bele, az út vonalvezetése már a 19.századi térképeken is jól kivehető. A két település egyesülése után az ősi települések határán megerősödő, a Balaton megközelítését biztosító új ÉD-i irányú tengely alakul, mely mára a település második legfontosabb közlekedési tengelye, főutcája a Madách Imre utca. Az így kialakult utcaszerekezet legfontosabb meghatározó útvonalai tehát, a Kossuth Lajos, továbbá a Madách Imre utca. A mára kialakult településszerkezet, a telkek beépítése és a több helyen beállt, kialakult telek és építmény strukturának köszönhetően a jövőben sem fog érdemben változni legfőbb szerepeiben. Az északi területek, feltárt szőlő területein van még lehetőség további, a korábbi strukturát sűrítő területfeltárásokat motiváló utak kialakítására, illetve egyes esetekben a közlekedési rendszert segítő hiánypótló átkötések segítésére. A korábbi szabályozási tervekkel összehangban elkülöníthetők olyan területek, melyek területhasználatuk, morfológiai viszonyai, vagy a jogi szabályozók miatt külön is érdemes vizsgálni: A Kossuth utca menti területek és a Gyenesi településközpont A Kossuth Lajos utca ősidők óta lényeges közlekedési útvonal. Az ide érkezők számára ez mutatja a település arcát. Az útvonal vélhetően Keszthely közelsége miatt, továbbá a morfológiai viszonyoknak is köszönhetően nyugati irányba besűrűsödött a korábbi Gyenesi teresedés környezete, szolgáltatásaival már településközponttá vált. Kiemelten kezelendő továbbá az egész Kossuth Lajos utca építészeti minősége a fenti okok miatt. 5T ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KFT TEL.: 30/ TERVKFT@GMAIL.COM 174

177 Kertes lakóterületek A település belterületének legnagyobb felületeit lefedő, legjellemzőbb területfelhasználása, a kertvárosias, kertes családiházas övezet, melyre m2 körüli átlakos teleknagyság jellemző. A déli területeken a struktúra legtöbb esetben kialakultnak mondható, míg északi irányba a még van feltárási lehetőség, a telkek megosztával, a hiányzó feltáró utak megépítésével. Mivel a Balaton a legfőbb attrakciója a településnek, ezért tóhoz igyekvő látogatók ezen területeken haladnak keresztül, így ezen területek, kivált kép fő közlekedési útvonalaik mentén az épületek helyes építészeti megfogalmazása különösen fontos feladat. Üdülő területek Nem meglepő, hogy az üdülőterületek nagy része a Balatonra szerveződik. A területek között megtalálható a kisparcellás úgy mint a nagyobb területigényű üdülő területeket kiszolgáló, vagy campingek telkei. A vasút pályától délre fekvő területek A területen kerülhetünk közvetlen kapcsolatba a Balatonnal, így a területfelhasználás helyes megfogalmazása itt kiemelt fontossága. A Vízpartrehabilitációs tanulmányterv a zöldterületek, egyes a vízhez köthető és nem köthető területfelhasználások vonatkozásában igen sarkos, a parti sávot megőrző és megnyitó elképzeléseket fogalmaz meg. Hegyoldali területek A korábbi szőlőkultúra és mezőgazdasági hasznosítás visszaszorulásával ezen területek a kitűnő kilátás miatt a telkek felosztásával új építési lehetőségeket kínálnak. Mivel a terület kitett a Balaton és a település irányában, így az itteni épületek és beépítés által meghatározott, arculat megfogalmazása különösen fontos, kiemelten az egyes épületek tájba illesztési szabályok helyes meghatározását TERÜLET FELHASZNÁLÁS AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ADATOK TÜKRÉBEN Gyenesdiás terület felhasználása vonatkozásában releváns és területi összefüggésben is értelmezhető adatokat a Teleknyilvántartási alaptérkép alapján kaphatunk. A következő ábra bemutatja a település földrészleteinek területi vonatkozásait. 175

178 176

179 A művelési ágakat bemutató térképen egyértelműen látszik az erdőterületek, illetve a kivett területek dominanciája. A település számára, külterületi bevonásra alkalmas mezőgazdasági, illetve egyéb terület elenyésző. Ezen megállapítást alátámasztja a terület megoszlási statisztikája is, mely a következő táblázatban és diagrammban került bemutatásra. Művelési ág m2 db median Erdő , ,61 Fásított terület 25735, ,86 Legelő <1% Szőlő <1% Nádas 1% Kivett terület , ,8753 Kivett terület (vízgazdálkodás) , ,599 Legelő 27339, ,5 Nádas , ,2 Kivett terület (vízgazdálk odás) 28% Rét <1% Szántó <1% Erdő 38% Rét 10735, ,45 Szántó 14131, ,04 Szőlő 12706, ,456 Saját számítás, szerkesztés, készült a teleknyilvántartási alaptérkép alapján Kivett terület 33% Fásított terület <1% BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK, INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG, ALULHASZNOSÍTOTT BARNAMEZŐS ÉS KONFLIKTUSSAL TERHELT SZLÖMÖSÖDÖTT TERÜLETEK Gyenesdiás beépítésre szánt és nem szánt területeinek leírása megtörtént tervi vonatkozásokban a korábbiakban megtörténtek az 1.6.2, illetve a fejezetekben. A településen szlömösödött, szociális konfliktusokkal terhelt terület nincs, ezt alátámasztja a KSH levele is. Degradált területként azonba kiemelendő a felhagyott anyag bányák területe, melyek jelenleg hasznosítatlanok A TELEKSTRUKTÚRA VIZSGÁLATA Gyenesdiás telekstruktúrájának sajátosságai és kialakulásának bemutatása, ok-okozati összefüggéseinek feltárása megtörtént már korábbi fejezetekben, általánosságban leírva az egyes elkülöníthető területek jellemzőit. A településrendezési terv készítés és részletesebb analízis érdekében elkészítésre került a településen található nem közterületként nyilvántartott telkeket bemutató teleknagyság vizsgálat. 177

180 178

181 ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON KATASZTER Gyenesdiás Nagyközség Képviselő-testületének 7/2013. (III.26.) rendelete tartalmaz információ a település ingatlanvagyonáról. A rendelet elkülönít: - forgalomképtelen törzsvagyonhoz - korlát törzsvagyonhoz tartozó, továbbá - forgalomképes vagyoni elemeket (üzleti vagyonelemek) Vagyoni elem Terület m2 db Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Forgalomképes (üzleti) Összesen Az Önkormányzati vagyon térképen került ábrázolásra, megjegyzendő, hogy a rendelet szerint összesen 446 vagyoni elem közül 2 a közművekre utal (így nem köthető közvetlenül helyrajzi számhoz, továbbá egy nem Gyenesdiás közigazgatási területén van, további 29 ingatlan nem került ábrázolásra, hiányuk vélhetően a vagyonrendelet és a hatályos teleki állapot közötti eltérésből származnak. 179

182 AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNY ÉS A KÖRNYEZET GEODÉZIAI FELMÉRÉSE 180

183 A település teljes közigazgatási területére elérhető telek nyilvántartási alaptérkép, mely a DAT szabvány alapján került digitalizálásra. Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata által átadott alaptérkép az épület, építmények vonatkozásában hiányosságokat tartalmaz. A terület morfológiai vonatkozásainak vizsgálatához és ábrázolásához, szintén az Önkormányzat által átadott szintvonalas adatállományok kerültek felhasználásra. Egyes esetekben a vizsgálat során a EUDEM és SRTM adatok is feldolgozásra kerültek. A település ingatlan nyilvántartási állományának folyamatos karbantartása, a változások átvezetés a jogszabály szerinti államigazgatási szerv által ellátott feladat LAKÁSÁLLOMÁNY Gyenesdiáson legnagyobb részt családi házak és üdülők, kisebb számban társasházak is megtalálhatóak. A lakásállomány csaknem teljes része magántulajdonban van, melyek fenntartásáról, karbantartásáról a tulajdonosok kötelesek gondoskodni. Az épületek jól karbantartottak és zömében jó műszaki állapotban vannak. A településen 1744 db (KSH, év) lakóegység található. Az adatbázis a lakások és üdülők számát összesítve adja meg. Az üdülők száma a helyi adónyilvántartás szerint 432 db (~24,8%), a fennmaradó 1312 db (~75,2%) pedig lakás. A nem lakott lakások és üdülők száma 469 db a évi Népszámlálási adatok alapján. Az összes lakott üdülő és lakás száma 1275 db. Az 1744 db lakásból 100 épült az 1945 előtti időszakban, ez mindössze 5,7% és 1970 között összesen 154 db (8,8%) lakás készült el és 1980 között az építések száma 16,8%-al emelkedett, mivel ebben az időszakban 293 db építkezés történt. A többi lakás és üdülő (68,7%) az 1980 és 2015 közötti időben épült, így a település lakás- és üdülőépület állománya fiatal építésűnek mondható. A lakásépítések dinamizmusa Gyenesdiáson 181

184 A lakások és üdülők csaknem fele, 840 db (48,2%) 100 m 2 vagy annál nagyobb alapterületű, m 2 közöttiből 890 db (51 %) található, a 30 m 2 -nél kisebb lakások száma csekély mennyiségű, mindössze 14 db (0,8%). A szobaszámok tekintetében Gyenesdiás lakásai igen kedvező képet mutatnak. A lakások és üdülők több mint fele (50,5%) négy- vagy többszobás. A háromszobás lakások száma is jelentős, ami számszerűsítve 456 db (26,1%). A kétszobás lakások száma 317 db (18,2%), míg az egyszobás lakásszám elenyésző az összes lakásszámhoz viszonyítva, mindössze 90 db (5,2%). A lakások szobaszámának megoszlása a teljes lakásállományban A lakások és üdülők 98,5%-a természetes személyek birtokában van, a fennmaradó 1,5% pedig jogi személyek tulajdonát képezi. A település lakásainak felszereltsége évről-évre egyre fejlettebb képet mutat. A hálózati ivóvízzel ellátott lakásszám a évi népszámlálási adatok alapján 1696 db, ez kiugróan magas érték (99,7%). Vízöblítéses WC a lakások 99%-ában rendelkezésre áll, melegvíz-ellátással a lakások 98,5%-a rendelkezik. Lakások komfortfokozatai, Forrás: KSH évi népszámlálás 182

185 A település eltökélt a Balaton vízminőség-védelme érdekében, így komoly erőfeszítéseket tett az elmúlt időszakban a csatornázottság kiépítésében, ezzel jelentősen megnőtt a közcsatornába bekötött ingatlanok száma ben, ez az érték már 1659 db (97,5%) volt. A hálózati gázvezetékkel rendelkező lakások száma 1346 db (77,2%), központi fűtéssel 72,5%-uk rendelkezik. A fentiek alapján megállapítható, hogy a lakóegységek minőségi mutatóikban elérik a városokra jellemző szintet. A település lakóegységei többségében összkomfortosak vagy komfortosak. Az összkomfortos egységszám 1266 db (72,60%), komfortos 435 db (24,94%), félkomfortos 15 db (0,86%), míg komfort nélküli 17 db (0,97%), a szükség- és egyéb lakások száma mindössze 11 db (0,63%). 183

186 GYenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok AZ ÉPÍTMÉNYEK VIZSGÁLATA FUNKCIÓ, KAPACITÁS A jelenlegi építmény struktúra vizsgálatakor egyrészről támaszkodhatunk a hatályos teleknyilvántartási adatokra, melyekből információt kapunk település építményeinek bruttó területéről illetve elsődleges rendeltetéséről egyaránt. A statisztikából és ábrázolásból egyértelműen látszik, hogy a településen lakóépületek túlsúlyban vannak területi szempontból több mint 50%, míg számszerűleg az épületek, építmények több mint 25%- a elsődlegesen lakó funkcióval rendelkezik. A telkeken az eredeti funkciót bővítendő, illetve a korábbi mezőgazdasági használatnak köszönhetően nagy számú, kis alapterülete gazdasági és melléképület is van. Az üdülőépületként nyilvántartott épületek nagyrésze a szerkezeti terv szerint kertvárosias lakóterületen található, ezek funkciója átalakulóban van. 5T ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KFT TEL.: 30/ TERVKFT@GMAIL.COM 184

187 Gyenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok 185

188 BEÉPÍTÉSI JELLEMZŐK (BEÉPÍTÉSI MÓD, BEÉPÍTÉSI MÉRTÉK, SŰRŰSÉG) A település telkein az épületek szinte kivétel nélkül szabadon álló módon vannak elhelyezve, jellemző továbbá az épületek utcafronti elhelyezése. Elvétve találunk történeti telekstrukturából adódó oldalhatáron álló beépítéseket. A telkek utcafronti beépítése tradicionálisan nem bővül hátsó, beforduló épületszárrnnyal, az ilyen típusú gazdasági épületek építése nem volt jellemző. Mára már elpusztult, de korábban felmért népi építészeti emlékekből láthatjuk, hogy ekkor a gazdasági épületek szabadonálló módon kerültek elhelyezésre. Az északi településrészen létrejöttek a település beépítési jellemzőit kevésbé tükröző, a telekeket intenzívebben használó szabadon álló sorház szerű beépítések is. A teleknyilvántartási alaptérkép alapján kalkulálható bruttó beépítettség mediája, figyelembe véve a beépítettlen belterületi ingatlanokat is 17-18% körüli értékre tehető, az ingatlanok túlnyomó többsége 30%-alatti beépítettségű. Ritkán azonban főként a déli területeken találkozhatunk ennél magasabb beépítettséggel. Fontos megjegyezni, hogy a tapasztalatok szerint a telkek valódi beépítettsége általában pozitív irányban eltér a kataszter szerint számított beépítettségtől. Hisztogram a telkek méretének statisztikai eloszlásáról, a függőleges tengely az adott beépítettségi kategóriába sorolható telkek darabszámát, míg a vízszintes tengely beépítettségüket jelöli. 186

189 187

190 MAGASSÁG, SZINTSZÁM, TETŐIDOM A település lakóterületei elhelyezkedő ingatlanok jellemzően földszintesek, vagy földszint, térdfalas, vagy térdfal nélküli tetőtérbeépítéssel került kialakításra. Elvétve találkozhatunk két szintes vagy két szint plusz tetőteres kialakítással. Ez alól kivételt képeznek a Kossuth Lajos utca nyugati végén található területek, a Madách Imre utca déli vége felé besűrűsödő struktúra, továbbá a gazdasági és iparterületek létesítményei. A településen túlnyomó részt lakóépületek találhatók, melyek tetőtér kialakítása rendkívül széles palettáról válogat megoldásaihoz. A napóleonablakos, ökörszemablakos, tetősíkablakos, fióktetős és több esetben egyedi megoldásokkal találkozhatunk. Elvétve találkozunk lapostetős megoldással, a házakat jellemzően nyeregtetőkkel, félnyeregtetővel vagy sátortetővel fedik. A hajlásszög tekintetében a házak nagy része 30 fok felett hajlásszögű, azonban az utóbbi évtized divatjának megfelelően több helyütt találhatunk összetett, a töredezett alaprajzhoz idomuló, alacsony hajlásszögű tetőmegoldásokat is. A település egésze vonatkozásában nem beszélhetünk egységes tetőkarakterről, azonba a Balaton környéki településekhez hasonlóan, hazánk egyéb részeinél nagyobb számban találhatunk sokszor jó arányú ökörszem ablakos megoldásokat. A tradicionális nyeregtető, illetve kontyolt nyeregtetős egyszerű tetőformák nem jellemzők a településen, leginkább a népi építészet megmarad emlékein láthatók. 188

191 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI A TELEPÜLÉSSZERKEZET TÖRTÉNETI KIALAKULÁSA, TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSMAG A fejezet tartalmaz részletesen kifejtésre került az a fejezetben RÉGÉSZETI TERÜLET, VÉDETT RÉGÉSZETI TERÜLET, RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLET A régészeti lelőhelyek felsorolása előtt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy azok pontos kiterjedése, intenzitása pusztán felszíni vizsgálatokkal (pl. terepbejárásos lelőhely lokalizáció) csak hozzávetőlegesen állapítható meg. A felszíni lokalizációt erőteljesen korlátozó tényezők (pl. vegetáció, beépítés, elfedés, stb.) miatt számos esetben kizárólag a korábbi megfigyelésekre támaszkodhatunk a régészeti érintettség meghatározásánál. A lelőhelyek pontosabb méretéről, intenzitásáról és jelentőségéről csak régészeti feltárás után lehet pontos információkkal szolgálni. (Fontos megjegyezni, hogy Gyenesdiás területén az irodalmi adatokból ismert régészeti lelőhelyek területén nem lehet régészeti terepbejárást folytatni, mivel azok beépített területen fekszenek. lásd pont. A régészeti lelőhelyek helyrajzi számokkal történő definiálása a közhiteles nyilvántartás alapján, valamint a tervező által rendelkezésre bocsátott alaptérkép alapján történt RÉGÉSZETI LELŐHELYEK GYENESDIÁSON Gyenesdiás területén 5 régészeti lelőhelyet ismerünk a közhiteles nyilvántartás alapján. KÖH = Gyenesdiás-Vonyarcvashegy Lasics Ferenc telke (Diás, MRT 1. kötet 13/1 lh.) A lelőhely helye, elhelyezkedése: A mellékelt térképen berajzolva 189

192 Érintett ingatlanok: 1274/17, 1274/18, 1274/6, 1275, 1276/3, 1276/4, 1280/4, 1280/5, 1281, 1282, 1283, 1284/1, 1284/2, 1284/3, 1285/1, 1285/2, 1286/1, 1286/2, 1287/1, 1287/2, 1287/3, 1288/1, 1288/2, 1289, 1290, 1291, 1292, 1293, 1294/1, 1294/2, 1295/1, 1295/2, 1299/3, 1312, 1365/1, 1372/2, 1372/4, 1373, 1375, 1377/3, 151/1, 151/2, 152, 153, 220/1, 220/2, 227, 228/2, 228/3, 273, 274, 275, 276, 277, 280, 296, 297, 298/1, 298/2, 298/3, 299, 300, 301/1, 301/3, 301/4, 303, 305/3, 308/2, 309/1, 309/2, 311/1, 311/2, 312/1, 312/2, 313, 314/1, 314/2, 315, 318/5, 320/1, 320/2, 322, 323, 324, 325/1, 325/2, 325/3, 326/1, 326/2, 327/1, 327/2, 328, 329, 330/1, 330/2, 332, 333, 334, 336/10, 336/11, 336/12, 336/13, 336/14, 336/2, 336/6, 336/7, 336/8, 336/9, 337/1, 337/3, 337/4, 337/5, 337/7, 337/8, 337/9, 338/1, 338/2, A lelőhely kora és jellege: újkőkori, bronzkori kelta kori és késő középkori szórványleletek, valamint római kori és középkori település A lelőhelyen végzett régészeti tevékenység: terepbejárás Bakay Kornél - Kalicz Nándor - Sági Károly, régészeti szakfelügyelet Havasi Bálint Szakirodalom: (Bakay, Kalicz, és Sági 1966a, ), (Thomas 1964, 34.), (Nagy, Véghely, és Nagy 1886, ), (Darnay-Dornyay 1937), (Holub 1933, 183.), (Havasi 2015), (Dornyay 1937), KÖH = Gyenesdiás-Keszthely Faludi sík (MRT1 13/2) A lelőhely helye, elhelyezkedése: A mellékelt térképen berajzolva Érintett ingatlanok: 1276/3, 1276/4, 1280/4, 1280/5, 1281, 1282, 1283, 1284/1, 1284/2, 1284/3, 1285/1, 1285/2, 1286/1, 1286/2, 1287/1, 1287/2, 1287/3, 1288/1, 1288/2, 1289, 1290, 1291, 1292, 1293, 1294/1, 1294/2, 1295/1, 1295/2, 1299/3, 1312, 1365/1, 1372/2, 1372/4, 1373, 1375, 1377/3 A lelőhely kora és jellege: késő középkori falu és temploma A lelőhelyen végzett régészeti tevékenység: terepbejárások Bakay Kornél - Kalicz Nándor - Sági Károly, 1990 leletmentés Müller Róbert. Szakirodalom: (Bakay, Kalicz, és Sági 1966a, 56.), (Müller 1990d), (Bontz 1896, 157.), (Erdélyi 1908, 283.), (Holub 1933, 183.), (Békefi 1907, 139.), (Dornyay 1938), (Bontz 1896, 157.) KÖH = Gyenesdiás Algyenes, Nagy Oszkár telke (MRT1 13/3) A lelőhely helye, elhelyezkedése: A mellékelt térképen berajzolva Érintett ingatlanok: 1241, 1242, 1243, 1258, 1260, 1264/2, 1268/2, 1274/11, 1274/17, 1274/18, 1274/6, 1275, 1276/3, 1276/4, 1280/4, 1280/5, 1281, 1282, 1283, 1284/1, 1284/2, 1284/3, 1285/1, 1285/2, 1286/1, 1286/2, 1287/1, 1287/2, 1287/3, 1288/1, 1288/2, 1289, 1290, 1291, 1292, 1293, 1294/1, 1294/2, 1295/1, 1295/2, 1299/3, 1312, 1365/1, 1372/2, 1372/4, 1373, 1375, 1377/3, 151/1, 151/2, 152, 153, 220/1, 220/2, 227, 228/2, 228/3, 273, 274, 275, 276, 277, 280, 296, 297, 298/1, 298/2, 298/3, 299, 300,, 301/1, 301/3, 301/4, 303, 305/3, 308/2, 309/1, 309/2, 311/1, 311/2, 312/1, 312/2, 313, 314/1, 314/2, 315, 318/5, 320/1, 320/2, 322, 323, 324, 325/1, 325/2, 325/3, 326/1, 326/2, 327/1, 327/2, 328, 329, 330/1, 330/2, 332, 333, 334, 336/10, 336/11, 336/12, 336/13, 336/14, 336/2, 336/6, 336/7, 336/8, 336/9, 337/1, 337/3, 337/4, 337/5, 337/7, 337/8, 337/9, 338/1, 338/2, 926/1, 926/2, 946/1, 947, 952, 953/1, 953/2, 954/1, 955, 956, 957, A lelőhely kora és jellege: népvándorlás kori temető 190

193 A lelőhelyen végzett régészeti tevékenység: 1963 leletmentés, Sági Károly és Kralovánszky Alán, 1982 ásatás Müller Róbert, 1983 ásatás, Müller Róbert, 1987 leletmentés, Müller Róbert, 1989 ásatás Müller Róbert, 1990 ásatás Müller Róbert, 1991 ásatás Müller Róbert Szakirodalom: (Bakay, Kalicz, és Sági 1966c, 25.)(Bakay, Kalicz, és Sági 1966a, 56.), (Müller 1989), (Müller 1987), (Müller 2008), (Sági 1964), (Müller 1983b), (Müller 1984), (Müller 1988), (Müller 1991a), (Müller 1992), (Müller 1993), (Targubáné Rendes 1993), (Müller 2008), (Müller 1990e), (Müller 1983a), (Müller 1991b), (Müller 1990a), (Müller 1990b), (Müller 1990c), (Müller 1995) KÖH = Vonyarcvashegy-Gyenesdiás országút É-i oldala (Döngeleg, Festetics-szőlő, Fisz-kút környéke) (MRT1 13/4) A lelőhely helye, elhelyezkedése: A mellékelt térképen berajzolva Érintett ingatlanok: 296, 297, 298/1, 298/2, 298/3, 299, 300, 301/1, 301/3, 301/4, 303, 305/3, 308/2, 309/1, 309/2, 311/1, 311/2, 312/1, 312/2, 313, 314/1, 314/2, 315, 318/5, 320/1, 320/2, 322, 323, 324, 325/1, 325/2, 325/3, 326/1, 326/2, 327/1, 327/2, 328, 329, 330/1, 330/2, 332, 333, 334, A lelőhely kora és jellege: újkőkori település és temetkezés, római kori település és temető népvándorlás kori temetkezés A lelőhelyen végzett régészeti tevékenység: terepbejárás 1964 Szántó Imre Szakirodalom: (Bakay, Kalicz, és Sági 1966a, 56.), (Czobor 1876, 159.), (Lipp 1884, 5, 9.), (Kuzsinszky 1920, ), (Récsei 1895, 26.), (Hampel 1905, ), (Mihalik 1912, 132.), (Csallány 1956, 118.), (Havasi 2007b, 2007c, 2007e, 2008b; Horváth és Müller 1988b; Straub 2006; Havasi 2008c) KÖH = Gyenesdiás Havasboldogasszony-kápolna (MRT1 13/5) A lelőhely helye, elhelyezkedése: A mellékelt térképen berajzolva Érintett ingatlanok: 1274/11, 1274/17, 1274/18, 1274/6, 1275, 1276/3, 1276/4, 1280/4, 1280/5, 1281, 1282, 1283, 1284/1, 1284/2, 1284/3, 1285/1, 1285/2, 1286/1, 1286/2, 1287/1, 1287/2, 1287/3, 1288/1, 1288/2, 1289, 1290, 1291, 1292, 1293, 1294/1, 1294/2, 1295/1, 1295/2, 1299/3, 1312, 1365/1, 1372/2, 1372/4, 1373, 1375, 1377/3, 151/1, 151/2, 152, 153, 220/1, 220/2, 227, 228/2, 228/3, 273, 274, 275, 276, 277, 280 hrsz. A lelőhely kora és jellege: késő-bronzkori, urnamezős kultúra korabeli temető, középkori temető a tudományos kutatás a tárgyakat kora-vaskorinak tartja. A lelőhelyen végzett régészeti tevékenység: terepbejárások Bakay Kornél - Kalicz Nándor - Sági Károly, leletmentés: Dornyay Béla 1937 Szakirodalom: (Bakay, Kalicz, és Sági 1966a, 56.) (Dornyay 1937), (Köszegi 1960, 160.) 191

194 TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLET ÁLLAPOTA A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉBEN A fejezetben a Gyenesdiás területén eddig megismert régészeti lelőhelyek jelenlegi terület felhasználásának a régészeti örökség elemeire gyakorolt hatásai kerültek vizsgálatra. KÖH: 10371: A Faludi sík nevű lelőhely Gyenesdiás területén fekvő része sűrűn beépített terület, a mai Faludi utca, Címer köz, Csokonai utca területe kertvárosias lakóterület és kevés zöldfelület. A korábbi beépítések bizonyosan elpusztították a lelőhely nagy részét. További információkhoz csak az esetleges közmű rekonstrukciókkal összefüggő földmunkák során juthatunk. KÖH: 10370: A lelőhely területe jelenleg falusias lakóterület, teljesen beépített. További információkhoz csak az esetleges közmű rekonstrukciókkal összefüggő földmunkák során juthatunk. KÖH: 68825: A lelőhely területe belterület, beépített falusias lakóterület, részben feltárt. További információkhoz csak az esetleges közmű rekonstrukciókkal összefüggő földmunkák során juthatunk. KÖH: 10373: A terület belterületen található, falusias lakóterület, nagyrészt beépített. További információkhoz csak az esetleges közmű rekonstrukciókkal összefüggő földmunkák során juthatunk. KÖH: 10374: A terület falusias lakóterület és temető, teljesen beépített. További információkhoz csak az esetleges közmű rekonstrukciókkal összefüggő földmunkák során juthatunk. A kutatások és nyilvántartások alapján, Gyenesdiás területén jelenleg nem található régészetileg védett terület. TÖRTÉNETI, KUTATÁSI HÁTTÉR A Gyenesdiás közigazgatási területéről ismert régészeti lelőhelyekre vonatkozóan Dornyay Béla rövid összefoglalása (Dornyay, é. n.), majd Magyarország Régészeti Topográfiájának I. kötete (továbbiakban MRT1) (Bakay, Kalicz, és Sági 1966a) és Gyenesdiás monográfiája I. kötete Gyenesdiás régészeti leletei c. fejezete ad tájékoztatást (Müller 2007). Az említett szakirodalmi munkák megjelenése óta szisztematikus - Gyenesdiás teljes közigazgatási területére kiterjedő - régészeti kutatás nem folyt. A hatástanulmány összeállítása során a szakirodalmi adatok mellett a Balatoni Múzeum és a Göcseji Múzeum Adattárában, valamint a Miniszterelnökség által vezetett közhiteles nyilvántartásban szereplő, Gyenesdiás területére vonatkozó nyilvántartott régészeti lelőhelyek adatai kerültek figyelembevételre. A régészeti és történeti források segítségével a következőképpen vázolható fel röviden a vizsgált terület története: Jelenlegi tudásunk szerint a legkorábbi településnyommal a középső neolitikum időszakából (Kr.e. 5500/ /4900) számolhatunk a mai község nyugati felén a Vonyarcvasheggyel határos Fiszkút környékén (KÖH 69025, KÖH 10373). Itt a szántásból újkőkori pattintott eszközöket gyűjtöttek (Darnay-Dornyay és Vigyázó 1934, 46, 23.), majd az 1960-as évek elején terepbejárás során kerültek elő jellegzetes a Dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájához (továbbiakban DVK) 4 köthető 4 Írott források hiányában nem ismerjük a történelem előtti népek, népcsoportok nevét, ezért a régészet tudománya ezek jelölésére a kultúra megnevezést használja. Vagyis a régészeti kultúra fogalma egy adott területen és időben élő azonos anyagi műveltséggel és szokásokkal rendelkező népcsoportokat jelöli. Az ásók tudománya az egyes kultúrákat a kultúra elterjedési területéről, fontosabb lelőhelyéről, a kultúrára jellemző díszítéstechnikáról, vagy szokásról nevezi el. 192

195 kerámiatöredékek (Bakay, Kalicz, és Sági 1966b, 55.13/1 lelőhely.) A DVK telep létét támasztják alá a Vonyarcvashegy-Mandulás lakótelep területén folytatott régészeti feltárások is ((Havasi 2007a, 2008a). A Dunántúl területén Dunántúli vonaldíszes kerámia népének kultúrájának nevezett népcsoport a Kr.e 6. évezred közepére a teljes Dunántúl területén elterjedt. Mezőgazdaságukat az állattartás mellett az irtásos-égetéses földművelés jellemezte, ami az egyes termőterületek gyors kimerülésével járt együtt, gyakori lakhelyváltoztatásra kényszerítve a kultúra közösségeit. Az adott közösség gyakori helyváltoztatásával is magyarázható, hogy a kultúra népességének viszonylag nagyszámú telepét ismerjük, melyek több közösségnek nem egyazon időben lakott telepei lehetnek. Nagy valószínűséggel a község keleti és nyugati felén található DVK telepek esetében is ezzel a jelenséggel állunk szemben. A telepeken jellegzetes, két oldalukon hosszúkás árkokkal kísért, cölöpszerkezetes, masszív, nyeregtetős és tapasztott falú hosszúházaik sorokba rendezve álltak. Az ún. hosszúház, a kultúra több száz éves fennállása során szinte változatlan formában maradt használatban. A késő neolitikum időszakában (Kr.e. 5000/ /4400) a részben balkáni eredetű Lengyel-kultúra népessége élt a Dunántúlon, mely nevét első lelőhelyéről, a Tolna megyei Lengyelről kapta. A kultúrához tartozó telep és sír is előkerült a Fisz kút környékéről (KÖH 69025, 10373). A sír egy zsugorított, északkelet-délnyugati tájolású, bal oldalára fektetett csontvázas gyermeksír volt (Havasi 2007a). A Lengyel-kultúra telepein cölöpszerkezetes, esetenként padlással is ellátott, nagyméretű és tapasztott falú házak álltak. A kultúra változatos temetkezési rítusai (zsugorított csontvázas, hamvasztott) elsősorban a Dunántúl keleti feléről ismertek. A Kr.e. 4. évezred közepén nagy változások zajlottak le a Kárpát-medencében. Az őskor időszakában először alakul ki egységes szellemi és anyagi kultúra a Kárpát-medencében, mely a déli és keleti hatásokra kialakuló Baden-kultúra népességéhez kapcsolható. A kultúrának több mint 1600 lelőhelyét ismerjük hazánkban. A kultúra telepei között egyaránt megtalálhatók a nagy kiterjedésű, hosszan lakott, és a kisebb, egyrétegű, rövid életű települések is. Az utóbbiakhoz sorolható a Fisz kút környékére (KÖH 10370) lokalizált telep. A rézkort követő bronzkornak csak az utolsó szakaszából, a késő bronzkorból ismerünk leleteket a község területéről. A Kr.e századtól az egyre szélesedő bronzfelhasználás fokozta az egyes közösségek közti információáramlást, megváltoztatva ezzel az addig inkább lokális jegyeket mutató sokszínű helyi késő bronzkori csoportokat. Megszületett az urnamezős kultúra. A Nyugat-Balaton legnagyobb település sűrűségét az őskor folyamán az urnamezős kultúra időszakában éri el. A kultúra nyomai Gyenesdiáson is megtalálhatók, a település keleti felén a Fisz kút környékén (KÖH 10370). Az 1930-as években szőlőtelepítés közben Kiszlér Aladár birtokán kerámia és tokos bronzbalta töredékeket találtak (Dornyay 1937, 7.) Ugyanezen a területen a hercegi mandulás területén 1941-ben urnasírokat bolygattak meg, melyekből hengeres nyakú, kihasadó testű, vállán két füllel ellátott urna, tálak, és egy bronztű kerültek elő (Kőszegi 1960, 158). Egy árok építése során is bolygattak meg urnasírokat 1956-ban, a Fisz kút melletti domboldalon. Piros, ívelten kihajló peremű, belső oldalán árkolt tál került elő (Müller 2007, 18). A Mandulás utcában 1967-ben találtak urnasírt hengeres nyakú, kihasadó, két szalagfüles urnával, ételmellékletet tartalmazó edénykével és bronzfibula töredékkel (Horváth és Müller 1988a). Ezen a területen mindenképp egy a kultúrához tartozó temetőt rejtett a föld. Az urnamezős kultúra utolsó fázisában azonban szinte kivétel nélkül elnéptelenedtek az eddig ismert települések és megszakadtak az addig használt temetők. Közép-Európában a Kr.e. I. évezred elejétől az addig elterjedt fémet, a bronzot fokozatosan felváltotta a korszak nevét is adó vasérc. Az új fém használata olyan jelentős, máig ható vívmányokat hagyott az emberiség életében, hogy a régészettudomány az őskor utolsó szakaszát vaskornak nevezte el. Nyugat-Magyarországon vasércet a kor embere két helyen az Alpokajla, valamint a Somogyidombság területén találhatott. A helyi nyersanyagra is alapozva már a Kr.e. 8. századtól általánossá vált az új fém használata, ezért ettől a századtól számítjuk a vaskor kezdetét, ami a Római Birodalom 193

196 hódításának koráig tart. A korszak markánsan két időszakra: a korai (Kr.e. 8-5 század) és késői (Kr.e. 5-római hódítás kora) periódusra osztható. A korai vaskorban a nyugati eredetű Hallstatt-kultúra foglalta el a Dunántúl területét. A korszakból a Havasboldogasszony kápolna mellől (KÖH 10374) egy a korszakra keltezhető urnasír ismert (Dornyay 1937; Nebelsick 2002, 112). Feltételezhető, hogy itt több temetkezéssel kell számolnunk, melyek időközben már megsemmisülhettek. A Fisz kút közelében a Keszler birtokon 1932-ben talált 6-7 cm hosszú, 6-8 mm széles, 3-4 mm vastag, csiszolt tű alakú kőszerszám tartozhat, amit Dornyay Béla szkíta kori fenőkőnek határozott meg. A lelet bizonytalan előkerülési körülményei és elkallódása miatt a keltezés azonban erősen vitatható (Müller 2007, 20.). A Kr.e. IV század első harmadától kezdve a Dunántúlt több hullámban a kelták szállták meg. A kelták anyagi műveltségét egy svájci lelőhely neve után a régészeti szakirodalom La-Téne kultúrának nevezi és négy fázisra osztja (La Téne A, B, C, D). A La Téne kultúra későbbi fázisához tartozik az a teleprészlet (KÖH 10373), melyet Gyenesdiás és Vonyarcvashegy határában a Mandulás lakópark építését megelőzően tártak fel a régészek között. A La Téne D, azaz a Kr.e. I század közepére keltezhető lelőhelyen épületekhez tartozó cölöplyukak, hulladékgödrök és egy kemence került elő. (Havasi 2008a) (Havasi 2007d). Minden valószínűség szerint pár házból álló majorsággal vagy kisebb falusias településsel állhatunk szemben. Ezeken, az úgynevezett nyíltszíni, erődítés nélküli telepeken félig földbemélyített, paticsfalú, gyakran kemencével vagy tűzhellyel ellátott, nyeregtetős házak álltak. A késő vaskornak a Római Birodalom terjeszkedése vetett véget. A Dunántúl teljes területének meghódítása és Pannónia provincia megszervezése Claudius császár uralkodása idején következett be, a Kr. u. I. század közepére. A római hódítás ellenére a bennszülött kelta közösségek nagy része háborítatlanul élt tovább. Ilyen bennszülött közösség nyomai találhatók Gyenesdiás és Vonyarcvashegy határán, ahol a bennszülött település a mai 71-es út mindkét oldalára kiterjedt (KÖH és lelőhelyek). A területről terepbejárás során előkerült leletanyag az 1-2. századra keltezhetők. A település nagy valószínűséggel az I. század végén, vagy a más római kori településekhez hasonlóan a Kr.u as években a markomann-szarmata háború idején néptelenedett el (Müller 2007, 22). A Kr. u. IV. században a fenékpusztai római belsőcsapati erőd védelmében Keszthely környéke újra benépesült. Erre az időszakra keltezhetőek azok a telepnyomok, melyet legelőször Dornyay Béla figyelt meg a 71-es műúttól és a Fisz-kúttól délre elterülő területen (KÖH és lelőhelyek). Dornyay a II. világháború előtt római tetőfedő cserepeket (tegulae) gyűjtött, alapfalakat figyelt meg. Egy római épület egyik sarkának feltárásakor a falon freskónyomokat talált (Dornyay 1937). Kutatásai során előkerült két IV. századi bronzérem is (Bakay, Kalicz, és Sági 1966a, 172). A nyomok egy villára utalnak (Thomas 1964, 34). Ezt támasztja alá, hogy a későbbiekben is megfigyeltek római épületre utaló nyomokat (Müller 2007, 23). Egy, a Kr.u. IV-V. századra keltezhető temető is ismert a település területéről. A Keszthely melletti, diási szöllők területéről, gr Festetich Tasziló birtokáról (KÖH lelőhely), legelőször 1876-ból kerül egy síregyüttes a Nemzeti Múzeumba (Czobor 1876). Majd további sírok (kőkoporsó, tégla- és aknasírok) előkerülése is ismert a szakirodalomból (Lipp 1884, 5; Kuzsinszky 1920, 107). A temető egyik kiemelkedő sírja, melyben egy római katonatisztet helyeztek örök nyugalomra (Müller 2007, 25). Az irodalmi adatok alapján itt egy nagyobb temetőre lehet következtetni, melynek pontos kiterjedését nem ismerjük. A népvándorláskor időszakában 568 húsvétján az avarok szállták meg a Dunántúl területét. Az avar szállásterület nyugati határa a Sopron-Szombathely-(Keszthely)Fenékpuszta-Pécs vonallal rajzolható meg, melytől nyugatabbra széles, lakatlan sávot, gyepűt alakítottak ki. Ebben a határvédelmi rendszerben fontos szerep jutott a korábban a rómaiak által épített Keszthely-fenékpusztai erődnek, aminek védelmét az avarok -nomád szokás szerint saját emberállományuk védelme érdekében - alávetett, szövetséges népelemekre bízták. Az erődöt és környékét a helyben továbbélő késő antik 194

197 népesség, továbbá a Balkánról és a különböző germán népekből származó kisebb csoportok védték. Ezt a jellegzetes régészeti leletanyaggal jellemezhető, csak Keszthely 30 kilométeres körzetében megfigyelhető és az avar birodalom egyéb területein nem fellelhető egyedi csoportot nevezi a régészeti kutatás -írott források hiányában- Keszthely-kultúrának. A kultúra anyagi műveltségét olyan tárgyak jellemzik, mint a kosaras fülbevalók, jellegzetes ruhatűk, korongfibulák, kígyófejes karperecek. A kevert népesség vezető rétege a fenékpusztai erődben élt, aranyban gazdag temetkezéseik mind az erődből, mind annak környékéről ismertek. A kultúra népessége keresztény lehetett, melyre a temetkezéseknél megfigyelhető étel és ital áldozat hiányából következtethetünk (Müller 2002). 630 táján egy -belső, az avar birodalomban zajló - polgárháborút követően az erőd népességét áttelepítik, megszűnnek a temetkezések. A megbízhatatlanná vált szövetségeseket katonai felügyelet alá helyezik, avarokat telepítenek közéjük. Az új politikai szituációban megszakadtak a külső területekkel fenntartott, korábban virágzó kapcsolatok. A kultúra elszigeteltségét fokozta, hogy a Kr.u. 7 század utolsó harmadában a korábbi határ nyugatabbra került, az Enns folyóig kiterjesztve azt. Az avarok megszállták a korábbi gyepűt, a Bécsi medencét. Ezzel a már lakatlan fenékpusztai erőd elveszítette korábbi katonai - határőrző - szerepét, hiszen a birodalom belsejébe került. A község területéről a fenn hosszabban bevezetett korszakból két temető is ismer. Az egyik a Festetics pincétől (ma Helikon-Taverna) délnyugatra helyezkedett el, a régészeti szakirodalomban Gyenesdiás- Döngeleg néven is ismert lelőhely (KÖH 10373) a Keszthely-kultúra népességéhez köthető. A temetőből származó első leleteket már a XX. század elején közölték (Hampel 1905, 702 3). A temető használata a Kr.u. 6 század utolsó harmadától a 9. század elejéig tartó időszakra keltezhető (Müller 2007, 31). A temető nagy része részben a korábbi szőlőműveléshez kapcsolódó földmunkák miatt (Keszthelyi Hírlap 1892; Dornyay 1941), részben a terület teljes legújabbkori beépítése miatt elpusztult. A másik - a korszakra keltezhető - temető Alsógyenesen helyezkedik el, régészeti feltárásokból jól ismert és adatolt (KÖH lelőhely) (a lelőhelyre és a feltárásokra vonatkozó részletes irodalmat lásd a tanulmány 17. oldalán a lelőhelynél felsorolva). A temetőből összesen 297 sír, a kettős temetkezések miatt 304 váz ismert. Ez mintegy 2/3-a lehet az összes temetkezésnek. A leletanyag alapján a temetőt 630 táján nyitották meg és a 9. század elejéig használták. A sírok többsége a 8. század utolsó harmadára és a 9. század elejére keltezhető. A temető kezdetben minden valószínűség szerint a fentebb részletesebben vázolt 630 környékén zajló belső konfliktus után a területre telepített avar katonai vezetők és családtagjaik temetkezési helye lehetett. Ezek közül a temetkezések közül kiemelkedik a 64-es számú sír, mely egy magas rangú, katonai vezető nyughelye lehetett. A 7. század utolsó harmadában jelentős változások mennek végbe, melyek a gyenesi temetőben is jól megfigyelhetőek (Müller 2007, 35 43). A 10. századból és a magyar honfoglalás időszakából nincsenek ismert leletek Gyenesdiás területéről. A mai település területén a középkorban két önálló település létezett Falud és Diás. A Fiszkút környékén gyűjtött századi és jellegtelen középkori cserepek alapján feltételezhető, hogy az először ben említett Diás falu helyezkedett el itt és már a kora Árpád-kortól lakott volt (KÖH lelőhely) (Bakay, Kalicz, és Sági 1966a, 55 56). A 14. századtól említett Falud község a KÖH lelőhellyel azonosítható. A területen nagy számban gyűjtöttek századi kerámiatöredékeket (Bakay, Kalicz, és Sági 1966a, 56), de már a 11. századtól lakott lehetett, melyet egy bolygatott sír bizonyít, ami az 1333-tól ismert Szent Erzsébet templom körüli temetőhöz tartozhatott (Müller 2007, 45). Az említett templom helyét ma kopjafa jelöli, köveiből épült fel a gyenesdiási Szent Ilona kápolna. A település a 15. században Diással együtt a Gersei Pethő család kezébe került. A török 1548-ban felégette a települést, később többnyire Keszthely-Falud néven szerepel a forrásokban. A községet a török kiűzése után nem telepítették újra, Diással együtt Keszthely szőlőhegye lett. Gyenesdiás csak a 19. század végén, 20. század elején jött létre (Bontz 1896, 157) VÉDETT ÉPÍTETT KÖRNYEZET, A HELYI, EGYEDI ARCULATOT BIZTOSÍTÓ ÉPÍTÉSZETI JELLEMZŐK 195

198 A településen elvégzett telekmorfológiát, illetve épített örökséget célzó vizsgálatai alapján látható, hogy akár az épületeket, akár az utcaképet vizsgáljuk,, nem határozható meg olyan településrész, amely helyi, egyedi arculatot biztosítana a településnek, vagy településrésznek. A Kossuth Lajos utca, azonban sűrűsödő, beépítésével eltérő karakter van kialakulóban, mely részben a Madách Imre utca irányába is a tengely megerősödésével eltérő intenzitással ugyan de szintén tetten érhető VILÁGÖRÖKSÉG ÉS VILÁGÖÖKSÉG VÁROMÁNYOS TERÜLET Gyenesdiás nem tartozik a világörökségi és világörökség várományos területek közé MŰEMLÉK, MŰEMLÉK EGYÜTTES ssz. Tsz. Az. Cím Név Védelem ALSÓDIÁS, Kossuth u Kossuth Lajos utca Darnay utca FELSŐDIÁS, Zalay köz 4. Lakóház, népi exlege műemléki környezete Pásztorház, jellegű műemléki környezete népi ex-lege Szent Ilona-kápolna ex-lege műemléki környezete Vitéz-kereszt Pásztorház, jellegű Darnay-féle boronapince népi Pince-présház, népi Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet általános műemléki védelem Birsag kat. III. Hrsz Műemlék I. 89 általános műemléki védelem általános műemléki védelem III. 146/2 1109, 1110/1, 1110/2, 937/7, 1082/5, 1097/3, 1097/1, 1083, 1082/1, 1081, 1072, 937/6, 848/17 90/2, 90/1, 1274/10, 88, 1392/1, 1390, 1389, 1382/4, 1274/9, 1257/5, 1259/1, 1259/2, 1266, 1264/1, 1267, 1274/12, 1274/6 III. 1427/ Temető u. 1. Szent Ilona-kápolna Műemlék I /4, 1390, 1392/1 1274/6, 613/1, 1274/2 196

199 ALSÓGYENES, Toldi Miklós u. 22. Pince általános műemléki védelem III Liliom utca 1. Lakóház, népi Műemlék II. 1082/3, 1082/ Toldi utca Lakóház általános műemléki védelem III MŰEMLÉKVÉDELEM SAJÁTOS TÁRGYAI: TÖRTÉNETI KERT, TEMETŐ ÉS TEMETKEZÉSI EMLÉKHELY Gyenesdiásnak két temetője van a korábbi Gyenes és Diás külön településrészek központjaiban. A Diási temető északi részében kialakított területen összegyűjtésre kerültek a temető régi síremlékei melyek között több posztamensen álló korpusz is található. Történeti kert nincs a településen MŰEMLÉKI TERÜLET: TÖRTÉNETI TÁJ, MŰEMLÉKI JELENTŐSÉGŰ TERÜLET, MŰEMLÉKI KÖRNYEZET A településen műemléki jelentőségű terület a Minisztérium adatszolgáltatása alapján nincs. A településen lévő három országos védelem alatt álló műemlék közül kettő a Szent Ilona kápolna és a Pásztorház környezete egymás mellett található átlapol egymással. A területen belül főként az Önkormányzat tulajdonában álló középületek, közcélú építmények és egy kereskedelmi célú épület, továbbá a főútra szerveződő szolgáltató építmények vannak, környezetük rendezett, a terület kialakultnak mondható. A 8861 azonosító számú Műemléki védelem alatt álló népi lakóház műemléki környezete nagyrészben a családiházas beépítéssel történt meg NEMZETI EMLÉKHELY Gyenesdiáson és közvetlen környezetében nemzeti emlékhely nincs. Legközelebb nemzeti emlékhely Somogyváron, Történelmi emlékhely Keszthelyen található HELYI VÉDELEM Jelen tanulmány összesen 35 db helyi épület, építmény valamilyen formájú védelmére tesz javaslatot. Az emlékek nagy része a népi építészeti emlék egy megmaradt, jellemző, vagy még menthető értéket képviselő formája, azonban megtalálható a javaslatok között több, a helyi közösségnek számára fontos építmény, szobor, korpusz, villaépület is. Gyenesdiás épített öröksége tehát leginkább a népi építészeti emlékekből áll. A helyi népi építés, a településtörténetből következően, kevésbé tehetős építőkre, építtetőkre enged következtetni. A sokszor, a díszítés szerény, jellemzően nádfedeles házakat találunk, amely ugyan igen jellemző karaktert jelent a vízközeli településeken, azonban mára javítása és kivitelezése igen költségessé vált. Több esetben találkozhatunk jó állapotú jó érzékkel felújított parasztházakkal, azonban sokszor az anyagi ráfordítás hiányból, máskor a hozzá nem értésből adódóan elpusztuló emlékekkel is találkozhatunk. Ssz. Cím Megnezés HRSZ H1 Csokonai utca 67/b Ház 1313/6 H2 Toldi utca 10. Ház 675/1 H3 Toldi utca 14. Ház 678 H4 - Kőkereszt 1097/4 197

200 H5 Széchenyi István utca 8 Parasztház 846/2 H6 Szent István utca 57/II Parasztház 859/6 H7 - Nepomuki Szent János Szobor 359 H8 Malom utca 5. Épület 361 H9 Esze Tamás utca 1. Ház 526/2 H10 Kisfaludy utca 6. Ház 570/8 H11 Toldi Miklós köz 19. Ház 861/2 H12 Toldi Miklós utca 9. Ház 895 H13 Toldi Miklós utca 12. Ház 677 H14 Harmat utca 13. Ház 965/5 H15 Temető utca 2. Ház 1381 H16 Temető utca 7. Ház 1369/3 H17 Csokonai utca 35. Ház 1338/5 H18 Csokonai utca 32 Ház 1298 H19 Csokonau utca 52. Ház 1311/13 H20 Lőtér utca 1. Haz 1309/2 H21 Faludi utca 53. Ház 1307/2 H22 Piliáni utca 3. Ház 1631/3 H23 Pilikáni utca 13. Ház 1627/1 H24 Pilikáni utca 33. Pince 1615/4 H25 Szőlőhelyi út 1. Ház 1316/6 H26 Szőlőhelgyu út 2. Présház 1449 H27 Hunyadi János utca 26. Lakóház 71 H28 Kökény utca 3. Lakóház 84/12 H29 Nyírfa utca 1. Lakóház 142/4 H30 Darnay utca 27. Lakóház 157/1 H31 Darnay utca 25. Lakóház 165/2 H32 Darnay utca 11. Villa épület 220/9,220/8 H33 Darnay utca 5. Ház 228/2 H34 Kossuth Lajos utca 47. Templom és környezete 151/2 H35 Kossuth Lajos utca 59. Lakóház 126/1 H36 Kossuth Lajos utca 70. Lakóház

201 GYenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÁTNÉZETI TÉRKÉP AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET KONFLIKTUSAI, PROBLÉMÁI 5T ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KFT TEL.: 30/

202 Gyenesdiáson nem jött létre egyedi, a teljes település jellemző építészeti karakter, az illeszkedő és nem illeszkedő megoldások között leginkább a megfelelő, jó vagy rossz, az környezetre, táji adottságokra érzékenyen reagáló, illetve azokat semmibe vevő megoldások között húzható határ. Az új lakóterületi beépítéseknél találkozhatunk egészen jó építészeti megfogalmazásokkal is, azonban az aktuális kor divatja, belső és a közösségre ilyen módon ráerőltető saját megfogalmazások is jelen vannak a településen, melyekért nem csak a tulajdonos, hanem az azt megfogalmazó építész is felelősséggel tartozik. Ezért a település valódi értékeinek, az épített környezet formálásának, tájba illesztésnek nagy szerepe van, a fenti fogalmak helyi közösségi tisztázásának különösen fontos feladat KÖZLEKEDÉS HÁLÓZATOK ÉS HÁLÓZATI KAPCSOLATOK A közlekedési infrastruktúra ellátottsága szempontjából Gyenesdiás az országos átlag feletti helyzetet mondhat magáénak. Két nemzetközi viszonylatban is fontos tengely (M7 és 84. sz. főút), valamint egy országos jelentőségű főútvonal közvetlen környezetében elhelyezkedve kedvező a település megközelíthetősége. Az M7-es autópályához kapcsolódóan a gyorsforgalmi, valamint az M76 útvonalak jövőbeni fejlesztésével, továbbá a vasútvonalak korszerűsítésével és a 71 sz. főút rekonstrukciójával Gyenesdiás a térség egyik fontos csomópontjává válik. A település könnyen megközelíthető közúton, vasúton, illetve légi közlekedés útján is, a Sármelléken üzemelő repülőtér felől KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK A nagyközségen - külsőségi szakasz nélkül szelvények közötti átkelési szakasszal, több, mint 2350 m hosszon átvezet a 71. sz. Lepsény - Fenékpuszta másodrendű főút (kelet nyugati tengely, egyúttal jelentős átmenő forgalom! EJ/d közte ~1400 tehergk.), erről ágazik le a vasútállomáshoz vezető számú bekötő út (Madách Imre utca), mely biztosítja a vasútállomás, strandfürdő, jachtkikötő megközelítését. Keszthely határán 5 ágú körforgalmi csomópont épült, 3 ága Gyenesdiás közigazgatási területéhez tartozik A 71-es főút (Kossuth L. u.) nagyobb csomópontjai az önkormányzati gyűjtő- és lakóutaknak is kiinduló pontjai. A jelentősebb leágazások a 71-es főúttól északra: körforgalomtól indulóan: Faludi utca, Hunyadi utca, Darnay utca. Délre: Balaton utca, Béke utca, Madách utca, Dobó utca Gyűjtőút szerepű kelet-nyugati irányban a Lőtéri, Hunyadi, Széchenyi utca - a többi út keresztmetszetében ill. egyéb paramétereiben nem éri el az ennek megfelelő szolgáltatási szintet. A lakóutak többsége 3-4 m-es burkolatszélességű (előzési, kikerülési lehetőség útpadkán van) a jelenlegi beépítés szabályozási vonala (többségében 8-10 m) sem tesz lehetővé bővítést (hiányzik a járda, részben megoldatlan a csapadékvíz elvezetés). Legalább a csomópontokban szélesítés, nagyobb lekerekítő ív indokolt (beláthatóság, kanyarodás). 200

203 A 71-es főút forgalmi terhelése a nyári csúcsidőben meghaladja az irányonkénti EJ/ó értéket. Jelzőlámpás csomópont nincs (szükséges lenne a Madách utcánál), járműforgalmat megállító a közintézményeknél van (kijelölt gyalogos átkelőhelynél a Polg. Hiv, Óvoda, Iskola közelében). A vasútvonal, mint egy kerítés határolja el gyalogos- és járműforgalmat a Balatonparttól. Gépkocsival a parti sávba csak a strandoknál (fénysorompó) lehet átjutni. A parti oldalon közúti összekötés jelenleg nem indokolt, későbbiekben a kerékpárúttal párhuzamos nyomvonalon lenne építhető A MELLÉKUTAK ÁLLAPOTA: Általánosságban elmondható, hogy az utak alépítménye és kopórétege közel éve épült, azóta a lokális javításokon, közműépítések utáni helyreállításon kívül felújításra nagyon kevés számban került sor. A felületeken hossz- és keresztirányú repedések egyaránt előfordulnak, néhol általános összerepedezettség is jellemző, helyi besüllyedésekkel, egyenetlen kikopásokkal, kátyúkkal. A károsodások okai elsősorban az út élettartamára, vízelvezetési hiányosságokra /olvadási- és fagykárok, elnedvesedett földmű/ vezethetők vissza. A közműépítési munkák /általánosan: gázelosztó vezeték, csatornaépítés, továbbá utólagos, egyedi közműbekötések helyreállítása/ miatti egyenlőtlen összetétel /inhomogén pályaszerkezet/ is károkozó tényező. Mára a közműépítési, -bekötési munkák a csapadékvíz elvezetés kivételével! befejezettnek tekinthetők. Burkolati rekonstrukciók, megerősítés, szélesítés, új útburkolat építéséhez elengedhetetlen a vízelvezető hálózat megépítése, az alépítményi és felületi víztelenítés lehetősége, fagyvédelem stb., melynek döntő jelentősége van az út minősége, élettartama, teherbírása tekintetében. Gyenesdiás belterületi közútjainak hossza 43,6 km, ennek 90,6%-a rendelkezik aszfaltburkolattal. A fennmaradó 9,4% zúzottkő felületű. Mára a kiépített utak hossza 39,477 km, a kiépítetlen utaké 4,119 km (A 118/2016. (XII. 20. ), 116/2015. (XII.15.), 119/2014. (XII.09.) számú képviselő-testületi határozattal elfogadott éves környezetvédelmi beszámoló alapján). A évi KSH adatok szerint a belterületi, kiépített utak hossza 31,716 km, a kiépítetleneké 29,6 km. Év Kiépített utak hossza (m) Kiépített utak hossza Gyenesdiáson között Forrás: önkormányzati adat A évben jelentős útburkolat-felújítás történt az adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatok részére kiírt, nyertes pályázatból, továbbá az önkormányzat éves költségvetéséből évben az adósságkonszolidációs pályázatból tovább folytatódik. Az önkormányzat a zúzottkő burkolattal rendelkező szakaszokat folyamatosan aszfalt burkolatú utakra váltja. A települési kerékpárút, illetve közös gyalog- és kerékpárút 4,7 km, a kiépített járda hossza 3,9 km KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS Gyenesdiáson jelenleg két közösségi közlekedési típussal érhető el, a településen belül közösségi közlekedési szolgáltatás nem üzemel BUSZKÖZLEKEDÉS 201

204 Gyenesdiáson helyi autóbuszjárat csak a Faludi utcán van (7 járat, végén körfordulóval), a szűkebb és tágabb környék kapcsolatát biztosító távolsági és helyközi autóbusz vonalak a 71-es főút mellett üzemelnek (napi járatszám: közel 150 db). Megállóhelyek: a szelvényezés szerinti jobb oldalon a Mély u.-nál ~99+300, a Darnay u.-nál ~ , a Palkó S. sétánynál ~ , a körforgalom előtt ~ szelvény közelében, a bal oldalon Mély úttal szemben ~99+400, szelv., a Bartók Béla utca előtt ~ szelvényben. A szolgáltatás szintje, járatsűrűség kielégítő, bár a kívánatos 500 m-nél kisebb rágyaloglási távolság nem mindenhol biztosított KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉS Gyenesdiás a Budapest Székesfehérvár Nagykanizsa I. rendű törzshálózati vonalról közelíthető meg. Tapolcáig mellékvonali kapcsolat biztosított. A vasútállomás elsősorban személyszállítási céllal üzemel, Tapolca felől 10, Keszthely irányából 13 járat érinti megállással. Áru ill. teherszállításra külön fogadó és rakodó vágány nem létesült (csak továbbszállítás van). A jelen- és jövőbeli igényeknek is megfelel KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS: Gyenesdiáson és a kapcsolódó területeken lényegében csak a 90-es évek végétől indult el a kerékpárút építés. A Balatoni bringakörút Balatongyörök, Vonyarcvashegy irányából a vasúttal párhuzamosan, annak északi, oldalán, a Madách utcától a déli oldalán halad. Szélessége 2,0 m. Megépítése óta eltelt idő óta forgalma erőteljesen növekszik, mára keresztmetszete és pályaszerkezete (szegély hiánya, növénybenövés, fák közelsége, szabálytalan gk. használat) miatt is felújítása, bővítése szükséges - folyamatban van. Az Alsógyenesi vasúti átkelőhelynél a parti sáv zöldterületeinek megközelítésére kiszélesített kerékpárút szolgál, melyet gépjárművek is használnak. További helyi kerékpárutak észak-déli irányban: Madách I. u., Faludi u., Balaton u. gyalogos forgalommal közös nyomvonalon. Szélességük ~2,0 m. Egyéb belterületi részeken a kerékpáros forgalom az - elsősorban gépjármű közlekedésre szolgáló - útburkolaton zajlik. Kis forgalomi terhelés miatt elfogadható, de az arra alkalmas utcákban legalább a gyalogos forgalom leválasztása indokolt (pl. Széchenyi u. folytatása, Rózsa u., Jókai u., Iskola u., ) GYALOGOS FORGALOM: A Lőtéri, Jókai, Darnay utcák ma erdei és turistautak kiindulópontjai. (Erdei tornapálya, szabadidőközpont, Vadlány barlang, Berzsenyi kilátó, Csider völgy, Ló hegy). Gyalogút csak a főbb gyűjtőutak mellett létesült, a Kossuth és Madách utcán kétoldali, a Faludi, Balaton és részben a Széchenyi utcán csak egyoldali járda épült. Továbbfejlesztése indokolt, mivel a gyalogosok a járműforgalommal közös burkolt utakat tudják csak igénybe venni. A szűk szabályozási szélességű utcákban ahol a gyalogjárda kiépítésére nincs lehetőség megfelelő KRESZ-táblák elhelyezésével biztosítható a gyalogosok védelme TURISTA UTAK A Keszthely belvárosából együtt futó Országos kék és piros jelzéseken Gyenesdiásra kiérve aszfaltos út (Lőtéri út) vezet fel a térség Kirándulóközpontjához a Nagymezőre, ahol Erdei tornapálya és elegáns, felújított esőbeálló fogadja az idelátogatót. Itt kissé megpihenhetünk, majd a szomszédos Varsáshegytől karakteresen elválló Kerek-hegy K jelzésén felkapaszkodhatunk a Festetics-kilátóhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Keszthelyi-öbölre és arra a két felhagyott kőbányára, ahová egy monumentális operaszínházat és szállót álmodtak a tulajdonos nemesi Erdőbirtokossági Társulat tagjai. 202

205 Innen utunk visszafelé vezet egészen a sárga jelzésig, amely a Vadlánlikat érintve ér fel a Nagymezőre. Ez emelkedők után felvisz az S jelzésű kitisztított ösvényen a Berzsenyi-kilátóhoz, a Keszthelyihegység talán legszebb panorámáját nyújtó kilátóig. Innen megfigyelők szerint tiszta időben még az Alpok hegyeit is láthatjuk, mindamellett, hogy fenséges körpanoráma tárul elénk az egész hegységről. A Forrásvíz Természetbarát Egyesület jóvoltából már 5 éve kialakításra került a Darnay Dornyai Béla Emléktúra útvonal (Kilátók túrája), és az idei évben is közel 200 km turistajelzés és tábla újult meg a civil szervezet révén PARTI SÉTÁNY A Balaton törvény értelmében valamennyi parti település belterülethez csatlakozó partszakaszának min. 30 %-án legalább 5 m széles közhasználatú sétány helye biztosítandó. A kikötő, horgászhelyek, strand közötti parti sétány megközelítése, vonalvezetése, használata igényli a közlekedési infrastruktúra fejlesztését (parkolás, információ, pihenőhelyek, utcabútorok, közvilágítás, egyéb közművek). A forgalombiztonság is javítandó: a strandra érkező és távozó jelentős forgalom szabályozása a Madách utca csomópontjában, keresztező forgalom a vasúti átjárón (Balatoni kerékpárút, gyalogosok, járművek). Területfelhasználás szempontjából meghatározó az elfogadott 31/2004.(XII.10.) TNM-rendelet (Gyenesdiás vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények). Zagyterek hasznosítására megvalósíthatósági tanulmány készült a 1878, 1879, 793/4, 1843, 1844, 1832/2 és 1833 hrsz.-ú állami és vízügyi tulajdonú /kezelésű területre. Funkciók: sétány, védterület, közpark, rekreáció, turisztika, strand, vízisport. Jelenlegi part menti infrastruktúra: alsógyenesi strand ~4500 m2-450 fős. Kapcsolódik hozzá a kalandpark, 120 férőhelyes kishajó kikötő. Diási (nagy)strand: ~45200 m2, 4400 fős, 120 férőhelyes vitorláskikötő, horgásztanya. Az északi részen van a nagyközség rendezvényeinek helyszíne (Kárpáti korzó), valamint a hal-és biopiac. A településfejlesztési koncepció Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal előzetes véleményezése alapján Gyenesdiás vonatkozásában a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011.(Vi.29.) Korm. határozat, valamint az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012.(XII.6.) Korm. rendelet alapján a közeljövőben közúti és vasúti fejlesztés nem várható PARKOLÁS A meglévő és tervezett intézmények, lakótelkek illetve üdülők parkolási igényét elsősorban saját telken belül kell biztosítani. Közparkolók a strand mellett, közintézményeknél (iskola, polgármesteri hivatal, temető) és üzleteknél vannak, egyéb vendéglátó helyeknél, éttermeknél, szálláshelyeknél szintén épültek. Úttal párhuzamos várakozás a szűk közterületek miatt korlátozottan lehetséges. Az egyes közintézmények közelében elsősorban a 71-es főúthoz kapcsolódóan kis forgalmú mellékutcában vagy tömbtelken és strandok közelében szükséges új várakozóhelyek kialakítása is. Vízi közlekedés: VÍZI KÖZLEKEDÉS: 203

206 A településnek hajókikötője nincs, vitorlás (yacht)kikötő létesült a két strand közelében. Az egyéb szabadidős, rekreációs tevékenységekkel együtt a vízisport jelentős növekedésével is számolni kell LÉGI KÖZLEKEDÉS Legközelebb Budapest Liszt Ferenc (Ferihegy) nemzetközi repülőtér található, illetve a Balaton környezetében a Sármelléken lévő Hévíz-Balaton Airport fogad rendszeresen charter járatokat. A repülőtér fejlesztése a térség jövője szempontjából jelentős kérdés. A jövőbeni megyei és ágazati operatív fejlesztések végrehajtása után a Hévíz-Balaton Airport a nyugatdunántúli térségben méltó katalizátora lehet a régió turizmusának és gazdasági fejlődésében, bekapcsolódhat az európai regionális repülőtér-hálózatba. A gazdasági téren a légiszállítás, fuvarozás feltételeinek megteremtése jelenthet komolyabb vonzerőt, amit a szolgáltatásnak a reptér 150 km-es körzetében való értékesítése révén érhet el a befektető és együttműködő térségi partnerek. 204

207 GYenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok KÖZMŰVESÍTÉS VÍZIKÖZMŰVEK VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZELLÁTÁS (IVÓ-, IPARI-, TŰZOLTÓ-, ÖNTÖZŐVÍZ, TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁS) Keszthely város és térsége, benne Gyenesdiás vízvezeték-hálózatát és létesítményeit a Dunántúli Regionális Vízmű ZRT. Siófok, Tanácsház u. 7. üzemelteti. /Keszthelyi Üzemvezetőség, Vaszary Kolos u. 13./ Üzembe helyezés éve: /5/1983. I. sz. vízjogi üzemeltetési engedély. Az engedélyezett létesítmények főbb műszaki jellemzői: Vízigény: napi átlag napi csúcs Keszthely Gyenesdiás Vonyarcvashegy Balatongyörök m3 Augusztusi fogyasztás: m 3 Éves fogyasztás: m 3 A vízellátás a Nyugat-Balatoni Regionális Vízmű szállító vezetékén Nyirádról érkező karsztvízből és helyi vízbázisból biztosított. Mértékadó kapacitás: NYBRV-ről m 3 /nap, továbbá saját vízbázisból: Erzsébet forrás: Vonyarcvashegy Balatongyörök közig. határán m 3 /nap János forrás: Gyenesdiás m 3 /nap Festetics forrás: Vonyarcvashegy Gyenesdiás határán Saját vízbázisból összesen: Mindösszesen: m 3 /nap m 3 /nap m 3 /nap Erzsébetforrás kapacitása m 3 /nap-ra bővíthető, János- és Festetics forrás vízbázisa pedig kiváltásra kerül. A NYBRV-ről a jelenleginél nagyobb vízigény is kielégíthető (mértékadó kapacitásának kihasználására még nem került sor). A helyi vízbázisok körül a belső, valamint a külső védőterületek a NYUDUVIZIG /7/1984.I. illetve /7/1984.II. határozatában foglaltaknak megfelelően kialakításra kerültek. A vízbázisok hidrogeológiai védőterületeinek meghatározására a VITUKI által készített dokumentáció szolgált, földhivatalban a bejegyzés megtörtént. 5T ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KFT TEL.: 30/ TERVKFT@GMAIL.COM 205

208 A hálózatról a Hévíz és térsége kisregionális rendszerre ~4.000 m 3 /nap, m 3 napi csúcs m 3 /aug. hó; m 3 /év vízmennyiség és Fonyód felé (déli Balatonpart) m 3 /nap, csúcs: m 3 /nap, m 3 /aug. hó; m 3 /év vízmennyiség átadásra kerül. A Nyirádról érkező víz kifogástalan minőségét a feladó állomáson üzemelő labor biztosítja. A helyi vízbázis sem igényel kezelést, szükség szerinti fertőtlenítése gyűjtő kutakon ill. medencéknél biztosított. Vízmérleg: Regionális rendszerről átvett vízmennyiség: m 3 /nap, ebből átadás Fonyód felé: télen m 3 /nap, nyári csúcsban m 3 /nap. A rendelkezésre álló vízmennyiség m 3 /nap + helyi vízbázisról min m 3 /nap, összesen: m 3 /nap. Fentiek alapján nyári csúcsban szabad kapacitás (amennyiben a János forrás és Festetics forrás kapacitása nem kerül pótlásra) már nincs, a biztonság érdekében növelni kell a regionális rendszerről átvett napi mennyiséget. (Ennek bizonyos mértékig korlátja az elöregedett elosztóvezeték-rendszer a csőtörések éves száma kb. 80 db, nagyobb arányú a vasút és 71-es főút között - illetve a hálózati nyomás növelhetősége. /A parti sávban jelenleg is üzemelnek nyomáscsökkentők./ Pozitív ugyanakkor a rendelkezésre álló tározókapacitás.) Ivóvíz elosztás: Regionális vezeték: NA 500 mm keresztmetszetű, ac. nyomócsőből épült. Ezen főmű táplálja meg Keszthely és környékének pufferjául szolgáló, Gyenesdiás magaspontjára települt és m3-es tározókat, melyek a gravitációs /alsózónai/ övezetek fogyasztóinak konstans nyomásértékeit biztosítják 155,0 m B.f. szintig. A medencék túlfolyószintje: 171,33 m Bf. További zónahatárok: 600 m3-es tározó zónája: 71. sz. főút északi oldala a Mély u. és Faludi utca között Lakatos tetői nyomásfokozó zónája (korlát: m B.f.) Gödörházi uti nyomásfokozó A zónahatárokon (Bem J. u., Jókai u., Faludi-Lőtéri u., Lőtéri-Ady u, Fenyő-Boróka u.) zárt állapotú zónatolózárak vannak. Az elosztói leágazások nagyobb csomópontjaiban tolózáraknák, szakaszelzárók épültek. 206

209 GYenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok Gyenesdiás ivóvízhálózata Gyenesdiás meglévő ivóvízhálózata elágazó rendszerű, körvezeték szakaszokkal. 5T ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KFT TEL.: 30/

210 Az elosztóvezetékek közvetlenül a DN 250 mm-es (jelenleg a.c.) és mért leágazásokkal a DN 500 mmes regionális vezetékről üzemelnek a 71-es főút alatti átvezetéssel. A regionális vezeték nyomvonala: Kossuth L. u. déli oldal, átkötés az Arany János u.-nál, Kossuth L. u északi oldal a Palkó Sándor sétányig, Gödörházi u., Szőlőhegy u. a 3000 m3-es és 5000 m3-es tározókig. A tározók túlfolyószintje 171,33 m B.f., meghatározó a hálózati nyomásviszonyok tekintetében. Keszthely felé (átadás, továbbítás) DN 600 mm-es a.c. vezeték üzemel a Szőlőhegyi, Lőtéri utcán át. Vonyarcvashegy határától Keszthely felé a Kossuth L. utca déli oldalán DN 250 mm-es a.c. elosztóvezeték is üzemel (terv szerint PE csőre cserélendő) a regionális vezetékkel párhuzamosan (déli kör része), az északi oldalon a 100 mm-es ö.v. elosztó hasonlóan PE nyomócsőből, cserére kerül. Nyomvonala: Kossuth L. u.: D 250 PE (újjáépítés). Leágazások: Balaton u., Béke u., Csányi László u., Madách Imre u., Dobó István u., Kinizsi Pál u., Szent János forrás, Malom u. szintén szakaszelzárókkal. Az elosztóvezetékek csak kis részen épültek DN 100 mm-es keresztmetszettel, többségben 80 mm-es. A vasút "alatt" csak a Sirály és Madách utcánál van átvezetés a strand és parti sáv ellátására. A hálózat legnagyobb része (közel 3/4-e) a.c., kisebb hányada KMPVC nyomócsőből épült, a meglévő ingatlanok ellátása 100 %-os. Az elosztóvezeték átlagéletkora meghaladja a 40 évet. Terv szerinti felújítását, cseréjét üzemeltető saját forrásból végzi, fenntartási terve szerint. Hálózatbővítések sajáterős forrásból, az érdekeltek hozzájárulásával történhetnek. Az új elosztóvezetékek PE P10 SDR 17 nyomócsőből épülnek, min. DN 100 mm-es keresztmetszettel, a bekötések cseréje (PE csőre) is folyamatos. Meglévő víztározók: 5000 és 3000 m3-es medence (171,33 m B.f. szinten. 500 mm-es km-el (felújított) csatlakozik a regionális hálózathoz. 600 m3-es Vonyarcvashegy belterületi északnyugati határán a Hotel Zenit (Taverna) fölötti területen. A helyi fogyasztáskülönbségek kiegyenlítésében, van elsődleges szerepe. A túlfolyó szintje 176 m B.f. Közvetlen csatlakozása a DN100 mm-es ö.v. csőnek. (Felújítás PE csőből) Tűzoltás vízigénye: NÁ 100 mm-es vezetékről kétirányú betáplálással fogyasztástól és hálózati nyomástól függően , 150 mm-esről l/min. oltóvíz mennyiség biztosítható. DN 100 mm-es ágvezeték esetén egy tűzcsapon levehető maximum l/min. DN 80 mm-es ágvezeték kapacitása: l/min. /Ezekhez tartozó tűzszakasz alapterület , max m2. Ezt meghaladó tűzszakaszú épület létesítése, oltóvíz igénye csak egyedileg ha megoldható - tűzcsap sűrítéssel, tüzivíz tározóval, vagy vízközelben fagymentes balatoni vízkivétel biztosításával lehetséges. Gyenesdiás a felszín alatti vizek és a földtani közeg védettsége szempontjából az A fokozottan érzékeny területen helyezkedik el a 33/2000 (III. 17.) Kormányrendelet besorolása szerint. Az építmények létesítésekor és a tevékenységek végzésekor fokozott műszaki védelmet kell biztosítani. 208

211 Az ingatlanok vízellátása 100 %-os, az új beépítés magassági határát a tározók szintje és jelenlegi nyomásfokozók jelentik. A vasút és Balatonpart közötti beépítésnél a meglévő 80 mm-es ágvezetékek keresztmetszete 100 mm-re bővíthető, igény esetén az ellátás biztonsága a két ág összekötésével növekedhet. Az elosztóhálózat hossza mintegy 30 km. A bekötések száma ~1500 db. (állandó lakosok és üdülők.) A nagyközségben jelentős vízigényű ipari kereskedelmi létesítmény nem üzemel. Egyéb érvényes rendeletek, szabványok: évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról 1197/2009.(XI.20) Korm. határozat (Balaton tv. felülvizsg. és vízpart rehabilitáció megv évi CXVI. Tv. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. mód évi CLXXIV törvény, az évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról módosítása évi CCIX tv. a vízi közmű szolgáltatásokról 58/2013.(II.27.) Korm. rendelet a víziközmű szolgáltatásról 24/2007.(VII.3.) KvVM rendelet a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról 30/2008.(XII.31.) KvVM r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 314/2005.(XII.25.) Korm. r. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 147/2010.(IV.29.) Korm. r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról. 123/1997.(VII.18.) Korm. r. a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről. /Mód.: 218/1999.(XII.28. Korm. r. 120/1999.(VIII.6.) Korm. r. a vizek és a közcélú vizilétesítmények fenntartásáról /Mód.190/2001.(X.18.) Korm. r. 274/2002.(XII.21.) és 271/2003.(XII.24.) Korm.r. a 203/2001.(X.26.) Korm. r. módosításáról. /Felszíni vizek minőségvédelme/ 219 és 220/2004.(VII.21.) Korm. r. / Felszíni és felszín alatti víz, vízminőség véd./ 367 és 368/2004.XII.26.) Korm. r. /Előzők módosítása/ 25/2003.(XII.30.) KvVM. r. a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és 9/2002.II.22.) KöM-KöViM egy. r. módosításáról 28/2004.(XII.25.) KvVM r. /Vízszennyező anyagok kibocsátási határértékek/ 4/1981./III.11./ KPM-IPM sz. együttes r. a nyomvonal jellegű építmények megközelítéséről és keresztezéséről, módosítja a 3/1983/VI. 30./ KPM-IPM sz. egy. rendelet XCIII. munkavédelmi tv. és a módosítás az évi CII. Tv. 24/2007.(VII.3.) KvVM r. Vízügyi Biztonsági Szabályzat 54/2014.(XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról SZENNYVÍZELVEZETÉS Keszthelyen és térségében, így Gyenesdiáson is elválasztott rendszerű szennyvízelvezetés működik regionális szennyvízelvezető rendszerbe illeszkedően. Üzemeltető a DRV Zrt. Siófok, Keszthelyi Üzemvezetőség (Keszthely, Vaszary Kolos u. 13.) 209

212 A régió további települései: Felsőpáhok, Alsópáhok, Hévíz, Cserszegtomaj, Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Balatonederics. Háttértelepülések: Nemesbük, Karmacs, Rezi, Nemesvita, Sármellék, Zalavár. A regionális szennyvíztisztító telep Keszthely déli területén üzemel, Vonyarcvashegyről átemelő és nyomócső után jut el a szennyvíz a keszthelyi gyűjtőig illetve a tisztítóig. A gravitációs ágak, gyűjtők helyi átemelők után a regionális szennyvízcsatorna hálózathoz csatlakoznak, végső befogadó a tisztító telep. Szennyvíztisztítás A Keszthelyi szennyvíztisztító telepet (vízjogi üzemeltetési engedély szerint) terhelő mértékadó szennyvízmennyiségek: Alsópáhokról Balatongyörökről Vonyarcvashegyről Cserszegtomajról Felsőpáhokról Gyenesdiásról Hévízről Karmacsról Keszthelyről Nemesvitáról Reziből Sármellékről Balatonedericsről Zalavárról Összesen 354 m3/d 316 m3/d 940 m3/d 684 m3/d 114 m3/d 882 m3/d m3/d 146 m3/d m3/d 98 m3/d 128 m3/d 182 m3/d 448 m3/d 125 m3/d m3/d Jelenlegi átlagos terhelése: ~ m3/d. (minimális: m3/d, csúcs: , de tartós vagy nagycsapadékos időben jelentősen több, akár m3/d is lehet.) A szennyvíztisztító telep kapacitástartalékkal rendelkezik, üzeme megfelelő, fejlesztése-korszerűsítése folyamatos. Hidraulikai kapacitása ról m3/d-re bővült. Szerves anyag eltávolító kapacitása: kg BOI5/d LE A telep hidraulikai terhelésének kiegyenlítését záportározó biztosítja. Technológiája: (két önálló sor) Mechanikai előkezelés (finomrács, homokfogó), eleveniszapos totáloxidációs biológiai tisztítás nitrifikációval és szimultán denitrifikációval ( m3/d kapacitásnál csatornamedencés tisztítóegység elékapcsolt biológiai foszforeltávolítással és kiegészítő vas-só adagolással, 3 x m3/d kapacitásnál egyesített műtárgyas tisztítóegységek), harmadik tisztítási fokozat, meszes utókicsapatás, derítés a 3 x m3d kapacitás foszfortalanítására. /Caroussel rendszer kiegészítésével létrehozott biológiai N/P eltávolító egység./ Az egyes tisztító egységekre vezethető szennyvízmennyiségek: N/P eltávolító rendszer: m3/d. Egyesített műtárgyblokk: m3/d 210

213 Az utóülepítőkben le nem választott lebegő és kolloid anyagok kémiai koagulációval kombinált homokszűréssel kerülnek eltávolításra. A tisztított szennyvíz közvetlen befogadói a keszthelyi lápon kialakított kazettákat körülvevő övárok, télen a Gyöngyös patak, Egyesített Övcsatorna, végül a Balaton. Fenti szennyvízmennyiség számítás feltételezi, hogy a szennyvízcsatornába nem jut be csapadékvíz. Erre törekedni kell, az illegális csapadékvíz bekötéseket fel kell számolni. (A többlet mennyiségen túl a tisztítás hatásfokát is rontja.) A szennyvíztelep m3/d kapacitásra kiépített, mely hosszú távra is megfelelőnek látszik, a fejlesztési igény várhatóan nem haladja meg a figyelembevett mértéket. A szennyvíztisztító telep tartalék kapacitása a térségben rendelkezésre álló ivóvíztartalék mennyiségével megegyező nagyságrendű. Szennyvízcsatorna hálózat: A regionális hálózat átemelői: A vasútvonal melletti területen helyezkednek el a Balaton-Széchenyi illetve a Madách utca déli oldalán. Befogadóképességük korlátozott. (Csak szennyvíz továbbítására normál üzemmódban alkalmasak, de nagycsapadékok idején szabálytalan bekötések, infiltráció miatt kiöntések is előfordulhatnak.) BR-3: Balaton - Széchenyi - Oppel I. u. mellett Flygt 3300 MT tip. szivattyúkkal. BR-4: Madách u. közelében Flygt 3127 HT tip. szivattyúkkal. A regionális főnyomócső DN 300 mm-es keresztmetszetű (nyomvonala egy szakaszon bizonytalan). Egyéb helyi átemelők: a nagystrandi (BR-3/A) Flygt 3101 MT tip. a kisstandi (BR-4/A az Oppel I. utcánál) Flygt 3102 MT tip. merülőszivattyúkkal üzemel, DN 100 és 80 mm-es KMPVC nyomócsővel. A szennyvíz mennyisége 2016 évben átlagosan 1200 m3/d volt (min. 500 m3/d januári és max m3/d augusztus-szeptemberi értékkel. Gyenesdiás szennyvízcsatorna ellátottsága is csaknem 100 %-os, építése az 1960-as években kezdődött, majd 1980-tól folyamatos, napjainkig tartó folyamat. A gravitációs vezetékek és műtárgyak anyaga jellemzően az építéskor használatos DN 300 mm-es azbesztcement nyomó- és lefolyócső, az újabbak esetén DN 200 mm-es KGPVC. (Hasonlóan a bekötőés nyomócsövek is.) Állapota az életkorának megfelelő, de az aknák, műtárgyak, gépészeti berendezések felülvizsgálatra szorulnak. (Korrózió, tisztítás, karbantartás, korszerűsítés, hálózati rekonstrukciók, felújítások). Meg kell szüntetni az illegális csapadékvíz bekötéseket, melyek a szennyvíztelepet lökésszerűen terhelik. Fentiek ütemezését az üzemeltető DRV Zrt. éves fejlesztési és fenntartási tervei rögzítik. 211

214 A fejlesztési területek szennyvízcsatornázása a meglévő vezetékek továbbépítésével megoldható. A beruházást előkészítő tervezés során a számított szennyvízmennyiségre méretezett csatornahálózat építendő ki az üzemeltető által megadott befogadókhoz csatlakozva. A csatornahálózat fejlesztése során vizsgálni kell a meglévő hálózat és átemelő műtárgyak megfelelőségét is. Közvetlen befogadó: a helyszínrajz szerinti gravitációs ágak alkalmas tisztítóaknája, a meglévő átemelők, majd a vasútvonaltól északra, azzal közel párhuzamosan megépített regionális főnyomócső. Kapacitása a többlet fogadására megfelel, de részletes felmérés, állapot és kapacitásvizsgálat szükséges. (Szivattyúk, energiaellátás, automatika a műtárgy és a nyomócső keresztmetszete megfelelő). Vizsgálandó gazdaságossági szempontok szerint - egyes részterületeknél házi vagy egyedi kisátemelő(k) létesítése is. A gravitációs szennyvízcsatorna kétoldalas beépítés esetén úttengelyben létesítendő, közös munkaárkos közműépítésnél a vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolságot MSZ 7487/2 tartalmazza (1,0-2,0 m). Épülettől előírt védőtávolsága 3,0 m. A gerincvezetéknél alkalmazható minimál-szelvény KGPVC 200 mm távlati bővítéseket figyelembe véve sem igényel nagyobb méretű csatornákat. Már a minimális 4 5 esés mellett is egy-egy ág l/s szennyvízmennyiség szállítására képes. Javasolt az üzemeltetési területen elterjedt rendszerben építeni. Házi bekötések NA 150 mm-es keresztmetszettel építendők KGPVC csőből. Egyéb érvényes rendeletek, szabványok tekintetében lásd fejezetet. 212

215 GYenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS Csapadékvíz elvezetés Gyenesdiás a Balaton, a Tapolca Balatonszentgyörgy közötti MÁV vasútvonal, 71. sz. állami főközlekedési út közötti területre illetve a főút fölötti hegyoldalra települt. Magassági viszonyai: a terepfelszín a parti sávban m, a főútig , attól északra m Balti feletti szintek között helyezkedik el, míg a külterület magassága eléri a m B.f. szintet. Vízügyi államigazgatási szempontból a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (Szombathely, Ady E. tér 1.) Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség működési területez tartozik. A település jellemző altalaja a partközeli zónában bereki jellegű üledékek: alapvetően iszapos homok, melyet mészkőmurvával kevert feltöltés fed, a főúttól északra mészkő-dolomit törmelék, alatta elkarsztosodott mészkő alaphegység. A csapadék éves átlagban meghaladja a mm-t, viszonylag szélsőséges eloszlású. A havi maximum június július hónapban mm, szélsőségesen , sőt 200 mm is lehet, a minimum 2-25 mm/hó. Néha mediterrán áramlások hatására őszi csapadékcsúcs is jelentkezik, mely a talaj víznyelőképességét jelentősen meghaladja. A területen mért napi legnagyobb csapadék több, mint 50 mm volt. A talajvízviszonyokat a vasútvonal és a Balaton közelsége határozza meg, a mélyebben fekvő területeken 0,5 2,0 m, a 71-es főút mentén változó, 3 4,0 m is lehet, a domboldali részen jellemzően ettől is mélyebben van. A tervezési terület csapadékvíz-elvezetése csak részlegesen megoldott. Jellemzően nyílt, burkolatlan árkok épültek (Faludi u., Balaton u., Gödörházi u., 71-es főút és vasútvonal mellett). Rendezett befogadó hiányában tározó, szivárogtató szerepük az elsődleges. Zárt csapadékcsatorna is főként az állami közutaknál épült (71-es főút és sz. /Madách I./ u.), Béke u., körforgalom, - jellemzően DN 500, 400 mm-es betoncsőből. Legutóbb a Meleghegyi és Faludi utca "felső" részén épült csapadékcsatorna (keresztmetszet: DN 600, 800, 1000 mm.), befogadója a Keszthelyi Övárok záportározója, majd a Keszthelyi övárok (Szent László árok), Büdös árok, nádas szűrőmező után a Balaton. Szintén keszthelyi terület után éri el a befogadót a Balaton utca, iparterület, sportpálya, Keszthely határán haladó árok (karbantartás, szelvénybővítés szükséges!) csapadékvize - viszonylag jelentős vízgyűjtővel, továbbá a Faludi utca alsó szakasza a körforgalom, majd a Tapolcai út után az övárok. Meglévő csőátereszek a 71-es főút alatt: 71-es főút körforgalmi csomópontja, Béke u., Madách u., Petőfi u. Vasutat keresztező átereszek: Kapernaum u.-tól délre, Strandtól keletre a Fürdő utcánál, valamint Vonyarcvashegy határán a Vízmű (Szt. János forrás) alatti területen. Állapotuk jó, keresztmetszetük is megfelel, de a közvetlen befogadó árokkal együtt tisztítás, karbantartás szükséges. 5T ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KFT TEL.: 30/ TERVKFT@GMAIL.COM 213

216 A 71-es főút korszerűsítésére és vele együtt a csapadékvíz elvezető hálózat gerincének kialakítására az 1980-as években került sor. (Jelenleg újra aktuális.) A zárt csapadékcsatorna építésekor elsősorban a főút vízelvezetéséhez szükséges csatornaszakaszok, víznyelők, útcsatlakozások keresztrácsai épültek meg, nem számoltak minden esetben a befogadó továbbvezető funkcióra. Az azóta megvalósult beépítés és elkészült közművek viszont más gazdaságos, illetve a járműforgalmat építés idején és véglegesen is korlátozó vonalvezetést nem tesznek lehetővé, ezért azonos, vagy közel egyező nyomvonalon átépítés, szelvénybővítés szükséges lehet. A 71-es főutat keresztező átereszek, zárt csatornaszakaszok állapota, keresztmetszete felülvizsgálatra szorul. (Terv szinten megtörtént (Pannon Hydro és TÓNUS Kft.), de forráshiány miatt a kivitelezési munkák csak a későbbiekben várhatók. Ezek, valamint a vasút alatti meglévő átereszek határozzák meg alapvetően a vízelvezetés irányait, lehetőségeit. A vízelvezetési, vízrendezési munkák elvégzésének szempontjai: évi CXII. Balaton törvény 21. : felszíni csapadékvizeket közvetlenül a tóba vezetni csak a szükséges előzetes tisztítás után az illetékes hatóságok által meghatározott feltételek szerint lehet. A Balatonba vezetett csapadékvizek minőségének meg kell felelni a I. kiemelt vízminőség-védelmi területi kategóriára előírt határértékeknek: 220/2004.(VII.21. Korm. rendelet. /A tó védelmének szempontjából kritikus növényi tápanyagok döntő hányada az árhullámokkal jut a Balatonba. A tápanyag-mennyiség jelentős része hordalékhoz kötött, így ülepítéssel eredményesen eltávolítható. Az oldott rész kivonása biológiai úton lehetséges. Nádas területen 8 10 nap tartózkodási idő alatt stabilizálódik, megtisztul./ Az egyes részterületeken (összegyülekezési időtől függően, terepi vízmozgást, hálózati tározóképességet, szivárgást is figyelembe véve) a 133 (indokoltan 178) l/s.ha intenzitású vizek szabályozott levezetését kell biztosítani. Kiemelt szempont, hogy ahol lehetséges, szabályozási területen belül nyílt burkolatlan árkok létesüljenek, a meglévők meg- illetve fenntartásával, a talaj kedvező szivárogtató képességének kihasználásával. A zárt csapadékcsatorna ott létesítendő, ahol a kialakult közterület viszonylag szűk és a közművek elhelyezése miatt vízelvezető árok nem létesíthető. /A közműellátottság teljes körű, utolsó a vízelvezető hálózat/. Elsősorban nagy szilárdságú beton, kisebb hányadában KG PVC műanyag csövekből építendő. A burkolt területek mélypontjain és általában m-ként víznyelőket vagy víznyelős aknákat kell elhelyezni. Ahol a burkolatnak szegélye vagy jellemző keresztesése nincs, víznyelő keresztrácsok épülhetnek, ezek csatlakozása aknáknál történhet. Méretét az út /felülvizsgálat! növelt/ szélességéhez kell igazítani, megtámasztó betonnal vagy más burkolattal körülvenni. Szükség szerint hordalékfogós kivitelűek legyenek. A nyílt árkok fenékrészének burkolását csak indokoltan javasoljuk, elsősorban kimosódás megakadályozása, a folyásfenék állandósítása (vagy kis lejtés mellett sebességnövelés) érdekében. Törekedni kell a burkolatlan /vagy gyephézagos burkolattal ellátott/ árkok kialakítására, a csapadékvizek elszivárgási lehetőségének megtartására. Zárt csatornák esetén is mérlegelni kell perforált csőszakaszok pl. ACO Strabusil többcélú rendszer, vagy több gyártó szikkasztó, tározó - szivárogtató rendszerének alkalmazását (Hauraton, ACO, Pureco, Rehau stb.). Az átlagos csapadékok a jelenlegi körülmények között sem okoznak nagyobb károkat, a viszonylag kis fedettségű /alacsony beépítési százalék, magas zöldterületi mutató/ területeken problémát csak a hosszan tartó, és/vagy nagyobb intenzitású esők jelentenek. 214

217 A rendezési terv szerint lehetséges maximális (de a jelenlegi) beépítettség mellett is fontos a közterületi befogadók helyreállítása, /nyílt árkok jókarba helyezése/ - ezek fenntartási, üzemeltetési kérdések a meglévő zárt csapadékcsatornák vizsgálata /szükséges-e a keresztmetszet növelése/, ezt követheti a jelenleg vízelvezetéssel nem rendelkező utcákban a zárt csatornák építése, illetve a közterületen összefogott csapadékvizek el- és továbbvezetése. A területen közel %-ban találhatók családi házak és nyaralók. Mivel a vízelvezetés a többi közműhöz viszonyítva kevésbé kiépített, az ingatlanok tulajdonosai a meglévő állapothoz alkalmazkodva a csapadékvizeket részben hasznosították /elszivárogtatás, tározás, a tetőfelületek ejtőcsövei nagy zöldterületekhez kapcsolódnak/. A vízgyűjtő terület csapadékvizeinek szabályozott elvezetését /a lefolyás késleltetése, tározás, hasznosítás, elszivárogtatás lehetősége/ figyelembe kell venni, ezeket javasoljuk Önkormányzati intézkedésekkel is szorgalmazni. A csapadékvíz elvezetési munkákat követően az utak legalább eredeti állapottal egyező helyreállítása szükséges. A sávos helyreállításon túl javasolt a rendezési terv szerinti szélesítés, minőségjavítás, szegélyezés is. A vasút alatti közvetlen vízparti területet a kapcsolódó növényzetével szűrőmezőként kell kezelni, a csapadékvíz el- illetve továbbvezetése, kezelése nyílt árokkal, ülepítéssel (iszapfogó), természetközeli megoldásokkal történhet. A csapadékvizek továbbvezetésére a jelenlegi, karbantartás hiányában feliszapolódott, nem mérhető nyomvonalú árkokat helyre kell állítani. A bevezetésnél a meglévő nádashoz kapcsolódó új telepítés, a szűrőmező kiterjesztése szükséges. Helyet kell biztosítani az ülepítési, iszapolási és egyéb gépi fenntartási munkákhoz is. Zárt csapadékcsatornáknál, parkolók építésénél a befogadóra előírt vízminőségi követelmények betartandók hordalékfogás, olaj, iszapfogók létesítése (Balaton törvény!) helyi és átfolyó terhelésre. Általánosságban: a csapadékvíz elvezetést prioritással - az útfejlesztéssel és egyedi beépítésekkel is együtt kell kezelni. A keresztmetszeti kialakítás /burkolt folyóka, vagy útárok, zárt csatorna/, elrendezés a rendelkezésre álló közterület szélességének, vízgyűjtő terület nagyságának figyelembevételével gondos előkészítést, tervezést igényel. A tervezett beavatkozásokkal biztosítani kell az elérni kívánt célt, az éves (egyes területeken tervezői mérlegeléssel két v. többéves!) gyakoriságú vizek szabályozott levezetését, úgy, hogy a felszíni és a felszín alatti élő és élettelen komplex rendszert ne károsodjon. A partközeli területen elsőrendű fontosságú a táj, a természeti és a települési környezet minőségének védelme, a jelentős gazdasági potenciált képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek megőrzése és javítása, további cél a természeti és gazdasági értékek megóvása. A külterületi, hegyoldalról származó külvizek részben a belterületet is terhelik. Mivel jelentősen erodáló hatása van ezt berágódott mélyutak is jelzik az Erdészet a kezelésükben lévő területen víz- és hordalék visszatartó szerepet is betöltő vaditatókat alakított ki, melyek bővítését, felújítását tervezi. A /2017. sz. Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatósági szakvélemény szerint "a csapadékvíz elvezető rendszert úgy kell kiépíteni, hogy a vizek kártétel nélküli elvezetése biztosított legyen. A fejlesztési terület csapadékvíz elvezető rendszerét a meglévőre csak abban az esetben lehet rákötni, ha a meglévő rendszer a megnövekedett vízmennyiséget kiöntésmentesen vezeti a közcélú befogadóba." 215

218 (A közvetlen befogadó vízelvezetésre akkor alkalmas, ha rendelkezik érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel, és annak megfelelő, karbantartott (rögzített műszaki paraméterek szerinti) állapotban van.) Fejlesztések tekintetében figyelembe kell venni a Pannon Hydro Bt. Szombathely T-21/2001. tervszámú megvalósíthatósági tanulmánya alapján a Pannon Hydro Bt. és Tónus Kft. Keszthely által készített vízjogi létesítési engedélyezési tervet. Egyéb érvényes rendeletek, szabványok tekintetében lásd fejezetet, illetve a - 83/2014.(III.14.) Kormányrendelet a nagyvízi medrek, parti sávok, valamint a fakadóvizek által veszélyeztetett területek használatáról, és hasznosításáról, a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról 216

219 ENERGIA ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS (VILLAMOSENERGIA, KÖZVILÁGÍTÁS, GÁZELLÁTÁS, TÁVHŐELLÁTÁS ÉS MÁS ELLÁTÓRENDSZEREK) Villamosenergia A településen a villamosenergia 1955-ben jelent meg, azóta folyamatosan bővítették, fejlesztették a hálózatot. Gyenesdiás energiaellátását a Keszthely 120/20 kv kapacitású állomás biztosítja, a szolgáltató az E.ON Áramhálózati Zrt. A transzformátorállomások a Keszthely és Balatonederics 20 kv-os légvezetékés földkábel hálózatról kapják az ellátást. A helyi villamosenergiát fogyasztó helyek száma 2474 db (100%), melyek részére az évente szolgáltatott villamos energia 5308 MWh. 217

220 218

221 Közvilágítás A fogyasztók teljes száma A közvilágítás 2015-ig elöregedett, részben nátrium lámpás, részben kompakt fénycsöves világítótestekkel volt megoldva, melynek korszerűsítéséről Gyenesdiás képviselőtestülete 2015 őszén döntött. A döntés lényege volt, hogy az elavult hálózatot új, energiatakarékos LED technológiájú lámpatestekkel kell felváltani. A lámpatestek cseréjére pályázat és ESCO típusú konstrukció szerint 2016-ban került sor. A lámpák cseréjével 35-40%-os költségmegtakarítás ért el a település a közvilágítási díjakból. A beruházás során a korábbi 694 db lámpát lecserélték LED kivitelűre, továbbá a gyűjtőutakon és a kevésbé megvilágított utcákban besűrítést alkalmaztak további 90 db lámpatest elhelyezésével. A településre az elkövetkezendő években további, jelentős számú lámpa felszerelést irányzott elő az önkormányzat, hogy a közterület-megvilágítottság, folyamatosan minőségibb értéket érjen el. Gázellátás Gázszolgáltató: E-ON Középdunántúli Gázhálózati ZRt. Nagykanizsa. A MOL Rt. által üzemeltetett nagyközépnyomású vezeték után Keszthely északi részén üzemelő 64/8 baros gázátadó állomástól külön ág indul Héviz és térsége közte Keszthely-Kertváros - ill. Keszthely, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök települések ellátására. A gázátadó állomáson maximálisan átadható gázmennyiség: m 3 /ó, eddig a legnagyobb átadott gázmennyiség nem haladta meg a m 3 /ó értéket, tehát az átadó állomás még rendelkezik tartalékkal.ugyanez jellemző a Faludi utcai, a belterület határán lévő nyomásszabályozó állomásra (8/4 bar) és az elosztóhálózatra is.a gerincvezeték DN 250 mm-es PE csőből épült a Faludi, Balaton, Avar Vezér, Béke, Malomkő, Toldi, Rózsa, Dobó, Kinizsi, majd a Kossuth L. utcán. További elosztóvezetékek D 90, 63, 40, 32 mm-es PE csőből valósultak meg elágazó rendszerben. A vasút alatti átvezetés két helyen, D 32 mm-es PE csőből történt a Madách utcánál és az Oppel I. utcánál. Szakaszelzárók: D 250 mm-es Avar Vezér - Béke u. csomópontjában, DN 80 és 50 mm-es a Lőtéri - Faludi u. elágazásánál Hálózati nyomás: 4 bar. A középnyomású elosztóvezeték (gerincvez.) hossza ~ m. Fogyasztók száma: ~1500, a lakossági bekötések keresztmetszete D 20 mm, PE csőből épült, közületi fogyasztók bekötései D20 mm-től a fogyasztástól függően. Az igényelt földgázt a gázszolgáltató biztosítani tudja. A mértékadó /csúcs/ energiaigény a lakossági téli maximummal nem egyidejű, az üdülők nagy része csak nyáron üzemel. A lakossági és ipari kereskedelmi célú, üdülő jellegű új fogyasztók bekapcsolását a gázszolgáltató igénybejelentés után hálózatfejlesztési hozzájárulás befizetése után tudja biztosítani, mely saját eszközei mellett lehetőséget biztosít alap- és főműveinek üzemeltetésére, az elosztóvezetékek létesítésére. A tervezett gázvezeték építése az MSZ 7048 alapján az utak szabályozási szélességén belül, célszerűen útpadkában történhet, hagyományosan a vízvezetékkel ellentétes oldalon, útépítéssel egyidőben közös munkaárokban fektetve gazdaságosabb megvalósítás érhető el. A nyomásfokozatnak megfelelő védőtávolságokat a szabvány módosítása tartalmazza ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS (VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÁLÓZAT, VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI ÉPÍTMÉNYEK) 5 Vezetékes hírközlési hálózatok A kábeltelevízió és a vonalas telefonszolgáltatás is elérhető a település 95%-án, 1991 óta. 5 Elektronikus hírközlés főbb meglévő és tervezett létesítményeit lásd 4.sz. melléklet 219

222 A településen a hírközlő hálózatot a Magyar Telekom Zrt. üzemelteti, a hálózat teljesnek mondható, jellemzően az elosztó vezetékek földkábeles megoldásban, a gerinc alépítményben, míg a fogyasztó bekötések légkábellel kerültek bekötésre. A kábeltévéét pedig a Vonyarcvashegy-Gyenesdiás Kábeltelevízió Kht. A helyi vezetékes telefonellátottság a keszthelyi digitális központ üzembe helyezésével (1990-ben) viszonylag gyorsan megoldódott. A kábeltévé hálózatot 755 háztartásban használják, a vezetékes telefont pedig több mint 1000 lakóegységben. A helyi telefonhálózat körzetszáma 83. A kábeltévé és a telefon együtt, közös munkaárkok kialakításával került kiépítésre. A 2016-ban meghirdetett Digitális Jólét Programhoz a település felkészülten csatlakozik. Jelenleg Gyenesdiáson 646 ügyfél rendelkezik vezetékes internettel a Magyar Telekom hálózatán, melyen 2014-től 50 megás adatforgalmi csomag is elérhető. A műholdas SAT TV ügyfélszám 272. Vezeték nélküli hírközlési hálózatok A településen elérhető a mikrohullámú internet is a Z-NET jóvoltából mely 36/6 Mbits kapcsolatot biztosít előfizetőinek. A településen mindhárom mobilszolgáltató jelen van. A szolgáltatók adatai alapján a lefedettség teljes, azonban az NMHH által készített független, illetve egyéb önkéntes adatszolgáltások árnyalják a képet. A mérési eredményekből látható, a Magyar Telekom hálózata magas eléréssel és viszonylag kedvező letöltési sebességekkel szolgáltat a településen, kicsit kedvezőtlenebb a 3G-s lefedettség, azonban szintén kedvező sebességek jellemzik a Vodafone szolgáltatását, míg a Telenor függetlenül a 4G hálózat magas lefedettségétől, csupán alacsony letöltési értékeket mértek. Fontos megjegyezni, hogy nyári időszakban a turisztikai szezonban a szélessávú hálózatok a Balaton mentén rendszerint túlterhelődnek, mely időszakos üzemzavarokat is okoz. Szolgáltató 3G le 3G fel 3G terület 3G ping 4G le 4G fel 4G terület 4G ping Magyar Telekom Nyrt 11,65 Mbps 3,83 Mbps 39 / 39» 100 % 114,86 msec. 35,82 Mbps 31,86 Mbps 45 / 45» 100 % 34,83 msec. Telenor Magyarország Zrt. 0,58 Mbps 0,71 Mbps 47 / 4» 9 % 306,21 msec / 38» 95 % - Vodafone Magyarország Zrt. 8,57 Mbps 1,64 Mbps 85 / 47» 55 % - 24,86 Mbps 18,51 Mbps 45 / 45» 100 % 39,57 msec. 220

223 221

224 Releváns jogi szabályozás Gyenesdiás a Balaton kiemelt üdülőkörzetbe tartozó, illetve a Balaton kiemelt üdülőkörzetbe tartozó parti és partközeli település, ezért a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény alábbi előírásai vonatkoznak a hírközlési hálózatok és építmények elhelyezésére, melyeket figyelembe kell venni a hírközlési hálózatok (és egyéb közműhálózatok) építése során. Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok 4/C. (3) A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas építmények közül c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából az országos jelentőségű védett természeti területen a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; d) a műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet az országos jelentőségű védett természeti területeken, valamint a térségi jelentőségű táj- és településkép védelmi terület övezetén kívül, a táj- és településképbe illeszkedően létesíthető. Magterület övezete 10 m beépítési magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; Pufferterület övezete közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve létesíthetők; Ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezete építési tevékenység nem folytatható; Tómeder övezete a parti móló, hullámtörő, kikötői építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető; Települési terület övezete a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; Erdőterület övezete a védett erdőben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni; Turisztikai fejlesztési terület övezete a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. 222

225 1.17. KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS A helyzetfeltáró munkarész összeállításánál feldolgozásra került a Község példaértékűen kidolgozott Környezetvédelmi Program és a helyi koncepciók, illetve a közszolgáltatással összefüggő helyi rendeletek dokumentációi a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiával és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezés sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet követelményei szerint. A Környezetvédelmi Programot a VARSÁS Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. készítette el, így különösen a település adottságait taglaló fejezetek teljes egészében hasznosíthatóak a helyzetfeltáró munkarész összeállításánál. GYENESDIÁS KÖRNYEZETVÉDELMI HELYZETKÉPE Gyenesdiás nagyközség nagy hangsúlyt fektet a fenntartható életmód és az azzal kapcsolatos intézkedések képviseletére. A környezetvédelemnek fontos szerepet kell betöltenie a Balaton-parti nagyközség életében. A Balaton, mint fő turisztikai vonzerő minden esetben kötődik a természeti értékekhez. A településnek számos feladata és lehetősége van arra, hogy a természeti környezet minőségét megóvja, állapotát javítsa, melynek kereteit számos jogszabály szabályozza. Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzatának, mint a települési szintű környezetvédelem irányítójának és koordinálójának az alábbi fő feladatköröket kell megoldani: - országos hatáskörű jogszabályok betartatása, illetve saját hatáskörben helyi környezetvédelmi rendeletek alkotása (1995 Környezetvédelmi rendelet), - helyi környezeti tervezés és programozás (Környezetvédelmi Program készítése 2001, 2008 és 2015, Települési Hulladékgazdálkodási terv megalkotása 2004, Klímastratégia 2008), - elemzi és értékeli a település környezeti állapotát és arról évente tájékoztatja a lakosságot, - településfejlesztés rendezés eszközrendszerének kialakítása: település kertvárosias arculatának megőrzése, a gazdasági szolgáltatók és kereskedelmi övezet területi meghatározása, - környezetvédelmi vonatkozású közszolgáltatások: zöldterület gazdálkodás, hulladékgazdálkodás, - együttműködések a környezetvédelem érdekében más szervezetekkel, hatóságokkal és önkormányzatokkal (Környezetvédelmi Együttműködési Modell) A jogszabályok adta keretek alkalmazásán túl szükséges a települési vállalkozások, civil szervezetek és lakosok bevonása. A vízminőséget veszélyeztető csapadék- és szennyvíz, valamint a közlekedésből eredő légszennyezési problémák vezethetnek olyan veszélyhelyzethez a település életében, ami a lakónépesség jelentős részének bevételt jelentő turizmus, és a multiplikátor hatások révén más ágazatokban foglalkoztatottak megélhetését is befolyásolja. Ezek a környezeti elemek közvetett módon az önkormányzat bevételi forrásaira, a helyi adókra is hatással lehetnek. 223

226 A KÖRNYEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA Vizek: felszíni és felszín alatti vizek Az Európai Unió új vízpolitikája, a Víz Keretirányelv 2000-ben lépett hatályba az EU tagországaiban. Célja, hogy év végére a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A település feladata adottságait és fejlesztési elképzeléseit figyelembe véve a közigazgatási területen történő átfogó vízgazdálkodási témák kidolgozása, melyek magukba foglalják a település felszíni és a felszín alatti vizeivel, az önkormányzat területén található vízkészletekkel és a csapadékvizekkel kapcsolatos politikáját. Gyenesdiás teljes területe felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny kategóriába tartozik, mely azt jelenti, hogy a felszín alatti víztartó képződményt sekélyen fedi csupán olyan kőzet, illetve szennyező anyagot át nem eresztő földtani képződmény, amely visszatartaná a terepfelszínről beszivárgó szennyező anyagokat. A sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezése komplex feladat, mely megoszlik a hatóság, a tulajdonos (önkormányzat, állam) és az üzemeltető között. A Keszthelyi-fennsík kb. 70 km 2 -es területe jelentős vízmennyiséget gyűjt össze, s Hévíz krátertava mellett számos forrást, forráscsoportot táplál. A vizek többsége a hegység déli lábainál tör fel. Gyenesdiás a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, míg a felszín alatti víz minősége szerint kiemelten érzékeny terület. A felszín alatti vizek forrás alakjában bukkannak fel Gyenesdiás térségében is (János-forrás, Festeticsforrás). A János-forrás kb l/min átlagos hozamú és hőmérséklete átlagosan 14 C. A település vízellátásának alapja a kiváló minőségű nyirádi karsztvíz. Tartalékként, illetve bizonyos üzemállapotok esetén tehermentesítésként üzemeltet forrásokat is. Gyenesdiás a Balaton közvetlen vízgyűjtő területéhez tartozik, melynek a természetes szerkezete egyszerű felépítésű, az észak-dél irányban lejtő hegyoldalak völgytalpain kis sűrűséggel alakultak ki a természetes vízfolyások medrei. A nagyközség tóparti település, fekvése révén közvetlen vízparti és külterületi közigazgatási határvonalai is a Keszthelyi-öbölben húzódik. A Keszthelyi-medence a tó vízminőség szempontjából leginkább érzékeny terület. A települési külterület közel 6 km 2 kiterjedésben nyúlik bele a Balaton vízrendszerébe. A Balaton közel 4 km partvonal hosszban határolja a települést. A tó vize jellemzően kemény, ph-ja enyhén lúgos. A Balaton vízminőségét befolyásoló tényezők közül különösen fontos szerepet játszanak a mikrobiológiai jellemzők, az algásodás mértékét jellemző klorofill-a tartalom alakulása és az azt befolyásoló foszfor- és nitrogénháztartás jellemzői. Ez utóbbiak megjelenése részben a Balatonba torkolló vízfolyások (Szent Imre-árok, Szent János-forrás) terhelésétől és a tó medrében felhalmozódott iszap mennyiségétől, tápanyagtartalmától, valamint a hullámzás miatti felkavarodásától adódnak. A klorofill-a tartalom jelentősen függ továbbá az időjárástól és az annak hatására bekövetkező biológiai és kémiai folyamatoktól. A Balaton vízminősége Gyenesdiáson üdülésre teljes mértékben megfelelő. A vízminőség közvetlen hatása a strandoknál jelentkezik. Gyenesdiás területén a kijelölt fürdőhelyek száma kettő. A strandokat üzemeltető önkormányzat a jogszabály alapján előírt gyakoriságnál többször összesen nyolc alkalommal végezteti a fürdővíz bakteriológiai vizsgálatát. A vizsgálati eredmények rendszerint jók, kiválóak. A víz minőségének romlása miatt további, az egészségügyi kockázat megállapítására irányuló vizsgálatokat Klorofill-a, Cianobaktérium sejtszám az ÁNTSZ nem kezdeményezett 2016-ban. 224

227 A Keszthelyi-övárok Keszthely és Gyenesdiás határán észak-dél irányba húzódik. Gyenesdiás jelentős vízgyűjtő területéről érkező csapadékvizet gyűjti össze, fogadja be, majd vezeti a Büdös- árokba a vízfolyás kezelője, Keszthely város. Önkormányzati rendeletek: - 19/2013. (V. 29.) számú rendelete a helyi környezet- és természet védelméről, a település tisztaságáról, - 32/2013. (X. 16.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól. Környezeti konfliktusok, problémák megállapítása: - Felszíni szennyezésre érzékeny a terület, - Meredek területekről jelentős a csapadékkal történő szennyezőanyag bemosódás, - Hiányos a csapadékvíz elvezető rendszer, - Iszap felhalmozódás a Balaton partmenti sávjában. Levegő tisztaságának védelme Gyenesdiás levegőminőségét fekvése, éghajlati viszonyai és az emberi tevékenység együtt határozzák meg. A település környezeti levegőállapotát a fűtési idényen kívüli időszakban elsősorban a gépjármű közlekedés és az azzal járó porterhelés, szennyezőanyag-kibocsátás befolyásolja fokozottan. Előnyös a Keszthelyi-hegység kiterjedt erdőségeinek közelsége, illetve a portalanított utak, zöldfelületek nagy aránya. A légszennyezőanyag-kibocsátás a szezonálisan jelentős közlekedésen kívül a lakossági fűtésből, valamint az avar és kerti hulladékok égetéséből adódik. A diffúz légszennyező anyagok a forgalommal arányosan képződnek, ezért a maximális terhelés a nyári idegenforgalmi időszakban (július-augusztus) jelentkezik. 225

228 A településen áthaladó 71. számú főút jelentős gépjármű forgalmat bonyolít le egész évben, így a közlekedési eredetű légszennyezés főként az itteni kibocsátásokból adódik. A Balaton északi partjának forgalma nagy százalékban ezen az útvonalon bonyolódik, ezért az innen eredő emissziók nem elhanyagolhatóak a vonalas szennyezőforrás mentén. Útszám Összes forgalom jármű/nap Összes személygépkocsi jármű/nap 71. sz. főút (9554-es számláló állomás) Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma Forrás: Magyar Közút (2015.) A gázfűtésre való átállást követően a lakossági fűtésből származó légszennyezés mértéke erősen lecsökkent és töredéke a közlekedési emissziónak. A légszennyezettség agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló KvVM rendelet alapján a vizsgált terület a 10. sorszámú légszennyezettség agglomerációba tartozik. Gyenesdiás vonatkozásában megállapítható, hogy a levegőminőség jó. A nagyközség közigazgatási területén immissziós mérőpont nem található, így nem állnak rendelkezésre közvetlen mérési adatok a település környezeti levegőjének általános minőségéről. A nagyközség levegőminőségi állapota helyi állandó mérőműszer hiányában a földrajzilag közel elhelyezkedő és a Balaton-parton betöltött hasonló szerepű Keszthely település levegőminőségével jellemezhető, amely mintegy 3 km-re található a településtől. Itt a környezeti levegőminőséget az Országos Immissziómérő Hálózat (RIV) műszerei vizsgálják, és ennek keretében SO2, NO2 és ülepedő por kerül regisztrálásra. A szennyező anyagok levegőben való viselkedésének sajátosságai miatt azonban az ottani adatok hozzávetőleges támpontot adnak csupán a települést illetően. A RIV évi eredményei azt mutatják, hogy a kéndioxid vonatkozásában nem tapasztalható számottevő változás a település levegőminőségi állapotában, a nitrogén-dioxid esetében minimális javulás, az ülepedő por mennyiségében viszont az elmúlt két és fél évben koncentrációnövekedés figyelhető meg. A nitrogén-dioxid esetében az átlagértékek magasabb terhelést mutatnak. A szennyezettebb fűtési félévek legmagasabb átlagértéke az éves határérték 50%-a felett található, a nem fűtési félévekben harmada. A vizsgált időszakban az értékek jelentős változást nem mutatnak. Az ülepedő por vonatkozásában a nyári időszakok a szennyezettebbek Keszthely térségében. A féléves átlagérték a határértéket megközelíti, a fűtési időszakban is eléri annak 70%-át. A legmagasabb, 98%-os gyakorisági értékek mindkét félévben a határérték 3,5-szeresei. Gyenesdiáson a porszennyezettség éves szinten minimálisnak mondható, leginkább a Faludi-sík és a 71- es út keszthelyi oldalán érzékelhető aszályosabb hónapokban (átmeneti időszakosság), valamint száraz időszakokban még erdőszéli utak és a deflációs-eróziós erdei utak találkozásánál, felhagyott murvafejtők szomszédságában. A porszennyezettség a települési és erdészeti (ökológiai) növényalkalmazási elvek betartásával mérsékelhető. Összességében megállapítható, hogy a település levegőminőségi állapota a kén-dioxid vonatkozásában kedvezőnek tekinthető, nitrogén-dioxid esetében elfogadhatónak, azonban az ülepedő por-terhelés 226

229 emelkedettnek mondható, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt 4-5 évben a korábbi csökkenő értékekkel szemben ismét a szennyezettség kisebb növekedésének vagyunk tanúi. A települést átszelő 71-es főút egyes területein, különösen annak nagy forgalmú időszakaiban a közlekedés jelentős mértékben befolyásolja a környezeti levegő minőségét, mivel az elmúlt egy-másfél évtizedben jelentősen nőtt a gépjárművek száma. A közlekedés statisztikai elemzés szerint 1600 jármű/nap felett jelentős, 3750 jármű/nap felett súlyos környezeti hatással kell számolni. A levegő szálló por mennyisége az utóbbi években az utak meleg aszfaltburkolattal történt ellátása eredményeként mára jelentősen csökkent. A lakosságot leginkább zavaró légszennyezést okozó tevékenység a kiskertekben végzett égetés, amely veszélyes anyagok légtérbe kerülésén túl igen kellemetlen bűz-, illetve füsthatással is jár évben a Belügyminiszter rendelete, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat került kiadásra, amelyben a szabadtéri égetés, illetve annak engedélyezése terület szerint (külterület, belterület) élesen elkülönül. A külterületi égetés engedély- és illetékköteles, a belterületi égetés a nagyközségben egész évben tilos. Állandó bűzkibocsátása nincs Gyenesdiásnak. A szennyvízátemelő a Balaton utca végén jelent alkalmanként a nyári hőség idején kisebb problémát. Az elmúlt években tett levegőtisztaság-védelmi és környezet-energetikai intézkedések: - Energia-hatékony és takarékos környezetkímélő technika támogatására, megújuló energiaforrásokra való pályázatokban az önkormányzat folyamatosan részt vesz (közvilágítás korszerűsítés LED lámpákkal, intézmények energetikai korszerűsítése). - Korszerűbb gáz, biomassza és napkollektoros fűtéstechnológiákra való áttérés intézményi szinten tervezett. - A levegő porszennyezettség csökkentése megvalósult a település több pontján, hiszen több helyütt civil szervezetekkel együtt fapótlásra került sor. - A parlagon hagyott területek, a nem kellő gondossággal kezelt közterületek, telkek, árokpartok burjánzó gyomnövényei és az elszaporodott parlagfű okozzák a település levegőjének pollenszennyeződését, melynek monitoringja folyamatos. A lakosság állandó tájékoztatása érdekében a szükséges tudnivalókat Gyenesdiás nagyközség honlapján ( és a helyi médiában (Gyenesdiási Híradó) is elérhetővé vált. Belterületen folyamatosan ellenőrzik a kaszálásokat. - A komposztálás népszerűsítésében az önkormányzat jeleskedett, hiszen KEOP pályázati együttműködésben több száz komposztláda került kiosztásra 2011 év végén. Önkormányzati rendeletek: - 19/2013. (V. 29.) számú rendelete a helyi környezet- és természet védelméről, a település tisztaságáról, - 32/2013. (X. 16.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól. 227

230 GYENESDIÁS KÖRNYEZETVÉDELMI MODELLJE Gyenesdiáson 2006-ban került kidolgozásra a Környezetvédelmi és Együttműködési Modell mechanizmusa. A modell elkészítésében Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzatának Környezetvédelmi és Településfejlesztési Bizottsága és a Forrásvíz Természetbarát Egyesület vett részt. Gyenesdiási Környezetvédelmi Modell (2006.) A rendszerben az önkormányzati feladatmegosztás tekintetében, a jogszabályok által előírt kötelező feladatok mellett elsősorban további tervezés, koncepció- és stratégia alkotás irányában van jelen az együttműködésben. A környezetvédelmi intézkedéseinek érdemi végrehajtása önmagában is meghaladja az önkormányzati erőforrásokat. Ide tudnak bekapcsolódni a civil erőforrások és a szakmai tudás, ezért az önkormányzat és az egyesület számos feladat ellátásában közösen vesznek részt. Ennek alapja az, hogy a civilek nem csupán véleményezési, közösségi tervezési munkálatokba vonhatók be, hanem megfelelő szakmai felkészültségüknek köszönhetően projekt partnerek és gazdák, fejlesztéseket koordináló szervezetként is tevékenykedhetnek. Ennek megvalósításához a település vezetése 1998-ban úgy döntött, hogy a köztes testület számára átad bizonyos döntési hatásköröket. Szervezeti szinten az 1998-ban megalakított Környezetvédelmi Bizottság döntés előkészítőként, illetve döntéshozóként, megosztott kompetenciával önkormányzati képviselőkkel és civil tagokkal működik együtt. Megalakulása után a bizottság helyi környezetvédelmi alapot hozott létre. 228

231 Ugyancsak 1998-ban alakult a Forrásvíz Természetbarát Egyesület, amely nyolc Balaton-parti településen is tagsággal rendelkezik. A civil szervezet szorosan kapcsolódik az önkormányzat környezet- és természetvédelmi feladataihoz. Környezetvédelmi modell elemei - Környezeti nevelés, szemléletformálás a helyi akciók és rendezvények által (Rügyfakadás Tavaszünnep a Föld napja alkalmából, Zöld Hetek programsorozat az óvodában, Öko-napok programsorozat az általános iskolában, Természetesen Gyenesdiás programok 2007-től), - Tájékoztatás és szemléletformálás a helyi újságban, a Gyenesdiási Híradóban cikkek és informatív anyagok megjelentetése, - Közösségi részvétel ösztönzése a környezeti- és településtervezési programozásban (környezetvédelmi program és klímastratégia megalkotásában), - Monitoring, ellenőrzés: a Forrásvíz Természetbarát Egyesület elkészítette a település környezeti értéktárát és 2001-ben a pollentérképet - Környezetvédelmi akciók és programok tervezése és megvalósítása: o parlagfűirtási és hulladékgyűjtési akciók, o Madárkarácsony : minden évben 1,2-1,8 tonna napraforgó mag kerül ingyenesen kiosztásra a lakosság számára, o Egy ház egy szőlő akció: önköltségi áron lehet ellenálló szőlőfajtákhoz jutni, elsősorban hagyományőrzés céljából. A civil szféra a hatékonyabb feladat ellátáson kívül anyagi forrásteremtő funkcióval is rendelkezik, hiszen számos pályázati forrás csak a civil szervezetek számára lehívható, ugyanakkor a Környezetvédelmi Alap forrásai pályázati önrészként is felhasználhatóak. Az önkormányzat és az egyesület kapcsolattartása folyamatos, az egyesületnek állandó tájékoztatási kötelezettsége van a képviselő-testület felé, továbbá a köztes testületként működő Környezetvédelmi Bizottság is évente beszámol tevékenységéről. A fent vázolt feladatok végrehajtáshoz a nagyközség költségvetésének elkülönített Környezetvédelmi Alapja ad fedezetet. A szervezeti felépítés a modell sikeres működésének egyik záloga, hiszen befogadja és a gyakorlatba ülteti azt a szemléletet, amely szerint a település fejlesztését érintő tervek megvalósításait érdemes egy olyan külső, nem feltétlenül önkormányzati szereplőkből álló szervezet hatáskörébe utalni, melynek elegendő főként humán erőforrása és szakmai ismerete van a terv megvalósulásának menedzseléséhez. A nagyközségben a modell sikerének hátterében a résztvevők kitartásán és szakértelmén túl a szervezet átgondolt felépítése áll. Zöld elismerések év végén a Forrásvíz Természetbarát Egyesület tiszteletbeli elnöke környezetvédelmi miniszteri kitüntetést kapott, 2009-ben pedig az egyesület elnyerte az Európa Tanács Táj Díját, mellyel elismerést kapott a helyi önkormányzati és civil együttműködés is. A Biodiverzitás Fővárosa Díj versenyen Gyenesdiás, nagyközségi kategóriában ( lakos) harmadik helyezést ért el a Természetesen Gyenesdiás pályázattal. A helyi óvoda harmadízben is elnyerte a Zöld Óvoda rangot, ezért Örökös Zöld Óvoda rangot kapott. 229

232 Örökös öko oktatási-nevelési intézményeink A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének példát adó gyakorlatok pályázatán az önkormányzat Vizek varázsa a varázslatos vízi világ témakörben I. helyezést ért el. Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata 2013-ban a Falumegújítási pályázaton országos negyedik helyezést ért el. Az általános iskola harmadszor is elnyerte az Ökoiskola rangot és ezáltal az óvoda mellett, az intézmény is megkapta az Örökös Ökoiskola rangot. A Forrásvíz Természetbarát Egyesület a Zala Megyei Közgyűlés Zöld Zala díját nyerte el 2014-ben. A Diási Játékstrand, a Kék Hullám Zászló minősítés alapítása óta mindig a legmagasabb elismerésben részesült, 2016-ban továbbá a minősítésen túl a Balaton-felvidéki Nemzeti Park támogatását élvezve a legzöldebb strandnak járó különdíjat kapta TALAJ 6 Gyenesdiás nagyközség a Keszthelyi-hegység dél-nyugati lábainál helyezkedik el. A Keszthelyi-hegység a Bakony-vidék, s egyben a Dunántúli-középhegység legnyugatibb kistája, területe 290 km 2. Alakrajzilag neogén medencék és medencedombságok fölé magasodó, szomszédságától szigetszerűen elkülönülő alacsony középhegység. Határait minden irányban élesen kirajzolódó szerkezeti vonalak, középhegységi fő törések jelölik ki. Délen a Balaton határolja, nyugaton pedig a hévízi törésvonalas (tektonikus) szélbarázda, - vagyis a Dunántúli-középhegység Budapestnél végződő "Dunai termálvonalá"-nak ellenlábasaként: a "Keszthely - Hévízi termálvonal". Északon a hegység lealacsonyodó hegylábfelszíne a Marcal-medencébe simul, keleten pedig a meredek lejtői a Tapolcai-medencére tekintenek. Szerkezeti szempontból a hegységet kettős karaktere teszi változatossá: egyrészt mikrotektonikusan összetöredezett sasbércek alkotják a Keszthelyi-fennsíkot, amelyet tektonikus árkok, és medencék sorozata tagol, másrészt bazaltvulkáni kúpok és tanúhegyek, vulkáni gerincek és lávalepények építik fel a hegység északi részét. 6 Lásd továbbá fejezet 230

233 A mai domborzat jellege és a tájökológiai kapcsolatok alapján a Keszthelyi-hegységet a mészkőből és dolomitból épült Keszthelyi-fennsíkra (dolomitrög), illetve a Tátika-csoport vulkanikus fennsíkjára tagolhatjuk. A Keszthelyi-fennsík különböző magasságú (általában m B. f. - (Balti tenger feletti magasság)) sasbércek sorozatából áll. Jellemző a völgyek és a sasbércek É-D-i szerkezeti irányítottsága. A dolomitból és mészkőből épült domborzat egész évben vízhiányos felszín közeli rétegekkel a Dunántúli-középhegység más tagjaihoz képest sajátos egyedi domborzati-ökológiai típust képvisel. A hegység fő építőkőzete a lepusztult, összetörve lesüllyedt permkarbon rögökre települt felső-triászkori lemezes, szaruköves dolomit, vastagpados fődolomit, melyet negyedkori lösz és a Pannon-tenger parti képződményei vesznek körül. A hegység peremeit a jégkori szoliflukció miatt lösztelen, pannóniai agyagos, glaciális kőtörmelékes lejtők alkotják. Sok a rohanó víz, szélsőséges időjárási hatások munkáját jelző, az általános lepusztulásból kimaradt, keményebb kőzetréteg sziklafoka, dolomit tornya (pl. ilyen a gyenesdiási Kűmell, Büdöskúti és Pajta völgy fölött a Ló-hegy és a Pető-hegy sziklafokai). A köves, sziklás felszínek dolomit, mészkő és bazalt alapkőzetein a talajképződési folyamatoknak megfelelően a genetikai talajtípusok sorozata alakult ki. Tetőkön, gerincéleken, kőfolyásokon a váztalajok mozgó törmeléke található. Ezt követően dolomiton a fekete rendzina, illetve - ha a talajképződést erózió kevésbé gátolja - barna rendzina vastagabb-vékonyabb, kőtörmelékes rétegei fejlődnek ki. E talajok a fejlődés kezdetén levő képződmények, amelyekben a talajélet még kezdetleges. A dinamizmusuk még bizonytalan és a típusjelleget alig lehet felismerni. A termőerejük gyenge. A fás növényzet rajtuk mindig silány növekedésű, inkább cserje alakú, gyakran teljesen hiányzik. Mivel a vízgazdálkodásuk a sekély termőréteg miatt gyenge, ezért az éghajlati tényezők befolyása nagy. A völgyek lábánál a lemosódás és egyéb tényezők összehasonlításának eredményeként vastagabb termőréteg alakult ki, amely lehetővé teszi a különböző irányú mezőgazdasági hasznosítást (pl. szőlőskert, gyümölcsös). A legtermékenyebb, vastag termőrétegű agyagbemosódásos és rozsdabarna erdőtalajok a völgyekben és a lábazatokon alakultak ki. A barnaföld, a Ramann-féle barna erdőtalaj fizikai talajfélesége a "Keszthelyi-Riviérán" harmadkori és idősebb üledéken kialakult középkötött vályog. A peremek lejtős síkjainak alsó szintjein fokozatosan kivastagszik a málladéktakaró és a homokos agyagos réteg. Az alluviális síkokon tőzeges lápos képződmények is előfordulnak. A Balaton középvízállása 104,84 méteres magasságban helyezkedik el a (m.b.f.) tenger szintje felett (0,79 m a vízmércék "0" pontja). Keszthelytől - Gyenesdiás és Vonyarcvashegy községeken végig - a víz széle mindenütt agyagból áll, amelyen laza, sárga kvarchomok fekszik. A tőzeges réteg - nádasaival - vékonyan fedi az agyagot, amelyen Gyenestől - Vashegyig több bővizű forrás fakad a homok alól (Örzse-forrás, Szent János-forrás, a vashegyi- és balatongyöröki malomforrások). A mesterségesen kialakított iszaptároló kazetták kialakítása a vízparti területeken, a Keszthelyi-öböl rétegkotrása nyomán keletkező felesleges iszapelhelyezés miatt vált szükségessé. A kitermelt mederanyag, mezőgazdasági hasznosítás szempontjából igaz, hogy gyakran 60 % feletti mésztartalmú de más meszező-anyagokhoz képest viszonylag kicsi a hatóanyagtartalma (50-70 %) és csak mintegy %-os nedvességtartalomig szárad ki, ezért későbbi hasznosítása még vita tárgyát képezi. 231

234 Gyenesdiás talajtípusai változatos, mozaikszerű elrendezésben, sokszor kis területen is nagy számban fordulnak elő. Ez annak a következménye, hogy a talajtípust meghatározó tényezők (alapkőzet, növényzet, domborzat, stb.) kis területen is rendkívül nagy változatosságot mutatnak. A táj területének nagyobb részén a dolomit és a mészkő az alapkőzet. Ezek az alapkőzetek általában bázikusak, ezért rajtuk túlnyomórészt karbonátos talajok képződtek. Ezeken az uralkodó talajtípus a 60%-os területi részaránnyal előforduló, túlnyomó részben harmadidőszaki és idősebb üledékeken képződött, kisebb részben barnaföld. Erdősültsége jelentéktelen, mintegy 35 százalékát települések fedik, a szőlő mintegy 20 százalék. Gyenesdiáson többségében az erdőségi talajok (75 %) dominálnak, melyek közül a Ramann-féle barna erdőtalaj foglalja el a legnagyobb területeket. Az erdőségi talajokat a lejtőhordalék talajtípus követi a sorban. A karbonátos öntés réti talaj és a rét-láp talaj, az összes terület közel 12 %-át teszi ki. Nagyságrendileg a fekete rendzina (6 %) és a köves sziklás váztalaj (4 %) következik. A talajtípusok közül legkisebb arányban, kb. 1,5-2 %-ban a karbonátos réti talaj fordul elő. A könnyebb topográfiai áttekinthetőség érdekében a Balaton vízgyűjtő területi beosztásához igazodva, a mesterséges tereptagozódásnak megfelelően különítettük el a településen előforduló talajtípusokat. Ezen egységek legjellemzőbb pontjain kerültek feltárásra az egyes talajszelvények. A talajlemosódás (erózió) mértékét alapvetően meghatározó domborzati és klimatikus tényezők mellett, a talajviszonyok, a növényzet, illetve az emberi tevékenységek játszanak jelentős szerepet. Gyenesdiás területét a felszíni erózió kisebb, a vonalas erózió nagyobb mértékben érinti. Az erózió egyik oka a talaj genetikai típusa, mivel a barna erdőtalajok típusain belül elsősorban a "C" szintig lekoptatott, könnyen erodálható Ramann-féle barna erdőtalaj és más könnyen lemosódó talajtípusok (pl. erdőtalaj eredetű lejtőhordalék) találhatók. A talajlemosódást elősegíti a talajok fizikai szerkezete, mivel a művelt terület 80 %-a középkötött vályog, 9,5 %-a pedig homoktalaj. Az eróziót kiváltó másik ok a nem megfelelő talajművelés. A vonalas erózió évszakok folyamán kialakult, főleg az erdőkben és a hegylábi részeken előrehaladott vízmosások formájában jelentkezik. Az elmúlt években tett talajvédelmi intézkedések: A talajvédelem és a hulladékgazdálkodási program keretében pályázati forrásból és közmunka programosok bevonásával felszámolásra került az illegális szemétlerakás. ( ) A földvédelmi stratégia kialakítása fontos jövőbeni feladat maradt; közpark és zöldterület növelés, pedig a belváros több pontján, fásítással és játszótér kialakítással teljesedett ki. ( ) A talaj védelme szempontjából a legfontosabb változást a szennyvízcsatorna hálózat szinte teljes körű kiépítettsége eredményezte. A vízbázisok védelme érdekében a talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. Azokat a kibocsátókat, akik a kötelezettségüknek nem tettek eleget, a szolgáltató DRV Zrt. kimutatását alapul véve több alkalommal felszólították. A felhívások eredményeként a rákötések száma megnövekedett. A felszólításokat követően több esetben kiderült, hogy egyes ingatlantulajdonosok esetében a rákötés már megtörtént, azonban nem jelezték a szolgáltató felé, ezért a nyilvántartás ezen esetek miatt a rákötés hiányát jelezte. A szennyvízberuházásokat követően, a szennyvíztelepre érkező szennyvizek mennyisége évrőlévre emelkedik, mindamellett a lakosság takarékossága következtében a vízfogyasztás folyamatosan csökkent. Ez is bizonyítja, hogy a szennyvízcsatornára történő rákötések egyre kedvezőbb tendenciát mutatnak. Természetesen az új építések esetében kötelező a rákötések elvégzése, anélkül nem kerül használatbavételi engedély kiadásra. A talaj szennyezése a bővülő szennyvízcsatornázás folytán fokozatosan mérséklődik. 232

235 FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK Legmagasabb hazai szinten a víz védelméről Magyarország Alaptörvénye P cikk 1) rendelkezik: A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 18. (1) bekezdés: A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére (beleértve a hőmérsékleti viszonyait is) és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan jogszabályban vagy hatósági határozatban kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII törvény rendelkezik a vizek hasznosításáról, hasznosítási lehetőségeinek megőrzéséről, valamint kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogokról és kötelezettségekről. A konkrét előírásokat, a védelem szintjét, határtérteket alsóbb szintű kormány és miniszteri rendeletek szabják meg. A teljesség igénye nélkül a program készítése során az alábbi jogszabályokat vettük figyelembe: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról 233

236 VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI VÁLTOZÁSOK Az Európai Unió új vízpolitikája, a Víz Keretirányelv (továbbiakban VKI) 2000-ben lépett hatályba az EU tagországaiban. A Víz Keretirányelv célja, hogy év végére a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A jó állapot eléréséhez szükséges beavatkozásokkal azonban össze kell hangolni az árvízi vagy belvízi védekezést, a településfejlesztési elképzeléseket, legyen szó szennyvízkezelésről, ivóvízellátásról, vagy a vízi közlekedés fejlesztéséről. A település feladata, adottságait és fejlesztési elképzeléseit figyelembe véve, a közigazgatási területen történő átfogó vízgazdálkodási témák kidolgozása, mely magában foglalja a településnek a felszíni és a felszín alatti vizekkel, az önkormányzat területén található vízkészletekkel, a csapadékvizekkel kapcsolatos politikáját. A környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvény 11. (1) és (2) bekezdése értelmében azon fogyasztónak, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, vagy külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést nem alkalmaz talajterhelési díjat kell fizetnie. Ugyanezen törvény 12.. (3) bekezdése alapján a talajterhelési díj egységdíjának mértéke február 1-jétől a korábbi 120 Ft/m 3 helyett tízszeres-, 1200 Ft/m 3 mértékben került meghatározásra, amelyet a területi szorzók tovább növelhetnek (pl.: sérülékeny vízbázis érintettsége esetén 3600 Ft/m 3 ). Így azoknak, akik minél később kötnek rá a közüzemi csatornahálózatra, számolniuk kell a évi talajterhelési díj időarányos megfizetésével is. A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. számú törvény 83. (3) bekezdése alapján, ha július 1-jén a közműves ivóvízellátás, vagy szennyvízelvezetés és - tisztítás biztosításához szükséges víziközmű rendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és rendelkezésre áll, akkor az ingatlan tulajdonosa július 1-jéig az 55. -ban foglaltak szerint köteles az ingatlant a rendszerbe bekötni. A terület földtani felépítéséből következően a felszín alatti vizek csaknem valamennyi típusa jelen van Gyenesdiás térségében. A terület uralkodó törésiránya ÉNy-DK, illetve É-DK. A fő tektonikai irányokon kívül, haránt irányú törések is nyomozhatók. A bauxitbányászattal összefüggő aktív víztelenítés hatására a karsztvíz-háztartásban torzulások következtek be, ami több káros hatással is járt (Keszthelyi-hegység peremén a Hévízi tóforrás hozamcsökkenései, a leszálló típusú dolomit források hozamcsökkenése, a felszálló jellegű bazaltszivárgók elapadása, stb.) A 1990-es évek elején a bányabezárást követő karsztvíz felengedés hatására a kedvezőtlen hatások mérséklődtek, pozitív irányú változások indultak meg a vízháztartási egyensúly kialakulása irányába. 20 évvel ezelőttig a mélyművelésű bauxitbányászat következtében erőteljesen csökkent a karsztvízszint, ezért a térségben számos forrás elapadt. 234

237 Gyenesdiás teljes területe felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny. A sérülékenység azt jelenti, hogy a felszín alatti víztartó képződményt sekélyen fedi csupán olyan kőzet, illetve a szennyező anyagot át nem eresztő földtani képződmény, amely visszatartaná a terepfelszínről beszivárgó szennyező anyagokat. A sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezése komplex feladat, mely megoszlik a hatóság, a tulajdonos (önkormányzat, állam) és az üzemeltető között. A nagyközség területén számos talajvíz kút található, amelyek vizét elsősorban locsolásra használják. Vízminőségi adat kutakból nem áll rendelkezésre. A talajvízszint az utóbbi években jelentősen süllyedt, aminek okai a szokatlanul száraz időjárás, illetve a nyirádi bauxitbányászatból talán hosszú évekre, évtizedekre megörökölt vízdepresszió. A települési szennyvíz csatornázottság az országos átlagnál jobb mutatókkal rendelkezik. Azonban néhány most nyílt utca esetében még nem történt meg a gerinchálózat kiépítése, amit a vízbázis védelme érdekében mielőbb javasolt pótolni. A további hálózatbővítéssel és a rákötések számának növelésével csökkenne az illegális házi szennyvízszikkasztást, és a háznál történő szennyvíztárolást és szippantást használók száma is. A felszín alatti vizek védelme szempontjából továbbra is két kiemelkedő jelentőségű feladat van: a még nem csatlakozott ingatlanok bekötése a települési szennyvíz csatornahálózatba. valamint a hálózat hiányzó szakaszainak mielőbbi megépítse. FELSZÍN ALATTI VIZEK A Keszthelyi-fennsík kb. 70 km 2 -es területe jelentős vízmennyiséget gyűjt össze, s Hévíz krátertava mellett számos forrást, forráscsoportot táplál. A vizek többsége a hegység déli lábainál /lásd. Balatoni-Riviéra forrásai/ és az északi alacsonyabb fekvésű völgyszakaszai mentén /Zsidi-medence és környéke/ tör fel. A Balaton-parti források vízadó képződménye a mintegy 220 millió éve képződött, felsőtriász nóri emeletbe sorolt Fődolomit Formáció, amely a felszínen a forrástól É-ra kb m-re bukkan a felszínre. A Dunántúli-középhegység területén helyenként 1000 m-nél is nagyobb vastagságú, szürke-világosszürke színű, vastagpados, breccsás dolomit jellegzetes karbonátos platform-képződmény. Környékbeli előfordulásai erősen összetöredezettek, helyenként porlódóak, kiváló karsztvíztárolóknak tekinthetők. Gyenesdiás község földrajzi, morfológiai tekintetben két nagytáj találkozásánál található. A település É-i közigazgatási határa a Keszthelyi-hegység révén a Dunántúli-középhegység, míg D-i határvonala, mint Balaton parti település a Dunántúli dombság nagytájak találkozásánál helyezkedik el. A hegység D-i lejtői és a parti sáv a Balaton medence középtájon belül a Keszthelyi Riviéra elnevezésű kistájegységet alkotja. A felszínen túlnyomórészt triász dolomit és mészkő van, a hegység előterében és a belső medencékben az alaphegység m mélyen található. A Keszthelyi hegység a felső-pannonig szárazulat volt, erősen 235

238 karsztosodott és erodálódott. A felső-pannon idején az üledék rétegek valószínűleg teljesen elfedték, mely alól a pleisztocén kéregmozgások során emelkedett ki, a fedőhegységi üledék egyidejű lepusztulásával. A 27/ /2004. (XII. 25.) KvVM rendelet mellékeltének besorolása alapján Gyenesdiás a felszín alatti víz állapota szempontjából a fokozottan érzékeny, míg a felszín alatti víz minősége szerint kiemelten érzékeny terület. TALAJVÍZ A térségben a talajvíz általánosan hiányzik, csak a hegységhez délről csatlakozó allúviumon jelentkezik, kb. 4-5 m mélységben. Az első vízszint, jellemzően karsztvíz. A domborzati adottságoknak megfelelően a talajvíz tompítva követi a felszín morfológiáját. A Balaton-part felé haladva és annak közelében a talajvíz szintje fokozatosan emelkedik. Gyenesdiás geológiai és talajtani adottságai miatt a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet valamint a 43/2007 (VI. 1.) FVM rendelet szerint a nitrátérzékeny területek közé sorolandó. RÉTEGVÍZ A karsztvízszintek az intenzív beszivárgás helyein 130 mbf, a hegység megcsapolási pontjain 110 mbf szinten jelentkeznek, jellemző karsztvízszint a 120 mbf. A felszín alatti vizek forrás alakjában bukkannak fel Gyenesdiás térségében is, pl. a János-forrás, Festetics-forrás. A Gyenesdiás - Vonyarcvashegy határterületén előkerült római kori téglasírok tanúsága szerint is, néhány ezer évvel ezelőtt a felszín alatti víz jelenléte igen nagy fontossággal bírt a letelepedő légionáriusok számára, és meghatározó társadalomalakító szerepe megmarad néhány száz éve a középkorban és az újkorban egyaránt (lásd: vízimalmok, fejlett öntöző rendszerek). Elsősorban a két szomszédos János- és Festetics-forrásra jellemző, hogy a vízadó triász dolomit a forrásoktól csak nagyobb távolságra bukkan a felszínre. A terület áramlási viszonyai szempontjából meghatározó az, hogy a forrás fakadási helye és a beszivárgási terület között a karsztos kőzet nincs a felszínen, hanem helyenként több tíz méter vastagságú negyedkorú, finomszemcsés, agyagos üledéktől fedetten a felszín alatt található. A Keszthelyi-hegység területén található észlelő kutak adatai alapján a vízszint esése a hegység belsejétől a peremek felé, az áramlási irány mentén nagyjából 10,5 m/km. A Festetics-forrás kitermelt vize két irányban kerülhet napjainkban hasznosításra. A szivattyúk általában a vonyarcvashegyi felső zóna vízellátását biztosító 600 m 3 -es tározóra dolgoznak. Amennyiben a távvezetéken nyomásesés keletkezik, úgy a szivattyúk a regionális rendszerre dolgoznak. A Festeticsforrás, a hegylábi területektől távolabb, lényegében a folyami homokkal borított lapos terülten található. A forrás jellegéből adódóan a feltörési hely környezetében egy sasbércre feltételezhetünk, amely lényegében a forrásfoglalások alatti területen helyezkedik el. A forrás feltételezett geológiai viszonyait tehát úgy lehet elképzelni, hogy a karsztos kőzet a hegylábi terület É-i részén lezökken, és minimum

239 méteres terep alatti mélységben tart a Balaton felé, majd a források vonalát követően, ahol a kőzet sasbércszerűen kiemelkedik, ismét a mélybe süllyed, vagy kiékelődik. A Festetics vízmű forrásának vízgyűjtője, az itt kitermelt víz utánpótlási területe a Keszthelyi-hegység karsztos beszivárgási területe, mely része a középhegységi főkarsztvíz tárolónak. A János-forrás kb l/min átlagos hozamú és hőmérséklete hasonló a vonyarcvashegyi Örzse vagy Erzsébet-forráséhoz: 14 C os átlagosan. A forrás területéről érkező összefolyó karsztvizeket a gyűjtőkútba telepített szivattyúk szükség szerint két irányba továbbíthatják. Közvetlenül a főművi regionális hálózatra, illetve a vonyarcvashegyi Festetics-forrás irányába. Bővizű ez a forrássorozat, amelynek egyike fölé Nemes Talabér János (a Gyenesdiáson született Talabér János költő / 1899/ atyja) 1828-ban a hidak, források és átkelők védőszentjének Nepomuki Szent János szobrát állíttatta, s erről a kitűnő vizű forrás a Szt. János-forrás nevet kapta. A védterületen kívüli forrás hosszú időn át elapadt, a forráskút és környéke sokáig nagyon elhanyagolt állapotban volt. A térségi Forrásvíz Természetbarát Egyesület 1999-ben célul tűzte ki maga elé, hogy a székhelytelepülésén található forrást rendbe rakja és ismét élővé teszi, ami augusztusában a helyreállított forráskörnyék ünnepélyes felavatásával sikerült is. A forrásház és környezete 2015-ben kitisztításra és rendezésre került. A vízmű kutakon kívül számos egyéb a rétegvíz kiaknázására telepített kis magánkút is üzemel a település területén (pl.: házak szürkevíz ellátást célzó, valamint öntöző kutak, medencék töltő fúrt kútjai). E kutak megfelelő technológiával, engedélyek birtokában lettek létesítve. Sajnos azonban egyre több az engedély nélküli, lakóingatlanon nem megfelelő eljárással saját célra létesített fúrt kutak száma, melyek kockázatot jelentenek az ivóvízellátás céljából igénybevett vízadókra. Minden vízkészlet, mind vízminőség szempontjából. IVÓVÍZBÁZIS Gyenesdiáson napjainkra a víz ellátottság 100 %-os. A település a Nyugat-balatoni Regionális Vízmű (NYBRV) ellátási körzetébe tartozik. Az NYBRV kapacitása: m 3 /d. Az éves átlagos kapacitás kihasználtság 32 %-os, és csúcsidőszakban is csak 2/3 arányú. A Nyugat-balatoni Regionális Vízmű vízbázisát a Nyirádon kitermelt karsztvíz biztosítja. A szolgáltatott ivóvíz megfelel a szabványos minőségi követelményeknek és a hosszú csővezetéken való szállítás feltételeinek. A víz - fizikai jellemzői kifogástalanok, a keménység a megfelelő minősítés határán van, a többi kémiai tulajdonság ideális. Bakteriálisan stabil, coli száma 0. A regionális vízellátó rendszerben csúcsidei vízfogyasztás esetén, a hiányzó vízmennyiség a szomszédos településen, Vonyarcvashegyen lévő helyi víztermelő kutak is beüzemelésre kerülnek. A vízellátó rendszer rekonstrukciója folyamatos. Mivel a rendszerek többsége 30 év óta üzemel, üzembiztonságuk és teljesítőképességük folyamatos fenntartása érdekében előtérbe került a szűk keresztmetszet felszámolása, párhuzamos vezetékek kiépítése, tároló kapacitás bővítések, nyomászónák kialakítása. 237

240 A regionális szállítómű üzemelését 24 órás műszakban a DRV Rt. Nyugat-balatoni Igazgatóság hibaelhárító egysége biztosítja. A Nyugat-balatoni Regionális Vízmű (NyBRV), mint műszaki rendszer a DRV Zrt legnagyobb és legösszetettebb regionális vízellátási műve, vízmennyiségi, hidraulikai és üzemirányítási szempontból egyaránt. A teljes rendszer a Balatont nyugati irányból öleli körbe, északon Zánkáig, délen pedig Balatonőszödig, mindezt az alábbi ábra szemlélteti. Nyugat-balatoni Regionális Vízmű területi lehatárolása Az NyBRV legfontosabb vízbázisai a Nyirádi vízbázis és a Balaton. Kisebb vízbázisok is megtalálhatók a rendszerben, ezekből néhány kút és forrás nyer vizet. Gyenesdiás Nagyközség az NyBRV Keszthelyi ágán található, és egyike a rendszer által ellátott összesen 100 db településnek. NYIRÁDI VÍZBÁZIS A Nyirádi vízbázis a Dunántúli-középhegység felső Triász korú fődolomitjában tárolt főkarsztvíz rendszerre települt. Az ivóvíztermelő aknakutak erre a fődolomitra vannak szűrőzve, az 1. és 21. sz. aknakutakat leszámítva, melyek Eocén mészkőre is szűrőzöttek. Minden eddigi ismeret arra utal azonban, hogy a fődolomit felett elhelyezkedő változó vastagságú Eocén víztartó rétegek a főkarsztvízzel egy hidraulikai rendszert, egy vízemeletet alkotnak, de legalábbis a kapcsolat közöttük számottevő. A Nyirádi vízbázist eredetileg bányavíz-védelmi céllal alakították ki. A víztelenítéssel párhuzamosan szükségessé vált a regionális vízellátó-vízpótló rendszerek kiépítése is. A vízbeszerzés létesítményei 238

241 alapvetően a vízszintsüllyesztést/víztelenítést szolgálták. Emiatt egy általános vízbázishoz képest itt speciális vízbeszerzési megoldás valósult meg. Mivel a bauxit a területen lencsés előfordulású, és mert a vízadó fődolomit szivárgási tényezője/vízadó képessége a területen 1 m/nap, vagyis meglehetősen nagy, ezt a víztelenítést nagy területeken nagy vízhozamokkal kellett és lehetett megvalósítani, így a víztelenítés eszközei, a nagyátmérőjű aknakutak nagy távolságokra vannak egymástól. Tekintettel arra, hogy a víztelenítéssel szinte egy időben a vízellátási-vízpótlási igények is jelentkeztek, ezért a víztelenítést/víztermelést végző aknakutakat a bauxit lencséktől, a felszín alatti bányaműveletektől nagy (több száz méteres) távolságra mélyítették. Ez a tény a bányabezárást követő vízfelengedés alatt a kitermelt víz minőségének megóvása szempontjából alapvető fontosságú, kedvező körülmény volt. Az ivóvíz termelő kutak kúthidraulikai kapacitásai m 3 / nap vízmennyiség kitermelését tennék lehetővé, azonban a jelenlegi kútgépészetet feltételei mellett ez az érték: m 3 / nap. Az érvényes vízjogi engedély értelmében az NyBRV felé átadott vízmennyiség: m 3 / nap. A vízbázis ugyanis nemcsak az NyBRV kiinduló pontja, mert erről a vízbázisról biztosított az ún. Nyirád- Ajka Regionális Vízmű rendszer vízellátása is (Nyirád és környékbeli települések, Ajka város, Ajka Hőerőmű, stb.) A vízbeszerzés létesítményei nagy átmérőjű fúrt aknakutak, több szakaszban perforált, kavicsos szűrőkkel. A kutak csoportosításának alapja az, hogy a EOV értéktől északra, avagy délre helyezkednek el. Ezek alapján tehát a termelő, és tartalék kutak vagy az északi, vagy a déli kútcsoporthoz tartoznak. A csoportosítás alapját képező EOV azért meghatározó földrajzi azonosító, mert nagyjából itt húzódik a felszíni vízfolyások vízválasztója. A vízbázis által termelt víz minősége megfelel az ide vonatkozó előírásoknak. A kitermelt víz csírátlanítása klórozással történik az osztómű területén. KESZTHELY TÉRSÉGI FORRÁSOK Gyenesdiás vízellátásának alapja tehát a kiváló minőségű Nyirádi karsztvíz. Tartalékként, illetve bizonyos üzemállapotok esetén tehermentesítésként üzemeltetünk forrásokat is. Erzsébet forrás Az Erzsébet forrás (Vonyarcvashegy) a térség egyik legnagyobb és legfontosabb vízellátási létesítménye. Négy darab fúrt kútból áll, melyek közös gyűjtővezetékre csatlakozva töltik az udvartéri 1000m3-es medencét, amely szivattyúkon keresztül az NYBRV nyugati (Keszthelyi) ágát tölti. Az Erzsébet forrás területén lévő gépházban találhatók még az ún. gyorsító szivattyúk, melyek segítségével a Keszthelyi ágon +200 m3/h mennyiség hozható le. 239

242 Az Erzsébet forrás jelenlegi kapacitása: 102 m3/h Az 1000m3-es tároló töltő vezetékén a helyi automata üzemű klórozás a szivattyúkkal egyidejűleg működik. Festetics forrás Térségi források Vonyarcvashegy településen található. A vízellátás két forrásból táplálkozó gyűjtőaknából történik. A gyűjtőaknából a víz gravitációsan folyik rá a két fekvőtengelyű szivattyúra, melyek a Vonyarcvashegyi 2x300 m3-es tárolót töltik. helyi automata üzemű klórozás a szivattyúval egyidejűleg működik. JELENLEG ÜZEMEN KÍVÜL! A Festetics forrás jelenlegi kapacitása: 60 m 3 / h János forrás Forrásfoglalás, amely 1962-ben készült Gyenesdiás településen. A foglaló mű 7db 15m mélységű kútból áll, melyekből gravitációsan töltődik a gyűjtőkút, mely maga is töltődik a vízadó rétegből. Jelenleg 1db búvárszivattyú üzemel a gyűjtőkútba építve. Az NA 250-es vezetékre dolgozik, illetve az összeköttetés miatt a regionális rendszerbe is. A klórozás helyi automata üzemű, a szivattyúval együtt működik. A szivattyú vezérlése: helyi kézi üzem és távvezérlés is lehet. A János forrás jelenlegi kapacitása: 45 m3/h Folyamatban van az udvarterén átemelő gépház létesítése, amely segítségével a Nyirádi vizet juttatjuk el a jelenleg János és Festetics forrás által ellátott nyomászónákba. Ennek oka a vízellátás biztonságának növelése, a felhasználók egészségvédelmének megőrzése (a források könnyen szennyeződhetnek, hiszen belterületen vannak) 240

243 VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK A vízrendszer-kiépítés kezdeti időszakában a vízmennyiség iránti magas igény volt a meghatározó, míg az elmúlt időszakban az EU követelményeket is kielégítő minőség javítása került előtérbe. A 90-es évek elejéig tartó vízigények állandó növekedését az akkoriban még ellátatlan területek bekapcsolása, iparfejlesztési törekvések, az idegenforgalom növekedése, valamint az akkori magas támogatás miatti, irreálisan alacsony vízdíjakból eredő, pazarló vízfelhasználás befolyásolta. Alapvető változás következett be a 90-es évek elejétől. A politikai és gazdasági rendszerváltással egy időben - a piacgazdaságra való átállás jegyében - megváltozott a vízi közműellátás elszámolásának módja. A szolgáltatási díjat a valós ráfordításoknak megfelelően kellett az ármegállapítóknak (állam ill. önkormányzatok) meghatározniuk. A valós termelési díjak bevezetése mellett az állami támogatás aránya is jelentősen csökkent, aminek következtében mind a közületi, mind a lakossági fogyasztók körében a takarékosság révén a fogyasztói igények dinamikusan csökkentek. A fogyasztás csökkenése miatt a kapacitás kihasználtság romlott. A kapacitás kihasználtság alacsony szintjét az üdülőterületből adódó szezonalítás is nagymértékben befolyásolja. Amíg a vízellátó művek országosan %-os éves kapacitás kihasználással üzemelnek, addig a szezonalításból adódóan az NyBRV rendszer éves kapacitás kihasználtsága havi csúcsban 70 %, átlagban csupán 45 % körüli. Az alacsony kihasználtság miatt a fajlagos üzemeltetési költségek és a szolgáltatási díjak is az átlagosnál jelentősebben növekednek. A kitermelt vizek kiváló minőségű karsztvizek. Összetételük annyira jó, hogy külön tisztítás technológiát nem igényelnek, csupán a kötelezően előírt fertőtlenítést. Ez Nyirádon klórgázt jelent, míg a forrásoknál mennyiségarányos hypó adagolást. VÍZMINŐSÉGI PARAMÉTER Összes keménység ÉRTÉK GYENESDIÁSON 23 nk0 Ph 7,35 Elektromos vezetőképesség KOI ps Nátrium Arzén 672 µs/cm 0,48 mg O2/l 5,3 mg/l 1,2 µg/l 241

244 VÍZMINŐSÉGI PARAMÉTER Ammónium Nitrit Nitrát Klorid Szulfát Vas Mangán Alumínium Fluorid ÉRTÉK GYENESDIÁSON <0,05 mg/l <0,05 mg/l 6 mg/l 6,6 mg/l 50,8 mg/l <0,05 µg/l 0 µg/l <40 µg/l 0,20 mg/l Minden érték a jogszabályi határérték alatt található. Karsztvíz minőség mutatók FELSZÍNI VIZEK Gyenesdiás a Balaton közvetlen vízgyűjtőjéhez tartozik. Ennek a területnek a természetes szerkezete egyszerű felépítésű, az É-D-i irányban lejtő hegyoldalak völgytalpain kis sűrűséggel alakultak ki a természetes vízfolyások medrei. A nagyközség közvetlen tóparti település, fekvése révén a Keszthelyi-öbölhöz tartozik, és külterületi közigazgatási határvonalai is Keszthelyi-öbölben húzódik. A Keszthelyi-medence a tó vízminőség szempontjából leginkább problémás területe. BALATON A települési külterület közel 6 km 2 kiterjedésben nyúlik bele a Balaton vízrendszerébe, ugyanakkor a település feletti vízgyűjtőről további 7,5 km 2 lefolyása is itt éri el a tavat. A Balaton közel 4 km partvonal hosszban határolja a települést. A Balaton vize jellemzően kemény víz, ph-ja enyhén lúgos. Kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos jellege miatt az alga növekedésével járó széndioxid elvonás következtében a biogén mészkiválás folyamatos, miáltal a víz kismértékben zavarosnak tűnik, átlátszósága ritkán haladja meg az egy métert. A Balaton vízminőségét befolyásoló tényezők közül különösen fontos szerepet játszanak a mikrobiológiai jellemzők, az algásodás mértékét jellemző klorofill-a tartalom alakulása és az azt befolyásoló foszfor- és nitrogénháztartás jellemzői. Ez utóbbiak részben a Balatonba torkolló vízfolyások terhelésétől és a tó medrében felhalmozódott iszap mennyiségétől, tápanyagtartalmától és hullámzás miatti felkavarodásától. 242

245 A klorofill-a tartalom jelentősen függ továbbá az időjárástól és az annak hatására bekövetkező biológiai és kémiai folyamatoktól. A Balaton vízminősége a Vonyarcvashegy-Gyenesdiás-Keszthely közötti partszakaszokon üdülésre megfelel. A vízminőség közvetlen hatása a strandoknál jelentkezik. Gyenesdiás területén a kijelölt fürdőhelyek száma 2. A fürdőhely üzemeltető önkormányzata a jogszabály alapján előírt gyakorisággal, vagy többször alkalommal elvégzi a turisztikai szezon előtt és közben a fürdővíz bakteriológiai vizsgálatát. A vizsgálati eredmények szerint a fürdővíz kiváló minőségű. A víz minőségének romlása miatt további, az egészségügyi kockázat megállapítására irányuló vizsgálatokat - Klorofill-a, Cianobaktérium sejtszám az ÁNTSZ nem kezdeményezett. Évek óta a diási és gyenesi strandok Kék-hullám zászló minősítést és kiváló fürdővendég pontokat kapott. A minősítést azok a strandok és kikötők nyerhetik el, amelyek a legtisztább fürdővízzel és partszakasszal rendelkeznek, megfelelő infrastrukturális és higiéniai feltételeket biztosítanak, valamint kiemelten figyelnek a biztonságra és a gyermekekre is. A gyenesdiási strandfürdő helyek családbarát eszközökkel vannak ellátva a vízben és a parton egyaránt a szolgáltatást kereső vendégek örömére. Diási Játékstrand 243

246 GYenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok ÉV/Hó Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December 2012 Átlag: Max: Min: Átlag: Max: Min: Átlag: Max: Min: Átlag: Max: Min: A Balaton vízszintjének (a mindenkori nullpontra vonatkozóan: 103,42 mbf) évi alakulása (cm) Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adatai alapján Hó Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Összesen: m m A Balatonból években leeresztett vízmennyiség (m 3 ) Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adatai alapján 5T ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KFT TEL.: 30/ TERVKFT@GMAIL.COM 244

247 GYenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok LEVEGŐTISZTASÁG ÉS VÉDELME JOGSZABÁLYI HÁTTÉR október 16.-án lépett hatályba a 292/2015. (X. 8.) Kormányrendelet, amely több ponton lényegesen módosította a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet előírásait. A változások érintik a hatásterület fogalmát, továbbá módosult ennek számítási módja is. A hazai levegővédelmi szabályozás során első ízben, a diffúz forrásokra is kiterjesztették a hatásterület számításának módszereit. A továbbiakban röviden áttekintjük a légszennyező forrást üzemeltetőket érintő jelentősebb módosításokat. A fogalom meghatározásokon belül (2. ) módosult a diffúz forrás fogalma. Korábban ez olyan levegőterhelést okozó tevékenységet vagy kibocsátó felületet jelentett, melynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzők méréssel vagy műszaki számítással nem határozhatók meg. Az elmúlt évek kiterjedt kutatásai a felületi és térfogati források kibocsátásait illetően, a méréstechnika fejlődése összességében azt eredményezték, hogy ma már legtöbbször legalább műszaki számítási módszer rendelkezésre áll az emisszió mértékének becsléséhez a diffúz források esetében is. Lényegében ehhez igazodik az új definíció, mely szerint: "diffúz forrás: olyan levegőterhelést okozó tevékenység, kibocsátó felület vagy berendezés, amely nem minősül légszennyező pontforrásnak, továbbá a szabadban végzett tevékenység, amely légszennyezőanyag kibocsátással jár". Egyértelműsítette a módosítás a pontforrás definícióját is, megnevezve azon kibocsátási jellemzőket - térfogatáram, kibocsátási koncentráció, hőmérséklet, nyomás -, amelyek meghatározhatósága a feltétele annak, hogy pl. egy kürtőt légszennyező pontforrásnak tekintsük. A pontforrás hatásterületének meghatározására a továbbiakban újra használható a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet idejében még érvényes számítási módszer, amely az egy órás (szálló por esetében 24 órás) füstfáklya tengelye alatti maximális talajközeli légszennyező anyag koncentráció 80%-ával lehatárolható legnagyobb területben adta meg a pontforrás hatásterületét. Így 2011 óta elsőként újra három módszer áll rendelkezésre a hatásterület számítására. Kiegészült továbbá a 2. egy új ponttal (12.a), amely a hatásterület számítási módszereit a helyhez kötött (működése közben helyét meg nem változtató) diffúz forrásokra is kiterjeszti. Ebben a vonatkozásban egy szennyvíztelepi levegőztető medence, hulladéklerakó, vagy akár egy állattartó épület vagy egy trágyatároló is diffúz forrásnak minősül. A jelenlegi módosítással a 4. pedig meglehetősen szigorú követelményt támaszt a diffúz források üzemeltetői számára: nemcsak a levegőszennyezés, de a diffúz forrás környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelő működtetése miatti levegőterhelés is tilos. Ezen felül módosult a bejelentés-köteles diffúz források köre is. Eddig a felügyelőség (környezetvédelmi hatóság) hatáskörében állt, hogy a gazdálkodó szervezetet egy adott diffúz forrás bejelentésére kötelezte-e. Mostantól viszont az összes E-PRTR rendelet (166/2006/EK) I. melléklete szerinti diffúz forrás működtetése levegőtisztaság-védelmi engedélyhez kötött. Az állattartókat érintő további lényeges változás a védelmi övezetek kérdéskörét érinti. A 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 5. (3) bekezdése alapján a levegővédelmi jogszabály hatályba lépését (2011. január) követően engedélyezett bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat- vegy egységes környezethasználati engedély-köteles tevékenységeknél volt előírás a védelmi övezet kijelölése. A jelenlegi módosítás eltörölte a jogszabály hatályba lépését követően engedélyeztetett részt a szövegből. Ebből az következik, hogy a környezetvédelmi vagy EKH engedéllyel rendelkező (a példa kedvéért) állattartó telepek mindegyikénél ki kell jelölni a védelmi övezetet, amire (miután erre vonatkozóan a jogszabály határidőt nem ad meg) feltehetőleg a következő esedékes teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat alkalmával kerülhet sor. Mindez számos vitás esetet eredményezhet, mivel a 306/2010. Korm. r. 5. (6) bekezdése alapján a védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület nem lehet. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, úgy a környezetvédelmi hatóság a felülvizsgálati eljárásban megtagadhatja akár az új 5T ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KFT TEL.: 30/ TERVKFT@GMAIL.COM 245

248 környezetvédelmi ill. EKH engedély kiadását is. A jogszabályváltozás súlyát értékelve kijelenthető, hogy a bűzforrásokat üzemeltetők számára célszerű már most megkezdeni környezetük felmérését, illetve a lehetőségek értékelését. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. A felülvizsgálat alatt álló terület jelenlegi állapotának megfelelő, az alapállapotot jelentő levegőminőségi helyzetének megítéléséhez a terület légszennyezettségi paramétereit az egészségügyi határértékekkel kell összevetni. A 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (szemben a hatályon kívül helyezett 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelettel) nem tartalmazza a nitrogénoxidokra (NOX) korábban érvényben lévő határértékeket, melyek a következők voltak: 200 μg/m 3 órás, 150 μg/ m 3 24 órás és 70 μg/ m 3 éves határérték. A releváns határértékeket az alábbi táblázatban, a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket a következő oldalon található táblázatban foglaltuk össze. Légszennyező anyag Vesz. Fokozat Egészségügyi határérték (zárójelben a túllépés engedélyezett mennyisége) [μg/m3] órás 24 órás éves H.é. T.h. H.é. T.h. H.é. T.h. Ökológiai határérték (éves) [μg /m3] Kén-dioxid III. 250 (24) (3) Nitrogén-dioxid II. 100 (18) 50% % 30 Szén-monoxid II * 60% Szálló por III (35) 50% 40 20% - (PM10) Ólom I. 0,3 100% Higany és I. 1 szervetlen Benzol I % A légszennyező anyagok egészségügyi és ökológiai határértékei 246

249 GYenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok Légszennyező anyag Átlagolási időszak Tájékoztatási küszöbérték [μg /m3] Riasztási küszöbérték Kén-dioxid 1 óra 400 Nitrogén-dioxid 1 óra 350 Szén-monoxid 1 óra Szálló por (PM10) 24 óra 75 Ózon 1 óra 180 három egymást követő órában három egymást követő órában három egymást követő órában két egymást követő napon és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható három egymást követő órában 500 három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott két egymást követő napon és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható 240 három egymást követő órában vagy 72 órán túl meghaladott 180 A légszennyező anyagok tájékoztatási és riasztási küszöbértékei Fontosabb levegő-védelmi jogszabályok: 4/2011. (I.14)VM rendelet a levegőterhelhetőségi szint határértékeiről és a pontforrások kibocsátási határértékeiről. 6/2011. (I.14) VM rendelet a levegőterhelhetőségi szint és a helyhez kötött pontforrások kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével és értékelésével kapcsolatos szabályokról (módosítva a földművelésügyi miniszter 33/2015. (VI. 25.) FM rendeletével) Egyéb kapcsolódó jogszabályok lehetnek: az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet HELYETT, az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló 26/2014. (III.25) VM rendelet, a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet (tüzelőanyag fajtától függő határérték MÓDÓSÍTOTT biomassza tüzelésre), 5T ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KFT TEL.: 30/ TERVKFT@GMAIL.COM 247

250 Az 50 MWth és az annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003. (VII. 11. KvVm) rendelet HELYETT 110/2013. (XII. 4.) VM rendelet. Új az 5. összesítési szabály. Egyéb jogszabályok a levegővédelem területén: a földgázüzemű gázmotorok technológiai kibocsátási határértékeinek és azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 32/1993. (XII. 23.) KTM rendelet, a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II.22.) KöM rendelet HELYETT 29/2014. (XI. 28.) FM rendelet, az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet (hűtőház, klíma), HELYETT a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II.14.) Korm. rendelet (hatályos: ), változott a napokban, az ellenőrzésben a felügyelőség hatásköre megszűnt, hatóságok 3.. a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet. Adatszolgáltatások: KAR-Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer LAL Levegőtisztaság-védelmi Alapnyilvántartó Rendszer LM Légszennyezés mértéke éves bejelentés E-PRTR (levegővédelmi szempontból állattartó telepek) a megfelelő LM lapon ózonkárosító anyagokról, egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról A LEVEGŐ ÁLLAPOTÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Egy terület levegőminőségi helyzetének meghatározásához és minősítéséhez ismerni kell a vizsgált területen a környezeti levegőbe kerülő szennyező-anyagok mennyiségét, a légkörben zajló fizikai és kémiai folyamatokat, valamint a domborzati és egyéb tényezőket. A környezeti levegőbe kerülő légszennyező anyagok egy része száraz vagy nedves úton kiülepedik, a meteorológiai viszonyoktól függően különböző fizikai vagy kémiai átalakuláson megy át, aminek következtében az eredeti légszennyező anyagoknál veszélyesebb anyagok is keletkezhetnek. A környezeti levegőben maradt légszennyező anyagok a meteorológiai viszonyoktól függően elkeverednek, felhígulnak és az előzőekben említett folyamatok végén, ezek eredményeképpen alakul ki egy terület, egy térség levegőminősége. Egy terület levegőminőségét nem csak a kibocsátások határozzák meg, előfordul, hogy a határérték alatti kibocsátások is kedvezőtlen levegőminőséget idézhetnek elő kedvezőtlen meteorológiai és domborzati viszonyok esetén. A hazai vizsgálatok adatai alapján megállapítható, hogy a légszennyező anyagok az alábbi forrásokból kerülnek a környezeti levegőbe: 248

251 Ipari, mezőgazdasági, szolgáltató tevékenységből Közlekedés, szállításból Lakossági és intézményi tevékenységből. A légszennyező anyagokat kibocsátó források alapvetően két csoportba sorolhatók: a pontszerű és a diffúz légszennyező források. Pontszerű légszennyező forrásokat jelentenek a gépkocsik kipufogói, a füstgáz kémények és a különböző elszívó kürtők. Ezek közös jellemzője az, hogy a légszennyező anyag kibocsátásuk mérésekkel egyértelműen meghatározható és kibocsátási határértékkel szabályozható. A diffúz légszennyező forrásokat a különböző felületekről alapanyag, készterméktárolók, épületek csarnokok nyílászárói, tárolótartályok légzői, stb. a környezeti levegőbe kerülő légszennyező anyagok jelentik. Egy településen belül jelentős diffúz légszennyező forrást jelent a tavasszal és ősszel végzett avar- és hulladékégetés. A diffúz légszennyező forrásokból a környezetbe kerülő légszennyező anyagok mennyisége nem mérhető, így kibocsátási határértékkel nem szabályozottak. A levegő védelmével, a levegő tisztaságával kapcsolatos követelményeket a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet állapítja meg. A Korm. rendelet kimondja, hogy tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz és az ezzel kapcsolatos követelményeket és szükséges intézkedéseket részletezi. A rendelet 9. melléklete tartalmazza A levegővédelmi követelmények megsértéséhez kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértéké -t. A B 1. Engedélyköteles légszennyező pont- és diffúz forrás engedély nélküli Ft üzemeltetése, légszennyező forrásonként; 2. Engedélyköteles légszennyező pont- és diffúz forrás engedélytől eltérő Ft üzemeltetése, légszennyező forrásonként; 3. Engedélyköteles légszennyező pont- és diffúz forrás engedélytől eltérő Ft/nap üzemeltetése a hatóság jogszerű magatartásra való felhívását követően, légszennyező forrásonként; 4. Az engedélyezéshez szükséges adatokban bekövetkezett változás be nem Ft jelentése; 5. A bejelentésre kötelezett diffúz forrás bejelentésének elmulasztása; Ft 249

252 A B 6. A levegőterhelést befolyásoló technológiai vagy tisztító berendezéseik nem az Ft üzemeltetési vagy működési engedélyben, alkalmassági bizonyítványban (gépkönyv, minősítési dokumentumok) foglaltak vagy az előírások szerinti üzemeltetetése; 7. Az 50 MW és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű 15 Ft/kg SO th 2 tüzelőberendezés füstgáz-kéntelenítő berendezésének kén-dioxid kibocsátási határértéket meghaladó kibocsátása esetén évente az első 10 nap időtartamára; 8. Az 50 MW és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű 30 Ft/kg SO th 2 tüzelőberendezés füstgáz-kéntelenítő berendezésének kén-dioxid kibocsátási határértéket meghaladó kibocsátása esetén a 10. napon túli időtartamára; 9. Az 50 MW és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű 60 Ft/kg SO th 2 tüzelőberendezés megengedett éves összkibocsátásának túllépése esetén 10. Az 50 MW és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű 60 Ft/kg NO th X tüzelőberendezés megengedett éves összkibocsátásának túllépése esetén 11. A légszennyező forrás kibocsátásának ellenőrző vizsgálatának (folyamatos, Ft időszakos mérések) el nem végzése, illetve a hatóság által elrendelt vizsgálatok feltételeinek nem biztosítása, vagy a hatósági határozatban előírt mérési kötelezettségek nem teljesítése; 12. A füstköd-riadó tervben előírt kötelezettség nem, vagy nem megfelelő Ft teljesítése (gazdasági tevékenységet folytató nem természetes személy esetében) 13. A füstköd-riadó tervben előírt kötelezettség nem, vagy nem megfelelő Ft teljesítése (gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy esetében) 14. A környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott intézkedési tervben szereplő Ft határidő be nem tartása; 15. A diffúz légszennyező források nem az előírásoknak megfelelő működtetése, Ft/m 2 felületének kezelése; 16. Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetőleg használója, a közterületek Ft tisztaságáért, porzás mentesítéséért felelős nem teljesíti rendszeres karbantartási és tisztántartási kötelezettségét; 17. Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül Ft háztartási tüzelőberendezésben történő égetése; 250

253 A B 18. Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül a Ft nyílt téren történő égetése; 19. Vonalas létesítmény mentén növényzet, lábon álló növényzet, tarló, vagy Ft növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése; 20. A hulladék- és anyagtároló vagy hulladék öngyulladását, meggyulladását nem Ft akadályozza meg, illetve az eloltásról nem gondoskodik (10 m 3 feletti mennyiség esetén); 21. A hulladék- és anyagtároló vagy hulladék öngyulladásának, Ft meggyulladásának meg nem akadályozása, illetve az eloltásról való nem gondoskodás (legfeljebb 10 m 3 mennyiség esetén); 22. Szállítással gazdasági tevékenység keretében diffúz légszennyezés okozása; Ft 23. Szállítással nem gazdasági tevékenység keretében diffúz légszennyezés Ft okozása; 24. A tárolt vagy leválasztott anyagok nem megfelelő kezelésével határértéken Ft felüli légszennyezettség okozása; 25. Gazdasági tevékenység keretében végzett, lakosságot zavaró bűzhatást Ft okozó technológia vagy berendezés üzemeltetése; 26. Nem gazdasági tevékenység keretében végzett, lakosságot zavaró bűzhatást Ft okozó tevékenység folytatása, technológia vagy berendezés üzemeltetése; 27. Az éves levegőtisztaság-védelmi jelentés kötelezettségének, vagy a Ft levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés változás-bejelentési kötelezettségének nem, vagy nem megfelelő teljesítése; A Korm. rendelet végrehajtására került kiadásra a levegő-terheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet. 251

254 GYenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok LÉGSZENNYEZŐ KOMPONENSEK JELLEMZŐI Az egyes légszennyező komponensekre vonatkozóan az alábbi fő jellemzők állapíthatók meg: A kén-dioxid leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, mint a szén és az olaj (pl. házi széntüzelés, ill. dízelmotorok). A SO2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is kikerülhet a levegőbe. A kén-dioxid órás egészségügyi határértéke 250 μg/ m 3, napi egészségügyi határértéke 125 μg/ m 3, éves egészségügyi határértéke 50 μg/ m 3. A SO2 belélegezve emberre és állatra egyaránt ártalmas. A nedves légúti nyálkahártyához adszorbeálódva, savas kémhatása miatt izgató hatású, a véráramba jutva pedig a hemoglobint szulfhemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a tüdőt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A szabad légköri koncentrációk mellett ezek nem fordulnak elő. A légkörbe jutva kénessavat, kénsavat képez annak páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A nitrogén-dioxid általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NOX) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A NO2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott NO2 80%-át adják a gépkocsik. A földgáz tüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO2 származik. A nitrogén-dioxid órás egészségügyi határértéke 100 μg/ m 3, napi egészségügyi határértéke 85 μg/ m 3, éves egészségügyi határértéke 40 μg/ m 3. A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek. Az NO2 hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos- ill. salétrom-savvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez. Hosszú távon az NO2 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet. A NO2 toxikus hatású a növényekre, 120 mg/ m 3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO2 és az O3 egyszerre van jelen, a hatás fokozott. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők okozásában. A nitrogén-oxidok immissziójának tekintetében elsősorban a közlekedés- és a téli fűtési időszak hatása érvényesül. A kamionok magas fajlagos nitrogén-oxid kibocsátása szakértői vélemények szerint igen jelentős mértékben hozzájárul a levegő NOx háttérszennyezettségéhez. Tapasztalatok szerint abban az esetben, amennyiben a NOx és a NO2 immisszió nagyságrendileg megegyezik, nem helyi szennyezéssel kell számolni. A NO ugyanis a légkörbe kerülve viszonylag gyorsan NO2-dá oxidálódik. A nitrogén-oxidokra vonatkozóan a jogszabály határértéket nem definiál. A korábbi, 14/ T ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KFT TEL.: 30/ TERVKFT@GMAIL.COM 252

255 (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szerint órás egészségügyi határértéke 200 μg/ m 3, napi egészségügyi határértéke 150 μg/ m 3, éves egészségügyi határértéke 100 μg/ m 3 volt. Szén-monoxid akkor keletkezik, ha az égetés útján hasznosított energiahordozók elégése nem tökéletes, valamint természetes úton, egyes mikroorganizmusok és növények anyagcseréjekor, források gázának alkotórészeként, a magas légkörben ibolyántúli sugárzás hatására. Az ember által okozott szén-monoxid szennyezésért legnagyobb mértékben felelős a közlekedés, ugyanakkor az adatok alapján a CO koncentráció a fűtési időszakokban emelkedő tendenciát mutat. A CO immisszió órás egészségügyi határértéke μg/ m 3, napi egészségügyi határértéke 5000 μg/ m 3, (melyet napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximumára vonatkoztatva kell számítani) éves egészségügyi határértéke 3000 μg/ m 3. Ezeket az értéket rendszerint csak nagyvárosokban éri el, illetőleg haladja meg. A CO-ra ökológiai határértéket nem definiál jogszabály. A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Belélegezve egyrészt a hemoglobin molekulához kötődve kiszorítja az oxigént, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. Másrészt pedig toxikus hatással van az agykéreg alatti központjaira. A szálló por a levegőben lebegő szilárd és folyékony részecskék elegye. A szálló por jelentős egészségkárosító hatással bíró csoportja a 10 mikrométer átmérőt meg nem haladó szemcsék (PM 10), mivel ezek a szemcsék lejuthatnak az alsó légutakba, egyúttal megköthetnek toxikus anyagokat. A PM10 napi egészségügyi határértéke 50 μg/ m 3, éves egészségügyi határértéke 40 μg/ m 3. A levegő portartalma részben természetes forrásokból (talajerózió, vulkáni tevékenység, erdőtüzek, stb.), részben pedig antropogén forrásokból származik. Az emberi tevékenységből származó por főbb forrásai a szén-, olaj-, fa-, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és egyes ipari technológiák (bányászat, cementgyártás, kohászat, stb.). A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek és baktériumok is lehetnek. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék (PM2,5) az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak. A porrészecskék ingerlik, sértik a szem kötőhártyáját és a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek azonban lejutnak a tüdőhólyagokba, így akár maradandó károsodást is okozhatnak. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A légköri por hatását különösen veszélyessé teszi, hogy a porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén-, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat is adszorbeálhatnak, melyek a belégzéssel szintén a légutakba, tüdőbe kerülnek. A növények leveleire rakódva a porrészecskék gátolják a fotoszintézist, elzárják a növényi légcserenyílásokat (sztómákat). A porral terhelt környezetben a növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat. Az ózon a légkörben két szinten van jelen. Az atmoszféra felső rétegeiben természetes úton képződik, a tengerszint feletti 25 és 50 km közötti tartományban. Ez az ún. sztratoszférikus ózon, mely pajzsként szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyező anyag, a földfelszín közelében, jellemzően antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik. Képződésében ún. prekurzor, primér anyagok (NOX, CO, illékony szerves anyagok, más szerves vegyületek,) játszanak szerepet, a reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Az 253

256 O3 koncentrációja tehát nyáron (erőteljes napsugárzáskor), olyan területeken emelkedhet, ahol a primer szennyező anyagok koncentrációja is nagyobb. A primer szennyező anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe. Az O3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemző anyaga. A felszínközeli ózon erősen mérgező az állatvilágra és az emberi egészségre. Rövid expozíciós idő alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz, krónikus hatás esetén pedig hozzájárul az asztma kialakulásához és csökkenti a tüdőkapacitást. Az O3 és más fotokémiai típusú szennyező anyagok erősen toxikusak a növényekre. Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózonnak baktériumölő hatása van, ami az ipari tisztításban hasznos, a természetes ökoszisztémákban azonban káros hatással bír. GYENESDIÁS LEVEGŐMINŐSÉGE Gyenesdiás levegőminőségét fekvése, éghajlati viszonyai és az emberi tevékenység együtt határozzák meg. A település környezeti levegőállapotát a fűtési idényen kívüli időszakban elsősorban a gépjármű közlekedés és az azzal járó porterhelés, szennyezőanyag kibocsátás befolyásolja fokozottan. Előnyös a Keszthelyi-hegység kiterjedt erdőségeinek közelsége, illetve a portalanított utak, zöldfelületek nagy aránya. A légszennyezőanyag-kibocsátás a szezonálisan jelentős közlekedésen kívül, a lakossági fűtésből, valamint az avar és kerti hulladékok égetéséből adódik. A forgalomból származó légszennyező anyagok a forgalommal arányosan képződnek, ezért a maximális terhelés a nyári idegenforgalmi időszakban (július-augusztus) jelentkezik. A településen áthaladó 71. számú főút jelentős gépjármű forgalmat bonyolít le egész évben, így a közlekedési eredetű légszennyezés főként az itteni kibocsátásokból adódik. A Balaton északi partjának forgalma nagy százalékban ezen az útvonalon bonyolódik, ezért az innen eredő emissziók nem elhanyagolhatóak a vonalas szennyezőforrás mentén. A gázfűtésre való átállást követően a lakossági fűtésből származó légszennyezés mértéke erősen lecsökkent és töredéke a közlekedési emissziónak. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet alapján a vizsgált terület a 10. sorszámú légszennyezettségi agglomerációba tartozik. A zónák típusait a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete határozza meg: A csoport: agglomeráció: olyan légszennyezettségi zóna hol a lakosság száma meghaladja a lakost vagy ahol a népesség száma lakos vagy annál kevesebb, de a népsűrűség legalább 500 fő/km2. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. 254

257 D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. O-II csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. Az érintett légszennyezettségi zóna légszennyező anyagok szerinti besorolását a 19. táblázat tartalmazza. kén-dioxid nitrogén-dioxid szén-monoxid szilárd (PM10) benzol talajközeli ózon PM10 Arzén (As) PM10 Kadmium (Cd) PM10 Nikkel (Ni) PM10 Ólom (Pb) PM10 benz(a)pirén (BaP) F F F E F O-I F F F F D A zóna légszennyező anyagok szerinti besorolása (Keszthely és környéke) Zóna SO2 NO2 PM10 CO B zóna > 250 > 100 > 50 >

258 C zóna D zóna E zóna F zóna < 50 < 50 < 25 < 2500 A zónacsoportokhoz tartozó koncentrációk (μg/m 3, üleped_ por esetében g/m 2 *30 nap) A manuális mérőhálózat OLM adataiból az NO 2 légszennyező anyag tekintetében állnak rendelkezésre adatok, melyekből egyértelműen látszik, hogy a település levegőminősége megfelelőnek minősíthető. A zónaszintű besorolás alapján látható, hogy a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket (ez azonban gyakorlatilag valamennyi agglomerációs zónára igaz). A felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között mérhető a PM10 benz(a)-pirén (BaP) koncentrációja. A felső és az alsó vizsgálati küszöb közötti értékben van jelen a PM10. Gyenesdiás vonatkozásában megállapítható, hogy a levegőminőség jó. A nagyközség közigazgatási területén imissziós mérőpont nem található, így nem állnak rendelkezésre közvetlen mérési adatok a település környezeti levegőjének általános minőségéről. A település levegőminőségi állapota helyi állandó mérőműszer hiányában a földrajzilag közel elhelyezkedő és a Balaton parton betöltött hasonló szerepű Keszthely település levegőminőségével jellemezhető, amely mintegy 5 km-re található a településtől. Itt a környezeti levegőminőséget az Országos Imissziómérő Hálózat (RIV) műszerei vizsgálják, és ennek keretében SO2, NO2 és ülepedő por kerül regisztrálásra. A szennyező anyagok levegőben való viselkedésének sajátosságai miatt, azonban az ottani adatok hozzávetőleges támpontot adnak csupán a települést illetően. A RIV évi adatai azt mutatják, hogy a kéndioxid vonatkozásában nem tapasztalható számottevő változás a település levegőminőségi állapotában, a nitrogén-dioxid esetében minimális javulás, az ülepedő por esetében viszont az elmúlt két és fél évben koncentrációnövekedés figyelhető meg. 256

259 A nitrogén-dioxid esetében mind az átlagértékek magasabb terhelést mutatnak. A szennyezettebb fűtési félévek legmagasabb átlagértéke az éves határérték 50 %-a felett található, a nem fűtési félévekben harmada. A vizsgált időszakban az értékek jelentős változást nem mutatnak. Az ülepedő por vonatkozásában a nyári időszakok a szennyezettebbek Keszthely térségében. A féléves átlagérték a határértéket megközelíti, és a fűtési időszakban is eléri annak 70 %-át. A legmagasabb 98 %-os gyakorisági értékek mindkét félévben igen magasak, a határérték 3-3,5 -szeresei. A legmagasabb érték valamennyi esetben határérték közeli. Gyenesdiáson a porszennyezettség éves szinten minimálisnak mondható, leginkább a Faludi-sík és a 71-es út keszthelyi oldalán érzékelhető aszályosabb hónapokban (átmeneti időszakosság), valamint száraz időszakokban még erdőszéli utak és a deflációs-eróziós erdei utak találkozásánál, felhagyott murvafejtők szomszédságában. Megszüntetése a települési és erdészeti (ökológiai) növényalkalmazási elvek betartásával később mérsékelhető. Összességében megállapítható, hogy a település levegőminőségi állapota a kén-dioxid vonatkozásában kedvezőnek tekinthető, nitrogén-dioxid esetében elfogadhatónak, azonban az ülepedő por-terhelés emelkedettnek ítélhető, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt 4-5 évben a korábbi csökkenő értékekkel szemben ismét a szennyezettség kisebb növekedésének vagyunk tanúi. 257

260 GYenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELMI VÁLTOZÁSOK Gyenesdiás nagyközség esetében levegőminőségi szempontból jelentősebb változás nem történt az elmúlt években. Levegőminőségi helyzetének megítéléséhez alapvető a légkört terhelő szennyezőanyagok koncentrációjának meghatározása. A környezeti levegőbe kerülő légszennyező anyagok antropogén forrásból és azon belül is elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származnak, amelyek ipari, közlekedési, mezőgazdasági, kommunális eredetűek, illetve a hő- és villamosenergia termeléshez kapcsolódnak. Egy adott térség levegőminőségének alakulását a kibocsátásokon túlmenően a légkörben zajló fizikai és kémiai folyamatok, a meteorológiai jellemzők, a domborzati és egyéb tényezők együttesen határozzák meg. A folyamat bonyolultsága miatt egy térség levegőjének minősége a csak megfelelő helyre és számban telepített monitoring állomásokból kialakított rendszer segítségével minősíthető egyértelműen. Gyenesdiás légszennyezettségét egyértelműen a közlekedésből, szállításból eredő légszennyező anyagok határozzák meg. A nagyközséget az országos átlagot meghaladó légszennyező hatás nem éri. A lakosságot leginkább zavaró, légszennyezettséget okozó tevékenység a kertekben végzett égetés. Fű és lomb égetésére az önkormányzathoz panasz nem érkezett. A zöldhulladék gyűjtését egyénileg otthoni komposztálással oldják meg. A terület levegőállapotának bemutatásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (a továbbiakban: OLM) mérőállomásának adatai sajnálatos módon nem felhasználhatók, mivel az OLM Gyenesdiáson, illetve a településen sem automata, sem manuális (RIV) mérőpontot nem üzemeltet. Ennek oka a település és térsége megfelelő levegőminőségében keresendő, a jelentős légszennyező források hiánya nem indokolja állandó légszennyezettségi mérőpont üzemeltetését. A legközelebbi manuális mérőpont Keszthelyen a Rákóczi tér 12/a alatt található, Gyenesdiástól kb. 5 km-re található, amely NO 2-ot mér. A levegőszennyezettség méréseket április 1-től a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya végzi. Rákóczi tér 12/a Megnevezés Gyógyszertár µg/m 3 minimum 6,75 minimum hely maximum 53,15 maximum hely átlag 24,28 5T ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KFT TEL.: 30/ TERVKFT@GMAIL.COM 258

261 Rákóczi tér 12/a Megnevezés Gyógyszertár µg/m 3 Határérték (éves) 40 Határérték (24 órás) órás határérték átlépés db 0 24 órás határérték átlépés % 0,00 Minősítés: Jó Értékelés - Keszthely, NO év Vas Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi Főosztály adatai alapján Határérték túllépésre az elmúlt években nem, csak 2010 évben került sor (ebben az évben viszont ötször). Diffúz légszennyezettség mutatói - A levegő minősége bár pontos mérési eredmények a fentiek miatt nem támasztják alá jónak mondható. Gyenesdiás ipari kibocsátóktól, így a leginkább releváns szennyezőanyagokat a közlekedés bocsátja ki. A településen átmenő 71-es főút egyes területein, különösen annak nagy forgalmú időszakaiban a közlekedés jelentős mértékben befolyásolja a környezeti levegő minőségét. Ez annak a következménye, hogy az elmúlt egy-másfél évtizedben jelentősen nőtt a gépjárművek száma. A helyi lakosság tulajdonában lévő személygépkocsik számának átlagos növekedésével lehet az utóbbi években számolni, ami települési szinten az átmenő forgalomhoz képest jelentős kibocsátás-változást nem okoz. A növekedéssel párhuzamosan jelentkezik a gépkocsik átlag életkorának csökkenése, ami viszont jobb műszaki állapotot, és javuló emissziós értékeket feltételez. A járművek fajlagos légszennyezőanyag kibocsátásai csökkennek, amelyek következtében a szén-monoxid és szén-hidrogén emisszió is jelentősen csökken (a katalizátoroknak köszönhetően). Azonban a nitrogén-oxidok kibocsátása nő, mert a fajlagos kibocsátás csökkenése sem tudja kompenzálni a forgalom növekedését. Ezért az innen eredő emissziók elhanyagolhatóak. Lokálisan az útszakaszok mentén néhány méteres, rosszabb esetben néhány tízméteres sávban okozhatnak káros imissziót. 259

262 A közlekedés statisztikai elemzése szerint 1600 jármű/nap felett jelentős, 3750 jármű/nap felett nagy/súlyos környezeti hatással kell számolni. - A szálló por mennyisége összességében az utóbbi évek melegaszfaltozásainak eredményeként mára jelentősen lecsökkent. A lakosságot leginkább zavaró légszennyezést okozó tevékenység a kiskertekben végzett égetés. Ez a veszélyes anyagok légtérbe kerülésén túl igen kellemetlen bűz-, illetve füsthatással is jár évben a belügyminiszter 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzat került kiadásra amelyben a szabadtéri égetés, illetve annak engedélyezése terület szerint (külterület, belterület) élesen elkülönül. Még a külterületi égetés engedély-, és illetékköteles, addig a belterületi égetés nagyközségben egész évben tilos. - Állandó bűzkibocsátása nincs Gyenesdiásnak. A szennyvízátemelő a Balaton utca végén jelent alkalmanként a nyári hőség idején kisebb problémát. Eseti jelleggel, állati tetemek lakossági bejelentése kapcsán kell a Községgazdálkodásnak cselekednie. - A település levegő minőségének állapota között kielégítő volt. A terület jó átszellőzésű, a közúti forgalmon kívül egyéb porszennyező nincs. A lakossági fűtés és meleg víz előállítás során a környezeti levegőbe kerülő légszennyező anyagok döntően a fűtési szezonban terhelik a környezeti levegőt, a koraesti órákban az egész települést nagykiterjedésű füstréteg fedi el. Éves szinten viszont az ebből eredő levegő-szennyezés mértéke nem számottevő. - A településen a parlagfüves területek aránya nem éri el a 8 %-os lefedettséget, azonban előfordulnak egyéb, allergia kialakulásáért felelős növények. Ezeknek az irtására az önkormányzat igyekszik nagyobb gondot fordítani. Általános intézkedések, amelyekre minden települési önkormányzatnak kiemelt figyelmet kell fordítani, a következők: Közterületek takarítása, tisztán tartása. A nem megfelelően takarított közterületről kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén jelentős mennyiségű por kerül a környezeti levegőbe, megnövelve annak szálló por koncentrációját. Avar és kerti hulladék égetés szabályozása. Az engedély nélkül végzett hulladék égetés esetén, különösen, ha nedves hulladékot égetnek, jelentős mennyiségű légszennyező anyag kerül a környezetbe. Ezt a tevékenységet meg kell tiltani, a biológiailag lebomló hulladékot komposztálni kell. A településen ennek feltételei adottak, az önkormányzat rendelettel szabályozta az avar és kerti hulladék nyílttéri égetését. Az állattartás szabályozása. Ez különösen a vidéki településeken fontos, mert a nem megfelelően kezelt trágya, a nem megfelelően épített és üzemeltett állattartó ólak, istállók komoly bűzforrást jelentenek. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény 260

263 módosítása értelmében a haszonállatok tartását korlátozó, megtiltó önkormányzati rendelkezéseket - például állattartási övezetekre vonatkozó előírások, tartható állatok száma - hatályon kívül kell helyezni. A szabályozás értelmében önkormányzati rendelet ezen túl nem korlátozhatja egyebek mellett a tyúk, a nyúl, a sertés, a szarvasmarha vagy a ló tartását, ami azonban nem korlátok, feltételek nélküli állattartást jelent; az állatok tartása ugyanis az emberek és állatok egészségét, jólétét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja. Az állategészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szabályokat, előírásokat tehát épp úgy be kell tartani, ahogy ez idáig történt. A kültéri munkák, útfelbontás, csatornázás, épületek építése, bontása, stb. szabályozása. A nem megfelelő formában végzett kültéri munkák során jelentős mennyiségű por kerülhet a környezeti levegőbe jelentősen megnövelve a szálló por koncentrációját. Az építési-bontási engedélyek kiadásánál olyan munkavégzést kell előírni, amely nem idézi elő a környezeti levegő szennyezését. A jelentős légszennyezéssel járó tevékenység engedélyezési eljárásába szakhatóságként be kell vonni az illetékes környezetvédelmi hatóságot és az engedélyben előírt követelmények betartását a munkavégzés során ellenőrizni kell ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉS A környezet állapotát, minőségét a meglévő és tervezett funkciók működését döntően befolyásoló hatótényező a környezeti zaj. Az épített környezet intenzitásának növekedése, az életmód változása, a mobilitási igény, a közlekedés általános műszaki állapota és fejlődési tendenciái, a települések történeti fejlődése és még sok más műszaki, társadalmi tényező eredményezte, hogy környezetünk egyre inkább elzajosodott. A nyugodt és csendes környezet iránti igény fokozódása a környezetünkben rendszeresen és egyre nagyobb mértékben fellépő zaj visszaszorítására ösztönöz. Napjainkban ugyanis az akusztikai minőség a települések környezetállapotának fontos jellemzője. A Nyugat-Balaton térségi területek jelenlegi zaj- és rezgéshelyzetének feltárásával, minősítésével segíthető a környezetvédelmi szempontból is megfelelő települési környezet, az optimális minőségi turizmus feltételeinek kialakítása és megtartása. A környezeti zaj- és rezgésvédelem területén érvényes rendeletek, előírások megtartásával biztosítható a zajvédelmi szempontból is megfelelő települési környezet kialakulása. A területrendezés, településfejlesztés során lehet leghatékonyabban érvényesíteni azokat az előírásokat melyekkel a káros hatások kialakulása megelőzhető, a meglévő hatások csökkenthetők, illetve a kedvező állapot megtartható. A szabályozás a környezet szempontjából leginkább terhelő zajés rezgésforrásokra, így az ipari, közlekedési, építkezési zajokra és rezgésekre állapít meg követelményeket. Egy terület környezeti zajterheltségét nagymértékben meghatározza a terület földrajzi adottsága, a kialakult területszerkezeti- és területhasználati módszer. A kialakult zajhelyzet részben annak következménye, hogy a további terület-felhasználásoknál, közlekedési nyomvonalak kijelölésénél még nem érvényesülnek a zajvédelem szempontjai. Másrészt a zajterhelés kialakulásában meghatározó tényezőként szereplő közúti közlekedés fejlesztése - elkerülő útvonalak építése, útvonalak minőségi fejlesztése lassú ütemben történik. A zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek teljesüléséhez, 261

264 illetve további fejlesztéséhez a vizsgálati adatok ismeretében, illetve azok értékelését követően kerülhetnek meghatározásra azok az intézkedések és feladatok, melyekkel a meglévő káros mértékű terhelések csökkenthetők, illetve egyidejűleg új terhelések kialakulása megakadályozható. A település egyes területein kialakuló zajterhelés a különböző zajforrások kibocsátásaiból tevődik össze. A zajforrások öt fő csoportra oszthatók: - közlekedés; - ipari, kereskedelmi, szolgáltató telephelyek; - lakóterületen folytatott zajos tevékenység (pl. vállalkozások); - szórakozóhelyek, hangosító berendezések - egyéb (pl. katonai tevékenység, vallásgyakorlás) zajforrások Közlekedési eredetű zajterhelés Jelenleg hazánk lakosságának mintegy 50-60%-a közúti közlekedéstől eredő, zavaró mértékű zajjal terhelt. Kiterjedt területeken, elsősorban a főútvonalak mentén, jelentős lakosszámot érint a határértékek olyan fokú túllépése, amely már egészséget veszélyeztető hatású. A közúti forgalom okozta zajterhelésről nem áll rendelkezésre olyan aktuális és egységes mérési adatmennyiség, melyből megbízható statisztika nyerhető. Szórvány mérési adatok viszont egyöntetűen bizonyítják az országszerte kialakult igen kedvezőtlen állapotokat. Főútvonalak mentén az épületek homlokzatait érő zajterhelés általában nappal db, éjjel db körül mozog, míg a tervezési határérték nappal 65 db, éjjel 55 db. A szokványos nyílászárók csukott állapotban a közlekedési zajt db-lel csökkentik. A környezeti zajforrások közül Gyenesdiás területét is leginkább a közlekedési zaj terheli. Ezen belül is a 71-es főközlekedési útvonal, település központi részén keletkező zajterhelés érinti legérzékenyebben az embereket, amely a nyári turisztikai forgalomban jelentősnek mondható. A település szívében keresztülhaladó főútvonal néhol a lakóépületektől kis távolságra húzódik. A közúti közlekedés által okozott zajterhelés részben a járműforgalom nagyságától és összetételétől, részben az utak vonalvezetésétől, az út minőségétől függ. A zajterhelés nagyságát az útvonalak járműforgalmán kívül a területhasználatok, a beépítési viszonyok, a zajforrás és a védendő létesítmények közötti távolság, az útkereszteződések, stb. befolyásolják. Az évről-évre növekvő járműszám következtében emelkedő zajterhelés kiküszöbölése érdekében egyre több település harcolja ki körzetében a lakott területeket elkerülő útvonalak kiépítését, az átmenő forgalom kitiltását. A szomszédos Keszthely esetében ez történt, habár a forgalom teljes egésze legtöbbször az elkerülő szakaszokról éppen Gyenesdiásra torkollik be. A lakott területi forgalmi sebesség-korlátozások, azok betartásának fokozott ellenőrzése ugyan ellensúlyozza a kedvezőtlen hatást, de kiküszöbölni képtelen. Különösen az éjszakai megnövekedett 262

265 teherforgalom által indukált környezeti zaj- és rezgéshatás teszi szinte elviselhetetlenné az átvezető szakaszok mellett élő lakosság életét. Ezt a szempontot nem lehet figyelmen kívül hagyni az erre vonatkozó későbbi döntések meghozatalánál. A zaj és rezgésvédelmet, valamint a levegővédelmet is szolgálja a településen a több kilométeres Balatoni Bringakörút és a Balaton Faludi út menti kerékpárút nyomvonala, valamint évről évre a biciklis közlekedést népszerűsítő rendszeres programok. A település belterületén a Balaton-part közelében szeli át a községet közvetlenül a lakó- és üdülőterület mellett a 30b jelű Balatonszentgyörgy-Keszthely-Tapolca viszonylatú vasúti fővonal. Ebből következik, hogy a vasúti közlekedés által kibocsátott zaj a pálya közvetlen környezetében élő lakosságot zavarja. A vasúti közlekedésnél a közúti közlekedéssel közel azonos zajszintek mérhetők, azonban számottevő zajterhelés csak a vasútállomás és a vasúti megálló mentén, illetve környezetében jelentkezik. Az előző évek környezetvédelmi beszámolói szerint a vasúton lebonyolódó forgalom által kibocsátott zaj lakóterületen nem éri el a rendeletben előírt zajterhelési határértéket, de üdülőterületen meghaladhatja. Mindettől függetlenül nem az átlagos zajszint, hanem a szerelvény elhaladásakor kibocsátott zajesemény lehet zavaró, különösen éjszaka fejti ki terhelő hatását. A vasúti pálya nyomvonala jellegénél fogva csak nehezen módosítható, ezért a lakossági zavarás kiküszöbölése érdekében a lakó- és üdülőterület kijelölését, a lakó és üdülőépületek elhelyezését, illetve az épületszerkezet tervezését rendkívüli gondossággal kell elvégezni. Lakó- és üdülőterület Gyenesdiáson a jelenlegi lakó- és üdülőterület zajvédelmi szempontból nincs a legkedvezőbb helyzetben. A főút a lakott területeket viszonylag rövid távolságban érinti, ezért a népesség kisebb részét terheli, azonban szórakoztatóipari létesítmények nagy számban találhatók beékelődve a lakóházak, valamint az üdülő épületek közé. Jelentősebb zajt kibocsátó ipari, illetve szolgáltató létesítmények is találhatók a lakóházak, valamint az üdülőépületek között. A lakó- és üdülőterület fejlesztése során ezt a viszonylag kedvezőtlen helyzetet javítani szükséges, az üzemeltetési feltételeket részletesen szabályozza az önkormányzat képviselőtestülete által elfogadott környezetvédelmi rendelet (VII. fejezete a "Zajkorlátozás, szórakozóhelyek zeneszolgáltatásának szabályozása"), melyekkel az üzemeltetési és üdülési (lakhatási) igények közti ellentétet fel kell oldani. A létesítési és üzemeltetési előírások betartását szigorúan meg kell követelni. Az új lakó- és üdülőterületeket a vasúttól, illetve a főutaktól távol célszerű kijelölni az indokolatlan zajterhelés megelőzése érdekében. Az indokolt igények kielégítése céljából a "csendes övezet jellegű" lakó- és üdülőterület létesítését tartjuk megvalósítási célként kitűzni. 263

266 Szórakoztatóipar, vendéglátás Gyenesdiás lakosságának és az üdülő népesség ellátását biztosító szórakoztatóipari, illetve vendéglátó létesítmények működési jellegükből adódóan közvetlen környezetüket terhelhetik. A lakossági zavarást általában a hangosító berendezések, illetve a vendéglátó egységek légkondicionáló és hűtő berendezéseinek kültéri egységei okozzák. Hatósági állásfoglalás szerint a hangosító és egyéb zajt kibocsátó berendezéseket zajvédelmi szempontból együttesen kell kezelni (vizsgálni és értékelni). A hangosító berendezések működését önkormányzati rendeletben szabályozzák, de a létesítési és üzemeltetési előírások betartását szigorúan meg kell követelni. Hangosító berendezésnek minősül a zenegép (diszkóban, vendéglőben, stb.), hangszórón közvetített ének és még tovább lehetne sorolni. A jelenlegi kedvezőtlen gyakorlat szerint a szórakoztató, vendéglátó létesítmények nagy számban a lakó- és üdülőépületek között találhatók, melyek a szomszédos épületek lakosságának pihenési igényeinek kielégítését jelentősen korlátozhatják. A lakó- és üdülőterület védelme érdekében a zajosabb szolgáltató, illetve szórakoztató, valamint szolgáltató gazdasági létesítmények létesítése és üzemeltetésének biztosítása céljából a vasút és a főutak közvetlen környezetében kijelölendő központi, vagy településközponti vegyes terület kijelölése indokolt. E létesítmények gondos megválasztásával és üzemeltetésével az indokolatlan zavarás kiküszöbölhető (Gyenesdiás Kárpáti Korzó rendezvénytér rendszeresítése a programokhoz). Tiltva van a község területén olyan zajkeltés, amely a köznyugalmat, közcsendet zavarja. Zajkeltő munkák (betonkeverés, fűnyírás) csak óra között végezhetők, valamint a jövőbeni tervezet szerint vasárnap tilos! A szabadidős tevékenységek, vendéglátóegységek, háztartási tevékenységek zajvédelmi követelményeinek betartása évről évre javul, évente egy-két rendezvény után érkezik panaszbejelentés. A szabadtéri rendezvények szervezői évről évre egyre több óvintézkedést tesznek annak érdekében, hogy a rendezvények környezetében lakókat ne érje káros zajhatás. 264

267 GYenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok SUGÁRZÁS VÉDELEM A település esetében nem releváns HULLADÉKKEZELÉS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A évi CLXXXV. törvény a hulladékokról (a továbbiakban: Ht.) január 1.-jén történt hatálybalépését követően a települési önkormányzatoknak, valamint a gazdasági társaságoknak nem kell hulladékgazdálkodási terveket készíteniük. Az új Ht tól Országos Hulladékgazdálkodási Terv, annak részeként Országos Megelőzési Programot, valamint területi hulladékgazdálkodási tervek készítését írja elő. Fontosnak tartjuk megjegyezni a 2011 szeptembere óta hatályos új termékdíj törvényt is (2011. évi LXXXV), mely a korábbival ellentétben racionalizálta a csomagolóanyagokra vonatkozó termékdíj fizetésre kötelezettek körét. A év előtti állapot szerint csomagolóanyag után minden kereskedőnek meg kellett fizetnie a termékdíjat, míg a módosítás utáni kör leszűkült a gyártók, vagy forgalomba hozókra. A Törvény a évet megelőző időszakra vonatkozóan az Országos Hulladék ügynökség (OH ) feladatai közé sorolja az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervek készítését január 1. után azonban a Törvény ezt a szerepet az állami hulladékgazdálkodási szervezetre rója. E terveket az egy év alatt a termékdíj köteles termékekből keletkező hulladékok mennyiségének nyomon követésére, gyűjtésére, szállítására és hasznosítására vonatkozó feladatok teljesítése érdekében hozták létre. ORSZÁGOS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV Az Európai Unió területén a tagállamok hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységeit a hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Hulladék Keretirányelv HKI) szabályozza. A HKI előírja, hogy a tagállamoknak egy vagy több hulladékgazdálkodási tervet kell készíteniük. Az Országos hulladékgazdálkodási terv (OHT) elkészítését a Ht. 73. (1) írja le. A környezetvédelmi igazgatási szerv a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, az e törvényben megállapított célok elérésének, továbbá az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében elkészíti az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT), és annak részeként az Országos Megelőzési Programot (OMP). A terv az elmúlt időszak értékelésén túl foglalkozik a jelen állapot értékelésével és a különböző hulladékfajtákon keresztül bemutatja az közötti időszakra vonatkozó irányokat és a mellékelt cselekvési terveken keresztül konkretizálja a célok eléréséhez szükséges lépéseket. Az alapelvek az OHT elején a Jövőkép fejezetben vannak lefektetve. Hosszú távú célként van megnevezve a környezetkímélő kezelés és innovatív technológiák széleskörű alkalmazása, mellyel párhuzamosan csökken a veszélyes anyagok felhasználása. Társadalmi vonatkozásában a hulladékra erőforrásként lehet majd tekinteni, minek következtében csökken a lerakásra kerülő hulladékok mennyisége. A felvázolt célok eléréséhez a dokumentum szerint az alábbi lépéseken keresztül juthatunk el: 5T ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KFT TEL.: 30/ TERVKFT@GMAIL.COM 265

268 - hasznosítási arányok növelése - hulladékképződés csökkentése - elkülönített gyűjtés kialakítása és fejlesztése - a hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítése, javítása és ismételt felhasználása. A hosszú távú célok az új dokumentumban egyértelműen ki vannak jelölve: már a kibocsátási oldalon is jelentős csökkenés elérése a cél, továbbá a már képződött hulladékmennyiség minél nagyobb arányú újrahasznosítása. TERÜLETI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEK A Ht. 74. írja elő és rendeli a környezetvédelmi igazgatási szerv feladatai közé a Területi Hulladékgazdálkodási Tervek elkészítését. A magyarországi régiók lefedésével elkészült terveket a 15/2003 (XI.7.) Korm. Rendelet tartalmazza, ahol minden régió külön mellékletben kerül bemutatásra. A Nyugat-dunántúl Statisztikai Régiót a hulladékhelyzet részletes bemutatásával a II. fejezet mutatja be. GYENESDIÁS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSA Gyenesdiáson a kommunális hulladék gyűjtését 2002 és közt a Somogy Megyei Településtisztasági és Parképítő Rt-ből átalakult siófoki székhelyű Zöldfok Rt. végezte, amely közben átalakult AVE Zöldfok Településgazdálkodási és Kommunikációs Zrt-vé. A megbízott szolgáltató a balatonkeresztúri és ordacsehi lerakó betelte után, 2009-től a zalabéri (Zalaispa Zrt által működtetett) lerakóban végezte az ártalmatlanítást. A ZALAISPA Zrt által üzemeltett Zalabéri Hulladékkezelő létesítmény évben kezdte meg a működést, így a környező települések részére a Zrt egy színvonalas, az EU normáknak is megfelelő komplett hulladékgazdálkodást tud biztosítani től ig tartó egy éves időtartam egy átmeneti időszakot képezett a régi és új közszolgáltató rendszer között; így a Vidékfejlesztési Minisztérium jóváhagyásával a település azt a megoldást választotta, hogy egy éves átmeneti időre meghosszabbította az AVE Zöldfok Zrt-vel való szerződését évtől azonban teljesen új közszolgáltatási rendszer született. Gyenesdiás, akárcsak a Zalaispa konzorcium tagtelepülései megkötötték 10 éves szerződésüket a Hulladékgazdálkodási Társulást alapítóiként a Zalaispa Zrt-vel. Az új hulladékgazdálkodási törvény alapján igénybevételi járulékot kell fizetni január 1-től 3000 Ft/t+Áfa, január 1-től pedig folyamatosan emelkedő, Ft/t+Áfa összegig. A törvény alapján bevezetésre kerül az energetikai hivatal felé fizetendő felügyeleti díj, 100 Ft/lakos összegben. A hulladéktörvény alapján már a 2013-as évben az egy hulladékgyűjtőre vonatkoztatott díjemelés maximum 4,2 % lehetett. A maximális emelési limit miatt azonban ezeket a költségeket a szolgáltató nem tudta beépíteni a díjakba. Gyenesdiáson a minőségi hulladékszállítás feltételei nem csorbultak: megmaradt a 2011-től elindított háztól történő szelektív hulladékgyűjtés, a gyűjtőszigetek rendszeres ürítései, a gyakoribb nyári 266

269 kommunális járatszám, a lomtalanítás és az évente kétszeri zöldhulladék szállítás. Az önkormányzat által kötött hosszú távú közszolgálati szerződés szerinti feladatok fizetési kötelezettsége teljes egészében a lakosságot érintették, melynek rendjét az önkormányzat rendeletileg szabályozta, melyben az állandó és üdülőtulajdonosok közszolgáltatási jogai és a hulladékgyűjtő edények méretezése is meghatározásra került. ZALAISPA Zrt. a hulladékszállítási közszolgáltatói feladatai, és a közszolgáltatásba bevont települések száma a mai napig folyamatosan bővül. A Zrt további feladata a régi és az új- a hulladékgazdálkodási projekt keretében megvalósult-szelektív hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetése, a szigetekről bekerülő hulladékok válogatása, bálázása, értékesítése. A nagyközség korábbi Hulladékgazdálkodási törvény (2000. évi XLIII) előírásainak megfelelően rendelkezett hulladékgazdálkodási tervvel. A óta hatályos új Ht. azonban nem ír elő az önkormányzatok számára kötelezőn készítendő hulladékgazdálkodási tervet. A fenti pontokban bemutatott terveknél nem ejtettünk szót a Ht. 78. által a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervekről: A hulladékgazdálkodási tervekben és a megelőzési programokban foglalt, valamint az e törvényben meghatározott megelőzési, hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések megvalósíthatóságának biztosítása érdekében a közszolgáltató legalább 3 évente közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet készít. AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁS TAPASZTALATAI Az összegyűjtött kommunális hulladék a Zalabéri hulladéklerakóba kerül, ahol a hulladék fajtájától függően vagy lerakásra, vagy a válogatóműben utóválogatásra, továbbhasznosításra történő elkészítésre kerül. A 2015 évi tapasztalatok már azt mutatták, hogy a kihelyezett ügyfélszolgálat beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az új szolgáltatónak a felmerült problémákat minden esetben sikerült orvosolnia, egyetlen esetben sem fordultak az ügyfeleik a fogyasztóvédelmi hatósághoz. A szelektív gyűjtéssel kapcsolatban a telephelyen a válogató jól működik, azonban, ha a gyűjtőedénybe egyetlen szennyezett hulladék is belekerül, abban az esetben az újrahasznosítás már nem jöhet szóba. Összességében a nehézségek ellenére a szelektív átállás sikeres volt a településen, hiszen a Gyenesdiáson begyűjtött szelektív hulladéknak mintegy %-a újrahasznosítható. A lakosság nagyon tudatosan, fegyelmezetten gyűjti és szelektálja továbbra is a keletkezett hulladékot. Hulladék megnevezése Hulladék főcsoport Elszállított mennyiség (t) Kezelés Egyéb kevert települési hulladék (EWC200301) Lomtalanítási hulladék (EWC200307) Zöld hulladék (EWC200201) 20-as 1013 Ártalmatlanítás 20-as 60 Ártalmatlanítás 20-as 22 Hasznosítás, Komposztálás 267

270 Hulladék megnevezése Hulladék főcsoport Elszállított mennyiség (t) Kezelés Papír csomagolási hulladék (EW150101) Műanyag csomagolási hulladék (EWC150102) Üveg csomagolási hulladék (EWC150107) 15-ös 32 Hasznosítás, Válogatás, bálázás 15-ös 39 Hasznosítás, Válogatás, bálázás 15-ös 5 Hasznosítás, válogatás Gyenesdiás tekintetében ig az összes lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége,és kezelési módja Hulladék megnevezése Elszállított mennyiség (t) Kezelés Egyéb kevert települési hulladék 968 Ártalmatlanítás Lomtalanítási hulladék 66,5 Ártalmatlanítás Zöld hulladék 27,7 Komposztálás Papír csomagolási hulladék 43,6 Válogatás,bálázás Műanyag csomagolási hulladék 35,5 Válogatás,bálázás Üveg csomagolási hulladék 6,4 Válogatás Gyenesdiás község tekintetében ig a ZALAISPA Zrt a következő mennyiségű hulladékokat szállította el a közszolgáltatás keretében Lomtalanítás lebonyolítása A lakosságnál keletkező nagydarabos un. lomtalanítási hulladékok összegyűjtése évente egy alkalommal tavaszi időszakban (március-április hónap) történik házhoz menő módón. A lomtalanítás lebonyolítását-igazodva az önkormányzat illetve a lakosság igényeihez- a ZRt igyekszik minél hatékonyabban és gyorsabban a lakosság zavarása nélkül elvégezni. Gyenesdiáson a 2015 évi lomtalanításra áprilisában került sor. Az összegyűjtött lomtalanítási hulladék a Zalabéri Hulladéklerakóba kerül beszállításra és ártalmatlanításra. 268

271 Hulladék megnevezése Elszállított mennyiség (t) Tárgyév Lomtalanítási hulladék 60, , /okt-ig!/ A közszolgáltatás keretében összegyűjtött lomtalanítási hulladék mennyiségi megoszlása 2015-ben Szelektív hulladékgyűjtés 2011-ben indult el a házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtés a településen. A kezdeti nehézségek ellenére a két rendszer a mai napig együtt működik, majd a szigeteket fokozatosan csökkentette a közszolgáltató. Azok teljes megszűntetése azonban nem volt indokolt, részben mivel az üveghulladékot a szelektív zsákokba nem lehet rakni, részben pedig az erdők szélén turisztikai okok miatt el akarták kerülni az így kialakuló hulladékhegyek látványát ben a település területén 3 db sziget működött, kettő a centrumban, az iskola és a Községháza között, 2015-ben éppen a központi gyűjtőket kellett azonban átmenetileg megszüntetni, amíg a feltételek nem rendeződnek. Ennek oka, hogy sokan még mindig úgy tekintenek a hulladékgyűjtő szigetekre, mint nagyméretű közterületi kukára és itt kívánnak megszabadulni a szemetüktől. A probléma olyan méreteket öltött, hogy már a rendőrség bevonására is sort kellett keríteni. A jövőbeni megoldásként a kritikus helyeken térfigyelő kamerarendszer kerülne kiépítésre. Jelenleg a következő gyűjtőszigetről történik az elkülönítetten gyűjtött hulladékok elszállítása: - Palkó S. sétány (papír, műanyaghulladék,üveghulladék) - Hunyadi. u. (papír, műanyag, üveghulladék) - Kossuth L. u. (papír, műanyag, üveghulladék) Hulladék megnevezése Elszállított mennyiség (t) Kezelés Papír csomagolási hulladék 43,6 Válogatás,bálázás Műanyag hulladék csomagolási 35,5 Válogatás,bálázás Üveg csomagolási hulladék 6,4 Válogatás Az összegyűjtött csomagolási hulladékok és mennyiségi alakulásuk Gyenesdiás területén ig (gyűjtősziget+házhoz menő) Az összegyűjtött csomagolási hulladékok tekintetében szezonális ingadozás figyelhető meg. A nyári fő turisztikai szezonban- nagyobb mennyiségben kerül kihelyezésre a lakosság részéről csomagolási 269

272 hulladék. Az őszi és téli időszakban viszont a csomagolási hulladékok mennyiségi csökkenése figyelhető meg. A csomagolási hulladékok a Zalabéri válogatóműbe kerülnek ahol utólagos kézi válogatáson, bálázáson esnek át és másodnyersanyagként kerülnek hasznosítóknak továbbértékesítésre. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés előtt az AVE Zöldfok Zrt nagyon alapos kampányt bonyolított le a lakosság tájékoztatására, melybe helyi civilek és az önkormányzat is bekapcsolódott. Az átállás kezdeti szakaszában szervezett formában, személyesen keresték, és hasznos tanácsokkal látták el a lakókat. A bő másfél éves Zalaispa tapasztalatok azt mutatják a településen, hogy a rendszer kötelező jellege miatt kevesebb idegenanyag tartalommal rendelkezik az újrahasznosításra szánt hulladék, mint a korábbi önkéntes alapú, hulladékszigetes rendszer. (A zsákok színváltásában és a lakossághoz történő kultúrált kihelyezésében voltak 2015 évben nehézségek, de ezek javíthatók lesznek.) Zöld hulladék gyűjtése A települési szilárd hulladékra vonatkozó országos csökkentési cél kitűzések alapján a lerakással ártalmatlanított hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát folyamatosan csökkenteni kell. Gyenesdiás község esetében a házhoz menő biológiailag lebomló hulladék gyűjtése a következőképpen történik, melynek módját, begyűjtés sűrűségét, technikáját az önkormányzat helyi rendeletben szabályoz: A ZALAISPA nonprofit Zrt évente kettő alkalommal (tavasz, ősz) az Önkormányzattal előre egyezetett időben- elvégzi a lakossági biológiailag lebomló hulladék elszállítást. Az ingatlantulajdonosok a zöld hulladékot (fű,száraz virág, levél, konyhai zöldség maradék..) zsákokba, nagyobb ágakat összekötegelve helyezik ki az ingatlan elé. Ezeket a zöld hulladék gyűjtési napján a lakóingatlanok elől szállítja el a ZALAISPA Nonprofit Zrt speciális célgépekkel. Az összegyűjtött zöld hulladék a Zalabéri Hulladékkezelőbe komposztálójában kerül hasznosításra. Hulladék megnevezése Elszállított mennyiség (t) Kezelés Zöld hulladék 22 Komposztálás Az elkülönítetten gyűjtött zöld hulladék mennyisége Gyenesdiáson tavaszi időszakban Ügyfélszolgálat A Hulladékról szóló 2012.évi CLXXXV. törvény alapján a ZALAISPA Zrt ügyfélszolgálatot is fenntart, ahol a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevétele során felmerült problémákat, kérdéseket a lakosok személyesen illetve telefonon is el tudják intézni. A szolgáltatás teljesítésével kapcsolatban minőségi észrevételeket, kifogást, bejelentéseket személyesen a ZALAISPA Zrt telephelyén (8798, Zalabér, 3096/12. hrsz.) lehet tenni. De nyarán 270

273 az alábbi időpontokban Gyenesdiás település Polgármesteri Hivatalában az alábbi időpontokban is tartottunk kihelyezett ügyfélszolgálatot: május 22. (péntek) 8,00-13,00 óra között június 19. (péntek) 8,00-13,00 óra között július 17. (péntek) 8,00-13,00 óra között augusztus 14. (péntek) 8,00-13,00 óra között Telefonos bejelentéseket, hétfőn 7-19 h-ig, kedden h-ig várjuk. Az észrevételek kivizsgálást a bejelentéstől illetve az írásbeli megkereséstől számított 48 órán belül a Zrt kezdi, a vizsgálat eredményéről pedig 15 napon belül írásbeli tájékoztatást ad. Lakossági komposztálás A téma bemutatása több szempontból is nagy jelentőséggel bír a programpontok között. A fenti pontokban leírtak szerint a kommunális hulladék százaléka, mely a házi komposztálás beindításával kivonható a rendszerből, ezáltal csökken a lerakott hulladék mennyisége, valamint a képződött szerves anyag is helyben marad. Az avar égetéséből származó füst megnöveli a levegőben lévő szálló por koncentrációt (PM10 PM2,5 időben és alatti frakciók), tovább hűvösebb időben szmogképződésre is alkalmas. Magyarországon, több helyen vezették be és működtetnek azóta is házi komposztálást, jelentős tapasztalatot felhalmozva. A kevesebb hulladék kibocsátás a lakosok esetében kisebb és egyben olcsóbb gyűjtőedény bevezetését tenné lehetővé. Az alábbi táblázat alapján a háztartási komposztálás elindítása éves szinten már jelentős megtakarítást eredményezne a közszolgáltatónak, így összességében a kommunális szállítás költségei is csökkenthetők lennének. A hulladéklerakási járulék mértéke HJ (Ft/negyedév) = Σ [H i (tonna/negyedév) x E i (Ft/tonna)] ahol: HJ = fizetendő hulladéklerakási járulék H = hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék tömege E = hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára i = hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája, jellege, típusa A hulladék fajtánkénti egységárai Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája, jellege, típusa Hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára évenként (Ft/tonna) 271

274 1 települési hulladék, ideértve az előkezelt települési hulladékot is 6000 Ft 2 építési-bontási hulladék 6000 Ft 3 veszélyes hulladék 6000 Ft 4 települési szennyvíziszap 6000 Ft 5 a hulladékból előállított termék gyártása során képződött és tovább hasznosítható maradék hulladék 4000 Ft 6 a hulladékból előállított termék gyártása során képződött és tovább nem hasznosítható maradék hulladék 3000 Ft Illegális hulladéklerakás A településen bezárt szilárd hulladéklerakó az 1917 hrsz-en és az 1989/1 hrsz-on, a település északi határán található. Ez a terület turisztikai célra és egyéb használatra /temető/ fenntartott terület mellett található. Szabad kapacitása 0 m 3 (tulajdonosa: Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata). A rekultivációt 1988/89-ben megkezdték. Az 1990-es években még illegálisan használták a területet lerakásra. A teljes rekultivációt ISPA- project keretében végezték, várható időpontja 2007 és 2010 között. Rekultivációs terv ez alapján készült. Az eljárás során körbekerítették, a veszélyes hulladékot leszedték róla, egy részéből kiszedték a hulladékot, máik felét földdel takarták. Alkalmanként törmeléket raktak le ide, mára azonban füvesített, rendezett legelőterület jellegű a felszín. A településen használatban lévő folyékony hulladéklerakó nem található. A településen dögkút nem található. Gyenesdiáson a megmaradt szelektív hulladékgyűjtő szigetek nagy odafigyelés igényűek, akár frekventáltabb, akár eldugottabb helyen kerül felállításra. Több kísérlet volt ugyanis ennek kapcsán is, akárcsak a Faludi-sík területei, vagy az erdőszéli védett területek szennyezésével. Sokan ezekre a helyekre rakják le más módon elszállításra nem kerülő hulladékukat. Az így összegyűlt egyéb lakossági hulladékot a közszolgáltató csak külön szerződés ellenében szállítja el. Ennek további sorsáról az önkormányzat saját hatáskörben gondoskodik. A szigetekhez kihelyezett hulladékot és a környezetet, szállítási napon kell rendezni, így főleg főszezonban ennek ellátása jelentős kapacitás lekötést és költséget jelent évente, ugyanis a hulladékátvétel díját ugyan úgy meg kell fizetnie az önkormányzatnak. Ugyan ezt kell ellátni a település határában erdő szélen elszórva néha nagy mennyiségben megtalálható illegálisan lerakott hulladék kupacokkal is. 272

275 Különböző civil szervezetek részvételével az elmúlt években többször történt területrekonstrukció. Több ilyen volt a Vidékfejlesztési Minisztérium által A védett természeti területeken, barlangokban és azok felszíni védőövezetén elhagyott hulladék felszámolásának feladataira témában meghirdetett pályázati felhívására benyújtott és támogatásban részesített program is, melyet a Forrásvíz Természetbarát Egyesület által kivitelezett, a Keszthelyi-hegység védett területein az elhagyott hulladéklerakók felszámolására lenyert és megvalósított pályázatok sora képviselt. 273

276 GYenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok VIZUÁLIS KÖRNYEZETTERHELÉS Vizuális környezetterhelésről olyan esetben beszélhetünk, amikor bizonyos épített, vagy emberi beavatkozás hatására létrejött tájelemek látványa zavarólag hat közvetlen, vagy tágabb környezetükre. Gyárkémények, hírközlési tornyok, magasházak, víztornyok, bányák hatása távolabbról is érzékelhető, míg a közművezetékek, és nagyméretű földművek döntően közvetlen környezetükben zavaróak. A település közigazgatási területén található két darab, a rendszerváltáskor felhagyott dolomit kőbányák, melyek tájsebként jelenik meg a lakóterület felett ÁRVÍZVÉDELEM Gyenesdiás nagyközség földrajzi, morfológiai tekintetben két nagy táj találkozásánál található. A település északi közigazgatási határa a Keszthelyi-hegység révén a Dunántúli-középhegység, míg a déli határvonala, mint Balaton-parti település a Dunántúli-dombság nagy tájak találkozásánál helyezkedik el. A hegység déli lejtői és a parti sáv a Balaton medence középtájon belül a Keszthelyi Riviéra kis tájegységeit alkotja. A nagyközség északi területeinek kialakulási formája enyhén tagolt hegyláb felszín, helység előtéri pusztuló formájú hegységperemi törmelékkúp. A terület felszínén lejtő törmelék, és vályogos beágyazású kőzet törmelék, míg a balatoni süllyedékhez tartozó déli részen kőzet törmelékes tavi üledék található. A község nagy relatív szintkülönbségű térszinten helyezkedik el, úgy mint a Balaton és a vasútvonal között 105,5 108,0 mbf. Innen a 71-es közúti 109,0-129,0 mbf. A közúttól északra 130,0-185,0 mbf. Külterületen a vízgyűjtő határáig mbf emelkedik a terep. Gyenesdiás Balaton-parti település. Keleten egybeépült Vonyarcvasheggyel, nyugati irányban elérte Keszthely város határát. A községet délen a Balaton határolja. Gyenesdiás nagyközségben a vízelvezetést elsősorban az úthálózat biztosítja, bár a vízelvezetés vázát a 71-es főút és a Tapolca- Balatonszentgyörgy vasútvonal alatt lévő átereszek megadják. A NAGYKÖZSÉG CSAPADÉKVIZEINEK BEFOGADÓJA A BALATON. A Balatonhoz történő csatlakozás keszthelyi övárok (Szent László árok), illve közúti, vasúti átereszek segítségével. A Balaton középvízállása 104,84 méteres magasságban helyezkedik el a tenger szintje felett (0,79 m a vízmércék "0" pontja). A tó mellékét a pannóniai - pontusi rétegek sárga homokja kisebbnagyobb öblözetekkel Balatongyörökig kíséri. Keszthelytől - Gyenesdiás és Vonyarcvashegy községeken végig - azonban a víz széle mindenütt agyagból áll, amelyen laza, sárga kvarchomok fekszik. A tőzeges réteg - nádasaival - vékonyan fedi az agyagot, amelyen Gyenestől - Vashegyig több bővizű forrás fakad a homok alól (Erzsi-forrás, Szent János-forrás, a vashegyi- és balatongyöröki malomforrások). VÉDETT ÁRTEREK, BELVÍZVÉDELMI ÖBLÖZETHEZ VALÓ VISZONYA 5T ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KFT TEL.: 30/ TERVKFT@GMAIL.COM 274

277 A település topográfiájából adódóan védett ártér nincs. A Keszthelyi-hegységben a talajvíz általánosan hiányzik, illetve déli alluviális előterében, 4-5m mélységben jelentkezik. Árvízi veszély nem jellemzi a települést. Megállapító, hogy a domborzati viszonyoknak köszönhetően sem árvízvédelmi, sem belvízvédelmi szempontból nem veszélyeztetett a település. FELSZÍNI VIZEK RENDSZERE A vízfolyások döntő többsége időszakos. A felszíni vizek gyűjtője a Szent László árok, illetve a nagyközség domborzatából adódó mára már eltűnő árkok rendszere. A vízfolyások befogadója a Balaton. Az időszakos kis vízfolyások nagy esésűek, jelentős eróziós károkat okoznak. A legnagyobb eróziós kárt a település augusztus 3-án szenvedte el, mikor m 2 -enkét 100 l víz zúdult a falura 24 órán belül. A vízgyűjtőn található erdő késlelteti a lefolyást, csökkenti a lefolyó vizekből adódó csúcsokat. Az erdő területén számos vízfogó található, amely mára több helyen tönkrement, feltelt. Keszthelyi övárok: A Keszthelyi övárok Keszthely és Gyenesdiás határán észak-dél irányba húzódik. Gyenesdiás jelentős vízgyűjtő területéről érkező csapadékvizet gyűjti össze, fogadja be, majd vezeti a Büdös- árokba. Kiépítési vízhozama: Q 10%, kezelője Keszthely város. Az elmúlt években korrekciók történetek az övárok alsó, valamint felső szakaszán. Célja a vízgyűjtő lehulló csapadék összegyűjtése, rendszerbe való visszatartása, illetve a mellékes szennyeződések kiülepítése. A víz egyenletes elosztással történő bevezetése a Balaton parti nádas szűrőmezejében történik. Az övárok felszíni csapadékvizeinek visszatartására az árvizek összegyűjtésére, ülepítésére, völgyzárógátas tározó épül. Műszaki adatai: Üzemvízszint 124,5 mbf. Maximális árvízszint: mbf. A tározó térfogat üzemvízszint m3. Vízfelszín üzemvízszinten 6,3 ha. A Keszthelyi tározó továbbvezetése leeresztő műtárggyal (Átmérő: 40 cm-es tolózárral szabályozható.) A leürítő vezeték a tározótér felőli oldalán kőburkolattal körülvett medence található, amelynek szerepe az uszadék hordalék bejutásának megakadályozása. Balaton: A belterületről levezetésre kerülő csapadékvíz befogadói a meglévő nyílt árkok, közúti és vasúti átereszek közvetítésével négy helyen csatlakozik a Balatonba. 275

278 ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI MŰVEK A település jellegéből adódóan sem belvízvédelmi, sem árvízvédelmi mű nem található. IDŐSZAKOS VÍZJÁRTA TERÜLETEK Időszakos vízjárta területek több helyütt megtalálhatók a területen. Gyenesdiás befogadó vízfolyások figyelembe vételével hat vízgyűjtőre osztható: a.) 1-es jelű részvízgyűjtő rendszer. Befogadó a Keszthelyi övárok, majd a Balaton. Ennek a vízgyűjtő területnek a nagysága 59 ha. Mértékadó vízhozama 1,6 m3/s. b.) 2-es vízgyűjtő területe 87 ha. Mértékadó vízhozama 2300 l/s. c.) 3-as vízgyűjtő területe 64 ha. Mértékadó vízhozama 1700 l/s. d.) 4-es vízgyűjtő területe 83 ha. Mértékadó vízhozama 220 l/s. e.) 5-ös vízgyűjtő területe 11,5 ha. Mértékadó vízhozama 300 l/s. f.) 6-os vízgyűjtő területe 11 ha. Mértékadó vízhozama 300 l/s. ERODÁLT TERÜLETEK Évente több ízben előfordul, hogy a nagy mennyiségű és intenzív csapadékhullás területén a hegyoldalról lezúduló víz elönti a 71-es főközlekedési utat, jelentős mennyiségű hordalékkal párosulva. TERÜLETHASZNOSÍTÁS, FELSZÍNI LEFOLYÁS Gyenesdiás bel- és külterületét elhatároljuk. A külterületet legnagyobb részén termelési célú erdőgazdálkodás folyik, kisebbik része parkerdőként, közjóléti erdőként funkcionál. Belterületen helyezkednek el a lakó-, intézményi és szolgáltatási tevékenységet kitevő egységek települési része. Gyenesdiás nagyközség bel- és külterületét elhatárolhatjuk. A külterület legnagyobb részén termelési célú erdőgazdálkodás folyik, a kisebbik része parkerdőként, közjóléti erdőként funkcionál. A Gyenesdiás feletti erdőterületek értékét növeli, hogy szerves részét képezi a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének, fokozottan védett értékeivel. A belterületen helyezkednek el a lakó, intézményi és szolgáltatási tevékenységet kitevő egységek, településrészek FENNÁLLÓ KÖRNYEZETVÉDELMI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK A települések fejlesztése, illetve fejlődése, építése, működése és fenntartása jelentős környezeti problémák forrása lehet. E problémák adódhatnak a települési és területi funkciók kialakításából, a létesítmények okozta alapvető környezeti változásokból, illetve számos esetben a település létesítményei maguk is környezetterhelő forrásokká válhatnak. A települési környezetben leggyakrabban előforduló főbb környezeti problémák származhatnak az építési tevékenységből, a beépítési módból, a településfenntartással és -üzemeléssel együtt járó terhelésekből, szennyezésekből. 276

279 1.18. KATASZTRÓFAVÉDELEM 7 Általános földrajzi jellemzők A település igazgatási területe a Dunántúli-középhegység és a Balaton medence nevezetű nagyobb tájegységekre kiterjedően a helyezkedik el. Magyarország tájainak kataszterében a települést így megalapozottan a Balatoni-Riviéra kistájhoz tartozónak tekintik. A település valójában kettős arculatú, mivel a hegységi részletben jelentős mértékű a tagoltság, míg a Balatonhoz közeledve a medencerészre jutva viszont már jóval kiegyenlítettebb felület és ott már a tómederhez tartó folyamatos lejtés jellemzi a település morfológiáját. Az igazgatási terület legmagasabb részlete érthetően a Keszthelyi-hegységhez, míg a legalacsonyabb helyszíne a Balaton tóhoz kötődően található. A morfológiai szélsőségeket jelentő helyszínek közötti szintkülönbség meghaladja a 300 m-t, így a helyi természeti adottságokhoz és morfológiai viszonyokhoz alkalmazkodóan a lakóterület kialakulása valójában a Keszthelyi-hegység lábvonalától a tó irányába tartó lejtő igénybevételével valósult meg. Földtani viszonyok A település földtani viszonyaiban meghatározó adottság a hegységhez és a medencéhez való együttes tartozás. A hegységi területen a szilárd kőzettömeg, míg a medence területen inkább a laza üledékek előfordulása meghatározó. Így a település kiemelt területrészén, vagyis a Keszthelyi-hegyég déli részletében a főtömeget alkotó felső-triász időszaki dolomitváltozatok előfordulása a jellemző. A karbonátos tömeg jelentős része a terepszinten is megmutatkozik, és előfordulását hangsúlyozza a morfológiai viszonyokban követhető éles határvonal. A karbonátos tömegen elhelyezkedő jóval fiatalabb képződmények igen jelentős üledékhézagot reprezentálnak, hiszen csak foltszerűen fordulnak elő a dolomitváltozatok felületéhez kötődően a pannóniai abráziós tengerpartra utaló törmelékes képződmények. A változatos méretű kavicsok és a laza kötésű konglomerátumok anyaga elsősorban dolomit. A hegységi területen jellemzően foltszerűen, míg a lábvonali területen már nagyobb és összefüggőbb területi elterjedéssel, ismeretesek a fiatalabb pannóniai képződmények. Utóbbi területrészen valójában már jelentős mértékű fedettséggel találhatók, hiszen a negyedidőszaki (alapvetően pleisztocén) takaró feküjét alkotják. Az egykoron sekélytengeri és partszegélyi képződéssel keletkezett pannóniai agyag és márga közbetelepüléses finom homokos és kőzetlisztes rétegsorozat tagjai tehát a település alacsonyabb részletei alatt mindenütt jelen vannak. Azonban a negyedidőszaki takarósávval való jelentős mértékű fedettség okán, a terepszinten nem mutatkoznak. A negyedidőszaki takarósáv területi elterjedése és összetétele jelentős mértékű változatosságot mutat, mivel a hegységi részleten inkább csak foltokban, míg alacsonyabbam a település belterületének igen nagy hányada alatt folyamatosan összefüggő kiterjedéssel van jelen. Egyik jellemző képződménye az eolikus kőzetliszt (lösz), mely elsődleges településsel csak a hegységi területen ismert. Másodlagos (áthalmozott) változatokkal inkább a hegység lábvonalában, vagyis a belterületnek helyet adó lejtős területen mutatkozik. Utóbbi területrészen az intenzív eróziós hatások miatt a takarósáv jelentős hányada tartalmaz olyan változatos méretű törmelékanyagot, mely a tó irányába tartóan nemcsak gyenge mértékű koptatottságot, hanem a hegységtől eltávolodóan még osztályozottságot is mutat. A törmelékanyag alapvetően a hegységi területen előforduló dolomitváltozatok felületi mállásának és eróziójának eredményeként keletkezett és gravitációs mozgása során változatos mértékkel keveredett a hegységről származó lösz elmállása során keletkezett iszapokkal és agyagokkal. A negyedidőszaki takarósáv legfiatalabb részletét alkotják a tómeder környezetében kivastagodott állapotú holocén korú rétegek. Az egykori tó területénél magasabb elhelyezkedő holocén 7 A fejezetben összvonásra került a 314/2012. (XI.8) Korm pontjai 277

280 képződmények az anyakőzeteken kialakult igen vékony fedősávként mutatkoznak, míg a tóhoz közeledve már több méteres vastagsággal is előfordulhatnak az utóbbi évezredekben keletkezett üledékek. A holocén korú üledékek összefüggő területi elterjedéssel és a tómeder felé közelítő folyamatos kivastagodással a település igazgatási területének déli sávjában jellemzően a 110 m-es abszolút szint alatti terepszintekre jellemzően találhatók. Hegységszerkezeti jellemzők alapján a Balaton medencéje valójában fiatal tektonikus árokban helyezkedik el. Az árok kialakulásával történtek azon egyenlőtlen lesüllyedések és kiemelkedések, amelyek közrefogják a jelenlegi tómedret. Az ároknak községet érintő nyomvonalában és közvetlen környezetében napjainkban már nem mutatható ki határozott aktivitás. Mérnökgeológiai jellemzők A korábbi évtizedekben a magyarországi települések belterületén megmutatkozott és a földtani veszélyforrások közé sorolt gravitációs tömegmozgások eseményeiből került összeállításra az Országos Felszínmozgásos Kataszter, mely Gyenesdiás igazgatási területére vonatkozóan nem tartalmaz eseményt (pl.: csúszás, omlás). A kataszterben észlelhető adathiány arra utaló, hogy a belterületen korábban nem alakultak ki vagy nem váltak ismertté olyan események, melyek a teherviselő kőzettér állapotváltozásához kötődtek és az épített környezetben is kárt okoztak vagy annak állagát veszélyeztették. A földtani viszonyok, a jelenlegi kőzetállapotok és az aktuális morfológiai jellemzők alapján megállapítható, hogy változatlanul csak a külterületi helyzetű területrészeken találhatók olyan helyszínek, ahol a földtani veszélyforrások érvényesülhetnek, vagyis jövőbeni megmutatkozásuk lehetséges. A hegységi területhez tartozóan változatos típusú gravitációs tömegmozgások (omlás, csúszás stb.) kialakulásához biztosítanak lehetőséget a visszahagyott bányaterületek. A felhagyott művelési helyeken a mozgások kialakulásának lehetősége elsősorban azon helyi adottsághoz kötődik, hogy a megnyitásra került dolomittömeg jelentős része alkalmas a lejtőállékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló klimatikus hatásokkal gyorsítottá váló murvásodásra. Ennek teljesen megfelelő sajátosság, hogy a visszahagyott bányászati helyeken mindenütt saját anyagú törmeléklejtők támaszkodnak az egykori bányafalaknak. A bányászati helyeken kívüli változatos meredekség miatti csúszásveszély a laza üledékből álló fedősáv hiánya miatt nem jellemző helyi adottság. A dolomittömegnek valójában napjainkban már nincs gravitációs tömegmozgások kialakulásának lehetőséget biztosító fedettsége fiatal üledékek általi takarása mivel a korábban érvényesült eróziós hatások miatt a csúszásra alkalmas kőzettér igen jelentős része már lepusztításra került. Így a hegységi területre vonatkozóan a napjainkra határozottan elvékonyodott takarósáv előfordulása miatt nem jelezhető csúszásveszélyesség, azonban az innen származó hámlás, majd annak következményeként a lejtőirányú hordalék kiszállítás és az alacsonyabb lakóterületen való felhalmozódás (iszaplerakódás) lehetősége fennmaradt. A hegység lábvonalában és a tómeder közötti területrészen a belterület alatt nincs olyan rétegrend és morfológiai tagoltság, mely jövőbeni gravitációs tömegmozgásokra adna lehetőséget. Tömegmozgásra való alkalmasság valójában csak akkor léphet fel, ha ott ember általi terepalakítás (jelentős bevágás vagy töltés) történik, valamint a felszíni vizek elvezetése nem szakszerűen megoldott. A földtani veszélyforrások közé közvetetten besorolható olyan helyi adottság jellemzi viszont a település legalacsonyabb területrészét, mely a jövőbeni építési célú területhasználatokat befolyásolhatja. E sajátosság annak a következménye, hogy a m-es abszolút szintnél alacsonyabb területrészek a Balaton szabályozása előtt tartósan vízzel borított helyszínek voltak. Korábban a jelenleginél magasabb aktuális vízszintek érvényesülésekor a partszegély környezetében olyan szerves rétegek alakultak ki, melyek később a szabályozottan alacsony vízállás időszakában a hegység irányából továbbra is érkező hordalékokkal fokozatosan lefedésre kerültek. Így a takart állapotba került egykori 278

281 partvonal környéki szerves rétegek, valamint a csekély mértékű földtani konszolidációval rendelkező takarósávok jelenléte miatt a balatoni partvonal mentén nem egységesek az alapozási lehetőségek ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY A Bányakapitányság adatszolgáltatása alapján a településen ásványi nyersanyag lelőhely, bányatelek nincsen. A település belterületétől északra elhelyezkedő Keszthelyi-hegység viszonylag homogén kőzettömege a több évtizede felhagyásra került fejtők kialakításával elsősorban a dolomit kitermelésére biztosított lehetőséget. A belterület feletti hegységi területrészen jól elkülöníthetően 2 db nagyobb külfejtéses bányaterület alakult ki a XX. század végére. Környezetükben valamint az eróziós völgyekben találhatók a korábban csak a helyi igényeket kiszolgálóan létesített kisebb méretű fejtési helyek. Utóbbiakat a természet napjainkra visszahódította, vagyis csak rétegfejek jelzik az egykori műveléseket. Napjainkban a nagy kiterjedésűvé alakított termelési helyek sem működnek már, mivel a hegységi részlet egésze a természetvédelem oltalma alá került (Balaton-felvidéki Nemzeti Park). Korábban a hegységnek szinte minden részletében tektonikusan megviselt, továbbá területenként változó mértékben karsztosodott dolomittömegből a történelmi időkben a kisebb bányák létesítésével szerencsés esetben építőkövet is nyerhettek, míg a nagy kiterjedésűvé vált művelési helyszíneken inkább a dolomitmurva megszerzéséhez voltak kedvezők a helyi adottságok. A nagy kiterjedésű művelési helyek közül kiemelésre méltó azon felhagyott bánya, mely a Jókai M. utcán haladva érhető el és a keleti oldali bányaudvart jelentően került kialakításra, míg az ettől nyugatabbra található bányaudvarhoz a Hunyadi J. utca, majd annak folytatódása vezet. A természetvédelmi és tájképvédelmi okok miatt is felhagyásra került utóbbi bányák területén maradt vissza olyan kitermelhető ásványvagyon (bányászathoz megállapított alaplap feletti térrész, határ és védő pillérek stb.) mely az országos nyilvántartásban is szerepel. Az ásványvagyon környezetvédelmi (nem kitermelhető) pillérként szerepel a nyilvántartásban és elhelyezkedése (határvonala) a bányaterületek alaprajzával megfelelően is jelzett az érvényes szerkezeti tervben. Ennek ismeretében esetleges övezeti átsorolásnál a már korábban megállapított határvonal a nyilvántartásban szereplő ásványvagyon területi lehatárolását is jelenti. Megemlítésre méltó, hogy a bányák területén belül napjainkban a karsztosodásra való hajlamhoz is kapcsolódóan a vízerózió szabadon formálja a felszínt, továbbá a hő- és fagyhatások jelzik az állandó felszínformáló erők jelenlétét. A jelenlegi településszerkezeti tervben a BFNP védelme alatti bányák 1.20 TELEPÜLÉS KLÍMA METEOROLÓGIAI HELYZETKÉP 279

282 Gyenesdiás nagyközségre meteorológiailag a kontinentális mellett az atlanti-óceáni és a mediterrán hatás a jellemző. Az uralkodó szélirány az észak, észak-nyugati. Csekély mértékben tekinthető szelesnek a vidék, a szélsebesség óraértéke évi átlagban 1,8 m/s. A Keszthelyi-hegység éppen az uralkodó észak, észak-nyugati szelek útjában képez természetes akadályt, és a szélmérséklő hatás tőle délebbre (pl. Kis-Balaton térségében) érzékelhető. Az évi középhőmérséklet 9,7-10,6 C között várható, a vegetációs időszakban 16,0-17,0 C az átlag, a nappali középhőmérséklet már április 3-8 között 10 C fölé emelkedik, és csak október között esik ismét az alá. A fagymentes időszak nap. Sokévi átlagok alapján a legmelegebb nyári maximum 32,5-33,0 C, a leghidegebb téli minimum -16 C. Az évi csapadékmennyiség m közötti, melyből mm a vegetációs időszakban várható. A hótakarós napok átlagos száma 36-40, az átlagos maximális hóvastagság ~22 cm. A legtöbb csapadék szeptember és június hónapokban realizálódik. A relatív páratartalom kedvező: 76,8 % az elmúlt tíz év átlagában. A terület ariditási indexe 1,17 1,20, azaz száraznak tekinthető. A napsütéses órák száma igen kedvező meghaladja a 2100 órát, az elmúlt 20 évre a pontos mért érték: 2105 óra. A nyári negyedév napsütéses óráinak száma , a téli negyedév 180. Éghajlati adatok Keszthely környezetére (havi átlag, ill. összeg) Csapadék (mm) Hőmérsék let (ºC) Napfényta rt. (óra) Harmatpo nt (Cº Beszivárg ás (mm) Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. éve s 32,4 32,6 36,8 47,9 63,0 82,6 79,7 66,3 57,7 47,2 62,6 48,5 647,4-0,7 1,1 5,4 10,7 15,6 18,9 20,5 20,0 16,0 10,6 5,1 0,9 10,3 64,6 97,8 145,1 189,8 242,7 253,8 284,2 267,6 196,0 151,3 73,1 50, ,9-1,9 1,0 4,5 9,3 12,9 14,2 14,0 11,3 7,0 2,5-1,1 5,9 19,9 20,6 15,8 19,1 8,1 5,6 5,6 4,0 3,8 12,0 16,4 27,6 168,5 A legfontosabb meteorológiai paraméterek havi átlagadatai (Forrás: KDTVIZIG) A területet a Szász-féle besorolás a 29-es meteorológiai körzetbe osztja. Az 50 éves meteorológiai átlagadatok alapján a terület a mérsékelten meleg, mérsékelten nedves, enyhe telű éghajlati körzetbe tartozik. A település a zalai Balaton-parti riviérán, a Balaton közvetlen közelében, annak északi partján helyezkedik el, ezért a nagy vízfelületek hatása érződik a település mikroklímájában. A Nyugat-Balaton környéke éghajlati adottságaira a kontinentális mellett az atlanti-óceáni és a mediterrán hatás jellemző. Az jellemző szélirány az észak, észak-nyugati. Csekély mértékben tekinthető szelesnek a vidék, a szélsebesség óraértéke évi átlagban 1,8 m/s. A Keszthelyi-hegység éppen az uralkodó észak, észak-nyugati szelek útjában képez természetes akadályt, és a szélmérséklő hatás tőle délebbre (pl. Kis-Balaton térségében) érzékelhető. A szélcsend előfordulásának valószínűsége magas, 19,4 %. Az évi középhőmérséklet 10,6 C, az évi átlagos csapadék 629 mm volt.. A legtöbb csapadék szeptember és június hónapokban realizálódik. A relatív páratartalom kedvező: 76,8 % az elmúlt tíz év 280

283 átlagában. A napsütéses órák száma igen kedvező meghaladja a 2100 órát, az elmúlt tíz évre a pontos mért érték: 2105 óra HŐMÉRSÉKLETI JELLEMZŐK Az évi középhőmérséklet 10,6 C. A leghidegebb hónap a csapadékban igen szegény január (- 0,4 C). Július és augusztus (20,9 és 20,8 C) a két legmelegebb hónap, de magyarországi viszonylatban mérsékeltnek tekinthető. A tó temperáló hatását csak a vízfelület közeli pár km-es sávban tudja kifejteni. A térség további jellemzői: Hőségnapok száma (Tmax 30 C): 17 Nyári napok száma (Tmax 25 C): 70 Fagyos napok száma (Tmin 0 C): 92 Téli napok száma(tmax 0 C): 23 Fagymentes időszak tartama: 269 nap Első fagyos nap átlagos napja: október 22-e Az utolsó fagyos nap átlagos napja: április CSAPADÉK Balaton környékének csapadékviszonyai az elmúlt évtizedekben talán igen kedvezőnek hatottak, ami sajnos az utóbbi pár évben megváltozott. A térség ugyanis földrajzilag három éghajlati terület találkozásánál élvezi azok klimatikus előnyeit, de esetenként azok időjárási szeszélyei miatt szenved is. Atlanti-óceáni párás légtömegek teszik egyenletessé a csapadék évi eloszlását és csillapítják a szélsőséges kontinentális hatásokat. A mediterrán hatás tavasszal és ősszel "hetes esőivel", nyári záporaival öntözi a hegység déli oldaláig hatása alá tartozó területeket. 8 A 24 órás nagycsapadékok összege eléri a 90 mm-t. Az éves csapadékösszeg %-át is kitevő napi csapadékok a heves lefolyási viszonyok miatt a diffúz tápanyag bemosási mértékét növelik. Az állandó intenzitású záporcsapadékok vizsgálata szerint a 4 és 10 éves visszatérési idejű csapadék maximumok 97 mm/óra ill. 131 mm/óra értékek lehetnek a térségben. A legszárazabb hónap a január és a február, tehát hóban meglehetősen szegény, telente hótakarós nap fordul elő. A maximális hóréteg vastagság értéke cm között változik. A 29-es körzet 50 éves meteorológiai adataitól lényegesen eltérő körülmények és időjárási helyzetek is kialakulhatnak, mivel a helyi mikroklíma kialakításában a Balaton közelségének jelentős szerepe van (pl. magas relatív páratartalom, záporcsapadékok kialakulásának gyakorisága). Sokévi átlagos csapadék 629 mm volt. Az elmúlt tíz év legaszályosabb éve a 2000-es volt, amikor mindössze 393 mm csapadék hullott. A legcsapadékosabb évjárat az 1998 (801 mm). A térség csapadékbevételének éven belüli eloszlására a kétcsúcsú görbe jellemző. 8 (SZABÓ 1987) 281

284 A főmaximum szeptemberben (78 mm), a másodmaximum júniusban van (75 mm). Az év első három hónapja igen száraz (25-33 mm), január-februárban a legkevesebb a csapadék, csupán mm. A csapadék 59,4 %-a a nyári, és 40,6 %-a a téli félévben realizálódik. Jan Feb Márc Ápr Máj Jún Júl Aug Szept Okt Nov Dec Össz ,3 41,4 20,7 50,2 166,7 91,8 47,7 161,6 136,5 36,6 85,0 39,1 914, ,5 3,7 17,83 17,3 13,9 21,2 66,1 55,1 35,8 56,6 0,5 49,3 342, ,2 2,8 42,4 75,2 57,7 68,6 4,3 34,8 68, ,2 463, , ,4 72,4 60,8 22, ,4 12, ,2 651, ,2 90,2 14,2 34, , ,8 129,8 61, ,4 729, ,6 46,6 22 4,4 83,8 12,6 50,6 42,4 45,6 105,2 459,8 Havi csapadékösszegek alakulása Keszthelyen (mm) A legtöbb csapadék nyáron esik. Ezen belül júniusban és júliusban, amikor az átlag Keszthelyen eléri, Válluson meghaladja a 80 mm-t, de jellemző az őszi másodmaximum is, novemberben (63, illetve 73 mm.) A csapadékos napok átlagos száma az országos átlagnál lényegesen magasan, meghaladja a 160-t. Az ország más területeihez képest a csapadék bizonytalanság kicsi, az aszályos időjárás itt kevésbé fenyeget. A legfontosabb meteorológiai paraméterek havi átlag, illetve havi összeg értékeit a 8. táblázatban foglaltuk össze. A borultság évi átlag értéke ezen a vidéken 58 % körül van, ami nagyjából megegyezik a Dunántúliközéphegység átlag értékével. A felhőzet évi menetében a maximum decemberben van, amikor a gyakori köd felléptével 70-80%-ra emelkedik a havi átlag, borultság, a minimum pedig augusztusban. A borult napok száma évi átlagban 109, ami valamivel alacsonyabb mint a Bakony területén. A 282

285 napsütéses órák száma 2020, ami meghaladja a Bakony Balaton-felvidékre jellemző es intervallum felső határát SZÉLVISZONYOK Az leggyakoribb szélirány az észak, észak-nyugati (jóval kisebb gyakorisággal előfordul a délies áramlatok mindegyike, illetve a keleti szél is.). Az időjárási frontokkal többnyire északias, a meleg beáramlással délies vagy keleti szélerősödések, szélviharok jelentkezhetnek. Csekély mértékben tekinthető szelesnek a vidék, a szélsebesség óraértéke évi átlagban 1,8 m/s. A legélénkebb március, áprilisban de akkor sem haladja meg havi átlagban a 2,3 m/s-ot. Szélcsend összesen 19,4%-os gyakorisággal fordul elő. A legcsendesebb hónap a február szélviszonyok szempontjából, de nem marad el sokkal a szélcsend bekövetkeztének valószínűsége a VI-X. hónapok között sem - a vitorlázók nagy bánatára. A Keszthelyihegység éppen az uralkodó észak, észak-nyugati szelek útjában képez természetes akadályt, a szélsebesség mérséklődése tőle délebbre (így a Kis-Balaton térségében) is érezteti hatását KLÍMAVÁLTOZÁS, TRENDEK ÉS ADATOK Hőmérséklet növekedése Várhatóan a globális átlaghoz mérten Magyarország területén nagyobb mértékben változik az éves átlaghőmérséklet, amely enyhébb teleket, az átmeneti évszakok visszahúzódását és nyári napok számának emelkedését, továbbá a forró napok számának növekedését is magával vonzza. Éves átlaghőmérséklet változás Forrás: OMSZ Az éves középhőmérsékletek változásának területi eloszlása az időszakban 283

286 A hőmérséklet-változás elsősorban a rosszabb egészségi állapotú, idősebb népesség számára jelent veszélyt. A forró napok számának emelkedése, szintén egészségügyi problémákat okozhat. Gyenesdiás területén uralkodó családiházas beépítés, a zöldfelületek magas aránya és a mikroklimatikus tényezők (jelentős erdőségek, Balaton közelsége), enyhíthetik a hőmérsékletváltozás hatásait. Forró napok számának várható változása Forrás: Hőhullámos napok száma (napi középhőmérséklet > 25 C) az es időszakban 284

287 Csapadék: Az ország területének legnagyobb részén csökkent a csapadékellátottság az elmúlt fél évszázadban. Az éves csapadékösszeg %-os változása 1960 és 2009 között 285

288 Kevesebb a csapadékos nap országos átlagban, ahogy a jelenhez közelítünk. A 20 mm-t meghaladó csapadékú napok viszont enyhe növekedést mutatnak, s a száraz időszakok hossza (vagyis a leghosszabb időszak, amikor a napi csapadék nem éri el az 1 mm-t), pedig jelentősen megnövekedett a 20. század eleje óta. A napi intenzitás, más néven átlagos napi csapadékosság (egy adott periódusban lehullott összeg és a csapadékos napok számának hányadosa) nyáron szintén jelentősen megnövekedett. Az átlagos napi csapadékok növekedése arra utal, hogy a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok formájában hullik. A nyári átlagos napi csapadékintenzitás (átlagos csapadékosság) változása az időszakban 286

289 A rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadékos időszakok növekvő előfordulása nyomán pedig villámárvizek alakulhatnak ki, melyek a hegyoldali területeken egyre nagyobb problémát okoznak. Összefoglalás Magyarország a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett országok közé tartozik. Az országos átlaghőmérséklet növekedése majdnem másfélszer gyorsabb a globális klímaváltozás átlagos mértékénél. A klímaváltozás várható hatásai földrajzi helyzettől, kitettségtől, az épített és természeti környezet mintázatától, a meghatározó mikro, makro és mezoklimatikus tényezőktől függenek elsősorban, így a tényezők mindig területhez kötötten vizsgálandók. Gyenesdiás területén jellemzően: - Az átlaghőmérséklet növekedése (az országos átlagtól kisebb mértékben) - A forró napok számának drasztikus növekedése - Hőhullámos napok számának növekedése (átlagosnál kisebb mértékben) - A csapadékos napok számának várható csökkenése (országos átlag körüli mértékben) - Aszályos időszakok mennyiségi és intenzitás növekedése. - A csapadékmennyiség időbeli eloszlásának átalakulása várható. Kevesebb mennyiségű tavaszi, illetve őszi esők. - Rövid idő alatt lehulló csapadékmennyiség növekedése A fenti meteorológiai tényezők változásai a Gyenesdiás területén az alábbi folyamatokra lesznek hatással: - Záporok, zivatarok kapcsán, talajerózió és a talaj tápanyag kimosódása (talajromlás), villámárvizek kialakulása, a alacsony kiépítettségű csapadékvíz elvezető hálózat túlterhelése, továbbá a szennyvíz elvezető rendszer idegenvíz terhelésének növekedése - Vegetációs időszakban talaj nedvességtartalma tovább csökken (természetes és kultúrnövények szempontjából is káros). A talajszerkezet nem képes megkötni és megtartani a lehulló csapadékmennyiséget. - A meteorológiai elemek megváltozása, a terület növény (mezőgazdasági és kultúrnövények esetében is) és állatvilág életkörülményeire is hatással van (egyes fajok előnyös, másoknak hátrányos helyzetbe kerülhetnek, feketefenyő pusztulása az északi erdőterületeken). - A nem megfelelően tervezett épített környezet, közterek használhatósága romlik (természetes árnyékolás hiánya). - Főként az idősebb lakosság esetében növekvő egészségügyi kockázat. Adaptációs képesség: A település domborzati viszonyai igen kedvezőek, biztosítják a beépített területek átszellőzését, mely hatást erősíti a Balatoni, illetve a szárazföldi területek hőmérsékletkülönbségéből adódó légmozgások. A leggyakoribb szélirány az É-i, ellentétben a Bakony más területeivel, ahol az ÉNy-i. Gyenesdiás klimatikus viszonyai igen kedvezőek adaptációs szempontból is. Gyenesdiás beépítése, a főúttól északi irányban elhelyezkedő területek vonatkozásában laza, majd a Balaton irányába sűrűsödő településszerkezet, a szabadon álló beépítések jelenléte miatt hőmérséklet változás szempontjából jó adaptációs képességgel rendelkezik. A csapadékjárás marginalizálódása által okozott intenzív csapadéklefolyások kezelésének a talajszerkezet nem kedvez.. A településen lakosainak, továbbá az Önkormányzat viszonylagosan jó gazdasági helyzete pedig megfelelő érzékenyítés mellett biztos hátteret tud biztosítani az adaptációs intézkedések végrehajtásához. 287

290 288

291 II. KÖTET HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1 A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE TELEPÜLÉSHÁLÓZAT A közel 4000 lelket számláló település Magyarország nyugati lábától 100 km-re, a Balaton északnyugati partján fekszik, a Keszthelyi-hegység lábánál, Keszthely szomszédságában. Elhelyezkedéséből következik, hogy nemcsak Keszthely, de az egész megye számára a keleti megyekapu szerepét tölti be. A közel 20 km 2 nagyságú területen fekvő település jelenleg Zala megye és egyben a Balaton régió legnagyobb lélekszámú nagyközsége. Gyenesdiás funkcionális településnek tekinthető, azonban járáson belül betöltött szerepe predesztinálja ezen funkciók bővítésére, melyben a környező településekkel való együttműködés erősíti a kohéziós törekvéseket, valamint az egyes szolgáltatások ésszerű és gazdaságos optimalizálását is maga után vonja, melynek következtében Gyenesdiás településhálózatban betöltött szerepe erősödhet. Gyenesdiás meghatározó és egyre dinamikusabban növekvő és innovatív módon fejlődő nagyközsége Keszthely központú településhálózatnak. Lokális vezető szerepe egyértelmű a környező településekben. A településhálózat és fejlesztéspolitikai eszközökben rejtőző lehetőségek kiaknázásában a Gyenesdiás élen jár környezetében, melynek során jelentős források és gazdasági, illetve társadalmi célú fejlesztések érkeznek a településre TÁRSADALOM Gyenesdiás Nagyközség társadalmi tendenciájának egyik legfontosabb mércéje a népességszám növekedése, melynek fő mozgatórugója a pozitív népességszaporulat, vagyis a halálozások száma kevesebb, mint az élveszületések száma. Amíg Zala megyében általános elöregedés mutatható ki, addig a juvenilis beköltözők nagy száma, valamint a bátor gyerekvállalási kedv miatt Gyenesdiás fiatal népességgel rendelkezik. Gazdaságilag tehát aktív, tevékeny, további fejlődéssel lehet jövőképének meghatározásánál számolni. A település lakosságszáma, ellentétben a legtöbb zalai községgel, nagymértékben emelkedik. A helyben lakó aktív keresők száma évben 1474 fő, melyből a vezető értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak aránya 23 %, az egyéb szellemi foglalkozású dolgozóké pedig 23,7%. A legmagasabb a kereskedelemben és szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak száma (26,2%), az ipari és építőipari foglalkozásúak aránya 19,3 %. Az egyéb foglalkoztatottak aránya 9,2%, a legcsekélyebb a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási dolgozók aránya, mindössze 1,6%. A helyben foglalkoztatottak számához képest a bejáró dolgozók aránya 35,2%, ez az érték messze meghaladja a szabályozásban a városjelöltek számára előírt 20%- os értéket. Ebben jelentős szerepet játszik az ipari terület fokozatos beépítése, a minőségi turisztikai vállalkozások megjelenése, valamint az intézmények fejlődése. 289

292 GYenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok GAZDASÁG Gyenesdiás turisztikai szerepének köszönhetően jelentős gazdasági, innovációs és szellemi központja a mikrotérségének. A 2011-ben készült Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) is már gazdaságfejlesztési akcióterületként jellemzi, és egyben kifejti, hogy a nagyközség középtávú céljai között szerepel a helyi gazdaság megerősítése, stabilitásának növelése, mely a gazdasági tevékenységek diverzifikálásával érhető el. Jelenleg elsősorban élelmiszer logisztikai, raktár és összeszerelő tevékenységet folytató vállalkozások találhatóak, melyek környezeti terhelése minimális. A rendszerváltás után kijelölt kereskedelmi- és a jelenleg mintegy 20 hektár nagyságú - iparterületek, valamint bevásárlóközpont és több nagyobb, lakberendezési szakáruház jelent meg. A település kimagasló az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások tekintetében, 110%-kal meghaladja a hasonló népességű kategóriába tartozó városok országos átlagát. Rendszerváltáskor már nagyközségi rangú, családbarát turizmusra épülő település, erős civil bázisával, folyamatosan növekvő fiatal népességével, prosperáló vállalkozói réteg kialakulásával, valamint környezettudatos, innovatív településfejlesztésével tűnik ki a szűkebb és tágabb környezetéből TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Gyenesdiás táji és természeti adottságai olyan potenciált jelentenek a településnek, amelynek kihasználása az ökoturizmus bevételteremtő jellemzője mellett folyamatos növekedést és prosperitást adhat. Ez a célkitűzés mindenképpen a körülvevő környezetre épüljön, a Balaton és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park hosszú távú lehetőséget hordoz magában ZÖLDFELÜLETEK Gyenesdiáson sok közpark található (Kárpáti korzó, Diási Történelmi Emlékpark, sportpark, strandok), mint nagy kiterjedésű zöldfelületek, a társadalom széles rétegeinek napi rekreációs tevékenységeit haladéktalanul ki tudja elégíteni. Gyenesdiás térképezett területeit 40,8%-ban borítja külterületi erdő (Keszthelyi-hegység). A nagyközségben az egy főre jutó zöldterület jóval az átlag feletti, illetve a környező területek zöldfelületei képesek ellensúlyozni a település belső területein fellépő zöldfelületi hiányt ÉPÍTETT KÖRNYEZET A településszerkezet jelentős változását a 19. század végén bekövetkezett filoxéria járvány utáni időszak hozta. A kipusztult szőlők jelentős részén a nagyobb egybefüggő területek felosztásra kerültek. Ezzel egyidőben a Balaton vízszintjének csökkenésével a mélyebben fekvő területek is benépesültek ben megépült vasútvonal és a71-es főút alatti vízparti területek beépítése észak-dél irányban rendeződtek. Gyenesdiás többközpontú település, a gyenesi és a diási településrész történelmi központjai a templomok körül alakultak ki KÖZLEKEDÉS A közlekedési infrastruktúra ellátottsága szempontjából Gyenesdiás az országos átlag feletti helyzetet mondhat magáénak. Két nemzetközi viszonylatban is fontos tengely (M7 és 84. sz. főút), valamint egy országos jelentőségű főútvonal közvetlen környezetében elhelyezkedve kedvező a település megközelíthetősége. 5T ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KFT TEL.: 30/ TERVKFT@GMAIL.COM 290

293 Az M7-es autópályához kapcsolódóan a gyorsforgalmi, valamint az M76 útvonalak jövőbeni fejlesztésével, továbbá a vasútvonalak korszerűsítésével és a 71 sz. főút rekonstrukciójával Gyenesdiás a térség egyik fontos csomópontjává válik. A település könnyen megközelíthető közúton, vasúton, illetve légi közlekedés útján is, a Sármelléken üzemelő repülőtér felől KÖZMŰVEK Gyenesdiáson az elmúlt öt évben szinte folyamatos volt a hiányzó közművek kiépítése, melyhez a pénzügyi források, pályázati támogatások, valamint önkormányzati és lakossági hozzájárulások felhasználásával voltak biztosítottak. Megállapítható, hogy a nagyközség közműves infrastruktúrája ivó- és szennyvíz, földgáz, távbeszélő hálózat, elektromos energia vonatkozásában megfelel az EU-s előírásoknak. A települési közműrendszerek többsége regionális vezeték, melyek a közvetlen régió egy részét is kiszolgálják. Fejleszteni kellene azonban a csapadékvíz-elvezetés és kezelés rendszerét. Gyenesdiás vízellátása megoldott, az igények kielégítése a tervekben foglalt növekedést figyelembe véve is teljes körűen megoldható. A legnagyobb problémát a regionális vezeték elöregedése, illetve közvetlen beépítése okozza. A település teljes infrastruktúrával ellátott, kiépítettségi mutatói nagyközségi összevetésben kiemelkedőek és számos hazai város mutatóit meghaladják. A vonalas közmű infrastruktúra szempontjából Gyenesdiás az országos viszonyokat tekintve is kiemelkedő értékeket mutat KÖRNYEZETVÉDELEM Gyenesdiás nagyközség nagy hangsúlyt fektet a fenntartható életmód és az azzal kapcsolatos intézkedések képviseletére. A környezetvédelemnek fontos szerepet kell betöltenie a Balaton-parti nagyközség életében. A Balaton, mint fő turisztikai vonzerő minden esetben kötődik a természeti értékekhez. A településnek számos feladata és lehetősége van arra, hogy a természeti környezet minőségét megóvja, állapotát javítsa, melynek kereteit számos jogszabály szabályozza. A vízminőséget veszélyeztető csapadék- és szennyvíz, valamint a közlekedésből eredő légszennyezési problémák vezethetnek olyan veszélyhelyzethez a település életében, ami a lakónépesség jelentős részének bevételt jelentő turizmus, és a multiplikátor hatások révén más ágazatokban foglalkoztatottak megélhetését is befolyásolja. Ezek a környezeti elemek közvetett módon az önkormányzat bevételi forrásaira, a helyi adókra is hatással lehetnek. Gyenesdiás levegőminőségét fekvése, éghajlati viszonyai és az emberi tevékenység együtt határozzák meg. A település környezeti levegőállapotát a fűtési idényen kívüli időszakban elsősorban a gépjármű közlekedés és az azzal járó porterhelés, szennyezőanyag-kibocsátás befolyásolja fokozottan. Előnyös a Keszthelyi-hegység kiterjedt erdőségeinek közelsége, illetve a portalanított utak, zöldfelületek nagy aránya. A légszennyezőanyag-kibocsátás a szezonálisan jelentős közlekedésen kívül a lakossági fűtésből, valamint az avar és kerti hulladékok égetéséből adódik. A diffúz légszennyező anyagok a forgalommal arányosan képződnek, ezért a maximális terhelés a nyári idegenforgalmi időszakban (július-augusztus) jelentkezik. A településen áthaladó 71. számú főút jelentős gépjármű forgalmat bonyolít le egész évben, így a közlekedési eredetű légszennyezés főként az itteni kibocsátásokból adódik. A Balaton északi partjának forgalma nagy százalékban ezen az útvonalon bonyolódik, ezért az innen eredő emissziók nem elhanyagolhatóak a vonalas szennyezőforrás mentén. 291

294 Összességében megállapítható, hogy a település levegőminőségi állapota a kén-dioxid vonatkozásában kedvezőnek tekinthető, nitrogén-dioxid esetében elfogadhatónak, azonban az ülepedő por-terhelés emelkedettnek mondható, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt 4-5 évben a korábbi csökkenő értékekkel szemben ismét a szennyezettség kisebb növekedésének vagyunk tanúi. A települést átszelő 71-es főút egyes területein, különösen annak nagy forgalmú időszakaiban a közlekedés jelentős mértékben befolyásolja a környezeti levegő minőségét, mivel az elmúlt egy-másfél évtizedben jelentősen nőtt a gépjárművek száma. A közlekedés statisztikai elemzés szerint 1600 jármű/nap felett jelentős, 3750 jármű/nap felett súlyos környezeti hatással kell számolni. 292

295 GYenesdiás Nagyközség megalapozó vizsgálatok III. KÖTET HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1 HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS A tényleges állapot értékelése, továbbá szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelmények ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a települést veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével FOLYAMATOK ÉRTÉKELÉSE A korábban megismertetett folyamatok legfőbb meghatározó elemei a következők: a települést átszelő 71-es főút egyes területein, különösen annak nagy forgalmú időszakaiban a közlekedés jelentős mértékben befolyásolja a levegő minőségét a parlagon hagyott területeken elszaporodott parlagfű elszíni szennyeződésre érzékeny terület meredek területekről jelentős a csapadékkal történő szennyező anyag bemosódás a csapadékvíz elvezető rendszer hiányosságai iszap felhalmozódás a Balaton part menti sávjában Az itt felsorolt folyamatok szervesen kapcsolódnak a nagyközség abbéli céljához, miszerint egy hosszútávon is prosperáló, szolgáltatási szektora által is vonzó terület is legyen a település. Így biztosítható Gyenesdiás számára a fenntartható, hosszútávon is életképes jövő A TELEPÜLÉS ÉS KÖRNYEZETÉNEK BEFOLYÁSOLÓ KÜLSŐ ÉS BELSŐ TÉNYEZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE TELEPÜLÉSHÁLÓZAT SWOT-ANALÍZISE Erősségek: A település jelentősebb közlekedési utak mellett fekszik (71-es főút, M7-es autópálya, 84-es főút közelében) Gyengeségek: Nyugat-Európát Balatonnal összekötő folyosó gyenge közúti kapcsolata Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtértől 15 km-re található Vasúti közlekedés biztosított, közeljövőben a fejlesztése várható Kistérségi együttműködés hagyományai 5T ÉPÍTÉSZETI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI KFT TEL.: 30/ TERVKFT@GMAIL.COM 293

296 Lehetőségek: Balaton partot feltáró kerékpárút, sétányok fejlesztése Veszélyek: Az elérhetőséget javító fejlesztések elmaradnak Kedvező fejlesztéspolitikai környezet TÁRSADALOM SWOT-ANALÍZISE Erősségek: Erős civil hagyományok (24 civil egyesület) Jelentős kulturális élet Gyengeségek: Hiányos igazgatási és szolgáltatási funkciók a városokhoz képest Bölcsődei ellátás Napközi otthonos óvoda 8 évfolyamos iskola (intézményfenntartó társulásban) Könyvtár Művelődési központ 2 körzetes orvosi rendelő Gyógyszertár Házi gyermekorvosi ellátás Fogorvosi ellátás Állatorvosi rendelő Házi segítségnyújtás Jó közbiztonság (polgárőrség) Lehetőségek: Civil szervezetek további erősödése Az erős civil szervezeteken keresztül a társadalmi szervezetekben rejlő közösségi részvételi potenciál Veszélyek: A betelepülők, akik nem vesznek részt aktívan a település gazdasági-kulturális életében Alvó település GAZDASÁG SWOT-ANALÍZISE 294

297 Erősségek: Jelentős foglalkoztatók jelenléte a településen Gyengeségek: A helyi munkaerőbázis csökkenése Gazdaságfejlesztést dokumentumok (koncepciók) megalapozó Jelentős turisztikai szolgáltatók Pénzintézeti tevékenységet és szolgáltatást végzők jelenléte Termelői piac Lehetőségek: Veszélyek: Meglévő vállalkozások bővítése Új vállalkozások letelepítése Településekkel való együttműködés erősödése TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK SWOT-ANALÍZISE Erősségek: Gyengeségek: Kedvező természeti elhelyezkedés (Keszthelyihegység, Balaton) Környezetvédelmi modell Jelentős zöldfelületek, zöld hálózat településen Lehetőségek: Biológiai sokféleség megőrzése Keszthelyi hegységben rejlő tájpotenciál kihasználása Veszélyek: Természeti környezet állapotának romlása (klímaváltozás) ZÖLDTERÜLET SWOT-ANALÍZISE 295

298 Erősségek: Magas az egy főre jutó zöldterületi arány Gyengeségek: Településközponti park hiánya Lehetőségek: Zöldterület fejlesztése (utca fásítás, 71-es főút környezetének parkosítása) Veszélyek: Zöldfelületek állapotromlása Magántulajdonú zöldfelületi rendszer degradálódása, az építési telek felértékelődésével ÉPÍTETT KÖRNYEZET SWOT-ANALÍZISE Erősségek: Jelentős új építésű lakóingatlanok Jó állapotú, jól karbantartott műemlékek Sok, helyi védelemre bemutatásra érdemes, jó érzékkel megőrzött epített emlék Lehetőségek: Településközpont fejlesztése Gyengeségek: Hagyományos nádfedeles épületek fedésének átalakulása Épített környezetben, a táji és települési környezetet kevésé figyelembe vevő építészet megjelenése Veszélyek: Lakóház építési divatok és trendek Önkormányzati épületek további korszerűsítése Északi területeken lakóterületi fejlesztési lehetőség, a tömbbelsők feltárásval KÖZLEKEDÉS SWOT-ANALÍZISE Erősségek: M7-es autópálya és a 84-es főút közelsége A repülőtér közelsége Autóbusz közlekedés járatsűrűség tekintetében megfelelő (155 belföldi buszjárat) Jelentős, jól kiépített kerékpárút Gyengeségek: A strandi parkolók aszfalt burkolatának és vízelvezetésének hiánya Mellékutak kopórétegének állapota Hiányzó parti sétány A buszmegálló eléréshez kívánatos rágyaloglási távolság nem mindenhol biztosított 296

299 Közlekedésbiztonsági (gyalogosforgalom átjutása) problémák Több utcában nem megoldott a gyalogos forgalom leválasztás, csak a fő gyűjtőutak mellett van jelen Lehetőségek: Veszélyek: Kerékpáros közlekedés további fejlesztése A 71-es főút teljes szakaszának felújítása Utak állapotának romlása Parkolás, ahol telken belül nem biztosítható KÖZMŰVEK SWOT-ANALÍZISE Erősségek: A vonalas közművek teljes kiépítettsége Korszerű LED közvilágítás Kiépített ivóvíz hálózat, ingatlanok vízellátása 100% Teljes elektromos hállózati kiépítés, megfelelő kapacítás Szeenyvízcsatorna ellátottság csaknem 100%-os Gyengeségek: A csapadékvíz elvezetés csak 20%-ban megoldott Aknák, bekötő Szennyvíztelepet terhelő idegenvíz bejutás a rendszerbe (illegális bekötés) Csapadékvizet nem tartják a telken az ingatlan tulajdonosok A csapadékvíz elvezetés csak részlegesen megoldott Szabadkábeles kialakítása az esetek többségében Lehetőségek: Csapadékvíz elvezetés fejlesztése Nincs az ellátást veszélyeztető probléma Megfelelő kapacitású szennyvízfogadó megléte, a várhatóan kapacitás hosszú távon is elegendő az igények kiszolgálására Veszélyek: Csapadékvíz elvezetés megoldatlansága heves esőzések során problémát okoz Vezetékhálózat elavulása Egyes szolgáltatók gyenge lefedettsége, a nyári időszakban nem elgséges kapacitások Elegendő kapacitást kínáló energiellátó rendszerek 297

300 Több szolgáltató jó minőségű, nagy sebességű szélessávú szolgáltatása KÖRNYEZETVÉDELEM SWOT-ANALÍZISE Erősségek: Környezetvédelmi modell Oktatási intézményekben környezeti nevelési programok (Zöldnapok, Ökonapok, Vizen az iskola program) Örökös Zöldóvoda és Iskola rang Klímabarát településekhez való csatlakozás Zöld civil szervezetek (Forrásvíz Természetbarát Egyesült) Környezetvédelmi és Településfejlesztési Bizottság Környzetvédelmi Alap létrehozása Lehetőségek: Balatoni Környzetvédelmi Alap létrehozása Gyengeségek: 71-es főút közelében jelentős zaj- és rezgésterhelés Meredek területekről jelentős a csapadékkal történő szennyező anyag bemosódás A parlagon hagyott területeken elszaporodott parlagfű Felszíni szennyeződésre érzékeny terület A csapadékvíz elvezető rendszer hiányosságai Veszélyek: Iszap felhalmozódás a Balaton part menti sávjában Allergén gyomok terjedése KOCKÁZATOK FELSOROLÁSA Az előző alfejezetek összességeként az alábbi kockázatok állítják a legnagyobb kihívás elé Gyenesdiás települést az elkövetkező évtizedekben: az elérhetőséget javító fejlesztések elmaradnak tranzitforgalom miatt növekvő zaj- és rezgésterhelés felszíni szennyeződésre érzékeny terület meredek területekről jelentős a csapadékkal történő szennyező anyag bemosódás a csapadékvíz elvezető rendszer hiányosságai iszap felhalmozódás a Balaton part menti sávjában TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS -RENDEZÉS KAPCSOLATA A helyi önkormányzatok építésügyi feladatait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.) határozza meg. Az építésügyi feladataik körében, az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében településfejlesztési és településrendezési feladatokat látnak el. A Településfejlesztési és településrendezési eszközökről, azok tartalmi, formai és eljárási követelményeiről, ezzel együtt a rendezési és tervezési típusú dokumentumok összefüggéseiről a 314/2012 (XI.8.) Kormány rendelet (Vhr.) tartalmaz további rendelkezéseket. 298

301 A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése. (Étv. 7.. (1)) A településfejlesztés feladata a településen élők számára a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése, a települési erőforrásokra építő, az erőforrások fenntarthatóságát biztosító, hosszú és rövid távú fejlesztési irányok, célok és az azok elérését biztosító programok és eszközök meghatározása. (Étv. 9..) E feladatok ellátása érdekében az Étv-ben illetve, a Vhr-ben megfogalmazottak szerint Gyenesdiás számára két fejlesztési típusú eszköz áll rendelkezésre, a Településfejlesztési koncepció, és az Integrált Településfejlesztési Stratégia. A településfejlesztési koncepció hosszú távra rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. Az integrált településfejlesztési stratégia a rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében meghatározza a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló beavatkozásokat, programokat, továbbá a megvalósítás eszközeit és nyomon követését. (Étv. 9/A..) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit, b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett, c) biztosítsa a település működéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot, valamint d) biztosítsa a település, településrészek megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképi arculatának védelmét. (Étv. 9/B..) Településrendezési eszközök A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. (Étv. 10..) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. (Étv. 13..) Helyi építési szabályzat és Szabályozási terven keresztül, tovább a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény által 299

302 megfogalmazottak szerint Településképi rendelettel. A Településképi rendelet és a Helyi építési szabályzat együtt határozzák meg a település épített környezetének formálását. A településfejlesztési koncepciót, az integrált településfejlesztési stratégiát és a településrendezési eszközöket a területfejlesztési, településrendezési tervekkel összhangban, az országos településfejlesztési és településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá azok elkészítéséről szóló, a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint kell elkészíteni. (Étv. 8.. (1)) A Koncepciót, stratégiát és településrendezési eszközök készítésének szükségességét leíró szabályokat a Vhr. 3. tartalmazza. Gyenesdiás nagyközség vonatkozásában az Integrált településfejlesztési stratégiának mint a település középtávú fejlesztési programjának - elkészítésére vonatkozó kötelezvény nem ismert. Összefüggések Az országos településfejlesztési és településrendezési dokumentumokat és a dokumentumok között összefüggések rendszerét a következő ábrán mutatjuk be. A koncepció és a településszerkezeti terv egymással tartalmi összhangban készül. A stratégia a koncepcióval összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével kerül kidolgozásra. A helyi építési szabályzat a településszerkezeti tervvel összhangban a tervezett változások időbeli ütemezésének figyelembevételével készül. A koncepció és a stratégia a területfejlesztési koncepciók és programok, a szakpolitikai és területi koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek figyelembevételével kerülnek kidolgozásra. 300