Nyergesújfalu Város Települési Környezetvédelmi Program

Átírás

1 Nyergesújfalu Város Települési Környezetvédelmi Program március

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. MEGBÍZÁS TÁRGYA BEVEZETÉS, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR NYERGESÚJFALU TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA A település elhelyezkedése A település története JELENLEGI KÖRNYEZETI ÁLLAPOT BEMUTATÁSA A település természetföldrajzi adottságainak ismertetése Domborzat Földtani közeg Éghajlat Vizek Növényvilág Levegőtisztaság-védelem A város közlekedése Zaj- és rezgésvédelem Élővilág NATURA 2000 területek Országos jelentőségű védett természeti terület Védett természeti értékek Helyi jelentőségű védett természeti terület Talajvédelem Hulladékgazdálkodás Felszíni, felszín alatti vizek, szennyvizek Felszíni és felszín alatti vizek Ivóvíz Szennyvíz Települési és épített környezet A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM LEGFONTOSABB FELADATAINAK ÖSSZEGZÉSE A környezetvédelem hosszú távú céljai A környezetminőség javítása, élhető, egészséges városi környezet kialakítása A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás

3 5.1.3 A környezeti tudatosság javítása, szemléletformálás Hatékony környezetgazdálkodás Az Önkormányzat környezetvédelmi rendszerének működtetése Lakossági kérdőívek összesítése Feladatok meghatározása Levegőtisztaság-védelem Talajvédelem Vízvédelem Élővilág védelem Hulladékgazdálkodás Zajvédelem Környezeti ismeretek, környezettudatosság közvetítése, felvilágosító programok Települési és épített környezet védelme ÖSSZEFOGLALÁS...43 MELLÉKLETEK 1. melléklet: Átnézetes térkép 2. melléklet: Légszennyezettségi mérőhálózat által mért adatok (2010) Országos Meteorológiai Szolgálat 3. melléklet: Légszennyező anyag kibocsátás összesített mennyiségi adatai Nyergesújfalu közigazgatási területén Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer 4. melléklet: Nemzeti Ökológiai Hálózat határa 5. melléklet: NATURA 2000 területek 6. melléklet: NATURA 2000 hálózat által érintett ingatlanok helyrajzi számainak listája Nyergesújfalun 7. melléklet: Tát regionális mintavételi hely (felszíni víz) mérési eredményei Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer -3-

4 1. Megbízás tárgya Nyergesújfalu Város Önkormányzata márciusában Társaságunkat bízta meg Nyergesújfalu Város Önkormányzata közigazgatási területére vonatkozó Települési Környezetvédelmi Program továbbiakban TKP LIII Tv. előírásai alapján történő összeállítására. 2. Bevezetés, jogszabályi háttér A környezetvédelmi program céljáról, tartalmáról és megvalósításáról az évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) rendelkezik. AKt. alapján hazánk átfogó környezetvédelmi programot készített, ez volt az első Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-I), melyet az Országgyűlés az 83/1997. (IX. 26.) határozatával fogadott el az közötti időszakra vonatkozóan. A végrehajtás éves intézkedéseit kormányhatározatokkal hagyták jóvá. Az első hatéves környezetvédelmi programot követően a közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP-II) kidolgozásának alappillérét az NKP-I végrehajtása során felhalmozott tapasztalatok alkották. Az NKP-II-t az Országgyűlés a 132/2003 (XII 11.) Országgyűlési határozattal fogadta el. Az NKP-I ben kijelölték a hazai környezetvédelmi politika legfontosabb célkitűzéseit és cselekvési irányait, valamint felvázoltak egy beavatkozási tervrendszert. Az NKP-II kidolgozására már a legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvek figyelembevételével történt. A legfontosabb alapelvek: Elővigyázatosság elve alapján a környezethasználatot a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. Megelőzés elve értelmében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. Felelősség elve alapján a környezethasználó a mindenkori jogszabályokban meghatározottak alapján szabályozott módon, felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért. Együttműködés elve alapján az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, valamint más intézmények együttműködni kötelesek a környezet védelmében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára. -4-

5 Helyreállítás elve alapján a környezet állapotában kedvezőtlen hatást kifejtő tevékenységért a tevékenységet végző felelősséggel tartozik. Fenntartható fejlődés elve alapján a társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek során úgy kell eljárni, hogy a természeti értékeket megőrizzük a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használjuk, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítsuk az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését. Jelen sorok írásakor hazánk a időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtási szakaszában jár. Az NKP-III-at az Országgyűlés a 96/2009. (XII 9.) OGY határozattal fogadta el. Az LIII Tv. a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglaltak alapján regionális, megyei és települési környezetvédelmi programok kidolgozására vonatkozó kötelezést tartalmaz. A Kt. legfontosabb rendelkezései a környezetvédelmi programok kidolgozására vonatkozóan: Kt.27. A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni, e törvény aira is figyelemmel továbbá a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve programban kell rögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény, valamint külön jogszabályok állapítják meg. Kt.39. Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében: b) elfogadja a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, és kétévente értékeli annak végrehajtását; Kt.40. (1) A környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó, az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban: Program). Kt.46. (1) A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a környezet védelme érdekében a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. -ban foglaltak szerint, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá; Jelen dokumentáció a Kt. 46. b) alapján a Kt. 48/E. -ban foglalt tartalmi követelményeknek megfelelő Települési Környezetvédelmi Program (TKP). -5-

6 3. Nyergesújfalu település bemutatása 3.1 A település elhelyezkedése Nyergesújfalu Város Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségen található. A várost északi irányból a Duna-folyó, keleti irányból Tát, Mogyorósbánya, Bajót, Nagysáp, déli irányból Bajna, Héreg, nyugati irányból Lábatlan és Süttő település határolja. A város a Dunántúli-középhegység északi szélén, a Duna-folyó jobb partján található. A település elhelyezkedését az 1. melléklet átnézetes és részletes térképe mutatja be. 3.2 A település története Nyergesújfalu környéke az ásatási leletek alapján az ősidők óta lakott volt. A római út (Via Magna) a mai települést elkerülve a falu déli határán vezetett. Nyergesújfalu neve először Kézai Simon mester krónikájában, 1280 tájáról származó krónikájában, de az előző század végére utaló írásban fordul elő Nyergedszeg (Nergedsceg) néven. 1241/42 telén a Duna jegén átkelő tatárok az egész környéket feldúlták és elpusztították. A környező apró falvakkal együtt Nyergedszeg is elpusztult, de a kedvező földrajzi helyzete miatt az eredeti helyétől kissé keletebbre egy új falu, Újfalu jött létre, míg körülötte sok falu (Vicsep, Gyilok, Pél, Berény, Rábl, stb.) pusztasággá váltak. Nyergesújfalu a tatárjárás után majd fél évezreden keresztül Újfaluként szerepelt a feljegyzésekben, majd egy XVIII. század végén kiadott rendelet előírásai alapján a többi Újfalu megnevezésű településtől való megkülönböztetés céljából felvette a Nyerges megkülönböztető jelzőt. Ekkor vált a Újfalu Nyerges-Újfaluvá. -6-

7 4. Jelenlegi környezeti állapot bemutatása 4.1 A település természetföldrajzi adottságainak ismertetése Nyergesújfalu település az Almás-Táti-Duna-völgy kistájhoz tartozik, amely földrajzilag a Kisalföld nagytáj Komárom-Esztergom-síkság középtájában fekszik Domborzat A kistáj a Dunának Dunaalmástól Esztergomig, a Gerecse lejtőitől a mederig terjedő, alacsony helyzetű, hullámos, teraszos völgysíkja, amelyet a Gerecséből érkező mellékpatakok felszabdaltak. A helyenként csak pár kilométer széles völgyszegélyen a Duna teraszai kulisszaszerűen emelkednek egymás fölé. Az ártér tszf-i magassága 110 ma alatt van, a teraszfelszíneket 150 m felett már általában a Gerecséhez számítják. A relatív relief értéke az ártéren 2-5 m/km 2, a teraszos szegélyen m/km 2 -ig fokozódik. A völgysűrűség értéke átl. 0,77 km/km 2 ; max. 2,3 km/km 2. Az ártér nedves termőhelyet nyújt, míg a teraszlépcsők általában É-ias kitettséget biztosítanak a termelés számára Földtani közeg A völgy alapja miocén és oligocén agyag, amelyre az ártéren folyóvízi kavics, homok és iszap települ. A teraszok homokos-kavicsos rétegsorát lösz és iszapos-homokos lejtőüledék takarja. A mellékpatakok az ártér peremére lapos, löszös-homokos hordalékkúpokat építettek. A mélyebb rétegek mérsékelt víztározó képességűek. Mérsékelten szeizmikus terület. A geotermikus gradiens értéke magas, csak 50 C alatti hőmérsékletű mélységi vizekre lehet számítani Éghajlat Mérsékeltem meleg és mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. Az évi napfénytartam mintegy 1920 óra. Ebből nyáron 770 óra körüli, télen pedig kevéssel 180 óra alatti napsütésre számíthatunk. Az évi középhőmérséklet 10,0 C körüli, a vegetációs időszaké 16,5 16,8 C. Ápr. 5-9 és okt. 18. között ( nap) várható a 10 C-ot meghaladó a napi középhőmérsékletet időtartama. A fagymentes időszak 190 nap körüli, és ápr től okt. 20-ig tart. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok értéke: 33,5 C, ill. -16,5 C. -7-

8 Mindössze mm évi csapadékkal számolhatunk, és ebből a nyári félévre mintegy mm jut. A legtöbb napi csapadékot (82 mm) Táton mérték. Hótakaróval a sokévi alapján mintegy 35 napon át borított a talaj, cm átlagos maximális hóvastagsággal. Az ariditási index 1,13-1,16 körüli. Leggyakoribb szélirány a Ny-i szélirány, a szélsebesség átlaga 3 m/s körüli. Gabonafélék és kapásnövények termesztésére egyaránt alkalmas, más vízigényesebb kultúrnövények főként csak öntözéssel termeszthetőek Vizek Lényegében a Duna völgye uralja Dunaalmástól Esztergomig (33 km), de a Gerecséből is számos patak csatlakozik hozzá, amelyeknek a torkolati szakaszát ide számítjuk. Ezek közül a Bikali-, a Halas-, a Luka-, az Unyi-, a Kenyérmezei és a Szentlélek-patak a nevezetesebbek. A táj vízháztartását a mérsékelt lefolyás jellemzi. A Duna vízminősége II. osztályú, a mellékpatakok azonban erősen szennyezettek. A Dunán az árhullámok szokásos ideje a nyárelő, míg a kisvizeké az ősz. Ez általában érvényes a kis mellékvizekre is, de azokat egy-egy kiadós csapadék is megduzzasztja, míg az év nagyobb részében igen kevés vizet vezetnek. A talajvíz a felszín közelében van, s az ártéren magas dunai vízálláskor a felszínre is tör. Mennyisége tekintélyes, de szennyezettsége miatt kevésbé használható. A rétegvíz mennyisége csekély. Az artézi kutak száma jelentős, de mélységük csekély és vízhozamaik mérsékeltek, bár néhol a Gerecse felől az utánpótlás jelentékeny. Sok esetben magas vastartalom és fokozott keménység jellemzi őket Növényvilág Potenciális erdőterület. Növényzetére közvetlen befolyással van a Duna, a kistáj túlnyomó része annak alacsony ártere, bokorfüzesekkel, fűz-nyárligetekkel. Ahol kiszélesedik a hullámtér (főként a kistáj nyugati és keleti szélein), láp- és mocsárrétek váltakoznak ligeterdőkkel, az ártéri magaslatokon sztyepprét-foltokkal, míg keményfaligetek az alkalmas termőhelyek hiánya miatt csak pontszerűen fejlődhettek ki. A kistáj déli peremvidékét Dunaalmástól Dorogig a Gerecse löszös talajú hegylábi részei jelentik, rajtuk többnyire településeket, ipari- és szántóterületeket, ültetvényeket (akác, nyár) találunk. Jelentős értéket a Tát környéki Dunaszigetek mocsár- és láprétjei (illatos hagyma Allium suaveolens, kormos csáté Schoenus nigricans, mocsári lednek Lathyrus palustris), sztyepprétjei (érdes csüdfű Astragalus asper, vérveres szádor Orobanche gracilis) képviselnek. A vizes élőhelyek degradációja miatt az egész kistájról eltűntek a következő fajok: hegyi tárnicska (Gentianella austriaca), fehérmájvirág (Parnassia palustris), valamint több erdőssztyepp-elem: leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), sziki kocsord (Peucedanum officinale). Az átalakulás következtében a Duna mentének puhafaligeteiben a nyári tőzike (Leucojum aestivum) és mocsári aggófű (Senecio paludosus) állományai megfogyatkoztak, élőhelyüket kultúrnyárasok foglalják el, lágyszárúszintjükben özönnövények (magas -8-

9 aranyvessző Solidago gigantea, tájidegen őszirózsa-fajok Aster spp.) tömege burjánzik. Esztergom mellett előfordul a ritka Tallós-nőszőfű (Epipactis tallosii). Fajszám: ; védett fajok száma: özönfajok: zöld juhar (Acer negundo) 3, bálványfa (Ailanthus altissima) 1, gyalogakác (Amorpha fruticosa) 2, Aster lanceolatus 5, amerikai alkörmös (Phytolacca americana) 1, japánkeserűfű-fajok (Reynoutria spp.) 1, akác (Robinia pseudoacacia) 4, aranyvessző-fajok (Solidago spp.) 5. Gyakori élőhelyek általános leírása 1.) Mocsárrétek A vegetációs időszak jelentős részében üde (tavasszal gyakran vízállásos, de nyárra kiszáradó), nem tőzegesedő talajok szikes fajokban szegény magas füvű rétjei. Leginkább a domináns fűfajokról [Agrostis alba, Alopecurus pratensis, Deschampsia caespitosa, Festuca arundinacea, F. pratensis, Poa pratensis, P. trivialis, Phalaroides (Phalaris, Baldingera)] ismerhető fel, de ezek egy része más élőhelyeken is dominálhat. Mellettük mindig jelentős mennyiségben előfordulnak réti kétszikű fajok is. Az idetartozó állományok rögzítendő minimális mérete 100 m 2. Az idegenhonos (többnyire inváziós) fajok maximális aránya (amennyiben egyébként az élőhely egyértelműen azonosítható) 50%. Általában vízfolyások mentén, ligeterdők irtásrétjeiként jelennek meg állományaik. Ritkábban lápmedencék szélein is előfordulnak. Talajuk réti-, öntés- vagy lejtőhordaléktalaj, lápi (tőzeges) talajon csak ritkán fordulnak elő (ilyenkor az egykori láprétek helyét foglalják el és általában kékperjés láprétekkel alkotnak komplexet). A talaj C és esetenként B szintjében enyhe sófelhalmozódás (szikesedés) előfordulhat (szoloncsákos és szolonyeces réti talajok), de valódi szikes talajon nem fordulnak elő. A talajvízszint változó, de a felszínt tartósan nem közelíti meg, tőzegképződés nincs. Jellemző fajok: Fejlett, fél-egy méteres, egyenletesen magas gyepeket képező fajok alkotják a növényzet felső szintjét (lásd fentebb, a domináns fajok felsorolásánál). A szárazodó vagy degradálódó állományok esetében az átlagos magasság csökken, emellett nagyobb arányban jelennek meg alacsonyabb füvek [Festuca pseudovina, Poa angustifolia, Bromus mollis (B. hordeaceus)]. A kísérőfajok többsége más élőhelyeken is előfordulhat, alig van ehhez az élőhelyhez kötődő faj. A fajösszetétel erősen függ a vízellátottságtól. A nedvesebb állományok jellegzetes fajai gyakran a kékperjés rétekkel [D2] közös fajok: Thalictrum flavum, Sanguisorba officinalis, Angelica sylvestris, Carex panicea, Taraxacum palustre, Serratula tinctoria, Succisella inflexa, Cardamine pratensis, Gratiola officinalis, amelyekhez a magassásosok ide is áthúzódó fajai is csatlakoznak (pl. Carex vulpina, C. gracilis, C. riparia, C. acutiformis, Iris pseudacorus, Symphytum officinale, Stachys palustris, Galium palustre, Lysimachia vulgaris). A ligeterdők helyén kialakuló mocsárréteken néhány, eredetileg ligeterdei faj is jellemző, pl. Leucojum aestivum. A relatíve szárazabb állományokban gyakrabban jelennek meg a kaszálórétekkel közös fajok: Dactylis glomerata, Trifolium pratense, Leontodon hispidus, L. autumnalis, Galium verum, Pastinaca sativa. Szinte minden típusban megtalálható, jellemző fajok a Ranunculus acris, R. repens, Trifolium repens, Taraxacum officinale, Potentilla reptans, Lysimachia nummularia, Lychnis flos-cuculi, Inula britannica. -9-

10 2.) Folyómenti bokorfüzesek Folyók zátonyain, partjain, esetleg hullámtéri morotvák szegélyein kialakult cserje magasságú élőhelyek, amelyek fás növényeit túlnyomórészt Salix-fajok képezik. Az állomány rögzítendő minimális kiterjedése kb. 50 m 2, legkisebb szélessége kb. 2-3 m. Elsősorban az Alföld folyóit kísérik, de néhol dombvidéki tájak vízfolyásai mellett is megtalálhatók. Folyóvizek által lerakott hordalékon fejlődnek, amely legtöbbször kavics, durva homok, finom homok, vagy iszap, illetve ezek különböző arányú keveréke. Termőhelyeik évente 2-4 hónapon át kerülnek víz alá, bár előfordulhatnak olyan aszályos évek, amikor az elárasztás lényegesen rövidebb ideig tart, esetleg el is maradhat. Vízgazdálkodási viszonyait az árhullámok gyakorisága mellett a folyami hordalék minősége (kavics, durva homok, finom homok, iszap) határozza meg. Egyes folyók hordaléka meszes (pl. Duna), másoké pedig savanyú (pl. Dráva), de e tulajdonságok növényzetre gyakorolt hatására vonatkozóan egyelőre nincsenek konkrét adatok. A gyakori elárasztások miatt talajfejlődésről még nem beszélhetünk, a talajtípus nyers öntéstalaj. Jellemző fajok: A bokorfüzesekben többnyire fűzfajok (Salix purpurea, S. triandra, S. viminalis, S. alba, S. fragilis) dominálnak, de olykor a Populus nigra, a Salix cinerea és a Salix elaeagnos is képezhet konszociációt. A folyami hordalék minőségétől és a vízgazdálkodási viszonyoktól függően igen különböző fáciesei ismertek [Agrostis stolonifera, Carex gracilis, Myosotis palustris, Poa palustris, Rorippa amphibia, Phalaroides (Phalaris, Baldingera) arundinacea]. A gyepszintben különösen nagy szerepet játszanak egyéves ruderális elemek (Amaranthus albus, A. chlorostachys, A. retroflexus, Atriplex acuminata, A. prostrata, Chenopodium album, C. hybridum, C. polyspermum stb.), valamint mocsári gyomok (Bidens tripartita, Chenopodium rubrum, Polygonum hydropiper, P. minus, P. mite stb.). A bokorfüzesek különböző ruderális és félruderális, valamint iszaptársulások becserjésedésével jönnek létre. Faji összetételük változatossága e szukcessziós múltjukkal szoros összefüggésben van. A Szigetközben az Epilobium (Chamaenerion) dodonaei és a Ribes nigrum, a Dráva somogyi szakaszán pedig a Chlorocyperus glomeratus, a Myricaria germanica és a Salix elaeagnos fordul elő szórványosan. 3.) Fűz-nyár ártéri erdők Folyók alacsony árterén, ritkábban domb- és síkvidéki patakok mellett kialakult, többnyire jelenleg is rendszeres elöntést kapó higrofil erdők, amelyek lombkoronaszintjét elsősorban Salix- és Populus-fajok képezik. Az állomány rögzítendő minimális kiterjedése kb. 200 m 2, legkisebb szélessége kb m. Az idegenhonos fafajok maximális aránya a felső lombszintben (amennyiben egyébként az élőhely egyértelműen azonosítható) 50% (részletesebben lásd a természetességnél). Évente átlagosan 2 héttől 2 hónapig kerülhetnek víz alá. Aszályos években az elárasztás elmaradhat. Fiatal öntéstalajokon (jellemzően humuszos öntés, ritkábban nyers öntés, öntés réti talaj) fejlődnek, amelyekben a gyakori elárasztások miatt csak nyers humusz képződik. Ezt az időszakos árhullámok vagy lemossák, vagy pedig újabb és újabb hordalékkal terítik be. Utóbbi esetben rétegezett öntéstalaj jön létre. Vízgazdálkodási viszonyaik a talajvízszint -10-

11 magasságától, valamint a folyami hordalék minőségétől (durva homok, finom homok, iszapos homok, iszap) függően eltérők lehetnek. Jellemző fajok: A lombkoronaszintet túlnyomórészt fűz (Salix alba, S. fragilis) és nyárfajok (Populus alba, P. nigra) képezik. Az alsó lombkoronaszint fája lehet az Ulmus laevis vagy helyenként az Alnus incana, a Salix elaeagnos. Ma már az állományok nagyobb részében, elsősorban az alsó lombszintben kisebb-nagyobb szerephez jutnak adventív fafajok is, különösen az Acer negundo és a Fraxinus pennsylvanica. A cserjeszint amennyiben megvan - tömeges növénye a Cornus sanguinea és a Rubus caesius. Egyéb cserjék (Frangula alnus, Myricaria germanica, Ribes nigrum, Salix purpurea, Viburnum opulus) már ritkák. A fákra, cserjékre fás- és lágyszárú liánok kapaszkodnak fel (fajszámuk hazánkban ebben az élőhelytípusban a legnagyobb), pl. Vitis sylvestris, Solanum dulcamara, Humulus lupulus, Calystegia sepium ill. a nem őshonos fajok közül a Vitis riparia és az Echinocystis lobata. A gyepszintben jelentős szerepet játszanak a mocsári növények [Carex gracilis, C. riparia, Galium palustre, Iris pseudacorus, Lycopus europaeus, Myosotis palustris, Phalaroides (Phalaris, Baldingera) arundinacea, Poa palustris, Rorippa amphibia, Scutellaria galericulata, Solanum dulcamara, Stachys palustris stb.] és a puhafaligetek elemei [Agropyron caninum (Elymus caninus), Carduus crispus, Cucubalus baccifer, Leucojum aestivum, Senecio sarracenicus stb.]. 4.) Puhafás pionír és jellegtelen erdők Olyan puha fájú őshonos fajok uralta, erdei lágyszárúakban többnyire szegényes erdők gyűjtőcsoportja, amelyek más csoportba [J-L-ig] nem sorolhatók be biztosan. Mocsaras területek, lecsapolt lápok, korábbi erdős területeken kialakított gyepek, szántók felhagyása után, azok spontán erdősödésével alakulnak ki, de lehetnek rendszerint hasonló területekre telepített faállományok is. Leggyakoribb alkotóik Salix és Populus fajok, az Alnus glutinosa és a Betula pendula, a Délnyugat-Dunántúlon a Pinus sylvestris is. Minimális magassága 5 m, záródása 30-40%. Minimális szélessége 5 m, rögzítendő legkisebb kiterjedésük 1000 m 2. A kemény fák aránya max. 50%, az adventív fafajoké max. 50%. Igen változatos termőhelyi körülmények között jelenhetnek meg, az Alföldtől a középhegységekig. Leggyakrabban legalább időszakosan vízbő területek, mocsarak, lecsapolt lápok, patakok és csermelyek partjának erdei, ekkor a természetes és emberi hatások együttesen gyakran eredményeznek állandósult puhafás állományokat. Kisebb területen fordulnak elő üde erdőknek megfelelő éghajlati és talajviszonyok között. Jellemző fajok: A lombszint jellemző fajai: Salix alba, S. fragilis, Populus alba, P. x canescens, P. tremula, Alnus glutinosa, Betula pendula, ritkábban a P. nigra (ill. többnyire P. x euramericana-val alkotott hibridjei). A Délnyugat-Dunántúlon pionír állományokat alkothat a Pinus sylvestris. A cserje- és gyepszint faji összetétele nem jellemző, az igényesebb erdei fajok azonban többnyire hiányoznak, gyakoriak a korábbi rétek, parlagok generalista, zavarástűrő maradék fajai. Sokszor tömegesek a gyepszintben a magaskórósok (csalán, -11-

12 bürök, nád, stb.) ill. a Rubus caesius. Ahol közeli a talajvíz, ott a gyepszintben gyakoriak lehetnek a zavarást jobban tűrő, kevésbé igényes mocsári és réti növények. 5.) Keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdők Olyan kemény fájú őshonos fajok uralta, többnyire elegyetlen, erdei lágyszárúakban szegényes erdők gyűjtőcsoportja, amelyek más csoportba [J-L-ig] nem sorolhatók be biztosan. Rendszerint szántókra, gyepekre telepített, vagy erdők helyén kialakított faállományok, kivételesen gyepeken, felhagyott szántókon spontán kialakult vagy bizonytalan származású erdők. Leggyakoribb fafajaik a cser- és kocsányos tölgy, a magas és magyar kőris. Rögzítendő minimális kiterjedésük 1000 m 2, záródásuk 50%. A nem őshonos fafajok aránya max. 50%. Jellemző fajok: A lombszint gyakori, uralkodó fajai: Quercus cerris, Q. robur, Fraxinus excelsior, F. angustifolia subsp. pannonica, ritkábban Acer pseudoplatanus, A. platanoides, Tilia spp., Carpinus betulus (bár a hársak fája puha, egyéb biológiai tulajdonságaik alapján ebbe az élőhelybe soroltuk őket). Jellegtelen és fajszegény cserje-, illetve gyepszint jellemzi ezeket az állományokat (kivételt csak az üde lomberdők helyén telepített vagy kialakult cseresek, kocsányos tölgyesek, ritkán magas kőrisesek jelenthetnek). Ha a területet hosszabb ideig mezőgazdaságilag művelték, az erdősítést gyakran teljes talaj-előkészítés után végzik, így az eredeti vegetációból nincs túlélő faj. A fás és lágyszárú növényfajok betelepülése függ attól, hogy propagulumforrásaik milyen messze vannak, vannak-e vektorok a propagulumok terjesztésére, milyen mértékűek az erdőművelési beavatkozások (mechanikai és vegyszeres ápolások, tisztítások). A cserjék közül elsősorban az általánosan elterjedtebb, tágabb ökológiai valenciájú, terméseiket főként madarak révén terjesztő fajok települnek meg (pl. kökény, vörösgyűrű, egybibés galagonya, varjútövis benge, csíkos kecskerágó). A gyepszint faji összetétele nem jellemző, az igényesebb erdei fajok azonban többnyire hiányoznak. A kora tavaszi aszpektus többnyire hiányzik, ha van, akkor a bolygatás miatt kizárólag egyévesekből (pl. Stellaria media, Veronica hederifolia, V. triphyllos, V. arvensis, Bromus sterilis, Lamium purpureum) áll, geofitonok csak kivételesen fordulnak elő (üde erdők elcseresített származékai). A betelepülő lágyszárú növényfajok általában indifferens társulásigényűek (pl. Dactylis glomerata, Glechoma hederacea, Galium mollugo, Ballota nigra, Torilis japonica, Fallopia dumetorum, Vicia hirsuta, V. tetrasperma), egy részük vegetatív úton terjeszkedve nagyobb területeket kolonizálhat [pl. Agropyron (Elymus) repens, Poa angustifolia, Calamagrostis epigeios, Rubus caesius, Urtica dioica, Solidago gigantea]. A telepített erdőkben megjelenő első, nem túl igényes erdei fajok a Geum urbanum, Alliaria petiolata, a Brachypodium sylvaticum, a Polygonatum latifolium, a Viola odorata lehetnek ezeket általában évtizedek múltán sem követik a további erdei fajok. Egyes esetekben (üde erdők helyére telepített cseresek) a gyepszintben több, az egykori vegetációra utaló faj is maradhat. -12-

13 4.2 Levegőtisztaság-védelem A város területén a levegő minőségét leginkább befolyásoló paraméterek a közlekedés növekedése (áthaladó gépkocsiforgalom), az ipari tevékenység és a fűtés (lakossági és intézményi). A Komárom-Esztergom Megyei Környezetvédelmi Program is a közlekedést nevezi meg, mint a települések levegőminőségét alakító legfőbb levegőszennyező. A megyei program fő közlekedésfejlesztési elképzelései az alábbiak: Tovább kell csökkenteni a közlekedési eredetű emissziókat a nem-motorizált közlekedés támogatásával, a tömegközlekedés, a vasút és a vízi közlekedés fejlesztésével. A gépjárműállomány korszerűsítésének, fiatalításának, a településeket elkerülő utak építésének és egyéb közlekedéstechnikai beavatkozásoknak is az NO x kibocsátás növekedésének megakadályozása a célja. Nyergesújfalu a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a 3. Számú Komárom-Tatabánya-Esztergom zónacsoportba esik. A zónacsoporban az egyes légszennyező anyagok zónabesorolását az alábbi táblázat ismerteti. Zónacsoport a szennyező anyagok szerint 3.Komárom- Tatabánya- Esztergom kéndioxid nitrogéndioxid szénmonoxid szilárd (PM 10 ) benzol Talajközeli ózon PM 10 Arzén (As) PM 10 Kadmium (Cd) PM 10 Nikkel (Ni) PM 10 Ólom (Pb) PM 10 benz(a)- pirén (BaP) E C F D E O-I D E F F B 4.1. táblázat: Nyeregesújfalu légszennyezettségi zóna besorolása A zónák típusait a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről) 5. Melléklete tartalmazza, amely alapján: B csoport: C csoport: Azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. Azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. -13-

14 D csoport: E csoport: F csoport: Azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. Azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. Azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: Azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. A megyében a levegőminőség mérő hálózat működtetését 2002-től az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség látja el. A hálózat által mért adatok az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapjáról elérhetőek. A Környezetvédelmi Felügyelőség illetékességi területén az automata mérőhálózat 8 db mérőállomásból áll (Sopron 1 db, Sarród 1 db, Győr 2 db, Tatabánya 2 db, Dorog 1 db, Esztergom 1 db), míg manuális mérőhálózat a megye területén 8 településen található: Almásfüzitő, Dorog, Esztergom, Komárom, Lábatlan, Oroszlány, Tata, Tatabánya. Az automata mérőhálózat által és a manuális (RIV) mérőhálózat által 2010-ben mért adatokat a 2. melléklet a tartalmazza az Országos Meteorológiai Szolgálat évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján és a évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről a manuális mérőhálózat adatai alapján című dokumentumok felhasználásával. Nyergesújfalu Város közigazgatási területére vonatkozóan a Levegőtisztaság-védelmi Alap Információ Rendszerből (LAIR) elérhető adatokat a következő szakaszban ismertetjük. A LAIR rendszerben szereplő adatok a nyilvántartásra és adatszolgáltatásra kötelezet szervezetekre vonatkozóan tartalmaz információt. A bevallás menete során az egyes kibocsátásokat kg értékben kell megadni, az adatok tehát nem átlagos koncentrációkat (emissziót vagy imissziót), hanem abszolút kibocsátásokat adnak meg. Nyergesújfalu város közigazgatási területén az alábbi kibocsátásokra került sor a közötti időszakban: A LAIR rendszerből elérhető adatokat a Nyergesújfalun telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek tekintetében az 3. mellékletben mutatjuk be. Rendszeres feladat a város közigazgatási területén (jellemzően tavasztól késő őszig) az allergén gyomnövények elleni védekezés, azonban a fő problémát a műveletlen magántulajdonban lévő ingatlanokon megjelenő gyomnövények okozzák. A települési ingatlanok gyommentesítését, gyom mentesen tartását az élelmiszer láncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény és a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) szabályozza. -14-

15 4.2.1 A város közlekedése Arteriális közlekedési hálózati helyzetű terület. Közepén forgalmi tengelyként fut végig a 10. sz. főút és a Komárom-Esztergom egyvágányú vasúti mellékvonal. A kistáj északi, természetes határvonala (a Duna) a magyar-szolvák államhatár része. Állami közútjainak hossza 44 km, amelyből 41 km (93%) másodrendű főút. Közútsűrűség 44 km/100 km 2, a főútsűrűség 41 km/100 km 2. Valamennyi települése főút mentén fekszik. Vasútvonalainak hossza 30 km, vasútsűrűség 34 km/100 km 2. Valamennyi települése rendelkezik vasútállomással. Hajózható nemzetközi vízi útja a Duna 33 km-es, Dunaalmás- Esztergom közötti szakasza. A keskeny Duna menti sáv sűrűn betelepült, 100 km2-re közel 7 település jut. A kistáj az átlagosnál jóval nagyobb a lakott területek aránya (közel 15%), így joggal nevezhető urbanizált-technogén tájnak. A 6 településből 2 városi jogállású, mindkettő ipari jellegű, különösebb központi helyi funkciók nélkül. Nyergesújfalu Város belterületi önkormányzati útjai forgalomszabályozásának felülvizsgálata októberében megtörtént (készítette: G. Szabó Tamás). A város hosszan elnyújtott alakú település a Duna mentén, úthálózata országos közutakból, valamint helyi, önkormányzati tulajdonú utakból és magánutakból áll. A településen 40 kmes sebességkorlátozás van érvényben. Az Önkormányzat kezelésében lévő szilárd útburkolat hossza 36,3 km. A Dunával párhuzamosan húzódik az Almásfüzitő-Esztergom vasútvonal, mi a település úthálózatának kialakulásában szintén meghatározó elem. A városban 7 db helyközi autóbuszjárat megállóhely található. 4.3 Zaj- és rezgésvédelem Nyergesújfalu város zaj- és rezgésterhelése szempontjából elsősorban a közlekedési eredetű zaj és rezgés tekinthető meghatározónak. A település területén halad keresztül a 10. számú főút, amiatt jelentős az átmenő forgalom (személy és tehergépkocsi). A főutca (10. sz. főút, Kossuth Lajos u.) mentén található házak közvetlenül szorosan az út mellett helyezkednek el. Az út minősége, szélessége, méretezése nem megfelelő a jelenlegi forgalom elvezetésére. A legfőbb problémát a jelentős teherforgalom okozza, mivel ezáltal az út menti házak fokozott zaj- és rezgésterhelésnek vannak kitéve évi forgalomszámlálási adatok (Magyar Közút Nonprofit Zrt.) alapján a főút várost érintő szakaszán az összes motoros forgalom 67,5 %-a személygépkocsi, 17,4 %-a az összes tehergépkocsi, 11,5 %-a kisteher gépkocsi, 3,2 %-a busz és 0,4 %-a motor. -15-

16 Az adatokból látható, hogy a főút forgalmát a személy- és a tehergépjármű forgalom teszi ki, amelynek jelentős hányada átmenő forgalom. A közlekedés által okozott probléma végleges megoldását egy, a települést elkerülő út megépítése jelenti. A 8/2010. (III. 31.) önkormányzati rendelet szól a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról. A rendelet kiterjed a közterületi rendezvényekre, a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységekre és a mobil hangosító eszköz használatára. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete tartalmazza. 4.4 Élővilág A évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (továbbiakban: OTrT) tartalmazza az országos ökológiai hálózat övezetét. Az ökológiai hálózat kapcsolatot teremt az országos jelentőségű természetes, ill. természetközeli területek között ökológiai folyosók révén, amelyek így egy összefüggő rendszert alkotnak. A rendszer részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterüeltek. Mít az OTrT az országos ökológiai hálózat övezetét határolja le, addig a megyei területrendezési terv tartalmazza a térségi övezet (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület) lehatárolását. A nemzeti ökológiai hálózat Nyergesújfalun a 4. mellékletben feltüntetett határok szerint alakul. Nyergesújfalu területe több védett természeti területet érint NATURA 2000 területek A NATURA 2000 területekről, mint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet rendelkezik. A rendelet meghatározza ezen területek lehatárolásának és fenntartásának célját. A NATURA 2000 területek létrehozásának, fenntartásának célja az azokon található közösségi jelentőségű madárfajok, az Európai Közösség területén rendszeresen előforduló egyéb, vonuló madárfajok, kiemelt közösségi jelentőségű állat-, és növényfajok, közösségi jelentőségű állat-, és növényfajok és a közösségi és kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A település területe NATURA 2000 területtel érintett, melynek határait az 5. mellékletben csatolt térkép szemléltet. A hálózat által érintett területek helyrajzi számainak listáját a -16-

17 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A településen érintett helyrajzi számokat a 6. mellékletben csatoljuk. Érintett Natura területek: A település által érintett területek mindegyike a Duna-Ipoly Nemzeti Park illetékességi területén található. 1.) Különleges madárvédelmi terület (SPA) Gerecse HUDI ) Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (SCI) Északi Gerecse HUDI Központi Gerecse HUDI Duna és ártere HUDI Országos jelentőségű védett természeti terület Nyergesújfalu területe az alábbi országos jelentőségű védett természeti területet érinti: 1.) Gerecsei Tájvédelmi Körzet 15/1997. OTvH határozat a Gerecsei Tájvédelmi Körzet létesítéséről 129/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Gerecsei Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Érintett helyrajzi szám a településen: Nyergesújfalu 0232/1, 0232/2 A Dunántúli-középhegységet északkeleten a Dunazug-hegység zárja le. Ennek a hegységnek a részét képezi a Gerecse-hegység is, amelyet északon a Duna folyama, keleten a Zsámbékimedence, délnyugaton a Tatai-medence, míg nyugaton a Kisalföld határolja. A Gerecsehegység három részre osztható, ezek: a Nyugati-Gerecse, a Központi-Gerecse és a Keleti- Gerecse. Az 1977-ben létrehozott Gerecsei Tájvédelmi Körzet legnagyobb része a Központi- Gerecsében helyezkedik el. A Gerecse felszínközeli képződményeinek felépítésében a triász mészkő uralkodik. A Gerecse-hegység flórája földtani felépítéséből adódóan szegényebb a szomszédos Pilisénél és a Vértesénél. A hegység leggyakoribb, legnagyobb kiterjedésű növénytársulásai a cserestölgyesek, a mészkedvelő molyhos-tölgyesek, illetve a magasabb régiókban a bükkösök. Ezek mellett kisebb kiterjedésű, de a Gerecse arculatát döntően meghatározó növénytársulások még a területen a törmeléklejtő erdő, sajmeggyes karszterdő, szubmediterrán lejtősztyepp és a nyílt mészkősziklagyep. A térség állatvilágából a denevérfauna és a madárvilág gazdagsága emelhető ki. -17-

18 4.4.3 Védett természeti értékek Nyergesújfalu területén 15 db barlang található, amelyek a következőek: Förtési Cikis-barlang Förtési Csontosbarlang Förtési Gázos zsomboly Förtési Szendvicsbarlang Hajdúugratói 1. sz. barlang Hajdúugratói 2. sz. barlang Hajdúugratói 3. sz. barlang Hajdúugratói 4. sz. barlang Hajdúugratói-lapító Hajdúugratóisziklaeresz Marót-hegyi-barlang Masina-völgyi-barlang Masina-völgyihasadékbarlang Pusztamaróti-barlang Pusztamaróti-beszakadás Helyi jelentőségű védett természeti terület Az Önkormányzat az 1/2005. (II. 1.) számú rendelettel (a helyi természeti értékek védelméről) védetté nyilvánított helyi természeti érték: 1.) Héregi úti vadkörtefa Az Önkormányzat 17/2008. (V.30.) számú rendelettel (helyi építési szabályzat és szabályozási terv) helyi védelem alá vonandó természeti értékek (22. ): 1.) Belterület a volt Rozsnyay villa parkja, a sánchegyi tervezett régészeti bemutató szabályozási terven lehatárolt területe, a Bajóti út melletti nyárak és eperfák, vadkörtefa (Jókai u. folytatásában), a sportpálya - víztározó környéki gyurgyalag telepek mint védett madarak élőhelyei önálló szakvéleményben lehatárolandó területtel 2.) Külterületen a pusztamaróti erdei üdülőtábor (a középkori Marót falu maradványai, az esztergomi érsek maróti vadászkastélyának maradványai és a középkori halastó gátmaradványai), a Bajóti út melleti nyárak és eperfák -18-

19 4.5 Talajvédelem A kistáj a Gerecse lejtőitől a Duna medréig terjedő teraszos, hullámos völgysík, amelyet a hegységből érkező patakvölgyek és a Duna-teraszok megmaradt darabjai szabdalnak fel. a Duna ártéren nyers öntés (12 %) és öntés réti talajok (26%), a magasabb térszínek löszös üledékein csernozjom barna erdőtalajok és barnaföldek találhatók % területi részarányban. A durva, meszes dunai homokon képződő nyers öntéseket a kis szervesanyag-tartalom, a kis vízraktározó és az igen kis víztartó képesség jellemzi. Termékenységük is gyenge. Többnyire (>80%) vizes rétek. A réti öntéstalajok mechanikai összetétele homokos vályog. A csernozjom barna erdőtalajok mechanikai összetétele homokos vályog. Vízgazdálkodásukra a közepes vízraktározó és a kisebb víztartó épesség jellemző. Felszíntől karbonátosak, termékenységük a 6590 (int.) ponthatárokkal jellemezhető. A barnaföldek mechanikai összetétele vályog. Vízgazdálkodásuk kedvező. Termékenységi besorolásuk a csernozjom barna erőtalajokéval megegyező. A lejtőkön kis kiterjedésben ( 2%) humuszkarbonát és földes kopár talajok is előfordulnak. A szántóföldi hasznosítás mellett a magasabb térszínek lejtőin és erdőtalajain a szőlők részaránya lehet jelentős (10-15%). A csernozjom barna erdőtalajokon a szőlők részaránya még nagyobb lehet (25%). Talajtípus kód Területi részesedés (%) táblázat: Talajtípusok területi megoszlása Talajtípus kód Lejtőkategória Erdő > táblázat: A talajtípusok területi elterjedése a domborzati adottságok függvényében (%) A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete (MTA TAKI) szerkesztésében kiadott Magyarország talajainak állapota összefoglaló kiadvány (Talajvédelmi Információs Rendszer (TIM) adatait tartalmazza) alapján lehetőségünk nyílik speciális talajtani térképek alapján a Nyergesújfalu környezetében található talajok főbb -19-

20 jellemzőinek leolvasására. Tekintettel arra, hogy a térképi leolvasás csak korlátozott pontosságú, illetve direkt mintavételekre nem került sor a város közigazgatási területén belül ezért az alábbiakban közölt adatok elsősorban tájékoztató jellegűek, a szűkebb kistáji egységre vonatkoznak. A talaj szervesanyag készlete: Termőréteg vastagság: Genetikus talajtípus: Fizikai tulajdonságok: Kémiai tulajdonság: Talajképző kőzet: Vízgazdálkodási talajtulajdonságok: Agyagásvány összetétel: tonna/hektár, illetve tonna/hektár cm, illetve >100 cm Ramann-féle barna erdőtalajok, rendzina talaj agyagos vályog gyengén savanyú talajok, felszíntől karbonátos talajok löszös üledék, mészkő-dolomit közepes víznyelésű és vízelvezető képességű, nagy vízraktározó képességű, jó víztartó talajok illit, klorit, szmektit illit, klorit, vermikulit Az Önkormányzat 18/2004. (XI.2.) számú rendeletet alkotott a talajterhelési díjról, amely értelmében: Talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal honlapján található adatbázis szerint az alábbi bányászati területek vannak nyilvántartva: Bányatelek: Nyergesújfalu I. mészkő Kutatási engedély: Bajna-Héreg-Nyergesújfalu mészkő Bajót, Mogyorósbánya, Nyergesújfalu, Tát - homok, kavics 4.6 Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény alapján a települési önkormányzat kötelezettségei közé tartozik a hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése és fenntartása. Ennek biztosítása érdekében a város érvényes közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik az AVE Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt.-vel (2800 Tatabánya II., Erdész u. E ) települési szilárdhulladékainak begyűjtésére és elszállítására vonatkozóan. A közszolgáltató a település háztartásaival, illetve vállalkozóival egyénileg köt szerződést. A település a Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási Társulás tagja, amely összesen 83 települést tömörít (Komárom-Esztergom, Pest és Fejér megye területén). A Társulás célja a a térség hulladékgazdálkodási problémáinak, többek között a felhagyott TSZH lerakók rekultivációjának komplex megoldása az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatási -20-

21 forrásának igénybevételével, illetve egy közösen kidolgozott a térség hulladékkezelési problémait orvosolni kívánó hulladékgazdálkodási programot megvalósítsa (Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer). Jelenleg is folyamatban van a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladék-gazdálkodási Program, amely keretén belül az alábbi elemek megvalósítása tervezett: Házi komposztáló edényzet db Hulladékudvar 10 db Gyűjtősziget Válogató 1 d Komposztáló 3 db Előkezelő 2 db Átrakó 1 db Lerakó 1 db A projekt megvalósítás tervezett befejezése június. A helyi hulladékgazdálkodási szabályok kihirdetésére a város az 1/2009. (I.30.) számú rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező szabályainak és díjainak meghatározására című rendeletet alkotta meg, összhangban a XLIII. tv. és annak végrehajtó rendeleteivel. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás Nyergesújfalu Város belterületére, a településen keletkezett valamennyi szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére terjed ki. A közszolgáltató a település közigazgatási területén összegyűjtött és elszállítás céljából átvett települési szilárd hulladékot kizárólag a tatabányai Dubnyik-völgyi Regionális Hulladéklerakóban, valamint a Szolgáltató által bérelt nyergesújfalui telepen a szolgáltató által biztosított konténerben lehet elhelyezni. A közszolgáltatási szerződés értelmében a Közszolgáltató évente egy alkalommal lomtalanítási akciót köteles szervezni (egy héttel előre meghirdetve, az időpont és helyszín meghatározásával). Nyergesújfalu Város Önkormányzata a 126/2003 (VIII. 15.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően elkészítette a Város Helyi Hulladékgazdálkodási Tervét ( ) időszakra, amely Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 26/2005. (VII.1.) számú rendelet (a helyi hulladékgazdálkodási tervről) melléklete. A város területén 4 db szelektív hulladékgyűjtő sziget található (1,1 m 3 -es műanyag MSZ EN szabványt kielégítő edényzetek): Bottyán út Esze T. u. Eternit ltp Május 1. tér -21-

22 A jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről szóló 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése alapján a jegyző feladata az elhagyott hulladék elszállításával és ártalmatlanításával kapcsolatban eljárni. A település területén található a felhagyott kommunális hulladéklerakó, ahová a település és további 5 környező település (Lábatlan, Tát, Süttő, Bajót, Mogyorósbánya) közszolgáltatás keretén belül begyűjtött hulladéka került elhelyezésre. A hulladéklerakó december 31-ig fogadta a hulladékot. A lerakó rekultivációja folyamatban van (KEOP pályázati rendszer keretén belül). A város közigazgatási területén működő hulladékkezelő létesítmények illetve, hulladékkezeléshez szükséges telephellyel rendelkező cégeket a következő táblázatban mutatjuk be a Vidékfejlesztési Minisztérium jogelődjének informatikai rendszere alapján. (OKIR Hulladékkezelői engedélyek) -22-

23 Ügyfél neve Cím (székhely) Telephely Engedély típusa Engedélyek száma AVE Tatabánya Zrt Tatabánya II., Erdész u. "E" 2536 Nyergesújfalu 3. sz. telep (kommunális begyűjtés /2011 hulladéklerakó) 2536 Nyergesújfalu 3. sz. telep (kommunális begyűjtés /2010 hulladéklerakó) 2538 Nyergesújfalu 3. sz. telep (kommunális begyűjtés /2010 hulladéklerakó) 2538 Nyergesújfalu 3. sz. telep (kommunális ártalmatlanítás /2005 hulladéklerakó) Gyüép Kft Nyergesújfalu, Harmat u Nyergesújfalu, Harmat u. 16. (telephely) begyűjtés /2010 előkezelés Homok Polimer Kft Süttő, Dózsa György u Nyergesújfalu Bécsi u. 19. (szerelő csarnok) hasznosítás /2008 előkezelés Labo Kft Lábatlan, Rákóczi u Nyergesújfalu Ipari telep (telephely) hasznosítás /2008 Pal-Kont Kft Nyergesújfalu, Kossuth L. u Nyergesújfalu külterület (telephely) szállítás / táblázat: Hulladékkezelési engedéllyel rendelkezők Nyergesújfalu településen (OKIR rendszer alapján) -23-

24 4.7 Felszíni, felszín alatti vizek, szennyvizek Felszíni és felszín alatti vizek A város legmeghatározóbb felszíni vízfolyása a Duna, amely a település közvetlen határa északi irányból. A településen további 3 db patak, egyéb felszíni vízfolyás található: Rábi-patak Bajóti-patak Sándor-ér Az összes fent említett vízfolyás befogadója a Duna. A felszíni vízminőség vonatkozásában nem áll rendelkezésünkre adat, azonban az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (üzemeltetője a Vidékfejlesztési Minisztérium) megtalálható a felszíni vízminőségi mérési eredmények Tát településre (mint regionális hálózati mintavételi hely). A táti mintavételi helyen mért értékeket a 7. mellékletben közöljük. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolását tartalmazó 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Nyergesújfalu felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik. A felszín alatti vizek mintázására és elemzésére a Felszín Alatti Vízminőségi Törzshálózat szolgál, amely mintegy 600 reprezentatív kútból áll. Az adatbázis a VITUKI-ban található és a VITUKI végzi az éves értékeléseket is. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján Nyergesújfalu település területének legalább 10%-ában érintett nitrátérzékeny területtel Ivóvíz A város területén Hétforrás Kistérségi Vízmű Kft. látja el mind az ivóvíz, mind a szennyvíz ellátásra vonatkozó közszolgáltatást. A Társaság székhelye 2541 Lábatlan, Rákóczi utca 5. A Hétforrás Kft. a vezetékes ivóvizet Nyergesújfalu vonatkozásában a Zoltek Rt. vízbázisásról biztosítja. A gyár vízbázisa összesen 24 kútból áll, amelyből a kitermelt vizet vezetéken keresztül a regionális rendszer fő tározójába vezetik, majd az ellátott településekre továbbítják. A vízmű vízadó kapacitása m 3 /d közötti. -24-

25 A település ivóvíz közművel ellátottsága 100 %. A szolgáltatott ivóvíz minőségét rendszeresen ellenőrzik. A évben mért vízvizsgálati eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza. Koncentráció Vizsgált komponens min max átlag Vas mg/l 0,02 0,08 0,05 Mangán µg/l <1 2,6 1,6 Ammónia mg/l <0,02 <0,02 <0,02 Arzén µg/l Nitrát mg/l 5, Nitrit mg/l <0,001 <0,001 <0,001 Keménység CaO mg/l táblázat: Nyergesújfalu ivóvíz vizsgálati eredmények, Szennyvíz A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. A településen a szennyvízelvezetéssel megbízott közszolgáltató a Hétforrás Kft. A hálózat kiépítettsége 100 %. Az elvezett szennyvizet a nyergesújfalui szennyvíztisztító telep fogadja, ahonnan a tisztított szennyvíz Dunába, mint befogadóba kerül elvezetésre. 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet (a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról) 2. melléklete tartalmazza a Program szennyvízelvezetési agglomerációinak részletes jegyzékét. Nyergesújfalu a melléklet 5. táblázata alapján a Lábatlan központú agglomerációba ( LE közötti szennyvízterheléssel, normál területen) tartozik, ahol a települési szennyvizek közműves szennyvíz- elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését legkésőbb december 31-ig kell kiépíteni. Az agglomeráció települései: Lábatlan, Nyergesújfalu szennyvízterhelése: 4066 LE A Duna folyó vízminőségére vonatkozóan az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai alapján a Nyergesújfalut követő legközelebbi mérés (Tát, regionális hálózati mintavételi hely) felhasználásával a 7. mellékletben található táblázatban mutatja be. -25-

26 4.8 Települési és épített környezet A települési és épített környezet egy ember által kialakított rendszer, amelynek elsődleges funkciója a melynek alapvető funkciója az ember mindennapi életéhez elengedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése. Védelme a környezetvédelem részterülete, azonban nem egy sajátos környezeti elem, mint pl. a levegő, víz, stb. A települési környezet védelme közé tartozik a település területének felhasználása, melyre a településrendezés és az építésügy szabályai adnak választ. A települési környezet megfelelő alakítása hozzájárul az emberek gondtalanabb mindennapjaihoz, ezért ennek megóvása társadalmi érdek. Hazánk Országos Területrendezési Tervét a 2008-ban módosított évi XXVI. Törvény tartalmazza (továbbiakba OTRT). Az OTRT alapján készítik el a megyei területrendezési terveket, mely Komárom-Esztergom megyére is elkészült. A település megalkotta a 17/2008. (V. 30.) sz. rendeletét a helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervről. A szabályzat 21. -a rendelkezik a Műemlék- és településvédelem, régészeti lelőhelyek védelméről. Kiemelten jelentős, régészeti szempontból védendő terület Nyergesújfalu belterületén a Sánc-hegy Duna felőli oldala (római castrum maradványai, kuruckori földvár maradványai). Nyergesújfalu műemléki szempontból védett épületei: a r.k. templom (barokk, épült ben) (Kossuth u. 59., hrsz.: 82), a r.k. plébániaház (a templom mellett a Kossuth utcában - barokk épület, épült ban, részben átalakítva 1835-ben) (Kossuth u. 61., hrsz.: 84), Sánchegy - Szentháromság kápolna romjai, hrsz.: 1439, valamint Sánchegy, kőkereszt, hrsz.: Helyi védelem alá vonandó épületek: a jelenlegi temetőben álló temetőkápolna, Kernstok Károly egykori lakóháza, valamint az Eternitgyár régi épülete (gyárterületen - Öreg-telep) Helyi védelem alá vonandó területek (ezeken belül az utcakép, beépítési vonal lehetőség szerint megőrzendő): a Szabadság-domb területe, a "Rózsadomb" területe (Rózsadomb u., József A. u.) a r.k. templom környezete. -26-

27 Helyi védelem alá vonandó zöldfelület a belterületen: a volt Rozsnyay villa parkja (az Eterniti iskola melletti terület) - e területen a jelenlegi rendezetlen állapotok megszüntetendők, az eredeti értékesebb növényállomány védendő Sánchegy: millenniumi emlékmű és környezete. 5. A Települési Környezetvédelmi Program legfontosabb feladatainak összegzése 5.1 A környezetvédelem hosszú távú céljai A környezetminőség javítása, élhető, egészséges városi környezet kialakítása Egy élhető, az ott élők számára vonzó városi környezet kialakításához elsősorban az emberi egészre veszélyes környezeti terhelések, környezeti ártalmak csökkentésére megelőzésére kell helyezni a hangsúlyt, ezért kiemelten kezelendő a levegő, a víz, a talaj szennyezésének visszaszorítása, valamint a zajterhelés korlátozása. Ezek a környezeti terhelések közvetlenül hatnak az emberi egészségre, s a szennyezőanyag, a terhelés fajtájától függően légúti, súlyos esetben akár daganatos vagy egyéb krónikus betegségek okozói lehetnek. A nyilvánvaló környezeti ártalmak kiküszöbölésére azonban napjainkban jogszabályi minimumként tekinthetünk, az ehhez szükséges feladatok elvégzése egy települést önmagában nem tesz vonzóvá. Ahhoz, hogy egy település lakossága számára vonzó legyen, biztosítani kell a kedvező munkalehetőségeket, a társadalmi környezetet, kulturális, sportolási, művelődési, pihenési lehetőségeket és az egészséges természeti környezet, melynek része biológiai sokféleség, az ápolt zöld területek (amelyek egyben a levegőszennyezés és a zajártalom mérséklésének is az eszközei), az esztétikus épített környezet, és a környezeti biztonság is. A város épített és természeti környezetének megóvása az egészséges városi környezet része. Ezért a településfejlesztés, településrekonstrukció ennek egyik fontos eleme a környezetminőség megőrzésében. Egyik eszköze a településrendezési terv, mely a város terület felhasználási kereteit határozza meg, melyben az egyes városi funkciók, úgymint lakó és intézményterületek, gazdasági területek kapnak keretet. Másik fontos eszköz a településrekonstrukció, mely kiterjed az infrastruktúra és a közlekedésfejlesztéstől a közterület rekonstrukcióján át az épület felújításokig és az intézményhálózat rekonstrukciójáig. A két városépítészeti elem komplexen biztosítja az egészséges városfejlődést a teljes települési infrastruktúrafejlesztéssel összhangban. -27-

28 5.1.2 A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás A rendkívül nehezen definiálható fenntartható fejlődés alapgondolata, hogy életünket, az erőforrások és környezeti elemek igénybevételét oly módon kell megszerveznünk azok véges mennyiségének és minőségének tudatában, hogy egy élhető környezetet jelentő feltételeket nemcsak magunknak, gyerekeinknek, unokáinknak, hanem az utánuk jövő nemzedékeknek is meg akarjuk őrizni. Ennek érdekében energiaforrásainkkal, vízgazdálkodásunkkal, alapanyagainkkal való takarékosságra van szükség. Törekednünk kell a hulladékok keletkezésének megelőzésére, amennyiben ez nem lehetséges a hulladékká vált termékek újrahasználatára, újrafeldolgozására, hasznosítására, termikus hasznosítására, vagy a környezetet nem veszélyeztető ártalmatlanítására. Az energiatakarékossági programokkal, életmódunk változtatásával, energiaigényünknek megújuló energiából történő minél szélesebb körű előállításával csökkenthető a környezeti elemek terhelése a szükségszerűen véges erőforrások kimerítése. Erőforrásainkkal való ésszerű, takarékos gazdálkodás része a földtani közeg fenntartható használata. A földtani közeg földterületek használata alapvetően befolyásolja az élelmiszertermelésünk formáját, a rendelkezésre álló zöldterületek méretét, közlekedési viszonyainkat. A területek gazdaságos és egyben ésszerű felhasználásával csökkenthetjük a közlekedési és szállítási igényeket, ezáltal csökkenthető ezen tevékenységek energiaigénye és ezzel együtt környezetet terhelő, potenciálisan szennyező hatásai is. A fent megfogalmazott célok természetesen kölcsönösen összefüggő komplementer célok, melyek lefedik valamennyi környezeti problémát, így a megfogalmazott célok elérése érdekében hozott intézkedésekkel szinte minden fontos környezeti probléma kezelhető A környezeti tudatosság javítása, szemléletformálás A fenntartható fejlődés megvalósítása, a környezeti elemek komplex védelmének egyik előfeltétele, hogy a megfogalmazott össztársadalmi célokkal az érintett felek maguk is egyetértsenek, a célok elérése érdekében aktívan közreműködjenek. Alapelv, hogy bár a környezetvédelmi célokkal összességében mindenki egyetért kivételként említhetők esetenként speciális termelési folyamatok résztvevői azonban a megfogalmazott célok elérése érdekében szükséges aktív közreműködés sajnos már nem jellemző a társadalom teljes egészére. A sikeres környezetvédelmi tevékenységnek a mindennapok részéve kell válnia, ezért célként jelöljük meg, hogy a környezeti elemeket igénybe vevő bármely fél, a környezetvédelemhez szükséges cselekedeteit kvázi a napi rutin részeként élje meg. Fentieknek megfelelően célszerű lakossági hulladékszedő programok, szelektív gyűjtésre vonatkozó felvilágosítási kampányok szervezése, továbbá a helyi kommunális szolgáltatások és ezzel összefüggő telephelyek (szennyvíztisztító, Regionális Hulladéklerakó, rekultiválásra váró hulladéklerakó(k), szelektív hulladékgyűjtő szigetek stb.) megtekintésének ösztönzése. -28-

29 5.1.4 Hatékony környezetgazdálkodás A környezetvédelmi tevékenységek eredményességét értelemszerűen befolyásolja a rendelkezésre álló infrastruktúra, eszközök, erőforrások, az elért eredmények hatásfoka és az eredmények hatásainak visszacsatolása. A környezetgazdálkodás klasszikus elemei, mint például a környezetvédelmi, környezetgazdálkodási irányítási rendszerek (pl. ISO 14001, EMAS), a környezettudatos beszerzés (pl. zöld közbeszerzés) vagy az érdekeltek közötti partneri viszony és együttműködés (gazdálkodó szervezetek CSR = corporate social responsibility = társadalmi felelősségvállalási programjai). Mindezek segítenek a környezeti szempontok és a gazdasági érdekek között felbukkanó esetleges ellentétek feloldásában, mivel hatékony környezetgazdálkodás esetén gazdasági és környezeti szempontból egyaránt kedvező, az érintett felek számára elfogadható megoldások születhetnek. A hosszú távú célokat legalább évre kell megfogalmazni, az ennél hosszabb tervek és célok végrehajtása általában bizonytalan, mely a környezetvédelemi tevékenységek hatékony szervezését gátolhatják. Az LIII. tv. települési környezetvédelmi programra vonatkozó 6 éves intervalluma középtávú tervként értelmezhető, így a hosszú távú célok elérése érdekében csak részleges munkát lehet elvégezni. 5.2 Az Önkormányzat környezetvédelmi rendszerének működtetése Az Önkormányzat környezetvédelmi rendszerének üzemeltetéséhez integrált irányítási modellt szükséges kialakítani, melynek értelmében a környezetvédelmet is érintő döntéshozatali folyamat során mindig részt kell vennie az Önkormányzat megfelelő képesítéssel bíró szakemberének az adott kérdés környezetvédelmi aspektusának elemzésében. Nyergesújfalu Város közigazgatási területén az alábbi környezetvédelmi tárgyú rendeletek vannak érvényben a TKP írásának idejében. Sorszám Rendelet címe 1/2009. (I.30.) sz. Önkormányzati rendelet a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező szabályainak és díjának meghatározása 26/2005. (VII.1.) sz. Önkormányzati rendelet a helyi hulladékgazdálkodási tervről 3. 18/2004. (XI.2.) sz. Önkormányzati rendelet a talajterhelési díjról 4. 8/2010. (III.31.) sz. Önkormányzati rendelet a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról 5. 9/2011. (V.27.) sz. Önkormányzati rendelet az állattartás helyi szabályairól /2005. (II.1.) sz. Önkormányzati rendelet a helyi természeti értékek védelméről 6/1997 helyi környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás szabályozására 5.1. táblázat: Helyi rendeletek -29-

30 5.3 Lakossági kérdőívek összesítése áprilisában lakossági felmérés készült a város lakosainak környezetükkel kapcsolatos véleményének megismerésére. Kérdőívek feldolgozása után az alábbiak összefoglalva ismertetjük a lakosság véleményét városuk környezeti állapotáról a kérdőíven feltüntetett kérdések tekintetében. Véleménye szerint a környezeti problémák befolyásolják az Ön egészségi állapotát? A válaszadók 87 %-a szerint a környezeti problémák befolyásolják egészségi állapotukat. Nyergesújfalu város környezeti állapotával kapcsolatban mi az Ön véleménye az alábbi környezeti elemekről/tényezőkről? A válaszadások tükrében az alábbi táblázatban összegezzük az egyes környezeti elemek/tényezők értékelését. Környezeti elem/tényező Válasz 1. A levegő minősége közepes (zavaró) 2. Az ivóvíz minősége jó (nem zavaró) 3. A szennyvízkezelés színvonala jó (nem zavaró) 4. A feszíni vízfolyások minősége (pl. Duna) közepes (zavaró) 5. Természetes területek védelme közepes (zavaró) 6. A külterület, a táj állapota, rendezettsége közepes (zavaró) 7. A város beépített területének és a zöldfelületeknek az aránya közepes (zavaró) 8. Környezetterhelő, szennyező gazdasági tevékenységek (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, szolgáltatás) közepes (zavaró) 9. Gépjármű forgalmi eredetű zaj rossz (nagyon zavaró) 10. Ipari, gazdasági tevékenységekből eredő zaj jó (nem zavaró) 11. Szórakoztató, vendéglátó tevékenységből eredő zaj jó (nem zavaró) 12. A lakossági hulladék gyűjtése, elhelyezése jó (nem zavaró) 13. Állattartás módja, mértéke (haszon és kedvtelésből tartott egyaránt) jó (nem zavaró) 14. A város utcáinak, közterületeinek tisztasága közepes (zavaró) 15. Forgalmi zsúfoltság rossz (nagyon zavaró) 5.2. táblázat: Környezeti elemek/tényezők értékelése A fenti válaszok alapján látható, hogy a lakosok összességében közepesnek ítélik a városuk környezeti állapotát. Nagyon zavaró tényező a lakosok számára a forgalmi zsúfoltság, illetve az ebből eredő gépjármű forgalmi eredetű zaj. -30-

31 A város környezeti állapotával kapcsolatban kérjük, jelölje meg az Ön szerint legkritikusabb három környezeti problémát. A válaszadók közül legtöbben a legkritikusabb környezeti problémának a 10. sz. főút jelenlegi leterheltségét és az ebből adódó egyéb környezeti problémákat (főként zajkibocsátás, levegőterhelés), valamint a ZOLTEK Zrt. szagkibocsátását, valamint az állattartás problémáját. Kiemelt helyen említik továbbá a levegőszennyezettséget, bűzt, a kerti hulladék elhelyezésének problémáját, valamint az illegális hulladéklerakást. Az Ön véleménye szerint Önnek, mint lakosnak milyen feladatai/lehetőségei vannak arra, hogy a város környezeti állapota jobb legyen? A válaszok az alábbi táblázatban felsorolt lehetséges környezeti aktivitás területen összefoglalva következők voltak: A lakosság környezeti aktivitásának lehetséges területei Válasz 1. A levegő minőségének javításában Nincs feladata/lehetősége 2. A felszíni vízfolyások minőségének javításában Nincs feladata/lehetősége 3. A felszín alatti vizek (pl. talajvíz) minőségének javításában Nincs feladata/lehetősége 4. Az ivóvízbázisok védelmében Nincs feladata/lehetősége 5. A külterületi talajok állapotának, minőségének védelmében Nincs feladata/lehetősége 6. További természetes területek védelmében Van feladata/lehetősége 7. A külterület, a táj állapota, rendezettségében Nincs feladata/lehetősége A város beépített területének és a zöldfelületek arányának javításában Környezetterhelő gazdasági tevékenységek csökkentésében Nincs feladata/lehetősége Nincs feladata/lehetősége 10. A lakossági hulladék mennyiségének csökkentésében Van feladata/lehetősége 11. A közterületek tisztaságának javításában Van feladata/lehetősége 12. Az állattartás feltételeinek javításában Nincs feladata/lehetősége 13. Forgalmi eredetű zaj csökkentésében Nincs feladata/lehetősége 14. Szórakoztatóipari eredetű zaj csökkentésében Nincs feladata/lehetősége További vélemények, javaslatok 5.3. táblázat: Környezeti aktivitás Elterelő út építése Iparterületek szigorú ellenőrzése Buszmegállók tisztántartása Játszóterek takarítása Esővíz elvezetés megoldása Több szelektívgyűjtő edényzet kihelyezése Nagyobb mértékű tájékoztatás a környezettudatosságról -31-

32 5.4 Feladatok meghatározása Levegőtisztaság-védelem Nyergesújfalu város levegőminőségének állapotát legerősebben a városi motorizált közlekedés légszennyező hatása, a termelővállalatok (Zoltek Zrt.) illetve ezzel összefüggésben a meteorológiai körülmények befolyásolják (szélirány, páratartalom, csapadék). Fontos tényezőt jelentenek a levegő minőségi állapotában bekövetkező változások, és az egyéb légszennyezőanyag források kibocsátásai is. A közlekedési eredetű légszennyezés Nyergesújfalu egyik fontos környezetvédelmi problémája. Az úthálózat korszerűsítésével az átmenő forgalom egy része a város területét gyorsabban hagyhatja el, mely a levegő minőségét is kis mértékben javíthatja, azonban hosszú távú megoldást nem jelent. A kommunális eredetű légszennyezések között meg kell még említeni a kerti hulladékok égetését és a parlagterületek felgyújtását. Ide sorolható még a belsőtéri légszennyezettség problémája is, aminek egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szakemberek az allergiás betegségek kialakulásában, viszont ez a legösszetettebb és legkevésbé feltárt problémakör. Az allergiás megbetegedések országosan erőteljes ütemű növekedésével együtt egyre nagyobb problémát jelent a parlagon vagy gondozatlanul hagyott területeken az allergiát okozó növények elszaporodása és az ebből fakadó pollenszennyezés. A program célja: A közlekedésből, az ipari és kommunális tevékenységekből származó levegőt terhelő kibocsátások és a környezetterhelés mértékének csökkentése, mérséklése úgy, hogy biztosítható legyen a lakókörnyezetek biztonsága. Feladatok: 1.) Lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó légszennyezés csökkentése A vegyes tüzelésű kazánokban vagy nyílt téren eltüzelt szennyezett papír, műanyag, gumi és egyéb hulladékokból (festékek, oldószerek, kezelt fahulladékok stb.) felszabaduló toxikus és potenciálisan rákkeltő anyagok jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek. A felelőtlen hulladékégetés visszaszorítása érdekében tájékoztatni szükséges az érintetteket a káros hatásokról, a helyi szabályokról. 2.) Várost elkerülő út megépítése A lakosság több kérdéskörben is kiemelte a várost átszelő 10. sz. főút leterheltségét, valamint az ebből adódó problémákat, úgy mint levegőszennyezés, zajkibocsátás, rezgés. -32-

33 2010. évi forgalomszámlálási adatok (Magyar Közút Nonprofit Zrt.) alapján a főút várost érintő szakaszán az összes motoros forgalom 67,5 %-a személygépkocsi, 17,4 %-a az összes tehergépkocsi, 11,5 %-a kisteher gépkocsi, 3,2 %-a busz és 0,4 %-a motor. Az adatokból látható, hogy a főút forgalmát a személy- és a tehergépjármű forgalom teszi ki, amelynek jelentős hányada átmenő forgalom. Javasolt megvizsgálni egy, a várost elkerülő út megépítésének lehetőségeit, amellyel jelentősen csökkenne a légszennyezettség mértéke és zaj-, illetve rezgésterhelés. 3.) Kerékpártároló Kerékpártárolók kihelyezésével növelhető a lakosság hajlandósága arra vonatkozóan, hogy az egyébként parkolóhely hiányában autóval nehezen megközelíthető közintézményeket illetve a kereskedelmi egységeket (boltok, áruházak) kerékpárral közlekedve érjék el. 4.) Kerti hulladékok komposztálásának elősegítése Kiemelt környezeti problémaként került feltüntetésre a kerti hulladék elhelyezése. Más megoldás hiányában a keletkező kerti hulladékot és az avart a lakosság elégeti, amely a lakossági eredetű levegőterhelés egyik fontos eleme. Ez kiváltható helyben történő, vagy közösségi komposztálással, ami a talajerő utánpótlást is elősegíti. Ezért programot, ösztönző rendszert, tanácsadó szolgáltatást kell kidolgozni és megvalósítani a komposztálás elterjesztésére. A program sikeres megvalósítása a kommunális hulladékok lerakásra kerülő szervesanyag tartalmát is csökkenti, mely a települési szilárdhulladékok fejlesztési stratégiájának egyik alapja. A házi komposztálással kapcsolatos felvilágosító kampányok során javasolt a helyi TV és rádió adta lehetőségek kihasználása, továbbá szóróanyagok, előadások szervezése. 5.) Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések Az allergén növények egészségkárosító hatásának mérséklése érdekében részletesen fel kell térképezni a város területén előforduló allergén növények elterjedését, tényleges és potenciális élőhelyeit. Meg kell határozni továbbá azon növények körét, amelyek pollenje ténylegesen jelentős egészségügyi veszélyforrást jelent. Az elterjedési térkép alapján intézkedési programot kell kidolgozni, amely meghatározza a különböző területtípusok kezelési feladatait az allergén növények terjedésének visszaszorítása érdekében. Az intézkedési program megvalósítása, kommunikáció segítségével és a területhasználók, tulajdonosok bevonásával. A növényvédelemről szóló évi XXXV. Törvény előírja, hogy minden földtulajdonos és földhasználó köteles az ingatlanán és az ingatlan előtti területen a gyommentesítést elvégezni. Ezt követően a fertőzött területen közérdekű védekezést (kényszerkaszálást) kell elrendelni. -33-

34 6.) A szállópor elleni védekezés valamint a levegőtisztaság-védelem további lehetőségei A város útjai okozta diffúz porszennyezés csökkentésének leghatékonyabb módja a burkolatlan utak szilárd burkolattal történő ellátása, illetve szilárd burkolatú utakon a rendszeres utcaseprés elvégzése, illetve nyáron az utak locsolása. A településen belül törekedni kell arra, hogy az utak mentén a szálló por elleni védekezés miatt fasorok legyenek telepítve legalább az út egyik oldalán a közművesítéssel összhangban. Törekedni kell továbbá arra, hogy a városon belül a zöldfelületi fedettség mértéke legalább a településrendezési tervben, illetve a magasabb rendű jogszabályban (OTÉK) megadott értéket érje. Különös gondot kell fordítani a településünk biológiai aktivitási értékének megtartására és növelésére Talajvédelem A talaj állapotát elsősorban az ipari tevékenység (havária) veszélyezteti. Lényeges terhelést jelenthetnek azonban a város talajaira a szabálytalanul elhelyezett különféle hulladékok (szilárd, folyékony, kommunális, veszélyes) általi szennyezések. A program célja: A talaj szennyezésének megelőzése, megakadályozása, az esetlegesen meglévő talajszennyezések mértékének csökkentése és megszüntetése. A talaj termőképességét és állapotát megóvó területhasználat kialakítása a fenntartható fejlődés szellemében. Feladatok: 1.) Talajszennyezések megelőzése Lakossági tájékoztatás és szemléletformálás a talajvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban. Kiemelt jelentőségű területek: az illegális hulladéklerakók és az illegális szennyvízleürítők. A lakossági tudatformálás során a földhasználókat ösztönözni kell a műtrágyák használatának csökkentésére, a természetes trágyák alkalmazásának növelésére, a helyben komposztált zöldhulladékok felhasználására. 2.) Talaj és termőföldvédelmi szempontok figyelembe vétele a városi tervekben A városi beruházásoknál minimalizálni kell a zöldmezős beruházásokat, lényegesen nagyobb hangsúlyt kell fektetni barnamezős területek hasznosítására. -34-

35 5.4.3 Vízvédelem A város vízellátását a Hétforrás Kft. biztosítja a Zoltek Zrt. vízművén keresztül. A program célja: A felszín alatti vízkészletek utánpótlódással arányos igénybevétele, a jó minőségű ivóvíz és a szennyvíztisztítás biztosítása a város valamennyi lakójának részére. A felszín alatti vizek minőségének védelme. A vízkészleteket veszélyeztető tényezők megszüntetése. Feladatok: 1.) Vízfelhasználás takarékosság, a vízhasználat alternatíváinak megteremetése és ösztönzése a fogyasztók tekintetében Alapvető cél a vízfogyasztás racionalizálása, mert bár hazánk vízkészletei igen gazdagok, vízkészleteink vettől függetlenül végesek. A vízfelhasználás ésszerűsítése történhet víztakarékos rendszerek beépítésével, speciális szerelvények alkalmazásával, illetve esővíz és csapadékvíz felhasználásával, amennyiben a víztől nem elvárt az ivóvíz minőség. Lakossági és közületi felvilágosító kampányokat kell szervezni annak érdekében, hogy a vízfelhasználást meghatározó szemléletben jelentős változások következzenek be. Javasolt a szemléletformálási akciókat korcsoportonként kidolgozni. 2.) A felszíni és felszín alatti vizekbe történő szennyvízbevezetések feltárása és visszaszorítása, illegális hulladékok eltávolítása Fel kell tárni és meg kell szüntetni a város felszíni vizeibe vagy felszín alatti vízkészleteibe történő közvetlen szennyvízbevezetéseket. Szükséges azonosítani azokat a szennyező forrásokat is, amelyek a csapadékcsatornákon keresztül terhelik ezeket a vizeket. Az Önkormányzatnak a évi LXXXIX. Tv. szerinti talajterhelési díjjal kapcsolatban hozott 18/2004 (XI.2.) a talajterhelési díjról rendeletet továbbra is be kell tartatnia. A felszíni és felszín alatti vizeket szennyező illegális hulladéklerakók felszámolása, különös tekintettel ahol a hulladék és a talajvíz közvetlenül érintkezhet. -35-

36 5.4.4 Élővilág védelem A 4.4. pontban ismertetésre és bemutatásra került a várost érintő természetvédelmi területek, helyi védett természeti értékek. A program célja: A város természeti értékeinek védelme, hosszú távú fenntartása, a jelenlegi viszonyok javítása, a természet megőrzési területek és különleges madárvédelmi területek megőrzése. A városkép természeti/táji elemeinek természetközeli állapotú fenntartása. Feladatok: 1.) Tájsebek feltérképezése és helyreállítása Javasolt a város területén található esetleges tájsebek (pl. bányaterületek) felmérésének elkészítése, a tájsebek helyreállítása szükséges. A tájsebek feltérképezésére felhasználhatók fotogrammetriás módszerek, GPS mérések, helyszíni bejárások. Tipikus tájsebek a meddőhányók, felhagyott bányatelkek, használaton kívüli ipari épületek, kémények, használaton kívüli vonalas létesítmények és ezek tartószerkezetei. 2.) Tájvédelmi tevékenység Megfelelő zöldfelület arány kialakítása, természetközeli területek beépítési arányának és módjának szigorú szabályozása. 3.) Oktatás, szemléletformálás Az önkormányzati oktatási és kulturális intézményi hálózaton, illetve a médián keresztül lehetőség van a természeti és táji értékek védelmét szolgáló nevelési és szemléletformálási tevékenység ellátására. Kiemelt szerepet kaphatnak a társadalmi szervezetek illetve az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség valamint az Önkormányzat saját nevelési és szemléletformálási programjai. Az oktatási tevékenységbe javasolt bevonni a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembereit, illetve a Nyergesújfaluval szomszédos települések önkormányzatait és civil szervezeteit is. 4.) Az Országos Ökológiai Hálózatba tartozó területek használatának korlátozása Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei terület felhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja. A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illeszthetőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket ha azt táj- és természetvédelmi igények indokoljak földkábelben kell elhelyezni. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások -36-

37 alkalmazásával lehet. Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté Hulladékgazdálkodás Nyergesújfalu rendelkezik elfogadott helyi hulladékgazdálkodási tervvel a közötti időszakra vonatkozóan. A hulladékgazdálkodási tervet 26/2005. (VII. 1.) sz. rendelettel fogadták el. Nyergesújfalu tagja a Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási Társulásnak. A program keretében megvalósításra került az EU konform, regionális hulladékgazdálkodási rendszer, mely magába foglalja a hulladék gyűjtését, válogatását, újrahasznosítását illetve a válogatási maradványok korszerű EU szabályozásnak megfelelő lerakóban való elhelyezését, a kapcsolódó technikai és technológiai módszerek kialakítását az eszközök beszerzését, a szükséges beruházások megvalósítását, az illegális, vagy felhagyott hulladéklerakók rekultivációját. Nyergesújfalu vonatkozásában a szennyvízelvezetés és tisztítás biztosított. A program célja: Az országos, regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek prioritásainak érvényesítése, a megelőzés szempontú hulladékgazdálkodás kialakítása. Környezetbarát és a szennyező fizet elven alapuló rendszer kialakítása. A termelési és a lakossági hulladékcsökkentés ösztönzése. Lakossági veszélyes hulladékmennyiség csökkentése és szervezett begyűjtés megvalósítása. Az illegális szilárd- és folyékonyhulladék lerakások megakadályozása, a jelenlegi lerakások megszüntetése. Feladatok: 1.) Közterületi hulladék A város főbb ismert kutyasétáltató helyein javasolt kihelyezni kutyapiszok zacskó tartókat és a felszedett kutyapiszok elhelyezésére szolgáló edényzetet. Az edényzetre jól látható helyen egy könnyen értelmezhető piktogramot célszerű felragasztani, amely egyértelműen jelzi a funckióját. Javasolt továbbá a közterületeken a hulladékgyűjtő edényzetek számának növelése, aminek következtében várhatóan csökken az utcákon eldobott hulladék, cigaretta csikkek mennyisége. Kiemelten kezelendő a Duna-part lakosság által látogatott szakasza. 2.) Köztisztaság biztosítása Társasházi hulladékgyűjtő edényzet közterületről való eltávolítása, vagy zárható tárolók kialakítása. A szelektív hulladékgyűjtő szigetek környezetének tisztántartása. A közterület felügyelet munkájának hatékonyabbá tétele, közterület felügyelők létszámának növelése. -37-

38 3.) Illegális hulladék A város külterületein célszerű felszámolni az illegális hulladéklerakást, mivel az egy öngerjesztő folyamat. Illegális hulladéklerakás környezetében az emberek hamarabb lerakják hulladékaikat, mint egy rendezett és karbantartott területen. Fontos az ismert ilyen problémával érintett területek fokozott és rendszeres ellenőrzése, megelőzve ezzel az ismételt lerakást. 4.) Települési hulladék keletkező mennyiségének csökkentése Fogyasztói magatartás befolyásolása: közterületi és önkormányzati médiában szereplő reklámok környezettudatos kezelése. Reklám szóróanyagok terjesztésének korlátozása: csak az igénylők ellátási, illetve terjesztési pontok kijelölése. Intézményi hulladékcsökkentő megoldások bevezetése. 5.) Szelektív hulladékgyűjtés üzemeltetése A jelenleg üzemelő szelektív hulladékgyűjtési rendszer további működtetése, folyamatos fejlesztése. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek helyének folyamatos felülvizsgálata, amennyiben szükséges új szigetek létesítése vagy meglévő szigetek áthelyezése. 6.) Oktatás, szemléletformálás Az önkormányzati oktatási és kulturális intézményi hálózatán keresztül lehetőség van a keletkező hulladékmennyiség csökkentését szolgáló, nevelési és szemléletformálási programok teljesítésére. Az Önkormányzat és az AVE Tatabánya Zrt. közös akcióik kidolgozása és lebonyolítása. Iskolákban és óvodákban szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő oktatóprogram, A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő Hulladékért virágot akció, Karácsonyfagyűjtő akció, Általános iskolások számára vetélkedősorozat szervezése a szelektív hulladékgyűjtés témakörében, A környezetvédelmi világnap alkalmából egy napos szelektív hulladékgyűjtést szorgalmazó akció a hulladékudvarban E-hulladék gyűjtő lakossági akció 7.) Felkészülés a hulladékgazdálkodási törvény módosítására A XLIII Tv-t. a hulladékgazdálkodásról, a 98/2008/EK hulladék keretirányelv jogharmonizációja miatt módosítani szükséges. A törvény módosítását a Parlament várhatóan októberben végzi el. Az eddig nyilvánosságra került tervezetek alapján jelentős változások várhatók melyek közül a legfontosabbak: házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés kötelező kialakítása hulladéklerakást terhelő adó bevezetése csak önkormányzati vagy állami többségi tulajdonban lévő cég láthat el hulladékkezelési közszolgáltatási feladatokat -38-

39 országos begyűjtési és hasznosítási arányok előírása (lásd még Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség létrehozása és új termékdíjas törvény) A várható változások jelentősen átalakítják a települési hulladékkezelési közszolgáltatás eddigi rendszerét, a várható változásokra az Önkormányzatnak fel kell készülnie Zajvédelem Mint az ország összes városában Nyergesújfalun is igen jelentős a közúti közlekedés zaj és rezgésterhelése. A közlekedési zajokat nagyrészt a nem megfelelő állapotú utak, a rosszul megválasztott haladási sebességek és a védőtávolságok, valamint a passzív védelmi elemek hiánya okozzák. A vasúti közlekedés zaj- és rezgésterhelése a pályaudvar környezetét érinti. A közlekedésen kívül további terhelési forrást jelentenek a nagyobb üzemekhez/telephelyekhez, illetve a lakóövezetben található kisebb műhelyekhez, szórakozóhelyekhez és egyedi rendezvényekhez kötődő zajhatások. A program célja: A lakosság egészségének védelme a zaj- és rezgésterhelés csökkentése révén. Feladatok: 1.) Zaj- és rezgésterhelés megelőzése A településrendezési tervekben a zaj- és rezgésvédelmi követelmények érvényre juttatása (pl. zajvédelmi távolságok). Telephely engedélyezése során műszeres méréssel kell ellenőrizni, illetve igazolni a megengedett zajterhelési határértékek teljesülését. Közlekedési eredetű fokozott zajterhelés csökkentése érdekében forgalomszervezési, járműkorszerűsítési és útminőségi fejlesztések elvégzése. 2.) Terhelést csökkentő/megszüntető fejlesztések elősegítése Zajvédő beruházások kivitelezése (fasorok, zajvédő építmények telepítése, illetve hangszigetelés) áttelepítésre nem alkalmas forgalmas közutak, vasúti pályák és üzemi létesítmények környezetében Környezeti ismeretek, környezettudatosság közvetítése, felvilágosító programok A környezeti nevelés tantervi kötelezettség és az ország nemzetközi kötelezettségvállalása is egyben, azonban a legtöbb helyen jóformán csak környezet(természet)védelem, környezetismeret oktatás folyik. Az oktatási rendszer elsősorban a tudásanyag növelését szolgálja, holott bebizonyosodott, hogy a környezeti nevelésben a több tudás nem vezet felelősebb környezeti cselekvéshez, ehhez életmódbeli változások szükségesek, azaz bár nő a diákok lexikális tudása a témában, ez nem befolyásolja azt, hogy környezettudatosabb viselkedést tanúsítsanak. Szemléletváltozás nélkül az iskolában átadott ismeretek, illetve -39-

40 gyakorlatok később elhalványulnak, feledésbe merülnek. A környezeti nevelési tevékenység során a legfőbb nehézség a pénz, a megfelelő szakmai háttér és segítség (továbbképzés, szaktanácsadó szolgálat) hiánya. A pedagógusok környezeti nevelési továbbképzéseinek tartalmi felülvizsgálata (közműszolgáltatók bevonása!), bővítése, illetve információs hálózat rendszerének kialakítása jelentősen javítaná a környezeti nevelés helyzetét. A gyermekek megfelelő környezeti nevelése mellett elengedhetetlen a felnőtt lakosság megfelelő tájékoztatása, nevelése is, mert a felnőtt lakosság nagy része sincs tisztában a kedvezőtlen környezeti hatásokat okozó tényezőkkel. A fogyasztói társadalomra jellemző fogyasztói szokások átvétele anyag- és energiapocsékoláshoz, fokozott hulladéktermeléshez vezetett, mely lehetetlenné teszi egy fenntartható gazdaság kialakítását. Az emberek nem ismerik fel a tetteik, fogyasztásuk, életvitelük környezeti hatásait és összefüggéseit. Kevés információhoz jutnak a környezet állapotáról, ami az ok-okozati összefüggések megértését is megakadályozza. Általánosságban elmondható, hogy a lakosság jelentős része nem tudja, hogy a környezeti ügyeket érintő döntéshozatal során, pontosan mikor, milyen jogokkal élhetnek, mire és milyen részletességgel kellene hivatkozniuk, mit kell tenniük annak érdekében, hogy észrevételeik eredményesen érvényesüljenek a döntéshozatali procedúrában. A hivatali kifüggesztésekkel nem pótolható a széles körű nyilvánosság. A rendeletek nem minden esetben tartalmazzák az érintett nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó követelményeket, a (főként a beruházásokkal kapcsolatos) projektjavaslatok kidolgozása és beadása előtt szükséges tájékoztatási tevékenység és társadalmi érdekegyeztetés módját. Már a tervezés és előkészítés fázisában szükséges a partnerség érvényesítése és a társadalmi érdekegyeztetés, hiszen a nyilvánosság bevonásával a döntéshozó időben megismerheti a mérlegelésben releváns indokokat, a konkrét beruházással szembenálló jogos közösségi, vagy egyéni érdekeket. A program célja: Az oktatás minden szintjén a környezetvédelmi tudatformálás integrált megjelenítése. Az oktatás pedagógiai célrendszerében helyet kell adni az aktív állampolgárrá nevelésnek, a környezettudatos gondolkodás kialakításának, a fenntartható fejlődés előmozdításának. rendkívül fontos a helyi környezeti értékek és problémák megismertetése, illetve ezek kezelése. Célként fogalmazhatjuk meg egy olyan társadalom kialakítását, mely úgy elégíti ki a jelenben élők szükségleteit, hogy az nem veszélyezteti a jövő generációi szükségleteinek kielégítését (Fenntartható fejlődés). A környezeti tudatosság társadalmi beágyazódásának elősegítése a szemléletformálás, környezettudatos gondolkodás kialakítása, az ismeretközvetítés, a környezeti információk terjesztése, aktív állampolgárrá nevelés és közösség fejlesztés révén. Olyan mindenki számára elérhető környezeti adatbázist kell létrehozni, mely biztosítja, hogy a város polgárai naprakész adatokkal rendelkezzenek a város környezeti állapotára vonatkozóan és értesülhessenek a városban előkészítés alatt áll környezeti állapotát esetlegesen befolyásoló beruházások, fejlesztések várható környezeti hatásairól. -40-

41 Feladatok: 1.) Környezeti tudatosság javítása, szemléletformálás A fenntartható fejlődés megvalósítása, a környezeti elemek komplex védelmének egyik előfeltétele, hogy a megfogalmazott össztársadalmi célokkal az érintett felek maguk is egyetértsenek, a célok elérése érdekében aktívan közreműködjenek. Alapelv, hogy bár a környezetvédelmi célokkal összességében mindenki egyetért kivételként említhetők esetenként speciális termelési folyamatok résztvevői azonban a megfogalmazott célok elérése érdekében szükséges aktív közreműködés sajnos már nem jellemző a társadalom teljes egészére. A sikeres környezetvédelmi tevékenységnek a mindennapok részéve kell válnia, ezért célként jelöljük meg, hogy a környezeti elemeket igénybe vevő bármely fél, a környezetvédelemhez szükséges cselekedeteit kvázi a napi rutin részeként élje meg. Fentieknek megfelelően célszerű lakossági hulladékszedő programok, szelektív gyűjtésre vonatkozó felvilágosítási kampányok szervezése, továbbá a helyi kommunális szolgáltatások és ezzel összefüggő telephelyek (szennyvíztisztító, Regionális Hulladéklerakó, rekultiválásra váró hulladéklerakó(k), szelektív hulladékgyűjtő szigetek stb.) megtekintésének ösztönzése. 2.) Oktatási segédanyagok kidolgozása Az oktatási intézményekben folyó környezeti nevelési programok fejlesztése és a környezeti tudatosság növelése érdekében olyan oktatási segédanyag kidolgozása, beszerzése melyek megelőző szemléletű, a fenntartható fogyasztói szokások kialakítását segítik elő az intézményben, a közösségben és annak tágabb környezetében is. Az ökológiai szemlélet elsajátítása a pedagógusok körében. 3.) Az iskolán kívüli környezeti nevelés támogatása Terepi ismeretek, módszerek, programok, közvetítésére is alkalmas befogadó jellegű, a helyi környezet- és természetvédő civil szervezetek munkájához is alkalmas intézményi háttér biztosítása ilyen irányú tevékenységek támogatása: Terepi képzések, terepgyakorlatok pedagógusoknak és gyerekeknek egyaránt A város helyi természeti értékeit megismertető képzés, túravezetés Természetvédelmi szakkörök támogatása: a helyi környezet megismerésére geológus barlangász, biológus, gombász, madarász, stb. szakemberek segítségével Iskolai hulladékmegelőző és szelektív hulladékgyűjtés (komposztálás) Iskolakertek, tankertek létesítése -41-

42 5.4.8 Települési és épített környezet védelme Nyergesújfalu Város Önkormányzata a 17/2008. (V. 30.) számú rendeletével fogadta el Nyergesújfalu Város Helyi Építési Szabályzatát (HÉSZ) és Szabályozási tervét. A program célja: A környezeti konfliktusok kialakulását megelőző mechanizmusok érvényesítése a városi fejlesztési, tervezési és engedélyezési folyamatokban. A településszerkezetből és területhasználatból adódó környezeti konfliktusok megelőzése. A jó lakókörnyezet és életminőség hosszú távú biztosítása a városlakók számára. A fenti célok megvalósítása érdekében környezeti alapállapot felmérés elvégzése javasolt.(talaj, víz, levegő, zaj, rezgés, hulladék stb.) Feladat: 1.) A város településrendezési tervében, az OTrT-ben és a Komárom-Esztergom megyei TrTben megfogalmazott célok megjelenítése A település szerkezetének kialakításánál, fejlesztésénél minden esetben figyelembe kell venni a város történelmi múltját, eredeti szerkezetét, a város természeti értékeit, környezetét. A kialakítandó települési szerkezet tegye szerves részévé, ne másítsa meg azt, így megmaradhat a város eredeti arculata, vonzereje. Ennek érdekében kiemelt feladat az építési engedélyezési eljárások esetében a magasabb szintű szabályozási terveken alapuló helyi építési szabályzat (HÉSZ) betartatása. A évi XXVI. törvény és a Komárom- Esztergom megyei TrT övezeteire vonatkozó előírásokat maradéktalanul be kell tartani. 2.) Zöldfelületek fenntartása A meglévő parkok folyamatos fenntartása, felújítása az elöregedett fák cseréjét, a pázsitok újratelepítését, rendszeres locsolását és nyírását, továbbá a nagyobb virágfelületek kialakítását jelenti. 3.) Tájékoztatás, szemléletformálás az épített környezet védelmében A helyi média, illetve az oktatási intézmények révén az épített értékek megismertetése a lakossággal. Javaslatok/vélemények begyűjtése és hasznosítása az épített környezethez kapcsolódóan. Rongálások megelőzése: tájékoztatás a károkozás hatásairól, szigorúbb közterületi ellenőrzés, graffiti zónák kijelölése, illetve szervezett graffiti tevékenység. -42-

43 6. Összefoglalás Nyergesújfalu Város Önkormányzatának megbízásából cégünk elkészítette az LIII Tv. alapján a város települési környezetvédelmi programját (TKP). A programkészítés során felkutattuk azokat az adatbázisokat, melyek a város környezeti állapotának minél pontosabb meghatározásában nyújtottak segítséget. A Város környezeti állapotának bemutatását követően témakörönként mutattuk be, a javasolt környezetvédelmi feladatokat és programokat. A TKP-t az LIIII Tv. előírásai alapján tértivevényes levél formájában meg kell küldeni a területileg illetékes ÉDU-KTVF-nek, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóságának, a területileg illetékes Körzeti Földhivatalnak, a megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervnek, továbbá a megyei Önkormányzatnak. Az érintett szervek a törvényben előírt határidőn belül nyilatkozhatnak a tervvel kapcsolatos észrevételeikről. -43-