rr A s A FO VÁROSI TÖRVÉNYSZÉK ELNOKENEK TÁJÉKOZTATÓJA A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL

Átírás

1 rr A s A FO VÁROSI TÖRVÉNYSZÉK ELNOKENEK TÁJÉKOZTATÓJA A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL

2 TARTALOMJEGYZÉK B e v e z e t é s... 3 I. A Fővárosi Bíróság létszámhelyzetének alakulása... 4 A bírói álláshelyek betöltése, a bírói fluktuáció alakulása a Fővárosi Bíróságon... 6 Az igazságügyi alkalmazottak létszámhelyzetének alakulása a Fővárosi Bíróságon... 8 A 144/2008. (VI.9.) OIT határozat és a végrehajtása tárgyában született 197/2009. (IX.25.) számú OIT határozattal rendszeresített ideiglenes álláshelyek helyzetének alakulása... 9 II. A Fővárosi Bíróság évi ügyforgalma Általános tendenciák, a Fővárosi Bíróság elhelyezése az országos ügyforgalom tükrében Ügyforgalmi trendek évben a Fővárosi Bíróság kerületi bíróságain Ügyforgalmi trendek évben a Fővárosi Bíróság I. fokú peres és nemperes szakterületein 22 Ügyforgalmi trendek a Fővárosi Bíróság II. fokú szakterületein évben A Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiuma BV. Csoportjának ügyforgalma III. A panaszügyintézés gyakorlata és annak tapasztalatai évben a Fővárosi Bíróságon IV. A soron kívüli ügyek intézésének gyakorlata, a soron kívüliség érvényesülése a Fővárosi Bíróságon évben V. A Fővárosi Bíróság működésének tárgyi feltételei évben, pénzügyi helyzetének alakulása A Fővárosi Bíróság informatikai rendszere, eszközállománya 2011-ben A Fővárosi Bíróság pénzügyi helyzete évben A Fővárosi Bíróság Belső Ellenőrzési Osztályának tevékenysége évben VI. A Fővárosi Bíróság évi oktatási tevékenysége, sajtó és nemzetközi kapcsolatai A Fővárosi Bíróságon évben szervezett képzések A Fővárosi Bíróság kommunikációs tevékenysége, sajtó kapcsolatai évben A Fővárosi Bíróság nemzetközi kapcsolatai, tanulmányutak, továbbképzések A Fővárosi Bíróság Információs Szolgálata VII. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által a bíróság vezetése számára évben meghatározott feladatok végrehajtása VIII. A év legfontosabb igazgatási célkitűzései Célkitűzések a létszámgazdálkodás területén Intézkedések a Fővárosi Törvényszék ingatlangazdálkodási gyakorlatában Célkitűzések a Fővárosi Törvényszék pénzügyi gazdálkodásával kapcsolatban évben A év egyéb igazgatási célkitűzései

3 A Fővárosi Törvényszék Elnöke El. II. D. 2/20. A Fővárosi Törvényszék elnökének tájékoztatója a Fővárosi Bíróság évi működéséről 1 B e v e z e t é s Különös esztendőként vonul be a Fővárosi Bíróság történetébe a év. A teljes esztendő úgy telt el, hogy a Fővárosi Bíróságnak kinevezett elnöke, általános elnökhelyettese nem volt, a bíróságot egyetlen elnökhelyettes irányította. Hasonló helyzet a Fővárosi Bíróság igazgatástörténetében soha nem fordult elő. Ebből adódóan az igazgatási feladatok végrehajtása elsősorban a napi működtetés körére korlátozódhatott, mintegy válságkezelésként. Új stratégiai koncepció megfogalmazására, a szükséges lépések megtételére, amelyek a Fővárosi Bíróság helyzetének átfogó rendezését eredményezhetik, nem kerülhetett sor. Az ítélkezési funkció maradéktalan ellátása mellett az igazgatási feladatok végrehajtása több nehézségbe ütközött: A bíróság elhelyezési, működési feltételrendszerét alapvetően meghatározó átalakítási folyamatok nem kezdődhettek meg. A működtetéssel, elhelyezéssel kapcsolatos koncepcionális változásokhoz fűződő pénzügyi döntések, kötelezettségvállalások nem születhettek meg. A bírói, titkári létszám átcsoportosítások, a belső erőforrások mobilizálása nem indulhatott meg. Esetenként kedvezőtlenül alakult a Fővárosi Bíróság érdekérvényesítése a központi igazgatás döntéshozatali eljárásai során. Méltánytalanul kedvezőtlen megítélés alá esett a Fővárosi Bíróságon dolgozók munkája a 14/2011. (I.11.) OIT Határozattal elrendelt vizsgálat eredményeként. A március 1. napján hatályba lépett évi CLXXXIII. számú törvény adta igazgatási lehetőséggel, mely részben a megüresedő bírói álláshelyek központi régióba történő átcsoportosítását, valamint a kiemelt jelentőségű ügyek más, kisebb munkateherrel dolgozó bíróságokhoz történő átirányítására vonatkozott volna, nem sikerült érdemben élni és elmozdulást elérni. 1 A jelen beszámoló a évi CLXI. számú törvény a) pontja, valamint évi 9. számú OIT Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a Fővárosi Bíróság elmúlt évi működését mutatja be -3-

4 A fenti, nagyon sokszor kiszolgáltatott helyzetet eredményező feltételrendszerben a Fővárosi Bíróság bírái, igazgatási vezetői, igazságügyi alkalmazottai elkötelezetten, legjobb szakmai tudásuk szerint végezték munkájukat. A munkavégzés eredményességét a évi ügyforgalmi mutatók megfelelően tükrözik: Dacára annak, hogy szinte minden egyes szervezeti egységünkben (kerületi bíróságok, megyei első és másodfokú tanácsok, megyei első fokú nemperes ügyszak, stb.) a kollégák folyamatosan az országos átlagmunkateher fölött dolgoztak, az általuk tárgyalt, befejezett peres és nemperes ügyek volumene, minden esetben meghaladta az országos átlagot. Ennek eredményeként több szervezeti egységükben jelentősen csökkent a folyamatban lévő peres ügyek száma, időszerűségünk meghatározóan javult, a 2 éven túl folyamatban lévő büntető és polgári peres ügyeink volumene lényegesen csökkent. Jóleső érzéssel rögzíthető tehát, hogy működési mutatóink és ügyforgalmi adataink amelyek a későbbiekben részletesebb elemzés alá esnek utóbb markánsan cáfolták a 14/2011. (I.11.) OIT határozattal elrendelt vizsgálat megállapításait. A Fővárosi Törvényszék elnökeként az előbbiek mellett kiemelten fontosnak tartom e beszámoló végén tájékoztatni a Tisztelt Kollégákat a évre kitűzött célokról, s a célok végrehajtásához rendelt megvalósítási eszközökről is. Meggyőződésem, hogy a Fővárosi Bíróságnak évtől nem csupán névváltoztatáson, hanem jelentős szervezeti átalakításon is át kell esnie ahhoz, hogy a munkatársaim tisztességes elhelyezési körülmények között, elfogadható munkateher mellett, továbbra is magas színvonalon végezzék ítélkező tevékenységüket. I. A Fővárosi Bíróság létszámhelyzetének alakulása A Fővárosi Bíróság működése és annak eredményessége szempontjából hosszú évtizedek óta egyértelműen kulcskérdésnek tekinthető tényező a bírói karban, illetőleg az igazságügyi alkalmazottak körében évente megjelenő fluktuáció kérdése. Ebből a szempontból - az elmúlt 10 esztendőre visszatekintve - általánosságban is rögzíthető az, hogy a Fővárosi Bíróság bírói és nem bírói létszámát szinte állandósult fluktuáció jellemezte és jellemzi. Ennek nagyságrendje ugyan évenként eltérő, de alapvetően negatív tendenciaként hat a működésünkre, kedvezőtlenül befolyásolva az előttünk folyamatban lévő ügyek pertartamát. Sajnos ebből a szempontból a év kedvezőtlennek tekinthető, hiszen az év során összesen 39 bírói álláshelyet érintett a létszámmozgás, míg az igazságügyi alkalmazottak esetében 18,4%-os volt a fluktuációs mutató. Mindez mindkét foglalkoztatási ágban növekedést jelent évhez viszonyítottan. A jelzett negatív tendencia mellett ugyanakkor a bírói és az igazságügyi alkalmazotti körben is létszámbővítés történt, amely elsődlegesen az OIT Hivatalába beosztott bírák és igazságügyi alkalmazottak Fővárosi Bíróságra történő beosztását jelentette. -4-

5 2011. január 1. napjával 1, majd november 1. napjával 8 fővel nőtt a bírói létszámunk, amely átcsoportosítással egyidejűleg a Fővárosi Bíróság az érintett bírák álláshelyeit is megkapta. Az OIT Hivatalában megkezdett létszám-átcsoportosítás eredményeként november 1. napjával, majd december 1. napjával összesen 9 fő igazságügyi alkalmazottal növekedett a Fővárosi Bíróság létszáma. A bírósági titkárok és fogalmazók engedélyezett létszáma nem változott az előző év december 31.-i állapotához képest. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács december 31. napjáig terjedő határozott időtartamra változatlanul biztosította a Fővárosi Bíróság számára a 144/2008. (VI.9.) és a 197/2008. (IX.25.) számú határozatával, január 1-jei hatállyal, az ideiglenesen rendszeresített 30 megyei bírósági, 30 tisztviselői és 15 bírósági ügyintézői álláshelyet. Az elmúlt esztendő során több alkalommal felmerült az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ülésén az ideiglenesen rendszeresített bírói, tisztviselői és bírósági ügyintézői álláshelyek végleges engedélyezésével összefüggő igény, azonban a kérdést a Tanács nem rendezte december 31. napjáig. Ugyanakkor az ideiglenesen rendszeresített álláshelyek további sorsával összefüggésben a Tanács nem adott iránymutatást, azonban a leépítésre vonatkozóan sem szabott kötelezettséget sem a Fővárosi Bíróság, sem pedig a Pest Megyei Bíróság vezetése számára. A kérdést kiemelt prioritásúnak kell tekinteni, mert mára a korábban rendszeresített összesen 75 fős létszámbővítés 50 főre csökkent, így e témával külön fejezetben foglalkozom. A fentiek alapján a következő táblázatok a Fővárosi Bíróság évi engedélyezett és tényleges létszámhelyzetét úgy mutatják be az egyes foglalkozási ágak szerinti bontásban, hogy a táblázatok nem tartalmazzák a 144/2008. (VI.9.) és a 197/2008. (IX.25.) számú OIT határozattal rendszeresített ideiglenes bírói és tisztviselői, bírósági ügyintézői létszámot. Bírák Titkárok Fogalmazók Tisztviselők Év Engedélyezett Tényleges Engedélyezett Tényleges Engedélyezett Tényleges Engedélyezett Tényleges I. 1. XII. 31. I. 1. XII. 31. I. 1. XII. 31. I. 1. XII. 31. I. 1. XII. 31. I. 1. XII. 31. I. 1. XII. 31. I. 1. XII Írnokok Fizikaiak Részmunkaidősök Összesen Év Engedélyezett Tényleges Engedélyezett Tényleges Engedélyezett Tényleges Engedélyezett Tényleges I. 1. XII. 31. I. 1. XII. 31. I. 1. XII. 31. I. 1. XII. 31. I. 1. XII. 31. I. 1. XII. 31. I. 1. XII. 31. I. 1. XII Ebből: Bírósági ügyintézők Év Engedélyezett Tényleges I. 1. XII. 31. I. 1. XII

6 A bírói álláshelyek betöltése, a bírói fluktuáció alakulása a Fővárosi Bíróságon A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt március 1. napjával alapvetően módosította a évi CLXXXIII. számú törvény. A törvénymódosítással párhuzamosan KIM rendelet is született, amely a bírói álláshelyek pályáztatásának részletes szabályait (pontrendszer) alakította ki. Az új jogszabályi környezet alapjaiban módosította a bíróvá válás feltételrendszerét, a pályázatok elbírálásának szisztémáját, erősítve ezzel a bírói tanácsok döntési felelősségét évben 58 bírói álláshely tekintetében került sor pályázat kiírására, melyből 8 vezetői, 18 megyei bírósági bírói, 32 pedig, helyi bírósági bírói álláshely betöltésére irányult, ugyanakkor a Fővárosi Bíróság területén összesen 28 bírósági titkár kapott bírói kinevezést. A jelzett bírói álláshely pályázatok kiírásával párhuzamosan - mint minden esetben - most is alapvetően módosult a bírák korösszetételét kifejező korfa. A bírák kora, illetőleg gyakorlati ideje szerinti megoszlást az alábbi táblázatok tükrözik évre vonatkozóan. Bírák korösszetétele Év Létszám évig évig évig évig évig évig összesen Bírói gyakorlat Év 1 évig 1-3 évig 3-10 évig évig 20 év felett Összesen évben a Fővárosi Bíróság területén a tartósan távollévő bírák havi átlagos száma 50 fő volt. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a korábbi, többször módosított szabályzata alapján évre május hónapig 14 fős, majd június 1. napjától december 31. napjáig bezárólag 16 fős bírói túlbetöltésre adott engedélyt. A Fővárosi Bíróság a tartós távollét terhén alkalmazás jogi lehetőségével az év során mindvégig élt, az álláshelyeket pályázati úton töltötte be. Magyarország Alaptörvényének rendelkezése alapján január 1. napjával változott a bírákra vonatkozó felső korhatár mértéke. -6-

7 A jogalkotó a évben bekövetkező bírói nyugdíjazásokra figyelemmel előre hozott pályáztatási rendszert alakított ki. A évi CXXXI. számú törvény rendelkezései alapján a különböző magyarországi bíróságokon december 15. napjáig összesen 129 helyi bírósági bírói álláshely pályáztatására került sor. A Fővárosi Bíróság tekintetében a jogalkotó 47 helyi bírósági álláshely előre hozott pályáztatására teremtett jogi és pénzügyi lehetőséget. A Fővárosi Bíróság kerületi bíróságaira összesen 33 polgári ügyszakos (ezen belül munkaügyi és közigazgatási), valamint 14 büntető ügyszakos bírói álláshely pályázati kiírása zajlott, szintén december 15-i határidővel június 27. napjával bezárólag a Fővárosi Bíróság területén összesen 13 vezető bírói kinevezésre került sor. A kiírt pályázatok nyomán 2 fővárosi bírósági csoportvezetői, 1 tanácselnöki, 2 kerületi bírósági elnöki, 5 kerületi bírósági csoportvezetői, továbbá 3 kerületi bírósági csoportvezető-helyettesi bírói álláshely került betöltésre. Az évi LXVII. számú törvény módosított a alapján június 28. napjától január 1. napjáig bírósági vezetői álláshelyre pályázat nem volt kiírható, illetőleg a már kiírt pályázatok sem kerülhettek elbírálására. Mindezekre figyelemmel vezetői kinevezésekre második félévében a Fővárosi Bíróság területén nem került sor, azonban a szakmai igazgatási feladatok folyamatos ellátásnak biztosítása érdekében a korábbi vezetői pozíciót betöltő bírák az évi LXVII. törvény 29/B. -a alapján felkérést kaptak az igazgatási feladatok ellátására. Miként az előzőekben már jeleztem, a Fővárosi Bíróság működésének hatékonysága szempontjából minden esztendőben külön kérdést jelent, s problémaként jelentkezik a bírói fluktuáció aránya. A bírói felső korhatár elérésére figyelemmel 3 fővárosi és kerületi, nyugállományba vonulás miatt 9 fővárosi és 4 kerületi bíró szolgálati jogviszonya szűnt meg évben. A bírói tisztségről történt lemondás miatt 3 fővárosi és 9 kerületi bírósági bíró felmentésére került sor az elmúlt évben, míg 3 fővárosi és 4 kerületi bírósági bíró áthelyezése történt meg, részben a Pest Megyei Bíróságra, részben a Fővárosi Ítélőtáblára, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságra, a Tatabányai Városi Bíróságra, továbbá a Pápai Városi Bíróságra. A fluktuációs mutatónk évben 5,4%-os volt, amely évhez viszonyítottan kedvezőtlenebb adat, amikor is ez a mutató 3,2%-os volt. Összességében évben 23, míg 2011-ben 39 bírói álláshely cserélt gazdát, illetve vált üressé. -7-

8 Az alábbi táblázat a fent kifejtettek alapján mutatja be a bírói karban évben a Fővárosi Bíróságon bekövetkezett változásokat. Jogcím áthelyezés 10 7 lemondás 6 12 felső korhatár elérése 1 5 öregségi nyugdíj 6 13 felmentés 0 0 jogellenes 0 0 dolgozó halála 0 1 beosztás más ig. üi. szervhez 0 0 határozott idejű bírói kinevezés lejárta 0 0 jogerős fegyelmi büntetés 0 1 Összesen: Az igazságügyi alkalmazottak létszámhelyzetének alakulása a Fővárosi Bíróságon évben a Fővárosi Bíróság területén összesen 300 igazságügyi alkalmazott szolgálati jogviszonya szűnt meg. Mindez azt eredményezte, hogy a szolgálati jogviszony megszűnéséből adódó fluktuációs mutató amelynek mértéke az elmúlt esztendőben 18,41% volt jelentősen növekedett évhez képest (7,6%). A hosszú évek óta állandósult írnoki, tisztviselői fluktuáció mellett, az elmúlt esztendőben az írnoki, tisztviselői létszámmozgás egyik komoly meghatározója volt a nyugállományba vonulás, hiszen számos munkatársunk a 40 éves szolgálati viszonyra figyelemmel kérte nyugdíjazását. Az elmúlt évtized igazgatási jellegű vizsgálatai különösképpen a három évvel ezelőtt készített külső átvilágítási anyag (IFUA Horváth&Partners) világosan rögzítették és bemutatták azt, hogy Budapest területén a bíróságokon kínált igazságügyi alkalmazotti béreknek alapvetően nincs megtartó erejük. Mindezt tetézte az a körülmény is, hogy az igazságügyi alkalmazottak bérét alapvetően meghatározó bírói alapilletmény emelésére az elmúlt öt esztendőben december 31. napjáig bezárólag nem került sor. A bírósági titkári és fogalmazói álláshelyek számában és arányában nem történt változás az elmúlt esztendőben a Fővárosi Bíróság területén. Kiemelkedő probléma azonban az, hogy évben az utolsó negyedévet figyelmen kívül hagyva az év során mindvégig igen magas volt az üres titkári álláshelyek száma. 9 hónap havi átlagában fővel volt kevesebb a tényleges létszám az engedélyezettnél, amely egyes szervezeti egységekben már komoly működési problémákat eredményezett. A legjelentősebb problémát a titkári álláshelyek betöltésének hiánya a Pesti Központi Kerületi Bíróság Végrehajtási Csoportjában okozta. Az elmúlt esztendőben - igazgatási intézkedés nyomán - a Pesti Központi Kerületi Bíróság végrehajtási ügyszakának a kerületi bíróságok, valamint több, a Fővárosi Bíróságra beosztott bírósági titkár nyújtott közvetlen segítséget. Erre az intézkedésre abban az esetben nem került volna sor, ha a titkári álláshelyek az év során következetesen betöltésre kerülnek. A március 20-i és július 20-i határidővel kiírt titkári álláspályázatok eredménytelennek bizonyultak. Áttörést az jelentett 2011 őszén, hogy a titkári állások -8-

9 betöltésére vonatkozó felhívás több alkalommal is megjelent a Budapesti Ügyvédi Kamara hírlevelében. A jövőben hasonló helyzet nem alakulhat ki a Fővárosi Törvényszék területén, ezért feltétlenül ügyelni kell arra, hogy az álláshelyek betöltése ütemezett és időszerű legyen, az eddigi tapasztalatok tükrében a leghatékonyabb felhívási módszerrel biztosítottan. A betöltetlen álláshelyek problematikáján túl természetesen a tartósan távollét problematikája is megjelenik a titkári létszámunkban. Ez az elmúlt esztendőben 22 főt jelentett az év végi állás szerint évben 67 új titkár kezdte meg a működését, amelyből 18 fő fogalmazóként, 1 fő tisztviselőként dolgozott korábban, 29 pályázó más szakterületről, külsősként, 8 titkár a Fővárosi Ítélőtábláról, 2 titkár a Legfelsőbb Bíróságról, további 9 titkár más megyei bíróságról történt áthelyezés útján kezdte meg munkáját a Fővárosi Bíróságon vagy kerületi bíróságain év elején 17 új fogalmazó kinevezésére került sor a 2010 őszén kiírt pályázati felhívásra figyelemmel szeptember 30-i határidővel 20 fogalmazói állás került pályáztatásra a központi felvételi eljárás keretében. Az év végén 12 üres fogalmazói álláshely volt, mivel a második félévben kiírt pályázatok esetében a fogalmazói álláshelyek betöltésére 2012 januárjában került sor. A tartós távollét problematikája a fogalmazói körben is évek óta jelen van, azonban annak mértéke a titkárokhoz viszonyítottan kisebb. Fogalmazóink közül december 31. napjával 7 fő volt tartósan távol ben 18 fogalmazó élt azzal a lehetőséggel, hogy a jogi szakvizsga második része után kérte a pályaalkalmassági vizsgálat megindítását. A vizsgálat ezen időszakban történő elvégeztetése elősegítette, hogy a jogi szakvizsga letétele után röviddel sor kerülhessen a titkári kinevezésre. A jövőben ez a gyakorlat követendő, mert a kinevezési eljárást lényegesen lerövidíti. A 144/2008. (VI.9.) OIT határozat és a végrehajtása tárgyában született 197/2009. (IX.25.) számú OIT határozattal rendszeresített ideiglenes álláshelyek helyzetének alakulása A bevezetőben jelzetteknek megfelelően, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács január 1-jei hatállyal ideiglenesen, december 31. napjáig a Fővárosi Bíróság ügyhátralékának feldolgozása céljából 30 megyei bírósági bírói, 30 tisztviselői és 15 bírósági ügyintézői álláshelyet rendszeresített. A bírói álláshelyekből 8 a Büntető, 13 a Polgári, 7 a Gazdasági és 2 a Közigazgatási Kollégiumban került betöltésre, amely arány és szakágbeli megosztás jellemző volt mindvégig, azaz december 31. napjáig. A tisztviselői álláshelyekből január 1. napjával 6 a Büntető, 11 a Polgári, 11 a Gazdasági, míg 2 a Közigazgatási Kollégiumban, a bírósági ügyintézői álláshelyekből 1 a Büntető, 3-3 a Polgári és Közigazgatási, 8 a Gazdasági Kollégiumban (a Cégbírósággal együtt) került rendszeresítésre. A létszám megosztás évben is változatlan volt. -9-

10 Az ideiglenesen rendszeresített bírói, tisztviselői és bírósági ügyintézői álláshelyek tényleges betöltésének alakulását a következő táblázatok jelenítik meg. Bírák Tisztviselők Összesen Év Engedélyezett Tényleges Engedélyezett Tényleges Engedélyezett Tényleges I. 1. XII. XII. XII. XII. XII. I. 1. I. 1. I. 1. I I. 1. XII Ebből: Bírósági ügyintézők Év Engedélyezett Tényleges I. 1. XII. 31. I. 1. XII A fenti táblázatok a január hónapi kinevezésem előtti állapotot is megjelenítik. Sajnálatosan ez alapján az állapítható meg, hogy év utolsó negyedévében bekövetkezett igazgatási intézkedés nyomán év elejére összesen 25 fővel csökkent az igazságügyi alkalmazotti létszám. A 30 megyei I. fokú bírói álláshely változatlanul betöltött, míg a tisztviselői álláshelyek száma a korábban ideiglenesen engedélyezetthez képest jelentősen csökkent. A korábban engedélyezett 45 főhöz képest jelenleg 20 fő a ténylegesen betöltött tisztviselői létszám, melyből 4 bírósági ügyintézői állást jelent. Álláspontom szerint az ideiglenesen rendszeresített álláshelyek leépítésére az Országos Igazságszolgáltatási Tanács felhívást nem adott, ugyanígy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának sincs ilyen tartalmú döntése. Az a körülmény sem hagyható figyelmen kívül e körben, hogy a Pest Megyei Bíróság elnöke hasonló tárgyú döntést évben nem hozott, így a Budapest Környéki Törvényszéken a korábban ideiglenesen rendszeresített bírói, tisztviselői létszám változatlanul teljes egészében megmaradt! Hivatalba lépésemet követően a kialakult helyzetben azonnal döntést hoztam, s a még meglévő tisztviselői álláshelyek vonatkozásában a megfelelő bérfedezetet biztosítva március 30. napjáig, majd ezt követően június 30. napjáig a még meglévő foglalkoztatásokat (szerződéseket) fenntartottam. A kérdés pénzügyi helyzetének végleges rendezése érdekében január hónapjában előterjesztéssel éltem az OBH elnökéhez. Álláspontom szerint az ideiglenesen rendszeresített álláshelyeket a továbbiakban leépíteni nem szabad, mert ezzel a Fővárosi Törvényszék lényegesen kedvezőtlenebb működési feltételrendszerbe kerül. -10-

11 II. A Fővárosi Bíróság évi ügyforgalma Általános tendenciák, a Fővárosi Bíróság elhelyezése az országos ügyforgalom tükrében Az elmúlt évtized ügyforgalmi mutatói folyamatosan azt jelezték és jelzik évre vonatkozóan is, hogy a Fővárosi Bíróság országos ítélkezésben betöltött szerepe a magyar igazságszolgáltatás működése és megítélése szempontjából meghatározó jellegű. Az ország különböző szintű bíróságaira évben összesen darab peres és nemperes ügy érkezett, e volumenen belül a megyei bíróságok érkezése alapvetően a meghatározó a mindösszesen az darab üggyel (az ítélőtáblákra és a Legfelsőbb Bíróságra ügy érkezett összességében). Az alábbi kördiagram a Fővárosi Bíróság megyei bírósági érkezésen belüli részesedési arányát mutatja a évre vonatkozóan. Fővárosi Bíróság ügyből álló teljes, évi érkezésén belül a megyei I. fokú peres és nemperes érkezés összesen ügyet, a helyi bírósági ügyérkezésünk , míg a munkaügyi bírósági érkezésünk ügyet tett ki. A megyei I. fokú érkezésünkön belül a csőd, felszámolás és cégügyek nélkül számított érkezésünk ügy, míg a II. fokú ügyérkezésünk összességében ügy volt. -11-

12 Az alábbi kördiagram a megyei bíróságok peres ügyérkezésén belül mutatja a Fővárosi Bíróság részesedési arányát. Természetszerűen a Fővárosi Bíróság teljes peres érkezésén belül a helyi bírósági peres érkezés jelenti a legnagyobb hányadot, üggyel. A Munkaügyi Bíróságra peres ügy érkezett, míg megyei I. fokra peres ügyként ügyet, II. fokra pedig ügyet lajstromoztunk. Az alábbi kördiagram a megyei bíróságok 2011-ben befejezett ügyeit tükrözi, jelezve a Fővárosi Bíróság részesedési arányát. -12-

13 A Fővárosi Bíróság évben befejezett teljes ügymennyiségén belül értelemszerűen a megyei I. fokú volumen áll az első helyen, befejezett üggyel, míg a helyi bíróságaink , a Munkaügyi Bíróság pedig ügyet fejezett be. A megyei I. fokú tanácsok (csőd, felszámolás és cégügyek nélkül) , míg a II. fokú tanácsok ügyet fejeztek be. A következő kördiagram a megyei bíróságok évben befejezett peres ügyeit mutatják, a Fővárosi Bíróság részesedési arányát is tükrözve. A Fővárosi Bíróság évi teljes peres befejezési hányadán belül értelemszerűen a helyi bíróságok as befejezése áll első helyen. A Munkaügyi Bíróság peres ügyet fejezett be. Megyei I. fokon , míg II. fokon peres ügyet fejeztünk be. A következő kördiagram a megyei bíróságokon december 31-én folyamatban maradt ügyek megoszlását tükrözi a Fővárosi Bíróság vonatkozásában. -13-

14 A fenti adatok tükrében is egyértelmű az, hogy a Fővárosi Bíróság a megyei bíróságok ügyérkezése, befejezési mutatói és a folyamatban maradt ügyek összehasonlításában kiemelkedő, meghatározó szerepet játszik. Egyúttal azt is rögzítenünk kell, hogy az elmúlt évtized gyakorlata sem változott: a helyi bírósági gazdasági pereink az országos érkezés 50%-át, a megyei I. fokú polgári peres ügyeink több mint 40%-át, az I. fokú megyei gazdasági pereink több mint 50%-át, a közigazgatási peres ügyeinknek pedig több mint a 60%-át teszik ki. Hosszú évek óta elemezzük a Fővárosi Bíróság ügyérkezésének belső összetételét, struktúráját is. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Munkateher Bizottsága kísérletet tett az elmúlt öt évben arra, hogy számszaki adatokkal igazolja azt, hogy a Fővárosi Bíróságon, valamint a központi régióban dolgozó bíróságokon az ügyek összetétele bonyolultabb, nagyobb bizonyítást igénylő, ilyen módon nem illeszthető a hagyományos bírói munkateher kategóriájába, illetve a sok más megyében kialakult ügyfeldolgozási rendbe. A korábbi vizsgálatok feltételezéseinket legnagyobb részt igazolták évi LXXXIX. számú törvény mely július 13. napján lépett hatályba a büntető és a polgári szakterületen kiemelt jelentőségű ügyként, új ügykategóriát nevesített, tovább növelve ezzel a soron kívüli eljárás keretében tárgyalandó ügyek számát. A Fővárosi Bíróság belső ügystruktúrájának bonyolultabb összetételére vonatkozó korábbi feltételezéseinket, majd a Munkateher Bizottság vizsgálati anyagát az említett törvénymódosítás nyomán készített statisztikák folyamatosan igazolták és igazolják a mai napig. Tényszerűen megállapítható, hogy a Fővárosi Bíróságon található a legtöbb kiemelt jelentőségű büntető, polgári és gazdasági peres ügy. A törvényjavaslat előkészítési stádiumában az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a június 23-i állapot szerint már felmérését készíttetett, amely alapján azt rögzítettük, hogy a megyei bíróságokon összesen 723 kiemelt jelentőségű büntetőügy volt folyamatban, ebből 243 a Fővárosi Bíróság előtt zajlott. A polgári ügyszakban ezen időpontban 59 kiemelt jelentőségű ügy volt folyamatban, melyből 28 darab a Fővárosi Bíróságot érintette. A gazdasági peres ügyek kategóriájában a megyékben 145 kiemelt ügy volt folyamatban, melyből 111 a Fővárosi Bíróságot terhelte. Mindez azt jelentette, hogy már az első felmérés időpontjában a büntető ügyszakban jelentkező kiemelt jelentőségű ügyek 33,6%-a, a polgári peres ügyek 47,45%-a, a gazdasági peres ügyek 77%-a a Fővárosi Bíróságon volt folyamatban. A számadatok az első felmérést követően (2011. június 23.) a törvény hatálybalépése után folyamatosan változtak. A december 31-i állapot szerint a Polgári Kollégiumban 33, a Gazdasági Kollégiumban 103, míg a Büntető Kollégiumban 244 kiemelt jelentőségű civilisztikai és büntető peres ügyünk volt folyamatban. A Pesti Központi Kerületi Bíróságot a fenti ügykategória a büntető ügyek vonatkozásában 27 esetben, míg a Budai Központi Kerületi Bíróságot 1 esetben érintette. A jogalkotói döntés nyomán készített statisztikai adatok egyértelműen tükrözik és alátámasztják azt, hogy a Fővárosi Bíróság az ügystruktúra tükrében is a legnehezebb -14-

15 helyzetben lévő és legnagyobb munkateherrel dolgozó megyei bíróság az országban, ilyen módon vitatható a I. negyedévében készített átvilágítási anyag azon megállapítása is, mely szerint a Fővárosi Bíróság területén folyamatban lévő civilisztikai és büntető peres ügyek nem különböznek a más megyékben folyamatban lévő ügyektől bonyolultságában, valamint munkaigényesség szempontjából. Sajnálatosnak tartom azt a körülményt, hogy évben a évi CLXXXIII. számú törvény március 1. napjával hatályba lépő módosítására figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a fenti adatok ismerete ellenére nem élt széles körben az ügyek átirányításának lehetőségével és arra nem tett javaslatot a Legfelsőbb Bíróság irányába. Polgári peres és büntető szakterületen más bíróság kijelölésére nem került sor. A gazdasági kiemelt jelentőségű ügyek tekintetében 12 ügy vonatkozásában tett előterjesztést az OIT elnöke a Legfelsőbb Bíróság részére más bíróság kijelölésére, amely nyomán a Legfelsőbb Bíróság a Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Zala és Nógrád Megyei Bíróságokat jelölte ki egyes ügyek tárgyalására. Amennyiben ezzel a törvényi lehetőséggel már évben élt volna az OIT elnöke, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság, úgy év végére, sőt I. negyedévére nem növekedett volna tovább a Fővárosi Bíróságon folyamatban lévő kiemelt jelentőségű ügyek száma. Ügyforgalmi trendek évben a Fővárosi Bíróság kerületi bíróságain 2011-ben a évi érkezési adatok tükrében 884 darabbal csökkent az érkezett peres ügyeink volumene. Ezen belül négy kerületi bíróságunkon csökkent, három kerületi bíróságunkon némiképpen nőtt az érkezés. Számottevően meghatározó az, hogy a kerületi bíróságaink peres befejezésszáma jelentősen, ügy befejezésével növekedett évben évhez képest. Ezt azt jelenti, hogy a 2011-ben érkezett peres üggyel szemben peres befejezés áll, amely es differenciát jelent, azt eredményezve, hogy a folyamatban maradt peres ügyeink aránya meghatározóan csökkent évben , míg december 31. napján peres ügyünk maradt folyamatban. A fenti adatsorokat össze kell vetnünk a évi CLXXXIII. számú törvény ának rendelkezéseivel, mely törvény az értékhatárt fölemelve, a Pp (1) bekezdés a) pontját módosította a vagyonjogi perekben. Megállapítható, hogy ez a módosító rendelkezés nem eredményezett a kerületi bíróságainkon a polgári és gazdasági peres érkezés tekintetében ügyérkezés növekedést, sőt csökkenés tapasztalható, hiszen évben , míg évben civilisztikai szakágba tartozó peres ügyünk érkezett. Fontos rögzíteni azt is, hogy a évi CLXXXIII. számú törvény módosította a székhelyi bíróságok kizárólagos illetékességi szabályait is, általános illetékességet állapítva meg március 1. napjával a közlekedési büntető ügyek, a foglalkozás körében elkövetett bűncselekmények tekintetében, majd szeptember 1. napjától a fiatalkorúak elleni büntető eljárások vonatkozásában. -15-

16 A PKKB kivételével ugyan valamennyi kerületi bíróságunkon természetszerűleg növekedést mutat az említett ügykategória, azonban azok nagyságrendje nem hatott meghatározóan a kerületi bíróságok munkaterhének alakulására. (Így például a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon a kizárólagos illetékességi szabályok megváltozása nyomán 169 e körbe eső ügy érkezett, míg a Budai Központi Kerületi Bíróságon 230, a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon 106, a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon 197, a büntető kizárólagos illetékesség megszűnésével összefüggő többletérkezés jelentkezett). A fenti adatsorok, a belső összefüggések igen fontosak, mert a jogalkotói akarat egyértelműen a székhelyi bíróságok tehermentesítésére irányult azzal, hogy az nem eredményezheti az általános illetékesség szabályai szerint eljáró bíróságok ellehetetlenülését. Az imént jelzett adatok azt mutatják, hogy az egyes kerületi bíróságok a korábban kizárólagos illetékességi szabály hatálya alá tartozó ügyeket azok érkezési volumenére figyelemmel időszerűen tudják feldolgozni. A Pesti Központi Kerületi Bíróság büntető kizárólagos illetékességéből kikerült ügyek érkezéscsökkenése ugyanakkor nem elhanyagolható, mert évhez viszonyítottan évben a fiatalkorúak elleni büntetőügyek érkezése 20%-kal, a közlekedési bűncselekmények miatt indult ügyek száma pedig 57%-kal csökkent. Tekintettel arra, hogy az illetékességi szabályváltozás a büntető nemperes ügyeket is érinti, ezért e körben külön elemeztük az illetékességi szabály változása nyomán kialakult ügyforgalmi mutatókat. A megállapítások hasonlóak, a kerületi bíróságok az e körbe eső büntető nemperes ügyek feldolgozását időszerűen tudták biztosítani, míg a Pesti Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportjába érkező közlekedési bűncselekmény miatt indult nemperes ügyek száma 2011-ben 63%-os érkezéscsökkenést mutat évhez viszonyítva. Kerületi bíróságaink szabálysértési ügyérkezését évek óta kiemelten vizsgáljuk, megállapítva azt, hogy az időszerű eljárás feltételrendszerének biztosítása egyre nagyobb igazgatási, szervezési feladatot jelent annak ellenére, hogy a jogalkotó augusztus 19. napja óta biztosítja a kizárólagos kijelölt titkári eljárási lehetőséget Magyarország bíróságain. Önmagában a bírói foglalkoztatás átalakítása azonban az ügyérkezési mutatókat, a munkaterhet nem érinti ben a korábbi jogszabályi rendelkezések és változások nyomán a szabálysértési ügyérkezés belső struktúrája megváltozott. A szabálysértési peres ügyérkezés (a nemperes rovására) folyamatosan növekedett és növekszik, amely természetesen tekintettel arra, hogy tárgyalási kötelezettséget jelent egyre nagyobb munkaterhet is jelent évben , míg 2011-ben szabálysértési peres ügyünk érkezett, s annak ellenére, hogy az e körbe tartozó ügyek befejezésszáma 2011-ben lényegesen meghaladja a évi adatot, a folyamatban maradt szabálysértési peres ügyek volumene növekszik évben 3.236, míg december 31. napján szabálysértési peres ügyünk volt folyamatban. Ismerve a április 15. napjával hatályba lépő új Sztv. rendelkezéseit, további, jelentős (a vétségi értékhatár változásából adódó) érkezésnövekedéssel számolhatunk a tulajdon elleni szabálysértések kategóriáján belül. Mindez évben azonnali igazgatási intézkedéseket követel majd, elsődlegesen a titkári és az egyéb igazságügyi alkalmazotti létszám bővítését. -16-

17 A kerületi bíróságaink peres ügyszakban elért eredményei mellett feltétlenül vizsgálnunk kell azt, hogy mindez milyen egyéni bírói munkateher, egyéni bírói teljesítmény adatok mellett született. Az országos adatbázissal történő összehasonlítás egyetlen szervezeti egységünk tekintetében sem mellőzhető, hiszen csak ennek tükrében tudjuk a Fővárosi Bíróságot reálisan elhelyezni az ország megyei bíróságai sorában. Összehasonlító táblázat az egy bíró előtt folyamatban lévő peres ügyek volumene alapján (munkateher adatok) Civilisztikai ügyszak Büntető ügyszak Fővárosi Bíróság 144,04 156,58 Országos adat 127,44 111,63 Tisztított országos adat 112,28 94,94 (Megjegyzés: Az országos tisztított adat fogalma alatt a teljes helyi bírósági adatsort értjük, a Fővárosi és a Pest Megyei Bíróság adatainak kivételével.) A táblázatban megjelenő összesített adatokból kitűnő aránytalanságokon felül egyéb rendelkezésre álló statisztikai adatsorok alapján megállapítható az is, hogy büntető ügyszakban Magyarországon 12 megye az országos átlag munkateher alatt dolgozott, míg civilisztikai ügyszakban 14 megye dolgozott az országos munkateher átlagolt adata alatt. Összehasonlító táblázat a havonta tárgyalt ügyek száma tekintetében Civilisztikai ügyszak Büntető ügyszak Fővárosi Bíróság 46,79 27,01 Országos adat 43,65 24,19 Tisztított országos adat 41,50 23,69 A fenti adatok alapján jól látható, hogy a Fővárosi Bíróság kerületi bíróságain havonta tárgyalt civilisztikai és büntető ügyek volumene jelentős mértékben meghaladja az országos átlagot. Összehasonlító táblázat a havonta befejezett peres ügyek tekintetében Civilisztikai ügyszak Büntető ügyszak Fővárosi Bíróság 29,05 16,91 Országos adat 26,15 15,78 Tisztított országos adat 24,48 15,49-17-

18 A bemutatott táblázatok egyértelműen tükrözik azt, hogy a Fővárosi Bíróság területén működő kerületi bíróságok évben mind a civilisztikai, mind a büntető ügyszakban az országos munkateher adatok fölötti munkateherrel dolgoztak, ugyanakkor a kerületi bíróságokon tárgyalt és befejezett ügyek volumene jelentősen meghaladta az országos átlagadatokat. A kerületi bíróságainkon jelzett átlagolt munkateher adatok mellett természetesen az egyes kerületi bíróságokon jelentős eltérések mutatkozhatnak. Ez tapasztalható a büntető tagozatban, a Budapesti IV. és XV. Kerületi, a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi, valamint a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságokon, ahol az egyegy bíró előtt folyamatban lévő büntető peres ügyek volumene (munkateher) december 31. napjára - sok esetben jelentősen - meghaladta a kerületi átlagot. A április 2. napjával betöltésre kerülő új bírói álláshelyek arányos szétosztásakor, valamint a kirendelések alkalmazása során minderre figyelemmel kell lenni. A civilisztikai szakterületen a munkateher mutató az átlagolt adathoz képest kiegyensúlyozott képet mutat, de a Munkaügyi Bíróságon a december 31-i munkateher adat olyan magas volt, amely évben további igazgatási intézkedést igényel. Az időszerűségi mutatók alakulása a Fővárosi Bíróság kerületi bíróságain: A korábbiakban jelzett pozitív ügyforgalmi tendenciák, magas befejezési mutatók, a folyamatos peres ügyek jelentős csökkenésével párhuzamosan a Fővárosi Bíróság kerületi bíróságain jelentősen javult az időszerűségi mutató. A polgári peres szakterületen 15,56%-kal (602 ügy), a gazdasági peres szakterületen 40%-kal (400 ügy), a büntető peres szakterületen 12,32%-kal (840 ügy) csökkent az egy éven túl folyamatos peres ügyek volumene 2010-hez viszonyítottan. Jelentős előrelépés tapasztalható a két éven túli peres ügyek volumenének csökkentése területén is. A büntető peres szakterületen 570, míg a polgári peres szakterületen 568 üggyel csökkent a 2 éven túli ügyek száma, december 31. napján a büntető szakágban 2.230, míg a polgári szakágban éven túli ügy volt folyamatban. Pozitív tendenciát rögzíthetünk az 5 éven túli ügyek számának csökkenésében is, december 31. napjával 449 fenti ügycsoportba eső ügyet tartottunk nyilván a korábbi (2010. december 31.) 521-es adathoz képest. E körben figyelembe kell venni azt, hogy az 5 éven túli ügyek feldolgozása nem mutathat és nem mutat olyan dinamizmust, mint a másik két kategóriába eső ügyek esetében tapasztalható, mert jellemzően az 5 éven túli ügyek többszörösen átszignált, lényegesen nehezebben befejezhető kategóriát képviselnek. Az egyes kerületi bíróságaink időszerűségi mutatóit vizsgálva megállapítható, hogy szinte minden szervezeti egységben igen pozitív tendenciák jellemzőek év végével. A Pesti Központi Kerületi Bíróság civilisztikai ügyszakán belül jelentős csökkenés állapítható meg a 2 éven túli ügyek volumenét illetően 2010-hez képest: december 31. napján 820 darab két éven túli ügy volt, amely a folyamatban lévő ügyek -18-

19 6,46%-a. A év végi adathoz képest a 2 éven túli ügyek arányának csökkenése 33%-os, s az is figyelemre méltó, hogy a gazdasági ügyek szakterületén ez a csökkenés 42%-os az elmúlt évet megelőző beszámolási időszakhoz viszonyítva. A civilisztikai ügyszakban jellemző 6,46%-os adat azt jelenti, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által meghatározott 5%-os jelentéstételi küszöböt a Pesti Központi Kerületi Bíróság civilisztika ügyszaka már alig haladja meg. A büntető tagozatban december 31. napján (19,72%) volt a két éven túli ügyek volumene, míg ez az adat december 31. napján (19,48%). A 2 éven túli ügyek volumene 23%-kal csökkent egy év alatt. Megjegyzendő, hogy az összes folyamatos ügyhöz viszonyított százalékos arány csupán azért magas, mert jelentősen csökkent a folyamatban maradt peres ügyek száma. Hasonló pozitív tendenciát figyelhetünk meg a Pesti Központi Kerületi Bíróság civilisztikai ügyszakában az 5 éven túli ügyek tekintetében is december 31. napján 158, míg december 31. napján éven túli ügyet tartottunk nyilván, melyből a polgári ügyek száma 91 darab, a gazdasági ügyek száma 24 darab. Megállapítható, hogy az előző beszámolási időszakhoz képest az 5 éven túli ügymennyiség 27%-kal csökkent. A büntető tagozatban december 31. napján 190 darab 5 éven túli ügy volt folyamatban, december 31. napjával ennek volumene is csökkent 152 darabra. A csökkenés mértéke 20%-os. A Budai Központi Kerületi Bíróság esetében hasonló, igen kedvező tendenciák állapíthatók meg. A bíróság civilisztikai tagozatában december 31. napján 345 darab 2 éven túli ügy volt folyamatban (11,61%), míg december 31. napján az e körbe eső ügyek volumene 272 darabra csökkent (9,38%). A csökkenés mind a polgári tagozatban, mind pedig a gazdasági ügyszakban jellemző. A büntető tagozatban a december 31. napján folyamatban maradt 2 éven túli ügyek száma 146 darab volt, míg december 31. napján mindössze 98 darab. A csökkenés mértéke 33%- os. Az 5 éven túli ügyek volumenét illetően kisebb emelkedés tapasztalható a civilisztikai ügyszakban. A december 31-i 43 ügyhöz képest 56 darab 5 éven túli ügyet tartottunk számon, melyből 53 darab a polgári tagozatban, 4 darab a gazdasági ügyszakban jelentkezik. A büntető ügyszakban december 31. napján 5 darab, míg december 31. napján 6 darab 5 éven túli ügyet tartottunk nyilván. Összességében e körben - a kisebb növekedés ellenére - megállapítható az, hogy az összes folyamatos ügyhöz viszonyítottan a két kategóriába eső ügyek száma csekély. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság időszerűségi mutatói a korábbi évek tendenciáit megőrizve változatlanul kiválóak december 31. napján a civilisztikai ügyszakban 122 darab (5,29%) két éven túl ügyet tartottunk nyilván, melyek száma december 31. napjára 107 darabra csökkent (5,13%.). Ezen belül kiemelendő a gazdasági ügyek szakterületén jellemző kedvező mutató: az e körben folyamatban lévő 211 ügyből mindössze 3 darab volt 2 éven túli. -19-

20 A büntető tagozatban december 31. napján 12 darab (2,20%), míg december 31. napján 6 darab (1,04%) 2 éven túli ügyet tartottunk nyilván, a csökkenés mértéke 50%-os, amely példaértékű. Dicséretes, hogy a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon 5 éven túli gazdasági és büntető szakterületre eső peres ügy nincs folyamatban! A polgári ügyszakban folytatódott a korábbi években jellemző kedvező tendencia: december 31. napján 13 darab, míg december 31. napján 10 darab 5 éven túli ügyet tartottunk nyilván, amely az összes folyamatos polgári ügy 0,53%-a. Az e körben elért és megtartott eredmények nagyon értékesek, a bíróság időszerű ítélkezését demonstrálják. A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon a civilisztikai tagozatban az időszerűségi mutatók tendenciaszerűen kiválóak december 31. napján a civilisztikai tagozatban a 2 éven túli ügyek száma 47 darab volt (3,67%), amely azt jelenti, hogy a bíróságon az OIT határozatára figyelemmel jelentéstételi kötelezettség e körben már nincs is. Külön elismerést érdemel a gazdasági ügyek területén az időszerűségi mutató: a tárgy év végén folyamatban maradt 106 gazdasági peres ügyön belül a 2 éven túli ügyek száma 2 darab, amely 1,88%-os arányt jelent. A büntető tagozatban december 31. napján 43 darab 2 éven túli ügyet tartottunk nyilván (5,44%), míg december 31. napján ez az adat 66 darab (5,57%). A bírói fluktuációval összefüggő növekedés mellett megjegyzendő, hogy az összes folyamatban maradt peres ügyhöz viszonyított arány változatlanul igen kedvező, alig haladja meg az OIT által rendelt jelentéstételi küszöböt. Az 5 éven túli ügyek kategóriáját vizsgálva igen értékes adat, hogy a gazdasági ügyek szakterületén 5 éven túli ügy a bíróságon nincs folyamatban, a polgári ügyek tekintetében 6 darab ügy volt folyamatban 5 éven túliként december 31. napján, amely a folyamatos peres polgári ügyek 0,51%-át jelenti. A büntető tagozatban szintén kedvező a mutató, a folyamatos ügyekből mindössze 5 darab az 5 éven túli, amely a teljes folyamatos ügymennyiséghez viszonyítottan 0,42%- os részesedést jelent. A fenti adatsorok alapján e kerületi bíróságunk időszerűsége is kiválónak tekinthető. A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon a gazdasági szakterületen folyamatban levő ügyek között nem volt 2 éven túli pertartamú ügy, míg a polgári ügyeket illetően december 31. napján 114 darab (9,22%), míg december 31. napján 94 darab (7,5%) 2 éven túli ügyet tartottunk nyilván. A gazdasági ügyszakban az ítélkezés időszerűsége kiválónak minősíthető, a polgári tagozatban pedig a tendenciák kedvezőek. A büntető ügyszakban mindezektől eltérően az állapítható meg, hogy az előző évhez képest nőtt a 2 éven túli ügyek volumene, mert évben 75 darab (7%), míg december 31. napján 104 darab (9%) 2 éven túli ügyet tartottunk nyilván. Mindez a teljes folyamatos ügymennyiséghez viszonyítottan természetesen nem tekinthető kedvezőtlen adatnak. -20-

21 Az 5 éven túli pertartamú ügyek vizsgálatánál megállapítható, hogy a bíróság kiváló időszerűségi mutatókat ér el. A gazdasági ügyszakban 5 éven túli pertartamú ügy nem fordult elő, a polgári ügyeket illetően pedig jelentősen sikerült csökkenteni az elmúlt esztendőben az 5 éven túli ügyek számát december 31. napján 29 darab, december 31. napján 16 darab (1,27%) volt az 5 éven túli ügy, a csökkenés mértéke 45%-os. A büntető tagozatban a évi beszámolási időszakhoz képest elmozdulás nincs, azonban a folyamatban maradt 7 darab 5 éven túli ügy mindössze 0,6%-a a teljes folyamatban maradt ügymennyiségnek, ilyen módon az időszerűségi mutatója a kerületi bíróságnak e tekintetben is kiválónak minősíthető. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon a civilisztikai ügyszakban december 31. napján 161 darab (8,9%) 2 éven túli ügyet tartottunk számon, amely volumen december 31. napjára 128 darabra csökkent (8,32%). A tendencia e bíróságon is kedvező, a belső szakági struktúrákat vizsgálva is, hiszen a 2 éven túli polgári ügyek száma 139-ről 117-re, a gazdasági peres 2 éven túli ügyek száma pedig 22-ről 11-re csökkent. A büntető ügyszakban a korábbi évhez képest negatív tendencia megállt és fordított folyamat indult el évben. A 2 éven túl folyamatban maradt büntető peres ügyek száma 2010-ben 329 darab volt (24,03%), míg december 31. napjával 272 (19,96%). A évi bírói fluktuáció kedvezőtlen hatásait évre némiképpen sikerült kompenzálni, pozitív folyamat indult meg a kerületi bíróság időszerűségi mutatóinak javítása tekintetében. A bíróságon folyamatban maradt 5 éven túli civilisztikai peres ügyek esetében a évben tapasztalt kedvezőtlen tendenciát sikerült megállítani, s ugyanez jellemző a büntető tagozatra is. A polgári tagozatban december 31. napjával 33 darab (27 darab és 6 darab gazdasági) ügyet tartottunk nyilván, amely december 31. napján 19-re csökkent (1,24%). A büntető ügyszakban is pozitív elmozdulás tapasztalható, hiszen a évi beszámolási adat 31 darab 5 éven túli ügyet rögzített, míg ennek volumene december 31. napján 26 darab (1,91%). A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon december 31. napján 302 darab 2 éven túli ügy volt folyamatban (7,91%) december 31. napjára a 2 éven túli ügyek száma 293-ra csökkent (8,36%). Tekintettel arra, hogy a folyamatban ügyek volumene és között csökkent, ezért értelemszerűen a 2 éven túli ügyek számának csökkenése ellenére azok aránya nőtt a teljes ügyforgalomhoz viszonyítottan. Az 5 éven túli ügyek vonatkozásában alapvető változás nincs a és év végi adat összehasonlítása során: december 31. napján 32 darab, december 31. napján 31 darab 5 éven túli ügyet tartottunk nyilván, amely azonban a folyamatos ügyek volumenéhez viszonyítottan mindössze 0,8%-os arányt képvisel. -21-

22 A Fővárosi Bíróság kerületi bíróságainak minőségi statisztikai mutatói: A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az ítélkezés színvonalát és megalapozottságát tükröző minőségi mutatók a kerületi bíróságokon változatlanul kiegyensúlyozott és pozitív képet mutatnak. A büntető szakágban évben a Fővárosi Bíróság II. fokú tanácsai által felülbírált ügyekben 7,37%-os, a polgári szakágban felülbírált peres ügyekben 4,28%-os, míg a gazdasági peres ügyekben 12,35%-os volt a hatályon kívül helyezési mutató. A Fővárosi Bíróság kerületi bíróságainak nemperes ügyérkezése, végrehajtási ügyek: A évben bekövetkezett jogszabályi módosulások következtében a korábban bírósági feladatként jelentkező fizetési meghagyásos eljárások közjegyzői hatáskörbe kerültek. Mindez a civilisztikai szakterületen jelentős érkezéscsökkenést eredményezett évben valamennyi kerületi bíróságunkon. A évben , míg a évben nemperes ügy érkezett kerületi bíróságainkra, az érkezéscsökkenés ily módon rendkívül jelentős és meghatározó. Az e körbe eső ügyek időszerű feldolgozását a kerületi bíróságok biztosítani tudták, ennek megfelelően december 31. napján mindössze nemperes ügyünk maradt folyamatban. Jelentős érkezéscsökkenés tapasztalható a végrehajtási szakágban is évben végrehajtási ügyünk érkezett, míg évben A tavalyi esztendőben végrehajtási ügyet fejeztünk be, amely az érkezett ügyek viszonylatában jelentős növekmény, így a folyamatban maradt végrehajtási ügyeink száma jelentősen csökkent december 31. napjára év végével , míg év végén folyamatos végrehajtási ügyet tartottunk nyilván. Az év során a Pesti Központi Kerületi Bíróság Végrehajtási Csoportjában a titkári létszám alulreprezentáltsága folytán a folyamatos kerületi bírósági besegítésre volt szükség. A kerületi bíróságok és a Fővárosi Bíróságra beosztott titkárok több ezer végrehajtási ügy feldolgozásában nyújtottak közvetlen segítséget. A kerületi bíróságaink évi egyéb ügyforgalmi és működési mutatóit a mellékletben szereplő részletes statisztikai kimutatások tartalmazzák. Ügyforgalmi trendek évben a Fővárosi Bíróság I. fokú peres és nemperes szakterületein Polgári Kollégium, I. fokú Csoport: A kerületi bíróságoknál már jeleztem, hogy a évi CLXXXIII. számú törvény a módosította a Pp (1) bekezdés a) pontját, s úgy rendelkezett, hogy március 1. napjával a megyei bíróságok hatáskörébe azokat a vagyonjogi pereket utalta (főszabályként), melyekben a pertárgy értéke a forintot meghaladja. A törvényi rendelkezés a több mint fél éves ügyforgalmi adatok összefüggéseit vizsgálva helyesnek bizonyult. -22-