A Fővárosi Törvényszék Elnöke 2013.El.II.D.5/32. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék 2012.

Átírás

1 A Fővárosi Törvényszék Elnöke 2013.El.II.D.5/32. A Fővárosi Törvényszék Elnökének Tájékoztatója a Fővárosi Törvényszék évi működéséről

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 7 2. A Fővárosi Törvényszék személyi állománya A létszámhelyzet általános alakulása A tartós távollét terhén alkalmazás helyzete és gyakorlata a Fővárosi Törvényszéken A bírósági vezetői beosztások betöltése a Fővárosi Törvényszéken A Fővárosi Törvényszék bírói létszámhelyzete A bírói pályázatokkal kapcsolatos törvényszéki gyakorlat A bírák áthelyezésének és kirendelésének gyakorlata, annak tapasztalatai évben A bírák kijelölésének gyakorlata a Fővárosi Törvényszéken A bírák tartós távolléte évben és az ebből eredő bírói létszámhiány A bírák gyakorlati idejének és nemének megoszlása a Fővárosi Törvényszéken A bírák lakóhelyének és beosztási helyének tényleges alakulása évben A bírák ítélkezési tevékenységet meghaladó egyéb feladatellátásai 2012-ben A bírósági titkári létszámhelyzet A titkárok gyakorlati idejének és nemének megoszlása a Fővárosi Törvényszéken A bírósági titkári álláshelyek betöltése és a szolgálati viszony megszűnések A fogalmazói létszámhelyzet alakulása A bírósági ügyintézői, végrehajtási ügyintézői létszámhelyzet alakulása A bírósági ügyintézői és végrehajtási ügyintézői pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat 2.7. Az egyéb igazságügyi alkalmazottak létszámhelyzetének alakulása Az igazságügyi alkalmazottak felvételével kapcsolatos pályázati eljárások gyakorlata A Fővárosi Törvényszéken és kerületi bíróságain foglalkoztatott ülnökök létszámhelyzete, alkalmazásuk gyakorlata A Fővárosi Törvényszék ügyforgalmi adatai Az ügyérkezés, befejezés, a folyamatban maradt ügyek általános tendenciái Az ügyforgalmi adatok alakulása a Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságain Ügyforgalmi trendek a kerületi bíróságok büntető (szabálysértési) szakágában Ügyforgalmi trendek a kerületi bíróságok polgári, gazdasági és munkaügyi szakágában Az időszerűségi mutatók alakulása a Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságain 43 2

3 3.3. Az ügyforgalmi adatok alakulása a Fővárosi Törvényszék elsőfokú peres ügyeiben Az időszerűségi mutatók alakulása a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumának elsőfokú csoportjában A Gazdasági Kollégium A Közigazgatási Kollégium A Büntető Kollégium A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma nemperes szakterületének ügyforgalma Ügyforgalmi trendek a Fővárosi Törvényszék másodfokú szakterületein A Polgári Kollégium A Fővárosi Törvényszék munkaügyi fellebbviteli tanácsai A Fővárosi Törvényszék gazdasági fellebbviteli tanácsai A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiuma A bírói munka megalapozottsága, a bírák teljesítménye A bírósági titkárok, fogalmazók, bírósági ügyintézők foglalkoztatása A bírósági titkárok foglalkoztatásának gyakorlata A bírósági fogalmazók foglalkoztatásának gyakorlata A bírósági ügyintézők foglalkoztatásának gyakorlata A bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése A bírák képzettségi helyzete A bírák oktatási tevékenysége A bírák központi képzésben való részvételének gyakorlata, az egyéb képzési lehetőségek A határozott időre kinevezett bírók instruktori rendszerének gyakorlata A bírósági titkárok képzése A fogalmazók képzése A bírósági ügyintézők és egyéb igazságügyi alkalmazottak képzése A Fővárosi Törvényszék által évben szervezett képzések, képzési formák A Fővárosi Törvényszék Könyvtárának működése, a dolgozók szakmai támogatottsága, az önképzés biztosítása A bírák és az igazságügyi alkalmazottak értékelési rendje A bírák Bjt. V. fejezete szerinti értékelésének gyakorlata A tanácselnöki feljegyzések elkészítésének és ismertetésének gyakorlata 73 3

4 7.3. Az igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelése az Iasz. IV. fejezete alapján A évben adományozott kitüntetések, címek helyzete a Fővárosi Törvényszéken Az ítélkezés hatékonyságát szolgáló intézkedések A soronkívüliség elrendelésének és érvényesülésének gyakorlata A tanúgondozás gyakorlata A gyermekközpontú igazságszolgáltatás érdekében tett intézkedések A bírósági mediáció gyakorlata A bíróságon kívüli munkavégzés gyakorlata A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság működési feltételrendszerének kialakítása évben A bíróságon belüli és azon kívüli nyilvánosság Az értekezleti rend gyakorlata A Fővárosi Törvényszék belső honlapjának működtetése A Fővárosi Törvényszék külső honlapjának működtetése Az elnöki, az OBHE, OBT körözvények, tájékoztatók belső megosztásának gyakorlata A sajtószóvivői tevékenység, a Fővárosi Törvényszék sajtóbeli megjelenése A nyitott bíróság program tárgyévi főbb eseményei Az ügyfelek tájékoztatásának a jogszabályi kötelezettségen túlmenő módozatai A bíróság által megjelentetett kiadványok, periodikák A vezetői tisztségre érkezett pályaművek nyilvánosságának gyakorlata A Fővárosi Törvényszék más szervekkel való kapcsolata Az OBH-val fennálló kapcsolatok Az Országos Bírói Tanáccsal fenntartott kapcsolat A Fővárosi Törvényszék más bíróságokkal fennálló kapcsolata Együttműködés más hivatásrendekkel, hatóságokkal, szervezetekkel A Fővárosi Törvényszék oktatási intézményekkel fennálló kapcsolata A Fővárosi Törvényszék kapcsolata civil szervezetekkel A Fővárosi Törvényszék nemzetközi kapcsolatainak alakulása A bíróság integritásával kapcsolatos helyzet Az ügyelosztási és ügykiosztási rend 101 4

5 11.2. A bíróság fegyelmi helyzete A bírósággal, a bírákkal, a bírósági vezetőkkel szemben indított eljárások A Fővárosi Törvényszék bíráival szemben indított büntető, szabálysértési eljárások A panaszügyintézés és a közérdekű bejelentések intézésének gyakorlata Közérdekű bejelentések A bírói munka igazgatási ellenőrzésének gyakorlata A jogállási törvények szerinti összeférhetetlenségi esetek bíróságunkon A közadatok kezelésének rendje A Fővárosi Törvényszék belső ellenőrzési rendszere Egyéb kockázatelemzések, intézkedések az ellenőrzés területén A Fővárosi Törvényszék bírósági épületeinek biztonsági helyzete Az épületek személyi és technikai biztonsági felszerelése, 2012-ben elvett eszközök Bombariadók Rendkívüli események A bírósági munkavégzés tárgyi feltételei A bírósági épületek A Fővárosi Törvényszék által bérelt épületek A bíróság informatikai helyzete A Fővárosi Törvényszék Informatikai Főosztályának személyi állománya Az Informatikai Biztonsági Szabályzat érvényesülése Az informatikai eszközállomány és annak állapota A központilag biztosított alkalmazások működése Informatikai stratégia A Fővárosi Törvényszék saját alkalmazásai az informatikai területen Informatikai képzések A Fővárosi Törvényszék pénzügyi helyzete és költségvetési gazdálkodása évi költségvetés előirányzatai, módosított előirányzatai A kiadások A személyi juttatások alakulása Dologi kiadások 151 5

6 Felhalmozási kiadásaink évben Központi pályázati fejlesztésekből megvalósuló beruházások Bevételek a Fővárosi Törvényszék költségvetésében A Fővárosi Törvényszék követelésállománya A évre kitűzött célok és azok megvalósulása Az Országos Bírósági Hivatal elnökének ajánlásaiban, határozataiban, döntéseiben foglaltak végrehajtása A Fővárosi Törvényszék elnöke által a kollégiumvezetők és kerületi bíróságok elnökei számára meghatározott igazgatási feladatok évben Az elnöki pályázatban meghatározott, évre vonatkozó tervek megvalósulása A év fontosabb igazgatási célkitűzései Központi intézkedést igénylő javaslatok 163 MELLÉKLETEK 166 6

7 1. Bevezetés A mögöttünk álló életszakaszok, időszakok után következő mérlegkészítés, az emberi gondolkodás, tervezés a mindennapi életvitel fontos része. Magánéletünkben és azon kívül is folyamatosan tervezünk és mérlegelünk, számításokat végzünk, előre és utólag elemezzük döntéseink helyességét, azt, hogy a befektetett energiák hozammal jártak-e. Magánéletünk, családi életünk tervezése során önmagában az ésszerű gondolkodás terel bennünket az említett útra. Munkánk ellátása során a számadás szükségszerű és törvényen alapuló kötelezettség. Fokozottan igaz ez akkor, ha a számadási kötelezettség egy teljes intézmény működésére vonatkozik, ahol a közpénzek legoptimálisabb felhasználásával kell eredményeket elérni. A évi CLXXXIII. törvénnyel megváltozott szervezeti és jogállási törvényünk valamennyi bírósági vezető egyértelmű meghatározott kötelezettségévé tette az éves számadást, a pályázati célokról mérlegkészítést. Bár a gyakorlat a korábbi évtizedben is hasonló volt, azonban az új törvényi szabályozás egyértelművé tette azt. Számomra ez a gondolkodás, ez a törvényi kógencia nagyon szimpatikus. Mindez a vezetőket arra szorítja, hogy egyértelműen és világosan fogalmazzanak meg rövid és hosszú távú célkitűzéseket, s meghatározott rendben, az eszközök módszeres bemutatásával adjanak számot a megvalósítás mikéntjéről. E gondolkodás jegyében fogalmaztam meg évben azokat az alapcélkitűzéseket a létszám, a bérgazdálkodás területén, az ingatlanfejlesztéseink kapcsán, melyek kivitelezését, végrehajtását elengedhetetlennek tartottam a Fővárosi Törvényszék működési feltételrendszerének megváltoztatása szempontjából. A közel 30 éves fővárosi bírósági-törvényszéki munkavégzés, helyismeret alapján az elmúlt évtizedek pozitív és negatív folyamatait látva, pontosan tudtam és tudom azt, hogy munkakörülményeink, a feltételrendszer, amelyben dolgozunk varázsütésszerűen, egyik napról a másikra nem változtatható meg. Éppen ezért arra törekedtem, hogy a évre megfogalmazott és elmozdulást biztosító célkitűzéseink hatékony megoldási javaslatok legyenek, ugyanakkor a kivitelezés szempontjából a realitás talaján mozogjanak. Az elmúlt évre megfogalmazott célkitűzések mögött alapelv volt, hogy a külső támogatás, segítség kérése mellett (előtt) a saját erőforrásainkat is megfelelően tekintsük át, és hasznosítsuk azokat a lehető legracionálisabb módon. Mindez egyúttal prioritási sorrendet is jelentett a feladatmeghatározások és támogatások összefüggésében. A célkitűzések megvalósítása során folyamatosan támaszkodtam a közösségi véleményre, döntéseimről, azok indokairól az egyes bírósági szervezeti egységeket igyekeztem széles körben tájékoztatni. 7

8 A világos és végrehajtható célkitűzések meghatározása mellett mindvégig következetesen éltem a végrehajtás során a vezetői hatáskörök, feladatkörök megosztásának elvével. A Fővárosi Törvényszék igazgatása, bonyolult szervezeti rendszere csak akkor működtethető megfelelően, ha az irányításért felelős vezetők között a feladatmegosztás és a bizalmi elv érvényesül. E szemlélet a feladatok végrehajtásának hatékonyságát egyértelműen növelte, s ugyanakkor a kreatív együttgondolkodásnak is teret biztosított 2012-ben. Meggyőződésem, hogy a jelzett vezetői attitűd számos területen rejtett energiákat hozott a felszínre, működésünk sok területén megújulást eredményezett. A bevezetőt követő hosszú oldalak a Fővárosi Törvényszék szervezeti egységeinek, működési területeinek összességét mutatják be az elmúlt esztendőt illetően, sőt sok esetben azon túlmutatva is. Úgy gondolom, hogy a évre kitűzött céljaink az év végére megvalósultak, elmozdulást hozva a Törvényszék életében. Emberi tulajdonság, hogy a mögöttünk álló életszakaszokat, éveket újra és újra összehasonlítjuk abból a szempontból is, hogy azok könnyebbek vagy nehezebbek voltak a mindennapjaink alakulása során. Közhelyszerűen igaz ez az egyes intézmények működésének többéves összehasonlítása tükrében is, s e körben a kezdő gondolat szinte mindig ugyanaz: Igen nehéz évet zárt a vizsgált intézmény. Kerülni kívánom e sablonokat, a beszámolóban feltárt összehasonlítások, a matematika nyelvén megfogalmazott egzakt statisztikai adatok adjanak választ arra, hogy a nehézségek tükrében a Fővárosi Törvényszék tevékenységében a év hol foglal helyet. A válasz számomra egyértelmű, s azt hiszem, az összefoglalót végigolvasó számára is az lesz. Újszerű az összefoglaló szerkezete. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének nemrég közzétett ajánlása alapján minden területre kiterjedően készítettem el a beszámolómat. A végére érve döbbenettel szembesültem annak terjedelmével. A széles körű elemző összefoglalás lefedi a Fővárosi Törvényszék valamennyi szervezeti egységének működését. Csak hosszabb idő távlatából mérlegelhető majd az ajánlás tematikussága, sokrétűsége, s egyáltalán az, hogy a hosszúság meddig tudja az olvasó figyelmét felkelteni és szinten tartani. Gondolva azokra a kollégákra is, akik nem jogászként, vagy pedig jogászként, de valamennyi szervezeti egység működését nem ismerve átfogó képet kívánnak vagy kívántak kapni az elmúlt évi tevékenységünkről, a beszámoló rövidített formáját is közreadtam a Tisztelt Kollégák között I. negyedévében. 8

9 2. A Fővárosi Törvényszék személyi állománya 2.1. A létszámhelyzet általános alakulása A társadalom különböző szféráiban a termelő és nemtermelő szervezetek működésének hatékonyságát összetett, bonyolult feltételrendszer határozza meg, ami részben a szervezet belső sajátosságai, részben pedig a külső körülmények által determinált. Így van ez a bíróságok esetében is, ahol a belső működtetéshez szükséges feltételrendszer biztosításán túl a külső körülmények is alapvetően befolyásolják a hatékony működés feltételrendszerét. A Fővárosi Törvényszék működési hatékonyságának megítélése szempontjából az elmúlt 10 esztendőben folyamatosan központi problémát jelentett a bírói létszám alulfinanszírozottsága, a munkateherrel arányban nem álló létszám-támogatottsága. A kérdéssel az elmúlt több mint egy évtizedben számos igazgatási vizsgálat foglalkozott, s valamennyi arra a következtetésre jutott, hogy a Fővárosi Törvényszék önmagában az ügyérkezésből eredő részesedése, részben pedig a Fővárosi Törvényszékre érkező ügyek összetettsége, bonyolultsága folytán a bírósági rendszerben meghatározóan nagyobb bírói létszámmal támogatandó. A bírói létszám növelésére történtek kísérletek részben az engedélyezett létszám bővítésével, részben pedig a tartós távollét terhén alkalmazás jogi és pénzügyi feltételeinek megteremtésével. Mindez azonban az elmúlt években született vizsgálatok megállapításai szerint is kevés hatékonysággal járt; általában elmondható, hogy nem követte a bírósági feladatok bővülését, nem követte számos esetben a hatásköri változások adta munkateher-növekedést. Az erőforrások feladatarányos elosztása országos és törvényszéki szinten is kiemelt feladat, mert ez vezethet a munkateher arányos viseléséhez. Egyetértve az Országos Bírósági Hivatal elnökének stratégiai céljaként megfogalmazott elvvel, melynek keretében a bírósági erőforrások optimális elosztására és hasznosítására törekszik, évben kiemelt létszámgazdálkodási célkitűzésként belső létszám átcsoportosítással az egyes szervezeti egységek munkateher aránytalansága kiküszöbölésére törekedtem. A külső támogatás biztosítása mellett kiemelten fontosnak tartottam azt, hogy évben feltárjuk azokat a belső erőtartalékokat, amelyek az egyes szervezeti egységekben fellelhetők. A belső létszám átcsoportosítás alapelvei a következők voltak: a bírói foglalkoztatás megszüntetése, minimálisra korlátozása azokon a szakterületeken ahol az utóbbi években megváltozott eljárási szabályok bírósági titkár, fogalmazó, ügyintéző önálló eljárását lehetővé teszik, az átirányítható bírói álláshelyek legnagyobb munkateherrel dolgozó szervezeti egységekbe telepítése (elsődlegesen a peres szakterületekre), az átirányított bírói álláshelyek nyomán szükségessé vált titkári, ügyintézői álláshelyek maradéktalan biztosítása, létszámelosztás és átirányítás a bírák adminisztratív munkaterhét csökkentő 9

10 teamek kialakítása céljából. A belső erőforrások átcsoportosítása év végével befejeződött, a fenti elvek végrehajtása az egyes foglalkoztatási területeken megtörtént, így a saját működési kereteinken belül mindent megtettünk az egyes szervezeti egységek munkaterhének arányosítása érdekében. A Fővárosi Törvényszék engedélyezett és ténylegesen betöltött dolgozói létszámának alakulását az alábbi táblázat mutatja be január 1-jei és december 31-ei időpontokban: Beosztás január 1. napján engedélyezett tényleges december 31. napján dolgozó engedélyezett tényleges dolgozó bíró bírósági titkár bírósági ügyintéző végrehajtási ügyintéző írnok fizikai dolgozó bírósági fogalmazó tisztviselő összesen A Fővárosi Törvényszék engedélyezett bírói létszáma az év során nem változott, azonban e körben feltétlenül említést érdemel az a körülmény, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 390/2012. (XI. 29.) számú határozatában az országos munkateher arányosítás biztosítása érdekében megkezdte a zárolt (nem budapesti) bírói álláshelyek átcsoportosítását. Az OBH elnökének fenti határozata alapján január 1. napjával a Fővárosi Törvényszéken 8 bírói állással növekedett a rendszeresített (engedélyezett) bírói létszám. Azon túl, hogy a jelzett bírói létszám átcsoportosítás nyilvánvalóan a pozitív folyamat első lépésének tekinthető, összességében, a belső erőforrások átcsoportosításával párhuzamosan feltétlenül alkalmas arra, hogy a munkateher arányosítása érdekében határozott lépéseket tegyünk. Az engedélyezett és a ténylegesen dolgozó bírói létszám differenciáját a tartós távollét terhén alkalmazás adja, míg a december 31. napján tapasztalható dolgozói létszámot a második félévi nyugdíjazások nyomán kialakult helyzet, a munkavégzés alóli felmentések biztosítása determinálta. Az áttekintő táblázat nyomán jól látható, hogy a Fővárosi Törvényszék titkári és 10

11 bírósági ügyintézői létszáma december 31. napjára jelentősen megnövekedett. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke június 15. napjával a Fővárosi Törvényszéken 33 bírósági titkári és 75 bírósági ügyintézői álláshelyet rendszeresített. Az álláshelyek betöltését szeptember 1. napjától folyamatosan biztosítottuk, így e foglalkozási ágban év végére meghatározó jelentőségű a dolgozói létszám növekedése. A központi létszámbővítés komoly mozgásteret biztosított a Fővárosi Törvényszék vezetése számára: növelni tudtuk a bírósági teamek számát a kollégiumokban és a kerületi bíróságokon, a bírói létszámok átirányítása nyomán szabadon maradt felszámolási és cégreferádákat titkári és bírósági ügyintézői feladatkörbe adtuk, s ezen túlmenően szinte teljes körben általánossá tettük a titkári foglalkoztatást a szabálysértési szakterületen A tartós távollét terhén alkalmazás helyzete és gyakorlata a Fővárosi Törvényszéken Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a évi 5. számú szabályzata alapján a tartósan távollevő bírák álláshelyeinek részbeni betöltéséről rendelkezett. A szabályzat 4. (3) bekezdésében a túlbetöltés engedélyezett keretszámát 25%-ban határozta meg, majd a május 3-án megtartott ülésén módosítva a szabályzatát úgy rendelkezett, hogy a Fővárosi Törvényszék esetében a tárgyévet megelőző évben tartósan távollevő bírák éves átlaglétszámának 50%-ában engedélyezett a túlbetöltések száma és évben a Tanács 14 bírói túlbetöltést engedélyezett a Fővárosi Bíróság területén, majd évre a 82/2011. (V. 3.) OIT határozatában a túlbetöltések számát 16 főben állapította meg. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 280/2012. (IX. 25.) OBHE számú határozatában május 31. napjáig engedélyezte a Fővárosi Törvényszék egészére a tartós távollét terhén történő bírói alkalmazást, összességében 17 fős létszám vonatkozásában. A tartósan távollévő álláshelyeken alkalmazott bírói létszám az alábbiakban került betöltésre az egyes szakágakban: Polgári Kollégium (1 fő) Közigazgatási Kollégium (1 fő) Büntető Kollégium (1 fő) Pesti Központi Kerületi Bíróság (10 fő) Budai Központi Kerületi Bíróság (1 fő) Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság (2 fő) Fővárosi Munkaügyi Bíróság (1 fő) A tartós távollét terhén történő alkalmazás lehetőségével az év során mindvégig éltünk, a 17 fős túlbetöltés a jelzett szervezeti egységekben realizálódott, enyhítve az 11

12 ott kialakult bírói munkaterhet. Álláspontom szerint az engedélyezett bírói létszám végleges, országos rendezéséig évben is feltétlenül indokolt a tartós távollét terhén alkalmazás jogi és pénzügyi lehetőségének biztosítása a Fővárosi Törvényszéken. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 144/2008. (VI. 9.) és a 197/2008. (XI. 25.) OIT határozatában január 1 napjától december 31. napjáig a Fővárosi Bíróságon 30 megyei bírósági bírói, 30 tisztviselői és 15 bírósági ügyintézői álláshelyet rendszeresített. A 30 megyei bírósági álláshely óta folyamatosan betöltött, annak bérmegtakarítás terhén történő fenntartását folyamatosan biztosítottuk december 31. napjáig. A bérmegtakarítás terhére fennálló törvényszéki bírói foglalkoztatás a kollégiumokban az alábbiak szerint teljesült évben: Büntető Kollégium 8 fő Polgári Kollégium 13 fő Gazdasági Kollégium 7 fő Közigazgatási Kollégium 2 fő Hasonlóan a tartósan távollévő bírák terhén történő többletfoglalkoztatáshoz, évtől is feltétlenül indokoltnak tartom ennek fennmaradását, mert a jelzett szervezeti egységeink munkaterhe a bérmegtakarítás terhén fenntartott foglalkoztatást szakmai szempontból indokolttá teszi. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 390/2012. (XI. 29.) OBHE számú határozata alapján az OIT 197/2008. (IX. 25.) határozatával ideiglenesen rendszeresített bírói álláshelyeink száma január 1-jétől 22-re csökkent, ilyen módon az álláshelyek ideiglenes jellegének fokozatos megszüntetése megkezdődött. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a 144/2008. (VI. 9.) és a 197/2008. (XI. 25.) számú határozataival a korábban jelzett 30 tisztviselői és 15 bírósági ügyintézői álláshelyet is rendszeresítette. Sajnálatos módon az említett álláshelyek számomra elfogadhatatlan leépítése zajlott évben, mely intézkedést január 5. napjával azonnal felfüggesztettem. Ezen időponttól kezdődően az ideiglenesen rendszeresített álláshelyeken történő tisztviselői és ügyintézői állások létszámleépítése nem folytatódott, azonban január 1. napjával 16 tisztviselői és 4 bírósági ügyintézői álláshelyet tartottunk mindössze nyilván a fenti OIT határozatok nyomán évben a racionális és takarékos gazdálkodás eredményeként nem csupán a 30 fős törvényszéki bírói többletfoglalkoztatást, de a megmaradt 16 fős tisztviselői és 4 bírósági ügyintézői alkalmazást is fenn tudtuk tartani. Tekintettel a Fővárosi Törvényszék évben még jellemző átlag fölötti munkaterhére, a jelzett tisztviselői, ügyintézői alkalmazások továbbra is feltétlenül szükségesek. 12

13 2.2. A bírósági vezetői beosztások betöltése a Fővárosi Törvényszéken A bírósági vezetői állások teljes áttekintését, azok indokoltságát kiemelt létszámgazdálkodási feladatnak tekintettem évre vonatkozóan. Fontos célként tűztem ki a vezető bírói álláshelyek felülvizsgálata során azt, hogy a jövőben kizárólag olyan szervezeti egységekben kapjanak a bírák vezetői beosztást, ahol tényleges csoportot, szervezeti egységet irányítanak, vezetnek. Ennek megfelelően az elmúlt esztendőben áttekintettük a vezető bírói álláshelyeket, s számos szervezeti egységben megszüntettük azokat. Így történt a Gazdasági Kollégiumon belül, a Cégbíróságon egyes csoportvezető bírói állásoknál, s ugyanígy jártam el a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöki bírói álláshelyei tekintetében is. E bíróságon összesen 3 vezető bírói álláshely került megszüntetésre. A szervezeti egységet nem irányító vezető bírák álláshelyeinek átcsoportosítását is megkezdtük az elmúlt évben, így került sor a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon önálló büntető ügyszakos csoportvezető bírói hely kialakítására. Hasonlóan jártam el a Fővárosi Törvényszék végrehajtói irodáját vezető csoportvezető bírói álláshely tekintetében is. Figyelemmel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék legnagyobb szervezeti egysége a Polgári Kollégium, indokolatlannak tartottam kizárólag egy kollégiumvezető helyettesi álláshely rendszeresítését. E szervezeti egységben az OBH elnökének engedélye alapján csoportvezetői álláshelyet kollégiumvezető helyettesi álláshelyre alakítottunk át, s azt pályázati úton első negyedévében betöltjük. A vezető bírói álláshelyek fenti a racionális létszámgazdálkodáson alapuló átcsoportosításán túl elmondható, hogy évben számos vezető bírói álláshelyet átmenetileg megbízás útján töltöttünk be. E megoldással a vezetői feladatok ellátásának folyamatosságát maradéktalanul biztosítottuk. Az év során az Országos Bírósági Hivatal elnöke pályázatot írt ki a Fővárosi Törvényszék általános elnökhelyettesi, polgári, gazdasági és büntető kollégiumvezetői álláshelyeire, amely álláshelyek részben évben, részben 2013-ban betöltésre kerültek. Az említett álláshelyeken túl 17 különböző szintű vezető bírói álláshelyet pályáztattunk, melyek szintén az elmúlt esztendőben, illetőleg év elején kerültek betöltésre. A vezetői álláshelyek pályázatainak elbírálása során a Bszi. és a Bjt. rendelkezéseinek megfelelően a bírói testületek véleményét beszereztük, s azt két álláshelytől eltekintve maradéktalanul figyelembe vettük. A Büntető Kollégium kollégiumvezetői álláshely betöltése során az Országos Bírósági Hivatal elnöke az Országos Bírói Tanáccsal egyetértésben tért el az összbírói értekezlet állásfoglalásától, míg a Budai Központi Kerületi Bíróság esetében a bírói véleménynyilvánítás során kevesebb támogatást kapott pályázót neveztem ki a bíróság elnökének. Az előbbieken túlmenően valamennyi esetben a bírói testületek véleményével azonosan döntött a kinevezésre jogosult. A törvényszéken és a kerületi bíróságain dolgozó, évben kinevezett bírósági vezetők beosztási helyét stb. a 3. számú melléklet részletesen tartalmazza. Az elmúlt évtizedben végzett vezetési vizsgálatok folyamatosan elemezték a Fővárosi 13

14 Bíróság vezető bírói létszámát, áttekintve az igazgatott szervezeti egységek, az alkalmazottak számát. Az e körben végzett külső és belső átvilágítási anyagok sorra, rendre rögzítették azt, hogy a Fővárosi Bíróság vezetői létszáma az országos átlaghoz viszonyítottan alacsony, nem eltúlzott. Az összefoglalóhoz 4.és 4/I számú mellékletként csatolt táblázatok részletesen bemutatják a Fővárosi Törvényszék és kerületi bíróságainak a szervezeti egységeit, a szervezeti egységekben dolgozó bírák létszámát. Mindezek alapján egyértelműen megállapítható az, hogy az igazgatási és szakmai vezetők létszáma az irányított szervezeti egységek nagyságához igazodik, s mára az is elmondható, hogy minden vezető bíró esetében önálló szervezeti egység irányításáról beszélhetünk. Egyetlen vezető bírói álláshelyet tartunk nyilván a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán, ahol a vezető bíró bírósági ügyintézőket (cégszerkesztőket) irányít, mint önálló szervezeti egységet. A évben végrehajtott vezető bírói átcsoportosítások, vezető bírói álláshelyek megszüntetése nyomán álláspontom szerint a szakmai és igazgatási vezetői álláshelyek további fenntartása a mára kialakult formában feltétlenül indokolt A Fővárosi Törvényszék bírói létszámhelyzete A törvényszékek, a városi, kerületi bíróságok működése szempontjából a bírói létszám évközi módosulása, az engedélyezett és ténylegesen betöltött álláshelyeknek az alakulása, a tartós távollét terhén foglalkoztatottak létszáma mind-mind olyan tényezők, amelyek változásai közvetlen hatást gyakorolnak a bíróság működésére, eredményességére, időszerűségének alakulására. A bírói fluktuáció kérdése a Fővárosi Törvényszék működése során valamennyi esztendőben kiemelt kérdés volt. A tanácsok változása, a folyamatos átszignálások az ügyek érdemi feldolgozása és az időszerűségi mutató alakulása szempontjából feltétlenül kedvezőtlen irányba hatnak. A Fővárosi Törvényszék fluktuációs mutatója a évben 3,2%-os, 2011-ben 5,4%os volt, ami azt jelentette, hogy 2010-ben 23, míg 2011-ben 39 bírói álláshely vált üressé és került pályázati úton ismételten betöltésre. Az Alaptörvény bírói felső korhatárt érintő rendelkezése nyomán már évben látható volt, hogy a magyarországi bíróságokat, s ezen belül a Fővárosi Törvényszéket jelentős bírói létszámmozgás érinti majd 2012-ben. Az említett törvényi rendelkezés folytán az elmúlt esztendőben összesen 47 bíró vonult nyugállományba. Figyelemmel a Fővárosi Törvényszék bírói korfájára, természetes, hogy a bírák legnagyobb része törvényszéki bíró volt e körben, s kisebb részt kerületi bíróságra beosztott bíró. Már a év végén kérte nyugállományba helyezését 8 kolléga, tényleges felmentésükre évben került sor, míg 11 bíró szolgálati viszonya lemondás útján szűnt meg. Összességében a Fővárosi Törvényszéken december 31. napjával 84 bíró 14

15 szolgálati viszonya szűnt meg különböző jogcímen, amely fluktuáció példátlannak tekinthető a Fővárosi Törvényszék működésében. A kollégák bírói felső korhatár elérése, nyugállományba vonulás, lemondás miatti távozása folytán jelentkező bírói létszámhiány (lásd a 6. számú mellékletet) kompenzálását jelentette a évi CXXXI. törvénnyel biztosított úgynevezett előrehozott pályáztatási rendszer, továbbá az a tény, hogy a távozó bírák nagyobb része munkavégzési kötelezettségeit a szolgálati viszony fennállása alatt mindvégig teljesítette, munkavégzés alóli mentesítést nem kért. Jelentős, hogy a 84 bírói álláshelyet érintő létszámmozgáson belül összesen 40 tanács esetében jelentkezett távollét miatti tényleges bírói létszámhiány A bírói pályázatokkal kapcsolatos törvényszéki gyakorlat A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVI. törvényt március 1. napjával alapvetően módosította a évi CLXXXIII. törvény. A törvénymódosítással párhuzamosan született meg a 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet, ami a bírói álláshelyek pályáztatásának részletes szabályait pontrendszeres szisztémához kötve kialakította. Az új jogszabályi környezet alapjaiban módosította a bíróvá válás feltételrendszerét a korábbi évtized gyakorlatához képest, megnövelve a bírói tanácsok döntési felelősségét és egyben kompetenciáját is. Az elmúlt esztendőben a szisztéma kritikája különböző szakmai fórumokon több esetben elhangzott, az Országos Bírói Tanács évben részletesen foglalkozott a bírói tanácsok elnökeit bevonva a pontrendszer alkalmazásának szakmai tapasztalataival. Mindezt figyelembe véve a jövőben részben jogalkotási javaslatok körvonalazódnak, másrészt pedig kialakulhat a bírói tanácsok egységes jogértelmezési és jogalkalmazási gyakorlata, ami az egyéves szakmai tapasztalatok tükrében rendkívül fontos. Magyarország Alaptörvényének rendelkezése alapján január 1. napjával megváltozott a bírákra vonatkozó felső korhatár mértéke. A jogalkotó a évi bírói nyugdíjazásokra figyelemmel előrehozott pályáztatási rendszert alakított ki, megalkotva a már említett évi CXXXI. törvényt, amely alapján a magyarországi bíróságokon december 15. napjáig összesen 129 helyi bírósági bírói álláshely pályáztatására került sor. A Fővárosi Bíróság tekintetében a jogalkotó 47 helyi bírósági álláshely előrehozott pályáztatására teremtett jogi és pénzügyi lehetőséget. A Fővárosi Bíróság kerületi bíróságaira összesen 33 polgári ügyszakos, valamint 14 büntető ügyszakos bírói álláshely pályázati kiírására december 15. napjáig 181 pályázó terjesztett elő 208 pályázatot. A pályázatok értékelésére, elbírálására I. negyedévében került sor. Az előrehozott pályázati eljárás azt eredményezte, hogy a nyugdíjba vonulók álláshelyén alkalmazott bírák április 1. napjával ünnepélyes formában kinevezésre kerülhettek, így a létszámmozgás negatív hatásai lényegesen korlátozottabban jelentkeztek. 15

16 2012. évben kiírt összesen 46 pályázat 53 álláshelyet érintett, részben vezető bírói, részben törvényszéki és kerületi, fővárosi közigazgatási és munkaügyi bírósági helyre vonatkozott: az OBH elnöke 4 vezető bírói pályázatot írt ki az év során (FT általános elnökhelyettese, büntető, polgári és gazdasági kollégium vezetője), 1 törvényszéki csoportvezető bírói álláshely került kiírásra, 17 kerületi (FKMB) bírósági vezető bírói álláshelyet pályáztattunk, 25 törvényszéki bírói álláshely és 6 kerületi bírói álláshely pályáztatására tettünk javaslatot. A évben kiírt pályázatok közül 13 pályázati álláshely betöltése 2013-ban zajlott, illetve van folyamatban. A vezető bírói állások esetében 7 pályázat elbírálása évben (január 1. és március 1.) történt. A pályázatok nagyobb része a fenti adatokból jól láthatóan törvényszéki bírói álláshelyekre vonatkozott. Ennek az az oka, hogy a kerületi bírósági álláshelyek pályáztatása zajlott először a évi CXXXI. törvény rendelkezései alapján, majd ezek eredményes, április 1-i betöltését követően kezdtük meg a törvényszéki álláshelyek kiírását. A Bjt. módosított rendelkezései, a 7/2011. (III.4) KIM rendelet szabályai ellenére változatlanul elmondható, hogy a bírói álláshelyeket legnagyobb részt bírósági titkárok nyerik el a pályázatok elbírálása során. A évi CXXXI. törvény alapján évben kiírt, de 2012-ben betöltött, és a évben kiírt és ebben az esztendőben betöltött bírói álláshelyeket elemezve az látható, hogy összesen 52 bírósági titkár és 9 más jogászi szakterületről érkező pályázó nyert évben bírói kinevezést. Összességében a pályázatok nyerteseinek 85,24%a korábban titkárként dolgozott, nagyrészt a Fővárosi Törvényszék valamelyik szervezeti egységében, illetve más magyarországi bíróságon. A pályázatok elbírálása során maximálisan figyelembe vettem és veszem a szakmai testületek, a kollégiumok, valamint a Bírói Tanács véleményét, állásfoglalását. Bírói álláshelyek tekintetében szakmai indokok alapján az elmúlt esztendőben 3 esetben tértem el a BT által felállított rangsortól, természetesen a törvény biztosította mozgástérben. A bírósági vezetői állások pályázati betöltése során 1 alkalommal javaslatot tettem a kinevező felé a véleményt nyilvánító testület által támogatottól eltérő pályázó kinevezésére, 1 esetben pedig a kinevezési jogkörömbe tartozó pályázat elbírálása során tértem el a közösségi vélemény-nyilvánítástól. Döntéseimet minden esetben nyilvánosan megindokoltam a véleményt nyilvánító testületek előtt A bírák áthelyezésének és kirendelésének gyakorlata, annak tapasztalatai évben Az elmúlt évben 16 bíró került áthelyezésre a Fővárosi Törvényszékről, illetve a 16

17 területén működő bíróságokról különböző szervezeti egységekbe. Az áthelyezésekre részben felsőbb bíróságokon, vagy más magyarországi bíróságon elnyert pályázat folytán került sor, illetve más esetekben a bírák beosztásra kerültek az Országos Bírósági Hivatalba. A Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságairól 12 fő a Fővárosi Törvényszék különböző kollégiumaiban nyert pályázat útján bírói álláshelyet, míg számos esetben az Országos Bírósági Hivatalból, a Kúriáról, vagy más szervezeti egységből került kolléga áthelyezésre. Az erre vonatkozó részletes adatok a 7. számú mellékletben kísérhetők figyelemmel. A Fővárosi Törvényszéket érintő kirendelési gyakorlat évben speciálisan alakult. A Fővárosi Törvényszék és kerületi bíróságainak működőképességét az elmúlt esztendőben úgy tudtuk zökkenőmentesen biztosítani, hogy a évi CXXXI. törvény előrehozott pályáztatásának végrehajtásán túl folyamatosan éltünk a kerületi bírák törvényszékre történő kirendelésével. Tekintettel arra, hogy az Alaptörvényben meghatározott bírói felső korhatár miatti, illetve az egyéb okból történő szolgálati viszony megszűnések legnagyobb részt a Fővárosi Törvényszéket érintették, az ítélkezési munka folyamatosságának biztosítását kizárólag a jelzett, nagyszámú kirendeléssel tudtam biztosítani évben összesen 34 kerületi bírósági (fővárosi munkaügyi bírósági) bírót rendeltem ki az előbbi cél maradéktalan megvalósításáért a Fővárosi Törvényszékre. A Fővárosi Törvényszék működőképességének biztosítása mellett nagy hangsúlyt fektettem az elmúlt esztendő során arra, hogy az egyes szervezeti egységek között a munkateher arányosítását biztosítsuk. A kirendelések legtöbb esetben a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírói létszámának terhére az alábbi szervezeti egységek között történtek az elmúlt esztendőben: 3 bíró a Pesti Központi Kerületi Bíróságról a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumába, 1 bíró a Budai Központi Kerületi Bíróságról a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumába, 1 bíró a Pesti Központi Kerületi Bírósáról a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságra, 1 pesti központi kerületi bírósági bíró a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságra, a Fővárosi Törvényszékre kirendelt budapesti II. és III. kerületi bírósági bíró kirendelésének megszüntetése és beosztása eredeti szolgálati helyére. A jelzett kirendelések úgynevezett rapid kirendelések voltak, melyek azt célozták, hogy az egyes szervezeti egységekben jelentkező munkateher aránytalanságot a lehető legrövidebb időn belül kiküszöböljük. A célom e kirendelésekkel az volt, hogy gyors reakcióval megakadályozzuk azokat a negatív folyamatokat, amelyek később lényegesen nagyobb terhek mellett volnának megállíthatók. Elképzeléseim szerint a jövőben is rendszeresen élni kívánok a szervezeti egységek közötti kirendelés gyakorlatával, elkerülve azt, hogy egyes szervezeti egységekben a munkateher 17

18 lényegesen aránytalanabbá és kezelhetetlenné váljon évben átdolgoztuk és hatályba lépett a Fővárosi Törvényszék 2. számú szabályzata, amely a helyi bírósági bírák Fővárosi Törvényszékre történő kirendeléséről rendelkezik. A szabályzat a jövőben világos rendszert szab a részben a munkateher arányosítása, részben pedig a szakmai továbbképzés, az ütemezett utánpótlás biztosítása céljából történő kirendeléseknek A bírák kijelölésének gyakorlata a Fővárosi Törvényszéken A bírák speciális, a törvényben meghatározott feladatkörökre, ítélkezési tevékenységre történő kijelölésére a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a megfelelő szakmai felkészültség figyelembevételével, a szakmai-igazgatási vezetői javaslat alapján történik évben is a fiatalkorúak büntető ügyében történő, a büntetésvégrehajtási bírói feladatok ellátására irányuló, nyomozási bírói, továbbá a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 17.. (5) és (6) bekezdésében meghatározott ügyek intézésére és végezetül a közigazgatási és munkaügyi ügyekben történő eljárásra vonatkozó kijelölési javaslatok érkeztek a szakági vezetőktől. Az elmúlt esztendőben (a 9. számú mellékletben részletekbe menően jelezve) összesen 34 bíró kijelölésére tettem javaslatot, illetve döntöttem a kijelölésről. A kijelölés kérdéskörével kapcsolatban az elmúlt esztendőkben szakmai fórumokon újra és újra felmerült a jelenlegi gyakorlat felülvizsgálatának szükségessége, ugyanis a hatályos jogszabályok semmilyen igazolt többletkompetenciát (másoddiplomát, szakmai tanfolyam elvégzését, a MIA-n történt továbbképzésben való részvételt stb.) nem kívánnak meg a kijelölés előfeltételeként. Ilyen módon a törvényszékek elnökei a szakági vezetés által adott javaslatban megfogalmazott felkészültséget, igazolt kompetenciát tekintik a kijelölés alapjának A bírák tartós távolléte évben és az ebből eredő bírói létszámhiány A Fővárosi Törvényszék működését hosszú évekre visszatekintve rendszeresen negatívan befolyásolja a bírák tartós távolléte. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács mai napig hatályos évi 5. számú szabályzata a tartós távollét terhén alkalmazás kereteit kialakította, jelen pillanatban a Fővárosi Törvényszéken engedélyezett tartós távollét terhén foglalkoztatott bírói létszám 17 fő. Ez a létszám természetesen a tartós távollétek volumenét csak részben fedi le, ilyen módon a távollétek problematikájával, az ebből eredő negatív hatásokkal (ügyátosztások, megismételt eljárások stb.) minden esztendőben szinte minden szinten és valamennyi szakmai igazgatási vezetőnek meg kell küzdeni. A Fővárosi Törvényszéken zömében a felmentési idők töltése, míg a kerületi bíróságokon a gyermekgondozás miatti távollét eredményezett az elmúlt esztendőben is bírói létszámhiányt : 116 bíró különböző jogcímen alapuló tartós távolléte eredményezett negatív tendenciákat. A távolléti napok teljes létszámra vetített 18

19 volumene nap volt, melyen belül változatlanul a gyermekgondozás miatti távollét eredményezte a legjelentősebb bírói létszámkiesést (10. számú melléklet). Tekintettel arra, hogy tartós távollétek jelenségével továbbra is minden esztendőben számolnunk kell, ezért feltétlenül biztosítandó a jövőben is minimálisan a módosított OIT szabályzatban meghatározott mértékben a tartós távollét terhén alkalmazás jogi és pénzügyi lehetősége. Fontosnak tartom, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke által rövidesen közzétételre kerülő gazdálkodási szabályzatban e lehetőség a jelzett módon kerüljön beépítésre. Ennek hiányában a bíróságok működőképessége nem biztosítható, figyelembe véve azt a körülményt, hogy a jelenlegi szabályozás is szűk körben nem lefedve a teljes távolléti létszámot biztosít kompenzációt. A tartós távollétek miatt az egyes szervezeti egységekben kialakuló működési nehézségeket, munkateher aránytalanságokat rövidtávon a rugalmas kirendelések gyakorlatának fenntartásával kezelni tudjuk. Mindez azonban természetesen hosszú távú megoldást nem jelenthet, s e körben nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a tartós távollét problematikája jellemző módon egyidejűleg több szervezeti egységben jelenik meg rendszerint A bírák gyakorlati idejének és nemének megoszlása a Fővárosi Törvényszéken A bírák gyakorlati idő szerinti megoszlása, az úgynevezett bírói korfa kiemelt jelentőségű kérdés, hiszen a bírósági működés időszerűsége, szakszerűsége szempontjából bír relevanciával. A év jelentősen erősítette a korábban már megindult folyamatot, amely nyomán azt rögzíthettük, hogy az utóbbi években a kerületi bíróságainkon meghatározó mértékben növekedett a kevesebb gyakorlattal rendelkező, pályakezdő bírák száma. A folyamatnak tehát évek óta szemtanúi vagyunk, azonban az Alaptörvényben meghatározott bírói nyugdíjkorhatárra figyelemmel ez az arány jelentősen változott évben. A december 31. napján tényleges dolgozó bírói létszám 39,37%-a (289 fő) a Törvényszéken, míg 60,62% (445 fő) a kerületi (munkaügyi) bíróságokon dolgozott. A Törvényszékre beosztott bírák legnagyobb része (220 fő) 10 évet meghaladó tényleges bírói gyakorlattal rendelkezik, ami álláspontom szerint kedvező arány, s megfelel annak az alapelvárásnak, hogy a felsőbb bíróságokon alapvetően nagyobb gyakorlattal rendelkező bírák ítélkezzenek. A Törvényszéken dolgozó kollégák 23,87%-a 10 év alatti, azonban a nagyobb része (50 fő) 3 évet meghaladó gyakorlatot szerzett korábban. Az egyes szakágak vezetői a fellebbviteli ügyszak tekintetében alapvetően konzekvens gyakorlatot követnek, s ez jellemző a kollégiumi véleménynyilvánításokra is a fellebbviteli tanácsokban kiírt üres bírói álláshelyek pályázati betöltésekor: az álláshelyeket általában hosszabb elsőfokú gyakorlattal rendelkező bírák nyerik el. Ezzel szemben némi áttörést jelentettek az elmúlt években a megyei elsőfokú ügyszak esetében azok a döntések, amelyek nyomán kevesebb gyakorlattal rendelkező bírák, esetleg bírói gyakorlattal nem rendelkező jogászok pályázatai is támogatást kaptak. 19

20 A Fővárosi Törvényszék kerületi (munkaügyi) bíróságain dolgozó 445 bíró 30,78%-a határozott időre kinevezett kolléga, aki nem rendelkezik 3 éves bírói gyakorlattal. Nagyjából egyenlő arányt képvisel (26,96%) a 3-10 év közötti és a év közötti (27,86%) gyakorlati idővel rendelkező bírói kar. Tekintettel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék bírói utánpótlását alapvetően a 3-20 év közötti gyakorlattal rendelkező kerületi bírósági kar biztosítja, évekre visszatekintve jól látható, hogy a viszonylag stabil, nagyobb gyakorlattal rendelkező kerületi bírói kar tekinthető a legmobilisabb elemnek a korfán belül. 20 év fölötti bírói gyakorlattal a kerületi bírói létszám mindössze 14%-a rendelkezik, s a jelenlegi és várható bírói létszámmozgásokat is figyelembe véve prognosztizálható, hogy ez az arány a jövőben sem változik markánsan. A tájékoztató 11. számú melléklete alapján látható, hogy a Fővárosi Törvényszéken és kerületi bíróságain dolgozó bírák legnagyobb hányada, 80,24%-a nő. Az elmúlt évtizedben a férfi/női arány 86% körül mozgott átlagosan, így az elmúlt évre tekintve némi módosulás tapasztalható. Törvényszéki szinten a nők aránya 78,89%, míg a kerületek (munkaügyi bíróság) esetében ez az arány 81,12%. A bírói korfa, a tényleges életkor, illetőleg a nemek szerinti arány összevetése jelentős részben választ ad a tartós távollétek problematikájára is, hiszen egyértelműen rögzíthető, hogy a gyermekgondozás miatti távollétek aránya az elkövetkező esztendőkben sem fog csökkenni A bírák lakóhelyének és beosztási helyének tényleges alakulása évben A Fővárosi Törvényszék területén december 31. napján ténylegesen dolgozó 734 bíró közül 151 főnek (20,57%) a lakóhelye nem volt azonos szolgálati helyével. Mindez a Törvényszéken dolgozó kollégák közül 59, míg a kerületi (munkaügyi) bíróság bírái közül 92 főt érintett. A lakóhely és a szolgálati hely egybeesésének kérdése részben a pénzügyi gazdálkodás szempontjából bír relevanciával (munkába járási költségtérítések biztosítása), másodsorban pedig a kirendelések racionális meghatározásakor lehet hatással. Összességében azonban rögzíthető, hogy a Fővárosi Törvényszék bírói karának közel 80%-a Budapesten lakik, vagyis szolgálati és lakóhelyük azonos településen van (12. számú melléklet) A bírák ítélkezési tevékenységet meghaladó egyéb feladatellátásai 2012-ben E pontban azokat a speciális kijelölésen alapuló többletfeladatokat jelenítem meg, amelyeket bíráink a napi tárgyalási kötelezettségük teljesítése mellett évben rendszeresen elláttak. E körben természetesen mellőzöm a vezető bírák igazgatási feladatainak bemutatását, amelyeket általános jelleggel a Bszi., a Bjt. és a Fővárosi Törvényszék Szervezeti és Működési Szabályzata rendeznek. A évi 5. számú OIT szabályzattal módosított évi 9. számú OIT szabályzat 20

21 25. -a alapján a Fővárosi Törvényszéken is folyamatos volt évben az instruktor bírói kijelölés. Az instruktor bírák részben vezető bírák, részben pedig beosztott bírák, akik nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkeznek, s tárgyalási feladataik, egyéb igazgatási tevékenységük mellett látták el az instruktor bírói tevékenységet. Figyelemmel arra, hogy és évben is igen jelentős volt a határozott időre kinevezett pályakezdő bírák létszáma, ezért nem véletlen, hogy az egy időben (azonos hónapban) dolgozó instruktor bírák száma elérte a 70 főt is. A 13. számú táblázat alapján jól látható, hogy a április 1. napjával történt bírói kinevezések egyidejűleg milyen jelentős számú instruktor bírói kinevezést indukáltak. Az elmúlt esztendőben az instruktor bírói feladatok ellátása jelentős többletterhet rótt az érintett bírókra. Az instruktor bírói ellenőrzési, támogatási tevékenység dokumentálását végleges formában rögzítettük, egyszerűsítettük, és a lehetőségekhez képest elektronikus nyilvántartási útra tereltük. A rendelkezésre álló szakmai tapasztalatok alapján az instruktor bírói rendszer hatékonyan működik, a kitűzött cél elérésére maximálisan alkalmas, azonban egyes kisebb szervezeti egységekben (kerületi bíróságokon) mára problémát jelent az a körülmény, hogy egy-egy instruktor bíróhoz adott esetben 2-3 instruált bíró kapcsolódik év végével az instruktor bírák tevékenységét céljutalmazással honoráltam. A Fővárosi Törvényszék bírái közül 25-en évben rendszeresen részt vettek az Országos Bírósági Hivatal által szervezett munkacsoportok működésében. Szakmai támogató tevékenységüket tárgyalási tevékenységük teljesítése mellett látták el főszabály szerint, kivételesen került sor tárgyalási kedvezmény igénybevételére. Az elmúlt esztendőben az alább felsorolt OBH munkacsoportok tevékenykedtek a Fővárosi Törvényszék bíráinak közreműködésével: Munkateher munkacsoport, Kommunikációs munkacsoport, Képzési munkacsoport, Igazgatási részmunkacsoport, Mediációs munkacsoport, A bíróságok egységes iratkezeléséről szóló szabályzat felülvizsgálatát végző munkacsoport, Közigazgatási-munkaügyi munkacsoport, Bírósági integritás munkacsoport, Végrehajtási munkacsoport, Közbeszerzési munkacsoport. A bírói alaptevékenység gyakorlásán túl a Fővárosi Törvényszék területén dr. Póta Péter bíró sajtószóvivői feladatokat lát el, dr. Horváth Zsolt csoportvezető bíró biztonsági vezetői tevékenységet végez, míg dr. Kiss Károly bíró honvédelmi-és polgári védelmi felelősként is működik. 21

22 2.4. A bírósági titkári létszámhelyzet A évre meghatározott létszámgazdálkodási feladataink között kiemelt szerepet tulajdonítottam annak, hogy a jövőben a bírósági titkárok által végezhető szakterületről fokozatosan a bírói foglalkoztatást kivonjuk. Ennek eredményes végrehajtásához a titkári létszám belső átcsoportosítására, továbbá titkári létszámbővítésre volt szükség január 1. napján 168 engedélyezett és 162 tényleges betöltött titkári álláshelyet tartottunk nyilván a Fővárosi Törvényszéken. A tartósan távollévő bírósági titkárok száma az év első napján 21 fő volt. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 115/2012. (VI. 8) számú döntésével 133 bírósági titkári álláshelyet rendszeresített a Fővárosi Törvényszéken. Ennek megfelelően az engedélyezett titkári létszámunk december 31. napján 202 főre növekedett. A titkári létszám átcsoportosítását, a megnövekedett titkári létszám szervezeti egységek közötti felosztását a mellékletként csatolt 14. számú táblázat tartalmazza. A táblázat alapján jól látható, hogy elsősorban a Polgári Kollégium megyei elsőfokú tanácsai mellett, a Gazdasági Kollégium Csődfelszámolási Csoportjában, a Törvényszék Közigazgatási Kollégiumában növeltük jelentősen a titkári létszámot a munkateher kiemelkedő nagyságára figyelemmel, illetve az önálló titkári foglalkoztatás biztosítása céljából. Az egyes szervezeti egységek között évre kialakított titkári létszámelosztást természetesen nem tekintem végleges helyzetnek, a munkateher változása a titkári létszám folyamatos mozgatásával, mobilizálásával jár együtt. Az egyes szervezeti egységekben a hátralékok feldolgozása után a szervezeti egység működését elemezzük, s ennek tükrében rendezzük át a titkári létszámot. Az év végével ténylegesen alkalmazott titkári létszámból 25 fő tartósan távol volt, amely nagyjából megfelel az első félévi helyzetnek. Összességében az év végével ténylegesen dolgozó 675 bíróra 181 fő titkár esett, amely a megnövelt létszám mellett is alacsonynak tekinthető. A bírósági titkárok tartós távollétének éves alakulását törvényszéki és kerületi szinten az időtartam és az okok szerinti megoszlásban a 15. számú melléklet részletezi. Tekintettel arra, hogy a titkárok legnagyobb számban pályakezdő fiatal jogászok, értelemszerűen a tartós távollét hátterében jelentkező ok szinte kizárólagosan a gyermekgondozás miatti távollét A titkárok gyakorlati idejének és nemének megoszlása a Fővárosi Törvényszéken Titkáraink legnagyobb része egy évet meg nem haladó szakmai gyakorlati idővel rendelkezik (46,60%), 78,64%-a pedig 3 év alatti gyakorlati idővel bír. Mindez igazolja az előbbi pontban tett megállapítást, miszerint titkáraink nagy hányada pályakezdő fiatal jogász, akik a bírói szerepkörre készülnek. Kisebb a 3-10 év közé eső gyakorlati idővel rendelkező titkárok létszáma (43 fő), akik között már számos esetben találunk olyan kollégát, aki a titkári tevékenységet élethivatásszerűen kívánja végezni. Titkáraink legnagyobb része (75,72%) a kerületi és munkaügyi bíróságon tölti 22

23 gyakorlatát, kisebb hányadban a Fővárosi Törvényszéken teljesítettek szolgálatot az év végével. Míg a Törvényszéken történő alkalmazás elsődleges szempontja a bírói munkaerő kiváltása, valamint a megyei elsőfokú ügyszakban a bírósági teamek kialakítása volt, addig az elsőfokú kerületi bírósági beosztás során természetesen figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy a titkárok bírói szerepkörre készülnek, s kinevezésük esetén alapvetően kerületi bíróságra történik a beosztásuk. A férfiak-nők aránya némiképpen másképp alakul a bírói kar nemek szerinti megoszlásához képest. Az alkalmazott titkárok 75,72%-a nő, ami azt jelenti, hogy a férfi titkárok létszámaránya jelentősebb a bíróihoz viszonyítottan. A különbség alapvetően 5%-os differenciát mutat a bírói karhoz képest, azonban jelentheti a trend lassú változását. A titkári létszám nemek szerinti megoszlásának alapvetően a már korábban említett, a gyermekgondozás miatti tartós távollétek prognosztizálása szempontjából van jelentősége A bírósági titkári álláshelyek betöltése és a szolgálati viszony megszűnések Az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó törvényi szabályozás a titkári álláshelyek betöltése vonatkozásban kötelező pályázati előírást nem tartalmaz, azonban az év során két esetben is éltünk nyilvános pályázati felhívás közzétételével. A titkári álláshelyek nyilvános pályáztatása átláthatóságot biztosít a létszámgazdálkodás területén, ugyanakkor a munkaadó számára szabadabb mozgásteret ad a titkári feladatra legalkalmasabbnak tekinthető személyek kiválasztásakor május 20-i határidővel 10, míg július 31-i határidővel 33 titkári álláshelyet pályáztattunk. A május 20-i határidővel meghirdetett felhívásra 41 érvényes pályázat érkezett, így a meghirdetett helyek betöltésének akadálya nem volt. Az év során a pályázati kiírás nyomán álláshelyet nem nyert, azonban titkári munkára alkalmasnak ítélt személyekről nyilvántartást vezetünk továbbra is, s a későbbiekben az ismételt pályázati eljárás alkalmával ahogy már eddig is figyelembe vesszük korábbi jelentkezésüket. A második félévben meghirdetett 33 titkári álláshely év végéig betöltésre került. Megnyugtatónak tartom azt a stabil létszámgazdálkodást biztosító tapasztalatot, hogy a meghirdetett titkári álláshelyek betöltésére mindig rendelkeztünk megfelelő, alkalmasnak ítélt pályázókkal. A pályázati felhívások közzétételével párhuzamosan természetesen maradéktalanul biztosítjuk a fogalmazóink továbblépési lehetőségét, titkárrá válását. Ahogyan a pályázati elbírálások során, itt sem automatizmus működik, célunk a legkiválóbb jogászok kiválasztása, titkári kinevezése, akik a későbbiekben alkalmasak a bírói szerepkör ellátására évben 21 bírósági fogalmazónk élt azzal a lehetőséggel, hogy a jogi szakvizsga 23

24 második része után pályaalkalmassági vizsgálaton vegyen részt. Az előrehozott vizsgálat elősegítette azt, hogy a jogi szakvizsga eredményes teljesítése után, a megfelelő értékelés birtokában a titkári kinevezésre haladéktalanul sor kerülhessen. Bírósági fogalmazóink titkári kinevezését megelőzően minden esetben értékelési eljárást végeztünk. A évben bírósági titkári kinevezést nyert fogalmazók közül 2 fő alkalmas, 21 fő kiválóan alkalmas minősítést nyert. Az értékelés eredménye változatlanul azt tükrözi, hogy a Fővárosi Törvényszéken a fogalmazók magas színvonalú munkát végeznek, arra törekednek, hogy szakmai tudásukat olyan szinten mélyítsék el, amely alkalmassá teszi őket a későbbiekben titkári foglalkoztatásra. Az elmúlt években újra és újra felvetődő probléma, s jelenleg megoldást megnyugtatóan nem nyert, hogy az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó értékelési rendszer nem vált differenciálttá. Az értékelési szisztéma ma az Iasz. hatálya alá tartozó valamennyi dolgozóra egységesen kiterjed, a törvény mellékleteként kötelezően használandó értékelési lap nem tesz különbséget a különböző feladatkörökben eljáró igazságügyi alkalmazottak minősítése között. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az elmúlt években az eljárási szabályok alapvetően megváltoztak, a titkárok egyre szélesebb körben egyesbíró feladatkörében járnak el, ilyen módon munkájuk értékelése a jelenleg irányadó értékelési lappal már nem fedhető le. Álláspontom szerint a jövőben kiemelt feladatnak kell tekinteni az igazságügyi alkalmazottak differenciált értékelési rendjének országosan egységes kialakítását. Az értékelés tartalmi módosítása az előbbieken túl azért is fontos, mert annak kiemelt jelentősége lehet a szolgálati viszony meghosszabbítása, megszüntetése szempontjából évben összesen 17 bírósági titkárunk szolgálati viszonya szűnt meg, részben a határozott idő lejártával, másrészt közös megegyezéssel és egyéb okból. A határozott idő lejártakor az esetek legnagyobb részében az alkalmasság hiánya merült fel, de nem egy esetben a közös megegyezéssel történő szolgálati viszony megszüntetés is annak a kompromisszumnak a megjelenése, mely szerint a felek közös álláspontja alapján a titkár nem volt alkalmas feladatai ellátására (17. számú melléklet) A fogalmazói létszámhelyzet alakulása Az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó törvényi szabályozás nyomán bírósági fogalmazói álláshely kizárólag pályázat útján tölthető be, ennek megfelelően évente két alkalommal kerül sor központi felvételi versenyvizsga meghirdetésére, majd a versenyvizsgát nyert pályázók kiválasztására. A január 1-i állapot szerint az engedélyezett fogalmazói létszámunkból (75 fő) 64 fő volt a ténylegesen betöltött létszám. A tartósan távollévő bírósági fogalmazók száma az év elején 7 fő volt január 16. napjától 14 fő, április 16. napjától 1 fő bírósági fogalmazót 24

25 neveztem ki szeptember 30-i határidővel 30 fogalmazói álláshelyet pályáztattunk a Fővárosi Törvényszéken, amelyre összesen 112 érvényes pályázat érkezett. A 112 pályázaton belül 75 pályázó első helyen jelölte meg a Fővárosi Törvényszéket, mint választott munkahelyet. A december 31-i állapot szerint engedélyezett fogalmazói létszámunkból 51 fő volt a ténylegesen betöltött fogalmazói álláshely, figyelemmel az évközi bírósági titkári kinevezésekre is elején 26 bírósági fogalmazói kinevezésre került ismételten sor, a kinevezettek közül korábban nyolcan bírósági ügyintézőként dolgoztak a Fővárosi Törvényszéken. A december 31-én ténylegesen dolgozó 51 bírósági fogalmazó legnagyobb része a kerületi (munkaügyi) bíróságokon teljesített szolgálatot (88,23%). Fogalmazóink 70,58%-a 3 évet meg nem haladó joggyakorlati idővel rendelkezik, így a kisebb hányaduk rendelkezik 3 év feletti joggyakorlati idővel. Tekintettel az elmúlt évben jellemző bírói fluktuációra, titkáraink jelentős számban nyerhettek bírói kinevezést, ami a fogalmazók előrelépését is segítette a titkári kinevezésüket gyorsítva. A folyamat alapvetően jellemző a Fővárosi Törvényszék előmeneteli rendszerére, így elmondható, hogy a várakozási idők alapvetően nem hosszabbodnak meg olyan mértékben, mint sok más magyarországi törvényszéken. A nemek szerinti megoszlás a fogalmazók körében hasonlóan alakul a titkároknál tapasztaltakhoz: a fogalmazók 74,50%-a nő, így a férfi-női arány némileg másképp alakul ebben a foglalkozási ágban is a bírákhoz viszonyítottan (19. számú melléklet) A bírósági ügyintézői, végrehajtási ügyintézői létszámhelyzet alakulása A évre meghirdetett létszámgazdálkodási koncepcióm egyik alappillérének tekintettem a bírósági ügyintézői létszám jelentős bővítését, hiszen az elmúlt években szerzett vezetői tapasztalatok azt mutatták, hogy a bírósági ügyintézők kiváló szakmai támogatást tudnak nyújtani a bírósági teamekben, s ugyanakkor számos területen (például a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) önálló referáda kezelésére is alkalmasak. A korábbi években minta jelleggel felállított bírósági teameket úgy hoztuk létre, hogy egy-egy bírói tanács mellett a team egy bírósági titkárból, egy bírósági ügyintézőből, illetve egy tisztviselőből (írnokból) állott. A tapasztalatok azt mutatták a években, hogy az így felállított és a bírói munkateher csökkentésére létrehozott teamek jelentősen növelték az adott tanács munkateljesítményét, és gyökeresen javították az időszerűséget. Az is elmondható sajátos tendenciaként, hogy a bírósági ügyintézői álláshelyekre jelentkezők jelentős része jogi doktori végzettséggel rendelkezik. Bár a jogalkotó a bírósági ügyintézői álláshely kialakításakor arra törekedett, hogy azt zömében főiskolai szintű végzettséggel rendelkező pályázók töltsék be, azonban mára a helyzet átalakult. Tekintettel a jogi egyetemek igen magas emissziós mutatóira, látható, hogy az ügyészségi, a bírósági fogalmazói álláshelyekre a jogi egyetemi végzettséggel 25

26 rendelkezők szűk köre kerül be a központi felvételi eljárás eredményeként. A jogi doktorátussal rendelkező kollégák más része így azt az utat választja pályázóként, hogy a bírósági szervezetbe bírósági ügyintézői munkát vállalva lép be. A tendencia egyrészt pozitív, mert a jogi doktorátussal rendelkező bírósági ügyintézők felkészültsége alapvetően magas színvonalú és alkalmasak az önálló munkavégzésre akár teamen belül, akár önálló referádát gondozva. Hátránya ennek a foglalkoztatásnak, hogy az így bíróságra kerülő kollégák legnagyobb részt bíróvá kívánnak válni a későbbiekben, tehát elemi érdekük fűződik ahhoz, hogy mihamarabb bírósági fogalmazóvá legyenek. Ennek megfelelően s ez már a múlt évi tapasztalatok alapján is elmondható 2013-ban is számolnunk kell az így felvett bírósági ügyintézők fluktuációjával. Az elmúlt években az egységes szerkezetbe foglalt kormányrendelet a bírósági ügyintézők számára még mindig viszonylag szűk mozgásteret biztosított, biztosít az önálló munkavégzés szempontjából. Emellett azonban jól látható, hogy a kormányrendeletben meghatározott önálló feladatkörökön túl is érdemi munka végzésére alkalmazhatók a jogi doktorátussal rendelkező bírósági ügyintézők, s érdemben tudják segíteni az egyes ügyszakokban az előkészítő, illetve határozatszerkesztési feladatokat. A március 7. napján megtartott vezetői értekezleten elhangzott szakmai vélemények egyértelműen alátámasztották a team rendszer sikerességét, a bírósági ügyintézők foglalkoztatásának hasznosságát év elején 76 engedélyezett bírósági és 10 végrehajtási ügyintézői álláshellyel rendelkezett a Fővárosi Törvényszék, a ténylegesen munkában állók létszáma is hasonlóképpen alakult. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 115/2012. (VI.8.) számú határozatával a Fővárosi Törvényszék területén 75 bírósági ügyintézői létszámot rendszeresített, amely a korábbi évekhez viszonyítottan rendkívüli előrelépésnek tekinthető. Míg a végrehajtási ügyintézői létszám alapvetően nem változott az év végével, addig a bírósági ügyintézőink engedélyezett létszáma december 31. napján 151 fő volt. A bírósági ügyintézői álláshelyeket az Országos Bírósági Hivatal elnöke június 15. napjával rendszeresítette, melyeket pályázati úton töltöttünk be, hasonlóan a titkári álláshelyeinkhez. A bíróságok központi internetes oldalán és a Fővárosi Törvényszék honlapján, a Facebook oldalon meghirdetett 75 bírósági ügyintézői álláshelyünkre összesen 113 fő jelentkezett, akik közül 94-en korábban nem álltak bírósági alkalmazásban. A Fővárosi Törvényszék területéről pályázó igazságügyi alkalmazottak közül 20 kolléga került bírósági ügyintézői munkakörbe, míg a külső jelentkezőkből 45 fő került kinevezésre szeptemberével. A december 31. napján 10 üres bírósági ügyintézői álláshelyet I. negyedévére eredményesen betöltöttük (20. számú melléklet). A bírósági ügyintézők felvételét követően arra törekedtünk, hogy elsődlegesen a bírói álláshelyek átirányítása nyomán jelenlévő munkateher kezelésére osszuk be a Fővárosi Törvényszéken a felvett kollégákat, így a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma Cégbíróságára 14, míg a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma 26

27 Csőd-felszámolási Csoportjába 10 bírósági ügyintéző került. Ezt meghaladóan részben a Törvényszéken, részben pedig a kerületi bíróságokon a teamek létszámát bővítettük bírósági ügyintézőkkel december 31. napján az engedélyezett 151 bírósági ügyintézői álláshelyünkön összesen 144-en dolgoztak ténylegesen. Az alkalmazottak 45,83%-a egy évet meg nem haladó gyakorlati idővel rendelkezett bírósági ügyintézőként. A magasnak tűnő arány elsődleges oka az, hogy nagyobb részük jogi egyetemet végzett fiatal pályakezdőként került a Fővárosi Törvényszékre. A bírósági ügyintézők 29,16%-a 3-10 év közötti gyakorlati idővel rendelkezik. E körben részben már korábban kinevezett bírósági ügyintézőkről van szó, másrészt pedig olyan kollégákról, akik ügyintézői kinevezésüket megelőzően már jelentős tartamú bírósági gyakorlatot szereztek tisztviselőként. A bírósági ügyintézők nagyobb része, 82 fő a Fővárosi Törvényszéken, míg kisebb részük, 62 fő a kerületi bíróságokon dolgozott az év végével. A Törvényszéken a korábban már jelzetteknek megfelelően a Cégbíróságon dolgoznak legnagyobb számban (összesen 33 fő). A Büntető Kollégiumban 11, a Gazdasági Kollégiumban szintén 11, míg a Közigazgatási Kollégiumban 6, és a Polgári Kollégiumban 11 fő dolgozott az év végével bírósági ügyintézőként. A jelzett kollégiumokban elsődlegesen a megyei elsőfokú tanácsok mellett dolgozó teambe kerültek beosztásra. A Fővárosi Törvényszék kerületi (munkaügyi) bíróságain foglalkoztatott összesen 62 bírósági ügyintéző legnagyobb létszámban a Pesti Központi Kerületi Bíróságon dolgozott (28 fő), míg a többi kerületi bíróságokon 1-8 fő között változott a létszámuk. Az év végével alkalmazott bírósági ügyintézők 87,5%a nő volt, amely arány a bírói foglalkoztatási ágon belüli arányt is jelentősen meghaladja. A Fővárosi Törvényszék területén december 31. napjával összesen 10 végrehajtási ügyintézőt alkalmaztunk, akik a kerületi bíróságokon végrehajtási ügyszakban és csoportokban végezték a napi feladatokat. A 10 alkalmazott végrehajtási ügyintézőből mindössze 1 fő férfi. Annak ellenére, hogy a Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságain a végrehajtási ügyek száma jelentősen csökkent és év összehasonlításában, a jövőben a végrehajtási ügyintézői álláshelyek bővítése a szakmai színvonal emelése céljából feltétlenül indokolt. (A témakörhöz kapcsolódó melléklet: 21. számú) A bírósági ügyintézői és végrehajtási ügyintézői pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat Mind a bírósági, mind a végrehajtási ügyintézői álláshelyeinket az elmúlt esztendőben pályázati úton töltöttünk be. A korábban már jelzettek szerint a bírósági ügyintézői álláshelyeinkre nagy számban jelentkeztek jogi doktorátussal rendelkező kollégák, a saját tisztviselői karunkból pedig a meghirdetett pályázatokra összesen 20 fő nyújtott be bírósági ügyintézői kinevezésre irányuló pályaművet I. negyedévére valamennyi bírósági ügyintézői álláshelyet betöltöttük pályázat útján. 27

28 A végrehajtási ügyintézői álláshelyeink esetében a pályázat kiírása a törvény kötelező rendelkezése alapján nem mellőzhető évben a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságra vonatkozóan tettünk közzé pályázati felhívást végrehajtási ügyintézői állás betöltésére és a pályázó szeptember 17. napjával kinevezésre is került november 30-i határidővel a Fővárosi Törvényszéken végrehajtó jelölti állást pályáztattunk. A pályázat közzétételére két alkalommal került sor, és összesen 9 pályázó terjesztett elő pályaművet. A pályáztatás eredményeként január 1. napjától a fővárosi törvényszéki végrehajtók irodájánál 1 tisztviselő került beosztásra végrehajtó-jelölti munkakörben decemberében újabb végrehajtó-jelölti álláshelyet pályáztattunk, melynek elbírálása I. negyedévében esedékes. A fent jelzett pályázatokat minden esetben nyilvánosan tettük közzé,, a nyilvánosságot széles körben biztosítva (Bírósági Közlöny, bíróságok központi honlapja, Fővárosi Törvényszék honlapja, Facebook). A pályázati feltételeket minden esetben világosan, pontosan körülírtan határoztuk meg, és a pályázatok elbírálása során valamennyi pályázó meghallgatásra került. A végrehajtási ügyintézői, végrehajtó-jelölti állások tekintetében fluktuáció nem jellemző az elmúlt esztendőkben, míg a bírósági ügyintézői foglalkoztatási területen a fluktuáció oka a korábban már jelzettek szerint alapvetően az, hogy a jogi egyetemet végzett bírósági ügyintézők előbb-utóbb a bíróvá válás érdekében bírósági fogalmazói felvételin vesznek részt, s nyernek fogalmazói kinevezést. Mindez némiképpen instabillá teszi a bírósági ügyintézői alkalmazotti kört, azonban a magas kvalifikáció az alkalmazás szempontjából, a szakmai munka színvonala biztosítása érdekében mindenképpen előnyt jelent, s a jelenlegi trendeket látva számíthatunk arra, hogy a megüresedő bírósági ügyintézői álláshelyekre az elkövetkező években is minden alkalommal lesz elég számú pályázó Az egyéb igazságügyi alkalmazottak létszámhelyzetének alakulása A bírósági, végrehajtási ügyintézők létszámán kívül eső tisztviselők, írnokok és fizikai alkalmazottak engedélyezett létszáma januárjában összesen fő volt, s ugyanez a számadat jellemző az év végével. Az alkalmazotti kör hosszú évek óta állandó fluktuációval érintett, ez elsősorban a fizikai és az írnoki állományra jellemző, de az utóbbi években biztosított jogszabályi rendelkezések folytán a tisztviselői körben is megjelent, tekintettel a nyugdíjbavonulás kibővített lehetőségére. Az elmúlt esztendőben 110 főnek szűnt meg közös megegyezéssel, lemondással, illetve nyugdíjbavonulással a szolgálati viszonya, de nem elhanyagolható azoknak a létszáma sem, akiknek a határozott idő lejárta végén vagy a próbaidő alatt szűnik meg a szolgálati viszonya alkalmatlanság miatt. A kialakult gyakorlat szerint a közvetlen szervezeti egység vezetők a munkáltatói jogkör gyakorlója felé a próbaidő alatt, illetve a határozott idő letelte előtt megfelelő szakmai értékelést nyújtanak, amelynek figyelembevételével kerülhet sor a szolgálati viszony meghosszabbítására vagy megszüntetésére. A bíróságon jellemző munkateher nagysága, a magas szintű elvárások miatt rendszeres a szolgálati viszonyok megszüntetése a nem megfelelő 28

29 munkavégzés miatt. Évről-évre folyamatosan vizsgált kérdés (országos szinten is) a bírákra eső igazságügyi alkalmazotti létszám arányának alakulása. A Fővárosi Törvényszéken év végével ténylegesen dolgozó bírói létszámra (734 fő) vetítetten a bírósági tisztviselői arány 1,053% volt, az írnoki 0,729%, míg a fizikai dolgozói 0,289%. Annak dacára, hogy a bírósági ügyintézők létszáma évben jelentősen növekedett a Fővárosi Törvényszék területén, az általános tisztviselői, írnoki létszám még mindig alacsony, az országos átlag alatti. Az év végével ténylegesen foglalkoztatott igazságügyi alkalmazott legnagyobb hányada, 83,22%-a nő volt, és összesen 255 férfit alkalmaztunk. A férfi munkaerő legnagyobb része fizikai munkakörben a kerületi bíróságok, a Törvényszék gondnokságán, Gazdasági Hivatalában dolgozik, kisebb hányaduk írnokként vagy tisztviselőként a kezelőirodákban. Az alkalmazottak 10,26%-a 1 éves gyakorlattal sem rendelkezik, s elmondható, hogy ez az arány folyamatosan mozgónak tekinthető, fluktuálódó létszámarány is egyben. Mindamellett nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy az alkalmazottak közül december 31. napjával 491 fő (32,30%) 3 éves bírósági gyakorlattal sem rendelkezett. A szolgálati viszonyok megszűnése alapvetően alkalmatlanság miatt a 0 és 3 közötti tartományban dolgozók esetében jellemző, tehát azt a 32,30%-os arányt érinti, melynek létszáma szinten folyamatos mozgásban van. Jellemzően a 3 évi szolgálati viszonnyal, több gyakorlati idővel rendelkezők már nem alkalmatlanság címén kerülnek ki az apparátusából, e körben inkább a nyugdíjazás, az egyéb okra visszavezethető közös megegyezéses megszüntetés, áthelyezés eredményezi a fővárosi törvényszéki szolgálati viszony megszűnését (lásd a 23. és 24. számú mellékletek részletezett adatait). A fizikai alkalmazottak speciális foglalkoztatotti kört jelentenek a törvényszéken, illetve kerületi bíróságain. Az összesen 208 főre kiterjedő dolgozói létszám legnagyobb hányada kézbesítőként, hivatalsegédként dolgozik, míg más részük rendészi, portási, takarítói, illetve a fenntartás, karbantartás körében gondnoksági feladatokat lát el. A fizikai alkalmazottak foglalkoztatása körében is folyamatos fluktuációval küzdenek a szervezeti egységek, tekintettel arra, hogy az ott alkalmazott bérnek alapvetően kicsi a megtartó ereje. Jelentős e körben az a körülmény is, hogy a fizikai alkalmazottak nem tartoznak az Iasz. hatálya alá, így bérmegállapításukra az Mt. vonatkozik, ilyen módon ipso iure bekövetkező bérnövekményekről kizárólag a kötelező legkisebb munkabér megállapítása során beszélhetünk. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének felhatalmazása alapján a takarékos gazdálkodás elveit mindvégig figyelembe véve első és utolsó negyedévében tudtam nyújtani kétszer 5%-os béremelést e dolgozói körnek a bérmegtakarítás terhére. Az említett béremeléssel az igazságügyi alkalmazottakhoz hasonló bérnövekményt tudtunk biztosítani 2012-ben, azonban még így is a legrosszabbul finanszírozott dolgozói körhöz tartozó kollégákról van szó. Az elmúlt években több esetben éltünk azzal a lehetőséggel, hogy e munkakörökben csökkent munkaképességű kollégákat alkalmaztunk. 29

30 Az igazságügyi alkalmazottak felvételével kapcsolatos pályázati eljárások gyakorlata Az írnoki, tisztviselői, fizikai álláshelyek betöltése alapvetően pályázaton kívüli rendszerben történik a Fővárosi Törvényszéken. A jellemző az, hogy az önkéntes jelentkezők száma önéletrajzok benyújtása jóformán folyamatos, ilyen módon a kerületi bíróságok elnökei, illetőleg a Fővárosi Törvényszék vezetése szinte állandóan rendelkezik az utóbbi években megfelelő számú jelentkezővel. Az említett alkalmazási körökben az igazságügyi alkalmazottakra vonatkozó jogszabály nem ír elő egyébként pályázati kötöttséget, ennek ellenére az elmúlt évben is előfordult, hogy pályázati formához nem kötött álláshelyet az átláthatóság, a legjobb kiválasztás elvének biztosítása érdekében pályázati formában hirdettünk meg. Így történt ez 2012-ben az első félévében, illetőleg október 30. napjával a belső ellenőri álláshely pályáztatásakor évben alkalmas pályázó a belső ellenőri álláshelyre nem nyújtott be pályaművet, míg a február 28. napjával meghirdetett belső ellenőri álláshelyre 7 pályázat érkezett. Ezek elbírálása befejeződött, a belső ellenőri álláshely március 18. napjával betöltésre került. A jelzett nyilvános pályáztatáson túlmenően számos esetben előfordul, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői, vagy a Fővárosi Törvényszék vezetése úgynevezett belső pályázatot ír ki egyes tisztviselői, vezető fizikai alkalmazotti álláshelyek betöltésére (például bírósági vezető melletti csoportvezető tisztviselői álláshely betöltése esetén, gondnokság vezetői álláshely betöltésekor stb.). Az ilyen típusú pályáztatást törvényi kötelezettség nem terheli, azt nem írja elő, azonban a kialakult gyakorlatot megfelelőnek és fenntartandónak ítélem, tekintettel arra, hogy az esetek legnagyobb részében a bíróságon szerzett tapasztalat, gyakorlat az álláshely betöltése során nem mellőzhető A Fővárosi Törvényszéken és kerületi bíróságain foglalkoztatott ülnökök létszámhelyzete, alkalmazásuk gyakorlata Az ülnöki foglalkoztatás, az ülnöki alkalmazás a magyar jogban az elmúlt 20 év eljárási szabályainak változására figyelemmel fokozatosan szűkült. Mára legnagyobb hányadban a büntető szakterületen dolgoznak ülnök kollégák, míg a civilisztikai szakterületen munkaügyi, közigazgatási szakágban fordulnak elő. 30

31 A Fővárosi Törvényszék mellé a évi ciklusra 137 ülnök került megválasztásra, ezen belül a pedagógus szakképzettséggel rendelkező ülnökök száma 29. Bíróság Ülnökök száma Pesti Központi Kerületi Bíróság 131 Budai Központi Kerületi Bíróság 33 Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 25 Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 17 Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 35 Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 46 Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 90 A Fővárosi Törvényszéken dolgozó büntető bírák mellé 57 ülnök került beosztásra, amely havonta 2-4 alkalomra kiterjedő elfoglaltságot jelent számukra. 67 ülnök ügyeleti feladatokat lát el, ami a nagy létszámra tekintettel csak havi 1 nap elfoglaltságot jelent, s nem eredményezi a bíró mellé kerülés folyamatos lehetőségét. A Törvényszékre megválasztott igen jelentős ülnöki létszámra figyelemmel legnagyobb részük tehát alapvetően ügyeleti feladatokat tud csak ellátni. A Pesti Központi Kerületi Bíróságra megválasztott ülnökök esetében a megfelelő rotációt a bíróság vezetése folyamatosan igyekszik biztosítani. A bíróság mellé megválasztott ülnökök behívási rendszere alapján mindössze 10 ülnök behívására nem került sor évben, így elmondható, hogy az ülnöki létszám megfelelően került megállapításra, s valamennyi ülnök számára lehetőséget teremtett a bíróság vezetése az ítélkezési munkában való részvételre. A többi kerületi bíróságon megválasztott ülnökök folyamatos foglalkoztatását is biztosítja a bíróság vezetése. Az alacsonyabb ülnöki létszámra figyelemmel a kisebb bíróságokon úgynevezett állandó párosok alakultak ki, melyek az adott tanács munkáját megbízhatóan segítik. Változatlan tendencia az elmúlt évek helyzetét is értékelve, hogy az ülnöki munkát vállalók legnagyobb része nyugdíjas. 3. A Fővárosi Törvényszék ügyforgalmi adatai 3.1. Az ügyérkezés, befejezés, a folyamatban maradt ügyek általános tendenciái A Fővárosi Törvényszék országos ítélkezésben betöltött szerepe, jelentősége az elmúlt évtizedben folyamatosan meghatározó volt. Az országos érkezésből való részesedésének aránya domináns, de alapvető az egyes ügytípusokból való kiemelt részesedésünk is. Mindannyiunk előtt ismert, hogy a Fővárosi Törvényszék területén folyamatban lévő büntető és civilisztikai ügyek összetételüknél, bonyolultságuknál fogva lényegesen nagyobb munkaigényűek mint számos más törvényszék ügyei. A mindennapok igazolják azt, hogy a speciális ügyösszetételnél fogva a Fővárosi Törvényszék szinte folyamatosan a médiumok érdeklődésének középpontjában áll, 31

32 alig telik el egy-egy hét úgy, hogy a Fővárosi Törvényszék valamely ügyének tárgyalása, befejezése ne keltené fel a közvélemény érdeklődését. Országosan a bejegyzett cégek, gazdálkodó szervezetek cégnyilvántartási, cégtörvényességi eljárásai legnagyobb volumenben és legnagyobb súllyal a Fővárosi Törvényszék előtt folynak, a gazdálkodó szervezetek egymás közötti perei meghatározóak összgazdasági szempontból, s ugyanígy kiemelkedőek azok a felszámolási, büntető, közigazgatási perek is, amelyek specialitásuknál fogva a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartoznak óta az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kiemelt jelentőségű ügyek legnagyobb gyakorisággal a Fővárosi Törvényszék területén fordulnak elő. A gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres eljárásaiban előforduló kiemelt jelentőségű ügyek közel 80%-a Fővárosi Törvényszéken indul, míg a büntető ügykategóriába tartozó kiemelt jelentőségű ügyek közel 40%-a nálunk folyamatos. Magyarország bíróságaira évben peres és nemperes ügy érkezett összesen, ezen belül a peres érkezés ügy volt. Az ország bíróságai a peres és nemperes ügyeket tekintve ügyet fejeztek be, s ezen belül a peres ügyek befejezési száma ügy volt. Az alábbi táblázat az országos érkezés/befejezés adatait év összefüggésében ábrázolja. Országos érkezés/befejezés 2012 Érkezett: : 101,8% Befejezett: : 98,6% Peres: Érkezett: : 109,2% Befejezett: : 102% A táblázat alapján jól látható, hogy az ország bíróságaira több ügy érkezett az elmúlt esztendőben, s ez jellemző a Fővárosi Törvényszékre is. Szemben az országos érkezés/befejezés arányával a Fővárosi Törvényszék a hozzáérkezett ügyeknél lényegesen több ügyet fejezett be, így a hátralék képződés megállt. Fővárosi Törvényszék Érkezett: : 104,8% Befejezett: : 103,7% 32

33 Peres: Érkezett: : 96,62% Befejezett: : 95,01% A Fővárosi Törvényszék elmúlt évi teljesítményének értékelésekor azt is figyelembe kell vennünk, hogy a évben befejezett üggyel szemben 2011-ben ügyet fejeztünk be, így évre a befejezések száma üggyel meghaladta az előző évi volument. Figyelembe véve az év során jellemző bírói létszámmozgásokat, álláspontom szerint a teljesítmény kiemelkedőnek tekinthető. A Fővárosi Törvényszék országos érkezésből és befejezésből való részesedési aránya alapvetően az elmúlt esztendőben is megfelelt az elmúlt 10 évi trendnek. 10 évre visszatekintve az átlagos érkezésben és befejezésben való részesedésünk 30% között mozgott, így alakult ez a évi mutatók tükrében is. F ő v á ro s i T ö rv é n ys z é k / O rs z á g o s É rk e z é s / B e fe je z é s Nem változott a helyzet a kerületi (járásbírósági), törvényszéki első fokú, törvényszéki másodfokú érkezésből való részesedési arányunkat illetően sem. Változatlanul meghatározó a szakmailag legnehezebbnek minősített megyei elsőfokú ügykör tekintetében a megyei elsőfokú peres és nemperes ügyekből való részesedési arányunk. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a teljes és a peres megyei elsőfokú érkezésnek több mint 40%-a a Fővárosi Törvényszékre jut. 33

34 Részesedés az Országos érkezésből A évi LXXXIX. törvény július 13. napjától a civilisztikai és büntető és szakterületen új ügykategóriát, az úgynevezett kiemelt jelentőségű ügyek kategóriáját alakította ki, mely ügytípus a Fővárosi Törvényszéken gazdasági, polgári és büntető szakágunkban, ezen belül a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntető szakágában átlagot meghaladó munkateher növekedést eredményezett, az e körbe eső ügyek bonyolultsága és a feszes eljárási határidők kialakítása miatt. A törvény hatálybalépésekor országos viszonylatban a kiemelt jelentőségű büntető ügyek 33,60%-a, a polgári peres kiemelt jelentőségű ügyek 47,45%-a, és a gazdasági kiemelt jelentőségű peres ügyek 77%-a a Fővárosi Bíróságon volt folyamatban december 31. napjával a Polgári Kollégiumban 33, a Gazdasági Kollégiumban 103, míg a Büntető Kollégiumban 244 kiemelt jelentőségű civilisztikai, illetve büntető peres ügyünk volt folyamatban. Ugyanebben az évben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 27, míg a Budai Központi Kerületi Bíróságon 1 ügy volt folyamatban. Sajnálatos módon a kiemelt jelentőségű ügyek dinamikus érkezését tapasztalhattuk a évben is a Fővárosi Törvényszék tekintetében. A következő táblázat a beszámolási időszakra vonatkozóan mutatja be a Fővárosi Törvényszék egyes szakágaiba, illetőleg a Pesti Központi Kerületi Bíróságra érkezett befejezett és folyamatban maradt kiemelt jelentőségű ügyeink alakulását. 34

35 A Fővárosi Törvényszék és a területéhez tartozó bíróságoknál lévő kiemelt jelentőségű ügyek a január december 31. közötti időszakban január 1.december 31. között érkezett kiemelt jelentőségű ügyek száma január 1.december 31. között befejezett kiemelt jelentőségű ügyek száma december 31én folyamatban maradt kiemelt jelentőségű ügyek száma Polgári Gazdasági Büntető Kerületi Bíróságok Fővárosi Törvényszék Terület/ ügyszak PKKB BKKB Büntető ügyszak (B.II.csop.) Büntető ügyszak (B.III.csop.) Büntető ügyszak (B.IV.csop.) Büntető ügyszak összesen Büntető A táblázat alapján megállapítható, hogy évben összesen 317 kiemelt jelentőségű peres ügy érkezett a Fővárosi Törvényszékre, melyből 303 ügy a Törvényszéket (95%) érintette. A 317 kiemelt jelentőségű peres ügy érkezésével szemben a Törvényszék és két kerületi bírósága összesen 462 kiemelt jelentőségű ügyet fejezett be, ami a később ismertetésre kerülő munkateher adatok mellett egyedülálló teljesítményként fogható fel. Az érkezett és befejezett kiemelt jelentőségű ügyek összevetése nyomán egyértelműen megállapítható, hogy a Fővárosi Törvényszék bírái saját erejükből mindent megtettek annak érdekében, hogy a szoros törvényi határidőkön belül intézendő kiemelt jelentőségű ügyek volumenét meghatározóan csökkentsék. Az eltelt egy év során a bírák munkaterhének csökkentése érdekében a bírósági 35

36 szervezeti törvény 62.. (2) bekezdése alapján 44 alkalommal éltem azzal a lehetőséggel az OBH elnöke felé, hogy más, azonos hatáskörű bíróságot jelöljön ki az ügy tárgyalására. Javaslatom 8 büntető, 32 gazdasági és 4 polgári ügyet érintett, melyekből az Országos Bírósági Hivatal elnöke 5 büntető, 31 gazdasági és 2 polgári, összesen 38 ügy áthelyezését tartotta indokoltnak más, kisebb munkateherrel dolgozó, azonos hatáskörű bíróságra. Az ügyáthelyezések a napi sajtóban politikai asszociációktól sem mentes megítélést kaptak esetenként, álláspontom szerint megalapozatlanul. Az ügyek áthelyezésének gondolata, az eljárásjogokba építése több európai országban bevett gyakorlat, Hollandiában hosszabb ideig úgynevezett megaügyi biztos is működött, aki a kiemelt bonyolultságú ügyek áthelyezésére jogosult volt. A évi CLXXXIII. törvény március 1. napjával a magyar jogrendbe is beépítette az ügyáthelyezés lehetőségét. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke évben 12, a Fővárosi Bíróságot érintő ügyben rendelkezett úgy, hogy azokat más megyei bíróság tárgyalja évben szakmai konszenzust alakítottam ki a polgári, gazdasági és büntető kollégium vezetőivel az alábbi elvek szerint : Ügyáthelyezésre kizárólag az érintett szakmai testület vezetője, szakmai szempontok mérlegelése alapján tehet javaslatot a bíróság elnökéhez. Egységes álláspont szerint kizárólag úgynevezett kiemelt jelentőségű ügy kerülhetett előterjesztésre bonyolultsága, terjedelme és a reá vonatkozó rövid eljárási, ügyintézési határidőkre tekintettel. Javaslat csak nagy munkateherrel érintett szervezeti egységből érkezhetett. Javaslataim előterjesztése alkalmával mindvégig figyelembe vettem az Országos Bírósági Hivatal elnökének év elején e körben kiadott ajánlását, majd az 58/2012. (IX.9.) OBT számú ajánlást, amely meghatározta az ügyáthelyezés szempontrendszerét. Az Országos Bírói Tanács február 12. napján megtartott ülésén részletesen számot adtam javaslataimról, azokat a Tanács megalapozottnak, törvényesnek és szakmailag indokoltnak minősítve elfogadta az OBH elnökének döntéseit. Látva azt, hogy évben a három érintett kollégium az érkezett kiemelt jelentőségű ügyekhez képest lényegesen több kiemelt jelentőségű ügyet fejezett be, s emellett a kollégiumban folyamatban maradt peres elsőfokú ügyek száma csökkent, az intézkedést változatlanul megalapozottnak és indokoltnak tartom. A 38 ügy áthelyezése tekintetében természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Fővárosi Törvényszékre az elmúlt esztendőben ügy érkezett, így ehhez viszonyítottan a 38 ügy elenyésző hányadot képvisel. 36

37 3.2. Az ügyforgalmi adatok alakulása a Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságain A kerületi (munkaügyi) bíróságaink működését, ügyforgalmi adatait, a hatásköri és illetékességi átrendeződés szempontjait a évben megszületett jogszabályi rendelkezések módosították. A civilisztikai szakterületen a évi CLXXXIII. törvény a a Pp (1) bekezdésének a.) pontjában szereplő értékhatárt módosította a vagyonjogi perekben. Már évben megállapítható volt, hogy ez a módosító rendelkezés nem eredményezett a kerületi bíróságok polgári és gazdasági peres érkezésében növekedést, sőt csökkenés tapasztalható az említett két év viszonylatában is augusztus 1-i hatállyal a vagyonjogi perekre irányadó értékhatár ismételten módosult, a korábbi forint helyett forintot meghaladó pertárgyértékű vagyonjogi ügyek tartoznak a törvényszék elé. Bár a jogszabály módosítására az év második félévében került sor, s így kevesebb volt az esély arra, hogy kifejezett hatást gyakoroljon a bírósági szintek érkezési adataira, mára azonban egyértelműen látható, hogy a módosítás az év végével nem hatott a civilisztikai érkezésre közvetlenül egyetlen szinten sem. Mind a polgári peres, mind pedig a gazdasági peres kerületi bírósági ügyérkezésünk tovább csökkent: míg 2011-ben , addig évben peres ügy érkezett a polgári ügyszakban a kerületi bíróságokra. A gazdasági szakterületen 2011-ben 6.928, míg 2012-ben peres ügyünk érkezett. Összehasonlítva a Fővárosi Törvényszék polgári peres ügyeinek érkezési mutatóját ugyanerre az időszakra, azzal szembesülünk, hogy mindkét szakterületen növekedés tapasztalható. A Polgári Kollégium elsőfokú peres szakágába 2011-ben 5.780, míg évben peres ügy érkezett. A gazdasági peres érkezés 2011-ben 2.249, míg 2012-ben ügyet jelentett. Összességében tehát jól látható, hogy a hatásköri feladatok átrendezése jogszabályi szinten ugyan bekövetkezett, azonban a vagyonjogi perek esetében ez tényleges hatást nem gyakorolt a Törvényszék érkezési mutatóira, ugyanakkor a kerületi bíróságok polgári és gazdasági peres ügy érkezése a korábbi négy év trendjét követve csökkent. A büntető szakterületen a évi CLXXXIII. törvény március 1. napjával a közlekedési büntető ügyek, a foglalkozás körében elkövetett bűncselekmények tekintetében, majd szeptember 1. napjával a fiatalkorúak elleni büntetőeljárások vonatkozásában módosította a székhelyi bíróságok kizárólagos illetékességi szabályait, általános illetékességet állapítva meg. Mindez a kerületi bíróságok között feladatátrendezéssel járt, s 2012-re vonatkozóan már jól látszik a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntető peres és nemperes ügyeinek csökkenése, míg a többi kerületi bíróságon ezen ügytípusok változó volumenben növekedést mutattak. Azok a feltételezések, amelyek a kizárólagos illetékességi szabályok változásával párhuzamosan a kompetencia hiányát is felvetették évben, alaptalannak bizonyultak. A kerületi bíróságok bíráinak munkaterhe büntető szakágban az illetékességi szabályok megváltozása miatt változott ugyan, több bíróságon növekedést mutatott, azonban mindez nem eredményezett jelentős ügyteher növekedést. Azokon a bíróságokon, ahol a büntető szakágban megnövekedett bírói 37

38 munkateherrel szembesültünk az elmúlt esztendőben (például Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság, valamint a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság), az ügyteher növekedésnek egyéb okai voltak. Összességében a jogalkotói elképzelés a Fővárosi Törvényszék területén realizálódott, a büntető szakági munkateher aránytalanság, amely a székhelyi bíróságot érintette, kiegyenlítődött, s az elmúlt évi ügyforgalmi adatok alapján egyértelműen látható, hogy a székhelyi bíróság is egyre kedvezőbb ügyforgalmi mutatókkal dolgozik. A április 15. napján hatályba lépett új szabálysértési törvény, a évi II. törvény tapasztalatai, szakmai értékelése mára ismertté vált. Az Országos Bírósági Hivatalban felállított munkacsoport az új törvény részleges és átfogó módosítási tervezetével foglalkozik, melyre a Fővárosi Törvényszék szervezeti egységei is megtették részletes észrevételeiket. Sajnálatos módon a szabálysértési ügyek érkezése most már 3 év óta folyamatosan növekvő tendenciát mutat évben db, 2011-ben db, míg 2012-ben db szabálysértési peres ügyünk érkezett. A szabálysértési peres ügyérkezés folyamatos növekedése ezzel párhuzamosan a nemperes ügyérkezés csökkenése alapvetően a meg nem fizetett pénzbírság elzárásra történő átváltoztatásával áll összefüggésben. Az Alkotmánybíróság e körben hozott döntése alapján a bíróságok a meg nem fizetett pénzbírság elzárásáról tárgyalást kitűzve, peres eljárásban kénytelenek dönteni, miközben a szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy az eljárás alá vont személyek 75%-a az így kitűzött tárgyaláson nem jelenik meg. Éppen ezért messzemenően támogatható az OBH munkabizottságának azon javaslata, amely a törvény módosítását tartja indokoltnak e körben, az eljárási formát alapvetően visszaterelve a tárgyaláson kívüli ügyintézés szférájába. A jelentősen megnövekedett szabálysértési peres ügyérkezés feldolgozása céljából valamennyi kerületi bíróságunkon 2012-ben növeltük a titkári létszámot, s ezzel párhuzamosan alapvetően megszüntettük a bírói foglalkoztatást a szakágban. Erre gyakorlatilag már csupán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon van szűkebb körben példa. Az igazgatási intézkedés a kialakult ügyforgalmi helyzetre kívánt reagálni, azonban tekintettel arra, hogy a meg nem fizetett pénzbírság elzárásra történő átváltoztatásával összefüggő eljárás sematikus és a bíróvá válás tanulási folyamatában hasznos elemeket alapvetően nem tartalmaz, kedvezőtlen a mára kialakult konstelláció, amelyben a titkári létszámot kénytelenek vagyunk adminisztratív feladatellátására felhasználni. A jelenlegi helyzetet is értékelve, ismerve az OBH munkabizottságának szakmai koncepcióját, változatlanul alapvető célkitűzésnek tekintem a budapesti egységes szabályértési bíróság létrehozását, amely a évi II. törvény és ai módosításával realizálható. A fenti folyamatok összegzéseként az látható, hogy a évben hatályba lépett új törvényi rendelkezések nyomán a büntető szakágban a kizárólagos illetékesség szűkítésével megfelelő munkateher átrendeződés következett be a kerületi bíróságokon, a civilisztikai szakágban a vagyonjogi értékhatárt érintő hatásköri változás érkezéscsökkenést a Törvényszék elsőfokú peres szakágában nem eredményezett, ugyanakkor az ügyérkezés nem is növekedett a kerületi bíróságok 38

39 civilisztikai ügyszakában. A szabálysértési törvény hatálybalépésével párhuzamosan a szabálysértési peres ügyek változatlanul igen dinamikus érkezésnövekedést hoztak. A peres ügyek érkezését vizsgálva megállapítható, hogy év között az ügyérkezés folyamatos csökkenést mutat ben db, 2011-ben db, 2012-ben db peres ügyünk érkezett, ugyanakkor azt is rögzíteni kell, hogy az érkezés évhez képest még mindig jelentős évben peres ügy érkezett kerületi bíróságainkhoz. Amennyiben a évet tekintjük bázisévnek az összehasonlítások szempontjából, akkor ehhez képest az érkezés valamennyi esztendőben meghaladta az akkori adatot. Míg 2009-ben a befejezésszám nem érte el az érkezett peres ügyek volumenét, addig 2010-től kezdődően igen pozitív tendencia figyelhető meg: 2010-ben db, 2011-ben db, míg 2012-ben db ügyet fejeztek be a kerületi (munkaügyi) bíróságok. A legutóbbi évet vizsgálva látható, hogy az érkezés-befejezés aránya pozitív, a bíróságaink összesen üggyel többet fejeztek be az érkezett ügyekhez viszonyítottan. Mindez azt eredményezi, hogy a folyamatban lévő peres ügyeink volumene évről-évre folyamatosan, jól érezhetően csökkent: 2009-ben db, 2010-ben db, 2011-ben db és 2012-ben db peres ügyet tartottunk nyilván az év végével (lásd a 27. számú melléklet adatsorait). Hasonló pozitív tendenciát rögzíthetünk a nemperes ügyek érkezésének és befejezésének összehasonlítása során, illetve a folyamatban maradt nemperes ügyek volumenét illetően (26. számú melléklet 4/a., 5/a. oldalai, valamint a 27. számú melléklet) Ügyforgalmi trendek a kerületi bíróságok büntető (szabálysértési) szakágában Hat kerületi bíróságunk büntető szakágában (PKKB, BKKB, Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság, Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság, valamint a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság) a befejezett peres büntetőügyek volumene meghaladta az érkezett ügyek számát. Legmarkánsabban a Pesti Központi Kerületi Bíróságon figyelhető meg, ahol a folyamatban maradt ügyek száma jelentősen csökkent a korábbi évekhez viszonyítottan. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság esetében stagnálás, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság esetében pedig enyhe hátralékképződés tapasztalható még mindig december 31. napján , míg december 31. napján , végül a beszámolási időszak végén büntető peres ügyünk maradt folyamatban a kerületi bíróságokon. A trend igen pozitív, s jól látható, hogy és összehasonlításában további üggyel csökkent a folyamatos peres ügyeink száma. A folyamatban lévő peres ügyek számának csökkenésével párhuzamosan az egyéni bírói munkateher a kerületi bíróságokon egyre kiegyenlítettebb. Két bíróságon a bírák előtt folyamatban lévő peres ügyek átlagos száma 100 alatt van, az átlagolt adatunk 113,64, amely egyre közelebb áll az országos átlaghoz. A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon tapasztalható kiugró munkateheradat oka még mindig az elmúlt évi bírói fluktuációra vezethető vissza, azonban 2013-ban már a munkateher jelentős csökkenést mutat az I. negyedév végével. 39

40 Az alábbiakban a kerületi bíróságok büntető szakágának adatait az országos adatok tükrében mutatom be. Tárgyalt peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma helyi bíróságok Büntető ügyszak Fővárosi Törvényszék 25 Országos átlag 23,62 Érkezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma Büntető ügyszak Fővárosi Törvényszék 12,36 Országos átlag 13,71 Befejezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma helyi bíróságok Büntető ügyszak Fővárosi Törvényszék 14,65 Országos átlag 14,60 Folyamatban maradt peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma helyi bíróságok Büntető ügyszak Fővárosi Törvényszék 113,68 Országos átlag 102,41 Országos átlag FT és BKT nélkül 94,9 Az országos összehasonlítás tükrében az alábbi következtetések vonhatók le: A Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságain dolgozó büntető ügyszakos bírák tárgyalási napjai jobban kihasználtak az országos átlagnál. A tárgyalt ügyek volumene magasabb. 40

41 A kerületi bíróságokra érkezett peres ügyek átlagolt adata az év végére az országos átlag alá került. A kerületi bíróságainkon befejezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma meghaladja az országos átlagot. A folyamatban marad peres ügyeink egy bíróra jutó havi átlagos száma még mindig az országos átlag fölött van, de a korábbi évekhez viszonyítva jobban megközelíti azt. A szabálysértési peres szakterületen hátralékképződés tapasztalható, és ez egységes valamennyi kerületi bíróságunkon. Míg december 31. napján szabálysértési peres ügyünk volt folyamatban, ez a szám december 31. napjára ügyre növekedett. Az év során peres ügy érkezett, s ezzel szemben ügyet fejeztek be összesen a Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságai. Sajnálatos módon az rögzíthető, hogy egyetlen kerületi bíróság sem tudta a hozzáérkezett peres ügyek számát elérni a befejezésben, így a hátralékképződés valamennyi bíróságon nyomon követhető. A trend év óta negatív az érkezést illetően, mint azt a korábbiakban jeleztem, így a továbbiakban nem a titkári létszám extenzív bővítése lehet a megoldás az elmozdulás érdekében, hanem a jogszabálymódosítás, mert jelenleg az adminisztratív feladatok ellátása köt le jelentős titkári kapacitást. A szabálysértési nemperes ügyérkezésünk az elmúlt esztendőben csökkentő tendenciát mutatott: december 31. napjával 654 nemperes ügyet tartottunk nyilván, 2012-ben nemperes szabálysértési ügyünk érkezett, s ügyet fejeztünk be. A folyamatban maradt ügyek száma 137-re csökkent. Pozitívumnak tartom változatlanul azt, hogy a kiemelkedő, igen jelentős szabálysértési peres munkateher, ügyforgalom mellett és ellenére is a folyamatban maradt szabálysértési peres ügyünkből mindössze 19 ügy esik az 1-2 éve folyamatban lévők közötti tartományba, így az eljárások időszerűsége a szakterületen biztosított Ügyforgalmi trendek a kerületi bíróságok polgári, gazdasági és munkaügyi szakágában Kerületi (munkaügyi) bíróságainkra az elmúlt év során civilisztikai peres ügy érkezett, s ezzel szemben a bíróságaink ügyet fejeztek be, így a folyamatban maradt peres ügyek száma tovább csökkent, annak volumene az év végével volt. A 7 bíróság közül 5 bíróság az érkezett ügyekhez viszonyítottan több ügyet fejezett be, ugyanakkor a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság és a Budai Központi Kerületi Bíróság kis különbséggel maradt alatta a befejezés számban az érkezésnek. A folyamatban maradt polgári peres ügyek volumene óta csökkentő tendenciát mutat, s ugyanez jellemző a gazdasági peres és munkaügyi peres ügyekre is. A polgári szakágban 2009-ben db, 2010-ben db, 2011-ben db és 2012-ben db peres ügyünk maradt folyamatban az év végével. A gazdasági peres szakterületen 2009-ben db, 2010-ben 4.344db, 2011-ben db, és végül 2012-ben db peres ügyet tartottunk nyilván. A munkaügyi szakterületen 2009ben db, 2010-ben db, 2011-ben db és végül 2012-ben db ügyünk volt folyamatban. A trend tehát egyértelműen kedvező, s ez érződik a bírói 41

42 tanácsok előtt folyamatban lévő peres ügyek számán, a bírói munkateher alakulásán is (lásd a 27. és 28/I-IV. számú mellékleteket). A Budai Központi Kerületi Bíróságon, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon, továbbá a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon évben az egyéni bírói munkateher kedvezőtlenebbül alakult a többi kerületi bírósághoz viszonyítottan. Valamennyi szervezeti egységben a bírói fluktuáció, a KIM-be és az OBH-ba történt kirendelések okoztak munkateher növekedést. A kialakult helyzetet részben belső, részben külső segítséggel kezeltük 2012-ben, illetve kezeljük 2013-ban. A Budai Központi Kerületi Bíróság civilisztikai szakágában a családjogi csoport munkaterhe tekinthető kiemelkedőnek, a bíróság vezetése belső átszervezéssel rendezi a munkateher aránytalanságot. A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon kialakult munkateher kezelése részben bírói álláshely átcsoportosításával történt, illetve történik, továbbá a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke a társadalombiztosítási ügyek feldolgozására közigazgatási szakágban dolgozó bírákat osztott be. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon kialakult munkateher enyhítésére a Pesti Központi Kerületi Bíróságról rendeltem ki átmenetileg polgári ügyszakos bírót, időlegesen megszüntettem a Fővárosi Törvényszékre történt kirendelését egy Budapesti II. és III. kerületi bírósági bírónak, továbbá március 10. napjával további egy civilisztikai ügyszakban dolgozó bíró tért vissza az óbudai bíróságra. A megtett igazgatási intézkedések mára éreztetik hatásukat, és várhatóan I. negyedévének végével az egyéni bírói munkateher ismételten beáll a korábbi években megszokott volumenre. Az alábbi táblázatok az országos összehasonlítás tükrében elemzik a kerületi bíróságok helyzetét, tevékenységét. Tárgyalt peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma helyi bíróságok Civilisztikai ügyszak Fővárosi Törvényszék 41,58 Országos átlag 39,62 Érkezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma Civilisztikai ügyszak Fővárosi Törvényszék 23,92 Országos átlag 22,93 42

43 Befejezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma helyi bíróságok Civilisztikai ügyszak Fővárosi Törvényszék 25,05 Országos átlag 23,78 Folyamatban maradt peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma helyi bíróságok Civilisztikai ügyszak Fővárosi Törvényszék 130,27 Országos átlag 120,80 Országos átlag FT és BKT nélkül 108,15 A bemutatott összehasonlító adatsorok alapján a következők rögzíthetők: A Fővárosi Törvényszék civilisztikai szakágában dolgozó kerületi bírák a tárgyalási napokat hatékonyabban használják ki az országos átlagnál. Az érkezett peres ügyek volumene a Fővárosi Törvényszék területén még mindig meghaladja az országos átlagot. A Fővárosi Törvényszék kerületi bírái az országos átlagot meghaladóan fejeznek be havonta peres ügyeket. A Fővárosi Törvényszék kerületi bírái civilisztikai ügyszakban még mindig nagyobb munkateherrel dolgoznak az országos átlaghoz viszonyítottan Az időszerűségi mutatók alakulása a Fővárosi Törvényszék kerületi bíróságain A folyamatban maradt peres ügyek számának trendszerű csökkenéséhez hasonlóan az időszerűségi mutató is jelentősen javult a kerületi bíróságok összesített adatsorát vizsgálva. Az 1 éven túli ügyek volumene év végével peres ügy volt, míg december 31. napjára ügyre csökkent az ilyen ügyeink száma. A differencia ügy. A 2 éven túli ügyek volumene év végén ügy volt, míg végén 3.589, így ebben a kategóriában 410 peres üggyel csökkent a kiemelten hosszú pertartamú ügyek száma. Ugyan nem meghatározóan, de csökkenés tapasztalható az 5 éven túl folyamatos peres ügyek számát illetően is: december 31. napján 449, míg év végével 420 peres ügyet tartottunk összességében nyilván a kerületi (munkaügyi) bíróságainkon. Az összesített adatsor kedvező 43

44 tendenciájával párhuzamosan azonban az egyes szervezeti egységek időszerűségi helyzete eltérően alakult. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon december 31. napján összesen db 1 éven túli peres ügyet tartottunk nyilván, míg ez a szám év végére ügyre csökkent. A legmeghatározóbb csökkenést a büntető ügyszakban tapasztalhatunk, ahol évben 4.277, míg év végével volt az 1 éven túli ügyek száma. A polgári ügyszakban 2011-ben 1.893, míg végén 1.862, a gazdasági ügyszakban év végén 513, míg végén 446 db 1 éven túli ügyet regisztráltunk. A 2 éven túli folyamatos ügyek száma december 31. napján 820 db volt, míg december 31. napjára 727 ügyre csökkent. Abszolút számban 93 db-bal (11,34%-kal) csökkent a 2 éven túli ügyek száma. A büntető tagozatban december 31. napján darab 2 éven túli, míg december 31. napján db 2 éven túli ügyet tartottunk nyilván. Ebben az esetben is elmondható, hogy abszolút számban jelentősen, 357 darabbal (21,10%-kal) csökkent a 2éven túli ügyek száma A folyamatos ügyekhez viszonyított aránya természetesen magasabb a korábbinál, mert a jelentős befejezés következtében az összes folyamatos peres ügyszám meghatározóan csökkent. Az 5 éven túli ügyek tekintetében december 31. napjára a civilisztikai szakágban 115-ről 103-ra csökkent az elhúzó ügyek száma, míg a büntető ügyszakban a csökkenés 9,86%-os: 152 ügyről 137 ügyre csökkent az e kategóriába eső ügyek száma. A civilisztikai ügyszakban az összes folyamatos ügyhöz viszonyított arány 0,96%, míg büntetőben 2,12%. A Budai Központi Kerületi Bíróság esetében december 31. napján az 1 éven túli ügyek száma 926 ügy volt, míg december 31. napjára ügyre nőtt, 8,42%kal a kategóriába eső ügyek volumene. A polgári ügyszakban 473 ügyről 535 ügyre, míg a büntető ügyszakban 384 ügyről 407 ügyre növekedett az 1 éven túli ügyek volumene. Ezzel szemben a gazdasági ügyszakban az 1 éven túli ügyek száma 69-ről 62-re csökkent. A 2 éven túli ügyek volumene a civilisztikai ügyszakban 272 ügyről 249 ügyre (8,46%-kal) csökkent 2011 és 2012 viszonylatában. A folyamatban maradt ügyekhez viszonyított arány is csökkent 9,38%-ról 8,31%-ra. A büntető ügyszakban és év vége viszonylatában a 2 éven túli ügyek száma 8 üggyel, 106-ra növekedett, a folyamatban maradt ügyek számához viszonyított aránya 9,22%. Az 5 éven túli ügyek a civilisztikai szakágban 56 ügyről 48 ügyre csökkentek, ami 1,60%-a a folyamatban maradt ügyek számának. A büntető szakágban nőtt az 5 éven túli ügyek száma 6 ügyről 10-re, de ez az összes folyamatos ügy viszonylatában mindössze 0,87%-ot jelent. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon a december 31. napján folyamatban maradt 1 éven túli ügyek száma 343 volt, míg ez december 31. napjára 385-re nőtt. A polgári szakágban az ügyek száma 279-ről 291-re, a gazdasági szakterületen 13-ről 17-re, míg a büntető szakterületen 51-ről 77-re növekedett. Bár növekedés 44

45 tapasztalható mindhárom szakterületen, azonban azok abszolút számban nem jelentős mértékűek és alapvetően az év közben zajlott bírói fluktuáció eredményeként jelentkeznek. A civilisztikai ügyszakban a 2 éven túli ügyek száma viszont 107 ügyről 90 ügyre csökkent (15,89%-kal), s aránya is csökkent a folyamatban lévő ügyekhez viszonyítottan (5,13%-ről 4,20%-ra). Kiemelendő, hogy az év végén nem maradt 2 éven túli gazdasági peres ügy a civilisztikai szakágban. A büntető ügyszakban a 2 éven túli ügyek száma 6-ról 10-re nőtt év végére, azonban a folyamatos ügyekhez viszonyított aránya még így is pusztán 1,58%. Az 5 éven túli ügyek alakulását illetően a polgári ügyszakban december 31. napján 10 db, december 31. napján 11 db ilyen ügyet tartottunk nyilván, amely az összes folyamatban maradt ügy 0,57%-át jelenti. Kiemelendő, hogy a bíróságon a gazdasági és a büntető szakágban 5 éven túl folyamatos peres ügy nincs. A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon az 1 éven túl folyamatban lévő ügyek száma december 31. napján 347, míg december 31. napján 530 volt. A polgári szakágban 121 ügyről 114 ügyre csökkent az 1 éven túli ügyek száma, a gazdasági ügyszakban mindkét időpontban 8 darab 1 évet túli ügyet tartottunk nyilván, míg a büntető szakágban az 1 éven túli ügyek száma meredeken nőtt, 218 ügyről 408 ügyre. E mutató az egyik legkedvezőtlenebbnek tekinthető a kerületi bíróságok szakági összehasonlításában. A 2 éven túli ügyeket illetően a civilisztikai ügyszakban 47-ről 39-re csökkent, a folyamatban lévő ügyek számához viszonyított aránya 3,55%, ami kiváló eredménynek tekinthető. A büntető tagozatban kis mértékben nőtt a 2 éven túli ügyek száma, 66 ügyről 75-re, aránya 5,57%-ról 6,21%-ra növekedett. A polgári ügyszakban mindössze 2 db 5 éven túli ügyet tartottunk nyilván, ami 66,67%-os csökkenést jelent az előző évi 6 ügyhöz képest, s mindössze 0,20%-a a polgári peres ügyeknek. 5 éven túli gazdasági peres ügy nincs a bíróságon. Büntető szakágban a évi 5 db 5 éven túli ügyhöz képest 3 db-ot tartunk nyilván, ami 40%-os csökkenést jelent és az összes folyamatban maradt ügyhöz viszonyított aránya 0,25%. A bíróságon tehát alapvetően az 1 éven túl folyamatban lévő büntető peres ügyek száma jelent kritikus pontot, ahol a növekedés mértéke jelentős és egyúttal a 2 éven túli folyamatos ügyszámot növelheti rövidesen. A bíróságon elrendelt igazgatási intézkedések (tárgyalási pótnapok) kitűzése, a bírói létszám stabilizálása várhatóan eredményt hoz az időszerűségi mutató javulása szempontjából. A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon december 31-én 611, míg december 31-én éven túl folyamatos ügyet tartottunk nyilván. A polgári szakágban 222 ügyről 228-ra nőtt az 1 éven túli ügyek száma, a gazdasági szakterületen 1-ről 2-re nőtt, míg a büntető szakágban 388-ről 284-re csökkent az 1 éven túl folyamatos büntető peres ügyek volumene. Összességében a trend pozitív, különösképpen a büntető szakágban. Ugyanez mondható el a 2 éven túli ügyeket illetően a bíróság büntető szakágában, mert 2012-ben a 2éven túli ügyek száma 104ről 87-re (25,96%-kal) csökkent. A polgári szakágon belül a 2 éven túli ügyek volumene 2 üggyel nőtt, 94 ügyről 96 ügyre, ugyanakkor a szakágban az év végén folyamatban maradt peres ügyek száma 100-al csökkent, így a tendencia nem 45

46 tekinthető negatívnak. Az 5 éven túli ügyeket illetően a civilisztikai ügyszakban 16-ról 19-re nőtt 2012-ben a polgári peres ügyek száma, ez az összes folyamatban maradt peres ügy 1,66%-át jelenti, azonban a gazdasági szakágban továbbra sincs öt éven túl folyamatos ügy. A büntető szakágon belül 7-ről 9 ügyre növekedett az 5 éven túli ügyek száma, azonban az összes folyamatos peres ügyhöz viszonyított arány itt is igen alacsony, 0,96%. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon december 31-én 969 db 1 éven túl folyamatos peres ügyet tartottunk nyilván, ennek száma december 31. napjára örvendetes módon 510-re csökkent. A polgári szakágban korábban 284, most 262 db 1 éven túli ügyet tartunk nyilván, a gazdasági szakterületen 27 ügyről 11re csökkent az 1 éven túl folyamatos ügyek volumene, míg a büntető szakágban 658 ügyről 237 ügyre. A tendencia tehát feltétlenül pozitív. A 2 éven túl folyamatban lévő ügyek száma a civilisztikai szakágban 128-ról 120-ra csökkent, december 31-én a folyamatban maradt ügyekhez viszonyított aránya 8,59%. A büntető ügyek esetében a 2 éven túli ügyek száma 272-ről 237-re (12,86%-kal) csökkent, a folyamatos ügyszámhoz viszonyított arány azonban 22,09%, amely még mindig magasnak minősül. Az 5 éven túli ügyek helyzetét illetően a polgári szakágon belül 17-ről 19-re nőtt a kiemelten hosszú pertartamú ügyek száma, gazdasági ügyszakban változatlanul 2 ilyen ügyet tartunk nyilván. Mindez a civilisztikai ügyszakban folyamatban levő ügyek 1,50%-át jelenti. A büntető ügyszakban évhez viszonyítottan 34,61%-os a csökkenés december 31-én 17 db 5 éven túli ügyet tartunk nyilván a korábbi 26-hoz viszonyítottan, ami az összes folyamatban maradt peres ügy 1,58%-át jelenti. A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon december 31-én 982, míg december végén 1147 peres ügy volt 1 éven túl folyamatban. A tendencia kedvezőtlen, s hasonlóan negatív helyzet tapasztalható a 2 éven túl folyamatban maradt ügyek alakulását illetően is: év végén 293, míg december 31-én 418 ilyen ügy volt a bíróságon, amely az összes folyamatban marad ügy 12,53%-át jelenti. Az 5 éven túli ügyek száma sajnálatos módon szintén növekedett, mert december 31-én 31, míg december 31-én 40 db ügyet regisztráltunk, ami az összes folyamatban lévő ügy 1,20%-a. Tekintettel arra, hogy mind az 1, mind a 2 és 5 éven túli ügyek volumene kedvezőtlen irányban alakult a bíróságon, a bíróság vezetése intézkedési tervet állított össze az elhúzódó eljárások nagyságrendi csökkentése érdekében. Kétségtelen tény, hogy a bíróságot a fluktuációs tényező jelentősen érintette évben, s az az időszerűség alakulására negatív hatást gyakorolt. Összességében a Fővárosi Törvényszék igazgatási felügyelete alá tartozó kerületi bíróságokon az összesített időszerűségi adatok igen kedvező képet mutatnak, valamennyi vizsgált területen csökkent az elhúzódó ügyek száma. Kritikusnak tekinthető a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság büntető szakágában kialakult helyzet az 1 éven túli ügyek tekintetében és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság munkaügyi csoportjában mind az 1, a 2 és az 5 éven túli ügyek helyzete. Mindkét szakterületen 2013-ban hatékony igazgatási intézkedésekkel kívánjuk a 46

47 kedvezőtlen tendenciát megváltoztatni. A kerületi bíróságok időszerűségi mutatóinak alakulását a további részletek tekintetében a 29-es számú melléklet tartalmazza Az ügyforgalmi adatok alakulása a Fővárosi Törvényszék elsőfokú peres ügyeiben A Polgári Kollégium elsőfokú peres ügyszakának munkaterhe a 2003-ban bekövetkezett hatásköri változások folytán folyamatosan kiemelkedően nagy volt. Az elmúlt tíz esztendőre visszatekintve azzal szembesülünk, hogy az utolsó, a hatásköri változások folytán még teljes évnek nem tekinthető évben az elsőfokú peres ügyérkezés 3257 ügy volt, s ha ezt összevetjük a legkedvezőtlenebb évnek tekinthető évi 6407-es mutatójával, látható, hogy az amplitúdó igen nagy, a differencia 3150 ügyet jelent. Mindez folyamatosan évről évre hátralékot képezve növekvő tendenciát mutatott között ügy között mozogva, majd és között között mozogva évhez képest ugyan némi csökkenés tapasztalható az érkezésben, azonban még a mai napig igen magas, s nem elhanyagolható az a körülmény, hogy évhez képest (5780) még évben is nőtt a peres ügyérkezésünk (5806). Történt mindez annak ellenére, hogy a jogalkotó augusztus 1-jén ismételten módosította a Pp. 23. (1) bekezdés a) pontjában írt, a vagyonjogi perekre irányadó értékhatárt. A tagozat bírái 2009., évben nem tudtak lépést tartani az érkezett ügyek feldolgozásával, a befejezésszám alulmaradt az érkezett ügyek számához viszonyítottan. Kifejezetten kedvezőnek tekinthető a 2011., évi trend, amikor 5780 és 5806 peres érkezéssel szemben 6407 és 6164 peres befejezés áll. Mindez azt jelenti, hogy a hátralék feldolgozása megkezdődött, a folyamatban maradt peres ügyek száma 2010-től (a legkedvezőtlenebbnek tekinthető évtől) lassú csökkenést mutat év végén 5326, míg év végén 4968 peres ügyet tartottunk nyilván a kollégiumban. Az elmúlt esztendőben további 358 peres üggyel csökkent a folyamatos ügyek száma, amely részben a kollégiumon belül bekövetkezett munkateher arányosításnak, a kerületi bíróságokat érintő bírói kirendeléseknek, részben pedig a bírói létszám bővítésének köszönhető. Az elmúlt esztendőben a nemperes területről 3 bírói álláshelyet irányítottam át a Polgári Kollégium elsőfokú peres ügyszakába, pályáztatva az álláshelyeket (lásd a 27-es és 30-as számú mellékleteket). Bár az egy működő tanácsra vetített, átlagolt folyamatos peres ügyszám (129,58) még mindig jóval meghaladja az országos átlagot, azonban a korábbi esztendők helyzetéhez viszonyítottan feltétlenül előremutató adat. A bírói létszám bővítésén túl évben jelentősen növeltük a kollégium elsőfokú tanácsai mellett segítséget nyújtó titkárok és ügyintézők létszámát, így várhatóan a bírói adminisztratív munkateher csökkentése egészében csökkenti majd a szakágban dolgozó bírák munkaterhét. Mindamellett nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy a Polgári Kollégium vezetésének új struktúrája első negyedévére véglegesen beáll, a vezetői létszám stabilizálódik, így a vezetői támogatás hatékonysága növelhető a szakágban. 47

48 Az időszerűségi mutatók alakulása a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumának elsőfokú csoportjában Örvendetes tény, hogy a december 31-én folyamatban volt 1 éven túli peres ügyek száma (2783) december 31-re csökkent, annak volumene 2706 ügy. Ezzel párhuzamosan sajnálatos módon a 2 éven túli ügyek száma 1480-ról 1630-ra növekedett, a folyamatban levő ügyekhez viszonyított aránya 32,81%, ami igen kedvezőtlen mutató. Hasonlóan negatív tendencia tapasztalható az 5 éven túl folyamatban lévő peres ügyek tekintetében is, mert a korábbi 218-ról 280-ra emelkedett, ami az összes folyamatban maradt ügy 5,64%-át teszi ki ban a titkári-ügyintézői segítség biztosításával elsősorban a kiemelten hosszú pertartamú ügyek hatékonyabb előkészítését, feldolgozását, a bírói adminisztratív munkaterhek csökkentését kell biztosítani A Gazdasági Kollégium elsőfokú peres ügyszakának munkateher növekedése folyamatos óta, s ez az utóbbi három esztendőre is konzekvensen jellemző (lásd a 30-as számú mellékletet). Tíz év érkezési adatait áttekintve látható, hogy évben érkezett a legtöbb peres ügy (2358) a kollégiumba. A két szélső értéket figyelembe véve a differencia 806 ügy. Fontos eredménynek tekintem, hogy az elsőfokú tanácsok a 2012-ben érkezett 2358 peres üggyel szemben 2365 peres ügyet befejeztek, így az év végén folyamatban maradt peres ügyek száma gyakorlatilag nem változott, stagnálás tapasztalható december 31-én 1661, míg december végén 1654 peres ügyet tartottunk nyilván, amely a bírói létszámmozgás mellett kifejezetten pozitív eredménynek tekinthető. Az egyéni bírói munkateher alakulása szempontjából tekintettel kell lenni arra, hogy a Gazdasági Kollégium elsőfokú tanácsai nemperes szakterületen, a felszámolási eljárásban is végeznek munkát, így tevékenységük lényegesen összetettebb. Ebben az összefüggésben kiemelkedő eredménynek tartom azt, hogy az időszerűségi mutató a kollégium elsőfokú ügyszakában markánsan javult. A december 31-én folyamatban volt 1 éven túli ügyek száma 727 ügy volt, míg ez december 31-re 567 ügyre csökkent. Sikerült a 2 éven túli ügyek számát is jelentősen csökkenteni december 31. napjára 355 ügyről 274 ügyre. Hasonló pozitív tendenciát rögzíthetünk az 5 éven túli ügyek alakulása tekintetében is, melyek száma 2011-ben 56, míg december 31-én 41 ügy volt. Az igen pozitív tendenciára tekintettel a létszám évi stabilizálódásával várhatóan az egyéni bírói munkateher tovább csökken, s az időszerűségi mutatók javulni fognak. A március 1. napjával kinevezett új kollégiumvezetés (csoportvezetés) határozott koncepciót fogalmazott meg az elsőfokú peres csoport munkaterhének csökkentése érdekében, ami hatékony igazgatási intézkedésekkel végrehajtható A Közigazgatási Kollégium hosszú időn keresztül az egyik legnagyobb munkateherrel dolgozó kollégiuma volt a Fővárosi Bíróságnak, Fővárosi Törvényszéknek. Az elmúlt tíz esztendő ügyforgalmi adatait, érkezését figyelemmel kísérve (lásd a 30-as számú mellékletet) jól látható, hogy a kollégium peres ügyérkezése 2004-től kezdődően folyamatosan számottevő növekedést mutat. A

49 év ebben a kollégiumban is jelentős érkezést eredményezett, a legmagasabbat 10 év összehasonlításában (6152). Figyelemre méltó, hogy a két szélső érték közötti differencia (a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb érkezési adat) 2501 ügy. A Közigazgatási Kollégium helyzetét alapvetően meghatározta az, hogy a Fővárosi Törvényszék igen széles körben rendelkezett kizárólagos illetékességgel egyes ügytípusok tekintetében. A jogalkotó évben alapjába elfogadva a szakmai előterjesztéseket módosított a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességén, ennek köszönhetően 2012-ben már komoly érkezéscsökkenés tapasztalható. Míg évben 4711, addig évben 3918 peres ügy érkezett a kollégiumba. Kiemelendő, s a bírák és az igazgatási vezetés következetességének köszönhető az, hogy a 3918 érkezett peres üggyel szemben a kollégium év végével 4882 ügyet fejezett be, ami alapvetően meghatározta a hátralék csökkenését. Míg év végén 2962, addig év végén mindössze 1998 peres ügyünk volt folyamatban. A hatékony igazgatási intézkedések, a bírói munka igazgatási ellenőrzése, az egyéni bírói teljesítmények folyamatos növelése folyományaként a Közigazgatási Kollégium jelentős hátralékot feldolgozva markáns eredményt ért el év végére. Nagyon pozitívnak tartom az időszerűségi mutató alakulását a kollégiumban folyamatban maradt ügyek tekintetében. Míg december 31-én 806, addig év végével mindössze 389 db 1 éven túl folyamatos peres ügyet tartottunk nyilván. Hasonlóan kiemelkedő pozitív tendenciát rögzíthetünk a 2 éven túli ügyek feldolgozása tekintetében is, mert december 31-én 172 db, december végén pedig 82 db két éven túli ügy volt folyamatban. Az 5 éven túl folyamatos peres ügyek száma is meghatározóan csökkent az elmúlt esztendő végére december 31-én 11, míg év végén 3 db ilyen peres ügyet tartottunk nyilván a Közigazgatási Kollégiumban. A kiváló eredménynek köszönhetően a működését január 1. napjával megkezdő Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Közigazgatási Csoportja olyan ügyforgalmi mutatókkal indulhatott, amely az új bíróság időszerű ítélkezését hosszútávon megalapozhatja, s a vezetés számára egyidejűleg lehetőséget biztosít arra, hogy a szervezetési, igazgatási feladatokat a Munkaügyi Csoportra koncentrálja A Büntető Kollégium elsőfokú tanácsainak munkaterhét tíz évre visszamenőleg áttekintve jól látható, hogy 2009-től kezdődően három éven keresztül az érkezési mutatók igen kedvezőtlenül alakultak évben 419, 2010-ben 502, míg 2011-ben 592 peres ügy érkezett a kollégium elsőfokú tanácsaihoz évre az érkezés mérséklődött, és megközelíti a között jellemző átlagos érkezési adatot. A pozitív tendencia lehetőséget biztosított az elmúlt évben arra, hogy az elsőfokú tanácsok hátralékot dolgozzanak föl. A kollégium elsőfokú tanácsait is érintette a bírói létszámmozgás, így kiemelkedő eredménynek tartom azt, hogy az érkezett 393 peres üggyel szemben év végével a tanácsok összesen 455 peres ügyet fejeztek be. Ennek köszönhetően a folyamatban levő peres ügyek száma csökkent, mert míg év végén 564, addig december 31-én 502 folyamatos peres ügyünk volt e szakterületen. Az ügyforgalmi adatok általános bemutatása során részletesen szóltam a kiemelt jelentőségű ügyek fővárosi törvényszéki helyzetéről. A Büntető Kollégiumba

50 évben 129 kiemelt jelentőségi peres ügy érkezett, ezzel szemben a kollégium 186 kiemelt jelentőségű ügyet fejezett be. Ilyen módon a kollégium tanácsainak eredményessége kiválónak tekinthető. Az egyéni bírói teljesítmények, illetőleg a kollégium elsőfokú szakágának teljesítménye értékelésekor figyelembe kell venni azt, hogy a kiemelt jelentőségű ügyeken túlmenően az egyéb okból soron kívüli ügyek volumene (fiatalkorúak büntetőügyei, fogvatartott terheltek ügyei, megismételt eljárások stb.) azt eredményezik, hogy az egyes tanácsok előtt folyamatban lévő peres ügyek minimálisan 50%-a soron kívül intézendő. Ebben a konstellációban a évben elért befejezésszám kifejezetten jó eredménynek tekinthető, ami a évi létszám stabilizálódással tovább javítható. Az ügyhátralék feldolgozása mellett azonban sajnálatos módon az időszerűségi mutató romlott ezen szakágban. Az 1 éven túl folyamatban levő peres ügyek száma 243 ügyről 290-re, a 2 éven túli ügyek száma 100-ról 141-re, míg az 5 éven túli ügyek volumene 20-ról 27 ügyre növekedett az elsőfokú tanácsok előtt. A évben végrehajtott létszámbővítéssel, továbbá a évre ütemezett további pályázati eljárásokkal a kollégium bírói létszáma stabilizálódni fog, amely az egyéni bírói munkateher további csökkenését eredményezi. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiuma Katonai Tanácsainak létszámát évben pályázati úton stabilizáltuk, a Katonai Tanács kiegyensúlyozottan működik, a kollégiumvezetés döntése alapján rendszeresen, folyamatosan tárgyal nem katonai büntetőügyeket is, tehermentesítve az ún. civil tanácsokat. A Fővárosi Törvényszék elsőfokú peres ügyszakának munkaterhét, tevékenységét az országos összehasonlítás tükrében az alábbi táblázatok mutatják be: Tárgyalt peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma Büntető ügyszak Fővárosi Törvényszék 9,94 országos átlag 6,99 Civilisztikai ügyszak Fővárosi Törvényszék 30,87 országos átlag 26,77 Az érkezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma Büntető ügyszak Fővárosi Törvényszék 1,98 országos átlag 1,61 Civilisztikai ügyszak Fővárosi Törvényszék 15,14 országos átlag 14,21 50

51 Befejezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma Büntető ügyszak Fővárosi Törvényszék 2,30 országos átlag 1,87 Civilisztikai ügyszak Fővárosi Törvényszék 16,80 országos átlag 15,40 országos átlag FT és BKT nélkül 14,58 Folyamatban maradt peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma Büntető ügyszak Fővárosi Törvényszék 30,42 országos átlag 20,08 országos átlag FT és BKT nélkül 17,25 Civilisztikai ügyszak Fővárosi Törvényszék 129,58 országos átlag 101,52 országos átlag FT és BKT nélkül 75,75 A táblázatok alapján az alábbi következtetések vonhatók le tevékenységünkre, munkaterhünkre: A büntető szakágban a tárgyalási napok kihasználtsága lényegesen meghaladja az országos átlagot, s ugyanez jellemző a civilisztikai szakterületre. Az érkezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma mind a büntető, mind a civilisztikai szakterületen meghaladja az országos átlagot. A befejezett peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos volumene mindkét szakágban magasabb, mint az országos átlag. A folyamatban maradt peres ügyek egy bíróra jutó havi átlagos száma büntető ügyszakban jelentősen, a civilisztikai szakágban pedig kirívóan meghaladja az országos átlagot A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma nemperes szakterületének ügyforgalma A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma Cégbírósága, Csőd-felszámolási Csoportja a legjelentősebb és egyben a legnagyobb munkateherrel dolgozó önálló nemperes szakágak. 51

52 A Cégbíróság munkaterhe az elmúlt négy év viszonylatában folyamatos növekedést mutat: évben db, 2010-ben db, évben db, míg évben db ügy érkezett, amely mind az új bejegyzés, a módosítás és a cégtörvényességi eljárás kategóriájába tartozó ügytípusokat magába foglalja. Természetesen a legnagyobb számot minden esztendőben a módosítási (változásbejegyzési) kérelmek adják. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a cégtörvényességi eljárások volumene évről évre folyamatosan növekvő tendenciát mutat év kivételével a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága valamennyi esztendőben több ügyet fejezett be az érkezett ügyek viszonylatában, így az időszerű ügyintézést biztosítani tudta. Ez irányadó a évre is, amikor az érkezett üggyel szemben ügyet fejezett be. Feszes ütemű munkavégzés mellett a évet időszerű ügyintézéssel tudtuk zárni. A csőd-felszámolási eljárások érkezése 2009-től kezdődően folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az elmúlt négy évben jellemző befejezési mutató (lásd a 27-es számú mellékletet) egyértelműen tükrözi, hogy a szakágban dolgozó bírák és titkárok éves szinten az érkezett ügyeket feldolgozni nem tudták, így 2009-től kezdődően évente 2000-es nagyságrendben az ügyhátralék folyamatosan növekedett. Míg december 31-én , addig december 31-én ügyünk volt folyamatban a szakágban. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvényt évben 9 alkalommal módosították, a módosítások köréből kiemelendő a törvény 6. (7) bekezdése, amely meghatározta a bírák és a bírósági titkárok által ellátható feladatokat. A törvényi rendelkezés végrehajtásaként évben 9 bírósági titkári álláshelyet és 10 bírósági ügyintézői álláshelyet rendszeresítettünk a Csődfelszámolási Csoportban a munkateher csökkentése érdekében. A létszámnövelés hatása év végére lassan érezhető volt, sőt a első negyedévi ügyforgalmi adatok alapján a hátralékfeldolgozás már egyértelműen érezhető. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma Cégbírósága vonatkozásában a évi CXCVII. törvényt március 1. napjától kedvezőtlen irányban módosította számunkra a jogalkotó. Az eredeti elképzelésekkel szemben a bírói munkateher növekedett, miközben a korábbi törekvésünk az ügyintézői feladatkör bővítése volt. A Cégtörvény 50. -ában szabályzott változásbejegyzési eljárásban az ügyintéző csak közkereseti társaság, betéti társaság és egyéni cég változásbejegyzési eljárásában járhat el, a Kft., illetve Zrt. változásbejegyzési eljárásának lefolytatása kizárólagos bírói hatáskörbe került. A Nyrt., a szövetkezet, a nonprofit cégek vonatkozásában az eljárás pedig változatlanul a bírák feladatkörében maradt első negyedévében már látható, hogy a törvényben meghatározott kötelező változásbejegyzési eljárások volumene olyan nagyságrendű, amely január hónapjára a Cégbíróság éves érkezésének a 70%-át elérte. A munkateher ennek nyomán a Cégbíróságon ismételten lényegesen meghaladja azt a nagyságrendet, amellyel az időszerű ügyintézés biztosítható volna évben összességében 14 52

53 bírósági ügyintéző kinevezésével növeltük a Cégbíróság létszámát, s a munkateher csökkentését eredményezheti, hogy évben több, korábban nyugállományba vonult kolléga jelezte bírói visszafoglalkoztatási igényét a Cégbíróságon. A lehetőség megteremtésével nyarára a kialakult munkateher csökkenthető lesz. A Cégtörvény március 1. napjától hatályos módosítása új jogintézményt vezetett be, a kényszertörlési eljárást. Az átmeneti szabályok visszamenőleges hatályt kimondó rendelkezései miatt cég korábban befejezett törvényességi felügyeleti eljárásában az eljárást újra kell kezdeni, s ún. kényszertörlési eljárást kell lefolytatni. A kényszertörlési eljárás bevezetése összességében ugyan egyszerűsítette, gyorsította a vagyonnal nem rendelkező cégek kivezetését a gazdasági életből, azonban a Felszámolási Csoport munkaterhét átmenetileg megnövelte. Tekintettel arra, hogy a nyugállományba vonult bírák közül többen a Felszámolási Csoportban kívánják tevékenységüket folytatni, évben bővíthető a szakterületen dolgozók létszáma Ügyforgalmi trendek a Fővárosi Törvényszék másodfokú szakterületein A Törvényszék évi fellebbviteli tevékenységének értékelése során messzemenően figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kerületi bíróságok jelentős befejezésszámot értek el évben, ami egyidejűleg meghatározó érkezés növekedést eredményezett a fellebbviteli ügyszakban. A tanácsok működése szempontjából nagy jelentőséggel bír az a körülmény, hogy évben a nyugdíjazások leginkább a fellebbviteli tanácsokat érintették mind a polgári, mind a gazdasági, mind pedig a büntető ügyszakban. Ilyen módon a bírói létszámmozgás legkedvezőtlenebb hatást a kollégiumok fellebbviteli szakterületén eredményezett A Polgári Kollégiumban 2012-ben csökkent a peres ügyek érkezése viszonylatában, azonban a jelentős bírói létszámmozgás következtében a befejezésszám nem tudta követni az érkezett ügyek volumenét: évben 7732 érkezett peres üggyel szemben 7603 ügyet fejezett be a kollégium, míg 2012-ben az érkezett 7126 üggyel szemben 7098 ügyet. Ilyen módon a folyamatban maradt peres ügyek volumene között gyakorlatilag stagnálást mutat, illetve enyhe növekedés tapasztalható (lásd a 27-es számú mellékletet). A munkateher csökkentése érdekében évben az a döntés született, hogy a jövőben további két polgári fellebbviteli tanácsot állítunk föl a kollégiumban, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a hátralék feldolgozása meginduljon, az egyes tanácsok munkaterhe csökkenjen első negyedévében az ehhez szükséges előkészítő intézkedéseket megtettem, s emellett március első napjával 8 tanácselnöki (eredményes) pályázatot elbírálva kineveztem az új tanácselnököket. A nyugdíjba vonult bírák és tanácselnökök visszafoglalkoztatása során a tárgyaló tanácsok munkaterhe tovább csökkenthető részben a tanácsok létszáma növelésével, részben pedig azzal, hogy az ismételten munkába álló bírák tárgyaláson kívüli ügyintézést látnak majd el több tanács mellett. Az igazgatási, szervezési feladatok hatékonyságát növeli az is, hogy első negyedévének végére befejeződik a kollégium vezetői struktúrájának végleges kialakítása, a második kollégiumvezető 53

54 helyettesi álláshely betöltésre kerül. Az igazgatási feladatok arányos megosztása lehetőséget biztosít a tanácsoknak nyújtandó további támogatás szempontjából is. Bár a polgári fellebbviteli tanácsok előtt folyamatban lévő 1 éven túli ügyek száma és viszonylatában 21-ről 37-re nőtt, egyúttal a 2 éven túli ügyek volumene 3-ról 2-re csökkent december 31-ére. Ugyanakkor 5 éven túl folyamatos polgári peres ügy polgári fellebbviteli tanács előtt december 31-én nem volt. Ilyen módon a fellebbviteli tanácsok időszerűsége kiváló, a jelzett tanácsszám bővítéssel és egyéb igazgatási intézkedésekkel párhuzamosan várhatóan az 1 éven túl folyamatban levő peres ügyek volumene is csökkenni fog A Fővárosi Törvényszék munkaügyi fellebbviteli tanácsai éveken keresztül az átlagot meghaladó munkateherrel dolgoztak évben részben az érkezés csökkenése következtében, részben a három fellebbviteli tanács folyamatos működésének köszönhetően jelentősen javult az érkezett és befejezett ügyek aránya ben 972 peres üggyel szemben 1322 peres ügyet fejeztek be, ennek köszönhetően a folyamatban maradt peres ügyek száma jelentősen csökkent. Míg december 31-én 899, addig végén 798 db, év végén 448 db peres ügyet tartottunk nyilván folyamatos ügyként. A tanácsok munkaterhének, a folyamatos ügyek csökkenésének köszönhetően jelentősen javult a munkaügyi tanácsok időszerűségi mutatója is december 31-én 88, míg december végén 18 db 1 éven túl folyamatos munkaügyi peres ügyet tartottunk nyilván. Bár a 2 éven túli ügyek száma 2-ről 3-ra növekedett és viszonylatában, azonban ezek az időszerűségi mutatók kiválónak tekinthetők. A tanácsok előtt 5 éven túl folyamatos munkaügyi peres ügy nincs. Mára elmondható, hogy a tanácsok létszámának és a tanácselnöki beosztások stabilizálódásának folyamata végére értünk, így várhatóan a munkaügyi fellebbviteli ítélkezés az elmúlt esztendőben jellemző kiegyensúlyozottságot és időszerűséget mutatja majd A Fővárosi Törvényszék gazdasági fellebbviteli tanácsait a évi nyugdíjazás kedvezőtlenül érintette. A fellebbviteli tanácsok száma csökkent, a fellebbviteli munka folyamatosságát részben többletmunka végzéssel, részben a kerületi bíróságokról kirendelt bírák beosztásával tudtuk biztosítani. Ebben a rendkívül nehéz helyzetben kiemelkedő eredménynek tartom azt, hogy a gazdasági fellebbviteli tanácsok az érkezett 951 peres üggyel szemben 923 peres ügy feldolgozását biztosították az elmúlt esztendőben év végével, év elején a fellebbviteli tanácsok létszáma stabilizálódik, a szükséges pályázati eljárásokat lebonyolítottuk évben négy gazdasági fellebbviteli tanács működik majd a kollégiumban, így a évben jellemző munkateher érezhetően csökken majd. A jelzett munkavégzési körülmények mellett ugyan nőtt az 1 éven túl folyamatos peres ügyek száma (9-ről 31-re), azonban összességében az időszerűségi mutatók kiválóak, hiszen december 31-én mindössze 4 db 2 éven túli peres ügyet tartottunk nyilván A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának létszámát is érintette a évi bírói létszámmozgás, amelynek kedvezőtlen hatásait csak részben sikerült az év 54

55 során kiküszöbölni. Az év közben végrehajtott és a kerületi bíróságokat érintő kirendelésekkel a fellebbvitelben jelentkező érkezés növekedést és többletmunkaterhet nem tudtuk kompenzálni, így a kollégium ezen területén az ügyhátralék év végére növekedett. Az egyes kerületi bíróságokon megjelent többletteljesítmény, befejezés növekedés értelemszerűen a Büntető Kollégium fellebbviteli tanácsai előtt érkezés növekedést jelent. Míg évben 2853, addig évben 3254 büntető peres ügy érkezett a fellebbviteli tanácsokhoz, a növekmény 401 ügy, amely a jelzett bírói létszámmozgással párhuzamosan már érezhető munkateher növekedést eredményezett. Bár a kollégium fellebbviteli tanácsai teljesítményüket növelték, hiszen míg 2011-ben 2713, addig 2012-ben 2761 peres ügyet fejeztek be, azonban a jelentős érkezés növekedés következtében az ügyhátralék nőtt év végén 1133, míg december 31-én 1626 peres ügyet tartottunk folyamatos ügyként nyilván a Büntető Kollégium fellebbviteli ügyszakában (lásd a 27-es számú melléklet részletes adatait). A jelzett kedvezőtlen tendenciák ellenére a kollégium időszerűségi mutatói kiválóak és év végén is 2-2 db volt az 1 éven túli ügyek száma, míg 2 és 5 éven túl folyamatos büntető peres ügy a kollégium fellebbviteli tanácsai előtt nem volt az év végével. Jelentős eredménynek tekintem azt, hogy az érkezés növekedés és bírói fluktuáció ellenére a kollégium fellebbviteli tanácsai teljesítményüket növelték viszonylatában. Előremutatónak tekinthetjük azt a körülményt, hogy mára valamennyi fellebbviteli tanácsunk háromtagú tanácsként működik, így a kölcsönös helyettesítések rendszere megszűnt első negyedévének végével további egy fellebbviteli tanács felállítására kerül sor, amely alkalmas lesz a munkateher csökkentésére és kiegyenlítésére az egyes tanácsok között. Az alábbi táblázatok az országos összehasonlítás tükrében mutatják a Fővárosi Törvényszék büntető és civilisztikai ügyszakában dolgozó tanácsok teljesítményét és munkaterhét: Tárgyalt peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos száma Büntető ügyszak Fővárosi Törvényszék 26,21 országos átlag 26,58 Civilisztikai ügyszak Fővárosi Törvényszék 25,42 országos átlag 22,96 55

56 Érkezett peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos száma Büntető ügyszak Fővárosi Törvényszék 29,92 országos átlag 26,99 Civilisztikai ügyszak Fővárosi Törvényszék 45,99 országos átlag 33,90 országos átlag FT és BKT nélkül 27,96 Befejezett peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos száma Büntető ügyszak Fővárosi Törvényszék 25,39 országos átlag 26,03 Civilisztikai ügyszak Fővárosi Törvényszék 47,49 országos átlag 34,99 országos átlag FT és BKT nélkül 28,44 Folyamatban maradt peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos száma Büntető ügyszak Fővárosi Törvényszék 179,42 országos átlag 162,41 Civilisztikai ügyszak Fővárosi Törvényszék 240,06 országos átlag 133,45 országos átlag FT és BKT nélkül 70,31 A bemutatott összehasonlító táblázatok alapján az alábbi következtetések vonhatók le: A tárgyalási napok kihasználtsága tekintetében a civilisztikai ügyszakban az országos átlagot meghaladjuk, míg a büntető szakágban az országos átlagot nem érjük el. 56

57 Az érkezett peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos száma mind a büntető szakágban, mind pedig civilisztikai szakágban a Fővárosi Törvényszék vonatkozásában meghaladja az országos átlagot. A befejezett peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos száma a büntető szakágban az országos átlag alatt maradt, míg a civilisztikai szakágban jóval meghaladja a teljesítmény az országos átlagot. A folyamatban maradt peres ügyek egy tanácsra jutó havi átlagos száma mindkét szakágban jelentősen, a civilisztikai ügyszakban kirívóan meghaladja az országos átlagot. 4. A bírói munka megalapozottsága, a bírák teljesítménye Hosszú évek óta rendszeres vizsgálat tárgyát képezi az a körülmény, hogy a kerületi, munkaügyi bíróságokon meghozott ügydöntő határozatok milyen arányban emelkednek fellebbviteli eljárás nélkül első fokon jogerőre. Az arány, a mérőszám természetesen nem kizárólagos kifejezője a bírói munka szakmai színvonalának, azonban egyfajta ügyfél elégedettségi mutatót feltétlenül tükröz, jelzi azt, hogy a bíróság elé került felek, állampolgárok, vádlottak jogorvoslati jog gyakorlása nélkül megnyugszanak-e a meghozott elsőfokú döntésben, azt megalapozottnak, törvényesnek tartják-e. A bírói munka minőségi színvonalának másik értékelési aspektusa a felülbírált határozatok megváltoztatása, részbeni megváltoztatási aránya, s ezen túlmenően elsősorban a hatályon kívül helyezési mutató alakulása. A Fővárosi Törvényszék területén működő kerületi (munkaügyi) bíróságok évben összesen határozatot hoztak, amelyből határozat első fokon jogerőre emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy a Fővárosi Törvényszék kerületi (munkaügyi) bíróságain 81,45%-os első fokon a jogerőre emelkedési mutató. A felülbírálat tükrében a hatályon kívül helyezési mutató a Polgári Kollégium esetében átlagosan 4,72% melyet a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezési mutatója haladott meg. Ezzel szemben kiemelendő, hogy a Budai Központi Kerületi és a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon a hatályon kívül helyezési mutató 2,71% volt, ami a kerületek összesített mutatójában a legjobbnak számít (lásd a 33. számú mellékletet). A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma másodfokú tanácsai évben összesen 1114 ügyet bíráltak el a fellebbviteli eljárás keretében. A Fővárosi Törvényszék felügyelete alá tartozó 6 kerületi bíróság összesen 7511 gazdasági ügyet fejezett be, melyből 6397 ügy évben első fokon jogerőre emelkedett. Ennek megfelelően az elsőfokú jogerőre emelkedési mutató 85,16%-os, amely kiemelkedőnek tekinthető. Ezzel szemben a hatályon kívül helyezési mutató a Gazdasági Kollégium esetében 10,50%-os, amely lényegesen meghaladja a Polgári Kollégium mutatóját. Legkedvezőbb eredményt a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság ért el a 4,17%-os mutatójával, míg a Budapesti IV. és XV. Kerületi 57

58 Bíróságon a mutató 24,32%-os volt. Abszolút számban mindez azonban 9 ügy hatályon kívül helyezését jelentette a felülbírált 37 ügyből. A Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság esetében a hatályon kívül helyezési mutató egyaránt 10% fölött volt. A március 7-én megtartott vezetői értekezlet egyértelműen állást foglalt abban a kérdésben, hogy a jövőben vizsgálni kell a hatályon kívül helyezési mutató alakulását, szakmai elemzéssel választ kell adni arra, hogy a civilisztikai szakágon belül a Gazdasági Kollégiumban tapasztalható eltérés milyen okokkal magyarázható (lásd a 34-es számú melléklet részletes adatait). A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiuma másodfokú tanácsai elé évben 3345 vádlott jelentett be fellebbezést. Az elsőfokú jogerőre emelkedés mutatóját természetesen e körben úgy kell számítani, hogy az egyes ügyekben egyes vádlottakra ugyanazon ügy az eljárás során első fokon jogerőre emelkedhet, míg másokra fellebbezési szakba kerül. Mindezt figyelembe véve első fokon évben ügy fejeződött be, s a fellebbező vádlottak számát figyelembe véve az elsőfokú jogerőre emelkedési mutató 81,12%-os, mely szintén kiváló eredménynek tekinthető. A büntető fellebbvitel területén a kerületi bíróságok átlagos hatályon kívül helyezési mutatója 8,43%. A legjobb eredményt a Budai Központi Kerületi Bíróság érte el ebből a szempontból évben az 5,66%-os hatályon kívül helyezési mutatójával. A legkedvezőtlenebb helyzetet a Budapesti XVIII. és XIX., valamint a XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon rögzíthettünk azzal, hogy e bíróságokon a 10%-ot meghaladja a hatályon kívül helyezési mutató (lásd részletesen a 35-ös számú mellékletben). A bírói munka egyéni teljesítményi mutatóit, annak minőségi elemeit az egyes szervezeti egységek vezetői részben munkaértekezleten ismertetik a bírákkal, részben pedig írásos formában továbbítják. Az egyéni teljesítményi mutatók, az egyéni teljesítmény minőségi aspektusainak elemzésére kerül sor a félév és évértékelő kerületi vezetői értekezleten, a bírói munka igazgatási ellenőrzése keretében is esetenként, illetőleg a Törvényszék elnökének szervezeti egységekben tett évértékelő látogatása alkalmával. A jelzett módszertan alkalmas arra, hogy az egyes bírói közösségek előtt ismertté tegye a szervezeti egységben dolgozók egyéni teljesítményét, bemutassa a közösség átlaga fölött és alatt teljesítményt nyújtók munkáját. 5. A bírósági titkárok, fogalmazók, bírósági ügyintézők foglalkoztatása 5.1. A bírósági titkárok foglalkoztatásának gyakorlata év elején alapvető célkitűzésként fogalmaztam meg azt, hogy a jövőben a jogszabály adta lehetőségekkel élve igyekezni fogunk több szakterületen a bírói foglalkoztatást átalakítani, megszüntetni, titkári, bírósági ügyintézői foglalkoztatással kiváltva. Az év során a Polgári Kollégium Nyilvántartási Csoportjában, a kerületi bíróságok Szabálysértési Csoportjaiban, illetve szakágában, a Fővárosi Törvényszék 58

59 Gazdasági Kollégiuma Cégbíróságánál és a Csőd-felszámolási Csoportban a foglalkoztatási struktúra átalakítását megkezdtük Az elmúlt év során 14 (nyugdíjazás folytán üressé vált) bírói álláshelyet irányítottam át a nemperes szakterületekről a peres szférába, elsődlegesen a nagy munkateherrel dolgozó kollégiumokba. Ez teremtette meg a lehetőségét a megyei elsőfokú tanácsok száma növelésének, annak, hogy újabb fellebbviteli tanácsokat alakítsunk ki. A létszám átirányításával természetesen az érintett szervezeti egységekben változatlanul fennálló feladatok végrehajtásáról megfelelően gondoskodtunk, a szervezeti egységekhez önálló titkári létszámot rendeltünk. Elsődlegesen tehát a bírói foglalkoztatás új alapokra helyezésre determinálta a titkári létszám szétosztását, másrészt a bírói tanácsok mellé rendelt teamek legfontosabb közreműködői a bírósági titkárok. A bírósági titkárok önálló tevékenységet ellátva, referádát intézve az alábbi szakterületeken dolgoznak: Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiuma Nyilvántartási Csoportja, Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiuma végrehajtási ügyintézés, Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának Felszámolási Csoportja, Közigazgatási Kollégiumban tárgyaláson kívüli önálló ügyintézés, kerületi bíróságok büntető szakterületén büntető nemperes ügyintézés, kerületi bíróságok szabálysértési szakterületén peres és nemperes ügyintézés, kerületi bíróságok végrehajtási szakágában önálló ügyintézés, a kerületi bíróságok előtt az egészségügyi törvény alapján folyó, pszichiátriai osztályokon elhelyezett betegeket érintő speciális eljárás. Nagy jelentőségű, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 115/2012. (VI. 8.) számú döntésével 33 bírósági titkári álláshelyet rendszeresített a Fővárosi Törvényszéken június 15. napjával. Az álláshelyek pályázati betöltését követően őszére alapjaiban tudtuk megnövelni a bírósági titkári létszámot egyes szervezeti egységeinkben. Az önálló feladatkörök kialakításával, a bírói foglalkoztatás átrendezésével párhuzamosan a bírósági teamek kialakítása is folyamatosan zajlott évben. Ilyen módon az egyes szervezeti egységek mindegyikére jellemző összességében, hogy az alkalmazott titkárokat részben a bírói munka kiváltása keretében, részben pedig a bírói tanácsok munkáját segítő teamekben alkalmazzák. A 168 főről 202 főre növekedett titkári létszámunk szervezeti egységek közötti megoszlását a 14-es számú melléklet mutatja be részletesen. A Törvényszék Polgári Kollégiumában az elmúlt esztendőben 13 titkár dolgozott, kiváltva teljes egészében a Nyilvántartási Csoport munkáját, két titkár pedig önálló referádával végrehajtási ügyeket intézett. A kollégium vezetése 6 tanácsot segít közvetlenül bírósági titkárral (teammel), akik a teljes érkező kurrenciát kezelik, a szükséges intézkedéseket megteszik, az érkezett új ügyek előkészítését végzik, 59

60 továbbá a befejezett ügyek kurrenciáit is folyamatosan ellátják. Az előbbieken túl természetesen az egyes tanácsok számára érdemi és nem érdemi határozattervezeteket készítenek. Hasonló feladatokat láttak el az év során a Büntető Kollégiumba beosztott titkárok, akik elsőfokú tanácsok munkáját segítették. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumába évben 19 titkár került beosztásra, ebből 16 fő a Felszámolási Csoportban dolgozott, 3 fő pedig a peres ügyszakban. Az évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. (7) bekezdése a július 24től hatályos taxációban rendelkezett a bíró által kizárólagosan meghozható határozatokról, megteremtve a lehetőségét annak, hogy minden egyéb területen bírósági titkár járjon el. Az év második félévében az ún. kényszer-végelszámolásból átfordult felszámolási eljárásokat titkárok intézték. Az elmúlt évi felszámolási eljárással kapcsolatos statisztikák egyértelműen igazolják azt, hogy az e körbe eső ügyek több mint 60%-a ún. egyszerűsített felszámolási eljárás, melyben a titkárok önállóan eljárhatnak. A jelentős titkári és bírósági ügyintézői létszámbővítés várhatóan 2013-ban érezteti a hatását a Felszámolási Csoportban, az ügyteher csökkenni fog. A Gazdasági Kollégium vezetése az előbbieken túl a titkárokat részben a végrehajtási szakterületen, részben pedig az elsőfokú peres tanácsokba osztotta be, ahol a teamek kurrenciális ügyintézéssel foglalkoztak. A teamekben dolgozó titkárok feladata elsődlegesen a kiemelten hosszú pertartamú (2 és 3éven túli) ügyek előkészítése volt. A korábbiakban bemutatott időszerűségi mutató javulás, mely valamennyi szakterületen érződött a Gazdasági Kollégiumban, egyértelműen azt támasztja alá, hogy a peres tanácsok teammel történő megsegítése hatékony előrelépést jelent. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma Cégbíróságán mindössze egy titkárt alkalmazunk, aki a Cégtörvény 1/A. -ában meghatározott titkári hatáskörbe tartozó ügyekben jár el. A Cégbíróságon alapvetően a bírósági ügyintézői foglalkoztatást részesítettük előnyben a titkárival szemben. A Közigazgatási Kollégium számára igen jelentős előrelépést jelentett az, hogy július 24. napjától a törvényi változás következtében a bírósági titkárok önállóan eljárhatnak a közigazgatási nemperes ügyekben. A Közigazgatási Kollégium nemperes ügyérkezése évben átlagosan 100 ügy volt havonta, melyet titkárok intéztek. Ezen túlmenően a peres tanácsok megsegítése céljából osztotta be a kollégium vezetője a titkárokat bírák mellé, általában két bíró mellett egy titkárt alkalmazva. A titkárok a kurrenciális ügyintézésen túlmenően elsődlegesen a kiemelten hosszú pertartamú ügyek előkészítésében, feldolgozásában vettek részt. A Közigazgatási Kollégium időszerűségi mutatóinak gyökeres javulása összefüggésben áll az alkalmazott titkári létszámmal. A Pesti Központi Kerületi Bíróság vezetése önálló feladatkörben a titkárokat a Perenkívüli Csoport nemperes területén és végrehajtási ügyszakában alkalmazta, továbbá a Szabálysértési Csoportban. A Nyomozási bírói Csoportba titkári foglalkoztatás azért került bevezetésre, mert e csoportban zajlik a Pesti Központi 60

61 Kerületi Bíróság büntető nemperes ügyeinek intézése. Ezen túlmenően a Pesti Központi Kerületi Bíróság vezetése az egyes peres csoportokban alakított ki teamet a biztosított titkári létszámból. A Budai Központi Kerületi Bíróság vezetése önálló tevékenységi körben a szabálysértési szakterületen, az egészségügyi törvény által meghatározott eljárásban, a magánvádas ügyek esetében a személyes meghallgatásos eljárásban, a végrehajtási eljárásban titkárokat alkalmazott. Ezen túlmenően mind a büntető, mind a polgári ügyszakban a bírák adminisztratív munkaterhének csökkentése céljából is beosztásra kerültek titkárok tanácsok mellé. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a szabálysértési és a végrehajtási ügyszakban, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság a perenkívüli, végrehajtási szakterületen, a szabálysértési területen és a büntető nemperes szakterületen alkalmazott önálló tevékenységgel titkárokat. A titkárok mindkét bíróságon bíró melletti adminisztratív feladatokat is elláttak. A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon önálló feladatkörben a szabálysértési és a végrehajtási ügyszakban dolgoztak titkárok, míg a büntető és a polgári szakágban 2-2 titkár dolgozott a bírák adminisztratív munkaterhe csökkentése céljából. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon a titkárok a végrehajtási, a szabálysértési, a büntető nemperes szakterületen önállóan tevékenykednek, illetve a magánvádas ügyekben a személyes meghallgatásokat is önállóan végzik. A fentieken túl a titkárok a peres tanácsok munkájába is bekapcsolódtak. A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon a beosztott titkárok alapvetően a bírák melletti adminisztratív munkateher csökkentése céljából végeztek kurrenciális, határozatszerkesztési és egyéb munkákat. Ezen túlmenően önálló feladatkörben a végrehajtási ügyek intézését is ellátták. Az egyes szervezeti egységekben bemutatott titkári foglalkoztatás összességében azt jelzi, hogy a kollégiumok vezetői, a kerületi bíróságok elnökei éltek a jogszabályi lehetőségekkel, s azokon a területeken, ahol a bírói foglalkoztatás korlátozható, vagy kizárható a titkári alkalmazást teljes körűvé tették évben a Fővárosi Törvényszék területén 44 bírósági titkár kapott kijelölést a szabálysértési ügyek intézésére. A kijelölési eljárás folyamatos, tekintettel arra, hogy a titkárok beosztása is rotálódik, ezért újabb és újabb kollégák kerülnek e szakterületre. Titkáraink nagyobb része bíró jelölt, azaz a hagyományos fogalmazói, titkári pályát követi, míg kisebb részük élethivatásszerűen dolgozik titkárként. Az élethivatásszerűen titkárként dolgozó kollégák legnagyobb számban az egészségügyi törvény szerinti bírósági eljárásban, a végrehajtási és kisebb részben a szabálysértési ügyszakban dolgoznak. A Fővárosi Törvényszéken és a felügyelete alá tartozó kerületi (munkaügyi) bíróságokon évben 47 bírósági titkárunk kapott bírói kinevezést A bírósági fogalmazók foglalkoztatásának gyakorlata A bírósági fogalmazók engedélyezett létszámával, a felvételi eljárás metodikájával és 61

62 az egyes szervezeti egységek közötti szétosztásával a korábbi fejezetben részletesen foglalkoztam, s e témakörhöz kapcsolódott az 1., 2., 18., 19. számú melléklet. A foglalkoztatás gyakorlatára a még hatályban lévő OIT szabályzat, a Fővárosi Törvényszék Oktatási Szabályzata irányadó azzal, hogy felső szinten beosztásukat a Fővárosi Törvényszék oktatási feladatait ellátó elnökhelyettes irányítja. A fogalmazók 11 hónapot büntető első fokon (kerületi bíróságon), 2 hónapot büntető másodfokú gyakorlaton töltenek, míg 11 hónapot a kerületi bíróságok polgári elsőfokú tanácsai mellett, majd 2 hónapot a polgári fellebbvitelben dolgoznak. Ezen túlmenően 10 hónapos fakultatív időszak áll rendelkezésükre. A kerületi (munkaügyi) elsőfokú gyakorlatot nem feltétlenül és nem mechanikusan követi a fellebbviteli bíróságra történő beosztás, ennek az az oka, hogy a tényleges joggyakorlati helyen (kerületi bíróság) is folyamatosan fogalmazói létszámot kívánunk biztosítani. Ennek megfelelően a fellebbviteli gyakorlatra arányosítva és ütemezve kerülnek. Fogalmazóink joggyakorlati idejüket instruktor bírák mellett töltik. Instruktorok a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetői, kollégiumvezető helyettesei, tanácselnökei, a kerületi bíróságok elnökei, elnökhelyettesei, csoportvezető bírái, valamint azok a bírák, akiket az instruktori jegyzékre fölveszünk. Instruktor bíróvá az a bíró válhat, aki megfelelő és megalapozott szakmai gyakorlattal rendelkezik és gondoskodik arról, hogy a mellette dolgozó fogalmazó megfelelő tanulmányokat és joggyakorlatot, továbbá napi munkavégzést teljesítsen. Az instruktor bírókról az oktatási év elején készül az instruktor bírói jegyzék. Az instruktor bírói jegyzéket a kerületi bíróságokon az elnök, a Fővárosi Törvényszéken a kollégiumvezető, kollégiumvezető helyettes a Fővárosi Törvényszék oktatási feladatait ellátó elnökhelyettessel egyetértésben állítja össze, melyet a Fővárosi Törvényszék elnöke jóváhagy. Az instruktor a hozzá beosztott fogalmazó tevékenységét az ún. instruktori vélemény megnevezésű űrlapon havonta értékeli, és azt a fogalmazóval minden esetben ismerteti. Az instruktori véleményeket a Fővárosi Törvényszék oktatási felelőse (elnökhelyettese) részére minden esetben meg kell küldeni. Az instruktorokkal az oktatási felelős rendszeres kapcsolatot tart, és közvetlenül is figyelemmel kíséri az instruktor bíró mellé beosztott fogalmazó szakmai fejlődését, továbbá az instruktor bíró munkamódszereit. A Polgári, Büntető és Gazdasági kollégiumban a fogalmazóink elsősorban a fellebbviteli ügyszakban dolgoznak és folytatnak tanulmányokat, de esetenként az elsőfokú gyakorlatot is megismerik. Az elmúlt év során a Közigazgatási Kollégiumba is beosztásra kerültek fogalmazók annak érdekében, hogy szélesebb körű jártassággal rendelkezzenek és más szakterületet is megismerhessenek. A Pesti Központi Kerületi Bíróság vezetése a polgári és büntető csoportok között arányosan megosztva alkalmazta az év során a beosztott fogalmazókat. Azokon a szakterületeken, ahol a titkárok önálló aláírási joggal rendelkezve önálló tevékenységet végeznek (szabálysértési csoport, vh. csoport stb.) alapvetően nem jellemző a fogalmazói beosztás. A fogalmazók elsődlegesen a klasszikus polgári és büntető peres csoportokban szereznek gyakorlatot részben bírói tanács mellé beosztva, részben pedig a bírói adminisztratív munkateher csökkentése céljából létrehozott teamekben. A teamek irányítását titkár végzi, a teamben fogalmazó és bírósági ügyintéző dolgozik. Ilyen módon a P. I-es csoportban 1, a P. III-as csoportban 2, a P. IV-es csoportban 1, a Gazdasági Csoportban 1, a B. II-es csoportban és a B. III-as 62

63 csoportban 1-1 team dolgozott évben, ahová fogalmazó beosztásra került. Mind az önállóan, közvetlenül bírák mellé, mind pedig a teamekbe beosztott fogalmazók szakmai fejlődése nagymértékű, munkájuk pedig kifejezetten hasznosítható volt. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon összesen az elmúlt esztendőben 79 kijelölt instruktor bíró vett részt a fogalmazók képzésében. A többi kerületi bíróságokon az a jellemző, hogy egy-egy bíró mellett teljesítenek szolgálatot a fogalmazók, azonban a szakágon belül a rotáció a gyakorlat. Az érintett bírák valamennyien kijelölt instruktor bírák voltak és szakmai feladatukat megfelelően ellátták évben összesen 19 fogalmazó tette le a jogi szakvizsgát a Fővárosi Törvényszék területén,. 3 fő kitűnő, 12 fő jeles, 2 fő négyes és 2 fő hármas eredménnyel végzett. Az elért eredmények (17 fő kitűnő-jeles-négyes) álláspontom szerint megfelelően tükrözik azt a magas színvonalú joggyakorlati képzést, amelyet a Fővárosi Törvényszék hosszú évtizedek óta biztosít a fogalmazók számára A bírósági ügyintézők foglalkoztatásának gyakorlata A bírósági ügyintézők fővárosi törvényszéki létszámhelyzetéről, a létszám év közben bekövetkezett változásáról és egyéb lényeges körülményekről a korábbiakban részletesen beszámoltam (2., 20., 21. számú táblázatok). Az ügyintézőkre vonatkozók jogi szabályozás az elmúlt 10 évben két alkalommal jelent meg a magyar jogban. Első ízben a szabályozás metodikája az volt, hogy a civilisztikai és büntető szakterületen önálló rendelkezések születtek, majd 2008-ban egységes kormányrendeletbe foglalta a jogalkotó az ügyintézőkre vonatkozó szabályokat, amely az általános szabályokon túlmenően a szakágakra bontva is megjelenítette az önálló eljárási lehetőségeket. Az akkori szabályozásnak nóvuma volt, hogy az igazgatási jogkörben eljáró bírósági ügyintéző szerepét is megjelenítette. Bár az ügyintézők önálló jogköre bővítésének kérdése évről évre felmerül szakmai-igazgatási vitákon, azonban mára már jól látható, hogy a felsőfokú tisztviselői feladatkör igen értékes, komoly helyet foglal el a magyar bírósági rendszerben. A kialakult szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormányrendeletben lebontott feladatkörökön túlmenőn a magas színvonalú kvalifikációval, felsőfokú végzettséggel rendelkező bírósági ügyintézők hatékony támogatást tudnak nyújtani a bírák mellett akár önállóan, akár pedig teambe beosztva. Ennek kedvező tapasztalatait az elmúlt esztendőben ismét észlelhettük, s azokat a március 7-én megtartott kerületi vezetői értekezlet is megerősítette. Jelentős az is, hogy egyes szakterületeken (pl.: Cégbíróság) a felsőfokú végzettségű bírósági ügyintézők önálló feladatokat is ellátnak, ezzel a bírói feladatkört kiváltva. Újdonsága az ügyintézői jogintézmény fejlődésének annak gyakorlati tapasztalata, hogy az utóbbi években egyre jellemzőbbé válik - mint azt fentebb már bemutattam - a jogi doktorátussal rendelkező bírósági ügyintézők alkalmazása a magyarországi bíróságokon. Mindez a szakmai színvonal emelkedését jelenti, ugyanakkor kódolt fluktuációs elem is, hiszen a jogi egyetemet végzett bírósági ügyintézők jelentős számban a későbbiekben bíróvá szeretnének válni a fogalmazói, titkári pályaívet leírva. 63

64 Nagy jelentőségűnek tartom azt, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a 115/2012. (VI. 8.) számú döntésével a Fővárosi Törvényszéken június 15. napjával 75 bírósági ügyintézői álláshelyet rendszeresített. Míg január 1. napján 76, addig december 31-én 151 fő volt az engedélyezett bírósági ügyintézői létszámunk. Bár az egy bíróra vetített bírósági ügyintézői arány 0,21, ami alacsonynak mondható, ugyanakkor az elmúlt évi létszámbővítés mindenképpen markáns előrelépést jelent. Általánosságban rögzíthető, hogy az egyes szervezeti egységeinkben (kollégiumok, kerületi, munkaügyi bíróság) önálló referádával, önálló aláírási jogkörrel dolgoztak a bírósági ügyintézők (Cégbíróság), míg más szervezeti egységekben jellemző módon bíró mellett, teamben tevékenykedtek. A Törvényszék Polgári Kollégiumában a bírósági ügyintézők bírói tanácsokban dolgoztak, elsődleges feladatuk a kurrenciális és az ügyintézési hátralék feldolgozása, a bírói munka időszerűségének javítása volt. A kollégiumban az elsőfokú csoportban 6 bírósági ügyintéző dolgozott, majd a későbbiekben az OBH elnöki rendelkezés nyomán további 8 ügyintéző került beosztásra. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumában 11 bírósági ügyintéző dolgozik, akik bírák mellett, tanácsban közreműködnek a kurrenciális és adminisztratív feladatok ellátásában. A szeptember 1-jétől felállításra került nemzetközi ügyintéző team, amelyben két bíró dolgozik, két bírósági ügyintézői megerősítést kapott a feladat kiemelt jellegére figyelemmel. A Közigazgatási Kollégiumban 6 bírósági ügyintéző dolgozik a kijelölt tanácsokban a kurrenciális és adminisztratív munkateher csökkentése érdekében. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumába összesen 10 bírósági ügyintéző került beosztásra, akik a felszámolási ügyszakban támogatják a titkárok munkáját. Ilyen módon a bírák munkaterhét csökkentendő titkári-ügyintézői teamek alakultak. Említést érdemel, hogy a csődügyek szakterületére is beosztásra került egy bírósági ügyintéző, aki a csődügyek teljes előkészítését és kurrenciális ügyintézését végzi a bíró mellett. A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán 14 fős ügyintézői létszámbővítés zajlott 2012ben, mintegy kiváltva az átirányított bírói létszámot. A bírósági ügyintézők az alapbejegyzési eljárásban a Ctv ában szabályozott egyszerűsített eljárásban járnak el cégformától függetlenül, a nem jogi személyiségű társaságok (Bt., Kkt. és egyéni cég) változásbejegyzési kérelmeit bírálják el. A Ctv ában meghatározott törvényességi felügyeleti eljárásban az ügyintézők önállóan járnak el, továbbá a Ctv. 89. és 90. -ában szabályozott eljárásban dolgoznak a cég megszűntnek nyilvánításáig. A jelzett feladatokon túl a bírák kurrenciális és egyéb adminisztratív tevékenységét látják el. Az év során bevezetett létszámbővítés a korábban megjelölt okokon túl azért is jelent nagy előrelépést, mert a első hónapjában bekövetkezett dömpingszerű ügyérkezést a megnövelt létszám hatékonyabban tudja feldolgozni. A Pesti Központi Kerületi Bíróság vezetése a évi jelentős ügyintézői létszámbővítést elsődlegesen a team-rendszer keretében hasznosítja. Mindez azt jelenti, hogy a 14 fős létszám fejlesztés alapvetően a polgári és a büntető peres csoportokban működő teamekbe került beosztásra. A polgári ügyszakban a 64

65 kormányrendeletben és egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint a bírói utasításnak megfelelően önállóan eljárva, önálló aláírási joggal rendelkezve a meghozott végzések és megtett intézkedések mellett a bíró utasításának megfelelően elkészítik a nem érdemi határozat-tervezeteket, intézkedés-tervezeteket. A büntető ügyszakban az ügyintézők a tárgyalási jegyzőkönyvek szerkesztését, az értesítők kiállítását és az előkészítő szakban ellátható feladatokat (ismeretlen helyen tartózkodó személyek felkutatása stb.) látnak el. Tekintettel arra, hogy a szabálysértési nyilvántartási rendszer Magyarországon egységessé vált és az adatbevitel a bevezetés óta igen nagy munkaterhet ró a bíróságokra, a Pesti Központi Kerületi Bíróság Szabálysértési Csoportjában két ügyintézői álláshely került kialakításra az adatbevitel azonnali biztosítása céljából. A fentieken túl a Pesti Központi Kerületi Bíróság vezetése igazgatási feladatokra is rendszeresen beosztott bírósági ügyintézőket (pl. irodavezetői feladatok ellátása, továbbá a vezetők melletti álláshelyek ügyintézővel történő betöltése). A Budai Központi Kerületi Bíróságon az ügyintézők egy része irodavezetői feladatot lát, el míg hárman a végrehajtási ügyszakban előkészítő tevékenységet végeznek titkárok mellett. Egy ügyintéző a Szabálysértési Csoportban a titkárok munkáját készíti elő, segíti. A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon büntető ügyszakban tevékenykedik bírósági ügyintéző, aki bírói tanácsok munkáját segíti. A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon részben polgári, részben büntető tanácsban dolgoznak ügyintézők, illetőleg a végrehajtási ügyszakba egy fő került beosztásra. Szakmai igazgatási feladatot lát el a büntető iroda vezetőjeként egy bírósági ügyintéző, míg egy fő igazgatási munkát végez a bíróság elnökhelyettese mellett, aki a támogatást elsősorban az OBT tagságára figyelemmel veszi igénybe. A Budapesti XX., XXI. és XXIIII. Kerületi Bíróságon azonos létszámban, háromhárom bírósági ügyintéző dolgozik a civilisztikai és a büntető szakágban. Polgári tagozatban több tanács mellett a kurrenciális munkateherben, az adminisztratív feladatok ellátásában tevékenykednek, s ezen túlmenően az ügyfélfogadási időben a szakszerűbb tájékoztatás érdekében közreműködnek az irodai feladatokban. A megelőző távoltartási ügyek teljes körű előkészítését végzik a meghallgatás kitűzéséig, s emellett anonimizálási feladatokat látnak el. A büntető ügyszakban dolgozó ügyintéző az elnöki kezelőirodán dolgozik, míg egy fő az elnök mellett látja el a büntető ügyszakban végezhető kurrenciális ügyintézést. Két bírósági ügyintéző a szabálysértési ügyeket tárgyaló titkárok mellett előkészítő, kiadói és határozatszerkesztői tevékenységet végez. Álláspontom szerint a bírósági ügyintézők foglalkoztatása, létszámbővítése komoly eredményeket hozott a bírósági szervezetben. Kétségtelen, hogy az 56/2008. (III. 26.) Kormányrendeletben foglalt peres és perenkívüli szakterületen ellátható feladatok taxációja szűk körű. Azonban látható, hogy az ügyintézők felsőfokú végzettségük alapján a kormányrendeletben megjelenített feladatkörökön lényegesen túlmenő egyéb, érdemi előkészítő munkát is ellátnak, sőt számos esetben határozatok tervezetének elkészítésében is közreműködnek. Emellett nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy több esetben a bírósági vezetők mellett komoly 65

66 igazgatási feladatokat és ellenőrző vizsgálatokat végeznek. 6. A bírák és igazságügyi alkalmazottak képzése 6.1. A bírák képzettségi helyzete A bíráink többletkvalifikációval kapcsolatos helyzete az elmúlt 15 évben gyökeres változáson ment keresztül. Míg évvel ezelőtt a másoddiplomás, szakjogászi képzettséggel rendelkező bíró szinte ismeretlen volt bíróságainkon (hiszen szakjogászi képzés is elvétve fordult elő), addig mára e többletkvalifikáció egyre jellemzőbbé válik. Egyes kollégák már a joggyakorlati időszak során, fogalmazói, titkári tanulmányaik alkalmával jelentkeznek posztgraduális képzésre és szereznek másoddiplomát. Ezt az eljárást támogathatónak tartom, mert a későbbiekben, a bírói munka terhe mellett e képzésekben való részvétel egyre nehezebb. A jelenleg hatályos jogrendünk alapvetően nem támaszt többletkvalifikációs kritériumokat az alkalmazások során, s ugyanez jellemző a bírói kijelölések esetén is, s csak igen szűk körben (pl.: iparjogvédelmi szakterületen) nem nélkülözhető a szakmai munka ellátása szempontjából a többletkvalifikáció. A Törvényszéken és igazgatási felügyelete alá tartozó kerületi (közigazgatási és munkaügyi) bíróságokon összesen 127 bíró, a bírák 18%-a elsősorban a fiatalabb bírói korosztály rendelkezik szakjogászi végzettséggel, azonban a másoddiplomások száma természetesen meghaladja az előbbi volument. E bírák legnagyobb része egy, 12 fő két szakjogászi végzettséget szerzett, míg 1 bíró három szakjogászi többletkvalifikációval rendelkezik. Legnagyobb számú a gazdasági büntető szakjogászi diploma (28 fő), míg jelentős az európai jogi szakjogászi végzettségek száma is (26 fő). Ezt meghaladóan a biztosítási szakjogászi végzettséggel rendelkezők volumene jelentős (11 fő). Részletes adatok a szakjogászi képzettséggel kapcsolatban a 36. számú mellékleten kísérhetők figyelemmel. A jogi egyetemi képzés elmúlt húszéves átalakulásával párhuzamosan a diploma megszerzésének feltételei is megváltoztak, ma már nyelvvizsga megléte szükséges a diploma kiállításához. Ennek megfelelően a nyelvvizsgával rendelkező bírák száma jelentősen megnövekedett az utóbbi 10 évben a Fővárosi Törvényszéken. Bíráink 50,83%-a rendelkezik egy vagy több nyelvvizsgával, a nyelvvizsgák száma összesen 524. Jellemzően a nyelvvizsgák kategóriáit tekintve a középfokú nyelvvizsgák száma a domináló (440), míg 84 felsőfokú nyelvvizsgát tartunk nyilván. 222 fő egy nyelvvizsgával rendelkezik, míg 130 fő két nyelvvizsgával. Három nyelvvizsgája 14 bírónak van. Bár az arány azt tükrözi, hogy a bírák több mint a fele rendelkezik nyelvismerettel, azonban valójában a konkrét igények felmerülése során viszonylag kevesen vállalkoznak fordítási, tolmácsolási, egyéb feladatok végrehajtására. Az előbbiek egyszerű oka természetesen az, hogy a nyelvvizsga megszerzése és a tudásszint folyamatos fenntartása különböző kategóriák. A Fővárosi Törvényszék vezetése következetesen támogatja azokat a kollégákat, akik magas szintű nyelvismerettel napi feladat végrehajtására vállalkoznak. Ennek megfelelően 66

67 Törvényszékünkön az idegen nyelvismereti pótlék megállapítása és folyósítása igazolt és rendszeres nyelvhasználat mellett biztosított (lásd a 37-es számú melléklet részletes adatait) A bírák oktatási tevékenysége Bíráink a Fővárosi Törvényszék oktatási feladatait irányító elnökhelyettesének szervezésében a fogalmazók tanulóköri képzésében rendszeresen és igen nagy számban vesznek részt az oktatási tervben meghatározottak szerint. Természetes, hogy e körben a legmagasabb szakmai felkészültséggel, legbiztosabb tárgyi tudással rendelkező kollégák kapnak felkérést és kijelölést az előadások és a tanulókörök megtartására. A Törvényszék vezetése a képzésben folyamatosan résztvevő bírák alkalmazásán túl arra törekszik, hogy megfelelő rotáció alakuljon ki, s valamennyi alkalmas és vállalkozó bíró lehetőséget kapjon az oktatási munkában való közreműködésre. Nem elhanyagolható bíráink külső szervezetek oktatói munkájában való részvétele sem. Összességében 53 bíránk végez különböző felsőoktatási intézményekben (elsősorban jogi karokon), sokan középfokú intézményekben oktatói tevékenységet, s jelentős számban közreműködnek a Magyar Igazságügyi Akadémia szakmai rendezvényein előadóként (lásd a 38-as számú táblázat részletező adatait) A bírák központi képzésben való részvételének gyakorlata, az egyéb képzési lehetőségek Bíráink központi képzésen való részvétele részben a kötelező képzési rendszerből, részben pedig a fakultatív elemekből áll. Egyértelműen rögzíthető, hogy a kötelező részvétellel érintett képzéseken túl a Fővárosi Törvényszék bírái igen nagy érdeklődéssel tekintenek a Magyar Igazságügyi Akadémia központi rendezvényeire, részvételük nyilvánvalóan a budapesti lakóhely, mint adottság miatt is minden esetben kiemelkedő. A képzési programok kiválasztásakor alapvetően nem csupán a szakági elhelyezkedés determináló, mert bíráink rendszeresen részt vesznek az olyan képzési programokban is, amely általános felkészítést ad, általában a bírói szerepkörrel kapcsolatos (pl. konfliktuskezelés, tárgyalótermi stresszhelyzetek kezelésével kapcsolatos továbbképzések, e-learning oktatások stb.) évben összesen 906 bírói jelentkezés volt a Magyar Igazságügyi Akadémiára a Fővárosi Törvényszékről, mely a korábbi években kialakított elektronikus rendszeren, kétlépcsős jóváhagyási szint betartásával zajlik. A kiemelt témakörökben, előadássorozatok esetében nem ritka az ún. pótjelentkezések benyújtása, melyeket a szolgálati úton keresztül véleményezünk, s csak indokolt esetben továbbít a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese a Magyar Igazságügyi Akadémia felé. A jelentkezésekkel összefüggő probléma, hogy bár a kollégák elektronikus úton jelentkeznek a képzési programokra, jelentkezésük további állapotáról már nem kapnak egyértelmű tájékoztatást. A tárgyalások kitűzéséhez, az egyéb bírói feladatok zökkenőmentes intézéséhez elengedhetetlenül szükséges lenne, hogy a bíráink a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzenek arról, hogy a képzésekre történt jelentkezéseiket az 67

68 Akadémia elfogadta-e. A bírák belső képzési rendszere alapvetően a Fővárosi Törvényszék kollégiumaihoz kapcsolódik évben a Polgári, a Gazdasági és a Büntető Kollégium a rövidesen hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv, illetve Büntető Törvénykönyv képzését ütemezte szisztematikusan. A képzés természetesen a Magyar Igazságügyi Akadémián folyó képzéssel is összekapcsolódik, azonban nagyon fontos a helyi keretek megadása ebből a szempontból. A nagy kollégiumi szisztémához hasonlóan a Pesti Központi Kerületi Bíróság civilisztikai és büntető szakági kiskollégiumi rendszere hasonló tematizáltságban dolgozza föl a hatályba lépő új, nagy anyagi jogszabályokat. A szakmai konzultációs rendszerek működése mellett kiemelést érdemel, hogy egyes szervezeti egységekben a belső hálózaton történő továbbképzési, információ átadási szisztéma is jellemzővé vált. A kollégiumok a képzés ezen módját is támogatják és kereteit biztosítják, sőt mára kialakult, hogy a kollégiumon belül is megteremtődött a feladatmegosztás a vezetők között, így a jogszabálykövetésnek, a joggyakorlat, a jogalkalmazás szempontjából fontos döntések és tanulmányok közzétételének önálló felelőse van. A továbbképzési szisztémánk korábban jelzett elemein túlmenően jelentősnek tartom azt, hogy megújult a Fővárosi Törvényszék 2. számú szabályzata, amely a bírák szakmai célú kirendeléséről szól. Felelevenítettük a korábbi gyakorlatot, s rendelkeztünk a szakmai vezetőkkel egyetértésben a régen bevált kirendelési forma ismételt bevezetéséről és rendszeressé tételéről a Fővárosi Törvényszéken. A három hónapra szóló szakmai kirendelés közvetlen tudásszerzést, konzultációs lehetőséget biztosít az elsőfokú (kerület, közigazgatási és munkaügyi) bíráknak, ugyanakkor a Törvényszék vezetése számára is fontos üzenetet hordoz: felsőbb bírósági pályázatok támogatása során közvetlen információt jelenthet a kerületi (közigazgatási és munkaügyi) bírák felkészültségről, személyiségéről. Kiemelendő, hogy a helyi bíróságok képzési ütemtervüket, javaslatukat az új szabályzat szerint pontosan meghatározott rendben és határidőben terjesztik a kollégiumok vezetőihez évben már e szisztéma alapján indul meg szakmai kirendelések új gyakorlata a Fővárosi Törvényszéken. A bírói önképzés fontos keretét biztosítja a Fővárosi Törvényszék Könyvtára és fiókkönyvtárai, azonban természetesen a legjelentősebb támogatást és szolgáltatást a Központi Könyvtárunk adja. Bíráink rendszeresen élnek a könyvtári szolgáltatás formáival. A könyvtári használat (350 fő) viszonylag kisebb volument érint, azonban a könyvtárközi kölcsönzés, illetve az elektronikus továbbítás eszközével a bírák széles körben élnek. A Fővárosi Törvényszék Könyvtára az elmúlt esztendőben is arra törekedett, hogy egyre több távoli elérésű dokumentumot szolgáltasson. Az ekönyvtárat a Törvényszék által előfizetett és az otthoni munkavégzést segítő HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Justicia online adatbázisa, az előfizetett folyóirat és egyéb adatbázisok, valamint az e-corvina Integrált Könyvtári Rendszer elektronikus dokumentumtára alkotja. A könyvtár intranetes honlapján teszi közzé az előfizetett adatbázisok, valamint az OBH, MIA internetes honlapjáról elérhető és az országos bírósági katalógus e-corvina adatbázisából letölthető dokumentumok hozzáférését. Ugyanitt közvetlen eléréssel hozzáférhető a Magyar Közlöny online is. Bíráink a 68

69 könyvtári e-szolgáltatásokat folyamatosan és rendszeresen igénybe veszik szakmai munkájuk támogatása és önképzésük biztosítása céljából A határozott időre kinevezett bírók instruktori rendszerének gyakorlata A április 8. napjával módosított évi 9. számú OIT szabályzat 25. -a bevezette az instruktor bírói intézményt, melyet a pályakezdő, határozott időre kinevezett bírák esetében alkalmaznak a törvényszékek. A szisztéma az 1980-as években még élő instruktori rendszer újraélesztése volt, s gyakorlatilag azonos intervallumban, egy éven keresztül a pályakezdő bíró szakmai támogatását és ellenőrzését jelenti. Az instruktor bírói kijelölésekről részletesen a 13-as számú melléklet ad tájékoztatást. A Fővárosi Törvényszék egységes instruktor bírói rendszerének kialakítása céljából elnöki intézkedést adtam ki 2012-ben, amely nyomán pontosan meghatároztuk az ellenőrzött szakterületeket, az ellenőrzés módját és a dokumentálás rendszerét. Nóvumot jelent az ellenőrzési, támogatási rendszerben az, hogy évben mindezt elektronikus alapra helyeztük, ami folyamatos, közvetlen információ áramlást biztosít a pályakezdő, határozott időre kinevezett bírák tevékenységéről a kollégiumvezetők részére. Az elmúlt esztendőben egyetlen esetben döntöttem úgy, hogy a határozott időre kinevezett pályakezdő bíró mellé az egy év leteltét követően továbbra is instruktor bírót jelöltem ki. Valamennyi más esetben az instruálási időszak eredményesnek bizonyult, az egy év végével újabb instruktor bíró kijelölésére nem került sor. Tekintettel arra, hogy az instruktor bírói feladatok ellátása a bírák számára a tárgyalási tevékenység teljesítése mellett igen nagy munkaterhet jelentett, ezért december hónapjában valamennyi, december 31. napjáig befejezett instruálási tevékenységet egy hónapi céljutalmazással honoráltam A bírósági titkárok képzése A december 31-én engedélyezett titkári létszámunkból 26 fő rendelkezett szakjogászi végzettséggel, ami azonban nem azonos a másoddiplomások számával. A szakjogászi végzettségek száma 28 volt, tekintettel arra, hogy 2 fő két szakjogászi képzettséggel rendelkezett. A szakjogászi végzettségek közül az európai jogi szakjogászi másoddiploma a legnépszerűbb a titkárok körében. A részletes adatokat lásd a 39-es számú mellékletben. Titkáraink közül tekintettel arra, hogy a titkárok kötött munkaidőben dolgoznak az egyes szakterületeken, ami kevésbé nyújt lehetőséget az önálló oktatási tevékenységre.a bírákhoz képest szűkebb körben, jelenleg 2 fő végez oktatási tevékenységet polgári jogi és közigazgatási jogi szakterületen ben 271 alkalommal jelentkeztek titkáraink a központi (MIA által meghirdetett) különböző képzésekre. A képzések egy részre a kötelező tréning keretébe tartozik, azonban jellemző a fakultatív képzésekre való rendszeres jelentkezés is. Az egyes 69

70 kerületi bíróságokon szervezett szakmai konzultációkon, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon szervezett kiskollégiumokon a bírák mellett a titkárok is rendszeresen részt vesznek az oktatási programokban évben a Gazdasági Kollégiumba beosztott titkárok rendszeres képzésben részesültek a felszámolási ügyszakban A fogalmazók képzése A Fővárosi Törvényszéken dolgozó bírósági fogalmazók amint korábban jeleztem az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hatályában fenntartott szabályzata és a Fővárosi Törvényszék oktatási szabályzata alapján 11 hónapot polgári, büntető elsőfokú gyakorlaton töltenek, míg 2 hónapot fellebbviteli ügyszakban. A 10 hónapos fakultatív időszak már a bírói pályára való felkészülés előkészítése ben három tanulókör működött. A tanulókörökön belül két-két tanulócsoport. Az egy éven belüli egy-egy tanulócsoport indítását az indokolta, hogy az egyik csoportot polgári, míg a másik csoportot büntető ügyszakban indítottuk. A évi tanulókör decemberében befejezte a tanulóköri foglalkozásokat január 1-jével 26 új fogalmazó felvételével újabb tanulókört indítottunk, itt már csak egy tanulócsoportot, mert valamennyi fogalmazó büntető ügyszakban kezdi tanulmányait. Ezzel évben három tanulókör működik a Fővárosi Törvényszéken. A saját tanulóköri képzésen túlmenően fogalmazóink évben részt vettek a Magyar Igazságügyi Akadémián szervezett központi képzésben is, s rendszeresen bekapcsolódtak a kerületi (munkaügyi) bíróságokon szervezett szakmai konzultációk, kiskollégiumi ülések munkájába A bírósági ügyintézők és egyéb igazságügyi alkalmazottak képzése A Fővárosi Törvényszék igazságügyi alkalmazottai közül 38 fő vett részt 2012-ben a központi képzésekben. E képzések alapvetően speciális szakmai továbbképzést jelentettek a Gazdasági Hivatal dolgozói, a könyvtárosok, a belső ellenőrök, a statisztikusok, informatikusok részére. A Fővárosi Törvényszék saját oktatási programjában rendszeres Büsz-oktatást szervez, s lebonyolítja egyúttal a tanfolyamok végén a vizsgáztatási feladatokat is ben stresszkezelő, ügyfélkezelő tanfolyam indult a Törvényszéken és annak szervezeti egységeiben a nemjogi beosztású dolgozók részére. A tanfolyamot felsőfokú végzettséggel rendelkező vezető bírósági ügyintéző szervezte. A tanfolyam sikeressége igazolódott olyannyira, hogy más törvényszékek is jelezték igényüket az előadás megtartására évben e-learning oktatást kívánunk szervezni a bíróságra belépő igazságügyi alkalmazottak részre, akik az alapismereteket távoktatás keretében is elsajátíthatják. Emellett természetesen a sok év óta kialakult, hagyományos igazságügyi alkalmazotti instruktori rendszer is megfelelően működik. 70

71 6.5. A Fővárosi Törvényszék által évben szervezett képzések, képzési formák A Fővárosi Törvényszék minden év novemberében a kerületi bíróságoktól, kollégiumoktól érkezett szakmai javaslatok alapján összeállítja a következő évi oktatási tervet. A évben realizálódott oktatási terv az alábbi programokat tartalmazta: fogalmazóképzés (tanulókörök, gólyatábor, tárgyalási gyakorlat, stb.), Büsz-oktatás (a Pesti Központi Kerületi Bíróságon és a Fővárosi Törvényszéken), stresszkezelő, ügyfélkezelő tanfolyam a nemjogi beosztású dolgozók részére, jogesetmegoldó konzultáció fogalmazók és titkárok részére, a szabálysértési ügyekre kijelölt titkárok számára szervezett képzés, képzés a határozatszerkesztés témakörében titkároknak, Büsz-oktatás titkárok részére, Vh. oktatás a fogalmazók és titkárok részvételével, panasznapi ismeretek a titkárok és a fogalmazók részére, empátia, szimpátia a tárgyalóteremben, képzés bírák részére, a tárgyalótermi stresszhelyzet kezelése titkárok számára. A képzések formája jellemzően előadás volt, de az interaktivitás, a jelenlévők bevonása az oktatásba is mindvégig megtörtént A Fővárosi Törvényszék Könyvtárának működése, a dolgozók szakmai támogatottsága, az önképzés biztosítása A Fővárosi Törvényszék Könyvtára hálózati könyvtárként működik, összekapcsolva a Törvényszék területén működő kerületi bíróságok könyvtáraival, továbbá az Országos Bírósági Könyvtári rendszerrel, valamint az Országos Dokumentumellátó Rendszer tagkönyvtáraival. Mára elmondható, hogy a Fővárosi Törvényszék, illetve a kerületi bíróságok könyvtárai élén minden esetben megfelelő felsőfokú képzettséggel rendelkező szakkönyvtárosok dolgoznak. Könyvtárosaink évben is részt vettek az OBH, MIA képzésein, továbbá jelentős szakmai konferenciákon (pl. Könyvtáros Vándorgyűlés, OGYK digitális könyvtár projekt zárórendezvény stb.). A Fővárosi Törvényszék Könyvtárának hatékony gazdálkodását évben az jellemezte, hogy lényegesen megváltozott a beszerzés stratégiája, jelentősen lecsökkent a papír alapon elérhető dokumentumok beszerzése. Ezzel párhuzamosan az elektronikus úton elérhető dokumentumok száma jelentősen növekedett. Mindez számottevő költségmegtakarítást eredményezett a Törvényszék számára. A könyvtári munka aktivitását tükrözi, hogy az elmúlt esztendőben a kölcsönzésből visszavett kötetek száma 1162, az újonnan kikölcsönzött kötetek száma 819 volt. A helyben használat tekintetében az előző évivel megegyeznek a mutatók, ugyanakkor a könyvtárközi kölcsönzés és az elektronikus formában elküldött dokumentumok száma jelentős növekedést mutat. A Fővárosi Törvényszék Könyvtára 187 dokumentumot 71

72 szerzett be könyvtárközi kölcsönzés keretében, és a könyvtár 279 dokumentumot szolgáltatott a bírák, titkárok, igazságügyi alkalmazottak kérésének megfelelően. A könyvtár intranetes honlapja folyamatosan frissül, állandó tájékoztatást nyújt a könyvtári állományról, a szolgáltatásokról évre sikerült a Fővárosi Törvényszék elektronikus könyvtárát kialakítani és stabilizálni. Ennek részét képezi a HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Justicia online adatbázisa, az e-corvina Integrált Könyvtári Rendszer ben a Justicia online adatbázisa bővült a kiadó e-könyveivel, ekommentárjaival, így lehetőség nyílt arra, hogy a Törvényszék valamennyi bírája az otthoni munkavégzés alkalmazása során is felhasználhassa a korábban csak korlátozott példányszámban beszerzett papír alapú kiadványokkal azonos elektronikus dokumentumokat. Intranetes folyamatos tájékoztatás mellett a könyvtár két alkalommal nyílt napot szervezett, és 2012-ben 28 alkalommal csoportosan látogatták dolgozók a Törvényszék könyvtárát, ismerkedve annak állományával és szolgáltatásaival. Összességében megállapítható, hogy a Fővárosi Törvényszék központi és fiókkönyvtárai a modern kor igényeinek mindenben megfelelnek. 7. A bírák és az igazságügyi alkalmazottak értékelési rendje 7.1. A bírák Bjt. V. fejezete szerinti értékelésének gyakorlata A évi CLXII. törvény V. számú fejezete január 1. napjával megváltoztatta a bírák munkájának értékelési szabályait. Az évi LXVII. törvény szakmai tapasztalatai az elmúlt évtizedben ismertek voltak, ezért a jogalkotó kísérletet tett a szabályozás módosítására. Tekintettel arra, hogy a évi CLXXXIII. törvény már módosító rendelkezéseket tartalmazott, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács évben a bírák munkájának részletes értékelési szempontjait átdolgozta. Jelenleg a módosított OIT szabályzat, valamint a Bjt. rendelkezései szerint zajlik a bírák munkájának értékelése a Fővárosi Törvényszéken azzal, hogy évben a jogállási törvény e körben ismételten módosult ( az alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt formáció hatályon kívül helyezésre került). Vezetőtársaimmal hosszú évek óta figyelemmel kísérjük a bírák munkájának értékelését, az értékeléseken két évtized óta személyesen részt veszek. Azt kell megállapítanunk, hogy a megváltozott jogszabályi rendelkezések és háttérszabályozás ellenére elmondható, hogy az értékelési anyagok egységessége a mai napig hiányzik. Az értékelést végző bírák az értékelés fogalomrendszerében eltérő interpretációkkal élnek, amely az értékelési anyagok szempontjából igen kedvezőtlen. Az értékelési fogalmak ismételt meghatározása, az értékelés módszertanának újragondolása és egységesítése feltétlenül indokolt a magyarországi bíróságokon. A fogalomrendszer eltérő használata eltérő következtetésekhez vezet a vizsgálati anyagokban. Ennek is számos példáját láttuk az elmúlt időszakban a bíróvizsgálatok alkalmával. Nem egyszer azzal szembesülünk, hogy a szóbeli értékelésen válik világossá az, hogy az értékelő egyes fogalmakat milyen tartalommal töltött ki, amely számos esetben azt eredményezi, hogy az értékelési lap egyes elemei utóbb módosításra kerülnek. Komoly problémát jelent az értékelési anyagok eltérő terjedelme is. Mindaddig, amíg az Országos Bírósági Hivatal az értékelés új szempontrendszerét, az egységes 72

73 fogalomrendszert és gyakorlatot nem alakítja ki, célszerű a Fővárosi Törvényszéken belül az egységesítés irányába elmozdulni. Ennek érdekében a Fővárosi Törvényszék általános elnökhelyettese szakmai anyagot készített mintegy vitaindítóként, amely alkalmas arra, hogy a felsőbb szintű szabályozásig a belső koherencia feltételrendszerét kialakítsa évben 36 fő határozott idejű bíró és 63 fő határozatlan időre kinevezett bíró vizsgálatára került sor. A határozott időre kinevezett bírák közül ketten ismételten határozott idejű kinevezést kaptak, míg 34 fő határozatlan idejű bírói kinevezésére tettem javaslatot, tekintettel arra, hogy az értékelés alkalmas minősítést tartalmazott. A határozatlan időre kinevezett bírák értékelésénél 17 bíró kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas, 10 bíró kiválóan alkalmas, 11 bíró alkalmas, míg 1 bíró alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt értékelést kapott. Tekintettel az év közben bekövetkezett jogszabály módosulásra, ez utóbbi értékelési kategóriát már nem alkalmazzuk. Annak érdekében, hogy a korábban feltárt hiányosságok kiküszöbölésre kerüljenek, a jelzett kolléga esetben a bírói munka igazgatási ellenőrzése keretében kísérjük figyelemmel tevékenységét. 21 bíró esetében a bírói vizsgálat halasztásra került, míg 3 bíró esetében részben a szolgálati viszony megszűnte, részben pedig az áthelyezés determinálta az elrendelt vizsgálat megszüntetését. A korábban jelzett egységesítési szándék biztosítása céljából felmerült annak lehetősége, hogy évben a nyugdíjazás után visszatérő bírákból, úgynevezett értékelő teamet alakítsunk ki az egyes szakágakban, melyek megfelelő szakmai kompentenciával és egységes szemléletmóddal, vizsgálati módszerekkel megteremthetik a kívánt cél elérését A tanácselnöki feljegyzések elkészítésének és ismertetésének gyakorlata A tanácselnöki feljegyzések időszerű vezetésével kapcsolatban az elmúlt években több probléma jelentkezett. Számos esetben tapasztaltuk, hogy az elektronikus rendszer nem megfelelően működött, illetve a feljegyzések számos esetben késedelmesen készültek el. A feljegyzéseket eltérő módon részben a tanácselnökök, részben az adott ügy előadó bírája készíti, illetve készítette el. A jövőben feltétlenül indokolt egységesíteni az eljárás rendjét, meg kell szüntetni a párhuzamosságot az elektronikus, illetve a papír alapú nyilvántartási rendszerben, az informatikai rendszer szakmai vezetők által jelzett hiányosságait a jövőben ki kell küszöbölni. A tárgyban kiadott elnöki intézkedést aktualizálni kell, és biztosítani kell a tanácselnöki feljegyzések megismerhetőségének rendszerességét. A Fővárosi Ítélőtábla papír alapon továbbítja jelenleg a tanácselnöki feljegyzéseket a Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetői részére, azok ilyen módon válnak megismerhetővé a kollégiumokban dolgozó bírák számára. 73

74 7.3. Az igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelése az Iasz. IV. fejezete alapján A Fővárosi Törvényszék éves munkaterve, annak melléklete pontosan meghatározza valamennyi esztendőre a tervezett igazságügyi alkalmazotti értékelések rendjét. Az értékelést az egyes szervezeti egységek vezetői végzik, majd azok továbbításra kerülnek a Fővárosi Törvényszék Titkárságára. A Polgári Kollégiumunkban 2 titkár és 6 tisztviselő, a Gazdasági Kollégiumban 5 tisztviselő, illetve bírósági ügyintéző, a cégbíróságunkon 8 tisztviselő, bírósági ügyintéző, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon összesen 43, a Budai Központi Kerületi Bíróságon 12, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon 3, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon 2 fő, a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon 9 igazságügyi alkalmazott (2 fogalmazó és 1 titkár), a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon 5 tisztviselő, végezetül a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 3 tisztviselő értékelését végezték el a szakmai vezetők. A évi beszámolóban és a jelen beszámoló korábbi részében jelzetteket megerősítve feltétlenül módosításra szorul az igazságügyi alkalmazottakról szóló jogi szabályozás az értékelés rendjét tekintve. Az értékelés cizelláltabb módját kell megteremteni, melyben külön válik az egyesbíró jogkörében eljáró titkár, a bírósági titkár, az önálló jogkörben eljáró bírósági ügyintéző, egyéb ügyintéző, tisztviselő értékelése. A jelenleg alkalmazott értékelési lap ennek nem felel meg, ugyanakkor a kialakult gyakorlat szerint azt a bírósági szakmai vezetők kiegészítő összefoglalókkal támasztják alá A évben adományozott kitüntetések, címek helyzete a Fővárosi Törvényszéken A évben adományozott és a kitüntetéssel, egyéb címek viselésével kapcsolatos részletes összefoglalót lásd a 41. számú mellékletben. A Bjt. módosításával párhuzamosan a bírói életpályamodell fontos eleme valósult meg azáltal, hogy a kollégák azonos bírósági szinten eltöltött 20 éves gyakorlati idő után magasabb bírói beosztásra jogosító cím viselésre és az azzal járó anyagi elismerésre jogosultak. Mindez az 1996-ban megfogalmazott bírósági reform részét képezte már, azonban az elmúlt évtizedek során a jogalkotásban nem realizálódott. Ilyen módon rendkívül nagy előrelépésnek tekintjük a ma hatályos jogi rendelkezést évben 33 kollégánk kapott címzetes táblabírói elismerést, míg 31 fő címzetes törvényszéki bíróvá vált. Természetesen a címek alapvetően ipso iure illették meg a kollégákat, vagyis nem diszkrecionális jogkörben, az OBT által adományozott címekről van szó. Összességében, valamennyi címet, elismerést figyelembe véve melyek adományozása az Országos Bírói Tanácshoz, illetve az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez kapcsolódik (ipso iure járó címzetesi elismerések) a Fővárosi Törvényszéken 180 kolléga rendelkezik külön elismeréssel. Mindez rendkívül alacsony szám a Fővárosi Törvényszék teljes dolgozói létszámához viszonyítva, annak 74

75 7,2%-a. Az elmúlt évek elismerési, címadományozási gyakorlatát az OBT-nek felül kell vizsgálnia, a jövőben törekednie kell a létszámarányosításra, az igazságosabb elismerési rendszer kialakítására. Összességében álláspontom szerint a jelenlegi elismerési formák megfelelőek, de számkereteiket illetően szűk keresztmetszetet biztosítanak. Tekintettel arra, hogy a külső elismerések száma korlátozott, s az egyre kevésbé támogatott, a jövőben a bíróságon belüli elismerési formák körét célszerű bővíteni. 8. Az ítélkezés hatékonyságát szolgáló intézkedések A Fővárosi Törvényszék szervezeti egységeinek nagyságából adódóan a kollégiumi ülések, a széleskörű szakmai konferenciák hatékonyságának kérdése komoly problémaként merül fel. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyes szakági problémák megbeszélése kisebb szakmai tanácskozásokon, szűkebb körben jelent hatékony feldolgozást. Mindez a kerületi bíróságokon (munkaügyi bíróságon) a szakágak létszámából adódóan problémát nem jelent, ezért a szakmai értekezletek teljes létszám mellett is hatékonyan működtethetők. A Pesti Központi Kerületi Bíróság kiskollégiumi rendszere már túl tág keretet ad a szakmai konzultációnak, így e körön túlmenően is jelentős formák a csoportértekezletek, melyek egy-egy kisebb bíróság létszámával azonos bírói, titkári, fogalmazói létszámot jelentenek. A kollégiumi ülések előre ütemezetten, a munkatervben meghatározottak szerinti zajlottak valamennyi kollégiumunkban, s a kollégiumi szakmai anyagok megfelelően dokumentálásra is kerültek. Az összeállított emlékeztetőt valamennyi ügyszakban dolgozó bíró elektronikus úton megkapja. A kerületi (munkaügyi) bíróságok és a kollégiumok szakmai kapcsolattartását a jövőben kiemelt feladatnak tekintjük évben a kollégiumok új vezetése felállt, a kapcsolatfelvétel megtörtént az egyes szervezeti egységekkel. A kollégiumok vezetői rendszeresen élnek azzal a lehetőséggel, hogy a kollégiumi ülésekre a kerületi bíróságok vezetőit, szakmai irányítóit meghívják, akik a kollégiumon belül elfogadott szakmai iránymutatásokat továbbítani tudják az ügyszakba beosztott bírák felé. Ugyanakkor határozott célként fogalmazódott meg évre az, hogy a jövőben az egyes szakterületeken dolgozó tanácselnökök a kerületi bíróságokon rendszeres szakmai konzultációt tartsanak. Amint korábban jeleztem, az egyes kollégiumok az erőteljes specializáltság, valamint a nagy bírói létszám miatt az elmúlt évben számos esetben tartottak a szakágban érintett bírák részvételével csoportértekezletet, szakmai konzultációt a jogegységesség biztosítása érdekében. A Polgári Kollégium 2012-ben 17 témakörben szervezett szakmai értekezletet: Szakmai konzultáció a hirdetményi kézbesítéssel kapcsolatos jogszabályváltozás és annak gyakorlati kérdései kapcsán A Kúria 1/2011. PJE határozatának elemzése A hibás teljesítéssel kapcsolatos gyakorlati, jogalkalmazási problémák A nemzetközi kézbesítés szabályai 75

76 A kiemelt ügyek kezeléstechnikája Az idegen pénznemben teljesítendő tartozás és késedelmi kamat kérdései A perköltséggel kapcsolatos jogalkalmazási problémák A szakértői díj mérséklése A költségkedvezmények és ezek alkalmazása a másodfokú határozatok tükrében A sajtó helyreigazítási és személyhez fűződő jogsértés megállapítása A civil szervezetekkel kapcsolatos jogszabályváltozások elemzése A határozat megtámadási perek gyakorlata A hitelintézetek elleni, szerződés érvénytelenségi perek gyakorlati tapasztalatai Az ügyész keresetindítási jogköre A kötelező jogi képviselettel kapcsolatban felmerült kérdések Az eljárás félbeszakadásának gyakorlati problémái, a Fővárosi Ítélőtábla 1/2005. (V.9) és a Pécsi Ítélőtábla 1/2005. (V.25.) kollégiumi véleménye, illetve ajánlása november 26. napján a kerületek szakmai vezetőinek, a másodfokú tanácsok elnökeinek és a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökeinek meghívása mellett közös konzultáció zajlott a joggyakorlat alakulása a házastársi és élettársi vagyonközösség megszüntetése iránti perekben a közös tulajdonban álló ingatlanok tulajdonostársainak perben állásával kapcsolatban. A Büntető Kollégium az elmúlt esztendőben kiemelten foglalkozott a kerületi szakmai vezetők bevonásával az alábbi kérdésekkel: A büntethetőség elévülésének számítása, annak gyakorlati kérdései Bírói mulasztások az elévüléssel kapcsolatos büntetőügyekben Az úgynevezett távollétes eljárások jogértelmezési kérdései A nemzetközi ügyintézés büntető eljárásjogi gyakorlata A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának új vezetése a Fővárosi Főügyészség vezetésével felvette a kapcsolatot, a szakmai konzultációk rendszeresek, így az együttműködés törvényben megengedett keretei biztosítottak. A kollégium vezetése a kerületi bíróságokat felkereste, s 2013-ra biztosított lesz a helyi konzultációs rendszer is, melyben a kollégium vezetésén túl tanácselnökök, másodfokú bírák is részt vesznek. Az információ átadása, a konzultáció mellett nagyon fontosnak tartom, hogy a Büntető Kollégium honlapját 2012-ben megújult formában működteti, melyen állandó figyelemfelhívások szerepelnek az új jogszabályokra vonatkozóan, az iránymutató felsőbb bírósági döntések tekintetében. A Gazdasági Kollégium elsőfokú peres szakági vezetése (csoportvezető, csoportvezető-helyettes) az információátadás és a szakmai továbbképzés jól kialakított rendszerét dolgozta ki. Ez alapján a kollégium peres ügyszakban dolgozó bírái kéthavonta tartanak rendszeresen szakmai értekezletet, ugyanakkor az értekezletek 76

77 közötti elektronikus információ áramlás is folyamatosan biztosított azáltal, hogy a kollégium vezetése a peres ügyszak csoportvezető-helyettesét kifejezetten a szakmai anyagok összeállításával, az állandó jogszabálykövetéssel bízta meg. A fellebbviteli tanácsok (3 tanács) heti rendszerességgel tárgyalják meg és egyeztetik szakmai álláspontjaikat az ítélkezés során felmerült szakmai kérdésekkel kapcsolatban. A Felszámolási Csoportban havi/kéthavi rendszerességgel került sor szakmai értekezlet megtartására, míg a Cégbíróságon a vitás jogalkalmazási kérdések vonatkozásában csoportvezetői és kollégiumvezető-helyettesi konzultáció rendszeres. Mindezek mellett az elektronikus információ átadás, szakmai anyagok közzététele folyamatos. A 2012-ben elemzett legfontosabb szakmai témakörök: Az úgynevezett devizahiteles perek aktuális kérdései A látszólagos keresethalmazat eljárási kérdései A kiemelt gazdasági ügyekkel kapcsolatos bírói gyakorlat alkalmazása A fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos bírói gyakorlat kérdései A Közigazgatási Kollégium nagyságrendje lehetővé teszi azt, hogy a kollégiumi üléseken érdemi szakmai konzultáció történjen. Bár a referádák szakosítottak, azonban e kollégiumban általában a teljes bírói kar részvételével zajlanak a szakmai konzultációk, továbbképzések. Az elmúlt esztendőben az úgynevezett energia ügytípushoz kapcsolódó joggyakorlatot tekintette át a kollégium, az ezzel összefüggő ítélőtáblai és kúrai szakmai véleményeket. További kiemelést érdemel a gyülekezési joggal kapcsolatban megtartott kibővített létszámú, országos szakmai konferencia megtartása. A szakmai konzultációk mellett a Közigazgatási Kollégium vezetése rendszeres szakmai előkészítő anyagokat készített az év során több tárgykörben, melyek a Kúriához is eljutottak, és kiemelést érdemel a Munkaügyi Bírósággal együtt tartott konzultációk sora, amely megalapozta a január 1. napjával létrejött Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kialakítását, létrehozását is. A Pesti Központi Kerületi Bíróság az elmúlt 10 éves hagyományt folytatva a tavalyi esztendőben is megtartotta mindkét szakágban kiskollégiumi üléseit, melyeken a szakágban dolgozó bírákon túl a titkárok és fogalmazók is részt vettek. A régóta kialakult gyakorlatnak megfelelően a kiskollégiumi üléseken rendszeresen előadóként részt vettek a Fővárosi Törvényszék tanácselnökei, bírái. A kisebb kerületi bíróságok havi rendszerességgel tartottak a különböző szakágakban szakmai konzultációt. Kiemelt feladat volt évben a Fővárosi Munkaügyi Bíróság számára az új Mt. szakmai-előkészítő feldolgozása, az új jogszabályi rendelkezések alkalmazására történő felkészülés, ami eredményesen megvalósult. A szakmai kapcsolattartás rendszeres a három fellebbviteli munkaügyi tanáccsal, ami az első és másodfokú joggyakorlat folyamatos elemzését is jelenti, s külön említést érdemel az úgynevezett 77

78 figyelő rendszer közvetlenül támogatva a bírói, titkári munkát, hiszen a tárgyhónapban érkezett szakmai folyóiratoknak, jogszabályváltozásoknak az összességét foglalja össze kiemelt feladata valamennyi bíróságunkon a kollégiumok irányításával az új Polgári és Büntető Törvénykönyv megtárgyalása szakmai továbbképzéseken, kapcsolódva a központi képzéshez. Ennek folyamata megindult, s a hatálybalépésig rendszeres lesz. A kisebb szervezeti egységek a központi (kollégiumi) képzés mellett természetesen az új törvényi rendelkezések részletesebb elemzését is elvégzik. Tekintettel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék kiemelten nagy szervezeti egység, a kisebb csoportokban zajló továbbképzések elengedhetetlenül fontosak valamennyi bíró, titkár és fogalmazó számára A soronkívüliség elrendelésének és érvényesülésének gyakorlata A Polgári perrendtartásról szóló, évi III. törvény (Pp.). 386/B. -a alapján a kiemelt jelentőségű perekben a Polgári Kollégium vezetője évben 25 ügyben rendelte el a soron kívüli eljárást. Fentieken túl évben a 163 soron kívüli eljárás engedélyezése iránti kérelem érkezett, melyből 78 kérelem elsőfokú peres ügyben, 53 kérelem a másodfokú ügyszakban, 27 kérelem peren kívüli nyilvántartási ügyben, 5 kérelem végrehajtási ügyekben került előterjesztésre. A kérelmek többségének indoka a távoli határnap kitűzése, az eljárás elhúzódása, a kérelmező fél rossz egészségi állapota, idős kora volt. A kérelmekben hivatkoztak továbbá a per tárgyára, a per tárgyának értékére, az eljáró bíró nem megfelelő eljárására, az alapvető jogok sérelmére, kiskorú gyermekek érdekeire, a másik fél rosszhiszemű magatartására, egyes esetekben egészen speciális indokokra (pl. a közelgő olimpiai játékokra,) s több ügyben fordult elő, hogy a felek nem jelölték meg kérelmük indokát. Az elsőfokú ügyszakban összesen 5 esetben, a havonta felmerülő nagy összegű kamatfizetési kötelezettségre, a felperes keresetlevelének az érkezéshez képest majd egy éven túli lajstromozására, a felperes gazdasági helyzetére, az eljárás addigi indokolatlan elhúzódására, illetve végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben a kérelmező személyi körülményeire figyelemmel a másodfokú ügyszakban összesen 2 esetben a felperes valószínűsített érdeksérelmére, illetve a felperesi keresettel összefüggésben folyamatban volt bírósági eljárások tartamára tekintettel került sor soron kívüli eljárás elrendelésére. A Polgári Kollégiumban a soron kívüli eljárásokban az intézkedések megtételének és az eljárási határidők megtartásának ellenőrzése folyamatos, ami a tapasztalatok szerint hatékonyan segíti elő ezen ügyek időszerű intézését. A kérelmek elutasításának indokai: jórészt a bírósági ügyvitel szabályairól szóló, 14/2002. (VIII. 1.) IM. rendelet 33/B. (3) bekezdésben foglalt okok fennállásának 78

79 hiánya, s több esetben a kérelem benyújtását követően az abban hiányolt határnap kitűzése, az érdemi döntés meghozatala megtörtént, ezért a kérelem okafogyottá vált. A Büntető Kollégiumban az előző évhez hasonlóan továbbra is az a megállapítás tehető, hogy az első fokú tanácsok előtt folyamatban levő ügyek nagy része törvényi kötelezettségnél fogva soron kívüli eljárást igényel: pl. az év végén folyamatban maradt ügyek 41,8%-a kiemelt jelentőségű ügy volt és a évi peres érkezés 44%a is kiemelt jelentőségű ügyet érintett. A jogszabály kötelező előírásán kívüli soron kívüli ügyintézés elrendelésére egy ízben került sor, ahol a kitűzést és a határozathozatal időszerűségét folyamatosan figyelemmel kísérte a kollégiumvezető. A Gazdasági Kollégiumban a peres és felszámolási ügyszakban az előző évekhez képest jelentősen lecsökkent a soron kívüli eljárás elrendelése iránti kérelem, 2012ben a számuk 52 db (felszámolási eljárásban 28 db, gazdasági peres ügyszakban 14 első és 6 másodfokú ügyben, a többi végrehajtási eljárással és gazdasági nemperes eljárással kapcsolatban). Az 52 kérelemből 13 esetben (másodfokú eljárásban 2, peres első fokú eljárásban 1, a felszámolási eljárásban 10).került sor elrendelésére. A többi ügyben az elrendelés mellőzésének indoka az részben, hogy a kérelem beérkezése előtt sor került arra az intézkedésre, ami miatt azt előterjesztették, részben mert a kérelem teljesen alaptalan volt vagy nem az eljárás, hanem csak egy-egy intézkedés soron kívüli megtételére vonatkozott. A kiemelt jelentőségű perekben 130 db ügyben hivatalból, az ügy kiszignálásával egyidejűleg. rendelte el a kollégiumvezető a soron kívüli eljárást. Ezeken kívül külön kérelem nélkül soron kívül intézték az 5 éven túl folyamatban lévő ügyeket, valamint azokat az ügyeket, amelyekben a törvény rendeli el a soron kívüli eljárást (pl. a váltóperek, a tagkizárásra irányuló ügyek), így az év során havonta változó számban, de minden hónapban 200 db-ot meghaladó nagyságrendben tárgyaltak ilyen pereket. A Cégbíróságon céges ügyben 20, törvényességi felügyeleti eljárásban 6 esetben került sor soron kívüli eljárásra. A céges ügyekben általában pályázatok, közbeszerzési eljárásban való részvétel, a törvényességi felügyeleti eljárásokban pedig az eljárás elhúzódása volt a kérelem tárgya és az elrendelés indoka. A csoportvezetők minden esetben ellenőrizték az érintett ügyben folyó ügyintézést, szükség szerint igazoló jelentést kérve az eljáró bírótól, kisebb súlyú esetben a bírót szóbeli figyelmeztetésben részesítve. A Közigazgatási Kollégiumban 37 kérelemből 9 esetben került sor a soronkívüliség elrendelésére. Igazgatási jogkörben eljárva 21 db ügyben rendelt el a kollégium vezetése soronkívüliséget a kollégium bírójával szemben folytatott célvizsgálat eredményeként, mert megállapítást nyert, hogy a bíró 2-3 év óta semmilyen intézkedést nem tett az ügyben. A bíró utóbb tisztségéről lemondott, ellene büntető eljárás indult. Kérelemre engedélyezett soronkívüliség esetén az elrendelés indoka, hogy olyan 79

80 hosszú ideig nem történt érdemi intézkedés az ügyben, ami hátrányosan érintette a kérelmező felet. A soronkívüliség megtartását az iratok vizsgálatával ellenőrizte a vezetés. A Pesti Központi Kerületi Bíróság polgári tagozatában 2820, a büntető ügyekben 2685 törvényen alapuló soronkívüliséget élvező ügy érkezett 2012-ben. A soron kívüli eljárás iránt érkezett kérelmek száma a fenti megoszlásban 219, illetve 20, melyből csupán 18, illetve 1 esetben került sor az elrendelésre. Tapasztalat, hogy a felek a polgári területen többnyire a családjogi jellegű, valamint a végrehajtással kapcsolatos ügyekben élnek ilyen beadvánnyal, gyakran olyan esetekben is, amikor a jogszabály értelmében egyébként is soron kívül kell eljárni. A beérkezett kérelmekhez képest alacsony azoknak az ügyeknek a száma, ahol a kérelem teljesítésére került sor, aminek az indoka részint az, hogy 2012-ben az ügyérkezés és ebből adódóan az egy bíró kezén folyamatban lévő ügyek száma nem tette indokolttá az elrendelést, tekintettel arra, hogy az időszerűség enélkül is biztosított volt; részint a soronkívüliség teljes eljárásra történő elrendelése helyett gyakran célravezetőbb egy-egy intézkedés megtételére előírni a soronkívüliséget, jellemzően az első tárgyalás kitűzése, vagy a későbbiekben a következő tárgyalás soron kívüli kitűzése kapcsán. A soronkívüliség iránti kérelem teljesítésének oka a korábbi évekhez hasonlóan elsődlegesen a kérelmező életkora vagy súlyos betegsége, amennyiben ezt igazolja; másodlagosan az a körülmény, hogy az eljárás elhúzódott bármely oknál fogva. A polgári tagozatban a törvényen alapuló soronkívüliség ellenőrzése a csoportvezetők feladata, és erről az éves jelentésben kötelesek számot adni. Az elrendelt soronkívüliség érvényesülésének nyomon követése folyamatos és rendszeres oly módon, hogy mindaddig amíg folyamatban van az ügy, addig az elnöki irat nyilvántartásban van, a csoportok vezetői rendszeresen jelentik az ügyek állását. Amennyiben szükség volt rá, a szakági elnökhelyettes intézkedett a tárgyalási nap előbbre hozatala iránt. Büntető tagozatban azon ügyek tekintetében, ahol a terhelt előzetes fogvatartásban van, a kiemelt ügyekben, illetve a melyekben hatályon kívül helyezés folytán indult újra az eljárás a havi statisztika alkalmával a bírónak számot kellett adnia a csoportvezető felé a kitűzött határnapról. A Budai Központi Kerületi Bíróságon az elmúlt évben összesen 497 soron kívül intézendő peres ügy folyt a bíróságon, ebből jogszabályon alapult 347. A végrehajtási ügyszakban 779 ügyben kellett a törvény erejénél fogva soron kívül eljárni. Összesen 46 soron kívüli eljárást kezdeményeztek 2012-ben a bíróságon, ezek közül 21 a vagyonjogi, 17 a családjogi perekben, 1 büntető ügyben, míg 7 db végrehajtási ügyben érkezett. A kérelmekben megjelölt okok leggyakrabban a gyermekek érdekeire, illetve elnehezült anyagi helyzetükre hivatkozás, sok esetben az eljárás elhúzódása, illetve 80

81 idős kor, betegség miatt kérik a soron kívüli eljárást. A törvény általi soronkívüliség betartását a csoportvezetők havi rendszerességgel, a kérelemre elrendelt soron kívüli eljárásokat a bíróság elnöke, a titkárság közreműködésével 3 havonta. ellenőrzik. Az ellenőrzések elsősorban a határnapok kitűzésére irányulnak, amit a BIRO program segítségével a legegyszerűbb megtenni. Ahol nincs kitűzve határnap, ott a bírótól az ellenőrzést végző felvilágosítást kér, és ha nincs elfogadható oka a kitűzés elmaradásának, annak pótlására hívja fel a bírót ben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság polgári ügyszakában 57, a büntető ügyszakban 4, a végrehajtási ügyszakban 661 db törvény által soron kívül intézendő ügy érkezett. A bíróság elnöke a polgári ügyszakban 3, a végrehajtási ügyszakban 1 esetben rendelt el soron kívüli eljárást, míg erre büntető ügyben nem került sor. A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bírósághoz évben 24 soronkívüliség iránti kérelem érkezett: polgári ügyszakban 14, büntető tagozatban 5, végrehajtási ügyekben 4 és 1 gazdasági ügyben). 22 esetben elutasításra került sor, mert a polgári tagozatban egyébként is két-három hónap a tárgyalási időköz, két alkalommal már a kérelem benyújtását megelőzően elintéződött az ügy, ezért nem kellett dönteni. Az elutasított kérelmekből 11 esetben egyúttal tárgyalási határnap kitűzésének időpontjáról is értesítették a kérelmezőket. A XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon büntető ügyszakban december 31-én 103 olyan ügy volt folyamatban, amelyben jogszabályi vagy ügyviteli előírás alapján kellett soron kívül intézkedni: 30 foglyos ügy, 26 ügy fiatalkorú terhelttel, 13 kiskorú veszélyeztetésével kapcsolatos ügy, 15 ügyben összbüntetési eljárás indult, 19 hatályon kívül helyezett ügy. A törvényi rendelkezés alapján soron kívül intézendő polgári ügyek száma a peres ügyek mintegy 20 %-át teszik ki (gyermekelhelyezés, tartás, végrehajtás stb.). A bíróságra 2012-ben összesen 25 soronkívüliség elrendelésére irányuló kérelem érkezett, ebből a felek személyi, egészségügyi körülményeire figyelemmel 3 volt alapos, míg 14 elutasításra került. A fennmaradó ügyekben egyéb, nem a soronkívüliség körében megteendő intézkedésre volt szükség. Az ellenőrzés az elrendelt soronkívüliségeknél havonta (másfél havonta) az irat konkrét vizsgálatával, arról feljegyzés készítésével, egyéb soronkívüliségeknél esetileg, szükség szerint, szúrópróbaszerűen történik. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságra az év folyamán összesen 35 soron kívüli eljárás iránti kérelem érkezett, ebből egy büntető ügyszakban, ami elutasítást nyert. A civilisztikai ügyszakban a 34 ügyből 25-t polgári peres ügyben (20 családjogi, 2 végrehajtási, 3 egyéb vagyonjogi per), 8-t végrehajtási ügyben, 1-t pedig peren kívüli ügyben nyújtottak be és 2 polgári peres ügyben került sor az elrendelésre 81

82 a kérelmező idős korára és megromlott egészségi állapotára figyelemmel. A soronkívüliség szabályainak betartását az elnöki irat nyilvántartásba helyezésével, valamint a havi statisztikai adatszolgáltatáskor rendszeresen ellenőrzik, de az 5 éven túli ügyek nagy számára figyelemmel a büntető csoportvezető bíró eseti ellenőrzéseket is végez. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke 2012-ben 19 ügyben rendelt el soronkívüliséget, jogszabályon alapuló soron kívüli eljárás 123 db volt A tanúgondozás gyakorlata A Fővárosi Törvényszéken jó ideje ismert a Somogy Megyei Bíróság által 2011-ben a tanúgondozási rendszer kiépítésével kapcsolatban indított kezdeményezés, szakmai dolgozat. A Fővárosi Törvényszéken zajló átalakítási munkák, továbbá a Pesti Központi Kerületi Bíróság elhelyezésével kapcsolatos elképzelések teljesülésével párhuzamosan kívánjuk a két főépületben az úgynevezett tanúszobát kialakítani. Tekintettel arra, hogy a Törvényszék főépületében négyzetméternyi terület a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának kiköltözésével szabaddá vált, évben az átalakítási és felújítási munkák során kialakítható az a meghallgató helyiség, amely akár videó konferenciás szisztémával összekötve is biztosíthatja az elkülönített, biztonságos, fenyegetettségtől mentes tanúmeghallgatás körülményeit A gyermekközpontú igazságszolgáltatás érdekében tett intézkedések Az Országos Bírósági Hivatal elnökének stratégiai elképzeléseivel messzemenően egyetértve a Fővárosi Törvényszék is megtette évben az első lépéseket annak érdekében, hogy a civilisztikai (elsődlegesen családjogi), büntetőjogi szakterületen folyó eljárásaink, szolgáltatásaink lényegesen ügyfélcentrikusabbak, a speciális ügyféli körre koncentrálóbbak legyenek. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon kijelölésre került az úgynevezett gyermekbarát meghallgató szoba, amely speciális berendezési tárgyakkal, kiegészítőkkel, játékokkal kerül majd felszerelésre. Mindez biztosítja azt, hogy a családjogi, gyermekelhelyezési, speciális büntetőügyekben a tanúként meghallgatott kiskorúak kevésbé elidegenedett, distanciát teremtő környezetben tegyék meg nyilatkozataikat, váljanak nyitottabbá, közreműködőbbé az eljárás során. Az ilyen típusú ügyekben eljáró bírók eddig is keresték a kezeléstechnikát, oldva a tárgyalás elidegenedett légkörével együtt járó feszültségeket, kötetlenebb kontaktust próbáltak teremteni a tanúkkal, a meghallgatott gyermekekkel, akik nem egy esetben speciális sértetti pozícióban is előfordulnak. Amennyiben a meghallgatásra kijelölt helyszín, közeg közelebb áll az életkori sajátosságoknak megfelelően a kihallgatott személyhez, úgy a kapcsolat is formalizmusmentesebbé, őszintébbé tehető. Ezt szolgálja a jelzett meghallgatószoba, amely a tapasztalatok szerint elsődlegesen a már jelzett két szakterületen kerül majd felhasználásra. Tekintettel arra, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság az ilyen típusú 82

83 büntető és családjogi perek legnagyobb volumenét tárgyalja a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén, ezért feltételezhetően a speciális tanúszoba (gyermekbarát meghallgatószoba) kihasznált lesz. A helyszínt természetesen a Fővárosi Törvényszék bírái, illetve más kerületi bíróság bírái is használhatják mindaddig, amíg valamennyi szervezeti egységben kialakításra nem kerül az e célra rendelt meghallgató helyiség. Bár az e tárgykörben eljáró bírák esetében a másoddiplomás képzés nem követelmény, azonban egyre fontosabbá válik, hogy a speciális meghallgatotti körre, a különleges eljárási rendre tekintettel folyamatos továbbképzésben, felkészítésben részesüljenek, amely keretében pedagógiai, pszichológiai ismereteket szerezhetnek. Messzemenően egyetértek az OBH elnökének e körben megfogalmazott stratégiai kitűzéseivel, s örömmel tapasztaltam azt, hogy a Magyar Igazságügyi Akadémián már I. félévében megkezdődnek azok a pszichológiai tréningek, amelyek a kiskorúak, gyermekek meghallgatási módszertanára koncentrálnak, ezzel segítve az Fk. büntetőügyekben és családjogi ügyekben eljáró bírák napi munkáját. A Fővárosi Törvényszék bírái már évben komoly segítséget nyújtottak a bemutatott kezdeményezéshez, s emellett aktívan közreműködnek a kiskorúak idézéshez kapcsolódó tájékoztatók összeállításában, kialakításában. Egyedülálló kezdeményezés a Fővárosi Törvényszék Facebook oldalon való jelenléte. E témakörről a korábbiakban már részletesen beszámoltam, itt külön kiemelést érdemel a Facebook-on mindenki számára hozzáférhető úgynevezett Őrszem rovatunk, mely kifejezetten a gyermekbarát és gyermekközpontú igazságszolgáltatás vezérelvét követve a fiatalokkal való kapcsolatfelvételt, kommunikációt célozta és célozza. Az Őrszem rovat kellő empátiával, nyílt kapcsolatteremtő módon szólítja meg a fiatalokat, akik feltételezésünk szerint bűncselekmények, családon belüli erőszak áldozataivá váltak vagy válhattak, házassági bontóperek elszenvedői, vagy a láthatáshoz fűződő szülői agresszivitás, visszaélések passzív alanyai. Az Őrszem rovat a jelzett témakörökben könnyen olvasható, értelmezhető, ugyanakkor a fiatalkorúakat, gyermekkorúakat sújtó legnagyobb problémákat veti fel, s ad azokra választ. A jövőben az Őrszem rovat a fiatalok elhelyezkedési nehézségeivel kapcsolatban, egyéb büntető szakterületen felmerülő kérdésekre próbál majd választ adni. Az eddig négy témakörben közzétett felvilágosító anyagot több, mint ezren olvasták, látogatták, véleményezték. A kezdeményezés álláspontom szerint újszerű, nehéz témákat közérthető formában megközelítő és megjelenítő, így kifejezetten alkalmas a célcsoport megszólítására, a fiatalokkal való párbeszéd kialakítására A bírósági mediáció gyakorlata Az ügyfélbarát igazságszolgáltatás feltételrendszerének kialakítása keretében a Fővárosi Törvényszék is megkezdte a bírósági mediáció tárgyi és személyi feltételeinek kidolgozását I. félévében összeállítottuk azon kollégák névsorát, 83

84 akik a mediátori tevékenységet nyugállományba vonulásukra tekintettel szívesen vállalták volna. A Fővárosi Törvényszék területéről 8 nyugállományba vonult bíró jelezte azt, hogy titkári álláshelyen e tevékenységet szívesen folytatná. Többen közülük korábban családjogi szakterületen dolgoztak, így határozott álláspontjuk és kialakult elképzelésük volt a mediátori tevékenységről. Az év során bekövetkezett jogszabály módosítások nyomán e kollégák 2013-ban bírói álláshelyre kerülnek vissza, így a korábban félbeszakadt tevékenységüket bíróként és nem pedig mediátorként kívánják folytatni. Ilyen módon a korábbi előkészítő munkát át kellett tekintenünk és új struktúra kialakításában kell gondolkodnunk. A kezdeti lépéseket 2012-ben megtettük, ennek eredményeként a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületében a közvetítői helyiség kialakításra került, míg a Budai Központi Kerületi Bíróságról kijelöltük azt a kollégát, aki a mediációval kapcsolatos valamennyi koordinátori feladatot ellátja a Fővárosi Törvényszék területén. A tevékenységre vonatkozó felvilágosítás, figyelemfelhívás is megkezdődött a Törvényszék területén, számos helyen információs plakátokkal hívjuk fel az ügyfelek figyelmét a bírósági mediáció lehetőségére. A mára ismertté vált jogszabályi rendelkezések következtében több titkár kolléga jelezte a mediációs munkában való közreműködési szándékát, így e kollégák mediátori tanfolyamra történő beiskolázását tervezzük I. félévében. E kollégák felkészítéséig külső közvetítő látja el a mediátori tevékenységet a Fővárosi Törvényszék területén. Az ügyfélbarát igazságszolgáltatás témaköréhez lásd a 42., 43., 44., 45. és 46. számú mellékleteket A bíróságon kívüli munkavégzés gyakorlata A törvényi rendelkezések kiegészítéseként évben született elnöki intézkedés a bíróságon kívüli munkavégzés gyakorlatának egységesítése céljából. Ezt az elnöki intézkedést évben felülvizsgáltam és a szervezeti egységek, szakmai vezetők széleskörű véleményezése után a rendelkezést új tartalommal és formában hatályba léptettük. Az elnöki intézkedés a munkahelyen kívüli munkavégzés engedélyezésével, megvonásával és ismételt engedélyezésével kapcsolatos szabályokat világossá, egyértelművé és ezáltal a vezetői gyakorlatot kiszámíthatóvá teszi. A munkahelyen kívüli munkavégzés engedélyezésével szorosan összefügg az új instruktor bírói intézmény és szabályozás. Az instruktori jellemzések, éves összefoglalók részletes, átfogó képet adnak a bírók munkájáról, s egyidejűleg a munkahelyen kívüli munkavégzés előterjesztése során stabil, megalapozott hátteret biztosítanak a döntéshozónak. Ennek nyomán több esetben előfordult, hogy az instruktor bíró véleményét figyelembe véve a szervezeti egység vezetője nem engedélyezte a munkahelyen kívüli munkavégzést. A Fővárosi Törvényszék Szervezeti és működési szabályzatában, továbbá a munkahelyen kívüli munkavégzéssel összefüggésben hozott elnöki intézkedésben az 84

85 engedélyezés alapszisztémáját úgy állapítottam meg, hogy az első engedélyezés a kollégiumvezetőkhöz, a kerületi bíróságok elnökeihez tartozik. A Fővárosi Törvényszék elnöke az engedélyezés visszavonása során, illetőleg az ismételt engedélyezés esetében, vagyis a legsúlyosabb intézkedési formáknál kapcsolódik be. Az igazgatási/szakmai vezetők határozott tapasztalata az, hogy az egyes mulasztások, hiányosságok nyomán megvont munkahelyen kívüli munkavégzés hatékony eszköznek bizonyul a feltárt hibák kiküszöbölése szempontjából. Ez az igazgatási eszköz a vezetők gyakorlata szerint lényegesen hatékonyabb és komolyabb eredményt hoz, mint más típusú retorziós intézkedések meghozatala (például fegyelmi eljárás megindítása). A Törvényszék Polgári Kollégiumában az elmúlt esztendőben 4 bíró kapott engedélyt munkahelyen kívüli munkavégzésre, illetve 2 bíró esetében a korábban biztosított kedvezményt a munkavégzésben bekövetkezett lényeges pozitív változásra figyelemmel határozott időre ismételten biztosítottam. A Gazdasági Kollégiumban 4 bíró kapott évben munkahelyen kívüli munkavégzésre engedélyt, visszavonásra nem került sor. A Törvényszék Közigazgatási Kollégiumában 1 bíró kapott munkahelyen kívüli munkavégzésre engedélyt 2012-ben, engedélymegvonásra nem került sor. A Büntető Kollégiumban a meglévő engedélyek visszavonásra nem kerültek, illetve új engedélyezés nem volt 2012-ben. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon az elmúlt esztendőben 21 bíró terjesztett elő munkahelyen kívüli munkavégzés engedélyezése iránti kérelmet, melynek 17 esetben a bíróság elnöke helyt adott. 2 bíró esetében a munkahelyen kívüli munkavégzés kedvezménye megvonásra került. Nóvumot jelent, s ez a PKKB és a BKKB gyakorlatát is érinti, hogy az elhelyezési körülmények nehézsége, továbbá az érintett szakterületi munka jellege miatt az egyesbíró jogkörében eljáró szabálysértési titkárok részére is engedélyezésre került munkahelyen kívüli munkavégzés kivételesen indokolt esetekben. A Budai Központi Kerületi Bíróságon évben 4 bíró részesült a munkahelyen kívüli munkavégzés kedvezményében, visszavonásra nem került sor. A további kerületi bíróságokat illetően a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon 3 bíró kapott engedélyt a munkahelyen kívüli munkavégzésre 2012-ben, míg 1 bírót érintett a kedvezmény megvonása. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságon egy bíró részesült évben a kedvezményben, míg egy korábbi visszavonást követően 1 bíró kapott ismételten határozott időre szóló kedvezményt A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi feltételrendszerének kialakítása évben Bíróság működési A jogalkotó január 1. napjától új, helyi szintű szakbíróságot, a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat alakította ki a magyar bírósági rendszerben. Az elmúlt esztendőben az új szakbíróság szervezeti, működési feltételrendszerének kialakításával 85

86 kapcsolatos előkészítő intézkedéseket megtettük, továbbá a szakmai konferenciákon rendszeresen részt vettünk, azokon aktívan közreműködtünk. Állandó kapcsolatot tartottunk az Országos Bírósági Hivatal által létrehozott előkészítő bizottsággal, e körben az adatszolgáltatásainkat megfelelően biztosítottuk. A szisztéma szakszerű kialakítás érdekében rendszeres kapcsolatot tartottunk a Kúria tanácselnökével is, illetve az általa végzett előkészítő munkát folyamatosan támogattuk évben előkészítettük a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöki, elnökhelyettesi álláshelyével kapcsolatos pályázati felhívásainkat, a pályázati eljárást lefolytattuk, így január 1. napjától az új bírósági szervezetnek kinevezett elnöke és elnökhelyettese van. Felvettük a kapcsolatot a Fővárosi Ítélőtábla elnök asszonyával, annak érdekében, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiumából a Fővárosi Törvényszékre áthelyezésre kerülő bírák beosztásával, munkafeltételeinek kialakításával kapcsolatban átmenetileg a legoptimálisabb körülményeket alakítsuk ki. A Közigazgatási és Munkaügyi Munkacsoport, valamint az OBH elnökének iránymutatása alapján elvégeztük a folyamatban lévő ügyek áttételével, megküldésével kapcsolatos, továbbá migrálási feladatokat, kialakítottuk a lajstromozás, a postázás, az iratszállítás legracionálisabb metodológiáját. A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bírósága jelenleg elkülönülten, két épületben működik, s ugyanez jellemző a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumában dolgozó közigazgatási és munkaügyi tanácsokra is. A helyzet természetesen nem optimális, így a lehetőségekhez képest kellett a működtetés megfelelő feltételeit kialakítani. Az elképzelésünk az, hogy a jövőben a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bírósága, továbbá a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiuma új épületben, egységes elhelyezéssel működjön. Mindez a jelenlegi széttagolt helyzetből adódó működtetési, ellenőrzési nehézségeket kiküszöbölné, ugyanakkor folyamatos lehetőséget teremtene a szakmai együttműködésre az elsőfokú és a másodfokú szinten, valamint a különböző szakágakban dolgozó bírák számára. Mindennek azért van nagy jelentősége, mert az új törvényi szabályozás alapján a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium úgy épül föl, hogy annak tagja valamennyi, a szakágban dolgozó elsőfokú és másodfokú bíró. Ilyen módon a fizikai elhelyezés optimalizálása feltétlenül erősíteni fogja a szakmai együttműködés keretét. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Közigazgatási Csoportjának jelenlegi elhelyezésével összefüggő bérleti szerződést már az egységes elhelyezési koncepció jegyében hosszabbítottuk meg mindössze május hónapjáig. A Munkaügyi Csoport elhelyezését biztosító bérleti szerződés szintén évben jár le. A bérleti jogviszonyok egy időben történő megszüntetésével évre kialakítható az 86

87 új elhelyezési koncepció. A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumának közigazgatási tanácsai jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla Budapest, II. kerület Feketesas utcai objektumában működnek. A Fővárosi Ítélőtábla elnökének döntése és engedélye alapján e tanácsok, melyek azonosak a korábban a Fővárosi Ítélőtáblán működő és elhelyezett közigazgatási tanácsokkal, a korábbi szolgálati helyükön végzik munkájukat. Az egységes elhelyezés kialakításával kapcsolatos felmérések befejeződtek, ennek nyomán megállapítható, hogy az új objektumban mintegy 6000 nm elhelyezés garantálja majd a kulturált és szakszerű munkavégzés feltételrendszerét. Tekintettel arra, hogy a szakágban dolgozó bírák igen jó elhelyezési körülmények között dolgoznak ez idő szerint is, alapelvként fogalmaztuk azt meg, hogy a jelenleginél rosszabb helyzetbe az egységes objektum kialakítása során sem kerülhetnek. Az előzetes egyeztetések nyomán a Budapest, XIV. kerület, Colombus utca szám alatt lévő, ún. ELGI épülete merült fel, mint alkalmas objektum bírósági feladat ellátására. Az MNV Zrt-vel történő előzetes egyeztetések megkezdődtek, így nem látom akadályát annak, hogy a tervezési közbeszerzési eljárás évben befejeződjön, melynek nyomán a kivitelezési munkálatok év végére befejezhetők lesznek. A jelenlegi széttagolt elhelyezés ellenére a közigazgatási és munkaügyi szakterületen dolgozó bírák évben több alkalommal szakmai tanácskozást, találkozót tartottak, ami a két szakág hatékony együttműködésének alapja. Mindaddig is, amíg az egységes elhelyezés kereteit nem tudjuk biztosítani, fontosnak tartom a rendszeres kapcsolattartást. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság évi működési mutatóit tekintve megállapítható, hogy a közigazgatási csoport igen nagy hátralékot feldolgozva, kiváló időszerűségi mutatókkal kezdte meg működését január 1-től az új formációban. A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon évben zajlott jelentős bírói, titkári fluktuáció eredményeként az ügyforgalmi és időszerűségi mutatók romlottak. A bíróság vezetése igazgatási intézkedéseket vezetett be január 1. napjától, mellyel a munkateher arányosítását biztosítják a két szakág között. Ilyen módon a jövőben a társadalombiztosítási szakterületen a közigazgatási csoportban dolgozó bírák is eljárnak majd. Ezen túlmenően a munkaügyi csoportot vezetői szakmai elnökhelyettes a bírói munka igazgatási ellenőrzésének hatékonysága növelése érdekében szintén intézkedési programot alakított ki. A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumának vezetői álláshelye betöltetlen, ezért fontosnak tartom az álláshely mielőbbi, igazgatási feladatokkal történő megbízás útján betöltését, s ezzel párhuzamosan az ismételt pályázati kiírást. Az igazgatási munka folyamatosságának biztosítása érdekében a jelenleg széttagolt elhelyezés mellett működő szervezeti egységben a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási 87

88 Kollégiumának korábbi vezetőjét bíztam meg az igazgatási feladatok ellátásával. Fontos leszögezni, hogy a jelenlegi elhelyezési körülmények között is a közigazgatási és munkaügyi fellebbvitel ügyforgalmi és időszerűségi mutatói kiválóak. A két szakában évben jellemző eredmények megtartásával együtt kiemelt feladat az elsőfokú bírákkal történő szakmai kapcsolat hatékony kiépítése. 9. A bíróságon belüli és azon kívüli nyilvánosság 9.1. Az értekezleti rend gyakorlata A Fővárosi Törvényszék éves munkaterve határozza meg azokat a legmagasabb, igazgatási szinten szervezett értekezleteket, amelyek akár a bírák teljes körű részvételére vagy valamennyi bírósági vezető részvételére vonatkoznak. Ilyen módon kerülnek kitűzésre a következő évre ütemezett összbírói értekezletek, a kerületi vezetői értekezletek, valamint az egyes szervezeti egységek (kollégiumok, kerületi bíróságok, Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, FTGH, titkárság stb.) éves munkaértekezletei, melyeken a szervezeti egységek vezetői számot adnak az igazgatott egység éves működéséről évben 4 összbírói értekezletet tartottunk kifejezetten a bírák nyugdíjazása folytán megüresedett álláshelyek betöltésével, a pályázatokkal összefüggésben. Tekintettel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletei mindig nagy bírói létszám részvételével zajlanak, jelentős eredménynek és előrelépésnek tekintem évben azt, hogy a bírói vélemény-nyilvánítás elektronikus formáját kialakítottuk, melynek részletesen kidolgozott elnöki szabályzat adja hátterét. Az így bevezetett vélemény-nyilvánítás biztosította azt, hogy a bírák szavazataikat elektronikus formában, rövid határidőn belül leadhatták, s a rendszer az eredményt automatikusan azonnal előállította. A korábbi évtizedben tapasztalt hosszú várakozások, az eredménytelen vélemény-nyilvánítás negatív következményei a jelenleg használt rendszerben megszűntek. Fontos leszögezni azt is, hogy a vélemény-nyilvánítások teljes anonimitását a rendszer és az anonim kártyahasználat maximálisan biztosítja. A munkatervünkben meghatározottak szerint valamennyi kollégiumunk megtartotta a kitűzött ülését, erre szükség szerint, de évente minimálisan 4 alkalommal került sor. Az elmúlt esztendőben a kollégiumok jóval több ülést tartottak, tekintettel a Törvényszéken nagy számban kiírt bírói és vezetőbírói álláshelyek pályáztatására, a kollégiumi vélemény-nyilvánítás kötelezettségére. Amint korábban jeleztem, a kollégiumi szakmai munka, a szakmai konzultációk egyre inkább átalakulnak, tekintettel arra, hogy a civilisztikai kollégiumok igen nagy létszámúak és erősen specializáltak az egyes szakterületek. Ilyen módon valamennyi kolléga és a meghívott kerületi bírák részvételével zajló, teljes létszámú kollégiumi ülés hatékonysága a Gazdasági és Polgári Kollégiumban mára némiképpen megkérdőjelezhető. Éppen ezért az elmúlt esztendőben erősödött a kisebb egységekben, csoportokban tartott szakmai konzultációk jelentősége, s álláspontom 88

89 szerint ez lesz a jövő útja a továbbiakban is. A korábbiakban a megtartott kollégiumi ülésekről, a kisebb szervezeti egységekben zajlott szakmai konzultációkról, azok tematikájáról részletesen beszámoltam év kiemelt feladatának tekintem a civilisztikai szakágban a Ptk., a Büntető Kollégiumban a Btk. tematikus képzésével, értelmezésével összefüggő kollégiumi üléseket. A folyamat elkezdődött, s összekapcsolódik a központi oktatással is. Természetes azonban az, hogy a központi oktatás mellett a belső, saját képzés, illetve önképzés jelentősége kiemelkedő. Fontosnak tartom az úgynevezett kihelyezett értekezletek gyakoribbá tételét az egyes kerületi bíróságokon. A Polgári, Gazdasági és Büntető Kollégium vezetői kinevezésüket követően valamennyi kerületi bírósággal felvették a kapcsolatot, s a jövőben akár a kollégiumvezetők, kollégiumvezető-helyettesek, csoportvezetők irányításával, illetve tanácselnökök közreműködésével biztosítani fogjuk a helyi bíróságokon is a közvetlen konzultáció és továbbképzés lehetőségét év kitüntetett feladata továbbá a Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium működésének hatékony megszervezése, a kollégiumvezetői állás mielőbbi betöltése. A jelenlegi konzultációk a közigazgatási és munkaügyi szakág bírái között, illetőleg az első fokon és a fellebbviteli ügyszakban dolgozó kollégák tekintetében ad hoc jelleggel szerveződnek, így 2013-ban e törekvésnek tudatossá és szisztematikussá kell válni. A év értékelése valamennyi szervezeti egységükben éves munkaértekezlet keretében megtörtént. Az e témakörben szervezett valamennyi kollégiumi ülésen, kerületi bírósági értekezleten részt vettem, véleményeztem a szervezeti egységek munkáját, a szervezeti egységeket vezetők tevékenységét, s egyúttal részletesen beszámoltam a Fővárosi Törvényszék elmúlt évi munkájáról. E közvetlen kapcsolattartási formát a jövőben is különös jelentőségűnek tartom, mert lehetőséget biztosít arra, hogy a Törvényszék elnöke közvetlen információkhoz jusson, illetve a Törvényszék megelőző évi működéséről az összbírói értekezlet nyújtotta kereteknél jóval kisebb, befogadhatóbb értekezleti formában számoljon be. A kerületi bíróságok elnökei, csoportvezetői, saját munkatervük szerint, illetve havonta szervezett igazgatási és szakmai értekezleteken adták át évben a törvényszéki értekezleteken elhangzott információkat. Az információk továbbításán az elmúlt évben is javítottunk, lényeges elemmé vált az elektronikus forma, ami garantálja azt, hogy széles körben, továbbá a megfelelő célcsoportokhoz az adatok, tájékoztatók, egyéb információk biztosan eljutnak. E tevékenységben kulcsfontosságú szerepet játszik a Fővárosi Törvényszék intranetes oldala, ami óta folyamatosan közvetíti a friss információkat A Fővárosi Törvényszék belső honlapjának működtetése Miként fentebb már jeleztem, az információ átadás, a kapcsolattartás alapvetően új, XXI. századi formái erődösnek és válnak egyre jellemzőbbé a Törvényszék működése 89

90 során is. A értekezletek papír alapú, nehézkes összehívásán és megtartásán időszerűségében és hatékonyságában gyorsan túllépő elektronikus információ áramlás meghatározóvá válik és vált a szervezeti egységeinkben. Mára nyilvánvaló az információ áramlás ezen formájának nélkülözhetetlensége, sok területen kizárólagossá válása, s ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a bíróságon dolgozó új jogászi és nem jogászi nemzedék számára a kommunikációnak ez a formája már az életvitel, a mindennapi kapcsolattartás szerves részét képezi. Egyetértve és csatlakozva az OBH elnökének e körben megfogalmazott stratégiai elképzeléseihez, folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk belső hálózatunkat, s ezzel párhuzamosan a Fővárosi Törvényszék külső megjelenését, internetes honlapját is teljes egészében megújítottuk. A Fővárosi Törvényszék Titkársága, a Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya az intranetes rendszerünk alapvető működtetője, információ frissítője. A napi aktualitásokon, a napi híreken túlmenően, különböző menüpontok alatt a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő információk és ügyintézések érhetők el, közvetlen menüponton a Kisbíró olvasható, a dolgozókat érintő, a sajtóban megjelent hírekről, eseményekről naprakész tájékoztatást kapnak a kollégák az internetes és az intranetes oldalon egyaránt. A belső honlapról közvetlenül elérhető a Fővárosi Törvényszék Facebook oldala is, amelyet a Sajtóosztály szerkeszt napi frissítéssel. A Törvényszék belső honlapján Hírek címszó alatt az utazásokkal, kiküldetésekkel kapcsolatos felhívások, tudnivalók is folyamatosan olvashatók, hasznos információk találhatók a sajtóérdeklődés középpontjában álló ügyek intézésével kapcsolatos alapvető tudnivalókról. Csatlakozva az OBH kezdeményezéséhez, a Fővárosi Törvényszék többször fordult az alkotó kedvű kollégákhoz művészeti tevékenységük bemutatása, kiállításon történő részvétele érdekében. Összességében a Törvényszék belső, intranetes oldala folyamatosan változó és bővülő, a szakmai-igazgatási információkon is túlmenő adatokkal, felhívásokkal segíti és tájékoztatja munkatársainkat A Fővárosi Törvényszék külső honlapjának működtetése A Fővárosi Törvényszék külső honlapja évben átalakult, lényegesen informatívabbá, megjelenésében korszerűbbé és színvonalasabbá vált. A változás középpontjában az időszerű, hatékony és szakszerű megjelenés, az állampolgári igények kielégítése, a gyors információ és felvilágosítás adás alapgondolata állott. Mindez az új vezetés igen határozott ügyfélcentrikus koncepcióján alapul. A honlap látogatottsága egyértelműen igazolja azt, hogy egyre többen érdeklődnek a Törvényszék szakmai munkája iránt, s igen széles körben igénylik a tájékoztatás e formáját. 90

91 A Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya minden nap szemlézi az írott és az elektronikus médiában megjelenő híreket, amelyekből a bíróságot érintő, illetve a bíróságra vonatkozó cikkeket és hanganyagokat feltölti a Törvényszék internetes felületének kezdőoldalára, a Hírek rovatba. Külön ablakban, mindig a hírfolyam tetején olvashatók azok az anyagok, amelyekben a Fővárosi Törvényszék vezetői, nyilatkozatra jogosult bírái, illetve a Törvényszék sajtószóvivője nyilatkozik, külön ikonnal jelezve, hogy írott vagy képes hanganyagról van szó. A honlap főoldalán a Sajtószoba link alatt található rovatokat a Sajtóosztály tölti fel információkkal. Az online sajtószoba azt a célt szolgálja, hogy átláthatóbbá tegyük a Fővárosi Törvényszék ítélkező tevékenységét, segítsük a sajtó munkatársainak szakmai munkáját. A felületen megtalálhatók a Fővárosi Törvényszék legfrissebb hírei, sajtóközleményei, valamint a szakmai háttéranyagok is. A sajtó részére készített tárgyalási jegyzéket havi bontásban önálló menüpontban tesszük közzé, és az érdeklődök folyamatos tájékoztatást kaphatnak az Európai Bíróság és a Strasbourgi Bíróság ítéleteiről is. A felület 2012-ben úgynevezett Médiatár újdonsággal bővült. Ezen belül a videótárban több, közérdeklődésre számot tartó ügy ítéletének kihirdetéséről készült hang-és képfelvételt lehet megtekinteni. Újszerű kezdeményezés, s ezt egyetlen magyarországi törvényszék sem követte ezidáig, a Facebook oldalon való megjelenés. A cél egyértelműen a napi kapcsolat kialakítása volt a fiatalabb generációkkal, akik számára a Facebook oldal folyamatosan használt információs bázis, kommunikációs csatorna. A Fővárosi Törvényszék Facebook oldalának látogatottsága a kitörési pont sikerességét egyértelműen igazolja, így az oldalt a jövőben is napi szinten frissítjük, aktualizáljuk Az elnöki, az OBHE, OBT körözvények, tájékoztatók belső megosztásának gyakorlata A fent bemutatott elektronikus kommunikációs rendszereink mára lehetővé teszik azt, hogy a központi igazgatástól érkező dokumentumok közvetlenül, akár aznap továbbításra kerülhessenek az egyes szervezeti egységekhez, bírákhoz. Az elmúlt esztendőben az információáramlásnak ezt a módját alkalmaztunk zömében a központi igazgatás döntéseinek, körleveleinek továbbítására. Ugyanez jellemző a belső szabályzatok, intézkedések, elnöki döntések megismertetése során is. Tipikus az, hogy a bírósági vezetőknek továbbított felhívások, tájékoztatások, intézkedések a szervezeti egységek vezetőitől is a saját kiegészítő intézkedéssel, felhívással elektronikus úton jutnak el a szervezeti egységben dolgozókhoz. Az igen széles kört érintő tájékoztatók, felhívások részben közvetlenül elérhetők az internetes csatornáink útján, s egyidejűleg az intranetes hírek között is folyamatosan közzétesszük ezeket. 91

92 Az információáramlás évben felgyorsított folyamata és módszere részben az elnöki ügyviteli-igazgatási munkában, annak időszerűségében hozott komoly előrelépést, másrészt a szakmai területen is jellemzővé vált, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői (kollégiumvezetők, kerületi bírósági elnökök, elnökhelyettesek és csoportvezetők) a minden bíró, titkár fogalmazó számára fontos szakmai és igazgatási információkat közvetlenül, elektronikus úton juttatják el az érintettekhez. A fenti folyamat az OBH elnökének információáramlással kapcsolatos stratégiai elképzelésének a végrehajtását is jelenti, ami egyértelműen komoly előrelépést és hatékonyságnövekedést eredményezett. A gyakran igen rövid határidőkkel teljesítendő igazgatási feladatok végrehajtása során jelentős vívmánynak tekintem, hogy a hagyományos papír alapú az ügyviteli szabályokban még megtartott megjelenítés mellett, azzal párhuzamosan, sőt azt megelőzve jutnak már el a felhívások, intézkedési javaslatok, panaszok stb. a címzett vezetőtársakhoz. Mindez évben a vezetői kommunikációt is felgyorsította, hatékonyabbá tette. A fenti gondolatok szorosan összefüggnek azzal, hogy a jövőben erősíteni szeretnénk az informatikai beszerzések területén az úgynevezett mobileszközök körét, ami részben az ítélkezési munka segítése során (pl. másodfokú tanácsok működtetése), de az igazgatási,vezetői munka területén is jelentős hatékonyságnövelő támogatás lehet A sajtószóvivői tevékenység, a Fővárosi Törvényszék sajtóbeli megjelenése Az elmúlt év elején alapcélkitűzésként fogalmaztam meg a Fővárosi Törvényszék sajtótevékenységének, sajtómegjelenésének fokozását, a sajtószóvivői rendszer korábban jól bevált gyakorlatának visszaállítását. Tekintettel arra, hogy a Törvényszék a bírósági szervezeti rendszeren belül kiemelkedő szerepet játszik, s az itt folyamatban lévő civilisztikai és büntető ügyek jellemző módon a közérdeklődés által fokozottan kísértek, továbbá munkánk, eredményeink, nehézségeink megjelenítése is fontos feladat, 2012-ben sokat tettünk a Törvényszék Sajtóosztályának megerősítése érdekében óta dr. Póta Péter fővárosi törvényszéki büntető ügyszakos bíró folyamatosan ellátja a sajtószóvivői feladatokat, megjelenése a televíziókban, rádiókban, írott és elektronikus sajtóban mindennapossá vált. Célkitűzésünk nem változott, a jövőben is a gyors, hatékony reakciók elvét követve, s ezzel párhuzamosan a megelőző információ átadás gyakorlatát folytatva szeretnénk e tevékenységet erősíteni. A szóvivői rendszer kialakítása, élővé tétele mellett a évet értékelő összbírói értekezletet követően, majd 2012 novemberében nagyszabású, a Fővárosi Törvényszék működését átfogó sajtótájékoztatót tartottunk, melyre a visszajelzések alapján is egyre nagyobb igény van. A Fővárosi Törvényszék markáns, egységes arculatának megjelenítése a szóvivői tevékenység, a közlemények rendszeressége mellett vezetői feladat is. Erre a jövőben is nagy hangsúlyt fektetünk, mert ez is erősíti a bíróság, a bírák megbecsülését, tekintélyét. 92

93 Az arculattervezést 2012-ben kiemelt feladatnak tekintettük, új, igényes bemutatóalbumot készítettünk a Törvényszékről, számos nagyszabású szakmai konferenciát szerveztünk. A Fővárosi Törvényszék óta sikeresen részt vesz a Sziget Fesztivál Civil Sziget elnevezésű munkában, amely kommunikációs, társadalmi kapcsolattartó és építő programjaink között augusztus napján is fontos szerepet kapott. Az úgynevezett Szigetbíróság az elmúlt esztendőben az Országos Bírósági Hivatal és a Magyar Bírói Egyesület közös szervezésében valósult meg, amely az azonosan megfogalmazott kommunikációs stratégiai célok realizálását is jelentette mindhárom szervezet részéről. A fentieken túl a Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya gyakorlatilag napi 24 órás szolgálatot ellátó kapcsolattartó és információs pont is egyben. A sajtó képviselőivel kialakított szakmai együttműködés kiválónak mondható, széles körű. Az osztály munkatársai évben is készséggel álltak rendelkezésre, s valamennyi megkeresést nyitottan fogadtak, az információtovábbítást maradéktalanul biztosították. A külső és belső visszajelzések nyomán álláspontom szerint egyértelműen megállapítható, hogy a Fővárosi Törvényszék sajtótevékenysége évben megújult, lényegesen széles körűbbé és nyitottabbá vált, ami alkalmas volt az információátadásra, illetőleg a bírósági működés bemutatására, a tekintély fokozására évben e folyamatot szeretnénk továbbra is fenntartani, erősíteni, továbbá az osztály keretei között a nemzetközi kapcsolatainkat új alapokra helyezni, illetőleg újraéleszteni. Az ezzel kapcsolatos előkészítő munkálatok, igazgatási intézkedések március hónapjában megkezdődtek A nyitott bíróság program tárgyévi főbb eseményei Az Országos Bírósági Hivatal elnökének stratégiájaként megfogalmazott elképzeléshez a Fővárosi Törvényszék maradéktalanul csatlakozott. E körben a Fővárosi Bíróság korábban szintén eredményes, nyitott gyakorlatot folytatott. Azt a stratégiai elképzelést egyébként is egyetértve vele, hogy a bíróság működését az állampolgárokhoz közelebb kell vinni, be kell mutatni a működés hátterében lévő elemeket, nehézségeket, feltétlenül és messzemenően támogatjuk. Ezt szolgálta az internetes honlap megújítása, a Fővárosi Törvényszék Facebook oldalának megnyitása, és ezt szolgálja a nyitott bíróságok program keretében az aktív közreműködés évben a Törvényszék főépületében, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon és a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon nyitott bírósági napokat szerveztünk május hónapjában a Fővárosi Törvényszék titkárai és fogalmazói közreműködésével középiskolás diákoknak, érdeklődőnek mutattuk be a Fővárosi 93

94 Törvényszéken működő bírói, igazságszolgáltatási munkát. E napok keretében lehetőséget biztosítottunk a két legpatinásabb épületünk, a Fővárosi Törvényszék és a Pesti Központi Kerületi Bíróság főépületének bejárására és legszebb helyiségeinek bemutatására. A háromnapos program naponkénti zárásaként a Fővárosi Törvényszék dísztermében titkáraink, illetőleg szóvivőnk előadást tartottak és konzultációs lehetőséget biztosítottak az érdeklődőknek a magyar bírósági szervezeti rendszer működéséről, a Fővárosi Törvényszék rendszeren belül elfoglalt speciális helyzetéről évben a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság is szervezett nyitott bíróság programot, melynek keretében két szakközépiskolai osztály két esetben látogatta meg a bíróságot, ahol a szervezet működéséről kaptak tájékoztatást, betekinthettek a bírói, a bírósági munka mindennapjaiba. A találkozó alkalmával rendelkezésre álló konzultációs lehetőséggel a látogatók szívesen éltek. Ugyanezen bíróság egyik bírája játékos vetélkedővel kapcsolt össze egy iskolában megtartott jogi tárgyú foglalkozást. Összességében a programban való részvételt sikeresnek tartom, azonban a jövőben tovább kell bővíteni a kerületi (közigazgatási-munkaügyi) bíróságok nagyobb arányú bevonásával. Ugyanakkor természetes az is, és alapvetően ez fogalmazódik meg, hogy a látogatók elsősorban a két kiemelkedő szépségű és nagyságú épületben tartanak igényt nyitott bíróságok rendezvény megszervezésére Az ügyfelek tájékoztatásának a jogszabályi kötelezettségen túlmenő módozatai A Fővárosi Törvényszék valamennyi szervezeti egységén belül a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosított az ügyfél tájékoztatási rendszer. Ez részben tájékoztató irodák, panaszirodák és panasznapok, továbbá ügyfél tájékoztató irodaként is működő kezelőirodák rendszerét foglalja magába. Az ügyfelek tájékoztatásának előbbieken túlmenő, interneten, továbbá a Fővárosi Törvényszék Facebook-ján történő módozatairól a korábbiakban részletesen szóltam. A tájékoztató irodai és kezelőirodai törvényen alapuló ügyfélkiszolgáló, ügyfélfogadó szisztémákon túl a Törvényszék főépületében úgynevezett Információs Szolgálat működik, amely a felvilágosítás adáson túlmenően komoly, magas színvonalú jogi tanácsadási tevékenységet is végez. A Szolgálat évben 218 munkanapon működött és összesen ügyfelet szolgált ki ügyfelet telefonon, ügyfelet pedig személyesen, akik közül érdemi jogi felvilágosítást, tájékoztatást en kértek. Az iroda teljes napi ügyfélforgalmi átlaga 85,1 fő/nap, ami minimális csökkenést jelent a évi ügyfélforgalomhoz képest. A jogi munkában, a jogi felvilágosításban és tanácsadásban a civil szervezetekre vonatkozó jogi háttér iránti érdeklődés volt a legjellemzőbb, ezen túlmenően az új 94

95 Munka törvénykönyve hatályba lépését követően jelentkeztek az ügyfelek legtöbb esetben személyesen, telefonon vagy elektronikus úton. Az új szabályozással kapcsolatban túlnyomó részben a ki nem fizetett munkabérek, a munkaidő tényleges be nem tartása és a jogellenes elbocsátással kapcsolatos kérdéskörök merültek fel a felvilágosítás kérések során. Az Információs Szolgálat a jogi tárgyú segítségnyújtás és támogatás mellett nagyon sok, a tárgyalások helyszínére, időpontjára, az épületen belüli eligazodásra vonatkozó és egyéb, nem csupán a Törvényszék főépületét érintő információt nyújtott a hozzá forduló állampolgároknak évre vonatkozóan határozott célkitűzésünk a Fővárosi Törvényszék főépületében, a földszinti territóriumon modern, korszerű felszereltségű, a legszélesebb körű tájékoztatást nyújtó, úgynevezett ügyfélcentrum kialakítása. Az ügyfélcentrumon keresztül a szolgálató jelleget erősíteni szeretnénk, levéve a terhet a kezelőirodákról, tájékoztató irodákról. A központi ügyfélszolgálati centrum nem csupán a Törvényszék főépületére vonatkozó információkat szolgáltatna, hanem valamennyi szervezeti egységünkre, a kollégiumokra, a kerületi bíróságokra egyaránt. Elképzeléseink szerint az új rendszerben a modern technika, technológia valamennyi vívmányát hasznosítani szeretnénk: általános tájékoztatás kivetítő rendszerekben, callcenter szolgáltatás stb. A digitális kijelzőrendszerek használata mellett folyamatosan frissített, tájékoztatást nyújtó kiadványok terjesztését is tervezzük. Az ügyfélcentrum és a főépületben működő kezelőirodák lokalizált, földszinten történő elhelyezésével párhuzamosan az ügyfelek épületen belüli fölösleges mozgását korlátozni tudnánk, s a tárgyalásoktól független felvilágosítás adást, információ áramlást és ügyféli kiszolgálást az ügyfélcentrum és a kezelőirodák összeköttetésében, kapcsolatában is közvetlenül garantálnánk A bíróság által megjelentetett kiadványok, periodikák A Fővárosi Törvényszék épületéről az új, igényes kiadványunk évben készült el, melyet a szervezeten belüli és szervezeten kívüli ajándékozási célokra is egyaránt felhasználunk. A kiadvány két nyelvű (angol-magyar), így külföldi kollégák látogatása esetén is alkalmas protokollajándék évben megújult a Kisbíró című újságunk, új rovatok, korszerű témák megjelenítésével ban a Kisbírónak ismételten új megjelenési formát, új arculatot szánunk, ami így ritkábban, de nagyobb terjedelemben, igényesebb külsőt öltve jelenik majd meg A vezetői tisztségre érkezett pályaművek nyilvánosságának gyakorlata A Fővárosi Törvényszék elnöki, elnökhelyettesi, kollégiumvezetői álláshelyeinek 95

96 pályáztatása során elektronikus formában a legszélesebb körű nyilvánosságot biztosítottuk és biztosítjuk a pályaművek megismerésére: a Fővárosi Törvényszék Novell-ablakában a pályázatok ikon alatt tekinthetők meg azok a pályaművek, melyeket később a törvény kötelező rendelkezése alapján a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete véleményez. A kollégiumvezető-helyettesi álláshelyek, kerületi elnöki, elnökhelyettesi, csoportvezető, csoportvezető-helyettes bírói álláshelyek pályáztatása során elektronikus formában vagy papír alapon a szervezeti egységre vonatkozóan biztosítjuk teljes körben a nyilvánosságot. Mindez azt jelenti, hogy azok a bíró kollégák, akik a pályázattal érintett szervezeti egységben dolgoznak, valamennyien megismerhetik a pályaművet, majd az alapján titkosan véleményt nyilvánítanak a pályázatról, a pályázók személyéről évben törvényszéki és kerületi bírósági szinten is igen széles körben került sor vezető bírói álláshelyek pályáztatására, a véleményt nyilvánító bírói testületek, szervezetek, azok valamennyi bírója a pályaműveket megismerhette. Nagyon fontos és az új jogszabályi rendelkezésekkel kapcsolatos elem, hogy a pályaművek tartalma, a pályázatokban vállalt célok és célkitűzések évről-évre ismertetésre kerülnek minden szervezeti egységben a korábbi év teljesítménynek értékelése során. Az új törvényi rendelkezés alapján a szervezeti egységek vezetői évente egyszer számot adnak a pályaműben vállalt célkitűzések végrehajtásáról, illetve annak meghiúsulásáról. Ilyen módon a korábban megfelelő körben, nyilvánosan közzétett pályaművek kontrollja is megtörténik a kitűzött célok megvalósulása szempontjából. A vezetői tisztségekre benyújtott pályaművek szélesebb körű megismerését biztosította 2012-ben a Kisbíróban megjelent számos interjú, melyekben a frissen kinevezett vezetők bemutatkoztak és bemutatták vezetői pályázatuk legfőbb célkitűzéseit. 10. A Fővárosi Törvényszék más szervekkel való kapcsolata Az OBH-val fennálló kapcsolatok Az Országos Bírósági Hivatal különböző szervezeti egységeivel, vezetőivel a Fővárosi Törvényszék vezetői, számos bírája operatív napi kapcsolatot tartanak, illetve több jól artikulált együttműködési formában szerepelünk. Ezek közül a legjelentősebbek a évben létrehozott úgynevezett OBH munkabizottságok voltak, melyekben a Fővárosi Törvényszék bírái, titkárai aktív részvétellel, nagy számban szerepeltek. Az előbbieken túl igen sok jogszabály-véleményezési, szabályzat-véleményezési (ajánlás, stb.) eljárásban vett részt a Fővárosi Törvényszék, annak kerületi bíróságai. A legtöbb esetben az OBH elnöki intézkedésekbe szakmai javaslataink beépültek. A szakmai javaslatok összeállítása során arra törekedtünk, hogy valamennyi szervezeti egység véleménye ismertté váljon. 96

97 Az elmúlt esztendőben számos olyan konferenciát, rendezvényt tartottunk a Fővárosi Törvényszéken, melyre az OBH vezetőit rendszeresen meghívtuk. A kapcsolatok most jelzett valamennyi formáját szeretnénk évben változatlanul fenntartani, hiszen a Törvényszék évi széles körű támogatása alapját is a már jelzett jó igazgatási és szakmai együttműködés biztosította Az Országos Bírói Tanáccsal fenntartott kapcsolat Az Országos Bírói Tanácsba a Fővárosi Törvényszék két tagot delegálhatott, így e szervezettel a kapcsolattartás közvetlen, s ennek keretében a Fővárosi Törvényszék működéséről, helyzetéről folyamatos képet tudunk nyújtani részére. Ennek számos esetben, így például a más, azonos határkörű bíróságok kijelölési gyakorlatával összefüggésben, a Cégbíróságon kialakult munkateher mutatók elemzése során kiemelt jelentősége volt. Korábban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjaként annak üléseiről a Kisbíró című lapban számoltam be részletesen. Mára, a megváltozott jogszabályi és OBT SZMSZ rendelkezések nyomán, az OBT jegyzőkönyvei teljes terjedelemben minden bíró és bírósági alkalmazott számára hozzáférhetők, így a Tanács ülésein zajlott vitákról, a döntések hátteréről bárki közvetlen és autentikus információt szerezhet A Fővárosi Törvényszék más bíróságokkal fennálló kapcsolata A Fővárosi Törvényszék számos más törvényszékkel tart fent szakmai, együttműködési kapcsolatot. Külön kiemelést érdemel a Budapest Környéki Törvényszékkel fennálló kapcsolat, melynek során elsődlegesen vezetői szintű egyeztetések zajlanak, ami a közös érdekérvényesítés szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A Fővárosi Törvényszéken 2012-ben megtartott szakmai rendezvényeken a Budapest Környéki Törvényszék bírái több esetben részt vettek. Hasonlóan jó szakmai kapcsolatot ápolunk a Kúriával, egymás szakmai rendezvényein rendszeresen részt veszünk, s évben közös szakmai rendezvényt is tartottunk a gyülekezési jog témakörében től új alapokra helyeztük együttműködésünket a Fővárosi Ítélőtáblával. Ennek szakmai kereteit a kollégiumvezetői kapcsolatok adják, míg vezetői szinten több bíróság igazgatási együttműködésének új feltételrendszerét alakítottuk ki. Igen nagy segítséget jelentett évben a Fővárosi Ítélőtábla elnökének támogatása, miszerint a Törvényszék közigazgatási másodfokú tanácsainak elhelyezését a korábbi helyen, a Fővárosi Ítélőtábla Feketesas utcai épületében biztosította. A jövőben a jelzett szakmai kapcsolatok, igazgatási együttműködés továbbfejlesztésére törekszünk. A szakmai-igazgatási kapcsolatokon túlmenően hagyománnyá vált jó viszonyt ápolunk a BKT, a Szolnoki Törvényszék, a Balassagyarmati Törvényszék, a Kecskeméti 97

98 Törvényszék dolgozóival a regionális sportnapok megrendezésével Együttműködés más hivatásrendekkel, hatóságokkal, szervezetekkel A Fővárosi Törvényszék vezetése évben hatékony igazgatási együttműködési kapcsolatot alakított ki a Fővárosi Főügyészség új vezetésével. Az év során számos igazgatási kérdést rendszeresen egyeztettünk, ennek eredményeként létrehozzuk évben a Budapest II. kerület Fő utcában elhelyezésre kerülő egységes Nyomozási Bírói Csoportot, s ezzel párhuzamosan a Pesti Központi Kerületi Bíróság épületében biztosítunk megfelelő elhelyezést az ügyeletes és előállítási feladatokat végző ügyész kollégáknak. Sikerült jó kapcsolatot kiépíteni az év során a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, amely szintén vezetői szintű együttműködést jelent. Az együttműködés keretében lehetőségünk nyílik a szakmai vezetők által felvetetett nehézségek, problémák társszervek felé jelzésére, illetőleg a megoldási javaslatok közös kialakítására. A kialakult gyakorlat szerint a felső vezetői kapcsolatok megerősítését követően és azzal párhuzamosan szakmai vezetői együttműködési rendszerek épülnek ki, ez jellemző pl. a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiuma vezetése és a Fővárosi Főügyészség büntető szakági vezetése között. Terveink szerint a kapcsolattartás a jövőben egymás szakmai konferenciáin, kollégiumi ülésein, egyéb munkaértekezletein (összbírói értekezlet) való részvételt is jelenti, sőt a Fővárosi Főügyészséggel a fogalmazók kölcsönös képzésére vonatkozóan is együttműködési megállapodás körvonalazódik évre vonatkozóan kiemelést érdemel Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzatával és Polgármesteri Hivatalával kialakított együttműködési kapcsolatunk. Ennek keretében lehetőségünk nyílt arra, hogy a Budapest V. kerület Balaton utca szám alatt lévő önkormányzati ingatlant kedvezményesen bérbe vegyük, ami elhelyezést biztosít mára a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának. Ugyanígy említést érdemel a Kispest önkormányzati testületével, polgármesteri hivatalával 2012-ben kialakított jó viszony, melynek eredményeként a testület támogatását élvezve kedvező paraméterekkel bérelhettünk önkormányzati ingatlant a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság bővítése céljából. Végezetül kiemelendő a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával, illetve a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Parancsnokával kialakított gyümölcsöző kapcsolat. Az együttműködés keretében az év során a szakértőink folyamatosan egyeztetést végeztek és vizsgálták annak a lehetőségét, hogy a bűnjelként lefoglalt ruházati cikkek, cipők stb. márkátlanítását miképpen lehetne büntetés-végrehajtási intézetekben elvégezni év végére a szakértői egyeztetések befejeződtek és a Fővárosi Törvényszék elnökeként a BVOP Országos Parancsnokával aláírhattam azt az együttműködési megállapodást, amely a korábbi, költséges és pazarló bűnjeltárolási és megsemmisítési gyakorlatot a jövőre nézve felváltotta. 98

99 A két intézmény között kialakított együttműködés országos sajtóvisszhangra talált és fogadtatása igen pozitív volt. A Magyar Ügyvédi Kamarával, illetve a Budapesti Ügyvédi Kamarával hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a Fővárosi Törvényszék vezetése, így egymás szakmai rendezvényein kölcsönösen részt vettünk. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Réti László úr az Ütjük a mércét? szakmai konferenciánkon előadóként szerepelt, s emellett számos napi szakmai egyeztetés történt (például az ügyvédnap kialakítása a Fővárosi Törvényszék Polgári Kezelőirodájában, a lajstromadatbázisba betekintés jogi és technikai kérdéseinek vizsgálata). A nagy jogászi hivatásrendek, ügyészség, bíróság, ügyvédség párbeszédében, együttműködésében, annak folyamatos fenntartásában a Fővárosi Törvényszék 2012ben aktív szerepet vállalt és 2013-ra is hasonlóképpen készülünk szakmai konzultációkkal, tanácskozásokkal, rendezvényekkel. Felső vezetői szinten az egyeztetések operatívak és formalizmusmentesek, számos esetben kerül sor a mindennapokban szakmai megbeszélésekre (például Legfőbb Ügyészséggel elhelyezési problémák megtárgyalása, az elévült büntető ügyek kapcsán szerzett szakmai tapasztalatok egyeztetése). A fentieken túlmenően elmondható, hogy valamennyi kerületi bíróság elnöke jó viszonyt ápol a helyben működő polgármesteri hivatallal, rendőrkapitánysággal. A és évben kinevezett vezetőtársaimat az együttműködés felvételére, a kapcsolattartás kialakítására hívtam fel A Fővárosi Törvényszék oktatási intézményekkel fennálló kapcsolata A Törvényszék elnökeként az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának dékánjával tartok közvetlen és rendszeres igazgatási kapcsolatot, valamint a Jogi Továbbképző Intézet vezetőjével. Ezen túlmenően a Budapesten működő jogi karok részéről rendszeresen kapok meghívást, míg a vidéki jogi karokat illetően a Pécsi Állam-és Jogtudományi Kar vezetésével működtem együtt, illetve vettem részt szakmai rendezvényeiken. A vezetői kapcsolatokon túlmenően elmondható, hogy a Fővárosi Törvényszék bírái, dolgozói a korábban jelzettek szerint viszonylag széles körben végeznek oktatási tevékenységet a jogi karokon, továbbá középfokú oktatási intézményekben. A jövőben a tudományegyetemekkel fenntartandó kapcsolatot erősíteni szeretném, s az új nagy kódexek hatálybalépése során indokoltnak tartom konzultációinkon a tudomány képviselőinek jelenlétét is. A Pesti Központi Kerületi Bíróság az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának III. és IV. éves joghallgatói számára rendszeres tárgyaláshallgatási gyakorlatot, a Kanizsai 99

100 Dorottya Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium, továbbá a Gundel Károly Ingatlanforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola tanulói részére rendszeres tárgyaláslátogatást biztosít, illetve külön kapcsolatot tart az egyetem Polgári Eljárásjogi Tanszékével annak vezetőjével, ahonnan joghallgatók 6 hetes joggyakorlatra érkeznek a bíróságra. A Fővárosi Törvényszék Sajtó-és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya szervezésében évben 54 diák tett látogatást a Fővárosi Törvényszéken, a diákok a Bethlen Gábor Közlekedési-és Közgazdasági Szakközépiskolából, az Atalanta Oktatási Központtól, az ELTE Állam-és Jogtudományi Karáról, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemről és a Károly Gáspár Református Egyetemről érkeztek A Fővárosi Törvényszék kapcsolata civil szervezetekkel évben, ahogyan a korábbi esztendőkben is, a Magyar Bírói Egyesülettel a Fővárosi Törvényszék vezetése, bírái folyamatos és élő kapcsolatot tartottak, a Fővárosi Törvényszék különböző szakmai rendezvényein a Magyar Bírói Egyesület vezetői és az érdeklődő bíró kollégák rendszeresen részt vesznek. A Magyar Bírói Egyesület üléseinek budapesti szervezése során a Fővárosi Törvényszék aktív szerepet vállalt az elmúlt években, több esetben a Pesti Központi Kerületi Bíróság közreműködését kérve. Élő kapcsolatot tartunk fenn az Igazságügyi Dolgozók Szakszervezetével, annak fővárosi alapszervezetével. A Fővárosi Törvényszék vezetői értekezleteinek az Igazságügyi Dolgozók Szakszervezetének budapesti titkára állandó résztvevője. Titkár asszony jelzéseit, felkéréseit minden esetben örömmel fogadtuk és azokra a rendezvényekre, amelyekre meghívást kaptunk, mindannyiszor elmentünk. Az évközi problémafelvetések, melyek a dolgozói érdekképviselet körében merültek fel, minden alkalommal válaszra találtak részünkről. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon működik a Belügyi Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete 15. számú alapszervezete, melynek vezetőjével szintén rendszeres kapcsolatot tartunk A Fővárosi Törvényszék nemzetközi kapcsolatainak alakulása A Fővárosi Törvényszék évben számos nemzetközi delegációt fogadott, s mutatta be számukra működését. Ennek során vezetői szintű találkozásokra került sor, illetőleg bíráink, titkáraink, fogalmazóink bevonásával előadásokat tartottunk a magyar igazságszolgáltatási rendszer felépítéséről, tevékenységéről, a Fővárosi Törvényszék általános helyzetéről. A hozzánk látogató külföldi bírák, igazságügyi irányító szervezetekben működő kollégák, a kölcsönösséget hangsúlyozva, megelégedéssel zárták látogatásaikat évben a Fővárosi Törvényszékre a Pekingi Felső Népbíróság, a Krosnói Bíróság, a Vietnámi Legfelsőbb Népi Bíróság, a Södertörnsi Városi Bíróság, valamint 100

101 a Holland Fiatal Büntető Ügyvédek Egyesülete, illetve a Sanghaji Népi Felső Bíróság delegációja tett látogatást. A Fővárosi Törvényszék dolgozói közül évben 26 bíró, 6 titkár, 1 tisztviselő vett részt 13 országban (Hollandia, Dánia, Görögország, Németország, Románia, Koszovó, Spanyolország, Anglia, Montenegró, Lettország, Csehország, Portugália, Lengyelország) 27 különböző szakmai konferencián és továbbképzésen, melyek jelentős részét az Európai Jogakadémia (ERA) és az Európai Bíróképző Hálózat (EJTN) szervezte évtől aktív nemzetközi kapcsolatépítést tervezünk, ennek érdekében március 1. napjától a Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya élére vezetőt neveztem ki. A nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkező kolléga alkalmas a Fővárosi Törvényszék korábbi nemzetközi kapcsolatainak áttekintésére és újabbak kiépítésére. A kapcsolatok kialakítása során elsődleges célom, hogy a szakmai munkában közreműködő kollégák vegyenek részt külföldi tapasztalatcseréken. 11. A bíróság integritásával kapcsolatos helyzet Az ügyelosztási és ügykiosztási rend A Fővárosi Törvényszék ügyelosztási rendjének meghatározására a évi CLXI. törvény és a Fővárosi Törvényszék Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezéseinek betartásával kerül sor minden esztendőben. Ennek során a törvény 8.. (1) és (2) bekezdésében meghatározott elvet maradéktalanul tiszteletben tartva a 9.. (1) bekezdése szerint határozom meg az ügyelosztási rendet a Bírói Tanács és a kollégiumok véleményének beszerzésével. A Bszi (1) bekezdésének d.) pontja alapján a Fővárosi Törvényszék Bírói Tanácsa előtt eleget tettem tájékoztatási kötelezettségemnek 2012-ben is, az ügyelosztási rendet a Tanács elfogadta. A tájékoztatáson túlmenően az ügyelosztási rendet a Bírói Tanács tagjai elektronikus formában is megkapták. Az ügyelosztási rend kialakítása természetesen elsődlegesen a szakágak vezetőinek javaslata alapján történik, így zajlott ez évben is a kollégiumok, a kerületi, Fővárosi Munkaügyi Bíróság esetében is. Az ügyelosztási rend közzétételéről megfelelően gondoskodtunk, az elektronikus formában bárki számára rendszeresen hozzáférhető. A évi CLXI. törvény 9.. (1) bekezdése alapján az ügyelosztási rendet szolgálati érdekből, a bíróság működését érintő fontos okból szinten minden esztendőben számos esetben módosítanunk kell, ilyen szempontból a év kiemelt volt a bíróság vezetése számára. A Fővárosi Törvényszéken és a kerületi bíróságokon zajlott bírói létszámmozgás, az új 101

102 bírói kinevezések, az ügyelosztási rend folyamatos módosítását, pontosítását igényelte. Mindezt havi jelentéstétel mellett maximálisan biztosítottuk, s a módosított ügyelosztási rend az elmúlt év során mindvégig hozzáférhető volt az állampolgárok számára. A személyi változásokon túlmenően a munkateher arányosításának elvét követve is több szervezeti egységünkben módosult évben az ügyelosztási rend. Ilyen módon az ítélkezés időszerűségének javítása, a munkateher arányosítás érdekében módosult kollégiumi szakmai konszenzuson alapulva a Polgári Kollégium elsőfokú csoportjában a referádák összetétele, az ügyelosztás rendje. Szintén a munkateher arányosítása és az ügyek ésszerű határidőn belül történő befejezése tette szükségessé a Polgári Kollégium másodfokú tanácsainál július 1. napjával az új ügyelosztási rend bevezetését. Valamennyi másodfokú polgári tanács ügytípusához végrehajtási nemperes ügyek és néhány jelentős érkezést produkáló pertípus (kártérítés, kölcsönügyletekből folyó viták, díjbeszedő és közüzemi peres, parkolási pótdíj iránt érvényesített követelések) kiosztásra kerültek, amely a munkateher arányosítását, s a könnyebben befejezhető ügyek arányosabb szétosztását is eredményezte. Mindezt részben dolgozói, részben állampolgári érdekek biztosítása követelte meg. Fontos, hogy az elmúlt esztendőben az egyes tanácsokhoz rendelt ügytípusok listája szélesedett, s ez szerencsés elmozdulást biztosít az úgynevezett automatikus ügykiosztás felé. A munkateher arányosítását némiképpen igen, az ügyelosztási rendet alapvetően nem befolyásolta az a körülmény, hogy az év során a Bszi (1) bekezdése alapján előterjesztést tettem kiemelt jelentőségű ügyek más, azonos hatáskörű bírósághoz történő áthelyezésére. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumában évben az ügyelosztás rendje jelentősen változott, melynek oka elsődlegesen az új kollégiumvezetés munkateher arányosítási célkitűzése volt. Mind az elsőfokú, mind a másodfokú tanácsok erős specializáltsága némiképpen csökkent, s bizonyos specifikációk megtartása mellett az ügyelosztási rend itt is elindult az automatikus kiosztás irányában. Mindez azt jelenti, hogy az első és másodfokú tanácsok alapvetően valamennyi ügykategóriát tárgyalnak, tárgyalhatnak az új ügyelosztási rend alapján. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma nemperes ügyszakában a felszámolási ügyek kiosztása automatikusan történik, míg azt a peres első és másodfokú ügyszakban az ügyek tárgya szerinti szakosodás, valamint a bírókra jutó kiemelt jelentőségű, folyamatban lévő peres ügyek volumene határozta meg. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának új vezetése az ügyelosztási rend meghatározása tekintetében évben koncepciót váltott, s jellemzővé tette azt, hogy a Gazdasági Kollégiumban dolgozó bírák mind a peres, mind a nemperes 102

103 ügyszakban, különböző típusú ügyekben eljárhatnak. Mindez a munkateher arányosítás célját hivatott elősegíteni, s arra a körülményre kíván reagálni az új ügyelosztási rend, hogy a peres tevékenység mellett a jelentős nemperes hátralék feldolgozásában is részt kell vállalni a peres ügyszakos bíráknak. A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán az ügyelosztási rend alapján az ügyintézők az alapbejegyzésnél, az egyszerűsített eljárásokban, valamint a nem jogi személyiségű gazdasági társaságok alap és változásbejegyzési kérelmeinek elbírálásában, továbbá a cégformától független adatok bejegyzése során járnak el, melyeket a Cégtörvény 26. -a a hatáskörükbe utal. A jogi személyiségű cégek cégformától nem független adatokat tartalmazó változásbejegyzési kérelmeinek elbírálása a bírák feladatkörébe tartozik. Az alapelv a nehéz cégügyek tekintetében (közhasznú társaságok, szövetkezetek, Nyrt-k) a bírák közötti automatizmus szerinti, munkateher arányosításra koncentráló ügyelosztás, s ugyanezek az elvek irányadóak a törvényességi felügyeleti ügyek tekintetében. Mindez tehát azt jelenti, hogy alapvetően a nehézséget kifejező ügytárgy szerinti differenciálás jellemző az ügyelosztás során, azon belül azonban a kiosztás automatikusan történik. Távollétek, eseti jelleggel történő hiányzások esetén a kiosztás automatikusan, valamennyi bírót érintően zajlik a Cégbíróságon. A Törvényszék Közigazgatási Kollégiumában az ügyelosztási rend év I. negyedévében átalakításon ment keresztül, ennek alapját ebben a kollégiumban is a munkateher-arányosításra törekvés adta. A közigazgatási eljárások speciális jellegére figyelemmel a referádák, a tanácsok specifikációi több területen megmaradtak, ugyanakkor bizonyos, dömpingszerűen érkező ügyek kategóriájában (pl. adóügyek) az automatikus kiosztás érvényesül a munkateher arányosítás szempontjai alapján. A kerületi (munkaügyi) bíróságok esetében a bíróság nagyságához mérten az ügyelosztási rend némiképpen követi a csoportokra bontott strukturális igazgatást. Mindez azt jelenti, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, illetve a Budai Központi Kerületi Bíróságon egyes csoportok kizárólag a csoporthoz tartozó szakágba érkező civilisztikai, büntető vagy szabálysértési ügytípust tárgyalják, ilyen módon az ügyelosztási rendben is ennek megfelelően szerepelnek a szervezeti egységen belüli bírák, titkárok. A Pesti Központi Kerületi Bíróság tagoltságából adódóan a civilisztikai ügyszakon belül is szakági csoportok működnek. Így a P. I. Csoport bírái lakás-és helyiségbérleti jogviszonyokból, a társasházak belső jogviszonyából eredő pereket, a birtokvitákat és a használat rendezésével kapcsolatos ügyeket tárgyalják. Emellett a tartási, életjáradéki és öröklési szerződésekkel, utazási szerződésekkel kapcsolatos jogviták tartoznak főszabály szerint a csoport profiljába. A P. III. Csoport általános vagyonjogi csoportként működik, dologi és kötelmi jogi, egyes öröklési jogi tárgyú perekben jár el. A P. IV. Csoport elsősorban a házassági, származás megállapítása iránti, szülői felügyelettel kapcsolatos, gondnoksági, gyermekelhelyezési, örökbefogadás felbontása iránti pereket tárgyal. A munkateher arányos biztosítása érdekében a csoport végrehajtás megszüntetése iránti, továbbá 103

104 biztosítási szerződésből eredő, szerződésen kívüli kár megtérítése, parkolási díj, közüzemi díj, kölcsöntartozás megfizetése iránti pereket is intéz. A Gazdasági Csoport bírái a gazdálkodó szervezetek egymás közötti peres ügyeiben járnak el, és a munkateher arányosítása érdekében 2012-ben a pénz-és hitelintézetek által a magánszemélyekkel szemben hitel-és kölcsönszerződésekből eredő követelés érvényesítése iránt kezdeményezett peres ügyeket is intézték. A bíróság Perenkívüli Csoportjának bírái a még folyamatban lévő fizetési meghagyásos ügyeket, letéti kérelmekkel, külföld iratok kézbesítésével kapcsolatos, előzetes bizonyítással összefüggő, a pszichiátriai betegek kezelésével kapcsolatos bírósági felügyeleti ügyeket, továbbá a végrehajtás elrendelésével és foganatosításával kapcsolatos eljárásokat bonyolítják le. A bíróságon évben két büntető peres alapcsoport és egy úgynevezett kiemelt nehézségű büntető ügyeket tárgyaló speciális büntető csoport működött. A B. II. Csoportba az Fk. ügyek, illetve a kiskorú veszélyeztetése miatt indult ügyek specifikációs ügyként érkeztek, a B. III. Csoporthoz a közlekedési bűncselekmények, továbbá a foglalkozás körében elkövetett gondatlan bűncselekmények tartoztak, míg a B. IV. Csoportban a nagy tárgyi súlyú vagy nehéz jogi megítélésű ügyeket tárgyalják. Az ügyelosztási rend a fentieknek megfelelően alakult a jelzett civilisztikai és büntető csoportokban. A büntető szakág elosztási rendje az elmúlt években folyamatos átalakuláson ment keresztül és alapvetően csoportok közötti automatikus minden ügytípusra kiterjedő ügyelosztási rend vált jellemzővé. A fent jelzett specifikációk maradtak az egyes csoportok kizárólagos ügyelosztási körében évre a jelzett csoportbontás, s ügyelosztási rend alapvetően megváltozott, s mára három, azonos nagyságrendű, valamennyi ügytípust tárgyaló büntetőcsoportról beszélhetünk alapvetően. Speciális az ügyelosztási rend alakulása szempontjából a PKKB Nyomozási és Szabálysértési Csoportja, hiszen az érintett szakterületnek megfelelő tárgykörben érkeznek kizárólag ügyek, amit a Nyomozási Bírói Csoport tekintetében a büntető nemperes ügyek érkezése egészített még ki évben. Az ügyeleti, készenléti feladatok hatékony ellátása érdekében a Nyomozási Bírói Csoport ügyelosztási rendje úgy került kialakításra, hogy a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható megelőző távoltartással kapcsolatos polgári nemperes eljárásokban is döntenek az ide beosztott bírók a hétvégi és munkaszüneti napokon. Mind a büntető, mind a polgári szakágban jellemző, hogy egyes specifikációk (egyes speciális tudást igénylő referádák) kivételével a kiosztás alapvetően a munkateher arányosság biztosítása érdekében automatikusan történik, s a szervezeti egységbe érkező valamennyi ügytípusra kiterjed. A büntető szakág B. IV. Csoportjában mivel évben is a csoport a kiemelt 104

105 jelentőségű ügyeket és más, úgynevezett megaügyeket tárgyalt az ügyek kiosztása kifejezetten a munkateher arányosság szempontjait figyelembe vevő egyedi szignálással történt. Ebben a csoportban az automatizmus a működés sajátos jellegéből adódóan a kiosztás területén fel sem merülhetett. A Nyomozási Bírói, valamint a Szabálysértési Csoport alapvetően a munkateher arányosítás szempontjait figyelembe vevő, azonban az ügy tárgy szerinti automatikus szignálást tartott fönn. Hasonló megkülönböztetés, a szakágon belüli csoportbontás kizárólag a Budai Központi Kerületi Bíróságon jellemző a kerületi bíróságok közül. A Budai Központi Kerületi Bíróságon belül a büntető peres szakágban az ügyelosztási rend az automatikus kiosztást követi és követte. Ez alól kivételt képezett a március 1. napjával, illetve szeptember 1. napjával a kizárólagos illetékesség átalakulásával párhuzamosan érkezett Fk. és közlekedési büntető ügyek kiosztása, melyet a bíróság vezetése fokozatosan, a munkateher szempontok figyelembevételével kezdett a tanácsokra osztani. A Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási és Szabálysértési Csoportja önálló szakterületként, elkülönített szervezeti egységként működött évben, így az ügyelosztási rend csak a szakterülethez tartozó ügytípusokra terjed ki. E körben az automatikus kiosztás jellemző. A bíróság önálló vagyonjogi és családjogi csoporttal rendelkezik vége óta a Vagyonjogi Csoportban is, míg a Családjogi Csoportban már a korábbi időszakban is az automatikus kiosztás érvényesült, és ez azt jelentette, hogy az ügyelosztási rend alapján valamennyi bíró minden ügykategóriába tartozó munkában részt vett. A Budapesti II. és III. Kerületi, a Budapesti IV. és XV. Kerületi, a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi és a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróságokon a két nagy kerületi bírósághoz hasonló csoportszintű szakosodás nem jellemző. Ezzel szemben az egyes tanácsok között bizonyos fokú szakosítottság, specializáció értelemszerű, a kiosztás rendje érkezési sorrendben a munkateher arányok fenntartására figyelemmel történik. Egyes szakterületeken a kiosztás automatikus (pl. végrehajtás, szabálysértési szakterület). A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon az elmúlt esztendőben az ügyek kiosztása alapvetően automatikus rendben történt, amely alól a kivételt a bíróság vezetése jól meghatározta (pl. újrainduló ügyek, hatályon kívül helyezett ügyek, perújítási ügyek, különösen bonyolult, nagy jártasságot vagy speciális jogismeretet igénylő ügyek, kizárás miatt különleges kezelést igénylő ügyek). Az automatikus kiosztástól eltérést az objektív szempontok határozhatják meg, az erre vonatkozó rendelkezés átlátható és megfelel a törvényi szabályoknak. Összességében a Fővárosi Törvényszék álláspontom szerint az ügyelosztási rendjét 105

106 a törvényi előírásoknak megfelelően, a szakági specifikációkat figyelembe véve állította össze évben is. Számos szakterületen az ügyelosztási renden belül az ügyek kiosztása automatikusan történik, az ettől eltérést minden esetben szakmai vagy igazgatási indokok alátámasztották. Az ügyek nagy volumenű átosztására került sor évben, tekintettel arra, hogy a Törvényszék bírái az átlagot jóval meghaladó számban vonultak nyugállományba vagy szűnt meg szolgálati viszonyuk egyéb okból. A korábbiakban jelzett bírói létszámmozgás különböző nagyságrendű átszignálást eredményezett az egyes szervezeti egységeknél A bíróság fegyelmi helyzete évben a Fővárosi Törvényszék területén működő bírói karból 7 bíróval szemben indult fegyelmi eljárás, melyből öt írásbeli figyelmeztetéssel, kettő a szolgálati bíróság által jogerősen kiszabott megrovás büntetéssel zárult. Valamennyi esetben jogerősen megállapításra került, hogy az érintett bírák a szolgálati viszonyukból eredő kötelezettségeiket vétkesen megszegték, s így került sor jogkövetkezmény alkalmazására. A kötelezettségek megszegése alapvetően mulasztásban nyilvánult meg: több esetben az érintett bíró írásbafoglalási vagy felterjesztési késedelme tette indokolttá a fegyelmi eljárás elrendelését, más esetben bírói mulasztásként a kurrenciális ügyintézés elhúzódása okozott ügyféli érdeksérelmet. Fegyelmi eljárás indult egy bíróval szemben büntető peres ügyek ügyintézési késedelme, ebből fakadó elévülés miatt, míg egy esetben vezetői intézkedések elmulasztása, illetve az elfogatóparancs kibocsátását követő súlyos fokú bírói mulasztás alapozta meg a fegyelmi eljárást és az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményt. Két esetben a fegyelmi eljárás alá vont bíró magatartása a bíróság függetlenségébe, pártatlanságába vetett bizalom megingatására volt alkalmas, ennek nyomán került sor jogkövetkezmény alkalmazására évben a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiuma Katonai Tanácsánál, illetőleg a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumánál derült fény olyan bírói mulasztásokra, melyek kirívóan súlyosak voltak, s a határozatok írásbafoglalásával és felterjesztésével összefüggő határidők nagyfokú, több éves megsértését jelentették. Kirívó bírói mulasztásként rögzítettük az elektronikus tárgyalási napló adatainak meghamisítását, valótlan adatok feltüntetését, továbbá nem valósnak tűnő közokiratok készítését. A jelzett ügyekben érintett bírák egyike sem dolgozik a Fővárosi Törvényszéken. Két fő szolgálati viszonya évben, míg lemondás nyomán egy bíró szolgálati viszonya 2012-ben szűnt meg év első félévének végével került feltárásra számos olyan bírói mulasztás, amely nagy számú büntető ügy elévüléséhez vezetett. A bírák mulasztásának súlyát fokozta, hogy egy esetben vezető bíróról volt szó, akinek a mulasztások ellenőrzése kiemelt feladata lett volna, melyet folyamatosan elhanyagolt. Emellett a saját referádájában is több ügy a mulasztása miatt elévült. A mulasztások felderítését nagymértékben hátráltatta az a körülmény, hogy a bírósági lajstromadatbázisban valótlan adatok (tárgyalási határnapok, tárgyalási napló adatai) kerültek feltüntetésre. A legsúlyosabb 106

107 mulasztások e körben két bírót érintettek, akikkel szemben a fegyelmi eljárás megindítása indokolt volt, azonban bírói tisztségükről a mulasztások feltárása után mindketten azonnal lemondtak. Az igazságügyi alkalmazottakat illetően évben a Fővárosi Törvényszék Fegyelmi Tanácsa egy fővárosi törvényszéki tisztviselőt megrovás fegyelmi büntetésben részesített, míg egy budai központi kerületi bírósági titkár esetében az előmeneteli rendszerben történő várakozási időt két évvel meghosszabbította. A Pesti Központi Kerületi Bíróság Fegyelmi Tanácsa egy esetben a bíróság írnokát megrovás büntetésben részesítette, míg egy esetben a bírósági írnokot az előmeneteli rendszerben egy fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetéssel sújtotta. Fegyelmi eljárás kezdeményezése nélkül három esetben pesti központi kerületi bíróság titkár írásbeli figyelmeztetésben részesült. Végezetül a Pesti Központi Kerületi Bíróság Fegyelmi Tanácsa egy esetben a bíróság irodavezető tisztviselőjének felelősségét állapította meg, s vele szemben fegyelmi eljárás megszüntetése mellett figyelmeztetést alkalmazott. A fegyelmi eljárások megindítására a legtöbb esetben ügyviteli szabályok megsértése, határidők, elmulasztása, késedelmes kiadások és ügyintézések miatt került sor. Az ügyintézési mulasztásokon túl két esetben a fegyelmi tanács megállapította, hogy az igazságügyi alkalmazott kijelentéseivel, agresszív fellépésével, magatartásával szegte meg a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségeit vétkesen. A korábban bemutatott és fegyelmi eljárások alapjául szolgáló magatartások közül egy eset minősült olyannak, melyben a bíróval szemben büntető eljárást kellett kezdeményeznem feljelentés megtételével. Összességében a bírákkal és igazságügyi alkalmazottakkal szemben indított és évben lezárt fegyelmi eljárások száma a dolgozói létszámhoz viszonyítottan alacsony, azonban három esetben a bírói mulasztások súlya kiemelkedő volt. A több évet meghaladó felterjesztési késedelmek, a büntető peres ügyek elévülése, a több éves intézkedési késedelmek kialakulása, s azoknak a lajstromadatbázis manipulációján alapuló elfedése a Törvényszék életében ritkán előforduló, atipikus mulasztásfajták. A jelzett mulasztások súlyát az is tükrözi, hogy az érintettek valamennyi esetben lemondtak bírói tisztségükről vagy a szolgálati viszonyuk megszűnt A bírósággal, a bírákkal, a bírósági vezetőkkel szemben indított eljárások év elején 183, év végén 224 volt (ebből 4 db az egyéb munkaügyi per) a Fővárosi Törvényszék (Fővárosi Bíróság) ellen között az Alaptörvény bírói felső korhatárt érintő rendelkezése alapján nyugdíjazott bírák által a jogviszonyuk jogellenes megszüntetése miatt indított munkaügyi pereken túli bírósági eljárások száma. A megindított perek tárgya bírósági jogkörben okozott kártérítés, mely mögött 107

108 személyiségi jogi jogsérelem, közérdekű adat kiadásának hiánya miatti, az eljárás elhúzódásával összefüggő kártérítési igény állt, míg a büntető szakterületen bírói mulasztásból eredő jogsérelem miatt (összbüntetésbe foglalás elmaradása, előzetes fogvatartással kapcsolatos intézkedések elmulasztása stb.) indultak peres eljárások a Törvényszékkel szemben. A keresetlevelekben rendszerint az érdemi döntést is sérelmezték, sok esetben annak felülvizsgálatát szerették volna elérni. Az is jellemző, hogy az alapeljárás jogerős befejezését megelőzően vagy a jogorvoslati lehetőségek kimerítése nélkül nyújtanak be ilyen kérelmeket. A évben beadott kártérítési igények egy része a Gazdasági Kollégiumot, a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát érintette, viszonylag nagy számban a Pesti Központi Kerületi Bíróság civilisztikai (végrehajtási) ügyszakban hozott döntései kapcsán kezdeményeztek eljárást a felperesek, míg a kisebb szervezeti egységhez (kerületi bíróságok) kapcsolódóan viszonylag kevés kártérítési eljárás indult. Az eljárások elhúzódására alapított méltányos elégtétel iránti igények, még inkább a marasztalások száma elenyésző a Törvényszék területén indított peres és nem peres eljárások számához képest. A Ptk a szerinti felelősség megállapítására is csak igen ritka esetben kerül. A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) iránymutató gyakorlata szerint a döntéseknél a bírói függetlenség, a szabad mérlegelés alapelve érvényesül, erre tekintettel csak abban az esetben kerül megállapításra a bíróság felelőssége, ha az ítélete kirívóan téves, nyilvánvalóan alaptalan a mérlegelés, illetve a jogi döntés. A büntetőeljárással kapcsolatos érdemi döntések miatti kártérítési igények is rendre alaptalannak bizonyulnak. Mind a civilisztikai, mind pedig a büntető ügyeknél gyakran terjesztenek elő keresetet sok esetben visszatérő ügyfelek, érdekképviselőként fellépő személyek és szervezetek a személyiségi jogok megsértésére hivatkozva, általában eredménytelenül ben 10 peres eljárás kapcsán, a jogerős ítélet alapján vagy peren kívüli megegyezés folytán összesen Ft kártérítést fizetett a Törvényszék. Az elmúlt esztendőben a felső korhatár alaptörvényi meghatározása nyomán 47 bírót érintő szolgálati viszony megszüntetések miatt összesen 30-an indítottak munkaügyi pert a Fővárosi Törvényszék ellen. A munkaügyi perekben a szolgálati viszony megszüntetése jogellenességének megállapításán túl a bírák a kiesett illetmény, annak késedelmei kamatai iránti, illetőleg egyéb kártérítési, vagyoni és nem vagyoni igényt terjesztettek elő a Fővárosi Törvényszék alperessel szemben. Az elsőfokú határozatok mára megszülettek, így az eljárások jogerős befejezése április-május hónapjára tehető. 108

109 Figyelemmel az új Bszi., Bjt. rendelkezésekre a korábban nyugállományba vonult bírák ismételt foglalkoztatásának rendezése első félévében zajlik majd. A Fővárosi Törvényszék a visszafoglalkoztatáshoz szükséges és a kifizetendő kiesett illetményekre vonatkozó financiális háttérrel csak részben rendelkezik, így az engedélyezett bírói létszámon túli foglalkoztatás pénzügyi fedezetét intézményi szinten soron kívül kell biztosítani A Fővárosi Törvényszék bíráival szemben indított büntető, szabálysértési eljárások évben a Fővárosi Törvényszék egy bírója ellen indult büntetőeljárás, akinek a szolgálati viszonya lemondására figyelemmel időközben megszűnt. A bírói karból két fővel szemben indult az elmúlt év során szabálysértési eljárás, amelyeket a hatóság utóbb megszüntetett A panaszügyintézés és a közérdekű bejelentések intézésének gyakorlata A korábbi évek tapasztalatainak megfelelően 2012-ben is megfigyelhető volt, hogy a Fővárosi Törvényszék területére panaszként benyújtott beadványok majdnem fele ebben az évben 42,84%-a többségében az ügyek érdemére vonatkozó, az eljárási törvények által meghatározott különböző kérelmeket indítványokat tartalmazott, illetőleg a bíróság döntésével kapcsolatos sérelmeiket jelezték ezekben a felek. Az összes beadvány száma a tavalyi évhez képest 3,81%-kal csökkent, ugyanakkor 10.61%-os volt az igazgatási jogkörben intézhető tényleges panaszok számának növekedése. Hasonlóan növekedett az alapos és alaptalan panaszok száma, azonban most is jóval meghaladta az alaptalan panaszok száma az alaposakét: az összes panasz 70,82%-a bizonyult a kivizsgálását követően ilyennek. A Fővárosi Bíróság elnökének a panaszok intézésére vonatkozó korábbi intézkedései, majd az év közepén hatályba lépett, a közérdekű bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos eljárásról szóló 10/2012. (VI. 15.) OBH utasítás szabályainak megfelelően a Fővárosi Törvényszék és a kerületi bíróságai erre kijelölt vezetői az érkezett panaszokat határidőben megvizsgáltak, a szükséges intézkedéseket annak teljesítését ellenőrizve megtették, s minderről a panasz előterjesztőjét udvarias levélben, a késedelmek, hiányosságok miatt elnézést kérve megfelelően tájékoztatták. Mindezek ellenére megállapítható, hogy a panaszlevelek hangneme, terjedelme egyes esetekben a bíróságot, a bírókat sértő módon meglehetősen kulturálatlan, továbbá változatlanul sokszor fordul elő, hogy ugyanaz az ügyfél mintegy levelezve a bíróság vezetőjével több egymást követő panaszos tartalmú beadványt terjeszt elő, illetve nem fogadja el a részére adott választ, arra azonnal reagál, ebben új körülményeket, új sérelmet előadva. Az átosztással, ügyelosztással kapcsolatos vezetői intézkedést sérelmező panaszok pedig azt jelzik, hogy az ügyfelek egyre érzékenyebben reagálnak a törvényes bíró 109

110 kijelölésének folyamatára, a törvényes bíró személyének változására december 15-én lépett hatályba az az elnöki intézkedésem, amely ténylegesen 2013-tól határozza meg az OBH elnökének utasításában foglaltakra figyelemmel a közérdekű bejelentések és panaszok elintézéséről szóló tájékoztatásom rendjét. A törvényszék területén ügyfél-elégedettségi adatlapot 2012-ben még nem rendszeresítettem. A Polgári Kollégiumhoz érkezett 101 db, nem panasznak minősülő, a jogerősen, illetve első fokon befejezett (29, illetve 5), valamint a folyamatban lévő ügyekben érkezett beadványok esetén a kollégium vezetése minden esetben tájékoztatta az előterjesztőt arról, hogy a jogerős bírósági határozatok felülvizsgálatára, megváltoztatására igazgatási jogkörben nincs lehetőség, továbbá felvilágosítást adott a bírósági határozatok ellen igénybe vehető rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, az első fokú ítélet érdemi felülvizsgálatára igazgatási jogkörben nincs lehetőség, a panaszbeadványában foglaltakat az ítélet elleni fellebbezésben terjesztheti elő, a per érdemi részében való döntés kérdését illetően Magyarország Alaptörvényének 26. cikk (1) bekezdése és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, évi CLXI. törvény 3. -a értelmében a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. A 60 alaptalan panasz nagyobb részében (35 esetben) az előterjesztő az eljárás elhúzódását, a kézbesítés szabálytalanságát, a tárgyalási határnap kitűzésének, ideiglenes intézkedési kérelem, perfeljegyzési kérelem elbírálásának, jegyzőkönyv megküldésének hiányát, az eljáró bíró szabálytalan eljárási cselekményeit sérelmezte. A panaszolt ügyek iratainak áttekintését követően megállapítható volt, hogy a késedelem a felek magatartására, hiányos kérelmeikre volt visszavezethető; az ügyintézés az ügy összes körülményét mérlegelve az ésszerűnek mondható időt nem haladta meg. Az ügyekben a bírák a Pp. rendelkezéseinek megfelelően jártak el, erről, valamint a szükséges mértékben az eljárási lehetőségeikről a kollégiumvezetés felvilágosítást adott a panaszosoknak. A helyi bíróságok vezetői az Országos Bírósági Hivatal elnökének 10/2012. (VI.15.) utasítás 10. (1) bekezdése alapján 4 panaszt továbbítottak a kollégiumba, amelyekben a kérelmezők a Fővárosi Törvényszék illetékessége területén működő bíróságok előtt folyamatban lévő ügyekben benyújtott panaszaikra kapott elnöki tájékoztatást nem fogadták el, ezért panaszuk ismételt kivizsgálását kérték. Valamennyi esetben megállapítható volt, hogy a helyi bírósági vezetők a panaszt teljes körűen megvizsgálták, az eljáró bírák az ügyekben mindvégig a Pp. rendelkezéseinek megfelelően jártak el. 110

111 A 9 alapos panasz közül hét elsőfokú ügyekben, kettő peren kívüli ügyekben érkezett az alábbiak miatt: A fél az utolsó beadványa óta bíróságtól semmilyen eljárási cselekményről nem kapott értesítést, a külföldi bíróság ideiglenes intézkedést elrendelő végzését a bíróság nem kézbesítette a számára, a határozathirdetésen kihirdetett ítéletet írásba foglalva nem adta át a felek részére, és az írásba foglalt ítélet azóta sem kézbesítette a bíróság, érdemi intézkedés a fellebbezés tárgyában nem történt, a tárgyaláson az eljáró bíró a szóban előterjesztett beavatkozási kérelmet nem foglalta jegyzőkönyvbe, az eljáró bíró nyilatkozataival megsértette személyiségi jogait. a fellebbezése folytán hozott másodfokú határozatot a bíróság nem kézbesítette számára, a végrehajtás elrendelése nem került bejegyzésre a cégnyilvántartásba, a másodfokú bíróság által pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzéssel kapcsolatban nem történt intézkedés, nem került kiutalásra a bírói letétbe helyezett megváltási ár, fizetési meghagyás iránti kérelem hosszú ideig nem került kibocsátásra (2 eset). Valamennyi esetben megállapítható volt a bíróság részéről a mulasztás, illetve késedelem, ezért a kollégium vezetése elrendelte a soron kívüli intézkedést, mindezekről tájékoztatva panaszost. A Büntető Kollégiumot érintő panaszok száma elenyésző. Az elutasított panaszoknál általában az igazgatási vezetőtől várták a konkrét bírói döntések megváltoztatását. Összesen három esetben videofelvétel másolata kiadása, illetve büntetés-végrehajtási iratokba való betekintés megtagadása,továbbá iratmásolat kiadásának elmulasztása volt a sérelem tárgya, megállapítható volt azonban, hogy a bíróság mindhárom esetben megfelelően járt el. A részben alapos panaszok a tárgyaláson hallgatóságként jelenlévő személyazonosságával, az eljárás elhúzódásával és az elfogató parancs visszavonásának hiányával, a lefoglalt dolog kiadásával, illetve a Törvényszék ülnökének civil életben tanúsított magatartásával voltak kapcsolatosak. A panaszok vizsgálata során érdeksérelmet okozó bírói mulasztás nem volt megállapítható, az ülnök foglalkoztatása pedig fokozatosan megszűnt. A Gazdasági Kollégiumban elutasított panaszok az előző évekhez hasonlóan legnagyobb részt a felszámolási ügyszakot érintették: ezekben az ügyfelek a törvényben meghatározott határidő be nem tartását, a lassú ügyintézést, az érdemi intézkedés elmaradását, a késedelmes felterjesztést kifogásolták, illetve 3 esetben az átosztással, ügyelosztással kapcsolatos vezetői intézkedést sérelmezték. A panaszok egyrészt nem voltak összefüggésbe hozhatóak bírói mulasztással, jórészt a jogvita természetéből fakadtak, illetve olyan okokra voltak visszavezethetőek, amelyekre 111

112 nincs ráhatásunk (kézbesítési problémák, felszámoló eljárása), másrészt már a beérkezésekor okafogyottak voltak, mert a tárgyukat képező intézkedést a bírák korábban már megtették. Az alapos panaszok a felszámolási ügyszakban 6, a peres ügyszakban 2 ügyet érintettek, a késedelmes ügyintézéssel, jogszabály téves értelmezésével, illetve intézkedés elmulasztásával álltak összefüggésben. A panaszok nyomán a kollégium vezetője a késedelemmel kapcsolatos esetekben felhívta az érintettek figyelmét a határidők pontos betartására, egy esetben elrendelte a soron kívüli eljárást. Valamennyi panasz esetében a kivizsgálás eredményéről az ügyfelet tájékoztatta. A Cégbíróságon az alaptalannak bizonyult panaszok jelentős része irányult arra, hogy a Cégbíróság vezetője utasítsa meghatározott tartalmú végzés kiadására a bírót, illetve quasi jogorvoslattal éltek a bíróság határozatai ellen, így kívánva pótolni a perrendtartásszerűen elő nem terjesztett fellebbezéseket. Az alapos panaszok közül 9 az eljárás elhúzódását, a bíróság késedelmes ügyintézését vagy az intézkedés elmulasztását sérelmezte, 1 pedig az eljáró ügyintéző jogértelmezését vitatta. A Cégbíróság vezetője az érintett bírókat szóbeli figyelmeztetésben részesítette, felhívta őket az ésszerű és törvényes határidőn belüli ügyintézésre, az ügyintézőt a helyes gyakorlat folytatására, a panaszosokat az intézkedést követően írásban tájékoztatta az ügy állásáról. A Közigazgatási Kollégiumhoz érkezett beadványok nagyobbik része kizárási kérelem, soron kívüli eljárás iránti kérelem, egyéb, tájékoztatásra vonatkozó beadvány volt. A 3 alapos panasz alapján megállapítható volt, hogy a bíró helytelen gyakorlatot folytatott, miszerint a kézbesítési vélelemhez nem csatolta a vonatkozó határozatot, a jogorvoslati kérelem felterjesztése több hónapon keresztül elmaradt, az eljáró bíró a betegségére történő hivatkozással a tárgyalást közvetlenül a megkezdését megelőző halasztotta el úgy, hogy a betegséget utóbb nem igazolta. A kollégium vezetője minden esetben az eljáró bírók figyelmét szóban felhívta a helytelen gyakorlat mellőzésére azzal, hogy a továbbiakban a kifogásolt gyakorlatra, illetve a panasszal érintett bírókra külön figyelmet fordít. A Pesti Központi Kerületi Bíróság Polgári tagozatához benyújtott alaptalan panaszok közül 24 esetben a sérelem bírói intézkedéssel volt kapcsolatos, míg a további 18 ügyben igazságügyi alkalmazott intézkedését érintette a bejelentés. A megalapozatlan bejelentések esetében jellemzően a panaszos maga is hozzájárult a késedelem bekövetkeztéhez azzal, hogy nem tett eleget a bíróság felhívásainak, vagy a bíróság már korábban intézkedett. Elutasítást kapott pl. az a panasz, ahol az volt a sérelem tárgya, hogy a végrehajtási ügyben nem bíró, hanem bírósági titkár járt el. 112

113 A 61 darab alapos panaszban a bírói intézkedés elmulasztását, a téves ügykezelést, illetve a késedelmes intézkedést sérelmezték (pl. a jogerőről a bíró az értesítést nem küldte meg, a kézbesítésre vonatkozó bírói utasítás rossz volt, téves címet, vagy címzettet adott meg, a bíró indokolatlanul nem engedélyezte másolat kiadását a félnek). A jelentős részben a végrehajtási ügyeket érintő panaszok magyarázata az, hogy évben db, évben db, évben db és még évben is db végrehajtással kapcsolatos kérelem érkezett, melyek feldolgozása olyan munkaterhet eredményezett, ami lehetetlenné tette annak időszerűségét még besegítések ellenére is. Emiatt jelentős intézkedési- és kiadási késedelmek következtek be, ami megnövelte a panaszok számát. Ugyanakkor a végrehajtási ügyek intézésével kapcsolatos késedelmek, az érkezés csökkenése mellett a folyamatos munkaszervezéssel, a besegítések megszervezésével mind az érdemi munka, mind a kiadás terén lényegesen csökkenthetők 2013-ban. A bírói intézkedéssel illetve a végrehajtási kérelmekkel kapcsolatos panaszok esetében haladéktalanul a szükséges intézkedés megtételére sor került a mulasztás, intézkedés pótlásával, esetenként soronkívüliség elrendelése mellett, illetve a téves intézkedés korrigálásával. A panaszos minden esetben válaszlevélben kapott tájékoztatást a késedelem okáról és a szükséges intézkedések megtételéről. A panasznak nem minősülő beadványok általában eljárási kifogások, kizárási kérelmek, az ügy érdemével kapcsolatos nyilatkozatok, észrevételek. Több esetben a bíró határozatainak felülvizsgálatát kérik a bíróság elnökétől, különösen az ítéletek és a költségmentesség engedélyezésével kapcsolatos határozatok esetében, s gyakori, hogy az ítélet elleni fellebbezésnek minősíthető sérelmeiket panaszként terjesztik elő. Ezekben az esetekben egyrészt haladéktalanul felhívást kap a bíró, hogy a szükséges intézkedést tegye meg, másrészt a beadvány előterjesztője írásban kap tájékoztatást a megtett intézkedésekről és arról, hogy beadványa tartalma szerint nem minősül panasznak, igazgatási jogkörben, panaszeljárás keretében az nem vizsgálható. A Büntető tagozat 42 darab alaptalan panasza esetében a sérelem bírói vagy titkári intézkedéssel volt kapcsolatos, ebből 29 büntető eljárásban, 4 db nyomozási bírói eljárásban, és 8 db pedig szabálysértési eljárásban. A megalapozatlanság oka pl. hogy a panaszos a megfelelő eljárási szabályokat nem ismerte (büntető eljárási törvény, szabálysértési törvény), a panaszos maga is hozzájárult a panaszt megalapozó eljárási cselekmény megvalósulásához, azt kérte a panaszos, hogy az elnök vagy az elnökhelyettes a bírót a konkrét ügyben utasítsa, vagy kérje számon, a panaszos azt kifogásolta, hogy az ügyben eljáró bíró bizonyos bizonyítékokat milyen módon értékelt. 8 alapos panaszban 7 esetben a bírói, vagy titkári intézkedés elmulasztását, 1 esetben pedig a kezelőiroda nem megfelelő eljárását sérelmezték (pl. az eljáró titkár a személyes meghallgatás keretei között a feljelentettel szemben nem az eljárási 113

114 szabályoknak megfelelő intézkedést tette, a panaszos által határidőben benyújtott fellebbezést nem érdemben bírálták el, a kezelőiroda az időben érkezett ügyvédi kérelem ellenére, az ítélkezési szünetre történő hivatkozással, nem bocsátotta rendelkezésre a kért orvos szakértői véleményt). 3 részben alapos panaszból 1 esetben a Pesti Központi Kerületi Bíróság honlapján található ügyfélfogadási idő naprakészségének hiányát sérelmezte a panaszos, 2 ügyben a bírói, illetve titkári intézkedés nem megfelelő voltát kifogásolták. Ezekben az esetekben az anyagi és eljárási szabályoknak megfelelő volt a bíró vagy titkár intézkedése, azonban az iratok áttanulmányozása után megállapítható volt a késedelmes intézkedés vagy annak hiányos volta. Az alapos panaszok esetén a büntető elnökhelyettes, vagy a közvetlen igazgatási vezető igazoló jelentés megtételére szólította fel az érintett bírót vagy titkárt, és a panasz ügyintézést követően személyes megbeszélés keretében hívta fel az érintett bíró vagy titkár figyelmét a továbbiakban követendő eljárási gyakorlatra. Mindig visszaellenőrzésre került, hogy az érintett bíró vagy titkár megtette-e a szükséges intézkedést. A panasz előterjesztője minden esetben tájékoztatást kapott az ügyintézés eredményéről és a megtett intézkedésről. Több esetben hasonló jellegű eljárási, illetve ügyintézési probléma felmerülésének észlelésekor a büntető elnökhelyettes körlevélben hívta fel a bírák figyelmét a helytelen gyakorlatra, vagy a rendszeresen megtartásra kerülő csoport értekezletek részét képezte a probléma megbeszélése. A panasznak nem minősülő beadványok kizárási kérelmek, az ügy érdemével kapcsolatos nyilatkozatok, észrevételek, jegyzőkönyv kijavítása iránti igények, fellebbezések, a bíró határozatának a bíróság elnöke, elnökhelyettese általi felülvizsgálatára irányuló kérelmek voltak. A fenti beadványok megvizsgálását követően intézkedés történt azok utóiratként történő szerelése, a büntető eljárás szabályainak megfelelő elintézése iránt. Amennyiben az ügyben további bírói intézkedésre volt szükség, a beadvány a csoportvezetőn keresztül megküldésre került az érintett bíróhoz. A beadvány előterjesztője írásban kapott tájékoztatást a megtett intézkedésekről és arról, hogy beadványa tartalma szerint nem minősül panasznak, igazgatási jogkörben, panaszeljárás keretében az nem vizsgálható. A Budai Központi Kerületi Bírósághoz érkezett alapos panaszokból 6 bíróra, 2 titkárra vonatkozott. A bírói panaszok tárgya adminisztrációs tévedések, jegyzőkönyv késedelmes kiadása, a hirdetményekre vonatkozó új jogszabályi rendelkezés figyelmen kívül hagyása, tanú négy órát meghaladó várakoztatása, másolat kiadásának indokolatlan elutasítása voltak. A titkári panaszok téves intézkedéseket sérelmeztek. Az alapos panaszokat a bíróság vezetése megbeszélte az érintettekkel, és felhívta a figyelmet a megfelelő ügyintézésre, a jogszabályi rendelkezések betartására. Az alaptalan panaszokban a panaszosok sérelmezték, hogy 114

115 a bíróság igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatást nyújt, a bíróság csak ellenőrzést követően fizette ki a rendőr tanú utazási költségét az ügyfél nem nézhette meg a befejezett ügy iratát, mert az a bírónál volt otthon az ítélet írásba foglalása miatt, késedelmes ügyintézés volt (holott az adott intézkedés a jogszabályoknak megfelelő határidőben történt). A panasznak nem minősülő beadványok konkrét ügyekben az elnök intézkedésére, az eljáró bíró utasítására irányultak, fellebbezést, végrehajtás felfüggesztése, megszüntetése, illeték mértékének felülvizsgálata, jegyzőkönyv kijavítása, soronkívüliség elrendelése iránti kérelmet, eljárási, elfogultsági kifogást tartalmaztak, vagy csupán az ügy állásáról, vagy egyéb ügyekben kértek tájékoztatást. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságra alaptalan panaszok ügyintézési, eljárási késedelem, bírói alkalmatlanságra hivatkozás, jogerős határozat vitatása, bírói-ügyészi összejátszás vélelme miatt, Talmudi törvények megváltoztatása érdekében kerültek benyújtásra. A 13 db részben vagy egészben alapos panaszdöntő része késedelmes vagy hibás bírói, jegyzői intézkedésre vonatkozott. A bíróság vezetése a panaszokat valamennyi esetben haladéktalanul megbeszélte az ügyben eljárt bíróval, igazságügyi alkalmazottal, a hiba azonnali kijavítására és jövőbeni elkerülésére hívta fel őket. A panaszokból levonható általános következtetéseket szakmai értekezleteken beszélik meg. A panasznak nem minősülő beadványok többsége perbeli eljárási, a per érdemére vonatkozó kérelem, eljárási szabálytalansága miatti, elfogultsági kifogás, jogorvoslati kérelem, feljelentés, végrehajtással, végrehajtóval kapcsolatos kifogás, kérelem volt. A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságra 18 beadványból 7 polgári, 3 végrehajtási, 3 büntető, 1 peren kívüli, 1 szabálysértési és 3 egyéb témával kapcsolatban érkezett. A kérelmek egy része a határozatok megváltoztatására, jegyzőkönyv kijavítására irányult, végrehajtási kifogások voltak. Az igazgatási jogkörben megvizsgált 14 panaszból 1 bizonyult alaposnak. Ebben az esetben a bíró rosszulléte miatt elhagyta a tárgyalótermet az utolsó ügyének megkezdése előtt, amikor még a tárgyalásra idézett ügyfél nem érkezett meg. A bíró hosszan tartóan nem érezte jól magát, a jegyzője azonban elmulasztott szólni az akkor már várakozó peres félnek a történtekről. A bíróság elnöke a jegyzőt szóbeli figyelmeztetésben részesítette. Alaptalan volt pl. az a panasz, amelyikben sérelmezték a bíró tárgyalásvezetési stílusát, továbbá amelyik az egyik biztonsági őr magatartására irányult, mert nem engedélyezte átvizsgálás nélkül az ügyfél belépését. Egy szabálysértési ügyben a sértett kifogásolta, hogy nem tudja intézni kárigényét határozat nélkül (holott azt a rendőrkapitányság kézbesíti), másik ügyben a per tárgyának megjelölését kifogásolta az ügyfél a tárgyalási jegyzéken, és annak ellenére, hogy a bíró kívánsága szerint megváltoztatta azt, ismételten panaszt nyújtott be. 115

116 A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróságon a 11 panaszból 5 polgári ügyet, 5 büntető ügyet érintett, 1 pedig egyéb jellegű panasz volt. A nem panasznak minősülő beadványok az ügyek érdemére vonatkoztak, míg a panaszok az eljárások elhúzódását sérelmezték. A beadványok előterjesztőit a bíróság elnöke vagy elnökhelyettese minden alkalommal ellátta a szükséges tájékoztatással. A Budapesti XX. XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság hoz érkezett beadványokból 21 érintett polgári ügyet, 7 büntető ügyet, az igazgatási jogkörben vizsgálható panaszok száma összesen 7 volt. Az alaptalan panaszokban egy vádlott sérelmezte, hogy az iratbetekintéskor a kezelőirodán a büntetőiratban a feljelentés nem volt fellelhető, egy másik ügyfél a folyamatban lévő elhúzódó pereiről kigyűjtött felsorolás megküldését kérte a Fővárosi Törvényszék elnöke részére, két esetben a bíró betegsége miatt az ügy átosztását kérték. Az alapos panaszok polgári ügyeket érintettek, melyekből kettőben tisztviselői mulasztás történt, egyben a panasz folyományaként az ügyet az eljáró bíró tartós távollétére tekintettel, az eljárás elhúzódásának megelőzése végett át kellett osztani másik tanácsra. Tisztviselőt érintő alapos panaszok tárgya jellemzően az ügyirat nem megfelelő kezelése, rendszerezése, szerelése volt. Mindkét esetben a tisztviselő szóbeli figyelmeztetést és felhívást kapott a precízebb, figyelmesebb munkavégzésre. A mulasztásnak olyan következménye, amely az eljárás menetét jelentősen befolyásolta volna, vagy a fél jogsérelmet szenvedett volna, nem volt. A panasznak nem minősülő ügyekben a felek, tanúk az eljáró bíró számukra kedvezőtlen döntését sérelmezték, a jegyzőkönyv hiányosságát kifogásolták, az ügyük állásáról kértek tájékoztatást, soronkívüliség elrendelését kérelmezték, illetékköteles iratmásolat illetékmentes biztosítását kérték stb. Az elbírálást követően a panaszosok írásbeli tájékoztatása a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről az indokok megjelölésével minden esetben megtörtént. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság A részben vagy egészben alapos panaszok ismétlődésének megelőzése érdekében a bíróság vezetősége az érintett bíró figyelmét minden esetben felhívta a mulasztás jellegéhez igazodóan a jövőben követendő eljárásra, továbbá a mulasztás orvoslására előírt intézkedés végrehajtásának ellenőrzése is megtörtént. A panaszügyek intézésének gyakorlata szerint a panaszügyet intéző vezető a beérkezett panaszt észrevételre adja ki az érintett bírónak. A bíró észrevételét 116

117 figyelembe véve a panaszügyet intéző vezető az irat áttanulmányozását követően válaszol a panaszosnak. A évi panaszbeadványok adatai Szervezeti egység Érkezett Nem Más Igazgatási Alaptalan Alapos/ Átlagos minősült bíróságot jogkörben részben elintézési panasznak érintett, vizsgálható alapos idő/nap illetve az más hatóság ügy érdemi hatáskörébe elbírálására tartozó vonatkozott FT Polgári Kollégium FT Büntető Kollégium FT Gazdasági Kollégium FT Cégbíróság FT Közigazgatási Kollégium PKKB Büntető PKKB Polgári BKKB Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság Budapesti XX. XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság Fővárosi Munkaügyi Bíróság Összesen (átlag) Közérdekű bejelentések A Gazdasági Kollégium felszámolási ügyszakában egy bejelentés érkezett azzal kapcsolatban, hogy az egyik felszámoló cég működése nem felel meg a törvényes követelményeknek. Ez a bejelentés vezetői intézkedést nem igényelt, mert a Cégbíróságon a törvényességi felügyeleti eljárás, a minisztériumban pedig a felszámolói névjegyzék felülvizsgálata már folyamatban volt. A Közigazgatási Kollégiumban egy szervezet olyan, több évvel ezelőtt jogerősen befejezett, felülvizsgálattal elbírált ügyben tett bejelentést az akkor II. r. felperest képviselő felszámoló kijelölésének jogszerűtlenségével kapcsolatban, amely ügyben 117

118 félként nem vett részt, ezért beadványa érdemi vizsgálat nélkül elutasításra került. A Fővárosi Bíróság elnökének 2001.El.II.B.13/50-I. számú szabályzata I/1/c. pontja alapján a bíróságok épületeibe az ügyvédek és ügyvédjelöltek, közjegyzők, szabadalmi ügyvivők, illetve a 19/2006. (IV.24.) IM rendelet alapján kiállított igazolvánnyal rendelkező igazságügyi szakértők fényképes igazolványuk felmutatásával biztonságtechnikai ellenőrzés nélkül léphetnek az épületbe. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon a bejelentő jogtanácsos azt sérelmezte, hogy a jogtanácsosok számára, az ügyészekkel, ügyvédekkel és szakértőkkel szemben, nem biztosított az átvizsgálás nélküli, gyorsított belépés lehetősége. További egy alaptalan beadvány közérdekű bejelentésként érkezett a II. és III. Kerületi Bíróságra A bírói munka igazgatási ellenőrzésének gyakorlata A bírói munka igazgatási ellenőrzésének hátterét a Bszi-ben, illetőleg Bjt-ben megfogalmazott vezetői feladatokon és kötelezettségeken túl a ma még hatályban lévő, többször módosított évi 9. számú OIT szabályzat adja. Az OIT szabályzatot a Fővárosi Bíróság elnökének többször módosított igazgatási ellenőrzési szabályzata bontja le mint végrehajtási rendelkezés, amely az ellenőrzött tárgyköröket és az ellenőrzési módszertant határozza meg. Az elnöki intézkedés az elmúlt évek során végrehajtott módosítások ellenére elavult és nem biztosítja az egységes igazgatási ellenőrzés módszertanát. Bár évben a kérdéssel több alkalommal foglalkoztunk, a szakmai vezetés arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének e körben rövidesen kiadásra kerülő döntése előtt célszerűtlen az alacsonyabb szintű szabályozást újraalkotni. Ennek megfelelően az ellenőrzési módszertan a korábbi évekhez viszonyítva nem változott, és az ellenőrzési tárgykörök is alapvetően a korábbi évek tematikáját követték. Ezek közül a legfontosabbak évben a kollégiumokban és a kerületi (munkaügyi) bíróságokon a következők voltak: az érkezett peres és nemperes ügyekben megtett első bírói (titkári) intézkedések időszerűsége, a kurrenciális ügyintézés időszerűségének biztosítása, a kiemelten hosszú pertartamú ügyek időszerű ügyintézése, annak irattanulmányozással egybekötött ellenőrzése, a tárgyalási napok száma, a tárgyalási napok kihasználtságának ellenőrzése, az írásbafoglalási késedelmek folyamatos figyelemmel kísérése, a felterjesztési késedelmek folyamatos figyelemmel kísérése, a soron kívüli ügyintézés biztosítása, különös tekintettel a kiemelt jelentőségű ügyekre. 118

119 Az ellenőrzési módszertan az egyes szakterületeken számos esetben módosult, következetesebbé, szigorúbbá vált. A Polgári Kollégium vezetése folyamatos ellenőrzési metodikát vezetett be az elsőfokú csoport esetében a bírói intézkedések időszerűsége, a tárgyalási napok kihasználtsága, az írásbafoglalási és felterjesztési kötelezettségek területén. Az eljáró vezetők (kollégiumvezető, helyettesei és csoportvezető bírák) az ellenőrzést minden esetben megfelelően dokumentálták, s indokolt esetben igazgatási intézkedésre tettek javaslatot. Ennek nyomán a vezetők több esetben fegyelmi eljárást kezdeményeztek év elején. A fegyelmi eljárásokat ügyintézési (kurrenciális) késedelem, írásbafoglalási és felterjesztési határidők elmulasztása alapozta meg. A kollégiumvezetés hasonló következetességgel ellenőrizte a fellebbviteli tanácsok ügyintézésének időszerűségét, a tanácsok teljesítményi mutatóit, a tárgyalási napok kihasználtságát. Az igazgatási ellenőrzés e körben is eredményes volt, a fellebbviteli ügyszak kiváló időszerűségi mutatóit az év során megőrizte. A Büntető Kollégium új vezetése a havonta figyelemmel kísért statisztikai táblákat megújította, az ellenőrzés a tárgyalási tevékenységre is érdemben kiterjed. A tárgyalási jegyzékek napi leadását a kollégium vezetése ellenőrzi, ennek nyomán a tárgyalási napok kihasználtsága, a napolások, halasztások okainak vizsgálata szúrópróbaszerű irattanulmányozással egybekötött. A soron kívül intézendő ügyek állását irattanulmányozással is egybekötötten a kollégium vezetése folyamatosan ellenőrizte, s ezen belül kiemelten kísérte figyelemmel az ún. foglyos ügyek kitűzöttségét, a bírói intézkedések időszerűségét, valamint a kiemelt jelentőségű ügyek intézésének határidejét. Az új elnöki intézkedés nyomán az írásbafoglalási határidők ellenőrzése feszesebb lett, s folyamatos kollégiumvezetői kontroll alatt áll. A következetes igazgatási ellenőrzés eredményeként az egyéni bírói teljesítmények a kollégium elsőfokú ügyszakában nőttek. A fellebbviteli tanácsok esetében az évközi létszámmozgás ellenére az időszerűségi mutatók továbbra is kedvezően alakultak, melyet a kollégium vezetése igazgatási ellenőrzés keretében folyamatosan figyelemmel kísért. A Gazdasági Kollégium az elmúlt esztendőben szintén a még hatályos 2001.El.II.B.32/3. számú, illetve azt módosító elnöki intézkedés tematikája szerint végezte igazgatási ellenőrzési tevékenységét. Az ellenőrzés súlypontját a évben elsődlegesen a tárgyalási napok kihasználtsága, a kiemelt jelentőségű ügyek ügyintézési gyakorlata, az írásbafoglalási és felterjesztési határidők megtartása, a törvényes tárgyalási időközök biztosítása, továbbá az elhúzódó perek irattanulmányozással egybekötött vizsgálata képezte. Az igazgatási ellenőrzés következetességét mutatja, hogy a kollégiumban hátralék feldolgozás zajlott a peres ügyszakban, az időszerűségi mutató pedig számottevően javult. A kollégium felszámolási csoportjában elsődlegesen az egyéni bírói teljesítmények, s irattanulmányozással egybekötötten az időszerű ügyintézés folyamatos ellenőrzése 119

120 zajlott. Az év során tapasztalt bírói mulasztások nyomán részben igazoló jelentések tételére hívta fel a kollégium vezetése a 60 napon túl elintézetlen ügyek esetében a bírót, továbbá egyéni konzultációkon, illetve két szakmai értekezleten értékelték a feltárt mulasztásokat, s a változtatás lehetséges módját. A feltárt késedelmek kiküszöbölése érdekében a bírák és a kollégium vezetése az elmúlt esztendőben a szükséges intézkedéseket megtette, azonban e körben nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy a Felszámolási Csoport az elmúlt esztendőben is jóval az átlagot meghaladó munkateherrel végezte feladatát. A kollégium vezetése a cégbírósági bírák egyéni teljesítményét az év során folyamatosan figyelemmel kísérte, ellenőrizve a bejegyzési és törvényességi eljárások keretén belül az eljárási határidők megtartását, az eljárások időszerűségét. Hátralékképződés, mulasztás feltárása esetén a kollégium vezetése az érintett kollégák munkahelyen kívüli munkavégzésre vonatkozó kedvezményét átmenetileg megvonta. A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumának vezetése évben komplex intézkedési tervet állított össze a bírói munka igazgatási ellenőrzése keretében, melyen belül kiemelt hangsúlyt kapott a tárgyalási napok kihasználtsága, a bírói intézkedések időszerűsége, továbbá az elhúzódó perek irattanulmányozással egybekötött figyelemmel kísérése. Az igazgatási intézkedések komoly mulasztásokat tártak fel, bírói szolgálati viszony megszüntetésére is sor került ezek miatt. A fokozott igazgatási ellenőrzés a kollégium működési hatékonyságát jelentősen javította. Az ügyhátralék számottevően csökkent, a kiemelten hosszú pertartamú ügyek volumene lényegesen kevesebb volt az év végén az év elejei adatokhoz viszonyítottan. A kerületi (munkaügyi) bíróságok elnökei, szakági elnökhelyettesei, csoportvezetői az elmúlt esztendőben szintén a El. II. B. 32/3. számú elnöki rendelkezés nyomán vizsgálták a bírói munka igazgatási úton figyelemmel kísérhető területeit. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon a El. II. B. 1/16. szám alatt kiadott, két évvel korábban megújított elnöki intézkedés adta alapját az igazgatási ellenőrzésnek. Valamennyi kerületi bíróságon kiemelt terület volt az elmúlt év során a tárgyalási napok kihasználtsága, a kurrenciális ügyintézés időszerűségének figyelemmel kísérése, az egyéni bírói teljesítmények vizsgálata, a kiemelten hosszú pertartamú ügyek intézésének irattanulmányozással egybekötött ellenőrzése, továbbá az írásbafoglalási és felterjesztési késedelmek vizsgálata. A határozatok írásbafoglalási késedelmeinek elkerülése érdekében valamennyi kerületi (munkaügyi) bíróságon jól kialakított, ún. figyelemfelhívó szisztéma működik, amely a kezelőirodai kimutatásokon alapul, s lehetőséget biztosít arra, hogy a vezetők az eljárási határidők lejárta előtt jelezzék az intézkedési kötelezettséget a bírónak. E rendszert kifejezetten hatékony igazgatási intézkedésnek tartom, mert elsődlegesen a mulasztások elkerülése a kitűzött cél, nem pedig a mulasztás bekövetkezése utáni retorzíós eljárás. Összességében rögzíthető, hogy a Fővárosi Törvényszék kollégiumainak vezetői, 120

121 valamint a kerületi bíróságok elnökei évben megfelelően eleget tettek a bírói munka igazgatási ellenőrzése keretében meghatározott feladataiknak. Az ellenőrzés során és annak végeredményeként: a feltárt hiányosság kiküszöbölésére a szükséges intézkedést megtették, fegyelmi eljárás kezdeményezésére tettek javaslatot, munkahelyen kívüli munkavégzés megvonásáról intézkedtek, kisebb súlyú mulasztás esetén személyes konzultációt folytattak, évente értékelték (többségében félévente) az egyes szervezeti egységekben a bírói munka igazgatási ellenőrzésének tapasztalatait, eleget tettek a kiemelt ellenőrzési területeken a havi jelentéstételi kötelezettségüknek (írásbafoglalási, felterjesztési késedelmek), a bírói munka igazgatási ellenőrzésének általános tapasztalatairól összefoglaló véleményben számoltak be évre vonatkozóan, a március 7. napján megtartott kerületi vezetői értekezlet a évi tapasztalatokat megvitatta és értékelte évre kiemelt feladatnak tekintem az igazgatási ellenőrzés új, belső szabályozásának kidolgozását. Ennek alapját a megújított, átdolgozott évi 9. számú OIT szabályzat adhatja, mely várhatóan OBH elnöki döntés formájában jelenik meg. Az elmúlt esztendőben több olyan elnöki intézkedést léptettem hatályba, melyek a bírói munka igazgatási ellenőrzésének részterületeit érintették, vagy ahhoz szorosan kapcsolódtak (pl.: az írásbafoglalási és felterjesztési késedelmek esetén követendő vezetői intézkedések, a munkahelyen kívüli munkavégzés engedélyezésével, megvonásával kapcsolatos vezetői intézkedések). Az elmúlt évben feltárt mulasztások nyomán a szükséges intézkedéseket - a korábbi fejezetben jelzett módon - fegyelmi, kivételesen büntetőeljárás kezdeményezésével megtettem. A munkahelyen kívüli munkavégzés megvonását követő ismételt engedélyezési eljárásban nagy hangsúlyt fektettem annak figyelemmel kísérésére, hogy a korábban feltárt hiányosságok megszűnjenek az újabb engedélyezési eljárás időszakára. Az elmúlt esztendőben bekövetkezett Bjt. módosításokra figyelemmel azokban az esetekben, ahol a korábban zajlott bíróvizsgálat alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt megjegyzéssel fejeződött be, a vizsgálatban feltárt hiányosságok kiküszöbölése érdekében minden esetben elrendeltem a bíró munkájának fokozott igazgatási ellenőrzését (PKKB, FT Gazdasági Kollégium) A jogállási törvények szerinti összeférhetetlenségi esetek bíróságunkon A Fővárosi Törvényszék területén a Bjt-ben meghatározott összeférhetetlenségi esetek száma az elmúlt évtizedben igen csekély volt, jelen pillanatban két pesti központi kerületi bírósági bíró vonatkozásában merült fel együttalkalmazási tilalom. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács január 31. napjáig az együttalkalmazási tilalom alól felmentést adott az érintett bíráknak, amely döntést az Országos Bírói 121

122 Tanács 94/2012. számú határozatával felülvizsgált és hatályában fenntartott. A Fővárosi Törvényszék és kerületi bíróságának igazságügyi alkalmazottai között évben egy esetben merült föl együttalkalmazási tilalom, amely alól az Iasz. rendelkezései alapján a felmentést megadtam A közadatok kezelésének rendje A közérdelű adatokat a Fővárosi Törvényszék a saját honlapján teszi közzé a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, folyamatosan frissítve azokat ben még hatályban volt a Fővárosi Bíróság elnökének körlevele, amely meghatározta, hogy a közérdekű adatokat milyen struktúrában, milyen tartalommal, milyen időközönként aktualizálva, melyik szervezeti egységnek kell elhelyezni a Törvényszék honlapjának erre a célra kialakított felületén. A tavalyi évben a honlappal együtt megújultak ezek az oldalak is, formájában, szerkezetében egységes megjelenést biztosítva a honlapon szereplő valamennyi információnak december 31-től hatályos a Fővárosi Törvényszék 59. számú szabályzata a közérdekű adatok közzétételéről, ami az OBH elnökének a az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény alkalmazásáról rendelkező szabályzatról szóló 19/2012. (X. 18.) OBH utasítását figyelembe véve határozza meg a megváltozott jogszabályi követelményeknek megfelelően, az utasításban nem szereplő kérdések vonatkozásában aktualizálva a már korábban kialakított rendszert a közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos rendet, a feladatokat és az ezek elvégzéséért felelős személyi kört. A közérdekű adatokról való tájékoztatás része a megismerésre irányuló egyedi igénylésekkel kapcsolatos adatszolgáltatás. Ennek rendjét 2012-ben még a korábbi, fővárosi bírósági szabályzat határozta meg, azonban december 31-én szintén a fenti OBH utasítás alapján hatályba lépett a Fővárosi Törvényszék 17. számú szabályzata a közérdekű adatok megismerésére irányuló adatigénylések teljesítésének rendjéről, ami ténylegesen 2013-tól rendelkezik az adatok igénylésével és azok szolgáltatásával kapcsolatos feladatokról ben elutasításra kerültek azok a kérelmek amelyek a Törvényszék területén működő egyes bírák évenkénti kötelező mentálhigiéniás szűrésével, illetve a foglalkozás egészségügyi vizsgálatával kapcsolatos álláspontunk szerint nem közérdekű adatok közlésére irányult. Elsődlegesen a Pp-ben megkövetelt jogi érdek igazolásának hiánya miatt nem küldtük meg egy kérelmező részére egy folyamatban levő peres ügy iratait, továbbá erre vonatkozó nyilvántartás hiányában nem tudtunk adatot szolgáltatni a toborzáshoz kötődő, valamint az Alkotmánybírósághoz fordulás miatt felfüggesztett, illetve azon munkaügyi perek számáról, ahol a bíróság elutasította az Alkotmánybírósághoz fordulás iránti kérelmet. Két kérelem nyert teljesítést az elmúlt évben, melyek közül az egyik egy egyéb háborús bűntettel megvádolt személy ügyében kihirdetett első- és másodfokú ítéletek 122

123 anonimizált másolatának megküldését jelentette, a másik esetben pedig arra a kérdésre, hogy a Fővárosi Törvényszék bírái elfogadhatnak-e, elfogadtak-e munkájukkal kapcsolatban bármilyen szolgáltatást akár ingyenesen is, a kérelmező tájékoztatást kapott a Bjt. vonatkozó szabályairól. Az közérdekű adat megismerése iránti igényekről az Info. törvény rendelkezéseinek megfelelően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke részére az adatszolgáltatást a tavalyi évben is határidőben teljesítettem A Fővárosi Törvényszék belső ellenőrzési rendszere A Fővárosi Törvényszék pénzügyi gazdálkodási tevékenységével szorosan összefüggő és beruházásaihoz kapcsolódó ellenőrzési tevékenység megerősítését kiemelt feladatnak tekintettem évben. Ennek érdekében a évi belső ellenőrzési tervet széleskörűen, valamennyi legfontosabb beruházásunkat és beszerzésünket felügyelve határoztam meg. Új szemléletet jelentett a szaktanácsadói tevékenység aktívabb kihasználása, amely már a folyamatokba beépített ellenőrzés lehetőségét is magában hordozta. A belső ellenőri létszám növelése érdekében évben két alkalommal írtam ki újabb ellenőri álláshelyekre pályázatot, melyek betöltésére évben került sor. A belső ellenőrzés megerősítését, hatékonyabbá tételét célozta évben az ún. kontrolleri funkció kialakítása, az álláshely betöltése. A évre jóváhagyott ellenőrzési tervet a belső ellenőrzési osztályunk végrehajtotta, a terv szerint 9 rendszeres és 1 soron kívüli ellenőrzést végzett az elmúlt esztendőben. A soron kívüli ellenőrzés a FTGH-ban használt Andoc ügykezelő szoftver beszerzésével kapcsolatos átfogó ellenőrzés volt. Az ellenőrzések közül kifejezetten utóellenőrzés volt a szerződések nyilvántartása, a szerződéskötés folyamatának ellenőrzése és utóellenőrzést hajtottunk végre az Informatikai Főosztály tevékenységének átfogó vizsgálatával kapcsolatban. Kiemelt tevékenységet jelentett a Pesti Központi Kerületi Bíróság felújításának átfogó vizsgálata, az FT Gazdasági Kollégiuma épületének épületenergetikai korszerűsítése című KEOP pályázat lebonyolításának folyamatos ellenőrzése. A Fővárosi Törvényszék évi költségvetési beszámolójának készítése folyamatát, a beszámoló leltárakkal, analitikával történő alátámasztását a Belső Ellenőrzési Osztály elvégezte. Az ellenőrzés szabálytalanságot nem észlelt, a mérlegalátámasztó leltárakat rendben elkészítették. A évi beszámoló határidőre átadásra került az OBH részére. A Fővárosi Törvényszék gazdálkodásával kapcsolatos szabályzatainak teljes aktualizálását tartottuk szükségesnek az új jogszabályi rendelkezések hatálybalépése nyomán, melyek körében a belső ellenőrzés folyamatos véleményezési, tanácsadói tevékenységet végzett. A gazdálkodási tárgyú szabályzatok teljes körű felsorolását mellőzve, kiemelem az átdolgozott és aktualizált szabályzataink közül a Fővárosi Törvényszék 10. számú, a leltárkészítésről és a leltározásról, a 11. számú, a felesleges vagyontárgyainak hasznosításáról, selejtezéséről, a 15. számú a kötelezettségvállalás, 123

124 utalványozás, érvényesítés és ellenjegyzés rendjéről, a 18. számú, a Gazdasági Hivatal bevételi ügyviteli eljárási rendjéről, a 19. számú, a közbeszerzésekről, a 22. számú a gépjárművek üzemeltetéséről és igénybevételéről, a 23. számú, a Törvényszék Gazdasági Hivatalának ügyrendjéről, a 35. számú, a Gazdasági Hivatal letétkezelési és ügyviteli eljárási rendjéről, a 36. számú, a pénz- és értékkezelésről, a 49. számú, a cafeteriáról és az 56. számú, a szerződéskötésről szóló szabályzatát. A jelzett szabályzatok felülvizsgálata, átdolgozása a szakmai vélemények beszerzése, a belső ellenőrzési és a kontrolleri szakmai véleményezés után született meg. Mindez azt eredményezte, hogy a Fővárosi Törvényszék (megújított) Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően, és a vonatkozó magas szintű szabályozást lebontva (Áht., Ávr., Bkr.), eleget tettünk a pénzkezeléssel, kötelezettségvállalással, gazdálkodással kapcsolatos valamennyi átfogó szabályzat elkészítésére, illetve módosítására vonatkozó kötelezettségnek. A törvényi előírások szerint évben elkészítettük a évi ellenőrzési tervet, valamint a évi ellenőrzésekről az intézkedési tervek megvalósulását kontrolláltuk folyamatosan. A belső ellenőrzés évben egy alkalommal végzett tanácsadási tevékenységet munkacsoportban való részvétellel, a szerződések nyilvántartási rendszerének új alapokra helyezésével kapcsolatban. E körben az ellenőri tevékenység jelentősége fokozott volt, hiszen új, a legfelső vezetői szint számára is alkalmas és naprakész szerződésnyilvántartó rendszer kidolgozásáról volt szó. A Belső Ellenőrzési Osztály ellenőrei a Bkr ában foglalt képzettségi és gyakorlati követelményeknek évben is megfeleltek és rendelkeztek az Áht. 70. (4) bekezdésében meghatározott engedéllyel. A Belső Ellenőrzési Osztály dolgozói a 28/2011. (VIII. 3.) Ngm. rendeletben meghatározott továbbképzéseken részt vettek, így a velük szemben támasztott követelményeket ebben a tekintetben is teljesítették. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete, valamint az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzés Módszertani és Képzési Központ által szervezett és a költségvetési intézmények vezetőinek, valamint gazdasági vezetői részére előírt e-learning tanfolyamon a bíróság elnökeként részt vettem, s a képzési kötelezettséget teljesítve eredményes vizsgát tettem. A Fővárosi Törvényszék Belső Ellenőrzési Osztálya évben széles körű, hatékony ellenőrzési munkát végzett, segítve a bíróság vezetőinek napi munkavégzését és ellenőrzési kötelezettségét. A belső ellenőrzések nyomán feltárt hiányosságokat az ellenőri munkát követő intézkedési tervekben a szervezeti egységek vezetői rögzítették, s a végrehajtások során kiküszöbölték. Mindezt az év során végzett utóellenőrzések alátámasztották. 124

125 11.9. Egyéb kockázatelemzések, intézkedések az ellenőrzés területén A megerősített belső ellenőrzés mellett évben kiemelt fontosságúként kezeltük a gazdálkodás, pénzügyi gazdálkodás és beruházási, pénzkezelési területeken a folyamatba épített kockázatelemzési és ellenőrzési tevékenység fokozását januárjában azzal szembesültem, hogy a Fővárosi Törvényszék naprakész, jól követhető, a feladatokat pontosan rögzítő és időszerűen jelző ún. szerződésnyilvántartó rendszerrel nem rendelkezik. Mindez a vezető intézkedések hatékonyságát és időszerűségét kérdőjelezhette meg. A kérdést kiemelten fontosnak tartottam tekintettel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék folyó szerződéseinek volumene olyan nagyságrendű, amely a szükséges és időszerű előkészítés során csak akkor kezelhető, ha a vezetői kontrolling rendszer stabil, naprakész és mindenki által áttekinthető nyilvántartási szisztémán alapul. A megfogalmazott vezetői követelményeket az akkor hatályos nyilvántartási rendszer nem tudta kiszolgálni, nem volt egységes, nem volt naprakész, előkészítő intézkedések pedig jellemző módon késedelmekkel, hiányosan történtek. A világosan megfogalmazott vezetői követelményrendszer nyomán januárjában megkezdődött a Fővárosi Törvényszék kontrollerének, Informatikai Főosztályának, Gazdasági Hivatala dolgozóinak bevonásával az új szerződésnyilvántartási rendszer kialakítása. A nyilvántartó program a Novell Vibe rendszerbe került beépítésre, amely rendszerben, gyakorlatilag valamennyi hatályos és lejárt szerződésünk, akár alapadati szinten (szkennelt alapszerződéssel stb.) rendelkezésre áll. A program biztosítja azt, hogy a Fővárosi Törvényszék működésével összefüggésben megkötött valamennyi szerződés folyamatosan nyomon követhető legyen, a szerződéskötés módosításának, megszüntetésének szabályszerűsége ellenőrizhető legyen, a napi vezetői munkát figyelemfelhívással, az előkészítő szakban felmerülő feladatokra történő utalással segítse. A program évben bemutatásra került legfelsőbb vezetői szinten, majd a kerületi vezetői értekezlet is megtekintette, s támogatta azt. Nagy jelentőségűnek tartom a rendszer kialakítását, amely a vezetői munkát lényegesen megkönnyítette, ugyanakkor a szerződéskötési folyamatokat stabilizálta, naprakésszé tette. Az Országos Bírósági Hivatal a szerződésnyilvántartó programunkat sikeresnek minősítette, s alkalmasnak találta arra, hogy azzal az év során szervezett akadémiai informatikai börzén megjelenjünk. Szereplésünk széleskörű pozitív visszajelzést kapott, s mára elmondható, hogy számos intézmény (bíróság) érdeklődik a nyilvántartó program alkalmazásáról a bevezetés szándékával. A belső kontrolling megerősítésének a szerződés nyilvántartási program hatékony, látványos és sikeres megjelenési formája volt, azonban a kontrolleri tevékenység, az e körben évben elvégzett munka nem merült ki a jelzett program felépítésében, összeállításában. 125

126 A Fővárosi Törvényszék kontrollere az alábbi területeken végez és végzett évben folyamatos feladatellátást: a Fővárosi Törvényszék egésze szempontjából fontos folyamatok, tevékenységek, állapotok együttes, komplex rendszerszemléletű figyelemmel kísérése, értékelése, a FEUVE rendszer fő pilléreit alkotó ellenőrzési nyomvonal, kockázatkezelés, szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend összehangolása, folyamatos felülvizsgálata, a szabálytalanságok megelőzésének, kezelésének segítése, a szabályzatok felülvizsgálatában való folyamatos közreműködés, kezdeményező javaslattétel, aktív részvétel a kockázatkezelésben, az integritásfelelősi feladatok ellátása, kiemelt gazdasági/pénzügyi projektek tervezésében való aktív részvétel, a megvalósulási folyamat ellenőrzése, a korábban bemutatott szerződés nyilvántartó program folyamatos figyelemmel kísérése, a bíróság elnöke, elnökhelyettese által meghatározott projektfeladatokban, munkacsoportokban való szakmai részvétel, közreműködés. A fenti feladatkörökben a kontrolleri tevékenység évben - dacára annak, hogy e körben a kezdeti lépéseket tettük - kifejezetten sikeresnek tekinthető. A szabályzatok megszerkesztése, aktualizálása, módosítása területén a kontrolling funkció kiemelten működött a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, a kockázatkezelésről, a szerződéskötésről és az Európai Uniós projektek lebonyolításának rendjéről szóló 27es, 28-as, 56-os és 57-es számú szabályzataink megalkotása során. Tekintettel arra, hogy az ún. kontrolleri funkciót évben azért alakítottuk ki, hogy az az egyes intézkedéseink során folyamatelemezésként is működjön, nagy jelentőségűnek tartom az intézkedési terveinkkel, belső ellenőri jelentésekkel, illetve az azok nyomán történt végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos kontrolleri véleményezést. Mindez évben az alábbi témakörökben kapott kiemelt jelentőséget: az idegen eszközök bírósági épületekbe behozatalával kapcsolatos szabályozás véleményezése, a költségjegyzékek vizsgálata tárgyú ellenőrzéshez kapcsolódó intézkedési terv kidolgozása, a Fővárosi Törvényszék ellenőrzési nyomvonalának előkészítése, a gazdálkodási szabályzat tervezetével kapcsolatos szakmai véleményezés, az egységes iratkezelési szabályzat tervezetével kapcsolatos kontrolleri véleményezés, a pénzügyi csoport tevékenységének ellenőrzéséhez kapcsolódó intézkedési 126

127 terv véleményezése, az államháztartási számvitelről szóló kormányrendelet tervezetének szakmai véleményezése, a Fővárosi Törvényszék Informatikai Főosztálya tevékenysége ellenőrzése, a belső ellenőri jelentéshez kapcsolódó intézkedési terv átfogó véleményezése, javaslatok e körben. A Fővárosi Törvényszék kontrollere számára kiemelt feladatként határoztuk meg évben az FTGH teljes körű átvilágítását. Az átvilágítás részeként a Törvényszék kontrollere a Gazdasági Hivatal ún. tevékenységi térképét elkészítette, amely tevékenységi térkép valamennyi, a Gazdasági Hivatalban ellátott munkafolyamat részletes bemutatását, elemzését tartalmazza. A tevékenységi térkép teljesítmény mutatókkal összekapcsolt kiegészítése jelenleg folyamatban van. A Gazdasági Hivatalban végzett munkafolyamatok teljes átláthatóvá tétele alapcélkitűzésünk, ennek keretében a racionális munkaszervezés, a leggazdaságosabb feltételrendszer kialakítása és a létszámgazdálkodás új alapokra helyezése alapkövetelményként került meghatározásra. A teljesítménymutatók kidolgozását követően zajlik a tevékenységi térkép nyomán az átvilágítási anyag értékelése évben, majd ennek következményeként a munkafolyamatok indokolt átalakítása, a belső átszervezés és új létszámgazdálkodási elvek meghatározásra. A kontrolleri tevékenység köréből kiemelést érdemel a évben megkezdődött az ún. szabálytalansági eljárások nyilvántartásának kialakítása. A nyilvántartás vezetésének legfőbb célja, hogy az előforduló szabálytalanságokat elemezve ne csak a szabálytalanság kezelésére tudjunk koncentrálni, hanem azok megelőzésére is. A hatékony, preventív megoldások hamarabb meghozzák az elvárt eredményt, mint a kárenyhítést szolgáló utólagos intézkedések. Az elmúlt évi kontrolleri tevékenység keretében - befejezésül - kiemelem a költségjegyzékek vizsgálata belső ellenőrzési anyag nyomán készített intézkedési terv összeállítását, az azzal kapcsolatos további elemzéseket, illetve a folyamat végrehajtás irányítását. Kontrollerünk irányításával munkacsoport jött létre, amely az intézkedési terv végrehajtását tűzte ki célul. A munkacsoport létrehozásának oka az volt, hogy olyan, a manuális nyilvántartást korszerű informatikai programmal kiváltó rendszert szeretnénk kialakítani, amely a költségjegyzékek vezetésével kapcsolatos feladattömeget teljes egészében lefedi. A munkacsoport jelenleg a polgári peres és nemperes ügyek vonatkozásában dolgozik a költségjegyzékek elektronikus vezetésével és nyilvántartásával kapcsolatos program megvalósításán. A program tesztelése megtörtént, a szervezeti egységek vezetőinek a Fővárosi Törvényszék kontrollere előadás keretében azt bemutatta, januárjától pedig megkezdődtek az egyes szervezeti egységekben a helyszíni oktatások. Összességében álláspontom az, hogy a kontrolleri funkció kialakításával a Fővárosi Törvényszék ellenőrzési rendszere lényegesen megerősödött. A folyamatba épített elemzések nagy mértékben segítették és segítik a Törvényszék vezetésének napi 127

128 pénzügyi, gazdálkodási és egyéb tárgyú irányító tevékenységét. Az új intézmény és feladatkör kialakításával sikerült a Törvényszék belső ellenőrzési rendszerét kiegészíteni, hatékonyabbá tenni A Fővárosi Törvényszék bírósági épületeinek biztonsági helyzete A Fővárosi Törvényszék és a hozzátartozó kerületi bíróságok, Fővárosi Munkaügyi Bíróság épületében évben a biztonsági, védelmi rendszereket a korábbi évek gyakorlatának megfelelően, nagymértékben a financiális lehetőségeink korlátai között üzemeltettük. Mindez azt jelenti, hogy az egyes épületek védelmi, biztonsági szintje eltérést mutat egymástól, több épületünkben a védelmi, biztonsági rendszer további bővítésre, korszerűsítésre, illetve a meglévő rendszerek pedig fejlesztésre szorulnak. A Fővárosi Törvényszék főépületében, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, a Budai Központi Kerületi Bíróságon, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságon tárgy- és személyvizsgáló rendszer működik. A kisebb szervezeti egységekben a kézi keresők és az őrszolgálat ellátása mellett a tárgyvizsgáló berendezések hiányoznak, ilyen módon a beléptetés biztonsága kritikus. A Fővárosi Törvényszék a legnagyobb épületeiben, illetve a kisebb épületekben a Bánhida Kft., mint külső védelmet nyújtó szervezet közreműködésével látja el az őrzési, védelmi tevékenységet, ugyanakkor szinte valamennyi szervezeti egységben jellemző az úgynevezett portai, portási, rendészi szolgálat is. A minősített adatok kezelését a Fővárosi Törvényszéken két helyszínen végezzük: a budai területen lévő bíróságok a Katonai Tanács Fő utcai épületében, míg a pesti részen található bíróságok a Törvényszék Markó utca 27. szám alatti TÜK irodájában. A fizikai- és tempest előírásoknak a minősített adat védelméről szóló törvény előírásai szerint december 31-re kell megfelelnünk. A fizikai biztonsági feltételek kialakítása mindkét épületben folyamatban van, várhatóan nyarára, az egységes nyomozási bírói csoport létrehozásával befejezésre kerül. A tempest (kisugárzás-védelem) követelményeinek a helyiségek kiválasztásával tettünk eleget Az épületek személyi és technikai biztonsági felszerelése, 2012-ben elvett eszközök Fővárosi Törvényszék központi épülete (Markó u. 25.) Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap Munkaszüneti óráig óráig nap 7,5 fő 2 fő 2 fő 128

129 Biztonságtechnikai eszközök: Csomagvizsgáló röntgengép Fémkereső kapu Kézi fémkereső Zárt láncú kamerarendszer Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak összesítése 2012 évben: SzúróGázEgyéb veszélyes vágóeszköz spray eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver 1506 db 210 db 819 db 7 db 6 db Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak miatt 2012 évben 3 alkalommal kellett rendőrhatósági intézkedést kérni. Fővárosi Törvényszék Cégbírósága (Nádor u. 28.) Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap Munkaszüneti óráig óráig nap 1 fő 1 fő 1 fő Biztonságtechnikai eszközök: Zárt láncú kamerarendszer Riasztórendszer Pesti Központi Kerületi Bíróság központi épülete (Markó u. 25.) Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap Munkaszüneti óráig óráig nap 7 fő 2 fő 2 fő Biztonságtechnikai eszközök: Csomagvizsgáló röntgenrendszer 2db. fémkereső kapu Kézi fémkereső Zárt láncú kamerarendszer Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak összesítése 2012 évben: SzúróGázEgyéb veszélyes vágóeszköz spray eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver 3065 db 484 db 1578 db 31 db 28 db 129

130 Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak miatt 2012 évben 8 alkalommal kellett rendőrhatósági intézkedést kérni. Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közigazgatási ügyszak (Csalogány u ) Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap Munkaszüneti óráig óráig nap 1 fő 1 fő 1 fő Biztonságtechnikai eszközök: Zárt láncú kamerarendszer Riasztórendszer Budai Központi Kerületi Bíróság (Budakeszi út 51/b.) Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap Munkaszüneti óráig óráig nap 3 fő 1 fő 1 fő Biztonságtechnikai eszközök: Csomagvizsgáló röntgengép Fémkereső kapu Kézi fémkereső Riasztórendszer Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak összesítése 2012 évben: SzúróGázEgyéb veszélyes vágóeszköz spray eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver 960 db 284 db 548 db 16 db 21 db Fővárosi Törvényszék Irattára (Soroksári út ) Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap Munkaszüneti óráig óráig nap 1 fő 1 fő 1 fő 130

131 Biztonságtechnikai eszközök: Zárt láncú kamerarendszer Riasztórendszer Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság munkaügyi ügyszak (Királyfürdő u. 4.) Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap Munkaszüneti óráig óráig nap 1 fő 1 fő 1 fő Biztonságtechnikai eszközök: Kézi fémkereső Zárt láncú kamerarendszer Riasztórendszer Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak összesítése 2012 évben: SzúróGázEgyéb veszélyes vágóeszköz spray eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver 198 db 21 db 18 db 0 db 3 db Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak miatt 2012 évben 1 alkalommal kellett rendőrhatósági intézkedést kérni. Gazdasági Hivatal (Balaton u. 16.) Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap óráig 1 fő Biztonságtechnikai eszközök: Zárt láncú kamerarendszer Riasztórendszer Gazdasági Kollégium (Varsányi I. u. 40/44.) Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap Munkaszüneti óráig óráig nap 1 fő 1 fő 1 fő 131

132 Biztonságtechnikai eszközök: Riasztórendszer Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság (Miklós u. 2.) Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap óráig 1 fő Biztonságtechnikai eszközök: Kézi fémkereső Riasztórendszer Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak összesítése 2012 évben: SzúróGázEgyéb veszélyes vágóeszköz spray eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver 95 db 28 db 13 db 0 db 0 db Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság (Tavasz u. 21.) Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap óráig 2 fő Biztonságtechnikai eszközök: Fémkereső kapu Kézi fémkereső Zárt láncú kamerarendszer Riasztórendszer Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak összesítése 2012 évben: SzúróGázEgyéb veszélyes vágóeszköz spray eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver 420 db 73 db 132 db 7 db 6 db 132

133 Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság (Kossuth tér 7/9.) Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap óráig 1 fő Biztonságtechnikai eszközök: Kézi fémkereső Zárt láncú kamerarendszer Riasztórendszer Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak összesítése 2012 évben: SzúróGázEgyéb veszélyes vágóeszköz spray eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver 210 db 154 db 70 db 0 db 0 db Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság (Rákóczi F. u. 78/82.) Személy-és vagyonőr létszám: Munkanap Munkaszüneti óráig óráig nap 2 fő 1 fő 1 fő Biztonságtechnikai eszközök: Kézi fémkereső Riasztórendszer Beléptetés ellenőrzése során felderített tárgyak összesítése 2012 évben: SzúróGázEgyéb veszélyes vágóeszköz spray eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver 385 db 88 db 176 db 8 db 2 db A Fővárosi Törvényszék épületeiben felderített tárgyak összesen SzúróGázEgyéb veszélyes vágóeszköz spray eszköz Gáz-riasztó fegyver Lőfegyver 7245 db 1437 db 3548 db 82 db 68 db évben a beléptetés ellenőrzés során mindösszesen db, a Fővárosi Törvényszék épületeiből kitiltott eszköz felderítésére és bevitelének megakadályozására került sor. 133

134 A Fővárosi Törvényszéken és egyes kerületi bíróságain (jellemzően a Pesti Központi Kerületi Bíróságon) évben összesen 22 alkalommal volt bombariadó. A kisebb szervezeti egységeinkben (Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság, Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság, Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma) az érintett szervezeti egység teljes egészében kiürítésre került az átvizsgálás időszakában. Ezzel szemben a Fővárosi Törvényszéken, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróságon bejelentett bombariadók esetében az épület átvizsgálása, tűzszerészeti ellenőrzése a munkafolyamat ellátása mellett zajlott. A bejelentett bombariadókról az Országos Bírósági Hivatal elnökét minden esetben azonnal tájékoztattuk, a feljelentések megtörténtek. Az elmúlt évben bejelentett 22 bombariadó közül egyetlen esetben sem sikerült a bejelentő személyét azonosítani a feljelentés nyomán A Pesti Központi Kerületi Bíróság épületében évben 9 alkalommal történt rendkívüli esemény. A rendkívüli események hátterében lopási cselekmények, a bíróság épületében elkövetett bűncselekmény (fizikai atrocitás, erőszakos fellépés, az ügyben eljáró bíró fenyegetése, az ellenérdekű fél fenyegetése) állt. A rendkívüli eseményt valamennyi alkalommal azonnal jelentettük az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a feljelentést a Budapesti V. Kerületi Rendőrkapitányságon minden esetben megtettük. 12. A bírósági munkavégzés tárgyi feltételei A bírósági épületek A Fővárosi Törvényszék kiemelkedően nagy ingatlanállománnyal gazdálkodó szervezet, az ingatlanok jelentős része a Fővárosi Törvényszék kizárólagos kezelésében van, s e körben a Törvényszék a tulajdonosi jogosítványokat gyakorolja, míg igen nagyon számú ingatlanbérleménnyel rendelkezünk, amely a folyamatos működtetés elengedhetetlen feltétele. Ingatlanaink műszaki állapota eltérő, felújítottsági fokuk jelentős eltéréseket mutat. A Fővárosi Törvényszék főépülete (1055 Budapest Markó utca 27.) A Fővárosi Törvényszék főépületében összesen 15 nagy szervezeti egység működik, alapvetően elmondható, hogy a szervezeti egységek elhelyezése szűkös, sok esetben méltatlan munkavégzési feltételeket biztosító. A bírák, bírósági dolgozók elhelyezése számos esetben olyan helyiségekben történt, ahol a munkavégzés tárgyi feltételei sem megfelelően biztosítottak, hiszen sem a természetes világítás, sem a természetes szellőztetés feltételrendszere nem adott évben kiemelt célkitűzésként fogalmaztam meg a főépület elhelyezési körülményeinek megváltoztatását. Az ehhez kapcsolódó első lépéseket évben megtettük. A Budapest V. Kerület Polgármesteri Hivatalával kötött igen kedvező bérleti konstrukciónak köszönhetően év IV. negyedévében sikerült a 134

135 Törvényszék főépületében mintegy négyzetméternyi területet felszabadítani azáltal, hogy onnan a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalát elköltöztettük. A felszabadított terület átalakítása év I. félévének feladata, amely biztosítani fogja a kezelőirodák földszinti elhelyezését, az ügyfélcentrum kialakítását, illetőleg a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő dolgozószobák megszüntetését, a kollégák számára új elhelyezés biztosítását. E lépést kezdetinek tekintem, hiszen a főépület megfelelő átalakítását a III. emeleti terület bírósági használatbavétele jelentené megnyugtatóan. Az épület homlokzata és a tető felújítása 1997-re befejeződött, a folyamatos és gondos karbantartásnak köszönhetően az állapota jó. Az épületben elhelyezett bútorzat teljes egészében eklektikus, az elmúlt évtizedek ötletszerű beszerzéseit, illetve a pénzügyi kényszerpályák összes nyomát magán viseli. Az 1970-es évektől napjainkig valamennyi bútorfajta megtalálható az épületben. Az épület teljes felújítása során a bútorzat egységes kialakítását biztosítani kell, mert ebben a formában méltatlan a Fővárosi Törvényszékhez. A évben a földszinti területen kialakítandó új tárgyalótermek terveztetésekor az egységes tárgyalótermi kép kialakítására törekedni kell, a bútorzatot úgy kell megterveznünk, hogy az a későbbiek során is elfogadható és más tárgyalótermekben kialakítható legyen, ugyanakkor arra is törekedni kell, hogy az épület archaizáló képéhez illeszkedjen. Ennek érdekében egyes tárgyalókat korhű állapotban, nemes fa felhasználásával kell kialakítani, követve a Fővárosi Törvényszék legdíszesebb tárgyalóinak berendezését, annak stílusát. E körben a sikeresen felújított PKKB épület berendezési koncepciója irányadó lehet. A Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának Katonai Tanácsa (1027 Budapest Fő utca ) a Budapesti Rendőr-főkapitányság kezelésében lévő objektum ugyan műemléki védettség alatt áll, azonban erősen leromlott állagú. Az épületet számos szervezet használja, kisebb területen a Fővárosi Törvényszék. A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán kívül az épületben nyert elhelyezést a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói és Szabálysértési Csoportja. Az épület részleges, illetve átfogó felújításra szorul. A Fővárosi Törvényszék az elmúlt években kisebb karbantartási munkákat végzett az általunk használt szárnyakon, melyek részben a leromlott állapotú ablakok kisebb felújítására, illetve a vizes blokkok korszerűsítésre irányultak. Az épületben általunk használt dolgozószobák általában leválasztott helyiségek, az elhelyezés alapvetően szűkös. A használt bútorzat eklektikus képet mutat, az 1970-es évek úgynevezett BV bútoraitól kezdve a legutóbbi években beszerzett laminált borítású bútorokig gyakorlatilag minden előfordul. Az épület jelenlegi állapotában, számos helyen leromlott külsejével, a használt bútorzattal a bírósági tekintély kifejezésére nem alkalmas. Elképzeléseink szerint a Legfőbb Ügyészség közreműködésével szeptember 1. napjától e szervezeti egységben kezdi meg működését a Fővárosi Törvényszék egységes Nyomozási Bírói Csoportja, amely egyúttal a Budai Központi Kerületi Bíróság Szabálysértési Csoportjának elköltöztetésével jár majd. Az egységes Nyomozási Bírói Csoport kialakításával párhuzamosan legfeljebb kisebb felújítási munkákat tud a Fővárosi Törvényszék saját erejéből vállalni, elsősorban a működtetés 135

136 folyamatos biztosítása érdekében. A Pesti Központi Kerületi Bíróság főépülete (1055 Budapest Markó utca 25.) A Fővárosi Törvényszék főépülete mellett a Pesti Központi Kerületi Bíróság főépülete a Fővárosi Törvényszék legnagyobb alapterületű, legjelentősebb igazságügyi palotája. Az épület műemléki védettségű, felújítása között folyamatosan külső és belső rekonstrukcióval egybekötötten zajlott. Az épületben 14 nagy szervezeti egység került elhelyezésre. A felújítás több, mint egy évtizeden keresztül tartott, melynek teljes költsége meghaladta a 6 milliárd forintot. A felújítás alapvetően biztosította azt, hogy a kormányzati negyedben elhelyezkedő épület ma már méltó és korhű szépségével megfelelően szolgálja az igazságszolgáltatási funkciót, a tekintélyt megőrizve. Az átalakításoknak köszönhetően mintegy 100 tárgyalóterem kialakítására került sor, megvalósult az ügyfélnyitottságú és zárt terület elválasztása. A dolgozószobák 2-4 személyesek, és ezek kizárólag a kártyás beléptetőrendszeren keresztül közelíthetők meg. A bírák többsége jegyzőjével együtt nyert elhelyezést. Az épület bútorozása egységes, jó minőségű. A tárgyalótermek jelentős része egységes, modern bútorozású, a bírósági funkciónak és tekintélymegőrzésnek megfelel. Ezen túlmenően 27 tárgyalóterem eredeti állapotú felújítására került sor, ezekben részben a még meglévő és Mahunka Imre fagépműhelyében készült bútorzat teljes rekonstrukciójával, illetve az előbbinek megfelelő, úgynevezett utángyártott, de azonos faanyagból készített bútorozás található. E tárgyalótermek kiemelkedő szépségűek, a bírósági tekintélyt maximálisan szolgálják. Az elmúlt évtizedben felújításra került a PKKB külön védettséget élvező könyvtára, amely eredeti bútorozással, 100 fő elhelyezésére, rendezvények tartására is alkalmas. Az épület tetőcseréje 1999-ben lezajlott, külső homlokzati felújítása megtörtént. Jelenleg az első és a második belső udvarok belső homlokzatának felújítása kiemelt jelentőségű feladat, tekintettel arra, hogy a belső homlokzat az utóbbi években folyamatosan hullik, kárt okozva az ott parkoló gépjárművekben. A belső homlokzat felújításának becsült költsége 1 milliárd forint. A bíróság főépületének felújítása magas színvonalon, értékmegőrzéssel történt, azonban nem hagyható figyelmen kívül e körben az a körülmény, hogy az ablakok cseréje a több mint 10 éves program keretében nem történt meg, csak részleges felújításuk zajlott, ilyen módon az elkövetkező években ezekkel az elmaradt munkálatokkal is számolnunk kell. A felújítás e körben szakaszos lehet, s a pénzügyi lehetőségeinket figyelembe véve a Fővárosi Törvényszék főépületi felújítása mindenképpen megelőzi majd a jelzett ablakcseréket. A Pesti Központi Kerületi Bíróság Perenkívüli Csoportja (1062 Budapest Bajza utca 52.) Az épület kezelője a Fővárosi Törvényszék, használója a Pesti Központi Kerületi Bíróság Perenkívüli Csoportja, illetve az Országos Fordító-és Fordításhitelesítő Iroda. 136

137 A PKKB által használt épületrész állaga megfelelő, azonban a dolgozók elhelyezése túlzsúfoltságot mutat. A bútorzat megfelelő állapotú. Az épület tetőszerkezete felújításra szorul, mely várhatóan igen jelentős költséget jelent. Az épület pincehelyiségei erősen vizesednek, az irattári funkció ellátására mára már nem alkalmasak. Ilyen módon az irattárazási feladatok végrehajtását más objektumokban (PKKB nagyirattára, Soroksári úti ingatlan) kell biztosítanunk. A Budai Központi Kerületi Bíróság főépülete (1021 Budapest Budakeszi út 51/B.) Az 1995-ben átadott épület a megfelelő gondoskodás és karbantartás eredményeként még mindig elegáns külsejűnek, a bírósági funkció ellátására alkalmasnak tekinthető. Az épületben 10 nagy szervezeti egység működik, a dolgozók az ügyfelektől elzárt területen 2-4 személyes szobákban kerültek elhelyezésre. A tárgyalótermek egy része klimatizált. Az épület bútorzata teljesen egységes, megfelelő színvonalú ben az épület tárgyalótermeinek klimatizálását tovább folytatjuk, tekintettel arra, hogy a nyári időszakban a bírósági dolgozók, az ügyfelek egy része több alkalommal rosszul lett a 40 C -ot meghaladó hőmérséklet miatt. A következő években a belső falak festését, az ablakok, mázolását ütemeznünk kell, továbbá több helyiségben a szőnyegpadlókat parkettára kell cserélnünk. Emellett fontos feladat az irattári territórium szellőztetésének megfelelő kialakítása. Bár az épület állapota jól karbantartott, felszereltsége, bútorzata jó, azzal számolnunk kell, hogy további létszámbővítés az épületben már nem lehetséges, a jelenlegi kihasználtság mellett az elérte határait. A Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási és Szabálysértési Csoportja (1027 Budapest Fő utca ) A szervezeti egység elhelyezéséről, annak körülményeiről a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégium Katonai Tanácsánál részletesen szóltam. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság (1035 Budapest Miklós utca 2.) Az épület 1953-ban épült, korábban hosszú évtizedeken keresztül nem bírósági funkciót látott el. Az épületben jelenleg 9 nagy szervezeti egység került elhelyezésre, melynek következtében folyosói szakaszok kerültek leválasztásra dolgozószobák kialakítására. A dolgozói létszám utóbbi években bekövetkezett növekedésével az elhelyezés egyre kritikusabb, a tárgyalótermi kapacitás nem biztosított. A dolgozószobák 4-6 személyesek, a bírák elhelyezése az elmélyült munkavégzésre nem alkalmas. Ugyanez jellemző a kezelőirodákra is, alapterületük kicsi és zsúfolt. A tárgyalótermek és a dolgozószobák bútorzata alapvetően szegényes, évvel ezelőtti úgynevezett BV-s bútorokkal biztosított. A bútorzat eklektikus képe, elhasználtsága miatt gyakorlatilag teljes egészében cserére szorul. A szomszédos ingatlan 350 négyzetméternyi területének törvényszéki kezelésbe adásával az elhelyezési körülmények javíthatók, melyeket alapvetően a tetőtér beépítése oldana meg. A tetőtér beépítésével a bírói dolgozók kialakíthatók volnának, így a 137

138 tárgyalótermek számát növelni tudnánk. A beruházás az elkövetkező években elengedhetetlenül szükséges a zökkenőmentes működtetés érdekében. Az épület energetikai mutatóin feltétlenül javítani kell, külső hőszigetelése indokolt és a teljes külső nyílászáró csere. Célunk, hogy e projektet pályázati források kutatásával és elnyerésével hasonlóan a Fővárosi Törvényszék Varsányi Irén utcai épületének energetikai korszerűsítéséhez tudjuk megvalósítani. A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság (1043 Budapest Tavasz utca 21.) Az épület teljes körű felújítása 2012-ben fejeződött be. Az épület alapobjektuma kiemelkedő szépségű, műemléki védettségű, melyhez a stílusosan kapcsolt belső szárnyak, belső udvar szervesen illeszkedik. A teljes rekonstrukció során sikerült az ügyfelek által használt territóriumot teljes egészében elválasztani a dolgozói területtől, dolgozószobáktól. Az épület teljesen újrabútorozott, az irodák modern felszereltségűek, a tárgyalótermekbe pedig új és régi típusú bútorok egyaránt kerültek. Az épület energetikai jellemzői jók, megfelelő energetikai tanúsítvánnyal rendelkezünk évben az épület felújításával, építésével kapcsolatos rendezetlen jogi kérdéseket megnyugtatóan lezártuk, a Legfőbb Ügyészséggel sikerült megállapodnunk. A garanciális munkák elvégzése folyamatos, ezzel kapcsolatban a szükséges felméréséket 2012-ben végrehajtottuk. A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság (1091 Budapest Kossuth tér 7-9.) A bíróság több, mint 10 éve költözött a jelenlegi objektumba, korábban túlzsúfolt, méltatlan elhelyezési körülmények között működött. A 2000-ben befejeződött felújítás után az épület igen korszerűnek, egységesen bútorozottnak, a modern kor követelményeinek megfelelőnek tűnt. Az épületben 7 nagy szervezeti egység működik, melyek elhelyezése mára túlzsúfolttá vált. A dolgozószobák kicsi alapterületűek, a bútorozottságra is figyelemmel néhány fő elhelyezése biztosított kizárólag azokban. Az elmúlt években bekövetkezett létszámbővítések nyomán a kispesti bíróság elhelyezési körülményein gyökeresen javítanunk kell. Az ehhez szükséges lépéseket évben megtettük. Az épületegyütteshez szorosan kapcsolódó és a Magyar Posta által már nem használt, önkormányzati tulajdonban lévő objektumot bérbe vettük, az épület tervezési és felújítási költségeit a Fővárosi Törvényszék évben megtakarította. Ilyen módon évben a tervezési és felújítási munkálatok megkezdődhetnek és várhatóan az év végével be is fejeződnek. Az új szárnyban önálló irodai centrumot fogunk kialakítani, a kezelőirodákat elköltöztetjük, így a tárgyalótermi kapacitás lényegesen javítható a főépületben. Terveink szerint a két épületszárny megfelelő összeköttetéssel rendelkezik majd, így az átjárhatóság közvetlenül biztosított lesz. Az épület energetikai korszerűsítése az elkövetkező években nem mellőzhető feladat, ennek keretében külső hőszigetelésre, tetőjavításra, padlásszigetelésre, továbbá a kazánház korszerűsítésére kell sort kerítenünk. Hasonlóan az óbudai bíróság energetikai korszerűsítéséhez, a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság felújítását 138

139 is pályázati forrásból tervezzük. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság (1211 Budapest Rákóczi Ferenc utca ) A kerületi bíróság teljes rekonstrukciója 2002-ben fejeződött be, állapota jó minőségű. A bútorzat egységesen került kialakításra, az alkalmas a feladatok ellátására, a tekintély megőrzésére. A tárgyalótermi kapacitás a létszámbővítés eredményeként folyamatosan csökkent, így évben már újabb tárgyalótermet kellett kialakítanunk a szabálysértési feladatok ellátása céljából. Kisebb felújítási munkák az épületben folyamatosan adódtak, 2012ben a belső parkolórendszer burkolását, korszerűsítését végeztük el. A folyamatos állagmegóvó munkálatokkal az épület hosszú időn keresztül jó műszaki állapotban tartható. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma, a PKKB Gazdasági és Szabálysértési Csoportja (1027 Budapest Varsányi Irén utca ) Az épületben 9 nagy szervezeti egység működik, kerületi bírósági és törvényszéki egységek egyaránt. Az épület maximális kihasználtsággal működik, a dolgozók kicsiny alapterületű, túlzsúfolt szobákban kaptak elhelyezést. Az épület energetikai szempontból igen kedvezőtlen paramétereket mutatott, a nyílászárók balesetveszélyes állapotban voltak az elmúlt évtizedben. Az épület energetikai korszerűsítése, melybe homlokzatszigetelés, ablakcserék és kazánkorszerűsítés tartozik, az elnyert uniós pályázat keretében jelenleg is tart. A támogatási összeg mintegy 500 milliós nagyságrendet ért el. Az épület belső festése az elnyert pályázat keretében nem kapott támogatást, ezért erre saját forrást kell biztosítanunk 2013-ban. Elképzeléseink szerint I. félévének végére az épületből a Pesti Központi Kerületi Bíróság Szabálysértési Csoportját mely igen nagy létszámú szervezeti egység teljes egészében elköltöztetjük az MNV Zrt. által a Törvényszék kezelésében átadott ingatlanba (Budapest VIII. Kerület II. János Pál pápa tér 7-9.). A szervezeti egység átköltöztetése a Gazdasági Kollégium bíráinak megfelelő elhelyezését biztosítja, s a Felszámolási Csoportban évben zajlott létszámbővítést is megfelelően kompenzálja majd. Az elkövetkező években a belső átalakítások és festés mellett az elektromos hálózat és a világítás teljes felújítását kell ütemezni. Ennek keretében napelemes energiafelhasználást tervezünk, amely telepítésre az épület tetőszerkezete alkalmas. Az épületben használt bútorzat szegényes, de egységes. A bútorzat egységes szempontú, fokozatos cseréjét tervezzük az elkövetkező években a belső felújítások lezárásával. 139

140 A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága (1050 Budapest Nádor utca 28.) Az épület dolgozószobáinak többsége tisztasági festést kapott, az elhelyezési körülmények a Fővárosi Törvényszék egyéb szervezeti egységeihez viszonyítottan jónak mondhatók. Az épület energetikai szempontból elavultnak tekinthető, külső hőszigeteléssel, padlásszigeteléssel jelentős energiamegtakarítást érnénk el. A Cégbíróság irattározási problémái miatt az utóbbi években számos dolgozószobát cégiratokkal töltöttek fel, melynek megszüntetése zajlik napjainkban. A Törvényszék által használt új irattári objektumban már jelenleg folyóméternyi cégiratot helyeztünk el, így várhatóan a Nádor utcai épületben teljes egészében meg tudjuk szüntetni az irodai irattározást, amely rendkívül pazarló megoldás volt a dolgozók hátrányára. A dolgozószobák bútorozása eklektikus, erősen elhasználtak, így a csere ebben a szervezeti egységben is időszerűvé vált. A Fővárosi Törvényszék Központi Irattára, bűnjelraktára (1095 Budapest Soroksári út ) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt július 19. napján adta az ingatlant a Fővárosi Törvényszék birtokába. Az ingatlant korábban a Magyar Nemzeti Bank használta, átadásakor az ingatlan jó műszaki állapotban volt. Az új ingatlangazdálkodási koncepció keretében kívántunk a jelzett ingatlant a Fővárosi Törvényszék használatába venni, részben a rendkívül szűkös irattározási problémáink enyhítése céljából, részben pedig a bérlemények indukálta bérleti díjak csökkentése céljából. E két koncepciónak a jegyében részben irattári funkciót alakítottunk ki az ingatlanon belül, részben pedig a korábbi, úgynevezett kis bűnjelraktárat (kézi bűnjelraktár) megszüntettük, s a bérleti szerződést felmondtuk. A Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának irattárát (mintegy folyóméter) a korszerű, gördíthető állványokon már elhelyeztük, a beszállítás befejeződött, s I. félévében megkezdődik az egyéb szervezeti egységek (kerületi bíróságok, FT Központi Irattára stb.) iratainak átszállítása is. E projekt keretében kívánjuk a közjegyzői irattárat is megfelelően kialakítani az új objektumban. A Budapest XXI. Kerület Központi úti szám alatti bérleményből a bűnjeleket elszállítottuk, azok áttekinthető, kulturált elhelyezése a Soroksári úti objektumban év végével befejeződött. A szükséges dolgozói létszámot biztosítva a bűnjelek fogadása, átadás-átvétele az új helyszínen biztosított. Tekintettel arra, hogy a Soroksári úti ingatlannak a Fővárosi Törvényszék a kezelője, ilyen módon kizárólag a fenntartási, üzemeltetési költségek terhelik a Törvényszéket, így a 1211 Budapest Központi út szám alatti ingatlan kiváltásával jelentős (több 10 milliós) költségmegtakarítást értünk el. 140

141 A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának új elhelyezése (1055 Budapest Balaton utca 16.) Az épület a Belváros-Lipótváros Főváros V. Kerület Önkormányzatának tulajdonában áll, azt korábban ügyvédi iroda funkcióra bérelték. A bérlemény teljes alapterülete négyzetméter, amely ingatlant az igen kedvező bérleti szerződés évben történt megkötése nyomán teljes körben felújítottunk és alkalmassá tettünk a gazdasági hivatali feladatok ellátásra. Az épület bútorzottsága, területkihasználása igen jó, a Gazdasági Hivatal dolgozói megfelelő körülmények között folytatják munkájukat az új objektumban. E lépéssel 2012-ben sikerült a Fővárosi Törvényszék főépületét részben tehermentesíteni, új területet nyerni az igazságszolgáltatási funkció átalakítása érdekében A Fővárosi Törvényszék által bérelt épületek A Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Bírósága (1027 Budapest Királyfürdő utca 4.) igen jó elhelyezési körülmények között működik mintegy négyzetméternyi alapterületen. Az épülethez 200 négyzetméternyi irattár és raktár, továbbá 20 darab gépkocsi parkolóhelye is kapcsolódik. Az épület állapota, felszereltsége és bútorozottsága kiváló. A bérleti szerződés december 31. napján jár le, a bérleti díj és a bérlethez kapcsolódó szolgáltatások éves bruttó díja 200 millió forint. Elképzelésünk szerint a január 1. napjával munkáját több helyszínen, több objektumban megkezdő, de egységes Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság évtől új, egyetlen épületben nyerne elhelyezést. Ennek helyszíneként évben a már megtekintett Budapest, XIV. kerület, Colombus u szám alatti, mintegy 6000 nm-nyi alapterületű objektum szolgálna. Mindez azt jelenti, hogy a jelzett ingatlan bérleti jogviszonyát évben már nem kívánjuk meghosszabbítani. Az egységes ingatlangazdálkodási koncepciónk fő része a költséghatékonyság, költségtakarékosság, így az új bíróság elhelyezését úgy kívánjuk kialakítani, hogy e körben a bérleti konstrukciót teljes egészében mellőzzük. A jelzett XIV. kerületi ingatlan az MNV Zrt. rendelkezési körébe tartozik, így az ingyenesen átengedhető a Fővárosi Törvényszék kezelésébe. A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma, Gazdasági Kollégiuma épületegyüttese (1027 Budapest, Csalogány utca ) A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma óta a jelzett bérelt ingatlanban került elhelyezésre, melynek területe 2363 nm. Ugyanebben az épületben nyert elhelyezést a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának valamennyi másodfokú tanácsa, majd később a Felszámolási Csoport dolgozóinak egy része. A bérleti jogviszony még évben áll fenn, s e bérleti szerződés megszüntetését is tervezzük a korábban már bemutatott egységes ingatlangazdálkodási koncepció jegyében. Mindez azt jelenti, hogy évtől a Fővárosi Törvényszék Gazdasági 141

142 Kollégiumának másodfokú tanácsait és Felszámolási Csoportját a Varsányi Irén utcában lévő ingatlanban szeretnénk egységesen elhelyezni, s e koncepciót szolgálja a Pesti Központi Kerületi Bíróság Szabálysértési Csoportjának évi elköltöztetése. Az egységes Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elhelyezését az első- és a másodfokú ügyszakot egyaránt ahogy már jeleztem a Budapest, XIV. kerület Colombus utca szám alatti ingatlanban tervezzük. A Fővárosi Törvényszék Központi Bűnjelraktára (1211 Budapest, Acélcső utca 220.) A Fővárosi Törvényszék a központi bűnjelkezelési és tárolási program megvalósulásáig változatlanul eleget tesz a jogszabály adta kötelezettségének, biztosítva a bűnjelkezelés, tárolás feltételrendszerét. A bérelt terület 4652 nm, éves bérleti díja meghaladja a 23 millió forintot. A bérlet területen csarnok található, mely a legnagyobb értékű személygépkocsik és vagyontárgyak elhelyezését biztosítja, ugyanakkor a gépjárművek legnagyobb része a szabad ég alatt, állagromlásnak és pusztulásnak kitéve helyezkedik el. Az utóbbi egy esztendőben a bűnjelkezelési és tárolási stratégia felülvizsgálata keretében igyekeztünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a bűnjeltárgyakkal érintett büntetőeljárások gyorsabban befejezést nyerjenek, illetőleg az előzetes értékesítés keretében tárolásuk a lehető legrövidebb időn belül megszűnjön. A bérleti jogviszonyunk év március 31. napjáig áll fenn. Amennyiben a jogalkotás változatlanul kiemelt kérdésként kezeli a központi bűnjelkezelés és tárolás kérdéskörét, számíthatunk arra, hogy a bérleti jogviszonyunk megszűnhet. A Magyar Igazságügyi Akadémián évben e témakörben tartott szakmai előadások sokat ígérőek és előremutatóak voltak, az utóbbi hónapokban azonban a jogalkotás nem lépett előre. A Pesti Központi Kerületi Bíróság Perenkívüli Csoportja külön objektuma (1084 Budapest, Tolnai Lajos utca ) Az épület a BRFK kezelői jogában áll, itt korábban a PKKB Nyomozási Bírói Csoportja dolgozott, míg év óta a Pesti Központi Kerületi Bíróság Perenkívüli Csoportjának ad helyszínt. Korábban a csoport végrehajtási ügyszaka működött az épületben, jelenleg részben irattári funkciót tölt be, részben pedig az elmefelügyeletet végző szervezeti egység tevékenykedik az épületben. A bérelt terület nagysága 240 nm. Az épület éves bérleti díja alig haladja meg az forintot, azonban hosszú távon várhatóan az épület bérleti jogviszonyát megszüntetjük. A Fővárosi Törvényszék külső irattára (1054 Budapest, Zoltán utca 8., illetve Garibaldi u. 3.) Az ingatlan bérbeadója Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületének Önkormányzata, a használt bérlemény 754 nm alapterületű. Az ingatlant a Fővárosi Törvényszék és más szervezeti egységeinek irattári elhelyezési problémáinak enyhítése céljából használjuk, a bérleti jogviszony határozatlan időre szól. A bérleti díj 142

143 6,9 millió forint évente. A jövőben az egységes irattári koncepció és elhelyezés kialakításával a Soroksári úti objektum és a Zoltán utcai objektum egymáshoz való viszonyát tisztázni kell, az irattári holtanyag két ingatlan közötti megosztását, elhelyezését racionálisan felül kell vizsgálni. 13. A Fővárosi Törvényszék informatikai helyzete A Fővárosi Törvényszék Informatikai Főosztályának személyi állománya A Fővárosi Törvényszék Informatikai Főosztálya május 15-éig 39 fővel, majd 44 fővel végezte napi tevékenységét. A létszámbővítés átcsoportosítás eredményeként zajlott, tekintettel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala Műszaki Osztályától vezetői döntés nyomán egyes feladatkörök (telefonok beszerzésével, mobiltelefonok igénylésével, fenntartásával stb. kapcsolatos feladatok) átkerültek az Informatikai Főosztály tevékenységi körébe. A Fővárosi Törvényszék jelzett informatikai állománya magában foglalja a Törvényszéken, illetve a kerületi bíróságokon szolgálatot teljesítő tisztviselőket, technikusokat stb. A jelzett létszám a évi feladatok ellátására elegendő volt azzal, hogy a Fővárosi Törvényszék Informatikai Főosztályának vezetője az elmúlt esztendőben felkérés alapján az Országos Bírósági Hivatal informatikai főosztályvezetői feladatait is ellátta. A párhuzamos feladatellátás évre megszűnt Az Informatikai Biztonsági Szabályzat érvényesülése A Fővárosi Törvényszék Informatikai Biztonsági Szabályzatának megfelelően az IBSZ-vizsga minden felhasználó esetében kétévi intervallumra tekinthető érvényesnek, s a korábbi szabályozás nem változott, valamennyi felhasználónak érvényes IBSZ-vizsgával kell rendelkeznie évben valamennyi felhasználó sikeres IBSZ-vizsgát tett. Az IBSZ-vizsga a Fővárosi Törvényszék intranet oldalán elérhető oktató portálon keresztül biztosított. Az új belépők szintén az oktató portálon keresztül teljesítik az IBSZ-vizsgát a jogosultság biztosításától számított két héten belül, és csak a sikeres vizsgát követően kaphatnak jogosultságot a Fővárosi Törvényszék informatikai rendszereihez ben az Informatikai Főosztályra 1839 jogosultságot kérő és megszüntető lap érkezett, ami a jelentős fluktuációt önmagában is mutatja. 143

144 13.3. Az informatikai eszközállomány és annak állapota A Fővárosi Törvényszéken és kerületi bíróságain a bírák 100%-os informatikai eszközállománnyal rendelkeznek. A munkaállomások száma december 31-ei állapot alapján az alábbiak szerint alakult: Garanciális (db) Informatikai eszközök PC 2091 db 50 db vékonykliens 887 db 50 db Helyi 747 db 15 db Hálózati 92 db 10 db Multifunkciós 189 db 17 db CRT 948 db --- TFT/LCD/LED 2246 db 452 db 61 db 5 db Munkaállomás Nyomtató Monitor Notebook A munkaállomások 67,68 %-a cserére szorul, mert azok elavultak, tekintettel arra, hogy életkoruk a 6 évet meghaladta. A jelzett eszközök ugyan munkavégzésre alkalmasak még, azonban a napi fenntartásukhoz egyre nagyobb javítási költség kapcsolódik. Hatékonynak bizonyult az a korábbi vezetői döntés, amely nyomán egyes szervezeti egységeinkben ún. vékony klienses rendszer került kialakításra. Az avultsági mutatóra figyelemmel 2012-ben 17 terminál, 93 monitor, 50 db alapgép, 9 nyomtató és 1 db laptop selejtezése történt. Az alábbi kördiagramok a munkaállomás típusokat és azok megoszlását mutatják be: 1. Munkaállomás típusok megoszlása Notebook Vékonykliens Asztali PC

145 2. Monitor típusok megoszlása 948 LED-LCDTFT CRT A géppark megfelelőségének és elavultságának megoszlása 982 Megfelelő Cserére szorul A központilag biztosított alkalmazások működése A Novell rendszerek szolgáltatásait problémamentesen használja a Fővárosi Törvényszék és annak kerületi bíróságai. Az operációs rendszerrel összefüggésben merültek fel nehézségek, amely a bejelentkezést, a hálózati meghajtókat érintette és a nyomtatók elérése volt bizonytalan. Az SSO alkalmazás a régi típusú gépekre nem került feltelepítésre, mivel a kliens oldali erőforrásigény miatt ezek a gépek oly mértékben lassultak volna le, hogy működésképtelenné válhattak volna. A víruskereső program napi használata a felhasználói munkavégzésben komoly lelassulást eredményez, s ezt az egyes szervezeti egységek, azok vezetői folyamatosan jelzik a Fővárosi Törvényszék Informatikai Főosztálya felé. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma terminálszerverének vírusfertőzése miatt évben egy alkalommal volt fennakadás. A terminálszerverek újratelepítése szükséges, mert a rendszer lassulása a felhasználók munkáját mára akadályozza. E 145