TARTALOM SOMMAIRE. COflEP)KAHHE

Átírás

1 AZ ERD(j

2 TARTALOM Márkus László : Dr. Fekete Zoltán, Banadics István : A Békés megyei erdők története az erdőművelés tükrében 486 Csóka Lajos : Védőtető alatti tölgymakk-tárolással kapcsolatos tapasztalatok 490 Dr. Somkúti Elemér : Lesenyi Ferenc, SzőllŐsi Tibor ; Gépi közelítés új módszerrel 496 Dr. Keresztesi Béla dr. Járó Zoltán : Erdészeti kutatás a Román Népköztársaságban 500 Dr. Szontagh Pál : A fénycsapadék erdőgazdasági jelentősége 510 Simon József : A szelídgesztenye pusztulása a kelet-zalai dombvidéken 514 rodajmi szemle M. M. Putyilin : V. N. Szukacsov és G. F. Morozov tipológiai felfogásának összehasonlító elemzése 519 Ju. L. Celynyiker : Leonyid Alexandrovics Ivanov 525 Címlapon : A mátrafüredi kísérleti vízgyűjtő mérőműtárgya (Mátrai Áll. Erdőgazdaság kísérleti erdészete) Hátlapon : Gyérítési korban levő nyáras-akácos (Kisteleki Legeltetési Bizottság fásítása) Michalovszky István felvételei SOMMAIRE Márkus L.: Dr. Zoltán Fekete Banadics I,: L'histoire foréts du département Békés dans le miroir de la sylvicíilture 486 Csóka L.: Expériences avec le storage des glands de chéne sous une toit-abris 490 Dr. Somkuti E.: Ferenc Lesenyi SzöllÖsi T,: Une nouvelle méthode du débardage méchanisé 496 Dr. Keresztesi B. Dr. Járó Z.: Recherches forestiéres dans la République Populaire Roumaine 500 Dr. Szontagh P.: L'importance des piéges de lumiére dans l'économie forestiére 510 Simon J.: Le dépérissement des chátaigniers aux collines de l'est du déparement Zala 514 Revue littéraire Poutlinie, M. M.: Analyse comparative de la conception typologique de V. N. Soukatchov et F. G.Morozov 519 Tzelniker, lou. L.: Léonid Alexandrovitch Ivanov 525 En couyerture : Objet de mesurage de la retenue d'essai de Mátrafüred. (Cantonnement d'essai de l'économie forestiére Mátrafüred) En reverse : Peuplement mélangé de peuplier et de robinier dans l'dge d'éclaircies (Boisement de la commissión de páturage de Kistelek) Photos : I. Michalovszky COflEP)KAHHE Mapnyiu JlacAo : JX-p <I>eKeTe 3ojiTaH rr 481 Banadiin Miumean : npohexowaehhe SeKeinMeAeHCKoro jreco Haca>KAeHHH c TOMKH 3peHnji JiecoBOACTBa 486 tjorca Jlaüoui : OnbiTbi B CBH3H C xpanehhem wenyiiem ITOA 3ain.HTH0H KpbimeH 490 JJ-p LUoMnymu SwMep : JlemenbH Oepemi rr 494 Cé/i/iéiuii Tuöop : MexaHH3HpoBanpiaH TpeneBKa HOBHM cnocoöom 496 M-p Kepecmemu Bena d-p Rpo 3oJiman : JlecoBOACTBeHHbie HCCJieAOBaHHH B PyMbiHCKOíí HapoAHOÍ* PecnyGjiHKe 500 /J~p CoHmae íla/i : Jlecoxo3flHCTBeHHoe 3HaqeHne CBeTOBbix /iobymen 510 UIUMOH P}oMce0 : THÖeJib KaurraHa nocebhoro B KejieT-3a^aHCKOM XOJIMMCTOM paííone 514 JlHTepaTypHoe o6o3penhe : Aí. Ni. IlymuAUH : CpaBHHBaTeJibHajq xapaktephcthka THnojiorjmecKHX nphhljhnob. B. H. Cyna- MeBa H r. < >. Mopo30Ba 519 PL. Jl. LJe/ihHUKep : JleoHHA AjieKcaHApoBHH MBaHOB 525 Ha nepboh ctpahhiie O6JIO>KKH : OnbiTHaH ycrahobka no cöopy BOABI B MaTpaxa3e. (OnbiTHoe JlecHH^ecTBO MaTpaidCKoro rocrcecxo3a.) Ha nocjieahen CTpaHHLje O6JIO>KKH : HacawAeHne H3 Tonojiíi H anauhh B B03pacTe npope>khbahhí3. (IIocaAKH KumTeJieKCKOH IT^CTÖHIJIHOH KOMHCCHH.) <E>OTO OT MHXajIOBCKH HniTBaHa. A lapban megjelent tanulmányok szerzői: Banadics István erdőművelési csoportvezető, Békés megyei Áll. Erdőgazdaság, Gyula Csóka Lajos erdőművelési előadó, Balatonfelvidéki Áll. Erdőgazdaság, Veszprém Dr. Járó Zoltán a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, tudományos munkatárs, ERTI, Budapest Dr. Keresztesi Béla a mezőgazdasági tudományok doktora, az ERTI igazgatója, Budapest Márkus László tudományos munkatárs, ERTI, Ugod Dr. Papp László tudományos munkatárs, ERTI, Budapest Simon József erdőművelési előadó, Délzalai Áll. Erdőgazdaság, Nagykanizsa Dr. Somkúti Elemér a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az Erdészeti és Faipari Egyetem igazgatóhelyettese, Sopron Dr. Szontagh Pál tudományos munkatárs, az ERTI erdővédelmi állomásának vezetője, Eger Szőllősi Tibor fahasználati előadó, Budapesti Áll. Erdőgazdaság

3 Dr. Fekete Zoltán A rádió röpítette világgá a gyászhírt, hogy szakunk egyik büszkesége, szeretett tanárunk és tanítónk, dr. techn. Fekete Zoltán, nyug. egyetemi tanár, gyémántdiplomás erdőmérnök, az Erdészet Kiváló Dolgozója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, munkás életének 85. évében Sopronban, április hó 4-én váratlanul elhunyt. Elvesztettük az utolsó félszázad nagy magyar erdész triászának harmadik tagját is. Fehér Dániel, Roth Gyula után örök nyugovóra tért Fekete Zoltán is. Fekete Zoltán április 18-án a hazai erdészképzés akkori fellegvárában, Selmecbányán született. Édesapja Fekete Lajos volt, a Bányászati és Erdészeti Akadémia polihisztor erdész professzora, a magyar nyelvű erdészszakirodalom megteremtője, tudós kutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A szülői ház, a környezet a kor színvonalát messze meghaladó zsinórmértéket állított a gyermek és az ifjú Fekete Zoltán elé. Középiskoláit Selmecbányán végezte, itt tett érettségi vizsgát is. Majd beiratkozott a Bányászati és Erdészeti Akadémia Erdészeti Osztályára. Tanulmányai befejezése után az államerdészeti szolgálatot 1898 őszén segélydíjas erdőgyakornokként a zsarnócai áll. erdőhivatalban kezdte meg. Erdészeti Államvizsgát október 29-én Budapesten tett, amelyről az akkori Erdészeti Lapok így tudósít: Ezúttal adta ki az államvizsgáló bizottság az első oklevelet, a kitüntetéssel képesített minősítéssel éspedig Fekete Zoltán m. k. erdőgyakornoknak." Erdészjelölt az évben lett, majd áthelyezték a liptóújvári főerdőhivatalhoz. Éz évben indultak meg az Erdészeti Kísérleti Állomások Nemzetközi Szövetségének Bécsben megtartott gyűlésének határozata alapján a hazai erdészeti, növényföldrajzi megfigyelések, amelyekbe belekapcsolódott. Közben szolgálati helye újra változott őszétől 1907 tavaszáig először tanársegédként, majd pedig mint adjunktus a Bányászati és Erdészti Főiskola Erdőrendezéstani

4 Tanszékén dolgozott. A zsarnócai áll. erdőrendezőség vezetését évben vette át. Négy évig dolgozott e munkakörben, közben kidolgozta a ruclas szalagpróbát. A Bányászati és Erdészeti Főiskolára évben tért vissza. Előbb mint rendkívüli, majd 1918-tól mint rendes tanár működött édesatyja egykori katedráján. Az első világháború után a Főiskolával együtt Selmecbányáról Sopronba költözködött. A nehéz viszonyok között sok bajjal birkózva újjászervezte a tanszéket, és folytatta oktató, nevelő munkáját, mint főiskolai, majd évtől mint egyetemi tanár. Közben állandóan a pedagógiai munkán kívül szorgos kutató munkát is folytatott. Tanári működése 47 év volt. Nyugalomba 1946 őszén vonult, de még 1952-ben is tanított. Tanári működése alatt négyszer volt rektor, kétízben pedig dékán. Kezdeményezésére létesült a Főiskolai Könyvkiadó Alap, mely számos tudományos munka és tankönyv megjelenését tette lehetővé. A Magyar Tudományos Akadémiának 1941 óta volt levelező tagja. Székfoglalóját április 24-én tartotta, amelyről az Erdészeti Lapok így emlékezett meg:... amit Fekete Zoltán kitűnő magyarsággal szövegezett, szabatos mondatokban, a fogalmak pontos, mindenki számára érthető meghatározásában és végül a rajzábrák kitűnő összeállításában hallgatósága elé tárt, meggyőzően igazolta, hogy a nagynevű, néhai apának mindenben méltó fia lépett a nyomdokaiba, legelső tudományos intézményünk munkaterületén is." Egyetemi előadásai magas színvonalúak voltak. A tárgykör legújabb eredményeit tartalmazták, emellett azonban módot nyújtottak a történelmi múlt megismerésére is, és fény csóvát vetítettek a jövőbe. Világos, gondosan felépített előadásai igen nagy segítséget adtak hallgatóinak az ismeretek elsajátításában. Nemcsak előadott, hanem emellett mindig tanított is. Ügyelt a lényeges éles megvilágítására. Legnagyobb pontossággal megtartott előadásait könnyen lehetett jegyzetelni, ami hozzásegített ahhoz, hogy amit előadott, hallgatói meg is tanulhassák. Szigorú, de igazságos volt, ez jellemezte vizsgáztatását is. Jóindulatúan segített, ha látta, hogy becsülettel felkészült a vizsgázó. Az ifjúságnak őszinte barátja volt; nehéz időkben sokan voltak, kik atyai segítségét élvezték. A hozzáforduló fiatalabb nemzedéket, ha már az ki is került a Főiskoláról, tanácsaival útbaigazította, buzdította, szívből örült sikereiknek. Akik közelebb kerültek hozzá, megismerhették megalkuvást nem ismerő, sziklaszilárd, férfias egyenességet, kristálytiszta egyéniségét, ragyogó egyéni humorát. Élő krónikája volt a régi derűs, kedves, sajátos bányász-erdész hagyományoknak. A szabad természetnek nagy szerelmese volt, még idős korában is szinte spártai keménységű normákat állított maga elé. A katedráról való végleges megválása után jórészt tudományos munkával foglalkozott. Az Erdőmérnöki Főiskola az évben gyémánt oklevéllel, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője pedig az Erdészet Kiváló Dolgozója címmel és jelvénnyel tüntette ki. Szakmai munkásságának még vázlatos felmérése sem könnyű dolog, önálló kiadványként, továbbá az Erdészeti Kísérletek"-ben, az Erdészeti Lapok"-ban, az Erdőgazdasági Szemlé"-ben, Az Erdő"-ben, az Erdészeti Kutatások"-ban, az Acta Agronomica"-ban, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztályának Közleményei"-ben, az Erdőmérnöki Főiskola Évkönyvei"-ben, az Erdészettudományi Közlemények"-ben és külföldi szaklapokban megjelent jelentősebb munkáinak száma 70 körül van. Életének főműve, amelybe részmunkáinak összegező eredményeit is beépítette, az évben megjelent Erdőbecsléstan" című könyve. E hatalmas munkájában, amelyre a külföldi erdész irodalom is nem egy esetben hivatkozik

5 a szigorúan vett erdőbecslési ismereteken kívül a faállományszerkezettan és a fa terméstan vázlatát is adja, először magyar nyelven. Saját meghatározása szerint: tan- és kézikönyvnek szánta az erdészeti szakközönség számára. A könyv még sokáig alapja lesz a fatömegméréstan, fatermeléstan, faállományszerkezet és növedékszámítás kérdéseivel foglalkozó hazai szakemberek munkájának. A könyv előszavát a következő szavakkal fejezi be: Örömmel tölt el, hogy a demokratikus Magyarország erdőgazdaságának ezzel a munkámmal szolgálatára lehetek és az újjáépítés nagy munkájához egy építőkővel én is hozzájárulhatok". öt önállóan megjelent kisebb munkájából három az akác problémáival foglalkozik. E munkák sorát az akác sorfákra vonatkozó fatömeg és növekedési táblák nyitották meg, majd követik a fatömeg- és szerfabecslési táblázatok és harmadiknak a fatermési táblák. E műveiben a gyakorlat munkáját lényegesen megkönnyítő táblázatokon kívül azok készítésének korszerű módját is részletesen tárgyalja és eszel alapot adott a további hazai fatömeg és fatermési táblák készítéséhez. A tölgyre, majd a bükkre vonatkozó faterrniési és faállományszerkezeti vizsgálatait a felszabadulás után megjelent két munkája tartalmazza, amely külső felvételeinek egy része még a felszabadulás előtt elkészült. A felszabadulás előtt hihetetlenül kis összegek és műszaki segítség állott rendelkezésére, és csak munka- és hivatásszeretetének köszönhetjük, hogy azok elkészültek. Évtizedek áldozatos munkájával, szün- és szabadidejének feláldozásával, hangya szorgalommal haladt a kitűzött kettős cél felé: külső felvételek alapján megismerni a magyar erdők fatermési és állományszerkezeti viszonyait, ennek alapján a gyakorlat részére a korszerű gazdálkodáshoz hozzásegítő irányszámokat adni. Nagy hiányt pótolt az általa szerkesztett és összeállított, 1926-ban megjelent: Erdőmérnöki segédtáblák", amely az erdőrendezés, erdőbecslés, erdőérték- és nyereség-számítás, földmérés, út- és vasútépítés munkáihoz adott hasznos segítséget a gyakorlatnak. Az Erdészeti Zsebnaptár éves kiadásában 233 oldalon írta és összeállította az Erdőbecslés és erdőértékszámítás" című részt. E munkájában először remek, rövid, gyakorlatias összefoglalását adta a legszükségesebb erdőbecslési, rendezési tudnivalóknak, majd a faméréssel kapcsolatos táblázatok, fatömeg és fatermés táblák következnek. A második rész az erdőérték- és nyereségszámítás alapegyenleteit tartalmazza. A harmadik rész az erdőbecslési és erdőértékszámítási táblázatok magyarázatát és használati utasítását adja. A Függelékben az erdőrendezés, becslés és értékszámítás magyar- és németnyelvű irodalma található. A munka hézagpótló volt és egyes vonatkozásokban még ma is az. Nagyobb munkái között kell megemlékezni sokszorosításban megjelent egyetemi előadásairól, amelyek közül az Erdőbecsléstan" 1941-ben, az Erdőrendezéstan" I., II., és az Erdőértékszámítástan" 1946-ban jelent meg. Az utóbbi kettő hézagpótló, mert a század eleje óta a mai napig magyar nyelven nem jelent meg hasonló. A folyóiratokban megjelent hosszabb-rövidebb dolgozatai rendkívül témagazdagok. Tekintélyes részük fatermési, állományszerkezeti, erdőbecslési, rendezési problémákkal foglalkozik. A tudós apa eredményeiből kiindulva ismételten vizsgálta az egykorú faállományok fáinak vastagság szerinti megoszlásában megnyilvánuló törvényszerűségeket. Akadémiai székfoglalója is e tárgykörből volt.

6 (Egykorú tölgyeseink növekedése és összetétele). Ide sorolhatók az akácosok újrafelvétele során kapott eredményeket tárgyaló dolgozatai is. Az erdőbecslési témakörben számos kisebb-nagyobb dolgozata jelent meg. Jelentős a különböző próbateres becslési eljárásokat saját kísérletei alapján tárgyaló dolgozata, amelyben eligazítást adott a gyakorlatnak, hogy hol, melyik eljárás alkalmazása célszerű, milyen eredmények várhatók. Kidolgozta a rudas szalagpróba eljárást. Sokat és alaposan foglalkozott a fatömegtáblák használhatóságával, ez esetben is kísérletekkel támasztotta alá megállapításait. Szerfabecslési táblázatainak kidolgozásával újra csak a gyakorlat munkáját igyekezett kutatási munkával alátámasztott egyszerű módszerrel megsegíteni. Kedves témája volt az egységes magassági görbék kidolgozása. Az akácra, tölgyre, bükkre ezeket is elkészítette. Utolsó munkájában szinte végrendeletnek adta: Remélhetőleg ez az eljárás is meg fog nálunk honosodni, amint meghonosodott annak idején a fatömegtáblák használata", amelynek szintén ő volt egyik úttörője. Űj eljárásokat dolgozott ki a faállomány fatömegének a gyakorlati választékolás szerinti átlagtörzsekkel történő becsléséhez és a növedék fatömegtáblákkal való meghatározásához. Az erdőgazdálkodás és az erdőrendezés elvi jelentőségű és időszerű kérdéseiről számos dolgozata jelent meg. Foglalkozott a famérés segédeszközeivel, ismertette a kísérleti, illetve mintaterületek kitűzéséhez szerkesztett műszerét. Első dolgozata a növényföldrajzi munkákban alkalmazott módszerekkel és a Tátrában begyűjtött adatok ismertetésével foglalkozik. A munka később (1913) Fekete Lajos Blattny Tibor híres növényföldrajzi művében is megjelent, amelyet 50 év után szlovák nyelvre is lefordítottak. Tanulmányszámba menő könyvismertetései, kül- és belföldi úti beszámolói, megemlékezései, különböző alkalmakkor elmondott szónoklatai mind-mind építőkövei nagy életművének. Az utolsó napig fáradhatatlanul dolgozott, tevékenykedett. A magyar erdészet minden időben büszkeséggel és tisztelettel emlékezik meg majd tudományos és gyakorlati eredményekben gazdag munkásságáról. Mi, tanítványai, pedig kegyelettel és szeretettel őrizzük példaképünk emlékét. Márkus László Fekete Zoltán szakirodalmi munkássága Magasságmérések az erdészeti növényföldrajzi megfigyeléseknél. E. K p. Növényföldrajzi megfigyelések a Közép Tátrában. E. K p. Az erdészeti akadémia III. éves hallgatóinak idei tanulmányútja. E. L p. Növényföldrajzi megfigyelések a Magas Tátrában. E. K p. Az erdészeti főiskolai növénykert Wellingtoniái. E. K p. Növényföldrajzi megfigyelések a Magas Tátrában. E. L p. Az erdészeti főiskola idei tanulmányútja. E. L p. A rudas szalagpróba. E. K p. A fokozatos kihasználás és a térszakozás. E. L p. A szklenófürdői Wilckens-emlék. E. L p. Tanulmányút Nagyszeben környékén. E. L p. Az óhegyi fatermési kísérleti terület". E. K p. A belföldi faátlalók. E. L p.

7 A próbateres fa tömegbecslési eljárások méltatása, összehasonlító kísérletek alapján. E. K p. A fatömegtáblák alkalmazásának gyakorlati méltatása, összehasonlító kísérletek alapján. E. K p. A szemmel való fatömegbecslés. E. L p. Versuche aus dem Bereiche der Holzmesskunde. Centralblatt für das gesamte Forstwesen, Heft 7/8. Fatermési tábláink. E. L p. A faállomány százalékos összetételében megnyilvánuló törvényszerűség, mint általános természeti törvény. E. K p. A valószínűségi törvény a természetben. E. K p. Megjegyzések Rónai György előző cikkéhez. E. K p. Az új erdőrendezési utasítás ismertetése és méltatása. E. L p. Régi magyarnyelvű erdészeti szakkönyv. E. L p. A helyi fatermési táblák kérdéséhez. E. L p. A vég- és előhasználati fatömegek arányának megállapítása a helyi fatermési táblákban. E. Li p. Erdőmérnöki segédtáblák. Sopron, Rábaköz Ny p. Svédország erdészeti főiskolájának százéves emlékünnepe. E. K p. A stockholmi erdészeti főiskola 100 éves emlékünnepe. E. L p. Hozzászólás az új erdőtörvény IV. fejezetéhez. E. L p. Erdőrendezési napikérdések. Az üzemmód és vágásforduló szabadforgalma magánbirtokok üzemtervében. E. Sz k p. Erdőrendezési napi kérdések. A hozadék összefüggése a vágásfordulóval és az iránynövedékkel. E.Sz, k p. Szerfabecslési táblázatok. E. K sz p. Pótlások a faállomány és az erdőtőke nyereségszámításának elméletéhez. E. K sz p. Ermittlung des Bestandeszuwaches mittels Massentafeln, bzw. in Verbindung mit dem Massenkurvenverfahran. E. K sz p. Ünnepi beszéd az erdőtörvény 50 éves fennállásának emlékére az egyesületi székházban elhelyezett emléktáblánál. E. L p. A 100 esztendős eberswaldei főiskola. E. L p. Északi országokon keresztül. E. L , p. Az akác sorfa fatömeg- és növekvési táblái. Sopron, M. Kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola kiadása, 93. p. Kuzma Gyula. E. L p. A fatömegtábla és a fatömeggörbe a növedékszámítás szolgálatában. E. L p. A feltámadt kútágas. E. L p. Beszámoló. E. L p. Akác-fatömegtáblák és szerfabecslési táblázatok. Sopron, Kiadta a szerző. 63 p. Akác-fatermési táblák a Magyar Alföld számára. Sopron, Műszaki Egyetem Bánya- és Erdőmérnöki Osztály kiadása, 103. p A használatok elnevezése. E. L p. Néhány műszavunk helyes értelmezése. E. L p. Tisztítás, tisztítóvágás, tisztázó vágás. E. L p. Magyar erdészeti szakkifejezések. E. L p. A sűrűség és záródási hatása az akácegyed fejlődésére. E. L p. Az erdőgazdasági üzemterv rajzábrás mintái. E. L p. Erdőrendezési utasításunknak a fatermési táblákra vonatkozó rendelkezései. E. L p. A részletes erdőleírás alakja és tartalma. E. L p. A sűrűségi és záródási viszonyszám helyes értelmezése. E. L p. Az erdő gazdasági beosztása és a jövőbeli gazdaság alapelveinek megszabása. E. L sz p. Üzem- és hozamszabályozás. E. L p. A derékszögű távcsőkereszt. E. L p. Erdőbecslés és erdőértékszámítás. Erdészeti Zsebnaptár I p. Bp., 1943.

8 Egységes magassági görbék alkalmazása a fatömeg becslésére s a hazai átlagos tölgygörbék. E. K p. Az átlagtörzs helye a faállományban. E. K p. Fatermési és íaállományszerkezeti vizsgálatok a hazai tölgyesekben. E. K p., Sopron, Röttig Romwalter Ny p. Az akác egységes magassági görbéi. E. K p. A lucfenyő alakviszonyai az egykorú faállományban. E. L p. Erdőbecsléstan a faállományszerkezettan és a faterméstan vázlatával. Budapest, Akadémiai K., 628. p. A hazai erdőrendezés története. E p. Hozzászólás az akáckérdéshez. E, p. Fatermési és faállományszerkezeti vizsgálatok hazai bükkösökben. Budapest, Mezőgazdasági K., 107. p. S Blümke akácfatermési adatainak összehasonlítása az általunk ismertekkel. E p. A kísérleti akácosok újrafelvételével kapcsolatos kérdések. Erdészettud. Közi sz p. Akácosok újrafelvételével kapcsolatos tapasztalatok. E p. Akácosok újrafelvételének eredményei. E. K sz p. Ertragsuntersuchungen in ungarischen Rotbuchenbestanden. Acta Agr k f p. Általános fatermési táblák használhatóságának kísérleti ellenőrzése. MTA Agrártud. Oszt. Közi k. 4. sz p. A bükk egységes magassági görbéinek gyakorlati használhatósága. E sz p. Litográfiák: Erdőrendezéstan. Sopron, p. Erdőrendezés I., II. Sopron p. Erdőértékszámítás. Sopron, p. A Békés megyei erdők története az erdőművelés tükrében BANADICS ISTVÁN A jégkorszak utáni időben félsivatagi talajok borították nemcsak az Alföldet, hanem a peremvidéket is, ahonnan galéria erdők nyomultak az Alföld és így a mai Körös-vidék felé is. A magyarok betelepülése idején az Alföld peremének dombvidékét erdők borították, de az Alföld nagy része akkor is jellegzetes mocsarakkal, árterületekkel tarkított puszta volt, nem pedig összefüggő erdőség. Mikor azután a földművelés nagyobb tért hódított, kiirtottuk az erdőket, a felújítás elmaradt és az erdei talajokon mezőségi talajok keletkeztek, amelyeknél a feltalaj alatt megtalálható volt az erdei talaj. A régi monográfiák szerint Békés megyét nagyobb erdőségek borították. A Fehér- Körös balpartján, Gerla és Murony között volt a sikondai erdő ban Vári és Váralja határában említést tesznek a Fatelek és Oltványszék nevű erdőkről ben a varsányi, 1495^ben a püi, 1509-ben a Fekete^Körösön túl Sarkad felé, vagyis a mai Remete tájékán a Fejér és Hordószeg nevű erdőkről emlékeznek meg a feljegyzések. Ugyanakkor a mai Gyulavári tájékán Hosszúberek, Hosszúerdő, Benyahát, Homoródhát,. Kőriserdő, Kerekhát, Malomerdő stb. erdők létezését örökíti meg a feljegyzés. Még a XVIII. században is a Fehér- és Fekete-Körös mellékét Gyulavarsándtól Kis- 'jenőig, Doboztól Tekéig rengeteg" erdőség borította. Ezek az erdők, az akkori termőhelynek legjobban megfelelő Quercus rőbur, Ulmus campestris, Fraxinus excelsior állományt alkotó fafajtákból álltak, valamint az ezt kísérő cserjefélékből, mint a Cornus sangvinea, Crataegus monogyna, Acer campestre. A mai Sarkadnál voltak a legszebb természetes tölgyesek tölgy-kőris-tölgy-szil jellegzetesen Körös-vidéki erdők, amelyek bőséges magtermésük révén egyre nagyobb területet hódítottak meg.