Debreceni SZC Könnyűipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája

Átírás

1 Debreceni SZC Könnyűipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája Szakmai program bevezetés Érvényes: szeptember 1-től felmenő rendszerben

2 III. SZAKMAI PROGRAM Bevezetés Intézményi alapfeladatok: Intézményünk szakiskolai (kifutó rendben, mivel az itt szereplő szakképesítések másik intézménybe vezetődnek át), szakközépiskolai, szakgimnáziumi nevelés-oktatás, Szakképzési (kifutó) Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, felnőttoktatás, többi gyermekkel, tanulóval együtt oktatható, nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelését-oktatását folytatja. Képzési profil: Szakgimnázium 4+1 évfolyamos képzés, ahol a tanulók a negyedik évfolyam végén szakmai tárgyból érettségi vizsgát tesznek, a magyar, matematika, történelem és idegen nyelv tárgyak mellett. Ennek köszönhetően eredményes érettségi vizsga esetén már végzettséget szereznek ezt kifutó rendszerben a 12/2013 (III.28.) NGM illetve a 37/2013 (V.28.) EMMI rendeletekben kiadott kerettantervek szerint indított képzések esetén. A 2016-os évtől indított szakképesítések esetében a diákoknak lehetősége van mellék-szakképesítés megszerzésére. Ágazattól függően alsó középfokú illetve felső középfokú szakképesítést kapnak, melyre ráépül az érettségire való felkészítés négy éve után egy szakképző évfolyam, melynek végén szakmai vizsgát tesznek és jutnak emelt szintű szakképesítéshez. Ágazatok: nyomdaipar, könnyűipar, pedagógia, képző- és iparművészet, szépészet Szakmacsoportok: nyomdaipar, könnyűipar, oktatás, művészet, közművelődés, kommunikáció, egyéb szolgáltatások Szakközépiskola 3+2 évfolyamos képzés, amely első három évében szakmai elméleti és gyakorlati képzés folyik, a gyakorlat az iskolai tanműhelyben illetve külső gyakorlati képzőhelyeken tanulószerződés keretében. A tanulók a harmadik év végén szakmai vizsgát tesznek, és középfokú szakképesítést szereznek. A további két évfolyam érettségi vizsgára készít fel négy tárgyból: magyar, matematika, történelem és idegen nyelv tárgyakból, mivel a tanulók szakmai végzettsége középfokú érettségi végzettségnek fogadható el. Az első három év és a szakmai vizsga teljesítése után a következő két évfolyam folytatása automatikus, amennyiben a tanuló nem kívánja azt folytatni, arról nyilatkoznia kell, a szakmai vizsgára való jelentkezéssel egyidejűleg. Szakmacsoport: könnyűipar Szakiskola 1+2 évfolyamos képzés, mely első évfolyamán szakképzésre előkészítő oktatás folyt, a második és harmadik évben alapfokú illetve alsó középfokú részszakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti és gyakorlati képzés (iskolai tanműhelyben), többi gyermekkel, tanulóval együtt oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára. Az első évfolyamon zajlott a pályaorientáció és szakmai alapozó képzési szakasz célja a szakképzésbe való bekapcsolódás elősegítése és a szemléletformálás volt. A képzés előkészítő évfolyama és első szakképzési évfolyama már az idei tanévben nem indult intézményünkben, ebben az iskolatípusban a második év képzése zajlik, mely végén a diákok rész-szakképesítést szereznek. Szakmacsoport: könnyűipar

3 Szakképzési Hídprogram kifutó, 2 éves képzés, mely végén a diákok nyolcadik osztályos, alapfokú végzettséghez jutnak és alapfokú illetve alsó középfokú rész-szakképesítéshez, amennyiben eredményes szakmai vizsgát tesznek. A nyolcadik osztályos végzettség és a részszakképesítés megszerzése ebben az esetben nem választható külön. Az idei tanévben már nem indult az első évfolyam. Szakmacsoport: könnyűipar 2. Képzési struktúra a 2016/2017. tanévtől:

4

5 3. Szakképzési alapelvek, célok, beszámítás - Rugalmas alkalmazkodás a munkaerő piaci igényekhez. - Az élethosszig tartó tanulás képességének erősítése. - Gyakorlatorientált, kompetencia alapú képzés. - Az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül -a szakképzési törvényben, és a köznevelési törvény előírásainak megfelelően - ingyenes a tanulók számára - A szakképzés teljes folyamatában érvényesítendő az egyenlő bánásmód követelménye - A szakképzés szereplői (tanuló, szülő, szakképzést folytató intézmény, gazdálkodó szervezet, kamara) a képzés során kötelesek együttműködni - A szakképzést a hatékonyság, a szakszerűség, magas szintű minőség és az egyenlő esélyű hozzáférés elvének megfelelően kell megszervezni Az iskolai rendszerű szakképzés feladata a komplex szakmai vizsgára történő felkészítésen kívül az életben való sikeres boldogulásra történő felkészítés és a tanuló életkori sajátosságához igazodó nevelés is. A szakképzés kiterjed a tanulni tudás megalapozására, az együttműködéshez szükséges emberi kapcsolatok, a viselkedésmódok, a kommunikáció formáinak megismerésére, fejlesztésére, valamint olyan szakmai és praktikus ismeretekre, amelyek a jogi, a vállalkozói és az idegen nyelvi ismereteket is magukba foglalják. A szakképzés fő törekvése, olyan tartalmak kiválasztása és közlése, amelyek segítséget jelentenek a tanulóknak az ismeretek megszerzésében, a folyamatos tanulásban, a végzetteknek a gyors munkahelyváltásban. Előtérbe kerül a személyes jártasság, a problémával való megbirkózás képessége. Olyan tudás kialakítása a cél, amellyel a jelen és a közeljövő igényeinek meg lehet felelni, amellyel a tudás és az ismeret konvertálható és magában hordozza a továbblépés lehetőségét. Szakmai célok Elsődleges szempont a végzős tanuló elhelyezkedési esélyeinek növelése, melyet a korszerű szakmai tudás és az alkalmazkodó képesség kialakításával kívánunk elérni. Új, hatékony, rugalmas szakképzés működtetése, fenntartása. Megfelelő humánerőforrások biztosítása a feladatellátáshoz pedagógusaink folyamatos továbbképzésével, önképzésével célunk a folyamatosan megújuló technológiák követése és beépítése a tananyagba. A szakképzésben részt vevő tanulók a szakképző évfolyam (évfolyamok) befejezése után legalább egy szakképesítést szerezzenek. A szakmai képzés technikai feltételrendszerének fejlesztése, működtetése a lehetőségeknek megfelelően. Az intézményben, a képzőhelyeken és a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzések összehangolása. Célunk a jó együttműködés fenntartása és folyamatos bővítése a külső képzőhelyekkel és a gazdaság szereplőivel, akik képzési igényeihez, elvárásaihoz a törvényi keretek adta lehetőségek szerint igazodni kívánunk.

6 Korábbi tanulmányokkal megszerzett tudás beszámíthatóságának feltételei Szakközépiskola, szakiskola Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján beszámítható. A szakgimnáziumban folyó szakképzésre vonatkozó különös szabályok A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról a kerettantervben meghatározottak figyelembevételével az iskola igazgatója határoz. A beszámíthatóság esetei: - szakmai végzettség és képesítés esetén a korábban tanult tananyagtartalmak, követelménymodulok megfelelőségét ellenőrizzük az iskolában tanított tananyagtartalmakkal, követelménymodulokkal és azok eredményes teljesítését várjuk el. 4. Szakmai gyakorlati képzés A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzésről szóló törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint szervezzük. A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti. A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőjének gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról. Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, iskolarendszerű oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető. A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv szerint történő felkészítéséért a tanulószerződés hatályának ideje alatt a gyakorlati képzést szervező a felelős.

7 A gyakorlati képzést szervező - az együttműködési megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - köteles a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket biztosítani. Tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó, hátralévő teljes időtartamára köthető. Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között, folyamatosan kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor:az elméleti képzési napokon, ha az elméleti képzési órák száma az adott napon a négy tanórát meghaladja, a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező, a tanuló tanulmányok alatti vizsgája napjain és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain, továbbá minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. Az igénybe vett idő helyett - a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon - ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc, megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül. A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Ha a tanuló mulasztása eléri az éves gyakorlati óraszám húsz százalékát, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév

8 megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de - igazolatlan mulasztása nincs, vagy - az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, - és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. Szakgimnázium évfolyamon a szorgalmi időszakban, illetve az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kapcsán, szakmai gyakorlati képzés iskolai tanműhelyben illetve külső gyakorlati képzőhelyen zajlik együttműködési megállapodás keretében. Szakközépiskola A szakmai gyakorlati oktatás a 9. évfolyamon iskolai tanműhelyben zajlik. A további gyakorlati képzés az eredményes szintvizsgát követően az összefüggő szakmai gyakorlat időpontjától, vagyis a tanév szorgalmi időszakának végétől, már külső képzőhelyen is folytatható tanulószerződés keretében. Szakképzési kapcsolataink: Nyomdaipar ágazat: Alföldi Nyomda Zrt. Center Print Nyomda Ipari és Szolgáltató Kft. Color Pack Nyomdaipari és Csomagolóanyag Gyártó Zrt Kartonpack Dobozipari Nyrt. Pharma Print Kft. R.R. Donelley Magyarország Kft. Főnix Média Bt. Pirehab Nonprofit Kft. Litográfia Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft.

9 Könnyűipar ágazat: Zita-Tex Kft Dobi Zoltánné egyéni vállalkozó Szoboszló Móde 95 Kft. Pedagógia ágazat: Mesekert Óvoda Gyermekek Háza Óvoda Görgey Utcai Óvoda Ispotály utca Óvoda Ifjúság utcai Óvoda. Sípos utcai Óvoda Eszterlánc Óvoda Szépészet ágazat: Gyémánt Szépségszalon Pearl Salon MIM HAIR Kft. Felföldi Józsefné egyéni vállalkozó Gyöngyház 2000 Kft. Mária Hajstúdió 5. A szintvizsga szabályai Az MKIK a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény 15. (5) és (6) bekezdéseiben foglalt felhatalmazása és az Szt ában foglalt felhatalmazás alapján annak megállapítása céljából, hogy a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat a területi kamarákkal együttműködve az iskolai rendszerű szakképzés területén szintvizsgát szervez. A szintvizsga eredményessége szükséges az olyan külső gyakorlati helyen, tanulószerződés keretében történő gyakorlati képzéshez, ahol a képzőhely nem rendelkezik kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyel. Szintvizsga megszervezése - amennyiben szakmai és vizsgakövetelmény előírja - nappali rendszerű oktatásban vagy nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban tanuló, érettségivel nem rendelkező tanulók esetében kötelező. A szakközépiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor (Szt. 28. (3)). A szintvizsga a szakképzés szakmai követelményeire épül, első sorban gyakorlati feladatokból áll.

10 A szintvizsga szervezése A szintvizsga időpontjáról, helyszínéről, a kiválasztott feladatról és a szakképesítésenkénti vizsgacsoportok kialakításáról, a vizsgaidőszakon belül, a HBKIK és intézményünk műszaki igazgatóhelyettese egyeztet. A szintvizsga időpontját az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban kell meghatározni (Szt. 28. (1)). A szintvizsgával kapcsolatban a műszaki igazgatóhelyettes feladatai: - a tanulók létszámának jelentése az Debreceni SZC felé - a tanulók jelentkeztetése a szintvizsgára a tanulók és szülők tájékoztatása a szintvizsga követelményeiről már az intézménybe való felvételkorkor megtörténik, illetve a követelmények közzététele az iskola honlapján folyamatos - a szintvizsga iskolán belüli feladatainak megszervezése; személyi és tárgyi feltételek biztosítása (szintvizsga tag, segítő tanár, szükséges anyagok, kellékek, gépek, eszközök) A sajátos nevelési igény alapján, a sajátos nevelési igényű vizsgázót kérelmére a gyakorlati vizsgatevékenység kivételével mentesíteni kell egyes szintvizsga feladatrészek beszámolási kötelezettsége alól. A mentesítésről a sajátos nevelési igény megállapítására felhatalmazott szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a szintvizsgabizottság dönt. A szintvizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt, segédszemély alkalmazását, valamint az adott feladat szintvizsga feladatbankban meghatározott időtartamánál harminc százalékkal hosszabb idő alatti teljesítését. A kérelmet, valamint a szakértői és rehabilitációs bizottság szakmai véleményét a szintvizsgára való jelentkezési lappal együtt kell a területileg illetékes kamarához benyújtani. A mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli általános felmentéshez. A szintvizsgabizottság elnökből és egy tagból áll. A szintvizsga elnököt és a szintvizsga tagot a területileg illetékes kamara bízza meg. A szintvizsga tag személyére vonatkozóan az iskola tesz javaslatot, olyan pedagógus kolléga személyében, aki végzettségét tekintve betöltheti ezt a szerepet és nem oktatta a vizsgacsoport egyik tanulóját sem. A szintvizsga lebonyolítása A szintvizsgán a szakképesítés tartalmát kifejező alapvető munkafolyamatokat, munkaműveleteket átfogó, első sorban gyakorlati vizsgafeladatokat kell megoldani. A szintvizsga feladatokat az országosan egységes feladatbankból a területileg illetékes kamara az iskolával és a kijelölt szintvizsga elnökkel egyeztetve választja ki. A szintvizsga feladat végrehajtásához az egyes feladatoknál meghatározott időtartam áll a vizsgázó rendelkezésére, amelybe a szintvizsga feladat ismertetésének időtartama nem számít bele. Nem számítható be a feladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból (kényszerleállás, anyaghiba stb.) kieső idő. A szintvizsgát akkor lehet megkezdeni, illetőleg folytatni, ha a szintvizsga elnöke meggyőződött a személyi és tárgyi feltételek meglétéről, ideértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket is. Ha balesetveszély, egészségi ártalom vagy más rendkívüli ok azt indokolja, a szintvizsga elnök a feladatokat megváltoztathatja. A változásokról szóló döntést az ok megadásával és indoklással rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A szintvizsga jegyzőjéről a kamara gondoskodik. A szintvizsga értékelése A vizsgázókat a szintvizsgán nyújtott teljesítményük alapján a szintvizsgabizottság értékeli. A szintvizsga eredményét - a szintvizsgabizottság tagjainak jelenlétében - a szintvizsga elnöke hirdeti ki,

11 majd röviden értékeli a szintvizsgát. A vizsgázó a részfeladatokra kapott pontszámok összege alapján egyetlen, 1-től 5-ig terjedő osztályzatot kap. a) Sikeresen befejezte a szintvizsgát az a vizsgázó, aki legalább elégséges (2) osztályzatot kapott. b) Eredménytelen (1) a szintvizsga, ha a feladatokhoz tartozó értékelő lapok alapján az elégségeshez szükséges ponthatárt a vizsgázó nem érte el. c) Ha a vizsgázó a szintvizsgán elfogadható ok nélkül nem jelent meg, illetőleg azt alapos indok nélkül megszakította, továbbá akit szabálytalanság miatt a szintvizsgabizottság a szintvizsga folytatásától eltiltott, eredményét elégtelen (1) osztályzattal kell értékelni. d) Ha a vizsgázó a szintvizsgát megkezdte, de azt betegsége vagy más elfogadható indok miatt befejezni nem tudta teljesítménye nem értékelhető. e) A szintvizsgát nem, illetve sikertelenül teljesítők részére a kamara adott tanéven belül egy alkalommal javító-, illetve pótló vizsgát szervez. f) A vizsgázók a szintvizsgán nyújtott teljesítményük alapján szintvizsga igazolást kapnak. A szintvizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. Minden egyéb szintvizsgára vonatkozó kérdést a MKIK Szak- és Felnőttképzési Önkormányzati Szabályzatának szintvizsgára vonatkozó rendelkezései szabályoznak, mely aktuális változata a területi kamara (HBKIK) honlapján érhető el.