Ózdi SzCBródy Imre Szakgimnáziuma OM azonosító: SZAKMAI PROGRAM. Ózd, szeptember 1.

Átírás

1 Ózdi SzCBródy Imre Szakgimnáziuma OM azonosító: SZAKMAI PROGRAM Ózd, szeptember 1.

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 2 1. A SZAKKÉPZÉS JOGI HÁTTERE 3 2. ALKALMAZOTT KERETTANTERVEK 4 3. A SZAKKÉPZÉS SZERVEZÉSÉNEK FELTÉTELEI Személyi feltételek A szakképzésbe való bekapcsolódás Előzetes tanulmányok beszámítása 6 4. ÁGAZATI SZAKKÉPZÉS NAPPALI TAGOZATON Az ágazati szakképzés alapelvei és célkitűzései Érettségivel betölthető munkakörök Érettségivel szerezhető szakképesítések Érettségire épülő szakképzés nappali tagozaton 8 5. SZAKKÉPZÉS ESTI TAGOZATON Az oktatás megszervezése Képzési formák Szerezhető szakképesítések esti tagozaton ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLATOK évfolyamos szakképzés Két éves szakképzés AZ EGYES SZAKKÉPESÍTÉSEK KÉPZÉSI PROGRAMJAI 12 1

3 Bevezetés 2 Minden tudomány kimeríthetetlen, azért tanulni kell folyvást, az egész életen át (Hunfalvy János) A tagintézményünkben folyó szakmai képzés alapvető célja a Szakképzés a gazdaság szolgálatában országos koncepció szellemében átalakított szakképzési rendszerrel összhangban olyan szakemberek képzése, akik közép vagy emelt szintű szakképesítésük birtokában tanulmányaik befejeztével a munkaerő-piacra kikerülve képesek lesznek rugalmasan alkalmazkodni a gazdasági élet gyorsan változó elvárásaihoz, és ennek érdekében a jövőben is törekednek szakmai ismereteik megújítására. Térségünk egyelőre még mindig az ország gazdaságilag kevésbé fejlett régiójába tartozik. A helyi és térségi a munkaerő-piacon relatívan kevés vállalat van jelen. Ugyanakkor bizonyos területeken már fokozottan érezhető a megfelelő szakképzetettségű szakemberek hiánya. Képzési profilunk tekintetében tehát igyekszünk megfelelni egyrészt a közvetlen és tágabb környezetünk munkaerő-szükségletének, másrészt az intézményünkbe jelentkező tanulók, felnőtt hallgatók továbbtanulási igényeinek. Iskolánkban egyrész az ipari fejlődést alapvetően meghatározó ágazatokban - villamosipar- és elektronika, ill. az informatika - már évtizedek óta folyik szakképzés, mely azonban a társadalom részéről az egészségügyi és szociális ágazatokban fokozódó igényként megjelenő szakképesítések palettájával egészültek ki az elmúlt években. Képzési rendszerünk sokszínűségét az bizonyítja, hogy egyrészt többféle piacképes szakma megszerzésének lehetőségét kínáljuk, másrészt az érdeklődők választásának segítése érdekében mindezt több szinten tesszük lehetővé. Természetesen az egyes képzési szinteken mindig más és más tananyagtartalom kerül előtérbe, de a képzés egészét tekintve elmondhatjuk, hogy a szakmai gyakorlatok ma már a kezdetektől fogva súlyponti szerepet kapnak, lehetővé téve ezáltal az alkalmazható tudás megszerzését, mely biztos bázisa lehet a későbbiekben cégspecifikus ismereteknek. A 2015/16-os tanévtől kezdődően, amikor a törvényi változások immár a második szakképesítés megszerzését is ingyenessé tették, szakképzési kínálatunkkal a nappali tagozatos diákok mellett az iskolarendszerű felnőttoktatásba bekapcsolódni kívánó érdeklődőket is igyekszünk megszólítani. Mivel felső életkori határ nincs, bárki előtt nyitva áll az út, hogy munka mellett képezze/ átképezze magát és munkaerő-piaci esélyei növelése érdekében megszerezze első, vagy második szakképesítését. Az eredményes oktatáshoz és vizsgafelkészítéshez intézményünk törekszik a személyi és tárgyi feltételrendszerének folyamatos fejlesztésére.

4 1. A szakképzés jogi háttere - a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, - a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, - a felnőttképzésről szóló évi LXXVII. törvény, - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) kormányrendelet, - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet - 29/2016 (VIII.26.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról - 35/2016 (VIII.31.) NFM rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről - 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről - 8/2017 (V. 17) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról - a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet és a 24/2017. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet - 9/2018. (VIII. 21.) ITM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról - a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016 (VIII. 31.) NGM rendelet - a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet - 315/2013. (VIII.28.) Kormányrendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 3

5 2. Alkalmazott kerettantervek Iskolánk a pedagógiai programjának részeként az egyes ágazatokért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelményekre épülő kerettantervek figyelembevételével elkészítette és aktualizálta helyi tantervét és szakmai programját. A helyi tantervben megneveztük az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterveket. Az alábbiakban felsoroljuk az iskolában oktatott szakképesítések tananyagtartalmát alapvetően meghatározó szakmai és vizsgakövetelményeket kiadó rendeleteket. Szakközépiskolai ágazati szakképzés (kifutó jelleg) - az Elektronikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 12/2013. (III.28.) NGM rendelet, - az Műszaki informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 12/2013. (III.29) NFM rendelet, - a Elektronikai műszerész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 29/2016. (VIII.26) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény Szakgimnáziumi ágazati szakképzés - az Elektronikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet, - az Műszaki informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet, - az Gyakorló ápoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet, - az Elektronikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 25/2017. (VIII. 31.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény Szakképesítés ráépülések a Kis- és középvállakozások ügyvezetője II. szakképesítés- ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 8/2017 (V. 17.) NGM rendelet - a Kis- és középvállakozások ügyvezetője I. szakképesítés- ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 8/2017 (V. 17.) NGM rendelet 4

6 - a Autóbuszvezető szakképesítés- ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 35/2016. (VIII.31.) NFM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, - a Tehergépkocsi-vezető szakképesítés- ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 35/2016. (VIII.31.) NFM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény 3. A szakképzés szervezésének feltételei 3.1 Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. 3.2 A szakképzésbe való bekapcsolódás A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 22. (3) bekezdése alapján: A szakgimnázium és szakközépiskola szakképzési évfolyamain megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanuló vehető fel, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. A 2013/2014-es tanévtől az ágazati szakképzésbe beiskolázott tanulók számára kötelezően választandó érettségi vizsgatárgy az ágazati szakmai vizsgatárgy, amely szakmai szakirányú továbbtanulás esetén beszámításra kerül. Az ágazati előképzettséggel rendelkező tanulók számára szakgimnáziumban az érettségire épülő OKJ szerinti szakképzés ideje 1 évre lerövidül. 5

7 A szakgimnáziumba a 2016/17-os tanévtől beiskolázott tanulóknak egyéni írásbeli nyilatkozatban rögzített választásuk szerint lehetősége nyílik az ágazathoz tartozó mellékszakképesítés szakmai vizsgájára felkészülni. A szakgimnáziumi tanuló legkésőbb a tizenkettedik évfolyam első félévét követő, a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott február-márciusi vizsgaidőszakra - jelentkezhet a mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára, ha a mellékszakképesítés szakképzési kerettantervben meghatározott tanulmányi követelményeinek eleget tett. 3.3 Előzetes tanulmányok beszámítása Az Szt. 27. (1) bekezdése alapján: A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola igazgatójához kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. 3.4 A gyakorlati képzésről való mulasztás Az Szt. 39. (3)-(5) bekezdések alapján: (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. (4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette, magasabb évfolyamra nem léphet. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. 6

8 Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a tanuló igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelme alapján a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. Gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a nevelőtestület kikéri és figyelembe veszi a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatát. 4. Ágazati szakképzés nappali tagozaton 4.1 Az ágazati szakképzés alapelvei és célkitűzései - A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. - A szakmai elméleti és gyakorlati oktatás a 2013/14 es tanévtő beiskolázott évfolyamokon a szakközépiskolai, míg a 2016/17-es tanévtől a szakgimnáziumi kerettantervek szerint már a 9.évfolyamon megkezdődik a közismereti oktatással párhuzamosan. - A évfolyamon alapvető oktatási cél, hogy megismertessük az intézményünkbe beiskolázott alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező tanulókkal választott ágazatukhoz tartozó szakmák különböző területeit, azok szépségét. - A évfolyamokon megalapozzunk azokat a szakmai elméleti és gyakorlati alapismereteket, amelyek biztosítják az ágazati szakmai vizsgatárgy érettségi vizsgájára, történő felkészülést. Emellett a tanuló választásától függően felkészülhet az ágazathoz tartozó mellék-szakképesítés komplex szakmai vizsgájára, vagy tanulhatja a főszakképesítés kompetenciáinak megerősítősítésére szolgáló tantárgyakat. Ez utóbbiak célja, hogy elősegítse az ágazati előképzettséggel rendelkező tanulók számára az érettségi vizsgát követő szakképző évfolyamon (1 év) a főszakképesítés komplex szakmai vizsgájára való felkészülést, és a szakkképzettség megszerzése után a munkaerő-piaci elhelyezkedést, vagy a szakirányú felsőfokú továbbtanulást. - Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményei a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján meghatározottak. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít és a jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra is jogosít. 7

9 4.2 Érettségivel betölthető munkakörök - Az ágazati szakképzés rendszerében 2017 májusától a szakgimnáziumban kötelezően választandó ágazati szakmai vizsgatárgyból tett eredményes érettségi vizsga a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint munkakör betöltésére is feljogosítja a 2013/14 tanévtől a szakközépiskolai osztályokba beiskolázott tanulókat. XI. Villamosipari és elektronika ágazat - betölthető munkakör: 8212/1 Elektronikai berendezés összeszerelője XIII. Informatika ágazat - betölthető munkakör: 3142/9 Számítógépes rendszerkarbantartó 4.3 Érettségivel szerezhető szakképesítések A 2016/17-es tanvévtől a szakgimnáziumi ágazati szakképzés rendszerébe beiskolázott tanulók jelentkezhetnek az érettségi vizsgát megelőző vizsgaidőszakban (február-március) az ágazathoz tartozó mellék-szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára. Sikeres teljesítés esetén az érettségi vizsgával párhuzamosan az alábbi szakképesítéseket szerezhetik meg. XI. Villamosipari és elektronika ágazat - szerezhető szakképesítés: PLC-programozó XIII. Informatika ágazat - szerezhető szakképesítés: Irodai informatikus I. Egészségügy ágazat - szerezhető szakképesítés: Általános ápolási és egészségügyi asszisztens 4.4 Érettségire épülő szakképzés nappali tagozaton Az iskolában a tizenkettedik évfolyamot követő szakképző évfolyamokon a mindenkor hatályos Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó emelt szintű szakképesítés (főszakképesítés) komplex szakmai vizsgájára történő 1 éves felkészítés folyik az ágazati előképzettséggel rendelkező tanulók számára. 8

10 Tagintézményünkben az alábbi szakképesítések megszerzésére van lehetőség nappali tagozaton: - Villamosipar és elektronika ágazat (XI): Elektronikai technikus Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) kormányrendelet szerinti 4+1 éves, azaz 4 éves szakgimnáziumi, ill szakközépiskolai (kifutó rendszer) szakmai alapozó képzés valamint a + 1 éves szakképző évfolyamainak óraterveit az elektronikai technikus szakképesítésre vonatkozó szakképzési kerettanterv alapján készült szakmai programjaink (1. sz. melléklet 2016-os évi, ill. 2. sz. melléklet 2018-as évi és 7. sz. melléklet 2013-as évi) tartalmazzák. - Informatika ágazat (XIII): Műszaki informatikus Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) kormányrendelet szerinti 4+1 éves, azaz 4 éves szakgimnáziumi, ill. szakközépiskolai (kifutó rendszer) szakmai alapozó képzés valamint a +1 éves szakképző évfolyamainak óraterveit a műszaki informatikus szakképesítésre vonatkozó szakképzési kerettanterv alapján készült szakmai programjaink (3.sz. melléklet 2016-os évi, ill. 4. sz. melléklet as évi és 8.sz. melléklet 2013-as évi) tartalmazzák. - Egészségügy ágazat (I) Gyakorló ápoló Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) kormányrendelet szerinti 4+1éves, azaz 4 éves szakgimnáziumi szakmai alapozó képzés és az 1 éves szakképzés szakképző évfolyamainak óraterveit a gyakorló ápoló szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján készült szakmai programunk (5. sz. melléklet 2016-os évi és 6.sz melléklet 2018-as évi) tartalmazzák. Azon érettségivel rendelkező tanulók számára, akik nem rendelkeznek ágazati szakmai vizsgatárgyból legalább középszintű érettségivel, vagy az ágazathoz tartozó középszintű szakképesítéssel, az emelt szintű szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés 2 éves.(az oktatás óraterveit ld. fenti mellélletek). 9

11 5. Szakképzés esti tagozaton 5.1 Az oktatás megszervezése Tagintézményünkben esti tagozatos felnőttoktatás keretében is lehetőség van szakmai végzettség megszerzésére közép és emelt szinten egyaránt. Esti tagozaton a nappali képzéssel azonos tananyag-tartalom átadása 50 %-ra csökkentett órakeretben történik az elmélet és gyakorlat szakképzési kerettantervben előírt arányának betartásával. A szakképzés esti tagozaton is kiegészül a kötelezően előírt összefüggő nyári gyakorlatokkal. Az oktatás rendjét a képzésben résztvevő, a tanulást zömében munka mellett felvállaló felnőttek sajátos élethelyzetéhez (munkahely, család) igazítjuk. Az oktatás heti 2-3 alkalommal a délutáni és esti órákban kerül lebonyolításra. 5.2 Képzési formák Tagintézményünk a gazdaság és az iskolahasználók valós igényeinek folyamatos felmérése után esti tagozaton jelenleg az alábbi oktatási formákat kínálja: - szakgimnáziumi képzési formában érettségizettek számára két éves közismereti tartalom nélküli emelt szintű szakképesítés (54-es szint) megszerzésére irányuló oktatás, - szakközépiskolai képzési formában alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők számára két éves közismereti tartalom nélküli középszintű szakképesítés (34-es szint) megszerzésére irányuló oktatás. 5.3 Szerezhető szakképesítések esti tagozaton - Egészségügy ágazat (I): Gyakorló ápoló - Villamosipar és elektronika ágazat (IX): Elektronikai műszerész - Ágazaton kívül (egyéb szolgáltatások szakmacsoport) 1 éves szaképesítés ráépülések Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. - Közlekedés, szállítmányozás ágazat (XL) 0,5 éves szaképesítés ráépülések Autóbuszvezető Tehergépkocsi-vezető 10

12 Az egyes szakképesítések részletes tananyagtartalmát és éves óratervét a szakmai programunk mellékletei (10-14.sz.) tartalmazzák. 6. Összefüggő szakmai gyakorlatok Az összefüggó szakmai gyakorlatok teljesítése a következő évfolyamra lépés egyik feltétele évfolyamos szakképzés A 2013/14-es tanévben beiskolázott tanulók esetén: - a 9. évfolyamot követően 70 óra, - a 10. évfolyamot követően 105 óra, - a 11. évfolyamot követően 140 óra; A 2016/17-es tanévben beiskolázott tanulók esetén: - a 10. évfolyamot követően 140 óra, - a 11. évfolyamot követően 140 óra az ágazathoz tartozó szakképzési kerettantervben előírtaknak megfelelően. 6.2 Két éves szakképzés Ágazati előképzettséggel nem rendelkező tanulók számára érettségi vizsgát követő két éves szakképzés során - nappali tagozaton az első szakképzési évfolyamot követően: 160 óra - esti tagozaton a képzés ágazati irányától függetlenül az első szakképzési évfolyamot követően: 96 óra (60%) A nyári gyakorlatokra előírt tananyagtartalmat az egyes szakképesítésekre vonatkozó keretantervek alapján kialakított szakmai programjainkban rögzítettük.( ld. mellékletek) Az egy éves szakképesítés ráépüléseknél (KKV) nincs összefüggő gyakorlat. A járművezetshez kapcsolódó 0,5 éves szakképesítés- ráépüléseknél 28 óra összefüggő szakmai gyakorlat teljesítésére kerül sor. 11

13 7. Az egyes szakképesítések képzési programjai Az iskolánkban szerezhető emelt és középszintű szakképesítések és szakképesítés-ráépülések szakképzési keretantervekre épülő részletes tananyagtartalmát, a tanórák évfolyamonkénti felosztását tartalmazó helyi képzési programjainkat a szakmai program alábbiakban felsorolt mellékletei tartalmazzák. Szakképesítések - Elektronikai technikus ( a szakmai program 1., 2. sz. és 7.sz. mellékletei) - Műszaki informatikus (a szakmai program 3., 4.sz. és 8. sz. mellékletei) - Gyakorló ápoló (a szakmai program 5. sz. és 6.sz mellékletei) - Elektronikai műszerész (a szakmai program 10. sz. melléklete) Szakképesítés - ráépülések: - Kis és középvállalkozások ügyveztője II. (a szakmai program 11. sz. melléklete) - Kis és középvállalkozások ügyveztője I. (a szakmai program 12. sz. melléklete) - Autóbuszvezető (a szakmai program 13. sz. melléklete - Tehergépkocsi-vezető a szakmai program 14. sz. melléklete 12