Mérési utasítás (PLC-k alkalmazása)

Átírás

1 Mérési utasítás (PLC-k alkalmazása) Elméleti bevezető A kezdetek A PLC-ket az amerikai gépjármű gyártóipar igényei keltették életre. A programozható vezérlőket kezdetben a gépjárműiparban alkalmazták, mikor a gyártási modell váltásakor a huzalozott vezérlő panelek újrahuzalozása helyett a szoftvereket módosították. A PLC elterjedése előtt a gépjármű vezérlők, sorrendezések, és biztonsági zárak logikájának gyártása során több száz relét, időzítőt, és dobvezérlőt használtak, illetve szabályozóüzemet alkalmaztak. Az éves modellváltások során ezek a lehetőségek nagyon időigényesek és költségesek voltak, mivel a szerelőknek egyesével újra kellett huzalozniuk minden egyes relét. A gépjárműipar ma is az egyik legnagyobb felhasználója a PLC-knek. Funkcionalitás A PLC működőképessége az évek során odáig fejlődött, hogy immár magába foglalja a szekvenciális relé vezérlést, a mozgás irányítást, a folyamatirányítást, az elosztott irányítórendszereket, és a hálózatokat. Egyes modern PLC-k adatkezelése és tárolása, teljesítményátviteli és kommunikációs képességei szinte egyenértékűek az asztali számítógépekével. Jellemzők A PLC-k elsősorban abban különböznek más számítógépektől, hogy ellenállnak a szélsőséges körülményeknek (mint pl. rázkódás, por, nedvesség, a meleg, és a hideg) és kiterjedt bemeneti/kimeneti (I/O) elrendezési lehetőséggel bírnak. A PLC kapcsolja össze az érzékelőket a végrehajtókkal. A PLC-k leolvassák a végállás kapcsolókat, az analóg folyamat változókat (mint a hőmérséklet, a nyomás, a páratartalom stb.), és a teljes helymeghatározó rendszer pozícióit. Egyes PLC-k képfeldogozást is alkalmaznak. A PLC-k a vezérléshez villamos motorokat, pneumatikus vagy hidraulikus hengereket, reléket, elektromágneseket, vagy analóg kimeneteket használnak. A bemeneti/kimeneti elrendezés egy egyszerű PLC-be is beépíthető, vagy egy számítógép hálózatra csatlakoztatott, külső I/O modullal is kivitelezhető. Belső felépítés PLC belső felépítése -1-

2 órajel: A CPU és esetleg más egységek órajelét állítja elő. CPU: Központi Feldolgozó Egység, processzor. Ez lehet valamilyen mikrovezérlő vagy akár személyi számítógépekben is alkalmazott processzor. belső sín: Ezen keresztül érintkezik a CPU a többi egységgel (esetleg egyes egységek a CPU nélkül egymással). Vonalainak szokásos csoportosítása: cím-sín, adat-sín, vezérlő-sín rendszer programtár: ebben található gyakorlatilag a PLC "operációs rendszere" felhasználói programtár: az irányítási feladatot ellátó, megírt, lefordított és letöltött program(ok) taláható(ak) benne adattár: a vezérlés közben ideiglenesen használandó adatok (változók) tárolására szolgál kezelőszervek: a legtöbb PLC-n található néhány kezelőszerv: egy-két nyomógomb, digitális forgatógomb, LED-ek, egyszerűbb kijelzők, stb... kapcsolat-illesztő: a programletöltéshez, kézi programozó vagy egyéb külső egységek (billentyűzetek, képernyők,...) csatlakoztatásához, valamilyen ipari hálózathoz történő csatlakozáshoz általában egy-két illesztőfelület áll rendelkezésre, például: o o o o aszinkron soros csatoló (RS232, RS422, RS485) CAN-busz,MOD-busz, PROFI-busz, FIELD-busz USB (Universal Serial Bus) ETHERNET (UTP, STP kábelen) tápegység: a belső tápfeszültség a digitális technikában manapság gyakran alkalmazott 5V, 3.3V (2.7V, 1.8V) egyenfeszültség - melyet a PLC külső tápfeszültségéből állítanak elő. A külső tápfeszültség leggyakrabban 24V-, ezt a tápegységet nem szokták a PLC-kbe beépíteni. bemenet/kimenet: Az irányított folyamat érzékelőinek kimeneti jelei és beavatkozószerveinek vezérlő bemenetei csatlakoznak ide. Összetettebb feladatoknál, egyszerű PLC-k alkalmazása esetén gyakran az együttműködő PLC-k is a szokványos be- és kimeneteik összeköttetése révén adnak hírt egymásnak. Külső kialakítás Egy kis (kompakt) PLC meghatározott számú bemeneti és kimeneti összeköttetéssel rendelkezik. A bővítés általában nem megoldható, ha az alap modell nem rendelkezik elegendő be- és kimenettel. Kivétel, ha a PLC a bővíthető kompakt PLC-k családjába tartozik. A moduláris PLC-nek van egy váza (vagy tartója), amelyen a különböző funkciójú modulok megtalálhatók. A processzor és a be/kimeneti modulok általában egy meghatározott alkalmazáshoz készülnek. Egyetlen processzor számos modult irányíthat, és akár több ezer be- és kimenete lehet. Egy speciális, nagy sebességű I/O link modul alkalmazásával a modulok a processzortól távolabbra is elhelyezhetők, így csökkentve a nagy üzemek vezetékezési költségeit. A PLC-vel irányítandó folyamat bonyolultsága természetesen széles skálán mozoghat. Kis feladatokhoz célszerű egyszerű, kevés be- és kimenettel rendelkező PLC-t használni. Nagyobb összetettebb irányítási feladatok nagytudású, sok és egyben többfajta be- és kimenettel rendelkező PLC-t kívánnak. Utóbbi esetben szinte mindig van igény a bővíthetőségre is, ezért a legtöbb gyártó két kialakítással készít PLC-t. -2-

3 Kompakt PLC-k nem bővíthetők vagy csak korlátozottan, ezért olyat kell választani belőlük, mely a felmerülő igényeket biztosan el tudja látni. Kompakt PLC Moduláris PLC-k esetében külön házban alakítják ki a tápegységet, a központi vezérlőt, a kommunikációs egységet, a be- és kimeneti egységeket (ezeken belül is gyakran külön a digitális és az analóg egységeket). A feladat megoldásához szükséges egységek közös sínre fűzhetők. Az irányítási feladat bonyolultságával együtt a rendszer is tovább bővíthető - új egységek csatlakoztatásával. Illesztések Moduláris PLC A PLC belső áramkörei és a be-kimeneti pontok között illesztő áramköröket találhatunk. Ezek gyakran több feladatot is ellátnak egyszerre: Szintillesztést végeznek a belső logikai szintek és az irányításban alkalmazott (legtöbbször 24V, 48V, 230V~) egyen- és váltakozófeszültségek között. Védelmet biztosítanak a bejövő zavarokkal, nagyfeszültségű impulzusokkal, rövidzárral szemben. Galvanikusan elválasztják a PLC és a hozzá csatlakozó berendezések áramköreit. Illesztésekben használt áramköri elemek Tranzisztor - Tranzisztorokkal önmagában csak feszültségszint-illesztést és áramerősítést tudunk megoldani. Gyakran használják őket a többi felsorolt elemmel együtt. A bemeneti és a kimeneti oldalon egyaránt előfordulnak. Dióda - A bemeneti oldalon fordított bekötés elleni védelemhez és feszültségkorlátozó megoldásokhoz használják. A kimeneti oldalon feszültségtüskék energiájának elnyeléséhez -3-

4 alkalmazzák őket. Nagyfeszültségű impulzusok gyakran keletkeznek kisfeszültségű áramkörökben is induktív fogyasztók kikapcsolásakor. RC-tagok - Nagyfrekvenciás zavaró hatások kiszűrésére használják - túlnyomó részt a bemeneti oldalon. Transzformátor - Feszültségszint-illesztést és galvanikus leválasztást valósítanak meg vele a bemeneti oldalon (csak váltakozó jelekhez). Optocsatoló - Az optocsatolókban világítódiódával előállított, szigetelőanyagon áthaladó és a túloldalon fototranzisztorral felfogott fény továbbít hírt. Többnyire a bemeneti oldalon használják (néha nagyfeszültségű kimeneteknél is) galvanikus leválasztás céljára. Relé - A kisméretű mágneskapcsolók - azaz a relék két feladatot is elláthatnak: áramerősítés és galvanikus leválasztás. Egyszerű, kompakt PLC-kben gyakran találkozhatunk apró relékkel megvalósított kimeneti áramkörökkel. Alapvető utasítások Rengeteg PLC-típus létezik - mégis, röviden összefoglalhatjuk azokat az utasításokat, melyek szinte minden PLC-ben rendelkezésre állnak a vezérlőprogram elkészítése során: Bemenetek olvasása A bemenetek, kimenetek és belső változók között logikai kapcsolatok létrehozása (legalább ÉS, VAGY, NEM) Logikai műveletek eredményének belső tárhelyre vagy kimenetre írása Feltételes végrehajtás: HA feltétel AKKOR utasítás Időzítők beállítása, indítása, lekérdezése Számlálók léptetése, törlése, lekérdezése Programvégrehajtás Magától értetődően a legegyszerűbb végrehajtási mód - szinte minden programozási környezetben - a soros (szekvenciális) végrehajtás. Ekkor a felsorolt utasítások sorban, egymás után hajtódnak végre. A PLC-k többségében ezen felül találkozhatunk egy másfajta végrehajtási móddal is: a körkörös (ciklikus) végrehajtással. Mivel a legtöbb vezérlés olyan, hogy a PLC-nek állandóan figyelnie, csinálnia kell valamit - ezért a PLC az elkészített vezérlőprogramot - vagy annak egy részét - állandóan újra és újra, körkörösen végrehajtja. Ha ezt elég gyorsan teszi - akkor olyan hatást érhetünk el, mint ha a benne szereplő utasítások szinte folyamatosan, egyszerre fejtenék ki hatásukat. Azt az időtartamot - mely időközönként a program futása újrakezdődik, ciklusidőnek nevezzük. Ez jellemzően s közötti időtartam szokott lenni PLC-től és feladattól függően. A vezérlési feladatok egy részénél fontos követelmény lehet, hogy a vezérlőprogram az összes bemenet állapotáról egyszerre kapjon információt és a kimeneteket is csak egyszerre, egyidejűleg (szinkronizálva) tudja megváltoztatni. A körkörös végrehajtásban egy-egy apró időszeletet foglal el a kimenetek közös olvasása és kiírása, valamint a PLC önellenőrző tesztjének végrehajtása. Egyes esetekben - hogy a ciklusidő állandó, kiszámítható legyen - a körkörös végrehajtásba üresjáratot (holtidőt) is iktathatnak. -4-

5 Programozás Eszközök Másfél-kettő évtizeddel ezelőtt - amikor még a hordozható számítógépek nem voltak ilyen elterjedtek és áruk is jóval magasabb volt - ipari körülmények között a PLC programozását hordozható, kézi programozóval végezték. Természetesen ekkor is lehetett a programozást személyi számítógéppel végezni, de vagy a (nagyon drága) számítógépet kellett a letöltés idejére a PLC közelébe vinni vagy a PLC-t kellett kiszerelni a környezetéből és azt vinni a PC közelébe. A PLC-k számottevő része manapság már ETHERNET hálózati csatolóval is rendelkezik - így helyi hálózat esetén más helységből, épületből is történhet a programozása. Gyakran előfordul, hogy a PLC önálló internet-kiszolgálóként is működik - ekkor akár a világ bármely részéről elérhetjük, honlapján keresztül állapotát megfigyelhetjük, utasításokat adhatunk számára, FTP kapcsolaton keresztül pedig módosíthatjuk a vezérlőprogramot is. Egyre több PLC rendelkezik memóriakártya-olvasóval is. Az elterjedt és olcsó kártyákkal gyorsan és biztonságosan szállíthatjuk a vezérlőprogramot a programfejlesztő PC és a PLC-k között. Programnyelvek Utasításlista (STL, Statement List): A programot szöveges alakban megadott utasítások sorozatából állítjuk össze. Funkcióblokk (FBD, Function Block Diagram): összetettebb logikai függvények megadása esetén hasznosak lehetnek azok a programozási környezetek - ahol látszólag egy digitális kapcsolási rajz elkészítésével lehet a vezérlőprogramot létrehozni. Létradiagram (LAD, Ladder Diagram): A PLC-k térhódításával egyre kevesebb szükség van az érintkezős vezérlések használatára. Sok olyan (főként idősebb) szakember létezik - akik érintkezős-relés vezérlések építésében szereztek gyakorlatot. A PLC-gyártók elsősorban az ő szaktudásukhoz igazítva hozták létre a létradiagram elvű programozási környezeteket. Mintaprogram LAD, FBD és STL nyelven A megvalósítandó függvény: F=AB+AB (XOR kapcsolat) A felel meg I1-nek, B pedig I2-nek, Q1 F-nek. FBD LAD STL L I2 A N I1 = M1 L I1 A N I2 = M2 L M1 O M2 = Q1 Nem minden PLC tud összetett utasításokat, ezért a részműveleteket STL nyelven átmenetileg memóriacímeken kell tárolni. L (Load, betölti az aktuális változó értékét az akkumulátorba), A (AND, képezi az akkumulátor és a változó ÉS kapcsolatát), N (negálás), = (az aktuális eredmény bekerül az adott címre vagy kimenetre), O (OR, képezi az akkumulátor és a változó VAGY kapcsolatát) -5-

6 Ellenőrző kérdések 1. Milyen programbeviteli lehetőségek vannak? 2. Milyen célt szolgál az optocsatoló a PLC-n a bemeneti/kimeneti egységénél? 3. Milyen alapvető különbségek vannak a kompakt és a moduláris PLC-k között? 4. Milyen PLC programnyelvek vannak? 5. Alapvető különbségek az egyéb számítógépek és a PLC-k között? 1. feladat Szimulációs feladat (Kétfényes közlekedési jelzőlámpa) A Siemens LOGO! szoftvere alkalmas szimulációs feladatok elvégzésére is. Az alábbi feladatnál elegendő csupán a szimulátorban futtatni PLC nélkül a programot, mely bemutatja a szoftver bizonyos lehetőségeit és ezen végighaladva megismerhető a felület. Nézzük a feladatot. A gyalogos-átkelőhelyek egy részén a gyalogosok forgalmát jelzőlámpa irányítja. Mint ismert a zöld színű fényjelzés engedélyezi a közlekedést, illetve az átkelés megkezdését. A piros színű fény tiltja az átkelést, illetve annak megkezdését. Egyre több helyen kiegészítik a rendszert gyalogos nyomógombbal, amelyet az úttest szélén, rendszerint az ellenirányú jelzőlámpákat tartó oszlopra szerelnek. Ezeknek a nyomógomboknak a működtetésével jelzik a gyalogosok az átkelési szándékukat. Készítsünk olyan programot, amelyik a PLC bemenetére kapcsolódó nyomógombok jeleinek felhasználásával, vezérli a kimeneteire kapcsolt jelzőlámpákat, a következő feltételekkel. A két nyomógomb bármelyikének működtetése után 10 másodperc késleltetéssel kapcsolja be a PLC, a zöld lámpát 15 másodpercre! Az idő letelte után kapcsolja be a piros lámpát! Kétfényes közlekedési jelzőlámpák funkció blokk diagramja LOGO! PLC-re A berendezés folyamatosan figyeli a bejövő jeleket. Ha indítóparancs érkezik a gyalogos nyomógombról, akkor egy tíz másodperces késleltetés után a gyalogos lámpát zöldre váltja és huzamos ideig égve tartja (15 s), majd a piros lámpa üzemeltetését kezdi meg. Ez addig világít, amíg nem érkezik újabb kérelem. Készítse el a kapcsolást Funkció Blokk Diagramban, majd szimulálja a működést. -6-

7 A fejlesztőkörnyezet Nyissa meg a LOGO! Soft Comfort programot, melyhez a parancsikont megtalálja az Asztalon. A baloldalon lévő menüben megtalálja az építkezéshez szükséges elemeket. Ismerkedjen az alkatrészbázissal! Miután letette az alkatrészeket az egérnyíl alatt lévő kétvégű nyílra kattintva tudja összehuzalozni az áramköri elemeket. Miután elkészült kapcsolja be a szimulátor funkciót és tesztelje le az összeépített kapcsolást. Miután leállítja a szimulációt a File menüben, a Convert To LAD-ra kattintva megnézheti a kapcsolást létradiagram formában is. Ez a szoftver nem alkalmas STL nyelv megjelenítésére. 2. feladat Jármű ajtajának vezérlése PLC-vel Adott az alábbi elrendezés: munkahenger véghelyzet érzékelő mikrokapcsolók fojtószelepek munkahenger hangképző nyomásmérő (0-10V) 3/2-es elektromos szelepek nyomógombok PLC mozgásérzékelő -7-

8 Sűrített levegő előállítás eszközei A munkahengerek sűrített levegővel működnek. Sűrített levegőt kompresszorral állítunk elő. A levegő előállító egység részei: 1. levegősűrítő 2. tartály 3. nyomásmérő 4. nyomáskapcsoló 5. 3/2-es légtelenítő szelep hangtompítóval 6. nyomásszabályozó levegőszűrő toronnyal és nyomásmérővel Levegő előállító egység Az egységgel 4 bar-os rendszernyomást lehet előállítani. A levegősűrítőt a mérésvezető kezeli! A nyomásszabályozót 2 bar-ra állítva használjuk, amíg a feladat ettől eltérő utasítást nem ad! A teljes berendezés sűrített levegős (pneumatikus) kapcsolása -8-

9 Az összeállított berendezésben felhasznált eszközök Siemens LOGO! PLC DC 12 vagy 24 V-ról üzemeltethető logikai vezérlő 8 bemenettel, melyből 2 analóg bemenetként is használható (I7, I8, 0..10V). 4 relés kimenete van, melyeket közösítve rákapcsolható a DC 24V, ami külön-külön kiadható a megfelelő fogyasztók számára. DB9-es csatlakozású RS232-es soros vonalra kacsolható programozó kábele van, ezért használata során szükséges egy USB-RS232 átalakító. Mozgásérzékelő modul A ma használatos mozgásérzékelők legnagyobb csoportját a passzív infravörös (Passive Infra Red = PIR) érzékelők adják. Népszerűségüket viszonylag alacsony áruknak valamint széles felhasználási lehetőségeiknek köszönhetik. Egy jól kiválasztott és megfelelően telepített mozgásérzékelő önmagában is képes egy teljes helyiség térés/vagy tárgyvédelmére. Egy félreértést el kell oszlatni: az infráknak érzékelési szempontból semmi közük a kamerákhoz, bár az igaz, hogy mindkettőnek van optikája. A kamerák képeket és tényleges mozgást látnak, míg az infrák csak a hőt, illetve annak a változását érzékelik. A köznyelv mozgásérzékelőknek nevezi ezeket az eszközöket, pedig a mozgást csak közvetve képesek érzékelni. A modul DC 3-5 V- ot igényel. Késleltetési idő és érzékenység állítási lehetőség is van a modulon. Mivel a kimenetén 3 V jelenik meg, ezért a PLC-vel ezt az egyik analóg csatornán fogjuk érzékeltetni. Sűrített levegős eszközök Munkahenger Munkavégző elem. Kétoldali működtetésű henger, melynek, ha valamelyik levegő csatlakozására nagynyomású levegő kerül a benne lévő dugattyú elmozdul az ellentétes oldalon lévő levegőcsatlakozás irányába. A dugattyún lévő dugattyúrúdra megfelelő szerelvények helyezhetők el. A dugattyúrúd végén lévő alumínium tömb mellett a munkapadon mikrokapcsolók vannak elhelyezve, melyek segítségével nyomon követhető, hogy a dugattyú mely végpozícióban van. Megfelelő nyomás és dugattyúátmérő estén igen nagy erőt fejtheti ki egy munkahenger. 2-3 bar nyomással és kellően nagy dugattyúátmérővel akár egy embert is fel lehet emelni! -9-

10 3/2-es mágnesszelep Útváltó szelep. Rengeteg útváltó szelep létezik. Két alaptípusuk van: ülékes és tolattyús. Mi ülékes szeleppel fogunk dolgozni. A levegő útját egy gumi vagy szilikon mandzsetta zárja el, ráül a beáramló csonkra. A mandzsetta egy mágnesezhető fém henger alján helyezkedik el. A beáramló levegő ellenében egy rugó tartja az üléken, melynek pozícióját egy elektromágnessel lehet ellentétes helyzetbe vinni. A 3/2 arra utal, hogy 3 levegő út van a szeleptesten és 2 kapcsolási helyzet. A 3 levegőút: 1 vagy P táplevegő, 2 vagy A kimenet, 3 vagy R kipufogó (lefúvató nyílás). A szelepek működtetése is sokféle lehet. Kézi, rugós, levegős, szervo, elektromos, stb. Ebben az elrendezésben DC 24V-os elektromos működtetésű szeleppel dolgozunk, melyek vezérlése a PLC-ről történik. A szelep kikapcsolása esetén ne hajoljanak a szeleptest fölé, mert a kiáramló levegőben lehetnek szennyeződések! Fojtó-visszacsapó szelep Feladata a levegő egyik irányba történő akadálymentes átengedése, ellenkező irányban annak fojtása, adott keresztmetszeten történő átengedése. Legtöbb esetben ez egy változtatható keresztmetszet. A dugattyúk esetében, mindig a kiáramló levegőt kell fojtani, mert ellenkező esetben a munkavégzésre felhasznált levegő szakaszosan lökdösi ki a dugattyút a végpozíció felé. Beáramló levegőnek a teljes keresztmetszeten át kell áramlania akadálymentesen, így tudja a legnagyobb erőt kifejteni a dugattyúra. Nyomásmérő szenzor A nyomásmérő egy huzalellenállást tartalmaz, mely fölött egy érintkező elmozdul a nyomásnak megfelelően adott pozícióig. Az eszköz DC 24V-ot kap tápfeszültségként. Kimenő jele analóg 0..10V. Légköri nyomás esetén 10V, 10 bar nyomás esetén 0V vehető le a kimeneti kapcsáról. Nyomógombok 3 db RAFI típusú nyomógomb került felhasználásra. Vezetői engedély kiadás az ajtónyitásra, visszavétele, pedig az ajtózárásra vonatkozólag, valamint az utasok által leszállási vagy felszállási szándékot jelző nyomógombok. Az utasok számára fenntartott nyomógombok sima záró érintkezős nyomógombok, míg a vezetői engedély kiadás reteszelhető záró érintkezős nyomógomb. Hangképző modul Egy piezo zümmerrel ellátott astabil multivibrátor kapcsolás, melynek a potméterrel állítható a hangmagassága. Mikrokapcsolók Egyszerű véghelyzet érzékelésre alkalmas váltó érintkezős mikrokapcsolók, melyeknél a záró kontaktus van felhasználva. A végpozícióknál a 2-2 kapcsoló sorba van fűzve. Bármelyik ajtó meghibásodása esetén nem következik be ezáltal téves jelzés a végállapotot illetően. -10-

11 Az elektromos eszközök be vannak huzalozva a PLC-be az alábbi táblázat szerint Megnevezés Bemenetek Kimenetek Jeltípus PLC csatlakozás Vezetői engedély Piros reteszelhető nyomógomb digitális I1 Leszállásjelző Sárga nyomógomb digitális I2 Felszállásjelző Sárga nyomógomb digitális I3 Ajtó nyitva Mikrokapcsolók digitális I4 Ajtó zárva Mikrokapcsolók digitális I5 Rendszernyomás Huzalellenállásos nyomásmérő analóg I7 (0..10V) Mozgásérzékelő PIR szenzor analóg I8 (0..10V) Ajtó nyitása Mágnesszelep digitális Q1 Ajtó zárása Mágnesszelep digitális Q2 Jelzőlámpák Lámpa digitális Q3 Jelzőhang Hangjelző modul digitális Q4 Feladatok Csatlakoztassa a számítógéphez a programozókábelt, majd helyezze feszültség alá a rendszert. Ismertesse fel a PLC-t a szoftver segítségével. A Tools menü- Options menüpontját nyissa meg, majd kattintson az Interface sorra. Ekkor ezt a képernyőképet kell látnia. Az Automatic Detectionra kattintva meg kell jelenjen, hogy a program felismerte a PLC-t. Ezt követően nyomjon OK-t. Első lépésként rendelje össze a két sárga nyomógomb jelét VAGY-kapun keresztül a Lámpa kimenettel. Önmagában ez a funkció csupán annyit tesz, hogy amikor nyomva tartja a gombot világít a lámpa. Nekünk viszont arra lenne szükségünk, hogy ha valaki megnyomja a gombot az jelezze, hogy meg lett nyomva, miután már nem tartják benyomva a gombot. Ezt SET funciónak (öntartásnak) hívjuk. Ennek megszűntetése a RESET funkció. Erre a célra keresse meg és helyezze le a Latching Relay elemet. Ennek az eszköznek a felső baloldali bemenete a SET az alatta lévő a RESET. A RESET lábra kössön be egy bekapcsolás késleltetett időzítő kimenetet (ON-Delay timer). Minden eszköznél a -11-

12 jobb oldali csatlakozó a kimenet. Időtartamnak állítson be 5 másodpercet. Az ábrának megfelelően fűzze át a megfelelő kimeneten az időzítőt! Vigyázat a szoftver sorrendben pakolja le a bemenetek és a kimeneteket! Ha Önnek nem az I1 és Q1 kell a feladatban, akkor kettőt kattintva az adott eszközre módosíthatja azt. Miután elkészült töltse le a PLC-be a programot és futtassa azt. Található az elemek közt egy impulzusgenerátor is (Asynchronous pulse generator). Módosítsa úgy a kapcsolást, hogy 5 másodpercig a kimenet az eddigi folyamatos világítás helyett 0,5 másodpercenként villogjon. Miután ezzel elkészült tegyen be még egy kimenetet, mely a hangjelzőhöz kapcsolódik és futtassa ismét a programot. Ne felejtse el ismét betölteni a programot a PLC-be, ezt minden módosítás után meg kell tennie. Minden részfeladatot mentsen el pdf-ben, vagy képfájlként és illessze be a jegyzőkönyvbe. A következőkben az egyik nyomógomb jelét kösse közvetlenül a nyitó, a másik nyomógomb jelét a záró mágnesszelephez rendelt kimenethez a szoftverben. Semmilyen egyéb alkatrész nem kell, hogy szerepeljen a munkaterületen. Töltse le a programot és futtassa azt. Mit gondol, mi történik akkor, ha egyszerre megnyomja mindkét nyomógombot? Milyen helyzetben lesznek a munkahengerek a szelepek nyitása után? Nézze meg mi történik, de ne tartsa sokáig nyomva a gombokat legfeljebb 4-5 másodperig! Mi történt? Magyarázza meg a látottakat! A továbbiakban az alábbi feladatot kell megoldania, melyben rendelkezésére áll az összes elem, amit a menüsorban talál, de az eddig megismert elemeken kívül legfeljebb analóg bemenetre és összehasonlítókra (komparátorokra) lesz szüksége. Az ajtó vezérlését kell megoldania az alábbi feltételekkel: a rendszernyomásnak minimum 2 bar-nak kell lennie, ha ez nem éri el a 2 bar-t jelezze a hangjelző ezt 0,5 Hz-es frekvenciával és vegye le a nyomást a szelepekről a PLC az ajtók nyitása csak a vezetői engedély megléte esetén történhet, akkor, ha volt jelzés vagy kintről vagy bentről vagy mindkét helyről jelzés esetén, kapcsoljanak be a lámpák, a nyomógomb elengedése után is világítsanak mindaddig, amíg az ajtó ki nem nyílt a vezetői engedély visszavétele esetén nyitott ajtónál 2 Hz-es frekvenciával kapcsolgassa a lámpákat és a hangjelző modult mindaddig, amíg az ajtók be nem záródtak az ajtók zárását a vezetői engedély visszavételét követően 2 másodperccel később szabad megkezdeni abban az esetben, ha mozgás volt a vezetői engedély visszavételét követően, vagy az ajtó zárása közben, az ajtót ki kell nyitni és várni kell 3 másodpercet, majd ismét elindítani automatikusan a zárási folyamatot hangjelzéssel, lámpákkal -12-