Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Átírás

1 Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 20/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat tulajdonában álló lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének és elidegenítésének feltételeiről Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 3. (1) bekezdésében, valamint a 2. sz. mellékletben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 9. pontjában és a 23. (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Biharkeresztes Város Önkormányzata Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2013. (III. 1.) sz. rendelet 40. -ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Biharkeresztes Város Önkormányzata Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottsága, Köznevelési, Művelődési, Szociális és Egészségügyi Bizottsága, Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Biharkeresztes Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra, a lakáshoz tartozó helységekre és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. (2) Az e rendelettel érintett önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával és elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi joggyakorló az önkormányzat képviselő-testülete. (3) Az e rendeletben másra át nem ruházott esetekben a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a Biharkeresztesi Városfejlesztési Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: Városfejlesztési Kft.) gyakorolja, aki a jó gazda gondosságával köteles eljárni. A lakások bérbeadásának jogcímei és hasznosítási módja 2. (1) Lakást kizárólag az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni: a) kérelem útján, szociális helyzet alapján, b) kérelem útján a piaci díjtételek vállalása mellett, c) lakásbérleti szerződés meghosszabbítása, d) lakáscsere esetén, e) bérleti jog folytatása, f) átmeneti elhelyezés (vis major). (2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások hasznosítási módja: a) csak lakás céljára adható bérbe,

2 b) a bérlő az önkormányzati bérlakását albérletbe nem adhatja (3) A rendelet hatályba lépését követően az önkormányzati tulajdonú lakások, ingatlanok bérbeadásának jogcímeit a képviselő-testület állapítja meg a bérbeadó javaslata alapján a Köznevelési, Művelődési, Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményének kikérésével. 3. (1) Önkormányzati bérlakásra bérleti szerződés csak azzal a természetes személlyel köthető, aki legalább három éve bejelentett biharkeresztesi lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen is Biharkeresztesen él, kivéve amennyiben a településen közfeladatot lát el. (2) Önkormányzati bérlakásra nem köthető bérleti szerződés azzal, aki a) jogcím nélküli lakáshasználónak minősül, b) a kérelmezését megelőző 3 éven belül ingatlanát elidegenítette, c) az önkormányzat felé lakbér-, vagy egyéb tartozással, közüzemi díjtartozással rendelkezik, d) önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződése a szerződésben foglalt kötelezettségek megszegése miatt szűnt meg, különösen a bérleti díj nem fizetése miatt, e) vagy a vele együtt költöző személyek valamelyike Biharkeresztesen rendelkezik lakás, lakóház tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával. (3) Önkormányzati lakás bérbeadásának feltétele, hogy bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakjon. (4) Lakás olyan kérelmezőnek adható bérbe, aki a szociális alapon bérbe vehető önkormányzati ingatlan egy havi, piaci díjtételek vállalása mellett bérbe vehető önkormányzati ingatlan két havi lakbérének előre megfizetését vállalja kérelmében. A bérleti szerződés tartalma 4. (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell: a.) a szerződő felek nevét, lakcímét, személyi azonosító adatait, b.) az esetleges társbérlők nevét, lakcímét, személyi azonosító adatait, c.) a bérlemény címét, alapterületét, komfortfokozatát d.) a bérlet időtartamát, e.) a lakbér mértékét, megfizetésének határidejét, megfizetés módját, a lakbérhátralék következményeit, f.) karbantartással, felújítással, pótlással, cserével kapcsolatos költségek viselését, g.) a lakásban történő életvitelszerű tartózkodás kötelezettségét, és az ehhez kapcsolódó bérlői kötelezettségeket, h.) a felek jogait és kötelezettségeit i.) a rendes és a rendkívüli felmondás szabályait, így különösen: ia) bérleti díj és közüzemi díjak nem fizetése,

3 ib) a lakásban nem lakik életvitelszerűen, ic) a lakást, vagy a lakáshoz tartozó közös használati helyiségeket szándékosan rongálja, beszennyezi, vagy azok tisztántartásáról nem gondoskodik, a társadalmi együttélés szabályait súlyosan megszegi. (2) A bérleti szerződés (1) bekezdésben felsorolt kötelező tartalmi elemein túl a bérbeadó meghatározhatja a bérleti szerződés további tartalmát. (3) A bérlő a lakásból történő egy hónapot meghaladó távollétét és annak várható lehetséges időtartamát köteles írásban a bérbeadónak bejelenteni. A bérlő bejelentett különösen egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása távolléte alatt erre hivatkozással a bérleti szerződést felmondani nem lehet. A bérlő által bejelentett távollét ez esetben sem haladhatja meg a hat hónapos időtartamot. Ha ezt meghaladja, a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani. A felek jogai és kötelezettségei 5. (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. A lakás átadásakor lakás átadási jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, az esetleges hiányosságokat, hibákat. A bérlő a lakás átvételét észrevételeinek írásbeli rögzítésével a lakásátadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el. (2) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezésekkel. A szükséges munkálatokhoz a bérbeadónak hozzá kell járulnia. (3) Az indokolt költségek megtérítéséről, feltételeiről a lakásbérleti szerződésben rendelkezni kell. (4) A számlával igazolt költségeket a felek a lakbérbe beszámíthatják, melyet a felek kötelesek a szerződésben előre meghatározni. (5) A bérlő köteles gondoskodni: a.) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és udvar tisztántartásáról, b.) a közös használatra szolgáló helyiségek karbantartásáról, c.) a lakásbérleményhez tartozó növényzet gondozásáról, d.) a bérleti díj és a bérleményhez kapcsolódó közüzemi díjak megfizetéséről. (6) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti

4 jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása határozza meg. Bérbeadás kérelem útján szociális helyzet alapján 6. (1) Szociális helyzet alapján lakást akkor és annak lehet bérbe adni, a) akinek családjában az együttköltöző családtagokat számítva az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át, aa) ha a bérlő vagy a vele együtt költöző személyek egyike sem rendelkezik lakás tulajdon-, bérleti-, használati-, vagy haszonélvezeti jogával, ab) ha a bérlőnek és a vele együtt költöző személynek nincs vagyona, b) olyan Biharkeresztesi lakos részére, akinek életében rendkívüli körülmény következett be, így különösen, ha az általa lakott lakás elemi kárt szenvedett, és elhelyezéséről önmaga más módon nem tud gondoskodni. (2) Kérelem útján a szociálisan rászorulók részére a lakás határozott időre, maximum 3 évre juttatható, mely egy esetben további, legfeljebb 2 évvel meghosszabbítható. (3) A jogosultak kérelmet bármikor beadhatnak. Bérbe adható lakás hiányában képviselőtestületi döntés mellőzése nélkül a bérbeadói jogokat gyakorló Városfejlesztési Kft. jogosult a kérelmet elutasítani. (4) A bérbeadó előkészítését követően a kérelem beadásától számított 30 napon belül köteles a képviselő-testület döntést hozni a Köznevelési, Művelődési, Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményének kikérésével. A döntés meghozatala során az alábbi szempontokat köteles figyelembe venni: a) szabad lakások száma és komfortfokozata, b) jövedelmi viszonyok, c) vagyoni viszonyok, d) gyermekek száma, e) együttköltözők száma, f) az együttlakók, együttköltözők között van-e tartósan beteg, mozgásképtelen, fogyatékos személy, g) lakcím létesítésének időpontja. (5) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakásbérleti szerződés esetén a bérlő a jövedelmi, vagyoni és egyéb körülményeiben bekövetkezett változást a változást követő 30 napon belül köteles a bérbeadónak bejelenteni. Bérbeadói csere 7. (1) A Városfejlesztési Kft. köteles nyilvántartást vezetni azokról az igénylőkről, akik a jelenlegi helyett másik önkormányzati bérlakást kérnek.

5 (2) A bérbeadói csere csak abban az esetben hajtható végre, ha a bérlő a lakását rendeltetésszerű és átadáskori eredeti állapotban adja vissza. (3) A bérlő is jogosult kezdeményezni a lakáscserét. (4) A bérbeadónak a lakás elcseréléséhez való hozzájárulását meg kell tagadnia, ha: a.) a lakás feletti jog bíróság előtti eljárásban vitatott, az eljárás jogerős befejezéséig, b.) ha a lakás elcseréléséhez a bérlőtárs írásban nem járult hozzá, illetőleg (5) A lakás elcseréléséhez való hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha: a.) a bérlő határozott időre szóló bérleti szerződéséből egy évnél kevesebb van hátra, b.) a bérlőnek lakbértartozása, vagy közüzemi díj hátraléka van, és felszólításra azt még nem fizette ki. (6) Önkormányzati lakás esetén a hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármelyik cserélő fél: a.) egészségügyi ok; b.) munkahely megváltozása; c.) lényeges személyi körülményeiknek, így különösen a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek számának megváltozása miatt kezdeményezi a lakáscserét. (7) Önkormányzati lakás esetén a hozzájárulás nem tagadható meg akkor sem, ha a megjelölt indok a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek esetében áll fenn. (8) Lakásbérleti jog kizárólag másik lakás bérleti jogára cserélhető. A lakásba befogadható személyek köre és a befogadás feltételei 8. (1) A bérlő az önkormányzati bérlakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. További személyek befogadásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges. (2) A befogadáshoz való hozzájárulást a beköltözés előtt a bérlő és a befogadandó együttes írásbeli kérelemmel kezdeményezheti a bérbeadónál. (3) A kérelemben meg kell jelölni a befogadás okát, a befogadandó és a befogadó esetleges rokoni kapcsolatát, a befogadandó eddigi lakásának címét, az ott lakás jogcímét. (4) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja, ha a befogadó a befogadást indokolni nem tudja, a befogadás indoka nem valós, vagy a lakás nagysága, vagy más körülmény miatt a zavartalan együttélés nem biztosított.

6 (5) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a befogadott személy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást köteles elhagyni, másik lakásra nem tarthat igényt. (6) A bérbeadói hozzájárulás elmulasztása esetén a bérbeadó élhet a bérleti szerződés felmondásának jogával. (7) A bérbeadó megtagadja a hozzájárulását, ha a befogadást kérő személy önálló lakástulajdonnal, tulajdoni hányaddal, lakás haszonélvezeti jogával, önkormányzati lakásnak a bérleti vagy bérlőtársi jogával rendelkezik. Továbbá akkor is meg kell tagadni a hozzájárulást, ha a bérlőnek lakbér, vagy közüzemi díjhátraléka van. (8) A bérbeadó megtagadhatja a lakásba történő befogadáshoz való hozzájárulását, ha megállapítja, hogy a lakásba befogadottakkal együtt a lakásban életvitelszerűen élőkre személyenként 6 négyzetméternél kevesebb lakás alapterület jut. (9) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződést elsősorban házastársak (élettársak) esetében lehet kötni. Bérlőtársi szerződés köthető a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke, vagy befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született gyermek közös kérelmére is, ha az említett személyek nagykorúak. A bérlőtársi jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmet a feleknek közösen, írásban kell benyújtani, továbbá a lakásbérleti szerződést is közösen kell megkötniük. Bérbeadás kérelem útján a piaci díjtételek vállalása mellett 9. (1) A piaci alapon meghatározott lakbérű bérlakás bérbeadásáról a képviselő-testület esetenként, a beérkezett írásbeli kérelmek alapján, a rendelkezésre álló lakások figyelembevételével dönt. (2) A kérelem elbírálásánál előnyt élvez(nek) a) azok a fiatal házasok, akik Biharkeresztesen szeretnének letelepedni és ennek érdekében a településen munkát vállaltak b) gyermekét egyedül nevelő biharkeresztesi bejelentett lakcímmel legalább öt éve rendelkező szülő (3) A kérelmező részére a lakás határozott időre, maximum 3 évre juttatható, mely egy esetben további, legfeljebb 2 évvel meghosszabbítható, kivéve az önkormányzat és intézményei szakember ellátását biztosító közfeladatot ellátó bérlő esetén. (4) Az önkormányzat szakember ellátása érdekében kérelem mellőzésével az önkormányzati tulajdonú lakásokból lakást biztosíthat annak a szakembernek, akinek az önkormányzat vagy valamely intézményének kötelező feladata ellátásához indokolt az alkalmazása, feltéve, hogy a szakember nem rendelkezik Biharkeresztesen kizárólagos lakástulajdonnal, tulajdoni hányaddal, haszonélvezeti joggal. (5) Szakember-elhelyezés céljára lakást a köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony, vagy szerződéses kapcsolat fennállásának időtartamára, de legfeljebb 5 éves időtartamra lehet bérbe

7 adni, ezt követően a felek közös megegyezéssel határozatlan időtartamú szerződésre módosíthatják a bérleti jogviszonyt. (6) Szakember-elhelyezés céljából lakást bérbe adni a Képviselő-testület határozata alapján lehet. (7) A szakember-elhelyezés céljából bérbe adott lakásba: - a bérlő a ténylegesen vele együtt költöző és a bérleti jogviszony fennállása alatt született hozzátartozókon kívül mást nem fogadhat be; - a bérlőtársi jogviszony a lakásra nem jöhet létre; - a bérleti jogviszony folytatására a közvetlen hozzátartozók nem jogosultak. Lakásbérleti jogviszony megszűnése és a lakás visszaadása 10. (1) A lakásbérlet megszűnik, ha: a) a bérleti szerződést a bérlő és a bérbe adó közös megegyezéssel megszünteti, b) a bérlet határozott idejű időtartama lejár, vagy a feltétel bekövetkezik, c) az arra jogosult felmond, d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, e) a bérlő az önkormányzati lakást elcseréli, f) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti, g) az önkormányzati lakás megsemmisül, h) a bérlő az önkormányzati lakás bérleti jogáról térítés ellenében lemond i) a bérlő által bérelt lakás az önkormányzat részéről értékesítésre kerül (2) A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő külön felszólítás nélkül és mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül a lakást köteles visszaadni. (3) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakberendezések tényleges állapotát, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat és a megállapításokat írásba kell foglalni. (4) Bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adja. A kiköltözés költségeit a bérlő köteles vállalni. (5) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örököst, vagy örökösöket: a) kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat, az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el, b) felszólítja, hogy a hiányzó berendezési és felszerelési tárgyak értékét térítse meg, illetőleg a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkákat végezze, vagy végeztesse el, illetve azok költségeit a bérbeadó felé térítse meg.

8 (6) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik. (7) Ha az elhalt bérlőnek lakbér vagy más egyéb hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, amelyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel. A lakásbérleti jogviszony folytatása 11. (1) Önkormányzati lakás esetén a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, továbbá a szülője a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen lakott a lakásban. (2) A lakásbérleti jog folytatására jogosultnak a bérlő halálától számított 30 napon belül kell kérni jogosultsága elismerését. Jogcím nélküli lakáshasználat rendezése 12. (1) A lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől fogva lakáshasználati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni. (2) A használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított bérleti díj mértékével azonos, ezt követően pedig ennek háromszorosának megfelelő összeg. (3) A lakáshasználati díj nem mérsékelhető és arra részletfizetési kedvezmény nem adható. A jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére nem tarthat igényt. A lakbér mértéke 13. (1) A lakásbérleti jog fennállása esetén a lakás használatáért a bérlő lakbért köteles fizetni. (2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások havi bérleti díját és komfortfokozatát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (3) Az 1. számú mellékletben meghatározott lakbér valamennyi lakás esetében magában foglalja a szemétszállítás költségét. A Biharkeresztes, Ady Endre u szám alatti lakások esetében a meghatározott lakbér összege tartalmazza a fűtés költségét. (4) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, vagy komfortfokozatában változás áll be.

9 (5) A bérlő köteles az e rendelet szerint megállapított és a bérbeadó által közölt lakbért a bérleti szerződésben meghatározott módon és határidőig megfizetni. A bérlőtársakat a fizetési kötelezettség egyetemlegesen terheli. (6) A bérlő köteles valamennyi közüzemi számlát a nevére íratni. A közüzemi számlák fizetését a Városfejlesztési Kft. negyedévenként ellenőrzi. Nem lakás céljára szolgáló helyiségbérlet szabályairól 14. (1) Az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére, folytatására e rendelet szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel. (2) Helyiséget csak annak a kérelmezőnek lehet bérbe adni, akinek a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn az önkormányzattal szemben tartozása, a bérbeadóval szemben pedig bérleti díj, vagy közüzemi díj tartozása. (3) A nem lakás céljára szolgáló helységek bérleti díját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (4) A helyiségek ingyenes használatba adásáról kizárólag a képviselő-testület dönthet. (5) A kérelmező részére a helyiség határozott időre, maximum 3 évre juttatható, mely meghosszabbítható. (6) Helyiséget az alábbi célokra lehet bérbe adni: a) lakosság ellátását szolgáló termelő, kereskedelmi, szolgáltató, vagy vendéglátó tevékenység céljára, b) irodai célra, c) raktározási tevékenység céljára, d) gépjármű tárolás céljára, e) képzés céljára. A helyiségek bérbeadásának jogcímei 15. A helyiségeket az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni: a) kérelem alapján történő bérbeadás, b) bérleti jog meghosszabbítása, c) bérleti jog átruházása, d) bérleti jog cseréje. Bérbeadás kérelem alapján 16.

10 (1) A helyiségbérletre vonatkozó kérelmeket kizárólag a képviselő-testület jogosult eldönteni a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül. (2) A kérelem pozitív elbírálása esetén a képviselő-testület nevében a bérleti szerződést a bérbeadói jogokat gyakorló Városfejlesztési Kft. jogosult megkötni. (3) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségre azonos vagy hasonló tevékenységet folytató igénylőkkel közös, írásbeli kérelmük alapján bérlőtársi szerződés is köthető. Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a bérlőtárs a megszűnést követő 15 napon belül élhet elő bérleti jogával. Amennyiben a bérlőtárs elő bérleti jogával nem élt és a helyiségre megállapított teljes bérleti díjat sem fizeti, úgy a bérbe adó a helyiségrészt jogosult más kérelmezőnek bérbe adni. A bérleti jog átruházása és cseréje 17. (1) Bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat a helyiség bérleti jogának átruházásához, vagy elcseréléséhez (továbbiakban: bérleti jog átadása). A hozzájárulás kizárólag írásban adható. A hozzájárulásra irányuló kérelmet a felek között létrejött megállapodás keltétől számított 15 napon belül kell benyújtani a bérbeadóhoz a megállapodás egy példányának csatolásával. (2) A bérleti jog átadására irányuló megállapodás csak akkor lép hatályba, ha a bérleti jog átvevője a bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben a bérbeadóval megállapodott és vállalja, hogy a bérleti szerződést a megállapodás szerinti tartalommal megköti. Vállalja továbbá, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg a bérbeadónak három havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot megfizet. (3) A bérleti jog átadásához nem adható hozzájárulás, ha a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető, b) az új tevékenység folytatása a lakosság nyugalmának megzavarásával járna, c) a helyiségre bérleti, vagy közüzemi díjhátralék áll fenn, illetve a helyiségbérletet átvevőnek nincsenek köztartozásai d) az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén. (4) A helyiséget a bérlő köteles rendeltetésszerűen használni, azt albérletbe nem adhatja. A lakások és helyiségek elidegenítésének szabályai 18. (1) Az önkormányzat képviselő-testülete dönt a lakások és helyiségek elidegenítésre történő kijelöléséről.

11 (2) Az önkormányzat a lakások és helyiségek elidegenítésének előkészítésével és a lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Városfejlesztési Kft. útján látja el. A bérbeadó az elővásárlási jogot megillető személyt az elidegenítésre kijelöléstől számított 15 napon belül tájékoztatja a kijelölés tényéről. (3) A lakások és helyiségek forgalmi értékét 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi szakértő által készített értékbecsléssel kell meghatározni. (4) Önkormányzati lakások elidegenítése esetén a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvényben meghatározott elővásárlási jog jogosultjai a 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi szakértő által készített értékbecslésben meghatározott vételáron élhetnek elővásárlási jogukkal. (5) Az elővásárlási jog jogosultja kérelmére - részletfizetésre jogosult, ha a kérelmező családjában az együttköltöző családtagokat számítva- az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló esetén a kétszeresét, valamint vagyonnal nem rendelkeznek. (6) A lakás elidegenítése a vételárnak szerződés kötéskori egyösszegű megfizetése vagy részletfizetés ellenében történhet. (7) Ha az elővásárlásra jogosult, vagy ennek hiányában a vevő az egy összegű teljesítést vállalja, és a teljes vételárat a szerződéskötéssel egyidejűleg kifizeti, részére a vételár 10 %- ának megfelelő összegű árengedményt kell megállapítani. Szerződéskötéssel egyidejű kifizetésnek tekinthető hitelintézet illetve lakástakarék pénztár közreműködésével történő legkésőbb 150 napon belüli halasztott megfizetés is. (8) A vételár további 10 %-ának megfelelő összegű árengedményt kell megállapítani, ha a vevők fiatal házasok és első lakáshoz jutónak minősülnek. (9) A részletfizetés esetén a kamat mértéke a mindenkori január 1-jei jegybanki alapkamat mértéke. (10) A maximális futamidő nem haladhatja meg a 15 évet. (11) Az adásvételi szerződést a vevővel a képviselő-testületi döntést követő 30 napon belül kell megkötni (ajánlati kötöttség). Amennyiben a vevő 30 napon belül a szerződést nem köti meg, ajánlati kötöttsége megszűnik, valamint elveszti a szerződéskötésre vonatkozó jogát. (12) Az értékesítésre kijelölt ingatlanok esetében a szerződés megkötéséig a bérbeadó csak azonnali beavatkozást igénylő munkát végezhet. Hatályba léptető rendelkezések 19. (1) E rendelet január 1. napjától lép hatályba rendelkezéseit a hatályba lépésekor fennálló jogviszonyokra és a hatályba lépésekor még el nem bírált jogviszonyokra kell alkalmazni.

12 (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének és elidegenítésének feltételeiről szóló 22/2007. (IX. 26.) számú önkormányzati rendelet. Barabás Ferenc sk. polgármester Dr. Köstner Dávid sk. jegyző Záradék: A rendelet hirdetőtáblán való kifüggesztéssel kihirdetve: november 29. napján. Dr. Köstner Dávid jegyző