A KÖZÉLETI SZEREPLŐK ÉS A MAGÁNÉLETHEZ FŰZŐDŐ JOG PUBLIC FIGURES AND THE RIGHT TO PRIVACY *

Átírás

1 MultiScience - XXXII. microcad International Multidisciplinary Scientific Conference University of Miskolc, 5-6 September, ISBN A KÖZÉLETI SZEREPLŐK ÉS A MAGÁNÉLETHEZ FŰZŐDŐ JOG PUBLIC FIGURES AND THE RIGHT TO PRIVACY * Dr. Barzó Tímea PhD, intézeti tszv. egyetemi docens Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi intézeti Tanszék ELŐZMÉNY A 2013-as Ptk. a nevesített személyiségi jogok felsorolását követően önálló pontként foglalkozik azzal az élethelyzettel, amikor a személyiségi jogsértés közéleti szereplő személye ellen irányul. Az európai jogrendszerekben általában elfogadott, hogy a társadalmi szerepvállalás egyik következménye a védelem átlagosnál alacsonyabb szintje. Nincs ez másképp a hazai polgári jogi szabályozásban sem. A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása során tanúsított magatartás tehát a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. 1 A közéleti szereplőnek ugyanis mindig többet kell eltűrnie a személyét ért támadásokból, mint egy hétköznapi állampolgárnak. A közszereplői státusz azonban csak szűkíti a közéleti szerepléshez kapcsolódó személyiségi jog védelmét, de nem zárja ki az azzal kapcsolatos igényérvényesítés lehetőségét. Így pl. a személyiségi jogi sérelemre hivatkozó fél előtt korábban ismeretlen fényképfelvételek engedély nélküli nyilvánosságra hozatala és a képekhez fűzött, emberi méltóságot sértő megjegyzések megjelentetése miatt a közszereplő is alappal érvényesíthet személyiségi jogi igényt. 2 A KÖZÉLETI SZEREPLŐ FOGALMA A közéleti szereplő fogalma homályos és meghatározhatatlan, amit az is okoz és fokoz, hogy a közéleti szereplők nem képeznek homogén csoportot. Vannak, akik maguk vállalják ezt a szerepet, és vannak, akik akaratlanul (pl. születésük folytán) kerülnek ebbe a helyzetbe. Vannak, akik részt vesznek társadalmi döntéshozatali folyamatokban, vannak azonban olyanok is, akik nem kerülnek ilyen helyzetbe, ugyanakkor a társadalmi szerepvállalásuk folytán formálják a társadalom tagjainak (elsősorban a fiataloknak) a személyiségét, befolyásolják az értékrendjüket és akár példaként követik őket (pl. előadóművészek, modellek, televíziós személyiségek). 3 Tattay Levente szerint közszereplőnek azok a személyek minősülnek, akik nyilvános közéleti szereplést vállalnak, vagy a közélet alakulására jelentős befolyással bírnak. 4 Szintén Tattay Levente tollából * A tanulmányban ismertetett kutató munka az EFOP jelű Fiatalodó és megújuló Egyetem Innovatív Tudásváros - A Miskolci Egyetem intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztése projekt részeként a Széchenyi 2020 keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1 Ptk. 2:44. 2 BDT MENYHÁRD Attila (2014): A magánélethez való jog elméleti alapjai. In Medias Res 2014/ TATTAY Levente (2007): A közszereplők személyiségi jogai. Budapest Pécs, Dialóg Campus, DOI: /musci

2 származik az a fogalmi megközelítés is, miszerint közszereplőnek kell tekinteni azokat a természetes személyeket és jogi személyeket, akik tevékenységükkel és nyilvános fellépésükkel befolyásolják a szűkebben vagy tágabban értelmezett társadalom életét, helyi vagy országos viszonyok alakulását, továbbá azok, akik közéleti kérdésekben érintettként szerepelnek. 5 A közszereplő fogalmára vonatkozóan az úgynevezett ügynöktörvény elején találhatunk meghatározást az alábbiak szerint: közszereplő az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította. 6 Egy másik törvényi értelmezés szerint 7 kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el. Fontos közfeladatot ellátó személy pl. Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár, az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, az országgyűlési képviselő, az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja stb. A kiemelt közszereplőkre vonatkozó rendelkezéseket a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójára és a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyre is alkalmazni kell. 8 A közéleti szereplő polgári jogi értelemben vett fogalmának szempontjai tehát nem egyértelműek. Azt a kérdést, hogy a személy közéleti szereplőnek tekinthető-e, nem általában az adott személy pozíciója, hivatali beosztása, közéleti státusza, vagy bármely okból fennálló szélesebb körű ismertsége, hanem a jogi megítélés szempontjából releváns, konkrét élethelyzet alapján kell megítélni. 9 Közéleti szereplő az, aki nyilvánosan a közszereplés igényével lép fel. A nyilvános helyen munkáját végző személy a közszereplés szándékának hiányában nem tekinthető közszereplőnek. 10 Abban az ügyben, ahol mind a felperes, mind az alperes vállaltan politikai tevékenységet folytattak, a nyilvánosságot célzó közléseikkel fejtették ki határozott álláspontjukat a helyi közélet széles körű érdeklődést kiváltó ügyeiről, a keresettel és viszontkeresettel érintett közlések ezen közéleti tevékenységekkel összefüggésben keletkeztek, mind a felperes, mind az alperes vonatkozásában a közéleti szereplők speciális személyiségvédelmét kellett alkalmazni. Nem volt jelentősége önmagában annak a ténynek, hogy Y Város Önkormányzatának képviselője csak a felperes volt, mivel a közéleti szereplés nem szűkíthető le politikai tisztségvállalásra. 11 A közéleti szereplőnek minősítés tekintetében nem az országos elismertség a lényeges, hanem az, hogy a legközelebbi ismerősök körén kívüli személyek számára is jelentőséggel vagy legalább hírértékkel bírjon az érintett életével kapcsolatos bármilyen esemény. A politikusok, színészek, írók, modellek mind olyan foglalkozást választottak, amelynek szükségszerű velejárója a nagy 5 TATTAY Levente (2006): A közszereplők magánjogi személyiségvédelme. Magyar Jog 2006/ Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló évi III. törvény pontja 7 A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvény 4. (2) bek évi LIII. Törvény 4. (5) bek. 9 BDT BDT Debreceni Ítélőtábla Pf.I /2016/7.

3 érdeklődésre számot tartó élet. A közéleti szereplő személyiségvédelmét pontosan azon alapon lehet korlátozni, hogy legtöbb esetben - a saját döntéséből kerül a figyelem középpontjába. 12 A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SORÁN ÉRVÉNYESÜLŐ ELTÉRŐ TOLERANCIA- KÜSZÖB A véleménynyilvánítás jogával való ütközés miatt az állammal, állami szervekkel, a közhatalmat megtestesítő személyek nyilatkozataival kapcsolatos véleményekre alapított jogsértések esetében a tolerancia-küszöb jóval magasabb, mint ezen szervek, személyek körén kívüli más jogalanyokra vonatkozó bírálatok, értékítéletek körében. 13 Az állami és helyi önkormányzati feladatokat ellátó szervek és személyek tevékenységének nyilvános bírálhatóságához kiemelkedő alkotmányos érdek fűződik. Személyiségvédelmet tehát nem alapoznak meg az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor sem, ha azok túlzóak és felfokozottak. 14 A polgári jogi személyiségvédelem területén hiányzik egy olyan iránytű, amely segítene a jogalkalmazónak a közéleti szereplők személyiségi jogainak sérelmét jelentő mérce felállításában. Így pl. amikor a szakszervezeti tisztségviselő és önkormányzati képviselőjelölt felperesre vonatkozóan azt állították, hogy a politikai játszmának szánalmas figurája, illetve, hogy a pártok kezében báb, indokolatlanul bántó, sértő kifejezésmód hiányában a puszta mégoly erőteljes kritika sem alapozott meg személyiségvédelmet. 15 Egy másik ügyben a Legfelsőbb Bíróság elvi éllel mutatott irányt akkor, amikor kimondta, hogy a közszereplőkről alkotott kedvezőtlen véleménynyilvánítás, értékítélet önmagában akkor sem alapoz meg személyiségvédelmet, ha túlzó, vagy felfokozott érzelmeket tükröz. A közéletben részt vevő személyeknek ugyanis számolniuk kell azzal, hogy politikai ellenfeleik (különösen választási időszakban) tevékenységüket, szereplésüket kritikával illetik és erről a közvéleményt tájékoztatják. A közélet szereplőinek pedig el kell viselniük a személyüket kedvezőtlen színben feltüntető és tevékenységüket negatív módon értékelő véleményt, kritikát is. 16 Így az egyik közszereplőnek a másik közszereplő tevékenységét elmarasztaló véleménynyilvánítása, értékítélete önmagában nem alapoz meg személyiségvédelmet. 17 Annak eldöntésénél azonban, hogy a véleménynyilvánítással, bírálattal kapcsolatban terheli-e fokozott tűrési kötelezettség az érintett személyt, elsősorban annak van jelentősége, hogy a kifogásolt nyilatkozat a közügyek vitatásával összefüggésben történt-e. 18 A választási kampányidőszakban egy párt politikusa részéről a választási eljárás tisztaságához kapcsolódó sajtótájékoztató keretében elhangzott politikai véleménynyilvánítás során nemcsak a közügyet érintően megfogalmazott értékítéletek, hanem a közügy körébe tartozó tényállítások is fokozott védelmet élveznek. 19 Nem vitatható azonban, hogy valakiről minden alap nélkül, a való tények ismeretében azt állítani, hogy bűncselekményt követ el, sértő tartalmat hordoz, ami 12 FÉZER Tamás (2014): Személyiségi jogok. In: Osztovits András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja I. kötet, Budapest, Opten Informatikai Kft FÉZER BDT BH BH BH BDT BDT

4 közszereplő esetén is megalapozza a jogsértés megállapítását. Ezt a Ptk. 2:44. -a sem zárja ki. 20 A közéleti szereplőkkel szembeni becsületsértés mércéje a véleménynyilvánítások esetén az aránytalan túlzás vagy az indokolatlan bántás. Nem kétséges, hogy a közéleti szereplőnek a magánélete is sajtócikkek tárgya lehet, hiszen a fokozott tűrési kötelezettségnek ez is szerves része. A legbensőbb magánélet titkai azonban nem tartozhatnak a mindennapi közbeszéd témáihoz még közszereplő esetén sem. 21 A KÉPMÁS ÉS HANGFELVÉTEL VÉDELME NYILVÁNOS KÖZSZEREPLÉS ESETÉN Főszabály szerint képmás és hangfelvétel készítéséhez, felhasználásához, nyilvánosságra hozatalához az érintett hozzájárulása szükséges. 22 Kivételt jelent azonban ez alól a szabály alól azonban többek között a nyilvános közéleti szereplés. 23 Önmagában az a tény, hogy valaki nyilvános helyen megjelenik, az utcán sétál, fürdőhelyen pihen, megnéz egy filmet, tárlatot, sportmérkőzést, ezzel nem vállal közszereplést, csupán magánemberként szórakozik. Nyilvános közszereplésnek minősül azonban a közéleti emberek (pl. politikusok, színészek, szóvivők) nyilvános fellépése, beszéde, előadása stb. Valamely nyilvános eseményen, rendezvényen, nyilvános összejövetelen, gyűlésen aktív szerepet vállaló személy közszereplőnek minősül. 24 Közszereplő tehát az, aki nyilvánosan a közszereplés igényével lép fel. A nyilvános helyen munkáját végző személy azonban a közszereplés szándékának hiányában nem tekinthető közszereplőnek. 25 A nyilvános közszereplés közönsége azonban semmiképpen sem számít közszereplőnek. A félként eljáró állami szerv képviseletét ellátó jogtanácsos azonban a polgári per nyilvános tárgyalása során nem tekinthető közhatalmat gyakorló személynek, sem közszereplőnek, tevékenysége nyilvános közéleti tevékenységnek sem minősül. A polgári perben a közhatalmat a bíróság gyakorolja; a felek képviselői eljárási jogaik érvényesítése során nem a közérdek, hanem a képviselt fél érdekei alapján járnak el, ezért nyilvános tárgyaláson róluk kép- és hangfelvétel csak kifejezett hozzájárulásuk esetén készíthető. 26 A Ptk. nyilvános közéleti szereplésre vonatkozó normaanyagára épülő egységes bírói gyakorlat szerint tehát a közszereplő képmása csak közszerepléseivel összefüggésben, a közéleti megnyilvánulásai által meghatározott keretben, annak bemutatására használható fel az érintett hozzájárulása nélkül. A közszereplő képmása ezért nem szabad felhasználás tárgya. 27 Képmás vagy hangfelvétel készítése szempontjából a nyilvános közszereplés feltételei pedig akkor valósulnak meg, ha a felvétel olyan nyilvános eseményen készül, ahol szokásos a film- és televízió felvétel készítése, azaz aki részt vesz az eseményen, számolnia kell azzal, hogy 20 Kúria Pfv.IV /2016/4. 21 Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf /2016/3-II. 22 Napjainkban a képmás reklámcélú felhasználása az érintett hozzájárulásával valósággal iparággá vált. Szinte mindennaposak a híresebb sportolók, színészek vagy médiasztárok képmásaival történő reklámok, hirdetések. Az üzletszerű arculatátvitel azaz a merchandising szerződés részletes szabályaival a kereskedelmi jog és a marketing foglalkozik. 23 Ptk. 2:48. (2) bek. 24 SZEGHALMI Veronika: A képmás polgári jogi védelme és a hazai szabályozás alapvonalainak áttekintése európai példákon át. (letöltés időpontja ) 56.o. 25 BDT BDT BH

5 személyét - felismerhetően - megörökítik. A rendőrségi fogdában készített felvételen való megjelenés nem minősül nyilvános közszereplésnek, ezért a felvétel nyilvánosságra hozatalához az érintett személy hozzájárulása szükséges. 28 Nyilvános közszereplésnek minősül az a tájékoztatás, amelyet rendőrségi vezető a sajtó munkatársának ad a rendőrség munkájával kapcsolatban. Nem sért ezért személyiségi jogot, ha a nyilatkozó képmását hozzájárulása nélkül a nyilatkozatot tartalmazó újságcikk mellékleteként nyilvánosságra hozzák. 29 A közszereplő kísérőjére is kiterjesztő értelmezés olvasható egy kúriai ítéletben, mely szerint, ha valaki közszereplő kísérőjeként olyan eseményen vesz részt, amelyet közpénzből finanszíroznak, számolhat azzal, hogy arról a sajtó akár képmásának felhasználásával beszámolhat. Ilyenkor egyedileg szükséges a sajtószabadsághoz (a véleménynyilvánítás szabadságához) fűződő jog érvényesülését összevetni az egyén képmás védelméhez fűződő jogának érvényesülésével. 30 A közfunkció betöltése, vagy egy politikai szerepvállalás természetesen szükségszerűen kelti fel egy adott olvasóközönség figyelmét a magánélet körébe tartozó ismeretek tekintetében is, ami miatt a médiaszolgáltatók gyakran nemcsak nyilvános közszereplésről készült felvételek közzétételével növelik nézőik, olvasóik számát. Felmerül tehát a kérdés, hogy mennyire jogszerű egy közéleti szereplő magánéletébe tartozó egyes eseményekről a beleegyezése nélkül - készült felvételeket nyilvánosságra hozni. A közéleti szereplők magatartása és cselekedetei tekintettel azok társadalomra gyakorolt esetleges hatásaira, ezen szereplők politikai és társadalmi életben betöltött szerepére, valamint a nyilvánosság tájékoztatásához fűződő érdekére főszabály szerint nem tekinthetők kizárólag a sérthetetlenséget élvező magánélet körébe tartozónak. Egy közéleti személy is másrészről mégis jogos elvárásként igényelheti magánélethez való jogának tiszteletben tartását. Vajon hol húzódik ez a határ? A KÖZÉLETI SZEREPLŐK SZEMÉLYISÉGI JOGÁNAK VÉDELME A 2013-ban elfogadott Ptk. azonban már nemcsak a képmás és hangfelvétel esetén adott felmentést a közszereplői beleegyezés alól akkor, amikor elvi szinten deklarálta a közéleti szereplő személyiségi jogának védelmét az alábbiak szerint: a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. 31 Erre azonban a törvény csak meghatározott feltételek fennállása esetén biztosított lehetőséget. a) Az egyik ilyen jelenleg is létező - feltétel, hogy a közéleti szereplő személyiségi jogának korlátozására kizárólag a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása érdekében nyílik csak lehetőség. Pl. parlamenti felszólalás, nyilvános vita. Már ez a megfogalmazás is jelezte, hogy a társadalom kíváncsiságának kielégítése még akkor sem kellő alap a magánéletbe való beavatkozáshoz, ha egyébként a társadalmi döntéshozatalban szerepet játszó személyről van szó. Külön kell kezelni ugyanis a közéleti szereplő közéleti szereplését és magánéleti megnyilvánulását, mert a közéleti szereplőt is ugyanúgy megilletik a magánélethez való jogok, mint a magánszemélyeket. A személyiségvédelem szintjei egyedül a közéleti szerepvállalás kapcsán különülnek el. A közszereplőről készült felvétel közzététele tehát a jogosult képmáshoz fűződő, törvény által védett rendelkezési jogát csak a közügyek megtárgyalhatósága érdekében szükséges mértékben, azzal arányosan korlátozhatja. A közismert személyről, de nem 28 BDT BDT BH Ptk. 2: március hó 15. napján hatályos szövege.

6 közérdeklődésre számot tartó élethelyzetben készült fénykép közzétételéhez az érintett hozzájárulása szükséges. Ennek hiányában a róla készített és nyilvánosságra hozott felvétel sérti az érintett képmáshoz fűződő személyiségi jogát. 32 A közéleti szereplők jogvédelmének megítélésekor vizsgálni kell az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) esetjogát is. Tekintettel arra, hogy Magyarország az Európai Emberi Jogi Egyezmény részes állama, ezért a magyar alkotmányos mércék kidolgozásakor a jogvédelem minimális követelményeiként érvényesítenie kell az Egyezményt értelmező EJEB joggyakorlatának szempontjait is. 33 Az EJEB az ún. Hannover ügyekben fektette le a képmás sajtóban történő közzétételével kapcsolatos általános szempontrendszert. 34 Ezek a szempontok az alábbiak: 35 A fotó és a cikk mennyiben járul hozzá egy közérdekű vitához? Kulcsfontosságú kérdés, hogy egy adott cikk hozzájárul-e a társadalmi vitához egy adott témában, vagy egyedül a nyilvánosság kíváncsiságának kielégítése a cél. Utóbbi esetben a magánélethez való jog nyilvánvalóan szigorúbb védelmet érdemel. 36 Az érintett személy mennyire közismert, és mi a közlés tárgya? BDT Lásd részletesebben SZÉKELY László: A cselekvőképesség. In: Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. (Szerk. Vékás Lajos-Gárdos Péter) Wolters Kluwer, Budapest, [SZÉKELY 2014/2.] Ezeknek az ügyeknek a panaszosa Caroline von Hannover monacói hercegnő, a monacói uralkodó család tagja, aki a családot rendszeresen képviseli különböző társadalmi eseményeken. A három ügy közös vonása, hogy Caroline von Hannover minden egyes esetben eljárást indított az illetékes német bíróság előtt, amely eljárásokban többek között azt kérte, hogy a bíróság az adott sajtóorgánumot tiltsa el a róla készült fényképek közzétételétől. A német bíróságok azonban kérelmeit egyes fényképek tekintetében megalapozatlannak találták. Caroline von Hannover a német bíróságok e döntéseit vélte az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétesnek és panasszal élt az EJEBnél. BORONKAY Miklós (2014): A képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jog. In: A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban. Az új Polgári Törvénykönyvre és az új Büntető Törvénykönyvre tekintettel. (Szerk. Csehi Zoltán-Koltay András-Navratyil Zoltán), Budapest, Complex Kiadó azasra (letöltés időpontja: ) 36 Az EJEB elé kerülő második ügyben (40660/08. és 60641/08.) a jogvita három cikk és az azok mellett megjelent képek okán alakult ki. Az első kép a kérelmező Caroline von Hannover monacói hercegnőt és néhai édesapját, Rainer herceget ábrázolta, amint egymásba karolva sétálnak. A cikk fő témája a herceg egészségügyi állapota és betegsége volt. A második és harmadik cikk kizárólag a hercegi család üdüléséről szólt, és a fényképek is ebben a témában készültek. Az ügy a német szövetségi alkotmánybíróságig jutott, ahol a testület a szövetségi bírósággal egyetértve kimondta, hogy a család üdülésével kapcsolatos két cikk és az azokhoz kapcsolódó fotók semmilyen formában nem járultak hozzá a közügyek nyilvános vitájához. Az első cikk azonban az uralkodó rossz egészségi állapotával foglalkozott, továbbá a fénykép is ezt illusztrálta, ami viszont közérdeklődésre tarthat számot. Így a téli vakációról készült képekkel ellentétben, ebben az esetben a személyiségi jogok háttérbe szorultak a sajtó véleménynyilvánítási jogához és a nyilvánosság információhoz való jogához képest. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legutóbbi döntéseiből. In: Fundamentum szám 118.o. (letöltés időpontja: ) május 3-án a Daily Mail című brit napilap egyik cikkében egy nő azt állította, hogy fiúgyermekének II. Albert, Monaco uralkodó hercege az apja. Majd a Paris Match hetilapban is megjelent egy cikk ugyanebben a témában, mely több olyan képet is közölt, melyeken a herceg a gyermekével a karjában szerepelt. A Bíróság megítélése szerint, ami a publikáció tárgyát illette, a cikk érintette ugyan a herceg magánéletét, ám a közölt információk túlmutattak a magánszféra körén, mivel a herceg által betöltött funkció Monaco államfői posztja öröklődik. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteiből. In: Fundamentum szám 119.o. (letöltés időpontja: )

7 Milyen magatartást tanúsított a sajtóval szemben az érintett személy korábban? A cikk milyen formában és milyen tartalommal jelent meg? 38 Milyen körülmények között készült a fénykép (az érintett beleegyezésével vagy anélkül)? A sajtó tájékoztatási kötelezettsége nem keletkeztet többletjogokat; a lineáris médiaszolgáltatások e kötelezettségük teljesítése során is kötelesek a jogszabályokat betartani, illetve tevékenységük - főszabályként - nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével. Közéleti szereplőről a hozzájárulása nélkül, nyilvános helyen készült kép- és hangfelvétel esetén az érdekek mérlegelésével kell feloldani a véleményszabadság és a személyiségvédelem közti összeütközést akkor is, ha a közlés egyébként hozzájárul a közérdeklődésre számot tartó ügy bemutatásához. A rejtett kamerával készült felvétel felhasználása sérti a közéleti szereplő képmáshoz és hangfelvételhez való jogát, ha a felvételen elhangzottak nem járulnak hozzá a közérdeklődésre számot tartó ügy megvitatásához, illetve ezt elősegítő információértékkel sem bírnak. 39 b) A közéleti szereplő személyiségi jogainak korlátozása során is azonban az emberi méltósághoz való jogát a jogsértőnek ilyenkor is tiszteletben kell tartania. Nem kétséges tehát, hogy a közszereplői státusz csupán szűkíti a személyiségi jog védelmét, de nem zárja ki az azzal kapcsolatos igényérvényesítés lehetőségét, főként a sajtószerv által nyilvánosságra hozott képekhez fűzött az emberi méltóságot sértő megjegyzések esetében. 40 c) Végül fontos feltétel még, hogy a közéleti szereplő személyiségi jogainak korlátozására csak szükséges és arányos mértékben kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a közéleti szereplő becsületét és jóhírnevét érintő kijelentések nem mehetnek át személyeskedésbe, azaz nem irányulhatnak céltalanul csupán az érintett megalázására, kifigurázására és lealacsonyítására. A Ptk. eredeti szövegében még úgy szerepelt, hogy a közéleti szereplő személyiségi jogainak korlátozására csak méltányolható közérdekből kerülhet sor, azonban az Alkotmánybíróság ezt a szövegrészt megsemmisítette. Indoklása szerint a közügyek vitatása önmagában olyan közérdek, amely korlátja lehet a közhatalmat gyakorlók személyiségi jogainak, tehát ehhez képest további közérdek fennállásának előírása aránytalanul korlátozná a sajtószabadságot. 41 A március 15-én hatályba lépett rendelkezések tehát deklarálták a közéleti szereplők személyiségi jogainak korlátozhatóságát, azonban annak határait a Kódex a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlásához szükséges és arányos mértékben, valamint az emberi méltóság tiszteletben tartásában jelölte meg. Azt azonban a bírói gyakorlat munkálta ki, hogy a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása érdekében mennyire hozhatók nyilvánosságra a közéleti szereplők magánéletéhez tartozó információk és képek. 38 Norvégiában egy ismert zenész pár esküvőjéről egy helyi magazin két oldalas cikket tett közzé, melyet több fényképpel is illusztrált. A fényképek kb. 250 méterre készültek az eseménytől. A fényképeken a mennyasszony szerepel, amint édesapja és más személyek kíséretében csónakon érkezik az esküvő helyszínéül választott szigetre, továbbá más fényképeken a vőlegény segíti ki a mennyasszonyát a csónakból. Az EJEB döntése értelmében bár az esküvő a magánélethez tartozik, mégis közéleti szereplőkről lévén szó - volt egy közérdeklődésre számot tartó része is. A cikk nem tartalmazott kritikát, nem jelentett az érintett párra nézve negatív értékelést sem, illetve nem tartalmazta a házasságkötés pillanatait, továbbá az esküvő helyszíneként megjelenő sziget a közönség számára nyitva álló terület volt, ezért az EJEB nem ítélte sérelmesnek sem a fényképek elkészítését, sem pedig azok közzétételét. zasra (letöltés időpontja: ) 39 BDT BDT /2014. (III. 7.) AB határozat

8 A KÖZÉLETI SZEREPLŐK MAGÁNLETHEZ VALÓ JOGÁNAK DEKLARÁLÁSA Az időközben formálódó nemzetközi és hazai bírói gyakorlat az elmúlt években már egyre élesebben állította szembe egymással a közéleti szereplők személyiségi jogainak korlátozhatóságát a magánéletük sérthetetlenségére irányuló követelménnyel. Az EJEB több döntésében is foglalkozott az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkében megfogalmazott magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jognak és a 10. cikkében körülírt véleménynyilvánítás szabadságának az összeütközésével. 42 Az újságírók felelőssége az egyének köztük a közéleti szereplők magánélethez való jogának tiszteletben tartása, melynek érdekében minden közlést megelőzően figyelembe kell venniük a közölni kívánt információk és képek várható hatását, továbbá mérlegelniük kell azt, hogy mely információk tarthatnak joggal számot a közérdeklődésre. A hazai bírói gyakorlatot is foglalkoztató kérdésről van szó, melyet a közelmúltban született ítélőtáblai döntés is bizonyít. Egy politikai tevékenységet folytató közszereplő ellen garázdaság vétsége miatt büntetőeljárás folyt, melynek évi bírósági tárgyalása nagy sajtóérdeklődést váltott ki. Ezzel összefüggésben egy weboldal üzemeltetője a tárgyalást követő napon cikket jelentett meg, mely szerint a felperes azt mondta a bíróságon, hogy nagyon megviselte a 72 órás őrizet, de kiszabadulása után egy óra múlva már a neten keresett párt magának mosolyogva. Ismertette, hogy a planetromeo.com oldal a wikipédia szerint nemzetközi meleg, biszexuális és transznemű férfiak társkereső oldala. A cikkek megjelenését követően a felperes Messenger oldalára számos trágár üzenetet kapott, melyek zöme feltételezett nemi identitására utalt. Ebben az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy a magánélet zavartalanságához való jog védelme közszereplő politikusok vonatkozásában is csak nyomós közérdek fennállása esetén és akkor korlátozható, ha a beavatkozás összefüggésben áll az érintett személy közéleti szereplésével, hirdetett eszméivel, a közélet alakítását célzó tetteivel, kijelentéseivel. A közérdeklődésre számot tartó közéleti esemény egy jelentéktelen mozzanatával összefüggésben tett kijelentés cáfolata nem jelent megfelelő indokot a sajtó számára a közéleti szereplő legbensőbb magánéleti eseményének bemutatásához, a magánszférába történő önkényes belépéshez: a sajtószabadság ilyen gyakorlása nem áll arányban az érintett közszereplő magánélete zavartalanságához fűződő személyiségi joga sérelmével. 43 Az Alaptörvény hetedik módosításával kiegészített VI. cikkének első bekezdése június 29- ei hatállyal deklarálta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A második bekezdés pedig új szabályként rögzíti, hogy az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát augusztus 1-től önálló törvény szól a magánélet védelméről. 44 A törvény preambuluma értelmében a magánélet, a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog együttesen az ember veleszületett méltóságából ered, amely mindenkit megillet. A magánélethez való jog az emberi lét és önazonosság kiteljesedéséhez elengedhetetlen, hiszen az az emberi személyiség érinthetetlen tartományát határolja körül. A törvény kihangsúlyozza, hogy a magánélethez való jog minden embert megillet, és azt a közügyek szabad vitatása során is tiszteletben kell tartani, erre figyelemmel a közéleti ügyek szabad megvitatása sem járhat a /07. számú kérelem; 39954/08. számú kérelem; 40660/08. és 60641/08. számú kérelem 43 BDT A magánélet védelméről szóló LIII. törvény (Mvtv.)

9 magán- és családi élet, valamint az otthon sérelmével. Az Alaptörvénnyel összhangban a közéleti szereplőt is megilleti a magánélet védelme és az otthon nyugalma. A közéleti szereplő magán- és családi életét, valamint otthonát a közéleti szereplőnek nem minősülő személlyel azonos védelem illeti tehát meg. 45 A magánélet tiszteletben tartásához való jog megsértését jelentheti az egyén által különösen a magánélettel kapcsolatban megőrizni kívánt személyes adattal, titokkal, képmással, hangfelvétellel való visszaélés, vagy a becsület és a jó hírnév megsértése. 46 Az Alaptörvény hetedik módosításával kiegészített VI. cikkével való összhang megteremtésére tekintettel indokolt volt a Polgári Törvénykönyv 2:44. -ának módosítása is a közéleti szereplők vonatkozásában. Az új szabályok értelmében a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. Ez azonban nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Fontos alaptétel továbbá, hogy a közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. Nem minősül továbbá közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat. Az új szabályozás azonban igen szigorú üzenetet hordoz: ha a közéleti szereplő magán- és családi életével kapcsolatos tevékenység vagy adat közvetítése (nyilvánosságra hozatala) soha nem minősíthető közügynek, akkor ebben a tekintetben a közéleti szereplőt minden esetben a nem közéleti szereplővel azonos szintű védelem illeti meg. Azaz nem köteles ebben a körben egy kicsit sem többet elviselni, mint egy hétköznapi ember annak ellenére, hogy közéleti szereplőként sokkal többet foglalkoznak vele az emberek, sokkal többen követik őt a társadalom különböző korú és iskolázottságú tagjai, mint egy átlagembert. A törvény szigorú és merevnek tűnő szabályozása ellentétben állónak látszik az EJEB által kialakított azon jogértelmezéssel, ami szerint a közéleti szereplést vállaló személynek számolnia kell azzal, hogy bizonyos tekintetben a szigorúan a magánéletéhez tartozó események is közérdeklődésre tarthatnak számot, és ezért azzal foglalkozik és meghatározott keretek között, de - foglalkozhat is a sajtó. Az új magyar szabályozás gyakorlatilag kizárja az EJEB által a véleménynyilvánítási szabadság és a magánélet sérthetetlenségéhez való jogok összeütközése során felállított mérlegelési szempontok alkalmazását, kimondva azt, hogy a magánélet körébe tartozó tevékenység és adat közlése az érintett(ek) hozzájárulása nélkül még a közéleti szereplők esetében is jogsértő. Így nem marad más megoldás a bíróságok számára, mint annak sokkal szigorúbb keretek közötti meghatározása, értelmezése, hogy az egyén által különösen a magánélettel kapcsolatban megőrizni kívánt személyes adattal, titokkal, képmással, hangfelvétellel való visszaélés, vagy a becsület és a jó hírnév megsértése mikor minősül egyben a magánélet tiszteletben tartásához való jog megsértésének is. Ez utóbbi fogalmi körbe tartozás megállapításának szigorítása jelentheti a véleménynyilvánítás szabadságának EJEB által is támogatott viszonylag tágabb értelmezését és a korábbi bírói gyakorlathoz való közelítés egyik eszközét. 45 Mvtv. 7. (2) bek. 46 Mvtv. 8. (2) bek.

10