Tisztelt Mentelmi Bizottság!
|
|
- Botond Fehér
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tisztelt Mentelmi Bizottság! A helyzet fonákja az, hogy a Mentelmi Bizottság jelenlévő tagjai ismerik a legjobban a magyar mentelmi jog részleteit, ennek ellenére azt a feladatot kaptam, hogy a mentelmi jog anyagi jogi vonatkozásairól beszéljek. Ez nem könnyű helyzet, de talán vannak olyan szempontjai ennek a kérdéskörnek, amelyek bírósági oldalról új színben világítják meg a képviselői immunitás kérdéskörét. Mi is az értelme annak, hogy immunitás illeti meg az országgyűlési képviselőket? Magyarország Alkotmánybírósága ezt nagyon szépen fogalmazta meg egy 1994-es döntésében, amikor azt rögzítette, hogy a demokratikus társadalom létezésének és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme a közügyek vitatása, amely feltételezi a különböző politikai nézetek, vélemények kinyilvánítását, a közhatalom működésének bírálatát. Ennek elsődleges terepe az Országgyűlés, így a parlamenti vita szükségtelen és alapjogsértő korlátok közé szorításával a törvényhozó testület működési- és szólásszabadsága illúzióvá válhat. A mentelmi jog legfőbb értelme tehát az, hogy egyfajta felelőtlenséget adjon a képviselőnek azért, hogy bírálhassa a közhatalmat, hogy a szólásszabadság tényleges gyakorlásával demokratikus garanciákat érvényesítsen a parlament működésében. Ezt a feladatát a magyar országgyűlési képviselők az országgyűlésről szóló új törvény mentelmi jogi szabályozásának a keretei között gyakorolhatják, ezeket a törvény 73. és 74. szakasza foglalja össze, aminek a főbb és az anyagi jogi értelmezés szempontjából jelentős elemei a következők: A képviselő nem vonható felelősségre abban az esetben, ha képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően a képviselői megbízatásának gyakorlása során, a megbízatásával összefüggésben közöl valamely tényt vagy véleményt. Ebben a definícióban nagyon fontos az, hogy a felelősségre vonás bíróság vagy hatóság előtt kizárt, hogy a képviselői immunitás a megbízatás idejének lejártát követően is fennmarad, mintegy örökre szól, korlátja azonban az, hogy csak a leadott szavazat, illetve a megbízatás gyakorlása során közölt tény vagy vélemény miatt illeti meg a képviselőt, volt képviselőt immunitás. Azt kell tehát mondani, hogy alapvetően az ebben a tényállásban rögzített magatartás miatt képviselő nem vonható felelősségre, tehát szükségtelen ehhez bármilyen további megerősítés, további mentelmi eljárás, a képviselő ilyen tevékenységéért nem vonható felelősségre. Ez a szabály szolgálja azt, hogy a parlamentben szabadon fejthesse ki véleményét, sorakoztathasson fel tényeket, fogalmazzon meg értékítéletet.
2 A második bekezdés azonban fontos kivételeket tesz, és épp a kivételek köre változott az országgyűlésről szóló új törvény alapján, a rágalmazás és a becsületsértés összefüggésében. Tehát, ahogy a törvény mondja: a mentesség nem vonatkozik a képviselők polgári jogi felelősségére, és meghatározott bűncselekményi körre. Ez a meghatározott bűncselekményi kör a következő: közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű irattal, illetve visszaélés korlátozott terjesztésű minősített adattal. Ahogy áttekintettem a Mentelmi Bizottság elmúlt években végzett munkáját, azt látom, hogy az itt felsorolt bűncselekményi kör nem nagyon fordul elő a Mentelmi Bizottság gyakorlatában, tehát nem ilyen bűncselekményekkel összefüggésben keresik meg a Bizottságot, sokkal inkább egyszerű köztörvényes bűncselekmények miatt, pl. közlekedési baleset okozása és hasonlók, illetve becsületsértés és rágalmazás tényállások miatt. Hangsúlyozom tehát, hogy ebben a bűncselekményi körben, amelyet a mentesség alól kivesz a törvény, a becsületsértés és a rágalmazás már nem szerepel. Áttekintve a korábbi évek előadásait és beszélgetéseit, tulajdonképpen egyenes folyamat látszik kirajzolódni, korábban is szinte minden előadásban szóvá tették, indokolatlan, hogy ez a két bűncselekményi tényállás ne szerepeljen a mentességben, hiszen a képviselői munka gyakorlása során a leggyakrabban ezekbe a büntető tényállásokba ütközik a képviselői tényközlés, illetve értékítélet megfogalmazása. Ezért azt gondolom, hogy tulajdonképpen egy, a jogalkotás által realizált felismerésről van szó, amelyet helyeselhetünk, tehát becsületsértés és rágalmazás miatt, ha az a képviselői megbízatás gyakorlása során fordul elő, emiatt ne lehessen a képviselőt felelősségre vonni. Ez a helyes törekvés már a hatályos jog része. A fent említett két definíció határozza meg tehát a képviselői immunitást. Azonban a mentelmi jognak két nagyon lényeges összetevője van, az első ez a már említett és elemzett immunitás, a második pedig a sérthetetlenség, ami nem más, mint ennek az eljárási vetülete. Eljárási vetülete annyiban, hogy függetlenül attól, hogy képviselői immunitás fennáll-e vagy sem, ha képviselő ellen bármilyen büntető eljárás vagy szabálysértési eljárás indul, az csak akkor indítható meg, ha ehhez a Mentelmi Bizottság hozzájárult, vagyis a mentelmi jogot felfüggesztette. Ha ehhez hozzávesszük még a magyar büntető eljárási törvénynek azt a szabályát, amely közjogi tisztséget betöltő személyek elleni büntető eljárás esetén fogalmazza meg a bíróság, illetve a hatóságok kötelezettségét, akkor azt látjuk, hogy a Mentelmi Bizottságnak ehhez a sérthetetlenségi eljárásához hozzákapcsolódik egy olyan kötelezettség a bíróság
3 részéről, hogy minden olyan esetben, amikor országgyűlési képviselő ellen büntető eljárás indul, akkor megkeresse a mentelmi jog felfüggesztése érdekében a Mentelmi Bizottságot. Tehát nagyon érdekes, hogy eljárási szempontból nem tesz különbséget a büntető eljárási törvény a között az eset között, amikor immunitás áll fenn, és a között az eset között, amikor immunitás nem állapítható meg. Egyszerűen a terhelt személye, a gyanúsított személye összefüggésében előírja a sérthetetlenségi eljárás kezdeményezését és lefolytatását. Ez azért különösen izgalmas, mert megfogalmazhatnánk azt a logikai következtetést, hogy ha immunitás áll fenn, akkor teljesen felesleges a Mentelmi Bizottság eljárása, hiszen azt bárki észlelheti, észreveheti, hogy egy országgyűlési képviselő a parlament plenáris ülésén olyan tényállítást tett, ami esetleg becsületsértés megállapítására adhatna alapot, de miután az immunitás a becsületsértési ügyekre ilyen esetben kiterjed, ezt a bíróság önmaga is megállapíthatná. Ezért érdekes ez a jogszabályi konstrukció, mert bár megállapíthatnánk bíróság részéről a mentesség fennállását, eljárási okból mégsem tehetjük meg. A büntető eljárási törvény világosan fogalmaz: minden esetben, amikor a büntető eljárás megindításának nincs más akadálya, még az immunitás fennállása esetén is meg kell keresni a Mentelmi Bizottságot. Ezt a logikát követi tulajdonképpen a bírósági gyakorlat a korábbi években meghozott fontos eseti döntésekkel, mindenesetre azért ezt a gondolatot érdemes majd tovább gondolni, hogy vajon érdemes-e fenntartani ezt a gyakorlatot minden esetben, nevezetesen a Mentelmi Bizottság eljárásának szükségszerűségét, hiszen ahogy az alkotmánytudósok megfogalmazták, a képviselők akkor kerülnek át a sérthetetlenség védelmi körébe, ha az immunitás nem terjed ki rájuk. Tehát a két intézménynek egymást helyettesítő karaktere van. Térjünk vissza arra, hogy ezt a helyzetet hogyan kezelte és hogyan magyarázta az elmúlt időszakban a joggyakorlat. Itt elsőként utalnék az Alkotmánybíróságra, amely két nagyon fontos határozatában is bővítette az immunitás körét, csak a 34/2004. AB határozat rendelkező részéből idézek, amely szűkítve a képviselő felelősségét, kimondta, hogy a parlamenti képviselő mentelmi joga kizárólag akkor függeszthető fel, ha a képviselő tudta, hogy a közlése a lényegét tekintve valótlan. Ez a szűkítés nyilvánvalóan összefüggött azzal a helyzettel, hogy becsületsértés és rágalmazás miatt ebben az időszakban még felelősségre vonható volt az országgyűlési képviselő. A bírósági és a mentelmi bizottsági eljárás párhuzamosságát fejezi ki a Legfelsőbb Bíróság évi 171. számú Bírósági Határozatokban közzétett döntése, amely határozottan kinyilvánította, hogy a büntető eljárás alá vont országgyűlési képviselő esetében a mentesség kérdésében a bíróságnak önállóan kell állást foglalnia, függetlenül az országgyűlési határozattól, illetve megfogalmazza a döntés a későbbiekben azt is, hogy milyen többlet-jogosítvány illeti meg a
4 bíróságokat a mentelmi jog fennállása vagy fenn nem állása kérdésében. Ezt a megállapítást az tette lehetővé a konkrét ügyben, hogy a Mentelmi Bizottság felfüggesztette a képviselő mentelmi jogát, tehát a Mentelmi Bizottság elhárította az eljárási akadályt a bíróság elől, a bíróság folytathatta a büntető eljárást. A Legfelsőbb Bíróság ennek ellenére tényként rögzítette, hogy a mentelmi jog felfüggesztése nem jelenti azt, hogy a speciális büntethetőséget kizáró ok, tehát az immunitás ne lenne megállapítható, önmagában a Mentelmi Bizottság felfüggesztő döntése nem zárja el a bíróságot attól, hogy megállapíthassa az immunitás fennállását. A másik, a mai napig ívelő iránymutatása a Legfelsőbb Bíróságnak egy elvi határozatban került közzétételre, ez a évi 737. elvi határozat, amely rögzíti azt a fontos tételt, hogy a mentelmi jog a büntető eljáráson kívül eső feltétel a büntető felelősségre vonáshoz. A határozat indokolásában máig vitatott megállapításokat tesz azzal kapcsolatban, hogy mire terjed ki a képviselői immunitás és a mentelmi jog. Azt a szűkítő megállapítást teszi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a mentelmi jog nem akadályozza a nem a büntető eljárási törvény által rendszeresített, szabályozott hatósági intézkedések végrehajtását, gondol itt különböző rendőri intézkedésekre. Azt hiszem, hogy erről a kérdésről érdemes lesz eszmét cserélni akár Legfőbb ügyész úr előadásához kapcsolódóan is. Egy további lényeges elvi döntésünk az évi 51. BH, ami arra mutatott rá, hogy ellentétben az immunitással, a sérthetetlenségi eljárás a képviselővel szembeni büntető eljárás lefolytatását csak a képviselői minőség fennálltának időtartama alatt akadályozza, tehát ha a képviselői minőség megszűnik, mert lejár a mandátum, akkor a büntető eljárás lefolytatásának nincs akadálya. Szeretném jelezni, hogy a Kúria május 8-án büntető kollégiumi véleményt fogadott el a magánvádas büntető ügyekben a bíróságot terhelő vizsgálati kötelezettségről, amelyről a magánvádas ügyekkel összefüggésben Handó elnökasszony fog majd részletesen beszélni. Az előadásom címében kiemelten szerepel a becsületsértés és a rágalmazás tényállása, miután azonban ez a két bűncselekményi tényállás az immunitás részévé vált, ezért azt gondoltam, hogy ha ilyen komoly érdeklődés mutatkozik a Mentelmi Bizottságban a két tényállás bírósági értelmezésével összefüggésben, megnézem, hogy vajon általában milyen logikát, milyen dogmatikai rendszert követnek a bíróságok becsületsértési és rágalmazási ügyekben. Meg kell mondjam, hogy nagyon kevés döntést találtam, az utóbbi két év határozatai között összesen kettő olyan kúriai döntést, amely izgalmas lehet az e tényállások értelmezését váró hallgatóság számára.
5 Az első ügyben rágalmazás vétsége, illetve becsületsértés vétsége miatt felmentették a vádlottat. A tényállás szerint a terhelt a következő kijelentéseket tette, egy polgári peres eljárás keretei között: a felperesi ügyvéd a szakmához annyit ért, mármint a könyves szakmához, mint tyúk az abc-hez, illetve egy másik alkalommal azt a kijelentést tette, hogy nem igaz, amit az ügyvédnő mond, az ügyvédnő hazudik, tehet nekem egy szívességet. Hasonló jellegű megfogalmazások nyilvánvalóan képviselőket érintően is előfordulhatnak, ezért érdekes az, hogy vajon a bíróság milyen módon vizsgálta ennek a két kijelentésnek az értékelhetőségét a rágalmazás, illetve a becsületsértés tényállásával összefüggésben. A bíróság hangsúlyozta, hogy mindkét tényállás esetében a védett jogi tárgy azonos, az emberi becsület, amely egyrészt társadalmi megbecsülésből, másrészt emberi méltóságból tevődik össze. A társadalmi megbecsülés az emberről, egyéni sajátosságairól, egyéni tulajdonságairól, magatartásáról, személyes értékeiről, a környezetében kialakult társadalmi értékítéletet jelenti, az emberi méltóság pedig az egyénnek azt a igényét fejezi ki, hogy olyan elbírálásban részesítsék, amely a társadalomban kialakult érintkezési forma minimális követelményének megfelel. E definíció megalkotását követően a bíróság vizsgálta, hogy az említett kijelentések vajon alkalmasak-e a becsület csorbítására vagy sem. Arra következtetésre jutott, hogy a fenti kijelentések nem minősíthetők tényállításnak, hanem értékítéletet jelentenek, véleményt nyilvánított a terhelt, és az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy a bírálat, kritika, véleménynyilvánítás nem szolgálhat büntető eljárás alapjául, kivéve azt az esetet, amikor az gyalázkodó jellegű, és az emberi méltóság sérelmével jár. A két kijelentéssel összefüggésben megállapította, hogy ezek a kijelentések nem sorolhatók a gyalázkodó, megalázó kifejezések körébe. A másik döntés arra vonatkozott, hogy vajon mennyiben korlátozhatja a bíróság figyelmét egy megnyilatkozás közvetlen megfogalmazásaira, vagy az értékelési körbe kell-e vonni az azokból levonható, tényről tényre irányuló következtetéseket is. Ebben az ügyben arról volt szó, hogy egy bizonyos szakszervezeti bizottság egy állásfoglalást fogadott el egy másik szakszervezet megalakulásával kapcsolatban, és ez az állásfoglalás tényeket tartalmazott, olyan tényeket, hogy a megalakított szakszervezet vezetői tulajdonképpen cégtulajdonosok, ügyvezető igazgatók, és ez a vállalkozói csoport a szakszervezet megalakítását arra használja fel, hogy a versenytársaknál zavart keltsen, sztrájkokat szervezzen, s ezzel kapcsolatban közleményt tett közzé. Ebben az ügyben a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy vajon a véleménynyilvánítás szabadsága alá tartoznak-e ezek a tényállítások vagy sem, illetve hogy a tényállítások olyan jellegűek-e, amelyek alkalmasak a becsület csorbítására vagy sem. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta a Kúria, hogy amennyiben a vád tárgya valamely verbális cselekmény, a tényről tényre
6 következtetés lehetősége általában kizárt, vagy nagyon szűk körben érvényesülhet, mert a szó elhangzásával, rögzítésével a cselekmény azonnal befejezett, és szükségképpen ezen formájában bírálandó el. Ha a további tényre következtetéssel jutnánk, ezzel önkényesen kiszélesítenénk a büntetőjogi felelősség keretét, tehát végkonklúzió, hogy ezek az állítások önmagukban és egymás viszonyában sem becsületsértő állítások. Ezeket a becsületsértéssel és rágalmazással kapcsolatos általános ügyeket szerettem volna kiemelni. Végül szeretnék néhány szót ejteni egy olyan izgalmas területről, amelyre a képviselői immunitás nem terjed ki, ez pedig nem más, mint a polgári jogi felelősség. A polgári jogi felelősséget az immunitás alól a korábbi szabályozás is, és az országgyűlésről szóló új törvény is fenntartotta. Tehát az országgyűlési képviselőt a polgári jogi felelősséggel szemben nem védi immunitás, felelőtlenség. Azért érdemes eljárásjogi szempontból is elemezni ezt a helyzetet, mert az új Polgári Törvénykönyvvel egy más mentelmi joggal rendelkező kör eltérő helyzetbe kerül, mint az országgyűlési képviselők, és ez a kör nem más, mint a bírák köre. Az új Ptk. ugyanis olyan kizáró szabályt fog tartalmazni, amely szerint a bíró személyében polgári jogi perben nem lesz perelhető, hanem helyette a munkáltatót, a bíróságot kell majd perelni. Érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy vajon nem indokolt-e a képviselőt is védeni ilyen szempontból akkor, amikor immunitás illeti meg, tehát hogy személyében ne lehessen eljárás tárgya. Ez a lehetséges eljárásjogi megoldás, azt gondolom, hogy nemcsak a bírókat, hanem más immunitással rendelkező személyeket is védhetné. Az országgyűlési képviselők polgári jogi felelőssége csak magánjogi szabályok alapján kerül megítélésre, semmilyen közjogi korlát nem érvényesül. Az elmúlt időszakban jó néhány olyan ítélete volt a Kúriának, ami érintette ezt a felelősséget, kimondta például a Kúria egy ügyben, hogy a parlamenti képviselő személyében is felel az általa elkövetett polgári jogi jogsértésért, függetlenül attól, hogy a frakció tagjaként vagy megbízásából cselekedett. A személyhez fűződő jog megsértésének mind objektív, mind szubjektív, tehát kártérítési következményéért felel. Egy másik ügyben a Legfelsőbb Bíróság 2007-ben iktatott ügyről van szó azt állapította meg, hogy felel az a frakcióvezető saját személyében, amely ugyanannak a pártnak, illetve parlamenti frakciótársainak a sérelmére követett el jogsértést, és emiatt kerül sor a polgári jogi felelősség megállapítására. Mintegy ellenpéldaként lehet megemlíteni ugyanakkor azt az ügycsoportot, és azért említek ügycsoportot, mert mind a polgári jogi, mind a büntetőjogi felelősség vonatkozásában több ügy került a Kúria elé, amikor egy
7 parlamenti párt vezetője egy sajtótájékoztatón a birtokába jutott titkos hangfelvétel tekintetében adott elő bizonyos tényeket, illetve nyilvánított véleményt. Ebben az ügyben a Kúria azt állapította meg, hogy ezért amennyiben jogsértést valósított volna meg a magatartása, felelősséggel tartozna, de a konkrét ügyben sem a jóhírnév megsértése, sem a hangfelvétellel való visszaélés ténye nem volt megállapítható. Érdekes megállapítások olvashatók arról, hogy a hangfelvétellel való visszaélés csak a hangfelvétel fizikai értelemben vett közzétételével valósítható meg. Szeretnék néhány szót ejteni arról is, hogy a nemzetközi bírósági gyakorlat szerint a közszereplőket, politikai szereplőket fokozott tűrési kötelezettség terheli, tehát több és mélyebb kritikát kötelesek elviselni, mint más magánszemélyek. Ez a követelmény nagyon szűrten jelenik meg a magyar joggyakorlatban, tehát a fokozott tűrési kötelezettséget megfelelő gondossággal mérlegeli a bíróság minden egyes ügyben, és igazán komoly távolságot a magánszemély és a közszereplő tűrési kötelezettsége között az eddigi gyakorlat nem mutatott fel. Erre példa az, amikor az ellenzék vezetője kifogásolta az éppen funkcióban lévő pénzügyminiszter országgyűlési képviselő által a személyre vonatkozóan tett megállapításokat, ebben az ügyben a Kúria nagyon fontos sarokkőként fogalmazott meg dogmatikai különbségeket a tényállítás és a véleménynyilvánítás között. Tisztelt Bizottság! Amennyiben a beszélgetés során konkrét kérdések is felmerülnek, azokra szívesen válaszolok, és talán az elhangzottaknál mélyebben szántó következtetésekre is juthatunk. Köszönöm a figyelmet!
KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez
KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink
T/239. számú. törvényjavaslat. egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/239. számú törvényjavaslat egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest,
Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0229/
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum A8-0229/2016 14.7.2016 JELENTÉS az Ujhelyi István mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2015/2237(IMM)) Jogi Bizottság Előadó: Tadeusz
Iromány száma: T/1499. Benyújtás dátuma: :19. Parlex azonosító: K6O78VVW0001
Iromány száma: T/1499. Benyújtás dátuma: 2018-09-18 16:19 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: K6O78VVW0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.) 2. (3) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva
Alkotmánybíróság Ügyszám: Előadó: AJB-2249/2013 dr. Lápossy Attila 1015 Budapest Donáti u. 35-45. Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.)
A legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet. véleménye. az Új Polgári Törvénykönyv Javaslatának egyes rendelkezéseiről.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet véleménye az Új Polgári Törvénykönyv Javaslatának egyes rendelkezéseiről. Az alábbi vélemény a Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslatnak
A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára
A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró, különös tekintettel a magánindítvány hiányára Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Büntethetőségi
A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata
Etikai és Fegyelmi szabályzata 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek érdekében saját döntése
í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 653/B/2000 Budapest, 2004.09.28 12:00:00 de. Kukorelli István Dr. 34/2004. (IX. 28.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2004. évi 136.
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános
Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről
Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól
A munkaviszony megszüntetésének
A munkaviszony megszüntetésének aktuális 0 kérdései A munkáltatói felmondás indokolása A munkáltatói felmondás indokolásával szemben támasztott tartalmi követelmények: Valós, okszerű és világos indokolás
KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott
Magyar joganyagok - BH I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy gazdálkodó szer1. oldal
Magyar joganyagok - BH2001. 110. - I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy gazdálkodó szer1. oldal BH2001. 110. I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy
Mi van a nevedben? A névjog és a védjegyjog összefüggései Dr. Lukácsi Péter. MIE Konferencia Győr, november 25.
Mi van a nevedben? A névjog és a védjegyjog összefüggései Dr. Lukácsi Péter MIE Konferencia Győr, 2016. november 25. Áttekintés A névviselési jog tartalma A névviselési jog sérelme A kegyeleti jog A névjog
Tisztelt Sebián-Petrovszki László!
Tisztelt Sebián-Petrovszki László! Az MTI Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. részére 2016. március 22. napján megküldött közérdekű adatigénylésének, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
T/ számú törvényjavaslat. az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10592. számú törvényjavaslat az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013.
Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:
1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m
MELLÉKLET: Az államfő megválasztása. Felelősségre vonása politikai. EU-tagállam. Eljárások. jogi. politikai -- jogi.
MELLÉKLET: EU-tagállam Ausztria Bulgária Ciprus Csehország Észtország Az államfő megválasztása közvetlen, 6 év parlament (2013-tól közvetlen), 5 év Felelősségre vonása Eljárások Népszavazás útján, javaslatot
5/2017.(XI.28.) KMK vélemény a joggal való visszaélés tilalmának megsértésével kapcsolatos munkaügyi perekben felmerült egyes kérdésekről
K Ú R I A (http://lb.hu) Címlap > 5/2017.(XI.28.) KMK vélemény a joggal való visszaélés tilalmának megsértésével kapcsolatos munkaügyi perekben felmerült egyes kérdésekről 5/2017.(XI.28.) KMK vélemény
Szólásszabadság, média, internet
VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3205/2015. (X. 27.) AB végzés 2725 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Előterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére
Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata
Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *
JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos
Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés
Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány
Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány I. Mely esetben kell benyújtani? Az alapvető emberi jogok és szabadságok védelméről szóló nemzetközi és hazai szabályozás célja a tisztességes büntetőeljárás
2013. évi... törvény. a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
mm
T/706. számú törvényjavaslat. a magánélet védelméről
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/706. számú törvényjavaslat a magánélet védelméről Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2018. június 2018. évi törvény a magánélet védelméről A magánélet,
MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez
A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor
A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2017. december 8. 2017. 34. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3328/2017. (XII. 8.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1942 3329/2017. (XII.
Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész
BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.
az alkotmánybíróság határozatai
2016. június 3. 2016. 13. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3108/2016. (VI. 3.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról 668 3109/2016. (VI. 3.)
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]
SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között
ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3048/2019. (III. 14.) AB VÉGZÉSE
386 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3048/2019. (III. 14.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Szívós Mária
1. oldal, összesen: 18 oldal
1. oldal, összesen: 18 oldal Ügyszám: 1127/B/1992 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lábady Tamás Dr.; Szabó András Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 36/1994. (VI. 24.) AB
ítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám
2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3016/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1126 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3016/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány
EU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3005/2018. (I. 22.) AB HATÁROZATA
50 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3005/2018. (I. 22.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2019. március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 65. Ha a bíróságnak az állítási szükséghelyzettel érintett tényállítás
2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3068/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3068/2015. (IV. 10.) AB végzés 1597 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3068/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT?
ILYEN MÉG NEM VOLT! Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? MIE Konferencia, Győr 2016. november 25. dr. Klauber Zsófia Amiről szó lesz EUIPO előtti iparjogvédelmi eljárás
1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: IV/00788/2014 Első irat érkezett: 2014.04.14 Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (politikai reklámfilm közlésének
A KÁRPÓTLÁSI ÉS A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYEK HATÁLYA - A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE
A KÁRPÓTLÁSI ÉS A SEMMISSÉGI TÖRVÉNYEK HATÁLYA - A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE Ha a terheltet olyan cselekmény miatt ítélték el törvénysértően, amelyet háborús, népellenes bűntettnek tekintettek, de amely nem tartozik
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos apa 17 éves gyermeke ügyében kérte a segítségemet. A csatolt dokumentumok
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. *
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * Tagállami kötelezettségszegés 95/46/EK irányelv A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének 1.sz. ügyvédi felelősségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) 1993.
Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének 1.sz. ügyvédi felelősségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) 1993. január 1-től 2 1. SZ.MELLÉKLET A MAGYAR ÜGYVÉDEK BIZTOSÍTÓ ÉS SEGÉLYEZŐ
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 947/2017. (VIII.29.) számú HATÁROZATA
Iktatószám: MN/17336-8/2017. Tárgy: a gyermekek és kiskorúak védelmére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése Ügyintéző: személyes adat Melléklet: a hatósági eljárás megállapításai I. és II. számú melléklet
Tisztelt Elnök Asszony!
1", M T1 AS 3. ORSZÁGGYÜLÉSI KÉPVISELŐ trkeze t 2005 APR 0 5. Törvényjavaslat kezdeményezése Dr. Szili Katalin asszonynak a Magyar Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! Mellékelten - a
Fővárosi Munkaügyi Bíróság
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V., Markó u. 27. 23.M.684/2003/8. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Bp., Pf.: 52., eljáró képviselő:
A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során
A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során Szerző: Dr. Szigeti István Siklós, 2013. április A tanulmányomban be kívánom mutatni, hogy a végrehajtási eljárás folyamán a jogi képviselők (ideértve
v é g z é s t : I n d o k o l á s
A a Dr. Bencze Péter és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Bencze Péter ügyvéd) által képviselt Magyar Szocialista Párt (kérelmező címe) kérelmezőnek a Megyei Területi Választási Bizottság 2014. október
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében
Országos Bírósági Hivatal Mailáth György Tudományos Pályázat Munkáltatói kárfelelősség a magánjog tükrében Közjogi, munkajogi és EU szekció 10. téma Jelige: Progressio 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS
AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA
AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
Érkezett : évi... törvény. egyes törvényeknek a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése érdekében szüksége s módosításáró l
í,rr4 a' Pjfi,C' s~7 1 -i'+sd:rtai a 2015. évi... törvény Érkezett : T i g X:6k 2015 DEC Oda egyes törvényeknek a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése érdekében szüksége s módosításáró l 1.
KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A rendőrség alapjogvédelmi kötelezettsége gyűlöletincidensek esetén a Gyöngyöspata- per ítélete Dr. Jovánovics Eszter
HIRDETMÉNY BÍRÓSÁGI ÜLNÖKVÁLASZTÁSRÓL
HIRDETMÉNY BÍRÓSÁGI ÜLNÖKVÁLASZTÁSRÓL A 2018. július 1-jén hatályba lépő, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 680. (5) bekezdésére tekintettel, a bírák jogállásáról és
Az új Munka Törvénykönyve
Az új Munka Törvénykönyve Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai Eltérési lehetőségek a kollektív szerződésben az új Mt.-hez és a munkaszerződéshez
I. Az üzleti titok fogalma a közbeszerzésben Az üzleti titokká minősíthető adatok körével kapcsolatos főbb Kbt. szabályok III. A helytelen üzleti
I. Az üzleti titok fogalma a közbeszerzésben II. Az üzleti titokká minősíthető adatok körével kapcsolatos főbb Kbt. szabályok III. A helytelen üzleti titokká minősítés következménye IV. Jelenlegi jogi
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3114/2015. (VI. 23.) AB végzés 1987 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)
Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 119/2018. (II. 13.) számú HATÁROZATA
Iktatószám: MN/37989-8/2017. Tárgy: a gyermekek és kiskorúak védelmére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése Ügyintéző: személyes adat Melléklet: a hatósági eljárás tárgyát képező teletext oldal másolata
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3103/2018. (IV. 9.) AB VÉGZÉSE
2018. 11. szám 509 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3103/2018. (IV. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Czine Ágnes, dr. Horváth
V É G Z É S. a közigazgatási hatósági eljárást megszüntetem.
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Szám: 29000-105/44197/ /2016. ált. Tárgy: alapvető jogot érintő rendőri intézkedés elleni panaszban hozott döntés V É G Z É S A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e
A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
Magyar joganyagok - 10/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat - a Magyar Ügyvédi Kamara 3 2. oldal (6) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tény
Magyar joganyagok - 10/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat - a Magyar Ügyvédi Kamara 3 1. oldal 10/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat a Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998 (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata módosításáról
A KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS FŐBB MÓDOSÍTÁSAI
A KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY 2017. JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS FŐBB MÓDOSÍTÁSAI Rigó Csaba Balázs Elnök 2017. március 22. A módosítás 2016. december 6-án került elfogadásra A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII.
Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye
1 dr. Czeglédy Csaba Kiüresedik a rendes felmondás jogintézménye Fő jogterületem a munkajog; az ügyvédi praxisomban felmerülő jogesetekből a munkaviszony megszüntetésének gyakorlatát, a vonatkozó bírósági
Alapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001
Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: 2018-11-06 18:35 Miniszterelnökség Parlex azonosító: N4BKLD730001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
Iromány száma: T/3316. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: 8SR5LPJ40001
Iromány száma: T/3316. Benyújtás dátuma: 2018-11-05 12:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 8SR5LPJ40001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL
VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,
MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE
MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat
A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban
A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:
MÓDOSÍTOTT ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ
MÓDOSÍTOTT ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2017. 06. 29. 2017. 109 9 1026 Budapest, Riadó utca 5. 1525 Budapest, Pf. 166. www.kozbeszerzes.hu info@kt.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a közérdekű bejelentések
Belügyi Rendészeti Ismeretek
Belügyi Rendészeti Ismeretek Munkafüzet Társadalomismeret Tereptan Szabálysértések Büntetőjog Kriminalisztika Készült a TÁMOP 2.2.3-9/1-2009-0003. számú program keretében, az Országos Rendészeti TISZK
Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1
Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 A jogalkalmazás körében érvényesülő szempontok megjelölése előtt szükséges rögzíteni, hogy a személyhez fűződő jog az egyes személyek
ADATSZOLGÁLTATÁS IRÁNTI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE
ADATSZOLGÁLTATÁS IRÁNTI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE MIE konferencia 2016. november 24. Győr Dr. Gusztav BACHER gusztav.bacher@szecskay.com www.szecskay.com Szecskay Attorneys at Law Bevezetés Milyen feltételek
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján
A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján Szerző: dr. Rózsa Erika 2015. június 10. 2014. március 15. napján hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, mely átalakította a cselekvőképesség
v é g z é s t : I n d o k o l á s :
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Ügyvédi Iroda (képviselő címe, ügyintéző: dr. Sz. A. ügyvéd) által képviselt K. Zs. Cs.-né (kérelmező címe) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi
Tisztelt Képviselő-testület!
6. napirendi pont E - 167 Előterjesztő: Előterjesztést készítette: dr. Zakály Erzsébet Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek: Rendelet-tervezet Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
Nagymaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 1. az önkormányzat
Nagymaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 1 az önkormányzat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 1 2014. november 18-tól hatályos állapot Nagymaros