AZ ÉRTED VAGYUNK SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYMI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 Érted Vagyunk Speciális Szakiskola Szervezeti és Működési Szabályzata AZ ÉRTED VAGYUNK SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYMI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM azonosító: A szabályzat érvényes től

2 TARTALOM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat célja Az SzMSz alapjául szolgáló jogszabályok A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya... 6 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A köznevelési intézmény jellemzői Az iskola működését meghatározó dokumentumok Az intézmény működésének rendje Alapítás, jogutódlás, fenntartás, felügyelet... 8 a, Az intézmény alapítójának neve, címe... 8 b, Az intézmény fenntartójának neve, címe... 8 c, Az intézmény felügyeleti szerve Irányítás, működés Gazdálkodás, vagyon feletti rendelkezés Létszámgazdálkodás... 9 III. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE Az intézmény felelős vezetője A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatköre Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai Az intézmény vezetése IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei V. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK A törvényes működés alapdokumentumai VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE Az alkalmazottak munkarendje A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje A pedagógusok munkarendje Az intézmény tanulóinak munkarendje A tanév helyi rendje A tanítási órák (foglalkozások), óraközi szünetek rendje, időtartama Az intézményben tartózkodás rendje Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az intézményt veszélyeztető események és a teendők a, Tűzriadó esetén szükséges teendők b, Egyéb veszélyeztetéssel történő fenyegetés (bombariadó)

3 VII. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE, A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK, ISKOLAI GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület értekezletei, mikroértekezletei A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottsága A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek tevékenysége A gyermek-és ifjúságvédelmi megbízott és munkája VIII. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE Az iskolaközösség Az alkalmazotti közösség A szülői munkaközösség A diákönkormányzat Az osztályközösség Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök A belső kapcsolattartás általános formái és rendje A szülők tájékoztatásának formái Az intézmény külső kapcsolatai IX. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁJA, HIÁNYZÁSOK IGAZOLÁSA A tanulók felvétele A tanulók jogai és kötelességei A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek a, Az osztályozó- és javító- és egyéb vizsgák lebonyolítása Felmentések tanórák látogatása, osztályzása alól, más vizsgák beszámítása A tanulói jogviszony megszűnése A tanulók jutalmazásának elvei Az iskola fegyelmezési elvei a, Fegyelmező intézkedések b, Fegyelmi büntetések A tanulók hiányzásának igazolása A tanulók egészségügyi ellátáshoz való joga X. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE A tanórán kívüli foglalkozások célja Korrepetálások Az iskola tanulóközösségeinek egyéb rendezvényei Könyvtár A tankönyvrendelés szabályai

4 XI. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai A hagyományápolás külsőségei XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása További rendelkezések A mellékletben található szabályzatok Az SzMSz hatálya

5 I. Általános rendelkezések 1. A szervezeti és működési szabályzat célja a) A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. b) A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységek - csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 2. Az SzMSz alapjául szolgáló jogszabályok: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről A évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól, A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, A évi CXCV. törvény az államháztartásról, A évi CCIX. törvény a családok védelméről, A évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról módosításáról 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 326/213. (VIII. 30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről. 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI-rendelet) 59/2013. (VIII. 9.) EMMI-rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 15/2013. (II. 26) EMMI-rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 114/2007. (XII. 29.) GKM-rendelet a digitális archiválás szabályairól 5

6 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 4/2002. (II. 26.) OM-rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 8/2006. (III. 23.) OM-rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről 3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi tanulójára, közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. b) A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. II. Az intézmény általános jellemzői 1.A köznevelési intézmény jellemzői Az intézmény neve, címe: Érted Vagyunk Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 8000.Székesfehérvár, Gyümölcs u. 38. OM azonosítója: Székhelye: Érted Vagyunk Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 8000.Székesfehérvár, Gyümölcs u. 38. Az intézmény nem rendelkezik telephellyel. Típusa: Többcélú Közoktatási Intézmény Az intézmény alaptevékenysége: általános középfokú oktatás, nappali munkarend szerint speciális szakiskolai képzés, nappali munkarend szerint számítógépes adatrögzítő bőrtárgy készítő oktatást kiegészítő tevékenység: pedagógiai szakszolgálati tevékenység (logopédiai ellátás, korai fejlesztés utazó gyógypedagógiai szolgáltatás az intézmény weblapja: Az intézményi bélyegzők felirata: hosszú bélyegző 1.: Érted Vagyunk Speciális Szakiskola és EGYMI 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 38. OM azonosító:

7 hosszú bélyegző 2.: Érted Vagyunk Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Szakszolgálati Egysége 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 38. OM azonosító: hosszú bélyegző 3.: Érted Vagyunk Speciális Szakiskola utazó gyógypedagógiai egysége 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 38. OM azonosító: Kerek bélyegző: Érted Vagyunk Speciális Szakiskola és EGYMI Kiadmányozás, aláírás és bélyegzőhasználati jogosultságok Az iskolai ügyekben a kiadmányozás joga az iskola igazgatóját illeti meg, melyet bizonyos területeken átruházhat. Iskolai ügyben kimenő valamennyi ügyirat, levelezés, csak cégjelzéses levélpapíron, vagy az iskola általános hosszú bélyegzőjével fejlécezett levélpapíron intézhető. A közoktatási intézmény képviselője az intézményvezető, aki esetenként külön megbízást adhat az intézmény képviseletére valamely munkatársának. Az általános aláírásra való jogosultságok az alábbiak: az igazgató valamennyi ügyben, amely az intézménnyel összefügg igazgatóhelyettes a feladatkörébe tartozó oktatási ügyekben, Az intézményi bélyegzők használatára és aláírásra az alábbi dolgozók jogosultak: Iskolai bizonyítványok, azok másodlata: Ezen okmányok aláírója csak az iskola igazgatója, akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint. Az iskolát érintő anyagi kötelezettségvállalásnál: az iskola igazgatója és a fenntartó ügyvezetőjének együttes aláírása szükséges. A pénzintézeti forgalomban: az intézmény igazgatója Tanulókkal kapcsolatos igazolási ügyekben: az igazgató vagy helyettese jogosult az igazolások kiadására. 7

8 2. Az iskola működését meghatározó dokumentumok: Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Nevelési Program Helyi tanterv Házirend Éves munkaterv, beszámoló 3. Az intézmény működésének rendje: Az intézmény nyitva tartása hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 17 óráig. 4. Alapítás, jogutódlás, fenntartás, felügyelet a) Az intézmény alapítójának neve, címe: Érted Kht Székesfehérvár, Horvát István Ltp. 4.5/2 b)az intézmény fenntartójának neve, címe: Érted Oktatási és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft Székesfehérvár, Horvát István Ltp. 4.5/2 c)az intézmény felügyeleti szerve: Pedagógiai Oktatási Központ 5.Irányítás, működés Az intézmény felelős vezetője Egyszemélyi felelősként az igazgató. Az intézmény vezetőjének kinevezése Az intézmény igazgatóját a fenntartó nevezi ki. A vele kapcsolatos munkáltatói jogkört a fenntartó tulajdonosai gyakorolják. Az intézmény a vezetővel és a dolgozókkal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó jogviszonyt létesít. Az intézmény képviselete: Az intézmény vezetője, valamint az általa írásban meghatalmazott intézményi alkalmazott 6. Gazdálkodás, vagyon feletti rendelkezés Az intézmény gazdálkodási formája Az intézmény önálló gazdálkodó. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény 8

9 alaptevékenység szerinti működéshez a szükséges pénzügyi fedezetet az Érted Oktatási és Szolgáltató Nonprofit Kft. biztosítja. Az intézmény gazdálkodási, szervezeti formája Az intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az alaptevékenységhez szükséges ingó és ingatlanvagyon biztosítása A fenntartó az alaptevékenység ellátásához ingó- és ingatlanvagyont bérel az intézmény működéséhez.. Az intézmény ingóvagyona A mindenkori leltár szerint nyilvántartott immaterális javak és tárgyi eszközök. Az intézmény vagyonának használata Az intézmény a használatában álló vagyontárgyakat feladatainak ellátásához szabadon használhatja. 7. Létszámgazdálkodás Az intézmény alkalmazotti létszáma Önálló bér- és létszámgazdálkodó, melynek keretein belül az intézmény feladatainak ellátásához szükséges alkalmazotti létszámot a köznevelési törvény alapján kell meghatározni. Az éves költségvetések alkalmával az elemi költségvetés keretében kerül jóváhagyásra. A munkáltatói jog gyakorlója Az intézmény dolgozói (kivéve igazgató) felett a munkáltatói jogokat az intézmény igazgatója gyakorolja. III. A közoktatási intézmény vezetése 1. Az intézmény felelős vezetője a) Az intézmény vezetőjét a fenntartó nevezi ki határozatlan időtartamra. b) A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű, törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói 9

10 jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeikre vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt véleményezési és egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más felsőfokú végzettségű alkalmazottjára átruházhatja. c) Az intézményvezetőt helyettesítheti: a munkamegosztás rendje szerint, valamint a vezető tartós akadályoztatása esetén: - helyettese valamennyi intézménnyel kapcsolatos ügyben. d) Vezetők munkarendje, feladatmegosztása Igazgató: munkanapokon 8.00 órától óráig, igazgató helyettes 8.00 órától óráig, Ha az igazgató munkaidejében nem tartózkodik az iskolában hivatali elfoglaltsága miatt, az általános igazgatóhelyettes teljes felelősséggel és jogkörrel /kivéve a munkáltatói jogokat/ helyettesíti. Az igazgatóhelyettest az osztályfőnöki munkaközösség vezetője helyettesíti. A tanulók általi iskolahasználati időben, ig egy fő felelős vezetőnek az iskolában kell tartózkodni. Amennyiben ez megoldhatatlan, a pedagógusok közül kell kijelölni meghatározott időre ügyeletes vezetőt, a tanári szoba hirdetőtáblájára is kiírva. A vezetők részletes feladatleírását munkaköri leírásaik tartalmazzák. A helyettesítés alatti döntésekről a helyettesítő az első lehetséges alkalommal tájékoztatja a helyettesítettet 2. A nevelési - oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: - a nevelőtestület vezetése, - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési - oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - a diákönkormányzattal és SZMK- val való együttműködés, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - az intézmény pedagógiai, erkölcsi szellemének kialakítása és megőrzése, - iskolai szintű munkatervek elkészítése, illetve elkészíttetése, szakkörök munkájának összehangolása, - a tanév beosztásának meghatározása, kirándulások engedélyezése, - A nevelőtestületi értekezletek előkészítése, levezetése, - döntés: jutalmazási és fegyelmi ügyekben, - panaszok és a közérdekű bejelentések kivizsgálása, - a nevelőtestület tagjai továbbképzésének biztosítása, - felelős a vizsgák jogszerűségéért, - az iskolával kapcsolatos sajtópublikációk engedélyezése - javaslattevés kitüntetések adományozására. 3. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai a) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai, közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - az igazgatóhelyettes 10

11 Az igazgatóhelyettesek megbízatását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja ki. Igazgatóhelyettesi megbízatást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízatás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettes jogai, kötelezettségei: - részt vesz a tantárgyfelosztás tervezésében és elkészíti az órarendet, - felügyeli a tanári ügyelet beosztását, - szervezi és lebonyolítja a javító és osztályozó vizsgákat, a felmérések megíratását, - tanárok akadályoztatása esetén gondoskodik a tanórák helyettesítéséről, szervezi, összesíti, és ellenőrzés után továbbítja az illetményfejtőnek az iskolában jelentkező túlórákat és helyettesítéseket, - figyelemmel kíséri az intézményt, érintő pályázatokat b) Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 4. Az intézmény vezetése a) Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységet) a helyettese, és az érdekképviseleti szervek képviselői segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel: - az igazgatóhelyettesek, - a diákönkormányzat vezetője, - az intézmény közalkalmazottainak választott érdekképviselői, - az iskolai SZMK elnöke - az iskolai ifjúságvédelmi felelőse. b) Az intézmény vezetője mellett a fentiek kibővített vezetőségként konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkeznek. c) Az iskolai nevelő - oktató munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő - oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. Az iskola belső ellenőrzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: - Segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél hatékonyabb érvényesülését. - Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. - Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. - Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. 11

12 - Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben reagáljon az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is. - Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. - Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. Az ellenőrzést végzők: - az intézmény vezetője, - az igazgatóhelyettesek, - az osztályfőnökök saját szaktárgyaikon, illetve osztályaikon belül, - iskolai gyermek és ifjúságvédelmi megbízott. A különféle felelősöknek a felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is az igazgatóhelyettesek és az igazgató számára. Az ellenőrzés területei: - pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése, - időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, - tanórai, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos - dokumentumok, tanulói produktumok, mérések, - munkavédelmi és egészségvédelmi terület, - gazdasági terület Formái: - óraellenőrzések, - foglalkozások ellenőrzése, - beszámoltatás, - eredményvizsgálatok, felmérések, - helyszíni ellenőrzések, - témaellenőrzések. IV. Az intézmény szervezeti rendje 1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. Az intézmény szervezeti vázrajzában a vastag vonallal bekeretezett funkciók, kiegészülve az SZMK elnökével és az iskolai érdekképviselőkkel alkotják az iskola törzskarát. Az intézmény szervezeti vázrajza A szervezeti vázrajz a működési orientáció miatt a vezető és a beosztotti szinteket nevezi meg, az egységek feltüntetése helyett. 12

13 IGAZGATÓ Igazgatóhelyettes Gazdasági vezető DÖK vezető tanár SZMK elnök Tanárok Gyermekvédelmi felelős V. A közoktatási intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: - alapító okirat - pedagógiai program - helyi tanterv - önértékelési szabályzat - éves munkaterv - szervezeti és működési szabályzat VI. Az intézmény munkarendje 1. Az alkalmazottak munkarendje Az alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. paragrafusa, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16. és a 17. paragrafus rögzíti. Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az évi XXII. törvény (Munka Törvénykönyve) tartalmazza. 13

14 2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje a)az intézményben dolgozó nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgató készíti el az igazgatóhelyettese közreműködésével. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgató és az igazgatóhelyettes tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazott szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje iskolatitkár, gazdasági vezető: óráig A dolgozók akadályoztatása A munkavállaló köteles a hiányzását - amennyiben előre tudja - jelezni közvetlen munkahelyi vezetőjének. A váratlan hiányzás (vis major) kivételével a munka felvételét megelőzően olyan időben köteles jelezni, hogy a szükséges helyettesítéséről gondoskodni tudjon az iskola vezetése. 3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a Köznevelési Törvény rögzíti. A Közoktatási törvény 16. (4) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával vagy a tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeletet és helyettesítést az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézmény tanórarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, az ügyeleti beosztása előtt, pedig 5 perccel a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradása esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetére a tanítási anyagot, várható hosszabb hiányzás esetében a tanmenetet, az 14

15 igazgatóhelyettesekhez eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Amennyiben az osztályban tanító, de nem szakos helyettesíti a hiányzó pedagógust, akkor a helyettesítő nevelő saját szakjának megfelelő órát is tarthat, ha nincs kijelölt anyag a szakóra megtartására. A pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 3 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezik, az úgynevezett szívességi cserét kivéve, amit az igazgató engedélyezhet. A fentiektől való eltérésre rendkívüli esetben, az igazgató adhat engedélyt. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve tanmenet szerint előrehaladni. A pedagógusok számára - kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes javaslatának meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az egyenletes terhelés. A tanári ügyeleti rendet az igh. felügyeletével, a tantestület közreműködésével féléves bontásban készíti el, és mindenki számára jó látható helyen kifüggeszti a beosztást. Az ügyeletes pedagógus a tanítási órák előtt és a szünetekben a tanulók között tartózkodik az udvaron vagy a folyosón, úgy, hogy az iskola tanulói segítségkérés céljából megtalálják. Tanóra előtti ügyelet: 7.30-tól 1 fő Szüneti ügyelet: 1 fő/ szünet 4. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott személyek, testületek egyetértésével (közoktatási törvény 40. paragrafus (6)). A tanulók munkarendjét tartalmazó házirend a szervezeti és működési szabályzat melléklete. 15

16 5. A tanév helyi rendje A tanév minden év szeptember 01-től a következő év augusztus 31-éig tart. A tanítási év szorgalmi ideje minden évfolyamon a 185 tanítási napból áll. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel, fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: - a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (a pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól). - az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, - a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, - a vizsgák rendjéről, - a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, - az éves munkatervről, - az iskola minőségbiztosítási csoportjának működéséről és összetételéről. - a házirend módosítására javaslatot tesz. Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportversenyekre) való megfelelő színvonalú felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. A helyi tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten, pedig a szülőkkel. Az intézmény belső rendszabályait ki kell függeszteni az épület bejáratánál. 6. A tanítási órák (foglalkozások), óraközi szünetek rendje időtartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra: minden osztály számára egyaránt reggel 8.00-kor kezdődik A kötelező tanítási órák délelőtt vannak. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. Tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet és adhat engedélyt. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. 16

17 Az óraközi szünetek időtartama: az 1, 2 és 3. szünetben 15 perc a 4. és 5. szünetben 10 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az első óraközi szünet a tanulócsoportok számára tízórai étkezési időt is jelent. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók az időjárás függvényében a folyosón vagy az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető (rendkívüli esetet kivéve). A szünet legkisebb időtartama 10 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás, úszásoktatás és iskolán kívüli órák esetén. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - munkaterv rögzíti. 7. Az intézményben tartózkodás rendje (ez a tanulói házirenddel megegyező) Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi időben: - reggel 7.15 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb óráig,. Tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. b) A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend). c) Intézményi ügyintézés céljából: a gyermekvédelmi felelőst: hétfő, csütörtök: között az igazgatót és helyetteseit: minden nap között kereshetik 8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energia-felhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. Tanítási idő után a tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetébe történő bejegyzés útján kérheti, amit az osztályfőnök hagy jóvá. 17

18 A továbbiakról a házirend rendelkezik. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével, (átvételi elismervény ellenében) lehet az intézményből kivinni. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A be nem tartásból eredő károkért a vétkes nevelő anyagilag felelős, illetve a károkozó személy felderítése és anyagi felelősségre vonása rá tartozik. A testnevelési foglalkozások ideje alatt az öltöző helyiséget, vagy a testnevelési részleget zárni kell. A be nem tartásból eredő károkért a foglalkozást vezető tanár a felelős. Az intézménybe saját oktatási eszközt, nagy értékű egyéb tárgyat oktatás, vagy tárolás céljából, csak az iskola igazgatójának tudtával és engedélyével lehet behozni. Kivétel a mindennapi saját használatra szükséges cikkek. Erre az iskola igazgatója ad írásbeli engedélyt az ide vonatkozó ÁNTSZ szabályok szerint. 9. Az intézményt veszélyeztető események és a teendők Az emberi élet védelme a legfontosabb szempont, ezért valamennyi veszélyeztetés esetében a tanulók és dolgozók biztonságba helyezése a legfontosabb feladat. A feladat végrehajtásához az iskola kiürítésének terve szerint szükséges eljárni. A terv az iskolában a bejárat mellett és a tantermekben kerül kifüggesztésre. a) Tűzriadó esetén szükséges teendők: - Az iskola tűzvédelmi szabályzata tartalmazza a teendőket. - A riasztást az észlelő személy hozza tudomására a tanulóknak és a dolgozóknak. - Jelzése csengővel történik: 5 db rövid csengetés 15 másodpercenként ismételve. - A jelzés után a tanárok vezetésével a tanulók a megadott útvonalon elhagyják az épületet. - A tűzesetet haladéktalanul jelezni kell a105-ös számon a Tűzoltóságnak. - A kivonulást követően az osztályfőnökök megszámolják az osztály tanulóit és jelzik az iskolavezetésnek, vagy a tűzvédelmi megbízottnak, az iskolába érkezett, de jelen nem lévő tanulót. - A jelzés után a vezetés megkezdi az eltűnt tanuló keresését úgy, hogy más személy életét ne veszélyeztesse. b) Egyéb veszélyeztetéssel történő fenyegetés (bombariadó) A bombariadó esetén szükséges teendők: A bombariadóval történő fenyegetés történhet: - telefonon, - levélben, - interneten ( -en) 18

19 Valamennyi fenyegetést köteles komolyan venni az a személy, akinek tudomására jut. A teendők minden esetben: - a bejelentést követően haladéktalanul meg kell tenni az intézkedéseket az épület szervezett, gyors kiürítésére. - a kiürítéssel egy időben jelezni kell a városi rendőrség ügyeletére telefonon (107) a veszéllyel történő fenyegetés tényét és kérni a megfelelő intézkedést. - a kiürítés után biztosítani kell, hogy a rendőrség megérkezéséig az épületbe senki ne léphessen be. - a rendőrség megérkezése után a rendőrségi akciót irányító rendőr, illetve rendőrök az irányítók, utasítást adó személyek, amit köteles végrehajtani minden személy, aki az intézményben tartózkodott, illetve az intézmény területére lép. A fentieken kívül az alábbiakat kell végrehajtani: Telefonon történő bejelentés esetében: - minél hosszabb ideig szóval kell tartani a bejelentőt, hogy magnóra tudjuk rögzíteni a hangját, esetleg a másik vonalon a rendőrséget értesíteni. Levélben történő értesítés esetében: - a levelet a rendőrség részére biztosítani kell. Interneten történő ( ) fenyegetés alkalmával: - fenyegetés szövegét le kell tölteni a sajátgépre, elmenteni lemezre és az anyagot a rendőrség részére biztosítani. 19

20 VII. Az intézmény nevelőtestülete, a szakmai munkaközösségek, iskolai gyermek- és ifjúságvédelem 1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a nevelési- oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként, pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 2. A nevelőtestület értekezletei, mikroértekezletei A nevelőtestület értekezleteit az iskola igazgatója hívja össze. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó-, félévet értékelő és tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet, - információs és továbbképzési értekezlet, munkaértekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület 30 %-a, valamint az intézmény igazgatója vagy az érdekvédelmi szervek vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A feljegyzést az erre felkért pedagógus készíti.. A nevelőtestület 1-1 osztályközösség munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását mikroértekezleti formában végzi. A nevelőtestület mikroértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Mikroértekezlet szükség szerint - az osztályfőnök megítélése alapján - bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. 20

21 3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetében az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az iskola iktatott iratanyagába kerülnek. 4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az SZMK-ra, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.. 5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A nevelési-oktatási intézmények pedagógusainak szakmai, módszertani munkaközösségei segítséget adnak a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt választanak tanévenként, a munkaközösségi tevékenység szervezésére, irányítására, koordinálására. 6. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak alapján - a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban - a szakmai munkaközösségek feladata: javítják, koordinálják az intézményben folyó oktató-nevelő munka színvonalát, minőségét, ejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, véleményezik, javaslatot tesznek tankönyvekre, meghatározzák a méréses vizsgálatok rendjét a tantárgyi értékelésben. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: összeállítja az iskola pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, 21

22 irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására,, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgatónál, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére félévenként, állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, a munkaközösséghez tartozó új kollégákat megismerteti a helyi szokásokkal, és minden segítséget megad a testületbe való beilleszkedéshez, javaslatot tesz az igazgató felé a problémák megoldására. javaslatot tesz és kidolgozza a munkaközösségével a tantárgyának programját, illetve a változtatásokat, azt a tantestület elé terjeszti elfogadásra. 7. A gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott és munkája A gyermek- és ifjúságvédelem irányítása az iskola igazgatójának feladata a Közoktatási törvény 54. -ának (1) bekezdése szerint: A gyermek- és ifjúságvédelem területén a nevelőkkel közös feladatok: a nevelők és tanulók közötti személyes kapcsolat és a családlátogatások, melynek egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott hatékony tevékenységének elősegítése; A gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott feladatai: együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a Gyámhivatallal, Családsegítővel és a Rendőrséggel. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a veszélyeztetett, illetve védelembe vett tanulókról szerzett tapasztalatokról. az intézményben figyelemmel kíséri a beiratkozott tanulók körülményeit, hogy az egészséges fejlődés megvalósuljon. intézkedést kezdeményez, ha a gyermek kimarad az intézményből, illetve az iskolába járást nem a közoktatási törvényben meghatározottak szerint teljesíti. felderíti az okokat, amelyek az iskolából való kimaradásra, távolmaradásra vezetnek, és a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével mindent elkövet, hogy a szülő eleget tegyen a törvényben meghatározott kötelezettségének. a feladatait elsősorban pedagógiai eszközökkel látja el. Sikertelenség esetén a gyermekjóléti szolgálat segítségét kéri. kialakítja a tanulókkal a személyes kapcsolattartás rendszerét. a tanuló magatartásában történő - pedagógus által jelzett - változás okainak felderítésében aktívan közreműködik a nevelővel. meghatároz egy időpontot, amikor a tanulók felkereshetik problémáikkal, gondjaikkal. 22

23 szükség estén az osztályfőnökökkel családlátogatást végez. a veszélyeztetett tanulókkal és szüleikkel rendszeres kapcsolatot tart. rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a városi polgármesteri hivatalnál, ha a tanuló anyagi veszélyeztetettségét tapasztalja. segíti a szenvedélybetegségek megelőzését, illetve a gyógyult tanulók beilleszkedését. VIII. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formája és rendje 1. Az iskolaközösség Az alkalmazottak, szülők és tanulók közösségének összessége. 2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézmény alkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi dolgozójából áll. 3. A szülői munkaközösség A köznevelési Törvény rendelkezik a szülők közösségéről, valamint az iskolaszékekről. Ennek alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hoznak létre. Az iskola szervezeti és működési szabályzata az alábbi jogokat állapítja meg a szülői munkaközösség számára: - Egyet értés a kirándulások megszervezésében, minden anyagi terhet jelentő feladat elhatározásában. -A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány), dönt a tankönyvtámogatás összegének felhasználásáról a tantestület javaslata alapján. Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZMK-elnök, vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Az iskola szülői választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. 23

24 4. A diákönkormányzat (DÖK) A Köznevelési Törvény paragrafusai rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A diákönkormányzatok működési rendje "A tanulók és a tanulóközösségek, a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatokat hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti-működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá." Az iskolai diákönkormányzat élén a saját működési rendjében meghatározottak szerint választott diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákbizottság képviseli (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár - akit a diákönkormányzat ajánl erre a feladatra az igazgatónak - támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzatot segítő tanár megbízatása egy tanévnyi időtartamú. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódótájékoztató fóruma, amelyen minden tanuló részt vehet. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. A tantestület, iskolavezetés azon értekezletre hívja meg a tantestület diákvezetőjét, amelyet a DÖK véleményez, illetve szükséges a közvetlen vélemény kinyilvánítása. (Házirend, egyes nagyobb volumenű szabadidős programok, továbbá előzetesen egyeztetett témákban) Az igazgató, vagy helyettese havonta részletes megbeszélést folytathat a diákönkormányzat vezetőjével. Az igazgató évente egy alkalommal fórum keretében tájékoztatást ad a tanulóifjúságnak az iskola helyzetéről. 24

25 5. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és egy tanulócsoportot alkotó tanulók (osztály) osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának egysége: - önmaga dönt a diákképviseletről, - megválasztja az osztály diákbizottságát és felelőseit, - küldöttet delegál az iskola diákönkormányzatának vezetőségébe. 6. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes a munkaközösség-vezetők és a diákönkormányzatot segítő tanár javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - alaposan ismernie kell tanítványait, - az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi, - együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, - koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat, - aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő) - az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi megbízottal napi kapcsolatot tart a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók érdekében, szükség szerint közvetlenül a gyermekvédelmi szolgálattal, - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, - mikro- és szülői értekezletet tart, az első, az ötödik évfolyamon ajánlott családlátogatást végezni. A többi évfolyamon, szükség esetén látogat. A tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetésével), a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, - saját hatáskörében - indokolt esetben - évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyermek hiányzását, - tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, - az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, kedvezményekre, segélyezésre, valamint büntetésre, - aktívan részt vesz az DÖK munkájának segítésében, az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, - nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít, 25

26 - szükség esetén kapcsolatot tart az osztályába járó etnikai tanulók ügyeiben a helyi kisebbségi önkormányzattal. - ellenőrzi a tájékoztató füzet bejegyzéseinek helyességét legalább kéthavonta. 7. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszere, formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az iskola közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskolai éves munkaterv tartalmazza, melyeket az iskola faliújságán ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit, valamennyi esetben az iskola biztosítja). 8. A szülők tájékoztatásának formái A Köznevelési Törvénynek megfelelően az iskola a tanév során - szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében), általános tanulmányi tájékoztatást november és április közepén. időszakos kiadványban tájékoztatja a szülőket az iskola ügyeiről és az iskola programjairól. A szülői értekezlet Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő első évfolyamosokat beiratkozás után levélben tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első (ismerkedő) szülői értekezletről - a beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. Az iskola tanévenként két szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze - a felmerülő problémák megoldására. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként két alkalommal tart a szülők részére fogadóórát. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóban található magatartási füzetbe dátummal, kézjeggyel ellátva kell be jegyezni. A rendszeres 26