REFORMATA TRANSYLVANICA

Átírás

1

2 RFORATA TRANSYLVANICA

3

4 Reformata transylvanica Tanulmányok az erdélyi református egyház századi történetéhez Sipos Gábor Kolozsvár, 2012

5 Copyright SipoS GÁBOR, 2012 egjelent a wekerle sándor alapkezelő és a bethlen Gábor alap támogatásával Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României SIPOS GÁBOR Reformata Transylvanica : tanulmányok az erdélyi református egyház századi történetéhez / Sipos Gábor. Cluj Napoca : Societatea uzeului Ardelean, 2012 Bibliogr. isbn (498.4)

6 Tartalom lőszó 7 Derecskei Demeter, a Partium reformátora 13 Háromszéki egyházszervezeti viszonyok 1581-ben 23 A kolozsvári református egyházközség a 17. század első felében 29 Katolikus-református vita a Szilágyságban a 17. század elején 43 Az erdélyi református egyház Bocskai István korában 67 A boncnyíresi református parókia átadása (1651) 77 Lorántffy Zsuzsanna adománylevele a kolozsvári kollégiumnak (1657) 83 A kolozsvári hóstáti reformátusok gyülekezete és templomai Szőnyi Nagy István apológiája. A kolozsvári reformátusságaz 1690-es években 109 Református eljegyzések, házasságok és válások az erdélyi traktusok jegyzőkönyveiben 127 Református értelmiségi életforma a századi rdélyben 159 Bethlen iklós és az erdélyi református egyház 179 Az erdélyi református egyház a Rákóczi-szabadságharc korában 197 5

7 A reformáció továbbélése a hátszegi románok között 211 Adatok Wesselényi István főgondnoki tevékenységéhez 223 A krasznai kókuszdiópohár 237 A krasznai presbitérium első félszáz éve 251 A külső templom bibliája 283 Huszti András heterodoxiapere 1742-ben 291 Bod Péter mint generalis notarius 305 Adatok Keresztes áté püspök életéhez 319 Rövidítések jegyzéke 337 A tanulmányok első megjelenésének helye 341 Névmutató 343

8 lőszó zerkilencszázkilencvenkettő január 10-én az rdélyi Református gyházkerület Igazgatótanácsa felkért az erdélyi református egyház történetének megírására, népszerű formában, kb szerzői ív terjedelemben. gy év alatt kellett volna megszületnie a kéziratnak Dávid László és Tonk Sándor közreműködésével. ás irányú elfoglaltságaim miatt hozzá sem fogtam a népszerűsítő jellegűnek szánt munkához, reménybeli munkatársaim és a kiadó sem sürgetett, így a szándék ered ménytelen maradt. Szinte két évtized távlatából visszatekintve úgy vélem, némi elvi alapja is volt a húzódozásnak. Akkori ban arra a forrásbázisra építhettem volna a kötetet, amelyet az előző nemzedékek hagytak ránk örökül a 19. század közepe, a református egyháztörténeti források többéke vésbé rendszeres közlésének megindulása óta. Az 1872-től Kolozsvárott megjelenő Protestáns Közlöny állandó közlési lehetőséget biztosított Koncz József, Szabó Károly és nemzedéktársaik közleményeinek, a 20. század elején a agyar Protestáns gyháztörténeti Adattár kötetei vették át ezt a szerepet, aztán a forrásközlések megapadtak. Ami az összefoglaló munkákat illeti, a 20. század eleje meghozta a régóta esedékes szintézist. Pokoly Jó zsef, a kolozsvári Református Teológiai Fakultás gyház tör - 7

9 reformata transylvanica téneti Tanszékének professzora részben saját forráskutatásaira, részben a korábbi irodalomra támaszkodva 1905-ben megjelentette Az erdélyi református egyház története című munkáját. Öt kötete áttekinti az erdélyi kálvinizmus múltját a reformációtól 1880-ig. egjelenésekor beleillett a kor általános történetírói színvonalába, erőssége a közvetlen forrásokra való támaszkodás és a hangsúlyozott intézménytörténeti érdeklődés. ár a kortársak is hiányolták viszont az eszmetörténeti fejlődést tárgyaló részek elnagyoltságát. Bár régiességét egyre inkább érezzük, ma is közkézen forog és gyakran idézzük, főként maradandó értékei miatt, de azért is, mert azóta sem született jobb, korszerűbb összefoglaló. Forrásközlések tekintetében a Protestáns Közlönyt 1907-ben felváltó Református Szemle elmaradt elődjétől. Az as impériumváltozás új korszakot jelentett az erdélyi kálvinista historiográfiában is. Pokoly munkáját tanítványa, Nagy Géza folytatta, az ő és nemzedéktársai, usnai László és Illyés Géza történetkutatói tevékenysége határozta meg az 1948-ig terjedő új korszakot. lelkészi kutatógárda munkáját a világiak, Kelemen Lajos levéltáros és Herepei János művelődéstörténész tevékenysége egészítette ki. bben az időszakban a Református Szemle hasábjain már megnövekedett a forrásközlések száma, Nagy Géza pedig külön kötetbe foglalta a Kelemen Lajos támogatásával működő oklevélmásoló szemináriumának eredményeit. szemináriumból kerültek ki e korszak második nemzedékének olyan kiváló szakemberei, mint a később fényes nyelvészkarriert befutó Szabó T. Attila, a történész-teológus Biró Sándor és Juhász István egyháztörténész. 8

10 lőszó korszak kutatói az egyháztörténeti forráskiadás hián yait fölismerve sorra közölték az egyházi és világi levél - tárak témába vágó iratait, egyházmegyei levéltárakat tártak fel. forráskiadások a kor színvonalán készültek, általában ma is jól használhatók. Ugyanakkor nem alaptalan Szabó T. Attila 1932-ben ifjonti hévvel írt kritikája, amelyben a rendszeres és szakszerű, a nem egyházi levéltárakra is kiterjedő egyháztörténeti forráskutatást és -kiadást hiányolta, enélkül ugyanis új, korszerű szintézis nem születhetett. Lendületet adott a kutatómunkának az 1943-ban Budapesten elindított gyháztörténet c. folyóirat, két évfolyamának mindegyik számában olvasható erdélyi tárgyú tanulmány, forrásközlés vagy levéltár-ismertető. Részben a trianoni határokon korábban folyamatosan átnyúló tudományos együttműködés eredményének, rész ben az erdélyi egyháztörténet-írás színvonalának elismeréseként tekinthető, hogy Révész Imre 16. századi református egyháztörténetének folytatására Nagy Géza kapott megbízatást 1942-ben. A református egyház története II című másfél ezer oldalas munkája ben került nyomdakész állapotba, kiadásáról azonban akkor már agyarországon sem lehetett szó. (1985-ben egyharmadára rövidített formában jelent meg, teljes szövegű közrebocsátására az Attraktor Kiadó vállalkozott 2008-ban.) A második világháború után berendezkedő kommunista diktatúra igyekezett az erdélyi református egyház életét a templomfalak közé és a paplakokba szorítani, akadályokat gördített az egyház múltjának szakszerű és színvonalas feltárása elé is. Juhász Istvánnak még az utolsó pillanatban, 1947-ben sikerült megjelentetnie a székelyföldi helvéthitű egyházmegyék kialakulásáról szóló, 9

11 reformata transylvanica alapos levéltári kutatások nyomán született teológiai magántanári dolgozatát, de a következő évtizedekben az egyháztörténeti munkák jórészt az íróasztalfiókokban rekedtek, vagy gépiratos emlékkönyvek formájában keringtek egy szűk nyilvánosságban. Az egyházi tudo mányos ság egyetlen folyóirata, a Református Szemle szigorú előzetes cenzúrázás nyomán jelenhetett meg. Históriai jellegű tanulmányokat főként évfordulókhoz kötve közölt, de időnként más témájú cikkek is átcsúsztak az ellenőrzésen. Juhász István, Nagy Géza, ózes András, Nagy László egyháztörténeti közleményei mellett a felnövekvő fiatal nemzedék, Buzogány Dezső és Sándor Attila írásai jelezték, hogy az egyház múltja iránt eleven az érdeklődés. gyébként a sajtóellenőrzés szigora a 80-as években odáig fajult, hogy az amúgy is gyér históriai közleményekből a bukaresti cenzor kihúzatta a jegyzetapparátust. Ilyen körülmények között forrásfeltárásról és -kiadásról nemigen lehetett szó. Kivételnek számít arkos András forrásközlése, Árva Bethlen Kata önéletírásának újonnan előkerült folytatása az 1960-as években, ennek az idézettsége is kiemelkedő karácsonya után a szabadság lehetőségeinek felmé rése, a teendők számbavétele és hosszú távú tervek kidolgozása kezdődött el az erdélyi történetkutatásban, a rendszeres forráskiadásban jelölve meg a legfontosabb feladatot. nnek egyik pászmája, az egyháztörténeti kutatás keretében is ezt tűzték ki célul Juhász István és Jakó Zsigmond tanítványai. Az említett felkérés idején épp csak a tervek körvonalazódtak még, ezért sem vállalhattam jó lelkiismerettel még az ismeretterjesztő kötet megírását sem. 10

12 lőszó Az azóta eltelt két évtizedben a forráskiadási tervek elindultak a megvalósulás útján, tekintélyessé növekedett a kiadványok száma, az idősebb szakemberek mellett a kutatásba belenevelődő fiatalok munkaközösségének köszönhetően. körben a forráspublikációkkal párhuzamosan korszerű szemléletű tanulmányok is bőven születtek. Úgy vélem azonban, hogy a szintézis ideje még nem érkezett el, némi hiánypótlásul is szánom e kötetbe összefoglalt tanulmányaimat. * Habilitációs dolgozat céljával állítottam egybe e kötetet 2011 tavaszán; köszönettel tartozom opponenseimnek, Bitskey Istvánnak és Dienes Dénesnek alapos bírálatukért, tanácsaikat figyelembe vettem a szöveg véglegesítésekor. A tanulmányok többnyire az elmúlt két évtizedben születtek, egybehordásuk során igyekeztem kiszűrni az is métléseket, és természetesen frissítettem a szövegeket az újabb szakirodalom alapján. Némelyik közleményt átdolgoztam és bővítettem a vonatkozó források bővebb használata révén. 11

13

14 Derecskei Demeter, a Partium reformátora címet valójában kérdőjellel kellene írnom: Derecskei Demeter, a Szilágyság/a Partium reformátora? Nevét ugyanis Ozorai Imre, Gálszécsi István és a Debrecenben működő Bálint pap mellett említi a 20. századi református egyháztörténet-írás egyik legalaposabb műve, Zoványi Jenő 1922-ben megjelent könyve, 1 de amíg Ozorai vagy Gálszécsi jól ismert a magyar művelődéstörténetben, addig Derecskeiről a későbbiekben szinte senki sem emlékezett meg. Igaz, Zoványi is feltételesen fogalmazott: a Drágfy [Gáspár] támogatása mellett buzgólkodott Derecskei Demeter a Szilágyságban, és jegyzetben hozzátette: a Gönczi állítása szerint. Gönci Fabritius György debreceni lelkipásztor, tiszántúli református püspök 1586-ban rendezte sajtó alá lelkésztársa, Félegyházi Tamás újtestamentum-fordítását, amely nek előszavában értékes összefoglaló tájékoztatót adott a hazai reformáció történetéről. 2 Utána több századi egyháztörténeti munka (Lampe, Bod Péter, Budai Ézsaiás, Tóth Ferenc) említette Derecskei reformátori működését, sőt a 19. század végén már azt írták róla, hogy között Drágffy Gáspár és felesége, 1 Zoványi Jenő: A reformáczió agyarországon 1565 előtt. Bp., Félegyházi Tamás: Az mi Uronc Iesus Christusnac Uy testamentoma. Debrecen, RNy

15 reformata transylvanica Báthory Anna patrónusi támogatásával evangéliumi vilá gosságra hozta a Szilágyságot, ahol tehát a megtisztított tudomány mindjárt az elején lábra kapott. 3 Buzgó helytörténészek, mint a zilahi egyházközség történetét 1880-ban közzétevő agyarósi István vagy a krasznai gyülekezet múltját 1910-ben összefoglaló Kádár Imre kifejtették, hogy 1530-ra Derecskei munkája nyomán a Kraszna megyei helységek népe már mind elfogadta a református hitvallást. 4 Fodor Dániel a millennium tiszteletére írott munkájában leszögezte, hogy Zilah város polgárai 1527-ben tehát Szapolyai János és I. Ferdinánd királyok együttes uralkodása alatt tértek át a protestáns, vagyis az újított vallásra éspedig egyszerre és összesen. vidék és e város reformátora Derecskei Deme ter volt. 5 nyilvánvalóan túlzó megállapítások töretlenül tovább élnek a század fordulóján tájainkon is felvi rágzott helytörténetírásban. Szilágysomlyó múltjáról két kötet is megjelent, mindkettőben szerepelnek Derecskei reformátori sikerei, hol az 1527-es, hol az es esztendőhöz kötve. Sarmaság történetéről szólva a szerző ugyanezeket a régi véleményeket ismétli. A Zsibó múltjáról szóló tanulmánykötetben a református egyházközség kialakulását tárgyaló szerző szintén 1527-re teszi Derecskei működésének kezdetét, anélkül hogy az eredményeit részletezné. 6 3 Bíró Károly: A szilágy-szolnoki ev. ref. egyházmegyének rövid története. Névkönyv , agyarósi István: A zilahi ev. ref. anyaszentegyház története. Kv., ; Kádár Imre: A krasznai református egyház története. Zilah, Fodor Dániel: Zilah város ezer éves múltjának rövid ismertetése. Zilah, Tóth iklós: Szilágysomlyó. Kv., ; Fodor László: A szilágysomlyói református egyház története. Szilágysomlyó, ; 14

16 Derecskei Demeter, a Partium reformátora A 20. századi egyháztörténészek Debrecen és a Parti um reformációjának kezdetét az 1530-as évek közepére tették, első kézzelfogható jeleiként pedig az 1544-es váradi hitvitatételeket meg az 1545-ben rdődön tartott zsinat hitvallását tekintik. 7 Az 1530 előtti partiumi reformációt a mesék birodalmába utalva egyúttal mintha Derecskeiről is megfeledkeztek volna, az újabb szakirodalomban csupán Baráth Béla és Dienes Dénes említik a nevét ban megjelent tanulmányaikban. 8 Az alábbiakban annak tisztázására teszünk kísérletet, hogy tényleg létezett-e egy ilyen nevű hitújító prédikátor és ha igen, tevékenysége miből állhatott. ás szóval, mit tudhatunk az erdélyi vajdasággal határos északkelet-magyarországi vármegyék reformációjának kezdeteiről. Derecskei utáni nyomozásunkat a legrégebbi forrással, Gönci már említett előszavával kell kezdenünk, amelynek vonatkozó része így hangzik: de mikor az ke gyelmes Istennek tetszett, hogy az setétségből az világos ságot Luther árton által először esztendőben Németországban kinyilatkoztatná, ugyanazon jó tetszése szerint az Ő eleve rendeltetett decretomából az evangélium nak világosságát az mi nemzetünkre is átyus Éva: A zsibói református egyház története. In: Torony rdély kapujában. Tanulmányok Zsibó életéből. Szerk. olnár János. Zsibó, Révész Imre: agyar református egyháztörténet. I tájától 1608-ig. Debrecen, ; Bíró Sándor Bucsay ihály Tóth ndre: A magyar református egyház története. Bp., 1949, reprint Sárospatak, ; Juhász István: Az erdélyi reformáció ( ). In: Uő: Hitvallás és türelem. Kv., Baráth Béla Levente: Adalékok az csedi Báthoriak 16. századi patrónusi tevékenységéhez és Nyírbátor reformációjához. gyháztörténeti Szemle sz.; Dienes Dénes: Sárospatak reformációja. Uo. 4. sz. 15

17 reformata transylvanica kiárasztotta ennek előtte úgymint hatvan esztendővel. Jóllehet, hogy az derék tudománynak nem minden ágait és cikkelyit egyszer smind árasztotta ki, hanem azmint szokott lenni, egy először csak valami zsengéit fundamentomul nyilatkoztatta ki az mi nemzetünkben, miképpen egyéb országokban is. elyre akkorbeli üdőben bizonyos tudós személyeket rendelt az mi országunknak bizonyos részeiben. lőször Siklósi ihályt az Felföldön, [Sátoralja]Újhelyben Perényi Péter idejében, Ozorai Imrét Békésen az Ladányi és assai urak idejében, Derecskei Demetert Szilágyban Drakfi Gáspár idejében. 9 szerint Gönci 1526 utánra teszi az említett hitújítók működését, évszám megjelölése nélkül. Időrendben Geleji Katona István püspök Praeconium evangelicum című, Gyulafehérvárott 1638-ban kiadott mun kája következik, amelynek I. Rákóczi Györgyhöz írott előszavában a tudós püspök bőséges egyháztörténeti adatokat nyújt az egyházújítás európai történetéhez. A reformáció magyarországi múltjára vonatkozóan egy odus et tempus reformationis religionis apud Hungaros (A magyarok közötti reformáció módja és ideje) című kéziratot közölt, ebben olvashatjuk: Debrecinum [refor ma vit] Balint pap, kit Török Balint Paparol aláhozott vala.... Szila gyinum Demetrius Deretskei.... Petrum Petro vit in arce unkáts, artinus Kalmancsi, alias ar tinus Sánta. Békésinum mericus Osztorai, tempore mag nifi co rum dominorum Ladani et assai [Debrecent refor málta Bálint pap... A Szilágyságot Deretskei De me ter. Petrovits Pétert unkács várában Kálmáncsi ár ton, más néven Sánta árton. Békést Osztorai Imre a nagyságos Ladányi 9 RNy 584, a Kolozsvári Akadémiai Könyvtárban RK U 37 jelzet alatt. 16

18 Derecskei Demeter, a Partium reformátora és assai urak idejében.] Hasonló re for mátorokként említi a kézirat tudós szerzője Batizi András, Dobai András, Batizi Demeter, Dévai [Bíró] átyás, Gálszécsi Tamás, Abádi Benedek, Székely István, Huszár Gál, ohi Ferenc stb. nevét. 10 Tolnai F. István kolozsvári lelkipásztor Igaz keresztyéni... kalauz című, Kolozsvárott 1679-ben megjelent teológiai munkájának és vitairatának egyik részében áttekintette a hazai reformáció korai történetét, a Partiumra vonatkozóan írja: Drágffi Gáspár, János király és a püspökök megbántódásokkal nem gondolván... a reformator lelki tanítók baját felvévé s szívesen oltalmazá s őket táplálá rdődön a maga városában. A Szilágyságot Derecskei Demeter hozá az evangeliomi világosságra 1527-ben. zen reformálá Drágffi Gáspárt is 1530-ban. Derecskei közvetlen kortársaiként említi Kálmáncsehi Sánta ártont és Ozorai Imrét. 11 Nagyjából ugyanezt az információt kap juk Szatmárnémeti ihálynak a Dominica catechetica (Kolozsvár, 1677) c. műve egyháztörténeti adatokat megörökítő ajánló soraiból is. Pápai Páriz Ferenc a Rudus redivivum (Romlott fal felépítése, Szeben, 1684) című egyháztörténeti munkájában az 1530-as esztendő eseményei között mondja el, hogy a népes Szilágyot Derecskei Demeter, ki már azelőtt az evangeliomi édességet Drágfi Gáspár úrral is 10 Geleji Katona István: Praeconium evangelicum. Albae Juliae (RNy 1720) lőszó. A odus et tempus reformationis... c. kéziratot gr. Kemény József annyira fontosnak tartotta, hogy kimásolta Geleji kötetéből, és beillesztette történelmi adatgyűjtésébe (régi jelzete: NLvt, Collectio minor manuscriptorum historicorum, t. XXII, mai: a Román Akadémia kolozsvári fiókja könyvtára, s KJ 57). 11 Tolnai F. István: Igaz keresztyéni... kalauz. Kv., (RK I. 1236)

19 reformata transylvanica megízleltette vala, hozá buzgó munkájával a jó útra, 12 tehát szerinte a patrónus megtérése még 1530 előtt bekövetkezett. Derecskei kortársaként említi ő is a Békés városában működő Ozorai Imrét, Siklósi ihályt, Perényi Péter udvari papját meg Dévai Bíró átyást, és jelzi, hogy rdőd városa Sebestyén pap szent munkája által kezdte bevenni az igaz vallást. A századi egyháztörténészek műveit nem érdemes felsorolnunk, mivel azok a fenti adatokat ismételik. Gönci püspök a maga korában élő hagyományt foglal hatta írásba, hasonlóképpen járhatott el a Gelejitől köz zé tett kézirat ismeretlen szerzője is, anélkül hogy az események időrendjére különösebben figyelhettek volna, mivel a szóban átörökített ismeretek esetében épp a kronológiai pontosság sérül. Geleji Katona joggal jegyezte meg a kézirat közlése után: Az idők igazságtalansága és az emberek gondatlansága miatt alig lehet több biztosat tudni a magyar egyházak első reformációjáról. A Sátoraljaújhelytől Békésig és a Szilágyságtól unkácsig terjedő vidékeken működő korai reformátorok közül azokról tudunk többet, akik egyetemre jártak és valamilyen nyomtatott munkájuk fennmaradt. Ozorai Imre 1531-ben tért haza Wittenbergből, Békésben lelkészkedett, és a De Christo et eius ecclesia... című, lutheri szellemű vitairata 1535-ben jelent meg Krakkóban, ekkoriban kerülhetett kapcsolatba Drágffy Gáspárral. Siklósi ihály patrónusával, Perényi Péterrel együtt jöhetett Sátoraljaújhelyre 1530 körül és ő lehetett a helység első reformátora. 13 Debrecenbe 1536-ban hozta el Bálint papot 12 Pápai Páriz Ferenc: Romlott fal felépítése Közzéteszi Thury tele. agyar Protestáns gyháztörténeti Adattár V (Az ben közzétett latin szöveg bővített magyar változata) Dienes: i. m. 18

20 Derecskei Demeter, a Partium reformátora Pápáról a mezőváros földesura, enyingi Török Bá lint. Batizi András 1530-ban Kassán már protestáns jel legű énekeket szerzett, 1542-ben jár a wittenbergi egyetemre, és 1545-ben részt vett az első erdődi zsinaton. Dévai Bíró átyás, a magyar Luther -ként is emlegetett korai reformátor 1531-ben került haza Wittenbergből, budai, kas sai, sárospataki lelkészkedése után 1544 elején került a Par tiumba Drágffy Gáspár körébe, majd debreceni lelkipásztor lett. rövid felsorolás bizonyos időrendi fogódzókat is nyújt, amelyekkel valószínűbbé tehetjük a századi szerzők igen korai dátumait. Az 1530-as évek közepére tehetjük a Szatmár vármegyei nagybirtokos, krasznai és közép-szolnoki főispán, Drágffy Gáspár reformálódását, hiszen az 1516-ban született főúrról feltehető, hogy éves korában már tudatosan fogadta el a megújított hitgyakorlatot. Nincs okunk kételkedni abban, hogy Derecskei Demeter jelentős szerepet játszott ebben, de a részleteket valószínűleg sohasem fogjuk megismerni. Jó kritikai érzékkel állapította meg már 1878-ban Kiss Kálmán, a szatmári református egyházmegye tudós levéltárnoka, hogy Drágfi Gáspár környezetében több re formátori férfiú fordult meg, mégpedig inkább 1536 után, mint 1530 előtt, kiket ő oltalmába és pártfogásába vevén, velök úgy a szatmármegyei, mind a Szilágyságon fekvő birtokait reformáltatta. De hogy az említett reformátorok [Batizi András, Derecskei Demeter stb.] közül tulajdonképpen melyik és mikor nyerte meg Drágfi Gáspárt és családját a reformációnak, az biztosan nem tudható. 14 Drágffynak a reformációt hirdető 14 Kiss Kálmán: A szatmári reform. egyházmegye története. Kecskemét,

21 reformata transylvanica prédikátorokat védő és támogató patrónusi működését ugyancsak valósnak fogadhatjuk el, annak ellenére, hogy a legfrissebb szakirodalom inkább a patrónusok közömbösségét hangsúlyozza. Inkább arról van szó, hogy a nagybirtokosokat nem érdekelte alávetettjeik vallási meggyőződése, 15 adott esetben viszont szívesen támogatták a nekik tetsző új tanok hirdetőit. Így Drágffy mellett Perényi Péter, az egyébként nem túl rokonszenves közéleti pályát befutó főúr vagy Petrovics Péter temesi bán befolyását sem hagyhatjuk figyelmen kívül a lutheri tanok terjesztőinek védelmében épp a most vizsgált területek tekintetében. Gönci Fabritius György, a reformáció későbbi krónikásaitól eltérően, nem jelzett évszámokat, hanem hang súlyozta, hogy a kezdetekkor a hitújításnak csupán az alapvető téziseit hirdették az első magvetők, vagyis a reformációt nem lehet pontos időhatárok közé szorítani, hanem folyamatként kell értelmezni. 16 A Partiumban és a tőle északnyugatra elterülő vármegyékben tehát az as évek közepétől egy jó évtizedig tartott a megújított hitgyakorlat lassú és kanyaroktól sem mentes terjedése, a régi középkori gyakorlat továbbélésével párhuzamosan, és a hagyományos egyházi szervezeti keretekben. Jelentős állomásnak tekintendő az 1545-ben rdődön megtartott első hitújító zsinat, amelynek előkészítésében Drágffy Gáspár és felesége, somlyai Báthory Anna jelentős szerepet vállalt. Itt a megjelent 29 lelkész az Ágostai Hitvallásnak az évi, elanchthon által módosított és Kálvin által is elfogadott szövegét, az ún. Variatát 15 Péter Katalin: A reformáció: kényszer vagy választás? Bp., Dienes: i. m. 20

22 Derecskei Demeter, a Partium reformátora fogadta el. 17 A zsinat résztvevői közül Batizi András és ohai Ferenc neve a Geleji által kiadott kéziratban is szerepel a korai reformátorok között. nnek alapján azt a kérdést is könnyű tisztázni, hogy az 1530-as évek hitújítói milyen hitelveket vallottak és hir dettek. Nyilvánvalóan a legendák birodalmába kell utalnunk azokat a század fordulóján kelt véleményeket, melyek szerint a Partium már 1530 körül refor mátussá vált volna. Igazából Svájcban is az 1530-as évek közepén lendült fel újból a Zwingli kezdeményezte reformáció Kálvin színre lépésével, és a svájci egyházak egységesülése 1549-re tehető. nnél korábban nem érdemes svájci hatást keresni a magyarországi re for mációban. 18 Amint az rdődön elfogadott hitvallás is jelzi, az új irány első prédikátorai Wittenberg szellemében, főként elanchthon tanításaira alapozva hirdették tanaikat és újították meg a hitgyakorlatot. Következésképpen Derecskei Demeter is ilyen értelemben reformálhatta Drágffy Gáspárt és udvarát, s a Szi lágyság gyülekezeteiben is a lutheri melanchthoni reformáció jegyében hirdette az igét, feltehetőleg az as évek második felében. 17 Juhász: i. m Péter Katalin: A reformáció agyarországon. In: Uő: Papok és nemesek. agyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból. Bp.,

23

24 Háromszéki egyházszervezeti viszonyok 1581-ben Juhász István írja a székelyföldi református egyházmegyék történetéről szóló munkájában: A háromszéki egyházmegyék kialakulása szempontjából a papság 16. századi alakulásának és szervezetének az ismerete volna a legfontosabb. Bár a 16. század második feléből több háromszéki papnevet ismerünk, azok legnagyobb része vagy mint tanú, vagy polgári perekben szereplő becsüs és bíró jön elő, vagy pedig közzé nem tett s így közelebbről nem ismeretes forrásokról való megemlékezésben szerepel. nevek tanúsága alapján tehát az egyházszervezet átalakulására következtetéseket nem vonhatunk le. A legtöbbet azok a papnevek mondanak, amelyeknek viselői egyházmegyei tisztséget töltöttek be. 1 Föl is sorolja az általa ismert tisztségviselők nevét: István dálnoki plébános és kézdi vicearchidiaconus (1556), Gelencei Nagy Antal lemhényi plébános és kézdi archidiaconus (1580), László sepsi archidiaconus ( , ). egállapítja ugyanakkor, hogy e néhány töredékes adatból feltételezhetően a középkori kézdi főesperesség túlélte az új egyházszervezés idejét, papjainak egy része katolikusnak maradt Gelencei főesperes joghatósága alatt, az orbai, kézdi és sepsiszéki protestánsok pedig László főesperes alá tartoztak. A László archidiaconus által 1 Juhász

25 reformata transylvanica megalkotott nagy kiterjedésű, egész Háromszéket átfogó protestáns egyházmegye 1603-ban még létezett, a rákövetkező évtizedben a széki szervezet alapján vált külön a három egyházmegye. 2 Juhász István tisztségviselő-névsorát Bogáts Dénes levéltári kijegyzései alapján bővíthetjük, így 1565-ből ismert Albert sepsibesenyői plébános, sepsi esperes, akinek felekezeti hovatartozása bizonytalan. 3 Az említett Nagy Antal pályájának részleteire az erdélyi királyi könyvek nyújtanak adatokat: 1580 márciusában Gelencén volt plébános, felesége, Lukács Ilona lemhényi házára ekkor kapott adománylevelet Báthory Kristóf vajdától ben már lemhényi papként kérte az említett adománylevél átírását, ekkor Sepsi-, Kézdi- és Orbai szék főesperesi tisztségét is viselte. 4 szükségképpen vázlatos kép ismeretében a szerencsés kincskereső örömével hatott, amikor más irányú kutatások közben előkerült az orbai széki dékán ből származó partialis zsinati meghívója. A kolozsvári Akadémiai Könyvtárban őrzött kollégiumi gyűjtemények RK-katalógusának összeállításakor az Unitárius Kollégium régi magyar könyvei között az U RK 24 jelzetű kolligátum második darabjában bukkantam rá a szóban forgó meghívó bemásolt szövegére. 5 2 Uo Coroi Artúr: Adalékok Háromszék iskolatörténetéhez. Cs. Bogáts Dénes bejegyzései... Kv., (TF 225) Báthory Zsigmond királyi könyvei Közzéteszi Fejér Tamás, Rácz telka, Szász Anikó. Kv., (rdélyi Történelmi Adatok VII.3.) 129. és sz. regeszta. 5 A kutatás a Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete támogatásával folyt között. A kolozsvári Akadémiai Könyvtár Régi agyar Könyvtár-gyűjteményeinek katalógusa. Catalogul colecţiilor Biblioteca aghiară Veche a Bibliotecii Academiei Cluj-Napoca. 24

26 Háromszéki egyházszervezeti viszonyok 1581-ben A kötet fából készült, barna, 16. századi mintákkal préselt bőrrel borított táblái közé két művet illesztettek, az első Dávid Ferenc Rövid magyarazat mikeppen az Antichristus az igaz Istenről valo tudomant meg homalositotta... (Gyulafehérvár, 1567, Rmny 232) című unitárius tanítás, a második szintén a Dávid tollából származó Refutatio scripti Petri elii... (Gyulafehérvár, 1567, RNy 231) című unitárius vitairat. A rézkapcsok nyomait viselő, igényesen kötött kolligátum első tulajdonosa vagy a meghívót kibocsátó Feldobolyi Simon dékán, vagy az invitatoriát kézhez vevő valamelyik lelkésze lehetett, majd a 17. század közepén Petrichevich Horváth Kozma birtokába került, ben Alsójárai Pápai István szerezte meg a kötetet, a 18. század végén pedig a tordai unitárius gimnázium könyvtárába került. Innen vette át a 19. század második felében letétként a kolozsvári Unitárius Kollégium könyvtára az aránylag ritka kiadványokat tartalmazó kötetet. A Refutatio előszava utáni üres levél előlapján olvasható a 16. századi betűformákat használó, gyakorlatlan kézre valló ákombákom betűkkel bemásolt meghívó. Alábbi közlésünkben betűhíven adjuk a szöveget, érzékeltetve a bejegyző latin helyesírásának és íráskészségének állapotát. A hely- és személyneveket az eredeti változatosságától eltérően egységesen nagy kezdőbetűvel adjuk. Összeállította Kovács ária, Kuszálik szter, Sántha mese, Sipos Gábor, Szőke Imola. Szerkesztette és a bevezető tanulmányokat írta Sipos Gábor. Kv., 2004, Scientia Kiadó Névbejegyzésének írása a 17. századra utal. 25

27 reformata transylvanica Papolc, február 1. Feldobolyi Simon dékán partialis zsinati meghívója Simon Fel doboljnus pastor in posesione Papolcz ac llectus Decanus sedis Orbaj vnyuersis et singuljs ecclesi aro[m] pastoribus scolaro[m]q[ue] rector j bus in sede predicta commorantibus salute[m] et gra tiam De j patris per Christum Jesum precatur. Reve rendj vyrj ac fratres in Christo nobis djlectj, noto[m] facjo vobis domjno[m] Lageslaum [olv.: Ladislaum] Archidiacono[m] haro[m] trjum sedjum mjhi commisse in proxyma sinodo habjta, ut vobis pye et annuenter injungerem, quatenus acceptis presentibus mox ut unus quisq[ue] vestram personaljter post posita q[uae]libe[t] excusacionys pagom Kouasna ad ferjam quarta[m] que incidit post festum purificattionis arje compareatis atq[ue] expensas tradatis, voljmus aute[m] nemo ut se excuset, ulla emansionys ocasione accepta sub pena unjus flo[renis]. Reljqum est vos valere in Domjno cupjmus. x Papolcz calendjs februa[rii] A[nno] D[omini] meghívó alapján módosítanunk kell a háromszéki egyházszervezet 16. század végi átalakulásának képét. Bizonyos, hogy László főesperes joghatósága ebben az időben mindhárom szék protestáns lelkészeire kiterjedt, arról azonban eddig nem volt tudomásunk, hogy a nagy háromszéki egyházmegyén belül már ekkor is létezett a külön orbai esperesség, amelynek dékánja a főesperes alárendeltségében működött ben Feldobolyi Simon papolci lelkipásztor, orbai dékán kifejezetten László archidiaconus meghagyása alapján hívta össze az összes lelkészt és iskolamestert a traktus egyik egyházközségébe, 26

28 Háromszéki egyházszervezeti viszonyok 1581-ben Kovásznára Gyertyaszentelő Boldogasszony utáni szerdára, azaz február 8-ára. Talán nem véletlen s nem is csak szokványos formula, hogy Feldobolyi meghívójának bevezetőjében hangsúlyozza, hogy ő választott orbai széki dékán, tisztségét tehát lelkésztársainak szavazata és László főesperes meg az országos zsinat megerősítése nyomán nyerhette el. A kovásznai gyűlés egyik fő tárgya az expensa -k (kiadások, költségek) átadása volt, de hogy e kifejezés milyen célú pénzösszegeket jelentett akkoriban, ma már nem tudhatjuk. Hasonlóképpen bizonytalanok vagyunk Feldobolyi Simon dékán felekezeti hovatartozásában is. Az Atya Isten üdvösségét és kegyelmét kívánom Jézus Krisztus által köszöntő formula talán inkább az unitarizmusra utal, de nem zárja ki helvéthitűségét sem. 7 Arra is figyelnünk kell, hogy a bejegyzés két unitárius művet tartalmazó kolligátumba íródott, a bemásoló (a könyv tulajdonosa) tehát valószínűleg az antitrinitárius hitelveket vallotta. Ha Feldobolyi esetleg református volt, a meghívót lemásoló személy könnyen lehetett valamelyik orbai széki unitárius lelkész, a dékán alárendeltje. 7 Giorgio Biandrata 1569-ben a lengyelországi unitáriusokhoz írott levelében használja a következő köszöntést: gratiam et pacem a Deo per Christum. Balázs ihály: Teológia és irodalom. Az rdélyen kívüli antitrinitarizmus kezdetei. Bp., Kérdésemre Balázs ihály december 10-i levelében azt válaszolta, hogy a gratiam Dei patris per Christum Jesum, illetőleg a fratres in Christo formulákat ebben az időben unitáriusok és reformátusok egyaránt használták. Az is figyelembe veendő, hogy az közötti unitárius zsinati meghívók a Gratiam et pacem a Deo Patre nostro per Dominum nostrum Jesum Christum formulával kezdődnek. János Kénosi Tőzsér István Uzoni Fosztó: Unitario-cclesiastica Historia Transylvanica. Liber I II. d. János Káldos, ihály Balázs. IV/2. Bp.,

29 reformata transylvanica A háromszéki protestáns egyházmegyében ugyanis intézményi elkülönülés nélkül együtt éltek a református és unitárius gyülekezetek meg lelkipásztorok, sőt ig a lelkészek meghívásakor sem kellett tekintettel lenni azok felekezeti hovatartozására. 8 Az erdélyi unitárius egyház 18. század közepén készült nevezetes egyháztörténete szerint nyedi György superintendens idejében, 1595-ben Háromszéken 62 antitrinitárius egyházközséget tartottak nyilván, 9 de a Dávid Ferenc hitén való lelkészek nevét nem jegyezték fel. Bár e rövid meghívó elemzésekor több kérdést megvála szolatlanul kellett hagynunk, a 16. századi szöveg mindenképp gyarapítja az erdélyi, közelebbről a háromszé ki protestantizmus korai időszakára vonatkozó konkrét ismereteinket. 8 Juhász: i. m Kénosi Tőzsér Uzoni Fosztó: i. m. IV/

30 A kolozsvári református egyházközség a 17. század első felében Istennek kegyelmességéből annyira nevekedett cclesiánk írta a kolozsvári református gyülekezet egyik kurátora 1654 körül, hogy az magyar nemzetben az Váradi és Debreczeni cclesiákon kívül illyen celebris cclesia nincsen. 1 kissé dicsekvő, de lényegében helytálló megállapításhoz azt fűzhetjük hozzá, hogy Debrecen és Várad református egyháza a hitújítás óta általában véve töretlenül fejlődhetett, a kincses város helvéthitű közössége viszont jóval nehezebb és tekervényesebb utat járt be a 17. század közepéig, amire az előbbiekkel egy sorba került. A Dávid Ferenc óta szinte kizárólag unitárius vallású Kolozsvárra 1598-ban telepedtek be az első reformátusok, akik a török ostromolta Váradot odahagyva id. Váradi iklós vezetésével itt találtak menedéket. zzel megtört ugyan a város vallási egysége, jogilag azonban semmi sem változott, az 1581-ben rögzített erdélyi egyházpolitikai alapelv, a maior pars ugyanis ekkoriban a számbeli többségben lévő felekezetnek nyújtott kizárólagos jogokat és a kisebbségnek nem biztosított nyilvános vallásgyakorlatot. jogalapon Kolozsvár polgári és egyházi elöljárósága csupán annyit tűrt el, hogy 1 KvhkLvt fasc. X. lit. A nr

31 reformata transylvanica a kálvinisták magánháznál gyűljenek össze istentiszteletre, közhivatalt pedig nem volt joguk vállalni. 2 gy politikai községen belül több felekezet együttélésének szabályozására, a lehetőségek gyakorlati kipróbálására a 17 század elején Székelyudvarhely mellett úgy tűnik, épp Kolozsvár kínálkozott kísérleti terepnek. A civitas primariában kialakuló viszonyok az ország figyelmének középpontjában állottak, Bocskai fejedelem és utódai saját református felekezetük megerősítését munkálták a kincses városban, anélkül azonban, hogy az országosan védekezésbe szoruló, de Kolozsvárott számbeli fölényben lévő unitárius egyházat jogsérelem érné. A mindennapi felekezeti együttélés változó viszonyait követő joggyakorlatban aztán fokozatosan kialakult a maior pars elvének egy korszerűbb változata, amely már a kisebbségnek is megadta a nyilvános vallásgyakorlat jogát. Jó példa e fokozatos fejlődésre a fejedelmi támogatást élvező kolozsvári református eklézsia folyamatos gya rapodása, amelyet az alábbiakban részletezünk. A szerény kezdeteket mind Bethlen iklós kancellár viszszaemlékező Önéletírása, mind Tatrosy György egykorú krónikája rögzítette. A század első évtizedében a kisszámú reformátusság egy Bel-Közép utcai polgárház kapualjában gyűlt össze istentiszteletre, és itt folyt a gyermekek tanítása is. z volt Bethlen szavaival élve a legelső reformatum templom Kolosvárott, az utca északi oldalán álló házra későbbi tulajdonosa, Ágoston Ötves György 1645-ben emléktáblát helyeztetett, amely 2 Jakab lek: Kolozsvár története. Bp., II

32 A kolozsvári református egyházközség ékes latin versben rögzítette e tényt. 3 (Az emléktábla szövegét a református kollégium Apácai-albumába is bemásolták a 18. század elején. 4) aróti Traszki Lukácsot említik a források első református lelkészként, itteni működésének kezdetét Herepei János 1608 nyarára teszi. lőtte valószínűleg alkalmi igehirdetők látták el a kis gyülekezet lelkigondozását. 5 Bocskai 1605-ben tett arra kísérletet, hogy hitsorsosainak vallásgyakorlati egyenjogúságot szerezzen, az unitáriusok meg is ígérték a fejedelmi kívánság teljesítését, de gyakorlatba ültetésére csak később került sor. ajd Báthory Gábor vállalta fel a református egyház előretolt bástyájának megerősítését, s ebben játszott szerepét Geleji Katona István püspök 1645-ben igen pozitívan értékelte: szegény Báthory Gábor fejedelemnek is, egyéb viselt dolgai között, e lőn leg dicséretesb, hogy a vallásán levő orthodoxus keresztyéneknek Kolosvárott... szabados exertitiumot, templomot és scholát szerze, és hozzájok szép proventust rendelt szeptemberében az országgyűlés Báthory fejedelem kívánságára törvénybe iktatta, hogy a református pap szabadon beköltözhet Kolozsvárra, és egy bizonyos helyen istentiszteletet tarthat. z a hely bizonyára még a nevezetes kapualj lehetett. Kikötötte azonban a törvénycikk, hogy ez az engedmény kolosvári [unitárius] atyánkfiait az ő religiojokban és templomokban 3 BÖn 489.; Domokos Pál Péter: Tatrosy György önéletírása és történeti feljegyzései. Irodalomtörténeti Közlemények ; Herepei János: Traszki másképpen aróti Lukács. Adattár I RL a kolozsvári református kollégium levéltárának töredéke, Apácai-album p. 34. Szatmári Pap Zsigmond másolata. 5 Adattár I , Adattár I

33 reformata transylvanica nem háborgathatja. 7 Fél évvel később, 1609 márciusában Báthory méltóbb istentiszteleti helyről gondoskodott, de valóban az unitáriusok sérelme nélkül, amennyiben az óvári egykori domonkos templomot adományozta a kálvinista eklézsiának, amely pusztán állott, s 1600 óta fedele is megromlott. A városi tanács azonban, mely egyúttal az unitárius gyülekezet elöljáróságát is jelentette, ellene mondott ennek az adományozásnak, ugyanis a templomhoz csatlakozó kolostorépületben működött neves főiskolájuk, és a szoros szomszédságból következhető súrlódásoknak elejét akarták venni. Báthory Gábor tervét Tasnádi Ruber ihály református püspök és aróti Lukács lelkipásztor is támogatta, így 1611 októberében újabb fejedelmi adománylevél született e tárgyban, amelyet már ellentmondás nélkül végrehajtott a városi tanács. gyúttal a városi jegyzőkönyvben is megörökítették azokat a békés egymás mellett élést célzó, a fejedelem akarata szerinti feltételeket, amelyekkel Lukács pap kezébe adták a templom kulcsait. szerint a kálvinisták ezután teljesen szabad vallásgyakorlatot nyertek, amennyiben nemcsak a templomi szertartásokat végezhették, hanem halottaikat nyilvánosan, énekszó mellett kísérhették végig a városon a temetőbe. A fejedelmi instructio azonban azt is előírta, hogy minden rendek szép csendességben éljenek és senki se szidja a másik religióját. A szomszédságból eredő súrlódásokat megelőzendő az iskoláról a templomra néző ablakok befalazását is elrendelte. 8 A református lelkészeknek ugyanolyan 7 O VI Fekete ihály: A kolozsvári ev. ref. főtanoda régibb s legújabb története. In: A kolozsvári ev. ref. collegium Értesítője 1874/75. Kv.,

34 A kolozsvári református egyházközség teljes adómentességet biztosított, mint amilyet az unitárius prédikátorok élveztek. A romos állapotban lévő templomépület helyreállítására 1612-ben került sor, adataink szerint a költségekhez a város is hozzájárult. Az egyházközség fenntartásáról szintén Báthory feje de lem gondoskodott, 1610-ben adományba adva a város összes dézsmájának felét, valamint a kolozsvári har mincad teljes bérösszegét, azaz 900 forintot. jövedelmek rendszeres kiszolgáltatását mind a városi, mind az egyházközségi levéltár adatai bizonyítják. 9 Lelkészi lakásul szintén az Óvárban vásárolt egy polgárházat a gyülekezet. 10 Iskolát Tatrosy följegyzése szerint már akkor létrehozott a református közösség, amikor még a kapuközbe járt prédikációt hallgatni. Hogy itt milyen szintű oktatás folyt s ki foglalkozott a gyermekekkel, arról semmi adatunk sincs. Az óvári templom birtokbavétele után két évvel, 1614-ben sikerült az Óvárban, a Torony utcában egy házat vásárolniuk, ahol megfelelő átalakítás után megindulhatott az iskolai oktatás. A tanítás színvonalát az határozta meg, hogy az iskolamesterek hazai kollégiumok végzettjei voltak, akik néhány évi kolozsvári tevékenység után rendszerint külföldi egyetemekre mentek. végzettek közül a legjobbakat igyekeztek a kolozsvári reformátusok tanintézetükbe hívni, a peregri na tio academica bőkezű támogatásának ígéretével is, így aztán az óvári iskola az 1630-as években már A fejedelmi adománylevelek a KvhkLvt-ban találhatók: fasc. A nr. 1., nr. 4., nr Szász Gerő: A kolozsvári ev. ref. egyház történetének rövid vázlata. Névkönyv Adattár I ; Fekete: i. m ; KvhkLvt fasc. B nr. 1., nr. 2., nr. 4., nr

35 reformata transylvanica jó hírnévnek örvendett tól néhány évig itt tanult Apácai Csere János, aki tanáráról, Porcsalmi Andrásról később a legnagyobb elismeréssel írt. 11 Bár a gyülekezet létszáma még nem indokolta, a fejedel mi pártfogás nem utolsósorban reprezentációs céllal is csakhamar második lelkészi állás létesítését biz - tosította, 1614 nyarán Bethlen Gábor kérésére Tasnádi püspök kinevezte másodlelkésznek Dési P. Istvánt. Ugyan ekkor második parókiális házat is vásároltak az iskola mellett, így az Óvárban a templom közelében kiala kult egy kis református központ, amit az adókönyvek így említenek: Háromságos papok három háza ben az egyetemalapítás gondolatával foglalkozó Bethlen Gábor javaslatára az országgyűlés kimondotta, hogy a közönséges Academia Kolozsvár városában legyen, és erre a célra kijelölte a Farkas utcai egykori ferences templom és kolostor 1603 óta romos épületét. Végül az akadémia nem itt, hanem Gyulafehérváron jött létre az eredeti tervektől eltérő formában, a Farkas utcai templom azonban megmaradt a helybéli reformátusok tulajdonában. Helyreállítására a népességében lassan növekvő gyülekezet saját erejéből nem vállalkozhatott. bben az adományozásban jelentős szerepet játszhatott Gyöngyösi Kiséri András kolozsvári elsőpap, Bethlen kedves lelkésze, aki mindenképpen gyarapítani óhajtotta gyülekezete vagyonát december 28-án bekövetkezett halálakor jegyezte föl Segesvári Bálint unitárius vallású krónikás, hogy igen deli ember volt, 11 Török István: A kolozsvári ev. ref. collegium története. Kv., I ; Apáczai Csere János: agyar ncyclopaedia. Sajtó alá rendezte Szigeti József. Bukarest, Herepei János: A kolozsvári kis oskola, ahol Apáczai tanult. Adattár II

36 A kolozsvári református egyházközség aki azon igyekezett, hogy az piacon való templomot nyerhesse meg az fejedelemtől, de az Isten nem engedte azt meg neki, mert nem járt az Isten parancsolatjában, hogy az másét hamisan ne kívánja. 13 Kolozsvárott az unitárius többség árnyékában gyarapodó helvéthitű egyházközség anyagi fenntartása fejedelmi adományok (dézsmanegyed, harmincad) révén valósult meg, más helységektől eltérően nem történt meg a középkori egyházi vagyon megosztása. Jelentős esemény volt a református egyházközség életében a szász unitáriusok egy részének áttérése. Gitsch - ner Ádám németországi egyetemeken tanult, haza térése után az unitárius főiskola lektora lett, 1626 febru ár jában azonban áttért reformátusnak, és elvál lalta az óvári iskola vezetését. Példáját többen is követték, és az új szász református gyülekezet fejedelmi rendelkezés nyomán imateremként megkapta az unitárius kollégiumhoz ragasztott Appellatiumot, a 30 ablakos nagytermet, ame- lyet még János Zsigmond építtetett december 3-án prédikállott először az Appellatiumban a szászoknak amaz hüt-tagadó Adamus Gitschner hídelvi fiú, aki igaz hütit megtagadá és kálvinistává lőn jegyezte fel krónikájában Segesvári. 14 Gitschner mellé a segesvári eredetű Graffius Gáspár került másodpapnak 1631-ben, az elsőpap 1637 áprilisában bekövetkezett halála után ő lett az utód körül Szenci olnár János kapott meghívást a másodpapi állásra. 15 Szervezetileg és a vagyonkezelés szempontjából e kis gyülekezet a helybéli 13 Segesvári Bálint történeti följegyzései. In: Kolozsvári emlékírók. Sajtó alá rendezte Pataki József, Bálint József. Bukarest, Uo Herepei János: Szenczi olnár János. Adattár I Szenci fogarasi és szászvárosi rektorkodás után került a kincses városba. 35

37 reformata transylvanica református egyházközséghez tartozott, belső életében azonban autonómiát élvezett. Jelentős mérföldkőnek számít a kolozsvári kálvinista egyházközség kialakulásának folyamatában a reformátusok teljes polgári egyenjogúsítása. I. Rákóczi György több évig tartó nyomásgyakorlás után 1638-ban végre kivívta, hogy református vallásúak is kapjanak helyet mind a városi százférfiak (centumpaterek) tanácsában, mind a felső tanácsban és minden negyedik évben közülük válasszák a főbírót. 16 Az egyenjogúsítás fejében viszont a kálvinisták a fejedelem akarata szerint kijelentették, hogy a jövőben sem támasztanak semmiféle igényt az unitárius egyház ingatlanaira és jövedelmeire. Geleji Katona István püspök az erdélyi helvéthitű közegyház győzelmének tartotta az eseményt, az első református főbíró beiktatásának évében, 1641-ben Kolozsvárra hívta össze az országos zsinatot, amelyen az uralkodó, Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony és Rákóczi Zsigmond is részt vett. z alkalommal a zsinaton szokásos disputáció során a lelkészjelöltek az unitárius egyház képviseletében megjelenő helybéli kollégiumi tanárokkal folytatott kétnapos vitában bizonyíthatták felkészültségüket. 17 Fejér Tamás: A fogarasi partikuláris iskola fejedelemség kori rektorai. rdélyi úzeum sz Jakab: i. m. I Geleji Katona István Titkok titka (Gyulafehérvár, 1645, RNy 2103) c. kötetének az eretnekségnek eredetiről és terjedetiről szóló előszavában. Vö. Szentpéteri árton Viskolcz Noémi: gy református unitárius hitvita rdélyben 1641-ben. In: Tenger az igaz hitrül való egyenetlenségek vitatásának eláradott özöne. Tanulmányok XVI XIX. századi hitvitáinkról. Szerk. Heltai János, Tasi Réka. iskolc,

38 A kolozsvári református egyházközség A fiatal kolozsvári gyülekezet lelkésznévsorán végigte kintve megállapítható, hogy Báthory Gábor óta a feje delem és a püspök egybehangolt személyi politiká ja helyezte e fontos posztra a megfelelő embereket. aróti Traszki meglett, tapasztalt emberként került a kincses városba, Dési P. István, a wittenbergi egyetem végzettje, Bethlen akaratából kapott püspöki kinevezést a másodpapi állásra, és kiválóságát későbbi életútja is bizonyította. Tudományos érdemei mellett kolozsvári tapasztalatai is alkalmassá tették Désit arra, hogy ban ilotai Nyilas Istvánnak az nyedi György xpli cationesével vitatkozó munkáját elbíráló református zsinati bizottságban helyet kapjon, akárcsak a másik kolozsvári lelkész, Vári Alatus János. Gyöngyösi Kisé ri András debreceni diák volt, majd Bethlen Gábor alumnusaként tanult Heidelbergben, hazatérve a gyulafehérvári iskolában tanított, míg 1620-ban át nem került Kolozsvárra, ahol mind tudományára, mind jeles szónoki képességeire, mind harcos kiállására igen nagy szükség volt. Sajnos fiatalon hunyt el, akárcsak egyik jól képzett utóda, Csepei Sidó Ferenc. korai időszakban általában rövid ideig szolgáltak itt a lelkészek, Tiszabecsi P. Tamás heidelbergi academicus az első, aki 1626-tól fogva jó másfél évtizedig szolgált a kincses városban. 18 Figyelemre méltó tény, hogy az óvári református iskola rectorai, a lelkészekhez hasonlóan, itteni működésük során az unitárius református együttélés, s ami ezzel járt, a hitviták szakértőivé váltak. Nem lehet véletlen az, hogy az első két évtized tanítói közül hárman is (Szentkirályi Benedek, Kisvárdai F. János és Tálylyai Z. árton) külföldi egyetemi tanulmányaik során 18 Herepei János: Gyöngyösi Kiséri András. Adattár I

39 reformata transylvanica kizárólag az unitárius hittételekkel vitatkozó disputációkat tettek közzé. 19 Kolozsvári tartózkodásuk során ismerhették meg azt a kisebbségi, állandó készenlétet és a jogokért folytatott harcot jelentő életérzést, ami a század első felében uralkodott az itteni kálvinisták körében. Ami a gyülekezet világi elöljáróit illeti, szervezett con sis toriumról vagy gondnoki karról a század első évtizedeiben még nem beszélhetünk, hanem a gazdag és tekintélyes, világi állásuk révén befolyásos református hívek önként vállalták közösségük szolgálatát mint patrónusok. Viczei áté az egyik legismertebb közülük, az egyházközség létrejötte idején térhetett át a kálvinista hitre, emiatt városi közhivatalairól le kellett mondania. rejét egyháza segítésére fordította, Szenci olnár Albert akivel Kolozsvárott 1615-ben személyesen is megismerkedett több könyvének megjelentetését anyagilag támogatta. 20 Szenci olnár még Jónás deákot említi a patrónusok közül, e tekintélyes kereskedő áldozatkészségének emlékeképpen egy címerekkel díszített, nyolcszögletű fedeles ezüstkanna ma is megtalálható az egyházközség klenódiumai között. Filstich Péter aranybeváltó, kamarai felügyelő, fejedelmi tanácsos hathatós közbenjárásának tulajdonítható, hogy az új szász kálvinista gyülekezet méltó imatermet kapott. 21 Ifj. Váradi iklós, a gazdag, jelentős társadalmi kapcsolatokkal rendelkező kereskedő a 19 RK III. 1407, 1256, Kiss András: gy XVII. századi kolozsvári irodalompártoló polgár. In: Uő: Források és értelmezések. Bukarest, Herepei János: A Házsongárdi temető régi sírkövei. Bp., ; Sipos Gábor: A kolozsvári református egyházközség klenódiumai a XVII. században. RefSz ,

40 A kolozsvári református egyházközség serdülő kolozsvári református egyház egyik legbefolyásosabb patrónusa volt az 1630-as évektől kezdve, az episzkopális egyházigazgatás töretlen híveként az es években sorra elüldözte a presbiteriánus felfogású fiatal lelkészeket, Gidófalvi Istvánt, Csaholczi Jánost és társait. Kemény föllépéséért kortársai politicus püspök -nek nevezték. 22 Az 1630-as évektől kezdve I. Rákóczi György még nagyobb lendülettel folytatta az elődeitől megkezdett munkát, a kolozsvári református gyülekezet felvirágoztatását. Patrónusi tevékenységében határozottan érződik a szándék, hogy a kincses városban még ki sebb - ség ben levő közösséget szellemileg és anyagilag a feje delmi támogatást méltóképpen reprezen táló szintre hozza. rre utal a Farkas utcai romos állapotú templom között lezajlott kivételesen igényes helyre állí tása. A hajó beomlott középkori boltozatát nem kazettás deszkamennyezettel helyettesítették, ha nem a fejedelem a Balti-tenger mellől, Kurlandból hoza - tott olyan kőműveseket, akik értettek a gótikus bol tozat fölépítéséhez. A déli oldal alacsony tornyát meg maga síttatta, nagy harangot is készíttetett. A templom belső berendezése is hasonló igényességgel készült el, elég, ha a remekművű alabástromtáblákkal ékes szószékre, a ciprusfából faragott szószékkoronára vagy a gyönyörű stallumokra gondolunk. 23 A puritán református istentisztelet egyetlen díszéül a gazdagon megterített úrasztala szolgálhat, és öreg 22 Adattár II Herepei János: A Kolozsvár-belvárosi református templom újjáépítése. RefSz ; Uő: A kolozsvári Farkas utcai templom történetéből. Sajtó alá rendezte Sas Péter. Kv.,

41 reformata transylvanica Rákóczi György ezt a reprezentációs lehetőséget valóban fejedelmi módon használta ki ben Brózer István kolozsvári ötvössel egy majdnem 24 karátos színaranyból készült, figurális díszítésű aranylemezkékkel ékesített kelyhet készíttetett, és a szívének oly kedves eklézsiának adományozta. Klenódiumadományát három ezüstkanna és egy keresztelőkorsó egészítette ki. 24 bben a nagyszabású fölvirágoztató akcióban férjével együtt gondolkodott és cselekedett a méltó társ, Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony, aki úrasztali terítők, szőnyeg, préselt bőr terítő és keszkenő adományozásával emelte az istentisztelet méltóságát. 25 Valóságos örömünnep lehetett június 30-a, amikor Rákóczi György Kolosváratt a melly templomot... nagy szépen megújíttatott vala, szép üdvösséges isteni tiszteletekkel, hálaadással, könyörgésekkel felszenteltette vala. A frissen fölszentelt templomban tartották az erdélyi református egyház országos zsinatát, ünnepélyes megnyitóján a fejedelem is részt vett. 26 sokirányú fejedelmi támogatás kivételes jellegét és eredményeit már a kortársak is érzékelték körül a református egyházközség egyik kurátora írta II. Rákóczi Györgynek a bevezetőben már említett sorok foly tatásaképpen: Nagyságod üdvezült boldogh emlékezetű Attya mint az szeme fényét úgy oltalmazta ezt az ecc lesiát, nevezte tövissek között fel nevekedett lilium szálnak, mint az ő Nagysága ecclesiánknak írt leveleiből 24 Sipos: i. m Sipos: i. m. 487, 489.; Herepei János: A kolozsvári Farkas-utcai ref. templom Lorántffy Zsuzsanna-féle terítője és a pókafalvi takaró. Pásztortűz sz Herepei: A Kolozsvár-belvárosi

42 A kolozsvári református egyházközség constál. 27 z az ószövetségi Énekek énekéből vett jelkép, amely nyilván a kolozsvári reformátusok kisebbségi helyzetére utal, az egyházközség címerévé vált, amint az 1656-ban készült ezüst pecsétnyomó tanúsítja KvhkLvt fasc. X. lit. A nr Herepei János: A kolozsvári református egyházközség címere. RefSz

43

44 Katolikus-református vita a Szilágyságban a 17. század elején rdély a klasszikus vallásszabadság földje, miután az 1568 januárjában Tordán tartott országgyűlés kimondta a négy bevett vallás szabad gyakorlatát e történetírói és zsurnalisztikai közhelyet mindnyájan jól ismerjük. Alapjában véve igaz a megállapítás, de nem ott történt és nem úgy tól, a hitújítás erdélyi terjedésétől kezdve jó fél évszázadnyi, kanyaroktól sem mentes folyamat során hozta meg rendre az erdélyi diéta a vallásgyakorlatra vonatkozó eleinte hangsúlyosan a protestánsokat támogató határozatait, amíg aztán 1595-ben tételesen is kimondta a négy recepta religio, a római katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius szabad gyakorlatát. A Báthory-korban indult meg a magyar protestáns felekezetek intézményesülése, az 1570-es évek közepén elkülönült a református és az unitárius egyház külön superintendenssel az élükön. 1 Ami az erdélyi egyházak együttélését illeti, ekkoriban tapasztalható a már korábban törvényesített türelmi rendszer gyakorlatba ültetése, a módszerek, a részletek kidolgozása. A következő században oly gyakran alkalmazott maior pars nagyobbik rész elve ekkor, 1 Balázs ihály: A hit... hallásból lészön. Vallásszabadság és bevett vallások (receptae religiones) rdélyben a 16. században. In: Uő: Felekezetiség és fikció. Bp., ,

45 reformata transylvanica 1581-gyel kezdődően jelentkezett, még kezdetleges formában. Arról van szó, hogy egy politikai község, város vagy falu olyan hitvallású lelkészt választhatott, amilyen hitvallást követett a lakosság nagyobbik része; vita esetén szabályszerűen lefolytatott népszámlálás döntött. 2 rendelkezés Juhász István megállapítása szerint meg kívánta őrizni a helység vallási egységét, a plébános vagy prédikátor személyét a többség határozta meg. a megválasztott lelkész pedig az egész községnek, a más vallásúaknak is papja volt. 3 z a megoldás a vegyes felekezetű városokban vagy falvakban nem biztosította a békés és mindenki számára megfelelő vallásgyakorlatot, sok súrlódásra és vitára adott okot Székelyudvarhelyen vagy Gyulafehérvárott csakúgy, mint a Kraszna vármegyei Szilágysomlyón. A agura alján elterülő mezőváros, Somlyó, a Báthory-család egyik jelentős birtokközpontja vegyes felekezetű volt, ugyanis a família közismerten buzgó katolikus somlyai ágának támogatásával itt fennmaradt a katolicizmus a protestantizmus szinte teljes szilágysági elterjedésének idején is. Báthory István, a lengyel király unokaöccse, András bíboros testvére volt az uradalom birtokosa, aki első felesége halála után Lengyelországban házasodott újra, Kostka Zsófiát vette el feleségül ben bekövetkezett halála után Zsófia nagyasszony irányította az uradalom életét. 4 A 17. század első évtizedében, úgy tűnik, református lelkipásztor szolgált a helységben, a középkori templomban 2 O III Juhász Petri ór: Szilágy vármegye monographiája. [Bp.,] II. 150.,

46 Katolikus-református vita a Szilágyságban prédikált és a parókián lakott, de időnként katolikus pap is megfordult itt, valószínűleg a Báthory-udvar támogatásával. A kálvinista gyülekezet a református fejedelmek támogatását élvezte, Bocskai István 1605-ben a kémeri dézsmát adományozta a somlyói lelkésznek, 5 három év múlva pedig Báthory Gábor megerősítette ezt, a donációs levélben Kisdobszai Dániel prédikátor, szilágyi esperes neve is szerepel. Bethlen Gábor 1614-ben kiegészítette elődje adományát a dörzsöki (bályoki) dézsmával, majd a következő évben Kisdobszai utódát, Nagylaki Bernátot is megerősítette a tizedek élvezetében. 6 ás szilágysági helységekben, Hadadon, Zilahon, Krasz nán, Bagoson is részesült a kálvinista egyház dézs - ma ado mányban, ezek rendszeres kiszolgáltatását azonban a katolikus birtokosok, Kostka Zsófia és Wesselényi Anna rendszeresen akadályozták, sőt katolikus papokat is vittek be némely helységbe ben tárgyalta a kolozsvári diéta a szilágyságiak panaszát, elítélte az erőszakosságot és elrendelte a korábbi, a Báthory Gábor trónra léptekori állapotok visszaállítását. 7 A következő évben a széki összeesküvés után tartott besztercei országgyűlés szigorú határozatokkal kívánta megrendszabályozni a katolikusokat, kimondva a római hitű 5 Pokoly II Nagy László: A szilágy-szolnoki ev. ref. egyházmegye története. Szilágysomlyó. Névkönyv Az Karazna és Közép-Szolnok vármegyebeli atyánkfiainak praedicatorok állapotjok felől, kiknek jövedelmeket elvették, úgymint Hadadban, Zilahon, Somlyón, Kárázteleken, Kraznán, sőt ezek között némely helyekre pápista papokat bészállítottanak, némely helyekről extrudálni is akarnák, tetszett azért, hogy az jövendő gyűlésig azon állapotban maradjanak, az miben őfelsége találta tempore inaugurationis, mindazok, mind az többi minden helyeken, jövedelmek is megadassék. O VI

47 reformata transylvanica patrónusok által elvett templomok visszavételét, és megtiltva a térítést. Tételesen kimondta, hogy se Tövisen, se Fejérvárott, se [Kolozs]onostoron, se a somlyai jószágban, se Székelyudvarhelyt... pápás papnak szabad ne légyen lenni. 8 zt a vallásszabadsággal nemigen egyező határozatot persze nem hajtották végre a maga teljességében, de mindenképpen a reformátusok helyzetének megerősödését jelentette. 9 Somlyón azonban továbbra is erős maradt Kostka Zsófia befolyása, ezért a kálvinisták 1612 februárjában a kolozsvári országgyűlésen Báthory Gábor támogatását kérték. Gábor fejedelem menlevelében leszögezte, hogy az somlyai keresztyén ecclesiát prédicátorokkal, szokott jövedelmekkel és az ó templommal kiváltképpen való oltalmunk és gondviselésünk alá vévén, akarjuk minden időben, in eo quo nunc existunt statu hogy maradgyanak, prédicátoroknak jövedelmének elidegenítésében és az templomnak elvételében valamikép nehogy bántatnának. eghagyta azért a somlyói vár tisztjeinek, hogy senki az megnevezett somlyai keresztyén ecclesiát megháborítani, predicatorokat onnat amoveálni, szokott jövedelmeket elvenni, a templomot tőllök elfogni s lelkiismeretekben megbántani vagy hütökben háborgatni... ne merészelje kegyelmetek, sőt minden háborgatók ellen ez levelünk által oltalmazza. 10 Báthory Gábor egyházpolitikája láthatólag az évtizedekkel korábban kialakított, egy község egy pap elvén nyugodott, és erőteljesen támogatta a reformátusokat a katolikusok ellenében. 8 O VI Juhász Függelék 1. 46

48 Katolikus-református vita a Szilágyságban Utóda, Bethlen uralkodásának első éveiben ugyanebben a felfogásban intézkedett a vitás egyházi ügyekben tavaszán, Kisdobszai Dániel református lelkész halála után Szilágysomlyó katolikusai elérkezettnek látták az időt, hogy Kostka nagyasszony támogatásával helyébe katolikus plébánost hozzanak. Ugyanolyan váltógazdaságra gondolhattak, amilyen Székelyudvarhelyen valósult meg ekkoriban, ahol 1600 körül a katolikusok birtokolták a Szent iklós hegyi középkori templomot, között azonban Baczoni András református lelkész lett a város papja, távozása után pedig a katolikusok újból saját felekezetű papot kívántak fogadni. 11 Báthory Gábor erőteljesen beavatkozott a felekezeti vitába, 1613 februárjában a székely anyaváros magisztrátusának megtiltotta, hogy pápás papot tartsanak ben utóda, Bethlen azzal tetézte meg a rendelkezést, hogy megtiltotta a katolikus papok bemenetelét a városba az egyházi szertartások végrehajtása végett. Somlyó esetében Bethlen hasonlóképpen intézkedett, május 27-én Kraszna vármegye elöljáróinak meghagyta, hogy az ott való keresztyéneknek, azaz a som lyói kálvinistáknak adják vissza a középkori templomot, amelyet özv. Báthory Istvánné vett el. Ne vegyék figyelembe, hogy az asszony abban a cselekedetiben igen keményen viseli magát, ha szépszerével nem akarja visszaszolgáltatni, erővel is foglalják el tőle hivataluk elvesztésének terhe alatt. Kötelességükké tette, hogy enn e kutána egész vármegyéül annak [ti. a középkori temp lomnak] dominiumában, vallásoknak szabadságiban és ecclesiájok jövedelmiben somlyai híveinket 11 Juhász

49 reformata transylvanica meg oltalmazza, arról panaszt többször mi előnkbe ne is bocsásson. 12 Június elején a Kraszna vármegyei nemesség közgyűlése tudomásul is vette a parancsot őszén azonban nagy jelentőségű változás történt az országos egyházpolitikában, a szeptemberben Kolozsvárott ülésező országgyűlés szakított a többség kizárólagos egyházi hatalmának elismerésével, és megengedte, hogy a kisebbség számára külön istentiszteleti hely épüljön. 13 A diétai határozat a részleteket is szabá lyozta: Ahol melyik fél többen vagyon, az olyané legyen az templum... de addig bele ne szállhassanak, hanem elsőben egyenlőképpen és egy költséggel az két religión valók építsenek auditoriumokat Százados hagyományokról, rég beidegződött szervezeti formákról mondott le az új egyházpolitika, méltányosabban alkalmazkodva a valóságos helyzethez, a vegyes felekezetű helységek létezéséhez. Kidolgozásában, úgy tűnik, az országgyűlés rendjeinek, főképpen katolikus tagjainak jutott a kezdeményező szerep, a törvényszöveg szerint az romana religiojú uraink atyánkfiai instantiájokra született a határozat. A változás életbe léptetése természetesen hosszú ideig tartott, másfél évtized múlva, 1630 januárjában az országgyű lés újból megerősítette ezt az egyházpolitikai elvet. kkoriban alakult ki Juhász István megállapítása szerint a többség asszimilációs jogainak biztosítása helyett egy olyan új rendszer, amelyben a többségben lévő egyház hívei kötelesek a maguk anyagi és pénzbeli hozzájárulásával lehetővé tenni a kisebbség külön egyházi szervezetének kiépítését. Épp az anyagi terhek 12 Uo. 35.; Függelék Juhász O VII

50 Katolikus-református vita a Szilágyságban közös hordozása ment nehezen, Székelyudvarhelyen is csak Brandenburgi Katalin erőteljes fellépése nyomán indult meg az építkezés, majd 1633-ban készült el az új templom a piactéren. zután történt meg az osztozás, és a Szent iklós hegyi középkori templom a többségben levő katolikusoknak jutott. 15 Szilágysomlyón gyorsabban zajlottak az események, a fejedelem már október 11-én rendeletet írt Kraszna vármegye tisztjeinek, teljesen az országgyűlési végzés szellemében: mivelhogy országunk intercessiójára bizonyos helyeken országunkban az római religión való híveinknek szentegyházakat remittáltunk bizonyos condi ti ókkal, azok között az Somlyón való szentegyház felől is így deliberáltunk, hogy az egész Somlyón lakókkal kegyelmetek építtessen egy auditoriumot és papnak való házat Somlyón becsületes helyen, valahol kegyelmetek legillendőbbnek és tisztességesbnek ítili lenni. iután az új imaterem és a lelkészi lakás elkészül, arra rendelt törvényértő híveinkkel megláttattyuk, melyik félnek kellessék az ott való szentegyházat resignálnunk. Amíg azonban a bizottság kiszállására sor kerül, a vármegye kötelessége, hogy az somlyai predicatort mind személyiben, jövedelmiben megoltalmazza, és az szentegyházban tartsa az orthodoxa religion valókat, míg törvény szerint azt eligazíttyuk. 16 Az 1610-es évek végére valószínűleg felépült az audito rium/imaház, mellette a lelkészi lakás a középkori templomtól keletre, kissé távolabb; a fejedelem mindkét telket megnemesítette. kkoriban történhetett meg a két gyülekezet híveinek összeszámlálása, a többségben 15 O IX. 98.; Juhász Függelék 4. 49

51 reformata transylvanica levő katolikusoknak jutott a szentegyház, a reformátusoké lett az imaház. Nem tudjuk, hogy ez utóbbi tényleg közös költségen épült-e, a 18. század elején az öregebb rendű kálvinisták egy vesszővel font és szalmával fedett oratóriumra emlékeztek. nnek helyébe már saját költségükön építettek ban egy szintén téglalap alaprajzú, tölgyfával pádimentumozott, sövényfalú templomot, amelynek tapasztását kívül-belül megvakolták és meszelték, zsindellyel befedték, ablakaiba üveget tettek, mennyezete pedig különb-különb féle festékkel megékesíttetett fenyődeszkákból állott ban a somlyói katolikus közösség szintén az idézett országgyűlési határozatnak megfelelően a dézsmajövedelmet is igényelte, Fejér iklós plébános és Keresszegi Herman István zilahi lelkész, tiszántúli püspök az országgyűlés elébe vitte a kérdést. A kolozsvári diétán született megegyezés értelmében a kémeri, bályoki és lecsméri dézsmán egyenlő arányban osztozott a plébános és az orthodoxus prédikátor, jövedelmük kiegészítése végett pedig ugyanilyen arányban kapták adományul az ippi és récsei egész tizedet. 18 A következő évtizedekben aztán vita nélkül, békésen élvezték a jövedelmeket, és közösen léptek fel a dézmálás alól kibújni igyekvő adófizetők ellen. Árva Kostka Zsófia reformátusellenes akciói a somlyói uradalom egyik kálvinisták lakta faluját, Szilágybagost is érintették, a templom, a parókia és a skólaház elvételére, a dézsmanegyed eltartására tett kísérletet a nagyasszony. 17 Névkönyv Uo Brandenburgi Katalin április 23-án Kolozsvárott kelt adománylevelét Veszely Károly közölte a szilágysomlyói plébánia levéltárából: rdélyi egyháztörténelmi adatok. Kv., I

52 Katolikus-református vita a Szilágyságban Körmendi átyás bagosi prédikátor Bethlen Gábor fejedelem támogatását kérte, az február 14-én kiállított, Kraszna vármegye főispánjához és tisztjeihez szóló parancslevél leszögezte, hogy a vallásszabadság ilyenféle megsértését a fejedelem nem tűri, a lelkészt és az egyházközségi ingatlanokat védelmébe veszi, a címzetteknek pedig szoros kötelességük, hogy Koczka Sophia aszszonyt megakadályozzák erőszakos cselekedeteiben. 19 Kilenc év múlva, 1623 júniusában Bethlen István máramarosi főispánnak kellett felhívnia a Kraszna vármegyei elöljárók figyelmét arra, hogy az előző évi besztercei országgyűlésen a fejedelem újból rendelkezett a bagosi és a krasznai quarták és a malom pénteki vámjának a helybéli lelkipásztoroknak való kiszolgáltatása felől, mivel özvegy Báthoryné ezeket már két-három éve a maga számára szedette be, sőt az ott való [vagyis a krasznai?] catholicusoktól adandó búzadézmát és egyéb egyházi fizetést is az maga csűriben rakatott volna. eghagyta nekik, hogy tartsák magukat Bethlen rendelkezéséhez, és ha szintén Báthori Istvánné asszonyom az őfelsége kegyelmes parancsolattya ellen valamiben reluctálna is, kegyelmetek ellene állván az proventust percipiálni ne engedje, hanem az elmúlt évekre is adják ki a két prédikátornak a szabott járandóságot. 20 Forrásaink arra utalnak, hogy a somlyai uradalom vásáros helyén, Krasznán a református prédikátornak mégsem sikerült a tizednegyedet megtartania, hanem kiegyezett a földesasszonnyal, Kostka Zsófiával, és cserébe évi 25 kalangya búzát kapott ben azonban a búzajárandóság kifizetése is elmaradt, emiatt I. Rákóczi 19 Függelék Függelék 5. 51

53 reformata transylvanica György két ízben is, 1631-ben és 1632-ben utasította a vármegye tisztjeit, hogy a 25 kalangyát a compositio szerént az krasznai orthodoxus ministernek annuatim és minden fogyatkozás nélkül a quartáért bészolgáltassa. 21 Úgy tűnik, hogy Rákóczi fejedelem szavaival élve az idegen vallású somlyai patrónusok, vagyis a Báthory-család, közelebbről Kostka Zsófia rekatolizációs törekvései bizonyos eredményeket is hoztak Krasznán ben a szájhagyomány szerint az uradalom egyik tiszttartója keresztet adományozott a krasznaiaknak, amit a református templom cintermébe is bevittek a prédikátor tiltakozása ellenére. Az somlyai iklós páter, a már említett Fejér iklós 1631-ben tovább lépett, egy pápista ministert vitt oda bé, aki még decemberben is ott tartózkodott a kálvinisták nagy felháborodására. Öreg Rákóczi György december 12-én kelt parancslevele kifejtette, hogy az ország törvényei tiltják a katolikus pap jelenlétét Krasznán, a religioknak az articulusban elvégeztetett aequabilitása és rendi ellen semmiképpen meg nem engedjük ott lakni. 22 Nyilván az 1630-ban újból megerősített országgyűlési határozatra hivatkozik a pátens, amely tételesen meghatározta a katolikus papot tartó (Székelyföldön kívüli) helységek nevét. Az erdélyi fejedelemségben a 17. század elején intézményesülő, egyre apróbb részleteiben is szabályozott vallásszabadság igazi tolerancia, türelem a szó szoros értelmében, hiba lenne későbbi, felvilágosodás utáni szempontok szerint értékelni. ltűrték egymást a felekezetek, de ahol csak lehetett, igyekeztek tágítani saját életterüket, lett légyen szó írásban folytatott hitvitáról, 21 Függelék Függelék 6. 52

54 Katolikus-református vita a Szilágyságban áttérítésről vagy az egyházak anyagi alapjainak bővítéséről, védelméről. indebben egyháziak és világiak, papok és patrónusok mintaszerű összefogása tapasztalható. Az egymásnak feszülésből szükségszerűen adódó vitákat aztán országgyűlési határozatok és szigorú fejedelmi rendeletek szorították a korabeli felfogás szerinti méltányosság keretei közé. Függelék 1. Kolozsvár, február 5. Báthory Gábor menlevele a szilágysomlyói református egyházközségnek. rdélyi Református gyházkerületi Levéltár, A szilágyi tractus levelei (SzilTrLev) nro 2. Gabriel Dei gratia Transylvaniae, Valachiae Transalpinae que princeps, partium Regni Hungariae dominus et siculorum comes etc. Fidelibus nostris spectabilibus, magnificis, generosibus, egregiis et nobilibus comitibus, vicecomitibus et judlium comitatuum quorumlibet, capi taneis, praefectis, provisoribus, castellanisque arcium, signanter in arce nostra Somlioiensis commorantibus et habitantibus officialibus, prudentibus item circumspectis judicibus primariis et juratis civibus quorumcunque civitatuum, oppidorum, villarum et possessionum, cunctis etiam aliis quocunque officio, dignitate et praefectura fungentibus, modernis scilicet ac futuris quoque pro tempore constituentibus praesentes nostras visuris sa lutem et gratiam nostram. Az somlyai keresztyén ecclesiat praedicatorokkal, szokott jövedelmekkel és az templommal kiváltképpen való 53

55 reformata transylvanica oltalmonk és gondviselésönk alá vévén, akarjuk minden időben in eo quo nunc existunt statu hogy maradgyanak, praedicatoroknak jövedelmének elidegenítésében és az templomnak elvételében valamiképp hogy bántatnának. Hadgyuk azért és serio parancsollyuk kegyelmeteknek, hogy senki az megh nevezett somlyai keresztyén ecclesiat megh háborítani, praedicatorokat onnat amoveálni, szokott jövedelmeket elvenni, az templomot tőllök elfogni s lelkiismeretekben megh bántani vagy hütökben háborgatni sem[mi] okon ne merészellye kegyelmetek. Sőt mind[en há]borgatók ellen ez levelönk által oltalmazza kegyelmetek. Secus nullomodo facturis. Praesentibus perlectis exhibenti restitutis. Datum in civitate nostra Colosvar, in generalibus com i - tiis, die quinta mensis Februarii, anno Domini mil le simo sexcentesimo duodecimo. Gabriel princeps [Hátlapján:] xhibitae et praesentatae sunt praesentes litterae protectionales s. m. p[rincipis] in generali congrega tione comitatus Craznensis. Blasius Litteratus juratus notarius comitatus dicti Craznensis mpr. 54

56 Katolikus-református vita a Szilágyságban 2. Szeben, február 16. Bethlen Gábor védelmébe veszi a szilágybagosi református egyházközséget özv. Báthory Istvánné Kostka Zsófia ellen. SzilTrLev nro 3. Gabriel Bettlen Dei gratia princeps Transylvaniae, parti um Regni Hungariae dominus et siculorum comes etc. Fidelibus nostris spectabili ac magnifico, generosis, egregii et nobilibus domino Sigismundo Praepostwary de Lokacz comiti, vicecomitibus, judicibus ac universitati nobilium comitatus Kraznensis modernis et futuris quoque pro tempore constituendis, cunctis etiam aliis quorum interest seu intererit, presentium notitiam habituris salutem et benevolentiam et favorem nostram. x humillima relatione et querela gravi reverendi ac honorabilis viri atthiae Körmendi ecclesiae possessionis Bagos concionatoris orthodoxam fidem amplectentis et sequentis haud invitis auribus intel lex imus, qualiter non deessent plerique in medio vestri degentes qui ipsum exponentem citra omnem viam et processum juris ac demeritum ipsius in usu continuo templi seu aedium sacrarum dicti possessionis Bagos universarumque pertinentium, utputa scholae domoque parochiali ac etiam perceptione et accumulatione proventuum, utilitatum, quartarum decimarum redituumque et quorumvis emolumentorum ac bonorum ecclesiasticorum et parochialis sallariorum (notanter autem spectabilis ac magnifica domina Sophia Koczka, spectabilis ac magnifici quondam domini Stephani Bathory de Somlio relicta vidua) impedire, turbare molestareque et damnificare vellent atque niterentur in praejudicium ac damnum ipsius exponentis adioque libertatis ecclesiastici manifestum. Nolentes 55

57 reformata transylvanica autem quospiam subditorum nostrorum, signanter vero ecclesiastici ordinis homines religione, pietate, virtu te, morum integritate, doctrina salutari et eruditione praeclara insignitos in suo munere, vocatione per quospiam illegitime turbari et stipi sive sallario ordinato et convenienti spoliari, eundem exponentem in persona, rebus, usu sacrarum aedium domorum parochialium et scholarum necnon perceptione cunctarum utilitatum et consuetorum redituum parochialium in benignam nostram recipiente protectionem et defensionem specialem vice et persona in nostra vestri commisimus tuitioni et de fensioni speciali. Ideo vobis harum serie committimus et mandamus firmiter, quatenus vos quoque a modo in posterum c... p[refat]um atthiam Körmendi successoresque ipsius in moderno usu dicti templi Bagosiensis, perceptione item et accumulatione proventuum, utilitatum, redituum consuetorum vel sallarii ac stipis ordinati parochialis, iuxta priores litteras super eo serenissimi quondam principis domini Gabrielis alias principis regni huius nostri Transylvaniae confectas et emanatas annuentionales, contra quosvis illegitimos impetitores, turbatores, molestatores, causidicos vero actores, signanter autem contra violentam impetitionem memorati dominae Sophiae Koczka legitime non solum tueri, protegere et defendere, virum eidem successoribusque suis universis huiusmodi consuetos proventus parochiales, quarta decimarum nolentes exigeri, ac per eos quorum interest seu intererit administrari facere plene ac integre absque defectu modis omnibus debeatis et teneamini, authoritate nostra nobis hac in parte attributa jureque et justitia requirente. Secus non facturis. Praesentibus perlectis exhibenti restitutis. 56

58 Katolikus-református vita a Szilágyságban Datum in civitate nostra Cibiniensi, die decima sexta mensis Februarii, anno Domini millesimo sexcentesimo decimo quarto. Gabriel Bethlen Caspar Beöleöny mpr. secretarius [Hátlapján:] Anno artii exhibitae sunt praesentes manibus meis Sigismundus Praepostvary comitis comitatus Kraznensis in curia mea Beltek die secunda mensis Aprilis exhibitae sunt praesentes litterae in generali congregatione comitatus Craznensis. Blasius Litteratus J. juratus notarius comitatus dicti Craznensis mpr. 3. Gyulafehérvár, május 27. Bethlen Gábor a somlyói templomot a reformátusoknak visszaadni rendeli. SzilTrLev nro 5. Gabriel Betthlen Dei gratia princeps Transylvaniae, partium Regni Hungariae dominus et siculorum comes etc. Fidelibus nostris magnifico, generosis, egregiis, nobilibus comiti, vicecomitibus et judicibus ac universitati nobilium comitatus Kraznensis nobis syncere dilectis salu tem et favorem nostram. Értvén újabb panaszokból, hogy Somliay Báthori Istvánné az somliai híveinktől KisDopzay Dániel tanítójok halála után templomokat mingyárást elfoglalván, abban pápista papot akar introducálni, kiről noha ennek előtte is parancsoltunk volt kegyelmeteknek, hogy ha az mi írásunkra a templomot nem remittálná, kegyelmetek 57

59 reformata transylvanica tőlle elfoglalván mingyárást kezekben adná az ott való keresztyéneknek, és annak dominiumában őket megh oltalmazná. De mivel úgy értjük, hogy az asszony abban a cselekedetiben ighen keményen viseli magát, ím ismét írtunk újobban nekie felőlle, hogy az templumot re mittállja, ott való híveinket ne háborgassa, eleiben adván, hogy az országh articulussa ellen cselekedett, mely az ecclesiak háborgatását és az innovatiot tiltja, mi is penigh azt megh nem engedhetjük, hogy fejedelemségünkben az keresztyéneken hatalmaskodjék, templomokat elvegye, pápista papot introducálljon, holott mi k...l értük a templomot, és annak birtokába megh is akarjuk oltalmazni. ely írás[unk] mellett kegyelmetek is az asszonynak ighen szép ratiokkal mutogassa megh, hogy nem jól cselekedett, és intse arra, hogy a templo mot mingyárást remittállja, melljet ha cselekedik, jó, ha penigh nem, kegyelmeteknek viceispán uraim sub amissione honoris et officii parancsolljuk, hogy az templomot mingyárást visszafoglallja tőlle, és az ott való keresztyén ecclesianak restituallja. nnek utána egész vármegyéül annak dominiumában, vallásoknak szabadságiban és ecclesiajok jövedelmiben somliai híveinket megh oltalmazza, arról panaszt többször mi előnkbe ne bocsásson. Secus non facturis. Praesentibus perlectis exhibenti restitutis. Datum in civitate nostra Alba Iulia, die vigesima septima mensis aii, anno Domini millesimo sexcentesimo decimo quinto. Gabriel Bethlen mpr. Caspar Beöleöny secretarius mpr. 58

60 Katolikus-református vita a Szilágyságban [Hátlapján:] xhibitae sunt manibus Gregorii Hidy de Perechen alteris vicecomitis comitatus Craznensis 4 die Junii A. D Olvastam 22 artii anno 1620 Paulus Rechy. 4. Kolozsvár, október 11. Bethlen Gábor a somlyói reformátusokat a templom birtokában hagyja, amíg az imaház megépül. SzilTrLev nro 6. Gabriel Betthlen Dei gratia princeps Transylvaniae, partium Regni Hungariae dominus et siculorum comes etc. Fidelibus nostris universis et singulis spectabili ac magnifico domino, generosis ac egregiis, nobilibus comiti, vicecomitibus judlium et universitati nobilium comitatus Kraznensis salutem et favorem nostram. ivelhogy országunknak intercessiojára bizonyos helyeken országunkban az romai religion való híveinknek szentegyházakat remitáltunk bizonyos conditiokkal, azok között az Somlyón való szentegyház felől is így deliberáltunk, hogy az egész Somlyón lakókkal kegyelmetek építtessen egy auditoriumot és papnak való házat Somlyón becsülletes helyen, valahol kegyelmetek legh illendőbbnek és tisztességesbnek ítili lenni. És mikor kegyelmetek azokat elkészíttette, nekünk értésünkre adgya, és arra rendelt törvényértő híveinkkel megláttatjuk, mellyik félnek kellessék az ott való szentegyházat resignálnunk. De ez közben, az mígh az auditorium és az pap háza elkészül, hadgyuk és serio parancsolljuk kegyelmeteknek, hogy az somliai praedicatort mind személyében, jövedelmiben és házában minden törvénytelen háborgatóktól megh oltalmazza, és az szentegyházban 59

61 reformata transylvanica tartsa az orthodoxa religion valókat, mígh törvény szerint azt eligazíttatjuk. Secus nulla ratione facturis. Praesentibus perlectis exhibenti restitutis. Datum in civitate nostra Colosvar, die undecima mensis Octobris, anno Domini millesimo sexcentesimo decimo quinto. Gabriel Bethlen mpr. Caspar Beöleöny secretarius mpr. [Hátlapján:] xhibitae sunt litterae in manibus meis comiti comitatus Kraznensis die 17 mensis Octobris Sigismundus Praepostvary mpr. 5. Zilah, június 26. Bethlen István hunyadi és máramarosi főispán a krasznai és bagosi prédikátor eltartott dézsmanegyedét kiadatni rendeli. SzilTrLev nro 8. Comes Stephanus Betthlen de Iktár comitatuum Hunyadi ensis ac aramarosiensis supremus ac perpetuus comes serenissimi Sacri Romani Imperii et Transylvaniae prin cipis, partium Regni Hungariae domini, siculorum comitis ac Opuliae Ratiboriaeque dux etc. Generosis, egregiis ac nobilibus dominis comitibus, vicecomitibus et judlium, juratisque assessoribus ac universitati nobilium comitatus Kraznensis praesentes visuris dominis amicis mihi observandis salutem et servitii paratam commendationem. Nyilván lehet kegyelmeteknél, az elmúlt ősszeli besztercei generalis gyűlésben miképpen demandált volt az mi kegyelmes urunk őfelsége kegyelmeteknek az kraznai és bagosi orthodoxus praedicatorok jövedelme 60

62 Katolikus-református vita a Szilágyságban és állapottya felől, hogy tudniillik az mely szokott fizetése az kraznai és bagosi orthodoxus praedicatornak minden rendbéli és valláson levő emberektől réghtől fogván megjárt volna, az ott való pénteki vám és quartaval együtt, mellyet Somlyai Báthori Istvánné asszonyom immár két vagy három esztendők alatt abalienálván, az ott való catholicusoktól adandó búza dézmát és egyéb egyházi fizetést is az maga csűriben rakatott volna, annak felette az bagosi quartat is contra vis et praejudicium ecclesiae maga számára foglalta volna, hogy azokat minden respectusokat hátra hagyván Báthori Istvánné asszonyom ellen restituáltassa. De az mint adgyák értésemre, mind ez ideig is kegyelmetek azt nem effectuálta az őfelsége kegyelmes parancsolattya szerént. Kegyelmeteket azért ex superabundentia intem, sőt authoritate functionis hagyom és parancsolom is serio, kegyelmetek az őfelsége kegyelmes parancsolattyát azon dologh felől ne posthabeállya, hanem mindenekben tartsa ahhoz magát, az mit őfelsége kegyelmeteknek parancsolt, és ha szintén Báthori Istvánné asszonyom az őfelsége kegyelmes parancsolattya ellen valamiben reluctálna is, de kegyelmetek ellene állván az proventust percipiálni Báthori Istvánné asszonyomnak ne engedje sub qualicunque praetextu, az elmúlt esztendőkről is pedigh mox et de facto contentáltassa, ez mostan jelen levő mezei gabonákból való proventusoknak kiszolgáltatására pedigh legyen oly szorgalmatos gondgya, hogy azt fogyatkozás nélkül percipiálván, adgya és assignállya krasznai és bagosi orthodoxus praedicator uram kezében fogyatkozás nélkül s minden egyéb proventusokat is hasonlóképpen az őfelsége kegyelmes parancsolattya szerént. Alioquin az mit ennek előtte való patens mandatumában is őfelsége 61

63 reformata transylvanica kegyelmeteknek megparancsolt vala, hogy ha tiszti és hivatallya szerént ez dologban el nem jár, nehézségét fogja kegyelmetek őfelségének magára vonni, félő, hogy őfelségének ez dolgot értésére adván különb gondviseléssel ne legyen őfelsége felőlle. His easdem dominationes vestras bene valere desidero. Nec secus ullo modo faciant. Praesentibus perlectis exhibenti restitutis. Datum in oppido Zilah, die vigesima sexta Junii, anno Domini millesimo sexcentesimo vigesimo tertio. Comes Stephanus Bethlen mpria. [Hátlapján:] 1623 die 1 Julii exhibitae et perlectae fuerunt litterae praesentes in generali congregatione nostra in oppido Somlio. Gregorius Zentkirali juratus notarius comitatus Craz - nensis. 6. Kolozsvár, december 12. I. Rákóczi György eltávolíttatja Krasznáról a katolikus papot. SzilTrLev nro 15/a. gykorú egyszerű másolat. Georgius Rákóczi Dei gratia princeps Transylvaniae, partium Regni Hungariae dominus et siculorum comes etc. Fidelibus nostris magnifico, generosis, egregiis et nobilibus supremo ac vicecomitibus, judicibus [vice]judicibusque nobilium comitatus Kraznensis modernis scilicet et futuris quoque pro tempore constituendis eorumque vices gerentibus, cunctis etiam aliis quorum id... interest seu intererit, presentium notitiam habituris nobis dilectis salutem et favorem nostram. Adatik értésünkre, hogy Krazna vármegyében lévő ugyan Krazna nevű faluban való orthodoxa ecclesiat az somlyai iklós pater megháborítván, contra constitu- 62

64 Katolikus-református vita a Szilágyságban ti o nem et articulorum regni potentiose propria sua authoritate egy pápista papot vitt oda bé, és most is ott volna. nnek felette noha Báthori Istvánné Koczka Sófia asszony ugyan azon kraznai prédikátoroknak a quartaért rendelt volt annuatim huszonöt kalongya búzát, mellyről compositionalis levelek extál, mindazonáltal ez is abalienáltatott és elvétetett tőlök. Nem akarván azért efféle insolentiakat birodalmunkban lévő ecclesiakban senkinek megengedni, hanem inkább a régi immunitasokban meg akarván őket tartani, hűségteknek kegyelmesen hagyjuk és serio parancsoljuk is, ez levelünk látván, tiszti és hivatalja szerint az megírt Krazna nevű faluból az articulus ellen odavitt pápista ministert mindjárt, minden kedvezés és halogatás nélkül amoveálja és küldje ki onnét, mert az religioknak az articulusban elvégeztetett aequabilitassa és rendi ellen semmiképpen meg nem engedjük ott lakni, sőt ha ki nem akar menni, más gondviselésünk lészen reá. nnekutánna pedig successivis semper temporibus olly szorgalmatos gondja és vigyázása légyen hűségteknek reá, hogy senkinek sub quovis colore et praetextu semmi úton és módon contra articulorum continentiam et religionis aequabilitatem pápista papot oda az faluba vinni és ott lakni s tartani meg ne engedjen és ne hagyjon. És az quartaért rendeltetett huszonöt kalongya búzát is a compositionak tenora szerint annuatim, non obstante harum litterarum nostrarum diuturnitate annak ideje korán az kraznai praedikátoroknak plenarie et integre mox et de facto megadassa fogyatkozás nélkül hűségtek, hogy abbéli jövedelmében kárt és fogyatkozást ne valljon. Secus non facturis. Praesentibus perlectis exhibenti restitutis. 63

65 reformata transylvanica Datum in civitate nostra Colosvar, die duodecima mensis Decembris, anno Domini millesimo sexcentesimo tricesimo primo. Georgius Rakocy mpr. Stephanus Kovacsoczi cancellarius mpr. artinus arkosfalvi secretarius mpr. [Hátlapján:] Anno Domini 1632 die decimatertia mensis Januarii in generali congregatione comitatus Craz - nensis exhibitae, publicatae et lectae sunt praesentes litterae suae illustrissimae celsitudinis. Georgius Hatzeki juratus notarius eiusdem comitatus Craznensis. 7. Gyulafehérvár, május 9. I. Rákóczi György a krasznai lelkipásztornak járó 25 kalangya búzát kiadatni rendeli. SzilTrLev nro 16. Georgius Rákóczi Dei gratia princeps Transylvaniae, partium Regni Hungariae dominus et siculorum comes etc. Fidelibus nostris spectabilibus ac magnificis, generosis, egregiis et nobilibus supremo et vicecomitibus et judicibus nobilium comitatus Kraznensis, modernis scilicet et futuris quoque pro tempore constituendis eorumque vices gerentibus, praesentes nostras visuris nobis syncere dilectis salutem et favorem nostram. Az krasznai orthodoxa religion levő ecclesia adja értésünkre alázatosan jelentvén, hogy noha az ott való ecclesiaban az quarta az orthodoxus ministereknek járt alkolmas időktől fogva, mindazáltal az idegen vallású somlyai patronusok nem régen intervertálván, per 64

66 Katolikus-református vita a Szilágyságban conditionem coactam az quartaért annuatim huszonöt kalongya búzát ígértek volna, mellyet ennek előtte vagy két esztendőtől fogva nem akarván administrálni, ez mai napig is nem adták volna megh nekik az conditio szerént, nyilvánvaló károkra és fogyatkozásokra, melynek megadattatása felől noha ennek előtte is parancsoltunk volt hűségteknek kegyelmesen, mindazáltal mind eddigh sem administráltatá hűségtek neki. egh akarván azért az ott való orthodoxa ecclesiat az compositio szerént ebbéli igazságokban is tartani, az dologh így lévén, mégis ex superabundanti hagyjuk s parancsollyuk igen serio hűségteknek, a megh nevezett huszonöt kalongya búzát az compositio szerént az krasznai ortho doxus ministereknek annuatim, éppen és minden fogyatkozás nélkül az quartaért bészolgáltatván ebbéli igazságokban megh fogyatkoztatni őköt ennekutánna ne engedje hűségtek, hogy többszer ezen dologh felől ne requiráltassunk. Secus nullo modo facturis. Praesentibus perlectis exhibenti restitutis. Datum in civitate nostra Alba Iulia, die nona mensis aii, anno Domini millesimo sexcentesimo trigesimo secundo. Georgius Rakoci mpr. Stephanus Kovacsoczi cancellarius mpr. Samuel Pathay secretarius mpr. 65

67

68 Az erdélyi református egyház Bocskai István korában Több erdélyi esperesség legrégebbi jegyzőkönyvében szerepel a református püspökök névsora, és az 1602 (1605?) 1618 közötti superintendens, Tasnádi Ruber ihály nevénél mindegyikben szinte azonos szövegű megjegyzés olvasható: in deploratissimo statu ecclesiae, az egyház igen siralmas állapotában választották püspökké. 1 Sajnos nagyon is találó a jelző a történeti rdély határait kitöltő országos református egyház helyzetére. A Báthoryak uralkodása alatt tapasztalható csöndes katolikus restauráció nem túl kedvező körülményei között intézményesülő protestáns felekezetnek 1600 után a tizenöt éves háború és a nagy erdélyi uralmi válság okozta megpróbáltatásokat kellett átvészelnie. Basta császári generális parancsára több egyházközség temploma katolikus kézre került, például Gyulafehérvárott vagy Székelyudvarhelyen. Kolozsvárott az unitárius egyháztól vették vissza a főtéri Szent ihály-templomot, az akcióban a gyülekezet könyvtára is alaposan megcsonkult. Hasonló sorsra jutott a dési istenháza is. 2 Falusi eklézsiákban a hadak járása és pusztításai tették lehetetlenné időről időre az egyházi életet, a Szamos mentén és Dés 1 KükhmLvt prot. V.4/1. p. 1. A sepsi egyházmegye jegyzőkönyve a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtárában, s Pokoly I , II. 6 8.; Juhász

69 reformata transylvanica környékén több gyülekezet végleg elnéptelenedett, például Boncnyíresen. 3 A Habsburg-uralom éveiben tartott országgyűléseken már nem volt szó a négy bevett vallás rendszerének megerősítéséről. A romlás általános képét némileg enyhíti, hogy a marosszéki Berekeresztúr anyaegyháza és filiái épp e zavaros időkben, 1602-ben találtak alkalmat arra, hogy az eklézsia szervezeti kérdéseit megtárgyalják, és a határozatokat oklevélbe foglalják. Vágási György marosszéki espereshelyettes, helybéli prédikátor és az egyházközség elöljárói a 21 cikkely bevezetőjében utaltak is a körülményekre: országunknak közönséges háborúja miatt a rend tartásban tapasztaltunk nagy sok fogyatkozásokat. 4 Jól szemlélteti a zivataros időket, hogy az 1599-ben megválasztott ifjú református püspök, Ungvári C. János 1601 augusztusában a csatatéren esett el, a Báthory Zsigmond számára vesztes goroszlói ütközetben. Utóda, Kecskeméti Buzás Balázs Alvincen lelkészkedett, de a hadak járása miatt élete sem volt biztonságban, ezért 1602-ben lemondott a püspökségről, és a fallal védett Szászvárosra, a lutheránus superintendens fennhatósága alá költözött. 5 Forrásaink töredékessége miatt még azt sem tudhatjuk pontosan, hogy az utána következő Tasnádi Ruber 3 Jakó Zsigmond: Belső-Szolnok és Doboka magyarsága az újkorban. In: Szolnok-Doboka magyarsága. Szerk. Szabó T. Attila. Dés Kv., ben a református zsinat a román ortodox egyháznak adta át a boncnyíresi parókiát, mivel az elmúlt évtizedekben a falu kálvinista lakossága annyira megcsappant, hogy csak két család maradt. Sipos Gábor: A boncnyíresi parókia átadása. ediaevalia Transsylvanica tom. III nr , újraközölve e kötetben. 4 A berekeresztúri deliberatum. RefSz Pokoly I

70 Az erdélyi református egyház Bocskai István korában ihály nagyenyedi lelkészt mikor választották meg. A küküllői egyházmegye egyik jegyzőkönyvében 18. századi másolatban fennmaradt püspöknévsor az 1602-es évet említi, 6 eszerint tehát ebben az évben sikerült volna összehívni a választó zsinatot. Ügydöntő lenne az ben kezdődött zsinati protocollum vonatkozó bejegyzése, e vaskos jegyzőkönyv azonban 1849 januárjában a püspöki levelesládával együtt Nagyenyeden elpusztult. 7 Szerencsére a zsinat határozatait már korábban kivonatolta Kónya Ferenc küküllői esperes, Acta synodi generalis c. gyűjteményében pedig 1605 márciusi dátummal szerepelnek olyan püspökválasztási conditiók, amelyek csakis Tasnádira vonatkozhatnak. Az első pont ugyanis előírja a frissen megválasztott elöljárónak, hogy esküvel kötelezze magát: sohasem hagyja el hűtlenül az erdélyi kálvinista egyházat. 8 Nyilvánvalóan csak Kecskeméti Buzás közvetlen utóda esetében lehetett értelme e meghagyásnak, eszerint tehát Tasnádi Ruber megválasztására 1605 tavaszán, immár Bocskai fejedelemsége idején, a békesség beköszöntével került sor. Illyés Géza úgy magyarázza a püspöki tisztség három- vagy négyévnyi üresedését (amely egyébként a siralmas idők figyelemre méltó jele), hogy Tasnádi már 1602 előtt viselhette a generalis notariusi (a zsinat főjegyzője) tisztséget, amely a későbbről adatolható szokásjog szerint püspökhelyettességet is jelentett. Buzás lemondása után tehát ő vehette át helyettesként az anyaszentegyház vezetését, majd a császári csapatok kivonulása után beköszöntött békés időszak 6 KükhmLvt prot. V.4/1. p Jakó Zsigmond: A levéltárvédelem útja az erdélyi reformátusok körében. In: Uő: Írás, könyv, értelmiség. Bukarest, KükhmLvt V.2/8, Acta synodi generalis, p

71 reformata transylvanica legelején, a Bocskait erdélyi fejedelemmé választó februári nyárádszeredai országgyűlés utáni hónapban összehívott országos zsinat püspökké választotta. 9 Bár generalis notariusi tevékenységéről nincsenek adataink, későbbi munkája bizonyítja, hogy Ruber ihály személyében olyan püspököt választottak, aki oroszlánrészt vállalhatott az újjáépítésben. Bocskai szabadságharcának meglepően gyors sikerei meg is adták az újjáépítés lehetőségét folyamán sorra kerültek vissza a templomok a reformátusok kezébe, Déván, Gyaluban, Fogarason újjáéledt az egyházi élet. Désen az unitáriusokkal szemben többségre jutott kálvinisták tulajdonába került a középkori templom. A vegyes, katolikus-református lakosságú Székelyudvarhelyen most visszalendült az inga, a középkori Szent iklós-templom a kálvinisták kezébe jutott. Itt a régi vitát majd csak 1615 után rendezték a maior pars, a nagyobb rész békét hozó kompromisszumos elve alapján: a középkori istenháza a katolikusoknak jutott, a kisebbségi reformátusoknak pedig az egész város közösen épített új templomot az 1630-as évek elején. 10 Kolozsvárott, a túlnyomó többségben unitárius városban a kálvinistáknak ekkor még nem volt nyilvános istentiszteleti joguk, lelkészük, Traszki aróti Lukács prédikációit egy Bel-Közép utcai polgárház kapualjában hallgatták, s e házban működött iskolájuk is. Bocskai 1605 tavaszán kibocsátott ugyan egy rendeletet, mellyel a reformátusokat egyenlő jogokkal kívánta felruházni, de az unitáriusok szívós ellenállása miatt uralkodása 9 Illyés Géza: Az erdélyi református zsinatok emlékei és végzései. Kézirat az RL-ban. I. 13b 13d.; Pokoly II. 22. Vö. BodSmirnai Juhász

72 Az erdélyi református egyház Bocskai István korában idején már nem tudott érvényt szerezni e rendelkezésnek. A kincses város kálvinistáinak helyzetét Báthory Gábor jobbította meg 1608-ban, nekik adományozva az óvári romos állapotú egykori domonkos templomot. 11 A gyulafehérvári nagytemplomot Bocskai István április 6-án kelt rendeletével adta vissza a reformátusoknak, hogy mikor a nagy Isten rdélyben országunkban beviszen, legyen hol a keresztyéni gyülekezettel együtt igazán mi Istenünket tisztelnünk, dicsérnünk. 12 Új helyzetet jeleznek e szavak: most először találkozott rdélyben az intézményesülés és az újjáépítés gondjaival egyaránt küszködő református egyház egy mély hitű, a maga elhivatottságát öntudatosan, de Isten előtti alázattal hordozó református fejedelemmel. Szinte egy évszázadig élvezte aztán a kálvinista országos egyház e helyzet előnyeit, de most, a Basta-rémuralom után talán fontosabb volt, mint bármikor. Bocskai, valószínűleg lelkésztanácsadói javaslatára, de saját ismeretei alapján is az újjáépítés egyik első lépéseként az egyház szolgálattevőinek, a lelkipásztoroknak a társadalmi helyzetét kívánta megerősíteni, a létbiztonságtól remélve a lelkészi kar megerősödését szeptember 16-án adta ki a lelkészi özvegyek és árvák adómentességét biztosító oklevelet Tasnádi Ruber ihály, az orthodoxa ecclesiák püspöke kérésére. ki vált ságlevél a nem nemes származású lelkipásztorok családtagjainak a családfő elhunytával bizonytalanságba került jogállását kívánta rendezni Herepei János: Traszki aróti Lukács. Adattár I Pokoly II. 11. A templom megújítására 1608-ban került sor. 13 Dáné Veronka:...hogy gyászos állapottyok vigasztalást vehessen Bocskai István kiváltságlevele az erdélyi református lelkészözvegyek és árvák 71

73 reformata transylvanica Ugyancsak Bocskai korához kötődik az erdélyi református egyház újjászervezésének egyik legfontosabb dokumentuma, az 1606 júliusában a marosvásárhelyi zsinaton elfogadott törvénykönyv, amelyet a jó rend és az egyházi fegyelem megtartása végett állítottak össze. ár a kortársak Tasnádi püspök nevéhez kötötték, Canones Ruberiani néven emlegették a 44 cikkelyt tartalmazó, 1649-ig érvényben volt törvényeket cikkely híven tükrözi a kort, amelyben született, az orvosolandó bajokat. Dogmatikumokra vonatkozó előírásai egyrészt a katolikus hitfelfogástól és gyakorlattól való elhatárolódást célozzák, pl. a bábák keresztelésének eltiltásával. ásrészt viszont a református hitvallás gyakorlatba ültetését szolgálják, pl. az úrvacsora kiszolgáltatási módjának szabályozásával, a prédikáció biblikusságának hangsúlyozásával vagy a katekizáció rendszeressé tételével. Feltűnően nagyszámú cikkely vonatkozik a lelkészi és iskolatanítói kar belső fegyelmére, szakmai magatartására, egyéni és családi életvitelére. zt részben az erdélyi reformátusok konfesszionalizálódási folyamata magyarázza, részben viszont a megelőző évtized nyomorúságai és az erkölcsök azokból következő lazulása. inden lelkész igyekezzék Bibliát és más, a Szentírást magyarázó könyveket vásárolni olvasható mindjárt a 2. cikkelyben, a mulasztókat pedig kétszeri figyelmeztetés után javára. In: Nincsen nekönk több hazánk ennél... Tanulmányok a Bocskai-felkelés történetéhez. Szerk. ifj. Barta János, Papp Klára. Bp., Illyés: i. m. I ; KükhmLvt V. 2/8, Acta synodi generalis, p Kiadva legújabban: Bod Péter: rdélyi református zsinatok végzései Sajtó alá rendezte Buzogány Dezső, Sipos Gábor. Kv.,

74 Az erdélyi református egyház Bocskai István korában megfosztják hivataluktól. Ugyancsak a felkészülés alaposságát célozza a prédikációkészítés szabályozása: a lelkészek tisztességes és méltó, a hívek életében gyümölcsöt hozó egyházi beszédeket tartsanak, a nehezebben értelmezhető szentírási lókusok magyarázatakor pedig használják az igazhitű kommentárokat vagy konzultáljanak az esperessel. A nehezen kialakult vallásbékét kívánta fenntartani a 11. a hitvita kezdeményezésének tilalmával. Több cikkely is szabályozza a lelkipásztorok és a tanítók egyéni és családi életvitelét. Legyenek nyájasak, szelídek, józan életűek, hogy ezzel is jó példát mutassanak a nyájnak. Tilos számukra az uzsorakamat szedése, ne vállaljanak tizedbérletet vagy adószedést, fölöslegesen ne utazgassanak, ne merüljenek bele túlságosan a paraszti gazdálkodásba, a vásározás és a kalmárkodás ugyancsak tilos. Tisztességes kézi munkát azonban végezhetnek, Pál apostol példája szerint. Úgy tűnik, az egyházi belső rend némely tagjai igyekeztek a társadalmilag velük egyenrangú birtokos nemesség életvitelét utánozni, vadászkopókat és sólymokat tartottak. zt a 16. cikkely pénzbüntetés terhe alatt megtiltotta, mivel az egyháziak emberek halászására kaptak elhívást, nem vadak és madarak vadászására. Hasonlóképpen az egyházi rend elkülönülését célozta a 27. az öltözködés szabályozásával: a lelkészek és tanítók tisztességes, fényűzéstől mentes ruhát viseljenek, amely a világi és katonai viselettől különbözik. Feleségük és leányaik a ruházkodásban hasonlóképpen kerüljék a fényűzést, a más rendek számára illendő ruhák viselését. Tilos az egyháziak számára a táncmulatságokban, a dorbézolásba torkolló vendégségekben való részvétel, az illetlen 73

75 reformata transylvanica éneklés, a tréfás csevegés, a részegség, a párbaj és más hasonló vétkek, mivel nekik az a kötelességük, hogy a világ világossága és a földnek sava, a hívek példája legyenek. gyházszervezeti és -közéleti kérdésekre szintén kitértek a kánonok, szabályozták az esperesek munkáját a traktusokban, a lelkészek állásváltoztatását, az iskolatanítók jogait és kötelességeit. lőírták, hogy a püspök a fontosabb ügyekben csak az esperesek véleményének meghallgatása után döntsön. A püspöki hatalom ilyenfajta korlátozása és a testületi kormányzás megerősítése különben már 1599-ben, az Ungvári superintendens számára előírt conditiók között is szerepelt. 15 Hasonló képpen a conditiók előírását ismétlik a Ruber-féle kánonok a zsinattartás szabályozásában: évente kétszer kell összehívni, télen Nagyenyedre, nyáron arosvásárhelyre Szentháromság vasárnapja utáni második va sár napra. lmondható, hogy a Bocskai-kor nyújtotta békét és fejedelmi támogatást kihasználva Tasnádi Ruber és lelkésztársai sikerrel fogtak neki az egyház újjáépítésének, e törvénykönyvvel megteremtve a szükséges rendet. Bocskai fejedelem életét rövidre szabta a gondviselés februárjában a Kassától Gyulafehérvárig vonuló gyászmenetet országos részvét kísérte. Kolozsvárott az unitáriusoknak visszaadott főtéri Szent ihály-templomban állott a ravatal, ott zokogott a városi nép véne és ifja. ind az három napig sírtak, megszabadító fejedelmeket siratták. 16 Gyulafehérvárott február 25-én Tasnádi Ruber ihály püspök mondott gyászbeszédet, Telegdi iklós fogarasi lelkész pedig latin oratiót: lvesztettük, vagyis inkább a boldogok örök hazájába előre 15 Illyés: i. m. I Benda Kálmán: Bocskai István. Bp.,

76 Az erdélyi református egyház Bocskai István korában bocsátottuk rdély felséges fejedelmét, Istvánt, minden idők és minden emlékezet páratlan hősét, kinek erénye kitűnő bizonyságai által nyert dicsőségét sohasem fogja eltörölni bármilyen mély feledés és nem fogja kitépni az emberek szívéből soha semmiféle idő, bármennyire megemésszen is minden dolgokat Pokoly II

77

78 A boncnyíresi református parókia átadása (1651) A tizenöt éves háború során Báthory Zsigmond, ihály vajda, Székely ózes és Giorgio Basta az rdély feletti uralomért folytatott hadjáratai a katonaság felvonulási útjába esett nyitottabb folyóvölgyekben, így Doboka megye több körzetében is a korábbi magyar és szász lakosság megtizedelését eredményezték. A dobokai elpusztult falvak újratelepülésére a békés Bethlen- és Rákóczi-korszakban került sor, a szükséges emberanyag részben a román lakosságú Kővár vidékéről került ki. Az etnikai arányoknak ez a változása régóta ismert a szakirodalomban, 1 az alább közlendő okirat e folyamat sajátos pillanatára vet fényt. A Szamosújvártól délkeletre, a széki völgyben fekvő kis falu, Boncnyíres (Bonţ) a 16. század utolsó évtizedében nagyobbrészt magyar lakosságú lehetett, a helységben református egyházközség létezett, amelynek kőtemploma volt ban, a széki egyházmegye javainak összeírásakor följegyezték, hogy a falu közepén álló istenháza elhagyatott és romos, parókiális háza és iskolaépülete 1 rdély története. Főszerk. Köpeczi Béla. Bp., I. 539.; Jakó Zsigmond: Belső-Szolnok és Doboka magyarsága az újkorban. In: Szolnok-Doboka magyarsága. Szerk. Szabó T. Attila. Dés Kv.,

79 reformata transylvanica van. A falut, két vagy három magyar kivételével, románok foglalták el és lakják. 2 Nyolc évvel később, 1651-ben a boncnyíresi román ortodox esperes, Filip (Fülöp) gyülekezete nevében egy sajátos, de a fent vázolt etnikai változás ismeretében teljesen érthető kéréssel fordult a arosvásárhelyen ülésező református országos zsinathoz. Kifejtette, hogy a falu lakosai, két házasember kivételével, immár mind románok, ezért elkérte a parókiális házhelyet az ortodox egyház számára. Kérését a zsinat jóváhagyta azzal a feltétellel, hogy a falu román lakossága ingyen használhatja a telket és megjavíthatja a rajta álló házat, de ha a református magyarok száma a jövőben annyira növekedne, hogy újból lelkipásztort hívhatnának, akkor az ortodox közösség tartozik ugyanúgy ingyen és a hosszadalmas peres eljárás mellőzésével visszaadni. Filip esperes elfogadta a feltételeket, és ezt cirill betűs névaláírásával is megerősítette a zsinati jegyzőkönyvben és az arról készült kivonaton. A széki református egyházmegye, mint amelyet területileg érintett a döntés, szintén bemásoltatta protocollumába a szöveget, mégpedig két, egymástól alig eltérő változatban. Az egyik szöveg végére a cirill betűs aláírást is berajzolták, a másik alatt az esperes neve latinul szerepel. 3 Közlésünk az elsőt reprodukálja betűhíven, az eltéréseket is beépítettük a szövegbe kurzívval jelölve. 2 Boncz Nyres. Habent hi quoque Templum Lapideum in medio Pagi desolatum et lacerum. Pagum hunc occuparunt et incolunt Valachi praeter Ungaros duos vel tres. Domus parochialis habitur et Schola. SzékhmLvt prot. I/1. p Uo. prot. I/1. p. 177.,

80 A boncnyíresi református parókia átadása (1651) zt az érdekes okiratot már Kádár József is megemlítette monográfiájában, 4 a történetkutatás azonban csak az etnikai vonatkozásait hasznosította. Szövegközlésünk nyomán a román ortodox egyháztörténetnek számon kell tartania Filip esperest, aki sikeresen járt közben közössége érdekében. Ami az átadott parókiális épület későbbi sorsát illeti, Boncnyíresen a következő századokban sem növekedett a református magyarok száma, így célszerű hasznosítására nem kerülhetett sor ben a papi telken és a mellette levő templomhelyen Kapi György jobbágya lakott. A következő évszázadban rdély-szerte sok apró szórvány gyülekezet néptelenedett el, a desolata eklézsiák ingatlanainak tulajdonjogát azonban a református egyház fenntartotta; az a szokás alakult ki, hogy az ezekre a telkekre települő zsellérek az illetékes esperesnek fizették a bért ben a széki református egyházmegye in gatlanainak összeírásakor a bizottság Boncnyíresre is kiszállt, és hét tanú (Kimpány Pintye, Greble Dumitru, Lung Ursz, iron Iuon, Petrutz Iuon, Butko Vaszilie jobbágyok és septyéri Kapitány átyás nemesember) bevallása nyomán rögzítette a helyzetet: i ezen mi falunkba a Reformata cclesiához tartozó semminemü örökségeket többet nem tudunk, nem is hallottunk, hogy mostanság lett volna, hanem 1) tudunk egy fundust, melly régen parochialis fundus volt, a falu felső oldalába, melynek fejül vicinussa Pap Vaszilia, alól Harasan Kosztin, Jabrotzki rész jobbágyok sessioja, melynek szélessége alól 6, közepe 5, felső vége is 5 rúd, hossza 44 rúd. zen session pedig lakik Simlyo Stephán nevü ember 4 Kádár József Tagányi Károly: Szolnok-Doboka vármegye monographiája. II. Dés,

81 reformata transylvanica zsellérképpen, ki a Tractus tiszt[eletes] sperestyének 6 mariásokkal taxál annuatim. 2) zen alól az utzában vagjon még egy darab hely, melyen a Templom volt, amint a kőfala most is megesmérszik, de ez mind kittsiny, mind pedig köves hely lévén, kevés hasznát vehetni. 5 Függelék Boncz Nyiresi Parochia allapottya Par literar[um] de transla[ti]o[n]e domus parochialis in Boncz Nyires certis conditionibus Valachis facta sic seq[uitu]r: Anno D[omi]ni die 19 Junii Találá meg az Szent Generalis Synodust Doboka var megyében Boncz Nyires nevü falu képében Phülöp nevü oláh esperest, kérvén azon a Szent Generalist, hogy mivel a agyarok abban a faluban már úgy elfogytanak, hogy két házas embernél teöb magyar nincsen, hanem mind oláhok, azert engedne a parochialis ház hellyet nekik. egtekintvén a Szent Generalis eököt, megengedé nekiek hac lege, hogy eppitsék meg és birják addigh, míg a agyarok annyira szaparodnak, hogy Predikátort tarthassanak. De ha valaha annyira szaparodhatnának, hogy Predikatort tarthatnának, tartozzanak visszabocsátani az oláhok minden fizetés és teörveny nélkül a agyaroknak, mivel mostan illyen gratiat cselekedik a Szent Generalis az oláhokkal, hogy fizetés nélkül bocsáttya kezekbe és törvény nélkül. elyre reá is kötelezé magát a Boncz nyiresi oláhok képében a fen meg irt Phülöp nevü olah 5 SzékhmLvt prot. 42. p

82 A boncnyíresi református parókia átadása (1651) esperest es kéz írasaval confirmálá a Generalis cclesia könyvében. Datum in generali synodo, anno, dieque supra assignatis/notatis aros Vasarhellyini celebrata. Johannes Csernatfalvi, ccl[esi]ae universalis Tran[silvan]icae totius notarius. Philippus Valachicus senior 81

83

84 Lorántffy Zsuzsanna adománylevele a kolozsvári kollégiumnak (1657) Több mint fél évszázaddal ezelőtt Herepei János vállalkozott arra, hogy föltárja a fejedelemasszony nevezetes adományozásának körülményeit és tisztázza az alapítvány utóéletét. Közleményében áttekintette Apácai Csere János és Lorántffy Zsuzsanna levélváltását, majd az ennek nyomán született donationalisokat, megállapította az összeg nagyságát és felhasználásának eredményeit is áprilisában indult a történet Apácai supplicatiójával, amelynek hátoldalára az íródeák rávezette a rendelkezést, a nagyasszony pedig saját kezű aláírásával erősítette meg, hogy ezer forintot és a(z eredetileg férjének és Zsigmond fiának fejedelmi temetésére szánt) bársony árának egy részét adományozza a kolozsvári kollégiumnak. Az alapítványról ünnepélyes formájú adománylevelek is születtek, augusztus 10-én az ezer forintról, január 9-én pedig a bársony árának egy részéről. Csepregi T. ihály eklézsiai kurátor 1658-ban Fogarason át is vette a kollégiumnak szánt ezer forintot. fontos iratokat már a múlt században közzétette Szabó Sámuel és Böhm József, az utóbbi az eredetiek 1 Herepei János: Lorántffy Zsuzsanna alapítványának sorsa. Adattár II

85 reformata transylvanica őrzési helyéül a főiskola könyvtárát jelölte meg. 2 Herepei munkája során kénytelen volt e közlésekre támaszkodni, mivel mint írja az eredeti iratokat, amelyek a kolozsvári református kollégium nagykönyvtárában őriztettek s egy fél évszázaddal ezelőtt még megvalának, minden zege-zugát átkutatva, sem sikerült megtalálnom, pedig mint levéltárosnak minden irat s minden könyv megfordult a kezemben. 3 A kolozsvári kollégium levéltára 1950-ben a Román Akadémia Történeti Levéltára, 1974-ben pedig a Román Országos Levéltár Kolozs egyei Igazgatóságának kezelésébe került, s mivel régi részéhez még csak részben készült el a román nyelvű mutató, az ma csak részlegesen kutatható. Így most nem nézhettünk utána, hogy a szóban forgó adománylevelek vajon tényleg elvesztek-é. égis abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a múlt században közölt iratok egyik legfontosabb darabja, Apácai supplicatiója a fejedelemasszony indorsatájával ma is megvan és hozzáférhető. Őrzési helye a kolozsvári református egyházközség levéltára, eredetileg azonban valóban a kollégium levelesládájában őrizhették. 4 rre utal a hátoldalán olvasható levéltári jelzet is: Nr. 1 A. 2 Szabó Sámuel (szerk.): A kolozsvári ev. ref. főtanoda régibb s legújabb története, egyszersmind Értesítő az 1874/75. tanodai évről. Kv., ; Böhm József: Történeti apróságok. Apácai Csere János levele Lorántfy Zsuzsánnához. rdélyi Protestáns Közlöny Herepei: i. m KvhkLvt fasc. X. lit. B nr. 6. jelzet alatt ma két irat található, az egyik Apácainak Barcsay Ákoshoz írt levele, a másik a Lorántffy Zsuzsannához intézett supplicatio. z utóbbi, a kettőbe hajtott negyedívnyi levél két üveglap közé szorítva egy 19. századi, keménypapírból készült tokban található. különleges védettséget a supplicatio nyilván a kollégium levéltárában kaphatta, ahonnan valamikor kimenekítették, és az egyházközségi levéltárban helyezték el, a másik Apácai-irat mellé. 84

86 Lorántffy Zsuzsannaadománylevele 1657, amely eltér az eklézsia leveleinek jelzetétől. Különben hasonló jelzetet visel az Apácai-album is ( Nr. 2 A ), amely természetesen szintén a kollégiumi levelestár féltett darabja volt, majd onnan a püspöki hivatalba, végül a kolozsvári egyházkerületi levéltárba került. Alábbi újraközlésünket nem csupán Apácai kérvényének szerencsés fönnmaradása feletti örömünk indokolja, hanem az a tény is, hogy a 19. századi közlések ma már elég nehezen hozzáférhetők, és szövegük sem egészen betűhív. Közlésünkben a közismert rövidítéseket feloldot tuk, szögletes zárójel helyett kurzívval jelölve a feloldást. Van azonban a kérvénynek egy mondata, amely részlete sebb elemzést kíván. Kérése indoklásában az iskola szegénységére való hivatkozás mellett említi Apácai, hogy a fejedelemasszony Istenét s igaz vallásunknak ennyi derék adversariusok között való gyarapodását kegyelmesen megtekintvén, rendeljen valami beneficiumot. Az Isten iránti hála ilyenforma kifejezésére való hivatkozás sztereotípia ugyan, de a kegyes nagyasszonynál, akárcsak számos más esetben, természetesen itt is helyénvaló volt. Ugyancsak közhely az iskola nehéz anyagi helyzetének fölemlítése, de a kolozsvári református kollégium esetében tökéletesen fedte a valóságot, hiszen ezt az iskolát a helybéli eklézsia tartotta fönn, állandó jövedelmet biztosító fekvő birtokkal nem rendelkezett. Az igaz vallásnak, azaz a református egyháznak ennyi derék adversariusok között való gyarapodása viszont teljesen egyedi érv, a kolozsvári kálvinisták sajátos kisebbségi helyzetére utal. A kincses város polgárainak túlnyomó többsége ugyanis Dávid Ferenc óta az unitárius vallást követte, a reformátusok csak az 1590-es évek 85

87 reformata transylvanica végén kezdtek betelepedni és polgárjogot sem nyertek. Apácai Csere hollandiai egyetemjárása előtt abban a kol légiumban tanult, amelynek érdekében immár professzorként fordult a fejedelemasszonyhoz, részletesen ismerhette tehát e helyzetet. Diákkorában még láthatta azt az emléktáblát, amely a Bel-Közép utca egyik polgárházának falán hirdette, hogy 1608 előtt e ház kapualjában tartották a reformátusok a vasárnapi istentiszteletet, mivel templomuk sem volt. A hitsorsos erdélyi fejedelmek pártfogása alatt a kálvinista gyülekezet lendületesen fejlődött ban az ország gyűlés megadta számukra a nyilvános hitgyakor lás jogát, a következő évben pedig Báthory Gábor istentiszteleti helyet is adományozott, az óvári egykori domonkos templomot ben Bethlen Gábortól kapták adományba a Farkas utcai, akkor pusztán álló egykori ferences, majd jezsuita templomot. Nyelvileg is tagozódott a helvéthitű közönség, amennyiben a szász lakosság egy kis része csatlakozott hozzá az 1620-as években, számukra külön istentiszteleti helyet adományozott Bethlen Gábor az óvári unitárius kollégium mellett, s az eklézsia attól fogva folyamatosan tartott szász prédikátort is. 5 I. Rákóczi György idejében látványosan gyarapodott a kolozsvári helvéthitű egyházközség, a fejedelmi támogatás eredményeit már a kortársak is érzékelték. Amint már említettük e kötet fentebbi tanulmányában, a református egyházközség egyik kurátora 1654-ben felidézte az öreg fejedelem egyházvédő magatartását: Nagyságod üdvezült boldogh emlékezetű attya mint az szeme 5 Szász Gerő: A kolozsvári ev. ref. egyház történetének rövid vázlata. Névkönyv ; Török István: A kolozsvári ev. ref. collegium története. I. Kv., ; Herepei János cikkei az Adattár I. és II. kötetében. Bp. Szeged,

88 Lorántffy Zsuzsannaadománylevele fényét úgy oltalmazta ezt az ecclesiát, nevezte tövissek között fel nevekedett lilium szálnak Apácai érvelésének említett félmondata, az eklézsiának ennyi derék adversariusok között való gyarapodása egybecseng öreg Rákóczi Györgynek az Énekek énekéből idézett liliom a tövisek között képével. A fejedelem és környezete meg a helyi egyházi elöljárók tehát hasonló módon fogták fel a kolozsvári református közösség helyzetét, és a közös elvi alapon ki-ki megtett minden szükségeset a közös cél érdekében: az unitárius szellemi központnak számító kincses városban méltó anyagi keretet és kellő szellemi meg társadalmi tekintélyt biztosítani a számbelileg egyre szaporodó kálvinista eklézsiának. Apácai félmondata épp e közös célt idézhette az özvegy fejedelemasszony emlékezetébe, mintegy belesűrítve azt a gondolatot, hogy a kollégium támogatása nemcsak az iskola országos szempontból is feltétlenül szükséges fejlődését biztosítja, hanem a sajátos helyi viszonyok között hozzájárul a református közösség erősítéséhez is. Lorántffy Zsuzsanna valószínűleg elfogadta ezt a gon dolatmenetet, de az ezer forintról szóló ünnepélyes adománylevelébe inkább szélesebb kitekintésű indoklást íratott: mü az Isteni szent tiszteletnek terjedéséhez és az közönséges jóhoz való indulatunkból s buzgóságunkból, megtekintvén a kolozsvári orthodoxum Collegiumnak mostani szép állapottal való indulatját s nevekedését, azokon az rendes és épületes utakon, mellyeket mostani böcsülletes mester Apáczai János uram abba bevitt és vött, conferaltunk annak promotiojára, nevezet szerint a szeginb szerü, jó indulatu s serényen tanuló alum- 6 KvhkLvt fasc. X. lit. A nr

89 reformata transylvanica nu soknak táplálásokra ezer magyari forintokat jure perpetuo. 7 A kései elemző, amikor a 17. század közepi Kolozsvár felekezetközi viszonyait próbálja rekonstruálni, talán nem oktalanul véli fölfedezni e sorok között is az uni tá riusreformátus szellemi és társadalmi vetélkedés nyomait, hiszen a kollégium mostani szép állapottal való indulatja s nevekedése az ország kiművelt emberfőinek gya rapítása, a közönséges jó szolgálata mellett egyúttal helyi szinten a helvéthitűek közösségét is erősítette. Ugyanakkor arra is érdemes figyelnünk, hogy a fejedelemasszony dicséretesnek tartotta Apácainak a kollégium tanrendjében alkalmazott újításait. Ami a szőlővásárlásra vonatkozó jótanácsát illeti, azzal nyilván valóan a Sárospatakon már bevált módszert ajánlotta al kal mazásra. Függelék Kolozsvár, április 23. Apácai Csere János kérvénye Lorántffy Zsuzsannához Apáczai János alázatos Supplicatioja Nagyságodhoz mint kegyelmes Aszszonyához. Kegyelmes Aszszonyom, noha jol tudom, mely sok cc lesiák s Scholák támaszkodnak a Nagyságod Fejedelmi kegyelmességére, mindazáltal mivel Nagyságodban az Isten ditsőségére valo nagy indulatot mind azokis meg nem határozhattyák, énis Nagyságodnak eggyik meltatlan cliense kénszerittetem Scholám nevével nagy szükségében Nagyságod elött esedezni, hogy Nagyságod Istenét s igaz vallasunknak ennyi derék adversariusok 7 Szabó: i. m

90 Lorántffy Zsuzsannaadománylevele között valo gyarapodását kegyelmesen meg tekintvén, meltoztassék Fejedelmi kegyelmességéböl szegény Scholánk elömenetelire [kihúzva: meltoz] valami beneficiu mot rendelni, had tapasztallya megh Scholámis, nem tsak én magam, hogy az igaz reformáta religionak Dajkájául ez hazában ama nagy Országlo király Úr Christus Nagyságodot rendelte, s ehez képest igyekezzék annal nagyob indulattal [kihúzva: Isten elött] a Nagyságod mind világi s mind öröcke valo boldogságáért Isten elött esedezni. [Hátán a resolutio:] Imar megh Izentük volt Barcsaj uram altal, hogy mond gia megh Püspök uramnak, hogy Rendeltünk ahoz az Oscolahoz ezer Forintot. Az Barsony arabul [kihúzva: kivül], a fejervari Privatus diakoknak ezer forin tot rendeltünk, azon kivül a töbit azt is ide rendeltük az ko los varj oscolahoz, ugy hogy ara Bizonyos kuratorok legienek, viseljenek ara gondot mint hogy hova költik, hogy az jövendök is avalis segethessek magokat, nekünk az teczik, hogy szölöt vegienek magoknak, mert a szölö maga megh melj [értsd: míveli] magat, de az interes gjakorta csak oda vesz, mind az altal meljik legh jobb, azt cselekedjek. 23 Aprilis 1657 in onostor. Susanna Lorantfi mpr. [Ugyanott az egykori kollégiumi levéltáros regesztája:] Apáczai Janos supplicatioja Lorántfi Susanna Fejedelem Asszonyhoz. Nr. 1. A Apr. 89

91

92 A kolozsvári hóstáti reformátusok gyülekezete és templomai A középkor óta Kolozsvár lakosságának csak egy része élt a kőfalakon belül, másik része a kerített várost nyugatról, északról és keletről övező onostori, Hídelvi és Kül- agyar utcai hóstátokban talált otthonra. A két utóbbi hóstát magyar református lakói a 17. században a városfalakon belüli két templomba jártak istentiszteletre. Főleg a Kül-agyar utcai hóstát kálvinistáinak száma nőtt meg annyira, hogy külön templomot igényeltek, amely ben fel is épült a agyar utcai kapuhoz közel, a mai Protestáns Teológiai Intézet helyén. 1 mellett a belvárosban három helyen tartottak istentiszteletet a reformátusok, az óvári (egykori domonkos) templomban, a Farkas utcai templomban és a kálvinista szászok óvári kis imatermében. Az egyházközség 1614 óta két lelkészt tartott, melléjük került 1628-tól a szász prédikátor től fogva a harmadik magyar papot is munkába állította az eklézsia, 1689 után pedig néhány évig négy lelkész működött egyszerre a népes gyülekezetben. 1 Herepei János: Adatok Kolozsvár kövei -hez. A kolozsvári kálvinisták legrégibb külső temploma. RefSz ; Szász Gerő: A kolozsvári ev. ref. egyház történetének rövid vázlata. Névkönyv

93 reformata transylvanica 1690-ben a református erdélyi fejedelmek uralkodását a katolikus egyház megerősítését munkáló Habsburghatalom váltotta fel. rdély változása a kolozsvári kálvinisták istentiszteleti helyeit is érintette, országgyűlési határozat nyomán legrégebbi templomukat, az óvárit át kellett adniuk a katolikusoknak. A politikai szempontból szükséges, de nagy veszteségként átélt átadás 1693 októberében zajlott le, ekkor Kézdivásárhelyi atkó István lelkipásztor valósággal kiprédikálta a döntéshozó református főurakat. egmaradt viszont a szász reformátusok itteni imaterme, ahol egy ideig magyar nyelvű istentiszteleteket is tartottak. 2 Bár a város lakóinak többsége református volt, csak egy templomuk maradt a város kőfalain belül: a Farkas utcai, és egy a falakon kívül, a hóstátban, a agyar kapu melletti templom. (1734-ben ugyanis a város 1525 házbirtokos családfője közül 814 volt református, 301 katolikus, 276 unitárius, 122 evangélikus és 12 görögkatolikus. 3) A 17. században a lelkészek a két, később három, majd négy istentiszteleti helyen felváltva szolgáltak, tehát például a külső templomba sorra mentek ki prédikálni a belvárosból. Épp itt, a falakon kívül élő hóstáti gyülekezetben mutatkozott meg az 1680-as években e szeres szolgálat hátránya; éjszakára ugyanis a városkapukat bezárták, baj esetén nem lehetett a lelkipásztorhoz sietni, a közvetlen lelkigondozást igénylő hívek ezért folyamatosan közöttük lakó papot kívántak. A hóstátbeli gyülekezet 1689 nyarán Apafi ihályhoz és a református tanácsurakhoz fordult azzal a kéréssel, hogy a májusban 2 Szász Gerő: i. m ; Nagy Gyula (közl.): Czegei Vass György és Vass László naplói. Bp., (HHS 35) Tárkányi György: Följegyzések egyházközségünk múltjából tanulságul a jelennek. Reformátusok Lapja sz

94 A kolozsvári hóstáti reformátusok gyülekezete elhunyt Szatmárnémeti ihály helyébe hozandó új pap, Szőnyi Nagy István állandó lelkipásztoruk legyen. 4 ind a fejedelem, mind a főurak jóváhagyták a kérést, és Szőnyi meg is kezdte munkáját mint a hóstáti közösség állandó lelkészéül kijelölt negyedik pap. Kiváló lelkigondozói és prédikátori tevékenységét hívei igen nagyra értékelték, hathatós igehirdetései mellett pasztorációs munkáját dicsérték. Nagy István működése fölvirágoztatta a hóstáti közösséget. íg a belvárosi templomokban úrvacsoraosztáskor , addig a Kül-agyar utcai istenházában hívő részesült a szent jegyekben, elannyira, hogy az 1682-ben megnagyobbított templomban a hallgatók fele sem jutott ülőhelyhez. 5 nnek alapján kb ra tehetjük a külső gyülekezet lélekszámát, még abban az esetben is, ha ünnepi alkalmakkor a Szőnyi prédikációinak hallgatására belvárosiak is kijöttek. 6 Szőnyi Nagy növekvő népszerűsége irigységet ébreszthetett kollégái körében. Kicsinyes emberi indulatok fújhatták fel 1696 elején a pletykát, hogy Szőnyi István szolgálójával, Jónás Katával vétkezett volna, amelynek 4 Sipos Gábor: Szőnyi Nagy István apológiája. In: űvelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére. Szeged, (Adattár 35.) (újraközölve e kötetben); Török István: A kolozsvári egyházközség történetéhez. rdélyi Protestáns Lap május 20-án a kebli egyháztanács a Guberniumhoz intézett felterjesztésében megállapította: mi itt nagy számmal lévén Isten jóvoltábul, ugy hogy most közelebb csak az külső Templomban ezer hét száz emberek communicaltanak. KvhkLvt fasc. A nr ben egy tanú édesanyja elbeszélésére emlékezve vallotta, hogy Csepregi T. ihály lelkipásztor ( ) amikor kiment papolni abba a templomba, szintúgy omlott ki a városi nép a praedicatiója hallgatására. Uo. fasc. IV. nr. 11. Hasonló eset Csepregi elődjével, Nagy Istvánnal is megeshetett. 93

95 reformata transylvanica alapján az egyháztanács vizsgálatot tartott és állásából fölfüggesztette. Az országos zsinat elejtette a vádat és tisztázta Szőnyit, állásába azonban nem került vissza. 7 A hóstáti közösségben visszaállott a régi rend, a lelkészek sorra jártak ki prédikálni után csak két pap maradt Kolozsvárott, akik igen nehezen tehettek eleget feladataiknak, a harmadik prédikátor munkába állítását azonban az addigi fejedelmi jövedelmek elvonása egy időre meghiúsította. 8 kkoriban gyakrabban fordulhattak az egyházközség elöljárói ahhoz a megoldáshoz, amelyre már 1696-ban akadt példa, hogy ti. egy felsőbb osztályos kollégiumi diákot alkalmaztak segítségül. 9 Bizonyosra vehetjük, hogy a szeres kijárás és az alkalmankénti helyettesítés nem biztosította a külső gyülekezetben a korábban megszokott lelkigondozói szolgálatot. z indíthatta valószínűleg 1696 végén a hóstátbeli hívek egy részét arra, hogy a belvárostól elválva önálló egyházközség szervezésére gondoljanak, amely biztosítaná számukra a saját, állandó lelkészt. Szándékuk híre eljuthatott Bánffi György gubernátorhoz, és ugyancsak neki, Istentől előnkbe állíttatott keresztény fő magistratusunknak, ecclesiánk fő curatorának 7 Sipos: i. m január 13-án a kebli egyháztanács kéri a Főkonzisztóriumtól a harmadik pap meghívását, nagy tereh lévén e nagy ecclesiában tiszteletes Praedicator uraimékon, kik két templomban csak ketten szolgálnak, nemcsak a tanításban, hanem az ecclesiai dolgoknak igazgatásában. Török: i. m Pénz hiányában erre még egy év múlva sem kaptak jóváhagyást. Uo február 16-án Harsányi Sámuel contrascriba és az oratorica osztály praesese nyugtázza azt a 12 forintot, amelyet azért kapott, hogy a kolosvári refor. cclesiának T[iszteletes]. Tanitoit ministerialis functiommal segitettem. KvhkLvt fasc. V. nr

96 A kolozsvári hóstáti reformátusok gyülekezete terjesztette elő négy pontban a kebli egyháztanács, hogy az mi egy ecclesiánkat, a ki a két templomba jár, a külsőben és a belsőben, megszaggatni mi okokon nem lehet. Indokai között felhozta, hogy az külső templom fundussával edgyütt és abban járó sz. gyülekezet ez belöl való gyülekezetnek és a sz. consistoriumnak fundatioja, annak a külső gyülekezetnek dolgai még eddig boldogul folytanak az belső igazgatás alatt, Isten és a jó rend ellen lenne ez jó igazgatást bontani és a Christus egy testéből kettőt hasítani. áté 12, 25-re hivatkozva jelezte a felterjesztés a megosztás rossz következményeit: által sem láthattyuk egészen, Isten szava szerént mennyi veszedelem fog ebből az ecclesiára következni, kivált gonoszra és veszedelemre fordult időben. Leszögezte végül, hogy akármint mondgya valaki Nagyságodnak, magok a külső atyafiak és a külső gyülekezet irtózik ettől a szakadozástól. 10 A valóban több gondot, mint nyereséget ígérő szervezeti megosztás lekerült ezzel a napirendről, a külső gyülekezet számára viszont elégtételt jelenthetett, hogy január 20-án az új egyháztanácsi tagok választásakor a Hostátból Kis iklós és Nagy János uramék bekerültek a 24 tagú testületbe. 11 A következő évtizedekben aztán folyamatosan szerepeltek hóstátiak a konzisztóriumban. 10 Dátum és címzés nélküli akta Csepregi T. ihály consistorialis jegyző írásában (KvhkLvt fasc. X. lit. A nr. 15). Hátlapján négy név rövidítése, nyilván nekik kellett látniuk a fölterjesztést. Szentjóbi György, Szappanyos ihály, Brassai és Benei György az eklézsia tisztviselői voltak az 1690-es évek második felében, nevük tehát megerősíti azt a föltételezést, hogy az irat 1696 őszére keltezhető. A címzett Bánffi György, őt ugyanis 1701-ben név szerint említik mint az egyházközség supremus curatorát. Uo. fasc. X. lit. A nr Uo. prot. I. B. 1. Series p

97 reformata transylvanica A hóstáti gyülekezet számára 1693-tól fogva külön kántort tartott a konzisztórium, 1696 januárjában pedig Várallyai árton külső kántornak a külső eklézsia fundusán levő házat rendelték lakásul, és előírták, hogy az ottani magyar scholában a leányokat tanítsa. Talán Szőnyi prédikátor is szerepet játszott a külvárosi leányiskola létrehozásában, a skólában a következő évtizedekben is a külső kántorok tanítottak, 1697-től például Debreczeni ihály ban ugyancsak azzal a feltétellel választották meg külső kántornak Thordai Sámuel utódát, Hadadi ártont, hogy a hostáti leány gyermekeket illendőképpen tanítsa ben egy harmadik lelkészi állás létrehozása mellett döntöttek a kolozsvári reformátusok, mivel,,mostani két prédikátoraink mind a két templomban való szolgálatra nem érkeznek, 13 bár a kollégium seniora 1705 óta folyamatosan segédkezett a lelkészeknek. zzel azonban, úgy tűnik, a későbbi évtizedekben sem oldódtak meg a lelkipásztorok felváltva történő szolgálatából adódó mulasztások. Az 1740-es évekből jegyzett fel Hermányi Dienes József egy kirívó esetet a maga szokott szarkasztikus modorában: nyedről Kolozsvárra menének Jenei ihály [hadnagy] s más némelyek holmi dolgokban, Szatmári [Pap] Zsigmond, [ifj.] Soós Ferenc s Deáki Ferenc [helyesen Deáki Filep József] papságokban, s estvéli cultusra menének a hostátbeli templomba, de nem vala a templomban sem pap, sem deák, hanem csak a cántor és a nép. Az énekelés végződvén elő álla egy csizmadia s könyörgést olvasa az Impressumból [énekeskönyvből]. zen az enyedi emberek igen csudálkoznak vala s ezt detestálják 12 Uo. p Tárkányi: i. m sz

98 A kolozsvári hóstáti reformátusok gyülekezete vala, de hallák azt a városiaktól, hogy az ott nem első, és az is megvan, hogy deák ossza az úrvacsorája poharát. 14 Bizonyára sokat segített a hóstáti reformátusok helyzetén, hogy a 18. század vége felé munkába állították Kolozsvárott a negyedik lelkipásztort; a consistorium augusztus 27-i határozata kifejezetten a falakon kívül lakó hívek igényeire utalt: mivel a Hostátban gyakran éjjel is vagy a terhes betegeknek meglátogatásokra, vagy pedig az olyan kisdedeknek megkeresztelésekre, akik haló félben vannak és akiknek kereszteletlen a világból kimúlások nem kevés nyughatatlanságokra lenne a szüléknek, megkívántatnék, hogy ezen negyedik papnak a külső templomnál lenne lakása. Incze Sámuel kendilónai lelkipásztort hívták meg erre az állásra, 15 aki negyven évig szolgált a kincses városban, 1801-ben költözött be a belvárosi parókiára. Helyébe Krizbai Dezső lek lelkész került a Kül-agyar utcai paplakba, és ben is ő hirdette az igét a hóstáti híveknek. A külső parókia beosztását az 1819-es leltárból ismerjük, eszerint a templom cintermével szomszédos telken állt a gerendás mennyezetű, padlós paplak ónkarikás ablakokkal, négy szoba, konyha és kamra volt benne, udvarán bővizű kőkút szolgált az utcabelieknek is, gabonás és istálló is állt a telken. 16 * Kolozsvár keleti külvárosának a századok folyamán több temploma is volt, a falakon kívüli védtelen 14 Hermányi Dienes József: Szépprózai munkái. Sajtó alá rendezte S. Sárdi argit. Bp., KvhkLvt prot. I. B. 1. Series p KvhkLvt fasc. XIV. nr

99 reformata transylvanica helyzetben az ostromló seregek, a tűzvészek többször is elpusztították az istentiszteleti helyet. Az első templom a városfalon kívül, a agyar utcába vezető kapubástya közelében állt, a Protestáns Teológiai Intézet épületének helyén. A templom építési idejéről nincsenek pontos adataink ban az a telek, ahol a templom épült, még mint puszta hely szerepelt a város korabeli törvénykezési jegyzőkönyvében. Talán ezen a helyen állott a középkori ária-kápolna, amelynek már csak a romjai voltak meg ekkoriban. 17 templom helyének meghatározását segítik a korabeli városi hatóság jegyzőkönyvébe vett tanúvallomások. A városi tanács ugyanis 1764-ben tizenkét tekintélyes, külvárosi, esztendős polgárt hallgatott ki, akik eskü alatt vallották, hogy szüleiktől vagy nagyszüleiktől hallották, hogy,,a Hóstátban, Kolozsvár városának a Külső-magyar utca elein, kis ajtónál, az mely kertet most actu bír tekintetes Pataki István uram, volt a reformátusok temploma. A 80 éves özv. Szász Istvánné rdődi Anna vallotta: Hal lottam ennekelőtte sokaktól, nevezetesen az édesanyámtól is, hogy a kérdésben forgó helyen, úgymint a belső Szamos [azaz a alomárok] mellett, ahol mostan a tekintetes Pataki István kertje vagyon (kinek is szomszédja egyfelől a kis Szamosra vagy pallóra járó gyalogösvény, másfelől azon vízre bejáró szekérút, vízárok) volt a tiszteletes nemes református cclésiának temploma, mely osztán pusztult el is a pogányjáráskor, amint emlékezem reá, hogy hallottam s arra is úgy emlékezem, hogy mondotta az édesanyám, hogy Csepregi uramnak az édesattya (aki itten Kolosvárt professor volt 17 Herepei: i. m

100 A kolozsvári hóstáti reformátusok gyülekezete s nem régen holt meg) abban az időben pap volt és mikor kiment papolni abba a templomba, szintúgy omlott ki a városi nép a praedikációja hallgatására. (Csepregi professzor édesapja, Csepregi Turkovics ihály szintén tanára volt a Kollégiumnak, majd 1698-ban papságot vállalt, 1704-ig szolgált.) Kolozsvári Sámuel 74 éves polgár vallomása így hangzott:,,én ugyan magam már azt nem értem, hogy az ut rumban specifikált helyen a nemes református cclé siának temploma lett volna, de azt tudom nyilván és bizonyítom, hogy az öreg néhai Szelei György nékem sok ízben beszéllette, hogy ottan a reformátusoknak temploma volt, és hogy őkegyelmét abban a templomban copulálták össze, s akkori pap Porcsalmi András úr lett volna edgyik, s azt is hallottam, hogy a pogányok járások miatt pusztult el azon templom onnan. (Porcsalmi András 1669-ben cserélte fel a kollégiumi professzori állást a lelkipásztori szolgálattal, 1681-ben hunyt el.) üller Péter suburbicarius, hóstáti, a németeket gyanúsította a templom elpusztításával. Szöllősi ártonné viszont apjától hallotta, hogy a tatárok pusztították el a templomot, akik Kajántó felől törtek a városra. bben az időben édesanyja emlékezete szerint Bátai György volt az egyik pap,,,melyet értem én is gyermekkoromban, igen öreg, szakállos ember volt. 18 (Bátai között paposkodott Kolozsvárott.) A templomépítés első adata 1672-ből való. z év szep temberében Régeni Asztalos János megegyezett Kovásznai Péter kolozsvári elsőpappal, püspökkel, továbbá Budai ihály és Hosz Pál quartással az agyar uczai kis ajtó előtt való Orthodoxa Templomnak az megh 18 Tárkányi: i. m sz

101 reformata transylvanica deszkázására és két ajtókra ablakokra, ajtó ablakok megh boritásával ugy mint huszon öt forintba... odem anno csináltatott Hentes András uram ezen templomban egy velumot [szószékkoronát]. 19 A kőmívesmunkával készült szószéket szintén Hentes András csináltatta, kőbe vésett felirata szerint 1672-ben: D. C.. S. Hanc Cathedr. gr. ac Nob. Andr. Hentes ex Devot. sua propr. Aere fieri curavit An bben az évben tehát a temp lom fala és tetőzete készen állt, ősszel már a belső berendezés elkészítésére került sor. Lehet, hogy a középkori templomrom alapjára építették fel az új istenházát, s így a növekvő hóstáti gyülekezet számára már tíz év múlva kicsinek bizonyult ben egy malommester, azaz ács, négy forintot kapott az eklézsiától, hogy az külső templomot megtoldotta és megnagyobbította. Az épület fala kőből készülhetett, a toldás pedig kőalapra helyezett gerendákból. 20 enynyezetének elkészítésére 1683-ban Szatmárnémeti ihály lelkésznek adott át a quártás 20 forintot. 21 Uzoni Fosztó István unitárius egyháztörténet-író szerint május 17-én az orthodoxusoknak külmagyar uczai temploma szomszédságában levő háznál egy rutén koldusasszony gyújtogatása következtében nagy tűz támadt. 22 tűzben valószínűleg a templom is megrongálódott. A református egyházközség legrégebbi jegyzőkönyvében olvashatjuk, hogy még ugyanabban az évben gyűjtést indítottak a templom felépítésére:,,anno 1689 die 10 Julii. Deliberatum. Tetszett a kolosvári ref. 19 Herepei: i. m Herepei: i. m KvhkLvt prot. 1. C. 7. p. 22 r, 28 v. Az adatot Szász Anikónak köszönöm. 22 Uo

102 A kolozsvári hóstáti reformátusok gyülekezete eccla. tiszteletes és nemzetes curatorinak, hogy a két egyházfiak járjanak el a vallásunkon való becsületes embereket, ki ki jóakaratja szerint, amit conferálni fog a külső templom építésére, annak hűségesen való felszedésére és ki mit ád, feljegyezvén tegyék le tiszteletes esperest uram eö kegyelme kezénél. 23 Feltehetőleg a templomot még ebben az évben helyreállították. Az első templom pusztulása az december 16-án Kajántó felől leereszkedő tatár hadak dúlásának számítható be. 24 Romjait valamennyire helyreállítva ideiglenesen használhatóvá tehették a következő években, mert 1693 januárjában már arról született döntés, hogy:,,pro tempore két deákokat kell kántoroknak állítani, egyiket a Farkas uccai, másikat a külső templomba, fize tésükről gondot visel az ecclésia. 25 A külső templom kántorának fizetését májusban 20 forintban állapították meg. z a megoldás azonban nem bizonyult időtállónak, a kistemplom alapos helyreállítására nem került sor. Kövei még 1697-ben is szanaszét hevertek, később a református kollégium javítására használták fel. 26 A agyar utcai kapubástya mellett meghúzódó kis templom tehát viszonylag rövid ideig, két évtizedig szolgált. Az első templom pusztulását követően az egyházközség lépéseket tett egy új, nagyobb templom felépítésére, közadakozásból és gyűjtésből kívánták összeszedni a szükséges összeget. A hóstátiak új templomát viszont már nem a régi helyére, a agyar utcai kapu elé, hanem attól kb. 150 méterre keletre, a mostani kéttornyú 23 Tárkányi: i. m sz Herepei: i. m Tárkányi: i. m sz Herepei: i. m

103 reformata transylvanica templom mögötti telekre tervezték május 29-én jegyezték be az eklézsia protocollumába a tanácsi határozatot: a tiszteletes cclesia gondolkozván Isten dicsőségére való templomunknak építése felől, Boronyai István rendeltetett, hogy a templom hely tisztítását ő kegyelme procurállya, mellyet őkegyelme is jó szívvel felvállalt. 27 z a templomhelytisztítás egyértelműen az új telekre utal. 28 Fából épült fel az új templom, kőalapra, erre utal a jegyzőkönyv adata, mely szerint Vistából szállították a meszet. 29 gy későbbi vizsgálat beszámolója szerint a kőalapra gerendatalpakat helyeztek, ehhez rögzítették a gerendavázat, majd kívül-belül deszkával borították. Fedele zsindelyből készült. 30 Kiemelkedik az adakozók közül Viczei Péter, aki a Hajdu Györggyel szemben fennálló 793 forint követelését adta az egyháznak, midőn a tiszteletes ecclesia templom építésben a Szentháromság örök Isten dicsőségére fáradozna. 31 Az újonnan elkészült fatemplomba áthozták az első templomból a Hentes András adományozta prédikálló széket ben Kolozsvár kuruc ostromakor alaposan megrongálódott a templom, a következő évben javították meg:,,anno die 26 Julii... Isten kegyelmességéből és mind a városbéli, mind a hostátbeli atyafiak buzgó, kegyes adakozásából annyira fölépült romlásából a külső 27 KvhkLvt prot. I. B. 1. Series p Debreczeni László egy befejezetlen dolgozatában (A külső fatemplomról, 1965) a mostani templomtelken állott második templom építését a 18. század első felére teszi. RL Debreczeni László hagyatéka, 8. csomó. 29 KvhkLvt prot. I. B. 1. Series p FőkonzLvt 157/ KvhkLvt prot. I. B. 1. Series p

104 A kolozsvári hóstáti reformátusok gyülekezete templom, hogy az isteni szolgálat benne elkezdődhetett. 32 Tíz év múlva újból renoválásra került sor, 1714 januárjában jelentette az egyházközség a Főkonzisztóriumnak a jókedvű adakozók nevét, kik mit igirtek, fát vagy deszkát. 33 ájusban már örömmel jegyezték föl, hogy a külső templom a városbeli és a hostátbeli atyafiak kegyes adakozása által annyira megépült, hogy az isteni szolgálat ott elkezdődhetnék. 34 megújítás emlékét őrizte a szószék felirata: Renovat. cura et impense Gabrielis Nagy Ao A régi templom telkét 1764-ben Pataki István főbíró megvásárolta a reformátusoktól, és fogadót építtetett rá. Felesége, Babocsai rzsébet 1781-ben a telket a rajta levő fogadóval együtt a református egyháznak adományozta azzal a feltétellel, hogy azt soha el ne adja, jövedelmét pedig a külső templom javára fordítsák: Ha a Külmagyar utcai református templom az idő vasfoga mijján meg is rongyolódnék, a vendégfogadót azzal a feltétellel hagyományozom az eklésiára, hogy azt soha el ne idegenítse, hanem taxára adja ki s az abból béjövő pénz a külső templom építésére és szükségére fordíttassék. 36 A telek keleti részét 1785-ben Bánffy Sándornak adta át az egyházközség egy másik házért cserébe, ide épült aztán a ma a Teológiai Intézettől keletre álló Bánffy-ház. 32 Tárkányi: i. m sz FőkonzLvt prot. I. p KvhkLvt prot. I. B. 1. Series p Szilágyi Ferenc: A kolosvári evangelico-reformáta eklézsia történetei. Kv., ; Nagy József: A 150 éves Kéttornyú Református Templom Kézirat (1974) a kolozsvár-alsóvárosi egyházközség levéltárában Ü/13/ Nagy József: i. m. 103

105 reformata transylvanica 1771-ben Farkas Jánosné a Kül-agyar utcai fatemplomot egy orgonával ajándékozta meg. 37 Azzal a feltétellel adományozta a hangszert a Külmagyar utczai reformata eklésiának, hogy a hóstátiak állandó fundust csinállyanak az orgonista fizetésére. Az egyháztanács vonatkozó határozata így hangzik: decembris consistorium celebráltatván proponáltatott nemzetes Farkas Jánosné asszonyom ingyen offerált ajándéka a külső templomba való egy orgona iránt, melyet ő kigyelme ingyen az kklésiának ajándékozna és esztendeig el is tartaná az orgonistát. elyet a venerabile Consistorium acceptált cum gratiarum actione olyan conditióval, ha a hóstátiaknak is kedvük volna hozzája és fundust találhatnánk az orgonista perpetuum salariumára. elyről midőn sokan adsecuráltak volna, hogy a hóstáti ecclesiának nagy kedve vagyon hozzája, és Kun árton uram azt is referálná, hogy sokan a hóstátiak közül esztendőnként örömest conferálnának tehetségek szerint az orgonistának,... a Consistorium reá álla, hogy azon orgona acceptáltassék. 38 Szinte háromévnyi használat után azonban új, na gyobb orgona építésére kötött szerződést az egyházközség ichael Kestner kolozsvári orgonaépítővel 1774 már ciusában, a hangszert nyolcváltozatúra tervezték. Kestner a hátuljátszó (ún. pozitív), mechanikus csúszkaládás orgonába végül tíz változatot készített, a következő év decemberében vette fel munkadíját: 315 német forintot, 62 forint bonificatiot és azon templomban annak - 37 Vásárhelyi János püspök Farkas Julianna néven említi 1941-ben, az új orgona felszentelésekor elhangzott igehirdetésében. RefSz KvhkLvt prot. I. B. 1. Series p. 229.; Tárkányi: i. m sz

106 A kolozsvári hóstáti reformátusok gyülekezete előtte lévő orgonácskát. 39 Az új hangszer szekrényének homlokzata erősen tagolt, három nagyobb s köztük két kisebb sípmezőt foglal magában, erőteljes párkány zárja le. Homlokzatsípjait gravírozás díszíti, a sípok aranyozott faragással álcázott tőkéken nyugszanak végén már munkába állt az első külső templomi organista, Zoltán Pál. 40 A fatemplom mellett harangláb állt, egy 1800-ból származó adat szerint a templom fedélszékét és haranglábát kellett javítani. 41 Jó másfél évtizeddel későbbről ismerjük a leltárát: A harangláb jó, ajtója hitván, rajta lévő kolcsos zár pedig jó, úgy a haranglábra felmenő grádicsok is.... A pádimentom is ottan két helyt meglyukadott, továbbá mind a három harangnak szíjai jók, a fedél is tavaszán a külső templom karzatának grádicsát és a harangláb fedelét javították és 1805 folyamán a méltóságos Főkonsistorium jóváhagyásával ez a templom megigazíttatott s annak víz felől való oldala megnagyobbíttatott. Nagyon is szükségesnek mutatkozott e javítás, mivel az esső a külső templomban már bé fojván a rossz fedél mián, az egész isteni tiszteletnek megzavarására szolgál. A tetőjavítás mellett, ugyancsak vakolt kőalapra helyezett fagerendás megoldással annyira megtoldották, hogy 320 emberrel 39 KvhkLvt Fasc. X. lit. A nr. 47, ichael Kestner Orgelbauer in Klausenburg december 2-án kelt nyugtája. Adorjáni Ágota most folyó kutatásai során derült ki, hogy a Kestner-féle, romjaiban ma is létező orgona előtt egy kisebb hangszer is szólt a külső templomban. 40 KvhkLvt prot. I. B. 1. Series p. 231.; Dávid István: űemlék orgonák Kolozsváron. In: Zenetudományi Írások. Bukarest, Gaal György: agyarok utcája. Kv., (TF 221) as leltár. KvhkLvt fasc. XIV. nr KvhkLvt fasc. XV. nr

107 reformata transylvanica több fért el benne. A toldás kereszt alakban 7,5 méterrel bővítette a templomteret. Új karzatot is építettek a megnagyobbított templomba, mennyezetét pedig festéssel díszítették. Javítás alá kerültek a templom ónkarikás ablakai is. 44 A két karzat közül az egyikbe a legények jártak, a másikon állt az orgona nyarán mentőásatásokat kezdtek el a templomkertben, föltárták a kőalapokat, az éremleletek segítségével pedig az építés korát is pontosabban meg lehet majd határozni. 46 gyetlen rajza maradt fenn ennek az épületnek, a lebontás előtti évben, 1845-ben a fedélszék körvonalait vázolták fel. 47 szerint a főhajó kelet-nyugati irányú lehetett, hosszúsága 22 bécsi öl (42 m), szélessége 7 öl (13 m), keleten a hatszög három oldalával záródott, a kereszthajó két 7,5 x 7,5 m nagyságú résszel növelte a teret. A fatemplom belső berendezését egy 1818-ban készült leltárból ismerjük: A templomnak van alatt négy 44 KvhkLvt fasc. XIII. nr. 107., fasc. XIV. nr. 118.; FőkonzLvt 137/1804. A Főkonzisztórium 1804-ben bizottságot küldött ki, hogy helyszíni vizsgálattal döntsék el, érdemes-e javíttatni a templomot. A bizottság szemrevételezte a templomot, amennyire a falainak, melyek deszkával két felől borítva vagynak, megbontása nélkül, a talpfákból és egyéb látható részeiből intézni lehetett, ollyas állapotban tanáltuk, ami megérdemli a javítást. Ugyanakkor a bővítés is szükséges, az A betű alatt ide rekesztett rajzolat szerint a két ajtajánál megtoldatván és bővíttetvén annyival, amint a zöld festéken kívül, mellyel a templomnak mostani kerülete és széle vagyon megjegyezve, a sárga színnel tett jegyzés, az ab, cd, ef, gh falain mutattya... emellett pedig 320 emberrel több is fér el benne....ottan, ahol a templom nyújtatik, kőből a fundamentum kirakattassék, a régi fundamentom pedig, ahol kisovárlódott vagy megbomlott volna, a talpak alatt kiújíttassék... FőkonzLvt 157/1804. Az egykor mellékelt rajz sajnos hiányzik. 45 KvhkLvt fasc. XIX. nr Az ásatásokat a Kolozsvári Nemzeti Történeti úzeum munkatársa, Nagy Szabolcs vezette. 47 KvhkLvt fasc. XIX. nr

108 A kolozsvári hóstáti reformátusok gyülekezete bejáró ajtói jók, az egyik ajtón az utca felé, mely kétfelé nyíló, zár is van, jó erős és kolcsos, a többinek csak belül elétaszító vasai vannak. És van még 2 ajtó, egyik tartozik az orgonához, a másik a hátulsó karhoz, mindegyik jó és záros és mindegyiknek kulcsa is van. Ide felmenő garádicsok is jók oldalaikkal, van még egy más ugyancsak záros és kolcsos ajtó, melyen járnak a fúvóhoz. Ablakokban hibáznak 59 karika, és egyik ablaknak egy negyed része egészen üveg nélkül van és ezen ablakok közül négynek kívülről van vas rostélya. Hibázik alatt egy ülő szék, feljül az orgonánál kettő, ezen két utolsónak deszkái megvannak felül, ahol az orgona fúvó vagyon. Van itt a templomban: a) két harangütő, az egyik el van törve; b) hat széles deszkák, székek elrekesztéseikre valók; c) egy haranghoz való sróf tekerő kolcs; d) három drót rostély; e) 3 ón csésze, három kis perselyecske deszkából és három kis ládácska; f) seprű 2, de az egyik rossz; g) oszlopon és falakon 3 kisdeg apró fogasok, 6 chárták és 8 címerek; h) pad 7, karszék 4, egyes szék 6 és egy rendbéli testfogó s koporsó alá való két fekete szék; i) orgona, pulpitus fenn álló és egy alatt, kántor előtt való számok; k) az úrasztala rajta lévő rostélyos szélű sárga varattos takaróval, prédikálló széken veres, a papi széken zöld borítékok vannak; l) a prédikálló székben van a Váradi Biblia, a papi és kántori székekben pedig 4 soltáros könyv, egyik azok közül nagyon viseltes; m) van a prédikálló székben a papok lábok alá 3 kurta deszka polc, hátul a kar alatt egy más nagy deszka polc ahhoz tartozó veres festékű rúdjaival, ezek a leányok examentyivel tartoznak, régi párkányok és az orgonakarba menő ajtó mellett fából egy sótartó forma persely KvhkLvt fasc. XIV. nr

109 reformata transylvanica zt az 1825-ben újra megjavított templomot rázta meg március 23-án a rettentő szélvész, a fedelé t középen kettészakasztván, összetörve a cinterem be levetette. Azonnal megindult a helyreállítás, a zsin dely szegko vácsoló református cigányok bevonásával is, virágvasárnapján pedig újrakezdődtek az isten tiszteletek. 49 ár a viharkárok előtt is foglalkoztatta az egyháztanácsot egy nagyobb, a megnövekedett hóstáti gyülekezet számára alkalmasabb kőtemplom építésének gondolata, és a javításkor is felvetődött a kérdés, hogy az igazítás költségét inkább az új templomhoz kívántató requisitumokra fordítsák-e. 50 Végül aztán párhuzamosan folyt a javítás meg az új templom tervezése, és 1829 októberében elhelyezték a kétágú templom alapkövét. 51 A másfél százados fatemplomban utoljára november 2-án, halottak vasárnapján hirdette az igét Herepei Gergely. Az öreg fatemplom halottak napján elhalálozott, de mellette már ekkor befejezéshez közeledett az új kőtemplom Uo. prot. I. B. 5. (1825) p. 95., prot. I. B. 9 (1827) p Uo. prot. I. B. 9. (1827) p A Kolosvári v. Reformata kkésia Külső Városi Templomának Fundamentum-köve letétele alkalmatosságával October 3-dikán 1829 tartatott Innepe. Kv., Részletek az előszóból.; B. Nagy argit: Kagerbauer Antal és a romantika építészete rdélyben. In: Stílusok, művek, mesterek. Bukarest, Nagy József: i. m. 108

110 Szőnyi Nagy István apológiája A kolozsvári reformátusság az 1690-es években Szőnyi Nagy István kolozsvári református lelkipásztort 1696 tavaszán fegyelmi úton elmozdították állásából. Perének iratai, elsősorban az alább betűhíven közlendő védelmező levél (amelynek az Apológia munkacímet adtuk), új adatokkal szolgálnak a magyar reformátusság egyik legjelentősebb egyházközségének belső életére vonatkozóan, épp abból az évtizedből, amelyik az erdélyi Habsburg-berendezkedés során új, addig nem tapasztalt helyzetbe állította a kisebbik magyar haza kálvinistáit. rdély változása a kolozsvári reformátusok istentiszte leti helyeit is érintette, az óvári templomot 1693 októberében át kellett adniuk a katolikusoknak. egmaradt azonban a szász reformátusok itteni imaterme, ahol egy ideig magyar nyelvű istentiszteleteket is tartottak. 1 Az óvári istenháza pótlására még azon évben új templom építését tervezték a Bel-agyar és a Híd utca szögletén levő telkükre, de a szükséges pénz összegyűjtése amint Bethlen iklós kancellár megjósolta nem sikerült. 2 ttől fogva természetesen fölértékelődött a 1 Szász Gerő: A kolozsvári ev. ref. egyház történetének rövid vázlata. Névkönyv ; Nagy Gyula (közl.): Czegei Vass György és Vass László naplói. Bp., (HHS 35) BÖn 888.; szeptember 27-én jelentette az eklézsia a Főkonzisztóriumnak, hogy a templom átadása esetén cclesiánk 109

111 reformata transylvanica agyar utcai hóstátban álló külső templom, amely védtelenebb helyzete miatt sok romlást szenvedett az 1704-es kuruc ostromkori végleges pusztulásáig. 3 A kincses város kálvinista közössége 1614 óta két lelkészt tartott, melléjük került 1628-tól a szász prédikátor től fogva a harmadik magyar papot is munkába állította az eklézsia, fizetésére 1670-ben Apafi ihály fejedelem rendelt 230 forintot a kolozsvári harmincadról. 4 Adományokkal (dézsmarész, kősó) különben elődei is bőven ellátták a tövisek között szépen növekedő liliomeklézsiát után néhány évig négy lelkész működött egyszerre a népes gyülekezetben. Az elöljáróságot 24 tagú domesticum consistorium alkotta, amelynek kebeléből előbb két, majd öt kurátort választottak után a kamarai jövedelmeket az új kormányzat eltartóztatta, a salaristák salariuma restantiában maradt, a ministerium panaszolkodni kezdett. nnek következtében határozta el 1693 tavaszán a kebli egyháztanács, hogy amint Verestói György írja visszatekintésében az első pap végyen curatori nevet, az egyik professor légyen notarius, hogy mindeneket lássanak, feles számú lévén egy Templomban el nem férhetünk, Nagyságtok más alkalmatos helyről és azon helyen templom épitésre való kölcsegrül providealni meltoztassék, itilnők penig alkalmatosnak a Hid és agyar uttzákrul öszve menő szegeletet. Az gyházfőtanács ígérete szerint más templom épittetéséről is leszen gondunk. KvhkLvt fasc. A nr. 12.; 1695 tavaszán az egyházközség nagy lendülettel látott hozzá az építkezés előkészítéséhez és a templom épületihez conferalandó mindennémü collationak begyűjtéséhez, később azonban semmi nyoma sincs az ügynek. Uo. prot. I. B. 1. Series p L. a hóstáti templomról szóló tanulmányt e kötetben. 4 Herepei János: A kolozsvári református egyházközség papjai a XVII XVIII. században. Kéziratos időrendi táblázat (1932) az RL-ban; KvhkLvt fasc. B nr

112 Szőnyi Nagy István apológiája tudjanak, s ne kételkedjenek. Legelső papcurator volt T. Sárpataki ihály uram, notarius T. Csepregi ihály uram. 5 Verestói nem emlékezett pontosan, valójában már Sárpataki elődje, Kézdivásárhelyi atkó István is ecclesiasticus curator volt. A 17. században a lelkészek a két, később három istentiszteleti helyen felváltva szolgáltak, tehát például a külső templomba sorra mentek ki prédikálni a belvárosból. Épp itt, a falakon kívül élő hóstáti gyülekezetben mutatkozott meg az 1680-as években e szeres szolgálat hátránya; éjszakára ugyanis a városkapukat bezárták, baj esetén nem lehetett a lelkipásztorhoz sietni, a közvetlen lelkigondozást igénylő hívek ezért folyamatosan közöttük lakó papot kívántak. A hóstátbeli gyülekezet 1689 nyarán a Görgényben ülésező Deputatio református főuraihoz és Apafi fejedelemhez fordult azzal a kéréssel, hogy a májusban elhunyt Szatmárnémeti ihály helyébe hozandó új pap, Szőnyi Nagy István állandó lelkipásztoruk legyen. 6 ind a fejedelem, mind a főurak jóváhagyták a kérést, és Szőnyi meg is kezdte munkáját mint a hóstáti közösség állandó lelkészéül kijelölt negyedik pap. Nem az ismeretlenség homályából bukkant elő, az rdélyben menedékre talált üldözött prédikátorok közül való, akárcsak elődje, Szatmárnémeti ihály. Tornáról való kiüldözése után Zilahon szolgált, majd a bujdosók lelkészeként között a Partiumban és rdélyben tartózkodott. Nevét Kolozsvárott kiadott hitépítő műve (artyrok coronaja, 1675) és Debrecenben megjelent 5 Török István: A kolozsvári egyházközség történetéhez. rdélyi Protestáns Lap ; KvhkLvt prot. I. B. 1. Series p kkor a kolozsvári kollégiumba meghívandó harmadik professzor ügyét is tárgyalta a református főrendek grémiuma. Török: A kolozsvári egyházközség

113 reformata transylvanica úti imádságoskönyve (Kegyes lélek vezér csillaga, 1681) meg halotti beszédei is híressé tették től Balmazújvároson, majd Hajdúszoboszlón szolgált, itt fogadta el a kolozsvári eklézsia meghívását. 7 Jeles lelkipásztor-kollégái közül Sárpataki Nagy ihály volt a rangidős, 1668-tól hirdette az igét a kincses városban, míg Kézdivásárhelyi atkó István 1682-ben, Tolnai F. István pedig 1685-ben kezdte meg itteni szolgálatát. Tolnai 1690 márciusában, atkó április 7-én, Sárpataki pedig 1694 május végén elhunyt, helyükbe Bátai P. György akadémitát (1691, szolgált szept. 11-ig), Csengeri fraim franekeri peregrinust (1693. július, szolgált valószínűleg júliusáig), majd Csepregi T. ihály kolozsvári kollégiumi professzort (1695. július, szolgált 1704-ig) hívta meg a domesticum consistorium. 8 Így az 1690-es évek közepén Szőnyi lett a rangidős a kolozsvári lelkészi karban. Tekintélyét jelzi, hogy az 1694-es zsinat egyik igehirdetőjéül őt jelölte ki Veszprémi püspök. 9 7 Zoványi Jenő: gyháztörténeti lexikon. Bp., ; Nagy Géza: Szőnyi Nagy István, a pedagógus lelkipásztor. RefSz sz Szőnyit művei alapján a kedvelt puritánus szerzők sorába számíthatjuk, a artyrok coronaja (RK I. 1180) 1752-ben Sopronban újra nyomdafestéket látott ( Norimbergae 1727 hamis nyomdajelzéssel), és a 18. században kéziratos másolatokban is terjedt (Szabó György: A dunántúli református gyházkerület Nagykönyvtárának (Pápa) kéziratkatalógusa. Bp., , 90.). Imádságoskönyve (RK I. 1257) még ugyanazon évben második kiadást ért, majd Debrecenben 1714-ben harmadszor is megjelent. Halotti beszédei (RK I. 1351, 1400, 1506) Kolozsvárott és Debrecenben láttak nyomdafestéket. A Gusztáv Adolf-életrajz (Kegyes vitéz, RK I. 1174) álnevű szerzőjét szintén vele azonosította Szabó Károly. 8 L. a Zoványi-lexikon szócikkeit; Herepei: A kolozsvári református..; Uő: Csengeri István és fiai. Adattár III L. a zsinat meghívóját az erdélyi református zsinati iratok kiadás előtt álló kéziratában. 112

114 Szőnyi Nagy István apológiája Nagy István hírnevét azonban nem az automatikus rangemelkedés, hanem a hóstáti gyülekezet körében végzett kiváló lelkészi munkája alapozta meg. A védelmében kelt irat kiemeli hathatós prédikációit, amelyek a legjelesebb kolozsvári igehirdető-elődökre, Kovásznai Péter püspökre, Porcsalmi Andrásra és Szatmárnémeti ihályra emlékeztették hallgatóit. Érdemes figyelnünk az összehasonlításra: az Apológia szerzője az egyház- és művelődéstörténetben kiemelt helyen jegyzett puritánus lelkipásztorok sorába állítja Szőnyit. Hangsúlyozza Nagy István buzgalmát a lelkigondozás területén: rangkülönbség nélkül látogatta és vigasztalta a betegeket, az igyefogyottakat, sok elesett és elveszett lelkeknek felkereső, felemelő irgalmas dajkája volt. Kétségkívül a családlátogatás, a személytől személyhez szóló, egyénre szabott hiteles bizonyságtétel hit- és közösségépítő hatását méltatja itt a védelmező irat szerzője. Szőnyi magánéletére nézve méltányolja keresztyén, tiszta, józan emberségét, szelíd életével hívei közül senkit meg nem botránkoztatott. ás források is megerősítik az Apológia írójának véleményét, hogy Nagy István prédikátori munkája mellett erős hivatástudattal vállalta a tanítást is, túl a vasárnapi katekézis kötelességén: még a gyenge gyermekeknek is... édes atyjok, tanítójok volt. Puritánus meggyőződésének egyik sarkköve lévén az anyanyelvű olvasni tudás minél szélesebb körben való terjesztése, újszerű, a nehézkes silabizálást elvető módszerével hívei közül sokat, nemcsak gyermekeket, de időseket is kiemelt az írástudatlanság mocskából. Sikeres kolozsvári kísérletét szélesebb körben terjeszteni óhajtva vetette papírra agyar oskola című hangoztató módszerű ábécéskönyvét, 113

115 reformata transylvanica amelyet eszmetársa, isztótfalusi Kis iklós nyomtatott ki ingyen és osztogatott 1695-ben. 10 isztótfalusi nagylelkűsége kézenfekvő, hiszen a 12 tanóra alatt olvasni tudást ígérő agyar oskola bevezető soraiban saját művelődési programját visszhangzó és erősítő felhívást tehetett közzé: Szánod-é nemzetünk romlását? gyik nagy oka ennek a köz népnek tudatlansága. aga az Isten mondgya Hós. 4:6. lvész az én népem, mert tudomány nélkül vagyon. Nosza annakokáért szorgalmatossággal légyünk rajta: udvarokban, városokban, falukban légyenek mindenütt agyar Oskolák. 11 Szőnyi szövege nem csupán jámbor szándék, valós eredményeken alapult: az olvasástanításnak mi szép experimentumát láttyuk a Kolosvári Reformata kklésiában; sokan vannak, nem csak az ifjúság, hanem még az idősök közzül-is, kik nagy kívánsággal és örömmel tanúlták az olvasást; söt némelly Czigányok-is vannak, kik e tanúlásnak édesedvén szépen olvasnak, némellyek írnak is. Hangsúlyozza egyúttal, hogy az olvasni tudás terjesztésében a papságnak az eddiginél jobban kellene közreműködnie: A holott a Prédikátorok érkeznek, magok se szánnyák fáratságokat. rövid élet múlandósá ga miatt nem sokáig hűségeskedhetünk a Christus Pásztorságában; ne kedvezzünk magunknak RK I. 1473; A entségben olvassuk: A tipográfia-kezdéskor is eléggé megmutattam én azt [ti. a nagylelkűséget], midőn a tiszteletes Szőnyi uram Ábécéjét, melyből úgy gondoltuk a parasztok mind olvasni tudókká lésznek, ajándékon nyomattam volt ki elsőben a község kedvéért. Jakó Zsigmond: rdélyi féniks. isztótfalusi Kis iklós öröksége. Bukarest, , Toldy Ferenc: Corpus grammaticorum... A régi magyar nyelvészek rdősitől Tsétsiig. Pest, ; Fakszimiléje Jakó: i. m. 13. kép. 12 Toldy: i. m

116 Szőnyi Nagy István apológiája Nagy István működése, az Apológia tanúsága szerint, fölvirágoztatta a hóstáti közösséget, s megerősítette azt a korábban kialakult helyzetet, mely szerint a nemes kolozsvári ecclesiának nagyobb gyülekezeti és így Istennek is nagyobb haszna és jövedelme ezen külső templomban vagyon. Szőnyi Nagy növekvő népszerűsége, puritánus népneve lői tevékenységének sikerei, úgy tűnik, irigységet éb resztettek az 1694-ben kicserélődött lelkészi karban: új kollégái, Bátai P. György és Csepregi T. ihály korántsem dicsekedhettek a Nagyéhoz hasonló irodalmi terméssel, konzervatívabb felfogásuknak nemigen tetszett a hóstátbeli prédikátor és a Hollandiából hazatért nyomdaművész vállvetett erőfeszítése az elmaradott erdélyi művelődési viszonyok megjobbítására. llenszenvük egyik jeleként értékelhetjük azt, hogy Sárpataki halála (1694 május vége) után a kebli egyháztanács nem a rangidős Szőnyit, hanem Bátait bízta meg az ecclesiasticus curatori teendők ideiglenes ellátásával, majd február 12-én e tisztségben véglegesen megerősítette elején kezdett terjedni a később rosszindulatú rágalomnak bizonyuló pletyka, hogy Szőnyi István szolgálójával, Jónás Katával vétkezett volna. lső lépésként a domesticum consistorium Szathmári István kolozs-kalotai esperes utasítására vizsgálatot tartott, és Szőnyit fölfüggesztette állásából. lmozdításának híre már március 14-e előtt eljutott Gernyeszegre. 14 Anynyit megengedett neki az egyháztanács, hogy házánál 13 Uo. prot. I. B. 1. Series p. 23., Zentelki István márc. 14-én kelt levelében írja: Szőnyi István uram rossz gyanoban esvén szolgálójival, Colosvárról kiesett, ki lesz helyette pap, nem tudom. Nagy Géza: Külföldön bujdosó erdélyi diákok levelezése. Kv.,

117 reformata transylvanica megmaradhasson. (z az a Külső agyar utcai alsó szorosban álló lakóház lehetett, amelyet özv. Küs Péterné február 26-án végrendeletileg az Tiszteletes Reformatum Külső Templom számára hagyott. 15) Hóstátbeli hívei nem nézték tétlenül kedves lelkipásztoruk hányattatását, áprilisban vagy májusban hathatós instantiával fordultak Bánffi György gubernátorhoz és a Főkonzisztóriumhoz. Az immár országos botránynyá dagadt ügyet az gyházfőtanács a kolozs-kalotai egyházmegye partialis synodusa elé utalta alapos kivizsgálás végett. indkét fél írásos relatoriáinak összevetése, józan ruminálása, a tanúvallomások mérlegelése nyomán a részleges zsinat, az esperes korábbi akciójával ellentétben, Szőnyit fölmentette a vádak alól, sőt Bátai bujtogató szerepére is fényt derített (az egyik tanú szerint Bátai azzal fenyegette kollégáját: Hidd meg pap, bételik most az időd ) július 1-jén a nagyenyedi generális zsinat is helyben hagyta a partialis felmentő ítéletét, és a Főkonzisztórium segítségét kérte Szőnyi állásába való visszahelyezése végett. A kolozsvári egyháztanács azonban, nyilván Bátai papcurator sugallatára, visszautasította a Supremum Consistorium augusztus 19-én kelt, a visszafogadást elrendelő határozatát. Bár e végleges elutasításban azt hozta fel ürügyül a kebli tanács, hogy sok száz lelkekben máig is az botránkozás erejében vagyon, a valódi ok többek között az lehetett, hogy már három hónappal korábban, a visszahelyezést megelőzendő, betöltötte a Szőnyi helyét: meghívása nyomán Szathmári Pap János 15 KvhkLvt fasc. IV. nr

118 Szőnyi Nagy István apológiája május 27-én tartotta beköszöntő szolgálatát az eklézsiában. 16 Szőnyi Nagy István, mivel az ellene indított hajsza második lépéseként lakóházából is kitették, nem várhatta meg fegyelmi ügyének kimenetelét, valószínűleg még az év nyarán elfogadta a székelyudvarhelyi egyházközség meghívását. ivel a nagyobb lélekszámú és exponált helyzetben levő gyülekezetek lelkészi állásának betöltése nem csupán az egyházközségtől függött, hanem a püspök és a Főkonzisztórium véleménye is súllyal esett a latba, e meghívást akár elégtételként is felfoghatjuk. Szőnyi Nagy István sorsa korántsem egyedülálló a kolozsvári református egyházközség történetében őszén II. Rákóczi György fejedelem, Geleji Katona István püspök meg Váradi iklós főbíró és kurátor Gidófalvi Cs. János, Csaholczi Pap János és Tótfalusi István lelkipásztorokat puritánus meggyőződésük miatt itteni állásukból elmozdította, elannyira, hogy edgyesi Pál egyházüldözést emlegetett. Szőnyi végleges elutasításában mintha Gidófalvi Jánosnak edgyesihez 1649 júniusában írott panasza ismétlődne meg: Innen is ítélhet kegyelmed az én ellenkezőimről, hogy azt dictálják, hogy az község botránkozott meg és ezért nem engedik itt lakásomat, az község penig nem hogy megbotránkozott volna, hanem inkább urgeálja maradásomat. 17 Nagy István bizonyítatlan pletykák nyomán történt jogsértő eltávolítása ugyanakkor mintegy előképe annak a méltatlan bánásmódnak, amelyben a kolozsvári papok 16 Szőnyi perének iratai: KvhkLvt fasc. X. lit. D nr. 95/a-c. és OL P 1952 Bethlen iklós iratai 10. tétel. odern helyesírással kiadva: Ambrus Ibolya: Szőnyi Nagy István 1696-os pere. RefSz sz ; KvhkLvt prot. I. B. 1. Series p Adattár II. 283., 329.,

119 reformata transylvanica és professzorok isztótfalusi Kis iklóst részesítették. A páratlan könyvművész nem sokkal Szőnyi után telepedett meg a kincses városban, és az 1694-től kicserélődött lelkészi karban csupán a külső templom pré dikátorában találhatott eszmetársra. Nem kizárt, hogy Kis iklós írásban is többször kifejtett anyanyelvű iskol áztatási programja lelkesítette föl az erre fogékony Szőnyi Nagyot a hóstáti gyermek- és felnőttoktatás megva lósítására és a agyar oskola megírására. Bizonyosra vehető barátságuk, együttműködésük szálka lehetett ellenfeleik szemében, Szőnyi elmozdítása után hamarosan megkezdődött Kis iklós egyházközségi tulajdonú betűkészletrészének zárolása (1696. augusztus május), majd az egyre szaporodó sérelmek a entség megírására késztették isztótfalusit, amelyre az ismert tragikus végkifejlet következett. 18 Végül a védelmező instantiát véve górcső alá elsősorban emelkedett stílusa, barokkosan halmozott jelzői révén válik ki a korabeli hivatalos írásbeliség aktái közül. Íróját nem ismerjük, a megszokott kegyelmes választ vár formulával zárul; további adatokat az ügyintéző fórum, a Főkonzisztórium indorsatája tartalmazna, ez azonban hiányzik. Bizonyosan tárgyalták az ügyet, a határozat hátirati rögzítése, nem éppen kivételesen, elmaradt. Az Apológia írásképe jól gyakorlott kézre vall, a kézírást azonban nem sikerült azonosítanunk. Szövegében fölfedezhető egy-két nyelvtani botlás meg kihúzás, ez esetleg arra utal, hogy a fogalmazó és a letisztázó nem azonos személy. Szerzőjét talán stílus-összehasonlító vizsgálattal lehetne valószínűsíteni, eddigi nyomozásaink azonban 18 Jakó: i. m , ,

120 Szőnyi Nagy István apológiája nem hoztak eredményt. Annyi bizonyos, hogy alapos teológiai ismeretekkel rendelkezett, és a lelkipásztorok kötelességeiről igen határozott nézeteket vallott, magasra állította a mércét. A korabeli Kolozsvár kollégiumot végzett (tehát alapos teológiai műveltséget szerzett), de világi pályát választó polgárai között akadhatott olyan jó tollú személy, aki barokkos körmondatokba foglalhatta a hóstáti hívek panaszát. 19 Szövegének nagyobb részét apró simítások után akár nyomdába is adhatta volna A jó prédikátor tüköre címmel. Ritkaságát épp nézőpontja adja: aktív lelkész néhány éves munkájára tekint vissza a hallgatók szemszögéből, s amit az esperesi vizitációk jegyzőkönyvei néhány szavas közhelyszerű dicsérettel szoktak elkönyvelni, itt több oldalon részletezve olvasható. Hitelességében a halmozott jelzők ellenére kevésbé kételkedhetünk, mint a halotti beszédek obligát méltatásaiban. Betű szerinti közlésünkben a rövidítések feloldását kurzívval jelöltük. 19 Ne feledjük, az 1650-es években Kobzos István kolozsvári polgár, a református egyházközség quartása görögül is tudott, és teológiai disputációban is részt vett. Herepei János: Néhány adat Bethlen iklós tanuló-éveiből. Adattár II. 596.; Kurtány József az 1690-es években jeles diákja volt a kollégiumnak, évekig a könyvtárosi tisztséget is viselte, tanulmányai végeztével tekintélyes kereskedőpolgár lett, kurátorrá is választotta az egyházközség. Adattár III A hasonló műveltségű polgáremberek nem számítottak ritkaságnak Kolozsvár művelődéstörténetében. 119

121 reformata transylvanica Függelék Kolozsvár, március június között. 20 Az eltosagos Gubernator Tekentetes Nagyságos Urak es az Tiszteletes felső Reformatum Consistoriumhoz ő Nagyságokhoz s Kegyelmekhez alazatosson nyujtott Sup plicatioja a Colosvari Hostatban levö Reformata cclesianak. Nem csak most, hanem már regtül fogván kenszergett ben nünkett eddigh bekesegessen, mar pedigh megh gyö zettetett türessel várakozo keserüsegünk, hogy e mi jambor keresztyen eletü, kegyes lelkipasztorunk T. Szönyi István Uram mellett Nagyságtok Kegyelmetek elött szivünk fajdalmaval együtt levö keserves panaszunkat alázatossan tegyük le, jól lehet mostis nemák vagyunk, szólni sem mervén [javítva ebből: merünk], mindazonáltal lelkünk szakadasaval szánván hüseges ejeli nappali szolgalattya es lelkünk jovara véghez vitt faratsága mellet valo szenvedését, a melybenis mint a Bárány szájat megh nem nyitotta ellene practikalo haborgatoi, böcsülletiben piszkálo utolso gyalázattyára igyekezö gonosz akaroi ellen, mennel szelidebb volt annal többet szenvedett, de tiszta jozan elete, sereny hüséges szolgálattya, köztünk valo tekenteti böcsülleti, kedvessége miat semmit nem árthattak sok fele practikakkalis ellene, jollehet hogy elöbbi böcsülletitt, asztan köztünk valo kedvességét megh zavarván, eletének tisztaságában kezdek veszet nevet költeni idegenek között egy hitetlen leánynak szavára, annak utánna minden igasságh küvül mindent 20 Kettőbe hajtott ív négy oldalán, hátul 18. század eleji kézzel: T. Szőnyi István uram mellett valo hathatos Instantiaja a Kolosvári Hostáti Reform. klésianak. KvhkLvt fasc. X. lit. D nr. 95/a. 120

122 Szőnyi Nagy István apológiája hirdetni, mellyekkelis mind annyiszor edes Urunkhoz ragadott szivünket hegyes tör modgyára szaggatván, mind ö kegyelmet ante convictionem (: a dolognak sem menvén végére) mind cclesiankat hireben s nagy emlekezetiben megh ölek, rdely s agyar Orszagban el temetek, de mind e sok impacta Criminatiokat Isten látván, s mind külön vallásu mberek ártatlanságát ismerven, meltat lanságán megh indulván, buzgó szeretetett nemzett bennünk, noha szomoruan nezhettyük elevenen el temettetett edes Atyanknak gyalázattal valo illettetéset. ivel miolta Isten közinkbe rendelte volt, nem csak mennyei tudománynak ékességével, sött jo pelda ado eletének tükörével ugy megh gazdagitotta lelkünket, boldogitotta szivünket, mint ha amaz boldogh emlekezetü Kovásznai Peter, Porcsalmi András es Nemeti ihály uramék ele ve nedtenek volna fel, es mint az Isten Angyalát közöttünk látván, mind tudomanyával mind [kihúzva: tudomanyának] életenek szentsegével pasztorkodásának tár sal kodásában [!] es nyajassagával fenleni dicsekettünk es örvendezett a mi lelkünk. Ha két Tanuk megh a soros embertis megh mentik, menyivel ö Kegyelmet sokan sok üdöktül fogvan ismervén, munkás tudományat tisztiben valo hüségét, eletenek tisztaságát mi minyájan ezerint többen is justificalni készek vagyunk fide nostra mediante es keresztyen tiszta jozan emberséges szelid eletérül tanubizonysagot tenni, senkit közzülünk soha megh nem botrankoztatott, sem haboritott, sem szomoritott, reszegen nem lattuk, hejában valott szájábul nem hallottunk, mint a Praedikallo szekben, ugy velünk valo társalkodásában keresztyen es istenes maga viselése volt, a szegenyekkel szegény, a betegekkel betegh, a kesergökkel kesergö, a sirokkal 121

123 reformata transylvanica siro, az Arváknak attya, az igyefogyottaknak gyamola, sok el esett es el veszet lelkeknek fel keresö fel emelö irgalmas Dajkája volt, a Christus Kolosvári nyájának nem fogyato, hanem szaporito hüseges Pasztora, es megh a gyenge Gyermekeknekis, a kik eleibe menvén az elött örültenek, most pedigh sirattyák, edes Atyok s Tanitojok volt, a szolgalatban nyughatatlan, a nyomorult Lázárnak látogatásában (: ha kuldus volt is :) annak vigasztalásában fáradhatatlan, a Praedicatorságnak pásztorságnak es minden keresztyensegnek vegben viteleben oly vigyázo, sereny es hüseges volt, hogy nem csak mint az Izraeliták esztendönkent nagy vigassággal mentünk az Inneplésre, sött minden nap hétköznapis mint Innepnap örvendetes seregekkel, nagy kevánsaggal futottunk, mint a Tábor a Szönyi uram [kihúzva: szolgálattyára] halgatására, rakodva es gazdagon jövenk ki nagy lelkünk örömevel, a mint Communio alkalmatossagával masut 7 8 száz ember, it pedigh száz communicalván bizonyságh rulla, kiknek fele is nem férvén el ketelenittetett fen állani. T. Szönyi uram pasztorsága alatt szaporodván annyira virágzo gyülekezetünk ékessége, és annak ki terjedett hire nem csak rdelyre s agyar Országra, sött sok idegen keresztyén országokra is, mesze nagy dicsősségessen ki hatott, mely hir azt cselekedte, hogy távul valók el jöven hazájokat ö kegyelme mézzel folyo szavaival el hatták, es ö kegyelme dicsiretitt, tudományát, erkölcsit es életét magasztalták, amely ö kegyelme felöll valo dicsiretnek igassága, hasznos es aldott munkájanak látása sérti nemellyeknek sziveket, zörgeti cum indignatione fülöket, kemenyitette megh sziveket, amely miat kellett szenvedni mind ezeket. 122

124 Szőnyi Nagy István apológiája Ha be megyünk es ki jövünk, nincsen egyeb szájunkban edes ártatlan szenvedö, elevenen el temetett Atyánknak meltatlanságán valo keserü panasznál, artatlanságán valo szánakozo sohajtásnál, sött ugyan vissza teczik Templomunk is, mindenkor emlekezvén hüséges szolgálattyárul, es azert lett gyászos kereszt viseleserül, amely miat megh a fenyes nap is sötetben hagyott minket, mivel le szakasztottak az egrül egyik ragyogo szövetnekünk es lámpásunkat, már az idegen is nevet bennünket, mind enyi üdvessegünk uttyátul valo meghfosztatásunk utánis ártatlan létére, szemünk láttára nem csak megh öltek böcsülletiben, sött város csudájára házábul ki hányatván vegképpen akarják exturbalni, kit Isten távoztasson el, igy minket es cclesiankat utolso szükségre éhségre es gyalázatra jutatni. int esek csak ez világh szerént is egynehány ember haragjáert, (a mint nemellyek szollanak:) megh ha ártatlan is ugy mind nemellyek [!] per fas et nefas illyen cclesiabul a Christusnak illyen hiv munkás szolgájat ily gyalázatosson ki üzni, reá es ellene törö Irigyi erött es hatalmat vévén gyözödelemmel dicsekedni, az artatlan ember megh nyomorittatott Lelkének nehez ohajtasokkal, eletenek minden napjaiban velünk együt az Istenhez kialtani, a Pasztorok Fejedelme tészen itiletett ezekrül. Jollehet ez költött böcstelenseggel mind ez ket országh be tölt, mind az által ha Nagyságtok Kegyelmetek közöttünk ő kegyelmét helybe álittya es megh erőssiti, minden el hiszi, hogy sinistre vádoltatott, es igy cclesiank homalyossaga is mint szep nappal a sötetsegh el enyészik, melyre nézve, tudván ártatlan szenvedését, nem csak mi Hostátiak (: egy nehany ellene ingerlett embereken kívűl :), sött varbeliek is sokan szivünk szakadva 123

125 reformata transylvanica vigasztaltatásat, s közöttünk valo megh maradását várjuk, Nagyságtok Kegyelmetek bölcs itileti szerént is meltobb ennyi ezer leleknek kedvezni, hogy nem egy nihány gonoszat munkálkodoknak Lelkünk keserüségével, es bosszusagunkra szegény Urunkat tűllűnk el szakasztatni engedni, ollyan embert pedigh a minemüt megh gyermekink gyermekinekis kevánunk. ivel pedigh a Nemes Kolosvári cclesiának nagyobb gyülekezeti, es igy Istennekis nagyobb haszna es jövedelme ezen külsö Templomban vagyon, hogy ezen szép gyülekezetnek a vigyázatlanságh es gondviseletlenségh mia heja ne essék, Istenis kárt ne vallyon, közöttünk continuuskodó praedicatorunknak keványuk továbbis Tiszteletes Szöni Istvan uramat ö kegyelmét, mivel ha hét számra járnak ki Praedicator uraimek, nem foglalatoskodhatnak ugy [kihúzva: Praedicator uraimek] hogy hivatallyokat végbe vihessek ha rendel járnak ki, Praedicator nelkül pedigh mi Hostati nepül el nem lehetvén, ollyan nelkül a ki közöttünk laknék continuo, nem csak harangozáskor, hanem minden oraban eshetö casusokban, nem csak nappal, hanem eczakais szükségh lévén reá, a Kapu pedigh elöttünk be záratván a kinek nappal közzülünk egéssége van, estvére megh betegedhetik, a ki betegh hertelen halalra valhatik, akar betegh akar egésséges nehez kisértetbe eshetik, Praedicator vigyázása nelkül ketsegben tusakodhatik, a mostan született gyermek gyengeségéhez kepest el hal, es Pap nelkül meg nem keresztelhetik. Hogy azert illyen es ezekhez hasonlo lelkünk kárával ne szomorittassunk, Nagyságtokat Kegyelmeteket választván Isten oszlopul ily nagy gyamoltalan Arva Allapotunkban 124

126 Szőnyi Nagy István apológiája Nagyságtoknak Kegyelmeteknek alázatosson a Christus kénszenvedeséért könyörgünk, meltoztassek lakoulis Tiszteletes Szönyi Istvánt közinkbe bocsatani, a mint ö kegyelme hivatallyanak alkalmatosságánakis [!] Nagyságtok Kegyelmetek Görgenyi gyüleseben a boldogh emlekezetü elsö Apafi ihaly erdelyi meltosagos Fejedelem es kegyelmes Urunk ö Nagysága kegyelmessegebül es a Nagyságtok Kegyelmetek meltosagos consensussabul, megh tekentven lelki fogyatkozásunkat, es ezen dologh iránt lett alázatos Instantiankat, (: kiert Isten Nagyságtokat Kegyelmeteket örökke aldgya meg :) ö kegyelmét Tiszteletes Szönyi Istvan uramat nekünk illyen modalitassal conferalta volt. Hogy ha pedigh Nagyságtok Kegyelmetek ebbeli kevansagunknak nem kedvez, hogy ö kegyelme közöttünk continuo szolgallyon, hanem rendel járjanak ö kegyelmek ki, ugyis remenkedünk az elö Istennek nevében Nagyságtok Kegyelmetek ne szakassza Tiszteletes Szőnyi István uramat el tüllünk, sött lelkünk ujjobb örömere praedicatorsagában confirmalni meltoztassek Nagyságtok Kegyelmetek. elly Isten dicsösségére valo kedves dolgott, mind mi velünk nagy jott cselekedven Nagyságtok Kegyelmetek, Isten Nagyságtokat Kegyelmeteket hozzank gya mol talan szolgaihoz mutatott meltosagos gratiajat hosszu szerencses elettel megh aldgya, bekeseges megh maradassal láttya, napjaihoz napokat ad, sok üdökre esztendökhöz esztendöket számlál szép csendes bekeséggel. i is eletünk fogytaig Nagyságtoknak Kegyelmeteknek eletejert Istenünket imadni megh nem szününk. Nagyságtoktól Kegyelmetektől Kegyelmes Választ Vár 125

127

128 Református eljegyzések, házasságok és válások az erdélyi traktusok jegyzőkönyveiben Vég nélkül valók az egyenetlen házastársak szövevényei, melyekbe bonyolódva mindjárt futnak a papokhoz, kik előtt tzivódnak, veszekednek, kiábálnak, sokszor semmire kellő, sokszor fontosabb dolgok felett. Ily tekervényesen öszve szőtt font házassági ügyek bajok, mint megannyi Gordiusi götsök lelkiesméretes kifejtegetése s megoldása gyházi Bírák kötelessége nálunk így magyarítja Benkő László 1836-ban Bod Péter 1763-ban megjelent Synopsis iuris connubialisa előszavának egyik bekezdését. 1 A tudós magyarigeni prédikátor, a gyulafehérvári református traktus jegyzője a bonyolult házassági ügyekben ítélkező lelkésztársainak kívánt segíteni házasságjogi munkájával, amelyet részben az európai protestáns szakirodalomra, jó részben azonban az egyházmegyék és az országos zsinat jegyzőkönyveiben olvasható döntésekre alapozott. Szövevényes bozótban való bóklászást ígér a cím, s a nehéz terepen Bod Péter munkáját használjuk eligazítóként. indjárt az elején meg kell állapítanunk, hogy 1 Benkő László: Házassági törvény rajz vagy a házassági törvényekre való tanítás... Bod Péter... által. Kv., VIII.; Bod, Petrus: Synopsis iuris connubialis seu tractatus de iure connubiorum. Cibinii,

129 reformata transylvanica témánkra vonatkozóan az erdélyi országos zsinat jegyzőkönyve amelyből Bod is idéz néhány érdekes esetet lenne a legfontosabb forrás, de sajnos 1849 januárjában nyeden elpusztult. 2 Így valóban a 18 traktus fennmaradt jegyzőkönyveiből ismerhetjük meg a századi erdélyi református társadalom házassági problémáit. A hazai jogszokás szerint az eljegyzések felbontását és a válópereket első fokon az egyházmegyék részleges zsinatai (partialis synodus) tárgyalták, ha valamelyik fél nem volt megelégedve az ítélettel, az országos zsinatra (generalis synodus) fellebbezhetett. A 17. század második felétől kezdve az egyházi felsőbb szervek, az 1730-as évektől kezdve pedig az állami adminisztráció is szűkítette a parciális zsinat jogkörét, csak a nyilvánvalóan megállapított házasságtörés esetében mondhatott ítéletet, azt is föl kellett terjesztenie a generalis synodusra, egyéb természetű házassági perekben pedig a bizonyító eljárást folytathatta le, a végső döntés joga az országos zsinaté volt. A főrendűek házassági ügyei már első fokon a generálisra kerültek. Bizonyos mértékben az esperesek évenkénti egyházlátogatásai is házassági fórumként szolgáltak: a házastársak apróbb egyenetlenségeit, ha kibéküléssel végződhettek, ez alkalommal eligazították, a súlyosabb eseteket pedig a parciális zsinat elé utalták. szerint a traktusok részleges zsinatainak jegyzőkönyvei kínálkoznak elsődleges forrásul, a 17. századiak közül például a széki (Doboka megye) egyházvidék proto colluma 1622-től kezdve őrizte meg a bejegyzéseket, a hunyad-zarándi egyházmegye zsinati jegyzőkönyve ban kezdődik, a dési 1681-ben, a küküllői traktusé pedig 2 Jakó Zsigmond: A levéltárvédelem útja az erdélyi reformátusok körében. In: Uő: Írás, könyv, értelmiség. Bukarest, ,

130 Református eljegyzések,házasságok és válások 1638-ban. A legrégebbi vizitációs jegyzőkönyvek közül a küküllőit (1648-tól), az orbai székit (1674), a marosszékit (1692-től), a hunyad-zarándit (1705) említhetem, sorozatuk a 18. század folyamán az egyházmegyék többségében szinte hiánytalan. 3 bből a gazdag forrásanyagból most természetesen csak néhány jellemző esetet mutathatok be, főként a 17. századi bejegyzésekből válogattam, Doboka megye, arosszék és Hunyad vármegye anyagából. 4 A szövegeket a mostani helyesíráshoz közelítő formában adom, megőrizve a régies és a tájnyelvi fordulatokat. A túltengő nagybetűket csak a személy- és intézménynevek esetében tartottam meg, a megszokott rövidítéseket (In: Isten, eccla: ecclesia, dnus: dominus stb.) jelölés nélkül föloldottam. Az eljegyzés nem egyházi fórum előtt zajlott, nyilvánosságát a tanúk biztosították, elfogadott jelképe a gyűrű és a jegyajándék. 5 lőfordult persze, s épp egy lelkésszel, Galambfalvi Ferenc veresegyházi prédikátorral 1654-ben, hogy gyűrője nem lévén, egy tallért adott jegybe, melyet szolgabíró által... visszakéretett. 6 Házasság lett ugyan e 3 L. az illető egyházmegyék levéltárait az rdélyi Református gyházkerületi Levéltárban Kolozsvárott és arosvásárhelyen. 4 A széki egyházmegye partialis synodusainak protocolluma (SzékhmLvt prot. I.), a hunyad-zarándi traktus parciális zsinati és vizitációs (HZhmLvt prot. I, II) jegyzőkönyve a kolozsvári, a marosszéki traktus egyház-látogatási jegyzőkönyve (arhmlvt prot. II/1, II/2) a marosvásárhelyi levéltárban. 5 i a nyilvános mátkaság? Amely hiteles tanuk előtt, szokott mód szerint lészen, tehát a tanúk nyilvános hitelével megerősíttetik. Közbe szokott itt jőni a gyűrű váltás és jobbkéz adás, az örökös szeretetnek és jövendőkori edgyesülésnek zálogául. Benkő Bod: i. m SzékhmLvt prot. I. p

131 reformata transylvanica sajátos mátkaságból, de aztán a válóperben a feleség ezt a fura eljegyzést is a válóokok közé sorolta. A szabályszerűen megkötött eljegyzés szerződésnek számított, ha valamelyik fél visszalépett, csak egyházi bíróság előtt tehette. ivel a visszalépés a másik fél jó hírét, becsületét csökkentette, a mátkaságot alapos ok nélkül fölmondó legény vagy leány büntetést fizetett, esetleg ligában maradt, vagyis nem léphetett házasságra a másik előtt novemberében a széki traktus részleges zsinata tárgyalta a Németiben lakó Kovács István mátkasági ügyét, aki jegyzette volt el Devecserben lakó olnár György leányát, rzsébetet, kivel kezet is fogott volt. De megunatkozván tőle, jöttenek az ecclesia elejiben. Azért tetszik a Szent Széknek, hogy ha el akarja az leánt hagyni az legény, hát deponállyon fl[orenos] 12, ha hol nem, hát maradjon ligaban, mivel hogy semmi okot az leánnak megvetésére nem adhat. 8 Akár a vizitáció, akár a részleges zsinat tárgyalta a mátkasági ügyeket, a perrendtartás megkövetelte mindkét fél jelenlétét, és az első tárgyaláson sohasem hoztak végleges döntést, időt adva így a pároknak mind a bizonyításra, mind az önvizsgálatra. gyébként is arra szolgált a mátkaság hosszabbrövidebb ideje, hogy az igen gyakran a rokonságtól összehozott, egymáshoz illőnek tartott párok közelebbről megismerjék egymást, valóban föllobbanjon a szerelem. Sokszor persze az ellenkezője történt márciusában a 13 esztendős Jó Zsuzska panaszolta a széki egyházmegye partialis zsinatán, hogy anno 1639 jedszette volt el Dési alias Szőcs Ferenc deák kéz fogásával házasságnak 7 Benkő Bod: i. m SzékhmLvt prot. I. p

132 Református eljegyzések,házasságok és válások nemére, az mely házasságnak nemét nem tuttam, mire való, mert voltam csak tizenegy esztendőben járó. ostan is pediglen személye eleőt vagyok mind az egész szent corona eleőt való gyülekezetnek, jó lelki ismerettel ítéletet tehet az Szent Szék és az szent corona alat való gyölekezet, hogy nem voltam akkor is, meg mostan is [kihúzva: alkalmas] méltó a szent házasságra. ivel Ferenc deák hajlandó lett volna addig várni, míg az házasságra alkalmatos leszen, Zsuzska viszont nem, sőt a tanúvallomásokból kiderült, hogy az anyja kényszerítette az eljegyzésre, a szent szék 1642-ben fölbontotta a mátkaságot. 9 Gellyén Kata február 21-én ugyanezen egyházi fórum előtt kérte eljegyzése felbontását, mivel vőlegényéről kiderült, hogy részeges és durva: egykor részegen az én mátkám aval fenyegetett, hogj orromat ajakastol elmetzi, holot még csak jegyben voltam nálla és kenyeret nem keresett nekem. A partialis következő ülése a leányt mátkájának kötelessége alól felszabadította. 10 Széken lakó Sebe Catha viszont elfutott mátkájától, olnár ihálytól való elválasztását kérte 1640 márciusában, a döntést a partialis következő ülésére halasztották, de az idő alat mégis diligenter tudakozza mát káját. A menyasszony teljesítette is a meghagyást, a tudakozás pedig a bigámia vétkétől mentette meg: Sebe János hajadon leányát, Cathát az ecclesia elfutott eszelős mátkájának, olnár ihálynak kötelessége alól 9 Uo. p. 53., 58.; Bod Péter szerint a pelyhétlenek mátkasága, vagyis a pubertás előtt kötött egyezség eleve semmisnek tekinthető. Benkő Bod: i. m SzékhmLvt prot. I. p

133 reformata transylvanica absolválta, mivel kereső levelében ministerek világos bizonságot tesznek, hogy másutt is volt felesege. 11 Bod Péter a mátkaság felbontásának okai között nyolcadikként a részegséget említi, ha a vőlegény a sok bortól elkábulva lépett mátkaságra. 12 Hasonló ügy került 1693 januárjában a marosszéki Székelykakasdon járó egyházmegyei vizitáció elé: Hagymásbodonban lakó Jánosi Benedek részegségében mátkásította volt el házasságnak rendin Folyfalván lakó néhai oré árton eözvegyét, Oltfi Annát, az után józan korában repudiálta, és midőn emberséges emberek által intette volna az haza vitelre, azt felelte: hogy ő bizony soha nem viszi. zért idéztette Oltfi Anna a vizsgálóbizottság elé mátkáját Jánossi Benedeket, ki székünket megutálván nem compareált. l is vártuk szék felköltéséig, de ugyan nem jött elő. Annak okáért tetszett a törvénynek, hogy Oltfi Anna mátkájának, Jánossi Benedeknek mátkasági kötelessége alól eliberaltatik et in Domino ad secunda vota transmittáltatik, Jánossi Benedek pedig ligában vettetik. 13 Forrásaink természetéből adódik, hogy az eljegyzést megelőző udvarlásról alig szólnak. Pulkereczi alias Hétfalusi Péter gyulakutai iskolamester és Rosint Borka esetét azért tárgyalta a Lőrincfalván január 16-án járó esperesi vizitáció, mivel a nagy szerelem hamarabb jutott el az egybenfekvésig, mint a kézfogóig, ezt pedig az Approbatae Constitutiones mint nőtelen paráz nasá got vesszőzéssel és eklézsiakövetéssel büntette. 14 A 11 Uo. p Benkő Bod: i. m arhmlvt prot. II/1. p Pars III, Tit. XLVII, Art. XXI. 132

134 Református eljegyzések,házasságok és válások vizitáció elé megidézett tanúk sokszor éjjel nappal látták edgyütt való léteket, beszélgetéseket, evéseket, ivá sokat, vendégeskedéseket, kezeknek szorongatását, annak alkalmatosságával a mesternek szerelem énekkel való éneklését éczakának idején hallották, kiket mikor a gazda, akinek házánál vendégeskedtenek, haza akart volna késérni, meg nem engedték, hanem a gyertyát elfújván a setétben csak ketten mentenek el. Szintén a tanúvallomások rögzítették a szerelmes leány sóhajtását: És ketten edgyütt más alkalmatossággal beszélgetvén, [hallották] midőn Rosint Borka ezt mondotta volna a mesternek: Édes szívem, hát én hová légyek már, ha kegyelmed elmegyen; a mester azt felelte: de hiszem ismét ide jövök én, amikor lehet. indebből még nem lett volna bírósági ügy, de kiderült, hogy Péternek Borkával egy ágyban való hálását két szemmel látott tanúbizonyságok bizonyíttyák. Kik közül edgyik azt vallja, hogy szemeivel látta azt is, mikor Rosint Borka melléje feküvén a pokrócz alá, fellyül reá fordult a legény és a rajtok levő pokrocz vagy lepedő fel s alá eléggé izgott-mozgott. ellyekből a jó lélek azt concludalhattya szögezte le az egyházi vizitáció, hogy nem tiszták egymástól. Ki is szabták a szerelmes scholamesterre a vesszőzést, és csak hosszas rimánkodás után menekülhetett meg a büntetéstől, annyit azonban meg kellett tennie, hogy a pálcát kezébe véve nyilvánosan kijelentse: én erre méltó lettem volna, de mivel hogy az istenes bíráknak kegyességek hozzám járult, hogy törvényemet mitigálták, mellyhez képest az én példámon minden ember tanullyon és a gonosz társaságot el távoztassa. 15 Az eklézsiakövetés természetesen nem maradt el. 15 arhmlvt prot. II/1. p

135 reformata transylvanica A házasságkötés lefolyását, annak szokásait, változásait most használt forrásaink nem rögzítették; a törvények szabták meg az általános kereteket, az emlékiratokból, önéletrajzokból pedig a részleteket is megismerhetjük. Az egyházi törvényekkel ellenkező hitlések azonban az említett fórumok elé kerültek ben a Berkenyesen lakó Nagy György földesasszonya, Bethlen Jánosné tanácsából polgári házasságot kötött, vagyis feleségével maga eskütte meg magokat két bírák eleött..., vagyon másfél esztendeje, hogi úgy laknak jegyezte meg a széki traktus gyűlése 1649 márciusában. zzel kizárták magukat az egyházból, most pedig szeretnének eklézsiát követni, mivel immár gyermekek is vagyon. párját ritkító esetet a püspök elé utalták tanácsadás és eligazítás végett, a döntést a következő partialisra halasztották. 16 Hosdáti Antalfi iklós Hunyad vármegyei nemesembert az illetékes esperes citálta az Algyógyon tartott részleges zsinat elé, mert in anno 1714 diebus mensis martii maga feleségével, Tornya Clara asszonnyal való copulatioját reformata vallásunk s ország törvényei ellen oláh pappal vitette végbe. Antalfi válasza jellemző a Hátszeg vidéki sajátos nemzetiségi és társadalmi viszonyokra: Oláh pappal való copulaltatásomnak oka nem vagyok, mások hívták akaratom ellen az copulatiora az oláh papot. A partialis éretlen elméjére való tekintettel elengedte a méltó büntetést, az eklézsiakövetést, ehelyett a zsinati gyűlésen kellett bocsánatot kérnie. Az oláh papon penig, aki merte copulalni, maradgjon fenn az articularis poena SzékhmLvt prot. I. p. 68. Bod Péter szerint az ilyen vadházasságban élőket törvényesen össze kell esketni. Benkő Bod: i. m HZhmLvt prot. II/2. p

136 Református eljegyzések,házasságok és válások Az eskető lelkésznek meg kellett bizonyosodnia afelől, hogy az elébe járuló pár egyik tagja sem tett másnak házassági ígéretet, ha ezt elmulasztotta, állását kockáztatta. 18 A hunyad-zarándi egyházmegye esperese március 9-én hivatalból indított pert Bikfalvi Tamás nagybarcsai lelkipásztor ellen: Illyen okon kellett citaltat nom az prenominalt személyt, mivel az közeleb elmúlt februariusnak 24. napján tekintetes nemes nagy bar csai Barcsai György uram udvarházánál tiszteletes és tudós usnai ihály nagyenyedi református praedikátor atyánkfia hites mátkáját, Boldogfalvi Évát proprio ausu, edgy... maga elött esméretlen Tornyosi György nevű ifjúval ex certa scientia, spe lucri, in gratiam quorundam az 65. és 66dik canonok ellen copulálta. elly cselekedetit illyen dolgok aggravállyák: lsőben. Idegeneknek akarván lenni officiosus, tiszti társát meg becstelenítette. 2do. Tudván ezen dolognak nagy felzendülését, magához közel levő seniorát és tiszti társait nem consultálta.... 4to. Okot adott hamis hitre. indezért a vétkes lelkész állásától való megfosztását kérte. Bikfalvi Tamás elismerte hibáját a helyi társadalomban nagy felzendülést, botrányt okozó házasságkötésben, de azzal védekezett, hogy a menyasszony apja, Bóldogfalvi János uram erőszakos kénszerítéssel vett reája, gyakor izbéli magam mentegetése után. Nem néztem benne semmi lucrumot. Viszont az esperes véleménye szerint megtetczczik, hogy nem volt az erőszaktételben semmi. Az lucrumra is nézett: mert nem vette volna fel az fizetést, de fel vette. Bikfalvi erre már nem válaszolt, hallgatásával elismerve a bizonyára jelentős summát kitevő stóla 18 Benkő Bod: i. m

137 reformata transylvanica elfogadását. Büntetésül a partialis felfüggesztette állásából, és kizárta az egyházmegye lelkészi karából. 19 A tekervényesen öszve szőtt-font házassági ügyek tömegéből most néhány jellemző típust mutatnék be, figyelve a szövegek nyelvi, irodalmi értékére is. A bebizonyítható impotencia esetei a bírák számára aránylag könnyen megoldhatónak bizonyultak, két-három tárgyalás után kimondták a házasság semmisségét. 20 Jakab ihályné Ferenczi árta 1653 novemberében a széki egyházvidék zsinatán akar el válni férjétől, proponálván hogy urának semmi férfisága nem volna az ő velle való közösülésével, azért akár csak egy tőke mellett fekünnék, akár őmellette. Jakab ihály uram nem tagadta a vádat, erre az asszony propositiojára azt feleli, hogy eő nem tagadgya, mert ő arra az házasságbeli közösülésre nem alkalmas. 21 Ugyanakkor és azonos váddal illette a felesége Jakab Pétert, aki azonban tagadta az impotenciát, szerinte ugyanis a házastársa, Bertalan Anna a baj oka, aki engedetlen hozzá és nem engedi vélle való közösülését. Anna asszony a partialis egyik következő ülésén bebizonyította, hogy férje impotens az házasságra, nincs férfiúsága, ezért a fórum kimondta a válást. 22 Szintén impotencia vádjával indult válóperben fejtette ki 1693 decemberében a felperes feleség, nyárádszeredai nemes Thamási Anna a házasság célját: ez közelebb következendő karácson után egy kevéssel hat esztendeje lészen, hogy az Inctus eő kegyelme, agilis Balog Péter az Istennek törvényét... láttatván követni, engemet 19 HZhmLvt prot. II/2. p Benkő Bod: i. m , SzékhmLvt prot. I. p Uo. p. 26.,

138 Református eljegyzések,házasságok és válások akaratom ellen, az édes anyám sokszori nagy pálczákkal hátam, vállam rendkívül való verésével és hajam megszaggatásával, csak a maga egyes tetszéséből reá hajtván, azon Inctus magának jövendőbeli házasságnak rendire eljedzett, és annak rendi szerént hitünket egymásnak azon szövetségnek meg erősítésére letévén, lakadalmi solennitással coram et publice confirmaltuk volt is, ez végre, hogy a tiszta házassági élet által egy testté lennénk, és jövendőben asztalunk körül renddel mint olaj vesszőket fiainkat szíveink örömével megláthatván, a földet bétölthetnők. De a dominus Inctus őkegyelme férfiúi vérrel és törvény szerint való szemérem testtel nem bírván, hogy az tiszta házasság által ezeket véghez vihetnők, mert hat esztendőknek elforgásában gyümölcsözhető méhemet bé zárolván, mind eddig nem kicsiny lelkek sérelmével tömlöczben tartott. ivel az Inctus úgy vett el társul, mint férfiú, de férfi nem lévén, az házasságnak rendin meg csalt. 23 Nem ismerjük a válóper további részleteit, annyit azonban a kései olvasó bízvást megállapíthat, hogy a kikényszerített házasságnak az asszony által fölvázolt ideális képtől valószínűleg erősen eltérő viszonyai is erősíthették a szegény férj férfiúi tehetetlenségét. A református házassági jogban a válás legfőbb indoka a paráznaság volt, vagyis (Benkő kacifántos magyarságával:) a házassági kötélben lévő személy testének, más vele párasittatottan kívül valóvali öszve elegyítése. A válóperben nyilvánvalóan bebizonyított paráznaság nyomán az illetékes fórum felbontotta a házasságot, az ártatlan félnek másodszori szövetségre való lépésre szabadság engedtetik, a hibás felet pedig, ha élete 23 arhmlvt prot. II/1. p

139 reformata transylvanica megtartható, az ártatlannak holtáig tartó özvegységi kötélbe kell vetni. 24 Kisebb vétkek esetén, amikor remény volt a házastársak megjobbulására és kibékülésére, az egyházi bíróság az ún. ágytól-asztaltól való elválást mondta ki, meghatározva annak időtartamát. A nősparáznaság változatos esetei közül némelykor valóságos szerelmi történet kerekedik ki a traktuális nótárius tolla alól. Például a Búzában lakó Rih ihálynak felesége, Dersi argit elleni vádpontjaiban (1632. június 19.) olvassuk: Harmadik ok a tőllem való elválásra az: hogy magamnak távol létemben szolgámmal szünetlen játzzot, nyakán csüggeött, és még egy ágyban is hált vélle, kit in instante docealunk. Seöt szolgámnak azt is mondotta, hogy édes szolgám, az te tested igen szép fejér, de az én uramé ollyan fekete, mint az czigánnak, azt is ha tagadná, docealjuk. Ugyan az szolgámnak szagolván az száját azt is mondotta, hogy az te szádból igen jó illat jő ki, de az én uramé ollyan büdös, salvo honore, mint az szar. argit asszony és a névtelen szolgalegény vádiratba foglalt szerelme aztán virágének-reminiszcenciával folytatódik: Tüntetvén annak felette [az asszony] egyéb dologgal is magát, azt mondotta, hogy őtet az kórság veri, vitték... az Jeremiás uram [Vizaknai Jeremiás buzai pap] házához orvosságnak okáért, ott is azt mondotta, oh édes szerelmem bizony meg kell halnom, ha nem láthatlak, éretted. Az melyből megtetszik hangsúlyozza a férj, hogy csak az szerelemből volt szolgámhoz az az tünteteö nyavalyája, mellyet docealunk, hogy az szó így volt feleőlle. Hűtelen feleségére halált kívánt a törvény szerint, a per további részletei azonban ismeretlenek Benkő Bod: i. m SzékhmLvt prot. I. p

140 Református eljegyzések,házasságok és válások november 17-én a arosszentkirályon járó espe resi vizitációnak újból foglalkoznia kellett a marosvásárhelyi Rácz rzsébet és férje, Gombkötő István régóta húzódó válóperével. Korábban egyszer már háromévi ágytól-asztaltól való elválásra ítélte őket a par ti alis, majd a fellebbviteli fórum, az országos zsinat előírta az asszonynak, hogy menjen vissza az urához. Rácz rzsébet ez alkalommal kijelentette, hogy nem hajlandó visszamenni, mivel férje paráznaságnak nagy gyanúságában ejtette előttem magát. Válaszában az alperes férj, Gombkötő István tagadta a vádat, sőt nekem is vagyon mondotta Actrix őkegyelme ellen igen terhes gyanúm, hogy az idő alatt, miolta a szent partialis közöttünk thoralis separatiot tett volt, magát az Actrix őkegyelme mint tisztességét, becsületét szerető asszonyhoz illett volna, nem viselte. ellyről még az annya is vallást tett, hogy az Actrix őkegyelme az enyedi sokadalomban járván (mint s hogy járt, maga tudgya), de ez időtől fogva olly aluszékony, hogy ha háromszor vagy többször megtennék is néki, de eszében nem venné. Az annyával lakó Horváth is kérkedett azzal folytatódik a férj viszontvádja, hogy az Actrixnak jó piczkoja vagyon, mellyet honnan tud olyannak lenni, ha nem pró bálta? én nem tudom.... zt is hozzá tévén, hogy egy Thimár Palkó nevű legény az enyedi sokadalomban való utazásban pár kést ajándékozott az Actrixnak, és az Actrix is csontos gyűrűt ajándékozott vissza a késért, és edgyütt azon útban étzakának idején tánczoltanak, vendégeskedtenek. Azon Thimár Palkót az ágyában rejtegette, mikor mások kérdezték, hol vagyon? el tagadta. Két hét múlva mindkét fél előadta bizonyítékait a jeddi vizitáción: látunk mind két fél ellen mocskokat, 139

141 reformata transylvanica kiváltképpen penig az Actrix ellen állapították meg az egyházvizsgálók, de a válásra mindez nem elegendő, fórumuk amúgy sem mondhat ítéletet, a feleket az országos zsinat elé utasították. 26 Balássi ihály november 28-án a dévai partialis előtt vádolta feleségét, Pap Évát paráznasággal, keresetét szemmel látott tanúk igazolták, kik latrokat hol egyszer, hol másszor Pap Éva mellett kaptanak, maga is szemérmének felfedezésével kénálván iffjú legént szerszámával, constál tisztátalan élete. ivel a Balássi házaspárt is elválasztották már egyszer ágytól-asztaltól, de visszatért a régi fertőre Pap Éva, ezért ez alkalommal a bíróság kimondta a végleges válást, a kikapós asszonyt pedig ligában hagyta, és kizárta az egyház kebeléből. 27 Ugyancsak Hunyad megyei felperes férj válóperét tárgyalta a arossolymoson március 17-én tartott részleges zsinat; a határozat nem rögzítette a házaspár nevét, a tényállást viszont igen: Úgy vagyon, hogy az Inctanak nyilván való paráznaságát oculati testisek nem doceállyák, mindazáltal olly terhes és gravis circumstantiák vadnak, mellyekből necessario nyilván való paráznasága következik omnium judicio. ineműek a testisek fassioja szerint: Németekkel szemtelen való csókolódása, úgy a németnek pokróca alá való levonása után a német szeméremtestének szemérem nélkül való megfogdosása, nimeteknek éczakán, ura honn nem létiben hozzá való járása és azokkal éczakán tisztátalan jádzodozása, úgy Törökországban törökkel való meg mátkásodása (mindezek a testiseknek nyilván való fassiojokbol constálnak) doceálják az Inctat paráznának 26 arhmlvt prot. II/1. p HZhmLvt prot. I/2. p

142 Református eljegyzések,házasságok és válások lenni. 28 Hasonló esetek tömegéből született az a megállapítás, mely szerint az 1680-as évektől rdélyben állomásozó császári katonaság falukra-városokra való bekvártélyozása erősen fellazította az erkölcsöket januárjában a Káposztásszentmiklóson járó egyházi vizitáció előtt indított válópert Pókai iklós a felesége, Vas Anna ellen, mégpedig a túlzott féltékenység miatt. z okon kellett énnékem az I[ncta]t a Szent Szék eleiben citáltatnom, hogy ennek előtte való esztendőkben Isten törvénye szerént magamnak hites feleségül elvévén, nem tudom mi oktol viseltetvén és hozzám micsoda ledérséget, gonoszságot látván, annyira kezdett utánam cirkálódni, hogy mind töröktől, tatártól, mind tisztességes czigánynétól, annál inkább magunk nemzetünkbéli minden tisztességes asszonyi állattól féltett, elannyira, hogy egynihányszor kicsiny héja volt, hogy magamot is miatta el nem vesztettem. Annakfelette contractusom is lévén becsületes emberek előtt az I[ncta] val, hogy utánnam nem leseskedik, nem cirkálódik és nem félt, azt is violálta egynihány ízben. Vas Anna feleletéből kiderül, hogy féltékenysége nem volt éppen alaptalan: tagadom az A[ctor]nak ellenem való első ratioját, hogy én töröktől, tatártól, czigánynétól házasságbeli kötelesség szerént őkegyelmét féltettem volna, hogy penig néha utána vigyáztam, mint hites ura becsületit féltő keresztyén asszonyi állat, illyen okát assignálom: hogy egyben kelésünk után másodmagammal láttam egy ágyban kívülöttem a szolgálónkkal fekünni; annak utánna más szolgálónkat próbálgatta gonosz cselekedetre, és sokszor étzakának idején éjfélkorig is széllyel járt, őkegyelme tudgya, hol? elly cselekedetiről mikor 28 HZhmLvt prot. I/2. p

143 reformata transylvanica istenessen intettem volna, reám megharagudván, nem volt az az ocsmány szitok, amellyel nem illetett. Az egyházlátogató bizottság mindkettőjüket kibocsátotta a bizonyítékok összegyűjtésére. 29 A belső, egyházi személyek, prédikátorok és iskolamesterek házassági ügyeit a szokottnál nagyobb figyelemmel követte a társadalom, és az illetékes fórumok is igyekeztek gyorsan, igazságosan és példamutatóan eljárni ban Havadi János székelyszentistváni scholamester a közeli Havad lelkészét, Kóbori Pált citálta az esperesi vizitáció elé becsületsértés miatt: az elmúlt esztendőben Szent árton nap tájban... engemet illetlenül diffamált, paráznaságnak vétkével vagy ahoz való circumstanciákkal, hogy őkegyelmének mostani hütös feleségével maga prédikátori házában feleségének lába között vétken látott volna. Kóbori azzal védekezett, hogy ő nem mondta nyilván való paráznának Havadit, hanem mondottam suspecta personának, melly mondásomat illyen circumstantiákkal comprobálom: mert étzakának idején ágyamhoz jött, feleségemmel suttogott puttogott, lábainál oly apparatussal volt, hogy csak egy tyukmon sültig halgattam volna, feleségemet exequálta volna. Szemeimmel láttam, hogy ágyamtól elfutott. Reggel is egymás szemében nézvén a tűznél, nagy igyorgással vigyorgással váltanak el egymástól. Havadi mester még a házasságtörés szándékát is tagadta, a vizsgálóbizottság pedig a körülményeket mérlegelve úgy döntött, hogy Kóbori tiszteletes vonja vissza becsmérlő kijelentéseit, és kövesse meg a felperest. z meg is történt, de amint a bizottság jegyzője említi, vacsora felett megrészegedvén és házához menvén az I[nctus, azaz Kóbori Pál] vidálta 29 arhmlvt prot. II/1. p

144 Református eljegyzések,házasságok és válások a békességet, tamquam a spirituosis vini particellis superatus ac inconsideratus frater. 30 gy év múlva a harcói pap, Kibédi Pál okozott gondot a marosszéki vizitációnak, akit hívei azzal vádoltak, hogy erkölcstelen ember. ezei András lakodalmában, mikor mind a vőlegény lefekütt volna s mind a vendégek elmentek volna, felkelvén táncolt, tombolt, és fél felé menvén a farkát két asszonynak kezében adta mezételen, mellyet a vőfély is látott, és az asszonyok annakutánna beszéllették másoknak: Azt mondgyák úgymond, hogy ennek a praedikátornak ollyan farka van, mint a lónak, de ez bizony nem ollyan, hanem mint szokott férfiú szemérem teste lenni.... ellyről egy vásárhellyi deákkal vallatott és megvallották, hogy a dolog úgy van, de az edgyik asszony, akinek a farkát kezében adta volt, meg nem vallotta, de a másik nyilván megvallotta és magánál vagyon relatoriája. Az egyik presbiter vallomását latinul rögzítette a jegyző: Ultimus conjurator fatetur propriis oculis vidisse, quando pudenda sua cuidam mulieri tradere voluit, illa cum a se abstrusisset, aliam coepit mulierem, qua cum choreas ducendo ad manus illius pudenda aliquoties tradidit, et ita vidit in manibus mulieris, tanquam cultrum in vagina. A prédikátort nem hallgathatta meg a bizottság, mivel megsejtve a vádakat elszökött a vizitáció elől. 31 A küküllői egyházmegye részleges zsinata június 22-én tárgyalta Benkő István kutyfalvi lelkész házasságtörési perének bizonyítékait: Lelkünknek nagy keserűségével kell resentiálnunk a szent ministeriumnak 30 arhmlvt prot. II/1. p arhmlvt prot. II/1. p ben már más lelkésze volt a harcói egyházközségnek. Imreh Barna: Papok, léviták, mesterek a marosi református egyházmegyében. gyháztörténet sz

145 reformata transylvanica és szent társaságunknak ebben esett gyalázattyát, hogy Benkő István atyánkfia akkor kutyfalvi minister nős paráznaságnak suspiciojában esvén, vádoltatott; mellyért a venerabilis senioratustól ex incumbentia provocaltatott... mostan a balavásári Synodus Partialisban, exmissioja mellé compelláltatott, az holott is midőn az inquisitoria rela toriakott... felolvasvan... subinferállyák említett Benkő Istvánnak őkegyelmének szent hivatallyával s keresztyéni életével meg nem egyező fajtalan életét, mineműek: az asszonnyal, Bánfi Éva asszonnyal házban, kertben, mezőben, szőlőben gyanúsképpen való conversatioja, száma nélkül való sok csókolódása, ölelgető zése, az írt asszony pendelyén való kockázása, lába közé való kotorászása, egymás szemérmének contractálása, az asszony pendelyének mellyéig való felhajtása, csecseinek tapogatása, hasának kenegetése, lábai közé való nyúlása, az asszony hajának megfüsülése, öltöztetése, az írt aszszonnyal egy házban való berekeszkedése, egy ágyban egyben ölelkezve való fekvése; de mindenek felett a szentjakabi szőlőben egy almafa alatt egy gödörben az írt asszonnyal nyilván való paráznasága, úgy Kutyfalván az udvarban a sajtó színben is hasonló paráznasága, item láttatott a házban az ajtó nyílásán által abban az ágyban, melyben ugyan maga Benkő István szokott vala hálni az asszony házában, azon ágyban az írt asszony hasán úgy fekünni, mint szokott a férfi az asszony állattal az ollyan dologban lenni, item maga szeméremtestét az írt asszony előtt nadrága lebocsátva billegetni, item az írt asszony lábai közé állani, ott meg izzadni, keszkenőivel magát törleni, mellyek nem hogy papi emberhez, de sőt akármelly külső állapotban lévő igaz keresztyénhez is 144

146 Református eljegyzések,házasságok és válások nem illettek volna, melly cselekedeteit bizonyítanak... következik 15 tanú felsorolása. 32 Galambfalvi István kebelei pap december l-jén az esperesi vizitáció előtt vádolta feleségét, Dobrai Annát: ennek előtte Isten törvénye szerint házasságnak rendin magamnak feleségül elvévén, mint jó feleséghez illik magát hozzám úgy nem viselte, szeretet nélkül valóvá lévén. aga is megvallja, hogy nem szeret, sohasem szeretett, még akkor is, mikor mellém jött, pálcával hajtották reá, egynehány ízben tőlem búcsúzott, rólam gondviseletlen, másokkal kívülem asztalnál ültünkben örül, vigad, kacag, sőt quod maius, paráznaságnak terhes gyanújába ejtette magát előttem. Galambfalviné tagadta a paráznaság vádját, de kijelentette: alioquin igaz, hogy férjemhez való szeretetem bennem meghűlt, nem tartok ellene a divortiumban. A vizsgálóbizottság mindkettőjüknek exmissiót adott, hogy a válóper folytatásához szükséges bizonyítékokat összeszedjék. 33 rdélyben a lelkipásztori kar nemesi kiváltságokat élvezett amelyet a lelkészözvegyek (1605) és -gyermekek (1629) társadalmi helyzetének rendezése tovább erősített, ezért a lelkészi házasságoknál is előfordult mint megsemmisítő ok az error conditionis (Benkő László fordítása szerint a sors feletti tévelygés ), vagyis a társadalmi helyzet eltitkolása a házasságkötés előtt. Ha egy nemesasszony uráról csak a házasságkötés után derült ki, hogy valójában jobbágy, a menyecske joggal kérhette a házasság felbontását. 34 Galambfalvi Ferenc volt 32 KükhmLvt prot. I/3. p Az adatot Sándor Attilának köszönöm. 33 arhmlvt prot. II/1. p Benkő Bod: i. m. 68. A házasság semmisségének egyik oka a sors feletti tévelygés. ikor a nemzetes szolgához vagy jobbágyhoz 145

147 reformata transylvanica veresegyházi prédikátor 1655 márciusában a széki traktus részleges zsinata előtt azzal vádolta feleségét, Kálmándi Annát, hogy nem régen hon nem létemben titkon hírem nélkül házamtól el ment,... nem tudatik, mi okon. ég pedig lator személyek vitték és költöztették Kékesig. Kálmándi Anna a bírák előtt kifejtette, hogy elmenetelének oka ez: 1. ert én azt tudtam, mikor hozzá mentem feleségül, hogy papi böcsületit, mellyet pusztakamarási partialisban a[nno] 1654 die 10 Junii elvesztett volt, viszsza állatta, melyet innét tudtam, hogy azon esztendőbeli ország gyűlése után is fungált Veresegyházán, de abban semmi sem volt. Én azelőtti urammal nemesi szabadságban éltem, hozzá is úgy mentem volt mint prédikátorhoz, hogy nemesi szabadságban élhessek, de látván, hogy sem bizonyos helye ecclesia, sem semmi állapattya és semmi élete nincsen, azért hagytam el. 2. ert ami kevés ideig vele laktam is, egyéb nevem tőle nemigen volt, hanem: Te nemes asszony, te János deákné, maga én már Ferenc papné voltam volna, ha voltam volna. 3. ert fenyegetett is: eg hidd, te nemes asszony, hogy ha külömbül nem, bizony baltával is kiveszem kezed közzül a János deák keresményét. lmenetelem után való okok, mellyekkel engem tellyességgel tőle elidegenített: 1. ert azzal fenyegetőzött s azt mondotta: nem azért akarom visszavinni, hogy többé feleségem legyen, hanem ha kezemhez keríthetem, a sing vasat meg tüzesítem s a szeméremtestében sütöm (de ő cigány módra mondotta ki). Akit tüzes fogóval s vassal megsütögetnek is, azt vele nem megy tudatlanul férjhez, akit nemesnek, vagy legalább szabad embernek gondolt. Ha azért a nemtelen magát nemesnek adja ki, ami több, esküvéssel is hathatoson erősíti s a leányt a vele való öszve házasodásra elcsalja, az oly házasság, a tévelygésnek és csalárdságnak felvilágosodása után, semminek ítéltetik. Uo

148 Református eljegyzések,házasságok és válások cselekszik, hogy szeméremtestében sütnék az tüzes sing vasat. 2. ert azzal is fenyegetett, ha úgymond kezemhez keríthetem, mezételen az szekér után kötöm s úgy viszem vissza. 3. ert engem nagy híres kurvának mondott. 4. ert gyűrője nem lévén egy tallért adott jegybe, melyet szolgabíró által tülem visszakéretett s én is vissza adtam neki. A bíróság bizonyításra bocsátotta ki mindkét felet, Galambfalvi lelkipásztori státusáról pedig úgy vélekedett, hogy nemes Kálmándi Annának még a mátkaság előtt jobban utána kellett volna néznie jövendő férje társadalmi helyzetének. A válást végül két év múlva mondta ki a széki partialis, mivel Kálmándi Anna nem tért vissza férjéhez s hallatott s bizonyos, hogy igen részeges, buja, parázna asszonyi állat volt annak előtte is, míg hozzá nem költ. 35 A sors feletti tévelygés miatt felbontott házasságra nyújt példát a széki traktus jegyzőkönyve június 10-én Árpástón lakó nemes vitézlő Kovácz ihály mostoha leányát, Szentmártoni Ilonát absolválta az szent ecclesia egy Simon nevű ohlá szolgájátul, illyen okokra nézve: 1. ert az asszony nemes familiából nagy renden való, az legény pedig nemtelen, szolga s ohlá. 2. ert az asszony igaz keresztény valláson vagyon, az legény pedig nem. 3. ert szökve mentek el és praecipitanter lött eöszve való esküttetések, úgymint csak harmad nappal elszökések után. 4. ert oly hirtelenséggel is izenettel megelőzte ugyan Kovácz ihály uram eöszve való eskütteteseket, de a szertartás mégis megtörtént. 36 A nemi betegség, elsősorban a szifilisz, amennyiben a házasságkötés után vált nyilvánvalóvá, a válóokok között 35 SzékhmLvt prot. I. p , SzékhmLvt prot. I. p

149 reformata transylvanica szerepel Bod Péternél, 37 így Hiripi György deák fejedelmi exactor törvényesen járt el, amikor 1628-ban a széki egyházmegye részleges zsinatán attestatioival és káptalanban emanáltatott kötés levelével megbizonyította feleségének rút fertelmes franczus állapatját, kire nézve feleségétől divortiumat kívánt. A szent szék főként a betegség eltitkolását vizsgálta: Azért az ecclesia azokat elejiben veötte és conscientiose megruminálta, ha lehet-é az az nyavalya, kivel inficiáltatott felesége még leán korában, elégséges az elválásra, holott őtett avval megcsalta légyen vagy nem. Hiripi György iratai bebizonyították felesége, Saulus Anna tisztátalanságát, fekélyes voltát kicsinységétől fogván, mely franczunak ítiltetett sokaktól, és paráznaságát is ex infallibilibus circumstantiis testium eléggé comprobalvan a bíróság kimondta a válást zt is hozzá tévén, hogy ennek utánna senki az aszszontól ne deripialtassék, vinculumban maradgyon, Hiripi Geőrgh penig ad secunda vota kimehessen. 38 Szintén hagyományos válóokként szerepel a református házasságjogban a hűtlen elhagyás, mert a házassági hűség ellen szint úgy vét az elhagyó, mint a parázna, minél fogva helyet készít a válásra. 39 A malitiosa desertio sajátos esetét tárgyalta június 13-án a széki traktus zsinata: SzászSomboron lakó Gál Borbára jőve mi előnkben, kérvén hitötlen elfutott parázna férjétől, Kis Hajdu Istvántól divortiumot, ki ennek előtte két esztendővel Sombori Borbárával elszökött. A bíróság a következő ülésre halasztotta az érdemi tárgyalást, meghagyva a felperesnek, hogy az idő alatt tudakozza és 37 Benkő Bod: i. m SzékhmLvt prot. I. p Benkő Bod: i. m

150 Református eljegyzések,házasságok és válások kerestesse elszökött férjét. A következő év márciusában került újra tárgyalásra az ügy: Gál Borbára előnkben jővén jelenti, hogy az ő hitetlen parázna férje Kis Hajdu István őtet elhatta és Sombori Borbárával földes aszszonyával elszökött. Azért mint ollyan parázna hitötlen férjétől az ecclesia székin absolutiot kíván. Negyedik esztendőben fordult már. Az mint meghatta volt az ecclesia, kereste, Csíkban fel is találta volt egy nemes ember földén, de eszében vévén, hogy meg akarják fogni, elfutott. Gyermeke is vagyon tőlle s mostan is terhes, a csíki esperest, ihaly pap írja, hogy gyermekét is ő keresztelte meg. A jobbágyával elszökő nemesasszony szerelme láthatólag tartósnak bizonyult, a széki egyházmegye viszont a bizonyítékok alapján az elhagyott Gál Borbálát felszabadította házassági köteléke alól. 40 A házassági tartozás makacs megtagadása hasonlóképpen válóoknak számított. Amennyiben az asszony elfogadható okát tudta adni vonakodásának, pl. testi aránytalanság vagy a férj túlzott szexuális igényei, akkor a válást a férfi hibájából mondták ki. 41 rre vonatkozóan idéz Bod Péter egy érdekes esetet az erdélyi országos zsinat jegyzőkönyvéből, a személyek nevét csupán kezdőbetűkkel jelezve ben I. R., a felperes férj a synodus elé idéztette feleségét,. A.-t a házassági kötelesség megtagadása miatt. A körülmények tisztázása után a fórum az alperes asszonyt elválasztotta az urától, paráznaság és hűtlen elhagyás címén. I. R. paráznának ítéltetett. ert a felperes férj a házasságbéli egyesülést nem tisztaságára, hanem fertelmességére 40 SzékhmLvt prot. I. p. 48., Néha megesik, hogy a szerfeletti tehetősséggel bíró férfi szolgáltat okot a házassági tartozás megtagadására. Benkő Bod: i. m

151 reformata transylvanica gyakorlotta a házasságnak, rendkívül való hosszas időt és módot követvén el az öszve-menésben feleségével; annak cselekedetiben nem keresztyéni mértékletességet, hanem pogányi telhetetlenséget követvén, holott az apostol szavaként az Isten előtt kedves házasságnak fertéztetetlennek kell lenni. eg fertéztetik pedig a telhetetlen gyümölcstelen mértékletlenséggel. elly gyümölcstelenséget, ha a szemérem nem tartóztatna, specifikálnánk, de hogy másokat meg ne botránkoztassunk, elhallgatunk. Feleségét hitetlenül elhagyónak a felperes férjet bizonyíttyák az alperes fassiojából ez okok: ert annyira terhelte az öszve-menéssel feleségét, hogy az Istenért könyörgött néki, ne cselekedjék úgy, mert meg kell halni miatta; kinek protestatioját, sikoltását, a rettenetes erőltetésből következett rettegését és nyavalyásságát a tanúk béhozzák annyira, hogy ha még is az asszony az férjfi mellett lakott volna legfeljebb egy holnapig, meg kellett volna belé halni. 42 gy véglegesen megromlott házasság ügyes-bajos dolgai kerültek a széki egyházmegye fóruma elé 1628-ban, az Ördögkeresztúron lakó birtokos nemes házaspár, szentfalvi Nagy ihály és kémeri Szalai Borbála előadásában: Propositio generosae domine Barbarae Zalaj de Kémer ut Actricis contra ichaelem Nagy de ZentFalva velut Inctum. Illyen feleletem vagyon az Szent Szék előtt ZentFalvi Nagy ihály uramhoz, ki ez előtt hozzám az Anyaszentegyháznak meg rögzött jó szokása szerént és Istennek kemény parancsolattya szerént hozzá erős hittel kötelezvén magát hites uram volt. Hogy nem gondolván sem az Istennek kemény büntető 42 Benkő Bod: i. m

152 Református eljegyzések,házasságok és válások ostorát és parancsolattyát, sem a világi kemény büntető magistratusoknak törvényétt nem nézvén, sem maga böcsülletit és hozzám hittel köteles állapattyát nem tekintvén, az mint házam népe közzül egy ördögkeresztúri Doboka vármegyebeli Diós Anna nevű szolgaló leányom fateállya es fateálta, vélle tisztátalanul élt. lsőben violenciat patrálván rajta, mely fassioját a leányzónak oculatus testisek is affirmállyák; ezzel sem elégedvén, más személyekkel is szóval hozták be, hogy lött volna közi, in anno presenti 1628 circa primum die Novembris. ely cselekedetit értvén semmi úton én tisztességbeli személy lévén elszenvedni nem akartam, sem el nem szenvedem, ha ellene sufficienter visibilis documentis approbáltatik, mint ollyan házasságtörő személynek: hanem post productionem testium, approbáltatván házasságtörésre nézendő dolgai az Isten szerént való Szent Széknek mint ollyan személytől divortiumot kívánok. Szalai Borbála felperes kiegészítette vádját: ez elmúlt 1627 esztendőben hozzám hittel köteles igaz szeretetinek meghűlését és másokhoz való gonosz indulattyát és cselekedetit evvel is confirmálta, hogy engemett mint szokott volna, ha vétettem volna is ellene, férfi embernek házas társat fával avagy korbáccsal megbüntetni, de nem ezekkel, hanem puskával való hozzam lövésével, kitől Isten... alig oltalmazott, hogy életemet el nem végezte. zzel sem elégedvén más úttal böcsülletes ember által megfogatván a keze, oltalmaztattam meg, hogy késével által nem vert. Harmadik. Az mi időtől fogván Isten törvénye szerént felesége voltam, az mai napiglan egy pénz árra való ruházattyával nem volt. Pro rei declaratione hozom elő ezeket, hogy ezek által eluceáltassék hozzám való szereteti és nem szereteti. 151

153 reformata transylvanica kemény vádakra szentfalvi Nagy ihály uram is megtette a maga válaszát: Nem szépíthettyük hites feleségemnek Zalaj Borbárának ellenem való gonosz cselekedetinek hallatlan iszonyú voltát és situssát, kénszerítettem a Szent Szék előtt proponálnom, solenniter protestálván... Illyen propositiom vagyon az Actrix asszony ellen, mikor in anno 1628 octoberben Szent Lukács evangelista nap tájban Tarcziai Giörgh urammal sógorommal egyenlő akaratból agyarországba Váradra attyomfiai közzé látogatni kimentem vala, ex animo deliberato hozzá való complicesivel együtt ellenem hamis tanácsot tartván, hallatlan és nem tökélletes igaz házasságban köteles társaságot követvén, amely szolgáló lányát feleletének seriessében specificál, Doboca vármegyebeli Diosi Anna nevűt, hogy én reám és maga személyére vallott volna, kinek sem idejét, sem hellyét, hol és micsoda helyen cselekedtem volna erőszakot rajta, nem specificállya, hanem prima novembrist emleget, ezt penig doceálhattyuk, itthon sem voltam, azután két hét múlva jöttem haza is, ez is megmutattya, hogy csak nagy méltatlan fraudulenter cselekedte ezt, és az leányzót csak kénszerítéssel, kénzással, ígérettel is, az nem használván, mint afféle rossz leányzót vérben öletéssel is fenyegetvén, haláltól való féltében ollyat mondathatott vélle, akit ő akart. zeket megcselekedvén, gondolván azt, hogy rosszul való cselekedése híremmel lészen és a gonoz constientia furdalván, haza jövetelemet sem várta meg,... és minden becsülletes aszszony állat házában dolgához lát, nem úgy, hanem ahol akart, hírem s akaratom ellen ott járt, ahol kedve tartotta. elyből kitetszik minden ellenem való hitetlen cselekedeti és praktikája. ellyet doceálunk suo tempore. Az 152

154 Református eljegyzések,házasságok és válások leányzónak penig kénzás alatt való vádlása nem lehet elégséges, mert vádlásával magát is meggyalázta, noha félelemtől volt, in capilliseknek fassiojok soha nem szokott megállani, mennyivel inkább, hogy az kínzás miatt magára is kénszeríttetett vallani. Kívánom azért folytatja az alperes, hogy az Actrixnak ebbeli propositioja condescendállyon, és az időtől fogván, tőllem külön lététől fogva kívánom igaz mentő személyekkel expurgálni magát, és házasságban hozzám levő köteles erős hite mellé restituálni az Szent Széktől. ert ellenem való felháborodásának oka, hogy az ő nagy éktelen gondviseletlenségéről és keménységéről dorgáltam; mely rossz dolgait nemhogy elhatta volna, és tökélletes csendességben viselte volna magát, éktelen fertelmessül ugyan meghármaztatván pajkos módra Lélek, lélek, bestye lélek kurva fiának szidalmazott sokszor magamat is hites ura lévén, ki az Istennek anyaszentegyházában élő böcsülletes keresztyén rendektől tilalmas; egyéb sok rendbeli iszonyú Isten ellen való átkozódása is voltanak, kit keresztyén ember kimondani is irtózik. Quod majus, hogy minden cselekedete megtessék igaz ok nélkül lenni és vakmerő megutálatból és gyűlölségből lenni, megtetszik innet is, az édes annya éltében 1626 esztendőbeli cselekedetéből és mondásiból, hogy megládd esse lélek fia, hogy szintén úgy cselekedetem veled, mint Babolcziaival a felesége, ki megöleté az urát, magát is megölék Radnóton érette. Ugyan kést fogván hozzám, úgy vöttem ki kezéből, mellyet ha hertelen eszemben nem vöttem volna, életemet fogyatta volna el. ely hitetlen cselekedetit akkor sem szenvedtem el, hanem protestáltam az akkori ördögh keresztúri predicator 153

155 reformata transylvanica uramnak, hogy ha többször illyen vagy ehhez hasonló kissebb dolgokat cselekednék, prosequálhassam utamat, illyen conditioval lött velem való egyessége, kiket és mely dolgot renoválván, nem prestált, doceálván a Szent Szék talállyon büntetést neki érette. 43 A gyilkos indulatokig elmenő házi veszekedések, a gyűlöletbe fordult szeretet láttán a bíróság bár a per kimenetelét nem ismerjük bizonyára kimondta a válást. A házasságtörésnek csupán a gyanúja merült fel Thot ihály és Dobó Judit széki lakosok 1653-ban kezdődött perében, ahol a felperes férj vádbeszéde érdemel figyelmet. Oly részletesen adja elő egy májusi éjszaka eseményeit, hogy a kései olvasó előtt valósággal megelevenedik a mezőségi bányavároska, a sószállításból hazajövő férj, aki a pitvarban hálva fölneszel, és megpróbálja nyakon csípni a ház körül ólálkodó legényt.,,actor dicit, az az oka, hogy esperest uram pecsétivel idéztem én az megnevezett személyt, Dobo Juditot, hogy az elmúlt 1652 Pinkösd havának kezdetiben az őnagysága szolgálattyáról a portusrol hazajővén, a marhámat kihajtám a mezőre, és onnat hazajővén étzakának idején bémenék a pituarba étzakának óráján, én övém és lefekvém a pitvarban. Hallám azonban a szomszéd felől, Tüzes ihál felől a pitvar ajtajának szíját rángatni kezdék, eszemben vőm azonban, hogy idegen ember jár ott, mivel az ebek is fogdosni kezdék. Így azért én kimenék, megnézém az ajtórul is, ki lehessen az a személy, nem vehetem eszemben, elfuta. Ugyan azonképen csak mit sem haladott, lesben állék s lesem, azonban bejővén a kapun, nagy hertelen általhága a ház faránál ugyanazon legény, hertelenséggel elvesztém, kerestem 43 SzékhmLvt prot. I. p

156 Református eljegyzések,házasságok és válások széllyel, de nem találám, s amíg én őtet kerestem, azonban bement a házba a pitvarba, az asszony is peniglen Dobo Judit ot fekütt a pitvarban, kifuta a legény onnat és elszalada, én is utánna kimenvén, utánna hagyíték egy fával, de nem találám, elszalada. 44 Végül egy ritkábban előforduló esetet mutatok be, amikor a szegény férj panaszkodik felesége rút bánásmódja miatt, ami a hűtlen elhagyáshoz vezetett. Abrudbányai nemes Fodor Sámuel 1688 szeptemberében a hunyadzarándi egyházmegye részleges zsinata elé idézte feleségét, Alsó Katalint: zért kellett nekem az Inctat citáltatván lite prosequálnom, hogy a fellyebb expirált esztendőben az anyaszentegyháznak jó rendtartasa szerint magamnak hites és örökös társul elvévén az Inctat, annak minden requisitumit effectuáltam, kivel is bizonyos időkig együtt lakván, hozzám hittel tött kötését és fogadástételit (hogy tudniillik boldog vagy boldogtalan, szerencsés vagy szerencsétlen állapotomban mint hites feleségem, segétségem leszen) meg nem tartotta, becsülletemet laedálta, nemzetségemet szidalmazta, ládáimot felverte, jobbágyit maga oncsukfalvi házánál tolvaj kiáltásával rám támasztotta, magamot concernáló javaimot s portékáimot házátul kihányatta, végbúcsúmot kiadta, de nevezetesen szikellérséget mondott ellenem, azaz nem tart ollyan férjet, ki felesége helyett maganak szikellért tarcson. elynek nagyobb következhető gonosz kimenetelért magamot in anno 1687 die 12 Augusti házátul abstrahálván, magátul is abstineálván, Abrugbá nyára atyám házához confugiáltam, holott is ad diem usque circiter 12 julii anno 1688 propter majus malum evitandum boldogabb kimenetelit várván dolgomnak, 44 SzékhmLvt prot. I. p

157 reformata transylvanica commoráltam, melyben ennyi idő telvén, mi okra nézve, az Incta maga tudgya, indíttatván becsületes embereket visszamenetelem felől requirált izengetések és levelek által, in anno prescripto 1688 Szent Péter nap előtt két héttel, tudván hittel hozzá tött kötelességemet, ismét az Incta mellé redeáltam. De csak ugyan látván az Inctanak hozzám való mordságát és illetlen maga kedvetlenségit, kénszerítettem mindkettőnknek becsületünket helyre állítanom, másokat nem scandalizálnom, lelkünk idvességünket is megnyervén, ez úton az Szent Széket terhelnem es búsítanom. indezek alapján feleségétől való elválasztását kérte. Alsó Katalin válaszából kiderült, hogy az ura sem volt a tökéletes férj mintaképe: megbizonyítom, hogy nem úgy mint ura hütös feleségével élt, de se becsületemet, sem pedig semmi külső belső provisiohoz nem látván, részegségben, tobzódásban töltvén többire az időt, magamot illetlenül vervén, szidván, árvám javait, ládáimot felverven s lovaimot magával elvitte, eltékozlotta. A bíróság következő ülésén a felperes bizonyítékokat hozott állításai mellett, az asszony viszont nem mutatta be iratait. ivel az ezutáni tárgyalásokon az asszony nem jelent meg, 1689 márciusában a zsinat az ő hibájából mondta ki a válást, mivel nagy okot nyújtott az infidelis desertiora, az Actornak is tőle való el szakadására. 45 Asszonyok és férfiak tüköre kerekedik ki az egyházi protocollumok bejegyzéseiből, amely a legváltozatosabb szerelmi s házassági ügyek-bajok rögzítése mellett a 17. századi erdélyi rendi társadalom közgondolkozását, a szigorú egyházi és világi rendszabályok mindennapi 45 HZhmLvt prot. I/1. p ,

158 Református eljegyzések,házasságok és válások megélésének módját esetek százain keresztül tükrözi. Némelyik traktus jegyzőkönyve teljes szövegű kiadást is megérdemelne, a társadalom- és művelődéstörténészek mellett a nyelvészek is haszonnal forgathatnák e kiadványokat. * figyelemfelhívásnak is szánt tanulmány első megjelenése (2002) 46 óta megindult az erdélyi református egyházmegyék vizitációs és parciális zsinati jegyzőkönyveinek kiadása a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, a BBT Református Tanárképző Kara és az rdélyi Református gyházkerületi Levéltár munkatársainak együttműködésével, az rdélyi Református gyháztörténeti Adatok sorozatban. A hunyad-zarándi traktus 1800-ig ter jedő protokollumai négy kötetben jelentek meg, 47 a forráskiadási program a küküllői egyházmegyével 46 Szövege először előadásként hangzott el az 1999-ben Sárospatakon rendezett Álom, ámor és mámor c. konferencián. Az erdélyi egyházmegyei jegyzőkönyvek ilyen tárgyú forrásértékére Kiss Réka hívta fel a figyelmet (atrimoniális causák a Küküllői Református gyházmegye jegyzőkönyveiben. In: Fiatal gyháztörténészek Kollokviuma. Szerk. Kósa László. (LT BTK űvelődéstörténeti Tanszék Kiadványai 1.) Bp., A hunyad zarándi református egyházközségek történeti katasztere I. Algyógy Haró. Szerk. Buzogány Dezső, Ősz Sándor lőd. Kv., 2003.; A hunyad zarándi református egyházközségek történeti katasztere II. Hátszeg arosillye. Szerk. Buzogány Dezső, Ősz Sándor lőd. Kv., 2005.; A hunyad zarándi református egyházközségek történeti katasztere III. arosnémeti Zeykfalva. Szerk. Buzogány Dezső, Ősz Sándor lőd. Kv., 2007.; A Hunyad Zarándi Református gyházmegye Parciális Zsinatainak végzései Szerk. Buzogány Dezső, Ősz Sándor lőd. Kv.,

159 reformata transylvanica folytatódott, egyelőre négy kötet látott nyomdafestéket. 48 Nemrégiben a vallásilag vegyes, evangélikus és református gyülekezeteket magába foglaló nagysajói káptalan 18. századi vizitációs jegyzőkönyvei is kiadásra kerültek. 49 Sorozaton kívül jelent meg az orbai traktus egyházlátogatási protokolluma. 50 Alig egy évtized alatt tekintélyessé növekedett a forráskiadványok sorozata, remélhető tehát, hogy belátható időn belül az erdélyi református traktusok századi jegyzőkönyvei nyomtatásban mind hozzáférhetők lesznek. 48 A történelmi Küküllői Református gyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere I. Ádámos Dányán. Szerk. Buzogány Dezső, Ősz Sándor lőd, Tóth Levente. Kv., 2008.; A történelmi Küküllői Református gyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere II. Désfalva Kóródszentmárton. Szerk. Buzogány Dezső, Ősz Sándor lőd, Tóth Levente. Kv., 2009.; A történelmi Küküllői Református gyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere III. Kutyfalva arosbogát. Szerk. Buzogány Dezső, Ősz Sándor lőd, Tóth Levente. Kv., 2009.; A Küküllői Református gyházmegye Parciális Zsinatainak végzései I Szerk. Buzogány Dezső, Ősz Sándor lőd, Tóth Levente. Kv., A Nagysajói Káptalan egyházközségeinek történeti katasztere Szerk. Kolumbán Vilmos József. Kv., Az orbai református egyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei I Közzéteszi Csáki Árpád, Szőcsné Gazda nikő. Sepsiszentgyörgy,

160 Református értelmiségi életforma a századi rdélyben Történetírásunkban nincs egyetértés abban a kérdésben, hogy a 17. században a kiművelt emberfők különböző társadalmi eredetű rétege mennyiben nevezhető értelmiségnek. Kétségtelen azonban, hogy a köznemesi, polgári, szabadparaszti vagy jobbágy származású világi és egyházi értelmiségiek (közigazgatási tisztviselők, diplomaták, papok, tanárok, tanítók, gazdasági és pénzügyi szakemberek stb.), akik részben vagy egészben tanultságuk révén szerezték meg kenyerüket s csináltak karriert, rdélyben a korai újkorban egyre fontosabb közéleti feladatokat láttak el. Olyan köztes társadalmi csoportot képeztek a fejedelemség világában, amely nagyobb mobilitásával, szélesebb körű személyes kapcsolataival összeköttetést biztosított az erdélyi társadalom különböző rétegei között, amelyeket amúgy sem választottak el a nyugatihoz hasonló magas válaszfalak. formálódóban lévő, köztes társadalmi réteg jellemzőinek meghatározásához épp a sajátos értelmiségi életforma kínálja az egyik fogódzót. 1 Az életvitel apró részleteinek föltárása ugyanakkor életszerűbbé teszi, közelebb hozza az 1 rdély története. Főszerk. Köpeczi Béla. Bp., II ; Kovács András Sipos Gábor Tonk Sándor Wolf Rudolf: Értelmiség és rdély magyar társadalma a fejedelemség korában. In: Az rdélyi úzeum-gyesület budapesti bemutatkozása. Bp.,

161 reformata transylvanica egykori szellemi foglalkozásúak világát, érthetőbbé teszi gondolkodásmódjukat, cselekvéseik rugóit. rétegben számukat tekintve a protestáns, azon belül a református lelkészek és tanárok voltak túlsúlyban, rendi szervezettségük pedig társadalmi szerepüket még hangsúlyosabbá tette. A kálvinista értelmiségi réteg vonatkozásában az életforma-vizsgálat fő szempontjait szeretnénk számba venni és néhány példával megvilágítani az alábbiakban. nnek a rétegnek a tagjai társadalmi eredetük szerint igen különbözőek, kisnemestől a jobbágyig minden társadalmi réteg képviselteti magát; pályájuk elején az azonos műveltségi alapszint összeköti őket, és épp iskolázottságuk révén a főnemesi réteghez is szorosan kapcsolódnak. A református kollégiumok az arisztokrata, szabad székely vagy éppenséggel jobbágy származású ifjaknak ugyanazon alapismereteket (latin és görög nyelv meg antikvitás, poétika, retorika, filozófia, teológia, némi matematika) nyújtották, és az együtt tanulás (amelynek során az alacsony származású, de jól tanuló ifjú főnemesi gyermek magántanítója lehetett) megkönnyítette a későbbi társadalmi kapcsolatok kialakulását. Az egyházi pályát választó nem nemes származásúak hivatásuk révén a kiváltságos osztályba emelkedtek, utódaik jogállása azonban bizonytalan maradt. Bethlen Gábor 1629-ben kibocsátott oklevele egy már régóta kezdődött s társadalmilag elfogadott folyamatot tetőzött be, rendelkezése szerint ugyanis a lelkipásztorok utódai apjuk származásától függetlenül a teljes jogú nemesség soraiba léptek. 2 A papfiúk általában szintén 2 Tonk Sándor: Bethlen Gábor címeres nemeslevele a lelkipásztorok utódai számára. In: Cselekvő hit. mlékkönyv Csiha Kálmán püspöki szolgálatának 10 éves évfordulójára. Kv.,

162 Református értelmiségi életforma a kollégiumokba kerültek, s tanulásuk végeztével vagy apjuk foglalkozását választották, vagy világi értelmiségi pályára mentek. A társadalmi emelkedésnek e csatornája a 17. században már elég jól működött, megvalósítva a második nemzedékben az értelmiségi réteg részleges önreprodukcióját. Kétségkívül a tanulás révén maradhatott meg a második-harmadik nemzedék a kiváltságos rétegben, a nagyobbrészt szintén egyházi értelmiségi pályára menő lelkészgyermekek nemességét nem vonta kétségbe a társadalom. 3 rre az emelkedésre példát keresve ötlik szemünkbe Kovásznai Sándor marosvásárhelyi kollégiumi profeszszor családja, akinek apja, Kovásznai Tóth Kelemen emelkedett ki a jobbágysorból a 18. század legelején, kovásznai és nagyenyedi tanulmányai után a marosszéki Kelementelkén vállalva papi szolgálatot. A nagyapa, Tóth iklós, a kovásznai eklézsia kurátora már fia papságának idején váltotta ki magát a jobbágyságból. 4 Radnótfái János miriszlói református prédikátor apja a Bánffiak radnótfáji szász jobbágya volt, papsága révén ő megszabadult a kötöttségtől, nemesleányt vett feleségül a 17. század végén, három fia szintén a lelkipásztori hivatást választotta. 5 Csávási Vas János deákot 1663 körül mentette fel a jobbágyság alól Bethlen Ferencné, ő pedig vállalta, hogy fiait taníttatni fogja. 6 3 Tóth Levente: Szolgából nemes. gyházi karrierlehetőségek a Bethlen család környezetében. Iskolakultúra sz Kovásznai Sándor: Az ész igaz útján. Válogatott írások. Sajtó alá rendezte Kocziány László. Bukarest, Ferenczi Sándor: Fáji János naplójának családtörténeti adatai. Kv., , 7.; Hermányi Dienes József: Széppprózai munkái. Sajtó alá rendezte S. Sárdi argit. Bp., Tóth: i. m

163 reformata transylvanica Apácai Csere János volt Barca-apácai szegény, ott aminémű szabadsággal élnek, olyan ember gyermeke; öccsével, Tamással együtt mind ketten tudományuk által tisztességes szép állapotra mentenek jegyezte fel a jeles professzor származásáról kedvenc tanítványa, Bethlen iklós kancellár. 7 Apáca lakói 1651-ig a székely szabadsághoz hasonló jogokat élveztek, e helyzetből emelkedett Csere János teológiai doktori címre és kolozsvári professzorságra, Tamás pedig világi pályát választva Zemplén megyében volt szolgabíró, majd rdélybe hazatérve Hunyad vármegye nótáriusa lett. Tanultságuknak köszönhető társadalmi emelkedésüket utódaik nem élvezhették, a professzor gyermekei kicsi korukban meghaltak, Tamás pedig magtalanul hunyt el. 8 Kisnemesi-papi gyökereket fedezhetünk fel a Szathmári Pap értelmiségi dinasztia családfáján. Péterfalvi Sipos István nemesi származású ecsedi, szamosdobi református lelkész 1652-ben végrendelkezett, Dániel nevű nagyobbik fiára szép birtokokat hagyott. Péterfalvi Pap alias Sipos Dániel részben iskolázottságának köszönhette, hogy a szatmári vár tiszttartóságát viselte, 1665-ben pedig ugyanott a harmincadhivatal elöljárója lett. Szatmár környékén szép nemesi jószágokat birtokolt. Fia, János Szatmáron született 1658-ban, s vele állandósult a család addig változó formában használt neve Szathmári Pap alakban. A kolozsvári református kollégiumban végzett tanulmányai és hollandiai egyetemjárás után Szathmári Pap János a korszerű coccejánus teológia és karteziánus filozófia híveként nyerte el a kincses város 7 BÖn Herepei János: Hozzászólás Apáczai származásának kérdéséhez. Adattár II ; Uő: Hány Apáczai Tamást ismerünk? Uo

164 Református értelmiségi életforma elsőpapi állását 1696-ban. Fiai közül Sándor nyomdász lett, hollandiai tanulmányút után az erdélyi református egyház kolozsvári tipográfiájában dolgozott, Zsigmondot pedig utrechti teológiai tanulmányok után kolozsvári lelkésszé, majd 1760-ban erdélyi püspökké választották ( ). A családi hagyományokat Zsigmond fia, ihály ( ) folytatta, aki Utrechtben és Leidenben tanult, majd a kolozsvári kollégiumban tanított teológiát 1805-ig. ihály fia, Zsigmond ( ) a göttingai egyetemen végezte tanulmányait, között a kolozsvári református kollégiumban tanított, majd vizaknai lelkész lett. jeles értelmiségi családból származott Szathmári Pap Károly festő és fotográfus, aki a 19. század közepén előbb a havasalföldi vajda, később Alexandru Ioan Cuza fejedelem, majd a román királyi család udvari festője és fényképésze lett, a família utolsó sarja pedig ugyane tisztségben hunyt el Bukarestben a 20. század harmincas éveiben. 9 több évszázadot megélt család jól szemlélteti az apáról fiúra öröklődő értelmiségi igény, műveltségi szint megtartó szerepét, társadalmi hajtóerejét. 10 Hasonló jelenséget figyelhetünk meg a Pataki orvosdi nasztia történetében. Őse, Pataki István 1615 körül született Sárospatakon Bojsza Péter hajdúhadnagy fiaként, a helybéli kollégium néhány osztályát elvégezhette, majd a szabómesterséget tanulta ki és 1638-ban, már Pataki Szabó István néven Kolozsvárott telepedett le. Jómódú polgárcsaládból házasodott, majd egyik leányát 9 Dani János: Adatok Szathmári Pap Károly gyermekkoráról és diákéveiről. In: mlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Bodor András et alii. Kv. Bukarest, , Herepei János: A Házsongárdi temető régi sírkövei. Adatok Kolozsvár művelődéstörténetéhez. Bp., , 453.,

165 reformata transylvanica Tolnai István kolozsvári professzor hoz, a másikat egy birtokos nemeshez adta férjhez, István fiát pedig papnak taníttatta. Ifj. Pataki István külhoni egye temeken végzett, majd Radnóton, Kolozson és Toroc kószentgyörgyön lelkészkedett. Négy fia közül legifj. István apja foglalkozását választotta, Dániel dési polgár lett, Ferenc gazdálkodott, míg Sámuel orvosi pályára ment, Kolozsvárott praktizált 1738-tól. Utóbbinak fia, ifj. Sámuel szintén orvosi és teológiai tanulmányokat folytatott Németországban és Hollandiában, a kolozsvári református kollégium professzora lett. Utódai között nyolc orvos- és két gyógyszerészdoktort találunk, férfiágon Pataky Jenő orvostörténész egyetemi tanárral halt ki a család az as években. Ilyenformán alakultak ki öt-hat nemzedéket is átfogó lelkészdinasztiák, mint a Csernátoni Vajda, a Herepei, az Abacs stb. röviden vázolt értelmiségi családfák is jelzik a nemzedékek egymásutánjában hagyománnyá váló tanulás, a magas fokú képzettség megszerzésének fontosságát, különös hangsúllyal a külföldi egyetemjárás jelentőségét. A peregrinatio academica az egyházi szolgálatra készülő értelmiségiek számára magasabb képzési lehetőséget nyitott holland és német egyetemeken rendszeresített ösztöndíjakkal. Az utazás költségeit társadalmi összefogás biztosította az ifjaknak: számíthattak a kollégiumok főúri patrónusainak támogatására, az ismerős családokat, a tehetősebb egyházközségeket gyűjtőúton sorra fölkeresve pótolták ki az összeget, esetleg egy-két évig iskolamesteri vagy nevelői állást vállalva szerezték meg a szükséges pénzt Tonk Sándor: Albizálás erdélyi városokban és falvakban. Kiss Sámuel enyedi diák gyűjtőútja. Szeged,

166 Református értelmiségi életforma Általában két-három évet töltöttek német, holland, svájci egyetemeken, gyakran Angliát is fölkeresték. Teológiai doktori fokozatot először Tofeus ihály, a későbbi püspök szerzett Hollandiában (Leyden 1649), majd példáját többen is követték (Apácai Csere János, Szentgyörgyi B. György, Kaposi Juhász Sámuel). Pápai Páriz Ferenc az orvosdoktorok sorába lépett Bázelben megszerzett tudományos fokozatával. Példaértékű a hazatérés szinte százszázalékos aránya, a tudományokkal megrakodott akadémita értelmiségiek az erdélyi társadalom beléjük fektetett bizalmát és reménységét az itthoni életpálya vállalásával igyekeztek meghálálni. isztótfalusi Kis iklós vagy Apácai Csere János életútja tanúsítja, hogy e hazatérés alkalmanként mekkora lemondással járt. Érdekes, hogy a néhány külföldön maradt magyar akadémita Angliában csinált karriert a 17. század második felében: Szilágyi György és Jászberényi Pál latin iskolát tartott fönn, ezőlaki János és ifj. Halicsi ihály is értelmiségi munkából élt. 12 Igen ritka volt a külhonban kötött házasság, ezt különben az erdélyi református egyház tilalmazta is saját peregrináló diákjainak. Apácai az első, aki hosszúra nyúlt külföldi tanulmányútjáról holland asszonnyal tért haza, ifj. Dadai János, a későbbi újtordai lelkipásztor pedig németalföldi egyetemi tanulmányai után 1668-ban a fríz legfőbb törvényszék ügyvédjének leányát vette feleségül. 13 Borosnyai Lukács Simon, a neves 18. századi marosvásárhelyi igehirdető ugyancsak hollandiai egye- 12 Trócsányi Berta: Református teológusok Angliában a XVI. és XVII. században. In: Angol Filológiai Tanulmányok. V VI. (Yolland mlékkönyv) Bp., Herepei János: Idősebb Dadai János. Adattár II

167 reformata transylvanica temjárása során házasodott meg, sajátos körülmények között, ugyanis egy leánynak udvarolt, de az anyját vette el. 14 Általában az egyetemjárásból hazatérők egy-két évig udvari lelkészi állást vállaltak annál a patrónus családnál, amelynek támogatását kollégiumi alumnusként s külföldi utazásukkor élvezték, majd lelkipásztori vagy profeszszori meghívást kaptak. Így az egyházi szolgálatba álló református értelmiségiek a külhoni tapasztalatok mellett a hazai főúri udvarok életvitelével is megismerkedtek, s az ekkor kialakult kapcsolatokat további pályájukon jól kamatoztathatták. nnek a 18. században is tovább élő hagyománynak köszönhetően az amúgy is patriarkálisabb társadalmú rdélyben a művelt lelkészréteg és az arisztokrácia között a létező társadalmi korlátokon átnyúló szívélyes, sokszor közvetlen viszony alakulhatott ki. Legismertebb példája ennek Bod Péter historikus lelkipásztor és Árva Bethlen Kata, illetőleg gr. Teleki László kapcsolata. Cs. Szabó László figyelt fel e jelenségre: A régi erdélyi urak együtt éltek a papjaikkal és a házitanítóikkal, tanultak tőlük és tanították őket, megosztották velük asztalukat, könyvtárukat, vándorútjukat.... Igazi protestáns művelődési közösség volt ez. Azt hiszem, Anglián kívül rdélyben volt legnagyobb becsülete és hatása a falusi papoknak.... Az angol irodalom olyan főurakból s papokból, papfiúkból áll, akik jól ismerték egymást. Ilyenekből áll az erdélyi irodalom is. 15 gyetemi vagy kollégiumi tanulmányok után az elhelyezkedés és a családalapítás következett. Az egyházi pályát választók zsinaton szenteltették magukat 14 Dáné Veronka: Isten engemet különösön a papi hivatalra hívutt. Adatok Borosnyai Lukács Simon életéhez. RefSz sz Cs. Szabó László: Ódon rdély. Kárpát kebelében. Sajtó alá rendezte Sas Péter. Bp.,

168 Református értelmiségi életforma pappá a szakvizsga letétele nyomán, majd eladó lányok után néztek. Általában városi polgárlányokat, megyei nemeskisasszonyokat vettek feleségül a lelkészek, és jelentős arányú a szakmai endogámia, azaz szívesen jártak háztűznézőbe idősebb professzor- vagy lelkészkollégáiknál. Pápai Páriz Imre dési esperes a nemesi nemzetségből származó Kávási Borbálát vette feleségül, fia, Pápai Páriz Ferenc orvosdoktor és enyedi professzor pedig Svájcból hazatérve szintén nemeskisasszonnyal, Zöldi Katóval házasodott össze 1676-ban, második felesége ugyane társadalmi réteghez tartozott. 16 Pataki István kolozsvári professzor, II. Apafi ihály nevelője viszont egy tekintélyes és művelt kolozsvári polgárcsaládból származó leányt, Kobzos Borbálát választotta házastársul, és Johann Heinrich Bisterfeld gyulafehérvári professzor is ebben a körben talált magának házastársat Stenczel Anna személyében. Deáki Filep János domidoctus dobai, nagyercsei, majd erdőszentgyörgyi lelkész a kolozsvári református egyház kántorának, Posoni Istvánnak mostohaleányát, néhai erdőszentgyörgyi nemes Nagy György árva hajadon leányát, Annát vette feleségül 1675-ben. ladó sorba került két leánya lelkipásztorhoz ment feleségül. 17 Tofeus ihály református püspök feleségének, Kun Évának származását nem ismerjük, négy leánya mind lelkipásztorhoz ment feleségül (Nagyari József, Váraljai Dániel, Nánási L. ihály, Felfalusi József), és e hagyományt leányunokái is folytatták PPF 136, 169, Herepei János: Deáki Filep János családi feljegyzései. Adattár III Koncz József: Tofeus ihály erdélyi evang. püspök élete. ProtKözl

169 reformata transylvanica Igen ritkának tekinthető az agglegénység egyházi értelmiségi körökben, Csanádi Pál kolozsvári unitárius kollégiumi igazgatóról, későbbi püspökről jegyezték fel, hogy nőtelen volt mind életének rendiben. 19 A gyermekáldás tekintetében nincs eltérés az értelmiségi családok és a társadalom más rétegei között: a nagyarányú gyermekhalandóság körülményei között csak a sok gyermek biztosíthatta a család fennmaradását. Talán az sem sajátos jelenség, hogy a lelkészek vagy professzorok a szapora gyermekáldást az irányított rokonság, a keresztkomaság fölhasználásával társadalmi kapcsolataik szélesítésére, szintjének emelésére használták, saját köreikből való keresztszülők mellé magasabb rangúakat is meghíva. Deáki Filep János első gyermekének keresztszülei a kolozsvári református lelkészek és professzorok voltak, a másodiké szintén lelkészek és nemesemberek, a harmadiknál már a marosszéki esperest is ott találjuk a keresztkomák körében, rdőszentgyörgyön laktában pedig két leánya keresztanyaságát is vállalta mások mellett Rhédey Ferencné Serédi Zsófia. A gyermekek nevelését jelentősen befolyásolta a családi hagyomány: tanult férfiak fiai apjuk nyomdokait követve kerültek a kollégiumok padjaiba, sokszor az egykét nemzedék használta kézikönyveket vivén magukkal útiládájukban. A leánygyermekek nevelése hagyományosan otthon történt, fölserdült korukban azonban szívesen adták be őket egy-két évre főrangú udvarokba tapasztalatszerzés végett. Itt a nagyasszony felügyelete alatt az udvarló leányok a háztartás minden csínját-bínját elsajátították, megismerhették a gazdaság vezetésének női 19 Kolozsvári emlékírók Sajtó alá rendezte Pataki József, Bálint József. Bukarest,

170 Református értelmiségi életforma feladatait, kézimunkát, gyógyászatot tanultak. Így töltött éveket Szentiványi János küküllői esperes leánya, ária Bethlen iklós kancellár felesége, Kun Ilona mellett. Életvitelben az egyházi értelmiségi családok nem különböztek a hasonló anyagi helyzetű famíliáktól. A városi lelkészek és tanárok kisebbrészt pénzben vagy könnyen készpénzre váltható sóban, nagyobbrészt természetben kapták évi fizetésüket. Háztartásuk tehát a kenyérsütéstől a káposztasavanyításig mindenre önellátóan rendezkedett be, a télire szükséges terményeket az őszi nagyvásárokon szerezték be. A piacgazdálkodás erdélyi körülményei között azonban az anyagi biztonsághoz kisebb-nagyobb saját gazdaság is szükségesnek mutatkozott, amint Bethlen iklós intette a Kolozsvárott letelepedő isztótfalusit: eglássa kegyelmed, hogy ebben az országban csak a mesterséghez [azaz a betűkészítéshez és könyvkiadáshoz] ne bízzék, mert azzal el nem élhet, hanem egy kis oeconomiát is ragasszon hozzá, hogy legalább búzát és bort pénzen ne vegyen. 20 Kis iklósnak, tudjuk, nemigen sikerült felvirágoztatnia felesége hozományául kapott gazdaságát, mások azonban szert tettek egy-egy jövedelmező szőlőre, részbirtokra vagy városi házra. A falun lakó lelkészek és iskolamesterek jobbára természetben kapták fizetésüket a hívektől és a patrónusoktól, melléje szolgálati lakás és megművelhető szántóföld és kert is járt. Ingadozó termésátlagok, meg-megújuló természeti csapások tették igen bizonytalanná a természetbeni fize téshez kötött értelmiségi létet, emellett a jövedelmek nagyságában jelentős különbség is tapasztalható egy- 20 rdélyi féniks. isztótfalusi Kis iklós öröksége. Közzéteszi Jakó Zsigmond. Bukarest,

171 reformata transylvanica azon foglalkozáson belül. gy-egy bőkezű patrónussal megáldott falusi parókia anyagi gondoktól függetlenebb értelmiségi életmódot biztosíthatott, mint a rangban előkelőbb, de néha késedelmesen fizető kollégiumi professzorság. 21 Alig van adatunk arra, milyen volt annak a háznak a külseje, beosztása, berendezése, amelyben e századok értelmiségi foglalkozást űző tanult embereinek élni adatott. Legtöbbet a lelkészek, tanítók szolgálati lakásai ról, a parókiákról és a scholaházakról tudunk. Változó nagyságúak az egyházközség anyagi helyzetétől függően, általában egy-két szobából és konyhából állottak, fából vagy vályogból, esetleg téglából épültek; a falusi rektori házak egyik szobája tantermül szolgált. Fedelük zsindely vagy szalma, fűtésre a szabadlángos cserepes tűzhely szolgált. Ablakaikon lantorna vagy olajos papiros bocsátott be fényt, az ónkeretbe foglalt üvegtányéros ablak már jómódra vallott. ellettük állottak az életvitelhez feltétlenül szükséges melléképületek: istálló, csűr, disznóól stb. A városi parókiák tekintélyesebb, kőből vagy téglából emelt, zsindellyel vagy cseréppel fedett épületek voltak négy-öt szobával meg konyhával, melléképületekkel is ellátva. Kolozsvárott 1656 után épült a ma is álló református óparókia, egyik boltozatos, stukkódíszes termében a helybéli egyháztanács tartotta gyűléseit, a többi öt helyiséget az elsőpap használta. A jövedelmek esetében tapasztalt bizonytalanság a lakásoknál is fenyegetett; akár falun, akár városon a gyakori tűzvészek nemzedékek munkáját tehették semmivé ban a somosdi parókiát 21 R. Várkonyi Ágnes: Pelikán a fiaival. [Bp., 1992.]

172 Református értelmiségi életforma villámcsapás érte, a keletkezett tűzben Kovásznai Kelemen lelkipásztor könyvei is elégtek. 22 A parókiák és professzori házak berendezése a család anyagi helyzetétől függően változott, általában egyszerűnek minősíthető. Apácai számára Kolozsvárra jövetelekor egy-egy festett s festetlen asztalt, egy padot, egy nagyobb és két kisebb karszéket, két ágyat és két padocskát készíttetett az egyházközség a zsindellyel fedett és üvegtányéros ablakú Bel-agyar utcai tanári szállás berendezésére, megtoldva a bútorzatot egy jókora fali könyvestékával. (A lakás különben egy szoba-konyhából állhatott.) 23 Önéletírásokból, végrendeletekből szűrhető le a következtetés, hogy a lelkészi családok általában a megyei birtokos nemesség színvonalát igyekeztek megtartani a berendezés, házfelszerelés tekintetében is. A 17. századi erdélyi társadalom a divat akkoriban lassabban változó kívánalmain túlmenően az öltözködést rendszabályokkal tartotta illendő keretek között, főként a pazarló fényűzés megakadályozása végett. A protestáns lelkészek, kollégiumi professzorok, az iskolamesterek a belső rend megszabott ruháját, a violaszín vagy fekete tógát viselték, ami a dolmánynak felelt meg, fölötte pedig ugyanilyen színű hosszú mentét hordtak rókatorokkal prémezve. A 18. században a külföldön tanult lelkipásztorok és kollégiumi tanárok egy része németes szabású viseletben járt, parókát is viselt. Bod Péter viszont arcképének tanúsága szerint gombokkal és zsinórral díszített dolmányt, fölötte pedig prémgalléros mentét viselt, a prém a kabát két szárnyán keskeny 22 Kovásznai: i. m Herepei János: A scholamesterház. Apáczai kolozsvári szállásai. Adattár II

173 reformata transylvanica csíkban folytatódott. 24 Persze a nők öltözködésével volt a legtöbb gondja az ezt szabályozó egyházi testületeknek, ők lévén akkoriban is hajlamosak a rendjükön felüli fényűzésre, ha vagyoni helyzetük megengedte. isztótfalusinak kolozsvári lelkész-ellenfelei felrótták, hogy feleségét túl drága ruhákban járatja; entségében azzal védekezett, hogy ő kezdetben anyagi helyzetéhez képest olcsóbb, belső rendű, egyházi ember feleségének való tafota ruházatot csináltatott néki, majd később a felesége készíttetett magának tisztességesebb, nemesasszonyi rendjéhez illőt. 25 A műveltség- és szaktudásszerzés, az értelmiséginek számító pályán való elhelyezkedés kétségkívül szélesítette az egyének-családok társadalmi kapcsolatteremtési lehetőségeit. Tárgyalt korszakunkban folyamatosan nőtt a tanultság társadalmi elismerése. Ami a protestáns egyházi értelmiséget illeti, a társadalmi kapillaritás folyamatában amint már érzékeltettük igen jelentős a közreműködése. Akár jobbágy, akár városi polgár vagy közszékely családból származtak, a papok vagy kollégiumi professzorok udvarképesnek számítottak a fejedelmi palotától a főúri kastélyokig és a nemesi udvarházakig mindenütt. redetüket számon tartották ugyan, de tudásuk, lelkipásztori vagy tanári szolgálatuk, könyveik és prédikációik megbecsülést szereztek személyüknek és családjuknak. Élesen léteztek ugyan a társadalmi határvonalak, de nem bizonyultak átjárhatatlanoknak. Bethlen iklós kancellár gyakran hívta meg 24 A Bod Pétert ábrázoló oljafestményről készült kőnyomatos másolatot az rdélyi prédikátori tár. Szerk. Salamon József. III. füzete (Kv., 1834.) közölte. L. Takács Béla: A magyar református lelkészek öltözete. Debrecen, , rdélyi féniks

174 Református értelmiségi életforma házába kora jeles lelkészeit és professzorait, fogas teológiai kérdéseket disputálva a fehér asztal mellett. Wass György cegei kastélyában is jó néhányszor megfordult szívesen látott vendégként mind a helybéli pap, mind a dési esperes, Sóti János más lelkészek társaságában, amint naplójában följegyezte 1698 márciusában: az papoknak penig partialisok [egyházmegyei gyűlésük] lévén itt Czegében, az esperestet notariussal és más papokkal együtt vacsorára felhívattam. 26 A városi polgárok előkelőbbjei szintén társadalmi kapcsolatban álltak a helybéli lelkészekkel, akik szívesen jelentek meg tizedés céhlakozásokon az atyamesterek hívására. Kölcsönös ebéd- vagy vacsorameghívások is gyakran estek, Rétyi Péter fogarasi polgár jegyezte föl, hogy január 3-án nála ebédelt a vicekapitány, a porkoláb és Tarpai András prédikátor, egy hét múlva ugyanezt a társaságot a lelkész látta vendégül. 27 Papok, professzorok a belső rend összetartásának, az egyházi testületi tekintély óvásának íratlan szabályai szerint általában korrekt társadalmi kapcsolatokat tartottak fenn egymással, ezeket közelivé, meghittebbé tehette a barátság s csupán formálissá az ellenszenv. lőbbire példa Keresztúri B. Pál professzor és a Hollandiából hazajövet Gyulafehérvárra telepedő Apácai viszonya: Bíró Pál fölismerte a fiatal teológiai doktor kivételes tehetségét, és a közvélemény ellenére fiának hívja és ritka ebédje vagyon nála nélkül. 28 Társas együttlétekről szólva óhatatlanul felbukkan a borivás témája; a 17. században a társadalmi közvélemény 26 Czegei Vass György és Vass László naplói. Közli Nagy Gyula. Bp., (HHS 35.) 86, Rétyi: i. m BÖn

175 reformata transylvanica mai szemmel nézve igen elnézően viszonyult a részegségig menő boriváshoz, majd csak a következő században változott meg fokozatosan a közízlés, egyre inkább elítélve a részegeskedést. 29 Ami az egyházi értelmiséget illeti, körükben a mértéktelen italfogyasztás szégyennek számított már a fejedelmi korban is, tőlük a példamutató józan életet várta el a közvélemény. z persze nem jelentett absztinenciát, Bethlen iklós említi kedves nevelőjét, Keresztúri Pált, aki részeges ember ugyan nem volt, de a jó bort minden ebéden pezsdülésig innya igen szerette. 30 Talán az alkotó értelmiséginek inkább elnézték az időnkénti italozást, amint Pápai Páriz Ferencre emlékezett Hermányi: Igen eljár vala ez a professor az enyedi lakadalmakba, tized-lakozásokba, céh lakásokba; s néha két felől fogva viszik haza, és ittason azt mondogatja vala: Könyvet írok! Könyvet írok!. Felmentésül hangsúlyosan hozzátette Dienes József: S írt is!. 31 Ugyancsak ő jegyzett fel részeges papokról és iskolamesterekről szóló számos anekdotát, a szövegkörnyezetből azonban világosan kitűnik e magatartásforma társadalmi elítélése. Az értelmiségi életforma jellemzőit sorra véve legsajátosabbnak a könyvgyűjtést tarthatjuk. Nem mintha a fejedelmek, főurak palotáiból hiányoztak volna a könyvesházak, sőt jó részük gazdag, a reprezentációt is szolgáló gyűjteménnyel rendelkezett. égis elsősorban az egyházi értelmiség, a protestáns papok és kollégiumi professzorok háza táján találunk olyan változatos : e mostani aetasban ez az egy legdicséretesebb, hogy aki jó hírét nevét meg akarja tartani, az részegeskedésről le kell mondani. Rettegi György: mlékezetre méltó dolgok. Közzéteszi Jakó Zsigmond. Bukarest, BÖn Hermányi: i. m

176 Református értelmiségi életforma összetételű, esetenként tekintélyes nagyságú bibliotékákat, amelyek összegyűjtése jövedelmükhöz képest jelentős anyagi áldozatokkal járt. Így az európai szellemi áramlatokat jórészt ez a szellemileg fogékony és mozgékony réteg közvetíthette az erdélyi társadalom felé, szóban és írásban. Könyvgyűjteményük alapjait általában még kollégiumi tanulásuk idején megvetették, külföldi egyetemjárásuk során pedig a legfrissebb könyvújdonságokat igyekeztek megszerezni. Hazatérve már az antikvár könyvpiacra voltak utalva, ámbár az is gyakran előfordult, hogy az idősebb lelkészek vagy professzorok a peregrinációra induló fiatalokat bízták meg könyvbeszerzéssel. 32 Az értelmiségi dinasztiákban természetesen a szellemi fegyvertár kötetei is apáról fiúra szálltak. Részben a fönnmaradt kötetek bejegyzései, részben az egykorú könyvjegyzékek alapján rekonstruálhatja a kutatás az egykori értelmiségi tékák nagyságát, összetételét. Tofeus ihály református püspök, Apafi fejedelem udvari papja (mh. 1684) hagyatékában 351 kötetet találtak a leltározók. Geleji Katona István püspök, énekszerző, grammatikus (mh. 1649) saját kezűleg írta meg 108 kötetes könyvtárának jegyzékét. Albensis Nagy János marosvásárhelyi lelkész heidelbergi egyetemi tanulmányai ( ) során 116 kötetet vásárolt, nagy részüket helyben be is köttette, hogy a hazautazás viszontagságaitól óvja őket. Szatmárnémeti ihály ( ) gönci, majd kolozsvári lelkipásztor, termékeny egyházi író 142 kötetből álló szakkönyvtára a gondosan vezetett tulajdonosbejegyzésekből rekonstruálható. 33 gyűjte- 32 Vizaknai Briccius György 1696-ban több kollégájának hozott könyveket Hollandiából. Kolozsvári emlékírók. 223., A könyvtár elemzésén Csorba Dávid dolgozik (Szatmárnémeti ihály ( ) könyveinek margójára. Lymbus, 175

177 reformata transylvanica ményekben a gazdagon képviselt teológiai szakirodalom mellett bőven találunk szótárakat, filozófiai és retorikai műveket, valamint klasszikus auktorokat. A szervezett egyházi keretek között élő értelmiségiekben működött hagyományszerűen hatékonyan az utánpótlásképzés iránti felelősségérzet. Legfőbb kincsüknek tartott könyvtárukat igen gyakran hagyományozták az új nemzedékeket nevelő kollégiumokra. Jenei G. István kolozsvári elsőpap az 1660-as évek elején a helybéli református scholára hagyta szép gyűjteményét, amelyből 48 kötet ma is megvan a könyvtárban. Ölyvesi Balázs fogarasi iskolarektor 149 könyvet adományozott egykori enyedi alma materének. Folytathatjuk a sort Krizbai Farkas Györggyel, Bánffi Dénes udvari papjával, aki 1673-ban megosztotta gazdag könyvtárát a kolozsvári és a debreceni kollégiumok között, vagy a fiatalon elhunyt Csabai iklós tordai tanítóval, aki 1678-ban az Ó Tordai Schola számára hagyta 31 kötetből álló kis tékáját. indenesetre ez a századokon át élő értelmiségi hagyomány tette lehetővé, hogy a könyvtárfejlesztési pénzalapokkal alig rendelkező protestáns főiskolák aránylag gazdag, az oktatást hatékonyan segítő könyvesházakat hozzanak létre s bővítsenek. 34 A századi erdélyi értelmiség a korabeli szellemi áramlatoknak nem csupán befogadója, hanem aktív terjesztője, alkotó továbbgondolója is volt. Prédikációkat, temetési beszédeket, traktátusokat, vitairatokat író teológusok (Geleji Katona István, edgyesi Pál, agyarságtudományi Forrásközlemények, megjelenés alatt.) 34 Lásd a Könyvtártörténeti Füzetek I VII. sorozatot (Szerk. onok István. Szeged, ) és az rdélyi Könyvesházak II III. (Szerk. onok István. Szeged, ) köteteit. 176

178 Református értelmiségi életforma Kézdivásárhelyi atkó István), új tudományágakat magyarul megszólaltató tudósok (Apácai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Bod Péter), könyveket író tudós tipográfusok (isztótfalusi Kis iklós) sorakoznak a magyar művelődéstörténet lapjain. Ha az aktív alkotó értelmiségiek arányát nem is tekinthetjük túl magasnak a református lelkésztársadalmon belül, a magasabb-alacsonyabb szinten képzett lelkipásztorok befogadóként és továbbadóként hozzájárultak az alkotó értelmiségi munka társadalmi elismeréséhez. Az egyházi értelmiségieknek a társadalom felső, anyagilag tehetős rétegeivel kialakított jó kapcsolatai tették lehetővé a megszületett művek kinyomtatását. A szerzők és a megjelentetést biztosító mecénások együttműködése például Pápai Páriz Ferenc és a Teleki család, Bod Péter és Árva Bethlen Kata esetében igen hatékonynak bizonyult, s ennek fenntartása végett a szükséges társadalmi kapcsolatok ápolása (látogatások, levelezés, újévi jókívánságok) hozzátartozott az alkotó értelmiségiek életformájához. Az emberi élet utolsó földi állomását, a halált és a temetést a korabeli társadalom természetesebben, a keresztyén hit szerint az üdvözülésben bízva fogta fel, és mind a halálba menendő, mind hozzátartozói és barátai-ismerősei nyilvánosabban, a hagyományos rítusokat betartva élték meg e perceket. Társadalmi eseménynek számítottak a temetések, jelentőségük természetesen az elhunyt rangjától függött. A belső, egyházi rendhez tartozó halottak végtisztességekor tapasztalunk másokétól eltérő szokásokat. Papok, professzorok, nyomdászok elhunytakor nem az illető halotti címerét készítették el, hanem a haláleset és a temetés közötti 3 6 nap alatt tanítványaik és kollégáik latin vagy magyar gyászverseket komponáltak, 177

179 reformata transylvanica és e szövegeket az elhunyt életrajzával kiegészítve hoszszú ív formában sok példányban kinyomtatták. zek az ún. halotti kárták díszítették a ravatalt, és a végtisztességen részt vevők emlékül hazavittek egy-egy példányt. Kolozsvárott az is előfordult, hogy némelyik professzor végrendeletileg hagyta meg: halotti kártájának egy példányát a Farkas utcai templomban azon stallum hátára függesszék ki, ahol életében ülni szokott az istentiszteletek idején. formátumuk miatt igen kevés példányban fennmaradt egyleveles nyomtatványok a művelődéstörténet igen értékes forrásai Herepei János: gyleveles kárták a Farkas utcai templomban és kollégiumban. Adattár III

180 Bethlen iklós és az erdélyi református egyház 1 Az önálló erdélyi fejedelemség utolsó évtizedeinek markáns politikusát, a világfordulásban a régi értékeket és szabadságokat menteni és körülbástyázni igyekvő államférfit, a páratlan tollú emlékírót tiszteljük Bethlen iklósban. Születésének 350. évfordulóján életművének egyik kevésbé ismert részét, a református egyházban folytatott munkálkodását szeretnénk áttekinteni. Túl az évforduló nyújtotta alkalmon, azért is indokoltnak érezzük e számbavételt, mivel a régebbi, ámde ma is közkézen forgó egyháztörténeti munkák túlzottan negatív színben tüntetik fel Bethlen patrónusi-főgondnoki működését, az utóbbi évtizedek történetkutatása pedig kerülte e téma részletesebb taglalását. ár elöljáróban idekívánkozik az a megállapítás, amelyre áttekintésünk során folyamatosan figyelnünk kell, hogy a református egyház és Bethlen iklós viszonya élő, szerves, családias, anya és fiú kapcsolatához hasonlítható. z az alapja Bethlen kancellár mindenféle egyházi tevékenységének. A jóra való buzdításban, a példaadásban, a reformata ecclesia hidegségének, mulasztásainak jobbító szándékú ostorozásában, saját maga október 3-án az rdélyi Református gyházkerület és az rdélyi úzeum-gyesület által rendezett tudományos ülésszakon elhangzott előadás szerkesztett változata. 179

181 reformata transylvanica és közössége bűneinek biblikus hangú előszámlálásában mind-mind e fiúi féltő szeretet munkál. Alapja az élő hit, a Szentírásra alapozott mély és erős egyéni meggyőződés, amely egész egyházi tevékenységét kora társadalmi közvéleményének igényein túl is hitelessé teszi. Kivételesen hosszúra nyúlt életpályájának minden szakasza és sokágú közéleti munkásságának minden vetülete ezt az élő és tevékenységre sarkalló hitet tükrözi. Ha csupán írói működésének fönnmaradt, több kötetet kitevő emlékeit tekintjük, érvényes e megállapítás mind röpirataira, mind öregkorában papírra vetett Önéletírására és Imádságoskönyvére, mind pedig hatalmas levelezésére. gész életét, politikai és egyházi tevékenységét meghatározó keresztyén világnézete neveltetése során alakult ki, a családi hagyományoknak és sugalló erejű tanítómestereinek (Keresztúri Pál és főként Apácai Csere János) egymást erősítő hatására. Nagyszabású nyugat-európai tanulmányútja (Németország, Hollandia, Anglia, Franciaország) tovább erősítette puritánus világfelfogását, anélkül hogy a vallásos türelmetlenség felé sodródott volna. Amint Kósa László tanulmányában olvashatjuk: vallásos világképét és műveltségét az összetettség jellemzi; Hollandiában teológiai és bölcseleti pluralizmust tapasztalt, ehhez hasonlóan az erdélyi református egyházban is egymás mellett létezett az orthodoxia és a puritanizmus. 2 Épp e két irányzat közötti békétlenség eloszlatásához kötődik Bethlen első egyházi fellépése. Házassága (1668 júniusa) után nemsokára gondnokká választották a három idősebb kollégiumi főgondnok, Bethlen János, 2 Kósa László: Az istenes, bibliaolvasó Bethlen iklós. Protestáns Szemle sz

182 Bethlen iklós és az erdélyi református egyház Bánffi Zsigmond és Bethlen Farkas mellé. 3 Ilyen minőségben vett részt az október 3-i gyulafehérvári gyűlésen, amelyre Apafi fejedelem hívta össze a református egyház lelkészi és világi elöljáróit a presbitérium megrázogatása végett. z alkalommal a külön ülésező világiak és egyháziak az episzkopális és presbiteriánus elvek gyakorlatba ültetésében jó kompromisszumra jutottak, legfontosabb lévén az egység és békesség fenntartása. 4 Hathatósabban nyilvánult meg a református főurak, köztük Bethlen iklós pozitív befolyása a két évvel később megtartott nevezetes radnóti vegyes zsinat alkalmával, amikor a fehérvári, enyedi és kolozsvári kollégiumok professzorai, Dézsi árton, Csernátoni Pál és Pataki István meg Hunyadi Pál lelkész coccejánus teológiai felfogása és karteziánus filozófiája kerül vizsgálószék elé. A fejedelem jelenlétében tanácskozó világi főurak jelentősen mérsékelték az egyháziaktól kiszabott büntetést, és a vádlottak megtarthatták katedrájukat. Az Isten, az igaz ügy, az én apám [Bethlen János kancellár], Bánffi Dienes és Kapi György authoritassa és Kovásznai Péter püspök moderatioja tarták meg, hogy a professzorságból ki nem veték őket; Csernátonit az atyám, Dézsit Kapi, Patakit Bánffi Dienes protegálta, kiki alumnusát írja önéletírásában Bethlen. Tudja Isten, mennyit fáradtam ekkor ebben teszi még hozzá, nem részletezve a maga békéltető szerepét. 5 Az 1670-nel kezdődő évtized sok-sok megpróbáltatást hozott a másik magyar haza protestáns egyházainak, 3 BÖn Pokoly II. 287., IV. 205.; Koncz József: gyháztörténeti adalékok. ProtKözl BÖn 665. L. még Pokoly II ; Zoványi Jenő: A coccejanismus története. Bp.,

183 reformata transylvanica amikor a református fejedelmet uraló rdély menedékkőként szolgált az üldözött lelkipásztoroknak. Védelmükre, a lázítás vádjának cáfolatául írta Bethlen 1675 januárjában pistola ad inistros xules, a száműzött lelkipásztorokhoz intézett terjedelmes levelét, amely a két évvel később írt hasonló tárgyú röpirat, az Apologia inistrorum vangelicorum Hungariae (agyarországi evangélikus lelkipásztorok védelme) függelékeként jelent meg nyomtatásban Kolozsvárott 1677-ben. kettős művel célját, a hazai és külföldi közvélemény tájékoztatását elérte, a száműzött prédikátorokhoz írott levele például egy holland kiadványban újra nyomdafestéket látott. 6 Teljes fegyverzetben lép elénk ezekben az írásokban az egyházi tisztsége szerint ekkor még csak kollégiumi kurátor Bethlen iklós, aki anyaszentegyháza érdekében nemcsak társadalmi tekintélyét volt kész latba vetni, de írótollát is munkába állította. hhez szorosan kapcsolódva megfigyelhetjük az erdélyi könyvkiadás programszerű támogatását, ami a isztótfalusi Kis iklóshoz fűződő kapcsolatából bontakozik ki. Kissé előreugorva az időben, úgy tűnik, 1685 körül írhatta Bethlen a Németalföldön nyomdászmesterséget tanuló Kis iklósnak az ismert biztató sorokat: Csak lopd el Hollandiának mesterségeit, és csináljunk rdélyből egy kis Hollandiát, míg mind nékem, mind néked egy-egy tonna aranyunk lészen. 7 Hosszas elemzést is megbírna ez a mondat, itt csak a munkáját hivatásszerűen végző, azt művészi szintre emelő mester társadalmi konvenciókon túlnövő megbecsülését érdemes kiemelni. 6 RK II. 1400; BLev I. 89., II rdélyi féniks. isztótfalusi Kis iklós öröksége. Közzéteszi Jakó Zsigmond. Bukarest,

184 A tonna arany emlegetésekor Bethlenből nem csak a kiforró kalmárvér beszélt bár nyugat-európai tapasztalataira alapozva a remélhetőleg sikeres üzleti vállalkozás várható anyagi hasznára is gondolhatott 8, hanem messze néző és folyamatosan ébren tartott pedagógiainépnevelői programjába kívánta beilleszteni a bő számú és olcsó könyveket ígérő isztótfalusi itthoni tevékenységét. Hogy az erdélyi főúr pártfogása nem szalmaláng volt csupán, azt Kis iklós hazatértekor tapasztalhatta, amikor a Lengyelországban feltartóztatott könyvesládái ügyében Bethlen személyesen is közbenjárt Kassán, és Teleki ihályt is mozgósította. Ugyancsak Bethlentől kaphatta a Kolozsvárott letelepedő isztótfalusi Kis azt a józan helyzetfelismerést tükröző jó tanácsot, hogy nyomdaműhelye mellé még egy kis mezei gazdaságot is ragasszon, mert másként el nem élhet. 9 Látta már ekkor a kancellár, hogy az 1690-es évek rdélye igen messze esik Hollandiától. Amikor az enyedi zsinat 1698 nyarán helyt adott a kolozsvári lelkipásztorok vádjainak, és Kis iklóst a entség visszavonására meg eklézsiakövetésre ítélte, néhány hónap múlva a református főgondnokok, köztük Bethlen iklós adtak elégtételt a nyomdaművésznek, és a főkonzisztóriumi határozatot a kancellár szignálta tavaszán, amikor az európai hírű nyomdaművészen beteljesedett szomorú sorsa, Bethlen az egyháza számára szinte pótolhatatlan személyiség sajnálatán túl 8 rre hívta fel a figyelmet Tóth Zsombor: Élettörténet és emlékezet: a entség historiográfiai vizsgálatának tanulságai. In: A történetmondás rétegei a kora újkorban. Szerk. Gábor Csilla. Kv., Jakó: rdélyi féniks. 213.; BLev I Sipos Gábor: Az rdélyi Református Főkonzisztórium kialakulása (1736). Kv., (TF 230)

185 reformata transylvanica azon igyekezett, hogy bár szerszám- és betűhagyatéka kerülhessen az eklézsia tulajdonába, a közösség hasznára. Főkonzisztóriumi bizottságot küldetett ki a műhely leltározására. Önéletírásában igen érzékletesen örökítette meg a hagyaték ügyét tárgyaló főkonzisztóriumi gyűlést: A gubernátor beteges lévén, gyűlénk consistoriumba Naláczi István házához [Gyulafehérvárott], én prae si de - áltam és proponáltam, hogy ha kinek Isten szívét alamizsnálkodásra indítja, ihol a hely és üdeje. Jaj, Isten, Isten! micsoda rettenetes hallgatás; ha az Úr Jézus Krisztus effátát nem mond és mint Lídiának a szíveket meg nem nyitja, ki öt, ki hat forintot, ugyan nagy csuda, ha ki tizenöt vagy huszat ígirt, holott az értékes hagyaték kiváltásához 3000 forint kellett volna. Bethlen kancellár kemény szavakkal pirongatta meg a gyengén adakozó főrendeket: Lelkem Uraim! Talán azt gondolja kegyelmetek, hogy az ilyen nemadás, ez a hidegség nem bűn? bizony sok ifjú paráznaságánál... nagyobb bűn ez: nem adni, ha kinek vagyon; mert... ez megfontolt rosszindulatból és Isten és az ő evangéliuma iránti hálátlanságból történik. 11 két, rangját és társadalmi helyzetét tekintve különböző, de világnézetre és életfelfogásra oly hasonlatos egyéniség kapcsolatának felvázolása Bethlen iklósnak a konvenciókon túllépő egyházi káderpolitikájára is vet némi fényt. De térjünk vissza Bethlen gondnoki működésére, az 1670-es évekre, amikor társaival, acskási Boldizsárral és Keresztesi Sámuellel együtt vállaira vette az nyedre települt Academicum Collegium ügyes-bajos dolgait. Az akkori rend szerint egyházi személyként az egyik professzor, Csengeri István és a püspök vett még részt 11 BÖn

186 Bethlen iklós és az erdélyi református egyház kurátorként szellemi és anyagi ügyeinek intézésében. bben az együttesben Bethlen egyforma buzgalommal ügyelt a vagyonkezelésre, az alkalmas professzorok kiválasztására meg a kollégium tekintélyének és autonómiájának megóvására, még a fejedelemmel szemben is. Csernátoni Pál halálakor, 1679-ben figyelmeztette Telekit, hogy az új professzor kinevezésekor legyenek vigyázásban, valamint az Udvar a Curatorok híre nélkül ne elegyítse abba magát, cclesiánk és Scholáinkra nézve nem lévén az olyan igen jó példa. Bethlen iklós különben nemcsak az enyedi kollégium ügyeit érezte a sajátjának állapítja meg Jankovics József, éppúgy szívén viselte a székelyudvarhelyi és a kolozsvári iskola érdekeit. 12 Az előbbi épp az édesapja, Bethlen János még 1670-ben tett 1000 aranyas adománya segítségével indult el a kollégiummá fejlődés útján, iklós pedig féltékenyen ügyelt a kamatra kiadott összeg biztonságára, meg mentvén azt az szegény Scholát az rettenetes kártól, mely ha megesik rajta, egészen falba romol az a Schola az ördögnek és az Papistáknak nagy örömére. Az udvarhelyi kollégium gondnokságát az 1690-es évekig látta el, működéséről Önéletírásában is megemlékezett. 13 Az 1680-as évek elején a sajátos erdélyi egyházkormányzati formának tekinthető lelkészi-világi vegyes gyűlés lassan intézményes jelleget kapott decemberében Bethlen és említett két kurátortársa mellé még két főúr került, az egyházi rendből pedig a püspök és négy tekintélyes prédikátor egészítette ki tíztagúra a gondnoki tanácsot. 14 A végleges döntés jogát azonban a 12 Blev I. 37., Uo. 247.; BÖn Pokoly1904. IV ,

187 reformata transylvanica fejedelem és a református tanácsurak maguknak tartották fenn. bben a szervezetben emelkedett Bethlen iklós a gondnoki kar legtekintélyesebb tagjává, míg ben bekerülve a fejedelmi tanácsba, főgondnoki címet kapott. indez nem akadályozta meg abban, hogy az 1684-es, Radnóton elhatározott egyházi érdekű gyűjtés egyik adakozóját így nyugtázza: őkegyelmét jelen soraimmal nyugtatom, Isten ő felsége pedig nyugtassa amaz nagy napon. zen collectának fölszedésére rendeltetett egyik méltatlan curator Bethlen iklós. 15 Az akkoriban közhelyként használt méltatlan jelzőt esetében nem üres szóvirágnak, inkább az élő lelkiismeret apró jelének érezzük. Gondnoki tevékenységének levelezésében fönnmaradt emlékei arról tanúskodnak, hogy az enyedi kollégium mind anyagi, mind szellemi előmenetelét állandóan figyelemmel kísérte és részletes utasításaival segítette. Az oeconomiára kegyelmeteknek legyen szorgalmatos nagy gondja írta 1687-ben a vicekurátoroknak, egyben a tanulóifjúság anyagi ösztönzésére is felhívta a figyelmüket: A deákoknak kegyelmetek csak annyi praebendát adjon, amennyin vannak és amint tanulnak, többet ne. 16 Levelei olvastán az is kiderül, hogy gondnoksága folyamán mind világi kurátortársaival, mind a püspökkel szoros kapcsolatot tartott, és a fontosabb döntéseket, vagy személyes tárgyalások, vagy gyors levélváltások nyomán, közösen hozták. Az Apafi fejedelemségének utolsó évtizedében intézményesült református Főkonzisztórium jelentősége 15 OL P 1952, Bethleni Bethlen-család levéltára, Bethlen iklós iratai. 1. tétel nov BLev I. 387.,

188 Bethlen iklós és az erdélyi református egyház az 1690-es évtizedben, a Habsburg-uralom első erdélyi berendezkedésekor mutatkozott meg a maga teljességében, amikor a református egyház elveszítette vezető pozícióját, védekező helyzetbe került az előretörő katolicizmussal szemben. A Főkonzisztóriumba tömörült református fő urak egyúttal a legmagasabb országos tisztségeket viselték (Bánffi György gubernátor, Bethlen iklós kan cellár), és együttesük a fejedelem egyházigazgatási jogkörét megörökölve a védekezésben jelentős sike reket érhetett el. Apor István, a katolikus val lású kincstartó például a különböző egyházközségeknek járó kamarai jövedelmeket igyekezett megnyirbálni, a Főkonzisztóriumnak azonban részben sikerült megóvnia a korábbi fejedelmi adományokon alapuló jogokat. Bethlen 1697 szeptemberében figyelmeztette konzisztóriumi társát, Bánffi gubernátort, hogy Apor megint késedelmeskedik a lelkészeknek járó dézsmanegyed kiadásával, és a kincstartónak is írt ez ügyben: A mi papjainknak ha kegyelmed kiadatja búzájokat, bizony mindnyájunkot obligál; nincsen olyan kevés, hogy Istené ki ne teljék. 17 Hasonló gondjai voltak a református egyháznak a sóaknákról járandó jövedelmekkel is; ezek a veszélyek késztették arra Bethlen kancellárt, hogy két ízben is (1691-ben és 1697-ben) számba vétesse és rendeztesse a közegyház jogbiztosító okleveleit és pénzügyi kötelezvényeit. aga is elszámolt december 14-én a Főkonzisztórium megbízottjai előtt az 1688-as radnóti collecta alkalmával begyűlt pénz kezeléséről Uo. I. 577., Jakó Zsigmond: A levéltárvédelem útja az erdélyi reformátusok körében. In: Uő.: Írás, könyv, értelmiség. Bukarest, ; Pokoly V. 70.; Bethlen említi az elszámolást dec. 21-i följegyzésében: NLvt Törzsgyűjtemény

189 reformata transylvanica Ami a reformata ecclesia vagyoni ügyeit illeti, rdély változása épp ezen a téren okozta a legtöbb gondot, mivel a megcsappant kamarai jövedelmek miatt elszegényedett papság meg az ingatlan birtokokkal nem rendelkező gyulafehérvári kollégium fenntartása mind a kurátorok kezén lévő közpénztárra hárult. nnek gyarapítása végett többször is gyűjtést indítottak a Főkonzisztórium tagjai, de Bánffi gubernátoron, Bethlen kancelláron meg Keresztesi Sámuel tanácsúron kívül alig akadt jókedvű adakozó. bben a helyzetben kezdeményezte Bethlen iklós az 1684-ben Amszterdamba átutalt, annak idején a Biblia hollandiai kiadására szánt forintnyi tőkepénz hazahozatalát, hogy itthon kamatra kiadva a jövedelem gyorsabban felhasználható legyen az egyház szükségleteire. Bizalmatlan gondnoktársai azonban, maguk mellé állítva a pénzkezelésből magát kirekesztettnek érző papságot, számadásra vonták 1697 áprilisában. Hosszadalmas írásbeli és szóbeli viták után megkapta a felmentvényt, de az eljárásban főként azt sérelmezte, hogy ellenfelei egyháza elöljáróit is belevonták az ellene ekkoriban megindított vizsgálatokba. 19 ind Sudores et cruces... című latin emlékiratában, mind Imádságoskönyvében rögzítette ezt a számára rossz emlékű felelősségre vonást: mint egy gonosz, lopó szolgát rossz hírbe keverének, noha mi szükség volna arra? Nem adtam vala-e én számot, noha nem tartoztam volna véle? Nem magam kértem-é, vegyék rendbe az ecclesia és collegium pénzét, leveleit? Te tudod, Isten! hogy én a te ládádba... nemhogy kárt tettem volna, de hogyha lehetett volna, egy 19 Pokoly: i. m. IV ; KvhkLvt fasc. X. litt. B nr. 10., litt. D nr

190 Bethlen iklós és az erdélyi református egyház pénzt tízzé, százzá tettem volna, és az én erőtlenségemhez képest csekély értékemmel is segítettem volna. 20 Az imádság intimitásában leírt szavakat az utókor valóságfeltáró történészei ma már vita nélkül hitelesítik. gyházi tevékenységének legaktívabb időszakát kétségtelenül az itt bemutatott, 1691-gyel kezdődő tizenhárom év jelentette. Akár a négy bevett vallás képviselőivel kell tárgyalni a lipóti diploma egyházügyi pontjainak értelmezéséről, akár a kolozsvári kollégium és egyházközség zavaros vagyoni ügyeit kell tisztába tenni, akár az irigyeitől üldözött isztótfalusinak kell kissé későn jövő elégtételt adni a Reformatum Supremum Consistorium fő tanácsadója mindig Bethlen iklós, aki szükség esetén a tanács jegyzőjének tisztében is forgatja a pennát. 21 A kancellár-főgondnok meghatározó szerepét a döntéshozatalban a nem sokkal később élt történetíró, Bod Péter is érzékelte: a papmarasztást szabályozó, 1700-ban hozott főkonzisztóriumi határozat elemzésekor megjegyzi, hogy a Bethlen iklós uram indításából született ez a lelkészek számára kedvező döntés. 22 Közéleti tekintélyét és széles körű személyes kapcsola tait gyakran latba vetette Bethlen egyháza érdekeinek védelmében es bécsi utazásakor a református lelkészek dézsma és egyéb fizetéshátralékairól tárgyalt Seeau kamarai tanácsossal, de munkája sikerét veszélyeztette, hogy rdélyből csak hiányos restantia-jegyzéket kapott. Éles hangon rótta fel Veszprémi István püspöknek e hanyagságot: csudálkozom én kegyelmeteken, édes püspök 20 Bethlen iklós Imádságoskönyve. BÖn 992.; Sudores et cruces Nicolai comitis Bethlen. BLev II KvhkLvt fasc. X. litt. A nr. 18, litt. B nr. 3.; Jakó: rdélyi féniks BodSmirnai

191 reformata transylvanica uram, micsoda maga javára való gondviseletlenséggel látogatta meg Isten kegyelmeteket közönségesen, ugyanakkor kifejtette azt a gondolatát, hogy a református egyháznak nagy szüksége lenne Bécsben egy befolyásos és lelkes ügyvivőre, aki a sérelmek orvoslásában közbenjárna: ha volna kinek agalni itt az mi dolgunkat, bizony nem félteném én rdélyben a Religiokat és az cclesiákat. 23 Ugyanezt a bécsi utazást használta fel Bethlen arra, hogy az erdélyi diákok poroszországi ösztöndíjait szaporítsa. Pápai Páriz Ferenc enyedi professzor és Daniel rnest Jablonski berlini udvari prédikátor kapcsolatának jó gyümölcséül 1696-tól fogva két-két enyedi diák kapott ösztöndíjat az oderafrankfurti egyetemen, ez most Bethlennek a bécsi porosz követtel folytatott tárgyalásai során úgy módosult, hogy mindegyik poroszországi akadémia befogad három-négy erdélyi peregrinust három esztendőre januárjában Bethlen főkurátor Veszprémi István püspökkel és Kaposi Juhász Sámuel gyulafehérvári professzorral együtt a leideni egyetemen szerzett ösztöndíjat a Fehérvárott menedéket talált sárospataki főiskola diákjainak. Július végén érkezett Holland és West-Friesland tartomány rendjeinek kedvező válasza, mely szerint az erdélyiek által ajánlott Henczidai átyás felvételt nyert a leideni Statencollege-be őszén a Rákóczi-szabadságharc futótűzszerű erdélyi elterjedésével a Gubernium tagjai Rabutin generális 23 BLev II PPF ; BLev II Bujtás László Zsigmond: Bethlen iklós és a sárospatak-gyulafehérvári kollégium leideni stipendiuma ( ). Lymbus ,

192 Bethlen iklós és az erdélyi református egyház parancsára Szebenbe költöztek, tisztes katonai őrizet alá. zzel a Főkonzisztórium egyházigazgatási szerepe és befolyása szinte semmivé vált, hiszen Veszprémi István püspök Gyulafehérvárott maradt, a tudományok féltett tárháza, az enyedi kollégium pedig kerítetlen városban állott a kuruc-labanc portyázások kénye-kedvére. Próbálta ugyan Bethlen nyedet védeni segítségkéréssel és Rabutinnál való közbenjárással, de hiába. 26 A kollégium 1704-es pusztulása volt az utolsó csepp a pohárban: a haza és proxime nyed romlása, kit bizony mint egy gyermekemet úgy megsirattam, indíta a Noé galambja megírására vallja az öregedő kancellár önéletírásában. 27 Közismert, hogy ez a röpirat volt a kiváltó oka felségárulási perének és szebeni, majd bécsi életfogytiglani fogságának. int a rodostói Rákóczi és ikes előképe, a császárvá rosban napjait morzsoló rab úr sűrű levelezéssel tartott kapcsolatot családtagjaival, egyházának elöljáróihoz azonban csak három levéllel fordult ben Veszprémi püspöktől udvari prédikátort kért felesége számára, egyúttal pedig felrótta az erdélyi anyaszentegyháznak, hogy a lelkészi rend egyetlen könyörgő levelet sem írt az udvarhoz szabadulása érdekében: Hát az királynak nem szabad-é egy egész Reformata cclésiának könyörgeni ilyen tagjáért (mi bizony nem voltam én Fattya, hanem merem mondani Attya az erdélyi cclesiáknak, inisteriumoknak és Scholáknak). Nem meri, nem akarja a Secularis Fő Rend, lelke rajta! Az cclesiasticus és Scholasticus Ordo miért nem követheti el? Istennek és az királynak szabad könyörgeni. 26 PPF ; BÖn BÖn

193 reformata transylvanica Levelében a Főkonzisztórium újjáalakulására is reflektált, és mindjárt olyan feladat megoldását ajánlotta, amelyben maga is részt vehetne: miért nem kezdi el kegyelmetek az cclesiasticum Beneficiumok solicitatioját, az hol el hadták, írtam én Teleki [László] és Bethlen László uraméknak felőle: én Tarczali [Zsigmond], Szentkereszti [András] uramék által segíteném az mint lehetne. 28 Vejének, Teleki Sándornak, az enyedi kollégium főgondnokának írt bécsi leveleiben gyakran előfordulnak az egyház ügyes-bajos dolgai május 2-án Bethlen a kollégium vagyoni helyzetét tisztázza, felhíva veje figyelmét arra is, hogy a szász universitasnak kölcsönadott tőke kamataiból illendően részesítsék a gyulafehérvársárospataki kollégiumot is. 29 Ugyane témát, az egyház vagyoni helyzetét tárgyalja a vén rab úr február 24-én kelt, az erdélyi szent keresztyén Reformatum Consistoriumhoz intézett levele. Négy pontban részletezi a szász városoknak kölcsönzött forint eredetét és rendeltetését, leszögezve, hogy a jövedelem nagyobb része az enyedi kollégiumot illeti. Azt a balvélekedést igyekszik helyesbíteni, hogy a Fiscalitasból ez előtt járt beneficiumok elvételével megrövidített papságot kellene inkább segíteni e pénzforrásból. Általánosabb elvi síkra emelve a kérdést kifejti, hogy fölösleges ellentétet szítani a lelkészek és az iskolák között: a inisterium és a Collegium vagy Schola az cclesia két keze, mindenik az cclesia szolgája, egyik a Templomba pro adultis, másik a Scholaba pro juventute. bben a helyzetben pedig a kollégiumnak van nagyobb szüksége a közegyház anyagi támogatására, mivel 28 BLev II Uo. II

194 Bethlen iklós és az erdélyi református egyház nincsenek privatus patrónusai, mint az egyházközségeknek. Érvelésében fölhasználja Apácai szellemiségének jegyében kimunkált, Önéletírásában is rögzített pedagógiai elveit, mintegy okulásul a nála nemzedékkel fiatalabb főkonzisztóriumi tagok számára: Nemde nem a Schola-é a inisterium szülő s nevelő anyja? Deákból lészen a pap. Sőt a Schola szüli a királyokot, fejedelmeket, bírákot, polgárokat etc. iért van annyi bolond vagy lator János? Azért, mert a Scholából kevés jó Jancsi megyen ki. Hányadik ember az, aki csak a templomban tanulja meg ügyibe az Istent, bizonyítja a község ostobasága, barom élete. elynek oka a magyar Scholák nemléte. 30 Az iskolák iránti kurátori felelősségérzete különben Veszprémi püspökhöz írott levelének egyik erős érzel mi fűtöttségű bekezdésében is tükröződik: Az Istenért ne hagyja kegyelmetek az Scholákat, nevezetesen az Fe jér vári ne dissipálódjék. Ó, ha Isten megadta, hogy akarhassak, bárcsak megadná, hogy végre is hajtsam!. 31 A gyulafehérvári kollégium diákjainak szerzett lei deni ösztöndíjról sem felejtkezett el, 1709-ben a következő kiszemelt ösztöndíjasnak, Diószegi ihálynak kért támogatást Hamel Bruyninx bécsi holland követ közvetítésével. 32 Bethlen hitét, elhivatottságérzését nem törte meg a hosszas rabság, sorsát küldetésként fogta fel. Bécsi leveleinek gyakori záró fordulatát ( vén rab Attyafia ) a Főkonzisztóriumhoz írott levélben e hivatástudattól, Pál 30 Uo. I. 33., II A levél másik, csupán aláírásában autográf példánya: FőkonzLvt 8/ BLev II Bujtás: i. m

195 reformata transylvanica apostol sorsával való azonosulástól vezéreltetve bővítette ki: Kegyelmetekért imádkozó szolga társa, szolgája és vén Attyafia az Úrban, Bethlen iklós, kegyelmetekért a Christus rabja. Halála előtt egy évvel Bethlen még egyszer visszatért az erdélyi református egyház pénzügyeire, családja számára tisztázta kurátori működését márciusában felkérte magához az erre vonatkozó iratok másolatát, ezek alapján pedig december 21-én részletes, sajnos csak csonkán fönnmaradt följegyzést készített 1691-es és es elszámolásairól és az akkor kapott felmentvényekről. Láthatólag azt az egyházi körökben elterjedt vádat igyekezett megcáfolni, hogy hűtlenül kezelte volna az erdélyi anyaszentegyház pénzét. mberi gyarlóságát elismerve, de a jól végzett munka tudatával állapítja meg: Senki conventiós, fizetést vevő reversalisos szám adó szolgája nem voltam. Azok nélkül szolgáltam, te tudod Isten, mint, bocsásd meg bűnömet.... z után sem tartozik az én maradékom senkinekis számadással, ha nem tudom mit mondanak is. 33 A Bécsben elhunyt agg főkurátor életművének 18. századi hazai értékelésében is felbukkan az említett vád. Hermányi Dienes József bizonyára kortársai egy részének véleményét foglalta írásba, amikor 1760-ban papírra vetett, Az erdélyi református püspökök élete című munkájában a bethlenszentmiklósi kastély és a Bethlen-család grófi címének költségeit egyházi eredetűnek állította. űve nyomtatásban nem jelent meg, de kéziratos másolatai rdély-szerte terjedtek. Azonban e balvélekedés korántsem vált egyeduralkodóvá. Bethlen iklós Önéletírásának 33 Uo. II ; cclesia vagy Collegium pénzéről című följegyzése, melynek csak első íve maradt fenn l. a 15. jegyzetet. 194

196 Bethlen iklós és az erdélyi református egyház másolatai szintén közkézen forogtak, Hermányi kortársa, Bod Péter pedig történeti munkáiban érdemeihez képest méltatta a nagy hírű főkurátort, rdélyi Solon -nak nevezve őt Pokoly IV. 233.; Gyenis Vilmos: Hermányi Dienes József. Bp., ; Hermányi Dienes József: Szépprózai munkái. Sajtó alá rendezte S. Sárdi argit. Bp., ; Bod Péter: agyar Athenas. Nagyenyed,

197

198 Az erdélyi református egyház a Rákóczi-szabadságharc korában Az 1704-gyel kezdődő öt év, a kuruc szabadságharc kora a század fordulóján lezajlott erdélyi uralomváltásnak igen mozgalmas, a református egyházban is sok változást hozó időszaka. ás császárhű főurak társaságában a Református Főkonzisztórium, a világi és egyházi elöljárókból álló gyházfőtanács urai 1703 őszén, a kuruc csapatok közeledtekor Rabutin de Bussy generális parancsára Szebenbe húzódtak. Brassó mellett ez a szász város is folyamatosan a császári haderő kezén maradt, Rákóczi tábornokainak nem sikerült elfoglalniuk. Ha kuruc szemszögből nézzük e helyzetet, akkor az erdélyi politikai elit Szebenbe menekült képviselői, köztük a református főgondnokok: Bánffi György gubernátor, Bethlen iklós kancellár, Keresztesi Sámuel, Bethlen László meg a fiatal Wesselényi István és mások labancoknak tekinthetők. Persze az ő labancságuk kissé más ízű, mint a dunántúliaké, ők ugyanis császárhűségükkel főként a Lipóti Diplomában is elismert régi erdélyi szabadságjogokhoz, köztük a négy bevett vallás szabad gyakorlatához ragaszkodtak. gyházkormányzati téren is tükröződött a történelmi helyzet kettőssége, amikor Szeben és Brassó a császáriak, a többi terület pedig a kurucok uralma alá tartozott: Szebenben rekedt a református egyház teljes gondnoki 197

199 reformata transylvanica kara a kuruc szabadságharc erdélyi végkifejletéig, Veszprémi István püspök pedig a hamarosan kuruc kézre kerülő Gyulafehérvárott maradt. A kiemelkedőbb városi egyházközségek közüi Kolozsvár és nyed többszöri uralomváltáson esett át, arosvásárhely viszont 1704-től folyamatosan kuruc uralom alatt élt. 1 Ilyenformán tehát a helvét hitvallású egyháznak mindkét táborban működtek képviselői és vezetői, hogy segítséget nyújthassanak, az érdekképviseletet elláthassák. Testületileg az egyház a gyorsan változó politikai-katonai viszonyok között nem kötelezte el magát egyik tábornak sem, hanem igyekezett fenntartani a hagyományos rendet és megvédeni a hitélet folyamatosságát biztosító privilégiumait. A császár hűségén maradt, Szebenben blokád alatt élő református főrendek egyházkormányzati ténykedésére alig nyílt tér és lehetőség. A Főkonzisztórium hatáskörét Rabutin csapatainak kardhegye rajzolta meg, a kuruc uralom alá került területeken nyilvánvalóan nem intézkedhetett. Az egyházközségek természetesen folyamatosan az gyházfőtanácsot tekintették legfőbb egyház-igazgatási fórumuknak, és amikor lehetett, oda fordultak. Kolozsvárott például 1706 májusában elterjedt a híre, hogy gr. Bánffi György gubernátor és főgondnok a városba érkezik, a helybéli presbitérium a gondnoki testület megújítását május 24-én az ő jelenlétében akarta megejteni, de az utazás elmaradt, a döntést pedig egy héttel elhalasztották. 2 ájus 30-án a gyűlésen kiderült, hogy 1 Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In: Kolozsvár 1000 éve. Szerk. Dáné Tibor Kálmán, gyed Ákos, Sipos Gábor, Wolf Rudolf. Kv., ; Farczády lek: A marosvásárhelyi református egyházközség élete arosvásárhely, die 24. aji Consistorium gyűlvén, méltóságos gróf s gubernátor fő curatorunk ő excellenciáját ide várván, sok discursusok 198

200 Az erdélyi református egyház a RákóczI... a presbitérium tagjai nem tudnak dönteni afelől, hogy az új gondnokot a szász vagy a magyar náció köréből válasszák, így aztán úgy végeztetett, hogy ez a választás haladgjon addig, míg Isten a méltóságos urat, gróf gubernator uramat ő excellentiáját ide hozza, minthogy rövid időn várjuk ide. Végül a választás július 11-én lezajlott a tiszteletes Consistorium meg edgjező voxából és méltóságos gróf gubernátor úr ő nagysága tettszéséből, a magyar nációból választott Újhellyi Ferencet pedig maga Bánffi György főgondnok iktatta be tisztségébe a következő meghagyással: ahhoz alkalmaztassa magát mindenekben, hogy a méltóságos Reformatum Supremum Consistorium amelly rendet az itt való curatorok iránt tött és amelly instructiokat kiadott a tiszteknek, mind maga igyekezik megtartani, mind másokkal megtartatni inviolate. 3 ivel az enyedi kollégium is hadműveleti területen feküdt, az gyházfőtanács minden lehetőt megtett a védelmére, nem rajta múlott, hogy a közbenjárás végül eredménytelennek bizonyult november 22-én Szebenből válaszoltak a főkurátorok az enyedi professzorok segélykérő levelére, ígérve a Gubernium közbenjárását Rabutin generálisnál. 4 A következő év tavaszán a kuruc seregek jöttekor egy diák ment követségbe Bethlen iklós főgondnokhoz, akinek sikerült is oltalomlevelet kieszközölnie a tábornoktól, de míg a követjárás tartott, Johann Karl de Tige báró labanc csaután végeztetett, hogy n[emes] Rácz István edgjik curator hellyébe más választassék, de jelen nem lévén edgj néhány consistorialis b[ecsületes] személlyek, elhaladott ad diem 30 aji, kivált az úr el nem jővén. KvhkLvt prot. I. B. 1. Series p Uo. p PPF

201 reformata transylvanica patai március 13-án felégették nyedet s a kollégiumot. A féltve ápolt kedves iskola romlása Bethlen főgondnok számára az utolsó cseppet jelentette a pohárban, ezután fogott neki a Columba Noe című röpirata megírásának, amely aztán felségárulási pört és életfogytiglani fogságot hozott a fejére októberében a kurucoktól föladott nyedről a kollégiumi ifjúság egy része Kolosvári professzorral együtt Torockóra menekült Rabutin elől, nyedi István és Pápai Páriz Ferenc pedig néhány diákkal a visszavonuló Károlyi Sándor generálist követték a Partiumba. Kolosvári diákjaival csakhamar visszatért a kollégiumba, és a két enyedi lelkészt meg Jástfalvi János seniort követségbe küldte Szebenbe az iskola újraindításához szükséges kegyelemlevélért. Beszámolójuk ismeretében a főkurátorok, elsősorban Bánffi György nagy nehezen lecsillapították Rabutin haragját, megkapták az oltalomlevelet, sőt a gubernátor az ifjúság élelmezéséhez szükséges búzát is megszerezte. Karácsony előtt így megindulhatott a tanítás. 6 Kolosvári professzor december 22-én a szokott módon két diákot küldött karácsonyi legátusként a gubernátorhoz Szebenbe, és az ünnepi konceptus hagyományos stílusfordulatain túl a végső pusztulás szélére jutott kollégium gyámolítását újból figyelmébe ajánlotta. 7 5 BÖn , 979; WIN I. 65., 69.; P. Szathmáry Károly: A nagyenyedi Bethlen főtanoda története. Nagyenyed, PPF ; WIN II , szép és nagy virágzását Collegiumunknak Isten itéletiből a feljebb való időben a tűz és fegyver hogy elrontaná, kezdettünk vala úgy vagyon Isten áldásából épülgetni, és a sok romlások és szükségek között is mind a tanitásban, mind a tanúlásban tisztünket tenni, de most közelebb ebben a változásban, mivel a kuruc magyar urak meg nem engedték, hogy a Collegium itthon maradjon, 200

202 Az erdélyi református egyház a RákóczI június 4-én újból Bánffi gubernátor és Wesselényi István járt közben a szebeni generálisnál a kol légium védelme érdekében, ígéretet is kaptak, hogy a scholasticusokat nem bántják, azzal a feltétellel, hogy valamiben magokat ne immisceálják. Kísérletük sajnos elkésettnek bizonyult, két nappal később azt jegyezte be Wesselényi naplójába, hogy a labanc hadak egy héttel korábban újból felégették nyedet. 8 Csupán 1708 augusztusától amikor Rákóczi csapatai már kiszorultak rdélyből láthatjuk a főkonzisztóriumi szokott tevékenység újrafelvételének első jeleit. Augusztus 26-án vasárnap a délelőtti istentisztelet után a hagyományos módon konzisztóriumi ülésre került sor Bánffi gubernátor szállásán, ahol a gyulafehérvári kollégium búzával való megsegítéséről hoztak határozatot. 9 tevékenység másik jele, hogy a Gubernium október 11-én a Küküllő vármegyei prédikátori rend panasza szoros lévén az időnk, mindenünket elhagyván mentünk a hegyekre magunk, azonban a hatalmas nemzet érkezvén, mindenünket felkereste feltalálta s praedára hányta mindközönségesen a mie volt collegiumunknak, mind magunknak személy szerint valamink volt, úgy hogy ha az Ur Isten könyörülő szemeit ismét ránk nem fordítja, félhetünk végső elpusztulástól. ivel pedig az isteni kegyelem hagyott még meg, akik nemzetünknek, reformata vallásunknak és a mi collegiumunknak gyámoli lehetnek, akartuk a szent innepi alkalmatossággal ő Nagyságokat és ő Kegyelmeket megtisztelni, ifjaink közül a praedikálásra kibocsátani. Igy Nagyságodhoz is két ifjakat küldeni azon végre, kérvén alázatoson, vegye őket jó kedvvel, szánja romlásunkat, könyörgésével és minden tehetségével igyekezze építeni s vigasztalni collegiumunkat.... Datae in coll[egio] N. nyed A Decembr[is]. arad pedig xcellentiadnak alázatos szolgája, romlott collegiumunknak itthon egyik professora Kolosvári István. FőkonzLvt 1/1707. a csak másolata ismert: Szegedi Tudományegyetem Központi Könyvtára, Szádeczky Kardoss Béla hagyatéka. s 52/II. 8 WIN II ; P. Szathmáry: i. m WIN II

203 reformata transylvanica nyomán elrendelte a megcsonkított dézsmanegyedek és más eklézsiai jövedelmek rendes kiszolgáltatását. 10 Bánffi György halála (1708. november 15.) után a jelek szerint veje, Wesselényi István vette át az gyházfőtanács elnöki szerepkörét, karácsony harmadnapján az ő szállásán gyűltek össze a református főrendek, sok dolgai lévén az eklézsiáknak,... kivált a dézmák iránt. Az egyházaknak járó eltartóztatott tizedjövedelmek ügyében a gubernátor halálával megszűnt a közvetlen intézkedési lehetőségük, ezért a császári generális közbenjárását kérték között, amíg a Bécs hűségén maradt főrendek jobbára Szebenben blokád alatt éltek, a kuruc fennhatóság alatt lévő területeken a Főkonzisztórium jogkörét részben a Gyulafehérvárott székelő Veszprémi István püspök vette át, kénytelen-kelletlen olyan anyagi természetű ügyekben hozva intézkedéseket, amelyek a világi főkurátorokat illették volna július 8-án például figyelmeztette a marosvásárhelyi városi tanácsot, hogy a református iskolától kölcsönzött pénz kamatát adják meg, mert különben eltiltja a diákokat a templomi szolgálattól. gy évvel későbbi levelében igazolta a tanács mentegetőző iratának kézhezvételét, de az interes megfizetésétől nem tekinthet el, a prohibitiót viszont elhalasztja a következő generalis synodusig. 12 Hivatali működésében, akárcsak korábban, Kaposi Juhász Sámuel gyulafehérvári professzor volt segítségére A rendelet alapján Küküllő vármegye Balázstelkén január 22-én tartott közgyűlése meghagyta, hogy a dézsmálás után először a lelkészek részét hordják be a mezőről, a quartának eltartásáért pedig pénzbüntetést rótt ki. Illyés Géza: rdélyi református zsinatok végzései és emlékei. Kézirat az RL-ban. I Uo RL marosvásárhelyi fióklevéltára, a marosvásárhelyi ref. egyházközség levéltára (a továbbiakban vhhklvt), nro

204 Az erdélyi református egyház a RákóczI... májusában például az öreg püspök nevében Kaposi írt Bánffi gubernátornak, a román papok uniója ügyében nyújtva információt, november 17-én pedig személyesen tett jelentést Szebenben a református főrendeknek a kuruc uralom alatti egyházi eseményekről. 13 Veszprémi püspök a hagyományt követve az erdélyi református egyház képviseletében megjelent az 1707-es marosvásárhelyi országgyűlésen és II. Rákóczi Ferenc fejedelmi beiktatásán. 14 A hadak járása, az rdély feletti uralom gyors váltakozása akadályozta a református egyház szervezeti életének rendszeres menetét között az országos zsinat összehívásának, határozatainak alig maradt írásos nyoma, valószínűleg nem tarthatták meg az évente egyszeri üléseket. 15 Veszprémi püspöknek egy 1706-os levele szerint a következő évre legalábbis tervezték a generalis összehívását. 16 rre utal a széki egyházmegye június 22-én agyarfrátán tartott partialis zsinatának egyik határozata is, egy válóperben születik a döntés: Generalisra tartozik, oda citat[ur]. 17 ivel az országos synodust hagyományosan 2da Trinitatis, azaz Szentháromság vasárnapja utáni második vasárnapra hívták össze, ez pedig 1707-ben július 2-ára esett, az említett ügy elvileg tárgyalásra kerülhetett, a széki esperesnek ugyanis június 22-én tudnia kellett, hogy lesz-e zsinat vagy sem. gyetlen följegyzés maradt fenn e zsinatról az udvarhelyi egyházmegye jegyzőkönyvében, eszerint Gyulafehérvárott 13 WIN II. 537., Farczády: i. m Illyés: i. m. I Sipos Gábor: Az rdélyi Református Főkonzisztórium kialakulása. Kv., ; vhhklvt nro SzékhmLvt prot. 1. p

205 reformata transylvanica tartották meg június 26-i kezdettel, a hagyományos időpontnál valamivel korábban. Az ülés zavartalanul folyhatott le, az udvarhelyi egyházmegye gyülekezetei számára nyolc új lelkipásztort avattak fel nyarán rdély túlnyomó része kuruc kézen volt, hadjáratok nem akadályozták a zsinat megtartását, a következő évben azonban elmaradt a synodus. gyházmegyei szinten az évente három-négy alkalommal összehívott partialis synodust, illetőleg az esperesek szokott téli egyházlátogatását azokon a vidékeken tarthatták meg több-kevesebb rendszerességgel, ahol a hadak járása nem veszélyeztette a résztvevők biztonságát. A hunyad-zarándi egyházmegyében között, 19 a marosi tractusban pedig között 20 szünetelt az esperesek szokott évi egyházlátogatása; hasonló hiátus tapasztalható a küküllői egyházmegye életében is, ahol az közötti időszakban sem vizitációt, sem partialis zsinatot nem tartottak. 21 Az enyedi egyházmegyében viszont 1705-ben választották esperessé Tornyi György ótordai lelkészt, sikerült tehát partialis zsinatot tartani. 22 A széki egyházmegye területe kuruc fennhatóság alatt élt, a hadjáratok is jobbára elkerülték, így 1705-ben két, 1706-ban egy, 1707-ben két, 1708-ban pedig szintén két partialis zsinatot tartottak, ahol a megszokott fegyelmi és válóperi ügyek kerültek tárgyalásra A Székelyudvarhelyi Református gyházmegye levéltára, Liber cclesiæ p. 91. Tóth Leventének köszönöm az adatot. 19 HZhmLvt prot. I/2. p arhmlvt prot. II/1. p Illyés Géza: Vásárhelyi István. RefSz Névkönyv SzékhmLvt prot. 1. p

206 Az erdélyi református egyház a RákóczI... egmaradt tehát ebben az időszakban az egyházi felsőbb szervezet, de szolgálattévői, a püspök és az esperesek magukra hagyatva, a hagyományos és törvényes főgondnoki-testületi támogatást szinte teljesen nélkülözve kerestek védelmet egyházuk számára mindkét hadban álló fél képviselőinél. Gyülekezeti szinten inkább sikerült fenntartani az egyházi élet megszokott rendjét és folyamatos menetét, már ahol a hadi események ezt is meg nem akadályozták. Fogaras várát és városát 1704-ben dúlták fel a hadi események során, a piaci református templomot lerontották, a lakosok szétszéledtek, az egyházi élet is szinte megszűnt. 24 nyed 1704-es pusztulása idején Bajcsi András lelkész szolgált, a hívek visszatérése után ő vezette be a virágvasárnapi emlék-istentiszteletet. Kolozsvárott viszont, bár a város 1704 őszén hosszú ostrom után kuruc kézre került és azután többször is gazdát cserélt, a református egyházi élet a sokféle nyomorúság ellenére sem szűnt meg, sőt 1705 tavaszán a városfalakon kívüli, hóstátbeli református templomot is sikerült helyreállítani. 25 A presbitérium jegyzőkönyvében az közötti időszakban kihagyott részek és üres lapok jelzik az írásos adminisztráció nehézségeit: Itt penig az idő változási miatt sok dolgaink félben szakadnak, mellyeket ez után kell rendben vennünk. 26 Főként a dézsmajövedelmek és a sójárandóság elmaradása hozta nehéz helyzetbe a kincses város helvéthitű eklézsiáját, a szűk esztendők, a mostani nehéz idők körülményeihez úgy igyekeztek alkalmazkodni, hogy a lelkészek 24 RL Fogarasi egyházközség levéltára, prot. I. C. 1. p KvhkLvt prot I. B. 1. p Uo. p

207 reformata transylvanica és a kollégiumi professzorok fizetését bár részben kiadhassák június 7-én elhatározta az egyháztanács, hogy a külső birtokok gondviselőitől számadást kérnek, hogy a nyomorúságokkal tellyes három esztendők alatt, mellyekben tőlök elrekesztettünk, mit majorkodtattak a tiszteletes eklézsia hasznára, egyben jelentést kérnek a birtokokat ért károkról is novemberében részben sikerült kiadniuk az alkalmazottak elmaradt fizetéseit, a hátralékokat pedig jegyzékbe vették. 27 Az rdélyben , illetőleg között kiépült Rákóczi-adminisztráció nem alakította ki a konzisztoriális egyház-igazgatási rendszer kuruc megfelelőjét. ind az december 20-án kinevezett rdélyi Consiliumnak, mind az 1707-es marosvásárhelyi országgyűlésen létrehozott fejedelmi tanácsnak voltak református tagjai (Teleki ihály és Barcsai ihály, illetőleg Barcsai Ábrahám, Barcsai ihály, Kemény László és Teleki ihály), ámde semmi nyoma annak, hogy a kuruc közigazgatás e magas rangú személyiségei testületileg részt vettek volna a református egyház felső vezetésében. ivel Rákóczi erdélyi uralma nem szilárdulhatott meg tartósan, e közigazgatási szervek amúgy is a katonai főparancsnoké lévén a döntő szó nem képviseltek olyan hatalmi súlyt, ami az egyébként is zaklatott egyházi közéletben befolyással bírhatott volna. Ha az egyházkormányzati testületté formálódás el is maradt, annál több nyoma van annak, hogy a kuruc admi nisztráció református tisztségviselői a maguk hatáskörében ugyanúgy intézkedtek, mint korábban a Fő kon zisztórium október 26-án például a marosvásárhelyi eklézsia papja, Felfalusi József elmaradt 27 Uo. p. 96.,

208 Az erdélyi református egyház a RákóczI... tized járandósága iránti panaszával Teleki ihályhoz, a fiscalis jószágok administratorához és egyben tized főáren dátorhoz fordult, és orvoslást is nyert. 28 Hasonlóképpen jóindulatúan viszonyult a református egyház problémáihoz a kuruc közigazgatásnak mintegy a fejedelmi hatalom pótlására létrehozott csúcsszerve, az rdélyi Consilium augusztus 20-án rendeletet adott a sófalvi kamaraispánnak meg Segesvár és Kőhalomszék vicedézsmásainak, hogy aminemű só, pénz, vagy gabonabeli collatiok voltak, a reformáta ecc lesián levő praedicatoroknak donatiojuk tenora szerént kegyelmetek adja meg, ezzel kilenc gyülekezet (Székelyudvarhely, Sófalva, Parajd, Kőröspatak, Bözöd, Új székely, Fejéregyháza, Székelykeresztúr és Székely muzs na) református papja élvezhette újból azt a jö ve delmet, amelyet a fejedelmi korból származó adomány levelek biztosítottak, de a császári adminisztráció meg vont tőlük. 29 Rákóczi fejedelem korábbi határozatá nak végrehajtását jelentette ez az intézkedés, s amint két héttel később Földvári György hunyadi fiscalis ins pec tor nak címzett consiliumi rendelke zés hangsúlyozta, Kegyelmes Urunk resolutiója val - láskülönbség nélkül ér vé nyesült: mindenik részen való papoknak az eddig kijárt fizetéseket ezután is kiadják. 30 Október folyamán az rdélyi Consilium előtt sorra jelentkeztek az Apafi adományleveleinek újraérvényesítését 28 vhhklvt nro Bánkúti Imre (kiad.): Az rdélyi Consilium leveleskönyve és iratai 1705, Bp., A fejérvári catholicus részen való papok emeltek panaszt Földvári ellen fizetésük visszatartása miatt. Uo. 171.; Rákóczi toleráns valláspolitikájáról l. Fabiny Tibor: Rákóczi és az evangélikusok. In: Rákóczi tanulmányok. Bp

209 reformata transylvanica kérő református lelkészek, meg is kapták a fejedelmi resolutióra hivatkozó kifizetési commissiókat. 31 II. Rákóczi Ferenc református vonatkozású rendelkezései nem lépték túl a fejedelmi legfőbb egyházvédő jogkört, akár az enyedi felégetett templom újjáépítésére kéregetőknek május 18-án kiállított passsust, akár a Szentiványi János óbesterhez rdélybe írott levelet (1707. június 3.) tekintjük. z utóbbiban az immár beiktatott fejedelem határozottan leszögezte: hamis az a hír, hogy ő a református prédikátorok régi privilégiumait nem erősítené meg, hiszen nemrég történt meg a szilágysági lelkészek kiváltságleveleinek confirmálása. 32 Állítását az rdélyi Consilium említett tevékenysége fényesen igazolja. Hogy az 1707 őszétől a Partiumban és Szatmárban tartózkodó erdélyi menekültek, Pápai Páriz és nyedi diákjaikkal együtt többször is fejedelmi segítségben részesültek, az a bujdosók köteles támogatásán túl a közönséges haszonra munkálkodó ember megbecsülését jelentette, amire Pápai később hálával emlékezett. 33 néhány év erdélyi református egyházkormányzati történéseit összegezve megállapítható, hogy az intézményi és személyi folytonosság labanc oldalon a Főkonzisztórium Szebenbe internált főrendjei, illetve kuruc oldalon a Gyulafehérvárott élő egyházi elöljárók (Veszprémi püspök, Kaposi professzor, illetőleg az 31 A bölöni prédikátor 20 forintot és 25 köböl búzát kapott. A görgényi esperes adománylevele 12 kis köböl búzáról, a magyarrégeni lelkészé 10 köböl búzáról szólt. Bánkúti: i. m agyar Protestáns gyházi és Iskolai Figyelmező , 152.; RL Szilágyi tractus levelei, nr. 9a. 33 PPF ; Földes Éva: Rákóczi művelődéspolitikája, különös tekintettel oktatáspolitikájára. In: Rákóczi tanulmányok. Bp

210 Az erdélyi református egyház a RákóczI... esperesek) révén biztosítódott, esetenként igen korlátozott hatáskörrel. Tény az is, hogy amikor 1708 végén a császári csapatok végleg kiűzték rdélyből Rákóczi hadait, és visszaállt a régi Habsburg kormányzati rendszer, a református anyaszentegyháznak rendelkezésre állottak a mindvégig császárhű tekintélyes főurak, akik töretlenül vihették tovább a két évtizeddel korábban megkezdett egyházvédő munkát. 209

211

212 A reformáció továbbélése a hátszegi románok között A 17. században az erdélyi románság privilegizált rétegeiben jelentős sikereket ért el a református hitterjesztés, főként Hátszeg vidékén és a Karánsebesi bánság területén. Karánsebes török kézre kerülése (1658) után nagyszámú református román nemesség talált menedéket Hunyad vármegyében, Déván és Hátszeg környékén. Hátszeg vidékének sajátos nemzetiségi összetétele és társadalmi viszonyai magyarázzák a református hit terjedését. A középkor óta számbelileg folyton növekvő román nyelvű kisnemesi réteg jogilag semmiben sem különbözött a magyar anyanyelvű nemességtől, és egyenrangúan vett részt a helyi közigazgatás ügyeinek intézésében. Hasonló közös részvételt tapasztalhatunk a csírázódó mezővárosi élet intézményeiben, és e tényezők hathatósan segítették a szinte egy évszázadig fejedelmi támogatást élvező református hitvallás terjedését. Számszerű megállapításokat nem tehetünk (a forrásadottságok nem teszik lehetővé), annyi azonban sejthető, hogy a román református papok és hívek kisebbségben maradtak az ortodoxokkal szemben. A hátszegi román esperesség bizonyos időszakokban nem tartozott a gyulafehérvári metropolita joghatósága alá, és némelyik vezetője, mint Tustyai János ( ) vagy Bajesdi Farkas József (1682 után) esperes kálvinista 211

213 reformata transylvanica szimpátiájáról volt ismeretes, területén tehát az ortodox egyházközségek mellett zavartalanul élhettek román református gyülekezetek is. 1 z utóbbiakról a 17. század utolsó évtizedétől fogva maradtak fenn bővebb történeti adatok, amikor a Rómával való egyesülés végett folytatott katolikus propaganda és a református hangadó körök ellenállási akciói fényt vetettek a Hátszeg vidéki román reformátusság helyzetére is január 21-én Bajesden Hunyad vármegye assessorai vizsgálatot tartottak a román papság körében az egyesüléssel kapcsolatban, és ez alkalommal tizenegy nemesi szabadsággal élő pópa kijelentette, hogy eddig az erdélyi magyar (ti. a református) püspök, a dévai esperes és a román püspök fennhatósága alá tartoztak, és helyzetükön nem kívánnak változtatni. 2 Néhány hónap múlva az említett tizenegy lelkész kérvényt intézett Bánffi Györgyhöz, amelyben a református vallású gubernátor védelmét kérték Athanasius metropolita és Csóka György hátszegi esperest egyesülési célú kényszergetései ellen november 28-án a Bánffi elnökletével ülésező Református Főkonzisztórium ki is 1 Juhász István: A reformáció az erdélyi románok között. Kv., , ; Adrian A. Rusu (A. edieșanu): Biserici medievale românești de odinioară din Ţara Haţegului. itropolia Banatului XXXV. évf nr Ștefan eteș: Atitudinea preoţilor români din ţinutul Haţegului faţă de unirea cu Roma. Renașterea nr z ide alább meg irt... Hatzek vidéki egynehány Oláh papoknak igen alázatos supplicatiojuk méltóságos gubernátor urunkhoz őkegyelméhez... i egészen a régi fejedelmek annuentiajok szerint püspök urunktól [ti. a reformátustól] el nem szakadunk... Bánffi resolutiója: mint hogy penig már magatok uniáltátok magatokat a reformata religioval, azért az oláh püspöknek, ki is magát az catholica religioval uniálta, semmi jurisdictioja rajtatok nincsen, hanem az református püspöktől kell függésteknek lenni, melyben... az Református Status manuteneal is benneteket. Bonczida,

214 A reformáció továbbélése a hátszegi románok között adta a kért oltalomlevelet, felsorolva 17 Hátszeg vidéki román pap nevét és biztosítva a nevezetteket arról, hogy az mi nemű conditiókkal magokat magok jó akarattya szerént az mi cclésiánkkal uniálták, azokban mi és az mi vallásunkban való püspök és az egész ministerium eő kegyelmeket meg tartyuk, és vallásukban, rítusokban semmi erőszakot és változást tenni nem igyekezünk, hanem éllyenek religiojoknak azon szabadságával, valamint eleitűl fogva itt rdélyben éltenek eő kegyelmek és az eő kegyelmek eleik. 4 Amint a változatlanul maradó rítusra való utalás is jelzi, az as akciók fő célja a Rómával való egyesülés előli kitérés és az ortodoxia korábbi helyzetének megőrzése lehetett. égis a román református eklézsiákat elsősorban azokban a falvakban kereshetjük, ahonnan az említett 17 pap származott: Alsószálláspatak, Bajesd, Borbátvíz, Fehérvíz, Felsőszálláspatak, Hátszeg, acsesd, ezőlivádia, Nagybár, Páros, Szacsal, Váralja. ddig még nem hasznosított levéltári források arra utalnak, hogy az említett helységek egy részében a 18. század elején viruló román református gyülekezetek éltek. Hátszeg mezővárosában, a vidék központjában, ahol 1644-ben Petrus Szászvárosi alias Pap de Lugos nevű román református prédikátor működött, től fogva a református gyülekezet Csáki iklós elsőpap mellett román református másodlelkészt is tartott Popa maji Kiadta Ion Lupaș: Documente istorice transilvane. I. Cluj, HZhmLvt prot. 1/1. p (1702-es másolat) Kiadta Sipos Gábor: Román református eklézsiák oltalomlevele 1700-ból. uro pa. Balcanica-Danubiana-Carpathica. Annales. 2/B. Szerk. iskolczy Ambrus. Bp., Juhász: i. m

215 reformata transylvanica Farkas József személyében. Farkas József azonos az as akták egyik aláírójával ( Bajesdi Farkas Joseph, Popa Iosif din Băești ) és fia vagy rokona lehetett az 1682-ben említett Bajesdi Farkas József esperesnek ig szolgált Hátszegen a román református hívek megelégedésére, amikor a felső-szálláspataki eklézsiába nyert áthelyezést. 6 Távoztával a hátszegi másodlelkészi állás anyagi okok miatt betöltetlen maradt, a román ajkú helybéli reformátusok azonban továbbra is igényelték az anyanyelvű igehirdetést, jogos óhajukat pedig a magyar református lelkészek elégítették ki. Csáki iklós lelkipásztor az 1716-ban tartott partialis synoduson (egyházmegyei lelkészi gyűlésen) több tanúval bizonyította, hogy minden vasárnap, szerdán és pénteken románul és magyarul prédikál. 7 Csáki egyházmegyei zsinaton tárgyalt fegyelmi ügye fényt vet a mezőváros egyházi realitásaira is. A román lakosság egy része a református gyülekezethez tartozott, de volt egy unitus egyházközség is. Csáki iklós felhívta lelkésztársai figyelmét arra, hogy román nyelvű református igehirdetés hiányában hívei az unitus egyház kebelébe térnének, ami mindaddig nem történt meg, lelkiismeretes működésének köszönhetően ben a Hátszegen tartózkodó egyházmegyei vizitáció alkalmával az esperes meghallgatta a hívek Hévizi Sámuel helybéli lelkész elleni panaszát: ő kegyelme oláh 6 HZhmLvt prot. I/2. p. 4., 23., 27., 43.; Csulak Ferenc: A hátszegi református egyházközség története. Kézirat az RL könyvtárában. 7 A részleges zsinat határozata: Azzal vádoltatik, hogy őkegyelme oláhul való functiojában el nem jár. De egynehány templomot gyakorló testisek őkegyelmét dicsérik, hogy functiojában mind szerdán, mind pénteken, mind vasárnap, mind oláhul mind pedig magyarul el jár. HZhmLvt prot. I/2. p

216 A reformáció továbbélése a hátszegi románok között nyelven nem fungál, déllyesti praedicatiókat el mulattya, és szigorúan meghagyta, hogy ezeket őkegyelme elkerülje, mert egyébként kemény censurája lészen. 8 Különben a Hátszegen tapasztalt egyházi szolgálatbéli kétnyelvűség korántsem volt csupán egyirányú, mint az eddigi példákból sejthetnők. Popa Farkas József másodlelkész Békési Ferenc elsőpap halála (1713. február 11.) után másfél évig egyedül látta el a lelkipásztori teendőket a hátszegi eklézsiában; a magyar és román hívek teljes megelégedésére mindkét nyelven hirdette az igét. 9 Jóval kevesebbet tudunk a többi román református gyülekezetről. Borbátvíz református lakosait 1713-ban a hátszegi másodpap, Popa József pásztorolta, 1719-ben váltak önálló egyházközséggé, Bányai József lelkipásztorsága alatt. Négy év múlva kérésük nyomán a partialis synodus román papot küldött körükbe, Popa Farkas József személyében, aki még 1727-ben is ott szolgált. 10 Bajesd, a Farkas lelkészfamília szülőfaluja 1713-ban a hunyad-zarándi egyházmegye lelkészeinek részleges zsinatát fogadta, ami református gyülekezet létét bizonyítja. 11 A bajesdi református kisnemesség a szomszédos Galaccal együtt tartott papot. Felsőszilvás templomának 1665-ből származó magyar nyelvű építési felirata ( z ház épitetik Szilvási Bálintul s társa Csonakosi Susana aszonytul... ) kétnyelvű nemes patrónus családra irányítja figyelmünket. família egyik 8 HZhmLvt prot. I/2. p Uo. p ben fizetési hátralékát rendezi a partialis synodus. Uo. p Csulak: i. m.; Böjthe Ödön: Hunyad megye sztrigymelléki része és nemes családjai története. Bp., HZhmLvt prot. I/2. p. 43.; Radu, Iacob: Istoria vicariatului greco-catolic a Haţegului. Lugos,

217 reformata transylvanica ifjú sarja, Szilvási János december 7-én írta alá a nagyenyedi Bethlen Kollégium törvényeit, tanulmányai befejeztével pedig iskolarektor lett Hátszegen. Négy évvel később egy másik Szilvási-fiú, nobilis et honestus juvenis ichael Szilvási, a Gyulafehérvár-Sárospataki Kollégium diákja román nyelvtudásáról tett tanúbizonyságot a Josaphat vladika ügyében tartott vallatás során. 12 Igen valószínű, hogy említett templomukban a református istentisztelet során mindkét nyelvet használták a 17. század végén is. A református-ortodox egyházi együttélés igen érdekes példáját nyújtja Demsus, ahol 1701-ben a helyi és környékbeli nemes patrónusok (nagycsulai Csulai Balázs, demsusi Lukács János és Ferenc, demsusi Bakosnitzai Izsák, Gergely és Pál, ifj. Naláczi István, csulai id. Csulai János, Tornya János, Leheszk ihály, nagypestényi Szegedi Sámuel, rekettyefalvi Cserményi Farkas, nagyosztrói Pap János) református egyházközséget alapítottak január 20-án az esperesi vizitáció örömmel nyugtázta papjuk, Tokai István kifogástalan munkáját, és följegyezte az egyházi vagyon megosztását. A dombtetőre faragott kövekből épített 13. századi középkori templom ( templum valachicum antiquum ) az ortodoxok és a reformátusok közös tulajdonába kerül, a jókora terjedelmű parókiális fundust pedig az említett patrónusok akaratából két egyenlő részre osztva használja a pastor valachicus és a pastor reformatus. 13 Arról sajnos nin- 12 Radu: i. m. 323.; Jakó Zsigmond Juhász István: Nagyenyedi diákok. Bukarest, ; O XVII Anno præfato fundatur ccla Reformata in Demses ab ejusdem loci et circumjacentium locorum... nobilibus viris st temp lum valachicum antiquum ex lapidibus ad formam pyramidis in colle ædificatum a praedictorum patronum majoribus, nunc ex 216

218 A reformáció továbbélése a hátszegi románok között csenek adataink, hogy a közösen használt nevezetes antik templomban milyen nyelven hangzott a református prédikáció. A levéltári forrásokból megismert román református gyülekezetek névsora az irodalomtörténet segítségével kiegészíthető. Azok a Hátszeg vidékéről származó kéziratok, amelyek román nyelvű zsoltárfordítások, református egyházi énekek, liturgikus rendtartások és imádságok szövegét őrizték meg, más helvét hitvallású gyülekezetek meglétére is utalnak. Viski János őraljaboldogfalvi lelkész, aki 1697-ben 420 lapnyi nyolcadrétű kéziratot állított össze a 150 zsoltár, ünnepi dicséretek és himnuszok meg imádságok fordításának szövegéből, ezt az aprólékos munkát bizonyára hívei javára végezte. 14 Istvánházi István 1703-ban másolta Soltarilye luj Szfunt Dávid kraj... [Szent Dávid király zsoltárai...] című psalteriumát özv. eo run dem patronum collatione communi. Valachis et Reformatis patronis commune. 2. st fundus parochialis infra templum satis amplus, pometis... refertus, cujus fundi divisi vicinus nobilis Joh[annes] Nagy, ex altera providus Petrus Zaharia prefati Joh[annis] Nagy jobbagio, ex tertia parte Via Regia. Antecedenter quidem ex benevol[entia] prædict[orum] patronor[um], tanquam peculium et haereditarium jus in usum Valachici pastoris ut sui coloni concessus, nunc autem ex eorundem prædictor[um] g[ene] rosor[um] patronor[um] consensu, in duas partes divisus, cuius pars media orientalis sponte eligente pastore Valachico concessa est eidem, pars autem occidentalis a via publica collata est in usum pastoris Reformati in Demses. HZhmLvt prot. I/1. p Aluj SzVNT DAVID Kraj SI PROROKul o szutye si csincs dzecs de SOLTARI Kari au szkrisz ku menile luj VISKI JÁNOS en BÓDOGFALA [Szent Dávid király és próféta 150 zsoltára, amelyet saját kezűleg leírt...] A Kolozsvári Református Kollégium Könyvtára a Kolozsvári Akadémiai Könyvtár kezelésében, s R A címleírást Ősz Sándor lődnek köszönöm. Vö. Juhász: i. m

219 reformata transylvanica Kendeffy Jánosné malomvízi udvarában, 15 s ezzel Hátszeg vidékének délnyugati részére irányítja figyelmünket. A Kendeffy családtól szorgalmazott református hitterjesztés, amelynek szolgálatába állította Istvánházi is a maga tollát, úgy tűnik, bizonyos sikereket ért el a szomszédos falvakban (Klopotiva, Nagyosztró, Nagypestény). Viski és Istvánházi szövegeit elemezve ihail Alin Gherman arra a következtetésre jutott, hogy a fölfedezhető különbségek a folklór-jellegű átörökítést valószínűsítik, a népkönyvek módján, amikor az egyik változatról a másikra való átmenet nem szükségképpen másolás útján történt, hanem szóbeli terjedéssel is. 16 Nem kell talán külön hangsúlyoznunk az előbbiek alapján, hogy a megismert román református gyülekezetek a 17. század utolsó és a 18. század első két évtizedében kellőleg biztosították a román nyelvű liturgikus szövegek szóbeli terjedéséhez szükséges társadalmi hátteret. A román reformáció különféle vonásait elemezve elsőként a sajátos liturgia kérdése tűnik fel. Batizházi Czirka János (Ioan Ţirca), az egyesüléssel szembeni ortodox ellenállás egyik vezéralakja 1700 őszén gyulafehérvári fogságából szabadulva a Református Főkonzisztórium rendeléséből egyik Hátszeg vidéki román református eklézsiában talált menedéket. 17 Ha egy ortodox pap ha ideiglenesen is és a körülményektől kényszerítve református gyülekezetben szolgálhatott, arra kell gondolnunk, 15 ihail Alin Gherman: O psaltire calvino-română necunoscută. Lucrările sesiunii știinţifice a Bibliotecii Academiei Române. Cluj, Istvánházi 1691-ben subscribált nyeden, neve után följegyezték: Ductus ad pastoriam alomvizinum. Jakó Juhász: i. m Gherman: i. m BÖn

220 A reformáció továbbélése a hátszegi románok között hogy a kálvinista román egyházközségek részben őrizték még az ortodox hagyományokat. rre utalt különben Athanasius unitus metropolita is Kollonich Lipót esztergomi érsekhez intézett levelében, amikor azzal vádolta a református fennhatóság alatt maradó tíz román papot, hogy de facto megtartották a régi ortodox liturgiát. 18 Az előbb jelzett kéziratok ismeretében azonban fenntartással kell fogadnunk Athanasius állítását; a Szenci olnár nyomán románul felzendülő zsoltárok és a jellegzetesen református imádságok sajátos román református istentiszteleti rend meglétét bizonyítják. Hátszeg városának mindkét nyelven prédikáló, magyar és román nemzetiségű református lelkipásztorai ugyancsak arról tanúskodnak, hogy azonos lévén a hitvallás és a liturgia, csupán az istentiszteletek nyelve változott esetről esetre, a hívek anyanyelvének megfelelően. Hasonlóképpen érdekes, eddig még alig tisztázott kérdés a román református gyülekezetek egyházkormányzati alárendeltsége. A tizenegy Hátszeg vidéki román pap 1699-es idézett nyilatkozatát, mely szerint ők az erdélyi református püspök, a hunyad-zarándi református esperes és a román püspök subordinatiójában éltek, megerősítik a levéltári források. A román református lelkészek nem tagolódtak be közvetlenül a hunyad-zarándi egyházmegye szent társaságába, de ez nem tekinthető másodrendű állapotnak, hiszen a korabeli jogszokás szerint például az udvari papok sem tartoztak az esperesek fennhatósága alá. Vegyes nemzetiségű gyülekezetek esetében azonban, mint például Hátszeg, az esperesek évenkénti canonica 18 Nilles, N.: Symbolae ad illustrandam historiam ecclesiae orientalis in terris coronae S. Stephani. Oeniponte, I

221 reformata transylvanica visitatiója a román prédikátor működését is vizsgálta ben az elsőpap helyett Popa Farkas József másodlelkész fogadta az egyházmegyei vizitációt, és az esperes örömmel hallgatta a hívektől Popa Joseph dicséretét. 19 Farkas József sajátos jogállására az 1712-es részleges zsinat határozata vet fényt. agunk is közönségesen attestálunk felölle írják az egyházmegye papjai, hogy nemhogy kettőnek, de egy praedicatornak is kevés a Hátszegi fizetés; mindazonáltal, minthogy Popa Joseph uramot nem szent társaságunk, hanem tiszteletes püspök uram collegaival együtt és a méltóságos Gubernium állíttatták be káplánságra és a fizetésnek tertialitasát őkegyelmének rendelték, a traktus nem oldhatja meg saját hatáskörében e fájó anyagi kérdést, hanem a püspökhöz fordulnak, találja meg a módját annak, hogy mind Popa Joseph uramnak legyen megmaradása szent társaságunkban és refugiuma üldözői ellen, mind pedig Békési elsőpap kapja meg az őt megillető jövedelmet. 20 Az esperes és a partialis synodus fennhatósága, mint láttuk, kiterjedt a román lelkipásztorok áthelyezésére is. Ami az erdélyi református püspök joghatóságát illeti, a század első éveiben még érvényesült, 1718-ban azonban már csupán óhajként nyilvánult meg; a Református Főkonzisztórium március 6-i ülése felhívta Soós Ferenc püspök figyelmét: Az Hunyad vármegyei olá ecclesiák megvizsgálását s jó statusba való tettetéseket 19 HZhmLvt prot. I/2. p. 4. Az egyházmegye történetére 1. Dáné István: A vajdahunyadi zarándival egyesült egyházmegye és azon egyházmegyékbeni egyházak történelme. Névkönyv ; Kiss István: A Hunyad-Zarándi Református gyházmegyéhez tartozó egyházközségek úrasztali készleteinek összeírása a XVIII. század végéről. RefSz sz HZhmLvt prot. I/2. p

222 A reformáció továbbélése a hátszegi románok között az következendő Visitatio és Generalis Synodus alkalmával procurállya tiszteletes püspök uram. 21 Hogy megindult-e a rendbetétel és milyen eredménnyel zárult, arról nincsenek adataink sem a zsinati iratokban, sem a hunyad-zarándi egyházmegye jegyzőkönyveiben. Az említett Hátszeg vidéki helységekben az unitus vagy ortodox egyházakkal együtt élő román református gyülekezetek utolsó nyomai is eltűntek a 18. század harmincas éveiben, mivel a társadalmi bázisukat alkotó román kisnemesség inkább a hasonló kiváltságokkal kecsegtető, államilag is támogatott görög katolikus egyházat választotta. Bizonyos jelek azonban arra is utalnak, hogy némelyik kisnemes család egy-egy ága a korábbi egyházi berendezkedésben maradva, kétnyelvűségét megtartva a hunyad-zarándi traktusba tartozó magyar református lelkész pásztorolása alá adta magát. Talán ezzel is magyarázható, hogy a 18. század második-harmadik évtizedében olyan falvakban is létesültek református egyházközségek (Borbátvíz, Fehérvíz, Nagyklopotiva, Oláhbrettye), ahol korábban nyomuk sem volt. 21 FőkonzLvt 12/1718, prot. sess. p

223

224 Adatok Wesselényi István főgondnoki tevékenységéhez Alábbi sorainkban nem vállalkozhatunk Wesselényi István főgondnoki munkájának részletes föltárására, mivel a szóba jöhető forráshelyek legfontosabbikát, a Wesselényi család zsibói levéltárát egyelőre még nem nézhettük át, és elsősorban az rdélyi Református Főkonzisztórium levéltári anyagára támaszkodtunk. * A század fordulóján bekövetkezett erdélyi uralomváltásnak igen érdekes időszaka az 1704-gyel kezdődő öt év, a kuruc szabadságharc kora. ás császárhű főurak társaságában a Református Főkonzisztórium urai 1703 őszén, a kuruc csapatok közeledtekor Rabutin generális parancsára Szebenbe húzódtak. gyházkormányzati téren is tükröződött a történelmi helyzet kettőssége, amikor Szeben és Brassó a császáriak, a többi terület pedig a kurucok uralma alá tartozott: Szebenben tartózkodott a Főkonzisztórium világi része, Veszprémi István püspök viszont a korán kuruc kézre került Gyulafehérvárott maradt. A szebeni kényszerű tartózkodás idején nőtt fel a régi főkormányszéki tanácsurak és főgondnokok, Bethlen iklós, Bánffi György és Keresztesi Sámuel oldalán az 223

225 reformata transylvanica új nemzedék (Teleki László, Wesselényi István, Bethlen László), amely az 1709 utáni új helyzetben a frissiben kialakult hagyomány szerint az egyházkormányzati staféta átvételére volt hivatott. (Bethlen kancellár ugyanis 1704 júniusában fogságba került, Keresztesi Sámuel 1706-ban, Bánffi gubernátor pedig 1708 novemberében elhunyt.) Nem került alkalmatlan kezekbe a kormányrúd, erre Wesselényi naplója a bizonyíték. A harmincéves szilágysági főúr, Bánffi György veje igen szép fohászszal kezdte szebeni tisztes bezártságuk eseményeinek megörökítését: Itt pediglen mire tart az Isten bennünket, és mit érünk ez erősségben, vagyon csak egyedül az Istennek bölcs titkában. A mi Istenünk, aki az ellenkező dolgokból szokott jó dolgokat kihozni, szent fiáért könyörüljön rajtunk, és ez mostani zűrzavarokat lecsendesítvén, adjon békességet és vigyen haza bennünket még életünkben, kit-kit a maga házába, hogy szolgálhassunk őneki csendes és vidám lélekkel. 1 Tény, hogy Wesselényi és nemzedéktársai nem rendelkeztek olyan nemzetközi államférfiúi tapasztalattal, mint például Bethlen iklós, a megelőző időszakban csupán törvényhatósági főtisztségekben szereztek közigazgatási és politikai tapasztalatokat; Wesselényi Közép-Szolnok, Teleki László pedig Alsó-Fehér vármegye főispánjaként működött. Igaz viszont, hogy Wesselényi a kényszerű szebeni tartózkodás idején apósa, Bánffi György magántitkáraként beletanult a guberniális nagypolitikába, és korábban is kapott jelentős közéleti megbízatásokat, például 1702 tavaszán ő kísérte William Paget lordot Kolozsvártól Szilágysomlyóig, amelynek során református 1 WIN I

226 Adatok Wesselényi István főgondnoki tevékenységéhez szempontból is fontos információkat közölhetett a hazatérő konstantinápolyi angol követtel. 2 A Szebenbe rekesztett református főúri kör, idősek és fiatalok igyekeztek megtartani életük megszokott kereteit, nem utolsósorban egyházi vonatkozásban is. A guber nátor és a kancellár udvari papja, Zilahi András meg Bonyhai Simon György hol egyikük, hol másikuk palotájában tartotta rendszeresen a vasárnapi kétszeri istentiszteleteket a kolónia minden tagja számá ra. Ugyanakkor az igen szűkös lehetőségek szerint igyekeztek egyházkormányzói és -védői feladataiknak is eleget tenni november 17-én Kaposi Juhász Sámuel gyu la fehérvári professzor személyesen tett jelentést Szebenben a református főrendeknek a kuruc uralom alatti egyházi eseményekről június 4-én Bánffi gubernátor megbízásából Wesselényi István járt közben Rabutin generálisnál az enyedi kollégium védelme érdekében, ígéretet is kapott, hogy a scholasticusokat nem bántják, azzal a feltétellel, hogy valamiben magokat ne immisceálják. Kísérletük sajnos elkésettnek bizonyult, két nappal később jutott el Wesselényihez a hír, hogy a labanc hadak egy héttel korábban újból felégették nyedet. 4 Bánffi György halála (1708. november 15.) után a veje, Wesselényi István vette át a Supremum Consistorium elnöki szerepkörét, karácsony harmadnapján nála gyűltek össze a református főrendek. Közvetlen intézkedési lehetőségük még nem volt az egyházaknak járó eltartóztatott 2 Gömöri György: Angol utazó az 1702-es rdélyben. In: Uő: rdélyiek és angolok. Bp., é.n WIN II. 537., WIN II ; P. Szathmáry Károly: A gyulafehérvár-nagyenyedi Bethlen-főtanoda története. Nagy-enyed,

227 reformata transylvanica tizedjövedelmek ügyében, hanem a császári generális közbenjárását kérték. 5 Bánffi gubernátor halálával nemcsak az amúgy is igen alárendelt szerepre kárhoztatott Főkormányszék vált működésképtelenné, hanem az erdélyi reformátusok gyházfőtanácsa is, amely a kálvinista főtisztségviselők kihalása és helyük betöltetlenül hagyása miatt gyakorlatilag megszűnt, és sürgős újjászervezésre várt. ivel a Főkonzisztórium világi tagjai hagyományosan a legmagasabb rangú törvényhozási és közigazgatási tisztségviselők közül kerültek ki, az újjászervezéssel szükségszerűen meg kellett várni rdély új politikai-kormányzati rendszerének kiépülését. rre 1709 tavaszán nyílott alkalom, amikor a Habsburg központi kormányzat szűkebb körű országgyűlést, concursust hívott össze Szebenbe. ár korábban döntés született arról, hogy amíg a Gubernium teljes létszámában helyreállítható nem lesz, a közigazgatás intézésére l6 tagú Deputatiót hoznak létre a három natio és a négy bevett vallás képviselőiből. Az április közepére összehívott concursus egyik fő feladata a Deputatio jelöltlistájának összeállítása volt. Tizenegy református került a jelöltek névsorába, köztük Wesselényi István, Teleki László, Bethlen László, Naláczi Lajos, Bánffi Dénes és Teleki József. 6 A concursus idején a hagyományos módon vasárnapon került sor az egyházi ügyek tárgyalására. Április 21-én a vasárnapi istentisztelet után gyűltek egybe a Szebenben jelen lévő református rendek, közülük csak a főbbek nevét őrizte meg az egykorú jegyzőkönyv: Teleki László, 5 Uo Trócsányi Zsolt: Habsburg-politika és Habsburg-kormányzat rdélyben Bp., (a továbbiakban: Trócsányi 1988.)

228 Adatok Wesselényi István főgondnoki tevékenységéhez Teleki József, Teleki Sándor, Bethlen László, Wesselényi István, Naláczi András és Naláczi György. gyházi részről a három kollégium (azaz nyed, Gyulafehérvár és Kolozsvár) professzorai meg a közelebb fekvő jelesebb egyházközségek lelkipásztorai vettek részt a gyűlésen. A Consistorium Reformatum fel állíttatik szól a jegyzőkönyv első pontja, mely is áll a reformáta religión lévő úri és fő rendekből, és egyéb alább való, mind vármegyéken, mind székeken levő nemességből universaliter. Főgondnoknak választattak Wesselényi István, Teleki László, Bethlen László és a református püspök, 7 világi részről tehát azok a Deputatióba jelölt főrendek, akiknek uralkodói jóváhagyásában reménykedhetett a gyűlés. (Ők 1709 augusztusában meg is kapták a kinevezést, mel lettük Naláczi Lajos került be negyedik református tag ként az ideiglenes kormányszervbe). 8 Ugyancsak ez a jegyzőkönyv őrizte meg a főgondnokok és a tagok jog- és hatáskörének összefoglalását, írásban rögzítődtek tehát azok az előírások, amelyek az előző korok egyházi elöljáróinak tevékenységét hagyo mányosan szabályozták. szerint a főgondnokok feladata: az anyaszentegyház gondozása, óvása és védel me, a tractualis curatorokra való felügyelet, az egyházi sérelmek és panaszok rögzítése. Orvoslásukról saját hatáskörükben gondoskodjanak a református egyhá zon belüli ügyek esetében, ha viszont más egyházak tagjai okozták a sérelmet, barátságos eligazítással oldják meg. Amennyiben ez nem sikerülne, bírósági fórumokon keressék egyházuk igazát, beleértve az udvarhoz való felfolyamodást is. Ugyancsak az ő feladatuk a nyilvános 7 FőkonzLvt prot. I. p. 1., 21.; Pokoly V Trócsányi

229 reformata transylvanica konzisztóriumi gyűlések időpontjának kitűzése és a tagok egybehívása. A gyűléseken vagy együtt, vagy felváltva elnököljenek, a fontosabb ügyeket személyesen adják elő és alapos megtárgyalásukról gondoskodjanak. A főgondnoki kar tagjai életkor szerint nem voltak már fiatalok (Bethlen László a 34., Wesselényi István a 36., Teleki László pedig kb. a 37. évében járt 1709-ben), 9 de a fejedelmi korról csak ifjúkori emlékeik lehettek, közigazgatási és politikai tapasztalataikat a korai Gubernium időszakában szerezték, általában törvényhatósági szinten (Wesselényi például Közép-Szolnok vármegye főispánjaként működött 1699-től). Hiányzott az a nemzetközi államférfiúi gyakorlatuk is, ami a megelőző nemzedék több tagját jellemezte. Arisztokrata voltuk és feltétlen császárhűségük alapozta meg induló politikai karrierjüket, református neveltetésük és családi kapcsolataik pedig az egyházhűséget szavatolták. főgondnoki karra és az gyházfőtanácsra hárult a feladat, hogy a Habsburgújraberendezkedés feltételei között a református egyház helyzetét legalább a korábbi szinten megtartsa és védelmezze. Nem ígérkezett könnyűnek, hiszen az 1690-es évekkel összehasonlítva a kálvinista vallású politikai elit, amelynek más protestánsokkal együtt vállalnia kellett a várhatóan fölerősödő ellenreformációval szembeni ellenállást, már nem rendelkezett az elődeihez hasonló politikai súllyal, és a körülmények is jóval kedvezőtlenebbeknek mutatkoztak. 9 rre céloz a Bécsben raboskodó Bethlen iklós január 23-án Bethlen Lászlónak írott atyai jótanácsa: Kegyelmedet penig, mint a mü familiánknak egy oszlopát, öcsémet, mint fiamot kérem s intem: Disce iam vir esse. 30 esztendő volt régen az Istentől is rendelt üdő a papságra való. ondd meg Teleki Lászlónak is: Discat iam et agat virum, hiszen ő a 40 felé jár. BLev II

230 Adatok Wesselényi István főgondnoki tevékenységéhez Kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektetett az gyházfőtanács a református egyházat ért sérelmek orvoslására, és e téren a Deputatiónál sikerre is számíthatott, tekintve hogy az ideiglenes kormányzati testület tagjai közül négy volt református, Haller István elhunyta (1710. május 2) óta pedig Wesselényi István mint rangidős főrend vette át az elnökséget. Főként a lelkészeknek fejedelmi adománylevelek alapján járó, de már az előző időszakban meg nem fizetett dézsmák ügyében kérte a Deputatio támogatását, mivel mind az elkobzott kuruc birtokok új urai, mind a dézsmákat bérlő szász natio késedelmesen vagy sehogy sem fizették a református papoknak járó tizednegyedet. Ugyancsak a Deputatio fellépésére volt szükség ahhoz, hogy az enyedi kollégiumnak a szász városoknál kihelyezett tőkepénzei után a kamat kifizetésre kerüljön. 10 Ugyanakkor a főkurátorok saját hatáskörükben is intézkedtek hasonló ügyekben, például május 30-án Wesselényi István, Teleki László és Bethlen László aláírásával kemény hangú felszólító levél ment Szebenből Szászváros elöljáróságához, hogy a bérbe vett dézsmáért járó összeget fizessék meg Várallyai Dániel lelkésznek. 11 gyházkormányzati ügyekben való gyors cselekvéseikre példa a Bethlen Kollégium ügye. nyedet nehéz helyzetbe hozta az 1710 augusztusától terjedő pestis, szeptember elején két professzor és a diákság nagy része 10 FőkonzLvt prot. I. p , prot. II. p , Kegyelmeteket azért mi Fő Curatorok admoneállyuk, hogy a restanciát fizessék meg; ha ezen írásunk által sem inducáltatnának a satisfactiora, könnyen találunk olly mediumot benne, hogy Kegyelmeteknek nagy kedvetlenségével és nagyobb expensáival meg kell fizetni. RL Szászvárosi ref. egyházközség levéltára, fasc. R nr

231 reformata transylvanica Felenyedre menekült karanténba, az ellátásukhoz szükséges javak azonban a városban rekedtek. Teleki Sándor felügyelő gondnok azonnal részletes jelentést tett Wesselényi főgondnoknak, aki az ügy sürgősségére való tekintettel gyorspostával értesítette Teleki Lászlót és Bethlen Lászlót. Hármójuk egybehangolt intézkedései nyomán részben megoldódott a menekült iskola élelmezése, a Deputatiótól kieszközölt parancs nyomán az adós szász városok kifizették a kamatok egy részét, így a tél elején Teleki Sándor a Felenyedre húzódott Kolosvári Istvánnak és nyedi Istvánnak meg a városban maradt Pápai Páriz Ferencnek gyorssegélyként nyújthatott pár száz forintot régóta késedelmeskedő fizetésük némi pótlására. 12 Ugyanígy az alumnusoknak is kiadhatta járandóságuk egy részét, nem szakadt meg tehát az iskolai munka. Kolozsvárott az egyházközség és a kollégium közös vagyonkezelése okozta a bajok egy részét, Szatmárnémeti Sámuel professzor 1713-ban Wesselényi Istvánhoz mint 12 Teleki Sándor jelentése (Gyulafehérvár, szeptember 10): azt a csorbát, melly az ecclesiákban a papok kihalása miatt esett, igyekezzék kegyelmetek unitis viribus, mint eddig, úgy keményebben is illendő segicséggel, majd végképpen felfordulásához közelítő állapottyában az megnevezett nyedi Collegiumnak és benne közönséges cclesiáinknak is subveniálni; nem hiszem, ha nagy angustiáját kegyelmetek genuine pennára téteti, és amellett mind Fő Curatorokul, mind. Deputatioul urgentissime fogja kívánni az adós várasoktól az Collegium capitalis pénzire illő restans interest, hogy notabilis summával meg nem segitenék a Collegiumot, mind szeretettől, mind kegyelmetek személlyének respectussától viseltetvén.... Kegyelmeteket ezen is kérem nagy bizodalommal, az ki elébb veszi kegyelmetek közzül ezen levelemet, külgye meg bizonyos emberétől több Collegainak is, írásban mellé tévén kiki az maga opinioját, ne mennyen csak nemoba alázatos instantiánk. FőkonzLvt 24/1710, 25/1710.; Wesselényi intézkedései: uo. prot. II. p

232 Adatok Wesselényi István főgondnoki tevékenységéhez a tanintézet fő patrónusához fordult az egyházközségtől járó, de mindhiába kért pénzösszegek kifizetése ügyében, részletes kimutatást közölve a régi donatiókon alapuló jövedelmekről és azok kedvezményezettjeiről. nnek nyomán küldött ki egy bizottságot az gyházfőtanács Kolozsvárra az cclesia s Collegium beneficiuminak s proventusinak investigatiójára, de a vagyonügyek végleges rendezésére, a megosztásra csak hét év múlva került sor. 13 Nagy segítséget jelentett az iskolafenntartásban a régi alumniák felújítása, valamint az újak szerzése: ben az egykori fejedelmi patrónusok példáját követve Wesselényi István, Bethlen László és Naláczi Lajos kétkét diák eltartását vállalta. 14 A kuruc szabadságharcot lezáró szatmári béke megkötése (1711. április 30.) és III. Károly megkoronázása (1712. május 22.) után került sor a Gubernium újjászervezésére, amely a református egyház világi vezetőtestületét közelről érintette, hiszen a hagyomány szerint a legmagasabb tisztséget viselők vállalták egyúttal a főgondnokságot is. közigazgatási reform a reformátusok számára nem túl biztató előjelek közepette indult. mlítettük már, hogy az 1709 után pozíciókba jutott új erdélyi vezető elit számba vehető nagypolitikai tapasztalatok nélkül, az 1690-es évekhez viszonyítva kedvezőtlenebb helyzetben szállt síkra az erdélyi érdekek védelmében az új birodalmi vezető garnitúrával szemben. gyre bizton számítani lehetett a viszonylagos belpolitikai önállóság fennmaradása mellett: az ellenreformáció felerősödésére. 13 FőkonzLvt 15/1713, prot. I. p. 141.; Török István: A kolozsvári ev. ref. collegium története. Kv., I Török: i. m. I

233 reformata transylvanica 1712 novemberében az országgyűlés javaslatokat tett a gubernátori tisztségre és a tanácsosi helyekre; az előbbire Wesselényi István több szavazatot kapott, mint a katolikus listavezető Haller György, az utóbbiak körébe pedig Wesselényi István, Bethlen László, Kemény László, Teleki ihály, Teleki László, Naláczi Lajos, Naláczi András és Barcsai Ábrahám került be a reformátusok közül. Az rdélyi Udvari Kancellária, mintegy az erdélyi vezetőréteg említett súlyvesztését illusztrálva, kevéssé vette figyelembe a jelöléseket, a tanácsosi helyekre Wesselényit, Teleki Lászlót és Szentkereszti András kancelláriai referendariust terjesztette fel. Végül az uralkodó március 31-én e három református tanácsost nevezte ki, a gubernátori tisztségbe azonban a katolikus vallású alkancellárt, Kornis Zsigmondot helyezte. 15 A kardinális tisztségek közül csak a rendek elnöke került betöltésre, erre Wesselényi István kapott kinevezést. A Gubernium megszervezése nyomán az rdélyi Református Főkonzisztórium is végleges szervezeti formát kaphatott. rre tett javaslatot az június 25-én kezdődött nagyenyedi zsinat, amelyet szokás szerint követei útján, írásban terjesztett az országgyűlés alkalmával, július 2-án Szebenben ülésező gyházfőtanács elé. A népes gyűlés elfogadta a synodus határozatát, és a Supremum Consistorium jó formába öltöztetése végett öt főgondnokot rendelt Wesselényi István (rangelső guberniumi tanácsos, a rendek elnöke, majd 1715-től az ítélőtábla elnöke is), Teleki ihály (kővári főkapitány), Teleki László (guberniumi tanácsos), Bethlen László (1715-től guberniumi tanácsos) és a mindenkori püspök személyében. 15 Trócsányi

234 Adatok Wesselényi István főgondnoki tevékenységéhez Wesselényi István volt a legtekintélyesebb közülük, legmagasabb közéleti rangja alapján őt tekintették a Főkonzisztórium elnökének. 16 Tevékeny részt vett a közegyház és az enyedi kollégium kamatra kiadott pénzeinek 1715-ben zajlott revíziójában és felszedésében ugyanúgy, mint az 1717-től folyósítani kezdett kamarai jövedelmek elosztásában vagy a közös egyházi tőkéknek a kollégiumok és a lelkészi kar közötti megosztásában. 17 Az iskolai és egyházi tevékenység anyagi alapjainak biztosítása mellett curatortársaival együtt gondoskodott a református egyház szaporodó sérelmeinek nyilvántartásáról, Bécsbe való többszöri felterjesztéséről. 18 gyik személyes hangú levele arról tanúskodik, hogy a gravaminák oly sokszor megismételt ügyében a Főkonzisztórium az illem határát súroló éles hangtól sem riadt vissza február 4-én Kolozsvárról írta Wesselényi Tarczali Zsigmond ágensnek Bécsbe: Gondolván hogy még az Conferentia [a inisterialkonferenz in rebus Transilvanicis következő ülése] halad, írtunk az Princznek [Savoyai Jenő hercegnek, a konferencia elnökének] communi nomine, mellynek copiáját kegyelmednek elküldöttük, melyben is az igasságnál egyebet nem írtunk. Nem lehetett penig elkerülnünk, hogy azt fel ne tettük volna, hogy egy Conferentiánn is soha a mi ecclesiasticumink nem proponáltatnak. Kegyelmed azért opportune tempore juttassa keziben a Fejedelemnek, nem gondolván vélle, ha egy kis kedvetlenség lenne is benne, mikor Istennek és val- 16 Szentkereszti András írja Kemény Lászlónak nov. 5-én: éltóságos Ur levelét kötelessen vöttem és a éltóságos Urnak Consistorii Praeses Baro Weselenyi István urnak... RL Pokoly Nagy gyűjtemény nr FőkonzLvt 14/1715, 5/1717, 23/ Pokoly III

235 reformata transylvanica lásának kéván kegyelmed szolgálni; mert el mulandó e világnak minden respectussa. 19 Ugyancsak Tarczalinak címezte augusztus 17-i, a bécsi udvari ügyintézés lassúsága és eredménytelensége miatt panaszkodó levelét, amelyben a felhalmozódott egyházi sérelmek orvoslása végett egy mixta commissio létrehozását javasolja rdélyben, amely a helyben elintézhető ügyeket meg is oldaná, mert ha oda fel hagyatik decisioja, hijjában küldünk deputatust, mert azt csak impedialja a Cancellaria, vagy soha elő sem vészi, mint eddig, hijjában lesz minden költségünk és fáradságunk, melyet mi el sem győzünk költséggel, mert nincsen fundusunk. 20 Az 1710-es években a főgondnoki karban több személyi változás is történt, az 1713 decemberében elhunyt Teleki László helyét automatikusan a már korábban főkormányszéki tanácsosnak kinevezett Szentkereszti András foglalta el 1714 júliusában, Bécsből hazatérve. Teleki ihály (mh. 1720) helye betöltetlen maradt, az március 30-án elhunyt Bethlen László tisztségét viszont Kemény László örökölte, aki december 27-én került be a Guberniumba. 21 Az ekkor kialakult főgondnoki testület rangidős tagja, Wesselényi István irányításával másfél évtizedig hordozta az erdélyi reformátusok gondjait-bajait. A Főkonzisztórium hivatali munkájáról szólva meg kell említenünk, hogy az üléseket az országgyűlés vagy a Gubernium tanácskozása idején vasárnap vagy ünnepnapon a délelőtti istentisztelet után tartották, hagyományos 19 FőkonzLvt 4/ Uo. 24/ Sipos Gábor: Az rdélyi Református Főkonzisztórium kialakulása ( 1736). Kv., (TF 230)

236 Adatok Wesselényi István főgondnoki tevékenységéhez módon a rangidős főkurátor, Wesselényi István szállásán gyűltek össze a tagok. 22 A világi urak létszáma mindig felülmúlta az egyháziakét, az utóbbiak közül általában a püspök, helyettese, a generalis notarius és egy-két professzor vagy esperes vett részt a gyűléseken. 23 Néha az is előfordult, hogy Wesselényi főgondnok egyedül tartott ülést a notariusokkal. A gyors elintézést kívánó ügyek esetében levélváltások útján tájékozódtak és intézkedtek a főgondnokok, így a végső döntés az írásban beküldött vótumok alapján született meg, esetleg összehívták az elérhető konzisztóriumi tagokat. 24 Wesselényi az országgyűlés és a királyi tábla elnökeként vezette a református főrendek hivatali pozícióinak megtartása, az erdélyi vallási-politikai rendszerben a kálvinisták minél kisebb térvesztése érdekében szívósan folytatott rendi küzdelmeket, amelynek iratai is jórészt az gyházfőtanács levéltárában maradtak fenn. 25 Kornis gubernátor halála (1731. december 14) után ő lett a rangelső főkormányszéki tanácsos, és az évtized elején a Wesselényi irányította református rendi összefogás hozzájárult szept. 24.: Conflualvan az Consistorium az úr Vesselényi uram eő Nagysága szállására... FőkonzLvt prot. I. p Uo. prot. I. p. 153., 166., 168., 189., 206., gy példa 1714-ből: Teleki ihály főgondnok Uzdiszentpéteren veszi kézhez a gyulafehérvári egyházközség márc. 28-i jelentését arról, hogy a katonaság két parókiális épületet el akar venni. Ápr. 26-án megbízás nyomán Teleki József és Thoroczkai Péter tárgyal Steinville generálissal az ügyről, megbeszélésükről följegyzést készítenek. Jelentésük alapján jún. 1-jén Szebenben megszületik az ügyet Bécsbe fölterjesztő felségfolyamodvány első fogalmazványa, végső változatát az oda hívott három főkurátor, Wesselényi István, Teleki ihály és Bethlen László mellett Kolosvári István püspök, Vásárhelyi István főjegyző és Zilahi S. András fehérvári kollégiumi professzor írja alá. Uo. prot. II. p , 6/ Jakó Zsigmond: A levéltárvédelem útja az erdélyi reformátusok körében. In: Uő: Írás, könyv, értelmiség. Bukarest, ,

237 reformata transylvanica ahhoz, hogy a teljes katonai uralom létrehozására tett kísérletet Bornemissza János alkancellár ügyes politikai húzásai eredményeképpen sikerült elhárítani, Wallis főhadparancsnok csak ideiglenes kormányzói megbízatást kapott ban az országgyűlési jelöléskor a reformátusok példás összefogásának eredményeképpen a gubernátori tisztségre Kemény László és Wesselényi István kapta a legtöbb szavazatot, de a kinevezést Bécs addig halasztotta, míg április 27-én Wesselényi, augusztus 1-jén pedig Kemény is elhunyt. Végül a protestáns erdélyiek is sikerként könyvelhették el, hogy 1734 decemberében újból polgári kormányzó került rdély élére a katolikus Haller János személyében. 26 Wesselényi István megüresedett főgondnoki tisztségébe gr. Bánffi György dobokai főispán, a kolozsvári eklézsia és kollégium felügyelő gondnoka került. 26 Trócsányi ; Kutschera, Rolf: Guvernatorii Transilvaniei Sibiu,

238 A krasznai kókuszdiópohár 1. Ötvösművészetünk tárgyi emlékei a köz- és magángyűjtemények mellett jórészt az egyházközségek ládáiban maradtak fenn. A századokon át féltő gonddal tartogatott arany- vagy ezüstkelyhek, tányérok, ónkannák és tálak adományozóinak nevét és az ajándékozás évét általában megőrizték az eklézsiák jegyzőkönyvei, az adományozás körülményeit részletesen megörökítő feljegyzések viszont már jóval ritkábbak. A krasznai ref. egyházközség legrégibb klenódiuma, egy 1660-ból származó kókuszdiópohár, ez utóbbi ritkább esetek közé tartozik, adományozásának rendkívüli körülményeit ugyanis mind az eklézsia jegyzőkönyvének, mind pedig az rdélyi Református Főkonzisztórium protocollumainak bőséges adatokkal szolgáló bejegyzései megörökítették. Indokolt a részletezés, mivel a kehely igen kalandos úton, a II. Rákóczi Ferencet száműzetésében török földre elkísérő Pápai János végrendelete nyomán került az egyházközség tulajdonába. A kehely sorsát megvilágító iratok ugyanakkor Pápai végrendeletének tartalmára is fényt derítenek, és új adatokkal szolgálnak a kuruc emigráció történetére vonatkozóan. 2. A szerecsendiópohár magasított talpa bekarcolt pikkelyekkel díszített negyedhengertaggal indul, sima horony megy át félhengertagba. zt a talpat a félgömbökből kialakított nódusztól gyűrűkből komponált tagozat választja el. A kuppát alkotó kókuszdiót pikkelyekből 237

239 reformata transylvanica margaréta módjára kialakított kosárka tartja. Három pikkely csúcsából egy-egy szintén pikkelyekkel díszített pánt a dióhéjra simulva a kehelytalpat az ötvösművű kuppaperemhez kapcsolja. A peremnek a kókuszdió felső részére simuló, pikkelyes díszítésű gallérja van; a pikkelysor és a pántok csatlakozását öntött angyalfejes maszkok álcázzák. A kuppaperem enyhén homorú, csonka kúp alakú, karcolt virágmotívumok futnak körbe rajta, ezeket három, koncentrikus körökből kialakított vésett medál tagolja. Az egyikben ökörfej látható, a másik kettőben felirat olvasható: A.S., illetve A szerecsendió belső felületét pecsétviasz borítja. A kehely aranyozott ezüstből készült, magassága 200 mm, talpának átmérője 80 mm, peremének pedig 70 mm, a dióhéj külső átmérője 90 mm. esterjegy nincsen rajta, talpa belső részén bevésve ennyi olvasható: 17 LAT A 29 esztendeig tartó száműzetésben élete alkonyán édes hazájára és ezen hazájabéli Reformata cclésiákra gondoló Pápai Jánost törökországi naplói révén tartja számon a történettudomány és 1711 között II. Rákóczi Ferenc követeként két ízben is megjárta Isztambult, kétszer pedig a belgrádi pasa előtt képviselte a kurucok ügyét. Pápai családjáról, életéről amint életrajzírója, Benda Kálmán megállapítja keveset tudunk. 3 Dunántúli refor mátus kisnemes családból származott, valamikor az 1660-as évek elején születhetett ban iratkozott be az odera-frankfurti egyetemre. Ott szerzett tudását 1 A kehely szakszerű leírásában Kovács András művészettörténész volt segítségemre, szívességét ezúton is hálásan köszönöm. 2 Pápai János: Törökországi naplói. Sajtó alá rendezte és az előszót írta Benda Kálmán. Bp., Pápai életútját Benda előszava nyomán vázoljuk: i. m

240 A krasznai kókuszdiópohár 239

241 reformata transylvanica gazdasági pályán kamatoztatta, a 17. század végén Bethlen László birtokainak jószágigazgatója lett. Az ország követeként de a birtokadományok reményében is évekig Bécsben tartózkodó erdélyi főúr ifjú feleségét, Wesselényi Annát is a Pápai gondjaira bízta. A literátus kisnemes és az arisztokrata asszony között kialakult szerelmi kapcsolat e korban szokatlan megoldásba torkollott: Wesselényi Anna elvált férjétől, és Pápaihoz ment feleségül. zzel a korabeli erdélyi világban szenzációszámba menő regényes házassággal 4 Pápai János nagyot emelkedett a társadalmi ranglétrán. Rátermettségén kívül valószínűleg ez a magyarázata annak, hogy Bánffi György gubernátor 1703-ban őt tette meg az akkor zálogként kezén levő ecsedi Rákóczi-uradalom prefektusává tavaszán a futótűzként terjedő kuruc mozgalomhoz csed környékén is mind többen csatlakoztak. kkoriban írta meg Vizaknai Briccius György kolozsvári orvosdoktornak a kurucok előretöréséről szóló híreket. 5 Július közepén jelentek meg a kuruc előőrsök az ecsedi uradalom falvaiban, erről 19-én értesítette Pápai Csáky István főispánt. 6 Az érzelmeiben Rákóczihoz húzó várőrség élén Pápainak nem sok esélye maradt az erősség 4 Hermányi Dienes József: Nagyenyedi Demokritus. In: Hermányi Dienes József szépprózai munkái. Sajtó alár rendezte S. Sárdi argit. Bp., A Wesselényi család felháborodására jellemző, hogy Wesselényi István naplójában egy szóval sem említi testvérének, Annának válását és új házasságát. L. WIN I II. Pápai rendkívüli házasságának emléke Rettegi György tanúsága szerint 1772-ben is élt rdélyben. L. Rettegi: mlékezetre méltó dolgok. Közzéteszi Jakó Zsigmond. Bukarest Briccius följegyezte a naplójába: Pápai János uram írja, hogy a kuruc feltámadott és maga is Rákóczi Ferenc készül ki Lengyelországból. Kolozsvári emlékírók. Sajtó alá rendezte Pataki József, Bálint József. Bukarest, Benda: i. m

242 A krasznai kókuszdiópohár megtartására, július végén az őrség harc nélkül átadta a várat, a prefektus pedig fogolyként került a kuruc táborba. Rákóczi mozgalmát közelebbről megismerve Pápai csakhamar feladta ellenérzését, és hivatalnoki munkát vállalt. ivel ő volt az első literátus ember a fejedelem környezetében, a ranglétrán gyorsan emelkedett ben már a agyar Kancellária élén dolgozott, a következő évben pedig a legfelső gazdaságirányító testület, a Consilium Oeconomicum tagja lett. kkor már felesége is mellette élt. Pápait képzettsége és nyelvtudása alapján Rákóczi fejedelem jelentősebb megbízatásokra is alkalmasnak ítélte, 1705 októberében állandó portai követévé nevezte ki. Noha nem volt diplomataalkat, és a török földön való élet gondolatával is nehezen barátkozott meg, Pápai a kinevezést mégis elfogadta. Harmadfél éves isztambuli tartózkodása során néhányszor kihallgatást nyert ugyan a nagyvezírnél és a dívánülő pasáknál, ámde követsége fő célját, Rákóczi fejedelemségének elismerését nem tudta elérni. Annyit sikerült kikönyörögnie, hogy a havaselvi és moldvai vajdák utasítást kapjanak a kuruc menekültek befogadására. Sikernek tekinthető az is, hogy közbenjárása révén a Porta nem adott ki rendeleteket a kurucok ellen. Követsége idején Pápai a fejedelmi főpostamester közvetítésével levelezett családtagjaival, feleségének április 17-én, illetőleg édesapjának december 18-án írott levelét eddig nem hasznosította a szakirodalom. zekben főként otthoni anyagi ügyei iránt rendelkezik, inti a feleségét, hogy az gazdaságot apám urammal edgyütt úgy viseld, hogy én is gazdasszonyságoddal dicsekedhessem. Akárki mit csinállyon, szívem, te arra vigyázz, azt 241

243 reformata transylvanica cselekedd, ami az én akaratom. Az mi apám uramnál vagyon, jó helyen vagyon, vajki jó édes atyám az nékem, csakhogy az ifjaknak nem tetszik az öreg ember; bár ketten voltunk volna olly gazdák, miulta csedbül kijöttünk, nem vennénk pénzen búzát. eghagyja, hogy a borokra viseltess szorgalmatos gondot; ha mi változás lenne odaki, kit nem reménlek, unkácsra szálítsd az mi kevesem vagyon. 7 Apjának írt levelét egy meghitt török hozta el, akivel egy fekete magas szerecseny meny lovat is küldött, ettől az arabs csődörtől remélte ménesgazdaságának fellendítését. 8 Ráday Pált és Vay Ádámot is kérte családja támogatására. 9 Politikai megbízatása mellett Pápai hadianyag-beszerzéssel (puskapor, salétrom, posztó) is foglalkozott, meglehetős sikerrel. Így némely tekintetben eredményes portai fáradozás után térhetett haza 1708 októberében. Tárgyalásairól, élményeiről írott részletes naplója Benda Kálmán szerint nem lírai vallomás, hanem a hivatalos követi teendők ügyviteli, jegyzőkönyvszerű rögzítése. Az emberek, helyzetek jellemzése, a párbeszédes forma használata révén irodalmi értékei is vannak, jelentősége azonban elsősorban történeti forrásértékében rejlik. 10 A következő években Pápai János lett a fejedelem török szakértője, kétszer is járt követként a belgrádi pasánál. lőször 1709 tavaszán tárgyalt Ali pasával, megbeszéléseiben névrokona, Pápai Gáspár, a belgrádi kuruc rezidens segítette. Hathatós katonai segítség helyett azonban csak ígéreteket kaptak. ásodik belgrádi 7 A Dunántúli Református gyházkerület pápai nagykönyvtárának kézirattára, O Vegyes iratok Uo. O 794. iscellanea Benda: i. m , Benda: i. m

244 A krasznai kókuszdiópohár utazására 1710 januárjában került sor, az eredménytelen tárgyalás után Pápai János nem tért haza, hanem egyenesen Isztambulba ment. követsége is kudarccal végződött, a Porta a hódoltsági területek visszakapása árán sem volt hajlandó segítséget nyújtani a hanyatló kuruc szabadságharcnak. Pápai 1710 októberében érkezett vissza a török fővárosból Rákóczihoz, és az ő kíséretében lépte át a lengyel határt a visszavonuló kuruc csapatok védelme alatt. Felesége, Wesselényi Anna is vele tartott, ámde a végleges száműzetést nem vállalta. Csakhamar visszatért rdélybe, és a Szilágyságban telepedett le tavaszán Pápai újból a Portára indult a fejedelem megbízásából, az orosz-török konfliktusban kellett volna közvetítenie. oldván keresztül utazva azonban Dimitrie Cantemir katonáinak kezébe került, és a tudós vajda fogva tartotta a stănilești-i csatát követő békekötésig. Közben a megfogyatkozott kuruc hadak Nagy majtény nál letették a fegyvert a császári csapatok előtt. II. Rákóczi Ferenc fejedelem Franciaországban talált menedékre. Pápainak utoljára megadatott a választás a hűségeskü árán való hazatérés és az örökös számkivetés között. z utóbbi mellett döntött, és a Portán telepedett le. Életének idegen földön töltött szinte három évtizedé re csak elszórt források vetnek némi fényt ban ő közvetített a besszarábiai Hotinban gyülekező magyar bujdosók és a nagyvezír között. 11 A következő évben III. Ahmed szultán őt, Pápai Jánit küldte Rákóczihoz 11 Karácson Imre: A Rákóczi-emigráció török okmányai Bp.,

245 reformata transylvanica Franciaországba, hogy fölkérje a fejedelmet: telepedjék le Törökországban ben Pápai újból Hotinban, között pedig a dunai kikötővárosban, Brailában élt, nyolc magyar katona parancsnokaként. Csak ben költözött át Rodostóba. A fejedelem halála után (1735) sem adta fel a reményt, 1738-ban Rákóczi József szolgálatában állt mint főkancellár, és az akkor indított hadjáratban is részt vett. A bujdosók ifjú fejedelme azonban november 10-én a bulgáriai Csernavodán hirtelen meghalt, s ezzel a kuruc ügy sikerének utolsó reménysugara is kihunyt. 13 Pápai Havaselvén maradt; a moldvai vajdához utazó ikes Kelemen 1739 júniusában Csernavodán találkozott vele, s együtt utaztak Bukarestbe. ikes visszafele útjában is megállt Havaselve fővárosában, s amint szeptember 18-án keltezett levelében írja, a szegény Pápai sógort, ha betegesen is, de életben találtam, és igen nagy örömmel látott. 14 Az életének nyolcadik évtizedét taposó, testben-lélekben megfáradt, betegeskedő Pápai János ekkoriban írhatta végrendeletét, amelyben mint alább látni fogjuk hithű reformátusként a confessióján lévő reformata ecclésiákról is megemlékezett májusában halt meg Bukarestben; ikes megemlékező sorai szerint egy kedves bujdosó atyánkfia, a szegény Pápai sógor... elvégzé hosszas bujdosását Karácson Imre: Török magyar oklevéltár Szerk. Thallóczy Lajos, Krcsmárik János, Szekfű Gyula. Bp., Karácson: A Rákóczi , 81., 102., 105., 115., 126.; Thaly Kálmán: Az utolsó erdélyi trónjelölt történetéhez. Történelmi Tár ; Benda: i. m ikes Kelemen: Törökországi levelek. Bukarest, , ikes: i. m. 262.; Karácson: A Rákóczi

246 A krasznai kókuszdiópohár 4. Végrendeletének végrehajtásával akai Györgyöt bízta meg, aki a rendelkezés egyik pontja értelmében a Pápai tábornok úrasztali készletét magához vette azzal a céllal, hogy rdélybe hazatérve valamelyik református egyházközségnek adományozza. Azonban őt is idegen földön érte a halál, és a klenódiumokat özvegye, Ócsai Vincze rzsébet hozta haza 1747 őszén. 16 Hamar híre kelt a dolognak, a Református Főkonzisztórium február 18-án tartott ülésén Teleki Ádám jelentette, hogy néhai Pápai János uram Bukarestben meghalván testált volna a bikfalvi ecclésiának egy arany tányért, selyem abroszt s keszkenőt és aranyba foglalt szerecsendió pohárt. elly testamentumának executióját bízta volt akai György uramra, kinek halála után leányát Zilahi András uram vévén, mindenét kihozta. 17 A gyűlés megbízta a kolozsi tractus gondnokát, Inczédi Sámuelt, hogy Zilahitól, a váralmási pap fiától vegye át a klenódiumokat a Főkonzisztórium számára. 18 Inczédi gondnok március 20-án válaszolt az gyházfőtanácsnak, de az úrasztali készlet helyett csak a Zilahi András négy nappal korábban kelt mentegetőzőlevelét küldhette. Zilahi kifejti, hogy a Pápai végrendelete őt nem érinti, annak végrehajtásához semmi köze sincs, mert a kire néz a testamentum, az él. (Azt elhallgatja, hogy ez a személy épp az anyósa, özv. akainé Vincze rzsébet.) Én ugyan azon eszközöket láttam írja, és kezemben is volt Bukarestben is,... ugyan szépek aranyosok, de nem aranyok, az abrosz sáhos közönséges, de 16 KrhkLvt 1/2. sz. jegyzőkönyv p FőkonzLvt sess. prot p Intimaltatik azért szeretettel kegyelmednek, hogy... a nevezett portékákat elő kérvén ide kezünkbe küldeni ne salynálya. FőkonzLvt exp. prot p

247 reformata transylvanica nem selyem, a keszkenők selymek, ki aranyos, ki ezüstös. Szerinte a Pápai végrendeletében szó sem esett a bikfalvi egyházközségről: mert ugyanis a testamentum amint jut eszembe áll három dologrul: 1. A havasalföldi vajdához a szabadságért; 2. A maga értékének, hogy kiket illessen, oszlása; 3. z emlékezetben forgó szent eszközök hová melyik országra transferáltassanak s micsoda ecclesiának, ilyen forma stylussal»confessiómon lévő reformata egyik ecclesiának«, de nem a szászoknak, mint hogy Bukurestben támadás is volt felette, de nem is a bikfalvinak,... mivel semmi emlékezet a testamentumban felőle nincsen specialiter. Tudomása szerint akai írt a bikfalvi egyházközségnek arról, hogy a klenódiumokat oda adományozná, de semmiféle választ nem kapott. Végezetül megjegyzi: intentuma a supervivensnek tudom hogy ez, amidőn elkészíti a hozzá tartozókat, akkor a méltóságos urak consensussával oda ahova illik és szükséges lészen, penes quietantiam conferállya, de a testamentumot nem adja tudom, mivel sok több dolgokrul való és a supervivensnek szükséges is. 19 Inczédi Sámuel a Főkonzisztóriumhoz intézett kísérőlevelében kételkedett Zilahi igazmondását illetően: a suspitio igen nagy eő kegyelme iránt, mivel a mint hallatik, Bukurestről igen szép portékákat hozott ki magával, de hogy az tudva levő pia legatiókat magával ki hozta volna, az egy Isten tudója. 20 Az ügy további menete azonban mindenben igazolta Zilahit. Ócsai Vincze rzsébet ugyanis Krasznán telepedett le, és a hányatott sorsú klenódiumokat április 27-én az ottani 19 FőkonzLvt 3/ Uo. 246

248 A krasznai kókuszdiópohár református egyházközségnek adományozta. 21 Az ajándékozást megörökítő jegyzőkönyvi bejegyzés Pápai aktív hitéletéről is megemlékezik, kiemelve, hogy azon Úr asztalához való készületeket s szent eszközöket a száműzetésben is használta, a mikor módgya és alkalmatossága adatott. zután a készlet részletes leltára következik, amely ismét igazolja Zilahit: gy öreg szeretsen dióból való, alsó és felső részen ezüstben foglaltatott meg aranyoztatott pohár. Sub N. A.S Két selyem fátyol keszkenők. gyik veress. ásik sárga. dgyik arany, másik ezüst fonallal szőtt a szélein. A veress edgj rendel. A sárga három rendel. dgy fejér sáhos abrosz. Finum ezüstből való edgj tángjér, a felső része aranyas. Pápai János féltve őrzött szent eszközei végakaratának megfelelően így végre megtalálták méltó helyüket. A készlet Vincze rzsébet gondoskodása folytán kiegészült egy külömb-külömb féle selyemmel, arany és ezüst szkófiummal varrott négy szegü széles patyolat kendő - vel, amelyet az Úr asztalán lévő szent eszközöknek béboríttására készíttetett, superaddált s ajándékozott. 22 A bikfalvi egyházközség azonban nem nyugodott bele a klenódiumok végleges elvesztésébe, 1750 tavaszán újabb in Anno 1748 hellységünkben Karasznára jővén, mind az hellységre nézve, s mind ebben lévő reformata ecclésiára nézve itten való lakását... determinálta, a mihez képest hogy eö kegyelme is ezen ecclésiának hiv és igaz tagjaival edgyütt... azon szent eszközökkel Istennek dicsőségére s lelkének jovára élhessen, ezen karasznai reformata ecclésiának azon szent eszközöket transferálta s által adta in anno 1748 die 27 ensis Aprilis. KrhkLvt 1/2. sz. jk. p Uo. p

249 reformata transylvanica kéréssel fordultak a Főkonzisztóriumhoz. 23 Beadványuk sajnos már a 19. század közepén is hiányzott a levéltárból, nem tudhatjuk tehát, hogy követelésük miféle indokokra támaszkodott. Az gyházfőtanács ülésjegyzőkönyvének szűkszavú följegyzéséből csupán arról értesülünk, hogy a bikfalviak küldöttjének, Gazda Lukácsnak élőszóban adtak tanácsot, miként fogjon azon portékák kézhez szerzéséhez. 24 Gazda akciójának más írásos nyoma nem maradt sem a bikfalvi egyházközség, sem a sepsi egyházmegye levéltárában, 25 ám az előbbiek fényében tudjuk, hogy semmiféle nyomós érvet nem hozhatott fel eklézsiája vélt igazának védelmében, így a krasznai eklézsia háborítatlanul használhatta adományba kapott klenódiumait. A tányért a 18. század végén nagyobbra öntették, 26 a kehely és a terítők azonban épségben érték meg az első világháború végét. kkor a hadműveletek során keletkezett zűrzavarban az egyházközség klenódiumai a bevonuló román katonák kezébe kerültek, és csak a 23 FőkonzLvt 2/ Uo. sess. prot p A sepsi traktus 18. századi vizitációi során gondosan följegyezték a klenódiumokat, eszerint a bikfalvi egyházközségnek 1728-ban volt egy aranyozott kelyhe, egy aranyozott ezüst meg egy óntányérja, ónkannája és szintén ónból öntött keresztelő kannácskája. Szkófiumos aranyos kis keszkenő, csillagos abrosz, gyolcskendő egészítette ki az úrasztali felszerelést. indezek 1752-ben is hiánytalanul megvoltak, a Pápai-hagyaték megszerzésének kísérletéről nincsen följegyzés. A Sepsi Református gyházmegye vizitációs jegyzőkönyvei. Sajtó alá rendezte Kolumbán Vilmos József. Kv., , z kicsiny lévénn méltóságos gróf Teleky szter méltóságos Vay Abrahámné nagyobra önttette, a vagyon ma is meg. Utólagos, 18. század végi bejegyzés az említett leltárban. KrhkLvt 1/2. sz. jk. p

250 A krasznai kókuszdiópohár kókuszdiópoharat sikerült visszaszerezni, amely azóta is az eklézsia legféltettebb kincse A Pápai-hagyaték ügyének van még egy tisztázandó részlete. Ugyanis az adományt megörökítő krasznai jegyzőkönyv bejegyzése szerint nem egyedül Pápai János a hagyományozó, hanem Pápai Gáspárral közösen fejezték ki végakaratukat. 28 A protocollumot író lelkész nyilvánvalóan a akainé Vincze rzsébet bevallása nyomán jegyezte föl az adományozás nem mindennapi körülményeit, sőt a végrendeletet is láthatta nála. Híradásának forrásértékét csökkenti azonban az a tény, hogy az ügyet ugyancsak részletesen ismerő Zilahi András viszont idézett levelében egy szóval sem említi Pápai Gáspárt. Pápai Gáspár akinek belgrádi ügyvivői tevékenységéről már szó esett Thököly Imre bujdosótársa volt, 1705-ben tért haza s állott a Rákóczi szolgálatába. int a keleti ügyek jó ismerőjét új ura már ugyanazon év novemberében a tatár kánhoz küldte követségbe Bay ihállyal együtt. Útjukról, tárgyalásaikról Pápai Gáspár részletes naplót vezetett. 29 Visszatérése után Belgrádban képviselte a kurucok ügyét a szabadságharc végéig, majd Törökországban telepedett le ban Rákóczi őt nevezte ki a bujdosók isztambuli ügyvivőjévé. Ottani működéséről több ízben is szólnak a török források, az utolsó adat egy 1731 januárjában kelt nyugta, amelyet 27 Kádár Imre: A krasznai református egyházközség története. Szilágysági Református Naptár Néhai... PÁPAI GÁSPAR és PÁPAI JÁNOS uramék, édes hazájokon kívüli exulálván, s reménségek... vissza jöhetésekben nem lévén, a minthogy életeket idegen országon végezték is el, úrasztali készületüket akai Györgyre bízzák. KrhkLvt 1/2. sz. jk. p Kiadta Thaly Kálmán: Bay ihály és Pápay Gáspár naplója tatárországi követségükről. Századok ,

251 reformata transylvanica Gáspár magyar kapitiha állított ki. 30 Halálának helyére és idejére vonatkozóan eddig egyetlen adat sem bukkant fel. indenesetre elképzelhető, hogy amint a krasznai protocollum bejegyzése sejteti az 1730-as években Havaselvén élt, szoros kapcsolatban állott Pápai Jánossal, és valamikor 1740 előtt távozott az élők sorából. 30 Karácson: A Rákóczi ,

252 A krasznai presbitérium első félszáz éve április 17-én Zoványi P. György szilágyi reformá tus esperes és tiszántúli püspök fölháborodott hangú segítségkérő levelet írt az rdélyi Református Főkon zisz tóriumhoz: 1 Ilyen dolog adta magát elő: karasznai reformata ecclesiában egy simplex predikátor, neve szerént Katona Imre, hogy clarescálhasson Szilágyban, húsz emberekből álló presbiteriumot erigált, egyet értvén azon helységnek t. possessorával, m[éltóságos] Vay ihály urammal, az ecclesiai dolgoknak igazgatására. Condáltattak bizonyos tizenöt punctumok a végre. Zoványi véleménye szerint e pontok már szerepelnek a világi törvényekben és az egyházi kánonokban, tehát teljesen fölöslegesek, akárcsak a húsztagú testület, és jelzi, hogy a korábbi vizitációkor meg is hagyta a krasznaiaknak, hogy azon presbiterialis titulusokkal ne éljenek. Találkozásaik alkalmával Vay ihályt is többször figyelmeztette, hogy az [ti. a presbitérium szervezése] meg nem engedődik. bből az következett folytatja a zilahi esperes, hogy a karasznai ecclesiának nagyobb része nem marasztotta a prédikátorát jövendőre, és az ecclésia ketté hasadott, nagyobb része a templomba nem jár, hanem a szomszéd ecclésiákba oszol ki cultusnak idején. Hangsúlyozza, hogy megpróbálta a békességet és az egységet helyreállítani, de mind- 1 FőkonzLvt 23a/

253 reformata transylvanica eddig hiába, sőt a presbiteriális titulussal élő kisebbség el akar szakadni az egyházmegyétől. Helyzetismertetését ellenzésének elvi alátámasztásával folytatja Zoványi: gész agyarországban és rdélyben ilyen presbiteriumnak híre nincs, helye is nincsen. gyháztörténeti érvként az évi szatmárnémeti nemzeti zsinatot említi: Néhai b[oldog] e[mlékű] Rákóczi fejedelem idejében kívánta volna ezt felállítani egy edgyesi Pál nevű, azon fejedelem papja, de bé nem vette az ország. Idézi is latinul a Geleji Katona István összeállította egyházi törvénykönyv 99. kánonát, mely szerint a presbitérium másutt bevált hasznos intézménye a mi népünk közt a jelen körülményekhez képest felállíttathassék, azt a mi világi rendünk különböző okul vett akadályok miatt lehetőnek éppen nem látja. 2 Zoványi püspök véleménye szerint a gyülekezetnek a lelkész marasztását ellenző nagyobb része olyan, tanúvallatásban is rögzített hibákat talált Katona Imrében, hogy nem méltó Karasznán való lakásra, avagy csak azért, hogy ilyen schisma lett miatta az ecclesiában. Nagy súllyal esik viszont a latba a helybéli fő patrónus, Vay ihály véleménye, aki marasztani kívánja Katonát. patrónusi óhajt folytatja Zoványi ő hajlandó teljesíteni, azzal a feltétellel, hogy az egész gyülekezet jelenlétében revocállya mérges és hitván szavait, mellyeket ex cathedra publice szóllott ad scandalum. indenesetre az ügy végleges elintézésére esperesi vizsgálóbizottságnak kell kiszállnia Krasznára, s ha a presbiterialis rész (mely kevésből álló) nem is akarná fogadni őket, más részt is találunk, 2 Geleji Katona István: gyházi kánonok 1649,... függelékül a Szatmárnémetiben évben tartott nemzeti zsinat végzései. Ford. Kiss Áron. Kecskemét,

254 A krasznai presbitérium első félszáz éve holott a nagyobb rész nékünk szállást fog adni hangsúlyozza a püspök. Végül hathatós szavakkal kéri az gyházfőtanács segítségét, hivatkozva arra a közfigyelemre, amit e kelle metlen ügy máris keltett: a méltóságos Reformatum Con s- is toriumot obnixe kérem és kénszerítem az élő Isten re (mint hogy már a szomszédok erőssen várják ennek kime netelit), méltóztassék parancsolni mind a t. po sses- sor nak, mind a presbiter titulussal élőknek, hogy a titu lo, multo magis a supposito abstineállyanak. A mi [es peresi] directiónknak hellyet adjanak, külön várost ne csi nállyanak, a nagyobb résznek méltó panasszát meghallgatván, eggyé legyenek, hogy lelkek csendességével szolgállyanak az Istennek a karasznai templomban. ielőtt ennek a vitának az előzményeit és az ügy megoldását ismertetnénk, érdemes e bő kivonatban bemutatott panaszlevél felett elgondolkoznunk. Különösnek tűnik ugyanis, hogy a 18. század közepén a köztiszteletben álló tiszántúli superintendens és szilágyi esperes azt állítja, hogy a két haza református gyülekezeteiben a presbitériumnak mindeddig se híre, se helye. Lehetséges, hogy akkoriban nem volt közismert az a tény, miszerint ben Pápán Kanizsai Pálfi János városi lelkész és esperes pfalzi mintára megalakította agyarország tizenhat tagú első presbitériumát, és ennek nyomán az egész dunántúli kerületben létrejöttek a presbitériumok. 3 Valószínűleg az sem volt köztudott, hogy a fogarasi egyháztanács, ame- 3 Bucsay ihály: A protestantizmus története agyarországon Bp., ; Kósa László: gyházi hagyomány protestáns vallási néprajz. In: Uő: gyház, társadalom, hagyomány. Debrecen, ; Debreceni mber Pál Lampe kiadásában megjelent egyháztörténeti munkája (Fr. A. Lampe: Historia ecclesiae reformatae in Hungaria et Transylvania... Utrecht, ) nem említi Kanizsai egyházszervezeti újításait. 253

255 reformata transylvanica lyet Bethlen Gábor 1629 februárjában létesített, a pápai presbitérium törvényeit vette át. 4 Azt viszont Zoványi P. György is tudhatta, hogy a szatmárnémeti nemzeti zsinat végzései a presbitériumok létrehozását korántsem tartják annyira lehetetlennek, mint az általa is idézett 99. kánon. 5 Ugyancsak ismerhette az erdélyi anyaszentegyház gyülekezeteinek gyakorlatát, ahol a Főkonzisztórium 1722-es rendeletét követő években megalakultak a főként anyagi ügyekre gondot viselő, de bizonyos egyházfegyelmi ügyeket is ellátó egyháztanácsok. 6 indezek alapján nemigen magyarázható az a kemény ellenzés, amivel Zoványi a krasznai egyházszervezeti újításokat fogadta. Panaszlevele kapcsán egy illetékességi kérdés is fölvetődhet a kései olvasóban: a tiszántúli superintendentiához, azon belül a szilágyi traktushoz tartozó Kraszna ügye mit keres az rdélyi Református Főkonzisztórium előtt? Igaz ugyan, hogy a szilágyi egyházmegye teljes területe 4 Pokoly József: Az első magyar ref. presbyterium keletkezése és szervezése. Protestáns Szemle ; Pokoly IV VI. végzés: minthogy a mi őseink... a presbyteriumot különféle akadályok miatt (melyek nagyobb része most is létezik) fel nem állíthatták, ezt mi, annak az egyházbani sokszerű és jeles hasznainál fogva, a mi nemzetünkben is a Krisztus és az apostolok rendeletének szabálya... szerint, mihelyt az avégre szükséges kedvező körülmények felderülnének s népünknek nyomorú és szolgai állapota és képességhiánya engedné s mihelyt végre a mi legfőbb világi hatóságunk s a többi igazhitű karok és rendek ahhoz hozzá járulnának, igaz értelemben és kedvező eredménnyel újra felállíttatni lelkünkből óhajtjuk. Geleji Katona Kiss: i. m ; Lampe: i. m januárjában az gyházfőtanács elrendeli, hogy az eklésiákban lévő curatoroknak és választott embereknek s szent egyházfiaknak tiszteletes esperes uramék a következendő visitatiókor instructiot adjanak ki in scriptis, mellyet a curator könyvet csináltatván bele is írasson, és az ecclesiáknak adják ki e szerint: következik az egyháztanács kötelességeit rögzítő 17 pont. Gönczi János (közl.): Adalékok az erdélyi ev. ref. egyház történelméhez. rdélyi Protestáns Közlöny

256 A krasznai presbitérium első félszáz éve (Kraszna megye egésze és Közép-Szolnok keleti része) közigazgatásilag rdélyhez tartozott mint Partium, egyházkormányzati szempontból azonban csak 1821-ben került át az erdélyi kerületbe, a 18. század közepén tehát a Főkonzisztórium hivatalosan nem volt illetékes e tárgyban. Zoványi György azonban már esperessége elején, 1721-ben az rdélyi gyházfőtanács védelmét kérte a veszélyeztetett szilágysági egyházi jövedelmek ügyében, és a későbbiekben is fölhasznált minden eszközt, hogy traktusát minél erősebben az erdélyi kerülethez kapcsolja. 7 bbe a folyamatba jól beleillik a krasznai ügy előterjesztése. Akciójának sikerét jelzi, hogy 1790-ben már az egyházvidék papjai szögezték le: ez Szilágy vidékünk környéke, mint eddig, úgy ennekutánna is az rdélyi méltóságos Supremum Consistorium oltalma és gondviselése alatt kíván továbbra is mindenkor maradni. 8 Zoványi szuperintendens egyébként a tiszántúli egyházkerület főjegyzőjét, Sződi István debreceni elsőpapot is tájékoztatta az ügyről annak kapcsán, hogy Bánffi László Kraszna vármegyei főispán Ostervaldról írt valamit Debrecenbe, és ezt Sződi jelezte a püspökének. Csudálom olvassuk Zoványi április 28-án Zilahon kelt válaszlevelében, hogy vélem még eddig nem communicálta őnagysága [ti. Bánffi főispán], elhiszem, a karasznai phantasta paptól értett valamit őnagysága. int mászszor megírtam, ő nem capax még csak jól megérteni is az ő sententiáit. A következő sorokban aztán Zoványi összefoglalja a krasznai lelkészről és az ottani helyzetről július 7-én Zoványi jelentést tett az erdélyi gyházfőtanácsnak az egyházmegye régi kiváltságleveleiről. RL Szilágyi traktus levelei nr Az erdélyi országgyűlésre küldött lelkészi követek instructiójában. Uo. nr

257 reformata transylvanica alkotott véleményét: Phantastának azért írom, mert ő tekintetes Vay ihály iffjú úrral edgyet értvén, felállított hírem nélkül húsz emberekből, nemesekből és civilisekből álló praesbyteriumot, még ahhoz való pecsétet is csináltatott, mely mikor a fülembe jött volna, visitatorokat küldöttem, akik azt megvizsgállyák. ár végére menvén, inhibeáltam a titulust, mivel mindenik presbiternek szerette hívatni magát, és hogy consistorialis titulussal éllyenek, megparancsoltam. ivel pedig a nép a paptól idegen lévén, nem marasztotta a nagyobb rész jövendőre, a kisebb marasztotta, hanem meghasonlottak. Inquiráltattam aszerint, ha Isten engedi, az innepek után sopiálom. 9 Kraszna, a vitatott presbitérium helye, a 18. század közepén a korábbi pusztulásokból lassan megújuló mezőváros volt, a hasonló nevű kis megye Szilágysomlyó után második legfontosabb helysége. Lakosságának társadalmi összetétele vegyes: a félezernél több libertinus, jobbágy, zsellér és taksás mellett kb kisbirtokos vagy armalista nemes család (Aracsai Kovács, Berei, Boros, Góris, Pap, Péntek stb.) élt itt. A főrangúak közül br. Wesselényi Ferencné Rhédey Zsuzsanna, gr. Rhédey Farkas, gr. Székely László, gr. Székely Ádám, Vay László, br. Bánffi Farkasné Bagosi rzsébet és Vay ihály bírt a mezővárosban és környékén nagyobb birtokkal, a két utóbbi gyakran itt tartózkodott. 10 possessor urak rokonságban állottak egymással, krasznai tulajdonuk magyarvéggyantai Boros László 1681-es birtokszerzésére vezethető vissza, aki ekkor vette kézhez Báthory Zsófia 9 Tiszántúli Református gyházkerületi és Kollégiumi Levéltár I Szabadi Istvánnak köszönöm az adatot. 10 Petri ór: Szilágy vármegye monographiája. Bp., IV

258 A krasznai presbitérium első félszáz éve részbirtokát bizonyos tartozások fejében. 11 Boros és felesége, Gálfi Zsuzsanna a helybéli református egyháznak is patrónusai voltak, 12 házasságukból két leány származott, Kata és Borbála. Boros Kata először Bagosi Pálhoz ment férjhez, leánya, Bagosi rzsébet pedig Bánffi Farkas házastársa lett. ásodszor Vay Lászlóhoz ment férjhez, házasságából származott Vay ihály és László. Boros Kata 1742-ben hunyt el. Boros Borbála Rhédey Pálhoz ment feleségül, egy fiuk s két leányuk született; Rhédey József Bíró Katával házasodott össze, Rhédey Zsuzsanna Wesselényi Ferenchez, Rhédey Kata pedig id. Székely Ádámhoz ment feleségül, fiai Székely László és ifj. Székely Ádám. Boros Borbála 1734 után, Székelyné Rhédey Kata pedig még 1729-ben elhunyt. 13 Vallási szempontból homogén a közösség: a reformáció óta némi antitrinitárius kitérővel a lakosság teljes egésze a református hitet vallotta. Kraszna már a 17. században a szilágyi egyházmegye jelesebb eklézsiái közé tartozott, jó papi állomásnak számított. rre utal az is, hogy a most vádolt Katona Imre heidelbergi és zürichi tanulmányok után került ide lelkésznek 1743-ban, elődjei közül pedig három is akadémita lelkipásztor volt. Gyöngyösi János (a hasonnevű tordai papköltő édesapja) 11 Uo. IV. 705., II , V : egy lábas pohár ezüstből való, aranyfüstös munkával készült, néhai méltóságos Gálfi Susánna asszony, néhai méltóságos úr köröspataki Kálnoki Farkas úr relictája istenes collatiója. KrhkLvt I/2. sz. jegyzőkönyv (Inventarium... cclesiae R. Krasznen sis anno 1747) p. 3. (Gálfi Zsuzsanna Boros László halála után Kálnokihoz ment férjhez, második urát is túlélte.) 1674: egy aranyas abrosz, Boros Lászlóné adta. Protocollum ecclesiasticae sedis Szilagyiensis (a továbbiakban ProtSzil). Kézirat a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtárában s 85. p Rettegi György: mlékezetre méltó dolgok. Közzéteszi Jakó Zsigmond. Bukarest,

259 reformata transylvanica külföldi egyetemjárás után vállalt itt szolgálatot 1738 körül, 1742-ben hunyt el. Visnyai János 1724-ben iratkozott be a marburgi egyetemre, hazatérve más szilágysági gyülekezetek mellett Krasznán is lelkészkedett 1738 előtt. Szilágyi András franekeri tanulmányok (1712) után lelkészkedett a szilágysági mezővárosban között. 14 bben a társadalmi környezetben s ilyen személyi feltételek között születtek meg az egyházközség belső rendjét szabályozó első rendelkezések, amelyek majd a presbitérium kialakulásához vezettek március 18-án az eklézsia elöljárói három pontban a harangozás módját és a temetési stólát szabályozták, leszögezve, hogy a községbe betelepült oly jövevények, kiknek sem elejek, sem magok az harangok felépítésében nem concurráltak volna, csak bizonyos összeg megfizetése után részesülhetnek a szokott végtisztességben. ás vallásúaknak is meghúzzák a harangokat, fizetés ellenében. három pontot aztán 1747-ben újra megerősítve iktatták be a presbitérium 15 szakaszos törvénykönyvébe (VIII. ). 15 Jelentős előrelépés történt az egyházközségi önszerveződés terén december 8-án, amikor Katona Imre lelkész kérésére a két főúri patrónus, Bagosi rzsébet és Vay ihály meg a nemesi és paraszti rend képviselői egyező akarattal meghatározták a prédikátor és az 14 Katona Imre 1730-ban subscribált nyeden, január 4-én iratkozott be a heidelbergi egyetemre. (Szabó iklós Szögi László: rdélyi peregrinusok. rdélyi diákok európai egyetemeken arosvásárhely, ; ProtSzil. p. 15.). Id. Gyöngyösi János 1723-ban subscribált arosvásárhelyen, 1730 körül azonosítatlan akadémiára ment, fia születése után egy évvel, 1742-ben hunyt el Krasznán. (Szabó Szögi: i. m. 203.; ProtKözl ) Visnyaira és Szilágyira l. Szabó Szögi: i. m. 506., 455.; ProtSzil. p ; Czibula Katalin: Szilágyi András protestáns prédikátor naplója, Lymbus , KrhkLvt I/1. sz. jk. p

260 A krasznai presbitérium első félszáz éve iskolamester fizetésének módját. Igen fontos tény, hogy a 13 pontban foglalt határozatok kimunkálásában immár választott egyházi tisztségviselők vettek részt, a nemesi rendből Góris György kurátor, Tyukodi Bálint tizedes, Kovács ihály és Sárdi Pál hitesek, a paraszti rendből Boros Péter főbíró, Torma Ferenc és észáros ihály hitesek. z a kurátorból és hitesekből álló egyháztanács azonos az rdélyben már évtizedek óta ismert igazgatási szervezettel, és feladata is ugyanaz: az Isten dicsőségére szolgáló ecclesiai jó rend fenntartása végett meghatározza a hívektől (kinek-kinek anyagi helyzete szerint) járó természetbeni juttatásokat, a késedelmes fizetőket pedig megbünteti. gyházfegyelmi jogkört azonban még nem gyakorolt a krasznai egyháztanács, és saját jegyzőkönyve sem volt, a határozatokat írásba foglaló okmányt a patrónusok és a tisztségviselők aláírásukkal és pecsétükkel hitelesítették, majd a szilágyi egyházmegye jegyzőkönyvébe való beiktatással kívánták megörökíteni. 16 Épp az egyházfegyelmi hiányosságok késztették arra a gyülekezet elöljáróit, hogy a valódi presbiteri igazgatást megteremtsék. A kezdeményezés elsősorban Katona Imrének, a fiatalos lendületű akadémita lelkésznek tulajdonítható, Vay ihály patrónus pedig cselekvőleg részt vett a munkában ban állíthatták össze a presbitérium 15 pontból álló szabályzatát, a rendszabályok indoklásaképpen pedig bizonyára Katona Imre vetette papírra a Premissa apologetica -nak nevezett, bibliai és 16 ely determinatio... hogy a modo in posterum maga rendiben observáltassék et in protocollum ecclesiarum Sylvaniensium in suo congregatione improtocolláltassék, sollicitáltatik. Az általunk ismert egyházmegyei jegyzőkönyvekben nem szerepel a szöveg, beiktatták viszont a krasznai presbitérium törvénykönyvébe folytatólagosan a pontok alá. Uo. p Katona kezdeményezését Vay ihály említi: FőkonzLvt 23c/

261 reformata transylvanica egyháztörténeti érveket bőven felsorakoztató bevezetést. Hitvallással kezdi, amely megadja az egész törvénykönyv alapállását: hisszük, hogy az egész Szentírás Istentől ihlettetett, tökéletes, hasznos a feddésre, dorgálásra &, hogy az embert tökéletessé tegye minden jó cselekedetekre. 2. Timóth. 3: intha sejtette volna a krasznai presbitérium létrejöttét fogadó ellenkezést, bevezetőjében először jogi érvekkel támasztja alá annak létjogosultságát: ahogy az országos törvények nem teszik fölöslegessé a helyhatóságok sajátos rendszabályait, úgy minden ecclésiának vagyon, lennie kell különös rendinek, amely mindazáltal nem ellenkezik a közönséges törvénnyel. Következő érve már egyháztörténeti: a presbiteri igazgatást maguk az apostolok vezették be az ősegyház korában, később pedig, amikor templomok, scholák erigáltattak, a praesbyterium annál jobban megkívántatott, hogy a templomoknak, scholáknak, parochiáknak építésekről, az egyházi szolgálatnak fenntartásáról, az ecclésiában lévő tudományról, erkölcsökről, egyszóval minden ecclésiai igazgatásról gondot viselnének, hogy az apostol szerint mindenek szép renddel lennének. z az apostoli szép rend hiányzott a krasznai gyülekezetből: ecclésiai fenyíték ha mi volt, szokásból volt, semminek tartatott, az Isten nevének mocskoltatása, tiszteletinek megutálása és minden botránkoztatások minden büntetés nélkül uralkodtak, semmi administratio az egyházi szolgálatnak fenntartásában nem volt rendesen, sem arról semmi írás sem volt, minden öreg ember captalan volt, minden első utolsó et vice versa, ha kettő jót igyekezett volna, tíz is contradicált, ha valamit csináltak is, a rendetlenség miatt az Isten dicsősége mocskoltatott, az 260

262 A krasznai presbitérium első félszáz éve ecclésia és az egyházi szolgák között való civódásnak vége nem volt, ki győzné mind elő számlálni. indezek rendbetétele végett folytatja a bevezető a méltóságos patronatus beleegyezésével resolvál tunk magunk között olyan praesbyterium által való ad ministratiót, amennyire az idő, mód s alkalmatosság meg engedte. Bár ennek szükségességét alaposan megindo kolta fennebb, Katona még az újítástól húzódozók lehetséges ellenérvét is cáfolja, amikor leszögezi, hogy a pres bitérium hatáskörét megállapító 15 pont iránt senki úgy ne vélekedgyék, mintha ezekben valami újság volna, hanem csupán az általános egyházi törvényeket alkalmazták a krasznai eklézsia sajátos eseteire. Az első pont a presbitérium összetételét határozza meg, a húsztagú tanácsba tizenkettőt a nemesek, nyolcat a parasztok választanak saját rendjük tekintélyes és bölcs férfiai közül. A tizenkét nemes közé a főúri patrónus és a lelkész is beszámít. A következő paragrafusok a presbitérium munkáját szabályozzák: a gyűléseken mindenkor a patrónus elnököl mint főcurator, távollétében pedig a lelkipásztor. Amennyiben egy napirenden lévő ügyben mindkét elnök érdekelt, egy harmadik presbiter vezeti a gyűlést. indegyik presbiternek kötelessége, hogy részrehajlás nélkül tárgyaljon és szavazzon, a tárgyalás részleteit pedig ne hozza nyilvánosságra. Gyűlést havonta kétszer tartanak a parókián. A presbitérium az egyházközség anyagi ügyeinek intézésére (épületek fenntartása, a lelkész és a tanító bérének beszolgáltatása, az úrasztalára való gondviselés, tőkepénz gyűjtése stb.) a maga kebeléből két kurátort választ, egyet a nemesi, egyet a paraszti rendből, akik év végén számadással tartoznak. 261

263 reformata transylvanica Az évente változó két gondnoki tisztségre és a presbitérium megüresedett helyeire a méltóságos reformatus fő possessor és fő curator állít jelölteket, kik közül a praesbyterium választ értelmes és capax személyeket. Nem közgyűlési választásról, hanem kooptálásról, önkiegészítésről van tehát szó, ami a korabeli egyházi gyakorlatban általánosnak számított. A megválasztottnak, minthogy ez a hivatal sem a maga, sem az ura dolgától nem avocállya, büntetés terhe mellett el kell fogadnia a bizalmat. gyházi működésük honorálásaképpen a curatorok a nemes magistratus reflexiojából oly immunitásban tartatnak, hogy vecturázással és egyéb aprólékos szolgálattal nem aggraváltatnak. lvi jelentőségű döntést hoz a törvénykönyv a világi és az egyházi hatóság szigorú szétválasztásával. egállapítja, hogy presbitérium hiányában eddig a világi helyhatóság, azaz a bíró intézte az egyházközség fontosabb ügyeit is (pl. közmunkák megszervezése), más irányú elfoglaltságai miatt azonban ezt nem végezhette sikeresen. elyre nézve determináltatott, hogy a két administratio ne zavarodgyék egybe. Nem is lehet praesbyterium, ha egy bírótól függ, elég a bírónak a maga dolga, a praesbyterium az Istenére visellyen gondot. Fontos pillanatnak lehetünk itt tanúi, egy felekezetileg homogén községben jön létre a világi közigazgatástól független, önálló presbiteri testület. A Krasznához hasonlóan vallásilag egységes városokban vagy falvakban ugyanis sokáig a világi magisztrátus intézte az egyházközség ügyeit is, és ez a kényelmes helyzet sokáig fékezte az önálló egyháztanács/presbitérium létrejöttét Pokoly V

264 A krasznai presbitérium első félszáz éve A presbitérium szervezetét és munkakörét meghatározó pontok mellett a paragrafusok nagyobb része a gyülekezeti közösségben fenntartandó keresztény jó rendet szabályozza. Tiltja és bünteti a káromkodást és a csendháborítást, a templom- és úrvacsora-kerülőket két-három megintés után kizárja a gyülekezetből, a rossz consequentiájú, botránkoztató fonóházakat tartó gazdákat kemény pénzbüntetéssel sújtja, a megesett személyeket eklézsiakövetésre ítéli. A hívek mindennapi egymás mellett élésében a békességet igyekszik fenntartani, előírja, hogy a haragosokat, veszekedőket a lelkész intse meg, akár a szószékből is, de ellenőrizetlen pletykák kiprédikálásával ne sértse hívei becsületét. Szabályozza a sok ellenkezésre tért nyitó évenkénti papmarasztást is, eszerint a gyülekezeti tagoknak a lelkész iránti esetleges panaszait nem közvetlenül az esperesi vizitáció hallgatja meg, hanem előbb a presbitérium veszi ezeket számba, mely sedria lelke, hite, kötelessége szerint, a főcurator véleményét is kikérve szótöbbséggel hoz végleges döntést. presbiteri igazgatás működőképességét a rendi társadalom körülményei között az egyedüli lehetséges, mindenki számára méltányos módon biztosítja a törvénykönyv: előírása szerint a vétkeseken a saját rendjükből való kurátor és presbiter hajtja végre a büntetést. Az itt vázolt statútumokat Vay ihály még első fogalmazványukban megmutatta helybéli rokonainakbirtokostársainak, közöttük Wesselényi Ferencnek, a szilágyi traktus főgondnokának, akik bizonyos javítások után jóváhagyták őket. Hasonlóképpen megszerezte Bánffi László Kraszna megyei főispán jóváhagyását, egyházi részről pedig az esperesi vizitáció tagjaival nézette 263

265 reformata transylvanica át és igazíttatta a szöveget. Így jól előkészített törvényjavaslat kerülhetett a gyülekezet elé január 15-én e rendszabályok elfogadásával megalakult a krasznai presbitérium. lőbb a nemesi rend hagyta jóvá a törvényeket, a főkurátori tisztségre Vay ihályt kérte fel, és megválasztotta a nemesek részéről való gondnoknak Aracsai Kovács ihályt meg kilenc presbitertársát. A paraszti rend külön ülésezve szintén egyetértését fejezte ki, és gondnoknak Boros Pétert választotta meg, melléje pedig hét presbitert állított. Az elfogadott szabályzatot az e célra nyitott jegyzőkönyvbe vezette be a presbitérium jegyzője, 19 a patrónusok közül aláírásával és pecsétjével hitelesítette Vay ihály főkurátor, Rhédey Zsuzsanna, özv. Rhédeyné Bíró Kata és gr. Székely Ádám, a nemesek közül pedig Góris György, Almási Pál és Somlyai Boér Tamás. 20 A presbitérium pecsétet is készíttetett SIGILLU CCLSIA KRASZNNSIS körirattal, képe egy széken ülő, bal kezében kinyitott könyvet, jobb kezében pedig írótollat tartó szakállas öregembert ábrázol. zt nem csupán iratok hitelesítésére, hanem a gyanúsítottak beidézésére is használták. Három hét múlva, február 8-án már sor került az új testület első ülésére, Vay főgondnok elnökletével és Katona Imre jelenlétében nemes Nagy ihály feleségének egy iffjú legénnyel való gyanús társalkodását, a paraszti rendű Oláh András és Sólyom István káromkodását tárgyalták, a vádlottak a perrendtartás szerint 18 FőkonzLvt 23c/ tisztséget egy helybéli jogtudó kisnemes vállalta, nevét sajnos nem ismerjük. 20 KrhkLvt I/1. sz. jk. p

266 A krasznai presbitérium első félszáz éve exmittáltattak, hogy a következendő széken suffi ci en tibus documentis compareálván dolguk reassu mál tassék s finalis decisiójok lehessen. Február 20-án valóban meg született a végleges döntés: Nagy ihályt, mivel feleségének törvénytelen magaviselését jól tudta s mégis vele lakott, az egyházi kánon értelmében a gyülekezetből kizárták, és ügyét átadták a világi hatóságnak, Oláh Andrást és Sólyom ihályt pedig pálcázásra ítélték. Hasonló szigorúsággal bírálták el a presbitérium tagjainak vétségeit, március 6-án például id. Sólyom István főbírót, presbitert káromkodásért és részegeskedésért komolyan megintették, hogy ha többé magát effélékbe elegyíti, a curatorialis esküttségből amoveáltatik és világi hatóság elé kerül folyamán összesen nyolcszor ülésezett a testület, a fentiekhez hasonló ügyek mellett feleségét megverő férj, apjára részegen támadó fiú esetét tárgyalta. 21 Hatásköre tehát olyan egyházfegyelmi és társadalmi együttélési kérdésekre terjedt ki, amelyeket korábban az évente tartott esperesi vizitáció intézett el. 22 A szigorúbbá vált közösségi rend valószínűleg nem mindenkinek tetszett, s a lappangó elégedetlenség 1748 tavaszán, a papmarasztáskor robbant ki. Katona Imrét a presbitérium a helybéli birtokosokkal és a tekintélyesebb hívekkel egyetértésben szabályszerűen megmarasztotta, az elégedetlenkedők vezére, Góris György viszont szolgabírói hatalmát is felhasználva a gyülekezet befolyásolható tagjait egybegyűjtötte, összeírta a lelkész elleni panaszaikat, majd az esperes előtt Katona helyben maradása és a presbiteri igazgatás ellen azzal érvelt, hogy az ő 21 KrhkLvt I/3. sz. jk. p A presbitérium jegyzőkönyvének címe: Protocollum actorum et approbatorum sedis præsbiterialis ecclesiae r[eformatæ] Krasnensis ab anno Geleji Katona: i. m. 88. kánon; Juhász

267 reformata transylvanica véleményén lévők alkotják a hívek nagyobb részét. ljárása nem elvi indokokon alapult, hiszen egy évvel azelőtt maga is aláírásával hitelesítette a presbiteriális törvényeket. Sejthetőleg társadalmi helyzete és egyéni sérelmei vezethették: csupán fél jobbágytelket birtokolt Krasznán, de megyei hivatalokat viselt, és amíg a Boros-Gálfi ág mágnás birtokosai be nem költöztek a mezővárosba, maga intézte az egyház ügyeit is, patriarkális lazasággal. zt a számára kényelmes állapotot szüntette meg a főúri birtokosok jelenléte és egyházi szerepvállalása meg a rendet teremtő presbiteri igazgatás. Sérelmesnek érezhette azt is, hogy egyik jó emberét egyházfegyelmi kihágás miatt a presbitérium megbüntette. 23 Góris párthívei körében különben nevetséges, de jellemző rágalmak is keringtek, például az, hogy Katona Imre a presbitérium pecsétjére a maga alakját vésette rá. Különvéleményüket azzal is hangsúlyozták, hogy vasárnaponta a szomszéd gyülekezetekbe jártak istentiszteletre. Zoványi P. György esperes-superintendens Góris vádjait meghallgatva vizsgálatot indított a lelkipásztor május 10-én Bánffi Farkas írja az erdélyi gyházfőtanácsnak: Góris György protectiója alatt lévő malitiosus embert, kit is ő kegyelme manutenealni kívánt, vigore punctorum ekklesiai fenyíték alá kezdettenek vonni, és netalán valami privata apprehensioja is esett őkegyelmének a loci ministerre azért, hogy intentumában frustrálódott, de kivált az elébb practizált prioritast másnak kelletett engedni és pro lubitu suo a dolgokat nem tractalhatta, gondolt fel oly mesterséget, hogy némelyeket mind nemesek, mind pedig parasztok közül az értetlenebbek közül magához hódított, és azoknak számát variis sub exquisitis coloribus annyira szaporította, hogy az ekklesiában a más részt pluralitate meghaladná, kik által is eddig dicséretessen magát viselő ministert amoveálhatná, néminémű aprólékos vádokkal vádolván, de nem annyira e volt igyekezete, hanem hogy communi possessorum et communitatis voto concludalt hasznos és rendes punctumok tolláltassanak, és így eő kegyelmének in turbido jobban lehessen halászni. FőkonzLvt 23e/

268 A krasznai presbitérium első félszáz éve ellen, ezt azonban a református patrónusok sérelmezték, ehelyett egy egyházi-világi vegyes bizottság kiküldését javasolták precise a praesbyterium dolgában, de hiába, az esperes ugyanis a tisztán lelkészi partialis zsinaton való megtárgyalással kívánta megoldani az ügyet. bbe viszont Vay ihály mint főkurátor a saját és patrónustársainak becsülete védelmében nem egyezhetett bele. Zoványinak írott levelében kifejtette, hogy a minden egyházi és világi fórumon már egyszer jóváhagyott és másfél éve érvényben lévő krasznai statútumokat nem tűzheti újra napirendre a partialis, bizonyságul pedig csatolta a helybéli birtokosok hasonló értelmű nyilatkozatait és Katona Imrének az ellene felhozott vádakra tett feleleteit. 24 A presbitérium szintén kiállt főkurátora és papja védelmében, április 16-án kelt levelében arra kéri az esperest, hogy hagyja jóvá Katona helyben maradását. 25 indebben a zilahi esperes a krasznai gyülekezet kettészakadásának veszélyét látta, Vayék visszautasítását pedig úgy értelmezte, hogy a presbiteriális rész el akar szakadni az egyházmegyétől. z a patthelyzet késztette Zoványit arra, hogy a fent bemutatott panaszlevéllel forduljon a megoldást kínáló fórumhoz, az rdélyi Református Főkonzisztóriumhoz, csatolva a krasznai presbitériumnak az ominózus pecséttel ellátott levelét. Bánffi Zsigmond rangidős főgondnok, az gyházfőtanács elnöke mielőtt tárgyalásra bocsátotta volna az ügyet, felvilágosítást kért Vay ihálytól, Bánffi Farkastól és Katona Imrétől. Hármójuk szinte egybehangzó passzusokat tartalmazó válaszleveleiből nem túl szívderítő, a Premissa apologetica -ból már ismert 24 FőkonzLvt 23c/ Uo. 23b/

269 reformata transylvanica kép bontakozik ki a krasznai eklézsia korábbi állapotáról. Vay és Katona említi, hogy a hagyomány szerint ez a gyülekezet reformálódott a legkésőbb a Szilágyságban, s emiatt nem szokott hozzá az egyházi törvények betartásához. 26 Például a sok nézeteltérést okozó papbér-fizetés dolgában a létező zsinati határozatokat és az egyházmegyei végzéseket itt nemigen tartották be, a papmarasztás évenkénti megmérettetésétől óvakodó lelkészek pedig inkább engedtek, de így is a kellemetlen huzavonák miatt általában kevés ideig szolgálhattak. gyéb gondokat is figyelembe véve ez egy kis Bábel volt minden rendre nézve. 27 indhárman hangsúlyozzák, hogy a rendteremtés szándéka, a hatályos egyházi és világi törvények helyi betartásának igénye vezette az egész possessoratust, úgy az elsőbb jobb nemességet, nem különben az eszesebb parasztságot a presbiteri igazgatás bevezetésében, bizonyságul pedig vázlatosan ismertetik a krasznai egyháztanács 15 pontos törvénykönyvét. 28 Vay javaslatára 26 Vay ihály írja április 25-én: Úgy tudom s úgy hallottam ex certissimis traditionibus, hogy az egész Szilágyban ez az ecclésia szintén utólbszor reformálódott, kétség kívül (népes is lévén akkor) azért, hogy keményebb, szilajabb volt a többinél. rre nézve az akkori ecclesiáknak kegyes administratori... pia aliqua fraude nagyobb engedelemmel is voltak hozzá, hertelen nem szorítván hozzá a Canonokhoz és más ecclésiákban practicált papbér fizetéshez és egyebekhez is. Uo. 23c/ Katona Imre május 9-i levelében: inthogy ab ipsa reformatione ez az independens zenebonás nép még csak a papbér fizetésben is bizonyos és meghatározott regulára nem adstringáltathatott mind e mai napig is, bátor egy néhány synodusok próbálták légyen és egy néhány protocollatiok legyenek is erről, hanem mikor én ide jöttem is minden öreg ember protocollum volt, s úgy fizettek, s úgy fordították a fizetést, amint nekik könnyebb volt. Uo. 23d/ c, 23d, 23e/

270 A krasznai presbitérium első félszáz éve lett az új testület elnevezése presbiterium, véleménye szerint ugyanis a consistorium név nemes agyarországban igen bélyeges s nem is tanácsos, különben is a Szilágyságban használatos egyházi törvénykönyv e kettőt szinonimaként kezeli. gyébként az elnevezés nem fontos, mindegy, ha fa nevezet alatt lészen is ez a presbyterium vagyis consistorium, csak ez által épüljön az Isten háza, terjedjen dicsősége. 29 Katona Imre Zoványi püspök vádjaira válaszolva jelzi, hogy a presbiteri igazgatást ellenző Góris-párt számbelileg ugyan nagyobb, valójában azonban a szigorú egyházfegyelmet nehezen tűrő, zabolátlanabb hívekből áll, míg a gyülekezet tekintélyesebb, komoly hitéletet élő tagjai egyhangúlag kívánják a jól bevált új rend megtartását. Olyan praesbiteriumnak folytatja, minéműnek ezt gondolja vagy mondja t[iszteletes] püspök uram, igaz hogy rdélyben s agyarországon nincsen helye, tudjuk, de minden jól rendelt ekklesiában vagyon ma is valami directiócska, akárhogy neveztessék az. 30 Leszögezi végül, hogy a presbiteriális titulussal élők sem akarnak elszakadni az egyházmegyétől, hanem épp statútumaik megerősítését óhajtják az esperestől. Zoványi panaszlevelét meg a három érintett felvilágosításait a Főkonzisztórium május 19-én együtt tárgyalta, a krasznai egyház-igazgatási újításokat helybenhagyta, a presbitérium elnevezés helyett azonban a curatoratust ajánlotta. 31 Ugyanaznap ilyen értelmű hosszú válasz 29 FőkonzLvt 23c/1748; Zoványi, Georgius: Canones ecclesiastici. Kv., kánon. 30 FőkonzLvt 23d/ szent szándékok approbáltatik, hoc excepto, hogy a præsbyterialis titulustól abstineállyanak. Uo. prot. III. (sessionis) p

271 reformata transylvanica ment Zilahra, amelyben az gyházfőtanács az esperes-püspök béketeremtő készségére és hathatós atyai figyelmeztetésére bízta a krasznai gyülekezet egységének helyreállítását. Vay ihálynak, Bánffi Farkasnak és Wesselényi Ferencnek szintén elküldték e válasz másolatát azzal a kéréssel, hogy a határozatok életbe léptetését maguk is munkálják. 32 Krasznán a békességet végül a július 9-én ott megtartott egyházmegyei (partialis) zsinat teremtette meg, a két tábor kölcsönösen bocsánatot kért. A synodus figyelmeztette a lelkészt, hogy a hívek vétkeinek kiprédikálásában az egyházi kánonok előírásaihoz tartsa magát, a presbitérium/konzisztóriumot pedig a felsőbb egyházi fórumok iránti engedelmességre intette. 33 Nem ment könnyen a kibékülés, a helybéli egyháztanács július 14-i ülése egy nemes és egy paraszt rendű tanácstag, Tyukodi Bálint és ocsáros ihály által kérte fel a lelkipásztorra 32 ha... a krasznai ecclesiában... a nem observált ecclesiai fenyíték és canonok vigorát ezen elsőben az egész ecclesia consensussából s possessor urak tettzéséből condált, de azután a visitatiotol két ízben ratihabeáltatott, a szilágyi ekklesiák fő curatoraitól is approbáltatott constitutiók, vagyis punctumok által igyekeztek postliminio azon ecclesiában is reducálni és azoknak observatiojára magokat szorosabban kötelezni, előttünk helytelen dolognak nem látszik. Ami pedig a praesbyterialis titulust illeti, ezt... kegyelmed vélekedése és a citált 99. canon tenora szerint tolláltatni és az helyett curatoratusi vagy más hasonló nevet adattatni jobbnak láttyuk.... Az eddig præsbyterialis titulussal élt rész a más résznek méltó panaszát meghallgatván corrigenda corrigantur, a pap maga hibáit, ha voltak, emendállya, Góris eő kegyelmével és a hozzá ragadott résszel in gratiam redeant et amplius scandalizare caveant, nem kételkedünk benne, hogy kegyelmed prudens moderatiója és paterna adhortatiója által azon ecclesia könnyen eggyé lesz. Uo. prot. IV. (expeditionis) p Protocollum sedes ecclesiasticae in districtu Szilagy ab anno Román Országos Levéltár Kolozs egyei Igazgatósága Oklevélés kéziratgyűjtemény, 67. doboz. p

272 A krasznai presbitérium első félszáz éve panaszkodó két nemesembert, Aracsai Kovács Ferencet és Kovács Györgyöt, hogy a tanácsban adják elő a sérelmeiket, és ha igazíthatók lesznek, hadd igazítsa el a curatoratus. Ők viszont azt felelték: ik bizony nem megyünk, ha szolgabíró Góris György uram nem megyen, mert őkegyelme a mi elsőnk. ajor árton, egy másik panaszos viszont megjelent a tanács előtt, és az ügye rendeződött. 34 Úgy tűnik tehát, hogy a későbbiekben a Góris-párt lassan megcsendesedett. A továbbiakban curatoratus néven működő egyházigazgatási testület létjogosultságát a következő évtizedekben senki sem vonta kétségbe. Rendteremtő és társadalomnevelő jó hatására talán az is bizonyíték, hogy Katona és elődei néhány évi krasznai lelkészkedés után más gyülekezetbe távoztak, a 18. század második felében viszont már évtizedekig működött itt egy-egy lelkipásztor. 35 Tágabb összefüggésbe helyezve a krasznaiak egyház-igazgatási újítása több szempontból is úttörésnek számít. Bár a presbitériumok kialakulásának részletei még nincsenek kellőleg föltárva, annyit már megállapított a szakirodalom, hogy rdélyben a 18. század második harmadától kezdve alakultak meg a mezővárosifalusi presbitériumok, megalkotva saját statútumaikat, a kelet-magyarországi megyékben pedig ugyane folyamat a század második felére tehető. 36 Így a krasznai egyházigazgatási testület megalakulásának korai idő- 34 KrhkLvt I/3. sz. jk. p Katona közvetlen utóda, Albisi Tamás hét évig, majd Szatmári Nagy István 33 évig, álnási Sámuel pedig 36 évig lelkészkedett Krasznán. KrhkLvt I/2. sz. jk. p. 15., Pokoly V ; Kósa: gyházi hagyomány ; Uő: A gyulai református egyház története. Gyula,

273 reformata transylvanica pontjával is jó példát mutatott a Szilágyságban. ég figyelemre méltóbb azonban az a szigorú társadalmi korlátokat átlépő újítása, amellyel nemeseket és paraszt rendűeket egy testületbe szervezett, s az egyházi fegyelmezés hatékonyságát mindkét rend körében biztosította a nemes, illetőleg a paraszt kurátor végrehajtó hatalmával. ásutt ugyanis a nemesek még egyházi ügyekben sem kívántak a jobbágyokkal vagy libertinusokkal közösségben lenni, a Tiszántúlon például csak 1821-ben mondta ki az egyházkerületi zsinat, hogy a jobbágyrendű presbitereknek is helyet kell biztosítani a testületekben. 37 A krasznai megoldás kimunkálásában jelentős szerepet játszhattak a helyi társadalmi viszonyokat jól ismerő, helyben lakó tekintélyes főrangú birtokosok, s az is itteni sajátosság, hogy egyikük, Vay ihály szívesen vállalta az új testület elnöki tisztségét, miután törvényeinek megszövegezésében is tevékenyen részt vett. Ami az elnevezést illeti, további kutatások szükségesek annak magyarázatára, hogy a szabályszerűen létrehozott krasznai egyház-igazgatási testület esetében miért húzódozott mind Zoványi püspök, mind a Református Főkonzisztórium a presbitérium névtől. A curatoratus a következő évtizedekben rendszeresen tartotta üléseit évente három-négy alkalommal, mégpedig a parochialis házban március 5-én az 37 Kósa László: Hétszilvafás nemesek a protestáns egyházigazgatásban. In: Uő: gyház, társadalom, hagyomány. Debrecen, ; Kúr Géza: A Komáromi Református gyházmegye. Pozsony, ; Szabó György: A demokratikus egyházszervezet kialakulásának kezdetei hazánkban (A presbiteri rendszer fejlődéstörténete a magyar református egyházban). Confessio sz ben Nagyborosnyón nemesek, határőr gyalogkatonák és providusnak nevezett szabad székelyek alkották a presbitériumot. Nagy Lajos: A nagyborosnyói református egyházközség törvénykönyve. RefSz

274 A krasznai presbitérium első félszáz éve egyházmegyei vizitáció újból kitűzte a hatáskörét, eszerint az egyházfegyelmi kérdésekben első fokon járt el, és döntései véglegesek maradtak, a súlyosabb eseteket viszont az egyházlátogató bizottság elé kellett fellebbeznie. Ha pedig a nyughatatlan elmék visitatioi széken sine transmissione is kívánnyák a magok causájokat folytatni, a tiszteletes curatoratuson eshető nehézségnek elhárítása végett a tiszteletes curatoralis definitiva sententiát, determinatiot a szent szék visitation megvizsgálja, és Isten s haza törvénnye szerént valónak találván, corroborállya. Írásba foglalták azt is, hogy a fellebbezés díja egy forint ban új jegyzőt választott az egyháztanács nemes Köpetzi Zsigmond személyében. 39 kkoriban vezették be a jegyzőkönyvbe a presbiteri eskümintát is: sküszöm az élő Istenre, ki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy bizony örökkévaló Isten, hogy én választatván ezen krasznai venerabilis reformata ecclésiának curatoratusi hivatalára, mindazokban, valamelyek az Isten dicsőségére és ezen venerabilis ecclésiának előmenetelére célozó dolgok, azoknak előmozdításában és elősegélésében foglalatoskodó lészek. A méltóságos főcurator és fő prae ses úrnak érdemlett illendő becsületinek megadásával alázatos engedelmességemet tapasztalhatóképpen megmutatni igyekezem, curatoratusi hivatalban levő tár saimnak, úgy minden becsületbéli személyeknek érdemlett becsületeket megadom. zen venerabilis ecclé siának approbált statutumiban kitett minden dolgokat observálni kívánom, Istennek bosszúságára és a venerabilis ecclésia botránkozására élőket, törvénytelen 38 KrhkLvt I/1. sz. jk. p KrhkLvt I/3. sz. jk. p

275 reformata transylvanica gonosz cselekedetűeket, akiket hol látok, tapasztalok vagy hallok, minden kedvezés és személyválogatás nélkül előttem járóimnak kötelességem szerint hírré tészem és feladom. Amely színű ügyek, maleficiumok [gonosztettek] a venerabilis curatoratus székit illetik, azoknak decisiójokban kedvezés és személyválogatás nélkül való igaz ítéletet kívánok tenni. Az ilyen színű dolgokban senkinek votumát [szavazatát] nem divulgálom s a székből ki nem viszem. A venerabilis curatoratus gyűléseit magam privatumomnak hátrahagyásával látogatom. gyszóval mindezekben teljes tehetségem szerint (amenynyiben emberi erőtelenségem engedi) híven és igazán eljárok. Isten engemet úgy segéljen, és úgy adja lelkem idvességét. 40 A krasznai presbiterek valóban eljártak tisztükben, az 1750-es évek gyűléseiről szóló feljegyzések tanúsága szerint különféle egyházfegyelmi kihágások miatt róttak ki kemény büntetéseket. 41 A tiltás ellenére fonóházakat tartó gazdákat egy forintra büntették, a lelkipásztort szidalmazó házaspárra pedig testi büntetés várt: böcstelenkedő és átkozódó szavaikért tetszett a curatoralis széknek: a templom előtt való kalodánál Székely árton harminc pálcával, a felesége pedig tizenöttel megpálcáztassanak. Nemes Berei Ábrahám uram száján véletlenül csúszott ki egy adta, teremtette káromkodás, de mivel a presbitérium tudomása szerint őkegyelme soha afféle káromkodó szókra magát nem szoktatta, ez első esetben csak figyelmeztetést kapott. A káromkodást 40 KrhkLvt I/1. sz. jk. p A következő adatok a presbitérium jegyzőkönyvéből (uo. I/3. sz. jk.) származnak. 274

276 A krasznai presbitérium első félszáz éve a következő években is szigorúan büntették, vagy pénzbírságot, vagy pálcázást kapott a vétkes. Boros Péter kurátor 1752-ben egyházi közmunka elmulasztásáért megbüntette Gruzda Istvánt, erre a vétkes mérgében hamislelkűnek nevezte, mondván: nem Boros Péter vagy, hanem Gonosz Péter. Két tanú, egy nemes és egy szabad személy igazolta a tényállást, ezért a presbitérium a szabályzat 19. pontja alapján egy forintra büntette Gruzdát. Ugyancsak a presbitérium és a patrónusok döntöttek az évenkénti papmarasztásról, 1750-ben meg 1753-ban Albisi Tamás lelkész és Kissalyi ihály skólamester marasztására nemes és jobbágy presbiterekből álló küldöttséget menesztettek. Hasonlóképpen jártak el az 1790-es években is álnási Sámuel lelkipásztor esetében. Figyelt a presbitérium a hívek házaséletére is, 1751 januárjában a feleségétől külön lakó Donáth ihályt megintette, hogy két héten belül hites feleségéhez menjen vissza Zilahra, vagy feleségét hozza maga mellé ide együtt való lakásra, különben ezen ecclésiában való lakása meg nem engedtetik. A Krasznára szolgálni férje nélkül jött oláh menyecske ügyében a szomszédos román faluból, Alsóbánról való tanúkat hallgattak meg, így derült ki, hogy papok engedték meg külön lakásukat. ég egy-egy házas férfinak a más feleségével folytatott gyanús társalkodása sem kerülte el a presbiterek figyelmét, intést kaptak a vétkesek. Nemes bíró atolcsi Sámuel uram és felesége, nemes Kocsis Anna asszony között való egyenetlenségek eligazíthatása végett 1773 áprilisában a presbitérium maga elé idézte a házaspárt a nemes kurátor által annak rendi szerint személyesen, de csak az asszony jelent meg, a férjet ezért 275

277 reformata transylvanica pénzbírságra ítélték ben csedi István került a curatoratus ítélőszéke elé, mivel gyakran részegeskedett, káromkodott, szelíd, jó erkölcsű feleségét, Péntek Ilonát verte és öléssel fenyegette, ezért szigorú büntetésben részesült, és megjobbulására fogadást tett a consistorium előtt, hogy már ezentúl részegségre bort, pálinkát nem iszik, nem részegeskedik, részegségében feleségét nem káromolja, nem kurvázza, sem nem veri, rongálja, Isten ellen a szörnyű káromkodásra száját fel nem tátja, ipát, napát megtiszteli, maga viselésével a keresztyén gyülekezetet és felebarátait meg nem botránkoztatja, sőt ettől fogva ezután valahányszor részegen találtatik, káromkodik, mindenkor 25 kemény pálcaütésekkel itt a parochiális udvaron megbüntettessék. Többször is tárgyalta a presbitérium az egyházközség épületeinek ügyeit, 1750-ben például a fiúiskola építéséről több ízben is szó esett. Vay ihály főgondnok változtatni kívánt az iskola elhelyezésén, közelebb hozva a parókiához, a hívek és az egyháztanács viszont jobbnak tartotta a kitűzött helyet, ahova az ácsmester már ki is mérte és szabta az alapgerendákat. Azzal is érveltek a presbiterek, hogy a tiszteletes praedikátorok nyaradszaka a veteményes kertben szoktanak többnyire tanulni (mint a mostani is), és ha a szomszédba költöztetnék az iskolát, a tanuló gyermekek csevegések zavarná az elmélyülést. A kőből épült parókia megújításának részleteit között sokszor megbeszélték ben örömmel tapasztalta a curatoratus, hogy Isten ő szent felsége a keresztyén gyülekezetet úgy annyira megszaporította, hogy immár a templomba is alig férhet és nagy tolongásban van, ezért elhatározta, hogy az északi fal hosszában a nyugati karzattól a katedra melletti 276

278 A krasznai presbitérium első félszáz éve boltívig egy új karzatot építtet, amelyre külső lépcsőn lehet feljutni. Ugyanabban az évben néhány jó keresztyén atyafi adományaképpen új cserepek készültek a templom támpilléreire, ezeket alapos minőségvizsgálat után fel is rakták. Néhányszor a lelkipásztor bérének beszolgáltatása is szóba került, rápirítottak például arra az öregebb rendű gazdára, aki ahelyett hogy jó példával járt volna elöl, vizezett mustot adott ben az új harangok használatát szabályozták, akik magok keresztyéni kötelességekkel éppen semmit sem gondolván, a harangok felállíttatásában teljességgel csak egy pénzzel is segítséggel nem voltanak, azok három márjást fizetnek a temetési harangszóért. Figyelemre méltó, hogy a százados fiúiskola mellett a 18. század második felében leányiskolát is tartott az egyházközség, április 18-i ülésében a presbitérium, megállapítva, hogy keresztyén ekklésiánk tanító asszony nélkül szűkölködik, elhatározta: leányok tanítójának rendesen hívassék néhai Kissalji ihály uramnak özvegye, Farkas Sára asszony ben már férfi tanította a leányokat, a szülőket pedig kötelezték, hogy leánygyermekeiket nyolc esztendőn felül tizenkét esztendősig feljártassák az iskolába. A fiúiskola tanítójául 1783-ban egy presbiteri küldött hívta meg Dobos Ferencet a kolozsvári református kollégiumból, aki aztán 20 esztendeig dolgozott Krasznán. Bábát vagy ahogyan akkoriban nevezték, öreg aszszonyt is a presbitérium választott és az egyházközség fizetett, 1765-ben az öreg Kala, más néven Kenésiné, 1793-ban pedig özvegy Valki Jánosné vette át e hivatalt, fizetésük hetenként 48 dénár volt. A bába eskümintája 277

279 reformata transylvanica szintén bekerült a curatoratus jegyzőkönyvébe. 42 gyházfi és harangozó volt egy személyben Surányi Sámuel, munkájával azonban a presbitérium nem volt megelégedve, ezért 1771-ben egy nála szegényebb rendűt választott helyette, megjegyezve, hogy az e munkáért járó adómentességet nem illik ollyatén tehetős gazda embernek kihasználni április 17-én a presbitérium megújítását jegyezték fel a protocollumba, Vay ihály főkurátor ajánlására többségi szavazással került be a testületbe a nemesség részéről nemes Almási Zsigmond és Bertalan György, a parasztság részéről ifjú Valki János, aki ugyancsak ezen alkalmatossággal Német ihály őkegyelme helyébe curatorságra is elő állíttatott. Hasonló megújítás történt 1768-ban mind nemesi, mind pedig plebeus status részéről, ekkor mondott le vicekurátori hivataláról 42 Uo. p. 49. Öreg asszony vagy bába esküvése formulája. sküszöm az élő Istenre, ki Atya, Fiú, SzentLélek, tellyes Szentháromság, egy bizonyos örök Isten, hogy én legelsőben is Istennek dicsőségére, annak utána a nehézkes asszonyok körül való hívségesen leéndő fáradtságommal nem gondolván [!] szorgalmatos forgolódásommal reája gondot viselek, minden kedvezést és személyválogatást félre tévén a nehézkes asszonyt annak rendi szerént megkenegetem, ha a szükség úgy hozza magával, feredővel is segítem. Amiket pedig körülötte látok, a titkokat megtartom, senkinek azt ki nem jelentvén, a kisdedet pedig tellyes tehetségem szerént Isten után a reméntelen meghalálozástól igyekezem megtartani, ha változását látom, akár éjjel, akár nappal keresztelésre küldöm, a keresztségnek vizét minden babonaság nélkül tisztán bészolgáltatom, egy hétig minden nap kétszer magam hivatalomat hívségesen véghez vinni el nem mulatom. Hivatalom körül józanon szolgálok, hírtétel nélkül a helységből ki nem mégyek, a tisztelendő prédikátornak keresztelésért járandó bérit béhordom, egyszóval mindazokban, valamelyek ezen hivatalra néznek, tellyes tehetségem szerént, amennyire emberi erőtelenségem engedi, hívséges szorgalmatossággal és igazán hivatalomban eljárok. Isten engemet úgy segéllyen az én igaz hitemben, s úgy adja lelkem idvességét. 278

280 A krasznai presbitérium első félszáz éve nemes berei id. Berei Ábrahám idős korára és gyengülésére hivatkozva. Új jegyzőt is választottak Berei Imre személyében ben a nemesi részről kurátor lett Köröspataki Szabó István, új presbiterek pedig alszegi Szabó István és Bárány árton, a paraszti részről meg Boros Istvánt választották presbiterré. A presbiteri testület határozatait egy ívrétű jegyzőkönyvbe vezette be a nótárius, akit a presbitérium nemes rendű, a világi adminisztrációban jártas tagjai közül választottak. Az 1747-ben megkezdett, 146 lapra terjedő protocollum utolsó bejegyzése 1839-ből való. A fentebbiekben csupán tallóztunk a krasznai curatoratus tevékenységét tükröző határozatokból, arra törekedve, hogy válogatásunkban minden fajta ügy szerepeljen, így áttekintésünk megfelelően érzékeltetheti a vegyes összetételű testület összehangolt és rangvitáktól mentes munkáját, amivel igyekezett fenntartani a keresztyéni jó rendet a gyülekezetben. 279

281

282 A külső templom bibliája A 18. század közepén a kolozsvári reformátusoknak két temploma volt, az egyik a városfalakon belül a Farkas utcában, a másik a Kül-agyar utcában a mai kétágú templom háta mögötti telken. z utóbbi a század elején a alomárokhoz közel fából épült, kőalapra rakott gerendavázát kívül-belül deszka borította. A hatszög három oldalával záródó keleti részén állott a szószék, nyugati fala mentén pedig karzat húzódott, ahova 1774-ben orgonát építettek. Főajtóit kulcsos zár biztosította, a mellékajtókat azonban csak belülről zárták be vasrúddal. 1 gyetlen leltára 1818-ból maradt fenn, eszerint állandóan a katedrán tartották a régi szokásnak megfelelően a Szenci Kertész Ábrahám kiadásában 1660-ban Váradon megjelent ívrétű biblia egyik példányát. 2 díszes kötésű szentírást Kovács K[lára? Kata?] adományozta a kolozsvári eklézsiának, 3 és mivel a belső templomban a gr. Bánffi Györgytől 1722-ben ajándékozott ezüst veretes táblájú váradi bibliát használták, Kovács asszonyom adománya a külső templom szószékére került. Innen lopták 1 Sipos Gábor: A kolozsvári hóstáti reformátusok gyülekezete és templomai, In: mlékkönyv Benkő Samu születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Sipos Gábor. Kv., , újraközölve e kötetben a prédikálló székben van a Váradi Biblia. KvhkLvt fasc. XIV. nr Az adományozó nevét csupán a kötet veretén olvasható felírás örökítette meg, az egyházközség levéltárában nincs írásos nyoma az ajándékozásnak. 281

283 reformata transylvanica el 1753 augusztusában, néhány hónap múlva azonban az eklézsia elöljárói a nyomára bukkantak, és március 1-jén már a szerencsésen hazakerült kötet azonosítása végett tartottak tanúvallatást a kolozsvári városházán. 4 Két esküdt jegyző végezte a vallatást, a 14 beidézett tanútól négy kérdésre vártak feleletet: 1mo. Tudja-é a tanú nyilván és bizonyoson, hogy ez a magyar Biblia, mely szeme előtt vagyon, a kolozsvári reformata eklézsiának tulajdon könyve? 2do. Tudja-é nyilván és bizonyoson, hogy ez a Biblia a megnevezett ecclesiának hóstáti templomából az elmúlt nyáron Augustusnak egyik napjára virradólag oly ember által veszett el, aki ugyanakkor azon templomot felverte? 3tio. Az az ember ki volt és egyedül volt-é vagy többedmagával? 4to. Azon Biblián akkor hány ezüst kapocs volt? A tanúk kétség nélkül azonosították a díszes kötésű szent írást, egyikük, Dömsödi Sámuel, a külső templom kántora részletekkel is szolgált: tudom nyilván és bizonyoson, hogy ez a szent váradi Biblia gonoszul való elvesztéig mind a külső agyar utcai templomban állott, és hogy tulajdon könyve a megnevezett nemes ecclesiának, hitemmel mondom, minthogy kezemben száma nélkül sokszor forgott, nevezetesen pedig ezekről a solennitásairól esmérem, úgymint a rajta még megmaradott három boglárokról, aranyos táblájáról és a tábláján lévő név és betűkről, úgymint K. Kovácz és IAONI, úgy egyéb jelekről is. Högyi János tovább erősítette az azonosítást: kezemben sokszor [volt], házomnál is lévén még annakelőtte, míg a templomból el nem lopták ezt a Bibliát, írtam s írattattam egy rongyos váradi 4 KvhkLvt fasc. X. lit. D nr

284 A külső templom bibliája Bibliámnak defectusit belőle. Régeni Zsigmond és felesége megállapították, hogy mocskosabb ugyan most a táblája, de sajdítjuk, hogy nem más, hanem ez a Biblia az, amely a külső templombul tavaly nyárban egy éjszaka elveszett. Szabó Gergely vallomása szerint gyakran volt kezembe, olvasgattam is eleget belőle, minthogy egyházfi voltam s vagyok, a prédikáló székben is elégszer volt kezembe. egkönnyítette az azonosítást a biblia díszes kötése, mindnyájan tudták, hogy az aranyozott első táblát eredetileg két ezüstkapocs és négy boglár ékesítette. Az egyik ezüstkapocs már korábban elveszett, Dömsödi Sámuel vallomása szerint egy szeredán vagy csötörtökön reá menvén a pápista deákok a templomra bémentek és letekerték róla, a feleségem vette ki a kezekből, még majd megrugdosták, s bévitte volt néhai püspök uramhoz. Deáki Filep József kolozsvári lelkipásztor 1740 és 1748 októbere között viselte a püspöki tisztséget, az ő idejé ben történt a helybéli katolikus lyceum diákjainak ak ciója. A most vizsgált tolvajlás során eltűnt a másik kapocs és egy boglár. Köpeczi Józsefné Sófalvi Ilona volt az egyetlen tanú, aki látta a betöréssel gyanúsítható személyt: egy péntek nap estve alkonyodot tájban, még szinte a várból is majd kirekedtem, a kertből jővén hazafelé a víz [ti. a alomárok] mellett, a templomba járó felvonó hídon láttam bajoskodni egy nemigen magas legényt kékbe, egy csulak kalap a fejibe, hogy egy malomhoz való vas horgot akasztott a felvonó híd ajtóra, mesterkedvén véle, hogy miképpen mehetne bé a cinterembe, mind addig s addig, a megnevezett vas horoggal is segítvén magát, egyik cövekről a másra által vetvén magát béméne és 283

285 reformata transylvanica elsulloga a gyümölcsös közt a templom háta megé. gy 10 esztendős leánykámmal lévén, még monda, ugyan nehezen mene bé, anyámasszony, s mondám, hogy hadd el fiam, mert tudja az ott a járást, menjünk, mert majd kirekedünk. ásnap reggel hallom, hogy elveszett a templomból ez a Biblia, s mindjárt mondám, hogy nem más, hanem ez a legény vitte el, bánom, hogy hírt nem töttem, mert azután csak gondoltam, hogy nem jó féle ember lehetett az. Szombat reggel Dömsödi kántor vette észre a betörés nyomait: amely napra virradólag felverték a megnevezett templomot,... hátra mentem reggel templom előtt mintegy egy órával a vízre vízért, és látám, hogy a víz felől való templomajtó nyitva. Hogy elémenék, mondám a templomseprőnének (minthogy ő szokta bézárni az ajtókat), hogy nyitva hagyta ked az víz felől való templomajtót. És azonnal hátraméne, és mondá rebegve, nem hagytam biz én, hanem valami gonosz ember az éjszaka felverte a templomot. Özvegy Kis Gáspárné Áts Sára, a sepregető asszony is előadta az esetet: kántor Dömsödi Sámuel uram őkegyelme mondá, hogy nyitva hagytam az estve a templomajtót, mondám, én bizony nem hagytam, megijedék rajta, hátraszaladék, hát ugyanugyan a víz felől való ajtónak fele nyitva, bémenék a templomba, hát nincs a prédikáló székben a biblia, sírva elémenék, mondám kántorné asszonyomnak, hogy az éjszaka a templomot felverték, és a prédikáló székből a bibliát elvitték. Hátra menénk egy néhányan s megkerülők a templomot, hát egy nagy tőke fel van támasztva az ablak irányában, s a sáros lábnyom meglátszik, amint béhágtak az ablakon, osztán az ajtón mentek ki, hogy vissza nem hághattak az ablakon. Kántorné asszonyom, 284

286 A külső templom bibliája Szilágyi rzsébet így vallott: szemeimmel láttam, hogy a prédikáló szék mellett lévő ablak irányába egy tőkét támasztott volt az átkozott, és azon hágván bé az ablakon szállott le a székre, amint a sáros lábnyom-helyről meglátszott a cathedra mellett, és úgy ment fel a prédikáló székbe, és levévén a bibliát az ajtón ment ki, nyitva találtuk jó reggel a víz felől való templomajtónak felét. Baconi Incze ihály tiszteletes, a hetes lelkipásztor akkor értesült a történtekről, amikor kijött a belvárosból megtartani a reggeli könyörgést, őkegyelme is eleget búsult rajta, bémenvén a várba a könyörgésről, hírt tött őkegyelme a curatoratusnak. Azonnal kiszállt a gondnokok vizsgálóbizottsága, de csupán a betörés már említett jeleit vehette szemügyre. Nem tudjuk, milyen úton-módon jutottak nyomára a kolozsvári lelkészek az ellopott szentírásnak, Högyi János vallomása viszont részletezte a hazahozatalt: kolozsvári fő pap tiszteletes Szathmári Pap Zsigmond uram őkegyelme utána küldvén ennek a bibliának nemes Közép-Szolnok vármegyébe, elsőben mentem Szilágyfőkeresztúrra tekintetes nemzetes Dobai Sándor uram őkegyelméhez, által küldvén őkegyelme onnét egy levéllel Görcsönbe szolgabíró nemzetes Gál Zsigmond uram őkegyelméhez, megadván a levelet Gál Zsigmond uramnak, jelentém őkegyelmének, hogy miben volnék fáradozó, és a levelet is megolvasván eléhozá ezt a bibliát sine omni fibulo argenteo, amint ez literis recognitionalibus őkegyelmének kitetszik. onda őkegyelme, hogy amiben őkegyelmének áll, úgymint fl. hung. 3 dr 12 le nem tészem, addig ki nem adja, mellyet is statim et de facto leolvastam őkegyelmének, contentáltam. Vévén őkegyelme tőlem recepissét, úgy én is, jóllehet 285

287 reformata transylvanica nehezen, őkegyelmétől vettem recepissét. zek után amidőn elbúcsúztam volna őkegyelmétől s feleségétől, kikísérvén a felesége őkegyelmének, szorosan investigála, ennek a bibliának miképpen van dolga, vajon nem lesz-é valami bajunk miatta? ondám én, nem tudom, mért vallana [kárt] kentek, mert én többször nem voltam itt s nem is kívánok többször jönni, melyre ismét monda az asszony félve, reszketve, keze dörzsölve, ne adja az Isten, hogy az én fiam kárt valljon, mert ő is pénzen vette. Högyi uram szilágysági utazására 1754 januárjában került sor, Gál szolgabíró január 26-án adott elismervényt egy nagy aranyas táblájú váradi biblia átadásáról 3 vonásforint ellenében, az ezüst kapocs már akkor hiányzott a kötéstábláról. 5 Högyiné Szentiványi Rebeka vallomása a hazaérkezés pillanatát rögzítette: az uramat küldötte tiszteletes Szathmári uram utána ennek a bibliának a Szilágyba Görcsönbe, mikor onnét megérkezett az uram, kimenék eleibe, s minekelőtte kérdezném, hogy van, mint van, s mindjárt azt kérdém, hogy itt-é a biblia, azzal vettem a lórul az átalvetőt le, mondá őkegyelme, hogy ott van a tarisnyában, bévivén nagy örömmel s tulajdon magam két kezeimmel vöttem ki ezt a bibliát az átolvetőből, s mindjárt mondám az uramnak, hogy erre bizony kész vagyok hétszer is megesküdni, hogy ez a biblia az, amely tavaly nyárba egy éjszaka a templombul gonoszul elveszett. A Szathmári Pap Zsigmond elsőpap és Pataki Sámuel gondnok kérésére megtartott tanúvallatás tehát minden kétséget kizáróan igazolta a Szilágyságból visszakerült 5 Az elismervény ma is megvan a tanúvallatási jegyzőkönyvhöz fűzve. 286

288 A külső templom bibliája biblia tulajdonjogát, így a kissé megrongálódott kötésű szentírást visszatehették eredeti helyére, a külső templom szószékére. Itt az évtizedes használattól annyira megkopott, hogy 1809 végén restaurálni kellett. Az új kötés előzéklapján olvasható felirat szerint kötésiben és leveleinek szakadozott részeiben megújíttatott... kolozsvári érdemes könyvkötő Gudman János által. Guttman mester munkája nyomán sötétbarna egészbőr kötést kapott a szentírás, a táblák sarkain és közepén aranyozott klasszicizáló motívumokkal, gerincén aranyozott címfelirattal. lkopott címlapját vagy a restauráláskor, vagy már korábban a nyomtatást utánzó kézirattal helyettesítették, az eredeti címlap szedett körzetekből kialakított keretdísze helyett kék színű motívumokat rajzoltak. Az újrakötéssel eltűnt az eredeti táblán, előzéklapon vagy címlapon esetleg szereplő tulajdonosnév vagy az adományozást rögzítő feljegyzés. A kalandos sorsú biblia még 1931-ben is a agyar utcai templom szószékén állt, 6 ma a kolozsvár-alsóvárosi egyházközség páncélszekrényében őrzik. történet a Szenci Kertész kiadásában megjelent szentírás mindennapi használatára is vet némi fényt. Köztudott, hogy ez az ívrétű kötet a legnagyobb arányban fennmaradt régi magyar nyomtatványok közé tartozik: 1500 példányban jelent meg, és mivel a nagy formátumú, több mint 1000 lapos kiadványt 7 elsősorban templomi használatra szánták, a példányok kevésbé rongálódtak. Természetesen igen sok családi könyvtárba is került 6 KvhkLvt I sz. leltárkönyv p V. csedy Judit: gy erdélyi könyvnyomtatóműhely 1667-ben. In: mlékkönyv a Teleki Téka alapításának 200. évfordulójára Szerk. Deé Nagy Anikó, Sebestyén Spielmann ihály, Vakarcs Szilárd. arosvásárhely

289 reformata transylvanica váradi biblia, ott viszont intenzívebb használatnak volt kitéve. Högyi János kolozsvári polgár a maga otthoni kopott, hiányosra olvasott bibliájának szövegét a 18. század közepén az épebben megőrződött templomi példány alapján egészítette ki, talán emiatt is vállalta szívesen a megbízatást, hogy télvíz idején ellovagoljon a Szilágyságba és hazahozza a kötetet. Szabó Gergely egyházfinak valószínűleg nem volt saját szentírása, ezért használta ki a hivatalából adódó alkalmakat a bibliaolvasásra. 288

290 Huszti András heterodoxiapere 1742-ben 1 A nyolcvanéves Keserű Bálintnak Az erdélyi református egyházban az 1730-as években jelentkeztek az általános kegyelem (gratia universalis) hirdetői, a zsinat és a püspök azonnal vissza is verte tanaikat. Nádudvari Sámuel nagyenyedi másodlelkész univer zalista tanait 1734 júniusában ítélte el a küküllővári szi nódus, Nádudvari tessék-lássék visszavonta elveit, és tovább szolgált. 2 Prédikációit azonban továbbra is e felfogásban mondta el, hangsúlyozva, hogy meggyőződése a reverzális ellenére sem változott. 3 Figyelemre méltó tény, hogy Hollandiában is ugyan ebben az időben került sor a dordrechti zsinat predestináció-tanításának felülvizsgálatára. Hermann Venema groningeni professzornak a kiválasztásról szóló re mon stráns jellegű tanítását, amely az evangélium min den bűnös számára való felkínálását egyeztette a predestinációval, tanártársa, Antonius Driessen 1734-ben cáfolta meg Hypotheses Arminianizantes viri clar. H. Ve 1 Rövidebb változata Szegeden hangzott el augusztus 31- én, a Régi agyar Irodalom Tanszéken a Keserű Bálint 80. születésnapja tiszteletére rendezett konferencián. 2 BodSmirnai Kibédi R. Andrásnak, az enyedi traktus főjegyzőjének 1735 februárjában kelt jelentése a püspökhöz: FőkonzLvt 16/

291 reformata transylvanica nema detectae et refutatae c. vitairatában. 4 Driessen más fórumokon is megtámadta Venemát, sőt 1734 novemberében rdélyben is nyomozást indíttatott a megvádolt professzor tanítványainak esetleges heterodox nézetei felől. Bonyhai Simon György püspök március 14-én válaszolt Driessen professzornak, hivatalosan bizonyítva, hogy az arminianizmus gyanújába keveredett egykori franekeri hallgatók, Csepregi Turkovics Ferenc és Verestói György kolozsvári tanárok igazhitűségéhez semmi kétség sem fér, és hogy rdélyben semmi gyanú sem merült fel Venema ellen. 5 bbe a sorba illeszkedik be hét évvel később Huszti Andrásnak, a kolozsvári református kollégium első jogtudományi professzorának a heterodoxiapere is. Huszti a jurisprudentia erdélyi oktatásának meghonosítása mellett az Ó és új Dácia című honismereti munka szerzőjeként ismeretes, de családi levéltárak rendezőjeként is számon tartja a történettudomány, kéziratban maradt családtörténeti művei és más történelmi munkái pedig a kor színvonalán állanak. Oderafrankfurti tanulmányai során ( ) Heineccius professzor jogi előadásai mellett teológiát is hallgatott, egyik kinyomtatott disszertációja az elsőszülött Krisztusról szól, a másik viszont a három erdélyi református kollégium (nyed, Kolozsvár, arosvásárhely) történetét foglalja össze, és állapotukat vázolja, külön elemezve az ezekben folyó jogi 4 G. Henk van de Graaf: A németalföldi akadémiák és az erdélyi protestantizmus a XVIII. században Kv., FőkonzLvt 3, 19/1735; Török István: A kolozsvári ev. ref. collegium története. Kv., II

292 Huszti András heterodoxiapere 1742-ben képzés hiányosságait ban választották meg a kolozsvári kollégium jogtanárává. indezeken túl művelődéstörténetünkben azért a perért vált nevezetessé, amely alig egy évtizedes tanári pályáját derékba törte, és utána nemigen találta meg a helyét a társadalomban. Kortársai, Bod Péter és Hermányi Dienes József elítélőleg nyilatkoztak róla; igaz, hogy rossz véleményük inkább az életmódjára és hitfelfogására, semmint a tudományos eredményeire vonatkozott. 7 Huszti rehabilitációját Szabó Károly indította el ban a perre vonatkozó, a Kemény József-gyűjteményben fennmaradt iratok közlésével az rdélyi Protestáns Közlöny hasábjain, ezeket egészítette ki Szász Domokos püspök az rdélyi Református Főkonzisztórium levéltárából származó adatokkal. 8 Koncz József a Teleki család levéltárából tett közzé Huszti-leveleket. 9 publikációk és a kolozsvári kollégium levéltárából származó adatok alapján aztán Török István 1905-ben részletesen ismertette a tragikus sorsú tanár életútját, a meggyőződésükért üldöztetést szenvedő erdélyi nagyok sorába helyezve őt W. Kovács András: A levéltárrendező és családtörténész Huszti András. In: mlékkönyv Kiss András születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Pál-Antal Sándor, Sipos Gábor, W. Kovács András, Wolf Rudolf. Kv., Bod Péter: agyar Athenas.[Szeben,] ; Hermányi Dienes József Szépprózai munkái. Sajtó alá rendezte S. Sárdi argit. Bp., Szabó Károly: Huszti András elítéltetése 1742-ben. ProtKözl , , 26 29, ; Szász Domokos: ég egy pár adat Huszti András elítéltetéséhez. Uo Koncz József: gyháztörténeti adalékok IV. Huszti András kolozsvári ref. jogtanár életrajzához újabb adatok. ProtKözl , Török: i. m. II

293 reformata transylvanica per lefolyását szeretnénk áttekinteni az alábbiakban, részletesebben elidőzve a még kiadatlan, ugyancsak az egyházfőtanácsi archívumból származó forrásoknál. Úgy tűnik, Huszti már külföldi tanulmányai során megismerkedett a Poroszországban elfogadott univerzalista tanokkal, és hazatérve nem titkolta irántuk érzett rokonszenvét. Az itthoni remonstránsellenes egyházi közhangulatban ez jelentősen rontotta társadalmi elismerését, amihez tanárkollégái és a kolozsvári lelkészek ellenszenve is hozzájárult. indenesetre szakértőnek számított e téren, és visszaemlékezése szerint 1740-ben gr. Teleki Sámuel tábornok tőle kért felvilágosítást arról, hogy micsoda különbség légyen a francofurti és berlini s genevai universalista reformatus theologusok tudománya és némely particularista reformatus tanítók vélekedések között. Írásbeli ismertetésének fogalmazványát többen is olvasták a kolozsvári kollégiumban, így aztán elterjedt a hír, hogy a praedestinatio ellen avagy particularis gratia ellen holmi thesiseket írt januárjában a Főkonzisztórium is tárgyalta e vádat, Huszti professzor pedig október 8-án nyújtotta be Bethlen Ádám főgondnoknak védekező iratát, amelyben jelzi, hogy a Telekinek írott ismertetést a Főtanácsnak is megküldte alapos megtárgyalás végett. 11 A perhez vezető események sorát Huszti professzor jogtudományi kézikönyve indította el, amelyet 1739 előtt állított össze Jurisprudentia hungarico-transilvanica címen, elébe pedig egy Oratio panegyricát illesztett az erdélyi magyar ifjúsághoz címezve. z az Oratio tette Török Istvánnal szólva híressé és egyúttal szerencsétlenné Koncz: i. m Török: i. m. II

294 Huszti András heterodoxiapere 1742-ben Kifejti benne, hogy a jogtudomány alapelve a szeretet, mert az Isten maga a szeretet. Sem a római jog, sem a skolasztikus nem ezen az alapon áll, sőt frankfurti professzora, Heineccius sem ezt vallotta. Téves szerinte az az állítás, hogy az örökké jó Isten öröktől fogva akarta volna a vétket, az sem elfogadható, hogy az Isten nemcsak előre tudja, hanem eleve el is rendeli a bűnt. A predestináció szigorú felfogását, az univerzális és a partikuláris kegyelmet vitató ilyen és ehhez hasonló tételei háborították fel a református egyház vezetőit. Az Oratio kéziratos változatát már 1741-ben többen ismerték, Bánffi Farkas, a kolozsvári református egyházközség és kollégium főkurátora hívta fel lelkésze, Deáki Filep József püspök figyelmét az elfogadott hittételektől eltérő szövegre február 16-án a püspök levélben fordult a szebeni Főkonzisztóriumhoz, jelezve, hogy szent és apostoli vallásunk mocskolására még e hazán kívül levő hatalmasságoknak is tágas utat nyitott jurista Huszti András uram talám még a szebeni prelum alatt lévő Prologussának homlokára függesztett Panegyrica oratioja, vagy amint egy tudós ember szereti az illyenekről szóllani, Zyzenogyrica oratioja, mellyben a reformátusoknak minden sententiájokat de praedestinatione, providentia, gratia etc. exsibilállya, káromollya, bestelenül traducállya. Én ezeknek rövid summáját itt a maga írásiban láttam vala tavaly, de úgy hallom, hogy Szebenben már nyomtattattya. Kéri a nyomtatás gyors betiltását, mert másképpen ez a szomorú consequentiákat szülő zyzenogyricum nagy kárt fog okozni a református egyháznak. Idvezülendő lelkére jelenti ki végül, hogy mindebben nem személyes ellenszenv vezeti, amivel Huszti vádolta őt egy évvel 293

295 reformata transylvanica korábban, hanem püspöki hivatala szerint jár el. 13 ( záró megjegyzés a jogtanárnak a helybéli református értelmiséggel való rossz viszonyával magyarázható. llentéteiket az is szította, hogy 1734-ben a Főkonzisztórium Husztit és feleségét ideje előtt való szülés miatt eklézsiakövetésre ítélte, annyival enyhítve a botrányt, hogy a reconciliatióra nem Kolozsvárott, hanem a házasságkötés helyén, Szentkereszti András bogártelki udvarházában került sor. 14) Huszti professzor Szabó Károly által közölt species factijából 15 tudjuk, hogy gr. Bethlen Ádám guberniumi tanácsos és főgondnok is tudomást szerzett az Oratióról, és megtiltotta a szebeni nyomdásznak a munka folytatását március 4-én a kolozsvári jogtanár hosszú levélben fordult Bethlen főgondnokhoz és a Supremum Consistoriumhoz, megpróbálva helyzetének tisztázását. indeddig közöletlen levelét teljes terjedelmében adjuk: 16 éltóságos gróf status intimus consiliarius úr! éltóságos gubernialis consiliarius és főcurator urak! gész méltóságos Supremum Consistorium! Közönségesen kegyelmes jó patrónus uraim! xcellentiád és nagyságtok méltóságos úri tekéntete előtt szomorú és keseredett szívvel udvarlok alázatos instantiám által. ivelhogy a nemes erdélyi haza közönséges hasznára [tett] lucubratioimnak kiváltképpen való specimennyét akarván nagyságtok méltóságos úri tekéntete előtt repraesentálni, estem reménségem kívül nagyságtoknak kedvetlenségében inkább, mintsem 13 FőkonzLvt 3/ Uo. 5/1734, prot. IV. expeditionis p Szabó: i. m FőkonzLvt 3/1742, prot. II. sessionis p

296 Huszti András heterodoxiapere 1742-ben kedvében és úri kegyelmében, vádoltatván juridicus tractatusom eleiben bocsátott oratiomban a nemes reformata ecclesia közönséges bévött tudománnyától eltávozott heterodoxiával. elly dolog iránt is hogy rövid világosítást tégyek excellentiád és a méltóságos Supremum Consistorium tekéntete és bölcs ítilete előtt szolgai engedelmes kötelességemnek tartottam, és igen szükséges dolognak lenni ítiltem. ely figyelmetes meghallgatására nagyságoktól egy kis patientiát kívánok. lőször. Tudva vagyon excellentiád és a méltóságos Reformatus Status előtt, hogy a szentséges reformata erdélyi ecclesiának több diplomatice confirmált theologicum compendiuma nincsen, hanem csak a Helvetica Confessio és a Palatinata Catechesis, mellyekben bé fog - lalt idvességes hitünk ágazati az Approbata Cons ti tuti ókban is sanctione poenali restringáltatva vannak, úgy hogy valaki azok ellen hallatlan új tudományt akarna tanítani, vagy valami új haeresist akarna támasztani hír nélkül és titkon, tehát az olyan ember capitis et bonorum amissione damnáltassék. zen a két megnevezett könyven kívül az az Approbata Constitutio-béli articulus és poenalis comminatio más, idegen országból hordott auctorok theologica opinioira nem extendálódik, per regulam: odiosa, qualia sunt suppliciorum omnia genere, strictissimae sunt interpretationis. hhez képest az én oratiomban lévő juridico-theologica conclusioimra is az az articulus nem extendáltathatik. ert ugyanis ásodszor. Én az én oratiómnak argumentumához képest (melly De praecipuis juris hungarico-transilvanici scriptoribus, ejusdemque juris cum lege dilectionis naturali et legei fidei evangelica connexione sonál) ezeket a propositiókat avagy inkább conclusiókat tettem fel, mellyekkel a Helve- 295

297 reformata transylvanica tica Confessionak és a Catechismusnak szentségét és id vességes tiszta tudományát tueáltam inkább, mintsem azokat violáltam, más külső auctorok tévelygő vélekedései ellen. Tudniillik 1. z az propositio: Deum optimum maximum, lege quidem aperta peccatum prohibuisse, id tamen necessario fieri De um ipsum voluisse, decrevisse, sensu juridico permisisse, ine vitabiliter determinasse, ad id concurrisse, adeoque Deum quodam saltem modo non otiosum peccati spectatorem, sed quasi auctorem peccati dici posse. Nem a szentséges reformata ecclesia hitinek ágazati közzül való, mert ezt damnállya a Helvetica Confessio capite VIII. és a Ca techismus quaestione VIII, X. 2. z a propositio: Aeternum atque absolutum Dei decre tum fuisse, in homine creabili et labili, vel creato et lapso, misericordiam et justitiam vindicativam ostendere. Külső országbéli privatus emberek tévelygése és nem az erdély országi reformata religiónak articulusa, mert ez a Helvetica Confessióban fel nem találtatik, a Catec hismusban pedig Dominica tertia, quaestio VI az említett propositióval e diametre ellenkezik. 3. z a conclusio: Deus in paradiso universo generi humano gratiam promisit ac promulgavit, sub lege fidei, istam tamen gratiam solis electis confert atque applicat per fidem, non aliis. A Palatinata Catechesisben fundáltatik quaestione XIX, XX, és a Helvetica Confessióban is capite XI. virtualiter béfoglaltatik. zek az én szavaim és nem egyebek. A két első propositiót mint idegent és a Helvetica Confessio s Catechismus ellen valót rejiciáltam, mert nem folynak ex principio juris naturalis, nempe dilectione Dei. Az utolsót megtartottam, mivel ex principio legis evangelicae, nempe fide deriváltatik. 296

298 Huszti András heterodoxiapere 1742-ben Nincsen különben a dolog, méltóságos Reformatus Status. Ha külső academiában írtam volna azt az oratiót, mindenek előtt jó dicsiretet nyertem volna, aki, magyar lévén én, oly derekason a törvénynek rámájára tudtam vonni azoknak a régi híres neves német auctoroknak principiumit. De el kell csüggednem itthon a hazában, mivel nemhogy bíztatnának, bátorítanának és segítenének igyekezetemben és munkáimban méltóságos patrónus uraim, hanem megengedik őnagyságok, hogy mindenek csak úgy bánnyanak velem, amint nékiek tetszik, míglen elfogyatkozom tellyességgel. icsoda lelki esméret vinne engemet, nyolcadfél esztendős academiában dicsiretesen egyszersmind absolvált theologust és juristát arra, hogy én azt mondjam az Úr Isten felől, hogy őfelsége, ha mindörökké megtiltotta is a bűnt, azt mindazonáltal ugyancsak őfelsége akarta, rendelte, engedte? Holott a bűnt Szent Pál apostol engedetlenségnek, rendeletlenségnek és az Isten akarattyának általhágásának nevezi. egtiltotta ezt a Helvetica Confessio, azért én vallásomnak törvénye ellen ollyan szókra nem fokadhatok a Szent Isten ellen. Bátor ítillye meg excellentiád és a méltóságos Sup remum Consistorium bölcsen azt az oratiót és említett három propositioimat, de nem talállya ollyan vétkesnek ártatlan személyemet, amint deferáltattam. És ha parancsollya nagyságtok, hogy azon theologica conclusiokat kihagyjam azon oratióból, még az exemplárok kötetlen vagynak és kimaradhatnak, de úgy én igen nagy kárt vallok. Azonban az oratio nem a titulushoz való, és oda szabad misceálni akárminémű disciplinából való argumentumokat. Cselekedje azért excellentiád és a méltóságos Supremum Consistorium azt, ami jónak látszik nagyságtok 297

299 reformata transylvanica szemei előtt, és meg nem sérti az Istennek dicsőségét, sem meg nem fojtja a tudománynak forrását a hazában. Én pedig életem fogytáig maradok excellentiádnak és a méltóságos Supremum Consistoriumnak alázatos engedelmes szolgája Huszti András Cibinii, 4 artii Az gyházfőtanács március 23-án együtt tárgyalta a püspök jelentését meg Huszti védekezését, a jegyzőkönyv szerint a professzor jogi traktátusa elé praefigált oratiojába theologicumot egyvelítvén, heterodoxiával vádoltatott tiszteletes püspök uramtól. ellyről maga apologiája felolvastatván, concludáltatott mind a munkának, mind az apologiának tiszteletes püspök uram kezébe küldése, hogy az enyedi professor Vásárhelyi T[őke] István és körül való értelmes praedikátorokat, úgymint Désről Köpeczi János, Székről Zágoni [Aranka] György uramékat maga mellé vévén censeállyák és tégyenek istenes judiciumot róla, s küldjék bé minél hamarébb a Supremum Consistoriumnak. 17 Vásárhelyi és Köpeczi mellett végül Csepregi Ferenc kolozsvári tanár és Beregszászi ózes dési lelkész vett részt a vizsgálóbizottságban, több oldalas részletes jelentéseiket a Déván június én ülésező közzsinat tárgyalta, a synodus négy tagja összevetette és kivonatolta a jelentéseket, majd azon mindenik részről való munkákat a Szent Generalis is in publico megolvasta és ad amussim egyiket a másikkal conferálván revocálta. inthogy pedig az nyilván constál és a Szent Generalis is in constientia agnoscállya, hogy az az Oratio neve 17 Uo. prot. IV. expeditionis p

300 Huszti András heterodoxiapere 1742-ben alatt imprimáltatott munka minden részeiben nem oratio, hanem imprecatio és ollyan, melly szent apostoli vallásunknak egész eversiojára igyekező éles fegyver, [...] Azért azon auctornak munkáját sem religiónk, sem szent ministeriumunk nem acceptállya, nem patiállya, hanem damnállya, SzentÍrásal és szent vallásunkkal ellenkező tévelygésnek tartja, a szerzőt pedig nézetei visszavonására ítéli, ha tanári állásában és a református egyházban meg kíván maradni. 18 Deáki püspök terjesztette a Főkonzisztórium elé a zsinat határozatát június 20-án, az aránylag népes ülésen a zsinattal ellentétben Huszti is jelen volt. Species facti-jából tudjuk, hogy az universalis és a particularis gratia felett folyt a vita, ő egy kérdésre megvallotta univerzalista meggyőződését, ugyanakkor fellebbezést nyújtott be a zsinati határozat ellen, hogy őt nemesember létére távollétében ítélték el részrehajló bírák. mellé csatolta három lapra terjedő, a Szentírásra, a II. Helvét Hitvallásra és a Heidelbergi Kátéra hivatkozó (Szász Domokos közléséből ismert) confessióját, amelyből példaként a 9. pontot idézzük: Hiszem, hogy az elfogyhatatlan jóságú Isten ezért az Ádám bűnéért az egész emberi nemzetnek megkegyelmezett, általtévén a bűnnek átkát a Christusra, úgy hogy az Ádám esetiért az Isten egy embert is meg nem átkozott, mivelhogy őfelsége kettős satisfactiót azon egy bűnért nem kívánt, hanem az emberekkel afelett megbékéllett a Kristusban. És ez az universalis gratia! nem egyéb. 19 Ugyancsak a püspök fogalmazta a tévelygések visszavonására vonatkozó esküt, amelybe a dordrechti zsinat öt pontját is 18 FőkonzLvt 27/ Uo. 31/

301 reformata transylvanica belevette. z ellen Huszti erőteljesen tiltakozott, majd Teleki Sándor főgondnok is miután alaposan megismerte az öt articulus tartalmát elvetette a predestináció szigorú értelmezését tartalmazó pontokat. Végül Huszti aláírta az esküformulát, de a dordrechti pontok elvetésével, amit Deáki Filep József csak utólag vett észre, így a jogtanár egy ideig hivatalában maradhatott őszén azonban, amikor a Főkonzisztórium univerzalizmusáért újból az egyházi bíróság elé kívánta idézni, Deáki püspök már azt jelezte, hogy nem tanít, eszméi tehát csak szűk körben terjedhetnek és nem jelentenek veszélyt. 20 Huszti András heterodoxiájának részletes elemzéséhez az Oratio szövege rendelkezésünkre áll, a négyes bizottság jelentéseinek tartalmát, a kifogások mibenlétét azonban csak abból a másfél lapos, mindeddig kiadatlan kivonatból ismerjük, amely az egyházfőtanácsi levéltárban maradt fenn. 21 z az elemzés azonban már nem a forrásközlő levéltáros, hanem az erre nála sokkal hivatottabb eszmetörténészek feladata. Az erdélyi református egyháznak az általános kegyelem tana elleni küzdelme nem zárult le ezzel a perrel. akfalvi S. József fogarasi lelkipásztor Hermányi Dienes szerint már hollandiai akadémita korában ( ) univerzalista lett, és arra készült, hogy hazajőve más nyelvbe üti a theologiát ben hívták meg Fogarasra, állásából azonban 1743-ban elmozdították, két évvel később pedig a zsinat heterodoxiáért elítélte, és határozatát 1747-ben is megismételte. 20 Uo. 4/1745, prot. II. sessionis p Uo. 27/ Hermányi: i. m

302 Huszti András heterodoxiapere 1742-ben További vizsgálatokat igényel és érdemel az a kérdés, hogy az erdélyi anyaszentegyház miért ragaszkodott akkoriban oly mereven a predestináció szigorú felfogásához, a különös kegyelem tanához, amikor a dordrechti zsinat nevezetes öt pontja tudomásunk szerint nálunk sohasem került be a szimbolikus iratok közé, Huszti ítéletet érdemelt hitvallásában pedig a pártatlan kortársak sem találhattak a Heidelbergi Kátéval vagy a II. Helvét Hitvallással ellenkező tanítást. 301

303

304 Bod Péter mint generalis notarius A magyarigeni polihisztor lelkész 1767-ben elérte azt a legmagasabb tisztséget, amelyre az erdélyi református egyház fölemelhette arra érdemes lelkipásztorait: az országos zsinat főjegyzőjévé választották. választás az 1726 óta érvényes successio szerint azt jelentette, hogy a püspök halála esetén azonnal átveheti a szuperintendensi tisztséget, azaz valójában a püspöki méltóságra szemelte ki a zsinat. Nem túl gyakran fordul elő a 18. századi értelmiségiek körében, hogy alkotó tevékenységüket a korabeli társadalom és a szűkebb szakma mondhatni osztatlan elismerése és a közéleti pályán való folyamatos emelkedés kísérje. Bod Péternek e kivételes életút jutott osztályrészül. A továbbiakban ennek az életútnak a fontosabb állomásait vázoljuk, bővebben kitérve főjegyzői tevékenységére. Árva Bethlen Kata udvari papjának az 1740-es években nyomtatásban megjelent első munkái széles körben ismertté tették a nevét, és mind a lelkészek, mind a világiak körében bebizonyították, hogy szerzőjük az erdélyi református tudományosságnak immár nemcsak fiatal ígérete, hanem munkásságát több területen kifejtő alapvető szakembere. Amikor 1749 őszén Inczédi József a magyarigeni gyülekezet meghívását tolmácsolta, vonzerőként épp a tudományos munka folytatásának lehetőségét villantotta fel: az igeni sparta olyan írta, melyre cunctatio nélkül elmehet akárki is, a hely nyu- 303

305 reformata transylvanica galmas, a micsoda laboriosus ember kegyelmed, ott csen desen continualhatja tudós meditatioit, egyéb jeles mun kák körül is. 1 Igaz, Inczédi azt is megjegyezte, hogy Borosnyai Lukács János püspök nem óhajtja ezt a meg oldást, és a Református Főkonzisztóriumnak is más jelöltje van, viszont hangsúlyozta, hogy a magyarigeni eklézsia tagjai mindettől függetlenül egyhangúlag Bod meghívása mellett döntöttek. Hosszas gondolkodás után, Bethlen Kata és Teleki László tanácsára Bod Péter elfogadta a meghívást, 2 decemberben el is költözött Igenbe, és a következő két évtizedben zavartalanul folytathatta lelkészi munkája mellett tudományos tevékenységét is. A gyulafehérvári egyházmegyébe való bekebelezését társadalmilag az is segítette, hogy második feleségéül Bányai István esperes leányát, Zsuzsannát vette el. 3 Az egyházi közéletben való rendszeres szereplését ben kezdte, részt vett a Déván tartott országos zsinaton és ott prédikációt is mondott. z már önmagában kitüntetésnek számított, a zsinati szónokok mindig a jelesebb lelkipásztorok közül kerültek ki. (Bod különben már korábban is érdeklődött az egyházkormányzati ügyek 1 Felsőcsernátoni Bod Péter Önéletírása. Bevezetéssel ellátta Jancsó lemér. Cluj-Kv., november 19-én írta Teleki Lászlónak: Én a méltóságos gróf asszonnyal [ti. Árva Bethlen Katával] mint aki az Istent szereti s mind én hozzám épen édes anyai indulattal vagyon, az igeni dolgot eléggé forgatám, s az ő nagysága tetszéséből az úrnak, Inczédi úrnak [...] azt válaszoltam, hogy elmégyek, csak az egész ekklésia s traktus consensusa légyen meg. Ugyanebből a levélből tudható, hogy Borosnyai püspök azzal vádolta: a székelyudvarhelyi kollégium professzorságára vágyik. Bod viszont leszögezte: ha mit cselekedtem azzal a gymnasiummal, a nem professorság után való áskapálás volt, feci hominis christiani officii. Kelemen Lajos: Bod Péter levelei. rdélyi úzeum Sámuel Aladár: Felsőcsernátoni Bod Péter élete és művei. Bp.,

306 Bod Péter mint generalis notarius iránt, még udvari pap korában, 1749-ben Bethlen Kata segítségével és Teleki Lajos támogatásával részt vett a marosvécsi zsinaton, hogy látnám mit csinálnak ott a tanult nagy emberek. 4) 1756 februárjában mint saját traktusának s az egyházkormányzat állapotának jó ismerője fejtette ki véleményét Teleki László főkurátornak arról, hogy a püspöki vizsgálat alatti városi eklézsiák függetlenségét és ellenőrizetlenségét meg kellene szüntetni ban a fehérvári traktus főjegyzőjévé választották, ettől fogva hivatalból részt vett mindegyik synoduson. A következő évben meg is kapta első egyházkormányzati feladatát: novemberben a betegeskedő püspök helyett az enyedi esperessel együtt végrehajtotta a fogarasi eklézsia vizitációját. Az egyházlátogatás, melynek során megerősítették az egyházközség júniusban megállapított rendszabályait, egybeesett patrónája, Árva Bethlen Kata temetésével. 6 gyházmegyei főjegyzőként első fokon, a zsinat tagjaként másodfokon vett részt Bod Péter a házasságjogi ügyek tárgyalásában, ahol egyházjogi képzettségét a gyakorlatban is kamatoztathatta. Tapasztalhatta ugyanakkor bírótársai egyházjogi jártasságának hiányait is, s főként a precedensül szolgálható korábbi ítéletek és az erdélyi jogszokás ismeretének hiányosságait. bből adódtak aztán azok a hibás ítéletek, amelyeket a fellebbvitelkor kellett a hatályos törvényeknek megfelelően megváltoztatni. ivel a protestánsok legfelsőbb házasságjogi fóruma maga a királynő volt, egyre inkább 4 Kelemen: i. m Uo FőkonzLvt 64/1759, prot. VI. p. 400.; RL Fogarasi ref. egyházközség levéltára nr

307 reformata transylvanica szükségesnek mutatkozott az alsóbb fokú egyházi bíróságok szakmai színvonalának emelése, hogy az ilyen irányú vádaknak és támadásoknak elejét vehessék. Bod hamar felismerhette e szükséget, és valamikor az 1750-es években láthatott neki egyházjogi munkáinak összeállításához. Nem csupán a külföldi (protestáns és katolikus) egyházjogászok műveire támaszkodott, hanem az erdélyi reformátusok házasságjogának sajátosságait levéltári kutatásokkal tárta fel. Valószínűleg a zsinatok idején nyílott alkalma a generalis synodus 1599-ben kezdődő protocollumainak tanulmányozására, ezek hasznosítható adatait beépítette Synopsis iuris connubialis seu tractatus de iure connubiorum című, 1763-ban megjelent munkájába. 7 lőszavában nyomtatott forrásai megnevezése mellett külön megemlíti a zsinati jegyzőkönyveket is. Ugyancsak e kutatómunka eredményeképpen született meg az erdélyi református egyházi bíróságok perrendtartása, a Judiciaria fori ecclesiastici praxis seu de modo procedendi in judiciis ecclesiasticis liber singularis. 8 Az erdélyi zsinatok és a püspöki vizitációk végzéseit összefoglaló, részben egyháztörténeti, részben egyházjogi indíttatású Consistorialia... című, 1763-ban elkészült munkája azonban kéziratban maradt, csak 1999-ben jelent meg. 9 Ha a superintendentia levéltári anyagának kutatása nyomán keletkezett Bod-műveket vesszük számba, nem hagyhatjuk ki a Smirnai szent Polikárpus, avagy... erdélyi református püspököknek históriájok c. forrásértékű egyháztörténeti 7 Szeben, Sárdi Sámuel nyomdája. 8 lső kiadása: Szeben 1757, második kiadása: Szeben, s.a. [1764], Sárdi. 9 Bod Péter: rdélyi református zsinatok végzései Sajtó alá rendezte Buzogány Dezső, Sipos Gábor. Kv.,

308 Bod Péter mint generalis notarius munkát, 10 mely az azóta elveszett zsinati jegyzőkönyvből őrizte meg például Tofeus ihály 1679-es nevezetes filippikáját, amivel sikerült megszereznie egyháza számára a Ghillányi-hagyatékot. Bod Péter egyre növekvő egyházjogászi hírneve okozhatta, hogy az 1760-ban agyarigenben tartott zsinaton már fölmerült a neve az egyházkerületi főjegyzőjelöltek között, és a szavazáskor 17 voksot kapott. A tisztséget ekkor Zágoni Aranka György széki esperes nyerte el. 11 A következő tisztújító zsinaton, 1765-ben Bod volt a Főkonzisztórium jelöltje a notariusi tisztségre. Április 21-én kelt az gyházfőtanács zsinati kiküldötteinek szóló instructio: Lévén azért azon synodusnak egy fő objectuma az generalis notarius választás, szükség lészen az oda gyűlteknek elméjekre előre adni, hogy minthogy azon hivatal különös isteni ajándékokkal és dexteritással felruháztatott embert kíván, tehát ollyanokat igyekezzenek választani, akik arra valóságosan érdemesek és egyszersmind idejekre nézve is nem alkalmatlanok..., mely candidatioba hogy a magyarigeni pap Bod Péter atyánkfia is bémennyen, igyekezzenek a méltóságos urak, hogy a clerust persuadeállyák quoquo modo. 12 Bod Önéletírásában részletesebb képet kapunk a arosvásárhelyen ülésező synodus lefolyásáról:...az urak generalis notariusságra uno ore denomináltak, mikor pedig a választásra ment a dolog, a vén esperesek magukat is kívánták választani. Post aliquam disceptationem candidáltattak az esperes öregebbek közül is 3, Vas Gábor, Beregszászi ózes, Dési [Lázár] György, az if- 10 [Nagyenyed], Bod Önéletírása FőkonzLvt prot. V. p

309 reformata transylvanica jabbak közül Bod Péter, Deáki Sámuel és Incze István. A vox ment nagyobb számmal Dési György uramra, és a hivatalba be is állíttatott. 13 A lelkészi kar és a túlnyomó részben főrangú világiakból álló Főkonzisztórium véleménykülönbségének megértéséhez kissé vissza kell mennünk az időben. ár az gyházfőtanács végleges megszervezésekor, ban fölvetődött az a jogosnak tartható igény, hogy a püspökválasztásban ne egyedül csak a lelkészi zsinat, hanem valamilyen formában a világiak is részt vegyenek. rre azonban a Geleji-kánonok nem adtak törvényes lehetőséget, és hosszas viták után 1726-ban a zsinat az gyházfőtanács javaslatára elfogadta a successio elvét. szerint a püspök halálakor a főjegyző azonnal átveszi a szuperintendensi hivatalt, helyébe pedig a Főtanács által kijelölt három személy közül választ új főjegyzőt a zsinat. ivel a főjegyző választásánál a Geleji-kánonok nem írták elő a jelölés módját, ily módon a Főkonzisztórium candidatiójával a világiak véleményének figyelembevétele beilleszkedett az egyházi jogrendbe, a successio pedig automatikussá és gyorssá tette az egyház legfőbb lelkészi őrhelyének betöltését. 14 A választáskor a zsinat hagyományosan az esperesi tisztséget és az életkort, tehát a hivatali anciennitást vette figyelembe. hagyomány azonban a 18. század közepén, a református egyház elleni támadások fölerősödésével egyre nyomasztóbbá vált, akadályozta ugyanis az igazán alkalmas, fölkészült személyek hivatalba kerülését. zért hangsúlyozta az gyházfőtanács említett instructiójában 13 Bod Önéletírása Sipos Gábor: Az rdélyi Református Főkonzisztórium kialakulása ( 1736). Kv.,

310 Bod Péter mint generalis notarius legfőbb szempontként az alkalmasságot, az öreg esperesek ellenállása azonban ekkor még erősebbnek bizonyult. Bár nem lett főjegyző, Bod Péter mégis részt vett a hunyad-zarándi egyházmegye generalis (püspöki) visitatióján, hazafelé útjukban pedig ő mutatta be az új püspököt, Zágoni Aranka Györgyöt a borosbocsárdi püspöki jószág jobbágyainak. 15 Két év múlva, a következő tisztújítás alkalmával már jóval erőteljesebben lépett fel a Supremum Consistorium Bod Péter érdekében júniusában mind a kézdivásárhelyi zsinatra küldött világi megbízottaknak, mind Dési Lázár György püspöknek megírta, hogy igen akarná a Consistorium, ha a generalis notariusnak mostani választásában lehetne nézni mind aetássára, mind rendére, mind hosszas érdemeire a tiszteletes atyafiaknak, de az idők mostani állása e hagyományos szempontokat háttérbe szorítva mind az egyházi adminisztrációhoz, mind a házasságjogi ügyekhez kiválóan értő szakembert kíván, mégpedig Szebenhez közel lakót, hogy szükség esetén gyorsan kapcsolatba lehessen vele kerülni. indezeknek pedig sok jelekben bizonyságát mutatta elé tiszteletes Bod Péter atyánkfia, és ő kegyelmét oly bizodalommal ajánlja a Supremum Consistorium pro electione a tiszteletes atyafiaknak, hogy aki az ő személyében meg nem nyugszik, az a maga privatumát a publicum ecclesiasticumnak eleibe tenni láttatik tenni, mely kivált az Isten szolgáihoz éppen nem illik. Kedvetlenül értette a Supremum Consistorium folytatódik az ajánlás, hogy midőn ezelőtt is őkegyelmét proponálta, azt némelyek őkegyelme sollicitatiójának tulajdonították, holott sem akkor, sem most bizonyosan 15 Bod Önéletírása

311 reformata transylvanica semmit őkegyelme a commendatióban nem tudott s nem tud. Hanem a Supremum Consistorium azon közjóra való szándékából, melyre vigyázni kíván s meg sem szűnik, őkegyelmének mind személyében, mind lakóhelyében a fennírt requisitumokat feltalálván, önként és minden kérelmen kívül cselekszi azt, amivel tartozik. Találjon azért helyet őkegyelmek előtt fejeződik be az ajánlás legalább ezen ítélete és javallása a Supremum Consistoriumnak, vegyék szívekre őkegyelmek vallásunk és a clerus mostani terhes circumstantiait és a fennírt okokra is figyelmezvén, tiszt. Bod uram lelkiismeret szerint érdemes személyére hajoljanak. Kemény szavakkal szögezte le végül az gyházfőtanács, hogy ha a lelkészi kar továbbra is a hagyományokat követő szavazatával megakadályozza, hogy igazán felkészült, alkalmas, nem túl idős szakember kerüljön e fontos tisztségre, úgy a Főtanács a maga egyházvédő feladatait nem láthatná el kellő hatékonysággal, s az ebből következő bajokat aztán ki-ki magának tulajdonítsa. 16 nnek az erőteljes föllépésnek meg is lett a foganatja, az június 18-án Kézdivásárhelyen összegyűlt zsinati atyák három kivétellel mind Bod Péterre adták a szavazatukat. Bod maga is elégtétellel vette tudomásul főjegyzővé választását, ezt csaknem az egész hazabéli emberek várták s még a más vallásúak is jegyzi meg Önéletírásában. 17 Dési Lázár György, a hivatalába ekkor beiktatott új püspök a Főtanácshoz írott jelentésében külön hangsúlyozta: A nótárius választás, a Te Deum laudamus és az egész szent cérémónia ollyan csendességgel és renddel ment véghez, hogy akik igazán kívánnak 16 FőkonzLvt 48/ Bod Önéletírása

312 Bod Péter mint generalis notarius mindezekről ítéletet tenni, nem gondolom, hogy valamit balul tudjanak szólani. Ugyanakkor jelentette, hogy a Főkonzisztórium meghagyása szerint elnökölt ugyan a zsinaton, de sem ő, sem az újonnan választott főjegyző, Bod Péter nem tette le az esküt, mivel ehhez a királyi megerősítés szükséges. ellyre nézve a tiszt[eletes] választott nótárius ugyan nótáriusi munkáját in sedria folytatta, de minthogy adjuratus nem volt, a formatát [lelkészavatási bizonyítványt] penig juratus notariusnak kell subscribálni pro majori authentia, Dési írta alá a bizonyítványokat. 18 ás ügyekben kelt határozatok azonban a Bod Péter aláírásával mentek ki. 19 Bod Péter új hivatalában tulajdonképpen rendszeresebben folytatta azt a munkát, amelyre már korábban is gyakran kapott eseti megbízatásokat: az egyház központi adminisztrációjában való aktív közreműködést. Legsürgetőbb feladatát az 1765-ben kiadott, a protestánsokra nézve sérelmes apostasia-rendelettel szembeni védekezés jelentette, erre a vallásunk mostani terhes circumstantiáira célzott az egyházfőtanácsi ajánlás is. főkormányszéki rendelet ária Terézia augusztus 19-én kelt, a katolikus hittől elszakadtak törvényes keresete és büntetése tárgyában született leiratára hivatkozva meghagyta a háromszéki hatóságoknak, hogy a katolikus vallásból kitérteket vessék vizsgálati fogságra. A Főkonzisztórium azonnal megszervezte a védelmet, szebeni papja, álnási László útján 1766 februárjában 18 FőkonzLvt 92/ A lécfalvi eklézsia egy része nem akarta állásában megmarasztani Kováts árton lelkészt, az ügy a zsinat elé került, ahol az ideiglenes megmaradásról született döntés. xtradatum e S. Synodo Generali KezdiVasarhelyini d. 29 Junii An celebrata per Petrum Bod S. Synodi Generalis notarii ordinarii. Uo. 56/

313 reformata transylvanica felkérte Bodot a református egyház sérelmeinek öszszeírására. zen alapos összeírás alapján készítette el a Főtanács a Bécsbe küldendő felségfolyamodványt, amelyhez a lutheránus egyház is csatlakozott. feliratnak azonban nem lett közvetlen eredménye, ezért az 1767-es zsinat újból összeíratta a sérelmeket, különös tekintettel a feltételezett hitehagyásért Háromszéken fogságra vetettekre. Bod, immár főjegyzői minőségében augusztusban juttatta el az gyházfőtanácshoz az összeírást, 20 ennek alapján készült el a háromszéki üldözöttek érdekében a Guberniumhoz intézett fölterjesztés. 21 Úgy tűnik, a Főkormányszék a tartomány békéjének fönntartása érdekében jobbnak látta az apostata-ügyek vizsgálatának szigorúságát enyhíteni, és elrendelte a vizsgálati fogságba vetettek szabadon bocsátását. Bod maga értesítette október 3-án a sepsi esperest a kedvező döntésről. 22 Az új főjegyző továbbra is részt vett a Főkonzisztórium felügyelete alá helyezett kegyes alapítványok ügyeinek intézésében. ár az 1764-ben Gernyeszegen, a Teleki Lászlóné Ráday szter temetése alkalmával tartott kihelyezett főtanácsi ülésen is részt vett, ahol a régibb s újabb pia fundatiok állapotjokról consultálódtak, a határozatokat Gellius Transilvanicus c. kéziratába is följegyezte augusztusában szintén egy főúri temetésre utazott Kolozsvárra Dési püspökkel együtt, s ez alka- 20 Catalogus nonnullorum, qui ob religionis reformatae profes si o- nem inter siculos Háromszékienses male habentur, et Species facti. Címe és első bekezdése Bod keze írása. Uo. 66/ Uo. prot. VI. p A fölterjesztés szövegét Bod Teleki Sámuelnek is elküldte Bécsbe. 22 Bod Önéletírása Sámuel: i. m

314 Bod Péter mint generalis notarius lommal sikerült Bánffi Farkas nagy értékű végrendeleti adományát (5000 forint tőke) tisztázni az örökösökkel szeptember 20-án a Főkonzisztórium levelet írt a tövisi egyházközségnek, felhíva a figyelmet a templom sürgős megjavítására: nagyon rongyorlott állapotra jutván, alkalmatlanná is lett arra, hogy abban isteni szolgálat gyakoroltathassék. Isten jóvoltából vagynak felesen úri s nemes renden lévő... református kedves atyánk fiai, kiknek Isten házához viseltető buzgóságok iránt tellyes reménységgel lévén a Supremum Consistorium, kéri mindeniket,... igyekezzenek a megnevezett templomnak illendő s minél hamarébb léjendő megújítására; különben nemcsak az, hogy közönséges ország úttya mellett lévő illyen rongyos templomunkért egész reformatus statusunk, különösöbben pedig a tövissi reformatus possessoratus gyaláztatik,...hanem e bajos időhez képest az is könnyen s hamar megeshetnék,... hogy magunk gondviseletlenségünk miatt a templomra... nézve is elveszthetnők igaz jussunkat. Bod Péter generalis notariusnak kísérőlevéllel küldték el a levelet: pecsételetlenül külgyük kegyelmedhez, hogy annak értelmét kegyelmed előbb vévén s a levelet illendőleg megpecsételvén, annak utána maga úttyán közölhesse a possessoratussal. közlést Bod megbízott társaival, a gyulafehérvári esperessel és az egyházmegyei gondnokkal együtt tette meg Tövisen, a szükséges javítás 1768 júniusában megkezdődött, többen ígértek meszet és deszkát, a mesterek fizetésére pedig gyűjtés indult áprilisában az gyházfőtanács a Dévára összehívandó zsinat tárgyában a püspökhöz írott levelében külön kérte Désit, hogy a synodus után hazafelé menet 24 FőkonzLvt prot. VI. p , 41/

315 reformata transylvanica Bod főjegyzővel együtt térjen be Szebenbe, hogy a személyes megbeszélést igénylő egyházkormányzati ügyeket letárgyalhassák. 25 Az június 12-én kezdődő dévai zsinaton Bod Péter részt vett, egyik főjegyzői feladata a templomi padok feletti viták megszüntetéséről szóló főkonzisztóriumi ajánlás sokszorosítása volt. Dési püspök ugyanis még április 3-án kérte az gyházfőtanácsot, hogy mivel a székely nemzetben a templombéli székek, úrvacsorához járulások, egymás megelőzések felett számtalan és igen botránkoztató nehézségek vagynak, bocsásson ki egy intőlevelet az efféle viták eltörléséről, amely aztán a zsinat jóváhagyásával törvényerőre emelkedhet. Épp a Székelyföldön szándékozott generalis visitatiót tartani, és az ott tömegesen előforduló hasonló vitákat a kemény hangú zsinati határozattal csírájukban elfojthatta volna. Az adhortatoria el is készült, a zsinat változtatás nélkül elfogadta, Bod főjegyző pedig mindegyik esperes számára hiteles formában kiadta, hogy az egyházmegyékben aztán körlevél útján juthasson a hívek tudomására. 26 Ugyancsak ő vezette rá a kézdi egyházmegye egyik határozatára a megerősítő záradékot. 27 A zsinaton megtárgyalt egyéb ügyekről szintén Bod Péter írt jelentést az gyházfőtanácsnak, jelezve, hogy a megoldatlan kérdéseket a püspök személyesen fogja előadni Szebenben. Június 18-án Dési szuperintendenssel az élén népes lelkészi küldöttség vett részt a főtanácsi ülésen, Bod azonban valamilyen oknál fogva nem jelent 25 Uo. prot. V. p Uo. 20/1768, prot. VI. p Uo. 56/

316 Bod Péter mint generalis notarius meg. 28 A zsinati jegyzőkönyv vagy annak kivonata nem került fel a Főkonzisztóriumhoz. Bod Péter egészségi állapota ez évben megrendült, áprilisban bal kezén ejtett súlyos sebet, ősszel pedig mellhártyagyulladásban szenvedett, így főjegyzői hivatalát sem láthatta el a megszokott lendülettel. Október végétől már házi diáriumának bejegyzései is abbamaradtak, valószínűleg betegágyba került március 2-án hunyt el, amint vejének és magyarigeni hivatali utódának följegyzése tanúsítja. 29 A tudós lelkipásztor egyházkormányzati tevékenységének részletes értékelését a hiányosan fönnmaradt iratok megnehezítik, az átnézett források azonban egyértelműen arra utalnak, hogy főjegyzői munkájával mind a lelkészi kar és a zsinat, mind a püspök, mind pedig a Főkonzisztórium meg volt elégedve. Utódlásának kérdése az 1769-ben Désen tartandó zsinat előkészítésekor merült fel, az egyházfőtanácsi ajánlás leszögezte: generalis notariusnak absque omnis partium studio, egyedül csak a közjóra nézve ollyan személyt igyekezzenek választani, ki nemcsak ad officium illud gerendum capax, hanem közép idejebéli, egésséges légyen. Nem pedig csak az officii senioratum következésre nézve valamely decrepitus vén ember légyen, kiknek mindazonáltal illendő tisztelettyek és becsületek helyben maradjon. 30 Ugyanolyan jó szakembert kívántak tehát, amilyen Bod volt, abban reménykedve, hogy egy középkorú főjegyző sokáig szolgálhatja egyházát. A dési synodus azonban, az ajánlattól eltérően, Lisznyai Incze Ferenc dévai lel- 28 Uo. 34/1768, prot. V. p Sámuel: i. m FőkonzLvt 89/

317 reformata transylvanica készt, hunyad-zarándi esperest választotta főjegyzővé, aki ekkoriban 59 éves lehetett, és sajnos nem váltotta be a hosszú hivataloskodáshoz fűzött reményeket, június 25-én elhunyt Uo. 120/1769; Kiss István: A Hunyad-Zarándi Református gyházmegye papjai és tanítói. RefSz ,

318 Adatok Keresztes áté püspök életéhez Bod Péter tollából kerültek ki az erdélyi református egyháztörténet-írás első jelentős, ma is használható művei, közülük talán a püspökök életrajzát összefoglaló Smirnai szent Polikárpust 1 forgatjuk a leggyakrabban. ár könyvének címe is az erdélyi történeti források nagymérvű pusztulására utal, a historikus magyarigeni lelkipásztor bizonyos szempontból mégis jobb helyzetben dolgozott, mint kései pályatársai: neki még rendelkezésére állott a püspöki levéltár, és alaposan ki is használta a levelesláda forráslehetőségeit, elsősorban a generális zsinatok jegyzőkönyveinek adatait építve be munkájába. Alesius Dénes, a véleménye szerinti első erdélyi református püspök életrajzával kezdve közli az egyházi őrállók részletes, hivatali működésüket bőven tárgyaló biográfiáit, az utolsó rész Verestói György, az 1760-ban megválasztott szuperintendens életét mutatja be. A Polikárpusnak szinte egy évszázad múltán akadt folytatója. Bodola Sámuel helyettes püspök az 1850-es évek elején indított mozgalmat a Verestóit követő püspökök életrajzi adatainak összegyűjtésére. Az erdélyi református közvélemény akkoriban tudatosította, hogy történeti forrásait mekkora veszteség érte a püspöki levéltár és az enyedi kollégiumi könyvtár elpusztulásával, 1 BodSmirnai 317

319 reformata transylvanica Bodola akciója pedig épp a fennmaradt forrásanyag öszszegyűjtését célozta ben már többfelől is érkeztek hozzá igen fontos adalékok, egyik adatszolgáltatója, Tunyogi Csapó József jogtanár azonban tervének buktatóira figyelmeztette. Az öreg jogászprofesszor ugyanis a főkonzisztóriumi levéltárban való búvárkodása során rájött, hogy 1769-ben a bécsi udvar a Polikárpust betiltotta. Bár erre kevesen emlékeznek, ettől függ külömben is azon kérdés írja Bodolának, hogy valjon fogja-é maga mostanában folytatni a Polycarpust, vagy ha az iránt kérdőre vonatnék, mit tegyen? Nem lenne-é célszerűbb teszi fel végül a kérdést, ha minden szükséges adatokkal bővölködnék is, későbbi időre halasztani a folytatást?. 3 Lehetséges, hogy Bodola püspökhelyettes e meggondolásból várt 1859-ig, az abszolutizmus viszonylagos lazulásáig az életrajzok kiadásával. Az 1858-ban indult Névkönyv-sorozat harmadik köteté ben jelent meg Zágoni Aranka György, Dési Lázár György és Csernátoni Vajda Péter püspök életrajza, a következőben pedig perjesi Zsigmond szuperintendens életleírása látott nyomdafestéket. 4 Valamilyen oknál fogva, talán koncepcióváltozás miatt azonban az ezutáni névkönyvekben elmaradt a részletes életrajzok közlése ban Bodola annyiban folytatta a soroza- 2 Bodola Sámuel: Bod Péter smyrnai Polykarpusának folytatása. Névkönyv Tunyogi Cs. József levele Bodola Sámuelhez, Kolozsvár, febr. 10. RL Tunyogi Csapó József gyűjteménye (a továbbiakban Tunyogi-gy.). 4 Névkönyv ; Bodola Sámuel: Folytatása a püspökök életrajzának. Névkönyv Vö. Juhász István: Az erdélyi református egyház névkönyvei. RefSz

320 Adatok Keresztes áté püspök életéhez tot, hogy közzétette az közötti erdélyi generális zsinatok helyét és időpontját, a megfelelő éveknél pedig közölte a beiktatott új püspökök pár soros életútját (1793: Keresztes áté, 1796: Abacs János, 1815: Zágoni Bodola János, 1836: Antal János). Ígéretet tettem vala fejezi be közleményét Bodola Sámuel, hogy a püspökök életrajzát ott, ahol az a Bod Péter Smyrnai Polykarpussában megszakadott, folytatni fogom: jól esik, hogy ha hiányosan is, ezen ígéretemet teljesíthettem. Püspök Keresztes átétól kezdve hiányos a püspökök életrajza, és mondhatni semmi sincsen kijegyezve, csak a köz-zsinatok tartásának éve és helye; és már életkorom felment engemet e hiány kipótolásától, de remélem, állít az Úr Isten elő olyan munkás tagot papi társaságunkból, ki a méltóságos gyházfőtanács levéltárában megtalálható zsinati jegyzőkönyvekből ezt a hiányt ki fogja pótolni, és a névkönyvekben a püspökök alatt történt nevezetesebb határozásokat, eseményeket ki fogja adni. zzel a jó reménnyel mostan kiadott jegyzéseimet bezárom. 5 Végül is nem került a papi társaságban e munkára vállalkozó személy, a névkönyvek a következő évtizedekben az egyházmegyék történetét közölték. Tudjuk viszont, hogy perjesi utódának, Keresztes áténak a biográfiájához szükséges adatok már az 1850-es években összegyűltek Bodola íróasztalán, s a továbbiakban ezek közlésére vállalkozunk. Úgy véljük, a lassan másfél százados adatközlések egymás utáni kiadásával körvonalazódik a 18. századi püspök életútja, egyúttal pedig e félkész termékek bemutatása az egykori életrajzíró műhelyébe is bepillantást enged. Kiadásunkban a múlt századi helyesírás túltengő nagybetűit a maihoz 5 Névkönyv , 27.,

321 reformata transylvanica igazítottuk, a régies vagy nyelvjárási szóalakokat azonban megtartottuk. 1. lsőként Ferenczi János dálnoki lelkipásztor június 23-án írott közleményét adjuk, 6 átfogó jellege és adatgazdagsága egyaránt indokolja a választást. Állításainak bizonyítására Ferenczi a), b) stb. betűkkel jelzett lábjegyzetekben tüntette fel forrásait. Fő tiszteletű püspök Keresztes áté úr életéből töredékek Született Nagy Baczonban, édes attya volt Keresztes Ferencz gyalog katona, attya juhai őrzése mellől édesgették ki a nagy enyedi Collegiumban a többi nagybaczoni, nyeden tanuló attyafiai. Itt mint szolga deákságot ért; deákságát bé végezve académiákra ment, holott is három évekig tökéletesítette tudománnyát. Innen lejőve gróf Kendefi lek úrhoz udvari papnak s jurium inspectornak meghívatott, innen nem sokára az alsórákosi ecclésia meghívta papjának, holott is nagybaczoni pap Bogdány Péternek leányát, Ilonát nőül vette. Innen nem sok idővel Zabolára hivatott meg papnak. Onnan Kézdi Wásárhelyre papnak, ott kézdi esperes lett, már ik aprilis folytatta az esperesi hivatalt. a) ben 24 junii 6 Tunyogi-gy. 7 a) Amint ezt Keresztes áté fő t[iszteletű] püspök urnak az első feleségitől [származó leányától,] Putnoki[né Keresztes] Évától való onokájától saját keze írása, és az 1783-ban a Kézdi Wásárhellyi templomot felszentelő kinyomtatott prédikatiojából s több nála meglévő adatokból világos, ki is kantai Csiszár Dávid úr, miket saját keze írásával is bizonyitt, tulajdon nevét alá írva tudosittásának. De hogy már 1782-ben kézdi esperes volt, bizonyítja egy azon évben aprilis 4-én az felséges császári és királlyi rendelet köröztetése, melyben poroncsoltatik, hogy mindenütt a felséges rendeletek béiktatására nézve jegyző könyv készíttessék, mely ezen rendelet alá saját kezével 320

322 Adatok Keresztes áté püspök életéhez generális notárius lett, innen folytatta generalis notariusi hivatalát. b) 8 És végre 1794-ben püspök lett, Kézdi Vásárhelyről nyedre kiköltözvén. c) 9 Ott nem sokáig folytathatta püspöki hivatalát, mert szeme világát elvesztette s nemsokára megholt. ég vakon is vitte kevés ideig a püspökséget, 2 ik nője, kézdivásárhellyi Szőts Kristina olvasta fel előtte az adatokot, és úgy dictálta a püspöki válaszokot azokra le. Rendkívül munkás, papi jogokot, szabadságokot, az Anyaszentegyház jovait oltalmazó, eréllyes és bátor ember volt, felséges II. Josef császár ékes latin nyelven tett beszédéért s hivatali erélyességéért tettzését nyilvánította. Több eréllyes fel-lépései között nevezetes a kézdivásárhellyi ref. temető megoltalmazása, mit a catholicusok el akartak foglalni. aga állott egyedül ellent a temető kapuba az elfoglalni akaró biztosoknak, a azt írta: Circulari feci in tractu ref. Kézdiensi, mit ha már akkor esperes nem lesz vala, nem köröztettetett volna. Azomban hogy esperes volt már 1783-ban is, világos egy kézdi tractus neviben aláírt instantiájából: Inclyta Tabula Continua!... servi humillimi athaeus Keresztes tractus Kezdiensis archidiaconus, artinus Kováts notarius. Resolutio... Al Csernáton Anno die 30 julii. zen instántia bé vagyon írva a dálnoki felsőbb rendeletek jegyző könyve 8 ik lapján. 8 b) Sub A bizonyítja a Ferenczi Ferencz Kézdi Vásárhelyen Keresztes áté püspök úr után való pap papságra való exmissioja d[e] d[ato] junii, mikor mint generalis notarius perjesi Zsigmond fő tiszteletű püspök úr alatt úgy ír alá, K[ézdi] Vásárhelyről folytatván a generalis notariusságot. [zt az okmányt csatolta a közlő, ma azonban nem található a Tunyogi-gy-ben.] 9 c) Püspökségre ment 1794-ben sub B tiszteletes Ferenczi Ferencz hívó levele szerint. [zt a meghívólevelet is csatolta, ma is megtalálható az említett gyűjteményben.] És a kézdivásárhelyi anyakönyvnek, mely kezdődött 1734-ben januárius 4-én, 114. lapja szerént, amelyben az utolsót kereszteli Keresztes áté püspök úr 1794-ben 17. aprilis, saját keze béírása szerint, az elsőt az utána következő pap 1794-ben majus 11-én, és így 17 aprilistől majus 11-éig volt a püspökségre való elmenetel. 321

323 reformata transylvanica 4 czéhot két felől a temetőbe sorba állítva; még az asszonyok is nyárssal, ásóval, kapával, azsaggal az ellent állás végett a temetőbe gyűltenek volt, s nem is lett semmi az elfoglalásból, hanem a felsőbbségnek panaszolva, békesség útján intéztetett el ezen viszongás, mintegy hatod részit a temetőből cath. temetőnek átengedvén. d) 10 ás eréllyes tette, midőn a felső torjai templomot a catholicusok elfoglalni törekedtek, maga állott ellent, a templom kulcsát elvette és addig a templomi szolgálat sem folytattatott, míg a felsőbbség előtt véghez nem vitte, hogy tovább is a réformátusoknál maradjon. kkor maga nyitotta meg és roppant sokaság előtt maga tartott szívet rázó kinyittó beszédet a felső torjai, reformált anyaszentegyházunk egyik legrégibb templomában. e) 11 Öszve szedte Ferenczi János dálnoki pap, a kézdi wásárhelyi volt pap Ferenczi Ferencznek fia die 23 junii A második életrajz keltezés nélküli és aláíratlan, az íráskép arra utal, hogy talán ez is Ferenczi János tollából származik. 12 Jórészt családi vonatkozású részletes adatai jól kiegészítik az előző szöveget, forrásul Keresztes áté első házasságából származó, a lejegyzés idején 84 éves leányának elbeszélése szolgált. 10 d) zen eréllyes tettének tanubizonysági mostan is élő emberek, kik jelen voltanak akkor, ti.: Kis Dániel 82 éves, Csiszér Sámuel 77, Kováts Josef 85 éves, kiktől hivataloson felkérdeztetve tették nékem alábbírtnak ezen vallomást. 11 e) csak is családi tudósittás; felkérdezvén ennek valóságáról tiszteletes fel torjai pap s director Zaizon István atyánkfiát, azt felelte, hogy még nem látott az ecclesia jegyző könyvébe erről; kár volt, ha nincs, ezen eréllyes tettet az egyházi akkori tanácsnak meg nem jegyezni. 12 Tunyogi-gy. 322

324 Adatok Keresztes áté püspök életéhez Főtisztelendő püspök Keresztes áté Született Nagy Baczonban, gyalog katona szám alatti Keresztes Ferencz s egy Dézsből való nemes leánytóli szüléktől, tanult az akkor virágzó nagybaczoni rectoriában, s innen nyedre ment tanulni a grátista czipóra, az annyától adott öt poltrával ilyenek a lángeszek, saját magok erejeken is feltörnek oda, hova a Gondviseléstől híva vagynak. Onnan Kolosvárra ment, hol végezte tanodai tanulását s ment a lejdai universitásba, meglátogatta a göttingai és odorai frankfurti universitásokot. Három év múlva haza jővén, meghívatott az alsórákosi szentegyházban, hol megházasodva elvette nagy baczoni Bogdány Ilonát, kitől származtanak áté, Joseff, Ádám, Éva, Samu, ária és moston is élő rsébeth gyermekei, ki most 84 éves és akitől vehettem ki ezen tudósítást. Alsó Rákosról zabolai papnak hívatott meg, innen egy év múlva kézdivásárhelyi pap lett Csávási Sámuel helyébe, ki 1743ba lett volt kvásárhelyi pap julius 1-én, a kvásárhelyi 1734be kezdődött anyakönyvnek 17. lapja szerént. A püspök úr pedig lett itt pappá 1768ba october 10- én, ugyan ezen könyv 63ik lapja szerént, és volt 28 évekig kézdivásárhelyi pap. Itt békés házassági életét szomorú napok váltották fel, mert első feleségével, titkos ingerlések miatt, oly kellemetlen helyheztetésbe jött, hogy el kellett válni, s ennek helyébe az akkor igen hatalmas Szőts familiából feleséget venni, Szőts Kristinát, kivel való éltiben, szét szórva gyermekeit semmit róllok tudni nem akart. A második feleségitől születtek István enyedi professor, Thrézsia enyedi Baló Istvánnő, Susánna Szolga kapitánynő, Sofia esperest Bodola Ferencznő, Dániel szászvárosi pap és Sára Osváth hadnagyné. 323

325 reformata transylvanica Szomorú sorsra jutott előbbeni felesége Szebenbe vonta meg magát, itt a catholikus püspök gróf Battyáni pártfogása alá vette, az árvák házához szövés, fonás s mosás tanítónéjává tette. inthogy pedig minden pecsét nélkül 2 hét alatt az elválasztás megtörtént, a catholikus püspök által szerencsétlen sorsának érzékeny leírásával feladatott felséges ária Theréziának, hihetőleg nem csak nagylelkűségből, hanem a ref. igen élénk püspök Keresztes áté megszégyenítésére s meghunyászkodtatására. Honnan az az ítélet érkezett le: hogy a 2 ik feleségivel való házasság megsemmisíttetett, a megszületett István és Therézia gyermekei törvénytelennek ítéltettek s hogy az előbbeni feleségit vissza vigye s a gyermekeit gondozza. i végre is hajtatni rendeltetvén. Amíg a 2 ik [így! helyesen: első] feleségit vissza vehette volna, e megholt hirtelen Szebenbe. Szőts Dániel akkor a Szebenbe lévő Guberniumnál cancelista lévén s a más testvére, Szőts Sámuel kapitány pénzért Szebenbe menvén, együtt ebédeltek Bogdány Ilonával, ki másnap megholt, s mint minden hirtelen halálnál, étetés gyanúsítását fogták a két férjfiúra a püspök ellenei, de ami soha törvényesen nem kerestetett, annál kevesebbé bizonyíttatott meg. A hirtelen a pereseket elválasztó papok ülnökségektől megfosztattak, sőt egy évig hivatalok folytatásától is eltiltattak. Csak ugyan 1 ső felesége halála s felséges ária Therézia elhunyta után, az eltiltatott 2 ik szori feleségit vissza vette, s Imreh nevezetű kovásznai pappal, ki a katonaság felállításakori erélyes működőséért aranykereszttel ajándékoztatott meg, újra Kovásznán öszve eskedtette magát, kitől még azután lettenek a többi gyermekei. 324

326 Adatok Keresztes áté püspök életéhez KVásárhelyen tétetett esperestnek, még 1783 ba esperest volt a a kvásárhellyi templomot felszentelő prédikátziója szerént, itt nyerte el a köz-jegyzőséget is, s az perjesi Sigmond püspök elhalálozásával a püspökséget. nyedre költözvén, itt harmadfél évig lakott, hol megvakulva, feleségével olvastatta fel a kérelmeket, s írnokával úgy iratta le a kiadandó vállaszokot, s végre 1795 be éltét nyeden bévégezte 68 éves korában. 3. Harmadikként Keresztes áté egyik unokájának, Kovátsi Csiszár Dávidnak 1852-ben kelt saját kezű írásos emlékezését közöljük, amelyet szintén Ferenczi János gyűjtött s hivatkozik is rá közleményében. 13 Én kantai Kovátsi Csiszár Dávid, ki a már régen elhunt főtisztelendő superintendens Keresztes áthé urnak onokája vagyok, az annyámtól, ki édes leánya volt a most tiszteltem nagyattyámnak, úgy hallottam lenni, de bizonyos jegyzés iratokból is úgy tudom, hogy születésére nézve volt nagy batzoni, Keresztes Ferentz pixidarius fia, attya juhai őrözete mellől bírták reá az enyedi tanuló attyafiai, hogy vellek mennyen Collegyomban, s mint szolga korában tanuló, deákságát is bévégezvén pro experentzia és több tanulása indokából 3 évekig felső országokon Academián volt, de nem kóborlani, hanem tanulni. Onnan lejőve, groff Kendefi lekhez udvari papnak és jurium inspectornak megtelepedék, következőlleg nem sokára meghívatott Alsó Rákosra lelkésznek, s ottan léte alkalmával vette nőül a nagyanyámot, Bogdán Ilonát, a nagybatzoni pap Bogdán Péter leányát. iután nemsoká Zabolára hozatott papnak, onnan ide Kvásárhelyre, s itt lett kézdi esperest s itten ez ujjon 13 RL Pokoly Nagy gyűjtemény nr

327 reformata transylvanica építtetett templom felszentelési szolgálatát a nálam meglévő arróli nyomtattván igazolása szerént 1783 ban első advent innep napján mint esperest véghez vitte. Következőleg generalis notariusságát is itten KVásárhelyt folytatván, püspökké léte alkalmával, már aki én is 1786 ban születtem, a kibútsúzásán mint zsenge gyermek jelen valék, de hogy az mik évben történt, bizonyost arról nem mondok jelenleg. Junius 20 kán 1852 ben Kovátsi Dávid mpr. A következőkben kronológiai sorrendben tekintjük át Keresztes áté életútjának állomásait, kiegészítve és szükség esetén helyesbítve a 19. századi közlemények adatait. Családja a székely gyalogkatonarendben régóta élhetett, a 17. századi összeírások Telegdibacon (a mai Nagybacon nyugati része) helységben 1604-ben és ben említik Keresztes György pedes pixidariust, aki 1627-ben bíróságot is viselt. 14 Az 1635-ös összeírás ugyanott Keresztes Pétert Péter fiával, Keresztes Györgyöt János és áté fiával a primipilusok (lófők) rendjében rögzíti. 15 Közvetlen leszármazást természetesen nem tudunk bizonyítani, a valószínűség azonban fönnáll. Keresztes áté felmenőiről egy 1767 februárjában írott folyamodványából szerezhetünk tudomást, ebben említi egyik nagyanyját, Pál Annát, aki baróti Pál János és Keresztes Borbála leánya volt, e rokoni kapcsolat révén 14 Székely Oklevéltár. Új sorozat. IV. Közzéteszi Demény Lajos. Kv.,, , 296., Székely Oklevéltár. Új sorozat. V. Közzéteszi Demény Lajos. Kv.,,

328 Adatok Keresztes áté püspök életéhez igényel örökségrészt a Pál család miklósvárszéki és bardócszéki birtokaiból. 16 Ami hazai tanulmányait illeti, valószínűbb az, hogy a nagybaconi iskola elvégzése után került nyedre, mint az apja juhai mellől való elszólítás legendás fordulata. Bethlen kollégiumi tanulásának írásos nyoma nincs, még a subscribálás előtt átmehetett Kolozsvárra. Ott 1752-ben írta alá az iskola törvényeit, 1759 májusában pedig kézhez vette végbizonyítványát a kolozsvári négy professzor aláírásával. 17 Ugyancsak a kincses város református kollégiumának diáknévsora őrizte meg azt az adatot, hogy 1759 őszén áramarosszigeten vállalt iskolarektori állást 18 a kor szokása szerint a külföldi egyetemjárás költségeinek összegyűjtése végett. A fenti három közlemény közül csak az egyik említi a Keresztestől fölkeresett akadémiákat (Leiden, Göttinga, Odera-Frankfurt), itt azonban helyesbítenünk kell, adataink szerint ugyanis május 16-án iratkozott be a franekeri egyetemre, 19 két év múlva, 1763 májusában pedig kézhez vette a professzoraitól aláírt bizonyítványokat. J. Schraeder az ókori Róma történetének szorgalmas hallgatását tanúsította, L. C. Valckenaer a teológiai stúdiumokban való elmélyüléséért dicsérte transylvano 16 Tunyogi-gy. 17 Az enyedi kollégium diáknévsorában (Jakó Zsigmond Juhász István: Nagyenyedi diákok Bukarest, 1979) nem szerepel; Török István: A kolozsvári collegium tanulóinak névsora. In: A kolozsvári ev. ref. collegium Értesítője 1905/ ; Bizonyítványa a Tunyogi-gy-ben. 18 athaeus Keresztes, prius rector Szigeth factus, tandem acad. salut. et redux pastor Rákosiensis factus. Török: i. m G. Henk van de Graaf: A németalföldi akadémiák és az erdélyi protestantizmus a XVIII. században. Kv.,, ; Szabó iklós Szögi László: rdélyi peregrinusok. arosvásárhely,

329 reformata transylvanica hungarus tanítványát, míg Hermann Venema, a kor egyik legismertebb, szabad szellemű teológiai profeszszora az egyháztörténelem tanulmányozását igazolta. 20 bizonyítványokkal tarsolyában 1763 nyarán tért haza rdélybe. Gr. Kendeffi lek udvarában végzett papi szolgálata, amelyre a családi emlékezés utal, beleillik a kor szokásrendjébe, a külföldről visszatérő akadémiták igen gyakran töltöttek néhány hónapot vagy évet udvari papságban patrónusuk családjának körében, ezzel is meghálálva a kapott támogatást. Feltételezhetjük tehát, hogy Kendeffi, aki fiatalabb iskolatársa volt Kolozsvárott és maga is megfordult az utrechti egyetemen, valamilyen formában támogatta Keresztes külföldi tanulmányútját. 21 Lehetséges azonban, hogy Keresztes áté nem Kendeffi leknél, hanem gr. Teleki Lászlónál volt udvari pap, mégpedig kilenc hónapig, ha hitelt adhatunk Imreh Barna forrásjelzés nélküli információjának. 22 Alsórákosi lelkészi szolgálata az Imreh Barnától öszszeállított lelkésznévsor szerint 1764-ben kezdődött, elődje, Baktsi László ez évben távozott Dályára. 23 mlített 1767-es folyamodványát Keresztes itteni lelkész ként írta alá. Az anyakönyvek vezetésében pedáns irodis tá nak 20 A három igazolás május 20., illetve 22-i keltezéssel a Tunyogi-gy-ben. 21 Szabó Szögi: i. m Imreh Barna: Alsórákos története. Kézirat (1968) Szabó T. Attila hagyatékában az rdélyi úzeum-gyesület könyvtárában, p Forrását sajnos nem tünteti fel pontosan, lehetséges, hogy az kolozsvári levéltárában őrzött Teleki László-levelezésből származik az adat, amelyben Imreh kutatásokat végzett. A kéziratra Dáné Veronka hívta fel a figyelmemet, szívességét ezúton is köszönöm. 23 Uo. p Itt már van forrásjelzés: Vereinsarchiv. 22. k. 86 és 409. l. 328

330 Adatok Keresztes áté püspök életéhez mutatkozott. 24 Zoványi szerint 1768 májusában került Zabolára, ugyanazon év októberében pedig már a kézdivásárhelyi lelkipásztori állást foglalta el júniusában az erdélyi körútja során Kézdivásárhelyre is ellátogató II. Józsefet latin nyelvű beszéddel köszöntötte. 26 speressé választásának időpontjára nem jól következtet az első közlemény, és Zoványi is pontatlan évszámot ad. Keresztes elődjét, Albisi Vas Gábort 1773 februárjában kérte nyugdíjaztatni a háromszéki Kommunitás főgondnoka. zt akkor anyagi fedezet hiányában nem hagyta jóvá a Főkonzisztórium, viszont az idős esperes mellé segítségül Keresztes átét rendelte mint provagy coadjutor seniort. 27 A kettős vezetésből adódó problémákat az 1774 júniusában tartott országos zsinat is megtárgyalta, jóváhagyta az espereshelyettesi megbízatást, és előírta, hogy maragyon meg a seniori hivatalnak minden tisztessége, praesessége, gyümöltse, a petsét is a tiszteletes öreg seniornál,... az administratio pedig légyen a tiszteletes coadjutor atyafijé, és absque cointelligentia coadjutoris semmiben a tiszteletes öreg senior atyafi ne disponaljon, de a tiszteletes coadjutor atyafi is praesertim in rebus majoris momenti a tiszteletes öreg senior atyafival cointelligenter légyen. 28 bben a formában folyt tovább a kézdi egyházmegye közigazgatása 1779-ig, valószínűleg ebben az évben hunyt el Albisi Vas Gábor, Keresztes áté pedig előlépett az esperesi 24 Uo. p Zoványi Jenő: agyar protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp., Benkő József: Transsilvania specialis. Ford. Szabó György. Bukarest Kv., I FőkonzLvt 12/1773, prot. V. p. 971, 104/ FőkonzLvt 4/

331 reformata transylvanica tisztségre februárjában kézdi ref. esperest -ként említik az iratok. 30 Válóperére április 28-án került sor a háromszéki Kommunitás Ikafalván tartott quindenális széke előtt, ahol mint a későbbiekben kiderült a bírák a perrendtartást súlyosan áthágták. Az alperes feleség, Bogdány Ilona nem kapott idézést, védekezését a törvényszék nem hallgatta meg és csupán a felperes keresete alapján simpliciter és végképpen elválasztatott. 31 A tárgyaláson Vas Gábor elnökölt, aki bírótársait inductiójával és tanácsadásával erre az elhamarkodott ítéletre vezette. 32 Keresztes tehát az esztendő második felében léphetett második házasságra. Bogdány Ilona 1779 márciusában panaszt tett a Főkonzisztóriumnál azért, hogy elvált férje nem adta ki a hozományát és egyéb ingóságait és azáltal felettébb nagy nyomorúságban helyheztetett. Az gyházfőtanács március 28-án elrendelte Keresztesnek, hogy az instans asszonynak ha mi parafernuma és egyéb portékái találtatnak, mindazokat kiadván, szép móddal igyekeznék ad quietem disponaltatni, és ezáltal tovább terjedhető panaszait annyival is inkább elcsendesíttetni, mivel az illyen színű dolgokban való panaszoknak hogy kedvetlen consequentiáji légyenek, arra már példáink vagynak. 33 Láthatólag a református házassági 29 Az 1780-ra kiadott Calendarium titulare... magni principatus Transylvaniae (Cibinii, ), amelynek adatgyűjtése 1779 őszén folyt, a kézdi traktus senioraként Keresztest említi. 30 FőkonzLvt 41, 146/ Uo. 36/ Uo. 52/ Uo. 36/

332 Adatok Keresztes áté püspök életéhez bíráskodást folyamatosan szemmel tartó bécsi kormányzat beavatkozását szerették volna elkerülni. Az elválasztott első feleség szebeni tartózkodásáról és Batthyány Ignác püspök pártfogásáról szóló családi emlékek valószínűleg helytállóak. Batthyány 1781 nyarán került rdélybe, és mivel a gyulafehérvári püspöki palota romos állapotban volt, Szebenben tartott szállást. 34 lképzelhető, hogy ő is véleményt küldött Bécsbe a szegény asszonyt sújtó elhamarkodott ítéletről, az ügyet azonban az rdélyi Főkormányszék már május 22-én fölterjesztette a királyi udvarba, természetesen nem ária Teréziának, hanem az 1780 óta uralkodó II. Józsefnek október 3-án Bécsben kelt a királyi leirat, amely elrendelte a válóper immár perrendtartásszerű újratárgyalását, a törvényszék vétkes tagjait ülnöki tisztségükből fölmentette, Keresztes átét pedig az újratárgyalásig eltiltotta a második feleségével való együttéléstől és első feleségének meg a tőle származó gyermekeknek eltartására kötelezte. A Főkormányszék október 25-én küldte el a leiratot a Főkonzisztóriumnak, amely november 18-án a püspökre bízta a végrehajtását. 35 Végül a püspökhelyettes, perjesi Zsigmond szállt ki Háromszékre Kovásznai Cs. István udvarhelyi esperessel együtt az ügy végleges rendezésére február 7-én a nevezetes válóperi tárgyaláson részt vett ülnököket tisztségüktől megfosztották, egy kivételével, aki annakidején ellene szavazott az egyoldalúan hozott döntésnek. Szó sem esett tehát a lelkészi funkciótól való egyévi eltiltásról. 34 Jakó Zsigmond: Batthyány Ignác, a tudós és a tudományszervező. In: Uő: Társadalom, egyház, művelődés. Bp., FőkonzLvt 106/

333 reformata transylvanica Nem került sor viszont a válóper újratárgyalására, mivel a kiküldötteknek Keresztes áté bemutatott egy Szebenben január 17-én kiállított halotti bizonyítványt. bben Szalesti János plébános hivatalosan igazolta, hogy a 32 éves, református vallású Telegdi Bogdány Ilona, aki halottas ágyán a katolikus vallásra tért át, október 8-án elhunyt. Keresztes senior a Gubernium bizonyítványát is bemutatta, melyben constálván elsőbb feleségének meghalálozása, a mostanival való együtt lakhatása megengedtetik. 36 Természetesen egyik iratban sem esik célzás a mérgezés pletykaízű meséjére. A kiküldöttek azt is tudomásul vették, hogy Keresztes áté az első házasságából származó gyermekeit is saját házánál tartotta, nem volt tehát szükség a hivatalos gyámügyi eljárásra. Bár e válóper jókora port verhetett fel a korabeli rdélyben, a jeles kézdivásárhelyi lelkész és esperes egyházi tekintélyét mégsem rontotta júniusában a Gernyeszegen tartott országos zsinat főjegyzővé választotta, 37 ami a successio elve alapján azt jelentette, hogy a püspök halálakor automatikusan előlép e tisztségbe. perjesi Zsigmond püspök november 14-én elhunyt, a Főkonzisztórium november 25-én kelt kegyes levelét és abban a püspöki hivatalnak felvétele és folytatása iránt való atyai parancsolatját Keresztes december 6-án vette kézhez. gy ideig Kézdivásárhelyről intézte az ügyeket, mivel nyedre való költözését csak tavasszal tudta megoldani. 38 Kibúcsúzásának időpontjára helyesen következtet az első közlemény. 36 Uo. 52/ Uo. 207/ Uo. 1/1794; Névkönyv

334 Adatok Keresztes áté püspök életéhez Több forrásban is említett betegsége valóban nem akadályozta az adminisztráció ellátásában, ámde 1795-ben kelt iratain már csak az aláírás sajátkezű, igen reszketeg tollal rajzolt december 4. napjának estvéli kilentz órája tájba az én néhai kedves emlékezetű férjemet, kedves gyermekeimnek szerető attyokat, néhai tiszteletes püspök Keresztes áté uramot az életnek és halálnak mindeneken szabadoson uralkodó Ura... tsak egy fél napi rövid ideig tartott szenvedése után e világi, sok viszontagságok között folytatott életből az örökké tartó boldog életre által szollittá jelentette a Főkonzisztóriumnak árva Szőts Krisztina. szomorú hír nyomán az gyházfőtanács fölszólította Abats János főjegyzőt a püspöki hivatal folytatására, a püspöki levéltár biztosítására pedig Farczádi Gábor enyedi esperest kérte fel. 40 A Főkonzisztórium papja, álnási László 1795 decemberében kelt levelében tudatta a halálhírt gr. Teleki Lászlóval: Tisztelt püspökünk Keresztes áté uramat 4-ta presentis, mikor az ebédi asztalához ült volna, egész guta-ütés érte; tsak 9 óráig lehelhetett attól fogva s megholt. Sajnállom a jó emberünk hirtelen esett halálát. Ke serves özvegyet s neveletlen árvákat hagyott maga után. Temetése lészen 10-ma januarii Ha a múlt század közepén keletkezett, részben a családi emlékezetre, részben az akkor hozzáférhető forrásokra támaszkodó három közlemény megbízhatóságát a 18. századi hivatalos iratok fényében vizsgáljuk, azt észleljük, hogy főbb vonalakban helyesen rekonstruálják a 39 FőkonzLvt 155, 156/ Uo. 168/ Imreh: i. m. p Forrás: Arhiva Istorică Cluj [NLvt], Gr. Teleki László levelei. 333

335 reformata transylvanica püspök életrajzát, bár néha az évszámokban tévednek. Ki kell emelnünk Ferenczi János történetkutatói érzékét, aki a rendelkezésére álló emlékezések és iratok forrásértékét egymással összevetve állította kronológiai sorrendbe Keresztes áté életútjának fordulópontjait, még ha a ma ismert források pontosabb képet is lehetővé tesznek. Ilyen munkatársak segítségével Bodola Sámuel valóban részletes és megbízható biográfiát írhatott volna. 334

336 Rövidítések jegyzéke Levéltárak DéshmLvt RL, a dési református egyházmegye levéltára NLvt Az rdélyi Nemzeti úzeum Levéltára a Román Országos Levéltár Kolozs egyei Igazgatósága őrizetében FőkonzLvt RL, az rdélyi Református Főkonzisztórium levéltára Rel erdélyi Református gyházkerületi Levéltár, Kv. HZhmLvt RL, a hunyad-zarándi református egyházmegye levéltára KükhmLvt RL, a küküllői református egyházmegye levéltára KrhkLvt a krasznai református egyházközség levél - tára KvhkLvt RL, a kolozsvári református egyházközség levéltára arhmlvt A marosi református egyházmegye le véltára az RL marosvásárhelyi fiók levéltárában mol magyar Országos Levéltár, Bp. SzékhmLvt RL, a széki református egyházmegye levéltára 335

337 reformata transylvanica könyvészet Adattár Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. Herepei János cikkei. Szerk. Keserű Bálint. I III. Bp. Szeged, BLev Bethlen iklós levelei Sajtó alá rendezte Jankovics József. I II. Bp, BÖn Bethlen iklós: Élete leírása magától. Sajtó alá rendezte V. Windisch Éva. Bp., Bp. Budapest BodSmirnai Bod Péter: Smirnai szent Polikárpus, avagy sok keserves háborúságok között magok hi va taljokat keresztyéni szorgalmatossággal kegyesen viselő rdélyi Réformátus Püspököknek historiájok, mellyet ez keresztyénségben vég-sze gelet, sokszor tatár égette, török hammazta országnak szennyes kő-porai közzül egybe-szedegetett F. tsernátoni, a. Igeni ekklésiában a Kristus szolgája. [Nagyenyed, 1766.] O rdélyi országgyűlési emlékek. Kiad. Szilágyi Sándor. I XXI. Bp etf erdélyi Tudományos Füzetek Juhász Juhász István: A székelyföldi református egyházmegyék. Kv., (TF 201) Kv. Kolozsvár mhhs monumenta Hungariae Historica. Scrip - tores. Névkönyv Az erdélyi ev. ref. anyaszentegyház névkönyve. Kv.,

338 Rövidítések jegyzéke Pokoly Pokoly József: Az erdélyi református egyház története. Bp., I V. ppf pápai Páriz Ferenc: Békességet magamnak, másoknak. Közzéteszi Nagy Géza. Bukarest, ProtKözl Protestáns Közlöny RefSz Református Szemle RK Régi magyar könyvtár. Szabó Károly Hellebrandt Árpád kiad. I III. Bp., RNy Régi magyarországi nyomtatványok. Szerk. Borsa Gedeon, Hervay Ferenc, Holl Béla, Käfer István, Kelecsényi Ákos. I III. Bp., win wesselényi István: Sanyarú világ. Napló Közzéteszi agyari András és Demény Lajos. I II. Bukarest,

339

340 A tanulmányok első megjelenésének helye Derecskei Demeter, a Partium reformátora a 2010-ben Szatmáron megrendezett Vetési Albert konferencián hangzott el előadásként. Háromszéki egyházszervezeti viszonyok 1581-ben a Református Szemle évi 6. számában jelent meg ( ). A kolozsvári református egyházközség a 17. század első felében a György nyedi and Central uropean Unitarianism in the 16 17th Centuries. (dited by ihály Balázs, Gizella Keserű. B., ) c. konferenciakötetben jelent meg francia nyelven (Les calvinistes de Kolozsvár au début du XVIIe siècle), magyar nyelvű változata pedig a Kolozsvár 1000 éve. (Szerk. Dáné Tibor Kálmán, Sipos Gábor, Wolf Rudolf. Kv., ) c. kötetben látott nyomdafestéket. Katolikus-református vita a Szilágyságban a 17. század elején a Báthory Gábor és kora (Szerk. Papp Klára, Jeney-Tóth Annamária, Ulrich Attila. Debrecen, ) c. konferenciakötetben jelent meg. A boncnyíresi református parókia átadása (1651) a edi aevalia Transilvanica c folyóiratban látott nyomdafestéket (tom. III nr ). Lorántffy Zsuzsanna adománylevele a kolozsvári kollégiumnak 1657 az rdély és Patak fejedelemasszonya, Lorántffy Zsuzsanna. (Szerk. Tamás dit. Sárospatak, II ) c. konferenciakötetben jelent meg. 339

341 reformata transylvanica A kolozsvári hóstáti reformátusok gyülekezete és templomai az mlékkönyv Benkő Samu születésének nyolcvanadik évfordulójára (Szerk. Sipos Gábor. Kv., ) c. kötetben jelent meg. Szőnyi Nagy István apológiája. A kolozsvári reformátusság az 1690-es években a űvelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére (Szerk. Balázs ihály, Font Zsuzsa, Keserű Gizella, Ötvös Péter. Szeged, (Adattár 35) ) c. emlékkönyvben jelent meg. Református eljegyzések, házasságok és válások az erdélyi traktusok jegyzőkönyveiben az Ámor, álom és mámor. A szerelem a régi magyar irodalomban és a szerelem ezredéves hazai kultúrtörténete. (Szerk. Szentmártoni Szabó Géza. Bp., ) c. konferenciakötetben látott nyomdafestéket. Református értelmiségi életforma a századi rdélyben első változata a Limes évi 3. számában (21 28) jelent meg, bővített formában pedig angolul látott nyomdafestéket The Life Style of the Protestant Intelligentsia in Transylvania in the Seventeenth-ighteenth Centuries címen a Colloquia. Journal of Central uropean History c. folyóiratban (vol XII. 2006, no. 1-2, p ). Bethlen iklós és az erdélyi református egyház az rdélyi úzeum évi 1 2. számában (13 20) jelent meg. Az erdélyi református egyház a Rákóczi-szabadságharc korában első változata A Rákóczi-szabadságharc és Közép-urópa. (Szerk. Tamás dit. Sárospatak, II ) c. kötetben jelent meg. A reformáció továbbélése a hátszegi románok között az uropa. Balcanica-Danubiana-Carpathica. Annales. (2/A Budapest, ) c. évkönyvben látott nyomdafestéket, román nyelvű változata pedig Calvinismul la românii din Ţara Haţegului la începutul secolului al XVIII-lea. címen 340

342 A tanulmányok első megjelenésének helye a Nobilimea românească din Transilvania rdélyi román nemesség. (Red. arius Diaconescu. Satu are, ) c. kötetben jelent meg. Adatok Wesselényi István főgondnoki tevékenységéhez az Omagiu profesorului agyari András mlékkönyv. (Coordo natori/szerkesztők Pál Judit, Rüsz Fogarasi ni kő. Cluj-Napoca/Kv., ) c. kötetben jelent meg. A krasznai kókuszdió-pohár román nyelvű változata Pocalul de la Crasna. Date privind emigraţia curuţilor în Ţara Ro mânească și oldova címen az Acta usei Porolissensis (VII ) c. múzeumi évkönyvben jelent meg, magyar nyelven a Hűség és szolgálat. mlékkönyv D. Nagy Gyula püspöki szolgálatának 25 éves évfordulójára (Szerk. Gálfy Zoltán, Sipos Gábor, Vetési László. Kv., ) c. kötetben látott nyomdafestéket. A krasznai presbitérium első félszáz éve első változata az mlékkönyv Imreh István születésének 80. évfordulójára (Szerk. Kiss András, Kovács Kiss Gyöngy. Kv., ) c. kötetben jelent meg A krasznai presbitérium születése címen, a most közölt szövegbe a további kutatások eredményei is beleépültek. A külső templom bibliája a Korunk évi 10. számában (40 43) jelent meg. Huszti András heterodoxia-pere 1742-ben a Református Szemle évi 4. számában ( ) jelent meg Keserű Bálintnak ajánlva. Bod Péter mint generalis notarius a Confessio évi 2. számában (41 46) jelent meg, apró változtatásokkal pedig a Bod Péter, a historia litteraria művelője. (Szerk. Tüskés Gábor. Bp., (Historia Litteraria 15.) ) c. kötet közölte. 341

343 reformata transylvanica Adatok Keresztes áté püspök életéhez a Cselekvő hit. mlékkönyv Csiha Kálmán püspöki szolgálatának 10 éves évfor dulójára (Szerk. Somogyi Botond. Kv., ) c. kötetben jelent meg. 342

344 Névmutató A Abacs család 164 Abacs János 319, 333 Abádi Benedek 17 Ahmed, III. 244 Albensis Nagy János 175 Albert plébános 24 Albisi Tamás 271, 275 Alesius Dénes 317 Ali pasa 243 Almási Pál 264 Almási Zsigmond 278 Alsójárai Pápai István 25 Antalfi iklós 134 Antal János 319 Apácai Csere János 34, 83, 84, 87, 88, 162, 165, 173, 177, 180, 193 Apácai Csere Tamás 162 Apafi ihály, I. 92, 111, 181, 186, 208 Apafi ihály, II. 167 Apor István 187 Atanasie, metropolita 212, 219 B Babocsai rzsébet 103 Baconi Incze ihály 285 Baczoni András 47 Bagosi rzsébet, Bánffi Farkasné 256, 257, 258 Bagosi Pál 257 Bajcsi András 205 Bajesdi Farkas József 211, 214 Bakosnitzai Gergely 216 Bakosnitzai Izsák 216 Bakosnitzai Pál 216 Baktsi László 328 Balassi ihály 140 Balassi ihályné Pap Éva 140 Balázs ihály 27, 43 Bálint József 35, 168, 240 Bálint pap 13, 16, 19 Balog Péter 136 Bánffi Dénes 176, 181, 226 Bánffi Farkas 257, 266, 267, 270, 293, 313 Bánffi György 94, 95, 116, 187, 188, 197, 198, 199, 200, 201, 343

345 reformata transylvanica 202, 203, 212, 223, 224, 225, 240 Bánffi György, főispán 236, 281 Bánffi László 255, 263 Bánffi Zsigmond 267 Bánffy Sándor 103 Bánfi Éva 144 Bányai István 304 Bányai József 215 Bányai Zsuzsanna, Bod péterné 304 Bárány árton 279 Baráth Béla Levente 15 Barcsai Ábrahám 206, 232 Barcsai György 135 Barcsai ihály 206 Barta János, ifj. 72 Basta, Giorgio 67, 77 Bátai P. György 99, 112, 115, 116 Báthory András 44 Báthory Anna, Drágffy Gáspárné 14, 21 Báthory Gábor 31, 32, 33, 36, 45, 46, 47, 53, 56, 71, 86 Báthory István, ifj. 44 Báthory Zsigmond 24, 68, 77 Báthory Zsófia 257 Batizi András 17, 19, 21 Batizi Demeter 17 Batthyány Ignác 324, 331 Bay ihály 249 Békési Ferenc 215, 220 Benda Kálmán 238, 242 Benkő István 143, 144 Benkő József 329 Benkő László 137, 145 Beöleöny Gáspár 58 Beregszászi ózes 298, 307 Berei Ábrahám, id. 274, 278 Berei Imre 279 Bertalan György 278 Bethlen Ádám 292, 294 Bethlen Farkas 181 Bethlen Ferencné 161 Bethlen Gábor 34, 37, 45, 47, 51, 55, 57, 58, 59, 60, 86, 160, 254 Bethlen István 51, 60, 62 Bethlen János 180, 181, 185 Bethlen Jánosné 134 Bethlen Kata, árva Teleki Jjózsefné 10, 166, 177, 303, 304, 305 Bethlen László 192, 197, 224, 226, 227, 228, 229, 230, 231, 232, 234, 235, 240 Bethlen iklós 30, 109, 117, 119, 162, 169, 172, 174, 179, 180, 181, 182, 183, 184, 185, 186, 187, 188, 189, 190, 191, 194, 197, 199, 223, 224, 228, 336 Bethlen iklósné Kun Ilona 169 Biandrata, Giorgio 27 Bikfalvi Tamás 135 Bíró Károly 14 Bíró Kata, Rhédey Józsefné 257, 264 Biró Sándor 8, 15 Bisterfeld, Johann Heinrich 167 Bisterfeldné Stenczel Anna 167 Bocskai István 30, 45, 67, 71, 72,

346 NéVuTATó Bodola Sámuel 317, 318, 319, 334 Bodor András 163 Bod Péter 13, 72, 127, 131, 132, 134, 148, 149, 166, 171, 177, 189, 195, 291, 303, 304, 305, 306, 307, 309, 310, 311, 312, 313, 314, 315, 317, 318, 319, 336, 341 Bodola János, zágoni 319 Boér Tamás, somlyai 264 Bogáts Dénes, Cs. 24 Bogdány Ilona, Keresztes máténé 320, 323, 324, 325, 330, 332 Bogdány Péter 320, 325 Bojsza Péter 163 Boldogfalvi Éva 135 Boldogfalvi János 135 Bonyhai Simon György 225, 290 Bornemissza János 236 Boronyai István 102 Boros Borbála, Rhédey Pálné 257 Boros István 279 Boros Kata 257 Boros László 256 Boros Lászlóné Gálfi Zsuzsanna 257 Borosnyai Lukács János 304 Borosnyai Lukács Simon 165 Boros Péter 259, 264, 275 Böhm József 83 Brandenburgi Katalin 49, 50 Brózer István 39 Bruyninx, Hamel 193 Bucsay ihály 15, 253 Budai Ézsaiás 13 Budai ihály 99 Bujtás László Zsigmond 190 Butko Vaszilie 79 Buzogány Dezső 10, 72, 157, 158, 306 C Calvin, Jean 21 Cantemir, Dimitrie 243 Coroi Artúr 24 Cuza, Alexandru Ioan 163 Czibula Katalin 258 Czirka János, batizházi 218 Cs Csabai iklós 176 Csaholczi Pap János 39, 117 Csáki Árpád 158 Csáki iklós 213, 214 Csanádi Pál 168 Csávási Sámuel 323 Csávási Vas János 161 Csengeri fraim 112 Csengeri István 184 Csepei Sidó Ferenc Csepregi Turkovics Ferenc 98, 290, 298 Csepregi Turkovics ihály 99, 112, 115 Cserményi Farkas 216 Csernátfalvi János 81 Csernátoni Pál 181, 185 Csernátoni Vajda család 164 Csernátoni Vajda Péter 318 Csiha Kálmán

347 reformata transylvanica Csiszér Sámuel 322 Csóka György 212 Csónakosi Zsuzsanna 215 Csorba Dávid 175 Cs. Szabó László 166 Csulai Balázs 216 Csulai János, id. 216 D Dadai János, ifj. 165 Dáné Tibor Kálmán 198 Dáné Veronka 166, 328 Dani János 163 Dávid Ferenc 25, 28, 29, 85 Dávid László 7 Deáki Filep János 167, 168 Deáki Filep Jánosné Nagy Anna 167 Deáki Filep József 96, 283, 293, 299, 300 Deáki Sámuel 307 Debreceni mber Pál 253 Debreczeni ihály 96 Demény Lajos 337 Derecskei Demeter 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 21 Dési Lázár György 307, 309, 310, 312, 314, 318 Dési P. István 34, 37 Dési Szőcs Ferenc 130 Dévai Bíró átyás 17, 18, 19 Dézsi árton 181 Dienes Dénes 15 Diosi Anna 151, 152 Diószegi ihály 193 Dobai András 17 Dobai Sándor 285 Dobos Ferenc 277 Domokos Pál Péter 31 Donáth ihály 275 Dömsödi Sámuel 282, 284 Drágffy Gáspár 13, 16, 17, 18, 19, 21 Driessen, Antonius 289 csedi István 276 gyed Ákos 198 nyedi György 28, 37 nyedi István 200, 208, 230 perjesi Zsigmond 318, 319, 325, 331, 332 F Farczády lek 198 Farkas Jánosné 104 Farkas Sára 277 Fejér iklós 50, 52, 62 Fejér Tamás 24 Fekete ihály 32 Feldobolyi Simon 25, 26, 27 Félegyházi Tamás 13 Felfalusi József 167, 206 Ferdinánd, I. 14 Ferenczi Ferenc 322 Ferenczi János 320, 322, 334 Ferenczi Sándor 161 Filip esperes 78, 79, 80 Filstich Péter 38 Fodor Dániel 14 Fodor László 15 Fodor Sámuel 155 Fodor Sámuelné Alsó Katalin 155, 156 Földvári György

348 NéVuTATó G Gaal György 198 Gábor Csilla 183 Galambfalvi Ferenc 129, 145 Galambfalvi Ferencné Kálmándi Anna 146, 147 Galambfalvi István 145 Galambfalvi Istvánné Dobrai Anna 145 Gálszécsi István 13 Gálszécsi Tamás 17 Gál Zsigmond 285 Gazda Lukács 248 Geleji Katona István 16, 17, 18, 21, 31, 36, 117, 175, 176, 252 Gelencei Nagy Antal 23, 24 Gellyén Kata 131 Gherman, ihail Alin 218 Gidófalvi Cs. János 117 Gidófalvi István 39 Gidófalvi János 117 Gitschner Ádám 35 Gombkötő István 139 Gombkötő Istvánné Rácz rzsé bet 139 Góris György 259, 264, 265, 266, 271 Gönci Fabritius György 13, 15, 18, 20 Gönczi János 254 Graaf, G. Henk van de 290, 327 Graffius Gáspár 35 Greble Dumitru 79 Gruzda István 275 Guttman János 287 Gy Gyenis Vilmos 195 Gyöngyösi János, id. 258 Gyöngyösi Kiséri András 34, 37 H Hadadi árton 96 Hajdu György 102 Halicsi ihály, ifj. 165 Haller István 229 Haller János 236 Harasan Kosztin 79 Hatzeki Gergely 64 Havadi János 142 Heineccius, Johann Gottlieb 290, 293 Heltai János 36 Henczidai átyás 190 Hentes András 100 Herepei család 164 Herepei Gergely 108 Herepei János 8, 31, 34, 35, 37, 38, 39, 40, 71, 83, 86, 91, 110, 119, 162, 163, 165, 167, 171, 178, 336 Hermányi Dienes József 96, 97, 161, 174, 194, 195, 240, 291, 300 Hévizi Sámuel 214 Hiripi György 148 Hiripi Györgyné Saulus Anna 148 Hosz Pál 99 Högyi János 282, 285, 288 Hunyadi Pál 181 Huszár Gál

349 reformata transylvanica Huszti András 289, 290, 291, 292, 293, 298, 299, 300, 301, 341 I Illyés Géza 8, 69, 70, 202, 204 Imreh Barna 143, 328 Inczédi József 303 Inczédi Sámuel 245, 246 Incze István 307 Incze Sámuel 97 Istvánházi István 217 István plébános 23 J Jablonski, Daniel rnest 190 Jakab lek 30 Jakab ihály 136 Jakab ihályné Ferenczi árta 136 Jakab Péterné Bertalan Anna 136 Jakó Zsigmond 10, 68, 69, 77, 114, 128, 169, 174, 182, 187, 216, 235, 240, 257, 327, 331 Jankovics József 185, 336 Jánosi Benedek 132 János, Szapolyai I. 14, 17 János Zsigmond 35 Jástfalvi János 200 Jászberényi Pál 165 Jenei G. István 176 Jenei ihály 96 Jónás deák 38 Josaphat vladika 216 József, II. 329, 331 Jó Zsuzska 130 Juhász István 8, 9, 10, 15, 23, 24, 44, 48, 212, 216, 318, 327, 336 K Kádár Imre 14 Káldos János 27 Kálmáncsehi Sánta árton 16, 17 Kapi György 79, 181 Kapitány átyás 79 Kaposi Juhász Sámuel 165, 190, 202, 209, 225 Karácson Imre 244 Károlyi Boldi Sebestyén 18 Károlyi Sándor 200 Katona Imre 251, 252, 257, 258, 259, 261, 264, 265, 266, 267, 268, 269 Kecskeméti Buzás Balázs 68, 69 Kelemen Lajos 8, 163, 304 Kemény József, gr. 17, 291, 293 Kemény László 206, 232, 234, 236 Kendeffi lek 320, 325, 328 Kendeffy Jánosné

350 NéVuTATó Kénosi Tőzsér János 27 Keresszegi Herman István 50 Keresztes Ádám 323 Keresztes Borbála 326 Keresztes Dániel 323 Keresztes rzsébet 323 Keresztes Éva 323 Keresztes Ferenc 320, 323, 325 Keresztes György 326 Keresztes István 323, 324 Keresztes János 326 Keresztes József 323 Keresztes ária 323 Keresztes áté 317, 319, 320, 321, 322, 323, 324, 325, 326, 328, 329, 330, 331, 332, 333, 334 Keresztes áté, ifj. 323 Keresztes Péter 326 Keresztes Samu 323 Keresztes Sára, Osváthné 323 Keresztes Terézia, Baló Iistvánné 323, 324 Keresztes Zsófia, Bodola Fferencné 323 Keresztes Zsuzsanna, szolgáné 323 Keresztesi Sámuel 184, 188, 197, 223, 224 Keresztúri Bíró Pál 173, 174, 180 Keserű Bálint 289, 336 Kestner, ichael 104 Kézdivásárhelyi atkó István 92, 111, 112, 177 Kibédi Pál 143 Kibédi R. András 289 Kimpány Pintye 79 Kis Dániel 322 Kisdobszai Dániel 45, 47, 57 Kis Gáspárné Áts Sára 284 Kis Hajdu István 148, 149 Kis Hajdu Istvánné Gál Borbála 148 Kissalyi ihály 275, 277 Kiss András 38, 291 Kiss Kálmán 19, 20 Kiss Réka 157 Kisvárdai F. János 37 Kóbori Pál 142 Kocziány László 161 Kocsis Anna 275 Kollonich Lipót 219 Kolosvári István 200, 230, 235 Kolozsvári Sámuel 99 Kolumbán Vilmos József 158, 248 Koncz József 7, 167, 181, 291 Kónya Ferenc 69 Kornis Zsigmond 232, 235 Kósa László 157, 180, 272 Kostka Zsófia, Báthory Iistvánné 44, 45, 46, 47, 50, 51, 52, 55, 57, 61,

351 reformata transylvanica Kovácz ihály 147 Kovács András 159, 238 Kovács Ferenc, aracsai 271 Kovács György, aracsai 271 Kovács István 130 Kovács ária 25 Kovács ihály, aracsai 259, 264 Kovacsóczi István 65 Kovásznai Cs. István 331 Kovásznai Péter 99, 113, 121, 181 Kovásznai Sándor 161 Kovásznai Tóth Kelemen 161 Kovátsi Csiszár Dávid 325, 326 Kováts József 322 Köpeczi János 298 Köpeczi Józsefné Sófalvi Ilona 283 Köpetzi Zsigmond 273 Körmendi átyás 51, 55 Köröspataki Szabó István 279 Krcsmárik János 244 Krizbai Dezső lek 97 Krizbai Farkas György 176 Kun Éva 167 Kun árton 104 Kúr Géza 272 Kuszálik szter 25 Küs Péterné 116 L Ladányi család 16 Lampe, Johann Friedrich 13, 253, 254 László főesperes 23, 26, 27 Leheszk ihály 216 Lisznyai Incze Ferenc 315 Lorántffy Zsuzsanna 36, 40, 83, 87, 88, 89 Lukács Ferenc 216 Lukács János 216 Lung Ursz 79 Luther árton 16 acskási Boldizsár 184 agyari András 337 agyarósi István 14 ajor árton 271 akai György 245, 246, 249 akfalvi S. József 300 álnási László 311, 333 álnási Sámuel 271, 275 ária Terézia 311, 324, 331 arkos András 10 arkosfalvi árton 64 aróti Traszki Lukács 31, 32, 37 assai család 16 atolcsi Sámuel 275 átyus Éva 15 edgyesi Pál 117, 176, 252 elanchthon, Philipp 21 észáros ihály 259 ezei András 143 ezőlaki János 165 ihály pap 16, 149 ikes Kelemen 191, 244 iklós 184 ilotai Nyilas István 37 iron Iuon 79 isztótfalusi Kis iklós 114, 118, 165, 169, 172, 177, 182, 183, 189 ocsáros ihály

352 NéVuTATó ohai Ferenc 21 ohi Ferenc 17 olnár rzsébet 130 olnár György 130 olnár János 15 olnár ihály 131 onok István 176 oré árton 132 ózes András 10 Szentkirályi Benedek 37 usnai László 8 usnai ihály 135 üller Péter 99 N Nádudvari Sámuel 289 Nagyari József 167 Nagy Gábor 103 Nagy Géza, id. 8, 9, 10 Nagy Géza, ifj. 8, 112, 115, 337 Nagy György 134, 167 Nagy Gyula 173 Nagy Lajos 272 Nagylaki Bernát 45 Nagy László 10, 45 Nagy ihály 150, 152, 264, 265 Nagy ihályné Szalai Borbála 150, 151 Nagy Szabolcs 106 Naláczi András 227, 232 Naláczi György 227 Naláczi István 184 Naláczi István, ifj. 216 Naláczi Lajos 226, 227, 231, 232 Nánási L. ihály 167 Német ihály 278 O Oláh András 264, 265 Oltfi Anna 132 Ostervald, Jean-Frédéric 255 Ozorai Imre 13, 16, 17, 18 Ö Ölyvesi Balázs 176 Ő Ősz Sándor lőd 157, 158, 217 P Paget, William 224 Pataki Ferenc 164 Pál Anna 326 Pál-Antal Sándor 291 Pálfi János 253 Pál János 326 Pápai Gáspár 243, 249 Pápai János 237, 238, 240, 241, 242, 243, 244, 245, 246, 247, 249, 250 Pápai Páriz Ferenc 18, 165, 167, 174, 177, 190, 200, 208, 230, 337 Pápai Páriz Ferencné Zöldi Kató 167 Pápai Páriz Imre 167 Pápai Páriz Imréné Kávási Borbála 167 Pap János 216 Papp Klára 72 Pap Vaszilia 79 Pataki Dániel 164 Pataki István 98, 103, 181 Pataki István, ifj. 164,

353 reformata transylvanica Pataki István, legifj. 164 Pataki Istvánné Kobzos Bborbála 167 Pataki József 35, 168, 240 Pataki Sámuel 164, 286 Pataki Sámuel, ifj. 164 Pataki Szabó István 163 Pataky Jenő 164 Pathay Sámuel 65 Péntek Ilona 276 Perecseni Hidy Gergely 59 Perényi Péter 16, 18, 19 Péterfalvi Pap alias Sipos Dániel 162 Péterfalvi Sipos István 162 Péter Katalin 20, 21 Petrichevich Horváth Kozma 25 Petri ór 44, 256 Petrovics Péter 16, 20 Petrutz Iuon 79 Pókai iklós 141 Pókai iklósné Vas Anna 141 Pokoly József 7, 8, 254, 337 Popa Farkas József (Popa Iosif) 214, 215, 220 Porcsalmi András 34, 99, 113, 121 Posoni István 167 Prépostváry Zsigmond 57, 60 Pulkereczi alias Hétfalusi Péter 132 R Rabutin de Bussy, Johann Lludwig 190, 197, 198, 199, 200, 223, 225 Rácz telka 24 Rácz István 199 Radnótfái János 161 Rákóczi Ferenc, II. 191, 201, 203, 206, 207, 208, 209, 237, 238, 240, 241, 243, 244, 249 Rákóczi György, I. 16, 36, 39, 40, 52, 62, 64, 86, 117, 252 Rákóczi György, II. 40 Rákóczi József 244 Rákóczi Zsigmond 36, 83 Réchy Pál 59 Régeni Asztalos János 99 Régeni Zsigmond 283 Rettegi György 174, 240, 257 Rétyi Péter 173 Révész Imre 15 Rhédey Farkas 256 Rhédey Ferencné Serédi Zsófia 168 Rhédey József 257 Rhédey Kata 257 Rhédey Kata, id. Székely Ádámné 257 Rhédey Pál 257 Rhédey Zsuzsanna, Wesselényi Ferencné 257, 264 Rih ihály 138 Rih ihályné Dersi argit 138 Rosint Borka 132, 133 R. Várkonyi Ágnes 170 S Salamon József 172 Sándor Attila 10, 145 Sárdi argit, S. 291 Sárdi Pál 259 Sárpataki Nagy ihály 112,

354 NéVuTATó Sas Péter 39, 166 Savoyai Jenő 233 Schraeder, Johannes 327 Sebe János 131 Sebe Kata 131 Seeau, Johann Friedrich 189 Segesvári Bálint 34, 35 Siklósi ihály 16, 18, 19 Simlyo Stephán 79 Sipos Gábor 25, 68, 159, 183, 198, 291 Sólyom István 264 Sólyom István, id. 265 Sólyom ihály 265 Sombori Borbára 148, 149 Soós Ferenc 220 Soós Ferenc, ifj. 96 Sóti János 173 S. Sárdi argit 161, 195, 240 Steinville, Stephan 235 Surányi Sámuel 278 Sz Szabadi István 256 Szabó Gergely 283, 288 Szabó György 329 Szabó István 279 Szabó Károly 7, 112, 291, 294, 337 Szabó iklós 258, 327 Szabó Sámuel 83 Szabó T. Attila 8, 9, 68, 77, 328 Szalesti János 332 Szász Anikó 24 Szász Domokos 291, 299 Szász Gerő 33 Szász Istvánné rdődi Anna 98 Szászvárosi alias Pap de Lugos, Petrus 213 Szathmári István 115 Szathmári Pap János 116, 162 Szathmári Pap Károly 163 Szathmári Pap ihály 163 Szathmári Pap Sándor 163 Szathmári Pap Zsigmond, lelkész, tanár 163 Szathmári Pap Zsigmond, püspök 31, 96, 163, 285, 286, 287, 289 Szatmári Nagy István 271 Szatmárnémeti ihály 17, 100, 111, 113, 121 Szatmárnémeti Sámuel 230 Szegedi Sámuel 216 Székely Ádám, id. 256, 257 Székely Ádám, ifj. 257, 264 Székely István 17 Székely László 256, 257 Székely árton 274 Székely ózes 77 Szekfű Gyula 244 Szelei György 99 Szenci Kertész Ábrahám 287 Szenci olnár Albert 38, 219 Szenci olnár János 35 Szentgyörgyi B. György 165 Szentiványi János 169 Szentiványi János, óbester 208 Szentiványi ária 169 Szentiványi Rebeka, Högyi Jánosné 286 Szentkereszti András 192, 232, 234,

355 reformata transylvanica Szentkirályi Gergely 62 Szentmártoni Ilona 147 Szentpéteri árton 36 Szigeti József 34 Szilágyi András 258 Szilágyi György 165 Szilágyi Sándor 336 Szilvási Bálint 215 Szilvási ihály 216 Szőcsné Gazda nikő 158 Sződi István 255 Szögi László 258, 327 Szőke Imola 25 Szöllősi ártonné 99 Szőnyi Nagy István 93, 109, 111, 113, 114, 115, 116, 117, 120, 124 Szőxts Dániel 324 Szőts Krisztina, Keresztes máténé 323, 333 Szőts Sámuel 324 T Takács Béla 172 Tállyai Z. árton 37 Tarczali Zsigmond 192, 233, 234 Tarcsai György 152 Tarpai András 173 Tasi Réka 36 Tasnádi Ruber ihály 32, 34, 67, 69, 71, 72, 74 Tatrosy György 30, 33 Telegdi iklós 74 Teleki Ádám 245 Teleki József 226, 227, 235 Teleki Lajos 305 Teleki László 192, 224, 226, 227, 228, 229, 230, 232, 234 Teleki László, ifj. 166, 304, 305, 328 Teleki Lászlóné Ráday szter 312 Teleki ihály, főkapitány 206, 207, 232, 234, 235 Teleki ihály, tanácsúr 183 Teleki Sámuel, tábornok 292 Teleki Sándor 192, 227, 230, 300 Thallóczy Lajos 244 Thaly Kálmán 249 Thamási Anna 136 Thimár Palkó 139 Thordai Sámuel 96 Thoroczkai Péter 235 Thot ihály 154 Thot ihályné Dobó Judit 154, 155 Thury tele 18 Tige, Johann Karl de 199 Tiszabecsi P. Tamás 37 Tofeus ihály 165, 167, 175, 307 Tokai István

356 NéVuTATó Tolnai F. István 17, 112 Tolnai István 164 Tonk Sándor 7, 159, 160, 164 Torma Ferenc 259 Tornya János 216 Tornya Klára 134 Tornyosi György 135 Tótfalusi István 117 Tóth ndre 15 Tóth Ferenc 13 Tóth Levente 158, 161 Tóth iklós 15, 161 Tóth Zsombor 183 Török Bálint 16, 19 Török István 34, 290, 291, 292 Traszki aróti Lukács 70, 71 Trócsányi Berta 165 Tunyogi Csapó József 318 Tustyai János 211 Tüzes ihály 154 Ty Tyukodi Bálint 259, 270 U Ungvári C. János 68, 74 Uzoni Fosztó István 27, 100 Ú Újhellyi Ferenc 199 V Vágási György 68 Valckenaer, Lodewik Caspar 327 Valki János, ifj. 278 Valki Jánosné 277 Váradi iklós, id. 29, 117 Váradi iklós, ifj. 38 Váraljai Dániel 167 Várallyai Dániel 229 Várallyai árton 96 Vári Alatus János 37 Vásárhelyi István 235 Vásárhelyi Tőke István 298 Vas Gábor, albisi 307, 329, 330 Vay László 256, 257 Vay László, ifj. 257 Vay ihály 251, 252, 256, 257, 258, 259, 263, 264, 267, 268, 270, 272, 278 Venema, Hermann 289, 290, 328 Verestói György 110, 290, 317 Veszely Károly 50 Veszprémi István 189, 190, 191, 193, 198, 202, 203, 209, 223 Viczei áté 38 Viczei Péter 102 Vincze rzsébet, akai Györgyné 245, 246, 247, 249 Viski János 217 Viskolcz Noémi 36 Visnyai János 258 Vitéz ihály 77 Vizaknai Briccius György 175, 240 Vizaknai Jeremiás 138 V. Windisch Éva 336 W Wass György 173 Wesselényi Anna 45 Wesselényi Anna, Bethlen lász - 355

357 reformata transylvanica lóné, majd Wesselényi Anna, Pápai jánosné 240, 243 Wesselényi Ferenc 257, 263, 270 Wesselényi Ferencné Rhédey Zsuzsanna 256 Wesselényi István 197, 201, 202, 223, 224, 225, 226, 227, 228, 229, 230, 231, 232, 233, 234, 235, 236, 240, 337 W. Kovács András 291 Wolf Rudolf 159, 198, 291 Z Zágoni Aranka György 298, 307, 309, 318 Zaizon István 322 Zilahi András 225, 245, 246, 247, 249 Zilahi S. András 235 Zoltán Pál 105 Zoványi Jenő 13, 112, 181, 329 Zoványi P. György 251, 252, 254, 255, 256, 266, 267, 269, 272 Zwingli, Huldrych

358

359 Kiadta az erdélyi úzeum-egyesület Kolozsvár, str. napoca/jókai u Felelős Kiadó: Biró Annamária Könyvterv és tördelés: Sipos GézA KÉSZÜLT A kolozsvári gloria NYODÁBAN, 2012-ben FLlős vezető: nagy péter ISBN

360