BAJA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP /13/K

Átírás

1 BAJA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP /13/K

2 BAJA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA június Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: DAOP /13/K Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (konzorcium tagja)

3 STRATÉGIA 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Dócsné Balogh Zsuzsanna Régiós koordinátor Megyei koordinátor Tendli Krisztina Csupor Viktória Fürstand Attila Tendli Krisztina Felelős tervező Balogh Tünde (TT/1, E ) (Felelős tervező helyettes) Kecskésné Losonczi Gabriella Településtervező Balogh Tünde (TT/1, E ) Műemlékvédelmi szakértő Zelenákné Keresztes Brigitta (É/ ) Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Tóthné Pocsok Katalin (TK ) Településtervezési szakági szakértő Településtervezési szakági tervező közlekedési víziközmű Vincze Tibor (Tkö ) Kiss András (Tkö ) Ádány Mihály (TV , ) Településtervezési energiaközmű szakági tervező Környezetvédelmi szakértő Gazdaságfejlesztési szakértő Társadalompolitikai szakértő Antiszegregációs szakértő Horváth Lajos (TE ) Erdész Béla Tárnok Barbara Nagy Andrea Palicska János Kecskésné Losonczi Gabriella Jáki Mónika Berki Judit Bernáth Péter TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Baja Város Önkormányzata

4 STRATÉGIA 4 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI JÖVŐKÉP A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Városi szintű középtávú tematikus célok Városrészi szintű területi célok A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK Kulcsprojektek Hálózatos projektek Egyéb projektek A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MEGVALÓSÍTOTT, A SZEGREGÁTUMOKAT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK ANTI-SZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata A célok logikai összefüggései A stratégia megvalósíthatósága A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere Az ITS megvalósításának intézményi háttere

5 STRATÉGIA A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása MELLÉKLETEK

6 STRATÉGIA 6 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Baja város rövidített SWOT elemzése táblázat: Baja városrészeinek lehatárolása táblázat: Városrészek funkciói táblázat: A Városrészek és tematikus célok összefüggése táblázat: Baja város időszak során megvalósítandó kulcsprojektjei főbb témakörönként táblázat: Baja város időszak során megvalósítandó hálózatos projektjei főbb témakörönként táblázat: Baja város időszak során megvalósítandó egyéb projektjei főbb témakörönként táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata táblázat: A fejlesztési elképzelések ütemezése táblázat: TOP intézkedések táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve táblázat: Baja város KSH által kijelölt és Baja város által jóváhagyott szegregátumainak státusza a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével (témakörönként) táblázat: A 2008-ban elkészített IVS tervezett, megvalósításra nem került anti-szegregációs célú beavatkozásai táblázat: Anti-szegregációs célú beavatkozások és azok eredményei ( ) a városban táblázat: Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai táblázat: Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai és azok relevanciája az egyes szegregátumokban (a szegregátumok sorszámával jelölve) táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései táblázat: Az anti-szegregációs terv intézkedéseinek ütemezése táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedése az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz táblázat: Illeszkedés az OFTK célrendszeréhez táblázat: Baja tematikus céljainak illeszkedése a Bács-Kiskun megyei célokhoz táblázat: Illeszkedés az önkormányzat gazdasági programjához táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és problémák kapcsolatai táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és adottságok kapcsolatai táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák kapcsolatai táblázat: A városrészi szintű területi célok és adottságok kapcsolatai táblázat: A települési célok logikai összefüggései táblázat: A beavatkozások logikai összefüggései táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai táblázat: Baja Város Önkormányzat pályázati tevékenységének eredményessége táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai táblázat: Területi (városrészi célok) eredményindikátorai táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai

7 STRATÉGIA 7 Ábrajegyzék 1. ábra: ITS tervezési rendszere ábra: A lakónépesség számának megoszlása városrészenként, ábra: A lakónépesség korcsoportos összetétele városrészenként, ábra: Legalacsonyabb és legmagasabb végzettségűek aránya városrészenként, ábra: Munkanélküliségi mutatók városrészenként, ábra: Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya városrészenként, ábra: Bács-Kiskun Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának célrendszere ábra: Jövőkép Tematikus célok Városrészi célok ábra: Baja városfejlesztési célrendszere ig ábra: Az ITS illeszkedése az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz ábra: Baja város Polgármesteri Hivatalának szervezeti ábrája ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása Térképjegyzék 1. térkép: Probléma- és Értéktérkép térkép: Baja város városrészeinek térképi ábrázolása térkép: Akcióterületi lehatárolás Baja város egészére térkép: 1-es számú akcióterület lehatárolása térkép: 2-es számú akcióterület lehatárolása térkép: 3-as számú akcióterület lehatárolása térkép: 4-es számú akcióterület lehatárolása térkép: 5-ös számú akcióterület lehatárolása térkép: 6-os számú akcióterület lehatárolása... 59

8 STRATÉGIA 8 1 Bevezetés ITS célja és szerepe Előzmények Stratégia felülvizsgálat indokai Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban ITS) a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg az önkormányzat által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok alapján. Az ITS célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Baja Város Önkormányzata 2008-ban készíttette el Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (továbbiakban IVS), melyet a 181/2008. (VI.11.) Kth. határozattal fogadtak el. Jelen dokumentum előzményeként tekinthető ez a 2008-as IVS, valamint Baja városa esetén fontos megemlíteni az ÖKO-Baja városfejlesztési koncepciót és a Bajai Városfejlesztési Stratégia dokumentumot, melyekkel teljesen összhangban készült a 2008-as IVS. A Stratégia kidolgozása óta eltelt 7 évben számos külső és belső tényező együttes változása indokolttá teszi annak felülvizsgálatát. Belső tényezők változásai: az IVS kidolgozása óta eltelt időszakban bekövetkező társadalmi-gazdasági változások (pl.: gazdasági világválság hatásai, piaci, befektetői környezet változása, demográfiai adatokban, tendenciákban érzékelhető változások), a korábbi IVS-ben foglalt fejlesztései elképzelések megvalósításának tapasztalatai, fejlesztések eredményei Külső tényezők változásai: A hazai szakpolitikai és jogszabályi környezetben bekövetkezett változások, illetve a as időszakra vonatkozó országos és megyei fejlesztéspolitikai elképzelések megfogalmazása. Különös tekintettel: az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet megalkotására, melynek értelmében a Stratégia tartalmi követelmény rendszere jogszabályban rögzítésre került, a korábbiakhoz képest bővült, változott. Az országos fejlesztési és rendezési dokumentumok, mint tervezési kereteket meghatározó dokumentumok elfogadására, azokban történt változásokra (így az Nemzeti Fejlesztés Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció - 1/2014 (I.3) OGy. határozattal történő elfogadására; valamint az Országos Területrendezési Terv (OTrT) február 1-jétől hatályos módosításaira. Az OFTK az országos fejlesztéspolitika átfogó célrendszerét és középtávú (2020- ra vonatkozó) céljait fogalmazza meg, foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával, a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával. Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajátos vidéki értékeit megőrző, azokra építő fejlesztését, felzárkóztatását, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a vidéki települések népességmegtartó erejének erősödését, az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztését, a gazdasági diverzifikációt, a helyi gazdaság megerősítését.

9 STRATÉGIA 9 Az ITS helye a tervezési rendszerben A Megyei területfejlesztési koncepciók és programok 2014-ben történő felülvizsgálatára, megalkotására. Az egymással közel egy időben zajló tervezés eredményeként a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőség nyílik a megye, a megyei jogú városok, valamint a megye többi városát érintő fejlesztések összehangolására, a fejlesztések egymást kiegészítő és egymást erősítő hatásainak kihasználására. Megalkotásra és kidolgozásra kerültek az EU közötti támogatási időszakának új támogatáspolitikai célkitűzései, forráslehetőségei; új eljárásrendjei és az ezekhez kapcsolódó jogszabályok: Elfogadásra került EU 2020 Stratégia; amelyben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, mint fölérendelt célt szem előtt tartva az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és a klíma/energiapolitika területén, amelyeket 2020-ig kíván megvalósítani a kohéziós politika eszközrendszerén keresztül. A kohéziós politika megvalósítását célzó un. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet rögzíti azt a 11 tematikus célkitűzést, melyek támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU 2020 céljaihoz. Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó Stratégiájában kiemelt figyelmet kap a városok fejlesztése. Az ERFA prioritásainak mindegyike megvalósítható városi környezetben, a rendelet azonban kifejezetten városi problémák kezelésére irányuló beruházási prioritásokat is meghatároz. az EU2020-hoz igazodóan kidolgozásra és Brüsszel által is elfogadásra került hazánk Partnerségi Megállapodása (2014. szeptember), amelyben Magyarország a időszakra vonatkozóan azonosította a legfontosabb kihívásokat és kitűzte a fő fejlesztési prioritásokat, melyek alapvetően meghatározzák az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásainak eredményes és hatékony felhasználásának hazai feltételeit. a Partnerségi Megállapodásban foglalt irányok mentén kidolgozásra kerültek és Brüsszel által részben elfogadásra kerültek, illetve elfogadás előtt állnak a következő támogatási időszak Operatív Programjai. Az Operatív Programok közül a városok számára az egyik legjelentősebb forrásokat tartogató Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódóan a stratégia készítésével párhuzamosan zajlik a megyei Integrált Területi Programok (ITP) tervezése és ehhez kapcsolódóan a városi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, rendszerezése. A külső és belső tényezők együttes változása miatt - a megyei jogú városok számára során biztosított támogatást követően - a Belügyminisztérium EU-s támogatási forrás igénybevételével a járásszékhelyek számára is biztosítja, valamint szakmailag támogatja a tervezési munkát a Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban (és a fővárosi kerületekben Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című projekt keretében. Ennek köszönhetően az ország összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamosan történik az Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítése, a korábbi IVS-ek felülvizsgálata. A jogszabályi előírásokból, de a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azok egymásra épülését a 1. ábra foglalja össze.

10 STRATÉGIA ábra: ITS tervezési rendszere Forrás: Trenecon-Cowi Az ITS szakmaitartalmi felépítését meghatározó dokumentumok A jelenleg készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia szakmai-tartalmi felépítését: a 314/2012. (XI.8) Kormány rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről és egyes településrendezési jogintézményekről tartalmi elvárásai; a Városfejlesztési Kézikönyv (Második javított kiadás, NFGM január 28.) tartalmi javaslatai, szakpolitikai iránymutatásai; Belügyminisztérium részéről jelen munka támogatására kidolgozott Útmutató a kis-, és középvárosok és a fővárosi kerületek Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak elkészítéséhez c. módszertani dokumentum segíti. A Stratégia elkészítését a jogszabályi elvárások szerint részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló Megalapozó vizsgálat előzte meg. A Megalapozó vizsgálat számos tématerületet elemezve, számszerű adatokra, tendenciákra támaszkodva mutatja be a város térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégia alkotás számára meghatározva a város és városrészek legfőbb erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A megalapozó vizsgálati fázis elemzéseihez a szakértők támaszkodhattak a KSH évi Népszámlálás eredményeire mind a városi, mind a városrészi elemzések során, valamint a Belügyminisztérium részéről a szakértői munkát támogató TEIR ITS modul adatállományára. A központi elvárásokon, módszertani segédleteken túl az ITS készítői nagymértékben építettek Baja Város Önkormányzatának információszolgáltatásra: a megalapozó vizsgálat jogszabályi elvárások szerinti kidolgozása érdekében helyi adatokra, ágazati koncepciókra, dokumentumokra; a stratégia alkotás fázisában a településfejlesztési koncepcióra, a korábbi IVS-ben foglaltakra és megvalósítás tapasztalataira, a időszakra releváns helyi

11 STRATÉGIA 11 A stratégia eredményessége koncepciókra és programokra, így a közötti időszakra irányuló Gazdasági Ciklusprogramban foglaltakra, a hatályos Településszerkezeti Tervre, valamint a stratégiai tervezés folyamatát végigkísérő partnerségi lépések (szakmai konzultációk, munkacsoport ülések, workshopok) keretében a helyi társadalom véleményét, elképzeléseit tartalmazó soft információkra. A stratégia akkor válhat eredményessé, ha: annak segítségével Baja városa a tervezett mértékben ki tudja használni fejlődési potenciálját a közötti időszakban; a célok és azok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul; az ITS a városfejlesztés különböző szereplői közötti kommunikáció eszközévé válik; hozzájárul ahhoz, hogy a városban megvalósuló fejlesztések térben és időben egymással összehangoltan valósuljanak meg; az abban foglalt kiszámítható, világos célrendszer révén a közszféra mellett a magánszféra fejlesztéseit is képes ösztönözni.

12 STRATÉGIA 12 2 Helyzetelemzés összefoglalása 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása Baja város a Dél-alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében található, a Bajai járás központja. A KSH január 1-jei adatok szerint a város a régió 53 városa közül az 5. legnagyobb lakónépességű, valamint a megye második legnagyobb városa. A város megyei jelentőségét mutatja, hogy Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója a települést térségi jelentőségű funkcionális központként definiálja 1, Kecskeméttel azonos kategóriában, az ország 31 ebbe a kategóriába sorolt településével együtt. Jelentős dunai kikötő és közlekedési csomópont. Budapesttől 167 kilométerre délre található, a Duna bal partján. Három nagy tájegység, a Dunaártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán. A város elhelyezkedését tekintve a Duna bal oldali mellékágának, a Sugovicának (más néven Kamarás-Duna) a keleti partján helyezkedik el Baja belvárosa, nyugati partján pedig a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; melyeket a Petőfi-híd köt össze. A Sugovica déli végén indul a Ferenc-csatorna. A város nyugati oldalán a Gemenci erdővel határos. A rövid felvezető alapján is egyértelműen megállapítható, hogy Baja városa rendkívüli, már csak természeti adottságait tekintve is. A város térségi szerepkörei Baja város regionális alközpont szerepet tölt be a térségben 2. A környező települések közül a két legnagyobb várossal; Kecskeméttel és Szegeddel regionális (al)centrumok közti erősítendő kooperáció állapítható meg. Kalocsával, Bácsalmással és Jánoshalmával erősítendő kistérségközpont-közti kooperáció jellemző. Péccsel és Moháccsal területfejlesztési együttműködésre építő kistérségközi kapcsolat jellemzi Baját, míg a környező kisebb településekkel, úgymint, Szekszárd, Jánoshalma és Bácsalmás, város-falu relációra építő kistérségi kapcsolat is kimutatható a korábban már bemutatott kistérségközponti kooperációs kapcsolat mellett. Baja az országos vasúthálózatban regionális szerepkört tölt be. A vasúti közlekedés logisztikai szempontból fontos tényezője a fejlődésnek. A város fejlődésének legfőbb motorja az a szerepkör, amit a Dunántúl és az Alföld között hídfőként, a megye D-i részén és az országhatárokon is túlnyúló Felső-Bácskában pedig térségközpontként betölt. Emellett Baja földrajzi elhelyezkedése is kedvezőnek mondható. A Duna nyújtott előnyök miatt szeretné a település az országon belüli logisztikai szerepkörét erősíteni, ennek érdekében a már meglévő kikötőjének kihasználtságát szeretné fokozni és a jövőben fejlesztéseket valósítani meg ezen a területen. Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák Baján a csökkenő népesség az elvándorlás ás természetes fogyás okán - öregedő tendenciát mutat, ezzel párhuzamosan az eltartott népesség aránya nő. A település soknemzetiségű (főleg a szerb, horvát és német nemzetiségűek aránya magas.) 2001 óta a cigány nemzetiség létszáma kb. 2,5-szeresére nőtt, mivel hovatartozásukat többen vállalták. A külterületeken élő családok 1 BKM TFK 96. old. 2 A Megalapozó Vizsgálat fejezetében található, MTA RKK A Dél-Alföld országon belüli város- és térségi kapcsolatrendszerét bemutató térképe szerint (1. térkép).

13 STRATÉGIA 13 helyzete mindenképp javítandó. A képzettségi mutatók javultak, a város biztosra veheti a fejlődés lehetőségét a humánerőforrás területén. A munkanélküliség a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket érinti a legkevésbé. Veszélyeztetettek az elavult, vagy nem hiányszakmával rendelkezők csoportja, a középfokú végzettséggel, de nem keresett végzettséggel rendelkezők csoportja, és a szakmanélküli emberek. A tendenciák révén a civil tevékenység erősödése várható a szociális ellátáshoz kapcsolódóan, bár Baján a civil társadalmi jelenlét és aktivitás jelenleg is erős. A cigány nemzetiség létszámának tényleges növekedése, a külterületen élők helyzete a szociális ellátás számára jelent több feladatot. Ugyanakkor a javuló képzési mutatók a gazdaságra fejtenek ki pozitív hatást, kiváltképp, amennyiben a képzett fiatalokat a térségben lehet tartani. A képzettségi szint növelésében és a fiatalok helyben tartásában jelentős szereppel bír az Eötvös József Főiskola. Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) a közösség, mint településfejlesztési erő A város soknemzetiségű, így sokféle és színes kultúrát hordoz, valamint a kulturális kínálatban megjelennek a kisebbségi kultúrát ápoló rendezvények, ünnepségek, programok. A civil aktivitás, a hagyományok ápolása, a kulturális intézmények aktivitása magas a városban, a sportélet és egész éves programkínálat széleskörű. Mindez pozitív hatással van mind a közösségre, mind pedig a gazdaságra is, hiszen a kulturális intézmények, a civil szervezetek, sportegyesületek, a város rendezvényei, programjai a települési kohézió mellett, Baja turisztikai vonzerejét is növelik. A civil tevékenység (megjegyzendő, Bács-Kiskun megyében Baja várásában van a legtöbb regisztrált civil szervezet) pozitív hatással van a környezetvédelemre, a települési zöldfelületekre, illetve a lakosság életminőségére is a lakossági akciók (pl. szemétgyűjtés, növényültetés, egészségvédelmi tájékoztatók, sportrendezvények, szűrővizsgálatok) szervezése révén. Intézményrendszer (közszolgáltatások) és településüzemeltetés A városban az egészségügyi szakellátás széles köre biztosított (kórházi ellátás és járóbeteg szakellátás terén egyaránt), a magánrendelések iránt is nagy az igény, ugyanakkor a háziorvosi ellátás infrastruktúrája fejlesztésre szorul. Az intézmények kapacitásproblémákkal küzdenek. A kapacitások kihasználtsága, valamint az óvodákban a HH, HHH, BTN gyermekek együtt nevelése átgondolandó. A szociális ellátás szinte minden területe magas színvonalú, a gyermekek nyári étkeztetése, számukra szabadidős programok szervezése nagyon fontos feladat. A város gazdag sportolási lehetőséget kínál (vízi sportok, kerékpározás, túrázás, lovaglás stb.) egész évben a családok minden tagja számára, így közvetve egészségmegőrző, egészségnevelő hatást gyakorol minden korosztály számára, melyek közül kiemelendő a gyermekek egészséges életmódjához való hozzájárulás. Az idősek nappali ellátása megoldott. A városüzemeltetési feladatok rendben ellátottak, az önkormányzat lehetőség szerint az intézmények karbantartását, felújítását is megoldja. A városüzemeltetési tevékenység magában foglalja a közlekedési létesítmények karbantartását, a zöldfelületek fenntartását, a hulladékgyűjtést is, így ezen feladatok is megoldottak a településen. Gazdaság szerkezet és dinamika Baja városa funkcionális központ kategóriába tartozik, a megye 11 városával egyetemben. Gazdasági szerepkörét tekintve másodrendű gazdasági centrum. A működő vállalkozások 1000 lakosra vetített száma alapján a megye 11 járásközpontja közül a 3. helyet foglalja el. A megyéhez hasonlóan a kereskedelem, gépjárműjavítás területén tevékenykedik a legtöbb vállalkozás, emellett jelentős még a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az építőipar, az

14 STRATÉGIA 14 ipar és a mezőgazdaság. Az agrárágazatok közül a szántóföldi növénytermesztés bír kiemelt jelentőséggel. Az állattenyésztésen belül jelentős a sertéstenyésztés, a szarvasmarha, juh, a vágóbaromfi, valamint a nyúl tenyésztés is. A gyümölcs ültetvények közül kiemelendő a szőlő és ezáltal az egyre inkább nemzetközi hírű Hajós-Bajai borvidék, valamint jellemzőek az alma ültetvények. Az agrárágazat széles spektrumának összefogását a Kincses Bácska Élelmiszeripari Gazdaságfejlesztési Klaszter végzi. A térség iparában jellemző az építőipar és a mezőgazdasági terményekre építő feldolgozóipar. A térség szempontjából jelentős gazdasági vonzerővel bír az Ipari Park és az Intermodális Kikötő, amely Magyarország egyik legjelentősebb közforgalmú kikötője. A turizmus jelentős szerepet tölt be a város életében, elsősorban a gazdag épített és természeti környezet miatt, a széleskörű, változatos, egész évben nyújtott programsorozatok okán. Baja sokszínűségét és érdekességét mutatja az is, hogy a turizmus több ága is jelen van a településen, úgymint pl. vízi turizmus, ökoturizmus, aktív turizmus, gasztronómiai turizmus, fesztivál turizmus, vallási turizmus, lovas turizmus, kerékpáros turizmus, vadászturizmus. Vonzó érték a turisták számára a történelmi (reformkori) belváros, a Sugovica, a Petőfi-sziget, Nagy- Pandúr-sziget által nyújtott sportolási, elsősorban vízhez kötődő lehetőségek. Fontos értéket képvisel a turizmus szempontjából, hogy a megyén belül regisztrált 2 TDM szervezet közül az egyik Baján található, mely Tourinform Irodát is működtet. Befektetési szempontból a város vonzerejét befolyásoló tényező az Ipari Park, a kikötő, a határátkelő közelsége, a Főiskola jelenléte, az erős turisztikai alapok és a város vezetésének piaci szemléletű hozzáállása a fejlesztésekhez. Hátránya, hogy a várost egy autópálya sem érinti, cél hogy ezek elérhetősége javuljon, egy gyorsforgalmi út (pl. 2x2 sávos) kialakításával közlekedési kapcsolatot biztosítson a város számára. A határmentiség oly sokszor emlegetett periférikus helyzetként való megélése helyett cél, hogy a város ezt a helyzetet előnyként kamatoztassa és kihasználja az ebből adódó gazdasági lehetőségeket. Településrendezés A hatályos településrendezési tervet Baja Város Önkormányzata képviselő-testülete a Helyi Építési Szabályzatról szóló 32/2002. (X.16.) Ktr. számú rendeletében (HÉSZ) és a Településszerkezeti tervről szóló 249/2002. Kth. sz. számú határozatában hagyta jóvá ban a terven kisebb módosításokat eszközölt a város, melyek az 54/2003. (XI. 28.) Ktr. számú rendelet szerint december 1. napján léptek hatályba. Újabb nagyobb módosítási eljárásra került sor 2006-ban, amelynek eredményeképpen a Településszerkezeti terv a 257/2006. Kth. számú határozattal, a HÉSZ pedig a 42/2006. (X.29.) Ktr. számú rendelettel módosult. A évben lefolytatott módosítási eljárást a 8/2008. (II.29.) Ktr. számú rendelet megalkotása (HÉSZ) zárta le. A településrendezési eszközök következő módosítási eljárására 2010-ben került sor. Ennek keretében a településszerkezeti terv 23 helyszínen, a szabályozási terv pedig 20 helyszínen változott meg. A módosításról a 2/2011. (I.27.) Kth. számú határozatával, illetve az 1/2011. (I.28.) számú önkormányzati rendelet megalkotásával döntött Baja Város Önkormányzata Képviselőtestülete. A évben beérkezett kezdeményezések tárgyában elindított módosítási eljárás lezárása a 7/2012. (III.5.) önkormányzati rendelettel és a 75/2012. (III.1.) Kth. számú határozattal történt meg. A 360/2013. (VIII. 29.) határozattal elfogadott szerkezeti terv módosítás és 15/2013. (IX. 2.) önkormányzati rendelet 25 helyszínt érintett.

15 STRATÉGIA 15 Összességében elmondható, hogy a módosítások minden esetben az önkormányzat, a vállalkozások és a lakosok kezdeményezései alapján történtek azon az elven, hogy a közérdek és a jogos magánérdek egyidejűleg érvényesüljön. A módosítási eljárások indítását a város mindig meghirdeti, hogy csatlakozhassanak hozzá azok, akiknek kérésük, indítványuk volt. Táji és természeti adottságok A város közigazgatási területének 80%-a a Duna bal partján található. Baja három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. Területének döntő hányada a Bácskai-síkvidék középtájon, ezen belül a Bácskai löszös síkság kistájon helyezkedik el. Nyugati területrésze a Duna menti síkság középtáj Kalocsai- Sárköz és Tolnai-Sárköz kistájaihoz tartozik. A település és környékének éghajlatára a mérsékelten meleg vagy meleg, száraz és a mérsékelten száraz éghajlat jellemző. A napsütötte órák száma magas, így sok lehetőség rejlik a napenergia, mint megújuló energiaforrás felhasználása terén. A terület vízrajzi képe kettős arcot mutat. A Bácskai síkvidék vízhálózata szegényes, ellenben a Duna menti síkság rendkívül gazdag felszíni vizekben. A kanyargó és ágakra szakadó Duna egykor az egész területet behálózta, mocsaras területet képezve. A város a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, az északi területe a Duna-völgyi, míg déli területe a Felső-Bácska tervezési alegység részét képezi, illetve a település közigazgatási területének dunántúli része az Alsó- Duna jobb part tervezési alegységhez tartozik. Baja legjelentősebb felszíni vizei a Duna és mellékága a Sugovica. A település keleti területei inkább száraz, vízhiányos területek, míg a Duna mentén számos kisebb, nagyobb vízfolyás, mesterséges csatorna található: A település keleti külterületeinek növényzetét alapvetően a lösz és a homok különböző arányú átmenetei határozzák meg. A térség a kitűnő talajadottságai miatt nagyrészt beszántott. Az egykori szikes tavakat nagyrészt lecsapolták, medrüket általában szikes rét tölti ki. A Duna egykori ártere ma döntő részben ármentett és belvízmentesített kultúrtáj. A megmaradt hullámtéren található Közép-Európa legnagyobb ártéri erdeje, Gemenc. A térség állatvilága Gemenc összefüggő ártéri erdejének köszönhetően rendkívül gazdag. Baja közigazgatási területe igen változatos tájhasználati megoszlást mutat. A védettséget nem élvező művelt területeken számos természetközeli állapotú rét, legelő, nádas, vízállás található, amely a helyi flóra és fauna megtartásában fontos szerepet játszik. A táji- és természeti adottságok szempontjából mindenképpen fontos kiemelni a Duna menti Sárköz területén található, fentiekben már említett, Gemenc festői szépségű ártéri világát, melynek jelentős része Baja közigazgatási területéhez tartozik. A folyószabályozások során a jeges árak gyorsabb levonulása, valamint a hajózás érdekében a kanyarokat átvágták, a folyót gátak közé szorították. A medret a gyorsabban folyó víz kimélyítette, ezért a vízszintje csökkent, sőt ez a talajvízszint jelentős csökkenését eredményezte. A terület a kijelölt turistautakon, tanösvényeken szabadon látogatható. Itt húzódik az országos jelentőségű Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala is. Az országos védelmet nem élvező természeti értékeket a város rendezési terve vette lajstromba, mint helyi védelemre javasolt területeket. Természetvédelmi jelentőségük miatt kezdeményezni kell e területek országos védelem alá helyezését, ezáltal is biztosítva megmaradásukat és a megfelelő művelési-fenntartási mód érvényesíthetőségét.

16 STRATÉGIA 16 Baja közigazgatási területén az Országos Területrendezési Terv alapján országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete a következő főbb területeket foglalja magában: Gemenc; Harábói-csatorna és Duna közötti területek; Duna és Sugovica közötti szigetek (Petőfi-sziget, Nagy Pandúr-sziget, Kádár-sziget); a település külső városrészei (Homokváros, Katonaváros, Livoda); Ferenc-tápcsatorna és Igali-főcsatorna közötti külterületek. Helyi jelentőségű védelemre jelölt természeti területek: A Duna-völgyi főcsatorna és a Duna közötti (sárközi) településrész településszerkezeti- és szabályozási terven jelölt természet közeli állapotú területei (fás ligetek, gyepek, csatornák és vizes élőhelyeik); A Nagy-Pandúr sziget Nemzeti Parkon kívüli külterületi része; Az 51. sz. úttól keletre jelölt felszíni vízgyűjtő csatornák a medrüket kísérő vizes élőhelyekkel, gyepekkel, nádasokkal, valamint a volt Szegedi úti honvédségi gyakorlótér értékes gyepjei; Vaskúti út térségében fekvő értékes élőhelyek; Belterület Tóth Kálmán utca 65. alatti kert a ritka és különleges fákra és ritka lágyszárú növényfajokra tekintettel; A Ferenc-csatorna menti vizes élőhelyek észak-dél irányban elnyúló ökofolyosója a Vodica búcsújáró hellyel és kálváriával; a Bokodi úti kiránduló erdő területe. A fentieken túlmenően nagyszámú, értékes fasorral rendelkezik a város, melyek közül az egyedi védelem alá soroltakat, valamint a karaktervédelem alá sorolt fasorokat, facsoportokat Baja Város Környezetvédelmi Programja és településrendezési eszközei határozzák meg. Zöldfelületek Baja város területén a környezetminőséget befolyásoló zöldfelületi adottságok a kialakult belterületi zöldfelületekre, a felszíni vizeket kísérő hullámtéri zöldfelületekre, a jelentős kiterjedésű erdőterületekre tekintettel igen kedvezőek. A település erdősültsége az országos átlag feletti. Mindazon elemek, melyek egy település mezo-klimatikus viszonyát kedvezően befolyásolják (pl. víz, erdő), itt megtalálhatók. A Sugovica, a Duna, valamint a gemenci erdők közelsége, a belterület zöldfelületei pozitívan befolyásolják a lakókörnyezet minőségét, egyben változatos lehetőségeket nyújtanak a lakosság mindennapi és a hosszabb szabadidős rekreálódásához. A település közparkjai közül a Déri kert, a Türr István emlékpark, a Vonatkert, valamint a Petőfisziget közparkjai és valamennyi zöldfelülete területi védelem alá sorolt, védett zöldfelület. A lakóterületi közcélú zöldfelületek (lakóterületi közkertek) mennyiségi és minőségi adottságaik alapján jelentősen elmaradnak a lakosság szükségleteitől. A belváros kisebb parkjai, közkertjei gondozottak, fenntartásuk megfelelő. A külső városrészben általában szerény növényzettel, minimális felszerelési tárggyal rendelkező zöldterületeket találunk. Sok helyen üres gyep, egyenetlen felszín, gondozatlan környezet veszi körül az épületeket.

17 STRATÉGIA 17 A város rendelkezik értékes, egyedi védelem és karaktervédelem alá sorolt fasorállománnyal. A temetők fásítása jellemzően hiányos. A temetők fásításának bővítésével ezen területek használati és településképi értéke, biológiai aktivitása és ezáltal zöldfelületként a környezetre gyakorolt jótékony hatása is erősödhet. A Sugovica part város felőli strandterülete gyepes-fás zöldfelülete alkalmas a természetes víz melletti fürdőzésre és az ehhez kapcsolódó egyéb rekreálódásra. A Nagy-Pandúr szigeti sátorozó hely árnyas, fás terület. A város két sporttelepén, a Vasvári Pál utcában és a Petőfi-szigeten lévő létesítmény területén a fásítás hiányos, aminek pótlása szintén fontos zöldfelületi fejlesztési feladatként tűzhető ki. Az egykori kemping területe elhanyagolt, a terület funkcionális és ehhez illeszkedő zöldfelületi fejlesztésre szorul. A város lakói Duna-híd felett lévő partszakaszt szabad strandként is használják, de a kavics depóniák, építési törmeléket is tartalmazó feltöltések jelenléte azonban nemcsak a településkép, hanem a fürdőzés szempontjából sem kedvező. Számos jelentős zöldfelületi elem található a városban, melyek közül pár területi védelem alá sorolt védett zöldfelület. Általánosságban jellemző, hogy a gazdasági területek létesítményeinek telkén, a telephelyeken a kialakított zöldfelületek területi aránya csekély, a kialakított zöldfelületek biológiai intenzitása, fásítása, gondozottsága legtöbb esetben nem éri el az elvárható, szükséges mértéket. Baján az egy lakosra jutó zöldfelület nagysága elmarad a megye városainak átlagától. Nem elégséges a város beépített területeit tagoló, a város lakosságának mindennapi pihenését szolgáló belterületi, különösen a városközponti zöldfelületek mennyisége és minősége, de új közparkok, közkertek létesítendők a vasúttól K-re fekvő városrészekben és a folyamatosan fejlődő D-i területeken is. Épített környezet Kiemelkedő értéke Bajának, hogy történeti városszerkezete az eltelt évszázadok alatt szerencsésen megőrződött. A Sugovica és a Türr átvágás vizeitől frissülő belvárosi szigetek, a köréjük kanyarodó magasparti beépítéssel és a hajlított vonalvezetésű utcáknak a terep domborzatosságában mutatkozó, szelíd változatossága lépésről-lépésre élményt nyújt a városban járónak. Bajának még abban is szerencséje volt, hogy a nagy lakótelep-építéshez szükséges területet nem a régi városrészek elbontásával nyerték, hanem elsősorban a korábbiakban Posványos névre hallgató, beépítetlen területet használták (ma: Újváros ). Baja város jelenlegi közigazgatási területén több mint száz ismert és pontosan beazonosítható régészeti lelőhely van, de a lelőhelyek tényleges száma még ennél is több lehet. A város rendelkezik műemléki jelentőségű területtel és helyi értékvédelmi területtel. Országos védelem alatt álló épületek száma közel 50 db. Példátlanul gazdag a védett értékeknek a sora a magyar középvárosok viszonylatában és mintaszerű az a gondoskodás, amit helyi rendeletben a város tanúsít értékei iránt. A város szerepel a világörökség várományos terület övezetében (2003. évi XXVI. törvény); kimagasló értékei megfelelnek a világörökségi területre vonatkozó szakmai feltételeknek. Indokolt elkezdeni a világörökségi listára való kerülés érdekében szükséges feladatokat. A városszerkezeten a modern kor legbántóbb beavatkozása az 51-es számú főút nyomvonalának áterőltetése volt a városközponton, amelynek során többek között megszüntették a Szent Antal utca nyugalmát és zöldjét, valamint durván leszakították az egykori Papok templomáról (R.kat.

18 STRATÉGIA 18 ferences templom) a hozzá tartozó Barátok kertjét. A leginkább hiányzó szerkezeti elem az 51-es főút elkerülő szakaszának továbbvezetése a déli országhatár irányába, ami a történeti városrészt tehermentesítené az átmenő forgalomtól, továbbá az 55-ös főút északi elkerülő szakaszának megépítése és a Duna-hídfő forgalmi rendezése új vasúti felüljáróval és DVCS- (Duna-völgyi főcsatorna-) híddal, javítva a kelet-nyugati átkelést és mentesítve a lakóterületeket a közlekedés környezeti ártalmaitól. A belterületbe tartozó szigetek (Petői sziget, Nagy-Pandúr sziget) és a folyami híd Ny-i hídfőjénél kialakult üdülőterület (Duna-fürdő) és a Duna-parti iparterület is hullámtérben, tehát árvízvédelmi szempontból nem mentett területen fekszik. Az üdülőterületek bővülése a Nagy-Pandúr szigeten megállt, egyrészt a további telektömbök infrastruktúrájának kiépítetlensége, másrészt az árvízi elöntés gyakoribbá válása miatt. A legnagyobb lakóterületi tartalékok a város déli részén, az ún. Homokváros területén kínálkoznak a volt vaskúti úti honvédségi gyakorlóterület helyén. Közlekedési hálózat és minősége (külső és belső) A városnak közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata nincsen, pedig ezt a város nagyságrendje és térbeli elhelyezkedése indokolttá tenné. Mind az M6, mind pedig az M9 autóút 20 km távolságban elérhető jelen helyzet szerint, lakott területek érintésével. Fontos az M6-os és M9-es utak, valamint a kikötő gyorsabb elérhetőségét és ezekkel együtt a város minőségileg jobb élhetőségét biztosítani. Szükséges lenne a területrendezési tervekben is szereplő (Pörböly- Sükösd-Érsekcsanád) elkerülő szakaszok megépítése. Kiemelten az 51-es főút elkerülő szakaszának teljessé tételeként, fontos a hiányzó szakasz megépítése, a meglévő szakasz Szegedi úttól délre eső részének korszerűsítése, beleérve a vasút feletti közúti felüljáró megépítését is. Az 55. sz. főút északi elkerülő szakasza (északi körforgalom és a hídfő közötti szakasz), amelynek a nyomvonalát a Helyi Építési Szabályzat tartalmazza. A burkolt önkormányzati utcák aránya kedvező, kb. 80%, ugyanakkor a közúthálózatán a burkolat állapota, minősége sok esetben beleértve az országos közutak belterületi szakaszait is nem megfelelő, rossz, melynek javítása komoly pénzügyi erőforrásokat igényelne. A főúthálózat elemei tekinthetők a város legterheltebb és legproblémásabb útszakaszainak, elsősorban itt okoz problémát a gépjárműforgalom, a hétköznapi csúcsidőszakokban a belváros számos csomópontja a kapacitáshatáron működik. A forgalmi torlódásokat nem az utcák kapacitáshiánya, inkább a parkolás lehetőségek korlátos volta okozza. Jelenleg a bajai közterületi parkolók parkolási díj fizetése nélkül vehetők igénybe, fizető zóna nincsen a városban. A jelenlegi parkolási rendszer nem jelent megfelelő ösztönzést a közösségi közlekedés használatára. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a város regionális alközpontnak tekinthető. Csermák téri autóbusz végállomás jó színvonalon szolgálja ki az utasokat. A helyi tömegközlekedésben a Vonatkerti Autóbusz Állomás a vasútállomás szomszédságában található, így a vasútról és a vasútra az átszállási kapcsolatok rendkívül jók (emellett a helyközi pályaudvarhoz is viszonylag közel található, járatszervezés, átszállási kapcsolatok szempontjából ez kedvező). A tömegközlekedést előnyben részesítő intézkedések hozzájárulnának a közösségi közlekedés vonzóbbá tételéhez. Jelenleg öreg, korszerűtlen járműállománnyal üzemel, ez szintén kedvezőtlen az utasvonzás szempontjából, hosszú távú megoldására és a járműpark korszerűsítésére lenne szükség. Baja a 154-es számú Bátaszék Baja Kiskunhalas vasútvonalon helyezkedik el, mely az országos törzshálózat része. A 154 es számú vasútvonal az Alföld délnyugati szélét szeli át keletnyugati irányban. Országos jelentőségét az adja, hogy Magyarország területén Budapesttől délre csak ez a vasútvonal keresztezi a Dunát, illetve a bajai kikötő vasúti kiszolgálása innen történik. Összességében Baja elég kedvezőtlen vasúti kapcsolatokkal rendelkezik, mivel csak egy

19 STRATÉGIA 19 alacsonyabb jelentőségű haránt irányú hálózati elem (154 es számú vasútvonal) érinti. A vonal teherforgalma alacsony. Kerékpártároló nincs. Az állomási előtér (az autóbusz állomást leszámítva) összességében kissé rendezetlen benyomást kelt. Az állomáson balesetveszélyes, keskeny, alacsony peronok találhatók. Az állomás nem akadálymentesített. Általánosságban a vasúti infrastruktúra állapota rendkívül leromlott (vágányok állapota, elavult biztosítóberendezések, stb.). Probléma az utasforgalmi létesítmények alacsony színvonala. Tervezett az állomásépület eredeti tervek szerinti helyreállítása. A Duna Majna Rajna víziút-rendszer második legjelentősebb magyarországi kikötője található itt (országos közforgalmú és határkikötő, ahol Ro-Ro és Zöld Terminál működik). A kikötő fejlesztése tekintetében cél a kombinált szállítás dél-magyarországi bázisának megteremtése, valamint a medencés kikötő létesítése. Baja Város vonzáskörzetében nemzetközi és/vagy közforgalmi repülőtér nincs. A Sugovica-parti kerékpárút szakasz a belvárosig (a Petőfi hídig) az EuroVelo európai kerékpáros túraútvonal elvárásainak megfelelő paraméterekkel valósult meg, így újabb fontos lépés történt a regionális kerékpáros turizmus fellendítése felé. A kerékpárút folytatása a folyóparton dél felé kívánatos lenne, a város tervezi is az útvonal folytatását dél felé a folyó partján egyelőre a Petőfi-szigeten keresztül kis forgalmú utak használhatók. Kedvező külső körülmény ehhez, hogy az EuroVelo 6 Budapest déli országhatár szakasz tervezését követően szándék van a Duna-menti kerékpárút ütemezett megvalósítására. Szintén a regionális kerékpáros kapcsolatokat segíti északon az 51. sz. főút fejlesztése keretében elkészülő Érsekcsanád Baja kerékpárút, illetve délen a Vaskútig már elkészült szakasz. Hasonló, talán még vonzóbb lehetőséget rejtene a Duna túlparti Gemenci-erdő kerékpáros elérésének, kerékpárosbarát szolgáltatásainak javítása, mely szintén csak részben városi hatáskör, ugyanakkor támogatandó fejlesztési elképzelés lenne. A kerékpárút infrastruktúra jellemzően nem kiépített, a belterületi kerékpáros útvonalhálózat is hiányos, az elkészült szakaszok (közel 12 km) nem alkotnak összefüggő hálózatot. Mellékutcák jól kerékpározhatóak, nincs szükség külön kerékpárútra.a kerékpárosok magas részarányához képest a kiépített kerékpárparkolók, támaszok száma alacsony. A gyalogos infrastruktúra közel 90%-a kiépített jelenleg. Az Önkormányzat ugyanakkor fontos feladatának tartja a közútfejlesztések mellett a járdahálózat további fejlesztését, rekonstrukcióját is. Közművek és elektronikus hírközlés Az ivóvíz-hálózatba és a szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások aránya szinte 100%-os. A szennyvíztisztító telep kihasználtsága 50% alatti, ezért képes a távlati városi fejlesztések figyelembevételével is környező települések szennyvízének fogadására. A csapadékelvezetés Baján a víziközművek közül a legkevésbé kiépített rendszer. A város geodéziai adottságai miatt a terület mintegy feléről a Duna közelsége ellenére sem lehet direkt gravitációs rendszeren keresztül a befogadóba juttatni az összegyűlt csapadékvizet. A burkolt felületek növekedésével jelentősen lecsökkentek a természetes szikkasztófelületek, ezáltal növekedett a lefolyás intenzitása. A város és környéke bővülő gázellátási kapacitással rendelkezik. A távhőellátás területén további szabad kapacitás mutatkozik, így lehetőség van a további bővítésre. A távhőellátásra felhasznált hőmennyiség a lakosság részéről jelentősen csökkent. Hírközlési szolgáltatókkal a város megfelelően ellátott, a szélessávú internet lefedettség adott.

20 STRATÉGIA 20 Környezetvédelem és klímatudatosság / energiahatékonyság Baja a fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. A legfelső, a felszíni szennyezésnek legjobban kitett vízadó réteg vízminőségi szempontból szennyezettnek tekinthető. A Livoda területén (a város területén itt a legmagasabb a talajvízszint) lévő talajvíz kútban a nitrit és a nitrát-szennyezés rendkívül magas. A kijelölt légszennyezettségi agglomerációk és zónák tekintetében Baja a 11. Kijelölt városok körébe tartozik. A város levegőminőségi állapota évről-évről javuló tendenciát mutat és jónak értékelhető. A város levegőjének általános pollen-szennyezettsége közepes mértékű, sajnos a parlagfű pollen mértéke még mindig a nagyon magas kategóriába sorolható az augusztusszeptemberi intenzív virágzás idején. A zajterhelés tekintetében domináns zajforrásnak tekintendő az átszelő főutak forgalma és az ipar és bizonyos szolgáltatások nem kívánatos zajterhelései. A vasúti zajterhelés Baján jelenleg nem jelentős. Baja város terültén található a volt Mészáros Lázár gépesített lövész ezred laktanya, mely katonai barnamezős terület vizuális környezetterhelést okoz a lakosságnak. A városban sok problémát okoz az illegális hulladéklerakások tömeges megjelenése és nagy területet érintő szétszórtsága. A megújuló energiák tekintetében a szélenergia kihasználására nem alkalmas Baja város területe; a szoláris energia szempontjából a fekvése kedvező. A megye állattartó telepeinek nagyságrendi megoszlása alapján a szarvasmarha állomány és a sertésállomány legalább 2/3-a olyan méretű állattartó telepen van, ami lehetővé teszi biogázüzem létesítését. A Dél-alföldi régió a geotermikus potenciált tekintve kiemelkedik a többi régió közül, így Baján is érdemes vizsgálni a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket. Baja városára vonatkozó SWOT elemzés Az egész városra vonatkozó, részterületenkénti, részletes SWOT elemzést a megalapozó vizsgálat es fejezete tartalmazza. Jelen dokumentumba csak a lényegi és hangsúlyos megállapítások kerültek feltüntetésre. 1. táblázat: Baja város rövidített SWOT elemzése Erősségek A település rendelkezik bölcsődével, óvodával, általános iskolával, gimnáziummal, szakközépiskolával (mg-i, gazdasági, ker.-i és vendéglátóipari), kollégiummal, felsőoktatási intézménnyel (kiemelkedő a pedagógiai és műszaki fakultás) Erős helyi identitástudat/lokálpatriotizmus Német, szerb, horvát nemzetiségek erős, aktív jelenléte; német, szerb, horvát nyelvtudás Széles spektrumú, aktív civil társadalom mind kulturális, szociális, egészségügyi és sport területen egyaránt Baja városa az 1. helyen áll a civil szervezetek számát tekintve Egész éven át tartó, változatos, minőségi és minden korosztályt kielégítő települési rendezvények, programok Csodálatos Baja Gyengeségek A lakónépesség folyamatosan csökken; a népesség elöregedése jellemző, az elvándorlás aránya nő (mely főleg a kvalifikált munkaerőt érinti); csökkenő gyermeklétszám A HH, HHH, SNI és BTN gyermekek növekvő aránya A tartós munkanélküliek körében szinte stagnál a nyilvántartottak száma Az erős civil szervezeti jelenlét mellett megfigyelhető ezek számának folyamatos csökkenése (jogszabályi változások miatt civil trv. miatt kontraszelekció megy végbe) Az információáramlás javításra szorul a civil szervezeti és vállalkozói szférát érintő kérdések/lehetőségek tekintetében (pl. a jelenlegi civileket és vállalkozásokat érintő

21 STRATÉGIA 21 programsorozat Erősségek Sportolási lehetőségek széles köre adott Gazdag természeti környezet, gazdag növény és állatvilágával (Gemenci erdő, Duna, Sugovica, Petőfi sziget, Nagy-Pandúr sziget Gazdag épített környezet Közösségi és kulturális intézmények (színház, múzeum, sportcsarnok, uszoda stb.) erős jelenléte Helyi média (TV, rádió, újság) Minőségi szórakozóhelyek Baja széleskörű intézményellátást biztosít lakosai és a funkcionális térségében élők számára. Legnagyobb vonzáskörzettel és meghatározó jelentőséggel az Eötvös József Főiskola és a Bajai Kórház rendelkezik, ezek az intézmények a város számára különösen nagy értéket jelentenek és az intézményrendszer felső szintjét képviselik. Szociális ellátórendszer jó működése; a szociálpolitika helyi működéséhez szükséges törvényi, rendeleti háttér megléte, a rendszer szervezeti kereteinek kiépítettsége Erős egészségügyi rendszer (járóbeteg szakellátás, kórház, magánpraxisok) A vezetők elkötelezettsége a térség társadalmigazdasági fellendítése iránt Erős gazdaságélénkítő tevékenység az önkormányzat részéről (pl. Ipari Park, turisztikai beruházások, útfejlesztések, városi programok, foglalkoztatást támogató támogatási rendszer rendeletbe foglalva) Felelős városvezetés és városüzemeltetés Karbantartott közterületek Korszerű agrotechnikai rendszerek adottak Jó termőföld, országos átlagot meghaladó terméshozamok; Komoly turisztikai potenciállal rendelkezik a város: Épített és természeti értékek széles spektruma adott, széles programkínálat (turizmus alapjai erősek). Gemenc a kijelölt turistautakon, tanösvényeken szabadon látogatható, itt húzódik az országos jelentőségű Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala. Gyengeségek társasági adó kedvezményről sokan nem tudnak) A fiatalokat nehéz bevonni a civil szervezeti munkába, kevés a fiatal önkéntes Közösségi és kulturális intézmények/terek egy része felújításra szorulnak Önkormányzati intézmények magas rezsiköltsége megnehezíti a fenntartást; valamint a számítástechnikai infrastrukturális háttér fejlesztésre szorul Sportolásra alkalmas közterületek felújítása szükségszerű Kevés a nyilvános illemhely a városban Régión és megyén belüli periférikus fekvés A főútvonal a városközponton halad át, ezzel növelve a közlekedési zsúfoltságot és szennyeződéseket A hosszú Duna-szakasz hídja koncentrált forgalmat vonz, aminek környezetkárosító hatását a város szenvedi el A várost érintő vasút minősége, kapacitása nem megfelelő A parkolás kérdése hosszú ideje megoldásra vár a városban Kevés az új vállalkozás, és az új munkahely Az idegenforgalom élénkülését az infrastruktúra hiányossága gátolja A nagy intézményhálózat fenntartása csökkenő mértékben, de jelentős ráfordításokkal jár Autópálya nem érinti közvetlenül a várost (M5, M6, M9) Baja-Pörböly útszakasz felújításra szorul/ és az ezekkel kacsolódó útszakaszok felújításra szorulnak Bérlakás állomány jelentős része felújításra szorul és kapacitáshiány mutatkozik ezen a téren A zöldmezős beruházásként tervezett új lakóés gazdasági területek a mezőgazdasági termőterületek csökkenését eredményezi Gazdaságélénkítő beruházások szakhatóságokkal történő egyeztetése hosszadalmas A külterületi kertes területeken a lakófunkció megjelenésével a hiányos közműellátás

22 STRATÉGIA 22 Erősségek Baja város szerepel a világörökség várományos terület övezetében. Baja kimagasló értékei megfelelnek a világörökségi területre vonatkozó szakmai feltételeknek. Két országos főút kereszteződésében helyezkedik el a város Dunai-híd, mint fontos átkelési pont adott A határátkelőhöz vezető út Baján halad át (51- es út) Vasúti összeköttetéssel rendelkezik a város Régóta meglévő és üzemelő kikötővel országos közforgalmi kikötő, folyami, sport, jacht rendelkezik, amelyhez komoly logisztikai háttér kapcsolódik Intézményrendszere és kereskedelmiszolgáltató hálózata révén nagy vonzáskörzettel rendelkezik A hazai vállalkozók jelenléte megerősödött Ipari Park, egyéb ipari területek megléte és folyamatos fejlesztése Gazdasági és társadalmi téren erőteljes kapcsolatok alakultak ki a határon túl élőkkel Erős építőipari és szolgáltatási szektor jelenlét K+F tevékenység alapjai (elsősorban vízügyi témában) megvannak TDM és Tourinform Iroda jelenléte ETT tagság Komoly turisztikai potenciál Az önkormányzat stabil vagyoni helyzetben van; éves bevételek növekvő mértéke, forgalomképes vagyon jelentős Belterületen magas a kiépített utak aránya Megfelelő autóbuszos ellátottság, korszerűsített helyközi buszvégállomás a városközpontban, és elfogadható külső vasúti kapcsolatok A Sugovica-parti kerékpárút szakasz a belvárosig (a Petőfi hídig) az EuroVelo európai kerékpáros túraútvonal elvárásainak megfelelő paraméterekkel valósult meg, így újabb fontos lépés történt a regionális kerékpáros turizmus fellendítése felé. Fejlődő és vonzó városközpont, gyalogosbarát folyópart A gyalogos infrastruktúra közel 90%-a kiépített Gyengeségek következtében nő a környezet (talaj, felszíni és felszín alatti vizek szennyezése, erózió) terhelése, veszélyeztetése A tanyák egy részének gazdálkodás nélküli, csak lakófunkciójú hasznosítása a mezőgazdasági tevékenység háttérbe szorulását tovább erősíti A tehermentesítő és elkerülő utak megvalósulásáig az országos utak (51. és 55. sz. utak) átmenő forgalmából eredő kibocsátások terhelik a beépített környezetet Duna vízszintje csökken (oka a középvizi meder süllyedése) Keleti városrészen zavaró hatást kelthetnek az iparterületek A központi városrészben a Petőfi sziget, egyes városközponti közösségi terek és egyéb ingatlanok funkcionális kihasználatlanok. A Petőfi-sziget és a Nagy-Pandúr sziget egységes arculatú kertészeti rendezése még nem megoldott Nem elégséges a város beépített területeit tagoló, a város lakosságának mindennapi pihenését szolgáló belterületi, különösen a városközponti zöldfelületek mennyisége és minősége, de új közparkok, közkeretek létesítendők a vasúttól K-re fekvő városrészekben és a gyorsan terjeszkedő D-i területeken is A városközponton kívüli, meglévő zöldterületek funkcionális hiányosságai a zöldterületek használhatóságát csökkentik. A sporttelepek és a temetők fásítása jellemzően hiányos. Vannak visszamaradó, alulhasznált területek, melyek a várostestben fekszenek, értékesek és több funkcióra alkalmasak. A külterület tanyáinak leromlását az idő nem állította meg. Különösen a belterület-közeli IIIas és IV-es kerület zártkertjeinek épületállománya volt képtelen a megújulásra, ezek a területek a belterülethez viszonylag közel fekszenek, épített környezetük gyenge minőségű. A belvárosi boltok egy része gondokkal küszködik, nagyarányú a funkcióváltás,

23 STRATÉGIA 23 jelenleg Erősségek Az ivóvíz- és szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya jelentős A szennyvíztisztító telep kihasználtsága 50% alatti, ezért képes a távlati városi fejlesztések figyelembevételével is környező települések szennyvízének fogadására. A város és környéke bővülő gázellátási kapacitással rendelkezik. A távhőellátás területén további szabad kapacitás mutatkozik, így lehetőség van a további bővítésre. Áramszolgáltatás tekintetében jól ellátott a terület - Új 120 kv-os elektromos alállomás és vezeték létesült a közelmúltban Szoláris energia szempontjából a város fekvése kedvező. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek adottak. Gyengeségek ezáltal folyamatosan változik a belváros képe. A belterületi burkolt utak minősége sok helyen rossz; hasonlóan, a városkörnyék országos útjainak állapota is sok helyen kedvezőtlen; a belterületen még vannak szilárd burkolat nélküli utak Egyes belterületi közúti csomópontok, gyalogos vagy kerékpáros keresztezések forgalmi, közlekedésbiztonsági szempontból fejlesztésre szorulnak, kiemelten az országos utakon Magas a kerékpárosok részaránya a helyi forgalomban, közlekedési feltételeik a javításra szorulnak. A kerékpárút infrastruktúra jellemzően nem kiépített, a belterületi kerékpáros útvonalhálózat is hiányos, az elkészült szakaszok nem alkotnak összefüggő hálózatot. A kerékpárosok magas részarányához képest a kiépített kerékpárparkolók, támaszok száma is alacsony A parkolás szabályozása kevéssé korlátozza a belvárosba irányuló forgalmat, így értékes városközponti területeket használnak gépjármű tárolásra A regionális kerékpáros infrastruktúra fejlesztése kis lépésenként elkezdődött, de a hálózat hiányos, ami a városkörnyék kerékpározhatóságára, kerékpáros turizmusra van elsősorban negatív hatással Az autóbusz megállóhelyi lefedettség gyenge, a megállók kiépítettsége, felszereltsége gyenge, kevéssé vonzó, a megállóhelyek fejlesztésre szorulnak Leromlott állapotú a vasúti infrastruktúra, és az állomás a város súlypontjától távol helyezkedik el A bel- és csapadékelvezetés fejlesztésre szorul. A városban vannak még közművekkel el nem látott területek. Egyes helyeken elavult szennyvíz- és ivóvíz hálózat jellemző Nem homogén elektromos hálózat; sok az elektromos légvezeték Közvilágítás egyes helyeken felújításra szorul (a közvilágítási rendszer több, mint 96%-a

24 STRATÉGIA 24 Erősségek Gyengeségek EDF DÉMÁSZ tulajdonban van) A városban találhatók vizuális környezetterhelést okozó barnamezős területek. (pl. volt Mészáros Lázár gépesített lövész ezred laktanya) A városban sok problémát okoz az illegális hulladéklerakások tömeges megjelenése és nagy területet érintő szétszórtsága. A nyereségorientált erdőgazdálkodás drasztikus hatással van a növénytársulásra. A természetvédelem ellenére az eredeti társulások már csak nyomokban lelhetők fel. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Baja A - erősen veszélyeztetett település. Magas átlagos évi középhőmérséklet, különösen a nyári magas hőmérséklet miatt nagy a város belső területeinek erős felmelegedése A megújuló energiákban rejlő lehetőségek egyelőre kevéssé kihasználtak Szúnyog invázió, amennyiben a szúnyogok elleni védekezés nem időben történik Szennyvíztisztító zavaró szaghatása mind a lakosság, mind a turisták szempontjából Lehetőségek Jó letelepedési esélyek biztosítása, gazdag telekkínálat; jó minőségű városi környezet Támogatott képzési lehetőségek Uniós pályázati lehetőségek Közmunka - programok Gazdaságélénkítés stabil munkahelyek biztosítása Turizmus élénkítése Erős német, horvát nyelvtudás ötvöződik/ötvözhető a szakmai tudással K+F élénkítése A civil szervezetek közötti még aktívabb együttműködés jótékonyan hat a közösségek építésére A civil szervezetek határon átnyúló Veszélyek A népességfogyást nem sikerül megállítani; a lakosság elöregedése folytatódik; az elvándorlás aránya nő A szociális ellátásokat igénybe vevők köre bővül és növekszik Vonzó külföldi munkalehetőségek - Külföld elszívó ereje (brain drain) Kedvezőtlen jogszabályi változások Gazdasági növekedés lassul Gazdasági válság ismételt kialakulása Országos média közösséget romboló tevékenysége Potenciális Európai Uniós vagy állami támogatások elmaradása Szervezett programok nem érik el a kellő

25 STRATÉGIA 25 kapcsolatépítésének, erősítése Lehetőségek Egészségtudatos életmód erősödése Közösséget formáló lehetőségek együttműködéseinek programok és támogatási Média közösséget építő tevékenysége A gazdag természeti és épített környezetben rejlő lehetőségek aktívabb kihasználása Kulturális és egyéb kikapcsolódást nyújtó intézmények infrastrukturális és szolgáltatási tevékenységének fejlesztése Adókedvezmények a vállalkozási szféra számára Megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kihasználása A Duna határon túli szakaszának hajózhatósága helyreállításával a nemzetközi hajóforgalom beindulása Az Európai Unió határvárosaként a város szerepe mint logisztikai központ erősödhet Medencés kikötő megvalósítása révén a jelenlegi kikötő Duna-parti területének részbeni visszanyerése, a városközpont kinyílása a folyamra Hajós-Bajai borvidék felvirágoztatásával a piacjelentős bővülése Közúthálózat fejlesztése Elkerülő utak (51. sz., 55. sz.) Autópályák (M6, M9) elérését célzó infrastrukturális fejlesztések, 55. sz. út Baja- Pörböly szakasz felújítása Feltáró utak előkészítése Az M9 gyorsforgalmi út megépítése és az ahhoz való csatlakozás biztosítása Az 51-es számú főút új nyomvonalon tervezett D-i szakaszának előkészítése Az 55-ös út elkerülő szakaszának megépülése, a Duna-hídfő teljes megújítása új forgalmi rendszerrel, vasúti felüljáróval 54. sz. út felújítása, ezáltal a megyeszékhely elérésének gyorsítása Az Arad-Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal helyreállítása A Baja-Bezdán vasútvonal visszaépítése és Veszélyek hatást vagy csak egyszeri hatást érnek el A jövedelmek országos viszonylatban alacsonyak A központi költségvetési támogatás mértéke csökken Periférikus helyzet tartós fennmaradása A külföldi tőkebeáramlás elmaradása Az országos és ezáltal a helyi - munkaerőpiaci helyzet romlása A vállalkozásokat nehéz helyzetbe hozó országos szintű jogi és gazdasági szabályozórendszer alkalmazása Önkormányzati bevételt csökkentő központi jogszabály-változások Bevétel növekedéssel nem járó önkormányzati feladatokat növelő jogszabályi változások Belföldi turizmus más desztinációkra irányul Rongálások, közterületek nem rendeltetésszerű használata; illegális szemétlerakók kialakulása Szélsőség időjárás romboló ereje Árvíz Elkerülő és feltáró utak építésének elmaradása Épített környezet megtartását, megújítását célzó támogatások elmaradása A helyközi és távolsági közösségi közlekedés az állami szolgáltatóktól függ, a közlekedés finanszírozásának bizonytalanságai kihathatnak a tömegközlekedési szolgáltatásokra (volán és vasút is), illetve a forráshiány helyben a közlekedési infrastruktúra állapotmegóvását, fejlesztési lehetőségeit is korlátozhatja Növekvő gépjárműszám miatt növekvő parkolási nehézségek, csökkenő kerékpározási kedv, romló forgalmi és környezeti állapot A közlekedési morál romlása Szerbia EU csatlakozásának elhúzódása

26 STRATÉGIA 26 turisztikai fejlesztése Lehetőségek Befektetést ösztönző eszközök vizsgálata, befektetés ösztönzési eszközök kiszélesítése A kis- és középvállalkozások létesítését és megerősítését támogató gazdaságpolitika Bővülő hazai és nemzetközi fejlesztési források A nemzetiségi kapcsolatok szorosabbá válása és ennek hasznosítása a gazdaság fejlesztésében Nemzeti és nemzetközi gazdaság élénkülése TDM szervezet megerősítése Turisztikai célú kerékpárút fejlesztése (pl. Eurovelo 6); turisztikai attrakciók fejlesztése; turisztikai szolgáltatások fejlesztése; turizmus fellendülése, ezzel az idegenforgalmi bevételek növekedése Önkormányzati bevételt növelő jogszabályi változások Újabb betelepülő vállalkozások megjelenése, ezzel iparűzési adó bevételek növekedése Környezettudatos nevelés fokozása Lehetőség a nyári gát fővédvonallá fejlesztése Régészeti lelőhelyek feltárása, jelentősebb leletek esetén, azokat bemutató helyek kialakítása A Hercegszántó-Béreg határátkelő fejlesztése segíthet a vajdasági területekkel való kapcsolatok fejlődésében, lehetőséget nyújt a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítésére Jelenlegi várost átszelő 51. sz. főút Deák Ferenc u. Jelky András tér közötti szakasza nagy kapacitástartalékkal rendelkezik, 2 1 sávra visszaépíthető lenne. 2x1 sávra történő átalakítása, mely a parkolási problémákat is megoldaná A történelmi városrész egyes utcáin szükséges és érdemes lenne (forgalomcsillapítási/sebességkorlátozási szándékkal is) a régi kockaköves útburkolatot visszaállítani Közművek energiatakarékos fejlesztése Elektromosenergia-tároló rendszer kialakítása az önkormányzati energiatermelés optimalizálására Alternatív, biológiai módok erősítése a szúnyoggyérítés megoldására; valamint az időben történő intézkedés Forrás: Saját szerkesztés Veszélyek a gazdasági kapcsolatokat nehezíti Az apatini és más, horvát és szerb dunai kikötők fejlesztése a bajai kikötő versenyhelyzetét rontja, elmaradó bajai beruházások esetén piaci szerepe romlik Alternatív energiák hasznosítását meghatározó jogszabályi környezet kedvezőtlen alakulása Éghajlat változása tartós esőzések, napsütéses órák számának csökkenése Turisztikai idényre eső szúnyoggyérítés engedélyeztetésének elhúzódása

27 STRATÉGIA 27 Baja város érték- és problématérképe 1. térkép: Probléma- és Értéktérkép Forrás: Új-Lépték Bt.

28 STRATÉGIA A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása 2. térkép: Baja város városrészeinek térképi ábrázolása Forrás: IVS, 2008.

29 STRATÉGIA táblázat: Baja városrészeinek lehatárolása Városrész Keleti városrész (északi rész is) (A vasúttól keletre és a vasúti töltéstől északra eső területek): Szentistván, Katonaváros, Kiscsávoly Lehatárolás Nyugati határutcák: Mátra u., Tóth Kálmán u. azon része, mely a várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól keletre található, Móricz Zsigmond u. azon része, mely a várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól keletre fekszik, Szegedi út azon része, mely a várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól keletre van, Rudnay Gyula u., Kiscsávolyi u, Szivárvány u., Világos u., Epreskert u. Farkas u., Fácán u., Dömötör u., Dombos u., Török u. azon része, mely a várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól keletre található; Dózsa György útnak azon része, mely a keresztező vasúti pályától északra fekszik, Bárka u., Vadvirág u., Kárász u., Ponty u., Csuka u., Gát u., Révész u., Pázsit u., Komp u.; Határoló utcák északról: Templom u., Pandúr u., Koppány u., Sárköz u., Lőrinc Barát u., Káposztáskert u., Jobbágy u., Szent Margit u., Álmos u., Hun u., Remete u., Tas vezér u., Előd u., Táltos u., Dobó István u., Nádasdy u., Jurisics Miklós u., Mártonszállási út, Vazul u., Vajk u., Bánk Bán u.; Keleti határutcák: Garibaldi u., Szántó u., Cséplő u., Kaszás u. (folytatása az 551-es északi szakasza), Tornyai János u., Munkás u., Dömötör u., Karinthy u., Krúdy Gyula u., Pipacs u., Fehér u., Szivárvány u., Faluvég u., Balassa József u., Szőnyi István u., Jelky András u., Szent-Györgyi u., Éber Sándor u., Szegedi út, Korsós u., Malom u., Tóth Kálmán u., Árok u., Korsós köz, Bogrács u., Paprika u., Nyárfa u., Nyírfa u., Keleti körút; Nyugati városrész Szentjános, Józsefváros, Istvánmegye, Újváros (nem hagyományos, történelmi városrész) A városrész déli határutcái: Bokodi út, Nagy István u. és a várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasz keresztezése, Pokorni János u., és a várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasz keresztezése. Nyugati határoló utcák: Sugovica sor, Kápolna u., Malomrév u., Vajas sor, Szentjánosi u., Gránátos u.; Határutcák északról: Kertész u., Halász u., Budai Nagy Antal u., Bodrog u., Gárdonyi Géza u., Rákóczi Ferenc u., Fehérló u., Dankó Gábor u., Dózsa György útnak azon része, mely a keresztező vasúti pályától délre található; A városrész keleti határutcái: Német u., Török u. azon része, mely a várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra található, bogár u. Keskeny u., Grassalkovich u., Raktár u., Tinódi u., Pozsony u.; Déli határoló utcák: Bezerédi Pál u., Dózsa György út - Bezerédi Pál u. és Kölcsey Ferenc utca közötti szakasza, Kádár u., Madách Imre u., Szent László u., Síp u., Sóház u., Klapka György u., Honvéd u., Kandó Kálmán u., Nagy András u. - Kandó Kálmán utcától nyugatra lévő szakasza, Jedlik Á. u., Kodály Zoltán u., Bajcsy-Zsilinszky Endre u., Vöcsök u., Cinke u., Fürj u., Csiga u., Futrinka sor; Mazsola u.

30 STRATÉGIA 30 Városrész Központi városrész Belváros, Petőfi-sziget (nem hagyományos, történelmi városrész) Lehatárolás Nyugati határutcák: Zrínyi Miklós u., Március 15 sétány, Oltványi Imre u., Vöröshíd sétány, Major u., Nagy András u. - Kandó Kálmán utcától keletre lévő szakasza, Ganz u.; Határutcák északról: Deszkás u., Betlen u. Táncsics Mihály u., Munkácsy Mihály u., Móra Ferenc u., Kassa u., Szab u., Újvidék u., Zsombor u., Zenta u.; Déli városrész Homokváros, Rókusváros Forrás: IVS, 2008 Szállásváros, A városrész keleti határutcái: Arad u., József Attila u., Szegedi út - várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra eső szakasza, Móricz Zsigmond u. - várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra eső utcarésze, Tóth Kálmán u. várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra eső szakasza, Kenderes u., Cserkész u., Apród u., Toldi u., Vasvári Pál u. Deák Ferenc utcától északra lévő szakasza, Széchenyi István u., Cirfusz Ferenc u., Bartsch Samu u., Deák Ferenc u. - Cirfusz Ferenc utcától nyugatra eső szakasza, Petőfi Sándor u., Batthyány Lajos u., Kiss u., Szarvas Gábor u., Drescher Ede u., Ősz u., Damjanich u., Kinizsi Pál u. Kálvária u. és Szent Antal u. közötti szakasza, Bem József u.; Déli határutcák: Szent Antal u. Kinizsi Pál utcától északra lévő szakasza, Erdész u., Szabadság út Hunyadi János utcától északra eső szakasza, Szarka u., Kereszt u., Kakas u., Homok u. Északi határoló utcák: Szeremlei u., Kökény u., Jácint u., Homok u., Kakas u., Hunyadi János u., Pacsirta u., Szabadság út - Hunyadi János u., Wesselényi u. közötti szakasza, Kinizsi P. u., Szent Antal u. Kinizsi P. u., és Darázs u. közötti szakasz, Darázs u., Kálvária u. - Darázs u. és Damjanich u. közötti szakasz, Rókus u. Deák Ferenc u. és Damjanich u. közötti szakasza, Felekiné u., Pokorni János u., Deák Ferenc u. Rókus u. és Vasvári Pál u. közötti szakasza, Vasvári Pál u.; A városrész keleti határoló utcái: Bajnok u., Csendes u., Szondi u., Mező u., Pokorni János utcának a várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra eső szakasza, Burg Ete u., Burg F. u., Erkel Ferenc u., Bellosits Bálint u., Nagy István utcának a várost észak-déli irányban átszelő vasúti pályaszakasztól nyugatra eső szakasza, Latinovits Zoltán u., Csupor Gyula u., Bokodi út; Déli határutcák: Dr. Aszolós u., Hermann Ottó u., Tomory u., Platánfa u., Kisállomás u., Megyfa u., Kálvária u., Mathiasz János u., Tessedik Sámuel u., Bereczky Máté u., Kocsis Pál út, Mészöly Gyula u., Szent Antal u., Nagy Lajos király u., Kőszegi Károly u., Szabadság út, Vám u., Szilvafa u., Róka u., Báthory István u., Szőlő u., Szüretelő u., Venyige u., Puttonyos u., Monostori út.; Nyugati határutcák: Dália u., Liget u., Muskátli u. Baja állandó népességszáma a 2011-es KSH adatok szerint fő, lakónépessége fő. A lakónépesség 96 %-a belterületen, 4 %-a (1 614 fő) külterületen él. Belterületen található a lakások 82,8 %-a, külterületen 17,2 %-a, 919 db. A külterületi lakások 44,7 %-a alacsony

31 STRATÉGIA 31 komfortfokozatú, az itt lévő lakott lakások 38,8 %-a komfort nélküli, félkomfortos vagy szükséglakás. A 2. ábra jól szemlélteti, hogy a lakónépesség legnagyobb százaléka (78%) a Keleti, Nyugati és a Déli városrészre koncentrálódik. Megemlítendő, hogy a lakófunkció erősödése tekintetében a Déli városrészben vannak erre alkalmas területek, tehát a jövőben várhatóan ebben a városrészben figyelhető majd meg a lakónépesség arányának növekedése. A legkevesebben a Központi városrészben élnek (18%), mely alapvetően városközponti, közigazgatási, turisztikai funkciót tölt be, valamint a külterületen, ahol a lakónépesség mindössze 4%-a él. 2. ábra: A lakónépesség számának megoszlása városrészenként, 2011 A lakónépesség számának megoszlás városrészenként 4% 1. Keleti városrész 18% 26% 2. Nyugati városrész 3. Déli városrész 23% 29% 4. Központi városrész Külterület Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása tekintetében megállapítható, hogy az idősebb korosztály, azaz a 60 év felettiek többsége a Központi városrészben él. A fiatalabb korosztály, vélhetően a lakásépítésre szűkösen rendelkezésre álló területek okán a külső városrészekbe költözött. A 0-14 éves korosztály aránya a városban 13,7%, a éves korosztály aránya 60,7%, a 60 évnél idősebbek aránya 25,6%. A lakónépesség korcsoportos összetételét városrészenként a 3. ábra szemlélteti.

32 STRATÉGIA ábra: A lakónépesség korcsoportos összetétele városrészenként, 2011 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés Az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 11,1%, a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 20,9%. Arányaiban a legtöbb felsőfokú végzettséggel rendelkező lakos a Központi és a Déli városrészben található. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya kiemelkedően magas (34,9%) a külterületen; valamint e mutatót tekintve a belterületi lakosság esetében ez az érték a Nyugati városrészben magasabb (de nem jelentősen) a többi városrészi aránynál. 4. ábra: Legalacsonyabb és legmagasabb végzettségűek aránya városrészenként, 2011 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés

33 STRATÉGIA 33 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 56,9%. A munkanélküliek aránya 13,7%, a tartós munkanélküliek aránya 8,7%. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya mindegyik városrészben kiemelkedően magas, de leginkább a külterületi lakónépességre jellemző (60,8%). A belterület esetében a Központi városrészben a legmagasabb ez az arány, mely szoros összefüggésben van az ebben a városrészben élő lakónépesség életkorával (fentiekben bemutatásra került, hogy itt a legmagasabb a 60 éven felüli lakónépesség aránya). A munkanélküliek és a tartós munkanélküliek aránya szintén a külterületen a legmagasabb, ugyanakkor a belterületen a Keleti városrészben a legjellemzőbb. 5. ábra: Munkanélküliségi mutatók városrészenként, 2011 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők tekintetében is hasonló képet kapunk, mint a munkanélküliségi mutatók tekintetében, ugyanakkor a belterületen a Nyugati városrészben legmagasabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (42,3%). Lásd 6. ábrát. 6. ábra: Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya városrészenként, 2011 Forrás: KSH évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés

34 Ipari, logisztikai Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész) központi Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA táblázat: Városrészek funkciói Városrészek Funkciók Keleti városrész (északi részt is beleértve) Nyugati városrész Központi városrész Déli városrész domináns funkció kiegészítő funkció A 3. táblázat jól szemlélteti, miszerint a keleti (amely az északi városrészt is magában foglalja) városrész jellemzően ipari, gazdasági, valamint lakófunkciót tölt be; a nyugati városrész ipari, logisztikai és szintén lakófunkciót tölt be, a központi városrészben ötvöződik a legtöbb funkció, úgymint kereskedelmi-, lakó-, közösségi-, közigazgatási- stb. funkciók. A déli városrész pedig jellemzően a lakófunkciót tölti be, valamint ez a városrész biztosítja a kapcsolatot az országhatárral.

35 STRATÉGIA 35 3 Középtávú célok és azok összefüggései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban: ITS) a település méretének, sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének, a korábbi tervek, a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek figyelembevételével került kidolgozásra. Az ITS célrendszerének kidolgozása során mind a külső, mind pedig a belső összefüggések hangsúlyosak. A belső összefüggések tekintetében fontos, hogy a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra adjanak megoldást, a stratégia megvalósítható legyen, valamint olyan tevékenységeket tervezzünk, amelyek a célok megvalósítását hivatottak elérni. A külső összefüggések tekintetében a stratégia illeszkedik az Európai Uniós fejlesztési stratégiákhoz, programokhoz, a hazai településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákhoz, az önkormányzat gazdasági programjához, a települési környezetvédelmi programhoz és más környezetvédelmi tervekhez, a területfejlesztési tervdokumentumokhoz. A as Európai Uniós pénzügyi időszak tekintetében legmeghatározóbb, területfejlesztési irányokat, alapelveket lefektető dokumentum az Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, amelyet az Európai Bizottság 2010-ben fogadott el. Az Európa 2020 dokumentumban meghatározott prioritásokat és célkitűzéseket figyelembe véve alkotta meg az Európai Parlament és a Tanács az 1303/2013/EU rendeletet (a kohéziós politika megvalósítását célzó un. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet), mely kijelöli a as időszak fő tematikus céljait, amelyek megvalósítása fő iránynak tekintendő az Európai Unióban. Mivel Magyarország európai uniós tagállam, így minden egyes fejlesztési dokumentumnak illeszkednie kell ehhez a fő dokumentumhoz, mind nemzeti, mind megyei szinten. A városi szintű Stratégiai céloknak is összhangban kell, hogy legyenek az uniós célokkal annak érdekében, hogy Magyarország teljesíteni tudja vállalásait és Európa a kijelölt irányok mentén fejlődjön. A közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet által rögzített 11 tematikus célkitűzés az alábbi: (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; (3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében;

36 STRATÉGIA 36 (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. A tematikus célkitűzéseket az egyes Európai Strukturális és Beruházási Alapokra (továbbiakban ESB-alapok) vonatkozó specifikus prioritásokként és az alapspecifikus szabályokban kerültek meghatározásra. A célok ismerete mellett nagyon fontos, hogy ismerjük azok valódi tartalmát, ehhez nyújtanak segítséget az egyes tematikus célokhoz rendelt beruházási prioritások és a célok elérését mérő indikátorok. A célok meghatározásánál ezeket is figyelembe vettük annak érdekében, hogy lássuk, melyek azok a fejlesztési elképzelések, amelyek ténylegesen és közvetlenül hozzájárulnak az uniós célok eléréséhez, és melyek azok, amelyek bár a település szempontjából fontos fejlesztési irányok, ugyanakkor az uniós célokhoz nem, vagy csak közvetetten járulnak hozzá. A stratégiai tervezés további fontos hazai dokumentumai az alábbiak, amelyekkel szintén vizsgálni szükséges az összhangot: Partnerségi Megállapodás, Bizottság által elfogadott as időszakra vonatkozó Operatív Programok, Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program. Az Önkormányzatok jellemzően a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: TOP) forrásaiból valósíthatják meg fejlesztési elképzeléseiket, melyek alapját képezi a Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program, többek között ezért is fontos, hogy a települési szintű stratégia összhangban legyen a megyei Programmal. 7. ábra: Bács-Kiskun Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának célrendszere Forrás: Bács-Kiskun 2020, 2014 Baja Város Településfejlesztési Koncepciója 2002-ben készült el, melyet Baja Város Képviselőtestülete a 157/2002. Kth. sz. határozatával hagyott jóvá. A Koncepció módosítására

37 STRATÉGIA ben került sor Baja Város Képviselőtestületének 300/2007. (IX.27.) Kth. számú határozatával. A város hatályos Településfejlesztési Koncepciójának célrendszere helytálló. A Koncepció távlati célként az alábbiakat határozta meg: a város jelenlegi értékeinek megőrzése, a fenntartható fejlődés biztosítása; társadalmának felemelkedése, az életszínvonal, az életminőség javítása; gazdaságának sokszínű fejlődése, a kvalifikált munkaerőre, az innovatív vállalkozásokra alapozó új fejődési irányok meghonosítása; térségi vezető szerepének megőrzése, megerősítése. A Koncepció fejlesztési prioritásai: a logisztikai központ funkciójának kiteljesítése; az egész gazdaság fejlődése, fejlesztése; az idegenforgalom fejlesztése; az infrastruktúra fejlesztése. Baja Város Önkormányzata 2008-ban készíttette el Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (továbbiakban IVS), melyet a 181/2008. (VI.11.) Kth. határozattal fogadtak el. Az IVS (2008) által meghatározott célok az alábbiak: A város hosszú távú jövőképe: Élhető, vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő, környezeti és természeti értékeket megőrző térségközpont (15-20 éves időtávra szóló cél) A jövőkép elérését segítő, városi szintű középtávú (7-8 éves) tematikus célok a következők: A gazdaságot és a turizmust generáló, térségi szinten fenntartható városfejlesztés A városi közösségek és a helyi társadalom differenciált, innovatív fejlesztése Városrészi célok: Keleti városrész. A városrész infrastrukturális hiányainak pótlása, a helyi társadalom felzárkóztatása, az ipari területek betelepítésének elősegítése Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakótelepi környezet élhetőbbé tétele Központi városrész: A történelmi belváros funkcióbővítő: városképi, gazdasági és környezeti célú fejlesztése; kistérségi szolgáltató- és közigazgatási szerepének bővítése Déli városrész: A dinamikusan fejlődő lakóövezet szolgáltatási hátterének megerősítése, a kihasználatlan területek gazdasági célú hasznosítása A jövőkép, a tematikus célok és a városrészi célok közötti összefüggést ábrázolja a 8. ábra.

38 STRATÉGIA ábra: Jövőkép Tematikus célok Városrészi célok Forrás: IVS, Jelen ITS-ben a fenti célok felülvizsgálatára, módosítására, illetve kiegészítésére került sor. 3.1 Jövőkép A jövőkép pozícionálja Baja városát a régióban, a tágabb térségben, meghatározza a társadalmi gazdasági és épített környezeti domináns folyamatokat és állapotot (2030-ra elérendő elvárt állapot). A Koncepcióhoz igazodóan megfogalmazott jövőkép: Baja Város Jövőképe Élhető, vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő, környezeti és természeti értékeket megőrző térségközpont Baja város jövőképe azt sugallja, hogy a város büszke az Őt körülvevő természeti és épített környezeti értékekre, ezért fejlődésének alapjaként ezeket tekinti, ugyanakkor úgy kívánja tervezett fejlesztéseit végrehajtani, hogy ezek az értékek ne sérüljenek, a bennük rejlő lehetőségeket viszont ki tudja használni a város. A jövőkép mindegyik célcsoport érdekét hivatott védeni, úgymint az élhetőséggel a lakosság; a vonzósággal az ide látogató turisták; a versenyképességgel a gazdasági szektor szereplőinek; a térségközpont szó használatával pedig a szolgáltatási, oktatási, közigazgatási, egészségügyi, szociális szektor szereplőinek érdekeit. Az értékeket megőrző kifejezés egyértelműen utal arra, hogy az eddig elért és az ezután elérendő eredményeket hosszú távon fent kívánja tartani a város, tehát a fenntarthatósági szempontok fontosak a város számára. A harmonikusan fejlődő térségközponttal a jövőkép arra kíván utalni, hogy a város számára fontos a szűkebb (lakosság, helyi érintett szervezetek/ intézmények, szomszéd települések) és tágabb (járási, illetve térségi, akár határon átnyúló) környezetével összehangolt fejlesztések. A jövőképből kiolvasható a Baja város által megjelölt főbb kitörési pontok, úgymint: gazdaságfejlesztés; turizmus-idegenforgalom és rekreáció fejlesztése; lakosság

39 STRATÉGIA 39 elégedettségének, életminőségének javítása; valamint a megyei jogú várossá (modern várossá) válás. A jövőkép megvalósulása érdekében kitűzött átfogó célok a következők: 1. Átfogó cél: A gazdaságot és a turizmust generáló, térségi szinten fenntartható városfejlesztés Az 1. átfogó cél a város által meghatározott két, illetve három kitörési pontot célzó fejlesztési irányokat jelöl ki, úgymint a gazdaságfejlesztést, a turizmusfejlesztést, valamint az ezeket kiszolgáló, támogató infrastrukturális (főként közlekedési) fejlesztéseket. E fejlesztési irányok elsősorban a város versenyképességét hivatottak elősegíteni. Olyan fejlesztési elképzelések megvalósítása tervezett az adott cél elérése érdekében, amely a helyi vállalkozók térségben tartását, fejlesztések generálását, munkahelyek teremtését, újabb befektetők városba telepedését ösztönzi. Az átfogó cél elérését a foglalkoztatottság növekedése, az önkormányzat helyi iparűzési adó bevételének növekedése, a vállalkozások számának és az általuk megvalósított fejlesztések számának növekedése, a növekvő látogatószám és vendégéjszakaszám jelzi. 2. Átfogó cél: A városi közösségek és a helyi társadalom innovatív fejlesztése A 2. átfogó cél által kijelölt fejlesztési irányok célpontja elsősorban a lakosság, az ő életminőségének javítása a cél, ezáltal pedig az elvándorlás mértékének csökkentése, a fiatalok helyben tartása és számukra mind infrastrukturálisan, mind a kínált szolgáltatások és programlehetőségek tekintetében egy élhető várost kínálni. Az átfogó cél több terület fejlesztését foglalja magában, úgymint oktatás-nevelés, szociális és egészségügyi tevékenységek, kultúra és művelődés, sport, hitélet stb. Az átfogó cél elérését a megvalósított programok számával és azokon résztvevők számával lehet igazolni, továbbá az elvándorlás mértékének csökkenése, a lakosságszám (elsősorban a fiatalok) növekedése jelzi. 3. Átfogó cél: Határon átnyúló, nemzetközi együttműködések erősítése Baja város határmenti fekvéséből adódóan cél a határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok fenntartása, aktivitásának növelése, új kapcsolatok kialakítása. Cél, hogy ezek a kapcsolatok ne csak formálisak legyenek, hanem kézzel fogható társadalmi-gazdasági eredményekkel is járjanak. Fontos, hogy mind az önkormányzati-közigazgatási, civil, intézményi, mind pedig a gazdasági szereplők között létrejöjjenek valós határon túlnyúló együttműködések. Ez az átfogó cél támogatni tudja mind az első, mind pedig a második átfogó cél megvalósítását is. A jövőkép egészének megvalósulásához hozzá tud járulni a 3. átfogó cél, hiszen a helyi vállalkozók export lehetőségeinek növekedésével fejlődik a gazdaság, erősödik Baja város versenyképessége, a külföldi turisták térségbe vonzásával növekszik az idegenforgalom, a más nemzetekkel való civil, intézményi együttműködések révén a helyi közösségek és a helyi társadalom életminősége javul.

40 STRATÉGIA 40 Az átfogó cél elérését a helyi cégek export árbevételének növekedése, a külföldi turisták számának és az általuk elköltött vendégéjszaka-szám növekedése, a határon átnyúló együttműködési akciók számának növekedése jelzi. Az ITS jövőképe és célrendszere maximálisan illeszkedik a Koncepcióban megjelölt távlati célokhoz és fejlesztési prioritásokhoz. A Koncepcióban megjelölt céloktól egy tekintetben tér el az ITS célrendszere, méghozzá azzal, hogy kiegészül még egy fejlesztési iránnyal, a határon átnyúló, nemzetközi együttműködések erősítésével. ITS célrendszerében ugyanúgy megjelenik a fenntartható fejlődés biztosítása, a gazdaság egészének fejlesztése, az idegenforgalom fejlesztése és az infrastruktúra fejlesztése, valamint a térségi vezető szerep megőrzése és megerősítése, mint a Koncepcióban. 3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Baja Város között elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a városi szintű tematikus célokat, másrészt a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban. Az ITS nem kizárólag a város önkormányzatának, hanem a település egészének tervezési alapdokumentuma, így tartalmazza azokat a célokat is, amelyek megvalósításáért a városi önkormányzat csak közvetve vagy részben felelős, hiszen azokat más állami, non-profit vagy magán szereplők valósítják majd meg Városi szintű középtávú tematikus célok A városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerülnek megfogalmazásra. T1: Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2: Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás T3: Társadalmi megújuló-képesség támogatása T4: Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5: A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése T1: Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés Kihívás: Baja városában jelenleg is erős a gazdasági szereplők aktivitása, de cél, hogy még több befektetőt tudjon a város vonzani és fogadni, ugyanis az elvándorlás mértéke, főképp a képzett fiatal munkaerő elvándorlása magas a térségben. Nagyarányú, 13,7% a munkanélküliségi ráta, a tartós munkanélküliek aránya pedig 8,7%, mely érték szintén magas. Baja városa és környéke rendkívül gazdag természeti és épített környezeti értékkel bír, ugyanakkor még mindig alacsony a látogatószám és a vendégéjszakaszám ig folyamatosan csökkent ez az érték, de 2013-ról 2014-re jelentős növekedést mutat. A gazdaság szempontjából mindenképpen előnyt jelent az országos közforgalmi kikötő jelenléte, ugyanakkor még számtalan eddig kihasználatlan potenciál rejlik a logisztikai ágazat fejlesztésében.

41 STRATÉGIA 41 Cél, elérendő állapot: Alapvető cél az ipar, a mezőgazdaság, a logisztika, a turisztika, azaz a versenyképes helyi gazdaság alapjainak megteremtése/megerősítése, fejlesztése, a foglalkoztatás ösztönzése, javítása. Cél, a településen lévő vállalkozások helyben tartása, megerősítése; befektetők térségbe vonzása, munkaerő helyben tartása, elvándorlás csökkentése, foglalkoztatás növelése, a lokálpatriotizmus és a helyi identitás erősítése. Részelemek: Ipari park, iparterületek fejlesztése Kikötő fejlesztése Vállalkozói aktivitás erősítése Természeti és épített környezeti értékek fejlesztése Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése Hajós-Bajai borvidék fejlesztése Városmarketing tevékenység kidolgozása, meglévő TDM szervezet fejlesztése Komplex foglalkoztatási programok megvalósítása Gazdasági szereplők fejlesztései Meglévő feltételek: Ipari Park és iparterületek Országos közforgalmi kikötő (BOKK) Közúti híd Helyi, megyei, országos természeti és épített értékek Hajós-Bajai borvidék Határmentiség határátkelőhely (Hercegszántó) Mezőgazdasági adottságok Erős helyi gazdasági szereplők Érdeklődő befektetők Önkormányzat térségszervező ereje Aktív testvérvárosi kapcsolatok Erős civil szervezeti jelenlét A T1 tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepcióban megjelölt távlati célok és fejlesztési prioritások mindegyikéhez. T2: Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás Kihívás: A városra és a járásra egyaránt jellemző az elvándorlás növekedése, ezzel együtt a csökkenő lakosságszám. Az elmúlt években, 2013-igcsökkent a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és a látogatószám, ugyanakkor a 2013-as

42 STRATÉGIA 42 évhez képest 2014-re jelentős növekedést mutatnak az értékek (pl. a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 47,45%-kal nőtt), kihívás a növekedés megtartása, lehetőség szerint fokozása. Baja városa bővelkedik természeti és épített környezeti értékekkel, amelyek kiváló alapját adják a turizmus fejlesztésének (melyben rejlő lehetőségek jelenleg még kihasználatlanok). Ugyanakkor nagy felelőssége van a városnak abban, hogy a fejlesztések tervezésekor és megvalósításakor figyelembe vegyék az értékek védelmét, így az egyes fejlesztési elképzelések előkészítése a hatósági egyeztetések miatt időigényes. Cél, elérendő állapot: Elvándorlás mértékének csökkenése, lakosság elégedettségének, életminőségének növekedése, a vendégéjszakaszám és a látogatószám növekedése, a gazdasági aktivitás növekedése, élhető és vonzó városi környezet kialakítása. Részelemek: Városi környezet élhetőbbé tétele: közterületek fejlesztése parkolók létesítése fásítás, városi, épített környezetbe ágyazott zöldterületek kialakítása, belterületi zöldfelületek növelése szolgáltatások fejlesztése sportolásra alkalmas területek kialakítása, meglévők fejlesztése közlekedés fejlesztése Kulturális és művelődési intézmények infrastrukturális és nyújtott szolgáltatásainak, programjainak fejlesztése Természeti értékek fejlesztése turisztikai céllal (Gemenc, Sugovica, Petőfi-sziget, Nagy-Pandúr-sziget) Épített környezeti értékek fejlesztése Meglévő feltételek: Főként reformkori stílusjegyeket hordozó városkép Gemenci erdő, gazdag növény és állítvilággal Duna Sugovica Petőfi-sziget Nagy-Pandúr-sziget Ferenc-tápcsatorna 6. számú Eurovelo kerékpárút kijelölt nyomvonala érinti a járást és a várost Számtalan épített környezeti érték. A várost közel 50 műemlék építmény ékesíti A T2 tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepcióban megjelölt alábbi távlati célokhoz és fejlesztési prioritásokhoz:

43 STRATÉGIA 43 a város jelenlegi értékeinek megőrzése, a fenntartható fejlődés biztosítása (távlati cél); a város társadalmának felemelkedése, az életszínvonal, az életminőség javítása (távlati cél); az idegenforgalom fejlesztése (fejlesztési prioritás); az infrastruktúra fejlesztése (fejlesztési prioritás). T3: Társadalmi megújuló-képesség támogatása Kihívás: Elvándorlás mértéke nő, mely főleg a képzett fiatal lakosságra jellemző, ennek okán a társadalom elöregedést mutat, a lakosság egészségi állapota javítandó. Annak ellenére, hogy az átlagos iskolai végzettség, a szakképzettség magasabb a környékbeli településekhez és más, hasonló nagyságú városhoz képest, valamint összegészében megyei összehasonlításban Baja a jobb képzettségi mutatókkal rendelkező települések közé sorolható, a képzettségi szint további növelése szükséges. Cél, elérendő állapot: Lakosság, főleg a fiatal, képzett munkaerő helyben tartása; a lakosság életminőségének és egészségi állapotának javítása. Képzettségi szint növelése. Részelemek: Eötvös József Főiskola fejlesztése Kórház fejlesztése Szociális-egészségügyi intézmények fejlesztése Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése Civil (beleértve az egyházakat is) szervezeti fejlesztések Szociális városrehabilitációs tevékenység Önkormányzati bérlakás állomány fejlesztése Foglalkoztatási-képzési programok megvalósítása Célcsoport orientált (beleértve a hátrányos helyzetűeket is) városi programok megvalósítása Rekreációsra, sportolásra alkalmas területek fejlesztése és programok megvalósítása Meglévő feltételek: Bajai Szent Rókus Kórház Eötvös József Főiskola Aktív civil szervezeti háttér (Baja városában található a legtöbb civil szervezet a megyében) Alapfokú és középfokú oktatási és nevelési intézmények adottak Kulturális és művelődési intézmények adottak Sportolásra alkalmas területek adottak (sportpályák, sportcsarnok, uszoda, játszóterek)

44 STRATÉGIA 44 Gazdag természeti és épített környezeti értékek Jelenleg is széles kínálatot nyújtó programlehetőségek A T3 tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepcióban megjelölt alábbi távlati célokhoz: a város társadalmának felemelkedése, az életszínvonal, az életminőség javítása; a város gazdaságának sokszínű fejlődése, a kvalifikált munkaerőre, az innovatív vállalkozásokra alapozó új fejlődési irányok meghonosítása. T4: Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása Kihívás: Határmenti elhelyezkedéséből adódóan a város periférikus helyzetben van, melyet erősít az is, hogy Baját egyetlen autópálya sem érint. Cél, elérendő állapot: A periférikus helyzet előnnyé kovácsolása, a határ közelségéből adódó előnyök maximális kihasználása. A jelenleg meglévő határon átnyúló és nemzetközi kapcsolatok megőrzése, elmélyítése, valamint újabb kapcsolatok kialakítása. Cél, a határon átnyúló kapcsolatok több területre való kiterjesztése is, úgymint gazdasági kapcsolatok élénkítése (pl. a BOKK okán a logisztika területén, valamint a jelentős mezőgazdasági ágazat miatt az agrárkapcsolatok erősítése); turizmus-idegenforgalom élénkítése; együttműködés a felsőoktatás, a K+F, a vízgazdálkodás, közlekedés, egészségügy területén. Ezen elérendő célok összhangban vannak a Bács-Kiskun megyei Területfejlesztési Koncepcióval, amely célként fogalmazza meg a Baja-Zombor Gazdasági Tengely megalapozását. Részelemek: Közlekedés fejlesztése (közút, vízi közlekedés/szállítás, kerékpárút, vasút) Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok élénkítése Turizmus-idegenforgalom élénkítése Civil szervezeti együttműködések Önkormányzati együttműködések Meglévő feltételek: TEN-T hálózati elem, a Duna, mint VII. Folyosó 6. számú Eurovelo kerékpárút nyomvonala érinti a járást és a várost Határátkelő Hercegszántó BOKK Kiterjedt, határon túli testvérvárosi kapcsolatok: Zombor (Szerbia), Marosvásárhely (Románia), Erdőszentgyörgy (Románia), Waiblingen (Németország), Argentan (Franciaország); Labin (Horvátország) Pannon EGTC tagság A határon átnyúló együttműködések területén is aktív civil szervezetek Bajai Szent Rókus Kórház

45 STRATÉGIA 45 Eötvös József Főiskola Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja (Baja) (óvoda, általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, kollégium, közművelődési intézményegység) Német, szerb, horvát nyelvtudás erős a településen Rendkívül gazdag természeti és épített környezeti értékek Széles, egész éven át tartó programlehetőségek A T4 tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepcióban megjelölt alábbi távlati célokhoz és fejlesztési prioritásokhoz: a város társadalmának felemelkedése, az életszínvonal, az életminőség javítása (távlati cél); a város gazdaságának sokszínű fejlődése, a kvalifikált munkaerőre, az innovatív vállalkozásokra alapozó új fejlődési irányok meghonosítása (távlati cél); a város térségi vezető szerepének megőrzése, megerősítése (távlati cél); a logisztikai központ funkciójának kiteljesítése (fejlesztési prioritás); az idegenforgalom fejlesztése (fejlesztési prioritás); az infrastruktúra fejlesztése (fejlesztési prioritás). T5: A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése Kihívás: A várost egyetlen autópálya sem érinti, valamint az egyik fő közlekedési tengelye, az 51-es főút a városközponton vezet át, megtörve ezzel a város szerkezetét és lassítva az akadálytalan közlekedést. Hiányoznak a települést elkerülő utak és a gazdaság fejlesztését célzó feltáró utak. A Bajai Országos Közforgalmi Kikötő megközelítése nehézkes jelenleg mind északi, mind déli, mind pedig keleti irányból. A fejlesztések elmaradásával más, közelben lévő kikötők helyzetbe hozása (pl. Apatin). Cél, elérendő állapot: A fentiekben bemutatott célok elérésének alapját képező infrastrukturális feltételek megteremtése, elsősorban a közlekedés terén. Részelemek: Baja M6 autóút településeken kívüli gyorsforgalmi összekötése (Pörböly) 55. számú út északi elkerülőjének megvalósítása Baja M9 autóút településeken kívüli gyorsforgalmi összekötése (Érsekcsanád, Sükösd) 51. számú út déli elkerülőjének megvalósítása, ezáltal a városközpont közlekedésének tehermentesítése, valamint az országhatár elérése Hercegszántói határátkelő teherforgalmi célú fejlesztése Arad-Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal újraélesztése Emelt sebességű térségi feltáró út előkészítése (Verbász)

46 STRATÉGIA 46 o Kerékpárutak fejlesztése, hálózatba szervezése, kiemelten az Eurovelo 6. számú kerékpárút fejlesztés megvalósítása o o o Meglévő feltételek: Turisztikai célú erdei vasútépítés Pörböly és Baja Duna-fürdő között Parkolók kialakítása Ipari Park és egyéb iparterületek fejlesztése, a közlekedést segítő feltáró út megvalósítása Elkerülő utak nyomvonalai a fejlesztési dokumentumokban adottak Egyes kerékpáros fejlesztés tervei adottak OTrT-ben megtalálható az 51. számú út bajai elkerülő szakasza a Főutak tervezett településelkerülő szakaszai -nál felsorolva Közúti híd A T5 tematikus cél igazodik a településfejlesztési koncepcióban megjelölt távlati célok és fejlesztési prioritások mindegyikéhez Városrészi szintű területi célok A középtávú területi célok a Megalapozó vizsgálat részletes városrészi szintű helyzetfeltárása és helyzetelemzése alapján kerültek megfogalmazásra. A városrészi célok meghatározásának alapelvei Baja városában: a fejlesztések racionalizálása miatt fontos, hogy a városrészekre leginkább jellemző jegyek alapján kerüljenek kitűzésre a célok és fejlesztési irányok; törekedni kell a funkcionális városrészek megerősítésére; a város egészére vonatkozó általános célok mindegyik városrészben egyenlő súllyal kell, hogy szerepeljenek (pl. csatornázás, útfelújítás, közterület rendezés stb.). Városrészi célok: V1 - Keleti városrész (északi részt is beleértve): A városrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a lakosság életminőségének javítása V2 Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése V3 Központi városrész: A történelmi belváros városképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szolgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sport és rekreációs szerepének növelése V4 Déli városrész: A folyamatosan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szolgáltatási hátterének megerősítése V1 - KELETI VÁROSRÉSZ (északi részt is beleértve) V1: A városrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a lakosság életminőségének javítása

47 STRATÉGIA 47 Jelenlegi funkcióra gyakorolt hatás: A keleti városrész (beleértve az északi részeket is) jelenleg főként gazdasági funkciót tölt be, de a lakófunkció is erősen jelen van. Fő cél e két funkció erősítése, ezek közül is kiemelten a gazdasági funkció erősítés az Ipari Park fejlesztése és elérésének javítása révén. Kihívás: Gazdaság lassú élénkülése, magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatottság, képzett munkaerő elvándorlása, lakóövezet fejlesztése indokolt. Gazdasági, ipari területek megközelítésének fejlesztése indokolt. Cél, elérendő állapot: Gazdaság és vállalkozói aktivitás élénkítése, a foglalkoztatás növelése, munkanélküliség csökkentése, a képzett munkaerő helyben tartása, a lakosság életminőségének javítása. Városrészre jellemző fő fejlesztési részelemek: Meglévő feltételek: Ipari Park fejlesztése lakókörnyezet fejlesztése, zöldterületi fejlesztések vállalkozói fejlesztések (ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási) civil szervezeti fejlesztések lakosság életminőségét célzó programok közterületek, sportolásra alkalmas területek fejlesztése közlekedés fejlesztése elavult közművek fejlesztése Ipari Park jelenléte 55. számú út 51. számú út keleti elkerülője (511. j. út) lakosság 26%-a ebben a városrészben él V2 NYUGATI VÁROSRÉSZ V2: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése Jelenlegi funkcióra gyakorolt hatás: A nyugati városrész fő funkciója jelenleg a gazdaságilogisztikai funkció, vízi-turisztikai, valamint a lakófunkció. A tervezett fejlesztések elsősorban a logisztikai és a vízi-turisztikai funkció erősítését célozzák, de megjelennek a lakófunkciót erősíti tevékenységek is. Kihívás: A Bajai Országok Közforgalmi Kikötőben rejlő lehetőségek még nincsenek teljesen kihasználva, a kikötő megközelítése jelenleg nehézkes mind északi, mind keleti, mind pedig déli irányból. A lakókörnyezet fejlesztésre szorul. Az elvándorlás mértéke nagy, a lakosság száma csökkenő, a munkanélküliség magas, a foglalkoztatottság alacsony. A látogatószám és a vendégéjszaka-szám alacsony és 2013-ig csökkenő tendenciát mutatott. Ugyanakkor a 2013-as évhez képest 2014-re jelentős növekedést mutatnak az értékek (pl. a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 47,45%-kal nőtt), kihívás a növekedés megtartása, lehetőség szerint fokozása.

48 STRATÉGIA 48 Cél, elérendő állapot: A kikötő adta lehetőségek maximális kihasználása, ezáltal a logisztikai ágazat megerősítése, a gazdaság fejlesztése, a munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság növelése, a lakosság életminőségének javítása. A látogatószám és a vendégéjszakám növelése. Városrészre jellemző fő fejlesztési részelemek: Kikötő fejlesztése 55. számú út északi elkerülőjének megvalósítása, ezáltal a kikötő elérhetőségének javítása Meglévő feltételek: vállalkozói fejlesztések vízi-turisztikai fejlesztések civil szervezeti fejlesztések lakosság életminőségét célzó programok szociális városrehabilitációs fejlesztések közterületek, sportolásra alkalmas területek fejlesztése közlekedés fejlesztése elavult közművek fejlesztése Bajai Országos Közforgalmi Kikötő Eötvös József Főiskola 55. számú út északi elkerülőjének nyomvonala Arad-Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal újraélesztési tervek A lakosság 29%-a nyugati városrészben él az Uszály utcai, egyik szociális városrehabilitációs akcióterület itt található Duna, Sugovica, Gemenc V3 KÖZPONTI VÁROSRÉSZ V3: A történelmi belváros városképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szolgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sport és rekreációs szerepének növelése Jelenlegi funkcióra gyakorolt hatás: A központi városrész egyszerre több funkciót is betölt, úgymint turisztikai, közigazgatási, sport- és rekreációs, egészségügyi, kultúra-művelődési, kereskedelmi, szolgáltatási. A tervezett fejlesztések úgy kerültek meghatározásra, hogy mindegyik funkciót erősítsék, de kiemelten a turisztikai, a sport- és rekreációs funkciót. Kihívás: Épített és természeti környezeti értékekben bővelkedik a város, de ezek felújítás és programmal való megtöltése kívánatos egyrészt a turisták térségbe vonzása, másrészt a lakosság életminőségének javítása, harmadrészt pedig az épületek, építmények állagának/értékének megóvása miatt. A látogatószám és a vendégéjszaka szám 2013-ig csökkenő tendenciát mutatott, ugyanakkor 2014-re pl. a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 47,45%-kal nőtt, így a kihívás a növekedés megtartása,

49 STRATÉGIA 49 lehetőség szerint fokozása. A lakosság száma csökkenő, az elvándorlás mértéke nagy. A belvárosban problémát okoz a parkolás, valamint a központi városrészt kettészeli az 51. számú főút, mely sem közlekedésileg, sem városszerkezetileg és városképileg nem kedvező hatású. A városrészben az egy lakosra jutó zöldfelületek aránya alacsony. Kihívást jelent még az árvíz elleni védekezés, mely főleg a Petőfi-szigetet és a Nagy-Pandúr-szigetet érinti. Cél, elérendő állapot: Épített és természeti környezeti értékekben rejlő lehetőségek maximális kihasználása egyrészt a turisták térségbe vonzása, másrészt a lakosság életminőségének növelése céljából, harmadrészt pedig ezek állagmegóvása is kívánatos. Cél a zöldfelületek és sportolásra, rekreációra alkalmas területek növelése részint a lakosság egészségi állapotának növelése, másrészt a még vonzóbb városkép kialakítása, harmadrészt a lakosság elégedettségének növelése céljából. További cél a turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése és körének bővítése, ezáltal elősegítve a látogatószám és a vendégéjszakák számának növelését, a turisztikai és szolgáltatási ágazatban tevékenykedő vállalkozások fejlesztését. Cél a lakosság helyben tartása.cél az egészségügyi, szociális, oktatási, nevelési, kulturális és művelődési tevékenységek fejlesztése, ezáltal is növelve a lakosság és az ide látogató turisták megelégedettségét. Városrészre jellemző fő fejlesztési részelemek: Szociális városrehabilitációs területek fejlesztése Egészségügyi, szociális, oktatási, nevelési, kulturális és művelődési intézmények infrastrukturális és szolgáltatási tevékenységek fejlesztése Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése Turisztikai vállalkozások és kereskedelmi, szolgáltató egységek, vállalkozások fejlesztése Meglévő feltételek: civil szervezeti fejlesztések lakosság életminőségét célzó programok közterületek, sportolásra alkalmas területek fejlesztése közlekedés fejlesztése 51. sz. út várost átszelő szakaszának tehermentesítése parkolók fejlesztése elavult közművek fejlesztése árvízvédelmi intézkedések Számtalan épített környezeti érték Petőfi-sziget Kórház Egyéb egészségügyi, szociális, oktatás-nevelési intézmények Kulturális-művelődési intézmények és azok programjai Közigazgatási szervezetek Széleskörű, egész éven át tartó programlehetőségek Sportolásra, szabadidő eltöltésére alkalmas területek Aktív civil szervezetek

50 STRATÉGIA 50 V4 DÉLI VÁROSRÉSZ V4: A folyamatosan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szolgáltatási hátterének megerősítése Jelenlegi funkcióra gyakorolt hatás: A déli városrész jelenleg lakófunkciót tölt be. Ez az a városrész, ahol alkalmas területek állnak rendelkezésre újabb lakóegységek kialakítására, ezért ez a városrész kívánja betölteni a jövőben a kifejezett lakóövezeti funkciót. Ezt a funkciót kívánjuk erősíteni az elkövetkezendő években. Kihívás: Jelenleg vannak még olyan területek, amelyek közművekkel nem ellátottak, valamint burkolat nélküli utcák is találhatóak ebben a városrészben. Továbbá előfordul egy folytonosság hiányos utca (Báthori utca), amely két szakaszának az összekötése jelentősen javítaná a városrész közlekedési helyzetét. Mivel egy fejlődésben lévő lakóövezeti városrészről van szó, így még hiányos a lakosságot kiszolgáló szolgáltatási háttér (pl. kereskedelmi egységek). Elvándorlás mértéke nagy, mely főleg a fiatal, képzett munkaerőt érinti. Cél, elérendő állapot: A lakófunkció megerősítése, a lakosság életminőségének javítása, az élhető város jövőképhez való hozzájárulás, a fiatalok térségben/városban tartása, ezáltal a lakosság elöregedésének megállítása. Városrészre jellemző fő fejlesztési részelemek: Közműfejlesztések Lakosságot kiszolgáló szolgáltatási tevékenységek fejlesztése Lakossági elégedettséget növelő programok Hiányos burkolattal rendelkező belterületi utak aszfaltozása, leromlott állapotú utak felújítása Zöldfelületek fejlesztése, sportolásra alkalmassá tétele, újabb zöldfelületek kialakítása Meglévő feltételek: A lakónépesség 23%-a él a déli városrészben Itt vannak újabb lakóegységek kialakítására alkalmas területek Határ közelsége 3.3 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A város középtávú tematikus céljai a városrészi célkitűzések egy vagy több városrészben történő megvalósításával érhetők el. A területi célok és tematikus célok együttes megvalósítása segíti elő a településfejlesztési koncepcióban felvázolt átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a tematikus célok és területi célok közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét. A 4. táblázat alapján elmondható, hogy jellemzően erős a koherencia a városrészi és a tematikus célok között.

51 TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK V1 - Keleti városrész (északi részt is beleértve): A városrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a lakosság életminőségének javítása V2 Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése V3 Központi városrész: A történelmi belváros városképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szolgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sport és rekreációs szerepének növelése V4 Déli városrész: A folyamatosan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szolgáltatási hátterének megerősítése TEMATIKUS CÉLOK ÁTFOGÓ CÉLOK JÖVŐKÉP Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA ábra: Baja városfejlesztési célrendszere ig Élhető, vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő, környezeti és természeti értékeket megőrző térségközpont 1. Átfogó cél: A gazdaságot és a turizmust generáló, térségi szinten fenntartható városfejlesztés 2. Átfogó cél: A városi közösségek és a helyi társadalom innovatív fejlesztése 3. Átfogó cél: Határon átnyúló, nemzetközi együttműködések erősítése T1: Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2: Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás T3: Társadalmi megújulóképesség támogatása T4: Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5: A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése

52 T1: Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2: Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás T3: Társadalmi megújulóképesség támogatása T4: Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5: A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA táblázat: A Városrészek és tematikus célok összefüggése Városrészek / Tematikus célok V1 - Keleti városrész (északi részt is beleértve): A városrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a lakosság életminőségének javítása V2 Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése V3 Központi városrész: A történelmi belváros városképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szolgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sport és rekreációs szerepének növelése V4 Déli városrész: A folyamatosan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szolgáltatási hátterének megerősítése Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

53 STRATÉGIA 53 4 A megvalósítást szolgáló beavatkozások 4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása A tervezés jelenlegi fázisában még nem kerültek az akcióterületek végleges és pontos lehatárolásra, de azok jellege és elhelyezkedése már tervezhető. 3. térkép: Akcióterületi lehatárolás Baja város egészére Forrás: Trenecon Cowi, saját szerkesztés

54 STRATÉGIA térkép: 1-es számú akcióterület lehatárolása Forrás: Trenecon Cowi, saját szerkesztés 1-es számú akcióterület: Akcióterület neve: Kikötő fejlesztési akcióterület Típusba besorolás: Gazdasági-logisztikai (ipari, vállalkozási, gazdasági, logisztikai közlekedési) Kiválasztás indoklása: Ahhoz, hogy Baja városa és a járás fejlődni tudjon, a gazdaság fejlesztését mindenképpen segíteni, ösztönözni szükséges. Ennek egyik kitörési pontja Baján a logisztikai ágazat megerősítése. A logisztikai tevékenység erős bázisát a Bajai Országos Közforgalmú Kikötő (továbbiakban BOKK) adja. Az akcióterület a BOKK, illetve a hozzá kapcsolódó kiszolgáló, alapfeltételeket megteremtő infrastrukturális és logisztikai szolgáltatási tevékenységek megvalósítását célzó fejlesztésekre összpontosul, valamint az M6-os autópályával a gyorsforgalmi kapcsolat biztosítására. Lehatárolás szöveges leírása: Bajai Országos Közforgalmú Kikötő területe (6500 Baja, Szentjánosi u. 12.), a Türr István hídtól északra található terület (Nagymedencés kikötő kialakítására kijelölt terület), a Bajaszentistván ÉK-i részén az 51 sz. főút es az 511 j. utak körforgalmi csomópontjából kiágazó tervezett a feltáró út nyugati irányú nyomvonala sz. út javasolt elkerülő nyomvonala északon (közúti elérés optimalizálása érdekében), amely biztosítja a gyorsforgalmi kapcsolatot az M6-os autópályához.

55 STRATÉGIA térkép: 2-es számú akcióterület lehatárolása Forrás: Trenecon Cowi, saját szerkesztés 2-es számú akcióterület: Akcióterület neve: Gazdaságfejlesztési akcióterület Típusba besorolás: Gazdasági (ipari, mezőgazdasági, vállalkozási) Kiválasztás indoklása: Baja város és a térség gazdasági fejlődésének másik kulcsa a városban működő Ipari Park fejlesztése. A terület szempontjából fontos az elérhetőség, a közművek, a kiszolgáló létesítmények és a szolgáltatások biztosítása. Az akcióterület fejlesztésének célja, hogy a település a határmenti periférikus helyzetéből ki tudjon törni, melynek az akcióterületi fejlesztések szempontjából releváns 3 fő fejlesztési iránya: a már Baján székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező vállalkozások helyben tartása, az Ő fejlesztési elképzeléseik megvalósításának segítése; a befektetők térségbe vonzása, valamint a gazdasági szereplők infrastrukturális (közművel ellátott területek, fejlett közlekedési hálózat stb.) és szolgáltatási igényeinek minél szélesebb körű kiszolgálása. A gazdaság fejlesztése nem valósulhat meg kellő infrastrukturális háttér nélkül. Az Ipari Park fejlesztése, elérése és a befektetők számára vonzóbbá tételnek érdekében szükséges a fejlesztés, bővítés és a minél gyorsabb, hatékonyabb elérés biztosítása. (pl. feltáró út megépítése és a csapadékvíz elvezetése) Lehatárolás szöveges leírása: Szegedi út mentén található Ipari Park területe (6500 Baja, Szegedi út 147.)

56 STRATÉGIA térkép: 3-as számú akcióterület lehatárolása Forrás: Trenecon Cowi, saját szerkesztés 3-es számú akcióterület: Akcióterület neve: Városközponti 1. akcióterület Típusba besorolás: Az akcióterület nem sorolható be konkrétan 1 típusba, hanem az alábbiak ötvözve jellemzik: turisztikai, közigazgatási, infrastrukturális, oktatás-nevelési, kulturális, művelődés, sport és rekreáció. Kiválasztás indoklása: A városközpontba összpontosul a legtöbb épített környezeti érték, sportolásra alkalmas területek, kulturális-művelődési intézmények, valamint az oktatásnevelési intézmények, szociális és egészségügyi intézmények, egyházak, kereskedelmi egységek, önkormányzati épületek. Az akcióterületen találhatóak funkcióját vesztett területek is (volt posztógyár, volt Interspar), amelyek célirányú hasznosítása indokolt. A városközpont fejlesztése mindenképpen fontos. Baja város másik fő kitörési pontjaként - a gazdaság fejlesztése mellett - a turizmus fejlesztését jelöli meg. Fontos, hogy már maga a városközpont rendezettsége vonzza a turistákat, befektetőket, valamint ösztönözze a lakosságot a helyben maradásra. A másik fontos szempont, hogy a város minél szélesebb körű, vonzó turisztikai attrakció és szolgáltatás kínálattal, kiszolgáló egységekkel/infrastruktúrával, program helyszínekkel és programokkal rendelkezzen. Ehhez kitűnő adottságokkal szolgál a dunai kapcsolatok megléte ezen az akcióterületen, főleg a vízi turisztikai fejlesztések miatt. Az infrastrukturális fejlesztések között szerepel a Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós parkká tétele - Vöröshíd sétány és parkoló kialakításával, Petőfi-híd felújítása, csapadék- és belvíz elevezetése, piaccsarnok fejlesztése, Türr kilátó fejlesztése, vízi

57 STRATÉGIA 57 turisztikai fejlesztések, szlömösödött területek fejlesztése, közösségi programok (pl. halászlé főzés) lebonyolítására alkalmas területek kialakítása, közösségi terek megújítása. Lehatárolás szöveges leírása: É felől a Kölcsey Ferenc utcán fut az akcióterület határa, Nyra egészen a Duna partjáig kifutva, K-ről pedig Munkácsy Mihály Telcs Ede, Türr István u., Táncsics Mihály u., Bartók Béla u. határolják, a Deák Ferenc utca kereszteződéséig, D-ről pedig a Sugovica partvonala határolja a kijelölt akcióterületet. 7. térkép: 4-es számú akcióterület lehatárolása Forrás: Trenecon Cowi, saját szerkesztés 4-es számú akcióterület: Akcióterület neve: Városközponti 2. akcióterület/turisztikai-rekreációs akcióterület Típusba besorolás: Turisztikai (turisztikai, rekreációs, sport) akcióterület Kiválasztás indoklása: Baja városban számtalan olyan természeti érték található, amelyek fokozottabb, de fenntartható kihasználására törekszik a település. Baja város célja Európa egyik egészségcentrumává válni. Ennek érdekében a település közigazgatási területén egy vízi turisztikai komplexum kialakítása tervezett, valamint emellett a Bajai Sportuszoda fejlesztése is cél. A leírt kulturális és rekreációs (sport) tevékenységek és infrastruktúra fejlesztések, az épített és szellemi örökségek ápolása és gyarapítása mellett, biztosítani szükséges a lakosság számára a rekreációs tevékenységek sokszínűségét. A sporttevékenységek kibővítése és népszerűsítése a hasznos és egészséges kikapcsolódás lehetőségét teremtik meg, hozzájárulva a lakosság testi és lelki egészségének javulásához.

58 STRATÉGIA 58 Lehatárolás szöveges leírása: Az akcióterület a Petőfi-sziget területén került kijelölésre. 8. térkép: 5-ös számú akcióterület lehatárolása Forrás: Trenecon Cowi, saját szerkesztés 5-ös számú akcióterület: Akcióterület neve: Városközponti 3. akcióterület/közlekedés infrastrukturális fejlesztés akcióterület Típusba besorolás: Közlekedési infrastrukturális fejlesztését előirányzó akcióterület Kiválasztás indoklása: A városszerkezeten a modern kor legbántóbb beavatkozása az 51-es számú főút nyomvonalának áterőltetése volt a városközponton, amelynek során többek között megszüntették a Szent Antal utca nyugalmát és zöldjét, valamint durván leszakították az egykori Papok templomáról (R.kat. ferences templom) a hozzá tartozó Barátok kertjét. A leginkább hiányzó szerkezeti elem az 51-es főút elkerülő szakaszának továbbvezetése az M6-os elérése és a déli országhatár elérése irányába, ami a történeti városrészt tehermentesítené az átmenő forgalomtól, gyorsítva ezzel a déli határ elérését. A teher- és járműforgalom számára infrastruktúra biztosítása szükséges Bajától Délre új teherforgalmi határátkelővel. A Baját elkerülő teherforgalom biztosításával a városi igényeket és a környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása mellett - a közforgalmi kikötő megközelítése is javul, valamint a városközpont közlekedési feltételei is javulnak (51-es 2x1 sávra visszaállítása, parkolóhelyek kialakítása), részint visszaállítva a belváros régi városszerkezetét. A távlati cél egy új (a Bács-Kiskun Megyei TrT-ben szereplő) nyomvonalú gyorsforgalmi út kialakítása Vaskút irányába. Az elkerülő út kialakításával szükséges megerősíteni a meglévő sz. út szakaszát az 55-ös számú út irányába.

59 STRATÉGIA 59 Az akcióterületi fejlesztésekkel az alábbi célok megvalósulása érhető el: - a városkörnyéki közúti kapcsolatok javítása, térségi és nemzetközi elérhetőség javítása, közúti hálózat forgalmi viszonyainak optimalizálása; - elérhetőség javítása, eljutási idők csökkentése, ezen belül a munkaképes lakosság munkába jutásának javítása; - térszerkezet kiegyensúlyozása, déli városrész feltárása (keringésbe való bevonása); - Baja város átkelési szakaszának tehermentesítése a forgalom és ez által a környezeti terhelés (zaj, levegőszennyezés) alól; - közlekedésbiztonság fokozása. Lehatárolás szöveges leírása: 51. sz. és 55. sz. főutak csomópontja, 51. sz. út belterületi nyomvonala, 51. sz. út déli elkerülő kijelölt nyomvonala, valamint az elkerülő tervezett nyomvonalának nyugati pontját és az 51. sz. út belterületi szakasz végpontját összekötő 51. sz. út. 9. térkép: 6-os számú akcióterület lehatárolása Forrás: Trenecon Cowi, saját szerkesztés 6-os számú akcióterület: Akcióterület neve: Szociális városrehabilitációs akcióterület Típusba besorolás: Szociális városrehabilitációs akcióterület

60 STRATÉGIA 60 Kiválasztás indoklása: A térképen jelölt területetek lemaradással veszélyeztetett városi részek (Deszkás u., Uszály u., Kölcsey u., Szent László u. - Rákóczi u. és Honvéd u. közötti szakasza). Ezeken a területen mindenképpen szükség van szociális városrehabilitációs típusú tevékenységek megvalósítására. Ezeken kívül (akcióterületen kívül) egyéb lecsúszással veszélyeztetett területek: Sárköz u. vége, Hun u. vége, livodai épületek, vaskúti úti volt laktanya, Varsa utca, újvárosi lakótelep, egyéb tanyás külterületek. Lehatárolás szöveges leírása: a Deszkás utcában található belső udvaron kialakított sorlakásos terület, a másik pedig az Uszály utcában található, önkormányzati bérlakásépület, Kölcsey u. 21., valamint Szent László u. - Rákóczi u. és Honvéd u. közötti szakasza. A lehatárolás nem végleges, irányadónak számít. 4.2 Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása Az akcióterületi projektek térben koncentrált és egymással összehangolt projektek, azaz az egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületen végbemenő olyan fejlesztések, amelyek egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését; az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra; volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő az akcióterületen. A tervezés jelenlegi fázisában még nem került véglegesítésre és pontosításra az akcióterületek lehatárolása, de azok jellege és elhelyezkedése már tervezhető volt. Ennek ellenére, amennyire csak lehetett, pontosítottuk az akcióterületeket és az azokon megvalósítani tervezett projektelképzeléseket. Vannak olyan projektelképzelések, amelyek amellett, hogy akcióterületi projektek, kulcs-, vagy hálózatos projektként is besorolhatóak, de ezek köre viszonylag szűk. 1-es számú akcióterület: Kikötő fejlesztési akcióterület Az akcióterületen tervezett fejlesztések célja a rejtett tartalékok kihasználása, a jelenlegi infrastruktúra jobb kihasználása, a nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése, a kikötő területének és kapacitásának bővítése környezeti terhelésének egyidejű csökkentésével és a kikötő forgalmának lakóterületen kívüli vezetésével. A Bajai Országos Közforgalmú Kikötő a Duna-Majna-Rajna víziút-rendszer második legjelentősebb magyarországi kikötője, melynek folyamatos fejlesztése elengedhetetlen pillére a helyi gazdaság fejlesztésének. A kikötő fejlesztési elképzelései nemcsak a kereskedelem, a logisztika és a gazdaság fejlődésének irányába hat, hanem a térségi települések munkanélküliségének csökkentésére, a térségre jellemző mezőgazdasági termelés fellendítésére is. Nagy távlatban a medencés kikötő kiépítését irányozza elő a szerkezeti terv a folyami Dunahíd (Türr István híd) fölötti bal-parton.

61 STRATÉGIA 61 Az 1-es számú akcióterület: Kikötő fejlesztési akcióterület tervezett projektjei: Logisztikai központ és kikötő fejlesztés A projekt tartalma A projekt célrendszere: - olyan Dél-Duna menti kikötő kialakítása, mely a Duna-Tisza-közi és további áruforgalom és a jelenlegi forgalom kezelését a napjainkban fennálló igényeknek megfelelően kiszolgálja; - a jelenlegi kikötő forgalmát egy sokkal inkább kihasználható és sokkal könnyebben megközelíthető helyszínen intermodális jelleggel használhassa ki; - infrastruktúra fejlesztésével az áruszállítási kapacitás növelése, modern logisztikai központ kiépítése; - EU-s és hazai elvárásoknak és szabványoknak megfelelő kikötő létrehozása, mely a térség fejlesztését a határ közeli kikötőkkel karöltve erősíti; - a VII. Duna Korridor kihasználásának növelése nemzetközi együttműködés révén, ezáltal a közúti fogalomtorlódás, környezetszennyezés csökkentése; - A projekt stratégiai es operatív céljainak elérése érdekében az alábbi beavatkozások megvalósítása szükséges: - a kikötő belső és közcélú közúti vasúti hálózatának fejlesztése, - a kikötő vízoldali infrastruktúrájának fejlesztése, - a kikötő közcélú vízoldali infrastruktúrájának fejlesztése, - a kikötő térinformatikai rendszer bevetési lehetőségeinek biztosítása. A vízi áruszállításnak (tengeri és folyami) számtalan előnye van. Más közlekedési módokhoz képest alacsony az energiaigénye, a vízi út kiépítése sokkal kevesebbe kerül, mint a szárazföldi infrastruktúra. Környezetkímélőbb, alacsony környezetkárosító hatású, mivel az uszályok uszályonként kamionnyi áru szállítására is képesek. A fejlesztés megvalósítására a tervek szerint három év alatt kerülhet sor. Indikátorok Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Központ létesítése projekt megvalósítása során a kikötő belső információs rendszerének tervezése és kiépítése is megvalósul. A Nagymedencés kikötő megvalósítása, a vízre épülő és azt felügyelő, kiszolgáló "ipar" kitelepítése a Nagymedencés kikötőhöz. Munkahelyteremtés, fejlesztett terület nagysága, nagyobb kapacitású kikötő, folyami teherforgalom növekedése, nyújtott szolgáltatások körének bővülése Projektgazda Költségigény Ütemezés Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Kft. Logisztikai központ és kikötő fejlesztés nettó ,- Ft Vasúti vágányok átalakítása és bővítése: nettó ,- Ft Bajai kikötő úthálózatának fejlesztése, megközelíthetőségének biztosítása: nettó ,- Ft MINDÖSSZESEN: nettó ,- Ft Baja északi elkerülő út építése az M6-os gyorsforgalmi úttal történő eléréséhez és a kikötőhöz (feltáró út) A projekt tartalma A cél a város elérhetőségének javítása a Baja északi elkerülő út és hídfő építésével az M6-os gyorsforgalmi úttal történő eléréséhez és a kikötőhöz. Az országos közforgalmú kikötő és logisztikai központ létesítése projekt

62 STRATÉGIA 62 célrendszere többek között: - olyan Dél-Duna menti kikötő kialakítása, mely a Duna-Tisza-közi és további áruforgalmát és a jelenlegi forgalom kezelését a napjainkban fennálló igényeknek megfelelően kiszolgálja; - a jelenlegi kikötő forgalmát egy sokkal inkább kihasználható és sokkal könnyebben megközelíthető helyszínen intermodális jelleggel használhassa ki. A kikötő területének közúton történő megközelíthetőségét a projekt kapcsán megvalósuló feltáró út adja. A feltáró út Bajaszentistván észak-keleti részén az 51 sz. főút es az 511 j. utak körforgalmi csomópontjából ágazik ki nyugati irányba. Műtárgyon keresztezi a Duna-völgyi Főcsatornát. Az út egy szintbeli csomóponton keresztül biztosít kapcsolatot a kikötővel. A létesítendő út a fentiekben bemutatott elérési útvonalat alakítaná ki összesen közel 4,7 km-es szakaszon. Az út megépítésének becsült bekerülési költsége a vasúti töltés többszöri keresztezése (töltésátvágás) és a Duna Völgyi Főcsatorna keresztezése (hídépítés), ill. az elhelyezkedéséből adódó speciális műtárgyak miatt nem becsülhető pontosan. Részletes megvalósíthatósági tanulmány készült. Indikátorok A létesítendő út tervezett hossza: 4,7 km Projektgazda Költségigény Baja Város Önkormányzata nettó ,- Ft Ütemezés Egyéb kikötő fejlesztési projektek A projekt tartalma A Bajai Országos Közforgalmú Kikötő egyéb fejlesztéseire is szükség van, amely a működést, funkcionalitást, infrastrukturális megerősítését jelentené a kikötő számára. Ezen fejlesztések az alábbiak: A kikötő belső információs rendszerének fejlesztése; Kikötői partfal állékonyságának helyreállítása, közműfejlesztés; Bajai Országos Közforgalmú kikötő vízoldali részének fejlesztése, univerzális boxerhajó beszerzése. Indikátorok Fejlesztéssel érintett (kikötői partfal) területek nagysága (m): 150 m Információs rendszer fejlesztéssel érintett vállalkozások száma (db): 4db Nehézárú rakodására alkalmas terület (m és m 2 ): 50 m hosszú, 100m 2. Beszerzett boxerhajó (db): 1db Projektgazda Költségigény Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Kft. A kikötő belső információs rendszerének fejlesztése: nettó ,- Ft Kikötői partfal állékonyságának helyreállítása, közműfejlesztés: nettó

63 STRATÉGIA ,- Ft Ütemezés Bajai Országos Közforgalmú kikötő vízoldali részének fejlesztése, univerzális boxerhajó beszerzése: nettó ,- Ft MINDÖSSZESEN: nettó ,- Ft 2-es számú akcióterület: Gazdaságfejlesztési akcióterület Jellemzően ebbe az akcióterületbe koncentrálódnak a már településen székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező nagyobb vállalkozások és itt vannak olyan önkormányzati területek, amelyek alkalmasak vagy alkalmassá tehetők a gazdasági szereplők, befektetők igényeinek kiszolgálására.. A gazdaság fejlesztése nem valósulhat meg kellő infrastrukturális háttér nélkül. Az Ipari Park fejlesztése, elérése és a befektetők számára vonzóbbá tételnek érdekében szükséges a fejlesztés, bővítés és az elérés céljából feltáró út kialakítása. 2-es számú akcióterület: Gazdaságfejlesztési akcióterület tervezett projektjei: Baja Ipari Park fejlesztése A projekt tartalma Baja Város Önkormányzat 2009-ben támogatást nyert a Dél-alföldi Operatív Programból a Bajai Ipari Park fejlesztéséhez, mellyel olyan gazdasági környezet létrehozása volt a cél, amely képes hozzájárulni a régió és a város versenyképességének javításához. A projektben belső úthálózat, közmű és közvilágítás kiépítése, szolgáltatóház és parkoló kialakítása történt a 2010-es év folyamán. Baja város földrajzi elhelyezkedéséből adódóan számos olyan adottsága van, melyek a térségi ipari kereskedelmi - szolgálati központi szerepének további erősödését vetítik előre. Stratégiai cél: vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő térségi központ létrehozása. E cél elérésének egyik eszköze a helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztés, ezen belül is a vállalkozásokat támogató infrastruktúra fejlesztése. Indikátorok Projektgazda Költségigény Rövid távú célok: - Hazai és nemzetközi vállalkozások számára vonzó gazdasági terület kialakítása; - Új vállalkozások térségbe vonzása; - Az ipari parkba települt vállalkozások közösségi szellemének erősítése; - Magas színvonalú, szakmai szolgáltatások biztosítása, a szolgáltatások számának folyamatos növelése; - Kistérségi gazdaságfejlesztő szerep betöltése. Betelepült vállalkozások száma (db): n.a. Hasznosított terület növelése (ha): 120ha Baja Város Önkormányzat nettó ,- Ft

64 STRATÉGIA 64 Ütemezés A Bajai Ipari Park egyéb infrastrukturális fejlesztései A projekt tartalma Az ipari park hazai és nemzetközi vállalkozások számára is vonzóvá tételét segítendő szükséges a park területén egyéb infrastrukturális beruházások megvalósítására, Az egyik ilyen az Ipari Park elérését segítő feltáró út (Kaszás utca végi körforgalmi csomópont és a Szegedi út között). További infrastrukturális célok között szükséges megvalósítani a csapadékvíz területi elvezetését is (Észak-keleti főgyűjtő megépítését). Indikátorok Továbbá az infrastrukturális fejlesztések között szükséges megvalósítani a vízrendezési célok között, az Ipari Park területén a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítését is. A létesítendő út tervezett hossza (km): n.a. Kiépített csapadékvíz elvezető hálózat hossza (fm): n.a. Projektgazda Baja Város Önkormányzat Költségigény feltáró út megépítése: nettó ,- Ft csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése: nettó ,- Ft MINDÖSSZESEN: nettó ,- Ft Ütemezés es számú akcióterület: Városközponti 1. akcióterület Mint ahogy az a fentiekben már bemutatásra került, a Városközponti 1. akcióterület nem sorolható kizárólag egy típusba, itt több funkció együttes erősítése a cél, úgymint turisztikai, közigazgatási, infrastrukturális, oktatás-nevelési, kulturális, művelődés, sport és rekreáció. 3-es számú akcióterület: Városközponti 1. akcióterület tervezett projektjei: Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós közparkká A projekt tartalma A fejlesztendő terület Baja Város Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő közterület (közpark és parkoló), amely természetben a közel 0,8 ha területű Dr. Alföldy József teret jelenti (974/22 hrsz). Az ingatlan a történelmi belváros közvetlen határán, valamint a városi piac közelében helyezkedik el. A Vöröshíd sétány kialakításával területi elhelyezkedéséből adódóan összeköttetést biztosít a Sugovicához, e miatt turisztikai, kulturális térként is funkcionálhat. A tervezett többfunkciós közpark pihenési, kikapcsolódási és játéklehetőséget biztosít több korosztály számára. Baja város hosszú távú városfejlesztési koncepciója szerint városrészenként a lakosság számával arányos közcélú zöldterületek nagysága nem csökkenthető. Ennek fontosságát egyértelműen indokolja az 1 főre jutó zöld felület mértékének nagysága a megyei átlag alatt van. E területet illetően a zöld felületek városképi, környezeti és egészségügyi szempontból történő fejlesztése kívánatos. A tér nyugati oldalán a helyi építési szabályzat (HÉSZ) alapján Z jelű (zöldterület-

65 STRATÉGIA 65 Indikátorok Projektgazda Költségigény Ütemezés közpark), így illeszkedik a fejlesztési tervekhez. A rendezési terv ÉNy-i-DK-i irányban Vöröshíd sétány néven egy kerékpáros-gyalogos vegyes forgalmú tengely létesítését írja elő. Ez a közlekedési elem a Miklós utcát keresztezve, a piac Ny-i oldala mellett elhaladva a Bajcsy-Zsilinszky útra vezet majd. A tér másik részére a közlekelési koncepciójában és a HÉSZ-ben is KÖu-5 jelű (közcélú parkolóra is használt közterek terület). A Dr Alföldy József téren létesítendő parkolóra engedélyezési terv készült. A terv célja a terület végleges kialakításával gépkocsi parkoló és kerékpártároló biztosítása, mely a Sugovica szabad strand-fejlesztéshez és a piac használatához kapcsolódó igényeket is kiszolgálja majd. A fejlesztés során a város térségközpont szerepének erősítése, zöldfelület és találkozási pontok valósulnak meg. Kialakított parkolók száma (db): 94 db Kialakított sétány és kerékpárút (m 2 ): 450 m 2 Kialakított parkosított terület és játszótér (m 2 ): 8000 m 2 Baja Város Önkormányzat nettó ,- Ft Petőfi-híd felújítása A projekt tartalma Indikátorok Baja történelmi városközpontjából a zöld belvárosba bevezető (Petőfi-szigetre) közforgalmú híd felújításra szorul. A híd vasbeton szerkezetű, melynek tartószerkezeti elemeit (pillérek, pályaszerkezet, korlát) megerősíteni, felújítani, esetenként cserélni szükséges. A híd lábánál lévő lépcsők környezetrendezéssel történő megszűntetése szükséges, ezáltal bekapcsolva mindkét irányban a már meglévő sétányok felé (tájbaillesztés). A híd megerősítése amiatt is fontos, mivel menekülési útvonalként is szolgál a Petőfi-szigeten lévők számára (rendezvények esetén különösen). A felújítás keretében a kapcsolódó közművek korszerűsítése, esetleges cseréje is megvalósul (pl.: közvilágítás). Hídfő közlekedési csomópontjának kiépítése. Felújított híd hossza (m): n.a. Projektgazda Baja Város Önkormányzat Költségigény nettó ,- Ft Ütemezés Piaccsarnok fejlesztése A projekt tartalma A piac terület közvetlenül Baja belvárosában helyezkedik el, mely meghatározó kulturális térként is funkciónál kapcsolódóan a már megvalósult történelmi belváros területéhez. A piac a helyi kereskedelem autentikus formájaként, a bajai és környékbeli termelők és szolgáltatók részére biztosít megélhetést. A városi piacon a helyi és a térség termelői számára biztosított kereskedelmi tevékenység fedett csarnokban, illetve kültéri árusító helyeken. A csarnok épületének jelenlegi műszaki állapota nem teszi lehetővé a gazdaságos felújítást, így annak átépítése, újjáépítése lenne célszerű figyelembe véve az energetikai szempontokat megújuló energia felhasználásával.

66 STRATÉGIA 66 Az új létesítendő épület többszintes kialakítással valósulnak meg (külön parkoló szint kialakítása, termelők részére árusító helyek, helyi feldolgozásra kialakított helyiségek). A felső szint a területi elhelyezkedéséből adódóan rálátást biztosít a Sugovicára, mely e miatt turisztikai, kulturális térként is funkcionálhat. A felújítás során a város térségközpont szerepének erősítése valósulnak meg, továbbá cél a piaci programok folyamatos bővítése, színesítése. Indikátorok Létesítendő új piaccsarnok épület területe (m 2 ): 1500 m 2 Szabadtéri árusító helyek: 3000 m 2 Kialakított parkolóhelyek száma (db): 200 db. Projektgazda Baja Város Önkormányzat Költségigény Ütemezés nettó Ft Csapadék- és belvíz-elvezetés Baja Józsefváros városrészben A projekt tartalma Baja Város csapadék-vízelvezetési koncepció terve évben elkészült. A időszakban az elkészült koncepciót felülvizsgálni, aktualizálni szükséges, így a csapadék- és belvízelvezetés témakör 2 ütemre osztható: - I. ütem: tervezés, engedélyezés fázisa - II. ütem: kivitelezés, megvalósítás fázisa Indikátorok Projektgazda A koncepció elkészítésének célja, hogy képet adjon a város vízelvezetésének helyzetéről, feltárja a meglévő művek és azok üzemeltetésével kapcsolatosan jelentkező hiányosságokat. A időszakban a Józsefvárosi városrész csapadékvíz elvezetésének megoldása került tervezésre (Dózsa György út, Kölcsey Ferenc utca, Bajcsy- Zsilinszky utca és a DVCS által határolt terület.). A vízgyűjtő terület nagysága mintegy 260 ha. A Józsefváros vízelvezetéséhez is kapcsolódik az Újvárosi záportározó átemelő és nyomóvezeték felülvizsgálata és rekonstrukciója. A felülvizsgálat a záportározó tényleges vízgyűjtőjének nagyságára, ezzel összefüggésben a tározó térfogatának vizsgálatára, üzemi vízszintjére különös tekintettel a Józsefváros mélyebb területeire az átemelő korszerűsítésére (villamos energia megtáplálás, szivattyúcsere, egyéb gépészeti korszerűsítések) és nyomóvezeték kapacitásának vizsgálatára irányul. E mellett a második nyomóvezeték kiépítését szükséges elvégezni, mely elsősorban biztonsági célokat szolgálna. Korszerű csapadékcsatorna rendszerrel elért lakosság száma (fő): n.a. Korszerű csapadékcsatorna rendszer hossza (fm): n.a. Baja Város Önkormányzat Költségigény Csapadék- és belvíz-elvezetés Baja Józsefváros városrészben: nettó ,- Ft Ütemezés Meglévő záportározó kapacitás-bővítés: nettó ,- Ft MINDÖSSZESEN: nettó ,- Ft

67 STRATÉGIA 67 4-es számú akcióterület: Városközponti 2. akcióterület/turisztikai akcióterület A turisztikai akcióterület keretében, a városban kiemelt szerepet betöltő Petőfi-szigeten, olyan kulturális és rekreációs (sport) tevékenységek és infrastruktúra fejlesztése történne meg, az épített és szellemi örökségek ápolása és gyarapítása mellett, amely biztosítani képes a lakosság számára a rekreációs tevékenységek sokszínűségét, a sporttevékenységek és egészséges kikapcsolódás kibővítésének biztosításával. 4-es számú akcióterület: Városközponti 2. akcióterület/turisztikai akcióterület tervezett fejlesztései: Baja Európa egyik egészségcentruma A projekt tartalma Indikátorok Projektgazda Költségigény Ütemezés Baja Európa egyik egészségcentruma projekt több elemből áll össze. A fejlesztéshez hozzátartozik egészség, sport, élményfürdő létesítmények kialakítása és a városi uszoda bővítése, felújítása, mely alappillére a komplett programnak. Emellett cél a meglévő uszoda felújítása is.. Baja Város közigazgatási területén egy közel 7 ha területen kerülne megépítésre az élményfürdővel és csúszdaparkkal rendelkező vízi turisztikai komplexum. Turisztikai élményelemekkel, rekreációs, wellness részleggel. Bajai Sportuszoda bővítése a meglévő uszodát egy 50 méteres külső (opcionálisan fedetté tehető) medencével és egy tan- és gyermekmedencével szükséges bővíteni. A leírt kulturális és rekreációs (sport) tevékenységek és infrastruktúra fejlesztés az épített és szellemi örökségek ápolása és gyarapítása mellett biztosítani szükséges a lakosság számára a rekreációs tevékenységek sokszínűségét. A sporttevékenységek kibővítése és népszerűsítése a hasznos és egészséges kikapcsolódás lehetőségét teremtik meg, hozzájárulva a lakosság testi és lelki egészségének javulásához. Sportuszoda bővítés területe (m 2 ): n.a. Kialakított rekreációs központ területe (m 2 ): n.a. Kialakított zöldfelület nagysága (m 2 ): n.a. Baja Város Önkormányzat nettó ,- Ft Árvízvédelmi rendszer fejlesztése A projekt tartalma Indikátorok Baja városához tartozó városrészek és fejlesztési helyszínek árvíz védelmének erősítése létfontosságú a vízparti város részére, így ezen fejlesztések kihatnak az egyaránt akcióterületként szereplő Petőfi-sziget és a Nagy-Pandúr-szigeten is megvalósítandó árvízvédelem és gátépítés megvalósítására. Árvízvédelmi intézkedések előnyeiből részesülő népesség száma (fő): n.a. Projektgazda Baja Város Önkormányzat Költségigény nettó ,- Ft Ütemezés

68 STRATÉGIA 68 5-ös számú akcióterület: Városközponti 3. akcióterület/közlekedési infrastruktúra fejlesztés akcióterület Teher- és járműforgalom számára infrastruktúra biztosítása szükséges Bajától Délre új teherforgalmi határátkelővel, Baját elkerülő teherforgalom biztosításával a városi igényeket és a környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása mellett - a közforgalmi kikötő megközelítéséhez szükséges (Baja - Déli elkerülő út létesítése, 51-es út fejlesztése), hisz térségen túli közlekedési kapcsolatok kiépítése, illetve biztosítása elengedhetetlen feltétele annak működéséhez és versenyképességének növeléséhez. 5-ös számú akcióterület: Városközponti 3. akcióterület/közlekedési infrastruktúra fejlesztés akcióterület tervezett projektjei: Baja, déli elkerülő út építése A projekt tartalma Teherforgalom számára infrastruktúra biztosítása szükséges Bajától Délre új teherforgalmi határátkelővel, Baját elkerülő teherforgalom biztosításával - környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása mellett az M6- os és M9-es autópályák, valamint a határátkelő gyorsabb és könnyebb elérése érdekében és a közforgalmi kikötő jobb megközelítéséhez szükséges (a projekt tartalmához szükséges figyelembe venni, hogy magában foglalja az elkerülő út hiányzó szakaszának megépítését, a Bokodi út és a Szegedi út közötti szakasz korszerűsítését és a vasúti felüljáró megépítését) hisz térségen túli közlekedési kapcsolatok kiépítése, illetve biztosítása elengedhetetlen feltétele annak működéséhez. A Keleti körút (5501) és a Bokodi út kereszteződésében létesítendő körforgalmi csomópontból indul, ezt követően az 5506-os utat (Vaskúti út) keresztezi, itt közforgalmi csomópont épül. Majd becsatlakozik a déli elkerülő út az 51-es főútba szintén egy körforgalmi csomóponttal. Az út hossza 3,863 5,175 km (a tanulmányban három különböző hosszúságú szakasz van megjelölve lehetséges nyomvonalnak, alternatívák) közötti. A létesítendő útszakasz másodrendű főút, 2x1 sávos kialakítással, 7 m-es burkolatszélességgel. A projekt céljai: - a városkörnyéki közúti kapcsolatok javítása, térségi és nemzetközi elérhetőség javítása, közúti hálózat forgalmi viszonyainak optimalizálása - elérhetőség javítása, eljutási idők csökkentése, ezen belül a munkaképes lakosság munkába jutásának javítása - térszerkezet kiegyensúlyozása, déli városrész feltárása (keringésbe való bevonása) - Baja város átkelési szakaszának tehermentesítése a forgalom és ez által a környezeti terhelés (zaj, levegőszennyezés) alól - közlekedésbiztonság fokozása Indikátorok A projektre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány rendelkezésre áll. Kiépítendő elkerülő út hossza (km): 3,953 km Elérési idő csökkenése (perc): n.a. Projektgazda Baja Város Önkormányzat Költségigény nettó ,- Ft Ütemezés

69 STRATÉGIA 69 Jelky-téri körpályás csomópont létesítése A projekt tartalma Indikátorok Projektgazda Költségigény Ütemezés A tervezett Jelky-téri körpályás csomópont építési munkái megvalósítása során a körpálya az 51 sz. és 55 sz. főutak csomópontjában létesülne, mely jelenleg jelzőlámpás kereszteződésként működik. A projekt műemléki jelentőségű területen valósul meg. Az érintett útszakasz vonatkozásában Baja Város Önkormányzat a vonatkozó törvényi előírás szerint építetői jogkörrel nem rendelkezik. Az építési engedélyezési eljárás megindításához az építtető megnevezése szükséges, melyhez megállapodás megkötése szükséges a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és Baja Város Önkormányzat között. A körpálya építése során zöldfelület kialakításra is sor kerül közel 400 m 2 területen, melyek később közösségi terekként funkcionálnak. Kialakított körpályás csomópont (db): 1 db Elérési idő csökkenése (perc): n.a. Kialakított zöldfelület nagysága (m 2 ): 400 Új parkolók kialakítása (db): 28 Baja Város Önkormányzat nettó ,- Ft 6-os számú akcióterület: Szociális városrehabilitációs akcióterület A szociális városrehabilitációs területen cél, hogy a szociális szempontból veszélyeztetett terület kerüljön fejlesztésre, a veszélyeztetettség feloldásra, részint a környezet rendezésével, részint pedig célzott programok megvalósításával. 6-os számú akcióterület: Szociális városrehabilitációs akcióterület tervezett projektjei: Leromlott városi területek rehabilitációja A projekt tartalma A belterületen található leromlott állapotú város és utcarészek valamint a lecsúszással veszélyezettet társadalmi rétegek segítését hivatott a projekt ellátni a jelölt területen; Deszkás u., Uszály u., ill. egyéb veszélyeztetett területek: Kölcsey u 21., Szent László utca (Rákóczi u. és Honvéd u. közötti szakasza), vaskúti úti volt laktanya, Varsa utca, újvárosi lakótelep, egyéb tanyás külterületek. Hivatásforgalmi kerékpárút fejlesztés Cél a lakófunkció erősítése; közösségi és szociális funkciót szolgáló tevékenységek, célzottan az alacsony társadalmi státuszú lakosság felzárkóztatása, beilleszkedésének elősegítése, készségfejlesztése érdekében; közbiztonság javítása; foglalkoztatást elősegítő funkciók erősítése; a társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok megvalósítása. Előkészítési feladatok: tanulmánykészítés, tervkészítés. Megvalósítási időszak feladatai: építőipari kivitelezés, műszaki ellenőrzés, szakmai/szoft programok megvalósítása, projektmenedzsment, nyilvánosság

70 STRATÉGIA 70 biztosítása. Indikátorok Szociális városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma (fő): n.a. Megvalósított szociális városrehabilitációs akciók száma (db): n.a. Projektgazda Baja Város Önkormányzat Költségigény n.a. Ütemezés Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések Kulcsprojektek A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Általában a kulcsprojekt megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. A kulcsprojekt nem feltétlenül integrált projekt, de célszerű, ha ehhez további projektek kapcsolódnak. Baja város as időszakra vonatkozó kulcsprojektjeit az 5. táblázat foglalja össze.

71 STRATÉGIA táblázat: Baja város időszak során megvalósítandó kulcsprojektjei főbb témakörönként Kulcsprojekt megnevezése Projekt rövid tartalma Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama KERÉKÉPÁROS KÖZLEKEDÉSI FEJLESZTÉSEK Hivatás-forgalmi kerékpárút fejlesztés (KP1) Kerékpárút a Keleti körút mentén (KP2) Településeket kerékpárforgalmi fejlesztése (KP3) összekötő létesítmények Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés - EuroVelo 6 (KP4) 51-es út Baja északi elkerülő körforgalom csomóponttól a vasúti felüljáróig tartó szakasz Keleti körút mentén, Baja 55. sz. főút Szegedi úti körforgalmi csomópontjától a Keleti körút mentén a Bokodi útig haladna a kerékpárút. Sükösd-Érsekcsanád-Baja-Bátmonostor közötti kerékpárút Baja-Bátmonostor települések közötti belés külterületi szakasz Baja-Szeremle-Dunafalva Baja belterületén megépülhet a hiányzó szakasz az EuroVelo6 kerékpárútból, a városközpontot összeköttetésbe kerül a Baja-Vaskút kerékpárúttal. Az EuroVelo 6 turisztikai kerékpárhálózathoz csatlakozhat Baján a Sükösd-Baja-Bátmonostor kerékpárút. Baja-Pörböly turisztikai kerékpárút létesítése, összekötve az EuroVelo 6-tal. n.a. Baja belterület, Keleti körút Baja-Bátmonostor települések közötti bel- és külterület Baj bel- és külterület Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat EGYÉB VÁROSI INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK "Zöld Baja" - komfortérzet-növelő mintaprojekt (KP5) Zöldfelületi terv készítése, növénytelepítési program, a meglévő parkok rekonstrukciója és új városrészi Baja belterület Baja Város Önkormányzat, Bajai Kommunális

72 STRATÉGIA 72 Kulcsprojekt megnevezése Projekt rövid tartalma Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Bajai Vízivilág projekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata (KP6) parkok létrehozása, környezetkímélő közlekedési módok előtérbe helyezése, energiahatékonyság széleskörű érvényesítése A projekt célja, hogy a város versenyképes projekttel tudja magát pozícionálni a Duna régióban és egyben a tervezett komplex fejlesztés vonzzon befektetői tőkét. A város mint épített környezet előnyre tesz szert turisztikai, energiagazdálkodási, logisztikai téren a Víz komplex használata során, azonban az integrált gondolkodás legalapvetőbb emocionális haszna, ha egy város valóban a vizek városává válik. Tervezett: Nagy- Pandúr-sziget és Szolgáltató Kft. Baja Város Önkormányzat, Vállalkozók n.a Uszoda fejlesztése (KP7) n.a. n.a. Baja Város Önkormányzat KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Baja M6-os autópálya közötti gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítése (KP8) A nyomvonal kialakítása még nem végleges. Tervek: 1. verzió Bátaszék irányába (M6) 2. verzió 51. sz. úttal párhuzamosan Érsekcsanád és Sükösd elkerülő M9 autóúthoz kapcsolódva Baja-M6-os összekötő szakasz Baja Város Önkormányzat n.a

73 STRATÉGIA Hálózatos projektek A hálózatos projektek egymással összehangolt, térben kapcsolódó projektek. A hálózatos projektek lehetnek: több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből álló projektek, a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjedő projektek, olyan projektek, amelyben az egyes projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. A hálózatos projekt lehet integrált projekt, ez esetben az együttműködő projektelemek különböző jellegűek, adott esetben akár más-más a megvalósítójuk. Baja város hálózatos projektjeit foglalja össze a 6. táblázat. A táblázatban feltüntetésre került, amennyiben egy hálózatos projekt akcióterületi vagy kulcsprojektnek is tekintendő.

74 STRATÉGIA táblázat: Baja város időszak során megvalósítandó hálózatos projektjei főbb témakörönként Hálózatos projekt megnevezése Projekt rövid tartalma Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS BEFEKTETÉS ÖSZTÖNZÉS Vízi turisztikai fejlesztések (HP1) Sugovica magaspart fejlesztése turisztikaitermészeti szempontból n.a. Baja Város Önkormányzat Változó vízszint esetén is használható dunai Marina kialakítása, fejlesztése a Nagy- Pandúr-szigeten Dunamenti városok között menetrendszerinti vízi személyszállítás n.a. Nyugati városrész Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat Baja fesztivál-város turisztikai háttér infrastruktúrájának tovább fejlesztése (HP2) Sugovica Baja főutcája (vízre telepített szolgáltató egységek, partról történő energiaellátás, infrastruktúra kiépítése) Öko-turizmus fejlesztése az Alsó-Dunavölgyben (Öko-Baja 2020) Nemzeti Arborétum és Kutatóintézet megalapítása Baja, Sugovica, Petőfi hídtól D-re eső szakasz; 5329 hrsz Vállalkozók Baja belterület n.a Baja belterület (a Vízműtől északra fekvő területen) Gasztroturizmus fejlesztése n.a. Baja Nyugati városrész területe n.a. n.a Gyógyturizmus-kórházi együttműködéssel Baja, Nyugati és Központi városrész Bajai Szent Rókus Kórház, Baja Város Önkormányzat, Vállalkozók

75 STRATÉGIA 75 Hálózatos projekt megnevezése Projekt rövid tartalma Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Határon átnyúló turisztikai együttműködés és tematikus utak (Közös weboldal, közös rendezvények, információs hálózat kialakítása) Élhető Duna partok kialakítása és infrastrukturális fejlesztése Zarándok turizmus fejlesztése: - Magyar zarándok út, valamint annak mentén szálláshelyek kialakítása - IV. Károly emlékmű és környezetének megújítása - Szent Jánosi Templomtér rendezése stb. Bejárható Bács-Kiskun program bajai programeleme Reformkor és Szabadságharc program bajai programeleme Baja város közigazgatási területe + érintett települések Baja közigazgatási határain belül lévő Duna parti szakasz n.a. Baja város közigazgatási területe Baja belterület, Nyugati városrész, Halászpart Baja Város Önkormányzat n.a Zirci Apátság, Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat, Magán beruházás Hajós-Bajai borvidék fejlesztése Hajós-Bajai borvidék Vállalkozók TDM-el együttműködve Vállalkozói idegenforgalmi fejlesztések ösztönzése (HP3) Magánszállások támogatása, reklámfelület létrehozása (HMCS) n.a. n.a. n.a

76 STRATÉGIA 76 Hálózatos projekt megnevezése Projekt rövid tartalma Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Korszerű mezőgazdasági termékkultúra elterjedésének ösztönzése (HP4) Szálláshely-kínálat bővítése a Sugovica parton A nyáron kihasználatlan kollégiumi épületek hasznosításának vizsgálata esetleg szálláshely kapacitás bővítése (előny: kikötő közelsége) Sportolási tevékenységeket kiszolgáló infrastrukturális fejlesztések Mezőgazdaság fejlesztése, öntözéssel - párhuzamosan árvízmentesítés és vízvisszatartás Petőfi-sziget, Nagy- Pandúr-sziget, Sugovica és a Bajcsy-Zsilinszky utca közötti terület Vállalkozók Petőfi-sziget Vállalkozók Baja közigazgatási területe Baja, Mezőgazdasági területek, Nagy Pandúr-sziget, keleti városrész (északit is beleértve) Baja Város Önkormányzat, Vállalkozók Baja Város Önkormányzat, Vállalkozók Határon átnyúló jégeső megelőző program n.a. Baja Város Önkormányzat Mezőgazdasági termelés struktúrájának átalakítását célzó fejlesztések megvalósítása, a magas szintű kertészeti termékek előállításának, élelmiszerek termelésének, étékesítésének ösztönzése Baja közigazgatási Vállalkozók n.a területe, Baja keleti városrész (északit is beleértve), Vállalkozók

77 STRATÉGIA 77 Hálózatos projekt megnevezése Projekt rövid tartalma Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Befektetés-ösztönzés (HP5) Bajai Befektetés-ösztönző Hálózat kialakítása Baja közigazgatási területe Baja Vagyon Zrt., Bajai OKK Kft KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Belterületi utak fejlesztése (HP6) Befektetés-ösztönző kidolgozása marketingeszközök Baja város gyűjtőútjainak rekonstrukciója és fejlesztése Baja város burkolattal nem rendelkező lakóútjainak kiépítése Baja közigazgatási területe Báthori utca két szakaszának összekötése n.a. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat Burkolt lakóutak rekonstrukciója n.a. Baja Város Önkormányzat Közlekedésbiztonsági fejlesztések tervezéssel Baján Bajcsy u. bevezető szakaszának rekonstrukciója Deák Ferenc utca - Szent Antal utcai, valamint a Rókus utca - Damjanich és Kálvária utcai kereszteződésekben Tescotól a Piac térig járdával együtt Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat Közlekedési felületek akadálymentesítése n.a. Baja Város Önkormányzat

78 STRATÉGIA 78 Hálózatos projekt megnevezése Projekt rövid tartalma Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Elkerülő utak építése (HP7) 55-ös elkerülő (északi) na. Baja Város Önkormányzat 51-es elkerülő (déli) n.a. Baja Város Önkormányzat Gyorsforgalmi út (pl. 2x2 sáv), Sükösd- Érsekcsanád-Pörböly elkerülő szakasza n.a. Baja Város Önkormányzat n.a Külterületi utak fejlesztés (HP8) A TEN-T hálózati elemekhez való n.a. n.a. n.a kapcsolódás kiépítése, fejlesztése (M6, M9- es, Kikötő, Budapest-Belgrád autópálya (Verbász),) 54-es főút rekonstrukciója n.a. n.a. n.a Emelt sebességű térségi feltáró út előkészítése n.a. n.a. n.a Rém és Felsőszentiván közötti út rekonstrukciója Szeremle-Dunafalva összekötő út burkolatjavítása n.a. n.a. Rém Önkormányzat, Felsőszentiván Önkormányzat Dunafalva Község Önkormányzat n.a Parkoló fejlesztések (HP9) Parkolók kialakítása a vasútállomásnál és a helyi busz végállomásnál Központi városrész Baja Város Önkormányzat

79 STRATÉGIA 79 Hálózatos projekt megnevezése Projekt rövid tartalma Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Meglévő parkolóhelyek rekonstrukciója és a parkolási kapacitás bővítése n.a. Baja Város Önkormányzat Kossuth és Bartók utcában 1 órás parkolás bevezetése Kossuth utca, Bartók utca n.a. n.a Kerékpáros közlekedési fejlesztések (HP 10) Hivatás-forgalmi kerékpárút fejlesztés: 51-es út Baja északi elkerülő körforgalom csomóponttól a vasúti felüljáróig tartó szakasz Kerékpárút a Keleti körút mentén: Keleti körút mentén, Baja 55. sz. főút Szegedi úti körforgalmi csomópontjától a Keleti körút mentén a Bokodi útig haladna a kerékpárút. Településeket összekötő kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése: Sükösd-Érsekcsanád-Baja-Bátmonostor közötti kerékpárút Baja-Bátmonostor települések közötti bel- és külterületi szakasz n.a. Baja belterület, Keleti körút Baja-Bátmonostor települések közötti bel- és külterület Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat, NIF Baja-Szeremle-Dunafalva közötti kerékpárút kiépítése Baja-Szeremle- Dunafalva Baja Város Önkormányzat Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés - EuroVelo 6:Baja belterületén megépülhet a hiányzó szakasz az EuroVelo6 kerékpárútból, a városközpontot Baja bel- és külterület Baja Város Önkormányzat

80 STRATÉGIA 80 Hálózatos projekt megnevezése Projekt rövid tartalma Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama összeköttetésbe kerül a Baja-Vaskút kerékpárúttal. Az EuroVelo 6 turisztikai kerékpárhálózathoz csatlakozhat Baján a Sükösd-Baja- Bátmonostor kerékpárút. Baja-Pörböly turisztikai kerékpárút létesítése, összekötve az EuroVelo 6-tal. Szeremle és Vodicai kegyhely közötti régi híd (gyalogos és kerékpáros) visszaállítása (egyházi rendezvények miatt) Baja-Pörböly Baja Város Önkormányzat n.a. n.a VÁROSI INFRASTRUKTÚRA ÉS ÉGYÉB KÖZSZOLGÁLTATÁSOK- ÉS KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE Környezeti célú fejlesztések, város komfortérzet javítása (HP11) A történelmi városközpont fizikai megújítása n.a. Baja Város III. ütem Önkormányzat Bajai zöldfelületek fejlesztése és sétányok n.a. n.a. n.a. n.a. kialakítása Környezettudatosságra nevelő programok n.a. Baja Város n.a Önkormányzat Intézmények Civil szervezetek Baja város fásítása n.a. Baja Város Önkormányzat, Bajai Kommunális és Szolgáltató Kft. Közterületek megújítása és új közterületek n.a. Baja Város

81 STRATÉGIA 81 Hálózatos projekt megnevezése Projekt rövid tartalma Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama kialakítása Önkormányzat, Bajai Kommunális és Szolgáltató Kft Sugovica revitalizációja n.a. Baja Város Önkormányzat, lehetőség szerint ADUVIZIG Összehangolt zöldövezeti fejlesztést n.a. Baja Város szolgáló koncepció/tanulmány Önkormányzat Funkcióvesztett, be nem épített területek n.a. Baja Város hasznosítása Önkormányzat Belterületi ivóvíz hálózat fejlesztése n.a. Baja Város Önkormányzat Keleti városrész (északit is beleértve) (Szegedi úti körforgalomtól a Tél utcáig) csapadékvíz-elvezetésének fejlesztése Szegedi úti körforgalomtól a Tél utcáig Baja Város Önkormányzat Szennyvíztisztító zavaró hatásának csökkentése (műtárgyak lefedése) n.a. Baja Város Önkormányzat Városi infrastruktúra fejlesztése (HP12) Baja város épületeinek korszerűsítése n.a. Baja Város Önkormányzat Nevelési-oktatási és kulturális intézmények n.a. Baja Város energetikai fejlesztése, felújítása Önkormányzat Baja város közvilágításának energetikai n.a. Baja Város korszerűsítése Önkormányzat n.a

82 STRATÉGIA 82 Hálózatos projekt megnevezése Projekt rövid tartalma Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Megújuló energiaforrásokon alapuló rendszerek kiépítése Baja város önkormányzati épületein n.a. Baja Város Önkormányzat Lepusztult városi területek rekonstrukciója n.a. Baja Város Önkormányzat Városközpontban lévő közművek és műtárgyaik zavaró városképi hatásainak csökkentése Baja város műemléki épületeinek és helyi védettségű épületeinek felújítása n.a. n.a. Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ERŐSÍTÉSE, AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ KÉPESSÉG NÖVELÉSE Duna-menti térség településeinek együttműködése (HP13) n.a. Baja térségi települések Baja Város Önkormányzat Duna Pannon Régió együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása (HP14) Pannon EGTC együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása (infrastruktúra fejlesztés, munkahely teremtés, zöldmezős beruházások) (HP15) n.a. Baja közigazgatási területe n.a. Baja közigazgatási területe Baja Város Önkormányzat Pannon EGTC, Baja Város Önkormányzat

83 STRATÉGIA Egyéb projektek Egyéb, a fenti kategóriákba be nem sorolható projekteket, azaz a nem akcióterületi, nem kulcsés nem hálózatos projekteket egyedi, pontszerű fejlesztésekként definiáljuk. Baja város egyedi, pontszerű projekt ötleteit foglalja össze a 7. táblázat.

84 STRATÉGIA táblázat: Baja város időszak során megvalósítandó egyéb projektjei főbb témakörönként Egyéb projekt megnevezése GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS BEFEKTETÉS ÖSZTÖNZÉS Egyedi turisztikai fejlesztések Turisztikai Klaszter megalakítása és működtetése (EP1) Projekt rövid tartalma Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Vízi Turisztikai Klaszter megalakítása n.a. Vállalkozók Egyedi vízi turisztikai fejlesztések (EP2) Szeremlei-Sugovica, DVCS, Ferenctápcsatorna és a meglévő zsilipek rekonstrukciója/revitalizációja Sugovica Marina kialakítása (étterem úszódokkon) Sugovica/Kamarás-Duna turisztikai célú fejlesztése Ferenc-tápcsatorna vízpótlási lehetőségének vizsgálata Turisztikai célú személyhajó kikötő építése Archaikus fokgazdálkodás az Alsó- Duna völgyben Szeremlei lehetőség szerint ADUVIZIG Sugovica, DVCS, Ferenc-tápcsatorna Sugovica és Vállalkozók környezete, Petőfiés Nagy-Pandúrsziget Ferenc-tápcsatorna lehetőség szerint ADUVIZIG Sugovica magaspartfali Baja Város Önkormányzat szakasz Bagolyvártól a hajógyári kikötőig n.a. n.a Egyéb egyedi turisztikai fejlesztések (EP3) Skanzen bővítése, Hajómalom létrehozása és a környezet megújítása Baja Duna part, Türr kilátó környéke (Türr Emlékmű part) Bajai Hajómalom Egyesület

85 STRATÉGIA 85 Egyéb projekt megnevezése Projekt rövid tartalma Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Kalandpark létrehozása Petőfi-sziget Baja Város Önkormányzat Bajai vízi állat és növénypark, valamint vadaspark kialakítása Türr kilátó és környékének turisztikai célú fejlesztése, gépjárművel észak felől történő megközelítésének biztosítása márciusi jeges árvíz Sugovica parti emlékmű Nagy-Pandúrsziget,Baja város belterülete Baja, Türr kilátó környezete (Türr Emlékmű part) Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat Központi városrész Baja Város Önkormányzat Egyedi vállalkozói, idegenforgalmi fejlesztések (EP4) Nevezetességek kitáblázása, n.a. n.a. n.a információs táblák elhelyezése, útvonaltervek kialakítása Kisvonat helyett, városnéző vonat vagy kisbusz indítása idegenveztővel konkrét útvonallal, nevezetességek érintésével (kevésbé forgalmas útvonalon és jól n.a. n.a. n.a időzített indulási időpontokkal pl. hétvégén) Sugovica, Banara Hotel fejlesztése n.a. n.a. n.a Duna Wellness Hotel fejlesztése Baja, Szentháromság tér Vállalkozók

86 STRATÉGIA 86 Egyéb projekt megnevezése Projekt rövid tartalma Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Kemping fejlesztése, újraélesztése Baja, Petőfi-sziget n.a Multifunkcionális Bemutatócentrum Agroturisztikai Csillagászati Űrfizikai Klaszter és űrturisztikai látogatóközpont Baja, Keleti (északit is beleértve) városrész, Ipari területek Baja (belváros), Tóth K. u.; Baja (Keleti (északit is beleértve) városrész), Szegedi út: Csillagvizsgáló és környezete n.a n.a Bajai Horgászközpont kialakítása Baja, Petőfi-sziget n.a Egyedi gazdaságfejlesztési projektek Egyedi mezőgazdasági fejlesztések (EP5) Vállalkozói Innovációs Központ kialakítása Agrár-innovációs központ és ökológiai mintagazdaság megvalósítása Kincses Bácska termékkultúra piaci térnyerésének továbbvitele Klaszterépítés az agro-élelmiszeripari szektor együttműködésével Baja keleti (északit is beleértve) városrész, Ipari Park területe Baja Város Önkormányzat, Baja Vagyon Zrt Baja keleti (északit is beleértve) városrész n.a n.a. Vállalkozók n.a

87 STRATÉGIA 87 Egyéb projekt megnevezése Egyedi befektetés-ösztönző fejlesztés (EP6) Projekt rövid tartalma Kiadvány készítése Baja és a térségről a befektetők számára Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Baja közigazgatási területe Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Baja Vagyon Zrt Egyedi gazdaságfejlesztést támogató fejlesztések Egyéb egyedi gazdaságfejlesztési menedzsment tevékenységek (EP7) Tanfolyamok szervezése a kis- és közepes vállalkozásokra vonatkozó gazdálkodási, pénzügyi, közigazgatási és jogi szabályozásról Bajai Városmarketing Stratégia aktualizálása Baja közigazgatási területe Baja Város Önkormányzat, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara n.a Központi városrész Bajai Marketing Kft Turizmusfejlesztési stratégia készítése n.a. Bajai Turisztikai Nonprofit Kft TDM szervezet fejlesztése n.a. Bajai Turisztikai Nonprofit Kft "Városi pénz" bevezetése egy-egy rendezvény idejére n.a. n.a. n.a HUMÁNINFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Egyedi foglalkoztatottság javítását célzó fejlesztések (EP8) A város foglalkoztatottságának fokozása n.a. Baja Város Önkormányzata, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Információs napok szervezése n.a. Baja Város Önkormányzata, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ

88 STRATÉGIA 88 Egyéb projekt megnevezése Egyedi alap-, közép-, szak- és felsőfokú minőségi oktatásfejlesztések (EP9) Projekt rövid tartalma Komplex foglalkoztatási program hátrányos helyzetűek számára Komplex foglalkoztatási program megváltozott munkaképességűek számára Komplex foglalkoztatási program munkanélküliek számár Bajai Rehabilitációs Foglalkoztatási Központ kialakítása Projekt helyszíne (Cím, hrsz) n.a. n.a. n.a. n.a. Projektgazda megnevezése Baja Város Önkormányzata, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Baja Város Önkormányzata, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Baja Város Önkormányzata, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Baja Város Önkormányzata, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Tanyaprogram n.a. Baja Város Önkormányzata, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ n.a. Baja Város Önkormányzat, n.a TISZK fenntartása Klebelsberg Intézményfenntartó Központ n.a. n.a. n.a III. Béla Gimnázium fejlesztése A Jelky András Szakképző Iskola fejlesztése n.a. n.a. n.a

89 STRATÉGIA 89 Egyéb projekt megnevezése Projekt rövid tartalma Türr István Gazdasági Szakközépiskola fejlesztése Bányai Júlia Szakképző Iskola fejlesztése Szent László ÁMK Szakközépiskolájának fejlesztése MNÁMK fejlesztése MNÁMK energetikai racionalizálást célzó fejlesztése Bereczki Máté Szakképző Iskola infrastrukturális fejlesztése Bereczki Máté Szakképző Iskola technikai fejlesztése Bajai felnőttoktatási hálózat létrehozása Vállalkozóvá válás segítése képzésekkel A városi intézmények kapacitásának bővítése Baja Város Önkormányzat által fenntartott/tulajdonolt intézmények Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a

90 STRATÉGIA 90 Egyéb projekt megnevezése Projekt rövid tartalma informatikai és energetikai infrastruktúra-fejlesztése Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Egyedi projektek a szociális és egészségügyi rendszer optimalizálására (EP 10) Eötvös József Főiskola fejlesztési elképzelései Baja Város Önkormányzat feladat ellátásában résztvevő szociális intézmények háttérinfrastruktúrájának fejlesztése, kapacitás- és szolgáltatás bővítése Szociális szakemberek továbbképzése Bajai Járásban élő hátrányos helyzetű emberek felzárkózásának és integrációjának elősegítése Civil szervezetek és egyházak fejlesztési elképzelései megvalósításának és egymás közötti együttműködésének segítése Időskorúak ellátó rendszerének fejlesztése, ellátást végző intézmények kapacitás bővítése Családok átmeneti otthona n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. Baja Város Önkormányzat Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat n.a n.a n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Cédrus Református Egyesített Szociális Intézmény Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat n.a n.a

91 STRATÉGIA 91 Egyéb projekt megnevezése Kulturális- és rekreációs (sport) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése (EP 11) Projekt rövid tartalma HOSPICE Szolgálat létrehozása Háziorvosi rendelők és környezetük felújítása Baján Egészségügyi infrastrukturális fejlesztése alapellátás Bajai Szent Rókus Kórház fejlesztései Bajai kulturális létesítmények infrastrukturális és energetikai fejlesztése Türr István Múzeum főépületének és udvarának felújítása Sportlétesítmények fejlesztési koncepciójának elkészítése (MT és fejlesztési koncepció) Rekortáv futópálya kiépítése a Petőfiszigeten Sportcsarnok létesítése, fejlesztése Új műfüves focipálya létesítése, fejlesztése Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat Bajai Szent Rókus Kórház Baja Város Önkormányzat Baja Város Önkormányzat, Türr István Múzeum n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. Baja Város Önkormányzat, MLSZ pályázat

92 STRATÉGIA 92 Egyéb projekt megnevezése Projekt rövid tartalma Bajai Vízivilág projekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata Közlekedési pálya bemutató jelleggel Komplex sport és szabadidő sport, rekreációs turizmus fejlesztése a Nagy- Pandúr-szigeten (evezés, úszás, kajakkenu stb. Mozi vagy autósmozi létjogosultságának vizsgálata Projekt helyszíne (Cím, hrsz) n.a. Projektgazda megnevezése lehetőség szerint ADUVIZIG Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama n.a n.a. n.a Nagy Pandúr-sziget n.a. n.a n.a. Baja Város Önkormányzat n.a Városi infrastruktúra, egyéb közszolgáltatások és kommunális szolgáltatások fejlesztése Egyedi csapadékvíz- és szennyvízcsatorna rendszer teljeskörű építése (EP 12) Új záportározó kapacitás építése, n.a. n.a vízvisszatartás fokozása, a visszatartott víz felhasználása Szent István É-K-i főgyűjtő kiépítése n.a. n.a A vaskúti út mellett és Nagy Lajos Király utcánál kiépítendő főgyűjtő n.a. n.a Szennyvíztelep fejlesztése n.a. Baja Város Önkormányzat

93 STRATÉGIA 93 Egyéb projekt megnevezése Egyedi közlekedési fejlesztések (EP 13) Projekt rövid tartalma Helyijárat- bővítés a közútfejlesztéssel összhangban Projekt helyszíne (Cím, hrsz) n.a. Projektgazda megnevezése Baja Város Önkormányzat, DAKK Zrt. Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama Megújuló energiát hasznosító buszok rendszerbe állítása n.a. Baja Város Önkormányzat, DAKK Zrt. n.a Egyedi közigazgatási szolgáltatási fejlesztési projektek (EP 14) Általános közigazgatási szolgáltatás fejlesztése Bajai Polgármesteri Hivatal informatikai infrastruktúrájának fejlesztése Belső kommunikációs rendszer fejlesztése Belső komplex pályázati adatbázis, és projekt-monitoring rendszer kialakítása n.a. Bajai Polgármesteri Hivatal n.a. Bajai Polgármesteri Hivatal n.a. Bajai Polgármesteri Hivatal n.a. Bajai Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztés Baja Város n.a. Bajai Polgármesteri Hivatal Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál Irattár és levéltár kialakítása Adid u., Bácska tér Bajai Polgármesteri Hivatal Egyedi projektek interkulturális kapcsolatok erősítésére (EP 15) Önkormányzati projektgenerálás Civil szervezetek együttműködésének segítése n.a. Baja Város Önkormányzat n.a n.a. n.a. n.a

94 STRATÉGIA 94 Egyéb projekt megnevezése Projekt rövid tartalma Közösségi Ház fejlesztése (volt Tiszti klub) Határon átnyúló együttműködések Projekt helyszíne (Cím, hrsz) n.a. Projektgazda megnevezése Baja Város Önkormányzat, Baja Marketing Kft. Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama n.a. n.a Egyéb egyedi projektek (EP 16) Temetési szolgáltatás javítása n.a. Baja Város Önkormányzat Szociális és funkcionális városrehabilitációs típusú projekteket kísérő, vagy azokkal azonos, vagy hasonló célt szogláló szoft programelemek megvalósítása, illetve antiszegregációs tervben megjelölt célok elérését szolgáló projektek megvalósítása A kerékpáros közlekedés népszerűsítése Hulladék kezelési és hasznosítási/feldolgozási rendszer fejlesztése (ezen belül esetlegesen hulladékégető létesítése) Játszóterek és szabadtéri sporttevékenységek infrastrukturális fejlesztése: n.a. Baja Város Önkormányzat n.a n.a. Baja Város Önkormányzat n.a. Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft Felnőtt, akadálymentesített játszótér - Újvárosban a fajátszó KRESZn.a. Baja Város Önkormányzat

95 STRATÉGIA 95 Egyéb projekt megnevezése Projekt rövid tartalma pálya felújítása - Felnőtt játszótér vagy minden korosztály részére használható extrém-park létrehozása - Tüske erdő becsatolása az iskolai és városi rendezvényekbe Köztisztasági szolgáltatás-fejlesztés (eszközpark megújítása, városüzemeltetési eszközök beszerzése, szolgáltató infrastruktúra fejlesztése) Nyilvános illemhelyek és szemétgyűjtő edények kihelyezése Hagyományőrző rendezvények szervezése Bursa Hungarica: Ösztöndíj-program fiatalok számára Projekt helyszíne (Cím, hrsz) Projektgazda megnevezése Tervezett költség (nettó Ft) Megvalósítás időtartama n.a. Baja Város Önkormányzat n.a. Baja Város Önkormányzat n.a. Baja Marketing Kft. n.a n.a. Baja Város Önkormányzat n.a HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ERŐSÍTÉSE, AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ KÉPESSÉG NÖVELÉSE Egyedi, térségfejlesztési elképzelések (EP17) Bajai Járási Térségfejlesztő Központ kialakítása Baja közigazgatási területe Baja Város Önkormányzat Partnerségi fórumok szervezése Baja közigazgatási területe Baja Város Önkormányzat Szocális Szövetkezet létjogosultságának vizsgálata és realitása esetén létrehozása Baja közigazgatási területe Baja Város Önkormányzat

96 STRATÉGIA 4.4 A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz Az alábbiakban bemutatásra kerül a tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégia céljaihoz. A 8. táblázatban a városi szintű tematikus célokhoz rendeltük hozzá projekttípusonként a fejlesztési elképzeléseket annak érdekében, hogy látszódjon a célok és fejlesztési elképzelések közötti összefüggés. Mint ahogy az a táblázatból is látszik van olyan projekt, amely egyszerre több tematikus cél elérését is szolgálja, így ezek a fejlesztési elképzelések többször jelennek meg a táblázatban. 8. táblázat: Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok) Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek T1. Helyi adottságokra épülő gazdaságés turizmusfejlesztés - Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés - EuroVelo 6 - Településeket összekötő kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése - "Zöld Baja" - komfortérzetnövelő mintaprojekt - Bajai Vízivilág projekt előkészítése, a megvalósíthatós ág feltételeinek vizsgálata - Uszoda fejlesztése - Baja-M6-os autópálya közötti gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítése - Vízi turisztikai fejlesztések - Baja fesztiválváros turisztikai háttér infrasturktúrájának tovább fejlesztése - Vállalkozói idegenforgalmi fejlesztések ösztönzése - Korszerű mezőgazdasági termékkultúra elterjedésének ösztönzése - Befektetésösztönzés - Elkerülő utak építése - Külterületi utak fejlesztése - Környezeti célú fejlesztések, város komfortérzet javítása - Városi infrastruktúra fejlesztése - Kerékpáros - Logisztikai központ és kikötő fejlesztés - Baja északi elkerülő út építése az M6-os gyorsforgalmi úttal történő eléréséhez és kikötőhöz (feltáró út) - Egyéb kikötő fejlesztési projektek - Baja Ipari park fejlesztése - Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós közparkká - Piaccsarnok fejlesztése - Baja Európa egyik egészségcentruma - Baja, déli elkerülő út építése - Turisztikai Klaszter megalakítása és működtetése - Egyedi vízi turisztikai fejlesztések - Egyéb egyedi turisztikai fejlesztések - Egyedi vállalkozói, idegenforgalmi fejlesztések - Egyedi mezőgazdasági fejlesztések - Egyedi befektetésösztönző fejlesztés - Egyéb egyedi gazdaságfejleszt ési menedzsment tevékenységek - Egyedi foglalkoztatottság javítását célzó fejlesztések - Kulturális- és rekreációs (sport)

97 STRATÉGIA Középtávú városi célok (tematikus célok) Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek közlekedési fejlesztések tevékenység és infrastruktúra fejlesztése T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás - "Zöld Baja" - komfortérzetnövelő mintaprojekt - Bajai Vízivilág projekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata - Belterületi utak fejlesztése - Elkerülő utak építése - Parkoló fejlesztések - Környezeti célú fejlesztések, város komfortérzet javítása - Városi infrastruktúra fejlesztése - Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós közparkká - Árvízvédelmi rendszer fejlesztése - Baja, déli elkerülő út építése - Jelky-téri körpályás csomópont létesítése - Kulturális- és rekreációs (sport) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése T3. Társadalmi megújulóképesség támogatása - Hivatás-forgalmi kerékpárút fejlesztés - Kerékpárút a Keleti körút mentén - Településeket összekötő kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése - "Zöld Baja" - komfortérzetnövelő mintaprojekt - Uszoda fejlesztése - Belterületi utak fejlesztése - Elkerülő utak építése - Parkoló fejlesztések - Környezeti célú fejlesztések, város komfortérzet javítása - Városi infrastruktúra fejlesztése - Kerékpáros közlekedési fejlesztések - Baja Európa egyik egészségcentruma - Leromlott városi területek rehabilitációja - Egyedi foglalkoztatottság javítását célzó fejlesztések - Egyedi alap-, közép-, szak- és felsőfokú minőségi oktatásfejlesztések - Egyedi projektek a szociális és egészségügyi rendszer optimalizálására - Kulturális- és rekreációs (sport) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése - Egyedi csapadékvíz- és szennyvízcsatorna rendszer teljeskörű építése - Egyedi közlekedési fejlesztések - Egyedi közigazgatási

98 STRATÉGIA Középtávú városi célok (tematikus célok) T4. Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása Kulcsprojektek - - Baja-M6-os és M9-es autópálya közötti gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítése - Bajai Vízivilág projekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata Hálózatos projektek - Külterületi utak fejlesztése - Korszerű mezőgazda-sági termékkultúra elterjedésének ösztönzése - Duna-menti térség településeinek együttműködése - Duna Pannon Régió együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és vizsgálata - Pannon EGTC együttműkö-dés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása (infrastruktúra fejlesztés, munkahely teremtés, zöldmezős beruházások) Akcióterületi projektek - Logisztikai központ és kikötő fejlesztés - Egyéb kikötő fejlesztési projektek Egyéb projektek szolgáltatási fejlesztési projektek - Egyedi projektek interkulturális kapcsolatok erősítésére - Egyéb egyedi projektek - Egyedi, térségfejlesztési elképzelések - Egyedi projektek interkulturális kapcsolatok erősítésére T5. A célok - Hivatás-forgalmi - Belterületi utak - Logisztikai - Egyedi alap-,

99 STRATÉGIA Középtávú városi célok (tematikus célok) Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése kerékpárút fejlesztés - Kerékpárút a Keleti körút mentén - Településeket összekötő kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése - Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés - EuroVelo 6 - Baja-M6-os autópálya közötti gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítése fejlesztése - Elkerülő utak építése - Külterületi utak fejlesztés - Parkoló fejlesztések - Városi infrastruktúra fejlesztése - Kerékpáros közlekedési fejlesztések központ és kikötő fejlesztés - Baja északi elkerülő út építése az M6-os gyorsforgalmi úttal történő eléréséhez és kikötőhöz (feltáró út) - Egyéb kikötő fejlesztési projektek - A Bajai Ipari Park egyéb infrastrukturális fejlesztései - Petőfi-híd felújítása - Csapadék- és belvíz-elvezetés Baja Józsefváros városrészben - Árvízvédelmi rendszer fejlesztése - Baja, déli elkerülő út építése - Jelky-téri körpályás csomópont létesítése közép-, szak- és felsőfokú minőségi oktatásfejlesztések - Egyedi projektek a szociális és egészségügyi rendszer optimalizálására - Kulturális- és rekreációs (sport) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése - Egyedi csapadékvíz- és szennyvízcsatorna rendszer teljeskörű építése - Egyedi közlekedési fejlesztések - Egyedi közigazgatási szolgáltatási fejlesztési projektek

100 2023. II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA A fejlesztések ütemezése A 9. táblázat Baja város fejlesztési elképzeléseinek tervezett ütemezését tartalmazza. 9. táblázat: A fejlesztési elképzelések ütemezése Szin t Fejlesztések Kezdési időpont Befejezési időpont 1.sz. akcióterület: Kikötő fejlesztési október december 1 akcióterület Logisztikai központ és kikötő fejlesztés október 2018.december Baja északi elkerülő út építése az M6-os gyorsforgalmi úttal történő eléréséhez és a kikötőhöz (feltáró út) október 2018.december Egyéb kikötő fejlesztési projektek október 2018.december sz. akcióterület: Gazdaságfejlesztési október december 1 akcióterület Baja Ipari park fejlesztése október december A Bajai Ipari Park egyéb infrastrukturális fejlesztései október 2018.december sz. akcióterület: Városközponti október december 1 akcióterület Dr. Alföldy József tér fejlesztése 2 többfunkciós közparkká október 2017.december

101 2023. II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 101 Szin t Fejlesztések Kezdési időpont Befejezési időpont 2 Petőfi-híd felújítása január 2017.december Piaccsarnok fejlesztése január 2019.december Csapadék- és belvíz-elvezetés Baja Józsefváros városrészben október december sz. akcióterület: Városközponti október 2020.december 1 Turisztikai akcióterület Baja Európa egyik egészségcentruma október december Árvízvédelmi rendszer fejlesztése október december sz. akcióterület: Városközponti 3. - Közlekedési infrastruktúra fejlesztés október december 1 akcióterület Baja, déli elkerülő út építése október december Jelky-téri körpályás csomópont létesítése október december sz. akcióterület: Szociális október december 1 városrehabilitációs akcióterület Leromlott városi területek rehabilitációja október december Kulcsprojektek október december Hivatás-forgalmi kerékpárút fejlesztés október december Kerékpárút a Keleti körút mentén október 2016.december Településeket összekötő 2 kerékpárforgalmi létesítmények október 2018.december

102 2023. II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 102 Szin t Fejlesztések Kezdési időpont Befejezési időpont fejlesztése Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés - EuroVelo január 2018.december "Zöld Baja" - komfortérzet-növelő mintaprojekt október december Bajai Vízivilág projekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata október december Uszoda fejlesztése október december 2 Baja M6-os autópálya közötti gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítése október december 1 Hálózatos projektek október december Vízi turisztikai fejlesztések október december Baja fesztivál-város turisztikai háttér infrasturktúrájának tovább fejlesztése október december Vállalkozói idegenforgalmi fejlesztések ösztönzése október december Korszerű mezőgazdasági termékkultúra elterjedésének ösztönzése október december Befektetés-ösztönzés október december Belterületi utak fejlesztése október december Elkerülő utak építése október december Külterületi utak fejlesztés október december

103 2023. II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 103 Szin t Fejlesztések Kezdési időpont Befejezési időpont 2 Parkoló fejlesztések október december Kerékpáros közlekedési fejlesztések október december 2 Környezeti célú fejlesztések, város komfortérzet javítása október december Városi infrastruktúra fejlesztése október december Duna-menti térség településeinek együttműködés október december Duna Pannon Régió együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása október december Pannon EGTC együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása (infrastruktúra fejlesztés, munkahely teremtés, zöldmezős beruházások) október december Egyéb, egyedi projektek október december Turisztikai Klaszter megalakítása és működtetése október december Egyedi vízi turisztikai fejlesztések október december Egyéb egyedi turisztikai fejlesztések október december Egyedi vállalkozói, idegenforgalmi fejlesztések október december Egyedi mezőgazdaági fejlesztések október december

104 2023. II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 104 Szin t Fejlesztések Kezdési időpont Befejezési időpont 2 Egyedi befektetés-ösztönző fejlesztés október december Egyéb egyedi gazdaságfejlesztési menedzsment tevékenységek október december Egyedi foglalkoztatottság javítását célzó fejlesztések október december Egyedi alap-, közép-, szak- és felsőfokú minőségi oktatásfejlesztések október december Egyedi projektek a szociális és egészségügyi rendszer optimalizálására október december Kulturális- és rekreációs (sport) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése október december Egyedi csapadékvíz- és szennyvízcsatorna rendszer teljeskörű építése október december Egyedi közlekedési fejlesztések október december Egyedi közigazgatási szolgáltatási fejlesztési projektek október december Egyedi projektek interkulturális kapcsolatok erősítésére október december Egyéb egyedi projektek október december Egyedi, térségfejlesztési elképzelések október december

105 STRATÉGIA Az akcióterületi fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Baja tervezett fejlesztései számára releváns források a ig terjedő időszakban az alábbi Operatív Programokban állnak rendelkezésre. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program a térségi adottságokra szabottan támogatja a helyi gazdasági rendszerek és a helyi foglalkoztatási képesség helyreállítását. A TOP fejlesztések kedvezményezettjei döntően az önkormányzatok, elsősorban térségi és helyi jelentőségű fejlesztéseket finanszíroz, valamint a fejlesztései területileg összehangolva valósulnak meg. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a kis- és középvállalkozások, ipari parkok fejlesztését, a K+F+I, illetve infokommunikációs fejlesztéseket, energiahatékonysági beruházásokat, az EuroVelo 6 kerékpárúthoz kapcsolódó fejlesztéseket, társadalmi célú gazdaságot, foglalkoztathatóság javítását, szociális alapszolgáltatás és gyermekjóléti alapellátást támogatja. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program által valósulnak meg a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával kapcsolatos fejlesztések. Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program elsősorban és közvetlenül az energia- és erőforrás hatékonyság növeléséhez hozzájáruló fejlesztéseket támogatja. Integrált- Közlekedés Fejlesztési Operatív Program a 2014 és 2020 közötti EU támogatásokból megvalósuló közlekedésfejlesztések többségét tartalmazza. Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program Élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást biztosító Operatív Program - a szegénység csökkentésére, a szegény gyermekek étkeztetésére irányuló fejlesztési elképzeléseket támogatja. Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program célja a közigazgatás és a közszolgáltatások megfelelő működésének támogatása. Vidékfejlesztési Program célja az agrárágazat fejlesztéseinek támogatása. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program jelen esetben nem releváns. INTERREG - IPA CBC Magyar-Szerb Együttműködési Program, mely alapvetően a közötti időszakban megvalósuló határmenti együttműködési kezdeményezéseket támogatja. Duna Régió Stratégia együttműködés keretében nyújtott támogatási lehetőségek. A város szempontjából a legtöbb fejlesztési elképzelésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program nyújthat forrást. A városok számára a következő támogatási időszakban kiemelt figyelmet érdemel a TOP források új eljárás szerinti felhasználása. (Integrált Területi Program - ITP). Bács-Kiskun megyében új ITP készítés van folyamatban, várhatóan legkésőbb 2015 májusára elfogadja a Megyei Közgyűlés. Az egyeztetési változat szerint az ITP teljes 7 éves forráskerete 63,23 Mrd Ft., melynek összetételét a 10. számút táblázat foglalja össze. 10. táblázat: TOP intézkedések TOP intézkedés 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Megyei keret (Mrd Ft) 4, 489 7,128

106 STRATÉGIA 106 TOP intézkedés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia - felhasználás arányának növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Forrás: Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program egyeztetési változat március Megyei keret (Mrd Ft) 7,131 4,880 11,700 3,978 11,934 3,343 2,448 0,600 3,396 0,180 2,024 Baja város által megjelölt fejlesztési elképzelések tervezett költségvetési összegét és a lehetséges finanszírozási forrásokat a 11. táblázat foglalja össze projekttípusonként. 11. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve Projekt típus Projekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása Akcióterületi projektek Logisztikai központ és kikötő fejlesztés nettó ,7 TOP 1.1. A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése GINOP Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei 55. sz. elkerülő út és egyben a kikötőt feltáró nettó TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a

107 STRATÉGIA 107 Projekt típus út Projekt megnevezése Egyéb kikötő fejlesztési projektek Baja Ipari park fejlesztése A Bajai Ipari Park egyéb infrastrukturális fejlesztései Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós közparkká Indikatív költségvetés (millió Ft) nettó 710 nettó 800 nettó 800 nettó 150 Finanszírozás lehetséges forrása munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei GINOP Ipari parkok fejlesztése, illetve barnamezős iparterületek megújítása TOP 1.1. A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal KEHOP Egyedi célkitűzés 2: A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével GINOP Ipari parkok fejlesztése, illetve barnamezős iparterületek megújítása TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal TOP 7.1. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében Petőfi-híd felújítása nettó TOP 3.1. Fenntartható közösségi

108 STRATÉGIA 108 Projekt típus Projekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása mobilitás elősegítése TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében Piaccsarnok fejlesztése nettó 950 TOP 1.1. A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával Csapadék- és belvízelvezetés Baja Józsefváros városrészben Baja Európa egyik egészségcentruma Árvízvédelmi rendszer fejlesztése Baja, déli elkerülő út építése Jelky-téri körpályás csomópont létesítése nettó nettó nettó nettó nettó 900 TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés KEHOP Egyedi célkitűzés 2: A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében GINOP NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés KEHOP Egyedi célkitűzés 2: A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei HU-SRB PA1 Határon átnyúló vízgazdálkodás és kockázatkezelési rendszerek támogatása TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével

109 STRATÉGIA 109 Projekt típus Kulcsprojektek Projekt megnevezése Leromlott városi területek rehabilitációja Hivatás-forgalmi kerékpárút fejlesztés Kerékpárút a Keleti körút mentén Indikatív költségvetés (millió Ft) n.a. n.a. nettó 150 Finanszírozás lehetséges forrása TOP 4.4. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 6.3 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 6.4 A helyi identitás és kohézió erősítése EFOP 1 Együttműködő társadalom EFOP 2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése Településeket összekötő kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés - EuroVelo 6 "Zöld Baja" - komfortérzet-növelő mintaprojekt nettó 858 nettó 310 nettó TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal GINOP Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési

110 STRATÉGIA 110 Projekt típus Hálózatos projektek Projekt megnevezése Bajai Vízivilág projekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata Indikatív költségvetés (millió Ft) n.a. Finanszírozás lehetséges forrása beavatkozásokkal TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal GINOP NEC 2.1 A kkv-k növekedési lehetőségeinek megteremtése (I.) GINOP 7. NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei HU-SRB PA3 Együttműködés támogatása a turizmus és a kulturális örökség területén Uszoda fejlesztése n.a. TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében Baja M6-os autópálya közötti gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítése Vízi turisztikai fejlesztések n.a. nettó IKOP 4.2. A torlódások csökkentése a magyarországi regionális úthálózaton TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés KEHOP Egyedi célkitűzés 2: A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei (PA 1/a A mobilitás és a multimodalitás fejlesztése - belvízi hajóutak) HU-SRB PA1 Határon átnyúló vízgazdálkodás és kockázatkezelési rendszerek támogatása HU-SRB PA3 Együttműködés támogatása a turizmus és a kulturális örökség védelme területén Baja fesztivál-város minimum TOP 1.2. A turizmus területi

111 STRATÉGIA 111 Projekt típus Projekt megnevezése turisztikai háttér infrastruktúrájának tovább fejlesztése Vállalkozói idegenforgalmi fejlesztések ösztönzése Korszerű mezőgazdasági termékkultúra elterjedésének ösztönzése Indikatív költségvetés (millió Ft) nettó minimum nettó minimum nettó Finanszírozás lehetséges forrása adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében GINOP Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése HU-SRB PA3 Együttműködés támogatása a turizmus és a kulturális örökség védelme területén GINOP 7. NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken GINOP 4 Energetikai fejlesztések GINOP 8 Pénzügyi eszközök HU-SRB PA1 A határon átnyúló vízgazdálkodás és kockázatmegelőzési rendszer javítása VP 4.1 A mezőgazdasági üzemekbe történő beruházásokhoz nyújtott támogatás VP 5.1 Olyan megelőző intézkedésekre irányuló beruházások támogatása, amelyek célja a valószínűsíthető természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények következményeinek mérséklése Befektetés-ösztönzés nettó 8 TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése Belterületi utak fejlesztése Elkerülő utak építése Külterületi utak fejlesztés minimum nettó minimum nettó minimum nettó 150 TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő moblitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő moblitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés IKOP 1.1. Az országhatárok elérésének javítása a magyarországi TEN-T úthálózaton IKOP 4.2. A torlódások csökkentése a magyarországi regionális úthálózaton TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

112 STRATÉGIA 112 Projekt típus Projekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása Parkoló fejlesztések minimum nettó 100 TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Kerékpáros közlekedési fejlesztések minimum nettó TOP 1.3. A munkahelyek elérhetőségének javítása, a munkavállalók mobilitásának segítése a közlekedési feltételek fejlesztésével TOP 3.1. Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében TOP 2.1. Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal GINOP Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése Környezeti célú fejlesztések, város komfortérzet javítása minimum nettó TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében TOP 5.3. A helyi kohézió és identitás erősítése TOP 7.2 Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva Városi infrastruktúra fejlesztése nettó TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés EFOP 4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása Duna-menti térség településeinek együttműködése nettó 4 Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei HU-SRB Együttműködési Program

113 STRATÉGIA 113 Projekt típus Projekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása Duna Pannon Régió együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása nettó Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei HU-SRB Együttműködési Program Pannon EGTC együttműködés keretében tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása (infrastruktúra fejlesztés, munkahely teremtés, zöldmezős beruházások) nettó Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei HU-SRB Együttműködési Program Egyéb projektek Turisztikai Klaszter megalakítása és működtetése nettó 5 Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei (PA8 A vállalkozások versenyképességének, beleértve a vállalkozások közötti regionális együttműködések (klaszterek) fejlesztésének támogatása GINOP 1. Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása - NEC 3.1. Piacképes és együttműködő kkv szektor megteremtése (I.) Vállalkozások együttműködési intenzitásának növelésén keresztül, különös tekintettel az export tevékenységet végző cégekre. Egyedi vízi turisztikai fejlesztések nettó TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében KEHOP 1. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás VP 5.1 Olyan megelőző intézkedésekre irányuló beruházások támogatása, amelyek célja a valószínűsíthető természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények következményeinek mérséklése Egyéb egyedi turisztikai fejlesztések minimum nettó TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a

114 STRATÉGIA 114 Projekt típus Projekt megnevezése Egyedi vállalkozói, idegenforgalmi fejlesztések Egyedi mezőgazdasági fejlesztések Egyedi befektetésösztönző fejlesztés Egyéb egyedi gazdaságfejlesztési menedzsment tevékenységek Egyedi foglalkoztatottság javítását célzó fejlesztések Egyedi alap-, közép-, szak- és felsőfokú minőségi oktatásfejlesztések Indikatív költségvetés (millió Ft) minimum nettó nettó 400 nettó 5 minimum nettó 10 n.a. n.a. Finanszírozás lehetséges forrása foglalkoztatás elősegítése érdekében GINOP 7. Turizmus - NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken GINOP 7. Turizmus - NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken VP 4.1 A mezőgazdasági üzemekbe történő beruházásokhoz nyújtott támogatás TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése GINOP Turisztikai szervezetek (TDM) fejlesztése GINOP Nemzeti turisztikai marketing és keresletösztönző program Duna Régió Stratégia támogatási lehetőségei (PA 3 A kultúra és az idegenforgalom, valamint az emberek egymással való kapcsolatteremtésének előmozdítása) TOP 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések EFOP 1. Együttműködő társadalom TOP 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése EFOP 3. Gyarapodó tudástőke EFOP 4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása Egyedi projektek a minimum TOP 3.2. Önkormányzatok

115 STRATÉGIA 115 Projekt típus Projekt megnevezése Indikatív költségvetés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása szociális és egészségügyi rendszer optimalizálására nettó 250 energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése TOP 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése TOP 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 5.3. A helyi kohézió és identitás erősítése TOP 7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) KEHOP 5. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása EFOP 1. Együttműködő társadalom (1. F. Az egészségtudatosság növelése elsődsorban a hátrányos helyzetű emberek és térségek tekintetében; 1. G. Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása; 1. H. Hátrányos helyzetű személyek, kifejezetten romák szociális gazdaságban való részvételének növelése) EFOP 2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében Kulturális- és rekreációs (sport) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése minimum nettó TOP 1.2. A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás elősegítése érdekében TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 7. Közösségi szinten irányított

116 STRATÉGIA 116 Projekt típus Projekt megnevezése Egyedi csapadékvíz- és szennyvízcsatorna rendszer teljeskörű építése Egyedi közlekedési fejlesztések Egyedi közigazgatási szolgáltatási fejlesztési projektek Egyedi projektek interkulturális kapcsolatok erősítésére Indikatív költségvetés (millió Ft) nettó minimum nettó 300 nettó 246 minimum nettó Egyéb egyedi projektek nettó 25 Saját forrás Egyedi, térségfejlesztési elképzelések nettó 68 Finanszírozás lehetséges forrása városi helyi fejlesztések GINOP 7. Turizmus - NEC 15.1 A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés KEHOP 2. Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése TOP 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés IKOP 3.2. A vidéki városi-elővárosi közösségi közlekedési teljesítmény megőrzése KÖFOP 2.A.1. Prioritási tengely: A közigazgatás hatékonyságának növelése TOP 7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések HU-SRB PA3 Az együttműködések támogatása a turizmus és a kulturális örökség területén TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 5.3. A helyi kohézió és identitás erősítése EFOP 1. Együttműködő társadalom NEA támogatási lehetőségei Norvég Civil Alap támogatási lehetőségei TOP 7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések

117 STRATÉGIA Anti-szegregációs program 5.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása Baján az alacsony státuszú lakosság aránya az aktív korú lakosságon belül 7,4%. A megye többi városával összehasonlítva, alacsonynak mondható. Jellemzően nem tömbszerűen él ezen lakosság, népességük eloszlik a város területén. Nagy kiterjedésű és lakosságszámú szegregátum nem is található a városban. A belterületi városrészek közötti elhelyezkedésük is egyenletes, ezeken a területeken a lakónépesség arányánál alacsonyabb százalékponttal élnek. Ugyanakkor az alacsony státuszú lakosság integrációjának elősegítése érdekében a horizontális beavatkozásokon túl, területspecifikus intézkedésekre is szükség van, mert a külterületeken az alacsony státuszú lakosság aránya az aktív korúakon belül magas, 23,3%. Emellett a település belterületén két kisebb lakosságszámú szegregált zárvány alakult ki. A KSH a évi népszámlálási adatok alapján szegregátumot nem talált a városban. A Tanyák IV. körzetet (külterület) szegregációval veszélyeztetett területnek nyilvánította. Az önkormányzat adatai alapján azonban a fent említett két zárvány szegregációval veszélyeztetett területnek minősül. Az egyik a Nyugati városrészben található Uszály utca 10. szám alatti tömb, a másik a Központi városrészben található Deszkás utca 14., valamint Szent László utcán (Rákóczi u. és Honvéd u. közötti szakasza) található. A legkedvezőbb mutatókkal a külterület rendelkezik, az ott élők nagy száma, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézsége, a hiányzó közművek miatt. Továbbá lecsúszással veszélyeztetett területek még a Kölcsey u. 21., Sárköz u. vége, Hun u. vége, livodai épületek, vaskúti úti volt laktanya, Varsa utca, újvárosi lakótelep, egyéb tanyás külterületek Javasolt ezen területekre figyelemmel lenni, és szükséges ezek áttekintése az ITS majdani felülvizsgálatában is.

118 STRATÉGIA táblázat: Baja város KSH által kijelölt és Baja város által jóváhagyott szegregátumainak státusza a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével (témakörönként) Társadalom 1. (Demográfia) Társadalom 2. (Foglalkoztatottság) Lakáshelyzet Épített környezet / Közterületek minősége Szolgáltatásokhoz (közintézményi/piaci jellegű) való hozzáférés Etnikai szegregáció Eddigi beavatkozások nyomán bekövetkezett változások Szegregátum 1. (Uszály u. 10.) A tömbben 28 család él. LFT-ben 17, RSzSben 9, RGYK-ban 3 fő részesült 2014-ben. Egyszobás, komfortos lakások találhatóak itt. Az infrastruktúra rendelkezésre áll. A területen kizárólag lakóházak találhatóak. A területen magas a roma lakosság aránya Nem történt érdemi változás. Szegregátum 2. Deszkás u. 14.) A tömbben 21 család él. LFT-ben 8, RSzS-ben 1, RGYK-ban 7 fő részesült 2014-ben. Jellemzően egyszobás, komfortos lakások találhatóak itt. Az infrastruktúra rendelkezésre áll. A területen kizárólag lakóházak találhatóak. A területen magas a roma lakosság aránya Az önkormányzat több ingatlant értékesített, a népsűrűség csökkent. Szegregátum 3. (Tanyák IV.) A területen 180 család él. LFT-ben 42, RSzSben 41, RGYK-ban 48 fő részesült ben. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 48, az egyszobás lakásoké 18%. Az infrastruktúra erőteljesen hiányos A területen kizárólag lakóházak találhatóak. A távolság miatt a szolgáltatások elérhetősége nehéz. Nincs etnikai szegregáció. Az úthálózat egyes részei az eddigi murvaborítás helyett aszfaltburkolatot kaptak.

119 STRATÉGIA Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások A 2008-ban elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése óta a Deszkás utca 14. szám alatti területen 32 lakásából mára 21 maradt. A külterületi részen az úthálózat egyes részei kaptak pormentes burkolatot. A szociális és foglalkoztatási mutatók tekintetében nem áll rendelkezésre összehasonlítható adatsor. A 13. számú táblázat a 2008-ban tervezett, de megvalósításra nem kerülő beavatkozásokat tartalmazza. 13. táblázat: A 2008-ban elkészített IVS tervezett, megvalósításra nem került anti-szegregációs célú beavatkozásai Szociális Ágazat Foglalkoztatás Közösségfejlesztés Korábbi IVS anti-szegregációs tervének tervezett intézkedései Szociológiai helyzetfelmérés a szegregátumokban élő lakosságról Jelzőrendszer hatékonyságának növelése Hátrányos helyzetben élők foglalkoztatásának megteremtése komplex program keretén belül Bajai Felnőttoktatási Hálózat létrehozása Pályázati önerő-alap civil szervezetek számára Megjegyzés forrás hiányában nem valósult meg nem történt komplex beavatkozás forrás hiányában nem valósult meg forrás hiányában nem valósult meg forrás hiányában nem valósult meg A 14. számú táblázat tartalmazza azon beavatkozásokat, amelyek az integráció érdekében megvalósultak a 2008-as IVS elkészítése óta. 14. táblázat: Anti-szegregációs célú beavatkozások és azok eredményei ( ) a városban Korábbi IVS antiszegregációs terv megvalósult intézkedései egészségügyi szűrési, megelőzési programok Civil Ház létrehozása Valamennyi intézmény akadálymentesítése A helyi média bevonásával az esélyegyenlőséget szolgáló - tájékoztató, szemléletformáló - műsorok készítése Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) létrehozása Eredmény /értékelés Minden évben, rendszeresen Belvárosi Közösségi Házban Részben valósult meg Részben megvalósult Létrejött

120 STRATÉGIA Anti-szegregációs intézkedési terv A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések Anti-szegregációs célok Baja város vezetése az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség és az integráció biztosításának elvét szem előtt tartva, el kívánja érni, hogy a város minden polgára Otthon érezze magát a városban. Ennek érdekében az élet számos területét érintő beavatkozásokat tervez. A lakhatási feltételek biztosítása mellett széleskörű együttműködésen alapuló többféle: szociális, képzési, foglakoztatási, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések együttesével kíván hozzájárulni. Az alacsony státuszú lakosok integrációja előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket, hozzájárulva ezzel az alacsony státusz megváltozásához. 15. táblázat: Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai Horizontális célok 1. Az esélyegyenlőség biztosítása a város minden fejlesztési beavatkozásánál, annak figyelembe vételével, hogy semmilyen fejlesztés nem járulhat hozzá a településen belüli, vagy kívüli szegregáció kialakulásához és erősödéséhez Az esélyegyenlőség, a szegregáció-mentesség biztosítása a településen Alcélok 2. Oktatási integráció biztosítása Az iskolai sikeresség feltételeinek megteremtése A lemorzsolódás csökkentése 3. Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása 4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők számának emelkedése Az elsődleges munkaerő-piacon megjelenők számának növekedése A szociális szolgáltatások színvonalának emelkedése Új szociális szolgáltatások biztosítása A településen található veszélyeztetett területek közül a Deszkás utcait fel kívánjuk számolni. Az Uszály utcában és a külterületen horizontális eszközökkel kívánjuk megteremteni az integráció feltételeit. A külterületen emellett szükség van a lakókörnyezet rehabilitációjára is.

121 STRATÉGIA táblázat: Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai és azok relevanciája az egyes szegregátumokban (a szegregátumok sorszámával jelölve) Terület specifikus célok A szegregátum teljes felszámolása, a családok szociális bérlakásokban történő elhelyezése integrált környezetben Mobilizációs program kidolgozása az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának csökkentése érdekében A lakókörnyezet rehabilitációja A közüzemi tartozások csökkentése előrefizetés, kártyás mérőórákkal Szegr. 1. (Uszály utca 10.) X Szegr. 2. (Deszkás u. 14.) X Szegr. 3. (Külterület IV.) X X X Általános horizontális anti-szegregációs intézkedések A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció feloldása, Baja számára a fenntartható városfejlődés egyik záloga. Ennek tudatában a város messzemenőkig figyelembe veszi a jövőben megvalósuló fejlesztéseinél, hogy azok nem okozhatják sem horizontálisan, sem területileg a szegregáció kialakulását, vagy erősödését. Emellett az önkormányzat a Bajai Cigány Önkormányzattal közösen Anti-diszkriminációs jelzőrendszert működtet annak érdekében, hogy a településen az esélyegyenlőség és a szegregáció-mentesség a mindennapok részévé váljon. Az anti-szegregációs beavatkozások egyes elemei megkülönböztethetők a szerint, hogy az adott beavatkozás kemény (alapvetően fizikai jellemzők szerint mérhető, pl. infrastrukturális) vagy puha (alapvetően humán tényezőkre irányuló) jellegű-e. Általában elmondható, hogy önmagában a kemény, illetve a puha beavatkozás ritkán vezet eredményre, hatásos és maradandó eredmény ezek optimális kombinációjával érhető el. Ennek megfelelően a város által alkalmazott intézkedések tartalmaznak kemény és puha elemeket egyaránt. A devianciák kiszűrése, a megfelelő fejlődés és a sikeres felnőtté válás érdekében létre kell hozni egy szakmaközi hálózatot, amely a rendszeresen megtartott szakmai műhelyek keretében összehangoltabb, eredményesebb és hatékonyabb szolgáltatásokat tud biztosítani, a szükséges jelzőrendszer kialakításával. A hálózatban az alábbi szakterületek képviselői kerülnek meghívásra: közoktatási intézmények munkatársai, egészségügyi intézmények, szociális és családsegítő munkatársak, igazgatási és foglalkoztatási intézmények munkatársai. A hátrányos helyzetű gyermekek lemorzsolódásának megelőzése, az utcai devianciák, a fiatalkori bűnözővé válás elkerülése és a BTM nehézségekkel küzdő gyermekek problémáiban való segítségnyújtás biztosítása érdekében Kortárs-segítők képzését támogatjuk. A KLIK helyi tankerületével együttműködve segítjük az iskolai drogprevenció, a stressz prevenciós és a családi életre nevelés témakörökből rendhagyó órák rendezését. A kortárscsoport fontos helyszín a serdülők számára, hogy elsajátítsák a személyiségfejlődésükhöz szükséges készségeket, a társas viselkedési formákat.

122 STRATÉGIA 122 A tanyagondoki szolgáltatást fejleszteni kívánjuk a külterületeken élők segítése érdekében. Nyári napközi biztosítása szükséges, nyári étkeztetéssel, a hátrányos helyzetű tanulók részére. A megfelelő színvonalú szociális munka biztosítása érdekében rendkívül fontos a szociális területen dolgozók továbbképzése. Új gyakorlatok, lehetőségek megismerésére és újfajta tevékenységek bevezetésére van szükség. Emellett rendkívül fontos, hogy a segítő szakemberek számára támogatást nyújtsunk a segítő munka során jelentkező testi, szellemi, érzelmi kimerülés megelőzése érdekében, a családsegítő munka fejlesztésében. Mindezek mellett rendkívül fontos, hogy a szociális szakemberek rendkívül leterheltek, ezért a szociális intézmény családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást ellátó részlegét 1-1 fővel szükséges növelni. A felszámolásra kerülő Deszkás utcai területen élők részére a felszámolást követő két évben rendszeres szociális mentori támogatást nyújtunk. Az alacsony státuszú lakosok foglalkoztatásának elősegítése érdekében az önkormányzat lehetősége szerint előnyben részesíti a beruházások során azon vállalkozásokat, akik alacsony státuszú lakosságból választanak munkavállalókat.

123 STRATÉGIA táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései Horizontális cél Megvalósítást célzó intézkedés Felelős Lehetséges pénzügyi forrás 1. Esélyegyenlőség biztosítása 2. Oktatási integráció biztosítása Anti-diszkriminációs jelzőrendszer működtetése Nyári napközi biztosítása, étkeztetéssel Jegyző, együttműködve a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökével Nem releváns Polgármester Saját forrás Kortárs-segítők képzése szociális intézmény vezetője Saját forrás HHH középiskolás diákok ösztöndíj támogatási rendszerének kialakítása és megvalósítása Polgármester Saját forrás Drogprevenció szociális intézmény vezetője Saját forrás Megvalósulás lehetséges időtávja 3. Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása 4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató vállalkozások adókedvezményben részesítése Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai műhelyek szervezése a jelzőrendszer sikeresebb működése érdekében Szociális szakemberek továbbképzése Tanyagondnoki szolgáltatás fejlesztése Polgármester Saját forrás Jegyző Nem releváns szociális intézmény vezetője saját forrás szociális intézmény vezetője saját forrás 2015-

124 STRATÉGIA Terület (szegregátum) specifikus anti-szegregációs intézkedések A Baján található három szegregációval veszélyeztetett terület közül a Deszkás utcai szüntethető meg a közeljövőben. A többi terület esetében alapvetően rehabilitációs programok alkalmazására van szükség, ugyanakkor folyamatosan segíteni kell az ott élőket is mobilizációs intézkedésekkel annak érdekében, hogy azon területeken is oldódjon a szegregáció, csökkenjen a népsűrűség. A megmaradó szegregátumok esetében elsődleges feladat a lakókörnyezet rehabilitációja, illetve a külterület esetében a hiányzó infrastruktúra biztosítása. A Deszkás utcai terület népessége az elmúlt időben jelentősen csökkent. A terület teljes felszámolására van szükség. A családok részére integrált lakókörnyezetben szükséges biztosítani bérlakásokat. A bérlakásokat nem tömbszerűen alakítjuk ki, hogy ne jöjjön létre újabb szegregátum a településen. A bérlakásokba költöző családok folyamatos megtámogatására van szükség a költözés előtt és azt követően is minimálisan két évig. Ezen feladat érdekében a szociális intézmény létszámát növelni szükséges. A közműszolgáltatókkal együttműködve előrefizetős, kártyás mérőórák kihelyezése lehetne indokolt azon családok esetében, ahol a közművek díjhátralék miatt lekötésre kerültek az ingatlanokról, illetve ahol ennek veszélye fenyeget. A külterület esetében biztosítjuk a hiányzó infrastruktúrák elérését is az ott élők részére.

125 STRATÉGIA táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései 2. Szegregátum sorszáma Konkrét intézkedés/ beavatkozás Érintett terület specifikus cél Felelős partner Szegregátum megszüntetése, családok integrált lakókörnyezetben történő elhelyezése Lehetséges pénzügyi forrás Megvalósulás lehetséges időtávja szegregáció megszüntetése polgármester saját forrás Bérlakásokba költöző családok szociális munkával történő segítése szegregáció megszüntetése szociális intézmény vezetője saját forrás , 3. Kártyás mérőórák elhelyezése Az elvárható életminőséghez szükséges feltételek elősegítése szociális intézmény vezetője Saját forrás Hiányzó infrastruktúra biztosítása Az elvárható életminőséghez szükséges feltételek elősegítése polgármester saját forrás

126 STRATÉGIA Az anti-szegregációs beavatkozások ütemezése 19. táblázat: Az anti-szegregációs terv intézkedéseinek ütemezése Intézkedés Anti-diszkriminációs jelzőrendszer működtetése X X X X X X X X X Nyári napközi biztosítása, étkeztetéssel X X X X X X X X X Kortárs-segítők képzése X X X X X X X X HHH középiskolás diákok ösztöndíj támogatási rendszerének kialakítása és megvalósítása X X X X X X X X X Drogprevenció X X X X X X X X Alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató vállalkozások adókedvezményben részesítése Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai műhelyek szervezése a jelzőrendszer sikeresebb működése érdekében X X X X X X X X X X X X X X X X X X Szociális szakemberek továbbképzése X X X X X X X Tanyagondnoki szolgáltatás fejlesztése X X X X X X X X X Szegregátum megszüntetése, családok integrált lakókörnyezetben történő elhelyezése X X X X X X X X Bérlakásokba költöző családok szociális munkával történő segítése X X X X X X X X Kártyás mérőórák elhelyezése X X X X X X X X X Hiányzó infrastruktúra biztosítása X X X X X X X X

127 STRATÉGIA A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések A projektfejlesztés során általánosan tartózkodni kell attól, hogy bárminemű beavatkozás esélyegyenlőtlenséghez, diszkriminációhoz, szegregációhoz, vagy ezek konzerválódásához járuljon hozzá. A projektfejlesztés dokumentumainak, a település stratégiai dokumentumainak és a település helyi rendeleteinek elkészítésekor ugyanezen elvek kell, hogy érvényre jussanak. A projektfejlesztés során elemi érdekünk a tervezett tevékenységek társadalmi elfogadottsága. Mind az előkészítés, mind a megvalósítás során biztosítjuk a társadalmi párbeszéd lehetséges formáit. A Bajai Cigány Önkormányzatot bevonjuk ezen folyamatokba. Célirányos kampányt tervezünk minden fejlesztés, program, a település életét befolyásoló esemény, illetve a településen megjelenő szolgáltatás, esemény széles körű megismertetésére, a hátrányos helyzetű csoportok tájékoztatására. A tervezett fejlesztések között nincs olyan, amelynek potenciális szegregációs hatása lenne A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A szegregációt okozó folyamatok hátterében különböző okok húzódhatnak meg, közülük a legfontosabb az alacsony iskolai végzettségből következő munkanélküliség, a kizárólagosan a legolcsóbb és egyben legrosszabb minőségű lakhatáshoz történő hozzáférés lehetősége, az eladósodás és ennek következtében a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés szűkülése. A legtöbb önkormányzat gazdálkodása feszített, sokszor az alapvető fejlesztésekre sem jut forrás. A településen élő legszegényebb családok támogatását ennek ellenére fel kell vállalnia az önkormányzatnak annak érdekében, hogy helyzetük javuljon, körük ne bővüljön. A rossz szociális helyzetben lévő családokon leginkább az segít, ha tagjai munkához jutnak, ez az alapfeltétele a család jobb helyzetbe kerülésének. A lakhatási programok megvalósításánál elsődleges szempont megakadályozni, hogy a legszegényebbek egy tömbbe lakjanak, mivel ez gettósodási folyamatot indít el. Szegregálódási folyamatokat indíthat el, ha egy városrész leromlása elindul, az önkormányzat felelőssége, hogy ha ezt észleli, gyorsan reagáljon. Az önkormányzatban, ha valóban kialakul a tulajdonosi szemlélet, mindent el fog követni, hogy a leromló területek további pusztulását megállítsa. Ennek egyik eszköze lehet a hiányzó közszolgáltatások elérhetővé tétele, akár azok átszervezésével. A fentebb jelzett problémák és lehetséges megoldások az integrált oktatás kivételével forrásigényesek, ezért az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy megtalálja azokat a külső, leginkább pályázati forrásokat, amelyek segítségével a település legrosszabb helyzetben lévő családjait tudja támogatni. A szegregátumok létrejötte részben spontán folyamat eredménye. A jelenlegi városfejlesztési elképzelések szerint nem ismert olyan beavatkozás, amely a területeken az ingatlanok nagyszámú bontását követelné meg, ezzel esetlegesen hozzájárulva újabb szegregátumok létrejöttéhez. Célunk a fiatal családok lakhatáshoz jutásának elősegítése (pl. bérlakások kialakításával). A beóvodázáskor az óvodai feladatellátási helyek között a HH és HHH gyermekek egyenletes elosztását biztosítjuk. A településen más ágazatot érintő szegregációs mechanizmusok nem ismertek.

128 STRATÉGIA 128 Az egyes személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 51/2008. (X.31.) rendeletének 6. -ában foglaltak alapján létrehozta a Szociálpolitikai kerekasztalt. A Kerekasztal látja el a jelen Programban leírt tervezett intézkedések monitoringját is. A Kerekasztal folyamatosan nyomon követi a projektek megvalósítását, gondoskodik az érintettek véleményének kikéréséről, alternatív javaslatok felvetéséről, a megvalósult intézkedésekkel kapcsolatos elégedettség méréséről. A feladatok teljesítéséről, a fejlesztések állásáról az egyes intézkedések felelősei félévente beszámolnak a képviselőtestületnek. A Kerekasztal monitoring munkája kiterjed az egyes intézkedések relevanciájának vizsgálatára is. Baja Város Önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs Intézkedési Tervben foglaltak érvényesítésére. A fennhatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő.

129 STRATÉGIA A stratégia külső és belső összefüggései 6.1 Külső összefüggések Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez Az EU 2020 stratégia (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) megvalósítása érdekében kijelölt közötti EU kohéziós politika tematikus célkitűzései az alábbiak: (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; (3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. A tematikus célokhoz beruházási prioritások kerültek kijelölésre. Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedését az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz a 20. táblázat mutatja be. Egy tervezett fejlesztés természetszerűleg egyszerre több tematikus cél megvalósításához is hozzájárul, így egyes EU tematikus célok és hozzájuk tartozó beruházási prioritások több tematikus célhoz is kapcsolódnak egyszerre. Baja városa a gazdaság-, a turizmus és az ezeket támogató infrastruktúra fejlesztéseket (elsősorban közlekedésfejlesztés) emelte ki fő fejlesztési irányként, így az alapvetően az ezen célok megvalósítását támogató EU tematikus célok és hozzájuk tartozó beruházási prioritások kerültek a 20. táblázatban bemutatásra, de megjelennek az egyéb célok megvalósítását célzó beruházási prioritások is. Ahhoz, hogy a kapcsolódások teljesen átláthatóak legyenek, ismerni kell az egyes tematikus célok mögött meghúzódó tervezett fejlesztési elképzeléseket, amelyeket a 4.4-es fejezet tartalmaz. 20. táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedése az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz ITS Tematikus célok T1: Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés Kapcsolódó EU tematikus célok (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése Kapcsolódó EU beruházási prioritások b) a vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési

130 STRATÉGIA 130 ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok Kapcsolódó EU beruházási prioritások központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése (ERFA); (1) a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben, különös tekintettel a következő területekre (EMVA): a) az innovációnak, az együttműködésnek és a tudásbázis gyarapításának az ösztönzése a vidéki térségekben; b) a kapcsolatok erősítése a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés és az erdőgazdálkodás, valamint a kutatás és az innováció között, egyebek mellett a környezetgazdálkodás és a környezeti teljesítmény javítása céljából; c) az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása a) a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, és a digitális gazdaság új technológiáinak és hálózatai alkalmazásának támogatása (ERFA); b) az IKT-termékek és szolgáltatások,

131 STRATÉGIA 131 ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok Kapcsolódó EU beruházási prioritások az e-kereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása (ERFA); c) az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás és az e-egészségügy IKT alkalmazásainak megerősítése (ERFA) 3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítése, valamint új cégek alapításának többek között üzleti inkubátorházak segítségével történő ösztönzése (ERFA); c) a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtésének és bővítésének támogatása (ERFA); d) a kkv-k abban való segítése, hogy növekedni tudjanak a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, és hogy az innovációs folyamatokban részt tudjanak venni (ERFA) (2) a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása, különös tekintettel a következő területekre (EMVA): a) valamennyi mezőgazdasági üzem gazdasági teljesítményének javítása, valamint a mezőgazdasági üzemek szerkezetátalakításának és korszerűsítésének a megkönnyítése, mindenekelőtt a piaci jelenlét, a piacorientáltság, és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálásának fokozása céljából; b) a megfelelően képzett mezőgazdasági termelők mezőgazdasági ágazatba való belépésének megkönnyítése és ezen

132 STRATÉGIA 132 ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok Kapcsolódó EU beruházási prioritások belül is különösen a generációs megújulás elősegítése; (3) az élelmiszerlánc szervezésének többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek az előmozdítása, különös tekintettel a következő területekre (EMVA): a) az elsődleges termelők versenyképességének javítása, mégpedig azáltal, hogy megfelelőbb módon integrálják őket az agrárélelmiszeripari láncba a minőségrendszerek révén, a mezőgazdasági termékek értékének növelése, valamint a helyi piacokon, a rövid ellátási láncokban, továbbá a termelői csoportokban és szervezetekben és a szakmaközi szervezetekben folytatott promóció (4) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatás minden ágazatban b) a vállalatokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése (ERFA és KA); c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is (ERFA és KA) (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése (ERFA); (5) az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az

133 STRATÉGIA 133 ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok Kapcsolódó EU beruházási prioritások élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban, különös tekintettel a következő területekre (EMVA): a) a mezőgazdaság általi vízfelhasználás hatékonyságának fokozása; b) a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozó iparág általi energiafelhasználás hatékonyságának fokozása; c) a megújuló energiaforrások, a melléktermékek, a hulladékok, a maradékanyagok és más, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok biogazdasági célokra történő átadásának és felhasználásának megkönnyítése (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása a) üzleti inkubátorházak létrehozásának támogatása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikrovállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása (ERFA); b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását (ERFA); c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z) 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) alkalmazási körén kívül esnek (ERFA); d) beruházás a foglalkoztatási szolgálatok infrastruktúrájába (ERFA); i. az álláskeresők és az inaktív személyek többek között a tartós

134 STRATÉGIA 134 ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok Kapcsolódó EU beruházási prioritások munkanélküliek és a munkaerőpiactól távol esők foglalkoztatáshoz való hozzáférése, többek között a helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén is (ESZA); iii. önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozások, közöttük innovatív mikro-, kis- és középvállalkozások létrehozása (ESZA); v. a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez (ESZA); vi. aktív és egészséges idősödés (ESZA) vii. a munkaerő-piaci intézmények, például az állami és magán foglalkoztatási szolgáltatások modernizálása, és a munkaerő-piaci igényekhez való igazodás javítása, többek között a munkavállalók transznacionális mobilitását ösztönző intézkedések, valamint a mobilitási programok és az intézmények és az érdekeltek közötti együttműködés javítása révén (ESZA) (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem c) a szociális vállalkozások támogatása (ERFA); d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások (ERFA és ESZA); a) a diverzifikálásnak, kisvállalkozások alapításának és fejlesztésének, valamint a munkahelyteremtésnek a megkönnyítése (EMVA); b) a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben (EMVA); c) az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőbbé tétele, használatuk előmozdítása, és minőségük javítása a vidéki térségekben (EMVA); v) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés

135 STRATÉGIA 135 ITS Tematikus célok T2: Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás Kapcsolódó EU tematikus célok (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása Kapcsolódó EU beruházási prioritások megkönnyítése érdekében a társadalmi vállalkozói szellem, a társadalmi vállalkozásokba történő szakmai integráció és a szociális és szolidáris gazdaság előmozdítása (ESZA) c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése (ERFA); (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása vi. aktív és egészséges idősödés (ESZA) T3: Társadalmi megújulóképesség támogatás (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi befogadás elősegítése a szociális, kulturális és szórakozási szolgáltatások segítségével valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra (ERFA); b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása (ERFA); d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások (ERFA és ESZA); ii. a marginalizálódott közösségek például a romák társadalmigazdasági integrációja (ESZA) c) az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás és az e-egészségügy IKT alkalmazásainak megerősítése (ERFA)

136 STRATÉGIA 136 ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok Kapcsolódó EU beruházási prioritások (4) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatás minden ágazatban (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is (ERFA) ii. a fiatalok, különösen a nem foglalkoztatottak, oktatásban és képzésben nem részesülők, közöttük a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett és a marginalizálódott közösségekből jövő fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja, többek között az ifjúsági garancia végrehajtása révén (ESZA); iv. a nemek közötti egyenlőség minden területen, többek között a foglalkoztatáshoz való hozzáférés és a munkahelyi előmenetel terén, a munka és a magánélet összeegyeztetése és az azonos munkáért azonos bér elvének előmozdítása (ESZA); vi. aktív és egészséges idősödés (ESZA) (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem a) a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való átállás (ERFA); b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének

137 STRATÉGIA 137 ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok Kapcsolódó EU beruházási prioritások támogatása (ERFA); c) a szociális vállalkozások támogatása (ERFA); d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett beruházások (ERFA és ESZA); i. az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében (ESZA); ii. a marginalizálódott közösségek például a romák társadalmigazdasági integrációja (ESZA); iii. a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem és az esélyegyenlőség előmozdítása (ESZA); iv. a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat (ESZA); v. a foglalkoztatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a társadalmi vállalkozói szellem, a társadalmi vállalkozásokba történő szakmai integráció és a szociális és szolidáris gazdaság előmozdítása (ESZA) (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében i. a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a korai iskolaelhagyás megelőzése, valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása a koragyermekkori nevelésben, az alap- és középfokú oktatásban, ideértve az oktatásba való visszatérést ösztönző formális, informális és nem formális tanulási formákat is (ESZA); ii. a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és

138 STRATÉGIA 138 ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok Kapcsolódó EU beruházási prioritások hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára (ESZA); iii. az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való egyenlő hozzáférés javítása minden korcsoport számára formális, informális és nem formális módon egyaránt, a munkavállalók ismereteinek, készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, valamint a rugalmas tanulási formák előmozdítása, többek között a pályaorientáció és a megszerzett kompetenciák elismerése révén (ESZA); iv. az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása, a tanulásból a munkába történő átmenet megkönnyítése, a szakmai oktatás és a képzési rendszerek megerősítése és minőségének javítása többek között a készségek iránti igény előrejelzésén alapuló mechanizmusok, a tananyagok kiigazítása, a munkaalapú tanulási rendszerek beleértve a duális tanulási rendszereket és a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket létrehozása és továbbfejlesztése (ESZA) T4: Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció ii. az oktatással, az egész életen át tartó tanulással és a képzéssel foglalkozó politikák, valamint a foglalkoztatási és szociálpolitika kidolgozásában érintett valamennyi érdekelt kapacitásának kiépítése többek között a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzését célzó ágazati és területi paktumok révén (ESZA) b) a vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a

139 STRATÉGIA 139 ITS Tematikus célok újak kialakítása Kapcsolódó EU tematikus célok erősítése; Kapcsolódó EU beruházási prioritások vállalkozások, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése (ERFA); (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése (ERFA); b) a vízgazdálkodási ágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés, és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében (ERFA és KA); b) a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához többek között a multimodális csomópontokhoz történő kapcsolásával (ERFA); c) környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, kikötők, multimodális összeköttetések és repülőtéri infrastruktúrák kifejlesztése

140 STRATÉGIA 140 ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; Kapcsolódó EU beruházási prioritások és korszerűsítése, a fenntartható regionális és helyi mobilitás előmozdítása érdekében (ERFA és KA); d) átfogó, magas szintű és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és helyreállítása, valamint zajcsökkentő intézkedések előmozdítása (ERFA és KA) T5: A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása Nem releváns. (Tervezett OP szerinti cél: Együttműködési tevékenységek támogatása a kultúra, szabadidő, sport és a természetvédelem területén) a) a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, és a digitális gazdaság új technológiáinak és hálózatai alkalmazásának támogatása (ERFA) (4) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is (ERFA és KA) (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása a) a hulladékágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében (ERFA és KA); b) a vízgazdálkodási ágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés, és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében (ERFA és KA);

141 STRATÉGIA 141 ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok Kapcsolódó EU beruházási prioritások c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése (ERFA); d) a biológiai sokféleség és a talaj megóvása és helyreállítása és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, többek között a Natura 2000 és a zöld infrastruktúrák révén (ERFA és KA); e) a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük az átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezésmentesítését és a légszenynyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása (ERFA és KA); f) a hulladékgazdálkodási ágazatban, a vízgazdálkodási ágazatban, a talaj tekintetében vagy a légszennyezettség csökkentése területén a környezetvédelem és az erőforráshatékonyság javítását szolgáló innovatív technológiák előmozdítása (ERFA); g) az erőforrás-hatékony gazdaságra való ipari átállás támogatása, a zöld növekedés, az ökoinnováció és a környezeti teljesítményirányítás a közés a magánszektorban történő előmozdítása (ERFA) (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; b) a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához többek között a multimodális csomópontokhoz történő kapcsolásával (ERFA); c) környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, kikötők, multimodális összeköttetések és

142 STRATÉGIA 142 ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok Kapcsolódó EU beruházási prioritások repülőtéri infrastruktúrák kifejlesztése és korszerűsítése, a fenntartható regionális és helyi mobilitás előmozdítása érdekében (ERFA és KA); d) átfogó, magas szintű és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és helyreállítása, valamint zajcsökkentő intézkedések előmozdítása (ERFA és KA) (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; a) üzleti inkubátorházak létrehozásának támogatása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikrovállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása (ERFA); b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását (ERFA); i. az álláskeresők és az inaktív személyek többek között a tartós munkanélküliek és a munkaerőpiactól távol esők foglalkoztatáshoz való hozzáférése, többek között a helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén is (ESZA); vi. aktív és egészséges idősödés (ESZA) (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása (ERFA); d) a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében végzett

143 STRATÉGIA 143 ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok Kapcsolódó EU beruházási prioritások beruházások (ERFA és ESZA); ii. a marginalizálódott közösségek például a romák társadalmigazdasági integrációja (ESZA); iii. a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem és az esélyegyenlőség előmozdítása (ESZA); b) a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben (EMVA)

144 STRATÉGIA Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz 10. ábra: Az ITS illeszkedése az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz Forrás: Trenecon-Cowi, Saját szerkesztés

145 STRATÉGIA 145 OFTK-hoz illeszkedés A januárban elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) négy hosszú távú 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg. Átfogó fejlesztési célok: 1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés 2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Szakpolitikai célok: Területi célok: Versenyképes, innovatív gazdaság Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Jó állam: szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Az ország makro-regionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása Baja város célrendszere az OFTK célrendszeréhez teljesen hasonlóan került meghatározásra, azaz a célok a társadalom és a gazdaság egészének, valamint minden ágazatnak, térségi és helyi szereplőnek szólnak, beleértve a társadalom és a gazdaság környezethez való viszonyulását, a környezeti szempontokat is. Baja célrendszere a 21. táblázatban bemutatottak szerint illeszkedik az OFTK céljaihoz.

146 STRATÉGIA táblázat: Illeszkedés az OFTK célrendszeréhez ITS tematikus célok és részcélok T1. Helyi adottságokra épülő gazdaságés turizmusfejlesztés Kapcsolódó átfogó fejlesztési célok 1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet OFTK célok Kapcsolódó szakpolitikai célok Versenyképes, innovatív gazdaság Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészségés sportgazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos szolidáris öngondoskodó társadalom és Kapcsolódó területi célok Az ország makroregionális szerepének erősítése Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme T2: Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás 2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme 4.Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészségés sportgazdaság Jó állam, szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása

147 STRATÉGIA 147 ITS tematikus célok és részcélok T3: Társadalmi megújulóképesség támogatása Kapcsolódó átfogó fejlesztési célok 1.Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés 2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom OFTK célok Kapcsolódó szakpolitikai célok Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészségés sportgazdaság Értéktudatos szolidáris öngondoskodó társadalom és Jó állam, szolgáltató állam és biztonság Kapcsolódó területi célok Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása T4: Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Értéktudatos szolidáris öngondoskodó társadalom és Jó állam: szolgáltató állam és biztonság Az ország makroregionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése T5. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Az ország makroregionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása

148 STRATÉGIA 148 Megyei területfejlesztési koncepcióhoz / programhoz illeszkedés Bács-Kiskun megye 2014-ben elfogadott területfejlesztési programja négy átfogó és három tematikus stratégiai célt jelöl ki. A tematikus stratégiai célok mellett öt területi cél került azonosításra. Baja tematikus céljai a 22. táblázat szerint illeszkednek a megyei célokhoz (a mátrix belsejében a színek erőssége a kapcsolat erősségét jelzi, lsd. jelmagyarázatot). A táblázatból az olvasható ki, hogy a legerősebb kapcsolat a társadalmi-gazdasági súly növelése, valamint a Duna-mente logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztési célok területén van. 22. táblázat: Baja tematikus céljainak illeszkedése a Bács-Kiskun megyei célokhoz ITS tematikus célok Megyei átfogó célok A megye társadalmigazdasági súlyának növelése a kárpátmedencében és az európai térben inkluzív növekedés révén Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése Egészséges és megújuló társadalom T1. Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás T3. Társadalmi megújuló-képesség támogatása T4. Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése ITS tematikus célok Megyei tematikus célok Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív Élhető és életképes vidék A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló

149 STRATÉGIA 149 ITS tematikus célok Megyei tematikus célok T1. Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás T3. Társadalmi megújulóképesség támogatása T4: Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése gazdaság a KKV szektor megerősítésével intézményi és infrastrukturális fejlesztések ITS tematikus célok Megyei területi célok Ter1 A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságo n, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásr a Ter2 Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítá sa Tem3 A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturál is fejlesztések Ter4 A Duna-mente logisztikai potenciálján ak kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter 5 A határmenti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolatai ra alapozó kohézió erősítő fejlesztések T1. Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejleszt és Nem releváns! Nem releváns! T2. Természettel, épített környezeti értékekkel Nem releváns! Nem releváns!

150 STRATÉGIA 150 ITS tematikus célok harmonizáló városi környezetalakít ás T3. Társadalmi megújulóképesség támogatása T4: Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködés ek erősítése, újak kialakítása T5. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése Nem releváns! Nem releváns! Nem releváns! Forrás: Saját szerkesztés Jelmagyarázat: Gyenge kapcsolat Közepes mértékű kapcsolat Erős kapcsolat Nem releváns! Nem releváns! Nem releváns! Megyei területi célok

151 STRATÉGIA 151 Országos Vízgyűjtő- Gazdálkodási Tervhez való illeszkedés 2009-ben került közzétételre A Duna-vízgyőjtő magyarországi része VÍZGYŐJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV, azaz Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (továbbiakban OVGT). A víz életünk nélkülözhetetlen feltétele. A vizek, különösen az édesvizek léte, használata életünk egyik legfontosabb tényezője, amely miután nem korlátlanul áll rendelkezésünkre költségekkel is járó eleme. A folyók, patakok, tavak vize, valamint a felszín alatti víz nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és ráfordítási lehetőségeket kínál. Miután ez az erőforrás nem áll korlátlanul a rendelkezésünkre, ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, és a folyók, tavak tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió új vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek (2000/60/EK irányelve, továbbiakban VKI) kidolgozásához, mely december 22-én lépett hatályba. Magyarország és Baja város is - elhelyezkedése miatt alapvetően érdekelt abban is, hogy a Duna nemzetközi vízgyűjtő kerületben mielőbb teljesüljenek a VKI célkitűzései. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. A keretirányelv szerint a jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A Víz Keretirányelv általános célkitűzései a következők: a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv (továbbiakban VGT) foglalja össze. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza az összes szükséges információt, amely a víztestekről rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák jelentkeznek a tervezési területen és ennek milyen okai azonosíthatók, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre, illetve pénzügyi támogatásokra, ösztönzőkre van szükség. A VKI gyökeres szemléletváltozást jelent a vízgazdálkodás területén. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv elsősorban azoknak a szabályozásoknak és programoknak az összefoglalása, amelyek biztosítják a környezeti célkitűzések elérését (azaz a jó ökológiai, kémiai és mennyiségi állapot elérését). A VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró és annak jó állapot -ba hozását megalapozó koncepcionális és stratégiai terv. Célja az optimális intézkedések átfogó (műszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely meghatározza az intézményi feladatokat, és amely alapján folytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szolgáló programok. 3 3 Forrás: MAGYARORSZÁG VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVE A december 22-én közétett A Duna-vízgyűjtő magyarországi része VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített változata (2010. február)

152 STRATÉGIA 152 Mivel Baja város a Duna mentén helyezkedik el, így mindenképpen figyelembe kell, hogy vegye a VKI és az OVGT által megjelölt célokat, intézkedéseket. Jelen stratégiában meghatározott célok ezek figyelembe vételével kerültek meghatározásra. Mindegyik cél tartalmaz olyan fejlesztési elképzelést, amely valamilyen módon kapcsolódik, segíti a VKI, illetve az OVGT által meghatározott célok elérését (lsd és 4.3. fejezetekben felsorolt, tervezett projekteket). Leginkább a T5: A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése tematikus cél igazodik az OVGT által megjelölt célokhoz, intézkedésekhez, de mindegyik tematikus cél valamekkora részben hozzájárul az OVGT célok eléréséhez. Az ITS célok leginkább a 8.2. Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedésekhez, úgymint Településekről összegyűjtött kommunális szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése; és a Településekről származó egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedésekhez. illeszkednek, továbbá a 8.3. Egyéb szennyezésének megelőzése, illetve a szennyezések kárelhárítása, a 8.4 vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedésekhez, a 8.5. Fenntartható vízhasználatok, a 8.6. Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedésekhez, a 8.7 vvzes élőhelyekre és védett területekre vonatkozó egyedi intézkedésekhez. Az OVGT évi felülvizsgálata jelenleg folyamatban van, melynek várható befejezési határideje december 31. A tervezett projektek kidolgozását, előkészítését ezen módosított dokumentumban foglaltak figyelembe vételével javasolt végezni, szükség esetén javasolt a jelen ITS-ben megfogalmazott célok felülvizsgálatát elvégezni Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat Illeszkedés a településrendezési eszközökhöz A településrendezési eszközöket tekintve Baja az alábbiakkal rendelkezik: Baja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, az évi CXV. törvénnyel módosított évi LXXVIII. törvény 6. (3) és 7. (3) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított évi LXV. tv. 8.. /1/ bekezdése alapján megalkotta Baja Város Helyi Építési Szabályzatát, amelyet a város Képviselő testülete a 8/2008. (II. 29.) rendeletében fogadott el. Baja Város Képviselő-testülete által a 157/2002. Kth. sz. határozatával jóváhagyott és a 300/2007. (IX.27.) Kth. számú határozatával módosított Településfejlesztési Koncepció. A Településszerkezeti tervet a Képviselő-testület a 249/2002. Kth. sz. számú határozatában hagyta jóvá, amely aztán több módosításon esett át. Utolsó módosítás: 360/2013. (VIII.28.) Kthtal történt. Ezek együttesen a településrendezési eszközökhöz (TRT). A fenti célokhoz az ITS alábbi céljai illeszkednek:

153 STRATÉGIA Átfogó cél: A gazdaságot és a turizmust generáló, térségi szinten fenntartható városfejlesztés Ezen átfogó cél a város által meghatározott két, illetve három kitörési pontot célzó fejlesztési irányokat jelöl ki, úgymint a gazdaságfejlesztést, a turizmusfejlesztést, valamint az ezeket kiszolgáló, támogató infrastrukturális (főként közlekedési) fejlesztéseket. Ezen fejlesztési irányok elsősorban a város versenyképességét hivatottak elősegíteni, a gazdaság fejlesztésével (infrastrukturális beruházások, pl. utak fejlesztése, feltáró utak létrehozása, kikötő fejlesztés) valamint a szolgáltatási és turisztikai szektorban biztosítanak újabb munkahelyeket. 2. Átfogó cél: A városi közösségek és a helyi társadalom innovatív fejlesztése Ez az átfogó cél támogatni tudja mind az első, mind pedig a második átfogó cél megvalósítását is. A jövőkép egészének megvalósulásához hozzá tud járulni a 3. átfogó cél, hiszen a helyi fejlődik a gazdaság erősödik Baja város versenyképessége. Az ITS jövőképe és célrendszere maximálisan illeszkedik a Koncepcióban megjelölt távlati célokhoz és fejlesztési prioritásokhoz. Az életminőségre közvetlen pozitív hatással bír a települési központból való magas forgalom terhelésű utak kiváltása, vagy az Európa egyik egészségcentruma beruházás megvalósítása is. 3. Átfogó cél: Határon átnyúló, nemzetközi együttműködések erősítése Ezen átfogó cél erősíti a gazdasági fejlesztések megvalósulását. A Koncepcióban megjelölt céloktól egy tekintetben tér el az ITS célrendszere, méghozzá azzal, hogy kiegészül még egy fejlesztési iránnyal, a határon átnyúló, nemzetközi együttműködések erősítésével. ITS célrendszerében ugyanúgy megjelenik a fenntartható fejlődés biztosítása, a gazdaság egészének fejlesztése, az idegenforgalom fejlesztése és az infrastruktúra fejlesztése, valamint a térségi vezető szerep megőrzése és megerősítése, mint a Koncepcióban. Tematikus célok: Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés Ennek érdekében lakóterületi, gazdasági területi, üdülőterületi és intézményi fejlesztések lehetőségét teremtik meg a településrendezési eszközök nagy hangsúlyt helyez a turisztikai vonzerőt erősítő különleges övezetek kialakítására (Sugovica, Petőfi-sziget). Ezeken a területeken sport és turisztikai célú övezeteket alakít ki. Mindemellett Baja távlati elképelései között szerepel, hogy Európa egyik egészcentruma legyen. Társadalmi megújuló-képesség támogatása Ennek érdekében természetjárást, rekreációt, sportolási célú területeket, turizmusfejlesztést és intézményi fejlesztést biztosítanak a településrendezési eszközök. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés Az ITS Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás tematikus célja igazodik a településfejlesztési koncepcióban megjelölt alábbi távlati célokhoz és fejlesztési prioritásokhoz: a város jelenlegi értékeinek megőrzése, a fenntartható fejlődés biztosítása (távlati cél); a város társadalmának felemelkedése, az életszínvonal, az életminőség javítása (távlati cél); az idegenforgalom fejlesztése (fejlesztési prioritás); az infrastruktúra fejlesztése (fejlesztési prioritás).

154 STRATÉGIA Illeszkedés az önkormányzat gazdasági programjához Baja Város Önkormányzata én fogadta el a évre vonatkozó gazdasági ciklusprogramját a 136/2015 (IV. 29.) Kth-val. Baja Város Önkormányzat Gazdasági Program dokumentumban bemutatásra kerülnek a településfejlesztési alapelvek és a stratégiai irányok. A város településfejlesztési alapelvei a foglalkoztatás bővítése, az integrált szemlélet, legitimitás, lokálpatrióta gazdaságpolitika, fenntarthatóság elve, az együttműködés, partnerség, és a költségvetési egyensúly szem előtt tartása elvekben kerültek meghatározásra. Az ITS tematikus céljai az alábbiak szerint illeszkednek a gazdasági programban szereplő fő prioritásokhoz: 23. táblázat: Illeszkedés az önkormányzat gazdasági programjához ITS tematikus célok és részcélok T1: Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2: Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás T3: Társadalmi megújulóképesség támogatása T4: Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5: A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése Gazdasági program célok Munkahelyteremtő beruházások ösztönzése; Bácskai löszös síkság mezőgazdasági terményeire épülő kereskedelmi szerep erősítése; Természeti-környezeti értékekre alapozó turisztikai fejlesztések; Baja térségközponti szerepének erősítése, a város népességmegtartó erejének növelése; A Gazdasági Program több helyen megnevezi a határon átnyúló kapcsolatok megerősítését, amely visszahat a gazdasági szerep megerősítésére is, pl. Duna hídhoz kapcsolódó szerepkör erősítése, a térségközpontként betöltött helyzet erősítése, a mezőgazdasági termékkultúra erősítésében a határon átnyúló jégeső-megelőző program támogatása; A térség lakosságát, a környezet védelmét, a turizmust és a gazdasági növekedést szolgáló alapinfrastruktúrák fejlesztése; Forrás: Saját szerkesztés, A települési környezetvédelmi programmal való összhang Baja város II. környezetvédelmi programjával való összhang A települési képviselő testület a 364/2011. (IX. 29.) Kth. számú határozatával fogadta el Baja városának környezetvédelmi programját. A környezetvédelmi program célkitűzései az alábbiak:

155 STRATÉGIA 155 A környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentésével összefüggő helyi feladatok számbavétele, a károsodások megelőzése, a már sérült környezet rehabilitálása. Az emberi egészség védelme, az életminőség javítása, a helyi környezeti állapot fejlesztési feltételeinek megteremtése, mindez az állampolgárok széleskörű részvételével. A helyi természeti erőforrások, táji adottságok megőrzése, az ezekkel való ésszerűen takarékos az erőforrások megújulását biztosító és hosszútávon fenntartható gazdálkodásszabályozási, szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtése. A helyi környezetvédelmi és egyéb önkormányzati feladatok közötti összhang megteremtése a környezetvédelmi szempontok hangsúlyos megjelenítésével. A helyi (civil) szerveződések, intézmények és a polgárok minél szélesebb körű bekapcsolása a környezet védelmére irányuló tevékenységbe, az együttműködés feltételeinek megteremtése, környezetünk állapotának felmérésére, megismerésére, megőrzésére és javítására irányuló közös munkában. Az ITS ezen környezeti és természeti jellegű célok tekintetében koherensen a Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés tematikus célhoz és a Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás tematikus célhoz kapcsolódik erősen össze. A turizmus fejlesztési elképzelések között számos olyan megvalósítandó beruházást tervez a település, amely előtérbe helyezi a település természeti környezetének megóvását, revitalizációját, valamint ezen törekvések figyelembevételével a fenti értékeket, közelebb is helyezi a turisztikai fejlesztések tekintetében. Ezen cél egyúttal kapcsolódik is a Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás tematikus célhoz, a település környékén található számos természeti és épített környezeti értékekre (Gemenci erdő, Sugovica, Petőfi-sziget, Nagy-Pandúr-sziget) épülő fejlesztési elképzelésekkel is A Helyi Esélyegyenlőségi Programmal való összhang Baja városának időszakra vonatkozó Helyi Esélyegyenlőségi Program kimondja, hogy az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettsége, hanem hosszú távú érdeke is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Baja Város Önkormányzat alapvető célja, hogy Baja olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. A Helyi Esélyegyenlőségi Program keretében olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása történt meg, amelyek: szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára; biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával;

156 STRATÉGIA 156 kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. Baja városa a Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel. Baja város elkötelezett az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében, ezért élve a törvény adta lehetőséggel, a fenti elvek érvényesülése érdekében megalkotta és elfogadta a településre vonatkozó helyi esélyegyenlőségi programját. A fenti célokhoz az ITS alábbi céljai illeszkednek: A Társadalmi megújuló-képesség támogatása tematikus cél: Az ITS célja, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez hozzájáruljon, az egészségügyi szolgáltatások, valamint az élhető lakókörnyezet mindenki számára egyformán rendelkezésre álljon. Jelen tematikus cél a veszélyeztetett társadalmi rétegek, a leszakadó hátrányos rétegek felzárkózását is célozza. Célkitűzés, hogy a város minőségi és elérhető közigazgatási, közoktatási, egészségügyi, szociális és kulturális, közösségi közszolgáltatásai mindenki számára elérhetővé váljanak. Cél, hogy az esélyegyenlőtlenséggel küzdők életkörülményeit javítsák, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára kitörési lehetőséget biztosítsanak, az alacsony végzettségűek számára pedig a képzettségi szint emelésével jobb esélyeket a foglalkoztatásra. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése és a Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás tematikus célok: A célkitűzéssel az önkormányzat a teljes közműellátást (szennyvízcsatornázás stb.), valamint a közlekedési szempontú minél jobb elérhetőséget célozza a város minden területén, ezáltal javítva az ott élők mindennapi életkörülményeit, a munkalehetőségekhez való eljutást. Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés: Baja a turizmusfejlesztési elképzelések megvalósításával olyan célt is megvalósít, amellyel foglalkoztatási lehetőséget, ezáltal biztos jövedelmet biztosít minden dolgozni kívánó személy számára. 6.2 Belső összefüggések A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata Jelen fejezet célja, hogy bemutassa, hogy a stratégiában meghatározott célok teljesülése hogyan és milyen mértékben segíti elő a helyzetfeltáró fejezetekben meghatározott városi és városrészi problémák mérséklődését, illetve hogy a célok milyen mértékben építenek a különböző területi szinteken definiált adottságokra. Az alábbi táblázatokban összefoglalva azonosítottuk a tematikus és területi célok, valamint a problémák és adottságok közötti összefüggések, erősségét egy 0-3 skálán, ahol a 0 a kapcsolódás hiányát, míg a 3 érték az erős kapcsolódást jelöli.

157 STRATÉGIA táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és problémák kapcsolatai Városi szintű problémák T1. Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejleszt és T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás Városi szintű középtávú tematikus célok T3. Társadalmi megújulóképesség támogatása T4. Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése A kapcsolódások összesített erőssége A város népessége csökken A magasan képzett lakosság elvándorlásának aránya jelentős Magas a munkanélküliségi ráta, alacsony a foglalkoztatottság szintje Baja városa gazdag épített és természeti értékek tekintetében egyaránt, ugyanakkor az ezekben rejlő potenciál kihasználása jelenleg még alacsony szintű A városban és térségében a már betelepült vállalkozások, valamint az érdeklődő befektetők igényeinek teljes körű kielégítése jelenleg még nem adott Baja előnye a dunai intermodális kikötő - Bajai Országos Közforgalmú Kikötő jelenléte, amely még számtalan kihasználatlan potenciált rejt. Hajós-Bajai borvidék népszerűsítése, fejlesztése szükséges Egyes nevelés-oktatási, szociális, közösségi,

158 STRATÉGIA 158 Városi szintű problémák kulturális és sport létesítmények / intézmények / terek felújítása szükségszerű A város elérhetősége fejlesztésre szorul; a közlekedést több tekintetben fejleszteni szükséges A megújuló energiában rejlő lehetőségek kihasználása jelenleg még alacsony mértékű T1. Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejleszt és T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás Városi szintű középtávú tematikus célok T3. Társadalmi megújulóképesség támogatása T4. Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése A kapcsolódások összesített erőssége Határmenti, periférikus helyzet A kapcsolódások összesített erőssége Ahogy a fenti összefoglaló-értékelő táblából látszik, a problémák mérséklése szempontjából a város legfontosabb célkitűzése a helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés és az azt kiszolgáló, megalapozó infrastruktúra-fejlesztés, fenntartható közlekedés-fejlesztés. Társadalmi megújuló-képesség támogatása és a határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása, valamint a természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás tematikus céloknak a város problémáinak kezelése tekintetében csak korlátozott szerepük lehet, ezen tematikus célok hatásai elsősorban közvetett módon jelenhetnek meg. Az egyes célokhoz kapcsolódó eredmények hozzájárulása a különböző problémákhoz eltérő mértékű, összességében a célok elérése kapcsán a népesség fogyása várhatóan csökken és a magasan képzett lakosság elvándorlása is jelentősebb mértékben lassulhat, a foglalkoztatottság szintje növekedhet. A város által megfogalmazott célok legkevésbé a Hajós-Bajai borvidék népszerűsítését, fejlesztését szolgálják; vélhetően azért, mert ez már inkább járási szintű fejlesztési igény, mintsem települési.

159 STRATÉGIA táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és adottságok kapcsolatai Városi szintű adottságok Rendkívül gazdag természeti és épített környezeti értékek T1. Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás Városi szintű középtávú tematikus célok T3. Társadalmi megújulóképesség támogatása T4. Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése A kapcsolódások összesített erőssége Ipari Park jelenléte Bajai Országos Közforgalmi Kikötő (BOKK) jelenléte Eurovelo 6 nyomvonala a településen keresztül húzódik Hátár közelsége, kialakult határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok Erős térségi szerepkör (Kórház jelenléte, Főiskola jelenléte, erős nevelési-oktatási, szociális és egyéb egészségügyi intézmények, jelenléte) Erős civil szervezeti jelenlét és aktivitás Széles programkínálat egész évben (kulturális, művelődési, sport, szórakozás) Vízi turisztika és vízi sportok adta lehetőségek széles köre

160 STRATÉGIA 160 Városi szintű adottságok T1. Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás Városi szintű középtávú tematikus célok T3. Társadalmi megújulóképesség támogatása T4. Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése A kapcsolódások összesített erőssége A kapcsolódások összesített erőssége Az értékelő táblázatból látható, hogy város kettő célkitűzés tekintetében közel azonos mértékben épít adottságaira; ezek közül a helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés célkitűzés alapoz leginkább a meglévő legfontosabb települési erőforrásokra. A természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás tematikus cél tekintetében bár úgy tűnik, hogy az adottságok csak kisebb részére és mérsékelt hangsúllyal építhet; de ez téves megállapítás lenne, hiszen az első városi szintű adottságként feltüntetett rendkívül gazdag természeti és épített környezeti értékek sorát hosszan lehetne sorolni (50db műemlékvédelmi épület és számtalan természeti érték, úgymint Gemenc, Duna, Sugovica, Petőfi-sziget, Nagy-Pandúr-sziget stb.). Annak okán, hogy csak egy sorban került feltüntetésre (összefoglaló jelleggel), így csak egyszer tudja érvényesíteni a táblázatban súlyosságát. Az adottságok és a célok viszonyában kiemelkedik a rendkívül gazdag természeti és épített környezeti értékek, a Bajai Országos Közforgalmi Kikötő és az Eurovelo 6 kerékpáros útvonal, amelyek így a város legfontosabb adottságának tekinthetők, és amelyek további fejlesztése és minél szélesebb körű funkciókkal történő hasznosítása az egész város fejlődése szempontjából meghatározó lehet.

161 STRATÉGIA táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák kapcsolatai Városrészi szintű problémák V1 - Keleti városrész (északi részt is beleértve): A városrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a lakosság életminőségének javítása V2 Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése Városrészek és városrészi területi célok V3 Központi városrész: A történelmi belváros városképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szolgáltatóés közigazgatási funkciójának erősítése, sport és rekreációs szerepének növelése V4 Déli városrész: A folyamatosan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szolgáltatási hátterének megerősítése A kapcsolódások összesített erőssége Parkolási nehézségek Közösségi közlekedési szolgáltatási színvonala fejlesztésre szorul Felújításra szoruló, funkcióhiányos közterületek és zöldfelületek Az igény miatt növelni szükséges a sportolásra alkalmas területek számát és azok minőségét Részben hasznosított, felújításra szoruló műemléki épületek Közművesítés hiányos, vagy fejlesztésre szorul Bel- és csapadékcsatorna hálózat felújításra szorul Foglalkoztatottság alacsony, a munkanélküliség magas

162 STRATÉGIA 162 Városrészi szintű problémák Lakófunkciót erősítő kiszolgáló egységek hiánya Kevés a kiépített és hálózatba kapcsolt kerékpárút és kiszolgáló létesítmények száma Belterületi utak hiányos aszfaltozásúak, vagy felújításra szorulnak V1 - Keleti városrész (északi részt is beleértve): A városrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a lakosság életminőségének javítása V2 Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése Városrészek és városrészi területi célok V3 Központi városrész: A történelmi belváros városképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szolgáltatóés közigazgatási funkciójának erősítése, sport és rekreációs szerepének növelése V4 Déli városrész: A folyamatosan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szolgáltatási hátterének megerősítése A kapcsolódások összesített erőssége Elkerülő utak hiánya A kapcsolódások összesített erőssége A városrészi szintű problémák közül kiemelkedik a felújításra szoruló, funkcióhiányos közterületek és zöldfelületek, a bel- és csapadékcsatorna hálózat fejlesztési igénye, a kerékpárút hálózatok hiánya, valamint az elkerülő utak kiépítésének szükségszerűsége. Ezek azok a főbb problémák, amelyeket városi szinten mindenképpen szükséges megoldani. Bár számszerűen nem jelenik meg, de a központi városrészben a parkolási probléma az, amely megoldására mindenképpen törekedni kell. A városrészek közül a déli városrészt érintik a legjobban a feltárt hiányosságok, amely abból adódik, hogy ez a városrész viszonylag fiatal, így kiépítettsége folyamatban van.

163 STRATÉGIA táblázat: A városrészi szintű területi célok és adottságok kapcsolatai Városrészi szintű adottságok V1 - Keleti városrész (északi részt is beleértve): A városrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a lakosság életminőségének javítása V2 Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése Városrészek és városrészi területi célok V3 Központi városrész: A történelmi belváros városképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szolgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sport és rekreációs szerepének növelése V4 Déli városrész: A folyamatosan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szolgáltatási hátterének megerősítése A kapcsolódások összesített erőssége Jelentős számú értékes műemléki épület Jelentős számú értékes természeti érték Viszonylag jó zöldfelületi adottságok, melyek számtalan közösségi, sportolási stb. fejlesztési lehetőségeket rejtenek Jelentős nagyságú közterületek Jelentős ipari, gazdasági területek Jelentős számú kereskedelmi egységek Sportolás és aktív rekreációs lehetőségek megléte Jelentős kulturális, művelődési intézmények, szórakozásra, szabadidő elköltésére alkalmas egységek jelenléte

164 STRATÉGIA 164 Városrészi szintű adottságok Kórház és egyéb egészségügyi intézmények jelenléte Főiskola és egyéb oktatás-nevelési intézmények jelenléte V1 - Keleti városrész (északi részt is beleértve): A városrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a lakosság életminőségének javítása V2 Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése Városrészek és városrészi területi célok V3 Központi városrész: A történelmi belváros városképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szolgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sport és rekreációs szerepének növelése V4 Déli városrész: A folyamatosan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szolgáltatási hátterének megerősítése A kapcsolódások összesített erőssége A kapcsolódások összesített erőssége A városrészi adottságok tekintetében egyértelműen megállapítható, hogy a központi városrész rendelkezik a legtöbb adottsággal, hiszen ide összpontosul a legtöbb műemlékvédelmi épület, a közigazgatási egységek, a szociális és egészségügyi, oktatás-nevelési intézmények, valamint a Petőfi-szigetnek köszönhetően a jelentős zöldfelület is adott, ugyanakkor ez elég koncentráltan jelentkezik, így javasolt a városközponti zöldfelületek szétszórtabb fejlesztése is. A legkevesebb adottsággal a déli városrész rendelkezik, hiszen itt alapvetően a lakófunkció dominál, melynek fejlesztése folyamatban van a lakossági igények legjobb és legszélesebb körű kielégítése céljából.

165 STRATÉGIA A célok logikai összefüggései Jelen fejezetben a stratégiában meghatározott városi és városrészi célok között azonosítható összefüggéseit mutatjuk be. A 28. számú összesítő táblában azt vizsgáljuk, hogy az egyes területi/városrészi célok teljesülése milyen mértékben segíti elő települési léptékű célok megvalósulását. Az alábbi táblázatban a tematikus és területi célok közötti összefüggések erősségét egy 0-3 skálán azonosítottuk, ahol a 0 a kapcsolódás hiányát, míg a 3 érték az erős kapcsolódást jelöli. Az alábbi, a különböző célok logikai összefüggéseit összesítő ábra alapján a következő főbb megállapításokat tehetjük: A belvárosban, azaz a központi városrészben meghatározott fejlesztési célok összességében jelentősebben járulnak hozzá a város fejlődéséhez, mint a többi városrész fejlesztései, de igazán annak összetettsége okán. Az ipari logisztikai, gazdasági területek fejlesztése is van olyan fontos és jelentős, mint a városközpont fejlesztése, ezek egymás nélkül nem élnek. Mivel az egyik fő probléma a képzett munkaerő helyben tartása, így a déli városrész lakófunkciójának megerősítése sem parciális. Tehát a városrészi célok együttes fejlesztése hoz igazán átütő eredményt. A helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés tematikus cél teljesüléséhez a keleti, a nyugati és a központi városrészek területi céljai járulnak hozzá dominánsan, a déli városrész esetében csak marginálisan jelenik meg ehhez a tematikus célhoz való hozzájárulás. A természeti és építetett környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás tematikus célhoz leginkább a központi és a nyugati városrészek járulnak hozzá adottságaik okán. A társadalmi megújulásra mindegyik városrészben szükség van, hiszen egyik cél a lakosság helyben tartása, így az Ő igényeik kielégítését szolgálja a legtöbb cél és fejlesztési elképzelés. A lakosság képzettségi szintjét tekintve a déli városrész mutatja a legjobb képet, de mivel a lakófunkció megerősítése cél ebben a városrészben, így a többi városrészhez hasonlóan itt is fontos a társadalmi megújuló-képesség támogatás. A határon átnyúló kapcsolatok erősítése célt a nyugati városrészben tervezett fejlesztések támogatják leginkább, de jelentős súllyal vesz ebben részt a többi városrész is. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése tematikus célterület az, amely mindegyik városrészben azonos súllyal jelentkezik.

166 STRATÉGIA táblázat: A települési célok logikai összefüggései Városrészek és városrészi területi célok V1 - Keleti városrész (északi részt is beleértve): A városrész infrastrukturális fejlesztése; az ipari területek fejlesztése, betelepítésének elősegítése; a lakosság életminőségének javítása V2 Nyugati városrész: A dunai kapcsolatok erősítése: kikötő- és logisztikai fejlesztések, a vízi turizmus feltételeinek javítása; lakókörnyezet fejlesztése V3 Központi városrész: A történelmi belváros városképi, környezeti, gazdasági, turisztikai és kulturális célú fejlesztése; térségi szolgáltató- és közigazgatási funkciójának erősítése, sport és rekreációs szerepének növelése V4 Déli városrész: A folyamatosan fejlődő lakóövezet infrastrukturális és szolgáltatási hátterének megerősítése T1. Helyi adottságokra épülő gazdaság- és turizmusfejlesztés T2. Természettel, épített környezeti értékekkel harmonizáló városi környezetalakítás Városi szintű középtávú tematikus célok T3. Társadalmi megújuló-képesség támogatása T4. Határon átnyúló, nemzetközi kapcsolatok és együttműködések erősítése, újak kialakítása T5. A célok elérését megalapozó, kiszolgáló infrastruktúra, fenntartható közlekedés fejlesztése A kapcsolódások összesített erőssége A kapcsolódások összesített erőssége

167 STRATÉGIA A stratégia megvalósíthatósága A stratégia megvalósíthatósága számos külső és belső tényezőtől függ; ezek egy részét az önkormányzat közvetlenül biztosíthatja, más részére jelentős befolyása van, míg a tényezők jelentős része az önkormányzat tevékenységétől részben vagy egészben független adottságként jelentkezik. A legtöbb ilyen tényezővel kapcsolatban kockázatokat is azonosíthatunk, ezeket lásd részletesen a 7. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai fejezetben. A megvalósítást befolyásoló legfontosabb tényezők: Partnerségi viszonyok: a megvalósítás alapfeltétele, hogy a város az összes érdekelt fél támogatását élvezze, és mind saját polgáraival, mind pedig járási, megyei és központi kormányzati partnereivel kölcsönös előnyökön nyugvó, a problémák megoldására koncentráló, kreatív párbeszédet folytasson. A partnerség kiépítése már a tervezés során megkezdődik, és a végrehajtás során a különböző ágazati partnerek bevonásával teljesedik ki. A partnerségi kérdéseket a 8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei című fejezet fejti ki. Felelős vezetés: a stratégia megvalósításához tekintettel a döntéshozói és operatív feladatok számosságára felelős és aktív városvezetésre, és jól képzett, tájékozott operatív munkatársakra van szükség. A megfelelő szervezet és személyi állomány a biztosítéka annak, hogy a szükséges döntések megfelelő időben és megfelelő tartalommal megszülessenek, és a döntések alapján az operatív végrehajtó szervezet világos hatáskörökkel dolgozzon a megvalósításon. A vezetés és irányítás feladatait részletesen a 8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei tárgyalja. Nyomonkövetés, rugalmas tervezés: a változó társadalmi-gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás követelménye szükségessé teszi, hogy a stratégia elfogadása után is lehetséges rugalmasan tudjon alkalmazkodni a lehetőségekhez, külső adottságokhoz. Ehhez monitoring és kontrolling rendszer működtetése szükséges, amely lehetővé teszi a megvalósulás nyomon követését, az akadályozó tényezők azonosítását és megfelelő intézkedések meghozatalát. A monitoring és kontrolling témakörét a 8.5 Monitoring rendszer kialakítása című fejezet tartalmazza. Pénzügyi tervezés, pénzügyi források: a megvalósítás alapvető feltétele a pénzügyi források megfelelő időben történő rendelkezésre állása. Míg az előkészítés feladatai során ezek elsősorban önkormányzati források, addig a megvalósítás tekintettel a szűkös belső anyagi lehetőségekre elsősorban külső forrásokra támaszkodhat. A források biztosításának körülményeit, ütemezését és azok nagyságrendjét a 4.5 A fejlesztések ütemezés, valamint a 4.6 A fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve című fejezet tartalmazza A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása Jelen fejezetben a stratégiában meghatározott, az önkormányzat döntése értelmében a ig terjedő időszakban prioritást élvező fejlesztések között azonosítható logikai összefüggéseit mutatjuk be. Az alábbi összesítő táblában azt vizsgáljuk, hogy az egyes beavatkozások milyen mértékben kapcsolódnak más beavatkozásokhoz, mennyiben segítik, vagy éppen rontják azok eredményességét. A 29. számú táblázatban a beavatkozások közötti összefüggések erősségét egy skálán azonosítottuk, ahol a 0 a kapcsolódás hiányát, a -2 az erős negatív hatást, míg a +2 érték az erős pozitív kapcsolódást jelöli. A sorösszegek azt mutatják, hogy az adott beavatkozás milyen mértékű hatással van az összes többi beavatkozásra, míg az

168 STRATÉGIA 168 oszlopösszegek megmutatják, hogy az adott beavatkozás eredményeit mennyiben javítja a többi beavatkozás megvalósulása. Az alábbi, a beavatkozások logikai összefüggéseit összesítő ábra alapján a következő főbb megállapításokat tehetjük: A táblázat alapján egyértelműen megállapítható, hogy a legnagyobb hatással a többi beavatkozásra az alábbi fejlesztési elképzelések vannak (a felsorolás nem jelent rangsort is egyben): o o o o o o o o o o o o o Baja M6-os és M9-es autópálya közötti gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítése Ipari park fejlesztése Logisztikai központ fejlesztése Egészségcentrum kialakítása Elkerülő utak kialakítása Eurovelo 6 kerékpárút fejlesztés Baja fesztiválváros projektelemeinek megvalósítása Baja Vízivilág projekt Befektetés-ösztönző tevékenységek Vállalkozói fejlesztések Városi infrastruktúra fejlesztések Duna menti és határon átnyúló együttműködések Turisztikai Klaszter kialakítása Az infrastruktúra, főleg a közlekedés-fejlesztési elképzelések eredményeit egyértelműen javítja a többi fejlesztési elképzelés megvalósítása, hiszen csak magának a közlekedési infrastruktúrának a kialakításával még nem tudunk gazdaságot, turizmust, társadalmat fejleszteni, mert ahhoz szükséges a konkrét akciók megvalósítása is, amellyel közvetlenül elérjük a célcsoportot. Ugyanakkor, ha egy adott közlekedési infrastruktúra közvetetten vagy közvetlenül támogat egy fő attrakciót, akkor eredményessége növekszik. Ez olvasható ki a táblázatból. A táblázatból az is kitűnik, hogy egyedül 1 olyan tervezett fejlesztés van, amely egy kicsit sem integrált megközelítésben került tervezésre, az pedig az egyedi egyéb projekt kategóriába eső temetőfejlesztés. A többi fejlesztési elképzelésnek 1 vagy akár több kapcsolódó projektjei van, amellyel az elérni kívánt eredmény, hatás fokozható. A projektek úgy lettek kialakítva, hogy alapvetően a gazdaság-logisztika; turizmus fejlesztés és az ezeket kiszolgáló háttérinfrastruktúra, beleértve a közlekedés-fejlesztést is kerüljön fejlesztésre. Amely projektek hatása bár érzékelhető a többi projektre, de hatásuk kisebb, az a bel- és csapadékvíz-csatorna fejlesztés, a nevelési-oktatási, egészségügyi és szociális intézmények fejlesztése.

169 Akcióterületi beavatkozás Kulcsprojektek Hálózatos projektek Egyéb projektek Baja északi elkerülő út Beavatkozás építése az M6-os Bajai Vízivilág projekt Baja fesztivál-város Egyéb egyedi Összesen gyorsforgalmi úttal történő Dr. Alföldy József tér Csapadék- és belvízelvezetés Baja Baja Európa egyik Árvízvédelmi rendszer Baja, déli elkerülő út Jelky-téri körpályás Leromlott városi területek Hivatás-forgalmi Kerékpárút a Keleti körút kerékpárforgalmi Turisztikai célú kerékpárút "Zöld Baja" - komfortérzet- megvalósíthatóság közötti gyorsforgalmi infrastruktúrájának tovább Vállalkozói idegenforgalmi termékkultúra Kerékpáros közlekedési fejlesztések, város Városi infrastruktúra településeinek együttműködés keretében együttműködés keretében megalakítása és Egyedi vízi turisztikai Egyéb egyedi turisztikai Egyedi vállalkozói, Egyedi mezőgazdasági Egyedi befektetés- menedzsment Egyedi foglalkoztatottság és felsőfokú minőségi szociális és egészségügyi (sport) tevékenység és szennyvízcsatorna Egyedi közlekedési szolgáltatási fejlesztési interkulturális kapcsolatok Egyedi, térségfejlesztési Településeket összekötő előkészítése, a Baja M6-os autópálya turisztikai háttér Korszerű mezőgazdasági Környezeti célú Duna-menti térség Duna Pannon Régió Pannon EGTC Turisztikai Klaszter gazdaságfejlesztési Egyedi alap-, közép-, szak- Egyedi projektek a Kulturális- és rekreációs Egyedi csapadékvíz- és Egyedi közigazgatási Egyedi projektek Logisztikai központ és eléréséhez és a kikötőhöz Egyéb kikötő fejlesztési A Bajai Ipari Park egyéb fejlesztése többfunkciós kikötő fejlesztés (feltáró út) projektek Baja Ipari park fejlesztése infrastrukturális fejlesztései közparkká Petőfi-híd felújítása Piaccsarnok fejlesztése Józsefváros városrészben egészségcentruma fejlesztése építése csomópont létesítése rehabilitációja kerékpárút fejlesztés mentén létesítmények fejlesztése fejlesztés - EuroVelo 6 növelő mintaprojekt feltételeinek vizsgálata Uszoda fejlesztése útkapcsolat kiépítése Vízi turisztikai fejlesztések fejlesztése fejlesztések ösztönzése elterjedésének ösztönzése Befektetés-ösztönzés Belterületi utak fejlesztése Elkerülő utak építése Külterületi utak fejlesztés Parkoló fejlesztések fejlesztések komfortérzet javítása fejlesztése együttműködése tervezett fejlesztések tervezett fejlesztések működtetése fejlesztések fejlesztések idegenforgalmi fejlesztések fejlesztések ösztönző fejlesztés tevékenységek javítását célzó fejlesztések oktatásfejlesztések rendszer optimalizálására infrastruktúra fejlesztése rendszer teljeskörű építése fejlesztések projektek erősítésére Egyéb egyedi projektek elképzelések Logisztikai központ és kikötő fejlesztés Baja északi elkerülő út építése az M6-os gyorsforgalmi úttal történő eléréséhez és a kikötőhöz (feltáró út) Egyéb kikötő fejlesztési projektek Baja Ipari park fejlesztése A Bajai Ipari Park egyéb infrastrukturális fejlesztései Dr. Alföldy József tér fejlesztése többfunkciós közparkká Petőfi-híd felújítása Piaccsarnok fejlesztése A kapcsolódások összesített erőssége Akcióterületi beavatkozás Kulcsprojektek Hálózatos projektek Egyéb projektek Csapadék- és belvízelvezetés Baja Józsefváros városrészben Baja Európa egyik egészségcentruma Árvízvédelmi rendszer fejlesztése Baja, déli elkerülő út építése Jelky-téri körpályás csomópont létesítése Leromlott városi területek rehabilitációja Hivatás-forgalmi kerékpárút fejlesztés Kerékpárút a Keleti körút mentén Településeket összekötő kerékpárforgalmi létesítmények fejlesztése Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés - EuroVelo "Zöld Baja" - komfortérzetnövelő mintaprojekt Bajai Vízivilág projekt előkészítése, a megvalósíthatóság feltételeinek vizsgálata Uszoda fejlesztése Baja M6-os autópálya közötti gyorsforgalmi útkapcsolat kiépítése Vízi turisztikai fejlesztések Baja fesztivál-város turisztikai háttér infrastruktúrájának tovább fejlesztése Vállalkozói idegenforgalmi fejlesztések ösztönzése Korszerű mezőgazdasági termékkultúra elterjedésének ösztönzése Befektetés-ösztönzés Belterületi utak fejlesztése Elkerülő utak építése Külterületi utak fejlesztés Parkoló fejlesztések Kerékpáros közlekedési fejlesztések Környezeti célú fejlesztések, város komfortérzet javítása Városi infrastruktúra fejlesztése Duna-menti térség településeinek együttműködése Duna Pannon Régió együttműködés keretében tervezett fejlesztések Pannon EGTC együttműködés keretében tervezett fejlesztések Turisztikai Klaszter megalakítása és működtetése Egyedi vízi turisztikai fejlesztések Egyéb egyedi turisztikai fejlesztések Egyedi vállalkozói, idegenforgalmi fejlesztések Egyedi mezőgazdasági fejlesztések Egyedi befektetésösztönző fejlesztés Egyéb egyedi gazdaságfejlesztési menedzsment tevékenységek Egyedi foglalkoztatottság javítását célzó fejlesztések Egyedi alap-, közép-, szakés felsőfokú minőségi oktatásfejlesztések Egyedi projektek a szociális és egészségügyi rendszer optimalizálására Kulturális- és rekreációs (sport) tevékenység és infrastruktúra fejlesztése Egyedi csapadékvíz- és szennyvízcsatorna rendszer teljeskörű építése Egyedi közlekedési fejlesztések Egyedi közigazgatási szolgáltatási fejlesztési projektek Egyedi projektek interkulturális kapcsolatok erősítésére Egyéb egyedi projektek Egyedi, térségfejlesztési elképzelések Baja Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA táblázat: A beavatkozások logikai összefüggései Beavatkozások logikai összefüggései.

170 STRATÉGIA A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai A kockázatelemzés a kockázatmenedzselési eljárásban a lehetséges kockázatok azonosítása, csoportosítása és értékelése a projekttel kapcsolatban. E résztevékenység során a kockázatok bekövetkezési valószínűségét, okozott hatását, illetve a kockázat bekövetkeztének elkerülésére, illetve hatásának csökkentésére teendő intézkedéseket vizsgáljuk. Az ITS készítés során a megvalósítással kapcsolatban az alábbi kockázati csoportok azonosíthatók: pénzügyi-gazdasági: a projektek előkészítését és megvalósítását biztosító pénzügyi-gazdasági tényezők egyrészt az önkormányzat részéről, mint pl.. az önkormányzat finanszírozási forrásainak rendelkezésre állása, az önkormányzat likviditási helyzete, másrészt az önkormányzatra ható ilyen típusú makrogazdasági tényezők, pl. az infláció alakulása. jogi-intézményi kockázatok: a projektek előkészítését és megvalósítását befolyásoló olyan típusú kockázatok, amelyek a jogszabályi környezetből, előírásokból vagy pedig az önkormányzati vagy érintett állami intézményi változásokból, szabályozásból adódnak, mint pl. a közbeszerzési kockázat, természetvédelmi szabályozás hatásai. műszaki kockázatok: a projektek előkészítését és megvalósítását befolyásoló műszaki, technikai jellegű kockázatok, mint pl. a műszaki kivitelezési problémák felmerülése, a megvalósítás helyszínének problémás adottságai stb. társadalmi kockázatok: a projektek előkészítését és megvalósítását befolyásoló lakossági reakciók, társadalmi csoportok reakciói pl. lakossági ellenállás a tervezett projekttel szemben, vagy a foglalkoztatási projektekben résztvevők esetleges negatív hozzáállása, amely veszélyeztetheti a projektmegvalósítást. 30. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai Srsz Kockázat megnevezése A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányba változása Közbeszerzési eljárásokból kockázatok elhúzódások) adódó (időbeli Valószínűség (magas; közepes; alacsony) magas közepes Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony) jelentős közepes Kockázatkezelés módja Az jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérése Rugalmas, gyors reagálás a megváltozó jogszabályi körülményekhez Az eljárásrend szigorú betartása minden érintett részéről A közbeszerzési Kockázat besorolása Kritikus kockázat Alacsony kockázat

171 STRATÉGIA 71 1 Srsz Kockázat megnevezése Hatósági dokumentumok hiánya, késése Érintett állami szervezetekkel való hosszadalmas kommunikáció, mely a projektek előkészítését elnyújthatja (pl. Nemzeti Park Igazgatóság, ADUVIZIG), kapcsolódó szigorú szabályozás Az önkormányzat a fejlesztések megvalósításakor nem veszi figyelembe az ITSben foglaltakat, a szükséges teendőket (pl. antiszegregációs terv elemei) Saját előteremtésének kockázata forrás Hazai illetve Európai Uniós fejlesztési források elmaradása Önkormányzat likviditási problémái Valószínűség (magas; közepes; alacsony) közepes magas közepes közepes közepes alacsony Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony) közepes jelentős jelentős jelentős jelentős alacsony Kockázatkezelés módja dokumentumok megfelelő szakmai előkészítettségének biztosítása A hatsági dokumentumok ügyintézési időkereteinek figyelembe vétele Esetleges késésre, csúszásra előre felkészülés már az előkészítés során A tervezett fejlesztési elképzelések minél korábbi szintű egyeztetése az érintett állami szervezetekkel a megvalósíthatóság érdekében Az érintett állami szervezetekkel partneri kapcsolat kialakítása, fenntartása A megvalósítás figyelemmel kísérésére felelős kinevezése A kötelező jogszabály által előírt felülvizsgálaton kívül negyedéves testületi beszámoló az előrehaladásról. Alternatív forráslehetőségek felkutatása A forrás lehívás késedelmére való felkészülés A projektköltségek likviditási tervbe Kockázat besorolása Alacsony kockázat Kritikus kockázat Magas kockázat Magas kockázat Magas kockázat Alacsony kockázat

172 STRATÉGIA 72 1 Srsz Kockázat megnevezése A tervezett projektek megvalósítási költsége jóval meghaladja a tervezett mértéket A megvalósításhoz szükséges szakemberek hiánya Előre nem látható műszaki problémák Műszaki tervek nem állnak rendelkezésre a szükséges időben Nem megfelelő műszaki tervek vagy kivitelezés Többletmunka felmerülése A projektekbe bevont célcsoport negatív hozzáállása, részvétel felmondása a projekt megvalósítás során Valószínűség (magas; közepes; alacsony) közepes alacsony magas közepes alacsony közepes közepes Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony) közepes közepes jelentős közepes közepes közepes jelentős Kockázatkezelés módja illesztése Folyamatos biztosítása likviditás Részletes projekttervek, átgondolt műszaki tervek, költségvetések készítése Tartalékkeret meghatározása Az Önkormányzat feladata, hogy megfelelő szakmai hátteret biztosítson Részletes tanulmánytervek készítése, alapos helyzetfelmérés Az Önkormányzat a lehetőségei szerint a műszaki terveket időben elkészítteti A tervezői szerződésbe szankciók beépítése az időbeni csúszásra A tervezők és kivitelezők kiválasztása során kiemelt figyelem fordítása a szakmai alkalmasság, megfelelő referenciák meglétére. Esetleges többletmunkára felkészülés már az előkészítés során Lehetőség szerint elkötelezett személyek bevonása a célcsoportba A célcsoport tagok Kockázat besorolása Alacsony kockázat Alacsony kockázat Kritikus kockázat Alacsony kockázat Alacsony kockázat Alacsony kockázat Magas kockázat

173 STRATÉGIA 73 1 Srsz Kockázat megnevezése Az indikátorok teljesítése nem lehetséges A fejlesztési programokhoz szükséges befektetők, partnerek hiánya Társadalmi szempontok kockázatai: lakossági ellenállás, negatív közvélemény Valószínűség (magas; közepes; alacsony) alacsony közepes közepes Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony) jelentős közepes közepes Kockázatkezelés módja számára szankciók beépítése a részvétel felmondása Teljesíthető és mérhető indikátorok meghatározása Megfelelő marketing és promóciós tevékenységek, a befektetési lehetőségek kapcsán Magas szintű partnerség biztosítása Folyamatos kommunikáció a lakossággal, helyi fórumok szervezése Kockázat besorolása Magas kockázat Alacsony kockázat Alacsony kockázat Nem releváns! 1, 9, 11 2, 3, 8, 9, 10, 12, 13, 17, 18 5, 6, 7, 15, 16

174 STRATÉGIA A megvalósítás eszközei és nyomon követése 8.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Kiszámítható és transzparens környezet A stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztéseket alapvetően meghatározza azok környezete, amely esetében a természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó vélelmezett hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával, ám ennek ellenkezője is igaz: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. Ezért a stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása, legyen szó akár milliárdos befektetésekről, akár a szociális segély igénybevételéről. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan, következetesen végre is kell hajtani azokat. Szükség esetén a tervezett fejlesztési elképzeléseknek megfelelően kell a településrendezési eszközöket módosítani. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenység-racionalizálás során felszabaduló kapacitásokkal gazdálkodnia kell az önkormányzatnak. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi, vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. gépkocsi, hangtechnikai és informatikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal úgy termelhetünk mások számára értéket, hogy az önkormányzat számára annak nem jelentkezik közvetlen költsége. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális, vagy közösségi értékek létrejötte. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység pozitív arculat és identitás erősítése A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések (gazdasági, turisztikai, stb.) potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing akciókat irányozni: városban befektetni szándékozó vállalatok és személyek, a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek,

175 STRATÉGIA 75 1 turistaként a városba látogatók, a város és a környező települések lakossága. Tanulmányok, javaslatok előkészítése Beépítési javaslatok és tervek elkészítése annak érdekében, hogy pontos képet kapjon a település beleértve az önkormányzatot és a lakosságot - és emlett a befektetők is. Előre tervezhetők és paraméterezhetők legyenek az adott projektek elemei, adott esetben a teljes átfogó fejlesztés kulcsprojektjei. Összefüggéseiben vizsgálható legyen az egyes projektek megvalósításának hatása a városra, és időben fel lehessen készülni az esetleges kedvezőtlen változások ellensúlyozására. Városmarketing A hatékony és következetes városmarketing-tevékenység, a pozitív arculat- és identitáserősítés csak kedvező hatással lehet a város gazdasági életére. A fejleszteni kívánt ágazathoz és célcsoporthoz kell alakítani a marketingstratégiát, valamint meg kell teremteni a kommunikáció megfelelő felületeit. A városi marketingstratégia a település versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárásában, a településről alkotott kép javításában hivatott közreműködni. A marketingstratégia célcsoportjai: Helyi lakosság és a vonzáskörzethez tartózó települések lakossága; A városban befektetni szándékozó vállalatok, gazdasági társaságok; A városban működő gazdasági társaságok, vállalkozások; Városba látogató turisták. A lakosság tevékeny bevonása A lakókörnyezet építését, szépítését szolgáló megmozdulások szervezése, a civil szervezetek ösztönzése, támogatása fontos hajtóerő lehet a lakóközösség számára az adott fejlesztés és pl. egy összefüggő rendszert jelentő akcióterv elfogadásában. Az ITS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazatés területspecifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása. Településfejlesztési és településrendezési szerződések A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval. Magántőke mozgósítása önkormányzati kedvezményekkel A helyi gazdasági szervezetek, vállalkozások együttműködési, beruházási szándékai, a befektetők vonzása fokozható helyi kedvezmények felkínálásával: kedvezményes árú önkormányzati tulajdonú telekbiztosítás adókedvezmények, az iparűzési adó meghatározott idejű mérséklése vagy elengedése az ingatlanadó mérséklésével (megfelelve az uniós és hazai adószabályoknak) új munkahelyteremtő beruházások esetén,

176 STRATÉGIA 76 1 a fejlesztési területeken működő vállalkozásoknak tartós bérletre tett ajánlat az önkormányzat részéről. 8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere A Baja városban a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a Képviselő Testület rendelkezik. A Képviselő-testület az általa elfogadott rendeletek és határozatok révén dönt többek között az erre célra rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, az egyes ilyen jellegű pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. Ezen túlmentően a testület feladata a város térbeli fejlődését nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv elfogadása és/vagy módosítása. A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai, az alábbiak szerint: Kulturális, Egészségügyi és Szociális Bizottság; Pénzügyi, Város- és Gazdaságfejlesztési Bizottság; Köznevelési, Ifjúsági és Sport Bizottság; Ügyrendi és Jogi Bizottság; Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság. A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása (pl. gazdaságstratégiai, tervezési és fejlesztési feladatok ellátása) a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Irodájának a feladata. A pályázatok elkészítését és a projektmenedzsment feladatokat az önkormányzat hatékonyan ellátja, rendelkezik a megfelelő belső szakértelemmel. Ennek figyelembevételével kívánja a jövőben is megvalósítani a beruházásokat. Azonban a jövőre való tekintettel érdemes lenne az önkormányzat részére a nagyberuházások megvalósítására a belső szervezetének bővítésére vagy új egység létrehozására, esetleg külső szervezet segítségének igénybe vételére. Baja Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését mutatja a 11. ábra. Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 83/2015. (III. 26.) határozatával fogadta el Bajai Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatát. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza a javaslattevő, előkészítő, döntéshozó és végrehajtó mechanizmusok rövid leírását is, továbbá meghatározza a Hivatal belső szervezeti egységeinek elkülönítése mellett annak feladatait is. A belső szervezeti egységek között falállításra került az Adóügyi Iroda, Igazgatási Iroda a Lakossági Szolgáltató Csoporttal, az Építésügyi Iroda, a Pénzügyi és Költségvetési Iroda, az Önkormányzati Iroda a Jogi és Szervezési Csoporttal, a Szociális Iroda, a Főépítészi Iroda, a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda és a Városüzemeltetési Iroda.

177 STRATÉGIA ábra: Baja város Polgármesteri Hivatalának szervezeti ábrája Forrás: Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 83/2015. (III.26.) határozatával elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatának 1. sz. melléklete