Adobe Illustrator 10 Biblia

Átírás

1

2 2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN Dr. Pétery Kristóf PhD, 2010 Mercator Stúdió, 2010 Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. T/F:

3 TARTALOM 3 TARTALOM TARTALOM... 3 ELŐSZÓ ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL Az Illustrator 10.0 újdonságai Pixel előnézeti kép Új rajzeszközök Ügyes segédvonalak Fényhatás a kamerában Átváltozás eszköz Áttetszőség Dinamikus torzító eszközök Folyósító eszköz Dinamikus SVG effektek Szimbólum könyvtár Szimbólum-módosító eszközök Szelektív simítás Grafikus stílusok Objektum alapú szeletelés Kézi szeletelő eszköz Szeletenként változó tömörítési algoritmusok Adatbázis hátterű dinamikus design Flash (SWF) export Automatizálás Varázspálca Javított Pathfinder... 33

4 4 TARTALOM Adobe Integráció Katalogizáló funkciók Módosott funkciók A program környezete A billentyűzet Az egér Az Illustrator 10.0 használata A program telepítése A program indítása A felhasználói felület Környezeti beállítások, alapértelmezések A Súgó használata ÁLLOMÁNYOK ÉS KÉPEK KEZELÉSE Új dokumentum létrehozása A dokumentum beállításai Grafikák megnyitása Utoljára szerkesztett képek betöltése Nem Illustrator formátumú képek átvétele Állományok újratöltése Képek behelyezése A csatolt állományok kezelése Képek mentése A fájl bezárása Fájlinformációk ALAPFUNKCIÓK Munkaterület-megjelenítés Megjelenítési üzemmódok Vonalzó- és rácshasználat Nagyítás és rajzmozgatás Felesleges eszközök elrejtése

5 TARTALOM 5 Rajzelemek létrehozása Objektumok alapértelmezett tulajdonságai Igazodás szabályozása Téglalapok és négyzetek rajzolása Ellipszisek, körök és ívek rajzolása Sokszög és csillag rajzolása Spirális rajzolása Poláris- és négyszögháló készítése Egyenesek és görbék rajzolása Bézier görbék Toll eszköz Ecset eszköz RAJZOLÁS, FESTÉS A Toll eszköz Görbék szerkesztése Rajzolás a Ceruzával Festés az Ecsettel A kalligrafikus ecsetek testre szabása A szóró ecsetek testre szabása A művészi ecsetek testre szabása A mintázó ecsetek testre szabása Saját ecsetvonások készítése Képszórás Szövegek kezelése Karakterformázás Bekezdésformázás Egyéb, szövegen végezhető műveletek Szövegek illesztése Szövegből görbe Szövegmaszk RAJZELEM-TULAJDONSÁGOK

6 6 TARTALOM Tulajdonságok beállítása és ellenőrzése Kitöltések A Color paletta Kitöltés mintázattal Színátmenetes kitöltések Hálós kitöltések Körvonalak Vonalvastagság Vonalvégződés és csatlakozás Szaggatott körvonal Körvonal és kitöltés tulajdonságok másolása Rétegek és csoportok A rétegkezelő paletta Rétegek kialakítása Réteg kiválasztása Rétegsorrend Réteg törlése Rétegek egyesítése Rétegek összeolvasztása Rétegmaszkok Átlátszóság és összhatásmód Stílusok Hatások Alakzattá alakítás hatások Görbék hatásai Raszterizálás Vektoros stilizáló (Stylize) hatások SVG szűrők Hajlítás RAJZMÓDOSÍTÁS Kiválasztások

7 TARTALOM 7 Helyzetmódosító parancsok Mozgatás Forgatás Döntés Tükrözés Csomó- és iránypontok áthelyezése Átméretezés Átalakítás a Transform palettával Törlés és vágás Részleges törlés Objektumok szétvágása Feldarabolás késsel Torzítások Csavarás Átalakítás Hajlítás Pödrés Ráncolás Felfújás Szélcsipkézés Kristályosítás Gyűrés Szabad átalakítás Áttűnés objektumok között Objektumok közötti műveletek Objektumok egyesítése Kivonás az alsó objektumból Objektumok közös része Kizárás Objektumok szétválasztása Objektumok levágása Objektumok összeolvasztása

8 8 TARTALOM Lenyírás Objektumok közös körvonala Háttér kivágása BITKÉPEK KEZELÉSE A szűrők alkalmazása Grafikus szűrők Szín (Colors) szűrők Színigazítás Átalakítás szürke árnyalatossá Színinvertálás Telítettség szűrő Alkotás (Create) szűrők Rajzelem mozaikká Vágójelek Torzító (Distort) szűrők Szabad torzítás Benyomás és felfújás Érdesítés Firkálás és csavarás Csavarás Cikk-cakk Toll és tinta (Pen & Ink) szűrők Mintázat Bitkép átrajzolás Vektoros stilizáló (Stylize) szűrő Vetett árnyék Művészi (Artistic) szűrők Színes ceruza Papírkivágás Száraz ecset Filmszemcsézet

9 TARTALOM 9 Freskó Neonfény Foltfestés Festőkés Fólia Kontúrozás Pasztellkréta Maszatoló Szivacs Alapozás Akvarell Életlenítés (Blur) szűrők Gauss életlenítés Körkörös bemozdítás Ecsetvonás (Brush Strokes) Kontúrkiemelés Döntött ecsetvonások Keresztvonás Sötét tónus Tollkörvonal Fröcskölés Elkent vonások Filctoll Bitkép torzító (Distort) szűrők Szórt ragyogás Üveg Tengerhullámzás Képelemekre bontó (Pixelate) szűrők Színes raszter Kristály Mezzo Pointillista

10 10 TARTALOM Élesítés (Sharpen) szűrő Életlen maszk Rajz (Sketch) szűrők Dombormű Kréta és szén Faszén Króm Pasztellkréta Toll Rácsminta Jegyzetpapír Fénymásolat Gipsz Recézés Stencil Rongyos Merített papír Stilizált (Stylize) szűrő Neon szegély Felület (Texture) szűrők Vakolat Szemcsézett Mozaikminta Folttechnika Ólomüveg Felületképző Video szűrők De-Interlace NTSC színek Egyéb szűrők SZÍNKEZELÉS, NYOMTATÁS

11 TARTALOM 11 Alátöltés Oldalbeállítás A kifutó és a nyomtatott oldal kellékei A nyomtató beállítása A nyomat elhelyezése Színrebontás A dokumentum nyomtatása Munkafolyamat-automatizálás Kötegelt parancsvégrehajtás TESTRE SZABÁS A menü testre szabása Gyorsgombok testre szabása AZ ALAP DOKUMENTUM AZ ESZKÖZTÁR IKONJAI MENÜSZERKEZET File menü Edit menü Object menü Type menü Select menü Filter menü Effect menü View menü Window menü Help menü MACINTOSH GYORSGOMBOK Megtekintés Objektumkiválasztás és mozgatás Festés

12 12 TARTALOM Átalakítás Szövegbevitel, szerkesztés Görbék szerkesztése Alakzatok WINDOWS GYORSGOMBOK Megtekintés Objektumkiválasztás és mozgatás Festés Átalakítás Szövegbevitel, szerkesztés Görbék szerkesztése Alakzatok Felhasznált és ajánlott irodalom

13 ELŐSZÓ 13 ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! A grafikus programok a képkezelés-és tárolás szempontjából két csoportra oszthatók. A vektorgrafikus szoftverek az ábrázolás során a képet alkotó alakzatokat matematikai egyenletekkel írják le, ebből adódik az az előny, hogy az ilyen képek korlátlan mértékben nagyíthatók és kisebb helyet foglalnak el, hátrányuk, hogy fényképek kezelésére nem alkalmasak (bár ma már léteznek hibrid rendszerek is). Ezzel szemben a rasztergrafikus kép pixelekből áll, és az állományok a kép minden egyes képpontjának színét és egyéb jellemzőit eltárolják. E tárolási és feldolgozási mód előnye, hogy minden egyes képpont külön szerkeszthető, így fényképek feldolgozására, retusálására kiválóan használható, hátránya viszont az, hogy ezek a képek sokkal nagyobb lemezterületet foglalnak és a számítógép memóriájának méretével szemben is igényesebbek, ugyanakkor az ilyen képek minőségromlás nélkül csak korlátozottan nagyíthatók. A vektorgrafikus programok közé tartozik az Adobe Systems Incorporated cég Illustrator nevű programja, amely a bitképes Photoshophoz hasonlóan egyfajta etalon, ipari szabvány a grafikával foglalkozók körében. Az első Illustrator 1987-ben jelent meg. Eredetileg Apple Macintosh számítógépeken volt használható, később megjelent IBM kompatíbilis személyi számítógépeken használható változata is. A vektoros rajzszerkesztők egyik legelterjedtebb, legkedveltebb programja az egész világon. E piacon a CorelDRAW örök vetélytársa. Míg az ellenlábas népszerűségét annak köszönheti, hogy komplex programcsomag részeként árulják, az Illustrator mellett szól, hogy Macintosh számítógépeken is használható, minden szokásos vektoros formátumot kezel (importál és exportál), saját grafikus formátumát (.ai) a fontosabb grafikus és kiadványszerkesztő programok felismerik, eszközeit könnyen kezelik a piacvezető raszteres képszerkesztő (Adobe Photoshop) felhasználói, illetve ugyanezeket a vektoros rajzeszközöket építették

14 14 ELŐSZÓ be az egyik legújabb kedvenc, a kiadványszerkesztő Adobe Indesign programba is. A program 10-es, középeurópai változata 2001-ben jelent meg. Az Illustratorral szinte mindenféle képfeldolgozással kapcsolatos probléma megoldható. A programban az előző változathoz képest több újdonság jelent meg. Többféle újítás jelent meg, többek között 27-re nőtt a paletták, 85-re az eszközök száma, amely jelentős gyarapodás. Az újdonságoknak külön fejezetet szenteltünk. A könnyebb kezelhetőség és költségtakarékosság érdekében e témát is több kötetben dolgoztuk fel. A Kezdő lépések című kötet alapján a program kezdő felhasználói elindulhatnak a program felfedezésére és reméljük forgatása hasznos alapot nyújt a további kötetekhez, amelyek már építenek az itt leírt ismeretekre. Az Adobe Photoshop és Illustrator programjaiban jelent meg először több olyan hasznos eszköz és tulajdonság, funkció amelyet előbb vagy utóbb a konkurens programok fejlesztői is átvettek. Ezek közé tartozik a rétegek kezelése (amikor a kép jellemző részeit különböző rétegekre helyezzük és rétegenként módosítjuk), vagy a beépülők, azaz a plugin -ek használata (ezek egy külön könyvtárban elhelyezkedő, esetleg más fejlesztőtől származó, speciális funkciójú fájlok, külön programok, amelyek betöltés után beépülnek a program menürendszerébe). A képek rétegenkénti kezelése azért előnyös, mert a rétegekre helyezett objektumokat a kép más rétegeinek módosítása nélkül változtathatjuk meg, tartalmukat önállóan mozgathatjuk. A rétegeket átlátszóvá tehetjük, közöttük különféle csoportosítási és egyéb műveleteket végezhetünk, sorrendjüket másíthatjuk, rajtuk külön-külön más grafikus szűrőt alkalmazhatunk stb. A beépülők is szabvánnyá váltak, ezeket szintén használják más retusáló programok. A legtöbbjük egyfajta grafikus szűrő, a szaknyelvi zsargonban effekt, de készültek, fájlátalakító, védjegykezelő pluginek is. A grafikus szűrők a kép kijelölt részén vagy az aktuális réteg tartalmán hajtanak végre valamilyen látványos műveletet. A Macintosh és a PC platformon a program kezelése szinte teljesen megegyezik, a néhány eltérésre az adott helyen felhívjuk a figyelmet. Az egyik különbség az eltérő könyvtárszerkezet, egy másik eltérés a billentyűkombinációk használata. A PC-ken például a Ctrl

15 ELŐSZÓ 15 billentyű nyomva tartása szükséges egyes funkciók kiváltásához, míg a Macintosh rendszereken ennek a Command ( ), illetve az Alma billentyű felel meg. A PC-ken elterjedten használjuk a jobb egérgombbal megjeleníthető helyi menüket, ehhez a Mac felhasználóknak a Ctrl billentyű nyomva tartása közben kell kattintaniuk az objektumra. A szoftver munkakörnyezete egyszerű, interaktív, a felhasználói felületet mindenki könnyen átalakíthatja úgy, hogy a legjobban segítse a hatékony munkát. Az itt leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítástechnikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Macintosh OS, vagy Windows operációs rendszer alapfokú ismerete. A papír alapú hagyományos könyvek kezelési módja némiképpen módosul az elektronikus könyvet forgatók számára. Ez a könyv az ingyenes Acrobat Reader 5.0 segítségével olvasható. Akinek nincs ilyen programja, az letöltheti többek közt a webhelyről is. Az ilyen típusú könyvek igen előnyös tulajdonsága, hogy a képernyőn megjeleníthető a tartalomjegyzék, amelynek + ikonjaival jelölt csomópontjaiban alfejezeteket tartalmazó ágakat nyithatunk ki. A tartalomjegyzék bejegyzései ugyanakkor ugróhivatkozásként szolgálnak. Ha egy fejezetre akarunk lépni, akkor elegendő a bal oldali ablakrészben megjelenített könyvjelző-lista megfelelő részére kattintani. Sőt az ilyen könyvek teljes szövegében kereshetünk. A könnyebb kezelhetőség és az árcsökkentés érdekében továbbra is forgalmazzuk a négykötetes Illustrator 10 könyvsorozatunkat, amelyet azonban most egyetlen kötetben adunk ki. Ez köszönhető az Adobe Acrobat 9. verziójának is, mellyel a kötetet kisebb méretben tudtuk előállítani. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni (beleértve a tartalmi pontosságot és a mondanivalót tükröző formát), ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat. Szentendre, december Köszönettel a szerző.

16

17 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL 17 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL Ebben a fejezetben mutatjuk be a vektoros rajzszerkesztő programnak azokat az alapszolgáltatásait, amelyek ismerete feltétlenül szükséges a program működtetéséhez. Itt ismertetjük a legújabb változat újdonságait az előző verzióhoz képest, a rendszer erőforrásigényét, a program telepítését és eltávolítását, a használathoz szükséges parancsok közül az alapvetőket (a megjelenítés, a fájlkezelés és az egyszerű objektumok létrehozásának parancsait), valamint a segítő és oktató rendszer alkalmazását, az on-line Internetes kapcsolatok elérését. Az ismertetés további részében dokumentumnak, grafikának nevezzük a rajzszerkesztővel előállított, lemezen tárolt állományt. E fájlok a vektoros elemeken kívül tartalmazhatnak bitképeket, vektoros szövegeket, alakzatátmeneteket, hatásokat, szimbólumokat, kitöltéseket stb. A leírásban a leütendő billentyűket keretezve jelöljük, például: Enter. Az egyszerre leütendő billentyűket, vagyis billentyűkombinációkat a következőképpen jelöljük, például: Ctrl+B, a funkcióbillentyűket F1..F12-vel jelöljük (a Macintosh rendszereken a Ctrl billentyűnek a Command [ ], illetve az Alma billentyű, az Alt billentyűnek az Option [ ] felel meg). Az egyes menük parancsaira menü/parancsnévvel hivatkozunk, például: File/New. A menüparancsok között elérhető almenüket a szimbólummal jelöltük, például: File/Document Color Mode CMYK Color. A parancsokat vastag betűvel szedtük. Ugyanígy vastag betűvel jelöljük a párbeszédpaneleken előforduló nyomógombokat is, például: Cancel (Mégse).

18 18 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL Az Illustrator 10.0 újdonságai A következő részben összefoglaljuk a program előző, 9.0-ás változatához képest megváltozott és újdonságként megjelent legfontosabb elemeket, szolgáltatásokat. A kisebb változásokat a program funkcionális ismertetésénél írjuk le. Aki most ismerkedik az Illustrator programmal, az nyugodtan ugorja át ezt a részt és csak a program alaposabb megismerését követően térjen ide vissza. Pixel előnézeti kép A View menü Pixel Preview parancsával, illetve a Ctrl+Alt+Y (Macintosh számítógépeken a + +Y) billentyűkombinációval kiváltható nézet az Interneten megjelenő raszteres formátumban mutatja meg már szerkesztés közben is dokumentumunkat. Új rajzeszközök Az új programváltozatban megkönnyítették a vonalak, ívek, hálók és a pólusban összefutó hálók létrehozását. Ügyes segédvonalak A rajzolást és mozgatást segítő, adott irányokba korlátozó segédvonalak most már nemcsak függőlegesen és vízszintesen használhatók, automatikusan megjelennek 0, 45, 90, 135 fokos (illetve az Edit/Preferences Smart Guides & Slices párbeszédpanelen beállítható hatféle) szöghöz közelítő mozgatás és másolás esetén is. Ahogy elérjük a mozgatással vagy az átalakítással az adott irányt, megjelenik a segédvonal, ekkor felengedhetjük a mozgatás, átalakítás közben nyomva tartott egérgombot, és az alakzat a pontos helyen rögzül (lásd az 1-1. ábrát). A vizuális tanácsadó üzemmódot és egyúttal az objektumhoz igazítást a View/Smart Guides paranccsal, illetve a Ctrl+U gyorsgombbal kapcsolhatjuk be vagy ki.

19 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL ábra Fényhatás a kamerában A kamera objektívjében megcsillanó fényt utánzó hatás kialakítható grafikus szűrőkkel, hatással is, de a használhatjuk a szabályos alakzatok rajzeszközei között található Flare (Lencsetükröződés) eszközt is. Ez az eszköz teljes mértékben vektoros (lásd az 1-2. ábrát). Az eszközzel az objektív ellenfénynél gyakori tükröződéseit utánozzuk. Az első kattintás határozza meg a tükröződés középpontját. Innen indulnak a fényforrás sugarai. Ez után húzással megadjuk a tükröződő fénygyűrű helyét. A húzás közben a gyűrűk száma a, billentyűkkel szabályozható. Ha nem húzunk azonnal a fényforrás megadása után, akkor a kattintást követően megjelenő párbeszédpanelen adjuk meg a gyűrűk és sugarak számát, méretét, fényességét, átlátszóságát. Az alapértelmezett beállítások az Alt billentyű nyomva tartása mellett a fényforrás közepére kattintva alkalmazhatók. A beállító párbeszédpanel a vektoros rajzobjektum kiválasztása után is megjeleníthető, és így módosítható a fényhatás összes tulajdonsága. Ehhez elegendő a vektoros fényhatás objektumot kiválasztanunk, majd a Flare (Lencsetükröződés) eszközre kattintanunk. A párbeszédpanelen olyan tulajdonságokat is beállíthatunk (például a fényerőt, áttetszőséget), amelyet a komponensek egeres húzásával sokkal nehezebben oldanánk meg.

20 20 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL Átváltozás eszköz 1-2. ábra A Blend (Átváltozás) eszközzel tetszőleges számú vektoros elem átmeneti objektumai, tetszőleges, egy vektoros görbével magadott útvonalon alakíthatók ki. Az átváltozással létrehozott közbenső elemek is továbbszerkeszthetők (lásd az 1-3. ábrát). Az átváltoztatandó elemeket kattintással választjuk ki. A megjelenített beállító párbeszédpanelen állítjuk be a két rajzelem közötti átmenet tulajdonságait (átmeneti elemek számát, elforgatását, irányát). Az eredmény itt is előzetesen megtekinthető a beállító párbeszédpanel Preview jelölőnégyzetének kiválasztásával.

21 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL ábra Az áttűnésben résztvevő idomok között megjelenik az átmeneti út, amelyen új Bézier pontok vehetők fel, melyek a Szerkesztőpont szerkesztése rajzeszközzel alakíthatók. Az elemsorrend, és így az elemek takarási viszonya is megváltoztatható az Object menü Blend Reverse Front to Back parancsával. Áttetszőség Az új programban egyaránt alkalmazhatunk áttetszőséget vektoros elemekre és szövegekre alkalmazott pixeles effektusok esetében (SVG effektusok), összhatásmódoknál, de maszkok esetében is. Maszkoknál a maszk és a maszkolt tárgy szintén lehet raszteres, szöveges vagy vektoros objektum ábra

22 22 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL Az átlátszósággal szabályozhatjuk, hogy egy rajzelem egy részén jobban át lehessen látni, mint egy másik részén. Alapállapotban a Transparency palettán egyforma áttetszőséget adhatunk a kitöltésnek és a körvonalnak is. Eltérő értékek beállításához használjuk az Appearance palettát. Itt a palettamenüben vegyünk fel új körvonalat az Add New Stroke paranccsal. Az új körvonalnak tetszőleges színt, vastagságot, vonalvég-lekerekítést, letörést, szaggatási típust, vonalmintázatot és más jellemzőket adhatunk. Az áttetszőséget az Opacity mezőben, illetve csúszkával határozzuk meg. Változatos összhatásmódokkal kombinálhatók az áttetszőségi beállítások (lásd az 1-4. ábrát). Az összhatásmódokkal és az Appearance paletta használatával később részletesen foglalkozunk. Dinamikus torzító eszközök Az áttetszőséghez hasonló szabadságot biztosítanak az előző funkcióhoz hasonló rugalmasságot enged meg ez a funkció is. A funkció lényege, hogy a torzítás valójában nem történik meg, a program csak úgy tesz, mintha torzítana ábra

23 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL 23 Folyósító eszköz Használhatunk hét új, a Photoshop Liquify eszközéhez hasonló ecsetet is. Ezekkel benyomhatunk, csavarhatunk, gyűrhetünk, felfújhatunk, kristályosíthatunk bitképet, szöveget vagy akár vektoros elemet. Dinamikus SVG effektek Az új Illustratorban a vektorgrafikus rendszer ellenére, tetszőleges szöveges vagy vektoros elemen alkalmazhatunk pixeles hatásokat (vetett árnyék, homályosítás stb.). Ezek a vektoros elemek és szövegek a hatás alkalmazása után is szerkeszthetők maradnak. Az effektussal formázott szöveget csak a letöltés pillanatában raszterizálja a böngésző, ezért a letöltési idő sokkal rövidebb a megszokottnál. Az SVG stílust kombinálhatjuk adatbázisból nyert tartalommal is. Az SVG grafikus szűrők szerkeszthetők és másolhatók. A mintaként kapott két SVG szűrő (gblur, shadowblur) is módosítható (lásd az 1-6. ábrát). A szűrők letölthetők a webhelyről is ábra

24 24 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL Szimbólum könyvtár Érdemes a dokumentumainkban többször előforduló, azonos, vagy csak kissé eltérő elemeket szimbólum könyvtárban tartani. Az elemek ilyen tárolásával nagymértékben csökkenthető a fájlméret. Szimbólumot képezhetünk raszteres vagy vektoros elemből, még egyszerűbb szövegekből is. Elegendő elkészítenünk a modellt, majd a Symbols paletta New Symbol nyomógombjára kattintani, vagy ezt a parancsot kiadni a paletta ikonjára kattintással legördíthető helyi menüjében. A szimbólumok egyszerűen egyesével a képbe húzhatók a Symbols palettáról, de a Képszóró eszközt is felhasználhatjuk (lásd az 1-7. ábrát). A szimbólumokkal a teljes designra kiterjedő változtatások könnyebben megoldhatók, hiszen csak egyetlen szimbólum átszerkesztéséről van szó ábra A szimbólum könyvtár (alapértelmezés szerint: C:\Program Files\ Adobe\Illustrator 10 CE\Presets\Symbols) megosztható több dokumentum vagy felhasználó között is. Szimbólum-módosító eszközök A szimbólum-módosító eszközök segítségével egy-egy beillesztett alap szimbólum véletlen-szerűen módosít-

25 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL 25 ható. A nagy tömegben, képszóróval beillesztett szimbólumokat véletlenszerűen átméretezhetünk, elforgathatunk, átszínezhetünk, áttetszővé tehetünk, rajtuk grafikai stílust alkalmazhatunk, ezáltal egyedi hatást érhetünk el. Szelektív simítás A program a kis betűméretű szöveget a könnyebb olvashatósága érdekében simítja (anti-aliasing), ugyanakkor a nagyobb betűvel írt szövegeket változatlanul, simítatlanul hagyja. Grafikus stílusok A rajzelemek bármely tulajdonságmódosításait, az elemen alkalmazott kitöltő színt, színátmenetet, mintát, körvonalazást, SVG effekteket stb. stílus formájában elmenthetjük. Ehhez csak ki kell jelölnünk a mintát adó rajzelemet, majd a Styles paletta New Style nyomógombjára kattintani, vagy ezt a parancsot kiadni a paletta ikonjára kattintással legördíthető helyi menüjében. Az eltárolt stílusok később egyszerűen újra alkalmazhatók. Ehhez elegendő a korábbival azonosra formázandó rajzelemet kiválasztanunk, majd kijelölni a használt stílust a Styles palettán ábra Ha a stílust mint a fenti példa is mutatja szövegen alkalmaztuk és egy másik, más színű és eltérő betűtípussal írt szövegen alkal-

26 26 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL mazzuk, akkor a szöveg tovább szerkeszthető marad. Ugyanez mondható el más vektoros elemekről is. A grafikus stílusok alapértelmezés szerinti tárolási helye a C:\Program Files\Adobe\Illustrator 10 CE\Presets\Styles könyvtár. Objektum alapú szeletelés A webre készülő dokumentumok esetén használható slicing funkció egy kiválasztott elemet, elemcsoportot vagy réteget vesz alapul. Az Object/Slice Create from Selection paranccsal a kiválasztott elemek szerint automatikusan méretezett HTML-szeleteket hozhatunk létre (lásd az 1-9. ábrát). A HTML-szeletek mérete dinamikusan követi a szerkesztés során megváltozott elemméreteket ábra A szeletekkel kialakított képrészletekhez eltérő URL hivatkozást és megjelenítési helyet, üzenetet, alternatív szöveget kapcsolhatunk. A szeletelt kép Internetről letöltésénél ugyanakkor nem kell megvárni a

27 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL 27 teljes kép letöltését az Internet böngészőbe, a megfelelő szeletsorrend kialakítása esetén teljes értékű beavatkozást tehet a felhasználó még a kép egyes részleteinek megjelenésekor is. A szeletelésnél felhasználható még a további két újdonság is. Kézi szeletelő eszköz A kézi szeletelő eszköz a hagyományos automatikus eszköznél több lehetőséget kínál egy nagyobb kép több kisebbre történő felszeleteléséhez. Ennek vagy az Object/Slice Make parancs segítségével a dokumentum tetszőleges sorrendben megjelenő szeletekre osztható, ami az Internetre készülő dokumentumok számára előnyös. Az Object/Slice Slice Options paranccsal meghatározzuk a kiválasztott szelethez tartozó hivatkozott dokumentum URL címét, a terület felett megjelenő szöveget stb. Szeletenként változó tömörítési algoritmusok A kép különböző részein más-más tömörítési algoritmusokat alkalmazva tovább csökkenthetjük a fájlméretet. Felesleges a legjobb minőségű, ezzel a legnagyobb helyfoglalású tömörítést alkalmazni a kép teljes részén, hiszen az mindenképpen tartalmaz érdektelen vagy más tömörítést igénylő részeket. Egy fotóhoz alkalmazhatjuk a JPG vagy PNG-t, logót a GIF, formázott szöveges részt SVG formátumban menthetünk, egyszerű animációkat animált GIF vagy flash formátumban tömöríthetünk. Az egyszerű szöveges részek akár HTML formátumban is maradhatnak. Mindezt a File/Save for the Web ablakban állíthatjuk be (lásd az ábrát). A beállítóablak jobb oldali részén látható jelre kattintva megjelenő menü Edit Output Settings parancsával meghatározható, hogy a program a különálló szeleteket GoLive HTML oldalba gyűjtse-e, mi legyen az egyes fájlok neve stb.

28 28 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL ábra Adatbázis hátterű dinamikus design A sablonként szolgáló HTML oldal szeleteit nemcsak konkrét képfájlokhoz, hanem ODBC adatbázis tartalomhoz is csatolhatjuk. Így értékes időt és költséget takaríthatunk meg, mivel az adatbázis feltöltésére kevésbé képzett munkaerő is alkalmazható, illetve ilyen dokumentumok frissítése rövidebb ideig tart. Tipikusan jól használható megoldás olyan esetekben, amikor az oldalon megjelenítendő információ rendszeresen változik. Dinamikus tartalomként szerepelhet kép, szöveg vagy grafikon. Miután a fejlesztő megírja a változókat adatbázis tartalomra cserélő szkriptet, a fájl akár az Adobe Graphic Server vállalati képszerverhez is csatlakoztatható (lásd az ábrát). E funkciók természetesen nemcsak internetoldallal, hanem például nyomdába szánt szórólapokkal, névjegyekkel, kiadványokkal kapcsolatban is élnek (példa rá a programmal szállított Travel ads dokumentum).

29 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL 29 Tehát a különféle elemekből sablont létrehozva, ezekhez ODBC adatbázisból nyert adatokat kapcsolhatunk, így az adatok alapján dinamikusan változtathatjuk a rajzi elemek színét, méretét, elhelyezkedését vagy bármely más tulajdonságát. Az adatokat az Illustratorban AppleScript, a Visual Basic Script vagy a JavaScript segítségével feldolgozhatjuk ábra Flash (SWF) export A File/Export paranccsal indítható továbbfejlesztett export modul több beállítási lehetőséget és jobb optimalizálást biztosít. A mentendő fájltípus és név megadása után külön párbeszédpanelen adjuk meg az optimális tulajdonságokat (lásd az ábrát). A flash fájlok készítését segíti a Layers paletta menüjéből kiadható Release to Layers funkció is, amellyel akár egy áttűnés (blend) során keletke-

30 30 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL zett elemeket is rétegekre szétoszthatunk, amelyekre egy későbbi Flash vagy After Effects animáció épülhet. Automatizálás ábra A program lehetőséget biztosít a különféle munkafolyamatok rögzítésére és ezek későbbi megismétlésére (a Microsoft programjait ismerők számára ez a tulajdonság a makrókhoz hasonlít). A rögzített utasítássorozatok végrehajtása az összes lépés egyenkénti megoldásával jár, így ezeket csak egyenként vonhatjuk vissza. A feldolgozandó műveleteket az Actions palettán rögzítjük. Ez a paletta megjeleníthető és elrejthető a Window menü Actions parancsával. Az Actions paletta kezelése a Layers palettához hasonló (lásd az ábrát). A legtöbb rögzített műveletsorra vonatkozó parancsot a paletta ikonjára kattintással megjelenített menüből adhatjuk

31 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL 31 ki, de a legtöbbször alkalmazott parancsokhoz külön nyomógombokat készítettek, amelyek a paletta alján jelennek meg. A műveleteket csoportokba, készletekbe gyűjthetjük. Ezeket egyszerre mentjük el az alapértelmezés szerinti tárolási helyre, az Adobe\Illustrator 10 mappába. Más helyre is tárolhatunk azonban a paletta menüjének Save Actions (műveletek mentése) parancsával, amelyeket a Load Actions (műveletek betöltése) paranccsal töltünk be. A Replace Actions (műveletek cseréje) parancs lecseréli a korábban betöltött műveleteket az újonnan betöltöttre. A teljes palettát kiüríti a Clear Actions (műveletek törlése) parancs, az alapértelmezett műveleteket állítja helyre a Reset Actions (műveletek visszaállítása) parancs ábra

32 32 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL Az előre leírt, összeállított AppleScript, Visual Basic Script vagy JavaScript utasítássorok tartalmazhatják a gyakran használt műveleteket. A szkripteket a File/ Scripts Browse paranccsal kereshetjük meg. A Presets/Scripts mappában elhelyezett szkriptek megjelennek a File/Scripts almenüben, így onnan gyorsabb ezeket kiválasztani. A paletta menüjének Button Mode parancsával nyomógombszerű megjelenést állíthatunk be (lásd az ábrát). A rögzített műveletek futtatásához elegendő a paletta megfelelő műveletére vagy nyomógombjára kattintani. Azoknál a műveleteknél, amelyeknél a párbeszédpanelen szükséges beállítás jelölőnégyzetét bekapcsoltuk, a parancs a végrehajtás elindítása után, párbeszédpanelen kéri a szükséges paramétereket. Varázspálca ábra A Varázspálca eszközzel kiválaszthatjuk a hasonló tulajdonságú elemeket (alapértelmezés szerint a kitöltés színe alapján). Az eszközre kétszer kattintva megjelenített palettán beállítható a közelítés tűrése, vagyis az eszköz a megjelölt színhez mennyire közeli színeket tekintsen hasonlónak. Nagyobb tűrés (Tolerance) ábra beállításával a kijelölt terület növekszik. A teljes beállító palettát a palettafülre kétszer kattintva jelenítjük meg (lásd az ábrát). Ekkor jelölőnégyzetekkel beállíthatunk a kivá-

33 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL 33 lasztáshoz más tulajdonságokat (körvonalszín, vastagság, áttűnés) figyelő opciókat is. A kiválasztás bővítéséhez itt is a Shift billentyű nyomva tartása közben kattintsunk a megfelelő rajzelemekre. Javított Pathfinder Vektor elemekre alkalmazható összeolvasztás, kivonás, különbség stb. kombinációs eszközök eredménye továbbszerkeszthető, vagy a kombinált elemek újra szétbonthatók, egyesével kiemelhetők (lásd az ábrát). Adobe Integráció ábra Pathfinderben kombinált, összetett vektorelemek korlátozás nélkül átmásolhatók a bitkép szerkesztő Photoshopba. A kiadványszerkesztő InDesign programban szerkesztett dokumentumba másolt Illustrator elemeket az InDesign saját eszközeivel képes továbbszerkeszteni. Az Illustrator rétegek megmaradnak és felhasználhatók az Adobe After Effects programban is. Katalogizáló funkciók Az Illustratorban készült fájlok könnyebb keresését segítik a metainformációkat (szerkesztő, megrendelő stb.) befogadni képes információs mezők. Ezeket a File menü File Info parancsával megjelenített párbeszédpanelen rögzítjük (lásd az ábrát).

34 34 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL ábra Módosított funkciók Tovább javították a CE (Közép-európai) támogatást, a CE karakterkészletek használatát, a CE OpenType betűket. Minden CE és cirill betűkészletet támogat Macintosh, ezenkívül a görög és a török betűket is támogatja a Windows platformon. A CE Text Import filterek lehetővé teszik RTF, Unicode, Word és TXT fájlok karakterhelyes importját Macintosh és Windows gépeken. Hasonlóképpen a CE Export Options TXT, SVG és SWF formátumban teszi lehetővé CE szövegek kimentését. A közép-európai karakterkészletekkel írt szövegeket tartalmazó dokumentumokat a Photoshop formátumban elmentve is karakterhelyes megjelenítést kapunk (ha a szöveget a Point Type eszközzel nem szövegkeretet használva rögzítettük, akkor a szöveg a Photoshop CE program-

35 ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL 35 ban tovább szerkeszthető). A közép-európai HTML kódtáblákból származó karakterek ugyanígy elmenthetők a Save for Web, illetve a Save as PDF paranccsal. A program környezete Programkörnyezeten mindazon eszközök összességét értjük, amelyek lehetővé teszik egy program használatát. Ezek alapvetően két részre oszthatók: a hardverre (mint a futtató gép és a perifériák együttese) és a szoftverre. Ebben a részben a hardverkörnyezetet ismertetjük, a szoftverkörnyezetre és a kezelői felületre később, a program telepítésének leírása után térünk ki, akkor ugyanis a leírtakat már ennyi ismeret birtokában is követhetjük a számítógép képernyőjén. A számítógép típusát, összetételét alapvetően az operációs rendszer igénye szabja meg. Az Illustrator vektoros rajzprogram 10.0 változata Macintosh, illetve IBM és azzal kompatibilis számítógépeken használható. Az alábbiakban ismertetjük a program működtetéséhez éppen elégséges, illetve célszerűen megfelelő személyi számítógépek összetételét. A minimális (a fejlesztők szerint éppen elégséges) számítógép-összetétel Windows operációs rendszer alatt: Pentium II, III, vagy IV processzor; 128 MB RAM; CD-ROM-meghajtó a telepítéshez; 180 MB winchester; 800x600 képpontos felbontású, 256 színes monitor és vezérlőkártya; egér vagy más grafikus pozicionáló eszköz (lehet nyomás érzékeny digitalizáló tábla is!); bármilyen, a Windows által támogatott hálózati kártya, ha a hálózatot is szeretnénk használni;