1. A függőséget okozó szerekre jellemző: 2. A függőséget okozó szerekre jellemző: 3. A függőséget okozó szerekre jellemző:
|
|
- Sándor Tóth
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ember egészségtana előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start :38:17 Név: Minta Diák 1. A függőséget okozó szerekre jellemző: (1.1) A kábítószerek receptor antagonistaként működnek. A kábítószerek mindegyike hat a GABA A receptorokra. A függőséget okozó szerek sejtpusztulást okoznak. Az összes kábítószer az agyi jutalmazó rendszert aktiválja. 2. A függőséget okozó szerekre jellemző: (2.1) A középagyi noradrenerg rendszert aktiválják. A kábítószerek mindegyike hat a VTA dopamin felszabadulásra. A függőséget okozó szerek sejtpusztulást okoznak. A bazális ganglionok dorzális magcsoportjában vagy az amygdala centrális magjában hatnak. 3. A függőséget okozó szerekre jellemző: (3.1) A függőséget okozó szerek megtudják változtatni egyes szinapszisok erősségét. A kábítószerek mindegyike hat a substancia nigra dopaminerg receptorokra. A függőséget okozó szerek receptor antagonistaként működnek. Az összes kábítószer az amygdala centrális magját aktiválja. 4. Hogyan változik a dopaminerg rendszer krónikus drog adminisztráció következtében? (4.1) A drogra adott válasz erősödik, a droghoz kapcsolt tárgyakra, körülményekre adott válasz pedig gyengül. Krónikus drog adminisztráció következtében az alap dopaminerg működés fokozódik. Krónikus droghasználatnál a drogtól független ingerek egyre nehezebben képesek aktiválni a jutalmazási pályarendszert. A dopmainerg rendszer átalakulása a szervezet homeosztázisának szétzilálását jelenti. 5. Agyi jutalmazó rendszerre jellemző: (5.1)
2 A természetes örömszerző ingerek illetve a különböző típusú kábítószerek is aktiválják. A ventrális tegmentális area (VTA) dopaminerg neuronok kapcsolatban vannak a vizuális kéreggel és a hallókéreggel is. Az alkohol függőség kialakításában csak a GABA A receptorokonak van szerepe a dopaminnak nem. Az endorfinok a függőséggel kapcsolatos fájdalomérzet kialakításában játszanak szerepet. 6. Agyi jutalmazó rendszerre jellemző: (6.1) A jutalmazó/reward tulajdonság létrejöttében a noradrenalin játszik kiemelkedő szerepet. A jutalmazó/megerősítő rendszer anatómiai alapja elsősorban a mezolimbikus dopaminerg rendszer. A mezolimbikus dopaminerg pályák a substancia nigraból a nucleus accumbenst és egyéb limbikus sruktúrákat innerválnak. A különböző típusú kábítószerek hatására kialakuló területek amik átveszik a természetes ingerek által aktivált területeke szerepét. 7. Melyek a drogok akut hatásai? (7.1) Az agyi serkentő hatások fokozása. A stimulánsok direkt módon növelik a dopamin felszabadulást. A drogok közös tulajdonsága, hogy zsíroldékony, a membránon szabadon áthatoló anyagok. A dendritfa átalakítása a nucleus accumbensben. 8. Melyek a drogok akut hatásai? (8.1) A GABAerg gátlás csökkentése. Az összes drog egyformán befolyásolja a VTA és a nucleus accumbens neuronjait. A drogok más receptorokat használnak mint az agy természetes ingerületátvivő anyagai. A megnövekedett dopamin posztszinaptikus hatása az accumbens neuronokat érő egyéb hatásokkal egészül ki. 9. Megvonási tünetek jellemzői (9.1) A testi megvonási tünetek a hallucinogénekre, a lelkiek a depresszánsokra jellemzőek. Minden drog és minden addiktív viselkedés esetében kialakulhatnak lelki megvonási tünetek.
3 Testi megvonási tünetek minden drogra jellemzőek. Egy drogra vagy lelki vagy testi megvonási tünetek jellemzőek. 10. Drogfogyasztás, drogfüggőség jellemzői (10.1) Erős lehangoltsággal, esetenként teljes letargiával jellemezhető állapot. Olyan egyedi viselkedésforma ami aktuálisan a személyre előnyös, a környezetére káros következményekkel jár. A különböző típusokba sorolható drogok (kábítószerek) közös tulajdonsága, hogy valamilyen pozitív élményt, euforiát idéznek elő. A szimpatikus idegrendszer nagyfokú aktiválódását előidéző betegség. 11. Függőséggel kapcsolatos problémák kialakításában részt vevő ingerületátvivő anyagok (11.1) A glutaminsav szintjét a drogok csökkentik. A glutaminsav, CB1 és nikotinos ACh receptorok a drogokra jellemző specifikus rendszerek. A glutaminsav felelős a szokások rögzüléséért/megszállottság kialakulásáért. A glutaminsav felelős a drog utáni sóvárgásért és a visszaesésekért. 12. Hogyan csoportosítjuk a drogokat a központi idegrendszerre gyakorolt hatásuk alapján? (12.1) A depresszánsok letargiát, koncentrációs zavarokat okoznak. (12.2) A depresszánsokhoz a hozzászokás nehéz, a leszokás könnyű. (12.3) A depresszánsok hirtelen megvonása végzetes lehet. (12.4) A depresszánsok használatához nem kapcsolódik pozitív élmény/eufória. (12.5) A stimulánsok használata állandó feldobottságot, beszédességet, étvágytalanságot és alvási nehézségeket okoz. (12.6) A stimulánsok használata elhízáshoz és a vizelet visszatartása miatt ödémához vezet. (12.7) Az ópiátok (heroin, morphin) használata blokkolja a fájdalom tudatosulását.
4 (12.8) A designer drogok ártalmatlanok. (12.9) Legtöbb designer drog nagyobb valószinűséggel okoz pszichózist és heves/erőszakos viselkedést, mint a kokain. (12.10) A designer drogokhoz nehéz hozzászokni és nem hatnak a percepcióra. (12.11) A designer drogok vizuális illúziókat, összefüggéstelen gondolatokat, koncentrációs zavarokat okozhatnak. (12.12) A designer drogok pszichózist és még maradandó agykárosodást is előidézhetnek. 13. Mivel szokták jellemzeni az egyes drogok hatásait? (13.1) A dependencia/függőség kialakulásának esélyével, hány százaléka válik a kipróbálóknak függővé. (13.2) A dependencia/függőség kialakulásának esélyével, a fogyasztók hány százaléka hal bele a drogfogyasztásba. (13.3) A megvonási tünetek hevességével. (13.4) A tolerancia kialakulásával, hogy mennyire növekszik a fogyasztás a droghasználat idejével. (13.5) A megerősítés kialakulásával, hogy mennyire váltja ki a drog ismételt használatát. (13.6) A tolerancia kialakulásával, hogy mennyire csökken az immunválasz a droghasználat során. (13.7) A kialakuló intoxikációval, hogy milyen mértékű mámor beszámíthatatlanság alakul ki a drogfogyasztás következtében. (13.8) A kialakuló intoxikációval, ami a drog mérgező hatását jellemzi. (13.9) A megerősítés kialakulásával, hogy mennyire erősíti meg a droghasználat a drogra adott választ.
5 14. Melyek azok a struktúrák amelyekben kialakulhat LTP? (14.1) hippocampus (14.2) agyi jutalmazó rendszer (14.3) limbikus rendszer egyes területei (14.4) ventrális tegmentális area (14.5) gerincvelő (14.6) légzőközpont (14.7) szívben a szinusz csomó (14.8) hipotalamusz (14.9) amygdala (14.10) adenohipofízis (14.11) neurohipofízis 15. Melyek azok az agyi struktúrák amelyeket érinthet a függőség kialakulása? (15.1) hippocampus (15.2) agyi jutalmazó rendszer (15.3) limbikus rendszer egyes területei (15.4) ventrális tegmentális area (15.5) gerincvelő (15.6) légzőközpont
6 (15.7) szívben a szinusz csomó (15.8) hipotalamusz (15.9) amygdala (15.10) adenohipofízis (15.11) neurohipofízis (15.12) nucleus accumbens (15.13) prefrontális kéreg (15.14) piramispálya 16. Hogyan szabályozza szervezetünk az adenohipofízis működését? (16.1) A neurohipofízis release és inhibiting faktoraival. Főleg az adenohipofízis portális keringésébe juttatott peptidekkel, módosított aminosavakkal. A kortex piramissejtjeinek aktivitásával. Nincs külön szabályozása. 17. Hogyan szabályozza szervezetünk az adenohipofízis működését? (17.1) A hipotalamuszban termelt release és inhibiting faktorokkal. A neurohipofízisben raktározott, és a hipotalamuszban termelt release és inhibiting faktorokkal. Hippocampusban termelt release és inhibiting faktorokkal. Vér Ca 2+ szintjének növelésével. 18. Mi jellemző a növekedési hormonra? (18.1) Fokozza a csontok hossznövekedését az epifízis porcra hatva. Serkenti a cgmp-n át ható hormonok (noradrenalin, inzulin) hatását - így fokozza a lipolízist.
7 Növekedési hormon releasing hormon (GHRH) az átírást és a szekréciót gátolja, a szomatosztatin csak a szekréciót gátolja. Serdülőkor után kezd termelődni. 19. Mi jellemző a növekedési hormonra? (19.1) Fokozza a csontok hossznövekedését és serdülőkorban zárja az epifízis porcot. A legtöbb szerv növekedését csak a pajzsmirigyhormon jelenlétében tudja fokozni. Növekedési hormon releasing hormon (GHRH) az átírását fokozza, a szekréciót pedig gátolja, a szomatosztatin csak a szekréciót gátolja. Serdülőkor után megszűnik termelése. 20. Hogyan hat a ghrelin a növekedési hormon szekrécióra? (20.1) Az anyegcsere hatását a növekedési hormonra ghrelin közvetíti. Az étvágy fokozásával stimulálja a táplálékfelvételt, ami növekedési hormon szekréciót vált ki. Glükóz hatására nő ghrelin termelés és növekedési hormon szekréció. tudja fokozni. A növekedési hormon fokozza az étvágyat, glükóz oxidációt, lipogenezist, míg a ghrelin elősegíti a lipolízist, inzulin szekréciót és glükóz produkciót. Endogén és exogén ghrelin hatása közt nem találtak különbséget. 21. Hogyan hat az anyagcsereszint a növekedési hormon szekrécióra? (21.1) Túltáplált állapotban a növekedési hormon szekréció leáll, elhízott egyénekben a GH-szekréció fiziológiás ingerei nem reagál. Savas aminosavak növelik a szomatotrop sejt GHRH-érzékenységét, és ezzel fokozzák a GH-szekréciót. Az éhezés kezdeti fázisában fokozódik a GH-pulzusok száma és frekvenciája. Akut hiperglikaemia hatékony ingere a GH-elválasztásnak. 22. Hogyan hat az anyagcsereszint a növekedési hormon szekrécióra? (22.1) A vérplazma szabad zsírsav tartalmának emelkedése csökkenti, csökkenése viszont fokozza a GHszekréciót. Minden aminosav növeli a szomatotrop sejt GHRH-érzékenységét, és ezzel fokozzák a GH-szekréciót. A növekedési hormonnak és az inzulinnak szinergista hatása van a glükózfelhasználási utakra.
8 A GH felszabadulást a ghrelin és az IGF-1 gátolja. 23. Milyen szabályozások valósulnak meg a GHRH-szomatosztatin-GH tengelyen? (23.1) GH hatására a májban IGF I keletkezik, ez a keringésbe kerülve az adenohipofízis szomatotrop sejtek szekréciójának pozitív szabályozója. Éhezéskor GH szint, IGF-I szint nő a ghrelin szint pedig csökken. Alacsony inzulin szint csökkenti a májban a GH receptor szintet és emiatt a megnövekedett GH nem hat. Az IGF-I fokozza a hipotalamusz szomatosztatin szekrécióját. 24. Milyen hatások szabályozzák a GH termelést? (24.1) A glükokortikoidok a GHRH-neuronokban a neurohormon szintéziséhez szükségesek. A pajzsmirigyhormonok a szomatotrop sejteken a GHRH-receptorok expressziójához szükségesek. A glukokortikoidok fokozzák a neurohipofizis sejteken a GHRH-receptorok számát. A mineralokortikoidok szükségesek a GH gén átírásához. 25. Melyek a vazopresszin hatásai? (25.1) A hipotalamusz nagysejtes magvaiban termelt vazopresszin a vizvisszaszívást csökkenti a vesében. A hipotalamusz kissejtes magokban termelt vazopresszin kiváltja az ACTH szintézist. Az adenohipofízis portális keringésébe került vazopresszin a CRF hatását erősíti. A hipotalamusz kissejtes magokban termelt vazopresszin a CFF hatását erősíti a TSH szintézisre. 26. Melyek az adaptív hormonok? (26.1) Homeosztázis fenntartásához szükséges hormonok. (26.2) Vércukorszintre ható hormonok. (26.3) Felnőttekre jellemző működéseket kialakító hormonok (26.4) Növekedésre, differenciálódásra ható hormonok (26.5) Vízvisszaszívásra ható hormonok
9 (26.6) Emésztési folyamatokban szerepet játszó enzimek (26.7) Gyors hatású hormonok (26.8) Intracelluláris kommunikációban szerepet játszó másodlagos hírvivők. (26.9) A pajzsmirigy Ca2+ háztartására ható hormonjai. (26.10) A pajzsmirigy anyagcserére ható hormonjai. (26.11) A növekedési hormon 27. Melyek a morfogenetikus hormonok? (27.1) Homeosztázis fenntartásához szükséges hormonok (27.2) Vér Ca2+ szintjére ható hormonok (27.3) Vércukorszintre ható hormonok (27.4) Felnőttekre jellemző működéseket kialakító hormonok (27.5) Növekedésre, differenciálódásra ható hormonok (27.6) Vízvisszaszívásra ható hormonok (27.7) Lassúbb változást generáló hormonok (27.8) Gyors hatású hormonok (27.9) A nemi hormonok (27.10) Emésztési folyamatokban szerepet játszó enzimek (27.11) Intracelluláris kommunikációban szerepet játszó másodlagos hírvivők (27.12) A pajzsmirigy Ca2+ háztartására ható hormonjai
10 (27.13) A pajzsmirigy anyagcserére ható hormonjai (27.14) A pajzsmirigy Ca2+ háztartására ható hormonjai (27.15) A növekedési hormon 28. Melyik állítás igaz a mellékvesekéreg hormonjaira? (28.1) Szteroidok (28.2) Módosított aminosavak (28.3) A mineralokortikoidok az elektrolit háztartásra hatnak. (28.4) Peptid hormonok (28.5) A mineralokortikoidok a vízvisszaszívásra hatnak. (28.6) A glükokortikoidok a Na+ és K+ forgalmat szabályozzák. (28.7) A glükokortikoidok a vércukorszintet növelik. (28.8) Az androgén kortikoidok a vércukorszintre hatnak. (28.9) A glükokortikoidok az anyagcserében, szervezet védekező reakcióiban játszanak szerepet. (28.10) A mineralokortikoidok a sebgyógyulásban játszanak szerepet. (28.11) A glükokortikoidok szerepet játszanak az éhezéshez történő alkalmazkodásban. (28.12) A mineralokortikoidok alacsony szintje főleg a hippocampusban depresszió kialakulását okozza. (28.13) A glükokortikoidok a vércukorszintet csökkentik. 29. Melyik mirigy termeli az oxitocint?
11 (29.1) 30. Melyik mirigy termeli a vazopresszint? (30.1) 31. Melyik mirigy termeli a gonadotrop hormon releasing hormont? (31.1) 32. Melyik mirigy termeli a növekedési hormont? (32.1) 33. Melyik mirigy termeli a prolaktint? (33.1) 34. Melyik mirigy termeli a follikulusz stimuláló hormont? (34.1) 35. Melyik mirigy termeli az adrenokortikotróp hormont? (35.1) 36. Melyik mirigy termeli a tiroxint? (36.1) 37. Melyik mirigy termeli a trijod-tironint? (37.1) 38. Melyik mirigy termeli a calcitonint? (38.1) 39. Melyik mirigy termeli a parathormont? (39.1)
12 40. Hogyan hatnak a glükokortikoidok? (40.1) Agyi és perifériás membránreceptoraikhoz kötődve fejtik ki hatásukat a metabolizmusra, immunválaszra, viselkedésre. Aktiválódott receptora a sejtmagba jutva mrns szintézist regulálja. A glükokortikoidoknak a glükokortikoid receptoroktól független hatása is van a transzkripciós faktorokra. A GRE (glükokortikoid response element) a RER sejtmag közeli részein található. 41. Hogyan valósul meg a glükokortikoid termelés szabályozása? (41.1) Az agyi dopaminerg neuronok serkentik termelését. Nucleus arcuátus polipeptidjei gátolják. Hippocampus részt vesz a stresszválasz leállításában. Amigdala és a prefrontális kéreg inkább serkenti termelését. 42. Melyek a tanulás elemi jelenségei, és mik azok jellemzői? (42.1) Az elemi tanulás a szinapszisok plaszticitásán alapszik. Habituálódásnál a szinaptikus válasz egyre gyengül majd a szinapszis eltűnik. Habituálódásnál a szinapszis érzékenyebbé válik az ismétlődő ingerre. Szenzitizációnál nő a posztszinaptikus receptor ingerküszöbe. 43. Melyek a hippokampális triszinaptikus kör elemei? (43.1) A triszinaptikus kör bemenete a szeptumból érkezik és a granulasejteken végződik. A triszinaptikus körben a CA3 piramissejtek CA1 piramissejtekhez futó axonját Schaffer kollaterálisoknak nevezzük. A triszinaptikus körben a CA1 piramissejtek CA3 piramissejtekhez futó axonját Schaffer kollaterálisoknak nevezzük. A CA1 piramissejtek axonjai a gyrus dentatus granulasejteken végződnek. 44. Melyek a hippokampális triszinaptikus kör elemei?
13 (44.1) A triszinaptikus kör bemenete a perforáns pálya az entorhinális kéregből amely a granulasejteken végződik. A triszinaptikus körben a CA3 piramissejtek CA1 piramissejtekhez futó axonjai a moharostok. A triszinaptikus körben a granulasejtek axonjai, a moharostok a CA1 piramissejteken végződnek. A CA1 piramissejtek axonjai a Schaffer kollaterálisok a CA3 piramissejteken végződnek. 45. Melyik állítás igaz a tanulásra? (45.1) A magatartás genetikailag meghatározott részén alapuló viselkedéseket nevezzük tanulásnak. A szervezetet érő ingerekre adott válaszok összessége. Az idegrendszer feltétlen reflexeken alapuló működése. Az idegrendszer működésébe beépülő, változó, a szervezet előéletétől függő elemek alkotják. 46. Az alábbi folyamatokból melyik a memória működés részfolyamata? (46.1) Az emléknyom (engram) keletkezése és rövid távú tárolása. AMPA és NMDA receptorok együttes aktiválódása. Az emléknyom agytörzsbe exportálása. Habituálódás és szenzitizáció kialakítása. 47. Milyen formái vannak az emléknyom előhívásának? (47.1) Felismerés: a tárgy jelenléte nélkül történő felismerés Felismerés: egy adott tárgy hasonlóságának felismerése egy raktározott emlékképpel a tárgy jelenléte nélkül. Felidézés: azonosság megállapítása egy raktározott emlékképpel a tárgy jelenléte nélkül. Felidézés: az elraktározott információ előhívása a tágy jelenléte nélkül 48. Melyik állítás igaz a non-deklaratív/implicit memóriára? (48.1) A temporális lebeny károsodásakor sérül. Hosszú távú tárolása az asszociatív kéregben történik. Főként mozgásos készségeket ügyességeket, mint pl. a biciklizés, autóvezetés, zongorázás tárol.
14 Nem a temporális lebeny, hanem a hipotalamusz épségéhez kötött. 49. Melyek a tanulás elemi jelenségei, és mik azok jellemzői? (49.1) Az elemi tanulás minden bizonnyal a szinapszisok plaszticitásán alapszik. A nem asszociatív tanulásnál két vagy több ingert társítunk. A tanulás elemi jelenségei közé tartozik az idegsejtek osztódási képességének visszanyerése. Szenzitizációnál a szinapszis érzékenyebbé válik az ismétlődő ingerre. 50. Melyek a tanulás elemi jelenségei, és mik azok jellemzői? (50.1) Tanulás során új idegsejtek keletkeznek. A habituálódás preszinaptikusan úgy jön létre, hogy nő az inger hatására szabaddá váló neurotranszmitter mennyisége. Nem asszociatív tanulásnál egy ingerre adott válasz "begyakorlása" történik. Szenzitizációnál csökken a posztszinaptikus receptor ingerküszöbe. 51. Melyik állítás igaz a hosszú idejű erősödésre (LTP)? (51.1) Az AMPA/kainát és NMDA/metabotróp glutamát receptorok együttes aktivációja kell hozzá. (51.2) Az AMPA/kainát és GABA /GABA receptorok együttes aktivációja kell hozzá. A B (51.3) Kialakulásában interneuronok, retrográd hírvivő anyagok (NO, arachidonic sav) is szerepelnek (51.4) A posztszinaptikus hatáshoz több receptor és/vagy nagyobb receptor érzékenység társulhat. (51.5) Preszinaptikus változások: megnövekedett transzmitter felszabadulás is társulhatnak az LTP kialakításához. (51.6) Az AMPA/kainát receptorokhoz GABA köt (51.7) Az NMDA receptor ioncsatornáját nyugalomban egy Mg2+ blokkolja
15 (51.8) Az NMDA receptor ioncsatornáját nyugalomban egy Ca2+ blokkolja (51.9) Az NMDA receptoron keresztül Na+, K+ és Ca2+ áramlik a sejtbe. (51.10) Az NMDA receptoron keresztül Na+, K+ és Mg2+ áramlik a sejtbe. (51.11) LTP kialakulásakor a szinapszis effektívebb lesz, nagyobb valószinűséggel vált ki AP-t. (51.12) LTP kialakulásakor új dendrittüske alakulhat ki (51.13) LTP kialakításához fehérje szintézis kell. (51.14) LTP kialakulásakor új neuron alakulhat ki (51.15) LTP kialakításához RNS szintézis kellhet. (51.16) LTP kialakulásakor új gliasejt alakulhat ki (51.17) LTP kialakításához DNS szintézis kell. 52. Melyek a limbikus rendszer funkciói? (52.1) Motiváció (52.2) Légzőmozgások akaratlagos visszatartása (52.3) Szexuális reakciók (52.4) Vegetatív és neuroendokrin rendszer szabályozása (52.5) Tanulás (52.6) Hosszútávú memórianyomok raktározása (52.7) Memória kialakítása (52.8) Táplálkozási mozgások kialakítása
16 (52.9) Félelem, agresszió (52.10) Alvás-ébrenléti ciklus kialakítása 53. Melyek ez egyes memóriatípusok jellemzői? (53.1) A szenzoros tárba 1s-nél rövidebb időre kerülnek az emléknyomok. (53.2) A szenzoros tárba néhány sec-re kerülnek az emléknyomok. (53.3) Az implicit memória főként mozgásos készségeket tárol. (53.4) A rövidtávú memóriába néhány másodpercre kerülnek az emléknyomok. (53.5) Az explicit memória tényekre eseményekre vonatkozik. (53.6) Hosszútávú memórianyomok raktározása a hippocampusban történik (53.7) Az implicit memória a neostriátum sérülésére érzékeny. (53.8) Az explicit memória a neostriátum sérülésére érzékeny. (53.9) A hosszútávú emléknyom sejtekben, szinapszisokban tárolódik. (53.10) A hosszútávú emléknyom reverberációs körök formájában tárolódik. (53.11) A rövidtávú emléknyom elektromos impulzusként kering az orbitofrontális kéregben. 54. Melyek az asszociatív kéreg jellemzői? (54.1) Az agy méretével fordítottan arányos az asszociációs területek mérete. Feladata a gondolkodás, intellektus, cselekvések irányítása. Az asszociációs kérgek a szenzoros információfeldolgozás első állomásai. Az asszociációs kéreg a primer areakból nyert információ kombinálásával nyert választ juttatja el a motoros neuronokhoz. 55. Melyek az asszociatív kéreg jellemzői?
17 (55.1) Embernél néhány kisebb kéregterület tartozik ide. Szenzoros és motoros funkciók közötti kapcsolatot biztosítása. Legfontosabb feladata a gerincvelői motoneuronok beidegzése. A szenzoros stimulus alapvető tulajdonságai detektálja. 56. Az unimodális asszociációs kéreg jellemzői (56.1) Olyan mentális tevékenységek színhelye, amelyek a szenzoros stimulus alapvető tulajdonságainak (szín, forma, frekvencia) detektálásánál komplexebb. Több érzékszervi információval állnak kapcsolatban. Kéreg alatti területek. Egyik ilyen terület a limbikus asszociációs terület. 57. A polimodális asszociációs kéreg jellemzői: (57.1) Olyan mentális tevékenységek színhelye, amelyek egyféle szenzoros stimulus alapvető tulajdonságainak (szín, forma, frekvencia) detektálásánál komplexebb. Több érzékszervi információval állnak kapcsolatban. Kéreg alatti területek. Sérülésük alvás-ébrenléti ciklus zavarát okozza. 58. Mi történik a Broca area sérülésekor? (58.1) A beszédértés súlyos zavara. Megfelelő szavak helyett azokra rímelő szavak. Csökken a grammatikai komplexitás. Rossz beszédértés és artikulációs zavar. 59. Neocortex rétegei sejttípusai (59.1) A neocortexben 3 rétegben helyezkednek el piramissejtek. (59.2) A neocortexben 1 rétegben helyezkednek el piramissejtek.
18 (59.3) A neocortexben 2 rétegben helyezkednek el piramissejtek. (59.4) A neocortexben 3 rétegben nincsenek projekciós sejtek csak interneuronok. (59.5) A neocortexben minden rétegben vannak projekciós sejtek és interneuronok. (59.6) A neocortexben 2 rétegben nincsenek projekciós sejtek csak interneuronok. (59.7) A neocortex 6 rétegű (59.8) A neocortexben 4 rétegben nincsenek projekciós sejtek csak interneuronok. (59.9) A neocortex 3 rétegű (59.10) A neocortex 10 rétegű (59.11) Az 1. rétegben főleg rostok: dendritek és axonok vannak. (59.12) A 2. és 4. réteg fő sejttípusa a piramissejtek (59.13) A 3. és 5. réteg fő sejttípusa a piramissejtek (59.14) A 2. és 4. réteg fő sejttípusa a csillagsejtek (59.15) A 3. és 5. réteg fő sejttípusa a csillagsejtek 60. Az idegrendszer mely sajátosságai jellemzik a kognitív funkciókat? (60.1) Elhatároltan megjelenő oszcillációk képezik a kognitív funkciók alapját. Kognitív működéseknél több agyterület neuroncsoportjainak szinkron aktivitása alakul ki. Kognitív működéseknél a jobb és bal féltek területei azonos aktivitása alakul ki a commissurális kapcsolatok segítségével. Kognitív működéseknél a két féltek specializálódik és szeparálódik. 61. Melyek az egyes agyi aktivitások jellemzői? (61.1)
19 A hippocampális théta aktivitás szerepet játszik a epizodikus és téri memória kialakításában. Lassú oszcillációkat szinte mindegyik hippocampális sejt mutatja. Gamma aktivitás a lassú hullámú alvás alatti memóriakonszolidációhoz kell. Az alfa aktivitás mindig csak rövid időre alakul ki, nehezen regisztrálható. 62. Melyek az egyes agyi aktivitások jellemzői? (62.1) A hippocampális théta aktivitás a viselkedési válasz értékeléséhez kapcsolódik. A nyugalmi alfa alktivitás 4-8Hz-es a funkcionális alfa pedig ennél kicsit lassúbb aktivitás. A hippocampusban az éles hullám aktivitás olyankor regisztrálható amikor nincs teta aktivitás, és az események memóriába bevésődéshez kapcsolódik. Kognitív működéseknél a két féltek specializálódik és szeparálódik. 63. Melyek az egyes agyi aktivitások jellemzői? (63.1) Az ultragyors oszcillációkat a szenzoro-motoros integrációval kapcsolatban fedezte fel Hans Berger. A funkcionális alfa aktivitás az irányított figyelem kialakításához kell. A lassú oszcillációk a neocortexben a figyelemhez kapcsolódnak. A gamma aktivitás a neocortexben munkamemória kialakításánál jelenik meg, és a prefrontális kéregben a viselkedési válasz értékeléséhez kapcsolódik. 64. Melyek az egyes agyi aktivitások jellemzői? (64.1) A lassú oszcillációkat, fenn és lenn állapotokat szinte minden neocortikális sejt mutatja lassú hullámú alvás alatt. Kognitív működéseknél a jobb és bal féltek területei azonos aktivitása alakul ki a commissurális kapcsolatok segítségével. A gamma aktivitás a szenzoros információk kódolásában és a zavaró információk gátlásában játszik szerepet. A prefrontális théta aktivitás a munkamemória kialakításánál jelenik meg. 65. Melyek az egyes agnózia típusok jellemzői? (65.1) Agnóziák a prefrontális asszociációs area sérülésekor alalkulnak ki.
20 Asszociációs agnóziánál a mutatott tárgy lerajzolása nem megy, apperceptív agnóziánál pedig megnevezése. A jobb agyfélteke sérülésekor a tárgy globális felismerése, a bal agyféltek sérülésekor a lokális részletek felismerése sérül. A vizuális poszterior asszociációs terület kétoldali sérülésekor a beteg ismerős arcokat felismeri, de magát nem. 66. Mely funkciók kapcsolódnak a prefrontális/anterior asszociációs területhez? (66.1) A prefrontális asszociációs terület a szenzoros input érzelmekhez kötésében fontos. A prefrontális asszociációs terület sérülésekor az időben késleltetett megerősítés a tanulás során nem működik. A jobb agyfélteke sérülésekor a tárgy globális felismerése, a bal agyféltek sérülésekor a lokális részletek felismerése sérül. A prefrontális asszociációs terület kétoldali sérülésekor a beteg tudja, hogy egy arcot lát de nem ismeri fel, hogy kiét. 67. Melyik állítás igaz a testtartási reflexekre (67.1) Agytörzs, kisagy és nagyagykéreg is ellenőrzi. Monoszinaptikus reflexív. Az izom megnyújtását eredményező passzív feszítés ugyanezen izom reflexes elernyedéséhez vezet. Az izom hosszának állandóan tartásában játszik szerepet. 68. Melyik állítás igaz a nyújtási reflexre (68.1) Emlősökben már nincs meg, hüllőkben, kétéltűekben jelentős. Monoszinaptikus reflexív. Az izom megnyújtását eredményező passzív feszítés ugyanezen izom reflexes elernyedéséhez vezet. A végtagok bőrének erőteljes mechanikai ingerlése az ingerelt végtag behajlítását eredményezi. 69. Melyek a primer motoros kéreg funkciói, kapcsolatai? (69.1) A neuronok aktivitása megelőzi az izmok összehúzódását. Az azonos oldali gerincvelő ventrális szarvában végződik az innen kiinduló pálya.
21 Az innen kiinduló pálya a nigrospinális pálya. Akkor is aktiválódik hogyha csak elképzeljük a mozgást. 70. Melyek a premotoros kéreg funkciói, kapcsolatai? (70.1) A betanult mozgások kivitelezését veszi át a primer motoros kéregtől. Az ellenkező oldali gerincvelő ventrális szarvában végződik az innen kiinduló pálya. Egyfajta mozgási lexikon, mozgás erejét és irányát is kódolja. Tükörneuronok vannak itt: tüzelnek, ha az állat végrehajt egy bizonyos cselekvést és akkor is, ha megfigyeli ugyanezt. 71. Mi a kisagy egyes részeinek szerepe? (71.1) Vestibulocerebellum (a flocculo-nodularis lebeny) - Archicerebellum a törzs izmainak koordinációjában vesz részt. Spinocerebellum (vermis és a kapcsolt kérgi terület) - Paleocerebellum: nagy ügyességet kívánó mozgások tervezése. Cerebrocerebellum (a kisagyi féltekék) - Neocerebellum: Törzs és végtagmozgások - járás. Vestibulocerebellum (a flocculo-nodularis lebeny) - Archicerebellum: a mozgások proprioceptív bemeneteken alapuló nyomonkövetése és korrekciója. 72. Mi a kisagy egyes részeinek szerepe? (72.1) Vestibulocerebellum (a flocculo-nodularis lebeny) - Archicerebellum: cognitív funkció, tanult akaratlagos mozgások. Spinocerebellum (vermis és a kapcsolt kérgi terület) - Paleocerebellum: nagy ügyességet kívánó mozgások tervezése. Cerebrocerebellum (a kisagyi féltekék) - Neocerebellum: nagy ügyességet kívánó mozgások tervezése, nyomonkövetése. Vestibulocerebellum (a flocculo-nodularis lebeny) - Archicerebellum: a mozgások proprioceptív bemeneteken alapuló nyomonkövetése és korrekciója. 73. Melyek a szomatomotoros funkciók? (73.1) Elemi reflex (73.2) Testtartás
22 (73.3) Helyváltoztatás (73.4) Növekedés (73.5) Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) (73.6) Differenciálódás (73.7) Szexuális aktus egyes részei (73.8) Szexuális érés (73.9) Emóciók kifejezése (73.10) Tápcsatorna motorikus beidegzése (73.11) Intellektuális funkciók (beszéd, írás) (73.12) Érzékelés 74. Mely agyterületek tartoznak a mozgató rendszerhez? (74.1) Motoros kéreg (74.2) Limbikus rendszer (74.3) Hipotalamusz (74.4) Ventral tegmentalis area (74.5) Gerincvelő (74.6) Amigdala (74.7) Kisagy (74.8) Prefrontális kéreg
23 (74.9) Bazális ganglionok (74.10) Substancia nigra (74.11) Nucleus accumbens (74.12) Hippocampus (74.13) Agytörzs 75. (75.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (75.2) A(z) 1 jelű rész neve: (75.3) A(z) 2 jelű rész neve: (75.4) A(z) 3 jelű rész neve: (75.5) A(z) 4 jelű rész neve: (75.6) A(z) 5 jelű rész neve:
24 (75.7) A(z) 6 jelű rész neve: (75.8) A(z) 7 jelű rész neve: (75.9) A(z) 8 jelű rész neve: (75.10) A(z) 9 jelű rész neve: (75.11) A(z) 10 jelű rész neve: 76. (76.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (76.2) A(z) 1 jelű rész neve: (76.3) A(z) 2 jelű rész neve: (76.4) A(z) 3 jelű rész neve: (76.5) A(z) 4 jelű rész neve:
25 (76.6) A(z) 5 jelű rész neve: (76.7) A(z) 6 jelű rész neve: (76.8) A(z) 7 jelű rész neve: (76.9) A(z) 8 jelű rész neve: (76.10) A(z) 9 jelű rész neve: 77. (77.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (77.2) A(z) 1 jelű rész neve: (77.3) A(z) 2 jelű rész neve: (77.4) A(z) 3 jelű rész neve: (77.5) A(z) 4 jelű rész neve: (77.6) A(z) 5 jelű rész neve: (77.7) A(z) 6 jelű rész neve:
26 (77.8) A(z) 7 jelű rész neve: (77.9) A(z) 8 jelű rész neve: (77.10) A(z) 9 jelű rész neve: (77.11) A(z) 10 jelű rész neve: (77.12) A(z) 11 jelű rész neve: (77.13) A(z) 12 jelű rész neve: 78. (78.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (78.2) A(z) 1 jelű rész neve: (78.3) A(z) 2 jelű rész neve: (78.4) A(z) 3 jelű rész neve: (78.5) A(z) 4 jelű rész neve: (78.6) A(z) 5 jelű rész neve:
27 (78.7) A(z) 6 jelű rész neve: (78.8) A(z) 7 jelű rész neve: (78.9) A(z) 8 jelű rész neve: (78.10) A(z) 9 jelű rész neve: (78.11) A(z) 10 jelű rész neve: (78.12) A(z) 11 jelű rész neve: (78.13) A(z) 12 jelű rész neve: (78.14) A(z) 13 jelű rész neve: (78.15) A(z) 14 jelű rész neve: (78.16) A(z) 15 jelű rész neve: (78.17) A(z) 16 jelű rész neve: (78.18) A(z) 17 jelű rész neve: (78.19) A(z) 18 jelű rész neve: (78.20) A(z) 19 jelű rész neve: (78.21) A(z) 20 jelű rész neve: (78.22) A(z) 21 jelű rész neve: (78.23) A(z) 22 jelű rész neve: (78.24) A(z) 23 jelű rész neve:
28 79. (79.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (79.2) A(z) 1 jelű rész neve: (79.3) A(z) 2 jelű rész neve: (79.4) A(z) 3 jelű rész neve: (79.5) A(z) 4 jelű rész neve: 80.
29 (80.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (80.2) A(z) 1 jelű rész neve: (80.3) A(z) 2 jelű rész neve: (80.4) A(z) 3 jelű rész neve: (80.5) A(z) 4 jelű rész neve: (80.6) A(z) 5 jelű rész neve: 81.
30 (81.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (81.2) A(z) 1 jelű rész neve: (81.3) A(z) 2 jelű rész neve: (81.4) A(z) 3 jelű rész neve: (81.5) A(z) 4 jelű rész neve: (81.6) A(z) 5 jelű rész neve: (81.7) A(z) 6 jelű rész neve: 82.
31 (82.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (82.2) A(z) 1 jelű rész neve: (82.3) A(z) 2 jelű rész neve: (82.4) A(z) 3 jelű rész neve: (82.5) A(z) 4 jelű rész neve: (82.6) A(z) 5 jelű rész neve: (82.7) A(z) 6 jelű rész neve: (82.8) A(z) 7 jelű rész neve: (82.9) A(z) 8 jelű rész neve: 83.
32 (83.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (83.2) A(z) 1 jelű rész neve: (83.3) A(z) 2 jelű rész neve: (83.4) A(z) 3 jelű rész neve: (83.5) A(z) 4 jelű rész neve: (83.6) A(z) 5 jelű rész neve: (83.7) A(z) 6 jelű rész neve: (83.8) A(z) 7 jelű rész neve: (83.9) A(z) 8 jelű rész neve: 84.
33 (84.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (84.2) A(z) 1 jelű rész neve: (84.3) A(z) 2 jelű rész neve: (84.4) A(z) 3 jelű rész neve: (84.5) A(z) 4 jelű rész neve: (84.6) A(z) 5 jelű rész neve: (84.7) A(z) 6 jelű rész neve: (84.8) A(z) 7 jelű rész neve: 85.
34 (85.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (85.2) A(z) 1 jelű rész neve: (85.3) A(z) 2 jelű rész neve: (85.4) A(z) 3 jelű rész neve: (85.5) A(z) 4 jelű rész neve: (85.6) A(z) 5 jelű rész neve: (85.7) A(z) 6 jelű rész neve: 86.
35 (86.1) Milyen szervet/folyamatot ábrázol a kép? Nevezze meg a számozott részeket! (86.2) A(z) 1 jelű rész neve: (86.3) A(z) 2 jelű rész neve: (86.4) A(z) 3 jelű rész neve: (86.5) A(z) 4 jelű rész neve: (86.6) A(z) 5 jelű rész neve: (86.7) A(z) 6 jelű rész neve: (86.8) A(z) 7 jelű rész neve: (86.9) A(z) 8 jelű rész neve: (86.10) A(z) 9 jelű rész neve: (86.11) A(z) 10 jelű rész neve:
36 (86.12) A(z) 11 jelű rész neve: Végeztem, kérem az űrlap kiértékelését
Élettan 2 előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start :27:00 : Felhasznált idő 00:00:37 Név: Minta Jolán. Eredmény: 0/287 azaz 0%
Élettan 2 előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2017-04-03 06:27:00 : Felhasznált idő 00:00:37 Név: Minta Jolán Eredmény: 0/287 azaz 0% Kijelentkezés 1. A függőséget okozó szerekre jellemző:
RészletesebbenÉlettan 2 előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start :38:43 : Felhasznált idő 00:00:06 Név: Minta Diák. Eredmény: 0/285 azaz 0%
Élettan 2 előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2017-03-15 20:38:43 : Felhasznált idő 00:00:06 Név: Minta Diák Eredmény: 0/285 azaz 0% Kijelentkezés 1. A függőséget okozó szerekre jellemző: (1.1)
RészletesebbenSejtek közötti kommunikáció:
Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes
Részletesebben1. A függőséget okozó szerekre jellemző:
Élettan 2 előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-03-11 19:09:27 : Felhas 00:01:04 Név: Minta Diák Eredmény: 0/345 azaz 0% Kijelentkezés 1. A függőséget okozó szerekre jellemző: (1.1) A kábítószerek
RészletesebbenÉlettan 2 előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start :32:06 : Felhasznált idő 00:00:07 Név: minta. Eredmény: 0/343 azaz 0%
Élettan 2 előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-03-08 21:32:06 : Felhasznált idő 00:00:07 Név: minta Eredmény: 0/343 azaz 0% Kijelentkezés 1. Melyik állítás igaz a melatoninra? (1.1) Termelését
RészletesebbenEmber egészségtana és élettana esszé tételsorok 5+1 Esszé kérdések:
Ember egészségtana és élettana esszé tételsorok 5+1 Esszé kérdések: 1 témát húznak (dőlt betűs címek), azon belül 1 kérdést választanak és azt dolgozzák ki Hormonrendszer: 1. Hogyan történik a növekedési
Részletesebben4. előadás Idegrendszer motoros működése
4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális
RészletesebbenLimbikus rendszer Tanulás, memória
Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus kéreg Részei: septum, area piriformis, preapiriformis, amygdala, hippocampus, hypothalamus thalamus bizonyos részei. Limbikus rendszer: Funkciója: motiváció,
RészletesebbenAgyi jutalmazó körök, függőség kialakulása, kábítószerek hatása, típusai
Agyi jutalmazó körök, függőség kialakulása, kábítószerek hatása, típusai Motiváció, érzelmek kialakulásáért felelős agyterületek Bazális ganglionok: Törzsdúcok: kéreg alatti szürkeállomány. Dorzális rész
RészletesebbenAz idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer
RészletesebbenAgyi jutalmazó kör, függőség kialakulása, kábítószerek hatása, típusai
Agyi jutalmazó kör, függőség kialakulása, kábítószerek hatása, típusai Motiváció, érzelmek kialakulásáért felelős agyterületek Bazális ganglionok: Törzsdúcok: kéreg alatti szürkeállomány. Dorzális rész
Részletesebben7. előadás Asszociációs kéreg, mentális működések
7. előadás Asszociációs kéreg, mentális működések Mentális működések: Neocortex felépítése: 6 rétegű: 1. Molekuláris, plexiform réteg: főleg rostok 2. Külső szemcsés réteg: interneuronok 3. Külső piramis
RészletesebbenIdegrendszer motoros működése
Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális
Részletesebben1. Mi igaz a passzív alváselméletekre?
Ember egészségtana előadás (2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2017-12-03 17:32:23 : Felhasznált idő 00:01:04 Név: Minta Diák Eredmény: 0/161 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi igaz a passzív alváselméletekre?
RészletesebbenÉlettan 2 előadás / (Áttekintés) (1. csoport) : Start :22:26 : Felhasznált idő 00:00:15 Név: próba. Eredmény: 0/420 azaz 0%
Élettan 2 előadás / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2017-03-15 20:22:26 : Felhasznált idő 00:00:15 Név: próba Eredmény: 0/420 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi igaz a passzív alváselméletekre? (1.1) Az alvás
RészletesebbenAz adenohipofizis. Az endokrin szabályozás eddig olyan hormonokkal találkoztunk, amelyek közvetlen szabályozás alatt álltak:
Az adenohipofizis 2/10 Az endokrin szabályozás eddig olyan hormonokkal találkoztunk, amelyek közvetlen szabályozás alatt álltak: ADH, aldoszteron, ANP inzulin, glukagon szekretin, gasztrin, CCK, GIP eritropoetin
RészletesebbenLimbikus rendszer Tanulás, memória
Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus kéreg Részei: septum, area piriformis, preapiriformis, amygdala, hippocampus, hypothalamus thalamus bizonyos részei. Limbikus területek anatómiája: Hippocampus:
RészletesebbenHomeosztázis és idegrendszer
Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,
Részletesebben1. Melyik állítás igaz a melatoninra?
Ember előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-03-11 19:15:11 : Felhaszn 00:00:08 Név: Minta Diák Eredmény: 0/504 azaz 0% Kijelentkezés 1. Melyik állítás igaz a melatoninra? (1.1) Termelését
RészletesebbenPszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai
Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai Kéri Szabolcs 1 1. Alapfogalmak: anatómia, fiziológia 2. Funkcionális lokalizáció az agyban 3. Szinapszisok és neurotranszmitterek 4. A neurotranszmisszió molekuláris
RészletesebbenHormonális rendszer szerveződése és működés
Hormonális rendszer szerveződése és működés Mirigyek fajtái belső elválasztású mirigyek - endokrin hormont termelnek nincs kivezetőcsövük váladékuk közvetlenül a vérbe jut a vér szállítja a távolabbi szervekhez
RészletesebbenA köztiagy (dienchephalon)
A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és
RészletesebbenBelső elválasztású mirigyek
Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában
Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye
RészletesebbenMagasabb idegrendszeri folyamatok
Magasabb idegrendszeri folyamatok Viselkedés A szenzoros bemenetekre adott (motoros) válasz. Az ember és állat viselkedését genetikusan kódolt, az egész szervezet szintjén érvényesülő idegi és kémiai faktorok
Részletesebben1. Hogyan szabályozza szervezetünk az adenohipofízis működését?
Tesis előadás (év végi) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-03-11 19:13:18 : Felh 00:00:34 Név: Minta Diák Eredmény: 0/427 azaz 0% Kijelentkezés 1. Hogyan szabályozza szervezetünk az adenohipofízis
RészletesebbenÉlettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)
RészletesebbenA központi idegrendszer funkcionális anatómiája
A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő
RészletesebbenPhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.
PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.
RészletesebbenAz agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése
Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Intrakortikális hálózatok Elektromos aktiváció, sejtszintű integráció Intracelluláris sejtaktivitás mérés Sejten belüli elektromos integráció 70 mv mikroelektrod
RészletesebbenSzabályozás - összefoglalás
Szabályozás - összefoglalás A nagyagy az agyvelő legnagyobb része. 2 féltekéből és lebenyekből áll Külső részét az agykéreg, másnéven a szürkeállomány alkotja, mely az idegsejtek sejttesteiből áll. Feladatai:
RészletesebbenViselkedésélettan: tanulás és memória. Zachar Gergely Semmelweis Egyetem, Anatómiai Intézet
Viselkedésélettan: tanulás és memória Zachar Gergely Semmelweis Egyetem, Anatómiai Intézet Tanulás: Egy rendszer viselkedésének adekvát, rövidebbhosszabb távú megváltozása külső és belső stimulus hatására
RészletesebbenAz élő szervezetek menedzserei, a hormonok
rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést
RészletesebbenA somatomotoros rendszer
A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus
RészletesebbenAsszociációs kéreg, mentális működések
Asszociációs kéreg, mentális működések Neocortex felépítése: 6 rétegű: 1. Molekuláris, plexiform réteg: főleg rostok 2. Külső szemcsés réteg: interneuronok 3. Külső piramis sejt réteg: kis méretű piramis
RészletesebbenAZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál
AZ ELŐADÁS CÍME Stromájer Gábor Pál 2 Idegrendszer Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás
RészletesebbenBevezetés a kognitív idegtudományba
Bevezetés a kognitív idegtudományba Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia
RészletesebbenEredmény: 0/199 azaz 0%
Szervezettan2 (gyak_zh_3) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-03-03 21:06:30 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/199 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen szervet/struktúrát ábrázol
RészletesebbenMozgás, mozgásszabályozás
Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere
RészletesebbenAz idegrendszer magasabb rendű működései
Molekuláris biológus Msc. Humán élettan 2010 Az idegrendszer magasabb rendű működései Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet 2010. 05. 12. Hipotalamusz a vegetatív működések integrátora Vegetatív,
Részletesebben2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.
2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton
RészletesebbenA sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban
A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira
Részletesebbenfogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:
Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,
RészletesebbenAz endokrin szabályozás általános törvényszerűségei
Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei a kémiai és idegi szabályozás alapelvei hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója hormonszintet meghatározó tényezők hormonszekréció szabályozása
RészletesebbenHORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS
HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS Hormonok: sejtek, sejtcsoportok által termelt biológiailag aktív kémiai anyagok, funkciójuk a szabályozás, a célsejteket a testnedvek segítségével érik el. Kis mennyiségben hatékonyak,
RészletesebbenFényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek
Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok
RészletesebbenA neuroendokrin jelátviteli rendszer
A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés
RészletesebbenEredmény: 0/337 azaz 0%
Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]
RészletesebbenEmber egészségtana előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start :26:11 : Felhasznált idő 00:00:16 Név: eeeee. Eredmény: 0/415 azaz 0%
Ember egészségtana előadás (1) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2017-10-15 17:26:11 : Felhasznált idő 00:00:16 Név: eeeee Eredmény: 0/415 azaz 0% Kijelentkezés 1. Melyik állítás igaz a melatoninra?
RészletesebbenÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM
ÖNINGERLÉS PRANCZ ÁDÁM Az agyi jutalmazási ( revard ) rendszere: Egyes fiziológiai tevékenységek, mint az evés, ivás, nemi kontaktus 2jutalmazottak, örömmel, gyönyörrel, kellemes érzéssel vagy kielégüléssel
RészletesebbenAZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA TANULÁS. EMLÉKEZÉS (memória)
TANULÁS AZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA EMLÉKEZÉS (memória) VISELKEDÉS, MAGATARTÁS A viselkedés és a magatartás, a szervezetet ért ingerekre adott válaszok összessége, agyi működés, ami a gének és a környezet
RészletesebbenA tanulási és emlékezési zavarok pathofiziológiája. Szeged,
A tanulási és emlékezési zavarok pathofiziológiája Szeged, 2015.09.09 Szerkezet, működés, információáramlás, memória, tanulás: 1. Neokortex 2. Limbikus rendszer Limbikus rendszer és a memória Paul Broca
RészletesebbenEndokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon
Közös jellemzők: Endokrinológia nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások váladékuk a hormon váladékukat a vér szállítja el - bő vérellátás távoli szervekre fejtik ki hatásukat (legtöbbször)
RészletesebbenÁpolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK
Ápolás Betegellátás Alapszak ADDIKTOLÓGIA 1. Deutsch Krisztina szakoktató PTE ETK Tárgyleírás A drog és az idegrendszer. A drogok hatásmechanizmusa. Addiktológiai alapfogalmak. A függőség kialakulását
RészletesebbenII. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM
II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer
Részletesebben2006 biológia verseny feladatsor FPI
2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,
Részletesebben1. Mi igaz a passzív alváselméletekre?
Ember egészségtana előadás / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2017-12-03 17:37:57 : Felhasznált idő 00:00:06 Név: Minta Diák Eredmény: 0/576 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi igaz a passzív alváselméletekre?
RészletesebbenA hormonális szabályozás
A hormonális szabályozás 1. Bevezetés Szerkesztette: Vizkievicz András Az élőrendszerekben végbemenő folyamatok nem véletlenszerű irányban, sebességgel, stb. mennek végbe, hanem meghatározott irányítás
RészletesebbenAutonóm idegrendszer
Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:
RészletesebbenDroghasználat korai és késői hatásainak észlelése különböző pszichiátriai rendszerekben
Droghasználat korai és késői hatásainak észlelése különböző pszichiátriai rendszerekben Kezdetben a szenvedély idegen, később vendég, végül úr a házban Ma, amikor addiktológiáról beszélünk, egy olyan tudományterületre
RészletesebbenNeurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II
Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4 A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II Gamma-rostok aktiválódásának következménye γ aktiválódás hossznövekedés A gamma-aktiválódás következménye ugyanaz,
RészletesebbenNYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP
NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot
RészletesebbenEgyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása
Egyes központi idegrendszeri funkciók agykérgi szabályozása Az agykéreg funkciói - Specifikus érző működések hallás látás szomatoszenzoros működés Specifikus mozgató működések szomatomotoros koordináció
RészletesebbenSZOCIÁLIS VISELKEDÉSEK
VISELKEDÉSÉLETTAN 10. ELŐADÁS SZOCIÁLIS VISELKEDÉSEK Dobolyi Árpád ELTE, Élettani és Neurobiológiai Tanszék AZ ELŐADÁS VÁZLATA A szociális viselkedések a társas kapcsolat, mint jutalom Fajtársakkal kapcsolatos
RészletesebbenHormonális szabályozás
Hormonális szabályozás A Bárdos-Husvéth-Kovács: Gazdasági állatok anatómiájának és élettanának alapjai (Mezőgazda Kiadó, 2007) tankönyv ábráinak felhasználásával Szabályozás: kommunikáció! Vezérlés és
RészletesebbenIONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel
IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák
RészletesebbenIdegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése
Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Központi idegrendszer egyedfejlődése: Ektoderma dorsális részéből velőcső Velőcső középső és hátsó részéből: gerincvelő Velőcső elülső részéből 3 agyhólyag:
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenTesttömeg szabályozás. Palicz Zoltán
Testtömeg szabályozás Palicz Zoltán A hypothalamus fontosabb magcsoportjai Alapfogalmak Orexigén projekció: táplálékfelvételt indukáló idegpálya Anorexigén projekció: táplálékfelvételt gátló idegpálya
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.
Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul
RészletesebbenA szomatomotoros rendszer élettana (III)
A szomatomotoros rendszer élettana (III) Dr. Nagy Attila 2018 A szomatomotoros rendszer felépítése Kéreg Bazális ganglionok Thalamus Cerebellum Agytörzs Szenzoros események Gerincvelő MOZGÁSOK 1 A kéreg
Részletesebben1. Mely állítások igazak a Down szindrómára?
Élettan 2 előadás (2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-03-11 19:12:10 : Felhas 00:00:08 Név: Minta Diák Eredmény: 0/194 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mely állítások igazak a Down szindrómára? (1.1)
RészletesebbenIdegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana
Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Végső effektor: a motoros egység Definíció: 1 db α-motoneuron és az általa beidegzett összes izomrost (A munkaizomzat
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás
RészletesebbenAsztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER
Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA 2017. NOVEMBER Az Alzheimer kór Neurodegeneratív betegség Gyógyíthatatlan 65 év felettiek Kezelés: vakcinákkal inhibitor molekulákkal
Részletesebben1. Bevezetés. 1.1 Az irányítás alapműveletei
A hormonális szabályozás 1. Bevezetés Szerkesztette: Vizkievicz András Az élőrendszerekben végbemenő folyamatok nem véletlenszerű irányban, sebességgel, stb. mennek végbe, hanem meghatározott irányítás
Részletesebbenőideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek
Környéki idegrendszer Szerk. Vizkievicz András Szerk.: A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek Az agy alapjáról, az
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A
RészletesebbenVEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER
VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)
RészletesebbenA magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer
A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartási válasz A külső vagy belső környezetből származó ingerekre adott komplex (szomatikus, vegetatív, endokrin) válaszreakció A magatartási választ
RészletesebbenA szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)
A szervezet vízterei, anyagforgalom 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) Állati sejtek általános felépítése sejtmag ostor RER SER centromer
RészletesebbenAz emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet
Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások
RészletesebbenAZ ÖSZTROGÉN ÉS A DEHIDROEPIANDROSZTERON SZEREPE A SZINAPTIKUS ÁTRENDEZŐDÉSBEN
AZ ÖSZTROGÉN ÉS A DEHIDROEPIANDROSZTERON SZEREPE A SZINAPTIKUS ÁTRENDEZŐDÉSBEN c. PhD-értekezés magyar nyelvű összefoglalója Csákvári Eszter Témavezető: Dr. Párducz Árpád Magyar Tudományos Akadémia Szegedi
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenAz illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési függőségek megelőzését célzó programok
Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Az illegális és legális szerek okozta kockázat felismerését,viselkedési
RészletesebbenKolin-acetiltranszferáz
Kolin-acetiltranszferáz Neurotranszmitter-kritériumok: Szintetizáló enzim-készlet ( kulcs-enzimek ) Tároló-rendszer (vezikuláris transzporterek) Felvevő /lebontó rendszer Adagolással posztszinaptikus válasz
RészletesebbenA nem. XY XX nemi kromoszómapár. here - petefészek. férfi - nő. Női nemi szervek. Endometrium. Myometrium
Reproduktív funkciók Nemi hormonok: Androgének Ösztrogének Gesztagének Támpont: 86 (nyomokban 90 is) A nem Genetikai nem Gonadális nem Nemi fenotípus XY XX nemi kromoszómapár here - petefészek férfi -
RészletesebbenÉlettan-anatómia. 1. félév
Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html
RészletesebbenLégzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes
Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.
RészletesebbenTalmud: Kezdetben a szenvedély idegen, később vendég, végül úr a házban JÁTÉKSZENVEDÉLY
ELSŐ ELŐADÁS: ADDIKCIÓK UNIVERZÁLIS KONCEPCIÓ I. Értelmezési keret: Életmód? Deviancia? Betegség? Biokémiai zavar? Személyiségjellemző? Adaptációs zavar? Talmud: Kezdetben a szenvedély idegen, később vendég,
RészletesebbenA mellékvesekéreg. A mellékvesekéreg hormonjai
A mellékvesekéreg A mellékvesekéreg hormonjai a két mellékvese egyenként 4-5 g tömegű szerv a vese felső pólusán, zsírba ágyazva velőállomány: adrenalin (80%) és noradrenalin (20%) kéregállomány: zona
RészletesebbenSzignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt
Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenA nagy szabályozó rendszerek, (horrmonális rendszer) szerveződése II.
A nagy szabályozó rendszerek, (horrmonális rendszer) szerveződése II. Sejtek közti kémiai komunikáció autokrin hatás parakrin hatás Autokrin hatás: Saját magára visszahatás, autoreceptorral történik reguláció
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenVEGETATÍV IDEGRENDSZER
VEGETATÍV IDEGRENDSZER A külső környezet ingereire adandó válaszreakciók szabályozását a központi idegrendszer végzi. A szervezet belső környezetéből érkező ingerekre pedig a vegetatív idegrendszer küld
RészletesebbenTANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az ember szabályozó szervrendszere: A törzsfejlődés során a növények és az állatok szervezetében
Részletesebben