A MUNKA ÚJ VILÁGA. Milyen szabályokat hoz az új Munka Törvénykönyve? részletek kézirat, csak belső használatra! Új Média Kft.

Átírás

1 A MUNKA ÚJ VILÁGA Milyen szabályokat hoz az új Munka Törvénykönyve? részletek kézirat, csak belső használatra! Új Média Kft. Nagy Csaba 2012

2 Kártérítés A munkáltató is felelős az okozott kárért Milyen kára megtérítését követelheti a munkavállaló? Amikor a dolgozó is fizet (dolgozói kártérítés) A munkavállalói biztosíték Elévülhet a munkajogi igény? A munkáltató is felelős az okozott kárért Az egyik üzletkötőmnek napközben több üzleti tárgyalásra kell mennie. Mivel a cégünknek nincs autója, a sajátját használja. Nemrég azonban egy parkolóban feltörték a kocsiját. Nem volt mit elvinni, de a rongálással is elég nagy kára lett. Azt akarja, hogy én fizessem meg. Tényleg meg kell térítenem ezt a kárt? A dolgozó is és a munkáltató is felelős az általa okozott kárért. A felelősség és kártérítés mértéke attól függ, hogy mennyire volt szándékos, vagy gondatlanságnak köszönhető a károkozás, és hogy a károkozó megtett-e mindent, hogy a bajt elhárítsa. Ha a munkáltató okoz valamilyen kárt a dolgozónak, azt meg kell térítenie. A törvény erre nem ad értékbeli korlátot, és azt sem vizsgálja, hogy ki a felelős az okozott kárért. (Mt ) Ha a dolgozónak a munkaviszonnyal kapcsolatban kára keletkezik, azt meg kell fizetni. (Mt ) Akkor nem kell fizetnie, ha a kárt valami el nem hárítható külső körülmény, vagy kizárólag és egyértelműen a károsult magatartása okozta. Ha tehát a saját autó használatára kötelezem a dolgozómat, s annak baja esik, akkor ki kell fizetnem a kárt. Ha azonban két tárgyalás között az álló autót meghúzzák a parkolóban, az már nem tekinthető a munkáltató felelősségének. Ez egy olyan külső körülmény, amire nem volt hatása, így nem is kell érte felelősséget vállalnia. Akkor sem kell a kárt kifizetni, ha bizonyítható, hogy az nem volt előre látható. Más kérdés, hogy ha a dolgozó nem tudja megakadályozni a károkozást. Például saját kocsival be kell mennie üzleti ügyben egy tanyára, ahová csak rossz minőségű földút vezet. Ha egy kátyú miatt megsérül a futómű, azért már kérhet kártérítést a munkaadójától. A munkáltató felelős lehet a dolgozónak a munkahelyre bevitt tárgyaiért is. Ha kár történik, akkor ebben az esetben is vizsgálni kell a körülményeket. Más elbírálás alá esik, ha a munkáltató előírta az értékmegőrző használatát, de a dolgozó nem tette oda az értéktárgyait. A munkáltató előírhatja, hogy a személyes dolgokat megőrzőben kelljen elhelyezni, vagy az értéktárgyakat be kelljen jelenteni. Ha e szabályokat a dolgozó nem tartja be, nem is kérhet kártérítést. (Mt.168. ) Károkozás címén persze nem csak anyagi kárról beszélhetünk. Tipikus példája a munkahelyi károkozásnak az egészség, testi épség károsodása, munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés, melyek esetében szintén lehet kártérítési igénye a dolgozónak. A kártérítés mértéke tehát a teljes összeg értékhatár nélkül. Akkor nem fizet a munkáltató, ha bebizonyítja, hogy a kárt okozó eseményt nem lehetett előre látni. A kárnak azt a részét sem kell kifizetnie, amit a dolgozó magatartása okozott például azzal, hogy nem tett meg mindent a kár enyhítéséért. Ha a dolgozónak kigyullad az autója, amit használnia kellett a munkához, az lehet a munkáltató felelőssége is. Ha azonban csak állt, nézte, és meg sem próbálta eloltani a tüzet, ez nagyon is csökkenti a munkáltató kártérítésének mértékét. Ez a kármegosztás. (Mt )

3 Bíróság akár teljes egészében fel is mentheti a munkáltatót a kártérítés alól, de ehhez komolyan indokolt egyedi méltányosság kell. Ha például az várható, hogy a kártérítésbe teljesen belerokkan a cég és tönkremegy, akkor lehet, hogy a bíróság eltekint a kár megfizetésétől. (Mt ) Milyen kára megtérítését követelheti a munkavállaló? Volt egy balesetünk. Az egyik lakatos eső után dolgozott és megcsúszott a sárban. Egy talicskát tolt, ami szerencsétlenül úgy törte el a lábát, hogy soha nem fog rendesen mozogni. Fizikai munkát nem tud többet végezni. Most kártérítést kér, az elmaradt bérét akarja, meg valami ülő munkára való tanfolyamra akar menni, s azt akarja, hogy annak az árát is mi fizessük ki. Tényleg jár neki mindenre kártérítés? Ha károkozás történik, akkor a munkavállaló vagyoni és nem vagyoni kára megtérítését is kérheti. A vagyoni típusú károk a következők lehetnek: elmaradt jövedelem dologi kár a kár elhárításával összefüggő költségek. (Mt ) Nem vagyoni kár utáni kártérítést például akkor ítél meg a bíróság, ha a dolgozó tartósan megsérült, s életminőségének ezt a romlását honorálja a bíróság a kártérítés megítélésével. A nem vagyoni károk kérdéskörével a Munka Törvénykönyve nem foglalkozik részletesen, ilyen esetekben a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. Erre hivatkozik is a törvény. (Mt.177. ) Az elmaradt jövedelem megtérítését például olyan esetben lehet kérni, ha a munkáltató hibájából a dolgozó tartósan munkaképtelenné válik. Az is előfordulhat, hogy más beosztásba kell helyezni, mert régi munkáját nem tudja ellátni, s az új beosztásban alacsonyabb bért kap a korábbinál. Ilyenkor jogos lehet számára a csökkentett és a régi bére közti különbség megítélése. Elmaradt jövedelemként a bért és a rendszeres juttatásokat kell figyelembe venni. Egyedül a költségtérítés címén kapott összegeket nem kell figyelembe venni. (Mt.169. ) Sor kerülhet olyan esetre is, hogy még a kárt szenvedett dolgozó hozzátartozója számára is fizetnie kell a munkáltatónak. Előfordulhat, hogy a dolgozó egy baleset miatt tartós otthoni ápolásra szorul, s emiatt felesége nem tud munkát vállalni. Ilyenkor követelhetik a feleség kieső munkabérének megtérítését is. (Mt.171. ) Nem is csak fix összeget lehet megállapítani, hanem hosszabb időre szóló járadékot is. (Mt.173. ) Az elmaradt bér kifizetését nem úgy kell érteni, hogy az minden más ellátás mellett pluszban a károsulthoz kerülhet. A kártérítés összegéből le kell vonni az időközben kapott táppénz összegét, ha a károsult dolgozik, akkor a mostani fizetése összegét, a megrongálódott tárgy eladásából befolyó pénzt (összetört autó is eladható!), egyszóval minden olyan pénzt, amihez időközben a kár kapcsán hozzájutott. A kártérítés ugyanis nem plusz jövedelem: annak az a célja, hogy a károsult dolgozó elérje a korábbi jövedelmi szintjét. Tehát a kár után meglévő jövedelem és a korábbi különbsége lehet a megtérítendő összeg. (Mt.172. ) A megítélt kártérítés összegét néha újra meg kell vizsgálni. Ezt a törvény néhány esetben kötelezővé is teszi. Például ha fiatal munkavállaló kapott kártérítést, ezt mindenképpen felül kell vizsgálni akkor, amikor a 18. évét betölti, vagy szakképzettséget szerez. (Mt ) Más esetben akkor, ha a körülményekben lényeges változás következik be. Például lehet, hogy azért ítéltek meg egy jelentős összegű kártérítést valakinek, mert egy bizonyos típusú kezelésre kell járnia, s a közlekedés költségeit állja a (volt) munkáltató. Ebben az esetben bizony elég jelentős változás a duplájára növő benzinár. (Mt.174. )

4 A kártérítési igények általában 3 év alatt elévülnek. Az elévülést azonban a különböző típusú kárigények esetén külön időpontban kell kezdeni. Például amikor a sérült dolgozó még táppénzen van, akkor a kárigénye lehet a táppénz és korábbi keresetének különbsége. Amikor visszamegy dolgozni és alacsonyabb lesz a fizetése, akkor válik esedékessé az alacsonyabb és a régi fizetés különbségére vonatkozó igénye. Ha pedig egy évvel később rokkantsági ellátásra kerül, akkor válik esedékessé a rokkantsági ellátás és a korábbi fizetés különbsége. Ennek a három különböző kárigénynek az elévülése is három különböző időpontban kezdődik. (Mt.175. ) Amikor a dolgozó is fizet (dolgozói kártérítés) Egy kisegítőt vettem fel pár hete, de bár ne tettem volna! Rendezkedtünk, s csak annyi dolga lett volna, hogy egyik irodából a másikba átvisz pár holmit. De ő megbotlott, s hasra esett két laptoppal a kezében. Mind a kettő használhatatlan lett. Nem vagyunk egy nagy cég, nagyon is megérzem, ha most 300 ezret technikára kell költenem. Behajtanám rajta, de hogyan tegyem? Fél éven át mégsem tilthatom le a fizetéséből a pénzt. A dolgozónak is felelősséget kell vállalnia mindazért, amivel a munkahelyén dolgozik. Ha kárt okoz, meg kell térítenie, még akkor is, ha ez anyagi nehézséget okoz számára. A felelősséget vállalnia kell. Senkit nem lehet persze kötelezni több millió forintos műszerek árának megtérítésére, hiszen ez romba döntené egész családja életét. A munkavállaló 4 havi távolléti díjáig felel az általa okozott kárért, ha a baj véletlenül történt. Ha azonban bebizonyosodik, hogy szándékosan okozta a kárt, vagy súlyosan gondatlan volt, akkor a teljes összeget meg kell fizetnie. (Mt.179. ) Korábban enyhébbek voltak a szabályok: a régi törvény szerint ilyenkor maximum a havi keresete feléig tartozott felelősséggel. Ez most korlátlanra változott. Ha a kárt többen okozták, akkor együttesen felelősek. Ha meg lehet állapítani a vétkességet, akkor annak arányában, ha nem, akkor egyenlő arányban fizetnek. (Mt.181. ) Akkor is köteles teljes egészében megfizetni a kárt, ha elveszik valami, ami rá volt bízva. Ilyenek lehetnek az egyéni munkaeszközök, szerszámok, bármi, amit aláírásával igazolva valaki átvesz. Ha leltárkor, vagy a munkaviszony megszűnésekor kiderül, hogy az eszköz hiányzik, ki kell fizetni. (Mt.180. ) Felelős a dolgozó a leltárhiányért is akkor is, ha nem ő okozta a hiányt. Ha a leltárkészletet átvette, s ő a felelőse a megőrzésnek, akkor nem hivatkozhat hiánykor sem arra, hogy azt nem ő okozta. A felelősség alól az sem mentesíti, ha nem mindig volt jelen. Ha az időszak felében az adott munkahelyen dolgozott, akkor felelős a leltárhiányért. (Mt ) Ha a leltárkészletet egy dolgozó egyedül kezeli, akkor a teljes összegért felelős. Ha a készlethez olyan dolgozó is hozzányúlhatott, akit nem lehet felelőssé tenni, akkor a leletárért felelős munkatárs maximum 6 havi távolléti díjával felelhet a hiányért. (Mt.186. ) A munkavállalói biztosíték Egy korábbi adminisztrátort neveztünk ki pénztárossá. Tudom, hogy a törvény lehetővé teszi, hogy pénzbiztosítékot kérjünk az új dolgozóktól, de vajon a régiektől is lehet? Az új Munka Törvénykönyve teszi először lehetővé, hogy egyes munkakörökben dolgozóktól a munkáltató külön biztosítékot kérjen. Erre kizárólag olyan munkakörben kerülhet sor, ahol az alkalmazott pénzzel dolgozik, másoktól pénzt vesz át, pénzt fizet ki, vagy ilyen munkakör ellenőrzését végzi. A munkavállalói biztosíték akkor kérhető, ha erről írásos megállapodás születik a két fél között. (Mt )

5 A biztosítékadásra vonatkozó megállapodást a munkakör betöltésekor kell megkötni. Ez történhet akkor, amikor felveszik a dolgozót, de akkor is, amikor egy meglévő dolgozó kerül új munkakörbe. A régiben még nem volt szükség a biztosítékadásra, most viszont már pénzzel dolgozik. A biztosíték nem lehet több egy havi bérnél. Ha a dolgozó bére megemelkedik, a biztosíték összegét nem lehet ezzel együtt növelni. Azt csak egyszer lehet elkérni. (Mt ) Az átvett pénzt a munkáltatónak bankszámlán, elkülönítve kell tartania. Ha a dolgozó munkaviszonya megszűnik, vagy más munkakörbe kerül, akkor a biztosíték összegét kamatokkal együtt kell számára visszafizetni. Felhasználni csak akkor szabad, ha a dolgozónak kártérítést kell fizetnie. A kártérítést le lehet vonni a befizetett biztosíték összegéből. (Mt ) Elévülhet a munkajogi igény? Nemrég elküldtem egy vízvezeték-szerelőt, nem voltam elégedett a munkájával. Igen rosszul fogadta, szidott, fenyegetett megállás nélkül, hogy bírósághoz fordul, és hatalmas kártérítést kell fizetnem. Már egy hónap eltelt, de még nem történt semmi, pedig azóta is fenyeget. Meddig válthatja be a fenyegetését? A dolgozónak és a munkáltatónak is lehet olyan igénye a másikkal szemben, amit nem old meg a munkaviszony megszűnése. A volt dolgozó követelheti elmaradt bérét, a munkáltató kártérítést kérhet, sok eset lehet, amikor nem tudnak egyetérteni. Ilyenkor mindkét félnek joga van ahhoz, hogy bírósághoz forduljon. (Mt ) A munkajogi igények 3 év alatt évülnek el, ennyi ideje van mindkét félnek a bírósági út választására. Ha bűncselekmény történt, akkor 5 év a kárigény elévülése. (Mt.286. ) Sok esetben azonban ennél lényegesen rövidebb idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy egy vita bíróság elé kerüljön. Ha a dolgozó bírósághoz akar fordulni egyoldalú szerződésmódosítás, vagy jogellenes elbocsátás miatt, akkor erre csak 30 napja van. (Mt.287. )