TARTALOMJEGYZÉK. Településképi arculati kézikönyv Bevezetés. 2. Bár bemutatása. 3. Örökségünk. 4. Eltérő karakterű településrészek

Átírás

1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Bár bemutatása 3. Örökségünk 4. Eltérő karakterű településrészek 5. Építészeti útmutató Telepítés Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Ajtók, ablakok Színek, anyaghasználat Kerítések Kertek Utcák, terek, közparkok 6. Mai példák, építészeti ajánlások 92/2017.(XII.11.) Kt. sz. határozat Bár Község Önkormányzata Településképi Arculati Kézikönyvének elfogadásáról Településképi arculati kézikönyv 1

3 1. Bevezetés A településképi arculati kézikönyv a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény alapján a település természeti és épített környezete által meghatározott településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának az eszköze, olyan szemléletformáló kiadvány mely elsősorban a lakosság, az építtetők és a települési döntéshozók tájékozódását hivatott segíteni A kézikönyv ennek megfelelően igyekszik feltárni és ismertetni a település épített környezetének értékeit. Ezen felül ajánlásokat, iránymutatásokat fogalmaz meg amelyek nem kötelező jellegűek a településkép minőségi formálására vonatkozóan, abból a célból, hogy hathatós segítséget nyújtson az értékeket megőrizni szándékozó településfejlesztés és település szépítés céljainak eléréséhez A kézikönyv a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 12. melléklet szerinti tartalommal készült. Településképi arculati kézikönyv 2

4 2. Bár bemutatása Bár település Dunaszekcsőtől délre, Mohácstól északra a Duna jobb partján fekszik. Megközelítése jó, mivel az 56. számú főközlekedési útvonal átvezet rajta, így az autóbuszközlekedés is megfelelő. Legfőbb vonzerő a Duna, mely alkalmas vízisportok űzésére és horgászatra. A település története A régészeti leletek tanúbizonysága szerint a Duna közelsége, a termékeny talaj és a dombok védelme a már az őskor embere számára is vonzóvá tette ezt a helyet. A Duna völgyében valószínűleg már ebben az időben is húzódott egy természetes útvonal, amely később a község felemelkedését, de sok esetben pusztulását is okozta. A római korban az összeköttetést a határvédelem kulcsfontosságú területei között az ún. limes út biztosította, amely nem csak hadiút, de elsőrendű kereskedelmi útvonal is volt. Ennek kedvező hatását érezték a község területén letelepedő kiszolgált katonák is, minek bizonyítékai az ún. Farkasgödör dűlőben és a mai országút építése során előkerült falmaradványok, római kori edénytöredékek, érmék és egyéb használati tárgyak. A mai országút a Limes útra épült. A népvándorlás viharos századai során sem szűnt meg a település. Dunaszekcsőhöz hasonlóan avarok telepedtek meg itt. Bár első okleveles említése 1296-ból való. Az oklevelek általában Boor, Bor néven említik, mely elnevezés a Bor ( Kalán ) nem valamelyik Bor nevű tagjától ered. A területnek több birtokosa volt: Bor fia János Bár déli részét, Fülöp fiai Lőrinc és László a másik részét birtokolták ban Bári Benedek besenyőé volt a terület, aki később a fehérvári káptalan nemese lett. Bár tulajdonképpen ekkor került a fehérvári káptalan kezébe. A faluhoz tartozó birtokot határolta Dunaszekcső, Bozsok és Doboka, Csele falu és a Duna folyó. A terület legnagyobb értéke egy halastó és a Duna folyó volt, ahol Szekcsőtől Cseléig folytattak a báriak halászatot. A község határában már a XIII. században jelentős szőlőtelepítések folytak, melyet egy évi oklevél szerint Nána Comes kezdett meg. Doboka és Bár határában hatalmas pincéket építtetett, melyeket még 1437-ben is Nána pincéjének hívtak. A XVI. századi rovásadó összeírás szerint a XVI. századtól Bár a pécsi püspök birtoka. A község területét átszelő út ebben az időszakban is fontos stratégiai útvonal. Állítólag II. Lajos is állomásozott itt a mohácsi ütközet előtt, innen az alsó és felső völgy elnevezése: Kőnigs Thal ( Király völgy). A végzetes csata után a töröktől való félelem szinte megbénította az életet. Aki csak tehette, állatait, házát sorsára hagyva, fejvesztve menekült a Duna szigeteinek erdőibe, mocsaraiba. Hamarosan azonban visszatértek a faluba, Településképi arculati kézikönyv 3

5 lerombolt házaikat újra felépítették, s folytatták megszokott életüket. Igaz ugyan, hogy a török hatalom kegyetlen parancsuralmon alapult, a jobbágyok élete mégsem lett elviselhetetlenebb, sőt egy-két tekintetben jobb is volt, mint a királyi Magyarországon élő lakosságé. Míg a királyi Magyarországon ekkor a Habsburg ellenreformáció szörnyűségei példátlanok voltak, addig a török nem törődött a rajah vallásával, egyes esetekben még támogatta is a protestánsokat. Az adózásban lényeges különbséget jelentett a robotszolgáltatás hiánya, így még a fokozottabb pénzszolgáltatás is elviselhetőbbnek tűnt. Ugyanakkor a jobbágyok szabad költözködését sem gátolta, s a jobbágysorból való felemelkedés lehetősége is adva volt. Lakossága gyakran cserélődött, melyet jól bizonyít, hogy 1554-ben magyarok lakták, 1591-ben pedig a lakosság nagy része szerb nemzetiségű. A török földesúr megjelenése azonban nem jelentette azt, hogy a magyar földbirtokos kapcsolatai megszakadtak volna birtokaival, ugyanis az évi dicalis összeírásában Bár még Báry György, az évi összeírás szerint Bezerédy kapitány birtokában volt. További földesurai a török alatt: Pető László, a pécsi püspök, a kincstár, később a szekszárdi apátságé, majd annak utódjáé a szekszárdi tanulmányalapé. A terület másik részének birtokosa a Sauska és a Bésán család. A XVI. század végétől a hajdú átvonulások és a portyázók garázdálkodásainak köszönhetően a terület elnéptelenedett, csak időnként, nyugalmasabb időkben volt rövid ideig lakott. A török alóli felszabaduláskor (1687) elvadult, erdős terület volt. A környező falvak és mezővárosok lakosai fát vágtak és makkoltattak a területén. Mivel földje elsőrangú volt, birtokosai igyekeztek betelepíteni. Az első telepítések, melyek során főként szerbek és magyarok telepedtek meg itt, nem bizonyultak tartósnak. A szervezett telepítés III.Károly évi törvényének eredményeként indult meg. A XVIII: századi telepítés során a telepesek nagy része Dél és Nyugat-Németországból jött. Egyrészt, mert főként ezen a területen vált a szegényebb rétegek élete kilátástalanná, s így őket vonzotta leginkább az új és sokat ígérő lehetőség. Másrészt azért, mert itt volt a lakosság döntő része katolikus, s a bécsi udvarnak elsősorban katolikus alattvalókra volt szüksége. Ebben az időben a telepítés fő színtere a bakonyi, a vértesi és a budai hegyvidék, valamint a baranyai és tolnai terület. A németek Baranyában részben a magyarok által üresen hagyott falvakba települtek be, részben pedig új falvakat alapítottak. Bár község a telepítések egy igen fontos helyén feküdt. Mercy és Szavoyai telepesei egyaránt a falu mellett haladtak el vagy a Dunán, vagy az országúton. Mivel Sauska, e terület földesura katasztrofális munkaerőhiányban szenvedett, minden feltételt hajlandó volt teljesíteni, s ezért sikerült megnyerni magának a telepesek egy-egy csoportját. Sauska egyet tudott adni a telepeseknek: kitűnő földet. Viszont nagy szüksége volt azok szolgálataira, s ez igen türelmetlenné tette, ami a német parasztok továbbvándorlását vonta maga után. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy a falu átjáróhely volt, s így még a huzamosabb ideig itt tartózkodók is csak közbülső állomsnak tekintették ezt a helyet, s nem szándékoztak véglegesen itt letelepedni. Az első telepesek hesseni protestánsok és fuldai katolikusok ben telepedtek le Bárban, s még a század hatvanas éveiben is ige sokan érkeztek. Az első tanító 1737-ben érkezett a faluba, s Bár ezzel az iskola létrehozása terén a környék falvai közt élenjárt, évtizedekkel előzte meg még Dunaszekcsőt is. A fali későbbi lakóinak zöme Dél-Németországból a telepítési időszak végén érkezett. A telepítések hullámzása miatt a falu házai szétszórtan, kisebb-nagyobb csoportokban épültek. A végleges kialakulás kb ra tehető, s ez után viszonylag nagyobb visszaesés nélkül fejlődött 1850-ig. Településképi arculati kézikönyv 4

6 A bári uradalom gazdálkodásában a napóleoni háborúk jelentettek nagy fordulatot, mivel a háború elhúzódása miatt Bécs, hogy hadseregeit élelmezni tudja, kénytelen volt nagy mennyiségben vásárolni a Magyarországon termett gabonát. A nagy kereslet miatt a gabona ára a sokszorosára szökött fel. A Sauska családnak külön kedvezett, hogy közel volt a Duna, melyen a gabonaszállítás jelentős része folyt, s így kedvező feltételekkel tudták eladni gabonájukat. A gazdasági konjunktúrának köszönhetően a család 1800 körül egyszerre két kastélyt is épített Bárban, az ún. sárga és fehér kastélyt. A telepesek németek már az 1700-as évek közepén jelentős területeket telepítettek be szőlővel. A bor főleg a vörösbor- igen jó minőségű volt, s ezt jó áron tudták eladni, ami a lakosságnak komoly jövedelmet jelentett. Mivel azonban jórészt csak a szőlőre alapozták jövedelmüket, ez az alap igen bizonytalan volt. Az 1889-es hatalmas jégverést még ki sem heverte a falu, amikor a filoxéra csaknem teljesen kipusztította a község szőlőterületeit. A súlyos helyzetből a falu nehezen lábalt ki. Évtizedeknek kellett eltelni, míg az új szőlőfajtákat és az új kezelési módokat meghonosították. Az I. világháború a községben 38 halálos áldozatot követelt. A települést 1918-tól folyamatosan szerb csapatok szállták meg, s csak augusztus 22-én került ismét Magyarországhoz. A lakosság nagyrészt mezőgazdaságból él, bár a munkaerő hiányában a parasztgazdaságok meglehetősen leromlottak, s a gazdasági válság miatt tovább aprózódtak., melyeknek lehetősége az akkori keretek között a nagyobb fejlődésre nem volt. Ezzel ellentétben a két világháború közti időszakban a falu életében több jelentős előrelépés történt. Ebben az időszakban kap villanyvilágítást majd távbeszélőt a község, és kapcsolódik be a az autóbusz közlekedésbe, leaszfaltozzák az utat és tejcsarnok épül. Településképi arculati kézikönyv 5

7 Első Katonai Felmérés ( ) Második Katonai Felmérés ( ) Harmadik Katonai Felmérés ( ) Településképi arculati kézikönyv 6

8 Általános településképi jellemzők Bár településképét egyértelműen a Duna és a vele párhuzamosan futó ártéri erdő határozza meg. Területének jelentős része dombos, a település széles völgyben terül el, amely észak-dél irányú. A patakvölgyek a domborzatot úgy szabdalták fel, hogy a falu területére benyúlnak északnyugati irányból. A dombtetők szélesek, általában 1 2 km terjedelműek, amelyeket kiemelkedések tesznek változatossá. Ezek a kiemelkedések legmagasabb pontja 120 méter, a tetők általában méter magasak a tenger színe felett. Településképi arculati kézikönyv 7

9 3. Örökségünk Bár település gazdag az építészeti értékeit tekintve, melyek között számos országos védelem alatt álló és számos helyi védelem alatt álló, vagy arra érdemes épületet, objektumot találunk. Műemlékek védett örökségi érték neve helyrajzi szám védettség jogi jellege azonosító v. Mattyasovszky-Zsolnay-kúria 339/6 műemlék 1334 Ún. Sárga-ház 339/7 műemlék 1333 Rk. kápolna 060/13 műemlék 1332 Településképi arculati kézikönyv 8

10 Bár település számos helyi védelemre érdemes épülettel is rendelkezik, melyek részletes bemutatása az értékleltárban található meg. Cím Megnevezés Helyrajzi szám Szabadság utca gazdasági épület 339/1 Szabadság utca gazdasági épület 338/3 Szabadság utca 24. gazdasági épület 4 Szabadság utca 11. lakóépület 317 Szabadság utca 19. lakóépület 313 Árpád utca 1. Faluház, közösségi épület 311 Árpád utca 5. lakóépület 308/1 Árpád utca 17. lakóépület 302 Erzsébet tér 2. gazdasági épület 246 Erzsébet tér 2. lakóépület 246 Erzsébet tér Nepomuki Szent János templom 247 Hunyadi u. 9. lakóépület 210 Hunyadi u. pince 265 Hunyadi u. pince 264 Hunyadi u. pince 263 Hunyadi u. pince 262 Hunyadi u. pince 261 Hunyadi u. pince 260 Hunyadi u. pince 259 Hunyadi u. pince 257 Hunyadi u. pince 256 Hunyadi u. pince 254 Hunyadi u. pince 206 Hunyadi u. pince 204 Hunyadi u. pince 201 Hunyadi u. pince 200 Hunyadi u. pince 199 Szőlőhegy pince 494 Szabadság utca pince 87/4 Szabadság utca pince 85/1 Mátyás utca pince 131 Szabadság u. 95. középület 99/2 Szabadság u. 75. lakóépület 213 Szabadság u. 35. lakóépület 232 Szabadság u. 44. volt óvoda 17 Szabadság u. 54. posta 23 Szabadság u. 37. iskola 232 Településképi arculati kézikönyv 9

11 Táj és természeti értékek Natura 2000 területek: SPA (madárvédelmi) és SCI (természetmegőrzési terület) található a település közigazgatási területén. A nemzeti park területe benyúlik a község igazgatási területére. Ökológia hálózat elemei: Magterület és Ökológiai folyosó is található a településen. Egyéb Természeti terület nincs. Az Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete érinti a települést. Tájvédelmi körzet és Ex-lege terület nincs a közigazgatási területen. Természetvédelmi szempontból jelentőséggel bíró területek Településképi arculati kézikönyv 10

12 4. Eltérő karakterű településrészek Bár közigazgatási területe az alábbi eltérő karakterű egységekre bontható: kialakult, hagyományos jellemzően családi házas övezet jellemzően kétszintes kertvárosias övezet üdülő, hétvégiházas karakterű terület külterület, beépítésre nem szánt terület Településképi arculati kézikönyv 11

13 Kialakult, hagyományos jellemzően családi házas övezet A település léptékéből adódóan nagyrészt a terepalakulatokhoz igazodó, falusias utcákból, beépítésekből áll, amelyek azonos települési karaktert képviselnek. Az utcák sok helyen szűk keresztmetszetűek, részben fásítottak. Az oldalhatárosan beépített ingatlanok lakóházai mögött helyezkednek el a gazdasági épületek. Az épületek általában földszintesek, csak helyenként ékelődött be kétszintes épület. A főépületeket jellemzően utcára merőleges nyeregtetővel, vagy sátortetővel építették. Szélesebb telkek esetében kisebb melléképületeket a lakóépületekkel szemben is építettek. Az ingatlanok kisméretű előkerttel rendelkeznek, azonban néhány esetben előkert nélkül is létesítettek épületeket. A kerítések általában lábazattal, áttört kivitelben készültek, de néhány esetben tömör kerítéssel is találkozhatunk, amelyek kisebb magassággal készültek, mint az áttört jellegűek. A település zöldfelületi rendszerének meghatározó elemei a családi házak kertjei, amelyek nagy része gondozott és pihenőkertként, gyümölcsösként, veteményeskertként funkcionálnak. Településképi arculati kézikönyv 12

14 Jellemzően kétszintes kertvárosias övezet Az elmúlt évtizedekben is alakultak ki újabb utcák (Szőlő utca, Rózsa utca), amelyeknél az épületek kialakítása követte a kor tendenciáit. Ezeket az épületeket is jellemzően az oldalhatárra, vagy ahhoz közel telepítették, viszont itt szélesebb házakat is építettek. Az épületek tetőtereit is beépítették, vagy két teljes szintet alakítottak ki, ezáltal növelve az épületek magasságát. Tekintettel arra, hogy az építkezések megközelítően egy időben zajlottak, egységes utcaképek alakultak ki. Településképi arculati kézikönyv 13

15 Üdülő, hétvégiházas karakterű terület Az egykori zártkert területe, valamint a Dunapart kisméretű hétvégiházakkal épült be. Településképi arculati kézikönyv 14

16 Külterület, beépítésre nem szánt terület A külterület legnagyobb részét a termőterületek alkotják. A település természeti, táji értékekben is bővelkedik, amelynek legjelentősebb eleme a Duna. Településképi arculati kézikönyv 15

17 5. Építészeti útmutató A településen a 19. század végéről, 20. század elejéről származó népi építészeti értékek viszonylag nagy számban maradtak meg, az átalakítások, bővítések tervezésénél az eredeti utcaképet nagyrészt tiszteletben tartották. Az új építésű, az átépített, felújított épületek is tartalmazhatnak eredeti, követendő épületrészleteket, megoldásokat. A jó példák szemléletformáló jellegűek. Cél a jellegzetes épületek, épületrészek, építmények bemutatása példákon keresztül, amelyek egy épület átalakításánál, felújításánál, vagy új épület létesítésénél hangulatukban, megjelenésükben, anyaghasználatukban kiindulási alapot képezhetnek a tervezésnél. A megadott ajánlások az egész településre vonatkoznak. Településképi arculati kézikönyv 16

18 Építészeti ajánlások Telepítés Báron a lakóépületeket az 1950-es évekig általában előkert nélkül, vagy kis előkert meghagyásával (2-5 méter) az oldalhatárra, vagy attól 0,5-1 méter távolságra, illetve a környezetéhez igazodóan telepítették. Az épületeket hosszanti irányban a meglévő épület folytatásaként célszerű bővíteni, amennyiben a telek adottságai lehetővé teszik. Új épületnél javasolt legalább 1 méter csurgó távolság megtartása az oldalsó telekhatártól. A kiszolgáló épületeket (tárolók, garázs, ól) a főépülettel összhangban javasolt kialakítani, amely vonatkozik a telepítésre, tömegarányokra, anyaghasználatra is. Keresztbe beforduló épületszárnyat csak kellően széles telek esetében legalább 18 m érdemes létesíteni. Amennyiben a szomszédos telkek hosszanti tengelyű, utcai oromfalas épületekkel rendelkeznek, abban az esetben keresztszárnnyal történő bővítés esetén a főépület utcai homlokzatától legalább 8 m távolságban javasolt indítani a bővítményt. Az épületeket jellemzően nyeregetővel, illetve csonka kontytolt nyeregtetővel javasolt kialakítani. Településképi arculati kézikönyv 17

19 Magassági arányok A kialakult családi házas területeken a földszintes épületek a jellemzőek, a terepszinttől kis kiemeléssel. A jellemzően kétszintes családi házas övezetben a főépületek magasabbak. Itt a földszintes, alacsony épületek létesítése jelentheti az egységes utcakép megbontását. A védelemre érdemes épület tetőgerincénél a telken belül létesített új épülettömeg, illetve a bővítmény tetőgerince ne legyen magasabb. Tetőhajlásszög, tetőforma További lapostetős, vagy alacsony hajlásszögű tetőzettel kialakított épületek létesítése nem elfogadható a településrészen. Az alkalmazandó jellemző tetőhajlásszög a meglévő épületek tetőhajlásszögéhez igazodva kerüljön kialakításra, amely épület, épületszárny építése esetén jellemzően közötti. Kivételt képezhetnek a nagyobb tömegű épületek, intézmények tetőkialakításai, ahol az előnyösebb tömegképzés miatt ettől el lehet térni. Településképi arculati kézikönyv 18

20 Ajtók, ablakok A terület építészeti értéket is képviselő épületein osztott kialakítású, fa anyagú, szimmetrikusan elhelyezett ablakokat találunk. A beépítésre kerülő ablakok is legyenek kétszárnyúak, keskenyebb, hosszanti kialakítású, álló téglalap alakúak. Javasolt szélességük új építés esetén 0,9-1 m, magasságuk 1,5-1,7 m között alakuljon, anyaguk fa vagy fa hatású dekor fóliázott műanyag. Az árnyékolást fa zsalugáterrel, spalettával oldjuk meg. Ha ragaszkodunk a redőnyhöz azt lehetőleg fából és rejtett redőnyszekrény kialakításával valósítsuk meg. Új épületek esetében is törekedni kell az ezekhez való igazodásra. Épületek színezése, anyaghasználat Az épületek homlokzatait vakolt felülettel, vagy tégla architektúrás kiképzéssel javasolt kialakítani, illetve ezek harmonikus kombinálásával. Helyi védelemre érdemes épületeknél a homlokzatok rekonstrukciója szükséges az eredeti felületképzések helyreállításával. A homlokzatokat az eredeti színezéseknek megfelelően kell kialakítani. A melléképületek kialakításánál a deszkaborítás is megjelenhet, mint látszó homlokzati elem. A tetők héjazati fedésénél javasolt az égetett agyagcserép, valamint a sík korcolt fémlemez fedés alkalmazása. Településképi arculati kézikönyv 19

21 Kerítések A kerítések kialakításánál a tömör jellegre kell törekedni. Lábazatos, pillérek közti kovácsoltvas, vagy lécbetétes kerítések kialakítása is megengedhető. A tömör, falazott kerítések legfeljebb 1,8 méter magasak legyenek és kialakításukban illeszkedjenek a főépülethez, illetve környezetükhöz. Kertek A területen található udvarok, kertek az épületek rendeltetéséhez igazodóan kerültek kialakításra, így találunk köztük díszkerteket, parkosított felületeket, virágos kerteket közlekedésre, pakolásra, parkolásra használt burkolt felületeket, és kisebb részben veteményeskertet. A terület központi, frekventált helye miatt különös figyelmet kell fordítani ezek gondozására, igényes kialakítására. Az épületek elé nagy méretű fát, tuját vagy más nagyra növő növényt ültetni nem javasolt. Kerüljük a közterületen a falszerűen kialakított, az utcaképet eltüntető nagyméretű örökzöldek, fasorok ültetését. Kerülendő az indokolatlan tereprendezés. Településképi arculati kézikönyv 20

22 Utcák, terek közparkok A település utcáinak nagy részében fasorok telepítése nehezen képzelhető el, mivel a közterület szűk keresztmetszetű. A növényzet telepítésekor a légvezetékeken kívüll arra is gondolni kell, hogy a járdáknál a fák alsó ágai legalább 2,2 m magasságtól induljanak. Az örökzöldek, illetve tujafélék telepítése kerülendő, tekintettel arra, hogy nem őshonosak, valamint ezek a növények a téli időszakban sem engedik át a fényt, így gátolják az épület benapozását. A tereket, közkerteket a településen az elmúlt években felújították. Az utcák, közterületek felett áthaladó légvezetékek földkábellel történő kiváltásával a településkép tovább javulhatna. Településképi arculati kézikönyv 21

23 1. Mai példák, építészeti ajánlások A jó példák szemléletformáló jellegűek. Cél a jellegzetes épületek, épületrészek, építmények bemutatása példákon keresztül, amelyek egy épület átalakításánál, felújításánál, vagy új épület létesítésénél hangulatukban, megjelenésükben, anyaghasználatukban kiindulási alapot képezhetnek a tervezésnél. Jellemző nyílásrend a népi lakóépületeknél: - osztott üvegezésű ablak + szélesebb épület esetében - tornácnyílás; - utcára merőleges kialakítású nyeregtető, helyenként csonkakonty; - vakolt homlokzati felületek általában fehér, szürke, sárga színben; - homlokzati felületek tagolása vakolatsávokkal; - homlokzati vakolatdíszek eltérő színezése; - vakolt ablakkeretezések, függőleges, vízszintes vakolatsávok, vakolatdíszek; - téglaarchitektúrás homlokzat, illetve oromfal; - vakolt homlokzati felületek, illetve látszó téglafelületek együttes alkalmazása; - padlásszellőzők az oromfalon; - polgárias jellegű épületeknél utcával párhuzamos nyeregtetős kialakítás, nagyobb épülettömegek Településképi arculati kézikönyv 22

24 Jó példák kerítésekre, kapukra Az új kapuk és kerítések a környezetükhöz illeszkedő módon épületek, formaviláguk a hagyományos karaktereket idézi. Több helyen az eredeti kapuk felújítására került sor, amit megfelelő felületkezeléssel és színválasztással oldottak meg. Településképi arculati kézikönyv 23

25 Jó példák egyéb építészeti részletekre A homlokzatok apró vakolatdíszei, tornácoszlopok fejezetei olyan értékes építészeti elemek, amelyek megőrzése jó példaként szolgálhat. Településképi arculati kézikönyv 24

26 Építészeti ajánlások közterületekre vonatkozóan A rendezettség érzésének elérése már jelentős előrelépés a településkép védelme szempontjából. Ezek sok esetben nem is igényelnek nagy beruházásokat. Ahol az utca szélessége lehetővé teszi, törekedni kell a zöldsáv és az árok kialakítására. a különböző felületek (úttest - zöldfelület - járda - utcakert - kerítés) határozott, vizuális szétválasztása látványos javulást eredményez. Az utcakép érvényesülése érdekében a meglévő, túlburjánzott tuják kivágása javasolt. A járdák egységes anyaghasználata a településképet is javítja. A légvezetékek áthelyezése földkábelbe jelentősen emelné a település képét. Új elektromos hírközlési vagy energiaellátás vezetékeit meglévő lehetőség szerint közös oszlopsoron kell vezetni. Amennyiben ez nem lehetséges, föld alatti elvezetéssel kell megoldani. Utcabútorok, reklámok esetén az adott településrészen az egységességre kell törekedni. Törekedni kell a településrészen hagyományokhoz illő egységes anyaghasználatra a mikroarchitektúra elemeinek tekintetében (fa, tégla, kő). Javasolt a fém és a fa anyagok használata. Buszváró épületeit javasolt a község teljes közigazgatási területén azonos kialakítással létesíteni. Településképi arculati kézikönyv 25

27 Jó példák sajátos építményfajtákra Napkollektorok és napelemek telepítésénél figyelembe kell venni azt, hogy az épületet a lehető legkisebb mértékben takarja el a telepített műszaki berendezés. A megfelelő tájolás mellett szempont kell legyen, hogy az utcáról kevésbé látható épületszárnyra helyezzük el azokat. Az építészeti érték védelme miatt nem az épületen állványra szerelten a gazdasági épületek mögött, a talajra helyezve is kialakíthatók. A belterületen is törekedni kell a cégérek, reklámhordozók kialakításánál az épülethez, közterülethez alkalmazkodó anyaghasználatra, színek alkalmazására. A belterületi műszaki berendezések között egyre jobban kezd elterjedni a klíma, melynek kültéri egysége elhelyezésénél igyekezzünk figyelembe venni az utcaképet, és lehetőleg ne a főhomlokzatra, hanem a műszaki lehetőségek szerint vagy a padlástér belső részébe, vagy a hátsó homlokzatra szereljük. A külterületen a meglévő természeti értékek megőrzése a vonuló madarak védelme érdekében nem kívánatos villódzó, világító reklámtáblák elhelyezése. Amennyiben tájékoztató tábla, ismertető tábla kerülne elhelyezésre, akkor csak természetes anyagból készülő, környezetbe illő típust válasszunk. A település arculatának megőrzése során vegyük figyelembe a meglévő értékeket, a kialakult településképet. Új épület építése vagy felújítás során javasoljuk a kézikönyv átlapozását és a jellegzetes karakterek megőrzését, az utcakép figyelembevételét és az építészeti ajánlások megfontolását. Településképi arculati kézikönyv 26

28 K É S Z Í T E T T E : Béres Gábor települési főépítész, településtervező Építész munkatárs: Vitári Szabolcs B Á R K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T A Cím: 7711 Bár, Szabadság u. 62. Telefon: (69) Polgármester: Lépold Katalin A kiadványban felhasználásra kerültek egyes elemek a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és informatikai Nonprofit Kft. ábragyűjteményéből, valamint a weboldalon elérhető katonai felmérési térképek A település történeti részeihez felhasznált irodalom: Bezerédy Győző: Dunaszekcső és Bár története (Dunaszekcső, 1975) Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig (BmL. Pécs, 1979 szerk.: Bándi Gábor) Tímár György: XVI. századi rovásadó összeírások a mai Baranya területéről ( Baranya megyei helytörténetírás Pécs , 1976) Ács Zoltán: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon Petrovich Ede: Baranya megye népoktatása a reformkorban (Baranya megyei helytörténetírás Pécs,1976). Készült Bár Község Önkormányzatának megbízásából, a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvényhez kapcsolódóan szeptember 10. Településképi arculati kézikönyv 27

29 Településképi arculati kézikönyv 28