TARTALOMJEGYZÉK. Településképi arculati kézikönyv Bevezetés. 2. Dunaszekcső bemutatása. 3. Örökségünk. 4. Eltérő karakterű településrészek
|
|
- Bálint Gulyás
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Dunaszekcső bemutatása 3. Örökségünk 4. Eltérő karakterű településrészek 5. Építészeti útmutató Telepítés Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Ajtók, ablakok Színek, anyaghasználat Kerítések Kertek Utcák, terek, közparkok 6. Mai példák, építészeti ajánlások Településképi arculati kézikönyv 1
3 1. Bevezetés A településképi arculati kézikönyv a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény alapján a település természeti és épített környezete által meghatározott településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának az eszköze, olyan szemléletformáló kiadvány mely elsősorban a lakosság, az építtetők és a települési döntéshozók tájékozódását hivatott segíteni A kézikönyv ennek megfelelően igyekszik feltárni és ismertetni a település épített környezetének értékeit. Ezen felül ajánlásokat, iránymutatásokat fogalmaz meg amelyek nem kötelező jellegűek a településkép minőségi formálására vonatkozóan, abból a célból, hogy hathatós segítséget nyújtson az értékeket megőrizni szándékozó településfejlesztés és település szépítés céljainak eléréséhez A kézikönyv a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 12. melléklet szerinti tartalommal készült. Településképi arculati kézikönyv 2
4 2. Dunaszekcső bemutatása Dunaszekcső Baranya megye északkeleti részén, három megye /Baranya, Bács-Kiskun, Tolna/ határán található. Pécstől való távolsága 55 km. A legközelebbi város Mohács, 15 km-re déli irányban. Rövid távon elérhető még Baja illetve Szekszárd, egyaránt 34 km. Közúton történő megközelítése egészen kedvező, mert átszeli az 56. számú főközlekedési út. Távolsági autóbusszal az ország különböző pontjairól biztonsággal elérhető. Fejlett intézményhálótattal, teljes infrastruktúrával rendelkezik. Kereskedelmi és vendéglátó üzleteink, gyógyszertár, üzemanyagtöltő állomás szolgálja ki a több mint kétezer helyi lakost illetve az idelátogató vendégeket. Legfőbb vonzerő a Duna. Alkalmas vízisportok űzésére és horgászatra. A horgászegyesület és a vadásztársaság lehetőséget nyújt a szabadidő tartalmas eltöltésére. Szállást a vendégváró egyesület tagjainál lehet igényelni. A falu több pontján az 1970-es évek óta hétvégi házak épültek jelezve, hogy a pihenésre, kikapcsolódásra vágyó családok alkalmas helyszínt találtak. A község a Mohács-Bóly Térségi Fehérborút Egyesület tagja, az utóbbi években termelt borokkal egyes gazdák jelentős sikereket értek el, termékeik keresettek. A település története A mai Dunaszekcső területén az ember megtelepedésének első nyomai a korai bronzkorra tehetők. Emléke a Várhegyen és a Kálváriahegyen került elő. A római hódítást megelőző időszak számos emléke került felszínre Dunaszekcsőn, jeléül annak, hogy kedvező földrajzi helyzetét a legtöbb nép kihasználta és tartós megtelepedésre rendezkedett itt be. Ezeket azonban csaknem mindig új népcsoportok, népek támadásai űzték el. Fegyverük, használati tárgyaik darabjai gyakran kerültek elő a Várhegyen, a Püspökhegyen, a Szent János hegyen és az egész környéken. Dunaszekcső történetében jelentős helyet foglal el a római hódítás, amely a Dunántúlt az I. században érte el. Pannónia meghódításának elsősorban stratégiai jelentősége, védelmi szerepe volt, hamar kiépült a Limes, amelynek először csak egyik tagja volt Dunaszekcső (római nevén Lugio), később azonban Aquincum mellett, attól délre a Duna természetes védelmi vonalában a legjelentősebb erőd lett. Domitianus császársága idején, a 80-as években kezdődött meg a Limes komolyabb kiépítése, s erre az időszakra esik Dunaszekcső (Lugio) kiépülése is. Diocletianus államszervező tevékenysége során (280-as évek) Lugio jelentősége tovább erősödött. Sopianae és az egész tartomány védelme Lugion hárult. Pannónia történetének tehát egy igen fontos láncszeme volt Lugio. Egyes időszakokban az egész mai magyarországi Duna-szakasz legfontosabb erődítésének számított. Fontossága nemcsak abban nyilvánult meg, hogy a Limes vonalában védte a provinciát, hanem abban is, hogy két fontos tartomány, Dácia és Pannónia közötti jelentős kereskedelmi, majd stratégiai útvonal egyik hídfője, kiindulópontja volt. Mindemellett elsőrendű hadiút is húzódott itt, a település egyúttal hivatalos postaállomás is volt. A dunai átkelés biztonságát a Várhegy biztosította. Településképi arculati kézikönyv 3
5 A várhegyen lévő erősség feladata a Duna és a Limes vonal belátható szakaszának, valamint az átkelőhelynek a szemmel tartása volt. A település maga a Várhegy alatt volt található. Dunaszekcső eddig feltárt római kori emlékei azt bizonyítják, hogy a település igen élénk forgalmat lebonyolító hely volt, de Lugio történetének átfogó ismerete csak egy nagyszabású régészeti feltáró munka után válhat ismertté. Lugio római emlékei ma még feltáratlanok. A népvándorlás korából, a római birodalom összeomlását követő időkből származó régészeti leletek szerint a legtöbb emlék Dunaszekcsőn az avaroktól maradt meg. Eszerint még ebben az időben is élénk mozgás volt ezen a területen. A megye keleti részére letelepedett honfoglaló magyarok sűrűn lakott avar településeket találtak itt. Szekcsőt Őd (Erdő) és nemzetsége kapta meg birtokul. A tatárjárás során elpusztított települést 1252-ben IV. Béla válja magához, s az ő idejében Szekcső város lett, megerősítik a várat, megteremtődnek a városi fejlődés feltételei, ám a településen keresztül vezető kereskedelmi útvonal rövid időn belül elsősorban hadiúttá válik, s a megindult nagy fejlődés fokozatosan megtorpan. Bár egy 1425-ből származó levél Oppidumnak (városnak) említi a települést, de ez ekkor már inkább csak a környék települései közül emeli ki Szekcsőt. A korabeli források piacos mezővárosnak említik. Ekkor a Herceg család birtokolta Dunaszekcsőt és környékét, s összesen 97 adózó portájuk volt. A várnak még ekkor is jelentős stratégiai szerepe volt, az egész környék uralkodó és ellenőrző pontjaként, külön várnagy vezetésével. Az évi mohácsi csata előtt II. Lajos király Dunaszekcsőn tartózkodott pár napot. A gyászos kimenetelű csata után a lakosság nagy része a megszálló török seregek elől a szigetbe menekült. A vár is török fennhatóság alá került, ami egyben védelmet is jelentett a lassan visszaszivárgó lakosoknak. Szekcső szandzsák székhely lett, 1570-ben 18 falu tartozott hozzá. (1619-ben a magyarországi szandzsákok száma 16 volt, jövedelmét számítva a szekcsői a sorban a 11.) A török a lakosságot adózó portánként jegyezte fel. A dunaszekcsői birtok megszervezése az és évekkel kezdődik. A mezőváros is 1710-ben készítteti el hivatalos pecsétnyomóját, és az uradalom, valamint a mezőváros között 171l-ben kötik meg az első úrbéri szerződést (Contractust). Dunaszekcső legjelentősebb joga a vásártartás volt. Folyamatosan nő a kereskedők, mesteremberek száma a településen ban 24 mesterember élt Dunaszekcsőn. Jelentős szerepük volt a település gazdasági életében a malomnak ben három patakmalom volt Szekcsőn, 1870-ben 21 engedélyezett hajmalom működött már a településen. A mezőgazdaság rendkívül tőkeszegény volt, fejlődése alig-alig számottevő, bár továbbra is ez marad a település gazdaságának meghatározója. A mezőgazdaságban dolgozó lakosság nagy száma mellett az iparosodó polgárság száma igen alacsony, s ezek sem szakadtak el teljesen a mezőgazdaságtól. A város megakadt a fejlődésben, a XIX. században kialakult paraszti mezőváros szintjét alig tudja felülmúlni. A panaszok nagy része régi technikával dolgozik, egyre jobban lemarad a kialakuló versenyben, birtokaik a leszármazottak között tovább aprózódtak. Az első világháború, majd a húszas évek gazdasági válsága tovább súlyosbította a település gazdasági helyzetét. A népesség számának visszaesésében jelentős szerepet játszik a szerb megszállás után az anyaországba visszatelepedett szerb lakosság nagy száma is. (1920-ban még 362-en, 10 évvel később már csak 45-en élnek Szekcsőn). A második világháborút követő kitelepítések 141 családot érintettek. Helyükre két hullámban felvidéki telepesek érkeztek. Ezzel együtt zajlott le a településen a földosztás és az államosítás is. Ekkor került elkobzásra a Jankovich-Bésán család 14 szobás kastélya, annak kertje, gazdasági épületei is (a mai iskola és környezete) ban alakult meg az első termelőszövetkezet a faluban ben a szigeti területek önálló községként, Dunafalva néven elszakadtak Dunaszekcsőtől. Településképi arculati kézikönyv 4
6 Első Katonai Felmérés ( ) Második Katonai Felmérés ( ) Harmadik Katonai Felmérés ( ) Településképi arculati kézikönyv 5
7 Általános településképi jellemzők Dunaszekcső településképét egyértelműen a Duna és a vele párhuzamosan futó magaspart határozza meg. Területének jelentős része dombos, a település széles patakvölgyben terül el, amely észak-dél irányú. A jelenlegi négy északnyugati irányú patakvölgy a domborzatot úgy szabdalta fel, hogy a falu területére mintegy ujjszerűen nyúlnak be északnyugati irányból. A dombtetők szélesek, általában 1 2 km terjedelműek, amelyeket kiemelkedések tesznek változatossá. Ezek a kiemelkedések legmagasabb pontja 158 méter, a tetők általában méter magasak a tenger színe felett. A falu főtere körülbelül 100 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. A Duna partján lévő házak körülbelül 90 méter magasságban állnak. A Duna szintje közepes vízállásnál méter magasan van a tengerszint felett. Maga a község a Lánka-patak völgyében egy völgyperemre épült, a bal oldalán lévő dombok közül az első a Várhegy, amelynek a Duna felőli oldala meredek, a település felőli lankás, amelynek lépcsős emelkedésén épültek az utcák, melyeken az utolsó házak elhagyása után a Várhegyre lehet jutni. A Várhegyet mély és széles szakadék választja el a Püspökhegytől. Ezt a mélyedést a rómaiak készítették, hogy ezzel a hegy tetején lévő erősséget nagyobb eséllyel védhessék. A Püspökhegy után a Szent János-hegy és a Bőváros domb következik. Településképi arculati kézikönyv 6
8 3. Örökségünk Dunaszekcső település gazdag az építészeti értékeit tekintve, melyek között számos országos védelem alatt álló és számos helyi védelem alatt álló, vagy arra érdemes épületet, objektumot találunk. Műemlékek védett örökségi érték neve helyrajzi szám védettség jogi jellege azonosító Római Katolikus kápolna 1533/6 műemlék 223 [1387] Kőkereszt 725 műemlék 220 [1389] Kőkereszt 726 műemlék 220 [1389] Római Katolikus templom 727 műemlék 219 [1388] volt Jankovics-kúria 732/1 műemlék 222 [1392] volt Jankovics-kúria 732/2 műemlék 222 [1392] Szerb templom 745 műemlék 9650 [1391] Bésán család sírkápolnája Római Katolikus templom Szerb templom Településképi arculati kézikönyv 7
9 Dunaszekcső település számos helyi védelemre érdemes épülettel is rendelkezik, melyek részletes bemutatása az értékleltárban található meg. Cím Megnevezés Helyrajzi szám Dózsa György u. 27. lakóépület 1328 Jankovich-Bésán kápolna Jankovich-Bésán kápolna 3555/1 Petőfi S. u. 62. Malom, volt gazdasági épület 372/1, 372/2 Petőfi S. u. 7. volt tejcsarnok épülete 609 Petőfi S. u. 5. Uradalmi magtár 608/2 Petőfi S. u. 2. lakóépület 599 Petőfi S. u. 26. lakóépület 331 Petőfi S. u. 84. kút 382 Kossuth u. 5. volt uradalmi magtár 608/2 Kossuth L. u. 36. fényképész műhely 969 Kossuth L. u. 35. Polgármesteri Hivatal 710 Kossuth L. u. 47. iroda 1040 Rév u. 6. étterem, cukrászda, ÁFÉSZ iroda, 749/6 vegyeskereskedés Rév u. 2. múzeum, uradalmi intézőház 732/1 Rév u. 11. lakóépület 1016 Szerb temető Szerb temető 1816/1 Zsidó temető Zsidó temető 1400 Vár u. 4. pince 888 Vár u. 13. pince 930 Vár u. 3. pince 925 II. Lajos u. 1. lakóépület, kapuzat 837 II. Lajos u. 12., 13., 14., 15. pincesor 999, 1000, 1001, 1002, 1003, 1004 II. Lajos u. 32. góré 957/2 II. Lajos utca 34. pékség 960 Halász u. 13. lakóépület 820 II. Lajos u. 16. gazdasági épület, uradalmi pince 998 Halász u. 5. lakóépület, Ribár-ház 826 Damjanich u. 15. lakóépület 484 Damjanich u. 17. lakóépület 483 Posta u. 31. középület, református parókia, Hild-ház 674/8 Damjanich u. 34. lakóépület 501 Posta u. 27. góré 676 Szabadság tér 18. lakóépület 1429 Vörösmarty u Jankovich-Bésán ház, kártyaszoba 14/3, 14/4 Vörösmarty u. 40. középület, szerb parókia 746 Széchenyi u. 40. lakóépület 131 Török utca 32. pince 882 Újváros u. 59. lakóépület 1560 Ady Endre utca 24. lakóépület 1275 Rév utca 19. lakóépület 1014/3 Településképi arculati kézikönyv 8
10 Széchenyi utca 38. lakóépület 130 Petőfi utcai lőszfal pincék 310, 311, 314, 315 Petőfi S. u. 5., 9., 11., 13., 15. pincék 305, 306/2, 307, 308, 309 Török u. 10.,12.,14.,16.,18. pincék 869, 870, 871, 872, 873 Török u. 28.,30.,32.,34.,35. pincesor 879, 880, 882, 883, 884 Kálvária Kálvária 618/3 Rákóczi u. 79., 83., 85., 87., 89. pincék 1221, 1223, 1224, 1225, 1226 Béke u. 9.,11.,13.,15., 32.,34.,36.,38. pincék 670, 669, 668, 667, 674/10, 1154, 1155, 1156, Településképi arculati kézikönyv 9
11 Táj és természeti értékek Natura 2000 területek: SPA (madárvédelmi) és SCI (természetmegőrzési terület) egybe esik a korábbi ramsari területekkel. Ökológia hálózat elemei: Megterület és Ökológiai folyosó is található a településen Egyéb TT: Löszfal (külön TT országos védelem alatt) Ex-lege: Nincs Tájvédelmi körzet: Nincs Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: OTRT DDNP-által tárolt pontosított adata alapján lehatárolva Dunaszekcső Löszfal TT leírása: A Baranyai-dombság keleti végén magas parttal éri el a Dunát. Ilyen magaspart a dunaszekcsői Várhegy. A terület 1998 óta áll természetvédelmi oltalom alatt Dunaszekcsői Löszfal Természetvédelmi Terület néven. A terület 145 méter tengerszint feletti magasságon található, 60 méterrel a Duna szintje fölött. A triász kori anizuszi mészkőn pliocén és pleisztocén korú lösz és lösszerű üledékréteg rakódott le. Ez a lösz meredeken szakad bele a Dunába, mely folyamatosan bonntja-mossa a partoldalt. A Várhegyet a löszplató többi részétől az erodált völgyek választják el. A terület jellegzetes emberi hatásra keletkezett formakincsei a löszmélyutak, mesterséges tereplépcsők. A Várhegy bővelkedik kultúrtörténeti emlékekben is. Az első emberi jelenlét nyomai a kora bronzkorból valók (Péceli kultúra - i.e ). A bronzkor idején a földművelést is folytató zóki népek éltek itt. A vaskorban az illir és kelta népek telepedtek itt meg, utóbbi elterjesztette a korongolást a fazekasságban. A terület kedvező földrajzi helyzetét sok nép kihasználta, a kelták után a pannonok, majd a rómaiak éltek itt. A területet az I. században hódítja meg Róma, a Duna mentén határvédelmi vonalat (Limes) épít ki. A Várhegyen Lugio néven létesítenek erődöt. Az eddigi ásatások során a római korból került elő a legtöbb lelet. A feltárások során előkerült egy Marcus Aurelius szobor, sírkövek, téglák, használati tárgyak, pénzek. A löszfal tájképi értéke is igen magas, a Dunáról félelmetes látvány a fölé magasodó csupasz löszfal. A Várhegy tetejéről pedig festői kilátás nyílik a Dunára és zátonyaira. A kevésbé meredek lejtőkön él a feltűnő színű, de kis termetű apró nőszirom (Iris pumila), mely a löszfaltársulások tagja. A majdnem teljesen csupasz szakadékok napsütötte részein találjuk a fokozottan védett haragos siklót (Coluber caspius). Településképi arculati kézikönyv 10
12 Természetvédelmi szempontból jelentőséggel bíró területek Településképi arculati kézikönyv 11
13 4. Eltérő karakterű településrészek Dunaszekcső közigazgatási területe az alábbi eltérő karakterű egységekre bontható: kialakult, hagyományos jellemzően családi házas övezet jellemzően kétszintes kertvárosias övezet üdülő, hétvégiházas karakterű terület külterület, beépítésre nem szánt terület Településképi arculati kézikönyv 12
14 Kialakult, hagyományos jellemzően családi házas övezet A település léptékéből adódóan nagyrészt a terepalakulatokhoz igazodó, falusias utcákból, beépítésekből áll, amelyek azonos települési karaktert képviselnek. Az utcák sok helyen szűk keresztmetszetűek, részben fásítottak. Az oldalhatárosan beépített ingatlanok lakóházai mögött helyezkednek el a gazdasági épületek. Az épületek általában földszintesek, csak helyenként ékelődött be kétszintes épület. A főépületeket jellemzően utcára merőleges nyeregtetővel, vagy sátortetővel építették. Szélesebb telkek esetében kisebb melléképületeket a lakóépületekkel szemben is építettek. Az ingatlanok kisméretű előkerttel rendelkeznek, azonban néhány esetben előkert nélkül is létesítettek épületeket. A kerítések általában lábazattal, áttört kivitelben készültek, de néhány esetben tömör kerítéssel is találkozhatunk, amelyek kisebb magassággal készültek, mint az áttört jellegűek. A település zöldfelületi rendszerének meghatározó elemei a családi házak kertjei, amelyek nagy része gondozott és pihenőkertként, gyümölcsösként, veteményeskertként funkcionálnak. Településképi arculati kézikönyv 13
15 Jellemzően kétszintes kertvárosias övezet Az elmúlt évtizedekben is alakultak ki újabb utcák (Szőlő utca, Rózsa utca), amelyeknél az épületek kialakítása követte a kor tendenciáit. Ezeket az épületeket is jellemzően az oldalhatárra, vagy ahhoz közel telepítették, viszont itt szélesebb házakat is építettek. Az épületek tetőtereit is beépítették, vagy két teljes szintet alakítottak ki, ezáltal növelve az épületek magasságát. Tekintettel arra, hogy az építkezések megközelítően egy időben zajlottak, egységes utcaképek alakultak ki. Településképi arculati kézikönyv 14
16 Üdülő, hétvégiházas karakterű terület Az egykori zártkert területe, valamint a Dunapart kisméretű hétvégiházakkal épült be. Településképi arculati kézikönyv 15
17 Külterület, beépítésre nem szánt terület A külterület legnagyobb részét a termőterületek alkotják. A település természeti, táji értékekben is bővelkedik, amelynek legjelentősebb eleme a Duna. Településképi arculati kézikönyv 16
18 5. Építészeti útmutató A településen a 19. század végéről, 20. század elejéről származó népi építészeti értékek viszonylag nagy számban maradtak meg, az átalakítások, bővítések tervezésénél az eredeti utcaképet nagyrészt tiszteletben tartották. Az új építésű, az átépített, felújított épületek is tartalmazhatnak eredeti, követendő épületrészleteket, megoldásokat. A jó példák szemléletformáló jellegűek. Cél a jellegzetes épületek, épületrészek, építmények bemutatása példákon keresztül, amelyek egy épület átalakításánál, felújításánál, vagy új épület létesítésénél hangulatukban, megjelenésükben, anyaghasználatukban kiindulási alapot képezhetnek a tervezésnél. A megadott ajánlások az egész településre vonatkoznak. Településképi arculati kézikönyv 17
19 Építészeti ajánlások Telepítés A dunaszekcsői lakóépületeket általában előkert nélkül, vagy kis előkert meghagyásával (2-5 méter) az oldalhatárra, vagy attól 0,5-1 méter távolságra, illetve a környezetéhez igazodóan telepítették. Az épületeket hosszanti irányban a meglévő épület folytatásaként célszerű bővíteni, amennyiben a telek adottságai lehetővé teszik. Új épületnél javasolt legalább 1 méter csurgó távolság megtartása az oldalsó telekhatártól. A kiszolgáló épületeket (tárolók, garázs, ól) a főépülettel összhangban javasolt kialakítani, amely vonatkozik a telepítésre, tömegarányokra, anyaghasználatra is. Keresztbe beforduló épületszárnyat csak kellően széles telek esetében legalább 18 m érdemes létesíteni. Amennyiben a szomszédos telkek hosszanti tengelyű, utcai oromfalas épületekkel rendelkeznek, abban az esetben keresztszárnnyal történő bővítés esetén a főépület utcai homlokzatától legalább 8 m távolságban javasolt indítani a bővítményt. Az épületeket jellemzően nyeregetővel, illetve csonka kontytolt nyeregtetővel javasolt kialakítani. Településképi arculati kézikönyv 18
20 Magassági arányok A kialakult családi házas területeken a földszintes épületek a jellemzőek, a terepszinttől kis kiemeléssel. A jellemzően kétszintes családi házas övezetben a főépületek magasabbak. Itt a földszintes, alacsony épületek létesítése jelentheti az egységes utcakép megbontását. A védelemre érdemes épület tetőgerincénél a telken belül létesített új épülettömeg, illetve a bővítmény tetőgerince ne legyen magasabb. Tetőhajlásszög, tetőforma További lapostetős, vagy alacsony hajlásszögű tetőzettel kialakított épületek létesítése nem elfogadható a településrészen. Az alkalmazandó jellemző tetőhajlásszög a meglévő épületek tetőhajlásszögéhez igazodva kerüljön kialakításra, amely épület, épületszárny építése esetén jellemzően közötti. Kivételt képezhetnek a nagyobb tömegű épületek, intézmények tetőkialakításai, ahol az előnyösebb tömegképzés miatt ettől el lehet térni. Településképi arculati kézikönyv 19
21 Ajtók, ablakok A terület építészeti értéket is képviselő épületein osztott kialakítású, fa anyagú, szimmetrikusan elhelyezett ablakokat találunk. A beépítésre kerülő ablakok is legyenek kétszárnyúak, keskenyebb, hosszanti kialakítású, álló téglalap alakúak. Javasolt szélességük új építés esetén 0,9-1 m, magasságuk 1,5-1,7 m között alakuljon, anyaguk fa vagy fa hatású dekor fóliázott műanyag. Az árnyékolást fa zsalugáterrel, spalettával oldjuk meg. Ha ragaszkodunk a redőnyhöz azt lehetőleg rejtett redőnyszekrény kialakításával valósítsuk meg. Új épületek esetében is törekedni kell az ezekhez való igazodásra. Épületek színezése, anyaghasználat Az épületek homlokzatait vakolt felülettel, vagy tégla architektúrás kiképzéssel javasolt kialakítani, illetve ezek harmonikus kombinálásával. Helyi védelemre érdemes épületeknél a homlokzatok rekonstrukciója szükséges az eredeti felületképzések helyreállításával. A homlokzatokat az eredeti színezéseknek megfelelően kell kialakítani. A melléképületek kialakításánál a deszkaborítás is megjelenhet, mint látszó homlokzati elem. A tetők héjazati fedésénél javasolt az égetett agyagcserép, valamint a sík korcolt fémlemez fedés alkalmazása. Településképi arculati kézikönyv 20
22 Kerítések A kerítések kialakításánál a tömör jellegre kell törekedni. Lábazatos, pillérek közti kovácsoltvas, vagy lécbetétes kerítések kialakítása is megengedhető. A tömör, falazott kerítések legfeljebb 1,8 méter magasak legyenek és kialakításukban illeszkedjenek a főépülethez, illetve környezetükhöz. Településképi arculati kézikönyv 21
23 Kertek A területen található udvarok, kertek az épületek rendeltetéséhez igazodóan kerültek kialakításra, így találunk köztük díszkerteket, parkosított felületeket, virágos kerteket közlekedésre, pakolásra, parkolásra használt burkolt felületeket, és kisebb részben veteményeskertet. A terület központi, frekventált helye miatt különös figyelmet kell fordítani ezek gondozására, igényes kialakítására. Az épületek elé nagy méretű fát, tuját vagy más nagyra növő növényt ültetni nem javasolt. Kerüljük a közterületen a falszerűen kialakított, az utcaképet eltüntető nagyméretű örökzöldek, fasorok ültetését. Kerülendő az indokolatlan tereprendezés. Utcák, terek közparkok A település utcáinak nagy részében fasorok telepítése nehezen képzelhető el, mivel a közterület szűk keresztmetszetű. A növényzet telepítésekor a légvezetékeken kívüll arra is gondolni kell, hogy a járdáknál a fák alsó ágai legalább 2,2 m magasságtól induljanak. Az örökzöldek, illetve tujafélék telepítése kerülendő, tekintettel arra, hogy nem őshonosak, valamint ezek a növények a téli időszakban sem engedik át a fényt, így gátolják az épület benapozását. A tereket, közkerteket a településen az elmúlt években felújították. Az utcák, közterületek felett áthaladó légvezetékek földkábellel történő kiváltásával a településkép tovább javulhatna. Településképi arculati kézikönyv 22
24 6. Mai példák, építészeti ajánlások A jó példák szemléletformáló jellegűek. Cél a jellegzetes épületek, épületrészek, építmények bemutatása példákon keresztül, amelyek egy épület átalakításánál, felújításánál, vagy új épület létesítésénél hangulatukban, megjelenésükben, anyaghasználatukban kiindulási alapot képezhetnek a tervezésnél. Jellemző nyílásrend a népi lakóépületeknél: - osztott üvegezésű ablak + szélesebb épület esetében - tornácnyílás; - utcára merőleges kialakítású nyeregtető, helyenként csonkakonty; - vakolt homlokzati felületek általában fehér, szürke, sárga színben; - homlokzati felületek tagolása vakolatsávokkal; - homlokzati vakolatdíszek eltérő színezése; - vakolt ablakkeretezések, függőleges, vízszintes vakolatsávok, vakolatdíszek; - téglaarchitektúrás homlokzat, illetve oromfal; - vakolt homlokzati felületek, illetve látszó téglafelületek együttes alkalmazása; - padlásszellőzők az oromfalon; - polgárias jellegű épületeknél utcával párhuzamos nyeregtetős kialakítás, nagyobb épülettömegek Településképi arculati kézikönyv 23
25 Jó példák kerítésekre, kapukra Az új kapuk és kerítések a környezetükhöz illeszkedő módon épületek, formaviláguk a hagyományos karaktereket idézi. Több helyen az eredeti kapuk felújítására került sor, amit megfelelő felületkezeléssel és színválasztással oldottak meg. Jó példák melléképületekre Sok helyen fellelhetők még az egykori terménytárolók, húsfüstölők, amik sok esetben új funkciót kaptak, de eredeti formavilágukat megőrizték. Településképi arculati kézikönyv 24
26 Jó példák egyéb építészeti részletekre A homlokzatok apró vakolatdíszei, tornácoszlopok fejezetei olyan értékes építészeti elemek, amelyek megőrzése jó példaként szolgálhat. Településképi arculati kézikönyv 25
27 Építészeti ajánlások közterületekre vonatkozóan A rendezettség érzésének elérése már jelentős előrelépés a településkép védelme szempontjából. Ezek sok esetben nem is igényelnek nagy beruházásokat. Ahol az utca szélessége lehetővé teszi, törekedni kell a zöldsáv és az árok kialakítására. a különböző felületek (úttest - zöldfelület - járda - utcakert - kerítés) határozott, vizuális szétválasztása látványos javulást eredményez. Az utcakép érvényesülése érdekében a meglévő, túlburjánzott tuják kivágása javasolt. A járdák egységes anyaghasználata a településképet is javítja. A légvezetékek áthelyezése földkábelbe jelentősen emelné a település képét. Új elektromos hírközlési vagy energiaellátás vezetékeit meglévő lehetőség szerint közös oszlopsoron kell vezetni. Amennyiben ez nem lehetséges, föld alatti elvezetéssel kell megoldani. Utcabútorok, reklámok esetén az adott településrészen az egységességre kell törekedni. Törekedni kell a településrészen hagyományokhoz illő egységes anyaghasználatra a mikroarchitektúra elemeinek tekintetében (fa, tégla, kő). Javasolt a fém és a fa anyagok használata. Buszváró épületeit javasolt a község teljes közigazgatási területén azonos kialakítással létesíteni. Településképi arculati kézikönyv 26
28 Jó példák sajátos építményfajtákra Napkollektorok és napelemek telepítésénél figyelembe kell venni azt, hogy az épületet a lehető legkisebb mértékben takarja el a telepített műszaki berendezés. A megfelelő tájolás mellett szempont kell legyen, hogy az utcáról kevésbé látható épületszárnyra helyezzük el azokat. Az építészeti érték védelme miatt nem az épületen állványra szerelten a gazdasági épületek mögött, a talajra helyezve is kialakíthatók. A belterületen is törekedni kell a cégérek, reklámhordozók kialakításánál az épülethez, közterülethez alkalmazkodó anyaghasználatra, színek alkalmazására. A belterületi műszaki berendezések között egyre jobban kezd elterjedni a klíma, melynek kültéri egysége elhelyezésénél igyekezzünk figyelembe venni az utcaképet, és lehetőleg ne a főhomlokzatra, hanem a műszaki lehetőségek szerint vagy a padlástér belső részébe, vagy a hátsó homlokzatra szereljük. A külterületen a meglévő természeti értékek megőrzése a vonuló madarak védelme érdekében nem kívánatos villódzó, világító reklámtáblák elhelyezése. Amennyiben tájékoztató tábla, ismertető tábla kerülne elhelyezésre, akkor csak természetes anyagból készülő, környezetbe illő típust válasszunk. A település arculatának megőrzése során vegyük figyelembe a meglévő értékeket, a kialakult településképet. Új épület építése vagy felújítás során javasoljuk a kézikönyv átlapozását és a jellegzetes karakterek megőrzését, az utcakép figyelembevételét és az építészeti ajánlások megfontolását. Településképi arculati kézikönyv 27
29 K É S Z Í T E T T E : Béres Gábor települési főépítész, településtervező Építész munkatárs: Vitári Szabolcs D U N A S Z E K C S Ő K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T A pmhivatal@dunaszekcso.koznet.hu Cím: 7712 Dunaszekcső Kossuth L.u. 35. Telefon: 69/ Polgármester: Faller János A kiadványban felhasználásra kerültek egyes elemek a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és informatikai Nonprofit Kft. ábragyűjteményéből, valamint a weboldalon elérhető katonai felmérési térképek. A kézikönyv elkészítéséhez szakmai segítséhget nyújtott a történeti részek tekintetében Bíró Zsolt,képvislő, valamint az építésügyi kérdések vonatkozásában Papp János műszaki ügyintéző. Készült Dunaszekcső Község Önkormányzatának megbízásából, a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvényhez kapcsolódóan szeptember 10. Településképi arculati kézikönyv 28
TARTALOMJEGYZÉK. Településképi arculati kézikönyv Bevezetés. 2. Bár bemutatása. 3. Örökségünk. 4. Eltérő karakterű településrészek
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Bár bemutatása 3. Örökségünk 4. Eltérő karakterű településrészek 5. Építészeti útmutató Telepítés Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Ajtók, ablakok Színek, anyaghasználat
CÍM 5609 sz. út mellett. HELYRAJZI VÉDETTSÉGI KATEGÓRIA 09 hrsz. H1. FUNKCIÓ Szent Vendel kápolna
5609 sz. út mellett 09 hrsz. H1 Szent Vendel kápolna Az állatvész elmúltávalhálából, a falu Állagmegóvás. egykori legelője szélén 1866-ban épített kápolna és az előtte álló kereszt jelentős építészeti
Újfehértó. Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi Rendelet készítése és társadalmasítása
Újfehértó Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi Rendelet készítése és társadalmasítása Előadók: Gonda-Magyar Andrea és Labbancz András Újfehértó, 2017. június 6. Bevezető Lakókörnyezetünk színvonala
HELYI ÉRTÉKVÉDELEM. Katolikus templom. Rendeltetési mód: Építés éve: Beépítési mód: Beépítési százalék: Építmény magasság: Védendő értékek:
HRSZ.: 2270 CÍM: Ady Endre utca 1. Katolikus templom szabadonálló 15% A templom és parókia minden eleme, az I. világháborús emlékmű, az udvari kegyeleti kereszt HRSZ.: 1207 CÍM: Arany János u. 10. lakóház
Településképi Arculati Kézikönyv
A településkép védelmének, alakításának új lehetőségei Településképi Arculati Kézikönyv Településképi rendelet Az építészet, az építés közügy A Településképi Arculati Kézikönyv a közösségek saját döntése
1. MELLÉKLET A../2017. ( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET, 2. FEJEZETE: A HELYI EGYEDI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ 'ELEMEK'
1. MELLÉKLET A../2017. ( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET, 2. FEJEZETE: A HELYI EGYEDI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ 'ELEMEK' KATEGÓRIA I. Postai cím Hsz. Hrsz. Rendeltetés 1. Ady Endre u. 1. 2270 Katolikus templom, parókia,
NÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE februári adatok alapján frissítve
NÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2018. februári adatok alapján frissítve Németkér, Ady Endre u. 19. 254, 255, 256 H1 lakóépület (tájház) és utcai kerítés A zsúpfedeles kis lakóház a zsellérházak
Győrújfalu településképi rendeletének módosítása
Győrújfalu településképi rendeletének módosítása Győrújfalu közigazgatási területén a Győrújfalui csatorna Győr felőli oldalán a falusias beépítéstől eltérő, többszintes lakópark épül. A településképi
GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE
GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2017. DECEMBER HELYI VÉDELEMRE ÉPÍTMÉNYEK ÉS RÉSZLETEK Görcsönydoboka, Csele u. 032/15 hrsz. M kálvária A templom mögötti dombon álló kálvária épített
1.1. Készítésben együttműködő partnerek
TAK előzetes tájékoztató Penc, 2017. június 7 NEMZETI ÉPÍTÉSZETPOLITIKA (2015. október) feladata, hogy bemutassa a minőségi épített környezet megteremtése mellett, hogyan lehet hatékonyabb a lakosság szolgálata,
VAJTA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE 2017.
VAJTA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE 2017. 1 Készítette: Szente Károly ügyvezető Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl. M. u. 3. okl. településmérnök Tóth Dóra Kata Településtervező okl. településmérnök
TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV MEDINA 2017.
TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV MEDINA 2017. 1 Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft Szente Károly ügyvezető okl. településmérnök Tóth Dóra Kata Településtervező okl. településmérnök Hajba Csaba okl.
VÁRDOMB TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNY VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG
VÁRDOMB TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNY VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter 3. Örökségünk, a településképi szempontból
Dunaszentgyörgy településképi arculati kézikönyve
63 A felújításnál az épület minden fontos elemét megőrizték. Megmaradt a füles homlokzat, a három ablakot összefogó két párkány. Jók a színek, a tetőfedés egyszerű cserépfedése korhű. Az épületek esetében
TÁJÉKOZTATÓ SZEGED, AUGUSZTUS TÁJÉKOZTATÓ SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV, VALAMINT TELEPÜLÉSKÉP
VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ RENDELET TERVEZETÉHEZ 1 TÁJÉKOZTATÓ SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV, VALAMINT SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ RENDELET TERVEZETÉHEZ SZEGED,
Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének. a településkép védelméről szóló rendelet elfogadásával összefüggésben
Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló rendelet elfogadásával összefüggésben Vecsés Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/ 2016. (IV.28.) önkormányzati rendelet
Bakonypölöske TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
Bakonypölöske TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Bakonypölöske bemutatása... 4 3. Örökségünk... 6 4. Eltérő karakterű településrészek Bakonypölöskén... 7 Történeti településrész...
BÁTMONOSTOR MUNKAKÖZI ANYAG! TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
BÁTMONOSTOR MUNKKÖZI NYG! TELEPÜLÉSKÉPI RCULTI KÉZIKÖNYV 2017 ELŐSZÓ Jelen Kézikönyv fő célja Bátmonostor építészeti és természeti értékeinek, jellgzetességeinek bemutatásán keresztül az itt élő vagy a
Jánoshalma Városi Önkormányzat Képviselő-testületének /2017. ( ) önkormányzati rendelete. Jánoshalma Város településképének védelméről
Jánoshalma Városi Önkormányzat Képviselő-testületének /2017. ( ) önkormányzati rendelete Jánoshalma Város településképének védelméről Jánoshalma Városi Önkormányzat a településkép védelméről szóló 2016.
SOMBEREK KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE
SOMBEREK KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2017. DECEMBER Somberek, Kossuth Lajos u. 68. 658 H1 lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés A fésűs beépítési mód szerint épült falazott tornácos hagyományos
B Á T A A P Á T I K Ö Z S É G
B Á T A A P Á T I K Ö Z S É G É R T É K L E L T Á R A BELSŐ EGYEZTETÉSRE 2017. KÉSZÜLT BÁTAAPÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT MEGBÍZÁSÁBÓL a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016.
Kérdőív Somogyszentpál Települési Arculati Kézikönyvének elkészítéséhez október 25.
Tisztelt Lakosok! Kérjük, az alábbi kérdőív kitöltésével segítsék Somogyszentpál Község Önkormányzatának munkáját a Településképi Arculati Kézikönyv elkészítésében. Lakókörnyezetünk értékeinek megőrzése
KOMLÓSKA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT. Módosítása 2017.
KOMLÓSKA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Módosítása 2017. KOMLÓSKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK.sz. Önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Komlóska Község Önkormányzat Képviselőtestülete
Csopak helyi építészeti értékei egyedi értékek leltára
0 1 Csákányhegyi u. 18. 1476 RENDELTETÉS: pince, présház érték jellege: védett további védelemre nem javasolt építés és a rendeltetés története: Az 1983-ban épült pince a helyi formát követi. A bejárat
Előszállás. 1. melléklet a /2017. ( ) önkormányzati rendelet. A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
Előszállás 1. melléklet a /2017. ( ) önkormányzati rendelet A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke 1. fejezet Helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
Csopak épített környezetének értékkatasztere
H 89 Öreghegyi u.5 1227/3 védelem jellege: helyi védelem nem javasolt! érték jellege : Megsemmisült, a telken épület nem található tömegstruktúra: homlokzat nyílászárók melléképület az adatfelvétel időponja:
F E L S Ő N Y É K K Ö Z S É G
F E L S Ő N Y É K K Ö Z S É G É R T É K L E L T Á R A BELSŐ EGYEZTETÉSRE 2017. KÉSZÜLT FELSŐNYÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT MEGBÍZÁSÁBÓL a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016.
Taliándörögd község Önkormányzata Képviselő-testülete. /2019. (.) önkormányzati rendelete. a településkép védelméről szóló
Taliándörögd község Önkormányzata Képviselő-testülete /2019. (.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről szóló 3/2018.(III.31.) önkormányzati rendelet módosításáról 2 Taliándörögd Község Önkormányzata
Vaskút Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről
Vaskút Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről Vaskút Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről
A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVEK ELKÉSZÍTÉSE. a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény végrehajtása során 2017
a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtása során A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény A törvény célja, hogy a települési közösségek hatékonyan óvják meg környezeti
Tomajmonostora Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2018. (...) Önkormányzati rendelete Tomajmonostora Község településképének védelméről
Tomajmonostora Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2018. (...) Önkormányzati rendelete Tomajmonostora Község településképének védelméről Tomajmonostora Község Önkormányzat Képviselő-testülete
ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések
MADOCSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2016. ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL Madocsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló
MADOCSA TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETE
MADOCSA TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETE 1 MADOCSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2017.(VII.3.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL Madocsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK
1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,
Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (VI.27.) számú rendelete a településképi véleményezési eljárásról
Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (VI.27.) számú rendelete a településképi véleményezési eljárásról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (1)
RENDELET TERVEZET 1. (1) (2) (3)
RENDELET TERVEZET Kemeneshőgyész Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2019.(..) önkormányzati rendelete Kemeneshőgyész Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 5/2016.(IV.14.)
Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014. (IX. 23.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról
Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014. (IX. 23.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye
A rendelet megalkotásának napja: május 27.
Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete a Tata Építési Szabályzatáról szóló 38/2005. (XII.06.) önkormányzati rendelet módosításáról Tata Város Önkormányzat
HATÁSVIZSGÁLATI LAP. 1. Társadalmi hatások A rendeletmódosítás a vonatkozó szabályok pontosítását, jogszabályi viszonyokhoz igazítását tartalmazza.
HATÁSVIZSGÁLATI LAP Gyöngyösfalu község Önkormányzatának a Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló 10/2015 (IX. 29.) önkormányzati rendelete módosításához 1. Társadalmi hatások A rendeletmódosítás
Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2018. ( ) önkormányzati rendelete
Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2018. ( ) önkormányzati rendelete a településkép védelméről szóló 24/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet módosításáról Gödöllő Város Képviselő-testülete
ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET június 29-i ülésére
Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2017. június 29-i ülésére Iktató szám: 178/2017. Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Budapest, I. kerület Településképi
VÁRDOMB TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNY VÉGLEGESÍTETT ANYAG KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELFOGADÁSHOZ
VÁRDOMB TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNY VÉGLEGESÍTETT ANYAG KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELFOGADÁSHOZ Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter 3. Örökségünk,
Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 17/2004. (XI. 25.) ÖR. sz. rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelméről
Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 17/2004. (XI. 25.) ÖR. sz. rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelméről Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a település
Ganna TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
Ganna TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Ganna bemutatása... 4 3. Örökségünk... 6 4. Eltérő karakterű településrészek Gannán... 14 Történeti településrész... 16 Intézményi
VAJTA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 2017
VAJTA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 2017 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter 3. Örökségünk, a településképi szempontból meghatározó építészeti,
SZENTPÉTERSZEG KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA
A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 32.. 6a) pontja szerinti állami főépítészi eljárás dokumentációja: SZENTPÉTERSZEG KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA a Helyi építési szabályzat Ipari gazdasági
A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV (TAK) és A TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET KÉSZÍTÉSE
A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV (TAK) és A TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET KÉSZÍTÉSE Mátészalka-Lakossági fórum Előadó: Végh József okl. építészmérnök, városépítési szakmérnök Art Vital Kft. 2017.június.08.
SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE
SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE Véleményeztetési dokumentáció ALÁÍRÓLAP Sióagárd településképi rendeletéhez vezető településtervező: Csaba Gyula építőmérnök, vezető településtervező TT1, É1
DECS TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG
DECS TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter 3. Örökségünk, a településképi szempontból
7. melléklet a 11/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelet HELYRAJZI SZÁM CÍM ÉPÍTMÉNY NEVE 23 ALKOTMÁNY UTCA 27. LAKÓÉPÜLET KERÍTÉS
7. melléklet a 11/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelet Értékleltár - A helyi védelem alatt álló építészeti elemeinek részletes bemutatása 23 ALKOTMÁNY UTCA 27. LAKÓÉPÜLET KERÍTÉS - az épület tömege
12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya
Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.
Javaslat a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK), valamint településképi önkormányzati rendelet előkészítésére
Javaslat a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK), valamint településképi önkormányzati rendelet előkészítésére Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Ózd 2017. március 23.
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Zamárdi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (I.22.) számú rendelete a településképi véleményezési eljárásról Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.cikk
Nóráp TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
Nóráp TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Nóráp bemutatása... 4 3. Örökségünk... 6 4. Eltérő karakterű településrészek Nórápon... 11 Történeti településrész... 13 Gazdasági
Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (II.01.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról
Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (II.01.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye
KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN
KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2016. ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY
Településképi rendelet korrekció
Településképi rendelet korrekció Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2018. (I.22.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről (továbbiakban: TKR) korrekciója. Településképi rendelet
PÖRBÖLY TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNY VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG
PÖRBÖLY TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNY VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter 3. Örökségünk, a településképi szempontból
MADOCSA TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETE
MADOCSA TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETE 1 Madocsa Község Önkormányzata képviselő-testületének 6/2017.(VII.3.) önkormányzati rendelete a község településképének védelméről (Egységes szerkezetben a.../2017.(...)
Taksony Helyi Építési Szabályzatának módosítása
BAU-URB Tsz.: 59/2014. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Taksony Helyi Építési Szabályzatának módosítása Budapest, 2015. november hó Szabályozási Terv (bel-
GÖNYŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV ÉS TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET ELŐKÉSZÍTÉSE ELŐZETES PARTNERSÉGI TÁJÉKOZTATÁS
GÖNYŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV ÉS TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET ELŐKÉSZÍTÉSE ELŐZETES PARTNERSÉGI TÁJÉKOZTATÁS 2017.05.31. 2016. évi LXXIV. törvény a településkép védelméről A TAK ÉS A TKR KÉSZÍTÉSÉNEK
2. ábra 55. oldal. 3. ábra 43. oldal
A főépítészi tevékenységem bő egy éve alatt közel 50 településképi bejelentési eljárást folytattunk le, ami azt mutatja, hogy a település lakossága aktív a lakókörnyezetük felújításában. Ez nagyon örömteli,
KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN
KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI
A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVEK ELKÉSZÍTÉSE
a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtása során A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény A törvény célja, hogy a települési közösségek hatékonyan óvják meg környezeti
Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének
Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014.(IX.19.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési és a településképi kötelezési eljárásról 1 KIHIRDETÉSI ZÁRADÉK A rendelet kihirdetésének
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5/2013. (II.15.) önkormányzati rendelete. a településképi véleményezési eljárásról
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5/2013. (II.15.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az épített
Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.8.) önkormányzati rendelete
Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.8.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról Berhida Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet
Szekszárd, 4635 hrsz-ú ingatlan bemutatása
Szekszárd, 4635 hrsz-ú ingatlan bemutatása Ingatlan-nyilvántartás adatai: Ingatlan címe: Szekszárd, Alkotmány u. 23. Helyrajzi száma: szekszárdi 4635 hrsz.; Fekvése: belterület; Területe: 242 m 2 ; Megnevezése:
A településkép védelméről szóló 42/2017.(XII.18.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) 2. c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének./2018. ( ) önkormányzati rendelete a településkép védelméről szóló 42/2017.(XII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése
PÖRBÖLY TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNY VÉGLEGESÍTETT ANYAG KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELFOGADÁSHOZ
PÖRBÖLY TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNY VÉGLEGESÍTETT ANYAG KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELFOGADÁSHOZ Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter 3. Örökségünk,
JÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA
JÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2018. ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos követelményeinek megfelelő tartalommal (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
LŐRINCI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LŐRINCI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 25/2004. (IV.29.) számú önkormányzati RENDELETTEL jóváhagyott, 23/2005. (XII.15.), 22/2006 (XI. 23.) és 8/2008.
Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról
Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Kiskunhalas Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete
Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció
Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció Helyszín: Felelős tervező: Szajki Mátyás okleveles építész, eng. szám: É 01-0295 8251 Zánka, Naplemente
JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK
RÁBATAMÁSI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZMÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK RÁBATAMÁSI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA - 14/2008 (III. 21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZAT (46/2003.
KOPPÁNYSZÁNTÓ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
KOPPÁNYSZÁNTÓ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV Koppányszántó Község Önkormányzat Képviselő-testületének 113/2017. (XII. 29.) számú határozatával elfogadva Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. A település bemutatása,
A TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK (Vt) ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
6. sz. melléklet Vegyes területek A TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK (Vt) ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 11. (1) A településközpont vegyes építési övezetek intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási
ÉRTÉKVIZSGÁLAT a helyi védelemre méltó értékről, a Kossuth L u. 56. épületen, és a helyi védett építmények kiegészítéséhez
ÉRTÉKVIZSGÁLAT a helyi védelemre méltó értékről, a Kossuth L u. 56. épületen, és a helyi védett építmények kiegészítéséhez Alulírott Körmendy János okl. építészmérnök, Hegykő megbízott főépítésze nyilatkozom,
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet célja
Bugyi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2013 (IX.24.) számú rendelete a településképi véleményezési eljárásról egységes szerkezetben a 14/2014. (IX.15.); és a 8/2015. (IV.24.) sz. rendelettel
FÁCÁNKERT TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETE
FÁCÁNKERT TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETE Véleményeztetési rendelet 1 FÁCÁNKERT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2017. ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL Fácánkert Község
Vasad Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X.04.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról
Vasad Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X.04.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról Vasad Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye
Kérdőív. Tisztelt Lakosunk!
Kérdőív Tisztelt Lakosunk! Szeretnénk minél pontosabb képet kapni a településen élők véleményéről a Településképi Arculati Kézikönyv készítéséhez. A kitöltés természetesen névtelen, az adatokat titkosan
Tájvédelem a települési tervezésben
MŰHELYSOROZAT A TÁJVÉDELMI KORMÁNYRENDELET SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL 2014. március 25 Tájvédelem a települési tervezésben Hamar József JOGI HÁTTÉR - alap Európai Táj Egyezmény 2007. évi CXI. törvény a Firenzében,
FÜGGELÉKEK. F-1 FÜGGELÉK: A HÉSZ-hez kapcsolódó hatályos önkormányzati rendeletek listája.
FÜGGELÉKEK F-1 FÜGGELÉK: A HÉSZ-hez kapcsolódó hatályos önkormányzati rendeletek listája. Rendeletszám: Témakör: 31/2003. (XI.26.) a temetőkről és temetkezésről 35/2004. (XII.3.) a települési szilárd hulladékkal
IPOLYTÖLGYES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA
IPOLYTÖLGYES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA 2016. MÁJUS.../2015 (...) SZ. ÖNK. RENDELET 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet szerinti véleményezési anyag
Ganna TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
Ganna TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Ganna bemutatása... 4 3. Örökségünk... 6 4. Eltérő karakterű településrészek Gannán... 11 Történelmi beépítés... 14 Új beépítés...
ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések
FADD NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2016. ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL Fadd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 22/2005. (VII. 11.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról és a Budapest, XVI. kerület
3a város közigazgatási terültén, az 1. számú mellékletben lehatárolt területen kívül, azokban az esetekben, amelyeknél
Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról egységes szerkezetben az 1/2014. (II. 06.) és a 23/2014. (IX.
2009.03.12. du. 3:13 C:\hivatal\kozlony\download\2009_14.doc Horváth János 1. oldal, összesen: 5
Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2009. (II.27) önkormányzati rendelete Kaposvár Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló, többször módosított 70/2005.(XII.15.)
Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. (...) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról
Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. (...) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.cikk
Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (IV. 3.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról
Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (IV. 3.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Abony Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete
MÓDOSÍTOTT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYRENDELET TERVEZETE MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2018. (V.31.)
MÓDOSÍTOTT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYRENDELET TERVEZETE MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2018. (V.31.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének Makó Város Önkormányzata
1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Országos térségi k vizsgálata Balatonföldvár településre vonatkozóan a 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerint: Balatonföldvár teljes közigazgatási területére, ill. a 19. számú módosítással
Az építési övezet jele legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb megengedett legkisebb legnagyobb. szintterületi mutatója
Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2010. (III.23.) önkormányzati rendelete a Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 14/2005.
MÓDOSÍTOTT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYRENDELET TERVEZETE
MÓDOSÍTOTT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYRENDELET TERVEZETE MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2018. (...) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének Makó Város Önkormányzata
Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IV.22.) önkormányzati rendelete
Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2016. (IV.22.) önkormányzati rendelete Budaörs Város Építészeti Örökségének Helyi Védelméről szóló 28/2004. (V. 25.) önkormányzati rendelet módosításáról
BOLDOGKÖVÁRALJA KÖZSÉG
PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9.I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 Mobil: 06/70/530-6676
Szakági munkarészek. Környezeti értékelés
Szakági munkarészek Környezeti értékelés A változtatási szándék a 314/2015. (XII.25.) Kormányrendelet értelmében környezeti hatásvizsgálat köteles, az eljárás lefolytatásra került. Fentiek miatt az előzetes
Törzsszám: FI-7/2016. RENDELETTEL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK Debrecen, Pallag településrészt érintően a 72.sz. vrk. Mezőgazdász utca - Manninger Gusztáv utca Hanga utca - tervezett