A természet hangján - minden zöldfülű gyereknek. Tartalom

Átírás

1 A természet hangján - minden zöldfülű gyereknek Vigyázat! Kitört a tavasz! Vétek egyetlen percet is elmulasztani belőle! Minden arra csábít, hogy újra a lábunkra húzzuk mindenséglépő csizmánkat, és elinduljunk! Annyi felfedeznivaló van ilyenkor odakinn, a világban! Ha találunk egy kis tavat, látni fogunk rajta récéket, ha szerencsénk van, szerelmes békákat is. Ha kicsit messzebb merészkedünk, akkor rendes vadont is kapunk, égig érő fákkal, titkos életet élő gom bákkal, megannyi elvarázsolt darabjával a természetnek. Az sem baj, ha csak otthon, a ház körül nézünk szét - az a fontos, hogy a hátunkat süsse közben a Nap. A tarisznyádba, hamubansült pogácsának sok jó ötletet, játékot csomagoltunk, amit odakinn, a gyönyörűséges ég alatt lehet kipróbálni. Próbáld ki magad! Azt mondják, minden Rajtad múlik. Hogy milyen világban élünk majd ötven év múlva, hogy lesz-e világ, kicsi tó, rajta récék, az erdőkben égig érő fák... Hisszük, hogy Rajtad múlik. Te vagy a főszereplő minden mesében - de nem vagy egyedül. Mi segítünk. Most a vízpartok élővilágát vettük nagyítónk alá, és amit ott láttunk, elhoztuk Neked, mert hiszünk Benned. Kezedben a világ. Vigyázz rá... A tavasz a fűzfák évszaka. Ők szállnak szembe eleven gátként a tél végi áradással, róluk kerül ünnepi asztalunkra a húsvéti barka, és vesszejükből készül az olykor hímes tojást, máskor nyuszit, kiscicát rejtő kosár... Mirtse Zsuzsa Tartalom Fűzfánfütyülők Szomorú fűz, susogó nyár Lutra gyermekei Cicák, nyuszik, kiskutyák Fűzfa hotel Komposztálás Tavasz az Állatkertben 2. oldal 8. oldal 18. oldal 32. oldal 36. oldal 38. oldal 44. oldal

2 írta: Schmidt Egon A parti fűzfán a kis függőcinege április első felében már a fészkét építi. A víz fölé hajló ág végén csüngő, zacskó alakú, csőszerű bejáróval ellátott remekmű egyike a legszebb hazai madárfészkeknek.

3 A függőcinege mindig fűzfára építi a fészkét 670 ír Ó /L ím és tojó együtt dolgoznak: szorgalmasan S2 hordják az építőanyagot. Ám amikor a fészek már készen van és a tojó az apró tojásokat melengeti, csapodár párja angolosan távozik: magára hagyja, és kicsit távolabb új fészek építésébe, új pár csalogatásába kezd. M ajd mindig akad je lentkező, egy magányos tojó, amelyik csatlakozik hozzá. A hím a végén őt is elhagyja, és előfordul, hogy egyetlen szezonon belül három tojóval is kapcsolatot teremt. A kontyos récék legtöbbje hazamegy tavasszal, de egyre többen költenek is nálunk Tavaszi szél vizet áraszt m ikor február végén-március elején repedezni kezd a jégtakaró a vizek hátán, újra benépesül a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő, a Tisza-tó és az ország nagy halastavai. Récecsapatok hintáznak a szabaddá vált hullámokon, gágogva repülnek a nem rég érkezett nyári ludak, de még itt vannak a téli vendégek is: a kirándulások során egyebek mellett vetési ludakkal, nagy lilikekkel, kerce- és fütyülő récékkel, bukókkal találkozhattok. Ezek a madarak néha sokáig időznek M a gyarországon: itt vannak még akkor is, amikor a hazaiak már a 3

4 Futsz Tibor felvétele

5 Sípot fűzfából és nádból is lehet készíteni, de a nádirigónak egyikre sincs szüksége tojásokat melengetik, vagy akár az apró fiókákat vezetgetik. Hazájukban, Skandináviában vagy az orosz tundrán m ég áprilisban is a tél uralkodik. Ki kell várniuk azt az időt, amikor már érdemes útnak indulni, m ert otthon viszonylag enyhébb, költésre alkalmas idő fogadja őket. M íg északi vendégeink boldog semmittevéssel töltik napjaikat, idehaza már a költés kezdődik. Fészkeiket építik a nád sűrűjében a csilingelő hangú barkóscinegék, de javában készülődnek a tőkés récék is. Faodúban kacsatojás z a közismert madár a leggyakoribb récefaj Magyarországon, és egyúttal a házi kacsafajták őse. Tőle örökölték háp-háp hangjukat, s a hímek a tőkés réce gácsérján látható, felkunkorodó gácsérfarkot is. A párok többnyire már a tél derekán kialakulnak, de azért a forróvérő gácsérok nem tagadják meg önmagukat, és buzgón csapján a szelet m inden közelükbe kerülő tojónak. Ha aztán az egyszerően hátat fordít nekik, ártatlan arccal úsznak vissza választott párjuk mellé. A tojó korai tavasz esetén március első felében már a fészket készíti. Találtam már halastavi gát oldalában a sűrű növényzet között, a Velencei-tó közelében kévékből összerakott nádkupac belsejében, a felső-tisza m entén öreg fűz kikorhadt, tág szájú odvában, de akár épületek alkalmas zugaiban is lerakhatja 9-13 tojását. A növényi anyagokból szegényesen összetákolt fészket saját pihetollaival béleli puhára. Egyedül kotlik, párja nem váltja. Egyszerű barna színezete nem véletlen, hiszen amíg majd négy hétig a tojásokon ül, számára ez a rejtőszín a legkedvezőbb. H a a sokkal színesebb gácsér is kotlana a tojásokon, hamar felkeltené a talajon vagy a levegőben mozgó ellenségei figyelmét. Elöl úszik a tojó, utána a kislibák, végül a szerény ii ii» oltozeku, huseges gúnár zárja a sort

6 C Réce viszi a fiát A kikelő kiskacskák fészekha- / I gyók: alig száradtak meg, anyju k máris a vízre vezeti őket. Akkor sem jönnek zavarba, ha a fészek nem a földön, hanem valahol magasan van. A fűzfa odvából egyszerűen kiugrálnak, de sok évvel ezelőtt az is m egesett, hogy a budapesti Szépművészeti M úzeum tetején költő madár egyenként a csőrébe kapta a kiskacsákat, és úgy repült le velük az állatkerti Nagy-tóra! M ama és a gyerekek mindig együtt vannak. Az öreg kacsa állandóan figyeli a környéket, és ha ellenség közelít, megmutatja, milyen nagyszerű színész rejlik benne. Szerencsétlen szár- nyaszegettnek tettei magát, csapkod a szárnyaival, vergődik a vízen, így csalogatja maga után a könnyű prédát sejtő ellenséget. Közben fél szemmel a kiskacsákat figyeli, amelyek szaporán evezve igyekeznek a biztonságos, sőrő nádas felé. Am ikor aztán azt látja, hogy valamennyien eltűntek, hirtelen meggyógyul11, és felrepül a csalódott és dühös üldöző orra elől. Mi szói a nád között? márciusban kezd dalolni a nádas -tnélyén az apró nádi énekesek közül elsőnek érkező fülemülesitke. Rövidesen követi a nádvidék talán legszebb énekesmadara, a kékbegy, míg a többiek: a nádirigó, a cserregő nádiposzáta és a nádi tücsökmadár csak áprilisban követik őket. Jellegzetes hangjaikat ettől kezdve minden nagyobb nádasból, nádszegélyből hallhatjátok. A nádirigó magyar neve nem szerencsés, hiszen nem rigó, ha- c nem egy nagyobb testű nádiposzáta. A hangja annál jellemzőbb. Kinyúló nádszálon kapaszkodik, úgy hallatja szépnek aligha nevezhető kara-kara- kit kit tel visszaadható karicsolását. Hasonlóan, de kissé halkabban énekel a cserregő nádiposzáta. Aki viszont a nádi tücsökmadarat hallgatja, valóban akár rovarnak, tücsöknek is vélhetné. Folyamatos, m onoton pirregését gyakran percekig megszakítás nélkül hallatja. Közben ide-oda forgatja a fejét, így könnyen azt hihetnétek, hogy egyszerre több madár is pirreg, m ert a hang hol elhalkul, hol ismét erősebben hangzik. lo cso g ás és búvárkodás A hol az egyik nagy halastavat / l éppen töltik, és csak kevés víz van benne (különösen az Alföldön), akár több száz nagy godát is megfigyelhettek a mederben. A nászruhás madarak hosszú csőre messziről vörösük, miközben már a költéshez készülődnek, és nászhangjaikat hallatják. A dallamos, lütyó-lütyó -val visszaadható kiáltás miatt a godát sok helyen ma is lotyómadárnak hívják. R ajtuk kívül a sekély vizű tavakon sok más madárral: cankókkal, pólingokkal, lilékkel, szürke gémekkel, hófehér nagy kócsagokkal is találkozhattok. A víz felett sirályok ka- A szürke gém a nádasban les zsákm ányra, de fészkét a fűz-, nyár- vagy égerfák lombja közé építi varognak, a nádas felett pedig a nem rég hazatért barna rétihéja kering. Szorosan összetartó pajzsoscankó- csapat húz a víz felett, szárcsák kergetik egymást, a nádas szélén szaporán bólogatva vízityúk úszik. A szomszédos, mély vizű tó felől a kis vöcsök trillája hallik, de alig próbáljátok megközelíteni, máris a víz alá bukik. Ugyanott érdemes megfigyelni a bú- bosvöcsök-párok látványos nászviselkedését. A két madár a legkülönbözőbb pózokban tetszeleg egymásnak, majd alábukva a fenékről hozott algacsomóval, moszattal ajándékozzák m eg partnerüket. Nem egy bájgúnár! C? l / y a a függőcinege a hűtlenség, a C v V / nyárilúd-párok a hűség minta- ' képei lehetnének. Gúnár és tojó egy életre kötnek házasságot, m indig együtt vannak. A tojó március derekán már a tojásokat melengeti a nád sűrűjében épített nagy fészekben, párja pedig a közelben őrködik. Amikor pedig a kislibák négy héttel később kikelnek, közösen vezetik őket. Elöl úszik a tojó, utána - igazi libasorban - a sárgás pihéjű apróságok, s a menetet a gúnár zárja. Hajnalban, amikor minden csendes, a partra vezetik a kislibákat. Azok boldogan csipkedik a frissen zöldellő fűszálakat, m íg szüleik kinyújtott nyakkal figyelnek, és a veszély legkisebb jelére újra a vízre viszik őket. A nyári lúd az egyetlen hazánkban fészkelő lúdfaj, a házi libák őse. Ha A gácsér ruhája a hódítást, a tojóé a rejtőzködést szolgálja gágogását halljátok valahol, biztosan eszetekbe jutnak a faluszélen legelő fehér libák teljesen azonos hangjai. A folyók, tavak és mocsarak környékét járva persze még sok más madárral is találkozhattok, de úgy gondoltam, m aradjon valami új, valami fel- fedeznivaló N ektek is. Sok szép tavaszi élm ényt kívánok! 6 7