Statisztikai A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZT BIZOTTSÁG:

Átírás

1 Statisztikai Szemle A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZT BIZOTTSÁG: DR. BAGÓ ESZTER, DR. BELYÓ PÁL, DR. FAZEKAS KÁROLY, DR. HARCSA ISTVÁN, DR. JÓZAN PÉTER, DR. KARSAI GÁBOR, DR. LAKATOS MIKLÓS (f szerkeszt ), NYITRAI FERENCNÉ DR., DR. OBLATH GÁBOR, DR. PUKLI PÉTER (a Szerkeszt bizottság elnöke), DR. RAPPAI GÁBOR, DR. ROÓZ JÓZSEF, DR. SPÉDER ZSOLT, DR. SZÉP KATALIN, DR. SZILÁGYI GYÖRGY 86. ÉVFOLYAM 6. SZÁM JÚNIUS

2 A Statisztikai Szemlében megjelen tanulmányok kutatói véleményeket tükröznek, amelyek nem esnek szükségképp egybe a KSH vagy a szerz k által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával. Utánnyomás csak a forrás megjelölésével! ISSN Megjelenik havonta egyszer F szerkeszt : dr. Lakatos Miklós Osztályvezet : Dobokayné Szabó Orsolya Kiadja: a Központi Statisztikai Hivatal A kiadásért felel: dr. Pukli Péter Xerox Magyarország Kft. Szakreferensek: Farkas János (társadalomstatisztika), dr. Hajdu Ottó (módszertan), Laczka Sándorné dr. (gazdaságstatisztika) Szerkeszt k: Polyák Andrea, Visi Lakatos Mária Tördel szerkeszt k: Bartha Éva, Simonné Káli Ágnes Szerkeszt ség: Budapest II., Keleti Károly utca 5 7. Postacím: Budapest, Postafiók 51. Telefon: , Telefax: Internet: statszemle@ksh.hu Kiadó: Központi Statisztikai Hivatal, Budapest II., Keleti Károly utca 5 7. Postacím: Postafiók 51. Budapest, Telefon: El fizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág (1008 Budapest, Orczy tér 1). El fizethet közvetlen a postai kézbesít knél, az ország bármely postáján, valamint en (hirlapelofizetes@posta.hu) és faxon ( ). További információ: El fizetési díj: fél évre 3000 Ft, egy évre 5400 Ft Beszerezhet a KSH Könyvesboltban. Budapest II., Fényes Elek u Telefon:

3 Tartalom Tanulmányok A bevándorlók munkaer -piaci integrációját meghatározó tényez k Magyarországon a kapcsolati er források szerepe Gödri Irén A világgazdasági növekedés f bb tényez i az 1990-es évtizedben és az ezredforduló utáni években Farkas Péter Hibaszámítás jackknife módszerrel bonyolult felépítés, kalibrált minták esetén Horváth Beáta Mihályffy László Fórum Beszélgetés Szilágyi Györggyel Dr. Lakatos Miklós Aktív öregedés szakmai konferencia Giczi Johanna 620 Hírek, események Szakirodalom Könyvszemle Kerékgyártó Györgyné L. Balogh Irén Sugár András Szarvas Beatrix: Statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdasági és társadalmi elemzésekben Sándorné dr. Kriszt Éva Folyóiratszemle Bialas-Motyl, A.: A közúti teherszállítás statisztikájának regionális dimenziói (Dévai Péter) Münnich, M.: A családháztartások jövedelmei és a gyermekekre fordított kiadások (John Ede) Svennebye, L.: GDP, fogyasztás és összehasonlító árszintek Európában (Horváth Ákos) Schelhase, T. et al.: Haláloki statisztika módszertan és eredmények, 2004 (Fóti János) Kiadók ajánlata Társfolyóiratok

4

5 Tanulmányok Bevándorlók munkaerô-piaci integrációját meghatározó tényezôk Magyarországon a kapcsolati erôforrások szerepe* Gödri Irén, a KSH NKI tudományos munkatársa godri@demografia.hu A tanulmány a kapcsolati er források szerepét vizsgálja a szomszédos országokból érkezett és Magyarországon letelepedett bevándorlók munkaer -piaci integrációjában. Egyfel l bemutatja, milyen szerepük volt a személyes kapcsolatoknak a bevándorlók munkahelytalálásában, másfel l feltárja a munkaer -piaci integráció sikerességét meghatározó tényez ket, rámutatva a kapcsolati t ke id ben és a kapcsolatok jellegét illet en változó szerepére. A migrációt követ en a mobilizált kapcsolati t ke hozzájárult a gyors munkaer -piaci elhelyezkedéshez, a potenciális kapcsolati t ke azonban részben ellenkez hatást eredményezett: a korábban áttelepült családtagok, rokonok megléte az átmeneti munkanélküliség valószín ségét növelte azáltal, hogy e kapcsolatok sok esetben jelent s támogatást biztosító véd hálót jelentettek a bevándorlók számára a letelepedés kezdeti id szakában. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a posztmigrációs életszakasz kezdetén meglev kapcsolati t ke id vel veszít jelent ségéb l, és hosszabb távon az egyéni er források határozzák meg a bevándorlók munkaer piaci-helyzetének alakulását. A nemek közötti különbségek a bevándorlók munkaer -piaci sikerességében azonban hosszú távon és az egyéb tényez k kontrollálása mellett is megfigyelhet ek, valamint a származási ország hatása is kimutatható, f ként a migrációt követ els id szakban. TÁRGYSZÓ: Munkaer -piaci statisztika. Bevándorlás. * A tanulmány egy terjedelmesebb változatban a szerz PhD-disszertációjának részét képezi. A szerz köszönettel tartozik Sik Endrének a korábbi változathoz f zött, valamint a lektori véleményben leírt hasznos észrevételeiért.

6 534 Gödri Irén Bevándorlók esetében a munkaer -piaci integráció sikeressége vagy kudarca kihat a folyamat egyéb dimenzióira is: a társadalmi beilleszkedésre, a kulturális adaptációra, az otthonosságérzet és az identitás alakulására. A bevándorlók egyéni jellemz i és a kontextuális tényez k (a letelepedési hely munkaer -piaci sajátosságai, a fogadó ország migrációs politikája, az etnikai közösség jelenléte, illetve helyzete az adott országban) egyaránt meghatározzák a beilleszkedés lehet ségeit. A munkakeresés során azonban mint azt a mindennapi életb l is tudjuk gyakran fontos szerepet játszanak a személyes kapcsolatok, 1 amelyek révén a potenciális munkavállaló egyfel l információt szerezhet a munkalehet ségekr l, másfel l a kapcsolatszemélyek befolyást gyakorolhatnak az állás megszerzésére. A Magyarországon leteleped bevándorlók legnagyobb része a szomszédos országokból érkezik és magyar nemzetiség. A körükben végzett kérd íves vizsgálatok azt mutatják, hogy munkaer -piaci beilleszkedésük mind a gazdasági aktivitás, mind a foglalkozási státus tekintetében többnyire sikeres, bár vannak olyan csoportok, amelyek esetében jelent sebb inaktívvá válás, illetve lefele mobilitás is megfigyelhet (Tóth [1997], Gödri [2004]). A sikeres munkaer -piaci beilleszkedésben a bevándorlók említett csoportjának az összetétele fontos szerepet játszik: fiatal korstruktúrájuk és a fogadó népességhez képest magasabb iskolai végzettségük már önmagában is a munkaer -piaci esélyeket növel tényez k. Ugyanakkor a fogadó népességgel azonos nemzetiség és anyanyelv következtében nem kell azokkal a nyelvi és kulturális akadályokkal szembesülniük, amelyekkel az idegen nyelv bevándorlóknak általában. Továbbá az erre vonatkozó vizsgálatokból az is kiderül, hogy a bevándorlók e csoportja jelent s kapcsolati t kével a migráció szempontjából releváns célországbeli kapcsolatokkal is rendelkezik már az érkezéskor, amelyet többségük a migráció el tt, illetve az azt követ els id szakban sikeresen mobilizál is (Gödri [2007]). Ebben a tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy a négy szomszédos országból (Románia, Ukrajna, volt Jugoszlávia és Szlovákia) érkezett és Magyarországon letelepedett bevándorlók csoportját tekintve melyek a munkaer -piaci integráció sikerességét meghatározó tényez k, különös tekintettel a személyes kapcsolatok szerepére. 2 Els lépésben áttekintjük a személyes kapcsolatoknak a munkakeresés sikerességére, il- 1 Erre utal az amerikai társadalomban szállóigévé vált mondás: nem az számít, hogy mit tudsz, hanem hogy kit ismersz (it s not what you know but who you know that matters) (Mouw [2003]). 2 A különböz id szakokban érkez bevándorlók munkaer -piaci integrációját az egyéni és a kapcsolati er források mellett természetesen a fogadó ország gazdasági, társadalmi változásai is meghatározzák, azonban a kontextuális tényez k hatását itt nem vizsgáljuk.

7 Bevándorlók munkaerô-piaci integrációja Magyarországon 535 letve a munkaer -piaci státusra gyakorolt hatásával foglalkozó szakirodalom fontosabb eredményeit. Ezt követ en részletesen bemutatjuk a vizsgálandó kérdéseket, az elemzéshez felhasznált adatok forrását, az alkalmazott módszert és a vizsgálatba bevont változókat. Majd az elemzést követ en a fontosabb eredmények összegzésével zárjuk a tanulmányt. 1. Elméleti támpontok, kutatási eredmények, ellentmondások A személyes kapcsolatoknak az egyéni érvényesülésben, munkaer -piaci integrációban játszott szerepével empirikus kutatások egész sora foglalkozott az 1970-es évekt l napjainkig. Vizsgálták egyfel l a kapcsolatoknak a munkatalálás sikerességére gyakorolt hatását (err l részletes áttekintést nyújt Granovetter [1995]), másfel l a kapcsolati er forrásoknak a státuselérésre gyakorolt hatását (Lin [1999]). Egyes eredmények azt igazolták, hogy a kapcsolati t ke el segíti a munkához jutást, a foglalkozási ranglétrán való el relépést és a vállalkozói sikert. Azok, akik interperszonális csatornákat használtak az álláskeresés során jobb (magasabb fizetéssel járó) állásokat találtak (Granovetter [1974]). Más vizsgálatok szerint azonban a kapcsolatok önmagukban nem eredményeztek magasabb státusú állást (Lin et al. [1981]), az informális úton szerzett munka nem járt nagyobb foglakozási presztízzsel és nagyobb jövedelemmel (De Graaf Flap [1988]). Felmerül természetesen a kérdés, hogy milyen jelleg kapcsolatok vezetnek eredményesebb álláskereséshez, illetve jobb állásokhoz. A kapcsolatok hatékonyságát vizsgálva Granovetter megfogalmazta a gyenge kötések ereje tételét, mely szerint a gyenge kapcsolatok hidak, amelyeken keresztül más az er s kapcsolatok révén nem elérhet társadalmi csoportokhoz fér hozzá az egyén, és ezáltal olyan információkhoz, amelyek hozzásegíthetik a (jó) munkahelyhez (Granovetter [1973]). 3 Kés bb Lin és társai kisvilág-vizsgálata 4 vezetett ahhoz a felismeréshez, hogy a gyenge kötések ereje abban áll, hogy hozzáférést jelentenek a társadalmi hierarchia magasabb pozícióihoz, ami megkönnyíti az instrumentális azaz új er források megszerzésére irányuló cselekvést (Lin et al. [1978]). 3 Az er s kötések az intenzívebb kapcsolattartást feltételez közeli kapcsolatokat jelentik (például a családi, rokoni és baráti kapcsolatok), a gyenge kötések pedig a távolabbi, ismer si kapcsolatokat (amelyekre nem jellemz a s r kapcsolattartás és az érzelmi közelség). 4 Az Egyesült Államokban végzett kisvilág-vizsgálat a megjelölt célszemélyeknek szóló csomag továbbítása során m ködésbe lép kommunikációs láncokat térképezte fel, és megállapította többek között, hogy a sikeres (tehát a csomag célba juttatását elér ) láncok résztvev i inkább folyamodtak gyenge kötésekhez, és inkább továbbították a csomagot magasabb foglalkozási presztízs személyeknek (még akkor is, ha viszonylag alacsony pozíciójú célponthoz kellett eljuttatni).

8 536 Gödri Irén Az instrumentális cselekvés elméletében Lin [1982] már külön tételekben fogalmazta meg a gyenge kötések szerepét: rámutatott arra, hogy a gyenge kötések inkább vezetnek jobb, kedvez bb társadalmi er forrásokhoz, mint az er s kötések (kötések ereje tétel), továbbá a társadalmi er források mértékét l függ az instrumentális cselekvés sikere, például az elért státus (társadalmi er források tétel). 5 Ezzel az elmélettel a Blau és Duncan által 1967-ben megfogalmazott alapparadigma mely szerint az örökölt (szül i) státus közvetlen és közvetett hatásait is figyelembe véve, az egyén iskolai végzettsége és el z foglalkozása a legfontosabb tényez k a végs státus elérésében kiegészült azzal a megállapítással, hogy az egyéni er források mellett a társadalmi (kapcsolati) er források is jelent s hatást gyakorolnak az elért státusra. Az egyéni er forrásokkal (mint az életkor, iskolai végzettség, nyelvtudás, különböz készségek, korábbi munkaer -piaci tapasztalat) szemben a társadalmi er források azonban nem az egyén tulajdonát képezik, hanem azokat a kapcsolatain keresztül (közvetlenül vagy közvetve) elérhet er forrásokat, amelyekb l maga is profitálhat, de nem a sajátjai (Lin [1999]). Ezek elérésében fontos szerepe van annak, hogy milyen kapcsolatokkal rendelkezik (potenciális kapcsolati t ke) és milyen mértékben képes mozgósítani azokat az adott cél érdekében (mobilizált kapcsolati t ke). A gyenge kötések el nye az er sekkel szemben azonban nem bizonyult általános érvény nek. Más kutatók amellett érveltek, hogy bizonyos esetekben (például kevés és értékes információ esetén) az er s kötések vagy a magas státusú kapcsolatszemélyek jelentik az els dleges információforrást, és nyújtanak segítséget az álláskeresésben (Campbell Marsden Hurlbert [1986]). Az er s kötések azért is hasznosabbak lehetnek, mint a gyenge kötések, mivel egyfel l jobb min ség, megbízhatóbb információforrást jelentenek, másfel l a közeli kapcsolatnak köszönhet en általában jobban ismerik az állást keres személy igényeit és képességeit. Továbbá ezek a kapcsolatszemélyek az információszolgáltatáson túl nagyobb valószín séggel nyújtanak segítséget az állás megszerzéséhez is (Zang [2003]). Kés bbi munkáiban Lin els sorban az er források min ségére (a kapcsolatszemély státusa, iskolai végzettsége) és mennyiségére fókuszál, és kevésbé a kapcsolatok tartalmára (gyenge vagy er s kötés). Áttekintve a témában végzett korábbi kutatásokat arra a következtetésre jut, hogy a segítséget nyújtó kapcsolatszemély státusa (amit mobilizált társadalmi t kének nevez) gyakorol fontos hatást az egyén által elért státusra (Lin [1999]). Megállapítja, hogy a gyenge kötéseknek valójában a magas státusú kapcsolatszemély mozgósításában van szerepük, és sokkal fontosabbak az alacsony pozícióban lev k esetében, mivel a társadalmi hierarchia alján lev k többnyire 5 Az elmélet harmadik tétele (pozíciók ereje tétel) kimondja, hogy a kapcsolatokon keresztül elérhet társadalmi er forrásokat az egyénnek a társadalmi hierarchiában elfoglalt induló pozíciója (szül i háttere) is meghatározza.

9 Bevándorlók munkaerô-piaci integrációja Magyarországon 537 csak gyenge kapcsolataik révén érhetnek el magas státusú személyeket (míg a magas státusúak er s kapcsolataik révén is). 6 A magyarországi fiatal munkakeres k körében a közelmúltban végzett vizsgálat is azt igazolta, hogy a személyes kapcsolatok hozzásegítik az egyént ahhoz, hogy jobb munkát találjon, és a magas státusú kapcsolatszemélyeknek van nagyobb szerepük, mivel k a jobb kereseti lehet séget jelent állásokról nyújtanak információt (Bartus [2001]). A bevándorlók esetében az eredményesebb álláskeresést és jobb munkaer -piaci pozíciót eredményez kapcsolatok egy másik dimenzióját is figyelembe kell vennünk: az álláskeresésben segít kapcsolatszemély az adott bevándorló közösség vagy a fogadó népesség tagja. Egyes kutatók azt találták, hogy els sorban az etnikai közösségben gyökerez társadalmi t ke növeli a bevándorlók gazdasági hasznát, illetve segíti ket a gazdasági nehézségek leküzdésében (Sanders Nee [1996]; Giorgas [2000]). Portes és Zhou [1993] szintén a bevándorló közösségeken belüli kapcsolatokba ágyazott er forrásokat (társadalmi t két) tekintették a felfele mobilitás esélyét leginkább növel tényez nek a második generáció számára. Az etnikai kapcsolatháló a társadalmi kontroll és támogatás fontos forrását jelenti a bevándorlók számára. Portes és Sensenbrenner [1998] is megállapítják, hogy a bevándorló közösségekben létrejöv társadalmi t ke az a tényez, amely el segíti az etnikai vállalkozások sikerét. Ez a fajta társadalmi t ke az er s kulturális határokkal és kollektív identitással jellemezhet csoportoknál a leghatékonyabb (Giorgas [2000]). Szemben azokkal a vizsgálatokkal, amelyek a közös etnicitásban látják a bevándorlók közösségén belül a társadalmi t ke forrását, Sanders és Nee [1996] a családot tekintette olyan intézménynek, amely társadalmi t két hoz létre. 7 Kés bb ugyanez a szerz páros ázsiai származású bevándorlókat vizsgálva megállapította, hogy az etnikai kapcsolatok hozzájárultak ugyan a bevándorlók foglalkoztatottságának növeléséhez, azonban a személyes kapcsolatokra történ hagyatkozás a munkakeresés során (ami els sorban a n kre volt jellemz ) növelte az alacsony presztízs munkákhoz való hozzájutás esélyét (Sanders Nee Semau [2002]). Más kutatók szerint viszont a társadalmi t ke nagyon gyenge hatást gyakorol a bevándorlók gazdasági helyzetére, illetve gazdasági adaptációjára, és az sem egyértelm, hogy a saját (bevándorló) csoporton belüli vagy a fogadó népességhez f z d kapcsolatok hasznosabbak ebb l a szempontból (Potocky-Tripodi [2004]). Egyrészt a bevándorlók számára a saját csoporton belüli kapcsolathálók többnyire jelent s er forrást jelentenek, támogatást biztosítanak, és biztonságot nyújtanak, de ugyanakkor gyakran távol is tartják a bevándorlókat a fogadó népességt l, szegregált közössége- 6 Ez azzal magyarázható, hogy az er s kötések többnyire homofil azonos társadalmi helyzeten alapuló kapcsolatok, míg a gyenge kötések inkább heterofilak. 7 Ez a kiscsoportokra jellemz kölcsönös kötelezettségek és bizalom meglétén alapszik, ami valójában a Granovetter [1985] által leírt beágyazottság egy sajátos esete.

10 538 Gödri Irén ket hozva létre. Így bár a migráns kapcsolathálóknak fontos integráló szerepük van, olykor korlátot is jelentenek. Ez utóbbira hívta fel a figyelmet Pohjola [1991], rámutatva arra, hogy a bevándorlók kapcsolathálója általában azonos gazdasági szinten lev, azonos etnikumú barátokból, rokonokból áll, tehát a társadalmi struktúra azonos szegmenséhez tartozó egyénekb l. A felfelé mobilitás kevésbé valószín, mivel a hálózat korlátozó kötelékként m ködik, és sok esetben azokat is korlátozza, akik képesek lennének jobb társadalmi pozíciót elérni. A kanadai bevándorlók és kisebbségek gazdasági helyzete kapcsán Li [2004] szintén rámutatott a társadalmi t ke ellentmondásosságára és negatív hozadékaira. Bizonyos esetekben a bevándorlóknak a saját etnikai közösségükhöz való er s köt dése ami együtt jár a nyelv és a kultúra meg rzésével a fogadó népesség részér l megnyilvánuló diszkrimináció miatt eredményez hátrányos munkaer -piaci helyzetet. Másrészt a saját etnikai csoporthoz való tartozásból fakadó társadalmi t ke hasznát behatárolják a csoport er forrásai. A bevándorlók számára az etnikai kapcsolathálók és a csoportszolidaritás többnyire az etnikai gazdaságokban (enklávékban) való boldogulást segítik el, más esetekben azonban hátrányt jelenthetnek. A kevés er forrással rendelkez bevándorló közösségek esetében a hídjelleg kapcsolatoknak van nagyobb jelent sége, amelyek a fogadó népességhez, vagy más, több er forrással rendelkez csoportokhoz jelentenek kapcsolódást. Hasonló eredményekre jutott Oaka és Wellman [2003] is a kanadai kisebbségi csoportok munkakeresési tapasztalatainak vizsgálta során. Kimutatták, hogy az alacsony státusú bevándorló, illetve etnikai csoportok tagjai többet profitáltak a csoporton kívüli kapcsolataikból, míg a magas státusú csoportok tagjai számára a saját csoporton belüli kapcsolataik voltak hasznosabbak. 2. A vizsgálat célja, adatok, módszerek Az elemzés célja, hogy a szakirodalom eredményeit és a bevándorlás vizsgált szeletének sajátosságait szem el tt tartva feltárja, milyen szerepük van az egyéni, illetve a kapcsolati er forrásoknak a környez országokból érkez bevándorlók magyarországi munkaer -piaci integrációjában. Az elemzés a Bevándorlók c. vizsgálat a 2001-ben Magyarországon bevándorlói státust szerz k reprezentatív mintáján készült longitudinális adatfelvétel adataira épül. 8 A longitudinális vizsgálat lehet séget ad arra, hogy a migrációt követ munkaer -piaci helyzetet meghatározó tényez k id beli változását is feltárjuk. 8 Az adatfelvétel els hulláma 2002 nyarán készült egy 1015 f s reprezentatív mintán (a mintavételr l és az eredményekr l lásd: Gödri Tóth [2005]), a második hullámra 2005 decembere és 2006 februárja között került sor, ekkor 690 f t sikerült a korábbi mintából újra megkérdezni (az adattisztítás után 654 f re csökkent az elemszám). A kés bbiekben a táblázatok és ábrák alatt jelöljük, hogy melyik hullámból származnak az adatok.

11 Bevándorlók munkaerô-piaci integrációja Magyarországon 539 Elemzésünk két kérdéskört vizsgál: 1. milyen szerepük volt a személyes kapcsolatoknak a bevándorlók munkahelytalálásában: milyen arányban találtak kapcsolatok révén munkát, milyen jelleg kapcsolatok révén találtak munkát, és kikre volt els sorban jellemz a kapcsolatok révén történ munkatalálás; 2. melyek a munkaer piaci integráció sikerességét meghatározó tényez k, különös tekintettel a kapcsolati t ke szerepére? 9 Mindkét kérdéskör vizsgálata kapcsán az id beli változásokra is kitérünk. A munkaer -piaci integráció sikerességét három szempontból vizsgáljuk: a migráció utáni els munkához jutás, az els adatfelvételkor (2002-ben) jellemz munkaer piaci helyzet, valamint a második adatfelvételkor (2006-ban) jellemz munkaer piaci helyzet vonatkozásában. A migráció utáni els munka kapcsán arra keresünk választ, hogy milyen tényez k valószín sítették a gyors munkatalálást. A 2002-es, illetve 2006-os munkaer -piaci helyzet vonatkozásában a sikeresség mutatói: a foglalkoztatottság, a végzettségnek megfelel munka és a munkanélküli id szak hiánya. 10 A foglalkoztatottak arányát csak a releváns népesség körében vizsgáltuk (azaz kihagytuk az adott id pontban nyugdíjasokat, gyesen, gyeden lév ket és tanulókat). A végzettségnek megfelel munka szubjektív mutató: a megkérdezettek maguk ítélték meg, hogy a munkájuk megfelel-e végzettségüknek (e kérdést természetesen csak a foglalkoztatottak számára tettük fel). A munkanélküliség vizsgálatakor az els adatfelvétel esetén a migráció óta eltelt id szakot, a második adatfelvétel esetén pedig a két vizsgálat közötti id szakot vettük figyelembe, 11 és csak azokat hagytuk ki a mintából, akik a korábbi id pontban (tehát a migráció el tt, illetve 2002-ben) már nyugdíjasok voltak (a gyesen, gyeden lev ket, valamint a tanulókat ez esetben a munkanélküliség érinthette). A személyes kapcsolatoknak a munkahelytalálásában betöltött szerepét kétváltozós (kereszttáblás) leíró elemzéssel vizsgáljuk. Majd ezt követ en a többváltozós logisztikus regresszió módszerét alkalmazzuk annak feltárására, hogy mely tényez knek volt els dleges szerepük a migrációt követ gyors munkatalálásban, valamint 9 A szakirodalomban különböz megnevezésekkel találkozhatunk társadalmi (kapcsolati) t ke (er forrás), amelyek tartalmilag többnyire ugyanazt a fogalmat takarják. Lin [1999] az empíria (kutatás) szintjén társadalmi er forrásokról beszél, míg az általános elmélet szintjén társadalmi t kér l (ami els sorban ugyancsak a társadalmi kapcsolathálókon keresztül elérhet er forrásokat jelenti). Sik [2006] a társadalmi t ke helyett a jobban mérhet kapcsolati t ke fogalmat javasolja, Angelusz és Tardos [2007] pedig a kapcsolathálózati er forrás fogalmat tartják megfelel nek, amennyiben a hozzáférés áll el térben, és a kapcsolati t ke fogalmát, ha instrumentális cselekvésr l (azaz a kapcsolat igénybevételér l) van szó. 10 Elemzésünk egy terjedelmesebb változatában a munkával való elégedettséget is figyelembe vettük, azonban ezt a mutatót a leger sebben a végzettségnek megfelel munka határozza meg, ezért itt nem térünk ki rá. Továbbá szintén a munkaer -piaci sikeresség fontos a szakirodalomban gyakran vizsgált mutatója a jövedelem, azonban erre vonatkozó kérdés csak a vizsgálat második hullámában szerepelt a kérd ívben, ezért ennek figyelembevételét l is eltekintünk. 11 A kérdés arra vonatkozott, hogy az adott id szakban a megkérdezett hány hónapot volt úgy munka nélkül, hogy szeretett volna dolgozni, de nem talált munkát.

12 540 Gödri Irén a munkaer -piaci integráció sikerességében. 12 Az alapvet szociodemográfiai jellemz k (nem, életkor, a migráció el tti, illetve a magyarországi lakóhely településtípusa) és a migrációspecifikus tényez k (érkezés ideje, származási ország) mellett a következ három tényez csoportot vettük figyelembe magyarázóváltozóként: emberi t ke (iskolai végzettség, idegen nyelv ismerete, 13 korábbi munkaer -piaci státus, illetve munkanélküliségi tapasztalat); etnikai t ke 14 (magyar nemzetiség, illetve a 2006-os minta esetében az állampolgárság is); kapcsolati t ke, amelyen belül elkülönítettük a migráció el tt meglev potenciális kapcsolati t két és a migrációt követ en mobilizált kapcsolati t két. A migráció el tti potenciális kapcsolati t ke azokat a kapcsolatszemélyeket jelenti, akiket a megkérdezett már a migráció el tt ismert a célországban. Ezen belül figyelembe vettük e kapcsolatszemélyek származását (bevándorló vagy magyarországi születés ), valamint a kapcsolat jellegét (családtag, rokon, barát, ismer s). A mobilizált kapcsolati t ke a munkakeresésben, illetve a munkahelytalálásban segítséget nyújtó személyes kapcsolatokat jelenti, és ezen belül szintén figyelembe vettük a kapcsolatszemélyek születési helyét és a kapcsolat jellegét. A logisztikus regressziós modellépítés a következ logikát követte: els lépésben a kapcsolati t ke változóin kívül valamennyi (az el z ekben felsorolt) magyarázóváltozót figyelembe véve a stepwise-módszert alkalmaztuk, amely egymásra épül modelleket hoz létre a magyarázóer er ssége szerint és a végs modellben valamennyi szignifikáns magyarázóer vel rendelkez változó szerepel. A logisztikus regresszió eredményeit bemutató táblázatokban ezek a végs modellek jelennek meg els ként. Ezt követ en e változók mellé a kapcsolati t ke különböz elemeit vittük be külön-külön enter-módszerrel, azt vizsgálva, hogy melyeknek volt hatása a munkaer -piaci integráció sikerességének egyes mutatóira. 12 Ez a módszer lehet vé teszi, hogy az egyes magyarázóváltozók hatását a többi független változó kontroll alatt tartása mellett vizsgáljuk. A magyarázóváltozók hatását a hozzájuk tartozó esélyhányadosok alapján értelmezzük, ezért a logisztikus regressziós modelleket bemutató táblázatokban az esélyhányadosok és a szignifikanciaszintek szerepelnek. Az esélyhányadosok azt fejezik ki, hogy egy adott kategóriába tartozás mennyivel növeli, vagy csökkenti a referenciakategóriához képest a függ változó bekövetkezésének esélyét. 13 Ez esetben a legalább közepes szint angol, francia vagy német nyelvtudást vettük figyelembe. 14 Az etnikai t ke azt a bizalmat és el nyt jelenti, amelyet egy bizonyos etnikai csoporthoz való tartozás révén nyer el valaki. A vizsgált bevándorló csoport többsége számára a fogadó népességgel azonos nemzetiség és anyanyelv jelentett hasonló el nyt, amely feltehet en növelte a beilleszkedésük sikerességének esélyét és csökkentette költségeit. A magyar állampolgárság megszerzése mint a politikai értelemben vett nemzethez való tartozás elismerése szintén a munkaer -piaci beilleszkedést el segít tényez lehet, annak ellenére, hogy a letelepedési engedély megléte esetén az állampolgárság formálisan kevés munkakör betöltéséhez jelenik meg feltételként. A vizsgálat két hulláma között a megkérdezettek 51 százaléka kapta meg a magyar állampolgárságot.

13 Bevándorlók munkaerô-piaci integrációja Magyarországon A személyes kapcsolatok szerepe a munkahelytalálásában A Magyarországra költözés után (az els adatfelvétel id pontjáig) a vizsgált csoport 67 százaléka dolgozott hosszabb-rövidebb ideig, 27 százalékuk nem kívánt dolgozni és mindössze 6 százalékuk állította, hogy keresett, de nem talált munkát. 15 A dolgozni nem óhajtók els sorban a nyugdíjasok és a migráns családtagként érkez k köréb l kerültek ki. Az elhelyezked k több mint fele (56,5%), míg a munkát nem találóknak alig több mint egytizede (13,6%) számolt be arról, hogy segítséget kapott a munkakereséshez. Az els munka megszerzése a bevándorlók nagy részénél informális úton történt, és els sorban az er s kapcsolatoknak volt szerepük: a munkaer piacra belép k egyötöde (22%) családtag, rokon segítségével, további egyötöde (21%) pedig barát segítségével találta az els munkát, és csupán 17 százalékuk gyenge kapcsolat, azaz személyes ismer s révén. Tehát míg formális úton (hirdetés, munkaközvetít ) a bevándorlók egynegyede jutott munkához, személyes kapcsolat révén összesen 60 százalékuk ábra. A munkatalálás módja a különböz foglalkozási csoportokon belül a migráció utáni els munka esetében Százalék 35 hirdetés útján családtag, rokon segítségével barát segítségével személyes ismer s által 5 0 értelmiségi, vezet egyéb szellemi szakmunkás betanított és segédmunkás alkalmi ismer s, ismeretlen személy által Forrás: Bevándorlók 2002 (1. hullám). 15 Csak azt a munkát vettük figyelembe, amit a megkérdezett legalább 3 hónapon át végzett, és rendszeresen kapott érte pénzt. 16 Az alkalmi ismer s vagy ismeretlen személy által történ munkatalálást (ami 7 százalékukra volt jellemz ) nem soroltuk ide, ez ugyanis nem feltételez el z ismeretséget, azaz kapcsolati t két, hanem inkább szerencsét, illetve annak megragadásához szükséges emberi t két. További 8 százalékuk egyéb módon (például cégalapítással) jutott munkához.

14 542 Gödri Irén Jelent s eltérések rajzolódnak ki a munkatalálás módját illet en aszerint, hogy mely foglalkozási csoportba sorolható az els munka. (Lásd az 1. ábrát.) Leginkább az egyéb szellemi foglalkozásúakra volt jellemz a kapcsolatok révén történ munkatalálás, és ezen belül is kiugróan magas volt a barátok szerepe. A szakmunkásoknál a családtag, rokon segítségével talált munka volt átlagosnál nagyobb arányú, míg formális módon hirdetés útján leginkább az értelmiségi, vezet foglalkozásúak találtak munkát. Ez azt jelzi, hogy az emberi t ke (tudást ke) esetén kisebb arányú volt a kapcsolatok igénybevétele. Alkalmi ismer s, ismeretlen személy által f ként a betanított és segédmunkások jutottak munkához. A kapcsolatok révén történ munkatalálás az átlagosnál kissé nagyobb mértékben jellemezte a férfiakat, a fiatalokat, a kevesebb emberi és etnikai t kével rendelkez ket, valamint a kisvárosokból érkez ket. (Lásd a Függelék 1. táblázatát.) Eltérések mutatkoznak azonban, ha figyelembe vesszük a munkatalálásban szerepet játszó kapcsolatok jellegét is. A férfiak f ként a családi, rokoni kapcsolataikat vették nagyobb arányban igénybe, a 45 év felettiek, valamint az alacsonyabb iskolai végzettség ek és idegen nyelvet nem beszél k szintén, míg a 30 év alattiaknál és a nem magyar nemzetiség eknél a barátok, a fels fokú végzettség eknél az ismer sök révén talált munka fordult el az átalagosnál nagyobb arányban. Megfigyelhet továbbá, hogy a családi, rokoni kapcsolatok egyre nagyobb szerepet játszottak a kés bb érkez migránsok kohorszait tekintve, ezzel szemben az 1990-es évek elején érkez knél az ismer söknek volt nagyobb szerepük, az 1990-es évek közepén érkez knél pedig a barátoknak. Származási ország szerint is vannak eltérések: az er s kapcsolatok révén leginkább a Romániából érkez k találtak munkát, míg az Ukrajnából és a volt Jugoszláviából származóknál a gyenge kapcsolatok szerepe is jelent s volt. A községekben leteleped k nagyobb arányban találták családtag, rokon segítségével az els munkát, míg a városokban és Budapesten barátok révén. Leginkább a kisvárosokból érkez k esetében figyelhet meg a személyes kapcsolatok és f ként a barátok szerepe. Feltételezhet, hogy a nagyvárosokhoz képest a kisvárosokban jobban m ködtek azok a baráti kapcsolathálók, amelyek a migráció továbbgy r zését és egyben a migrációt követ munkatalálást is segítették. 17 A migráció el tti és a magyarországi lakóhely településtípusa szerinti eltérések mögött azonban a minta ezeken belüli megoszlásának sajátosságai is sejthet k. 18 Összevetve az els foglalkozás típusát az iskolai végzettséggel a munkatalálás módja szerint (lásd az 1. táblázatot) megfigyelhet, hogy mind a fels fokú, mind a 17 Ez összefüggésben lehet azzal is, hogy a kisvárosokból érkez k között gyakoribb volt a magyar többség településr l érkez k aránya. 18 Például Budapestet nagyobb arányban választották a fiatalok és a fels fokú végzettséggel rendelkez k, míg a községekben leteleped k között nagyobb volt az alacsonyabb iskolai végzettség ek és a 45 év felettiek aránya. A városokból érkez k magasabb iskolai végzettség ek, mint a falvakból érkez k, ám a legfiatalabb korösszetétel a kisvárosokból érkez knél, a legid sebb pedig a nagyobb városokból érkez knél figyelhet meg.

15 Bevándorlók munkaerô-piaci integrációja Magyarországon 543 szakmunkás végzettséggel rendelkez k esetében a formális úton szerzett munka nagyobb arányban volt a végzettségnek megfelel, mint a kapcsolatok révén talált munka. Az érettségizetteknél viszont nem mutatkozott jelent s különbség e tekintetben, s t kissé el nyösebb volt a kapcsolatokon keresztül talált munka. Úgy t nik tehát, hogy megfelel tudást ke, illetve emberi t ke esetén erre hagyatkozva nagyobb a megfelel munka megtalálásának esélye, míg az informális út inkább azok számára el nyös, akik nem rendelkeznek a munkaer piacon könnyen eladható tudással, szakmával. Foglalkozási rétegek iskolai végzettség szerint a kapcsolatok révén talált munka és a formális úton talált munka esetén 1. táblázat Foglalkozási rétegek az els munka esetén Iskolai végzettség szakmunkásiskola érettségi fels fokú Kapcsolatok révén talált munka értelmiségi, vezet 0,0 2,6 62,5 egyéb szellemi 1,3 23,1 15,8 önálló 7,8 2,6 6,9 szakmunkás 40,3 40,3 7,9 betanított és segédmunkás 50,6 31,4 6,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 Formális úton talált munka értelmiségi, vezet 0,0 1,9 72,2 egyéb szellemi 0,0 20,4 11,1 önálló 0,0 0 1,9 szakmunkás 54,5 42,6 7,4 betanított és segédmunkás 45,5 35,1 7,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: Bevándorlók 2002 (1. hullám). A bevándorlók 60 százaléka találta személyes kapcsolat révén a migrációt követ els munkát. Ez az arány nagyobb, mint amilyennel a hasonló vizsgálatok kapcsán a szakirodalomban találkozhatunk. A különböz nemzetközi vizsgálatok szerint ugyanis az állások százalékához jutnak személyes kapcsolatok révén a munkavállalók (Montgomery [1991], Mouw [2003]). Magyarországon fiatal álláskeres k

16 544 Gödri Irén körében egy közelmúltban végzett vizsgálat szerint az elhelyezked k 38 százaléka talált személyes kapcsolat révén munkát (Bartus [2001]). A bevándorlók esetében f ként a migrációt követ els id szakban feltehet en az idegen társadalmi és munkaer -piaci környezet miatt is nagyobb azok aránya, akik a személyes kapcsolataikra hagyatkoznak a munkakeresés során. Ám ugyanakkor a migráció miatt felszakadozott kapcsolathálók következtében nem mindig állnak rendelkezésükre a megfelel más társadalmi csoportokhoz hozzáférést jelent, és ezáltal a munkalehet ségekkel kapcsolatos információk elérését, vagy akár a konkrét állás megszerzését segít kapcsolatok. A migráció általunk vizsgált szelete f ként családi, rokoni kapcsolatok révén jön létre (Gödri [2007]), és többnyire éppen az a gyenge kapcsolatokból álló ismer si kör vész el általa, amely hatékony lehet az álláskeresésben. 19 Láthattuk, hogy az els munkát a bevándorlók els sorban az er s kapcsolataik (családtag, rokon, barát) révén találták, valamint azt is, hogy mind a fels fokú, mind a szakmunkás végzettség ek körében a kapcsolatok révén talált munka kevésbé volt összhangban a végzettséggel. Felmerül a kérdés, hogy milyen szerepet játszanak hosszabb távon a személyes kapcsolatok a munkahelytalálásban: megnövekszik-e az egyéni er források (iskolai végzettség, nyelvtudás, korábbi munkaer piaci tapasztalat) szerepe és ezáltal a formális úton munkát találók aránya, illetve tapasztalható-e változás a munkához segít kapcsolatok jellegét illet en. 2. ábra. A munkatalálás módjának id beli változása Százalék hirdetés útján családtag, rokon segítségével barát segítségével személyes ismer s által Hogyan találta... az els munkát a 2002-ben végzett munkát, aki váltott a 2006-ban végzett munkát, aki váltott Forrás: Bevándorlók 2002 (1. hullám). 19 A gyenge kapcsolatok által mint err l a korábbiakban szó volt olyan munkalehet ségekkel kapcsolatos információkhoz lehet hozzájutni, amelyek a sz kebb környezetben nem ismertek, valamint a gyenge kötések jelentenek hozzáférést más társadalmi csoportok er forrásaihoz (Granovetter [1982]).

17 Bevándorlók munkaerô-piaci integrációja Magyarországon 545 Három metszetben hasonlítjuk össze a munkatalálás módját: a migrációt követ els munka esetében (N=640), a 2002-ben végzett munka esetében azok körében, akik ekkor már nem az els munkahelyükön dolgoztak (N=197), valamint a ban végzett munka esetében azok körében, akik a két adatfelvétel között váltottak munkahelyet (N=99). Látható, hogy a munkahelyet váltók körében a családtag, rokon révén talált munka aránya visszaesett, a legutóbbi id szakban a barát révén talált munka aránya is, viszont az ismer s révén talált munka aránya növekedett. (Lásd a 2. ábrát.) Ugyanakkor a két adatfelvétel között munkahelyet váltók körében a formális úton történ munkatalálás is nagyobb szerepet kapott, mint a korábbi id pontokban. Összességében tehát a személyes kapcsolatokon keresztül munkát találók aránya id vel valamelyest csökkent (60-ról 53 százalékra), ezen belül az er s kapcsolatokon keresztül munkát találók aránya szintén csökkent (44-r l 29 százalékra), viszont a gyenge kapcsolatok révén munkát találók aránya kissé növekedett (17-r l 25 százalékra). (Lásd a 3. ábrát.) Mindez azt jelzi, hogy míg a kezdeti id szakban ellentétben a nem migráns népességnél tapasztalt tendenciákkal az er s kötéseknek els dleges szerepük volt a vizsgált bevándorló csoport munkaer -piacra való belépésében, id vel a családi, rokonsági burokból kikerülve a bevándorlóknál is egyre inkább az instrumentális cselekvés szempontjából hatékonyabb gyenge kapcsolatok kezdtek el m ködni. Ugyanakkor a formális úton történ munkatalálás növekedésével a személyes kapcsolatok szerepe összességében visszaesett. Százalék ábra. A személyes kapcsolatok és ezen belül az er s és a gyenge kötések szerepe a munkahelytalálásban, három id pontra vonatkozóan els munka 2002-ben végzett munka 2006-ban végzett munka Hogyan találta: Személyes kapcsolat révén Er s kapcsolat révén Gyenge kapcsolat révén Forrás: Bevándorlók 2002 (1. hullám). A 2002-ig munkahelyet váltók körében még hangsúlyosabbá vált a korábbiakban megfigyelt sajátosság: a kevesebb emberi t ke (alacsonyabb iskolai végzettség,

18 546 Gödri Irén nyelvtudás hiánya) esetén nagyobb volt a kapcsolati t ke szerepe. A szakmunkás végzettség ek háromnegyede az újabb munkáját is kapcsolatok révén találta (még nagyobb arányban, mint az els t), az érettségizetteknél ez az arány már csak 56 százalék, a fels fokú végzettség eknél 43 százalék. Tehát bár összességében csökkent, egyes csoportok mint például a szakmunkások esetében növekedett a személyes kapcsolatok szerepe a munkatalálásban. Ugyanakkor, míg a szakmunkások f ként ismer si kapcsolatok révén jutottak az újabb munkához, a fels fokú végzettség eknél a baráti kapcsolatok szerepe volt nagyobb. Összességében azonban annak a kapcsolati t kének, amellyel a bevándorlók a migráció el tt rendelkeztek, illetve amelyet közvetlenül utána mozgósítottak sokkal kevésbé volt már szerepe, mint az els munka esetében. 4. A személyes kapcsolatok hatása a munkaer -piaci integráció sikerességére A személyes kapcsolatoknak mint az el z ekb l láthattuk fontos szerepük volt abban, hogy a bevándorlók munkát találtak, de vajon milyen hatása volt a kapcsolati t ke különböz mutatóinak a gyors munkatalálásra, valamint hosszabb távon a munkaer -piaci integráció sikerességére? 4.1. Gyors munkatalálás A gyors munkaer -piaci elhelyezkedés a bevándorlók számára alapvet fontosságú, nem csupán a létfenntartás és az új élet megalapozása szempontjából, hanem azért is, mert az esetek többségében állandó jövedelem nélkül a fogadó országbeli tartózkodásuk jogosultsága válik bizonytalanná. Azoknak, akik dolgozni szándékoztak, a legnagyobb része (46%) Magyarországra költözését követ en azonnal elhelyezkedett (feltehet en az esetükben a munkakeresés már a migráció el tt elkezd dött), további egytizedük pedig egy hónapon belül, egyötödüknél viszont hat hónapnál is több id t vett igénybe, amíg sikerült munkát találnia, és további 8 százalékuk egyáltalán nem talált munkát (a vizsgálat id pontjáig). Logisztikus regresszió segítségével vizsgálva a migrációt követ gyors munkahelytalálás 20 esélyét meghatározó tényez ket (lásd az F2. táblázatot) a kapcsolati t - 20 Az egy hónapon belüli elhelyezkedést tekintettük gyors munkahelytalálásnak, figyelembe véve, hogy a külföldi állampolgárok abban az id ben 30 napig tartózkodhattak turistaként, azaz minden különösebb tartózkodási engedély nélkül Magyarországon. A munkaer -piaci integráció sikerességének ezt a mutatóját értelemszer en csak azok körében vizsgáltuk, akik kerestek munkát.

19 Bevándorlók munkaerô-piaci integrációja Magyarországon 547 ke változóitól eltekintve négy magyarázóváltozó esetében volt szignifikáns hatás, ezek a belépés sorrendjében a következ k: a migráció el tti munkaer -piaci státus, nem, származási ország és a migráció el tti lakóhely településtípusa. 21 A migráció el tti munkaer -piaci státus magyarázóereje bizonyult a leger sebbnek: a szakmunkásokhoz képest az értelmiségi, vezet státusúakon kívül valamennyi kategóriának kisebb esélye volt a gyors munkatalálásra. Leginkább a migráció el tt még tanulók tehát munkaer -piaci tapasztalattal nem rendelkez k esélye volt nagyon kicsi, ugyanakkor az egyéb szellemi foglalkozásúak még a korábbi betanított és segédmunkásoknál is kisebb eséllyel találtak egy hónapon belül munkát. (Erre magyarázat lehet a fizikai munkaer iránti nagyobb kereslet.) A n k alig feleakkora eséllyel találtak gyorsan munkát, mint a férfiak, és ez a hatás valamennyi további modellben érvényesül, tehát elmondható, hogy a n knek iskolai végzettségükt l, korábbi munkaer -piaci státusuktól és kapcsolati t kéjükt l függetlenül is kisebb esélyük volt gyorsan elhelyezkedni. A volt Jugoszláviából érkez khöz képest a Romániából érkez knek közel háromszor, és az Ukrajnából érkez knek is több mint kétszer nagyobb esélye volt arra, hogy egy hónapon belül munkát találjanak. Ennek magyarázata a migráció okaiban és körülményeiben keresend : a volt Jugoszláviából érkez bevándorlók többsége ugyanis kényszermigráns volt, aki a háborús körülmények, illetve az azt követ belpolitikai és gazdasági helyzet következtében érkezett Magyarországra anélkül, hogy ideje lett volna megfelel en el készíteni a migrációt. Ez látszik abban is, hogy k rendelkeztek legkevésbé az áttelepüléshez szükséges információkkal. A bevándorlók migráció el tti lakóhelyének településtípusát figyelembe véve azt tapasztaljuk, hogy leginkább a falvakból érkez kre volt jellemz a gyors munkahelytalálás: közel kétszer nagyobb eséllyel helyezkedtek el egy hónapon belül, mint a nagyvárosból érkez k. Feltételezhet, hogy ez utóbbiak inkább rendelkeztek azokkal az er forrásokkal, amelyek révén több id állt rendelkezésükre ahhoz, hogy munkát találjanak. Ezek els sorban anyagi jelleg er források lehettek, ugyanis a kapcsolati t két figyelembe véve is megmaradt a falvakból érkez k el nye. A potenciális kapcsolati t ke különböz elemeinek az el bbi modellbe történ bevonásakor azt tapasztaljuk, hogy a magyarországi kapcsolatoknak semmilyen hatásuk nem volt a gyors munkatalálásra, a migráns kapcsolatok hatása pedig kétirányú volt: míg az áttelepedett barát növelte az egy hónapon belüli munkába állás esélyét, az áttelepedett családtag, és még inkább az áttelepedett rokon csökkentette azt. Úgy t nik tehát, hogy a migrációra való készül dés során, illetve közvetlenül a migráció után a célországbeli munkalehet ségekkel kapcsolatos információk, illetve ezek el- 21 A migráció el tti munkaer -piaci státust figyelmen kívül hagyva a nem és a származási ország mellett a korcsoport hatása is szignifikáns volt: a legfiatalabb korcsoporthoz képest a évesek esélye nagyobb, a 45 év felettieké viszont kisebb volt arra, hogy egy hónapon belül elhelyezkedjenek. A korcsoport hatása azonban a migráció el tti munkaer -piaci státus figyelembevételével elt nik.

20 548 Gödri Irén érhet sége az áttelepült barátok és nem az ismer sök révén növelte a gyors elhelyezkedés esélyét. Ezzel szemben a már áttelepült család, illetve rokonság olyan véd hálót ha úgy tetszik burkot jelentett a migráns számára, amelynek fedezékében nem volt feltétlenül rákényszerítve arra, hogy minél el bb munkát találjon. A mobilizált kapcsolati t ke a munkakereséshez kapott segítség szintén növelte a gyors munkatalálás esélyét, a segítség forrását is figyelembe véve azonban meglep eredményeket is kapunk: leginkább a származási országban él személy által nyújtott segítség növelte ezt az esélyt, 22 ami arra utal összhangban azzal, hogy a vizsgált csoport jelent s része a Magyarországra költözést követ en azonnal munkába állt, hogy már a migráció el tt m ködésbe léptek a határokon átnyúló kapcsolathálók. Ugyancsak fontos szerepe volt az ismer s részér l, illetve egyéb forrásból (szervezet, önkormányzat vagy egyház részér l) kapott segítségnek is. Az er s kapcsolatok közül csak az áttelepült családtag, rokon segítségének volt még növel hatása, annak ellenére, hogy az áttelepült családtag, rokon megléte önmagában csökkentette a gyors munkaer -piaci elhelyezkedés esélyét. Ezzel szemben az áttelepült barát által nyújtott segítségnek nem volt szignifikáns hatása, annak ellenére, hogy mint potenciális t ke növelte a gyors munkatalálás esélyét. Ez arra utal, hogy az áttelepült barátok szerepe inkább a tapasztalatok, információk átadásában jutott érvényre, semmint a konkrét segítségnyújtásban A munkaer -piaci integráció sikeressége 2002-ben A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy milyen tényez k határozták meg a munkaer -piaci integráció sikerességét az els (2002-es) adatfelvételkor, és milyen szerepük volt ebben a potenciális és a mobilizált kapcsolati t ke különböz elemeinek. El ször a foglalkoztatottság esélyét vizsgáljuk: milyen tényez k valószín sítik, hogy a releváns népességb l valaki foglalkoztatott volt az adatfelvétel id pontjában. A logisztikus regressziós modellben a figyelembe vett magyarázóváltozók közül négy mutatott szignifikáns hatást, ezek a belépés sorrendjében a következ k: iskolai végzettség, nem, korcsoport, és származási ország. (Lásd az F3. táblázatot.) Látható, hogy az alapfokú végzettség eknek, a n knek és a 45 év felettieknek kisebb esélyük volt a foglalkoztatottságra, mint a szakmunkás végzettség eknek, a férfiaknak és a 30 év alattiaknak. Ez azt jelzi, hogy a bevándorlók esetében is a munkaer piac általános mechanizmusai m ködnek: ugyanazok a foglalkoztatottság szempontjából hátrányos helyzetben lev csoportok, mint a fogadó népesség esetében. A nem, az életkor és az iskolai végzettség hatása a kapcsolati t ke változók bevonása után is érvényes marad, s t az utóbbi esetében a fels fokú végzettség ek kétszeres foglalkoztatottsági esélye is szignifikáns lesz. 22 Bár ez a fajta segítségforrás a megkérdezettek kis hányadát jellemezte.

21 Bevándorlók munkaerô-piaci integrációja Magyarországon 549 A Romániából érkez khöz képest a volt Jugoszláviából érkez k hátránya ez esetben is megmutatkozik, ami arra utal, hogy a migráció körülményeib l adódó integrációs nehézségeik hosszú távon is érvényesülnek. Azonban a kapcsolati t ke figyelembevételével e hatás szignifikanciája elt nik, amib l arra következtethetünk, hogy a jugoszláviai származás esetén a foglalkoztatottság kisebb esélye a kapcsolati t ke hiányából fakad. Ugyanakkor az Ukrajnából származók esetében is feleakkora volt a foglalkoztatottság esélye 2002-ben, mint a Romániából érkezetteknél, annak ellenére, hogy a migrációt követ gyors munkaer -piaci elhelyezkedésben nem voltak hátrányban. Bár a migráció el tti munkaer -piaci státusról azt feltételeztük, hogy hosszabb távon is hatással van a migráció utáni foglalkoztatottsági esélyekre, csupán a korábbi munkanélküli és egyéb inaktív státus mutatott enyhén szignifikáns negatív hatást. A potenciális kapcsolati t ke, amellyel érkezéskor rendelkeztek a bevándorlók (és amelynek egyik eleme az áttelepedett barát növelte a gyors munkatalálás esélyét) semmilyen hatást nem mutatott a bevándorlók 2002-es foglalkoztatottságára. A mobilizált kapcsolati t ke a migrációt követ en a munkakereséshez kapott segítség viszont úgy t nik hosszabb távon is eredményes volt: két és félszeresére növelte a foglalkoztatottság esélyét. Ha a segítség forrását is figyelembe vesszük, látható, hogy leginkább az ismer s részér l, illetve az egyéb forrásból szervezet, önkormányzat vagy egyház részér l kapott segítségnek volt növel hatása, valamint a családtag, rokon segítségének. A végzettségnek megfelel munka esélyét értelemszer en csak azok esetében vizsgálhattuk, akik dolgoztak az adatfelvétel idején. 23 A bevont változók közül egyedül az iskolai végzettség hatása érvényesült, ezért a magyarázó er növelése érdekében a migráció utáni munkanélküliség el fordulását is figyelembe vettük. 24 Ez utóbbi szintén szignifikáns hatást mutatott az iskolai végzettség hatásának megmaradása mellett. (Lásd az F4. táblázatot.) Látható, hogy a szakmunkás végzettség ekhez képest a fels fokú végzettséggel rendelkez knek kétszer nagyobb esélyük volt a végzettségnek megfelel munkára. Ugyanakkor a migrációt követ munkanélküliségi tapasztalat felére csökkentette a végzettségnek megfelel munka esélyét (és ez az összefüggés akkor is megmarad, ha figyelembe vesszük magát a foglalkozást). 25 A végzettségnek megfelel munka esélyét sem a migráció el tti célországbeli kapcsolatok megléte, sem a részükr l a migráció után kapott segítség nem növelte. A 23 Mivel az alapfokú végzettség ek közül kevesen tartoztak a foglalkoztatottság szempontjából releváns népességbe, továbbá ezen belül is csak 59 százalékuk volt foglalkoztatott, az alacsony elemszám miatt a végzettségnek megfelel munka és a munkával való elégedettség vizsgálatánál ezt a kategóriát kihagytuk az elemzésb l. (A másik érv az volt, hogy a végzettségnek megfelel munka az esetükben többnyire nem volt értelmezhet.) 24 A migráció utáni munkanélküliségi tapasztalatra vonatkozó kérdés azt tudakolta, hogy a megkérdezett Magyarországra költözése óta volt-e munka nélkül úgy, hogy szeretett volna dolgozni, de nem talált munkát. 25 A korábbi (migráció el tti) munkaer -piaci státus, illetve munkanélküliségi tapasztalat azonban nem volt hatással a sikeresség ezen mutatójára.

22 550 Gödri Irén személyes kapcsolat révén talált munka esetén viszont közel felére csökkent annak a valószín sége, hogy az a végzettségnek megfelel legyen. A kapcsolat jellegét is figyelembe véve azonban azt tapasztaljuk, hogy csak az ismer s révén talált munka esetében szignifikáns ez a hatás. Míg az el z két sikerességmutató a munkaer -piaci integráció egy adott id pontbeli állapotára vonatkozott, a következ egy hosszabb id távban (a migrációtól az els adatfelvételig tartó id szakban) veszi figyelembe munkanélküliség el fordulását. 26 A munkanélküliség el fordulásának esélyét vizsgáló logisztikus regresszió a figyelembe vett magyarázóváltozók közül kett a migráció el tti munkaer -piaci státus és a migráció el tti munkanélküliségi tapasztalat esetében mutatott szignifikáns hatást. (Lásd az F5. táblázatot.) (Ezeket figyelmen kívül hagyva az iskolai végzettség volt az egyedüli belépett változó, és az érettségivel rendelkez k esetében mutatkozott nagyobb esély a munkanélküliségre). A migráció el tti munkanélküliségi tapasztalat 27 másfélszeresére növelte a migráció utáni munkanélküliség esélyét, a szakmunkásokhoz képest pedig az egyéb szellemi foglalkozás több mint háromszorosára. A két változót egy modellben szerepeltetve a migráció el tti munkanélküli és egyéb inaktív státus hatása nem érvényesült. Úgy t nik tehát, hogy a migrációt megel z tíz évben el forduló munkanélküliségi tapasztalat er sebb hatást gyakorolt a migrációt követ munkanélküliségre, mint a közvetlenül a migráció el tti inaktivitás. A korábban áttelepült családtag és rokon növelte a munkanélküliség esélyét, ami megint azt jelzi (akárcsak a gyors munkatalálás esetén), hogy ezek a kapcsolatok annak ellenére, hogy segítséget nyújtottak a munkakereséshez, és ezáltal hosszabb távon növelték a foglalkoztatottság esélyét olyan hátteret jelentettek a bevándorlók számára, amely lehet vé tette a hosszabb keresgélést és adott esetben a munkanélküli id szak átvészelését. A mobilizált kapcsolati t két tekintve egyedül az egyéb forrásból (szervezet, önkormányzat vagy egyház) származó segítség csökkentette a munkanélküliség esélyét, ugyanakkor a magyarországi családtag, rokon részér l kapott segítség növelte. Ez utóbbi esetben azonban lehetséges, hogy fordított összefüggés érvényesült: inkább azok vették igénybe a magyarországi családtag, rokon segítségét, akik egyébként nem találtak munkát. A migráns családtag, rokon részér l kapott segítségnek azért nincs szerepe, mert feltehet en kétféle hatás érvényesül, ami kioltja egymást: egyfel l ez a fajta kapcsolati t ke segíti a munkához jutást (tehát csökkenti a munkanélküliséget), másfel l viszont bizonyos esetekben mint az el bbiekben is említettük biztonságos hátteret nyújtva növeli annak esélyét. 26 A sikerességet természetesen a munkanélküliség hiánya jelenti, tehát minél nagyobb volt a vizsgált id szakban a munkanélküliség esélye, annál kevésbé volt sikeres a munkaer -piaci integráció. 27 A migráció el tti munkanélküliségi tapasztalatra vonatkozó kérdés így hangzott: El fordult-e Önnel Magyarországra költözését megel z 10 évben, hogy legalább 3 hónapig munkanélküli volt?.