A tanulószerződés jogi keretei és finanszírozása MUNKAVÁLTOZAT. Modulfüzet a munkahelyi gyakorlati oktató szakemberek alapképzéséhez

Átírás

1 A tanulószerződés jogi keretei és finanszírozása Modulfüzet a munkahelyi gyakorlati oktató szakemberek alapképzéséhez 2010

2 A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program / A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt keretében készült A tanulószerződés jogi keretei és finanszírozása Modulfüzet a munkahelyi gyakorlati oktató szakemberek alapképzéséhez Készítette: Dr. Kapuvári Béla Szakmai lektor: Dr. Krisztián Béla Közreműködtek: Halász Mónika Kovács Viktor Muity György A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Budapest, 2010

3 TARTALOMJEGYZÉK I. A tanulószerződés jogi keretei... 4 II. A tanulószerződéses tanuló oktatási költségeinek finanszírozása II.1. A finanszírozás általános elvei II.2. A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettek kötelezettségei és költségtérítési lehetőségei II.2.1. Kötelezettségcsökkentő tételek II Visszaigényelhető költségek II A bruttó hozzájárulási kötelezettség mértékéig figyelembe vehető költségek II.3. Hozzájárulási kötelezettség átadása II.4. Adózás III. Elszámolási példa

4 I. A tanulószerződés jogi keretei A tanulószerződés jogi kereteit a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény adja meg. Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése a gazdálkodó szervezetnél döntő mértékben a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyik. A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerződés-kötési szándékát az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Az első szakképzési évfolyam eredményes elvégzését követően a tanulószerződéskötési szándékot a tanítási év megkezdése előtti május hó 15. napjáig kell bejelenteni az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Ha a tanulószerződés megkötését az illetékes területi gazdasági kamara kezdeményezi, a gazdálkodó szervezet mentesül a bejelentési kötelezettség alól. A tanulószerződés megkötésekor, módosításakor, továbbá a gyakorlati képzés során tilos a hátrányos megkülönböztetés. A hátrányos megkülönböztetés tilalmára, következményeinek orvoslására a közoktatási törvény előírásait kell alkalmazni. A hátrányos megkülönböztetés tilal mát megszegő gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve egytől öt évig terjedő időtartamra eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől. A tanulószerződés megkötésében a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő, illetőleg a gyám kérésére az illetékes szakképző iskola képviselője közreműködik. Ha a közreműködés eredményeként sem kerül sor tanulószerződés megkötésére, akkor a szakképző iskola az illetékes területi gazdasági kamara közreműködésével gondoskodik annak a tanulónak a gyakorlati képzéséről, aki egyébként a szakképzés megkezdéséhez szükséges feltételeknek megfelel. A tanulószerződés alapján a tanuló gyakorlati képzéséről a gazdálkodó szervezet gondoskodik. Ennek keretében felügyeli a tanuló előírt követelmény szerinti képzését, szakmai fejlődését, továbbá egészsége és testi épsége megóvását. A gazdálkodó szervezet a tanulószerződésben és a törvényben meghatározott gyakor lati képzési és más kötelezettségeinek a teljesítése alól csak akkor mentesül, ha feladatait szakképző iskola vagy más gazdálkodó szervezet átvállalja, illetőleg a tanuló más gazdálkodó szervezettel tanulószerződést köt. A tanulószerződést az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően az illetékes területi gazdasági kamara előtt írásban kell megkötni. Az írásban megkötött tanulószerződést a gazdálkodó szervezet az iskolai beiratkozás időpontjáig köteles bemutatni a szakképző iskolának. A tanulószerződés alapján a szakképző iskolába fel kell venni azt a tanulót, aki egyébként a felvételi feltételeknek megfelel. A tanulószerződés alapján a tanuló a törvény szerint járó juttatásokra a tanév kezdő napjától jogosult. A gyakorlati képzés kezdő napja a szakképző iskola által a gyakorlati képzésre kijelölt első nap. Tanulószerződést az a gazdálkodó szervezet köthet, amely rendelkezik a törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, illetőleg e feltételekről más gazdálkodó szervezettel, vagy szakképző iskolával együttműködve gondoskodni tud. 4

5 A gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeinek meglétét a gyakorlati képzés szervezőjének telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve a tanulószerződés megkötését megelőzően bírálja el. A tanulószerződést, illetőleg a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván, a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve ellátja a gyakorlati képzés ellenőrzését. A gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságának elbírálásában és a gyakorlati képzés ellenőrzésében az illetékes területi gazdasági kamara felkérése alapján és a feltételek biztosítása mellett a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz. Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki betöltötte tizenötödik életévét és a közoktatási törvény szerinti felzárkóztató oktatás kivételével a 9. évfolyamot eredményesen teljesítette, továbbá a szakképesítésre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel. A gazdálkodó szervezet a tanulószerződés megkötését szakmai alkalmassági vizsgához, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálat a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges alapvető képességek vizsgálatára terjedhet ki. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg a pályaalkalmassági vizsgálat lebonyolításában a gazdálkodó szervezet felkérésére a feltételek biztosítása esetén a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz. A tizenhat éven aluli tanuló tanulószerződésének megkötéséhez törvényes képviselőjének a hozzájárulása is szükséges. A tanulószerződésben a gazdálkodó szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy a tanuló számára egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen egységes szakmai követelményeknek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik. A tanulószerződésben a tanuló arra vállal kötelezettséget, hogy a gazdálkodó szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait vég rehajtja; a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja; a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja; de nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A tanulószerződésnek tartalmaznia kell a gazdálkodó szervezet megjelölését és a tanuló személyi adatait; az OKJ-vel azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt; a gyakorlati képzés helyét; a tanulónak adandó pénzbeli juttatás összegét; a gazdálkodó szervezet által a tanulót jogszabály alapján megillető juttatásokon és kedvezményeken felül biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és feltételeit. A tanulószerződés megszűnik a szakmai vizsga sikeres letételével; a szakképző iskolából való kizárással, illetőleg a tanulói jogviszonynak a közoktatási törvény szerinti megszűnésével, ha a tanuló az iskolai tanulmányait 30 napon belül más szakképző iskolában sem tudja folytatni; 5

6 a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével; a tanuló halálával; a gazdálkodó szervezet eltiltásával a gyakorlati képzésben való részvételtől. A tanulószerződés a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésben való részvételétől eltiltó határozat jogerőre emelkedésének napjával, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat végrehajtásának napján szűnik meg. Ha a tanulószerződés a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével vagy a gazdálkodó szervezet eltiltása alapján szűnik meg, akkor az illetékes területi gazdasági kamara és a szakképző iskola köteles elősegíteni a tanuló további gyakorlati képzését. A tanulószerződés megszüntethető közös megegyezéssel és felmondással. A tanulószerződést a tanuló és a gazdálkodó szervezet csak közös megegyezéssel módosíthatja. A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést akkor mondhatja fel, ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította az évfolyam megismétlésére; a tanuló a szakmai vizsga követelményeinek a vizsga megismétlésekor sem tesz eleget; a tanuló a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi. A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel a tanuló betegsége időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig, gümőkóros megbetegedés esetén két évig; üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt; a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig. A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés tanulószerződés alapján történő megkezdését követő 3 hónapon belül jelezheti a szakképző iskola és az illetékes gazdasági kamara részére, ha a tanuló tanműhelyen kívüli gyakorlati képzését azért nem tudja ellátni, mert hiányoznak a tanulónak a gyakorlati képzés előfeltételét jelentő kompetenciái. A hiányosság pótlására a szakképző iskola köteles. Ha az iskola a szükséges kompetenciákat a megkezdett félév végéig nem pótolja és a gazdasági kamarával együttműködve a tanuló részére más gyakorlati képzőhelyről gondoskodik, a gazdálkodó szervezet a tanulószerződést felmondhatja. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a szintvizsgán a tanuló eredményes szintvizsgát tett. A tanuló a tanulószerződést az illetékes területi gazdasági kamarával történt egyeztetést követően indokolás nélkül bármikor felmondhatja. A felmondást írásban kell közölni. A gazdálkodó szervezet a felmondást indokolni köteles. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a gazdálkodó szervezetnek kell bizonyítania. Felmondás esetén a tanulószerződés a felmondás közlését követő tizenötödik napon szűnik meg. A tanuló a felmondással szemben, a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat. A keresetnek a felmondás végrehajtására a vizsgakötelezettséget érintő követelmények kivételével halasztó hatálya van. A tanulószerződés megszűnéséről a gazdálkodó szervezetnek az illetékes területi gazdasági kamarát, illetőleg a tanuló szakmai 6

7 elméleti képzését ellátó szakképző iskolát egyidejűleg értesítenie kell. A tanulószerződés megszűnésekor a gazdálkodó szervezet a tanuló részére kérelmére köteles igazolást kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről. Kiskorú tanuló esetén a tanulószerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő felmondásához és módosításához be kell szerezni a szülő, illetőleg a gyám írásbeli hozzájárulását is. A tanuló kötelező juttatásai A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni. A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével emelni kell. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskolát. A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni. A tanulószerződés alapján a pénzbeli juttatás a tanulót az oktatási szünet időtartama alatt is megilleti. Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg. A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A tanuló részére járó pénzbeli juttatásából való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. Jogalap nélküli kifizetés esetén a pénzbeli juttatást a tanulótól a munkajogi szabályok szerint lehet visszakövetelni. A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben a külön jogszabály rendelkezései szerint kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés, a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót ezen kívül az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg. Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az előzőekben meghatározott pénzbeli juttatáson felül adóterhet nem viselő járandóságként havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben olyan szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt, amelyben a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő nehezen biztosítható (a továbbiakban: hiány-szakképesítés). Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékét a regio nális fejlesztési és képzési bizottság javaslata alapján az OKJ-ről szóló rendelet mellékletében tegye közzé. 7

8 A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÁLTAL EGYSÉGESÍTETT ÉS JAVASOLT TANULÓSZERZŐDÉSI MINTA Kamara tölti ki! ISZIIR nyilvántartási szám:... Iktatószám:... Tanuló ISZIIR azonosítója: Iktatás időpontja:... A képzőhely gyakorlati képzéssel foglalkozhat a köv. határozat, ill. tanúsítvány alapján: Tanulószerződés (egységes minta) amely létrejött a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet és a képzésben résztvevő tanuló között a(z).... OKJ számú... szakképesítés gyakorlati képzésére az alábbi feltételek szerint. Képzési idő az OKJ szerint:, év. Gyakorlati képzés kezdete a gazdálkodó szervezetnél: 20..., és várható befejezése: Képzést végzõ gazdálkodó szervezet (vállalkozó) Neve: Székhelye:. Adószáma: - - A gazdálkodó szervezet (vállalkozás) vezetésén belül a gyakorlati képzésért felelõs személy neve: tel.: fax: Képzés helyének neve: címe:. tel.: fax: Tanuló gyakorlati képzését végző személy neve: tel.: Az elméleti képzést biztosító iskola neve: címe: * lehetőségek: 8 osztálynál kevesebb, 8 oszt., 10 o., 11 o., 12 o., érettségi, technikus, egyéb ** kitöltése csak 18. év alatti tanulóknál kötelező A képzésben résztvevõ tanuló Neve: Születéskori neve: Születési helye: Születési idő: 19 Anyja neve: Lakcíme:. tel.: fax: Legmagasabb iskolai végzettsége*: Szakképzettsége: Szakmai egészségügyi alkalmasság kelte: Szülõ (törvényes képviselõ)** neve: lakcíme: tel.: fax: OM száma: 8

9 I. A szerződő felek a.. Kereskedelmi és Iparkamara megbízottja előtt, a szakképzésről szóló, évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szakképzési törvény) előírásai szerint egyetértően nyilatkoznak arról, hogy egymással tanulószerződést kívánnak kötni. II. A képzést végző gazdálkodó szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a tanuló számára egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő gyakorlati képzésről és a szakmai vizsgára való felkészítésről gondoskodik. A képzés teljes időtartamára a Szakképzési törvény 17. -ának megfelelő oktatást biztosít. III. A gazdálkodó szervezet biztosítja a tanulót megillető juttatásokat, kedvezményeket a Szakképzési törvényben és a 4/2002. (II.26.) OM rendeletben meghatározottak szerint: gyakorlati oktatási napokon egyszeri kedvezményes étkezést, vagy étkezéshez természetbeni hozzájárulást tisztálkodási eszközöket, ugyanolyan munkaruhát, egyéni védőeszközt, védőitalt, mint amely a tanulóval azonos munkahelyen és munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalókat megilleti, szükség szerinti költségtérítést, a teljes képzési időre felelősségbiztosítást (1993. évi LXXIX. tv. 11. (5) bekezdése) rendszeres orvosi vizsgálatokat (1993. évi LXXVI. tv (3) bekezdése) oktatási szünetet és felkészülési időt (1993. évi LXXVI. tv ) pénzbeli juttatást. IV. A tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább 20 százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetőleg további féléveiben a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével emelni kell. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerinti illetékes szakképző iskolát. Ennek megfelelően a szerződő felek az alábbi pénzbeli juttatásban állapodnak meg (Ft-ban vagy a minimálbér %-ban): A szakképzés I. félév II. félév I. évfolyamában II. évfolyamában III. évfolyamában Amennyiben a tanuló tanulmányi eredménye elégtelen, akkor az előző félévben adott pénzbeli juttatás havi összegét kell biztosítani. A gazdálkodó szervezet a tanulót jogszabály alapján megillető juttatásokon és kedvezményeken felül az alábbiakat biztosítja: V. A tanuló kötelezettséget vállal arra, hogy a gazdálkodó szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja, a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja, a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja, nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, amennyiben még nem rendelkezik kötelező magánnyugdíj-pénztári tagsággal (az évi LXXXII. tv. alapján), azt haladéktalanul megköti, és ennek tényét bejelenti a gazdálkodó szervezetnél. 9

10 Ezen kívül vállalja, hogy VI. A tanuló által előállított termékekkel, szolgáltatási díjakkal a gazdálkodó szervezet rendelkezik. VII. Jelen tanulószerződés a gyakorlati képzés fentebb megnevezett gazdálkodó szervezetnél (vállalkozónál) történő megkezdésekor lép hatályba, s a szakmai vizsga sikeres letételével, vagy a tanulószerződés Szakképzési törvényben meghatározott más ok miatt történő megszűnésével ér véget. A tanulószerződés megszűnéséről a gazdálkodó szervezet az illetékes területi gazdasági kamarát, illetőleg a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolát egyidejűleg értesíti. A szerződést a tanuló és a gazdálkodó szervezet csak közös megegyezéssel módosíthatja. IX. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági kamarákról szóló évi CXXI. törvényt, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényt, a a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvényt, a 4/2002. (II.26.) OM rendeletet, valamint a gyakorlati képzéssel és a tanulói juttatásokkal kapcsolatos egyéb hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Szerződő felek a tanulószerződést, mint akaratukkal mindenben egyezőt az illetékes gazdasági kamara megbízottja előtt, a mai napon aláírták. Dátum: Gazdálkodó szervezet P.H. Tanuló Kereskedelmi és Iparkamara P.H. Tanuló törv. képviselője Jelen szerződést kapják: 1./ Gazdálkodó szervezet: 2./ Tanuló és törvényes képviselője: 3./ Szakmai, elméleti oktatást biztosító iskola: 4./. Kereskedelmi és Iparkamara: 5./ Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Támogatási és Bevalláskezelési Igazgatósága, Szakképzési hozzájárulási osztály (1439 Budapest, Pf.: 629) 10

11 II. A tanulószerződéses tanuló oktatási költségeinek finanszírozása (A tanulószerződéses tanuló oktatási költségeinek finanszírozása a szakképzési hozzájárulás rendszerében.) II.1. A finanszírozás általános elvei A tanulószerződéssel rendelkező tanuló képzéseinek költségét alapvetően a szakképzési hozzájárulás rendszere biztosítja a képzésre vállalkozó gazdálkodó szervezetek részére. A szakképzési hozzájárulási kötelezettséget a LXXXVI. törvény a Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (Szht) szóló törvény alanyai mint adófizetési kötelezettséget élik meg, de ez az adó sajátos helyet foglal el a magyarországi adórendszerben. Ezzel az adónemmel kapcsolatban nem fő követelmény a költségvetés bevételeinek növelése. Természetesen a szakképzési hozzájárulás (mint közteher) a gyakorlati képzés megszervezésével teljesülő hozzájárulás esetén a bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adóként az államháztartás bevételeit is növeli. Ez az adónem azt a kiemelt célt szolgálja, hogy a szakképzés fő haszonélvezőit gazdálkodó szervezeteket arra ösztönözze, hogy részt vegyenek a magyarországi szakképzésben, eset leg saját elhatározásuk szerint közvetlenül támogassák azt. Azok a gazdálkodó szervezetek, akiket ez az adó kellőképpen ösztönözni nem tud, azoktól pénzforrást von el, mely egy elkülönített állami pénzalapba (hagyományosan Szakképzési Alapba) akkumulálódik. Az évente akkumulálódott pénzeszközöket pedig a vonatkozó törvény értelmében az állami mechanizmus visszaforgatja a szakképzés rendszerébe. Legfontosabb feladata, hogy ebből térítse meg a képzést is vállaló cégek képzési költségeit. Ezt a pénzügyi rendszert az alábbi jogszabályok szabályozzák elsősorban: LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (Szht) 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 11

12 A szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztésének támogatása gazdasági társaságok CXLIV tv. 2. (2) szövetkezetek lakás és iskolai szövetkezetek nélkül állami vállalatok, tröszt, vízgazdálkodási társulat (víz-, közmű társulat nélkül), erdőbirtokossági társulat ügyvédi irodák, végrehajtó szabadalmi ügyvivő iroda egyéni vállalkozók külföldi vállalkozók ha belföldi telephellyel rendelkeznek A hozzájárulás alapja: Társadalombiztosítási járulék alapja (2003. évi LXXXVI (Egyéni vállalkozók: Tb. járulék alapja a vállalkozói kivét kivételével) Mértéke 1,5 % A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek Közvetlenül Á t a d szakképző iskolának, TISZK-nek felsőoktatási intézménynek, más hozzájárulásra kötelezettnek Felhasznál szakképző iskolai tanulók és felsőoktatási intézmény hallgatóinak gyakorlati képzésére saját dolgozó képzésére Befizet Visszaigényel 1. számú táblázat Munkaerőpiaci Alap Képzési Alaprész Centralizált pályázatok Decentralizált pályázatok Főtevékenységként gyakorlati képzők támogatása (tanulószerződéses tanulók után) Gimnáziumok informatikai eszköz- fejlesztése Egyéb támogatások: Határon túli magyarok szakképzése és felsőoktatása (Szülőföld Alapba) Felnőttképzésre Nemzeti Fejlesztési Terv Kormány által elrendelt szakképzés célú prog ramok Szakiskolai fejlesztési program Felsőoktatási Intézmények gyakor lati oktatása Európai Strukturális Alapok társfi nanszírozása. Gazdasági kamarák, és együttműködő érdekképviseleti szervek Ágazati szakképző intézetek Szakképzés célú közalapítványok A szakképzési hozzájárulási törvény alanyai a belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezetek (kivéve a lakás- és iskolaszövetkezeteket), állami vállalat, tröszt, erdőbirtokos és vízgazdálkodási társulat, jogi személyek vállalata ügyvédi iroda, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az átalányadót fizető egyéni vállalkozó kivételével, a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi székhelyű szervezetek, ha belföldi telephellyel rendelkeznek. Nem alanyai a törvénynek a költségvetési szervezetként gazdálkodó szervezetek, egyházak, alapítványok, non-profit szervezetek stb. 12

13 Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget (a továbbiakban: átalányadózó), szakképzési hozzájárulás tekintetében e törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadózó megfizetésével teljesíti. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az EVA-törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettségét. A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka. Ha az adóalany a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkent heti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával. A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke A szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény [a továbbiakban: Tbj.] 4. -ának k.) pontjában, 20. -ában, 27. (1) és (4) bekezdésében, 28. -ában, továbbá a 31. (1), (4)-(6) bekezdésében meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat, a borravalót és a tanulószerződésben meghatározott díjat). A szakképzési hozzájárulás mértéke a (4) bekezdés figyelembevételével a társadalom biztosítási járulékalap 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség). A szakképzési hozzájárulási kötelezettség feletti döntési lehetőségek Az adónem sajátosságából eredően a hozzájárulásra kötelezettek nagy szabadságfokot élveznek az adó felhasználására vonatkozóan. Lehetőségük van közvetlenül a hozzájárulási kötelezettségből átadni: TISZK-nek, központi képzőhelynek, speciális, készségfejlesztő speciális szakképző iskolának, felsőoktatási intézménynek, más hozzájárulásra kötelezettnek. Lehetőségük van saját maguk felhasználni szakképző iskolai tanulók és/vagy felsőfokú oktatási intézmény hallgatóinak gyakorlati képzésének szervezésére, saját dolgozó képzésére. Amennyiben az előzőekben felsorolt döntéseik után még mindig marad hozzájárulási kötelezettségük, azt kötelesek közvetve az Adóhatóságon keresztül, vagy közvetlenül a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprész részére befizetni. Azok a hozzájárulásra kötelezettek, akik a gyakorlati képzés szervezése során a tanulókkal és hallgatókkal, valamint az őket oktató szakemberekkel kapcsolatos költségei meghaladják a hozzájárulási kötelezettséget, lehetőség van arra, hogy a különbözetet az MPA Képzési Alaprészből visszaigényeljék. 13

14 A szakképzési hozzájárulás felhasználásának lehetőségei Az Szht. a törvény alanyait gazdálkodó szervezeteket három nagy csoportra osztja: a) Azok a hozzájárulásra kötelezettek, akik nem szerveznek gyakorlati képzést szakközépiskolai tanulóknak és/vagy felsőoktatási intézmény hallgatóinak. b) Azok a hozzájárulásra kötelezettek, akik gyakorlati képzést szerveznek szakközépiskolai tanulóknak és/vagy felsőoktatási intézmény hallgatóinak és a gyakorlati képzéssel összefüggő költségeket a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére el kívánja számolni. (A szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti.) c) Azok a hozzájárulásra kötelezettek, akik tanulószerződés alapján a gyakorlati képzést szakképző iskolai tanulóknak főtevékenységként végzik. (A jelenlegi jogszabályok alapján ez a lehetőség szeptember 1. után kifutórendszerben megszűnik.) A szakképzési hozzájárulás felhasználásának lehetőségei A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére figyelembe vehető költségek 1. Tanulók, hallgatók pénzbeli juttatása, és díjazása 2. Tanulóknak, hallgatóknak juttatásai 3. Tanulók, hallgatók felelősségbiztosítása, orvosi ellátása 4. Szintvizsga szervezése 5. Adminisztráció költségei 6. Munkaviszonyban álló oktató díjazása, főállású oktató akkreditált szakmai, pedagógiai képzéseinek költségei 7. Képzést szolgáló tárgyi eszközök 8. Alapképzést is szolgáló tanműhely költségei 9. Anyagköltség 10. Saját dolgozó szakképzési költsége 11.TISZK, központi képzőhely, speciális szakképző iskola, felsőoktatási intézmény fejlesztési támogatása Gyakorlati képzést nem szervezők (bevallás, befizetés, elszámolás APEH) (1) felhasználás felhasználás Gyakorlati képzést szervezők (bejelentkezés, bevallás, befizetés, elszámolás MPA Képzési Alaprész) (2) normatív felhasználás felhasználás felhasználás normatív felhasználás normatív felhasználás normatív felhasználás felhasználás felhasználás normatív felhasználás felhasználás felhasználás Gyakorlati képzést főtevékenységként szervezők szakképző iskolai tanulóknak (TEÁOR 8532) (bejelentkezés, bevallás, befizetés, elszámolás MPA Képzési Alaprész) (3) normatív felhasználás felhasználás felhasználás normatív felhasználás normatív felhasználás normatív felhasználás normatív támogatás normatív támogatás normatív támogatás Ha > kötelezettség (Tb. jár. alap 1,5 %-a). Kötelezettség feletti felhasználás visszaigényelhető Ha < kötelezettség. Befizetés a kötelezettség 20 %-ig (Ha a maradvány kevesebb, mint a kötelezettség 20 %-a, értelemszerűen a maradványt kell befizetni) Ha kötelezettség 20 %-a < kötelezettség. A maradékból támogathat iskolát a kötelezettség 70 %-ig Ha kötelezettség 20 %-a > kötelezettség. A fennmaradó részt befizeti 2. számú táblázat 14

15 II.2. A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettek kötelezettségei és költségtérítési lehetőségei A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettek bejelentkezési, bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége az MPA Képzési Alaprészével szemben van, melyet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) kezel. Bejelentkezés A hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzés szervezésére irányuló első együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés megkötését követő 30 napon belül köteles az NSZFI-nél az NSZFI honlapján közzétett bejelentkezési nyomtatványon ( A bejelentkezési nyomtatványhoz a következő eredeti okiratokat vagy azok cégszerű aláírással hitelesített másolatát kell csatolni: a) együttműködési megállapodást, b) a gyakorlati képzés tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján történő meg szervezése esetén a kamarai (2) bekezdés b) pontja szerinti határozatot, c) a tanulók, hallgatók létszámának az érintett szakképző iskolával, illetve felsőoktatási intézménnyel történő igazolását. Bevallás A gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulási kötelezettség éves teljesítésével kapcsolatos bevallási és elszámolási kötelezettségének az NSzFI honlapján közzétett ÉVES BEVALLÁS nyomtatvány kitöltésével, a nyomtatványnak az NSzFI részére a tárgyévet követő második hónap 15. napjáig történő megküldésével, továbbá a bevallásban kimutatott befizetési kötelezettség a tárgyévet követő második hónap 25. napjáig történő megfizetésével tesz eleget. A hozzájárulásra kötelezett bevallásában és elszámolásában fejlesztési támogatásként, költség-hozzájárulásként kizárólag a tárgyév utolsó napjáig pénzügyileg teljesített kifizetéseket szerepeltetheti. A hozzájárulásra kötelezett az önellenőrzésénél az adott önellenőrzéssel érintett év bevallási nyomtatványát használja fel, a nyomtatványon feltüntetve az önellenőrzés tényét. A gyakorlati képzés tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján történő meg szervezése esetén a bevalláshoz csatolni kell a területi gazdasági kamara által kiállított tanúsítvány hitelesített másolatát. Ha a bejelentkezés nem a meghatározott határidőben történik, akkor a hozzájárulásra kötelezett a bejelentkezését megelőző időszakra költségelszámolást nem érvényesíthet. Ha a hozzájárulásra kötelezett a bevallási és elszámolási kötelezettségének az NSZFI felhívása ellenére sem tesz eleget, illetve hiánypótlásra szoruló bevallását és elszámolását felszólítás ellenére sem rendezi, az NSZFI az Szht. 5. hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezettnek tekinti, törli a nyilvántartásából, és erről értesíti a hozzájárulásra kötelezettet, valamint a dokumentáció csatolásával az állami adóhatóságot az Szht. 4. (12) bekezdése szerint. 15

16 Ha a hozzájárulásra kötelezett a fenti időszak alatt, illetve azt követően gyakorlati képzést szer vezett, az Szht. 5. hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezettnek kell tekinteni. A hozzá járulásra kötelezett nem csökkentheti az Szht. 4. (2) bekezdése alapján bruttó kötelezettségét, nem érvényesíthet költségelszámolást, illetve nem nyújthat az Szht. 4. (8) bekezdésében szabályozott költség-hozzájárulást. A mulasztással érintett évekre vonatkozó, illetve tárgyévi bevallását a hozzájárulásra kötelezettnek az állami adóhatósághoz kell benyújtania, és ha ezt követően az Szht. 4. (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzés szervezésével kívánja teljesíteni szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, az 1. (1) bekezdése szerint kell eljárnia. Befizetés A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a felhasználások után fennmaradó befizetési kötelezettségét az NSzFI MPA területi előirányzat-felhasználási keretszámla elnevezésű számú számlájára köteles befizetni. Visszaigénylés Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulását gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti és a tárgyévben a tanulókkal és oktatókkal összefüggő (későbbiekben tételesen felsorolt) kifizetett költségei (kiadásai) önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettség mértékét, akkor az azt meghaladó részt az MPA Képzési Alaprészből visszaigényelheti, melyet az Alaprészből az Alapkezelő a rendelkezésre álló összeg, illetve a költségvetési törvényben jóváhagyott éves előirányzat erejéig ki kell, hogy elégítse. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni. A visszaigénylésre jogosult hozzájárulásra kötelezett éves visszatérítési igényét a közzétett bevallási nyomtatványon nyújtja be az NSzFI-hez a tárgyévet követő év második hónapjának 15. napjáig. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki más hozzájárulásra kötelezettnél is gondoskodik tanulói, illetve hallgatói gyakorlati képzéséről, visszatérítési igényét csak saját tanulói, illetve hallgatói létszámának megfelelően érvényesítheti a többletköltségeire, ha az Szht. mellékletében felsorolt költségei, kiadásai önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettsége mértékét. Visszatérítési igény negyedévenként és havonta is benyújtható. A negyedéves visszatérítési igényt az a hozzájárulásra kötelezett nyújthatja be, akinek a visszatérítési igénye a tárgyévben meghaladja a 3 millió forintot. Az ennél kisebb visszatérítési igény az éves bevallásban érvényesíthető. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a többletköltség visszatérítését negyedévente kívánja érvényesíteni, az első három negyedévben felmerült igényét az éves bevallási nyomtatvánnyal egyidejűleg közzétett Adatlap a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből tényleges költség alapján történő visszaigénylés évközi folyósításához című nyomtatványon nyújthatja be a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig. A negyedik negyedévi igénylés az éves bevallás részeként érvényesíthető. Amennyiben a visszatérítési igény mértéke kettő egymást követő negyedévben eléri az 1 millió forintot, akkor a visszatérítési igény e feltétel fennállásáig havonta is benyújtható. A havonta érvényesíthető visszatérítési igény az éves bevallási nyomtatvánnyal egyidejűleg közzétett Adatlap a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből tényleges költség alapján történő visszaigénylés évközi folyósításához című nyomtatványon nyújtható be a tárgy hó lezárását követő hó 10. napjáig. Az utolsó havi igénylés az éves bevallás részeként érvényesíthető. A visszatérítési igény alapjául szolgáló okiratok megőrzési ideje 5 év. 16

17 A gyakorlati képzést szervező átalányadózó és EVA-alany hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés. II.2.1. Kötelezettségcsökkentő tételek A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére figyelembe vehető költségek és támogatások két nagy csoportra oszthatók: Visszaigényelhető költségek. A kötelezettség mértékéig figyelembe vehető költségek. II Visszaigényelhető költségek A gyakorlati képzés megszervezése során felmerült költségek egy része visszaigényelhető. Ezek azok a költségek, amelyek a tanulók, hallgatók, valamint az oktatók juttatásait és járandóságait tartalmazza. Visszaigénylési lehetőség csak a hozzájárulási kötelezettséget meghaladó költséghányadra van. Tanulók, hallgatók pénzbeli juttatása és díjazása A tanulók/hallgatók gyakorlati képzésének szerződéses feltételei A tanulók a gyakorlóhelyen vagy tanulószerződés, vagy iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben. Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél néhány kivétellel a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyik. A felsőfokú szakképzésben a hallgató gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél a hallgató és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés cél jából megkötött írásbeli hallgatói szerződés alapján is folyhat. A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködési megállapodás alapján csak abban az esetben folytatható, ha a) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél, b) a gyakorlati képzés szervezője szakképző iskola, és az összefüggő szakmai gyakorlatra gazdálkodó szervezetnél, c) a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére más gyakorlati képzést szervezőnél, d) a tanuló gyakorlati képzésére több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhelyben, e) a tanuló gyakorlati képzésére képző központ által működtetett tanműhelyben, f) a tanuló gyakorlati képzésére központi képzőhelyen kerül sor. Együttműködési megállapodás alapján folytatható gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzése akkor is, ha a gyakorlati képzés aránya a képzési idő negyven százalékánál kevesebb. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A megállapodást írásba kell foglalni és azt a működési költségek biztosítása érdekében a szakképző iskola fenntartójának jóvá kell hagynia. Ha a megállapodásban foglaltaknak valamelyik fél nem tesz eleget, a mulasztást sérelmező fél a szakképző iskolát fenntartó önkormányzat jegyzőjénél, főjegyzőjénél egyeztetést kezdeményezhet. Az együttműködési megállapodás kötelező tartalmi elemeit az Szht. tartalmazza. 17

18 A tanulószerződés A tanulószerződést az Szt. negyedik részének III. fejezete szabályozza. Tanulók pénzbeli juttatása A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni. A tanulók díjazásánál alapvető különbséget kell tennünk abból a szempontból, hogy a képző helyen a tanuló tanulószerződéssel vagy iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján vesz részt a képzésben. A tanulószerződéssel rendelkező hallgatóknak a tanulószerződés alapján havonta díjazás jár. A tanulószerződéssel nem rendelkező tanulóknak csak a szorgalmi idő befejezését követő, összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára jár díjazás. A tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától a kötelező legkisebb munkabér legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetőleg további féléveiben a tanuló tanulmányi előmenetelét és szorgalmát is figyelembe véve az előző félévben nyújtott pénzbeli juttatás havi összegét emelni kell. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell az illetékes szakképző iskolát. A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni. A díjazás mértéke felülről is korlátos. A kifizetés teljesíthető a minimálbér 50 %-a erejéig. Év Minimálbér (Ft) Tanuló pénzbeli juttatása (Ft-ban) Minimum Maximum % Érték (Ft) 1999=100% % Érték (Ft) 1999=100% VI.6-ig VI.7-től számú táblázat 18

19 A pénzbeli juttatás a tanulószerződéses tanulót a betegállomány kivételével a képzés teljes időtartamára ideértve a tanulónak járó oktatási szünet időtartamát is megilleti. Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg. A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A tanuló részére járó pénzbeli juttatásából való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. A levonásra a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályok az irányadók. Jogalap nélküli kifizetés esetén a pénzbeli juttatást a tanulótól a munkajogi szabályok szerint lehet visszakövetelni. Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, a meghatározott pénzbeli juttatáson felül adóterhet nem viselő járandóságként havonta a kötelező legkisebb munka bér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben olyan szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt, amelyben a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő nehezen biztosítható (a továbbiakban: hiány-szakképesítés). A hiány-szakképesítésnek régiónkénti jegyzékét a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvényben szabályozott regionális fej lesztési és képzési bizottság javaslata alapján a szociális és munkaügyi miniszter a szakképesítésért felelős miniszterek véleményének figyelembevételével teszi közzé az OKJ-ről szóló rendelet mellékletében. A hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékének összeállítására a regionális fejlesztési és képzési bizottság első alkalommal szeptember 30-ig tett javaslatot, azt követően a jegy zéket legalább háromévenként kell felülvizsgálni. 19

20 Tanulók, hallgatók díjazását terhelő közterhek 1. FOGLALKOZTATÓT TERHELŐ Tanulószerződéses tanuló Tanulószerződés nélkül részt vevő tanuló Hallgató 1.1 Nyugdíjbiztosítási járulék 24 % Egészségbiztosítási járulék 2 % - - (természetbeni + pénzbeli) 1.3 Tételes egészségügyi hozzájárulás 0 % - - (TEHO) 1.4 Százalékos egészségügyi hozzájárulás (SZEHO) 0 % A minimálbér 20 %-ig 0 A minimálbér 20 %-át meghaladó Minimálbért meg nem haladó rész 0 Minimálbér felett 11 % rész 11 % 2. TANULÓT, HALLGATÓT TERHELŐ 2.1 Egészségbiztosítási járulék 6 % - - (természetbeni + pénzbeli) (4% + 2%) 2.2 Nyugdíjjárulék 1,5 % Nyugdíjpénztári tagdíj 8 % Személyi jövedelemadó (SZJA) Minimálbér 50 %-ig 0 Minimálbér 20 %-ig 0 Minimálbért meg nem haladó rész 0 A tanulók juttatásai 4. számú táblázat A költségek elszámolásánál az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet kötelező előírásait kell figyelembe venni: a tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőruha és védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen foglalkoztatott dolgozót. A munkaruha kihordási ideje két év. A gyakorlati képzést szervező azonban a gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a munkával járó szennyeződés mértékét figyelembe véve a tanulószerződésben, a szakképző iskola szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodásban ennél rövidebb kihordási időt is meghatározhat. A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül. Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadhatja, vagy, ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. A gyakorlati képzést szervező ettől eltekinthet, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta. 20

21 A munkaruha tisztán tartása a tanuló kötelezettsége, de a vonatkozó egyedi szabályzatok és szerződések ettől eltérően is rendelkezhetnek. A tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést kell biztosítani. Az étkezésről meleg kivételesen indokolt esetben hideg élelem biztosításával a gyakorlati képzést szervező a helyileg szokásos módon köteles gondoskodni. Amennyiben az étkezés természetben nem biztosítható, a dolgozók számára adómentesen adható étkezési utalvány is elszámolható. Saját konyha üzemeltetése esetén a költségek elszámolása a gyakorlati képzési napokra közvetlen önköltségen történik. Útiköltség-térítés kötelezően csak a tanulmányok alatti vizsgákra, beszámolókra és vissza történő utazások esetén jár a tanulónak. Ha gyakorlati képzés átmenetileg a képzést szervező székhelyén, telephelyén kívül levő munkahelyen történik, az utaztatásról, szállásról és az étkezésről természetben kell gondoskodni és ezt esetenként dokumentálni kell. Az ily módon dokumentált költségek elszámolhatók. A vizsgáztatás és ideiglenes átirányítással kapcsolatban felmerült útiköltség, illetve szállásköltség összege számolható el. (Útiköltség a minimálbér 1,5 százaléka/nap/fő; szállásköltség a minimálbér 2 százaléka/nap/ fő maximum.) A tanulók, hallgatók felelősségbiztosítása, orvosi ellátása A tanulók/hallgatók javára a felelősségbiztosítás jogszabályban előírt kötelezettség, melyet a gyakorlati képzést teljesítőnek meg kell kötnie a tanuló/hallgató javára. Általános tapasztalat, hogy ez évente Ft/fő értéket képvisel, biztosítótársaságtól függően. Elszámolhatók a tanuló/hallgató rendszeres orvosi vizsgálatának költségei, melyet a foglal koztatásegészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII.14.) Kormányrendelet szerint kell elvégezni. Az elszámolhatóság mértékénél a Kormányrendeletben foglalt mértékek az irányadók. Értelemszerűen csak a munka- és foglalkoztatás-egészségüggyel összefüggő teljesítések vehetők figyelembe. Külső szolgáltató esetén a költségeket számlával kell igazolni. Amennyiben a gyakorlati képzést folytató saját üzemorvosi szolgálat keretében végzi ezt a kötelezettséget, úgy az elszámolást belső kalkulációval kell alátámasztani. Gyakorlati oktatók díjazása, költségelszámolása, továbbképzési költségei Elszámolható a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, oktatóként foglal koztatott dolgozó díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, útiköltség-térítése, amennyi ben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll. Amennyiben az oktatott tanulói, illetve hallgatói átlaglétszám lehetővé teszi a főállású oktató, szakoktató 4. b) pont szerinti bérköltségének elszámolását, akkor elszámolható az oktató, szakoktató részére biztosított, akkreditált szakmai, pedagógiai képzés költsége a saját dolgozó képzési költségeinek elszámolására vonatkozó szabályoknak megfelelően. Ha a dolgozóhoz beosztott tanulók száma eléri a közoktatási törvényben gyakorlati képzésben meghatározott tanulók iskolája szerinti átlaglétszámot, a dolgozó díjazásából elszámolható hányad felső határa középfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa, középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkező dolgozó esetében a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, felsőfokú iskolai végzettségű dolgozó esetén a kötelező legkisebb munkabér négy és félszerese. 21

22 Főállású oktató esetében figyelembe véve az Szht. mellékletében meghatározott oktató részére nyújtott díjazást egy teljes oktatói díjazás akkor számolható el, ha a teljes munkaidejében az általa oktatott tanulók, valamint a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény alapján hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók átlaglétszáma eléri a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben meghatározott átlag csoportlétszámot, illetve osztálylétszámot az elszámolási időszakban. Nem főállású oktató esetében figyelembe véve az oktató részére nyújtott díjazást munka bérének az a része számolható el oktatói díjazásként, amilyen arányban áll a gyakorlati oktatás ideje a teljes munkaidejével. Amennyiben az általa oktatott tanulók, hallgatók létszáma nem éri el a meghatározott csoportlétszámot, akkor az e bekezdésben meghatározott oktatói díjazást olyan arányban kell tovább csökkenteni, amilyen arányban kevesebb a tényleges létszám a csoportlétszámnál az elszámolási időszakban. A jogszabályi szöveg határozottan előírja, hogy az érintett dolgozóval a hozzájárulásra kötelezett munkaviszonyban kell, hogy álljon. (Egyéb jogviszony, pl. megbízás stb. nem fogadható el.) Az elszámolhatóság mértékénél két dologra kell figyelemmel lenni: Az elszámolhatóságnak meg kell felelnie a ténylegesen bérlistán átvett jövedelem kifizetésével is. Az elszámolhatóság mértékét befolyásolja még a figyelembe vehető oktatók száma is. Az esetek nagy részében a hozzájárulásra kötelezettnél alkalmazott gyakorlati oktatók száma nem esik egybe a jogszabályok által figyelembe vehető oktatók számával. A figyelembe vehető oktatószám meghatározásánál figyelemmel kell lenni a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 3. mellékletének e csoportjára, miszerint a szakközépiskolai és szakiskolai képzés csoportlétszáma átlag 8 fő, maximum 12 fő. Értelemszerűen a számításnál az átlag 8 fő figyelembe vétele a célszerű. Problémát jelent, hogy a közoktatási törvény egész hónapon át folyó folyamatos képzést feltételez, míg a szakképzési hozzájárulásra kötelezettnél hasonló helyen lévő tanuló szakaszosan tartózkodik. A számításnál a korábbi években ez komoly gondot nem jelentett, mivel nagy átlagban hetes váltásban tartózkodtak a tanulók a gyakorlóhelyen és általában a csoportlétszám kétszeresen 16 fő esetén lehetett 1 fő oktatót figyelembe venni. Az OKJ változása során a gyakorlati oktatás ideje szakmánként megváltozott, ezért az arányosítást most már akár szakmánként is a tényleges gyakorlati időre vetítve kell elvégezni. Az oktatási törvény hivatkozott mellékletében rögzített nyolc fős csoportlétszámtól két esetben lehet eltérni: a beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a más fogyatékos tanulók csoportjából a részképesség-kieséssel küzdő, továbbá a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermeket, tanulót függetlenül attól, hogy a gyermek, tanuló a többi gyermekkel együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, a testi, érzékszervi és a középsúlyos értelmi, továbbá az előzőekben fel nem sorolt más fogyatékos gyermeket, tanulót pedig három gyermekként, tanulóként kell számításba venni. Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulót; az országos érvényű munkavédelmi szabályok más csoportlétszámot írnak elő. A speciális tanulók oktatásának jogszerűségét (alapító okirat, működési engedély) a gyakorlati oktatást folytató szervezetnek igazolnia kell. Igazolni kell további tanulónként központilag kijelölt szervezet által kiadott dokumentumok alapján a tanuló speciális minősítését. 22