B U DS.Pe ST Budapest Fövaros Közgyülese

Átírás

1 B U DS.Pe ST Budapest Fövaros Közgyülese Orbán Gyöngyi képviselő - FIDESZ-KDNP l llllllll illmllll ll~ lm lll ll~lll llllillm llli ~IIIIIIIIJI * * ikt. szám: FPH003 / /2015 tárgy: Javaslat a Budapest főváros területén tartózkodó hajléktalanok rendkívüli települési támogatásáról szóló rendelet megalkotására egyeztetésre megküldve: D Fővárosi Közgyűlés bizottságal D Fővárosi Közgyűlés tanácsnoka részére ELŐTERJESZTÉS a Közgyűlés részére Tisztelt Közgyűlési A Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladatként kezdte meg szeptember 23-án a fővárosi illetőségű hajléktalan személyek eseti segélyezését. Ezen segélyezési tevékenységet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi. lll. törvény (továbbiakban: Szt.) január 1-jétől már kötelező feladatként írta elő a Főváros i Önkormányzat számára. Az Szt. 45. (2) bekezdése szerint,.a fővárosban - ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat másként nem állapodik meg - a hajléktalanok önkormányzati segélyezése a fővárosi önkormányzat feladata." Eddig ilyen megállapodás megkötésére a kerületi önkormányzatokkal nem került sor, ezért az önkormányzati segélyezés feladatát a Fővárosi Önkormányzat látja el, amelynek forrását saját költségvetésében biztosítja, 2014-ban 85 millió forint volt ilyen célra fordítható ( es cím kód). Az önkormányzati segélyezés részletszabályait a hajléktalanok pénzbeli szociális ellátásának egyes kérdéseiről szóló 40/2009. (VII. 9.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: Rendelet) tartalmazza, a segélyek megállapítását a Közgyűléstől átruházott hatáskörben a főjegyző látja el. A Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi XCIX. törvény az Szt. önkormányzati segélyezésre vonatkozó rendelkezéseit oly módon változtatta meg, hogy kötelező jelleggel írja elő minden települési önkormányzat számára, miszerint február 28-ig egy új, települési támogatás néven bevezetésre kerülő ellátási formáról alkosson rendeletet Budapest, Városhá z utca l levélcím: 1840 Budapest l orbangyongyi@budapest.h u

2 A módosítás folytán az Szt. 45. (6) bekezdése változatlanul kimondja azt is, hogy ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzat nem állapodik meg eltéröen, akkor a fővárosban a hajléktalanok számára nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapítása a Fővárosi Önkormányzat feladata. Az Szt (4) bekezdés g) pontja ad felhatalmazást a települési önkormányzatok számára az új rendelet megalkotására, míg a 134/E. szerint az új rendeletet legkésöbb február 28-áig kell megalkotni. A törvényi rendelkezésekből tehát az következik, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek egy új, a hajléktalanok rendkívüli települési támogatásáról szóló rendeletet kell alkotnia. A pénzbeli ellátások tekintetében az Szt. 4. (2) bekezdése értelmében az a személy minösül hajléktalannak, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek a bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás. A hajléktalanok vonatkozásában az Szt. tehát csak annyit ír elő, hogy akinek nincs bejelentett lakóhelye - vagy ha a bejelentett lakóhely hajléktalan szállás -, az a segélyezés szempontjából már hajléktalannak minősül. Más körülményt e vonatkozásban nem lehet figyelembe venni, így a hajléktalanság nem függ a vagyoni helyzettől (van-e például az adott személynek ingatlan tulajdona), a jövedelmi viszonyoktól (van-e munkahelye, dolgozik-e), a családi körülményektől (egyedül vagy családban él, gondoskodnak-e róla, eltartják-e, tart-e kapcsolatot a hajléktalan-segítő, ellátó szervezetekkel, szociális munkásokkal), a tényleges lakhatási helyzettől (valóban hajléktalan, mert közterületen, nem lakás céljára szolgáló helyiségben, esetleg hajléktalanszállón tartózkodik vagy lakásban él, amely akár tulajdona is lehet). Az Szt a a települési támogatás törvényi alapjait a következök szerint határozza meg: "Települési támogatás 45. (1) A képviselö-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújt. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, c) a gyógyszerkiadások viseléséhez, d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátraléket felhalmozó személyek részére. (2) Más jogszabály alkalmazásában az (1) bekezdés a) pontja szerinti célra nyújtott települési támogatást lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni. 215

3 (3) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. (4) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (5) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható. (6) Ha a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat nem állapodik meg ettől eltérően, a fővárosban a hajléktalanok számára nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata. (7) A települési önkormányzat rendeletében a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás - ide nem értve az (1) bekezdés d) pontja szerinti célra nyújtott támogatást - havi összegét úgy kell szabályozni, hogy az nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét." A jelenleg hatályos Rendeletben szabályozott segélyezési esetek számos élethelyzetben nyújtanak segítséget, az előírások alapján sok ezer hajléktalannak tudtunk pénzügyi segítséget adni. Úgy vélem, hogy a Rendeletben meghatározott segélyezési típusok továbbra is alkalmasak és megfelelőek érdemi segítség nyújtására, ezért a korábbi szabályozásra alapozva és annak tapasztalatait is felhasználva készítettem elő az új rendeletet. A hajléktalanok rendkívüli települési támogatásról szóló új rendelet-tervezet a mostani Rendelethez képest azon szükségszerű változtatásokat is tartalmazza, amelyek a évi XCIX. törvénynek való megfelelést szolgálják: a Fővárosi Önkormányzat számára csak a rendkívüli települési támogatás nyújtását teszi lehetövé a törvény, tehát azon korábbi segélyezési esetek, melyek a törvény szerinti rendkívüli élethelyzetnek nem felelnek meg, a továbbiakban nem nyújthaták (lakhatást támogató segély, rendszeres ellátást kérelmezök segélye). Az új rendelet egyik fontos eleme, hogy az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-áról 150 %-ra (számszerűsítve: Ft-ról Ft-ra), egyedül álló esetében 150%-ról 170 %-ra való (számszerűsítve : Ft-ról Ft-ra) emeli, ezáltal a magasabb jövedelműek is ellátáshoz juthatnak. 3/5

4 Kiemelni tartom fontosnak, hogy amennyiben a hajléktalan ügyfelek munkába állnak, elveszitik az ingyenes szolgáltatásokat, mert már van jövedelmük, továbbá jelentkeznek a munkába álláshoz kapcsolódó többletkiadásaik is. A hajléktalan ilyenkor már nem tudja igénybe venni a kedvezményes SKK bérletet, csak a teljes árút, valamint, ha dolgozik, a munkavégzés miatt nincs lehetősége még a kedvezményes étkezésekre sem, mert oda el kell menni, ott sorba kell állni, ez pedig a munkavégzés alatt nem lehetséges. Fizetnie kell a szállásért és a gyógyszer ingyenesítést sem tudja igénybe venni. Az új rendelet javasolja, hogy az ö számukra adható támogatás Ft-ról forintra emelkedjen. Megőrizni javasalom továbbá azon segélyeket is, amelyek még a hajléktalan ember élethelyzetében is rendkívüli esetnek minösülö helyzetekben nyújtanak segítséget, így alkalmanként Ft-tal javasalom támogatni a munkaképtelenné vált, valamint a jövedelem nélküli helyzetbe került személyeket is. Új típusként javasolom bevezetni a temetési támogatást, amit a közeli hozzátartozó eltemettetéséről gondoskodó hajléktalan személy részére lehet kifizetni. A hajléktalan személyek részére adandó temetési támogatás feltétele, hogy számlával igazolja, miszerint a kérelmezőt terheli a temetés költsége. A temetési segély összege a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. által közzétett legolcsóbb temetés költségének 20 %-a (2015-ben legalább Ft). A krízis támogatás keretében adunk segítséget a gyermek fogadásához, valamint az állami nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartáshoz szükséges, továbbá a gyermek eltartása érdekében teirnerült kiadások viseléséhez. Így juthat támogatáshoz a gyermekét váró nő, amihez csak egy igazolás szükséges a várandósságáról. Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a hajléktalan személynek, aki családjában kiskorú gyermeket nevel és a gyermek iskoláztatásához, vagy a gyermek eltartásához, ellátásához segítségre szarul, továbbá rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a hajléktalan személynek is, akinek az állami nevelésbe vett gyermekével való kapcsolattartáshoz van szüksége segítségre. A támogatások egyik fő alapelve, hogy a gyermekeket támogatjuk és vesszük figyelembe a jogosultság megállapításánál Azt a szemléletet helyeztük előtérbe, hogy a gyermek nem tehet arról, hogy szülei milyen körülményeket tudnak biztosítani számára, és ha a szükséghelyzet úgy hozza, akkor a családban tartózkodó összes gyermekre fel lehessen venni a támogatásokat. A rendelet támogatási jogcímeinek, feltételeinek kialakítása, valamint a támogatási összegek meghatározása során figyelembe vettük szakmai szervezetek, így a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei, a Menhely Alapítvány, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat javaslatait is. A rendkívüli települési támogatásról szóló új rendelet alapján- figyelembe véve a évi és a korábbi tapasztalatokat - a feladat biztonságos ellátásához 70 millió Ft-os költségvetési forrásra lesz szükség, amely a évi költségvetésbe es címkód alatt betervezésre kerül. A rendkívüli települési támogatás törvényi hatáskörét - a mostani önkormányzati segélyhez hasonlóan - a föjegyzöre javasalom átruházni. A rendelet-tervezet előzetes hatásvizsgálatát a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 17. (2) bekezdése szerint elvégeztük. Kiemelten fontosnak a társadalmi és költségvetési hatások várhatók (2. számú melléklet). 4 /5

5 A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 201 O. évi CXXXI. törvényben e l ő írtaknak megfelelően, az előkészítő főosztály a honlapon legalább 8 napig lehetőséget biztosított a társadalmi egyeztetésre. Mindezekre figyelemmel kérem a Főváros i Közgyűlést az előterjesztés megtárgyalására és a rendelet megalkotására. Döntési javaslat A Fővárosi Közgy ű lés úgy dönt, hogy az 1. számú melléklet szerinti tartalommal megalkotja..../2015. (... ) Főv. Kgy. rendeletét a Budapest főváros területén tartózkodó hajléktalanok rendkívüli települési támogatásáról. Döntéshozatal módja: A határozati javaslat elfogadásához m i nősített szavazattöbbség szükséges! Budapest, február 1 O. Láttam: t' L J_ j'\ ) ~ Orbán Gyóngyi fővárosi kép viselő m e llé kletek: 1. Rendel et -te rvezet 2. Hatásvizsgál at Szignálta: (!)1. 1 ~ ()(,.tt-l Q d;:-;i~~ ~~-~«Ya bnkorm~n zau főtanácsadó