Szovjet emlékek. Mit hagytak maguk után?

Átírás

1 Szovjet emlékek. Mit hagytak maguk után? A szovjet örökséget nemcsak a hátrahagyott és leamortizált épületek jelentik. Emlékük a helyiekben máig él, történetek és pletykák formájában. Hitelességük nehezen bizonyítható, de fellelhető bennük az igazság. A megkérdezett emberek szavait idézzük. Gyermekkoromban sokat csavarogtunk a barátaimmal. Egy alkalommal egy bokorba bújtunk, onnan lestük, ahogy a katonák gyakorlatoznak. Láttuk, ahogy a kiskatonáknak a tiszt pálcával mutatja, hova lőjenek. Egy másik alkalommal láttuk, ahogy a katonák egy szétlőtt tankon gyakorlatoznak, amin 4-5 centiméteres lyukak voltak. Hullaszag áradt belőlük, mert a holttesteket már nem lehetett kiszedni. Biciklivel kirándultunk a gyerekekkel az erdőben, amikor önjáró rakétákat vettünk észre és katonákat bunkerekben. Nem mertünk kérdezni. Tanárként dolgoztam. Volt egy barátom a szovjet iskolában tanító tanárok között. Egy látogatásakor sírva mesélte, hogy elviszik, de fogalma sincs hova. Csak azt tudja, hogy mennie kell. Azóta megszakadt minden kapcsolatom vele. Az erődbe még a mozdonyvezetőt sem engedték be, amikor a szállítmányt hozta. Egy biztos, mikor a szovjetek kivonultak, a magyar nagyot sóhajtott. Ők is a politika áldozatai voltak. Csak a parancsot teljesítették. A Vízműnél dolgoztam. A vízórákat voltam leellenőrizni, amikor megláttam a szovjet tisztet. Kértem a pecsétet. Amikor igennel válaszolt, annyit mondtam: oké. Erre ő fegyvert rántott. Egy mérnök ismerősöm a tervrajzok egyeztetésénél megkérdezte az orosz tisztet, tud-e németül, vagy beszél-e más nyelvet. A szovjet erre megharagudott és megverte. Munkánk során tudatosult bennünk, hogy számunkra ez csak történelem, de valakinek ez volt az élete. Van, akinek kellemes emlékei maradtak, volt, aki szorongással, szomorúsággal beszélt róluk. Pontosan nem emlékszem, de a 80-as évek körül lehetett. Mosogatás közben észrevettem, hogy rezeg a föld. Többször is éreztem földrengést, amikről később kiderült, hogy robbantások voltak. Csak a magasabb rangú tisztek járhattak ki a városba. A többi katonát csak az ünnepélyeken láttuk. Sokuk fiatal, kopasz és gebe volt. Nem engedték, hogy beszéljünk velük, még a gyerekeknek sem Csoportkép

2 Pusztítás és építkezés az erődben Hivatalosan november 30-án hagyták el a szovjetek a Monostori Erődöt. Valójában decemberben ment el az utolsó tiszt a feleségével. Amikor először beléptünk az erődbe viszonylagos rend fogadott bennünket. Ez volt a megyében a legrendezettebb laktanya. Csak az udvaron volt sok szétszórt lőszeres-láda. Az étkező és a kórház közötti Az erődbe vezető sínpár részen egy emlékmű volt. Téglából rakták ki a sarlót és kalapácsot. Az étkező előtti alakuló téren egy fémrakéta állt. Az udvaron, a kaputól a Nyugati Bástyáig két sínpár vezetett. A lőszerek szállítására használták. A kazamatában ezrével szétdobált tüzérségi gránát, nylonba csomagolt RPG-k, -amivel a tankokat lövik-, rengeteg Kalasnyikov-lőszer, légelhárító rakéták, kézigránátok. Két sorban álltak a fal mellett a lőszeres-ládák. De akkorra már mind üres volt. A lőszermentesítés másfél évig tartott, a tűzszerészek tonnaszámra gyűjtötték be a lőszert. Fegyvert nem találtak. Egy egykori őr visszaemlékezései alapján A szovjet megszállás után a magyarok több épületet lebontottak az erődön kívül és belül. Ha az akkori időkben állnánk bent az erőd falai közt, négy épülettel látnánk többet. A főkapu és a tiszti szállás közötti területen egy műhely helyezkedett el, amelyben légvédelmi rakétákat szereltek össze az orosz bakák. A bejárat és a Déli Bástya között, a dél-nyugati bástyánál és az észak-nyugati bástya közelében is voltak épületek. Mindhárom létesítménybe önjáró légvédelmi rakétákat telepítettek, felkészülve egy esetleges légitámadásra. A rakéták kezelésére két irányító központot hoztak létre az észak-nyugati bástya közelében. Szovjet katonák által épített különböző funkciójú épületek (részlet a tablóból) Kicsit távolabb az erődtől egy légvédelmi lokátort építettek a szovjetek, amely az esetleges légi, illetve földi támadásokat volt hivatva jelezni. Ehhez a lokátorhoz is tartozott két légvédelmi irányító központ, amelyek az erődön kívül az észak-nyugati és a Nyugati bástya közt működtek. Az itt szolgáló katonáknak itt volt a szálláshelyük és a saját őrségük is, nem tartoztak az erődben szolgálókhoz. Az erődön belül a szovjet időkben vasúti sínek futottak, amiken több mint tízezer vagon lőszert mozgattak. Ez akkora mennyiség volt, hogy ha netalántán felrobbant volna az ott tárolt muníció, akkor Komárom és széles környéke helyén egy kráter lenne, illetve a Duna is valószínűleg máshol folyna

3 A LEGENDA nyitott kérdések Minden politikai rendszernek, minden egyes mesterségesen kreált államnak vannak titkai. Egy olyan országban, ahol az emberek nem élhetnek jogaikkal, a titkokat szigorúan őrzik. Ahogy múlnak az évek, a misztérium legendává válik, egyfajta népmesévé, ami generációkon át öröklődik. Annak ellenére, hogy a szovjetek 1990-ben elhagyták Komáromot, a Monostori Erőd legendája még ma is él. A szovjetek hosszú időn át használták az erődöt. A falakon belüli valós történések körül csend honolt. Ez a csend hozta létre az erődöt körbelengő misztikumot. A városba járó tisztek nem beszélhettek. Az emberek magyarázatot kerestek a megmagyarázhatatlanra. Lőgyakorlat Az idős emberek, akiket megkérdeztünk csak annyit tudtak akkoriban, hogy ha felrobban az erőd, akkor lerombolja az egész várost, mindkét oldalon. Nagy kérdés, hogy rejtegetett-e az erőd nukleáris fegyvert? A tényeket nem ismerjük, de egyesek szerint igen. A szovjetek sok titkos bunkert hagytak maguk után Magyarországon. Egyet a Bakonyban fedeztek fel sok évvel a kivonulás után. Ez is azt bizonyítja, hogy a szovjetek tudtak titkot tartani. Amikor információt gyűjtöttünk sok ember beszélt olyan lehetséges alagutakról, amik a dél-komáromi három erődöt köthették össze. Nincsenek szemtanúk. Hallottunk arról is, hogy a Duna alatt alagút kötheti össze a két várost. Ez nem valószínű, mert egy ilyen alagút fúrásához metró-technika kellett volna. Mindezt titokban végrehajtani lehetetlen. Egy érdekes történet egy nagy radarról mesél, ami az eget pásztázta. Az egyik városi templomtorony állítólag zavarta az adást, így megrövidíttették. (Ezt egy másik forrás cáfolja.) Sok a megválaszolatlan kérdés. A legjobb, kedves Olvasó, ha eljössz ide te magad és megpróbálod megtalálni a te válaszaidat, a te nézőpontodból. Az erőd titokzatos történetek forrása, légy te is részese a hangulatának! A kivonulás előtt a szovjetek rengeteg vagon kavicsot hordtak be az erődbe. Az emberek látták ezt, de nem értették. Az átadás után ennek a töménytelen mennyiségű kavicsnak még a nyomára sem bukkantak. Rejtély, hogy hova tűnt. Talán a földalatti titkos járatokat temettek be vele? A megoldás talán a lábad alatt van. Tankok a komáromi vasútállomáson

4 Igaz vagy hamis? Melyik sztori igaz és melyik kitaláció? A, Azokban az időkben, amikor a szovjet katonák a Monostori Erődben tartózkodtak, Komárom városában megkezdődtek a fosztogatások. Az itt élő emberek bizton hitték, hogy a tettesek csak az ide érkező katonák lehetnek. Gyanújukat megerősítette, hogy a rablók minden helyszínen nyomokat hagytak maguk után. Az egyik fosztogatás alkalmával sikerült elkapni a tetteseket. A városlakók legnagyobb megdöbbenésére a szomszéd faluból származó családok voltak az elkövetők, akik a szovjetek rossz hírét kihasználva, igyekeztek rájuk terelni a gyanút. B, Az erőd nagy része lőszerraktárként funkcionált a szovjet megszállás alatt. Az istállókban szétverték a lovak márvány itatóját, hogy a fegyverek és lőszeres ládák elférjenek. 155 ilyen itatóból mára 12 maradt fenn. C, A szovjet katonák olyan szegények voltak, hogy a nekik járó újságot, a Pravda-t körbe cikk-cakkosra vágták, így készítettek maguknak terítőt. D, A szovjet katonák szerettek itt lenni, mivel sokkal jobb körülmények között élhettek, mint a Szovjetunióban. Mikor már biztos volt a kivonulás, pár tiszt magyar nőt vett feleségül, hogy itt telepedhessen le E, A szovjet katonáknak sok problémával kellett szembenézniük. Gyakran éheztek, és télen fáztak is. De ami még ennél is rosszabb volt, mindannyian azonos méretű cipőt kaptak. Ha valakinek nagy lába volt, azt szorította a cipő, a kicsi láb meg csak lötyögött a cipőben F, A kiskatonák minden reggel kemény edzéssel kezdték a napot. A Monostori Erődtől a Csillag Erődig futottak és vissza. Szerencséjükre a tisztek nem szaladtak velük, így alkalmuk nyílt a kerítés mellett levő emberektől cigarettát vagy alkoholt beszerezni. G, Az egyik november 7-i ünnepség után, amikor a tisztek már aludtak, pár őr kiszökött a városba. Egy lakótelepi boltot fosztottak ki. Másnap a tisztek előállították a tetteseket. Három napig olyan gödrökbe zárták őket, amiben épphogy elfér egy ember. Télen az ilyen büntetések során gyakori volt a fagyhalál. H, A szovjet megszállás alatt egy szovjet katona szerelembe esett egy gyönyörű magyar nővel. A nő viszontszerette, de mivel férje volt, így nem lehettek együtt. Egy napon éjfél után sétálgattak kézen fogva a városban. Szerencsétlenségükre valaki észrevette őket, és értesítette a férjet. Továbbra is találkozgattak, annak ellenére, hogy a nő élete otthon pokollá vált. Két évvel később a tisztet megölték. I, A szovjetek ig állomásoztak Komáromban. A katonák az erődben szolgáltak. A falak félig vörösre voltak festve. Így ha valaki nekitámaszkodott a falnak, hogy megpihenjen, a fal vörös nyomot hagyott az egyenruháján. A tisztek látták, ha valaki lustálkodott és keményen megbüntették. J, Köztudott volt a városban, hogy az itt állomásozó katonák nagyon szerették az alkoholt. Számukra azonban ez tilos volt. Ha egyszer-egyszer sikerült kiszökniük, első útjuk a kocsmába vezetett. A rendelés mindig kétszer két dl rum és egy fej hagyma volt. Hogy miért? A katonák körében kemény büntetés járt, ha valakit azon kaptak, hogy szeszt fogyasztott. A vöröshagyma illatával azonban meg tudták téveszteni az őröket

5 Megoldás: A igaz, B igaz, C igaz, D igaz, E hamis, F igaz, G hamis, H hamis H: A történet eleje igaz, csak a tisztet nem ölték meg a végén, hanem elvette a nőt és elköltöztek a Szovjetunióba. Később a nő hazajött a férjéhez, akivel Kanadában él. I hamis, J igaz, K - hamis K, A szovjetek az erőd területén laktak. Valamit enniük is kellett, így szakácsokat szereztek. Egyikük olasz volt. Egy szót sem beszélt oroszul. Így, ha a szovjetek valamit rendeltek, akkor ő teljesen mást hozott. Például sütemény helyett levest. A projekt és a kiadvány az Európai Bizottság támogatásával valósult meg. A projekt tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság vagy a MOBILITÁS véleményét, mely intézmények felelőssége a projektre nem terjed ki. Forrásjegyzék: A mozaik még töredékes. Köszönettel várjuk a Te történeteidet is az info@fort-monostor.hu címre! Tartalomjegyzék Előszó Az erőd emlékezete Az erődrendszer Hogyan kezdődött? A szovjet katonák élete az erődben Katonák és polgárok Szovjet emlékek. Mit hagytak maguk után? Pusztítás és építkezés az erődben A LEGENDA nyitott kérdések Igaz vagy hamis? A Monostori Erőd. Komáromi Nyomda és Kiadó Kft, Komárom, 2005 Homor,György: Szovjet csapatkivonás térségünkből. Jókai Mór Városi Könyvtár Kötészeti és Sokszorosító Műhelye, Pápa, 2009 Homor,György: Hívatlan vendégként Északi szomszédainknál. Jókai Mór Városi Könyvtár Kötészeti és Sokszorosító Műhelye, Pápa, 2010 A képek a weboldalról származnak, illetve az UFO című ifjúsági csere során készíültek. Forrásul szolgáltak még a beszélgetések Kravcsenkó Györggyel, Asbóth Zsolttal, Réső Györggyel, György Károlyné Rabi Lenkével, Szabó Olivérrel, valamint Komárom Város lakóival, akik visszaemlékezéseikkel segítették a munkát. Köszönet érte! Impresszum: Kiadja a Monostori Erőd Nonprofit Kft., 2011 Felelős kiadó: Varga István Az ifjúsági csere szakmai vezetői: Csillag Attila, Vadász Bálint Projektvezetők: Tóth-Lencse Andrea, Kalmár Zita Lektorálták: Kravcsenkó György, Szabó Olivér Grafika: Szelőczei Diana

6