НАУКОВИЙ ВІСНИК. Ужгородський національний університет Гуманітарно-природничий факультет з угорською мовою навчання

Átírás

1 Ужгородський національний університет Гуманітарно-природничий факультет з угорською мовою навчання НАУКОВИЙ ВІСНИК Збірник наукових статей матеріалів наукової конференції професорсько-викладацького складу та наукової конференції студентів Ужгород 2016

2 Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK a 2016-os tudományos tanári- és diákkonferencia anyagai alapján Ungvár 2016

3 УДК 80 (063) ББК Ш 10 я 54 А 19 АНОТАЦІЯ НАУКОВИЙ ВІСНИК (Відп.ред. Зикань Х.І. Ужгород: АУТДОР ШАРК, 252 с.) Збірник матеріалів наукової конференції професорсько-викладацького складу та наукової конференції студентів містить наукові статті викладачів, аспірантів та студентів кафедр гуманітарно-природничого факультету з угорською мовою навчання. Відповідальний редактор:зикань Х.І. к.ф.н., доцент Редколегія: Дєрке М.Ж. к.ф.н., доцент Кіш Є.Б. д.і.н., професор Нодь Н.Й. к.ф.н., доцент Петкі К. П. викладач (математика) Беликанич В.В. викладач (країнознавство) Відповідальний за випуск Шпеник О.О. к.ф-м.н., доцент, декан гуманітарноприродничого факультету з угорською мовою навчання Редколегія не несе відповідальності за зміст статей, опублікованих у збірнику. Рекомендовано до друку Науково-методичною комісією гуманітарно-природничого факультету з угорською мовою навчання, протокол 4 від 08 липня 2016 року та Вченою радою гуманітарно-природничого факультету з угорською мовою навчання ДВНЗ «Ужгородський національний університет», протокол 10 від 08 липня 2016 р. ISBN

4 ANOTÁCIÓ TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK (Főszerkesztő: Zékány Krisztina. Ungvár: AUTDOR SHARK. 252 old.) A gyűjtemény a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar tanárainak, aspiránsainak és diákjainak 2016-os évi tudományos tanári- és diákkonferencián elhangzott felszólalásainak anyagait tartalmazza. Főszerkesztő: Zékány Krisztina a filológiai tudományok kandidátusa A szerkesztőbizottság tagjai: Györke Magdolna a filológiai tudományok kandidátusa Kiss Éva a történelemtudományok doktora, professzor Nagy Natália a filológiai tudományok kandidátusa Petky Katalin előadó tanár (matematika) Belikánics László előadó tanár (országismeret) A kiadványért felel: Spenik Sándor a fizika-matematikai tudományok kandidátusa, docens, az UNE Magyar Nyelvű Humán- és Természettudományi Karának dékánja A kötet szerkesztői nem vállalnak felelősséget a gyűjteményben megjelent cikkek tartalmáért. Kiadásra ajánlotta a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar Tudományosmódszertani Bizottsága (2016. július 8., 4.sz. jegyzőkönyv), valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának Tudományos Tanácsa (2016. július 8., 10.sz. jegyzőkönyv). ISBN

5 TARTALOM ELŐSZÓ... 7 MAGYAR FILOLÓGIAI TANSZÉK Ádám Dóra. Egy igaz szerelmi kapcsolat emberi tanulságai a XXI.században Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni történetének tükrében... Ámort Angelika. A nő önmegvalósításának útja a XX. század elején Kaffka Margit Mária éve című regényének tükrében... Bahus Réka. A ragadványnevek és névadási sajátosságok Gáton... Csuka Emőke. A bujdosó szerep Nagy László költészetében... Ernyesné Tompa Zita. Lekvárfőzéssel kapcsolatos szakszókincs Badalóban... Filipenko Krisztina. Új nyelvi jelenségek az sms-szövegekben... Gulyás Márk. Ifjúsági regény és történelmi mese összeolvadása Gárdonyi Géza A láthatatlan ember c. művében... Gorzó Katalin. Az intellektus szerepe a párkapcsolatokban Závada Pál Jadviga párnája című regénye alapján... Győri Veronika. A születéssel kapcsolatos hiedelmek Tiszasalamonban... Györke Magdolna. A viselet emiotikájáról... Hulpa Diána. A megváltozott olvasási szokások okai és megoldási lehetőségei napjainkban egy klasszikus irodalmi mű mintáján... Ivánik István. Ritkább szóalkotásmódok a közösségi oldalakon... Jenei Viktória. Lakodalmi szokások Jánosiban... Kovalcsuk Júlia. Névadási szokások a vegyesházasságokból születettek körében Ungváron... Kovács Tünde. Ragadványnevek a beregszászi járási Nagymuzsalyban... Kölcsi Marianna. A gyümölcstermesztéssel kapcsolatos szakszavak vizsgálata Tiszabökényben... Molnár Viktória. A keresztnevek rendszere a beregszászi járási Nagyberegen... Nagy Natália. A ragadványnévadás sajátosságai Kárpátalján... Novikova Beatrix. A nő társadalmi helyzete a 19. század második felében Magyarországon Gárdonyi Géza Ida regénye c. műben... Stájer Szabina. Szlavizmusok az UNE magyar diákjai körében... Оксана Талабірчук. Особливості художнього перекладу з української мови на українську. Vaszecskó Karina. A születéssel kapcsolatos hiedelmek és szakszavak Csapon... Zékány Krisztina. A magyar nyelv idegen nyelvként való tanításának néhány gyakorlati kérdése MAGYAR TÖRTÉNELEM ÉS EURÓPAI INTEGRÁCIÓS TANSZÉK Balla Eszter. Szent István király törvényalkotási tevékenysége és ntelmei... Bara Tünde. A középkori eretnekség és inkvizíció kapcsolata a források és szakirodalom tükrében... Belikánics László. Közép-Európa országainak választásföldrajzi törésvonalai a rendszerváltozás utáni időszakban... Bursza Krisztina. Az Ó- és a Középbirodalom kialakulása, fejlődésének fontosabb szakaszai. Csengeri Szilárd. A császárkori hadművészet elemei... Doktor Edina. Ung és Ugocsa vármegyék vallási (felekezeti) és anyanyelvi változásai 1880 és 1910 között... Haluska Bettina. Az es országgyűlési reformok és azok jelentősége... Homoki Mátyás. Hunyadi János 1448-as török ellenes hadjárata... Kiss Éva. A Kárpát-medence térszerkezetének jellemző... Kovács Eleonóra. Hadifogságban. Naplórészlet (I.)... Marosán Kamilla. Kárpátalja oktatáspolitikája 1945 és 1949 között a sajtó anyagai alapján... Mádi Bianka. Internálás Verbőcön

6 Mihók Richárd. Bereg vármegye középkori történetének historiográfiája Pataki István. Iskolán kívüli népművelés Ugocsa vármegyében 1941 és 1943 között Simon Rita. A Perényi család birtokai és peres ügyei Ugocsa vármegyében Vajda Nikolett. Adalékok Ungvár középkori történetéhez Zubánics László. Ismeretlen mozaikkockák a homonnai Drugeth család történelméből FIZIKA ÉS MATEMATIKA TANSZÉK Bence Norbert. A fekete test sugárzásának vizsgálata ésa Stefan-Boltzmann állandó meghatározása... Bota Anita. A neuron elemek szintézise az első rendű approximációs módszer által... Янош Коложварі. Eмісійні характеристики наносекундного об'ємного розряду в системі електродів з халькопирита (cusbse 2)... Simon Anikó. A neuron elemek szintézise itegrációs módszer által... Spenik Sándor Turóczi Jolán. Hármas kvarkrendszerek vizsgálata relativisztikus megközelítésben... Віктор Трошкі. Використання основних властивостей теорії ймовірностей у стискаючому зондуванні SZERZŐINK

7 ELŐSZÓ Jelen cikkgyűjtemény az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kara évi diák- és tanári évzáró tudományos konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza. A Tudományos Közlemények című kiadvány megjelentetése hagyományteremtő szándékkal történik, fórumot szeretnénk létrehozni, ahol a kar tanárai és hallgatói meg tudják mutatni választott szakmájukban elért tudományos eredményeit. A kar tudományos tanácsa lehetőséget biztosít az évenkénti tudományos konferencián bemutatott kutatási eredmények publikálára. A kötet a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és fizika tudományterületéről közöl írásokat, tanulmányokat. A cikkek tematikája szerves részét képezi a tanszékeken folyó tudományos kutatómunkának A kutatási módszerek sokrétűek, változatosak, megfelelnek napjaink követelményeinek Köszönetet mondunk mindazoknak, akik hozzájárultak a kötet kiadásához, munkájukkal segítették a beérezett írások nyelvi és szakmai ellenőrzését, értékelését, stilisztikai pontosítását. A szerkesztők

8 MAGYAR FILOLÓGIAI TANSZÉK ÁDÁM DÓRA Egy igaz szerelmi kapcsolat emberi tanulságai a XXI.században Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni történetének tükrében Tudományos vezető: Hulpa Diána docens A család a társadalom fő eleme, melynek alapja a szerelem. Kulcsfontosságú kérdés annak vizsgálata, hogy mi vezet a család bomlásához, a szerelem fogalmának újfajta értelmezéséhez. A szerelem nem egy kézzel megfogható dolog, melyet mindenki kénye-kedve szerint irányíthat, hanem két egyén személyes vonzalma. Az irodalom, ezen belül is Radnóti Miklós költészetével azt próbáljuk meg bebizonyítani, hogy egy jól működő kapcsolat, házasság alapja a kölcsönös érzelmeken, őszinteségen, bizalmon alapszik, s ha ez hiányzik, akkor az a kapcsolat nem életképes. Radnóti Miklós azon költők egyike, akinek a munkássága a magyar irodalomkritika érdeklődésének középpontjában van, ezért kutatásomhoz rengeteg szakirodalom nyújtott segítséget. Az általam vizsgált szakirodalom két részre oszlik: az egyik csoportba sorolhatóak azok az írások, melyek Radnóti Miklós szerelmi költészetével foglalkoznak, a második csoportba tartoznak azon szociológiai írások, melyek a szerelem problematikáját kutatják. Marianna D. BirnbaumMiklós Radnóti: A biography of hispoetry című munkája rámutat arra, hogy az életben is előfordulnak néha váratlan helyzetek, de egy igaz szerelmi kapcsolat minden akadályt képes legyőzni. Tanulmányában kifejti, hogy a kedvesnek oltalmazó ereje van. Rámutatott arra, hogy egy jól működő párkapcsolat a két fél közös, egymás iránti oltalmán alapszik. A szerelem fogalmával foglalkozik Erich FrommA szeretet művészete című művében. Műve a szerelem és a szeretet közötti különbségekre mutat rá, valamint sokat segített a szerelem és a szexualitás értelmezésében. A szeretet művészete segített megérteni a házasság mibenlétét, vagyis a házasság az az intézmény, amelyben az életemet teljes egészében egyesítem egy másik ember életével. Radnóti Miklós szerelmi versei három periódusra bonthatók: korai szerelmes versei, házassága alatt született versei, a szerelem témája háborús költészetében. Korai verseinek címe is árulkodik arról, hogy gyakori nála a természet jelenségeinek megszemélyesítése. Ilyen például a Köszöntsd a napot, Erdei ének valahonnan, Eső, Boldog hajnali vers, Pirul a naptól már az őszi bogyó, Zápor, Tavaszra jósolok itt. Első

9 verseiben a pillanatnyi, fiatalos fellángolás dominál, melyekben a szeretett nő a természeti képeken keresztül jelenik meg: Most már a kezedet csókolom / a napban, lelkes földeken csörren, ütődő szárba szökkenve a búza! ; ahol hevertünk eldől a szár,/ szigorú táblán szerelmi címer, Te csak köszöntsd! szétnyitott tenyérrel/ köszöntsd a napot, mert most még/ feléfordulva állunk és lelkes/ földeken, csillanó földeken csörren/ ütődő szárba szökkenve a búza! [Köszöntsd a napot]a mának szól azzal, hogy minden nap egy új esély arra, hogy a kedvesünkkel legyünk, hiszen az élet olyan rövid, s minden napot boldogan kell köszöntenünk. A könnyed légiesség, a természet megjelenítése jellemző további verseire is, melyben a szerelem egyenlő a boldogsággal, a pillanatnyi örömökkel és a harmóniával. Versei még bohémak, játékosak. Fejünket majd szépen lehajtjuk,/ most a bokrok közt hálunk ; majd heverünk csak alvó bokrok/ leveleit tépdesve félve/ ujjaink között babonásan/ nyitott szemekkel nézzük egymást. [Erdei ének valahonnan] Látod!/ boldog csókjaink öröme/ harsog a fák közt és/ árnyékkal áldja/ testünket a táj! ; mi vagyunk most a fű,/ a fa, a part, az öröm is/ és szépszavú áldása/ a tájnak! [Tavaszi szeretők verse] Száz régi csóknál tüzesebben/ Kívánja ajkam a te ajkad, [Levél] A boldogság érzése akkor nyilvánul meg, amikor a két szerelmes együtt van és még a testük is egymás mellé vágyik. Ez alatt nem a szexualitás érthető, hanem a két fél együttműködése, ami a mai kapcsolatokból hiányzik. S még a betegágyon lévő lányhoz is vágyik, hogy együtt legyen vele. Radnóti munkássága kezdetén nem nevezi nevén a szerelmét, mindig kedvesnek szólítja az épp aktuális nőt: s a kedves haja is (csak csókolom)/ dalos karom között aranykazal! [Játékos vers aratás után] Az induló Radnóti verseiben a szerelem érzése egyenlő a boldogsággal, amit napjaink párkapcsolatában nehezen vagy egyáltalán nem figyelhetünk meg. A párkapcsolatok annyira elcsökevényesedtek, hogy a két fél nem egymásért van, hanem csak egymás mellett. A költő és Gyarmati Fanni szerelme éves korukban kezdődött, majd miután Radnóti Miklós Szegeden ledoktorált, augusztus 11-én házasodtak össze. Kapcsolatuk példamutató és erős volt. Büszkék voltak arra is, hogy a szerelmet nem a másik fél kisajátításaként, hanem kölcsönös bizalmon, elfogadáson alapuló kapcsolatnak fogják fel. A kedves megszólítása már asszonyommá válik nemcsak az Este a kertben című versében, hanem az Október, délután címűben is. Ez az első olyan költeménye, melyben kedvesét nevén nevezi: Mellettem alszik a tölgy alatt Fanni, Fanni fölébred és álmos szeme kék Fanniban a boldogságot, a megértést és a csendet találja meg a költő: Így készül az új

10 csend [Október, délben]. A költő tudja, hogy Fanniban mindent megtalált, amire szüksége van, hiszen Fanni nemcsak a zajt adja kettejük kapcsolatához, hanem a nyugalmat, amire minden embernek szüksége van június 13-án Radnóti Miklós azt írta a naplójába, hogy felnőtt dologba keveredtek Beck Judit festőművésznővel. Levelezéseit nem tartotta titokban felesége előtt és a Harmadik eclogát Beck Judithoz írta. Radnótit ekkor válság gyötörte a Beck Judittal való viszonya miatt. A viszonyról, ahogyan a levelezésekről is, a feleségének tudomása volt. Ez a futó kaland 1942-ig tartott, amikor egy levélben szerelmet vall feleségének. E kaland és visszafordulás a feleséghez terméke a Levéla hitveshez című vers. Későbbi verseiben az erotikusság is megjelenik, bár csak enyhe módon: vesd le ruhádat,/ már esik is kint,/ vesd le az inged,/ mossa az eső/össze szivünket. [Bájoló] s bordáid szép ivét is/oly hűvösen csodálom,/ mint aki megpihent már/ ily lélekző csodákon./ És mégis ál maimban/ gyakorta száz karom van/ s mint álombéli isten/ szorítlak száz karomban. [Rejtettelek] Most mentél el s már újra megcsodálnám a bokád fölött a drága jólismert kék eret. [Virág] A testiség megjelenése nem rontja el a költő és felesége között kialakult képet, csak még magasabb szintre emeli. A mai kapcsolatokban már a kezdeti szakaszban is jelen van a testiség kérdése, hiszen a párok általában rövid ismeretség után szexuális viszonyba kerülnek, ami nem feltétlenül helyes. Az igaz szerelmi kapcsolat Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni között a Tétova ódában jelenik meg igazán. Minden benne van, amit egy házasságnak tartalmaznia kell: a boldogság nehéz megfogalmazása, az egymás iránt érzett szerelem, az másik iránt érzett aggódás érzése, az együtt töltött idő gyorsasága: Mióta készülök, hogy elmondjam neked/ szerelmem rejtett csillagrendszerét;/ egy képben csak talán, s csupán a lényeget. ; S még mindig nem tudom elmondani neked,/ mit is jelent az nékem, hogyha dolgozom,/ óvó tekinteted érzem kezem felett. ; Boldog, mert veled él. S talán lesz még időm,/ hogy elmondjam Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni házassága nagyon sok viszontagságot bírt ki, melyet a mai házasságok többsége már nem élne túl: egy szerető megjelenése, a háború kegyetlensége, melyben Fanni elveszíti szerelmét. Radnóti Miklós utolsó alkotói szakaszában a szerelem témája összesen négy versben jelenik meg, hiszen a munkaszolgálat gyötrelme kevésbé teszi boldoggá az életet. A természeti képek itt is jelen vannak, ahogyan az első két korszakában, de itt ezek a képek fájdalmasak, boldogtalanok, nem a harmóniát jelentik: Látod-e, esteledik s a szögesdróttal beszegett, vad/ tölgykerítés, barak oly lebegő, felszívja az este.

11 Felesége eddig a biztonságot jelentette számára, s most a táborban már kétségek gyötrik, hogy többé nem fogja látni Fannit. A biztos pont a háború szörnyűségeiben a felesége, s annak gondolata, hogy ő az állandó tényező az életében. Az első Razglednicában a feleség jelenik meg, mint az állandó tényező: Te állandó vagy bennem e mozgó zűrzavarban. A szerelem témája háborús költészetében a biztonságot mutatja be, valamint a honvágyat. Felesége itt az állandóságot képviseli, amely bárhová is megy a költő, a felesége gondolata mindig vele van. Napjainkban az ilyen erős szerelmi kapcsolat nagyon ritka, és ha előfordul is, akkor sem tart ki olyan hosszú ideig, mint Radnóti Miklós és Gyarmat Fanni kapcsolata. A háborúban született verseinek aktualitása abban rejlik, hogy a szerelem még a legnagyobb gondok között is jelen van, és egy csöppnyi boldogságot visz a legsötétebb percekbe. Az általános tanulság, melyet Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni kapcsolata üzen a ma emberének az, hogy a család a társadalmunk alappillére, mely nélkül nincs egészséges társadalom. Az egészséges család pedig az igaz szerelmi kapcsolaton nyugszik. Tehát, az egyetemes igazság, hogy megtanuljuk felfogni a szerelem mibenlétét, ami hozzásegít az egészséges kapcsolatok, házasságok kialakításához. Addig, amíg az emberek többsége nem érti ezt meg, addig szerelemképzetről beszélhetünk s nem igazi, őszinte szerelemről. Felhasznált szakirodalom 1. A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. szerk. Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai Kiadó, 527.o. 2. Anthony Giddens. Szociológia. Budapest: Osiris Kiadó, o. 3. Buda Béla. A szerelem lélektana. In Kamarás I., Varga Cs. (szerk.): A szerelemről komolyan. Budapest: Gondolat, 1985, o. 4. Carl Gustav Jung. Gondolatok a szexualitásról és a szerelemről. Kossuth Kiadó, o. 5. Erich Fromm. A szeretet művészete. Háttér Kiadó, o. 6. Ferencz Győző.Radnóti Miklós élete és költészete: kritikai életrajz. Osiris Kiadó, Birnbaum, Marianna D.: Miklós Radnóti: A biography of hispoetry. München: o. Анотація В статті я розглядала тему:«людськіурокисправжніхлюбовнихстосунків у ХХІ ст. у дзеркалітворуміклошараднотітадьорматіфанні». Мета: сучасна ідея любві не може бути життєздатною тому, що відносини між чоловіком і жінкою розриваються. Робота складається з вступу, першого, другого, третього розділу та закінчення. Ранні відносини між Міклоша Радноті та Дьорматі Фанні, які він написав до неї, вчать людей сьогоденні так знайти свою другу половинку, щоб любов між ним тривала ціле життя, та не з того виходити,що воно раз закінчиться. У сучасних умовах кожна людина має розуміти, поважати, цінувати свою другу половинку та простити вчинені помилки, тому що це є основою вірної любові.

12 ÁMORTH ANGELIKA A nő önmegvalósításának útja a XX. század elején Kaffka Margit Mária évei című regényének tükrében Tudományos vezető: Lizanec Péter professzor Ma egy olyan szabad világban élünk, ahol minden ember,- és természetesen a nők -is többé-kevésbé problémamentesen megvalósíthatják önmagukat. De vajon milyenek voltak a viszonyok és a lehetőségek a múlt század elején, amikor az emancipáció épphogy felütötte a fejét a magyar társadalombankaffka Margit műveiben ezt a viszontagságokkal teli korszakot eleveníti meg szereplőin és saját, küzdelmekkel teli sorsán keresztül. A cikkben Laszlovszy Mária, a Mária évei regény főhősnőjének sorsát, jellemét, tragédiájának okait tanulmányozom. Kutatásom több szempontból is aktuális. Az irodalomtörténet és az olvasóközönség Kaffkát illetően nagy figyelmet szentel a Színek és évek és a Hangyaboly című regényének, viszont a Mária éveiről szinte megfeledkezik. Pedig a Laszlovszky-lány nem hétköznapi alakjában nem egy XXI. századi olvasó is magára ismerhet. A regény ma is aktuális problémát boncolgat: ki a hibás az egyén boldogtalanságában? A személy vagy a társadalom? Ha a társadalom, akkor azt is érdemes vizsgálni, boldogabb lenne-e főhősnőnk a mai társadalmi viszonyok között? Ezekre a kérdésekre próbálok választ adni a cikkben. Kaffka Margit Mária évei című regénye 1913-ban látott napvilágot. Mint ahogy az Kaffkánál oly gyakran előfordul, ez a mű is életrajzi vonatkozású, az írónő valódi tapasztalataiból táplálkozik. Kaffka Margit saját, megszenvedett tapasztalatát, kudarcait öntötte bele a regénybe - írja Földes Anna [2, 162. o.]. Több szakíró is úgy tekint a Mária éveire, mint a Színek és évek folytatására. A Mária évei cselekményében és szellemében is folytatása az első regényének - írja Földes Anna [2, 151. o.]. Hisz a Színek és évek záróakkordjában Pórtelky Magda épp arról számol be, hogy lányai milyen jól boldogulnak az életben; mind szakmát szerzett és képes eltartani magát. Magda a lányait egy szebb, független életre nevelte, ahol nem kell megalázkodniuk egy férfi előtt sem a megélhetés érdekében ( nem kell férjhez szaladnia a kenyérért [3, 256. o.]) [2, 152. o.]. Viszont mi történik Laszlovszky Máriával? Vajon ő miért nem képes boldogulni az életben? Hisz látszólag mindene megvan hozzá: diploma, megbecsült munkahely, olyan kereset, amiből gond nélkül el tudja tartani magát. (Pórtelky Magda bizonyára épp egy ilyen hátteret álmodott volna meg lányainak.) A szakíró megállapítása szerint Kaffka Margit korábbi regényével ellentétben ebben a műben az asszonyi nyomorúságnak nem a társadalmi, hanem a lelki okát, genezisét kutatja [2, 163. o.]. A cikkben arra a fő kérdésre szeretnék választ adni, mi is okozza valójában a főhősnőnk boldogtalanságát és végső kudarcát: sajátos, depresszív jelleme vagy a társadalom fejletlensége.

13 Ha figyelemmel végigtekintünk a XX. századi magyar társadalmon, kitűnik, hogy egy nő önmegvalósítási lehetőségei ebben a közegben gyakran nehézségekbe ütköznek. Ezt bizonyítja főhősnőnk élete is, aki a regény végén öngyilkos lesz, élete kudarcba fullad. Ám mindig fennáll ilyenkor a nagy kérdés: vajon történhetett volna másképp? Milyen mértékben hibás ebben a tragédiában a társadalom? Vajon más korban jobban tudott volna boldogulni a zaklatott, különc személyiségű Laszlovszky -lány? Milyen társadalmi körülmények uralkodtak a XX. század elején? Az első, és talán az egyik leglényegesebb pont, amit érintenünk kell e kérdés kibontásakor, a nők pályaválasztási lehetőségeivel és oktatásával kapcsolatos. Laszlovszky Mária, mint nővére is, (és mint a valós életben Kaffka Margit is) egy budapesti leányiskolában szerez tanári oklevelet. Kaffka Margit 1902-ben az Erzsébet Leányiskolában szerzi meg a diplomáját, főhősnőnk, Mária pedig a Valéria-internátusban. (Tulajdonképpen ugyanarról a tanintézményről van szó). Miért is döntött Mária a tanári szakma mellett? Erre nagyon könnyű választ adni: mert nem igazán volt lehetősége kedve szerint válogatni a szakterületek között. A XX. század eleje nem adott sok választási lehetőséget a fiatal, tanulni vágyó nőknek szakmaválasztás terén. Hisz csak három szakterület közül választhattak azok, akik felsőoktatási képzésben szerettek volna részt venni: a bölcsészet, az orvosi pálya vagy gyógyszerészet közül [1.]. Mária a tanulmányai befejezése után tanárként kezdett el dolgozni. Nem volt tulajdonképpen semmi baja a munkájával, de nem is nyújtott semmilyen élvezetet számára ez a tevékenység. Tanév tanév után telt, és őt egyre inkább az az érzés fogta el, hogy nem hagy maga után semmi maradandót. Dolgozott, mert dolgozni kellett, a pénzkeresésnél több nem igazán motivlta abban, hogy ezt a munkát végezze. Az új típusú nők többsége, mint ahogy Laszlovszky Mária is, nem a családalapításban látják életcéljukat. Sokan karriert építenek, és abban valósítják meg önmagukat, abban élik ki vágyaikat. Ez az új nő boldog, hogy azzal foglalkozhat, amivel szeretne. De mi a helyzet Máriával? Miért nem boldog, hogy dolgozhat, és ezáltal kiélheti függetlenségét? Nyilván azért, mert nem azzal foglalkozik, amivel akar, hanem azzal, amire lehetősége van. Érdekes ez az ellentmondás: az egyén, az új nő már megérett arra, hogy több legyen, mint egy háziasszony, látszólag meg is teheti, de a társadalom nem ad rá valós lehetőséget, hogy válasszon a különféle szakterületek között, kitanulja az általa választott szakmát és sikereket érjen el benne.

14 Ma a legtöbb országban már nem okoz semmilyen problémát a nőknek a szabad pályaválasztás. Sőt, Magyarországon jelenleg a nők iskolai végzettsége általánosságban valamivel magasabb, mint a férfiaké. A nők nagyobb százalékának van középfokú (52,6%), illetve felsőfokú végzettsége (52,6%), mint a hasonló korú férfiaknak [4.]. Ebből a szempontból Máriának talán mégis jobb lett volna egy későbbi korba születnie. De ez a szakmaválaszási probléma csak egy kis szegmensét képezi főhősnőnk boldogtalanságának. Nem feledkezhetünk meg Mária egészségesnek nem igazán mondható lelkiállapotáról sem. Főhősnőnk rengeteg dolgot nyom el önmagában, cselekedni fél, álmodozásaiban él, valójában fogalma sincs, mit kezdjen az életével. Hagyja, hogy sodorja valamerre az élet, lassan megszokja az őt körülvevő kisvárosi élet szűk korlátait, de ez a kényszeres megszokás megkeseríti az életét, még inkább cselekvésképtelenné teszi. És itt lép fel a következő fontos kérdés: mit kezdjen magával a XX. század elején egy ilyen nehéz lelki válságokkal küzdő fiatal lány? Ki nyújt neki segítséget, esetleg tanácsot? Furcsán hangzik talán, de régen, a nehezebb időkben valamivel könnyebb volt az embereknek megoldást találniuk a lelki problémáikra. Amikor az ember élete a mindennapos kemény munka körül forgott, nem volt ideje a depresszióra. Nem létezett az a probléma, hogy nem tudja eldönteni, mit kezdjen az életével, hisz ezt már rég eldöntötték helyette. A XX. században megváltozott az élet. Érdekes az a jelenség, hogy ahogy növekszik az életszínvonal, úgy szaporodnak a lelki betegségek is. Szerencsétlenségére Laszlovszky Mária pont egy olyan eset, aki már olyan lelki problémákkal küzd, mint egy modern egyén, de olyan társadalomban él, amely nem szándékozik segítséget nyújtani ebben a problémában. Ma már rádöbbent a szocium arra, hogy a lelki betegségek, amelyek megkeserítik az ember mindennapjait, ugyanolyan betegségek, mint a testi panaszok. Ha nem kap semmilyen támogatást a beteg, az komoly következményekhez vezethet. Laszlovszky Mária esetében ennek a következménye nem lett más, mint az öngyilkosság. Laszlovszky Mária öngyikossága rámutat egy szomorú tényre: a társadalom nem vállal semmilyen felelősséget tönkrement életéért. Ez nagyon tisztán kiolvasható a regényből, méghozzá abból a jelenetből, ami a tragédia után következett: Egy úrforma ember a budai hídfőhöz szaladt; úgy tudta, hogy az őrfülkében van telefon. Azt mondták neki, hogy azt csak hivatalos ügyben lehet használni. Éktelen, méltó haragra gerjedt, hadonászott, elhatározta, hogy az újságokba téteti másnap ezt a szörnyűséget. Mikor emberéletről van szó [3, 434. o.].

15 Földes Anna is felhívja a figyelmet erre a jelenetre. A szakíró szerint ezzel az egyetlen rideg mondattal ( azt csak hivatalos ügyben lehet használni ) tömören és kommentár nélkül kifejezésre juttatja az író, milyen embertelen világot hagyott el önkénytelenül Laszlovszky Mária [2, 164. o.]. Következtetésként megállapíthatjuk, hogy Laszlovszky Máriára, az új embertípus befogadására valóban nem volt még felkészülve a korabeli magyar társadalom. De még mindig kérdéses, hogy jobb lett volna-e Máriának egy másik, egy fejlettebb korba beleszületnie? Vajon boldogulna-e ez a bonyolult személyiség a jelen bonyolult világában? Mária erre a kérdésre a következő választ adja:... nekem nem volna jobb dolgom egy más, sokkal elkészültebb korban sem; nekem önmagammal van legtöbb bajom; - én magamnak fájok... [3, 298. o.]. Mária pesszimizmusától eltekintve mégis megpróbálunk objektív választ kapni erre a nem egyszerű kérdésre. Ha a XXI. századnak mottót kellene szabnunk, valószínűleg ez lenne az: valósítsd meg önmagad! Ez sokban megoldást nyújtana főhősnőnknek. Hiszen ma már a fejlett, sőt még csak a fejlődésben lévő társadalmakban is megoldódott a legtöbb olyan probléma, amit az emancipáció magával hozott. Ma már egy nőnek sem kell megelégednie azzal, hogy csak háziasszony és családanya legyen. Mindenki olyan pályán indul el, amilyenen csak szeretne. És a házasság intézménye is vesztett annyira az értékéből, hogy ne legyen kötelező társadalmi elvárás belőle. Ennek ellenére a szexuális forradalom következtében megjelent a szabad szerelem presztízse, ami a feje tetejére állította az eddigi világ egész értékrendszerét. Továbbá a nők önállósodásával felborult a többezer éves hagyományos férfi-nő szerepbeosztás is. Mégis hogy boldogulna ebben a furcsa világban Laszlovszky Mária? Nem lenne meglepő, ha még inkább elkeseredne, hogy más, mint a többi ember. Mária olyan furcsa problémával él, amit nem tolerál a mi világunk. Mária ösztönös irtózása a testiségtől sok problémát okozna számára a mi társadalmunkban. Hisz századunk filozófiája az élet élvezését hirdeti, ami nagy mértékben a szexualitás kiélésére éleződik ki. Mária szexuális averziója valószínűleg még inkább ellehetetlenítené azt, hogy párt találjon és kiegyensúlyozott, teljes életet éljen. Ha Mária a mai korban élne, valószínűleg ugyanúgy előbb vagy utóbb kudarcba fulladna az élete. Lehet, hogy nem lenne ilyen végzetes sorsa, lehet, hogy olyan foglalkozást találna, ami valamilyen szinten lefoglalja és értelmet ad az életének, de pszichés problémái ugyanúgy megkeserítenék a hétköznapjait, mint a XX. század első felében. Mária

16 jellemének köszönhetően sajnos minden korban boldogtalanságra lenne ítélve. Hisz magában hordozza tragédiájának okát a belső kiegyensúlyozottság hiányát. Felhasznált szakirodalom 1. A nőkparlamentiválasztójogánaktörténetemagyarországon, ( magyarorszagon_1919_1945/) 2. Földes Anna. Kaffka Margit. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, Kaffka Margit. Szinek és évek. Mária évei. Franklin-társulat kiadása. 4. Nők. ( Анотація Шлях самореалізації жінки у першій половині XX століття у романі «Mária évei»моргіткоффки. Метою було ознайомитись детально з головною героїною роману, проаналізувати її образ, характер, і знайти відповідь на те, хто винен в її трагедії вона чи суспільстьво, яке не дало Марії шанс знайти своє щастя і самореалізувати себе в житті. Актуальність моєї роботи полягає в тому, що, незважаючи на те, що цей роман і трагедія головної героїни досі є актуальним, цим романом мало хто цікавиться з літературознавців. Більшість з них акцентують увагу тільки на таких відомих романів МоргітКоффки, як «Színek és évek» та «Hangyaboly». Образ Марії є дуже цікавий і неповсякденний. Вона мріє про таке життя, яке не може досягти на початку XX-го століття. Але це не єдина її проблема, яка руйнує їй життя. Вона вступає в конфлікт навіть сама з собою, і це не дає їй змогу знайти гармонію в житті. А ще вона зовсім не може налагодити стосунки з чоловіками, вона гидиться від всілякої близості, навіть від поцілунків нареченого їй стає зле. Вона хоче вступити в шлюб тільки тому, що боїться думки і обсуджень людей. BAHUS RÉKA A ragadványnevek és névadási sajátosságok Gáton Tudományos vezető: Nagy Natália docens Nevünkben hordozzuk sorsunkat. Mindenki kap valamilyen kiegészítő nevet a saját neve mellett. Ezek általában a környezettől és a közösségtől függőek. Ezek gyakran változnak, megújulnak és olykor eltűnnek a közösségből. A ragadványnevek legelőször a 20. század második felében épülnek be a nyelvünkbe. A legelső említést Szilády Áron teszi a Magyar Nyelvőrben, szerinte a ragadványnév helyett nyugodtan használhatjuk a gúnynevet vagy a csúfnevet. [10, 1873: 11.o.] Mindenki más szemszögből közelítette meg a ragadványnév fogalmát, és elterjedtségét. A nyelvészek különböző szempontból kutatták és határozták meg a terminust. Ez azonban gondot okozott, mert előfordultak olyan esetek, hogy a ragadványnevet a gúnynévvel és a csúfnévvel

17 azonosnak vélték. Hajdú Mihály szerint ragadványnév az, amelyet az emberek a kereszt-, és családneveken, illetve a beceneveken kívül adnak egymásnak. [6, 1994: 43.o.]. Az 1872-es évtől számíthatjuk a ragadványnevek hivatalos kutatását. A ragadványnévkutatás kezdeti korszakában megfigyelhető, hogy a nevekben legtöbbször a funkcionálisszemantikai jegyekre összpontosítottak, s így leginkább a névadás indítéka szerint csoportosították. Már a XVIII. században a tolvajnyelvi jegyzetekben találkozunk közbevetett ragadványnevekkel: Balás (Csorba) Mihály, Juhász (Csillag) Gyurka.Kálmán Béla megemlíti, hogy a ragadványnevek helyettesítik egy egyén vezetéknevét, de előfordul, hogy mindkét név helyett állnak. [7, 2004: 73.o.] Lőrincze Lajosa megkülönböztető neveken belül elkülönít ragadványneveket és belső keletkezésű neveket. [8, 1951: 64.o.] Bauko János szerint a ragadványnevekre nagy hatással van a magyar-szlovák környezet, nem öröklődnek, így az évek során változnak. [2, 2007: 6.o.] Nagy Natália tanulmányában leszögezi, hogy a kétnyelvű környezet nagyban befolyásolja a ragadványnévadást, hiszen a magyaron kívüli nyelv is hat az emberek gondolkodására, ezáltal névadására is. [9, 2014: 78.o.] Gát a beregszászi járásban található, lakói a magyar nyelven kívül beszélnek még ukránul vagy oroszul. A falu nevét először 1272-ben említették V. István király adománylevelében. Fényes Elek írásában olvashatjuk, hogy Gáth magyar falu, amely a Bereg megyében helyezkedik el. [5, 1984:34.o.] A református egyháza 1599-ben jött létre tól működik az általános, 1969-től pedig középiskola. A falu legjelesebb szülötte Kovács Vilmos ( ), aki legfőbb művével a Holnap is élünk című regényével meghatározó alapot adott a magyar irodalomnak. A nevek többségénél az indíték ismert, ezért célszerűnek tartottam rendszerezni a település ragadványneveit. Az eredet szerint csoportosításnál segített Kálmán Béla kategorizálása, melyet a saját gyűjtésemnek megfelelően alakítottam. Megállapítható, hogy a vizsgált területen a nevek kialakulásának motivációjául szolgálhat az egyén foglalkozása, neve, szavajárása külső, illetve belső jellemzői. A leggyakoribb névadási forma a lelki tulajdonság, szokásra utaló nevek (25,3 %). Ezen belül gyakoriabbak a férfinevek. Pl.: Bagó, Csendes Géza,Csira, CsujóJojós Tibi, Paszuly, Sztugyent. A második legnagyobb csoport a testi tulajdonság, fogyatékosság alapján kialakult nevek (23%). Pl.: Balos, Döc, Fanyövő, Jegesmedve, Pucérfarok, Vak zsidó, Veres. Érdekesek a szavajárási nevek, mivel ezek szemléltetik legjobban a lakosság szokásait, gondolkodását. Ezek mindössze 4,35%-át alkotják a ragadványneveknek. A következő nevek tartoznak ide: Csekáj (A piacon dolgozott, ahol csak annyit tudott mondani a vevőinek ukránul, hogy csekájte, ami azt jelenti, várjon), Csituj (Nagyon beszédes ember volt, és a társainak sokszor rá kellett szólni, hogy csituljon el.), Kempec (mindig azt a szót mondogatta, hogy

18 kámpec, de ezt nem helyesen mondta ki.), Lala (Újszülött korától kezdve dadogott, és minden szót kétszer mondott), Pujszju (annyit tudott ukránul, hogy poj szudá, aminek a jelentése: gyere ide, és ennek a rövidített változata maradt fenn). Ki kell emelni az eseménynevek csoportját is. Ezek valamilyen eseményből kifolyólag jöttek létre. Ilyen például amikor a keresztnév és vezetéknév vált vicces ragadványnévvé: Korpás, Löngyör, Rickárd; állatok neve vált ragadványnévvé: Cinkő, Kakadu, Pocok Béla, Strucc; máshoz való hasonlóság alapján létrejött nevek: Bobi, Gorbacsov, Sziránó, Szpidi. Kis számban előfordulnak olyan ragadványnevek, amelyek egy közeli rokon neve által öröklődve jöttek létre (7,98%). Ezen belül elkülönítettem az anya neve által örököltneveket (Cseki, Kukri, Szappan), az apa neve vált ragadványnévvé (Páncó, Szenes) és a nagyapa által örökölt neveket (Milic Pisti). Ki kell, hogy emeljem a foglalkozásnevek csoportját (17,5%). Ezen belül elkülönítek valódi foglalkozásra utaló nevet: ezek az egyén valódi munkájára, foglalkozására utalnak. (Fúró, Harangozó, Kályhás Marci, Kenyeres, Tizedes). A másik csoportba a foglalkozásra utaló nevek tartoznak, amelyek csakhozzávetőlegesen utalnak a foglalkozásra. (Cukros, Fazik, Kecskés Rudi, Lövő Pisti). Érdekes képet mutat a nevek nemek szerinti eloszlása, mely csoportosítási szempontra Balázs Judit A ragadványnevek szerepe Rábaszentandrás névrendszerében című munkájában bukkantam. Megállapíthatjuk, hogy Gáton a férfiak sokkal gyakrabban kapnak ragadványneveket, mint a nők. A nevek 88%-át a férfiak viselik, sok az egytagú név (pl.: Balos, Dugó, Gatya, Kobra, Paszuly), kis számban vannak a keresztnévhez tapadó ragadványnevek. Pl.: Csendes Géza, Csikar Ernő, Dóka Géza. A nők mindössze 12%-a kap ragadványnevet. A férfiakkal ellentétben a nevek többsége a már meglévő keresztnévhez járul. Pl.: Cukros Olga, Curi Angi, Kis Ica.

19 Célszerűnek tartottam a ragadványneveket megvizsgálni szerkezetük szerint is. A legnagyobb csoportot az egyszerű szavak alkotják: Kopek, Lala. (38%). A második legnagyobb csoport aképzett szavak csoportja: Furulyás, Hasas, Messzi. (29%) A legkisebb csoport a szóösszetételek csoportja: Halottkém, Jegesmedve, Kapafogú. (5%) Véleményem szerint sürgető és nemes feladata az ukrajnai magyar nyelvtudománynak a ragadványnevek összegyűjtése, rendszerezése. Hiszen ezek színesítik egy közösség életét, rámutatnak gondolkodásmódjukra, segítik az identifikálást, ezek alapján ismerhetjük meg egy közösség észjárását. Általuk jobban megismerhetjük múltunkat, hagyományainkat. Hivatkozott szakirodalom 1. Balázs Judit. A ragadványnevek szerepe Rábaszentandrás névrendszerében. // Nyelvtudományi Értekezések 114. sz.. Bp.: o. 2. Bauko János. Ragadványnév vizsgálatok kétnyelvű környezetben. Bp.: o. 3. B.Gergely Piroska. A kalotaszegi magyar ragadványnevek rendszere. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, o. 4. Fehér Krisztina. Névelméleti alapvetések a magyar ragadványnév-kutatás. // Névtani Értesítő 26. Debrecen, o. 5. Fényes Elek. Magyarország geographiai szótára: I-II. köt. Bp.: Állami Könyvterjesztő Vállalat kiadása, o. 6. Hajdú Mihály. Magyar tulajdonnevek. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, o. 7. Kálmán Béla. A nevek világa IV. Debrecen: Gondolat Kiadó, o.

20 8. Lőrincze Lajos. Szempontok és adatok személyneveink újabbkori történetéhez. // MNyj. I., o. 9. Nagy Natália. A személynevek rendszere Beregdédában. //Acta Hungarica. Ungvár: Szpektrál nyomda, o. 10. Szilády Áron. A nevekről. In: Nyr. 2: Анотація В статті я розглядала тему Прізвиська у с. Гать.. Робота складається з трьох розділ. У кожніх із розділ я вивчала інформацію щодо прізвиськ.робота складається з вступу, першого, другого, третього розділу та закінчення. У першій розділі присвячена концепції прізвиська.поспілкувавшись з ними, я мала змогу вивчати походження та історію прізвиськ, і дослідити як з часом вони змінювалися. У другій розділі я ознайомлювалася з літературою. Вивчаючи докладно літературу, яку написали фахівці, які теж працювали з такою темою як і я, я мала можливість ширше ознайомитися з темою і краще робити висновки. У третій розділі, зібравши всі прізвиська, я поділила їх на 3 групи : за походженням, за їх структурою та за статтю. За вивченими складовими можна сказати, що найчастіше вживаними є імена чоловіків зазвичай за духовною властивістю. У даній місцевості поширеними є прості слова. На завершення своєї роботи, я вивела короткий висновок, зробила список використаної літератури та резюме. CSUKA EMŐKE A bujdosó szerep Nagy László költészetében Nagy László költészetében eddig az évszakok, a természeti jelenségek, állatok és növények jelentését, szerepét vizsgáltuk. Éppen ezért felfigyeltünk Görömbei Andrásnak a Medvezsoltár és a Versben bujdosó c. műveknek nomád szerepversként való definiálására: A természeti és a morális szemlélet érintkezése teremtette meg a hatvanas évek második felében Nagy László költői magatartásának nomád szerepeit, azokat az ars-poetica érvényű jelentős verseket, melyekben a magára maradt küzdő személyiség keres védelmet az erkölcsi romlasztás elől [3, 432. o.]. A nomád szó hallatán a természetben élő a természeti világgal szoros kapcsolatot fenntartó emberre, esetleg népcsoportra gondolunk. A Magyar értelmező kéziszótár szerint a nomád szó jelentése: Vándor életmódot folytatva pásztorkodó és sátorlakó [6, 981. o.]. Görömbei szerint: A nomád-attitűd a tisztább mértéket is jelenti egyúttal, a romlatlan állapot ethoszát [3, 428. o.]. Nagy László munkásságának másik elemzője, Tolcsvai Nagy Gábor viszont nem nomád, hanem haramia szerepként írja ezt le és az 1973-ban megjelent Versben bujdosó kötet címadó költeményéhez és az itt megjelent versekhez köti ezt a jelleget. A metaforikus azonosításban a haramia összetett jelentésköre érvényesül: egyszerre képviseli a káoszt, vagyis a rend elleni föllépést és magát a rendet, pontosabban a rend helyreállítására

21 irányuló cselekedetet a magyar történelemből vett példázatként [9, 140. o.]. Azt vallja, hogy a káosz elleni küzdelem áldozatvállaló lírai hőséből később a káosz és a rend ellentétében megmutatkozó tragikum transzcendenciájának érzékeny, próféta, megváltó és zseni viselkedésű, de lassan elmagányosodó fölismerőjeként, most pedig már (vagyis a Versben bújdosóban) a közösség és a lírai hős közötti viszonyra a teljes elidegenedés jellemző [9, 141. o.]. Tüskés Tibor szerint: A címadó költemény a lírai hős versben bujdosó betyárként jeleníti meg [10, 179. o.]. Tüskés arra is felhívja a figyelmet, hogy az egész magyar irodalomban a személyiség egzisztenciális kérdései kerülnek előtérbe [10, 181. o.] ebben az időszakban és így Nagy László költészetében is. Domonkos Mátyás tanulmányában pedig a következőket írja:... a Versben bujdosó alapján el kell hinnünk a költőnek, hogy létélménye a költői érzékenység kezdetétől bele van ágyazva az egyetlen bizonyos: az emberi árvaság tudatának fenyegető atmoszférájába [2, 257. o.]. Viszont ez az akár nomád, akár haramia, akár betyár szerep nem előzmény nélküli Nagy László költészetében. Ezt célunk bizonyítani és azért választottuk a bujdosó megnevezést, mivel maga a költő is ezt használta a fent említett versében. Ez az elmenekülés megjelenik már A vasárnap gyönyöre című hosszú-énekben, amely 1955-ös datálású, csak itt a lírai én nem a bozótban, hanem az ünnepnap, a pihenés örömében talál menedéket. Az erdő sűrűjébe menekülő verse a Bakony: Ez az erdő régieknek / édes szabadság, / rengetege tömlöc ellen / lélegző vadság! A magyar történelem rejtőző, üldözött alakjai, akiknek emlékével a lírai én felidézi azt a világot, és azt a léthelyzetet, amely most is ott kísért nemcsak a művészi lélekben, de aktuális az akkori társadalmi helyzetben is. Ez a gondolat ismétlődik a Ballada című műben, amely a betyár alakja és élete köré van felépítve. A rabkenyér elől menekülő haramia a Szarvasok birodalmá -ban lel otthonra, de ebbe a világba is betörnek a vadászok, természetes lét üldözőinek szimbólumai, amelyek őt, a költészetébe menekülő lírai ént is megsebesítik. A kiszolgáltatott természettel érez rokonságot és a lírai én annak jelképképeként áll elénk, de túléli az orvtámadásokat, és szinte Krisztusként újjászületik: Puskások sebesítnek, / harmadnap fölkelek, / húsvéti harangjaim: / asszonyok zengjetek! Végül az emberi világ és az emberi környezetbe vágyakozása okozza a rejtőzködő lírai én vesztét, mert hasonlóan sok balladánkhoz, mint betyárt, a kocsmában elfogják és megölik. A későbbi Vadászok lépnekben a puskacső elé került vadakkal érez már rokonságot: bújok veletek bukva, lesve / a tébolyító kökényesbe! A Rege a tűzről és jácintról című hosszú-énekben is felbukkan a bujdosó motívum. A mű második részében regösének formájában jelenik meg a történelmi idők során a paraszti világban kialakult rettegést az újtól és az idegentől. Apjához ezért is fordul ilyen archaikus formában: Ne rejtőzz, ne rejtőzz / apám a berekben, / jövök ide énekeddel, / torkodból vettem. A természetbe menekülő, az erdőbe bújó szerep a Medvezsoltár című kötet verseiben

22 teljesedik ki. Az Én vacogok már című műben minden ormon a művész riadalmasan szép sorsa reszket a világ kegyetlenségei előtt. A társadalomból önként kivált lírai szubjektum állat bőrébe bújva fejezi ki a riadalom ellenére is a szépséggel és szenvedéssel megszerzett erkölcsi méltóságot. Ebben az üldözésben, az üldöztetésben fölmagasztosul a költőnek a teljes emberi életért vívódott harca is, hiszen a lealacsonyított élet, amelyből elmenekült, a létnek csak a megcsúfolt változata és ennél még a bujdosó szerep is méltóbb. A Medvezsoltárban az önmegőrzés magatartása vezeti a rejtőzködő életre. A személyiség tragikuma, hogy emberként kényszeríti amorális közege barlanglakóvá [3, 286. o.]. hamu-galambosbúbjaival / házasítva már és esketve mérgeim küllőire, / férgeim tiszteletére avatva barlang-lakóvá, bőjtölő bőrré, csonttá, itt kuksolok éktelenül / teremtés gyalázataként, mert nem ilyen a lét, / lefokozott élet ez. Az álságok és gyalázatok között egyedül a természet rendjéből, a Napból nyer vigaszt. A bujdosó lét igaz, hogy számára a menekülést jelenti, de ezzel együtt csapdát is rejt, hiszen, aki az emberekért küzd, az csak az emberek között érheti el célját. Ezért is tragikus a menekülő helyzete, mert menekülne is a világból, és menekülne is a világba. Ez vezeti végül ahhoz a gondolathoz, hogy a problémákon csak a Nap -ba kapaszkodva, a világ fölé emelkedve menekülhet el: egyetlen bajtalan út / egyetlen vértelen út, ha nem éri a láb a földet. Az Ordas mondja című műben az emberi világban, kitaszítottságban képtelen emberhez méltóan cselekedni, ezért a természeti létformához fordul: sugár-cérnával gyors a körmöm / éggel a földet egybe-öltöm, de ez az életmód, szenvedéssel jár a számára: tudok éhezni, jól torozni. A Versben bujdosóban a lírai én versben bujdosó haramiaként lép elénk, aki fohászból, gondból, rád szabott sorsból / hírhedett erdőt meg iszalagos / bozótot teremt maga köré. Ez a szerep kívülről látva mindig elszánt, indulatos, minden időben helytálló, a küzdést vállaló művészegyéniséget láttat ( kintről ordasi tűz s fegyelem ), de belül érzékeny, sérülékeny, védtelen, könnyen elpusztítható élőlény ( belül piros őzike-csillag ). A lírai én ezért védekezésként teremti meg lelke köré zord, bujdosó természetét, amely által hozzáférhetetlenné válik az üldözői számára. A versben hatszor ismétlődik a versben bujdosó haramia vagy sora, amely nemcsak nyomatékosítását jelenti ennek a szerepnek, hanem fokozását is és így válik a küzdelemre kényszerült költői létezés metaforájává, ars poeticává [3, 431. o.]. A Versben bujdosó címadó verse fontos ars poetica. A vers hősének arra kell rádöbbennie, hogy nem a hős, a Megváltó szerepköre az övé, hanem a bujdosóé, a haramiáé. A mű világképében, a költői feladat értelmezésében ez a helyzet sem változtat azon az alapelven, hogy az értékeket át kell vinni a túlsó partra, hiszen a haramia-létnek ugyanaz a jövő-orientáltság a lényege [11]. Nagy László műveiben az ötvenes évek közepétől jelenik meg a bujdosó motívum, de a hatvanas évek közepétől válik a lírai én általános léthelyzetévé, ars poeticájává. Itt már nemcsak

23 egy elvétve megjelenő motívum, hanem a lírai én olyan alaphelyzete lesz, amely segítségével a rettenettől, a megalázó pusztulásba kényszeríttet élettől, menekül a sűrűbe, a verseibe, hogy ezáltal, hogy ne válhasson kiszolgáltatottá, hogy megvédje a megmaradt természeti és emberi értékeket, de ezzel együtt kívülállóvá is válik, kitaszítódik a társadalomból. Felhasznált irodalom 1. Csoóri Sándor. Nomád napló. Budapest: Magvető Könyvkiadó, o. 2. Domonkos Mátyás. Versben bujdosó kimondhatatlan. In: Domonkos Mátyás. Ugyanarról másképpen. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, o. 3. Görömbei András. Nagy László költészete. Budapest: Magvető Könyvkiadó, o. 4. Hekerle László. Ördög már veletek. Kísérlet Nagy László kései költészetéről. In: Alföld, 1986./ o. 5. Kiss Ferenc. Nagy László: Versben bújdosó. In: Kortárs, 1973./ o. 6. Magyar Értelmező Kéziszótár. Főszerk.: Pusztai Ferenc. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó, o. 7. Mezei József. Önarckép ezüstben. In: Kortárs, o. 8. Nagy László összegyűjtött versei. Budapest: Magvető Könyvkiadó, o. 9. Tolcsvai Nagy Gábor. Nagy László. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó, o. 10. Tüskés Tibor. Nagy László. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, o Анотація Образ кочівника у поезії Ласло Нодя У статті проаналізовано розвиток та змалювання образу кочівника у поезії Ласло Нодя. Цей мотив зʼявляється у творах митця з середини 1950-х рр., але вже з 1960-х рр. стає провідним у його ліриці. Таким чином він стає не просто мотивом, а засобом, з допомогою якого він ховається від терору, від принизливого життя у гущу віршів для того, щоб захистити залишки свої людських та природніх якостей. Зрештою у пізній творчості цей мотив перетворюється мистецькою поетикою. ERNYESNÉ TOMPA ZITA Lekvárfőzéssel kapcsolatos szakszókincs Badalóban Tudományos vezető: Zékány Krisztina docens A lekvárfőzési hagyományokat, szokásokat, dédmamáinktól, nagymamáinktól örököltünk. Ma is ugyanúgy főzünk lekvárt nemtudom szilvából és hasító szilvából, mint ahogy azt őseink is tették. Ugyanazokat az edényeket, kellékeket használjuk, amit ők hagytak ránk. Sőt a munkának a folyamata sem tér el a régitől, hanem megőriztük napjainkig. Szeretném, ha a fiatalabb nemzedék is megismerné, megtanulná ezeket a hagyományokat és szokásokat, hogy ők is tovább tudnák majd adni az utánuk következő nemzedéknek. Jó lenne, ha a lekvárfőzéshez való

24 edényeket, eszközöket nemcsak a múzeumokból ismernék majd, hanem minden ősszel lekvárfőzésnél elő tudják venni, és tudják majd használni is. A lekvárfőzési szokások rövid bemutatása Lekvárfőzés menete: A szilvaszedés A lekvárfőzést megelőző nap a családtagok, szomszédok, barátok segítségével leverték és felszedték a szilvát. Első lépés az volt, hogy a szilvafák alatt lekaszálták a gazt, hogy a szilvát tisztán tudják felszedni és ne a nagy gazba hulljon. A szilvafákról a szilvát hosszú szilvaverő rudakkal verték le. A szilva akkor volt teljesen megérve, ha szára nélkül hullott le a fáról. Régen csak nemtudom szilvából és hasító szilvából főztek lekvárt. Úgy tartották, hogy ezekből a szilvákból a legfinomabb a lekvár, és a legtovább eláll. A szilvamosás és magolás Ha hasító szilvából főztek lekvárt, akkor még azon a napon, amikor a szilvát leszedték, este ismét összejöttek az asszonyok. A szilvát 2-3 lében mostak át, azután kimagolták. Ha nemtudom szilvából főzték a lekvárt, azt nem magolták ki, és nem kellett előző nap megmosni. Másnap reggel korán felkeltek az asszonyok, és 2-3 lében átmosták az egészszilvát. Ilyenkor látszott meg, hogy milyen tisztán volt szedvea szilva. Az üstbeállítása A katlanba elehelyezték az üstöt, az üstbe beleállították a vitorlát a kavarófával együtt. A katlanba beleállították az üstöt, ami általában rézből volt. A katlant általában fedett helyiségben állították fel, mert ha rossz idő volt és esni kezdett, akkor védve volt az esőtől. Badalóban úgy tartották, és tartják ma is, hogy rézüstben fől a legfinomabb lekvár. És amelyiket nem rézüstben főzik, az feketére festi a fogakat. A tüzelés menete A lekvárfőzés reggelén, miután az asszonyok megmosták a szilvát, a férfiak tüzet raktak a katlanba. Abból a venyigéből rakták meg a tüzet, amelyet lemetszettek tavasszal a szőlőtőkéről. Azért ezzel a venyigével tüzeltek, mert az már jól száraz volt, és jól lángolt. Ettől hamar meglöttyedt a szilva az üstben. Amikor már a szilva annyira megfőtt, hogy a magjáról levált a húsa, akkor már ciberének számított. A ciberézés A forró ciberét 40 literes fazikakba merték ki hosszú nyelű mericskével. Amíg főtt a következő üst szilva, addig egy asszony egy rostánátszűrte a magos ciberét. Leült a fazik mellé egy sámedlire. Az üres fazik tetejére rátette a rostát. Ezen keresztül átengedte a szilva sűrű levét. A rostának olyan sűrűnek kellett lennie, hogy a mag ne menjen át rajta. Amikor már a cibere kezdett lekvárrá válni, akkor már lassan kellett tüzelni alatta. Ha nagyon főtt, akkor a forró lekvár ráfreccsent a kavaróra, és az elég fájdalmas volt.

25 Minél jobban sűrűsödött, öregedett a lekvár, annál nehezebb volt kavarni. Így egyre gyakrabban kellett váltogatni a kavaróknak egymást. Ha estére megéhezett a kavaró társaság, a katlanba nyárson szalonnát sütöttek. Voltak olyan helyek, ahol kimondottan nagy kavaróestek voltak. Daloltak, táncoltak, a talpalávalót hegedűs vagy harmonikás húzta. A lekvár kiszedése Ha már kifőtt a lekvár, a szilkéket odakészítették a katlan mellé és lassan beleszedték a forró lekvárt. A szilkéket csordulásig rakták, mert ha kihűlt a lekvár, akkor összébb esett. szilkében a lekvárt nem fedték le, majd csak egy hét múlva kötötték lefehérpapírral. Felvitték a padra. Ott tartották egész évben, mert úgy tartották és tartják most is, hogy a jó lekvár évekig is eltart. Az adattár felépítéséről A lekvárfőzés és a szilvával kapcsolatos szokások gyűjtése közben nagy figyelmet fordítottam a témával kapcsolatos szakszókincs vizsgálatára is. A szakszavakat a szófajuk szerint és eredetük szerint csoportosítottam. A szófaj szerinti csoportok: ige, főnév, melléknév. Szófaj szerinti vizsgálat A szakszavak szófaj szerinti vizsgálatánál a következő csoportokat különítettem el: 1. ige 42% 2. főnév 53% 3. melléknév 5% A szavak szófaj szerinti vizsgálatánál az alábbikövetkeztetésre jutottam: a legtöbb szó főnév, összesen 42, amely a vizsgált szavak 53%-át teszi ki (pl.: fazik, üst, mericske, rosta). Azért van több főnév, mert az edények, az eszköznevek, az ételek megnevezései tartoznak ide. Igéből összesen 33 szó van, amely a vizsgált szavak 42%-át teszi ki (kimagol, kavar, tüzel, leszed). Az igék is azért vannak elég nagy számban, mert a lekvárfőzés folyamatát írják le. Összesen 4 melléknév szerepel a vizsgált szavak között, amelyek a szavak 5%-át teszik ki (pl.: finom, savanyú, édes). A szakszavak eredet szerinti vizsgálatánál a következő csoportokat különítettem el: a) vitatott eredetű 8 % pl: átdörzsöl, enged, passzíroz, ázik, hull, cibere, szárny, levél. b) származékszó beáztat 33% pl: beáztat, forgat, körbe, tapaszt, sért, romlik, kozmál, sűrűsödik, vált, szúrő, dörzsölés, kasita, kavarás, kavaróest, kavar, kavaró, kürtő, mosás, réteg, szedés, szedő, tőke, tüzel, tüzelő, nyílás, édes. c) ősi, ugor kori 16% pl: márt, ki, mer, füst, szár, tál, savanyú. d) szláv eredetű 5% pl: katlan, szilva, venyige. e) szlovák jövevényszó 3% pl: lekvár, pálinka, szapora. f) szófajváltással keletkezett 2% pl: tető g) uráli kori 3% pl: főz, fő, csorog, fa. A

26 h) ismeretlen eredetű 5% pl: kuszol, ver, edény, kanál, penyő, üst. i) ősi, finnugor kori 9% pl: rak, csap, ég, fazék, mag. j) déli-szláv jövevényszó 2% pl: cserép, kosár, cső. k) német jövevényszó 2% pl: rúd l) bizonytalan eredetű 6% pl: lecsorog m) hangutánzó 3% pl: fröcsköl, szed, tart, be, ragad. n) latin jövevényszó 2% pl: finom Diagramon láthatjuk ezeket az adatokat százalékokban bemutatva. A szavak eredet szerinti vizsgálatánál a következő következtetésre jutottam: a legtöbb szó származékszó, összesen 22, amely a vizsgált szavak 33%-át teszi ki. A legkisebb csoportotokat azok a csoportok alkotják, amelyekben csak egy szó szerepel: a latin, az ugor kori, a jövevényszavak, a déli-szláv és a szófajváltással keletkezett szavaink. Gyűjtőmunkám során az alábbi következtetésre jutottam: nagyon fontos foglalkoznunk ezzel a témával, mert jelenünkben már lassan nem lesznek használatban azok az edények, kellékek, eszközök, amelyek az igazi szilvalekvár főzéséhez szükségesek. Ma már olyan világban élünk, amikor már nincs szüksége az embernek a régi dolgokra. Lassan értékét vesztik azok a szokások, hagyományok, amelyek évvel ezelőtt hozzátartoztak a mindennapi élethez és a megélhetéshez.. A lekvárfőzéssel kapcsolatos szokásokat, hiedelmeket már csak nagymamáinktól, dédmamáinktól ismerhetjük meg. Én elmondhatom azt, hogy a mi falunkban még mindig élnek ezek a hagyományok. Azonban egyre kevesebb háztartásban tartanak igényt arra, hogy hagyományos módszerrel főzzenek szilvalekvárt. A FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM JEGYZÉKE 1. A magyar nyelv történeti etimológiai szótárát (TESz.) Főszerkesztő: Zaicz Gábor. Budapest:Tinta Könyvkiadó, JÓSVAFŐI HELYTÖRTÉNETI FÜZETEK. 11. évfolyam 20. füzet.- Hudák Katalin Szmorad Ferenc. A gyümölcstermesztés múltja és jelene Jósvafőn. Kiadja a SZINLŐ Barlangi-vendégforgalmi Kft., o. 3. Kálmán Béla. Nyelvjárásaink. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1966/ Kotics József. Népi méhészkedés Gömörben. Debrecen, Közmondások és szólások kézikönyve. Debrecen, o. 6. Magyar Néprajz II. kötet Gazdálkodás. Budapest: Akadémiai Kiadó, Magyar Néprajzi Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó, Miklós Dénes. Kertészek könyve. Dunaszerdahely: NAP Kiadó, o. 9. Miklósa Dénes. Négy évszak a háztájiban. Dunaszerdahely, NAP Kiadó, o. 10. Гоца Ерiка.. Назви страв з кукурудзяного борошна в українських закарпатський говорах. Науковий вiсник Ужгородського унiверситету. Серiя: Флологiя. Випуск 8., Дєрке Магдалина. Слов'янськí запозичення назв одягу в угорських говорах закарпаття.науковий вiсник Ужгородського унiверситету. Серiя: Флологiя. Випуск 8., 2003.

27 12. Тетяна Пiцура. Назви одягу в українських закарпатський говiрках. Науковий вiсник Ужгородського унiверситету. Серiя: Флологiя. Випуск 14., 2006 Анотація У роботі я займалася зі звичаями, традиціями і спеціальними словами, пов язаними з приготуванням варення у с.бадалово. У роботі я аналізувала 79 спеціальних термінів за походженням, а також зроблено розподіл слів за частинами мови. Окрім спеціальних термінів у роботі подані словосполучення, значення яких пояснено термінами. Дослідивши обрану тему я дійшла до висновку, що звичаї це відокремлене явище в житті народу. На мою думку, дуже важливо зберігати звичаї, щоб народ пам ятав свої національні риси. FILIPENKO KRISZTINA Új nyelvi jelenségek az sms-szövegekben Tudományos vezető: Györke Magdolna docens Napjainkban nagyon elterjedt jelenség az elektronikus eszközök segítségével való társalgás, azonban sokan megfeledkeznek a helyesírási szabályokról, a nyelvhasználat pontosságáról.az sms-ek írásával kapcsolatos szokások bemutatása fontos lehet abban a tekintetben, hogy megértsük a technikai vívmányok hatását a nyelvhasználatra. Az anyagot a dolgozatomhoz 2015 októbere és 2016 januárja között gyűjtöttem a tanulók, diákok és különböző foglalkozású fiatalok körében. Ebben az időszakban számos esemény, neves nap, ünnep volt, ezért sok változatos témájú üzenetet jegyeztem fel. Az sms-szövegek vizsgálatával, annak nyelvtani sajátosságaival sok kutató foglalkozott. Részletesen vizsgálja a kérdést Benkő Péter Tamás [1, o.], Berkéné Sajti Ilona [2, o.], Balázs Géza [6], Durucz Istvánné [3, o.], Móricz Ildikó [5, o.], Kormányos Katona Gyöngyi [4, 93.o.], Veszelszki Ágnes [7] stb. Az sms-ek változatosságot mutatnak attól függően, hogy ki milyen okból, céllal írta, ezért fontosnak tartom, hogy témakörök szerint is vizsgáljam a gyűjtött sms-szöveget, rámutassak előfordulásuk gyakoriságára az egyes témaköröket illetően. Kitérek a hangtani, alaktani vonatkozásokra is. Közlöm az üzeneteket, feltüntetem a szükséges tudnivalókat: a küldő nemét és korát, valamint az üzenetküldést/fogadást. Az összegyűjtött106 üzenetetöt csoportba soroltam. 1. A mindennapi élettel kapcsolatos üzenetek. Ideötvenkét üzenet tartozik. Ezek rövid, lakonikus szövegek, sok bennük a rövidítés, és gyakori az írásjelek elhagyása. Előfordulnakmegszólítások és hangulatjelek is. Ilyenek például: Most hoztam haza (L/b, dk.); Tudsz venni nekem zsp-t? (L/b, dk.); Megvettem a gyertyakat, es Nandi monta hogy 210 levisz, akkor 72 egy emverrol (L/b, dk.); Na mi a hejzet a jj Be (L/k, dk.); Gyere (L/b,

28 dk.); Meg sokaig? (L/b, dk.); Menjunk! :P (L/k, dk.); Hol vagy?? (L/k, dk.); Na mi van ott? (L/b, dk.). Megfigyelhető az idegen eredetű szavak gyakori használata. Ezek általában orosz, ukrán vagy angol eredetűek. Az angol nyelvből egyszerű és összetett szavak, sőt akár egész kifejezések is kerültek a magyar szövegekbe. Minden szó viselkedése a magyar szövegkörnyezetben hasonló a magyar szavakéhoz, így jeleket és ragokat is vesznek fel, ha szükséges. Ezek: viberon, kavu, lifon: kuld el viberon legyszi)) (L/k, dk.); Hivtalak de bem v tereroben)))); Te meg nem vagy elerheto lifon!!!! (L/b, dk.); Znahidka jó lesz? (L/k, dk.); Szioka)Mi az?jossz picit kesobb ma na kavu? :D (L/k, dk-); Ne ved mar fel mert mts hivlak (L/b, dk.). A legtöbb üzenet tartalma identikus: rossz hálózattal kapcsolatosak vagy hívással. Tartalmilag szegényesek, és sok a rövidítés. Például: leci légyszíves. Az üzenetekre válaszok kevés esetben érkeznek. Például: Szia.majd hivj fel mert en nem tudlak es mert megigerted (F/b, fi.); Hivj mar fel.nem tudlak elerni (L/b, dk.); Hivj fel leci,gyorsan (L/b, dk.); Ne haragudjkesobb hivlak) (F/b, fi.); Csak vicceltem amugy,amire elmondtam volna kinyomtad (F/b, fi.); ha felkellsz akk hivjal)))) (L/k, dk.); Ved mar fel!!!nagyon fontos!!! (L/b, dk.). Egyik legelterjedtebb hibának számít az, hogy nem jelölik az sms-szövegekben a hosszú magánhangzókat, helyettük a rövid változatukat írják (pl.: óra ora, pára para). Ennek egyik oka az, hogy nem időtakarékos jelezni a magánhangzók hosszú változatát, mivel írás közben a neki megfelelő betűt szükséges keresni. Így az üzenetek tartalma nehezen értelmezhető. Ilyen üzenetek tartoznak ide: Szia Orsi!Nem fogom ma vinni a ruhat,mert a varosi buszoknal ez lehetetlenseg. (L/k, dk.); oooo koszi *** fenykepezd le (F/b, fi.); Fel ora mulva oke? (L/k, dk). Az üzenetekben ilyen igealakok figyelhetők meg: miert?te hjbe nem mensz? (L/k, dk.); Kuld el a rulya szamat (L/b, fi.); Mejek felre oda (L/k, fi.). 2. Szerelemmel kapcsolatos sms-ek. Gyűjtésem során összesen hét üzenetet jegyeztem fel. Gyakori a megszólítás, a köszönés és a hangulatjelek halmozott használata. Leginkább a fiatalok körében elterjedtek az ilyen témájú üzenetek.a köszönések gyakran a napszaknak megfelelőek: Jóreggelt!, Jó éjszakát! Ilyen megszólítások fordulnak elő: Napsugaram, mókuskám, drága, mazsola, szépségem. Például: Jo reggelt,napsugaram! Mosolygósan szép napot :* (F/b,fi.); Jóreggelt,mókus...kám.szép napot kívánok! Szeretlek:* (F/b,fi.); Szia,draga miaz,h mar el se jössz? (F/b, fi.); Szia,mazsola.joejszakat@szeretlek~~~ (F/b, fi.); Jó reggelt,szépségem, 1 sms-re van idôm,de majd csörgök (F/b, fi.). 3. A tanulással kapcsolatos sms-ek. A diákok és iskolások körében legelterjedtebbek az ilyen jellegű üzenetek. Rövidítésekben gazdag szövegeket találhatunk itt. Ebben a témakörben figyelhető meg a legkevesebb helyesírási pontatlanság. Gyakoriak a tanulással, oktatással kapcsolatos szavak: terem, modul,para stb. Összesen huszonhat üzenetet soroltam ide. Ilyenek:

29 Jo reggelt.akartam szolni,hogy nem leszek paran,mert konzulatusba mennem kell. P.Nikoletta (L/k, dk.); Hanyas terembe vagyunk? (L/b, dk.); Szia)holnap 1 vagy2 paramodul? (L/k, dk.); hanytol lesz az olimpiada?? (L/k, dk.). Az ilyen tartalmú sms-ek többségére jellemző a tömörség és a.hangulatjelek Például:nemetre német órára, elson első tanórán, as terem : Szia!paran(520 bejosz (L/k, dk.); N tanultam.de bizti,h kell (L/k, dk.); Nemetre megyek.a tobbiek sem mennek tornara (L/b, dk.); Amugy megis megyunk tornara (L/b, dk.); Okes koszi hogy szoltal (L/b, dk.). Elterjedt jelenség az írásjelek halmozott vagy helytelen használata. A diákok többsége kérdő- vagy felkiáltójelet tesz a kijelentő mondat végére. Céljuk az érzések, a mondanivaló kiemelése, hangsúlyozása. Például: Szia.te megy ma tornara? (L/k, dk.); Es a tobbiek?nem tudod?es nemetre? (L/k, dk.); Az oshazakat tanultad.az kell?vagy csak a vandorlasok? (L/b, dk.). A fiatalok beszéde sajátos jegyeket mutat. Elsősorban ez a szóhasználatban figyelhető meg. Az internet, a technika és a nyelv szoros összefüggésben van. Ebben a csoportban is előfordulnak orosz/ukrán és angol átvételek: Paran te? (L/k, dk.); Szia!Nem leszek 1o paran,de 2pn igen! (L/b, dk.); Ok,en is megyek,csak kesek a marsutka miatt meg a sportcuccott is otthon hagytam (L/k, dk.). 4. Köszöntők, üdvözletek, jókívánságok. Az ide tartozó üzeneteket általában valamilyen ünnep alkalmából küldték vagy kapták. Jellemző rájuk, hogy terjedelemben hosszabbak, gyakran több mondatból állnak, a mondatok között vannak összetettek is. Gyakori a hangulatjelek halmozott használata. A tulajdonnevek kis kezdőbetűvel is megfigyelhetők. Öt üzenetet soroltam ide: Szia, szandi.sok boldog szülinapot kivánok. Erőot egeszseget es sok boldogsagot. Ne legy Szomcsi es legy mindig vidam.sok puszi * (L/b, fi.) Boldog új éve... (L/b, tn.) Szia.boldog születésnapot kivanok (L/b, fi.) Nagyon boldog szulinapot eletem. Remelem jol fogod ma magad erezni,na meg Velem szombaton. (L/b, fi.) Ajj,nagyon aranyos vagy! Koszonom:*:* (L/k, dk.) 5. Egyéb sms-ek. A legérdekesebb ez a típus, mivel gyakran fordulnak elő az első látásra teljesen értelmetlen üzenetek. Előfordulnak olyan sms-ek is, amelyek csak írásjeleket vagy hangulatjeleket tartalmaznak. Tizenhat üzenet tartozik ebbe a csoportba. Ilyenek: :o D (F/b, fi.); ;) (F/b, dk.); :P (L/b, dk.).

30 Egyes üzenetek értelmezésére hosszabb idő szükséges. A nem jártas olvasó számára bizonyos szavak megfejthetetlen hieroglifáknak tűnhetnek. Többségük hangulatjel. Gyakran átvételek is megfigyelhetők. Elterjedt jelenség az orosz eredetű szavak beiktatása a szövegbe, melynek rövidített alakjai is használatosak. Pl.: jasno rendben, érthető. Előfordulásai: jasno, jásno, jasn, jsn, ясно. Üzenet: jasno))) (L/k, dk.); Olykor sajátos szóalkotások, indulatszók is előfordulnak: Nem toom (L/k, dk.); Mi?Az? (L/b, dk.); Ja, az jo lesz (L/k, d.); Ah itt rosz (F/b, fi.). Az üzenetek olvasása során megfigyeltem, hogy a fiatalok nem figyelnek a fogalmazásra. Sok a hiányos mondat. A diákság egyre nehezebben találja a közös hangot a társas kommunikációban. Talán ez lehet az oka annak, hogy a legtöbb üzenet közönyre utal. Például: Oki (L/b, d.); Nm (L/k, dk.); Okés) (F/b, fi.); Ez van (F/b, fi.); Hat igen C (F/b, fi.). Az üzenetek sajátosságai változnak attól függően, hogy milyen tematikai csoportba tartoznak. Egyes üzenettípusok gyakrabban, mások ritkábban fordulnak elő. Állításomat a következő eredmények is mutatják. Az sms-ek írása során leggyakoribb pontatlanság a hosszú/rövid magánhangzók jelölésében észlelhető. Ilyenek esetekre figyeltem fel: kesobb később, szamat számát, kuld küld, hivj hívj, mar már stb. Gyakori az -i és -csi képzős formák használata. Sokszor a több szóval körülírható kifejezéseket is rövidítik: szomcsi szomorú,bocsi bocsánatot kérek, koszi köszönöm, bizti biztos,oki ok rendben, toom tudom. A több szóból álló kifejezések sajátos formában jelennek meg. A fiatalok összevonják őket a gyorsabb közlés érdekében: légyszi vagy léci légy szíves, nm nincs miért, n tudom nem tudom,mizu mi a helyzet?, joejt jó éjszakát stb. A 106 üzenetből 68 bejövő és 38 kimenő üzenet, ami arra utal, hogy több üzenetet kapunk, mint írunk.érdekes jelenség, hogy a gyűjtött anyagból 79 üzenetet lány, nő küldött, míg a fiúk csak 27 üzenetet írtak. Ez arra mutat, hogy a lányok beszédesebbek és többször van szükségük az sms-re.

31 A témakörök szerinti elemzés azt mutatja, hogy a lányok írnak gyakrabban sms-t, kivéve a szerelemmel kapcsolatos üzenetek csoportját. Itt a 7 üzenetből 6-ot fiú/ férfi írt. A mindennapiélettel kapcsolatos üzeneteknél 52-ből 40-et lány írt és csak 12-t fiú. Atanulással kapcsolatos üzenetek azt mutatják, hogy a 26-ból 25-öt lány írt. Köszöntőket és üdvözléseket csak lányok írnak: 5 üzenetből mindegyiket lány írta, és 4 üzenet bejövő, ami arra utal, hogy ritkán írunk köszöntőket. Az egyéb sms-ek csoportjában egyenletesen oszlanak meg a mutatók, az üzenetek száma nem tér el nemek szerint. Az sms-ek szövegeinek vizsgálata fontos, mivel használatuk elterjedt, és hatással vannak a nyelvre. Eza nyelvi leleményességre épülő nyelvhasználat szinte napról napra változik, és a nyelvészek számára is meglepő változásokat hozhat [7]. Rövidítések jegyzéke L lány, nő F fiú, férfi fi. fiatal (18-30 év között) id. idősebb, felnőtt (30-tól feljebb) dk. diák (17-25 év között) isk. iskolás (6-17 év között) tn. tanár../k kimenő üzenet../b bejövő üzenet fn. főnév

32 Irodalom 1. Benkő Péter Tamás. Elektronikus kommunikációs formák // Új jelenségek a magyar nyelvben. Szerk.: Balázs Géza és Grétsy László. Bp.: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, o. 2. Berkéné dr. Sajti Ilona. Új nyelvi jelenségek vizsgálata sms-szövegekben // Uo o. 3. Durucz Istvánné. Diáknyelv diákszleng a XXI. század elején // Uo o. 4. Kormányos Katona Gyöngyi. A bizalmas stílus terjedése a mai magyar nyelvben // Uo. 93. o. 5. Móricz Ildikó. Új jelenségek a magyar nyelvben // Uo o. 6. Balázs Géza. Az sms-folklór a minimálfolklór nyelvi képe II. 7. Veszelszki Ágnes. Írásjelek és szimbólumok az SMS-ekben. Анотація Нові мовні явища у текстах СМС-ок У статті дається тематична класифікація СМС-ок, характеризуємо п ять тематичних груп. У кожної групивизначаємо граматичні особливості текстів, вістків СМС-ок. GULYÁS MÁRK Ifjúsági regény és történelmi mese összeolvadása Gárdonyi Géza A láthatatlan ember c. művében Tudományos vezető: Csuka Emőke főelőadó A 21. század egyik nagy betegsége az, hogy az emberek nem olvasnak szépirodalmi műveket. Ennek megfelelően nem látják az őket körülvevő valóságot. Hogy mit is tehetünk ez ellen? Nem szabad hagynunk, hogy a századunk fejlődő technikája elvonja a figyelmünket az értékálló irodalmi művektől. Az olyan művektől, mint Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember című ifjúsági-történelmi regénye. Munkám célja kideríteni, miként lett Gárdonyi történelmi regényéből ifjúsági olvasmány, a mű mely szerkezeti elemei, avagy gondolatvilágának milyen sajátossága vezetett ehhez az átalakuláshoz, amely révén képessé vált megszólítani a fiatalabb olvasóközönséget. Ezenkívül az olvasást is szeretném népszerűsíteni, és bemutatni egy letűnt kor, Attila korának társadalmi, néprajzi és pszichológiai rajzát a szereplőkön keresztül. Kutatásom során sokféle és fajta tanulmánnyal ismerkedtem meg. A többségük Gárdonyi

33 Géza életével, világlátásával, érzelmeivel, pályájával foglakozik, nem pedig konkrétan az általam választott művel. Szerencsémre akadtak olyanok is, amelyekben kitérnek A láthatatlan emberre. A legtöbb segítséget talán Sík Sándor és Z. Szalai Sándor nyújtotta a munkám folyamán. Sík Sándor Gárdonyi, Ady, Prohászka című munkájában, Gárdonyi egész pályájával foglalkozik, születésétől kezdve a meghatározó állomásokon át, egészen a jelentőségéig. Bemutatja a még kezdő író alakulását az érett, társadalmat megváltoztató egyénig. Legtöbbször levelezéseiből merít, amelyeket Gárdonyi a barátainak írt, bemutatja a verseit, kitér arra, hogy mikor, és miért lett ilyen, vizsgálja az adott kor társadalmi, politikai helyzetét, és ezt Gárdonyi munkásságán keresztül mutatja be. Jobban megismerjük belőle az írót, és megismerjük belőle azt az alkotó személyiséget is, akit eddig nem, vagy csak kevésbé ismerünk gondolok itt az öngyilkosság-próbálkozásaira, ateizmusára, később vallásosságára. Sok segítséget nyújtott még Z. Szalai Sándor: Gárdonyi nagy útja című munkája. Itt is részletezve van az író pályája, azonban itt kitérnek az alkotásaira is. Így találtam rá A láthatatlan ember tanulmányára. Ad egy bizonyos társadalmi korrajzot, elemzi a szereplők konkrét világát. Kihangsúlyozza azt, hogy Gárdonyi önmagát formálta meg Zéta alakjában, kihangsúlyozza a hun-magyar rokonságot. Összehasonlítja a művet más, korabeli nagy írók alkotásaival. Fontos megemlítenünk még Móricz Zsigmond egyik tanulmányát, amelyben egy személyes találkozást ír le Gárdonyival. Elmondásából érthetjük meg, hogy miért Zéta alakjában formálta meg magát, miért láthatatlan. Így fogalmaz: És ebből a nehéz, zárt, fojtott lélekből milyen friss, tavaszi üde, szikrázó harmatú dialóg bugyborékolt a tolla varázshegyén ha írni kezdett finom parányi, szinte nőies betűket. A vágyat élte ki a költészet által, a tiszta, nemes érzékenységű, drága humorú, cserdülően patakzó őstermészetességét a boldog időkben. A magyar életet meggazdagította édes lángokkal. És e lángok fájó életének parazsa fölött libbentek fel [3, 283.o.]. Gárdonyi 1902-ben kiadott történelmi regényét, A láthatatlan embert tartotta a legkedvesebb alkotásának. Ennek ábrázolásmódja azonban az Egri csillagok hagyományos szerkezetétől eltérő. Egyetlen vallomásra a művelt, görög ifjú, Zéta vallomására épült, amely a nyíltságával vonz, s az élőbeszéd közvetlenségével, elevenségével, ironikus fordulataival hat. A formaváltásnak nem volna jelentősége, ha nem egy meghatározott célú történelmi regény állna előttünk, hanem tetszés szerint értelmezhetnénk tartalmát, mint ahogy egyes bírálói elemezték.

34 Akkor írta ezt a regényét Gárdonyi, amikor a magyarság eredetének (hun-magyar vagy finnugor rokonságnak) kérdése még beható móron foglalkoztatta a történészeket, nyelvészeket, néprajzosokat. A hun-magyar mondák alapjai nemcsak Arany János tájékozódásában, hanem fő motívumai Ady költészetében is feltűnnek. A magyar politika képviselői pedig a nemzeti mitológiában rejlő bűvös erőt igyekeztek kihasználni sovinizmusuk alátámasztására. Gárdonyit nem a honnan (északról vagy keletről) jöttünk? kérdésének eldöntése irányította, hanem az ókori történelem nagy alakját jellemző események, valamint a nemzet és a társadalom egyesítésének lehetőségei izgatták. A Kárpátokon belüli magyar fölény mint hatalmi erő hangoztatóitól elhatárolta magát. Tudta, hogy a belviszály, a műveletlenség és az erkölcsi romlás okozta a hunok vesztét, megsemmisülésüket. Sokan ma sem gondolnak arra, hogy a hunok fél Európát megfélemlítő ereje mindössze nyolcvan évig tartott. Gárdonyi nem képzelt többet és mást, mint hogy a nomád életmódot folytató ősein valahol és valamikor találkozhattak a hunokkal. Hogy a magyar mondákba nem véletlenül került a hun fejedelem személye és közösségformáló képessége, Arany János eposzába a vadászó ősmagyarok csodaszarvas-látomása és csodaszarvas-űzése. A magyarok, ha kellettek, együtt harcoltak a hunokkal, és kultikus szokásaikból, nyelvükből valamit átvettek és megőriztek, de adtak is a magukéból a hunoknak [5, 253. o]. A Budapesti Hírlapban június 27-étől folyamatosan közölt regény a lap furcsa ajánlása miatt találgatásokra adott okot. Az író nyilatkozata pedig a nemzet sorskérdéseit felvető történelmi regényt ígért. A mesének csak olyanféle szerepet szánt, mint mikor a szobrok talpazatát virággal ültetik körül. A gyermekek és a nők a virág iránt érdeklődnek, a komoly ember a szobrot nézi [5, 254. o.]. A virág nyilvánvalóan a szerelem szimbóluma, a szobor a történelmi múlt intése, figyelmeztetése. Az első részletekből még nem lehetett tudni, hogy Attila alakja kerül-e az események középpontjába, vagy Zéta és Emőke reménytelen szerelmét állítja-e Gárdonyi olyan ablaknak, melyen át a népvándorlás korának fejleményeire is ki-kitekinthet. Azt mindenki méltányolta, hogy Gárdonyi játszi könnyedséggel lopja be az olvasók fejébe azokat a tudnivalókat, amiknek ismerete a felettébb izgalmas kor fordulóját, a pogány és a keresztény világ nagy mérkőzését hozza ember- és testközelbe. Akik követni tudták a közéletből az egri remeteségbe vonult írót, történelmi regényébe rejtett politikai sérelmeinek és szerelmi csalódásainak okát keresték. Nem is nagyon kellett keresniük. A regény előszavában, amely utószónak is olvasható, Gárdonyi maga hintette el a gyanú magvait, amikor a történet jelképes tartalmára utalt. Arra, hogy Zéta a saját képmása.

35 Azé, akit különcnek nézhetnek, de nem ismerhetnek igazán, mert az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan [5, 254. o.]. A regény első kiadásából világosabban kitűnik a Zéta keresztényi hitétől, emberszeretetétől távol álló felfogások bírálata: A keresztény vallásban is több a külsőség, mint amennyire értelmes embernek szüksége van, hát még a pogány vallásban! Zéta azért érdeklődik a keleti hit- és erkölcstanokról, amiért Gárdonyi is, hogy az igazságról megbizonyosodjék [5, 256. o.]. Gárdonyi történelemábrázolásában a folklórelemek, népmondák naivitásai és a történettudomány felismerései egyaránt fontos és együtt ható szerepet töltenek be. A mű már az író életében négy kiadást ért meg. Az összehasonlításokkal óvatosan kell bánnunk, nehogy egy-egy tetszetős ötlet csapdájába essünk. El kell fogadnunk Gárdonyinak azt a nyilatkozatát, amelyet a Láthatatlan ember megjelenése után a kortársaihoz intézett kérdésre adott. Eszerint számára a könyvhatásoknál sokkal fontosabbak és meghatározóbbak az életi hatások, amelyeket a vele született képesség már a gyermekkorban befogad. az emberben minden könyv nyomot hagy, jegyet ver a lélekre, de a legkedvesebb könyvek is csak az irodalmi formákat adják, amelyekből az író a neki megfelelőt választja, vagy újat talál ki, és a formát mindig új tartalommal igyekszik megtölteni [5, 259. o]. A történelmi regény olyan tömött legyen, mint Bernard Shaw Caesar és Cleopatrája, jegyzi fel magának Gárdonyi. A magára hagyott, csak a maga bajával küszködő egyén nem érzi az események történelmi jelentőségét vélekedik Gárdonyi. Csak a borzasztó felfordulást látja, s nem ismeri fel a megrázkódtatások, szenvedések tisztító, javító szerepét [5, 260. o.]. Zéta azért sem, mert nem befogadottja a hunok harcoló seregének. Nem azért szökött vissza a hunokhoz, mert ott nagyobb szabadságot remélt, mint amit felszabadított rabszolgaként elért, hanem hogy Emőke közelébe férkőzhessen, mint Csáth gyermekeinek tanítója. Vitézségével pedig olyan kitüntetést, rangot akar szerezni, amit nem kell szégyellnie Emőkének, ha esetleg viszonozni akarja érzelmeit. Kijut minden kelepcéből, de a catalaunumi hős felszabadítására senki nem gondol. S azt, hogy Emőke nem őt szereti, hanem a fejedelemért sóvárog, csak Attila temetésén ismeri fel, Emőke értelmetlen önfeláldozását látva. Bánatát megmenekülésének öröme oldja fel, amikor Dsidsia gondoskodásával és szeretetével megelégedve megnyugszik A szerelmi történettel összefüggő kérdés a hunok dicsőségének és bukásának ábrázolása.

36 Elsősorban Priszkosz rétor leírásait használta, aki a bizánci küldöttséggel 449-ben járt Attila udvarában, a hun vezéreket s a fejedelem nyíltságát figyelte meg, de a hunok lakását, a lakomák rendjét is megismerte. Gárdonyi Zétát is Priszkosz neveltjeként mutatja be regényében. Gondot fordított a hunok harcmodorának megismerésére is. A csataleíráson többször javított és bővített. A krónikák Attila lakhelyét több vidékre tették. A zavart kihasználva, 1900-ban a hódmezővásárhelyi reformtus pap a maga városának tulajdonította a dicsőséget, rámutatva a város határában húzódó földhányásra: a hun fejedelem sátortáborának állítólagos helyére, és buzgalmában megfeledkezett az elemi létfeltételről, a vízről, amely Vásárhelyen szűkében volt [5, 262. o.]. Ma már bizonyított, amit Gárdonyi sejtett, hogy a hunok gazdasága nagyobbrészt nem a hadisarcból, a legyőzöttek adójából, hanem az állattartásból, halászatból származott, s a nagy vadászatok a hadjáratok előkészületeiként, a katonai szemlékkel együtt szerveződtek. Gárdonyi tudta, hogy a hun birodalom végzetes megingása az egység megbomlásának következménye volt, Arany János elkezdett Csaba-trilógiája is a belviszályra utal. Gárdonyi a közfelfogással ellentétben Atillát sem csak hadvezérnek rajzolja, hanem a ravennai udvarban felnőtt, latinos műveltségű, okos, a császári palotákban mindenütt tiszteletben tartott diplomataként, széles látókörű politikusként is jellemzi. Nem lóhúson nőtt, kutyafejű barbár, hanem tevékeny vezető, aki folyvást követeket küld és fogad, sokféle tudásával kényszeríti térdre ellenfeleit. Egyéniségének varázsát ugyancsak el tudja hitetni Gárdonyi. Attila ábrázolásában a puritánság és a népközelség kap hangsúlyt. Gárdonyi rajzában sem törekszik királyi vagy császári rangra, csak fejedelemnek szólíthatják. Tudatlanság, vadság, rablás mindenütt előfordul, háborúban még inkább. Álnokság és barátság Csáth családjában és rokonságában is akad. Zéta a saját sorsának szerencsés fordulataival bizonyítja a műveltség hasznát. A hunoknál nincs adó, nincsenek ügyvédek: a bűnösök felett a vének tanácsa önállóan, végső fokon Attila ítélkezik. A görög olajkereskedőből lett hun főúr véleménye szerint ahol a fejedelem isten, ott a nép sorsa pokoli [5, 265. o.]. S mit felel Zéta az őt kiváltani igyekvő milánói patríciusnak? Inkább vagyok itt (a hunoknál) rab, hogysem nálatok, uram, főnemes. Zéta elejtett megjegyzéseiből kihallatszik a Bánffy-rezsim hatalmi szigora elől menekült író válasza: Rab vagyok: nyársba húzathattok, keresztre feszíthettek, amikor akartok. De azt meg nem tilthatja nekem semmi hatalom, hogy azt ne álmodjam, amit álmodom. A századforduló önáltaló nemzetkultuszával szemben, az igaz hazafiságot ébresztő Egri

37 csillagok után így lett A láthatatlan ember Gárdonyi szociális igazságérzetének bizonyítéka [5, 266. o.]. De ha akarta, ha nem a mítoszt növelte ő is, ami szükségképp teremtődött az Isten kardjaként, Isten ostoraként, Világ pörölyeként emlegetett hódító alakja köré. Gárdonyi a nép ajkán élő legendákból mindig szívesen merített, s ebben a regényében bőven alkalmazta ezeket a legendákat. Összefoglalva eddigi kutatásomat, nagy örömmel foglalkoztam ezzel a témával. Mindig is érdekeltek azok a feltevések, amelyek a magyarok eredetével foglalkoztak. Ebben a regényben megismerhettem egy népet, amelyek talán testvéreink voltak. Következtetésül idézni szeretnék a műből, amely örök tanulságul kell, hogy szolgáljon minden embernek: Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.

38 A szakirodalom jegyzéke 1. Gárdonyi Géza. A láthatatlan ember. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, Sík Sándor. Gárdonyi, Ady, Prohászka. Lélek és forma a századforduló irodalmában. Budapest: Pallas Rt. Kiadó, Móricz Zsigmond. Válogatott irodalmi tanulmányok. Művelt Nép Könyvkiadó, o. 4. Kelecsényi László Zoltán. Atlasz. Magyar irodalom. Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó, Z. Szalai Sándor. Gárdonyi nagy útja. Budapest: Kairosz Kiadó, Szerb Antal. A világirodalom története. Budapest: Magvető Könyvkiadó, Világirodalmi lexikon. Nyolcadik kötet. Mari-My. Budapest: Akadémiai Kiadó, Világirodalmi lexikon. Negyedik kötet. Grog-Ilv. Budapest: Akadémiai Kiadó, Tótfalusi István. Irodalmi alakok lexikona. Bővített kiadás. ANNO KIADÓ, Tóth Tibor (1990) (szerk.) Gárdonyitól, Gárdonyiról. Budapest: Tankönyvkiadó. 11. Z. Szalai, Sándor (1970) Gárdonyi műhelyében. Budapest: Magvető. Анотація У статті дається перегляд літературної критики творчості Gárdonyi Géza і йоготвору A láthatatlan ember. Далі розглядаються поняття такі як історичний роман, молодіжний роман, описується жанр твору Gárdonyi Géza A láthatatlan ember. У кінці роботи даються висновки, список використаної літератури і резюме. GORZÓ KATALIN Az intellektus szerepe a párkapcsolatokban Závada Pál Jadviga párnája című regénye alapján Tudományos vezető: Hulpa Diána docens Zacsínam túto knyizsecsku.én, Osztatní András 1915 Február hó 5-dikén kezdem meg ezt a feljegyzési könyvecskét, nősülésem előtti napon. Ezzel a ma már ikonikussá vált mondattal kezdődik Závada Pál híres regénye, amely a magyar irodalom terén talán a legvitatottabb családi kapcsolatot, kapcsolatokat foglalja magába. Ez az a regény, amelyről a laikus olvasó hirtelen nem tudja megállapítani, hogy szerelmi családtörténet intrikákkal fűszerezve, vagy szociológiai dokumentáció egy XX. századi szlovák magyar család életéről, tragédiájáról. Bárhova is soroljuk a művet, szembetűnhet az, hogy a regényben ábrázolt kapcsolat mennyire vékony szálon függ, mennyire kevés kell az összeomlásáig. Závada azokra a buktatókra fókuszál, amelyek a helytelen párválasztásból fakadnak. Ebből adódóan a regény aktualitása globális mértékű, mivel az ábrázolt kapcsolatokban meglévő problémák kiküszöbölése fontos szerepet játszik jelenünkben is. Ugyanis, ha nem

39 vesszük észre, milyen veszélyeket tartogathat számunkra egy olyan kapcsolat, amelyikben a felek szellemileg, világnézet és értékrend tekintetében különböznek egymástól, akkor annak nincs perspektívája. Komoly problémák alakulhatnak ki, felbomolhat az egészséges társadalom alappillére, a család. A regény cselekménye egy XX. századi szlovák kis faluban játszódik a két világháború között. A század eleji település lakosai, a regény főszereplői: Jadviga és András, személyiségük, viselkedésük és problémáik tekintetében is hasonlítanak napjaink embereire, jelen társadalmunkra. Emiatt aktuális a regényben felvetett probléma, ugyanis a XX. századtól a válások száma rohamosan növekszik. Nagy szerepe van a házastársak közötti személyiségbeli különbségeknek, aminek egyik fő forrása a műveltségbeli egyenlőtlenség, az iskolázottság foka közötti különbség a partnerek között. Ez jellemző a regény főszereplőire, ahol a feleség, Jadviga műveltség és intelligencia terén is jóval meghaladja férjét, Andrást. Kapcsolatuk negatív irányú alakulásában az is közrejátszott, hogy Jadviga árva, magányos lány volt, akinek első igaz szerelme, sőt egyetlen kapaszkodója, akire mindig számíthatott szinte születése óta, a nevelőapja, Osztatni György volt, aki férje édesapja. Miután a férfi meghalt, a nő nem találta a helyét sem a férje, András, a műveletlen parasztgazda mellett, aki vadul ragaszkodott hozzá és tiszta szívből, rajongással szerette, sem intellektusbeli párja mellett, Winkler Francinál, akivel férjét rendszeresen csalta. Ő szintén a regény kulcsfontosságú szereplője. Ki is valójában Jadviga? Hűtlen asszony, akit a szenvedélye hajt, és végül magányba taszítja; Osztatni Andrásnak, férjének összes feltett kérdésére választ adó nő, Palkovits Mária Jadviga. Szándéka, hogy múltján keresztül megmutassa, felfedje magát, nem valósul meg, hiszen a történteknek csak látszólag volt ő az irányítója, az az erő, ami a mélyben a szálakat mozgatta, nem volt más, mint a szenvedély, és azok a titkok, melyekre egyik szereplő sem kapott választ. Ellentmondásos személyiségét, Andris és Winkler közti szüntelen csapongását s a férfiak iránta érzett végzetes szenvedélyét sem ő, sem azok nem tudták soha megfejteni. Meg kell éntőlem szabadítani mindenkit! Nem, ti csupán hiszitek, hogy rám van szükségetek! Ti csak rögeszmétek rabjai vagytok, aminek a neve az én nevem: Jadviga! [1, 193.o.]. Itt Jadviga nem magáról beszélt, hanem arról a rögeszméről, aminek a két férfi a rabjává vált. Andris és Winkler Franci egyformán rabjai annak az eszmének, minek neve: Jadviga, magyarul Hedvig. A Hedvig (Jadviga) germán eredetű összetett név származéka, melyben mindkét elem jelentése harc [2, 449.o.]. A szöveg igazi értelme akkor válik nyilvánvalóvá, amikor egy

40 későbbi naplóbejegyzésében Jadviga szó szerint megismétli a fent idézett mondatot. Egy hónappal Andris halála után ezt írta: Magának már jó, beh jó is Magának. [...] Nem gyötrik már lélekrágó gondok, szívfájdító kérdések, kételyek, szüntelen aggodalmak, hiábavaló remények és tovaröpült álmok. S mentesül végre már attól is [...], ami kiútkereséseinek, a megértés iránti örök szomjának, háborgó, kétségekkel teli lelke vívódásainak újra és újra tárgya, végigkísérő gondja, szívének szüntelen dúlása volt, s minek a neve az én nevem: Jadviga." [1, 378.o.]. Ebből is láthatjuk, hogy az író beszélő nevekkel ruházta fel szereplőit (Pl: Andris esetében is észrevehető, ugyanis az András görög eredetű név az andra, andreiosz szóból származik, jelentése: férfi, férfias ); a harc Jadviga életének mozgatórugója, lázongó, forrongó természetének végső oka az, ami kiemeli őt a hétköznapok állóvizéből, s tébolyult mehetnékként űzi férjétől a szeretőjéhez és vissza. Az emelés és a harc fogalmában egyaránt benne rejlő folyamatosság aspektusa [szemben például a felemel vagy megemel igék, illetve a csata vagy a háború szavak jelentésében meglevő egyszeriség és lezártság mozzanatával] a Jadviga név metaforikus kiterjesztéseit a lezárhatatlanság és végnélküliség képzetkörébe utalja. A harc örökös, véget nem érő volta magyarázat arra is, hogy Andris annyi csalódás és gyötrelem után miért is képtelen magától végleg eltaszítani ezt a nőt, s hogy az asszony, aki nem boldog vele, miért is nem képes egyszer s mindenkorra elhagyni őt. A harc az, ami örök, ami nem zárul le soha: folyamatos benneállás, állandó értelmezésre sarkalló viszony, egzisztenciális csapda, amiből nincs szabadulás [2, 458.o.]. Irodalmi viszonylatban a karakter elveszett Bovaryné és Anna Karenina érzelemvilágában, közösek a hányattatások is, ámbár a végkifejlet eltérő. Ugyanis az imént említett világirodalmi hűtlen asszonyok öngyilkosságot követnek el, ezzel lezárva tragikus életüket, míg Jadviga csak próbálkozott vele. Számára tragikusabb, önpusztítóbb véget talált ki az író, ami nem volt más, mint a magány, melytől Jadviga igazán félt. Elhatározása vagy legalább a biztatása nélkül a csak önmagába kapaszkodó reményemet, féltem, nem lesz mi táplálja. Hiszen érthette Ön már akkor jól, hogy a magány a legnagyobb bánatom. [1, 167.o.]. Joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy vajon mi lett volna a regény befejezése, ha Andris elvált volna Jadvigától? Lehet, nem halt volna meg, újrakezdte volna életét, és újra nősül. De ez nem így történt, ugyanis a férfi foggal-körömmel, kissé megszállottan ragaszkodott feleségéhez, és ez okozta vesztét is. Nem mérte fel felesége és a közte lévő különbségeket, ami nem csak az alapvető dolgokban nyilatkozott meg, hanem alapjában véve minden másban is: mentalitás, személyiség, tanultság, értékrend, intelligencia, eltökéltség,

41 célok... Andrisnak annyi elég lett volna a boldogsághoz, ha élete végéig gazdálkodó marad, apja földjeit műveltette volna, kis családjával éldegélt volna békességben. Jadviga más világban tudott volna boldog lenni, kulturális és művészi élvezetek vonzották a lelkét: Másrészről viszont ígéretet tettünk mi egymásnak, hogy nem trágyaszagú, hanem kultúréletet fogunk élni, hogy tevékenyek leszünk, és ennek gyümölcseit mi magunk aratjuk le és élvezzük ki, ahogy Jadviga mondta. Mit én elébb a gyermekáldásra értettem, [ ] Hanem hogy, mondotta ő, és magam is aztán, olvasunk és írunk egymásnak, városba s fürdőkre járunk, jobb körökkel érintkezünk, de kiváltképpen utazunk majdan. Ész nélkül ígértem meg én neki mindent. [1, 35. o.] A két szereplő, a házastársak se veled, se nélküled kapcsolatban álltak egymással. Próbálták megérteni egymást, de nem sikerült, túlzottan különbözőek voltak. Bácskai Júlia pszichológus az intellektus fontos szerepéről azt írta könyvében, hogy egyszerűen elengedhetetlen az, hogy a párok egy szinten legyenek. Kutatásai bizonyították, hogy 87%-ban azok a párok vannak több ideig együtt, akik személyisége és érdeklődési köre is hasonló. Véleménye szerint lehetséges, hogy vannak kivételek, mikor az vonzza az embert, ami teljes ellentéte saját természetének, de ennek ritkán van pozitív végkifejlete. A túlzottan különböző pároknál ugyanis könnyen alakulhat át a kapcsolat fölérendelt és alárendelt viszonnyá. Ugyanis az esetek nagy részében a férfi a fölérendelt, a nő a férfiba vetett bizalma gyanánt lesz alárendeltje. Ez helytelen hozzáállás, mivel hosszú távon hatalmas gyötrelmet okozhat az alárendelt félnek a kiszolgáltatottság, sőt, eltávolodhatnak a párok egymástól emiatt. Az sem jó, ha a nő kerül intellektuális fölénybe, előbb-utóbb manipulálni kezdi társát, s emiatt a kapcsolat iszonyatosan gyorsan romolhat meg [3, 72.o.]. Itt konkrétan nem azt kell érteni, hogy ez csak akkor történhet meg, ha az alárendelt férfiban tudatosodik az alárendeltség érzése, akkor is tönkremegy a kapcsolat, ha nem akarja tisztán látni a helyzetet, ha párja minden óhajának aláveti magát ragaszkodása hevében. A kapcsolat unalmassá és színtelenné válhat, minden viszonyban kell, hogy legyenek viták, amelyek által a párok érzelmeiket, szavakba önthetik, véleményüket kifejthetik egymásnak. Ha a férfi passzív, nem vesz részt a felvetődő problémák megbeszélésében, megoldásában, mindent a nőre hagy, kellemetlenül fogja érezni magát. Folyamatosan azt fogja hinni, hogy társát nem érdekli, vagy éppen ellenkezőleg, azt, hogy a feleségnek, mint nőnek, mindent szabad. A kapcsolat távlati alakulása szempontjából egyik véglet sem vezet jó irányba, egyik sem ígér hosszú, boldog, békés párkapcsolatot. A házasságok tartóssága szempontjából férfinak és nőnek egyaránt arra kell törekednie, hogy saját intellektusának megfelelően válasszon párt, ne vágyjon se

42 dominanciára, sem alárendeltségre egy kapcsolaton belül. A harmonikus párkapcsolatban férfi és nő között a mellérendelő viszony lehet tartós, kiegyensúlyozott és perspektivikus. Ezáltal ismét leszögezhetjük, Jadviga és Andris, bármennyire kedvelték is egymást, hazaságukkal csak megnyomorították egymás életét. Jadviga menekülve az elszürküléstől és az unalomtól, szeretőt tartott; Andris pedig alkoholba fojtotta bánatát, olyannyira haragudott magára, hogy nem adhatta meg Jadvigának azt, amire vágyott. Ebben a házasságban egyértelműen Jadviga volt a domináns fél, András az alárendelt, aki saját magát tette azzá felesége kedvéért, ezzel halálra ítélve kapcsolatukat. Ők ketten a tűz és a víz szimbólumai, hol a tűz párologtatta lassan el a vizet, hol a víz oltogatta ki a tüzet, egy volt csupán bizonyos, mindketten boldogtalanokká váltak, pontosan azért, mert túlzottan különböztek, így bárhogy próbálkozhattak kapcsolatuk rendezése érdekében, sikertelenségre volt kárhoztatva minden igyekezetük. Ezt mindketten sejtették legbelül. Jadviga! Próbáltam emelni a karjánál. Ne beszélj így! Miért ne? Hát nem igaz?[ ]Hát én azt hittem, hogy majd az énhozzám tartozóknak megszépítem... hogy megkönnyítem az életét! És csak boldogtalanná teszek mindenkit! Csak szenvednek éntőlem! [1, 191.o.] Következtetésként leszögezhetjük, hogy a regény üzenete napjainkban is aktuális: az egyenlőtlen intellektusú felek közti kapcsolat eleve halálra van ítélve. Ezt Jadviga és Andris személyiségének és kapcsolatának vizsgálata szemléletesen bizonyítja. Závada Pál regénye jelenünk legégetőbb társadalmi problémáját ábrázolja művészi erővel: a házasság intézményének krízisét, a családi kapcsolatok lazulását, pedig az egészséges, szilárd társadalom alappillére a jól szervezett, összetartó család, a házastársak tartós, kiegyensúlyozott kapcsolata. Irodalom 1. Závada Pál. Jadviga párnája. - Budapest: Magvető Könyvkiadó, o. 2. Osztroluczky Sarolta. Név és metafora Závada Pál Jadviga párnája című regényében. In.: Életünk. Szombathely: Belvárosi Könyvkiadó, o. 3. Bácskai Júlia. Akit a kalapból kihúztál. Budapest: Saxum Kiadó, o. 4. Timothy Keller. A házasságról. Illúziók és félelmek helyett kiteljesedés. Budapest: Harmat Kiadó, o

43 Анотація В даній статті проаналізовано роль інтелекту в розвитку стосунків Пал Завади: «Jadviga párnája».у вступі коротко визначала мету і тему роботи. Події відбувалися в словацько-угорському селі, в XX столітті, де ми познайомимся з двома главними персонажами, а саме з Ондрашем та Єдвігею. Через їх взаємовідношення та їх проблем, ми хотіли показати наскільки інтелектуальна нерівність приводить до розладу у стосунках. Саме із-за нерівності інтелекту, виникли проблеми в їхньому сім ї. Взаємовідношень радикально мінялися у сім ї, оскільки Єдвіга була набагато мудрішою, розумнішою від свого чоловіка, Ондраша який був простим селянином. Кінцевим результатом моєї роботи є те, що може бути велика симпатія між людьми, але різний інтелектуальний рівень не приводе до тривалих стосунків. GYŐRI VERONIKA A születéssel kapcsolatos hiedelmektiszasalamonban Tudományos vezető: Györke Magdolna docens Az emberi lét, családi élet három nagy szüksége a születés, házasság, halál. Közösségi ünnep, amely ősi, kultikus színezetéből még egyre szürkülő napjainkban is sokat őriz [1, 21. o]. A születéssel kapcsolatos hiedelmeket és hagyományokat a szülőfalumban, Tiszasalamonban végzett gyűjtés alapján mutatom be. Tudomásom szerint ilyen jellegű gyűjtést és szókincsvizsgálatot községünkben még nem végeztek, pedig fontos ismerni és lejegyezni a régi szokásokat, hiedelmeket, mert egyre inkább feledésbe merülnek, elhomályosulnak. Tiszasalamon ungvári járási község,amely 27 km-re fekszik a járási központtól és 2 km-re a csapi vasútállomástól.a község lakossága kb fő, közülük 70% magyar, 29% ukrán, 1% egyéb nemzetiségű.az anyagot aktív módszerrelgyűjtöttem. Kérdőívet állítottam össze. Gyűjtésemet adatközlők segítették. A születéssel kapcsolatos hagyományokról, hiedelmekről, számos tudományos cikk, tanulmány jelent meg. Részletesen vizsgálja a kérdést Markos Gyöngyi [5, o.], Dobosy László [2, o], Madar Ilona [4, o.]. Kárpátaljai kiadványok is jelentek meg a témával kapcsolatban. A kérdéssel Hutterer Éva [3, o.]és Móricz Kálmán[6, o.] foglalkozott részletesen. Az emberi életnek három állomása van: a születés, a lakodalom (házasság), a halál.az emberi élet első állomásával, a születéssel kapcsolatos szokásokat és hiedelmeket mutatom be, és kitérek a témával kapcsolatos szókincsre is.

44 1. A gyermekek száma. Tiszasalamonban a II. világháborúig a nagy családok domináltak, átlagban 6-8 gyerek volt egy családban. A háború után már átlagosan2-3 gyereket vállaltak a szülők. A gyermek továbbra is fontos volt, így általánosnak mondható még napjainkban is az a vélemény, hogy a házasságkötés után egy évre szülessen az első gyerek. Ennek érdekében már a lakodalomkor megszórják az ifjú párt búzával, hogy termékenyek legyenek, valamint a jókívánságok közt is szerepel a bőséges gyermekáldás. A köszöntőkben is a gyermek minél előbbi születését kívánják: Jövőre a keresztelőn mulassunk így! 2. A terhesség.az esküvő után a család figyelme a menyecskére összpontosult, apró, véletlenszerű jelenségekből következtettek a közelgő gyermekáldásra. Ezek: ha egy társaságban túlöntötték a poharat, azt mondták, hogy keresztelő lesz; ha gólya repdesett a ház körül, és leszállt az udvarra vagy a kertbe, akkor is a gyermek érkezésére következtettek. Adatközlőim elmondása szerint, ha a nő már biztos volt abban, hogy teherbe esett, először a férjével vagy az édesanyjával tudatta állapotát. Az első három hónapban csak a szűk családi körnek volt tudomása róla, másoknak addig nem mondták, mert féltek attól, hogy valami történik, éselmegy a gyerek. A terhesség kifejezésére a következő kifejezéseket használják: terhes, áldott állapotban van, állapotos, várandós, másállapotban van, nagyhasa van. 3. A terhességgel kapcsolatos hiedelmek.a terhességgel kapcsolatos szokások és hiedelmek szervesen összefonódnak az állapotos asszony életmódjával, mindennapi tevékenységével. A hiedelmek nagy részét a tilalmak teszik ki, amelyek a terhes nőre vonatkoznak, amit születendő gyermeke érdekében kell betartania [5, o.].szülőfalumban általánosan ismert tilalmak a következők: ne idegeskedjen a kismama, mert nyugtalan lesz a gyermek; ne nézzen halottat, mert halott lesz a gyermek; ne nézzen sokáig csúnyát vagy valamilyen állatot, mert csúnya lesz a gyerek; ne menjen át kifeszített kötél alatt, mert rátekeredik a köldökzsinór a baba nyakára. A hiedelmek másik része a terhes nő kívánósságára, az anyajegy keletkezésére, valamint a születendő gyermek nemének megjósolására vonatkozik. Az anyajegy létrejöttéről Salamonban is azt tartják, hogy ottés olyan alakú jegy keletkezik a gyermek testén, ahol az anyát valamilyen ütés, váratlanul ráesett gyümölcs, megdobás érte, és az anya odakapott.

45 A terhes nők általában kívánósak szoktaklenni, ez minden esetben valamilyen étel megkívánásátjelentette. Azt mondták, ha az anya kívánós, akkor a gyerek is olyan lesz. Ha nem kapja meg a terhes nő, amit kíván, akkor rosszul van, és ahogy szülőfalumban tartják, elmehet a gyerekis. Sokféle mód, hiedelem ismert a születendő gyermek nemének a megjósolására. Például: Lányt jósoltak a következő esetekben:ha a terhes nőnek széles a hasa és a feneke; ha az arca foltos; ha sokszor van rosszul;ha édeset kíván. Fiút jósoltak:ha a terhes nőnek hegyes hasa van; ha a szülés időpontja eltolódik;ha ritkábban van rosszul;ha savanyút kíván. Jegygyűrűvel is megmondható a baba neme. Cérnára vagy hajszálra kell felfüggeszteni a jegygyűrűt, amelyet a nő karjához kell érinteni, ezután rezzenéstelen kézzel ki kell tartani a csuklója fölött. Az inga egy idő után elkezd mozogni. Ha a mozgás körkörös lesz, akkor lánya lesz, ha egyenes, akkor fia lesz az illetőnek. 4. Az újszülötthöz fűződő hiedelmek és babonák. Salamonban is ismert hiedelem, hogy szülés után az újszülött és a gyermekágyas anya sok veszélynek van kitéve, ezért óvó intézkedéseket végeznek. Ezek egy része csak az újszülött, más része az anya védelmét is biztosítja. Az anya és a csecsemő számára is komoly gondot jelent, ha nyugtalan a gyermek vagy nem tud éjszaka aludni. Ennek megelőzése érdekében figyeltek az alábbi tiltásokra: nem szabad a gyermek ruháját kint hagyni éjszakára, mert nem fog nyugodtan aludni; nem szabad a fürdővizet este kiönteni, mert kiviszik az álmát; a látogatónak el kell fogadni, ha hellyel kínálják, mert elviheti a gyermekálmát; nem szabad a gyermekágyas ágyra ülni, mert a gyermek nem fog aludni,elviszik az álmát. Az újszülött egészséges fejlődését veszélyeztető tényezők között sajátos helyet foglal el a szemmelverés, megigézés, amelynek rontó hatásában sokan még ma is hisznek. Megelőzésére szolgál, hogy nem hagyják dicsérni a gyereket, hanem az ellenkezőjét mondják: De csúnya vagy! Ha valaki megnézte az újszülöttet, meg kell köpködni és azt mondani: Nagyra nőjél!, akkor nem árt a szem. A szemmelverést megelőzhetik a hiedelem szerint, ha fonákul adják a gyermekre az alsóneműt, vagy pintűt szúrnak fejjel lefelé valamelyik ruhadarabjába, esetleg piros szalagot kötnek a csuklójára. Az óvó eljárások ellenére is sokszor úgy vélték, hogy megigézték a gyereket. A gyógyítás általánosan ismert módja ma is a szenesvíz készítése.

46 5. A keresztelő.a keresztelő időpontja nem volt kötött, de általában egy hónapra tartották a születés után, amikor már az anya és a baba is megerősödött. A keresztelő célja, hogy a pogányságtól megszabaduljon a gyermek. Emellett adatközlőim úgy tartják, hogy keresztelő előtt fokozottan van kitéve a csecsemő az ártó hatalmaknak. A keresztszülői tisztséget mind rokon, mind barát elláthatta. Általában a szülők testvéreiket hívták elsősorban keresztszülőnek, csak azután a barátokat. A komaságot is rokonságnak tartották, így bővült a családi kör. Minden gyereknek külön keresztszülőt választottak, általában egy keresztanyát és egy keresztapát, ahogy ma is teszik. A keresztszülők kiválasztásával, illetve a kereszteléssel kapcsolatban több hiedelem is ismert: terhes asszonynak nem szabad a keresztanyaságot elfogadni, mertvalamelyik baba meghalhat; ha valakinek az első keresztgyermeke fiú, akkor szerencsés lesz a keresztszülő, ha lány, akkor nem. Kutatásom során megfigyeltem, hogy terhességgel kapcsolatban gyakran használnak szülőfalumban lexikai párhuzamokat, például: terhes várandós állapotos áldott állapotban van; betegágyas gyermekágyas; mamaruha kismamaruha. A születéssel kapcsolatban 104 megnevezést is feljegyeztem. Eredetük szerint a vizsgált szavak nagy része belső keletkezésű szó (63): állapotos, anya, baba, gólya, táplál. Jövevényszók iselőfordulnak (21), ezen belül vannak szláv(bába, család, keresztelő, koma, pelenka, pólya), német(rékli, sámli), török (boszorkány, bölcső, gyermek, gyümölcs, túró)ésalán(asszony)átvételek. A megnevezések között találhatók ősi, finnugor és ugor kori szavak is (6): ágy, álom, fiú, táltos. A szavak eredet szerinti megoszlását az alábbi diagram mutatja. Szerkezetileg a születéssel kapcsolatos szavak változatos képet mutatnak. Vannak közöttük egyszerűek, ezen belül egyszerű tőszók (49), pl.: anya, bába, pólya, pelenka, koma.

47 Képzett szavak (30): állapotos, pólyás, várandós, táplál, szoptat. Az összetett szavak száma 25: anyajegy, anyatej, babakocsi, kismama, keresztapa.ezek alárendelő szóösszetételek, melyeknek előtagja gyakran baba-, édes- kis-, kereszt-.a szavak szerkezeti megoszlását az alábbi diagram mutatja. A születéssel kapcsolatos lexikai elemek többsége névszó. Főnevek fordulnak elő leggyakrabban, összesen 70 elvont és konkrét főnevet elemeztem. Elvont főnevek: álom, jelenség, tilalom; konkrét főnevek: ágy, bölcső, pólya, babaruha, rékli. Melléknevek is megfigyelhetők (15): állapotos, várandós, terhes, meddő, termékeny. Melléknévi igenevek 8 esetben fordultak elő:ártó, esküvő, keresztelő, szülő, újszülött. Ezek nagy része már főnevesült. Igék 9 esetben: szoptat, szopik, ringat, böfögtet, csuklik. A szavak szófaji megoszlását az alábbi diagram mutatja. Sok szólás, szokványos kifejezésmód, közmondás él szülőfalumban, amely a születésre és gyermeknevelésre vonatkozik. Összesen 17 frazémát gyűjtöttem. Például: Ha Isten nyulat ad, bokrot is ad ha Isten gyermeket ad, gondoskodni is fog róla. Jövőre a keresztelőn mulassunk így! kívánság a jövőre vonatkozóan. Pogányt vittünk, keresztyént hoztunk! akkor mondják, amikor hazamennek a templomból keresztelő után. Még a kutya is kifekszi a vackát a gyermekágyat ki kell pihenni hangzik figyelmeztetésül.

48 Ilyenből tízet is fel lehetnevelni a jó gyerekre mondják. A szokások és hiedelmek gyűjtése fontos feladat napjainkban, mert egyre jobban feledésbe merülnek a régi szokások és hagyományok, megnevezések. Hasznos az ismeretük, mivel hagyomány egy adott közösség tudásának, tapasztalatainak összessége, mely a közösség fennmaradását szolgálja, támogatja. A felhasznált irodalom 1.Bálint Sándor. A szögedi nemzet // A szegedi nagytáj népélete. 3. rész. Szeged, o. 2.Dobosy László. Szokások és hiedelmek a Hangony-völgyben. Debrecen, o. 3.Hutterer Éva. Gyermekélet Ráton. Ungvár, o. 4.Madar Ilona. Fejezetek Zoboralja társadalomnéprajzához. Debrecen, o. 5.Markos Gyöngyi. A születés hagyományai Makón. Debrecen, o. 6.Móricz Kálmán. Nagydobrony. Budapest: Hatodik Síp Alapítvány, o. *** 7.A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I III. Főszerk.: Benkő Loránd. Budapest: Akadémiai Kiadó, A kárpátaljai magyar nyelvjárások szótára I II. Főszerk. Lizanec Péter. Ungvár: Kárpáti Kiadó, Анотація Тема даної статті: Дослідження словникового запасу в мовленні с. Соломоново (на основі повір їв, повязаних із народженням дитини). Народження перший та найважливіший етап у житті людини. У статті характеризуються звичаї, повір я, пов язані з народженням дитини, а також дається аналіз назв, пов язаних з повір ями с. Соломоново. У нашому житті традиції мають важливе значення, адже вони відображають минуле. Хоча і світ розвивається, ми повинні дотримуватися наших звичаїв і повір їв. Тому тему даної статті вважаємо актуальною. GYÖRKE MAGDOLNA A viselet szemiotikájáról Előzmények. A néprajzi jelenségek szemiotikai vizsgálatával a XX. század es éveiben kezdtek foglalkozni a kutatók. A népviselet szemiotikai szempontú megközelítésében úttörő jellegű munkának számítanak Pjotr Grigorjevics Bogatirjov tanulmányai, monográfiája, amely A viselet mint jel (1936) és A morva-szlovák népviselet funkciói (1937) címmel jelentek meg. A szerző kiemeli, hogy a viseletnek számos funkciója van: gyakorlati és esztétikai funkció, meghatározhatja viselőjének életkorát, foglalkozását, ízlésvilágát. Ezenkívül lehet ünnepi, hétköznapi funkciója, társadalmi osztályhoz, tájegységhez, nemzetiséghez és vallási felekezethez való hovatartozást jelölő szerepe. Rámutat arra, hogy ennélfogva a viselet

49 egyrészt tárgy, másrészt jel [2, 81. o.]. Palotay Gertrud is felhívja a figyelmet a helyi sajátosságokra a kalotaszegi népviseletet vizsgálva [7, 233. o.]. Péntek János A hímzés és a hímzett ruhadarabok néhány szemiotikai funkciója Kalotaszegen című tanulmányában rámutat arra, hogy a XX. század hetvenes éveitől új interdiszciplináris kutatási területté kezdenek kiszélesedni a korábbi etnoszemiotikai próbálkozások. Kiemeli Hoppál Mihály és Voigt Vilmos elméleti és módszertani tanulmányait [8, 60. o.]. A szerző bemutatja a hímzett ruhadarabok funkcióit. A kárpátaljai öltözéknevek alapján a teljesség igénye nélkül rámutatok azokra a funkciókra, amelyek a szókincs gyűjtése és elemzése kapcsán szemiotikai szempontból érdekesnek tűntek. Természetesen a sorrend nem a funkciók fontossági rendjét tükrözi. 1.Korjelző szerep. A ruha általában tükrözi a viselője korát. A fiatalokra jellemző a különféle, változatos színű ruhák viselete: fehér, piros, sárga, lila stb. és ennek az árnyalatai, amelyeket a megnevezések is mutatnak: bordópiros, halványsárga, hófehér, tűzpiros. Régen a 40 év körüli nők már nem hordtak élénk színű ruhákat. Idősebb korban jellemző a sötét színű viselet. Mellőzik a piros, fehér, rózsaszín, sárga színeket. A többi szín is a sötétebb árnyalatával fordul elő. Ha valaki fiatalon veszíti el a férjét, gyerekét, közeli hozzátartozóját, megesik, hogy a gyászév letelte után sem visel mást, csak feketét, esetleg sötétkéket, sötétbarnát, szürkét. A éves nők régebben csak feketét vagy más sötét árnyalatú ruhát hordtak, kendőt viseltek hétköznapokon, ünnepeken egyaránt. Ha az idős nő élénk színű, fiatalos ruhát öltött magára, arra azt mondták: Vén lóra veres hám / Öreg lóra veres hám 'idős nőknek nem illik élénk színű ruhát viselni'. 2. Foglalkozást jelző szerep. Napjainkban is megismerjük viseletük alapján a gimnáziumokban, egyházi intézményekben tanulókat formaruhájukról. A múlt század második felében Kárpátalján az iskolások formaruhát viseltek. A lányok sötétbarna ruhát hordtak, amelyhez hétköznapokon fekete kötényt, ünnepi alkalmakkor fehér kötényt viseltek, a fiúknak barna színű öltönyük volt. Sajátos viselet jelzi a különböző vallási felekezethez tartozó tisztségviselőket (reverenda, csuha, palást stb.). A ruhának meghatározott formája és színe van. Itt említhetjük az orvosok, a rendőrök, a katonák öltözetét is, amely egyértelműen jelzi viselőjének a foglalkozását. 3. Események, ünnepek jelzése. Az emberek életük során különböző eseményeken vesznek részt, megtartják ünnepeiket. Az idők folyamán kialakult az alkalmakat jelölő viselet, öltözet.

50 A nagy ünnepekre karácsonyra, húsvétra, pünkösdre új ruhát kaptak a fiúk, lányok. Ezt a viseletet ünnepi, ünneplőruhának, vasárnaplóruhának nevezik Kárpátalján. Régen és ma is a falusi embereknek is volt, van ünneplő ruhája, amelyet vasárnap, ünnepekkor és a templomba hordanak. Egyes helyeken templomba járó ruhának is nevezik. Ezek a ruhadarabok jobb minőségű anyagból készültek. A férfiak a múlt század közepéig télen csizmához priccsesnadrágot viseltek nagyujjassal, máskor inget, zakót, ujjast; később terjedt el az öltöny, öltő ruha. A nők általában saját készítésű ruhát hordtak, kendőt, keszkenőt. A templomba a férjezett asszonyok csak kendőbe mehettek, egyes helyeken ma is így van. Nagypénteken fekete ruhát és kendőt viselnek napjainkban is, a reformátusok úrvacsorára is feketébe mennek. Ugyancsak fekete kendőt és ruhát viselnek halottaknapján, valamint feketevasárnap (húsvét előtt két héttel). Az esztendő utolsónapján is feketébe mennek a középkorúak és az idősebbek a templomba, mintegy temetik, gyászolják az elmúlt évet, az óévet. Általában a többnapos ünnepek elsőnapján jobban odafigyelnek a ruhadarabok megválasztására, az ünnep másodiknapján már nem a legjobb, legszebb ruhát öltik magukra. Délután, estefelé ünnepnapokon is felveszik a felkapó ruhát, mivel falun az otthoni munkákat ezeken a napokon is el kell végezni. A hétköznaplóruha, hétköznapiruha mind a férfiak, mind a nők viseletében egyszerűbb ruhadarabok, gyakran a már megkopott ünneplőruhát vagy felkapó ruhát fogták be erre a célra. A XX. század elején ezek még vászonból készültek, később terjedtek el a különböző szövet-, posztóanyagok, a nőknél a karton, a flokkon. Ezek könnyen mosható, kezelhető anyagok voltak. A felkapóruha is mind a nők, mind a férfiak öltözetében megfigyelhető volt. Még a fiatalok is vasárnap, ünnepnap vagy templom után délután már levetették az ünneplő ruhát és felvették a felkapót. Ez készülhetett olcsóbb anyagból, vagy a már több éve hordott ünneplő ruhát használták erre a célra. A különböző alkalmak is megszabták az öltözködést: lakodalom, eljegyzés, temetés. Régen a menyasszonynak a vőlegény szülei ruhaanyagot is vittek ajándékba, ezek között volt mintás és fekete színű is. Az utóbbit bizonyára templomi viseletre vagy gyászra szánták. Egyes vidékeken, így Kalotaszegen a menyasszony esküvő előtti utolsó vasárnap feketét, gyászosat vett fel, azzal gyászolta a leányságát, és az esküvőre is gyászosan öltözött [8, 62. o.].

51 Kárpátalján általában a menyasszony fehér színű ruhát viselt, a menyecskeruha piros színű, pettyes, amelyhez hímzett kötényt is viselnek kiegészítőként. A vőlegény a XX. század elején még csizmát és priccsesnadrágot viselt, a 30-as évektől terjedt el az öltöny, a pantalló viselete. Régen is, ma is fekete ruhában gyászolnak a nők. Az elhunyt öltözete is meghatározott volt falun. A fiatalon elhunyt lányokra menyasszonyi ruhát adtak, a fiúkra öltönyt. Az idősebb nőket általában fekete ruhában és kendőben temették el, a férfiakat öltönyben. A rokonság foka szabja meg a gyász időtartamát, valamint azt is, mennyire gyászos az öltözet. Távoli rokon elhalálozásakor is legalább fekete kendővel jelzik az eseményt. A gyászidő letelte után a nők már gyakran le sem vetik a feketét, vagy teljesen sötét színű, úgynevezett barna ruhában járnak. Ehhez alakítják a vasárnapló és a hétköznapló ruháikat is. A kabát ujján és gallérján fekete szalaggal is jelzik a gyászt, ez megfigyelhető a férfiak öltözetén is. Az obi-ugor női ruházatra is jellemző a köznapi és ünnepi viselet. Az ünnepi jóval díszesebb. Az osztjákok gyászban fekete kendőt viseltek, a ruhát és a kendőt fordítva vették fel. Ez is a gyász jele [4, 399. o.]. 4. Személyiségjelző szerep. Az öltözetet a viselő személyisége is alakítja.gyakran megesik napjainkban is, hogy nem tisztelik egy-egy közösség viseletformáit. Olyan ruhadarabokat öltötenek magukra egyes személyek, amely nem illik sem az alkalomhoz, sem a viselőjéhez. Számos frazémát ismernek a kutatópontokon erre vonatkozóan. Például: Úgy illik neki, mint tehénnek a gatya egyáltalán nem neki való ; Olyan rajta az a ruha, mintha villával hányták volna/vóna rá rendezetlen, lompos az öltözete. Ezeknek a kifejezéseknek ellentétes jelentésű változata is használatos: Úgy áll rajta a ruha, mintha ráöntötték volna. A feltűnően öltözködő, cifrálkodó, de otthon rendetlen, piszkos nőre mondják az Ungvári járásban: Úti cifra, házi ronda/rongy. Néha csúfolódó jelentéstartalmú egy-egy szólás, közmondás, olykor rímelnek is. Például: Hosszabb péntek, mint szombat (majd kipótolja/kipótoli a vasárnap) akkor mondják, ha valakinek a szoknyája, ruhája alól kilátszik az alsószoknyája, alsóinge. A viseletet viselője sokkal inkább meghatározza, mint a beszélő a beszédet [2, 86. o.]. A ruha alapján látjuk az egyén társadalmi helyzetét, foglalkozását, ízlését, korát, következtethetünk az alkalomra, eseményre, a nemzeti vagy táji hovatartozásra. Megfigyelhető az is, hogy a hétköznapi, az ünnepi, az ünnepélyes, a szertartásos viseletek funkciói néha gyengülnek, néha erősödnek, esetleg újak jelennek meg. A

52 mindennapi, hétköznapi viseletnél legjelentősebb a gyakorlati szerep (a falusi munkához, az időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás), az ünnepi viseletnél legfontosabb az ünnepélyes jelleg, a különböző szertartásokon, eseményeken viselt öltözékek esetében legfontosabb a szertartásos funkció. Mindhárom viseletformánál megfigyelhető a társadalmi helyzetet, a táj szerinti hovatartozást jelölő és az esztétikai funkció. Természetesen a fontossági sorrend változó. Az ünnepi és a szertartásos viseletre nem jellemző a gyakorlati szerep. Régebben a ruha megmutatta, ki melyik társadalmi osztályhoz tartozott. Jókai Mór Az elátkozott család c. művében így írt erről: Az embereketkívülről is meglehetett ismerni. Meg lehetett tudni ruháik színéről, szabásáról, arcukról, hajukról, ki micsoda. A különböző ruhadarabok sajátos szemiotikai funkciójának tulajdonítható az is, hogy a rájuk vonatkozó szavak egy része metonimikus jelentésváltozás révén egy társadalmi csoport, réteg jelölőjévé válhatott: bocskoros, csuhás, vászoncseléd [8, 60. o.]. Az öltözéknek szemiotikai üzenete van. A közösség tagjai mindig fontosnak tartották az alkalomhoz illő megjelenést. Az egyszerű falusi ember mindig tudta, mikor milyen ruhát kell viselni. Gondosan ügyeltek arra, hogy legyen ünneplő hétköznapló és felkapó ruhájuk, legyen miben orvoshoz menni. Azt tartották, hogy a ruha tisztesség. Ez kifejezésre jut nyelvünk frazémáiban is, például: Nem aruha teszi az embert nem az öltözetük alapján kell megítélni az embereket, Ruha teszi az embert a) van, aki öltözetük alapján ítéli meg az embereket, ebből következtet társadalmi, anyagi helyzetükre, b) mindenki jobban mutat, több embernek tetszik csinos, divatos ruhában (általában a nők szóhasználatában) [6, 584. o.]. Az egyén mind beszédével, mind öltözködésével alkalmazkodik a környezetéhez, tiszteli a közösség hagyományait. Irodalom 1. P. G. Bogatirjov. A morva-szlovák népviselet funkciói // Folcloristica, 8. Szerk.: Voigt Vilmos. Budapest, o. 2. P.G. Bogatirjov. A viselet mint jel // Folcloristica, 8. Szerk.: Voigt Vilmos. Budapest, o. 3. A kárpátaljai magyar nyelvjárások szótára. I II. kötet. Főszerkesztő: Lizanec Péter. Ungvár: Kárpáti Kiadó, ifj. Kodolányi János. Az obi-ugor női ruházat // Ethnographia, LXXVIII. évf., o.

53 5. Magyar értelmező kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó, O. Nagy Gábor. Magyar szólások és közmondások. Budapest: Gondolat Kiadó, o. 7. Palotay Gertrud. Megkülönböztető öltözet- és viseletjelek Kalotaszegen // Ethnographia, LIII. évf., o., LIV. évf., o. 8. Péntek János. A hímzés és a hímzett ruhadarabok néhány szemiotikai funkciója Kalotaszegen // Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, XIX. évf., o. 9. Voigt Vilmos. Etnoszemiotikai jegyzetek // Ethnographia, LXXXII. évf., o. Анотація Про семіотику одягу Одяг має семіотичні функції. На основі аналізу назви одягу в угорських говорах Закарпаття визначаємо деякі функції одягу, які з етносеміотичної точки зору були цікавими. Вибір відповідного типу, кольору одягу залежить від віку особи, від професії, свят, а також яскраво підкреслює характеристику особистості. HULPA DIÁNA A megváltozott olvasási szokások okai és megoldási lehetőségei napjainkban egy klasszikus irodalmi mű mintáján A 20. század óta, mióta különvált a tömegirodalom a (klasszikus) úgynevezett elit irodalomtól, a legnagyobb kérdés, hogy teremtsünk értő olvasót a klasszikus irodalomnak. Ady Endre a század elején még azon panaszkodik, hogy nincs olvasója, értője a versnek. A 20. sz as éveitől már egyre több kutatás számol be arról, hogy az olvasói igény minden tekintetben, minden műnem tekintetében csökken. Ehhez a jelenséghez társult egy újnak mondott probléma is a funkcionális analfabetizmus problémája, amelynek kapcsán Adamikné Jászó Anna kifejtette, hogy funkcionális analfabéta az, aki megtanult ugyan írni és olvasni, de alaptudása nem fejlődött készséggé, inkább visszafejlődött az évek során, mégpedig azért, mert megszerzett tudását nem használja mindennapi tevékenysége során [13]. Steklács János e kérdéssel kapcsolatban kifejti, hogy a funkcionális analfabetizmus okai nemcsak a szociokulturális háttérben, a motiválatlanságban, az intellektuális igénytelenségben, de a rosszul funkcionáló oktatási rendszerben van [15]. Bár a 20. század szociolingvisztikai kutatásai az ember nevelésében, azon belül az olvasóvá nevelésben is, az első szocializációs szintet, a családon belüli nevelést tartják a legfontosabbnak. Ma már az adott közeg működési zavarai, nehézségei miatt az oktatási intézményekre, vagyis a második szocializációs szintérre hárul ennek a feladatnak a megoldása. Mivel az adott probléma sokrétű és bonyolult,

54 cikkemben csak egy lehetséges megközelítési módjára térek ki. Egy szépirodalmi mű elemzésén keresztül igyekszem bizonyítani, hogy egy helyes elemzési mód segítheti a gyermek értő olvasóvá nevelését és kedvet is csinálhat az olvasáshoz. A magyar felvilágosodás korának egyik ismert alkotását a Lúdas Matyi c. négy levonásból álló magyar regét választottam elemzési mintának. Nem véletlen, hogy választásom Fazekas Mihály legjelentősebb alkotására esett. A magyar irodalom egy méltatlanul lebecsült, de legalábbis kevéssé becsült alkotásáról beszélünk, már csak azért is, mert a magyar irodalomtörténeti hagyományban egyike a legátfogóbban elemzett műveknek, amelyet nemcsak nyelvtani, stilisztikai, de társadalmi-politikai és egyéni, emberi vonatkozásai szempontjából is vizsgáltak. Ezért is alkalmas arra, hogy az oktatásban más irodalmi szövegek elemzésénél is példamutatóvá, követendővé váljék az ehhez hasonló elemzési eljárás. Sokat hangoztatott bírálat a közoktatással szemben, hogy az iskola nem készíti fel az iskolást a gyakorlati életre, aminek ezer és egy okát is hangsúlyozni szokták. Valószínűleg a kritikának van valós alapja, amit minden pedagógus tapasztal és lát. A pedagógus társadalom erre is, mint más égető, de mai napig megoldatlan problémára keresi a választ több-kevesebb sikerrel. Ennek a problémának a megoldásához nyújt segítséget a Lúdas Matyi értékelő elemzése, amelyen keresztül megtaníthatjuk az iskolást a valóság helyes értelmezésére, ami segíti önismeretét és a gyakorlati élettel kapcsolatos helyes útmutatásokat is közvetít. Ebből a gondolatból, probléma felvetésből kiindulva, cikkemben a jelzett mű értelmezési, közvetítési lehetőségeiről, s az általában vett az irodalmi alkotás feladatairól, céljairól, funkciójáról szólok. Elemzési, értelmezési megközelítésemben, s általában vett az irodalmi mű mibenlétét illetően, Wellek és Warren amerikai irodalomkutatók által képviselt a XX. században jelentkező New Criticism irodalomelméleti elképzeléseiből, kutatásaiból indultam ki. Az általam választott elemzési, értékelési módot alkalmasnak tartom az olvasóvá nevelés, azon belül az értő olvasóvá nevelésben. Wellek és Warren irodalmi szemlélete arra épít, abból indul ki, hogy az irodalom, mint a művészet egyik ága a valóságot tárja fel, amellyel célja a megismerés átadása, azonosítása, értelmezése, a vele való azonosulás képességének kidolgozása, kialakítása, megvalósítása. Az irodalom megtanít bennünket látni azt, ami van, amit mi korlátolt tudásunk, képességeink miatt nem vagyunk képesek látni magunktól. Ezzel a látóvá neveléssel egyfajta aktív szerepet tölt be, aktivizál bennünket, mint személyiségeket, s, mint a közösség tagjait. Ebben az esetben az irodalom haszonelvűsége érvényesül [6, o.].

55 Az irodalmi mű kapcsán, ezen belül, a gyermekirodalom kapcsán hasonlóan vélekedik Hankiss Elemér is, véleménye szerint: A gyermekirodalmi mű sem más, mint a valóság komplex modellje. Emberi élmények rögzítése, tárolása és továbbsugárzása az irodalom eszköznyelvének segítségével [2, 9.o.]. Mindhárman hangsúlyozzák az irodalmi mű valóságosságát, nevelő szándékát. Milyen valóságról is beszélnek a kutatók? Természetesen az embert körülvevő történelmi, társadalmi, politikai valóságról, amelynek az ember nemcsak a részese, de alakítója is, még akkor is, ha magaviselete passzivitást tükröz. Wellek és Warren ennek a kérdésnek a kapcsán kiemeli, hogy az irodalom társadalmi intézmény, s mint ilyen, az életet ábrázolja, s az élet nagy általánosságban társadalmi valóság, még akkor is, ha a természeti világ és az egyén belső vagy szubjektív világa szintén tárgya az irodalomnak. Az irodalomnak ezért társadalmi funkciója illetve haszna is van. Az irodalom által közvetített kérdések, problémák, helyzetek nagy része végső fokon vagy közvetetten, társadalmi kérdés, amely minden korú, felkészültségű, társadalmi, egyéni lehetőségekkel bíró embert érint [6, o.]. Az irodalmi mű megközelítésében tehát kulcsfontosságú, bármilyen korú olvasóról is legyen szó, hogy azonosuljon a szöveg valóságával, szereplőivel. Fontos szempont továbbá az is, hogy felismerje a szövegben önmagát és az őt körülvevő valóságot, s ezen keresztül levonja a megfelelő közösségi és egyéni következtetéseket. Ilyen szempontból az irodalmi alkotás aktivizáló szerepéről is beszélhetünk, hiszen megtanítja az olvasót látni a társadalmi valóságot, a közeget amiben él. Segít felismerni annak pozitív és negatív oldalait, ösztönözni a pozitív, vagyis jó törekvések iránti elköteleződésében, alakítani személyiségét oly módon, hogy lássa annak jó és rossz oldalait, s a jó oldal erősítésére sarkallja. Wellek és Warren megállapításaiból kiindulva tehát megállapíthatjuk, hogy az irodalom segítségével helyesen gondolkodó, cselekvő, társadalmilag, emberileg hasznos individuumokat nevelhetünk. Fordítsuk le ezt az elméleti elgondolást a gyakorlat nyelvére, a mi esetünkben Fazekas Mihály Lúdas Matyi c. művének értelmezésére. Mint tudjuk Fazekas a felvilágosodás kori magyar irodalom jeles alkotója volt. Csokonai barátja, aki a korábbi korok hagyományával szemben, s még nagyrészt korának a 18. sz. végének 19. sz. elejének hagyományával szemben is, amikor az úgynevezett nemesi hobbiirodalomról beszélhetünk, vagyis arról, hogy a magyar irodalom művelői többnyire nemesi származású, hobbiból író alkotók voltak, már a polgári származású és gondolkodású alkotók körét gazdagította. Egy olyan történelmi korszakról beszélünk, amelyben már megfogalmazódik a feudális társadalmi berendezkedés megszüntetésének, a polgári

56 társadalom építésének, megteremtésének a vágya. Fazekas regéjében ezt az utat mutatja be, egy szegény parasztfiú Matyi és a gazdag Döbrögi viszonyán keresztül. A társadalmi-politikai vonatkozásokról maga Fazekas ír az elöljáró beszédben, valamint a szerző az olvasókhoz c. részben: Elöljáró-Beszéd Most útra botsátom A' Matyit, országot hadd mennjen látni; ne féljen Döbrögi Úr, mert ő már többször nem veri ám meg. A' Szerző az Olvasókhoz. Hajdan ütlekkel magyarázták a' mi Atyáink Hogy mi az alsó rend törvénnye? kinél az igasság? - A' ki erőssebb vólt, ugyan az kénnyére bitangolt. - A' lepotsékolt nép dühös indúlatja, kanóttzal Adta jelét ollykor bosszújának; de oroszlány Szíve kevésnek vólt, hogy mint Matyi vissza pofozza, A' mi goromba tsapást vett a' zabolátlan erőtől [10]. Az első pillanatra banális, novellamesének tűnő történet, figyelmes elemzést követően egyrészt, egy komoly kordokumentummá válik, másrészt a polgári társadalom megvalósításának, építésének útját tárja elénk. Matyi a többségi, jobbágytársadalom képviselője, aki magán viseli ennek a közegnek a fő sajátosságait. Élete céltalan, hiszen lehetőségei nincsenek, ahogy ősei, ő is szegénységre, kiszolgáltatottságra született, ez a történelmi jussa. Más falubeliével szemben őt már a végső fásultság jellemzi, senki és semmi nem érdekli: vólt hajdann egy öreg Asszony, Özvegy vólt, 's egy rossz Fija vólt. Ez munka fejébenn Nyáronn a' legyet a' szárán tsapkodta nap estig, Télenn a' tüzelő mellett a' piszka fa végénn Átsorgott el egész napokat [10]; Ebből a fásultságból Fazekas elképzelése szerint ennek a közegnek a képviselőjét a kíváncsiság veti ki. A kíváncsiságot akár első lépésként, stációként is kezelhetjük Matyi igazi aktív életének kezdetén, amelyet az első kudarcok követnek. A főhőst ért kudarcok nem

57 mások, mint a valós élet szabályai, szokásai, amelyekkel a valóságból önmagát kiszakító ember nem találkozik, s amelyeket épp emiatt nem is tud kezelni, ezért ezek áldozatává válik. A történetben a valóságot a hatalommal való találkozás és a hatalom megnyilvánulásának, értelmezési nehézsége, elutasítása adják (Gondolunk itt a Döbrögivel való találkozásra, konfliktusra, megverettetésre): Döbrögben vala hát ekkor Vásár, a' hatalmas Döbrögi Úr örökös Jószágábann, ki magáról Azt tartotta, hogy ott neki a' Felség se parantsol; A' mit akart a' vólt Törvény, 's tetszése Igazság. - A' Portékáknak maga szokta kiszabni az árát,. A' mint Döbrögi Úr ekkor sétála alá 's fel A' mi Matyink és a' szép húsz liba tűne szemébe, Annyival inkább, mert minden süvegelte személlyét, Tsak Matyinak vólt fenn egyedűl a' főre valója. Kérdi az Úr: ki ezen Lúdak Gazdája? Magam la! Így szóllott nagy nyers nyakason Matyi. - Ennye, gaz ember! Nem tudod itt ki az Úr? majd emberségre tanítlak! Hol vagyon a' Süveged? mi ezen Lúdaknak az árra? - Bényomván süvegét, s megrázíntván katzagánnyát: Három Márjás, úgymond, párja az illyen amollyan! - Kérdi az Úr: id' adod fele árrán? - Ő biz az Apja Lelkének sem alább párját egy kurta forintnál. Döbrögi vág egyet sinkójával; nosza három Fogdmeg toppan elő; Matyit a' Kastélyba tzibálják; Lúdjait elhajtják; és a' kapu közt hevenyében Ötvent vágnak rá, mellyet süvegelve faránál Egy Ispán híven számlált, és Döbrögi bőrös Karszékből szemlélt [10]. Ez a tapasztalat Matyi látóvá válásának első leckéje volt, ami végeredményben gondolkodó, cselekvő emberré való fejlődésének elindítójává válik. Különösen hangsúlyos része a műnek a Döbrögi vásár leírása. Fazekas röviden, de annál élesebben hangsúlyozza a magyar nemesi politikai elit társadalmi visszaéléseit, s a többségi, kiszolgáltatott szegénysorban élő társadalmi réteg magatartását, helyzetét és a közöttük fennálló törvény által megszabott és biztosított kapcsolatot. Ennek kapcsán felmerül

58 a kérdés, mi kell ahhoz, hogy az ilyen típusú társadalmi, politikai rendet megváltoztassuk. A szerző válasza erre az, hogy az embernek éreznie, s értenie kell, hogy emberi méltóságában alázzák meg akkor, amikor alapvető, természetes emberi jogaitól, akaratától, vágyaitól fosztják meg. A tudatlan, a nemesi politika törvénye által teremtett szokásrendben járatlan főhős ezt tapasztalja meg, érti meg, többi, hasonló sorban élő társával szemben. Az emberi méltóságában való meggyalázása, kiszolgáltatottsága teszi céltudatossá. Ez az a pont mondatja ki hősével a szerző, amely szükséges ahhoz, hogy a többségi társadalomban megszülessen a szándék arra, hogy rossz sorsát látva erőt találjon magában annak megváltoztatására. Fazekas még a polgárosodás útját is megmutatja. Ez az út a tudás, önképzés útja. Fazekas művében a főhős alakján keresztül, valamint a többségi társadalom kiszolgáltatottságán keresztül, nem csupán a polgári társadalom megvalósításának útját tárja fel. Döbrögi alakján keresztül pontos, hiteles képet ad a feudális, de általában a zsarnoki politikai, társadalmi rendszerekről. Döbrögi egy jellegtelen figura, kizárólag származásának, rangjának, címének és a fennálló politikai rendszernek köszönheti hatalmát, amely jogalapot ad viselkedésének. Abban a pillanatban, ahogy elveszik tőle a hatalmat, magatehetetlenné válik. Matyi öntudatosságának, aktivitásának növekedésével arányosan csökken Döbrögi magabiztossága, cselekvőképessége. Azzal, hogy a szövegben nincs pontosan meghatározva, hol játszódnak az események egy Faluban a Nyíren é vagy Erdő-Háton, vagy hol esett a szerző jelzi, hogy az egész magyar társadalmat érintő problémáról van szó. A mű befejezésében Döbrögi jelleme nem változik meg, de viselkedése félelme, Matyi és a többségi társadalom erejének köszönhetően igazságossá válik: Az Isten Így bánik, 's bánjon valamennyi kegyetlen Urakkal. Ezt mondván, megtért a' Kastéllyába, 's azonnal Elküldötte a' húsz Lántsást, kegyelemmel akarván Ójni magát ezután az erőszak tételek ellen; És törvénytelenűl nem bánt, hanem úgy a' hogy illik, Ember társaival; jól is végezte világát [10].

59 Wellek és Warren irodalomelemző technikáját figyelembe véve, nemcsak a 18. sz. végi, 19. sz. eleji magyar társadalom valóságával ismerkedtünk meg, de korunk társadalmi helyzetét is pontosan láthatjuk. Az ilyen jellegű szövegértelmezés segíti az olvasót abban, hogy lássa a mindenkori társadalmi-politikai valóságot és önmagát benne, hiszen csak akkor lesz képes Matyihoz hasonlóan önmaga és mások életének jobbá tételére. Cikkemet a francia felvilágosodás híres filozófusának Condorcetnek a gondolatával zárnám: Az oktatás célja nem az, hogy készen kapott törvények csodálatára késztesse az embereket, hanem, hogy képessé tegye őket a törvények kritikájára és kijavítására. Nem az az oktatás célja, hogy az eljövendő nemzedéket alávesse a megelőző generációk szellemiségének, hanem, hogy állandóan fokozódó felvilágosításával minden nemzedéket képessé tegyen arra, hogy kizárólag a saját értelmének engedelmeskedjen [9] SZAKIRODALOM 1. Adamikné Jászó Anna. Az olvasás múltja és jelene. Budapest: Trezor Kiadó, o. 2. Gyermekirodalom. szerk. Komáromi Gabriella. Budapest: Helikon Kiadó, o. 3. Irodalom, irodalomtudomány, irodalmi szövegelemzés. szerk. Orosz Magdolna. Budapest: Bölcsész Konzorcium, o. 4. Manguel Alberto. Az olvasás története. Budapest: Park Könyvkiadó, Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes. Gyermeklélektan. Budapest: Medicina Könyvkiadó, o. 6. T. Aszódi Éva, Sz. Vida Mária, Forrai Katalin. Művészetre nevelés a családban. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, o. 7. Wellek Warren. Az irodalom elmélete. Budapest: Gondolat Kiadó, o. ₓₓₓ 8. epa.oszk.hu 9. honlap.eotvos.elte.hu. 10. mek.oszk.hu 11. slideplayer.hu 12. tankönyvtanár.hu 13. tanszertar.hu 14. tanulasmodszertan.hu 15. tfk.kefo.hu

60 Анотація Причина зміни читацьких звичок сьогодення та можливості їх вирішення на основі класичногго літературного твору В статті досліджується питання зміни читацьких звичок сьогодення та можливі варіанти вирішення їх на основі класичного твору угорської літератури Лудош Мотьі. Шукаємо відповідь також на те, як можна заохотити школярів до читання та відповідного сприяння класичних літературних творів. В аналізі питання покладаємося на дослідження американської школи «NewCriticism» та дослідження американських літературознавців Веллека та Воррина. IVÁNIK ISTVÁN Ritkább szóalkotási módok a közösségi oldalakon Tudományos vezető: Lizanec Péter professzor Életünk elengedhetetlen része a társainkkal való kommunikáció, ami számos ősi funkció ellátására alkalmas, s aminek legfőbb eszköze a nyelv. Anyanyelvét mindenki elsajátítja, kisgyermek korunktól életünk végéig tanulunk, módosítjuk nyelvhasználatunkat, így kerülnek be szókincsünkbe a választékosabbnál választékosabb kifejezések s így formáljuk sajátos beszéd- és írásstílusunkat. A különböző korok emberében közös tehát a kommunikáció, az információátadás iránti vágy, de a kommunikációs funkciók nyelvi kifejezőeszközei időrőlidőre megújultak és újulnak továbbra is: az érzelmeket szemléltető indulatszavak tárháza mindig bővül és az elkopott kifejezések feledésbe merülnek, ahogyan a kapcsolattartást szolgáló köszönési formák, valamint a közlésmódok is változnak. Munkám céljául tűztem ki, hogy tanulmányozzam az egyes közösségi oldalak nyelvezetét, megfigyeljem, milyen új fejleményeket használnak a világhálón. Megmutassam, hogy a fiatal korosztály nyelvhasználatára milyen hatással vannak a közösségi oldalak. Az elektronikus műfajok némelyikében újfajta nyelvhasználat, szabály- és normarendszer alakul ki, amely felülírja például a hagyományosan elfogadott nyelvhelyességi szabályokat és normákat. Ha a nyelvhasználó megfelelő szintű anyanyelvi műveltséggel, hajlandósággal és önfegyelemmel rendelkezik, könnyedén képes az internetes és a hagyományos nyelvhasználat közti kódváltásra. Ám ha nincs e képesség birtokában, észrevétlenül átalakulhat nyelvhasználata. A tizenéves fiatalok szabadidejük jelentős részét töltik internetezéssel, remekül eligazodnak a világháló nyelvében, ismerik folyamatosan alakuló, formálódó normarendszerét. A fiatalok egyre többet használják az internetet, és azon

61 belül a közösségi oldalakat. A legtöbb magyar felhasználója a Facebooknak van. Kárpátalján ugyanúgy elterjedt a Vkontakte. E két közösségi oldal nyelvezete egyedi, lendületes, fiatalos. Vizsgálatom során a következő hipotéziseket ellenőriztem: 1. Az internetszleng gyökerei mélyre nyúlnak vissza, de napjainkban vált közkedvelt, széles körben ismert jelenséggé, tehát nagy múlttal rendelkező formák és kifejezések lettek híressé, terjedtek el és fejlődtek tovább az interneten; 2. A szóbeliség mellett a ritkább szóalkotásmódok írásbeli használata is gyakoribbá vált. 3. Az internet az emberek közötti kommunikációs kapcsolatok új formáit teszi lehetővé, s az új formát és módok sajátos stílust vonz maga után. 4. Az elektronikus információcsere befolyással van a fiatalságszókincsére. Mivel jómagam is rendszeres használója vagyok ezeknek az oldalaknak, így az anyaggyűjtés egyszerű, s dinamikus volt. Csupán napi rutinomat kellet folytatnom, kis tudományos megfigyeléssel dúsítva. Adatközlőmnek számít minden ismerősöm, aki megnyilatkozik a Facebookon, vagy a Vkontakton. Először is olvasgatva e két közösségi oldalt, céduláztam a ritkább szóalkotásmóddal keletkezett alakulatokat. Tisztáztam jelentésüket, némelyiket saját tudásomra hagyatkozva, némelyet A magyar nyelv értelmező szótárára támaszkodva. Ezután nyelvtani ismereteim alapján kategorizáltam az összegyűjtött kifejezéseket. A különböző korok emberében közös tehát a kommunikáció, az információátadás iránti vágy, de a kommunikációs funkciók nyelvi kifejezőeszközei időről-időre megújultak és újulnak továbbra is: az érzelmeket szemléltető indulatszavak tárháza mindig bővül és az elkopott kifejezések feledésbe merülnek, ahogyan a kapcsolattartást szolgáló köszönési formák, valamint a közlésmódok is változnak. Munkám első részében a szakirodalom feldolgozásánál nagyon sok új érdekességgel találkoztam. A ritkább szóalkotásmódok fogalmának tisztázásában nagy segítségemre volt Jászó Anna [2, 315.o.], Kelemen Klára [5, o.] és Kis Tamás [6, o.] munkái. A felosztások után az internet valamint a közösségi oldalak nyelvezetével foglalkozó tanulmányok közül a legnagyobb segítséget Veszelszki Ágnes [7, o.] munkái nyújtottak jelentős támaszt. A modern technika segítségével alkotott virtuális szövegek életünk részévé váltak. Elektronikus szövegeket látunk, olvasunk, alkotunk nap, mint nap.olvassuk őket, vagyis erős befolyással vannak gondolkodásunkra, szókincsünkre. A Facebook és a Vkontakte oldalán, melyet használ a fiatalabb és az idősebb generáció is, gyakran előfordulnak érdekes szóalkotási jelenségek. Az összegyűjtött anyagot szócikk formájában közlöm. Megadom a

62 kifejezést, azután a köznyelvben használt változatát, jelentését A magyar nyelv értelmező kéziszótár [1, 1544 o.], az Angol-magyar klasszikus nagyszótár [3, 1779 o.], az Angol magyar szlengszótár [4, 317 o.] segítségével, majd példamondattal szemléltetem alkalmazásukat. Ezután feltűntetem azt, hogy fiú e vagy lány nyelvezetéből való, valamint azt, hogy a Facebookon, vagy a Vkontakte-n találtam.(oridzsin original (angol szó) jelentése eredeti; az első, amelyik a többi alapjául szolgál Népetimológiai szóalkotás eredménye.pl.: Oridzsin felsők kaphatók ma a sarki boltban. (n.) (fb.)) Az összegyűjtött szavakból láthatjuk, hogy az internet szóhasználata igen változatos, újszerű. A felhasználók előszeretettel alkalmazzák a ritkább szóalkotás elemeit, különös tekintettel a szócsonkítás és a mozaikszó-alkotás segítségével létrejötteket. A nyelvi elemzés során a szóalkotás módja szerint kategorizálok. Legnépszerűbb a szócsonkítás, ami 47% (akk, am/ám, bocsi, cigi, cuki,), második helyen a mozaikszó-alkotás áll 28%-kal (lol/lel, micsi, nm, omg). A szóelvonás(busz, mini, nagytakarít), contaminatio (csupasz, motel, ordibál), a népetimológiai szóalkotás (gúdpilló, hepi, lájk) valamint a szóösszevonás (asszem, lécci, ofő) előfordulási száma nagyon alacsony (8 5%). Viszont, ami elég meglepő, hogy egész kutatási időm alatt nem találkoztam tulajdonnév köznevesülésével se a Facebookon, se a Vkontakte-n. RITKÁBB SZÓALKOTÁSI MÓDOK 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 28% 47% 8% 6% 6% 5% 0% Gyűjtésem során megfigyeltem, hogy mind a nők, mind a férfiak nyelvhasználatára jellemző a ritkább szóalkotással keletkezett szavak használata. Érdekesnek tartottam ezt megvizsgálni részletesebben, vagyis kitérni a nemek szerinti elkülönülésre. A nők nyelvhasználatára jellemzőbb e szóalkotásmód, hiszen a gyűjtött anyag 64%-a tőlük ered, s csak 36% származik férfiaktól.

63 Nők által használt kifejezések: asszem, am/ám, bf, BFF, busz, cuki, fürcsi, grat, gúdpilló, hnap, hv, jeli, hari, hepi, kb, kircsi, komcsi, limi/limcsi, LOL/LEL, menci, micsi, motel, nagyatakarít, nm, oksa, oldi,ordibál, oridzsin, pancsi, pihi, pill, pls, privi, prof, rendicsek, ruci, sali, szerikerék, szimpi, sm(gáz), szeri(van), szerkis(kép), skh, szval, tali, tancinéni, tetkó, thx, töltikápi uncsi, üdcsi, ügyi, v, vok. (64%) Férfiakáltal használt kifejezések: akk, autó, cigi, csupasz, bocsi, csövi, h, kábszeres, kösz, köszi, lájk, lécci, mek, mingy, mini, moci, ofő, OMG, para, pzs, randi, szitu, tesó, tom, tulaj, unszimpi valszeg, vis, vki, vmi, vok.(36%) SZAVAK MEGOSZLÁSA NEMEK SZERINT Nő Férfi 0% 36% 64% Kiegészítésképpen kérdőíves gyűjtést folytattam a Vk-n és Facebookon. A gyűjtést kérdőív segítségével online zajlott. Ezzel kettős célom is volt. Az első igazolni akartam előzetes gyűjtésem valóságosságát, második, kíváncsi voltam, hogy ha az általam előzőekben olvasott posztok szerzőit személyesen is megkérdezem, hogyan vélekednek saját intenetnyelv-használatukról. Gyűjtésen során 25 embernek küldtem el a kérdőívet. Korosztály: 15 38, lányok és fiúk vegyesen. (22 lány, 3 fiú) Azért kapott kitüntetett szerepet a fiatal korosztály, mert ez a generáció az, amely a legintenzívebben kapcsolódik a tömegkommunikációs eszközökhöz, a különböző médiumokból érkező hatások pedig jó táptalajra találnak, befolyásolva világnézetüket, stílusukat és nyelvhasználatukat is. A válaszadók 73%-a figyel arra, hogy ha kiír valamit, az megfeleljen a helyesírási szabályoknak, 23% kissebb-nagyobb hibákat elkövetés csak 4% az, akit nem érdekel a helyesírás. Viszont, ha márvalakicsetesbeszélgetéstfolytatnemannyiraügyel a helyesírásra. 40% azakihűmarad a helyesírásszabályaihoz, ugyanennyiazoknak a száma is, akiknemfigyelnekoda, 20%-nakittembertőlfügg.

64 A megkérdezettembereknekmindössze 16% szokottújszavakatlétrehozni, 84% bevallásaszerint, sohanemalkotújszavakat, de használja a már meglevőket. Az adatközlők 48%-a ritkán ugyan, de használ angol esetleg más eredetű szavak a közösségi oldalakon. 44% rendszeres használója az idegen eredetű szavaknak, míg 8% mellőzi ezen szavak használatba vételét.64%-uk szokott -i képzős szavakat használni, azokkal kifejezni gondolatait, míg a többi 36% szerint ők sohasem használják ezen szavakat.az emberek 76%-a használ rövidítéseket. Sokuk állítása szerint, megkönnyíti a kommunikációt, és időt spórolnak vele. 12% ritkán, a második 12% soha nem használ rövidítéseket. A rövidítések egyik legelterjedtebb formája a szóalak számnévvel való helyettesítése. Azangolnyelvben 2night-tonight azaz ma este, a magyarbanilyen a jó8 jóéjt vagy mind1 mindegy. A 3 legtöbbethasználtrövidítésa magyarfelhasználókközöttvk-n ésfacebook-on, sajátkutatásomszerint: hogy-h,akkor-akk, valami/valaki-vmi/vki. Ezekneknincskülönösebbmagyarázata, csakelhagytakpárbetüt a szóból, hiszenígy is világos a betütmelyikszóttükrözik. Munkámat nagyon élveztem, hiszen minden napos dolog az, hogy közösségi oldalakon kommunikálok emberekkel, s így ezt most hasznos dologra tudtam fordítani. Arra a következtetésre jutottam, hogy el kell fogadnunk az jellegű újítások mindig vannak és lesznek is, habár nem minden estben helyénvalóak. Épp ezért tudnunk kell ezek megfelelő helyét és idejét. A felhasznált irodalom jegyzéke 1. A magyarnyelvértelmezőszótára I-VII. Szerk.:BalázsJános MartinkóAndrás Lengyel Lajos Bíró Izabella. Budapest: AkadémiaiKiadó, o. 2. A magyarnyelvkönyve. Szerk.: A. Jászó Anna. Bp.: TrezorKiadó, o. 3. Angol-magyar nagyszótár. Szerk.: Országh László-Magay Tamás. Budapest: Akadémiai Kiadó, o. 4. Angol-magyar szlengszótár. Szerk.: András T.L.-Kövecses Z. Budapest: Maecenas Kiadó, o. 5. Kelemen Klára. A ritkább szóalkotási módok típusai.// Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Szerk.: H. Bottyánfy Éva Horváth Mária Korompay Klára D. Mátai Mária. Bp.: Tankönyvkiadó, o. 6. Kis Tamás. A hangalaki szóalkotás. // Köszöntőkötet B. Gergely Piroska tiszteletére. Szerk.:Gréczi-Zsoldos Enikő Kovács Mária. Miskolc: A Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének Kiadványai, 2002, 1.szám o 7. Veszelszki Ágnes. Digilektus a lektusok rendszerében. In: Félúton 5. Az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának konferenciája.szerk.: Illés-Molnár Márta Kaló Zsuzsa Klein Laura Parapatics Andrea. Budapest: ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, o

65 Анотація У статті досліджено мовні аспекти ведення соціальних сторінок, зокрема відзначено ті нові мовленнєві особливості, які використовуються у світовій інтернет мережі. Показано, як мовне наповнення соціальних сторінок впливає на словниковий запас молоді. Найбільше угорськомовних користувачів у соціальної мережі Facebook. JENEI VIKTÓRIA Lakodalmi szokások Jánosiban Tudományos vezető: Nagy Natália docens Hagyományőrzés: elcsépelt szó mostanság. Az emberek nagy része divatból csatlakozik a hagyományőrzés zászlaja alá, ám sokkal mélyebb helyről fakad ez, mint gondolnánk. A hagyományőrzés a neveltetésből ered. Kárpátalja igen gazdag és érdekes néphagyománnyal rendelkezik esküvő terén is, ahol az ősi magyar hagyományok helyenként szlávokkal is vegyültek. A lakodalmi szokások összegyűjtése és vizsgálata aktuális feladat. Sok hagyomány kötődik hozzá, s folyamatos változás figyelhető meg, hiszen a divat befolyásolja alakulását. A kutatást adatközlők segítségével végeztem. Jánosi történetéről Pivárcsi István Barangolások Kárpátalján [9], Botlik József Dupka György Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján [2] és Zubánics László Régmúlt virágok illata [10] című munkákban olvashattam bővebben. Győrffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza [4] című könyvében Ivanosy és Iwanus néven nevezi meg a falut. Kiss Lajos etimológiai szótárában [5] Győrffy Györgyre hivatkozva szintén Ivanosi néven szerepelteti. Lehoczky Tivadar Beregvármegye monographiája [6] című munkájában az Ivanosi-Jánosi helynevet egy kenézcsaládtól származtatja, amely az 1241-es nagy tatárjárás után a helységet újratelepítette. Jánosi 1946-tól Ivanyivka néven szerepel, a 90-es évek elején kapta vissza nevét, azóta hivatalosan Jánosi. A témával kapcsolatos szakirodalom rendkívül színes és bőséges. A lakodalom az élet egyik legnagyobb és legfontosabb fordulata, ezért minden nép életében, szokásaiban kiemelkedett és központi helye van.

66 Sokan, sokféle megközelítésből vizsgálják a lakodalmi szokásokat. A népszokás voltaképpen a kultúra hagyományozódásának spontán formája írja Dömötör Tekla Naptári ünnepek népi színjátszás [3] című munkájában. Felhasználtam továbbá Nagy Janka Teodóra [7], Bálint Sándor [2], Petercsák Tivadar [8] kutatásainak eredményét is. Napjaink lakodalmi szokásaiban megfigyelhető, hogy az elmúlt évtizedekben bekövetkezett gazdasági, társadalmi változások miatt a lakosság számos elemet elhagyott. Viszont a változások ellenére, ha halványan is, visszakövetkeztethetünk a régebbi szokásokra. A fiatalok ismerkedésének fő alkalmai a múltban a legényesték, fonók, bálok voltak. Általában kedd, csütörtök, szombat és vasárnap voltak az ún. legényesték. Sötétedés után, nyolc óra tájban jártak a legények a lányos házhoz. Az volt a híres lány, akinek több kérője, nézője volt. Falumban azok a fiúk járhattak legényestékre, akik már konfirmáltak vagy elsőáldoztak. Érzelmi kapcsolatok kialakulásának legismertebb alkalmai voltak a bálok. Farsangkor, húsvétkor, pünkösdkor és karácsonykor rendeztek nagyobb bálokat. Kellemes időtöltés volt a fonóbajárás. A fonót esténként szervezték a lányok és asszonyok, mindig más háznál. Általában késő estig, éjfélig tartott. A legények minden este felkeresték a fonót, ahol szórakoztatták a lányokat. Ha valamelyik lánynak leesett az orsója, s a legény fölkapta, azt csak csókkal lehetett kiváltani. A lakodalmi szokások szigorú előírások szerint meghatározott rendje a leánykéréssel kezdődött. Az udvarlás több évig is eltartott, ha a pár fiatal volt. Az adatközlők elmondása szerint régebben az eljegyzést mindig az esztendő valamelyik neves napjához kötötték: húsvéthoz, karácsonyhoz, pünkösdhöz. A kézfogó költségeit mindig a lányos ház gazdája állta. A kézfogó utáni vasárnap a lány szülei háztűznézőbe mentek, hogy megnézzék, hová viszik majd a lányukat. Ekkor tűzték ki a lakodalom napját is. A lakodalmat számos fontos momentum előzte meg a régi időkben, s így van ez napjainkban is. A régi szokásokhoz hűen a menyasszonyi kellékeket (menyasszonyi ruha, menyecske ruha, cipő) a vőlegény családja állta, a vőlegényét (jegying, öltöny, cipő) a menyasszony családja. A régi időkben esküvő előtt 3 4 héttel kellett beiratkozni a jegyzőnél és a papnál. A templomba járó párok a jegyváltás után régebben is és most is együtt jártak a templomba, az esküvőt megelőző hetekben pedig jegyesoktatásra, ahol a keresztény házaséletről beszélnek velük. Az esküvő napján már délelőtt hangos a menyasszony és a vőlegény háztája. A lakodalom napjának reggelén a vőfély bejelentkezik a fiús házhoz, hogy elfogadja a

67 meghívást, vállalja a lakodalom levezetését. A menyasszony a lakodalom napján korán kelt, ruháját és ékszereit hajadon barátnői adták rá. A régi hagyományok szerint kötelező volt a vőlegény és a menyasszony elbúcsúztatása a szülőktől, barátoktól, rokonoktól, szomszédoktól. A búcsúztatást a vőfély vezette. Ez után kerül sor a nászkendők kiosztására, melyek egy részét a menyasszony hímezi ki, egy részét édesanyjától kapja ajándékba. A vőfély a nászkendőn kívül kihímzett vőfélyszalagot is kap, amit a menyasszony a vőfélybotra köt. A lakodalmakon nagyon fontos a zenészek szerepe, hisz ők biztosítják a vendégek számára a hangulatot. Régebben citeramuzsikára ropta a násznép. A lakodalmak estéjének egyik legmeghatóbb pillanata az első tánc, vagy más néven nyitótánc, amikor az ifjú pár először táncol házaspárként. Újabban szép nyugati szokást vettek át vidékünkön a menyasszonyok. Az este folyamán felkérik édesapjukat egy lassú táncra, mely által köszönetet mondanak az apukáknak, hogy felnevelték őket és vigyáztak rájuk. Az esküvői hagyományok kutatása során megfigyeltem, hogy az e szokásokkal kapcsolatos szavak csoportokba rendeződnek. Így célszerűnek tartottam e kifejezéseket megvizsgálni eredetük és szerkezetük szerint is. Az eredet szerinti csoportosításkor megfigyelhetjük, hogy a legtöbb szakszó bizonytalan eredetű (12,2%; hívogatás, legény, mátka), valamint származékszó (12,2%; ajándék, lakodalom, menyegző). Kevesebb arányban találhatók finnugor (8,9%; agg, áldozás, fiú), szláv (8,9%; csinálás, ebéd, kosár), olasz (2,4%; tányér, torta, vendég) eredetű szavak. 16 Eredet szerinti felosztás Ezeket követik a képzett szavak 19,1%-ban. Kevés számban vannak a tőszavak a szavak 12,7%-át teszik ki. Alán Belső keletkezésű Bizonytalan eredetű Finnugor Ismeretlen eredetű Latin Német Nemzetközi szavak Nyelvújítás kori Olasz Orosz Oszmán-török Ótörök Önállóan nem adatolható szótő származéka Összetett szavak Rövidüléssel keletkezett Származékszó Szláv Szlovén Szófajváltással keletkezett Szófajváltással keletkezett Ugor Ukrán Uráli

68 A szerkezet szerinti felosztásban a legnagyobb csoportot a szóösszetételek (43,6% házaspár, háztűznéző, jegyajándék, jegygyűrű). Kevés számban vannak a tőszavak (12,7% ara, bál, fátyol, kendő). Kutatásom során arra a következtetésre jutottam, hogy hagyományainkra kiemelt figyelmet kell fordítanunk, hisz a szokások megőrzésével ápoljuk őseink emlékét. Tartást ad, becsületre, szeretetre, egymás tiszteletére, emberségre nevel. Erősíti az együvé tartozás érzését jóban, örömben és bajban. Ha igazán meg akarjuk ismerni magunkat, egymást, magyar nemzetünket, akkor a hagyományainkat kell megismernünk. A gyermekeknek minta és példa kell. Fontos, hogy a mai generációban is kialakítsuk a hagyományra való igényt. Persze mindezt csak úgy tehetjük, ha jól megismertük és átadjuk a példát. Felhasznált irodalom jegyzéke: 1. Bálint Sándor. A parasztélet rendje. // A művelődés rendje. Szerk.: Bartucz Lajos. Budapest: Singner és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., o. 2. Botlik József Dupka György. Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Ungvár Budapest: Intermix kiadó, o. 3. Dömötör Tekla. Naptári ünnepek népi színjátszás. Budapest: Akadémiai Kiadó, o. 4. Győrffy György. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Budapest: Akadémiai Kiadó, o. 5. Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó, o. 6. Lehoczky Tivadar. Beregvármegye monographiája. Ungvár, o.

69 7. Nagy Janka Teodóra. A nőrablástól a házasságkötésig // Lakodalmi szokások, mátkaság, menyegző. Szerk.: Györgyi Erzsébet. Budapest: Planétás kiadó, o. 8. Petercsák Tivadar. Népszokások Filkeházán. Debrecen, o. 9. Pivárcsi István. Barangolások Kárpátalján. Budapest: Palatinus Kiadó, o. 10. Zubánics László. Régmúlt virágok illata. Ungvár Budapest: Intermix Kiadó, o. Анотація В роботі я розглядала тему: Термінологія та звичаї, пов язані з весільними традиціями у с. Яноші Берегівського району. Метою моєї роботи було зібрати і розглянути весільні звичаї та традиції, включаючи обряди у виборі пари, залицяння та заручини. У першому розділі йде огляд літератури, пов язана з даною темою. У другому розділі описуються весільні звичаї стародавніх та нинішних часів, а також розглядаються спеціальні терміни, пов язані з одруженням. У третьому розділі аналізуються спеціальні терміни за походженням та за структурою. Дослідивши обрану тему я дійшла до висновку, що прадавні весільні звичаї у селі Яноші не забувалися, тільки певною мірою змінилися. Однак для того, щоб ці традиції не забувалися, їх по-перше треба знати, якнайчастіше використовувати, і передавати наступному поколінню. KOVALCHUK JULIANNA Névadási szokások a vegyes házasságokból születettek körében Ungváron Tudományos vezető: Zékány Krisztina docens A személynevek és ezen belül a keresztnevek vizsgálata több évszázados múltra tekint vissza. Ez a téma mindig időszerű, hiszen a keresztnevek tanulmányozása betekintést enged az ungvári lakosság névadási szokásaiba, azok változási folyamataiba egy olyan többnyelvű környezetben, ahol a vegyesházasságok aránya minden korban/rendszerben magas volt. Kárpátalja a történelem során több országhoz is tartozott, ennek tükrében a névvilága is nagyon változatos. Ennek kapcsán vizsgáltam és rendszereztem az ungvári görög katolikus megkereszteltek körében gyűjtött személyneveket a 2000-től 2015-ig terjedő periódusban. Ennek kapcsán munkámban érinteni fogom: a névdivat kérdéseit; a névválasztás és a rendszerváltozások összefüggéseinek kérdéseit; a média hatását a névválasztásra;

70 a felekezeti hovatartozás hatását; a többelemű nevek előfordulásának gyakoriságát; többnyelvűség szerepét a névválasztásban; egyéb tradíciók névválasztásra gyakorolt hatásának kérdéseit; a nevek átírásainak problematikáját (és a jellemző hibákat). A személynevek, és ezen belül a keresztnevek vizsgálatával kapcsolatban gazdag szakirodalom áll az érdeklődők rendelkezésére. Őseink életében különböző hagyományok, babonák, szokások voltak, amelyek meghatározták az utódok nevének kiválasztását. Nálunk is mai napig élő szokás az, hogy olyan nevet adtak az újszülöttnek, mint amilyen névnap volt születése napján, vagy az ahhoz legközelebbi ünnepnapon. Fiúgyermek születésekor hagyománya van a név apáról fiúra való öröklődésének, a nőknél pedig gyakori volt a szentek nevének viselése. Ezen szokások más vidékeken is jelen vannak, ezért olyanokat kutattam, amelyek csak nálunk figyelhetők meg. Így esett a választásom a görög katolikus hívek névadási szokásaira, hiszen ez a vallás áll talán legközelebb a pravoszlávhoz egy amúgy is erősen többnyelvű környezetben. A gyűjtőmunkám forrásául szolgáló anyakönyv barna keménypapír kötésű, hossza 52 cm, szélessége 25 cm. Oldalszámokat nem tartalmaz. Az anyakönyvet ukrán nyelven, folyóírással vezették. A kötéstáblán a következő olvasható: Книга хрещень, azaz Kereszteltek anyakönyvi indexe. A székesegyházhoz tartozó parókián őrzik. Gyűjtésemet az ungvári görög katolikus székesegyházban végeztem. Nagy segítségemre volt Tudir atya és Jászáfáta növér, akik a munkám megírásához rendelkezésemre bocsátották a plébánián őrzött anyakönyveket, amelyekből gyűjtöttem névanyagot. Az általam vizsgált 15 évben összesen 5520 megkereszteltet jegyeztek be az anyakönyvbe, közülük 2967 lányt és 2553 fiút. A felgyűjtött keresztnévanyag 457-féle különböző nevet tartalmaz: 241-féle férfi keresztnevet és 216-féle női keresztnevet. Külön rendszereztem a vegyes házasságban születetteket. Ilyenre 1710 példát találtam. Ezek nem csak ukrán-magyar, orosz-magyar családokban születtek, hanem olyanok, ahol szlovák, kirgiz, svájci, német illetőségű az egyik házastárs. Ungváron az általam vizsgált periódusban a többes keresztnévadás folyamatosan jelen volt. Ennek hátterében egyaránt szerepet játszott a hagyománytisztelet, a vallásos öntudat és a nemzetiségi identitás között 119 személy kapott többes keresztnevet, ebből 54 nő és 65 férfi. egy keresztnevet viselők száma: 455 (310 nő, 146 férfi);

71 kettős keresztnevet viselők száma: 118 (53 nő, 65 férfi); hármas keresztnevet viselők száma: 1 (1 nő) között 139 személy kapott többes keresztnevet, ebből 87 nő és 52 férfi. egy keresztnevet viselők száma: 389 (205 nő, 184 férfi); kettős keresztnevet viselők száma: 137 (85 nő, 52 férfi); hármas keresztnevet viselők száma: 2 (2 nő) között 96 személy kapott többes keresztnevet, ebből 61 nő és 35 férfi. egy keresztnevet viselők száma:212 (124 nő, 88 férfi); kettős keresztnevet viselők száma: 92 (61 nő, 32 férfi); hármas keresztnevet viselők száma: 4 (3 nő, 1 férfi). A többes keresztnévadás az általam vizsgált korszakokban mindig jelen volt. Ennek egyik oka lehet, hogy a szülők meg kívánták tartani a tradíciót a gyermeknek egyházi, illetve szentek neveit adják (Lilia-Anna, Anna-Mária, Rebekka-Anna, Emilia-Anna, Sándor- István). Viszont a névdivat is érvényesül, melynek kapcsán a gyerek szokatlanabb, idegen hangzású keresztnevet is kap (Ronáldó, Maximilián, Ármin). Ez általános szokás a görög katolikusok körében. A vegyes családok névadási szokásaira pedig kifejezetten jellemző a kettős névadás, amelyben vegyes kettős nevet adnak, az egyik név jellemzően szláv, a másik nemzetközi vagy esetleg magyar. Ilyen formában tükrözi a gyermek jövőbeli nemzeti identitásának lehetőségeit, vagyis, hogy majd később eldöntheti, milyen nyelvű nevét használja. Ilyenek például: Ivanna Katalin, Ruszlán. A keresztnevek megterheltségét bemutató táblázatból kitűnik, hogy például a Sándor név minden vizsgált korszakban vezető helyen áll, talán az utóbbi időszakban figyelhető meg, hogy némileg visszaesett az előfordulás száma. Pozíció szám szám 1 Sándor 68 Sándor 55 Sándor 47 Katalin 57 Katalin 32 Katalin 49 2 István 62 István 25 István 48 Mária 54 Mária 32 Mária 28 3 József 45 József 28 József 31 Erzsébet 46 Erzsébet 34 Erzsébet 18 4 János 52 János 23 János 12 Éva 26 Éva 35 Éva 26 5 Dávid 21 Dávid 36 Dávid 42

72 Anna 42 Anna 51 Anna 58 A közötti névállományról megállapítható, hogy alapjában véve ragaszkodnak a hagyományosan és magyar területeken is általánosan közkedvelt nevekhez, amelyek általában latin, görög és szláv eredetűek. A földrajzi fekvésnek köszönhetően Kárpátalja sok országgal határos, így nem lehet meglepő, hogy lengyel, szlovák, román hangzású nevek bukkannak fel az adattárban. Ezt az idegen hatást erősítik bizonyos végződések a közkedveltebb női nevek végén, pl. -ia (Kornélia, Lilia), -ella (Anzsella, Gabriella), -etta ( Dzsulietta, Nikoletta), -ina ( Angelina, Georgina ) vagy a -tina ( Krisztina), de az x-szel történő lejegyzés is az idegen voltot tükrözi:alexa, Beatrix, Oxana. Gyűjtésemben erőteljesen dominálnak az ilyen idegen hangzású nevek, melyek az európai nyelvek többségében ismertek és használtak; ezek többsége latin és görög eredetre vezethetők vissza (Alexander). Gyakran nem Sándor, hanem az Alexander forma kerül bejegyzésre. Ez egy ügyes megoldás a vegyes házasságúak körében, igyekeznek olyan nevet választani az újszülöttnek, amivel a család minden tagja elégedett, vagyis nem jellemző egyik nemzetiségre sem igazán. Érdekes a csak egyszer előforduló nevek csoportja is. Ezek egyikét sem a magyar nyelvet beszélő szülő/szülők adták gyermekeiknek (Konrád, Kármen, Zoja stb.) Az összesített adataim szerint az ungvári görög katolikusok esetében, a vegyes házasságban született gyermekek körében is a leggyakoribb női név a Katalin, amely gyakran a többes név egyike volt: Anna Katalin, Júlia - Katalin, stb. A férfinevek esetében a Sándor név és változatai a legelterjedtebbek. Az általam vizsgált periódusban már észrevehető az angol, francia, olasz, arab, spanyol eredetű nevek megjelenése is, napjainkban már egyre nő azoknak a neveknek a száma, amelyek nem illeszkednek megszokott névrendszerünkbe (Ronáldo-Maximilián, Rihárdo). Az összesített adatok alapján megállapíthatjuk, hogy Ungváron a vegyes házasságban élő szülők gyermekeiknek többnyire szláv keresztnevet választanak, ritkábban magyar vagy más idegen hangzású nevet. (Edik 12, Igor 22, Jároszláv 20, Pávlo 23). Ennek háttérében bizonyára megtaláljuk azt az elgondolást, miszerint a gyermek sikeresebb lehet egy, a többségi társadalom által elfogadhatóbb névvel. Gyűjtésem során az atya sok érdekességet mesélt a névválasztásról. Például a megkeresztelt gyerekek szülei többször fordulnak a paphoz azzal a kéréssel, hogy meg

73 szeretnék változtatni a gyerek nevét, mert az nagyon beteges, sokat sír, vagy egyszerűen ez a név nem hoz szerencsét neki. Ilyenkor az atya egy védőszent nevét szokta hozzáírni a névhez. Összegzésként az ungvári görög katolikus megkereszteltek körében való névdivatról megállapíthatjuk, hogy az utóbbi évek alatt látványosan gazdagodott a keresztnévanyag. A női nevek közé több új név, névváltozat került, mint a férfinevek közé. A keresztnevekkel kapcsolatban általánosnak mondható az a szabály, hogy azokat nem fordítjuk, hanem megkeressük a nyelvi-kulturális viszonylatban megfeleltethető párokat. Ez azonban nem mindig könnyű feladat. A magyar Ilonákat gyakran Елена-ként, az Erzsébeteket Елизавета-ként; a Jánosokat Иванként, a Lászlókat pedig Васил(ий)-ként írták be. Így egy-egy magyar név átírásakor néhány változattal találkozhatunk. A magyar Erzsébetet például ötféleképpen lehet föllelni. Az Erzsébet névnél tapasztalt változékonyságot nem tekinthetjük egyedi jelenségnek. A Ferencnek és az Irénnek úgyszintén legalább öt változatával találkozhatunk. Ugyanígy a magyar Gyulának, Sándornak, Andrásnak, Katalinnak is legalább négy. A magyar női keresztnevek orosz/ukrán átírása S,sz Keresztnév Átírás 1. Erzsébet Елізавета, Єлізавета, Єлизавета, Алжбета, Ержебет 2. Okszána Оксана, Ксения,Аксана 3. Irén Іріна, Ірен, Ірина, Ирина, Ирена 4. Katalin Каталін, Кaтеріна, Кaтерина,Кетрінб Екатерина 5. Ilona Олена, Илона, Елена A magyar férfi keresztnevek orosz/ukrán átírása S,sz Keresztnév Átírás 1. Ferenc Франтішек, Федір, Федор, Ференц, Франц 2. Sándor Олександр, Александр, Александер, Шандор 3. András Андрій, Андрей, Андраш, Ондраш

74 4. Isván Степан, Иштван, Іштван 5. László Ласло, Василь, Василий Kutatómunkám során arra a következtetésre jutottam, hogy a 2000-től 2015-ig terjedő periódusban is megfigyelhető, milyen nyomot hagytak az előző politikai korszakok az ungváriak névrendszerében. Mai napig jellemző, hogy e soknemzetiségű városban jelen vannak orosz, ukrán, szlovák, magyar átírásban a keresztnevek, ez a variálódás egészül ki még az egyre divatosabb idegen hangzású, illetve idegen lejegyzésű nevekkel. Saját gyűjtésemben egy-egy keresztnév több névváltozatával is találkoztam. Ilyen például: Andrij - András; Dénes Denisz; Demeter Dima Dmitrij; Eugene Jevgen - Jevgenij - Eugen ; István - Stepán; Mihail - Mikhail Mihael, Mihajlo; Olexandr Olexander Alex Alexandr Alexander Sanyi- Sándor - Szása; Anna Hanna; Evelin Evelina; Gabriella Habriella; Julianna Juliana Júlia Julietta- Juliet; Jana Janna Janina; Katalin Kata Jekátyerina Katerina - Ketrin; Ludmilla - Lyudmilla Lyugymilla; Krisztina Xristiná; Nika Nikoletta Nikol - Nikolet; Okszána - Okszáná - Okszjána - Oxana ; Sylvia Szilvia; Veronika Vera. E névváltozatok hűen tükrözik a mindenkori rendszerváltásokat. Az Erzsébetet a csehek alatt Алжбета-nak, írták, oroszok alatt Єлизавета-nak. A Ferenc nevet csehek alatt Франтішек-nek, oroszok alatt Федор-nak, ukránul pedig Федір-nek írják. Elmondhatjuk, hogy a névvariánsok magas száma nem igazán zavarta az ungvári közösséget. Hiszen mindenki úgy szólíthatta a gyermekét, ahogy szerette volna függetlenül attól, hogy az okmányaiban milyen nyelvű névátírásban szerepelt a keresztnév. Felhasznált forrás és irodalom jegyzéke BLANÁR ÖDÖN Az ungvári királyi katolikus főgymnasium háromszázados története. Ungvár: Ungmegyei Könyvnyomda. CSERNICSKÓ ISTVÁN Nyelvek, emberek, helyzetek. A magyar, ukrán és orosz nyelv használata a kárpátaljai magyar közösségben.ungvár: PoliPrint Kft. HORVÁTH KATALIN Névdivat Kárpátalján. In: Hoffman István Juhász Dezső Péntek János. Szerk., Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson. Debrecen Jyväskylä HAJDÚ MIHÁLY Általános és magyar névtan. Budapest: Osiris Kiadó KÁLMÁN BÉLA A nevek világa. Budapest: Gondolat kiadó LIZANEC PÉTER1998. A magyar kisebbség helyzete Kárpátalján. Ungvár: Ungmegyei Könyvnyomda. LIZANEC PÉTER A magyar névtani kutatások Ukrajnában. In: NytudÉrt

75 LADÓ JÁNOS Magyar utónévkönyv. Budapest: Akadémiai Kiadó. MOLNÁR JÓZSEF, MOLNÁR D. ISTVÁN Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében. Beregszász: Poliprint Kiadó. MOLNÁR ANTAL A homonnai alapításról. MAGYAR NAGYLEXIKON Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó PAIS DEZSŐ A magyar ősvallás nyelvi emlékei. Budapest: Akadémiai Kiadó. RESZEGI KATALIN A kognitív szemlélet lehetıségei a névkutatásban. Magyar Nyelvjárások 47. Annotacion Examination of names in Uzhgorod among those born in mixed marriages (based on the Greek Catholic Cathedral birth registrations) It iswell known that most of the main repository of proper names can be found in tax censuses, population censuses, in certificates of christening and death certificates. Peter Pazmany decreed the keeping of records on confirmation, registration of marriage and necrologies in 1625 by making the Rituale Romanum compulsory. The responsibility of those who give names is great, because every name inadvertently affects the person who is bearing the name as to one s specific role in society. This is the reason why the awareness of names as value transmitters is important as well as understanding the fact that the given name tells a lot about the family literacy of those who give the name and also about the family s ties and tastes. Personal names including first names (given names) look back to a history of several centuries. The topic is always timely, because thanks to the studying of names we can get an insight into a particular nation s naming habits, and the research is interesting due to the fact that during its history Transcarpathia belonged to several countries. In consideration of this its name variety (name-world) is at least as varied as that of the mother country s. KOVÁCS TÜNDE Ragadványnevek a beregszászi járási Nagymuzsalyban Tudományos vezető: Nagy Natália docens A névtan egy igen érdekes, sokszínű része a nyelvtannak. A nevek sok mindenre választ adnak. Vannak, akik hiszik, hogy jelentősen befolyásolják az egyén sorsát, életét. Őrzik egy-egy település lakosainak szokásait, illetve tükrözik azok gondolkodásmódját. Napjaink ragadványnévtani kutatása számára már elérhető közelségbe került az a cél, hogy a magyar ragadványnevekről ne csak egy település, közösség, intézmény stb. vonatkozásában tegyünk megállapításokat, hanem a névkincs egészéről vázoljunk fel olyan átfogó képet, amely a ragadványnevek legjellegzetesebb nyelvi tulajdonságaival és a névtípus névadási normájával ismertet meg bennünket [6, 73. o.].

76 A ragadványnév fogalmával kapcsolatosan Hajdú Mihály a következőket írja: Azokat a névelemeket, amelyek a hivatalos kereszt- és családneveken, valamint a beceneveken kívül az emberek adnak egymásnak bármilyen szándékkal, ragadványneveknek nevezzük [7, o.]. Újabban Fehér Krisztina próbálta definiálni a ragadványnév fogalmát: ragadványneveknek azokat a személyneveket tekintem, amelyek a teljes hivatalos név vagy annak valamelyik tagja (családnév, keresztnév) és változata (becenév) mellett, illetve azok helyett állnak [6, o.]. Kálmán Béla A nevek világa című könyv az első olyan összefoglaló tanulmány a magyar nyelvtudomány történetében, amely a két elsődleges tulajdonnévfajtának, a személynévnek és a helynévnek részletező bemutatását tűzte ki célul. [8, o.]. Urbánné Kuba Cecilia Éva Az új keletkezésű vezetéknév, ragadványnév/szlengnév, keresztnév típusú nevekről című munkája megválaszolja azt a kérdést, hogy az új keletkezésű nevek mennyire tekinthetők tulajdonnévnek vagy ragadványnévnek. [12, o.]. A kárpátaljai kutatók közül többen foglalkoztak névtannal, azon belül becenevekkel és ragadványnevekkel. Lizanec Péter professzor Kárpátaljai Magyar Nyelvjárások Atlasza című munkájában [10, o.]. Témaválasztásom egyik oka, hogy érdekesnek találom a ragadványnevek kialakulásának okait. Kutatásom célja a nagymuzsalyi magyarok ragadványnév-használatának alapos vizsgálata volt. A felnőttek és a gyerekek ragadványneveit is egyaránt vizsgáltam. A névanyagot csak a falu területén belül, és a magyar lakosság körében gyűjtöttem. A kutatást adatközlők segítségével végeztem. Elmondhatom, hogy adatközlőim szívesen meséltek a faluban megtalálható megkülönböztető nevekről. Nagymuzsaly igen értékes települése a Bereg-vidéknek. Sokaknak első hallásra az aranybánya, másoknak az őszibarack, és van, akinek a bor jut eszébe a településről. Tény, hogy mindhárom hozzátartozik a helységhez. Neve a Muzsé, Muzej (szláv személynév) szóból származik, ezen a néven említették először 1232-ben. Hoffmann István Korai magyar helynévszótár című művében Muzsajként említi, ami az idők során átalakult Muzsallyá vagy Nagymuzsallyá [9, 194. o.]. Nagymuzsaly községben összesen 141 nevet sikerült összegyűjtenem. Gyűjtésem során megfigyeltem, hogy Nagymuzsaly ragadványnevei különféle szempontból csoportokba rendeződnek. Mielőtt felállítottam saját csoportosításomat, különböző szakirodalmat vizsgáltam meg, amelyek más-más szempontból kategorizálták az összegyűjtött neveket. A ragadványnevek gazdag szakirodalma többféle osztályozást, csoportosítást közöl,

77 melyből csak néhányat emelnék ki, amit munkám során magam is felhasználtam. A. Fodor Ágnes a nevek szófaja alapján sorol [1], Blanyár Valéria alakilag csoportosít [5], Balázs Judit a névadás indítéka szerint osztályoz [3]. Részletes felosztást közöl B.Gergely Piroska [2] és Ördög Ferenc [11]. Mindezeket figyelembe véve kialakítottam a saját gyűjtésemnek legmegfelelőbb felosztást. 1. Valamilyen meglévő név alapján keletkeztek (27,1%). A csoportosításon belül a legjellemzőbb az illető saját nevéből keletkezett ragadványnevek (11,5%): Babci, Kíváncsi, Pók, Leves fiúk, Dendi, Dodi.Ezen belül a második leggyakoribb a családtagok nevére utaló ragadványnevek(11,3%): Rudi Irén, Didám, Dugó lánya, Hangyi, Laska, Petyurné. Ebben a kategóriában a 3. legnagyobb alcsoport a híres személyek nevéből keletkezett ragadványnevek csoportja (4,3%): Angyal, Tarzan. 2. Testi tulajdonságra utaló ragadványnevek: (26,9%) Csoportelsőként emelhető ki a termet, testalkat motivációja a névadásban (12,7%): Bagoly, Bogyó, Dundi, Szúnyog lány, Törpe, Vadkan. Ezután említem a testi hibákat, a testrészek feltűnő voltát (4,3%): Hosszú puska, Karalábé. A harmadik alcsoportot a testi szépség vagy csúnyaság jegyei tartalmazzák (3,5%): Dzsudi, Dzsudi Tibi, Pocok. Az alcsoportok között a negyedik a haj-, arc-, szem-, testszín motiválása (2,9%): Csokibaba, Kilimó, Ördög, Rozsdás. Ötödikként emelném ki azokat a neveket, amelyek kialakulásában a járásmód, testtartás, testi ügyesség, illetve ennek hiánya domináltak (2,1%): Csaplin, Csuszi. 3. Lelki tulajdonságra utaló ragadványnevek (2,1%) az általános belső tulajdonság (1,4%): Bakmó, Tyutyi. A második az észbeli tehetség, tudomány vagy annak hiánya (0,7%): Mafla. 4. Szavajárásra utaló ragadványnevek (6,5%)Az első kisebb alcsoport az egy, vagy több betű, szó, név helytelen ejtése (4,4%) Rebró, Titó, Troja, Uluj. A második a tulajdonképpeni szavajárási nevek (1,4%): Baba, Nagytetű. Végezetül pedig az egyszeri (vagy többszöri) mondásokat emelem ki (0,7%): Pancsi. 5. Kedvelt, nem kedvelt tevékenység, étel, szenvedély, szokás, tárgy által létrejött ragadványnevek (7,1%):Buli, Cirkusz Lajos, Cukri, Keszeg, Sügér, Virsli. 6. Életkorra utaló ragadványnevek (1,4%) Kitüzi, Nagytüzi. 7. Foglalkozásra, tisztségre utaló ragadványnevek (7,2%). Csoporton belül elkülönítettem a foglalkozásra utaló ragadványneveket (5,1%) Fás Sanyi, Nagybőgő, Plehes, Rigó és a valódi foglalkozásneveket (2,1%) Gipszes Margit, Kulák, Szekeres. 8. Társadalmi, anyagi helyzetre utaló ragadványnevek (0,7%): Csóri Józsi.

78 9. Valamilyen eseményre, történetre utaló ragadványnevek (4,4%):Csicsi, Fésű, Galiba, Hosszú rubel, Mazsi. 10. Névasszociációs indítékú ragadványnevek (1,4%):Csíkos, Csíkos Béla. 11. Valamilyen furcsa vagy érdekes viselkedésből fakadóan született ragadványnevek(6,4%): Kóbi, Kókász, LSD, Madár, Majsza, Szunyi, Ufó. 12. Vallási felekezet miatt kialakult ragadványnevek (1,4%): Szombatista, Szombatista. 13. Ismeretlen eredetű ragadványnevek (9,4%):Cura, Dugó, Flötte, Gregor. Figyelembe vettem a ragadványnevek nemek szerinti megoszlását, hogy a férfiak vagy a nők körében elterjedtebb a használatuk. Balázs Judit [3, o.] végzett ilyen jellegű kutatást 1. Férfi ragadványnevek: Iszonyú, Keszeg, Kilimó, Madár, Mafla, Virsli (76%). 2. Női ragadványnevek: Dugó lánya, Pelenka, Mazsi, Petyuné, Zsabi (24%). Gyűjtésem során megfigyeltem, hogy a ragadványnevek szerkezetük szerint is csoportokba rendeződnek. A szerkezet szerinti csoportosításhoz Baski Imre tanulmányát használtam fel [4, o.]. 1. Egyelemű nevek (névhelyettesítő nevek): Dundi, Dzsudi, Erősné, Fésű (87%).

79 2. Kételemű nevek: Cirkusz Lajos, Csíkos Béla, Csóri Lajos, Csöpi Vali (13%). A nagymuzsalyi lakosok születési éveiket tekintve 1930-tól 2000-ig különböző számmal rendelkeznek ragadványnévvel. Megfigyelhetjük, hogy az 1960-as születésűek (27,5%): Cilinkő, Csicsi, Hosszú rubel, ezt követi 22,8%-ban az 1950-es születésűek csoportja: Angyal, Baba, Bakmó rendelkeznek érdekes nevekkel. A 2000-es években született lakosok közül csupán egy fiatalnak van ragadványneve, ami összességében 0,7%-ot tesz ki: Virsli. Kutatásom és a nevek rendezése során egyértelműnek tartottam azt a kijelentést, hogy a ragadványnevek létrejöttében nagy szerepe van a nyelvi kreativitásnak, a humornak, a nyelvi játékosságnak, illetve a megkülönböztető jellegnek. A ragadványnév gyakran csak egy egyénhez tapad, máskor öröklődik is, néha több nemzedéken át (Didám, Szkiri, Titis). Helyettesítheti a vezetéknevet, esetleg mindkét nevet is (Csöpi Vali, Flötte). A községben egy esetben előfordul, hogy egy egyén egyszerre két ragadványnévnek a tulajdonosa (Siberu és Mafla).Több esetben az egész családra vonatkozik a ragadványnév (Leves fiúk, Snyeckiek). Használatuk szerint a ragadványnevek igen sokrétűek. Vannak önálló használatú ragadványnevek(csöpi, Hangyi, Laska) és hivatalos névvel használt ragadványnevek.).a kételemű nevek kialakulásának legjellemzőbb módja, hogy a keresztnév előtt áll a ragadványnév, és a vezetéknév ekkor teljes mértékben háttérbe szorul (Cirkusz Lajos, Fás Sanyi,Rudi Irén).

80 Az összegyűjtött és bemutatott nevek jól tükrözik az emberek gondolkodásmódját. A vizsgálatból jól kivehető, hogy Nagymuzsaly ragadványnevei igen sokszínűek, változatosak. E nevek által megismerhető a közösség gondolkodásmódja, világszemlélete. Hivatkozott irodalom 1. A. Fodor Ágnes. Cigánd mai család- és ragadványnevei // Magyar Személynévi Adattárak 2. Budapest, B. Gergely Piroska. A kalotaszegi magyar ragadványnevek rendszere. Bukarest, Balázs Judit. A ragadványnevek szerepe Rábaszentandrás névrendszerében. //Nyelvtudományi Értekezések 114. sz.. Budapest: o. 4. Baski Imre. Egyelemű nevek, családnevek, megkülönböztető nevek (Fülöpszállás, Kunszentmiklós és Szabadszállás XVIII. századi anyakönyvi neveiből) o. 5. Blanyár Valéria. Nagykálló mai ragadványnevei // Magyar Személynévi Adattár 9. Budapest, Fehér Krisztina. Névelméleti alapvetésének a magyar ragadványnév-kutatás első korszakában ( ) // NÉ. 26., ELTE, Budapest, o. 7. Hajdú Mihály. Magyar tulajdonnevek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, o. 8. Kálmán Béla. A nevek világa. Debrecen, o. 9. Korai magyar helynévszótár Abaúj Csongrád vármegye. Szerkesztette: Hoffmann István. Debrecen, o. 10. Lizanec Péter. A Kárpátaljai Magyar Nyelvjárások Atlasza III. kötet. Ungvár Debrecen, o. 11. Ördög Ferenc. Személynévvizsgálatok Göcsej és Hetes területén. Budapest: Akadémiai Kiadó, o. 12. Urbánné Kuba Cecilia Éva. Az új keletkezésű vezetéknév + ragadványnév/szlengnév + keresztnév típusú nevekről // Fejlődő jogrendszer és gazdasági környezet a változó társadalomban o. Анотація Тема моєї cтатті: «Система прізвиськ у с. Мужієво Берегівського району.» У вступі обґрунтовую вибір своєї теми, також розповідаю про історичне минуле села. Потім даю аналіз використаною мною літератури. Розподіляю імена на різні групи. Їх є чотири: ім я- мотиви, за родами, за структурою та за датою народження. У кінці роботи наводжу висновки, щодо опрацьованого мною матеріалу. KÖLCSI MARIANNA A gyümölcstermesztéssel kapcsolatos szakszavak vizsgálata Tiszabökényben Tudományos vezető: Lizanec Péter professzor A gyümölcs az ember ősi tápláléka. Fogyasztása egyidős az emberiséggel, amelynek története a gyűjtögetés korában kezdődött.

81 Munkámban szülőfalum, Tiszabökény gyümölcstermesztésével kapcsolatos szakszavait mutatom be. A nagyszőlősi járási Tiszabökény helység Kárpát-Ukrajnában. Nagyszőlőstől (Vinogradov) 20 km-re délnyugatra, Beregszásztól 25 km-re délkeletre a Tisza bal partján fekszik ben Tiszafarkasfalvával egyesítették ben Tiszabökénynek, 1368-ban Bukennek nevezték. A Bökény helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. E személynév eredetét még nem tisztázták. Némelyek az ótörök bükk, erdő, bozót főnévvel vélik összekapcsolhatónak. Neve mások szerint a régi magyar Bököny személynévből származik. A falu a Tiszahát egyik legrégebbinek tartott települése. A 15. században a falu birtokosai a Bökényiek voltak, majd a Bay család birtoka lett a település. 2, o. Témám befogadásához sok szakirodalom volt segítségemre. Kiemelném A magyar nyelv történelmi etimológiai szótárát, amelynek segítségével pontosan megismerkedtem a szavak etimológiájával. Nyelvjárási szempontok tekintetében a gyűjtött szavakat vizsgáltam Lizanec Péter A magyar nyelvjárások szótárából. Kutatómunkámban nagy figyelmet tulajdonítottam a gyümölcsök felhasználásának és feldolgozásának, amelyben rendelkezésemre állt Ehrhard Donath Házi gyümölcs- és zöldségfeldolgozás levelek, bokrok, konzervek című munkája. Gutmann Miklós Összehasonlító szociolingvisztikai vizsgálat a paraszti gazdálkodás szókincsében című munkáját is tanulmányoztam, melyben a hagyományos gazdálkodás paraszti szókincséről ír. Össze tudtam hasonlítani az általam gyűjtött kifejezéseket az említett szakíró tanulmányában előforduló szavakkal. Ezek között voltak olyanok is amelyek megegyeztek. Például: hő, föld. Kiss Jenő Szőlőneveink című munkáját vizsgálva nyelvtani szempontokat is figyelembe tudtam venni. Összesen 107 szót gyűjtöttem adatközlők segítségével. Közvetlen beszélgetés keretében belül történt a gyűjtés. Munkám során leíró módszert alkalmaztam, cédulákra kiírtam az általam összegyűjtött szavakat, melyeket szócikkek formájában dolgoztam fel. alma alma t, k, ja fn, malum 1. Rózsaféle gyümölcsfának gömbölyded, húsos, ehető termése: Az alma nagyon egézséges gyümölcs. 2. Almafa: Nem esik messze az amla a fájátul. amilyen a szülő, olyan a gyerek. Et.: Ótörök eredetű, csuvas ulma. A legrégibb nyelvemléket kivéve a törökség minden ágazatában megtalálható. A mongol nyelvek is ismerik. Feltehetően hatalmas területen elterjedt vándorszó. A szónak főnévi jelentése is kialakult: almáskert TESz. I o.. Vö.: ama UMTSz o..

82 aszályaszályaszáj -t, -a fn Tartós csapadékhiány: Az aszáj nagy károkat okozott a mezőgazdaságnak. Et.: A régi nyelvben kevés származékban fordul elő Zaicz. 41. o.. beoltbeoltbeót -ok, -ol, -ott ige 1.(Fa, cserje) oltásátelvégzi: Nemkellkivágniazapró viragok rózsáját, majdbeoltjuk őketnemeshajtásokkal.2.beoltvalakit, valamit: védőoltástadneki: Mamármidenkisgyereketbeoltanak.3. (választékos) Beoltvalakibevalamit: eléri, hogyvalamely érzést, szokástmagáénakvalljon, hosszú időreelfogadjon: Agyermekeibeisbeoltottaakönyvek ésatermészetszeretetét. Et.: Vitatott eredetű [TESz. II o.]. csapadék csapadék csapadík -ot, -ja fn A levegő páratartalmának kicsapódása: Az idén kevés csapadék hullott. Et.: Mesterséges szóalkotással keletkezett nyelvújítás kori származékszó. Alapszava a csap ige, melyhez a cselekvés eredményét jelölő névszóképző járult, hasonlóképpen keletkeztek hulladék (hull) és töredék (tör) szavaink. A főnév üledék jelentésében vegytani szakszó. Csapat származékszó. Alapszava a csap ige, melyhez az -at főnévképző járult. Nyelvjárási eredetű szó, ami anyelvújítás korában került a köznyelvbe TESz I o.. dinnye dinnye t, k, je fn, Citrullus vulgaris Sckrad 1. Földön kúszó indás növényen termő nagy, leves húsú, édes gyümölcs: Június végén már lehet kapni dinnyét a boltban. 2. (szleng) Buta ember: Te dinnye! Milyen dinnye vagy! Et.: Szláv jövevényszó, szerb-horvát dinja sárgadinnye, szlovák dyňa dinnye, nyelvjárási tök, orosz dinja sárgadinnye. Valószínűleg származékszó a szláv nyelvekben, alapszava a szláv du felfúj. A magyar hangalak hangrendi kiegyenlítődéssel és a szó belseji ny megnyúlásával jött létre. Összetételi utótagként görögdinnye, sárgadinnye TESz. I o.. Vö.: dinye UMTSz o.. A szócikkeket egyformán építettem fel. Először is magát a szó jelentését magyaráztam meg olyan jelentésekben ahogyan a faluban ismeretesek. Ezeket példamondatokkal egészítettem ki, amelyeket a Tiszabökényben élő emberek köréből gyűjtöttem, így nyelvjárási érdekességeiket is feltűntettem. Szófaji szempont tekintetében: ige 23 (például: aszal, ás, beolt, betakarít, erjed, érik, fagyaszt, forráz, földel, kötöz, metsz, művel, olt, öntöz), főnév 82 (például: alma, aszály, ág, barack, barázda, betegség, bibe, birs, csanak, csapadék, cseresznye, cserje, dinnye, dió, dunszt, dzsem, egres, eper, éghajlat, fa, facsemete, fény, fok, folyadék, fólia, föld, földieper, földművelés, fürt, gerezd, görögdinnye, gyom, gyümölcs, gyümölcsös, hajtás, hordó,

83 hőmérséklet, időjárás), melléknév 2 (almás, édes). Illetve megkülönböztetünk jelzős szerkezeteket, (például: batul alma, bor alma, bőr alma, édes alma, házi alma, koszos alma, piros alma, rózsa alma, szemes alma, tök alma, fekete cseresznye, kései cseresznye, fehér dió, fekete dió, egres köszméte, apró meggy, cigány meggy, szapora meggy). A szavak eredet szerinti csoportosítását A magyar nyelv történeti-etimológiai Szótárából illetve Zaicz Gábor Etimológiai Szótárából végeztem. Eredetét tekintve a gyűjtött szavak közt vannak ótörök eredetű (som), szláv (szaporít), vitatott eredetű (olt), urál kori (szem), ismeretlen erdetű (termesztés), származék (ültet) szavak. Etimológiai megoszlását tekintve a gyűjtött szakszavak közt a legnagyobb számban a jövevényszavak, vitatott erdetű szavak és a származékszók dominálnak.

84 A téma aktuális a 21. században, de nemcsak ekkor, hanem általában véve minden században, hiszen a gyümölcstermesztés, illetve a kerti gyümölcsökkel kapcsolatos szakszavak már az ősidőben alakultak ki. Mai napig is fontos ágazat. Irodalom 1. Amagyarnyelvtörténeti etimológiaiszótára. I II IIIkötet. Főszerk.: Benkő Loránd. Budapest: AkadémiaiKiadó, o. 2. Botlik József Dupka György. Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Ungvár Budapest: Intermix Kiadó, o. 3. Etimológiai szótár. Főszerk.: Zaicz Gábor. Budapest: Tinta Könykiadó, o.

85 4. Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára II kötet. Budapest: Akadémiai Kiadó, Lizanec Péter. A kárpátaljai magyar nyelvjárások szótára. I II.Kötet Ungvár: Kárpáti Kiadó, Új magyar tájszótár. I III kötet. Főszerk.: B. Lőrinczy Éva. Budapest: Akadémiai Kiadó, o. Анотація Тема моєї роботи: Термінологія пов язана з вирощуванням фруктів у селі Тисабекень Виноградiвського району. Моєї роботи 107 слiв зібраний, за допомогою різних інформаторів. Вi цъого дiєслово 23 (ás, olt), iменник 82 (alma, körte), прикметник 2 (édes). д Фрукти одні з тих харчів, які люди ще з століть до нашої ери використовували. Ця тема є вкрай актуальною в сучасному світі, адже кожна людина харчується і навіть у себе вдома вирощує різні овочі та фрукти. MOLNÁR VIKTÓRIA A keresztnevek rendszere a beregszászi járási Nagyberegen Tudományos vezető: Zékány Krisztina docens A tulajdonnevek, ezen belül a keresztnevek megléte az ember egyik legjellegzetesebb vonása. Vizsgálatuk mindig időszerű, egy-egy ilyen kutatás alkalmával kirajzolódik egy település és az ott élő emberek mentalitása, névadási hagyományai. Vidékenként, koronként és vallásonként a névdivat állandó változásban van. Egyes keresztnevek teljesen kimennek a használatból, mások új erőre kapnak. Ezenkívül a névadás indítékai is igen sokfélék lehetnek. Nagybereg jellegzetesen magyar település. Lakossága 1990-ben 2674 fő, ebből 2240 magyar. A hajdani Fekete-mocsár partterületén húzódó község, 8 km-re Beregszásztól. A falu középpontjától 2 km-re a Borzsa folyó szeli át határát. Nevének magyarázata: a Bereg helynév a magyar berek nyelvjárási liget főnévből keletkezhetett, Árpád-kori település. Földje fejedelmi, később hercegi tulajdonokbajutvánsokáigcsakegyesvadászoktanyája volt.a területen a 12.századbanalakulkiközség ben a pápautasítjaistvánifjabbkirályt, hogyberegvárátadjavisszanővérénekannának, a halicsihercegözvegyének.a 13.századtólkezdve a megyétberegnekkezdiknevezni a Borsovaihelyett ben a

86 tatárseregvonultát a vidéken, amely a lakosságjelentősrészételpusztította.később a helyilakosokbiztonságukérdekébenvárat is építettek. Temploma 1405-ben épült.eredetilegrómaikatolikustemplom volt.az 1945-ben létesítettáltalánosiskolát 1953-tól középiskolávászerveztékát, aholmagyarulésukránulfolyikazoktatás [1, o.]. A névanyagot az 1970-től 2015-ig tartó időszakból gyűjtöttem. Anyaggyűjtésem forrásául szolgáltak a falu községi tanácsa által folyóírással vezetett ukrán nyelvű anyakönyvek és gazdakönyvek, valamint a református egyház anyakönyvei. Összesen 1779 nevet gyűjtöttem, ezek közül 164-et nők és 120-at férfiak viselnek. A lányok keresztneveit vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a legnépszerűbb nevek: Katalin, Éva, Zsuzsanna, Erika, Mónika, Erzsébet, Viktória, Mária, Krisztina, Judit. A fiúk leggyakrabban a Sándor, István, Attila, László, Csaba, József, András, Béla, Zsolt, János nevet adják Az általam gyűjtött névanyagban több női keresztnév is csak egyszer fordul elő: Ágota, Lenke, LídiaMagda, Marietta, Mirjám, Napsugár, Olívia, Pamela, Rája, Rubi, Szamanta, Szeréna, Szidónia, Szindi, Sztefánia, Szvetlána, Zoja stb. Névanyagomban egyszer előforduló férfinevek: Noel, Benedek, Dévid, Herkules, Krisztofer, Olivér, Sámuel, Jevhenyij, Teodor, Nándor, Móric stb. A vizsgált időszakban Nagyberegen összesen 40 alkalommal adtak újszülötteknek több keresztnevet. A többes keresztnevek csak az utolsó vizsgált korszakban jelentek meg. Egyre divatosabbá válik több keresztnevet adni a gyermekeknek. A névanyagban előfordulnak olyan nevek, amelyeket többször is párosítottak. Erre találunk példát mind a férfi (Milán-József), mind a női nevek között (Anna-Eszter). Divattá válik valamilyen újszerű, a közösségben eddig szokatlan nevet illeszteni a hagyományoshoz (Petra-Zsófia). A női keresztnevek esetében az olyan kettős nevek vannak többségben, amelyeknek mindkét tagja a divatos, nem klasszikus nevek körébe tartozik. A férfi kettős keresztnevek konzervatívabbaknak mondhatók, mint a nőiek. E tekintetben is nyitnak az új felé, de emellett jobban megőrzik a hagyományos neveket is. A kettős névadás indíttatását keresve nyilvánvalóan sok tényező hatását kell keresni: több esetben az egyik szülő nevét örökli, mások a különlegességre, egyediségre törekednek. A vizsgált névanyagban 5 olyan kettős nevet találunk, amelyek az apa keresztnevét tartalmazzák: Szebasztián-Sándor, Péter-Gusztáv, Szaniszló-Attila, Pál-Erik, Marcell-Dániel.

87 Ezzel szemben a női keresztnevek között csak nagyon kevés példát találunk arra, hogy a gyermek az édesanya nevét örökölte volna. Mindössze 2 esetben fordult elő: Dorina-Anikó, Enikő-Vivien. Érdekes megfigyelni, hogy egy adott családon belül, ha két testvér van, akkor általában mind a kettőnek van kettős keresztneve, vagy az egyiknek sincs. A választott kettős nevek gyakran azt az üzenetet közvetítik, hogy nagyon erős a tömegkommunikáció, vagy éppen a divat eredményez új neveket. Az utóbbi években névadó közösség szemében fontos szempont, hogy a név ne hétköznapi, megszokott legyen, hanem ritka, figyelemfelkeltő. Hogy szemléletesebbé tegyem a névdivatnak a vizsgált településen is jellemző gyors ütemű változását, összehasonlítottam az első és az utolsó korszak legdivatosabb neveit. Női nevek: 1. korszak ( ) 5. korszak ( ) Éva Vivien Zsuzsanna Anna Katalin Alexandra Erzsébet Jázmin Erika Bianka Mónika Petra Judit Szófia Magdolna Viktória Az összehasonlításból láthatjuk, hogy egy név sem egyezik meg az első és utolsó vizsgált korszak legdivatosabb neveivel. Míg az első oszlopban még hagyományosnak mondható női keresztneveket találunk, a másodikban már csak az Anna és a Viktória mondható annak. Manapság a média teljes mértékben teret hódított, egyre nő a társadalomban betöltött szerepe. Ez megmutatkozik a névadásban is. Így lett a faluban az 1995 és 1999 között futó amerikai tévésorozat mitológiai hőséről elnevezett Herkules, és a török romantikus drámasorozatból vett Dzsemile (eredeti leírása: Cemile). Van olyan gyerek, aki a dél-amerikai filmek népszerűségének köszönhetően viseli a Rubi nevet.

88 A legfiatalabbak keresztneveinél előfordulnak idegen hangzású nevek. Ezek az idegen hangzású utónevek számos helyesírási és kiejtési dilemmát jelentenek mind anyakönyvezéskor, mind pedig a mindennapi névhasználatban [6, 241. o.]. Kutatásom során leginkább a női nevek között találtam idegen hangzású neveket, amelyek többsége angol és amerikai eredetű, de a férfinevek között is akadnak olyanok, amelyek idegen nyelvi hatásra terjedtek el a magyar névkincsben. Ezek: Amanda, Annabella, Arabella, Daniella, Dzsemile, Dzsenifer, Dzsenna, Dzsesszi, Szindi stb. Férfinevek közül: Adrián, Dévid, Herkules, Kevin, Krisztofer, Marcell, Dominik, Martin, Noel, Olivér, Szebasztián. Megállapítható, hogy napjainkban egyre nő azon nevek száma, amelyek nem illeszkednek a magyar névrendszerbe. Elmondható az is, hogy a fiatalabb nemzedék szívesen választ gyermekének különös hangzású keresztnevet. Egyes esetekben ezt tetézik még azzal, hogy az idegen hangzást tükrözve jegyeztetik be a hivatalban (Dévid, Sztefánia). Máskor viszont a magyar kiejtésnek megfelelő írásképet részesítik előnyben (Dzsenifer, Olivér). A keresztnevek eredet szerinti osztályozásához leginkább Ladó János és Bíró Ágnes Utónévkönyvére támaszkodtam, valamint segítségemre szolgált a Keresztnevek enciklopédiája c könyv illetve Kálmán Béla A nevek világa című munkája is. Próbáltam minden keresztnévnek megtalálni az eredetét, de vizsgálatom során akadtak olyan nevek is, amelyek máig tisztázatlanok.

89 Megállapítható, hogy a község utóneveinek nagy része latin, görög, germán, héber, magyar kisebb része, arameus, török, angol, ír stb. eredetű. A vizsgált időszakból láthatjuk, hogy a hagyományosnak számító keresztnevek többé-kevésbé mind női, mind pedig a férfi keresztnevek esetében őrzik vezető pozíciójukat. A férfi névadás valamivel konzervatívabb, hagyományőrzőbb, mint a női. De összességében elmondható, hogy mind a két névrendszer nyitott az újítások felé. Irodalom 1. Botlik József Dupka György. Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Ungvár Bp.: Intermix Kiadó, , o. 2. Fercsik Erzsébet Raátz Judit. Keresztnevek enciklopédiája. Budapest: Tinta Könyvkiadó, o. 3. J. Soltész Katalin. A tulajdonnevek funkciója és jelentése Bp.: Akadémiai Kiadó, o. 4. Kálmán Béla. A nevek világa. Debrecen:Csokonai Kiadó, o. 5. Ladó János. Magyar utónévkönyv. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971.

90 6. Rajsli Ilona. Keresztnévadási szokások változása Bácskában. // Névtani Értesítő 29. Szerk.: Hajdú Mihály. ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Bp., o. Анотація Тема моєї роботи: «Дослідження власних імен у с. Великі Береги Берегівського району». Джерельна база імен зібрана з 1970-го по 2015 рік. Своє дослідження здійснила з різних архівів про народження, із церковних хресних записів, а також за допомогою різних інформаторів. В цілому імен були зібрані, з яких 164 жінки і 120 чоловіки носять. Дивлячись на новонароджених дівчаток найчастіше даних імена, ми знаходимо, що найпопулярніші імена: Katalin, Éva, Zsuzsanna, Erika, Mónika, Erzsébet, Viktória, Mária, Krisztina, Judit. Cеред новонароджених хлопчиків можна зробити висновок, що найбільш популярних імен: Sándor, István, Attila, László, Csaba, József, András, Béla, Zsolt, János. NAGY NATÁLIA A kárpátaljai ragadványnevek névszerkezetbeli és szófaji sokszínűsége Bevezetés. Az egyén neve fontos szerepet játszik életében, egyesek szerint befolyásolja sorsa alakulását. A ragadványnevek keletkezéséhez mindig valamilyen közösség kell, ahol az emberek a hivatalos nevükön kívül szívesen adnak egymásnak újabb neveket legyen az tanintézmény, munkahely, baráti közösség. nemcsak ott keletkeznekragadványnevek, ahol magaamegkülönböztetéskényszereszüli,hanem ottis, ahol azelnevezett személy valamilyentulajdonsága, életkörülménye stb.váltja ki őket [11, 152.o.]. E nevet a társadalom, és a szakirodalom is különféleképpen emlegeti. Használjuk a gúnynév, a ragadványnév, a csúfnév terminust is egyaránt. A szakírók véleménye a névről, s annak besorolásáról, csoportosítási szempontjairól eltérő. A ragadványnevek elsődleges funkciója a megkülönböztetés, másodlagosan a gúnyolódás eszközei. A magyar névtudományban a személynévtípusok kutatása gazdag múltra tekint vissza. A ragadványnevekkel foglalkozó szakirodalom bőséges, de Kárpátalja magyarlakta területein kevésbé vizsgálták a kutatók ezt a névtípust; néhány rövidebb tanulmány látott csak napvilágot, mely egy-egy település névanyagára korlátozódott. Ezért fontos újabb falvak és városok névadási és névhasználati hagyományainak, változásainak megörökítése.

91 Elsősorban a felnőttek névhasználatával foglalkoztam, de a diákok névadási szokásait is érintettem. A ragadványnevek összegyűjtése során a kötetlen beszélgetés és a passzív megfigyelés módszerét alkalmaztam. A kutatópontokat az egységes magyar nyelvterületről választottam. A Beregszászi járás öt szomszédos községében (Csonkapapi (afeldolgozásbanrövidítve Cs), Beregsom (S), Mezőkaszony (K), Bégány (B), Déda (D)) gyűjtöttem a névanyagot. A vizsgált települések helyi lakosságának döntő többsége magyar nemzetiségű. 2. A ragadványnevek szakirodalma. A ragadványnevek gyűjtésének fontosságát a múltban többen is hangsúlyozták már [9, o.; 4, 3.o.). BalázsJuditszerintaragadványnevekelsődlegesenaz említőnevek rendszerébe tartoznak [2, 97.o.]. BachátLászlóTóthKatalinnal egyetértvearagadványnévműszótgyűjtőnévnek tartja, amelybe beletartozik a megkülönböztető név és a gúnynév [1, o.]. Posgay Ildikóelmondja,hogy a ragadványnevek jellemzőjeazöröklődés,mígagúnynevekrövidéletűek[12,34.o.]. Mészárosné Varga Mária szerint ragadványnévmindenolyannévalakulat,amelyfunkcionálisokból eltérazélő névrendszerhasználatától. [10,22.o.]. Ördög Ferenca Személynévvizsgálatok Göcsej és Hetés területén címűmonográfiájábankülönválasztjaa szólító- és említőneveket.azelőbbi használati formája a családban alakul ki, míg az utóbbi a közösségbenél.[11, 151.o.]. A ragadványnevek rendszerezésével, csoportosításával foglalkozó szakirodalom is gazdag múltra tekint vissza [9, o.; 8, 41.o.; 13, o.; 3, o.; 7, 114.o.; 11, 157.o.], amelyet igyekeztem az általam összegyűjtött anyag elemzésében és rendszerezésében alkalmazni. 3. A ragadványnevek használata, névszerkezetekben való előfordulása A ragadványnevet különböző szerkezetű kombinációkban használják, hiszen a névnek azonosító szerepet kell betöltenie. A mai személynévhasználatban a névkapcsolatok szerepe népi környezetben domborodik ki a legszembeötlőbben, különösen ott, ahol a normatív névhasználat elemeit gazdag ragadványnév-állomány egészíti ki. A kombinálható elemfajták nagyobb száma és a kombináció viszonylagos kötetlensége itt ugyanis a névkapcsolatok nagy változatosságát teszi lehetővé. [6, 61.o.]. A településeken a ragadványnevek különféle szerkezetekben élnek. Érdekes e megközelítés részletesebb vizsgálata. Az alábbiakban az egyes használat szerinti típusokba tartozó ragadványneveket sorolom fel (mivel a névanyag nagyszámú önmagában használatos ragadványnevet tartalmaz, ezért az egyes típusokat csak néhány példával illusztrálom):

92 1. Egyelemű (önmagukban használatos) ragadványnevek: 1.1. R (a ragadványnév önmagában identifikál):bangyúr (D), Báxi (D), Bíró(okoskodó,irányító) (K), Bogár (D),Bogyó(kerek alakú a feje)(he), Boje (P), Bokszi (suszter, l. boksz) (K), Borostyán (K),Ciceró (nyakatekertkörmondatokban fogalmazott) (He). 2. Kételemű névszerkezetek: 2.1. R+B (ragadványnév + becenév): Dugó Dani (P), Golyó Erzsi (K),HomályLaci (K), Kupa Jóska (D), Pongó Ilonka (hangos beszédű asszony, aki mindig, mindenkiről, mindent tud, s azt el is mondja a faluban, elkongózza, a kongó szó megváltoztatásából lett a pongó.) (P) 2.2. R+CS (ragadványnév + családnév): Kis Barkaszi (He), Kis Dopó (He), Kis Kappan (He) R+K (ragadványnév + keresztnév):babajolán (P),BauerBéla (P), Hébele Balázs Heé Balázs (Arany László Hűbele Balázsáról kapta a nevét.) (P) B+R (becenév + ragadványnév): KatiPöszi (K) R+R (ragadványnév + ragadványnév): Bé Bárányi (He), Nyúl Milic (B) CS+R (családnév + ragadványnév): Fehér egér (P) R+nk (ragadványnév + névkiegészítő): Balu kapitány (He), Zsül felügyelő (D) Nk. +R (névkiegészítő+r ): Kis Kossuth (K), Kis Köpe (D), Kis Lucifer (D),Kis Postás (He). Kétértelmű névszerkezetek 0,5% 2,9% 0,5% 1,4% 3,8% R+B (ragadványnév + becenév) R+CS (ragadványnév + családnév) R+K (ragadványnév + keresztnév) 29,2% B+R (becenév + ragadványnév) 2,9% 58,9% R+R (ragadványnév + ragadványnév) CS+R (családnév + ragadványnév) R+nk (ragadványnév + névkiegészítő) Nk. +R (névkiegészítő+r ) 3. Háromelemű névszerkezetek 3.1. R+CS+K (Ragadványnév +családnév+keresztnév):kis Tóth Betti (P), PeszegeRóka Zoli (He).

93 A ragadványnevek használata, névszerkezetekbe való előfordulása 33,5% 0,3% Egyelemű (önmagukban használatos) ragadványnevek Kételemű névszerkezetek 66,1% Háromelemű névszerkezetek Az önmagukban használatos nevek alkotják a névanyag domináns részét. (66,1 %). Mind az öt községben megelőzik a névkombinációkban használatosak számát. Ezzel ellentétben más tájegységekben, Kalotaszegen, Göcsej és Hetés területén a kételemű névszerkezetek száma a legmagasabb. A legjellemzőbb az, hogy a ragadványnévhez kereszt-, illetve becenév kapcsolódik [vö. 7, 59.o., 11, 200.o.]. Ezek önmagukban, önállóan identifikálják a személyt. Ez a névhasználati mód az ősi, egyelemű névrendszerre emlékeztet, amikor az egyén egy személynevet viselt. A kételemű névkapcsolatok a névanyag 33,56 %-át teszik ki. Ezen belül a leggyakoribb szerkezettípus az R+B (58,9%), amikor a ragadványnév megelőzi a becenevet, s lényegében a családnevet helyettesíti. A becenévhez illeszkedő ragadványnév beszédszituációtól függően önállóan is állhat, de tipikusabb az együttes előfordulásuk. Az R+K névkombináció ritkábban jelenik meg (29,2%). A ragadványnév különböző pozíciókban kapcsolódhat a családnévhez, a gyakoribb R+CS névkapcsolatban (2,9%), míg a ritkább CS+R kombinációban (0,5%) a második helyen szerepel. Megfigyelhetjük, hogy névelőfordulás szempontjából változatos képet mutat a települések névanyaga. A generációbeli eltérések nyomatékosítására szolgálnak a kis, nagy, fiatal, öreg jelzők. Kutatópontjaimon a legáltalánosabb a ragadványnév elé tett kis jelző használata, amikor az elődök ragadványnevét gyermekeik öröklik: Kis Kanó (D), Kis Kolbász (D), Kis Köpe (D), Kis Lucifer (D). Ritkán, de előfordul a nagy előtag is. Például: Nagy Tóth(He), Nagytudós (He) stb. E ragadványnevek nem jellemzőek a vizsgált korpuszban. A ragadványnevek élete összefüggésbe hozható a nevek használati körével, mely tágabb és szűkebb kiterjedésű is lehet. A tágabb körben használatos ragadványnevek a közösség nagy része által ismertek és használatosak. A legszélesebb körben azok a ragadványnevek használatosak, melyek öröklődnek, s a család azonosítására szolgálnak. Az öröklődő ragadványnevek esetében a névviselők száma magasabb, több generáció tagjai viselik, így a név fennmaradása általában hosszabb ideig biztosított. Példaként említem a

94 Kolbász, a Dóznyi ragadványnevet, melyet három generáció tagjai viselnek. Az unokákat már az általános iskolába járó diáktársai is az örökölt ragadványnéven szólítják. 4. A ragadványnevek szófaji vizsgálata. A ragadványnevek személynevek kategóriájába tartoznak, így, szófaji szempontból a főnevek csoportjába sorolja a szakirodalom. Érdekes megvizsgálni, hogy a ragadványnév alapjául milyen szófajból származó lexéma szolgál. A ragadványnevek alapjául szolgáló lexémák szófaji besorolása szempontjából fontos a névadás motivációjának ismerete. Gyakoriak a módosult alakváltozatú lexikális szóból származó ragadványnevek, s a nem konvencionális jellegűek, melyek hangalakjukkal bizonyos hangulatot idéznek fel, expresszív jellegük nyilvánvaló. Számos szakirodalom szól a köznevek tulajdonnevesüléséről. Fokozottan figyelhető ez meg a földrajzi nevek és a ragadványnevek esetében. A ragadványneveket megfigyelve egyértelmű a köznév jelentése, bár gyakori az eredeti szó elferdített alakja is. Ezen esetekben a kutató a kialakulás motivációjára hagyatkozhat a szófaji besorolás során. Érdekesség továbbá, hogy nem csupán személynevekből alakulhatnak ki ragadványnevek. Ez a folyamat megfigyelhető a földrajzi nevek esetében is. Névátvitel következtében helynév részévé válhat. Példaként említeném, hogy Ködöböcz Angélaragadványneve Ködi, így üzletét Ködinek, vagy Ködi bótnak nevezik a falubeliek. A kutatópontokon gyűjtött ragadványnevek szófaji vizsgálatának eredménye érdekes, színes képet mutat, mely során kiderült, hogy az összes alapszófajba tartozó szófajból alakultak ki ragadványnevek. 1. Igék:Brisu (viselője az orosz bresu, vagyis hazudok szót használja, mikor megviccel valakit) (K), Csenkó (D), Nudáj (K) Ige+keresztnév: Lubi Géza (az orosz ljubu, szeress szót helytelenül mondta) (D), Trapcsi Lajcsi (gyorslábú ember, ahova megy, mindig nagyon siet, trappol, innen az elnevezés.) (P). 2. Főnevek: 2.1. Családnévből:Cini Hegedüs (K), Csizma Csizmadia (He),Tökszi Tökei (B) Családnév és keresztnév kapcsolatából:bauer Béla (P), Bukó Manci (D), Medve Kató (P) 2.2. Keresztnévből:Cocó~Jocó József (K), Csácsa~Szása Sándor(oroszbecéző) (K) Két keresztnév kapcsolatából: Anti Géza (He), Cili Kátya (D), Gergő Ági (P) Ragadványnév és keresztnév kapcsolatából: Dusu Béci (P), Pipás Erzsi (K), Pipás Ilonka, (P).

95 2.3. Híres vagy fiktív személyek neve szerepel ragadványnévként:bagaméri (He), Balu kapitány (He), Higinsz (He)Maradona (D), Maxim Gorkij (D)Zsákfos (K), Zsül felügyelő (D) Állatnévből alakult ragadványnevek: Cicu (P),Csikó (K, B), Csiga (D),Kacsa (P) Márkanév: Mizó (B), Kájzer (K) Köznévből alakult: Atyám (He), Bába (K),Betyár (D), Cipó (P),Cire (focista, sepregető pozícióban játszik, s a jó seprőt cirokból készítik, innen kapta a nevét.) (K) Köznév+keresztnév: Bába Erzsi (K),Baba Jolán (P), Csiga Jolika (D), Leány Sanyi (P) Köznév+köznév: Nyúl Milic (B 2.6. Földrajzinév+keresztnév: Papi Sütő (He) 3. Melléknévből származó ragadványnevek: Bikás(bikagondozó) (P), Füli (P, K) Melléknév+Keresztnév: Bikás Árpád (P),BolondIgnác (He), Csájnás Klári (D) Melléknév+köznév: Fehér egér (P),KisKappan(He), Kis Kolbász (D) Melléknév+családnév: Kis Barkaszi (He), Kis Lelkes (He),Kis Lucifer (D) Melléknév+ige: Kis Köpe (D) Melléknévi igenév+keresztnév: Fafűrészelő Péter (D),Szuró Joli (sokat járt a mezőre a búzából kiszedni a szúrót, és ezért ragadt rá ez a név.) (K). 4. Számnévből származó ragadványnevek:nyócas(nyolcas) (P) 5. Igenevekből származó ragadványnevek 5.1. Főnévi igenév: Dózni(adolgozniszóhelyettdóznit mondott)(p) 5.2. Melléknévi igenévből: Dugó (He), Faragó(akéstacsizmaszárábanhordtaéshasználtais) (P), Fonó (He), Fúró(K),Gyújtogató (P). 6. Hangutánzó szóból: Brekkencs (állandóan butaságot beszél, semmi értelme kijelentéseinek, érthetetlen, mint a béka brekegése) (P),Brumbesz (K), Tütü (K) Hangutánzó szó+keresztnév: Bumbum Béla (K). 7. Mondatszó+keresztnév: Háj-hájKarcsi (úgy köszön, hogy háj-háj ) (P), Privet Bandi(mindig úgy köszön: прівет.) (P). 8. Szófajilag nehezen besorolható ragadványnevek: Mufi (H), PuluAtti (P), PuluBéla (P), Sulek (K)

96 A ragadványnevek szófajtani vizsgálata Igék Főnevek 0,2% 2,8% 0,7% 0,4% 0,7% 0,6% Melléknevek Számnevek 23,0% Igenevek Hangutánzó szó Mondatszó+keresztnév 71,6% Szófajilag nehezen besorolható ragadványnevek A ragadványnevek nagy része főnévből és főnevek kombinációjából származik. (71,6%). A második leggyakoribb szófaj, mely a ragadványnév alapjául szolgál a melléknév (23,0%). Más tájegységeken szintén a főnév és melléknév a leggyakoribb szófaj [7, o.]. Ez a két szófaj a legalkalmasabb a névviselő jellemző jegyeinek, tulajdonságainak kifejezésére. A többi szófaj egyedeiből hangutánzószó (0,7%), ige (0,7%), számnév (0,45%) kisebb arányban jött létre ragadványnév. Jellemzőek a két szófaj kapcsolódásával keletkezett a ragadványnevek. A szófajtanilag nehezen besorolható ragadványnevek a gyűjtött névanyag 0,6%-át teszik ki. Az ide felvett nevek szófaji eredete pontosan nem határozható meg, többnyire a ragadványnév névadási indítékát sem ismerjük. Befejezés. A ragadványnév-állomány folyamatosan változik. Egy része feledésbe merül, valamint újak keletkeznek. Az ukrajnai magyar nyelvtudomány sürgető feladata a ragadványnevek összegyűjtése és rendszerezése, hiszen e nevek jelentős szereppel rendelkeznek a mindennapokban, nem csupán identifikálnak, de színesítik a mindennapokat, őrzik a névadók gondolkodásmódját, világszemléletét, általuk jobban megismerhetjük múltunkat, hagyományainkat. A felhasznált irodalom 1. Bachát László. A ragadványnevek néhány problémája. In: Névtudományi előadások 2. Budapest: o. 2. Balázs Judit. A ragadványnevek szerepe Rábaszentandrás névrendszerében. In: Nyelvtudományi Értekezések 114. sz. Budapest: o. 3. Balogh László. A szamosszegi ragadványnevek rendszere. In: MNyj. 12. : o.

97 4. B. Gergely Piroska. Módszertani észrevételek a személynevek szinkrón vizsgálatához. In: MNyj. XIV. Debrecen, o. 5. B. Gergely Piroska. A ragadványnevek nyelvi megformálásának szemantikai eszközeiről. In: NyIrK. XVII. évf., 1. sz o. 6. B. Gergely Piroska. A személynevek kapcsolódási értékéről. In: NyIrK. XX. évf., 1.sz o. 7. B. Gergely Piroska. A kalotaszegi magyar ragadványnevek rendszere. Budapest, Akadémiai kiadó, o. 8. Kálmán Béla. Szavajárási neveinkhez. In: MNyj. 8: o. 9. Lőrincze Lajos. Szempontok és adatok személyneveink újabbkori történetéhez. In: MNyj. 1: o. 10. Mészárosné Varga Mária. Bazsi község mai névanyagának vizsgálata. In: Nyelvtudományi Dolgozatok 15.sz. Budapest: o. 11. Ördög Ferenc. Személynévvizsgálatok Göcsej és Hetés területén. Budapest: Akadémiai Kiadó, o. 12. Posgay Ildikó. Rábacsanak személynevei. In: Nyelvtudományi Dolgozatok 12. sz. Budapest: o. 13. Tóth Katalin. A Karancs vidéki ragadványnévadás kérdéseihez. In: Magyar Nyelvjárások 12: o. Annotation The system of the nicknames of five Ukrainian Hungarian villages The collecting and organising of the nicknames are detailed and thankful task. A process type of onomastical work hasn't made which consists of larger area about Transcarpathia yet. The first aim of my study was a closer investigation of the usage of the nicknames of Ukrainian Hungarians. The test material (from which I draw examples) was based on extensive collecting which was relying on informants, I used informal discussion and passive monitoring methods. I categorized the names according to the motivation of developing of the name, the distribution of the gender and I examined what influence on the giving of the nicknames surrounding Slavic language. We stated that Hungarian identity people usually use Hungarian nicknames, they are rarely indentified by Ukrainian or Russian or names of other origins. The material of the nicknames may occur the national distribution of the population of the village: the village is inhabited by the higher percentage of the Ukrainian citizens, we can find more Ukrainian names. Key words: nickname, motivation, subdivision, classification, takeover, bilingualism. NOVIKOVA BEATRIX A nő társadalmi helyzete a 19. század második felében Magyarországon Gárdonyi Géza Ida regénye c. műben Tudományos vezető: Hulpa Diána docens Kutatásom témája:a nő társadalmi helyzete a 19. század második felében Magyarországon Gárdonyi Géza Ida regénye c. műben, célja megvizsgálni a nő szerepét a

98 társadalomban az őskortól kezdve a XIX. századig, és behatóbban tanulmányozni a nő szerepét és jogait a XIX. századi Magyarországon. A téma két szempontból is aktuális: irodalmi szempontból aktuális témáról beszélünk, hisz napjainkban a szakírók közül nagyon kevesen foglalkoznak Gárdonyi Géza e regényével. Pedig úgy, mint a többi mű, nevel és tanít. Társadalmi szempontból a mű napjainkban nagyon aktuális, hisz a XXI. században másról se hallunk csak a jogokról: a nő- és a férfi jogairól, külön említhetjük az afroamerikaiak jogait, és megemlíthetjük persze minden embernek a jogait. Napjainkban a nők magukra vállalták a férfiak szerepét, ezzel felborítva a világ rendjét. A regény egyfajta útmutatóul szolgál, hogy az ember megértse, hogy hol is kezdődött el ez a folyamat. Gárdonyi Gézával sokat foglalkozott az irodalomkritikával. Ezek a tanulmányok fontos támpontot nyújtottak munkám megírásakor. Kutatásom során fontos támpontot nyújtott Szerb Antal a Magyar irodalomtörténete c. könyv, amelyben a szakíró konkrétan az Ida regényére nem tér ki, de rávilágított arra, hogy az író számára miért fontos annyira a falusi élet és a dzsentrivilág ábrázolása, illetve kiben látja a magyarság megtestesítőjét. Áttanulmányoztam még néhány önéletrajzi vonatkozású írást is. Például Sík Sándor, Hegedüs Géza és Dr. Szabó Ödönné könyveit, amelyek közelebb vittek az író megismeréséhez. Gárdonyi Géza életének áprólékos ábrázolását olvashatjuk ezekben a könyvekben. Mindegyikük rámutat arra, hogy az író kinek is köszönheti tanító pályájának nagyságát, ezenkívül tárgyalják stílusát és elveit is. Tóth Gyula egyik tanulmányában a regény társadalmi, politikai fontosságáról ír [11]. Nagy segítsémre volt, hisz azt mutatta be, hogy a regénybeli leleplezés nem politikai deklarációkkal, hanem Ida sorsának, a zárdai légkörének valósághű ábrázolásával történik. Ezen kívül kitér arra is, hogy az író miért éppen Münchent választotta a regény második szíhelyének. Nem titok, hogy Gárdoyi szívesen forgatta az ecsetet saját szórakoztatására. S mivel a XIX. században München volt a művészeti viták színhelye, ezeket az élményeket az író beleszőtte műveibe is. Megismerkedve a nők történetével és megvizsgálva különböző kutatásokat láthatjuk, hogy a 19. század végén a döcögve induló női emancipáció a 20. századra többé-kevésbé érvényesült. A női egyenjogúság kialakulása egy hosszú folyamat része, amely a XX. században bontakozott ki erőteljesebben, és napjainkban éli a fénykorát. Gárdonyi Géza művében különböző női alakokkal találkozunk. Legtöbbjüket irányítják, ha nem is nagy mértékben, de az erős férfi hang útmutatóul szolgál a már erős akaratú, de még bizonytalan nőnek.

99 Gárdonyi Géza a regényében bemutatja a férfi-nő kapcsolatot olyan szereplők által, akik a társadalomi ranglétra különböző fokán helyezkednek el: - Ó Péter és Ó Ida: apa-lánya kapcsolat; - Balogh Csaba és Ó Ida: a városi férj-feleség kapcsolat; - Balogh Csaba és Jolán: a testvérek közötti viszony; - Jolán és Jenő: a falusi férj-feleség kapcsolat; - Pista és Panni: a szegényebb rétegből való szerelmesek kapcsolata; - Nóra és Ó Péter: a szegény lány és a gazdag férfi kapcsolata. Az író az Ida regényében három típusú női alakot mutat be. Először bemutatja a hagyományos nő a prototipusát, aki alá van rendelve a férfi akaratának, így döntéseket sem hozhat egymaga, mert nem engedi neki a családja és környezete, viszont ha igen, akkor sem tud, mert megszokta, hogy mások döntenek helyette. Ez a női alak Ida személyén keresztül van bemutatva. Egy átmeneti szereplőt, akinek meg van a döntésre való lehetősége, de mégis rosszul hozza meg azokat, s emiatt ez egész életén át végigkiséri. Ez Jolán személyén keresztül van bemutatva. És egy harmadik típusú nőt, akinek egyedül kell döntenie, s döntései befolyásolják a jövőjét. Magára van utalva, sorsának ő az irányítója. Ez az emancipált nő előfutára. Ez Nóra alakján keresztül van bemutatva. Az emancipáció folyamata már elkezdődött ebben az időben, de ekkor még nem a karrier jelentette az önállóságot. A regényben is elítélik a karrierista nőket és a családanyák vannak a központban: A diploma férfiaknak való. Ha asszonynak születtem, asszonyi legyen az életem is. [1, 68. o.]; Asszony akarok lenni... Most már tizennyolc éves vagyok. És még mindig növendékruhában. Más lányok már ebben a korban asszonyok és anyák. [1, 69. o.]. Gárdonyi Géza regényében mindegyik nőnek megszabják, hogy mit csinálhat. Egyeseknek nagyobb mértékben, mint például Idának, másoknak viszont többé-kevésbé saját döntési lehetőségeik is vannak. A műben majdnem mindig a férfiak döntenek a nők sorsáról, néha megfigyelhetők kivételek. Kivételt képez Csaba és Jolán kapcsolata: Jolán mondta a húgának este a temetés után, maradjon a tied a birtok: menj vele férjhez ahhoz, akit szeretsz. [1, 13. o.]. Ebben az időben szerelemből férjhez menni nagy luxus volt, így leggyakrabban senki nem ment férjhez ahhoz, akit szeretett. Jolán és Csaba apja meghalt, ami

100 azt jelentette, hogy Csabának kellett átvennie a birtokot és húgát férjhez adni. Ezt a lehetőséget viszont átadta testvérének. Ebben az időben egy asszonynak nem szabad akarni, s ezt mindig a tudomásukra hozzák, ha esetleg elfelejtenék: És nekem ezt a szót, akarok, ne mondogasd! Az én házamban csak egy akarok van: amit én akarok! [1, 70. o.]. Megvan a rend, amit be kell tartani, ha nem tartják be, akkor büntetés jár: Megbocsáss, de mégis a rendhez tartozik, hogy megbüntesselek: egy órai szobafogság... [1, 100. o.]. A műben találkozunk egy kedves lánnyal, Nagy Idával, akinek az író bemutatja keserves sorsát. Tanítói diplomája van, és még azzal se tud úgy érvényesülni, mint egy férfi. A lány egyedül fogalmazza meg azt, amit a férfiak gondolnak róla: Nem akarok rongy lenni, világ rongya! mondta szinte vadul a nevelőnőket minden férfi rongynak nézi. [1, 116. o.]. Még a szegényebb lányok se házasodhatnak akaratuk szerint. Ott is a szülők akarata játsza a döntő szerepet: Ó, kéremalássan sóhajtotta nagy a bajunk nekünk evvel a leánnyal: egy siketnéma nyomdászinas került ebbe a városba, és a jó Ég tudja, hogyan, de összeismerkedtek. És azóta az én lányomnak mindig azon az esze. Egyre csak odaszökdös. Mindenemet elhord annak a csúnya lófejű fickónak mert úgy néz az mindig, mint az ijedt ló. Várja a kapu alatt. Bebilleget neki az ablakon. Mindenki neveti. [1, 146. o.], Ha kileskel a kerítésen, azonnal odamegyek én is. Már kétszer kaptam rajta, hogy értekezik a némájával. Lelkére beszéltem, hogy a szülők akaratával ne ellenkezzen. A szülők szíve mégiscsak közelebb ver, mint akárkié. Elváló férj mindennapos, de gyermektől elváló szülő, ilyet nem olvashat soha az újságban. [1, 148. o.]. Ó Péter úrat nem gyakran érdekli a lánya véleménye. Úgy bánik vele, mint egy két éves gyerekkel, akinek még meg lehet szabni, hogy mit is csinálhat és mit nem csinálhat. Az úr feleségül veszi Nórát, aki Idától kisebb, és aki közösen játszott vele gyerekkorában: Mikor Ella még csak lábrakelő kisded volt, örömtől repesett, valahányszor Idát meglátta: Kisanyukám. Ida gyakran gondolt arra a leánykára is. [1, 42. o.]. Az apa bele sem gondol lánya helyzetébe, újra csak az akaratát közli vele úgy, mintha csak egy üzletről lenne szó: A legfontosabb üzlet-ügyet is röviden intézem én el: hát rövidre fogva a szót, közlöm veled, hogy megnősülök. Bizonyára fölösleges a nevét is megmondanom, hogy kit veszek el. Az azonban nem látszik fölöslegesnek, hogy figyelmeztesselek: alkalmazkodnod kell! Kötelességed! [1, 150. o.]. A XXI. században mindig és mindenhol a tökéletességről beszélnek. Lényegessé vált egy nő életében a tökéletes alak, bőr, haj, smink és még sorolhatnánk. De miért is akar egy nő

101 tökéletes lenni, ha ez a kifejezés viszonylagos? Mindenkinek más a szép, így még ha az alakod meg is felel az úgynevezett normáknak ( ), akkor is lehetnek hibáid. De valami oknál fogva a nők többségének van egyfajta megfelelési mániája. Ez egyik szempontból a társadalom, másik szempontból pedig a férfi hibája. De ez nem a mi századunkban veszi kezdetét, hanem még az Idáéban: Cifra, cifra. Ha nő, hát legyen cifra. Férfiak már ezt meg is kívánják. [1, 152. o.]. A nők hogyan is tudtak volna érvényesülni vagy legalább döntéseket hozni, ha még pénzük se volt. Az örökségüket a férjük kapta meg és mindig a családfő rendelkezett a pénzzel: Hát akkor... de hiszen mondtam, hogy teljesen önre bízom. Egy évig ön rendelkezik: mindig a férj rendelkezik. [2, 11. o.]. Mivel a férfiak kezében volt a pénz ők vezették a könyvelést, de az nem jelentette azt, hogy a nők nem értettek hozzá: No, ez megint megfesteni való: ahogy egy nő számol. [2, 169. o.] Kutatásom végére a következő következtetéseket vonhatom le: - Az irodalomkritika kevesebbet foglalkozik az Ida regényével, mint Gárdonyi Géza többi nagy regényével; - A regényben három típusú női alak van bemutatva: a hagyományos, a kornak megfelelő, akinek már több lehetősége van, mint eddig és a következő század nőjét; - Napjainkban már alig beszélhetünk hagyományos női alakról, ennek fő oka, hogy a férfiak elnőiesedtek, a nők pedig elférfiasodtak; - A XIX. századi társadalomban voltak jogok és kötelességek, a XXI. században már csak jogokról hallunk és a kötelesség olyan, mintha már nem is létezne. A felhasznált szakirodalom 1. Gárdonyi Géza. Ida regénye I. kötet Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, Gárdonyi Géza. Ida regénye II. kötet Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, Hegedűs Géza. A magyar irodalom arcképcsarnoka. Irodalmi portrék száz magyar iróról Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó, Juhász Gyula. Örökség Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, Kosztolányi Dezső. Gárdonyi Géza verseiről// Nyugat, 1914.április 26. (

102 6. Móricz Zsigmond. Válogatott irodalmi tanulmányok Művelt Nép Könyvkiadó, Nagy Sándor. Egy konzervatív haladó író. Mai értékzavarok Gárdonyi körül// HUNGAROLÓGIA 5. Tudományos, oktatómódszertani és tájékoztató füzetek Budapest: Nyugat folyóirat szám ( 9. Sík Sándor. Gárdonyi, Ady, Prohászka. Lélek és forma a századforduló irodalmában Budapest: Pallas RT. Kiadása, Szerb Antal. Magyar irodalomtörténet Budapest: Magvető Kiadó, o. 11. Tóth Gyula. Utószó//Gárdonyi Géza. Ida regénye Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, Z. Szalai Sándor. Gárdonyi nagy útja Budapest: Kairosz Kiadó, Анотація Тема моєї курсової роботи: Суспільна роль жінки другої половини ХІХ-го століття у романі Гийзи Гардоні Ida regénye. Мета моєї роботи відобразити роль жінки у суспільстві ХІХ-го століття. Актуальність твору полягає в тому, що навіть, якщо Гийза Гардоні вважається одним з найвеличніших письменників угорської літератури, на жаль літературознавці особливу увагу не приділяють цьому роману. Образ жінки в романі є цінним. Автор змальовує жінок з різними соціальними статусами. Автор зображує їх реально. Це дає нам можливість ознайомитись як з бідними, так і з багатими сім ями. Крім цього письменник акцентує в романі справжні, безкорисні почуття та суть спільного життя. STÁJER SZABINA Szlavizmusok az UNE magyar diákjai körében Tudományos vezető: Zékány Krisztina docens Az újabb kori szláv szavak vizgálata és bemutatása aktuális a nyelvészeti kutatások szempontjából, mivel szláv nemzetiségekkel és a nyelvekkel mindennapi kontaktusban vagyunk. A fiatalság néha túlzásba is esik használatukat tekintve. Az anyaggyűjtés során volt lehetőségem olyan fiatalokkal beszélni, akik mindennapjaik során gyakorta használják ezeket a szavakat. Az összes adatközlőm szívesen és örömmel válaszolt a feltett kérdésekre. A gyűjtést követően a szavakat szócikk formájában abc-sorrendbe szedve dolgoztam fel. A szavak jelentését különböző szótárakból kerestem ki. Minden szócikk tartalmaz egy-egy példamondatot az adott szóval.

103 Összegyűjtöttem a szláv jövevényszavakkal kapcsolatos kifejezéseket és csoportosítottam a szakirodalom szerint. Kitértem a ház berendezéseire, öltözködésre, medicinára, foglalkozásokra, ételekre stb. Például: Közlekedés Sztojánka sztojánka [-t, -k, -ja] fn (orosz eredetű) megálló, buszváró [ 1, 310.o.]. Reggel a sztojánkán sok kocsi van. Tanulmányom során megtudtam, hogy milyen jövevényszavakat ismer és használ a fiatalság, megismertem a kárpátaljai nyelvjáráskutatás történetét is. Ez a két témakör összefügg egymással, hiszen a nyelvek közötti kapcsolat nyelvjárási szinten és a diáknyelv szintjén egyaránt működik. Az, hogy közvetlenül szláv közösség mellett élünk, nagy hatást gyakorol a magyar nyelvjárásokra. A szomszédos együttélés azzal jár, hogy nagyon sok fogalom, tárgy, eszköz megnevezése átragad a mi szóhasználatunkra. Mivel ez az együttélés már nagyon régóta tart, a vizsgálandó kifejezések lehetősége nagyon nagy. Erősen befolyásolja a kárpátaljai lakos nyelvhasználatát az is, hogy számolni kell a vegyes házasságok nagy arányával is. Ez a jelenség mindennapinak számít a soknemzetiségű Kárpátalján. Így volt ez mindig, a korábbi politikai és történelmi korszakokban is. Ennek a multinacionális jelenségnek a hatása minden korban érződött. A gyűjtés során sok megnevezés került a felszínre, így több csoportosítási lehetőség adódott.a csoportosításnál kiderült, hogy az ételek, italok, a tanulással kapcsolatos fogalmak megnevezései, ruházati és ügyintézéssel kapcsolatos szavak fordulnak elő a leggyakrabban az ungvári egyetem magyar diákjai körében.

104 A gyűjtött anyag eredetvizsgálata következtében kiderült számomra, hogy a legtöbb gyűjtött elem szláv eredetű (101), ezt követi a latin eredetű átvételek száma (28). Nagy mennyiségben fordulnak elő görög (21), német (20) és francia (19) eredetű szavak. A gyűjtés és a munka megírása alatt számos új ismeretre tettem szert. Tisztáztam az olyan szavak eredetét, amelyeket egy átlagos diák a mindennapi nyelvében aktívan használ. A kitűzött célomat elértem, hiszen összegyűjtöttem és rendszereztem a diáknyelv idegen elemeit, amelyek szláv közvetítéssel kerültek a magyar fiatalok nyelvhasználatába. Érdemes lenne az általam összegyűjtött anyagot a későbbiekben különböző nyelvi szempontokból további vizsgálatok alá vetni. A felhasznált szakirodalom jegyzéke 1. Szabó Miklos. Orosz Magyar szótár. Akadémiai Kiadó. Budapest Asbóth Oszkár 1893: Szláv szók a magyar nyelvben. In. Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XVI. kötet, 3. szám/ Horváth L. A TESz. utalórendszere és a szláv jövövényszavak Kniezsa István. Magyar szláv nyelvi érintkezések. In: A magyarság és a szlávok. Szerk. Szekfű Gyula. Bp., 1942, 178. (Új kiadása: Bp., Lucidus Kiadó, 2000, 144.)

105 5. Kniezsa István. A magyar nyelv szláv jövevényszavai. I.kötet 1-2. Rész. Akadémiai Kiadó. Budapest Melich János. Szláv jövevényszavaink. In. Nyelvtudományi Közlemények, XXXII. kötet. 1. Füzet Márczius Melich János 1910: A magyar nyelv szláv jövevényei. In. Magyar Nyelv, 6. Köt. 10.sz/ Melich János 1907A: Szláv jövevényszavainkról. In. Magyar Nyelvőr, 36. évf. 3. sz./ Munkácsi Bernát 1897 :A magyar-szláv ethnikai érintkezés kezdetei. In. Ethnographia. VIII. évf sz./ Lizanec Péter 1990: = Lizanec Petro M. A kárpátaljai magyar nyelvjárások osztályozása. In. Jakab László Keresztes László Kiss Antal Mahcsák Sándor (szerk.): Congressus septimus internationalis Fenno-ugristarum. 3A. Sessiones sectionum dissertationes. Linguistica. Debrecen, Lizanec Péter : A kárpátaljai magyar nyelvjárások atlasza I-III. Kötet, Akadémiai Kiadó. Budapest Lizanec Petro M. Horváth Katalin 1982: A kárpátontúli magyar nyelvjárások főbb sajátosságairól. In. Magyar Nyelvjárások 24. köt./1982, Lizanec Péter : A kárpátalaji nyelvjárások szótára A-K. Ungvár, o. 14. Lizanec Péter : A kárpátaljai nyelvjárások szótára L-Zs. Ungvár, o. 15. Lizanec Péter : Anyaggyűjtési program. I-II. rész. Ungvár, Zoltán András, A magyar szláv érintkezések kezdetei és fázisai. In: Életünk (Szombathely) 1996/6 7, (Vö. Kovács Olga ismertetését is, in: Kisebbségkutatás 5/3 (1996), ) 17. Rónaky Edit (1995/1997): Hogyan beszél ma az ifjúság? (Avagy: Hogy hadováznak a skacok?) (Az Embernevelés Kiskönyvtára 2.) Szentlőrinc, 1995 (az utánnyomott kötetekben: 1996 is), második, javított kiadás: Erdős Gábor (1988): Újabb jelentésváltozások az ifjúsági nyelvben. Magyar Nyelvőr, 112: o. 19. Hoffmann Ottó (1996): Mini-tini-szótár.(A mai magyar diáknyelv szinonimaszótára). Pécs, Kis Tamás (1995): A magyar szlengszótárak. Magyar Nyelvjárások, 32: Bakos Ferenc. Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó Richards, Ronald O.: The Pannonian Slavic Dialect of the Common Slavic Proto- Language: The View from Old Hungarian. Los Angeles,University of California, Los Angeles, Program in Indo-European Studies, 2003 (= UCLA Indo-European Studies, vol. 2). 234 p. Анотація У статті досліджено вживання слов'янізмів серед угорських студентів у ДВНЗ "УжНУ". Основна мета - показати як впливає на лексику угорських студентів слов'яно-мовне оточення. Матеріал збирала активним методом за допомогою опитувальників. Намагалася зібрати слова слов'янського походження. Також у роботі мають місце слова іншомовного походження, які вважаються запозиченими в слов'янських мовах. При обробці матеріалу використовувала різні словники.

106 За результатами роботи зроблено висновки та пропозиції надалі проводжувати дану тему завдяки її актуальності. ОКСАНА ТАЛАБІРЧУК Особливості художнього перекладу з української мови на українську (на матеріалі перекладу оповідання «Пора вузеньких вулиць» Івана Яцканина) Художній переклад Україні та Угорщині має давні традиції. Особливого розвитку він набув у XX столітті, коли література обох країн збагатилася довершеними перекладами класичних творів українських (Тарас Шевченко, Василь Стефаник, Степан Руданський, Іван Франко та ін.) та угорських митців (Мор Йокаї, Гийза Гардоні, Дежев Костолані, Імре Мадач, Жігмонд Моріц, Магда Сабо та ін.). У другій половині XX ст., зокрема в х рр., спостерігається високий професійний рівень перекладної літератури як в Україні, так і в Угорщині, що пояснюється у першу чергу майстерністю перекладачів та фаховим підходом до художніх перекладів. З початку 1990-х рр. в Україні спостерігається спад у книговиданні, що вплинуло і на переклад зарубіжної літератури. Відповідно в Угорщині з останніх десятиліть XX ст. та по нині простежується тенденція до збільшення перекладної літератури з англійської, німецької, французької та російської мов. У галузі художнього перекладу з угорської на українську плідно працює Леся Мушкетик, яка є авторкою єдиної монографії «Переклад з угорської на українську: теоретичні узагальнення і практичний досвід» [2]. Перекладом з української на угорську мову переважно займаються представники Закарпаття. Зокрема, у 2009 році в Ужгороді побачила світ антологія сучасної української новели «По обидва боки Карпат» у перекладі угорською, який виконала Спілка угорських журналістів Закарпаття. Збірка вміщує зразки малої прози 31 українського письменника, котрі в сучасності творять українську літературу на землях, які до 1918 року входили до Австро-Угорщини. Варто відзначити, що видання унікальне на даний час, адже репрезентує угорському читачеві здобутки сучасної української літератури. Як відзначає автор передмови Петро Ходанич, «ця антологія запрошує угорського читача в гостинну українську хату, де щиро розкажуть про радощі й турботи, мрії і духовну пам ять, побут і культуру сучасних українців» [3, с. 210]. На

107 цьому наголошує і дослідник Янош Пенцкофер (Penckófer János) у статті Piknik és vendéglátás : «e kötet két szempontból különösen figyelemreméltó. Az első feltétlenül a szélesebb magyar olvasóközönséget érinti, és mindenképp az egyes szerzők egyes műveinek szépirodalmi hatása körül keresendő, illetve a harmincegy mű által kirajzolódó világ ismerős ismeretlenségében. A másik pedig a régios, a térségi szempontban rejlik. Példaul egy irodalom- vagy kulturtörténeti áttekintés nagy haszonnal vizsgálhatná e régio ukrán es magyar irodalmának alakulását az elmult szűk száz esztendő történelmi-kulturális eseményei, valamint a különféle határmódositások között» [6]. Ця антологія також цікава з точки зору теоретичних та практичних питань перекладу з української на угорську мову, адже ці мови, як відомо, належать до неспоріднених, відповідно і переклад з української на угорську і навпаки характеризується різними труднощами. Простежимо їх на матеріалі перекладу оповідання «Пора вузеньких вулиць» Івана Яцканина. Про труднощі художнього перекладу писав ще відомий перекладач Максим Рильський, який відзначив кілька основних пунктів: 1. «Рід іменників»; 2. «Міжмовні омоніми»; 3. «Перекладач дуже часто стоїть перед небезпекою або підкорити рідну мову іншомовній стихії, або, навпаки, нарядити мову перекладу в дуже національні, специфічно національні шати»; 4. «Особливі труднощі створює для перекладача несхожість зображуваного в оригіналу життя (людей, побуту, пейзажу, відносин тощо) з життям народу, на мову якого робиться переклад»; 5. «Як бути з іноземними текстами в оригіналі?» [4, с ]. Як слушно відзначає Леся Мушкетик, «переклад будь-якого твору починається з імені та прізвища автора» [2, с. 121]. У антології «По обидва боки Карпат» ім я автора Іван Яцканин перекладено двома формами: 1) у змісті книги Ivan Jackanyin; 2) у тексті Ivan Jackanics. Вважаю, що жодна з цих форм не є правильною, адже спотворює прізвище автора: у першому випадку пом якшується [н], у другому з являється нова літера [ч]. Правильною буде форма Ivan Jackanin, адже за семантичною категорією це прізвище належить до назв-знаків, що не мають власного змісту, а лише називають об єкт, тому вони транслітеруються. У невеликій довідці про автора міститься інформація про видані ним збірки творів, переклади назв яких також подані з помилками. Так, назва збірки «Усе залишиш» перекладена «Mindig itt hagysz», що має інше лексичне значення «Завжди тут залишаєш». У цьому випадку переклад повинен бути дослівним, щоб передати символічне значення назви збірки, яке можна зрозуміти лише проаналізувавши твори:

108 «Mindent itt hagysz». Можливо, помилка у перекладі тут зумовлена подібністю слів mindig і mindent, які однак, мають різне лексичне значення. Натомість дослівний переклад збірки «Дерев яний смуток» буде неправильним, адже ця назва має переносне значення, це фразеологізм, для його адекватного перекладу потрібно підібрати фразеологізм із угорської мови з таким же стилістичним забарвленням. Ця назва перекладена як «Faforgács», що означає тріска, стружка й відповідно не передає значення назви-оригіналу. Так само і назва збірки «як збиті пси», яка передає порівняння, яке часто вживається у творах письменників Словаччини, перекладена зовсім іншим висловом «A kutyákat leölik», що означає «Псів вбивають». У тексті твору перекладач використовує фразеологізми для передачі змісту висловлювання.так, в оригіналі тексту «Славкові ніхто не дорікав» перекладено як «Szlavkovnak senki nem vetette a szemére» [3, с. 109]. Або «Спочатку знадобились снодійні таблетки, що висушували голову, як груші на печі» / «Előbb altatókra volt szüksége, melyektől úgy kiszáradt a feje, mint gyümölcs az aszalóban» [3, с. 113]. Для передачі лексичного змісту речення, перекладач опускає деякі слова і заміняє їх відповідними структурами угорської мови: «Його лице посерйознішало, вже так не поспішав» / «Csak komojábbá vált, már nem sietett annyira»[3, с. 110] або «Вже не зайде у свій кабінет, у своє королівство» / «Már nem jön be a dolgozószobájába, mint valami királyságba» [3, с. 112]. Перекладач підбирає необхідну форму передачі слів та речень, таким чином трансформуючи їх для кращого сприйняття угорським читачем: «Вона ніяк не могла осягнути цих порожніх заяв, слів, які робили з посередності чванькуватого начальника» / «Képtelen volt megérteni középszerű, felfuvalkodott főnökének ezeket az üres megnyilatkozásait, szavait» [3, с. 113]. Одне складнопідрядне речення розбиває на два прості речення: «Євгенія була настільки розстроєна на нічому, що лежало на столі, не могла зосередитись, її знову потягло у ліжко, і голова зникла у мʼякенькій подушечці» / «De Jevhenyija annyira zilált volt, hogy az asztalon heverő holmik közül semmire sem tudott koncentrálni. Újra visszahúzta az ágy és a feje eltünt a puha párnácskában» [3, с. 113]. Як відзначає Б. Криса, «Найголовнішою і визначальною ознакою художнього перекладу є можливість конкретного зіставлення його тексту з текстом оригіналу. У звʼязку з цим зауважимо, що наскільки б по-різному не трактувалося поняття тексту, переклад робить розуміння його однозначним: тут завжди йдеться про текст в процесі

109 сприймання, про активне функціонування літературного твору» [1, с. 14]. Тож зіставляючи текст перекладу з оригіналом, спостерігаємо слушність міркувань дослідника й простежуємо особливості сприйняття тексту перекладачем. Передано основний зміст речення, проте синтаксична його структура змінена. Два речення обʼєднані в одне, проте це не впливає на розуміння тексту в цілому. Наприклад, «Коли двері за ним зачинились, і він опинився у коридорі квартири, сперся спиною об двері і дивився на неї. Вона стояла перед ним у білій прозорій нічній сорочці» [5, с. 60] / «Amikor becsukódott mögötte az ajtó és bent volt a lakás folyosóján, hátát nekivetette az ajtónak és nézte a lányt, aki átlátszó fehér hálóingben állt előtte» [5, c. 114]. Тож, простеживши особливості перекладу оповідання «Пора вузеньких вулиць», можемо констатувати, що перекладачеві вдалось передати зміст твору, проте не завжди вдалим є переклад лексичного значення слів. Список використаних джерел 1. Криса Б. Світоглядні аспекти художнього перекладу / Б. С. Криса. К.: Наукова думка, с. 2. Мушкетик Л. Переклад з угорської на українську мову : теоретичні узагальнення і практичний досвід : Монографія / Леся Мушкетик. К.-Ніжин : ТОВ Видавництво Аспект-Поліграф, с. 3. По обидва боки Карпат. Антологія. Спілка угорських журналістів Закарпаття, с. (угорською мовою). 4. Рильський М. Мистецтво перекладу / Максим Рильський. К. : Радянський письменник, С Яцканин І. Втеча без вороття / Іван Яцканин. Пряшів, с. 6. Penckófer J. Piknik és vendéglátás / János Penckófer // Nagy világ o. Анотація Az irodalmi művek fordítása során fontos momentum, hogy a fordító megőrizze a mű hangulatát, nyelvezetével visszaadja az eredeti alkotás szépségét. A cikk a Ivan Jackanin tollából származó Пора вузеньких вулиць című elbeszélés fordítási kérdéseit, sajátosságait ismerteti. Különös hangsúlyt kap a lekszikai és stilisztikai elemek átadásának sajátossága, az, hogyan valósulnak meg ezek a magyar fordításban.

110 VASZECSKO KARINA A születéssel kapcsolatos hiedelmek és szakszavak Csapon Tudományos vezető: Nagy Natália docens Életünkben a hagyomány nagyon fontos, hiszen őrzi népünk múltját. Bár a világ fejlődik, de ragaszkodnunk kell a szokásokhoz, mert megfigyelhetjük, hogy mai szemmel is sok valóságalapjuk van, s ismeretükkel okosabbak lehetünk. Botlik József Dupka György. Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján [5] című munkában olvashatjuk, hogy Csap neve személynévből keletkezett. Az első írásos említés 1281-ből való Chap alakban. Ismeretes a vidéken egy legenda, amely Csap nevét egy embertől eredezteti. Úgy tartják, hogy egy uraság járt a területen lovaskocsijával és nehezen haladtak, mert nagy sár volt. Az ur így szólt rá kocsisára: Nosza fiam Salamon! Csapj a lovak közzé, mert itt rekedünk ebben a nagy ásványban. Kutatásom célja volt, hogy összegyűjtsem a babavárással kapcsolatos hagyományokat, s összevessem a településen meglévő és lassan feledésbe merülő hiedelmekkel. A gyűjtést adatközlők segítségével végeztem, akiket különböző korosztály képviselői közül válogattam ki. Gyűjtésem során nagy segítségemre volt Kapros Márta [10, o.] munkája, hiszen aprólékos bemutatást adott az áldott állapot minden periódusáról, de kiemelném még Tátrai Zsuzsanna. Leányélet [12, 5.o.] című tanulmányát, mely részletezi a nő szerepét a földművelő társadalomban; Fehér Viktor Születés és csecsemőkor [7, o.] című cikkét; Gönczi Ferenc tanulmányát [9, o.]. Bálint Sándor szavaival élve: Az emberi lét, családi élet három nagy szüksége a születés, házasság, halál, amellyel a maga módján minden ember szembenéz. [3, o.] Egy ifjú pár egybekelése után mindenki azt várta, hogy az ara mikor esik teherbe, így a mindennapi eseményeket is a gyermekáldás első jeleinek tekintették. Ha felborult egy vízzel teli pohár, mindenki tudta, hogy hamarosan keresztelő lesz!. A paraszti közösségekben az állapotos asszonyka nem részesült különösebb kiváltságokban a terhesség ideje alatt. A munka során óvva intették, hogy ne emeljen nehezet, féltek attól, hogy elmegy a gyereke. Úgy vélték, ha a várandós kismama hasa csúcsos lánya fog születni, ha kerek, akkor fiú. Ezen kívül elterjedt volt a jegygyűrűs megállapítás is: a várandós nő hasa fölött, cérnaszálon egy jegygyűrűt forgattak, mások a tenyerük fölött végezték ezt el. Ha a gyűrű

111 ovális vagy körkörös mozgást végez, a születendő gyermek leány lesz. Ha a gyűrű egyenes vonalban mozog, akkor fiú. A közös programok ellenére, a terhesség már nem olyan közösségszervező állapot, mint a múlt időkben volt. Talán sok jelentéktelen dolgot vettek szemügyre, és lehet, hogy nem volt mindenben igazuk, viszont jobban odafigyeltek az édesanya állapotára. A szülés periódusához kötődő hagyományok jelentős mértékben változtak. Házasság után a fiatalok, normális esetben, a férfi családjához költöztek, ezért a férfi édesanyja volt az egyik legtöbb ismerettel rendelkező nő a szülés előtt álló kismama életében. Az anyós feladata volt felvilágosítani őt. A gyermek világra segítését az anyós, az édesanya, s az idős, tapasztalt szomszédasszonyok végezték, egészen a bába foglalkozás megjelenéséig. Csapon bábának hívták a szülésznőket, egészen a 20. század végéig. Amikor elfolyt a nő magzatvize, a közelben lévő családtag értesítette a bábát, akit hírneve alapján ítéltek meg: ha sok eredményes szülést vezetett le, akkor fogadták csak el igazán. Gyakran hordott magánál szerencséthordozó tárgyakat, bizonyos talizmánokat, amik majd enyhítik szülési fájdalmakat, s erőt adnak a szülőasszonynak és gyermekének. Ahogy világra jött a kisgyermek, a bába elvágta a köldökzsinórt ollóval, majd az idősebbek megnézték, hány görcs van azon, mert ez jelentette az asszony további szülésének a számát. Úgy tartották, ha valaki köldökzsinórral a nyakán szüleik, kötélen végzi. A gyermeket születése után is számos babona vette körül. Külön hiedelmek alakultak ki a hét néhány napjára: a hétfőn született gyermek bajt jelent a csalfádra. A kedden született gyermek kedves felnőtt lesz, szombaton születni torkosságot jelent. A vasárnap születettek lusták lesznek. Különösen féltették a gyermeket és az édesanyát a rontásoktól. Piros szalagot vagy cérnát kötöttek a gyermek kezére, ami megóvta őt a gonosz szellemektől. Az ágya fölé rózsafűzért és imakönyveket helyeztek. Aki először megpillantotta a kisbabát, meg kellett háromszor köpködnie. Tilos volt megjajgatni, mert az balszerencsét hoz. Legtöbbször már a szülés előtt megválasztották a keresztszülőket, akit településemen komának hívtak. Az ő feladata volt leginkább a szülőasszony étellel való ellátása, amit komatálnak hívtak, s egy héten keresztül kellett hordani. A nem megáldott fiatalasszonynak nem volt szabad vizet húznia a kútból, mert a víz megromlik. Varrni sem engedték, mert a hiedelem szerint, gyermekének gyenge lesz a szeme. Továbbá, tilos volt kenyérhez érnie, mert egész éven ételhiányban szenved majd a család.

112 Általánosan betartott hagyomány, miszerint tilos a bölcsőt üresen ringatni vagy egyedül hagyni benne a gyereket, mert meghal. A kiteregetett pelenkát naplemente előtt be kellett vinni, hogy ne legyen álmatlan az éjszaka, s a fürdővizet este nem volt szabad kiönteni. Az idő során a bábákat felváltották az orvosok, akik ma már férfiak is lehetnek, az otthonszülés helyett pedig egyre többen, gyakorlatilag, mindenki a kórházban való szülést választja. Sok nő már a hetedik hónapban otthagyja munkahelyét, majd bizonyos szülési szabadságra megy. Ekkor már pontosan tudják, hogy milyen nemű lesz a baba, nincsenek elfoglalva a hétköznapi jelenségek megfigyelésével, s azt is, mikor érkezik a világra. A szavak eredet szerinti osztályozásánál A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárát [2, o.] használtam fel, valamint Zaicz Gábor Etimológiai szótárát [6, o.]. 73 szót vizsgáltam, abból 21,9% származékszó (állapot, anya, bölcső, vaj). A vitatott eredetű szavak száma is jelentős, az anyag 15%-át alkotja (gólya, láb, nem, orvos). Ugyanilyen arányban találkoztam szláv eredetű szavakkal (bába, méh, néma, zsír). Előfordultak még ugor- és finnugor kori szavak is, de két nyelvújítási, s egy-egy hangutánzó eredetű, latin, török, bajor-osztrák, szerb-horvát, német eredetű kifejezés is jelen volt.

113 A szerkezeti felosztásnál A. Jászó Anna [1, o.], Bencédy József Fábián Pál Rácz Endre Velcsov Mártonné [4, o.], P. Lakatos Ilona [8, o.], Keszler Borbála [11, o.] munkáiban található elméleti részre támaszkodva 4 csoportot különítettem el: Szerkezetük szerint 76 kifejezést vizsgáltam, s négy csoportot különítettem el: tőszavak, képzett szavak, szóösszetételek és szószerkezetek. Legnagyobb arányban a tőszavak voltak (fej, has, gyerek, anya) 50 %, a képzett szavak 26,3 %-ban figyelhető meg (anyós, betegség), szószerkezetek 14,5 % (házasságon kívüli terhesség, orvosi ellátás), s a szóösszetételek aránya 9,2 % (védőoltás, komaasszony).

114 Úgy érzem, sikerült megismernem, kutatópontom születéssel kapcsolatos hagyományait, múltját és jelenét. A világunk fejlődik, de tisztában kell lennünk a hagyományokkal, hogy meg tudjuk őrizni közösségünk társadalmi értékeit. Felhasznált szakirodalom jegyzéke 1. A magyar nyelv könyve. Szerk.: A. Jászó Anna Bp.: Trezor Kiadó, o. 2. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Főszerk.: Benkő Loránd. Budapest: Akadémiai Kiadó, o. 3. Bálint Sándor. A parasztélet rendje. //A művelődés rendje. Szerk.: Bartucz Lajos. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., o. 4. Bencédy József Fábián Pál Rácz Endre Velcsov Mártonné. A mai magyar nyelv. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, o. 5. Botlik József Dupka György. Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Ungvár Budapest: Intermix kiadó, o. 6. Etimológiai szótár. Szerk.: Zaicz Gábor. Budapest, Tinta könyvnyomda, o. 7. Fehér Viktor. Születés és csecsemőkor. // HÍD irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat. Újvidék: Forum Könyvkiadó Intézet, július augusztus, 7.szám o. 8. Grammatikai gyakorlókönyv mintaelemzésekkel és segédanyagokkal. Szerk.: P. Lakatos Ilona. Budapest: Kiadta a Bölcsész Konzorcium, o. 9. Gönczi Ferenc. Somogyi gyermek. Kaposvár: Csurgói Református Csokonai Vitéz Mihály R. Gimnázium, o. 10. Kapros Márta. A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke, o. 11. Magyar grammatika. Szerk.: Keszler Borbála. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, o. 12. Tátrai Zsuzsanna. Leányélet. Budapest: Crea Print kiadó, o.

115 Анотація Народження перший і найважливіший етап в житті людини. В нашому житті традиції мають важливе значення. Вони відображають наше минуле. Допомогою при зборі матеріалу стало опитування людей різного роду. Особи, яких я опитувала, з задоволенням спілкувалися зі мною. З радістю згадували той час, коли вони були в очікуванні дитині. У першому розділі я працювала над оглядом використаної літератури. У другому розділі інформацію про народження дитини розділила на три частини: звичаї та терміни пов язані з очікуванням немовляти, звичаї під час народження дитини та післяпологовий період.у класифікації походження термінів найбільшу частину складають похідні слова (21,9%), слов янського походження та суперечливі слова (15%), а також слова фінно-угорської походження. За будово я дослідила 76 слів. Найбільшу групу складають кореневі слова (50%), словотворчі слова 26,3%. ZÉKÁNY KRISZTINA A magyar nyelv idegen nyelvként való tanításának néhány gyakorlati kérdése A magyar nyelv köztudottan az egyik legnehezebben elsajátítható nyelv a világon. Valószínűleg ennek egyik oka lehet, hogy szép nyelvünk agglutináló, hozzátoldó, vagyis toldalékolással hoz létre új szavakat. Ez a tulajdonság a szláv anyanyelvű, magyarul tanulni vágyók dolgát is nagyban nehezíti. A jelenség ellensúlyozásául érdemes felhívni a magyar nyelvvel éppen csak ismerkedők figyelmét arra, hogy számos olyan szava van nyelvünknek, amelyet a szláv anyanyelvű figyelmes hallgató megérthet a hangzása alapján. Itt a gyakran használt szavakra gondolok, például a földműveléssel kapcsolatos eszközneveinkre (kapa, kasza, gereblye,...) a vallással és műveltséggel kapcsolatosakra (pap, vacsora, kereszt,... szerda, csütörtök, péntek, szombat,...). A nyelveink közötti ezeréves kapcsolat jó alapja lesz majd a magyar nyelvvel való ismerkedés további szakaszainak is. Egy idegen nyelv megismerésének folyamata előre megtervezett kell legyen. Mindig az ÉN -ből kiindulva jutunk el a környezetünk és a napi cselekvések megnevezéséig, majd az elvontabb gondolatok megfogalmazásáig lassan, lépésről lépésre. A tanárnak pedig mindeközben vigyázni kell arra, hogy kellő arányban adagolja a grammatikai tudnivalókat is. Nem lehet nyelvtan nélkül nyelvet tanítani! A kurzus első szakaszában (12 / 24 /36 alkalom) célszerű megbeszélni a magyar nyelv főbb nyelvtani szabályait. Én az elmúlt évek alatt az alábbi sorrendet építettem ki:

116 1) az első órán megismerkedünk az abc-vel, azon belül azokkal a betűkkel/hangokkal, amelyek a szláv nyelvekből hiányoznak, de a magyarban megvannak. Itt érdemes rokonsági párokat felállítani, hogy a hallgató vegye figyelembe, mihez hasonlít az a hang, ami az ő fülének felismerhetetlen, illetve hogyan kell írni őket. pl: o,ó,ö,ő; u,ú,ü,ű; ny,ty,gy!,ly!; s,z és ezek kombinációi: sz, zs, dzs! 2) célszerű az első alkalommal kitérni a névelők kérdésére. Itt az angol nyelvvel szokás párhuzamokat keresni, hiszen a magyar nyelvtannak ez is egy olyan szegmense, amihez hasonlót nem talál a saját anyanyelvében. Felkerül a táblára: Látom a házat. Látok egy házat. Ennél a lépésnél koncentráljunk a határozott és a határozatlan névmás közötti különbségre. Esetleg megemlíthetjük, hogy az igén (lát) mindkét mondatban olyan toldalék szerepel, amely a nyelvtani ÉN-t jelöli, de ne részletezzük a tanulás ezen szakaszában az ige határozott és általános ragozását, mert elveszítjük a tanulónkat! Ezt majd akkor éri meg tisztázni, mikor a tanulónk már rendelkezik bizonyos tudásbázissal. Látom a házat. Látom az embert. példamondatok szépen illusztrálják a határozott névelő használatának igen egyértelmű szabályosságát. 3) Akárcsak a névelőkkel, az illeszkedés törvényeivel is minden egyes magyar mondatban találkozunk. Ezért a ház ak kert ek szavakon bemutatjuk ezt a nyelvi jelenséget. Itt adódik az alkalom, hogy tisztázzuk a magas és mély hangok közötti különbségeket, természetesen csak mértékkel. Fel szoktam írni a táblára a mély magánhangzókat, elmesélem, hogy a fülünk képes megkülönböztetni azokat, amelyeket mélyebben képezünk azoktól, amelyeket elől a szánkban, a fogunk mögött. Erre a magyar ember szintén egy erős szabályt épített csak az egyforma típusú szóelemekből alkot szavakat. Ugyanez érvényes az ejtéskönnyítő kötőhangzókra ház a k kert e k, valamint ezért alakultak ki nyelvünkben a kettős toldalékpárok, amelyek már magukban hordozzák a választási lehetőséget (-ban,-ben). Mivel ezek hosszabb szerkezetűek, a velük való kapcsolás nem eredményez mássalhangzótorlódást a szó végén (mint a házk, kertk

117 esetében lett volna), tehát a hosszabb toldalékokat jellemzően kötőhangzó nélkül kapcsoljuk a szóhoz ház ban kert ben Az így keletkezett mássalhangzótorlódás a szó közepén nem okoz problémát a kiejtésben. Igen ám, de vannak olyan toldalékai a magyarnak, amelyek használatakor bizonyos szavakhoz kötjük őket, más esetekben pedig nem. ház a t kert e tde asztal t tányért t ilyenkor érdemes a tanulóra bízni a választás lehetőségét: ha nem zavarja a kiejtésben, bátran használja ejtéskönnyítő kötőhangzó nélkül. Nem fogja összekeverni, hiszen az asztalt, tányért szavak kimondhatóak, ellentétben töri a nyelvét a házt, kertt szóalak ejtése során. A nyelvtani szabályok elsajátítása közben érdemes néhány egyszerű, gyakran használt mondatot megtanítani akár úgy, hogy kiemeljük belőle azokat a nyelvi jelenségeket, amelyeket már elsajátítottunk. Jó nap ot kívánok! mondat alapján a tanulónk már meg tudja szerkeszteni az este, reggel, étvágy szavak felhasználásával az analóg mondatokat. Én szép vagyok. mintájára a behelyettesítés módszerével variálhatjuk a mondatot a végtelenségig. Új melléknevek és főnevek (fiatal, lény, fiú, nő, férfi, okos, diák, ) mellett a már ismert toldalékok is előkerülhetnek: Én a házban vagyok. Én egy boltban vagyok. Az Én szép vagyok. alapmondat jó kiindulópont lehet, amikor majd a következő órákon magunkról beszélünk. Ezzel a mondatszerkezettel be tudunk mutatkozni (név, foglalkozás). A számok ismeretében az Én hány éves vagyok? kérdőmondatra is tudunk majd választ adni. Néhány ige segítségével (születtem, élek, tanulok/dolgozom) az önéletrajz egy egyszerűbb változatát is felépíthetünk. Én egy szép lány vagyok ban születtem. Városban élek. Iskolában tanulok.. Összegzésképpen: a diákunkat úgy indítottuk el a nyelvtanulás útján, hogy tisztáztuk azokat az általános törvényszerűségeket, amelyekre a magyar ember nem is figyel beszéd közben, de annak, aki tanulja a nyelvet, folyamatosan döntenie kell a választható nyelvi elemek között: 1) a hangok kiejtésének és írásának jellemzői; 2) a, az, egy névelők használatának esetei;

118 3) magas és mély magánhangzók, amelyek a toldalékolás törvényeinek alapját képezik; 4) megismertük a nyelvtani ÉN-t; 5) a toldalékok közül megismertük a -k általános többesszám jelét, a -ban,-benbelviszony eset ragját, és a -t tárgyragot. Ezeket a következő órákon néhány egyszerű ige segítségével sokat gyakorolhatjuk az újonnan elsajátított szavak és kifejezések toldalékolásánál. Ajánlott szakirodalom Durst Péter. Lépésenként magyarul 1 Magyar nyelv külföldieknek Első lépés nyelvkönyv kezdőknek Erdős József és Prileszky Csilla. Halló, itt Magyarország! 1: magyar nyelvkönyv külföldieknek Bp.: Akadémiai Kiadó Erdős József és Prileszky Csilla. Halló, itt Magyarország! 2: magyar nyelvkönyv külföldieknek Bp.: Akadémiai Kiadó Клара Вавра Венгерский язык. Учебник для начинающих Клара Вавра Венгерский язык. Самоучитель для начинающих (+ CD), 2016 Энико Сий Курс венгерского языка1981 Науменко-Папп "Практический курс венгерского языка, Высшая школа, с. ЗиканьХ.І. Вчуугорську мову Зошит практичних вправ (початковий рівень) -Ужгород 2013 Анотація У статті розглядаються практичні питання, що стосуються методики викладання угорської мови як іноземної. Вивчення будь-якої мови передбачає складання програми навчання та розробки методики викладання. У першому блоці вивчення мови варто розглянути найважливіші особливості граматики угорської мови, зокрема зупинятись на тих граматичних категоріях, які відсутні у слов янських мовах (артикль, звуки, ). Автор статті зосереджує увагу на тому, що вивчення мови неможливе без вивчення граматики.

119 MAGYAR TÖRTÉNELEM ÉS EURÓPAI INTEGRÁCIÓS TANSZÉK BALLA ESZTER Szent István király törvényalkotási tevékenysége és intelmei Tudományos vezető: Zubánics László főelőadó István az első magyar uralkodó, aki egyházi szertartás keretében megkoronázva nyerte el méltóságát. Koronázásának dátuma körül a mai napig viták folynak. Egyes kutatók december 25-ét jelölték meg, míg mások január 1-jét tartják valószínűbbnek. Koronázását követően megkezdte törvényalkotó munkásságát, amely az államalapítás lényeges része volt [1, 16-20]. A korabeli magyarságra jellemző szokásjogot Szent István írott törvényekkel váltotta fel. István király korában a törvénykezés még jelentősen különbözött a maitól. Akkor nem törvények (jogszabályok) voltak használatban, hanem a több nemzedék élete során kialakult szokásjog. Szent István a kereszténység felvételével, továbbá a magyaroknak az európai kultúrközösségbe való bekapcsolásával alapvetően új helyzetet teremtett. Ennek huzamosabb fenntartásához azonban új törvényekre is szükség volt. Így született meg István király két törvénykönyve [7, 77-78]. A két törvénykönyv összesen 56 cikkelyt tartalmaz. Feltételezhető, hogy több törvénye is született, az elsődleges forrásgyűjtemény, a XII. században készült Admonti-kódex azonban mindössze ennyit őrzött meg az utókor számára. Az uralkodó első törvénykönyve egyes feltételezések szerint közvetlenül a koronázása után készült. Újabban viszont a kutatók későbbre datálják, ugyanis a törvénykönyv megírását és szerkesztését a németországi Thankmár nevéhez fűzik, aki csak 1023 után érkezett Magyarországra [2, ]. Az itt található törvények tartalmuk szerint a következő pontokba sorolhatók: keresztény vallásgyakorlás, családi élet, erőszakos cselekedetek, földesúri jogok, hospesek (vendégtelepes, bevándorló), boszorkányság/varázslás, hitszegés, öröklés, királyi javak, egyházzal kapcsolatos törvények.

120 Az I. törvénykönyv tartalmi szempontú ábrázolása diagram formájában (Saját számadatok-, illetve Kristó Gyula Magyarország története c. kiadvány adatai alapján) A törvénykönyv leggyakrabban a keresztény vallásgyakorlás témakörét érinti. A dekrétum 7 paragrafusa foglalkozik a vallásgyakorlással. A pogány rítusok helyébe lépő keresztény előírások betartásáról új törvényekre volt szükség. Több törvényfejezet intézkedett a vasárnap megtartásáról, a böjt megtartásáról, valamint a templomba járásról, a kántorböjtről, a pénteki böjtölésről és a halál előtti gyónásról. Ismeretes például, hogy ha fiatalok beszélgettek a templomban a szertartás alatt, büntetésük ostorozás és hajuk lenyírása volt. 5 cikkely rendelkezett továbbá az egyházi javak védelméről, a püspökök egyházi javak feletti hatalmáról. A törvénykönyv tartalmaz szolgákra és szabadokra, valamint a családi életre vonatkozó rendeleteket is. Ha valaki rabszolganőt vett feleségül, ő maga is elveszítette szabadságát és örökös rabszolgává vált [2, 59-60]. A koraközépkori királyi törvények az egyházat és a büntetőjogot szabályozzák; az emberek egymás közti viszonyába a legkésőbb avatkozik be az állam. Ezzel szemben Istvánnál már az I. törvénykönyvben is találunk magánjogi szabályozást, rendelkezik az özvegyi jogról. Eszerint, ha a nő özvegyen marad, nyilatkozhat arról, hogy így akar-e maradni, ez esetben senki nem kényszerítheti házasságra. Joga van elmenni, ekkor magával

121 viheti hozományát, de gyermekeit ebben az esetben a nemzetség férfitagjai nevelik fel. Istvánnak ez a rendelkezése európai viszonylatban is korainak számít [1, 29-41]. Az erőszakos cselekedetek büntetése kapcsán különbséget tesz a törvény a szándékos és a véletlen emberölés között. A szándékos gyilkosságot 110 aranypénzzel bünteti és további vezeklését az egyházra bízza. Míg a véletlen emberölés büntetése mindössze 12 aranypénz. A béke megőrzése érdekében István már a kard kirántását is megtiltja.istván rendelkezik a boszorkányok büntetéséről is. A II. törvénykönyv az elsőhöz képest kiegészítő jellegű és jelentősen rövidebb is. A II. törvénykönyv tartalmi szempontú ábrázolása diagram formájában (Saját számadatok alapján) Ezt a könyvet István uralkodásának utolsó éveire teszik a kutatók, 1030 és 1038 közé. A dekrétum első cikkelyében az uralkodó arról hoz döntést, hogy minden tíz falunak építenie kell egy templomot. István bevezeti az egyházi tizedfizetést is. A többi paragrafusban ismét szó van az erőszakos cselekményekről, s azok büntetéséről, az egyházi kérdésekről, öröklésről valamint a földesúri jogokról. Megjelennek itt már az ispánsággal kapcsolatos kérdések is, rendeleteket hoznak az ispánok hatalmaskodása ellen: Ha az ispánok közül valaki valamilyen ürüggyel egy vitéztől elvesz valamit, adja vissza, és azonfelül a sajátjából ugyanannyit [adjon] [5, 26]. A II. törvénykönyvben aránylag több az erőszakos cselekvésekkel kapcsolatos törvény. Szent István már az első könyvben intézkedett a gyilkos rabszolgáról, amely szerint a gyilkos ura a megölt rabszolga helyett egy másikat adjon. E szerint a megölt rabszolga ura nem veszített semmit, azonban a gyilkos ura igen. Szent István ezt az eltérést kiegyenlíteni akarván

122 elrendelte, hogy a gyilkos ura a rabszolga értékének felét fizesse meg, vagy pedig adassék el a gyilkos és az árán osztozzanak meg [9, 54-58]. Összességében elmondható, hogy a második törvénykönyv nagy része kiegészíti és részletezi az első törvénykönyvben foglaltakat. Szent István törvényeit két nagy csoportra is oszthatjuk: egyháziakra és világiakra. Az egyháziak általános jellegüknél fogva sokkal inkább hasonlítanak nyugati mintáikhoz; gyakran szó szerint való megegyezést találunk közöttük. Az alábbi diagramokból látható, hogy mennyire csökkent a vallási tartalmú rendeletek száma a II. törvénykönyvben. A törvények egyházi és világi jellegének eloszlása (Saját számadatok alapján) István király két törvénykönyve sokat elárul a korabeli társadalomról. A paragrafusok tükrözik a kor hűbéri viszonyait. Feltűnik a szabadok és a rabszolgák közötti éles különbség. A szabadok közötti különbség is szembeötlő. Még ugyanannak a bűntettnek a büntetése is más mértékű aszerint, hogy a király közvetlen kíséretébe tartozóról, illetve könnyűfegyverzetű katonájáról vagy egyszerű közszabadról van szó (Társadalmi állástól függően - pl. 50, 10 illetve 5 tinót fizet az, aki megöli feleségét. A rabszolgáért csak kártérítés járt) [3]. A törvényeket értelmezve az is megfigyelhető, hogy megszegésük esetén különböző szankciókat alkalmaznak. A két törvénykönyv cikkelyeinek ¾-ed része megszabja a büntetést is, tehát az egész jellege büntetőtörvény. A kiszabott büntetések igen széles skálán mozogtak. Formái: vezeklés, böjt és hitotoktatás, vérdíj, testi fenyítés, szabadságvesztés, jószágvesztés, jóvátétel (a jóvátételi összeg egy része a királyé, másik része a nemzetségé, a harmadik rész pedig az eljáró bíróé), pénzbírság, halál, tükröztető büntetés.

123 Kiemelném itt a tükröztető büntetéseket, amelyek azt mutatják, hogy nem mindegy, hogy milyen súlyú bűncselekményt követ el valaki. Mindenki más számára világos kellett hogy legyen, hogy ki mit követett el. Ha fontos ügyben esküdött hamisan, akkor a nyelvét is kivághatták. Bizonyos erkölcsi vallás elleni bűncselekmény esetén kopaszra nyírták az elkövetőt, innen lehetett tudni, hogy erkölcs elleni bűncselekményt követett el. Összehasonlító kutatások igazolják, hogy István törvényei, ítélkezési gyakorlata humánusabb volt a kortárs uralkodókénál. Míg a burgund törvény szerint a tolvajt halállal büntették, István törvénye csak a harmadszori visszaesőt fenyegette az élet elvételével [6, 75-85]. István törvényeihez tartozik egy 10 fejezetből álló erkölcstanító könyv. amelyet az uralkodó fiához, Imre herceghez, kiszemelt utódához intézett. Az Intelmek fontosságát mutatja, hogy ezzel kezdődik a Corpus Juris Hungarici, Szent István I. törvénykönyve. A mű legrégebbi kéziratai a Turóczi-, és az Ilosvai-kódexben találhatók [9, 16]. Keletkezésének pontos dátuma nem ismert, de annyi bizonyos, hogy még Imre herceg halála előtt készült. Ez alapján körülbelül az 1020-as évekre tehető. A király ebben tanácsokkal látja el fiát, hogy minél jobb uralkodó váljék belőle. Az Intelmek logikailag három részre bontható: 1 3. fejezet: a királyi hatalom katolikus hithez való viszonya; 4 7. fejezet: a királyi hatalom és világi szférák egymáshoz való viszonya; fejezet: az erények felsorakoztatása [8, 58]. Számos helyen idézte az apostolokat és a Bibliát. Világosan látszik az intelmekből, hogy István keresztény szellemben nevelte fiát, amiről már az első fejezet első mondata is tanúskodik: Minthogy a királyi méltóság rangját csakis a hívők és a katolikus hitet vallók nyerhetik el, ezért parancsainkban a szent hitet tesszük az első helyre [4, 38]. István minden igyekezetével azon volt, hogy Imréből erényes, igazságos uralkodó váljék. Az Intelmekben kifejezésre jutott a korai királyi hatalom kettős, szakrális és világi jellege. A 10. század felfogása szerint a keresztény király nemcsak világi uralkodója népének, hanem vallási feje is. Az Intelmek egész szerkezete arról tanúskodik, hogy István a maga uralkodói feladatát ebben a kettős minőségben képzelte el [10, 16]. Szent István idejében a király a legfőbb törvényhozó, ő a jog forrása, ő bocsátja ki a törvényeket. Törvényei a magyar társadalom XI. század eleji aktuális, megoldandó problémáival foglalkoznak, a hazai gazdasági és társadalmi viszonyokra lettek szabva, sőt az intézkedések mögött nemegyszer visszacseng a régi szokásjog, akár átvétel, akár tagadás formájában. István törvényalkotása sajátosan a helyi kérdésekre született reakció, a hazai oklevelek is a független állami létről tanúskodtak. Írott források hiányában a Szent István

124 idejéből fennmaradt törvények olyan fontos források, amelyek többé-kevésbé részletes képet festenek a korszak magyar társadalmáról. Elemzésük során megfigyelhettem az első ezredfordulót követő évtizedek magyar társadalmának fő jellemzőit. Törvénycikkelyeiből jól látható, hogy az uralkodó célja a keresztény vallás mélyítése, a keresztény hit terjesztése és védelme. Összességében elmondható, hogy István az új állami és egyházi rendet alapozta meg. Ma is követhetőnek tarthatjuk az államot megalakító uralkodó jogtiszteletét, humánumát, és az Intelmekből kiolvasható moralitását. Jegyzetek: 1. Az államalapító/ Szerkesztette. Kristó Gyula. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó, o. 2. Győrffy György. István Király és Műve. Budapest: Gondolat, o. 3. Homoki Nagy Mária. A magyar magánjog történetének váylata 1848-ig. Syeged: JATEPress, o. 4. István király törvényei (1038, illetve 1060 előtt). István király intelmei fiához (1031 előtt). I. A katolikus hit megőrzéséről. In.: Szent István és az államalapítás. (Szerkesztette: Veszprémy László) Budapest: Osiris, o. 5. István király törvényei (1038, illetve 1060 előtt). Szent István II. törvénykönyve. 10. Az ispán hatalmaskodásáról. In.: Szent István és az államalapítás. (Szerkesztette: Veszprémy László) Budapest: Osiris, o. 6. Kristó Gyula. Szent István király. Budapest: Neumann Kht., o. 7. Magyar jogtörténet. (Szerkesztette: Mezey Barna). Budapest: Osiris, o. 8. Magyar Zoltán. Szent István a Magyar Kultúrtörténetben. Budapest: Helikon, o. 9. Pór Antal. Szent István király. Pest: Szent István Társulat, o. 10. Zsoldos Attila. Szent István korának magyar társadalma. Online elérhetőség // Hozzáférés: Анотація У своїй статті аналізую та угрупую закони Святого Iштвана. Законотворча діяльність Святого Iштвана заклала основу угорської правової визначеності, і також західного християнського держави. Він був першим, хто встановив основи західноєвропейської моделі сучасного законодавства в Угорщині, з яким заклав основи для майбутньій, майже тисячолітній державності. Ключові слова: закон, диплом, повчання, християнство, право.

125 BARA TÜNDE A középkori eretnekség és inkvizíció kapcsolata a források és szakirodalom tükrében Tudományos vezető: Kulcsár Tímea főelőadó Az eretnekség és az inkvizíció kapcsolatának tanulmányozásához és elemzéséhez először is szükségünk van a két fogalom megismeréséhez. Kutatásaim során főleg a XI XIV. századi eretnek rendek kialakulásával, elterjedésével és az ellenük felállított inkvizíció intézményével ismerkedtem meg. Az eretnek tanok Európa szinte egész területén elterjedtek, hol kisebb, hol pedig nagyobb területet hódítottak meg. Az eretnekség latin eredetű szó (haeresis), melynek jelentése tévtanítás vagy bűn. Pontosabban azt lehetne mondani, hogy az eretnekség olyan tevékenység, mely bizonyos meghatározott egyházi dogmát tagad meg, esetleg ellenkezik vele, ezzel pedig vét a hit erénye és a közösség ellen. Az eretnekek az egyházban a kezdetek óta jelen voltak. Már az ókori eretnekekben is megvolt a különválás vágya és az, hogy különálló egyházként fogadják el őket. Állításaik az idő folyamán rendszerint cáfolva voltak. Az egyház tevékenységeikre megbélyegzéssel és elutasítással válaszolt [6, o.]. Az inkvizíció szintén latin eredetű szó (inquisitio), melynek jelentése nyomozás. Az inkvizíció intézménye a középkorban az eretnekek üldözésére szolgáló intézmény volt. Másképp fogalmazva pedig a hit és az erkölcs tisztaságának védelmére létrehozott egyházi bírósági intézmény [3,78 o.]. Az eretnekség kialakulásának több oka is volt, ezek közül a legfontosabbak: a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódása; a papság látványos elvilágiasodása; az iskolák szerepének növekedése és szellemi sokszínűség; dualista tanok megjelenése és elterjedése; a középkori ember naivitása és az ebből fakadó hiszékenység [11,354 o.]. A középkori eretnekséget három fő csoportra lehet felosztani, melyek a következők: 1. Dualista jellegű (katharok, bogumilek, albiak). A katharok ősegyházukat ben alapították. Közponjuk Provance és Tolouse voltak. Főbb jellemzői: szentségek tagadása, Szentháromság tagadása, magánvagyonról való lemondás, stb. Az albiak Dél-Franciaországban telepedtek le, központjuk Albi városa volt. Rájuk jellemző volt a feltámadás tagadása, jó és gonosz Isten

126 megléte, stb. A bogumil eretnekség alapját képezte a kathar és albigens tanok kialakulásának, melynek eredeti kialakulási helyeként Kis-Ázsia tekinthető. 2. A gazdag egyház reformját követelő társadalmi (valdensek és apostoli testvérek). A valdiak mozgalmát 1175-ben indította meg egy gazdag lyoni kereskedő, bizonyos Pierre de Vaux. Fő tanaiban elítélte az egyház életmódját és a teljes szegénységet hirdette. Az apostoli testvérek Itáliában tevékenykedtek, akik fő mozgalmukat 1260 körül indították meg. Vezetőjük Gherardo Segarelli, pármai kereskedő volt. Szerzetesrendet akart alapítani, de a pápa nem ismerte el, mert nem volt kidolgozott szabályzatuk, csupán a szeretet erejére hivatkozva akarta működtetni a rendet. 3. Rajongó lelkületből fakadó. Ez egy kisebb mozgalmat képezett az eretnekség történetében, viszonylag hasonló mottókat használva a többi eretnek rendekhez. Lényeges tanításuk, hogy sem a bűnös papoknak, sem magának az egyháznak nincs hatalma az emberek felett [3, 84 o.]. Az eretnek rendek és azok tanai hiába hálózták be egész Európa területét, Kis-Ázsiát és a Balkánt, mégis hasonló sorsra jutottak. A pápa minden esetben erőszakosan lépett fel ellenük, ha kellett világi uralkodók segítségével vetett véget egyes tanok terjedésének. A mozgalmak fokozódása pedig az inkvizíció intézményének létrejöttét vonta maga után. Számos forrás áll rendelkezésünkre az eretnekséggel kapcsolatban. A bolgár állam harcáról a bogumilokkal szemben fennmaradt egy 1211-ben tartott bogumilellenes zsinat végzése, mely szerint anathéma sújtsa mindazokat, akik terjesztik a bogumil tanokat. Ezen felül anathémát hirdet azon személyekre is, akik bármilyen kapcsolatban állnak velük. Az anathéma kiközösítést jelent, mely alapján az egyházból száműzni kell azokat az egyéneket, akik ezeket a tanokat vallják vagy kapcsolatban állnak velük [1, o.]. A valdens mozgalom kezdetéről számos dolgot megtudhatunk Bernát inkvizítor jelentéséből, mely a XIV. század elejéről maradt fenn. A szövegben szó van többek között arról, hogy a valdens mozgalom miként indult meg Lyonban, tanaikat hogyan terjesztették és a sajátos szervezetükről is. Eszerint a valdenseknek van felettesük is, akit majoralisnak szólítanak, s amely tisztség egyenlő a katolikus egyház pápai tisztségével. Gyülekezetüket testvériségnek (fraternitasnak) nevezték, melynek tagjai teljes szegénységben éltek. Az inkvizítor többször is kihangsúlyozza, hogy a testvériség tagjainak nagy része könnyen manipulálható tudatlan személy volt, akik tévtanaikat Lyon területén kívül is hirdették [4, o.]].

127 Heisterbachi Cézár, a XIII. század egyik neves írója, Dialogus Miraculorum című munkájában az albigens eretnekségről is írt. Cézár a ciszterci szerzetesrend tagja volt, munkáiban nagy hangsúlyt fektetett a középkori életszemlélet bemutatására. Az albigensekről feljegyezte, hogy mozgalmuk III.Ince pápa idején volt a csúcson, mely rövid idő alatt közel ezer városra terjedt ki. A tévtanok között kiemelhető az, hogy a tévútra vezetés olyan mértéket öltött, mely szerint az embereknek a reinkarnációt hirdették. Ennek alapján abban bíztak, hogy haláluk után, akár egy király testébe is kerülhettek, viszont rossz viselkedés esetén kígyók bőrébe is bújhattak [8, o.]. A negyedik lateráni zsinaton, mely november között zajlott, törvényt hoztak az eretnekek ellen. Ennek alapján minden eretnekre, függetlenül attól, hogy hány éves vagy milyen nemű, kiközösítés és egyházi átok vár. Azt, hogy mi alapján, és ki büntesse meg az ereteket, több paragrafusba foglalták. Rendelkeztek arról, hogy a világi uralkodóknak is meg kell ezeket a tévelygőket büntetni; egyház kiváltságokat ad azok számára, akik Isten nevében keresztes hadjáratba vonulnak a tévtanok terjesztői ellen; a püspökök évente egyszer vagy kétszer járják be a hozzájuk tartozó egyházmegye területét ellenőrzés céljából, különösen azokat a részeket, ahol a legnagyobb teret hódít az eretnekség [5, o.]. A negyedik lateráni zsinat 18. kánonja az egyházi emberek vérontási tilalmáról rendelkezik. A kánon alapján egyetlen klerikus sem hozhat véres és halálos ítéleteket. Ezeket a megtorlásokat a laikusokra kell hagyni, vagyis a világi bíróságokra. Ennek alapján el lehet mondani azt, hogy az egyház tulajdonképpen támogatta is a kínzásokat és gyilkosságokat, ha azok nem köthetők egyházi személyhez. A lényeg tehát az volt, hogy a katolikus egyház neve tiszta maradjon [2,295 o.]. Az eretnek tanok megjelenése és elterjedése életre hívta az inkvizíciót. Az egyháznak több oka is volt arra, hogy szembeszállon ezekkel a tanításokkal. Fontos megemlíteni, hogy a téves eszmék és mozgalmak nemcsak az egyház hitét és egységét bontották meg, gyakran létét fenyegették, sok esetben pedig a társadalmi rend felborítását célozták meg. A korai középkorban viszonylag enyhe büntetéssel sújtották az eretnekeket. A XI. században a mozgalmak felerősödése miatt és részben, mert a római jog reneszánszát élte, mindinkább erősebb büntetéseket szabtak ki. A büntetéseket fegyveres harcok váltották fel, melyek végül az inkvizíció kialakulásához vezettek. Fokozatosan alakult ki az által, hogy az egyház és világi hatalom közösen lépett fel a tévtanítások ellen. Az 1184-es veronai zsinat nyomán jött létre a püspöki inkvizíció. Az eretnekeket a püspök, vagy az általa kinevezett inkvizítor, vizsgálóbíró kutatta fel. A büntetést, mellyel az egyházi és világi törvények szerint a tévelygőket súlytani kellett, a világi hatóság hajtotta végre.

128 A legfőbb egyházi központból irányított pápai inkvizíciót IX. Gergely szervezte meg. A pápa 1231-ben vette át és vezette be az eretnekekkel szemben a Szicíliában és Észak- Itáliában a felségsértők ellen folytatott büntetőeljárást ban a bűnösök felkutatását és bűnösségük kivizsgálását hajtották végre, mivel a pápa szerint a püspökök eddig nem jártak el kellő gonddal. Sok helyütt, különösen a veszélyeztetett területeken, külön pápai vizsgálóbírókra, inkvizítorokra bízta ezt a feladatot. Ezek főleg a koldulórendek, elsősorban a domonkosok, teológiailag alapos képzettségű tagjai közül kerültek ki [7,178 o.]. Az inkvizítor azzal kezdte működését, hogy felvilágosító beszédeket intézett a néphez. Aki megismerte és megbánta bűneit, azt feloldozta. Csak ezután következett a gyanúsítottak kihallgatása és a bírósági eljárás lefolytatása. IV. Ince pápa 1252-ben az egyházi és világi törvényeket ismét összegezte, és sajnálatos módon megengedte a római jogból vett kínpad alkalmazását. A kínpad alkalmazásának a módja azonban korlátozott volt. Gyönge és öreg embereket nem lehetett kínpadra vinni. Másokat is csak egyszer volt szabad kínpadra feszíteni. Utána 24 órát kapott az illető, hogy az alatt a kínpadon tett vallomását visszavonhassa [10, o.]. A vallatási módszerek eléggé kemények voltak, ábrázolások alapján a következőket alkalmazták: a vádlottat kerékre kötözték, testére forró viaszt csepegtettek, végtagjait lassú tűzön sütögették, csontjait spanyolcsizmával roppantjották szét, száját felpeckelték, torkába rengeteg vizet töltöttek, hátrakötözött kezénél fogva felhúzták, majd leejtették, nem is beszélve az olyan összetett szerkezetekről, mint az ember alakú, üreges, belülről szögekkel kivert vasszűz és társai. A vádlottak persze ezen eszközök hatására szinte bármit bevallottak, akár bűnösök voltak, akár nem. Így az inkvizíció karmaiból alig szabadult ki gyanúsított [10, o.]. A témával foglalkozó történészek közül Edward Peters amerikai középkorkutató azt állapította meg, hogy az inkvizíció mítoszának, a róla kialakított közhit képnek is megvan a maga rendkívül izgalmas története. A mítosz a XVI. században kezdett kialakulni, tehát a kegyetlen részletek leginkább az ekkortájt működő spanyol, portugál és római inkvizícióra vonatkoztak [10]. I. J. Grigulevics egy teljes könyvet szentelt az inkvizíciónak. A mű elején számos, a témával foglakozó írót és véleményét közli. Napjainkban is vannak olyan kutatók, akik támogatják és védelmezik az inkvizíciót és vannak, akik teljesen elítélik. Az inkvizíció történetének tágabb felfogását elsőként a szicíliai spanyol inkvizítor, Luis Paramo fogalmazta meg, aki 1598-ban Madridban latin nyelven közzétette A szent inkvizíció eredetéről és kifejlődéséről ( De origine et progresso Officii Sanctae Inquisitionis ) című értekezését.

129 Paramo művét az inkvizíció történetéről szóló első olyan munkának tekintik, amely a katolikus egyház hivatalos doktrínájának szellemében íródott. E munka mintegy válasz volt az inkvizíció rémségeit leleplező protestáns irodalomra. Abban az igyekezetében, hogy igazolja a szent törvényszék tevékenységét Paramo szinte a világ teremtésénél kezdte fejtegetéseit. Így írt erről: Az első inkvizítor maga az Úristen volt, az első eretnekek pedig Ádám és Éva. Isten kiűzte Ádámot és Évát a paradicsomból, mert bűnt követtek el ellene, s előzetesen titkos vallatásnak és ítéletek vetette őket alá. Az inkvizítorok ugyanezt az eljárást követik, amelyet magától Istentől vettek át [9, 206 o.]. Jaroszlavszkij, szovjet történész a következőképpen vélekedett az inkvizícióról: Az inkvizícióról írni kell, mert a vallást mint az erkölcsiség alapját, amely állítólag a legjobb, a legegészségesebb viszonyt teremti meg az emberek között, szembeállítják az ateizmussal, s helyes kimutatni, mint vezettek a vallási rendszerek a legnagyobb kegyetlenségekre, kínzásokra, kínvallatásokra, máglyákra, tömegmészárlásokra. Ez azért következett be, mert a vallás az osztálytársadalomban az osztályelnyomás, az osztályuralom egyik eszköze, mint amilyen a bíróság, a rendőrség és a hadsereg [9, 206 o.]. Antonino Ballesteros Beretta, a spanyol Királyi Történelmi Akadémia tagja a XX. században így nyilatkozott a témával kapcsolatban: Sok vitát váltott ki az inkvizíció témája. Áldozatainak számát eltúlozták, s a politikai szenvedélyek hevében a szent törvényszék munkatársainak különös kapzsiságáról beszéltek. Mint minden társadalmi intézménynek, az inkvizíciónak is megvoltak a maga sajátosságai, de meg kell állapítani, hogy túlzásait megfelelően megbüntették [906.o.]. Összegzésképpen elmondható tehát, hogy az inkvizíció intézménye bizonyos fokig érthető és szükségszerű volt. Ez azonban nem jelenti az embertelenség helyeslését. Tárgyilagosan szemlélve a dolgokat figyelembe kell vennünk, hogy a keresztény hitre épülő középkorban nem csak az egyház, hanem az egész társadalom is az eretekséget, mint a hittel való szembefordulást, a legnagyobb bűnnek vélte. Ebből kiindulva az egymással igen szoros kapcsolatban álló egyházi és világi hatalom kötelességének tartotta, hogy a legszigorúbb eszközökkel lépjen fel azok ellen, akik gyakran a vallás, sőt az állam és a társadalom alapjait akarták felforgatni. Forrás- és irodalomjegyzék 1. A bolgár állam harca a bogumil mozgalom ellen./ Középkori egyetemes szöveggyűjtemény. Szerk: Sz. Jónás Ilona Budapest: Osiris Kiadó, o.

130 2. A IV.lateráni zsinat 18.kánonja./ Középkori egyetemes szöveggyűjtemény. Szerk: Sz.Jónás Ilona Budapest: Osiris Kiadó, o. 3. Adriányi Gábor. Az egyháztörténet kézikönyve. München: Aurora Könyvek, Emigrációs Kiadás, o. 4. Bernardi Guidonis. Practica Inquisitionis./ Középkori egyetemes szöveggyűjtemény. Szerk: Sz.Jónás Ilona Budapest: Osiris Kiadó, o. 5. Eretnekek elleni törvény./ Középkori egyetemes szöveggyűjtemény. Szerk: Sz.Jónás Ilona Budapest: Osiris Kiadó, o. 6. Gárdonyi Máté. Bevezetés a katolikus egyház történetébe.- Budapest: Jel Kiadó, o. 7. Hangay Zoltán. A pápák könyve. Budapest: Trezor Kiadó, o. 8. Heisterbachi Cézár. Dialogus Miraculorum./ Középkori egyetemes szöveggyűjtemény. Szerk: Sz.Jónás Ilona Budapest: Osiris Kiadó, o. 9. I.R.Grigulevics. Az inkvizíció története. Budapest: Kossuth Kiadó, o. 10. Novák Veronika. A középkori inkvizíció. Interpress Magazin, 2015/ o. 11. Szántó Konrád. A katolikus egyház története I. Budapest: Ecclesia Kiadó, o. Annotation The article touches upon the emergence of heretic groups, their classification and spread. The Inquisition came into being to eliminate the heretics. The topic of the work remains relevant today since the researchers of the church history cannot reach an agreement whether the Inquisition acted properly. Heresy had strong ties with the Inquisition. Therefore, the events have to be studied taking into consideration this connection. BELIKÁNICS LÁSZLÓ Közép-Európa országainak választásföldrajzi törésvonalai a rendszerváltozás utáni időszakban Közép-Európa új választásföldrajzi helyzete a rendszerváltozás után a politikai választások sok tudományterületnek (jogtudomány, politológia, történettudomány, kartográfia, matematika, statisztika, játékelmélet, közvélemény-kutatás, szociológia, marketing, szervezés- és vezetéstudomány, társadalompszichológia, közgazdaságtan stb.) adnak vizsgálati felületet, illetve kínálnak kutatási lehetőségeket. A különböző tudományok eltérő megközelítésben és részben sajátos tartalmi elemeket kiemelve foglalkoznak a politikai választásokkal, módszertani szervezetük is sajátos. Szinte mindegyik tudomány esetében

131 feltárták már a kérdéskör elmélettörténeti, elméleti, általános összefüggéseit, és mérlegelték az alkalmazott kutatások helyét, szerepét, lehetőségeit [2, o.]. Már a 19. század elején megkezdődött a politikai választásokkal kapcsolatos tudományos munka, s a korai kutatók szembetalálták magukat a későbbi alapkérdések szinte mindegyikével. Megfogalmazták a földrajzi összefüggéseket is. A 20. század második felében nemcsak tanulmányok és elemző tanulmányok jelentek meg a választásokkal kapcsolatban, hanem több tudományos, illetve tudományos igényű folyóirat foglalkozik a politikai választások kérdéseivel. A választási földrajz a modern politikai demokráciák országaiban alakult ki, a földrajztudomány keretében. Részben recens, de elsődlegesen retrospektív jelleggel kezdte vizsgálni a politikai választásokat, térképre vinni az eredményeket, majd általánosítani a folyamatokat. Meghatározó szempontjai mindenkor összekapcsolódtak a földrajztudomány önmeghatározásaival. A 19. századi földrajztudomány számára a választások, illetve a választási eredmények kezelése és elemzése a korai időszakban elsősorban eloszlástani kérdésként vetődött fel. A modern választási földrajz is a 19. század végén kezdett érdemben formálódni, majd a 20. század elejétől az eloszlástani jellegű leírások, elemzések mellett fokozatosan megjelentek az ok-okozati kapcsolatokat feltárni akaró munkák. Az egyes választások elemzésén túl a 20. század elejétől nagyobb számban jelentek meg a hosszabb távú folyamatelemzések, azzal a céllal, hogy megalapozottabb értékelést nyerhessünk a politikai választásokról, az eredmények alakulásának hosszabb távon érvényesülő, feltételezett összefüggéseiről [2, 140.o.]. A cikk földrajzi határait Közép-Európa képzi egy földrajzilag és történelmileg is vitatott fogalom valamint övezet. Közép-Európát sokan és sokféleképp definiálják. Történeti és időszerű meghatározásokat, ismérveket, érveket és ellenérveket sorakoztatnak fel. Anélkül hogy e meghatározások szakirodalmában elmélyednénk, felvázoljuk a Közép-Európát jellemző azon jellegzetességeket, amelyek mondandónk alátámasztására szolgálnak. Hanák Péter szerint a közép-európai régió történeti helye az átmenetiség tere, külső és belső határai térben és időben változékonyak, Nyugat és Kelet között mozog, ingázik, így a viszonylagosság lehet a legfőbb történeti ismérve [1]. A 20. században a közép-európai régió politikai és gazdasági integrálásának több kísérlete ismert. Szempontunkból a 20. század végének kísérletei érdekesek. Amióta Közép-Európa földrajzi-politikai, geopolitikai fogalmát (a 20. század elején, az első világháború után) kitalálták, először nyílt lehetőség arra, hogy a térség kis nemzetállamai békés és

132 demokratikus körülmények között próbálkozzanak meg a térség politikai dimenziójának megvalósításával, mégpedig a visegrádi együttműködés keretében [3, o.]. Václav Havel csehszlovák elnök 1990 áprilisában Pozsonyba hívta egykori ellenzéki barátait a szomszéd országokból1, hogy megvitassák: miként lehetne szorosabb szövetséget kialakítani a kommunizmus bukása után kísértetiesen hasonló helyzetbe került közép-európai országok között. Teljesen természetes, hogy az új politikai elitek épp a korábbi ellenzék körében kerestek partnereket, hiszen a közép-európai együttműködés eszméje épp csehszlovák, lengyel, magyar és keletnémet ellenzéki értelmiségiek találkozóin született meg a nyolcvanas évek végén. Az első informális összejövetel gyorsan eredményhez vezetett: 1991 februárjában már meg is tartották a magyar, a csehszlovák és a lengyel elnökök, miniszterelnökök és parlamenti képviselők budapesti találkozóját, amelynek lezárásaképpen, február 15-én aláírták a Nyilatkozat a Cseh és Szlovák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság és a Magyar Köztársaság Együttműködéséről az Európai Integráció Útján című okmányt. A Visegrádi Nyilatkozat néven ismertté vált dokumentumban a három együttműködő állam - a Visegrádi Hármak" (majd 1993-tól Visegrádi Négyek) - öt közös célt fogalmaztak meg: az állami függetlenség, a demokrácia és a szabadság helyreállítása; a totalitárius rendszer maradványainak felszámolása a társadalmi, gazdasági és szellemi élet minden területén; a parlamentáris demokrácia és a modern jogállam kiépítése az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartása mellett; a modern piacgazdaság megteremtése; az európai politikai, gazdasági, biztonsági és jogrendbe való teljes integráció. A politikai együttműködés első két évének legfőbb hozadéka, hogy Közép-Európának sikerült a szovjet uralom örökségétől maradéktalanul megszabadulnia [7]. A kilencvenes évek elején politikai rendszerváltás zajlott le Közép-Európában. Az egy párti politikai rendszert egy demokratikus többpárti parlamenti rendszer váltotta fel, létrejöttek a demokratikus politizálás intézményei és jogi keretei. Ugyanakkor a szakértők és a közvélemény megegyezik abban, hogy a társadalmi és gazdasági rendszerváltás lényegesen lassúbb volt a politikai rendszerváltásnál. A többi volt szocialista országgal összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy míg a balkáni országokban és a Szovjetunióban a rendszerváltás egészében is lényegesen kevésbé valósult meg, mint Magyarországon, addig azokban az országokban, ahol a politikai rendszerváltás már bekövetkezett, valóban radikálisabb változások zajlottak le a gazdasági és társadalmi szférában is. Különös helyzete volt az NDKnak, hiszen itt a német egység létrejöttén keresztül a szó szoros értelmében sokkolták a volt NDK társadalmát. Tudatosan választott sokkterápia jellemzi a lengyel változásokat is. A szakértők véleménye megoszlik ezekről a sokkszerű változásokról. Lehetséges, hogy az

133 átmenet időszakát különösen a nyugatnémet tőkére támaszkodva a volt NDK-ban, de a jelentős nyugati segélyek és adósság elengedés segítéségével esetleg Lengyelországban is a sokkterápia lerövidíteni képes. Csehszlovákiában ugyan a rendszerváltás stratégiája sokkal több rokon vonást mutat a Magyarországon alkalmazottal, azonban a kiinduló bázis elmaradottságából adódóan a népesség többsége a változásokat még akkor is sokkal pozitívabban éli meg, mint a magyar közvélemény, ha a folyamatok lényegesen kevésbé előrehaladottak is, mint Magyarországon [4, o.]. A kommunista párt egyeduralma összesen tíz országban szűnt meg 1990 után, nevezetesen a Szovjetunióban, a vele katonai és gazdasági szövetségben álló Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Mongóliában, a Német Demokratikus Köztársaságban és Romániában, továbbá az egykori Jugoszláviában és Albániában is, amelyek annak idején lazább kapcsolatban álltak a Szovjetunióval [5, 908.o.]. Az adott cikk fő feladata, hogy elemezze Közép-Európa választásföldrajzának rendszerváltozás utáni regionális szerkezetét és politikai törésvonalait. A kommunista rendszer felbomlása után megjelennek az újonnan demokratizált államok és a modern Középeurópai politikai rendszerek. Az új politikai súlypontok megjelenése kialakítja az új rendszereket. Az adott tematikában több európai kutató is jelentetett meg tudományos munkákat. A legjobb kidolgozással a Visegrádi Négyek tagállamaiban végzett kutatások bírnak. Jelenleg legelterjedtebb politikai modellként a még 1967-ben Seymour Martin Lipset és Stein Roccan által megalkotott, Európára vonatkozó politikai modellt tartják. Herbert Kitchelt 1997-ben kidolgozott egy másik elmélet, melyben 3 fő kelet-európai pártrendszert vezetett be. Vezető kutatóként tartják számon Közép-Európa politikai rendszereinek jellemzésében. Tudományos munkáiban nem csak a politikai párttípusokat, hanem Közép- Európa politikai rendszereit jól elkülönítette és 3 fontosabb csoportba tömörítette. Első nagyobb csoportba az úgynevezett vagyonos posztkommunista országokat sorolta. Ezen politikai rendszerek számára elsődleges politikai értékként a törvény, közrend, kommunizmus nyomainak eltüntetése, és az erkölcs szerepelnek. A második politikai rendszerbe sorolta a bürokrata tekintélyelvű posztkommunista rendszereket. A csoportba tartozó politikai rendszerekre jellemző volt a korai iparosodás, szekuralizáció és a munkásosztály erős aktivizálása. Kitchelt fogalmazásában, az ilyen politikai rendszereket homogén egy domináló társadalmi réteg uralja, és legjobb példaként az ilyen típusra Csehország rendszerét hozza fel. A harmadik csoportot alkotják a nemzeti kommunista politikai rendszerek. A rendszerváltozás ezen országok számára számos közös vonással történt: tárgyalásos átmeneti fejlődési szakasz,

134 korai piaci reformos megléte. Magyarország és Lengyelország jellegzetes példái az ilyen politikai transzformációknak. Jelentős összehasonlító elemzést és politikai jelentést tartalmazott a Strathclyde Egyetem kutatója Richard Rose által szerkesztett kiadvány. A jelentések többsége közép-európai pártrendszereket vizsgált helyi kutatók bevonásával. A szerkesztett kiadvány részét képezték Kitchelt által 1995-ben Magyarországon, Csehországban, Bulgáriában és Lengyelországban végzett kutatások, valamint Tóka Gábor [6] által 1997-ben Szlovákiában Magyarországon és más fent említett országban. A 90-es években számos tudományos cikk jelent meg részletes politikai elemzéssel. Ilyen volt Rivera 1996-ban megjelent munkája, amely részletesen bemutatja a politikai törésvonalakat Közép-Európa országaiban. Jean Vanlaer 1991-ben megjelent munkája, egyik legjobb példája a közép-európai régió választásföldrajzi térképének megalkotásához. Nagy jelentőséggel bír, hogy elemzésében hét országot hasonlít össze: Bulgáriát, Csehszlovákiát, Magyarországot, Kelet-Németországot, Lengyelországot, Romániát és Jugoszláviát. Kutatásában külön kitér a vallási tényezőkre is és példaként hozza fel az ortodox országokat és azok eltérő politikai rendszereit. Vanlaer nagyon fontosnak tartotta a század folyamán létező nagy birodalmakat Kelet-Európa területén. Kutatásai eredményeként választási magatartást és politikai regionalizációt ábrázolt szintetikus térképek formájában. Az első választásföldrajzi típus a középterületi erős nyugati ráhatással. Elsősorban Csehországra jellemző, de kisebb mértékben előfordul néhány lengyel városban, Északnyugat Magyarországon és Budapesten is. A második típusba a katolikus régiókat sorolja erős jobboldalú populista pártok hegemóniájával. A csoport területi sávjába tartozik Lengyelország nagyobb része és Szlovákia északi sávja. A harmadik és egyben utolsó sávba tartoznak a poszt szocialista ortodox dominanciájú területek elsősorban Románia, Bulgária és a volt Jugoszlávia területén. Bivand 1994-ben nagyszabású kutatás keretein belül elemezte Csehország, Szlovákia és Lengyelország választásföldrajzi magatartását. A választásföldrajzi térképezésben áttörésként említhető a Bécsi székhellyel rendelkező Osztrák Kelet- és Délkelet-Európa Intézet által kidolgozott Kelet és Délkelet-Európa Atlasza c. munka, melynek egyik szekciórésze volt egy teljes értékű választásföldrajzi térképgyűjtemény. A térképek hátránya volt, hogy a feldolgozott adatok csak az 1991-ig tartott választások eredményeit használták fel. Az alábbi ábrákon láthatóak, egyes szintetikus törésvonalak és politikai befolyási övezetek a fent említett kutatások alapján:

135 Ábra 1. Új és Régi régiók Közép-Európában [8]. Hagyományos, magasan vallásos övezet; Új demográfiai, Második világháború után kialakult, modern övezetek; Etnikai kisebbségek övezete; Ábra 2. Poszt szocialista Közép-Európa [8]. Kommunista-barát területek; Liberális központok;

136 Tomasz Zarycki a The New Electoral Geography of Central Europe című munkájában nagyszabású kutatást végzett és az elismert csoportosításnak megfelelően a különböző középeurópai országokban a következő politikai törésvonalakat különítette el: - Csehország: liberális középterület és antiliberális (populista periféria), valamint hagyományos katolikus; - Magyarország: Liberális nyugati területek és nagyrészt posztkommunista kelet; - Lengyelország: Liberális középső és nyugati területek valamint antiliberális agrár és populista területek; - Szlovákia: Liberális központtal szemben a többi országrész, kisebbségi magyar többségű vidékkel szemben a többi országrész. - Ukrajna: nacionalista nyugat és oroszbarát kelet [8]. A felsorolásból jól látszik, hogy minden országban találunk nagyobb törésvonalakat a hagyományos nem kommunista vagy épp antikommunista területek és inkább kelet felé hajló poszt-kommunista befolyású választásföldrajzi övezetek között. Második nagy törésvonalként említhetjük a gazdasági különbségeken alapuló elszigetelődést. Itt két nagy ellentétet képeznek a fejlett gazdaságilag elöljáró területek és perifériát képző gyakran rurális vidékek, melyek fejlettségi szintje kihat a politikai meglátásokra és a választásföldrajzi preferenciákra. Természetesen szembetűnő az etnikai különbségeket lapuló törésvonalak megjelenése. A fentiekből néhány alapvető különbséget előidéző tényezőt különítünk el. Elsősorban erős hatást gyakorol a történelmi hagyaték, de különbségeket okoznak a demográfiai mutatók és azok eltérései is. Magyarország választásföldrajzi változásai aktív dinamikát mutatnak a 20-ik századtól kezdődően és mai típushoz hasonló politikai berendezkedés kialakulása az országban a század kilencvenes éveire tehető. A 20. századi magyar választások választási földrajzi összefüggéseinek vizsgálatakor nehéz olyan összefoglaló következtetésekre jutni, amelyek korlátozások nélkül minden egyes választásra vonatkozóan, minden elemükben kiállják a szigorú kritika próbáját [2]. Összesítve elmondhatjuk, hogy a választásföldrajzi elemek nem szűk értelemben vett földrajzi meghatározottságúak: az ország politikai rendszerváltozásaival, azokat követve mindig változott a választások politikai, jogi környezete, a változások lehetősége és jelentősége; a választójog lényegében fokozatosan szélesedett, és 1990-től kezdve az egyedi és bírósági határozatoktól eltekintve nincsenek jogi korlátozások a 18 éven felüli állampolgárokra vonatkozóan; a választások során tudatosan, de eltérő módon kezelték, jelenítették meg a területi összefüggéseket, és az eredmények területileg releváns értelmezése folyamatosan

137 gondot okozott; a gazdasági, társadalmi, politikai átrendeződések egyértelműben jelentek meg a nagypolitika szintjén, mint a választókén; 1990 után a választók egy része nem éli meg pozitív értékként és lehetőségként a választást, távol marad a pártoktól és a szavazástól; nem alakultak ki abszolút, mechanikus kapcsolatok a választók különböző jellegű, részben földrajzi tartalmú rész meghatározottságai között; a magyar választók megőrizték értéksokszínűségüket, s ezzel a különböző választások esetén eltérő módon élnek; sem a választókerületek döntő többségében, sem pedig a megyei listák alapján nem jöttek létre az egyes megyékben bebetonozott eredménystruktúrák. FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE 1. Bariska István Mihály: Közép-Európa hosszú árnyéka. Létezik vagy hiányzik Közép- Európa? Szombathely Kőszeg: Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok intézete, Hajdú Zoltán. A 20. Századi magyar parlamenti választások választási földrajzi kérdései. Múltunk, 2006/1. pp Hamberger Judit. Közép-Európa politikai dimenziójának megvalósítási kísérlete: a visegrádi együttműködés (V4). Külügyi szemle. 9. évf. 2. sz. / pp Kolosi Tamás Róbert Péter. A rendszerváltás társadalmi hatásai. Társadalmi riport 1992, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: 1992 Tárki,. Pp Kornai János. Közép-Kelet-Európa nagy átalakulása siker és csalódás. Közgazdasági Szemle, LII. évf., pp Tóka Gábor. A szavazói magatartás. Szerk. Gallai Sándor és Török Gábor, Politika és politikatudomány. Budapest: Aula, pp Urban Rusnák. Visegrád: múlt és jövő között. International issues 4, siis, Bratislava, Zarycki Tomasz. The new electoral geography of central europe. Open Society Institute, Budapest pp. 84 Annotation This scientific article was written with the support of International Visegrad Fund. The scientific research focused on the analysis of electoral and geographical features of Central European region as a whole and in its individual states. Much attention is paid to political fault lines and zones of influence, formed in Central Europe in the post-communist period. Keywords: political zone of influence, electoral geography, political ideology, Central Europe. BURSZA KRISZTINA Az Ó- és a Középbirodalom kialakulása, fejlődésének fontosabb szakaszai Tudományos vezető: Zubánics László főelőadó Az ókori Egyiptomot (lakói nyelvén Kemet, a Fekete Föld ), a fáraók földjét tengerek és sivatagok fogják közre, éppen ezért ebben az elzártságban külső befolyás nélkül

138 bontakozott ki és fejlődött kultúrája több ezer éven át. Az örökkévalóságba vetett hitükről hatalmas kőből és gránitból emelt építményeik és halhatatlan lelket dicsőítő szertartásaik tanúskodnak. A gyakran váltakozó dinasztiák és uralkodók mulandó hatalmának ellenére az egyiptomi társadalom az évezredek alatt nem sokat változott. Elzártsága ellenére Egyiptomban virágzott a mágia, a gyógyítás, a csillagászat, a szobrászat és az építészet. Lakói ismerték a balzsamozás technikáját, birtokukban volt az írástudomány és a régészeti leletek pezsgő művészeti és irodalmi életről tanúskodnak. Az egyiptomi civilizáció szellemi hagyatéka a mai napig lenyűgöző hatással van az egész világra [18]. Munkám aktualitását az képezi, hogy a tudományok, köztük az egyiptológiai fejlődése révén egyre több ismerethez jutunk a kultúra, a mindennapi élet fejlődésével kapcsolatban, a jelenleg is folyó ásatások, illetve azok anyagainak feldolgozása révén fontos adalékokkal rendelkezünk az ókori Egyiptomról. Ezek révén pedig sokkal árnyaltabb, kifinomultabb képet tudunk alkotni a folyamvölgyi civilizációk egyik legnagyobbikáról. Az egyiptomi művészet elsősorban a halottkultuszt szolgálta. Hamar felismerték az információ megőrzésének fontosságát. Erről azok a művészeti alkotások is tanúskodnak, amelyek a különböző sírkamrákból, egyéb temetkezési helyekről kerültek elő: a halotti sztélék, a falfestmények, az edények, a szobrok, mind a túlvilági életet biztosították. A piramisok építése máig rejtély az emberek számára. Évezredekkel ezelőtt tudott olyat alkotni az egyiptomi nép, amely ma is csoda számunkra. A kulturális értékek továbbadásának egyik fontos eszköze az írás. Az ókori Egyiptomban már i. e. IV. évezredből maradtak fenn írásos emlékek. Ebben a társadalomban nagy tiszteletnek örvendtek az írnokok, az írnoki munka Ó- és Középbirodalom idején az egyik legbecsesebb szakma volt. Az írás elterjedésében fontos szerepet játszott, hogy már ebben az időben megjelentek a könyvtárak és a levéltárak. Sajnos az egyiptomi írás, köztük a hieroglifák megfejtésének titka egészen a XIX. századik elveszett az emberiség számára, amikor is Napóleon egyiptomi hadjárata során előkerült a nevezetes rosette-i kő, amely révén 1822-ben Jean-Francois Champollion társaival együtt megfejtette az egyiptomi hieroglif írást. Az egyiptomi írás még közelebb visz minket az ókori kultúra megismeréséhez. Fontos számunkra megismerni az írás alapjait mint az információ megőrzésének és továbbadásának egyik fontos szegmensét, illetve nyomon követni a művészet kibontakozását az ókori Egyiptomban, ami a XXI. században is példamutató lehet. A korszak bemutatása során az alábbi forrásokat használtam fel: Hérodotosz ókori görög történetíró munkáit, aki szépen megfogalmazva hagyta az utókor számára meg írásait [3,4], de Kheopsz fáraó piramisának megépítésénél enyhe túlzást vélek felfedezni műveiben vele kapcsolatban. Hiszen a fáraót kegyetlennek és

139 rabszolgatartónak mutatja be, aki még saját lányát is bordélyházba küldte, hogy pénzt gyűjtsön számára. Ani, az írnok feljegyzéseit, aki intelemszerző műveiben tanácsokkal látja el fiát, Honszuhotephet [1], hogy hogyan éljen miután felnő és családot alapít. Ani a mindennapi élettel kapcsolatban tanította fiát, s rajta keresztül a többi fiatalt is, egyengetette útját, hogy ne hozzon szégyent anyjára. Különféle forrásokból tudjuk, hogy az ókori egyiptomiak a fiatalok nevelésére komoly figyelmet fordítottak, és hogy az olvasás és írás ismeretét az iskolai teljesítmények csúcspontjának tartották, amely megnyitotta a hatalomhoz és a tekintélyhez vezető utat. Az intelmek mindent összevéve, megfelelő viselkedésmódot ajánlottak csaknem minden helyzetre, amelybe fiatalemberek kerülhettek, és igyekeztek gondoskodni róla, hogy képesek legyenek megtalálni a helyüket a társaságban, akár feletteseik, akár a velük egyenlők, akár a náluk alacsonyabb rangúak körében. A korszak másik fontos forrása Heti írnok írásai, amelyek ugyan alaposak és szép megfogalmazásban jutottak el hozzánk, azonban lenéz egyes foglalkozásokat és negatív szövegkörnyezetben mutatja be az akkor élt társadalmi rétegeket. Az egyiptomi társadalommal, a mindennapi élettel kiemelten foglalkoznak a túlvilági élettel kapcsolatos különféle források, így Rehmíré vezír sírfeliratai, illetve a Koporsószövegek [5,123 o.]. Legkorábbi megjelenése a balati nekropoliszban van az el-kharga oázisban, ha annak Óbirodalom végére történő datálása helytálló. Fő forrását Közép-Egyiptom kormányzóinak sírjai teszik ki, elsősorban a 12. dinasztia idejéről. Használatuk a Középbirodalom végén fejeződik be. A Középbirodalom idején főként koporsókra írják ezeket a mondásokat, de emellett feltűnnek sírfalakon, sztéléken, kanópuszládákon, múmiamaszkokon és papiruszokon is. A felhasznált szakirodalom listája bővebb. Évfolyammunkámhoz a következő munkákat használtam fel: John Baines Jaromir Málek munkája a témával foglalkozó az egyik legfontosabb alapmű [13], amely módszeresen tekinti át az ókori Egyiptom legfontosabb emlékeit, méri fel azok történelmi és kulturális súlyát, mutatja be azt az egyiptomi mitológiát, e világi reményt és túlvilági hitet, amelynek a modern ember pszichéjét vizsgáló tudósok oly nagy jelentőséget tulajdonítanak. A kritikusok szerint a kiadvány egyike a legjobbaknak, amelyeket Egyiptom földrajzáról, történelméről, civilizációjáról és kultúrájáról írtak.. George Hart munkájában [10] alaposan, mégis egyszerűen mutatja be az ókori Egyiptom mindennapi életét a fáraók pompázatos udvarától kezdve az egyszerű emberek mindennapjaiig.

140 Székely András művészettörténész hatalmas információtömeget felhasználva mutatja be az ókori Kelet, köztük Egyiptom művészetét[17]. Munkájában a mai kutatások tükrében számos pontatlanságot, illetve némi rendszertelenséget is felfedeztem fel, ennek ellenére elmondhatjuk, elfogulatlanul, objektívan ír az egyiptomi politikai, kulturális és gazdasági életről. Az ókori Egyiptom, ezen belül a kultúra kérdéseivel a következő kutatók foglalkoztak még: F. Trassard, D. Antérion, R. Thomazo,[6] P. Lacovara [15,16] Kutatásom során agy segítségemre voltam az alábbi szerzők munkái is: E.Gaál, I.Kertész[9], I.Hahn[11], A. Herber, I. Martos, L. Moss, L.Tisza[12] és M. Hollingsworth.[14] Az Ó- és a Középbirodalom kialakulása, fejlődésének fontosabb szakaszai Hiszen minden józan ítéletű ember előtt világos, hogy az a föld a folyam ajándéka. Hérodotosz: Thaleia A földművelő népek a nagy folyóknak köszönhetik az életet és a folyók mentén páratlanul gazdag kultúrájú civilizációk jöttek létre. Mezopotámia a Tigris és az Eufrátesz, India az Indus, Kína a Sárga-folyó és Egyiptom a Nílus vízének köszönheti páratlan gazdagságát és virágkorát [7,97.o.]. Egyiptom az ókori világban egyet jelentett a Nílus völgyével. A mezőgazdaság ezen a keskeny földsávon, ahol soha nem esik eső, teljes mértékben a Nílus évente ismétlődő áradásától függött, az áradás termékeny iszapréteggel borította a folyóvölgyet. A Nílus évrőlévre július havában megduzzadt és kilépett medréből. Az egyiptomiak saját országukat Kemet-nek hívták, aminek magyar jelentése: fekete föld. A természeti környezetből következik az ország elzártsága is, amely lehetőséget nyújtott a zavartalan fejlődéshez, a nagy, egységes birodalom kialakulásához. A hegyvonulatok és a sivatag alkotta természetes határok közé bezárt Egyiptomban olyannyira hozam-gazdag mezőgazdaság alakult ki, hogy méltán szolgálhatott egy rendkívüli stabilitásról tanúbizonyságot tévő civilizáció alapjául. A rendelkezésünkre álló forrásokból tudjuk, hogy a mezőgazdaság ezen a vidéken i. e táján alakult ki. Ennek során kis paraszti közösségek szerveződtek, amelyek az idő múlásával két, egymástól független birodalommá, Alsó- és Felső-Egyiptommá álltak össze. Ásványi kincsek tekintetében Egyiptom nem tartozott a gazdag országok közé, kemény és puha kőfajtákban azonban kimeríthetetlen volt a vidék. Ez tette lehetővé a hatalmas piramisok, templomok és szobrok emelését [12].

141 Az ország egyesítésével és az I. dinasztia hatalomra kerülésével i. e ben kezdetét vette Egyiptom első történelmi korszaka. Alsó- és Felső-Egyiptomot a mítikus Menész (Menua/Meni) király egyesítette, neki tulajdonítják az első dinasztia megalapítását is. A történelmi kronológia szerint Menészt harmincegy dinasztia követte a fáraók trónusán. A források szerint a hódító uralkodó és utódai Thiniszből az ország északi részére mentek, ahol megalapították Memphisz (Menész városa) városát. Kétségtelen, hogy az I. dinasztia uralkodása alatt Egyiptomra fényes napok köszöntöttek, az uralkodó már e korai szakaszban kiépítette az ország gazdasági és politikai rendszerét, megszilárdította társadalmi helyzetét és felvirágoztatta kultúráját. Ez az időszak a hieroglifás írás virágkora, mivel vallási funkciói mellett adminisztratív célokra is alkalmazni kezdték [7,99 o.]. A korbeli források, így Menethon egyiptomi történész Menésszel hozza kapcsolatba az uralkodói és vallási funkciók egy kézben való egyesítését. A király (a későbbiekben fáraó) irányította a csatornák építését, gátak emelését, a gazdaságot, a politikát, az országot. Igy jött létre a közösség érdekeit képviselő és megtestesítő személy, az egészet összefogó egység, az egész ország földjének elsődleges tulajdonosa a fáraó, az egyiptomi despotikus állam feje. Az egyiptomiak az ókor végéig megtartották a Két ország elnevezést, a mindenkori uralkodó az Alsó- és Felső-Egyiptom királya címet viselte. Mintegy három évszázados küzdelembe telt, míg a fáraó despotikus hatalma a törzsfőkkel, a nemzetségi arisztokráciával szemben teljes győzelmet aratott. Ez a három évszázad az egyiptomi állam kialakulásának kora, az egyiptomi történelem úgynevezett archaikus korszaka, amely a III. dinasztiával lépett át az egyiptomi Óbirodalom korszakába[11, 22 o.]. E dinasztiákat a tudósok három nagy korszakra osztják: az Óbirodalomra, a Középbirodalomra és az Újbirodalomra. E nagy birodalmi korszakokat az úgynevezett Átmeneti korok szakították félbe. Az Óbirodalom (i. e ) a despotikus állam legtisztább példája. Az egyiptomi államszervezet ebben a korban jön létre és legfontosabb elemeit a római hódításig megőrzi. Az Óbirodalom uralkodóit Nagy Isten -nek nevezték, lévén a fáraó címet ekkor még nem használták. Maga a fáraó volt a hadsereg főparancsnoka, az államigazgatás és a kincstár feje, valamennyi templom főpapja és a legfőbb bíro [12, 94 o.] is egyben. Az Óbirodalom első jelentősebb fáraója Dzsószer volt. Ebben a korszakban, azaz valószínűleg Dzsószer fáraó uralkodásának idején jönnek létre a király utáni első tisztségek. A vezír legfontosabb funkciója a bírói, de ő volt a kincstár és az élelmiszerraktárak egy részének ellenőre is. Az ország területét Sznofru fáraó 42

142 nomoszra, azaz kerületre osztotta fel, amelyek életét a kormányzó irányította Figyelmet fordítottak a gazdaságra és bírói teendőket is elláttak. Az egyiptomi állam legfontosabb hivatalnoka az írnok volt. Ők készítették a legfontosabb feljegyzéseket, összeírásokat, a különböző vallási, orvosi, irodalmi szövegeket. Az Óbirodalom vezetői általában világi és papi méltóságokat egyaránt viseltek, ezért önálló papi rendről nehezen beszélhetünk. A papok szerepe abban nyilvánult meg, hogy ők helyettesítették a fáraókat a kultikus funkciókban. Bemutatták az áldozatokat és gondoskodtak a halottakról. A bonyolult rítusok elvégzése is az ő feladatkörükbe tartozott. Az úgynevezett szent szövegek felolvasását is ők végezték el. Egyiptom mezőgazdasági ország volt. A Nílus évente kétszeri áradását teljes mértékben ki kellett használniuk. Az áradás vizét vízemelő berendezésekkel jutatták a távolabb eső földekre is el. Mikor az ár elvonult, faekével, kapával törték meg a földet, majd a magot állatokkal tapostatták bele. Az Óbirodalom utolsó két dinasztiája alatt meggyengült Egyiptom. A fáraók hatalma csökkent, a tartományok kormányzói családjukban örökítették méltóságukat. A gazdaság erőit lekötötték, kimerítették az óriási építkezések. Ahogy gyengült a gazdaság, úgy nőtt a belső zűrzavar. A szétesésnek ez az időszaka, az első átmeneti korszak tölti be a III. évezred utolsó évszázadait. Hosszú harcok után, i. e körül a felső-egyiptomi Théba város újraegyesítette Egyiptomot és hatalma alá vonta [11,24 o.]. A Középbirodalom társadalmának az Óbirodaloméval szemben a legjellegzetesebb vonása az uralkodó osztálynak a szélességében és mélységében való továbbfejlődése. A kormányzók földbirtokai örökletessé váltak. A kézműipar technikájának fejlődése, és a mezőgazdasági fejlődéssel együtt a munkamegosztásra vezet. Megjelennek a hadifogoly rabszolgák és az örökölt rabszolgák, akik a házban születtek. Azonban a rabszolgatartás továbbra sem vált meghatározóvá Egyiptomban. Egyiptomot a Nílus ajándékának szokták nevezni. Ebben a folyóvölgyben összpontosult és alakult ki a több évezreden át virágzó egyiptomi civilizáció. Az Óbirodalom a despotikus állam legtisztább példája. Ebben az időszakban alakultak ki a birodalom szervezeti keretei, jöttek létre a különböző, gyakran több ezer évig fennmaradó tisztségek, elkezdődött az ország gazdasági és politikai felosztása. Az Óbirodalmat a piramisok korának is szokták nevezni. A Középbirodalom időszakában a fáraók Egyiptom nagyobbá tételét tűzték ki célul. Erre az időszakban a terjeszkedés, a hódító hadjáratok és a felkelések jellemzőek.

143 Egyiptom zártságának köszönhetően tudta megőrizni sajátosságait több ezer éven keresztül, mind politikai, mind gazdasági és mind kulturális szempontból. FORRÁS- ÉS IRODALOMJEGYZÉK Források 1. Ani intelmei. //Francois Trassard. Dominique Antérion. Renaud Thomazo. Magánélet a fáraók korában. Budapest: Corvina Kiadó, o. 2. Heti írnok írásai a ruhamosó foglalkozás kellemetlenségeiről. // Francois Trassard. Dominique Antérion. Renaud Thomazo. Magánélet a fáraók korában. Budapest: Corvina Kiadó, o. 3. Hérodotosz. A piramis építéséről. //Gaál Ernő, Kertész István. Az őskor és az ókor története. Eger: EKF Líceum Kiadó, o. 4. Hérodotosz. II // Gaál Ernő, Kertész István. Az őskor és az ókor története. Eger: EKF Líceum Kiadó, o. 5. Koporsószövegek II. // Csornai Boldizsár, Hubai Péter, Zakariás János, Zentai Loránd. Bulletin. Budapest, o. 6. Rehmíré vezír sírfelirataiból. // Francois Trassard. Dominique Antérion. Renaud Thomazo. Magánélet a fáraók korában. Budapest: Corvina Kiadó, o. Szakirodalmak, monográfiák, cikkek, segédkiadványok 7. Diego Piccininno. Paula Galli. Őstörténet és korai civilizációk. Budapest: Kossuth Kiadó, o. 8. Francois Trassard. Dominique Antérion. Renaud Thomazo. Magánélet a fáraók korában. Budapest: Corvina Kiadó, o. 9. Gaál Ernő, Kertész István. Az őskor és az ókor története. Eger: EKF Líceum Kiadó, o. 10. George Hart. Az ókori Egyiptom. Budapest: Park Könyvkiadó, o. 11. Hahn István. Egyetemes történelem. Kézirat. Budapest, Felsőoktatási jegyzet ellátói vállalat, o. 12. Herber Attila, Martos Ida, Moss László, Tisza László. Történelem a kezdetektől i. e. 500-ig. Budapest: Reáltanoda Alapítvány, o. 13. J. Baines. J. Málek. Az ókori Egyiptom atlasza. Budapest: Helikon Kiadó, o. 14. Mary Hollingsworth. Az ember művészete és történelme. Budapest: Akadémia Kiadó, o. 15. Peter Lacovara. A fáraók titkai. Budapest: Kossuth Kiadó, o. 16. Peter Lacovara. Az egyiptomi piramisok. Budapest: Kossuth Kiadó, o. 17. Székely András. Az ókori Kelet művészete. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, o. 18. Világtörténeti enciklopédia. Őstörténet és korai civilizációk. Budapest: Kossuth Kiadó, o. Анотація Єгипетська імперія це дар ріки Нілу. Єгипетська культура була в стані стабільного розвитку протягом тисяч років. Закрита видимість визначили унікальність. До сих пір існують реліквії шедеврів світу. Незабаром вони зрозуміли важливість збереження інформації. Це підтверджується творами мистецтва, які знайдені в похоронній стели, фрески, судини, скульптури. Будівництво пірамід досі загадка для

144 людей. Тисячі років тому, те що зміг створити єгипетський народ, і на сьогодні є дивом для нас. Ключові слова: Єгипет, Ніл, піраміди, сільське господарство, деспотичне держава династії. CSENGERI SZILÁRD A császárkori hadművészet elemei A császárkori hadművészet, a katonai döntést mindinkább a római birodalom hatalmas számbeli, anyagi, technikai és szervezeti fölényével óhajtotta kivívni. Ez megkívánta a haditechnika további fejlődését. Caesar idején még nagy technikai vívmány volt a Rajnán épített katonai cölöphíd. A munkám céljául tűztem ki, hogy megismerkedjünk a római hadsereg hadművészet ormálódásainak különböző fázisaival a Császárkorban. Témám aktualitása abban rejlik, hogy eme témakör jelen van a századunk napirendjén is a rend megteremtése, fenntartása és biztosítása érdekében. Winkler Gusztáv építőmérnök, a katonai építészet meghatározó módszereit, fejlődésének jellemzőit vizsgálja műveiben. A hadviselés művészete a kezdetektől a magyar államalapításig című könyve konkrét harctéri események leírását, a csaták bemutatását több mint 70 térképvázlattal illusztrálja. A római hadsereg történetét konkrét tényekkel és számadatokkal támasztja alá, és időrendi sorrendbe vázolja a haderőbe végbement változásokat és jellegzetességeket [11]. Egy nagyszerű és átfogó mű a Havas László, Hegyi W. György és Szabó Edit által írt Római történelem című könyv, amely Rómát a bronzkortól egészen Iustinianus haláláig bemutatja és tanulmányozza. A város kezdeteit az új régészeti elemekre támaszkodva mutatja be. Minden fejezetben kimerítő információt kapunk a római hadseregről, annak szerkezeti összetételéről, a reformok társadalmi-, politikai okairól, a légiók csapattesteinek struktúrájáról és azok fegyverzetéről [5]. Munkám megírásához továbbá felhasználtam Goldsworthy Adrian A római hadsereg története című művét is, amely egy nagyon széleskörű információbázist biztosított a számomra a római hadsereg fejlődésével kapcsolatba [2]. Ugyanilyen központi szerepet játszott a kutatómunkám során Ribáry Ferenc Róma története [7], Vojtech Zamarovský Róma történelmet írt[12], Warmington B. H. Karthágó [9] és Ürögdi György Kard és törvény című munkája [8] is, amelyek rengeteg információt tartalmaznak a római hadsereg fejlődésével kapcsolatban.traianus pedig az Al-Dunán már 17 pilléren nyugvó kőhidat épített. A birodalmat katonai utak szelték át, amelyek főként a határ menti területeken biztosították a

145 katonaság gyors mozgását, amely elengedhetetlen volt egy hadjáratnál. A Római Birodalom Augustus császár idején lett világbirodalom. Mégis, aminek a segítségével meg tudta tartani a császárság mivoltát, az a határvédelem, tehát a limes rendszer kiépítése volt. Germániában 382 km hosszúságban húzódott, Nagy Britanniában a 128 km-es Hadriánusz falat építették meg. A magyarországi limest teljes hosszában még nem tárták fel [11, 190]. A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal volt. A történelem során általánosítva ezt a kifejezést alkalmazzák a folyam menti ripa védőrendszerre is. Mindkettő út- vagy védőszakaszhoz kapcsolódó sáncokat, árkokat, őrtornyokat, erődöket alkotott. Az I. századtól folyamatosan építették ki. A szó eredetileg ösvényt jelentett. A provinciát utak (főleg hadiutak) hálózták be, bekapcsolva a határvidékeket is, melyeket összekötöttek Rómával, de átnyúltak ellenséges területre is. Természetes akadályok (például folyók) egészítették ki a mesterséges földhányásokat, akadályokat (ripa-szakaszok) [11]. Tehát a limes elnevezés a Római Birodalom több ezer kilométeres, hegyeken és völgyeken átívelő, néhol folyók vonalát követő határvonalát jelenti, amely több ország és 3 kontinens (Európa, Ázsia és Afrika) területét érinti. Európai szakasza Anglia és Skócia határvidékétől egészen a Fekete-tengerig terjed, nyomvonalát Németország déli részétől kezdve nagyrészt a Duna jelöli ki. Szóval, egy Duna-stratégián alapultat az egész limesz rendszer. A Római Birodalom határvonalát legtöbb esetben természetes akadályok (hegyek, folyók) alkották. Ahol nem voltak ehhez hasonló képződmények, ott nagyon egyszűen és logikus módszerekkel: falakkal, árokkal, vagy faoszlopokból álló kerítéssel erősítették meg a határvédelmet. A másik, jelentősebb rendszert a határ mentén épített erődök, mint megerősített helyőrségek, és a köztük emelt őr- és jelzőtornyok alkották, amelyekben meghatározott rendben teljesítettek szolgálatot az adott határszakasz védelmével megbízott csapat katonái. A táborhelyeket a limes-út kapcsolta össze, amely a Duna teljes hosszában haladt a jobb parton. Kialakítása (köves alapozás és kavics borítás) okán a középkorban is alkalmas volt közlekedésre, sőt, nyomvonalát a mai utak is követik [4]. A limest eleinte a légiók, később a határőr alakulatok (limitanei) védték. A szó a latin limes szóból ered. A limesnek három alkotórésze volt: sánc és sövénykerítés, fejlettebb formájában kőfal, előtte vagy mindkét oldalon árok, melyhez néha cölöpkerítés járt, elrejtve pedig hegyes karókat ástak el, mely megsebesítette a gödörbe eső gyalogosokat és lovasokat egyaránt, bizonyos távolságonként őrtornyokat építettek.a római limesen leginkább a birodalom határán álló védelmi objektumokat szokták érteni, példaként pedig a Hadrianus-

146 falat szokás felhozni. Fontos azonban leszögezni, hogy maga a limes kezdetben egész mást jelentett. Az eredeti jelentése nem védelmi vonal volt, hanem hadiút, a hozzá tartozó más katonai létesítményekkel együtt. Elsődleges feladata, hogy a római katonákat eljutassa az ellenséges területre és ott biztosítsa az eredményes tevékenységüket [5]. A katonai táborokat a limes mentén helyezték el. A katonai tábor valóságos város volt. Később a katonai tábort a legtöbb helyen un. polgárváros vette körül. Maga a katonaváros (tábor) átlagosan 20 hektár területet foglalt el. Sánc vette körül, amelyet őrtornyok s négy kapu tört meg. Kettős árokrendszer védte. A tábor központjában a principia, a főhadiszállás, a hivatali helyiség, a fegyverraktár és a templom állt. A tisztek különálló házakban laktak, a katonák közös hálótermekben. A táborban volt gyakorlótér, raktár, kórház és fürdő. Ostrom alkalmával a hajítógépeket (ballisztákat) gurítható tornyokba szerelték. Nemhiába tette fel a kérdést Historiai című munkájában Polübiosz, hogy: Vajon miképpen emelkedhetett fel, arathatott győzelmet az egész Mediterráneum felett egy olyan kis közép-itáliai városállam, mint Róma?. A görög történetíró a magyarázatot abban látja, hogy a rómaiak mindig, mindenütt és minden körülmények közepette ugyanannak a rendnek megfelelően készítették el katonai táborukat. A rómaiak a következőképpen vernek tábort (castra). Miután kiválasztották a táborozásra alkalmas helyet, ennek az áttekintés és parancsadás számára legalkalmasabb pontján állítják fel a hadvezér sátrát. Először jelvényt vernek a földbe ott, ahol a vezér sátrát akarják elhelyezni, majd a jelvény körül négyzet alakú térséget mérnek ki oly módon, hogy annak oldalai a jelvénytől 100-l00 láb távolságra legyenek, az egész térség tehát 400 négyzetláb területű. Ennek a négyzetnek amaz oldalából kiindulva, amely a vízvétel és legeltetés számára a legkedvezőbb, helyezik el a római seregeket. A táborba négy kapun keresztül lehetett bejutni. Ezeket kettő, egymást keresztező főutca kötötte össze, melyek csomópontjában álltak a parancsnokok sátrai. Helyet biztosítottak egy oltárnak, és egy vallási gyülekező helyként szolgáló területnek is. Mindez előre meghatározott standard terv szerint készült el, a poggyász, a felszerelés és a speciális katonai egységek elhelyezésétől kezdve a tisztek kötelességéig az őrszemek felállításában, és a következő napi menetelés előkészítéséhez szükséges utasítások kiadásában. A köztársaságkori és kora császárkori erődépítészetre azonos ismérvek jellemzők. Mindenekelőtt meg kell különböztetni a hadjáratok során, akár napról napra is újból felállított nyári vagy menettáborokat (castra aestiva), illetve a hosszabb időn át szállásként szolgáló téli táborokat (castra hiberna). A császárkor II. évszázadáig ezeket a táborokat fa- és földkonstrukció jellemezte, kőből legfeljebb a táborkapuk épültek. A táborhely elfoglalása és

147 kiépítése a következőképpen történt. Amikor a sereg esti vagy téli szálláshelyére érkezett, a legio parancsnoka és a tribunusok meghatározták azt a központi helyet, ahol a parancsnoki sátor állni fog, és amely kiindulópontja (origo) lesz a szabályos elrendezésű tábor kimérésének. A tábor kimérése egy földmérő eszköz (groma) segítségével történt, amely földbe szúrható állványra excentrikusan rögzített egyenlő szárú, derékszögű fakeretből, valamint a fakeret sarkain madzagokon lógó összesen négy függőónból állt. A mérőeszköz a szabályos távolságokra leszúrt földmérőkarókról függőlegesen lelógó madzagok benézésével nagy távolságokra is hajszálpontos egyenesek, illetve azokra derékszögű vonalak kitűzését tette lehetővé. A középpont kijelölését követően meghatározták a vélt vagy valós ellenség irányát. A táborok tájolásakor ugyanis a meghatározó az volt, hogy az ellenség támadása vagy felbukkanása melyik irányból várható [12, 76.o.]. Ennek megfelelően osztották a tábor területét két nagy részre: az ellenség felé néző, elülső táborrész, a praetentura (a tentum = sátor latin szóból) volt a kisebb, a hátország felé néző hátulsó táborrész, a retentura pedig a nagyobb. Az így felosztott tábor főtengelyeit két, egymást a tábor középpontjában derékszögben metsző út alkotta: az elülső és a hátulsó táborrészt elválasztó főtengelynek cardo, a táborterületet hosszirányban két egyenlő félre osztó tengelynek pedig decumanus volt a neve. Ez a két tengely határozta meg a táborbelsőt: az összes épület és minden alacsonyabb rendű útvonal irányítottsága a két főtengelyhez viszonyult, és így jött létre a katonai táborokra és katonai alapítású városokra egyaránt jellemző derékszögű, illetve párhuzamos elrendezés. A két főtengely alkotta a tábor fő útvonalait, amelyek a 4 táborkapuhoz vezettek [5, 12.o.]. A praetenturát keresztülszelő út neve a via praetoria, és erről kapta nevét az a kapu is, amelyen át az út elhagyja a tábor területét (porta praetoria). Aquincum legiotáborában például ez a ma is látható főkapu a Duna felőli (keleti) táborfal közepén, a praetentura felőli oldalon található, mivel a Duna túlsó partjáról volt várható az ellenség felbukkanása. Ugyanennek az útnak a retentura felé folytatódó része a via decumana volt, a kapu pedig a rajta áthaladó útról a porta decumana nevet kapta. Az elülső és hátulsó táborrészt elválasztó főutat via principalisnak nevezzük. Az általa metszett bal oldali táborkapu a porta principalis sinistra, a jobb oldali pedig a porta principalis dextra nevet viselte. A főutak által határolt negyedekben kaptak helyet a szigorú rend szerint a cohorsok és centuriák csapatszámát figyelembe véve elhelyezett legénységi barakok, amelyek kisebb körletekre (contubernia) voltak osztva. A via principalis alatt, a retentura felé eső részen volt a táborparancsnoki központ (principia), amely a parancsnoki és táborirodáknak (officia), a zászlószentélynek (aedes), a tábori kincstárnak (aerarium), a fogdának (carcer), valamint a parancskihirdetés, gyülekezések stb. céljára

148 szolgáló csarnoknak (basilica) adott helyet. Általában a principia közelében helyezkedett el a táborparancsnok lakóépülete (praetorium). Elmondhatjuk tehát, hogy Augustus katonai reformjai az egyik legnagyobb a változást jelentik a római hadügy fejlődésében. A legelső innováció, amelyet hozott a katonai reformsorozat, az egyből szemmel látható: az a Cohortes praetoriae, tehát a Pretoriánus gárda megszervezése volt. Sokan az hiszik, hogy Augustus reformsorozata csak a pretoriánusok gárdáját hozta létre Rómában az önkényuralma megteremtése érdekében. Ez viszont egyáltalán nem tényszerű, mivel az általa megalakított városi alakulatok közzé tartozott többek között több hivatásos rendvédelmi egység megszervezése is. Augustus katonai reformjai a légiók szervezetében tettek legfőbb változtatásokat. A légiók kivétel nélkül a határon, a katonailag fontos provinciákban állomásoztak. A légió 10 taktikai alegységből, cohorsból állt, egy cohorsot pedig 6 centuriara (szászad) osztottak. Innováció volt továbbá a segédcsapatok megszervezése, amely nagy dotációt jelentett a légióknak a fegyveres erő megnöveléséhez. A császárkori haderőt strukturálisan három részre oszthatjuk: légiókra, segédcsapatokra és flottára. Segédcsapatok szinte minden tartományban állomásoztak, viszont ezzel szemben légiók csak a katonailag és stratégiailag fontosabbakon, a flották pedig elsősorban a folyami határokat, a Földközi-tengert, a Fekete-tengert és az Atlanti-partvidéket biztosították. A következő újdonság amit hozott a császárság reformsorozata, az a határvédelem, tehát a limes rendszer kiépítése volt. Ez a Birodalom védelmét szolgáló szárazföldi határvonal volt. Az I. századtól folyamatosan építették ki. A határ, a limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal volt. Az V. századig jelentősebb erődrendszert építettetek ki a határ mentén, a Duna teljes hosszában haladt a jobb parton. A katonai táborokat a limes mentén helyezték el. A katonai tábor valóságos város volt. Maga a katonaváros (tábor) átlagosan 20 hektár területet foglalt el. Sánc vette körül, amelyet őrtornyok, négy kapu tört meg és kettős árokrendszer védte. Tehát Augustus katonai reformjai az egyik legnagyobb a változást jelentik a római hadügy fejlődésében. A legelső innováció, amelyet hozott a katonai reformsorozat, az egyből szemmel látható: az a Cohortes praetoriae, tehát a Pretoriánus gárda megszervezése volt. Sokan az hiszik, hogy Augustus reformsorozata csak a pretoriánusok gárdáját hozta létre Rómában az önkényuralma megteremtése érdekében. Ez viszont egyáltalán nem tényszerű, mivel az általa megalakított városi alakulatok közzé tartozott többek között több hivatásos rendvédelmi egység megszervezése is. Augustus katonai reformjai a légiók szervezetében tettek legfőbb változtatásokat.

149 Felhasznált irodalom 1. Gaius Suetonius Tranquillus. A Caesarok élete // Gaius Suetonius Tranquillus. Az isteni Iulius. Első könyv. - Budapest: Magyar Hellikon, Goldsworthy Adrian. A római hadsereg története. Pécs: Alexandra, Gulyás Istvánné. Az antik Róma napjai Budapest: Tankönyvkiadó, Hahn István: A hadművészet ókori klasszikusai Budapest: Gondolat, Havas László, Hegyi W. György, Szabó Edit. Római történelem Budapest: Osiris Kiadó, Polybos. Történeti könyvek. A római államrend // Ércnél maradóbb A görög és a római történelem forrásai. Budapest: Corvina, Ribáry F. Az Ó-kor története. Harmadik kötet. Róma története Budapest: Laude Kiadó, Ürögdi György. Kard és törvény. Budapest: Gondolat Kiadó, Warmington B. H.. Karthágó. Budapest: Gondolat Kiadó, Wels H. G. A világtörténet alapvonalai Budapest: Kossuth, Winkler Gusztáv. A hadviselés művészete a kezdetektől a magyar államalapításig Budapest: Tinta könyvkiadó, Zamarovský V. Róma történelmet írt. Budapest: General Press, Машкін М.О. Історія стародавнього Риму. - Київ: Радянська Школа, Разин Е. А. История военного искусства. Том 1. Москва: Военное Издательство Министерства Обороны Союза ССР, Annotation This article identifies a development of the military arts of Rome army in the period of Imperia. This article is a piece of analysis of the evolution and structure and elements of the system of the Rome army. In the context of security this region in early time and now is the most important element of European history too. The history of development of the military arts of Rome army is intertwined with the great changes in European region history. DOKTOR EDINA Ung és Ugocsa vármegyék vallási (felekezeti) és anyanyelvi változásai 1880 és 1910 között Tudományos vezető: Bihari Csaba főelőadó Munkám céljául tűztem ki, hogy bemutassam Ung és Ugocsa vármegyék népességének anyanyelvi és vallási (felekezeti) összetételét a népszámlálások adatai alapján egy adott korszakban. A munka kronológiai határai az 1880-as népszámlálástól az 1910-es népszámlálásig terjednek. A földrajzi határok a Magyar Királyságra, azon belül pedig Ung és Ugocsa vármegyékre terjednek ki, illetve járásokra lebontva adunk pontosabb információt az eltérésekről.

150 A munka fő forrásai a Központi Statisztikai Hivatal kiadványaiból származnak, melyek közlik a népszámlálások végeredményeit, ahol megtalálhatóak az Ung és Ugocsa vármegyékre vonatkozó információk is. Forrásként használtam fel továbbá a különböző királyi rendeleteket és törvénycikkeket, melyek rengeteg hasznos támpontot adtak egy-egy népszámlálásról. A KSH folyóiratában, a Statisztikai Szemlében is rengeteg tanulmány került publikálásra a népszámlálásokról, azok menetéről, végeredményeiről, ezek a munkák a felhasznált szakirodalmak sorát bővítették. Az évi népszámlálás volt az első, amely pontos, megbízható adatokat tartalmaz az anyanyelvre vonatkozóan. Ettől kezdve napjainkig átlagosan tízévente került sor népszámlálásokra, amelyek során rendszeresen rákérdeztek a nemzetiségre és az anyanyelvre is. Ennek okán munkánkban ettől a népszámlálástól vizsgáljuk Ung és Ugocsa vármegyék népességét. Az 1880-as népszámlálás az egyetlen a vizsgált népszámlások közül, mely pontos adatokat közöl a vármegyéről járásokra lebontva. Ung vármegye 4 járásra oszlott (Ungvári, Szobránczi, Kaposi, Bereznai), Ungvár központtal. A legnagyobb számmal a rutének képviseltették magukat, a lakosság 33,2 %-át adták. Míg a legkevesebb az oláh nyelvű lakosság. Ung vármegye szemmel láthatóan legkiemelkedőbb, legnagyobb számú hívővel rendelkező felekezete a görög katolikus volt, mely a lakosságnak kicsivel több, mint a felét, pontosan 51,4%-át számlálta. Ezt követte 21,7%-kal a római katolikusok, majd nem sok eltéréssel a helvét evangélikusok 13,6%-kal és az izraeliták 13%-kal. A következő népszámlálás idejére, 1890-re tovább modernizálták az alkalmazott módszereket és bővítették a kérdések körét. Az 1890-es népszámlálásban, ahogyan az előző munkámban is megfigyeltem, hibás adatokat közöltek, így a vallási és anyanyelvi összlétszámban eltérések vannak. Ezen kívül az összlétszám is jelentős eltéréseket mutat, míg az előző népszámláláson a lakosság száma fő volt, addig tíz év alatt a lakosság száma összesen főre csökkent, ebben szerepe volt az 1882-ben tomboló kolerajárványnak. Az előző népszámláláshoz képest etnikai szempontból nem változott a felállás a legtöbben a rutének voltak (35,4%), őket követték a magyarok (29,2%). A 10 évvel korábbi népszámláláshoz képest teljes mértékben eltűntek a német és oláh anyanyelvűek. Vallási szempontból szintén maradt a felállás: 53,4%-kal a görög katolikusok állnak az élen, őket követik 21,3%-kal a római katolikusok. Az anyanyelvi és vallási összlétszám között főnyi eltérés van. Ennek okára nem találtam választ. Feltételezhetően hibásak az adatsorok. Az 1900-ban felvett népszámlálás legnagyobb újítása a két nem egyenjogúsítása volt: ezután külön kérdésként szerepelt az összeírt személy neme ban 36,6%-át tették ki a rutének az összlakosságnak. Továbbra is őket követték a magyarok 29,8%-kal és a tótok

151 (szlovákok) 28,1%-kal. A többi nemzetiség száma elenyésző volt, összesen 5,5%-át tették ki a lakosságnak. A görög katolikus lakosság száma tartotta vezető pozícióját 54,8%-kal. Az őket követő római katolikusok 21,5%-ot tettek ki. Ismét egy fordulat következett be a korábbi népszámláláshoz képest, ismét az evangélikus reformátusok voltak a harmadik helyen, számukat tekintve 12,4%-kal az ágostai evangélikusokhoz képest, akik ekkor már csak 0,4%- ot számláltak. Az 1910-ben végzett utolsó monarchiabeli népszámlálást a községek helynévrendezése előzte meg. Jelentősen bővült a kérdések köre is. Az 1910-es népszámlálás is ugyanazt mutatta, mint az előzőek, vagyis a rutén nép többségét 38,1%-kal és az őket követő magyarságot 33,2%-kal. A tótok a sorban a harmadik helyen állnak 22,3%-kal és a többi kisebb népek száma is már kitette a lakosság 6,3%-át.

152 Ugocsa vármegye nemcsak a régióban, de az egész országban a legkisebb vármegyének számított. Ung vármegyéhez képest jelentősen kisebb lakossággal rendelkezett és szerepe sem volt meghatározó a régióban, hol egyik, hol másik vármegyéhez csatolták és annak a felügyelete alá helyezték. Összesen két járásra oszlott Tiszáninnenire és Tiszántúlira. A vármegyében hasonló a felállás, mint Ung megyében, a rutének vannak jelentős többségben 45,9%-kal. Az őket követő magyarok emelhetőek még ki 34,7%-kal. A többi kisebb nemzetiség alig teszi ki a 20%-át az összlakosságnak. Ha a felekezeti megoszlást vesszük szemügyre, láthatjuk, hogy a rutén lakosság körében általános görögkatolikus hívek alkotják a többséget. A görögkatolikus népesség az összlakosságon belül 63,9%-ot tesz ki. Érdekes, hogy számarányukat tekintve sokkal többen vannak, mint a rutének. Ennek oka, hogy a magyar nemzetiségű lakosságon belül is meghatározó jelentősége volt a görög katolikus egyháznak. Az ezt követő helvét evangélikusok 15,7%-át adták az összlakosságnak. A többi vallás, ill. felekezet képviselői a népességnek csupán 20%-át alkották, akárcsak az anyanyelvnél itt is megfigyelhető, hogy két kiemelkedő vallás van a többi száma elenyésző. Ahogyan Ungnál, úgy itt is hibás adatokat közöltek az anyanyelvről az 1890-es népszámlálásban. Az összlakosság fő volt, de ha összeszámoljuk az adatokat, fő jön ki, vagyis hibásan lett feltüntetve, esetleg összeszámolva. A rutének száma hirtelen fővel csökkent. Ez megmagyarázhatatlan jelenség, így nincs más magyarázat, mint a hibás adatközlés. A magyarok száma valószínűleg valós lehetett, a korábbihoz viszonyított arányokhoz képest az első helyen állt 64,3%-kal. Ekkor megjelent két új nemzet, a szerbek és a horvátok, melyeket együtt számolták össze. A vallási adatoknál fővel volt több lakos bejegyezve, mint ahánynak az összlétszám szerint lennie kellett volna. A legtöbb főt számláló görög katolikusok 50,8%-ot tettek ki. Az őket követő izraeliták száma jelentősen nőtt, számuk 16,9%- ra rúgott, ezzel megelőzték az evangélikus reformátusokat, akik 7,6%-ot tettek ki. Az ágostai evangélikusok 18,1%-ot alkottak. Az összlakosság 1900-ban főt számlált. A magyar ajkú lakosság ekkor 42,9%-át tette ki az összlakosságnak. A rutének 39,3%-át adták az összlakosságnak. A szerb és horvát anyanyelvűek ismét eltűntek az adatsorokból. A németek száma viszonylag állandó maradt. A tót-oláh felállás olyan volt, mint az 1880-as népszámláláson, nem sok változással. Vallási viszonylatban maradt a görögkatolikusok vezető szerepe 62,9%-kal. Az evangélikus reformátusok ismét második helyen álltak 15,5%-kal. Az izraeliták száma lecsökkent 12,7%-ra. A többi felekezet tagjai alig 9%-ot tettek ki a teljes népességen belül. A lakosság számában ismét növekedés figyelhető meg, 1910-re főre nőtt számuk. A magyarok 46,5%-ot számláltak a 37,5%-os ruténséggel szemben. Az oláhokat ekkor már románoknak nevezik. A tótokhoz való felállásban maradt vezető szerepük. A németek számában

153 viszont ismét csökkenés figyelhető meg, számuk már alá esett. Vallási szempontból nem sok változás történt, maradt a korábbi felállás, csak mindegyik száma nőtt egy bizonyos mennyiséggel. Következtetések Következtetésképpen elmondható, hogy bár két eltérő vármegye népesedési viszonyait vizsgáltam, melyek területileg és lakosságuk etnikai és vallási összetételét tekintve is különböztek egymástól, az egyik jelentősebb, a másik viszont az egyik legkisebbnek számított a korban, mégis fejlődésük, népesedési viszonyaiknak változásai hasonlóképpen mentek végbe. Mindkét vármegye lakossága növekedett az évek során, összetételük is hasonlóan változott vagy éppen stagnált. Megfigyelhető, hogy a lakosság száma az évek teltével egyre nő, ám az összetételük folyamatosan változik vallási és anyanyelvi szempontból egyaránt, bár a vallási jobban megfigyelhető, ami az áttérésekkel magyarázható, míg az anyanyelvi az átköltözésekkel, illetve a korban és napjainkban sem szokatlan asszimilációs folyamatokkal magyarázható. Ung és Ugocsa vármegyék több nyelvhatár mentén helyezkedtek el, és ennek köszönhetően nagyon változatos lakossággal rendelkeztek, az asszimilációs folyamatokat ennek okán rendkívül jól lehet a vármegyék népességén vizsgálni. Anyanyelvi szempontból, míg Ung vármegyében a rutén többség figyelhető meg, addig Ugocsa vármegyében az 1890-es népszámlálástól a magyarság jelentős növekedésére és a ruténség kiszorítására lettem figyelmes. A kisebb létszámú nemzetiségek között Ung megyében főleg a tótok (szlovákok), Ugocsában pedig főleg az oláhok (románok) voltak jelen. Bibliográfia évi III. törvénycikk a népszámlálás évi XXV. törvénycikk az országos statistika ügyének szervezéséről évi LII. törvénycikk a népszámlálásról évi XXXV. törvénycikk a m. kir. központi statisztikai hivatalról évi népszámlálás 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912) old. 6. A Magyar Korona országaiban az év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893). 7. A Magyar Korona országainak évi népszámlálása 1. A népesség általános leírása községenkint (1902) old. 8. Az év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint rendezve, II. kötet (1882) old. 9. Gyémánt Richárd Katona Tamás. Demográfia. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, old. 10. Rehák Aranka Rózsa Gábor (szerk.). Népszámlálások Magyarországon. Bp.: KSH, old. 11. Rózsa Gábor. A népszámlálási módszerek és a nemzetközi összehasonlíthatóság. Statisztikai Szemle, 78. évfolyam, szám, old.

154 Annotation Key Words: Ung, Ugocha, census, population, native, religion, county, districts, statistics, ethnicity. The study is to show how founded the population of Ung and Ugocha from 1880 to The main goal is show the population changes on the square of native and religion. The main source of work information provided by the Central Statistical Office. Consequently we can say that although there are two different county population analyzed, which territorially, ethnic and religious composition of their populations differed from each other, but development, demographic changes have taken place in similar. Both the county's population has increased over the years, their composition has changed stagnated or even similar. HALUSKA BETTINA Az es országgyűlési reformok és azok jelentősége Tudományos vezető: Bihari Csaba főelőadó A refomkor Magyarország történelmében meghatározó szerepet játszott. A változás utáni igények egyre inkább megnövekedtek, mivel a konzervatív rendszer nem volt képes nagy mértékben kiszolgálni az emberek szükségleteit. A Franciaországban lezajlott társadalmi változások kihatottak Magyarországra is.a felvilágosult abszolutizmus rendszere már a 18. században elterjedt a birodalomban. A refomkor időszak megindításában kiemelkedő szerepe volt I. Ferenc habsburg uralkodónak, aki nem ellenezte a reform országgyűlések elindulását. A korszak kezdete az 1820-as évek elejére esett, amikor Pozsonyban összeült a törvényhozás szerve. Magyarország szempontjából kiemelkedően fontos törvényeket fogadtak el. Többek között rendelkezés született a magyar nyelv védelméről. Ezzel kiemelt státuszba került a birodalomban működő többi nyelvhez viszonyítva. Szintén a reformkor időszakában került sor a Magyar Tudós Társaság megalapítására, ami a későbbi Tudományos Akadémia alapját képezte. Első elnöke gróf Teleki József lett. A Ludovica katonai akadémia létrehozásának tervezete is kimagasló eredménynek számított, mivel az eredeti tervek szerint itt biztosították volna a magyar katonai elit képzését. Az es adóreformok Az es pozsonyi országgyűlés egyik fő megvitatandó kérdése az adóügy volt. I.Ferenc megnyitó beszédében elmondta, hogy meg akarja erősíteni a rendi alkotmányt és újratárgyalni az közötti viszonyokat. A rendek erre az elmúlt 13 év sérelmeit rótták fel. Azt kívánták, hogy az eddig törvénytelenül beszedett adót az uralkodó számítsa bele a következő évi adóztatásba, ezen kívül követelték a diéta évenkénti összehívását és adóvédelmi törvényt. Hosszú tárgyalások révén, kompromisszum által megszületett az új adóreform, amely értelmében az adó összegét 4,4 millió forintban állapították meg, ami alacsonyabb volt, mint az évi megajánlás, 5,3 millió, amely pengőpénzben volt meghatározva. A rendek követelése ellenére a már beszedett adót nem számították bele következő évibe, de Bécs elengedte az november 1-jétől az október 31-ig

155 keletkezett adóhátralékokat [2]. Néhány ezernyi forint megmaradt annak érdekében, hogy a rendek jogai ne szenvedjenek csorbát. Ez tehát azt jelentette, hogy a hadiadó összegét sikerült a kétszeresére emelni. Ezen kívül országos számlálást tartottak az adózó népekről és a nemeseket is adófizetésre bírták. Bécs ezzel nem a nemesek hatáskörét akarta meggyengíteni, hanem elsősorban az adóalap megerősítésére törekedett szeptembere és 1827 augusztusa között a rendek és a bécsi udvar között született egy kompromisszumos megoldás, amely mindkét fél számára előnyösnek bizonyult. Az udvar kénytelen volt lemondani azon jogáról, hogy a rendeleti úton kormányozza az országot. Ez azt jelentette, hogy nagyobb teret kapott a pozsonyi országgyűlés, továbbá visszatértek az 1791-ben megfogalmazott törvényekhez. Ez alapot adott a későbbi rendiség megszűnésének. A bécsi udvar ezen engedménye a későbbiekben fontos változásokat indított el a birodalmon belül. Az osztrák vezetőség bevezette a papírpénz használatát Magyarország területén, amit a helyi rendek hevesen elleneztek. Végül az uralkodó engedett a magyar rendek nyomásának és ígéretet tett a bankjegyek forgalomból történő kivonására. Erre azért volt szükség, mert az osztrákok által bevezetett papírpénz nem kedvezett a magyar gazdaságnak. Az adórendszerrel alapvetően az volt a probléma, hogy az alsóbb rétegek viselték a közteher nagy részét. Ennek ellenére a társadalmi javakból messze nem részesültek kellőképpen. A felső rétegekre ugyan kiszabtak bizonyos luxusadókat, de a gyakorlatban ez vajmi kevés előrelépést jelentett. Az 1825-ös országgyűlés arra a következtetésre jutott, hogy általános összeírást kell bevezetni annak érdekében, hogy megállapítsák az adók mennyiségét. A törvény rendelkezése kitért az összeírók személyére és azok szerepére is. Meghatározta a helyi vezetők szerepét is az összeírások során [1]. Az adózási törvények átalakítása alapot adott a közvélemény gondolkodásának megváltozására is. Kollár Ádám cikkében élesen kezdte bírálni a nemesi rétegeket, mert nem vették ki részüket kellően a közteherviselésből. Ez felkeltette a városi lakosság figyelmét is, akik lassan, de folyamatosan a polgári rendszer felé mozdultak el. Az emberek követelni kezdték azt, hogy a gazdagabb nemesség sokkal nagyobb részt vállaljon az adózásban. Azonban ez a gondolkodás még nem volt széles körben elterjedt a rendi országban. Az adók összeírása és napirenden tartása nem hozott semmiféle áttörést Magyarország számára. A jobbágyság intézménye megmaradt és továbbra is tartoztak földesuraik felé. A juttatásokat kilenced, tized és robot formájában szolgáltatták be. A jobbágyság annak ellenére, hogy nagymértékben adózott, mégsem képviseltette magát a törvényhozásban ben született egy terv a jobbágyokat tartó nemesek adóztatására. Nagy viták után elfogadták, hogy a jobbágytelkek után a nemesek adót fizessenek. Ez kedvező volt az elszegényedett nemesek számára, mert így kevesebbet fizettek a valamivel gazdagabb társaiknál. Az ös eredményeket újból a felszínre hozták. Az udvar nem törölte el az illegálisan beszedett adót, de megígérte, hogy kiveszi a forgalomból a papírbankókat.

156 Az oktatásról és nyelvhasználatról szóló törvénykezések Az november 3-i országgyűlésen I.Ferenc a kultúrával kapcsolatos fejlődéssel is foglalkozott. Az oktatással és nyelvhasználattal a 11.,12., 17. és 18. Törvénycikkelyek foglalkoznak. E cikkelyek értelmében létrehozták a magyar nyelvhasználat és oktatás, tudományos fejlődés, művészet ápolásának a központját, a Magyar Tudományos Társaságot (Az akadémia nevet csak 1840-ben vette fel). Ennek gondolatát már régen felvetették. Először Bél Mátyás, evangélikus pap fejében fordult meg az ötlet, majd néhány évtizeddel később, 1781-ben Bessenyei György írásba foglalta. Az 1791-i országgyűlésen nyilvánosságra hozták ezt a témát, de I.Ferencnek nem volt ideje foglalkozni a kérdéssel, így későbbre helyezte át ezt a megvitatandó kérdést. Aztán a császár 1825 novemberében, Metternich hatására összehívta az országgyűlést. Ekkor Felsőbüki Nagy Pál szóvá tette, a már pár évtizeddel ezelőtti gondolatot a tudományos táraság megalapításáról. Az uralkodó ekkor nem várt döntést hozott: jóváhagyta a tervezetett és törvénybe is foglalta őket [3]. A létrehozásban nagy szerepet vállalt Széchenyi István gróf, aki birtokainak egy évi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a társaság létrehozására és gyarapítására. A Magyar Tudós Társaság az 1830-as években kezdhette meg működését. Azonban Bécs szabadkezet kapott, hogy beleszólhasson az újonnan alapított létesítmény működésébe és tevékenységébe [6, 556.o.]. Széchenyin kívül még sokan mások is hozzájárultak e nemesi cselekedethez: Andrássy György, Vay Ábrahám, Teleki József stb. Neveiket egy külön cikkelybe bele is foglalták Ferenc parancsára. A Tudós Társaság Széchenyi jótékony felajánlása után csak 5 évvel később, 1830-ban tarthatta meg első igazgatói gyűlését. Kiosztották a posztokat. Az elnök Teleki József lett, Széchenyi István a másodelnök, Döbrentei Gábort pedig titkárrá nevezték ki. A legelső közgyűlés 1831 februárjában ült össze. 6 osztállyal indult (42 rendes és 24 tiszteletbeli taggal) el a működtetése, több közismert alapítótaggal: Berzsenyi Dániellel, Kazinczy Ferenccel, Vörösmarty Mihállyal, Kisfaludy Sándorral. Az 1827-es regulában nem csak a Tudományos Társaság, de a Ludovika Katonai Akadémia létrehozása felől is törvénykeztek. Azonban egy ilyen létesítmény megvalósítása nem megy olyan könnyen. Végrehajtását hátráltatták: az osztrák tisztségviselők, a jakobinus mozgalmak kibontakozása, a napóleoni háborúk kiteljesedése. Már a 18. században a rendek szóba hozták, hogy az ország külső erőinek a megerősítése érdekében alapítani kell egy hadüggyel foglalkozó intézményt, ami az úri származású ifjaknak is gazdagabb ismereteket adott volna a hadviselésről. Azonban kénytelen volt némi kedvezményeket tenni a nemzeti érdekek védése miatt, így törvénybe iktatták 1808-ban, de az uralkodó nem siettette az építkezéseket: kezdetben egy külön tanszéket nyittatott az egyetemen, később két professzor felvételéről beszélt[5, 300.o.]. Az uralkodó minden áron próbálta húzni az időt, de mivel rengeteg jótékony ember akadt, akik pénzt ajánlottak fel és sürgették az akadémia létrejöttét, ezért a király kénytelen volt engedni a nép követelésének. A Pesten álló váci épület szolgált volna az intézmény helyiségéül. József nádor volt az, akit megbíztak, hogy minden diétán számoljon be a pénzösszeg stádiumáról. Ám ekkor egy nem várt fordulat következett. A király kicselezte a törvénykezést. Az akadémiának

157 1809.október 1-jén kellett volna beindulnia. De ez nem történt meg. A kifogás a francia háborúk kiéleződése volt. A devalváció miatt a támogatások összértéke is jóval megcsappant. Az es országgyűlésen ismét indítványozták a főiskola megnyitását. József nádor 1826.április 4- én újból benyújtotta kérelmét. Elindították az elértéktelenedés által megcsorbult felajánlások újraszámolását. A felső-tábla tagjai úgy vélték, hogy a kevesebb pénzösszeg ellenére is be kell indíttatni az akadémiát, a hiányzó költséget pedig a felkelési pénztár kamataiból pótolják ki, amíg újabb adományokra nem sarkallják a tehetősebb polgárokat. Elvetették a tandíjat, így a szegényebb családok is beadhatták majd fiaikat a Ludovikába[5, 301.o.]. I.Ferenc eleget tett a kéréseknek és azonnali hatállyal érvényesítette a felterjesztést, illetve törvénybe iktatta. A regula három bekezdésből állt: az elsőben az uralkodó indítványozta az épület mielőbbi rekonstruálását és a hadintézmény beindítását, a másodikban a kamatok pénztárba való helyezéséről, a harmadikban arról foglalt állást, hogy a Ludovika tanárait a királyi kamarából fogják finanszírozni [5, 304.o.]. Az akadémia felállítása nem ment egyik napról a másikra. Több évbe telt, amíg végérvényesen megtudták nyitni. A további országgyűléseken többször is vitatéma maradt a főiskola sorsa. Végül csak november 21- én nyithatta meg kapuit.[7, 15.o.]. Közigazgatási törvények A magyarországi állami közigazgatásnak mélyreható múltja van. A reformkor idejében a törvény álláspontja szerint a király abszolutista jogot gyakorolt.az ő kezében összpontosult a végrehajtói hatalom. Rajta kívül voltak a felső- és az alsó-tábla tagok. A felsőbe tartoztak a katolikus érsekek és megyepüspökök, a bárók, a mágnások, a főispánok, királyi tanácsadók. Az alsóba a vármegyék, a szabad királyi városok és a káptalanok (a katolikus egyházigazgatás testületi szerve) egy-egy képviselője, egyes apátok és más vallási személyek. A felsőtábla gyűléseit a nádor, az alsótábláét a személynök vezette [4.172.o.]. A lakosságot közvetlenül a vármegyék, azaz a helyi szervek és városok képviselték [4.169.o.]. A nemesi vármegye önkormányzata évszázadokon keresztül a felső réteg mélyreható érdekérvényesítő hivatala volt. Mindemellett kezelte a lokális közigazgatást és az igazságszolgáltatást, biztosította az adózás rendjét, az osztrák abszolutizmus idején biztosította és óvta az ország nemzeti önnállóságát. Az államapparátus fundamentumát képezte. Ezek élére a főispánok voltak állítva. Őket az uralkodó választotta. Ha a főispán nem tudta valamilyen oknál fogva (pl. nem volt eléggé tapasztalt) ellátni teendőit, akkor a király adminisztrátort nevezett ki, aki ugyan segítette a főispánt munkájában, de az országgyűlésen nem vehetett részt. A vármegyék igazgatásában ezen kívül részt vett az előalispán, a főispán távolléte alatt az ő vállára szakadt a köz- és kisgyűlések megrendezése, ellenőrizte a titkár munkáját, felügyelte az adószedést, a megyei pénztárat, katonai, illetve igazságszolgáltatási posztot töltött be; az ő hiányzása esetén a másodalispán látta el a teendőket; a nyilvántartást a jegyzők végezték; az igazságszolgáltatásban az ügyészi hivatal játszott közre; az adózásban az adószedői hivatal; a közbiztonságért pedig a biztosok feleltek. A megyék üzemeltettek orvosi és mérnöki intézeteket, megyei levéltárat és börtönt. A megyék járásokra oszlottak, amit a főszolgabíró kormányzott. Az ő munkáját elősegítették a szolgabírók és az

158 esküdtszék. A járásoknak voltak hivatalnokai, akik szabályozták a törvényszerű adózást és az igazságszolgáltatást, felügyelték az infrastruktúrát stb. [ o.]. A bécsi kormány természetesen irányítása és felügyelete alatt tartotta Magyarország közigazgatását. Ilyen volt az udvari- és titkos tanács, akik a királyt segítették a döntésekben; az udvari kancellária, ami az uralkodó központi irodája volt; az udvari kamara, ami a pénzügyekkel kapcsolatos dolgokkal foglalkozott és az udvari haditanács, amely a katonai feladatokat felügyelte [ o.]. Összességében a magyar kormánynak hiába voltak külön állami szervei, de a Habsburgok mindent a felügyeletük alatt tartottak és az ő engedélyük nélkül nem lehetett széleskörű önigazgatást kialakítani. A közigazgatási szervezet fentebb bemutatott példájával a rendszer működését kívántuk szemléltetni. Az között lezajlott magyar országgyűlés kiemelkedő fontossággal bírt az ország történelmében. Ennek oka, hogy olyan törvények sorát fogadták el, amelyek hosszútávon megváltoztatták a Magyarországon uralkodó társadalmi berendezkedést. Továbbá az elfogadott adó, oktatási és közigazgatási törvények kialakították azokat a feltételeket, amelyeknek köszönhetően elkezdődött a polgári átalakulás időszaka. A rendek lassan, de folyamatosan vesztettek kiváltságaikból és megerősödőben volt a polgári réteg. A legkiemelkedőbb eredmény a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásáról szóló törvény volt, illetve védelemben részesítették a magyar nyelvhasználatot. A nyelvhasználat védelme azért volt fontos, mert ezentúl sokkal szélesebb körre kiterjedt a magyar nyelv használata. Addig a nemesség a német nyelvet részesítette előnybe, szemben a többség által beszélt nyelvvel. Összességében a reformországgyűlések pozitív eredménnyel zárultak Magyarország szempontjából. Társadalmi átalakulások kezdődtek, megerősödött a polgári réteg és létrejött az a politikusi réteg, amely döntő szerepet fog játszani a későbbi es forradalom és szabadságharc, illetve az 1867-es kiegyezés kapcsán. FORRÁS- ÉS IRODALOMJEGYZÉK Források es évi VII. Törvénycikk a porták megigazítására szolgálandó országos összeírásról. Onlione hozzáférés: 2. Adóhátralékról és kirovásokról szóló 1827-es törvénycikk. Online hozzáférés: 3. Tarján M. Tamás: Széchenyi István felajánlja egy évi jövedelmét a Tudós Társaság számár. Rubicon történelmi folyóirat. Online hozzáférés: felajanlja_egy_evi_jovedelmet_a_tudos_tarsasag_szamara/ Irodalom 4. Csizmadia Andor: Magyar állam- és jogtörténet. Tankönyvkiadó, Budapest, o. 5. Bényei Miklós: A Ludovika Katonai Akadémia kérdése a reformkori országgyűléseken. 840 o.

159 6. GergelyAndrás: Magyarországtörténete a 19. Században. Osiris Kiadó Budapest o. 7. KádárGyula: A Ludovika Akadémia. 640 o. 8. Pap József: Magyarország vármegyei tisztikara a reformkor végétől a kiegyezésig. Belvedere kiadó, Szeged, o. Annotation Annotation The topic we talked about is dealing with the most important laws of the Hungarian Parliament between It examines the laws that caused social and political changes. We present the situation of Hungary in the reform period and analyze the contrary between the Viennese and Hungarian Parliaments. Keywords:reform period, Hungary, parliament, culture, politics, viennese imperial yard. HOMOKI MÁTYÁS Hunyadi János 1448-as török ellenes hadjárata Tudományos vezető: Mihók Richárd főelőadó A hadjárat előkészítése Hunyadi János, Ulászló magyar király halála után részleges sikereket ért el a Magyar Királyság belső rendjének megszillárdításában, a béke és a közbiztonság megteremtésében. Ebben jelentős szerepet játszot Hédervári Lőrinc nádor támogatása. Jelentős sikernek számított az 1447-es két évre megkötött fegyverszünet III. Frigyessel, amely természetesen nem ért fel egy békével, de lehetővé tette Hunyadi számára a csorba kiküszöbölését, egy újabb török ellenes hadjáratott. Az ügy számára új szövetségesek is próbált szerzni, ilyen volt V. Alfonz nápolyi király, a pápa, illetve felújította a Szkander béggel kötött szövetségét is [4, 180]. A hatalmi krízis megoldása után Hunyadi János újra a török elleni harcot helyzette előtérbe az ország legfontosabb kérdéseként. A célja továbbra is a törökök kíűzése a Balkánról. Ehhez Hunyadi ismét mozgósítani szerette volna Európa keresztény államait. A kormányzó felújította szövetségét a harcos albán felkelő vezérrel, Szkander béggel, és tárgyalásokat kezdeményezett V. Alfonz nápolyi királlyal. A nápolyi királynak érdekeltségei voltak a Balkánon, és szerette volna a balkáni gazdag kikötővárosokat a királysághoz csatolni. Ezt természetesen csak a törökök kiűzésével lehetett volna véghezvinni. Ezen a ponton találkoztott V. Alfonz és Magyarország érdeke. Nem titok, hogy Hunyadi János több vasat tarott a tűzben a tapasztalataiból okulva. Mégpedig V. Alfonzt tartotta lehetséges jelöltként a magyar trónra, ha a tárgyalások Frigyessel véglegesen megfeneklenek. A nápolyi királlyal a tárgyalások sokáig elhúzódtak, Alfonz felajánlott 100,000 aranyat a hadjárat költségeinek fedezésére, de amikor eljött a fizetés ideje, halogatni kezdte ígéretének teljesítését. Ennek főbb oka az, hogy Alfonz minnél tovább, annál jobban belebonyolódott az itáliai politikába és a balkáni események

160 hirtelen nagyon távoliak és édektelenek lettek számára. A hosszan tartó alkudozás Alfonz és Hunyadi között végül is megfeneklett. Hunyadi végül egy kevés pénzt kapott a nápolyiak aranyából, a tárgyalásokat pedig felfüggesztette [9, ]. A kormányzó azonban más támogatók után is nézett, amelyet II. Miklós pápa személyében talált meg február 23-án elhunyt IV. Jenő pápa, aki a tragikus 1444-es hadjárat legnagyobb szóbeli támogatója volt és helyére a köztudottan reformer II. Miklós pápa került, aki Hunyadi János reményei szerint felkarolja a magyar ügyet [6, 450]. Hunyadi János több levelet is küldött az új pápának, amelyekben támogatását kérte a közeljövőben megindítandó török ellenes hadjárathoz. A pápa kérte a komrányzót, hogy halassza el a hadjáratot a következő évre, hogy körültekintőbben indíthassák meg a támadást [3, ]. De Hunyadi már elhatározta, hogy a hadjáratot elindítja, a Szent Szék segítsége nélkül is. A hadjárattal a magyarok nem várhattak, mivel II. Murád szultán jelentős sereget vont össze a Török Birodalom magyar határaihoz közeli területein. Hunyadi János nem kis erőfeszítéseire sikerült létrehoznia ütköző államokat, amelyek a magyar királynak voltak a vazallusai (Rácország, Havasalföld). Így a török hadjáratokra a magyar Délvidéknek jelentősen nagyobb ideje volt a felkészülésre [2, 246]. Hunyadi János 1448 tavaszán megkezdte az oszmánellenes hadjárat megszervezését. Brankovics György szerb despota elzárkózott a hadjárattól és mindössze csak áthaladást biztosított az országán. A magyar urak jelentős része is csatlakozott a hadjárathoz, ezek közé tartoztak: Pelsőczi Imre, az erdélyi vajda testvére; Bebek László, az erdélyi vajda fia; Rozgonyi György; Szécsi Tamás; Thallóczy Frank és Péter, volt horvát bán; Székely János; Losonci Benedek; Alsólindvai Bánffy István és Csáki György [4, XLVI fejezet]. A kormányzó serege a források szerint főt számlált, ehhez csatlakozott a havasalföldi vajda 8000 lovasa. Hunyadi János megalapozottan bízott az erejében, a keresztény sereg felülmúlta a hosszú hadjáratban részt vett csapatok létszámát. A magyar sereg jól felszerelt, huszita harciszekerekkel megerősítve vonult táborba a Duna mentén, ahol csatlakoztak hozzá a magyar főurak bandériumai [9, 170]. A hadjárat lefolyása, és következményei Hunyadi János szeptember 28-án bontott tábort. A magyar sereg Nis városát elhagyva Krusevác környékén nem folytatta az útját Szófia felé, hanem elkanyarodott Rigómező felé. Az irányváltozás feltehetően azért történt, mivel Brankovics szerb despota nem adott segítséget a hadjárathoz, ezért Hunyadi minél hamarabb egyesíteni akarta erejét Szkander bég albán harcosaival. Brankovics híven a hintapolitikájához elárulta a keresztény ügyet, és értesítette a szultánt a kormányzó útvonaláról [1, 65]. Ezzel Hunyadi elvesztette az általa mindig jól kihasznált meglepetés erejét. II. Murád szultán seregei élén a magyar sereg hátába került, és

161 még mielőtt Hunyadi az albán sereggel egyesülhetett volna, Rigómezőnél csatára kényszerítette. A kormányzót váratlanul érte a törökök megjelenése, ezért megerősített tábort állított fel [9, 171]. Heltai Gáspár leírásából ismerjük, hogy a szultán elfoglalta a harctér legtöbb stratégiailag fontos pontját, ezért Hunyadi nem várhatott sokat a rohammal. A szultán seregének létszáma későbbi becslések alapján fő között mozgott [2, 247]. A csatát a magyar könnyűlovasság nyitotta meg október 18-án. A rohamot a török arcvonalán elhelyezkedő rhuméliai hadtest fogta fel, amely zömében aszab lovasokból és akindzsi martalócokból állt. A roham áttörte a törökök vonalait, ami nem lehetett nehéz, mivel a fent említett harcosok alacsony kiképzésű egységek voltak, amelyek nem harcoltak fegyelmezett sorokban és mélyen előrenyomultak soraikban. A roham hiába alakult jól, a túlerő mégis megrekesztette a magyar lovasokat, amelynek csak az este vetett végett. Az éj leszállta után a csapatok visszatértek megerősített táboraikba. Valószínűleg a magyarok abban a hitben voltak, hogy a török könnyűlovasság elmenekült és másnap a szultánnal fognak összecsapni. Hunyadi János megpróbálkozott egy éjjeli rajtaütéssel is, de ez a tette kudarcba fulladt. Így a magyar csapatok visszatértek a táborukba, ahol kimerülten az egész napi csatározástól készültek a másnapi ütközetre. Az ütközet nem sok jóval kecsegtetett, de Hunyadi bízott a serege vitézségében és remélte, hogy egy gyors rohammal megtörhetik a törökök sorait, és az ütközetet a javukra fordítják [9, 172]. A török krónikákból tudjuk, hogy október 19-én Hunyadi két szárnya indította a támadást, ezzel visszanyomta a törökök vonalait és súlyos csapást mért rájuk. A magyarok jobb szárnyát Lasontzi Benedek vezette, a bal szárnyát pedig Bánffi István. A második lépésben a kormányzó nehézpáncélosaival és a bárói bandériumokkal megtámadta a törökök centrumát, amelyet a janicsárok és az előző napot túlélt aszabok alkották. A sereg rohama azonban megtört a janicsárok masszív fanatikus védelmén, amellyel a szultánt védték [4, XLVI fejezet]. Amíg a csata zajlott a centrumban, a magyarok egyik szárnyát váratlan támadás érte, amely összezavarta a hadrendet, és vad kézitusa alakult ki. A magyar szárny nem bírta sokáig a túlerőt, a soraik véglegesen felbomlottak, menekülésbe kezdtek, ettől valószínűleg a másik szárnyra is átterjedt a pánik. A centrum látván a szárnyak felőrlődését visszavonulásba kezdett, mert ezzel elveszítették a fedezetüket, és így a bekerítés fenyegette őket. A magyarok közül, aki csak tehette, menekült, maga Hunyadi is. A főurak nagy része életét vesztette a csatamezőn, közéjük tartoztak: Tallóczi Péter, Marcali Imre, Bebek Imre, Csáki György. A csata utolsó napján a magyar gyalogosok szekérvárban védték a visszavonulókat [9,172]. Antonio Bonfini így írta le a kűzdelmet: A többiek, akik ott maradtak a csatamezőn, bekerítették a magyar tábort, amelyben egy szálig megöltek mindenkit, lovászlegényt, markotányost, kocsist, hajcsárt, a sebesültek tömegét, jóllehet ezek halálig verekedtek, és nem engedték közel az ellenséget, míg

162 egy árva nyiluk, dárdájuk volt, és nem találtak magyar holttestet a táborban, amely körül ne hevert volna három-négy török [1, 140]. A veszteségek mindkét oldalon óriásiak voltak, bár a magyar krónikások szerint a keresztények mindössze embert vesztettek. Aznonban ez nem felelt meg a valóságnak. Több mint valószínű, hogy a magyar veszteség elérte a főt. A török veszteségeket nehéz felmérni, de az biztos, hogy jelentősebbek voltak, mint a magyaroké. Ez azzal magyarázható, hogy II. Murád szultánnak nem maradt ereje a magyar menekülők üldözésére [9, 173]. A krónikások szerint a török veszteségek főt számláltak, de ez lehetetlen, mivel az egész török haderő létszáma volt ennek megfelelő. Az igazsághoz a legközelebb talán Antonio Bonfini mester krónikájából kapunk információt, ami emberre teszi a törökök veszteségét. [1, 150]. Brankovics György országán keresztül vonult vissza Hunyadi János is. A visszavonulás közben a kormányzót megtámadták és csak lélekjelenléte mentette meg a haláltól. Hunyadit minden vitézsége ellenére fogságba ejtették a rác despota emberei, és Szendrő várába hurcolták, ahol Brankovics elé vezették. Brankovics ki akarta szolgáltatni a kormányzót II. Murád szultánnak, ám ezt a magyar főurak meghiúsították. A magyar bárók és főpapok tanácsa szegedi tartózkodása során megfenyegette a despotát, aki inkább alkuba bocsátkozott. Hunyadi Jánost forintos váltságdíjért és több birtok átadása fejében engedték szabadon. Ezen kívül László fiának el kellett vennie Cillei Ulrik lányát Cillei Erzsébetet [8, 1-7]. Az ilyen szintű konfrontálódás a despota személyes sérelmeivel magyarázható, amelyek érlelődtek benne, miután Hunyadi javára le kellett mondania Magyarország területén lévő birtokairól. Ezen kívül a despotát, mint tudjuk, rokoni szálak fűzték a bárói ligák tagjaihoz, akik nem ritkán szemben álltak Hunyadival [9, 174]. Hunyadi János az év utolsó napjaiban érkezett Magyarország területére. Az országtanács Szegeden várta a kormányzót [4, XLVII fejezet]. December 30-án Hunyadi utasította a Szent Szék udvarában tartózkodó követét, hogy közölje a pápával, hogy Magyarország folytatni fogja a háborút a hitetlenekkel szemben, és kéri a szent atyát, hogy nyújtson segítséget a további harcokhoz [3, ]. Szegedre érkezése után a bárók és a főpapok tanácsot tartottak, amelyen Hunyadit megbízták az ország védelmének megszervezésével. A rigómezei vereség után az erők átcsoportosulásának csakhamar megmutatkoztak a jelei. Az első ilyen jel az országtanács által elfogadott és jogosnak ítélt Brankovics követelések voltak. A Cilleiek hatalmát ellensúlyozó Tallócziak elvesztették birtokaik jelentős részét, és magának Hunyadinak is le kellett mondani erdélyi Vajdaságáról. Az új vajdákat az országtanács nevezte ki Újlaki Miklós és Rozgonyi János személyében, viszont ezek nem tartoztak a kormányzó ellenlábasai közé. Corvinus befolyása azonban nem csökkent Erdélyben a birtokai és familiárisai révén. Ez megnyilvánult abban is, hogy az erdélyi királyi

163 jövedelmek továbbra is az ő kezében maradtak. Az országtanács megbízta Brankovicsot, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen a török szultánnal a fegyverszünet reményében. Hunyadi helyeselte a döntést, annál inkább, mivel északon a cseh husziták újra pusztítani kezdték Magyarország területét. A felvidék jelentős része a cseh husziták kezére jutott, ahol saját államot rendeztek be [7, 1-9]. Brankovics azonban nem teljesítette megbízatását, mivel rettegett attól, hogy a háború ezután az ő országát is eléri. A kormányzó nem tétlenkedett az elmaradt hadjárat ellenére sem szeptemberében szerződést kötött Bosznia királyával és Bogdán moldvai vajdával, hogy azok nem szegik meg esküiket, amelyet a magyar királynak (annak helytartójának) tettek, és nem engednek át országukon török csapatokat Magyarország irányába. A magyar diplomácia teljes győzelmét jelentette, hogy 1450-ben megkötötték a fegyverszünetet Murád szultánnal is. Ezzel Hunyadi János Jiskra huszitái ellen fordulhatott [9, ]. Forrás- és irodalomjegyzék Források: 1. António Bonfini. A magyar történelem tizedei. Ballasi kiadó o. 2. Kronika az magyaroknak dolgairól Heltai Gáspár.( Chronica az magyaroknak dolgairól. Buda, 1575) Magyar Helikon. Budapest, o. 3. Siralmas levél János kormányzó nevében...vitéz János..Vitéz János levelei és politikai beszédei // Szerk.: Bellus Ibolya -Boronkai Iván. Bp.: Szépirodalmi Könyvkiadó, o. 4. Thuróczy János Rogerius Mester. A magyarok krónikája/ Siralmas ének. (Chronica Hungarorum. Brünn, Augsburg, 1488). Budapest: Magyar Helikon, o. 5. Zsigmond kiraly a Paloczi Matyus halalaval megiiriilt nadori meltosagot Hedervari Lorinczre ruhazza..a Héderváry-család oklevéltára. Szerk.: Radvánszky Béla és Závodszky Levente. Budapest: Magyar Tudományos Akdémia, o. Irodalom: 6. Gergely Jenő. A pápaság története. Budapest: Kossuth Kiadó, o. 7. Gerő János. A Cseh huszíták Magyarországon. Besztercebánya o. 8. Pálosfalvi Tamás.A Brankovicsok a középkori Magyar Királyságban. História, 2010/1 8. o. 9. Teke Zsuzsa. Hunyadi János és kora. Budapest: Gondolat kiadó, old. Annotation John Hunyadi was one of the most dynamic figures of the Hungarian Middle Ages. In his time, he belonged to those few nobles who could recognise their true enemy the Turks, and who instead of disagreeing acted together in order to fight their enemy at the southern border and the Balkan Peninsula. One example of such vigour was the campaign of Kosovo in 1448, the first Hungarian campaign after the tragic battle at Varna which claimed the life of Władysław III of Poland. Key words: John Hunyadi, Skanderbeg, the Second Battle of Kosovo, Murad II, cavalry, Hussites tactics, Władysław III of Poland, Christian troops.

164 KISS ÉVA A Kárpát-medence térszerkezetének jellemzői Meg kell végre találnunk az európai társadalom minden aspektusa számára a különböző korszakokban a megfelelő saját földrajzi keretet, amelyet nem külső, hanem belső tényezők határoznak meg. Nehéz kutatás ez, sok óvatosságot és nagyon-nagyon sok próbálkozást igényel! (Marc Bloch) Az Európa szívében helyet foglaló Kárpát-medence földrajzi egységessége, ennek a területnek minden más európai tájtól különböző, sajátos képe nem a földrajztudomány műhelyében mesterségesen kikristályosított elmélet és elképzelés, hanem a természet erőinek nagyszerű harcából megszületett, mindenki által érzékelhető, szemmel látható tény. A nagy medence egysége, földrajzi összhangja a tények kényszerítő erejével jelenik meg a terület legkülönbözőbb fajta (szerkezettani, geológiai, morfológiai, növényzeti, gazdasági) térképes ábrázolásán. Igazi iskolapéldája a tájegységnek. Benne a különböző tájalkotó és tájformáló tényezők: a föld szerkezete, domborzata, éghajlata, vízhálózata, növénytakarója és mindezeken felül, de mindezekkel együtt az ember kultúrát termelő, műtájat alakító tevékenysége olyan egységbe olvadtak és forrtak össze, amelyhez hasonló Földünkön egy sincs (Bulla B., Mendöl T., 1947)[4]. A Kárpát-medence Közép-Európa legmélyebben fekvő területe. Körül magas hegyvonulatok szegélyezik: a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység. A mély terület a Duna vízgyűjtő területe. A Kárpát-medence területén több ország osztozik. Magyarország és Szlovákia teljes területe a Kárpát-medencében található, míg vannak országok, amelyeknek csak bizonyos százaléka esik a medence területére, a többi része azon kívül terül el. Így: Ausztria, Bosznia- Hercegovina, Csehország, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovénia, Ukrajna. A Kárpátmedence Európa legnagyobb mély fekvésű területe, amely a környező hegységek kiemelkedésével és a belső területek lesüllyedésével, majd a későbbiek során a Pannon-tenger kiszáradása következtében jött létre. Magyarország kárpát-medencei érintettsége, érdekeltsége a legerősebb, az ország medence-feneki, alvízi egység. Szlovákia egész területe úgyszintén a Kárpát-medencén belül fekszik, de területének nagyobb része felvízi jellegű. A többi ország (Ausztria, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia) medencén belül eltérő nagyságrendű (ezek közül Romániában a legjelentősebb), de mindegyik érintett a medencén belüli együttműködések építésében. A több mint km 2 területű, nagy, ovális alakú medence természetéről sok tekintetben jó tájékoztatót ad a földgömbön elfoglalt, tehát abszolút és a szomszédságához viszonyított, tehát relatív helyzete. Abszolút földrajzi helyzete szerint az északi mérsékelt földöv tartozéka az északi szélesség 44½ és 49½ -a között. Vagyis fele úton van az Egyenlítő és

165 az Északi Sark között. Ez azt jelenti, hogy változatos időjárású terület a mérsékelt földöv déli szegélyzónájában, már közel az enyhetelű és forró, száraznyarú Mediterraneumhoz; olyan táj, amelynek a felszínén domborzati és talajhatásokkal karöltve az éghajlat színes és változatos életet tud fakasztani. De jelent az abszolút helyzet mást is. Az a tény, hogy a Kárpát-medence a keleti hosszúság 15 -tól a 26½ -ig nyúlik el kereken 1000 km hosszúságban, nemcsak a nagy medence téres és tágas voltát igazolja, hanem egyben belsőszárazulati, kontinentális jellegét is. Éspedig kétféle értelemben is. Nemcsak azt jelentik ezek a fokszámadatok, hogy a Kárpátmedence az éghajlat szélsőségeit letompító Atlanti-óceántól fekszik több, mint 1000 km távolságra éghajlattani tekintetben ugyanis a Földközi-tenger és melléktengerének, az Adriának a közelsége semmit sem jelent, hanem egyszersmind azt is érzékeltetik, hogy Európának ez a legközpontibb helyzetű nagytája tetemes távolságban van Atlanti Európa teljes kultúrájú tájaitól is, tehát ölében már nem folyik olyan gazdag áradással és színnel az élet, mint az atlanti partokon, de még mindig sokrétűbb, mint keleti és déli szomszédságában. Vagyis a táj kontinentalitása térszínén nyugatról kelet felé nemcsak éghajlattani-fizikai földrajzi tekintetben, hanem emberföldrajzi, a műtáj felszerelkedettsége tekintetében is növekszik. Olyan tények ezek, amelyeknek hatása a legerősebben benn tükröződik a medence földrajzi képében (Bulla B., Mendöl T., 1947)[4]. A Kárpát-medence határai többnyire nem térképre rajzolt vonalak, s egymással keskenyebb-szélesebb átmeneti sávon tájgyepün keresztül érintkeznek, mégsem mondhatjuk, hogy a bükki, mátrai, cserháti falvak vagy Balassagyarmat, Ózd, a Csíki-, Gyergyói-, Háromszéki-medence települései a Kárpát-medencében vannak. Mert nem ott, hanem a Kárpátokban! A Kárpát-medencében van viszont pl. Gyõr, Érsekújvár, Kecskemét, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Újvidék, Belgrád (Hevesi A., 2003)[6]. A Kárpát-medence Közép-Európa legmarkánsabban elkülönülõ nagytája. É-on, K-en és DK-en a Kárpátok, D DNy-on a Dinári-hegység, Ny-on az Alpok fogják közre. E hegységektõl viszonylag könnyen és egyértelműen elhatárolható. Ennek ellenére a Kárpát-medence mint földrajzi név meglepően fiatal. A földrajzi szakirodalomban csak 1932-ben jelenik meg először (Bendefy-Benda, 1932; Kalmár G., 1932). A Kárpát-medence háromtagú medence. A három medencetag fölismerésével a magyar földrajzi irodalomban először Hunfalvy Jánosnál ( , 1886) találkozhatunk, aki a Ny-it Pozsonyi-, a középsõt Pesti-, a K-it Erdélyi-medencének nevezte. Az első kettőt a két magyar medence -ként is említi. Ugyanezeket a neveket használja Egyetemes földrajzának III. kötetében Ballagi K. és Király P. is (1878). Mindhárman megállapítják, hogy a Pozsonyi-medence legnagyobb részét a Kisalföld, a Pesti-medence javát a Nagyalföld foglalja el. A Pozsonyi- és Pesti-medence megjelölés ugyan nem szerencsés, s nyilván ez a fõ oka annak, hogy nem gyökeresedtek meg. Az azonban kétségtelen, hogy a szóban

166 forgó térségek medence mivoltát mindhárman fölismerték, és kereteiken belül látták a Kis-, ill. Nagyalföldet. Azt, hogy a két Alföld medencében fekszik, tényként rögzítette Czirbusz G. (Balbi A. - Czirbusz G. 1899) is. Ami a K-i, vagyis az Erdélyi-medencét illeti, értelmezése, határai és neve kezdettöl fogva a legegyértelműbb, mint ahogy valamennyi természeti adottságát tekintve is az (Hevesi A., 2003)[6]. 1 ábra. A hármas tagolódású Kárpát-medence (A), a hármas osztatú és háromszintes Kárpát-medence vázlatos hosszszelvénye (B) A Kárpát-medence szomszédságához viszonyított, relatív helyzetének két alapvető jellemvonása van: centrális elhelyezkedése és zártsága. Centralitása Közép-Európában csak a Cseh-medencének van nagyobb, mint a Kárpát-medencének, de területileg csak negyede emennek, zártsága pedig kisebbfokú a Kárpátok medencéjénél. Centrális helyzete a szó legföldrajzibb értelmében Közép-Európává, Európa közepévé teszi a Kárpát-medencét. Azzá teszi - amint később látni fogjuk - szerkezeti, domborzati, éghajlati, hidrográfiai, növényföldrajzi, település- és gazdaságföldrajzi tekintetben egyaránt. Tájképében Nyugat-, Észak-, Kelet- és Dél-Európa tájvonásai mind a természetes, mind pedig a műtáj képében fellelhetők, de mindezek a földrajzi elemek egyetlen, nagy, sajátos földrajzi egységgé forrtak össze éppen a medence zártsága következtében. Zártságát tömör hegységi keretének köszöni. Északon, keleten és egy darabon délen a Kárpátok, nyugaton az Alpok, délnyugaton a Dinári Alpok, végül délen az Aldunáig a Balkáni-masszívum tömegei olyan nagy mértékben zárják el közvetlen szomszédságától, hogy a tömör hegységkereten keresztül mindössze két szélesebb kapu, kijáró teremt összeköttetést a Kárpát-medence és környezete között: nyugaton, a Kis-Alföld előterében,

167 a Bécsi-medence felé a Nyugati- v. Bécsi-kapu és délen az Al-Duna mentén és a Morava völgyében a Balkán belseje felé a Déli-kapu. Mindkettő a Duna völgyében (Hevesi A., 2003)[6]. A Kárpát-medence - iskolapéldája a földrajzi tájegységnek. Tudjuk, hogy Földünk felszíne, a felszín gazdag változatosságú képe egyéni, sajátos életet nevelő és folytató területegységekből, tájakból szintetizálódik. Tudjuk azt is, hogy minden táj a tájalkotó tényezőknek (szerkezetnek, domborzatnak, az éghajlatnak, a hidrográfiai hálózatnak, a természetes növénytakarónak és az ember tájalakító, kultúratermelő tevékenységének) a természetes együttese, szintézise. Földrajzi területegység, amelyhez hasonló van a Földön, de teljesen azonos soha. Tehát minden táj önálló individuum, egyéniség; sajátos, önálló vonásokkal földjének szerkezetében, felszínében, éghajlatában, folyóinak, tavainak természetében, életében, növénytakarójában, népességének a természeti tényezőkkel folytatott harcában, tehát a lakosság településében és gazdálkodásában, egész táj alakító tevékenységében. Ha tehát valamely táj életét részletesen meg akarjuk ismerni, a táj életében sorban és fontosságuk szerint méltatva meg kell vizsgálnunk a tájalkotó tényezők szerepét. Ezt a módszert kell nekünk is alkalmaznunk, amikor a következőkben a Kárpát-medencének, mint természetes tájnak a képét akarjuk megrajzolni, amikor fizikai-földrajzi sajátságait, vagyis először a természetes tájat kialakító tényezők: a földtörténeti múlt és a kéregszerkezet, a domborzat, az éghajlat, a vízrajz és a természetes növénytakaró tájbeli jelentőségét kívánjuk bemutatni(bulla B., Mendöl T., 1947)[4]. A Kárpát-medence közvetlen földrajzi szomszédsága A Kárpát-medencét változatos földtörténeti múltú, következésképpen változatos felszínű, éghajlatú tájak övezik. Nyugaton a szomszédság az Alpok tája. Uralkodó vonása a magashegységi jelleg. Ugyanannak a hegységrendszernek a tartozékaként a Kárpátokkal egyidőben gyűrődött fel, de, mert a hegységképző erők intenzitása nagyobb volt és a hegység harmadkori letarolódása után erőteljesebben és magasabbra emelkedett környezete fölé, mint a Kárpátok, az Alpok magasabb és tömörebb, mint a Kárpátok vonulata. Formakincse is változatosabb a Kárpátokénál, mert az Alpok - éppen nagyobb magassága miatt - a pleisztocén időben egymást követő jégkorszakok folyamán szinte egész terjedelmében eljegesedett. Innen a sok, merész, tarajos gerinc, a csonthógyűjtő medence és páholyszerű völgy, a gleccser vájta U- alakú teknő völgyek, jégkori eredetű, sziklamedencés tavak, az egykori jégárak törmeléksáncai és halmai: a morénak és a sok, meredek sziklás törmeléklejtő. A minden oldalról zárt, magashegységi tájnak jellemző vonásai: az energikusan tagolt felszín, a magashegységi, eléggé zord éghajlat sok, jelenkori gleccserrel, nagy esésű, bővizű hegyipatakokkal és folyókkal, sok tóval és magassági övekbe tagolódó természetes növénytakaróval (tölgyes, bükkös, fenyvesöv, alhavasi törpecserjésöv, havasi gyepek régiója, végül legmagasabban az örökhó és a meztelen sziklahavasok birodalma). Ez a táj a Keleti Alpokhoz tartozó Bacher-hegység, a Koralpe, a Gleinalpe

168 és a Stájer-Alpok vonulatával és előhegységeivel hanyatlik le a Kárpát-medence felé, északon pedig a Badeni É-D-i irányú törésvonal választja el az Alpokat a Kárpátok hegységrendszerétől. A Schneeberg, a Wiener Wald, a Morvamező, a Lajta-hegység és a Hamburgi szirt közé befoglalt Bécsi-medence a Kis-Alföldhöz hasonló, fiatalharmadkori süllyedékterület, a Kárpátmedence nyugati kijárójának, kapuvidékének előudvara. Tájunk északi szomszédsága változatos felépítésű terület. Északnyugaton a Kárpátok homokkőláncai a harmadkori Morva-medence halomvidéke felé simulnak el. Innen a Felső- Odera völgymedencéje, a Morva-kapu a Felső-Visztula medencéjébe vezet át. Mindkét terület már a Keleti-tenger felé csapolódik le. De ugyanúgy Nyugat-Galícia is, a Visztula és a San folyó közti, helyenkint lösszel borított, kanyargós folyóvölgyekkel szabdalt, szubkárpáti elővidék. A Dnyeszter forrásvidékétől kezdve az Északkeleti-Kárpátok homokkő vonulatának redői a szubkárpáti homokos-agyagos molassze-öv (szubkárpáti öv), majd a keletgaliciai löszös táblásvidék felé kapcsolódnak. Kelet-Galicia kettős osztatú. Északi része, Volhinia, mély, északi irányban futó folyóvölgyekkel energikusan feltagolt térszín, a déli rósz a Podoliai-tábla tartozéka. Ős-Európa geológiai őskori kristályos tönkjére horizontálisan, vagy közel vízszintesen települt, üledékes táblák lösszel vastagon elborított térszíne, amelyet már a Dnyeszter és a Prut csapol le a Fekete-tenger felé. Keleten a löszborította Moldova a Podoliai és Besszarábiai táblásvidék déli folytatása, de amazoknál még szárazabb és kontinentálisabb éghajlatú. A Kárpát-medence déli szomszédsága szerkezetileg és alaktanilag is, következésképpen tájképi tekintetben is kettős osztatú. A Déli-Kárpátok előterében a Havas-Alföld fiatal harmadkori medence. Feltöltött síkság a mi Alföldünkre emlékeztető tájvonásokkal. Az Al- Dunától kezdve végig a Száva mentén hegyvidék a szomszédság. A Balkáni-masszívum folyóvölgyekkel feldarabolt, törésekkel tagolt röghegységei szegélyezik a Kárpát-medencét. A rögsorozat Sumadijdban (Ős-Szerbia) a legalacsonyabb és leghézagosabb. Itt nyílik a Kárpátmedence déli kapuvidéke egyrészt az Al-Duna völgyén át, másrészt a Balkán-hegység és a röghegységek között a Morava-völgy hosszában. Végül délnyugaton a szlovén és a horvát Karszt, meg Nyugat-Bosznia hegységei már a Dinári-Alpok tartozékai. Ez az Alpokkal és a Kárpátokkal egyidős, mészköves, karsztos hegység nemcsak szerkezet- és alaktanilag zárja le a Kárpát-medencét délnyugaton, hanem Mediterrán- Európa meleg-mérsékelt éghajlatú tájaitól és a tengertől is elválasztja. (Bulla B., Mendöl T., 1947)[4]. A Kárpát-medence területének korai ábrázolásai A Kárpát-medence első térképi ábrázolásai a római korból maradtak ránk. A római korból fennmaradt esküvői tál díszítése őrizte meg számunkra a Balaton első ábrázolását. A

169 vízfelület rajza még nem a valóságos földrajzi jelleget adja vissza, de a Balaton tálra írt latin elnevezése (Pelso) egyértelművé teszi, hogy Balaton legkorábbi megjelenítéséről van szó. Klaudiosz Ptolemaiosz táján részletes, térképkészítési célú, görög nyelvű leírását adta az akkor ismert világnak, illetve leírásai alapján feltehetően el is készítette a világ 26 szelvényre (tabulára) osztott térképét és egy összefoglaló világtérképet. A részletes térképek között három ábrázolja a Kárpát-medencét, az akkori római tartományokat: Pannoniát, Daciát, Illyriát és környezetüket. A térképek a Kárpát-medencére vonatkozó II. századbeli földrajzi ismeretek szemléletes, tömör összefoglalásai (Magyarország története térképekben, 2005) [7]. A Seuso-tál 70,5 cm átmérőjű, különösen finoman megmunkált ezüsttál közepén lévő dombormű vadászjelenetet, esküvői lakomát, a lakomát előkészítő sütést-főzést megörökítő képei alatt halakkal teli keskeny vízfelületet, majd vadakkal teli tájat ábrázol. Az ábrázolt vadak dámvad, szarvas, őz, nyúl, vaddisznó. A lakmározó társaság előtt háromlábú, összecsukható asztalra (tripusra) helyezett gyöngyperemes tál látható. A társaság bal oldali tagja ételt nyújt a közelben kikötött lónak. A ló nevét is megtudjuk az ábrázolásból, az állat feletti címke szerint In(n)o-centius, azaz Ártatlanság. Kicsit lejjebb, a vízfelület szélén is egy megírást látunk. Ez a Balaton kelta-latin neve: Pelso. 2. ábra. A Seuso-tál Balaton-ábrázolása, 336 A Seuso-tálat is joggal tekinthetjük korai térképszerű ábrázolásnak, és így a Balaton legkorábbi bemutatásának. Az Ókor legnagyszerűbb térképművet Klaudiosz Ptolemaiosz hagyta ránk. Az egyiptomi Alexandriában körül, görög nyelven írt Géographika hüphégészisz (Földrajzi segédlet) című műve a térképszerkesztési ismeretek első összefoglalása emellett az akkor ismert világ térképkészítés alapjaként szolgáló leírása. Ahhoz, hogy a leírás segítségével térképet lehessen szerkeszteni, meg kellett adnia a térképen ábrázolt tárgyak (települések, folyók, hegységek) pontos földfelszíni helyzetét. A tárgyak földfelszínen elfoglalt helyzetét földrajzi koordinátákkal tudjuk jellemezni. Ptolemaiosz is az Egyenlítőtől számított földrajzi szélességgel

170 és a Boldogok szigeteitől (Kanári-szigetektől) mért földrajzi hosszúsággal jellemezte a települések helyét, a folyók forrását, jellemző kanyarulatait, torkolatát, az országhatárok töréspontjait, a hegyek kiterjedését. Ptolemaiosz egy világtérkép mellett tíz részlettérkép készítését javasolta Európáról, négyet Afrikáról, tizenkettőt Ázsiáról. Máig is vitatott kérdés, hogy elkészítette-e ezeket a térképeket, vagy leírása alapján csak később, mások szerkesztették meg azokat. Ptolemaiosz munkája nem vált nagyon ismertté, mert a III-V. századi szerzők csak csillagászati műveiről tesznek említést. Csillagászati könyvei a VIII. században arab közvetítéssel kerültek Európába. Földrajzi munkáját a bizánci könyvtárban csak a XIII. században találta meg Maximusz Planudesz, és másolatot készített róla. Bizáncból az Itáliai-félszigetre került egyik másolatot 1409-ben latinra fordították. A latin nyelvű kéziratról hamarosan újabb másolatok készültek, majd a könyvnyomtatás feltalálását követően megjelentek az első sokszorosított kiadások is. Mivel fametszéssel a térképek finom vonalai nehezen állíthatók elő, Ptolemaiosz munkájának kiadásai is - az ulmi kiadások kivételével - rézmetszéssel készültek. Az első kiadások megjelenési ideje és helye: 1477, Bologna; 1478, Róma; 1482, Firenze; 1482 és 1486, Ulm; 1490, Róma. A Ptolemaiosz által javasolt és római számmal jelölt huszonhat részlettérkép közül három (az V., VI. és X. számú tábla) ábrázolja a történelmi Magyarország területét. A Kárpát-medencét a II. században, az évi római kiadás V. számú térkép (Quinta Europe Tabula) ábrázolja. 3 ábra. Rézmetszet. Ptolemaiosz: Cosmographika, Roma, V. térkép (Skelton-féle fakszimile kiadás). OSZK Térképtár, TA 5121

171 A térképet szinte két részre osztja az Alpok és a Karszt apró, árnyékolt kúpokkal kifejezett hegyvonulata. A hegységtől délre a Sinus Hadriaticus (Adriai-tenger) és Maré Ligusticum (Tirrén-tenger) között ferdén elhelyezkedő Itália és a Dunától északra Germania területei kidolgozatlanok. Ez Ptolemaiosz szerkesztési elvéből adódik, ugyanis azokat a részleteket, amelyekről külön térképet is kívánt készíteni, mindig üresen hagyta. Itáliát és Germániát további térképek tárgyalják részletesen, ezért maradt területük ezen a lapon üresen. A folyók és a tengerek felszínét apró vonalkákkal érzékeltette a térkép rajzolója. A részletesen megrajzolt terület északkeleti része ábrázolja Pannóniát. Az északi keretvonal, a 48 földrajzi szélesség közelében széles szalagként tekereg a Danubius fluvius, a Duna folyó. A kelet-nyugati irányt éles kanyar töri meg, majd ezt követően északnyugat-délkeleti irányban fut keresztül a mai Alföldön, és veszi fel a vele párhuzamos Tibiscus (Tisza) folyót. A Tisza a keret szélén a Kárpátok (Carpatus mons) hegyei közül ered. A két folyó közötti terület, ajazígok földje (Jazigum metanastarum pars) nem része a birodalomnak. A Tisza folyón túl viszont ismét római tartomány terül el: Dácia (Dacie pars). A Római Birodalom úthálózatát szemléltető, keskeny pergamentekercsre rajzolt térkép is ábrázolja a Kárpár-medence teljes területét. A térképen a településeket, azok jelentőségét nagyságukkal kifejező, de egységes ábrák mutatják. Ezért ezt a munkát tekintjük a mai térképekre is jellemző, egyezményes jelekkel való ábrázolás ősének. Ugyanakkor ez a térkép az első, amely meghatározott cél érdekében, bizonyos tartalmi elemek - itt az utak - kiemelésével készült, tehát ez az első úttérkép is. Három császári székhelyet (Róma, Konstantinápoly, Antiochia) jelöl az úttérkép, így feltehetően akkor keletkezett, amikor mindhárom város egyszerre töltötte be ezt a szerepkört. Ez 365-ben és 366-ban volt (Magyarország története térképekben, 2005) [7]. Fontos a Kárpát-medence (Carpathian Basin) elemzését folytatni mint egy olyan földrajzi-kulturális egységet, melynek határait magától értetődően jelölik ki a Kárpátok, az Alpok, illetve a Dinári-hegység vonulatai. Evidens, hogy ezer éven át a határok jelentősen változtak vagy belső viszonyok, de inkább dominánson külső nagyhatalmi viszonyok miatt. A Kárpát-medence egy egységes területi egészt jelöl, amelyhez alföldi és hegyvidéki területek egyaránt hozzátartoznak, addig a Pannon-síkság alatt tulajdonképpen a középső Duna-medence valamennyi alföldi, sík vidékét értjük. Konceptuálisan, a Kárpát-medence nem kivételesen topográfiai, földrajzi tér, hanem egy egységes természetiföldrajzi és kulturális térfogalom. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Banai M., Lukács B. A Kárpát-medence egysége, Beluszky Pál (1999): Magyarország településföldrajza. - Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 584 p. 3. Bloch Marc. A történelem védelmében. - Budapest, old.

172 4. Bulla B., Mendöl T. A Kárpát-medence földrajza. Budapest: Egyetemi nyomda, Hajdú-Moharos József - Hevesi Attila (1997): A kárpát-pannon térség tájtagolása. - In: Karátson Dávid (főszerk.): Magyarország földje. Pannon Enciklopédia. - Kertek Budapest, pp Hevesi Attila. A Kárpát-medence és a Kárpátok természetföldrajzi Tájtagolásáról // Földrajzi Értesítő LII. évf füzet, pp Magyarország története térképekben, Анотація Стаття присвячена аналізу територіальної системи Карпатського басейну. Важливим було окреслення кордонів Карпатського регіону взагалі і визначення безпосередніх географічних кордонів Карпатського басейную Складовою дослідження є презентація давніх карт Центральної Європи та Карпатського регіону. Апріорі підкреслюється географічна та культурна єдність Карпатського басейну як цілісної територіальної, природно-географічної системи. KOVÁCS ELEONÓRA Hadifogságban. Naplórészlet (I.) Az utóbbi időben nagyobb figyelmet kapott az első világháború kutatása. Felmerült a mindennapi élet, valamint a hátországban lezajlott események feltárásának igénye. Elegendő ismerettel rendelkezünk-e arra vonatkozóan, hogy az első világháború eseményei miként befolyásolták a mai Kárpátalja területén élő lakosság mindennapi életét? A témával kapcsolatban kutatások zajlanak, tanulmányok jelennek meg. Elsősorban hadtörténeti vonatkozású munkákról van szó. Ebben a tanulmányban egy első világháborús hadifogolynapló részletét ismertetem. A tanulmányban nyomatékosítom azokat a jelenségeket, melyek az ismertetett naplórészlet elemzéséhez szükségesek. A dolgozat elején röviden áttekintem a témára vonatkozó korábbi kutatások eredményeit. Ezt követően rátérek a tanulmány megírásának céljára: ismertetem a napló szövegének egy részletét, mely a hadifogolylét során tett megfigyeléseket taglalja, majd összefoglalom a témával kapcsolatos észrevételeimet. Hogyan zajlott a mindennapi élet a 20. század elején Ung vármegye településein? A hajdani Ung vármegye területéről az 1880-as években a lakosok Amerikába vándoroltak. Ennek oka azzal magyarázható, hogy a mezőgazdasági termelésben elterjedt a gépek alkalmazása miatt kevesebb idénymunkásra volt szükség. A kivándorlás megtorpant az első világháború éveiben. Mikor és hogyan kezdődött a háború, mely települések lakosait érintette közvetlenül?

173 A Kárpátok védelméről a kassai parancsnokság nem gondoskodott, mert ekkor területén a 2. hadsereg tartózkodott, ezért csak a munkácsi parancsnokság csapatait tudta erősíteni. A 2. hadsereg csak szeptember 24-én késő este értesült az orosz betörésről. Másnap reggel 10 órakor arról intézkedett, hogy a Révhelyre vezényelt alakulatok azonnal indítsák meg támadásaikat. olvashatjuk Suslik Ádám tanulmányában. Lehoczky Tivadar Világháborúnk c. naplójában arról ír, hogy miképpen fogadta Munkács lakossága a háború kitörésének hírét. Jegyzetek az évi háborúból címmel ellátott szövegrészletben kifejti, hogy: Évtizedek óta tart Európában az általános és folytonos fegyverkezés. Az évről-évre való katonaság-szaporítás és létszám emelés megváltoztatta a társadalmat, a régebbi polgárság állapotát és viszonyát egészen. ( ) Melyik komolyan gondolkodót nem döbbentette volna meg e pokoli mesterkedés, az emberiség pusztítására való törekvés; azon elvnek merev érvényesítése, hogy li vill pacem, para bellum. Ha békét akarsz, készülj hadra. Lehoczky Tivadar naplójának 1914 őszére vonatkozó részleteivel Tutuskó Ágnes foglalkozott bővebben. Általános hadkötelezettség, bevonulás, menetelés, az uralkodó szolgálata, revans a szerbeken ezek a mozznanatok emelhetőek ki a napló olvasása által. Össze kell hasonlíanunk más háborús naplóval. Kovács György ( ) az első világháborút a magyar királyi pécsi 19., majd a budapesti 30. honvéd gyalogezred katonájaként szolgálta végig. A Nagy Háború blog online felületén olvashatóak képekkel illusztrált feljegyzései a frontszolgálat alatt történt eseményekről. Egy csomó orosz szurkodja agyon a mi alvó katonáinkat, A levágott fejek két figyelemfelkeltő, de nem hatásvadász cím a blogon közölt és időközben nyomtatásban alakban megjelent naplóból. Rajzokkal illusztrált napló, lineáris történetmesélés. A hajdani Ung vármegye területén, Szalókán született Kovács Kálmán ( ) Háborús naplója viszonylag könnyen olvasható. A szerző tudatosan vers írására törekszik. Szigorúan vett értelemben ez a törekvés nem sikerül, a szótagszámok nem egyeznek, gyakran ragrímet alkalmaz, ugyanakkor figyelemreméltó törekvés. Kovács Kálmán Háborús naplója egy apró jegyzetfüzet, melyet a hajdani baka dédunokája Debrecenben őriz családi ereklyeként. Könnyen olvasható, helyenként elmosódott kézírással készült jegyzetről van szó. Tartalmát tekintve dal, vers és ima olvasható a naplóban. Ez alkalommal egy verset közlök, mely a hadifogságban íródott. Közlése azért indokolt, mert a fogság mindennapjaiba nyerhetünk betekintést. A családtagok elbeszélése szerint a néhai Kovács Kálmán, aki részt vett Przemysl védelmében szeptember március 22. között. Ezt követően fogságba került.

174 Hazatért, és szülőfaluja határában halt meg 1942 áprilisában. Kovács Kálmán naplóját egyik dédunokája, Kovács István bocsájtotta rendelkezésünkre. A naplóban a leírások nem időrendi sorrendben találhatóak. Az első oldalon az orosz ábécét olvashatjuk, aztán egy név és egy évszám: A negyedik oldalon kezdődik az első világháborúhoz kötődő szöveg. A napló szövege által rekonstruálható cselekmény a tetőpontról indul: a dalokat 1915 februárjában keletkezett szövegek követik. Ezek után olvasható, miként sorozták be Kovács Kálmánt, hogyan került Ungvárra, onnan Lemberg felé, majd Przemyslbe. Végül a fogolyéletről olvashatunk lila, majd fekete ceruzával írt beszámolót. A napló utolsó részében imádságokat olvashatunk; a kézírás hasonló, abban az esetben, ha Kovács Kálmán írta, másolta egy imádságoskönyvből, korábban vagy később tette. Egyik lehetőséget sem zárom ki, mivel könnyen olvasható, nagy gonddal írt imádságokat olvashatunk. Ezeket valószínűleg egy énekeskönyv végéről másolták a füzetbe. A dalokról (a dall és másik dall kifejezést használja a napló szerzője) és az imádságokról más alkalommal lesz szó. A napló oldalait a szerző nem számozta meg. Egy alkalommal találhatunk számozást: ekkor az 1915 márciusában, Przemysl feladása előtti eseményeket tárgyalja a szerző. Valószínű, hogy szó szerint idéz a Tábori Ujságból, mely a szegedi 25. gyalogezred lapja volt, és október március 22. között jelent meg. Molnár Kálmán tartalékos tiszt, az újság egyik szerkesztője hangsúlyozta, hogy a lap megjelenésének célja a katonák harci kedvének megőrzése volt. A Tábori Ujság legtöbb példánya megtalálható a Hadtörténeti Könyvtár, valamint az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményében, az utolsó példány kivételével. Emiatt is figyelmet kaphat a napló: valószínűleg az március 22-i példányban közölt sürgönyök olvashatóak a naplóban. A február 21-i kitörés előtti, valamint a visszavonulást követő hangulatot tükröző sürgönyök szövegéről van szó. Ezeket a várparancsnok, Kusmanek Hermann intézhette az uralkodóhoz. A napló szerzője olyannyira fontosnak tarthatta az erődrendszerben töltött utolsó napok eseményeinek dokumentálását, hogy a lap tetején megszámozta az ekkor keletkezett/vagy erre az időre utaló szövegek fölött a lapokat. Más helyen erre nincs példa. Az említett négy oldalon a hangnem bizakodó, hangsúly a hősiességre és a haza védelmének fontosságán nyugszik. Emiatt is kirívó a napló szövegét tekintve ez a néhány oldal. Sem a napló elején, sem a végén nem találkozunk olyan narrációval, mely az eseményeket az eszményítés felé mozdítaná. A legérdekesebb az lenne, ha összehasonlítanánk az február között lejátszódott események elmesélését a korábbi és későbbi történések vázolásával. Erre azonban később kerül sor. Jelen esetben felvázoljuk a problémát, és közzéteszünk egy részletet a naplóból. Azt a mozaikot, mely által egy bizonyos múlt egyfajta ábrázolásával szembesülünk. Ez a kép zordnak

175 tűnik és valós. Közvetíti, hogy egy orosz hadifogságban lévő baka milyen mozzanatokra figyel fel a környezetében. A mindennapi élet egyes pillanatait, a Közép-Ázsiában élő emberek életmódját írja le. A napló írója beszámol az állattartás sajátosságairól, az állatokról, kiemeli a tevét, megjegyzi, hogy olvasott róla a történelemkönyvben. Beszámol a házakról és arról, hogy mit kapnak enni. Ez egy lényeges mozzanat, az étkezés problémája a napló további részében is előtérben marad. A napló szerzője a helyesírási hibákat tekintve legtöbbször az egybe- és különírás esetében követ el szabálytalanságot. Előfordul, hogy az ly helyett lj szerepel (oljan), szabadíts helyett szabadícs. Főnévként nagy kezdőbetűvel írja a király, orosz szavakat, valamint a kétpupú teve kifejezést is. Ezeket nem hibaként kezelem, sajátosságként emelem ki. Kénytelen vagyok javítani ezeket a hibákat annak érdekében, hogy az olvasó számára közelibb, érthetőbb, világosabb legyen a vers szövege. Erre volt példa a Nagy Háború blogon közölt Kovács György naplójának közlésekor is. A hadifogolysorsról beszámoló részlet sajátossága, hogy a szerző tudatosan ragrímet alkalmaz. A napló egy apró füzet, a versszak egy sora fér el benne. Nagy kezdőbetűvel kezdi az új sort, ha nem jön ki a rím egy sorban, a sor alá illeszti a gondolat befejezését. A téma (hadifogolynapló) és az elbeszélés formája (a versírásra törekvés) emeli ki a naplót az első világháborús naplók közül, és különlegessé teszi. Azért is, mert a hajdani Ung megye területéről egyelőre ez az első publikált naplórészlet. Remélem, hogy a közlés más embereket is arra buzdít, hogy érdeklődjenek: őriz-e valaki a családban hasonló jelentőségű ereklyét, kordokumentumot? Amíg megszületik a költői kérdésre a válasz, vagy megérlelődik az elhatározás, olvassuk el a sokat emlegetett részletet: Szomorú sorsunk hadi fogságban Szép magyar hazámtól igen messzeségben Egészen tízezer kilométernyire Elhozott sorsom szép magyar hazámtól Fájós szívvel várom meg szabadulásom Nincs ezen a tájon nekem semmi kedvem Szabadíts meg édes jó Istenem! Zord ez a tájék, habár nincs hideg Ez nekem mint hűtelen és rideg! Ha jól szétnézek az itteni világba Másképp megy minden, mint az én hazámba. Mert itt az igavonó ökör helyett

176 Púpos tevét látunk itt eleget. Hetet-nyolcat vezetnek egy sorba Jól megpakolva tövissel, szalmával Előtte egy szamár ül egy szárdi rajta Úgy hordják a kévét a sivatagból a városba És ha látnátok milyenek itt a taligák! Kétméteres kerékkel egy-egy lóval De vannak sok szép fiuk sok Eléje fog a szilaj vérű mén lovak A szerszámjok meg olyan czifra Hogy földig ér le a sallang róla. No, de ám az ökröket sem feledjük el! Én is láttam kettőt, szántottak szegénnyel. De ez nagy ritkaság Közép Ázsiába De láttam szebbet is Kodasent városába. Járom helyett volt egy gömbölyű fa Körülbelül meg volt két méter a hossza Nincsen megfaragva, nincsen semmi formája alul végére egy bőr van csavarva Van a vége fele két fa szeg bennek Egy fa vas helyet van ide helyezve. Ilyen a szegényöknek a járma Bizony ez nem igen pászol a nyakára. Az ekét pedig, amilyet itt láttam A mai világban igen nem gondoltam Valamikor őseink szántogattak vele Én is olvastam a történelembe. Az első kérdés, hogy versnek tekinthető-e a Szomorú sorsunk hadi fogságban? Tudatosan tördeli a sorokat, a szerző ragrímeket alkalmaz. Tartalmilag a vers első részében a hazafias érzelmek kifejezésének lehetünk tanúi (Szép magyar hazámtól igen messzeségben/egészen tízezer kilométernyire). Az otthon iránti sóvárgás a sorok mögött érződik, a családtagokat azonban nem említi. Az egyéntől független tényező befolyásolta a szerző életútját: Elhozott sorsom szép magyar hazámtól. Az otthon idealizálása érzékelhető a jelző által. A következő három sorban a hazatérés vágya jelenik meg: Fájós szívvel várom meg szabadulásom/nincs ezen a tájon nekem semmi kedvem/szabadíts meg édes jó Istenem!

177 Érdemes kiemelni, hogy korábban a sorsot okolja a fogságba jutás miatt, most a Teremtőhöz fohászkodik a segítségért. A következő két sorban alátámasztja, miért vágyakozik otthonába: Zord ez a tájék, habár nincs hideg/ez nekem mint hűtelen és rideg! Megfigyelhető az idegenség-érzet kifejeződése: Ha jól szétnézek az itteni világba / Másképp megy minden, mint az én hazámba. A szerző hangsúlyozza, hogy az otthonról ismert tárgyak tekintetében milyen eltérések vannak ( Az ekét pedig, amilyet itt láttam kezdetű sor). Kovács Kálmán Háborús naplója sem a magyaroroszági Kovács György, sem Lehoczky Tivadar naplójával nemhasonlítható össze. Előbbi a hadszíntéren keletkezett, az ennek megfelelően megélt eseményeket részletezi. Lehoczky naplója elemző, analitikus szemléletmódot tükröz, a szövegből kitűnik, hogy egy tudós ember figyeli az eseményeket és összegzi azokat. A hadifogolynapló idézett részletében pedig a mindennapi élet jellegzetességeire, a szerző érzelmeire, honvágyára és az általa látott mezőgazdasági eszközök leírására találunk. Szükséges a napló teljes szövegének ismertetése és elemzése, a földrajzi nevek pontosítása, mivel választ kaphatunk a kérdésre, milyen tapasztalatokat szerzett a korábbi földműves a Nagy Háború eseményei közepette. A felhasznált forrás és szakirodalom jegyzéke Forrás: 1. Lehoczky Tivadar. A mi háborúnk. Kárpátaljai Területi Állami Levéltár. Fond Opisz Kovács Kálmán. Háborús napló (magángyűjtemény) Cikkek, monográfiák, segédkiadványok: 3. Braun László. Adalékok az közötti Ung megyei kivándorláshoz. Ungvár: Acta Hungarica, o. 4. Suslik Ádám. A honvédség szerveződése a mai Kárpátalja területén között. Ungvár: Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, o. 5. Tutuskó Ágnes. Az 1914-es kárpátaljai orosz betörés Lehoczky Tivadar A világháborúnk című kézirata alapján. PhD-konferencia Debrecen: Balassi Intézet, o. Annotation This article revisits the question of the Individual memory. It is based on the text of Kálmán Kovács ( ). This text was writing by Kovács in , after the beginning the World War I. The prime question is the connection between the Person (Kálmán Kovács) and the Past (everyday in 1914). MAROSÁN KAMILLA Kárpátalja oktatáspolitikája 1945 és 1949 között a sajtó anyagai alapján

178 Tudományos vezető: Bihari Csaba főelőadó Elég nehéz feladat a korszak sajtóanyagát forrásként felhasználni. Mindenképp primer forrásként tekintjük, mivel azok, ha nem is hűen ábrázolják a fennálló viszonyokat, attól függetlenül rengeteg hasznos információt hordoznak között Ukrajna iskoláiban a tanítás a háború előtti tanterv szerint folyt között is csak a középiskolai osztályok tantervében történtek változások, s ezek a magyar iskolákat nem érintették. A szovjet tanterv sokban különbözött a régitől, sokkal nehezebben és bonyolultabban voltak megmagyarázva a könyvekben a fogalmak. Az ukrán irodalom tankönyvekre jellemező volt Ukrajna régmúltjának idealizálása. Nagyok voltak az elvárások a tanulókkal szemben, sokkal gyorsabban kellett írniuk, a másodikosoknak ugyanúgy le kellett írniuk az olvasmányokat, mint a felsősöknek. Az olvasás gyakorlásához magyarul megjelenő újságokat használtak. Munkám célja: az adott időszak tanulmányozása a rendelkezésünkre álló sajtóanyag és szakirodalom-bázis alapján. Kutatásaimat és az anyaggyűjtést a Kárpátaljai Területi Könyvtár Idegen Nyelvű Dokumentumok Osztályán végeztem, valamint a Kárpátaljai Területi Levéltár Beregszászi Fióklevéltárában. Munkám során felhasználtam a KISZÓ es számait, valamint a 417, 451, 1051-es fondot, melyben több osztálynaplót és bizonyítványt átnéztem. Az os tanév kezdetén 82 magyar tannyelvű elemi iskola 7137 tanulóval és 16 hétosztályos iskola 4671 tanulóval kezdte meg működését. Ezek közé a hétosztályos iskolák közé tartozik a beregszászi, a bátyúi, a gáti, a mezőkaszonyi, a mezővári, a nagyberegi, a nagyszőlősi, a nagypaládi, a nevetlenfalui, a tiszaújlaki, a csapi, az eszenyi, a nagygejőci, a ráti, a szernyei és a nagydobronyi, melyekben magyar nyelven folyt az oktatás [2; 118]. Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsa december 5-én Munkácson hozta első dekrétumait az iskolákra vonatkozóan. A Néptanácsnak több intézkedése is volt: létrehozta Pedagógiai Bizottság néven a tizenhét fős közoktatási megbízott hivatalt; felszólította a pedagógusokat, hogy haladéktalanul kezdjék meg a tanítást azokban a tanintézetekben, ahol korábban dolgoztak; utasítást adott arra, hogy a tanintézményekben, össze kell gyűjteni minden magyar nyelven íródott tankönyvet, térképet, illusztrációs anyagot és zár alatt kell tartani azokat; valamint rendbe kell hozni az iskolaépületeket. Jelentős állami támogatással és társadalmi összefogással kezdődött meg az iskolaépületek rendbehozatala, új iskolák építése, új tantervek kidolgozása új tankönyvek segítségével. Az 1946-os költségvetésből az állam 35,2 %-ot fordított az oktatásra [2; 114].

179 Az idegen megszállók nem törődtek népünk kultúrfejlődésével, nem törődtek a kárpáti iskolákkal. Az alábbi számok bizonyítják a kárpáti terület iskoláinak a magyar megszállás alatti helyzetét. Az ik tanévben 455 elemi, 18 polgári és 7 középiskola volt, az utóbbiak azonban majdnem teljesen el voltak magyarosítva. A polgári iskolákban diák tanult, közülük csak volt a munkások és parasztok gyermeke. A középiskolákban diák járt, de ezek az iskolák csak a városokban voltak. Területünkön nem volt sem technikai, sem zeneiskola, sem egyetem. Az analfabéták és félműveltek száma volt. A tanítók száma [4, 2]. Az iskolák felújításában aktívan részt vettek a polgárok, sok esetben a szülők fogtak össze egy-egy iskola felújítása érdekében. Erről tanúskodik a Kárpáti Igaz Szó 1946 augusztusi száma is, melyben a szerkesztő megemlíti, hogy az es tanévben 809 iskolát nyitottak, valamint a tanulók számát főre növelték. A cikk megemlíti, hogy a szülők milyen összefogással gondoskodnak az iskolákról, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy gyermekeik szeptembertől megfelelő körülmények között tanulhassanak. A júniusi vasárnapi önkéntes közmunkákon sok beszédes példát láttunk arra, hogy a szülők milyen messzemenően gondoskodnak az iskoláról. Kajdanovó faluban (munkacsevói körzet) Leskó elvtársnak, a hétosztályos iskola igazgatójának felhívására, a lakosság egész napon át dolgozott az iskola rendbehozatalán. 40 szekér fát szállított, 15 szekér a Latorcából homokot, két szekér pedig meszet hozott. Az iskola kerítése elpusztult. A kajdanovóiak két óra alatt összehordták a kerítés kijavításához szükséges deszkát és szeget. Még ugyanaz nap kimeszelték az iskolát, rendbehozták a tornatermet és kitatarozták a tanítói lakásokat [1, 1]. A Kárpáti Igaz Szó novemberi számában megjelent egy cikk Iskolák tankönyvek nélkül címmel, melyben a magyar tankönyvek hiányáról ír a szerző. Uzshorodon már több mint egy éve működik a magyar iskolák részére szükséges tankönyvek kiadásával megbízott bizottság. Ez a bizottság eddig még egy tankönyvet sem adott ki. A népművelés területi osztálya és a tanítói továbbképző intézet mindezideig nem adták ki az utasításokat az orosz-, ukrán nyelv és irodalom tanítási tervezetének összeállítására, a magyar tannyelvű iskolákban. A magyar nyelv oktatására nincs tankönyv, sem tervezet. Ha az orosz nyelvre vonatkozólag van is tervezet, azt az ukrán iskolák számára adták ki, ezért nehéz alkalmazni ott, ahol a tanulók nem tudnak oroszul [6, 3]. Ukrajnában az es tanévben több helyen is megnyíltak felsőoktatási intézmények. A Kárpáti Igaz Szó közli az intézményeket, valamint azok felvételi követelményeit. Az es tanévben megkezdődtek a beiratkozások az Ukrán Poligráfiai Intézetbe. Három fakultásra lehetett beiratkozni: a mérnöki-technológiai, a mérnöki-gazdasági, valamint a szerkesztői-kiadói fakultásokra.

180 Az oktatás időtartama 5 év. Az intézet diákjai Moszkva, Leningrád, Kiev, Lyvov és Charkov legjobb vállalatainál folytatnak gyakorlatot. Az intézet végzett növendékei részére Kiev, Charkov, Lyvov, Odessza, Poltava és más városok üzemeiben és kiadóvállalatainál biztosítanak munkát, amely városokban nagy- és középtípusú üzemek, valamint kiadóvállalati fiókok vannak. Az első tanfolyamra középiskolai végzettséggel rendelkező személyeket vesznek fel [3, 3]. A mérnök-technológiai fakultáson a következő vizsgákat kellett letenni: matematika, fizika, kémia, orosz nyelv és irodalom, ukrán nyelv és irodalom. A felvételre jelentkezőknek az igazgató címére a következő iratokat kellett beküldeniük: kérvény, életrajz, középfokú tanintézet végzéséről szóló bizonyítvány, katonai szolgálati viszonyról szóló bizonyítvány, három fénykép. Az intézet diákjai ösztöndíjat, közös lakást és élelmezést kaptak. A Kárpáti Igaz Szó január 26-i számában felsorolják, hogy mely településeken működtek abban a tanéven magyar iskolák: Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszőlős, Bátyú, Nagybereg, Mezővári, Tiszaújlak, Gát, Nagygejőc, Nagydobrony, Dercen, Nevetlenfalu, Eszeny, Mezőkaszony, Nagyrát, Szernye, Nagypalád, Salánk. Tervbe vették az aknaszklatinai és a técsői tanintézmények átminősítését is elemiből hétosztályossá [2, 121]. Honcsarenko Averkij., az UK(b)P kárpáti területi bizottsági osztályának vezetője jellemzi a szovjet mentalitás lényegét Kárpáti Igaz Szó október 3.-i számában. A szovjet hazafias nevelés a szovjet iskola legfontosabb feladata. A szovjet állam minden polgára, minden tanulója szereti hazáját, mert a nagy Szovjetszövetség a világ legdemokratikusabb országa, a legemberibb eszmék hazája, az az ország, amely nemzetiségétől függetlenül biztosítja minden dolgozó jólétét. A szovjet hazafiság érzésének gyermekeinkbe és ifjúságunkba való beoltását a gyermekek, az ifjúság nevelésének homlokterébe kell állítani, mert a szovjet hazafias érzés a szovjet emberek erkölcsi képességeinek forrása [4, 2]. 208 esti és 7 levelező iskolát hoztak létre azok számára, akik már munkaviszonyban álltak. Ezekben az intézményekben ukrán, orosz, magyar és moldován (román) nyelven folyt az oktatás. Egyre jobban nőtt az esti iskolák száma a településeken, erről árulkodik a folyóirat 1946 szeptemberi száma: A Veliko-Bicskiván (Nagybocskó, Rahói járás) újonnan megnyílt esti iskolába 126 munkás és parasztifjú iratkozott be. Az ifjúság nagy lelkesedéssel fogadta az új kultúközpontot és odaadóan tanul s egészíti ki tudását. Sajnos azonban az üzem párt- és szakszervezete mindmáig nem intézkedett arról, hogy az üzemi ifjúmunkások is résztvehessenek a tanulásban [5, 2]. A pionír szervezeteket abban az időben nagy elismerésnek és megbecsülésnek örvendtek. Példát kellett nekik mutatniuk mindenkinek nagy igyekezetükkel, szorgalmukkal és haza iránti önzetlen szeretetükkel és hűségükkel. A pionírok formaruhájukkal és piros nyakkendőjükkel is különböztek a többi tanulótól, gyermektől. Számtalan alkalommal szerveztek koncerteket és

181 ünnepségeket az állami ünnepek alkalmával. Az állam támogatta a pionírokat, felújíttatta az iskolákat, tankönyvekkel látta el őket, s lábbelit és ruhát osztottak a rászoruló diákoknak. Gyakran szerveztek pionírtáborokat is, melyek kitűnő kikapcsolódásnak számítottak. A táborok többsége jól szervezett és elátott volt. Ezzel szemben sok táborban felmerültek problémák az élelmezéssel, gyakran hiányoztak tanfelszerelések is. A Szovjetunió megtett mindent annak érdekében, hogy minél több gyermeket részesítsen oktatásban, segélyekkel látták el a szegényebb sorsú tanulókat, nyaranta pionírtáborokat szerveztek a gyermekek üdültetése céljából, melyen munkás és paraszti családok gyermekei is résztvehettek, ahol ellátták a tanulókat ruhával és élelemmel is. Perszre gyakran merültek fel hiányosságok, melyek orvosolására nem sok figyelmet fordított a vezetőség, többnyire a tanulók és a tanárok kérései süket fülekre találtak. A felnőttek írástudása érdekében is esti iskolákat hoztak létre, ahol képzett tanárok oktattak. Az os tanévtől évente nőtt az iskolák és felsőoktatási intézmények száma. Emiatt egyre több tanárt kellett képezni, kik kiváló szaktudással rendelkeztek. Fő feladatuk az volt, hogy jó kapcsolatot ápoljanak a diákokkal, kövessék szemmel a tanulók fejlődését, valamint növeljék a haza iránti szeretetüket, hűségüket, mivel az akkori sajtó és monográfiák alapján a Szovjetunió abban a hitben tartotta a társadalmat, hogy csak itt van lehetőség továbbtanulásra. A Kárpáti Igaz Szóban megjelent valamennyi tudósítás célja az volt, hogy az 1945 előtti és a felszabadulást követő időszakot összehasonlítsák. Az összehasonlítás célja pedig az lehetett, hogy statisztikai adatokkal támasszák alá, mennyivel jobb lett az oktatási helyzet Kárpátalján a terület Szovjetunióhoz való csatolását követően. Ezekben a tudósításokban rendre úgy mutatják be a korábbi viszonyokat, főleg Kárpátalja mai területének Magyarországhoz való tartozásának időszakát, mintha a korabeli magyar hatóságok szándékosan hátráltatták volna az oktatási rendszer fejlesztését, hogy a helyi lakosság nagyszámú tömegeit tartsák tudatlanságban. Forrás- és irodalomjegyzék 1. Az iskolaév küszöbén. // Kárpáti Igaz Szó, 29. évfolyam, 169. szám, augusztus o. 2. Gabóda Béla. Magyar Pedagógia. // MTA o. 3. Hol tanuljunk. // Kárpáti Igaz Szó, 29.évfolyam, 137. szám július o. 4. Honcsarenko A. A szovjet iskolák alapvető feladatai // Kárpáti Igaz Szó, 29. évfolyam, 186. szám, október o. 5. Kariyosz O. Esti iskola. // Kárpáti Igaz Szó, 29. évfolyam, 196. szám szeptember o. 6. Mogis F. I. Iskolák tankönyvek nélkül. // Kárpáti Igaz Szó, 29. évfolyam, 237. szám november o. Анотація

182 Я здійснила наукове дослідження про освітню політику в Закарпатській області за період рр. У статті досліджено наступні питання: освіта на Закарпатті після зміни політичної влади, проаналізовано молодіжні організації, а також стан освіти у Радянському Союзі на основі угорсько-мовної преси Kárpáti Igaz Szó статті яких в більшості займалися з освітою. MÁDI BIANKA Internálás Verbőcön Tudományos vezető: Dolinai Zsuzsanna előadó A kárpátaljai lakosság az évszázadok során megélt szenvedéseiben és drámáiban a szovjet hatalom egy újabb fejezetet nyitott. A deportálás, internálás és szeretteink elragadásának miértje már rég foglalkoztatja az embereket. Fontosnak tartjuk ezt az időszakot vizsgálni, mivel nincs olyan család, vagy ha van is csak kevés, amely ez időszakban ne szenvedett volna szeretteinek hiányától vagy azok elvesztésétől. A témával kapcsolatban Dupka György kárpátaljai málenykij robot - kutató, Alekszej Korszunnal és Botlik Józseffel közösen közreadott munkáikat használtam fel. Néhány szóban külön megemlítenénk Dupka György A mi golgotánk című művét, mely a kollektív bűnösség elvének alkalmazásával foglalkozik a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben. Internálás Verbőcön november 12-én ülésezett a 4. Ukrán Front katonai tanácsa. A tanács [1, 15 o.] Petrov hadseregtábornok aláírásával végrehajtásra jóváhagyta a 0036-os szigorúan titkos rendeletet. A kilenc pontból álló dokumentum a magyar és a németajkú lakossággal szemben a kollektív bűnösség és büntetés elvének kárpátaljai alkalmazását írta elő. [3, 9 o.]. A tanács 0036-os számú határozata a kárpátaljaiak ezreinek küszöbön álló letartóztatását és lágerbe hurcolását a következőkkel magyarázta: Számtalan településen katonaköteles magyar és német nemzetiségű személyek élnek, akiket csakúgy mint az ellenség katonáit is, le kell tartóztatni és fogolytáborba küldeni! [1, 15.o.]. Verbőc Feketepatak és Egres között fekszik,15 km-re Nagyszőlőstől. [2, 183 o.] Elfoglalásának időpontja: 1944.október 26. Az július 1-jén összeállított helyhatósági (Verbőci Községi Népbizottság) lista alapján 128 helyi tartózkodott lágerekben. [4, 259 o.] Komáromi Antallal (született 1926 májusában), az internálások mára egyedüli verbőci túlélőjével október 3-án sikerült interjút készítenem. A falu elfoglalásakor csak annyit vettem észre, hogy két orosz katona végigsétált a falun. Majd nem sokkal ezután novemberben dobszóval hirdették, hogy 18-tól 50 éves korig a

183 magyar férfiaknak 3 napi munkára kell jelentkezniük. Én nemrégen töltöttem be a 18-adik életévemet, hát én is jelentkeztem. Szőlősre kellett mennünk, életemben ekkor jártam először a tőlünk 15 kilométerre fekvő Szőlősön. Itt megaludtunk a megyeházán, addig, míg össze nem gyűltek az emberek, reggel pedig irány Beregszász, ekkora már körülbelül ötszázan lehettünk. Itt a jelenlévők nevét írták befelé. Beregszászban két napot töltöttünk, a padlón aludtunk, elvették az értéktárgyainkat, ha valaki jó minőségű bőr cipőt, kabátot vagy egyebet viselt azt mind elvették. Az egyik bátyám lábán bőr csizma volt, mikor az orosz katona meglátta levetette a lábáról, és a negyvennégyes lábára hozott egy már szakadt negyvenkettes bakancsot. Alig tudta felhúzni, alá semmit nem tudott venni, a fagyos éjszakán mindkét lába lefagyott. Beregszászból Munkácsra mentünk, az éjszakát az erdőben töltöttük, itt sok salánki megszökött. Másnap megérkeztünk Szolyvára, ereztem, hogy nincs minden rendben és semmi sem úgy zajlott, ahogy ígérték. Szolyván nem tudtak magyarul, mi pedig kézzel-lábbal próbáltuk megértetni magunkat. A körülmények siralmasak voltak. Egyik nap jött egy katona nő, azt mondta szüksége van hat emberre. A lágeren kívüli területre vitt minket egy kis házba, ami tele volt halottakkal. Én nem tudtam, hogy temetkezni megyünk, hiszen ha tudom, nem jelentkezem. Mikor megláttam a halottakat szívem szerint elszaladtam volna. Látta arcomon a rémületet, erősködött, hogy nézzek be, de én nem akartam és ekkor rádobott engem a halottakra. Összeszedtem Magam Isten segítségét kértem, felálltam és én is hordtam kifelé a halottakat. Pucoltam vécét, vágtam fát is az erdőben, de a konyhán is segítettem, itt volt a legjobb. Enni alig adtak, húst szinte nem is láttunk. Szolyváról Orelbe kerültem- ez volt az én lágerem- vagonokban két napig utaztunk, egy vagonba annyi ember volt, amennyit bele tudtak tuszkolni. Mellékhelység nem volt, dolgunkat úgy végeztük, ahogy tudtuk. Orelben másfél évig voltam, itt jobb volt, mint Szolyván. Ekkorra már rájöttem, hogy amit találok azt mindent meg kell enni. Ha cékla héjat találtam hát azt is megettem, volt, hogy a szakácsok kitették a levest hűlni, én pedig elloptam a fazekat, úgy gondoltam, ha meghalok legalább ne éhesen, de szerencsére nem derült ki, hogy én voltam. Egy nap a katona odahívott magához és mondta, hogy hívjam még egy barátomat is. Hát szóltam az egyik paládi fiúnak. A katona kivitt minket a lágerből, mondta, hogy jön egy tehervonat Moszkvából és másszunk fel rá, így is tettünk. Ezzel a vonattal Lembergig lejöttünk, egy kopek sem volt nálunk, azonban egy kedves ember megengedte, hogy ingyen utazzunk a vonaton, mely Csapig lehozott minket, itt egy újabb vonatra szálltunk, s majd leszálltam Szőlősön, itt újból átültem egy vonatra, mely már Feketepatakon állta meg. Úgy jöttem haza, hogy szöktem és e szökésben a katona segített minket.

184 A kerten sétáltam fel a házunkba, édesanyám dolgozott, s mikor meglátott nem hitt a szemének, igazából én sem hittem el, hogy hazatértem. Viszont a két bátyám, akikkel együtt mentem a háromnapos munkára nem tért haza. Hazatérésemet és azt, hogy még ma is itt lehetek, csakis Istennek köszönhetem, aki átsegített és megtartott ebben a nehéz időszakban. Nehéz idők voltak, nem kívánom senkinek. Még ma is álmodom a lágerrel, hogy ott vagyok, látom az embereket Akkora mély nyomot hagyott bennem, hogy az ott történteket nem tudom elfelejteni [6]. Az internálás ideje alatt otthonmaradtak mindennapjai A visszaemlékezések által elképzelhetővé válik számunkra, hogy milyen körülmények között is éltek azok az emberek, akiknek egyetlen bűnűk a származásuk volt. Azonban bennem mégis felmerül a kérdés, hogy mi volt azokkal, akik otthon maradtak? Hogy teltek azon családok mindennapjai, amelyek elvesztették a családfőt, a férjet vagy a fiút? Hogy élték át az internálást a gyerekek, akiktől elszakították édesapjukat? A kutatás során felmerült kérdésekre Balogh Bellától sikerült választ kapni: Arra tisztán emlékszem, amikor édesapámnak, Balogh Sándornak is jelentkeznie kellett a háromnapos munkára. Jana János a kertünk alatt dobolta, hogy ha édesapám ettől-eddig nem jelentkezik a községházán, akkor a saját udvarán lesz felkoncolva. Pedig ő már ötvenkét éves volt. Ezután édesapámat a többi emberrel együtt internálták. Mikor menni kellett, megcsókolt minket és azt mondta édesanyámnak: Isten veletek! A férfiak elhurcolását követően egy ideig, egy-két hétig nem vettünk észre nagy változást. Úgy tudtuk három napra ragadják el tőlünk szeretteinket. Az első hónapok után a szegényebb családok, többek között a miénk is nagy változáson ment át. Édesanyám munkára fogott bennünket, hiszen egyedül nem tudta eltartani a családot, minden segítségre szüksége volt. Az emberek keservesen éltek. Puliszkát, krumplit télen pedig különböző aszalványokat ettek. A földeket muszáj volt bevetni, hogy az embereknek télére legyen egy kis szemes takarmánya. Még maradt a faluban néhány idősebb férfi, később meg a fiatal fiúk is odanőttek, hogy tudtak segíteni. Egyes családokban a nőknek a gyermeknevelés mellett el kellett látniuk a családfő feladatát. Akik visszajöttek, azoktól tudtuk meg, hogy édesapám meghalt, nem akartuk elhinni, még évekig vártuk haza, de nem jött A túlélők elmondták, hogy halálra verték, mert az egyik férfi kenyérlopással vádolta. Elmentünk Volodimir Volinyszkijba, a helység nevében nem vagyok teljesen biztos ahol édesapám el van temetve. Az emléktáblán valóban ott volt a neve. Édesapám halálába nehéz volt beletörődni, én talán még ma sem törődtem bele, hiszen ötvenkét éves volt, nem kellett volna elmenni [5].

185 Az elhangzottakból levonható következtetés, hogy a hatalmat átvevő szovjet rendszer súlyos módon való tisztogatást végzett, mely több tízezer ártatlan ember életébe került. De mégis mit követtek el ezek az emberek, akiket ilyen méltatlan módon bűntettek? Az idő távlatából megállapítható, hogy egyetlen bűnük a származásuk lehetett. Felhasznált forrás és szakirodalom jegyzéke Forrás: 1. Dupka György - Alekszej Korszun: A malenykij robot dokumentumokban. - Ungvár-Budapest, Intermix Kiadó, o. Szakirodalmak, monográfiák, segédkiadványok: 2. Botlik József - Dupka György: Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján.- Ungvár-Budapest, Intermix Kiadó, o. 3. Dupka György: A kollektív bűnösség elvének alkalmazása a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben.- Budapest, o. 4. Dupka György: A mi golgotánk. A kollektív bűnösség elvének alkalmazása a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben.-ungvár-budapest, Intermix Kiadó, o. Adatközlők 5. Balogh Bella (Feketepatak, november 14.) 6. Komáromi Antal (Verbőc, október 3.) Annotation 1944 began a new period in the Transcarpathian history and local people s life. That year the Soviet army was moving forward gradually conquering Transcarpathia. After the deportation of Jews the Hungarian minority was punished. By this research we would like to present the process of deportation in Verbőc ordered by decree Bella Balogh s reminiscences point to difficulties that families faced after their male members had been detached. Key words: Transcarpathia, decree 0036, villages Verbőc, internment, málenykij robot (little work). MIHÓK RICHÁRD Bereg vármegye középkori történetének historiográfiája Bereg vármegye középkori története jelenleg az egyik legkevésbé kutatott terület mint a magyar, mint az ukrán történetírásban, vagy akár a helytörténészek körében. A vármegye történetének eme hiányos szakasza a szakirodalom és a forrásanyag igen kevés hozzáférhető részével okolható leginkább. Természetesen nem szabad azon a tényen sem átsiklanunk, hogy a vármegye legnagyobb része a mai Kárpátalja területéhez tartozik, mely a 20. század folyamán gyakran cserélt gazdát. A második világháborút lezáró béketárgyalások értelmében Kárpátalját (hivatalos nevén Kárpátontúli terület) a Szovjetunióhoz csatolták, annak egyik megyéjeként. A

186 terület hivatalosan még nem is tartozott a Szovjetunióhoz, mikor felállították első felsőoktatási intézményét, az Ungvári Állami Egyetemet. Az egyetem négy karral kezdte meg a működését, és nem véletlen, hogy a négy kar egyike a történelem fakultás volt. A történelem kar munkatársainak volt a feladata, hogy igazolják a terület keleti szláv mivoltát, és kapcsolatot keressenek Kárpátalja területe és a Kijevi Rusz államalakulat között. Ezért a kutatás történeti és régészeti irányban vette kezdetét. Az elmélet létezett, már csak igazolni kellett. Kapóra jött az a Nesztor-féle Őskrónika, melyben fel volt jegyezve, hogy Vlagyimir kijevi nagyfejedelem 992-ben a Kárpátok nyugati felén élő fehérhorvát törzs ellen vezetett hadjáratot [9]. Ekkor meg is találták a kapcsolatot, melynek segítségével az újraegyesülésről tudtak beszélni. Lefektettek egy alapot, miszerint a mai Kárpátalja területe így a kutatásunk területe is a század között a Kijevi Rusz fennhatósága alá tartozott. Ettől kezdve, sem a szovjet, sem pedig az ukrán történészek nem igazán foglalkoztak a terület középkori történetének kutatásával. Bereg vármegye első említése III. Béla ismeretlen jegyzőjének tollából való. A munka Miképpen jöttek be Pannóniába [1] c. részben találkozhatunk először Munkács nevével. Anonymus elmeséli, hogy honfoglaló őseink miként pihentek meg Munkács területén. A munkát a későbbi századokban előszeretettel használták fel Bereg vármegye múltjának megismeréséhez. Annyi bizonyos, hogy III. Béla korában már létezett a település. Bereg vármegye középkori történetírása 1799-ben vette kezdetét Joannicius Basilovits igumennel, kinek munkája a Brevis notitia fundationis Theodori Koriathovits... pro religiosis Ruthenis ordinis sancti Basili magni in Monte Csernek ad Munkacs [5 oldal]. A latin nyelvű munka, a Csernek hegyen található Szent Miklós monostorral foglalkozik, illetve Korjatovics Tódorral. Basilovitshoz köthető az az elmélet, miszerint Korjatovics hozza be Bereg vármegye területére az első nagyszámú szláv lakosságot. Mint ahogyan az első rész harmadik fejezetében megemlíti, Korjatovics szlávval érkezik meg Munkácshoz. Ő egy hercegséget vizionál Munkács központtal. Annyi bizonyos, hogy munkája teljes egészében fikciókon alapul. Semmilyen történelmi dokumentummal nem lehet alátámasztani az állításait. Ám, mint első munka a vármegyéről (és alapban egész Kárpátalja területéről), jó táptalajra talált a későbbi szovjet, ukrán és ruszin történetírásban. A témához illeszkedő részt sem nevezhetjük terjedelmesnek, mivel az első két rövid fejezet tárgyalja csupán a középkori periódust. A 19. században sem találkozhatunk a vármegye egész területével és történetével foglalkozó munkát ban Debrecenben napvilágot látott Balajthy József Munkács. Azaz Munkács városának és várának leírása [2]. Ez az első munka, mely magyar nyelven jelent meg a területről. Balajthy, mint református ugocsai lelkész, megírta Munkács város és a vár történetét. Nála is feltűnik, hogy előszeretettel alapoz Anonymus munkájára. A ténylegesen hihető adatokat

187 a 14. századtól kezdi közölni. Sajnos, mint elődjénél, valamint követőinél, nála sincs feltüntetve az adatok származása. Az első és a második fejezet első oldalán foglalkozik a város és a vár középkori történetével. Nagyléptekben átveszi a vár parancsnokainak névsorát, és a város világi történetét. A következő munkára egészen 1860-ig kellett várni. Ismételten Munkács kapja a főszerepet. A szereposztás érthető, mivel a város mellett található vár, magával ragadja a képzeletet. Tabódy József Munkács múltja és jelene Magyarország történetében [12] című könyv elején megemlíti, hogy kútfőként felhasználja Anonymus és Balajthy munkáját. Az első két fejezet nem is sokban tér el az említettektől. Talán annyi különbséggel, hogy Tobódy már részletesebben írja le azt, amit Anonymus nagyléptekben átugrott. Természetesen ebben a munkában sem találkozunk túl sok hivatkozással. Az első 30 oldal foglalkozik a középkori résszel, ám sokszor Munkácstól nagyon elrugaszkodva mélyül bele a magyar történelembe ben Ungváron megjelenik Lehoczky Tivadar monumentális háromkötetes munkája Beregvármegye monográfiája [7] címmel. Ez Lehoczky egyik legismertebb munkája, mely azóta is alapműnek számít a vármegye kutatásában. A szerző a Schönborn család munkácsi uradalmának volt a vezetője. Első munkái néprajzi jellegűek voltak. Majd lassacskán hozzákezdett az első régészeti ásatásokhoz a vármegye területén. Ásatásokon kívül előszeretettel vásárolta fel a földből előkerült különböző tárgyi leleteket. Az első két kötet az általános rész nevet viseli. Ebben a vármegye vízrajzáról, természetvilágáról, bíráskodásáról, levéltárairól stb. ír. Az első kötet harmadik fejezetének harmadik részében ecseteli a vármegye középkori történetét tizennyolc oldalon keresztül. Nem sokban kíván elrugaszkodni elődei munkáitól, csupán néhány új adattal bővíti ki azok elbeszéléseit. A bevezetőben meg is említi, hogy a fentebb említett két munkát ő is felhasználta a könyv megírásához. A második kötetben továbbra is egy, a vármegye életéről szóló általános résszel találkozunk, több mint 500 oldalon keresztül. Itt ismét a vármegye gazdaságáról, közösségi ügyeiről, növény- és állatvilágáról olvashatunk. Igazából ekkor a szerző leginkább a saját korának eseményeit veti papírra. A harmadik kötetben a vármegye településeinek történetét írja le betűrendbe sorolva. Itt már több hivatkozással találkozunk. Ám továbbra is sok helyen nincs, vagy helytelenül vannak hivatkozva az események. A településtörténetek középkori részét a legtöbb esetben gyorsan átugorja és inkább az újkori események, de főképpen Rákóczi kora kap kiemelt figyelmet. A nagyobb hangsúlyt a két város, Munkács és Beregszász kapja. Ott külön fejezetekben van felsorolva a város külterülete, pecsétje, bírái, egyletei stb. Külön részt kapott a munkácsi vár. Érdekes, hogy a vár keletkezését a 11. századra teszi, mondván, hogy a huszti vár ekkor épült. Nem tudni, hogy milyen adatokra támaszkodik, de abban biztosak lehetünk, hogy téves ezen

188 állítása, mint sok más egyéb is. Az meg végképp furcsának tűnik, hogy miért csak két oldalt szentelt a vár középkori történetének. A következő munka, ami a vármegye egyik kisebb részévvel foglalkozik, Balogh János Munkács-vár története [3]. A kiadvány 1890-ben jelent meg Munkácson. A szerző a kötet bevezetőjében leszögezi, hogy csak eredeti forrásokra hagyatkozva írja meg munkáját. Ahhoz képest az első fejezetben úgy írja le, jóformán percre pontosan a honfoglalást, mintha csak jelen lett volna. Ő is előszeretettel használja fel elődei munkáit, ám azt oly módon bővíti ki persze ismeretlen adatokkal, hogy már-már meseszerűen hat. A vár felépülését a 10. századra teszi és mesébe illő részletességgel számol be annak felépüléséről. Napra pontosan levezeti a tatárdúlás menetét a vár környékén és Korjatovics behozott szláv szolganépének letelepítését is. Ezt a részt már-már szó szerint vette át Basilovitstól. Igazából a munka legnagyobb része nem sok mindenre használható ben Lehoczky újabb munkát jelentetett meg Munkács város új monográfiája [8] címmel. Ismételten nem mélyül igazán bele a város és a mellette álló vár történetébe. Néhány oldal jut csak e rész tárgyalására. A kötet első része első, második és harmadik fejezetének első egy-két oldalán találkozhatunk a középkori történésekkel. Nem ír bennük semmi újdonságot a Beregvármegye monográfiája c. kiadásához képest. Leginkább megint csak a saját korát veti papírra. A 22. fejezetben találkozhatunk egy résszel, ahol a vár kapitányainak névsora van feltüntetve ben a Hadtörténelmi Közleményekben Soós Elemér megjelentette a Munkácsi vár [11] című írását. Pontos és mindenre kiterjedt kutatást végzett, ahol az elődei munkáit is kritizálja. Levéltári anyag segítségével tőle kapjuk a legpontosabb leírást a várról. Nem is értem, hogy a mai történészek miért nem használják fel az ő munkáját? A középkori részt a munka nem is akarja hosszan taglalni, hanem a vár építéstörténetét próbálja az olvasó elé tárni. Ezután hosszú időn keresztül nem jelent meg munka a vármegyéről. Az okokat fentebb leírtam. A szovjet időszak alatt kisebb publikációk láttak napvilágot a területről, ám ezek kutatásába jelenleg nem merültem bele. A 90-es években, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség gondozásában megindult a Clio sorozat, mely a régebbi munkák újbóli kiadásával, vagy a kéziratban megmaradt munkák megjelentetésével foglalkozott. Így, 1999-ben Kobály József történész szerkesztésében megjelenik Lehoczky Tivadar kéziratban maradt munkája, melynek címe: Adalékok Beregszász történetéhez [6]. A második fejezet első részében találkozhatunk a város középkori történetével. Megint csak nem hallunk semmi újat az 1881-es monográfiákhoz képest. Bizonytalan adatokkal találkozunk, melyek a város korai történetét taglalják. A többi rész a város pecsétjével, egyházaival, templomaival, lelkészeivel stb. foglalkozik.

189 2001-ben megjelent Pap Stepan ukrán nyelvű munkája Kárpátalja története [10] címmel. A kétkötetes kiadvány első része foglalkozik Kárpátalja őskorától a középkor végéig szóló történetével. Nála is megtalálható azon rész, mely Kárpátalja területét a század között a Kijevi Rusz egyik tartományaként szerepelteti. Leginkább az őskorral foglalkozik (tekintettel arra, hogy ő is sok régészeti ásatást vezetett), illetve a témánkhoz kapcsolódó részekkel is találkozhatunk. De a könyv leginkább a magyar-ukrán (!) középkori kapcsolattal foglalkozik, ill. sok esetben elkalandozik a magyar történelem más tájaira is ban megjelenik Fakász Mihály Sasfészek a Latorca völgyében [4] c. könyve. Ismételten a Munkácsi vár van terítéken. A fizikusból lett hobbi-történész szépen összegyűjtötte a várhoz tartozó korábbi munkákat és még levéltári kutatást is végzett. Ám így is sok esetben találhatunk hibákat, ha kontrolforrásokat keresünk a munkához. Mint a vele készült riportból is kiderül, leginkább az olyan fiataloknak ajánlja a könyvét, akik még csak ismerkednek a helytörténettel. A munka végén sok századi metszetet, alaprajzot közöl a várról ben látott napvilágot Zubánics László könyve a Víz tükrére történelmet írni [14] címmel. Van benne egy rész, mely a munkácsi várral foglalkozik és egy másik, mely Beregszásszal. Igazából nem nagyon rugaszkodik el Lehoczky munkáitól. A jól megszokott adatokkal találkozunk csupán ben kiadja e könyve bővített változatát, melynek címe: Perli-e még ezt a hont más [13]. Az előző könyvhöz képest annyi változás történik, hogy a nagy nemesi famíliákat is beleveszi, akik a mai Kárpátalja területén éltek egykor ban megjelentettem egy cikket az Ungvári Nemzeti Egyetem tudományos kiadványában Bereg vármegyei középkori vásárok és vámok címmel [16]. Ebben a vármegye területén kialakult vásárokat és vámokat elemeztem, legfőképpen azok földrajzi elhelyezkedése alapján. Alapmunkaként Weis Boglárka munkái szolgáltak. Sikerült behatárolni, hogy a vármegye területén mikor és hol jöttek létre vásárok és vámok ben Dmitrij Daniljuk professzor jelentetett meg egy ukrán nyelvű kiadványt Kárpátalja története [15] címmel. A középkori részben igazából semmi újat nem tudunk meg, csak a jól bevált hipotéziseket közli. Természetesen itt sem találunk valós levéltári kutatást. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy Bereg vármegye középkori kutatása nem igazán bontakozott ki az elmúlt időszakban. Lehoczky háromkötetes munkáján kívül, mely már a saját korában is viták tárgyát képezte, nem találkozunk átfogó munkával a témában. A legtöbb munka a Munkácsi várról jelent meg, de Soós Elemér munkáján kívül nem igazán találkozunk színvonalas kiadvánnyal. A fentiekből kitűnik, hogy a vármegye középkori történetének kutatása aktuális, és mindenképpen hiánypótló jelentőségű. Bibliográfia

190 1. Anonymus: Gesta Hungarorum. Fordította: Pais Dezső. Elektronikus hozzáférés: 2. Balajthy József. Munkács. Azaz Munkács városának és várának leírása. Debrecen, o. 3. Balogh János. Munkács-vár története. Munkács: Kárpát Könyvnyomda, o. 4. Fakász Mihály. Sasfészek a Latorca völgyében. Ungvár, o. 5. Joannicius Basilovits. Brevis notitia fundationis Theodori Koriathovits... pro religiosis Ruthenis ordinis sancti Basili magni in Monte Csernek ad Munkacs. Munkács, o. 6. Lehoczky Tivadar. Adalékok Beregszász történetéhez. Szerk.: Kobály József. Ungvár: KMKSZ, o. 7. Lehoczky Tivadar. Beregvármegye Monographiaja. I-III. kötet. Ungvár: Pollacsek Miksa Könyvnyomda, Lehoczky Tivadar. Munkács város új monográfiája. Munkács: Grünstein Mór, o. 9. Mihail Heller. Orosz Történelem. Az Orosz Birodalom története. I kötet. Budapest: Osiris Kiadó, o. 10. Pop Stepan. Istoriya Zakarpattya. kn 1. Ivano Frankivsk, o. 11. Soós Elemér. A Munkácsi vár. In.: Hadtörténelmi Közlemények évfolyam 11 kötet. Budapest o. 12. Tabódy József. Munkács múltja és jelene Magyarország történetében o. 13. Zubánics László. Perli-e még ezt a hont más. Ungvár: Intermix Kiadó, o. 14. Zubánics László. Víz tükrére történelmet írni. Ungvár: Intermix Kiadó, o. 15. Д. Данилюка. Історія Закарпаття. Ужгород, c. 16. Міговк Ріхард. СЕРЕДНЬОВІЧНІ ЯРМАРКИ ТА МИТНИЦІ БЕРЕЗЬКОГО КОМІТАТУ// Науковий вісник Ужгородського університету. Серія: Історія. Ужгород, Вип. 31. C Annotation Bereg county historical standard deviation now looks back on 200 years. Unfortunately, the majority of the work is based on a fictional. To date not seen the light of day of work, which is based on appropriate resources base sum up the history of the county. Keywords: Bereg county, historiography, researchers say. PATAKI ISTVÁN Iskolán kívüli népművelés Ugocsa vármegyében 1941 és 1943 között Tudományos vezető: Bihari Csaba főelőadó Kárpátalja, mint földrajzi egység az I. világháború után került be a köztudatba. A terület a 10. századtól kezdve Magyarország szerves része. Gyakorlatilag négy egykori vármegyéből áll: Ungból, Beregből, Máramarosból és Ugocsából. Ugocsa vármegye a történelmi Magyarország legkisebb vármegyéje volt, amely makacssága és a non coronat kifejezés révén élénken él a köztudatban. A terület századokon keresztül birodalmak és királyok érdekeinek ütközőpontjában

191 helyezkedett el, s az ott élők emiatt sok megpróbáltatást álltak ki. A terület jelenleg Magyarország, Ukrajna és Románia között van felosztva. Munkánk során ennek a vármegyének a népművelésével, felnőttoktatásával foglalkozunk, alaposan kitérve az oktatási helyzetére. A célunk, hogy bemutassuk, mi is az a népművelés, felnőttoktatás, ismertessük annak magyarországi és kárpátaljai történetét, megismerkedjünk az akkori emberek oktatási helyzetével a rendelkezésünkre álló források és szakirodalom alapján. Munkánk nagy része a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár 1097-es fondjából készült, így ezt neveznénk meg a legfőbb forrásnak. A fondon belül rengeteg irat van: levelek, jegyzőkönyvek, munkanaplók, tantervek, névsorok, meghívók és egyéb dokumentumok. A fondhoz Beregszászon jutottunk hozzá. Az iratoknak köszönhetően sikerül viszonylag részletes képet kapni az ugocsai népművelésről, oktatásról, sőt még a szociálishelyzetbe is betekintést nyerhettünk. Szeretnénk kiemelni, hogy a levéltári anyagok átírásakor a korabeli helyesírásnak megfelelően írtuk át az idézett részeket. A munka során kb oldalnyi levéltári dokumentumról készült felvétel, melyekről a későbbiekben egy részletes lajstromot kívánunk közzétenni. Iskolán Kívüli Népművelés Ugocsa vármegyében 1941 és 1943 között Egy december 13-án, Dr. Végh József alispán által címzett meghívóból tudtuk meg, hogy december 20-án, délelőtt 10 órakor, Nagyszőlősön a vármegyeháza gyűléstermében volt az Ugocsa Vármegyei Iskolán Kívüli Népművelődési Bizottságának az alakuló gyűlése [1, 1. lap]. Sajnos az alakuló gyűlés jegyzőkönyve nem található meg, pedig úgy gondoljuk, hogy az nagy jelentősége lenne a szakdolgozatom teljessége szempontjából. A bizottság alakuló gyűlése után hamar meg is indultak a szervezkedések. Végh József, Ugocsa vármegye alispánja levelet írt az Ugocsa vármegye Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság nevében november 17-én, a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, melyben közli, hogy Fancsik György, Ugocsa vármegye népművelési titkára megkezdte működését. A levél másik felében közölte, intézkedtek a vármegyei népművelési bizottság megalakításáról [1, 1. lap]. Miután az intézkedések megtörténtek, meg kellett teremteni a népművelési feladatok ellátásához szükséges anyagi feltételeket. A szükséges pénzsegély összege pengő volt, illetve a vármegyei költségvetés részéről 500 pengő. Fancsik György Ugocsa vm-i népművelési titkár november 24-én kérte is az alispánt, hogy a vármegye részéről a megígért pénzösszeget minél hamarabb adja át, mivel nem tudják magukat addig beleásni komolyabban a szervezésbe Az alispán közben tüstént a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordult, hogy a pengő államsegélyt utalják át. A pénz mihamarabbi kézhez kapása érdekében Fancsik György Budapestre utazott, és célba vette, hogy a pénz megszerzése után meg is kezdi a

192 népművelési munkát Ugocsa vármegyében, elsősorban a román uralom alól felszabadult falvakban. Erről a /1941.VII.1. számú vallás és közoktatásügyi rendelet rendelkezett [1, 2.,4. lap]. A Magyar Királyi Postatakarékpénztárnál még december 15-én kiállították a csekkszámlát a szám alatt. Hamar közölték is a bizottsággal, hogy az államsegély felét, azaz 5000 pengőt már kiutaltak, azonban ez valószínű csak tévedés volt, mivel az egyik levél tartalma szerint ezt a pénzt nem kapták meg [1, 2.,7. lap]. A népművelési munka megkezdéséhez nagyon sok szervezéshez és munkához volt szükség. A bizottság egy részletes tervet dolgozott ki a népművelés menetéről, amiben megszabják az előadó szerepkörét, az előadások kötelező, illetve ajánlott témáit, stb. A helyi bizottságok feladata volt, hogy a népművelési munkához az előadókat kiválogassák, illetve felkérjék. Olyan emberekre volt szükség, akik nem csak kötelességből tennék dolgukat, hanem a nemzet iránt érzett szeretetből. A lelkészek, a községi vezető jegyzők, járási és községi orvosok segítségére is számítottak, hogy az embereket hasznos ismeretekkel tájékoztassák. A dokumentumból kitűnik, hogy ekkorra már milyen szinten erősödött meg az antiszemita gondolat Magyarországon. A tervben kitérnek arra, hogy: Zsidó, mint előadó, vagy mint szereplő a népmüvelés munkájában nem vehet részt. [1, 3.. lap] Az előadásokat lehetőség szerint a tárgyhoz illő szavalatokkal, gyermekénekkarok szerepeltetésével és egyéb kulturális tevékenységgel lehetett még színesebbé, vonzóbbá tenni. Egy alkalommal legfeljebb két előadás megtartását ajánlották [1, 3. lap]. A népművelési bizottság fontosnak tartotta, hogy ahol van lehetőség tanfolyamok lebonyolítására, akkor azt mindenképp vigyék véghez, mivel azok sokkal eredményesebbek lehetnek, mint az előadások. Sokkal nagyobb ismeretanyagot lehet azon keresztül átadni. Fontosnak tartották, hogy ha van rá lehetőség, minden alkalmat meg kell ragadni, hogy ünnepségeket, műsoros délutánokat tartsanak[1, 3. lap]. Műkedvelő előadásokat is lehetett tartani, de az elsőfoku rendőrhatóság /:főszolgabiró:/ csak olyan szinművek előadására adhat engedélyt, melyek a vallás és közoktatásügyi minisztérium által kiadott a mükedvelő előadásokra alkalmasnak talált szindarabokat magába foglaló jegyzékben szerepelnek. Az alkalmasnak talált szindarabok jegyzékében nem szereplő szinmüvek szövegkönyvét birálat végett be kell terjeszteni a Vallás és közoktatásügyi minisztériumba és felvonásonként 5 P birálatidijat kell fizetni [1, 4. lap]. A helyi népművelési bizottságoknak mindenhol kötelező volt tartani egy gyűlést, ahol a munkatervet tárgyalták meg. Az itt született jegyzőkönyvet el kellett küldeni a vármegyei népművelési titkárnak, aki ezután elküldi a szükséges nyomtatványokat. A népművelési tevékenység legkésőbbi elkezdését február 1-ig határozták meg. [3, 5. lap] Minden

193 dokumentumot két példányban kérték kiállítani. A Tananyagbeosztás csatolására is szükség volt, amihez megkövetelték még a hallgatók névsorát. A nevek mellett kérték feltüntetni a születési évet, a vallást, az iskolai végzettséget és a lakhelyet. Ajánlották, hogy a tanfolyamok anyagának összeállításánál vegyék igénybe Katona Géza Az iskolán kívüli népművelés vezérfonala c. munkáját. Kötelező volt az előre jelzett időpontban elkezdeni a népművelést, ha esetleg valami miatt nem lehetett elkezdeni, akkor azt előre jelezni kérték [3, 5. lap]. A kereskedelmi miniszter előre rendeletével utasította a községi elöljárókat, hogy a népműveléshez szükséges petróleumot bocsássák a népművelők rendelkezésére. A tanfolyamok előadói tiszteletdíját előadásonként 1 pengő értékben határozta meg a bizottság. Mesedélutánok megtartását is szorgalmazták, azonban kijelentették, hogy azt a bizottság díjazni nem tudja [3, 3.,6. lap]. Hogy a munka valóban tervszerű legyen, a bizottság fontosnak tartotta, a népművelés munkájába bekapcsolódó testületek, egyesületek és egyének tájékoztatását arról, hogy a vármegyei iskolán kívüli népművelési bizottság a csonka iskolai évre milyen célokat tűzött maga elé. Ugocsa vármegyében az iskolánkivülinépmüvelési munka, kevés hely kivételével, most kerül szervezés alá. Uj célok, Uj feladatok várnak megoldásra ezen a téren Ezuton kérem fel a vármegyében az iskolánkivülinépmüvelési munkák végzésére hivatottakat és hivatást érzőket, hogy vállalják szivesen és karolják fel e fontos nemzetépitő munkát, mely boldogabb és szebb magyar jövő megteremtését van hivatva szolgálni. A népművelésnek nem lehet nagyobb és szebbfeladata, minthogy erősitse a nép lelkében a harci kedvet és kitartást, nevelje rá a haza minden polgárát, hogy ne csak be tudjon, hanem be is akarjon állani abba a nagy küzdelembe, amely akár fegyverrel, akár fegyver nélkül, lemondás, nélkülözés, vagy bármi áldozat meghozásával, de biztosan győzedelmeskedik a közös ellenségen.mindezeknek a véghezvitelére neveljünk olyan tömegeket, akik vallásos érzéssel, keresztyén erkölccsel, hazafias, katonás szellemmel, szociális érzülettel és mindenek felett áldozatos lélekkel tudják szolgálni a hazájukat és képesekarra, hogy önmaguk szellemi és anyagi előhaladásán munkálkodni tudnak [3, 3.,6. lap]. Azt is fontosnak tartották, hogy a vegyes, vagy nem magyar anyanyelvű községekben a népművelők az esetlegesen fennálló ellentétek elsimítása mellet az idegen nyelvű lakosságot lelkileg összeforrasszák a magyarsággal. Tehát feladatnak tűzték ki a nemzeti öntudat, keresztyén világnézet, a nemzeti egység kialakítását és erősítését. Ezek mellett segíteni akartak, hogy könnyebb legyen a mindennapokért való küzdelem, a nép gazdasági erejének fokozását is fontosnak tartva: háziipari foglalkozásokat tartottak, amelyekbőlmelynek segítségével jelentős jövedelemre tehettek szert azok, aki megfelelően elsajátították a tanultakat [1, 3.,6. lap].

194 Fontosnak tartották a lakosság egészségügyi állapotának javítását: a helyes táplálkozást, a köztisztaságot, a testápolást, az elsősegélynyújtást, stb. Kiemelik annak fontosságát, hogy az anyavédelemmel és a csecsemőgondozással kapcsolatos előadásokban szerepet kapjanak a zöldkeresztes egészségügyi védőnők [1, 3.,7. lap]. Feladatnak tartották a hatósági intézkedésekről szóló előadásokat is. Ennek keretében rá kellett mutatni azokra az okokra, melyek a zsidótörvények megalkotására késztették a kormányt. Továbbá a nők népművelése is fontos volt, hogy mindent tudjanak, amire egy háziasszonynak szüksége van. Ebben a tanévben ünnepelték a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István születésének 150. évfordulóját, ezért kötelezővé tették, hogy tanításait ismertessék a néppel. Midőn az Ugocsa vármegyei iskolánkivülinépmüvelési munka eme céljának és feladatainak megoldásával népünk erkölcsi, szellemi, és gazdasági fejlődését áldozatos lélekkel és kitartó munkával akarjuk szolgálni, éljen a lelkünkben a remény, hogy a munkánk gyümölcsét, a reményteljesebb és szebb magyar jövőt megérjük [ 1, 8. lap]. Igyekeztek filmeket is bemutatni, hogy még népszerűbb legyen a népművelés a lakosság körében. Bereg vármegye Iskolán Kívüli Népművelési Bizottsága április 14-én, Munkácson kelt leveléből megtudjuk, hogy a Budapest fürdőváros c. kultúrfilmet a tiszaújlaki, a nagyszőlősi és a királyházi mozgóképszínházban való levetítésre átküldték, hogy azt a helyi ifjúság megnézhesse. Közben a fiatalokat különbözőképpen motiválták, serkentették a tanulásra, amit a levél második fele is bizonyít: a film megtekintése után fogalmazási pályázatot készíthettek. A legjobb fogalmazó a Nemzetközi Fürdőügyi Szövetségtől 5 napos ingyenes ellátást kapott Budapesten és az említett szövetség vendége volt. A dolgozatokat az ungvári városi népművelési titkársághoz kellett beküldeni. Sajnos ennek a versenynek az eredményéről nincsenek információink.[ 1, 3.,7. lap] Az ugocsai bizottság május 6-án értesítette az ungvári városi bizottságot, hogy a film levetítése Nagyszőlősön április 20-án, Tiszaújlakon április 23-án, Királyházán pedig április 27-én fog megtörténni.[1] február 18-án, délelőtt 11 órakor közgyűlés volt Nagyszőlősön a vármegyeháza kisgyűléstermében, ahol felülvizsgálták az évi számadást és összeállították az évi költségvetést. A közgyűlésen többek között ott voltak dr. Végh József alispán, a vármegyei népművelődési bizottság elnöke, dr. Kacsóh Lajos királyi tanfelügyelő, ügyvezető elnök, báró Perényi Zsigmond földbirtokos, Hokky Károly tanügyi főtanácsos, országgyűlési képviselő, Bártfay Kálmán római katolikus főesperes, kormánytanácsos, dr. Sárkány Lajos református lelkész, Fankovich Endre görög katolikus esperes.[1, 3. lap] Az alispán Hokky Károlyt és Szabó Sándor, körzeti iskolafelügyelőt jelölte ki a jegyzőkönyv hitelesítésére [1]. Dr. Kacsóh Lajos rámutatott arra, hogy mennyire is fontos a népművelés ezekben a nehéz időkben és, hogy az előadók milyen fontos munkát végeznek, ezért

195 indítványozta, hogy a tanfolyami órák tiszteletdíjait a bizottság 1 pengőről emelje kettőre. Ez akár még a munka hatékonyságát is növelhette volna, áll az indoklásában.[1] Hokky Károly is indítványt tett. Úgy gondolta, hogy a helyi népművelési bizottságok az előadások alkalmával belépődíjat és önkéntes adományokat szednének, mivel eddigi tapasztalatai alapján úgy gondolja, hogy az emberek sokszor nem értékelik azt, ami ingyen van. Emellett pedig anyagi téren is hozna egy kis hasznot. Viszont az alispán válaszában közölte, hogy mivel a népművelési munka ingyenes, a bizottság nem hozhat más határozatot ezzel kapcsolatban [1]. Enyedi József körzeti iskolafelügyelő indítványozta, hogy a népművelési bizottság próbáljon hatni, hogy a községek költségvetésükben biztosítsanak fedezetet a községi népkönyvtárak fejlesztésére. Az elnök válaszában kijelentette, hogy ez nem megoldható, mivel nem telne a költségvetésből még erre is [1]. Dénes József állami igazgató-tanító arra hivatkozva, hogy ő a népművelési munkát nem a tiszteletdíjért végzi, hanem a nép iránti szeretetből és hazafias kötelességből, felajánlotta, hogy szívesen lemond a tiszteletdíjakról és hasonló állásfoglalásra szólította fel a bizottság többi tagjait is, de közölték, hogy a költségvetésben az erre kijelölt összeget nem tehetik máshova [1, 5 lap.]. A számadás ismertetésekor Fancsik György népművelési titkár elmondta, hogy a maradványpénz csak látszólagos, mivel az 1942-ben vásárolt vetítőgépek és dynamók 2500 pengős árának kifizetése a katonáskodása miatt csak 1943-ban történt meg. A számadást mindenki elfogadta [1]. A népművelési bizottság tevékenységével kapcsolatos utolsó dokumentumok 1943-ból valóak, nincsenek forrásaink, hogy mi lehetett további sorsa. Valószínű, hogy a terület szovjetek általi megszállásáig működött, amennyire a háborús körülmények megengedték, majd a megszállást követően megszűnt. Az viszont nem lehet vita tárgya, hogy a népművelés a magyar nemzeti érdeket képviselte és a mai kárpátaljai értelmiség elé is példát állíthat, hogy nem csak lehet, de fontos is a magyar nemzeti érdek mellé állni, segíteni a kárpátaljai magyarságnak megmaradni a szülőföldünkön és megtartani nemzeti öntudatát, különösen a mostani nehéz helyzetre való tekintettel. Következtetésként levonhatjuk, hogy bár a népművelési akció nem volt népszerű, legalább is nem az elvártaknak megfelelő volt a siker, azonban a célját mindenképp elérte. A két évtizedes idegen uralom alatt a csehszlovák állam mindent megtett, hogy gyökerestől kiirtsa az emberekből a magyar nemzeti érzelmet, így a képzéseknek nem titkolt célja volt a helyi szláv lakosság körében a magyar nemzethez és államhoz való tartozás népszerűsítése. Munkánk megírása közben szociális szempontból több dolog is szembetűnt. Elsősorban az emberek aluliskolázottsága. Látható azonban, hogy komoly állami program létezett a néptömegek ismereteinek bővítésére, oktatására. A tanfolyamokra beiratkozott hallgatók között a

196 többség hat osztályt járt ki az iskolában, de sokan csak négy vagy öt osztályt jártak. Polgári iskolában nagyon kevesen tanultak. A másik dolog, ami szembetűnt az emberek rossz egészségügyi állapota, illetve nehéz anyagi körülményei. A tömegek szegénysége a népművelési munkára is kihatott, előfordult, hogy nem tudták azt megtartani, mivel nem volt lehetőségük beszerezni a szükséges eszközöket. Így azt vagy törölni kellett a listáról, vagy el kellett halasztani. Ez Tiszahetényre volt különösen jellemző éppen ezért munkánk végén a településen folyt oktató-nevelő tevékenységet külön kiemeltük és bemutattuk. A lakosság csupán kis része lehetett iparos, például kovács. A falusiak között szinte mindenki földművessel, állattenyésztéssel foglalkozott. Ennek ellenére nagyon elmaradott módon gazdálkodtak, nem tudták a jó termőföld és éghajlat adta lehetőségeket kihasználni. Ezért is látták fontosnak a gazdasági tanfolyamok megtartását. Összegzésként elmondhatjuk, hogy az állam célja a népművelési tevékenység támogatásával a megnagyobbodott területű ország legszegényebb régiójában a helyi szociális és gazdasági viszonyok javítása volt. Ennek eredményeit sajnos nem tudtuk lemérni, mivel a háborús állapotok miatt rengetegen vonultak be a hadseregbe front- vagy munkaszolgálatra, így az eredmények sajnos elmaradtak. Kárpátalja szovjet megszállását, majd a Szovjetunióhoz történő csatolását követően pedig már a szovjet modell szerint alakították ki a terület oktatási rendszerét. Források: 1. Kárpátaljai Területi Állami Levéltár (továbbiakban KTÁL): Fond (továbbiakban F.) 1097., opisz (továbbiakban op.) 1., odinica zberezsennya (továbbiakban od. zb.) 1., 4 lap. 2. KTÁL, F , op. 1., od. zb. 02., 7 lap. 3. KTÁL, F , op. 1., od. zb. 03., 8 lap. 4. KTÁL, F , op. 1., od. zb. 04., 4 lap. 5. KTÁL, F , op. 1., od. zb. 05., 90 lap. 6. KTÁL, F , op. 1., od. zb. 06., 93 lap. 7. KTÁL, F , op. 1., od. zb. 25.,49 lap. 8. KTÁL, F , op. 1., od. zb. 27., 6 lap. Annotation У статті розглянуто позашкільну народну освіту, тобто освіту дорослих в період між 1941 і 1943 рр. у комітаті (графстві) Угоча. Паралельно з роботою Комісії Народної Освіти комітату (графства) Угоча коротко представлено і народну освіту с. Олешник та Гетиня. За допомогою джерел крім освіти можемо отримати уявлення і про соціальну ситуацію. Стаття складена на основі опрацювання 1097-го фонду Закарпатського Обласного Державного Архіву.

197 SIMON RITA A Perényi család birtokai és peres ügyei Ugocsa vármegyében Tudományos vezető: Mihók Richárd főelőadó Ugocsa vármegye középkori története körül máig több megválaszolatlan kérdés, feltételezés, bizonytalan megállapítás kering. Emiatt fontos kiemelni, hogy további kutatásokra van szükség a vármegye történetét illetően. Jelen családtörténeti kutatás a helytörténettel szorosan összefonódva olyan munka, ami eddig sehol sem volt még ilyen formában publikálva, ezáltal jelentős előrelépésként lehet tekinteni úgy a família múltjának megismerése kapcsán, mint Ugocsa vármegye társadalmi, politikai, gazdasági alakulása terén. A Perényi családról szóló szakirodalom egyre bővülő, mégis jelentősen hiányos, főleg Ugocsa vármegye múltjára nézve. További információt csak a forrásokra hagyatkozva tudhatunk meg a család ténykedéséről, ami jórészt még elemzésre és publikálásra vár. Elsődleges forrásnak természetesen a Tringli István által közzé tett A Perényi család levéltára című munkát tekintjük, amiben a családdal kapcsolatos összes eseményt megtaláljuk az adott időszakban. Ezen kívül nagy segítséget nyújt C. Tóth Norbert Ugocsa megye hatóságának okleveleiből kiadott műve, amiben minden olyan oklevél szerepel, amelyet a középkori Ugocsa megye hatósága állított ki. Szakirodalom terén alapműként szolgálnak Szabó István, valamint Komáromy András munkái. A Perényi család ugocsai pályafutása Szőlős megszerzésével kezdődik 1399-ben [7, 121]. Szőlős fontos kereskedelmi út mentén, s egyébként is kedvező gazdasági lehetőségeket biztosító fekvéssel, gyors emelkedésnek indult [12, 200]. (V.) István ifjabb király 1262-es kiváltságlevélnek köszönhetően már korábban is fejlődés volt megfigyelhető, amikor is számos kiváltságjogban részesültek az ott élők [6, 11]. Miután azonban a Perényiek megkaparintották a várost, lassú, ám elsöprő lavinaként terjesztették ki jótékony hatalmukat a megye többi területére is. A megyének több mint harmada a Perényiek birtoka volt [9, 429]. Komáromy András megemlíti, hogy a XV. század első felében már 24 helység és egy város tartozott a Perényiek birtokához [11, 31]. Szőlős jelentőségét azonban semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1329-ben a király a máramaros megyei öt koronavárosnak a szőlősi jogot adományozta. A szőlősi városi jog tehát e városok anyajoga lett s Szőlős kiemelkedő állásáról tanúskodik a többi ugocsai királyi hospestelep évi kiváltságlevele is, mely ezeknek kötelességévé tette, hogy kétséges ügyekben Szőlős bírájától és esküdtjeitől kérjenek ítéletet [12, 21].

198 Az igen jelentős privilégiumokkal rendelkező Szőlősön kívül rövidesen a nem éppen tetemes vagyonnal és jogokkal rendelkező Nyaláb várat is birtokba vehették Zsigmond király március 8-án Perényi Péterhez intézett adománya révén [7, 141; 5, 443; 1]. Ám érdemes megnézni ennek a birtokszerzésnek az előzményeit, ami lényegében a kiváltó oka az évtizedeken át tartó harcnak és viszálykodásnak a két nemesi família között ben Balk, Drág és János testvérek leszármazottai összevesztek a Nyaláb vári örökségen, [7, 133; 5, 207; 2] ugyanis tudni illik I. (Nagy) Lajos jóvoltából ők 1378 óta közösen birtokolták az uradalmat minden tartozékával együtt [11, 27]. Zsigmond király a vita lezárására Perényi Pétert kérte meg, aki mivel egyik fél sem tudott adománylevelet felmutatni Nyaláb várat saját magának tulajdonította el [10, ; 11, 29] Érdemes megnézni itt, hogy mennyire volt hiteles a követelés Szász vajda utódainak részéről, valamint jogosan vesztették-e el a birtokaikat. S hogy fényt derítsünk erre, Komáromynál kell kezdenünk a kutakodást. Már neki is feltűnt, hogy nem tudtak oklevelet felmutatni Nyaláb vár birtoklására vonatkozóan. Leírása szerint az elveszettnek hitt adománylevél csak századok múltával került elő valahonnan a kolozsmonostori convent archivumából [11, 29-30]. C. Tóth Norbert megvizsgálva az említett oklevelet, tartalma szerint illetve külső jellemzőit figyelemben véve, egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy a kolozsmonostori konvent privilégiuma és a benne átírt királyi parancslevél egyaránt hamis [8, 155]. Le kell szögezni azonban, hogy a privilégium hamis volta természetesen nem jelenti azt, hogy Nyaláb vára és uradalma nem Balkot, Drágot és Jánost illette volna. Ténylegesen Szász fiai kezén volt, csupán nem királyi örökadományként, hanem pro honore birtokolták azokat, mint az ugocsai ispánság tartozékát [8, 156]. A privilégiumot nyilvánvalóan azért készítették, hogy azzal a család bíróságon igazolhassa a Nyaláb várhoz és uradalmához fűződő jogait. Részletes kutatás és több indok összegyűjtése után a hamis oklevél készítését a történész közé helyezi. További bizonyítékokkal is alátámasztja: Perényi János és fiai nevében 1482-től folyamatosan ismertek olyan tiltakozások, amelyekben arról van szó, hogy Drágfi Bertalan, illetve testvérei különböző hiteles helyeken hamis okleveleket készíttetnek, hogy azok révén megszerezzék Nyaláb várat és uradalmát [8, ]. Ennek fényében több, a Drágfiak által bemutatott, tartalmilag átírt okleveleknél is amivel a maguk részére akarták megszerezni a várat és tartozékait, okkal felmerül a gyanú, hogy hamisak (pl augusztus 6. [7, 288], május 7. [7, 290], szeptember 15. [7, 294]). Tehát egyértelműen kijelenthetjük, hogy Perényi Péter indokoltan kapta meg Nyaláb várat és birtokait, amit jó gazda révén virágzó területté alakított ki. Ám 1424-ben bekövetkezett halála után hatalmas zűrzavar támadt. Az országbíró fiai, János és Miklós már kevésbé voltak olyan

199 lelkiismeretes gazdák, és Zsigmond király halála után, ki atyjuk érdemeiért bőségesen jutalmazta őket, birtokaikból sokat elidegenítettek [11, 31]. Így került a Nyalábi uradalom is első ízben zálogba december 3.-án Perényi János hanyagságának köszönhetően [7, ].; a többi birtok [7, 254] pedig fokozatosan hasonló sorsra jutott az évek során [7, 257], egészen 1471 elejéig [7, 260]. Viszont csak hamar észhez tértek, a Báthoriak kezére került birtokok visszakerültek a családhoz az említett év őszére [7, 264]. Uradalmukat már csak bővítik, a zálogosítás befejeződött: 1472-ben visszakapják örökjogon Aklit [7, 264], majd 1476-ban pedig megvásárolják a Teleky és az Ardó birtokot, s azok földjeit [7, 274] től fogva Nyaláb vár és uradalma végleg a Perényi család tulajdonában marad, egészen 1672-es felrobbantatásáig [13, 107]. Habár Perényi János és Miklós idejében Nyaláb vár nemcsak zálogosításainak ügyeiről volt híres, hanem a területen dúló zavargásoktól is. Komáromy leírása szerint, a legtöbbet a tőszomszédságban élő Ujhelyiek szenvedtek tőlük A legfőbb ok az ellenségeskedésre az volt, hogy az Ujhelyieknek Rakaszon, a nagy országúton vámjuk volt, melyet a Perényiek jobbágyai, különösen pedig a szőlősi polgárok nem akartak megfizetni [11, 33]. További haragot szított a Máramarosból érkező só, amit az Ujhelyiek szintén megvámolhattak, s igen tekintélyes jövedelmük származott belőle. Ezért a Perényiek lesbe állították embereiket, s néha-néha kárt okoztak Nyaláb várából a rakaszi földesuraknak, sőt, Ujhelyi Péter ujhelyi nemes udvarházára is rátörtek. Az uraságot Szőlősre majd Nyaláb várába hurcolták és tömlöcbe vetették [11, 34]. További garázdálkodásukról tesz bizonyságot egy február 27-én kelt dokumentum is, melyben Újhelyi János panaszkodik Perényi Jánosra és Miklósra. A méltatlankodás tárgya, hogy fegyveresen megtámadták Ardót, két jobbágyát börtönbe vetették, valamint feldúlták a földjeit, amivel több mint ezer aranyforint kárt okoztak [7, 252]. Mátyás király, megerősödve trónján, némiképp próbálta visszafogni a Perényi család elfajzott tagjait, viszont arra senki sem számított, hogy az igazságos és az ártatlanokat pártfogásába vevő Mátyás király 1467-ben elengedi az összes bírságot, amit Perényi Miklósra és utódaira addig kiszabtak [7, 255]. Ám megkegyelmezés ide vagy oda, a sérelmezettek nem felejtettek ilyen könnyen, meg bosszulták az évek során elkövetett gaztetteket. Elsősorban a Drágfiak által föllázított kisnemesség gerjedt elsöprő haragra, sőt, az előkelőbb birtokosok közül is sokan csatlakoztak hozzájuk, hogy visszafizethessék a kölcsönt a hatalmaskodó uraknak [11, 35]. Fordult a kocka, az 1478-as források már arról számolnak be, hogy Perényi János perel [7, ; 4, 63]. Egy év alatt azonban el is csitultak köztük a viszályok [7, 283]. Ezzel együtt számos nemessel s azok jobbágyaival kötöttek még békét a Perényiek [7, 284]. Rendeződni látszódtak a dolgok a Perényi család és a vidék nemessége között. Főleg azért, mert Mátyás király halála után II. Ulászló elhalmozta a Perényi családot kegyelmével [11, 35]. A Drágfiakra azzal mérték a

200 végső vereséget, amikor Ulászló 1498-ban az Ugocsa megyei ispáni tisztet elvette tőlük és Perényi Gábornak adta [7, 329]. Mi több, az 1471 óta tartó hosszú pereskedés után, november 5.-én Nyaláb várát és uradalmát [7, 329] a Perényi családnak és örököseinek adományozza új adomány címen, örökjogon [7, 332; 3]. Összegezve tehát ki kell emelnünk, hogy a Perényi família bekerülése Ugocsa vármegyébe maradandó gazdasági, társadalmi és politikai változásokat okozott. Úgy Szőlősre, mint Nyaláb várra jó hatással volt Perényi Péter igazgatása az előtte a Szász vajda utódainak köszönhető szürke és zsarnoki idők után. Azonban Perényi Péter halálát követően minden megváltozott, Zsigmond király 1437-ben bekövetkezett halála pedig csak még tovább rontott a helyzeten. Az utódok nem vigyázták meg a birtokokat, zálogba adták, rettegésben tartották a népet és rossz hírük járt mindenfelé. Több éven keresztül kérdéses volt Nyaláb vár és tartozékainak jövője, ugyanis dőre életet éltek az örökösök. A nemességnek főként az Ujhelyi és Csarnavodai családnak okozott károk, eszetlen gaztettek, rossz fényt vetettek az ősi, mindig is nagy becsben tartott család presztízsére. S a sors fintora, vagy az élet igazsága, hogy nem maradtak büntetlenül az elkövetett gonoszságok, csupán Ulászló királynak köszönhették, hogy újra kegyesen bántak velük, s elfedték a régi kihágásokat. A XVI. századra a Perényi család ismét visszanyerte dicső és korlátlan hatalmát a kicsiny Ugocsa vármegyében. I. Források Felhasznált forrás- és irodalomjegyzék 1. MOL DL Eredeti Zsigmond király 2. MOL DL Eredeti Leleszi konvent 3. MOL DL Eredeti Ulászló király 4. C. Tóth Norbert. Ugocsa megye hatóságának oklevelei ( ). Budapest, o. 5. Mályusz Elemér. Zsigmondkori oklevéltár II. ( ): Első rész ( ) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3.). Budapest, o. 6. Szentpétery Imre. Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica. II. kötet. 1. Füzet Budapest, o. 7. Tringli István. A Perényi család levéltára (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 44.). Budapest: Magyar Országos Levéltár, o. II. Monográfiák, cikkek, segédkiadványok 8. C. Tóth Norbert. Szász vajda utódainak felemelkedése és bukása. Erdélyi Tudományos füzetek. Kolozsvár, o. 9. Csánki Dezső. Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest: História Antik Könyvesház Kiadó, o. 10. Komáromy András. Nyalábvár és uradalma. Századok old. 11. Komáromy András. Ugocsa vármegye a történelemben. Válogatott írások. Ungvár: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, o. 12. Szabó István. Ugocsa megye. Budapest Beregszász: Mandátum kiadó, Hatodik Síp Alapítvány, o.

201 13. Zubánics László. Pereli-e még ezt a hont más. Ungvár Budapest: Intermix kiadó, o. Annotation This work takes up the most patinated and the most determining family in Ugocsa county the Perényi. This noble family s entry to the county caused significant economic and social changes. We analyze the Perényi s expansion lines, their lordships and those leading by the help of archival documents in the course of research. Furthermore we touch upon the unpleasantnesses between the Perényi family and the squirearchy, respectively these consequences. Keywords: Ugocsa county, Perényi family, lordship, expansion, pledge, squirearchy, conflicts, causes. VAJDA NIKOLETT Adalékok Ungvár középkori történetéhez Az egykori Ung vármegye egy hatalmas közigazgatási egység volt északkelet Magyarország területén. Területe a XIX. század végén meghaladta a 3000 négyzetkilométert, így a közepes nagyságú vármegyék közzé sorolható be [4, 242]. A vármegyét Nyugaton Zemplén, Keleten Bereg, Délen Szabolcs vármegyék, Északon pedig Halics határolták. Betelepülése és közigazgatási kialakulása igen hamar elkezdődött, bár az első írott emlékek csupán a XIII. századból valóak. A vármegye terültének a felét hegyvidék foglalta el, így az első települések a déli síkságon, legfőbbképpen az Ung folyó mentén jöttek létre. A települések közül igen hamar Ungvár emelkedik ki, mint meghatározó település. Ungvár és a vármegye történetének kutatása visszanyúlik egészen a XIX. század közepéig ben jelenik meg Mészáros Károly Ungvár története a legrégibb időktől máig c. munkája, melyre alapmunkaként tekinthetünk. A XX. században több írás is napvilágot látott a témával kapcsolatban, mint Csíkvári Antal, Balahuri Eduárd, Kobály József vagy Bél Mátyás munkái, de a sort hosszan lehetne sorolni. Ezen munka elsődleges célja, hogy a Magyar Nemzeti Levéltárban található okiratok felhasználásával új adatokat közöljön a Ungvár középkori történetével kapcsolatban. Ungvár nevének nem sokban eltérő változataival találkozunk: Anonymus (XIII. század eleje) Hungvár, Castrum Hung(u); Képes Krónika (XIV. század) provincia Castrum Vng (Ung); a XIII XV. századi oklevelekben Castri de Ung ÚJ (1248); Vng uj (1250); Vng (1271); Castri nostrl de Hung (1292); Vnguár (1378); Wngwár (1396, 1416); Onguár (1435) stb. Csak a XIX. században, a szláv tudósok körében (Safáryk) kezdték Ungvárt Uh-várnak nevezni és a helybeli rutén értelmiségiek körében Uzshorodnak. Ez utóbbi lett végül is a város hivatalos

202 neve a as években, vagyis a csehszlovák korszakban, majd rövid megszakítás után tól a mai napig [17, 22]. Ungvár keletkezéséről rengeteg vita folyt a történészek között. A leghitelesebb változatott Kobály Józseftől fogadhatjuk el, ki a város megalakulásának időpontját a XI. század első felére helyezi [10, 54 ]. Az első dokumentum, mely utal Ungvárra, 1263-ból való, s az ungvári várhoz tartozó földek egy részének eladományozásáról szól [9, 78. sz.]. De a település korábbi kialakulásával ért egyet Kristó Gyula is, mely a Ungvár kialakulását a XII. századra helyezi. Ám mint megjegyzi, a XII. századi pozitív városfejlődés megtorpan, és mezővárosi rangra süllyed le Ungvár [8, 115]. Valószínűleg ez kapcsolatban áll az es tatárdúlással és a XIII-XIV. századi trónutódlási harcokkal. De hogyan is jelennek meg a dokumentumokban a különböző településformák megnevezései? A középkori dokumentumokban sokszor nehéz eligazodni a településformák latin megnevezései között. A 13. században a villa (falu), libera villa (szabad falu), villa nostra (királyi falu) és civitas (város) megnevezésekkel találkozunk. A 13. században a civitas jelentette a klasszikus várost, mely a fallal körülzárt, tehát határos kiterjedésű település, a lakossága nagyobbrészt iparral és kereskedelemmel foglalkozik. A 14. században a dokumentumok már viszonylag pontos képet festenek le a településformákról. A villa (falu), civitas (város) és az oppidum megnevezéseket használják. Az oppidium a 14. század terméke, mely mezővárost jelentet [8, ]. Az 1263-ik évből még két dokumentummal találkozunk, mely az ungi várjobbágyokról tesz említést [16, 71. sz., 74. sz.]. Sajnos a dokumentumok nem nyújtanak nekünk kellő információt, hogy melyik ungi várról is lehet szó, ám a néhány évvel későbbi dokumentumok alapján az ungvári várra gondolhatunk. Az előbbi feltevésünket igazolhatja egy 1273-as okirat, mely Minaj (Ninaj) település eladományozásáról szól [16, 361. sz.], ill augusztus 21-én kelt parancslevél, mely két települést szabadit fel az ungi várhoz tartozó birtok alól [16, 163. sz.] július 23-dika környékén íródott okiratból iserhetjük meg a vármegye ispánját (comes), egy bizonyos Panki Gergely fia Jakab személyében. A dokumentum tanulsága szerint adományul kapja az ungvári várhoz tartozó Bező falut (Bežovce, Szlovákia) [18, sz.]. Még ez évben megtörténik a határbejárás és a beiktatás [18, sz.] június 10-i parancslevelében Károly Róbert király az ungvári várat és az Ung folyó körüli földeket Turna-i Gothardus fia Bud és rokona, Fekete István nemesek számára adományozza a hűséges szolgálataik fejében [11, 900. sz.]. Ez Károly Róbert új politikájával szoros kapcsolatban állt, vagyis az újonnan megszerzett területeket a hűséges emberei között osztja szét.

203 1315-ben lezajlik az Ugocsa vármegyében található királyházi Nyaláb vár elleni ostrom, melyet sikeresen elfoglalnak a királyhoz hű csapatok Borsa Bekétől [20, 160. C.]. Ezután az egész Észak-keleti vidéken beköszönt a béke. Károly Róbert 1323-ban, az utolsó olicharka leverése után tudott csak nekifogni a gazdaság megreformálásához [8, 55. old. ]. A gazdasági reformok pozitív hatással voltak Ungvárra és az egész vármegyére. Sislócon egy, Tarnócon pedig két malom meglétéről számol be egy 1333-as okirat [12, 506. sz.]. Az említett két település az ungvári vártól 10 km-ren belül található, amiből arra lehet következtetni, hogy ezen malmokat az ungvári lakosok is igénybe vették, vagy azoknak termékeit felhasználták. Sajnos hallgatnak a dokumentumok az Ungváron található gazdasági objektumokról, ám mint a vármegye központja, azt sejteti, hogy inkább kereskedelem útján szerzi be a szükséges javakat. De mekkora is lehetett évenkénti pénzforgalom Ungváron? Erre elsősorban akkor tudjuk megadni a választ, ha a település lakosságának a számát meghatározzuk. Mivel arra vannak adataink, hogy a XIV-XV. században Ungvár mezőváros (oppidum) [2], melynek lakkossága 200 és 1000 fő között mozgott [13, 611]. Véleményem szerint fővel lehet számolnunk Ungvár esetében. A jobbágytelkek évenként 1/5 aranyforintot fizettek a XIV-XV. században. Volt még egy másik adófajta is, az ún. rendkívüli adó, melyeket általában hadjáratok alkalmával vetetek ki [8, 60]. Pontos adatunk nincs, hogy mekkora volt ezen adónemnek a mértéke, de valószínűleg az évenkénti kapuadó mértékével volt megegyező. Ha a fentebb számból indulunk ki, akkor Ungvár éves adóbefizetése aranyforintot tett ki. Természetesen ez a szám akár többszörösére is növekedhet, ha rendkívüli adókat, vagy egyéb adónemeket is beleszámolunk. Ide lehet sorolni a vásárokból befolyó adókat is. A magyar vasárnap szó a vásár nap összetételéből alakult ki. Az első vásárokat vasárnap a templom körül tartották. I. Géza a vásár napját szombatra tette át, majd a XIV. század végétől egyre gyakrabban lehet hallani a dokumentumokból a vasárnap tartott vásárokról. A XII. XIII. század folyamán a vásárokat bármelyik nap megtarthatták. A középkori latin dokumentumok a vásárt forum vagy marcatus szavakkal jelölik. A vásárok kialakulását tekintve két csoportra oszthatjuk: természetes tényezők hatására és mesterséges úton létrejöttekre. A természetes úton létrejött vásárok sorába tartoznak azok, melyek gazdaságföldrajzi körülmények hatására alakultak ki (közlekedési gócpont, vízi átkelőhelyek, közigazgatási határok találkozása stb.).

204 A mesterséges úton létrejött vásárok adományozás útján jöttek létre, mely a középkor idején királyi előjog volt. A király rendelkezhetett a vásárok helyének és napjának megváltoztatásáról is. Egy-egy vásár létezhetett a királyi engedély megadása előtt is, de annak hiányában nem sokáig. Ám a vásárok el is tűnhettek, hiába rendelkeztek királyi engedéllyel, ha gazdaságföldrajzi helyzete megváltozott (elnéptelenedés, kereskedelmi útvonalak áthelyeződése, hidak/révek megsemmisülése stb.) [19, 12]. A vásártartási jogot az oklevél kiállítását követően ki kellett hirdetni, így mindenki értesült róla, és akinek kifogása akadt ezzel szemben, az panasszal élhetett. A kihirdetést követő egy éven belül meg kellett tartani a vásárt, különben elveszett a vásártartási jog. Az első vásár megtartása alkalmával, rendezni kellett az eladandó termékek szerinti helyfelosztást (élelmiszer, zöldségek, kézműves termékek, élőállat stb.), mely ezután állandósult. A vásártartás napjának meghatározásában fontos szerepet játszott az a tény, hogy az egymáshoz közel fekvő települések, ne azonos napon tartsák a vásárokat [21, 4]. Az Ungváron tartott vásár első alkalommal egy május 8-i dátummal tudjuk behatárolni [3, sz.]. Valószínűleg már korábban is tartottak vásárt és a vásártartási jogot is hamarabb nyeri el a település, ám az erre vonatkozó anyag jelenleg ismeretlen. A vásárról a későbbiekben is hallunk, melyből kiderül, hogy heti vásár volt Ungváron. A vásárt az április 6-i [5, 379. sz.] és július 23-i [7, 973. sz.] dokumentumok tanulsága alapján minden hét csütörtöki napján tartották meg. A kereskedelem fejlődését és Ungvár növekedését is megfigyelhetjük a XV. században. Az egyenes ágú adózáson kívül léteztek egyéb pénzforrási lehetőségek is, így a különböző vámok. A vám a középkorban az utazókra és a kereskedőkre kivetett illeték volt. A szakirodalom a vámok két csoportját különbözteti meg: bel- és külkereskedelmi vámokat. A külkereskedelmi vámok közzé a nyolcvanadot, a határkapukban szedett vámot, és a XIV. századtól a harmincadot sorolják. A belsővámok között a közlekedési és a vásárvámokat tartják számon. Továbbá létezett híd- és révvám is. Ezeket a hidak vagy révek mellett kialakított vámszedő helyeken szedték be. A dokumentumok a vámokat tributum -nak nevezik, és általában nem adnak felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy milyen típusú vámról is van szó. A XIV. századtól egyre gyakrabban szedik be az ún. harmincadot. Ezt a dokumentumok tricesima néven említik. A harmincadot a vásárok adóformája közé sorolhatjuk, melyet a király részére szedtek be [21, 5. c] június 17-én keltezett okiratban találkozunk egy peranyaggal, mely kitér arra, hogy az Ung folyó hídját lerombolják [6, 689. sz.], mely a felsorolt adatokból kiindulva Ungvár területén állhatott. Ebben az esetben a hídon vámszedőhelynek is kellett működnie, mely plusz bevételt jelentett a vásári vám beszedése mellett.

205 Továbbiakban még néhány szót kell ejtenünk az oktatásról és az egyházról. Sajnos a középkori források közül csak egy szól az Ungváron működő iskoláról ben János, az ungvári iskola rektora visszaköveteli Fábián leleszi konventi jegyzőtől azon könyvet, amelyet testvére, Lukács pap 16 dénárért zálogosított el [14, sz. ]. A forrás arra enged következtetni, hogy Ungváron már a XIII. század folyamán működött iskola, mely az adott időszakban hatalmas előnyt jelentett a településnek a többi településsel szemben. Az Ungváron működő egyházról első esetben egy 1333-as dokumentumból értesülünk, melyben egy bizonyos Mihály van megemlítve, mint annak vezetője [12, 506.sz. ]. Ungvár és a vármegye az Egri püspökséghez tartozott ban IX. Bonifác pápa búcsút engedélyez az ungvári plébániát felkeresőknek [15, 716. sz.] február 1-én kelt Zsigmond király egyik parancslevele, melyben az Ungváron működő fratres heremitas kolostorról esik szó. Sajnos a kolostor alapításáról hallgatnak a dokumentumok, mint annak további sorsáról is. Ez a témakör további kutatásokat igényel ben egy bizonyos Lezthemér-i Iván fia Gergely az ungvári plébános [5, 532. sz.] ből tudjuk, hogy Ungváron a Szűz Mária tiszteletére felszentelt templom állt, melybe már régóta járnak misére a szomszédos települések lakosai is. A dokumentumból az is kiderül, hogy az ungvári plébános látja el a szomszédos településeken is a papi teendőket [6, 210. sz.]. Összegzésképpen elmondhatjuk, Ungvár a középkor viharos századaiban olykor jobb, olykor rosszabb időket is megélt. A település alapításáról csak találgatni tudunk, de mindenképp a XIII. század előttinek kell tekintenünk. A település a XIII-XIV. században folyamatosan vezető szerepet tölt be a vármegye életében, melyet jól illusztrál a településen működő vásár, iskola és egyház. Az említett intézmények kialakulásában elsősorban a településen található királyi vár a felelős. A vár megépülését követően Ungvárnak széleskörű kiváltságokkal kellett rendelkeznie, mely pozitív hatással volt a fejlődésre, ami elsősorban a vásár és az egyház vonzásának tudható be. Természetesen rengeteg kérdés merül még fel Ungvár középkori történetével kapcsolatban, melyek további kutatásokat kívánnak meg. Felhasznált forrás és irodalomjegyzék 1. MOL Dl MOL DF A nagykállói Kállay-család levéltára II. kötet (Budapest, 1943.)/ sz. 301 o. 4. Bencsik Gábor. Vármegyék könyve: Millenniumi körkép Magyarországról. II. kötet. Budapest: Magyar Mercurius, o. 5. Borsa Iván-C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár VIII. (1421) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 39. Budapest, 2003) 503 o. 6. Borsa Iván-C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 41. Budapest, 2004) 526 o. 7. C. Tóth Norbert: Zsigmondkori oklevéltár X. (1423) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 43. Budapest, 2007) 716 o.

206 8. Engel Pál, Kristó Gyula, Kubinyi András: Magyarország története Bp.: Osiris Kiadó, o. 9. Ipolyi Arnold Nagy Imre Véghely Dezső: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius VI. (Budapest, 1876.) 491 o. 10. Kobály József. Sine ira et studio. Ungvár, o. 11. Kristó Gyula: Anjou kori Oklevéltár. II (Budapest Szeged, 1992.) 611 o. 12. Kristó Gyula: Anjou kori Oklevéltár. XVII (Budapest Szeged, 2002.) 324 o. 13. Magyar Néprajzi Lexikon. 3. kötet. (K Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai o. 14. Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. ( ) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951) 795 o. 15. Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. ( ) : Első rész ( ) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956) 658 o 16. Nagy Imre: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius VIII. (Budapest, 1891.) 474 o. 17. Szentgyörgyi Zsuzsa. Adalékok Ungvár keletkezésének történetéhez (Kárpátaljai Szemle, március-április) 22 o. 18. Szentpétery Imre-Borsa Iván: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987). 336 o. 19. Weisz Boglárka. Vásárok és lerakatok a középkori Magyar Királyságban. Bp.: MTA Bölcsésztudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, o. 20. Міговк Ріхард. Королівський замок «Ньолаб» у дзеркалі джерел ( ) // Науковий вісник Ужгородського університету. Серія: Історія. Ужгород, Вип c. 21. Міговк Р. Ю. Середньовічні ярмарки і митниці та їхня роль у розвитку Березького комітату // Науковий вісник Ужгородського університету. Серія: Історія. Ужгород, Вип c. Анотація У статті досліджено розвиток економіки, торгівлі комітату Унг, зокрема виникнення адміністративного центру міста Ужгород в північно-східній часині Угорського Королівства. Детально проаналізовано документи, літературу та джерела. Ключові слова: історія, комітат Унг, Ужгород. ZUBÁNICS LÁSZLÓ Ismeretlen mozaikkockák a homonnai Drugeth család történelméből A családtörténet-kutatás nem állhat csupán száraz adatok gyűjtéséből. Teljességéhez hozzá tartoznak az adatokhoz tartozó hajdani eleink mini-történelmei, hiszen nemzetünk történelme is ezekből tevődik össze. A történész egyik fontos feladata tehát, hogy élővé tegye a száraz adatokat olyan fellelhető emberi elemekkel, amelyekhez kutatásai során hozzáfér. Készíthetjük ezt utódaink számára, de erősíthetjük a családi összetartozást is, illetve kiléphetünk vele a nyilvánosság elé is, erősítve a nemzeti összetartozás érzését. Jelen tanulmány a Homonnai

207 Drugeth családnak, pontosabban annak egy nemzedékének próbál emléket állítani, amely nagymértékben hozzájárult Ung megye, illetve Ungvár mai arculatának kialakításához, történelmének megalapozásához. Az 1301-ben Magyarországra érkező I. (Anjou) Károly hatalmának megszilárdítása érdekében új, hozzá hű arisztokrácia kialakítását tűzte ki céljául: ennek során nevelőjét, Drugeth (I.) Fülöpöt is fontos tisztségekkel és jelentős birtokokkal ruházta fel. Az Anjou-királyok uralkodása idején a család több tagja is betöltötte a nádori tisztséget, azonban már I. (Nagy) Lajos hozzálátott a Drugeth-vagyon megnyírbálásához. A Jagelló-dinasztia kihalása után a Drugethek rokonuk, Szapolyai János erdélyi vajda oldalára álltak: (IV.) István és (II.) Ferenc részt vettek az november 5-i székesfehérvári országgyűlésen, Szapolyai királlyá választásán. Drugeth Istvánt az új uralkodó zempléni főispánná nevezte ki. Nem hagyták el akkor sem, amikor a királytól a szerencse is elpártolt. Drugeth István, mint Szapolyai követe tárgyalt Lengyelországban, a király és Jagelló Izabella házasságáról. A később diadalmasan hazatért uralkodó nem feledkezett meg hűséges barátairól. Drugeth (II.) Ferenc Ungvár várát és az Ungvár örökös grófja címet kapta jutalmul. Az ország három részre szakadása (1541) után a család birtokai a királyi országrészbe kerültek. Az 1540-es adóösszeírás szerint a famíliát 949 adózó portával az országban a birtokait illetően a hatodik helyen találjuk (összehasonlításként: a munkácsi uradalom ekkor 260, Bereg megye 527 portával bírt). A Habsburg uralkodók igyekeztek minden módon magukhoz édesgetni alattvalóikat. Erről tanúskodik az es birtokper is, amely I. Ferdinánd király kúriáján zajlott, s az eredmény a Drugethek javára dőlt el. Ferdinánd utódai II. Miksa és I. Rudolf már nem sokat törődtek magyar alattvalóik véleményével ben a királyi udvar Habsburg-ellenes összeesküvéssel vádolta meg a felsőmagyarországi főurakat, többek között Drugeth Gáspárt és Istvánt. Hogy az urakat Kassára csalják, a testvéreknek felajánlották az 1551-ben elvett ungvári vár visszaadását is. Gáspár azonban megneszelve a számára állított csapdát, Lengyelországba menekült. Homonnai Drugeth Gárpárról feljegyezték, hogy nevickei várából gyakran lecsapott az Ung völgyében Lengyelországba tartó kereskedőkre és azokat megsarcolta. Ez azonban nem volt akadálya, hogy istenes életet éljen. Részben neki köszönhető, hogy Munkács után 1546-ban Ungváron is létrejött a református egyházközség. Homonnai Drugeth (V.) István, a korszak későbbi nagy katonája a fent említett összeesküvésben való részvételéért kegyelmet kapott. Neve mégis a korai időszakban azzal a hatalmaskodással kapcsolódik össze, amelyet a gondjaira bízottakkal szemben követett el. Előbb elvette unokatestvére özvegytől, Zrínyi Margittól férje végrendeletét, majd módszeresen hozzálátott birtokai elvételéhez is. A főúr az özvegyet támogató ungi nemességet

208 megfélemlítette, annak vezetőit, mint Palágyi Gáspár alispánt az esküdtekkel együtt börtönbe vetette. A királyi táblán elindított pert Zrínyi Margit meg is nyerte, de Drugeth István hallani sem akart a birtokok átadásáról. Végül is Rueber János felső-magyarországi főkapitánynak kellett katonai karhatalommal közbeavatkoznia. Nem sokkal ezután Homonnai ismét kiűzte az özvegyet Ungvárról. A család Barkó várában húzta meg magát. Innen származik 1588-ból Zrínyi Margit levele a Drugeth István ellen indított hatalmaskodási perében, aki elhajtatta az asszony jobbágyainak ökreit szántás közben. Nem sokkal ezután Zrínyi Margit meg is halt. Lányai még sokáig pereskedtek jogos örökségükért. Drugeth István 1588-ban részt vett a nevezetes szikszói csatában, ahol kilőtték alóla a lovát és török fogságba esett. Közben a csata a magyarok javára dőlt el, így a már Fülekre indított foglyot sikerült kiszabadítani. Fennmaradt egy 1590-ben a török ellen készülő Balassa Bálinthoz intézett levele, amelyben azt írta, hogy kocsit és lovakat küld és jelenti a magyarok szerencsétlen harcát a törökök ellen a vezetők elestével ben Drugeth István, Zemplén vármegye főispánja, a ki számtalan sok csatából sebtelenül vágta ki magát, hosszas betegség után a homonnai családi várkastélyban meghalt, legidősebb fia II. László levéllel fordult Bocatius János kassai főbíróhoz, amelyben felkérte, hogy atyja részére sírverset és sírfeliratot fogalmazzon (a levélből kitűnik, hogy Homonnai Drugeth László korábban Bártfán, illetve Eperjesen Bocatius tanítványa lehetett): Igen tisztelt férfiú, nagyon kedves volt tanítóm! Nem kételkedem abban, hogy Uraságodnak bizonyosan tudomására jutott, hogy az én kedves jó atyám, Nagyságos Homonnai Drugeth István, Zemplénés Ungvár megye főispánja, az élők sorából elköltözött. Ő a mi magyar hazánknak, országunk királyának, nem egy hadjárat alkalmával, testének, életének, vére ontásának kímélése nélkül, készségesen és hűségesen állott szolgálatára. Azon kívül katonai képzettségére nézve sem volt utolsó Magyarország többi nagyjai és mágnásai sorában. Megérdemli tehát, hogy róla halotti versek énekeljenek. Vers Írás dolgában pedig Felső Magyarországnak ezeken a részein nem ösmervén senkit mást, a ki Uraságodnál pompásabban verselne, indíttatván Uraságodnak hozzám való jóságától, bizodalmasan kérem önt stb. Kelt Hosszumezőn levő udvarunkból márc. hó 2-án. Uraságodnak lekötelezett jóakarója: Homonnai Drugeth László. A Bocatius által írt sírversek 1599-ben Bártfán nyomtatásban is megjelentek (ezeket valószínűleg a temetési szertartás során osztották szét). A szövegben az író utal a Drugeth család itáliai származásáról, Drugeth István kiemelkedő tetteire, illetve felmenőire is. Az ungvári vár kápolnájában eltemetett Homonnai Drugeth István sírfeliratát Bocatius így fogalmazta meg: Aspice, qui transis, vicit fera Parca, viator Thracia quem nequiit vincere Marte virum, Quis fuerit? queris. Germanus, an Ausonus, Hunnus

209 An Schyta? Thrax? noli querere. Ad Antipodas, Ad Garamanthas, ad extremos si veneris Indos, Qui iacet hic, fuerit quis? tibi dicet humus Teuto, Getes, Pannon, Turea, Ittale, Sarmata, Mosche, Drugethium hunc proprios nostis ut vnguiculos. (Magyar nyelvű fordítás: Vándor, kit utad erre vezet, im lássad, legyőzte a kegyetlen halál azt a férfiút, kit Trácia (t. i. bolgár és román) nem bírt legyőzni a had erejével. Kérdezed, hogy ki volt? Hogy: német, auzon (t. i. ős itáliai) hunn, szittya, trák? Ne kérdezd. Menj bár a föld kerekén ellenlábasainkig, a garamantokhoz, a legkeletibb Indiákig, ha kérdezed, ki fekszik itt, ki volt ő: megmondják neked. Német, géta, pannon, török, talián, szláv, orosz ezt a mi Drugethunkat ösmertők tetőtöl-talpiglan. ) A korabeli temetési menetek egyik fontos kelléke az epitáfiumcímerek mellett a temetési (vagy halotti) zászló volt. Bocatius erre is megfelelő verset szerkesztett az alábbi szöveggel: Drugethius iacet hac Stephanus sub sindone nigra, Inclita virtutis gloria, Martis honos. Non superesse virum, pietas cum Caesare Magno Maeret, et Vngarici natio tota soli. (Magyar nyelvű fordítás: Drugeth István fekszik ez alatt a fekete márvány alatt, vitézségéről messze földön hires, Hadúr előtt is tiszteletben állott. A felülmúlhatatlan férfiút gyászolja a közkegyelet: a nagy császártól kezdve az egész magyar nemzet. ) Homonnai Drugeth István és enyingi Török Fruzsina házasságából két fiú, II. László és I. Bálint született. Az apa halála után az idősebb fiúra várt Zemplén vármegye örökös főispáni tisztség, amellyel kapcsolatban Bocatius így ír egyik levelében: Accipe laus Comitum, flos inclyte, prima parentis Gloria, Drugethiae maxime stirpis honos, stb. (Magyar nyelvű fordítás: Főispánok dísze, ékes virágszál, szülődnek első dicsősége, a Drugeth-nemzetségnek legfőbb büszkesége, fogadd (t. i. üdvözletemet).) Azonban Zemplén vármegye jegyzőkönyvei nem tartalmaznak megfelelő bejegyzést azzal kapcsolatban, hogy Homonnai Drugeth (II.) László letette volna a főispáni esküt. A következő főispáni beiktatásra május 3-án került sor, amikor az akkor 22 esztendős Homonnai Drugeth Bálintot Zemplén városában beiktatták a vármegye vezetésébe, s megfogadta, hogy főispáni tisztét hűséggel és igazsággal fogja viselni. Részben ebből is arra kell következtetnünk, hogy a nagyreményű Homonnai Drugeth László fiatalon távozott az élők sorából. Homonnai Drugeth (I.) Bálint 1577-ben született. Életének korai szakaszáról nagyon keveset tudunk, valószínűleg bátyjával, Lászlóval együtt tanult Eperjesen Bocatius János keze

210 alatt. Feleségül vette Rákóczi Erzsébetet, s bár rokonságban volt az ország legelőkelőbb családjaival, az országos politikában nem vett részt ben unokaöccsével és apósával együtt hatalmaskodással vádolják ( Méltóságos Drugeth Bálint gróf, mint ifjú, a ki felnőtt korában mint biró... midőn körülbelül évben véletlenül a krasznibródi monostor mögött átutazott, lovai a pünköst napjára körmenetben zarándokoló emberek zászlóitól s éneklésétől megijedtek s a kocsi eltört, ő ledobatott és összeütődött, azután bosszúból a monostort a templommal együtt felgyujtatta, és midőn a betegsége nagyobbodott s ő a felgyógyulás reményét is elveszté, lelki orvosai tanácsára uj templomot és két emeletes kolostort építtetett s azt alapítvány címén terjedelmes földbirtokkal javadalmazta s ezután előbbi egészségét visszanyerte. ) Teljesen érthető hát, hogy 1604-ben Ung és Zemplén megyékkel együtt az elsők között állt Bocskai István oldalára. Katonai szerepvállalása kapcsolatban volt felesége elvesztésével is, mint naplójából kitűnik, remélte: a sok dolog elvonja a figyelmét. Az inkább költői talentumokkal, mint hadi erényekkel megáldott fiatalember 1605-ben Bocskai hadainak fővezére lett. Rákóczi Zsigmonddal együtt vonták az ingadozó Báthori István országbírót Bocskai pártjára ban másodszor is megnősült: felesége Palocsai Horváth Krisztina, Bocskai unokahúga lett. Mivel az általa ostromolt Érsekújvárra a török is igényt tartott, a feladott várat úgy vette át, hogy nem engedte be a szövetséges budai pasa csapatait. Homonnai Bocskai István kíséretében részt vett a szultán küldötteivel a Buda melletti Rákosmezőn való találkozón, forrásértékű naplójában le is írja a török korona átadását:... annak utána Memhet vezír pasa a török császár küldte koronát nagy tisztességgel megadta őfelségének. Ez ugyanazon vezír együtt a koronával adott őfelségének egy arany hüvelyű, türkezekkel [türkizekkel] rakva igen szép aranyos kardot és egy handzsárt ajándékon, tizenkét lovakat. Mivel Bocskai nem bízott a törökök szövetségében, ezért indulása előtt arra bíztatja Homonnait, hogy ha énnékem (kit Isten ne adjon) a török miatt mostani közibek való menetelemben valami nyavajám történne, Magyarországot ne hagyja(d) el... az magyarországi urak közül Báthory Gábort mindeneknél feljebb becsüljed, és ő vele értekezzél! A Bocskai udvarában kialakult két párt közül ő az Illésházy vezette békepárthoz csatlakozott, amely őt jelölte Bocskai utódául. Miután Káthay Mihály kancellárt, a Báthori-párt fejét sikerült félreállítani, Illésházy hívei, Péchy Simon és Rimay János fejedelmi titkárok a mai napig tisztázatlan módon rávették a nagybeteg és sokszor öntudatlan, haldokló Bocskait, hogy politikai végrendeletébe Homonnai neve kerüljön be mint fejedelmi utód, holott még azon év (1606) elején csak a kassai főkapitányi tisztet szánta fővezérének: Inttyük szeretettel, ne difficultálják, vegyék ebből a mi tettzésünket, és noha mind öreg idejü embereket és magunk vér szerint való attyafiait ez állapotra méltán magunk szolgálattyának tekintetiért commendálhatnánk, de sok bizonyos okokért mind ifjuságához képest megért jó erkölcsű,

211 Istenfélő természetiért, józan életiért, és Magyar Országban régi Tekintetes és Nagyságos uri nemzetéért ezzel az Országgal is Erdéllynek hasznos szövetségéért, hogy innen nagyobb gyámola lehessen, mindenkor javalljuk, hogy a Nemes Ország mi utánnunk nem mást, hanem a Tekintetes és Nagyságos Homonnai Bálint Uramat vegyék, válasszák és esmérjék fejedelmeknek. A fejedelem holttestét egy főre felszaporodott temetési menet kísérte Kassáról Erdélybe. Ugyancsak megérkezett a szultán által Homonnai nevére kiállított athnamé is. Ugyanakkor nagyon sokan egészen más urat szántak az erdélyi fejedelmi székbe. A Bocskai István életére átengedett tiszántúli vármegyék visszaszerzésére kijelölt királyi biztosok megfelelő lépéseket tettek Erdély függetlenségének felszámolására is. A bécsi béke ugyan világosan fogalmazott a kérdésben, illetve az erdélyiek a lìbera electiót szerződés szerint biztosított joguknak tartották, azonban a biztosok, személyes Thurzó György úgy gondolták, s aszerint cselekedtek, hogy Erdély visszaszállott Magyarország koronás királyára, és a kit ö felsége választ s megerősít, az uralkodjék az országban. Az erdélyi rendek tisztában voltak ezekkel az elképzelésekkel, ugyanakkor ellenükre volt az is, hogy Bocskai István végrendeletében Homonnai Drugeth Bálintot jelölte ki fejedelmükül, a kinek személye ellen különben alapos kifogásuk nem volt, a sok fáradtságukkal, költségükkel, vérük hullásával keresett és megoltalmazott libera electiót lényegében épen úgy föláldozzák, mintha csak a magyar király által rájuk erőszakolt vajdát ösmernék el uroknak. Ennek a kettősségnek lett az eredménye, hogy az Erdélyben korábban kormányzóként tevékenykedő, s ezáltal mindenki által jól ismert Rákóczi Zsigmondot (Homonnai korábbi apósát) február 12-én egy szóval-nyelvvel fejedelemmé választották, mondván, hogy az ország függetlenségének oltalmazását még a szabadító Bocskay István emléke iránt táplált hálánál és kegyeletnél is elébb való kötelességnek tartják. Miután a felső-magyarországi vármegyék visszaszálltak a koronára, s a tétovázó Homonnai semmi nélkül maradt. Határozatlanságára nincs nagyobb példa, hogy a szultáni athnamét átíratta Rákóczi nevére, majd távozott Erdélyből. Csak februárban foglalta el Husztot, Kővárt és vette magához az ún. Bocskai-koronát. Márciusban buzgó támogatója, a budai beglerbég megbízottja Ungvárra ment, hogy ha kell, erővel is Magyarországnak és Erdélynek fejedelmének tennék. Homonnai Kővárra húzódott a követ elől. Úgy tűnik, leszámolt fejedelmi ambícióival, mert bár a felkelt hajdúk felajánlották neki szolgálataikat, nem élt vele. A legújabb kutatások eredményei számos újdonsággal szolgálnak a témával kapcsolatban. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a török Porta számára volt igazán fontos, hogy Homonnait beültesse az erdélyi fejedelmi székbe, s nem maga a főúr melengetett efféle aspirációkat. Mint Borbély Zoltán, a Drugeth-família korabeli történetét kutató történész megjegyzi: Személyén keresztül ugyanis nem csak Erdély, hanem a Magyar Királyság egy része felett is biztosítani akarták a befolyásukat, amihez Bocskai, általuk kreált magyar királyi titulusát és annak örökítését

212 használták fel. Emiatt a törökök több követséget is indítottak a meggyőzésére, amelyet a királyi biztosok ellenséges cselekedetnek nyilvánítottak és felvetették Homonnai számára egy újabb hűtlenségi per és birtokelkobzás lehetőségét. A törökkel való trafikálás gyanúját Homonnai igyekezett önmagáról elhárítani, erről írt többek között Ung vármegye nemességéhez írt levelében: ki minemű szomorúságot szerzett énnekem, nem tagadhatom, hogy szívem fájdalmával ne viseljem, mert látja az Ur Isten és az körűlettem lévő emberek is látják, hogy én még eddig, miólta Ungvárról kijöttem és ide járok, törököt szememmel sem láttam, ajándékát sem vettem, s velek sem nyájaskodtam, eleitül fogva erre néztem sok fáradtságommal, sőt ha kívántatott volna, vérem hullásával s halálommal is szolgáltam volna s igyekezek is szolgálnom ez szegény romlott országnak. Szinyérváralja, ápril pünkösdjén Erdélybe utazott, ahol lemondott trónigényéről, de a két elfoglalt várat megtartotta, amelyek tulajdonában a király is megerősítette. Zemplén és Ung vármegyék mellett ebben az időszakban Máramaros főispánjának is címezte magát, s mint Huszt ura a máramarosi sóbányák jövedelme fölött is rendelkezett ban II. Mátyás király országbírónak nevezte ki. A következő évben nádornak jelölték, de halála, amit méregnek tulajdonítottak, megakadályozta a választásban való részvételét ( Az ország bírája a tekintetes nagyságos istenfélő keresztyén Homonnai Bálint meghala, non sine suspicione veneni. Nyergét kenték volt meg méreggel, és a feneke rothadott, az miá holt meg. Ez időben a Bocskai halála után szokásba jöve ez országban a meröggel való etetés, nyergeknek és széköknek méreg porral való meghintése. Vendégségbe menni ez időben igen félelmes vala. A Dóczi András vendégsége és Dóczi pohara példabeszéddé lött. Eltemettetik Homonnai Bálint teste Ungváron die 14 martii anno A keresztyénség ez urának halálán igen bánkódék. Egy kis fiú marada, kit az édes atyjának un. Homonnai Istvánnak emlékezetíért keresztségekor Istvánnak neveze.) A hirtelen halálesetre november 9-én került sor Ung vármegye gyűlését követően, miután az alispáni tisztségbe beiktatták nagytárkányi Tárkányi Ferencet. A főúr ekkor mindösszesen 32 éves volt. Mind a közvélemény, mind a vármegye közössége mérgezésre gyanakodott, ezért is maradt fenn a vármegye idézőlevele unokaöccse, Homonnai Drugeth György részére, amelyben a mérgezés gyanújával kapcsolatos kihallgatásra idézik meg. Homonnai Drugeth Bálint országbírót, Ung és Zemplén vármegyék főispánját Ungvár várában temették el, sírfeliratát Tolnay-Balogh János esperes, ungvári lelkész írta meg: Postquam te genuit, lauitque Vngvaridis vndis Euphrosine1 verum nomen adepta parens,

213 Bartphanae puerum post haec fouere virentem Hinc et Eperiessides te docuere Deae. Ast vbi concessa est annis, prudentia maior, Ornarunt thalamos Tállya, Palócsa tuos. Tum Ducis officium tibi contulit Hungara tellus Iudicis hinc Regni munus habere dedit. Mors tumulo corpus, mentem DEUS addit Olympo Famam rite solum personat, atque salum. Siccine Drugethiae decus indelebile gentis Dormit Homonnea dictus ab vrbe Valens! O! patriae pater! Ocurrus auriga ruentis! Cur immatura morte peremptus abis? Sat vixti, fateor; quia sat bene, miles et acer, Prudens atque senex, vt iuuenisque pius. Attamen ante diem nobis ereptus abisti, Hei mihi! multorum fletibus aucte virum! Hic Drugeth ille Valens. Satis est, quam plura referens Notior ille solo, gratior ille polo. (Magyar nyelvű fordítás: Miután világra hozott és megfürösztött tégedet az Ung vizében tisztes nevet viselt anyád, Fruzsina, mint serdülő gyermeket Bártfán oltalmaztak és ezután Eperjesen tanítottak tégedet a Múzsák. Ámde ott, évek múltán, megadatván neked a nagyobb okosság (nyilván a jogban való jártasságot érti a költő ford.) a te nyoszolyáidat Tállya, Palocsa (t. i. palocsai Horváth Krisztina volt a második felesége; az első Rákóczi Erzsébet Tállya várából ford.) ékesítették. Azután Magyarország a vezéri tisztet bízta reád, később az országbírói hatalmat adta bírnod. A halál testedet a sírgödörre, Isten pedig lelkedet az égre bízta. Híredet illendőképp személyesíti a szárazföld és a tenger. Ilyképp aluszik a Drugeth nemzetségnek letörülhetetlen dísze, Hatalmasnak (Valens) nevezve Homonna városáról. Oh, hazánknak édes atyja! Oh, a rohanó szekér kocsisa! Miért is mégysz megöletve korai haláltól? Beismerem, hogy eleget éltél; és elég jól, mint erős katona, okos és éretts mint jámbor ifjú. De mégis időnapelőtt elragadva távoztál. Jaj nekem! A sok könny hullatásától megöregedettnek! Ez az a Drugeth Bálint (Valens). Elég róla ennyi. A többit elmondja ő maga, ki ösmeretesebb mint a föld színe, kedvesebb mint az ég. ) A történetírás Homonnai Drugeth Bálintot egy percembernek ábrázolja, aki sikeresnek csupán a naplóírásban mondható, azonban a fenti sorok és adatok arra próbálnak rámutatni, hogy az ungi nagyúr politikai tevékenységével, katonai sikereivel (sikertelenségeivel), államférfiúi

214 megfontolásaival jelentős nyomot hagyott a történelemben, s az idő homokja által befedett nyomokat részben sikerült megtisztítanunk. Felhasznált irodalom: 1. Erdélyi okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez I. Bevezető tanulmánnyal és jegyzékkel regesztákban közzéteszi Jákó Zsigmond. Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 2. Régi magyar levelestár (XVI XVII. század). I. kötet Budapest: Magvető Könyvkiadó, p. 3. Régi magyar levelestár (XVI XVII. század). II. kötet Budapest: Magvető Könyvkiadó, p. 4. Acsády Ignác. Régi magyar birtokviszonyok / I. Acsády. // Értekezések a Történelemtudományok Köréből XVI. kötet. Budapest: MTA, pp. 5. Adalékok az ungvári vár és tartománya, és Ungvár város történetéhez. Irta Dr. Hodinka Antal. Ungvár: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, old. 6. Arisztokrata életpályák és életviszonyok. Szerkesztette: Papp Klára-Püski Levente. Debrecen: Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, p. 7. Dávid Zoltán. Az évi házösszeírás. /Z. Dávid. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Levéltára, p. 8. Gálocsy Zoltán. Ung vármegye főispánjai és tisztviselői a legrégibb kortól 1867-ig. /Z. Gálocsy. Budapest-Beregszász: Hatodik Síp Alapítvány, Mandátum Kiadó, p. 9. Hangay Zoltán. Erdély választott fejedelme Rákóczi Zsigmond./ Z. Hangay. Budapest: Zrínyi Kiadó, p. 10. Hodinka Antal. Ung megye. /A. Hodinka. //Ung megye. Honismereti írások Ung megyéről 1944-ig. (összeállította és szerkesztette S. Benedek András). Beregszász-Budapest: Mandátum kiadó Hatodik Síp Alapítvány, pp. 11. Komáromy András. Rákóczy Zsigmond és Homonnay Bálint versengése történetéhez ( ). /A. Komáromy. // Magyar Történelmi Tár pp. 12. Magyar főrangúak temetkezési szertartása a XVII-ik században. // Magyar Történelmi Tár pp. 13. Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. Szerk. Maksay Ferenc. I. kötet Budapest: Akadémiai Kiadó, p. 14. Mészáros Károly. Ungvár története, a legrégibb időktől maig. /K. Mészáros. Pest: Ráth Mór Könyvkereskedése, p. 15. Oborni Teréz. Az Erdélyi Fejedelemség állama és politikai berendezkedése. / T. Oborni // Korunk Nr. XXIV (3) pp. 16. Oborni Teréz. Tartományból ország: erdélyi változások a 16. század első felében. // Közép-Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Szerk. Zombori István. Bp., pp. 17. Pálffy Géza. Utak a magyar politikai elit élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a század fordulóján. / G. Pálffy // Magyar történettudomány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára. Szerk. Gecsényi Lajos Izsák Lajos. Bp., pp. 18. Szilágyi Sándor. Oklevelek a Homonnai-féle mozgalom történetéhez 1616-ban. / S. Szilágyi. // Magyar Történelmi Tár pp. 19. Tringli István. Nagyságosok és vitézlők. Címzések és megszólítások a kései középkorban. História pp. 20. Varga J. János. Az Erdélyi Fejedelemség és Felső-Magyarország kapcsolata a 17. században. //... éltünk mi sokáig két hazában... Tanulmányok a 90 éves Kiss András

215 tiszteletére. Szerk. Dáné Veronka Oborni Teréz Sipos Gábor. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó (Speculum historiae Debreceniense, 9.), pp. 21. Zubánics László. Világok végein. Északkelet-Magyarország a XVI XVIII. században: politika, gazdaság, kultúra. /L. Zubánics. Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó, p. Анотація В науковій роботі досліджено на основі раніше не опублікованих та опублікованих джерел історію одного покоління сім ї Другетів, яки здійснили великий вклад у розвиток Ужанщини та Ужгорода. Зокрема, на підставі документів, доведено, що Валентин Другет був не тільки видатним літератором, але і видатним державним діячем початку XVII ст. Ключові слова: дворянство, Другети, Трансільванія, комітат Унг, Бочкаї.

216 FIZIKA ÉS MATEMATIKA TANSZÉK BENCE NORBERT A fekete test sugárzásának vizsgálata ésa Stefan-Boltzmann állandó meghatározása Tudományos vezető: Tarics Zoltán docens Bevezetés A XIX. század végének egyik legjelentősebb megoldatlan problémája a fekete test vagy az üres sugárzás volt. Kirchhoff állapította meg, hogy minden test sugároz, és kisugárzása egyenesen arányos a hőelnyelő képességével [1]. A tapasztalat azt mutatja, hogy a feketére festett testek a Nap általi sugárzás hatására jobban felmelegednek, mint pl. a fehér testek. A fekete test sugárzásának a vizsgálata vezetett a kvantummechanika kialakulásához. A vizsgálat annak a kérdésnek a tanulmányozására irányult, hogy egy üreges test (jó modellje az abszolút fekete testnek, amely minden ráeső sugárzást elnyel) belsejében kialakuló hőmérsékleti sugárzás energiája hogyan oszlik el a különböző frekvenciájú összetevők között. A kísérletek tanulsága szerint az energia frekvencia szerinti eloszlását az üreges test falának hőmérséklete szabja meg, ezért kapta a hőmérsékleti sugárzás nevet. Az ideális fekete test leggyakrabban egy érdes falú üreg falán fúrt kis lyukkal valósítható meg. Az üregen a nyitott lyuk jellegzetessége, hogy a ráeső sugárzást teljesen elnyeli, hiszen a bejutott sugárzás a belső falon oda-vissza verődik, és igen kicsi a valószínűsége, hogy a lyukon újra kijut. A minden ráeső sugárzást teljesen elnyelő idealizált testet abszolút fekete testnek nevezzük, és az üregből a lyukon át kijövő elektromágneses sugárzás egyensúlyi sugárzás, ezért a feketetest-sugárzás elnevezést kapta[1]. A klasszikus gondolatmenet szerint az üreg falát alkotó atomok és molekulák egymással kölcsönhatásban állnak, a hőmozgás miatt állandó mozgásban vannak, ezért az őket alkotó töltött részecskék is állandó rezgőmozgást végeznek. Eközben, a gyorsulások miatt sugároznak. Az ilyen módon létrejött elektromágneses sugárzás intenzitását alapvetően a test hőmérséklete szabja meg. Az üreg belsejében a fal egyik része által kibocsátott sugárzást a falmás részei elnyelik, és ha az üreg hőmérséklete állandó, akkor az üregben kialakul egy dinamikus egyensúly: a fal által adott idő alatt kisugárzott energia megegyezik az általa ugyanezen idő alatt elnyelt energiával [2,3].

217 Irodalmi áttekintés 1879-ben Stefan, osztrák fizikus elsőként mérte meg a fekete test által, az összes hullámhosszon kisugárzott energiát, azt tapasztalta, hogy az arányos az abszolút hőmérséklet negyedik hatványával. Ezt később elméleti úton Boltzmann magyarázta meg, így a Stefan- Boltzmann-féle sugárzási törvény néven vált ismertté [1], (1) aholr a teljes fajlagos sugárzás, T az abszolút hőmérséklet, σ Stefan-Boltzmann állandó, amely egyenlő:. (2) A spektrális eloszlás nem függ az üreg anyagától, csak a T abszolút hőmérséklettől. Wien 1896-ban a kis hullámhosszak esetén vett spektrális sűrűségére (a felületre és térszögre jutó merőleges sugárzási teljesítmény hullámhossz- vagy frekvencia-egységenként) az összefüggést vezette le, ebből következik, hogy a hullámhossz fordítva arányos a hőmérséklettel [2,3]: T = konst. (3) Az üregsugárzás spektrális eloszlása három egyensúlyi hőmérsékleten valósítható meg, amelyek azt mutatják, hogy az üreg belsejében a sugárzás intenzitása hogyan függ a hőmérséklettől, amint az üreg hőmérséklete nagyobb lesz, a maximális energia helyett egyre inkább a kisebb hullámhosszak felé tolódik az intenzitás (1. sz. ábra). Ez a Wien-féle eltolódási törvény [4,5]: 1.sz.ábra. A hőmérsékleti sugárzás a hullámhossz függvényében. A görbék maximumához tartozó hullámhossz a hőmérséklet növekedésével balra tolódik.

218 Rayleigh 1900-ban a nagy hullámhosszú spektrális sűrűségre az értéket vezette le, a levezetést 1905-ben Jeansszel együtt pontosították (2. sz. ábra) [1]. Planck ebből empirikusan az összefüggést adta meg. Plancknak fel kellett tételeznie, hogy az atomi oszcillátorok energiája nem változhat folytonosan, hanem csak meghatározott diszkrét ε értékekkel, és egy adott frekvenciájú oszcillátor energiájának ez a diszkrét megváltozása a frekvenciával arányos [2,3]: (4) ahol, h - a kísérleti eredményekkel való összehasonlításból meghatározandókonstans. Ebből az is következik, hogy az üregben jelenlévő sugárzás energiája is csak a fenti összefüggésnek megfelelő adagokban,kvantumokban változhat. A klasszikus fizika törvényeinek ellentmondó fenti feltevésekkel Planck az (5) összefüggést kapta, ami a Jsérték kiválasztásával, a kísérleti eredményekkel jól egyezik (itt D konstans, T abszolút hőmérséklet, k Boltzmann-állandó). Az összefüggést Planck-féle sugárzási törvénynek (2.sz. ábra), a benne szereplő és a modern fizikában alapvető szerepet játszó h számot pedig Planck-állandónak nevezik [1]. 2. sz. ábra. A frekvencián mért intenzitásértékek. Eszközök és módszerek A berendezés a kutatás objektumából (kemence), mérőeszközből és hő elemből áll. A berendezés általános felépítése az 3. számú ábrán látható.

219 3. sz. ábra. A mérőberendezés felépítése A kutatás objektuma magába foglalja az abszolút fekete test modelljét, ami egy zárt hőszigetelt elektromos kemence egy nyílással (5) az elülső falán. Ez egy hőszigetelt fűtőberendezés, amelyben a hőmérséklet mérésére egy hő elem szolgál, amely el van látva tápegységgel, melynek célja a kemence melegjtése -ig és a felhevítés sebességének szabályozása, valamint hűtőventilátorokkal. A kutatás objektuma a következő részekből áll: - nyílás (5), amely arra szolgál, hogy a sugárzás kijusson a kemencéből; - hálózati kapcsoló (4); - ventilátorkapcsoló (3). A felső részén található az a gomb (6), melynek a segítségével szabályozhatjuk a kemence fűtési sebességét. A mérőszer előlapján a következő mutatók szerepelnek: - Feszültség mv mutató (1); - Hőmérséklet mutató (2). A hátlapján a hálózati kapcsoló található. A mérőkészülékhez van csatlakoztatva a hő oszlop. Ahhoz, hogy védve legyen a konvekciós felmelegedéstől, a hőmérsékletérzékelő elé csillám lemez van szerelve. A berendezés működési elve az abszolút fekete test modelljének laboratóriumi vizsgálatán alapszik a hőmérséklet mérésének módszerével vagy optikai módszerrel. A hő elem segítségével mérhető a hőmérséklet a kemencében, a hő oszlop segítségével pedig mérhető a sugárzási teljesítmény, ami távozik a kemencéből. A hő oszlop feszültsége arányos a beeső sugárzás teljesítményével: (6) így a hőoszlop feszültségének a kemence hőmérsékletétől való függéséből le lehet ellenőrizni a Stefan-Boltzmann törvényt. Bekapcsoltam a mérőkészüléket a hátlapon lévő hálózati kapcsoló segítségével, és vártam 5 percet, míg felmelegszik. Ezután bekapcsoltam a kemencét a hálózati kapcsolóval. A felmelegítési sebesség gombjának ebben az esetben minimumon kellett állnia. A túlmelegedés

220 elkerülése érdekében bekapcsoltam a hűtőventilátort. Elkezdtem fokozatosan felmelegíteni a kemencét a fűtési sebesség szabályozására szolgáló gomb segítségével és lemértem a hőoszlop feszültségének hőmérséklet függését. Fontos, hogy a mérést akkor a legkedvezőbb végezni, amikor a feszültség és a kemence hőmérséklete nagyon lassan változik. Abban az esetben, ha a felmelegedés nagyon gyorsan történik, a mérés előtt le kell csökkenteni a felmelegítési sebességet. A maximális hőmérséklet elérése után ( ) átkapcsoltam a kemencefűtési sebesség szabályozóját ( MIN állásra). Eredmények A mérési adatokat az 1. számú táblázatban tűntettük fel.

221 1. sz. táblázat. A hőmérsékletnövekedés hatása a feszültségre. t, U, mv T, K, GK , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,88 A táblázat alapján elkészítettem a feszültség-hőmérséklet grafikont. A feszültség az Y koordináta tengelyen, míg a hőmérséklet az X koordináta tengelyen van. A 4. sz. ábrán látható, hogy hogyan függ a hőmérséklet a feszültségtől. T (K) T(U) 0,5 1,0 1,5 2,0 U (mv) 4. sz. ábra. A hőmérséklet függése a feszültségtől. Az 5. ábrán pedig ábrázoltam a hőmérséklet negyedik hatványának függését a feszültségtől T(U 4 ) 1000 T 4 (GK) ,5 1,0 1,5 2,0 U (mv) 5. sz. ábra. A hőmérséklet negyedik hatványának függése a feszültségtől. A Mielőtt meghatároztam volna az állandót, tudnunk kell, hogy az adott fizikai laborban milyen negatív hatások voltak hatással a kísérletemre, s milyen körülményeket kellett figyelembe vennem:

222 - Az adott feszültségforrásban meglegyen az elegendő feszültség (220 V). - hőmérséklet a szobában nem ideális. (Figyelnem kell arra, hogy a szobában éppen olyan hőmérsékletet érjek el, ami megfelel a műszernek - ez a szobahőmérséklet). - A műszerem hőmérséklete változik (melegszik), tehát a körülötte lévő szobahőmérséklet is változni fog (növekedni). A Stefan-Boltzmann állandót a következő képlet alapján határozom meg: (7) ahol a feszültség, - az áramerősség, amennyit a műszer felhasznál a sugárzáshoz. Az a terület, amelyen a sugárzás létrejön, tehát: (8) A T hőmérsékletet a következő képlet alapján határozom meg: (9) ahol, a folytonosan megfigyelt hőmérsékletváltozás,. Továbbá meghatározom a hőmérséklet átlagot, pontosabban a hatványon átlagát: (10) Behelyettesítem a (7) képletbe a számításokat és a következő eredményt kapom: Meghatározom a hibaértéket az elméleti Stefan-Boltzmann állandóval szemben. Tudni való, hogy a Stefan-Boltzmann állandó táblázati értéke:. Az én kísérleti munkám eredménye: Ezután kiszámítom a hibát a következő képlet segítségével: (11) a Stefan-Boltzmannváltozás, melyet kiszámoltam a következő képlettel: (12)

223 Így megkaptam a következő hibaértéket: Akkor az: Tehát a kísérletem hibaértéke kísérletet sikeresen elvégeztem., ami a negatív körülmények miatt elhanyagolható. A Következtetés: A kísérlet folyamán tanulmányoztam a fekete test sugárzását, úgy elméletileg, mint gyakorlatilag. Méréseket végeztem el, hogy ellenőrizzem azt a feltevést, hogya kisugárzott teljesítmény az abszolút hőmérséklet negyedik hatványával arányos. A kísérlet általigazoltam a Stefan-Boltzmann-törvényt és megmértem a σ állandót. Felhasznált irodalom: 1. Holics L., Tasnádi P., Juhász A. Fizika: Atomfizika és kvatummechanika, 2009, old. 2. Kovács E., Paripás B.Fizika II.: A modern fizika elemei: Hőmérsékleti sugárzás, Feketetest sugárzás, 2011, 2. old. 3. Pintér F. Általános fizika, Atomhéjfizika, 2003, old Erostyák J.,Raics P., Kürti J., Sükösd Cs. A fizika alapjai: Fizika V. Atomhéjfizika V.A kvantumfizika kialakulásának előzményei. A hőmérsékleti sugárzás, 2002, old. Annotation The main aim of thisstudy is toinvestigatethedependence of radiationfromtemperature of absoluteblack-body, and checkingthefulfillment of Stefan-Boltzmann law. After the overwiev of the theoretical background I would like to present my own experimental measurements and results. After that the results and possible errors would be analysed. My results may serve to complement the work of fellow students and other researchers.

224 BOTA ANITA A neuron elemek szintézise az első rendű approximációs módszer által Tudományos vezető: GecseFerenc professzor Társadalmunk fejlődése során egyre növekszik a feldolgozandó adatok, információk mennyisége és annak elemzése, ezért a neuron hálózatok szintézisének kutatása is egyre nagyobb méreteket ölt. A neuron hálózatok sikeresen alkalmazhatóak számos területen, mint a mezőgazdaságban, geodéziában (mérési adatok rögzítése, kiértékelése, tesztelés), űrkutatásban (kozmikus, légköri adatok feldolgozása), a pénzügyi életben (hitelfolyamatok értékelése, elemzése), stb. Ahhoz, hogy sikeresen megoldjuk a neuronhálózatok szintézisét, fontos kidolgozni az egyes neuron elemek felépítésének módszereit. Tudományos munkám fő célja, hogy szemléltessem hogy kidolgozzam a neurális elemek szintézisének algoritmusát az első rendű approximációs módszer felhasználásával, illetve bemutassam a Boole-féle függvények realizálhatóságát egy neuron elem által. Az érthetőség és átláthatóság kedvéért a bemutatott módszert a Borland Delphi 7 programnyelv segítségével szemléltetem egy program formájában, mely jól ábrázolja a Boolefüggvény realizálhatóságát illetve a felhasznált módszer alapjait és lépéseit. Mit nevezünk neuron elemnek? Legyen másodrendű ciklikus csoport, n darab ciklikus csoport Descartes-szorzata. A ábécében Boole-féle függvénynek nevezzük a következő egyértelmű leképezést:. Általánosított neuron elemnek nevezünk egy olyan logikai eszközt a karakterre nézve: melynek van bemenetele, és egy kimenetele, mely a következő Boole-féle függvény:. Grafikusan ezt a következőképpen szemléltethetjük:

225 A következő feladatunk áll fenn: Meg kell találnunk azt a vektrorstruktúrát, mely realizálja számukra az adott függvényt. Egy neuron elem által felépítjük az funkcionált a neuron elem karakterisztikus rendszerére, mely a következőképp fog kinézni:, ahol egy tetszés szerinti vektor az dimenziós térben, és, ahol a Boole-féle függvény spektrumeleme. (Гечe, 2010) Bármely, ahol az L funkcionál Létezik olyan vektorstruktúra, hogy., mely realizálja az f Boole-féle függvényt egy neuron elem által.. (*) ahol és olyan normalizáló szorzó, hogy. Ha, akkor elsőrendű approximációról beszélünk, ha, az approximáció másodrendű és így tovább. Tekintsük át az első rendű approximációs módszer főbb lépéseit. Első lépésben megtaláljuk az adott Boole- függvénynek a karakterisztikus vektorát a karakterre nézve, melyet vektorral jelölünk: majd ezt a vektort megjelöljük w-vel: Ha, ahol és., és,(1) (2) akkor az Boole-féle függvényt realizáltuk a vektorstruktúra által. Ha,, és, (3) akkor az f függvény ne realizálható egy neuron elem által. Ha,hogy át kell lépnünk a következő lépésre. A továbbiakban felépítünk két vektort: vagy vektorokat a következőképpen:

226 Ha, (4) akkor azf függvény realizálható a vektorstruktúra által. Ha nem teljesül a (4)-es egyenlőségünk, de teljesül: (5) akkor azf függvényt a vektorstruktúra fogja realizálni. Ha ezek egyike sem teljesül, az azt jelenti, hogy az approximáció módszer első rendje szerint nem tudjuk realizálni függvényünket. Ha a függvény realizáció nem valósítható meg az első rendű approximációval, át kell lépnünk 2.rendű approximációs módszerre. Ha ott sem valósul meg a realizáció, akkor 3.rendre lépünk és így tovább. Nézzük meg az algoritmus lefolyását példán szemléltetve. Realizálható-e az függvény egy neuron elem által az elsőrendű approximációs módszer segítségével? Az adott Boole- féle függvénynek megtaláljuk a karakterisztikus vektorát és egyenlővé tesszük -vel: Leellenőrizzük, hogy ahol ;. ; Ha az utolsó egyenlőség teljesül, akkor az függvény realizálható a feladat be van fejezve. Esetünkben ez az egyenlőség nem áll fenn. ; ; ;,. vekrtorstruktúra által, és a

227 1. ; 2. ; 3. ; 4. ; ; 7. ; 8.. A következő lépésben, ha, akkor levonhatjuk a következtetést, hogy az függvény nem realizálható egy neuron elem által. Ha létezik olyan elem, hogy, ami példánkban be is következik, akkor a következő lépésként felépítünk 2 vektort: és, ahol ; ; ;. Ha teljesül, hogy, (*) akkor azt mondhatjuk, hogy az függvényünk realizálható a által. Ha ez nem teljesül, de teljesül az (**) egyenlőség, akkor a realizálja az függvényt. Ha ezek egyike sem teljesül, akkor az elsőrendű approximációs módszer szerint nem tudjuk realizálni az függvényt. Feladatunkban fennáll a (**) egyenlőség, tehát elmondhatjuk, hogy az adott függvény realizálható a által az elsőrendű approximációs módszer szerint. Ezt rajzon a következőképp tüntethetjük fel: ; ; ; ; ; A Delphi 7 programnyelvben írt program jól szemlélteti az előbbi algoritmust. A programablak a következőképp néz ki:

228

229 Láthatjuk a Boole-készleteket a (-1,1) ábécében, kérhetünk egy random függvényt is, de akár magunk is megadhatunk, majd az Enter lenyomása után lefut a folyamat is és megkapjuk az eredményt.a program jól szemlélteti a folyamatot, külön láthatjuk a lépések elemeit, a részeredményeket és a fő eredményt kiemelve. A neuron elemek széleskörű felhasználhatósága figyelhető meg a már fent említett területeken is. Láthatjuk, hogy a tudományok legkülönbözőbb ágainál találkozhatunk ezekkel az elemekkel, viszont a neuron elemek kutatása még egy viszonylag kutatásra, fejlődésre váró, felfedezetlen terület. Felhasznált irodalom 1. Гече, Ф. Е. Аналіздискретнихфункційтасинтезлогічнихсхем у нейробазисі [Монографія] / Ф. Е. Гече. - Ужгород: В. Падяка, с. 2. Дертоузос, М. Пороговаялогика / М. Дертоузос. - М.:Мир, с. 3. Галушкин, А. И.Нейрокомпьютеры. Кн. 3 / общая ред. А. И. Галушкина. М. : ИПРЖ, с. Annotation This paper introduces the concept of neural element with threshold activation function and feasibility criteria the functions of the algebra of logic by one neural element. Approximation method was developed for the synthesis of neural elements, using the spectral properties of Boolean functions. The algorithm was illustrated in Borland Delphi 7.

230 ЯНОШ КОЛОЖВАРІ Eмісійні характеристики наносекундного об'ємного розряду в системі електродів з халькопирита (cusbse2) Неуковий керівник: Шуаібов О. К. проф. ВСТУП Лазерні технології синтезу напівпровідникових наноструктур, на відміну від хімічних, відрізняються високою чистотою кінцевих продуктів, що робить актуальним дослідження фізичних процесів в ерозійній плазмі, наприклад для лазерної плазми на основі халькопирита Cu(In)SbSe2, які широко використовують у сонячних батареях [1]. Але лазерні технології є занадто дорогими, а вихід кінцевого продукту невеликий, що не дозволяє отримувати наноструктури в макроскопічному кількості. Це змушує звертатися до більш простим і ефективним газорозрядним технологій синтезу тонких плівок та наноструктур на підставі халькопиритов [2,3]. Для оптимізації таких розрядних реакторів необхідні відомості про характеристики і параметри газорозрядної плазми на основі потрійних сполук CuInSe2 та CuSbSe2, які в даний час досліджені недостатньо повно. Ефективне розпорошення потрійної сполуки CuInSe2 спостерігалося нами в сильноточному наносекундному розряді атмосферного тиску з високою неоднорідністю розподілу напруженості електричного поля в короткому міжелектродному проміжку [4]. У такій плазмі може спостерігатися утворення наночастинок халькопирита і осадження його тонких плівок на діелектричні підкладки. Параметри такої плазми представлені нами в роботі [5]. Для оптимізації умов синтезу наноструктур і напилення тонких плівок на основі потрійної сполуки CuSbSe2 важливим є дослідження фізичних процесів у плазмі наносекундного розряду між електродами з халькопирита, які ефективно розпорошаться у процесі розряду. Характеристи наносекундних розрядів на підставі парів CuSbSe2 в коротких розрядних проміжках в даний час відсутні, що стримує розробку спектрокопических методик вимірювання концентрації та температури електронів для таких газорозрядних плазмохімічних реакторів. У цій статті наводяться результати дослідження просторових, спектральних і часових характеристик плазми об'ємного наносекундного розряду в повітрі атмосферного тиску між електродами з потрійної сполуки CuSbSe2. УМОВИ І ТЕХНІКА ЕКСПЕРИМЕНТУ При дослідженні емісійних характеристик плазми наносекундного об'ємного розряду в повітрі атмосферного тиску з електродами на основі потрійної сполуки CuSbSe2

231 (халькопірит) використовувався розрядний модуль, схема якого представлена на рис.1. Розрядний пристрій складався з діелектричної камери (оргскло) з кварцовим вікном діаметром 50 мм і системи електродів. Кріплення електродів встановлювалося в фторопластові втулки з метою локалізації розряду тільки між кінчиками композитних електродів. Розряд запалювався між двома циліндричними електродами з халькопирита діаметром 6 мм з радіусом закруглення їх торцевій частині 3 мм. Міжелектродну відстань складало 2.0 мм. Розрядний осередок встановлювалася в заземлений металевий корпус, що виконує роль екрану. Рис.1. Конструкція розрядної комірки: 1 кювета з оргскла; 2 кварцове вікно; 3 система електродів з халькопирита; 4 ізолюючі фторопластові втулки для електродів; 5 металеві кріплення електродів з халькопирта, до яких підводяться імпульси високої напруги, 6 металевий екран. Імпульси напруги на розрядному проміжку і струму вимірювали за допомогою широкосмугового ємнісного дільника і поясу Роговського. Осцилограми інтенсивності випромінювання спектральних ліній продуктів розпаду молекули халькопирита реєструвалися із застосуванням електронного лінійного помножувача ЕЛУ-14 ФС і широкопосного осцилографа 6-ЛОР 04. Тимчасовий дозвіл системи реєстрації випромінювання становило 2-3 нс. Фотографування розряду проводилося з використанням фотоапаратів. Для отримання розряду використовувався джерело високої напруги з тривалістю імпульсів нс. Через неузгодженість навантаження (плазми розряду) з вихідним опором високовольтного модулятора на основі водневого тиратрона ТГИ і високовольтного кабельного трансформатора, струм розряду мав форму затухаючої послідовності позитивних і негативних коливань. Тривалість окремих коливань становила нс, а їх амплітуда не перевищувала 170 А (рис.2).

232 Рис.2. Осцилограма імпульсів струму наносекундного розряду. Високовольтний модулятор дозволяв отримувати біполярні імпульси напруги з частотою прямування в діапазоні f = Гц і амплітудою позитивної і негативної складової імпульсу в діапазоні 5-25 кв. Передній фронт імпульсу напруги становив приблизно 10 нс. Шляхом множення осцилограм струму і напруги визначалася імпульсна потужність розряду. Максимальна величина імпульсної потужності розряду досягала ~106 Вт. На проміжку часу t = нс розряд підтримувався осциляціями імпульсної потужності на рівні ~105 Вт. Надалі імпульсна потужність розряду зменшувалася до 103 Вт на часовому відрізку нс. Для запобігання сильного розпилення електродів, всі експерименти проводилися при частоті f = Гц. Рис.3. Фотографія наносекундного об'ємного розряду між електродами із з'єднання CuSbSe2. Для реєстрації усереднених за часом спектрів випромінювання плазми використовувався монохроматор МДР-2, фотоумножитель ФЕП-106, підсилювач постійного струму і електронний потенціометр. Випромінювання плазми аналізувалася в спектральній області нм. Система реєстрації випромінювання калибровалась по випромінюванню дейтерієвої лампи в спектральному діапазоні нм і банд-лампи в діапазоні: нм, що дозволяло вимірювати відносні інтенсивності окремих спектральних ліній. ЕМІСІЙНІ ХАРАКТЕРИСТИКИ ПЛАЗМИ На рис.3. представлена фотографія розряду, з якої випливає, що в міжелектродному проміжку з неоднорідним розподілом напруженості електричного поля формується

233 однорідний об'ємний розряд при атмосферному тиску повітря. Це можливо при формуванні на передньому фронті імпульсу струму пучка «тікають» електрони малої тривалості (τ = пс). Енергія пучка тікають електрони, який супроводжується рентгенівським випромінюванням, може досягати величини eu (де: U амплітуда імпульсу напруги, що прикладається до системи електродів) [6]. В результаті дії пучка «тікають» електрони і рентгенівського випромінювання в системі електродів з різко неоднорідним розподілом напруженості електричного поля, які виконували роль системи предіонізації, формується дифузний об'ємний розряд атмосферного тиску [7], що і спостерігалося в умовах нашого експерименту. Рис.4. Спектр випромінювання плазми наносекундного об'ємного розряду в повітрі між електродами з халькопирита. Спектр випромінювання розряду з електродами з потрійної сполуки CuSbSe2 наведено на рис.4., а результаті розшифровки найбільш інтенсивних спектральних ліній представлені в таблиці. Таблиця. Найбільш інтенсивні спектральні лінії випромінювання плазми наносекундного об'ємного розряду в повітрі атмосферного тиску і парах зєднання СuSbSe2. λ, нм Атом, ион I, отн. ед. Eверх, эв Термверх 324,7 Cu I 0,96 3,82 4p 2 P1,5 327,4 Cu I 0,94 3,79 4p 2 P0,5 407,3 Cu I 0,78 8,02 5s' 2 D1,5 510,6 Cu I 0,24 3,82 4p 2 P1,5 521,8 Cu I 0,27 6,19 4d 2 D2,5 252,9 Sb I 0,35 6,62 5d 2 P2,5 259,8 Sb I 0,48 6,12 6s 2 P1,5 276,9 Sb I 0,49 5,82 6s 2 P1,5 287,8 Sb I 0,69 5,36 6s 4 P0,5 302,9 Sb I 0,33 6,12 6s 2 P1,5 363,8 Sb I 0,6 5,69 6s 2 P1,5

234 Спектри випромінювання плазми включали спектральні лінії атомів міді та сурми: 324.7; 327.4; 407.3; 510.6; 521.8; нм Сu I і 252.9; 259.8; 276,9; 287.8; 302.9; нм Sb І [8]. Спектральні лінії атомів селену не виявлені. Спостерігалася лише спектральна лінія атомарного іона селену 461,9 нм Se II. Крім спектральних ліній матеріалу електродів в спектрах реєструвалася спектральна лінія атомарного іона азоту нм N II. Ця спектральна лінія спостерігалася в наносекундних розрядах в повітрі атмосферного тиску протягом перших нс, а потім зникала в результаті процесів електрон-іонної рекомбінації. В результаті таких процесів у спектрах випромінювання плазми повітря на пізніх стадіях розряду з'являлися окремі інтенсивні спектральні лінії атома азоту у видимій області спектра. В спектрі випромінювання плазми також спостерігалися слабкі смуги випромінювання другий позитивної системи молекули азоту і j-системи радикала NO. На рис.5. представлені осцилограми випромінювання найбільш інтенсивних спектральних ліній продуктів ерозії електродів і азоту. З продуктів деструкції молекули халькопирита найбільш інтенсивними були спектральні лінії атомів міді і сурми. Спочатку реєструвалося випромінювання атомарних іонів азоту (перший максимум на осцилограмі при t = 35 нс), як і в роботі [9]. Характерною була поява випромінювання з більш високолежащих переходів атомів і іонів у початковий період запалювання розряду. Інтенсивне випромінювання атомів, які були складовими халькопирита, запізнювалася щодо випромінювання атомарних іонів азоту приблизно на 10 нс. Рис.5. Осцилограми випромінювання найбільш інтенсивних спектральних ліній іона азоту нм (1), атоми сурми - 229,3 нм (2) і атома міді 324,7 нм (3). Максимум інтенсивності спектральної лінії 521,8 нм CuI досягався при часі t = 62 нс, а для другої спектральної лінії атома міді - 510,6 нм в момент часу t = 69 нс. Досягнення максимуму інтенсивності випромінювання для переходу з більш низкорасположенное енергетичного рівня атома міді, яке відповідало спектральної лінії з

235 λ = 510,6 нм, запізнювалася приблизно на 7 нс. Загальна тривалість випромінювання досягала декілька сотень наносекунд. Максимуми інтенсивності випромінювання спектральних ліній атома сурми досягалися в момент часу t = 62 нс для спектральної лінії 252,9 нм і при t = 73 нс для спектральної лінії з λ=287,8 нм. Найбільш інтенсивне випромінювання спектральних ліній продуктів ерозії матеріалу електродів проявлялося в діапазоні часу t 150 нс коли електрична потужність розряду була максимальною. З рис.5. випливає, що основною причиною розпилення електродів з халькопирита є іонне бомбардування робочої поверхні електродів атомарними іонами азоту. Оскільки до початку появи випромінювання продуктів ерозії електродів відбувається значне збільшення заселеності верхнього енергетичного рівня іона азоту, який розпадався з випромінюванням спектральної лінії з λ = 500,5 нм. Крім того, поява випромінювання продуктів ерозії матеріалу електродів корегувалось зі збільшенням струму на осцилограмі струму (рис.2), що вказує на збільшення кількості іонів, які потрапляли на електрод. З дослідження динаміки випромінювання плазми наносекундного розряду видно специфіку його запалювання і горіння, яка обумовлена розпиленням матеріалу електродів при бомбардуванні їх іонами азоту, перевагою освіти високозбуджений енергетичних рівнів атомів міді та сурми в початковий проміжок горіння розряду, що маже бути пов'язано з рекомбинационной природою їх освіти і перерозподілом цих атомів у розрядному проміжку в результаті дифузії і дії на заряджені частинки електричного поля. ВИСНОВКИ Таким чином, дослідження характеристик оптично наносекундного розряду в повітрі атмосферного тиску між електродами з халькопирита при сильному перенапруженні розрядного проміжку і неоднорідний розподіл напруженості електричного поля в ньому показало, що він є пространсвенно однорідним, що робить можливим синтез наноструктур і напилення тонких плівок на основі зєднання СuSbSe2; для діагностики цих процесів у режимі реального часу і визначення основних параметрів плазми можуть бути використані спектральні лінії атомів міді і сурми, які визначають спектр випромінювання дослідженої плазми в УФ і видимій області довжин хвиль; на основі УФ випромінювання розряду може бути розроблена мініатюрна («точкова») безвіконня ультрафіолетова лампа, розробка якої на основі традиційних імпульсних бар'єрних розрядів зустрічає значні технічні труднощі. СПИСОК ЛІТЕРАТУРИ 1. М.П. Чучман, Г.Э. Ласлов, А.К. Шуаибов Теплофиз. выс. темп. 52 (2014)

236 2. В.С. Бураков, М.И. Неделько, Н.В. Тарасенко. Журн. прикл. спектр, 82 (2015) M. Mardanian, A.A. Nevar, M. Nedel ko, and N. Tarasenko. Eur. Phys. J. D (2013) 67; Laslov Geza, Shuaibov Alexander, Szegeli Sandor and Laszlo Elemer. J. Chem. Eng. 8 (2014) Г.Э. Ласлов, М.П. Чучман, А.К. Шуаибов. Опт. и спектр. 118 (2015) В.Ф. Тарасенко, С.И. Яковленко. Усп. физ. наук. 174 (2004) В.Ф. Тарасенко, Е.Х. Бакшт, М.И. Ломаев, Д.В. Рыбка, Д.А. Сорокин. ЖТФ. 83, в.8. (2013) Г.Е. Ласлов, Я.Ч. Коложварі, О.К. Шуаібов. Міжнар. конф. мол. вчених і асп. ІЕФ Ужгород. (2015) R.M. van der Horst, T. Verreycken, E. M. van Veldhuizen and P. J. Bruggerman. J.Phys. D: Appl. Phys. 45 (2012) Annotation We give findings of investigation of the radiation spectrum of the large nanosecond discharge in the air of atmospheric pressure with electrodes on the basis of compound CuSbSe2 (chalcopyrite). The discharge was inflamed between two electrodes made of polycrystalline chalcopyrite at a small interelectrode distance (d = mm). The spatial features of the discharge are investigated, plasma emission spectra in the wavelength range nm, moreover oscillograms of the current impulse and emissions of the most intensive spectral lines of the disintegration product of the chalcopyrite molecule in the discharge. The findings of investigation of the discharge highlight the possibility of the elaboration of a windowless, dotted, ultraviolet lamp based on the materials of the decomposition of a chalcopyrite molecule (cuprum and stibium), and the knowledge of the plasma radiation spectrum and the dynamics of its emission in a large wavelength range will allow us to define plasma parameters in such emitters. Key words: nanosecond discharge, radiation, spectrum, oscillograms, triple CuSbSe2 compound. SIMON ANIKÓ A neuron elemek szintézise itegrációs módszer által Tudományos vezető: Gecse Ferenc, professzor Az utóbbi években széleskörűen alkalmazzák a neurális hálózatok rendszerét különböző problémák megoldására [1-3]. Ilyen területek például: programozás, technika, orvostudomány, információkódolás, a digitális jelek feldolgozása és továbbítása, digitális képfelismerés és azok osztályozása, képfelbontás, üzlet stb. Egy neuron elem, egy olyan logikai elem, amelynek létezik kimenetele: bemenetele és egy

237 A kimenetele egy Boole-féle függvény, amelyet az alábbiképpen írhatunk fel:, a a neuron elem szinoptikus együtthatói [4]. 1. tétel Az Boole-féle függvény realizálható egy neuron elem által akkor és csakis akkor, ha teljesül a következő feltétel: ahol,. 2.tétel Az Boole-féle függvény realizálható egy neuron elem akkor és csakis akkor, ha teljesül a következő feltétel: ahol, [5,6]. A két tételben:, Ez az algoritmus alapja, innen vesszük az értékeket.. Iterációs módszer algoritmusa 1. Lépés. Adva van egy Boole-féle függvény. Megkeressük a karakterisztikus vektorát. Elvégezzük a helyettesítést:, amikor és áttérünk a 2. lépésre [7]. Az első lépés során, hasonlóképpen a többi lépéseknél fellép a karakterisztikus vektor, amelyet a következő képlet segítségével számíthatunk ki:,,. 2. Lépés. Ha, akkor meghatározzuk a következő függvényt:,

238 ahol és folytatjuk a 3. lépéssel, ellenkező esetben áttérünk a 6. lépésre. 3. Lépés. Ha bármely értékre, akkor azf függvény realizálható egy neuron elem által, melynek a a strukturális vektora és a NE szintézise befejeződött, ellenkező esetben áttérünk a 4. lépésre. 4. Lépés. Megkeressük a függvény -val jelölt karakterisztikus vektorát és leellenőrizzük a következő feltételt: létezik-e olyan r természetes szám, hogy és? Ha a feltétel teljesül akkor folytatjuk a 7. lépéssel, ellenkező esetben az 5. lépéssel. 5. Lépés. Meghatározzuk a vektort, a következő képlet segítségével:,, ahol. Növeljük a k értékét: k=k+1 és áttérünk a 2. lépésre. 6. Lépés. Ha k=1, akkor szabadon megváltoztatjuk a vektor koordinátáját, olyan módon, hogy teljesüljön a következő feltétel:. Ezután átmegyünk a 2. lépésre. 7. Lépés. A Boole-féle függvények karakterisztikus vektorai halmazára határciklust kaptunk:. Ha létezik olyan érték, ahol legalább egy nem egyenlő nullával és teljesül az egyenlőség, miszerint, akkor azf függvény nem realizálható egy neuron elem által, ellenkező esetben átmegyünk az 5. lépésre. Tehát, mint láthatjuk az algoritmus során a következő vektorokat építem fel:,,,,., Példa: Legyen: Mint láthatjuk: az függvény megegyezik az általunk felépített vel. Tehát, realizálható egy neuron elem által. A fenti algoritmust realizáltam Delphi programnyelven: Példa1.:

239 Példa 2.: Példa 3.

240 Következtetés A neuron elemek szintézisének algoritmusában a következő iterációs képletet használtam fel:, ahol Az iteráció minden lépésénéla vektor közelít a neuron elem strukturális vektorához. FELHASZNÁLT IRODALOM: 1. Омату, С. Нейроуправление и его приложения / С. Омату, М. Халид, Р. Юсоф. М.: ИПРЖ, с. 2. Галушкин, А. И. Теория нейронных сетей. Кн. 1 / под ред. А. И. Галушкина. М..: ИПРЖ, с. 3. Галушкин, А. И. Нейрокомпьютеры. Кн. 3 / общая ред. А. И. Галушкина. М..: ИПРЖ, с. 4. Дертоузос, М. Пороговая логика / М.Дертоузос. - М.:Мир, с. 5. Гече, Ф. Е. Про деякі властивості бульових функцій, які реалізуються на одному нейронному елементі / Ф.Е.Гече, В.М.Коцовський / Науковий вісник Ужгород. унту. Сер.: Математика..-Ужгород, Вип. 5. С Гече, Ф. Э. Нейрофункции и логические схемы в нейробазисе / Ф.Э.Гече - Науковий вісник УжНУ. Сер.: Математика і інформатика. Ужгород, Вип. 17. С Гече, Ф. Е. Аналіз дискретних функцій та синтез логічних схем у нейробазисі / Ф. Е. Гече - Ужгород: В. Падяка, с. Annotation The reception of the binary impulses in the neural system is a practically important duty. We use it in different scientific ways, for example in the medical sciences, or coding. In these fields we can make predictions with the help of this, which we can use to accomplish tasks.so the new methods of the neuron elements synthesis and the generalization (expansion of thefunctionalpossibilities ofneuronalelements) ofthe neuronelements are contemporary andpracticallyimportant.