Borsod-Abaúj-Zemplén megye KSZR beszámoló Tartalom

Átírás

1 1

2 Tartalom 1. Helyzetkép A KSZR működési alapelveinek való megfelelés, a kistelepülési könyvtári ellátás megszervezése Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek könyvtárellátási helyzete számokban Könyvtárhasználat a szolgáltató helyeken Humán erőforrás A szolgáltató helyek infrastrukturális feltételei A központi költségvetési támogatás egységes feladatalapú felhasználása A megyei könyvtár által nyújtott szolgáltatások Állománymenedzsment Gyűjteményfejlesztés Az állomány nyilvántartása, feltárása, gondozása Dokumentumszolgáltatás Információs szolgáltatás Közösségi szolgáltatások Speciális könyvtári szolgáltatások, dokumentumok, eszközök biztosítása a fogyatékossággal élők számára Szakmai képzés, továbbképzés Eszközbeszerzés A megyei könyvtár által a kistelepülési megállapodásban vállalt további szolgáltatás Szolgáltató könyvtár Minőségfejlesztés, minőségirányítás, a szolgáltatás dokumentálása Sajtóbibliográfia a KSZR megyei szolgáltatásairól, valamint rövid beszámoló a KSZR szolgáltatások évi népszerűsítéséről, a kistelepülési könyvtári események kommunikációjáról és a kistelepülésektől kapott, a könyvtári szolgáltatásokhoz kapcsolódó, visszajelzésekről Eseménynaptár

3 1. Helyzetkép 1.1 A KSZR működési alapelveinek való megfelelés, a kistelepülési könyvtári ellátás megszervezése Borsod-Abaúj-Zemplén megye könyvtári együttműködésének szervezése lassan már egy évtizede kialakult olyan szakmai kapcsolatokra épül, amelyben a helyi sajátosságok figyelembevétele mellett a szolgáltatások fejlesztésére, a különböző szinten elérhető források hatékony és gazdaságos felhasználására helyezi a hangsúlyt. A közelmúltban megváltozott jogszabályi környezet csak megerősítette azt a tendenciát, mely megyénkben az összehangolt könyvtári ellátás irányában már korábban elindult. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer jogszabályi és pénzügyi hátterének változása nyomán jelentős lépéseket tettünk a jellemzően kistelepüléses megye lakosságának minőségi ellátása érdekében. A megye jellemzően aprófalvas, s a városok között is sok az alacsony lélekszámmal, szűk szolgáltatási palettával rendelkező település. A községek lélekszáma - elsősorban az 500 lélekszám alattiaké folyamatosan csökken, de vele párhuzamosan az elöregedés is nagy gondot okoz. Az 1000 fő lakosságszámú települések jelentős része funkcióhiányos vagy funkciószegény, sok esetben már hiányzik az alapfokú oktatás intézménye is. A kulturális intézmények közül csupán a könyvtári ellátás működik folyamatosan, a településeken még meglévő vagy akár felújított művelődési házak csupán alkalmanként nyitják ki kapuikat, állandó alkalmazottal nem rendelkeznek. Nagyon sok apró településen csupán a közmunka biztosít rendszeres és kiszámítható jövedelmet, a szociális juttatások iránti igény jelentős. Az infrastrukturális feltételek megléte nem kiegyensúlyozott, sok esetben a földrajzi viszonyok is akadályt jelentenek a biztonságos internet kapcsolat kiépítésében. 3

4 Ezért kiemelt jelentőséggel bírnak a szakmai együttműködések mind a technikai feltételek megteremtése, mind a személyi állomány szakmai ismereteinek bővítése, mind a fenntartókkal kialakított kapcsolatok ápolása terén. A szolgáltatások technikai feltételeinek együttműködésen alapuló biztosítása mellett arra törekszünk, hogy a szakmai ismeretek és kapcsolatok bővítése, a lakossági szolgáltatások és intézményi megjelenések köre is a korábbinál nagyobb figyelmet kapjon. A KSZR két éves működésére visszatekintve megállapíthatjuk, hogy a rendszer valamennyi szereplője arra törekedett, hogy a működés alapelvei érvényesüljenek, s az állami források felhasználása a lehető leghatékonyabban és a leggazdaságosabban történjen, biztosítva a rendszer szolgáltatásainak minőségi megjelenését. A 2013-ban kialakított Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszert alapjaiban nem változott, csupán kisebb módosításokat vezettünk be 2014-ben. A fenntartók részéről egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a KSZR szolgáltatásai iránt, a KSZR szolgáltatásait igénybe vevő települések többsége, kb. háromnegyede törekszik helyben szolgáltató helyet fenntartani, s a települések csupán egynegyede döntött a könyvtárbuszos ellátás mellett. Bár az 1000 fő alatti településeken csökkent a lakosságszám, de a szolgáltatások iránti igény növekedését jelzi, hogy többen választják a buszos ellátás helyett a szolgáltató hely működtetését helyben. Ezzel vállalják a megfelelő személyzet alkalmazását, mely a rendszer leggyengébb láncszeme még mindig. A legtöbb településen a könyvtári munkatárs alkalmazása csak közfoglalkoztatásban, elsősorban kulturális közfoglalkoztatásban megoldott. Főfoglalkozású, közalkalmazotti jogviszonyban a települések csupán 18%-a foglalkoztatja a könyvtári munkatársat, de a foglalkoztatottak 73,5%-nak a jogszabályban előírtak szerint megfelelő a képesítése. A működés körülményei a fejlesztéseknek köszönhetően javulnak, de a fenntartók is törekszenek az internet kapcsolat biztosítására, a bővülő technikai eszközpark biztonságos 4

5 működtetésére. Nagy hiányosságként említhetjük meg a könyvtári szolgáltató helyek biztonsági eszközeinek, a riasztórendszereknek a hiányát, melyek kiépítése a kihelyezett eszközök értékét tekintve elkerülhetetlen, de amelynek kiépítését az Önkormányzatok önerőből nem tudják vállalni. A szolgáltató megyei és városi könyvtár a szolgáltatások széles körét biztosítja a településeken, mely a dokumentum-beszerzésen (könyv, folyóirat, egyéb dokumentumok) túl magában foglalja az ingyenes könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét, az olvasásnépszerűsítő programok szervezését, a kisebb informatikai, elektronikai eszközök, bútorok beszerzését, valamint az ügyvitelei és könyvtári nyomtatványok biztosítását is. A településeken helyben lévő állomány a Terület-ellátási csoport munkatársainak és a szolgáltatásban részt vállaló városi könyvtáraknak köszönhetően jelentősen csökkent (elavult, fizikailag elhasználódott dokumentumok kivonása, tervszerű állomány átválogatások a példányadatozásokkal párhuzamosan), de még így is 970 ezret meghaladó azon dokumentumok száma, mely a közel 300 szolgáltató helyen fellelhető. A legnagyobb előrelépés a szolgáltató helyek infrastrukturális feltételeinek javítása terén történt. A számítógépek mellett jelentős számban vásároltunk multifunkciós nyomtatókat, helyeztünk ki projektorokat, fényképezőgépeket is településekre. A KSZR működtetésére rendelkezésre álló állami támogatás jelentős részét használtuk fel a településeken igénybe vehető szolgáltatások minőségének fejlesztésére, de jelentősebb beruházásokra is sor került. Valamennyi település kiegyensúlyozott dokumentum-ellátása mellett arra törekedtünk, hogy fejlesszük a könyvtári, információs és közösségi terek informatikai ellátottságát, eszközparkját, illetve néhány esetben újítsuk meg a működés körülményeit. Nagyon jó elvnek bizonyult, hogy konkrét tervszámok alapján osztottuk fel a rendelkezésre álló állami forrást, biztosítva valamennyi település esetében az átláthatóságot a rendelkezésére álló rendezvénykeret, a kézműves anyagok beszerzésének forrása, az előfizetett folyóiratok félesége stb. tekintetében. Összességében elmondható, hogy a tudatos tervezés eredményeként lépésről-lépésre haladva fejlődnek a kistelepülési könyvtárak, s fokozatosan bővül a helyben igénybe vehető szolgáltatások köre is. A munkamódszerek és az ellátási struktúra kialakításában figyeltünk azoknak az elemeknek a továbbvitelére, amelyek a mozgókönyvtári ellátásban eredményesen működtek (szolgáltatásmegosztási szerződés kötése a nagyobb városi könyvtárakkal, könyvtárbusz alkalmazása két kistérségben), illetve további fontos alapelvként tartottuk szem előtt a gazdaságos és hatékony üzemeltetés kritériumát. A megnövekedett feladatokat az év második felétől már csak egy 9 fős Terület-ellátási csoport látta el, a megyei hálózati igazgatóhelyettes irányításával. Megbízási szerződéssel segítette a kistelepülési ellátást 1 fő gépkocsivezető, s 2014 szeptemberétől 2 fő kulturális közfoglalkoztatott. A Nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő nagyobb városi könyvtárakkal a szolgáltatásmegosztási szerződések (2013-ban 9, míg Tiszaújváros csatlakozásával 2014-ben már 10 városi könyvtár volt érintett) miatt is szorosabb, közvetlenebb szakmai-módszertani kapcsolat alakult ki az év folyamán. 5

6 A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer szolgáltatásait 2014-ben további 2 önkormányzat (Hidasnémeti, Bódvaszilas) rendelte meg, így a települések 83%-a (299 település) vette igénybe, mely a községi státuszú települések 90%-át jelentette. A csatlakozott települések csupán 22%-a igényelte a könyvtárbuszos ellátást, többségük arra törekszik, hogy legyen helyben könyvtári gyűjtemény, közösségi színtér, szerveződjenek közösségi programok. A kistelepülési ellátásba bevontuk a jobb szolgáltató képességgel, megfelelő személyi állománnyal, felkészült és elkötelezett könyvtárosokkal rendelkező városi könyvtárakat. A megyei és városi könyvtár, valamint a városi könyvtárak által a kistelepülések irányába kiépített közvetlen kapcsolatok eredményesebbé tették a különböző könyvtárszakmai programok megvalósítását, a pályázatokon való részvétel eredményességét (Internet Fiesta, Őszi Könyvtári Napok rendezvényei). Az együttműködések erősödése jól kitapintható a könyvtárközi kölcsönzések számának alakulásában ben a könyvtárközi kérések 75%-a Miskolcról, illetve a megyéből jött, ezen belül is a kérések háromnegyede a megyéből érkezett, szám szerint 1756 db. Kiemelkedően nagyszámú kérés érkezett a KSZR szolgáltatást megrendelő Golopról (200 db), de említhetnénk Sárospatakot (120), Tokaj (92), Mályi (62), Abaújszántó (35) településeket, vagy a szintén KSZR tagkönyvtárat működtető Arnót (92), Bogács (134) községeket. Nagy hangsúlyt fektettünk a szakmai információk, újdonságok megismertetésére, melyhez elsősorban az elektronikus információtovábbítást használtuk, de a jogszabályi változásokról, különféle pályázati lehetőségekről rendszeresen hírt adtunk a felületen is ben is folyt segédkönyvtáros képzés a megyei és városi könyvtárban, s az iskolai könyvtárak mellett a kistelepülésekről is több hallgató érkezett. A szakmai kapcsolattartást elősegítő, rendszeresen megjelenő periodika kiadására a kistelepülési ellátásban jelentkező feladatok miatt nem került sor. A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár 2014-ben két olyan pályázatot nyújtott be, amelybe bevonta a megye több települését, települési könyvtárát. A Nemzeti Kulturális Alap az őszi Országos Könyvtári Napok rendezvénysorozatát támogatta Ft összeggel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Roma kultúra támogatása fejezeti kezelésű előirányzat terhére meghirdetett pályázatára (ROM-RKT-14) könyvtárunk további négy települést bevonva nyújtotta be programjavaslatát, melyet az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Ft támogatásban részesített. A pályázat célja roma kulturális események megvalósítása, kulturális tartalmak és termékek elérhetővé tétele volt. Miskolc mellett Ózd, Léh, Sajóhídvég és Tiszakeszi adott otthont a programoknak. A pályázat befejezésére február végén került sor. Tanácsadással, konkrét szakmai segítségnyújtással (pályázatok szakmai anyagának, az elszámolások benyújtásához szükséges szakmai beszámolók összeállítása, látványtervek, eszközlisták elkészítése stb.) támogattuk a településeket olyan pályázatok megírásában, megvalósításában, amelyek célja a könyvtári szolgáltatások, a könyvtári környezet minőségének javítása volt. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően újult meg Léh, Hernádkak és Borsodivánka település Könyvtári, információs és közösségi helyének bútorzata. 6

7 Az együttműködéseknek köszönhetően jelentős számú települést vontunk be az Internet Fiesta, s az őszi Országos Könyvtári Napok programsorozatba. Az Internet Fiesta keretében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 32 település 36 intézménye 123 programmal várta az érdeklődőket. Ezeket a programokat a megyei és városi könyvtár koordinálta, de megszervezésükben jelentős szerepet vállaltak a települések. Ebben az évben folytattuk a már korábban megkezdett megyei szakmai könyvtáros találkozó sorozatot. Az idei évben Mezőcsát adott otthont a könyvtárosok szakmai tájékoztatását is célul tűző programnak, melyet 9. alkalommal szerveztünk meg. A Holokauszt Emlékév programjához kapcsolódóan megtekintettük a nemrég felújított Zsinagóga épületét, ahol előadás hangzott el a mezőcsáti zsidóság életéről, valamint Kiss József munkásságáról. A könyvtári szakmai terület számára is kiemelt fontosságú európai uniós programokról az Emberi Erőforrások Minisztériuma Könyvtári Osztálya munkatársa, Sörény Edina tartott tájékoztatót, majd a hagyományoknak megfelelően módszertani műhelymunkával és a település nevezetességeinek meglátogatásával, illetve a geleji felújított Könyvtári, információs és közösségi hely megtekintésével telt a nap, több mint 110 könyvtáros, könyvtári munkatárs részvételével. Örvendetes, hogy a kistelepüléseken dolgozó munkatársak aktivitása évről évre nő, egyre nagyobb létszámban vannak jelen a különféle szakmai programokon, szakmai továbbbképzéseken. Az országos szakmai programok mellett a megye több települését, települési könyvtárát sikerült bevonnunk a Gyermekkönyvtár és a KSZR munkacsoport által, Hahó, Könyvtársak! címmel közösen meghirdetett olvasásnépszerűsítő levelezős játékba. A játék népszerűsítésében az iskolai és a települési könyvtári, információs és közösségi helyekre támaszkodtunk, így sikerült 70 csapatot megszólítanunk 13 településről. A több hónapon át tartó játék balatoni táborozással zárult, ahol több mint 40 gyermek vett részt, 7 felnőtt kísérővel együtt. A játék eredményessége arra buzdít bennünket, hogy az idei évben is megyei szintű olvasásnépszerűsítő játékkal szólítsunk meg minél több gyereket. Az olvasásnépszerűsítő játékba bekapcsolódott települések és csapatok száma: Sorszám Település Csapatok száma 1 Miskolc 42 2 Ózd 15 3 Rudolftelep (KSZR tagkönyvtár) 2 4 Gönc 2 5 Bogács (KSZR tagkönyvtár) 1 6 Mikóháza (KSZR tagkönyvtár) 1 7 Nyékládháza 1 8 Sátoraljaújhely 1 9 Kazincbarcika 1 10 Arnót (KSZR tagkönyvtár) 1 11 Gesztely (KSZR tagkönyvtár) 1 7

8 12 Szirmabesenyő 1 13 Tiszakeszi (KSZR tagkönyvtár) ben is nagy hangsúlyt fektettünk a könyvtárak tájékoztatása mellett arra, hogy a változó és könyvtárakat érintő jogszabályokról, az érdekeltségnövelő támogatásról a fenntartókat is megszólítsuk. Valamennyi könyvtárat fenntartó önkormányzatot és intézményt megkerestünk tájékoztató levelünkkel a statisztikai adatközlés miatt, de több esetben telefonon is adtunk tájékoztatást a kulturális normatíva lehívásával kapcsolatban is. 1.2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek könyvtárellátási helyzete számokban A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer az évi CXL. törvény 64. alapján szabályozott széles szakmai kisugárzó tevékenység: folyamatos együttműködést, rendszeres szolgáltatás-szervezést, helyszíni látogatásokat, tanácsadást, értékelést, valamint gyakorlati segítségnyújtást jelent. Éves munkatervünkben kiemelt helyen szerepelt a megnövekedett megyei feladatok keretében Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistelepülési könyvtári ellátásának megszervezése és az ellátás folyamatos biztosítása az évi CXL. törvény és a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről szóló 39/2013 (V. 31.). EMMI rendelet előírásainak megfelelően. A rendeletben megfogalmazottak maradéktalan betartása mellett a szolgáltatásszervezés során törekedtünk a megye helyi sajátosságainak (településszerkezet, demográfia, hátrányos helyzet), a helyi igényeknek a figyelembevételére, az elvárásokkal és előírásokkal való összehangolására. A nyilvános könyvtárak jegyzékén lévő könyvtárak száma évről évre folyamatosan csökken, ez a folyamat 2012 végén és 2013 elején a törvényi változások következtében felerősödött, de 2014-ben sem állt meg. Több, eddig nyilvános könyvtárat fenntartó település döntött úgy, hogy csatlakozik a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszerhez, s ebben az ellátási formában kívánja a település lakossága részére a könyvtári ellátást biztosítani. A települési könyvtárak, a települési könyvtári, információs és közösségi helyek mellett megyénkben jelen vannak a szak- és felsőoktatási könyvtárak, a speciális intézmények (börtön, bíróság) által fenntartott könyvtárak, de 2014-ben még néhány település szakfeladaton is működtette könyvtárát. A Miskolci Egyetem Könyvtára mellett 2014-ben még négy nyilvános szak és egyházi könyvtár szolgálta a tudományos kutatás, a felsőoktatásban résztvevők igényeit, több letéti helyen biztosítva a szolgáltatások közvetlen elérését. A Miskolci Törvényszék Könyvtára, annak szolgáltató helyei mellett speciális célcsoport igényeit elégíti ki a Miskolcon működő, B.-A.-Z. Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Könyvtára, valamint a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön Könyvtára. 8

9 Könyvtári ellátás formája Ezen könyvtárak Könyvtárak szolgáltató száma helyeinek száma Nyilvános jegyzéken lévő községi könyvtárak Nyilvános jegyzéken szereplő városi könyvtárak (Miskolccal együtt) Nyilvános jegyzéken szereplő szak- és 5 37 felsőoktatási könyvtárak Városi szolgáltató helyek 3 3 Községi szolgáltató helyek Nem nyilvános szak- és egyéb könyvtárak 4 13 Szakfeladaton működő könyvtárak 4 4 Szünetelő vagy nem működő könyvtárak 5 5 Könyvtárak ellátási formája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Nyilvános jegyzéken szereplő városi könyvtárak (Miskolccal együtt) Nyilvános jegyzéken lévő községi könyvtárak Nyilvános jegyzéken szereplő szak- és felsőoktatási könyvtárak Városi szolgáltató helyek Községi szolgáltató helyek Nem nyilvános szak- és egyéb könyvtárak Szakfeladaton működő könyvtárak Szünetelő vagy nem működő könyvtárak Könyvtárak száma Ezen könyvtárak szolgáltató helyeinek száma Megyénkben 2014-ben tovább emelkedett a szolgáltatást megrendelő települések száma, sajnos a nyilvános jegyzéken szereplő könyvtárak rovására. Könyvtárellátási Szolgáltató helyek Könyvtárak megyei könyvtár KSZR szolgáltató helyeinek száma összesen lakosú településen ebből könyvtárbusszal ellátott település könyvtárak száma (db) Lakosságszám összesen

10 megyei könyvtár KSZR szolgáltató helyeinek száma összesen lakosú településen ebből könyvtárbusszal ellátott település megyei könyvtár KSZR szolgáltató helyeinek száma összesen lakosú településen ebből könyvtárbusszal ellátott település megyei könyvtár KSZR szolgáltató helyeinek száma összesen lakosú településen ebből könyvtárbusszal ellátott Összesen Nemzetiségi könyvtárat fenntartó nemzetiségi önkormányzattal 0 0 kötött megállapodás alapján A települési közkönyvtári és iskolai könyvtári feladatokat együttesen ellátó szolgáltató helyek száma ebből megkötött megállapodások száma ben is nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a könyvtári ellátás tekintetében ne maradjon fehér folt a megyében végén további 2 település kötött megállapodást a megyei és városi könyvtárral, így 2014-től már 299 település tagja a KSZR-nek. Sajnálatos, hogy a hosszú ideje ellátatlan 3 település (Kiscsécs, Szegilong, és Viszló) továbbra sem igényelte a KSZR szolgáltatásait. Hernádkércs, Nagykinizs és Rakacaszend önerőből próbálta megszervezni, míg Bodrogkisfalud és Tiszaladány település évek óta szüneteltették a könyvtári ellátást. A KSZR során elért eredmények és a személyes megkeresések meggyőzőnek bizonyultak, novemberben további 10 település írta alá a megállapodást a szolgáltatás megrendelésére, így 2015-től már 309 település könyvtári ellátását biztosítjuk a KSZR keretében. Érdekesen alakult a könyvtárbuszos ellátást igénylő települések megoszlása. Az elvárthoz képest kevesen igényelték a könyvtárbusz szolgáltatásait az 500 főnél kevesebb lakossal rendelkező települések közül, az érintett települések csupán 37%-a. Sajnálatos ugyanakkor, hogy van olyan 2000 főt meghaladó település, amely ragaszkodik ehhez az ellátási formához. Ez utóbbi a halmozottan hátrányos települések közé tartozik, önerőből nem képes közösségi teret fenntartani. Nem értékelhetjük pozitívumként, hogy már néhány város is a könyvtári szolgáltatások megrendelése mellett döntött, de bízunk benne, hogy a KSZR keretében legalább folyamatos lesz az ellátás az érintett településeken is. Továbbra is rendezetlen a kettős funkciójú könyvtári szolgáltató helyek státusza, holott ezek száma folyamatosan növekszik, jelenleg az ellátott települések 10%-ban működik ilyen formában a könyvtári ellátás. Mi tudunk arról, hogy egy-egy könyvtár ellátja az iskolai és települési feladatokat is, de nincs arról tudomásunk, hogy az iskola fenntartója és a települési önkormányzat között létre jött volna a megállapodás. Szakmai napokon sor került e probléma tárgyalására, a javaslatainkat megfogalmaztuk, de visszajelzés e témában nem érkezett. Sajnálattal tapasztaltuk viszont, hogy több területen a tankerületi vezetés kezdeményezte a 10

11 kettős funkciójú könyvtárak állományának szétválogatását, s ebben éppúgy érintett a Nyilvános könyvtárak jegyzékén lévő könyvtár, mint a könyvtári szolgáltató hely. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer keretében ellátott települések elhelyezkedése a megyében (a kék szín a szolgáltató helyet fenntartó, a barna és a piros a könyvtárbusszal ellátott településeket jelzi): 11

12 1.3 Könyvtárhasználat a szolgáltató helyeken Olvasók száma összesen Ebből 14 éven aluliak száma Település Lakónépessége Regisztrált használók Személyes használat Az összesből Internet használat Telefon, fax, OPAC, honlap Összesen lakosú településen lakosú településen lakosú településen lakosú településen Kölcsönzött dokumentumok Helyben használt dokumentumok Regisztrált használók Személyes használat Kölcsönzött dokumentumok Helyben használt dokumentumok A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár által ellátott települések jelentős része (144 település) 500 lélekszám alatti volt már 2014-ben is, ahol a lakosság lélekszáma folyamatosan csökken és elöregedő. Hosszú évekig a kistelepüléseken egyáltalán nem lehetett elérni a könyvtári szolgáltatást, így ezeken a helyeken jelentős szervezőmunkát végeztünk az elmúlt két évben annak érdekében, hogy a könyvtárhasználat növekedjen. A regisztrált használók számát nem lehet a csökkenő lélekszám ellenében látványosan emelni, de a kínálat bővítésével, a szolgáltató helyek működési körülményeinek javításával mégis előrelépéseket tudtunk tenni. A könyvtári szolgáltató helyeken térítési díj nélkül történik a beiratkozás, s ingyenesen vehetik igénybe a könyvtár szolgáltatásait az olvasók, átlagosan a szolgáltató helyek lakosságának 15 %-a könyvtárhasználó. Vannak olyan ellátási körzetek, ahol a lakosság alig 10%-a veszi igénybe rendszeresen a könyvtár szolgáltatásait. Ettől függetlenül vannak ellátási körzetek, ahol a gyakori személycserék ellenére is növekedett a könyvtárhasználat. Az Ózdi ellátási körzetben 2013-hoz viszonyítva 25%-kal nőtt a regisztrált használók, míg 38%-kal a személyes használatok száma. Előrelépés látható a helyben használat tekintetében, elsősorban a 14 év alatti korosztály körében. Magas arányban veszik igénybe az internetelérés lehetőségét, bár még mindig vannak olyan települések, ahol nem biztosított az internet kapcsolat. Az ingyenes Válaszboríték szolgáltatás bevezetése, mely teljesen ingyenessé tette a könyvtárközi kölcsönzést, nagyban megemelte a forgalmat. A legnagyobb igény az internethasználat iránt mutatkozik, amely meghatározza a szolgáltató helyek fejlesztésének irányát is. Ma még kevés olyan ellátási körzet van megyénkben, ahol az internet lefedettség 100%-os, de már vannak jó példák. Ilyen pl. a szerencsi ellátási körzet is. 12

13 Telefonon a települési szolgáltató helyek jelentős részét el lehet érni, de a kapcsolattartás, az elérhetőség érdekében 2014-ben további településekre vásároltunk és helyeztünk ki mobil telefont, biztosítva egyre bővülő körben a közvetlen kapcsolattartást. 1.4 Humán erőforrás Személyi feltételek a kistelepüléseken Nyitva tartási Könyv tárbusz nyitva tartási A szolgáltató helyen dolgozó kollégák Település Lakónépessége napok száma hetente átlagolva órák száma hetente átlagolva napok száma kéthetente átlagolva órák száma kéthetente átlagolva főfoglalkozású közalkalmazotti jogviszonyban összesen főfoglalkozású közalkalmazotti jogviszonyban átlagolva (fő/települések száma) részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban összesen részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban átlagolva (fő/települések száma) Összesen ,59 16, , , , , ,2 73, lakosú településen ,94 12, , , , , ,3 75, lakosú településen lakosú településen lakosú településen megbízási díjas összesen megbízási díjas átlagolva (fő/települések száma) közcélú, közhasznú foglalkoztatott összesen (fő) közcélú, közhasznú foglalkoztatott (fő/települések száma) önkéntes összesen önkéntes átlagolva (fő/települések száma) ,0 12, ,3 9 15, , , ,9 81, ,1 17, ,0 9 22, , ,3 23, , , ,3 3 képesítése megfelel a jogszabályi előírásainak (%) 1 átlagolva 10 24,4 1 2,4 92,7 9 20, ,2 A Könyvtári, információs és közösségi helyek nyitva tartási ideje valamelyest emelkedett 2014-ben. Az IKSZT keretében, vagy a nagyobb településeken működő könyvtárak esetében stabilabb a nyitvatartási idő, s a humán erőforrás helyzete is. A kulturális közfoglalkoztatottság jótékony hatását néhány esetben már könyvtári területen is érzékelhettük, de a szolgáltatási kínálat megismerése is több fenntartót arra ösztönzött, hogy javítson a nyitvatartási idő tartamán. Az 500 lélekszám alatti településeken jellemző az 1 Az emberi erőforrások minisztere 39/2013. (V. 31.) EMMI rendelete a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer 1működéséről 5. (1) g) a szolgáltató helyen a kistelepülési önkormányzat ga) 1500 fő alatti lakosságszámú kistelepülésen legalább érettségivel, gb) fő közötti lakosságszámú kistelepülésen középfokú szakirányú végzettséggel, gc) 2500 fő feletti lakosságszámú kistelepülésen közalkalmazotti jogviszonyban, felsőfokú végzettséggel és könyvtáros szakképzettséggel rendelkező személyt foglalkoztat. 13

14 alacsony nyitvatartási idő, de itt általánosabb a személyes kapcsolat könyvtáros és használó között. A kistelepüléseken gyakori a házhozszállítás, a mozgáskorlátozottak személyes felkeresése. Ezt a gyakorlatot követi a könyvtárbuszos ellátás is, hisz gyakorta megállnak egyegy olvasó lakása előtt, s ott adják át a kért dokumentumot, vagy a hivatalos megállóhely mellett az idősek napközbeni ellátását végző intézménynél is megállnak. Így a tényleges nyitva tartási idő, illetve a könyvtárbusz esetében a településen eltöltött idő messze meghaladja a hivatalosan közöltet. A nyitva tartási órák száma hetente még az 500 fő alatti települések esetében is meghaladja a 12 órát. Egyre több település ismeri fel, hogy a könyvtári szolgáltató hely szombati nyitva tartása a lakosság érdekeivel megegyezik, s így a látogatottság is emelkedik. A kistelepüléseknek járó kulturális normatíva megemelése, illetve a felhasználás jogszabályi előírása szintén pozitív hatással lesz a jövőben a nyitvatartási időre. Több települési szolgáltató hely már 2013-ban és 2014-ben is nyitva tartott szombaton, pl. Boldogkőváralja, Borsodszentgyörgy, Csokvaomány, Fony, Golop, Komlóska, Nyíri, Prügy, Sajóörös, Taktaharkány, Tállya, Tibolddaróc ben a 234 könyvtári, információs és közösségi hely 20%-a, összesen 46 település tartott nyitva szombaton. A legnagyobb eredményként könyvelhetjük el, hogy megyénkben a KSZR szolgáltató helyek közül 7 településen (Alsószuha, Fony, Rásonysápberencs, Szegi, Tibolddaróc, Tiszaladány, Viss) vasárnap is nyitva a könyvtár. A fenntartó felismerte a lakosság igényeit (hét végén otthon tartózkodó, iskolarendszerű képzésben résztvevők, idegenforgalom, korlátolt internet szolgáltatás a településen stb.) ben emelkedett azon települések száma, ahol a könyvtárosokat közalkalmazottként foglalkoztatják teljes munkaidőben. A könyvtárosok közel 25%-a főfoglalkozású közalkalmazott volt, de azt is megállapíthatjuk, hogy megemelkedett a közcélú, közhasznú foglalkoztatottak száma is. A képesítést tekintve is előrelépésről számolhatunk be, hisz a szolgáltató helyeken dolgozó kollégák 73,5%-ának képesítése megfelel a jogszabályi előírásoknak. Egyre kevesebb településen fordult elő 2014-ben, hogy nem az előírásnak megfelelő személy látta el a könyvtárosi feladatokat, sőt már vannak olyan ellátási körzetek, ahol a végzettség 100%-ban megfelel a jogszabályi előírásoknak (pl. Sárospatak). A kollégák szakmai ismereteinek bővítése érdekében ellátási területenként is rendszeresek voltak a szakmai napok, továbbképzések, de a megyei szintű programokra is minden esetben meghívást kaptak a településeken dolgozó munkatársak. A szakmai ismeretek bővítését, illetve a szakképzettség megszerzését szolgálta a segédkönyvtáros képzés, amelynek keretében 5 települési könyvtári munkatárs szerzett OKJ-s végzettséget. A területi referensek és a szolgáltatásban közreműködő kollégák is arra törekedtek, hogy személyes látogatások során segítsék a kistelepülési munkatársakat. Egy-egy települést több alkalommal felkerestek a kollégák, de a gyakorta változó helyi könyvtáros személye gyakran többletfeladatot eredményezett egy-egy hátrányosabb helyzetű ellátási körzetben. Összességében megállapítható, hogy a könyvtári, információs és közösségi helyek működése nagymértékben függ a könyvtárosok személyétől és a szakma iránti elhivatottságtól, de ugyanennyire a polgármesterek hozzáállásától, valamint a könyvtáros és a polgármester együttműködésétől. A gyakori személycserék megnehezítik a színvonalas szakmai munkát. 14

15 1.5 A szolgáltató helyek infrastrukturális feltételei A szolgáltató hely infrastrukturális feltételei Település Lakónépessége önálló épületben A szolgáltató hely működése (település db) oktatási intézménnyel közös épületben IKSZT épületében egyéb kulturális intézménnyel egy épületben egyéb könyvtárbusz A szolgáltató hely külsőbelső akadálymente sítése megoldott (település db) megoldott nem megoldott elfogadható Az épület állapota (település db) felújított felújítandó 2013-ban felújított A könyvtári helyiség/helyiségek állapota (település db) elfogadható felújított felújítandó 2013-ban felújított A nyilvános könyvtári szolgáltatás alapterülete A könyvtári bútorzat állapota (település db) elfogadható felújítandó felújított 2013-ban felújított A könyvtári tér alkalmas-e csoportos rendezvények befogadására (I/N) Biztonságtechnikai eszközök (település db) van fejlesztendő Összesen lakosú településen lakosú településen lakosú településen lakosú településen

16 A 234 könyvtári, információs és közösségi hely működési körülményeiben drasztikus változás nem következett be, de nagyon sok területen sikerül előrelépnünk, egyrészt a KSZR állami támogatásnak köszönhetően, másrészt a fenntartók pozitív hozzáállásának köszönhetően. Önálló épületben működik a szolgáltató helyek több mint 17%-a, de jelentősen megemelkedett az IKSZT keretében működő helyek száma is. A könyvtárbuszos szolgáltatást igénylő települések száma nem változott 2014-ben, továbbra is 65 település vette igénybe ezt a fajta szolgáltatást. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően újult meg Abaújlak, Hernádkak és Tiszabábolna település könyvtári, információs és közösségi helye, az új bútorok mellett korszerű informatikai eszközöket, játékokat is kihelyezve a településekre. Szinte valamennyi településre vásároltunk valamilyen kiegészítő eszközt, könyvespolcot, folyóiratállványt, számítógépasztalt, széket, fogast stb. További 3 település könyvtári szolgáltató helyére került kihelyezésre jelentősebb mennyiségű könyvtári bútorzat, amellyel minőségileg jobb lett a működési feltétel. A helyi erőforrások bevonásának köszönhetően 8 településen került felújításra az épület, s ugyancsak 8 településen a könyvtári tér állapota is felújításra került. Látva a teljesen megújult könyvtári tereket, a fenntartók és a könyvtárosok is egyre kritikusabbak saját településük könyvtárát illetően, s egyre több könyvtári szolgáltató hely megújítását kezdeményezik. A települési szolgáltató helyek jelentős részében nem található semmilyen biztonságtechnikai eszköz, így ezen a területen még mindig a megfelelő források felkutatása jelenthet megoldást. 1.6 A központi költségvetési támogatás egységes feladatalapú felhasználása A II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár a évi költségvetési törvényben meghatározottak szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működtetésére 2014-ben Ft állami támogatásban részesült. A költségvetési forrás felhasználását szigorú tervezés mellett, a települések igényeit is figyelembe véve, előző évben elvégzett helyzetfelmérés eredményeit, valamint a személyes látogatások során szerzett tapasztalatokat felhasználva végeztük. A forrásfelhasználás során alapdokumentumként használtuk a 39/2013. (V. 31.) EMMI rendeletben meghatározottakat, törekedve a rendszer gazdaságos és hatékony működtetésére. A korábban megfogalmazott alapelvhez tartottuk magunkat, miszerint valamennyi beszerzést, fejlesztést a megyei és városi könyvtár koordinál, s a forráskezelés is központilag biztosított. Bár arra törekszünk, hogy valamennyi szolgáltató helyen javuljanak a működés feltételei, mind a bútorzat, mind a technikai, informatikai eszközpark tekintetében, de nagyobb figyelmet fordítunk a nagyon rossz helyzetben lévőkre, illetve azon településekre, ahol a fenntartó saját erőből is áldozni kíván a könyvtári terek megújítására. Valamennyi árajánlatkérés, megrendelés, számlakezelés a szolgáltató intézményben zajlott, biztosítva a források hatékony felhasználását, átláthatóságát, a nyilvántartások egységességét. A forrásfelhasználás során 2014-ben csak a könyvek és a folyóiratok beszerzése során kellett közbeszerzési eljárást lebonyolítanunk. A folyóirat közbeszerzési eljárás keretében mind 2014-re, mind 2015-re megrendeltük a folyóiratokat, biztosítva a folyamatos eljárást. Az informatikai eszközök beszerzése során a központosított közbeszerzési eljárást is igénybe vettük, így gyorsítva a beszerzés és eszközkihelyezés folyamatát. A dokumentum-beszerzést egyébként is kiemelten kezeltük, s jelentős összeget fordítottunk új könyvek beszerzésére. A közbeszerzési eljárás során a Könyvtárellátó Közhasznú Kft. nyerte el a dokumentumszállítás feladatát, s a dokumentumokat szerelve, könyvtári használatra alkalmassá téve szállította intézményünknek, biztosítva a 35%-os kedvezményt is. 16

17 A forrásfelhasználás során kiemelt figyelmet szenteltünk az olvasásnépszerűsítő programok szervezésére, biztosítva valamennyi településre a lélekszám alapján meghatározott keretösszeget. A kistelepüléseken helyben lévő állományok mennyisége 2013-ban még meghaladta az 1 millió darabot, ezért kiemelt figyelmet kapott munkánkban az egyes szolgáltató helyek állományának áttekintése, a fölösleges és elhasználódott dokumentumok kivonása, illetve a megmaradó állomány retrospektív feltárása, elérhetővé tétele a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár elektronikus katalógusában. A retrospektív feltárást előre meghatározott településeken, többnyire saját kollégáinkat bevonva végeztük, de támaszkodtunk a helyben dolgozó szakképzett könyvtárosokra is. A munka forrásigényét a költségvetésben terveztük. Összességében a forrásfelhasználás korrekten, a tervezetthez képest ugyan némi módosítással, de az alapelveket mindvégig következetesen betartva alakult. 17

18 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer évi költségvetési támogatásának felhasználási terve Tény kiadások összesen % kiadások összesen % Személyi jellegű kiadások összesen Ft 11,89% Ft 10,22% Szakmai szolgáltatás megbízási díja munkakörön kívüli és munkaidőn túli feladatra Ft Ft Közösségi programok előadóinak, oktatóinak és közreműködőinek megbízási díjai Ft Ft Személyi juttatások járulékai összesen Ft 2,99% Ft 2,76% Személyi juttatások járulékai Ft Ft Dologi kiadások összesen Ft 85,13% Ft 87,02% Dokumentumszolgáltatás Ft 26,29% Ft 28,76% Dokumentumbeszerzés összesen Ft 26,21% Ft 28,76% Könyv Ft Ft Folyóirat, napilap Ft Ft Nem hagyományos dokumentumok Ft Ft Könyvtárközi kölcsönzés - egyedi dokumentumokra vonatkozó kérések teljesítése (postaköltség, csomagolás stb.) Ft Információszolgáltatás 0,00% 0 Ft 0,00% Adattárak, adatbázisok szolgáltatás díja (pl. EBSCO), honlapfejlesztés, retrospektív feldolgozás, konverzió, oktatásban, képzésben résztvevők információellátásának segítése Helyismereti információk biztosítása, digitalizálás 18

19 Közösségi szolgáltatás Ft 15,53% Ft 13,54% Digitális írástudás fejlesztés, információs műveltség elsajátításának, használóképzés, tanulási folyamatok támogatása, ODR-MOKKA működéséről tájékoztatás Olvasásfejlesztő, ismeretterjesztő, a könyvtár szolgáltatásait népszerűsítő programok, kulturális, közösségi rendezvények, egyéb programok, kiállítások szervezése Ft Ft Könyvtárosképzés, továbbképzés Ft 1,29% Ft 0,51% Könyvtári személyzet rendszeres képzése, továbbképzése, szakmai napok költségei (tanfolyamok költsége, utazás, csoportos étkezés) Ft Ft Szolgáltatások szakmai anyagköltsége Ft 3,45% Ft 3,36% Szakmai nyomtatványok, vonalkód, könyvtámasz, címkék, filmulux, olvasójegy stb Ft Ft Kültéri és beltéri táblák, feliratok, képkeretek, betű- és szakjelzet készlet stb Ft Szolgáltatások infokommunikációs költsége Ft 3,45% Ft 2,13% Nem adatátviteli célú távközlési díjak Ft Ft Adatátviteli célú távközlési díjak Ft Szoftverüzemeltetés, licenc díj, portálszolgáltatás díja Ft Ft Szolgáltatások szállítási költsége Ft 3,58% Ft 3,29% Gépkocsi/könyvtárbusz üzemeltetés kiadásai (hajtó- és kenőanyag, biztosítás, szerviz) Ft Ft Egyéb szállítási költség, csoportos utazás költsége Ft 19

20 Postaköltség (egyéb postai küldemény) Ft Ft Szolgáltatások egyéb kiadásai Ft 18,30% Ft 18,00% Pénzügyi szolgáltatás, bankköltség, közbeszerzés költsége Egyéb általános költségek Irodaszerek, egyéb nyomtatvány Ft Ft Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson belülre - szolgáltatás vásárlása városi könyvtártól Ft Ft Szolgáltatások marketing eszközei Ft 0,65% Ft 0,08% Szolgáltatást népszerűsítő, tájékoztató kiadványok, programmeghívók, hirdetés, reklámköltségek Ft Ft Szolgáltatások kisértékű tárgyi eszközei Ft 3,88% Ft 12,34% Fejlesztő játékok, eszközök kiegészítő célbútorok, berendezési tárgyak, számítástechnikai eszközök, elektronikai eszközök Ft Ft Szolgáltatások beruházási, fejlesztési költsége Ft 4,71% Ft 0,42% Számítástechnikai nagyértékű eszközök, szoftverek Ft Szállító jármű vásárlása Szoftver- és adatbázisfejlesztés Egyéb Ft Ft Egyéb, a fenti kategóriákba nem sorolható tétel Ft 4,74% Ft 4,59% Artisjus Ft Ft Egyéb üzemeltetési költség Ft Ft.. Támogatás összesen Ft Ft 20

21 0% Dologi kiadások százalékos megoszlása % 12% 0% 0% 5% 8% 3% 3% Szakmai szolgáltatás megbízási díja munkakörön kívüli és munkaidőn túli feladatra Közösségi programok előadóinak, oktatói nak és közreműködőinek megbízási díjai Személyi juttatások járulékai Dokumentumbeszerzés összesen Könyvtárközi kölcsönzés 0% Információszolgá ltatás Közösségi szolgáltatás Képzés, továbbképzés Szol gáltatások szakmai anyagköltség Szol gáltatások infokommunikációs költsége 18% 29% Szol gáltatások szállítási köl tsége Szol gáltatások egyéb kiadásai Szol gáltatások marketing eszközei Szol gáltatások kisértékű eszközei Számítástechni kai nagyértékű eszközök, s zoftverek Szállító jármű vásárlása 3% 2% 3% 1% 14% 0% 0% Szoftver- és adatbázi sfejlesztés Egyéb beruházás Egyéb, a fenti kategóriákba nem sorol ható tétel 21

22 2. A megyei könyvtár által nyújtott szolgáltatások A KSZR keretében nyújtott szolgáltatások kialakítása során a 39/2013. (V. 31.) EMMI rendeletben foglaltakat vettük figyelembe, de a helyi sajátosságokat sem hagytuk figyelmen kívül. A szolgáltatás tartalma a települési önkormányzattal megkötött megállapodásban került rögzítésre, mely iránymutatásként szolgált a tervezés és a megvalósítás során is. Az intézmény a szolgáltatások széles körét kínálja, melyek az alábbi csoportosításban kerültek kidolgozásra: Állománymenedzsment - Dokumentumszolgáltatás: gyűjteményfejlesztés; állománygondozás; folyóirat előfizetés igény szerint, könyvek és egyéb dokumentumok beszerzése, kihelyezése tartós és forgó letétben egyaránt; speciális könyvtári dokumentumok és szolgáltatások a fogyatékkal élők számára, A digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításának támogatása: felhasználóképzések szervezésével; könyvtárhasználat megismertetése, Ingyenes könyvtárközi kölcsönzés; ODR szolgáltatás népszerűsítése, Információellátás; Információ a könyvtári szolgáltatásokról a különböző tájékoztatási felületeken, Megyei Tudástár portál építése; települési könyvtári szolgáltató helyek adatainak elérése, A kihelyezett könyvtári állomány nyilvántartása elektronikus formában, települési lelőhely szerint; a helyben lévő állományok retrospektív feltárása, A településre vonatkozó helyismereti információk biztosítása, digitalizálása; A lakosság érdeklődésének megfelelő kulturális, közösségi, közművelődési rendezvények, programok, kiállítások szervezése; Az olvasáskultúra fejlesztését támogató programok szervezése, a közösségi élet támogatása, civil önszerveződés segítése; a szolgáltató helyek bevonása országos és térségi programokba (Internet Fiesta, őszi Országos Könyvtári Napok), A könyvtári személyzet képzése, továbbképzése; Segédkönyvtáros képzés, betanító tanfolyamok a Corvina IKR használatához, Statisztikai adatszolgáltatás; Informatikai eszközök, kis értékű tárgyi eszközök, kisebb bútorok, szakmai anyagok, nyomtatványok beszerzése; Szakmai tanácsadás; pályázati lehetőségekről szóló tájékoztatás, Mind a dokumentumok beszerzése, mind a helyben lévő állomány retrospektív feltárása terén bővülnek tapasztalataink, s folyamatosan javítjuk a módszereket is. A szolgáltatások és beszerzések költségét a megyei könyvtár fedezte a kistelepülési ellátásra kapott állami támogatásból. Az előző évben végzett munkáról, a beszerzésekről, az egyes települések könyvtári, információs és közösségi helyére biztosított szolgáltatásokról beszámolót készítettünk valamennyi település önkormányzatának. 22

23 2.1 Állománymenedzsment Gyűjteményfejlesztés A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer keretében nettó Ft összegben vásároltunk különböző dokumentumot 2014-ben. Vásárolt dokumentumok 2014 Dokumentumtípus Ár (Ft) Könyv DVD CD Folyóirat 2014-re (Pótrendelés) Folyóirat 2015-re Összesen: A vásárolt dokumentumok típus szerinti megoszlása: 73,5% könyv 25,7% folyóirat 0,72% DVD 0,08% CD Az állománymenedzsment módszere kidolgozásra került 2012 végén, 2013 elején, amely 2014-ben is meghatározta munkamenetünket. A szakmai és pénzügyi tervezés során meghatároztuk a felhasználható keretösszegeket, külön hangsúlyt fektetve a különféle dokumentumtípusok beszerzésére. A magas településszámból, valamint a kistelepülési könyvtárak állományadataiból kiindulva 2013-ban a csereletét bevezetése mellett döntöttünk, melyhez elsősorban az iskolákkal rendelkező települések esetében tartós letét beszerzése is társult. A KELLO vásárlásnál elért nagy kedvezmény (35%) amely magában foglalja az ingyenes szállítás és valamennyi könyvtári szolgáltatás ingyenes biztosítását, beleértve az online rekordszolgáltatás, rendelés módját már 2013-ban lehetővé tette, hogy tervezettnél nagyobb számú dokumentumot vásároljunk, s ezt a gyakorlatot sikerült 2014-ben is követnünk. Így nem minden ellátási körzetben forgattuk az állományt, annál is inkább, mert a települések ragaszkodnak a helyben lévő állományokhoz, melyet természetesen sajátjuknak éreznek. Több település jelezte azon igényét, hogy csak azok a dokumentumok kerüljenek vissza a megyei és városi könyvtárba, amelyek iránt tartósan nem mutatkozik érdeklődés. Ezt az igényt mi mérlegeltük és figyelembe vettük ben a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működtetésre biztosított keret 29%-át fordítottuk dokumentumvásárlásra, mely az előző évihez képest 2%-os növekedést mutat. 23

24 Ahhoz, hogy a könyvtárhasználatok számában emelkedés következzen be, alapfeltétel a jó állomány. Könyv, DVD, CD vásárlására 2014-ben nettó Ft-ot, melyből db könyv került megvásárlásra a 299 szerződött település részére re 183 féle periodikát, továbbá 1 db digitális folyóiratot rendeltünk meg, 1433 példányban. A 2014-es folyóirat megrendelést a 2013-assal együtt bonyolítottuk, amelyre összesen Ft-ot fordítottunk, de 2014-ben az évközi pótrendelésekre további Ft-ot költöttünk. A évi költségvetést terhelte a évi folyóirat előfizetés is, melyre Ft-ot fordítottunk, s már 208 féle folyóiratra fizettünk elő. Így a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer keretében összességében nettó Ft összegben vásároltunk különböző dokumentumot 2014-ben. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer keretében rendelkezésünkre álló teljes keret 29%-át fordítottuk dokumentumok beszerzésére. Hangoskönyvek, DVD-k iránti igény egyes ellátási körzetben jellemző, de az idősebb lakossággal rendelkező települések a hagyományosabb dokumentumokat részesítették előnyben, így ezen dokumentumtípusok beszerzése a tervezettnél kevesebb forrást igényelt. A 2014-es évben a letétek kiszállítása nem kizárólag negyedévente történt, az egyedi kéréseket igyekeztünk soron kívül is kielégíteni. A gyarapodás összege ellátási körzetek szerinti megoszlása Dokumentumvásárlás nettó (Ft) értékben: 2014 Ellátási körzet Könyv DVD CD Összesen: Cigánd Encs Kazincbarcika Mezőkövesd Mezőcsát Miskolc I Miskolc II Miskolc III Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szendrő Szerencs Tiszaújváros Tokaj

25 Megyei Központi letét Összesen: A könyv, DVD és CD vásárlására fordított összeget 12%-al megemeltük az előző évhez viszonyítva, hogy kellő választékot tudjunk biztosítani az egyes településen. A dokumentumvásárlás darabszáma ellátási körzetenként: Vásárolt dokumentumok száma (db): 2015 Ellátási körzetek Könyv DVD CD Összesen: Cigánd Encs Kazincbarcika Mezőcsát Mezőkövesd Miskolc I Miskolc II Miskolc III Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szendrő Szerencs Tiszaújváros Tokaj Megyei Könyvtár Központ Összesen:

26 3 000 Vásárolt dokumentumok száma CD DVD Könyv Cigánd Encs Mezőcsát Miskolc I. Miskolc III. Kazincbarcika Mezőkövesd Miskolc II. Ózd Sárospatak Szendrő Tiszaújváros Sátoraljaújhely Szerencs Megyei Könyvtár Központ Tokaj A 2015-ben újonnan csatlakozó könyvtárak számára a Megyei Könyvtárba db dokumentumot (2754 könyvet) szereztünk be, melyet már az első negyedévben ki tudunk szállítani részükre. Az állománygyarapodás a vásárlás módja szerint Vásárlások módja szerint Összeg (Ft) Mennyiség (db) Könyvtárellátó Kft. Bolti vásárlás Egyéb Összesen: Vásárlás módja, darabszám szerinti megoszlás 96% 1% 4% Könyvtárellátó Kft. Bolti vásárlás Egyéb 26

27 Az összes beszerzés 94%-át a közbeszerzési pályázatot nyert Könyvtárellátó Nonprofit Kft.- vel bonyolítottuk le Ft értékben. A fennmaradó összeg 4%-át, Ft-ot helyi könyvesboltokban vásároltuk le, míg egyedi vásárlásokra mindössze 2%-ot, Ft-ot költöttünk. A vásárolt dokumentumok darabonkénti nettó átlagára: 1794 Ft volt, valamivel magasabb, mint 2013-ban. A vásárolt dokumentumok tartalmi megoszlása: Téma 0 Darabszám 1, 2, 3, 92/99, 908 Tartalmi megoszlás 4, 8 5, Szakdoku mentumok összesen Szépiro dalom Gyermek irodalom Összesen A beszerzett dokumentumok tartalmi megoszlása jelzi, hogy a szakirodalmon belül kiemelt érdeklődés övezi a gyakorlati életben hasznosítható ismereteket közvetítő kiadványokat, de nagy hangsúlyt fektettünk az alapvető átfogó munkák, történelmi szakmunkák beszerzésére is, míg 2013-ban a művészet, szórakozás és a sport témájú könyvek dominanciája volt jellemző. A kistelepüléseken nagyobb az érdeklődés a szépirodalmi, szórakoztató művek iránt, így igyekeztünk ennek az elvárásnak is megfelelni, törekedve az értékesebb, igényesebb szépirodalmi művek, kötelező és ajánlott olvasmányok beszerzésére. Bár törekszünk a gyermekirodalmi művek nagyobb számú beszerzésére, még ezek a dokumentumok vannak kisebb arányban gyűjteményünkben. Az elöregedő falvakban valóban csökken a gyermeklétszám, de az olvasóvá nevelés legfontosabb feltétele mégis a megfelelő minőségű és elegendő példányszámban beszerzett dokumentumok, így a jövő évben még nagyobb hangsúlyt kell, hogy helyezzünk erre a területre. A beszerzett dokumentumok százalékos aránya a szakirodalom, szépirodalom és gyermekirodalom körében Téma szerinti megoszlás 30% 47% 23% Sza kirodalom Szépirodalom Gyermekirodalom 27