TAPOLCA VÁROS BELVÁROS-REHABILITÁCIÓ ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV MÁJUS

Átírás

1 TAPOLCA VÁROS BELVÁROS-REHABILITÁCIÓ ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV MÁJUS 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 II. STRATÉGIAI FEJEZET... 8 II.1. BEVEZETÉS... 8 II.2. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK IVS CÉLRENDSZERHEZ VALÓ ILLESZKEDÉSE III. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA III.1. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE III.2. FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG IGAZOLÁSA III.3. AZ AKCIÓTERÜLETRE VONATKOZÓ ADATOK FORRÁSA IV. HELYZETELEMZÉS IV.1. MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA IV.1.1. A város egészének jelentősebb megelőző városrehabilitációs tevékenységei IV.1.2. A Belvárosi Akcióterület jelentősebb megelőző városrehabilitációs tevékenységei IV.2. AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA IV.2.1. Gazdasági helyzet IV.2.2. Demográfiai helyzet IV.2.3. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet, jövedelmi helyzet IV.2.4. Lakáshelyzet IV.2.5. Környezet állapota IV.2.6. Közlekedés helyzete IV.2.7. Meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából: IV.2.8. Környezeti károk bemutatása és feltárása IV.2.9. Közszféra jelenléte IV Közbiztonság helyzete IV.3. PIACI LEHETŐSÉGEK ÉRTÉKELÉSE AZ AKCIÓTERÜLETEN V. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK V.1. NEM FEJLESZTÉSI CÉLÚ TEVÉKENYSÉG VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLLAL V.1.1. Beépítési javaslat készítése V.1.2. Műszaki támogatás V.1.3. Az önkormányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése V.1.4. Városi marketingstratégia V.1.5. Kiskereskedelmi egységek szervezése során figyelembe veendő szempontok V.1.6. Városi ösztönzés kiüresedett, funkcióvesztett épületek hasznosítására V.1.7. Együttműködés szakhatóságokkal V.1.8. Konzultációs fórumok a városrehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések során V.2. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJA ÉS RÉSZCÉLJAI V.2.1. A - Közlekedési és környezeti adottságok javítása V.2.2. B - A kulturális élet színvonalának emelése V.2.3. C - Egységes városkép kialakítása V.2.4. D - Vállalkozási aktivitás erősítése V.3. AZ AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA V.3.1. A Belvárosi Akcióterület beavatkozásainak típusai V.4. TULAJDONVISZONYOK BEMUTATÁSA V.5. VÁROSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA V.5.1. Projektek a KDOP funkcióbővítő városrehabilitáció pályázati kiírás keretében V.5.2. Magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások V.5.3. Közszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások V.5.4. Egyéb beavatkozások V.6. ILLESZKEDÉS A HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVHEZ V.7. ILLESZKEDÉS A CÉLCSOPORTOK IGÉNYEIHEZ V.8. A FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI V.8.1. Társadalmi-gazdasági hatások V.8.2. Esélyegyenlőségi hatás V.8.3. Környezeti hatások

3 V.9. KOCKÁZATOK ELEMZÉSE V.10. A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE V.11. PARTNERSÉG VI. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE VI.1. AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA VI.1.1. A városfejlesztési társaság feladatai VI.1.2. Projektmenedzsmenthez igénybevett szolgáltatások VI.1.3. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje VI.1.4. Akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása VI.2. ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS VI.2.1. A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása VI.2.2. Szervezeti terv VII. PÉNZÜGYI TERV VIII. MELLÉKLETEK VIII.1. SZÁMÚ MELLÉKLET ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI NYILATKOZAT VIII.2. SZÁMÚ MELLÉKLET HELYI ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET VIII.3. SZÁMÚ MELLÉKLET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ FÜGGELÉK VIII.4. SZÁMÚ MELLÉKLET FORGALOMSZÁMLÁLÁSI ADATOK VIII.5. SZÁMÚ MELLÉKLET KÖZBIZTONSÁGRA VONATKOZÓ ADATOK VIII.6. SZÁMÚ MELLÉKLET - BEÉPÍTÉSI JAVASLATOK VIII.7. SZÁMÚ MELLÉKLET MAGÁNERŐS BERUHÁZÁSOKAT MEGERŐSÍTŐ DOKUMENTUMOK VIII.8. SZÁMÚ MELLÉKLET - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVLAP ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VIII.9. SZÁMÚ MELLÉKLET HELYI ÚJSÁG ROVATA AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSRŐL VIII.10. SZÁMÚ MELLÉKLET TAPOLCAI VÁROSFEJLESZTÉSI KFT. OKIRATAI VIII.11. SZÁMÚ MELLÉKLET A VÁROSFEJLESZTÉSI TÁRSASÁG MUNKATÁRSAINAK KOMPETENCIÁI VIII.12. SZÁMÚ MELLÉKLET PROJEKTELEMEK PÉNZÜGYI ADATAI VIII Fő tér körüli udvarok, átjárók VIII Köztársaság tér VIII Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása VIII Balaton Elektronika üzlet homlokzati felújítása VIII Tamási Áron Művelődés Központ felújítása VIII Belvárosi Irodaház felújítása VIII Tópresszó felújítása, bővítése VIII Nagyköz utcai parkoló kialakítása VIII Déli városkapu parkoló és sétány kialakítása VIII Soft típusú elemek VIII Előkészítés VIII Szolgáltatások VIII Menedzsment

4 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A tapolcai Belvárosi akcióterület fejlesztése a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában foglalt akcióterületek közül a legmagasabb prioritású fejlesztés. Az akcióterületen már korábban is történtek fejlesztések, ezeket folytatják a jelenlegi tervben a KDOP pályázatából tervezett, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb önkormányzati, pályázatos vagy magánerős fejlesztések. A fejlesztések kombinálják a gazdasági, a kulturális és a közterületi funkciók erősítését, melyek közül a gazdasági funkciót pályázatos és magánerős fejlesztések egyaránt megjelenítik, míg a maradék kettő funkció pályázatos vagy önkormányzati magánerős fejlesztés keretében erősödik. Az akcióterület helyzetértékelésének összefoglalója: A Belvárosi akcióterület a település központjában található, kizárólag belterületet foglal magába. A Belvárosi akcióterület nagyobb része (25 ha) a Belváros városrészből, kisebb része (5 ha) a Déli városrészből áll. A terület a város egészének igen fontos gazdasági központjának számít, a város kereskedelmi, valamint vendéglátó ipari szolgáltatóegységeiből összesen 109 található a területen. Jelentős a szálláshely-kapacitása, a város 556 szálláshelyéből 95 az Akcióterületre koncentrálódik, itt van a Hotel Gabriella, a Szent György Panzió, valamint a Varjú Fogadó. A területen ezeken túl 3 pénzügyi szolgáltató is fellelhető. Egy felújításra váró irodaépület is megtalálható a Kossuth Lajos utcában. Az akcióterület lakónépessége 2001-ben 2095 fő volt, amely a város teljes népességének 11,5%-át adta. Korcsoportos megoszlására az erőteljes elöregedés jellemző. Az Akcióterület foglalkoztatási helyzete viszonylag rosszabb helyzetet mutat, mint ami a város egészére jellemző, a munkanélküliek aránya eléri a 7,7%-ot is, ami összefüggésben van azzal, hogy a területen a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek aránya meghaladja a városi átlagot, bár ugyanígy, a felsőfokú végzettségűek aránya is viszonylag magas. Az Akcióterület munkaerő-piaci helyzetére tehát egy viszonylagos hátrány jellemző, a város más területeihez képest a legtöbb mutató szempontjából lemaradásban van, mind a munkalehetőségek számát tekintve, mint a lakosság jövedelmi helyzetét tekintve. Az akcióterületi lakásállomány 2001-ben összesen 918 lakásból állt, amely a város teljes lakásállományának 14%-át adta. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városi átlagot megközelíti ugyan, de nem éri el, bár 8,4%-os értéke több városrésznél alacsonyabb színvonalú lakáshelyzetet mutat. A városi zöldfelületek legnagyobbrészt jó állapotúak, fenntartásukat Tapolca Város Önkormányzata végzi. Az akcióterület országos jelentőségű épített és természeti értékek mellett helyi jelentőségű védett értékekkel is rendelkezik. Az értékek állapota jó, fenntartásukról az illetékes kezelő gondoskodik. Az akcióterület közlekedésforgalmi helyzete megfelelő, az utak közlekedésbiztonsága is jó, amelyet a közlekedési balesetek alacsony száma is mutat. A parkolóhelyek száma a Belvárosi Akcióterületen kevésnek bizonyul, ezért felszíni parkolóhelyek építése kívánatos. Az akcióterület infrastrukturális ellátottsága megfelelő, az egyes infrastruktúra-elemek megfelelően kiépítettek. Ugyancsak megfelelő a meglévő intézményi ellátottsága is a területnek, közigazgatási, humán közszolgáltatási és rendvédelmi intézményekkel megfelelően ellátott. 4

5 Az akcióterület fejlesztési céljai Az akcióterületi fejlesztés átfogó célja: városközponti karakter erősítése és közösségi megújulás, amely megegyezik a Belváros városrészi céljával. Ehhez csatlakoznak a részcélok: közlekedési és környezeti adottságok javítása a kulturális élet színvonalának emelése egységes városkép kialakítása vállalkozási aktivitás erősítése az akcióterületen. Mindegyik részcél megvalósításához kijelölésre kerültek olyan projektelemek, amelyek megvalósítása hozzájárul az egyes részcélok kialakításához. Az akcióterületen már korábban is történtek fejlesztések, ezek közé tartozik a Fő tér felújítása, a Malomtó környezetének rehabilitációja, a Hotel Gabriella kialakítása, a Deák Ferenc u. 1. épület kialakítása, a Városi Mozi felújítása, a Köztársaság tér északi részének felújítása. A jelenleg tervezett akcióterületi fejlesztések ezeket folytatják, egészítik ki. - A pályázatos és magánerős fejlesztések a Fő tér körül összpontosulnak, felfűzve a Fő tér Deák Ferenc utcai kelet-nyugati kereskedelmi tengelyt, valamint az észak-déli kulturális-rekreációs tengelyt - A kelet-nyugati tengely fejlesztéseihez tartozik a Fő tér körüli átjárók, a Belvárosi Irodaház, a Fő tér 21., a Fő tér 7-9., a volt szakorvosi rendelő, a Könyvtár, a Postahivatal, a Piac felújítása, és ezek kiszolgálására a Nagyköz utcai parkoló kialakítása. Ezekben a főleg kereskedelmi jellegű fejlesztésekben jelentős részt vállal a magánszféra, az önkormányzati beruházások a közterületeken hangsúlyosak. - Az észak-déli tengely fejlesztései a város fő zöldterülete, a Köztársaság tér felújításának II. ütemétől a Tavasbarlang fogadóépülete és a Tamási Áron Művelődési Központ felújításán át a Déli városkapunál kialakítandó parkolóhoz és közparkhoz vezetnek a létesítendő patak menti sétányon keresztül. Ezekhez csatlakoznak a Tópresszó bővítése, az Alsómalom hasznosítása, a Kisfaludy utcai vegyes funkciójú beépítés és az Arany János utcai lakásfejlesztés. - A későbbiekben tovább folytatódnak a fejlesztések az Akcióterületen a buszállomásnak a Déli városkapuhoz helyezésével, és eredeti helyének zöldterületként való hasznosításával, a Petőfi utca Nagyköz utca közötti tömb szanálásával és zöldterületté alakításával. 5

6 Beruházások a KDOP funkcióbővítő pályázati kiírás keretében Az akcióterületi fejlesztések nagy részét a KDOP funkcióbővítő városrehabilitáció pályázati kiírás teszi lehetővé, amelyhez magánerős beruházások kapcsolódnak. 1. táblázat: Fejlesztések a Belvárosi Akcióterületen Tevékenység típusa Gazdasági funkció fejlesztése Közszféra funkció fejlesztése Közösségi funkció fejlesztése Városi funkció fejlesztése Finanszírozó strukturális alap ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA Projekt neve Projekt helyszíne Partner Jövedelemtermelés Tópresszó felújítása Belvárosi Irodaház felújítása Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Köztársaság tér déli rész felújítása Fő tér körüli udvarok és átjárók felújítása Nagyköz utcai parkoló kialakítása Déli városkapu P+R parkoló kialakítása Tapolca-patak menti sétány kialakítása Tapolca, Batsányi tér 5. Tapolca, Kossuth L. u. 2. Tapolca, Batsányi J. u. 3. Tapolca, Kisfaludy utca Tapolca, Köztársaság tér Tapolca, Fő tér körüli udvarok, átjárók Tapolca, Nagyköz utca Tapolca, Déli tehermentesítő út Tapolca, Tapolcapatak MZ/X Kft. Balaton Elektronika Kft. nem releváns nem releváns jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős nincs nem releváns nincs nincs A felsorolt infrastrukturális beavatkozások mellett a város számos Soft elemet tartalmazó beavatkozást is meg fog valósítani. Ennek keretében rendezvényeket fognak tartani a megújult Köztársaság téren, emellett helyi termesztésű gyógynövények feldolgozása és árusítása fog megtörténni a Szász Márton Általános Iskola és Speciális Szakiskola diákjai által, támogatni fogja a város továbbá a környezettudatos életmód terjesztését, valamint a szülő-gyermek klub tevékenységét a társadalmi beilleszkedés elősegítésére. A KDOP városrehabilitációs pályázatából megvalósuló, felsorolt tevékenységeken kívül számos további beruházás is meg fog valósulni az Akcióterületen különböző forrásokból: - állami támogatásból valósul meg a Tavasbarlang fogadóépületének bővítése - önkormányzati és más pályázati forrásból hozza létre a város a kőtárat - önkormányzati és magánforrásból valósul meg a piaccsarnok fejlesztése - továbbá kizárólag magánforrásból valósul meg számos további fejlesztés: o o o o o o a postahivatal felújítása a Batsányi János u. 2. alatti volt orvosi rendelő hasznosítása kereskedelmi céllal a Kisfaludy utcai foghíjtelek fejlesztése az Alsómalom hasznosítása kulturális, turisztikai céllal az Arany János utca lakásfejlesztés valamint a Fő tér 7-9. alatti épület homlokzati felújítása 6

7 A megvalósítás intézményi kerete A fejlesztések megvalósítása érdekében Tapolca város tervein szakemberekből álló munkacsoport dolgozik majd együtt: a Tapolcai Városfejlesztési Kft, mint koordináló és projektmenedzsment szervezet, amely újonnan alakult 100 %-os önkormányzati tulajdonú szervezet. A városfejlesztési társaság feladata az Akcióterületi fejlesztések összehangolása, koordinálása és a projekt indikátorainak nyomon követése az üzemeltetési időszakban. A pályázat lebonyolítását a városfejlesztési társaságban három állandó fő menedzseli: az ügyvezető (projektmenedzser), Parapatics Tamás, a műszaki menedzser, Hársfalvi József, valamint a pénzügyi menedzser, Schönerné Pokó Ildikó. Pénzügyi terv A pályázat teljes költségvetése 2011-ig összesen forint, a támogatási arány 71,88 %. A támogatás összege forint, a szükséges önerő forint. 7

8 II. STRATÉGIAI FEJEZET II.1. BEVEZETÉS Tapolca város lélekszáma fő, így számára az előzetes akcióterületi terv készítésének időszakában nem volt kötelező Integrált Városfejlesztés Stratégia (továbbiakban IVS) készítése, azonban a kiegyensúlyozott városfejlődés érdekében a város vállalta annak megalkotását. A 311/2007. kedvezményezett térségek besorolásáról szóló Kormányrendelet szerint a Tapolcai kistérség átmenetileg kedvezményezett kistérségnek számít december 31-ig. Az IVS helyzetértékelő fejezetei Tapolca város társadalmi, gazdasági és környezeti szempontú elemzését és értékelését mutatják be. A város egészére vonatkozó helyzetértékelést az IVS V. fejezete tartalmazza. A város egészére SWOT elemzés készült, amelyet az IVS VI. fejezete tartalmaz. Az IVS-ben a városi elemzést követően 7 városrész lehatárolására került sor, amelyek lefedik a város teljes területét (kül- és belterületeket egyaránt). A városrészek kialakítása a Városrehabilitáció városok számára kézikönyv előírásai szerint történt, alapul véve a város korábbi településtervezési gyakorlatában kialakult városrészi határokat egyaránt. A városrészek kijelölésének alapját és az azonosított városrészeket az IVS VII. fejezete tartalmazza. Tapolca 7 kijelölt városrésze a következő: 1. Belváros 2. Déli városrész 3. Kertváros 4. Keleti városrész 5. Nyugati városrész 6. Volt honvédségi terület 7. Diszel A városrészekre - a városi szintű értékeléshez hasonlóan - SWOT elemzés is készült, amelyet az IVS VIII. fejezete tárgyal. A tervszerű városfejlődés elérésének biztosítása érdekében egy strukturált célrendszer is meghatározásra került, amelynek alapja a városi és városrészi SWOT elemzései voltak. A városfejlesztés célrendszerét hosszú távú (átfogó), középtávú (tematikus) és rövidtávú (városrészi) célok alkotják. Tapolca város átfogó fejlesztési célja: Tapolca gazdasági teljesítményének diverzifikált fejlesztése magas színvonalú városi szolgáltatási szint mellett. Az átfogó célra épülő tematikus célok a következőképpen kerültek meghatározásra: T1. Munkahelyek teremtése, T2. Városi szolgáltatási szint javítása, T3. Természetes és épített környezet megőrzése, T4. Leszakadó rétegek felzárkóztatása, T5. Élhető lakókörnyezet és közösségek. 8

9 A tematikus célokhoz kapcsolódó városrészi célok a következők: 1. Belváros: Városközponti karakter erősítése és közösségi megújulás, 2. Déli városrész: Társadalmi és fizikai felzárkózás a város többi részéhez, 3. Kertváros: Minőségi lakókörnyezet megőrzése, 4. Keleti városrész: Fenntartható lakókörnyezet elérése, 5. Nyugati városrész: A városrész integrációja a városszövetbe, 6. Volt honvédségi terület: Tapolca új szolgáltató funkciókkal történő bővítése, 7. Diszel: Természeti és települési környezet megőrzése. A városrészi fejlesztési céloknak illeszkedni kell a településfejlesztési koncepcióhoz, valamint az arra épülő településrendezési tervhez (annak szakági és alátámasztó munkarészeihez) egyaránt, mivel ezzel biztosítható a célok elérésének lehetősége. A városrészi célrendszer és a településrendezési terv összevetése során megállapításra került, hogy a városrészi célok megvalósulását a településfejlesztési koncepció és a településrendezési tervmódosítás nélkül lehetővé teszi, az illeszkedésről szóló főépítészi nyilatkozatot az 1. melléklet tartalmazza. A célok illeszkedésének vizsgálatát az IVS X. fejezete tárgyalja. A városi és városrészi szintű célkitűzésekhez indikátorok megszabására is sor került, amelyek az elméleti célrendszer megvalósulásának kvantitatív mutatói. Az indikátorokat az IVS X. fejezete részletesen mutatja be. Az IVS a városrészi fejlesztési célokhoz illeszkedő akcióterületek kijelölése által biztosítja a fejlesztési elképzelések területi szintű megközelítését. Az akcióterületek kijelölés alapelvei (szociális és városrendezési) és a városrészi célok figyelembe vételével történt. Tapolca város 4 Akcióterülete prioritási sorrendben a következő: 1. prioritás: Belvárosi akcióterület 2. prioritás: Volt honvédségi terület akcióterület 3. prioritás: Keleti városrész akcióterület 4. prioritás: Déli városrész akcióterület Az akcióterületek prioritási sorrendje azok megvalósításának időbeli ütemezését szabják meg. Az akcióterületeket, azok prioritásait és ütemtervét az IVS XI. fejezete bővebben tartalmazza. 9

10 II.2. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK IVS CÉLRENDSZERHEZ VALÓ ILLESZKEDÉSE Az IVS vonatkozó fejezetében bemutatott Belvárosi Akcióterület 1. számú prioritással került kiválasztásra, amely jelen akcióterületi terv további tárgya. A Belvárosi akcióterület fejlesztési elképzelései a következők: Oktatási intézmények fejlesztése, Szociális intézmények fejlesztése, Közigazgatási intézmények fejlesztése, Kereskedelem, vendéglátás fejlesztése, Kulturális intézmények fejlesztése, Természeti értékek megőrzése, bemutatása, Közlekedés fejlesztés, közterületi rehabilitáció, Közösségi élet fejlesztése A Belvárosi akcióterület céljai az IVS átfogó cél megvalósulásához járulnak hozzá a városi kereskedelmi-szolgáltatási szint javítása és az épületállomány fizikai megújítása, valamint a települési zöldfelületi rendszer fejlesztése által. A megújuló fizikai és társadalmi környezet a gazdasági fejlődés alapját teremti meg. 1. ábra: A Belvárosi Akcióterület fejlesztési elképzeléseinek kapcsolódása a városrészi célokhoz A Belvárosi akcióterület céljai az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott Munkahelyek Szociális Közigazgatási intézmények intéz- teremtése, Városi szolgáltatási szint mények fejlesztése javítása, Természetes és épített fejlesztése Oktatási intézmények környezet megőrzése, Leszakadó Kereskedelem, fejlesztése rétegek felzárkóztatása, Élhető vendéglátás lakókörnyezet és közösségek fejlesztése tematikus elérését szolgálják. A Belvárosi akcióterület a Belváros és Belváros Déli városrész városrészi célja városrészi célja Déli városrészből foglal magába Kulturális intézmények karakter erősítése fizikai felzárkózás Városközponti Társadalmi és területrészeket, így az Akcióterület fejlesztése és közösségi a város többi fejlesztési elképzelései két városrészt megújulás részéhez érintenek. A Belvárosi akcióterület fejlesztései a Belváros és a Déli Természeti városrész céljainak eléréséhez járulnak értékek megőrzése, hozzá, a városközponti karakter bemutatása Közösségi erősítésével, valamint a társadalmi és Közleke- élet Közterületi rehabi- fizikai felzárkóztatás révén. A Belvárosi désfej- lesztés akcióterület fejlesztési elképzelései fejlesz-tése litáció pályázati úton megvalósítandó önkormányzati fejlesztéseket, magánerőből történő fejlesztéseket, partnerséggel megvalósítandó fejlesztéseket pályázatból vagy önerőből egyaránt tartalmaznak. 10

11 III. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA III.1. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE A Belvárosi akcióterület a település központjában található, kizárólag belterületet foglal magába. A Belvárosi akcióterület nagyobb része (25 ha) a Belváros városrészből, kisebb része (5 ha) a Déli városrészből áll. 2. ábra: A Belvárosi akcióterület elhelyezkedése a településen belül Belváros Déli városrész A települési belterület kiterjedése: 542,76 ha, a Belvárosi akcióterület kiterjedése: 30,5 ha (ebből Belváros városrészből: 25,1 ha, Déli városrészből: 5,4 ha) 11

12 A Belvárosi akcióterület határai: Wesselényi M. út Bajcsy-Zsilinszky út Ady E. út Úttörő utca Bartók B. utca - Ady E. út Halápi út - Mónus I. utca Kossuth L. utca - Csányi L. utca Csobánc utca Martinovics I. utca Déli elkerülő út Nyárfa utca - Batsányi J. utca Zrínyi M. utca Petőfi S. utca Keszthelyi út Wesselényi M. út. 1. térkép: A Belvárosi akcióterület határa Belváros Déli városrész Jelmagyarázat Belvárosi akcióterület határa Városrészek határa 12

13 III.2. FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG IGAZOLÁSA A Belvárosi akcióterület a város gazdaságilag és társadalmilag meghatározó központi területén helyezkedik el. Az akcióterület központi szerepkört igazoló funkciói a következők: 2. táblázat: A KDOP pályázati kiírás indikátorai és Tapolca Belvárosi akcióterület mutatószámai Indikátor típusa Funkcióerősítő, sűrűség növelő fejlesztések esetében (bázisérték) Tapolca Belvárosi akcióterület Mutatószámai (forrás: Önkormányzati nyilvántartás) 1. Város közösségi-társadalmi súlyponti területe (a mutatószámokból legalább 2-t teljesíteni kell) Műemlékek és/vagy helyi védettséget élvező épületek száma (nem lakóépület). Funkcióhiányos területen (célérték) minimum 1 db 4 db minimum 1 db Közösségi funkciót ellátó intézmények száma. minimum 1 db 6 db minimum 1 db Közigazgatási, vagy közszolgáltatást nyújtó közintézmény száma. Funkcióváltással/bővítéssel érintett barnamezős terület Kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatóegységek száma minimum 2 db 16 db minimum 1 db minimum 1 db 0 db minimum 1 db 2. Város gazdasági súlyponti területe (a mutatószámokból legalább 1-t teljesíteni kell) minimum 10 db 91 db 1 minimum 5 db Üzleti szolgáltatóegységek (pl. pénzügyi) száma minimum 1 db 18 db 1 minimum 1 db Funkcióváltással/bővítéssel érintett barnamezős terület minimum 1 db 0 db minimum 1 db Műemlékek 1. Templom-domb 55 hrsz. 2. Fő tér 4. Szentháromság-szobor 865/2 hrsz. 3. Fő tér 17. lakóépület 2820 hrsz. 4. Alsómalom épületegyüttese 683, 684 hrsz. Közösségi funkciót ellátó intézmények 1. Szent Antal Bormúzeum, Arany János utca Wass Albert Könyvtár és Múzeum, Batsányi János utca Városi Mozi és Teleház, Fő tér Tamási Áron Művelődési Központ, Kisfaludy Sándor utca Tavasbarlang, Kisfaludy Sándor utca Marton Galéria, Tópart Közigazgatási vagy közszolgáltatást nyújtó közintézmények 1. Rendőrkapitányság, Ady Endre utca Vámhivatal, Arany János utca 6. 1 Tapolca Város Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatása,

14 3. Megbecsülés Idősek Otthona, Arany János utca Hajléktalanok Átmeneti Szállása, Arany János utca Volt Szakorvosi Rendelőintézet, Batsányi János utca Állatorvosi Rendelő, Batsányi János utca Nyugdíjbiztosító Intézet, Deák Ferenc utca Járdányi Pál Zeneiskola, Deák Ferenc utca Tűzoltóság, Hősök tere Földhivatal, Hősök tere Polgármesteri Hivatal, Hősök tere Szász Márton Általános Iskola és Speciális Szakiskola Iskola utca Városi Ügyészség, Köztársaság tér Nevelési Tanácsadó és Bölcsőde, Nagyköz utca Szent Erzsébet Óvoda, Templom domb Bárdos Lajos Általános Iskola, Úttörő utca 1-5. Legfontosabb kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatóegységek 1. Varjú Fogadó, Arany János utca Tóparti Étterem, Arany János utca Hotel Gabriella, Batsányi János utca Balaton Üzletközpont, Deák Ferenc utca Tapolca és Vidéke ÁFÉSZ, Fő tér Szent György Panzió, Kisfaludy Sándor utca Peppinó Pizzéria, Kisfaludy Sándor utca Allianz Tapolcai Kirendeltség, Fő tér K&H Bank, Fő tér ING Bank, Fő tér Erste Bank, Deák Ferenc utca OTP Bank, Fő tér Raiffesien Bank, Fő tér Kinizsi Takarékszövetkezet, Fő tér Balaton-felvidéki Takarékszövetkezet, Fő tér Kereskedelmi és Hitelbank, Fő tér

15 Üzleti szolgáltatóegységek 1. Tapolcai Városgazdálkodási kft., Arany János utca Tapolca Városi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Fő tér Belvárosi Irodaház Kossuth Lajos utca sz. térkép: A Belvárosi Akcióterület funkcióellátottsága Belváros Déli városrész 15

16 III.3. AZ AKCIÓTERÜLETRE VONATKOZÓ ADATOK FORRÁSA Az akcióterület elemzéséhez használható adatok körét a Városrehabilitáció ban, Kézikönyv a városok számára és a KDOP pályázati kiírás útmutatója határozza meg. Az akcióterületre vonatkozó adatokat a Központi Statisztikai Hivataltól és Tapolca Város Polgármesteri Hivatala szolgáltatta. Az akcióterület társadalmi, gazdasági, környezeti elemzéséhez szükséges részletes adatok beszerzésekor célzottan, a témában illetékes helyi szervek is felkeresésre kerültek. 3. táblázat: A Belvárosi akcióterületre vonatkozó adatok forrása Téma az Akcióterület jellemzésénél Adatok/ információk forrása Adatok keletkezésének éve Akcióterület szabályozási terve Tapolca Város Polgármesteri Hivatala 2008 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek Tapolca Város Polgármesteri Hivatala 2008 Demográfiai helyzet KSH 2001 Gazdasági helyzet Tapolca Város Polgármesteri Hivatala 2008 Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet KSH, Munkaügyi Központ 2008 Jövedelmi helyzet Tapolca Város Polgármesteri Hivatala 2008 Lakáshelyzet KSH 2008 Közlekedés helyzete Tapolca Város Polgármesteri Hivatala 2006, 2008 A meglévő közműhálózat Tapolca Város Polgármesteri Hivatala 2008 Közbiztonság helyzete Tapolca Város Polgármesteri Hivatala 2006, 2007 Tulajdonviszonyok Polgármesteri Hivatal, Földhivatal 2008 Az elemzések eredménye a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, azonban a KSH-tól kapott utcaszintű adatok jelentős részét csak a 2001-ben végzett népszámlálási adatokból lehetett kinyerni. 16

17 IV. HELYZETELEMZÉS IV.1. MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA Tapolca célul tűzte ki a város biztonságos működtetését, kiemelt hangsúlyt fektetve a fejlesztésekre, költségcsökkentő megoldásokra, az értékmentésre, a XXI. század elvárásainak megfelelően, fő rendező elvként kezelve az oktatási, kulturális, egészségügyi és az infrastrukturális fejlesztést. Mindezen célok megvalósítása érdekében az elmúlt években Tapolca városában számos városrehabilitációs tevékenység folyt, amely önkormányzati, magánberuházások és államilag megítélt támogatások, pályázatok révén javította a város arculatát és elősegítette a település továbbfejlődését. A helyi önkormányzati rendszer a közötti időszakban nyújtotta be a legtöbb pályázatát a hazai és európai uniós források elnyerésére. A Polgármesteri Hivatalban létrehozott munkacsoport szakmai hozzáértéssel végzett tevékenysége során az elkészített pályázatok eredményessége révén igen jelentős, mintegy 1 milliárd Ft összegű, szinte minden területre kiterjedő fejlesztési forráshoz jutott a város. A város aktívan bevonja városfejlesztő tevékenységébe a civil szervezeteket, intézményeket és vállalkozásokat is. A városfejlesztő, városrendező tevékenység határozott elképzelésekkel, tervekkel és tettekkel valósítható meg. Az átgondolt városfejlesztő tevékenység elismeréseként a Magyar Urbanisztikai Társaság Tapolcát évben Hild János-díj elismerésben részesítette. IV.1.1. A város egészének jelentősebb megelőző városrehabilitációs tevékenységei A jelentősebb megelőző beavatkozásokat a 3.1 fejezetben a Belvárosi akcióterületen tervezett beavatkozásokkal együtt térképesen is ábrázoltuk. A Belvárosi akcióterület megelőző városrehabilitációs tevékenységeit a következőkben táblázatos formában, összefoglaló jelleggel mutatjuk be. A bemutatásnál törekedtünk a nagyobb volumenű projektek bemutatására, amely a városfejlesztés jelentős elemeként fogalmazható meg. IV évek között Fejlesztés megnevezése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai A beruházás költsége (millió Ft) Az igénybe vett támogatás forrása A támogatás nagysága (millió Ft) Szállodaépítés Magánberuházásban önkormányzati közreműködéssel felépült a Hotel Pelion**** szálloda 5 mrd Ft Széchenyi-terv 1,2 mrd Ft Fejlesztés megnevezése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai A beruházás költsége (millió Ft) Az igénybe vett támogatás forrása A támogatás nagysága (millió Ft) Városi rendezvénycsarnok építése A rendezvénycsarnok felépítése állami támogatásból és önkormányzati saját erőből. 900 MFt Állami címzett támogatás 700 MFt 17

18 Fejlesztés megnevezése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai A beruházás költsége (millió Ft) Az igénybe vett támogatás forrása A támogatás nagysága (millió Ft) Útépítés Állami beruházás önkormányzati közreműködéssel Déli tehermentesítő út építésének II. üteme, Hegymagasi és Keszthelyi út közötti szakaszon 900 MFt Széchenyi-terv plusz 900 MFt Fejlesztés megnevezése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai Lakásépítés és vásárlás 14 db fecskelakás építése (Tapolca, Ipar utca 2.) 14 db szociális bérlakás építése (Tapolca, Május 1. utca 4.) 4 db szociális bérlakás vásárlása (Tapolca, Dobó lakótelep) A beruházás költsége (millió Ft) Az igénybe vett támogatás forrása A támogatás nagysága (millió Ft) 140 MFt Széchenyi-terv 98 MFt Fejlesztés megnevezése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai A beruházás költsége (millió Ft) Az igénybe vett támogatás forrása A támogatás nagysága (millió Ft) Intézmények rekonstrukciója Oktatási intézmények tornatermeinek felújítása Városi sporttelep rekonstrukciója Balaton Vívóklub vívótermének kialakítása 100 MFt Ifjúsági és Sport Minisztérium, Oktatási-, Kulturális Minisztérium 76 MFt IV évek között Fejlesztés megnevezése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai A beruházás költsége (millió Ft) Az igénybe vett támogatás forrása A támogatás nagysága (millió Ft) Közlekedés fejlesztése Juhász Gyula utca, Pacsirta utca, Halápi út kereszteződésében körforgalmi csomópont kialakítás 43 MFt Állami hozzájárulás (Útpénztár) 33 MFt Fejlesztés megnevezése Építési telkek kialakításának elősegítése foghíjtelkek feltárása, városrészek rehabilitációjához jogszabályi környezet kialakítása A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai A beruházás költsége (millió Ft) Az igénybe vett támogatás forrása A támogatás nagysága (millió Ft) 27 db önkormányzati telek közművesítése beruházási összegben. A város szabályozási terv készítésével, földterület-vásárlással a keleti városrészben 152 db magántulajdonú építési telek kialakítását segítette elő. 48 MFt Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács 35 MFt 18

19 IV évtől Fejlesztés megnevezése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai A beruházás költsége (millió Ft) Az igénybe vett támogatás forrása A támogatás nagysága (millió Ft) Kerékpárút építése Tapolca-Diszel közötti kerékpárút építése I. ütem 30 MFt Gazdasági és Közlekedési minisztérium 21 MFt Fejlesztés megnevezése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai A beruházás költsége (millió Ft) Kórház-Rendelőintézet fejlesztés Önkormányzati és Kórház üzemeltetői forrásból járóbeteg szakellátás rendelőjének építése, Kórház rehabilitációs részleg fejlesztése 300 MFt Az igénybe vett támogatás forrása - A támogatás nagysága (millió Ft) - IV.1.2. A Belvárosi Akcióterület jelentősebb megelőző városrehabilitációs tevékenységei IV évek között Fejlesztés megnevezése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai A beruházás költsége (millió Ft) Az igénybe vett támogatás forrása A támogatás nagysága (millió Ft) Lakásépítés és vásárlás 33 db költségelvű bérlakás vásárlása (Tapolca, Deák F. u 21.) és felújítása 100 MFt Széchenyi terv 70 MFt évek között Fejlesztés megnevezése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai A beruházás költsége (millió Ft) Az igénybe vett támogatás forrása A támogatás nagysága (millió Ft) Szállodarekonstrukció Malom-tó partján fekvő Felső-malom épületének teljes rekonstrukciója magánberuházás által, amely ma a Gabriella Hotel néven igényes szállóként funkcionál. 50 MFt Széchenyi terv 35 MFt Fejlesztés megnevezése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai A beruházás költsége (millió Ft) Az igénybe vett támogatás forrása A támogatás nagysága (millió Ft) Intézmények rekonstrukciója Bárdos Lajos Általános Iskola infrastruktúra felújítás II. ütem (nyílászárók cseréje, homlokzat-felújítás) Járdányi Pál Zeneiskola épületének teljes homlokzat-felújítása Szivárvány Óvoda felújítása, Városi Mozi rekonstrukciója 200 MFt Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Oktatási- és Kulturális Minisztérium 150 MFt 19

20 Fejlesztés megnevezése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai A beruházás költsége (millió Ft) Az igénybe vett támogatás forrása A támogatás nagysága (millió Ft) Közszolgáltatások színvonalának emelése Összevont háziorvosi ügyeleti rendelő építése 50 MFt Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (TRFC) 40 MFt IV évtől Fejlesztés megnevezése A megvalósított fejlesztés rövid bemutatása: tartalma, célja, hatásai A beruházás költsége (millió Ft) Útfelújítás, parkfelújítás Arany János utca, a Batsányi János tér és utca, a Deák Ferenc utca, a Fő tér, a Kisfaludy Sándor utca útfelújítás Az Alsó-tó környezetében, a Köztársaság téren, a Kisfaludy utcában jelentős járdafelújítás, parképítés 200 MFt Az igénybe vett támogatás forrása Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (TEUT), Balaton Fejlesztési Tanács A támogatás nagysága (millió Ft) 140 MFt IV.2. AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA IV.2.1. Gazdasági helyzet Ahogy a Belváros helyzetelemzésénél már láttuk, a terület a város egészének igen fontos gazdasági központjának számít, a szűkebben vett akcióterület esetében viszont már nem jellemző ez az erőteljes gazdasági funkcionalitás, ugyanis a város kereskedelmi, valamint vendéglátó ipari szolgáltatóegységeiből összesen 91, üzleti szolgáltató egységből 18 található meg a területen. Jelentős viszont a szálláshely-kapacitása, a város 556 szálláshelyéből 95 az akcióterületre koncentrálódik, itt van a Hotel Gabriella, a Szent György Panzió, valamint a Varjú Fogadó. A területen ezeken túl 9 pénzügyi szolgáltató is fellelhető. Egy felújításra váró irodaépület is megtalálható a Kossuth Lajos utcában. Területileg a kereskedelmi egységek elsősorban a Fő tér mentén sorakoznak, amely már a XIX. század idején is a kereskedelem fő helyszíneként szolgált az itteni piacnak és boltoknak köszönhetően. A kereskedelmi funkció ma már nem csupán itt, hanem a Deák Ferenc utca egészén is megtalálhatóak. A Fő tér szomszédságában található az irodaház is, attól délre pedig a Malom-tó és környéke, amely a város egyik legfontosabb idegenforgalmi látványosságaként funkcionál. Az akcióterület nyugati végén, a városháza szomszédságában helyezkedik el a felújításra szoruló piac, amely a város egyik legfontosabb társadalmi találkozóhelye is egyben. IV.2.2. Demográfiai helyzet Az akcióterület lakónépessége 2001-ben 2095 fő, az állandó népesség száma pedig 2059 fő volt. A népesség a város teljes népességének 11,5%-át adta. Korcsoportos megoszlására az erőteljes elöregedés jellemző, hiszen míg a fiatalok aránya csupán 16,9%, addig az időkorúak aránya 22% volt 2001-ben. Főleg az utóbbi arány haladja meg jelentős mértékben a városi átlagot, míg az aktív korú népesség aránya jóval alacsonyabb annál (61,1%). Az akcióterület társadalma tehát erősen elöregedő, a fiatalosabb korszerkezet inkább a város keleti, illetve déli területeire jellemző. 20

21 3. ábra: A népesség korcsoportos megoszlása (2001) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Dél Diszel Nyugat Kelet Akcióterület x Városközpont Észak Tapolca Forrás: KSH Népszámlálás IV.2.3. Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet, jövedelmi helyzet Az akcióterület aktív korú lakosságának foglalkoztatása kevésbé van előnyös helyzetben, mint a város egésze ben az aktív korúak 56,4%-a volt foglalkoztatva, ami nem csupán a város egészénél, hanem Diszel, illetve a Keleti városrész átlagánál is alacsonyabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya emiatt magasabb annál, 2001-ben 42%-os értéket ért el, nála rosszabb helyzetet csak a déli városrész, valamint a városközpont háztartásainak anyagi-szociális helyzete mutatott előnytelenebb képet. Ugyancsak meghaladja a városi átlagot a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (38,3%), valamint a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező, de rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is (16,6%). A munkanélküliségi ráta az akcióterületen 2001-ben 7,7% volt, a már ismertetett adatok alapján nem meglepő módon meghaladva a város egészét jellemző átlagot. A tartós munkanélküliek aránya ugyanekkor 2,9% volt. A 25 év fölötti népesség körében a felsőfokú végzettségűek aránya magasabb ugyan a városi átlagnál (14,4%), azonban a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek aránya is meghaladja azt (26,9%), a viszonylag alacsony foglalkoztatási arányok ennek a körülménynek is köszönhetőek. Az akcióterület munkaerő-piaci helyzetére tehát egy viszonylagos hátrány jellemző, a város más területeihez képest a legtöbb mutató szempontjából lemaradásban van, mind a munkalehetőségek számát tekintve, mint a lakosság jövedelmi helyzetét tekintve. Viszonylag magas azoknak az aránya is, akiknek egyedüli jövedelmi forrása állami, vagy helyi támogatás volt (8,1%). 21

22 4. ábra: Foglalkoztatási mutatók (2001) Kelet Diszel Észak Akcióterület Városközpont Nyugat Dél Tapolca Foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Forrás: KSH Népszámlálás IV.2.4. Lakáshelyzet A városrész lakásállományát három fő épülettípus határozza meg. Egyfelől meghatározóak a XIX. századi építésű kétszintes házak, valamint az 1950-es, 1960-as években épült többszintes, modern téglaházak. A lakásállomány kisebb részét adják ugyan, de mégis jelen vannak a földszintes családi házak is a területen, amelyek elsősorban az Akcióterület délebbi részén vannak jelen. Az akcióterületi lakásállomány 2001-ben összesen 918 lakásból állt, amely a város teljes lakásállományának 14%-át adta. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városi átlagot megközelíti ugyan, de nem éri el, bár 8,4%-os értéke több városrésznél alacsonyabb színvonalú lakáshelyzetet mutat. IV.2.5. Környezet állapota IV Meglévő zöldfelületi elemek Tapolca város zöldfelületei esztétikai, természeti és kultúrtörténeti értékük mellett kiemelkedő szereppel bírnak kondicionáló hatásuk révén. Tapolca Belvárosi akcióterületének zöldfelülete a városkarakter fejlődése során nyerte el mai rendszerét. A város beépítési jellegből adódóan a zöldfelületek szétszórtan helyezkednek el, amelyeket főként közterek, utcafásítások, belső udvarok zöldfelületei és közlekedési zöldterületek alkotnak. A város kiemelt figyelmet fordít intenzív fenntartású zöldfelületek kialakítására a nagyobb látogatólétszámot vonzó területek környékén. Minden évben megújuló virágkiültetést találunk a Malom-tó környezetében, a Templom-dombon és a Fő téren. A város évben felújította a Köztársaság tér északi felének és a Kisfaludy utcának zöldfelületeit. A Belvárosi akcióterület jelentősebb gondozott, jó állapotú zöldfelületei a Malom-tó és környezete, valamint a Fő tér utcafásítása. A közlekedési zöldterületek jellemzően az intenzíven látogatott területek a Fő tér, Deák Ferenc utca, Kisfaludy utca mentén találhatók meg. Rendezvények helyszíneként szolgáló városi közterek a Köztársaság tér, a Hősök tere, a Fő tér, a Malomtó környezete és a Viziszínpad, a Templom-domb és a Kisfaludy utca. 22

23 A zöldfelületi elemeket nemcsak nagyobb városi teresedéseken találhatjuk meg, a városszerkezetben a házak belső udvarainak zöldfelületei is jelentős szerephez jutnak. Jelentős átmenő gyalogos forgalmat szolgálnak ki a Fő tér környezetében lévő, jelenleg felújításra szoruló belső udvarok: a Zeneiskola és APEH-udvar, Régi postaudvar, a Fő tér északi oldaláról nyíló Vasudvar 5. és 9. számú épületek között, Fő tér 6. és a Fő tér 12, valamint a Balaton üzletközpont. A belső udvarok megújítása és a Köztársaság tér felújítása a ROP forrásból tervezett beavatkozások között szerepelnek, műszaki leírásukat a évben készült Tapolca város zöldfelület-rendezési koncepcióterve tárgyalja. 4. táblázat: A Belvárosi Akcióterület jelenlegi zöldfelületei Zöldfelület megnevezése Állapota Zöldfelület (m 2 ) Alsó-tó és környéke gondozott, jó 4888 m 2 Templom domb és környéke gondozott, jó 277 m 2 Fő utca Felújított - Kisfaludy utca Felújított - Köztársaság tér felújított / felújítandó 1000 m 2 / 1000 m 2 Hősök tere Felújítandó 1883 m 2 Összesen 9048 m 2 Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, Az Alsó-tó partján az előző években felújított gyalogos sétány található. A sétány kedvelt megközelítési útvonala a Belvárosnak a feltáruló látvány miatt, de jelenleg csak az Alsó-tó déli partjáig húzódik. Szükség lenne a gyalogos sétány meghosszabbítására a Tapolca-patak mentén a déli városkapu felé, amely által megteremtődne a Belváros és a déli városkapu zöldfelületi kapcsolata. A Tapolca-patak mentén tervezett sétány kialakítása a ROP forrás keretéből tervezett tevékenység. IV Védett épített és természeti értékek A Belvárosi akcióterület országos jelentőségű és helyi védett természeti és épített értékkel rendelkezik. Az értékek megőrzésére kiemelt figyelmet fordít a város, amely törekvést a helyi védett értékek jelentős száma is jelez. Országos jelentőségű védett értékek 1. Műemlékek Templom-domb - 55 hrsz. Fő tér 4.- Szentháromság-szobor - 865/2 hrsz. Fő tér 17.- lakóépület hrsz. Alsómalom épületegyüttese - 683, 684 hrsz. 2. Természetvédelmi terület Tapolcai Tavasbarlang Felszíne Természetvédelmi Terület - Kisfaludy utca 3. 23

24 3. Természeti értékek Malom-tó és környezetének forrásai Tapolcai Tavasbarlang Helyi jelentőségű védett értékek 1. Helyi építészeti védelem Az akcióterület helyi építészeti védelem alá tartozó épületeit a 2. mellékletben található az építészeti értékek helyi védelméről szóló 43/2004. (XI. 02.) Kt. rendelet tartalmazza. 2. Természetvédelmi területek Malom tó és környezete - 2/3, 16, 24, 48, 50, 51, 56 hrsz. 3. Természeti értékek Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) - 880/2 hrsz. Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) hrsz. 2 db Atlasz cédrus (Cedrus atlantica Glauca ) hrsz. Forrás: Tapolca Város Helyi Építési Szabályzata, 3. sz. melléklet A védett értékek környezetében tervezett beavatkozásokat a V fejezet mutatja be részletesen. IV.2.6. Közlekedés helyzete IV A Belvárosi akcióterület közlekedésforgalmi helyzete Az akcióterület a városközpontban található, amely a legtöbb közoktatási, nevelési, kulturális, sportcélú, közszolgáltatási és kereskedelmi, gazdasági célú intézményt foglalja magában, melynek következtében itt élénk gépkocsiforgalom jellemző. Az Akcióterület legnagyobb forgalmát kelet-nyugati irányú utak bonyolítják le, amelyeket kisebb forgalommal bíró észak-déli irányú levezető utak kapcsolnak össze. Célforgalmat kisebb keresztmetszetű utcák szolgálják. A Belvárosi akcióterületen kelet-nyugat irányú nagy gépkocsiforgalmat lebonyolító utak: Ady Endre utca, Deák Ferenc utca, Fő tér, Kossuth Lajos utca, melyek közül egyedül az Ady Endre utcában fordult elő közlekedési baleset 1 alkalommal évben. Az Akcióterületen összekötő szerepű, de jelentős gépkocsiforgalmat lebonyolító utak: Hősök tere nyugati oldala, Kisfaludy Sándor utca, Arany János utca, Batsányi János utca, Iskola utca, Petőfi Sándor utca, Martinovics Ignác utca, Wesselényi Miklós utca. Az utcákban közlekedési baleset nem fordult elő évben. Cél- és átmenő forgalmat kiszolgáló utak: Nagyköz utca, Petőfi Sándor utca, Zrínyi Miklós utca, Csobánc utca. Az utcákban közlekedési baleset nem fordult elő évben. 24

25 3. sz. térkép: A Belvárosi akcióterület közlekedési helyzete IV Az átmenő forgalom mértéke Az akcióterület jelentős gépkocsiforgalmat bonyolít le az Ady Endre utca, Deák Ferenc utca, Fő tér és Kossuth Lajos utca. A Fő téren áthaladó gépkocsik döntő többségét személygépkocsik teszik ki. A tehergépkocsi és autóbusz forgalom kisebb mértékű. A tehergépkocsik száma 9, 13 és 17 órakor haladja meg az 50 db-ot, amely élénk forgalomnak tekinthető. Az Akcióterület északi szegélyén haladó Ady Endre utca több mint 50%-kal kisebb személy- és tehergépkocsi forgalmat bonyolít le, mint a Belváros szívében haladó Deák F. és Kossuth L. utcák. A buszforgalmat a vizsgálati pontokon a helyi buszjárat jelentette. A forgalmi adatokból megállapítható, hogy a Fő téren kétszer annyi gépkocsi halad át, mint a tőle északra elhelyezkedő Ady Endre utcában. 25

26 5. ábra: A forgalom nagysága és összetétele a Kossuth L. u. felöl - Deák F. u. felé a Fő téren gépjármű db :00-7:00 8:00-9:00 10:00-11:00 12:00-13:00 14:00-15:00 16:00-17:00 Vizsgált időszak szgk tgk 7,5 T-ig tgk 7,5 T felett autóbusz Forrás: Polgármesteri Hivatal, ábra: A forgalom nagysága és összetétele a Köztársaság tér felől - Hősök tere felé az Ady E. utcán gépjármű db szgk tgk 7,5 T-ig tgk 7,5 T felett autóbusz 6:00-7:00 7:00-8:00 8:00-9:00 9:00-10:00 10:00-11:00 11:00-12:00 12:00-13:00 13:00-14:00 14:00-15:00 15:00-16:00 16:00-17:00 17:00-18:00 Vizsgált időszak Forrás: Polgármesteri Hivatal, Az utcák közlekedési baleseti statisztikáját tekintve megállapítható, hogy ezeken az útszakaszokon a nagyobb mértékű városi forgalom ellenére közúti balesetek évben nem történtek. A statisztikai eredmények a forgalomcsillapított övezetek bevezetésével állnak összefüggésben. A forgalomszámlálási adatokat a 4. melléklet tartalmazza. IV Forgalomcsillapított övezetek Az akcióterületen forgalom csillapított övezet került kijelölésre, a Deák Ferenc, Fő tér, Batsányi János eleje és Kossuth Lajos utcákban. A forgalomcsillapítást 20 km/h sebességkorlátozást szabályozó tábla, és sebességcsökkentő borda ( fekvőrendőr ) szolgálja. Az övezet jól szolgálja a gyalogos, kerékpáros és gépkocsiforgalom együttes rendjét. A városban a fejlesztésekhez kapcsolódóan újabb forgalomcsillapított övezetek kijelölése nem tervezett. 26

27 IV Az utak állapotának, forgalmi irányának vizsgálata a megvalósíthatóság szempontjából A Belvárosi akcióterület útjainak állapota jó, ben felújításra került útburkolatok és járdák voltak: Fő tér, Deák Ferenc utca, Nagyköz utca, Martinovics Ignác utca, Batsányi János utca, Arany János utca, Kisfaludy utca. A Belvárosban kelet-nyugat irányban közlekedési tengely húzódik: a Kossuth Lajos utca - Fő tér-deák Ferenc tér vonalában. Az utca jelentős gépkocsiforgalmat bonyolít le, így a város fő szervezője. Az utcák állapota, szélessége és forgalmi iránya jelenleg megfelelő, de tervezett az akcióterület közlekedési rendszerének felülvizsgálata, amely javaslatot tesz majd új közlekedési útvonalakra, az utcák forgalmi irányának módosítására, a közösségi közlekedés útvonalának módosítására is. A cél annak vizsgálata, hogy megvalósítható lenne-e a Fő tér környékén a gépkocsi forgalom kizárása és sétálóutca kialakítása. Az akcióterület tervezett fejlesztései a jelenlegi forgalomszervezés mellett is megvalósíthatók. IV Közösségi közlekedés jelenléte Az akcióterületen távolsági és helyközi autóbusz állomás található a Hősök tere 1. szám alatt. A helyközi és egyes távolsági autóbuszjáratok üzemeltetője a Somló-Volán Zrt., míg a távolsági járatokat a társ Volán társaságok üzemeltetik. A járatoknak a városban összesen 5 megállóhelye található, ebből az Akcióterületen 1 db van (Tapolca, autóbusz állomás, Hősök tere 1.). Tapolca-Budapest viszonylatban induló járatok száma 23 db, Budapest-Tapolca viszonylatban induló járatok száma 20 db. A Belvárosi Akcióterületen a helyi buszjárat is közlekedik, melynek üzemeltetője évtől az MB Balaton Kft. A városban összesen 24 megállóhely található, ebből az Akcióterületen 2 db megállópár van. A járatok száma napközben 33 db, ebből minden nap közlekedik 21 db, csak munkanapokon közlekedik 9 db, hét végén nem közlekedik 2 db, 1 db rásegítő járat iskolai napokon közlekedik. A járatok reggel és este perces, napközben 20 perces sűrűséggel járnak. A helyi közlekedést 3 db korszerű autóbusz szolgálja. A buszjáratok jelenleg a Fő tér - Deák Ferenc utca vonalon is közlekednek. A fent említett közlekedési koncepcióban a közösségi közlekedés alternatív útvonalai is megvizsgálásra kerülnének. A közösségi közlekedés tervezett átszervezésének célja, hogy a turistákat vonzó Fő tér és környezetét tehermentesíteni lehessen a buszjáratoktól, ugyanakkor a jelenlegi jó elérhetőség biztosítva legyen. Jelenleg a város részéről megfogalmazódott az igény a távolsági buszállomás telephelyének áthelyezésére a déli városkapuba. IV Kerékpárutak jelenléte, hossza A Belvárosi akcióterületen kerékpárút nem vezet, annak létesítését a forgalmi viszonyok és az utak szabályozási szélessége nem indokolja / nem teszi lehetővé. IV Parkolók, parkolóhelyek száma és igényei A fizető parkolók üzemeltetője Tapolca Város Önkormányzatával megkötött bérleti szerződésben rögzítettek szerint a Tapolcai Városgazdálkodási Kft., melynek ügyfélszolgálati irodája a Belvárosi akcióterületen az Arany J. u. 1. szám alatt található. A fizető parkolók díjszabását a 58/2004. (XII. 20.) Kt. rendelet szabályozza. A rendelet piros és zöld díjtételű területet határoz meg, a területek elhelyezkedését a 3. számú térkép szemlélteti. 27

28 A fizető parkolók a városban évben összesen 847 férőhelyet biztosítottak: Piros díjtételű övezet: 308 férőhely, ebből kiépített 198 db, ideiglenes 110 db. Zöld díjtételű övezet: 539 férőhely, ebből kiépített 407 db, ideiglenes 132 db. A fizető parkolók az akcióterületen évben 386 férőhelyet biztosítottak: Piros díjtételű övezet: 308 férőhely, ebből kiépített 198 db, ideiglenes 110 db. Zöld díjtételű övezet: 78 férőhely, ebből kiépített 53 db, ideiglenes 25 db. A városközpontban, ahol jelentős kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és igazgatási intézmény koncentrálódik, az egyidejűséget is figyelembe véve jelentős parkolási igény keletkezett. A hatályos településrendezési terv közlekedési munkarésze kijelenti, hogy a belváros gyűjtő és lakóutcáiban parkolási lehetőségek kialakítására, sok helyen további bővítésekre nincs mód. A Belvárosi akcióterület tervezett tevékenységei az ingatlanok funkcióváltása és a kapcsolódó ingatlanfejlesztések - további parkolóhely igényt támasztanak majd várhatóan a város közlekedésével szemben. A tervezett fejlesztések következtében igény mutatkozik új felszíni parkolók kialakítására, a parkolóhelyek számának bővítésére. A tervezett parkolók meglévő zöldfelületeket nem vonnának el a várostól, kialakításukkor minimálisan az OTÉK előírásainak megfelelő mértékű zöldfelület került tervezésre IV.2.7. Meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából: IV Vízellátás A vízellátás kapacitása megfelelő. Az akcióterület ivóvízhálózata állami tulajdonban a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. üzemeltetésében van. A területen belüli vízvezeték hálózat 90%-a korszerű. Az akcióterület vonatkozásában az elmúlt években számos beavatkozás és fejlesztés valósult meg. A teljes akcióterületen a vízvezeték hálózat kiépült, felújítása hibaelhárítás esetén szükséges. Az akcióterület vízellátottsága 100%-os. A vízellátáshoz szorosan kapcsolódik a keletkezett szennyvíz elvezetése és tisztítása. IV Szennyvízelvezetés A város csatornahálózatának kialakítása 3 ütemben valósult meg. A befejeződött I. és III. ütem érintette a Belvárosi akcióterületet, ahol a gerinchálózat kiépítése észak-déli irányban zajlott, melynek következtében 2008-ban az akcióterület teljes egésze csatornahálózattal ellátott és a rákötések aránya 100%. A finanszírozás formája: 19% önkormányzati, 18% lakossági önerő, 20% területfejlesztési, 43% céltámogatás. Az akcióterület szennyvizét az akcióterületen kívül található települési szennyvíztisztító telepen fogadják és kezelik, amely ban történt korszerűsítése révén a megnövekedett igényeket is képessé vált teljesíteni és biztonsággal látja el feladatát. A hálózat karbantartója Tapolca Város Önkormányzata. IV Csapadékvíz-elvezetés Az akcióterület csapadékvizét zárt csapadékvíz-elvezető rendszer hálózata vezeti el, természetes befogadója a Tapolca-patak. A hálózat üzemeltetője Tapolca Város Önkormányzata. 28

29 IV Villamosenergia-ellátás és közvilágítás Tapolca Belvárosi akcióterületén a közvilágítás és a villamosenergia-hálózat 100%-os lefedettségű. A közvilágítás jelenlegi ellátottsága megfelelő, azonban színvonala vegyes képet mutat, fejlesztés során egységesebb magasabb színvonalú ellátást szükséges elérni. Az akcióterület elektromos energiával ellátott, a betápláló transzformátor állomások megfelelőek, a várható fejlesztés jelentős többletenergiát nem kíván. Az ellátás nagy része földkábelben biztosított és a fejlesztéseknek is ezt kell tartalmazni. Az elmúlt években számos fejlesztés és rekonstrukció valósult meg az akcióterületen, melyek a közeljövőben folytatódni fognak. A hálózat üzemeltetője: E-ON Magyarország Kft. IV Gázellátás A városi gázhálózat között épült ki, az akcióterületen 100%-os lefedettséggel. A városban és az akcióterületen nincs olyan utca, amely ne lenne gázzal ellátva és csekély (a város egészét tekintve 1%) azon ingatlanok száma, amely nincs rákötve a gázhálózatra. Az akcióterületen a háztartások 100%-a csatlakozott a gázhálózatra. A fejlesztések következtében új gázhálózat kiépítése az akcióterületen nem szükséges. A hálózat üzemeltetője az E-ON Magyarország Kft. IV Távbeszélő hálózat Telefonnal és kábeltelevízióval az egész akcióterület ellátott. Az üzemeltetést a Magyar Telekom Zrt. végzi. További fejlesztési tervek között szerepel az optikai rendszer kialakítása. 5. táblázat: A Belvárosi akcióterület utcáinak infrastrukturális ellátottsága Közmű Akcióterület ellátott utcái Ellátottság Víz Gáz Villamos energia Távbeszélő-hálózat Szennyvízelvezetés Csapadékvíz-hálózat Ady Endre u. Úttörő u. Bartók Béla u. Arany János u. Bajcsy-Zsilinszky u. Batsányi János u. Csányi László u. Csobánc u. Déli tehermentesítő út Fő tér Deák Ferenc u. Hősök tere Kossuth Lajos u. Martinovics Ignác u. Petőfi Sándor u. Semmelweis Ignác u. Wesselényi Miklós u. Zrínyi Miklós u. Nagyköz u. Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, % A Belvárosi akcióterületen az elmúlt időszakban végzett rekonstrukciók és bővítések következtében az akcióterület infrastruktúra ellátottsága illeszkedik a távlati fejlesztési elképzelésekhez. 29

30 IV.2.8. Környezeti károk bemutatása és feltárása Az akcióterületen környezetszennyező tevékenység nem folyt és folyik, kármentesítendő terület az akcióterületen nem található. IV.2.9. Közszféra jelenléte A Belvárosi akcióterületen számos közigazgatási intézmény található. A városban itt koncentrálódnak a tervezett fejlesztések során igénybe veendő közintézmények, szakhatóságok pl. Földhivatal, Polgármesteri Hivatal, ÁNTSZ, rendvédelmi szervek. Közigazgatási intézmények száma, típusa: Polgármesteri Hivatal Hősök tere 15. Földhivatal Hősök tere 11. Vámhivatal Arany János utca 6. Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Kirendeltsége Fő tér 4. ÁNTSZ Városi Intézete Tapolca Kossuth Lajos utca 2. Humán közszolgáltatási létesítmények száma: Felnőtt háziorvosi rendelők Deák Ferenc utca 10., 13. Gyermek háziorvosi rendelők Batsányi János utca 7. Nevelési Tanácsadó és Bölcsőde Nagyköz utca 1-3. Szent Erzsébet Óvoda Templom domb 2. Bárdos Lajos Általános Iskola Úttörő utca 1-5. Megbecsülés Idősek Otthona Arany János utca 8. Hajléktalanok Átmeneti Szállása Arany János utca 16. Igazságszolgáltatási, rendvédelmi intézmények: Rendőrkapitányság Ady Endre utca 2. Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület Kisfaludy utca 2-6. IV Közbiztonság helyzete Tapolca város közbiztonságáért felelős Belvárosi akcióterületen található szervezetek: 1. Tapolcai Rendőrkapitányság - Ady Endre utca 2., illetékességi területe a Tapolcai kistérség. 2. Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület - Kisfaludy utca 2-.6., illetékességi területe Tapolca város közigazgatási területe. A Tapolcai Rendőrkapitányság nehéz humánerőforrás-viszonyok 17 fős létszámhiány és jelentős idegenforgalmi növekedés mellett végezte évben a feladatait. A Rendőrség 30

31 munkájának segítése érdekében alakult meg évben az akcióterületen található Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület. Feladatuk a közbiztonság erősítését célzó figyelőjelző szolgálat ellátása, a bűncselekmények megelőzése, a bűnelkövetési alkalmak csökkentése, a rendőri szervek biztosítási tevékenységének segítése. 7. ábra: Tapolca város és Belvárosi akcióterület bűnügyi helyzetképe Tapolca Város Belvárosi akcióterület személyek javai elleni bcs. közrend elleni bcs. közlekedési bcs. gazdasági bcs. személy elleni bcs. házasság, család és nemi erkölcs elleni bcs. államigazgatás elleni bcs. Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatal, A közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítása c. pályázat, Az összes bűncselekmény 21%-a történt évben az akcióterületen. Tapolca akcióterületének közbiztonsági helyzetét az 5. melléklet tartalmazza. A legtöbb bűncselekmény az akcióterületen 64 db a személyek javai ellen történt, a főbb forgalmat lebonyolító Deák Ferenc, Ady Endre, Kossuth Lajos utcákban. Az akcióterület közrend elleni 17 db bűncselekménye közül a legtöbb 5 db az Ady Endre utcában fordult elő. Ugyanez állapítható meg a közlekedési bűncselekményeket illetően, melyek száma az akcióterületen összesen 55 db volt és a legtöbb az Ady Endre utcában fordult elő. Megállapítható, hogy az Ady Endre utca közbiztonsága javítandó. Ugyanakkor a Rendőrkapitányság évi jelentése szerint Tapolca bűnügyi helyzete javult az elmúlt évekhez képest. A bűncselekmények száma a városban évi 522-ről évre 468-ra csökkent, amely a megyei átlagnál is alacsonyabb. A közbiztonság helyzetében bekövetkezett javulás a évben alakult Tapolcai Városőrség Polgárőr Egyesület hatékony közreműködésének is köszönhető. IV.3. PIACI LEHETŐSÉGEK ÉRTÉKELÉSE AZ AKCIÓTERÜLETEN Tapolca Belvárosi akcióterülete ingatlanpiaci szempontból a város legértékesebb része. Az épületek, illetve egyes közterületek elavult állapota árcsökkentő tényezőként lép fel, de elsősorban kereskedelmi szempontból itt találhatók a legkeresettebb ingatlanok. Az ingatlanfejlesztési lehetőségeket a legtöbb esetben felújítás, kisebb funkcióváltás jelenti, mivel a terület jellemzően beépült, sok védett épületet tartalmaz, és jelenlegi tömbszerkezete egyedi adottság a város számára. A legjelentősebb üres telek a Kisfaludy utca sarkán levő telek, amely az önkormányzati Cselle-Ház Kft. tulajdonában van, értékesítés alatt áll. Az ingatlanfejlesztés sok esetben extra költségekkel járhat a Tavasbarlang felszíni védőterülete és az ebből következő mélyépítési tilalom miatt. Az akcióterületen a szolgáltatások kínálatát a hagyományos kiskereskedelem, illetve pénzügyi szolgáltatások alkotják elsősorban. Megjelenik a vendéglátás is, elsősorban szálláshely-szolgáltatás formájában, azonban a város lehetőségeihez képest 31

32 alulreprezentált. Nagy kihívást jelentenek a belvárosban található rossz állapotú önkormányzati lakások, amelyek akadályozzák egyes ingatlanok, és így a belváros egészének megújulását. A közterületi fejlesztések, valamint a közszolgáltatások korszerűsítése új lendületet adhat a magánerős fejlesztéseknek az akcióterületen. Ez már korábban is megfigyelhető volt a Fő tér felújítását követően a tér sok magántulajdonú épülete megújult. Most ugyanerre van esély a Köztársaság tér környékén, a Batsányi János utcában, valamint a Tapolca-patak környékén. A Tapolcai ingatlanárakat, mint külső tényező a balatoni szezonalitás is befolyásolja, amely az utóbbi években csökkeni látszott. A fizetőképes kereslet az elmúlt két évben télen is jelen volt a Balaton partján, ennek megfelelően az érdeklődés az egész évben használható, magasabb minőségű ingatlanok irányába tolódott el. Az ingatlanpiac ilyen irányú fejlődése Tapolcára is kihat, mint a Balaton háttértelepülése. Tapolcán belső befolyásoló tényezőként említhető a turizmushoz kiszolgálásához kapcsolódó sikereses nagy volumenű fejlesztés: a Hotel Pelion szálloda megépítése. Az 5 milliárdos projekt kapcsán a város magánbefektetőkkel működött együtt, amelynek eredményeként sikeres turizmus ágazati fejlesztés jött létre, amely a munkalehetőségeket is növelte a városban. A Hotel Pelion a Belvárosi akcióterület Északi határához kapcsolódva helyezkedik el. Az akcióterület ingatlanárait az épületek állapota és azok turisztikai látványosságokhoz való közelsége is befolyásolja. A Belvárosi akcióterületen koncentrálódnak a turisztikai látványosságok, a Deák Ferenc utca környékén, városképi jelentőségű felújított ingatlanokkal találkozhatunk. A Fő tér környékén azonban sok önkormányzati bérlakás is található, melyek ingatlanárai a belváros más területei alatt marad. A kétszobás lakások ára 6 millió forint körül alakul. A belvárosi, egyedi fekvésű, felújított, illetve újszerű 3,5-4 szobás lakásai 19,6-20 millió forintot érnek. A tapolcai ingatlanpiacot befolyásoló tényezők: Balatoni szezonalitás változása Turizmus ágazat fejlődése a településen belül Önkormányzati bérlakások elhelyezkedése Ingatlanok állapota Az ingatlanfejlesztés célcsoportjai: a helyi vállalkozók, akik főként a turisták kiszolgálásából élnek, a helyi lakosság, akik a lakóépületeket veszik igénybe a turisták, akik idényjelleggel látogatják a város nevezetességeit új igény jelentkezett az ingatlanpiacon a külföldiek és távolabbi városokból itt letelepedni vágyó lakosok felől, akik főként aktív nyugdíjasokból állnak és a környező táj szépsége miatt választják a várost lakóhelyül. Az ingatlanfejlesztés tárgya a célcsoportok igényeire alapozva lehetnek: Kereskedelmi tevékenységet szolgáló üzletek felújítása Lakóépületek felújítása, építése Szállást nyújtó szolgáltató egységek 32

33 V. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK V.1. NEM FEJLESZTÉSI CÉLÚ TEVÉKENYSÉG VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLLAL V.1.1. Beépítési javaslat készítése A városrehabilitációs program Belvárosi akcióterületén beépítési javaslat készült a következő projektelemekhez: 1. Kisfaludy utcai foghíjtelek hasznosítása: 3 szinten lakások, alsó szinten iroda és üzletek, két szinten lakások tervezettek. 2. Arany János utcai lakásfejlesztés: 25 db lakás és 5 db iroda tervezett. 3. Piaccsarnok felújítása, funkcióbővítése: kereskedelmi elárusítóhelyek tervezettek, a piaccsarnok előterében kereskedelmi áruházzal. A beépítési javaslatokat a 6. melléklet tartalmazza. V.1.2. Műszaki támogatás A Belvárosi akcióterület városfejlesztési elképzelései a jelen településrendezési terv szempontjából megvizsgálásra kerültek, azokat a hatályos szabályozási terv lehetővé teszi. A szabályozási tervhez való illeszkedést a konkrét beavatkozások bemutatását követően az V.6. fejezet tartalmazza. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglalt akcióterületei fejlesztések kapcsán felmerülő módosítási igények beépítésre kerülnek az aktuálisan felülvizsgálatra kerülő településrendezési tervbe. V.1.3. Az önkormányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése A városrehabilitáció nem kizárólagosan támaszkodhat pályázati forrásokra, hiszen így tervezhetősége és fenntarthatósága is kérdésessé válna. A város hosszú távú fejlődésének is érdeke a saját erő és a pályázati források mellett egyéb pénzügyi források, fejlesztési lehetőségek felkutatása, amely a város által meghatározott városfejlődési irányvonalba illeszkednek. Ennek érdekében az önkormányzati fejlesztési elképzeléseihez a következő magánerőből megvalósuló fejlesztések csatlakoznak az akcióterületen: Piaccsarnok felújítása Volt szakorvosi rendelő hasznosítása Kisfaludy utcai telek beépítése Alsómalom hasznosítása Tavasbarlang fogadóépületének bővítése Arany János utcai lakásfejlesztés Postahivatal felújítása Fő tér 7-9. homlokzati felújítása 33

34 A magánerős beruházások megvalósítása azonban nem elegendő a város hosszú távú fejlődéséhez, ez csak a kialakított stratégia követése. Szükség van a beruházások fenntartására is, gazdaságélénkítő szerepüknek elősegítésére, hogy a városkép hosszú távon fenntarthatóvá váljon. Ennek érdekében az önkormányzat adókedvezményekkel, hosszú távú bérletről szóló szerződésekkel segítheti a tervezett tevékenységek fenntarthatóságát. Egyes esetekben a megvalósítás akadálya lehet a tulajdonviszonyok rendezetlensége is, ennek megoldására az önkormányzat fokozott figyelmet kell szenteljen a kérdéses ingatlan tulajdonosainak felkutatására és alkuképes ajánlat tételével rendezheti annak tulajdonjogát is. V.1.4. Városi marketingstratégia Tapolca város marketingtevékenységének elsődleges célja a város turisztikai kínálatának a belföldön történő népszerűsítése, valamint a városban realizálódó turizmusból származó turisztikai bevételek növelése. Tapolca városban a marketingfeladatokat a város által ben létrehozott Tourinform Iroda látja el. Az 1998-ban aláírt névhasználati szerződés értelmében az iroda az információ-nyújtáson kívül a kistérségi marketing feladatokat is ellátja, ezáltal ettől az időtől fogva nagyobb szerepet vállal egyebek között az idegenforgalmi kínálat alakításában. A gyűjtőterület magában foglalja a Tapolcai-medencét, az Imárimedencét (Eger völgye), és a Lesencei kistérséget, és 2002-től Nagyvázsonyt is. A Tourinform iroda minden évben beszámol a megelőző év tevékenységéről, tapasztalatairól a város képviselőtestülete előtt. Az iroda a 2008-ra tervezett céljai közé tartozik - csakúgy mint tavaly - többek között a belföldi, szakmai jellegű vásárokon való részvétel, bemutatkozás. A turisták részéről igény merült fel a nyári programlehetőségek, a magas szolgáltatási szintet nyújtó szálláshelyek, hangulatos panziók, kirándulóhelyek iránt. Általában a nyugodt, hangulatos környezetet, az aktív pihenési lehetőségeket keresik, vonzó helyként említik a Tavasbarlangot, a Malom-tó környékét és a Szent György-hegyet. Ennek alapján a város a következő marketingelemeket kívánja megvalósítani az elkövetkező időszakban: 6. táblázat: Marketingelemek a időszakra Feladat Projektelemek, lehetséges helyszínek Marketingtevékenységek Együttműködő szervezetek Kulturális turizmus további erősítése Iskolamúzeum Kőtár, Wass Albert Könyvtár és Múzeum Könyvhét szervezése Tapolcai Városszépítő Egyesület Média Közalapítvány Természeti értékek szélesebb körű megismertetése Tapolca-patak menti sétány, Tavasbarlang új fogadóépülete Országos Kék Túra útvonalának megismerése a városon belül Tapolca-medence Környezetvédelmi Közhasznú Egyesület Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság Szezonhosszabbító új rendezvények szervezése Művelődési Ház mögötti terület, Köztársaság tér déli része Malomtó Utcazene, könnyűzenei előadások Jazzfesztivál Népzenei rendezvény Sümeg testvérvárossal együtt Sümeg város Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása Tapolcai kézművesség megismertetése Piaccsarnok Kézműves vásár szervezése Tapolcai Média Közalapítvány Bor és gasztronómia népszerűsítése Tópresszó Borhetek szervezése pincelátogatással Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása Tapolcai Városszépítő Egyesület Helyi vállalkozók 34

35 A város tervezi városi marketingstratégia készítését, melyben szerepet kapna a helyi Tourinform Iroda vezetője is, aki jelenleg is a polgármesteri kabinet tagja, mint a turizmus és marketing témához meghívott szakértő. A kabinet a polgármester munkáját segíti. A kabinet tagja a polgármester, alpolgármester, valamint a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság elnöke is. A kabinet ülésén állandó meghívottként részt vesz az önkormányzati főtanácsadó. A polgármesteri kabinet a civil szféra egyes szakterületeinek kiemelt képviselői, illetve a szakmai szervezetek képviselői bevonásával javaslatot tesz a polgármester, illetve a Képviselőtestület irányába közép és hosszú távú várospolitikai célok megvalósítására. Tapolca városa marketingstratégiáját a következő kapcsolati hálóra építheti: 7. táblázat: Tapolca város marketingkapcsolatai Szint Szervezet megnevezése (kivel áll kapcsolatban Tapolca) Lempäälä Pozsony A marketing kezdeményezés rövid leírása Kölcsönös tapasztalatcsere Sport- és cserediák program Nemzetközi Országos Regionális Megyei, regionális Kistérségi Települési Este Zabola Stadthagen Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság Balaton Fejlesztési Tanács Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda Veszprém Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatala Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása Sümeg Tapolcai Városszépítő Egyesület Tapolca-medence Környezetvédelmi Közhasznú Egyesület Önkormányzat által fenntartott iroda Sportegyesületek Média Közalapítvány Tapolca Város Épített és Természeti Környezetéért Közalapítvány Kulturális kapcsolat Sport- és diákrendezvények Cserediák program OTIR informatikai rendszer Tourinform közvetlen kontakt Közös tanácskozás. Sajtótájékoztató Közös tanácskozás, a balatoni turizmus fejlesztése Pályázatok, helyi kiadványok támogatása Tourinform Iroda önkormányzati fenntartása Nemzetközi utazás kiállításon való részvétel szervezése Kiadványok támogatása Közös programok Kistérségi közös programok Közös rendezvények Közös köztisztasági akciók Turisztikai kiadványok Közös programok Marketingtevékenység szervezése Sportrendezvények támogatása, és szervezése Tudósítások, Tapolcai Újság, és Tapolca Városi Televízió Pályázatok támogatása Tourinform Iroda Marketingtevékenység Forrás: Tapolca Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája,

36 A készítendő marketingstratégia megvalósításáért a marketingfeladatokat ellátó helyi Tourinform Iroda vezetője lesz felelős, aki rendszeres beszámolóval polgármesteri kabinet tagjaként segítené az önkormányzat városfejlesztési tevékenységét. V.1.5. Kiskereskedelmi egységek szervezése során figyelembe veendő szempontok A kiskereskedelmi, vállalkozói, üzleti profilok kialakításában kiemelt szerepet játszik a város Integrált Városfejlesztési Stratégiája és abban foglalt akcióterültek fejlesztési elképzelései is. A dokumentumok nyilvánossága és elérhetősége lehetővé teszik a vállalkozók számára ezen elképzelések megismerését. A kiskereskedelmi egységek megtelepülését egy adott területen a kereslet mellett az önkormányzat határozza meg településrendezési és igazgatási eszközeivel. V.1.6. Városi ösztönzés kiüresedett, funkcióvesztett épületek hasznosítására A város honlapján ( lehetőséget kínál pályázati úton megüresedett épületeinek megvásárlására, ezzel ösztönözve funkció nélküli épületeinek hasznosítását magánbefektetők által. A város által összeállított pályázati kiírások megkövetelik a befektetői szándék és elképzelt tevékenység bemutatását is, ez által szabályozva a városrehabilitációs célokhoz (IVS) való illeszkedést, megszabva a jövőbeni fejlődés irányát. Alapvető feltételként szabja meg a hatályos településrendezési tervhez és az értékvédelmi rendelethez való illeszkedést is. Jelenleg is számos pályázat áll értékelés alatt, ezek előzetes értékelése alapján megállapítható, hogy a pályázók különös gondot fordítanak az IVS-ben foglaltakhoz való illeszkedésre is. V.1.7. Együttműködés szakhatóságokkal A szakhatóságokkal való együttműködés célja a fejlesztési elképzelések egyeztetése, a szakhatósági álláspontok és elvárások megismerése, ezáltal a tervezés folyamatának segítése. A tervezett fejlesztések között számos jól előkészített beavatkozás is található, melyek során már a szakhatósági együttműködés és engedélyeztetés is megvalósult. A tervezett beavatkozások tevékenységeinek előkészítettség állapotát és szakhatósági engedélyeit a V.3.1. fejezet mutatja be. A Belvárosi Akcióterületen a következő tervezett fejlesztési típusok fordulnak elő: épületek és zöldfelületek felújításai ingatlanok funkcióinak megváltoztatása parkoló, sétány, lakás, üzlethelyiség építés, közműkiváltás A tevékenységek során a következő közreműködőkkel és szakhatóságokkal történt illetve szükséges egyeztetés: Közműkezelők o o o o Ivóvíz és szennyvíz: DRV Zrt. Tapolca-Sümegi Üzemvezetőség Elektromos áram: E-ON Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. Földgáz: E-ON Közép-Dunántúli Gázszolgáltató Zrt. Szonda-P Kéményseprőipari Kft. 36

37 Szakhatóságok o o o o o o o Területi Főépítészi Iroda Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete, Tapolca Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Közút Kht., Tapolcai Üzemmérnökség Tapolcai Körzeti Földhivatal Tapolca Kulturális Örökségvédelmi Hivatal V.1.8. Konzultációs fórumok a városrehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések során A hatékony városfejlődést az önkormányzati elképzelések társadalmi elfogadottságának megismerése is segítheti, ezt biztosítja az önkormányzat által eddig is bevált gyakorlatként folytatott lakossági fórumok, amelyek a fejlesztési elképzelések társadalmi elfogadását és fenntarthatóságát is biztosítják. Az önkormányzat továbbra is kívánja folytatni ezt a gyakorlatot, lakossági fórumok szervezését a városrehabilitációval összefüggő fejlesztések során. A fejlesztési elképzelések kikristályosításához a lakossági fórumok mellett - az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során már bevezetett - Stratégia Alkotó Munkacsoportok fórumai fognak szolgálni a jövőben is segítségül az Önkormányzat részére. A város a befektetői szándékok megismerése és a magántőke bevonása érdekében a vállalkozókkal vállalkozói fórumokon rendszeresen egyeztet. Az egyeztetések következtében jelentős mértékű magántőke kerül mozgósításra a városrehabilitációs fejlesztések során. V.2. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJA ÉS RÉSZCÉLJAI A Tapolca Belvárosi akcióterületére tervezett beavatkozások az alább kidolgozott célrendszerre épülnek. Az akcióterületi fejlesztés átfogó célja: városközponti karakter erősítése és közösségi megújulás, amely megegyezik a Belváros városrészi céljával. Ehhez csatlakoznak a részcélok: Közlekedési és környezeti adottságok javítása, A kulturális élet színvonalának emelése, Egységes városkép kialakítása, Vállalkozási aktivitás erősítése az Akcióterületen. V.2.1. A - Közlekedési és környezeti adottságok javítása Tapolca belvárosa számos központi funkciót tölt be a városon belül, ugyanakkor a közlekedési feltételek nem megfelelőek azok elfogadható minőségű kielégítéséhez. A városközpont fő gyalogos megközelítési útvonalai a Fő teret körülvevő tömbök belső átjárói, a Deák Ferenc utca, a Kossuth Lajos utca, valamint potenciálisan azok fejlesztése után az Iskola utca és a Tapolca-patak mente. Ezeknek az útvonalaknak a minősége számos esetben nem kielégítő, nem vonzó a gyalogosforgalom számára. Mivel a városközpont autós terhelésének növelése negatív hatásokkal járna, ezeken az útvonalakon minőségi fejlesztés szükséges. Az autós megközelítés feltételei a belvárosban adottak, azonban a rendelkezésre álló parkolóhelyek nem elégítik ki a felmerülő igényt, amelyet igazol a viszonylag magas parkolási díjak ellenére nagy kihasználtság. Városképi okok és a gyalogos közlekedés érdekei is indokolják, hogy ezt az igényt ne a közterületen oldja meg a város. 37

38 A környezeti feltételek is sérülnek a tapolcai városközpontban az alacsony zöldfelületi arány miatt. Ennek részben történelmi okai vannak a nagyobb zöldfelületek a tömbökön belül vannak. Ezért ahol lehet, ezeknek a zöldfelületeknek a minőségét, intenzitását javítani szükséges, hogy betölthessék klimatizáló és városképi szerepüket. V.2.2. B - A kulturális élet színvonalának emelése Tapolcán gazdag kulturális élet folyik annak ellenére, hogy ezt egyes feltételek megnehezítik. Az önkormányzati fenntartású kulturális intézmények legnagyobb problémája az azoknak helyt adó épületek műszaki elmaradottsága, és az ebből következő költséges, fenntarthatatlan üzemeltetés, amely korlátozza a kulturális tevékenységekre fordított forrásokat. Emellett a kulturális élet nemcsak az adott intézmények épületeiben, hanem a köztereken megvalósítandó kulturális programokkal is gazdagodhat, amelyet egy arra alkalmas köztér kiépítése segíthet. Ez részben már ma is lehetséges (vízi színpad), azonban nem áll összhangban a lehetőségekkel. A kulturális, rekreációs lehetőségek növekedésével nőhet az életminőség a városban, amely nemcsak az itt lakók helyzetét javítja, hanem a befektetők vonzását is megkönnyíti a turisztikai szolgáltatások javuló feltételei miatt. V.2.3. C - Egységes városkép kialakítása Tapolca városközpontja, különösen a Fő tér nagyrészt megőrizte XIX. századi hangulatát, amely karakteressé teszi a belvárost. Azonban egyes XX. századi beépítések megtörték ezt a harmóniát és jelentősen kilógnak az egységes városképből: a volt pártház és az egykori Bauxitbánya Vállalat irodaháza, ma Wass Albert Könyvtár és Múzeum és Belvárosi Irodaház megjelenését finomítani szükséges a harmonikus városkép megteremtése érdekében. Az Akcióterület foghíjtelkeit megszüntető befektetések hosszú idő után szüntetik meg a várost csúfító sebeket. A közterületek rehabilitációja és rendezett parkolóhelyek kialakítása szintén hozzájárul a Belváros képének javításához. Az átjárók rehabilitációja és a patak menti sétány kialakítása barátságosabbá, élhetőbbé teszi a várost. V.2.4. D - Vállalkozási aktivitás erősítése A Belváros ma is a kereskedelmi, vendéglátói aktivitás központja Tapolcán, azonban a belvárosi szolgáltatások versenyképességének fenntartásához megújulásra van szükség az épületek külső megjelenését, a szolgáltatások színvonalát, a nyitva tartás hosszát illetően. Ez részben megtörtént, azonban még mindig vannak elhanyagolt homlokzatú, rossz műszaki állapotú, vállalkozásoknak otthont adó épületek, amelyeknek a megújulása jellemzően az önkormányzat és a magánbérlő együttműködésével valósulhat meg. Ehhez járulhat hozzá a Tópresszó, a Fő tér 21., a volt orvosi rendelő, a Fő tér 7-9. megújulása, a Kisfaludy utcai beépítés. A foglalkoztatás növekedését segíti a fejlesztések építési tevékenysége, illetve egyes kísérő elemek (gyógynövények termesztése és árusítása). 38

39 V.3. AZ AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK BEMUTATÁSA V.3.1. A Belvárosi akcióterület beavatkozásainak típusai A Belvárosi akcióterület megelőző városrehabilitációs jellegű beavatkozásai közé tartozott a Fő tér és a Hősök tere felújítása, a Malomtó környezetének rehabilitációja, a Hotel Gabriella kialakítása a Malom-tó partján, a Deák Ferenc u. 1. épület kialakítása, a Városi Mozi felújítása, a Köztársaság tér északi részének felújítása. A megelőző városrehabilitációs beavatkozások részletes bemutatást a IV.1.1. fejezet tartalmazza. A Belvárosi Akcióterület évi beavatkozásai ezeket folytatják, egészítik ki. A Belvárosi akcióterület tervezett beavatkozásainak típusai a következők: 1) ROP KDOP funkcióbővítő városrehabilitáció pályázati kiírás keretében megvalósítani kívánt beavatkozások 2) Magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások 3) Közszféra (önkormányzat és állam) által megvalósítani kívánt beavatkozások 4) Egyéb beavatkozások a) A köz- és magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások b) Egyház által megvalósítani kívánt beavatkozások 4. sz. térkép: A Belvárosi akcióterület tervezett beavatkozásai 1. Tamási Áron Művelődési Központ felújítása 2. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása közösségi rész 3. Belvárosi Irodaház felújítása közszféra rész 4. Tópresszó felújítása 5. Fő tér 21. felújítása 6. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása gazdasági rész 7. Belvárosi Irodaház felújítása gazdasági rész 8. Fő tér körüli belső udvarok felújítása 8a Zeneiskola és Apeh udvar 8b Balaton üzletközpont 8c Régi postaudvar 8d Vasudvar 8e Fő tér 12. 8f Deak F. u. Ady E. u. közötti átjáró 9. Köztársaság tér déli rész felújítása 10. Nagyköz utcai parkoló és szervízút építése 11. P+R parkoló építése a déli városkapuban 12. Tapolca-patak menti sétány építése és légvezeték cseréje 13. Volt orvosi rendelő hasznosítása 14. Kisfaludy utcai telek hasznosítása 15. Alsómalom épületének hasznosítása 16. Arany János utcai lakásfejlesztés 17. Posta épületének felújítása 18. Fő tér 7-9. felújítása 19. Tavasbarlang fogadóépületének felújítása 20. Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése 21. Kőtár kialakítása az Iskola Múzeum épületében 22. Közpark kialakítása a déli városkapuban 23. Távolsági buszpályaudvar áthelyezése a déli városkapuba 24. Nagyköz u. Petőfi u. zöldfelület bővítés 25.Szent Erzsébet Óvoda felújítása 26. Piaccsarnok felújítása 39

40 8. táblázat: Tervezett beavatkozások a Belvárosi akcióterületen Akcióterület fejlesztési célja A tervezett beavatkozások típusa A tervezett tevékenység sorszáma és megnevezése ROP A B KDOP C D Magán 9. Köztársaság tér déli rész felújítása 10. Nagyköz utcai parkoló és szervizút építése 11. P+R parkoló építése a déli városkapuban 12. Tapolca-patak menti sétány építése és légvezeték cseréje 1. Tamási Áron Művelődési Központ felújítása 2. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása közösségi rész 3. Belvárosi Irodaház felújítása közszféra rész 8. Fő tér körüli belső udvarok felújítása 4. Tópresszó felújítása 6. Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása gazdasági rész 7. Belvárosi Irodaház felújítása gazdasági rész C D Közszféra A B Magán Önkormányzati 13. Volt orvosi rendelő hasznosítása 14. Kisfaludy utcai telek hasznosítása 15. Alsómalom épületének hasznosítása 16. Arany János utcai lakásfejlesztés 5. Fő tér 21. felújítása 17. Posta épületének felújítása 18. Fő tér 7-9. felújítása 22. Közpark kialakítása a déli városkapuban 23. Távolsági buszpályaudvar áthelyezése a déli városkapuba 24. Nagyköz u. - Petőfi u. zöldfelület-bővítés 21. Kőtár kialakítása az Iskolamúzeum épületében C 20. Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése Egyéb B Állami 19. Tavasbarlang fogadóépületének felújítása D Önkormányzati és magán 26. Piaccsarnok felújítása C Egyházi 25.Szent Erzsébet Óvoda felújítása A KDOP pályázati kiírás keretében tervezett beavatkozások a Fő tér körül összpontosulnak, felfűzve a Fő tér Deák Ferenc utcai kelet-nyugati kereskedelmi tengelyt, valamint az észak-déli kulturális-rekreációs tengelyt (Tapolca-patak, Malomtó, Tamási Áron Művelődési Központ, Köztársaság tér). Összességében hozzájárulnak ahhoz, hogy a Belváros, mint a legtöbb funkcióval rendelkező városrész, ezeket a funkciókat megfelelő minőségben, fenntarthatóan töltse be, új használókat vonjon be a város kulturális tevékenységeibe, és új funkciókat hozzon létre. A kelet-nyugati tengely fejlesztéseihez tartozik a Fő tér körüli belső udvarok, a Belvárosi Irodaház, a Fő tér 7-9., a Könyvtár, ezek kiszolgálására a Nagyköz utcai parkoló kialakítása. Az észak-déli tengely fejlesztései a város fő zöldterülete, a Köztársaság tér felújításának II. ütemétől a Tamási Áron Művelődési Központ felújításán át a Déli városkapunál kialakítandó P+R parkoló és Közparkhoz vezetnek a létesítendő Tapolca-patak menti sétányon keresztül. Ezekhez csatlakozik a Malom-tó partján található Tópresszó épületének bővítése. 40

41 A közszféra beavatkozásai közül az önkormányzat magánerős beavatkozásként tervezi a távolsági buszállomás déli városkapuhoz helyezését, a Petőfi utca - Nagyköz utca közötti tömb szanálását majd zöldterületté alakítását, a Bárdos Lajos Általános Iskola épületének további felújítását. A belváros idegenforgalmi látványosságainak bővítése céljából az önkormányzat a Kőtár kialakítását tervezi a Malom-tó partján lévő Iskola Múzeum épületében, állami forrásból tervezett beavatkozás a Tavasbarlang épületének felújítása. A magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások a Fő tér 21. homlokzatfelújítása, az Alsómalom jelenleg üresen álló épületének hasznosítása, a Kisfaludy utcai telek vegyes funkciójú beépítése és az Arany János utcai lakásfejlesztés, valamint a volt orvosi rendelő jelenleg üresen álló épületének hasznosítása, továbbá a Posta és a Fő tér 7-9. épületének felújítása.. Egyéb beruházásként a köz- és magánszféra kívánja megvalósítani a Piaccsarnok épületének felújítását. Az egyház által tervezett beavatkozás a Templom-dombon található Szent Erzsébet Óvoda felújítása. A fejlesztésekkel a tapolcai városközpont funkciói és kiszolgálási színvonala megnő, amely az egész város fejlődésére indukáló hatással lehet. A turizmus kiemelt jelentősége miatt a vendégforgalom növekedésére is hat a város megújulása, ezáltal segítve az itt lakók boldogulását. 41

42 V.4. TULAJDONVISZONYOK BEMUTATÁSA 9. táblázat: A fejlesztéssel érintett ingatlanok tulajdonviszonyai A beavatkozás típusa A tevékenység neve Hrsz. A fejlesztéssel érintett ingatlan tulajdonosa Egyéb információ KDOP Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása Belvárosi Irodaház felújítása 2836 önkormányzati 866 egyéb (önkormányzati és magán) 2836 önkormányzati Résztulajdonos a Balaton Elektronika Kft. Tópresszó felújítása 31 magán Tulajdonos az MZ/X Kft. Fő tér körüli belső udvarok felújítása Zeneiskola és APEHudvar 871/3, 877, 880/2, 880/6 önkormányzati Balaton üzletközpont 871/3, 871/4, 871/5 önkormányzati Régi postaudvar 2793/2 önkormányzati Vasudvar önkormányzati Fő tér /3 önkormányzati Deák F. u. Ady E. u. közötti átjáró 2788 önkormányzati Köztársaság tér déli rész felújítása 2923, 2924/1, 2924/2, 2925 önkormányzati Nagyköz utcai parkoló és szervizút építése 890/2, 890/3, 890/4, 891, 893, 894, 895, 898, 897, 896, 899, 900, 901, 902, 903, önkormányzati magán P+R parkoló építése a déli városkapuban 733, 734, 783, 736, 785 önkormányzati Magán Közszféra Volt orvosi rendelő hasznosítása Kisfaludy utcai telek hasznosítása Alsómalom épületének hasznosítása Arany János utcai lakásfejlesztés Posta épületének felújítása 3 önkormányzati 2845, 2846, 2842 önkormányzati 683, 684 magán 95 magán 2782 magán Fő tér 7-9. felújítása 2811/2 magán Fő tér 21. felújítása 2821 magán Tavasbarlang fogadóépületének felújítása Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése 2850 állami 2622 önkormányzati Jelenleg még önkormányzati tulajdonban van, az értékesítési pályázat folyamatban van. Jelenleg a Cselle-Ház 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. tulajdonában van, a kft. értékesítése folyamatban van. Tulajdonosai 50-50% arányban egy magánszemély, illetve a Piscicultura Kft. Jelenleg még önkormányzati tulajdonban van, az értékesítési pályázat folyamatban van. Tulajdonos a Magyar Posta zrt. Jelenleg még önkormányzati tulajdonban van, az értékesítési pályázat folyamatban van. Tulajdonos a Planum Investment Kft. Balatoni Nemzeti Park igazgatóság 42

43 A beavatkozás típusa A tevékenység neve Hrsz. A fejlesztéssel érintett ingatlan tulajdonosa Egyéb információ Egyéb Kőtár kialakítása az Iskola Múzeum épületében Közpark kialakítása a déli városkapuban Távolsági buszpályaudvar áthelyezése a déli városkapuba Nagyköz u. Petőfi u. zöldfelület bővítés Szent Erzsébet Óvoda felújítása 52/2 önkormányzati 732/2, 733, 734, 784, 785 önkormányzati 738, 739,740,741,742,743, 744,745,746,747,748,749, 750,751,752,753,754,755, 756,757,758,759,760,761, 762,763,764,765,766,767, 768/1-2, 769,770, 771,772/1-2,773/1-2, 774,775,776,777,778, 779/1-3, 781, , 885, 886, 887, 888, 889, 890/1 Önkormányzati magán magán 54 egyházi Piaccsarnok felújítása 2503 önkormányzati A KDOP forrásból tervezett fejlesztések esetében azon ingatlanoknál, ahol a fejlesztés tárgyát képező ingatlan nem tisztán önkormányzati tulajdonú, a magántulajdonosok támogatásban részesülő partnerként bevonásra kerültek a fejlesztésekbe. A magánerőből történő fejlesztéseket megerősítő dokumentumokat a 7. melléklet tartalmazza. Az Önkormányzat a fejlesztések megvalósításáról folyamatos kapcsolatot tart fenn az érintettekkel. A tulajdonviszonyok hitelességét a KDOP pályázat mellékletétét képező tulajdoni lapok igazolják. 43

44 5. sz. térkép: a fejlesztések által érintett ingatlanok tulajdonviszonyai 44

45 V.5. VÁROSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA V.5.1. Projektek a KDOP funkcióbővítő városrehabilitáció pályázati kiírás keretében Tevékenység megnevezése 10. táblázat: KDOP beavatkozások a Belvárosi akcióterületen A tevékenység Helyszíne A tevékenység típusa Finanszírozó Srukturális Alap Jövedelemtermelés Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Tapolca, Kisfaludy utca közösségi ERFA Nincs Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása közösségi rész Tapolca, Batsányi J. u. 3 közöségi ERFA Nem jelentős Belvárosi Irodaház felújítása közszféra rész Tapolca, Kossuth L. u. 2. közszféra ERFA Jelentős Tópresszó felújítása Tapolca, Batsányi tér 5. gazdasági ERFA Nem releváns Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása gazdasági rész Tapolca, Batsányi J. u. 3 gazdasági ERFA Belvárosi Irodaház felújítása gazdasági rész Tapolca, Kossuth L. u. 2. gazdasági ERFA Fő tér körüli belső udvarok felújítása Tapolca, belső udvarok városi ERFA Nincs Köztársaság tér déli rész felújítása Tapolca, Köztársaság tér városi ERFA Nincs Nagyköz utcai parkoló és szervizút építése Tapolca, Nagyköz utca városi ERFA Nem releváns P+R parkoló építése a déli városkapuban Tapolca-patak menti sétány építése és légvezeték cseréje Tapolca, déli tehermentesítő út Tapolca, Tapolca-patak és Alsómalom-tó városi ERFA Nincs városi ERFA Nincs 45

46 V Gazdasági funkció fejlesztése Az akcióterület gazdasági funkciói elsősorban minőségi javítást igényelnek, ugyanakkor a fokozottabb gazdasági aktivitás a funkciók bővülését is megköveteli. Az akcióterület pályázati elemei között a Tópresszó bővítése és a Belvárosi Irodaház homlokzati felújítása, városképbe illesztése szerepel 2. Ezek a beavatkozások tartalmazzák a kiskereskedelmi és vendéglátói tevékenység erősítését, valamint a szolgáltatóház korszerűsítésével a városban elérhető szolgáltatások színvonalát. A beavatkozások ugyanakkor kiegészülnek a magánszféra által vállalt gazdasági funkciójú fejlesztésekkel (ld. V.5.2. fejezet.). 11. táblázat: A Belvárosi Irodaház felújítása Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása Belvárosi Irodaház felújítása gazdasági funkció szolgáltatóház felújítása ERFA A Belvárosi Irodaház önkormányzati tulajdonban van, és különböző szolgáltatóknak, hivataloknak és civil szervezeteknek ad otthont mint bérlőknek. Maga az épület egykor a Bauxitbánya Vállalat irodaháza volt, és alumínumborítású homlokzatával környezetével szemben jelentős kontrasztot képez a Fő tér keleti lezárásaként. A városképi illeszkedés érdekében új vakolt homlokzatot, illetve magastetőt kap, de a hasznos alapterület nem változik. Jelen projektelem a gazdasági funkciót betöltő bérlők (szolgáltatók, kamarák) hasznos területére eső költségeket tartalmazza. A szolgáltatók, bérlők a következők: Tapolcai Vadásztársaság, Zelka Kft. (kábelszolgáltató), Veszprém Megyei Agrárkamara, Trinety Internet Kft., Vállalkozók Egyesülete, ügyvédek, könyvelők (összesen 515 m 2 ). A költségek a funkciók által elfoglalt m 2 -ek arányában lettek megosztva, így a közigazgatási funkciók 54,4%-ot, a gazdaságiak 45,6%-ot tesznek ki. Projekt helyszíne Tapolca, Kossuth Lajos u. 2., hrsz Pályázó szervezet megnevezése Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tapolca Város Önkormányzata Különböző szolgáltatások nyújtói, illetve az ezeket igénybevevők, kamarák, stb.: az irodaház külső megújulásával kellemesebb környezetbe kerülhetnek. Városképi szempontból a célcsoportba tartoznak a Fő tér járókelői is: az épület megújulása után kevésbé fog kilógni a városképből III IV. Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya 40% Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Önerő Építési engedély szintű tervdokumentáció, tervezői költségbecslés Építési engedély, közbeszerzés, kiviteli tervek 2 A Belvárosi Irodaház homlokzati felújítása funkciói alapján két projektre bontható: a kereskedelmi funkciójú irodaterületek a gazdasági funkció fejlesztése, a közigazgatási funkciójú irodaterületek a közszféra fejlesztése tevékenységként. 46

47 12. táblázat: A Tópresszó felújítása Projekt neve Tópresszó felújítása Tevékenység típusa gazdasági funkció KKV által tulajdonolt vendéglátó egység felújítása, bővítése Finanszírozó strukturális alap ERFA A Tópresszó a Malomtó partján, igen frekventált és értékes helyen fekvő vendéglátó egység, megjelenése, felszereltsége és kapacitása azonban már nem felel meg az igényeknek. A felújítás keretében az épület magastetőt kap, a földszinti rész kibővül. A tulajdonos kisvállalkozás beruházásában a létesítményt Projekt rövid leírása korszerű konyhával és vizes helyiségekkel szereli fel. Ezáltal a városközpont kiemelkedő jelentőségű vendéglátóhelyének szolgáltatási színvonala és kapacitása nő, növelve az Akcióterület gazdasági teljesítményét, és ösztönözve más gazdasági tevékenységek megjelenését a megnövekvő vendégforgalomra alapozva. Projekt helyszíne Tapolca, Batsányi János tér 5., hrsz. 31 Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya 50% Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Tapolca Város Önkormányzata MZ/X Kft. Tulajdonos, üzemeltető, önrész biztosítója Az egyik legnépszerűbb vendéglátóhelyet helyiek és turisták egyaránt használják: ők érintettek a Tópresszó megújulásában II IV Ft Ft Partner saját forrása Építési engedély, tervezői költségbecslés Közbeszerzés, kiviteli tervek 13. táblázat: Balaton Elektronika Kft. üzlethelyiségének felújítása Projekt neve Balaton Elektronika Kft. üzlethelyiségének felújítása gazdasági funkció Tevékenység típusa gazdasági funkció KKV által tulajdonolt épületrész külső felújítása Finanszírozó strukturális alap ERFA A Wass Albert Könyvtár épülete ad helyet egyúttal a Balaton Elektronika Projekt rövid leírása üzlethelyiségének is, így a könyvtárépület homlokzati felújításával egyidejűleg az üzlethelyiség homlokzata is megújul. Projekt helyszíne Tapolca, Batsányi János u. 1., hrsz. 866 Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete I. Megvalósítás tervezett vége I. Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya 50% Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Tapolca Város Önkormányzata Balaton Elektronika Kft. Saját területre eső önrész biztosítása a Könyvtár épületének felújításához Könyvtár használói, Balaton Elektronika Kft. ügyfelei Ft Ft KKV tulajdonos saját forrása Építési engedély szintű tervdokumentáció Építési engedély, közbeszerzés, kiviteli tervek 47

48 V Közösségi funkció fejlesztése Az akcióterület két kiemelkedő közösségi funkciójú fejlesztése a Wass Albert Könyvtár, valamint a Tamási Áron Művelődési Központ műszaki és funkcionális megújítása. Mindkét intézményre súlyos költségeket rónak a korszerűtlen épületek adottságai, melyek javításával (nyílászárók, fűtésrendszer cseréje) a működés fenntarthatóvá tehető. A megtakarításokból megvalósított többletfunkciók a városlakók kulturális igényeinek magasabb fokú kielégítését szolgálják, a megújult épületek pedig a városkép javításához is hozzájárulnak. A Wass Albert Könyvtár és Múzeum esetében a teljesen korszerűtlen villamos rendszer és a nyílászárók cseréje mellett homlokzati rekonstrukció is tervezett, amely lehetővé teszi fedett terasz kialakítását is. A fejlesztéshez különböző programok kapcsolódnak (pl. számítógépes tanfolyam, költészet napja, ld. soft elemek), amelyek elősegítik a megújuló könyvtár intenzívebb használatát és a használók számának növekedését. A Tamási Áron Művelődési Központ megújulása is az energiapazarló nyílászárók, valamint a fűtési rendszer korszerűsítésével történhet meg, amelyet homlokzati felújítás és egyes belső terek felújítása kísér. A fejlesztéshez kapcsolódik a Szász Márton Általános Iskola és Speciális Szakiskola diákjainak kézzel készített tárgyakat fejlesztő programja. 14. táblázat: Wass Albert Könyvtár és Múzeum korszerűsítése Projekt neve Wass Albert Könyvtár ás Múzeum korszerűsítése és funkcióbővítése Tevékenység típusa közösségi funkció könyvtár felújítása Finanszírozó strukturális alap ERFA Az egykori pártházban kialakított könyvtár ma már nem felel meg sem az alapvető műszaki fenntarthatósági, sem a könyvtár funkcionális követelményeinek. Az épület homlokzati felújításával, nyílászáró-cseréjével, akadálymentesítésével és a belső kialakítás korszerűsítésével, a funkciók bővítésével a város az igényeknek megfelelő könyvtárat kaphat. A funkciók bővítése kiterjed a kistérségi könyvtárhálózat erősítésére, valamint a Projekt rövid leírása közösségépítő, ismeretterjesztő rendezvények szervezésére, melyeket az Önkormányzat kapcsolódó beruházásként vállal. Ezáltal a költségcsökkenés mellett nő a szolgáltatások színvonala, mellyel nőhet a könyvtár használóinak száma, ezzel elősegítve Tapolca és a kistérség lakóinak művelődését, tudomány és kultúra iránti érdeklődését, és ezzel a tudásalapú társadalom megteremtését. Projekt helyszíne Tapolca, Batsányi János u. 1., hrsz. 866 Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége I. Tapolca Város Önkormányzata Balaton Elektronika Kft. Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya 85% Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Ingatlan résztulajdonosa A könyvtár használói: diákok, kutatók, irodalom, kultúra és művészet iránt érdeklődők érintettek a projektben, valamint azok, akik eddig nem használták a Könyvtár szolgáltatásait akadályoztatásuk miatt vagy a szolgáltatások elégtelensége miatt III. Saját forrás Építési engedély szintű tervdokumentáció, tervezői költségbecslés Építési engedély, közbeszerzés, kiviteli tervek 48

49 8. ábra: A Wass Albert Könyvtár és Múzeum tervezett állapotának látványrajza Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala, táblázat: A Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása Tamási Áron Művelődési Központ felújítása közösségi funkció művelődési ház felújítása ERFA Az egykori zsinagóga bővítésével kialakított művelődési ház műszakilag mélyen alatta marad a fenntarthatósági követelményeknek, ezért a nyílászáró-csere, homlokzati hőszigetelés, tetőszigetelés elengedhetetlen rajta. Emellett a teljes fűtőszellőző és villamos rendszer átalakítása, illetve függetlenítése is szükséges. A funkciók megfelelő betöltéséhez a színházterem felújítása, új bútorzat beszerzése, belső hőszigetelések felújítása szükséges. A fejlesztéssel az épület akadálymentesített lesz, a volt zsinagóga felőli homlokzat felújításra kerül. Az épület fenntartási költségei csökkenésével több forrás jut a művelődési központ rendezvényeire, amivel bővül a kulturális kínálat a városban. Projekt helyszíne Tapolca, Kisfaludy u. 2-6., hrsz Pályázó szervezet megnevezése Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Tapolca Város Önkormányzata A művelődési központ használói: klubtagok, színházlátogatók, fiatalok érintettek elsősorban, de tágabb értelemben Tapolca és a kistérség összes lakosa, hiszen az intézmény a térség kulturális központja III II. Támogatás aránya 85% Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Ft Ft Saját forrás Felújítási terv, tervezői költségbecslés (építési engedély nem szükséges) Közbeszerzés, kiviteli tervek 49

50 9. ábra: A Tamási Áron Művelődési Központ helyszínrajza Forrás: Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, V Közszféra funkció fejlesztése A közszféra funkció Tapolca városközpontjában a Városháza épületében és az egykori Harangozó-ház helyén levő, korábban a Bauxitbánya Vállalat irodaházaként működő Belvárosi Irodaházban koncentrálódik (elsősorban területi jelentőségű közhivatali funkciókkal). Előbbi épülettömb már korábban megújult, míg utóbbi a Fő tér egyik kiemelt helyén vár elavult homlokzatának rekonstrukciójára. A felújítás keretében részleges akadálymentesítés is történik, valamint új funkcióval bővül az épület: az Egészségügyi és Szociális Alapellátó Intézet egyes funkcióival. Tervezett a jelenleg még més épületben működő Veszprém megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi Irodájának áthelyezése is. Ezáltal az épületben helyet kapó szolgáltatások jobban megközelíthetőek lesznek, valamint az épület városképi illeszkedése is igen jelentősen javul. 50

51 16. táblázat: A Belvárosi Irodaház közigazgatási részlegének fejlesztése Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása Belvárosi Irodaház közigazgatási részlegek közszféra funkció közigazgatási funkciót ellátó épület felújítása ERFA A Belvárosi Irodaház önkormányzati tulajdonban van, és különböző szolgáltatóknak, hivataloknak és civil szervezeteknek ad otthont mint bérlőknek. Maga az épület egykor a Bauxitbánya Vállalat irodaháza volt, és alumíniumborítású homlokzatával jelentős kontrasztot képez a Fő tér keleti lezárásaként. A városképi illeszkedés érdekében magastetőt kap, valamint az épület részlegesen akadálymentesített lesz. Jelen projekt a közigazgatási funkciót betöltő bérlők (hivatalok) hasznos területére eső költségeket tartalmazza. Az épületben működő hivatalok: Szent György-hegy Hegyközség, ÁNTSZ Tapolcai Kirendeltség, Szociális és Egészségügyi Alapellátó Intézet, Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Tapolcai Kistérségi Társulás, Vöröskereszt, Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete, Assisi Szent Ferenc Állatmenhely Alapítvány. Itt kap helyet a közeljövőben a tapolcai Polgári Védelem irodája, valamint a Szociális és Egészségügyi Alapellátó Intézet egyes további funkciói is. A költségek a funkciók által elfoglalt m 2 -ek arányában lettek megosztva, így a közigazgatási funkciók 54,4%-ot, a gazdaságiak 45,6%-ot tesznek ki. Projekt helyszíne Tapolca, Kossuth Lajos u. 2., hrsz Pályázó szervezet megnevezése Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya 80% Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Tapolca Város Önkormányzata A projekt célcsoportjaként az egyes közhivatalok ügyfeleit, a Fő tér használóit nevezhetjük meg III IV Ft Ft Saját forrás Építési engedély szintű tervdokumentáció, tervezői költségbecslés Építési engedély, közbeszerzés, kiviteli tervek 10. ábra: A Belvárosi Irodaház a megújulás után Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala,

52 V Városi funkció fejlesztése Az akcióterületen a városi funkciók fejlesztése egyaránt szolgálja a közlekedési, a környezeti és a kulturális, valamint részben a gazdasági funkciók fejlesztését. A Fő tér körüli belső udvarok, átjárók közterületi rehabilitációja a központ és az itt elhelyezkedő üzletek gyalogos megközelítését teszi vonzóbbá. A Köztársaság tér déli részének felújítása a zöldfelület rehabilitációja mellett színvonalas, nagy befogadóképességű rendezvényteret hoz létre, valamint parkolási helyeket biztosít a beépítendő Kisfaludy utcai foghíjtelek parkolója helyett. A Déli városkapuhoz kapcsolódó patak menti sétány-híd és parkoló kiépítése a városközpont környezetbarát és színvonalas megközelítését szolgálja, és a kapcsolódó közpark kiépítésével a zöldfelület mennyisége is nő. A Nagyköz utcai parkoló a városközponti parkolási igényeket elégíti ki egy rendezett parkoló megvalósításával. Projekt neve Tevékenység típusa 17. táblázat: A Nagyköz utcai parkoló fejlesztése Nagyköz utcai parkoló és szervizút városi funkciók parkoló kialakítása Finanszírozó strukturális alap ERFA A belvárosban a parkolóhelyek száma a szükséges alatt van, és ezek a parkolóhelyek sokszor értékes helyet foglalnak a közterületből. A Nagyköz utcai Projekt rövid leírása fizetőparkoló kialakításával, amely 75 db személygépkocsi elhelyezését teszi lehetővé, kielégíthetők a Belvárosba érkezők igényei, és rendezettebbé válik a parkolás a városközpontban. Tapolca, Nagyköz utca, hrsz. 890/2, 890/3, 890/4, 891, 893, 894, 895, 896, 897, Projekt helyszíne 898, 899, 900, 901, 902, 903, 904, 874 Pályázó szervezet megnevezése Tapolca Város Önkormányzata A városközpontba gépjárművel érkezők, idősek, mozgásukban korlátozottak a Célcsoport bemutatása projekt fő célcsoportjai, akik könnyebben érik majd el a városközpontot. Megvalósítás tervezett kezdete I. Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés II. Támogatás aránya 40% Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Ft Ft Saját forrás Koncepcióterv, tervezői költségbecslés Közbeszerzés, kiviteli tervek 11. ábra: A Nagyköz utcai parkoló fejlesztési terve Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala,

53 18. táblázat: Déli városkapu parkoló és sétány Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása Parkoló és sétány kialakítása a déli városkapunál városi funkciók parkoló kialakítása, gyalogos sétány kialakítása ERFA A városba autóval érkezőknek jelenleg nem áll rendelkezésre olyan helyen elegendő számú parkolóhely, ahonnan a belváros szolgáltatásai, nevezetességei könnyen megközelíthetőek. A Déli városkapunál tervezett, 73 személygépkocsi és 14 autóbusz elhelyezését lehetővé tevő ingyenes parkoló és az ehhez kapcsolódó Tapolca-patak menti sétány, valamint kapcsolódó fejlesztésként kiszolgáló létesítmények és közpark lehetővé teszik a parkolás után a városközpont gyors és kellemes megközelítését. Ezáltal a városba érkezők nem terhelik autóforgalommal a belvárost, hosszabb időt tölthetnek el és parkolási díj helyett különböző szolgáltatásokra, termékekre költhetnek a városban. A Malomtó és az Alsó-tó folytatása, a Tapolca-patak ideális helyszíne a városi zöldfelületek kiterjesztésének, használhatóvá tételének. A patak mentén kialakítandó sétány az ún. észak-déli kulturális-rekreációs tengelyen bekapcsolhatja a város déli részét is a belváros vérkeringésébe, valamint a Déli városkapu és az ott kiépítendő parkoló felől gyalogos elérést biztosíthat a városközpont felé. A sétány a gondozott zöldfelület déli határától, a Malomköz utcától indulna délre a patak jobb partján, egy szakaszon konzolosan a vízfelület fölé helyezve. A projekthez kapcsolódik a az Alsó-tó melletti légvezeték földkábellel való kiváltása, valamint önerős beruházásként a Déli városkapunál kialakítandó parkoló melletti közpark kiépítése. A sétány környezetében extenzív zöldfelület kerülne kialakításra Projekt helyszíne Tapolca, hrsz. 783, 736, 733, 734, 785, 784, 732/2 Pályázó szervezet megnevezése Tapolca Város Önkormányzata A városba gépjárművel érkezők: ingázók, turisták, akik ezentúl kulturált körülmények között közelíthetik meg a városközpontot. A belvárosban lakókat is Célcsoport bemutatása célozza a projekt: a gépjármű-közlekedés csökkenésével javul lakókörnyezetük minősége. Megvalósítás tervezett kezdete I. Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés II Ft Támogatás aránya 70% Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Ft Saját forrás Koncepcióterv, tervezői költségbecslés Közbeszerzés, kiviteli tervek 12. ábra: P+R parkoló fejlesztési terve a déli városkapunál Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala,

54 Projekt neve Tevékenység típusa 19. táblázat: A Köztársaság tér fejlesztése Köztársaság tér déli rész felújítása városi funkciók köztér felújítása Finanszírozó strukturális alap ERFA A Köztársaság tér a belváros legjelentősebb zöldfelülete, melynek északi része korábban megújult, a déli része azonban rehabilitációra szorul. A téren minőségi zöldfelület, ideiglenesen használható rendezvénytér és 45 db parkoló kerülnek kialakításra (a Kisfaludy utcai foghíjtelek parkolóit részben pótlandó), amellyel több szabadtéri rendezvény megtartása válik lehetővé, és a pihenésre alkalmas zöldfelületek mennyisége is nő. Projekt rövid leírása A szomszédos Kisfaludy utcai foghíjtelek fejlesztésével, a Tamási Áron Művelődési Központ és a Tavasbarlang fogadóépületének megújulásával a tér környezete jelentősen felértékelődik. A rendezvénytér kialakításával a város egy nagy befogadóképességű szabadtéri események rendezésére alkalmas térrel bővül, amely lehetővé teszi a kulturális, szórakoztató események számának növelését, a város szolgáltatási színvonalának emelését. Projekt helyszíne Tapolca, Köztársaság tér, hrsz. 2923, 2924/1, 2924/2, 2925 Pályázó szervezet megnevezése Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Tapolca Város Önkormányzata A Köztársaság tér használói: járókelők, rendezvények látogatói, gépjárművel érkezők (pl. Tavasbarlang látogatói) az elsődleges célcsoportok III II. Támogatás aránya 70% Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Ft Ft Saját forrás Koncepcióterv, tervezői költségbecslés Közbeszerzés, kiviteli tervek 13. ábra: A Köztársaság tér kertépítészeti koncepcióterve Forrás: Tapolca város Polgármesteri Hivatala,

55 Projekt neve 20. táblázat: Fő tér Deák Ferenc u. körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Fő tér Deák Ferenc u. körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja városi funkciók közterület felújítása ERFA A Fő tér és a Deák Ferenc utca, valamint az itt található kiskereskedelmi egységek, kulturális intézmények gyalogos megközelítése jelentős részben a tömböket átszelő udvarokon, átjárókon történik, sajátos szerkezetet alkotva ezzel a belvárosban. Az átjárók, udvarok egy része elhanyagolt, elavult állapotú, burkolatuk és zöldfelületeik felújításra szorulnak. E közterületek megújításával a belváros gyalogos megközelítése vonzóbb lesz, amivel csökkenhet az autóforgalom és nőhet a kiskereskedők forgalma. A projekt keretében a következő udvarok újulnának meg: Zeneiskola és APEHudvar (zenei koncerteknek is helyet adó terasz-színpad megújulásával), Balaton Üzletközpont udvara, Vasudvar, Deák Ferenc utca 11.- Ady Endre utca 22. közötti átjáró, Régi postaudvar, Fő tér 12. udvara. A felújítások tartalmazzák a burkolatcserét, a növényzet pótlását, fejlesztését, kerékpártárolók, hulladéktárolók, padok, esetenként vízjáték, köztéri szobor elhelyezését, távhővezeték föld alá helyezését. Tapolca, Fő tér és Deák Ferenc utca egyes belső udvarai, hrsz. 877, 880/2, 880/6, 871/3, 871/4, 871/5, 2804, 2811/1, 2836, 2793/2, 19/3, 2788, 2792/6 Tapolca Város Önkormányzata A célcsoportok a városközpontba gyalogosan érkezők, illetve az udvarokon elhelyezkedő üzletek, intézmények ügyfelei. A megújulással új csoportok térhetnek át gyalogos közlekedésre és új vásárlói lehetnek az üzleteknek II II. Támogatás aránya 65% Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Ft Ft Saját forrás Koncepcióterv, tervezői költségbecslés Közbeszerzés, kiviteli tervek 14. ábra: Zeneiskola- és APEH-udvar kertépítészeti koncepcióterve Forrás: Tapolca Város Polgármesteri Hivatala,

56 21. táblázat: Fő tér Deák Ferenc u. körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja Projekt neve Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér rehabilitációja Tevékenység típusa városi funkciók közterület felújítása Finanszírozó strukturális alap ERFA A Tamási Áron Művelődési Központ hátsó homlokzata (volt zsinagóga) előtti tér jelenleg elhanyagolt állapotú. A felújítással, amely tartalmazza a zöldfelület Projekt rövid leírása rehabilitációját, parkolók rendezett kialakítását, a művelődési ház környezete az intézménnyel együtt megújulhat. Projekt helyszíne Tapolca, Iskola utca, hrsz Pályázó szervezet megnevezése Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya 70% Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Tapolca Város Önkormányzata A célcsoport a Tamási Áron művelődési központba érkezők, illetve más járókelők, akiknek erre vezet az útjuk IV IV Ft Ft Saját forrás Koncepcióterv, tervezői költségbecslés Közbeszerzés, kiviteli tervek 56

57 V Beruházásokhoz kapcsolódó kiegészítő kis léptékű ( soft ) tevékenységek Az infrastrukturális beruházásokat a lakókat bevonó projektelemek kísérik: ilyen a megújuló Köztársaság téren a kialakítandó rendezvényteret használó események megvalósítása, illetve a felújítandó Könyvtár új rendezvényei. Emellett más soft projektekkel járul hozzá az önkormányzat az akcióterületi célok megvalósulásához: a speciális iskola diákjai által végzett helyi gyógynövény-termesztés hozzájárulhat a munkahely-teremtéshez és a helyi gazdaság erősítéséhez. A környezettudatossági képzés és rendezvények által a beruházások fenntarthatósághoz való hozzájárulása (energiamegtakarítás, stb.) mellett a lakosságot is erre a hozzáállásra tanítja. A szülő-gyermek klub elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek és szülők számára teremt lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjanak a város fejlődésébe. Projekt neve Tevékenység típusa 22. táblázat: Rendezvények a megújult Köztársaság téren Rendezvények a megújult Köztársaság téren soft típusú tevékenységek Finanszírozó strukturális alap ERFA A Tavasz Tapolca, Tapolcai Ünnepi Napok, Borhét rendezvények immár hagyományosak Tapolcán. Az események fő profilja a zenei kultúra, a helyi hagyományok népszerűsítése. Projekt rövid leírása A rendezvények programgazdagságának szélesítésével lehetséges a látogatók számának növelése, amely hozzájárulhat a közösségi és kulturális élet gazdagodásához Tapolcán. Projekt helyszíne Tapolca, Kisfaludy utca 2-6. Pályázó szervezet megnevezése Tapolca Város Önkormányzata Célcsoport bemutatása A célcsoport a teljes lakosság, különösen azon része, amely nem látogatott eddig szabadtéri rendezvényeket Tapolcán, valamint a városba látogató turisták. Megvalósítás tervezett kezdete I. Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya 80% Támogatás nagysága Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek IV Ft Ft Programtervek Közbeszerzés 57

58 23. táblázat: Programok a megújult Wass Albert Könyvtárban Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása Programok a megújult Wass Albert Könyvtárban soft típusú tevékenységek ERFA Az átalakítás több szempontból is pozitív módon befolyásolja a rendezvények szervezésének munkálatait és lebonyolítását: az eddigieknél jóval nagyobb számú látogatóközönség befogadása, a rendezvények minőségének javítása méltó háttér, megfelelő enteriőr biztosítása révén, megfelelő technikai feltételek akusztika, vizuális befogadás biztosítása, a könyvtári tér ellenőrzésének megoldása a rendezvényeknek a földszinti helyiségben történő megrendezése által, az esélyegyenlőség szempontjainak való megfelelés: a hátrányos helyzetűek bevonása a közösségi tevékenységbe. Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés A rendezvények szervezése a könyvtár kulturális-közművelődési-pedagógiai tevékenységének csak egy területe. Amennyiben teljességre törekvően kívánjuk meghatározni e tevékenységi kör elemeit, a következőket sorolhatjuk fel: a felnőtt olvasószolgálat rendezvényei, programok a Gyermekrészlegben, klubok, szakkörök működésének koordinálása, kiállítások rendezése, a civil szervezetekkel a rendezvényszervezés területén történő együttműködés révén a város kulturális életében való aktív részvétel, kiadványok megjelentetése. Tapolca Tapolca Város Önkormányzata Wass Albert Könyvtár és Múzeum Szervezés, tevékenységek lebonyolítása, dokumentálás Tapolca városban működő oktatási-nevelési intézmények III III. Támogatás aránya 80% Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Ft Ft Saját forrás Programjavaslat Közbeszerzés 58

59 24. táblázat: Helyi termesztésű gyógynövények feldolgozása és árusítása a Szász Márton Speciális Szakiskola diákjai által Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Helyi termesztésű gyógynövények feldolgozása és árusítása a Szász Márton Speciális Szakiskola diákjai által soft típusú tevékenységek ERFA A Művelődési Ház 2003 óta rendszeresen helyet biztosit és egyben szervezője a különböző korosztályok egészségnevelésével kapcsolatos részfeladatoknak. A Szász Márton Általános Iskola sajátos nevelési igényű tanulói által, az iskola szakembereinek szakmai irányítása mellett termesztett és csomagolt gyógynövények és gyógynövény keverékek árusítását is megszervezték a szervezők. Az iskola 1998 óta működteti e tevékenységét a sajátos nevelési igényű tanulóinak kiegészítő jellegű foglalkoztatására és aktív, közvetlen közreműködésükkel. Az iskola a tevékenységet jelenleg 1,2 ha (önkormányzati tulajdon, térítésmentesen használatba adva) területen gazdálkodik, termeszti az ellenőrzött, 26-féle gyógynövényt. A magyarországi Biokultúra Egyesület szakmai útmutatása szerint, az iskola által foglalkoztatott szakemberek irányítása mellett termesztett gyógynövényeket az Országos Élelmiszerbiztonsági Felügyelet engedélye alapján forgalmazza az iskola. Az előállított gyógynövényeket és gyógynövénykeverékeket, évenként és fajtánként évi csomagnyi mennyiségben forgalmazzák. Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Korábban is megfogalmazódott az igény e tevékenység kiterjesztésére, amely a Tamási Áron Művelődési Központ felújítása után az itt biztosított helyiségben javasolt. A ház földszintjén ki lehet alakítani egy kb 10 m 2 alapterületű helyiséget, melyben az eddig eseményhez kötött gyógynövény-gyógytea forgalmazást rendszeressé, folyamatossá lehet tenni. A ház nyitvatartási alatt, kapcsolódó rendezvényei alatt végig működhet a gyógynövény bolt. A tevékenység kapcsolható a szomszédos Tavas barlangot látogató hazai és külföldi vendégekhez is, szóróanyagok segítségével, termékismertetőkkel tényleges vásárolóvá tehető egy részük. A gyógynövények, keverékek egészségre gyakorolt pozitív hatásainak megismertetésére, felvilágosításra és a forgalmazás csatornáiról tájékoztató célzott marketinggel középtávon (3-5 év) várhatóan %-kal lehet a jelenlegi éves forgalmat bővíteni. A marketingnek része lehet az a kiegészítő körülmény, hogy a gyógynövények termesztését sajátos nevelési igényű tanulók (tudást, szakmát szerezve) végzik és a bevétel a tevékenység fenntartására, fejlesztésére fordítódik. A várhatóan megnövekedő kereslet kielégíthető a volumen növelésével, melyhez 3,6 ha terület nagyságig tudja növelni az iskola illetve a terület tulajdonos Önkormányzat. Mivel a technológia jelentős részben kézimunka-igényes és az iskola foglalkoztatható létszáma is véges, a bővülés szükséges feltétele a kézi munkaerő bevonása a rendszerbe. A Regionális Munkaügyi Központ helyi kirendeltségével együttműködve, az aktív foglalkoztatásból ideiglenesen vagy véglegesen kikerülők betanításukat követve foglalkoztathatóak akár a növénytermesztés, akár a csomagolás fázisaiban. A prognosztizált volumennövekedés pótlólagos munkaerő igénye folyamatosan 8-10 fő, melyet a kirendeltség képes kielégíteni. Tapolca Tapolca Város Önkormányzata Szász Márton Általános Iskola és Speciális Szakiskola Partner szerepe Szakmai koordináció A célcsoport egyrészt a Szász Márton Általános Iskola és Speciális Szakiskola Célcsoport bemutatása diákjai, valamint a projekt más foglalkoztatottjai, másrészt a gyógynövények fogyasztói. Megvalósítás tervezett kezdete I. Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya 80% Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek IV Ft Ft Saját forrás Programtervek 59

60 25. táblázat: Környezettudatosság Tapolcán Projekt neve Környezettudatosság Tapolcán Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása Projekt helyszíne soft típusú tevékenységek ERFA A környezettudatos életmód terjesztése számos társadalmi haszonnal járó tevékenység. Ennek keretében kerülhet sor többfajta képzésre, közösségi programra, amelyeken a résztvevők elsajátíthatják a környezettudatos módszereket, ötleteket. Tapolca Pályázó szervezet megnevezése Tapolca Város Önkormányzata Tapolcai Város Épített és Természeti Környezetéért Közalapítvány Partner Városi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Tapolcai Média Közalapítványért Partner szerepe Tájékoztatás, szervezés, lebonyolítás, dokumentálás Célcsoport bemutatása A célcsoport a teljes lakosság, elsősorban azok megismertetése a környezettudatos életmóddal, gyakorlattal, akik eddig nem ismerték azt. Megvalósítás tervezett kezdete I. Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Támogatás aránya 80% Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek IV Ft Ft Saját forrás Programtervek 26. táblázat: Szülő-gyermek klub a szabadidő hasznos eltöltésére Projekt neve Szülő-gyermek klub a társadalmi beilleszkedés elősegítésére Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés soft típusú tevékenységek ERFA A társadalom nehéz helyzetben lévő családjainak felzárkóztatása a társadalmi egyenlőtlenségek szociális téren való kiegyenlítése. Hasznos időtöltés révén a szülők és gyermekeik kapcsolatának erősítése, a társadalmi normák iránti fogékonyság növelése, kézügyesség, kreativitás fejlődése, ismeretszerzés, családi kohézió erősödése. Tapolca Tapolca Város Önkormányzata Családsegítő Szolgálat Szervezés, tevékenységek lebonyolítás Családsegítő Szolgálattal kapcsolatban álló családok III. Támogatás aránya 80% Támogatás nagysága További források Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek IV Ft Ft Saját forrás Programjavaslat 60

61 V.5.2. Magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások Projekt neve 27. táblázat: Postahivatal felújítása Postahivatal felújítása A Magyar Posta Zrt. a Tapolca frekventált helyén levő postahivatal műszakilag és Projekt rövid leírása városképileg elavult épületét kívül és belül felújítva járul hozzá a postai szolgáltatások korszerű biztosításához és a városkép rendezettségéhez. Projekt helyszíne Tapolca, Deák Ferenc u. 13., hrsz Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Magyar Posta Zrt. A Posta ügyfelei: a város lakói, turisták IV IV Ft Építési engedély 28. táblázat: Volt szakorvosi rendelő hasznosítása Batsányi János u. 2. alatti volt orvosi rendelő hasznosítása kereskedelmi Projekt neve céllal Az Önkormányzat beruházó részére értékesítette az ingatlant kereskedelmi (vendéglátási) hasznosítás céljával. Az ingatlan helyi védelem alatt áll, Projekt rövid leírása megújulásával hozzájárul a városkép javításához és a kereskedelmi (vendéglátási) funkció erősödéséhez. Projekt helyszíne Tapolca, Batsányi János u. 2., hrsz. 3 Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Kiválasztás alatt A leendő kereskedelmi egység tulajdonosa, használói, az utca járókelői IV II Ft Építési engedély szintű tervdokumentáció Projekt neve 29. táblázat: Kisfaludy utcai foghíjtelkek fejlesztése Kisfaludy utcai foghíjtelek fejlesztése Az Önkormányzat értékesítette az ingatlant, ahol a beruházó lakásokat és üzleteket kíván kialakítani. A foghíj beépítésével a Tamási Áron Művelődési Projekt rövid leírása Központ és a Tavasbarlang környezete rendezettebbé, funkciókkal jobban ellátottá válik. Projekt helyszíne Tapolca, Kisfaludy u., hrsz. 2845, 2846, 2842 Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete I. Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Kiválasztás alatt Leendő lakók, az üzletek leendő tulajdonosai, vevői, a környék látogatói IV Ft Beépítési terv 61

62 Projekt neve 30. táblázat: Alsómalom hasznosítása Alsómalom hasznosítása kulturális, turisztikai céllal Tapolca legrégibb épülete, a műemlék Alsómalom évtizedek óta romosan, kihasználatlanul áll. Jelenlegi tulajdonosa az ingatlan épületeit malomipari Projekt rövid leírása múzeum, étterem és szálláshely kialakítása céljából kívánja hasznosítani. A fejlesztés kapcsolódik a Tapolca-patak mentén kiépülő sétányhoz, amelynek egyik jelentős célpontja lehet a megújult Alsómalom. Projekt helyszíne Tapolca, Martinovics u., hrsz. 683, 684 Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Piscicultura Kft. és egy magánszemély A leendő vendéglátóhely látogatói, dolgozói, a Tapolca-patak környékének látogatói mind profitálhatnak a beruházásból III III Ft Építési engedély Projekt neve 31. táblázat: Arany János utcai lakásfejlesztés Arany János utca lakásfejlesztés Projekt rövid leírása A tulajdonos az Arany János utcában tervez megvalósítani egy többlakásos beruházást. A beruházással a környék lakásállományának minősége nő. Projekt helyszíne Tapolca, Arany János utca , hrsz. 95, 98, 99/1 Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Részletes Akcióterületi tervben kerül meghatározásra Az új lakások lakói, a környező házak lakói IV. Megvalósítás tervezett vége I. Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Ft Építési engedély szintű tervdokumentáció Projekt neve 32. táblázat: Fő tér 7-9. homlokzat-felújítása Fő tér 7-9. alatti épület homlokzati felújítása Az Önkormányzat értékesíti a lakó- és kereskedelmi funkciókat tartalmazó Projekt rövid leírása ingatlant, amelyen a tulajdonos homlokzat-felújítást végez, ezzel a Fő tér utolsó patinás háza is megújulhat. Projekt helyszíne Tapolca, Fő tér 7-9., hrsz. 2811/2 Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete I. Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Kiválasztás alatt Az üzlet vásárlói, a Fő tér látogatói II Ft Építési engedély szintű tervdokumentáció 62

63 33. táblázat: A Fő tér 21. felújítása Projekt neve Projekt rövid leírása Fő tér 21. alatti üzlet homlokzati felújítása A Fő tér e karakteres, a földszinten kereskedelmi célú épületének homlokzata felújításra szorul. A homlokzat megújításával az épület és a benne levő szolgáltatások vonzóbbá válnak, a Fő tér környezete felértékelődik. A projekt keretében a tulajdonos vállalja az emeleti (lakó) részek homlokzatának felújítását is. A földszinten a felújítás után színvonalas ruhaüzlet nyílik, amellyel bővül a városközpont kereskedelmi kínálata. Projekt helyszíne Tapolca, Fő tér 21., hrsz Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Planum Investment Kft. A felújításból az üzlet tulajdonosa, az üzlet vásárlói és a Fő tér látogatói is profitálhatnak: esztétikusabb homlokzatú üzlet, városképi javulás várható a felújítástól III III Ft Építési engedély szintű tervdokumentáció, tervezői költségbecslés V.5.3. Közszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások V Beavatkozások állami támogatással Projekt neve Projekt rövid leírása Forrás 34. táblázat: Tavasbarlang fogadóépületének bővítése Tavasbarlang fogadóépületének bővítése Projekt helyszíne Tapolca, Kisfaludy u. 5., hrsz Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Tapolca leglátogatottabb célpontja, a Tavasbarlang jelenlegi fogadóépülete nem alkalmas a látogatók megfelelő kiszolgálására. A bővítés lehetővé teszi az akadálymentes megközelítést és egy barlangról szóló kiállításnak is helyet biztosít. A fejlesztéssel több látogatót fogadhat a Tavasbarlang, és a látogatók magasabb minőségű szolgáltatásban részesülhetnek. KDOP Turisztikai attrakciók fejlesztése Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Tavasbarlang látogatói III II Ft Építési engedély 63

64 V Beavatkozások önkormányzati forrásból Projekt neve 35. táblázat: Kőtár kialakítása Kőtár kialakítása A tapolcai régészeti kutatások nyomán előkerült anyagok bemutatására eddig nem volt lehetőség. A projekt keretében ezekből lapidárium és tegulárium kerül kialakításra a Wass Albert Könyvtár és Múzeum intézményében, a meglévő Projekt rövid leírása iskolamúzeum alagsori helyiségében. A leletanyag bemutatásával a Wass Albert Könyvtár és Múzeum bővítheti a jelenlegi bemutatott anyagot, amely új látogatókat vonz és gazdagítja a kulturális életet. Projekt helyszíne Tapolca, Templom-domb, hrsz. 52/2 Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Történelem iránt érdeklődők, diákok, turisták II IV Ft Berendezési tervek Projekt neve 36. táblázat: Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése, bővítése Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése és akadálymentesítése A Bárdos Lajos Általános Iskola felújítása (homlokzatfelújítás, nyílászárók cseréje Projekt rövid leírása és a tető megemelése) már megtörtént. További elemként tervezett az iskola tetőterének beépítése Projekt helyszíne Tapolca, Úttörő utca 1-5. hrsz Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete I. Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek - Az intézmény tanulói IV Ft Beépítési koncepció Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete 37. táblázat: Távolsági buszállomás áthelyezése a déli városkapuba Távolsági buszállomás áthelyezése a déli városkapuba A Belvárosban az Ady Endre utcából megközelíthető autóbusz állomás áthelyezése a a kiépítésre tervezett P+R parkoló mellé a telkek egyesítése után, ahonnan a déli városkapuban kialakítani kívánt közparkon keresztül és a Tapolcapatak mellett tervezett sétányon be lehet jutni a városközpontba. Az autóbusz állomás áthelyezése után a belvárosban megmaradna a buszjárat megállója. Tapolca, déli városkapu, hrsz. 738, 739,740,741,742,743, 744,745,746,747,748,749,750,751,752,753,,754,755,756, 757,758,759,760,761,762,763,764,765,766,767,768/1-2,769,770, 771,772/1-2,773/1-2,774,775,776,777,778,779/1-3,780,781,782 Helyi lakosok, turisták, más városból érkező átutazók II Megvalósítás tervezett vége I. Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Ft Előkészítés 64

65 Projekt neve 38. táblázat: Közpark kialakítása a Déli városkapuban Közpark kialakítása a déli városkapuban A város a déli városkapuban tervezett P+R parkoló kialakítása és a Tapolca-patak Projekt rövid leírása mentén tervezett sétányhoz kapcsolódóan 6900 m2-es extenzíven fenntartott közpark kiépítését tervezi. Projekt helyszíne Tapolca, déli városkapu, hrsz. 733, 734,732/2, 784, 785 Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Helyi lakosok, turisták II IV. Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek Ft Koncepcióterv Projekt neve 39. táblázat: Petőfi utca Nagyköz utca közötti terület szanálása, zöldterületté alakítása Petőfi utca Nagyköz utca közötti terület szanálása, zöldterületté alakítása A Nagyköz utcai parkoló megvalósulásával a Deák Ferenc u.-batsányi J. u.-petőfi u. tömb egyetlen rendezetlen része egy néhány ingatlanból álló terület. Ennek Projekt rövid leírása szanálásával zöldterület alakítható ki, illetve szükség esetén a Nagyköz utcai parkoló kapacitása is bővíthető. Projekt helyszíne Tapolca, Petőfi utca, hrsz. 884, 885, 886, 887, 888, 889, 890/1 Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete A város lakói, a park potenciális használói, a park kondicionáló hatásának alanyai III. Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási költségek IV Ft Koncepcióterv V.5.4. Egyéb beavatkozások V A köz- és magánszféra által megvalósítani kívánt beavatkozások Projekt neve 40. táblázat: Piaccsarnok fejlesztése Piaccsarnok fejlesztése Az elavult piaccsarnok területén az Önkormányzat funkcióbővítést hajt végre: a telek (egy részét) szupermarket létesítése céljából értékesíti, valamint új csarnokban biztosít helyet az őstermelők számára. Projekt rövid leírása Ezáltal a piacon áruló őstermelők kedvezőbb körülmények közé kerülhetnek, a szupermarket nyitásával pedig a Belváros és a Kertváros kereskedelmi kiszolgálásának színvonala nő. Egyúttal rendezettebbé válik a Bajcsy-Zsilinszky utca is. Projekt helyszíne Tapolca, Bajcsy-Zsilinszky utca, hrsz Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Tapolca Város Önkormányzata A piac vásárlói, a leendő szupermarket vásárlói IV. Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete III Ft Építési engedély szintű tervdokumentáció 65

66 V Egyház által tervezett beavatkozások Projekt neve 41. táblázat: Szent Erzsébet Óvoda felújítása Szent Erzsébet Óvoda felújítása A Szent Erzsébet Óvoda a Templom-dombon található egyházi fenntartású épület. Projekt rövid leírása Az épületen az egyház a nyílászárók cseréjét tervezi. Az óvodába 3 vegyes korosztályú csoportban csoportonként maximum 25 fő jár. Projekt helyszíne Tapolca, Templom-domb 2., hrsz. 54 Megvalósító Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete I. Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Projekt-előkészítés helyzete Keresztény Szeretet Leányai Az óvodába járó gyermekek IV Ft Koncepcióterv 6. sz. térkép: A Belvárosi akcióterület tervezett beavatkozásai funkció és forrásigény szempontjából 66

67 V.6. ILLESZKEDÉS A HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVHEZ A Belvárosi akcióterület településrendezési terve és helyi építési szabályzata évben felülvizsgálatra került 3, amely én lép hatályba. A tervezett beavatkozások a hatályos (2002. évi) településrendezési tervvel és a júliusában hatályba lépő településrendezési tervvel is összhangban állnak. A hatályos településrendezési terv településszerkezeti tervlapját és a Helyi Építési Szabályzat vonatkozó paragrafusait a 8. melléklet tartalmazza 42. táblázat: A Belvárosi akcióterület fejlesztési elképzeléseinek illeszkedése a hatályos településrendezési tervhez A tervezett tevékenység területe 4 Helyrajzi száma Hatályos településszerkezeti terv szerinti besorolása Megvalósuláshoz szükséges településszerkezeti tervi besorolása Hatályos övezeti jele Megvalósulás hoz szükséges övezeti jel Településrendezési tervmódosítást igényel-e Hatályos HÉSZ vonatkozó előírása KDOP Tamási Áron Művelődési Ház homlokzati és belső felújítása 2836 Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület VT VT Nem 17. Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzati és belső rekonstrukciója 866 Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület VT VT Nem 17. Belvárosi irodaház homlokzat-felújítás és magastető építése 2836 Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület VT VT Nem 17. Tópresszó épületének felújítása 31 Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület VT VT Nem 17. Fő tér körüli belső udvarok felújítása (az alábbi tervezett tevékenységek tartoznak ide) * Deák F. u Ady Endre u. 22. átjáró felújítása 2788 Közlekedési és közmű terület Közlekedési és közmű terület KÖu KÖu Nem 23. * APEH udvar felújítása 871/3, 877, 880/2, 880/6, Településközpont vegyes terület Közlekedési terület Településközpont vegyes terület Közlekedési terület VT KÖu VT KÖu Nem Nem A hatályos (2002. évi) Településrendezési Terv felülvizsgálatára a Belvárosi akcióterületen kívül elhelyezkedő Volt honvédségi terület funkcióváltása miatt került sor. A településrendezési terv évi módosítása a Belvárosi akcióterület területét nem érinti. 4 Amennyiben a tervezett tevékenység településrendezési szempontból több résztevékenységet tartalmaz, azt *-gal jelöltük. A *-gal jelölt résztevékenységek nem önálló tevékenységek. 67

68 A tervezett tevékenység területe 4 Helyrajzi száma Hatályos településszerkezeti terv szerinti besorolása Megvalósuláshoz szükséges településszerkezeti tervi besorolása Hatályos övezeti jele Megvalósulás hoz szükséges övezeti jel Településrendezési tervmódosítást igényel-e Hatályos HÉSZ vonatkozó előírása * Balaton üzletközpont udvarának felújítása 871/3,871/4, 871/5 Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület VT VT Nem 17. * Régi postaudvar és közlekedőút felújítása 2793/2 Közlekedési és közmű terület Közlekedési és közmű terület KÖu KÖu Nem 23. * Vasudvar felújítása, távfűtő vezeték cseréje 2804, 2811/1 Közlekedési és közmű terület Közlekedési és közmű terület KÖu KÖu Nem 23. * Fő tér 12. belső udvar felújítása 19/3 Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület VT VT Nem 17. Köztársaság tér felújítása /1, 2924/ Közlekedési és közmű terület Zöldterület Közlekedési és közmű terület Közlekedési és közmű terület Zöldterület Közlekedési és közmű terület KÖu Z KÖu KÖu Z KÖu Nem Nem Nem Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában 890/2, 890/3, 890/4, 891, 893, 894, 895, 898, 897, 896, 899, 900, 901, 902, 903, 904, 874 Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület VT VT Nem 17. * Nagyköz utcai 5. sz. mögötti szervizút felújítása 874 Közlekedési és közmű terület Közlekedési és közmű terület KÖu KÖu Nem 23. Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban 736, 783, 733, 734,785 Kereskedelmi, szolgáltató terület Kereskedelmi, szolgáltató terület GKSZ GKSZ Nem 19. * Tapolca-patak mentén sétány kialakítása és Alsó-tó légvezetékének cseréje földkábelre , 56, Vízgazdálkodási terület Zöldterület Vízgazdálkodási terület Zöldterület V Z V Z Nem Nem Magán Postahivatal felújítása 2782 Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület VT VT Nem 17. Volt orvosi rendelő hasznosítása 3 Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület VT VT Nem 17. Kisfaludy utcai telken lakás és üzleti célú 2845, 2846, 2842 Településközpont vegyes Településközpont vegyes VT VT Nem

69 A tervezett tevékenység területe 4 Helyrajzi száma Hatályos településszerkezeti terv szerinti besorolása Megvalósuláshoz szükséges településszerkezeti tervi besorolása ingatlanfejlesztés terület terület Hatályos övezeti jele Megvalósulás hoz szükséges övezeti jel Településrendezési tervmódosítást igényel-e Hatályos HÉSZ vonatkozó előírása Alsó - Malom épületegyüttesének hasznosítása 683, 684 Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület VT VT Nem 17. Fő tér 7.9., 21. homlokzatának felújítása 2811/2, 2821 Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület VT VT Nem 17. Arany János utcai lakásfejlesztés 95 Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület VT VT Nem 17. Közszféra Tavasbarlang fogadóépületének bővítése 2850 Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület VT VT Nem Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése 2622 oktatási központ terület Oktatási központ terület KO KO Nem 21. Kőtár kialakítása az Iskolamúzeum épületében 52/2 Közpark kialakítása a déli városkapuban Nagyköz u. Petőfi u. zöldfelület bővítés 733, 734,732/2, 784, , 885, 886, 887, 888, 889, 890/1 Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület VT VT Nem 17. Zöldterület Zöldterület Z Z Nem 25. Kisvárosias Lakó Kisvárosias Lakó Lk Lk Nem 14. Egyéb Piaccsarnok felújítása 2503 Kereskedelmi, szolgáltató terület Kereskedelmi, szolgáltató terület GKSZ GKSZ Nem 19. Szent Erzsébet Óvoda 54 Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület VT VT Nem

70 43. táblázat: Akcióterv indikátortábla Cél Indikátor Indikátor jellege Mértékegység Érték Adatforrás Akcióterv A rehabilitált terület komplex aktivitási mutatójának települési átlaghoz való közelítése hatás % nem releváns A fejlesztéssel érintett célterületen az elégedett lakosok száma hatás fő Közvélemény-kutatás A fejlesztések hatására létrehozott új főállású munkahelyek száma (férfi/nő) hatás fő 5 5 PEJ A fejlesztések által érintett lakosság létszáma hatás fő PEJ A rehabilitált területen újonnan letelepült vagy szolgáltatást nyújtó szervezetek, vállalkozások száma hatás db 0 3 Önkormányzat Cél Közlekedési és környezeti adottságok javítása 44. táblázat: Belvárosi akcióterületi indikátortábla Indikátor Akcióterület Indikátor jellege Mértékegység Érték Adatforrás Felhasznált energia a közintézményekben eredmény GJ önkormányzat Átadott parkolók száma output db önkormányzat Felújított zöldfelület nagysága output m önkormányzat A kulturális élet színvonalának emelése Kulturális rendezvények száma eredmény db önkormányzat Egységes városkép kialakítása Felújított épületek száma az akcióterületen output db 0 12 önkormányzat Vállalkozási aktivitás erősítése az Akcióterületen Kereskedelmi és vendéglátóhelyek száma az akcióterületen hatás db önkormányzat 70

71 Cél 45. táblázat: Projekt indikátortábla Indikátor Projektek Indikátor jellege Mértékegység Érték Adatforrás Tópresszó felújítása Tópresszó látogatóinak száma eredmény fő/év önkormányzat Belvárosi Irodaház felújítása Felújított homlokzat nagysága output m önkormányzat Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Használók számának növekedése eredmény fő/év önkormányzat Energiafelhasználás output GJ önkormányzat Látogatók számának növekedése eredmény fő/év önkormányzat Energiafelhasználás output GJ önkormányzat Köztársaság tér déli rész felújítása Felújított közterület nagysága output m önkormányzat Fő tér körüli udvarok és átjárók felújítása Felújított közterület nagysága output m önkormányzat Nagyköz utcai parkoló kialakítása Elérhető parkolóhelyek száma output db önkormányzat Déli városkapu P+R parkoló kialakítása Elérhető parkolóhelyek száma output db 0 87 önkormányzat Köztársaság tér rendezvények Résztvevők száma a rendezvényeken eredmény fő/év önkormányzat Környezettudatosság képzés és hétvége Résztvevők száma output fő önkormányzat Könyvtár programjai Résztvevők száma output fő önkormányzat Családsegítő programjai Résztvevők száma output fő 0 50 önkormányzat Helyi termesztésű gyógynövények Eladott gyógynövény-csomagok száma évente output db önkormányzat Balaton Elektronika homlokzat felujítása Felujított homlokzat nagysága output M önkormányzat Tamási Áron MK előtti tér felújítása Felujított közterület nagysága output M önkomrányzat 71

72 V.7. ILLESZKEDÉS A CÉLCSOPORTOK IGÉNYEIHEZ Az Akcióterületi rehabilitáció két fő célcsoportja a város, illetőleg a környező települések lakossága, valamint a belföldi és külföldi turisták. A lakosság szempontjából számos tényezőt befolyásolhatnak a beruházásra váró projektek: átalakíthatják a helyi közösségek szociális életét, identitástudatát, segíthetik a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítását. A társadalom életminőségének általános javulása mellett a felújított intézmények használóinak, valamint az ott dolgozók munkakörülményeinek javítása is elérhető a projektekkel, csakúgy, mint a lakások ingatlanárainak, a szolgáltatások színvonalának emelése, valamint a rekreációs lehetőségek bővülése. A lakosság kiszolgálásán túl egyes projektelemek a turizmusfejlesztés szempontjából is jelentős tényezők lehetnek. Növekedhet a szolgáltatások színvonala, a kulturális rendezvények mennyisége, amelyek mind befolyásolhatják a városba látogató hazai és külföldi turisták számát. Ehhez a két célcsoporthoz kapcsolódik egy harmadik, a város fejlődése szempontjából ugyancsak fontos csoport, a gazdasági, vállalkozási szféra képviselői, akik elsősorban a megváltozott terek megnövekedett forgalma mellett ingatlanaik növekvő értékében, valamint a projektek kivitelezésében és programokkal való feltöltésében tudnak részt venni. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az egyes Akcióterületi fejlesztések célcsoportokhoz való illeszkedését. 46. táblázat: A fejlesztések célcsoporthoz való illeszkedése Fejlesztések Célcsoportok Illeszkedés a célcsoportok igényeihez Közterületi rehabilitáció Fő tér belső udvarainak rekonstrukciója Köztársaság tér déli részének fejlesztése Tapolca-patak menti sétány kiépítése Helyi lakosok Városi lakosság Környező települések lakossága Hazai turisták Külföldi turisták ingatlanárak emelkedése a rehabilitált területek közelében rekreációs, szociális lehetőségek bővülése identitástudat erősödése életminőség javulása az élhetőbb közterületek hatásaként rekreációs, szociális lehetőségek bővülése identitástudat erősödése életminőség javulása az élhetőbb közterületek hatásaként rekreációs, szociális lehetőségek bővülése identitástudat erősödése életminőség javulása az élhetőbb közterületek hatásaként emelkedő kereslet a kulturális rendezvények és szolgáltatások számának és színvonalának emelkedésének köszönhetően emelkedő kereslet a kulturális rendezvények és szolgáltatások számának és színvonalának emelkedésének köszönhetően Beruházás környéki vállalkozások ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése a rehabilitált területek közelében megnövekedett vásárló-forgalom a felújított közterületek vonzóhatásának eredményeként kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség Egyéb vállalkozások kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség Közlekedésfejlesztés Nagyköz utcai parkoló megépítése Helyi lakosok életminőség javulása a kisebb mértékű forgalmi területek által ingatlanárak emelkedése a kisebb mértékű forgalmi területek, valamint a parkolóház mellett 72

73 Fejlesztések Célcsoportok Illeszkedés a célcsoportok igényeihez P+R parkoló kiépítése a déli városkapuban Városi lakosság életminőség javulása a kisebb mértékű forgalmi területek által Hazai turisták magasabb turisztikai szolgáltatás-minőség a forgalomkorlátozott területek mentén Külföldi turisták magasabb turisztikai szolgáltatás-minőség a forgalomkorlátozott területek mentén Beruházás környéki vállalkozások Egyéb vállalkozások megnövekedett vásárló-forgalom a forgalomkorlátozott területek mentén a megnövekedett gyalogosforgalom eredményeként a buszállomás és a parkolók közelében megnövekedett vásárló-forgalom ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség Helyi lakosok ingatlanárak emelkedése életminőség javulása a kulturális szolgáltatások javulásával Kulturális intézmények fejlesztése Wass Albert Könyvtár és Múzeum külső és belső rekonstrukciója Tamási Áron Művelődési központ belső felújítása Oktatási intézmények fejlesztése Bárdos Lajos Általános Iskola akadálymentesítése, bővítése Közösségi élet fejlesztése közösségépítő programok szervezése Közigazgatási intézmények fejlesztése Belvárosi irodaház rekonstrukciója Városi lakosság Környező települések lakossága Intézmény dolgozói Hazai turisták Beruházás környéki vállalkozások Egyéb vállalkozások Városi lakosság Környező települések lakossága Intézmény dolgozói Hátrányos helyzetűek Városi lakosság Környező települések lakossága Hazai turisták Külföldi turisták Városi lakosság Környező települések lakossága Intézmény dolgozói életminőség javulása a kulturális szolgáltatások javulásával életminőség javulása a kulturális szolgáltatások javulásával munkakörülmények javulása a rekonstrukció által emelkedő kereslet a kulturális szolgáltatások javulásával ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése megnövekedett vásárló-forgalom a megnövekedett gyalogosforgalom eredményeként kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség az iskoláskorúak ellátásbeli színvonalának emelkedése az iskoláskorúak ellátásbeli színvonalának emelkedése munkakörülmények javulása a bővítések által az akadálymentesítéssel a testi fogyatékosok ellátásbeli színvonalának emelkedése a lakosság identitástudatának, közösségi életének javulása a közösségi programok által az életminőség javulása a lakosság identitástudatának, közösségi életének javulása a közösségi programok által az életminőség javulása közösségi programok jótékony hatása a turizmusra közösségi programok jótékony hatása a turizmusra a lakosság közigazgatási ellátásának színvonal-emelése a lakosság közigazgatási ellátásának színvonal-emelése munkakörülmények javulása a rekonstrukció által 73

74 Fejlesztések Célcsoportok Illeszkedés a célcsoportok igényeihez Szociális intézmények fejlesztése Hajléktalanok a hajléktalanok ellátásának színvonal-emelése Hajléktalanszálló felújítása Intézmény dolgozói munkakörülmények javulása a rekonstrukció által Helyi lakosok ingatlanárak emelkedése a hasznosított területek közelében életminőség javulása a kialakított projektek hatásaként Kereskedelem, vendéglátás fejlesztése Tópresszó épületének rekonstrukciója Alsómalom hasznosítása Kisfaludy utcai üzletés lakásfejlesztés Postahivatal épületének felújítása Volt orvosi rendelő hasznosítása Természeti értékek megőrzése, bemutatása Tavasbarlang fogadóépületének bővítése Városi lakosság Környező települések lakossága Hazai turisták Külföldi turisták Beruházás környéki vállalkozások Egyéb vállalkozások Városi lakosság Környező települések lakossága Hazai turisták Külföldi turisták Beruházás környéki vállalkozások Egyéb vállalkozások életminőség javulása a kialakított projektek hatásaként életminőség javulása a kialakított projektek hatásaként emelkedő kereslet a kulturális szolgáltatások számának és színvonalának emelkedése miatt emelkedő kereslet a kulturális szolgáltatások számának és színvonalának emelkedése miatt ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése a felújított területek közelében megnövekedett vásárló-forgalom a felújított közterületek vonzóhatásának eredményeként kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség a lakosság rekreációs lehetőségeinek bővülése a lakosság rekreációs lehetőségeinek bővülése emelkedő kereslet a Tavasbarlang színvonalának emelkedése miatt emelkedő kereslet a Tavasbarlang színvonalának emelkedése miatt ingatlanárak, üzlethelyiségek értékének növekedése a Tavasbarlang közelében megnövekedett vásárló-forgalom a felújított közterületek vonzóhatásának eredményeként kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség kivitelezésben és szolgáltatások nyújtásában való lehetőség A projektek nem csupán az akcióterület lakosságára, hanem bár sok esetben kisebb mértékben hatással vannak az egész város, olykor a környező települések népességére is. A projektek környezetében élők számára a fejlesztések többnyire jelentősebb előnyöket biztosítanak lakóingatlanaik felértékelődésével, a lakókörnyezet minőségének javulásával. A város egészének lakossága számára is elérhetővé válnak a kialakított szolgáltatások, amelyek az egész város lakosságának általános életminőség-emelését, a városhoz való kötődését emelhetik. A környező települések lakosai elsősorban tanulás, munkavállalás, bevásárlás céljából keresik fel a várost, ezen infrastrukturális elemek fejlesztése mellett az olyan, nagyobb horderejű kulturális, közösségi fejlesztések is járhatnak előnyökkel, amelyeknek hatásai képesek túlmutatni a város határain. A lakosság részéről fennálló igények a kérdőíves felmérés alapján megvannak a projektekre: leginkább ugyanis pont azon városi lehetőségek, szolgáltatások rendelkezésre állását, illetve minőségét minősítették alacsony értékekkel, amelyekre az akcióterületi projektek jelentős része megoldást kínál. Ilyen, a lakosság részéről fejlesztési igényként megjelenő alacsony fokú lehetőségek többek között a fiatalok szórakozási lehetőségeinek kis száma, a belvárosi parkolási lehetőségek, a kulturális lehetőségek, a szociális ellátás, vagy a turisztikai programkínálat alacsony volta, amelyek fejlesztése megvalósulhat az akcióterületi projektelemeknek köszönhetően. 74

75 A turisták számára is felvonultatható számos fejlesztés mindegyike alkalmas lehet arra, hogy az idelátogatók számára olyan programokat, színvonalat tudjon nyújtani a város, amelyek számuk növekedése mellett tartózkodási idejüket is képesek megnövelni. A vállalkozások egy része közvetlenül is lehet érintett a projektekben, ugyanis a felújításokban, illetve a lakosság részére szolgáltatott programok megtartásában is kivehetik részüket. Közvetetten az akcióterületi vállalkozásoknak egy jelentős része érintett, hiszen azzal, hogy a fejlesztések céljai között megjelenik a városközpont központi jellegének erősítése, ezzel a helyi és máshonnan érkezett emberek számának növelése, egy növekvő keresletet is indukál az akcióterületen, amelyet a vállalkozások ki tudnak használni. V.8. A FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI V.8.1. Társadalmi-gazdasági hatások A fejlesztések a közterületek és a városkép vonzóbbá tételével, a kereskedelmi funkciók bővítésével szélesítik és serkentik a belvárosban a gazdasági teljesítményt. A kulturális funkciók megújulása, bővülése és fenntartható működése (könyvtár, művelődési központ) a társadalom szélesebb rétegei számára biztosít lehetőséget a kultúrához és a tudáshoz való hozzáféréshez. A kereskedelmi funkció erősítését a Tópresszó felújítása, a Balaton Elektronika Kft. homlokzatának felújítása segíti közvetlenül. A fejlesztés hatására megvalósuló beruházások közül a Kisfaludy utcai foghíjbeépítés, a Fő tér 7-9. és a Fő tér 21. alatti üzlethelyiség homlokzati felújítása és a volt szakorvosi rendelő hasznosítása hoz hasonló hatásokat. Közvetetten hozzájárul ehhez a célhoz a Fő tér és a környező tömbök udvarain elhelyezkedő üzletek megközelítését megkönnyítő gyalogos átjárók rehabilitációja, a Nagyköz utcai parkolók létesítése és a Déli városkapuhoz kapcsolódó fejlesztések (sétány, parkoló, közpark), továbbá a Belvárosi Irodaház homlokzati felújítása. A megnövekvő kereskedelmi forgalom hozzájárulhat a foglalkoztatás növekedéséhez, illetve új gazdasági funkciók megjelenéséhez. Ehhez a területhez a kereskedelmi és vendéglátóhelyek száma az Akcióterületen indikátor kapcsolódik. A kulturális funkció a Tamási Áron Művelődési Központ és a Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújításával, valamint az ezekhez kapcsolódó programokkal erősödhet közvetlenül. Közvetetten hathat erre a többi fejlesztéshez kapcsolódó nem infrastrukturális program. Az ehhez a területhez kapcsolódó indikátor a kulturális rendezvények számának növekedése. A patakmente megújítása, a buszpályaudvar korábbi helyén park kialakítása, illetve az Akcióterület számos beruházásához kapcsolódó zöldfelületi fejlesztések bővítik a város és a kistérség lakosainak szabadidő-eltöltési lehetőségeit, amely nem csupán a lakosok általános jólétét képes növelni, hanem pozitívan hat a helyi identitástudatra is, annak megerősödésének lehetőségét hordozza magával. A zöldfelületek, a kikapcsolódási lehetőségek bővítése egyúttal pozitívan hat a turisták számára is: a város már jelenleg is számos ide látogatót vonz, számuk gyarapodását azonban jelentős mértékben erősítik az említett fejlesztések, illetve az akcióterület egészének megújítása. Az akcióterületi fejlesztések az itteni ingatlanok felértékelődését is magával képesek vonzani. Az egész terület megújult épületállománya, a több zöldfelület, a kereskedelem erősödése mind pozitív hatással lesznek az akcióterületi ingatlanok értékére, hiszen a városközponti rehabilitáció várhatóan megnöveli majd az akcióterületi, vagy ahhoz közeli ingatlanok iránti keresletet. 75

76 V.8.2. Esélyegyenlőségi hatás Minden állampolgár, a nők, a fogyatékkal élő emberek, a roma emberek számára szükséges megteremteni az esélyegyenlőséget a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is. Az esélyegyenlőség, mint horizontális elvárás tehát azt jelenti, hogy minden a projekttel kapcsolatos tevékenység során figyelni kell e tevékenység a nőkre-férfiakra, valamint a roma és fogyatékkal élő személyekre gyakorolt hatását. A fenti iránymutatások alapján az esélyegyenlőségi szempontok a projekt előkészítésének és megvalósításának minden szakaszában kiemelt szerepet kaptak. A projekt célja a területen élő elszegényedő, gazdaságilag nem aktív népesség helyzetének javítása, a terület munkahely lehetőségeinek javítása és szélesítése. A tervezés fázisában a célcsoport meghatározásakor előtérbe kerültek a civil szervezetek és rajtuk keresztül a hátrányos helyzetűek, a mozgáskorlátozottak, a családok, és a nők. A projekt további célja a város idegenforgalmi kínálatának fejlesztése, bővítése, esztétikus települési környezet megteremtése. V Akadálymentes környezet A tervezett tevékenységek döntő része közterületi infrastruktúrafejlesztés, vizuális megjelenés fejlesztés. A közterületi fejlesztések, a Fő tér körüli belső udvarok rekonstrukciója során megvalósul a fizikai környezet hozzáférhetőségének biztosítása: az utak, járdák oly módon épülnek, hogy az akadálymentes közlekedés biztosítva legyen a mozgáskorlátozottak és a kisgyermekesek számára. A Belvárosi Irodaház átalakításával családbarát és akadálymentes intézmény jön létre. A létesítmény tervezésekor és megvalósításakor a mozgássérültek számára is megközelíthető megoldások kerültek, kerülnek előtérbe. A Wass Albert Könyvtár és Múzeum akadálymentesítése során mozgássérült parkoló kialakítása, a Nyugati bejárat átalakítása és mozgássérült mosdó kialakítására is sor kerülne. Az épület utcaszinti Keleti bejáratának esetében megvalósíthatatlan az akadálymentesítés, a nyugati bejárat megfelelő módon történő átalakítása viszont megoldható. A könyvtár Nyugati udvara alkalmas egy mozgássérült parkoló kialakítására. Ezen keresztül jutnának be a továbbiakban az érintettek az épületbe. A földszinti tér (jelenleg aula) teljes átalakításának terve többek között tartalmazza egy mosdó kialakítását mozgássérültek számára. Mindez a földszinti helyiségek egybenyitása, mobil válaszfal és megfelelő berendezés elhelyezése, valamint az egyes munkafolyamatok mobilizálása révén hozzájárul ahhoz, hogy az intézmény teljességre törekvő könyvtári szolgáltatást nyújtson a használóknak. Az intézmény épületének felújítása az esélyegyenlőség érvényesítését is szolgálná azáltal, hogy könyvtári szolgáltatást és közhasznú információszolgáltatást nyújt, internet-elérést biztosít, időszaki kiállításokat, tárlatokat rendez be és helyet ad különböző társadalmi szerveződési formák rendezvényeinek, összejöveteleinek a szervezésben és megvalósításban való aktív részvétellel. Mindezt pedig oly módon valósítja meg, hogy az esélyegyenlőség jegyében a társadalomnak azokat a csoportjait is bevonja tevékenységébe, amelyek eddig bizonyos okok folytán kívül maradtak hatókörén. Tamási Áron Művelődési Központ felújítása során figyelemmel lennének az akadálymentes környezet megteremtésére. Kialakításra kerülne az épület homlokzatán mozgássérültek részére szabványos bejárat. A földszinten mozgássérültek részére közlekedési lehetőség és mellékhelyiségek kerülnének kialakításra. A mozgássérültek részére biztosított megközelíthetőség, bejutási lehetőség és a belső terekben való önálló mozgás lehetősége növeli a mozgássérült látogatók számát. 76

77 A közterületi parkolók kialakítása során figyelembe vették az akadálymentes környezet kialakítására vonatkozó elvárásokat és a parkolókban mozgássérült parkolóhelyek kialakítása is tervezésre kerültek az OTÉK és az esélyegyenlőségi útmutató előírásainak megfelelően. A fejlesztés által érintett épületek, terek akadálymentesítésével a mozgásukban akadályozottak is hozzáférhetnek az ott található szolgáltatásokhoz. Tapolca Város önkormányzata partnerségi megállapodást kötött a Mozgássérültek Veszprém Megyei egyesületének Tapolcai Csoportjával az egyenlő esélyek megteremtése érdekében. A partnerségi megállapodást az IVS 8. melléklete tartalmazza. V Nemek közti esélyegyenlőség A pályázó szervezet tervezett menedzsment szervezeténél is érvényesülnek az esélyegyenlőségi irányelvek, a 4 fős projektmenedzsmentet, 1 fő adminisztrátor, 2 fő szakmai tanácsadó és 1 fő pénzügyi szakember segíti, akik közül 2 fő női alkalmazott. A partnerszervezetekben dolgozók között is számos nő található, nem tapasztalható negatív diszkrimináció. A fejlesztések által létrejövő társadalmi, környezeti hasznot a nemek egyenlő mértékben élvezik, mindkét csoport számára egyenlő esélyű hozzáférés lesz biztosított. V Fogyatékkal élő személyek életminőségének javítása A fogyatékkal élők haszonélvezői a fent említett akadálymentesített beruházásoknak, azonban életminőségük javítása ennél többet jelent. Szükséges foglalkozni munkaerő-piaci esélyeik javításával is. A város szándékai szerint az elkövetkezendő években növekedni fog a fogyatékossággal élő foglalkoztatottak száma. Ezen cél eléréshez szükség több távmunka és részmunkaidős állás biztosítása számukra. A Fogyatékkal élők esélyeinek javítása érdekében Tapolca Város Önkormányzata partnerségi megállapodást kötött a Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesületének Tapolcai Szervezetével is. A partnerségi megállapodást az IVS 8. melléklete tartalmazza. V Roma emberek és más hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlősége Az Akcióterületen a városi átlagot meghaladó roma népesség él, melyek életkörülményeire jelentős fejlesztő mértékben hatnak a tervezett beruházások. A városfejlesztés beruházási jellegű, fenntartási munkáiban, mint potenciális munkavállalók jelennek meg. A roma munkavállalók érdekeinek érvényesítésében és foglalkoztatásában Tapolca Város Önkormányzata és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat partnerségben vállalt szerepet, amellyel kapcsolatos együttműködési megállapodást az IVS 8. melléklete tartalmazza. A más hátrányos helyzetű csoportok közé soroljuk például a 12 hónapnál hosszabb ideig munka nélkül lévő személyeket, azokat a 25 évnél idősebb személyeket, akik nem állnak rendszeres fizetett alkalmazásban, vagy azokat a 45. életévét betöltött személyeket, akik nem szereztek középfokú képesítést. A korcsoport aktív korú ezért esélyeik javítása munkavállalási esélyeik javításával javítható. A városfejlesztés közvetett hatása e célcsoportot is pozitívan érintheti majd. A fejlesztések között kedvezményes árú kulturális programok is megfogalmazásra kerültek, amely által az alacsony jövedelemmel rendelkezők közül többen juthatnak hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz. 77

78 47. táblázat: A KDOP forrásból tervezett tevékenységek esélyegyenlőségi hatásai A tervezett tevékenység területe Akadálymentes környezet Roma esélyegye nlőség Nemek közti esélyegyenlőség Fogyatékkal élők esélyegye nlősége Más hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlősége Fő tér 7-9. homlokzatának felújítása * Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzati és belső rekonstrukciója Tamási Áron Művelődési Ház homlokzati és belső felújítása * Köztársaság tér felújítása * Tapolca-patak mentén sétány kialakítása és Alsó-tó légvezetékének cseréje földkábelre * Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban * Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában * Fő tér körüli belső udvarok felújítása * Közpark kialakítása a déli városkapuban * Belvárosi irodaház felújítása * ESZA típusú tevékenységek * gyenge hatás ++ közepes hatás +++ erős hatás Azon fejlesztési elképzelések esetében, melyek előkészítettsége alacsony minden esetben figyelembe veszi a tervezésnél a város az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítését. Tapolca város évben elkészítette Esélyegyenlőségi Tervét, a terv végrehajtása érdekében a Polgármesteri Hivatalban Esélyegyenlőségi Munkatárs is kijelölésre került. A város honlapját infokommunikációs akadálymentesítéssel készítette el vakok és gyengén látók számára. A stratégia megvalósítása érdekében a partnerségi megállapodást is kötöttek fogyatékkal élők egyesületeivel. V.8.3. Környezeti hatások A projektben megvalósuló városrehabilitáció az épületek, a gyalogosfelületek és a zöldterületek rendezése pozitívan befolyásolja a települési környezet állapotát, valamint a helyi közösség érdekeit is szolgálja. A tervezési fázisban a felmerült alternatívák vizsgálatakor a közösségi, környezeti és gazdasági szempontból lehető legnagyobb hasznosságot elérő projekt, illetve helyszín került kiválasztásra. Már a tervezés a Tapolca Város Környezetvédelmi Programjában megfogalmazott, a települési épített és természeti környezet megóvására vonatkozó iránymutatások alapján történt. KDOP forrás terhére tervezett tevékenység 78

79 V Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezeti állapot közötti egyensúly A fejlesztés megvalósítása kismértékű, rövid ideig tartó zajterhelést jelent. A fejlesztések működtetése nem okoz sem zaj-, sem légszennyezést, és hatékony üzemeltetéséből, a létesítmények és a zöldterületek folyamatos rendezéséből fakadóan a környezet állapota jelentősen javul. A kivitelezéskor termelődő építési hulladék elszállításáról és semlegesítéséről a kivitelező gondoskodik, és nem jelent jelentősebb terhelést, mint a településen zajló egyéb építési beruházás. V Természeti erőforrások fenntartható használata Az üzemelés során, a területen keletkező kommunális és zöld hulladék, illetve a szennyvíz és csapadék elvezetés igényelnek nagyobb feladatot. A közterület fenntartását és tisztítását az önkormányzat közszolgáltató szervezetei látják el, a vonatkozó környezetvédelmi rendelkezések figyelembe vételével és betartásával. A Remondis Kft. és Unizola Kft. rendelkezik a közterületek tisztántartásához szükséges eszközökkel és berendezésekkel. Az alkalmazott technológiák hatékonyak, illetve fenntartási és tisztítási módszerek a legkorszerűbb és az ár-érték aránynak legmegfelelőbben történnek. Az energiafelhasználás jelentős része az épületek üzemeltetéséből, fűtéséből adódik. Ez a műszakilag elavult épületek korszerűsítésével jelentősen csökken. A megnövekedő kihasználtság növelheti az abszolút terhelést, de a fajlagos felhasználás csökkenése várhatóan nagyobb arányú lesz. A fejlesztésre kerülő intézményekben, közterületen a hulladékmennyiség minimalizálása és a keletkezett hulladék szelektív gyűjtése a cél, ezért csökkenése várható a hulladék mennyiségében. Tapolca Város Önkormányzata a környezet védelme érdekében jegyre növekvő mértékben újrahasznosított (környezetbarát) papírt használ irodai munkája során, a KDOP konstrukcióhoz kapcsolódó kiírásra készült pályázatát is részben ilyen papíron nyújtotta be, más pályázatokhoz hasonlóan. V A meglévő értékek védelme és megőrzése A fejlesztéssel kialakításra kerülő létesítmények a környező épületekhez, illetve a városképbe tökéletesen illeszkednek. A rekonstrukcióba bevont Tamási Áron Művelődési központ rendezett épületegyüttese, a Belvárosi Irodaház, a Tópresszó és a Wass Albert Könyvtár és Múzeum pozitívan befolyásolja azok közvetlen területét, nem terheli sem az élővilágot, sem az épített környezetet. Az épületek melletti területek rendezése, zöldfelületek kialakítása szintén javítja a terület környezeti állapotát. A rendbe hozott épületek minőségi rekonstrukciója hozzájárul az épített környezet védelméhez és javításához, mely a város környezetvédelmi programjának kiemelt fontosságú eleme. A város tervezett tevékenységei a jelenlegi zöldfelületeket megújítaná és növelné azok nagyságát a burkolt felületek arányának csökkentésével és a telepíteni kívánt zöldfelületi elemek (gyep, cserje, lombos fa) alkalmazásával. A zöldfelületi elemek közül a Fő tér körüli belső udvarok, valamint Köztársaság tér déli része felújításra szorulnak. További új tervezett zöldfelületi elem a Tapolca-patak menti sétány kialakítása déli városkapuban. A kialakítandó és felújítandó zöldfelületi elemek jelen előzetes Akcióterületi terv tervezett tevékenységei között szerepelnek. A KDOP forrásból tervezett tevékenységek esetében zöldfelület nem szűnik meg, a jelenlegi 1675 m 2 zöldfelületből 1675 m 2 újul meg és további 1906 m 2 új zöldfelület kialakítása tervezett, az így létrejövő zöldfelület nagysága 3581 m 2. 79

80 48. táblázat: A tervezett tevékenységek zöldfelületi mutatószámai a KDOP beavatkozáson belül Tervezett tevékenység Akcióterületen belül Jelenlegi zöldfelület (m2) Felújított zöldfelület (m2) Új zöldfelület (m2) Megszűnő zöldfelület (m2) Köztársaság tér felújítása Tapolca-patak mentén sétány kialakítása Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában TÁMK mögötti terület felújítása APEH udvar felújítása Balaton üzletközpont udvarának felújítása Régi postaudvar és közlekedőút felújítása Fő tér 12. belső udvar felújítása Összesen táblázat: A tervezett tevékenységek zöldfelületi mutatószámai önkormányzati beavatkozásból Tervezett tevékenység Akcióterületen belül Jelenlegi zöldfelület (m2) Felújított zöldfelület (m2) Új zöldfelület (m2) Megszűnő zöldfelület (m2) Közpark kialakítása a déli városkapuban Összesen A Belvárosi akcióterület tervezett tevékenysége közül 18 kerül kapcsolatba valamilyen védettségi kategóriába tartozó értékkel. A tervezett tevékenységek helyi és országos védelem alatt álló természeti és épített értékeket is érintenek. A tervezett tevékenységek és a védelem alatt álló értékek egymáshoz való viszonyát a következő táblázat foglalja össze és a 7. sz. térkép jeleníti meg. 50. táblázat: A Belvárosi akcióterület tervezett tevékenységei és a védett értékek kapcsolata Tervezett tevékenység megnevezése Műemlék Műemléki környezet Helyi védett építészeti érték Tapolcai Tavasbarlang felszíni védőterülete Fő tér 21. homlokzatának felújítása Volt szakorvosi rendelő hasznosítása ++ Alsómalom épületegyüttesének hasznosítása ++ + Fő tér 7-9. homlokzatának felújítása Kőtár kialakítása az Iskolamúzeum épületében ++ Tavasbarlang fogadóépületének bővítése ++ Szent Erzsébet óvoda felújítása + ++ Köztársaság tér felújítása + Tapolca-patak mentén sétány kialakítása és Alsó-tó légvezetékének cseréje földkábelre Helyi jelentőségű természetvédelmi terület Deák F. u. 11. Ady Endre u. 22. átjáró felújítása Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér felújítása + ++ APEH udvar felújítása + Balaton üzletközpont udvarának felújítása + Régi postaudvar és közlekedőút felújítása Fő tér 12. belső udvar felújítása ++ + Vasudvar felújítása + + Arany János utcai lakásfejlesztés + + Belvárosi irodaház homlokzat-felújítás + + +: a tevékenység védett érték környezetében tervezett ++ a tevékenység védett értéken tervezett 80

81 7. sz. térkép: A Belvárosi akcióterület tevékenységei és a védett értékek kapcsolata V Közlekedésre gyakorolt hatás A városi parkolás helyzetét bemutató fejezetben bemutatásra került a belváros parkolóhely hiánya és annak okai. A tervezett tevékenységek közül a közlekedés fejlesztésére, azon belül új parkolók kialakítására tesznek javaslatot a következő projektelemek: Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában Tamási Áron Művelődési Központ mögötti terület felújítása Régi postaudvar és bekötőút felújítása A tervezett tevékenységek parkolóhelyek számának növelésére gyakorolt hatását a következő táblázat mutatja be. 81

82 51. táblázat: A Belvárosi akcióterület tervezett új parkolói és mutatószámai Új parkolóhelyek száma (db) Tervezett tevékenység Személygépkocsi tehergépkocsi Rokkant parkolóhelyek száma Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában 75 0 Tamási Áron Művelődési Központ mögötti terület felújítása 23 0 Régi postaudvar és bekötőút felújítása 33 0 OTÉK és az esélyegyenlőségi útmutató rendelkezései alapján Összesen V A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása A fejlesztés nem veszélyeztetik a helyi kultúra részét képező, természettel harmonizáló, hagyományos gazdasági, termelő kultúrát és fogyasztói szokásokat. A városrész rehabilitációja esztétikus környezetet teremt, mely hozzájárul a város épített környezetének minőségi javulásához, ezáltal a lakosság élet körülményeinek emelkedéséhez. Az életminőség javulását eredményezik a települési arculat, környezet javulása mellett a létrejövő közösségi értékek, a minőségi szolgáltatások, megrendezésre kerülő rendezvények, a kialakuló új munkahelyek, a szórakozási lehetőségek is. A fejlesztés komplex módon hat Tapolca közösségi, idegenforgalmi, és gazdasági életére. A fejlesztéssel a helyi lakosság környezettudatossága növekszik. A környezetre gyakorolt hatásokat és azok kompenzálásának lehetőségeit a következő összefoglaló táblázat tartalmazza. 82

83 52. táblázat: A fejlesztési tevékenységek várható környezeti hatásai és azok kompenzálására tett intézkedési javaslatok Tervezett tevékenység Leírás Lehetséges pozitív környezeti hatások Lehetséges negatív környezeti hatások Lehetséges kompenzálási javaslatok Felújítás jellegű tevékenységek 5 A felújítások főként homlokzatokat, járófelületeket, intézmények belső infrastruktúrájának korszerűsítését jelentik Fő tér körüli belső udvarok felújítása Energiahatékonyabb épületek, esztétikusabb települési környezet Zöldfelület mértékének növekedése (ld. 48. sz. táblázat) A felújítás ideje alatt megnövekedő zajterhelés, közlekedési fennakadások Új parkolóhelyek kialakulásával (Régi posta udvar) forgalom nagyságának és a zajszint növekedése - A felújításokat egymáshoz képest időben optimalizálni kell - A munkálatok időtartama lehetőség szerint között legyen a lakosság nyugalmának biztosítása érdekében - Közlekedés-szervezési intézkedésekkel biztosítható a biztonságos közlekedés - Zöldfelület mértékének növelése Beruházás jellegű tevékenységek (részletesen az alábbiak szerint) Parkolóhelyek kialakítása, sétány kialakítása, légvezeték cseréje, ingatlanfejlesztés Esztétikusabb települési környezet. Védett értékek veszélyeztetése. - Szoros együttműködés a tervezés és a kivitelezés során az érintett szakhatóságokkal, látványtervek készítése és megismertetése a lakossággal. Nagyköz utcai parkoló megépítése Felszíni parkolást biztosító építmény létrehozása A felszíni parkolás áthelyezésével felszabaduló út menti városi terek, amelyek lehetőséget adnak zöldfelületi rendszer fejlesztésére Karsztos terület lévén, növekvő környezeti kockázat a földtani viszonyokban és a vízháztartásban - A lehetséges károk felmérése és kiküszöbölése érdekében megvalósíthatósági tanulmány készítése P+R parkoló építése a déli városkapuban Jelenleg kertes mezőgazdasági területek helyén felszíni nyílt gépkocsi parkoló építése Belvárosi gépkocsiforgalom egy részének áthelyeződése a lakóterületen kívülre. Kevesebb célforgalom a lakóterületen. Javuló környezeti tényezők (levegőminőség, zajcsökkenés, rezgésterhelés csökkenése) Déli tehermentesítő út forgalmának növekedése, növekvő zaj és rezgésterhelés Városi zöldfelület arányának csökkenése Tapolca-patak szennyeződésének lehetősége növekszik - Felszíni vízelvezetés megoldása, a patak vízminőségének védelme érdekében - Meglévő infrastruktúra hálózathoz való csatlakozás - Közvilágítás kialakítása a vagyonbiztonság növelése érdekében Tapolca-patak menti sétány kiépítése és Közpark kiépítése a déli városkapuban Patak menti közterület zöldfelületi arányának növelése Növekvő városi zöldfelületi arány. Rendezett települési környezet Zavaró környezeti hatás a sétány mentén, növekvő környezeti terhelés a talajra és a vízminőségre. A munkálatok során a munkagépekből nagyobb mennyiségű szennyező anyag juthat az élő vízfolyásba - Szoros együttműködés a szakhatóságokkal a tervezés során. - A hulladékok káros antropogén hatásának kivédése érdekében a sétány mentén hulladékgyűjtők kihelyezése és rendszeres ürítése. A sétány zöldterület jellegű fenntartása javasolt - Az építési munkák során törekedni kell a haváriák okozta talaj- ill. vízszennyezések elkerülésére. Az előforduló esetleges talajszennyezéseket meg kell szüntetni, a környezeti károkat el kell hárítani 5 Tópresszó épületének felújítása, Fő tér 21. homlokzat felújítása, Alsómalom hasznosítása, Postahivatal felújítása, Fő tér 7-9. homlokzatfelújítása, Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzat és belső rekonstrukciója, Művelődési Ház homlokzat felújítása, Szent Erzsébet Óvoda felújítása, Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtérbeépítése, Kőtár kialakítása az Iskolamúzeum épületében, Deák F. u Ady Endre u. 22. átjáró felújítása, Tamási Áron Művelődési Központ mögötti terület felújítása, Köztársaság tér felújítása, APEH udvar felújítása, Balaton üzletközpont udvarának felújítása, Régi postaudvar felújítása, Vasudvar felújítása, Fő tér 6. belső udvar felújítása, Fő tér 12. belső udvar felújítása, Belvárosi Irodaház homlokzati felújítása, Volt orvosi rendelő hasznosítása 83

84 Tervezett tevékenység Leírás Lehetséges pozitív környezeti hatások Lehetséges negatív környezeti hatások Lehetséges kompenzálási javaslatok Alsó-tó légvezeték kiváltás, trafó átépítés Az Alsó-tó partján légvezeték földkábelre való cseréje Esztétikusabb települési környezet A földkábel telepítése időszakos földkivonással jár Talajt és felszíni vizet érintő hatás a munkagépek, illetve a szállító járművek kenő- és üzemanyagának csöpögése, elfolyása miatt - Megfelelő műszaki állapotban lévő gépek használatával a talaj szennyezése megelőzhető. A szélpark üzemeltetése és szükség szerinti karbantartása nem okoz talajszennyezést Lakás- és üzletfejlesztés (Arany J. u. Kisfaludy u., Petőfi u., Piaccsarnok) Lakás és kereskedelmi célú ingatlanok kialakítása jelenleg is beépített települési környezetben Az új építésű ingatlanokkal a városkép, települési környezet javulása A megnövekedett lakások/üzletek számával a felhasznált energiamennyiség növekszik Növekvő gépkocsiforgalom és parkolóhely iránti igény - A lakások energiahatékony építési formáinak előnyben részesítése. A lakóépületekben lehetőség szerint alternatív energiahordozók (földhő) hasznosítási rendszerének kiépítése. - Megfelelő mértékű zöldfelület biztosítása a városi klíma javítása érdekében - Rendezett (díjköteles) parkolási lehetőségek és a felszíni vízelvezetés biztosítása 84

85 V.9. KOCKÁZATOK ELEMZÉSE A fejlesztésekkel kapcsolatban a következő kockázatok merülhetnek fel: 53. táblázat: A fejlesztések kockázatelemzése Sorszám Azonosított kockázat Bekövetkezés valószínűsége Hatása a projekt céljaira A tevékenység, amire a kockázat vonatkozik Kockázat kiküszöbölése Alsómalom ingatlanfejlesztése 1. A tervezett fejlesztések engedélyeztetése akadályokba ütközik Kicsi Nagy Tapolca-patak menti sétány kialakítása Szent Erzsébet óvoda homlokzat felújítása Kőtár kialakítása Elképzelések egyeztetése az illetékes szakhatóságokkal, társadalmi konzultáció 2. A tervezett fejlesztésekhez szükséges állami támogatást megszerzése akadályokba ütközik Kicsi Nagy Bármely tevékenység A stratégiák és tervek kidolgozásához szakértők alkalmazása 3. Lakossági elégedetlenség a beruházásokkal szemben Kicsi Közepes Bármely tevékenység Folyamatos partnerségi egyeztetések a lakossággal 4. Megvalósítás, kivitelezés időbeli elhúzódása Közepes Közepes Beruházás típusú tevékenységek Gondos előkészítés és tervezés 5. Pénzügyi kockázatok (költségnövekedés, kevesebb önerő ) Közepes Közepes Bármely tevékenység Költségtervezés részletes árajánlatok alapján, részvények kibocsájtása 6. A fejlesztések kihasználtsága nem teljes körű Közepes Nagy Bármely tevékenység Kommunikációs és marketingterv kidolgozása, és végrehajtása Fő tér Deák Ferenc u. körüli udvarok és közterületi átjárók rehabilitációja Köztársaság tér déli rész felújítása P+R parkoló a Déli városkapunál 7. Közbeszerzési eljárás sikertelen Kicsi Nagy Nagyköz utcai parkoló Belvárosi Irodaház felújítása Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Wass Albert Könyvtár ás Múzeum korszerűsítése és funkcióbővítése Tópresszó felújítása Közbeszerzésre minőségi szakember alkalmazása, a közbeszerzés újbóli kiírása 8. A beszállítók nem megfelelő minőségű munkát végeznek Közepes Nagy Beruházás típusú tevékenységek Minőségi referenciákkal bíró, megbízható, nagy munkatapasztalattal rendelkező beszállító kiválasztása Annak, hogy a tervezett fejlesztések engedélyeztetése akadályokba ütközik, bekövetkezési valószínűsége kicsiny ugyan, azonban ennek hatása jelentős lenne a projekt egészére nézve. Az engedélyek megszerzésének elhúzódása a beruházásokat ugyanis késlelteti, a projekt egészének megvalósítása emiatt nagymértékben csúszhat. Ennek kiküszöbölésére az Önkormányzat már most, a projekt-előkészítési szakaszban, az Akcióterületi fejlesztési elképzelések kimunkálásánál minden egyes elképzelést egyeztet a vonatkozó szabályozással, hogy ahol beavatkozás szükséges, ott időben meg tudja tenni a szükséges intézkedéseket. A társadalmi szereplőkkel történő folyamatos konzultáció ugyancsak ennek az eseménynek elkerülését szolgálja. 85

86 A város megfelelően előkészíti projektjeit ugyan, de fenn áll a lehetősége annak, hogy a fejlesztésekhez szükséges állami forrásokat nem képes elérni, pályázata nem kerül pozitív elbírálás alá. E lehetőség bekövetkezési valószínűsége ugyan alacsony, de a fejlesztésre igen nagy hatással lehet. A város e lehetőség minimalizálása érdekében a tervezés és pályázatkészítés kapcsán szakértőket alkalmazott. Fennáll a veszélye annak, hogy a megvalósuló beruházásokkal a város egyes lakossági csoportjai nem lesznek elégedettek, mivel a beruházások érdekeikkel szemben állnak. Ennek megelőzésére már a projektötletek felmerülésétől kezdődően aktívan egyeztetések folytak a város lakosságának csoportjaival, hogy az egyes társadalmi csoportok véleményét, érdekeit megismerjük, meghallgatásukkal pedig már előzetesen úgy alakítsuk ki a projektet, hogy a későbbiek folyamán ezt a kockázatot minél inkább minimalizáljuk. A partnerségi egyeztetések azonban nem állnak meg ezen a szinten: a folyamatos egyeztetések a lakosság különféle csoportjaival a projektmegvalósítás egész ideje alatt folyamatosan fognak zajlani. A megvalósítás, kivitelezés csúszása is egy fennálló kockázati tényező. A beruházás folyamán ugyanis előfordulhatnak olyan nem várt hátráltató tényezők, amelyek a projekt megvalósítását hátráltatják. Ennek elkerülésére a tervezés során már számol az Önkormányzat esetleg csúszásokkal: kiküszöbölésére előzetes közbeszerzést végez majd, ezen kívül a kivitelezők kiválasztásának is úgy történik majd, hogy azok garanciát vállaljanak majd az időbeli csúszások elkerülésére. Közepes a bekövetkezési valószínűsége annak, hogy a megvalósítás során az előzetes tervekhez képest a költségek növekedni fognak. A költségvetést a tervezés során részletes árajánlatok alapján kalkulálták ki, ezzel minimalizálva ennek a tényezőnek a kockázatát. A beruházásokhoz a kellő önerő meg nem léte, mint kockázati tényező minimális, azonban amiatt, hogy befolyása a projekt egészére igen jelentős, mindenképpen meg kell említeni, mint kockázati tényezőt. A kockázat minimalizálása érdekében a város az önerőre szánt forrásokat időben leköti, hogy azokat minden probléma nélkül fel tudja majd használni a városrehabilitációs munkák során. A város 1000 millió forint értékben részvényt bocsátott ki a városfejlesztési akciók pénzügyi fedezeteként. A legkritikusabb kockázatnak a kihasználtság biztosítása tűnik, amelyet a kommunikációs és marketingterv kidolgozásával és ellenőrzött megvalósításával lehet kiküszöbölni. Ehhez a kötelezően előírt tájékoztatási és kommunikációs teendők mellett az önkormányzat az érintett intézményekkel, a civil szervezetekkel és a vállalkozásokkal együttműködve tájékoztat és egyeztet a tervezett fejlesztésekről és az azokat kísérő programokról. A közbeszerzési eljárás sikertelenségének valószínűsége kicsi, azonban a projektekre nagy hatással lehet. A kockázat kiküszöbölésére a város nagy tapasztalattal rendelkező, a közbeszerzésben jártas munkatársat alkalmaz majd. A városfejlesztés minősége és megvalósulása nem csak az eljárásrendeken, pénzügyi forrásokon, a társadalmi elfogadottságon múlhat. Fontos szerep jut az effektív munkát végző vállalkozóknak, vállalkozásoknak is. Előfordulhat, hogy munkájuk nem megfelelő minőségű. Ennek bekövetkezési valószínűsége közepes és a projektekre nézve nagy hatással lehetnek. Ennek érdekében a vállalkozók kiválasztásánál a több éves szakmai tapasztalattal és megfelelő referenciákkal rendelkező cégek kerülnek majd kiválasztásra. 86

87 V.10. A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE 54. táblázat: A fejlesztések ütemterve Projekt megnevezése KDOP Wass Albert Könyvtár és Múzeum felújítása Tamási Áron Művelődési Központ felújítása Tópresszó épületének felújítása Belvárosi Irodaház felújítása Nagyköz utcai parkoló Déli városkapu P+R parkoló és sétány kialakítása Fő tér körüli átjárók, udvarok felújítása Köztársaság tér déli rész felújítása Soft elemek Közszféra - önkormányzati Bárdos Lajos Általános Iskola tetőtér beépítése Kőtár kialakítása az Iskola Múzeum épületében Közpark kialakítása a déli városkapuban Autóbusz állomás áthelyezése Nagyköz u. Petőfi u. zöldterületté alakítása Közszféra állami Tavasbarlang épületének felújítása Magán Volt szakorvosi rendelő hasznosítása Arany János utcai lakásfejlesztés Kisfaludy utcai lakásfejlesztés Fő tér homlokzat felújítása Alsómalom hasznosítása Fő tér 21. homlokzat-felújítása Postahivatal felújítása Egyéb (önkormányzati és magán, egyházi) Piaccsarnok felújítása Szent Erzsébet Óvoda felújítása

88 V.11. PARTNERSÉG Az önkormányzat a fejlesztési célok megalkotása érdekében egyeztetéseket folytatott, mely egyeztetéseknek a célcsoportjai a következők voltak: Helyi érdekcsoportok: o Vállalkozók o Stratégiaalkotó célcsoport, SAM o Széles körű elfogadást biztosító célcsoport, a helyi lakosság o Döntéshozó célcsoport, képviselőtestület o Szakmai célcsoport, szakmai műhely tagja o Civil érdekszféra, civil szervezetek A partnerségi egyeztetések formái a következők voltak: Egyeztető tárgyalás Honlap (lakossági kérdőív és tájékoztatás) Média (írott sajtó, televízió) Munkacsoport beszélgetés Fórum Ülés Műhelybeszélgetés 55. táblázat: Partnerségi egyeztetések az előzetes Akcióterületi terv készítése során Célcsoport Egyeztetés formája Egyeztetés időpontja Egyeztetés célja Vállalkozók Egyeztető tárgyalás, média, honlap Befektetői szándékok feltérképezése Lakosság Média, honlap Fórum től folyamatosan Fejlesztési igények megismerése és megismertetése a társadalmi fenntarthatóság céljából SAM Munkacsoportbeszélgetés EATT fejlesztési elképzelések kialakítása Képviselőtestület Ülés EATT véleményezése és elfogadása Szakmai műhely Műhelybeszélgetés EATT szakmai kérdéseinek megvitatása Az IVS készítése kezdetén a város honlapjára lakossági kérdőívet helyezett ki, amelyben a lakosság városfejlesztési terveit ismertethette. A kérdőív és kiértékelése az IVS 4. mellékletében megtekinthető. 88

89 Az Akcióterületi tervben a következő lakossági igények kerültek bevezetésre: Kulturális élet fejlesztése Turisztikai lehetőségek kihasználása Közterületek fejlesztése A belvárosi parkolási lehetőségek fejlesztése Rendezvények a közösségi élet fejlesztése céljából A helyi újság a lakossági kérdőív alapján a leginkább használt média a lakosság körében. A városvezetés a lakosság tájékoztatására felhasználta a Tapolcai Újságot is: cikksorozatot indított az IVS és akcióterületi fejlesztésekről. A 9. melléklet a helyi újság Belvárosi akcióterületről szóló rovatát mutatja be. A városi televízióban pedig műsort sugárzott a fejlesztéseket illetően. Az emberek leginkább ismerőseik révén jutnak információhoz a társas érintkezés során. A városvezetés a lakossággal történő személyes találkozót is szervezett, lakossági fórumon tájékoztatta a megjelenteket. Az Önkormányzat a fejlesztési elképzelések és befektetői szándékok megismerése érdekében a helyi vállalkozókkal vállalkozói fórumok keretében rendszeresen egyeztet. Az egyeztetéseket még az Integrált Városfejlesztési Stratégia kialakításakor megindította és az Előzetes Belvárosi akcióterületi terv lezárásáig folytatta. Az egyeztetések eredményeként jelentős mértékű magántőke került mozgósításra a városfejlesztési akciók során. A konkrét pénzügyi hasznon kívül a partnerség alapjai is megteremtődtek, kialakult a bizalom és a közös cél elérésének akarata. A magántőkét konzorciális formában és kapcsolódó beruházásokként vonják be a fejlesztésekbe. Tapolca Város Önkormányzata partnerségi megállapodást kötött a Vállalkozók Egyesületével az Akcióterületi Terv során felmerülő fejlesztések megvalósítása érdekében, amelyet az IVS 8. melléklete tartalmaz. Az Önkormányzat IVS készítése során Stratégiaalkotó Munkacsoportot hozott létre, melyek feladata a fejlesztések részletes kidolgozásának segítése volt. Ezt a gyakorlatot az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozása folyamán is végezte. A Stratégiaalkotó Munkacsoport tagjai Tapolcán: Ács János, Tapolca Város Önkormányzata, polgármester Sólyom Károly, Tapolca Város Önkormányzata, alpolgármester, (Polgári Szövetség Tapolcáért) Lévai József, Tapolca Város Önkormányzata, képviselő (MSZP) Vörös Béla, Tapolca Város Önkormányzata, képviselő (Tapolcai Vállalkozók Egyesülete) Parapatics Tamás, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, önkormányzati főtanácsadó Papp Zoltán Tamás, Tapolca Város főépítésze Tóth Mária, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, oktatási referens Benczik Zsolt, Önkormányzati és Gazdálkodási Iroda, vezető Hársfalvi József, Tapolca Város Polgármesteri Hivatala, szakmai tanácsadó Nagy Eörsné, Wass Albert Könyvtár és Múzeum, igazgató Rédli Károly, Tapolcai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., ügyvezető Dr. Zsiray Ferenc, Tapolcai Városszépítő Egyesület, elnök. 89

90 SAM összehívására az előzetes akcióterületi tervvel összefüggésben 2 alkalommal került sor: 1 alkalommal már az IVS készítése során és 1 alkalommal az előzetes Akcióterületi terv készítésének munkaszakaszában. A SAM-okon az előzetes Akcióterületi terv fejlesztési elképzeléseinek részletes megvitatására került sor, úgy mint: lehetséges partnerek, kapcsolódó magánerős fejlesztések, költségvetés, rendelkezésre álló és még hiányzó tervek, költségbecslések beszerzése, ESZA típusú tevékenységek meghatározása. Szakmai műhely tagjai az IVS készítése során megismert tagokból állt. A műhelybeszélgetésekre 3 alkalommal került sor az Előzetes Akcióterületi Terv kidolgozása során. A műhelybeszélgetések témái a következők voltak: tervek műszaki tartalma, engedélyek beszerzése, költségkalkulációk készítése, városfejlesztési társaság létrehozásával kapcsolatos kérdések. A Képviselőtestület a tervezés időszakában 2 alkalommal ülésezett, ahol az elkészült Előzetes Akcióterületi Terv megismerésére, véleményezésére és elfogadására került sor. A helyi lakosság bevonásának célja a fejlesztési elképzelések megismertetése és véleményeik megismerése az akcióterv fejlesztési elképzeléseinek társadalmi fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Lakossági fórumra 1 alkalommal került sor, ahol a résztvevők megismerték az előzetes Akcióterületi tervben foglaltakat és elmondhatták véleményüket, fejlesztési elképzeléseiket az Akcióterülettel kapcsolatban. A lakosság elektronikus formában is elérhette a készülő dokumentumot, véleményüket pedig elektronikusan is eljuttathatták a Polgármesteri Hivatalba. Az Előzetes Akcióterületi Terv készítésébe, bevonásra került a társadalom minden rétege, a terv társadalmasítása megtörtént, a fejlesztési elképzelések megismerése és a hozzászólás lehetősége a széles nyilvánosság számára biztosított volt. Tapolca város Előzetes Akcióterületi Terve elektronikusan elérhető a oldalon, valamint nyomtatott formában a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben is megtekinthető. Tapolca Város Önkormányzata a városfejlesztési akciókban a közösségépítő elemek megvalósítása kapcsán civil szervezetekkel is egyeztetett. A civil szervezetek képviselői a SAM tagjai között is jelennek vannak és rendszeres munkakapcsolatban is állnak Tapolca Város Önkormányzatával, a képviselőtestületi üléseken állandó meghívottak. Az önkormányzat és a civil szervezetek már több közös programot is lebonyolítottak az elmúlt években. Jelen Akcióterületi Tervben is együttműködik Tapolca Város Önkormányzata és a civil szféra. A városfejlesztéssel kapcsolatos szoft elemek megvalósításában a Tapolcai Városszépítő Egyesület és a Tapolcai Város Épített és Természeti Környezetéért Közalapítvány vesz részt. Az Akcióterületi Terv megvalósítása érdekében kötött partnerségi megállapodásokat az IVS 8. melléklete tartalmazza. VI. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE VI.1. AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA A városfejlődésre befolyást gyakorló elemeket társadalmi, gazdasági, környezeti, építészeti aspektusokat integráltan kell kezelni. Tapolca város tervein szakemberekből álló munkacsoport dolgozik majd együtt: a Tapolcai Városfejlesztési Kft. (továbbiakban városfejlesztési társaság) koordináló és projektmenedzsment szervezet. A Tapolcai Városfejlesztési Kft. újonnan alakult 100%-os önkormányzati tulajdonú szervezet. A társaság alapító okiratát és cégbejegyzését a 10. melléklet tartalmazza. Az újonnan létrehozott menedzsmentszervezet nem csak a ROP KDOP konstrukcióban történő fejlesztéseket kezeli majd. A szervezethez fog tartozni minden városfejlesztési projekt a jövőben (pl. kulturális, környezetvédelmi, közlekedési, infrastrukturális, lakás-felújítási és esélyegyenlőségi fejlesztések). 90

91 A szervezet a jelenleg már folyó pályázatokat is kezelni fogja. A Társaság székhelye Tapolca, Hősök tere 15., irodája a Tamási Áron Művelődési Központban lesz, 30 m2-en két irodahelyiséggel. A munkához szükséges eszközöket Tapolca Város Önkormányzata biztosítja. A városfejlesztési társaság a pályázó szervezet menedzsment szervezete lesz, nem jelenik meg kedvezményezettként, csupán a projektek menedzselését végzi majd. A városfejlesztési társaság megbízási szerződéssel látja majd el feladatát. A városfejlesztési társaság feladata a városfejlesztési projektek összehangolása, koordinálása és a projekt indikátorok nyomon követése a fenntartás időszakában. Az Akcióterületi Terv menedzselésében a projektmenedzsment tagjai vesznek részt, akik a pályázó szervezet kompetens, nagy munkatapasztalattal rendelkező tagjaiból kerülnek ki. A menedzsment szervezet három állandó taggal működik majd. A városfejlesztési akciók feladatainak ellátása érdekében további munkatársak felvételére lesz mód, akik egyedi megbízási szerződéssel látják majd el munkájukat. A pályázat lebonyolítását a városfejlesztési társaságban három állandó fő menedzseli: ügyvezető (projektmenedzser), műszaki menedzser, pénzügyi menedzser, A hatékony együttműködés érdekében kijelölésre kerül egy projektmenedzser, aki a folyamatos koordinációt végzi. A projektmenedzser jártas az Európai Unió eljárásrendjében, tapasztalatokkal rendelkezik akár hazai, akár nemzetközi projektek lebonyolításában. Személye, (illetve a mögötte álló szervezet tapasztalatai) valamint a pályázó szervezet és partnere aktív együttműködése garanciát jelent a projekt zökkenőmentes és hatékony lebonyolítására. A projektmenedzser Parapatics Tamás, az önkormányzat pályázatait koordináló munkatárs, akinek sok éves projekt lebonyolítási és vagyongazdálkodási tapasztalatai vannak. Korábban több iroda vezetőjeként, majd önkormányzati tanácsadóként részt vett számos (kormányzati és előcsatlakozási) pályázat előkészítésében és lebonyolításában. A tapolcai önkormányzatnál eltöltött 19 év alatt jelentős kapcsolati tőkére tett szert, ami szintén elősegíti a projekt gördülékeny lebonyolítását. A műszaki menedzser, Hársfalvi József építészmérnöki végzettsége mellett hosszú múltra visszatekintő vezetői, irányítási tapasztalatokkal rendelkezik. Vagyongazdálkodási és Műszaki irodavezetőként ismeri az önkormányzati valamennyi beruházását és számos lebonyolítását koordinálta. Szintén kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik és évek óta szoros együttműködésben tevékenykedik a helyi közműszolgáltatókkal is. Tehát mind vezető, mind szakmai tapasztalatai alapján képes a jelenlegi fejlesztés műszaki menedzselésére. A pénzügyi menedzser az önkormányzat Pénzügyi Irodájának vezetője, Schönherrné Pokó Ildikó aki a beruházások pénzügyi lebonyolítását koordinálja. Önkormányzati vagyon ügyekben és pályázatok lebonyolításában szerzett tapasztalatai hozzájárulnak ahhoz, hogy a projektmenedzserrel és a műszaki menedzserrel együttműködve a fejlesztés pénzügyi lebonyolítását zökkenőmentesen megvalósítsa. 91

92 56. táblázat: A városfejlesztési társaság állandó tagjainak végzettségei A projektben közvetlenül résztvevő személyek Személy neve Ebből a projekt végrehajtásához szükséges szakképzettséggel rendelkezik (fő) 3 Agrárkémiai mérnök szakképzettséggel és közigazgatási szakvizsgával rendelkezik Parapatics Tamás Építésztervező szakmérnök szakképzettséggel rendelkezik Hársfalvi József Okleveles üzemgazdász szakképzettséggel rendelkezik Schönherrné Pokó Ildikó Projekt menedzser, heti 20 órában: táblázat: A városfejlesztési társaság tagjainak kompetenciái Név Munkakör Dátum Projekt tárgya Munkatapasztalat Parapatics Tamás Vagyongazdálkodási és Műszaki Iroda vezetője Önkormányzati főtanácsadó Rendezvénycsarnok építtetése, lakások építtetése, közterületek, intézmények felújítása Összevont orvosi ügyelet épületének építtetése, Intézmények felújítása pályázatok készítése, készíttetése, stratégiai tervezés előkészítése, önkormányzati beruházások, felújítások szervezése, irányítása, vagyongazdálkodás, kapcsolattartás a városi intézményekkel, civil szervezetekkel, programszervezés Hársfalvi József Városüzemeltetési csoportvezető Vagyongazdálkodási és műszaki irodavezető Szakmai tanácsadó Rendezvénycsarnok építtetése Intézmények felújítása Összevont orvosi ügyelet épületének építtetése beruházás műszaki ellenőrzése és lebonyolítása, pályázat készítés, fejlesztés önkormányzati előkészítése, beruházás műszaki ellenőrzése Belső ellenőr Rendezvénycsarnok építtetése Schönherrné Pokó Ildikó Belső ellenőr Pénzügyi irodavezető Intézmények felújítása Összevont orvosi ügyelet épületének építtetése önkormányzati gazdálkodás, pályázatírás, költségvetés összeállítás, pénzügyi lebonyolítás A tagok önéletrajzát a 11. melléklet tartalmazza. VI.1.1. A városfejlesztési társaság feladatai Az önkormányzati városfejlesztési projektjeinek menedzselése Gazdaságfejlesztési elemek integrációja A gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel) További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása A megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése), 92

93 Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) Esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése), Az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), Adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal irodáival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal). Fenntartás koordinációja. A társaság saját könyvvizsgálóval rendelkezik Kövecses Jenő személyében, akinek megbízatása a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóinak valódiságát és jogszabályszerűségét ellenőrzi. A városfejlesztési társaság menedzsment szervezete feladatai ellátása érdekében a megvalósítás során egyéb szolgáltatásokat vesz igénybe, amennyiben a felmerülő feladatok egyéb szaktudást kívánnak meg. VI.1.2. Projektmenedzsmenthez igénybevett szolgáltatások Pénzügyi menedzsert segítő szolgáltatás: A városfejlesztési társaság igénybe veszi a Polgármesteri Hivatal alkalmazottainak segítségét is, akik a munkatársak megbízási szerződéssel kapcsolódnak be a végrehajtásba. A projektmenedzsment tagjait segíti 1 fő adminisztrátor segíti. Szakmai szolgáltatások: Engedélyezési tervdokumentáció, kiviteli tervek készítése: alvállalkozóként építészeti tervezés az egyes projektelemekhez kapcsolódóan. PR tevékenység, marketing: az átláthatóság biztosítása érdekében, a projekt teljes időtartama alatt a megvalósul a nyilvánosság megteremtése. Kivitelezés: alvállalkozóként építéssel, kivitelezéssel foglalkozó (lehetőség szerint helyi) vállalkozások megbízása a városrehabilitációs munkálatokra. Egyéb szolgáltatások: FIDIC mérnök: Műszaki ellenőrzésre a kivitelezés ideje alatt folyamatosan sor kerül, illetve az építési beruházás lezárulásával végső műszaki átvétel történik. Közbeszerzési eljárások lebonyolítása: a közbeszerzési eljárás lefolytatása a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően, a kivitelezők kiválasztása érdekében. A városfejlesztési társaság a projektek végrehajtása során a nagyobb volumenű feladatokat (pl. közbeszerzés) az önkormányzat hatáskörében hagyja, amely szervezeti és működési rendje révén képes annak lebonyolítására. Jogi szolgáltatás. A projekt megvalósítása elsődlegesen a városfejlesztési társaságnak a feladata, de abban egyéb szervezetek részvétele is szükséges. Ezek mellett számos társadalmi szervezet, civil szervezet, valamint gazdálkodó szervek is részt vesznek a projekt egyes elemeinek megvalósításában (Tapolcai Városszépítő Egyesület, Tapolca Város Épített és Természeti Környezetéért Közalapítvány). A Tapolcai Városfejlesztési Kft. alvállalkozók bevonását (építészeti tervezés, kivitelezés, PR) egyszeri megbízási szerződéssel biztosítja. 93

94 VI.1.3. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje A városfejlesztési társaság ügyvezetője a projektek lebonyolítása során keletkező információkról szükség szerint beszámol a képviselőtestület és a polgármester felé. Tapolca Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés irányvonalainak meghatározása, a fejlesztési elképzelések elfogadása, véleményezése a képviselőtestület feladata. A képviselőtestület bizottságokat hoz létre tagjaiból munkájának segítése érdekében. A képviselőtestület állandó bizottságai közül a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság (a bizottság létszáma 9 fő, melyből képviselő 5 fő) jogkörébe tartozik többek között a fejlesztési koncepciók és programokat illető állásfoglalás is. A képviselőtestület önkormányzati főtanácsadót nevezett ki Településfejlesztési és vagyongazdálkodási feladatra Parapatics Tamás személyében, aki önkormányzati főtanácsadó és a városfejlesztési társaság ügyvezetője is egyben. A főtanácsadó a polgármesteri kabinet tagja (a polgármester tanácsadó testületének tagja). A képviselőtestület szakmai tanácsadót nevezett ki, aki koordinálja a városfejlesztés politikai feladatait, részt vesz a stratégiaalkotásban és a városfejlesztéssel összefüggő tanácsadásban. A szakmai tanácsadó Hársfalvi József, aki a városfejlesztési társaság műszaki menedzsere. A városfejlesztési társaság ügyvezetője a városfejlesztéssel összefüggésben felmerülő operatív ügyekben a Polgármesteri Hivatal más tisztségviselőivel is konzultál (pl. főépítész, önkormányzati és gazdálkodási iroda). VI.1.4. Akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása A előkészítésében is széleskörű, partnerségen alapuló együttműködés alakult ki, amely a projekt megvalósítása során tovább mélyül. A partnerség és közös gondolkozás színtere voltak a Stratégia Alkotó Munkacsoportok ülései, amelyre állandó meghívottként jelen voltak a képviselőtestület tagjai, civil és kulturális intézmények, vállalkozók vezetői. A fejlesztésekhez kapcsolódóan további civil szervezetek bevonása is várható. A bevonásra kerülő civil szerveztek pontosítására a részletes Akcióterületi tervben kerül sor. A résztvevők folytatni kívánják együttműködési tevékenységüket az Akcióterületek további fejlesztési időszakaiban is. Az Akcióterületi fejlesztések eredményességéről, előrehaladásáról a városfejlesztési társaság félévente beszámol Tapolca Város Önkormányzatának. A képviselőtestületi ülések nyilvánosak, amelyre meghívást kapnak a fejlesztésben érintett civil szervezetek is. VI.2. ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS VI.2.1. A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása A fejlesztés által érintett tevékenységek részben már meglévő intézményeket, szolgáltatóegységeket érintenek, melyek üzemeltetése ésszerűbbé válik a fejlesztés után: az energiaköltségek csökkenését a programokra fordított kiadások növekedése kompenzálja. Egyes elemek fenntartása biztosított a tevékenységből származó bevételekből: a fejlesztés által érintett kereskedelmi egységek (Tópresszó, Balaton Elektronika), a Nagyköz utcai fizetőparkoló, a Belvárosi Irodaház szolgáltatóház részei. Más elemek részben fenntarthatók a bevételekből, illetve kapcsolódó bevételekből: a megújult Köztársaság téren bevételt jelenthetnek az ott tartott rendezvények, a Belvárosi Irodaház közigazgatási funkciójú részeit pedig a bérbe adott irodák díjából. 94

95 A városfejlesztési társaság hatáskörébe utalt fejlesztés, üzemeltetés megbízhatóbbá válik azáltal, hogy az külön szervezet feladata lesz. Az üzemeltetés pénzügyi vonzatairól az alábbi táblázat tájékoztat. A soft elemek fenntartása az önkormányzat növekvő bevételeiből, valamint az azokat koordináló civil szervezetek forrásaiból biztosított. 58. táblázat: Projektelemek fenntartása (ezer Ft) Tevékenység, intézmény Kiadás/bevétel Wass Albert Könyvtár és Múzeum Tópresszó Tamási Áron Művelődési Központ Nagyköz utcai parkoló Déli városkapu Köztársaság tér déli része Belvárosi Irodaház szolgáltatóház Belvárosi Irodaház közigazgatás Soft elemek Kiadás Bevétel Kiadás Bevétel Kiadás Bevétel Kiadás Bevétel Kiadás Bevétel Kiadás Bevétel Kiadás Bevétel Kiadás Bevétel Kiadás Bevétel VI.2.2. Szervezeti terv A pályázati fejlesztés működtetését, üzemeltetését az önkormányzat saját hatáskörben valósítja meg. A rehabilitált épületeket, a közterületek és zöldfelületek gondozását és tisztántartását a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően, közszolgáltató szervezeteken keresztül fogja működtetni. VI Közterületek takarítása, tisztántartása, parkgondozás A területek takarítását és tisztántartását az Önkormányzat kiszervezés révén, vállalkozókkal látja el. Jelenlegi szerződése értelmében a Remondis Kft. és Unizola Kft. magánvállalkozó gondoskodik a közterületek tisztántartásáról és a parkgondozásról. Projektelemek: Köztársaság tér felújítása Tapolca-patak mentén sétány kialakítása Közpark kialakítása a déli városkapuban Deák F. u Ady Endre u. 22. átjáró felújítása TÁMK mögötti terület felújítása 95

96 APEH udvar felújítása Balaton üzletközpont udvarának felújítása Régi postaudvar és bekötőút felújítása Vasudvar felújítása Fő tér 12. belső udvar felújítása VI Épület-felújításban résztvevő elemek A Fő tér környezetében található lakóépületek fenntartását, tisztántartását jelenlegi gyakorlattal összhangban a társasház (a lakókkal) látja el. A Belvárosi Irodaház, a Wass Albert Könyvtár és Múzeum, valamint a Tamási Áron Művelődési Központ fenntartását továbbra is az önkormányzat látja el az intézményekkel közreműködve. A magánkézben lévő Tópresszó fenntartását és karbantartását a fejlesztés megvalósulása után továbbra is az MZ/X Kft. fogja ellátni. Projektelemek: Wass Albert Könyvtár és Múzeum homlokzati és belső felújítása Tamási Áron Művelődési Ház homlokzati és belső felújítása Belvárosi irodaház homlokzat-felújítás és magastető építése Tópresszó felújítása VI Parkolók fenntartása, üzemeltetése A fizetőparkolókat a Képviselőtestület által meghatározott üzemeltető a Tapolcai Városgazdálkodási Kft., Tapolca Város Önkormányzatával megkötött bérleti szerződésben rögzítettek szerint üzemelteti. A városfejlesztés kapcsán tervezett új parkolók fenntartását a továbbiakban is ez a szervezet végzi majd. A Nagyköz utcai parkoló fizetőparkolóként üzemel majd, a P+R parkoló pedig ingyenes lesz. Projektelemek: Felszíni P+R parkoló kialakítása a déli városkapuban Felszíni parkoló kialakítása a Nagyköz utcában 96

97 VII. PÉNZÜGYI TERV Az akcióterület teljes pénzügyi terve jól mutatja a magánszféra nagy volumenű várható fejlesztéseit, amelyek a közpénzből megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódnak, vagy hatásukra indulnak, közel kétszeres beruházási értékben. Ez a közszféra és a magánszféra harmonikus együttműködését mutatja Tapolcán. A bevételi tervben láthatók a konzorcium 2016-ig prognosztizált bevételei. Az ingatlaneladások miatti kezdeti felfutást követően egy szezonálisan változó, éves szinten lassan növekvő bevétel várható. Ezeket a növekvő bevételeket a tulajdonos a funkciók további bővítésére, illetve szinten tartásra kívánja fordítani. Az egyszerűsített eredményterv alapján a legnagyobb pénzügyi igény III. negyedévében várható. A saját forrás megfelelő ütemezésével azonban elkerülhető a likviditási probléma. A projektelemek pénzügyi adatait a 13. melléklet tartalmazza. 97

98 59. táblázat: Az akcióterület pénzügyi terve (ezer Ft) Elszám. Tám. Támogatás költség int. Önerő PÁLYÁZATI ELEMEK gazdasági funkció % Tópresszó % Belvárosi Irodaház (szolgáltatóház) % Balaton Elektronika homlokzatfelújítás % közszféra funkció % Belvárosi Irodaház (közigazgatás) % közösségi funkció % Wass Albert Könyvtár és Múzeum % Tamási Áron Művelődési Központ % városi funkció % Köztársaság tér déli része % Fő tér körüli udvarok, átjárók % Nagyköz utca parkoló és szervizút % Déli városkapu parkoló % Tamási Áron Művelődési Központ előtti tér % Soft típusú tevékenységek % Környezettudatossági képzés és hétvége % Gyógynövények termesztése % Könyvtár programok % Szülő-gyermek klub % Köztársaság tér rendezvények % menedzsment % Menedzsment % előkészítés % Előkészítés % szolgáltatások % Szolgáltatások % PÁLYÁZATI ELEMEK ÖSSZESEN % KAPCSOLÓDÓ BERUHÁZÁSOK Piaccsarnok felújítása Volt orvosi rendelő hasznosítása Kisfaludy utcai telek beépítése Alsómalom hasznosítása Tavasbarlang fogadóépületének bővítése Arany János utcai lakásfejlesztés Postahivatal felújítása Fő tér 7-9. homlokzati felújítása Bárdos Lajos Általános Iskola bővítése Kőtár Szent Erzsébet Óvoda felújítása Fő tér 21. homlokzati felújítása Déli városkapu közpark kialakítása Autóbuszállomás áthelyezése Petőfi u.-nagyköz u. szanálás, zöldterület KAPCSOLÓDÓ BERUH. ÖSSZESEN

99 60. táblázat: Bevételi terv (eft) Tópresszó Belvárosi Irodaház Nagyköz utca parkoló Piaccsarnok felújítása Volt orvosi rendelő hasznosítása Kisfaludy utcai telek beépítése Fő tér 7-9. homlokzati felújítása Tópresszó Belvárosi Irodaház Nagyköz utca parkoló Piaccsarnok felújítása Volt orvosi rendelő hasznosítása Kisfaludy utcai telek beépítése Fő tér 7-9. homlokzati felújítása táblázat: Egyszerűsített eredményterv (eft) Összes költség Saját bevételek Saját forrás ROP vissza nem térítendő támogatás Hitel Pénzügyi műveletek bevétele Egyéb pénzügyi eszköz

100 VIII. MELLÉKLETEK 100

101 VIII.1. SZÁMÚ MELLÉKLET ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI NYILATKOZAT 101

102 VIII.2. SZÁMÚ MELLÉKLET HELYI ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET TAPOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 43/2004. (XI. 02.) Kt. rendelete 6 az építészeti értékek helyi védelméről (módosítással egybefoglalva és lezárva: május 23.) Tapolca Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. törvény 16. -ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 57. -ban hozott felhatalmazása alapján az országos védelem alá nem helyezhető, de a város történeti múltját és építészeti kultúráját magában hordozó, és a városban élők önbecsülését elősegítő épületcsoportok, épületek, építmények, illetve azok egyes részei megőrzése érdekében a következő rendeletet alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A helyi védelem meghatározása 1. Helyi védelem tárgyát képezi mind az az érték, amelyet a jóváhagyott rendezési terv, ennek hiányában az önkormányzat rendelkezése településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy régészeti értéke miatt védendőnek minősít. (2) A helyi védelemnek két fajtája van: területi és egyedi. a) A területi védelem a település olyan összefüggő részére terjedhet ki, amely a jellegzetes településszerkezet (utcák vonalvezetése, beépítettsége) történelmi folyamatosságát képviseli. A területi védelem a jellemző településszerkezet megtartására vonatkozik. b) Az egyedi védelem: aa) kiterjed az épület, építmény teljes egészére, továbbá a hozzátartozó földrészletre, ab) az épület vagy építmény valamely részértékére, ac) képzőművészeti alkotásokra és emléktáblákra. A védetté nyilvánítás és megszüntetés 2. (1) A város területére készítendő valamennyi új rendezési tervnek és a településrészekre jóváhagyott rendezési tervek felülvizsgálatának amennyiben a korábbi ezt nem tartalmazta rendelkeznie kell építészeti értékvizsgálati munkarésszel, amely alapja a helyi védelemben való döntésnek. (2) A védetté nyilvánításról a képviselőtestület rendeletében dönt. (3) 7 A védetté nyilvánítás, illetve a védetté nyilvánítás megszüntetésére vonatkozó eljárás 6 Hatályba lépés napja: november Módosította a 13/2007. (IV. 16.) Tapolca önkormányzat rendelet 1. -a. Hatályba lépés napja: IV

103 indulhat hivatalból, szakmai illetve társadalmi szervezet, továbbá állampolgári javaslatra. A bejelentést Tapolca város Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Gazdálkodási Irodájának Építéshatósági csoportjának kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a védendő épületre, épületrészre, területre vonatkozó adatokat (helyrajzi szám, vagy utca, házszám, tulajdonos, használó) továbbá a védetté nyilvánítás valószínű indokát. (4) 8 A döntés előkészítését a Jegyző a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Gazdálkodási Irodájának Építéshatósági csoportja közreműködésével végzi: a testületi előterjesztést az önkormányzat Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága véleményével kell a testület elé terjeszteni. A döntés előkészítésére építészeti értékvizsgálatot kell készíteni. 3. (1) A védetté nyilvánításról, illetve a védelem megszüntetéséről írásban értesíteni kell: a) az ingatlan tulajdonosát, b) a védetté nyilvánításra, illetve az annak megszüntetésére javaslatot tevőt, (2) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan esetleges használóját értesíteni a testületi döntésről. Terület védelme esetén a rendezési tervezési eljárás szabályaiban előírtaknak megfelelően kell az érdekelteket értesíteni a védett nyilvánításról, de a döntést közölni kell az érintett utat, közműveket létesítő, üzemeltető szervekkel is. (3) 9 Az Önkormányzati és Gazdálkodási Iroda Építéshatósági csoportja a testületi döntés alapján a helyi védelem alatt álló építményekről, építményrészekről és területekről nyilvántartást vezet és törzslapot készít (helység, utca és helyrajzi szám, tulajdonos, használó, rövid indokolás, valamint az építmény, terület értékeit bemutató fotók). A nyilvántartásba vételről értesíteni kell az érintett tulajdonosokat. A nyilvántartás jelen rendelet 1. számú melléklete. A védett területek és építmények hasznosítása, fenntartása, átalakítása, bővítése, bontása 4. (1) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat. (2) A védett területeken meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal-vezetését, épületeit, építményeit, kerítés- és kapuformáit, természeti értékeit. (3) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat. (4) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével összhangban kell lenni. (5) A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők, de az eredeti szerkezeteket és belső értékeket tiszteletben kell tartani. 8 Módosította a 13/2007. (IV. 16.) Tapolca önkormányzat rendelet 2. -a. Hatályba lépés napja: IV Módosította a 13/2007. (IV. 16.) Tapolca önkormányzat rendelet 3. -a. Hatályba lépés napja: IV

104 (6) Védett épület csak a védettség törlése után bontható el. A bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítése és a bontási engedélykérelemhez történő csatolása. (7) Ha az építészeti értéket az épület tömege képezi, úgy a bontás után a helyére azonos tömegű, vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú, tetőidomú épület építhető. (8) A védett épületek, építmények környezetében az új épületek, építmények tömegarányait, főbb méreteit a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni. 5. (1) A védett építményen külső, vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, továbbá a védett épület jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok, illetve épületkutatás (falkutatás) végzéséhez az építési hatóság engedélye szükséges, kivéve amennyiben a felújítási, helyreállítási munkák az épülethomlokzat eredeti állapotának a helyreállítását eredményezik. Ezekben az esetekben a felújítási munkák megkezdését 8 nappal megelőzően a Polgármesteri Hivatal építésügyi hatósági feladatokat ellátó belső szervezeti egységénél írásban be kell jelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell az épület tervezett építési munkákat megelőző állapotáról készült fotódokumentációt. Az építési munkák elvégzését követően szintén be kell nyújtani az építési hatósághoz a felújított, helyreállított épületről készült fotódokumentációt. A fotódokumentációkat a hatóság műszaki nyilvántartásába helyezi. Amennyiben a védett építményen végzett munkálatok során eltérnek a bejelentésben foglaltaktól, az épülethomlokzat nem az eredeti állapotnak megfelelően állítják helyre, a hatályos építésügyi jogszabályok szerint kell eljárni. (2) Védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat. (3) Védett területre (utcák, utcarészek, természeti területek) építési engedély csak úgy adható, hogy a munkák a terület jellegét ne változtassák meg. A fenntartásra kötelezés szabályai 6. (1) Az építésügyi hatóság gondoskodik a védett területek és épületek állapotának ellenőrzéséről. (2) Ha a védelem érdekei megkövetelik, az építésügyi hatóság elrendelheti: a) a védett építmény állagának felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását, a jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, továbbá az engedély nélkül létesített a védett épület megjelenését zavaró épületrészek (hozzáépítések, később alkalmazott díszítések, tetőátalakítás, vakolat, cégtábla, kirakat szekrény stb.) eltávolítását. b) az évi állagmegőrzés tapasztalatait és a tett intézkedéseket a védett épület, létesítmény törzslapjára fel kell vezetni. 104

105 Záró rendelkezések 7. A Képviselőtestület felkéri a város lakosságát, a civil szervezeteket, egyesületeket, az egyházakat és a tömegtájékoztatás fórumait, hogy segítsék elő a rendeletben megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását. 8. (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lét hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a 8/1998. (IV. 1.) Kr. számú rendelet hatályát veszti. JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK 9. E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető évi I. törvény 3. -ával összhangban, az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Tapolca, október 29. Ács János sk. polgármester Dr. Imre László sk. jegyző Egységes szerkezetbe foglalva: Tapolca, május

106 A helyi értékvédelmi rendelet - 43/2004. (XI. 02.) Kt. rendelet - 1. számú melléklete 10 I. Műemlékek Ssz. Utcanév Házszám Hrsz. Megjegyzés Tapolca A Templom domb 55 templom, rk. B Fő tér előtt /2 Szentháromság-szobor C Csobánc u plébániaház D Fő tér lakóház E Martinovics Ignác u , 684 vizimalomegyüttes Tapolca-Diszel F István u lakóház G István u templom, rk. H Hajagos dűlő 7311 présház I Miklós u kőhíd II. Helyi védelemre javasolt épületek a.) Az egész épület Ssz. Utcanév Házszám Hrsz. Megjegyzés Tapolca 1. Ady Endre u /3 kórház-sebészet 2. Arany János u Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Kirendeltsége 3. Batsányi János u Szakorvosi rendelőintézet 4. Batsányi János u lakóház 5. Batsányi János u lakóház 6. Batsányi tér régi strandépület 7. Batsányi tér Gabriella szálloda 8. Csányi László u lakóház 9. Csányi László u lakóház 10. Csányi László u ,87 lakóház 11. Csobánc u lakóház 10 Módosította a 24/2007. (V. 21.) Tapolca önkormányzat rendelet 1. -a. Hatályba lépés napja: május

107 12. Csobánc u lakóház 13. Csobánc u lakóház 14. Csobánc u /1 lakóház 15. Darányi Ignác u templom 16. Deák Ferenc u. 5/I üzlet 17. Deák Ferenc. u zeneiskola 18. Fő tér /1 üzlet 19. Fő tér 4. 1 irodák+üzlet 20. Fő tér üzlet 21. Fő tér 6. 2/1 üzlet+irodák 22. Fő tér /2 üzlet+irodák 23. Fő tér 8. 2/1 üzlet+lakás 24. Fő tér üzlet+lakás 25. Fő tér Kinizsi Takarékszövetkezet 26. Fő tér lakóház 27. Hősök tere földhivatal 28. Hősök tere városháza 29. Iskola u volt zsinagóga 30. Keszthelyi út lakóház 31. Keszthelyi út 1579/1 temetőkápolna 32. Kisfaludy u Szentgyörgy panzió 33. Kossuth Lajos u üzletek+lakások 34. Kossuth Lajos u üzlet+lakás 35. Kossuth Lajos u /1 iroda+lakás 36. Kossuth Lajos u tekeklub 37. Kossuth Lajos u iskola 38. Köztársaság tér bíróság 39. Templom domb 6. 52/1 iskola 40. Templom domb /2 múzeum 41. Templom domb 51 vár és udvarház romjai 42. Templom domb 54 rendház 43. Tópart 2/4 volt könyvtár épület, ma Marton Galéria 44. Darányi Ignác u víztorony 45. Kisfaludy S. u Tavasbarlang épület 46. Köztársaság tér Marton László szülőháza 107

108 47. Csobánc u Régi parasztház (Bakos lányok háza) Tapolca-Diszel 48. Derkovics Gy. u lakóház/malom 49. Miklós u lakóház 50. Miklós u lakóház 51. Szabó E. u volt jegyzői lakás b.) Az épület részei Ssz. Utcanév Házszám Hrsz. Megjegyzés Tapolca 52. Arany János u /3 utcai homlokzat egységes utcakép, térfal 53. Arany János u ,23 külső lépcsők 54. Arany János u tópart felőli homlokzat, térfal 55. Arany János u utcai homlokzat 56. Batsányi János u. 6/II. 9 tópart felőli homlokzat, térfal 57. Batsányi János u utcai homlokzat 58. Batsányi tér tópart felőli homlokzat, térfal 59. Batsányi tér tópart felőli homlokzat, térfal 60. Deák Ferenc u utcai homlokzat egys. utcakép, térfal 61. Deák Ferenc u /1 utcai homlokzat egys. utcakép, térfal 62. Deák Ferenc u pince 63. Fő tér /2 utcai homlokzat egys. utcakép, térfal 64. Fő tér tópart felőli homlokzat, térfal 65. Fő tér /1 utcai homlokzat egys. utcakép, térfal 66. Fő tér utcai homlokzat egys. utcakép, térfal 67. Fő tér utcai homlokzat egys, utcakép, térfal 68. Kossuth Lajos u /2 födémrendszer 69. Kossuth Lajos u. 11/I. 128 kapuzat 70. Kossuth Lajos u. 11/IV.133 kapuzat 71. Tópart 20 tópart felőli homlokzat, térfal 72. Tópart 23 tópart felőli homlokzat, térfal 73. Tópart 25,26,28 tizennégylyukú támfal III. Helyi védelemre javasolt növényzetek Ssz. Utcanév Házszám Hrsz. Megjegyzés 108

109 Tapolca 74. Fő tér 6,8 2/3 közpark 75. Tópart 48 közpark 76. Petőfi liget közpark V. Helyi értékvédelmi területek 1. Tó környék (Nagytó és Kistó) és Templomdomb 2. Fő tér környezete 3. Petőfi liget 109

110 VIII.3. SZÁMÚ MELLÉKLET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 3. SZÁMÚ FÜGGELÉK Egyedi tájérték Atlasz cédrus 2 db (Cedrus atlantica Glauca ) 864 hrsz., Batsányi János utca északi vége Cser (Quercus cerris) Tapolca-Diszel, 0442/3 hrsz., a Hegyesdi vár tövében Erdei fenyő (Pinus sylvestris) 0139 hrsz-on, a Sümeg felé vezető közút északkeleti oldalán Fehér füzek (Salix alba) Tapolca-Diszel, 0459/ hrsz., a sportpálya és a közút között Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) 1168 hrsz., Fazekas utca nyugati vége Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) 1615 hrsz., Bacsó Béla utca déli vége Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) 2781 hrsz., volt Casco ház udvarának északi része Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) 880/2 hrsz., Zeneiskola udvara 110

111 VIII.4. SZÁMÚ MELLÉKLET FORGALOMSZÁMLÁLÁSI ADATOK 62. táblázat: Forgalomszámlálási adatok 1. Köztársaság tér felől a Hősök tere felé az Ady E. utcán én Vizsgált időszak szgk. tgk. 7,5 t-ig tgk. 7,5 t felett autóbusz 6:00-7: :00-8: :00-9: :00-10: :00-11: :00-12: :00-13: :00-14: :00-15: :00-16: :00-17: :00-18: összesen Forrás: Tapolca Város Önkormányzata, táblázat: Forgalomszámlálási adatok 2. Kossuth L. u. felől a Deák F.u. felé a Fő téren én szgk. tgk. 7,5 t-ig tgk. 7,5 t felett autóbusz 6:00-7: :00-8: :00-9: :00-10: :00-11: :00-12: :00-13: :00-14: :00-15: :00-16: :00-17: :00-18: összesen Forrás: Tapolca Város Önkormányzata,

112 VIII.5. SZÁMÚ MELLÉKLET KÖZBIZTONSÁGRA VONATKOZÓ ADATOK 64. táblázat: Bűnügyi statisztika a Belvárosi Akcióterületen 1. Bűnügyi térkép összesítő táblázata 2006 Bűncselekm ény m egnevezése Ö sszesen: 1. A z állam és az em beriség elleni bcsk. 2. Em berölés 3. Em berölés kísérlete 4. G ondatlan em berölés 5. Erös felindulásban elkövetett em berölés 6. Szándékos testi sértés Segítségnyújtás elm ulasztása 1 8. K ényszerítés 9. Szem élyi szabadásg m egsértése M agánlaksértés Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs. 12. A szem ély elleni bcsk. összesen Közúti veszélyeztetés 14. Közúti baleset okozása Közúti járm ű ittas vezetése Közúti járm űvezetés tiltott átengedése 17. Közúti cserbenhagyás 18. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk A közlekedési bcsk. összesen Erőszakos közösülés 21. Szem érem elleni erőszak 22. Term észet elleni erőszakos fajtalanság 23. Üzletszerű kéjelgés és üzletsz. kéjelg. elősegítése 24. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk A házasság, a család és a nem i erkölcs elleni Tiltott határátlépés 27. Hivatalos szem ély elleni erőszak 28. Közfeladatot ellátó szem ély elleni erőszak 29. Hivatalos szem ély tám ogatója elleni erőszak 30. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk Az állam igazgatás, a közélet tisztasága elleni Visszaélés robbanóanyaggal, lőfegyverrel Közösség m egsértése 34. G arázdaság Ö nbíráskodás 36. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk A közrend elleni bcsk. összesen Devizagazdálkodás m egsértése 39. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk G azdasági bcsk. összesen Lopás Betöréses lopás S ikkasztás Csalás Rablás K ifosztás 47. Zsarolás 48. Járm ű önkényes elvétele Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk Szem élyek javai elleni bcsk. összesen A honvédségi kötelezettség elleni bcsk. 52. M indösszesen

113 65. táblázat: Bűnügyi statisztika a Belvárosi Akcióterületen

114 VIII.6. SZÁMÚ MELLÉKLET - BEÉPÍTÉSI JAVASLATOK 15. ábra: Kisfaludy utca beépítési javaslata Forrás: Tapolca Város Polgármesteri Hivatala,

115 16. ábra: Arany János utcai telkek beépítési javaslata Forrás: Tapolca Város Polgármesteri Hivatala,

116 17. ábra: Piaccsarnok terve 116

117 Forrás: Tapolca Város Polgármesteri Hivatala,

118 VIII.7. SZÁMÚ MELLÉKLET MAGÁNERŐS BERUHÁZÁSOKAT MEGERŐSÍTŐ DOKUMENTUMOK 18. ábra: Fő tér 7-9. Óra-ékszer homlokzat-felújítási terve és költségbecslése,

119 119

120 19. ábra: Fő tér 21. homlokzat-felújításának terve és költségbecslése,

121 121

122 20. ábra: Posta felújítási terve,

123 VIII.8. SZÁMÚ MELLÉKLET - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVLAP ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 8. sz. térkép: Tapolca város településrendezési terv, településszerkezeti tervlap Forrás: Tapolca Város Polgármesteri Hivatala,

124 9. sz. térkép: Tapolca város településrendezési terv, településszerkezeti tervlap részlete, Belvárosi akcióterület Forrás: Tapolca Város Polgármesteri Hivatala,

125 A hatályos Településrendezési Terv Helyi Építési Szabályzatának a tervezett projektelemekre vonatkozó előírásai Településközpont vegyes terület 17. (1) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. (2) bekezdésében foglaltak alapján elhelyezhető: a.) lakóépület, b.) igazgatási épület, c.) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d.) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, e.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f.) sportépítmény, g.) parkolóház. (2) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: a.) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (3) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető. Meglévő épület bontása csak engedély birtokában végezhető. (4) A településközpont vegyes terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 200 m 2 -t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 10 m. (5) Épületek a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: a.) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, c.) kialakult beépítés esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti mérték is megállapítható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján, 11 d.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél, e.) amennyiben a beépített telek mélysége a 20 m-t nem haladja meg, a hátsókert minimum 3,0 méter, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása esetén. 12 f.) kialakult beépítés esetén az előírt értéknél kisebb hátsókerti méret az épületek felújítása, átalakítása során megtartható. 13 (6) Az OTÉK szerinti telepítési távolság alatti, kialakult épülettávolságok a zártsorú beépítés kivételével - épületbővítéssel tovább nem csökkenthetők. Az OTÉK-ban előírt 11 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 12 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 13 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 125

126 építmények közötti megengedett legkisebb távolságot el nem érő esetekben építés, bővítés esetében tűzvédelmi szakhatósági közreműködést kell igénybe venni. (7) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni: VT1 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 250 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség K 80 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett építménymagasság legnagyobb 12 m a telek homlokvonalán K 5,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 10 % Az utcai homlokzatmagasság nem emelhető K 10,5 m VT2 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 300 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség K 60 % Megengedett legnagyobb beépítettség saroktelken Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság 14 m a telek homlokvonalán K 75 % K 4,5 m K 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 10 % Kialakult állapot esetén a meglévő épület helyben felújítható, ebben az esetben a szabályozási vonalon az optikai zártsort biztosítani kell (tömör kerítés) VT3 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 300 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség K 60 % Megengedett legnagyobb beépítettség saroktelken Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett építménymagasság legnagyobb 14 m a telek homlokvonalán K 75% K 4,5 m K 7,5 m 126

127 Megengedett legkisebb zöldfelület 20 % Megengedett legkisebb zöldfelület saroktelken 15% Kialakult, oldalhatáron álló beépítés esetén a meglévő épület úgy is bővíthető, hogy zártsorú beépítés nem alakul ki. Ebben az esetben a szomszédos épületek közötti távolság 4,5 méter alá nem csökkenthető, a szomszédos épületek tömör kerítéssel kapcsolódjanak Kialakult állapot esetén a meglévő épület helyben felújítható, átalakítható, bővíthető, ebben az esetben a szabályozási vonalon az optikai zártsort biztosítani kell (tömör kerítés) VT4 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 500 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség K 60 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett építménymagasság legnagyobb 15 m a telek homlokvonalán K 5,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 20 % K 12,5 m Az övezet beépíthető kialakult telkeinek minimális mérete 500 m 2. A beépíthető telek minimális szélessége a beépítési vonalon 15 m VT5 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 250 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 12 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 80 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 5,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 9,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 10 % Az övezetben a hátsókertnek területet nem kell elhagyni VT6 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 250 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 12 m a telek homlokvonalán 127

128 Megengedett legnagyobb beépítettség K 100 % 14 Megengedett legkisebb építménymagasság K 4,5 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 7,5 m VT7 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 250 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 12 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 100 % 15 Megengedett legkisebb építménymagasság K 4,5 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 10,0 m VT8 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 250 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség K 100 % 16 Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett építménymagasság legnagyobb 12 m a telek homlokvonalán K 4,5 m K 16,0 m Az övezetben a kialakult épületek az építménymagasságtól függetlenül max. 1,2 méteres térdfal emeléssel, és magastető kialakításával bővíthetők Új épületeket a szomszédos épületekhez illesztve kell kialakítani. A beépítést a szomszédos épületek homlokzatát is ábrázoló utcakép-részlet rajzzal (látványtervvel) kell igazolni, melyet az építési engedély kérelemhez csatolni kell VT9 jelű építési övezet Beépítési mód K oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min. 400 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 12 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 60 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3,0 m 14 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 15 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 16 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 128

129 Megengedett legnagyobb építménymagasság K 7,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 20 % VT10 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 250 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 12 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 80 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 5,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 10,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 10 % Az utcai homlokzat magassága nem emelhető. VT11 jelű építési övezet Térszint felett új épület nem helyezhető el, a kialakult beépítettség nem növelhető Mélygarázs, térszint alatti építmény az épületek között, a közlekedési felületek biztosításával kialakítható. A térszint alatti építmények kialakítása után az eredeti terepet, parkosítva vissza kell állítani. A lapos tetős épületek, a kialakult építménymagasságtól függetlenül max. 1,2 méteres térdfal emeléssel, és magastető kialakításával bővíthetők. VT12 jelű építési övezet Új épület nem helyezhető el. Kialakult épület helyben felújítható, de nem bővíthető (8) Zártsorú beépítésnél az utcavonallal párhuzamos épületrészhez az udvar felől oldalhatáron álló épületszárny is csatlakozhat. Ebben az esetben a (4) pontban rögzített mértékű oldalkertet biztosítani kell. (9) Közútról vagy magánútról közvetlenül fel nem tárható telkeken az épületek csak állagmegóvás céljából újíthatók fel, alakíthatók át, bővítésük nem lehetséges. (10) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30-nál alacsonyabb, 50º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként tábláslemez- és palafedések alkalmazása nem megengedett, részlegesen nemesfém héjalás megjelenhet. (11) A homlokzati formaképzésben, színválasztásban a környezethez való alkalmazkodás legyen a meghatározó. (12) Beépített ingatlanon új épület és építmény csak a meglévő épülettömeghez csatlakoztatva alakítható ki. Beépítetlen ingatlanon csak egy épülettömeg alakítható ki. 129

130 (13) Ahol lehetőség van, a telkek utcai telekhatárán 1,50 2,20 méter magasságú (beton, kő, tégla) lábazatos, áttört utcai kerítés, vagy tömör (kő, vakolt tégla, -beton) kerítés létesíthető. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos (14) Térszint alatti beépítés nem haladhatja meg az övezetre vonatkozó beépíthetőség mértékét. Térszint alatti építésnél figyelembe kell venni a barlangosodást, illetve a meglévő pincéket. (15) Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek nem létesíthetők. Kisvárosias lakóterületek 14. (1) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 12. (2) bekezdésében foglaltak alapján elhelyezhető: a.) lakóépület, b.) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d.) sportépítmény, e.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. (2) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: a.) szálláshely szolgáltató épület, b.) igazgatási épület, c.) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény. (3) A kisvárosias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 200 m 2 -t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 10 m. (4) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető. Meglévő épület bontása csak engedély birtokában végezhető. (5) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: a.) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, c.) kialakult beépítés esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti mérték is megállapítható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján. 17 d.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél, e.) amennyiben a beépített telek mélysége a 20 m-t nem haladja meg, a hátsókert minimum 3,0 méter, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása esetén A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 18 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 130

131 f.) kialakult beépítés esetén az előírt értéknél kisebb hátsókerti méret az épületek felújítása, átalakítása során megtartható. 19 (6) Az OTÉK szerinti telepítési távolság alatti, kialakult épülettávolságok a zártsorú beépítés kivételével - épületbővítéssel tovább nem csökkenthetők. Az OTÉK-ban előírt építmények közötti megengedett legkisebb távolságot el nem érő esetekben építés, bővítés esetében tűzvédelmi szakhatósági közreműködést kell igénybe venni. (7) A kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni: LK1. jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 300 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség K 40 % Megengedett legnagyobb beépítettség saroktelken Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság 14 m a telek homlokvonalán K 75% 20 K 3,0 m K 5,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 30 % Megengedett legkisebb zöldfelület saroktelken 15 % 21 LK2. jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 300 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség K 40 % Megengedett legnagyobb beépítettség saroktelken Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság 14 m a telek homlokvonalán K 75 % 22 K 3,0 m K 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 30 % Megengedett legkisebb zöldfelület saroktelken 15 % 23 LK3. jelű építési övezet 19 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 20 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 21 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 22 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 23 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 131

132 Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 400 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség K 30 % Megengedett legnagyobb beépítettség saroktelken Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság 16 m a telek homlokvonalán K 75 % 24 K 3,0 m K 7,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 30 % Megengedett legkisebb zöldfelület saroktelken 15 % 25 Az építési övezetben maximum kétszintes épületek alakíthatók ki LK4. jelű építési övezet Beépítési mód K oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min. 300 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 40 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter 24 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 25 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 132

133 LK5. jelű építési övezet Beépítési mód K oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min. 200 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 12 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 50 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 30 % Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter LK6 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 400 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség K 30 % Megengedett legnagyobb beépítettség saroktelken Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság 18 m a telek homlokvonalán K 55 % K 3,0 m K 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Megengedett legkisebb zöldfelület 30 % Nyeles telek nem alakítható ki. Kialakult, oldalhatáron álló beépítés esetén a meglévő épület úgy is bővíthető, hogy zártsorú beépítés nem alakul ki. Ebben az esetben a szomszédos épületek közötti távolság 4,5 méter alá nem csökkenthető, a szomszédos épületek tömör kerítéssel kapcsolódjanak LK7 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 300 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 30 % Megengedett legnagyobb beépítettség K 55 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % 133

134 Megengedett legkisebb zöldfelület 30 % LK8 jelű építési övezet Beépítési mód K oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min. 450 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 15 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 25 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter LK9 jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min. 600 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség K 40 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett építménymagasság legnagyobb 17 m a telek homlokvonalán K 3,0 m K 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 600 m 2. A beépíthető telek minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m LK10 jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min. 700 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség K 30 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett építménymagasság legnagyobb 17 m a telek homlokvonalán K 3,0 m K 5,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 600 m 2. A beépíthető telek minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m 134

135 LK11 jelű építési övezet Beépítési mód K oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min. 800 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség K 40 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett építménymagasság legnagyobb 17 m a telek homlokvonalán K 2,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 30 % K 10,0 m Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 600 m 2. A beépíthető telek minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m LK12 jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség K 25 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett építménymagasság legnagyobb 17 m a telek homlokvonalán K 4,0 m K 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Az épületek utcafronton mért szélessége max. 7,5 méter Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 600 m 2. A beépíthető telek minimális szélessége a beépítési vonalon 16 m LK13 jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 300 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség K 60 % Megengedett legnagyobb beépítettség saroktelken Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett 14 m a telek homlokvonalán K 75 % 26 K 3,0 m legnagyobb K 4,5 m 26 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 135

136 építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület 20 % Megengedett legkisebb zöldfelület saroktelken 15 % 27 Kialakult, oldalhatáron álló beépítés esetén a meglévő épület úgy is bővíthető, hogy zártsorú beépítés nem alakul ki. Ebben az esetben a szomszédos épületek közötti távolság 4,5 méter alá nem csökkenthető, a szomszédos épületek tömör kerítéssel kapcsolódjanak LK14. jelű építési övezet Beépítési mód K ikresen csatlakozó Kialakítható telek területe min. 600 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 30 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 30 % LK15. jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 18 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 50 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 7,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 30 % LK16. jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min. 300 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 10 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 60 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 30 % 27 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 136

137 LK17. jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min. 600 m 2 Kialakítható telek legkisebb szélessége 14 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 40 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 7,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 30 % (8) Zártsorú beépítésnél kialakult állapot esetén a meglévő épület helyben felújítható, ebben az esetben a szabályozási vonalon az optikai zártsort biztosítani kell (tömör kerítés). (9) Zártsorú beépítésnél az utcavonallal párhuzamos épületrészhez az udvar felől oldalhatáron álló épületszárny is csatlakozhat. Ebben az esetben a (5) pontban rögzített mértékű oldalkertet biztosítani kell. (10) Közútról vagy magánútról közvetlenül fel nem tárható telkeken az épületek csak állagmegóvás céljából újíthatók fel, bővítésük, átalakításuk nem lehetséges. (11) Az 500 m 2 -nél kisebb területű ingatlanon egy épülettömeg helyezhető el. (12) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30-nál alacsonyabb, 50º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként tábláslemez- és palafedések alkalmazása nem megengedett. (13) A homlokzati formaképzésben, színválasztásban a környezethez való alkalmazkodás legyen a meghatározó. (14) Térszint alatti beépítés nem haladhatja meg az övezetre vonatkozó beépíthetőség mértékét. Térszint alatti építésnél figyelembe kell venni a barlangosodást, illetve a meglévő pincéket. (15) A lakótelkek utcai telekhatárán maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, 1,50 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítés, vagy tömör (fa, kő, vakolt tégla, -beton) kerítés létesíthető. Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos. Építési telkeken a be nem épített és burkolattal el nem látott területeket kertszerűen kell kialakítani és fenntartani. Kereskedelmi, szolgáltató terület 19. (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit a szabályozási terv tünteti fel. (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 19. (2) bekezdésében foglaltak alapján elhelyezhető: 137

138 a). b). c). d). e). mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház (garázs), üzemanyagtöltő, sportlétesítmény. (3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: a.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b.) egyéb közösségi szórakoztató épület. (4) Épületek a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: a.) előkert mértéke minimum 5,0 méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél. (5) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni: GKSZ1. jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min m 2 Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség K 50 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett építménymagasság legnagyobb min. 25 m a telek homlokvonalán K 3,0 m K 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % GKSZ2. jelű építési övezet Beépítési mód K oldalhatáron álló Kialakítható telek területe min m 2 Kialakítható telek szélessége min. 25 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 50 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % GKSZ3. jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min m 2 138

139 Kialakítható telek szélessége min. 40 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 30 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 7,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % GKSZ4. jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min m 2 Kialakítható telek szélessége min. 20 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 60 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % GKSZ5. jelű építési övezet Beépítési mód K zártsorú Kialakítható telek területe min m 2 Kialakítható telek szélessége min. 20 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 80 % 28 Megengedett legkisebb építménymagasság K 3,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 10 % 29 GKSZ6. jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min m 2 Kialakítható telek szélessége min. 20 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 25 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 2,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 9,0 m 28 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 29 A Balatoni Területi Főépítészi Iroda eltérési engedélye alapján. 139

140 Megengedett legkisebb zöldfelület 30 % GKSZg. jelű építési övezet Beépítési mód K szabadon álló Kialakítható telek területe min. 500 m 2 Megengedett legnagyobb beépítettség K 60 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 2,5 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 20 % Az építési övezetben garázs, garázssor, parkolóház helyezhető el. (6) A kereskedelmi, szolgáltató területen épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15-nál alacsonyabb, 50º-nál meredekebb nem lehet. Különleges terület 21. (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek. (2) A különleges területek lehetnek: a.) KO övezeti jelű oktatási központ terület, b.) KTE övezeti jelű temető terület, c.) KEÜ övezeti jelű egészségügyi terület, d.) KSP övezeti jelű sport-, szabadidő terület, e.) KST övezeti jelű strand terület, f.) KH övezeti jelű hulladékkezelő terület, g.) KMH övezeti jelű honvédségi terület, h.) KTT övezeti jelű turisztikai terület. (3) A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el. (4) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 400 m 2 -t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m. (5) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: a.) előkert mértéke minimum 5,0 méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél, c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél. (6) A különleges terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni: 140

141 KO. jelű oktatási terület Beépítési mód K - szabadon álló Kialakítható telek területe min m 2 Kialakítható telek szélessége min. 30 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 25 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 4,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 9,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % KTE. jelű temető terület Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége K - szabadon álló nincs kikötés nincs kikötés Megengedett legnagyobb beépítettség K 10 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett építménymagasság legnagyobb K 2,0 m K 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 50 % Harangláb, harangtorony esetén a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető. A temetőt kerítése mentén fasorral kell határolni. A zsidótemető és a városközponti temető a temetkezések befejezése után kegyeleti parkká alakítható. KEÜ. jelű egészségügyi terület Beépítési mód Kialakítható telek területe K - szabadon álló nincs kikötés Kialakítható telek szélessége nincs kikötés Megengedett legnagyobb beépítettség K 30 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 2,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 12,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % KSP. jelű sport, szabadidő terület Beépítési mód K - szabadon álló 141

142 Kialakítható telek területe nincs kikötés Kialakítható telek szélessége nincs kikötés Megengedett legnagyobb beépítettség K 10 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 2,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 7,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 50 % KSPG. jelű sport-, golfgpálya terület Beépítési mód K - szabadon álló Kialakítható telek területe nincs kikötés Kialakítható telek szélessége nincs kikötés Megengedett legnagyobb beépítettség 5 % Megengedett legkisebb építménymagasság 2,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 90 % KST. jelű strand terület Beépítési mód K - szabadon álló Kialakítható telek területe nincs kikötés Kialakítható telek szélessége nincs kikötés Megengedett legnagyobb beépítettség K 20 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 2,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 12,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 60 % KTT. jelű turisztikai terület Beépítési mód K - szabadon álló Kialakítható telek területe min m 2 Kialakítható telek szélessége min. 50 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 30 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 2,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 12,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 50 % 142

143 KHM. jelű honvédelmi terület Beépítési mód K - szabadon álló Kialakítható telek területe nincs kikötés Kialakítható telek szélessége nincs kikötés Megengedett legnagyobb beépítettség K 10 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 2,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 12,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 60 % KH. jelű hulladékkezelő terület Beépítési mód K - szabadon álló Kialakítható telek területe min m 2 Kialakítható telek szélessége min. 25 m a telek homlokvonalán Megengedett legnagyobb beépítettség K 10 % Megengedett legkisebb építménymagasság K 2,0 m Megengedett legnagyobb építménymagasság K 12,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 60 % (7) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi. (8) A különleges területen épületek lapos-, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 20-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. (9) A be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet. (10) A terület utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, 1,50 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos. Közlekedési és közműterület 23. (1) A közlekedési és közműterület (KÖu) az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, 143

144 vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és az elektronikus hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló építmény, valamint ideiglenes építmény (reklámtábla, újságárus pavilon, stb.) is. (3) A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási terv ábrázolja. (4) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. (5) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került meglévő épületrészeken mindennemű építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - az illetékes útkezelő állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges. (6) A közutak, vasút elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével az alábbi szélességű építési területet (szabályozási szélesség) kell biztosítani: a.) gyorsforgalmi utak: 60 m, illetve a kialakult (K) állapot, b.) főutak: 40 m, illetve a kialakult (K) állapot, c.) országos mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapot, d.) helyi gyűjtőutak: 22 m, illetve a kialakult (K) állapot, e.) kiszolgáló út: 12 m, illetve a kialakult (K) állapot, f.) kerékpárút, gyalogút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot, g.) egy telket feltáró közforgalom elől elzárt magánút: minimum 4 m. h.) külterületi dűlőút: 8 m, illetve a kialakult (K) állapot. (7) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon. (8) A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el. (9) A közlekedési területen közlekedési műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást gátló létesítményeket elhelyezni, valamint 0,80 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos (10) A közterületi parkolókat négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a vonatkozó szabvány szerint fásítva kell kialakítani. (11) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizet csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető. (12) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni. (13) Új utak kialakításakor az engedélyezés során környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, az előírások és határértékek betarthatósága érdekében. (14) A tervezett utakat úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek tűzoltógépjárművek és a kommunális hulladékgyűjtés járműveinek közlekedésére. 144

145 24. (1) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket a közlekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell helyezhető el. Ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett engedélyezhető. (2) A közművezetékek védelme érdekében az vonatkozó jogszabályokban és szabványokban előírt védőtávolságokat be kell tartani. (3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható. (4) A szennyvízcsatorna-hálózat üzembe csak a szennyvíztisztító telep megfelelő kapacitása esetén lehet engedélyezni. (5) A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát a vonatkozó szabvány és magasabb szintű jogszabály szerint - biztosítani kell. (6) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni. (7) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. Az ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani. (8) Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közműkiváltásra a kezelő nem kötelezhető. (9) A szennyvízcsatorna-hálózat megépülését követően az arra való rákötés kötelező. (10) A település belterületén, illetve beépítésre szánt területén a villamos energia ellátás és közvilágítás hálózati elemei új hálózat kiépítése, illetve a meglévő hálózat átépítése során csak földkábellel építhetők tovább. (11) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózattal vagy csapadékvíz elvezető zárt csatornahálózattal kell megoldani. A vízelvezető árkokat gyepesíteni kell. A csapadékelvezető hálózat csak zárt csapadékelvezető csatornával bővíthető. A zárt csapadékvíz elvezető csatornákat rendszeresen tisztítani kell. (12) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel. (13) A meglévő fákat, fasorokat óvni kell. Az elkerülhetetlenül kivágott fát törzsátmérőjének megfelelő méretű fákkal pótolni kell. (14) A közművek műtárgyait a szakhatósági előírásoknak megfelelően kell elhelyezni. (15) Az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlő eszközök elhelyezésének lehetőségét. (16) A távközlési kábeleket érintő bárminemű munka csak a távközlési szolgáltatóval történő előzetes egyeztetés után, a szolgáltató szakfelügyelete jelenlétében folyhat. (17) Közművek látható műtárgyainak típusát a városközpont területén a Városi Főépítésszel véleményeztetni kell. 145

146 Zöldterületek 25. (1) A zöldterületi rendeltetésű területeket a szabályozási terv tünteti fel. (2) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (3) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el. (4) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el. (5) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A meglévő fák építés közbeni védelméről gondoskodni kell. (6) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad. (7) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertépítészeti tervet kell készíteni, és a növényzet telepítését ez alapján kell elvégezni. (8) A zöldterületen meglévő és kialakított parkolókat fásítani kell. (9) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. (10) A szabályozási terven jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni. (11) A zöldterületeket csak rendeltetésszerűen szabad használni. Ettől eltérő ideiglenes használatra (előadás, vásár, majális, stb.) szóló engedélyt a Polgármesteri Hivatal jegyzője adja azzal a kikötéssel, hogy a kérelmező köteles biztosítani a zöldterület megóvását és az esetleg keletkező kárt megtéríteni, a használat során keletkezett szennyeződést eltakarítani (12) Zöldterületeken illetve azok sétaútjain járművel közlekedni és ott parkírozni, a gépjárműveket javítani és tisztítani tilos. (13) Közparkokban és zöldterületeken közművet építeni, rongálással járó közműkarbantartást végezni csak a jegyző előzetes engedélyével lehet. Kivitelező köteles az eredeti állapotot visszaállítani (14) Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő. (15)A település közigazgatási területén lévő zöldfelületek létrehozása során kerülni kell az emberi szervezetre allergiás reakcióit kiváltó növényfajták telepítését Vízgazdálkodási terület 28. (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület: a.) b.) c.) d.) a folyóvizek medre és parti sávja, állóvizek medre és parti sávja, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom), 146

147 e.) f.) a hullámterek, a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek. (2) A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el. (3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni. (4) A vízpartok mentén kétoldali, minimum 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető. (5) A területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével végezhető. Természet- és tájvédelem 30. (1) Az ingatlanok és az épületek kialakítása és fejlesztése során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni. (2) A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni: vakolt homlokzati megjelenés, halvány (fehér, sárga, barna és árnyalatai) színezés. (3) A Natura 2000 területeket a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok szerint lehet felhasználni és hasznosítani. (4) A meglévő barlangrendszer védelme érdekében, valamint a különböző kőzetfizikai tulajdonságok feltárása érdekében a barlangosodott területeken az építési engedélyezési tervdokumentációhoz geológiai vizsgálatot és szakvéleményt kell készíttetni, melyet az építési engedélyezési eljárás során a természetvédelmi szakhatóságnak meg kell küldeni. (5) A védelem alatt álló barlangok megbontása, újabb épületből történő megközelítése nem engedélyezhető, a barlangrendszer természetes állapotának megőrzése szükséges, melyet mind az épületek kialakítása, mind a szennyvizek és a csapadékvíz elvezetése során biztosítani kell. 147

148 VIII.9. SZÁMÚ MELLÉKLET HELYI ÚJSÁG ROVATA AZ AKCIÓTERÜLETI FEJLESZTÉSRŐL 148

149 149

150 150