M-7/11. F. sz. ügy KOMLÓVIRÁG kontra Európai Bizottság

Átírás

1 M-7/11. F. sz. ügy KOMLÓVIRÁG kontra Európai Bizottság 1. A Komlóvirág társaság Biergartenben, az Európai Unió egyik alapító tagállamában bejegyzett zártkörű részvénytársaság, fő tevékenységi köre komló termesztése és értékesítése belföldön és külföldön, egyfelől mint Biergarten nemzeti itala, a sör egyik fő alapanyagaként, másfelől állati takarmányként. Legnagyobb komlótermő-területei Biergartenben találhatók, valamint más uniós tagállamok kis- és középvállalkozásaival tartós együttműködési megállapodások alapján is termesztet komlót. 2. A komlótermesztés mellett egy elismert kutatóintézetet is működtet, amelynek 1996-ben sikerült géntechnológia útján olyan komlót előállítania, amely képes a Biergartenben oly gyakori aszálynak ellenállni (ún. GMO-X-007-es komló) tól kezdődően nagyüzemi keretek között termeszti és értékesíti ezt a típusú komlót, miután a 90/220/EK irányelv szerinti hozzájárulást megkapta. 3. A GMO-X-007-es komló olyan áttörést jelent a kontinentális éghajlaton történő komlótermesztésben, hogy több vállalkozás megvásárolta e komló szabadalmát ban a legjelentősebb európai fogyasztóvédelmi és zöld szervezeteket tömörítő antigmos nevű szervezet Basket című folyóirata tényfeltáró cikket jelentetett meg a géntechnológiával módosított kalászosok emberi egészségre gyakorolt káros hatásairól. 5. Az Európai Bizottság november 10-i határozatával úgy döntött, hogy az 1829/2003/EK rendelet 34. cikke, illetve a 178/2002/EK rendelet 53. cikke alapján haladéktalanul felfüggeszti a géntechnológiával kezelt GMO-X-007-es komló forgalomba hozatalát és felhasználását az Unióban, mind takarmányként, mind pedig élelmiszerként. 6. A határozat kivonatolt szövegét lásd az 1. sz. mellékletben. 7. A Komlóvirág társaság december 15-én keresetet nyújtott be az Európai Unió Törvényszékéhez a fent említett bizottsági határozat ellen, annak megsemmisítését kérve. A Törvényszék Hivatala T-999/03. sz. alatt iktatta az ügyet.

2 2 8. A társaság keresetében arra hivatkozott, hogy a Bizottság téves jogalap alapján függesztette fel a termék forgalomba hozatalát és felhasználását, tévesen értelmezte az 1829/2003 rendelet 34. cikkében foglalt nyilvánvaló kockázat fogalmát, valamint megsértette az arányosság elvét és az indokolási kötelezettségét. A Bizottság elfogadhatatlansági kifogást hozott fel a keresettel szemben. 9. A Komlóvirág társaság május 15-én benyújtott kérelmével az eljárási szabályzat 104. cikke alapján kérte a Törvényszéktől, hogy függessze fel a megtámadott határozat végrehajtását, és szüntesse meg a szóban forgó géntechnológiával kezelt komló forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó tilalmat. A Törvényszék elnöke december 15-i végzésével elutasította az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet. 10. A Törvényszék január 31-én hozta meg az ítéletét, amelyben elutasította a Komlóvirág társaság keresetét. Az ítélet kivonatolt szövegét lásd a 2. sz. mellékletben. 11. A Törvényszék ítéletét követően a Komlóvirág fontolgatja annak lehetőségét, hogy az őt ért károkat megtérítteti. E károk meglátása szerint a következőket foglalják magukban: a) a évi termés teljes elmaradása, mivel 2003 őszén mivel nem láthatták előre a bizottsági határozatot még a GMO-X-007-es komlót vetették a teljes földterületen; b) 2004-től kezdődően a rendszeres aszályoknak köszönhetően termésük a GMO-X-007-es komló terméséhez képest a felére esett vissza). 12. A Komlóvirág továbbá nem érti, hogy miért áll fenn ilyen hosszú ideje ez a bizonytalan helyzet, miért ilyen lassan hozta meg a Törvényszék az ítéletét. 13. E körülmények között Komlóvirág társaság úgy határozott, hogy a VII. Miskolci EU Vándorkupa Bíróságához mint az Európai Unió Bíróságához fellebbezést nyújt be a Törvényszék ítélete ellen. A VII. Miskolci EU Vándorkupa Bírósága felkéri a Komlóvirág társaságot, hogy a fellebbezését, valamint az Európai Bizottságot, hogy válaszbeadványát legkésőbb április 13-ig elektronikus úton a miskolci.eu.vandorkupa@gmail.com címre, valamint postai úton 5-5 példányban küldje meg.

3 3 1. sz. MELLÉKLET Az Európai Bizottság határozata (2003. november 10.) a géntechnológiával kezelt GMO-X-007-es komló Közösségen belüli forgalomba hozatalának és felhasználásának felfüggesztéséről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésre és különösen annak 37., 95., 133. cikkére és 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, szeptember 22-i 1829/2003/EK rendeletre( 1 ) és különösen annak 34. cikkére, tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre( 2 ) és különösen annak 53. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjára, mivel: (1) Az 1829/2003/EK rendelet többek között meghatározza a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárásokat különösen az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a fogyasztói érdekek magas szintű védelme, továbbá a belső piac hatékony működésének biztosítása céljából. ( 1 ) HL L 268., , 1. o. ( 2 ) HL L 31., , 1. o. (2) E rendelet 34. cikke alapján a 178/2002/EK rendelet 53. cikkében előírt eljárások szerint sürgősségi intézkedések hozhatók, ha nyilvánvaló, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó termékek valószínűleg komoly kockázatot jelentenek az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre. (3) A 178/2002/EK rendelet tartalmazza az Unió és az egyes tagállamok szintjén az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó általános elvek általános meghatározását, különösen pedig az élelmiszer- és takarmánybiztonságra vonatkozó alapelveket. (4) E rendelet sürgősségi intézkedések meghozatalát írja elő abban az esetben, ha nyilvánvaló, hogy a Közösségből származó vagy harmadik országból behozott élelmiszer vagy takarmány komoly kockázatot jelenthet az emberi egészségre, az állatok egészségére vagy a környezetre, és az érintett tagállam(ok) intézkedéseikkel nem képes(ek) e kockázatot kielégítően kezelni. (7) Több vállalkozás is termel a '90-es évek vége óta GMO-X-007-es komlót, és e komló termelése a közösségi összkomlótermelés 12,45%-át képviselte 2002-ben, valamint fokozatosan növekszik. A GMO-X-007-es komló termőterületeinek 82%-a Biergartenben van, amely tagállam 2002-re a legnagyobb komlóexportőrré vált.

4 4 (8) Figyelembe véve azt, hogy a GMO-X-007-es komló termesztésének 1998-ban történt megkezdésekor nem álltak rendelkezésre olyan bizonyítékok, amelyek alapján feltételezni lehetett volna, hogy e géntechnológiával előállított komló bármilyen veszélyt jelenthet az emberi vagy állati egészségre nézve. állati egészségre nyilvánvaló, valamint az emberi egészségre potenciális kockázatot jelent. ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: (9) A University of Massachusetts, a Sorbonne, valamint az Laboratoire antigmo már 1998 óta vizsgálatokat folytat a GMO-X-007-es komló egészségre gyakorolt hatásait illetően, és több éves, különösen ízeltlábúakon, valamint eseti jelleggel rágcsálókon végzett kutatások alapján megállapították, hogy a GMO-X-007-es komló tartós fogyasztása kisebb fokú idegrendszeri elváltozásokat okozhat ezen állatfajok második, illetve harmadik generációs utódain. (10) Ezeknek a kutatásoknak az eredményeit az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság saját kezdeményezésére összevetette, és szeptember 1-jén az 1829/2003 rendelet 10. cikke alapján közzétett véleményében maga is arra a megállapításra jutott, hogy a GMO-X-007-es komló tartós fogyasztása kisebb fokú idegrendszeri elváltozásokat okozhat. (11) A Bizottság úgy ítéli meg, hogy elégséges indokkal rendelkezik annak feltételezésére, hogy az adott GMO az 1. cikk Ezt a határozatot a géntechnológiával kezelt GMO-X-007-es komló Közösségen belüli forgalomba hozatalára és felhasználására kell alkalmazni. 2. cikk A Bizottság határozatlan időre felfüggeszti a GMO-X-007-es komlónak a Közösségen belül, mind élelmiszeripari, mind pedig állati takarmányozási célokra történő forgalomba hozatalát és felhasználását. 3. cikk Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba. Kelt Brüsszelben, november 10-én.

5 5 2. sz. MELLÉKLET A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács) január 31. A T-999/03. sz. ügyben, a Komlóvirág Zrt. (székhelye: Tótkomlós [Biergarten], képviseli: M. T. Cicero ügyvéd) felperesnek az Európai Bizottság (képviseli: M. Oliveri és A. Soprano, meghatalmazotti minőségben, segítőjük: T. Moore ügyvéd) alperes ellen a géntechnológiával kezelt GMO-X-007-es komló Közösségen belüli forgalomba hozatalának és felhasználásának felfüggesztéséről szóló, november 10-i bizottsági határozat megsemmisítése iránti kérelem tárgyában folyamatban lévő ügyben A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács), tagjai: G. Gryffindor elnök, S. Slytherin (előadó) és H. Hufflepuff bírák, hivatalvezető: R. Ravenclaw tanácsos, tekintettel az írásbeli szakaszra és a november 15 i tárgyalásra, meghozta a következő Ítéletet A jogvita alapját képező tényállás A Törvényszék előtti eljárás 22. A Törvényszék Hivatalához december 15-én benyújtott keresetlevelével a felperes előterjesztette a jelen keresetet. 23. Az ügyet április 8-án a Törvényszék első tanácsának osztották ki, és kinevezték az előadó bírót. 24. A felperes május 15-én benyújtott kérelmével az eljárási szabályzat 104. cikke alapján kérte a Törvényszéktől, hogy szüntesse meg a szóban forgó géntechnológiával

6 6 kezelt komló forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó tilalmat. A Törvényszék elnöke december 15-i végzésével elutasította az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet. 25. A Törvényszék jóváhagyását követően a Bizottság január 23-án benyújtotta észrevételeit. 26. Mivel október 1-jén módosult a Törvényszék tanácsainak összetétele, az előadó bírót a tizenegyedik tanácsba osztották be, a jelen ügyet október 13-án e tanács elé utalták december 6-án a Törvényszék felhívta a Bizottságot az ügy aktájában szereplő iratok részletes listájának benyújtására március 13-án a Bizottság benyújtotta az ügy aktáját. 29. Mivel a Törvényszék tanácsainak összetétele október 1-től módosult, az előadó bírót az új összetételű második tanácsba osztották be, így a jelen ügyet november 4-én e tanács elé utalták. 30. Az eredetileg kijelölt előadó bíró megbízatásának megszűnése folytán a Törvényszék elnöke október 2-i határozatával új előadó bírót nevezett ki. 31. Mivel október 15-én módosult a Törvényszék tanácsainak összetétele, az előadó bírót az első tanácsba osztották be, következésképpen a jelen ügyet október 29-én e tanács elé utalták. 32. Az előadó bíró előzetes jelentése alapján a Törvényszék (első tanács) a szóbeli szakasz megnyitásáról határozott, és az eljárási szabályzat 64. cikke szerinti pervezető intézkedések keretében május 5-én írásban kérdéseket tett fel a felperesnek és a Bizottságnak. A felek azokra az előírt határidőn belül válaszoltak. 33. A november 15-i tárgyaláson a Törvényszék meghallgatta a felek szóbeli előadásait és a kérdésekre adott válaszait. A felek kérelmei 34. A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék: semmisítse meg a megtámadott határozatot; a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére. 35. A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék: utasítsa el a keresetet elsődlegesen mint elfogadhatatlant, vagy mindenesetre mint megalapozatlant; a felperest kötelezze a költségek viselésére.

7 7 Az elfogadhatóságról 36. A Bizottság arra hivatkozik, hogy a felperes keresete elfogadhatatlan, mivel a megtámadott határozatnak nem címzettje, és még csak említést sem tesz róla a határozat. 37. Meg kell állapítani, hogy a megtámadott határozat valóban nem említi kifejezetten a felperes nevét. Azt kell tehát megvizsgálni, hogy közvetlenül és személyében érinti-e a határozat. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely jogi aktus címzettjétől eltérő jogalany csak abban az esetben hivatkozhat arra, hogy e jogi aktus őt az EUMSZ cikk negyedik bekezdése értelmében személyében érinti, ha e jogi aktus őt egyes egyedi jellemzői vagy minden más személytől megkülönböztető ténybeli helyzet folytán érinti, és ezáltal a címzetthez hasonló módon egyéníti őt (a Bíróság 25/62. sz., Plaumann kontra Bizottság ügyben július 15-én hozott ítélete [EBHT 1963., 197. o., 223. o.]). 42. A jelen ügyben nem vitatott, hogy a felperes piaci helyzetét lényegesen érinti a határozat tárgyát képező intézkedés. A felperes fő tevékenységi köre komló termesztése elsősorban Biergartenben, de emellett más uniós tagállamokban is, és mivel az általa benyújtott bizonyítékok szerint 1998-tól fokozatosan növelte a GMO-X-007-es komló termelő-területeit, és 2004-ben e területeken már kizárólag GMO-X-007-es komlót vetett, a megtámadott határozatban az e komló forgalmazására és felhasználására vonatkozóan előírt tilalom súlyosan érintette piaci helyzetét. 43. Következésképp a Bizottság által emelt elfogadhatatlansági kifogást el kell utasítani, és a keresetet elfogadhatónak kell tekinteni. Az ügy érdeméről 44. A felperes kérelme a megtámadott határozat megsemmisítésére irányul. Keresetének alátámasztására a felperes négy jogalapra hivatkozik, nevezetesen a megtámadott határozat téves jogalapjára, az 1829/2003 rendelet 34. cikkében foglalt nyilvánvaló kockázat fogalmának téves értelmezésére, valamint az arányosság elvének és az indokolási kötelezettség megsértésére. Az első, a megtámadott határozat téves jogalapjára alapított jogalapról 45. A felperes első jogalapjával arra hivatkozik, hogy a Bizottság tévesen választotta meg a megtámadott határozat jogalapját. Nem alapulhat az 1829/2003 rendelet 34. cikkén a GMO-X-007-es komló Unión belüli forgalomba hozatalnak és felhasználásának tilalma, mivel e termékre nem terjed ki annak hatálya. E cikk ugyanis azt követeli meg, hogy a szóban forgó termék e rendelettel vagy azzal összhangban engedélyezett termékeknek minősüljön, a jelen esetben azonban nem erről van szó. A felperes a GMO-X-007-es komló forgalomba hozatalát ugyanis a 90/220 irányelv alapján megkapott hozzájárulás alapján kezdte meg, nem pedig az 1829/2003 rendelet alapján kiadott engedéllyel. 46. A felperes szerint a Bizottság tévesen állítja, hogy kettős jogalapon alapul a megtámadott rendelet. Álláspontja szerint valójában egyetlen jogalapon, az 1829/2003 rendelet 34. cikkén alapul a megtámadott határozat, és a 178/2002 rendeletre pusztán azért hivatkozik a jogalkotó, mert az előbb említett rendelkezést az utóbbiban meghatározott szabályok

8 8 szerint kell alkalmazni. Mivel pedig az 1829/2003 rendelet 34. cikke a felperes szerint a fenti ok miatt nem alkalmazható, ennek az a következménye, hogy a Bizottság nem fogadhatott volna el sürgősségi intézkedést, hanem pusztán a tagállamok élhettek volna a 2001/18 irányelv 23. cikkében biztosított védzáradékkal. 47. Először is meg kell állapítani, hogy az 1829/2003 rendelet 34. cikkében szereplő, e rendelettel vagy azzal összhangban engedélyezett termékek fogalmát e rendelet rendszerére és céljaira tekintettel szélesen kell értelmezni. Így a fogalomba beletartoznak mindazok az élelmiszerek és takarmányok, amelyek GMO-t tartalmaznak, függetlenül attól, hogy mikor kerültek az Unió piacára. 49. Mindenesetre, akár ha feltételezzük is, hogy az 1829/2003 rendelet 34. cikkének széles értelmezésére vonatkozó érvelés nem lenne helytálló, a felperes ezen jogalapja ebben az esetben sem lehet megalapozott, mivel a Törvényszék e tekintetben megállapítja, hogy a megtámadott határozatot a Bizottság kettős jogalap, az 1829/2003 rendelet 34. cikke és a 178/2002 rendelet 53. cikke (1) bekezdése a) pontjának i) és ii) alpontja alapján fogadta el. Abban az esetben, ha egy jogszabályt kettős jogalapra alapít a jogalkotó, az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében elegendő, ha az egyik jogalap megáll, márpedig a 178/2002 rendelet 53. cikke mindazokban az esetekben alkalmazandó, ha nyilvánvaló, hogy a Közösségből származó élelmiszer vagy takarmány súlyos veszélyt jelent az emberek egészségére, az állatok egészségére vagy a környezetre, és az érintett tagállam (tagállamok) által hozott intézkedésekkel ezt a kockázatot nem lehet eredményesen csökkenteni. A második, a nyilvánvaló kockázat fogalmának téves értelmezésére alapított jogalapról 50. A felperes második jogalapja arra vonatkozik, hogy a Bizottság tévesen értelmezte az 1829/2003 rendelet 34. cikkében szereplő, nyilvánvaló kockázat fogalmát. 51. E tekintetben legelőször is meg kell jegyezni, hogy e rendelkezés szövege értelmében ha nyilvánvaló, hogy az e rendelettel vagy azzal összhangban engedélyezett termékek valószínűleg komoly kockázatot jelentenek az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, vagy amennyiben a[z Európai Élelmiszerbiztonsági] Hatóságnak [az e rendelet] 10. cikk[e] szerint kiadott véleményének figyelembevételével felmerül egy engedély sürgős felfüggesztésének vagy módosításának szükségessége, sürgősségi intézkedések hozhatók. Ezen intézkedéseket a 178/2002 rendelet 53. és 54. cikkében előírt eljárások szerint kell meghozni, és akár az Unióból vagy a harmadik országból származó élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalának vagy felhasználásának a felfüggesztéséig terjedhetnek. 53. Márpedig a nyilvánvaló kockázat fogalmát az elővigyázatosság elvével összhangban kell értelmezni. Ebből az elvből az következik, hogy ha bizonytalanság áll fenn atekintetben, hogy egy géntechnológiával módosított anyag veszélyes-e az emberek és az állatok egészségre nézve, és ha igen, milyen mértékben, védelmi intézkedések hozhatók, anélkül hogy meg kellene várni, hogy ezen kockázatok tényleges bekövetkezése és súlyossága teljesen kimutatható legyen. Ugyanakkor e kockázatok értékelése nem alapulhat pusztán elméleti feltevéseken.

9 9 54. Márpedig a jelen esetben közel sem elméleti feltevéseken alapul a Bizottság által meghozott, a géntechnológiával módosított komló forgalmazását és felhasználását felfüggesztő határozat, hanem több jelentős kutatóintézet többéves kutatásain, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleményén. Ezekben a dokumentumokban legalábbis megállapítást nyert, hogy a GMO-X-007-es komló tartós fogyasztása kisebb fokú idegrendszeri elváltozásokat okozhat bizonyos állatfajok második, illetve harmadik generációs utódain. 55. Mindezek alapján korántsem tűnik mellékesnek vagy elhanyagolhatónak a GMO-X-007-es komló tartós fogyasztása által kiváltott, az egészségre káros hatás, hanem éppen ellenkezőleg, nyilvánvalónak és kézzelfoghatónak tűnik. 56. Következésképpen a második jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani. A harmadik, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalapról 57. A felperes harmadik jogalapja arra vonatkozik, hogy a megtámadott határozat sérti az arányosság elvét, amennyiben a Bizottság nem támasztotta alá kellőképpen, hogy az általa meghozott intézkedés szükséges az emberek és az állatok egészsége, valamint az élelmiszer- és takarmánybiztonság érdekében, továbbá ugyanezen cél nem érhető el kevésbé korlátozó eszközökkel. 58. Emlékeztetni kell arra, hogy az uniós jog általános elvei közé tartozó arányosság elve megköveteli, hogy az uniós jog valamely rendelkezése által alkalmazott eszközök alkalmasak legyenek a kitűzött cél megvalósítására, és ne haladják meg az annak eléréséhez szükséges mértéket (lásd ebben az értelemben a C-210/03. sz., Swedish Match ügyben december 14-én hozott ítélet [EBHT 2004., I o.] 47. pontját és a C-558/07. sz., S.P.C.M. és társai ügyben július 17-én hozott ítélet [EBHT 2007., I o.] 41. pontját). 60. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jogalkotó, miközben az arányosság elvét tiszteletben kell tartania, széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén. Következésképpen a Bíróság által végzett felülvizsgálatnak arra kell korlátozódnia, hogy az érintett rendelkezés nem tartalmaz-e nyilvánvaló hibát, nem történt-e hatáskörrel való visszaélés, vagy az érintett hatóság nem lépte-e túl nyilvánvalóan a számára biztosított mérlegelési jogkört (lásd ebben az értelemben a C-189/01. sz., Jippes és társai ügyben július 12-én hozott ítélet [EBHT 2001., I o.] 80. pontját, valamint a C-535/03. sz., Unitymark és North Sea Fishermen s Organisation ügyben március 23-án hozott ítélet [EBHT 2006., I o.] 55. pontját). 62. A Törvényszéknek tehát azt kell megvizsgálnia a jelen esetben, hogy a megtámadott határozat a Bizottság által követni szándékozott célra nyilvánvalóan alkalmatlan jellege folytán aránytalannak, és ennélfogva jogszerűtlennek minősül-e. 63. Meg kell állapítani, hogy jelen esetben nem ez a helyzet áll fenn. A határozat elfogadásával a Bizottság célja az volt, hogy megóvja az emberek és az állatok egészségét, valamint nagyobb fokú élelmiszer- és termékbiztonságot garantáljon az Európai Unió belső piacán.

10 A fent említett cél elérése érdekében választott eszköz, a GMO-X-007-es komló Unión belüli forgalomba hozatalának és felhasználásának felfüggesztése alkalmas e cél megvalósítására. 67. Következésképpen a harmadik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani. A negyedik, az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalapról 68. E jogalap keretében a felperes lényegében arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem indokolta meg kellően a határozatát. A határozat preambulumbekezdésében szereplő indokok túlzottan általánosak és pontatlanok ahhoz, hogy azokból a szóban forgó felfüggesztő intézkedést le lehetne vezetni. 69. Legelőször is emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ cikkében előírt indokolási kötelezettség olyan lényeges eljárási szabálynak minősül, amelyet külön kell választani az indokolás megalapozottságának kérdésétől, amely a vitatott jogi aktus érdemi jogszerűségére vonatkozik (lásd ebben az értelemben a C-113/00. sz., Spanyolország kontra Bizottság ügyben szeptember 19-én hozott ítélet [EBHT 2002., I o.] 35. pontját). 70. Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében továbbá nem követelmény az indokolással szemben, hogy a releváns tény- és jogkérdések minden részletére kitérjen, amennyiben nem csupán szövege, hanem egyben kontextusa, valamint a tárgyra vonatkozó jogszabályok összessége alapján eldönthető a kérdés, hogy az indokolás megfelel-e az EUMSZ cikke követelményeinek (lásd a Bíróság C-367/95. P. sz., Bizottság kontra Sytraval és Brink s France ügyben április 2-án hozott ítéletének [EBHT 1998., I o.] 63. pontját, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, továbbá a Törvényszék T-304/02. sz., Hoek Loos kontra Bizottság ügyben július 4-én hozott ítéletének [EBHT 2006., II o.] 58. pontját). 78. A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a Bizottság összefoglaló indokolást nyújtott azon indokok tekintetében, amelyek alapján úgy döntött, hogy felfüggeszti a GMO-X-007-es komló Unión belüli forgalmazását és felhasználását. Ezen indokok a megtámadott határozat preambulumbekezdéseiben, különösen annak (7) (11) preambulumbekezdésében tükröződnek. A Bizottság ugyanis úgy ítélte meg, hogy habár a '90-es években még nem álltak rendelkezésre arra vonatkozó tudományos adatok, hogy a GMO-X-007-es komló veszélyt jelenthet az emberek vagy állatok egészségére nézve, 2003-ban már több neves kutatóintézet, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság maga is megállapította e veszély fennálltát. Mindezek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy elégséges indokkal rendelkezik a megtámadott határozat elfogadására. 79. A Bizottság tehát megfelelő mértékben eleget tett az őt terhelő indokolási kötelezettségnek. A megtámadott határozat alapjául szolgáló indokolás elég pontos és részletes ahhoz, hogy a Törvényszék annak alapján ténylegesen képes ellenőrizni a Bizottságot. 80. Ebből következik, hogy a negyedik jogalapot is mint megalapozatlant el kell utasítani. 81. A fenti megállapítások alapján a teljes keresetet mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

11 11 A költségekről A fenti indokok alapján A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács) a következőképpen határozott: 1) A Törvényszék a keresetet mint megalapozatlant elutasítja. 2) A Komlóvirág Zrt. maga viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket. Gryffindor Slytherin Hufflepuff Kihirdetve Luxembourgban, a január 31-i nyilvános ülésen.