MILLENNIUMI ESZTENDŐ

Átírás

1

2

3 Z E N E T U D O M Á N Y I XXXIX. évfolyam, 3. szám F O L Y Ó I R A T augusztus Tartalom MILLENNIUMI ESZTENDŐ 235 TARI LUJZA Rajeczky Benjamin, a népzenetudós 261 SOMFAI LÁSZLÓ Régi-új filológiai módszerek a Bartók-vázlatok kutatásában 275 BREUERJÁNOS Az elnökkarnagy Dohnányi Filharmonikusai és a kortárs zene TANULMÁNY 287 KACZMARCZYK ADRIENNE A parafrázistól az operáig és vissza Liszt: Sardanapale 301 SÍPOS JÁNOS Népdalok a kazak sztyeppe két végéről - 3. rész DOKUMENTUM 312 BÓNIS FERENC Tanúságtétel Bartók és Kodály korából Radnai Miklós zeneszerző naplójegyzetei

4 335 GOMBOS LÁSZLÓ Az új magyar zene hajnalán Pillanatfelvétel egy magyar zenész naplójából BESZÁMOLÓ 345 DOMOKOS ZSUZSA GRABÓCZ MÁRTA A zenei jelentés hetedik nemzetközi kongresszusa Imatrában (Finnország), június MEGJELENIK A экс semai юлкшпмвв. xmsdtnrau w NEMZETI KULTURÁLIS ALAPPROGRAM ÉS A FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁGÁNAK ZENEI ALAPJA TÁMOGATÁSÁVAL 1 Magyar zene ZENETUDOMÁNYI FOLYÓIRAT /3 A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság lapja Szerkeszti: Székely András Levelezési cím: Magyar Zene - Magyar Zenei Tanács, 1364 Budapest Pf. 47., telefon: ( ) , telefax ( ) Kéziratot nem őrzünk meg. és csak felbélyegzett válaszborítékkal küldünk vissza Kiadja a Magyar Zenei Tanács Felelős kiadó: Csengery Adrienne Előfizetésben terjeszti belföldön a Jóbarát '92 Bt., telefon/telefax ( ) , külföldön a Batthyány Kultur-Press Kft., telefon/telefax ( +36 1) , ( ) ; batthyany@kultur-press.hu Előfizethető a terjesztőktől kért postautalványon Előfizetési díj egy évre forint. Egyes szám ára forint Megjelenik évente négyszer Szedés: graphoman Nyomtatta az Argumentum Könyv- és Folyóiratkiadó Kft. Budapesten ISSN

5 301 Sipos János NÉPDALOK A KAZAK SZTYEPPE KÉT VÉGÉRŐL 3. RÉSZ A mongóliai kazahok dallamai Az első és a második részben a kazak kutatás előzményeit és a délnyugat-kazak dallamtípusokat ismertük meg. A harmadik rész a mongóliai kazakok népzenéjével foglalkozik. Kazakisztán hatalmas területének túlsó, keleti oldalán is túl, Mongóliában és Kínában is vannak kazakok, Kína Hszincsiang tartományának az He, Tarbagataj és Altaj kazak autonóm körzeteiben például egymilliónyian. Az 1870-es évekig némileg autonóm módon éltek, saját választott bíráik vezették a népet. Később a mandzsuk közvetlen közigazgatása alá kerültek, és a mandzsuk által kinevezett helytartók kormányozták őket. Mikor Külső-Mongólia Mongólia néven 1921-ben függetlenné vált Kínától, az itt élő kazakok elszakadtak dzsungáriai testvéreiktől. Mintegy százezer kazak él Mongólia legnyugatibb megyéjében, mely 1940 óta létezik Bajan-Ölgij néven, nem csoda hát, hogy ezt a területet Hasag aimaknak, vagyis a kazakok megyéjének" is hívják. A mongóliai kazakok nyelvileg, kulturálisan és történelmükben is szorosan kapcsolódnak a kazakisztáni kazakokhoz, noha csak részben ismerik el magukat szunnita muszlimnak. A Bajan-Ölgij területén élő török népek, a kazakok és a tuvák őrzik hagyományos nomád csikós életmódjukat, és a mai napig jurtákban laknak, ami Mongóliában egyébként sem ritka jelenség. A mongóliai kazakok zenéjéről az utóbbi években született egy kazak nyelvű jó népzenei könyv (Mongolija KazaktarM tj Halik Ânderi: Bayan-ÖIgiy: 1983), melynek tanúsága szerint a területen néhány egységes, viszonylag egyértelműen leírható és jellemezhető népzenei stílus dominál ban itt gyűjtött Somfai Kara Dávid is, az általa gyűjtött dallamokat lejegyeztem, és ezen dallamok zenei elemzése is a fenti állítást támasztotta alá. A Bajan-Ölgijben gyűjtött anyaghoz kiegészítésképpen szükségesnek tünt még egy mongóliai kazak falu zenéjének vizsgálata, ezt Csáki Éva végezte el 1997-ben. A választás Nalajhra esett. Nalajh egy kazak-mongol vegyes lakosságú bányászváros, mely a mongol főváros közelében, attól délkeletre fekszik. A faluban élő kazakok az innen másfél ezer kilométerre nyugatra fekvő Bajan-Ölgij tartományból származnak. Az akkori szocialista eszméknek megfelelően az ötvenes években a helyi mongol lakosság mellé több száz kazak családot telepítettek ide. Állítólag kellett a szorgo-

6 302 XXXIX. évfolyam. 3. szám augusztus Magyar zene sabb kéz. Bajan-Ölgijből főleg a kulákoknak kellett ide költözniük, de volt olyan is, aki önként jött. Az 1997 augusztusi gyűjtőút tanúsága szerint az Ulan-Bator melletti kis kazak bányászfalu, Nalajh és a nyugat-mongóliai Bajan-Ölgij tartomány kazakjainak a népzenéjében hasonló zenei stílusok uralkodnak. Hogy következtetéseim biztosabbak legyenek, az általam lejegyzett mongóliai kazak dallamokon kívül áttanulmányoztam a helyi népzenekutatók által gyűjtött és közölt több száz bajan-ölgiji dallamot. Ezek az igen jó színvonalú, de zenei elemzéseket nem tartalmazó gyűjtemények biztos hátteret szolgáltattak gyűjtött anyagainkhoz, ugyanakkor voltak olyan igen fontos műfajok, például a siratok, melyekre csak a saját gyűjtésünkben van adat. 1. kép. A nyugat-mongóliai kazak gyűjtési helyek: Bayan-Ölgij és Nalajh Az egyes zenei tulajdonságokra (skálák, ambitus, formák stb.) vonatkozó következtetéseket majd a 4. részben, a délnyugat-kazak és a mongóliai kazak terület zenei összehasonlításánál részletezem, ezekről most csak a legfontosabb megállapításokat foglalom össze. A mongóliai kazakok dallamai alapvetően a félhang nélküli la'-so-(fa)-mi-re~do pentaton karakterű skálán vagy annak kivágatain mozognak, noha kevésbé hangsúlyos szerepben diatonikus hangok is belépnek. Leggyakoribbak a kétmagú formák (AB, AkA, AVA), és a dallamsorokon belül nem ritkák az ütemismétlések. A négy egyenrangú részre tagolt dallamforma kivételesnek számít, de primitív négysorosság keletkezik az AkA refr. A vagy Л В refr. В szerkezetű dalokban. A ritmusok között a parlando, a rubato és a 2/4-es giusto dominál. A legjellemzőbb szótagszám a hetes (413), a nyolcas ( ) és a tizenegyes ( vagy ). Az első sorokban leggyakrabban domború, homorú illetve domború-homorú dallamíveket látunk, ezenkívül előfordul még a fel-le mozgó dallamvonal.

7 SÍPOS JÁNOS: Népdalok a kazak sztyeppe két végéről - 3. rész 303 A kevés so-pentaton dallam egy része kétsoros, és a do-pentaton esethez hasonlóan itt is előfordul a refrénnel való bővülés. E dallamok ambitusa többnyire VII 7/8, és a do pentaton dallamokkal ellentétben bennük nem tapasztalható a törekvés a magasabb regiszterekbe, ami összhangban van a területen általános oktáv, illetve ennél kisebb ambitussal. A la pentaton dallamok szerkezetére is illenek a fent leírtak. Ambitusuk szinte kizárólag 1-718, és felső díszítőhangként időnként beléphet a ti', ilyenkor az ambitus 1-9-re bővül. A kevés típust alkotó so- és /а-végű dallamokat a többségi do végű dallamokkal együtt tárgyalom. (Jelentős típusról olyankor beszélek, ha a típus az átvizsgált anyagnak legalább 5% -át képviseli, a kevésbé jelentős típusok pedig az anyag 2-3%-át reprezentálják). Az első sorok dallamvonalai alapján az anyagban a következő fontosabb dallamcsoportokat találjuk: - ereszkedő első sorok; - melodikus" első sorok (ezen belül domb, domb-völgy és völgy); - trichordon vagy tetrachordon ugráló első sorok: - egyéb. Vegyük szemügyre részletesebben az egyes dallamcsoportokat. ERESZKEDŐ ELSŐ SOROK - A SIRATOK Első sorában ereszkedő dallamot igen keveset jegyeztek le a kazak kutatók, de - mint már említettük - az ő anyagukban nincs sirató. Márpedig éppen erre a mongóliai kazak műfajra jellemző az ereszkedő dallamvonal. A magunk gyűjtötte dallamok között tizenöt sirató, illetve menyasszonybúcsúztató van, ezek mindegyike so-mi-re-do hangsorú, és közülük tizenhárom ereszkedő karakterű. Az ereszkedő siratok közül alapformának tűnik a leggyakoribb egymagú és minden sorában do-ra ereszkedő dallam, melynek egy jellemző példáját az /. kottán látjuk. (J=«o) Kay - гаи da, oy, me nin. sa ba zira, ay, W Ja ni'ra' DOW batt' ow ÎTİ kvl dap. ak sun, kar, A we den u kân К:, jer siy - par. 1. kotta. Az ereszkedő mongóliai kazak sirató alapformája

8 304 XXXIX. évfolyam. 3. szám augusztus Magyar zene Gyakori, hogy két ereszkedő sor alkotja a siratót, ilyenkor a második sor az első alatt mozog. Ugyanennél a dallamtípusnál az első sor vége néha felugrik a 4-5. fokra, amint azt a 2. kottán látjuk. (J.M> 2. kotta. Mongóliai kazak sirató, felugró sorvéggel Sal - ma - di't) ma - gân to - pî - rak. Egyes siratok a so-ról do-ra ereszkedést két lépésben valósítják meg. Első soruk so-mi között mozog, második soruk pedig mí-ről do-ra ereszkedik. A 3. kotta egy ilyen menyasszonysirató dallam élő, variatív előadásából mutat be egy részletet. Kürk - ö - den a - tím ür - ke - d'ay. K'íz de - mey - tin ag' á - kem, ay, Kî - zíl d'áw je - lek - bür - kö - d'oy. sik - till al - di ki - zíl jar, Kiy - gen - de kiy - nim jc - r\ı tar. 3. kotta. Kétsoros mongóliai kazak sirató Bel kö rüw g'oy bol dim zar. A első sorában mindvégig magasan mozgó dallamok közül figyelemre méltó néhány négysoros, so-ról ereszkedő melódia, melyekre a 7-4>3-4 sorzáró hangok jellemzőek. A 4. kotta altató dallamát Nalajhban gyűjtöttük, de ugyanilyen zenei felépítésű

9 SÍPOS JÁNOS: Népdalok a kazak sztyeppe két végéről - 3. rész 305 lakodalmi betasar és sirató előkerült Bajan-Öigijből is. Míg az altató tempója giusto, a hasonló zenei felépítésű betasar dallam előadásmódja parlando-rubato. Ehhez hasonló szerkezetű dallamok találhatók a régi stílusú magyar, az anatóliai, illetve a mangislaki dallamok között is, azzal a különbséggel, hogy az utóbbiak ta-ra zárnak. J=S2 i 1 Âl - diy - âl - diy, ak bö - pöm, JL L'fulU Ak be - sík - ke jat bö - pöm. Kun - nan goy - dî soy bö-pöra, Kuy - ru - gu - n'ay soy bö - реш. 4. kotta. Mongóliai kazak altató dallam 7-\>3-4 kadenciákkal Ritkán ugyan, de előfordul, hogy a dallam végéhez szöveg nélküli ereszkedő toldalék kapcsolódik. Ilyet hallunk az egyik sirató végén, ahol a dallam után a sírás son vagy la-u hangzik fel. Ez a felvétel valódi siratás alatt történt, és szövegét sajnos utólag már nem lehetett megérteni és lejegyezni. i ш. a -fi F > 1 f fl 4J /» 1 5. kotta. Sirató Nalajhból MELODIKUS" ELSŐ SOROK Az ereszkedő sorokból építkező siratok után térjünk át a mongóliai kazakok többi jellegzetes dallamformájára. Ezeknek a dallamoknak az első sora domb, hullám vagy völgy alakú, ugyanakkor a dallasorok, sőt gyakran egész dallamok is egy vagy két motívumból és azok variációiból épülnek fel. A melodikus" dallamok többnyire a kara ölen, az egyszerű dalok" közé tartoznak, és csak kivételesen akad közöttük egy-egy sirató vagy úgynevezett vigasztaló dal. Vegyük sorra az idetartozó fontosabb típusokat az első soruk formája szerint.

10 306 XXXIX. évfolyam. 3. szám augusztus Magyar zene 4 * S-K 2. Aép. Л ftazaft asszonyok békésen teázgamak Domború első sor Az elsó fontos típus domb alakú első sora so-n ér véget: (so)-do-mi-so'/re-do-so. A 6. kottán egy ilyen saját gyűjtésű pentaton dallamot mutatok be, a darab elnevezése Marka-tó" azaz Marka-gól. Ezt a dallamot egy kétsoros refrén zárja. way - ril - dim men e - lim - nen li - ri bo - Hp, в ' о' о ' Реп de nhı tir' ay ril gân bi ri bo lip. ф J'r O I С-Г г i err Sail a! pen jai) giz ga ip men İV gi'p em, Re/r. Cı bi" D"î jao cvk pay d'e keo si ri' bo lıp. * г p Г"? i \ р #^ ^ '? W - wey Al ka Göl, kay ran Al tay, Mar ka göl. kaid' e - ken kay - ran cl. ó. kotta. Domb alakú első sor so-véggel

11 SÍPOS JÁNOS: Népdalok a kazak sztyeppe két végéről - 3. rész 307 Egy másik típusnál az első sor mozgása (so)-do-mi-so'/la'-mi-do, melyet még egy kis záró domb követhet. A dallamok formája A B, és bár első soruk magasabban mozog mint az előző típusé, a domború dallamív miatt a két típus karaktere hasonló. A hasonlóságot fokozza, hogy a domb eleje és a vége ugyanabban" a magasságban van. Ebben a pentaton stílusban ugyanis a do-t egyenértékűen helyettesítheti az alsó so, tehát az első és utolsó hang do-so eltérése valójában nem jelentős. A 7. kottában olyan mongóliai kazak népdalt látunk, mely pontosan mutatja a fenti formát. A saját gyűjtésű dallamok egy jelentős csoportja tartozik ide, melyek között van so-n és do-n kezdődő is. E dallamok többsége egyszerű népdal, ritkábban vigasztaló dal (zsubatu) vagy sirató. Mint látni fogjuk, ezek a dallamok sok tekintetben hasonlítanak hullámvonalat leíró társaikhoz, csak éppen első soruk nem kanyarodik fel a 7. fokra, hanem a k5-on marad. A hasonló felépítésű, de so-ra végződő dallamok is határozott típust alkotnak a mongóliai kazak népdalok között. (J=/*») 7. kotta. Domború első sor kis záró dombbal Bir tay-lak kel - gen sa-yín, ay, bos ke-le - he - d'ay, aw. A harmadik típus domború első sorának a mozgása do-re-do-so'vmi-re/do. E dallamok megkülönböztető jellegzetessége az alacsony kezdés után a sorközépi do- so' ugrás. Az első sor a \>3. vagy a 4. fokon zár (8a kotta). A 8b kotta ugyanezt a dallamképzést testesíti meg a ritkább 4-es főkadenciával, a do-végű dallamok jellegzetes kadenciái ugyanis inkább 7 vagy \>3. U 1 CJ" r Sirl - ka jay - di sl ıfm dl су. ü len. Sir kín, ay. P и ır u iu u ip f Ö Iör ay tar ji git ter mí naw bir kün, ay. b) } = SO s-b jr 1 v у к f. "S а 1 íu dan bu run toyd' Ö lörı ow. wayt ka nîra jok, 0 it о Jf (-К У f^l ' IXi г J ' 4 11 Ne dep ayt sara ö löi) gc, ke li se d*uw, wey, 8. kotta. Felugró sorközepű dalok ı haw, lây У lim, ay.

12 308 XXXIX. évfolyam. 3. szám, augusztus Magyar zene A negyedik és egyben utolsó típus so '-la '-do '-la 'so 'domb alakú első sora magasabban helyezkedik el. A második sor vagy maga is dombszerü (9a kotta) vagy ereszkedik (9b kotta). Egyszer-egyszer részleges, véletlenszerűnek tűnő kvart-kvint párhuzamokat fedezhetünk fel a dallam sorai között, mint például a 9b kottában. Ennek a dallamnak első sora egyébként a hullámforma felé való átmenetet képviseli. E - sik al - dí ka - ra suw ka - \b\ jiy - de. Köi]-lim on-da bol-sada. kö - zimoy-de. a-kay lili-lay, ay. 9. kotta. Magas domb első sorú dallamok Domb-völgy alakú első sor Az első ide tartozó típus domb-völgy alakú első sorának mozgása: (so)-do-miso'- mi-re/so-do-mi-so'. Ez a legnépesebb mongóliai kazak dallamcsoport, és így tűnik, hogy ez a forma a mongóliai kazakok dallamai között központi szerepet játszik. Az átvizsgált dallamok több mint egyötöde ilyen volt. Ha egyetlen dallamot kellene jellemzőként kiemelni a mongóliai kazak dallamok közül, biztosan ebből a típusból választanék. Ide sorolhatók egy kissé nagyobb - do-mi-la'-mi-re/do-mi-la' - hullámot leíró dallamok is, valamint azok is, melyek az alsó so.-ról indulva érkeznek el ehhez a hullámhoz. A dallamcsoportban gyakori az A A forma, de az А В is előfordul, h ugyanakkor viszonylag ritka a refrénes bővülés. Központi, leggyakoribb formának a mélyen so-ról induló (10a kotta -aka \ a b), valamint a do-ról induló hullám (10b kotta -aka I a b) tűnik, számtalan variánssal. a ) (J=//í) Л >** T j j íí t 0,1,. Ö-lön de g J LJZ > n АттгТЗ, Г CD ne D se ne, ay, ö nör paz ga, ya xaw, л -АЛ Ö-IÖT] Uır goy söz gv yîn a ki' l'az g'ay sâ wü İcm, ay.

13 SÍPOS JÁNOS: Népdalok a kazak sztyeppe két végéről - 3. rész 309 Tol-kin köl - dey os' a-nim es-ken jel-dey, ay. 10. kotta. Domb-völgy első sorú dallamok Bajan-Ölgijböl Toy - din sa - ni kel - mey - di a kin kel-roey. ay. A fentieken kívül egyszerűbb, kis ambitusú hullámok is vannak (11a kotta - aka I a b). Nem ritka a dallam végén kis refrénnel bővített forma (11b kotta - A A + k refr.). az első sor végén kevésbé mély hullám (11c kotta - ab \ac). vagy a la'-n végződő hullám (11 d kotta - aka \ ab \aka \\ab \ refr. refr. \ab). Érdekes megfigyelni, hogy mennyire hasonló a Bajan-ÖIgijben és a Nalayhban gyűjtött két dallam: Ub és 11c kotta. Látni fogjuk, hogy vannak hasonló, de so-n vagy la-n záródó dallamok is. a) Kíz-dar kir- Sín en de Se, kiz dar kir Sin, -6-Л -.. -jtrk".» * f ^ l Ki zik ti rip oy na gan. oy uh) kur sin, ay. b) i-t Koy jal gan sen ma gan jok, men sa gan jok. JA i i и lufl Ay, gü-düra, áw, ay dá ycw. Jay ev niti éu bar a la ta sv biz de. lla-c kotta. Különféle. első sorukban domb-völgy vonalú mongóliai kazak dallamok. (A lld kottát lásd a 310. oldalon.) way, gü-uüm, aw, ay ro - yey.

14 310 XXXIX. évfolyam, 3. szám augusztus M agyar zene Ö lor) de gen ne me n'ey, *** ö nör paz g'ay bül dür gen. ö löıı lur goy söz qí y'm A kit az ga^ bül dü rü gen. Noha első sora jóval magasabban mozog, a következő típus erős hasonlóságot mutat a kisebb ambitusú hullám dallamaival. Első sorának dallamíve so'~la'-do'~ so'-(mi)/so4a'-do: Itt is gyakori az Ak A refr. A (12a kotta - aa \ab\ refr. rejr.\ab) k és az Ah A (12b kotta) forma. A - sa - wi - nan üy rel - ken lay - day on bes söw - lem. ay. İP Bi ritj Ica yff 'a bi rirç tal, Bi rirç c ker. bi riıı bal. Kay sı nil) di ka la yi'n. E kc win. dc ak sun, kar. U Sip jar gen а wc den si Л la kaz, ey, 12. kotta. Magas hullámú mongóliai kazak dallamok Ay diıı köl diri or la si kök o ray saz, kur bim, ay. Szembetűnő a 13. kotta so-végű dallamainak hasonlósága a 11. kotta /а-végű dallamaival. Ezekre később konkrét dallampárhuzamokat is fogunk látni. A dombvölgy forma alapvető fontosságát mutatja, hogy nem csak előfordul a do-, so- és lavégű dallamoknál is, de mindhárom esetben erősen képviselteti magát (13a. b, с kották - A A illetve Л В formák). h

15 SÍPOS JÁNOS: Népdalok a kazak sztyeppe két végéről - 3. rész tap Kö ziıı ııitı ay na la yin ka ra sí JU rek Iİ4 xal ja za yin sa na sí nan, gill da ríy Kiy ge nim а ya gi ma ke bis e di. Kos kü гег[ jilk' i Sin de le bi se di, gül da rîy ga. 13. kotta. Domb-völgy első sorú so-pentaton dallamok Nu-biyay, nu-giy.ay. An - 5i Nü-biy. ay. uw - gay, Ka-zi - ray. A legnépesebb la dallamcsoportot ugyanaz a 7. fokra kanyarodó domb-völgy első sor jellemzi, amelyik a do és so pentaton esetben is olyan fontos volt. Ezen belül ritka a so,-ról felkanyarodó kezdés (14a kotta - aka\cd), inkább a do és la' között hullámzóból van több (14b kotta). Domb-völgy első sor 8. fokú főkadenciával csak egyetlen esetben fordult elő (14c kotta). - göy kal - kas, Oy. gay, gay. ВТЛЦГП J [JILT Ko lím da kos sa xíy na bu ra ma zer, Ây, á law lay lim. i II 14. kotta. Domb-völgy első sorú la-pentaton dallamok (A 14c kottát lásd a 312. oldalon.)

16 312 XXXIX. évfolyam. 3. szám, augusztus Magyar zene Völgy alakú első sor A völgy alakú első sorokkal kezdő dallamok a sorkezdetüktől eltekintve gyakran hasonlítanak a domb-völgy formájúakhoz, bár itt gyakoribb a 8-as főkadencia. Az első völgy-típus első sorának dallamíve so'-mi-re-do/mi-so' - la'. Itt is jellemző az A k A forma (15a kotta), de előfordul az A k A refr. A is. A 15b dallamíve is ilyen jellegű, bár ez a dallam a domb-völgy szélső esetének is tekinthető. Emlékezhetünk, hogy homorú karakterű volt egyes siratok első sora, de ezekben a homorú ív egy alapvetően ereszkedő rövid sor végén, az 5. fokra való kadenciális felugrás miatt keletkezett, ezért tárgyaltam őket ott, az ereszkedő siratóknál. a) Sír-кар sal-sa ke - le - di án-nir) su-ni, ey. Si-blz-gí-Si, sir - nay-sí. dom-bi-ra-sí, ey. saw-lem. ay. Á-we-dc u - Síp jür-gen la kar 15. kotta. Völgy első - = Д sorú mongóliai kazak I dallamok Ве-ге-yik ö - ler ay - tip a - ga-lar - ga. Ka-ki - lim, ay. Csak kevés magas fekvésű völgyszerű első sor van. Ezek rendszerint a fok magasságából ereszkednek le, és oda is emelkednek vissza. Példa erre az А В refr. С formájú 16. kotta. d'öt-ken, ka - ra d'öt-ken, jar - lı d'öl - ken. f Г с e? 9 i 1 1 Г 1 Jas ba - la, kem-pir men sa!, bá - ri d'öl-ken, ay. Suw i - Sin-de me - ti - re. Sí - g'al - may-d'í Se - ti - ne. 16. kotta. Mongóliai kazak dallam magas fekvésű, völgyszerű első sorral O-sin-day-da Uy-üy oy-napktll, Öt-ken is-ke,ay, ö - kin - be.

17 SÍPOS JÁNOS: Népdalok a kazak sztyeppe két végéről - 3. rész 313 Völgy-domb alakú első sor A melodikus dallamok közül utoljára maradtak azok, amelyeknek az első sorát a völgy-domb mozgás jellemzi. A következő példa la pentaton, és tudjuk, hogy ez a hangnem viszonylag ritka a mongóliai kazak dallamok között. Ez a la'-milremi/la'/la'-mi völgy-domb két dallammal képviselteti magát, ezek egyikét láthatjuk a következő példán (17. kotta - aba \ akb). Aw - lím kö - Sip ba - га di bel den а síp. Bel den as kan bull ре nen га la síp, ay. Ka га кб zim, Ваг m'e sin. de kc Se gi Ayı кап sö zira, ay. 17. kotta. Völgy-domb alakú első sor Van egy másik la pentaton völgy-domb alakú dallamtípus, amelyiknek jellemzője, hogy első sora kis ereszkedés után meredeken emelkedik a 8. fokra (18. kotta). Ka-ra-glm ay-na-la - y'ín sí - kí - HT - nan. 18. kotta. Völgy-domb alakú első sorok Sc-kil-di ki-sír kiy - ik mi - kî nftı nan. ay, uw gay,ay. A többi la pentatonos dallam nem osztható a fenti típusokba és dallamcsoportokba, és maguk sem alkotnak egységes típusokat. TRICHORDON VAGY TETRACHORDON UGRÁLÓ ELSŐ SOROK Az ereszkedő, majd a hullámos-dallamosabb formák után nézzük meg a fel-le mozgó, zaklatottabb dallamvonalú zenei megoldásokat. Az első sor itt is gyakran rejt ütempárt. Az első típust a re-mi-so'-la' hangokon ugráló első sor jellemzi, so vagy la sorvéggel. Gyakran ismétlődnek motívumok a sorokon belül. Legegyszerűbb esetben az első sor csak két hangon oszcillál (19a kotta - a a \ ab), ez azonban ritka a mongóliai kazak népzenében. Gyakoribb a 19b kotta első sorában látható trichordon h vagy tetrachordon történő dallammozgás. Saját gyűjtésünkből a 19c kotta rövidebb sorokból építkező bölcsődala is egyértelműen idetartozik, ráadásul ez a do végű dallam А В A 5 5 k Bk kvintváltó jelleget mutat (a 19. kottákat lásd a 314. oldalon).

18 314 XXXIX. évfolyam. 3. szám augusztus Magyar zene a) Sö bi uy gin mar ka nít, Áw se let di bay kar min. Iy si ju par ari kiy d'ay, Kam zol kiy gcn kai ka od). c) 4 = Itt Bi yik bi yik lawd' e ken. On da ne gip jür с ken. 19. kotta. Mongóliai kazak dalok magasan ugráló első sorral Figyelemre méltó egy dallamsorozat, melynek tagjait az első sor mi-so'-la'-so' mozgásán túl a tripódia, a négysoros jelleg és a 7-k3-4 kadenciasor fogja össze. A négysoros dallamok közül ez a dallamformálás mennyiségileg és a variánsok számában is kiemelkedik. Közös e dalokban, hogy az első sor a 7. fok magasságában mozog, és ott is zár, a második sor pedig a 7. fokról a k5-ra ereszkedik. A harmadik sor - ahogy az a négysoros dallamoknál gyakori - viszonylag változatos, az utolsó sor pedig mindössze néhány szomszédos hangon mozogva ismét a \>3. fokon, vagyis a

19 SÍPOS JÁNOS: Népdalok a kazak sztyeppe két végéről - 3. rész 315 do hangon zár. Emlékezhetünk, hogy ugyanez a kadenciasor és az А В CB forma jellemzett egyes rövid sorokból építkező, alapvetően ereszkedő jellegű sirató dallamokat is. A műfajok változatosak, a dallamok között van kara ölen, böjti zsarapazan vallási dal, tanácsadó dal, sirató, betasar, bölcsődal és leánybúcsúztató. JL Bİr kun' u yvk lap ja típ lüs kö re ram, Tü süni de ár a lu wan is kö re min. way ta yîn sol tü sum di wö lerj gv líp. 20. kotta. Négysoros dal 7-İ3-4 kadenciákkal és konjunkt mozgású első sorral Ke - yin - gi lu - wis - tar - ga bü - di - re - yin. A második típus jellemzője a do'-(ti')-la'-so' hangokon ugráló első sor. Itt is gyakori a motívumismétlés, és az AkA refr. A forma. Egyes esetekben az aka, vagy másképp felfogva aba ismétléses motívumszerkezetü első sor a ti hangon ér véget. в Ar" Ö le yin aw lin, nan, 3- ber 1 ö le yin, Sal-ba-rim-níT ba - la - gin zer - le - te - yin. L/ГГГ LJÉÉ = A kay ar man. Ifi len jan gan, kotta. Do'-(ti')-la'-so' hangokon ugráló első sor Er-kin kol-ga tiy-mey jür, Kö - T il - g'al - gan. A harmadik típus jellemzője a do-re-mi-(fa)-so' hangokon fel-alá mozgó, nem minden esetben pentaton első sor. Ebben a dallamcsoportban az első sorban tétován mozgó dallamok mellett aba és aka motívumszerkezetű sorok is vannak (22a-b kotta). Egy nagyobb, szintén nem pentaton csoport első sorai csak a re-mi-fa-so' hangokat használják (22c kotta - a 22. kottákat lásd a 316. oldalon).

20 316 XXXIX. évfolyam. 3. szám augusztus Magyar zene Án po rtm ga kel mey di Яг kap sal may. Ji gii sâ ni к 1 mcy di kar sí g'al may, ü ki li jet>gey naz dar', ay. Ь) fth V. \J ) m i ~W~ Jak sí bo lai jfl kv nir j kü zel kcn ge. ü i b ^ ^""д ф J 1» 1 1 i p Ka yii) ku rlk sin bay d'f doz ct kcn ge. Oy, a Sül. ay. Ar maiid* e dim ко sil may. с) Ba s'í kim bal ba zar da a la sa ni"r. kal kam, ay. kal kam, ay. 4 l O' R ' IU f ILJLT Ki?j su luw tö men gi ka га 5a пщ a xay, a xoy. 22. kotta. Do-re-mi-(fa)-so' hangokon fel-alá mozgó, nem mindig pentaton első sor Je - tip kel-dim ka-я-1)8, Kiz-dar. ay, kiz - dar, ay. Az első sorában trichordon vagy tetrachordon ugráló so-végü dallamok közül ki lehet emelni egy csoportot; ezeknek a dallamoknak ütempárokból építkező első sorát a do-re-mi illetve a re-mi-fa trichordokon való hullámzás után a so'-n való sor középi megpihenés, majd a sorkezdettel hasonló mozgásokkal a mi-n való zárás jellemzi (23a-b kotta - a a ab). Itt sem nehéz analógiákat találni a 22. kotta do végű (!) dallamaival. k

21 SÍPOS JÁNOS: Népdalok a kazak sztyeppe két végéről - 3. rész ken ki - Si o-lir-gan ke-meri-ger-siii, ay. 23. kotta. Do-re-mi-so', illetve re-mi-fa-so' tetrachordokon hullámzó első sorok Ja - pí-ra-gln jay - kal-gan ba - síp kel-dim kur - Mm, ay. EGYEDI DALLAMOK Végül azokat az egyedi mongóliai kazak dallamokat sorolom fel, melyek valamilyen egyéb szempontból figyelemre méltók. Az egyébként mindig do-ra végződő és pentaton hangsorú zsar-zsar kedves-kedves" elnevezésű lakodalmi dallamnak a 24a fcotfaban szereplő egyik variánsa egyedi a háromsoros felépítésével, ráadásul a második sor gerinchangja Ja, ami meglehetősen szokatlan ebben az alapvetően pentaton zenekultúrában. A 24b kotta pedig ab I ab + с ütempáros felépítése miatt tűnik egyedinek és mégis autentikusnak. a) Ka га na sir de gen de ka ra na sír, jar jar. Ka ra mak pal saw ke le Sa sín ba sar, jar jar. 24. kotta. Egyedi mongóliai kazak dallamok Ö-Zİ4 kö ml bcr gen de bol sa bol sin, ay.

22 318 XXXIX. évfolyam. 3. szám, augusztus Magyar zene Szintén autentikusnak tűnik, de az anyagban egyedül áll a rövid emelkedő első sorra rövid ereszkedéssel válaszoló dallam (25. kotta). Ez a fajta dallamfelépítés mindössze két dallamnál fordult elő. BO-ley, bő - ley bo-lam. ay, 25. kotta. Egyedi emelkedő kezdés Во - ta ко - zim e - kew, ay. Az első sorában a ti'-la'-so'-mi hangokon ugráló dallam is ritka (26. kotta). Ugyanakkor ez az egyetlen olyan mongóliai kazak dallam, mely do-végződése ellenére 5 кз4з kadenciáival a magyar régi stílus bizonyos dallamaira emlékeztet. Jür gen de ka гаг gi da, ey, ka A * wt гаг ja yaw jür sek ta ba ni mız, ay. V и r r A hay, ay day, i - nim kan day. 26. kotta. Egyedi =Д mongólx mongóliai kazak dallam Kel be ti kal ka tay dír tuw gan, ay day. ay. Ugyanígy egyedi a27. kottán látható zsarapazan vallási dallam. A hagyományos műfajokhoz tartoznak még az új évet köszöntő dallamok, melyet a tavaszi nawriz ünnepségek alatt énekelnek Közép-Ázsiában és a Közel-Keleten. Ezekből a dalokból nem gyűjtöttünk. Min - ge - oi pay - gam - ba - rîm maw gar' ir -gen, m As - tin - nan ta - ma - gî - nvrj taw gö - run - 4 wo - га z'aw wo tuz gü nün küt pey bar sat], a и ırif cj-nrj- r"mj ií Bar gan da wa kî ret te daw g5 run gön. kotta. Egyedi zsarapazan dallam

23 SÍPOS JÁNOS: Népdalok a kazak sztyeppe két végéről - 3. rész 319 KVART-KVINTVALTAS Mint láttuk, a mongóliai kazak dallamokra nem jellemző a határozott kvart-, illetve kvintváltó szerkezet. Egyes esetekben azonban mégis hallhatunk ilyen jellegű sorpárhuzamokat, de ezek ebben a népzenében nem alkotnak külön dallamcsoportot (28. kotta). ^ e 1ÉÉ Min - ge - ni pay - gam - ba - rím maw gar' iil-gen, As - tin - nan ta - ma - gv - пгц taw go rün gön. 28. kotta. Mongóliai kazak kvart-kvintváltás Bar gan da wa ki ret le daw gö run gön. A maradék mintegy 5% nyi, többnyire nagy ambitusú do pentatonos dallamot nem lehet a fenti osztályokba besorolni. Ugyanígy a maradék so, la és az igen kis számú re végű dallam sem teszi lehetővé a tipizálást. Ezzel végére értünk a fontosabb mongóliai kazak dallamiipusok átfogó bemutatásának. Cikksorozatunk következő és egyben befejező részében a délnyugat-kazak és a mongóliai kazak dallamosztályok összevetésével próbálkozunk meg, és felvillantjuk a más török népek, illetve a magyarok népzenéjével való kapcsolatokat is. (a befejező rész következik)

24 320 XXXIX. évfolyam, 3. szám augusztus Magyar zene A B S T R A C T JÁNOS SÍPOS KAZAKH FOLKSONGS FROM THE TWO EDGES OF THE STEPPE, 5 These four articles are to serve as a comprehensive study on the folk music of two Kazakh ethnic groups, one living on the eastern shore of the Caspian See and the other living some 3000 km apart to the East, in Bayan Ölgiy, West Mongolia. In the first article I wrote about the antecedents of my expeditions, described the collecting trip to South-West Kazakhstan and began to characterize the Kazakh musical styles. In the second article we made acquaintances with the remaining south-western Kazakh folk music styles and types, and with their connections to the folk music of other Turkic peoples and the Hungarian. In the present third article one can read about the folk music of the Kazakh minory living in Mongolia. It is worth mentioning that an English book based on these articles was published by the Academian Publishing House under the title János Sípos. Kazakh Folksongs from the Two Edges of the Steppe with a CD supplement

25 375,-