RÉTEGES HOMOKJAVÍTÁSI KÍSÉRLETEK 3 ÉVI EREDMÉNYEI DOHÁNNYAL

Átírás

1 RÉTEGES HOMOKJAVÍTÁSI KÍSÉRLETEK 3 ÉVI EREDMÉNYEI DOHÁNNYAL MÓGER JÁNOS a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Dohánykutató Intézet, Budapest Hazánkban jelentős kiterjedésűek a gyenge termőképességű, laza homoktalajok. A rossz termőképesség legfőbb oka e laza homoktalajok kedvezőtlen víz- és tápanyagszolgáltató-képessége. A különféle homoki gazdálkodási módszerek a gyenge termőképességú homoktalajok talajerejének fokozását más és más módon kívánják megoldani. EGERSZEGI [2] réteges homokjavítási rendszerével a szokásos homoki gazdálkodástól eltérő módszert dolgozott ki. A módszer elméleti vonatkozásait, alapelveit, az elért termesztési eredményeket és a gyakorlati végrehajtást, A laza homoktalaj mély termőrétegének kialakítása és tartós megjavítása" c. tanulmányában foglalja össze [3]. A kísérlet megokolása, ismertetése, módszerei A különböző agroökotípusba tartozó dohányféleségeknek eltérő az igényük a talajjal, éghajlattal, tápanyagokkal, azok egymáshoz való arányával stb. szemben. Például a cigarettadohányok humuszban, nitrogénben szegény, laza homok-, homokosvályog talajon, bőséges vízellátással, meleg, napfénygazdag nyáron adnak kiváló minőségű termést. E termesztési feltételek dohánytermesztési körzeteinkben egyes években adottak. Gyakori azonban az az eset, hogy homoktalajainkon a dohányok víz- és tápanyagellátását nem tudjuk kellőképpen biztosítani. A dohány életigényeinek jobb kielégítéséhez elsősorban a bővebb vízellátás és megfelelő harmóniájú tápanyagellátás révén a réteges homokjavítás nyújthat segítséget. E feltevés során felmerülő kérdések tudományos felderítése és a gyakorlati megvalósítás lehetősége teszi szükségessé annak tanulmányozását, hogy milyen hatással van a réteges homokjavítás a dohánytermés mennyiségére és minőségére [5, 6, 7, 8]. Dolgozatom a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének őrszentmiklósi homokkísérleti telepén az években dohánnyal végzet hároméves kísérletek eredményeit ismerteti. 7 IV. Osztály Közleményei XIV/1 3. I

2 98 MÓGER JÁNOS A kísérleti terület talaja meszes, laza, tápanyagban igen szegény homok, melynek részletes vizsgálati adatait KLIMES-SZMIK [4] közli. Az egyes kezelések a következők : kétrétegű homokjavítás, felszíni istállótrágyázás, trágyázatlan. A kísérletekben szereplő Szabolcsi dohányfajta 1955-ben olyan parcellákra került burgonya után, ahol az alj trágyázást, illetve a felszíni istállótrágyázást az és évek telén végezték és években a dohány kalászos után olyan pacellákra került, ahol mindkét alj trágyaréteget 1953-ban helyezték le. Felszíni istállótrágyázás 1953 és 1956 telén volt. A két utóbbi évben terület hiánya miatt a kísérlet ismétlésnélküli volt Ültetés ideje VI V V. 23. Törés kezdete IX. 10. VIII. 8. VIII. 1. A három év időjárásának jellemzése : A kísérleti teleptől 3 km-re levő Veresegyháza csapadékának 40 éves átlagai : Nyári I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. évn. félév Évi össz Az év a május júniusi csapadékhiány kivételével csapadékban igen gazdag, hűvös, napfényszegény volt. A legutóbbi 100 év közül 1955 nyári évnegyede volt a legcsapadékosabb ban Örszentmiklóson nagyfokú a csapadékhiány. A nyár közepesen meleg, napsütésben gazdag ben a téli félév csapadékban gazdag. A száraz júniust csapadékos július követte, majd augusztus ismét száraz volt. A hőmérséklet a nyári évnegyedben nem érte el az átlagot és a napsütés is csak augusztusban volt több, mint az átlag július 19-én (közepes erősségű DNy-i szél) a talajfelszín felett 5 cm magasságban, a trágyázatlan és aljtrágyázott parcellák állományában léghőmérsékletet és légnedvességet mértünk. (A léghőmérsékletet minimumhőmérővel, a légnedvességet Assmann-féle pszichrométerrel.) A növekedésre vonatkozó adatfelvételezést a virágzás kezdetén végeztük. A termés mennyiségét 100 tőre korrigált zöldsúlyra számítottuk. A kémiai analíziskor a nikotin-meghatározást Beljaev módszerével és a szilikowolframsavas módszerrel [9] végeztük. A nitrogént a módosított Kjeldahl módszer szerint (Demeczky Tolnay), az összes cukor mennyiségét Demeczky Jeney [1] módszere szerint határoztuk meg. Az évi termésű dohányokkal próbagyártást végeztünk, degusztációs bírálattal.

3 RÉTEGES HOMOK JAVÍTÁSI KÍSÉRLETEK 3 ÉVI EREDMÉNYEI DOHÁNNYAL 99 mm so AO О /KV.VI.VII.VIII.IX. /V. V. V/.V/IV////X. IV.V.VIVIIMIX. Ччщ I I- ^ Ч I It ^ к I L 1. ábra. Csapadékeltérések a 40 éves átlagtól Őrszentmiklóson az években Kísérleti eredmények A szántóföldi megfigyelések során mindhárom évben tapasztalható volt, hogy a tenyészidő kezdetén a felszíni istállótrágyázotthoz viszonyítva az alj trágyázott parcellák dohányainak növekedése lassúbb volt. Ez a kezdeti lemaradás a tenyészidő további szakaszában kiegyenlítődik, majd a lokális tápanyagbőségű aljrétegek elérésekor szinte ugrásszerűen nő az aljtrágyázott parcella dohánya. A virágzás időszakában a növekedésben már igen szembetűnőek a különbségek. I. táblázat Szabolcsi dohány virágzáskor mért tőmagassága cm % cm % cm % Felszíni istállótrágyázott... Aljtrágyázott Trágyázatlan ,3 73,5 89,7 90,2 77,0 100,5 85,8 117, ,2 91,9 7*

4 2. a és b álra. Az a l j t r á g y á z á s h a t á s a a d o h á n y növekedésére Örszentmiklóson 1955

5 RÉTEGES HOMOKJAVÍTÁSI KÍSÉRLETEK 3 ÉVI EREDMÉNYEI DOHÁNNYAL 101 A különbség fejlődésben az aljtrágyázott és felszíni trágyázott között 1 2 nap az aljtrágyázott javára. Mindkét trágyázási mód esetében azonban 7 10 napos gyorsaság mutatkozott fejlődésben a trágyázatlannal szemben. A tőmagasságon kívül a levélfelületre vonatkozóan is végeztünk méréseket. Igen érdekes pl. az év, amikor a tőmagasságban különbség alig, a levélfelületben azonban igen lényeges volt az eltérés. Ha a trágyázatlan levélfelületét 100-nak vesszük, az aljtrágyázott 191,4%. (Az évi kísérletben 234,5%.) r 34 -&> IS ábra. A talajmenti légréteg (+ 5 cm magasságban) hőmérsékletének változása Szabolcsi dohányfajta aljtrágyázott és trágyázatlan állományában Őrszentmiklóson VII. 19. Léghőm. : trágyázatlan (tő m. : 42 cm). : aljtrágyázott (tő m. : 75 cm) Relatív légnedv : szaggatott függőleges ; aljtrágyázott folyamatos,, ; trágyázatlan A különbségek a növekedésben határozottan éreztették hatásukat az állomány éghajlatára is. A termésadatokként az egyes parcellák különféle beállottsága miatt, 100 tőre korrigált zöldsúly-adatokat számítottuk. П. táblázat Szabolcsi dohányfajta 100 tőre korrigált zöldsúly-adatai, Őrszentmiklós Kezelések zöld súly kg arányszám. % P% zöldsúly kg arányszám % zöldeúly kg arányszám % Felszíni istállótrágyázott Trágyázatlan Aljtrágyázott... 18,85 11,94 44,55 63,3 236,3 0,56 0,22 15,49 14,63 17,95 94,4 115,9 17,83 17,53 27,23 98,3 156,1

6 102 MÓGER JÁNOS 1П. táblázat Szabolcsi dohányfajta kémiai vizsgálatai, Őrszentmiklós Nikotin Össz. nitrogén Össz. cukor Kezelések 8 z á г a z a nyag % - Ь a a J I Felszíni istállótrágyázott Trágyázatlan Aljtrágyázott 113,9 187,3 110,6 169,3 106,6 157,4 91,0 102,6 81,8 114,9 108,5 136,5 77,7 106,9 117,8 67,7 118,4 49,8 Az és évi termésű különféle kezelésű dohányból gyártott cigaretták próbaszívása hűen tükrözte a kémiai analízis eredményeit. Mindkét évi termésben érezhető volt az aljtrágyázott dohány nagyobb nikotin- és nitrogéntartalma, amely a minősítéskor az erősségi pontszám növekedésében fejeződött ki. Az eredmények értékelése 1. Az alj trágyázott parcellákon a Szabolcsi dohány növekedése a kísérlet mindhárom évében erőteljesebb volt,"mint a felszíni istállótrágyázott parcellákon. Bár az évben a dohánytövek magasságában az egyes kezelések között nincs nagy eltérés, a dohánylevél felületi méreteiben lényeges a különbség. Feltételezhető, hogy 1956-ban a kissé kései ültetést követő csapadékszegény július hatására a dohány fejlődése gyors, a virágzás az és évekhez viszonyítva mintegy 10 nappal koraibb volt, amely időpontig a dohány gyökerei nem érhették el a mélyebb aljréteget. A tenyészidő további szakaszában a gyökerek elérve a kedvező víz- és tápanyagszolgáltató aljréteget nem a dohánytövek, hanem a levelek növekedtek. E különbség a növekedésben a levélfelületre vonatkozó adatokból tűnik ki. 2. Fejlődésben a felszíni istállótrágyázott és az aljtrágyázott között nincs lényeges eltérés. A trágyázatlanhoz viszonyítva mindkét trágyázási mód a dohány fejlődését gyorsította. 3. Lényegesen változott a különféle kezelésű parcellákon a dohány állományéghajlata. Az aljtrágyázott parcella növényállományában az egész nap folyamán kisebb a léghőmérséklet, mint a trágyázatlan parcella dohányállományában. Legnagyobb az eltérés a déli órákban, J-5,5 C. A relatív légnedvesség az egész nap folyamán az aljtrágyázott parcella állományában nagyobb. 4. Az aljtrágyázott a felszíni trágyázáshoz viszonyítva mindhárom évben növelte a dohánytermés mennyiségét. Figyelemre méltó az év eredménye, amikor a négy évvel korábban aljtrágyázott (mindkét aljréteget 1953-ban helyezték le) parcellán 56,1%-kal volt nagyobb a termés

7 RÉTEGES HOMOKJAVÍTÁSI KÍSÉRLETEK 3 ÉVI EREDMÉNYEI DOHÁNNYAL 103 annál a felszíni istállótrágyázott parcellánál, amely először 1953-ban, másodszor 1956 őszén kapott ugyanolyan mennyiségű istállótrágyát. 5. A kémiai analízis szerint a nikotin és nitrogén mennyisége az aljtrágyázott kezelésben mindhárom évben nagyobb volt a trágyázatlan parcellák dohányához viszonyítva. Ugyanakkor két évben a cukor csökkenését tapasztaltuk. 6. A próbagyártás, próbaszívás eredményei azt mutatták, hogy az aljtrágyázott dohány terméséből készített cigaretták szagra és ízre nem különböznek lényegesen a trágyázatlantól, de határozottan erősebb, tartalmasabb cigaretták. 7. A három év kísérleti eredménye újabb kérdéseket vet fel, melyeket tanulmányozni kell : a) dohányos vetésforgóban minőségi cigarettadohányok termesztésénél a dohányfajták életigényeinek megfelelően milyen legyen a, réteges homokjavítás, b) milyen réteganyagot milyen mélységekben alkalmazzunk, c) hogyan biztosítsuk a dohányfajták igényeinek megfelelő tápanyagharmóniát. Összefoglalás Az Egerszegi-féle réteges homokjavítás (aljtrágyázás) eredményeként jobb vízgazdálkodásúvá és jobb tápanyagszolgáltatóvá váló laza homoktalajon nagyobb a dohánytermés mennyisége, mint ugyanakkora trágyamennyiség szokásos alkalmazásával. Az aljtrágyázás után mutatkozó lokális tápanyagbőség hatására a dohányban nőtt a nikotin- és nitrogén-, csökkent a cukortartalom. További kísérletek szükségesek annak megállapítására, hogy a dohányvetésforgóban a réteges homokjavítási rendszert miként alkalmazzuk az egyes dohányfajták igényeinek megfelelően. IRODALOM 1. DEMECZKY, М. és JENEY, K.: Dohányok közvetlenül és hidrolízis után redukáló anyagainak gyors mikromeghatározása. (Kézirat, 1955.) 2. EGERSZEGI, S.: Új homokjavítási rendszer (aljtrágyázás). MTA IY. Agrártud. Oszt. Közi sz. 3. EGERSZEGI, S.: A laza homoktalaj mély termőrétegének kialakítása és tartós megjavítása. MTA Agrártud. Oszt. Közi sz. 4. KLIMES-SZMIK, A.: Aljtrágyázott homok tápanyagviszonyai és földművelési vonatkozásai. Agrokémia és Talajtan, sz. 5. MÓGER, J.: Aljtrágyázás dohánynál. Dohányipar, január. 6. MÓGER, J.: Aljtrágyázott Szabolcsi dohány minőségi vizsgálata. Dohányipar, augusztus. 7. MÓGER, J.: Az aljtrágyázás hatása a dohánytermésre. Agrártudomány, sz. 8. MÓGER, J.: AZ évi aljtrágyázási kísérletek eredményei dohánynál. Dohányipar, december. 9. PERLUSZ, T. és MOLNÁR, J.: Dohánykémiai gyakorlatok. Bpest, (A kézirat beérkezett : március 10-én.)

8