HAJDÚSZOVÁT TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
|
|
- Alíz Ráczné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 HAJDÚSZOVÁT TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
2 TARTALOM 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ HAJDÚSZOVÁT BEMUTATÁSA ÖRÖKSÉGÜNK TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA A TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA JÓ PÉLDÁK: ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK, KERÍTÉSEK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK JÓ PÉLDÁK: SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK
3 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ A szülőföld szálai örök összekötők a tájjal és a földdel, amiből az ember lett, és amivé lesz, és nem szakadhat el soha (Fekete István) Az építészet egy vizuális művészet és az épületek önmagukért beszélnek. Tükrözhetnek különböző érzelmeket, vagy akár az adott tájegység jellemzőit, kulturális és történelmi értékeit. Ezért lényeges a település tudatos formálása: a parkok, terek és egyéb közterületek megfelelő elrendezése és kialakítása, az épületek körültekintő vizsgálata és esetleges változtatása. Ezáltal nemcsak az épületek, de a település is magáért beszél majd. A kézikönyv bemutatja Hajdúszovát község természeti környezetét, épített örökségi és természeti értékeit, mindazon elemeket, melyek a településre jellemzőek. A kiadvány segítséget kíván nyújtani az építtetőknek, akik itt szándékoznak leélni az életüket és környezetbeillő, esztétikus házat álmodnak, amelyhez minőségi környezetet szeretnének megteremteni. Segítség szeretne lenni a tervezőnek, aki igyekszik megvalósítani a megrendelője elképzelését oly módon, hogy figyelembe veszi az épített és természeti környezetet és olyan házat tervez, amely szemet gyönyörködtet, környezetbeillő és esztétikus. 3
4 Az ajánlások nem tekinthetők kötelezőnek, azonban figyelembevételükkel elkerülhetjük, hogy a település karaktere megváltozzon, elősegítjük, hogy a kialakult jellegét megőrizze, valamint erősítse azt. 4
5 A kézikönyv folyamatosan formálódik a létrejövő újabb és újabb épületek, műtárgyak, természeti környezet folyamatosan alakítják, bővítik tartalmát. A kézikönyvben nem tudjuk feltárni a település teljes egészét, nem tudunk bemutatni minden épületet, de törekszünk a legjellegzetesebb, a település karakterét, arculatát meghatározó példákat bemutatni a teljesség igénye nélkül. Célunk, hogy a kézikönyvet olvasó, lapozgató reális képet kapjon Hajdúszovátról és áttanulmányozva a kézikönyvet kibontakozzon előtte a településkép. Ajánljuk mindazok figyelmébe akik építkezni, felújítani, bővíteni szeretnének és azoknak is akik csak álmodoznak, vagy szeretnék jobban megismerni környezetüket, illetve ajánljuk azoknak is, akik érdeklődnek a település iránt. 5
6 2. HAJDÚSZOVÁT BEMUTATÁSA ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSKARAKTER Hajdúszovát község Hajdú Bihar megyében, Debrecentől DNY i irányban 20 km távolságban fekszik. A legközelebbi város Hajdúszoboszló 9 km távolságban van. Debrecen felől a 4-es számú főközlekedési úton, majd arról letérve a jelű országos mellékúton közelíthető meg, fenti út áthalad a településen. Hajdúszoboszlóról és Derecskéről is elérhető a településen átmenő és jelű országos mellékúton. Hajdúszovát természetföldrajzi képét alapvetően meghatározza, hogy a község a Hajdúság síkjából néhány méterre kiemelkedő, a Kösely és mellékfolyásai által szabdalt lapos löszhátra települt. A település területének jelentős részét tehát löszös képződmények borítják, de előfordulnak szikes foltok is. A tájra jellemző mind a jó minőségű szántóterület, mind az ártéri lösziszappal feltöltött síkság. 6
7 A település igazgatási területének látványát meghatározzák a természeti értékekben gazdag, tájképileg változatos, értékes területek. A belterületet is többszörösen megszakító mélyfekvésű, nádaszsombékos területek, a nagy füves legelők, a széles erdősávval szegélyezett mesterséges öntözőcsatornák vízfelületei. A település külterületét összefüggő, nagy szántóföldi művelésű területek, szabályos elrendeződésű mezőgazdasági utak és az ezek között kanyargó hajdani bővizű vízfolyások, belvízelvezető csatornák, ezekhez kapcsolódó erdősávok, kisebb kiterjedésű erdőfoltok és a hullámos felszínen lévő mezőgazdasági és a kertgazdasági tájat jellemző telepített növényzet jellemzik. A község külterületén általános még a nagyobb területű állattartó és mezőgazdasági terménytároló telepek, gépudvarok látványa (Kokasdűlői major) valamint a hajdanvolt gyümölcsösök, zártkertek (Kotszegi kert, Cenzus kert) látványa. 7
8 A település határának birtokviszonyai a középkortól a közelmúltig változtak. A földesúri és egyházi birtokokon, jobbágytelkeken gabonanövények termesztése (főleg búza), legeltető külterjes állattartás folyt. A vízjárta határban termett, építőanyagként is szolgáló nád, gyékény felhasználása, és a halászat jellemző. A két háború között a nagybirtokokon a földművelés és állattenyésztés, valamint mezőgazdasági termékek feldolgozása folyt. Jelenleg a szántóföldi növények termesztése a legmeghatározóbb a község külterületén. Jelentős területű kertgazdasági területek, zártkertek találhatók a felszíni vízfolyások mentén, és a lakott területek szomszédságában. A szántóföldi művelésű határrészeken gabonaféléket, őszi búzát, őszi árpát, takarmány- és ipari hasznosítású növényeket kukoricát, lucernát, napraforgót, silókukoricát, stb. termelnek. Öntözéses gazdálkodás folytatnak a Nagymező dűlő határrészen (lineárok), jellemzően zöldségnövényeket zöldborsót, cukorborsót, csemegekukoricát termesztenek. A szikesedésre hajlamos területeken legelőgazdálkodás folyik. Pázsitfűfélék közül az óriás csenkesz, réti perje, rezgőfű, csomós ebír, deres tarackfű, egérárpa, cigánybúza jó szénát adnak. A tippanfélék körül a cérnatippant most is meszelőnek használják. Hajdúszovát hagyományaiban legeltető-állattartó település, az erre utaló dűlőnevek: Csürhe-járás, Nagy gulyalegelő, Közlegelő ma is használatosak. A középkortól a külterjes állattartás (juh, szarvasmarha, sertés és ló) a jellemző. A 19. század második felétől a rideg állattartás visszaszorult, és az istállózó állattartás került előtérbe. A nagy háborút követően a korszerű majorokban gazdaságosabb (jobb hús és tejtermelő) szarvasmarha fajta (pirostarka és szimentáli fajta) jellemzi az állatállományt. A múlt század második felében nagykiterjedésű területeken (Lenin Tsz. majorjaiban, Földesi út mentén lévő major, Kossuth major, Kokas-dűlői major), és a volt állami gazdasági majorokban állattartásra (szarvasmarha, sertés, baromfi), terménytárolásra és feldolgozásra rendezkedtek be. Napjainkban az üzemszerű, zárt állattartás terjedt el. Elsősorban sertés és baromfi, másodsorban szarvasmarha és juh tartásával foglalkoznak. 8
9 A szováti határ használatának módjáról a XVIII. század elejéről vannak adataink. Ez a szabad foglalás és nyomásos gazdálkodás sajátos keveréke volt. A 3 éves váltás, azon belül a 3 nyomás használata azonban még az 1840-es években is szokásban volt. Ezzel a módszerrel trágyázás nélkül és egyszeri szántás mellett is fenn tudták tartani a talaj termékenységét ből való kilenced kimutatásokban őszi és tavaszi búza, árpa, zab és köles szerepel. A XVIII. század utolsó évtizedeiben már jelentős a kukorica- dohánytermesztés. Jelentős a burgonyatermesztés, veteményes kertjeik, kenderföldjeik mellett jó dinnyéjüket szintén említik, káposztájukat az 1840-es években Fényes Elek dicséri től szőlőt is telepítenek étkezési céllal, a bortermelés nem jelentős. Külterjes állattartással ekkor a debreceni részen 165 lovat és 18 ökröt, a Komáromyval közös részen 16 lovat és 4 ökröt írtak össze. A juhok számára a báránytizedből következtethetünk, ez a debreceni részen 28 volt. A XVIII. század eleji termelés nagyjából a szükségleteket fedezte, a falunak többlete nem volt, legfeljebb belső forgalma. Az 1800-as évek közepén Szováton a jobbágyok felszabadítása, a gazdasági élet fokozatos átállása, az úrbéri kötelezettségek megváltása ment végbe. A XIX. század elejétől elkezdtek kialakulni a szőlőskertek. 9
10 Szovát gazdálkodásában, s általában a táj képében nagy változást hozott az 1800-as évek végén bekövetkezett tagosítás. Szabad versenyt hirdetett: a vetéskényszert a tőke és termelési szabadság váltotta fel. Az extenzív gazdálkodás helyébe a rendelkezésre álló területet az intenzívebben kezdték művelni. A falutól távolabb kiosztott illetőség birtokosai hamarosan hozzákezdtek a tanyaépítéshez. Felépült egy második külsőségi Szovát. I. világháború végén a románok kivonulása után 1922-ben az úgynevezett újsori részen a legelőből kiszakított területen a fronton járt 180 nincstelen, nagycsaládos embernek házhelyet juttattak. Debreceni városi földeket is kiosztották, de ezek a helyi érdeklődés hiányában a debreceni gazdák kezébe kerültek. Az ugarfeltörést követően megnövekedett a szántók és a gyümölcsösök területe, csökkent a rétek-legelők nagysága. A település tájhasználatára túlnyomó többségben a nagybirtokos szántóföldi művelés és a kertészet, gépállomás, építőanyag- és mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar is jellemző. A földművelés a gépesítéssel korszerűsödött, belterjes, istállózó állattartás jelentősége is növekedett. Gabonatermesztésben 1945 előtt a bánkúti búza és a Fleischmann féle lófogú kukorica volt az elsődleges, de számottevő a takarmány- és magtermelés is. A harmincas évektől négyes (Nordfolki) forgóval dolgoztak a mezőgazdaságban. A tarlóhántást, az őszi szántást, a trágyázást nagyon lényegesnek tartották. Nagy hangsúlyt helyeztek a gyomirtásra, a kukoricasorok többszöri meghúzatására. Létrejönnek a gyümölcsöskertek (Cenzus kert). Hajdúszováton 1935-ben összesen 9528 gyümölcsfa volt, szilva, (magvaváló szilva, veres szilva, ringló), alma, körte, birs, cseresznye, meggy, őszibarack, kajszibarack, dió, mogyoró, eperfa nyarán a szováti legelőt a németek szükségrepülőtér céljára vették igénybe. Hajdúszovát hadszíntérré vált. Különösen a templomban és a körülötte lévő iskolákban keletkeztek nagy károk. A háborút követően a földosztás alkalmával Hajdúszovát parasztjai között (372 igénylő család) 2178 kat. hold földet osztottak ki. A XX. század második felére jellemző (a tulajdonviszonyokban is bekövetkezett) változások: a mezőgazdaság többszörös átalakulása, nagyüzemmé fejlesztése, hatalmas állattartó telepek létesítése, nyomon követhető a községet körbeölelő táj jelenlegi szerkezetében, táji látványában. 10
11 A fentieken kívül a település mai tájhasználatát meghatározza a gazdasági és közlekedési környezet, a szomszédos és közeli települések (elsősorban Hajdúszoboszló és Debrecen) turisztikai és iparfejlesztései, természetvédelemhez szorosan kötődő, természeti értékekben változatos táji környezet (szikes legelők, erdőfoltok, mélyfekvésű nádasok) és az itt élő állatvilág. A XIX. században a falutól távolabb kiosztott illetőség birtokosai hamarosan hozzákezdtek a tanyaépítéshez. Felépült egy második külsőségi Szovát. A tanyavilág kialakulása a tagosításkori dűlőút rendszeréhez igazodik. A XIX. század elejétől kialakuló szőlőskertek is megváltoztató tényezői lettek a szováti tájnak. A következő fejezetekben bepillantást nyerhetünk Hajdúszovát épített és természeti örökségébe, valamint a településen lévő jó példákból is ízelítőt kapunk. Az ajánlásokat a településen építeni, felújítani, átalakítani vágyók számára állítottuk össze. 11
12 3. ÖRÖKSÉGÜNK A település igazgatási területe valószínűleg már az újkőkortól (neolitikum) lakott terület volt. Ezt valószínűsítik az Kotszegi kert környékén az egykori főjegyzői tanya területén ásás közben előkerült edények és eszközök. Az eredeti település nem a mai helyén, hanem a Kotszegi kert keleti oldalán, a községtől délkeletre a Kösely bal partján volt. A hajdanvolt idők emlékét őrzi a Kotszegi kertben a csőszház, mely eredeti formájában maradt fenn az utókor számára. A település a nevét III. Béla király idejében jegyzője, Anonymus az itt letelepedett őslakosságot a szlávok családjához tartozó bolgároknak írja le. A szláv szwat magyarul helyiséget jelent és ebből alakulhatott ki a Szovát elnevezés. Dr. Mesterházi Károly által 1969-ben szerkesztett Hajdú- és Bihar megye Árpád-kori településeit ábrázoló térképen Szoboszló évvel való említése mellett Szovát, mint Árpád-kori falu az évszámmal van feltüntetve. 12
13 Szovát első települése elhelyezkedése arra mutat, hogy a lakosság főfoglalkozása a halászat, a pákászat volt, amit a bő halállomány is valószínűsít. A tatárjárás előtt Váradi Regestrumból bizonyítható, hogy Tépe, Kaba, Nádudvar és Szoboszló is mellett Szovát is a kolosi várispánsághoz tartozott. Az Árpád-kori Bihar és Szabolcs vármegyék határán ezeknek a várbirtokoknak volt feladatuk, hogy őrizzék a szalacsi sótároló helytől Szolnokig vezető út itteni biztonságát. Ezt a Derecskéről Kabára vezető, a község határát érintő, napjainkig meglévő Sóút is valószínűsíti. Közigazgatási szempontból ekkor Szovát a Dukátus területéhez tartozott, vagyis a trónörökös herceg uralma alatt állott. Ezt virágzása teljében szüntette meg 1115-ben Könyves Kálmán. Ebben az időben jellemző tájhasználat az ártéri gazdálkodás, a rideg állattartás és a halászat. A jobb minőségű talajokon árpát, zabot, búzát termesztettek, a legelőkön juh-, marha-, és lótartás folyt. Az es mongol pusztítás Szovátot sem kíméli meg. Keserűegyházzal együtt porrá égett. Az es pápai tizedjegyzék írásos formában Szovát az egri püspökség alá tartozott parochiális egyházként szerepel Zowath, illetve Zowad névformában. Nagy Lajos király 1355-ből való adománylevelében Fodor Mihály szováti nemes itteni birtokait, Literáti Mihály tábornokmesternek adományozta. A katonák által a nápolyi csatából hazahurcolt pestis évtizedekig szedte áldozatait a helyi lakosság köréből elsősorban Keserűegyháza területén. Az elnéptelenedett falu határát felosztották Szoboszló, Kaba és Szovát települések között. (Boldogasszony teleki puszta- Pusztaegyházi út mente) A falu következő írásos említése december 4.-én kelt Mátyás király kiváltságlevelében fordul elő ismét. Ebben az időben elsősorban halászatból, pásztorkodásból és földművelésből éltek az itteniek. Az 1552-ben készült országos összeírásban 121 jobbágytelekből álló nagyközségként szerepel. A Szepesieknek 66 porta, Bajomi Ferencnek 35 porta, a debreceni plébánosnak 18 porta, Derecskei Imrének 2 porta, így Szovát lélekszáma fő lehetett. Bajomi Miklósa falu birtokosa, majd Gönczy György prédikátor már 1579-ben az egész szováti papszert átengedte Debrecen városának. (4741 kat. hold) A falu határa kisebb megszakításokkal török hódoltsági terület volt. Szovátot is feldúlták, felperzselték és többször elnéptelenedett a község ben új települési helyre hoztak telepeseket Debrecenből és Bajomból, 1608-ban már református anyaegyházközségként szerepel Szovát és az erdélyi fejedelmek rendelkeznek felette. 13
14 (1613-ban Báthory Gábor Lónyai Farkasnak adományozza falu adó- és dézsmajövedelmét.) Az újjáépült falu a régi Szováttól ÉNy-ra a Kösely nádasaival körülvett, szigetszerű területen épült fel, ahol a folyó nagy kanyarulata, árterülete és széles nádasa jó védelmet biztosított. Ekkor a lakosság földvárt és védelmi rendszert épít. A templomvár a mai templom helyén állott. Ez az Erdély felől betörő tatárok ellen védelmet is nyújtott. Szejdi Ahmed basa Szoboszlót április 29-én támadta meg és megsemmisítő csapást mért a hajdúkra. A törökök támadásai a következő évtizedekben is folytatódtak. A XVII. sz. második felében Rákóczi, a Bánffy család, Debrecen városa és a Komáromy család birtokolja Szovát határát tól már korszerűsödik a házépítés Szováton is. Megépül az első szováti tégla- és cserépgyár ban a községi elöljáróság kérésére az évi IV. tc. 2. szakasza alapján a falu 1876-tól Szabolcsból Hajdú megyébe került, így a Hajdúszovát név használatára jogosult. Hajdúszovát messziről kitűnő gyönyörű temploma műemlék, mely a község központjában, az Ady Endre utcában áll. (1193 hrsz.) A hajdani, 1644-re felépült, egyszerű, nádtetős vályogtemplomot minden oldalról téglafalak vették körül, a lakosság védelmét szolgáló az épület alatt lévő pincékkel, alagutakkal. Előtte harangláb állt. A kis harang felirata: Anno domini ben a templom mellé tornyot építettek. Ekkor épülhetett a lelkészlak is, neobarokk stílusban. A jelenlegi templom a lerombolt templom helyén épült ben neobarokk stílusba, belül 6 téglaoszlop tartotta boltozattal ben a boltozatot tartóoszlopaival együtt vissza kellett bontani között a templomot klasszicista stílusban átépítették, a Keleti oldalon a félköríves (apszis) résszel bővítették. 14
15 1861-ben a toronytestet megmagasították, de a toronysisak csak 1898-ban készült el. Az úrasztalát Kardos Sándor készítette el 1864-ben ban Kardos József és neje Csorba Zsuzsanna, Országh Sándor orgonaépítővel, 8 regiszteres mechanikus orgonát építtetett, melyet 1907-ben pneumatikus rendszerűvé épített át. A II. világháború idején a tornyot német katonák szétlőtték. A toronycsonkot 1975-ben adományból 25,7 méter magasságig visszaépítették, és ideiglenes sátortetővel fedték be. A II. világháború utáni évtizedekben a templom állaga leromlott között a templom teljes felújítása elkészült, és ben a toronysisak is megépült ban új parókia épült és megüresedett régi parókia épületben gyülekezeti terem és falumúzeum lett kialakítva. Az új, 15 regiszteres mechanikus orgona 2003-ban készült el, melyet a régi orgona szekrényében helyeztek el. A templomkert védett, egykor 13 gesztenyefa díszítette, ma már csak kettő áll a szépen rendezett kertben. 15
16 16
17 A település műemléke a templom és Kotszegi kertben lévő csőszház mellett a református parókia. Az eredeti település nem a mai helyén, hanem a Kotszegi kert keleti oldalán, a községtől DK-re a Kösely balpartján volt. Szovát már neolitikus korban lakott hely volt. Ezt a Kotszegi kert melletti egykori főjegyzői tanya később Szabadság kert területén ásás közben előkerült edények és eszközök valószínűsítik. Az es mongol pusztítás Szovátot sem kíméli meg. Keserűegyházzal együtt porrá égett. A menekülni tudó lakosság a Kösely folyó által körülzárt nádasszigeten húzódik meg. Két emberöltővel később már ugyanazon a helyen újjáépült a falu, amit az is bizonyít, hogy az évi pápai tizedjegyzékben Szovát mint paróchiális egyház szerepel évi pápai tizedjegyzéket, mint az első forrást, az eredeti forráskiadványra hivatkozva, annak a 334. és 360. lapján van Zowath, illetve Zowad névformában megemlítve, felsorolva. 17
18 Az 1355-ből való adománylevele, amelyben Fodor Mihály szováti nemes, a heremita baráttá tett Keresztény főesperes apja, Szovát Bihar megyei, valamint Keserűegyház és Kabaegyház nevű Szabolcs megyei birtokait Literáti Mihály tábornokmesternek adományozta. Nagy Lajos király seregét főleg a nápolyi hadijáraton a pestis, a döghalál valósággal megtizedelte, bár a járvány megszűnni látszott, az átvészelt katonák mégis hazahozzák, s ig Szováton és környékén valósággal dühöngött a betegség, s ben éri el tetőfokát. Ekkor vált lakatlanná a szomszédos Keresűegyház. Az elpusztult falu egyik részét Kabához a másikat Szoboszlóhoz (neve: Keserű határrész), a harmadikat Szováthoz csatolták. Ennek Boldogasszony teleki puszta a neve, s itt vezetett el a Pusztaegyházi út. Az 1596-os összeírások az elpusztult községeket, köztük Szovátot lakatlanságuk miatt nem is említik, bár valószínű, hogy csekély számmal sikerült a Kösely nádasaiban a megmenekülteknek búvóhelyet találniuk. A templomvár a mai templom helyén állott. Az is megállapítható, hogy a nagy török pusztítás után új lakosságot, új telepeseket Szovát Debrecentől és Bajomtól kapott. A XVII. század derekától a jobbágytelkek száma hosszú időn át 54 egész telek volt. Ebből Debrecen részén volt a XVII. sz. második felében 40, Rákóczi rész: 4, Bajomi rész (később Komáromy családé) 10 porta. A Rákóczi rész ekkor a Bánffy családra szállott. Még 1742-ben is Debrecennek 10 portája van. A tényleges helyzet azonban már ekkor is más volt, mert a telken több kunyhó volt. A Bajomi részt Komáromy debreceni főbíró megszerezvén a helyzet jogilag így megmaradt 1735-ig: 54 portából (49 egész, 9 fél, 2 negyed) Komáromy Györgynek 12, fiscalis részén 4, közös földeken 4, a városé ben több háztelket kérő folyamodvány kapcsán elrendeli a házatlan zsellérek összeírását. A névsorban 10 család szerepel. Ekkor parcellázzák ki a Lajda utcát, 8 öles szélességű portákat kapnak az igénylők, ketten 15 öl széleset mert lovas gazdák. A belső telkek hossza marad 20 öl. Újabb osztás következik, ami a telkek szaporodását jelenti 1806-ban ben (Komáromy), kevéssel később a város is osztott telkeket, 10 öl szélességben, s 20 öl hosszúságban 200 négyszögöles belső telkek jöttek így létre. Utóbbi az ún. városon, amit Vár utcának is mondtak. Ez a mai Dózsa György utca. 18
19 1922-ben az úgynevezett újsori részen a legelőből kiszakított területen a fronton járt 180 nincstelen, nagycsaládos embernek házhelyet juttattak, ahol azok saját erejükből fel is építették ikerablakos házacskájukat. 19
20 Jellegzetesek az utcára merőleges gerincű valamikor háromosztatú népi lakóházak, melyek már megépítésükkor egy zárt tornáccal épültek, a tető nem szimmetrikus, a tornác irányában kisebb lejtésű. A házak tipikusan három ablakosak, melyek közül kettő a fő tengelyben, míg egy szélen található. Egyes épületeknél a tornácvég ablaka csak jelzés értékű, eredetileg befalazott. 20
21 Hajdúszováton nagyon sok építészeti érték van, a műemléki épületek mellett polgári és népi lakóházakat találunk, melyek értékőrző felújítása, megőrzése a jövő nemzedék számára kiemelt feladat. 21
22 A település örökségi értékéhez nemcsak az épített örökség, hanem a természeti, táji értékek is hozzájárulnak. A Hajdúszováti gyepek védett területe a települési külterületén található. A helyi értékek közé tartozik a belterületen lévő Fekete fenyő, mely a temető szomszédságában lévő terület közepének meghatározó látványa. A természeti értékek megőrzése, fenntartása kiemelt feladat, Hajdúszováton ez különösen a gyepek fenntartására, a szováti nádas- vizes területek élővilágának megőrzésére és az értékes faegyedek védelmére vonatkozik. 22
23 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA A belterület nagy része jellemzően lakóterület családiházas lakóingatlanokkal. A település központi részén a lakóépületek mellett intézményi területeket találunk, ahol a település igazgatási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi létesítményei találhatók. Az intézményi területek óvoda épületek, általános iskola épületei, orvosi rendelők, művelődési ház, üzletek - a református templomhoz és a polgármesteri hivatalhoz térben közel helyezkednek el. Hajdúszováton a lakóterületek jellemzően a belterületre koncentrálódnak. 23
24 A tényleges lakóterület falusias és a település központjában a két gyűjtőútra felfűződve lakó és intézményterületek váltakozásával jött létre a településközpont. A lakóterületeken elhelyezkedő épületek beépítését tekintve százalékban előkert nélküli utcafrontra épült építésű, illetve található előkertes beépítésű is. Főként földszintes, de nem ritka a földszint + tetőtér beépítéses lakóépület. Az épület elhelyezés jellemzően oldalhatáron álló, néhány helyen elsősorban az intézmények szabadon állóak, míg a polgárosodó lakóházak zártsorú vagy hézagos zártsorú beépítésűek. 24
25 A belterületen a peremterületeken nagy kiterjedésű beépítés nélküli legelő és nádas területeket találunk, melyek roppantul gazdag madárvilággal rendelkeznek. A teljes belterületre elmondhatjuk, hogy olyan tömb nem alakult ki, ahol a beépítés teljesen és az elhelyezett épület külső karakter egyforma lenne. A település történetével a fokozatosan átalakuló, formálódó településképpel magyarázható, hogy egymás mellett több típusú épület is megtalálható, egy-egy utcarészlet azonos karaktert mutat, és a település egészére elmondható, hogy a legjellemzőbb az utcára merőleges gerincű nyeregtetős épület. Megfér egymás mellett a hagyományos lakóház, a polgári ház, a sátortetős kockaház és a modernebb épület is. A területegységek lehatárolásánál az adott egységre legjellemzőbb karaktert vettük figyelembe. 25
26 ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSRÉSZ A belterület nagy részén a meglévő jellemzően oldalhatárra épített, utcára merőleges nyeregtetős, falazott oromzatos házak épültek, melyek a fokozatos átépítés eredményeként vagy küllemükben változtak meg, vagy elbontásra kerültek és helyükre a kor divatja szerinti sátortetős, vagy tetőtér beépítéses házak épültek. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a település teljes belterületén a kialakulthoz igazodva oldalhatáron álló beépítést kell alkalmazni, és a szomszédos telkeken lévő lakóházakhoz igazodva utcára merőleges gerincű házat, az utcaszakaszra jellemző tetőhajlásszöggel építsünk, vagy a sátortetős házak mellé sátortetős, vagy esetleg tetőtér beépítéses épület mellé hasonló épület épülhet. 26
27 A szélesebb telkeken utcával párhuzamos gerincű szárnyat, vagy keresztbe beforduló belső épületszárnyat is alkalmazhatunk, vigyázva arra, hogy ne vágja ketté a kertet elő és hátsókertre. Hajdúszováton a házak elengedhetetlen tartozéka a tároló, mely a kerti szerszámok, a termények elhelyezésére szolgál. Javasolt a tárolók, a kiegészítő épületrészek főépülettel együtt tervezése, mert így összhangban, esztétikusan megvalósulhat a telek beépítése. Ugyanez igaz a kerítésekre is melyek a lakóházzal együtt egységet képeznek. Figyeljük meg a településen a kerítések jó példáit és azokhoz hasonló, lehetőleg áttört kerítést építsünk. Az áttört kerítés kertünk átszellőzését biztosítja, valamint a kert szépségeit megmutatja. 27
28 VEGYES TELEPÜLÉSRÉSZ Hajdúszováton jellemzően a főbb utak mellett alakultak ki olyan területek, ahol a polgárosodó épületek is megjelentek, a befelé hajlított ház szárazkapu bejárattal itt ott kisebb zártsorú egységet alkotva, amelyek a közeli Debrecen egykori építészetét követik. Ezek mellett a polgári házak mellett találunk szép számmal a hagyományos utcára merőleges házból és a kockaház mellett a modernebb épületek is felépültek az avulás miatt felszabadult telkeken. Javasoljuk a jellemző utcaszakaszon a környékbeli beépítéshez illeszkedő épület elhelyezést, a történelmileg kialakult épület egységeket lehetőleg ne bontsuk meg és mind stílusában, mind épület elhelyezés és magasság szempontjából igyekezzünk környezetbeillő épületet tervezni. A zártsorú utcarészleteket továbbra is tartsuk meg és a kapuzattal együtt törekedjünk egységes homlokzat kialakítására. 28
29 KOCKAHÁZAK Hajdúszovát települést sem kerülte el az adott kor stílusirányzat, így az es évek körül teljes utcák épültek sátortetős kockaházakkal az akkor kiosztott telkekre. A Szoboszlói út mellett található kockaházas településrész mellett a többi településrészen is találhatók elvétve ebből a háztípusból. Ezek a házak jó építészeti ötletekkel kiválóan átalakíthatók, modernizálhatók a főbb karakterek megtartása mellett. Javasoljuk, hogy a meglévő kockaházak mellé, közé is sátortetős épület épüljön, felújításnál pedig törekedjünk a letisztult formavilág megtartására. Javasolt az épületmagasság és tetőhajlásszög, valamint a kerítésmagasság megtartása és az átszellőzés a könnyedebb természetközeli hatás elérése érdekében áttört kerítés alkalmazása. 29
30 KERTSÉGEK A külterületen két kertség is kialakult a Cenzus kert és a Kotszegi kert, azonban az utóbbi már csak nevében őrzi az egykori kertségeket. Jellegében hasonlóak lehettek, azonban épületeket már csak a Cenzus kertben találunk. A Kotszegi kert közvetlen a belterületi határ mellett alakult ki és egykori arculatának megőrzése a műemlék csőszház révén biztosított. A XIX. század közepén épített csüngő ereszes, szabadtűzhelyes, pendelyes szabadkéményű épület őrzi a népi építészet jellegzetességeit. Környezetbe illesztésének jó példája az a deszka kerítés, amely láttatni engedi a kertet, ugyanakkor határt szab a betolakodóknak. 30
31 A Cenzus kertben kiskertek találhatók, jellemzően szőlő és gyümölcsös, veteményes váltakozásával. A régi szőlőbeli épületek egyike másika mára eltűnt, azonban a dűlőút mentén még néhány őrzi az egykori pihenőházak formáját. A házak felújítása, építése során törekedni kell a jellemzően magastetős, apró méretű hétvégi házak környezetbe illesztésére, a hagyományok alapján a mezsgyét csak jelképesen jelzik. A Cenzuskertben lévő területeket jellemzően kertművelésre használják, így ott állandó lakóépület nem alakult ki, a meglévő épületek gazdasági pihenő funkciót töltenek be. 31
32 GAZDASÁGI TERÜLETEK Hajdúszovát belterületén kisebb gazdasági területek találhatók, melyek közül a legrégebbi a malom területe. A malom nemcsak ipartörténeti, de településképi szempontból is jelentős, nyerstégla homlokzatával, jellegzetes oromzatával. Az emeletes malomépület jellegzetessége az íves oromzat, az ablakok feletti jellegzetes boltíves nyílásáthidalás. A gazdasági területek lakóépületek közé beékelődve találhatók, kisebb területegységen és ma már nem eredeti funkciójuk szerint használják. 32
33 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET - KÜLTERÜLET Hajdúszováton jellemzően a beépítésre nem szánt területek a külterületi egybefüggő mezőgazdasági területek, melyeket telephelyek, természetes vízfolyás, erdősávok szabdalnak és tesznek egyedivé. Az Alföldi településekhez hasonlóan Szováton is viszonylag nagy a külterület, ahol jellemző a mezőgazdasági területhasználat. Hajdúszovát külterületére jellemző a nádas, zsombékos területek, valamint a nagykiterjedésű szántóföldek és legelőterületek váltakozása. A külterületet gazdagítják az ex lege védett kunhalmok, a Bárs halom, Nagy Hegyes halom, Hegyeshatár halom, Pányi halom, Baló halom és Szőrös halom, melyek országos jelentőségű természeti területek és megőrzésük, a rajtuk lévő botanikai értékek fennmaradásának biztosítása, a tájkép, a természetes életközösségek és élőhelyek megóvása kiemelt jelentőséggel bír. A település természeti szépségei közé tartozik a védett szováti gyepek értékes madárvilága és a Kösely folyó kanyargós vonulata a kísérő erdősávval. A szováti gyepek a Natura 2000 Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület, kiemelt jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területe. A külterületen országos ökológiai hálózat magterülete, ökológiai folyosó és pufferterület is megtalálható, melyekre vonatkozó országos előírásokat figyelembe kell venni. A külterületen több meglévő gémeskút is színesíti a határ képét, melyek a kulturális örökségünk részét képezik. 33
34 Hajdúszovát kül- és belterületén jelentős kiterjedésű mocsaras, nádas területek találhatók, melyek természetközeli területnek minősülnek, ezeken a területeken a meglévő vegetáció fenntartása a cél, így épületet elhelyezni nem lehet. A település közigazgatási területe a Bihari sík Érzékeny Természeti Terület részét képezi, így a természet és tájvédelemnek kiemelt jelentősége van. A külterülethez tartoznak azok a nagy állattartó telepek, melyek a település gazdaságának meghatározó tényezői. A telepek egy része már korszerűsített, a megújuló energiát hasznosító telep. 34
35 5. A TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK 5.1 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ A kézikönyv fejezete segítség kíván lenni, megfogalmazva a belterület sokszínűségét, de mégis egységes településképet, ajánlást próbál adni arra, hogy hogyan őrizhetjük meg Hajdúszovát hangulatát, hogyan erősíthetjük a kialakult hagyományokat, hogyan építhetünk modern, de nem hivalkodó épületet. 35
36 ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSRÉSZ TELEPÍTÉS Az általános településrészen megállapíthatjuk, hogy jellemzően oldalhatáron álló beépítés alakult ki. Általában utcára merőleges épületeket építettek, azonban néhány kockaház is fellelhető a településen az újabb idők tetőtérbeépítéses háza mellett. Nem javasolható a zártsorú vagy ikres beépítés, mert túlzottan zárttá válna az utcakép és a hagyományos rendet megtörné. Az oldalhatáron álló telepítés kedvez a telekhasználatnak, a lakóépületet természetes növénysávval elválasztva a hátsókert gazdálkodásra alkalmassá válik. ÉPÜLETMAGASSÁG Hajdúszováton hasonló épületmagasságokkal találkozunk, a település egészére a földszintes, földszint + tetőtérbeépítéses ház a jellemző. A meglévő épületek közé, mellé hasonló épületmagasságot javaslunk, mert a túl magas épület megtörné az utcaképet, túl hivalkodó lenne és esetlegesen a szomszéd telek benapozottságát is korlátozná. 36
37 TETŐHAJLÁSSZÖG Szováton a belterület nagy részén meglévő általános településrészen a tetőhajlásszög csak egyes utca szakaszokon egyforma, azonban jellemzően egymáshoz közel szűk tartományban mozog a hajlásszög. Nem jellemző a lapostető és javasoljuk továbbra is megőrizni ezt a településképet, a meglévő épületek közé a meglévőhöz igazodó tetőhajlásszög illik. A magastetős épületek építése nemcsak településképi szempontból, de a hagyományok őrzése miatt is javasolt, továbbá a magastető alatt kialakuló padlástér tárolóhely is lehet, vagy esetlegesen egy későbbi tetőtérbeépítést is lehetővé tesz. A településrészen nem elterjedt a túl alacsony és a túl meredek tetőhajlás. Javasolt ennek a tendenciának megőrzése. 37
38 TETŐFORMA Az általános településrészen a tetőforma jellemzően a nyeregtető utcára merőlegesen és ennek kontyolt változatai, jellemzően falazott oromzattal és beékelődve egy-egy tetőtérbeépítéses épületnél is nyeregtető alakult ki, valamint sátortetővel is találkozunk. Nem alakult ki manzardtető és javasoljuk, hogy a túl összetett tetőformával együtt ezt a típust ne válasszák. Kívánatos az illeszkedés vizsgálata, amennyiben az építendő épület körül utcára merőleges nyeregtető van, akkor ne válasszunk túl összetett tetőformát, hanem próbáljuk követni a hagyományos formavilágot. Amennyiben az utcarészleten sátortetős épületek állnak, akkor oda modernebb köntösben újragondolva hasonló kerüljön és kerüljük a túl szabdalt, tördelt tetőformát. 38
39 ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG A településrészen jellemzően elütő színű sötétebb lábazat, világosabb pasztell színű falazat alakult ki, nem egyforma színekkel, de hasonló színvilággal. Kerüljük a túl élénk, rikító színek használatát. Anyaghasználat tekintetében jellemzően a vakolt, homlokzatfestett fal, vagy kőporozott fal, a természetes, natúr cserép a jellemző. Kerüljük a fém anyagok, a kirívó színek, a fém héjazat alkalmazását. KERÍTÉS Hajdúszováton az áttört kerítés a jellemző, amit továbbra is meg kell őrizni. Kerüljük a teljesen zárt kerítés építését. A falszerű, zárt kerítések nem elfogadhatók Oszlopos kerítés 1/3-ad lábazat és 2/3-ad áttört résszel 39
40 VEGYES TELEPÜLÉSRÉSZ TELEPÍTÉS A vegyes területrészen a telepítés is változatos. Találkozunk zártsorú szakaszokkal, egy-egy kapuzattal megbontott zártsorúsodó beépítéssel, ugyanakkor oldalhatáron álló beépítés is kialakult. Általában utcára merőleges épületeket építettek, azonban a főbb utak polgárházai már utcával merőleges befelé hajlított házak. Ezen felül néhány kockaház, illetve a településen az újabb idők tetőtérbeépítéses házai is fellelhetők a településen. A főutak zártsorúsodó utcaszakaszai kivételével nem javasolható a zártsorú vagy ikres beépítés, mert túlzottan zárttá válna az utcakép és a hagyományos rendet megtörné. Az oldalhatáronálló telepítés kedvez a telekhasználatnak, a lakóépületet természetes növénysávval elválasztva a hátsókert gazdálkodásra alkalmassá válik. 40
41 A zártsorúsodó szakaszokon a telepítést követve ne építsünk oldalhatáron álló épületet, a meglévő zártsorú beépítés mellé, vagy közé ugyancsak zártsorúan építsük az épületet. A zártsorú és zártsorúsodó szakaszon a telepítésnél ügyeljünk a beépítési vonalra, nem kívánatos megbontani az utcaképet az épület beljebb helyezésével. 41
42 ÉPÜLETMAGASSÁG A településrészen hasonló épületmagasságokkal találkozunk, egyes utcaszakaszokon földszintes, máshol a földszint + tetőrbeépítéses ház a jellemző. A főutakon épült polgárházak jellemzően nagyobb épületmagasságúak, kiemelt lábazattal, nagyobb belmagassággal és padlásmagasítással. A meglévő épületek közé, mellé hasonló épületmagasságot javaslunk, mert a túl magas épület megtörné az utcaképet, túl hivalkodó lenne és esetlegesen a szomszéd telek benapozottságát is korlátozná. A zártsorú utcarészleteknél ügyeljünk a felső párkány és gerinc magasságra, kövessük a már kialakult utcakép szerinti magasságokat. 42
43 TETŐHAJLÁSSZÖG A vegyes településrészen a tetőhajlásszög csak egyes utca szakaszokon egyforma, azonban jellemzően egymáshoz közel szűk tartományban mozog a hajlásszög. Nem jellemző a lapostető és javasoljuk továbbra is megőrizni ezt a településképet, a meglévő épületek közé a meglévőhöz igazodó tetőhajlásszög illik. A magastetős épületek építése nemcsak településképi szempontból, de a hagyományok őrzése miatt is javasolt. A meglévő magasabb polgárházak mellé javasolt magasabb épület építése, hogy egységes utcakép alakuljon ki. A településrészen nem elterjedt a túl alacsony és a túl meredek tetőhajlás. Javasolt ennek a tendenciának megőrzése. Zártsorú utcarészlet esetén a tetőhajlásszögnél igazodjunk az utcában meglévő tetőhajlásszöghöz, a lapostető akkor sem javasolt, ha a gerincmagasság megegyezik. 43
44 TETŐFORMA A vegyes településrészen a tetőforma is változatos, megtalálható az utcával párhuzamos nyeregtető, ennek befelé hajlított változata L-alakú tetővé alakul, de találkozunk utcára merőleges nyeregtetővel és ennek kontyolt változatával, valamint sátortetővel is. Nem alakult ki manzardtető és összetett tetőidom sem, így javasoljuk, hogy ezeket a típusokat ne válasszák. Kívánatos az illeszkedés vizsgálata, amennyiben az építendő épület körül utcára merőleges nyeregtető van, akkor ne válasszunk túl összetett tetőformát, hanem próbáljuk követni a hagyományos formavilágot. Az utcával párhuzamos nyeregtetős környezetben is igyekezzünk alkalmazkodni a már kialakult építési rendhez. Amennyiben az utcarészleten sátortetős épületek állnak, akkor oda modernebb köntösben újragondolva hasonló kerüljön és kerüljük a túl szabdalt, tördelt tetőformát. 44
45 ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG A településrészen jellemzően elütő színű sötétebb lábazat világosabb pasztell színű falazat alakult ki, nem egyforma színekkel, de hasonló színvilággal. Kerüljük a túl élénk, rikító színek használatát. Anyaghasználat tekintetében jellemzően a vakolt, homlokzatfestett fal, vagy kőporozott fal, a természetes, natúr cserép a jellemző. Kerüljük a fém anyagok, a kirívó színek, a fém héjazat alkalmazását. Amennyiben tetőfelújításra kerülne sor az eredetihez hasonló égetett agyag terméket válasszunk. KERÍTÉS A településrész egyes részein az áttört kerítés a jellemző, amit továbbra is meg kell őrizni. Kerüljük a teljesen zárt kerítés építését. A falszerű, zárt kerítések nem elfogadhatók Oszlopos kerítés 1/3-ad lábazat és 2/3-ad áttört résszel A zártsorú, vagy zártsorúsodó beépítésnél kerítés nincs, csak szárazkapu bejárat, vagy ha van is, kis szakaszon utcaképet alkot az épülettel. 45
46 KOCKAHÁZAK TELEPÍTÉS Az es években épült kockaházaknál megállapíthatjuk, hogy teljes mértékben oldalhatáronálló beépítés alakult ki. Jellemzően sátortetős épületek alakultak ki. Nem javasolható a zártsorú vagy ikres beépítés, mert túlzottan zárttá válna az utcakép és a hagyományos rendet megtörné, továbbá a szabadonálló beépítés is csak nagy telekszélesség esetén elfogadható. Az oldalhatáronálló telepítés kedvez a telekhasználatnak, a lakóépületet természetes növénysávval elválasztva a hátsókert gazdálkodásra alkalmassá válik, vagy a lakóház kertkapcsolatát a hátsókert felé nyitva egy átmenetet képez a zárt térből a természeti környezetnek. ÉPÜLETMAGASSÁG A településrészen hasonló épületmagasságokkal találkozunk, a földszintes házak a jellemzők. A meglévő épületek közé, mellé hasonló épületmagasságot javaslunk, mert a túl magas épület megtörné az utcaképet, túl hivalkodó lenne és esetlegesen a szomszéd telek benapozottságát is korlátozná. 46
47 TETŐHAJLÁSSZÖG A tetőhajlásszög ezen a településrészen egyforma. Nem jellemző a lapostető és az utcára merőleges, vagy azzal párhuzamos nyeregtető, ezért javasoljuk továbbra is megőrizni ezt a településképet, így a meglévő épületek közé a meglévőhöz igazodó tetőhajlásszög épüljön. TETŐFORMA A településrészen sátortetős épületek alakultak ki. Nincs manzardtető és nyeregtető sem, így javasoljuk, hogy a túl összetett tetőformával együtt ezeket a típusokat ne válasszák. Felújítás, átalakítás esetén is javasoljuk a tetőforma megőrzését. A sátortetős épületeket is át lehet alakítani, modernizálni lehet anélkül, hogy kialakult külső formájuk megváltozna, ezért javasolt modernebb köntösben újragondolva hasonló építése. 47
48 ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG Jellemzően sárgás, drappos színű falazat alakult ki, nem egyforma színekkel, de hasonló színvilággal. Kerüljük a túl élénk, rikító színek használatát. Anyaghasználat tekintetében jellemzően a vakolt, homlokzatfestett fal, a természetes, natúr cserép a jellemző. Egyes épületeken hagyományos palafedés van. Javasoljuk héjazatcsere esetén a természetes anyagok és a natúr, vörös, barnás színek használatát. Kerüljük a fém anyagok, a kirívó színek, a fém héjazat alkalmazását. KERÍTÉS Hajdúszovát ezen településrészén az áttört kerítés a jellemző, amit továbbra is meg kell őrizni. Kerüljük a teljesen zárt kerítés építését. Anyaghasználat tekintetében a falazott lábazat és kerítésoszlop alakult ki, míg a kerítésmezők fémből vagy fából készültek. A teljesen zárt kerítés nem elfogadható Ajánlott áttört kerítés építése, mely 1/3-ad lábazat, 2/3-ad áttört rész 48
49 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÉS BEÉKELŐDŐ GAZDASÁGI ÉS MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI (MAJOROK) TERÜLETEK TELEPÍTÉS A tájképi értékekhez való igazodás érdekében szabadonálló, vagy majorszerűen csoportosított mezőgazdasági épületek helyezhetők el. 49
50 ÉPÜLETMAGASSÁG Az épületmagasságnál jellemzően a meglévő major épületmagasságát kell figyelembe venni, ahhoz igazodni, ez alól kivételt csak a technológiai építmények képeznek. Ezen építmények esetében javasoljuk, hogy az épület falazata, tetőzete ne legyen tükröződő felületű. TETŐHAJLÁSSZÖG Tetőhajlásszög tekintetében a meglévő épületekhez illeszkedjünk. A tetőhajlásszög az épületszerkezet adottságait is figyelembe veheti, de nem javasolt 45 foknál meredekebb tetőhajlásszög. Lapostetős épületek nem jellemzők és nem javasolt ezeknek az építése. 50
51 TETŐFORMA Az alföldi tájra az egyszerű nyeregtetős épületek a jellemzőek és próbáljuk követni a hagyományt. Ne építsünk lapostetős, vagy manzardtetős épületet és az összetett tetőidom is kerülendő. ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNVILÁG Tájidegen az élénk színű homlokzat, a hagyományostól és meglévőtől eltérő tetőfedő anyagok és színek használata. Az épületek homlokzati felületkezelésénél javasoljuk fehér, vagy az adott tájegységen hagyományosan alkalmazott világos pasztell színek alklamazását. A rálátás, látványvédelem szempontjait vegyük figyelembe a külső megjelenésnél. 51
52 ÉPÜLETRÉSZLETEK TORNÁCOK Hajdúszováton nem jellemző a nyitott tornác. A régi típusú lakóházak tornáca beépült, zárt folyosóvá változott. Új épület építése esetén is folytathatjuk ezt a hagyományt modernebb kivitelben. 52
53 Egyes háztípusoknál az udvari bejárat zárt előteret, verandát kapott, amely előszoba funkciót tölt be. Az előtér, előszoba a mai épületeknél is jellemző. Új építés esetén a környékbeli hagyományokat újragondolva építhetünk környezetbeillő előteret. Az újabb típusú épületeknél a bejárat vagy kisebb szélfogóból vagy teraszról nyílik. Javasolt a ház bejáratánál, mintegy zsilipszerűen szélfogót, teraszt vagy tornácot kialakítani, ami mintegy átmenet a kinti térből a benti tér felé. Az épület bejáratánál egy átmeneti zónát képez, így elkerülhetjük a belső tér hirtelen lehűlését télen és ugyanennek jótékony hatása nyáron is érződik, amikor a forróság nem árad be a lakásba. 53
54 AJTÓK, ABLAKOK Sokszor mondják az ablak a ház szeme. Elképzelhetetlen a ház ablak nélkül, amely egyszerre jelenti a világosságot, a fényt, a kapcsolatot a külvilággal. Az ablakok is fejlődéstörténeten mentek át, az idők alatt sokat változtak. Kezdetben kicsi, kétszárnyú, biztonsági okból beépített rácsú ablakok voltak, majd a ház növekedésével az ablak is növekedett. A kockaházaknál már háromszárnyú ablakok voltak, majd a modernebb épülettípusnál az ablakszárnyak is megnövekedtek. Az épületek megjelenését és hangulatát a nyílászárók nagyban befolyásolják. A zárt, tömör épülettömeget ezzel nyitjuk meg, ez teremt kapcsolatot a külvilággal. Régebben a sötétebb nyílászárók (barna, zöld) voltak elterjedve, majd egy időben fehér nyílászárók épültek be. Javasoljuk a ház tömegéhez és színvilágához megválasztani a nyílászáró színét, lehetőleg hagyományos színek (fehér, barna, olajzöld) alkalmazását. Figyeljük meg a környezetben lévő házak ablaktipusait, és próbáljunk az arányokhoz igazodva a jellegzetes nyílászáróhoz hasonlót beépíteni. Az utca homlokzaton érdemes a sötétítés és napvédés módját is jól megválasztani, mert egy-egy spaletta, redőny, zsalugáter a ház dísze lehet. 54
55 Az ablakok részletei, kidolgozottsága, az asztalosok keze nyoma különleges díszítést ad és egy-egy szép ablakkeret önmagában is remekmű lehet. Őrizzük meg ezeket az ablakokat és próbáljunk igényes, szépen kidolgozott ablakokat beépíteni. 55
56 A polgárosodó életforma elengedhetetlen tartozékai voltak a ház vonalát követő falazott kerítéspillérek közötti zárt ajtók és kapuk. Szováton különösen szép kerítésszakaszok maradtak fenn még eredeti formájukban. Javasoljuk megőrízni ezeket a kapukat és felújításuknál törekedjünk az értékőrző megújításra, az eredeti anyag, forma és színvilág megtartására. Hajdúszovát egy-egy utcarészlete zártsorúsodó formát tükröz, melynek kellékei a szárazkapu bejáratok. A házak egybeépülnek, azonban nem maga az épület kapcsolódik, hanem a homlokzati fal meghosszabbítása, melynek közepén tekintélyes méretű kapu van. 56
57 Jellemző, hogy a nagykapu és a bejárati kapu egy nyílásközben van. Általában a kapuk fából készültek, sok esetben áttört felső résszel. Az ajtók a külvilág felé nyitják meg a házat, ugyanakkor a magánszférát le is zárják. Sokszor homlokzatokon ajtókkal nem találkozunk, csak a bejárati kapu enged be az udvarra és sok esetben hátulról a kert felé nyílik a bejárat. A kapu egyszerre elválaszt és beenged, szimbolikus jelentésű. Új ház építésekor érdemes alaposan bebarangolni a környéket és a nyílászárók, az apróbb részletek megfigyelésével és ezekből ihlettet merítve egy környezetbe illő épületté tudunk építeni, amely gazdagítja az utcaképet. 57
58 HOMLOKZATKÉPZÉS, ANYAGHASZNÁLAT Jellemzően a régi típusú házakat meszelték és a fertőtlenítés miatt is leggyakrabban fehér színűek, míg a lábazat eltérő sötét színű. A kockaházaknál a kőporozás terjedt el fehér vagy sárgás, drappos színvilággal. A modernebb épületek homlokzatfestékkel felületkezeltek és jellemzően sárgás színekkel színezik. Javasoljuk a visszafogott színvilág alkalmazását, kerüljük a túl erős, rikító színek használatát. 58
59 59
60 A homlokzatképzés szép példái azok a megmaradt tégla architektúrák, melyek az egykori szováti téglagyár tégláinak szép megmunkálását hirdetik. A szabályos téglakötések, a dísztéglák mintaszerű alkalmazása, a homlokzatot mozgalmassá, egyedivé teszi. Sokszor a burkolótéglák színviláguk miatt szinte beleolvadnak az épületbe, de közelebbről megnézve már felfedezhetők a szép, szabályos kötések, a tervezett homlokzat szépsége. 60
61 RÉSZLETEK Hajdúszovát településrészei nem élesen elkülönülő részek, lehatárolásuk fő karakterük alapján történt, ezért a részleteket az egész településre együttesen mutatjuk be. Az épületek díszei, értékei a részletek, melyek egy-egy homlokzati stukkót, ablakkeretezést, vagy éppen nyílászáró részletet, míves kilincset jelentenek. Ezek nélkül a részletek nélkül az épület egy lenne a sok közül, azonban az apró díszítések teszik igazán egyedivé a házakat. Régi ház átalakításánál, felújításánál mindenképpen őrizzük meg ezeket a részleteket, amennyiben hiányosak, régi fotók alapján állítsuk helyre őket a múlt megőrzése miatt. 61
62 62
63 63
64 KERÍTÉSEK A kerítések Hajdúszováton sokfélék, azonban utcán belül magasságuk közel azonos és áttört kivitelűek. Anyaghasználat szerint találkozunk fémkerítéssel, falazott vagy beton lábazatú fémkerítéssel, de megfigyelhetünk olyan kerítést, ahol a beton lábazatot és oszlopok közét fa pallók töltik ki. Fennmaradtak még a régi típusú deszka kerítések jellemzően sötétbarna színben. Kerítésünk lehetőleg áttört, az épülethez illő színvilágú és a szomszédos kerítésekhez alkalmazkodó magasságú legyen. 64
65 65
66 66
67 KERTEK A belterületen jellemző a kertművelés. A csak kertes családi házakból álló településen a ház elengedhetetlen tartozékai a kertek. Hajdúszováton jellemzően előkertes családi házak épültek. Az előkert, mint virágoskert funkcionál vegyes, egynyári és évelő növények beültetésével. A kertek egy része pihenőkert, füvesítéssel, néhány bokorral, cserjével. A kertek másik nagy típusa a konyhakert, mely a család számára a mindennapok zöldségeit, gyümölcseit biztosítja. Kertünk művelésénél törekedjünk a harmóniára, legyen esztétikus, rendezett a kert kialakítása. 67
68 5.2 KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA UTCÁK, TEREK Hajdúszovát utcáit járva találkozunk az épület elhelyezéssel, megfigyelhetjük a jellemző beépítési módot, az épületmagasságokat a homlokzatok sokféleségét. A közterületek tervezésekor is alkalmazkodjunk a meglévő adottságokhoz, jellemző homlokzatmagassághoz, tetőformához. A rendezett utcakép a település dísze. Nagyon fontos a gondozott utcák, terek látványa, mert ettől élhető és szerethető egy település. Gondosan válogassuk ki és ápoljuk az utcákon, tereken lévő növényzetet, mert ez egyúttal az ott lakók környezetük iránti igényességét is jelenti. A településkép javításához sokszor nem szükséges nagy beavatkozásokra gondolni, egy-egy jól megválasztott közterületi utcabútor, virágsziget, vagy éppen a használaton kívüli közterületi elemek elbontása nagymértékben hozzájárulhat a településkép szebbé tételéhez. 68
69 69
70 6. JÓ PÉLDÁK: ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK, KERÍTÉSEK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK ÉPÜLETEK Hagyományos kockaház szép előkerttel, gondozott növényzettel. A környezetformálás legkézenfekvőbb és legszebb eszközei a virágzó növények, melyek különleges hangulatot adnak a háznak. Új lakóépület, arányos homlokzatszerkesztéssel, színben harmonizáló kerítéssel, visszafogott színvilággal. 70
71 Modern családiház igényes környezettel, megfelelő arányokkal, egymással harmonizáló színvilággal. A modern forma nem hivalkodó, megteremti a kertkapcsolatot. A kerítés kiemeli a házat, az áttört kivitel megmutatja az épületet és előkertet. Az igényes, ápolt közterület határolás kiemeli az épület szépségét. 71
72 ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK Az értékőrzés szép példája, amikor az eredeti állapotát őrzik meg az épületnek. Az apró építészeti részletek, mint a macskalépcső megőrzése és színvilágának megtartása teszi egyszerűségében különlegessé az épületet. Az épület oromzatának megtartása, az oromzat lépcsős kialakítása részleteiben nagyon tetszetős. 72
73 Az értékőrzés egyik legszebb hajdúszováti példája az egykori polgárház ablakainak, ablakkeretezésének és a mintás tégla falazatának megőrzése. Ezen elemek külön külön is részletekként nagy értéket képviselnek, együtt pedig visszaadják szovát valamikori hangulatát, egyfajta időutazást jelentenek. 73
74 KERÍTÉSEK A jellegzetes faragott székelykapu díszítésével, felső áttört, könnyed kapuzatával sajátos hangulatot áraszt. A jól megválasztot kerítés nagymértékben befolyásolja az utcaképet és elősegíti a ház külső megjelenésének harmoniáját. 74
75 KERTEK Hajdúszovát településképéhez, sajátos hangulatához nagymértékben hozzájárul a templom és környezete. A védett templomkert nemcsak egyedi növényei, de kertészeti kialakítása révén is különleges. A díszburkolattal ellátott sétányok közötti ápolt, gondozott gyep, az árnyat adó hatalmas fákkal üde színfoltja a településnek. Továbbra is őrizzük meg ilyen ápoltnak, rendezettnek. A házak előkertjének virágoskertként történő használata a városiasodási folyamat egyik lépcsője volt. Sok településen, így Szováton is jellemző, hogy az előkerteket virágzó szezonális növényekkel ültetik be. A jól megválasztott színek és a folyamatos virágzás harmonikus, ugyanakkor változatos összképet eredményez. 75
76 ZÖLDFELÜLETEK Az utak melletti közterületek egy - egy jól megválasztott beültetése nagyban hozzájárul az utcakép szépítéséhez, kellemes, komfortos környezetet teremt. A nyáron folyamatosan nyíló és különböző színekben pompázó rózsák nagyon jó választás parkok, terek, útszegélyek dekorálására. 76
77 7. JÓ PÉLDÁK: SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK Hajdúszováton a sajátos építményfajtákhoz soroljuk a reklámhordozókat, a közterületi hirdetőfelületeket. A tájékoztató táblák jó példája a Kotszegi csőszház környezetbeillő, nem hivalkodó táblája. Az üzletház reklámtáblája és egyszerű hirdető felülete. 77
78 A Műszaki berendezésekhez soroljuk azokat a ma már nem működő, de Hajdúszovát településképéhez hozzátartozó kutakat, melyek jellemzően teresedéseken, útkereszteződéseknél voltak és egykor a telepen élők ivóvizét biztosították. A belterületi műszaki berendezések között egyre jobban kezd elterjedni a klíma, melynek kültéri egysége elhelyezésénél igyekezzünk figyelembe venni az utcaképet, és lehetőleg ne a főhomlokzatra, hanem a műszaki lehetőségek szerint vagy a padlástér belső részébe, vagy a hátsó homlokzatra szereljük. Napelemek alkalmazásánál a műemlék vagy helyileg védett épületeknél ne alkalmazzunk tetősíkra szerelhető napelemeket, próbáljunk alternatívát keresni az energiahasználat racionalizálására. A külterületen a meglévő természeti értékek megőrzése, a vonuló madarak védelme érdekében nem kívánatos villódzó, világító reklámtáblák elhelyezése. Amennyiben tájékoztató tábla, ismertető tábla kerülne elhelyezésre, akkor csak természetes anyagból készülő, környezetbe illő típust válasszunk. Hajdúszovát településarculatának megőrzése során vegyük figyelembe a meglévő műemlékeket, azok műemléki környezetét és azokat a szép számmal meglévő épített és természeti értékeket, melyek meghatározzák a településképet. Új épület építése vagy felújítás során javasoljuk a kézikönyv átlapozását és a jellegzetes karakterek megőrzését, az utcakép figyelembevételét és az építészeti ajánlások megfontolását. 78
Győrújfalu településképi rendeletének módosítása
Győrújfalu településképi rendeletének módosítása Győrújfalu közigazgatási területén a Győrújfalui csatorna Győr felőli oldalán a falusias beépítéstől eltérő, többszintes lakópark épül. A településképi
CÍM 5609 sz. út mellett. HELYRAJZI VÉDETTSÉGI KATEGÓRIA 09 hrsz. H1. FUNKCIÓ Szent Vendel kápolna
5609 sz. út mellett 09 hrsz. H1 Szent Vendel kápolna Az állatvész elmúltávalhálából, a falu Állagmegóvás. egykori legelője szélén 1866-ban épített kápolna és az előtte álló kereszt jelentős építészeti
Csopak épített környezetének értékkatasztere
H 89 Öreghegyi u.5 1227/3 védelem jellege: helyi védelem nem javasolt! érték jellege : Megsemmisült, a telken épület nem található tömegstruktúra: homlokzat nyílászárók melléképület az adatfelvétel időponja:
HUNYADFALVA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
HUNYADFALVA TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALOM 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ... 3 2. HUNYADFALVA BEMUTATÁSA... 5 3. ÖRÖKSÉGÜNK... 9 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA...
HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor
HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát
HELYI ÉRTÉKVÉDELEM. Katolikus templom. Rendeltetési mód: Építés éve: Beépítési mód: Beépítési százalék: Építmény magasság: Védendő értékek:
HRSZ.: 2270 CÍM: Ady Endre utca 1. Katolikus templom szabadonálló 15% A templom és parókia minden eleme, az I. világháborús emlékmű, az udvari kegyeleti kereszt HRSZ.: 1207 CÍM: Arany János u. 10. lakóház
Dunaszentgyörgy településképi arculati kézikönyve
63 A felújításnál az épület minden fontos elemét megőrizték. Megmaradt a füles homlokzat, a három ablakot összefogó két párkány. Jók a színek, a tetőfedés egyszerű cserépfedése korhű. Az épületek esetében
Előszállás. 1. melléklet a /2017. ( ) önkormányzati rendelet. A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
Előszállás 1. melléklet a /2017. ( ) önkormányzati rendelet A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke 1. fejezet Helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
Ahol a tornác végigfut az épület mentén, ott megjelenhet az utcai kapu.
21 Ahol a tornác végigfut az épület mentén, ott megjelenhet az utcai kapu. Előfordul a homlokzat tengelyére illesztett három ablakos változat is, itt vélhetően két helyiség néz az utcára. Mint korábban
BÁTMONOSTOR MUNKAKÖZI ANYAG! TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
BÁTMONOSTOR MUNKKÖZI NYG! TELEPÜLÉSKÉPI RCULTI KÉZIKÖNYV 2017 ELŐSZÓ Jelen Kézikönyv fő célja Bátmonostor építészeti és természeti értékeinek, jellgzetességeinek bemutatásán keresztül az itt élő vagy a
A Fő utca 102 szám alatti tornácos parasztház Régi építésű, kontyolt. cserépfedésű vályogépület.
Egyedi tájértékek A településen összesen 72 darab egyedi tájérték található mely közül a helyi védett és műemléki védettségű épületeket már említettük. Az egyedi tájértékek típusoktól függetlenül az adott
B Á T A A P Á T I K Ö Z S É G
B Á T A A P Á T I K Ö Z S É G É R T É K L E L T Á R A BELSŐ EGYEZTETÉSRE 2017. KÉSZÜLT BÁTAAPÁTI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT MEGBÍZÁSÁBÓL a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016.
TISZAJENŐ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
TISZAJENŐ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALOM 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ... 3 2. TISZAJENŐ BEMUTATÁSA... 5 3. ÖRÖKSÉGÜNK... 8 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA...
Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.
Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,
1. MELLÉKLET A../2017. ( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET, 2. FEJEZETE: A HELYI EGYEDI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ 'ELEMEK'
1. MELLÉKLET A../2017. ( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET, 2. FEJEZETE: A HELYI EGYEDI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ 'ELEMEK' KATEGÓRIA I. Postai cím Hsz. Hrsz. Rendeltetés 1. Ady Endre u. 1. 2270 Katolikus templom, parókia,
88/2017.(XI.23.)Kt.sz.határozat melléklete TISZAJENŐ
88/2017.(XI.23.)Kt.sz.határozat melléklete TISZAJENŐ TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALOM 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ... 3 2. TISZAJENŐ BEMUTATÁSA... 5 3. ÖRÖKSÉGÜNK... 8 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ
NÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE februári adatok alapján frissítve
NÉMETKÉR KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2018. februári adatok alapján frissítve Németkér, Ady Endre u. 19. 254, 255, 256 H1 lakóépület (tájház) és utcai kerítés A zsúpfedeles kis lakóház a zsellérházak
Dunaszentgyörgy településképi arculati kézikönyve
11 A betelepülő kisnemesek révén az átlagos településekhez képest jóval nagyobb számban épültek kis kúriák, utcával párhuzamos gerincű polgárházak. Ezek zöme szintén utcafronton áll. A következő jellegzetes
A köztemetőben áll az 1900-ban épült 1900-ban épült a Kovács család kápolnája. Az eredeti fa bajárati ajtó és a kovácsoltvas kereszt értékes részei az építménynek. Ugyancsak a köztemetőben áll egy téglaarchitektúrájú
Csopak helyi építészeti értékei egyedi értékek leltára
0 1 Csákányhegyi u. 18. 1476 RENDELTETÉS: pince, présház érték jellege: védett további védelemre nem javasolt építés és a rendeltetés története: Az 1983-ban épült pince a helyi formát követi. A bejárat
Bakonypölöske TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
Bakonypölöske TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Bakonypölöske bemutatása... 4 3. Örökségünk... 6 4. Eltérő karakterű településrészek Bakonypölöskén... 7 Történeti településrész...
Újfehértó. Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi Rendelet készítése és társadalmasítása
Újfehértó Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi Rendelet készítése és társadalmasítása Előadók: Gonda-Magyar Andrea és Labbancz András Újfehértó, 2017. június 6. Bevezető Lakókörnyezetünk színvonala
Nóráp TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
Nóráp TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Nóráp bemutatása... 4 3. Örökségünk... 6 4. Eltérő karakterű településrészek Nórápon... 11 Történeti településrész... 13 Gazdasági
FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
MAGYAREGREGY TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. 3. számú melléklet: Védelemre javasolt művi értékek és a Műemlékek
3. számú melléklet: Védelemre javasolt művi értékek és a Műemlékek 1 SOR 1. 0196 Külterületen M M 339 50041/1958 Mecsek északkeleti részén, a hegyvonulat kiugró nyúlványán áll. Római és középkori előzmény
7. melléklet a 11/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelet HELYRAJZI SZÁM CÍM ÉPÍTMÉNY NEVE 23 ALKOTMÁNY UTCA 27. LAKÓÉPÜLET KERÍTÉS
7. melléklet a 11/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelet Értékleltár - A helyi védelem alatt álló építészeti elemeinek részletes bemutatása 23 ALKOTMÁNY UTCA 27. LAKÓÉPÜLET KERÍTÉS - az épület tömege
SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE
SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE Véleményeztetési dokumentáció ALÁÍRÓLAP Sióagárd településképi rendeletéhez vezető településtervező: Csaba Gyula építőmérnök, vezető településtervező TT1, É1
BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2015
Biharnagybajom község Képviselő-testületének 9/2015.(IV.23.) rendelete BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2015 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 1. MELLÉKLET: KÜLTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE: SZ-1 2.
GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE
GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2017. DECEMBER HELYI VÉDELEMRE ÉPÍTMÉNYEK ÉS RÉSZLETEK Görcsönydoboka, Csele u. 032/15 hrsz. M kálvária A templom mögötti dombon álló kálvária épített
Tószeg TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
Tószeg TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 22 2 TARTALOM 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ... 5 2. TÓSZEG BEMUTATÁSA... 8 3. ÖRÖKSÉGÜNK... 13 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA...
ALATTYÁN TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
ALATTYÁN TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALOM 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ... 3 2. ALATTYÁN BEMUTATÁSA... 5 3. ÖRÖKSÉGÜNK... 8 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA...
Kérdőív. Tisztelt Lakosunk!
Kérdőív Tisztelt Lakosunk! Szeretnénk minél pontosabb képet kapni a településen élők véleményéről a Településképi Arculati Kézikönyv készítéséhez. A kitöltés természetesen névtelen, az adatokat titkosan
Helyi Építési Szabályzat: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI
LAKÓTERÜLETEK Helyi Építési Szabályzat: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI 30. Általános előírások a lakóterületekre 43. (1) Lakóterületen az építési helyen belül a tűzvédelmi távolságok
JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK
RÁBATAMÁSI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZMÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK RÁBATAMÁSI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA - 14/2008 (III. 21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZAT (46/2003.
A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV (TAK) és A TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET KÉSZÍTÉSE
A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV (TAK) és A TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET KÉSZÍTÉSE Mátészalka-Lakossági fórum Előadó: Végh József okl. építészmérnök, városépítési szakmérnök Art Vital Kft. 2017.június.08.
A TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK (Vt) ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
6. sz. melléklet Vegyes területek A TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETEK (Vt) ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 11. (1) A településközpont vegyes építési övezetek intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási
SOMBEREK KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE
SOMBEREK KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2017. DECEMBER Somberek, Kossuth Lajos u. 68. 658 H1 lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés A fésűs beépítési mód szerint épült falazott tornácos hagyományos
Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ. 2008. május
Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ JÓVÁHAGYVA Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
2. ábra 55. oldal. 3. ábra 43. oldal
A főépítészi tevékenységem bő egy éve alatt közel 50 településképi bejelentési eljárást folytattunk le, ami azt mutatja, hogy a település lakossága aktív a lakókörnyezetük felújításában. Ez nagyon örömteli,
A HELYI TELELPÜLÉSKÉPI VÉDELEM ESETEI
1. melléklet A helyi településképi védelemről szóló Szomód Község /2017. (.) ök. rendeletéhez 1. TERÜLETI VÉDELEM A HELYI TELELPÜLÉSKÉPI VÉDELEM ESETEI 1.1 A településszerkezetileg védett történelmi településmag
125. RÁKOSPALOTA -- PESTÚJHELY ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEI. Városrész: ÜDÜLŐTELEP. Utca, házszám: SZŐDLIGET UTCA 19.
SZŐDLIGET UTCA 19. 125. Morzsa utca 1-3 5 87988/2 87997 6a 6b 87991 87992 87990 87989 87984 7 87996 87993 24-26 22 27 6c 9 87995 20 18 16 14 Sz ő dl iget utca 25b 25a 23 21 19 17 15 87888 87889 87890 87893
F E L S Ő N Y É K K Ö Z S É G
F E L S Ő N Y É K K Ö Z S É G É R T É K L E L T Á R A BELSŐ EGYEZTETÉSRE 2017. KÉSZÜLT FELSŐNYÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT MEGBÍZÁSÁBÓL a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016.
RAJZI SZABÁLYOZÁSI ELEMEK Nem települési döntési szint FELÜLETEK Települési döntési szint HATÁRVONALAK... polgármester I. rendű közlekedési célú közterület II. rendű közlekedési célú közterület (belterületen
ELSŐ RÉSZ Általános rendelkezések
MADOCSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2016. ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL Madocsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló
MADOCSA TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETE
MADOCSA TELEPÜLÉSKÉPI RENDELETE 1 MADOCSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2017.(VII.3.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL Madocsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község
I I Változások
I I. 1. 3. Kunszentmiklós rendelkezik településszerkezeti tervvel. A változásokat a 2006-ban jóváhagyott hatályos településszerkezeti tervhez (továbbiakban: alapterv) viszonyítjuk. Hálózati elemek Főbb
BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2014
EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ: 2014. JÚNIUS BIHARNAGYBAJOM KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2014 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 1. MELLÉKLET: KÜLTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE: SZ-1 2. MELLÉKLET: BELTERÜLET ÉS KÖRNYEZETÉNEK
KOMLÓSKA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT. Módosítása 2017.
KOMLÓSKA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Módosítása 2017. KOMLÓSKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK.sz. Önkormányzati rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Komlóska Község Önkormányzat Képviselőtestülete
1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK
1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,
Településképi Arculati Kézikönyv
A településkép védelmének, alakításának új lehetőségei Településképi Arculati Kézikönyv Településképi rendelet Az építészet, az építés közügy A Településképi Arculati Kézikönyv a közösségek saját döntése
SORSZÁM HELYRAJZI SZÁM CÍM VÉDETTSÉGI FOK 1. 594 Vasút u. Helyi védelem
1. 594 Vasút u. Helyi védelem 1854-ben állított kőkereszt. A keresztre feszített Jézust, a talapzaton pedig Máriát ábrázolja. A kőszerkezet állagának óvása, illetve téli takarása indokolt. A kereszt környezetének
123. RÁKOSPALOTA -- PESTÚJHELY ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEI. Városrész: ÜDÜLŐTELEP. Utca, házszám: SZŐDLIGET UTCA 19.
RÁKOSPALOTA -- PESTÚJHELY ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEI SZŐDLIGET UTCA 19. 123. Morzsa utca 1-3 5 87988/2 87997 6a 6b 87991 87992 87990 87989 87984 7 87996 87993 24-26 22 27 6c 9 87995 20 18 16 14 Sződliget utca
TISZAVÁRKONY TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
TISZAVÁRKONY TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 22 2 TARTALOM 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ... 5 2. TISZAVÁRKONY BEMUTATÁSA... 9 3. ÖRÖKSÉGÜNK... 11 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK
Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 17/2004. (XI. 25.) ÖR. sz. rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelméről
Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 17/2004. (XI. 25.) ÖR. sz. rendelete az építészeti és természeti értékek helyi védelméről Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a település
Kérdőív Somogyszentpál Települési Arculati Kézikönyvének elkészítéséhez október 25.
Tisztelt Lakosok! Kérjük, az alábbi kérdőív kitöltésével segítsék Somogyszentpál Község Önkormányzatának munkáját a Településképi Arculati Kézikönyv elkészítésében. Lakókörnyezetünk értékeinek megőrzése
A vidék helyzete. a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%)
A vidék helyzete a 168-ból 100 vidékies kistérség, (59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km²(61,9%) Lakónépességük 3,3 millió(39,7%) Falvaink arculata Hazánk településeinek
SÁRÁND KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA 2001-2014
1 Sáránd Község Önkormányzati Képviselő-testületének 11/2001. (X. 3.) KT. sz. rendeletével jóváhagyott 11/2009. (VI.10.), 2/2012.(I.30.) 4/2012. (III.08.) és 22/2014.(VIII.25.) KT. sz. rendeleteivel módosított
RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEI. Utca, házszám: BATTHYÁNY UTCA 7. RÁKÓCZI UTCA / / / /2
BATTHYÁNY UTCA 7. RÁKÓCZI UTCA 19. 1. 12 17 1 13 11 77 31 1 13 11 9b 9a 779 770 771 772 777 7770 77 773 77 772 77 773 774 774 29 27 2 23 21 19 3 34 32 30 2 2 24 22 20 1 12 1 14 1-171210 10 7 3 13 11 9
Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt.
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK I. TELEPÜLÉSRENDEZÉS 1. Vizsgálat 1.1. Elhelyezkedés Söréd község Fejér megye észak-nyugati határához közel, Székesfehérvártól 16 km-re helyezkedik el. A települést DNy ÉK-i irányban
0 KL - 1 KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET ZÁRTSORÚ BEÉPÍTÉSSEL
0 KL - 1 KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET ZÁRTSORÚ BEÉPÍTÉSSEL BEÉPÍTETTSÉ G meglévő teleknagyság 250 m 2 alatt 250-500 m 2 között 500 m 2 felett 60 (75)* de max.137,5(175) a telek beépítési százalék (% max) m
Gáborján község Önkormányzatának 10/2004. (VIII.12) sz. rendelete
Gáborján község Önkormányzatának 10/2004. (VIII.12) sz. rendelete Gáborján Község Önkormányzati Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról é s védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. Felhatalmazása
BESENYSZÖG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
BESENYSZÖG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALOM 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ... 3 2. BESENYSZÖG BEMUTATÁSA... 5 3. ÖRÖKSÉGÜNK... 9 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA...
1. A RENDELET HATÁLYA ÉS ÉRTELMEZÉSE
GARA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ -TESTÜLETÉNEK 12/2011. (VII.18.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE GARA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (egységes szerkezetben) Gara Község Önkormányzat képviselő testülete
A Rendelet melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. (1) A Rendelet 9. -a hatályát veszti.
Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testületének 2/2016. (III.25.) számú rendelete az építészeti örökség helyi védelméről szóló 5/2009. (IV.3.) számú rendelet módosításáról 1 Kétegyháza Nagyközség Önkormányzatának
JÁSZLADÁNY TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE 2017
JÁSZLADÁNY TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE 2017 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető 3 2. Jászladány bemutatása 4 Településtörténet 4 Településszerkezet 5 3. Örökségünk 9 Védett természeti értékek 9 Épített
Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének. a településkép védelméről szóló rendelet elfogadásával összefüggésben
Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló rendelet elfogadásával összefüggésben Vecsés Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/ 2016. (IV.28.) önkormányzati rendelet
Meglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága
BALMAZÚJVÁROS HELYI ÉRTÉKVÉDELMI NYILVÁNTARTÁS 2017.. Meglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága A jelenleg is érvényes településrendezési eszközhöz készült örökségvédelmi hatástanulmány. Ennek
BESENYSZÖG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
BESENYSZÖG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALOM 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ... 3 2. BESENYSZÖG BEMUTATÁSA... 5 3. ÖRÖKSÉGÜNK... 9 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA...
1. S Z Á M Ú M E L L É K L E T Hajdúszoboszló Város Képviselőtestületének../. számú rendeletéhez. Fogalom meghatározások
1. S Z Á M Ú M E L L É K L E T Hajdúszoboszló Város Képviselőtestületének../. számú rendeletéhez Fogalom meghatározások (1) Melléképület Az építési telken, építési területen a sajátos használat szerinti
TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEN. A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek 1.
13. melléklet a 10/2007.(Vlll.10.) önkormányzati rendelethez 1 TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEN 13.1 Az Lk-1 jelű építési övezet 2.legkisebb telekterület 800 m2, saroktelek
Dömsöd, településrendezési eszköz módosítási kérelmek 2019.
módosítási szándékok táblázata Dömsöd, településrendezési eszköz módosítási kérelmek 2019. sorszám 1 0407/63 hrsz-ú, kivett terménytároló és 0407/65 hrsz-ú, kivett vágóhíd területek átminősítése M-t (beépítést
NAGYKEREKI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA
1 Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2006. (X.11.) rendelete Nagykereki Község Önkormányzati Képviselő-testülete az Önkormányzatokról szóló 1997. évi CXXXIV. tv.-el módosított 1990.
SZELEVÉNY TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
SZELEVÉNY TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALOM 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ... 3 2. SZELEVÉNY BEMUTATÁSA... 6 3. ÖRÖKSÉGÜNK... 10 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA...
II/B. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA
1. Hész módosítás Rendelet tervezete II/B. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA Biharnagybajom község Önkormányzati Képviselő-testületének 23/2016.(XII.20.) sz. rendelete a 9/2015.(IV.23.) sz. rendeletével
HATÁSVIZSGÁLATI LAP. 1. Társadalmi hatások A rendeletmódosítás a vonatkozó szabályok pontosítását, jogszabályi viszonyokhoz igazítását tartalmazza.
HATÁSVIZSGÁLATI LAP Gyöngyösfalu község Önkormányzatának a Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló 10/2015 (IX. 29.) önkormányzati rendelete módosításához 1. Társadalmi hatások A rendeletmódosítás
LaBouff Mérnökiroda 2071 Páty, Hunyadi János utca Mobil: /
LaBouff Mérnökiroda Hunyadi János utca 27 www.labouff.hu, E-mail: info@labouff.com Mobil: +36-20/421-1677 TÁRSASHÁZ ÉPÍTÉSE TÁRSASHÁZ ELŐZETES TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ Ing. Fejl. Kft. Kiss
Ganna TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
Ganna TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Ganna bemutatása... 4 3. Örökségünk... 6 4. Eltérő karakterű településrészek Gannán... 11 Történelmi beépítés... 14 Új beépítés...
Taksony Helyi Építési Szabályzatának módosítása
BAU-URB Tsz.: 59/2014. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Taksony Helyi Építési Szabályzatának módosítása Budapest, 2015. november hó Szabályozási Terv (bel-
Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testülete.. határozatának 4. számú melléklete
Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testülete.. határozatának 4. számú melléklete TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS A TELEPÜLÉSSZERKEZETET MEGHATÁROZÓ KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATI ELEMEK A TELEPÜLÉSSZERKEZETET
Ganna TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
Ganna TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Ganna bemutatása... 4 3. Örökségünk... 6 4. Eltérő karakterű településrészek Gannán... 14 Történeti településrész... 16 Intézményi
Bakonypölöske TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
Bakonypölöske TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 2. Bakonypölöske bemutatása... 4 3. Örökségünk... 6 4. Eltérő karakterű településrészek Bakonypölöskén... 7 Történelmi településrész...
RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM
M1 i RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM Törzsszám 685 Település Jánoshalma Azonosító 2197 Cím Béke tér 1. Bírság kategória II. hrsz 25 Települési értékleltári szám M1 EOV X 106010 Épület/építmény fajta középület
A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVEK ELKÉSZÍTÉSE. a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény végrehajtása során 2017
a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtása során A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény A törvény célja, hogy a települési közösségek hatékonyan óvják meg környezeti
Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem
Örökségvédelmi hatástanulmány Művi értékvédelem A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. (2) bekezdése alapján kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése
Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark
Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,
ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére
ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési
Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció
Református parókia épület utcai homlokzatának felújítása Településképi eljárási tervdokumentáció Helyszín: Felelős tervező: Szajki Mátyás okleveles építész, eng. szám: É 01-0295 8251 Zánka, Naplemente
ÉRTÉKVIZSGÁLAT a helyi védelemre méltó értékről, a Kossuth L u. 56. épületen, és a helyi védett építmények kiegészítéséhez
ÉRTÉKVIZSGÁLAT a helyi védelemre méltó értékről, a Kossuth L u. 56. épületen, és a helyi védett építmények kiegészítéséhez Alulírott Körmendy János okl. építészmérnök, Hegykő megbízott főépítésze nyilatkozom,
LaBouff Mérnökiroda 2071 Páty, Hunyadi János utca Mobil: /
LaBouff Mérnökiroda Hunyadi János utca 27 www.labouff.hu, E-mail: info@labouff.hu Mobil: +36-20/421-1677 TÁRSASHÁZ ÉPÍTÉSE TÁRSASHÁZ TERVE ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ Ing. Fejl. Kft. Kiss János altábornagy
Kiszelovics és Társa Településtervező Kft Szolnok, Szántó krt. 52. I.lh. II/5. HAJDÚSZOVÁT KÖZSÉG
Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. I.lh. II/5. Sz.: 7 / 2016 HAJDÚSZOVÁT KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÖRÖKSÉGVÉDELMI
Szekszárd, 4635 hrsz-ú ingatlan bemutatása
Szekszárd, 4635 hrsz-ú ingatlan bemutatása Ingatlan-nyilvántartás adatai: Ingatlan címe: Szekszárd, Alkotmány u. 23. Helyrajzi száma: szekszárdi 4635 hrsz.; Fekvése: belterület; Területe: 242 m 2 ; Megnevezése:
Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete
Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény
Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének. 23/2000. (IX. 20.) önkormányzati 1 rendelete
1. oldal Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2000. (IX. 20.) önkormányzati 1 rendelete az épített környezet alakításáról és az építészeti örökség helyi védelméről Sárbogárd Város Önkormányzat
K é r d ő í v. Kérjük, hogy a kitöltés során jelölje meg az Önnek megfelelő választ!
K é r d ő í v Kedves Lakók! Szeretnénk minél pontosabb képet kapni a településen élők véleményéről a Településarculati Kézikönyv készítéséhez. A kitöltés természetesen névtelen, az adatokat titkosan kezeljük,
4. számú melléklet: Javasolt helyi védelem elemeinek értékleltára
4. számú melléklet: Javasolt helyi védelem elemeinek értékleltára További egyedi értékek, javaslat védési és vizsgálati eljárásokra az értékvédelmi rendelet kereteihez igazodva, új típusú értékvizsgálattal
AZ EGYES MÓDOSÍTÁSOK CÉLJA ÉS HATÁSA
BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS 1 AZ EGYES MÓDOSÍTÁSOK CÉLJA ÉS HATÁSA Bugyi község önkormányzata a hatályos Településrendezési eszközök módosítását tervezi.
NYÍRMÁRTONFALVA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
C Í V I S T E R V TELEPÜLÉSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv
Nagyiván TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
Nagyiván TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 22 2 TARTALOM 1. BEVEZETÉS, KÖSZÖNTŐ... 5 2. NAGYIVÁN BEMUTATÁSA... 8 3. ÖRÖKSÉGÜNK... 14 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA...
,0 17,0 17,0 100,0 100, 17,0 17,0
Rn Rn OSÚ KAP 200,0 Rn G 17,0 K JLA G 17,0 13. 100,0 G G 28. 17,0 14. t 17,0 19. Ö 10. 0 12. 9. 100, 11. G 475/11 15. 475/15 475/14 451 M Rn 3. 46 2. 7 26. 27. 475/12 1. SZÁ Ö 972/5 Rn Ö 23. 972/4 22.