Atomerőmű karbantartási, próba ellenőrzési és felügyeleti programja

Átírás

1 A4.21. sz. útmutató Atomerőmű karbantartási, próba ellenőrzési és felügyeleti programja Verzió száma: 1. (Új, műszakilag változatlan kiadás) június

2 Kiadta: Fichtinger Gyula az OAH főigazgatója Budapest, 2016 A kiadvány beszerezhető: Országos Atomenergia Hivatal Budapest

3 FŐIGAZGATÓI ELŐSZÓ Az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) az atomenergia békés célú alkalmazása területén működő, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos illetékességű központi államigazgatási szerv. Az OAH-t a Magyar Köztársaság Kormánya 1990-ben alapította. Az OAH jogszabályban meghatározott közfeladata, hogy az atomenergia alkalmazásában érdekelt szervektől függetlenül ellássa és összehangolja az atomenergia békés célú, biztonságos és védett alkalmazásával, így a nukleáris és radioaktívhulladék-tároló létesítmények, nukleáris és más radioaktív anyagok biztonságával, nukleárisveszélyhelyzet-kezeléssel, nukleáris védettséggel kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint az ezekkel összefüggő tájékoztatási tevékenységet, továbbá javaslatot tegyen az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jogszabályok megalkotására, módosítására és előzetesen véleményezze az atomenergia alkalmazásával összefüggő jogszabályokat. Az atomenergia alkalmazása hatósági felügyeletének alapvető célkitűzése, hogy az atomenergia békés célú felhasználása semmilyen módon ne okozhasson kárt a személyekben és a környezetben, de a hatóság az indokoltnál nagyobb mértékben ne korlátozza a kockázatokkal járó létesítmények üzemeltetését, illetve tevékenységek folytatását. Az alapvető biztonsági célkitűzés minden létesítményre és tevékenységre, továbbá egy létesítmény vagy sugárforrás élettartamának minden szakaszára érvényes, beleértve létesítmény esetében a tervezést, a telephely-kiválasztást, a létesítést, az üzembe helyezést és az üzemeltetést, valamint a leszerelést, az üzemen kívül helyezést és a bezárást, radioaktívhulladék-tárolók esetén a lezárást követő időszakot, radioaktív anyagok alkalmazása esetén a szóban forgó tevékenységekhez kapcsolódó szállítást és a radioaktív hulladék kezelését, míg ionizáló sugárzást kibocsátó berendezések esetén azok üzemeltetését és karbantartását. Az OAH a jogszabályi követelmények teljesítésének módját az atomenergia alkalmazóival egyeztetett módon, világos és egyértelmű ajánlásokat tartalmazó útmutatókban fejti ki, azokat az érintettekhez eljuttatja és a társadalom minden tagja számára hozzáférhetővé teszi. Az atomenergia alkalmazásához kapcsolódó nukleáris biztonsági, sugárvédelmi, védettségi és non-proliferációs követelmények teljesítésének módjára vonatkozó útmutatókat az OAH főigazgatója adja ki. Az útmutatók alkalmazása előtt mindig győződjön meg arról, hogy a legújabb, érvényes kiadást használja-e! Az érvényes útmutatókat az OAH honlapjáról ( töltheti le.

4 ELŐSZÓ Az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazására vonatkozó legmagasabb szintű szabályozást az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) tartalmazza. A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló rendelkezéseket a 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) és mellékletei, a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (a továbbiakban: NBSZ) határozzák meg. A nukleáris biztonsági követelmények és rendelkezések betartása mindazok számára kötelező, akik az Atv. 9. (2) bekezdése szerinti folyamatos hatósági felügyelet alatt állnak, valamint e törvényben előírt hatósági engedélyhez kötött tevékenységet folytatnak, ilyen tevékenységben közreműködnek, vagy ilyen tevékenység folytatásához engedély iránti kérelmet nyújtanak be. A nukleáris biztonsági követelmények és rendelkezések mellett a követelmények közé tartoznak az egyedi hatósági előírások, feltételek és kötelezettségek, amelyeket az OAH a nukleáris létesítmény nukleáris biztonsága érdekében határozatban állapíthat meg. Az NBSZ-ben foglalt követelmények teljesítésére az OAH ajánlásokat fogalmazhat meg, amelyeket útmutatók formájában ad ki. Az útmutatókat az OAH a honlapján közzéteszi. Jelen útmutató az engedélyesek önkéntes alávetésével érvényesül, nem tartalmaz általánosan kötelező érvényű normákat. A Rendelet 3. (4) bekezdése alapján, ha a kérelmező a nukleáris biztonsággal összefüggő engedély iránti kérelmét az útmutatókban foglaltak szerint terjeszti elő, továbbá ha az engedélyes a nukleáris biztonsággal összefüggő tevékenységét az útmutatókban foglaltak szerint végzi, akkor az OAH a választott módszert a nukleáris biztonság követelményei teljesítésének igazolására alkalmasnak tekinti, és az alkalmazott módszer megfelelőségét nem vizsgálja. Az útmutatókban foglaltaktól eltérő módszerek alkalmazása esetén az OAH az alkalmazott módszer helyességét, megfelelőségét és teljeskörűségét részleteiben vizsgálja, ami hosszabb ügyintézési idővel, külső szakértő igénybevételével és további költségekkel járhat. Ha az engedélyes által választott módszer eltér az útmutató által ajánlottól, akkor az eltérés indokolása mellett igazolni kell, hogy a választott módszer legalább ugyanazt a biztonsági szintet biztosítja, mint az útmutatóban ajánlott. Az útmutatók felülvizsgálata az OAH által meghatározott időszakonként vagy az engedélyesek javaslatára soron kívül történik.

5 A fenti szabályozást kiegészítik az engedélyesek, illetve más, a nukleáris energia alkalmazásában közreműködő szervezetek (tervezők, gyártók stb.) belső szabályozási dokumentumai, amelyeket az irányítási rendszerükkel összhangban készítenek.

6 A4.21. sz. útmutató 6/67 1. Verzió TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS Az útmutató tárgya és célja Vonatkozó jogszabályok és előírások 9 2. MEGHATÁROZÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK Meghatározások Rövidítések A KPEF PROGRAM ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A KPEF program elkészítése A KPEF program végrehajtásának szervezeti és szervezési feltételei A KPEF program végrehajtása során keletkezett dokumentáció kezelése A KPEF program végrehajtási kockázatai, ciklusai A KPEF program felülvizsgálata A KPEF program tevékenységei eredményeinek értékelése A mérő és vizsgáló eszközökre vonatkozó követelmények A KARBANTARTÁSI PROGRAM ÉS ÉRTÉKELÉSE A karbantartási program általános követelményei A karbantartási program előkészítése A karbantartási program terjedelme A karbantartási stratégia A karbantartási program végrehajtása A karbantartási szervezet és működése A karbantartási program felülvizsgálata A karbantartási tevékenység szabályozása Karbantartási utasítások A karbantartás eredményeinek értékelése A karbantartási program optimalizálása Aktív rendszerelemek karbantartási hatékonyságának monitorozása A karbantartás hatékonyság monitorozási program kapcsolata más programokkal Karbantartási célok kijelölése Értékelési kritériumok meghatározása A monitorozás végrehajtása A karbantartás hatékonyság monitorozásának értékelése A FELÜGYELETI PROGRAM 34

7 A4.21. sz. útmutató 7/67 1. Verzió 5.1. A felügyeleti program tartalma A fizikai gátak integritásának felügyelete Biztonsági és védelmi rendszerek felügyelete Egyéb, felügyeleti tevékenység alá tartozó rendszerek Felügyeleti módszerek AZ ELLENŐRZÉSI PROGRAM Az ellenőrzési program általános követelményei Az ellenőrzési program készítése és felülvizsgálata Az IEP tartalmi elemei Az ellenőrzés terjedelme Az ellenőrzés ciklusideje Az ellenőrzési program felülvizsgálata Az ellenőrzési program végrehajtása Vizsgálati utasítások Személyzettel szembeni elvárások Vizsgáló eszközök A vizsgálatok elfogadási szintjei Az eltérések kezelése Vizsgálatminősítés A vizsgálatok dokumentálása A reaktortartály sugárkárosodás ellenőrző programja A PRÓBÁK A próbákra vonatkozó általános ajánlások A próbák megtervezése A próbák végrehajtása A próbák értékelése és dokumentálása A megfelelőségi kritériumoktól való eltérések kezelése Nem tervezett eseményeket követő próbák Karbantartást követő próbák sajátosságai Funkcionális próbák sajátosságai Felügyeleti próbák sajátosságai Ellenőrzési próbák sajátosságai JAVÍTÁS ÉS CSERE A KARBANTARTÁS HATÉKONYSÁG MONITOROZÁS HATÓSÁGI FELÜGYELETÉHEZ SZÜKSÉGES ÜZEMELTETŐI TEVÉKENYSÉG A hatósági felügyelet terjedelme 61

8 A4.21. sz. útmutató 8/67 1. Verzió 9.2. A karbantartás hatékonyság monitorozásának bemutatása az egyes hatósági dokumentumokban A KARBANTARTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE AZ EGYES HATÓSÁGI DOKUMENTUMOKBAN Negyedéves jelentés Éves jelentés Időszakos Biztonsági Jelentés A KARBANTARTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉG A monitorozási programba bevont rendszerelem-terjedelem ellenőrzéséhez szükséges tevékenység A karbantartási célok kijelölésének ellenőrzéséhez szükséges tevékenység A teljesítménykritériumok és a monitorozási gyakorlat ellenőrzéséhez szükséges tevékenység A karbantartási tevékenységhez alkalmazott kockázatelemzések és kockázatkezelés ellenőrzéséhez szükséges tevékenység A monitorozási program értékelése ellenőrzéséhez szükséges tevékenység 66

9 A4.21. sz. útmutató 9/67 1. Verzió 1. BEVEZETÉS 1.1. Az útmutató tárgya és célja A jelen útmutató tárgya az NBSZ és pontja szerinti, a biztonság szempontjából fontos rendszerek és rendszerelemek műszaki állapotának fenntartását szolgáló tevékenységek közös alapon történő szabályozására vonatkozó ajánlások megfogalmazása. E tevékenységek a következők: karbantartás (K), próba (P), ellenőrzés (E) és felügyelet (F), amelyek együttesét a továbbiakban KPEF programnak nevezünk. Az útmutató célja az, hogy a nemzetközi jó gyakorlat figyelembe vételével ajánlásokat fogalmazzon meg a felsorolt tevékenységek mindegyikének, illetve azok együttesének a hatóság által megkövetelt szinten történő teljesítésére vonatkozóan. A KPEF program eredményeit az engedélyes nem csak az erőmű aktuális állapotának a megállapítása során veszi figyelembe, hanem a távlati célok (pl. üzemidő hosszabbítás) meghatározása során is felhasználja Vonatkozó jogszabályok és előírások A nukleáris biztonsági követelmények jogszabályi hátterét az Atv. valamint a Rendelet biztosítja, amelynek ; alfejezetei rögzítik a KPEF programra vonatkozó követelményeket.

10 A4.21. sz. útmutató 10/67 1. Verzió 2. MEGHATÁROZÁSOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK Az útmutató az Atv. 2. -ában, valamint a Rendelet 10. számú mellékletében ismertetett meghatározásokon kívül az alábbi definíciókat tartalmazza Meghatározások Ellenőrzés: Az (üzem közbeni időszakos) ellenőrzés az állapotfelügyelet eszköze, olyan tevékenységeket foglal magában, amelyek biztosítják, hogy az RRE állapota megfelel a vonatkozó szabványok és szabályzatok követelményeinek. Ellenőrzési próba: Olyan általában időszakosan végzett próba, amelynek célja annak igazolása, hogy az adott RRE szerkezeti integritása biztosítja a terv szerinti funkciók ellátását. Felügyelet: Olyan tevékenységek összessége, amelyeknek célja meggyőződni az egyes RRE-k és technológiai folyamatok aktuális időpontban jellemző alkalmasságáról a terv szerinti működés és állapotok biztosítására. Felügyeleti próba: Olyan általában időszakosan végzett - funkcionális próba, amelynek célja igazolni az RRE terv szerinti funkciójának ellátására való alkalmassága mellett az adott RRE rendelkezésre állását, az ÜFK követelményeinek való megfelelését, biztosítani az RRE abnormális állapotának felismerését és adatokat szolgáltatni az RRE trend-szerű teljesítőképesség romlásának felismeréséhez. Funkcionális próba: Olyan próba, amelynek célja, hogy az adott RRE adott/vizsgált funkció szerinti működését vizsgálja, esetlegesen egy terv szerinti funkció teljesítésére való alkalmasságát igazolja. Karbantartást követő próba: Olyan ellenőrzési és funkcionális próbák összessége, amelyekkel egy karbantartási tevékenységet követően igazolják, hogy a karbantartási tevékenység célkitűzései teljesültek és a karbantartásban érintett RRE szerkezeti és funkcionális integritása összességének a karbantartás által érintett terjedelemben biztosítja a terv szerinti funkciók ellátását.

11 A4.21. sz. útmutató 11/67 1. Verzió KPEF program: Az atomerőmű karbantartási, felügyeleti, ellenőrzési és próba tevékenységeinek elvégzésére kidolgozott program. Próba: A próba olyan tevékenység, amely során egy RRE állapotáról és/vagy működőképességéről és/vagy teljesítőképességéről az adott rendszer vagy rendszerelem működtetésével és/vagy paramétereinek megváltoztatásával, majd az így kapott adatok és információk feljegyzésével és értékelésével állapítanak meg ismereteket. A próbák megnevezésére használatos a nemzetközi gyakorlatban elterjedt teszt kifejezés is. Jelen dokumentum terjedelmében a két kifejezés között nincs fogalmi különbség. Rendszer: Adott funkció teljesítésére szolgáló rendszerelemek összessége. Rendszerelem: Egy adott funkció ellátásában önálló részfunkciót ellátó egység (pl. berendezés, műszer, kábel, csővezeték, építési szerkezet). Teszt: Lásd Próba Rövidítések ABOS ALARA ASME BM EN ENIQ IBF IBJ IEC IEP ISI Atomerőművi berendezések biztonsági osztályba sorolása As Low as Reasonable Achievable The American Society of Mechanical Engineers Berendezések környezetállósági minősítése Európai szabvány European Network of Inspection and Qualification Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatról készített Jelentés International Electrotechnical Comission (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság által kiadott nemzetközi szabványok kibocsátási jele) Időszakos Ellenőrzési Program Inservice Inspection (Üzem közbeni anyagvizsgálat)

12 A4.21. sz. útmutató 12/67 1. Verzió ISO KPEF KGY KHM KIBE KTA NAÜ MSZ OM RRE ÜFK ÜH VBJ VVER International Organization for Standardization (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) Karbantartás, Próba, Ellenőrzés Felügyelet Kritérium gyűjtemény Karbantartás Hatékonyság Monitorozás Korlátozott időtartamra érvényes elemzés Kerntechnische Ausschuss (Német Nukleáris Szabványügyi Szervezet) Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Magyar szabvány Operation and Maintenance Rendszer, rendszerelem (az építmények, építési szerkezetek is) Üzemeltetési Feltételeket és Korlátokat rögzítő dokumentum Üzemidő-hosszabbítás Végleges Biztonsági Jelentés Víz-vizes energetikai reaktor

13 A4.21. sz. útmutató 13/67 1. Verzió 3. A KPEF PROGRAM ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A karbantartási, próba- és felügyeleti programnak ki kell terjednie: a) az üzem közbeni és leállás alatti ellenőrzés, az alkatrészek javítása és cseréje, a revízió és általános karbantartás, a csere, a karbantartás utáni beszabályozás és újraminősítés tervezésének, végrehajtásának és elemzésének tevékenységeire, valamint a joghatással járó mérések hitelesítésére is; b) a rendszerek és rendszerelemek rendszeres ellenőrzésére és próbáira a megbízhatóságuk igazolása, valamint annak meghatározása céljából, hogy alkalmasak-e az atomerőművi blokk folyamatos biztonságos üzemeltetésére, vagy szükség van-e valamilyen javító intézkedésre; valamint c) a rendszerek és rendszerelemek üzem közbeni hatások miatt bekövetkező öregedésének ellenőrzésére, elemzésére és értékelésére. A karbantartás, felügyelet, ellenőrzés és próbák, a továbbiakban KPEF tevékenységek, egy az engedélyes által bevezetett és működtetett program szerinti egységes rendszert alkotnak, amelynek célja az atomerőműi RRE-k rendelkezésre állásának és terv szerinti működőképességének az ÜFK követelményeit kielégítő fenntartása az atomerőmű teljes üzemideje alatt A KPEF program elkészítése A KPEF program elkészítésének alapját az RRE-k biztonsági osztályba sorolása, inherens megbízhatósága, öregedésre való érzékenysége, továbbá az üzemeltetési tapasztalatok (állapot- felügyelet eredményei) határozzák meg. A KPEF programban szereplő elfogadási kritériumokat a tervezési előírások és a mértékadó műszaki szabványok figyelembevételével határozza meg az engedélyes. A KPEF program végrehajtására az engedélyes eljárásrendeket dolgoz ki, amelyeket rendszeresen felülvizsgál, ellenőriz és validál. A KPEF program egyes tevékenységeinek megtervezése, ütemezése, a vonatkozó utasítások, forgatókönyvek, technológiák készítése során figyelembe veszik az ÜFK-ban meghatározott követelményeket, feltételeket és korlátozásokat.

14 A4.21. sz. útmutató 14/67 1. Verzió 3.2. A KPEF program végrehajtásának szervezeti és szervezési feltételei Az engedélyes átfogó munkatervezési és irányítási rendszert alakít ki abból a célból, hogy a KPEF program engedélyezett és az eljárásrendekkel összhangban végrehajtott legyen. Az engedélyes a KPEF programot vagy annak egyes részeit más szervezetek bevonásával is megvalósíthatja, de az ilyen átruházott feladatért is teljes felelősséggel tartozik. Az engedélyes végzi az adminisztratív, műszaki és ellenőrzési tevékenységek felelős koordinálását, irányítását és felügyeletét, különös tekintettel az alábbi célokra: a) a leállított atomerőművi blokk mellett is üzemben tartandó rendszerek üzemképességének fenntartása, b) a karbantartási tevékenységek olyan szervezése, amely az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintű sugárterhelést eredményezi, továbbá c) az atomerőmű területén tartózkodó személyek és a környezet lakosságának védelme minden megengedhetetlen sugárterheléstől. A tevékenységek irányítása és ellenőrzése mellett az engedélyes megköveteli, hogy a bevont szervezetek szakmai kompetenciája, az írott utasítások betartására vonatkozó, valamint a biztonság iránti elkötelezettsége és tevékenységének értékelése ugyanolyan színvonalú legyen, mint ahogy az engedélyes belső szervezeti egységei esetén kialakításra került. Az engedélyes felkészült arra, hogy a jóváhagyott KPEF programot akkor is végre tudja hajtani, ha a közreműködésre előirányzott beszállítók a kiadott feladatokat nem tudják ellátni. Az engedélyes olyan irányítási rendszert alakít ki, hogy a tevékenységekbe bevont szervezetek tagjainak munkára való megfelelő felkészítése és felkészültségének ellenőrzése biztosított legyen. Ebbe beletartoznak a sugárvédelmi ismeretek, a tevékenységre vonatkozó írott utasítások ismerete és betartása, az erőmű rendszereinek szükséges mértékű ismerete valamint a baleseti helyzetre vonatkozó eljárások ismerete. A biztonság szempontjából fontos RRE-kel kapcsolatos felügyeleti tevékenységet, próbákat és üzemeltetési műveleteket arra meghatalmazott személyek végzik.

15 A4.21. sz. útmutató 15/67 1. Verzió 3.3. A KPEF program végrehajtása során keletkezett dokumentáció kezelése A KPEF program végrehajtása során keletkezett adatok gyűjtése és tárolása az erőmű erre vonatkozó általános szabályai szerint történik. Az üzemeltetés bizonyos adatai, mint például reaktorvédelmi működések száma, hőmérséklet, vagy nyomástranziensek előfordulása nem nyerhetők ki közvetlenül a KPEF program végrehajtásának eredményeit tartalmazó dokumentumokból. Az engedélyes intézkedéseket tesz az ilyen adatok felismerésére, gyűjtésére és feljegyzésére, továbbá megfelelő visszacsatolására a KPEF program tevékenységeibe. A nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerek és rendszerelemek KPEF programjának dokumentációit azok teljes élettartama alatt megőrzik A KPEF program végrehajtási kockázatai, ciklusai A rendszerek és rendszerelemek javítását indokolatlan késlekedés nélkül kell megtervezni és végrehajtani. A prioritásokat elsősorban a meghibásodott rendszerek és rendszerelemek biztonsági fontossága határozza meg Bármilyen rendellenes esemény után az engedélyesnek az esemény által érintett rendszerek és rendszerelemek biztonsági funkcióit és funkcionális integritását újra igazolnia kell, a szükséges javító intézkedéseket - beleértve a felügyeletet, próbát, karbantartást - végre kell hajtania. A KPEF programot úgy szervezik meg, hogy az ne jelentsen indokolatlan kockázatot a munkavállalók számára, és ne csökkentsék jelentősen a rendszerek rendelkezésre állását. A KPEF tevékenységek az RRE-k normál üzemi állapotának megváltoztatásával járhatnak. Ilyen változtatások lehetnek: a) a technológiai rendszer kapcsolási séma beállításának módosításai, b) a villamos és irányítástechnikai berendezések betáplálásának megszüntetése, vagy működőképességének korlátozása, c) reteszek és védelmek működésképtelenné tétele vagy beállítási értékének megváltoztatása. Az ilyen jellegű tevékenységek akkor végezhetők, ha a végrehajtását jóváhagyott végrehajtási dokumentum előírja és/vagy az engedélyes eljárásrendjeinek megfelelően, végrehajtását erre feljogosított személyzet elrendeli, és erről dokumentum készül. Továbbá a dokumentum készítése és elfogadása során megvizsgálták a beállítás biztonságra gyakorolt hatását és kockázatait

16 A4.21. sz. útmutató 16/67 1. Verzió és ellenőrizték, hogy a beállítandó állapot nem mond ellent az ÜFK követelményeinek. A tevékenységet követően a normálüzemi állapot visszaállítása és az RRE-k üzembevétele során olyan terjedelmű funkcionális próbát hajtanak végre és dokumentálják annak végrehajtását, amely igazolja a működőképesség helyreállítását és a normálüzemi állapot meglétét. Amennyiben az ilyen próba az adott technológiai állapotban nem végezhető el, meghatározzák és végrehajtják azt a próbát, ami a lehetséges mértékig részlegesen, vagy közvetetten igazolja a működőképesség helyreállítását. A blokk főjavításának időszakában a nagyszámú üzemen kívüli berendezés különleges kihívást jelent a blokk biztonsága szempontjából. A kockázat elfogadhatóvá tételére az engedélyes kockázatelemzést és biztonsági értékelést végez, és meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyekkel ez a kockázat az ésszerűen legkisebbre csökkenthető. Ezek az intézkedések érintik a reaktivitás ellenőrzését és korlátozását, a maradékhő elvonás biztosítását, az üzemanyag kezelés biztonságát, valamint a primerköri és hermetikus téri nyomáshatárok szükséges mértékű biztosítását. Az előzetes értékelés és a munkák alatti kiemelt felügyelet koncentrál azokra a tevékenységekre (pl. biztonsági rendszer váltása, üzemanyag mozgatás, nyomásváltoztatások stb.) és RRE-kre (pl. a bórkoncentráció hígításának-, a kritikusság ellenőrzésének-, a villamos betáplálásoknak, a maradványhő eltávolításnak, a nyomástranziensek kezelésének eszközei), amelyek a biztonságot jelentős mértékben befolyásolják. A munkák ütemezése során a kockázatok ésszerűen legkisebb mértékűre csökkentésére kell törekedni. A KPEF program kialakításakor biztosítják az optimális egyensúlyt a program végrehajtása által elérhető megbízhatóság növekedése és a karbantartás miatt bekövetkező üzemképtelenség kockázatnövelő hatása között. Amenynyiben az érvényes karbantartási programok által előirányzott karbantartási ütemezésektől eltérő programokat vezetnek be, úgy azok kockázatra gyakorolt hatását elemzik. A fentieken túl, az általános üzemi rend, illetve a kapcsolódó egyéb biztonsági funkciók fenntartása érdekében elvégzik: a) a hőszigetelések helyreállítását, b) az üzemeltetéshez nem igényelt eszközök eltávolítását, vagy terv szerinti deponálását és megfelelő rögzítését, valamint

17 A4.21. sz. útmutató 17/67 1. Verzió c) földrengésállóságot biztosító eszközök tervszerű állapotba való visszaállítását A KPEF program felülvizsgálata Az engedélyes az üzemeltetési és egyéb tapasztalatok figyelembe vételével, időről időre elvégzi a KPEF program felülvizsgálatát. Amennyiben javasolja annak megváltoztatását, akkor szem előtt tartja a biztonság és a rendelkezésre állás szempontjait, továbbá az érvényes előírásokat. A felülvizsgálat az alábbiakra terjed ki: a) a rendszerelemeken azonosított öregedési folyamatok, b) az ellenőrzési eredmények, c) a rendszerelemek tényleges műszaki állapota, és d) a tervezési előírások vagy mértékadó műszaki szabványok által előirányzott biztonsági tartalékok megléte A KPEF program tevékenységei eredményeinek értékelése A végrehajtás során keletkező adatokat rövid- és hosszútávon értékelik. Az elfogadási kritériumok nem teljesülése esetén az egyes programokban foglaltak szerint járnak el (nem megfelelések) vagy egyedi intézkedési eljárást dolgoznak ki. A biztonság szempontjából fontos RRE-k javítását vagy cseréjét a lehető leggyorsabban el kell végezni. Az eredményeket értékelik az RRE-k hosszabb távon bekövetkező szerkezeti és/vagy funkcionális integritásának csökkenésére utaló jelek szempontjából (trendelemzés). Az adatokat a kezdődő és ismétlődő hibák jeleinek felderítése céljából vizsgálják, azért, hogy ennek alapján javító karbantartást lehessen kezdeményezni, a megelőző KPEF programot pedig ennek nyomán megfelelően módosítani lehessen A mérő és vizsgáló eszközökre vonatkozó követelmények A vizsgálatokra és próbákra használt mérő és vizsgáló berendezéseket azok összes elemével és tartozékával együtt hitelesíttetik, illetve kalibráltatják, amit a használat előtt ellenőriznek. Minden berendezést pontosan azonosítanak a hitelesítési vagy kalibrációs jegyzőkönyvben. A KPEF program végrehajtása során használt mérő és vizsgáló eszközöket a minőségbiztosítási és a mérésügyi szabályoknak megfelelően hitelesített és/vagy kalibrált állapotban használják.

18 A4.21. sz. útmutató 18/67 1. Verzió Az engedélyes a hitelesítésekkel, kalibrálásokkal összefüggő tevékenységét a minőségirányítási rendszerével összhangban rendszeresen ellenőrzi.

19 A4.21. sz. útmutató 19/67 1. Verzió 4. A KARBANTARTÁSI PROGRAM ÉS ÉRTÉKELÉSE 4.1. A karbantartási program általános követelményei Az engedélyes a KPEF program részeként az RRE-k tervezés során figyelembe vett megbízhatóságának, biztonsági és teljesítmény mutatóinak, az előirányzott funkciók teljesítésének és az ezek által okozott igénybevételek elviselésén túl kimutatható tartalékok fenntartásának érdekében karbantartási programot dolgoz ki és valósít meg; továbbá értékeli a karbantartási program hatékonyságát és végrehajtja az értékelés alapján szükségesnek mutatkozó javító intézkedéseket. A karbantartási program tartalmazza a célokat és módszereket, amiket az üzemeltetési és karbantartási utasítások kidolgozása során figyelembe kell venni. Az utasítások (eljárások) készítésekor figyelembe veszik az atomerőmű tervezési követelményeit, biztonsági értékeléseit, az adott RRE gyártóműi előírásait, valamint a saját és nemzetközi üzemeltetési tapasztalatokat. A karbantartási célok meghatározása során figyelembe veszik az RRE biztonsági osztályba sorolását, az előirányzott funkció végrehajtásának módját, a karbantartás végrehajtásának feltételeit és a karbantartási eredmények értékelésének lehetőségeit. A karbantartási program minden olyan tevékenységet lefed, amelyik egy üzemelő RRE meghibásodásának felismeréséhez és a meghibásodott RRE teljesítményének elfogadható szintre való helyreállításához szükséges. A karbantartási program készítésénél és felülvizsgálatánál figyelembe veszik az IBF eredményeit. A karbantartási program az alkalmazandó karbantartási módszerek és terjedelem mellett meghatározza az értékelés kritériumait, ha szükséges a karbantartás ciklusidejét is. A karbantartási program figyelembe veszi az egyes RRE-k karbantartása által elérhető megbízhatóság növekedés és a karbantartás miatti üzemen kívüli állapot által okozott kockázat változások egyensúlyát. A kockázati tényezők meghatározásánál a blokk aktuális konfigurációjának elemzéséből indulnak ki. A karbantartási munkák tervezésével biztosítják, hogy a nukleáris létesítmény valamely okból történő leállása során a nukleáris biztonságra kiható műszaki karbantartások és felügyeleti tevékenységek szükség szerint végrehajthatók legyenek.

20 A4.21. sz. útmutató 20/67 1. Verzió A karbantartások jelentős részét leállások alatt végzik, de ha elégséges mértékű mélységi védelmet biztosítanak, akkor a karbantartás végrehajtható teljesítményüzem alatt is. A karbantartási program figyelembe veszi az RRE-k üzemeltetése és időszakos próbái során fellépő igénybevételek által okozott károsodási folyamatok következményeit és az üzemeltetési, karbantartási tapasztalatok visszacsatolását. A karbantartási programot az üzemeltetés során, szükség esetén, az indokolt mértékben módosítják. A karbantartás végrehajtásához az üzemeltető szervezet megfelelően képzett, a munkavégzés körülményeit jól ismerő szakembereket biztosít saját állományából vagy vállalkozók bevonásával. A karbantartási program elemeit megfelelően képzett és gyakorlattal rendelkező szakemberek bevonásával időszakosan felülvizsgálják. A karbantartást megfelelően jóváhagyott adminisztratív szabályozás és műszaki előírások alapján hajtják végre. A tapasztalatok megfelelő figyelembe vételéhez biztosítják az üzemeltetési, karbantartási, felügyeleti és elemzési tevékenység során szerzett információ megfelelő dokumentálását és az információ eljuttatását a döntést hozó vagy azt előkészítő szervezethez, illetve az engedélyes vezetőségéhez A karbantartási program előkészítése A karbantartási program terjedelme A nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerek és rendszerelemek karbantartási, próba- és felügyeleti programját az alábbiak alapján kell meghatározni: a) biztonsági osztályba sorolás, b) inherens megbízhatóság, c) romlásra való érzékenység, továbbá d) üzemeltetési és egyéb tapasztalatok, valamint az öregedéskezelési programok eredményei. A karbantartási program terjedelmét az engedélyes határozza meg, de az legalább az alábbiakra terjed ki: a) ABOS 1-3 osztályba sorolt RRE-k, b) a nem biztonsági osztályba sorolt rendszerelemek közül azok, amelyek meghibásodása megakadályozza a biztonsági osztályba sorolt rendszereket, rendszerelemeket a biztonsági funkciójuk megvalósításában.

21 A4.21. sz. útmutató 21/67 1. Verzió A karbantartási program terjedelméből kizárhatók az előző két csoportba nem tartozó RRE-k; ezek esetében megengedett a meghibásodásig történő üzemeltetés. Kizárhatók azok a rendszerelemek is, amelyekről elemzéssel és az üzemi tapasztalatok alapján igazolható, hogy funkciójuk teljesítéséhez karbantartást nem igényelnek (inherens megbízhatósággal rendelkező rendszerelemek, pl. ütközés határolók, vízsugár elleni védőfalak, biológiai védelmek). A biztonság szempontjából fontos RRE-k esetén a karbantartási program végrehajtása előtt elemzik, hogy az adott RRE karbantartásra történő kivétele milyen funkcióvesztéssel jár, valamint az adott karbantartási tevékenység mekkora kockázatnövekedést okoz A karbantartási stratégia Az engedélyes a karbantartási programjában maga választja meg RRE-k karbantartási stratégiáját (pl. javító, ciklikus, állapotfüggő, megbízhatóság központú, kockázati szempontokat figyelembe vevő). Ennek során az alábbiakat veszi figyelembe: a) az RRE-k biztonsági funkciójának jelentősége, b) üzemeltetési tapasztalatok, c) állapotmonitorozási eredmények, d) tervezői és szállítói ajánlások, e) rendelkezésre állási mutatók, f) öregedési tulajdonságok, g) üzem közbeni karbantarthatóság, h) ALARA elv A karbantartási program végrehajtása A karbantartási tevékenység szervezése és a végrehajtás módszereinek meghatározása az engedélyes vezetőségének a feladata. Az atomerőmű üzemeltetési sajátosságainak és a hatósági felügyelet szempontjainak figyelembe vétele alapján az alábbi szabályok betartása ajánlott: A karbantartási szervezet és működése Az engedélyes biztosítja a karbantartási program valamennyi részfeladatának felelős végrehajtókkal történő lefedését és a karbantartás minőségirányítási rendszerének megfelelő működtetését.

22 A4.21. sz. útmutató 22/67 1. Verzió A karbantartási programot az üzemviteli, a tervezési, az ipari és nukleáris biztonsági szervezetekkel szoros együttműködésben hajtják végre, a karbantartási szervezet tagjai betartják a berendezésekre, a rendszerekre, valamint a helyiségekre és magára a munkavégzésre vonatkozó előírásokat. A karbantartási program végrehajtásában érintett személyzet minden tagjának a feladatainak megfelelő képzést biztosítanak a munkavégzés előtt, különös tekintettel a biztonság szempontjából kiemelt fontosságú karbantartási munkaköröket betöltő dolgozók érvényes kiemelt társasági jogosító vizsgájának biztosítására, valamint egyes, speciális szakmai vizsgakötelezettségek alapján betölthető munkakörök megfelelően vizsgázott állománynyal való betöltésére (pl. hegesztő munkakörök). A karbantartási program működtetése során az üzemeltető minden esetben biztosítja a biztonsági rendszereknek az aktuális üzemállapothoz az ÜFK szerint előirányzott üzemképességét, az ésszerűen elérhető legalacsonyabb sugárterhelési szint elérését és a környezetben élő lakosság védelmét minden megengedhetetlen sugárterheléstől A karbantartási program felülvizsgálata Az engedélyes gondoskodik arról, hogy a karbantartási programot az üzemeltetés során a karbantartásban tapasztalatot szerzett szakemberei folyamatosan felülvizsgálják. Megkeresik azokat a tervezési jellemzőket, amelyek a karbantartás megkönnyítése érdekében megváltoztathatók különösen a sugárveszélyes területeken és szükség esetén az üzemeltetési és karbantartási tapasztalat, illetve a meghibásodások elemzése alapján kezdeményezik azok módosítását. A felülvizsgálat a következőkre terjed ki: a) a berendezések meghibásodásainak, rendelkezésre állásának, valamint a karbantartási tapasztalatoknak az elemzése, b) rendszerelemek megközelíthetősége, c) karbantartó eszközök alkalmassága, d) helyszínen elvégzendő munkához rendelkezésre álló hely, e) az RRE-k üzemelésének, illetőleg karbantartásának egymásra gyakorolt zavaró hatása, f) sugárvédelmi árnyékolások biztosítása mind az állandó megoldások, mind az ideiglenesek tekintetében, g) villamos- és hőszigetelő eszközök megfelelősége,

23 A4.21. sz. útmutató 23/67 1. Verzió h) szennyezett rendszerek helyiségei szennyvízelvezető és szellőztető berendezéseinek rendelkezésre állása, i) tartalék-alkatrész készletek rendelkezésre állása, j) szennyezett eszközök és szerszámok kezeléséről, és ideiglenes vagy állandó tárolásáról való gondoskodás elsősorban az ellenőrzött zóna területén belül, k) dokumentáció alkalmassága A karbantartási tevékenység szabályozása A karbantartási program megvalósítása és a biztonságos, megbízható üzemeltetés célkitűzésének elérése érdekében eljárásrendeket dolgoznak ki. Az adminisztratív eljárások kidolgozásának, felülvizsgálatának és elfogadásának szabályozása összhangban van az üzemeltető minőségbiztosítási szabályzatával. Az eljárásrendek és utasítások műszakilag pontosak, megalapozottak, validáltak és azokat rendszeresen felülvizsgálják. A karbantartási program szabályozásaiban a következő tartalmi elemek jelennek meg: a) karbantartási munka általános ismérvei és eljárásai, b) eljárások kidolgozása, módosítása, felülvizsgálata és ellenőrzése, c) munka végrehajtásához kapcsolódó felelősségek elhatárolása, d) berendezés kivételére vonatkozó munkaengedély használata, e) munkával kapcsolatos sugárvédelem, f) konfiguráció ellenőrzés, g) eszközök és berendezések kalibrációja, h) ipari biztonsági kérdések és kockázatok kezelése, i) általános kockázat kezelés, j) anyagok és alkatrészek kezelése, k) szervizelési terv és ütemezés, l) rend és tisztaság, m) eszközök jegyzéke, elhelyezése és megjelölése (tiszta szerelés esetén), n) nyilvántartások, feljegyzések kezelése, o) főjavítási terv készítése.

24 A4.21. sz. útmutató 24/67 1. Verzió A fentiekre vonatkozó eljárások kidolgozásakor számításba veszik az adott tevékenység, valamint egyéb tevékenységek, így más az RRE-ken végzett karbantartás, az üzemvitel és a sugárvédelem közötti kölcsönhatásokat Karbantartási utasítások Az engedélyes olyan utasításokat (technológiákat) dolgoz ki, amelyek részletes útmutatást és szabályokat tartalmaznak a karbantartási munkák végrehajtására. Az olyan karbantartást, amely a biztonság szempontjából fontos RRE-k teljesítményét érintheti, vagy esetleg veszélyeztetheti a személyzet egészségét és biztonságát, előre megtervezik, és a körülményeknek megfelelően írásbeli programmal, utasítással, illetve megfelelő műszaki dokumentumokkal (rajzokkal) összhangban hajtják végre. Az olyan, rutinszerű karbantartási tevékenységeket, amelyek szakismereti igénye megfelel a minősített személyzet képzettségének, nem feltétlenül szükséges részletesen, lépésről lépésre meghatározni, azonban ezeket is alávetik általános adminisztratív eljárásbeli ellenőrzésnek. Kivételes esetekben engedélyezhetik olyan különleges munkafeladat elvégzését is, amelynek megkezdésekor még nem áll rendelkezésre karbantartási utasítás. Ilyenkor a munkákat karbantartási munkaprogram alapján, vagy egyedi műszaki irányítással végzik. A kivételes engedélyt alapos felülvizsgálat után adják ki az érintettekkel egyeztetve. A tevékenységet dokumentálni kell. A karbantartási utasítások készítésekor a műszaki tartalom meghatározásához figyelembe veszik a referencia dokumentumokat. Ezek között a dokumentumok között lehetnek tervrajzok, szabályzatok, szabványok, használati utasítások, gépkönyvek, amelyeket a tervező szervezet, a szerelő szervezet, a berendezés szállítója és/vagy az üzemeltető szervezet bocsát rendelkezésre. Az utasítások a munka végrehajtásához szükséges információt logikus sorrendben tartalmazzák. Ezek részletessége olyan, hogy a dokumentum alapján a munkáért felelős, a megfelelő képesítéssel és készséggel rendelkező személy minden további irányítás, vagy felügyelet nélkül és reprodukálhatóan tudja végrehajtani a feladatát. Az egyes tevékenységekre kiadott utasítások szükség szerint tartalmazzák a tisztaságra vonatkozó követelményeket és azok betartásának ellenőrzési módját.

25 A4.21. sz. útmutató 25/67 1. Verzió A karbantartás eredményeinek értékelése A karbantartás program elsődleges eredményeit a végrehajtás során, illetve annak befejezésekor értékelik az RRE üzemeltetésbe történő visszavételének engedélyezése érdekében. Ha az üzemeltetésbe történő visszavétel kellő biztonsággal nem engedélyezhető, akkor a szükséges javításokat, cseréket vagy átalakításokat azonnal elvégzik, és az értékelést a javításokat követően megismétlik. A javításokat, cseréket vagy átalakításokat követő értékelést általában ugyanazon ellenőrzési eredmények és értékelési kritériumok alapján végzik, mint a megelőzőt. A kritériumok esetleges változtatását ugyanolyan rend szerint engedélyezik, mint az eredeti kritérium elfogadását. A főjavítást, kisjavítást vagy naptári évet követően, illetve az IBF során a vonatkozó követelményeknek és belső eljárásrendeknek megfelelően értékelik az adott ciklus karbantartási programjának végrehajtását. Az értékeléshez figyelembe veszik: a) a karbantartási eredmények elsődleges dokumentációjának megállapításait, b) a megelőző karbantartási és értékelési ciklus(ok) dokumentációjában rögzítettekhez képest tapasztalt változásokat, c) az üzemeltetés során rögzített hibákat és hiányosságokat, d) a hibák és hiányosságok kivizsgálásának eredményeit és megállapításait, e) a nemzetközi üzemeltetési és karbantartási tapasztalatokat. Az értékelés eredményeit felhasználják az aktuális tevékenységek támogatására a karbantartási program jobbítására A karbantartási program optimalizálása A karbantartásra rendelkezésre álló erőforrások és az erőmű célkitűzései, valamint a hatóság követelményei közötti optimum megteremtése érdekében szisztematikusan elemzik és értékelik a karbantartási programot. Az optimalizálás során állapot- vagy teljesítménymonitorozást alkalmaznak annak meghatározására, hogy hol lehet indokolatlan karbantartási műveleteket és/vagy karbantartási hiba által okozott meghibásodásokat elkerülni. A valószínűségi biztonsági elemzés eredményeit felhasználják erre a célra.

26 A4.21. sz. útmutató 26/67 1. Verzió 4.4. Aktív rendszerelemek karbantartási hatékonyságának monitorozása A karbantartási, próba- és felügyeleti program megfelelőségét, hatékonyságát, céljának teljesülését folyamatosan monitorozni és az eredményeit elemezni kell. Az elemzési eredményeket, a nemzetközi gyakorlatból származó ismereteket a karbantartási, próba- és felügyeleti program rendszeres felülvizsgálatánál figyelembe kell venni A karbantartás hatékonyság monitorozási program kapcsolata más programokkal Az engedélyes az üzemeltetési engedély kiadásának alapjául szolgáló előírásoknak megfelelően igazolja az elvárt biztonsági funkciók ellátásának képességét - ezen belül az elvárt teljesítményparaméterek szerinti teljesítőképességet - az alábbiak közül egy vagy több módszer összehangolt alkalmazásával: a) biztonsági elemzések, b) környezetállósági minősítés és annak fenntartása, c) öregedéskezelési programok működtetése, d) a karbantartás hatékonyságának monitorozása Az engedélyes dönt, hogy a pontban meghatározott igazolási módszerek közül melyiket alkalmazza, azzal a megkötéssel, hogy a) a biztonsági funkció teljesítése során barátságtalan környezetben üzemelő villamos és irányítástechnikai rendszerelemek esetén környezetállósági minősítést végez, b) a fővízköri rendszerelemekre és tartószerkezeteikre, új atomerőművi blokk esetében a pihentető medencére és hűtőköreire, az ott azonosított öregedési helyekre és romlási mechanizmusokra öregedéskezelést valósít meg, c) az időszakos ellenőrzési program vizsgálatait jóváhagyott program alapján végzi, a pontban foglaltakat is figyelembe véve. Az atomerőműveket úgy tervezik, hogy üzemeltetésük során teljesítsék az elvárt nukleáris biztonsági, sugárvédelmi és műszaki biztonsági célkitűzéseket. Meghatározzák azokat a biztonsági funkciókat, amelyek ellátása esetén teljesülnek ezek a célok. A biztonsági funkciókat rendszerek, ezeken belül rendszerelemek valósítják meg. Ezek a rendszerek, rendszerelemek (RRE-k) a rendelkezésre állásuk, illetve adott teljesítmény-paraméter szerinti működésük révén látják el a biztonsági funkciójukat.

27 A4.21. sz. útmutató 27/67 1. Verzió Az atomerőmű üzemeltetése során az engedélyes az elvárt biztonsági funkciók ellátásának képességét (ezen belül az elvárt teljesítmény-paraméterek szerinti teljesítő képességet) folyamatosan igazolja a következő terjedelemben: a) biztonsági funkció(ka)t ellátó RRE-ek (ABOS 1-3), b) olyan, nem biztonsági funkciót ellátó RRE-ek, amelyek meghibásodása biztonsági funkciót veszélyeztet. Az igazolás történhet az 1. ábrának megfelelően, az alábbiak közül egy vagy több módszer összehangolt alkalmazásával: a) biztonsági elemzések, b) környezetállósági minősítés és annak fenntartása, c) öregedéskezelési programok működtetése, d) a karbantartás hatékonyságának monitorozása. Az engedélyes dönti el, hogy melyik igazolási módszert alkalmazza, azzal a megkötéssel, hogy a) a biztonsági funkció teljesítése során barátságtalan környezetben üzemelő villamos és irányítástechnikai rendszerelemek esetén környezetállósági minősítést végez, b) a fővízköri rendszerelemekre és tartószerkezeteikre, az ott azonosított öregedési helyekre és romlási folyamatokra öregedéskezelést valósít meg, az időszakos ellenőrzési program vizsgálatait jóváhagyott program alapján végzi, az NBSZ pontban foglaltakat is figyelembe véve.

28 A4.21. sz. útmutató 28/67 1. Verzió AKTÍV és PASSZÍV TERVEZÉSI ALAP Cél: Elemzéssel igazolni, hogy - az adott berendezés (anyag, konstrukció) - az adott körülmények között (környezeti paraméterek, terhelések) - adott ideig képes az elvárt funkció teljesítésére BIZTONSÁGI ELEMZÉSEK KIBE-k BM Öregedéskezelés - Megelőző programok, - Csökkentő programok, - Állapotfelügyelet ISI, IEP, KARBANTARTÁS Egyedi öregedéskezelési programok Cél: - a meglévő programok (anyagvizsgálatok, IEP-k, karbantartások) összehangolt működtetése, - a szükséges egyedi programok létrehozása és működtetése révén a berendezés funkcióképességének igazolása AKTÍV és PASSZÍV Karbantartáshatékonyság monitorozása (KHM) AKTÍV KARBANTARTÁS Cél: Igazolni, hogy a hatékony karbantartással az RRE képes az elvárt funkció teljesítésére és az előirányzott paraméterek szerinti működésre. 1. ábra - A biztonsági funkciók ellátásának és az elvárt teljesítmény-paraméterek szerinti teljesítő képességnek az igazolása (ABOS 1-3 +)

29 A4.21. sz. útmutató 29/67 1. Verzió Biztonsági elemzések: A biztonsági elemzések alkalmazásakor elemzéssel igazolják, hogy a) az adott berendezés (anyag, konstrukció stb.), b) az adott körülmények között (környezeti paraméterek, terhelések stb.), c) adott ideig képes az elvárt funkció teljesítésére. Korlátozott időtartamra érvényesnek tekintik azokat az elemzéseket (KIBE), melyek a rendszerelemek öregedési folyamatainak és az üzemeltetés során várható, változó igénybevételeknek vagy a tervezési alapba tartozó üzemzavarok során kialakuló paraméterek figyelembevételével korlátozott időtartamra képesek igazolni, hogy a rendszerelem képes lesz biztonsági funkciójának ellátására. Környezetállósági minősítés: A környezetállósági minősítés során a berendezés élettartama alatt fellépő környezeti, üzemi és üzemzavari körülményekkel szembeni ellenálló képesség korlátait határozzák meg. A környezeti minősítés érvényességének időtartamát a minősítés során az üzemi és üzemzavari környezet szimulációja határozza meg. A minősítés akkor tekinthető érvényesnek, ha folyamatosan igazolják, és biztosítják a minősítés során figyelembe vett üzemi és üzemzavari környezeti paraméterek és egyéb kondíciók hosszú távú fenntartását, és így a minősített állapot fennmaradását. A környezetállósági minősítéssel kapcsolatban a 3.15 és a 4.13 sz. útmutatók adnak ajánlásokat. Ha korlátozott időtartamra érvényes a biztonsági elemzés vagy a környezetállósági minősítés, akkor korlátozott időtartamra igazolt a rendszerelem alkalmassága. Ilyen esetekben még a korlátozott időtartam lejárta előtt igazolják a rendszerelem további alkalmasságát, vagy minősítéssel rendelkező elemre cserélik az adott rendszerelemet. Öregedéskezelés: Az engedélyes törekszik a tervezés során az öregedési folyamatok kialakulásának megelőzésére, de ennek ellenére az RRE-ket az üzemeltetés során számos olyan hatás éri, amely a funkciójuk teljesítését negatívan befolyásolhatja. Az öregedéskezelési programok célja, hogy az adott rendszerelemen feltételezhetően előforduló valamennyi öregedési folyamatot azonosítsák és ezek negatív hatásait minimalizálják. Bizonyos esetekben elegendő lehet az adott rendszerelem állapotának, állapotváltozásának monitorozása.

30 A4.21. sz. útmutató 30/67 1. Verzió Az öregedéskezeléssel kapcsolatos ajánlásokat a 3.13 és a útmutatók tartalmazzák. A karbantartás hatékonyságának monitorozása: A karbantartás hatékonyságának monitorozása minden olyan tevékenység eredménye megfelelőségének monitorozása, amely a rendszerelemek megkövetelt szintű funkcióviselésének szinten tartásában szerepet játszik. A karbantartás hatékonysága monitorozásának általános célja annak igazolása, hogy az elvégzett karbantartási tevékenység biztosítja a karbantartás tárgyát képező rendszerek és rendszerelemek számára megállapított karbantartási célok elérését, illetve eltérés esetén a szükséges javító intézkedések megtételét. A karbantartási program optimalizálására létrehozott monitorozási program minimálisan az alábbi feltételezéseken alapul: a) a monitorozott paraméterek az RRE állapotának megfelelő indikátorai, b) az értékelési és elfogadási kritériumok rendelkezésre állnak, c) a lehetséges meghibásodási módokat kezelték, d) a lehetséges meghibásodások viselkedése követhető és előre jelezhető. A karbantartás optimalizálásából származó változtatásokat elemzik, és értékelik a módosított karbantartási program hatásait a rendszerek rendelkezésre állására és az erőmű teljes kockázatára, az erőmű összes üzemi és leállási állapotában. A karbantartás a tényleges és lehetséges meghibásodások azonosítása és javítása mellett magában foglalja az olyan támogató tevékenységeket is, mint az időszakos vizsgálatok, tesztek és próbák, a karbantartási eredmények értékelése és a karbantartási kritériumok teljesülésének monitorozása. Általánosságban elmondható, hogy az öregedéskezelési programok elsősorban a passzív elemek és szerkezetek megfelelőségének igazolására alkalmazhatók hatékonyan, míg a teljesítménymonitorozó próbák az aktív elemekre és berendezésekre. Azonban bizonyos esetekben célszerű lehet ettől az elvtől eltérő megközelítést alkalmazni. Annak ellenére, hogy a paszszív elemek általában nem rendelkeznek olyan teljesítménymutatóval, melyet úgy lehetne monitorozni, mint az aktív berendezésekét, de ha a passzív elemek romlása és az aktív elemek teljesítménymutatói között kimutatható kapcsolat van, akkor a teljesítménymonitorozás alkalmazható passzív elemekre is. Ilyen esetekben igazolják, hogy a teljesítménymonitorozásra alkalmazott módszerek megfelelő biztonsággal kimutatják a passzív elemek romlási folyamatait. Ugyanakkor a teljesítménymonitorozó próbák kiegészí-

31 A4.21. sz. útmutató 31/67 1. Verzió téseként az aktív elemekre is indokolt lehet öregedéskezelési programokat kidolgozni (pl. szeleporsó, szivattyútengely). Ha az engedélyes a karbantartás hatékonyság monitorozásával kívánja az aktív rendszerelem alkalmasságát igazolni, akkor ehhez ad ajánlásokat a jelen útmutató Karbantartási célok kijelölése Az engedélyes a karbantartási program megfelelőségét, a tevékenység hatékonyságát folyamatosan monitorozza, amelynek az elvégzéséhez karbantartási célokat jelöl ki. Az egyes RRE-k karbantartási tevékenységek által elérendő céljait úgy jelölik ki, hogy azok elérésének megfelelő monitorozása és a monitorozási eredmények értékelése alapján szükséges javító intézkedések megtétele biztosítsa az előirányzott funkciók teljesítését. A karbantartási célok alapvetően az aktív RRE-k teljesítményét vagy műszaki állapotát jellemzik, és megfelelnek a következő elvárásoknak: a) Monitorozhatóság: karbantartási célként csak olyan teljesítmény- vagy állapotjellemzőt lehet kijelölni, amelynek monitorozása megfelelő pontossággal megvalósítható. b) Értékelhetőség: a karbantartási célként kitűzött jellemzőnek legyen olyan paramétere, amelyre vonatkozóan megfelelőségi kritérium állítható fel, és ezáltal a monitorozás eredménye megfelelően értékelhető. c) Biztonsági tartalék: ha a kitűzött jellemzőre létezik olyan, megállapítható biztonsági tartalék, amely az adott jellemző változási sebességének és a monitorozás ciklusidejének figyelembe vételével elegendő biztonságot nyújt az előirányzott funkciók teljesítésére, azt a következő monitorozási ciklus végéig fenn kell tartani (ezt a követelményt a biztonságra gyakorolt hatás figyelembe vételével differenciálni lehet). d) Dokumentálhatóság: előnyben kell részesíteni a monitorozás, vagy azt követő értékelés során mennyiségileg jellemezhető és megfelelően dokumentálható karbantartási célokat; ezek hiányában gondoskodni kell a megelőző és a következő monitorozási eredmény megfelelő összevetéséről, illetve az eredmény megfelelő értékeléséről. e) Célszerűség: a karbantartási célok kiválasztása során az előirányzott funkciók biztonságos teljesítésének igazolása mellet a monitorozás egyszerűségét és a karbantartási tevékenységek lehetséges egyszerűsítésének (túlkarbantartás elkerülése) igazolását is figyelembe veszik. A karbantartási célokat az ABOS-1, 2 biztonsági osztályban általában rendszer, rendszerág szinten, ABOS-3, 4 osztályokban blokk szinten határozzák