GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG IGAZGATÓHELYETTESI SZERVEZET H A T Á R O Z A T

Átírás

1 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG IGAZGATÓHELYETTESI SZERVEZET Ügyiratszám: 35800/1109-9/2018.ált. Tárgy: Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt., Rábapordány 0156/3 hrsz. alatti sertéstelep vízellátása - vízjogi létesítési engedély Véglegessé válás dátuma: Vízikönyvi szám: Rábapordány Ügyintéző: Király Zsófia / Mihuczné Spiegel Márta Telefon: H A T Á R O Z A T 1./ A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. (9146 Rábapordány, Gévay Wolff Lajos u. 50., KÜJ: ), mint engedélyes részére az alábbi feltételek mellett vízjogi létesítési engedélyt adok arra, hogy a Rábapordány 0156/3 hrsz.-ú ingatlanon tervezett sertéstelep sajátcélú vízellátását az ABU Hungary Mérnökiroda Kft. (9027 Győr, Külső Árpád u. 41., a továbbiakban: Meghatalmazott) által 114/2017. munkaszám alatt januárjában összeállított tervei alapján kiépítse. 1.1./ A létesítés helye: Sertésistálló: Rábapordány, 0156/3 hrsz.-ú ingatlan a/ alrészlet Kút és gépészet: Rábapordány, 0156/1 hrsz.-ú ingatlan 2./ A vízellátás műszaki adatai: 2.1./ A termelő kút műszaki adatai Kút jele EOV koordináták Talpmélység X Y Z [m] RK-2.kút m m 116,7 mbf 95,0 Kút Felszín alatti vízelvonási hely Objektum név Vízügyi Hatóság Levelezési cím: 9021 Győr, Munkácsy Mihály utca 4. Tel: +36(96) , Fax: +36(96) gyor.titkarsag@katved.gov.hu

2 VOR VOR AGL416 AGL424 Rábapordány 0156/1 hrsz. rétegvízkút Felszín alatti vízhasználati telep VOR AGL462 Objektum név Rábapordány 0156/3 hrsz. létesítendő sertésistálló Csövezés: Szűrőzés: 0,0 20,0 m között Ø 324/312 mm acél iránycső rakat 0,0 64,0 m között Ø 225/200 mm PVC-U technikai csőrakat 64,0 70,0 m között NA 219 mm acél cső papucs menetes kötéssel 55,0 95,0 m között Ø 140/125 mm PVC-U erősített falú kút béléscső 75,0 85,0 m között Ø 140/125 mm PVC-U 0,5 mm tekercselt szűrőszerkezet A gyűrűsteret 1,8-3 mm szemnagyságú szűrőkaviccsal kell kitölteni talptól 60 méter magasságig, majd 5 méter cementtej kitöltés következik. A cementkötés után kerül sor a 140/125 mm PVC-U vakcső elvágására, kimentésére. A kútfejre a kút védelmét, zárhatóságát biztosító 1,5x1,5x1,5 méteres szigetelt kútakna kerül. Az aljzat betonba 0,3x0,3x0,1 zsomp kerül kialakításra a csurgalékvizek összegyűjtése érdekében. Acél lemezzel zárható 0,7x0,7 méteres búvónyílás kerül az akna fedlap közepére. Az aknába a 3 nyomócsőre 3 -os vízórát, 1/2 -os mintavevő csapot, egy 3 -os golyóscsapot és egy leürítő csapot helyeznek el. A gépészet, az esetleges vízkezelés, az elektronika, a vezérlés egy felszíni konténerbe kerül. A kútba Pedrollo 6SR36/6 típusú búvárszivattyút helyeznek le. A kútszivattyút szintkapcsoló vezérli. A kútfejaknából felszín alatt 1,0 méter mélységben lép ki a 3 -os termelőcső, amely egy 4 m 3 - es felszín alatti hegesztett műanyag tartályba emeli a vizet. A készenléti tartályból 3 telepi vízellátó szivattyú emeli a vizet a szelvényező konténeren keresztül az egyes fogyasztási helyek felé. Vízigény: 41,1 m 3 /nap, m 3 /év 2.2./ A szennyvízelvezetés módja A telep kommunális szennyvizét egy 25 m 3 -es felszín alatti szigetelt vasbeton tározóba helyezik el. 2

3 3./ A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. (a továbbiakban: Engedélyes) a körülírt jogosultsága mellett k ö t e l e s betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 3.1/ Az eljáró hatóság előírásai: 1. A kút kivitelezését az ABU Hungary Mérnökiroda Kft. által készített Vízjogi létesítési engedélykérelmi dokumentáció a Rábapordány 0156/3 hrsz. alatti ingatlanon tervezett sertésistálló ivóvíz beszerzésének terve című tervdokumentáció, valamint a vonatkozó szabványok szerint kell elvégezni, figyelembe véve a Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Hatóság) és szakhatóságok előírásait is. 2. A mindenkori hatósági ellenőrzés lehetőségét az arra jogosítottnak biztosítani kell. 3. A munkálatok befejeztével tartandó műszaki átadás-átvételi eljárást 8 nappal megelőzően a területi vízügyi hatósághoz be kell jelenteni, az arról készült jegyzőkönyvet 15 napon belül meg kell küldeni. 4. A területi vízügyi hatóságnak 30 napon belül be kell jelenteni: a munkálatok megkezdésének időpontját e vízjogi engedély számának közlése mellett az engedélyes személyében bármely okból bekövetkezett változást továbbá, ha a létesítmények az engedély érvényességi ideje alatt valósultak meg az engedélyes személyében bármely okból bekövetkezett változást továbbá, ha a létesítmények az engedély érvényességi ideje alatt valósultak meg, a kivitelezés során felmerülő minden olyan műszaki és egyéb változást, akadályt, mely az engedélyben foglalt előírások, adatok megváltoztatását igényli, a munkálatok befejezésének időpontját e vízjogi engedély számának közlése mellett, a munkálatok befejezése esetén a vízilétesítmények üzemeltetőjének nevét és címét. 5. Az elkészült kútban tisztítókompresszorozást kell végezni a legnagyobb homokmentes vízhozamig. 6. A tisztítókompresszorozás és a szivattyúzás előtt meg kell mérni a nyugalmi szintet. 7. A kompresszorozás ideje alatt 2 óránként mérni kell a termelt vízhozamot, a hozzátartozó üzemi vízszintet és vízhőmérsékletet. 8. A tisztítókompresszorozást követően kúttalp mérést kell végezni, szükség esetén a kutat ki kell tisztítani. 9. A kút próbaszivattyúzását a kompresszorozáskor mért maximális homokmentes vízhozam 40, 60, 80 és 97%-ával kell elvégezni. A próbaszivattyúzást folyamatosan kell végezni. 10. A szivattyúzás befejezése után visszatöltődés mérést kell végezni a nyugalmi vízszint beállásáig. A vízszintméréseket 1., 2., 4., 8., 15., 30., 60., 90., 120. percben kell elvégezni, a méréseket 30 percenként kell ismételni. 11. Az elkészült kútban meg kell mérni a talphőmérsékletet és a kifolyó víz hőmérsékletét. 12. Valamennyi mért értéket rögzíteni kell az építési naplóban. 3

4 13. A szivattyúzás közben felszíni víz és gázmintát kell venni. A vízvizsgálatokat akkreditált laboratóriumban kell elvégeztetni. Vizsgálandó paraméterek: általános vízkémiai paraméterek. 14. A kútfejet úgy kell kialakítani, hogy a mindenkori vízszint, vízhozammérés, vízmintavétel lehetősége biztosítva legyen. 15. A vízilétesítményt a munka befejezésekor olyan állapotba kell hozni, hogy annak kialakítása kizárja azt, hogy a felszín alatti vízbe szennyeződés kerülhessen, továbbá kifolyó víz esetén szabad vízfolyás ne keletkezzék. 16. A kivitelezőnek a megvalósítás teljes időtartama alatt a munkavégzés minden lényeges körülményét rögzítő dokumentációt kell vezetnie. A dokumentációnak részét képezi a külön jogszabály szerinti építési napló, tartalmaznia kell továbbá a létesítési engedélyben, illetve kiviteli tervben előírt vizsgálatokról szóló feljegyzéseket, illetve fúrt kutak esetén a fúrási napi jelentést. 17. A kút helyét geodéziai mérésekkel kell meghatározni egységes országos vetületi rendszerben (EOV) az X, Y vízszintes koordináták, továbbá a Z Balti-tenger szint feletti magassági értékek (mbf) megadásával. 18. Amennyiben a furat tovább mélyítése a tervezett mélység 15 %-át meghaladja, illetve ha az engedélyben meghatározottól eltérő vízkészletet vesz igénybe, a megvalósult kútra vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni. 19. A megvalósulást követően a kút rendeltetésszerű üzemeltetése érdekében, annak vízjogi helyzetét rendezni szükséges a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) és a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet) előírásai szerint összeállított dokumentáció csatolásával terv- és adatszolgáltatás benyújtása útján. A dokumentációhoz csatolni kell a kút vízföldtani naplóját, a tényleges EOV koordinátákat tartalmazó megvalósulási dokumentációt, vagy a létesítési engedélyes terv szerinti megvalósulást igazoló felelős kivitelezői nyilatkozatot, továbbá a kút vízminőség vizsgálatának eredményét. 20. A munkavégzés során ügyelni kell arra, hogy a munkagépekből kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. 21. A munkavégzés során tilos a talaj, a talajvíz és a rétegvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. 22. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a Hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni, a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett. 23. A megépülő vízilétesítmény folyamatos karbantartását, állagmegóvását a rendeltetésszerű üzemeltetésre kiadandó vízjogi üzemeltetési engedély jogerőssé válásáig is el kell végezni. 24. A lekötött vízmennyiség után az Engedélyesnek vízkészletjárulékot kell fizetnie, a VKJ fizetési kötelezettség kiszámításánál a vízjogi létesítési engedélyben lekötött az engedélyben vízigényként megjelölt vízmennyiség 50%-át vízigénybevételnek kell tekinteni. 4

5 24.1. Vízhasználattal kapcsolatos adatok: Lekötött vízmennyiség 50%-a: m 3 /év Vízkészlet jellege: rétegvíz Vízkészlet minősége: II. Vízhasználat jellege: gazdasági célú ivó A g szorzó értéke: 2,0 Víztest túlterhelési szorzó: jó, t = 1,0 mért vízhasználat esetén (hiteles vízmérővel) m=1,0 vízmérőóra hiányában m=2, A vízkészlet járulékkal kapcsolatos további intézkedések: A vízhasználónak a vízjogi létesítési engedélyben lekötött vízmennyiséggel összefüggő VKJ-t a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig kell befizetni. Nyilatkozni az e célra szolgáló adatlapon a tárgyévet követő hónap 15. napjáig a tényleges vízigénybevételéről, valamint a fizetési kötelezettség alapadatairól, kiszámításáról. A vízkészletjárulékot a Hatóság központosított bevételek beszedése számla vízkészletjárulék számú számlára kell befizetni a tárgyévet követő hónap 15. napjáig. A hatóság tájékoztatja engedélyest arról, hogy a felhasznált vízmennyiségről évente adandó nyilatkozata végrehajtható okiratnak minősül, azaz annak alapján a fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén közvetlen végrehajtásnak van helye. 3.2./ Az eljárásba bevont szakhatóságok előírásai: / A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GY-02E/NT/375-2/2018. számon a vízjogi létesítési engedély kiadásához a következő feltételekkel járult hozzá: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály (9028 Győr, Arató u. 5., továbbiakban: Hatóság), mint első fokú talajvédelmi hatóság az ABU Hungary Mérnökiroda Kft. (9027 Győr, Külső Árpád u. 41.) által készített 114/2017. munkaszámú Vízjogi létesítési engedélykérelmi dokumentáció a Rábapordány 0156/3 hrsz. alatti ingatlanon tervezett sertésistálló ivóvíz beszerzésének terve szakanyag alapján a tárgyi vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI HOZZÁJÁRULÁS-t ad az alábbi talajvédelmi kikötések közlése mellett: a sertéstelep vízellátását biztosító kút kialakítását a tárgyban készült műszaki leírás szerint lehet végezni, a létesítési munkák idején a térségben meglévő, talajvédelmi célú létesítmények működőképességét fenn kell tartani, 5

6 a kivitelezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a környező termőföldek minőségében negatív irányú változást, talajszennyezést nem idézhetnek elő, azokon szélsőséges vízháztartási helyzetet nem teremthet. A tárgyi beruházás vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárása során a Hatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni. A Talajvédelmi szakhatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő Ft-ot (azaz huszonötezer) igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél befizette. Jelen szakhatósági hozzájárulás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezés támadható meg / A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztály /2018. számon a vízjogi létesítési engedély kiadásához a feltételek nélkül hozzájárult: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztálya, mint elsőfokú környezet- és természetvédelmi szakhatóság (a továbbiakban: Szakhatóság) hivatkozott számon és tárgyban a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vízügyi Hatósága előtt folyamatban lévő eljárásban az alábbi adja: szakhatósági állásfoglalást a Szakhatóság a Rábapordányi MG Zrt. részére a Rábapordány 0156/3 hrsz.-ú ingatlanon lévő sertéstelep vízellátásának vízjogi létesítési engedélyének kiadásához az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 16. Vízügyi és vízvédelmi ügyek részének 10. pontja alapján feltételek közlése nélkül hozzájárul. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható / A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Csornai Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály GY-01/NEO/ /2018. számon kiadott állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához az alábbi feltételekkel járult hozzá: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Csornai Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya (továbbiakban: Hivatal) a tárgyi ügyben, a megkeresés alapján a vízjogi létesítési engedély kiadásához feladatkörében eljárva az alábbi feltételek betartása mellett közegészségügyi szempontból hozzájárul: 6

7 - A kút vizének vizsgálata (kémiai és bakteriológiai) az üzemeltetési engedélyezés alkalmával, illetve azt követően háromévente szükséges annak humán (ivóvíz, kézmosás, fürdés) felhasználása miatt akkreditált laboratórium által. Az akkreditált laboratóriummal részletes vízvizsgálatot a hálózati pontról, a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet A) rész 4. pont (saját célú ivóvízművek esetén vizsgálandó paraméterek) szerint kell elvégeztetni. - A kútaknát a talajszinttől kiemelve kell megépíteni és úgy rézsűzni, hogy az a csapadék- és csurgalékvizek aknába jutását megakadályozza. - A kút belső védőövezetét 10 m sugarú körbekerítéssel biztosítani szükséges. - A kútaknát az illetéktelenek behatolását megakadályozó, zárható fedőlappal kell felszerelni. A szakhatósági eljárás során megállapítást nyert, hogy az eljárási költség ( Ft.) befizetésre került. A Hivatal állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az kizárólag az ügy érdemében hozott határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 3.3./ Egyéb előírások: / Be kell tartani az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság /2018. számú vagyonkezelői hozzájárulásában foglaltakat, melynek mellékletét képezi a vízügyi objektumazonosítási nyilatkozat. A fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 77. -ában és ában foglaltak alkalmazásának van helye. 4./ Engedélyem a jelen határozat véglegessé válásától a létesítmény tényleges üzembe helyezéséig, de legfeljebb azonban április 15. napjáig hatályos, mely időpont a megvalósulás esetén egyben a vízjogi üzemeltetési engedély megkérésének végső határideje is. Az engedély hatályának meghosszabbítása az előbbi időpont lejárta előtt a Vhr. előírásainak figyelembevételével kérhető a 41/2017. (XII. 29.) BM rendeletben előírt dokumentáció csatolásával. 5./ Felhívom engedélyes figyelmét arra, hogy a munkálatok csak e határozat véglegessé válása után kezdhetők meg, és a jelen engedély a vízilétesítmények üzemeltetésére nem jogosít. 6./ Jelen vízjogi létesítési engedély nem mentesíti az engedélyest más szükséges hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól. 7./ Elrendelem, hogy e határozat véglegessé válását követő 8 napon belül a vízikönyvi okirattár vezetője a jogszabály alapján előírt és e határozatból eredő jogokat, 7

8 kötelezettségeket, tényeket és az ezzel összefüggő adatokat a vízikönyvi nyilvántartásba Rábapordány-19. szám alatt jegyezze be. 8./ A véglegessé válásra tekintet nélkül elrendelem jelen határozat nyilvános közzétételét, tekintettel arra, hogy a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. 9./ Az eljárás során a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) alapján meghatározott eljárási költség megfizetésétől a BM rendelet 9. -a alapján tekintett el a hatóság. A népegészségügyi és talajvédelmi szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjai megfizetésre kerültek. Egyéb eljárási költség nem merült fel. 10./ A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz, mint másodfokon eljáró országos vízügyi (és vízvédelmi) hatósághoz címzett, de a Hatósághoz, mint területi vízügyi (és vízvédelmi) hatósághoz elektronikus úton benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezési eljárás díja Ft, amit a Hatóság a Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezési eljárási díj megfizetésekor hivatkozni kell a fellebbezett döntés iktatószámára, a hatósági eljárás tárgyára, valamint fel kell tüntetni a befizető nevét és címét. A díj megfizetéséről szóló igazolást a jogorvoslati kérelemmel egyidejűleg, annak mellékleteként kell benyújtani. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. A határozat fellebbezés hiányában a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül véglegessé válik. I N D O K O L Á S A Meghatalmazott január 30.-án kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, melyben a Rábapordány 0156/3 hrsz. alatti sertéstelep tervezett vízellátására vonatkozó vízjogi létesítési engedélyének kiadását kérte. A vízellátást szolgáló rétegvízkút tervezett helye a Rábapordány 0156/1 hrsz.-ú ingatlanon található. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Osztálya /2017. számon a Rábapordány 0156/3 hrsz.-on tervezett sertéstelep létesítése érdekében lefolytatott előzetes vizsgálat során megállapította, hogy a tervezett tevékenység során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás. A környezetvédelmi eljárás során a Hatóság, mint vízügyi és vízvédelmi 8

9 szakhatóság 35800/7576-2/2017.ált. számú szakhatósági állásfoglalásában a következőket írta elő: 1. Amennyiben vízellátó, szennyvíz-elvezető, csapadékvíz-elvezető gerinchálózat, szikkasztóakna /medence/ kút megvalósítása tervezett, a tevékenység vízjogi engedély köteles. 2. A talajvízminőség ellenőrzése céljából monitoring kutakat kell létesíteni, amelyeknek létesítése vízjogi engedélyköteles tevékenységnek minősül. Jelen vízjogi létesítési eljárás csak az 1. pontra vonatkozik, a 2. számú pont teljesítésére vonatkozó előírást a Hatóság továbbra is fenntartja. A kérelméhez mellékelték a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet figyelembevételével összeállított engedélyezési dokumentáció öt példányát, valamint a megbízás eredeti példányát, a közműérintettségről szóló felelős tervezői nyilatkozatot és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 13. számú mellékletét, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához szükséges adatlapot. A hatósági eljárás során az alábbi eljárási cselekményeket végeztem el: A Hatóság 35800/1109-2/2018.ált. számon a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 28/D. (1) bekezdése, a Vhr. 1/A. -a, valamint az Ákr a alapján az eljárás megindításáról értesítette az ismert ügyfeleket, akik az eljárással kapcsolatban nem tettek nyilatkozatot. A Hatóság 35800/1109-3/2018. ált. számú hiánypótlási felhívására az Engedélyes megfizette az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet 1. számú melléklet XI. 6. pontja alapján megállapított népegészségügyi szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjat, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. melléklet alapján megállapított talajvédelmi szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díját, valamint megküldte a díjak megfizetését igazoló dokumentumot, emellett benyújtotta a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. nevében a megbízást aláíró személy aláírási címpéldányát, csatolta a Rábapordány 0156/3 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosainak hozzájáruló nyilatkozatát, megküldte az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság /2018. számú tárgyi eljárásra vonatkozó vagyonkezelői hozzájárulását és vízügyi objektumazonosítási nyilatkozatát, mellékelte a telephelyen keletkező szennyvíz szippantásos kivételére és elszállítására vonatkozó megbízási szerződést, nyilatkozott a csapadékvíz tervezett elvezetésének módjáról, és arról, hogy a tervezett vízilétesítmény a Rábapordány 0156/3 hrsz.-ú ingatlan mely alrészletén valósul meg, illetve csatolt olyan térképmellékletet, amelyből kitűnik a kút és a fogyasztási helyek összeköttetése. Az eljárás során ellenőriztem az Engedélyes terület feletti rendelkezési jogát. A rétegvíz kút a Rábapordány 0156/1 hrsz.-ú ingatlanokon kerül kiépítésre, míg a tervezett sertéstelep helye a Rábapordány 0156/3 hrsz-ú ingatlanon található. A Rábapordány 0156/1 hrsz.-ú ingatlan az Engedélyes tulajdonában van, a Rábapordány 0156/3 hrsz.-ú ingatlan Bóna János és Bóna 9

10 Jánosné tulajdona. Az Engedélyes megküldte a Rábapordány 0156/3 hrsz.-ú ingatlan tekintetében az idegen tulajdonban lévő ingatlan vonatkozásában a tulajdonosi hozzájárulását. Az Ákr. 55. (1) bekezdése kimondja, hogy törvény vagy a szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben és határidőben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése és az 1. számú melléklet 16. táblázat 6., 10, és 11. pontjai a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásokban, az ott rögzített szakkérdések tekintetében, a bevonás és közreműködés feltételének fennállása esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát, a megyei kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalát, a megyei kormányhivatal talajvédelmi igazgatási hatáskörében eljáró járási hivatalát szakhatóságként jelöli ki. A fent leírtak értelmében a tervdokumentációt megküldtem az alábbi hatóságok, mint szakhatóságok részére: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GY-02E/NT/375-2/2018. számon a vízjogi létesítési engedély kiadásához kikötésekkel hozzájárult, amelyet az alábbiakkal indokolt: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Vízügyi Hatóság (9021 Győr, Munkácsy M. u. 4.) fent hivatkozott ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi hatóságot a Rábapordány 0156/3 hrsz.-ú ingatlanon létesülő sertéstelep vízellátása vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban, a talajvédelmi szakhatósági hozzájárulás kiadása érdekében. A hatóság a dokumentumokat megvizsgálta és megállapította, hogy: o a vízellátás kútja a Rábapordány 0156/1 hrsz.-ú ingatlanon létesül, amely ingatlan kivett major művelési-ágú, o a kialakítással érintett ingatlan termőföld területekkel közvetlenül határos, o a kialakítás a szomszédos termőföld területek minőségében negatív irányú változást, talajszennyezést nem idézhet elő, azokon szélsőséges vízháztartási helyzetet nem teremthet. Tájékoztatta az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. tv. (Ákr.) 15., 16., 17., 55. (1), (2), (4), (5) bekezdés, 56. (1), (2) bekezdés, a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv. 1. (1) pontján, a pontján alapul, az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatásköre a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 13., 52. -n alapszik. 10

11 A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztály /2018. számon a vízjogi létesítési engedély kiadásához kikötések nélkül hozzájárult, amelyet az alábbiakkal indokolt: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vízügyi Hatósága a 35800/1109-5/2018.ált. számú levelében a fentiekben részletezett eljárásban megkereste a Szakhatóságot szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A szakhatóság megállapította, hogy az érintett ingatlan nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, nem része barlang felszíni védőövezetének és nem érint közvetlenül egyedi tájértéket sem. A létesítés nem lesz jelentős káros hatással a természetvédelem céljaira, ezért a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalást a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 76. (2) bekezdésében rögzített 21 napon belül megadta. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. (4) bekezdése szerint a szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A döntés meghozatala során, az Ákr. 55. (2) bekezdése alapján, a szakhatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely az Ákr a szerinti eljárási költségnek minősülne, és amelynek viseléséről az Ákr (1) bekezdése alapján rendelkezni kellene. A Szakhatóság állásfoglalását az Ákr. 55. (2) bekezdésére is figyelemmel adta meg. A szakhatósági állásfoglalás az Ákr. 55. (1) bekezdésén, továbbá az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 16. Vízügyi és vízvédelmi ügyek részének 10. pontján alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Csornai Járási Hivatal Népegészségügyi Osztály GY-01/NEO/ /2018. számon a vízjogi létesítési engedély kiadásához kikötésekkel hozzájárult, amelyet az alábbiakkal indokolt: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (szh.: 9021 Győr, Munkácsy Mihály utca 4.) a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. (9146 Rábapordány, Gévay Wolff Lajos u. 50.) kérelmére, a Rábapordány, 0156/3 hrsz. alatti sertéstelep tervezett vízellátására vonatkozó vízjogi létesítési engedély kiadása tárgyában, szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából kereste meg a Hivatalt. A megkereséshez csatolt dokumentáció áttanulmányozását követően megállapításra került, hogy a létesítési engedélykiadására vonatkozik, ezért a Hivatal a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Döntés meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettük figyelembe: - a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet; - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet; 11

12 - az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet; - a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályairól szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet. A Hivatal szakhatósági állásfoglalása az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Kormányrendelet 1. számú melléklet 16. pont Vízügyi és vízvédelmi ügyek 6. alpontja és az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 55. (1) bekezdése alapján került kiadásra. A jogorvoslati jog gyakorlásának lehetősége az Ákr. 55. (4) bekezdésén alapul. A Hivatal hatáskörét az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. tv. 2. (1) bekezdés d.) pontja, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerülti) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet 4. -a, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Kormányrendelet 1. számú melléklet 16. pont 6. alpontja, illetékességét a 385/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet 2. sz. melléklet 160. pontja állapítja meg. Az eljárási díj összegét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 1. számú mellékletének XI. 6. pontja állapítja meg. Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalásait és indokolásait Ákr. 81. (1) bekezdése alapján foglaltam a határozatba. Az Ákr. 55. (4) bekezdése értelmében a szakhatóságok döntései az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Határozatom 1. pontjában az engedélyes személyét, 1.1 pontjában a létesítmény helyét, 2. pontjában a vízilétesítmények főbb műszaki jellemzőit foglaltam. Határozatom 3. pontjában vízügyi előírásokat tettem, melyeket az alábbiakkal indokolok: Mindezek alapján megállapítottam, hogy a megvalósítani kívánt létesítmények a tett kikötések és előírások betartása mellett nem veszélyeztetik a vízkészlet védelméhez fűződő érdeket, megfelelnek a vízilétesítmények megvalósítására kiadott vízgazdálkodási, valamint a műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, a vízminőség, a felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak és a külön jogszabályban foglalt előírásoknak, ezért a vízjogi létesítési engedélyt a Vgtv. 28/A. (1) bekezdése alapján, figyelemmel a Vgtv. 29. (1) bekezdésében, valamint a Vhr. 3. -ában, valamint az Ákr. 80. (1) és 81. (1) bekezdésében foglaltakra foglaltakra megadtam, egyben vízvédelmi hatósági jogkörömben a 12

13 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.), illetve a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvr.) szabályai szerint rendelkeztem. A vízminőségvédelmi követelményeket az Fvr. és a Favir. alapján írtam elő. Az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás az Fvr. 11. (2) bekezdésén, illetve a Favir. 19. (1) bekezdésén alapul. Döntésem rendelkező részében foglalt vízkészletjárulékra vonatkozó előírásai az alábbi jogszabályhelyeken alapulnak: A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet (a továbbiakban: KHVM rendelet) 4. szerint a VKJ fizetési kötelezettség kiszámításánál a vízjogi létesítési engedélyben lekötött az engedélyben vízigényként megjelölt vízmennyiség 50%-át vízigénybevételnek kell tekinteni. A vízkészletjárulék bejelentési kötelezettségét a Vgtv. 15/E. (1b) pontja, befizetési kötelezettségét a KHVM rendelet 10. (1) bekezdése állapítja meg. A vízkészletjárulék kiszámításához szükséges adatokat a KHVM rendelet szabályozza. Jelen döntésem rendelkező részében foglalt vízkészletjárulékra vonatkozó adatok/előírások a Vgtv. 15/A. 15/F. -ai, a Vhr. 5., 5/C., 5/D. -ai valamint a KHVM rendelet 1. számú melléklete alapján kerültek előírásra. A vízkészletjárulék mértékével kapcsolatban a t víztest-túlterhelési szorzót a KHVM rendelet 1. számú melléklet 1. d) pontja, a g szorzószámot a KHVM rendelet 1. számú melléklet 1. e) pontja szabályozza. A vízkészletjárulék számlaszámát a KHVM rendelet 10. (2) pontja alapján adta meg a Hatóság. Az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatlapok a oldalról tölthetők le, illetve lehetőség van e-adatlap kitöltésre is. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által kiadott vagyonkezelői hozzájárulásban foglalt előírások betartásáról, a kikötéseik tételes felsorolása nélkül, a pontban rendelkeztem. Felhívom a figyelmet, hogy amennyiben a létesítményeket engedélytől eltérően kívánják megépíteni, vízjogi létesítési engedély módosítását kell kérni a szükséges mellékletek csatolásával. Ennek elmulasztása esetén, az engedélytől eltérően megvalósult létesítményekre fennmaradási engedélyt kell kérni, amely fennmaradási bírság kiszabását vonja maga után. A Vhr. 3. (5) bekezdése kimondja, hogy: Vízkészlet hasznosítására vízjogi létesítési engedély csak akkor adható, ha ezzel egyidejűleg a hasznosítással összefüggésben keletkezett szennyvíz, továbbá a csapadékvíz 13

14 összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről is gondoskodtak, illetve az erre vonatkozó műszaki megoldás a kérelem és a kiadott létesítési engedély részét képezi, továbbá, ha a kérelemben foglaltak kielégítik a külön jogszabály szerinti igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékekre vonatkozó előírásokat. A Vhr. 5/A. (1) bekezdése alapján a Vhr. 2. melléklet szerinti esetben, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a Khvr.- ben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló a Khvr.-ben meghatározott adatlapot. Az Engedélyes a nevezett adatlapot benyújtotta, amely a fentiek szerint a jelen eljárásban vizsgálatra került. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66/A. (1) bekezdése és a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 223/2014. (IX.4.) Korm. rend.) 10. (3a) bekezdése alapján a környezethasználattal járó tevékenység engedélyezésére irányuló hatósági eljárásban, azaz jelen vízjogi engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi szempontok részét képező vízvédelmi szempontok érvényesülését vízvédelmi hatósági jogkörömben szakkérdésként megvizsgáltam. A Kvt. 66/A. (2) bekezdése rögzíti, hogy a Hatóság a tervezett tevékenység elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha az környezeti elemet, így a felszíni, vagy felszín alatti vizet veszélyeztetne vagy károsítana. A fentiek értelmében jelen vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban a Kvt. általános rendelkezésein túl a vízvédelmi szempontok érvényesülése érdekében szakkérdésként vizsgáltam a Favir., a Fvr., a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben és a Magyarország felülvizsgált, évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló 1155/2016. (III. 31.) Korm. határozatban foglaltaknak való megfelelőséget. A Vhr. 5/B. a) és b) pontjai alapján a vízügyi hatóság annak véglegessé válására tekintet nélkül arról a határozatáról készült közleményt közhírré teszi, amelyet a 2. számú mellékletben szereplő vízimunka, vízilétesítmény megépítése vagy a vízhasználat engedélyezése tárgyában hozott, és amely tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges. 14

15 A határozatomban biztosított jogok, kötelezettségek és az ezzel összefüggő adatok vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a Vhr. 22. (2a) bekezdése alapján rendelkeztem. A Vhr. 3. (7) bekezdése alapján a létesítési engedély a vízgazdálkodási szempontokra figyelemmel az abban meghatározott ideig hatályos. A hatály az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint, valamint a (7a) bekezdésben foglalt eltérések figyelembevételével meghosszabbítható. Az eljárás során a BM rendelet 1. melléklet 2.2.c) pontja alapján meghatározott, ,- Ft eljárási költség megfizetésétől a BM rendelet 9. -a alapján tekintett el a Hatóság. A népegészségügyi és talajvédelmi szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjai megfizetésre kerültek. Egyéb eljárási költség nem merült fel. A fellebbezéshez való jogot az Ákr (1) bekezdése, valamint a Vgtv. 29/A. -a biztosítja, előterjesztésének idejét az Ákr (3) bekezdése állapítja meg. A fellebbezési eljárás díja a BM rendelet 3. (1) bekezdése alapján a BM rendelet 1. mellékletben meghatározott díjtétel 50%-a. Tájékoztatom, hogy az Ákr ában foglaltak alapján, ha az ügyfél a Hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. Az Ákr (1) bekezdése értelmében a végrehajtást ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik a döntést hozó hatóság, másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság rendeli el. Az ügyintézésre nyitva álló határidő az Ákr. 50. (2) bekezdés c) pontja szerint 60 nap. Tájékoztatom, hogy a Hatóság a fent meghatározott eljárási határidőn belül hozta meg döntését. Az ügyintézési határidő leteltének napja: napja. Tájékoztatom, hogy az ügyintézési határidőbe nem számít bele az Ákr. 50. (5) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak alapján az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének, valamint ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama. Felhívom az Engedélyest, hogy nyilatkozzon a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül, hogy igényt tart-e a Hatóságra benyújtott és az eljárás lezárása után a vízikönyvi, illetve az engedélyezési záradékkal ellátott példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra. Tájékoztatom, hogy a Hatóság a fennmaradó tervdokumentációk tárolásáról a határozat véglegessé válását követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek. A Kvt. 49/A. alapján a vízvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult az Információs Rendszer vízvédelemmel kapcsolatos adataihoz való közvetlen hozzáférésre, továbbá az Információs Rendszerben adatok rögzítésére. A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet alapján intézkedem a jelen határozat Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerbe történő rögzítéséről. 15

16 Tájékoztatom, hogy jelen határozat véglegessé válását követően a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V.18.) KöM rendelet 1. (1) bekezdését követve intézkedem a hatósági határozat hatósági nyilvántartásba való bejegyzése iránt. Vízügyi hatáskörömet a Vgtv a és a Vhr. 1. (1) bekezdése, vízvédelmi hatáskörömet a Kvt. 66/A. -a, és a 223/2014. (IX.4.) Korm. rend. 10. (3a) bekezdése, a vízügyi és vízvédelmi illetékességemet a 223/2014. (IX.4.) Korm. rend. 10. (1) bekezdése és 2. mellékletének 1. pontja, állapítja meg. Jelen döntés fellebbezés hiányában, külön értesítés nélkül a fellebbezési határidő leteltét követő napon véglegessé válik. Kelt, Győr, elektronikus dátumbélyegző szerinti napon Tisztelettel: Sallai Péter tűzoltó dandártábornok, tanácsos igazgató távollétében: Sipos Bernadett hatósági szolgálatvezető-helyettes 16