MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY

Átírás

1 XXVIII. évfolyam, szám MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY XXVIII. évfolyam, 2. szám "Műszaki katonák alatt értjük azt a hadrakelt nagy családot, amely nem csak fegyverrel a kézben küzdött, hanem tudásával, különleges fölszerelésével, kiképzésével és leleményességével a küzdő csapatok leghűségesebb és nélkülözhetetlen segítőtársa volt." (Jacobi Ágost utászezredes, 1938) 2018.

2 Kiadja: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara, valamint a Magyar Hadtudományi Társaság Műszaki Szakosztálya Megjelenik negyedévente Felelős kiadó: Főszerkesztő: Web megjelenés: Szerkesztőbizottság: Szerkesztőség címe: Dr. POHL Árpád ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja és Dr. habil. KOVÁCS Tibor, PhD, a Műszaki Szakosztály elnöke Dr. habil. KOVÁCS Tibor, PhD KOVÁCSNÉ LEBEDY ÁGNES Dr. Árpád LŐRINCZ, PhD Slovak Association for Blasting and Drilling, Slovakia /Fúrás- és Robbantástechnikai Egyesület, Szlovákia Dr. HORNYACSEK Júlia, PhD National University of Public Service/Nemzeti Közszolgálati Egyetem Dr. habil. HORVÁTH Tibor, PhD National University of Public Service/Nemzeti Közszolgálati Egyetem Dr. KOVÁCS Zoltán, PhD National University of Public Service/Nemzeti Közszolgálati Egyetem DR. KUTI Rajmund, PhD Széchenyi István University/Széchenyi István Egyetem Prof. Dr. PADÁNYI József, DSc National University of Public Service/Nemzeti Közszolgálati Egyetem Dr. Pavel MANAS, PhD University of Defence, Czech Republic/Védelmi Egyetem, Csehország Dr. TÓTH Rudolf, PhD National University of Public Service/Nemzeti Közszolgálati Egyetem KOVÁCSNÉ Lebedy Ágnes National University of Public Service/Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Vezetőképző Intézet, Műveleti Támogató Tanszék, Műszaki Szakcsoport, Budapest, Hungária krt A. épület 3. emelet, 330. iroda Levelezési cím: 1581 Budapest, Pf.:15. kovacs.zoltan@uni-nke.hu Web: denes.kalman@uni-nke.hu Telefon: (1) / mellék HM (2) A megjelent publikációk html és pdf formátumban 5 évig érhetők el on-line formában. Ezt követően a cikkek DVD-ROM-on kerülnek archiválásra, és a NKE Egyetemi Könyvtárában férhetők hozzá. Az on-line archívumban továbbra is megtalálhatók az addig megjelent cikkek dátum, szerző, cím és rezümé szerinti rendszerezésben. Az on-line folyóirat archiválása az Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisában ( is megtörténik. ISSN (Online)

3 XXVIII. évfolyam, szám A XXVIII. évfolyam számban megjelent cikkeket lektorálták: Dr. habil. Berek Tamás (PhD) Dr. habil. Endrődi István (PhD) Dr. habil. Farkas Tibor (PhD) Prof. Dr. Fórizs Sándor (CSc) Dr. habil. Kátai-Urbán Lajos (PhD) Dr. Kovács Ferenc (PhD) Dr. habil. Kovács Tibor (PhD) Dr. Kovács Zoltán (PhD) Dr. habil. Kuti Rajmund (PhD) Dr. Pántya Péter (PhD) Dr. Schweikchardt Gotthilf (PhD) Dr. Tóth Rudolf (PhD)

4 XXVIII. évfolyam, szám T A R T A L O M BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa... 3 KRETZ ANDRÁS: Környezetbiztonsági rehabilitáció értelmezése a környezetvédelem és a katasztrófavédelem szemszögéből HORVÁTH PÉTER, BALLAGI ÁRON, NAGY ATTILA, KUTI RAJMUND: Az exoskeleton katonai alkalmazási lehetőségei FEHÉR KRISZTINA: Alternatív tüzelőanyagok alkalmazása a repülésben HORVÁTH PÉTER, SZABÓ JÓZSEF: A fejlődés perspektívái a Zala Különleges Mentők tevékenységében a pszichés és fizikai megterhelések leküzdésére MEGYERI LAJOS: Elektronikus információs rendszerek biztonsági menedzsmentje RONYECZ LILLA: A létfontosságú rendszerelemek kijelölési eljárásának tapasztalatai ZÖLDI JÁNOS ANTAL: Hibrid járművek kármentési sajátosságai közlekedési balesetek során DR. HABIL. HORVÁTH TIBOR: Rögtönzött robbanótestek (C-IED) hatástalanításának veszélyhelyzetei, kezelésük lehetőségei SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész KRETZ ANDRÁS: Az ivóvízkészlet-szennyezés fajtái, különös tekintettel a biológiai szennyeződésekre JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I KÓS GYÖRGY, PÁNTYA PÉTER: Hi-Lift Jack First Responder alkalmazása

5 NÉMEDI NÁNDOR: A vízbiztonság klimatikus adaptációjának perspektívája TÓTH TIBOR MAJOR GÁBOR: A légi felderítés és adatgyűjtés szerepe az önkéntes mentőszervezetek munkájában URBÁN ANETT: A tűzoltók egészségmegőrzésének lehetőségei Dr. Lukács László Dr. Balogh Zsuzsanna: Turisztikai létesítmények, események robbantásos fenyegetettsége BODA PÉTER: A magyarországi vasúti árutovábbítás elemei, az elemek érzékenysége és ellenálló képessége a katasztrófahelyzetek hatásaival szemben CSURGÓ ATTILA: A katonai táborok védelmének kialakítása, az erők védelme, az improvizált robbanószerkezetek elleni hatásokkal szemben VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében KALUZSA ANIKÓ, KUTI RAJMUND, BEREK TAMÁS: Biztonsági szempontok a vízellátásban

6 XXVIII. évfolyam, szám Bükkösi Raymond 1, Papp Ferenc 2, Merczel Dániel 3 A SZABAD FORMÁJÚ ACÉLSZERKEZETI TÉRLEFEDÉSEK ROBUSZTUSSÁG VIZSGÁLATA ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ OPCIÓS MÁTRIXA (ON THE ROBUSTNESS OF FREEFORM TRIANGULATED STEEL DOMES WITH OPTIONS ANALYSIS) A cikk a szabadformájú acél tartószerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálatával foglalkozik. A vizsgálatot ma még szűk körben alkalmazzák. A vizsgálat alapelveit már lefektették, de a ténylegesen vizsgált szerkezeti rendszer esetén figyelemmel kell lenni az adott szerkezetre elvégzett kockázatelemzés eredményeire. A cikkben egy lehetséges vizsgálati módszer kerül bemutatásra, ami releváns képet ad a tartószerkezet várható viselkedéséről roncsolás hatására. A vizsgálat számítási eredményeihez használt módszerek a következők voltak: végeselemes, véges héjelemes és véges test elemes numerikus modellek. Ezen eredményeket felhasználva lehet döntést hozni a robusztusság vizsgálat módjára vonatkozóan. Cél, hogy a vizsgálatok megbízható képet adjanak a tartószerkezet várható viselkedéséről, szándékos károkozás, nem várt baleseti esemény bekövetkezésénél, illetve a szerkezet élettartama alatt szükséges karbantartási munkálatok tekintetében. A döntéstámogató opciós mátrix a sok szempontot felölelő és szabadon alakítható értékelési és döntést támogató módszer lényegi része. A cikk egy ilyen döntéstámogató mátrix gyakorlati alkalmazhatóságát is bemutatja. Kulcsszavak: szabadformájú acélszerkezeti térlefedés, progresszív tönkremenetel, robusztusság, döntéstámogatás The article focuses on the robustness analysis of freeform steel gridshell domes. This type of study does not have a widespread application. Although the principles of the analysis are well established, the practical application to a specific structural design project needs to rely on the risk assessment carried out for the project. In the article a possible method of analysis is presented that gives an insight into the behaviour of the damaged structure. The methods adopted for the study were beam, shell and solid-element finite element analysis. The results of the above investigations determine the need and method of the robustness analysis. The objective of the analysis is to obtain a comprehensive understanding of the expected behaviour of the structure in terms of effects such as vandalism, accidental effects and maintenance. The options matrix, resulted by the risk assessment, is an adaptable and fundamental tool used in the decision making process. The article presents the practical application of such a matrix. Keywords: freeform steel roof, progressive collapse, robustness, decision making support 1 Bükkösi Raymond: Széchenyi István Egyetem, Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola, PhD. hallgató, raymond.bukkosi@arcs.hu ORCID: Dr. Habil Papp Ferenc: Széchenyi István Egyetem, Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék, egyetemi tanár, tanszékvezető cím: papp.ferenc@sze.hu ORCID: Dr. Merczel Dániel PhD: Arup Fejlett Technológiák és Kutatás csoport London, Egyesült Királyság, kutatómérnök, cím: daniel.merczel@arcs.hu ORCID: X 3

7 BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa BEVEZETÉS A szabadon formált ( free form ) acélszerkezeti építészet egyre szélesebb körben kezd terjedni világszerte, beleértve hazánkat is. A térforma szabad tervezésének sokáig korlátot szabtak az egyes tervezési módszerek és az azokat alkalmazó tervező programok. A tervező szoftverek az elmúlt évtizedben jelentős fejlődésen mentek át. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően a szerkezeti modellek tervezési paramétereinek variálhatósági intervallumai egyre bővülnek. A szakirodalom egyik kiemelt témája a térforma parametrikus modelljének létrehozása, ami biztosítja az automatizált formagenerálást. Az ilyen típusú formagenerálás komplexen képes kezelni a free form építészetben leggyakoribb héjszerkezeti alakokat, és azon túlmenően a teljes szerkezeti struktúrát. A héjszerkezetet alkotó hálózati topológia fontos szerepet játszik a szerkezet erőjátékának alakulásában, és az azt alkotó csomóponti kialakítások meghatározásában is [4], [5], [6], [8]. A szabad formájú térlefedések variálhatóságuk, kis helyigényük és gyors kivitelezhetőségük végett ideális megoldást jelentenek a kihelyezett támaszpontok létesítésénél, illetve a felderítést végző radar állomások fejegységeinek építésénél. A szerkezeti rendszerek kis fajlagos tömegük és standardizált voltuk miatt ideálisan és gyorsan szállíthatók és kézi erővel telepíthetők. A szabad forma megalkotása mellett kiemelt szerepe van a csomópontok kialakításának, gazdaságos gyári megvalósíthatóságának is. Egy átlagos szabad formájú acélszerkezetben nem ritka, hogy ezernél is több, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő csomópontot kell kialakítani. Sok tanulmány foglalkozik a szerkezetek optimálásának kérdéskörével. A létrehozott módszerek az optimális szerkezeti rendszer automatikus felvételére törekszenek, minél több szerkezetei paraméter figyelembevételével. A paraméterek köre kiterjed az anyagfelhasználás minimalizálására, illetve a szilárdsági kihasználtság maximalizálására, de a használhatósági kritériumokra is. A módszerek használata és továbbfejlesztése megkönnyíti és felgyorsítja a bonyolult free form szerkezetek rendeltetésszerű működését biztosító számítások végrehajtását, de sok esetben nem veszik figyelembe a megvalósíthatóság és gyárthatóság kérdését. Az utóbbi szempontokat érvényre juttató paraméterek beépítése az alkalmazott módszerekbe további kutatást és fejlesztést igényel [4], [7], [8]. Az előbbi szempontokon túlmenően fontos szempont a szerkezet optimális alakjának és hálózatának megválasztásánál a szerkezet robusztussága is [1], [2], [3], [9]. A TARTÓSZERKEZETEK ROBUSZTUSSÁG VIZSGÁLATA A tartószerkezetek robusztusságának vizsgálata a szándékos károkozásnak és a baleseti haváriának a szerkezetre gyakorolt hatását vizsgálja. Ide tartozik még a szerkezet élettartama során elvégzett fenntartási, javítási tevékenységek lokális hatásának a globális viselkedésre gyakorolt hatásai is. A robusztusság vizsgálat az alábbi kérdésekre ad választ [1], [2], [3], [9]: Hogyan viselkedik a szerkezet szándékos károkozás, baleseti havária bekövetkezés esetén? Hogyan alakul a szerkezet tönkremenetele a nem kívánt hatásokra? MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 4

8 BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa Mennyire érzékeny a szerkezet egy adott tönkremeneteli módra? Milyen alternatív statikai teherviselési képessége (redundanciája) van a szerkezetnek? Mekkora és milyen a lokális tönkremenetel hatása a globális szerkezetre? A robusztusság vizsgálat módszerei a szabadon formált ( free form ) szerkezetek esetében. A free form szerkezetek azon körét vizsgáljuk, amelyek egyhéjú rúdszerkezeti modellel írhatóak le. Alapvetően két módszert különböztetünk meg: A szerkezet egyes rúdjait és/vagy csomópontjait véletlenszerű kijelölés (véletlen szám generálással) egyesével, vagy valószínűségi alapon csoportosan, eltávolítjuk. Az így eltávolított elemek, vagy szerkezeti részek már nem vesznek részt a teherviselésben. A modelleken elvégzett analízist kiértékeljük, és összehasonlítjuk a roncsolásmentes szerkezeten végzett analízis eredményeivel. A szerkezet robusztussági érzékenységét az összehasonlítás alapján állapítjuk meg. Az eredeti szerkezeti modell analízisét követően a szerkezet legérzékenyebb pontjain eltávolítjuk az egyes szerkezeti elemeket, vagy szerkezeti részeket. Az így előállt roncsolásos modelleken elvégezzük az analízist, majd az összehasonlító elemzést [2]. A módszer az előbbi általános módszer szűkített változata. A kiértékelés és összehasonlítási paraméterei A szerkezeti modell analízisének kiértékelését a rudak kihasználtsága, a bennük felhalmozott alakváltozási energia és a releváns kritikus teherszorzó, illetve relatív vagy abszolút elmozdulások vizsgálatával célszerű elvégezni [1]. A felsorolt paramétereken felül több paramétert is fel lehet venni, de azok már alacsonyabb reprezentatív indexszel fognak rendelkezni. Az állítás a cikk keretein belül bemutatott free form típusú szerkezeti rendszerre vonatkozik. Az így kapott kiértékelési módszert célszerű hozzárendelni az előbbiekben említett optimálási módszerekhez, és a különböző módon meghatározott szerkezeti paramétereket egy döntés támogató opciós mátrixba célszerű elrendezni. A mátrix segítségével dönthető el az optimális szerkezeti kialakítás. Ezzel előáll egy döntés-támogató módszer, amely magas megbízhatósági indexszel rendelkezik. EGY FREE FORM SZERKEZET ROBUSZTUSSÁG VIZSGÁLATA A cikkben vizsgált szerkezeti térlefedés egy általános alaprajzi elrendezésű, kétszer görbült és egyrétegű héjszerkezet, amely tartalmaz négy magas pontot ( kupola részt) és három mélypontot ( vápa részt). A szerkezet legnagyobb magassága 36 méter, legnagyobb fesztávolsága 190 méter. Az adott méretekkel két különböző hálózati rendszerű tartószerkezetet vizsgálunk. A két kialakítás több iterációs folyamaton keresztül nyerte el a végleges szerkezeti rendszerét. Ezen iterációs folyamatok bemutatása nem képzi a cikk témáját [4], [7], [8]. 5 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

9 BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa Az A jelű szerkezeti kialakítást (háromszöges struktúra) az 1-2. ábrák, 1. ábra: Az "A" jelű szerkezeti topológia, felülnézete. Forrás: a szerző 1, Készítette: a szerző 1 2. ábra: Az "A" jelű szerkezeti topológia izometria nézetei. Forrás: a szerző 1, Készítette: a szerző 1 MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 6

10 BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa a B jelű kialakítást (három-hatszöges struktúra) a 3-4. ábrák mutatják. 3. ábra: A "B" jelű szerkezeti topológia felülnézete. Forrás: a szerző 1, Készítette: a szerző 1 4. ábra: Az "B" jelű szerkezeti topológia izometria nézetei. Forrás: a szerző 1, Készítette: a szerző 1 A szerkezet robusztusság vizsgálatának és eredményeinek bemutatása Jelen cikkben az egyszerűsített robusztusság vizsgálatot alkalmazzuk. A két szerkezeti kialakítás összehasonlíthatóságát szem előtt tartva, a robusztussági vizsgálat során azonos területekről, a szerkezet érzékeny helyeiről kerültek eltávolításra az egyes elemek és a szerkezeti csomópontok. A helyeket a szerkezeti elemek szilárdsági és stabilitásvesztési 7 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

11 BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa kihasználtsága határozta meg. A kihasználtságon túlmenően figyelembe vettük a rugalmas belső energia eloszlását is. Az A jelű szerkezeti kialakítás vizsgálata Az érzékeny helyek vizsgálata alapján az eltávolításra kiválasztott rudakat és az így előállított roncsolt szerkezeti modelleket az 1. táblázat mutatja. A 2. táblázat az eltávolított támaszokat, míg a 3. táblázat az eltávolított csomópontokat és rudakat szemlélteti. Rudak eltávolítása: kiválasztott rúd jele roncsolt szerkezeti modell kiválasztott rúd jele roncsolt szerkezeti modell R1 R2 R3 R4 R5 R6 R7 1. Táblázat: Rudak eltávolítása, Forrás: a szerző 1, Készítette: a szerző 1 MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 8

12 BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa Támaszok eltávolítása: kiválasztott roncsolt szerkezeti modell kiválasztott roncsolt szerkezeti modell támasz jele támasz jele T1 T2 T3 T4 2. Táblázat: Támaszok eltávolítása, Forrás: a szerző 1, Készítette: a szerző 1 Csomópontok és kapcsolódó rudak eltávolítása: kiválasztott roncsolt szerkezeti modell kiválasztott roncsolt szerkezeti modell cs.p. jele cs.p. jele CSP1 CSP2 CSP3 3. Táblázat: Csomópontok és kapcsolódó rudak eltávolítása, Forrás: a szerző 1, Készítette: a szerző 1 Az 1-3. táblázatokban szemléltetett roncsolt modelleken elvégeztük a szerkezeti analízist és a globális stabilitási ellenállás kihasználtságok számítását az MSZ EN szabvány szerint. A mértékadó maximum globális stabilitási ellenállás kihasználtságokat az 5. ábra mutatja. Megfigyelhető, hogy az eredeti károsodásmentes szerkezet kihasználtsága a megfelelő rudak, támaszok és csomópontok eltávolítása után nem változik jelentősen. (Az eredeti kialakítás alacsony kihasználtsága a rendkívüli tervezési helyzet következménye). Említésre méltó kihasználtság növekményt csak az egyes támaszok megszűntetése okozott, azonban tönkremenetel ezen esetekben sem következik be. A 6. ábra a globális stabilitási ellenállás kihasználtságok eloszlását mutatja. Az ábra megmutatja a kihasználtság tartományokba eső végeselem számok változását az egyes roncsolásos esetekben a roncsolás mentes szerkezethez képest. 9 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

13 BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa 70% 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Maximális globális stabilitási ellenállás kihasználtságok 5. ábra: Az A jelű szerkezeti kialakítás maximális globális stabilitási ellenállás kihasználtságai. Forrás: a szerző 1, Készítette: a szerző 1 6. ábra: "A" jelű szerkezet globális stabilitási ellenállás kihasználtságának eloszlása. Forrás: a szerző 1, Készítette: a szerző 1 MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 10

14 BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa 7. ábra: Az A jelű szerkezet belső rugalmas alakváltozási energia változása roncsolás hatására. Forrás: a szerző 3. Készítette: a szerző 3 Az igénybevételek változása a roncsolás következtében nem azonos mértékben befolyásolja a kihasználtságot, ezért a kihasználtság nem ad teljes mértékben reális képet a teherviselés átrendeződésének mértékéről. A 7. ábra azon rudak számát mutatja, melyekben a belső rugalmas alakváltozási energia több (mértékadó teherkombinációból származtatott), mint 10%-ot változik a károsodásmentes állapothoz képest. A diagramon a vertikális tengely jelöli a rudak számát (maximum 1502 db), így az oszlopok hivatottak reprezentálni a 10%-os hatás teljes szerkezethez viszonyított kiterjedését. Látható, hogy egyes esetekben több, mint a szerkezet egyharmada jelentősen, 10%-nál nagyobb kiterjedésben érintett a teherviselés átrendeződésében. Legkevésbé az egyes rudak eltávolítása zavarja meg az eredeti erőjátékot, bár ezen esetekben is több rúd érintett. Itt meg kell jegyezni, hogy az eltávolított rudak és csomópontok többnyire perem közeliek. A 8. ábra a vizsgált szerkezeti modellek első rugalmas kritikus teherszorzójából származtatott belső rugalmas alakváltozási energia százalékos elosztását mutatja (azonos teherkombináció alatt vizsgálva), oly módon, hogy a mértékadó sajátértékhez tartozó kritikus alaknál a legérzékenyebb szerkezeti elem belső alakváltozási energiájával (mint kritikus alakhoz tartozó maximális belső alakváltozási energia) normálja a többi szerkezeti elem belső alakváltozási energiáját ( MRF = Member Relevance Factor) [10]. Az ordinátán a szerkezeti elemek száma látható, míg az abszcisszán a vizsgált esetek azonosítója és a százalékos részesedés számszerűsítése. Jól megfigyelhető, hogy a roncsolásmentes állapothoz képest a roncsolt állapotoknál az első rugalmas kritikus teherszorzóhoz tartózó belső rugalmas alakváltozási energia eloszlások százalékos elem részesedése átrendeződött, tehát több szerkezeti elem magasabb belső rugalmas alakváltozási energiával rendelkezik a viszonyítási maximális kritikus belső alakváltozási energiájú elemhez képest. A fentebb bemutatott két vizsgálati módszer jól leírja a szerkezet viselkedését teherbírási és stabilitás vesztési oldalról. 11 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

15 BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa 8. ábra: Az A jelű szerkezeti kialakítás rugalmas belső alakváltozási energia eloszlása, az első kritikus teherszorzóból származtatva. Forrás: a szerző 1, Készítette: a szerző 1 A fentiek alapján megállapítható, hogy a szerkezet nagyfokú teherbírási tartalékkal rendelkezik a rendkívüli és lokalizált károk bekövetkezésével szemben. A tartószerkezet magasfokú redundáns viselkedést mutat, aminek köszönhetően a teherviselési útnak nagyszámú alternatívája van az elsődleges károsodásmentes útvonal megszűnése esetén. Ez az oka annak, hogy lokalizált szerkezeti károk kiterjedése hatékonyan gátolt, további tönkremenetelek nem következnek be. A szerkezeti pontok elmozdulásának vizsgálata megerősítette a magas fokú redundáns viselkedést, valamint visszaigazolta, hogy a lokális hatásoknak nincs jelentős globális hatása. A B jelű szerkezeti kialakítás vizsgálata Az érzékeny helyek vizsgálata alapján az eltávolításra kiválasztott rudakat és az így előállított roncsolt szerkezeti modelleket az 4. táblázat mutatja. A 5. táblázat az eltávolított támaszokat, míg a 6. táblázat az eltávolított csomópontokat és rudakat szemlélteti. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 12

16 Rudak eltávolítása: BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa kiválasztott roncsolt szerkezeti modell kiválasztott roncsolt szerkezeti modell rúd jele rúd jele R1 R2 R3 R4 R5 R6 R7 Támaszok eltávolítása: 4. Táblázat: Rudak eltávolítása, Forrás: a szerző 1, Készítette: a szerző 1 kiválasztott roncsolt szerkezeti modell kiválasztott roncsolt szerkezeti modell támasz jele támasz jele T1 T2 T3 T4 5. Táblázat: Támaszok eltávolítása, Forrás: a szerző 1, Készítette: a szerző 1 13 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

17 BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa Csomópontok és kapcsolódó rudak eltávolítása: kiválasztott roncsolt szerkezeti modell kiválasztott roncsolt szerkezeti modell cs.p. jele cs.p. jele CSP1 CSP2 CSP3 6. Táblázat: Csomópontok és kapcsolódó rudak eltávolítása. Forrás: a szerző 1, Készítette: a szerző 1 A mértékadó maximum globális stabilitási ellenállás kihasználtságokat a 9. ábra mutatja. Megállapítható, hogy a B szerkezeti kialakítás sokkal érzékenyebb a közbenső rudak, a csomópontok eltávolítására, illetve a kihasználtságok tekintetében, mint az A kialakítás. Az eredmények jól mutatják, a B jelű szerkezeti kialakítás alternatív teherviselési útvonalainak korlátozottságát. A teherbírási tartalék már önsúlyra is közel kimerül, ezért megállapítható, hogy a B jelű szerkezeti kialakítás a robusztusság szempontjából túlzottan érzékeny. 90% 85% 80% 75% 70% 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Maximális globális stabilitási ellenállás kihasználtságok 9. ábra: A B jelű szerkezeti kialakítás maximális globális stabilitási ellenállás kihasználtságai. Forrás: a szerző 1, Készítette: a szerző 1 MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 14

18 BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa 10. ábra: "B" jelű szerkezet globális stabilitási ellenállás kihasználtságának eloszlása. Forrás: a szerző 1, Készítette: a szerző 1 A 10. ábra a globális stabilitási ellenállás kihasználtságok eloszlását mutatja. Az ábra megmutatja a kihasználtság tartományokba eső végeselem számok változását az egyes roncsolásos esetekben a roncsolás mentes szerkezethez képest. A 11. ábra azon rúdelemek számát mutatja, melyekben a belső rugalmas alakváltozási energia több (mértékadó teherkombinációból származtatott), mint 10%-ot változik a károsodásmentes állapothoz képest. Látható, hogy egyes esetekben a lokális roncsolási hatás közel az egész szerkezetre kiterjed. A B jelű szerkezeti kialakítás redundanciája nagyságrenddel kisebb, mint az A kialakításé. 11. ábra: A B jelű szerkezet belső rugalmas alakváltozási energia változása roncsolás hatására. Forrás: a szerző 3. Készítette: a szerző 3 15 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

19 BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa A 12. ábra a vizsgált szerkezeti modellek első rugalmas kritikus teherszorzójából származtatott belső rugalmas alakváltozási energia százalékos eloszlásait mutatja, melynek részletesen ismertetett elveit lásd a 8. ábránál. A módszer jellegéből adódóan a stabilitás vesztési eloszlások nem mutatnak drasztikus változást, mivel a viszonyítási kritikus belső alakváltozási energia értéke magas, a roncsolásos eseteket követően a normálás magas belső energia értékkel történik így az eloszlások nem mutatnak nagy eltéréseket. 12. ábra: A B jelű szerkezeti kialakítás rugalmas belső alakváltozási energia eloszlása, az első kritikus teherszorzóból származtatva. Forrás: a szerző 1, Készítette: a szerző 1 A számított elmozdulások kiértékelése megerősítette a B kialakítás alacsony fokú redundáns viselkedését, és visszaigazolta, hogy a lokális hatások jelentős hatással vannak a globális viselkedésre. Az elvégzett vizsgálatok igazolják, hogy a B szerkezeti kialakítás sokkal érzékenyebb a lokális roncsolási hatásokra, mint az A jelű szerkezeti kialakítás. Mind az elmozdulások, mind pedig a kihasználtságok növekedése két-háromszoros értéket mutatnak. A B jelű szerkezeti kialakítás állékonysága azon esetekben, ahol kisszámú rúdban nő meg a teherbírási részesedés (T2, T3 esetek), kiemelten romlik. Ennek nyilvánvaló oka a szerkezeti struktúrából adódó alternatív teherviselési útvonalak hiánya. A kiemelten érzékeny helyek a támaszok környezetében vannak. Összegezve, a B jelű szerkezet egyes lokális roncsolódásának hatása befolyással van a globális állékonyságra, a szerkezet alacsony redundancia fokkal rendelkezik, de progresszív tönkremenetel itt sem áll elő A DÖNTÉSTÁMOGATÓ OPCIÓS MÁTRIX A döntéstámogató opciós mátrix módszerének az ideális, illetve optimális szerkezet kiválasztásánál lehet fontos szerepe. A 3. fejezetben bemutatott robusztusság vizsgálat az opciós mátrix egyik sorát képzi. A mátrix összeállítását az alábbiakban mutatjuk be. A következő lépés a kiértékelési és összehasonlítási szempontrendszer felállítása. A mátrix első oszlopába kerülnek az összehasonlítandó szempontok, az első sorba kerülnek a vizsgált szerkezeti típusok azonosítói. A mátrix többi eleme a részletes vizsgálati eredmények reprezentatív összefoglalóját tartalmazza. A mátrix első oszlopának és első sorának kivételével az összes további érték egy előre meghatározott osztályzási rendszer alapján MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 16

20 BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa indexet kap. Az index lehet akár színkód vagy osztályzat is. Ennek megfelelően kidolgoztunk az ismertetett általános szabadformájú acélszerkezeti térlefedésekre alkalmazható döntéstámogató opciós mátrix struktúráját. Az általános szempontrendszer és az opciós mátrix bemutatásánál mellőztük a vizsgálatok részletes ismertetését. A mátrix indexelt részein szín kódolást alkalmaztunk. A három színhez megfelelőségi szinteket rendeltünk. zöld: jó, egyszerű, ideális, narancs: közepes, összetett, elfogadható, vörös: nem jó, komplikált, problémás, A döntéstámogató opciós mátrix szempontrendszere a következő: A szerkezet teljesítőképességének szempontjai: o kihasználtságok, o elmozdulások, o kapcsolatok kihasználtsága (csavarozott és hegesztett kapcsolatok), o kapcsolatok kihasználtsága (támasz csomópontok), o rugalmas kritikus teherszorzó, o első saját-frekvencia, o vízfelhalmozódás, o robusztusság, Mennyiségi összehasonlítás: o anyagmennyiségek, o rudak és csavarozott kapcsolatok száma, o burkolati rendszer (etilén-tetrafluoroetilén anyagú fólia), Gyárthatóság és szerelhetőség: o csomópontok szerelhetősége és gyárthatósága, o szállításhatóság, o szerelési egységek, o támasz (vasbeton alszerkezet), Az opciós mátrixot a 7. táblázat mutatja. A bemutatott döntéstámogató opciós mátrix a szakmai vizsgálatok kiértékelését, vizuális eredményközlését szolgálja. A mátrix tetszőleges számú szempontot és szerkezeti verziót/kialakítást tartalmazhat. A magyarázó színkódok helyett súlyozott értékekkel ellátott pontozási struktúra is alkalmazható, ami pontosabb kimutatásokat tesz lehetővé, ahol a kimutatások összegezhetőek, egyszerűen összehasonlíthatóak. Az intervallum skálák segítségével a szerkezeti rendszereket osztályozni, rangsorolni tudjuk a fontosabb értékelési kritériumoknak megfelelően. 17 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

21 BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa Színkód: Jó, egyszerű, ideális Közepes, összetett, elfogadható Nem jó, komplikált, problémás verzió Háromszöges szerkezet V17-AB szerkezet "pók" szerelési egységekkel szepont Kihasználtságok max 82% max 94% A szerkezet teljesítő képessége A szerkezet teljesítő képessége Elmozdulások Kapcsolatok kihasználtsága - Csavarozott kapcsolat Kapcsolatok kihasználtsága - Hegesztett csomópont Dx=33mm Dy=16mm DZ=35mm A rúdvégeken vastagítás szükésges Dx=43mm Dy=55mm DZ=140mm A rúdvégeken vasatgítás nem szükséges 6 csatalakozó rúdvég illesztése 4 csatlakozó rúdvég illesztése Kapcsolatok kihasználtsága - Támasz csomópont MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 18

22 BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa Kritikus kihajlási teherszorzó 2,93 3,16 Első sajátfrekvencia 1,59 1,405 A szerkezet teljesítő képessége Víz felhalmozódás Víz felhalmozódás nem jelentős és nem mértékadó A háromszögletű felületekben kevésbé áll meg a víz A dróttal megerősített háromszögek lehet, hogy nem szakadnak ki a vízteher alatt A vízfelhalmozódás jelentősebb A hatszögletű elemekben jobban megáll a víz A hatszögletű elemek (az adott méretek mellett) biztosan kiszakadnak csillagalakú megerősítéssel is. Robosztusság Támaszok megszűnése jelentős kihasználtság növekedés eredményezhet, de az állékonyság nem veszélyeztetett, a tartalék bőven elégséges. Rudak és csomópontok izolált tönkremenetele nem befolyásolja a globális viselkedést jelentősen és a helyreállítás könnyen és biztonságosan végrehajtható. Támaszok megszűnése igen jelentős kihasználtság növekedést eredményezhet. Az állékonyság megmaradhat, de a teherbírási tartalék közel kimerülhet. Rudak és csomópontok tönkremenetele mérsékelt hatású. A helyreállítás nehezebb. Anyagmennyisége k Statikai tömeg: 770t Teljes tömeg: 960t Összes rúdhossz: 9788m Csavarozott toldások száma:2689 Statikai tömeg: 564t Teljes tömeg: 720t Összes rúdhossz: 6170m Csavarozott toldások száma:1069 Mennyiségi összehasonlítás Rudak és Belső csomópontok száma: 539 csavarozott Támasz csomópontok száma: 112 kapcsolatok száma Rudak száma: 1502 ETFE Fólia 964db háromszögletű fólia élek egy síkban drótos megerősítés szükséges lehet Belső csomópontok száma: 505 Támasz csomópontok száma: 124 Rudak száma: db hatszögletű fólia 376db háromszögletű fólia hatszögletű fólia élek nem egy síkban drótos megerősítés biztosan szükséges A hatszögletű panelek kivetelezhetősége kérdéses azok mérete miatt 19 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

23 BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa Csomópontok szerelhetősége és gyárthatósága A hat-rudas csomópontok gyártása nehezebb és több készül nagyobb mennyiségű helyszíni szerelt kapcsolat készül. A négy-rudas csomópontok gyártása egyszerűbb lehet, de a rudak nem csupán csonkok. Lényegesen kevesebb helyszíni csavarozott kapcsolat. Szállítás Egyenes rudak és kompakt csomópontok szállítása és emelése. Kiterjedtebb, térbeli, négy-lábú "pókok" szállítása szükséges, de becslések alapján az űrszelvénybe be lehet férni. Gyáthatóság, szerelhetőség Szerelési egységek Támasz - vasbeton interface Rudak és csomópontok külön, vagy ezek előszerelt egységei. Nagy számú, könnyű emelés. A kapcsolat alját előre be lehet állítani és a tetejét beemelve egy nagyátmérőjű csavart kell behelyezni. Nagyobb komponensek emelése. Lényegesen kevesebb emelés. A kapcsolat pozicionálást követően utólagos aláöntés szükséges, megnövekedett lehorgonyzó szerelvény. Állványzat szükség A szerkezetben számos alternatív teherviselési út van és a szerkezet A szerkezetben kevesebb a teherviselési út. A szerelési sorrend nyomatékbíró kapcsolatok nélkül is bármely szerelési állapotban kötöttebb. állékony. Több csomópont ideiglenes megtámasztása lehet szükséges, de Kvázi szabad szerelés esélye kevés állvány alkalmazással lehetséges. várhatóan csak a szerelés adott környezetében. 7. Táblázat: A vizsgált free form lefedő szerkezet döntéstámogató opciós mátrixa. Forrás: a szerző 1, Készítette: a szerző 1 ÖSSZEFOGLALÁS A cikk rávilágít a szabadformájú acélszerkezeti térlefedések komplex tervezésének bonyolultságára és szerteágazó problémaköreire. A problémák és a felvetett kérdések megválaszolásának érdekében folyamatos kutatásokat és fejlesztéseket végzünk. A részletesen bemutatott robusztusság vizsgálat viszonylag új kutatási terület, aminek vizsgálati módszerei folyamatosan finomodnak. A feldolgozott irodalmakban vizsgált többszintes épületek robusztusság vizsgálatai felhasználhatók a free form acélszerkezeti térlefedéseknél is. A free form szerkezetek egyedi tulajdonságai miatt a módszereket a sajátos szerkezeti viselkedéshez kell igazítani. Az ismertetett vizsgálati módszer bemutatta a szabadformájú acélszerkezeti térlefedések egy lehetséges robusztusság vizsgálatát, továbbá ismertette, hogy milyen elvek és megfontolások alapján lehet azt hatékonyan és szemléletesen alkalmazni. A döntéstámogatást elsegítő és összehasonlító mátrix szemléletesen mutatja az egyes szerkezeti kialakítások tulajdonságait. Az elkészített mátrix jól szemlélteti annak rugalmas alakíthatóságát, ezzel is megfelelve a vele szemben támasztott követelményeknek. A módszer általánosítása további kutató munkát igényel. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 20

24 BÜKKÖSI RAYMOND, PAPP FERENC, MERCZEL DÁNIEL: A szabad formájú acélszerkezeti térlefedések robusztusság vizsgálata és döntéstámogató opciós mátrixa Köszönetnyilvánítás A jelen kutatást az EFOP projekt támogatta. Továbbá szeretnénk köszönetet nyilvánítani az ipari támogatásért a KÉSZ Holding Zrt.-nek, FELHASZNÁLT IRODALOM [1] B.A. Izzudin, A.G. Vlassis, A.Y. Elghazouli, D.A. Nethercot: Progressive collapse of multi-storey buildings due to sudden column loss Part I: Simplified assessment framework., Engineering Structures 30 (2008): [2] A.G. Vlassis, B.A. Izzudin, A.Y. Elghazouli, D.A. Nethercot: Progressive collapse of multi-storey buildings due to sudden column loss Part II: Application., Engineering Structures 30 (2008): [3] Feng Fu: Progressive collapse analysis of high-rise building with 3-D finite element modeling method., Journal of Constructional Steel Research 65 (2009): [4] Gidófalvy Kitti: Szabad formájú szerkezetek tervezése, Magész Acélszerkezetek, Vol. 7, No. 2 (2010): [5] Mészáros Lívia: Nagy fesztávú centrális terek acélszerkezetes lefedése rácsos héjszerkezet., Magész Acélszerkezetek, Vol. 7, No. 2 (2010): [6] Dr. Gilyén, Nándor: Szerkezet és forma az építészetben, Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 1982 [7] Maggie Kociecki, Hojjat Adeli: Two-phase genetic algorithm for size optimization of free-from steel space-frame roof structures., Journal of Constructional Steel Research 90 (2013): [8] Romvári Péter: Parametrikus tervezés a gyakorlatban, Építészfórum, [9] SCI P391, Structural Robustness of Steel Framed Buildings, 2011 [10] József Szalai: Use of Eigenvalue Analysis for Different Levels of Stability Design, SDSS Rio 2010 Stability and Ductility of Steel Structures E. Batista, P. Vellasco, L. de Lima (Eds.),Rio de Janeiro, Brazil, September 8-10, MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

25 XXVIII. évfolyam, szám Kretz András 1 KÖRNYEZETBIZTONSÁGI REHABILITÁCIÓ ÉRTELMEZÉSE A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A KATASZTRÓFAVÉDELEM SZEMSZÖGÉBŐL (THE INTERPRETATION OF ENVIRONMENTAL SAFETY REHABILITATION FROM THE POINT OF PERSPECTIVE OF ENVIRONMENTAL PROTECTION AND DISASTER PROTECTION) Környezetünk védelme napjaink egyik kiemelt feladatához tartozik, mert a fenntartható fejlődés betartása mellett biztosítani kell a jövő nemzedékének is a lehetőséget arra, hogy a természeti értékeket megőrizzék. Az emberi tevékenységek, illetve a különböző természeti katasztrófák számos környezeti problémát generálnak. A cikkben a szerző rendszerezi a környezethez tartozó legfontosabb fogalmakat, vizsgálja a környezetbiztonság, a környezetvédelem és a rehabilitáció egymáshoz viszonyított szoros kapcsolatát és egyben rávilágít a téma aktualitását és fontosságát. Kulcsszavak: környezetbiztonság, környezetvédelem, környezetbiztonsági rehabilitáció, katasztrófavédelem Protecting our environment is one of our top priorities today, because we must ensure that future generations have the opportunity to preserve natural values while respecting sustainable development. Human activities and various natural disasters generate many environmental problems. In this article, the author systematizes the most important concepts of the environment, examines the close relationship between environmental safety, environmental protection and rehabilitation, and highlights the relevance and relevance of the topic. Keywords: environmental safety, environmental protection, environmental safety rehabilitation, disaster prevention BEVEZETÉS Napjainkban kiemelt fontosságú célja és feladata környezetünk védelme. Jogszabályok, nemzetközi egyezmények és különféle szabályozók készültek annak érdekében, hogy megóvjuk a minket körülvevő környezetet és a fenntartható fejlődés biztosítása mellett, lehetőséget adjunk a következő nemzedéknek is a természeti értékek kihasználásának lehetőségére. A téma komplex, sok olyan kérdéskört érint, amelynek teljeskörű elemzését a tanulmány keretei nem teszik lehetővé. A fenntartható fejlődés fogalomköréről azonban mindenképpen szót kell ejteni, hisz mindez olyan rendszert jelent, amely a természeti értékeket megőrzi a 1 Kretz András, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, PhD hallgató, andras.kretz@gmail.com ORCID:

26 KRETZ ANDRÁS: Környezetbiztonsági rehabilitáció értelmezése a környezetvédelem és a katasztrófavédelem szemszögéből jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését.0[1; ] A fenntartható fejlődés három alappilléren nyugszik, ez a szociális, a gazdasági és a környezeti pillér. Mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni, a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvési tervekben.[2; 32. o.] Ehhez a fogalomkörhöz tartozik a környezetvédelem és a környezetbiztonság, valamint a különböző természeti, civilizációs katasztrófák, továbbá az egyéb emberi tevékenységek kapcsán kialakult károk felszámolása, az eredeti állapot visszaállítása, a környezet rehabilitációja is. A civilizációs és a természeti katasztrófák, valamint az egyéb okokból kialakuló veszélyeztetettség megköveteli a védelmi feladatokat ellátó szervezetektől, köztük a katasztrófavédelem különböző szerveitől is a magas szintű szakmai felkészültséget, a szervezetek közötti hatékony együttműködést, továbbá a feladatok végrehajtásához nélkülözhetetlen technikai felszerelések meglétét és készenlétben tartását. Célul tűztem ki, hogy a cikkemben bemutassam a környezet, környezetbiztonság, környezetvédelem és a rehabilitáció fogalmát, ezek egymással való összefüggéseit, valamint a katasztrófavédelemmel való kapcsolatukat. Írásomban áttekintem a témához kapcsolódó legfontosabb jogszabályokat, bemutatom a rendszer egymásra épülésének folyamatait, mindezzel hozzájárulva a teljes folyamat átláthatóságához. Célom, hogy rávilágítsak az esetleges hiányosságokra, illetve meghatározzam az elvégzendő feladatokat, ezzel is hozzájárulva a környezetünk védelméhez. KÖRNYEZET ÉS KÖRNYEZETBIZTONSÁG KAPCSOLATA Környezetünk megóvása és védelme érdekében mindenképpen szót kell ejtenünk a környezetbiztonság fogalomköréről is, hiszen ez a mindennapi életünkben kiemelt szereppel bír. Az alapfogalmak tisztázása után bemutatom a két terület egymáshoz való kapcsolatát és viszonyát is. Környezet és a környezetbiztonság fogalma, értelmezése napjainkban A környezet fogalmán értjük mindazt, ami az élőlényeket körülveszi, ami hat rájuk, és létüket biztosítja. Az ember környezete a bennünket körülvevő világnak az a része, amelyben él és tevékenységét kifejti. Ma a társadalom dinamikus fejlődése és gazdasági növekedése, az új biztonsági kihívások következtében a környezetkutatás és a megoldáskeresés közül az antropogén 2 hatások vizsgálatát tartja elsődlegesnek. A környezet fogalmát a különböző szaktudományok, saját igényeik, nézőpontjuk szerint specifikálják és határozzák meg. A környezet szó gyakran szerepel szóösszetételekben. Ilyen például: a környezettudomány, a környezetvédelem, a környezettudatosság, a környezetszennyezés, a környezetkárosítás, a környezetbiztonság. Ebből is látszik, hogy milyen sok terület áll kapcsolatban a környezettel, akár a megelőzést nézzük, akár a többi területet, mint például a különféle környezetet 2 Az embertől, vagy az emberi tevékenységtől függő, illetve ember, vagy emberi tevékenység által okozott hatás, szennyezés jelzője. 23 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

27 KRETZ ANDRÁS: Környezetbiztonsági rehabilitáció értelmezése a környezetvédelem és a katasztrófavédelem szemszögéből szennyező anyagok meghatározása, az okozott károk minél hamarabbi felszámolása. Fontos, hogy mindezen területek egymással összhangban működjenek, és az elvégzendő feladatok egy célt szolgáljanak, ami a környezetünk megóvása a káros hatásoktól. A környezet elemeit különböző, ezzel foglalkozó szakemberek többféleképpen határozták meg. A környezet jellemzőit vizsgálva, annak bonyolultságából adódóan, a környezeti összetevőket eltérő módon és formában lehet felosztani és csoportosítani. A környezet legfontosabb általános összetevői a természeti környezet, a természetes táj, illetve a mesterséges (épített) környezet. Természetesen a legtöbb környezetben a fenti összetevők több eleme, egyszerre is jelen lehet. A mai városi ember átlagos környezetében szinte mindig dominálnak a mesterséges tárgyak, de igen sokszor jelen vannak természetes részletek, és a társadalmi környezettől is ritkán tudunk teljesen eltekinteni. A környezet jellemzőit az összetevők időről- időre változó aránya határozza meg. A környezet felfogható úgy is, mint a közegek és folyamatok térben és időben zajló egymásra hatása, kölcsönhatása. Magában foglalja a környezeti elemeket, azok rendszereit, folyamatait és szerkezetét. Lényegét mégis legjobban egy egyszerű megfogalmazással határozhatjuk meg, mely szerint, A környezet minden, ami körülvesz bennünket, ami hat ránk, és amire mi hatunk. Korábban a tudósok a földrajzi környezetet a természeti környezettel azonosították, de napjainkban komplexebb az értelmezése, magába foglalja az alábbiakat: a természeti elemeket, a művi környezetet, a társadalmi, a gazdasági, a kulturális elemeket, az emberiséget stb. Végeredményben úgy egyszerűsíthető le, hogy a környezet a természetes (természeti környezet) és mesterséges (művi környezet) környezeti elemek összessége. A környezet egy bonyolult nyílt rendszer, amelynek különböző alrendszerei vannak. Ez arra utal, hogy folyamatos anyag-, energia- és információáramlás van az egyes alrendszerek között. A környezet alrendszereit 4 fő csoportba sorolhatjuk: természeti környezeti alrendszer, átalakított természeti és az épített környezeti alrendszer, társadalmi, gazdasági alrendszer, politikai, kulturális alrendszer. [6, 16 dia.] Az alrendszerek szoros kölcsönhatásban vannak és egymás között különböző folyamatok jönnek létre, alakulnak ki, ezért az alrendszereket komplex, interdiszciplináris módon kell kezelni. Ezen alrendszerek kapcsolatainak vizsgálata vezet az ember környezetre gyakorolt hatásainak megismeréséhez. A környezet alapvető elemei a következők: föld, víz, levegő, élővilág, természetes táj, az épített (települési) környezet. [3; 23. o.] MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 24

28 KRETZ ANDRÁS: Környezetbiztonsági rehabilitáció értelmezése a környezetvédelem és a katasztrófavédelem szemszögéből A környezetbiztonság területét tekintve először is tisztáznunk kell a környezet, és a biztonság fogalmát. A környezet definícióját az előbbiekben már részletesen leírtam, így most a biztonság kérdésével folytatnám. A biztonság általánosságban a fenyegetettség, illetve a veszély hiányát jelenti. A biztonság fogalma állandóan változik, ahogyan a világ átalakul, az emberiség megpróbál ahhoz mindinkább idomulni és alkalmazkodni. Megfigyelhető, hogy az egyes területek (régiók) biztonsági problémái igen eltérőek. Évek múlva talán a vízért folytatott háborúk jelentik majd a legnagyobb veszélyt a föld számos pontján. [4; 27. o.] A biztonság fogalmának legáltalánosabb definícióját az UNESCO 3 társadalomtudományi szótára tartalmazza, miszerint: A biztonság a fizikai veszély hiányát, vagy az e veszéllyel szembeni védelmet jelenti. Ha a biztonság egyes területei sérülnek és az ott kialakult veszélyek hatására károk keletkeznek, ezek helyreállítása érdekében rehabilitációs feladatokat kell végrehajtani. A környezetbiztonság a biztonsághoz hasonlóan, nagyon komplex és folyamatosan megújuló tartammal bíró fogalom (tényező). Az Európai Közösség által elfogadott definíció szerint. A környezeti biztonság az Európai Közösség azon képességét jelenti, hogy a környezeti erőforrások szűkössége és a környezeti károsodás elkerülésével képes fejlődését biztosítani. Egy másik definíció szerint: a mindenkori környezetvédelem adott állapota, annak egyes elemei vonatkozásában külön-külön és együttvéve. A föld, a vizek, a levegő, a természetes és a mesterséges környezetnek az emberekre, a társadalomra, az egész érintett élő és élettelen világra, valamennyi értékre gyakorolt, negatív hatással szembeni védettségnek a mértékében. [5; 115. o.] A különböző meghatározások vizsgálata során kiderül, hogy környezetbiztonságról akkor beszélhetünk, amikor az egyén és annak különböző szintű, helyzetű és összetettségű csoportjai antagonisztikus ellentmondásoktól mentes összhangban, harmóniában vannak az egyes társadalmak, de szélesebb értelemben véve, az egész emberiség természeti, társadalmigazdasági és politikai kulturális környezetével. A napjainkban tapasztalható ökológiai válság alapvető oka az, hogy az emberi tevékenység és a természet közötti harmonikus viszony megbomlott. A környezet és a környezetbiztonság kapcsolata A környezetbiztonság minden ország számára általános és különös jelentőségű feladatok összességét jelenti, amely része a biztonság- és védelempolitikának, a nemzeti biztonsági stratégiának. Elemeit nem külön-külön kell vizsgálni, hanem a biztonsági kategóriák és fogalmak rendszerén belül. A környezetbiztonság egységes rendszerben szemléli az egészségvédelmet, a környezet- és természetvédelmet, a katasztrófavédelmet, az ipar biztonságot, a közlekedésbiztonságot, a gazdaságvédelmet és a társadalom biztonságos működésének a védelmét. Fogalma integrálja azokat a valószínűsíthető káreseményeket és ezek elhárítására tett intézkedéseket, amelyek egyrészt a váratlan és szélsőséges természeti 3 United National Educational Scientific Cultural Organisation: Egyesült Nemzetek Nevelésügyi és Kulturális Szervezete 25 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

29 KRETZ ANDRÁS: Környezetbiztonsági rehabilitáció értelmezése a környezetvédelem és a katasztrófavédelem szemszögéből folyamatok következményei, másrészt az emberi gondatlanságból bekövetkező veszélyes anyagokkal előidézett, vagy a természeti katasztrófák által okozott környezeti krízishelyzeteket.[6, dia] A biztonság abból a szempontból is komplex jelenség, hogy több szinten lehet értelmezni, és elemit különböző módon lehet csoportosítani. Így például, a biztonságot veszélyeztető tényezőket, vagy a biztonság elemeit nemzetközi, illetve nemzeti dimenzióban is lehet értelmezni. Az utóbbihoz tartozik a környezetbiztonság is, amelybe beletartozik a környezet védettsége, a környezeti ártalmak általános foka, a katasztrófa vízrajzi, meteorológiai, közegészség-és járványügyi helyzet, valamint a védekező mechanizmusok, prevenciós rendszerek megléte és állapota. [3; o.] A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a környezetbiztonság minden ország számára általános és különös jelentőségű feladatok összességét jelenti. A környezetbiztonság alapvető területei: a környezet- és természetvédelem; a katasztrófavédelem; az ipari biztonság; a közlekedésbiztonság; gazdaságvédelem az egészségvédelem; a társadalom biztonságos működésének védelme. A természeti és civilizációs ártalmak elleni védelem során biztosítani kell a természeti és civilizációs ártalmak bekövetkezésének megelőzését, a káros hatások továbbterjedésének megakadályozását, következményeinek minimálisra csökkentését vagy kiküszöbölését, a lakosság élet- és munkaképességének, a társadalom és intézményrendszere működőképességének megőrzését, fenntartását, a környezet és az anyagi javak megóvását. A káros hatások következményeinek a lehető legrövidebb időn belüli felszámolását, illetve, az eredeti állapot lehetőség szerinti helyreállítását. A KÖRNYEZET, A KÖRNYEZETVÉDELEM, ÉS A KÖRNYEZETBIZTONSÁG KAPCSOLATA A környezetvédelem fogalma összekapcsolódik Rachel Louise Carson amerikai tengerbiológus, ökológus nevével. Az 1960-as években megjelent írásaitól számítják a környezetvédelem fogalmának létrejöttét. A környezetvédelem fogalma, alapvető területei, a környezetvédelem fejlődése és értelmezés napjainkban A Környezet - és természetvédelmi lexikon szerint: a környezetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységéből származó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradásának érdekében. [7; 248. o.] MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 26

30 KRETZ ANDRÁS: Környezetbiztonsági rehabilitáció értelmezése a környezetvédelem és a katasztrófavédelem szemszögéből A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 4. alapján a környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása. [1; ] Az 1. számú ábra a környezetvédelem és az ember szerteágazó és igen összetett kapcsolatát mutatja. Egyértelműen látszik az is, hogy ez a szakterület számos feladatot lát el, illetve kölcsönhatásainál fogva különböző szektorokat kapcsol össze egymással. 1.ábra: A környezetvédelem területei [8; 6. o.] A környezetvédelem elsődleges célja az ökológiai rendszerek működőképességének fenntartása, a környezeti értékek megőrzése, a természeti erőforrások fenntartható használata, amely a jelen és jövő nemzedékek életfeltételeinek a záloga. Ennek előfeltétele a környezet állapotában végbemenő változások, a környezeti hatások nyomon követése, értékelése; a környezetet érintő hazai és nemzetközi vonatkozású döntéshozatali folyamatok átláthatóvá tétele, és az azokkal kapcsolatos tájékoztatás javítása. A környezetvédelem nem lehet csak védekező jellegű tevékenység, hanem olyan tervszerű környezetfejlesztés, amely a környezetünket szükségleteink szerint, az ártalmak egyidejű megelőzésével alakítja. A környezetvédelem tehát mindazon intézkedések összefüggő rendszere, amellyel az alábbi célok elérését biztosítjuk: a károkat megelőzése, kialakulásuk megakadályozása, az okozott károk megszüntetése, az emberi környezet fejlesztése, a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás. [9; 268.o.] A környezetgazdálkodás a gazdasági tevékenységek olyan összességét jelenti, amelynek során a gazdálkodók környezetkímélő technológiákat alkalmaznak, illetve a tevékenységük során arra törekszenek, hogy ne károsítsák sem a természeti értékeket, sem pedig az emberek egészségét. A környezetvédelem fontos része a természetvédelem, melynek célja az élő és élettelen természet eredeti állapotának megőrzésére, a máig fennmaradt természeti értékek megóvása. 27 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

31 KRETZ ANDRÁS: Környezetbiztonsági rehabilitáció értelmezése a környezetvédelem és a katasztrófavédelem szemszögéből Ez sok esetben csak az ember gazdasági és egyéb tevékenységeinek korlátozásával valósulhat meg.[3; 24. o.] A környezetvédelem nem csak a természetvédelemmel, hanem a mesterséges környezet védelmével is foglalkozik, valamint a különböző emberi tevékenységeket is igyekszik úgy megszervezni, hogy se az embert, se annak természetes és mesterséges környezetét ne károsítsa. Ebből is látszik, hogy a természet- és környezetvédelem szoros kölcsönhatásban van, mert hosszú távon a természetvédelmi területek csak a környezetszennyezés, a károsító hatások megszüntetésével, illetve csökkentésével tarthatók fenn. [8; 7. o.] A tájvédelemnek ezeken kívül vannak még speciális feladatai is, melyek elsősorban a tájvédelmi szempontokat helyezik előtérbe, mint például a táj jellegének megőrzése, a táj esztétikai adottságainak fenntartása.[3; 235. o.] A környezetvédelem kapcsolata a környezettel és a környezetbiztonsággal A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény meghatározza a környezet védelmének alapelveit, melyek közül kiemelem az elővigyázatosság, megelőzés és helyreállítás fogalmát. Elővigyázatosság: a környezeti kockázatok mérsékléséhez, a környezet jövőbeni károsodásának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés; Megelőzés: a környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülésének érdekében a leghatékonyabb megoldások, továbbá a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technika alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszától; Helyreállítás fogalma: Mindazon tevékenységek összessége, melyek célja a természeti és épített környezetben bekövetkezett környezeti károk (környezetkárosodás) felszámolása, enyhítése, további károsodás kialakulásának megakadályozása, valamint az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot visszaállítása, (helyreállítása).[1, 6. ] Ebből is láthatjuk, hogy a környezetvédelem keretében végzett tevékenységeket úgy kell kialakítani, hogy a lehető legkisebb mértékű környezetterhelést idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, illetve elkerülje a környezetkárosodást. Tehát a legfontosabb szempont a környezet megóvása, illetve a környezet biztonságának fenntartása. A témához kapcsolódóan meg kell említenünk a fenntartható fejlődés fogalmát is, miszerint ez egy olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.[10; 67. o.] A fejlődés alapvető célja tehát a szociális jólét, a méltányos életfeltételek lehetőségének biztosítása a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára, ami csak úgy lehetséges, ha közben fenntartható módon hasznosítjuk a természeti erőforrásokat, elkerüljük a káros hatásokat, s különösen a környezet állapotában bekövetkező visszafordíthatatlan változásokat. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 28

32 KRETZ ANDRÁS: Környezetbiztonsági rehabilitáció értelmezése a környezetvédelem és a katasztrófavédelem szemszögéből KÖRNYEZETVÉDELEM, A KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS A KÖRNYEZETBIZTONSÁG ÖSSZEFÜGGÉSEI A környezetvédelem alapvető területei kapcsolatban állnak mind a környezetbiztonság, mind pedig a katasztrófavédelem elemeivel (területeivel). Ezek bemutatásához elengedhetetlen az alábbiak vizsgálata, értelmezése. A katasztrófavédelem célja, a védekezés alapvető területei és feladatai A katasztrófavédelemről szóló évi CXXVIII. törvény 3. - ban megtalálhatjuk a katasztrófavédelem fogalmát, mely szerint a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tevékenységek összességét jelenti, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. [11; 3. 8.] A törvény nem határozza meg a katasztrófavédelem célját, azonban ennek ismerete fontos a védekezés feladatainak és ezzel összefüggésben a védelem megszervezésének és irányításának szempontjából is. A katasztrófavédelem céljaként lehet említeni az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának fokozását, a nemzeti vagyon védelmét, az emberi környezet kritikus események következménye elleni megóvását, mindezt úgy, hogy a rendelkezésre álló erőket hatékonyan használjuk fel és kialakítjuk a védekezés egységes rendszerét. [12; 35. o.] A katasztrófavédelem területének hármas tagozódása a következő: polgári védelem, tűzoltóság, iparbiztonság. Ezen területeken belül számos feladat van, mint például katasztrófaveszély vagy kihirdetett veszélyhelyzet során mind a lakosság védelme, mind pedig a környezet védelme a káros hatások ellen. A katasztrófavédelem szervezetei részt vesznek a különféle természeti katasztrófák okozta károk enyhítésében, illetve a helyreállítási munkálatokban is. Mindez a környezetvédelem szempontjából is igen jelentős, hiszen az ilyen jellegű természeti csapások rendkívül súlyosan károsíthatják a környezetet is. A katasztrófavédelem és a környezetvédelem összefüggései, területeinek kapcsolata a környezetbiztonság szemszögéből Minden katasztrófa okoz valamilyen környezet-terhelést, amelyeket a kárelhárítás és a helyreállítás, az újjáépítés (kárfelszámolás) során korrigálni, javítani kell. [13.a 120. o.] Az emberek régóta érzik a katasztrófák környezetkárosító hatásait, mert pusztító és romboló hatásaik hosszú távú és maradandó károkat okozhatnak a természetben, az épített környezetben, szennyezhetik az egészség szempontjából fontos környezeti területeket, (levegő, víz), veszélyeztetik az ipari létesítményeket és a közlekedés elemeit, stb. Példaként említhetjük a nagy erősségű hurrikánokat, melyek rombolhatják a part menti olajkutakat és 29 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

33 KRETZ ANDRÁS: Környezetbiztonsági rehabilitáció értelmezése a környezetvédelem és a katasztrófavédelem szemszögéből azok berendezéseit, felborítják a tankhajókat. Az ilyen esetek nem csak gazdasági károkat okoznak, hanem a kiömlő olaj a tengerbe kerülve károsítja a környezetet is. A hurrikánok a partoktól a szárazföld felé haladva, törmelékkel és szennyező anyagokkal borítják be a víztározókat, a vízlelő helyeket, az utcákat és a mezőgazdasági területeket. [13; 4. o.] Magyarország alaptörvénye deklarálja, hogy az élethez és a biztonsághoz való jog a legalapvetőbb emberi jog, mely alapján az Országgyűlés szeptember 19-én elfogadta a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. Törvényt [11], ami nagy változást jelentett a katasztrófavédelem szabályozásában. Az Alaptörvény rögzíti a megújult minősített időszakok rendszerét és ezzel összhangban, a törvény, katasztrófák esetén, rendkívüli intézkedések bevezetésével garantálja az ország területén élő lakosság életének, vagyonának biztonságát. Leszögezi, hogy a tűzoltás, a műszaki mentés, a katasztrófák megelőzése, az ellenük való védekezés és irányítás állami feladat, valamint nemzeti ügy. Minden állampolgárnak és személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófa veszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. A törvény a feladatokat különböző csoportokba sorolja, amelyek az események időrendiségét, időszakait jelentik és az egyes időszakokhoz rendelik a feladatokat, illetve a különböző irányítási szintek felelősségeit. A katasztrófavédelem feladatrendszerét a megelőzés, a veszélyhelyzet-kezelés és a helyreállítás egysége jellemzi. Az elsődlegességet a megelőzés (a prevenció) élvezi, amely minden olyan tevékenység vagy előírás alkalmazását jelenti, amely a katasztrófát előidéző okokat megszünteti vagy minimálisra csökkenti, a károsító hatás valószínűségét a lehető legkisebbre korlátozza. [14; 13. o.] A környezetbiztonság magas szintje a természeti környezet védelme mellett, biztosítja a területfejlesztési tevékenység eredményes megvalósítását, a társadalmi-gazdasági fejlődéshez szükséges beruházások és a termelőtevékenység folyamatos és zavartalan működését. Legfontosabb területei az ár- és belvízvédelemmel, a tűz-és robbanásveszélyes üzemek és tevékenységek, valamint a vegyi és nukleáris létesítmények biztonságával, továbbá a környezeti károk kármentesítési feladatainak sikeres végrehajtásával jellemezhető. [15; 24. o.] Ebből is láthatjuk, hogy a környezetvédelem szempontjából a katasztrófavédelemnek is rendkívül nagy szerepe van, hiszen különféle környezeti katasztrófák, illetve káresemények kapcsán a katasztrófavédelem feladata a kárelhárítás és a különféle helyreállítási műveletek. Egy súlyos ipari katasztrófa, vagy éppen természeti csapás esetén a katasztrófavédelem szervezetei végzik el a kárfelszámolást, melynek célja, hogy a bekövetkezett kár a lehető legminimálisabb legyen, mindezek mellett a környezet védelmét is szem előtt kell tartani. A REHABILITÁCIÓ ÉS A KÖRNYEZETBIZTONSÁGI REHABILITÁCIÓ FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE NAPJAINKBAN, ALAPVETŐ TERÜLETEI ÉS FELADTAI Ha már bekövetkezett a környezet károsodása, akkor fontos feladat a károk enyhítése, valamint a környezet állapotának helyreállítása, amely a környezeti rehabilitáció keretében valósul meg. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 30

34 KRETZ ANDRÁS: Környezetbiztonsági rehabilitáció értelmezése a környezetvédelem és a katasztrófavédelem szemszögéből A rehabilitáció és a környezetbiztonsági rehabilitáció fogalma, értelmezése napjaikban A rehabilitáció kifejezést gyakran alkalmazzuk, de fogalmát többféleképen is értelmezhetjük. Az idegen szavak és kifejezések gyűjteményét felhasználva megállapítható, hogy maga a szó latin eredetű, és egyik jelentése valaki becsületének, jó hírének helyreállítása. Jogi értelmezése szerint, korábbi jogaiba való visszahelyezést, illetve mentesítést jelent a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Egészségügyi értelemben is más jelentést kap, mert ott a rehabilitáció célja, hogy az elvesztett fizikai képességeket visszaállítsák, illetve segítsék a beteg, vagy balesetben károsodott emberek visszailleszkedését a társadalomba, vagy munkaképességüket visszakapják. Építészet szempontjából viszont régi városrészek, épületek felújítását jelenti. [16; 659.o.] A katasztrófavédelem szemszögéből a rehabilitáció mindazon tevékenységek összessége, mely a bekövetkezett katasztrófák során kialakult károk felszámolásával, enyhítésével foglalkozik, miközben az élethez szükséges alapellátást helyreállítja, minőségét megőrzi. A rehabilitáció a környezetvédelem szempontjából azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelynek célja a bekövetkezett környezeti károk enyhítése, a továbbterjedésük megakadályozása, valamint a kárterület eredeti, vagy ahhoz közeli állapotnak megfelelő helyreállítása. A környezetbiztonsági rehabilitáció kifejezés egy viszonylag új fogalom, még nincs rá jogszabályilag elfogadott definíció. Kutatási eredményeim alapján erre vonatkozóan az alábbi javaslatot teszem: A környezetbiztonsági rehabilitáció mindazon tevékenységek összességét jelenti, melyek a természeti és civilizációs katasztrófák, az emberi tevékenységek által a természeti és épített környezetben okozott pusztítások és következményeinek felmérésére, enyhítésére, felszámolására, az élet feltételeit biztosító alapellátás és közszolgáltatás normalizálására, az alkotmányos állampolgári jogok feltételeinek újbóli megteremtésére, a felelősség megállapítására és a kártérítés meghatározása érdekében a szükséges tényfeltáró feladatok végrehajtására irányulnak. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a környezetbiztonsági rehabilitációs feladatok már egy bekövetkezett káreseményhez kötődnek és végrehajtásuk a mentési és helyreállítási időszakhoz kapcsolódnak. Ahhoz, hogy a feladatok egyértelműen beazonosíthatók legyenek, ismerni kell a környezetbiztonsági rehabilitáció alapvető területeit, amelyeket az alábbi alfejezetben mutatok be. A környezetbiztonsági rehabilitáció alapvető területei, feladatai a környezetvédelem és a katasztrófavédelem szemszögéből A környezetbiztonsági rehabilitáció alapvető területei és feladatai megegyeznek és szorosan kapcsolódnak a környezetbiztonság területeivel és feladataival. a környezet- és természetvédelemi terület és rehabilitációs feladatok, a katasztrófák által okozott kárterület és rehabilitációs feladatok, az ipari biztonsággal összefüggő terület és rehabilitációs feladatok, a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos terület és rehabilitációs feladatok, 31 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

35 KRETZ ANDRÁS: Környezetbiztonsági rehabilitáció értelmezése a környezetvédelem és a katasztrófavédelem szemszögéből a gazdaságvédelmi terület és rehabilitációs feladatok, az egészségvédelemmel kapcsolatos terület és rehabilitációs feladatok, a társadalom biztonságos működését biztosító terület és rehabilitációs feladatok. A gyakorlatban a szakemberek egy káresemény rehabilitációja alatt, annak teljes helyreállítását értik és ezt az elnevezést használják. A rehabilitációs feladatok alapvetően már egy bekövetkezett káreseményhez kötődnek és folyamatosan kell azokat végrehajtani a mentés megkezdésétől a károk végleges felszámolásáig. A környezetvédelem és a környezetbiztonsági rehabilitáció kapcsolatát a 2. számú ábra mutatja. 2.ábra:Környezetvédelem és környezetbiztonsági rehabilitáció kapcsolata [Szerző saját szerkesztése a [6] forrás adatai alapján] Az ábrából látható, hogy a környezetvédelem területei közvetett kapcsolatban állnak a környezetbiztonság területeivel, illetve az ezekhez tartozó rehabilitációs feladatokkal. Példaként kiragadva megemlíthetjük, hogy a környezetvédelemhez tartozó levegő-, víz-és talajvédelem összefüggésben áll a környezet- és természetvédelmi károk rehabilitációs feladataival. A zajvédelem és a káros sugárzás elleni védelem, hatással van az egészségvédelemre, és az ehhez kapcsolódó rehabilitációra. A zajszennyezés és a különféle káros sugarak az emberi egészséget veszélyeztetik, illetve ha már kialakult az egészségkárosodás, akkor alkalmazni tudjuk a megfelelő rehabilitációs eljárásokat, amivel a károsodás mértékét csökkenteni tudjuk, vagy az eredeti, károsodás előtti állapotot el tudjuk érni. Ezen kívül még számos területen észlelhetünk ilyen összekapcsolódást. A rehabilitációs feladatok végrehajtása két időszakhoz köthető: a védekezés (mentés) időszak, a helyreállítás időszaka. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 32

36 KRETZ ANDRÁS: Környezetbiztonsági rehabilitáció értelmezése a környezetvédelem és a katasztrófavédelem szemszögéből A helyreállítási feladatok viszont három alapvető csoportba sorolható: azonnali helyreállítási feladatok ideiglenes helyreállítási feladatok végleges helyreállítási feladatok Az azonnali és az ideiglenes helyreállítási feladatokat a mentés időszakában, a végleges helyreállítást pedig a helyreállítási időszakban kell végrehajtani. A mentés időszakában végrehajtott helyreállítási feladatok célja a mentési feladatok segítése, a mentési feltételek javítása. Az ideiglenesen helyreállított közművek, épületek, utak, műtárgyak, csak néhány hétre, vagy hónapra biztosítják a működőképességet, ezt követően véglegesen helyre kell állítani őket. A teljes helyreállítás időszakában az erők és eszközök alkalmazásának fő iránya a károk teljes felszámolása, a létesítmények végleges helyreállítása, a mindennapi élethez szükséges feltételek megteremtése, az élet újraindítása. A feladatok tartalmazzák kárterület teljes rehabilitációját a káresemény előtti állapotot megközelítő, vagy azt elérő, esetleg meghaladó szinten történő végrehajtását. Eben az időszakban kell végrehajtani a védekezésben résztvevő szervek, szervezetek anyagi, technikai eszközeinek újabb alkalmazásra történőhez felkészítését, tárolásba helyezését, a személyi állomány regenerálását, továbbá a tapasztalatok feldolgozását. Fontos, hogy a helyreállítást követően nagyobb figyelmet kell fordítani a megelőzési feladatokra és azokra a fejlesztésekre, amelyek csökkentik a sebezhetőséget, növelik a megelőzés hatékonyságát, a mentőszervezetek védekezési képességét. ÖSSZEGZÉS Napjainkban a környezetünk védelme kiemelt jelentőséggel bír, mert minden, ami körül vesz bennünket és hat ránk, az a létét biztosítja, vagy veszélyezteti, hisz az ember környezete nem más, mint a bennünket körülvevő világnak az a része, amelyben élünk és tevékenységünket kifejtjük. A cikkben bemutattam a környezethez tartozó legfontosabb fogalmakat, feltártam a környezet, a környezetvédelem, a környezetbiztonsági rehabilitáció területeinek kapcsolatait és feladatainak összefüggéseit, valamint rámutattam, hogy ezek közvetett módon a katasztrófavédelemmel is szoros kapcsolatban állnak. Számos esetben a katasztrófavédelem mentési és helyreállítási feladatai segítik a környezetünk védelmét, növelik környezetbiztonságot, valamint hozzájárulnak a környezetben keletkezett károk rehabilitációjához. Végezetül javaslatot tettem, a környezetbiztonsági rehabilitáció fogalmi meghatározására. A környezetünk védelme érdekében a környezeti rehabilitációra is nagyobb hangsúlyt kellene fordítani, hiszen nem elég, ha csupán a környezetvédelemre, és ezen belül a környezetgazdálkodásra, természetvédelemre, tájvédelemre koncentrálunk, hanem a környezeti károk bekövetkezése utáni kárfelszámolásra, illetve rehabilitációra is kiemelt figyelmet kell fordítani. Ugyanis, ez biztosítja a környezetben bekövetkezett környezeti károk felszámolását, enyhítését, illetve az eredeti vagy ahhoz közeli állapot visszaállítását. Mélyebb és átfogóbb kutatásra lenne szükség a környezetbiztonsági rehabilitáció területei és a hozzá 33 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

37 KRETZ ANDRÁS: Környezetbiztonsági rehabilitáció értelmezése a környezetvédelem és a katasztrófavédelem szemszögéből kapcsolódó feladatok összefüggéseinek feltárására, valamint célszerű lenne kidolgozni a különféle területekre, és katasztrófahelyzetekre egy cselekvési tervet, mellyel még hatékonyabb lenne a sérült környezet rehabilitációja. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól [2] Medvéné Dr. Szabad Katalin: A fenntartható fejlődés gazdaságtana. Budapesti Gazdasági Főiskola, [3] Földi László, Halász László: Környezetbiztonság, Complex Kiadó, Budapest, [4] Hankó Márta, Földi László: Életterünk környezetbiztonsági kérdései, Hadmérnök IV. évf. 4. szám, o. [5] Nagy Tibor: Biztonság és biztonságtudomány, Magyar Biztonságtudományi Társaság, [6] Dr. Tóth Rudolf: Környezeti rehabilitáció elméleti és gyakorlati kérdései című tantárgy I. 01 előadás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, április 27. [7] Láng István: Környezet- és természetvédelmi lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, [8] Halász László, Földi László: Környezetvédelem környezetbiztonság, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Egyetemi jegyzet, [9] Moser Miklós, Pálmai György: A környezetvédelem alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, [10] Csete Mária: Regionális és környezetgazdaságtan. Edutus Főiskola, [11] évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról [12] Tóth Rudolf: A Magyar Polgári Védelem fejlesztésének szükségessége, lehetséges iránya, a NATO tagság, a Magyar Honvédség korszerűsítése és a hazai katasztrófavédelmi rendszer helyzetének tükrében, Doktori (PhD) értekezés, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, [13a] Hornyacsek Júlia: Nagy Sándor Hornyacsek Júlia: Környezetvédelmi kockázatok és a lakosságvédelem összefüggései o. [13] Hornyacsek Júlia: Veres Viktória: Katasztrófák, sebezhetőség, biztonság, Hadtudomány XVII. évf. 3. szám, o. [14] Földi László, Halász László: Környezetmérnökök katasztrófavédelmi feladatai. Pannon Egyetem, [15] Halász László, Földi László: Környezetbiztonság. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, [16] Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 34

38 XXVIII. évfolyam, szám Horváth Péter 1, Ballagi Áron 2, Nagy Attila 3, Kuti Rajmund 4 AZ EXOSKELETON KATONAI ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI (MILITARY APPLICATIONS OF EXOSKELETON) Az ember fizikai teljesítőképességének növelése érdekében alkalmazható műszaki megoldásuk kutatása nem új keletű. Különösen a katonai fejlesztések kaptak prioritást, amelyek az emberi test teherbíróképességének, hordképességének növelése irányába valósultak meg. Az exoskeleton, vagy mesterséges külső váz alkalmazásának kutatás-fejlesztése is első sorban a katonai felhasználási lehetőségek bővítésének irányába folyik napjainkban is. Írásunkban az exoskeleton aktuális hazai és nemzetközi fejlesztési irányait tekintjük át. Vizsgáljuk a gyakorlati alkalmazások műszaki hátterét, továbbá elemezzük a készülékek katonai alkalmazási lehetőségeit. Kutatási eredményeink bemutatásával elő kívánjuk segíteni az eszközök elterjedését, valamint az egyes fejlesztések adaptációját más felhasználási területeken is. Kulcsszavak: fizikai teljesítmény növelése, exoskeleton, katonai alkalmazások The research of technical solutions that can be used to increase man's physical performance is not a new achievement. In particular, military developments have been given priority, which have been directed towards increasing the bearing capacity of the human body. The research and development of the use of exoskeleton or artificial outer frame also extends in the first place to the expansion of military use nowadays. In our paper, we review the current national and international development directions of Exoskeleton. We examine the technical background of practical applications and analyze the military applications of devices. By presenting our research results, we want to promote the spread of the devices as well as their adaptation other applications. Key words: increase physical performance, exoskeleton, military applications BEVEZETÉS Az élőerő megóvása, fizikai teljesítményének megőrzése, teherhordó képességének növelése különösen fontos a hadseregek számára. Az exoskeleton, vagy mesterséges külső váz az emberi testre felszerelhető, oldható kötésekkel rögzíthető szerkezet, amely külső csontvázként funkcionálva segíti használóját a munkavégzésben. Az eszközök speciális alkalmazását katonai területre fejlesztették ki, a katonai kutatások elsősorban a katonák teherbírásának a rendszeresített felszerelések hordozását segítő képességek növelése irányába folynak 1 Gépészeti Tudományok PhD, egyetemi docens, tanszékvezető, Széchenyi István Egyetem, GIVK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék, horvathp@sze.hu, ORCID: Műszaki Tudományok PhD, egyetemi docens, tanszékvezető, Széchenyi István Egyetem, GIVK Automatizálási Tanszék, ballagi@sze.hu ; ORCID: PhD hallgató, egyetemi tanársegéd, Széchenyi István Egyetem, GIVK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék, anagy@sze.hu, ORCID: Katonai Műszaki Tudományok PhD, egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, GIVK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék, kuti.rajmund@sze.hu, ORCID:

39 HORVÁTH PÉTER, BALLAGI ÁRON, NAGY ATTILA, KUTI RAJMUND: Az exoskeleton katonai alkalmazási lehetőségei napjainkban is. Az exoskeleton felvételével a teherhordó, vagy nehéz fizikai munkát végző katona lábainak és ízületeinek megtámasztásával, megerősítésével mintegy tízszer akkora teher elviselésére lesz képes, mivel a terhelést a külső váz veszi át az emberi testtől (1. sz. kép). 1. sz. kép: Exoskeleton használat közben, (Forrás: [1]) A képen is jól látható, hogy az exoskeletont a nehéz terepen történő közlekedés, a rendszeresített felszerelések hordozásának megkönnyítése érdekében használják. A technika robbanásszerű fejlődése teszi lehetővé az eszközök folyamatos fejlesztését, a felhasználási lehetőségek szélesítését, melyet folyamatosan kutatni kell. Fontosnak tartjuk írásunkban bemutatni az exoskeleton eddigi katonai alkalmazási területeit, áttekinteni a jelenlegi kutatásokat, továbbá rávilágítani a jövőbeli adaptációs lehetőségekre, más területeken történő felhasználásra. AZ EXOSKELETON FEJLŐDÉSE A katonai eszközök alkalmazását, a fejlesztési nehézségek leküzdését mindig a háborúk segítették elő. A katonai exoskeletonok története is tele van nehézségekkel. A katonai páncélzat fejlesztése, a terepen történő mozgás könnyítése régóta foglalkoztatta a kutatókat. Több eljárást szabadalmaztattak, amelyek körvonalazzák, hogy egy katonai exoskeletonnak hogyan kell kinéznie, a kutatók a területen megállapították, hogy a technológia messze van attól, hogy aktív harci zónába kerüljön. A kórházak, a rehabilitációs központok és a gyárak viszonylag szabályozott és strukturált környezete sokkal termékenyebb alapot biztosított a hordható robotok megvalósításához benaz amerikai hadsereg két nagy exoskeleton projektjét hozták nyilvánosságra, az Exo Bionics és a Lockheed Martin HULC 5, valamint a Sarcos / Raytheon XOS és XOS2 típusú eszközöket. Mindkettő teljes testalkatú volt, a használó katona mobilitás növeléséhez járultak hozzá. Mindkét projekt ígéretesnek tűnt, de a hadsereg által lefolytatott tesztek eredményei alul multák az elvárásokat. 5 HULC Human Universal Load Carrier (emberi univerzális teherhordó) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 36

40 HORVÁTH PÉTER, BALLAGI ÁRON, NAGY ATTILA, KUTI RAJMUND: Az exoskeleton katonai alkalmazási lehetőségei Az első katonai exoskeletonok elsődleges problémája a méretük és az energiafogyasztásuk volt. Mivel mind a HULC, mind az XOS teljes testalkatú volt, nagy fémkerettel és több működtetővel rendelkeztek, ezért energiafogyasztásuk is nagy volt. Az XOS projekt elsősorban a motorok és a vezérlőrendszer fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, azzal az elgondolással, hogy az akkumulátor technológia is olyan ütemben fejlődik majd, ami lehetővé teszi a motorok energia ellátását. Amikor világossá vált, hogy egyetlen akkumulátort sem képes hosszú időre működtetni az öltözéket, a fejlesztést törölték. A HULC projekt hasonló energiaellátási problémákat vetett fel, mint az XOS, de az Exo Bionics és a Lockheed Martin konszernek nagyon keményen küzdöttek azért, hogy megfelelően működjenek. A HULC-t ismételten újra tervezték, hogy energiafogyasztását csökkentsék. Gázmotorok beépítésével is próbálkoztak, de annak üzemelése zajt keltett, ami a katonai alkalmazás körét beszűkítette. A következő képen a HULC exoskeleton látható.[2] 2. sz. kép: HULC exoskeleton, (forrás: [2]) Végül a HULC több órán keresztül saját erővel tudott mozogni, de a hadsereg további fejlesztéseket igényelt, ami a költségeket növelte, így az eszköz nem terjedt el igazán. A katonai exoskeletonokat alapul véve megindultak a kutatások az ipari felhasználás irányába, ahol az elvárások mások voltak. A katonai exoskeletonok ugyanolyan kihívásokkal szembesülnek, mint azok ipari változatai, kényelmes viselet, lehető leghosszabb üzemelési idő, integráció a már meglévő berendezésekkel és szabványokkal. A katonai exoskeletonoknak ugyanakkor együtt kell működniük a rendszeresített katonai felszerelésekkel is. Ez az oka annak, hogy a legújabb katonai exoskeletonok közül több változatnak a motorjai és működtető egységei vannak a felhasználó elülső vagy hátsó részén. Ez éles ellentétben áll a hagyományos exoskeletonok túlnyomó többségével, amelyek a készülék nagy részét a csípőnél vagy a lábak oldalán helyezik el. Továbbra is fontos elvárás a hosszú üzemelési idő mellett a tartósság, valamint a megbízhatóság is.[2] 37 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

41 HORVÁTH PÉTER, BALLAGI ÁRON, NAGY ATTILA, KUTI RAJMUND: Az exoskeleton katonai alkalmazási lehetőségei AZ EXOSKELETON MECHATRONIKAI JELLEMZŐI Egy exoskeleton szabályozásának célja, hogy az használója szándéka szerint mozogva jelentős terhet viseljen, miközben csupán csekély erőhatások ébredjenek közte és a felhasználó között. A hagyományos szabályozási eljárásokkal végzett fejlesztések eredményeként ugyan sikerült szinkronmozgást elérni az exoskeleton és az ember között, ám a járás folyamata még nem mondható természetesnek. Az egyik kézenfekvő szabályozási stratégia az erő-szabályozás, amely a felhasználó szándékának megfelelő valamilyen alapjellel arányos erőt, nyomatékot fejt ki az exoskeleton megfelelő részére. A probléma abban áll, hogy meglehetősen nehéz a felhasználó szándékát jól értelmezhető jellé alakítani. Ilyen tekintetben különböző lehetőségek vannak az exoskeleton felső és alsó végtagjainak szabályozásában. A kézzel olyan szándékos mozgást végzünk, melyet nem befolyásolnak jelentős külső hatások. Ilyen esetben a felhasználó szándékát jól tükrözik az izomműködés során mérhető elektromiográfiás (EMG) jelek. A millivolt töredékének nagyságrendjébe eső EMG jeleket elektródákkal el lehet vezetni a bőr felszínéről, majd erősítést és jelfeldolgozást követően alapjelként szolgálhatnak egy szervo szabályozásnak. Nehezíti a kérdést, hogy a jelek tartománya személyenként és a bőr nedvességétől függően változik, állandó terhelés esetén pedig a jel értéke időben csökken. Amennyiben az erőhatás helye a felhasználó és az exoskeleton között jól definiált, úgy erőmérő szenzorral a kölcsönhatás mérhető. Ha alapjelként mérsékelt kölcsönhatási erőt írunk elő, akkor egyszerű szabályozással elérhető, hogy az exoskeleton megfelelő tagja addig mozogjon, míg a kölcsönhatási erő az előírt értéket eléri, miközben az exoskeleton az ember által kifejtett erő, vagy nyomaték sokszorosát fejti ki. Erre a szabályozási elvre példaként szolgál Li és társai munkája [4], akik által az alsó végtagokra is alkalmazott szabályozási rendszer vázlata az 1. ábrán látható. PI szabályozó i Motor modell M m Áttétel M Exoszkeleton /M modell csukló elfordulási szög (exo) M e Ember-gép kölcsönhatás modell M e /F r modell F r Erõmérõ szenzor csukló elfordulási szög (test) 1. ábra. Erő szabályozás blokkdiagramja (Forrás: [4] alapján a szerzők kiegészítésével) Ez a fajta exoskeleton csak rásegít a teher viselésére, használójának kell a terhelés kisebb részét viselnie. Miután az erőmérő szenzor megmérte a kölcsönhatási erőt, jele feldolgozás és erősítés után közvetlenül szabályozza a motor áramát, ami a kifejtett nyomatékkal arányos. Ehhez a nyomatékhoz adódik hozzá az ember által kifejtett nyomaték, mely az exoskeleton tagot a forgáspont körül elfordítja. Amennyiben az elmozdulás nem tökéletesen egyezik meg a felhasználó elmozdulásával, a szabályozó tovább változtatja a motor áramát, mígnem az exoskeleton és a felhasználó mozgása közelítőleg azonos lesz. Kísérletek szerint a PI szabályozó nem képes minden sebességtartományban kielégítő eredményt szolgáltatni, ezért a MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 38

42 HORVÁTH PÉTER, BALLAGI ÁRON, NAGY ATTILA, KUTI RAJMUND: Az exoskeleton katonai alkalmazási lehetőségei szerzők a szabályozó P és I tagjainak együtthatóit adaptív fuzzy szabályozóval változtatták, miáltal sokkal jobb ember-gép kölcsönhatást, azaz természetesebb járást értek el jelentős terhek viselése mellet is. Az alsó végtagokhoz rögzített exoskeleton részek szabályozásakor a felhasználó szándékának érzékelése számos nehézséggel jár. A kölcsönhatások meghatározásához sok szenzorra lenne szükség, mivel sem az érintkezési pontok helye, sem a kontakt erők iránya nem jól definiált, különösen terepi körülmények között. Még ha rendelkezésre is állna elegendő szenzor, akkor azok olyan erőket is mérnének, melyek nem a szándékolt mozgást szolgálják, hanem például a teherviseléssel arányosak. A talpra ható erők méréséhez különösen sok szenzorra lenne szükség, mivel a lépés során az erő támadáspontja a saroktól a lábujjig halad, ezért a cipő bonyolult és súlyos lenne. Arról nem is beszélve, hogy a nagy igénybevétel következtében ezek a szenzorok rövid időn belül tönkre mennének. Nagyon érdekes, érzékenység erősítésen alapuló szabályozási módszert alkalmaztak a BLEEX (Berkeley Lower Extremity Exoskeleton) fejlesztői arra a célra, hogy ne kelljen mérni a kölcsönhatásokat az exoszkeleton és viselője között [5]. A megoldás elvét egy egyszerű, egy szabadságfokú, lengő fázisban lévő mesterséges láb modellen mutatjuk be (2. ábra). A láb szabályozási rendszere hibrid, a talajon támaszkodáskor pozíciószabályozást, a lengő fázisban érzékenység erősítésen alapuló szabályozást alkalmaznak [6]. Az egyszerűség kedvéért az A pont körül elfordulni képes merev exoskeleton láb egy aktuátorral mozgatható, mely R nyomatékot fejt ki. A felhasználó által kifejtett erők támadáspontjait nem ismerjük, a kifejtett erőket sem mérjük. Az ember által az A pontra kifejtett nyomatékot jelölje D. R, D A S(s) D(s) aktuátor (s) exo lába ember lába G(s) R(s) 2. ábra. Egy szabadságfokú exoskeleton és blokkdiagramja (Forrás: [6] alapján a szerzők kiegészítésével) Az exoskeleton szögsebessége operátor tartományban ( s) G(s)R(s) S(s)D(s) ahol a G(s) átviteli függvény az R(s) aktuátor bemenetre vonatkozik, míg az S(s) érzékenységi átviteli függvény az ember által generált D(s) bementre vonatkozik. Általában erős és visszahatásmentes aktuátor esetében az aktuátor befolyása sokkal nagyobb a láb mozgására, mint az ember által gyakorolt hatás. Az új szabályozási stratégia célja az emberi hatásokra való S érzékenység növelése, vagyis hogy az ember minimális erőfeszítéssel tudja mozgatni a műlábat. Ez a cél szöges ellentétben áll a hagyományos negatív visszacsatolással, ahol éppen a külső hatásokra való érzékenység csökkentése a cél. (1) 39 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

43 HORVÁTH PÉTER, BALLAGI ÁRON, NAGY ATTILA, KUTI RAJMUND: Az exoskeleton katonai alkalmazási lehetőségei S(s) D(s) (s) G(s) C(s) 3. ábra. Az érzékenység növelése pozitív visszacsatolással (Forrás: [6]) Az érzékenység növelésére pozitív visszacsatolást alkalmaznak a 3. ábra szerint, melynek eredményeként az új érzékenység (s) S új (s) D(s) S(s) 1 G(s)C(s) (2) lesz. Ha úgy választjuk meg a C(s) szabályozót, hogy az az exoskeleton dinamikájának inverzével arányos legyen, például C(s) 0,9G (s), akkor az új érzékenység tízszerese lesz a réginek. A nem modellezett nagyfrekvenciás dinamika csökkentése érdekében C(s) még tartalmazhat egységnyi erősítésű alul áteresztő szűrőt is. Mint látható, a szabályozó erősen modell-alapú, a szabályozás csak akkor működik helyesen, ha a rendszer modellje jól ismert. Bármely kis hatás, származzon az akár a felhasználótól, akár külső hatásból, az exoskeleton mozgását befolyásolja. A modell bármely paraméterének megváltozása csökkenti a szabályozás robusztusságat, sőt akár instabilitáshoz is vezethet. Az érzékenységi átviteli függvény változása ahonnan S új S S 1 Súj Súj S G S G új új S GC G S 1 GC G Minél közelebb van G(s) C(s) az egységhez, a paraméterek változására való érzékenység is egyre nagyobb lesz. Az előbbi példa adataival G(s) 10%-os hibája Súj 90 %-os hibáját okozza! Fontos kérdés, hogy az ember dinamikája hogyan befolyásolja az exoskeleton viselkedését? Ha megmozdítjuk az exoskeleton lábát (s)-sel, akkor a rajta nyugvó láb D(s)= H(s)(s) nyomatékot fejt ki az A pontra. Itt H(s) az ember dinamikáját, más szóval impedanciáját kifejező átviteli függvény. A szabályozás ember dinamikájával kiegészített blokkdiagramja a 4. ábrán látható. A felső, tulajdonképpen negatív visszacsatolású hurok jellemzi az ember által kifejtett erők és nyomatékok hatását az exoskeleton mozgására, míg az alsó a szabályozott pozitív visszacsatolású hurok. A felső hurok stabilizálja a teljes, emberből és exoskeletonból álló rendszert. (3) (4) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 40

44 S(s) D(s) HORVÁTH PÉTER, BALLAGI ÁRON, NAGY ATTILA, KUTI RAJMUND: Az exoskeleton katonai alkalmazási lehetőségei -H(s) (s) 1 1 H(s)S(s) G(s) C(s) G(s) C(s) 4. ábra. A szabályozás ember dinamikáját is figyelembe vevő blokkdiagramja (Forrás: [6]) A szabályozás blokkdiagramjának egyszerűsítése után a rendszer stabilitását jellemző karakterisztikus egyenlet a következő lesz: 1 S(s)H(s) G(s)C(s) 0 Mivel a nagy érzékenység elérése érdekében C(s) úgy kerül megválasztásra, hogy C(s)G(s) <1 legyen, ezért a C(s)G(s) 1 S(s)H(s) reláció teljesül, a rendszer stabil. Ha azonban paraméterváltozások következnek be, azokra igen érzékeny a rendszer. Ennek bemutatására tételezzük fel, hogy S(s)=G(s)=1/Js, ahol J az exoskeleton A pontra számított tehetetlenségi nyomatéka, s a Laplace-transzformáció operátora, a szabályozó pedig C(s)=0,9G -1 (s). Vizsgáljuk meg azt az esetet, mikor a modell pontatlan, például egyetlen paramétere, a tehetetlenségi nyomaték 20 százalékkal kisebb a modellben számításba vett értékénél: J*=0,8J. Az ember dinamikáját vegyük figyelembe H(s)=as+b lineáris átviteli függvénnyel. Ekkor S*(s)=G*(s)=1/0,8 Js, a szabályozó viszont az eredeti tehetetlenségi nyomatékú rendszerre lett meghatározva, vagyis C(s)=0,9Js. A karakterisztikus egyenlet ekkor * * (10a J)s 10b 1 S H G C 0 8Js alakú lesz. Az egyenlet szerint a rendszer instabillá válhat, ha J>10a. Összegezve az elmondottakat, a bemutatott szabályozás mindaddig stabil, amíg a modell paramétereinek eltéréseit sikerül kis értéken tartani. ÚJ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Az előzőekben bemutatott teljes testfelületen működő exoskeletonok fejlesztése továbbra is folyamatos, törekedve elsősorban a könnyebb szabályozásra, a kevesebb energiafogyasztásra, valamint a hosszabb üzemeltetésre. Ezeknek a szempontoknak figyelembe vételével a teljes testű exoskeletonokat különálló, vagy moduláris alsó és felső testtartású robotokká osztva külön irányba folytak a kutatások. Az alsó testtartású robotok a lábakat segítik, azok terhelését csökkentve. Ha a robot a teljes végtag mellet a talajig fut, akkor a viselő ember terhelésének továbbítására is használható. Ezek az eszközök kialakításukat tekintve készülhetnek keményfém vázzal, vagy részleges vázzal, bowdenes működtetéssel is. Alkalmazásukkal a katona mobilitását segítik, ugyanakkor terhelését csökkentik. A felső testtartású robotok általában a kezek funkcióit támogatják, vagy a kézi erőt növelik, például fegyver tartását, vagy célzást segíthetik. Kialakításuk hasonló az előzőekben ismertetett eszközökhöz. (5) (6) 41 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

45 HORVÁTH PÉTER, BALLAGI ÁRON, NAGY ATTILA, KUTI RAJMUND: Az exoskeleton katonai alkalmazási lehetőségei A passzív exoskeletonok nem rendelkeznek semmilyen hajtóművel, akkumulátorral, valamint vezérlő elektronikával. Alkalmazásuk célja az emberi testet érő hatások egy részének csökkentése. Ilyen a mozgó kar Exoskeleton, melynek a lőfegyver stabilizálás a fő célja. A rázkódás-gátló exoskeletonok kutatásai eredményei alapján, a természetes kézmozdulatok további szuppresszálhatósága a cél a technológia megtartásával. Az eddigi fejlesztések rendkívül ígéretesek, és a vizsgázók képesek voltak arra, hogy pisztollyal javítsák célzásukat a tesztek során. [3] ÖSSZEFOGLALÁS Írásunkban az exoskeleton aktuális hazai és nemzetközi fejlesztési irányait tekintettük át. Elsődlegesen az eszközök katonai felhasználási lehetőségeit vizsgáltuk, ugyanis az élőerő fizikai paramétereinek fenntartása terepi körülmények között kiemelkedő jelentőségű tényező. Áttekintettük továbbá a készülékek gyakorlati alkalmazásának műszaki hátterét, vizsgáltuk a mechatronikai jellemzőiket, felhívtuk a figyelmet használatuk előnyeire, hátrányaira. Rávilágítottunk, hogy ezek a szerkezetek a használó saját fizikai erejének kiváltására, vagy rásegítésre alkalmasak. Használatuk segítségével növelhető a teljesítmény, csökkenthető a fáradékonyság és ebből következően a balesetek és káresemények száma is jelentősen visszaszorítható. Kutatási eredményeink bemutatásával elő kívánjuk segíteni az eszközök elterjedését, szélesebb körben történő alkalmazását, valamint a további fejlesztéseket. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] James O Brien: Exoskeletons, The Augmented Future of the Human Body, URL: (letöltve: ) [2] Bobby Marinov: 19 Military Exoskeletons into 5 Categories, URL: (letöltve: ) [3] Daniel M. Baechle: A mobile arm exoskeleton for firearm aim stabilization, 76 p. URL: ence=1 (letöltve: ) [4] Li, Y., Guan, X. and Xu, C.: Optimization of the Control Scheme for Human Extremity Exoskeleton. Journal of Vibroengineering. Vol. 18, Issue 8, pp [5] Kazerooni, H, Racine, J. L., Huang, L. and Steger, R.: On the Control of the Berkeley Lower Extremity Exoskeleton (BLEEX). Proceedings of the IEEE International Conference on Robotics and Automation, Barcelona, pp [6] Huang, L., Steger, J. R., Kazerooni, H.: Hybrid Control of the Berkeley Lower Extremity Exoskeleton (BLEEX). Proceedings of the IMECE 2005 Congress, Orlando. pp MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 42

46 XXVIII. évfolyam, szám Fehér Krisztina 1 ALTERNATÍV TÜZELŐANYAGOK ALKALMAZÁSA A REPÜLÉSBEN (APPLICATION OF ALTERNATIVE FUELS IN AVIATION) Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások, a kitermelhető fosszilis eredetű nyersanyagok mennyiségének csökkenése, valamint a folyamatosan növekvő energiaigények szükségszerű következménye az új, alternatív tüzelőanyag fajták (köztük a bio-, illetve szintetikus) intenzív kutatása, fejlesztése. Fő szempont, hogy ezek megközelítőleg olyan fizikai jellemzőkkel rendelkezzenek, mint a hagyományos társaik. Azaz önmagukban vagy az előbbiekkel keverve alkalmazhatóak legyenek a rendelkezésre álló légijárművek hajtóműveiben, melyeket ehhez nem vagy csak kis mértékben kell átalakítani. Előnyük, hogy olyan alapanyagokból állíthatóak elő, melyek nagy mennyiségben megtalálhatóak környezetünkben (pl. kőszén, szén-dioxid), ezáltal újrahasznosíthatóvá váló hulladékok, (pl. tilápia hal fogyasztásra alkalmatlan részei, városi szilárd hulladék), illetve olyan növények, mikroorganizmusok (pl. alga), amelyek termesztése, a belőlük előállított nyersanyagok létrehozása nem terhelik a környezetet. Kulcsszavak: repülés, légijármű, alternatív tüzelőanyag, bioüzemanyag, szintetikus üzemanyag The ever-tightening environmental regulation, the reduction of the extractable fossil energy sources and the continuously increasing energy demands necessarily require the intensive research and development of new alternative fuels (including bio and synthetic). The main requirement is that they must have approximately the same physical characteristics as their conventional counterparts. Practically it means, that they can be used alone or in combination with the traditional fossil fuels and burnt in the engines of available aircraft without any or with small modification of the engines. Their advantage is that they can be produced from raw materials that can be found in large quantities in our environment (eg. coal, carbon dioxide), thus making the wastes recyclable (eg. the waste of tilapia fish which unsuitable for consumption, urban solid waste) or plants, microorganisms (such as algae), which cultivation and the production of raw materials produced from them, does not burden the environment. Kulcsszavak: aviation, aircraft, alternative fuel, bio fuel, synthetic fuel BEVEZETÉS A XXI. századra kiemelten fontossá vált - szigorodó környezetvédelemi előírások mellett - a növekvő energiaszükségletek kielégítése. Jelenleg döntően fosszilis eredetű energiahordozókkal fedezzük az igényeket, amelyek nem csak környezetszennyezők, hanem áruk észrevehetően folyamatosan növekszik (kisebb-nagyobb visszaesések tapasztalhatók) és az előrejelzések szerint ez a tendencia nem fog változni. Ezt befolyásolja az egyre bonyolultabb kitermelési módszerek alkalmazása, az alapanyagok csökkenő mennyisége, 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, egyetemi tanársegéd, rozovicsne.feher.krisztina@uni-nke.hu ORCID: X 43

47 FEHÉR KRISZTINA: Alternatív tüzelőanyagok alkalmazása a repülésben illetve a világpolitika hatása is. Az energiaellátó szektor mellett a közlekedést is érintik e problémák, így a légijárművek üzemeltetésére is hatással vannak. Környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni, hiszen kutatások bizonyítják, a Föld átlaghőmérséklete évről-évre növekszik, amelyért az üvegházhatású gázok, főként a szén-dioxid a felelős ban a légkör CO 2 tartalma rekordot döntött, elérte a 403,3 ppm 2 -t [1][26]. A közlekedési ágazat növekvő mennyiségben bocsát a légkörbe üvegházhatású gázokat, melyben egyre jelentősebb szerepe van a légközlekedésnek legyen az katonai vagy civil es adat szerint a repülés a fenti ágazatból 2,42 %-ért felelős (1. ábra). 1. ábra CO 2 kibocsátás mértéke fosszilis üzemanyagok elégetése során [2]. 3 A felmerülő gazdasági és környezetvédelmi kérdések megoldására szükségessé válik az alternatív energiaforrások felkutatása, és azok alkalmazása a légiközlekedés területén is. Több szempontot is figyelembe kell venni ezek felhasználása során: környezetbarát felhasználhatóság miatt tisztább legyen az égés (2. ábra), így kevesebb károsanyag kerüljön a környezetbe; előállítási költségeik lehetőleg alacsonyabbak legyenek a hagyományos tüzelőanyagokéhoz; gyártásuk nem történhet környezetszennyező technológiával, kedvező, ha ehhez is megújuló energiaforrásokat használnak; repülés-biztonság szempontjából maradéktalanul feleljenek meg a jelenleg érvényben lévő tüzelőanyag szabványoknak; részben vagy egészben kiválthatók legyenek velük a jelenleg használatos tüzelőanyagok, illetve a hagyományos tüzelőanyag-rendszerbe alkalmazhatóak legyenek kisebb átalakításokat megengedve [11][26]; 2 milliomod térfogatrész (part per million - ppm) 3 Bundesverband der Deutschen Luftverkehrswirtschaft honlap, MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 44

48 FEHÉR KRISZTINA: Alternatív tüzelőanyagok alkalmazása a repülésben nem befolyásolhatják kedvezőtlenül a hajtóművek gazdaságos és üzembiztos működését, nem csökkenthetik javításközi és összes üzemidejét [27]. 2. ábra Hagyományos és GTL tüzelőanyag égése [3]. 4 A szintetikus és bioüzemanyagok nehezen kezelhetők külön. A különféle szakirodalmakban is találhatóak átfedések a két terület között, viszont léteznek olyan alternatív tüzelőanyag típusok köztük, melyek egyértelműen sorolhatóak egyik vagy másik csoportba. BIOÜZEMANYAGOK A bio- és a fosszilis eredetű üzemanyagok alapanyagai megegyeznek: állati vagy növényi biomasszából származnak, anaerob bomlás 5 eredményeképpen jönnek létre. Biomasszaként megjelennek emberi élelmezésre és állati takarmányozásra alkalmas (kukorica, burgonya, stb.), illetve alkalmatlan (energiafüvek, különféle fafajták, stb.) növények, továbbá ipari, mezőgazdasági, lakossági hulladékként. A bioüzemanyagokat alapanyagaikat és termőterületüket tekintve négy csoportba, úgynevezett generációkba lehet sorolni. Bioüzemanyagok generációi Első generációs bioüzemanyagok alapját az emberi fogyasztásra alkalmas növények szolgáltatják, melyekből olaj, keményítő és cukor készül, majd fermentálás, illetve transzészterezés útján etanol, biodízel készül. Ennek az alternatív tüzelőanyagnak állati, továbbá használt sütőzsiradék is lehet alapanyaga. 4 Rheinland Energie honlapja, 5 Olyan kémiai átalakulás, többnyire mikroorganizmusok (aerob szervezetek) hatására végbemenő szerveranyagleépülés (bomlás, fermentáció), amelynek feltétele a levegő, illetve az oxigén jelenléte. Az ~ egyik jellemzője a természeti átalakulásoknak, (pl. korhadás) és az aerob hiodegradációs eljárásoknak (pl. komposztálás, erológiai szennyvíztisztítás). Az aerob bomlás eredményeként a szerves anyagok jelentős hőfejlődéssel, de jelentős bűz-, illetve szagképződés nélkül szén-dioxiddá és vízzé, nitritekké és nitrátokká, szulfitokká és szulfátokká, valamint foszfátokká alakulnak (ásványosodás) MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

49 FEHÉR KRISZTINA: Alternatív tüzelőanyagok alkalmazása a repülésben A második generációs bioüzemanyagok növényi nyersanyagait is művelésre alkalmas termőföldeken termesztik, de az előzőtől eltérően élelmezésre és takarmányozásra alkalmatlan növényekből, illetve különféle hulladékokból állítják elő termo- és biokémiai eljárásokkal. Míg e két bioüzemanyag kategóriánál etikai kérdések merülnek fel társadalmi és környezetvédelmi téren (élelmezésre szánt növényekből lehet-e üzemanyagot előállítani addig, amíg éhínség van a Földön, illetve mekkora részt sajátíthat ki az ember erre a célra a bioszférából), addig a harmadik és negyedik generációsoknál ezek már nem vetődnek fel. A harmadik generációs bioüzemanyagok alapjául szolgáló olajakat főként algákból nyerik ki. E mikroorganizmusok a légkör szén-dioxidjából, napsugárzás segítségével állítanak elő oxigént, illetve bizonyos fajtájuk alternatív tüzelőanyag alapanyagot is, amelyet lipidjeikben tárol. Nagy előny termesztésüknél, hogy mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területekre telepíthetők (akár épületek belterébe is), és nem szükséges fejlődésükhöz a tiszta víz (tengeri algafajok sós vízben is megélnek), csak az ásványi anyag tartalma megfelelő legyen a közegüknek. A bennük tárolt olaj eltávolításához a biomasszát roncsolják. A negyedik generációs bioüzemanyagoknál ezzel szemben a mikroalgák, illetve a cianobaktériumok katalizátorként vannak jelen a termelési rendszerben (3. ábra). Napsugárzást felhasználva légköri CO 2 -ből állítanak elő különféle szén alapú tüzelőanyagokat, mint például fotobiológiai szolár- és elektro-bioüzemanyag [4]. 3. ábra Negyedik generációs bioüzemanyag előállítása [5]. 6 6 Popular Science honlapja, MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 46

50 FEHÉR KRISZTINA: Alternatív tüzelőanyagok alkalmazása a repülésben Bioüzemanyagok fajtái A légijárművek hagyományos tüzelőanyagai a repülőbenzin és a repülőpetróleum vagy más néven kerozin. Ezeknek nemzetközi szabványok rögzítik a kémiai és fizikai paramétereit, melyeknek a bioüzemanyagok is meg kell feleljenek. Alapanyagaiktól, illetve előállítási módjuktól függően több fajtájuk is létezik. Legismertebb közülük talán a biodízel, mely nyersanyagaként növényi olajok, állati és használt sütőzsiradékok szolgálnak. Könnyen lebomló, nem toxikus folyadék, kiváló kenési tulajdonságokkal rendelkezik, viszkozitásának és energiatartalmának értéke közel áll a jelenleg is használt dízel üzemanyagokhoz, így akár önmagában is használható tüzelőanyagként. Tisztább égéséhez hozzájárul, hogy nem tartalmaz aromás vegyületeket, kéntartalma 98%-kal, füstgázának lebegő részecske száma 50%-kal alacsonyabb a gázolajnál. Hátránya, hogy magasabb a dermedési pontja, és tárolás közbeni oxidációra érzékenyebb. [6] Braziliában ipari hulladékból, egészen pontosan tilápia hal kereskedelmi forgalomba nem kerülő részeiből állítottak elő biodízelt. A létrehozott tüzelőanyag különféle paramétereit megmérve, és összehasonlítva a szabvány által előírt értékekkel, az alábbi eredményeket kapták (1. táblázat): Tulajdonságok Halolajból készült biodízel ANP 7 által javasolt határok fajlagos tömeg 20 C-on [kg/m 3 ] kinematikai viszkozitás 40 C-on [mm 2 /s] 5,34 3,0-6,0 víztartalom [mg/kg] ig savtartalom [mg KOH/g] 0,19 max. 0,50 gyulladáspont [ C] 145 min. 100,0 oxidációs stabilitás 110 C-on [H] 8,7 min. 6 alsó fűtőérték [MJ/kg] 35,479 szabvány által nem meghatározott felső fűtőérték [MJ/kg] 38,531 szabvány által nem meghatározott 1. táblázat A halolaj fizikai, kémiai analízise során kapott eredmények [7]. 8 A Boeing vállalat 2014-ben az ecodemonstrator program keretein belül több fejlesztés mellett bioüzemanyagot is tesztelt egy B-787 Dreamliner-ben. A repülőgépnek először csak az egyik hajtóművét látták el alternatív tüzelőanyag és kerozin keverékének 15-85%-os arányában, majd a további repülések során már mindkettőt egyszerre. [8] Növényekből kinyert keményítőből, cellulózból, cukorból erjesztés, katalitikus átalakítás eredményeképp bioalkoholok keletkeznek. Elégetésük közben nehézfémek nem, SO x -ből ötödannyi, CO-ból negyedannyi kerül a levegőbe, mint hagyományos tüzelőanyag 7 Nemzeti Kőolaj Ügynökség (National Petroleum Agency NPA) 8 MARTINS, G. I., SECCO, D., ROSA, H. A., BARICCATTI, R. A., DOLCI, B. D., MELEGARI DE SOUZA, S. N., SANTOS, R. F., BENETOLI DA SILVA, T. R., GURGACZ, F.: Physical and chemical properties of fish oil biodiesel produced in Brazil. Renewable and Sustainable Energy Rewievs, 42 (2015), o. (letöltve: ) 47 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

51 FEHÉR KRISZTINA: Alternatív tüzelőanyagok alkalmazása a repülésben használatakor. Megújuló energiaforrásnak tekinthetőek, hiszen a növények által tárolt széndioxid kerül vissza a légkörbe felhasználásuk során. Legismertebb közülük az etanol. Önmagában kevésbé, inkább hagyományos tüzelőanyagokhoz keverve alkalmazzák a légijárművek hajtóműveiben, mivel gyulladáspontja valamint, energiasűrűsége alacsonyabb (vö. 4.ábra!), és a fém alkatrészeket (pl. alumínium alapanyagúakat) korrodálja. [9] 4. ábra Azonos teljesítményű etanollal és hagyományos üzemanyaggal (szürke színnel) üzemelő repülőgépek befoglaló méreteinek összehasonlítása [10]. 9 A kriogén (cseppfolyósított) gázok között is vannak alternatív tüzelőanyagok. Amennyiben biomasszából nyerik ki azokat, akkor a bioüzemanyagok közé sorolhatóak. Kettő kiemelkedik közülük: a biohidrogén és a biometán. Égéshőjük 2,7-szererese és 1,5-szerese a kerozinnak, viszont sűrűségük jóval alacsonyabb. Légijárművekben történő alkalmazásukkor előnyt jelent, hogy szennyezőanyag kibocsátásuk alacsony (a vízgőzt leszámítva, amely az üvegházhatást erősíti) - biohidrogén esetében csak nitrogénoxid, a biometán elégetésekor széndioxid is keletkezik. A jelenlegi tüzelőanyag-rendszereket viszont át kell alakítani alkalmazásukhoz, mivel cseppfolyós állapotban csak -253 C, illetve -160 C alatti hőmérsékleten tárolhatóak. [11] A JET A vagy JET A-1 (katonai repülésben JP) besorolású tüzelőanyagok kiváltására fejlesztették ki a HRJ 10 vagy más néven HEFA 11 üzemanyagokat, melyek alapanyagául állati faggyú, növényi olaj, illetve használt sütőzsiradék szolgál. Elégetésük során jóval kevesebb üvegházhatású gáz kerül a légkörbe a hagyományos tüzelőanyagokhoz képest, továbbá nem találhatóak bennük aromás-, kén vegyületek és korom sem. Előnyük közé sorolható, hogy magas energiatartalommal, cetánszámmal rendelkeznek, a hajtóműben korróziót nem okoznak. Hátrányuk, ami miatt önmagukban nem alkalmazhatóak, hogy magas paraffin 9 (letöltve: ) 10 hidrogénezett megújuló sugárhajtómű üzemanyagok (Hydroprocessesd Renewable Jet Fuel HRJ) 11 hidrogénezett észterek és zsírsavak (Hydroprocessed Esters and Fatty Acids - HEFA) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 48

52 FEHÉR KRISZTINA: Alternatív tüzelőanyagok alkalmazása a repülésben tartalmúak, így a dermedési pontjuk miatt nem megfelelőek a repülésben történő felhasználásra. Ezért maximum 50%-ban keverhetőek (ASTM 12 D7566-os számú szabvány, 2011-es adat). A Shell Group és az IPFEN 13 központ kutatói kísérleteket végeztek JET és HEFA tüzelőanyag különböző arányú keverékeivel. Az eredményeiket a 2. táblázat tartalmazza, melyből kiderül, hogy önmagában a HEFA hajtóanyag nem használható, viszont a hagyományos tüzelőanyaggal együtt alkalmazva javíthatják egymás fizikai, műszaki jellemzőit. [12] Jellemzők Sűrűség 15C-on [kg/m3] Dermedési pont [C] Viszkozitás -20C-on [mm2/s] Jet A-1 előírás max. 8,0 max. HEFA1 773,5-27,0 11,72 Jet + 10% HEFA1 800,0-49,0 4,426 Jet + 20% HEFA1 797,0-46,5 4,859 Jet + 30% HEFA1 794,0-44,5 5,363 HEFA2 765,9-57,5 7,517 Jet + 75% HEFA2 775,0-56 6, táblázat Jet A-1, HEFA1 és HEFA2 üzemanyagok illetve keverékeik jellemzői (saját szerkesztés) [12]. 14 SZINTETIKUS ÜZEMANYAGOK A szintetikus tüzelőanyagok előállítása nem új keletű, hiszen már az 1900-as évek elején német tudósok kidolgozták a megfelelő technológiát létrehozásukra, és 1919-ben elkezdődött a gyártásuk. A termelés csúcspontját a II. világháború idején érte el, mikor Németország elvesztette kőolaj és földgáz lelőhelyeinek nagy részét, így az országban található kőszén lett az újfajta üzemanyag alapanyaga. Franz Fischer és Hans Tropsch tökéletesítették a régebbi előállítási módszert, és megszületett a mai napig használatban lévő Fischer-Tropsch szintézis. 12 Amerikai Anyagvizsgálati Társaság (American Society for Testing and Materials ASTM) 13 IFP Energies nouvelles: Az energia, a közlekedés és a környezetvédelem területein kutatásokat végző illetve képzéseket lebonyolító francia központ STARCK, L., PIDOL, L., JEULAND, N., CHAPUS, T., BOGERS, P., BAULDREAY, J.: Production of Hydroprocessed Esters and Fatty Acids (HEFA) Optimisation of Process Yield. Oil & Gas Science and Technology, (2016), (letöltve: ) 49 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

53 FEHÉR KRISZTINA: Alternatív tüzelőanyagok alkalmazása a repülésben Nemcsak Németország, hanem az Egyesült Államok is elkezdte a szintetikus tüzelőanyagok gyártását. A II. világháború után napi 1100 m 3 mennyiséget termelt, amely az elkövetkezendő években visszaesett az olcsón beszerezhető kőolaj miatt. Az 1900-as évek utolsó évtizedeiben - az őt sújtó nemzetközi embargó miatt - Dél-Afrika is bekapcsolódott a termelésbe. Összehasonlításképpen szintetikus tüzelőanyagból 1944-ben napi m 3 mennyiséget termelt Németország, 2009-ben több mint, m 3 -t állítottak elő világviszonylatban. [13] Szintetikus üzemanyagok fajtái A szintetikus üzemanyagoknak - alapanyaguktól függően - rendszerint három fajtája különböztethető meg: CTL 15, GTL 16, BTL 17. A CTL szén alapú, kénmentes tüzelőanyag elégetésekor kevesebb nitrogén-oxid kerül a légkörbe, azonban figyelembe kell venni, hogy előállítása mennyire terheli a környezetet. Az USA, illetve Kína is nagy kőszén készlettel rendelkezik, így kutatások indultak, hogy a CTL gyártását miképpen lehetne a megújuló tartományba helyezni (pl. hibrid cseppfolyósítási eljárások, levegő elválasztási technológiák és a Fischer-Tropsch szintézis fejlesztése útján), hiszen így nem csak alacsonyabb költségű, hanem környezetbarát termelésű és alkalmazású tüzelőanyag lenne a végeredmény. Az Amerikai Egyesült Államok hadseregének jelenleg is folyó programjának keretein belül vizsgálják a CTL alkalmazhatóságát tüzelőanyagként, és előirányzatként szerepel, hogy az Amerikai Légierő légijárművei 2025-re 70%-ban ezt az üzemanyagot használják repüléseik során. A GTL színtelen, szagtalan tüzelőanyag, melynek alapanyagai közé tartozik a földgáz továbbá az egyéb gáz halmazállapotú szénhidrogének. A földgáz a legtisztább égésű fosszilis eredetű tüzelőanyag, ugyanis nem tartalmaz ként, nitrogént, aromás vegyületeket, mint a kőolajból előállított üzemanyagok. A GTL gyártása során először a nyersanyagból szintézis gázt hoznak létre, majd többféle eljárást alkalmazva folyékony szénhidrogén, a folyamat végén pedig megfelelő minőségű tüzelőanyag keletkezik. [15] A BTL tüzelőanyagnak - csak úgy, mint a bioüzemanyagoknak - biomassza a nyersanyaga, amelyet több lépésben termokémiai úton hoznak létre ipari, kommunális hulladékból, illetve magas keményítő- és cellulóz tartalmú növényekből. A British Airways a Velocys vállalattal egy BTL-t gyártó üzem felállítását tervezi, mely több százezer tonna háztartási hulladékból állít elő tüzelőanyagot a légitársaság repülőgépei számára, így teljesíthető lenne 2050-re az a kötelezettségvállalás, hogy a légijárművek felére redukálnák repüléseik során a szén-dioxid kibocsátást. [16] 15 szénből folyékony üzemanyag (Coal to Liquid Fuel CTL) 16 gázból folyékony üzemanyag (Gas to Liquid Fuel GTL) 17 biomasszából folyékony üzemanyag (Biomass to Liquid Fuel BTL) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 50

54 FEHÉR KRISZTINA: Alternatív tüzelőanyagok alkalmazása a repülésben 5. ábra Szintetikus és hagyományos dízel üzemanyag [14]. 18 SZINTETIKUS ÉS BIOÜZEMANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA A szintetikus és a bioüzemanyagok többféle - közvetlen vagy közvetett - módon állíthatóak elő. Az alábbiakban vázlatosan a legelterjedtebb gyártási technológiák jellemzői tekinthetőek át. A pirolízisnek 19 három fő fajtája létezik, melyek az eljárások hőmérsékletében, hevítési időben, illetve a végtermékek halmazállapotának százalékos arányában térnek el: lassú karbonizáció: alacsony hőmérsékleten (400 C alatt) hosszú ideig történő hevítés, végtermékként faszén, gáz és kátrány keletkezik; gyors pirolízis: C között megy végbe a folyamat, szilárd (bioszén), de főként folyékony (bioolaj) halmazállapotú végtermék jön létre, az előzőhöz képest modernebb technológia; elgázosítás: a reakció C között játszódik le, nagyrészt pirolízis gáz keletkezik. [17] A hidrogénezés két lépcsős kémiai folyamat, mely során először hidrogénező katalizátor segítségével finomítják a nyersanyagot, majd a kapott közbülső terméknek megbontják a szerkezetét, úgy hogy a rendszerbe hidrogént juttatva eltávolítják az oxigént. [18] Akár a pirolízist, akár a hidrogénezést tekintjük, mindkét tüzelőanyag előállítási módszer esetén nitrogén és szulfidmentes végtermék jön létre, mely elégetésével, jóval kevesebb károsanyag kerül a környezetbe, mint hagyományos üzemanyag alkalmazása révén. A fenti kémiai folyamatok bár jól használhatók, mégsem terjedtek el. [19] 18 Wikipedia, 19 pirolízis: a szerves anyagú hulladék hőbontása megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben szabályozott körülmények között bekövetkező kémiai lebontása. A hőbontás során a szerves hulladékból különböző termékek keletkeznek: pirolízis gáz; folyékony termék (olaj, kátrány, szerves savakat tartalmazó bomlási víz); szilárd végtermék keletkeznek. (pirolízis koksz). Ezek összetétele, aránya és mennyisége a kezelt hulladék összetételétől, a reaktor üzemi viszonyaitól és szerkezeti megoldásától függ. [26] 51 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

55 FEHÉR KRISZTINA: Alternatív tüzelőanyagok alkalmazása a repülésben A Fischer-Tropsch szintézis (6. ábra) a közvetett üzemanyag előállítási módok közé tartozik. E kémiai eljárás során C közötti hőmérsékleten elgázosítják az alapanyagot katalizátorok segítségével, melyek elsődlegesen vas vagy nikkel alapúak lehetnek. A folyamat végén olyan szénhidrogén tüzelőanyag keletkezik, amely egyaránt mentes kén és aromás vegyületektől, és égése is tisztább a hagyományos üzemanyagoknál. [6] Biokémiai eljárások során alkoholt állítanak elő szénhidrátokból. E a módszerekhez tartozik a DSHC 20 és az ATJ 21. Az előbbinek alapanyaga a cukor, melyet vagy közvetlenül nyernek ki a növényekből, vagy a biomasszát hidrolízis folyamatának vetik alá. Ezután enzimet adagolnak a nyersanyaghoz, mely megerjeszti, majd a kapott vegyület tisztításon megy keresztül, végül pedig hidrogénezik. ATJ eljárás esetében főként hulladékok kerülnek feldolgozásra, melyekből vagy szintézisgázt hoznak létre, vagy a biomasszát hidrolízisnek, fermentációnak és desztillációnak vetik alá. [6] 6. ábra Fischer-Tropsch eljárás [20]. 22 A világon több cég is foglalkozik repülésben alkalmazható szintetikus- és bioüzemanyagok előállításával. Az alábbiakban néhány vállalat kerül bemutatásra a teljes igénye nélkül. A dél-afrikai székhelyű Sasol vállalat az első olyan cég a világon, amely nemzetközi jóváhagyást kapott 2008-ban az általa előállított szintetikus tüzelőanyag (CTL) önmagában (nem keverve hagyományos üzemanyaggal) történő alkalmazására a kereskedelmi repülés terén. Az engedély kiadásához csatlakozott a UK MoD 23, az ASTM 24 és a IATA 25 is. A szintetikus sugárhajtómű-tüzelőanyag egyik lényeges előnye, hogy hagyományos tüzelőanyag rendszerben is felhasználható. További kutatások eredményeként a cég biomassza alapú szintetikus tüzelőanyagot is létre kíván hozni. [21] 20 cukorból szénhidrát készítése direkt módon (Direct Sugar to Hydrocarbon DSHC) 21 alkoholból sugárhajtómű tüzelőanyag (Alcohol to Jet ATJ) 22 (letöltve: ). 23 Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma (United Kingdom Ministry of Defence UK MoD) 24 Amerikai Anyagvizsgálati Társaság (American Society for Testing and Materials ASTM) 25 Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (International Air Transport Association IATA) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 52

56 FEHÉR KRISZTINA: Alternatív tüzelőanyagok alkalmazása a repülésben A Shell vállalat is fejlesztéseket folytat a szintetikus tüzelőanyagok terén. Létrehoztak egy GTL Jet Fuel nevű, földgázból előállított üzemanyagot, amelyet hagyományos kerozinnal akár 50 %-ban keverve jön létre. Ez égése során közel nulla kén-dioxidot és csekély mennyiségű lebegő részecskét bocsát a levegőbe ben a Qatar Airways menetrendszerinti Doha-London járatán Airbus A repülőgépben első ízben alkalmazták a GTL Jet Fuelt 50 %-ban Jet A1-gyel keverve, amelyet 2012-től már ipari mennyiségben állít elő a Shell. [15] [22] A Kaliforniában működő, 2003-ban alapított Solazyme vállalat bioüzemanyagokat és az ipari kenőanyagokat fejleszt mikroalgák által megtermelt olajra alapozva. Céljuk, hogy az általuk előállított üzemanyag nemcsak környezetbarát, hanem megújuló is legyen. Négy féle üzemanyagot állítanak elő, melyek felhasználhatóak autókba (Soladiesel BD és a Soladiesel RD ), légijárművekbe (Solajet), illetve tengeri járművekbe (Amerikai Hadsereg számára HRD-76 és HRJ-5) is. A Solajet megfelel az ASTM D 1655 szabványnak, kiváltható vele a hagyományos tüzelőanyag, továbbá alacsonyabb a károsanyag kibocsátás, valamint alkalmazása esetén, hosszabb ideig tárolható, használatával csökkenek a tárolási, fenntartási költségek. [23] A kaliforniai székhelyű Byogy Renewables vállalat olyan bioüzemanyagok előállításával foglalkozik, melyekkel a jelenleg használatban lévő kőolaj alapú hajtóanyagok kiválthatóak. Céljuk, hogy bioetanolból a legmagasabb minőségű sugárhajtómű tüzelőanyagot hozzák létre, kiszolgálva vele a kereskedelmi és katonai légijárműveket, a fenntartható fejlődés követelményinek megfelelően. Kukoricát, cukornádat és cellulóz tartalmú növényeket használnak cukor előállításhoz, amelyből több fázisban bioetanolt készítenek. [24] 7. ábra Embraer vállalat által gyártott Ipanema EMB 202A típusú etanollal működő repülőgép [25]. 26 Az alternatív üzemanyagok a katonai - de perspektivikusan a nagytávolságú polgári repülésben is - csak akkor nyernek teljes létjogosultságot, ha biztosítottá válik használatos változatok rendszerszintű légi utántölthetősége. [28] 26 (letöltve: ) 53 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

57 FEHÉR KRISZTINA: Alternatív tüzelőanyagok alkalmazása a repülésben ÖSSZEFOGLALÁS 2007-ben az Amerikai Légierő B-52-es repülőgépe kerozin és GTL 50-50%-os keverékével emelkedett a levegőbe ban egy Airbus A380-as három órás tesztrepülés során olyan tüzelőanyagot használt, mely 40%-ban tartalmazott GTL-t. Látható a cikkben bemutatott példákon keresztül, hogy nem csak a civil, hanem a katonai célú légijárművek üzemeltetésénél is egyre nagyobb szerepet töltenek be a szintetikus- és a bioüzemanyagok egyaránt. Egyfelől, azért hogy függetlenítsék légijármű flottájukat a fosszilis eredetű tüzelőanyagoktól, külföldi importtól, így költséget tudnak csökkenteni, másfelől jóval kevesebb károsanyag kerül a levegőbe a hagyományos üzemanyagok elégetéséhez képest, így eleget tudnak tenni a légiközlekedésben is erősödő a környezetvédelmi előírásoknak. Nagyobb légitársaságok, mint a British Airways, a Qatar Airways, a United Airlines is törekednek arra, hogy csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, továbbá olyan vállalatokkal (Velocys, Shell, Fulcrum BioEnergy) kötnek együttműködési szerződéseket, és folytatnak kísérleteket, melyek alternatív tüzelőanyagokat képesek előállítani, melyek segítségével üzemeltetni tudják légijárataikat. A kutatásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően egyre nagyobb energiasűrűségű, a jelenlegi tüzelőanyagrendszerekben is jól alkalmazható (akár kisebb-nagyobb átalakításokkal), megújuló energiaforrások segítségével, környezetbarát szintetikus- és bioüzemanyagok jönnek létre. Mivel jelenleg a gyártás alatt lévő, illetve a nemrég előállított légijárművek üzemideje majd csak évtizedek múlva fog lejárni, ezért egyelőre az alternatív tüzelőanyagokat kell hajtóműveik kiszolgálásához igazítani, vagyis olyan üzemanyagokat kell létrehozni, melyek önmagukban vagy keverve képesek kiváltani a hagyományos fosszilis eredetű tüzelőanyagokat. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] HVG: Rekordon a légköri szén-dioxid. HVG online hetilap, (2017. november 8.) dioxid (letöltve: ) [2] Bundesverband der Deutschen Luftverkehrswirtschaft honlap, (letöltve: ) [3] Rheinland Energie honlapja, (letöltve: ) [4] ARO, EM.: From first generation biofuels to advanced solar biofuels; Ambio, 45 1 (2016), o. (letöltve: ) [5] Popular Science honlapja, es/2010/05/joule-final.jpg?itok=opnib_gu (letöltve: ) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 54

58 FEHÉR KRISZTINA: Alternatív tüzelőanyagok alkalmazása a repülésben [6] KANDARAMATH HARI, T., YAAKOB, Z., BINITHA, N. N.: Aviation Biofuel from renewable resources: Routes, opportunities and challenges. Renewable and Sustainable Energy Reviews, 42 (2015), o. (letöltve: ) [7] MARTINS, G. I., SECCO, D., ROSA, H. A., BARICCATTI, R. A., DOLCI, B. D., MELEGARI DE SOUZA, S. N., SANTOS, R. F., BENETOLI DA SILVA, T. R., GURGACZ, F.: Physical and chemical properties of fish oil biodiesel produced in Brazil. Renewable and Sustainable Energy Rewievs, 42 (2015), o. (letöltve: ) [8] Test flight is first is to use green diesel as aviation biofuel. Boeing vállalat honlapja, (December 3, 2014), (letöltve: ) [9] SHAH, Y. R., SEN, D. J.: Bioalcohol as green energy A rewiev. International Journal of Current Scientific Research, 1 2 (2011), o. (letöltve: ) [10] (letöltve: ) [11] SZEGEDI P., ÓVÁRI GY.: Alternatív üzemanyagok alkalmazásának lehetőségei a repülésben. Repüléstudományi közlemények 2010/2 (online) 29 p. Szegedi_Peter.pdf (letöltve: ) [12] STARCK, L., PIDOL, L., JEULAND, N., CHAPUS, T., BOGERS, P., BAULDREAY, J.: Production of Hydroprocessed Esters and Fatty Acids (HEFA) Optimisation of Process Yield. Oil & Gas Science and Technology, (2016), ml (letöltve: ) [13] WIKPEDIA: Synthetic Fuel. (letöltve: ) [14] ional_diesel_photo.jpg (letöltve: ) [15] Gas-To-Liquids. Shell vállalat honlapja, (letöltve: ) [16] British airways powers its future by turning household rubbish into jet fuel. British Airways vállalat honlapja, (September 18, 2017) (letöltve: ) [17] Bioszén gyártási technológiák. Körinfo honlapja, %A1si%20technol%C3%B3gi%C3%A1k.pdf (letöltve: ) [18] STARCK, L., PIDOL, L., JEULAND, N., CHAPUS, T., BOGERS, P., BAULDREAY, J.: Production of Hydroprocessed Esters and Fatty Acids (HEFA) Optimisation of Process Yield. Oil & Gas Science and Technology, (2016), 55 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

59 FEHÉR KRISZTINA: Alternatív tüzelőanyagok alkalmazása a repülésben ml (letöltve: ) [19] A szintetikus üzemanyagok. Hadtechnikai Kerekasztal online folyóirat, (2010. január 7.) (letöltve: ) [20] x544.png (letöltve: ) [21] Sasol achieves approval for 100% synthetic jet fuel. Sasol vállalat honlapja, (09 April 2008.) synthetic-jet-fuel (letöltve: ) [22] Qatar Airways undertakes first commercial passenger flight powered by a natural gas blended jet fuel. Greenair online.com, (13 Oct 2009) (letöltve: ) [23] Solazyme vállalat honlapja [24] Byogy Renewables vállalat honlapja [25] (letöltve: ) [26] FEHÉR K., ÓVÁRI GY.: Alternatív tüzelőanyagok alkalmazásának realitásai a repülésben, a XXI. század első felében. Repüléstudományi szemelvények o. ISBN [27] VARGA B., ÓVÁRI GY., KAVAS L.: Gas turbine engine combustors and the estimation of their pressure loss. Scientific Research and Education in the Air Force I., o. (2017) AFASES Brasov, Románia: [28] KAVAS L., ÓVÁRI GY., VARGA B.: Repülőeszközök tüzelőanyaggal történő légiutántöltésének módszerei, hagyományos és új alkalmazási lehetőségei. Repüléstudományi szemelvények 2016., o. ISBN (letöltve: ) A cikk a GINOP A légiközlekedés-biztonsághoz kapcsolódó interdiszciplináris tudományos potenciál növelése és integrálása a nemzetközi kutatásfejlesztési hálózatba a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen - VOLARE című projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. A kutatás a fenti projekt AVIATION_FUEL nevű kiemelt kutatási területén valósult meg. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 56

60 Horváth Péter 1, Szabó József 2 XXVIII. évfolyam, szám A FEJLŐDÉS PERSPEKTÍVÁI A ZALA KÜLÖNLEGES MENTŐK TEVÉKENYSÉGÉBEN A PSZICHÉS ÉS FIZIKAI MEGTERHELÉSEK LEKÜZDÉSÉRE (THE PERSPECTIVES OF DEVELOPMENT IN THE ACTIVITIES OF THE ZALA SPECIAL RESCUE TEAM TO OVERCOME PSYCHIC AND PHYSICAL LOAD) Az elmúlt évtizedek katasztrófái, krízishelyzetei során történt beavatkozások bizonyították, hogy a hivatásos állami erők mellett szükség van a speciálisan felszerelt és mentálisan is felkészített önkéntes és hivatásos mentőcsoportokra. Jelen cikk célja, hogy bemutassa, milyen fontossággal bír egy speciális mentőcsoport tevékenységében, hogy az önkéntesség alapját képező segítő attitűd és motiváció mellett megfelelő pszichés és fizikai felkészítést kapjanak, valamint, hogy ezek hiánya milyen veszélyekkel jár egy esetleges beavatkozás során. A cikkben feldolgozásra kerül a Zala Különleges Mentők eme két területet felölelő felkészítési tematikája, célkitűzései, fejlesztésének fő irányvonalai. Az elkészült mű egy alapot kíván képezni, amely bemutatja egy speciális mentőszervezet feladatvégzéséhez szükséges irányvonalakat. A szerzők az adott témákban felhalmozódott sok éves tapasztalatukat és releváns szakirodalmi adatokat felhasználva készítették el a vizsgálataikat, a mentőcsapat tagjainak stressz és fizikai terhelésével és a lehetséges felkészítő stratégiákkal kapcsolatban. A szerzők célul tűzték ki a Zala Különleges Mentők vizsgálatának és együttműködésének segítségével egy több részes, szorosan egybeköthető, speciális mentőcsoportok alkalmazhatóságával és munkavégzésük javítási opcióinak feltárásával kapcsolatos kutatási vizsgálatok végzését, amelynek első darabját jelen cikk képviseli. Kulcsszavak: katasztrófa, speciális mentőszervezet, pszichés felkészítés, fizikai felkészítés, Zala Különleges Mentők The experiences of interventions in disasters and crises of the last decade evidenced that in addition to the professional state forces specially equipped and mentally prepared volunteer and professional rescue groups were necessary operated. The goal of this article is to demonstrate the importance of psychological preparation for helpers, they get suitable for theoretical and practical preparation and the risks of its hiatus during an intervention. In this article processing of Zala Special Rescue s preparation methods, aims, and the main policy of development of these two area. The completed article intended to give a basis for policies of special rescue organisation completion. Authors review in connection with the rescue team members, their stress pressure, and the possible strategies was based on their long-term experience and relevant literature. The authors aim to conduct a series of investigations in cooperation with the Zala Special Rescue Team regarding the use of special rescue groups and the possibility to improve their performance. This paper represents the first part of this series. Keywords: disaster, special rescue team,phisical preparation, psychic preparation, Zala Special Rescue Team 1 Doktorandusz hallgató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katonai Műszaki Doktori Iskola, Tel: ; peter.horvath4@katved.gov.hu // Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, H-8900 Zalaegerszeg, Hungary ORCID: Egészségtudományok doktora, részlegvezető, Zala Megyei Szent Rafael Kórház, Pszichiátria Nappali Kórház,Tel: ; testudo7115@gmail.com // H-8900 Zalaegerszeg, Hungary ORCID:

61 HORVÁTH PÉTER, SZABÓ JÓZSEF: A fejlődés perspektívái a Zala Különleges Mentők tevékenységében a pszichés és fizikai megterhelések leküzdésére BEVEZETÉS Napjaink társadalmait a természeti katasztrófák mellett egyre nagyobb mértékben veszélyezteti a technológiai és ipari fejlődés következtében megjelenő civilizációs katasztrófák és ezzel egyre komplexebb feladatok elé állítják az emberek védelmét biztosító hivatásos katasztrófavédelmi szervezeteket. Egy bekövetkezett veszélyhelyzet során a károsodások felszámolásában és a sérült személyek mentésében nagy segítséget nyújtanak a különböző szakmailag és lelkileg és fizikailag is felkészített mentőegységek.[1] Az elmúlt évek eredményeként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (BM OKF) égisze alatt létrejöttek hazánk nemzetközileg is beavatkozni képes mentőegységi, a HUNOR nehéz és HUSZÁR közepes nemzetközi minősítéssel rendelkező speciális végzettségű embereket magukba tömörítő mentőcsoportok. A Zala Különleges Mentők a HUSZÁR mentőegység alegységeként és önállóan is bevethető egyesület. [2] A Zala Különleges Mentők Egyesület 2003-ban alakult elsősorban Zala megye és Magyarország biztonságának fenntartása, növelése érdekében. Az egyesület az elmúlt több mint tíz éve alatt folyamatosan vett rész speciális helyzetekben történő segítségnyújtásokban, melyek közül kiemelkedik a 2009 októberében Nyugat-Szumátrán [3] a cunami sújtotta területen végzett beavatkozásuk. Az egyesület 2005-től az ENSZ OCHA INSARAG [4] (Egyesület Nemzetek, Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának, Nemzetközi Kutatási és Mentési Tanácsadó Csoportja) minősítését birtokolja. A minősítés öt évente megújításra kerül, így 2017 tavaszán Észtországban az EU-Modex gyakorlatán és a május között megrendezésre került ENSZ INSARAG újraminősítésen is képviseltette magát a HUSZÁR mentőszervezet alegységeként az egyesület. A különleges technikai eszközök között, melyek készségszintű ismerete elengedhetetlen a mentések során, megjelennek az alpin- és búvár technikai elemek, a romterületek kutatásához szükséges kereső berendezések és a romosodott épületekbe való bejutást biztosító nagyteljesítményű vágó-bontó eszközök. A személyi állományt a mentések végrehajtásában több évtizedes tapasztalattal rendelkező mentésvezetők irányítják, akiknek a sérültek kimentése mellett nagy figyelmet kell fordítaniuk saját embereik testi és lelki kimerültségének észlelésére is, a balesetek, sérülések elkerülése érdekében. MENTÁLIS STABILITÁS ÉS AZ ARRA TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉS Magyarországon január 1-től kötelező a munkavédelmi törvény 54. -ban [6] foglaltak alapján a munkáltatóknak a kockázatértékelés elkészítésekor a pszichoszociális kóroki tényezők munkavállalókra gyakorolt hatását értékelni és kidolgozni a kockázat csökkentésére szolgáló intézkedéseket. Bármely mentőegység szakmai és pszichés felkészítése együttesen képzelhető csak el, hiszen egy szakmailag magasan képzett személy, ha a különböző stresszhelyzeteket nem képes kezelni, akkor további terhet jelent a helyszínen munkájukat végző egységek számára. Egy jól felkészített, mentálisan is megfelelő beavatkozó lehet csak igazán alkalmas a katasztrófák áldozatai számára nyújtott segítségnyújtásban. A 2011.évi CXXVIII. [7] törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. [8] kormányrendelet 60. (1) b) pontja szerint az önkéntes mentőszervezet tagja: b) rendelkezik a vonatkozó jogszabályokban MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 58

62 HORVÁTH PÉTER, SZABÓ JÓZSEF: A fejlődés perspektívái a Zala Különleges Mentők tevékenységében a pszichés és fizikai megterhelések leküzdésére meghatározott egészségügyi, pszichológiai, fizikai alkalmassággal. Ez a jogszabályi hely megadja az alapot ahhoz, hogy biztosítva legyen a megfelelő mentális felkészítés a beavatkozni képes állományok számára. A jogalkotó a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alkalmassági követelmények esetében az egészségre káros környezetben végzett tevékenységekkel kapcsolatos egészségvédelmi előírásokra gondolt. A minél magasabb biztonság és az állomány mentális egészségének megőrzésének elérése érdekében december 7-én szakmai iránymutatás mellett megkezdte új mentális képzését a jövőben bekövetkező bevetésekre való felkészülés jegyében a Zala Különleges Mentők Egyesülete. A helyszínt és az oktatáshoz szükséges informatikai támogatást a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság biztosította a szervezet számára. A felkészítést Dr. Szabó József PhD, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház, Pszichiátriai Osztály, Nappali Kórház részlegvezetője tartotta. A képzés során az egyesület tagjai megismerkedhettek az alapvető stresszhelyzetekkel, azokra való válaszreakciókkal. Az oktatás során az elméleti ismeretek mellett gyakorlati példákkal is gyarapíthatták tudásukat az önkéntes csoport tagjai. Az előadás során felmérésre kerültek a személyi állomány szociodemográfiai adatai és az észlelt stressz mértékei is.[9] A felkészítés fontosságát a korábban bekövetkezett eseményekre történő válaszreakciók és az érintett állomány kérése és a HUSZAR mentőszervezet svéd mentorával Per-Anders Berthlinnel történt konzultáció alapozta meg. Az egyesület több tagja is hivatásos, rendvédelmi szervek tagjai közé tartozik, tartozott. Ezen személyek mellett természetesen a civil életből is több tag csatlakozott önkéntes szerepvállalással a bajbajutottak esetleges megsegítése érdekében. A hivatásos személyek munkájuk során történt pszichés megterhelésre kérhetnek segítséget a számukra területileg kijelölt pszichológusoktól, azonban ez a civil önkéntesek számára nem volt biztosítva eddig sehol az országban. Fontos megemlíteni, hogy egy a szituáció leküzdésére kiképzett személy, aki kezelni tudja a stresszhelyzetet, sokkal kisebb mértékben van kitéve a mentális megterhelés veszélyeinek. [10] A mentális megterhelés kiégést, fokozott fáradékonyságot és akár maradandó károsodásokat is okozhat a helyszínen tartózkodók számára. Ebből is kitűnik, hogy a prevenció elengedhetetlen az állomány számára. A PSZICHOLÓGIAI MUNKACSOPORT Számos tanulmány és a témában folytatott kutatás eredményei támasztják alá, hogy a katasztrófahelyzetek túlélői, szemtanúi, az áldozatok hozzátartozói és a beavatkozó egységek tagjai egyaránt olyan súlyos mentális terhelést, megrázkódtatást élhetnek át, hogy gyakran már az esemény helyszínén kialakuló sokkos, vagy pánikszerű állapot formájában megjelenő extrém fokú stressz azonnali kezelésére pszichológiai segítségnyújtást biztosítani képes szakemberekre van szükség [11]. Egyes közlemények arra a következtetésre jutnak, hogy ők már a mentőcsapatok nélkülözhetetlen részei [12]. A helyszínen biztosított lelki segítségnyújtás kettős célú, egyrészt a kialakult extrém fokú stressz terheléssel járó szenvedés gyors enyhítése, ezáltal a rövid távú funkcióképesség helyreállítása, másrészt pedig a később létrejövő poszttraumás stressz megelőzése [13]. A túlélők, a szemtanúk és szükség esetén a beavatkozó egységek tagjainak esetében is szükség lehet ilyen beavatkozásra [14]. 59 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

63 HORVÁTH PÉTER, SZABÓ JÓZSEF: A fejlődés perspektívái a Zala Különleges Mentők tevékenységében a pszichés és fizikai megterhelések leküzdésére A katasztrófaesemények túlélői gyakran az akut stressz időszakának lezajlása után szembesülnek veszteségeikkel (pótolhatatlan vagyoni kárukkal, tartós szervi károsodásukkal, szeretteik elvesztésével, stb.), aminek hatására lélektani krízis alakulhat ki. Az ilyen állapotban megfigyelhető reménytelenség és a tudat beszűkülése miatt ilyenkor fokozott öngyilkossági kockázat alakul ki. Nagyon fontos emiatt, hogy a katasztrófa helyszínén megjelenjenek olyan szakemberek is, akik a krízisintervenció módszerében speciális képzést kaptak és megfelelő gyakorlattal rendelkeznek. Meg kell jegyezni azonban, hogy a krízis kialakulásának idejére általában már a helyszínre érkeznek a humanitárius segélyszervezetek, akik általában rendelkeznek ilyen tevékenységre felkészített segítőkkel. Hazánkban például a Magyar Vöröskereszt és a Baptista Szeretetszolgálat is elmondhatja ezt magáról. Ezzel együtt persze nem baj, hogy a mentőcsapatok pszichológiai segítségnyújtásra képzett szakemberei is jártasak a krízisintervencióban, hiszen elképzelhető, hogy mindkét típusú segítségnyújtás akár több napon át párhuzamosan (elhúzódó kereső-mentő tevékenységek) zajlik a beavatkozás helyszínén. A Zala Különleges Mentők Egyesülete esetében is egy megvalósítandó célkitűzés volt a nemrégiben létrejött pszichológiai munkacsoport, amely feladata: a csapat beavatkozó egységeinek, tagjainak felkészítése, mentális egészségfejlesztése, stressz kezelésük hatékonyabbá tétele, stressz tűrő képességük növelése. Bár mentőcsapatunk önkéntesekből áll, és a csapat tagjaként vállalt tevékenységüket nem hivatásszerűen folytatják, többségükben mégis extrém stressz terhelésnek vannak kitéve a mindennapi munkavégzésük során, hiszen van köztünk hivatásos tűzoltó, rendőr, egészségügyi és szociális dolgozó, de akad olyan is, aki még náluk is nagyobb veszélyhelyzettel járó körülmények között végzi munkáját, mint pl. ipari alpinista, vagy tűzszerész. A pszichológiai munkacsoport természetesen aktív résztvevője a mentésnek, ahol a túlélők, a szemtanúk, az áldozatok hozzátartozói, vagy éppen az erőteljes stressz hatás következményeként komolyabb lelki megterhelés elszenvedő beavatkozó egységek tagjai számára biztosítunk azonnali pszichológiai segítségnyújtást, akut stressz csökkentést, krízis intervenciót. Emellett a csapat tagjai számára a mentések után csoportos, szükség esetén egyéni trauma feldolgozó konzultációs lehetőséget biztosítanak. A mentőcsapat pszichológiai munkacsoportja jelenleg 4 tagból áll. Közülük ketten rendelkeznek szociális munkás diplomával, egyikük a korábban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság mellett működő Krízisintervenciós team tagja volt, ennek keretében kapott kiképzést. A másik szociális munkás diplomája mellett klinika pszichológia programban a Semmelweis Egyetemen folytatott doktori (PhD) tanulmányokat és egészségtudományok doktora fokozatot szerzett. Sürgősségi lélektan speciális tanfolyami képzettséggel és jelentős terapeuta munkakörben szerzett tapasztalattal rendelkezik, fő munka és kutatási területe a pszichotraumatológia. Az alegységhez továbbá két fiatal pszichológus is csatlakozott, akik nemrégiben vehették át felsőfokú végzettségüket és aktív részesei a technikai mentési műveletek képzéseinek, hogy jobban beleláthassanak a felmerülő problémák ellátásához szükséges mozzanatok mögé. A pszichológiai munkacsoport továbbképzési lehetőségeit is keresi, a speciális képzéseken való részvétel feltételeinek megteremtésén folyamatosan dolgozik. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 60

64 HORVÁTH PÉTER, SZABÓ JÓZSEF: A fejlődés perspektívái a Zala Különleges Mentők tevékenységében a pszichés és fizikai megterhelések leküzdésére FIZIKIA FELKÉSZÍTÉS A speciális mentések számos veszélyt rejtenek magukban, tipizálni nem lehetségesek. A fizikai és pszichés megterhelés együttesen gyengíti a beavatkozó személyeket. Személykereső tevékenységet hajtanak végre, mélyből vagy magasból mentik az embereket, hogy átadhassák orvosi ellátásra, romosodott épületekbe hatolnak be vagy akár több tonna törmeléket távolítanak el, hogy egy életben maradt személyt kimentsenek.[15] A segítő erők csupán akkor képesek a legjobb tudásukat adni és ezzel életet menteni, ha megfelelő fizikai kondícióban, lelki állapotban vannak, amellett. hogy kitűnő szaktudással és felszereléssel rendelkeznek a feladat végrehajtásához. A Zala Különleges Mentők Egyesülete állományának fizikai terhelésének szabályozását a tagok nagy százalékának hivatásos mivolta miatt részben az 57/2009. (X. 30.) IRM ÖM PTNM együttes rendelet [16] írja le. Az említett jogszabály meghatározza azokat a feladatokat, amik alapján egy hivatásos állományú személynek az erő-álló kepeségét fel kell minden évben mérni. A mérési adatokat aztán a kornak, illetve nemnek megfelelően egy táblázatba kell behelyezni, ami megmondja a személy alkalmas vagy alkalmatlan a továbbiakban. személy/ feladat Fekvőtámasz 30 mp alatt Hajlított karú függés időre Fekve nyomás 25/ 60 kg Helyből távolugrás Hanyattfekvéséből felülés 2000 m-es futás Összesen ZKM ZKM ZKM ZKM ZKM ZKM ZKM ZKM ZKM ZKM ZKM ZKM táblázat: A Zala Különleges Mentők 12 felmért személyének fizikai eredményei Készítette: Horváth Péter elért pont 61 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

65 HORVÁTH PÉTER, SZABÓ JÓZSEF: A fejlődés perspektívái a Zala Különleges Mentők tevékenységében a pszichés és fizikai megterhelések leküzdésére A fizikai felmérések során minden nevezett tagnak több szabadon választható és kötelezően teljesítendő feladat közül kell 5 mozgástevékenységet bemutatnia, egy-egy feladat végrehajtásánál.[17] Az egyesület 12 tagja a korábban nevezett felmérést elvégezte és csupán 2 fő nem 100 pont feletti tartományban végzett. Az értékelési táblázat szerint minden személy alkalmas akár hivatásos állományú feladatok elvégzésére is. A mérési eredmények első alkalommal lettek felmérve, az egyesület részéről, így következtetéseket csupán csekély mértékben lehet levonni a javítás irányvonalainak meghatározásához azonban jó alapot biztosítanak. A méréssel kapcsolatosan két fő problémát vizsgáltunk. Az első, hogy az évente egyszer teljesítendő felmérés kiválóan méri az egyén alapképességeit úgymint, állóképesség, erő-állóképesség, gyorsaság. Ebben a mindenkori mentési tevékenységhez szükséges feladat ellátás során a tagoknak mindezen képességekre hatékonyabban van szüksége, hiszen nem előre szabályozott körülmények között, sportruházatban kell megfelelnie a követelményeknek az említett feladatok csak nagyon nehezen illesztetőek be egy akár 7-10 napon át tartó kemény fizikai és szellemi igénybevételt követelő metódusba, ahol van, hogy csak pár óra pihenés, regeneráció áll rendelkezésre. A bajba jutott személyek viszont joggal várják el a legjobb, leggyorsabb segítséget, ami adható számukra. A mérési eredményeket természetesen az egyesület állományának nagy része évente munkaviszonyukból, feladatkörükből adódóan elvégzik és megfelelt, illetve kimagasló eredményekkel abszolválják. Azonban egy a már korábban említett esemény, földrengés, cunami vagy árvízi védekezés véleményünk szerint jóval túlmutat ezeken a teszteken. A második probléma, ami nem is igazán nevezhető problémának, csupán hiányosság, ami felelősséggel jár, hogy egy önkéntes speciálismentő egyesület számára nincs előírva alapból ezen, vagy hasonló feladatok kötelező elvégzése. Az önkéntesség egyik alappilléreként említhető, hogy mindenki, aki vállalja, hogy segít a bajbajutottakon saját képességeinek megfelelően, nem tartalmaz kézzel fogható adatokat arra nézve, hogy mik azok a képességek, amikkel segítenie kell. Sokszor hallható a médiában, hogy egy terület károsultjai sem ivó vízzel, sem megfelelő mennyiségű élelemmel sem rendelkeznek. Itt az emberi szükségletek első lépcsőjének biztosítása (Maslow-elmélet) [18] a legfontosabb. Segítő mentőcsapatoknak, specializálódniuk, részfeladat vállalást kell végrehajtaniuk, hiszen egy olyan ősztevékenységet végző csoport, ami minden kihívásra megoldást talál egy katasztrófa bekövetkezése során, csupán nemzetközi összefogásban képzelhető el. Ha az egyesület felmért állományának összetételét nézzük, megállapíthatjuk, hogy a résztvevők 83%-a (10/12) a tényleges mentési műveletekben vesz részt, és nem az általános humanitárius mozzanatokban. Véleményünk szerint, e személyeknek feltétlen elengedhetetlen a megfelelő kondícióval való rendelkezés. Feladataik 4 nagyobb csoportba rendszerezhetőek: 1. kereső tevékenységek, 2. kötéltechnikai mentések, 3. műszaki mentések, 4. vízi mentések. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 62

66 HORVÁTH PÉTER, SZABÓ JÓZSEF: A fejlődés perspektívái a Zala Különleges Mentők tevékenységében a pszichés és fizikai megterhelések leküzdésére Vizsgált csoport tagjai saját erő-álló képességüket heti rendszerességgel karban tartják, többen közülük extrém Spartan Race versenyzők, világszínvonalú alpin-mentők és országos élvonalbeli úszóversenyzők, akik bizonyítják a fizikai felkészültségüket. Együttesen megállapítható a személyek vonatkozásában, hogy az eredmények egy kitűnő fizikumú csoportot vetítenek elénk. Ennek ellenére a teljesítmények laboratóriumi körülmények között születtek. Sportruházatban, megfelelő bemelegítést követően és a felmérés időpontját pontosan ismerve. A terhelésre készülhettek a vizsgált személyek és saját bevallásuk szerint ezt meg is tették, képességeik legjavát kívánták adni. A bevetések sorozatos terhelése egy teljesen más irányvonalba mozdítja el a személyek testi kifáradását. A pihenéshiány és fizikai megterhelés együttesen teszi sérülékennyé, hibák elkövetésére egyre alkalmasabbá az állományt. Egy vezető felelőssége, hogy folyamatosan szondázza, szondáztassa arra felkészített személyekkel a csoportot, és ha szükséges közbelépjen a negatív események bekövetkezése előtt. JÖVŐKÉP Az egyesület a legmagasabb biztonság elérése céljából több megvalósítható irányvonalat határozott meg a 2018-as évtől tagjai számára. az egyesület beavatkozó állományának folyamatos fizikai és pszichés vizsgálata, a kapott információk kiértékelése és szakemberekkel történő együttműködés a legjobb eredmény elérése érdekében, a további tesztek és izomtevékenységek vizsgálatához a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának Zalaegerszegi Képzési Központjával (továbbiakban PTE ETK ZKK) felvettük a kapcsolatot, célirányos mérési irányvonalak mentén tervezzük a tagok értékelését. Az értékelések során megfelelt és nem megfelelt eredmény szerezhető a tervezett alapfeladatokból. kötéltechnikai feladat végrehajtás 15 méter mászás mászógéppel és lépőszárral, csomón átszereléssel (10kg plusz súllyal) alpin felszerelés 15 méter magasba történő felhúzása kötéllel (20kg) sérült társ mentése 15 méter magasságból időre (15 min) vízi mentési feladatok végrehajtása 500 méter folyamatos úszás (változtatatható úszásnemben) 15 méter víz alatti úszás 2kg-os tárgy felhozatala szabadtüdővel 5 méter mélységből bajba jutott személlyel partra úszás (50 méter) 2. táblázat: A Zala Különleges Mentők feladat specifikus fizikai alkalmassági vizsgálat tervezete Készítette: Horváth Péter MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

67 HORVÁTH PÉTER, SZABÓ JÓZSEF: A fejlődés perspektívái a Zala Különleges Mentők tevékenységében a pszichés és fizikai megterhelések leküzdésére KÖVETKEZTETÉSEK Megállapítottuk, hogy a speciális önkéntes mentőegységek fizikai és mentális felkészítésének jogi szabályozása hiányos. Javasoljuk a nevezett területekre vonatkozó jogi szabályozás biztosítását, valamint azon önkéntes mentőcsoportokkal való konzultáció lefolytatását, amelyek feladatuk elvégzése során fokozott mentális vagy fizikai terhelés mellett emberi élet mentését vállalják. FELHASZNÁLT IRODALOM [1.] Dr. Kémenczy Iván: Tömegkatasztrófák pszichológiai hatása Zrínyi Katonai Kiadó Budapest 122.p. [2.] Zala Különleges Mentők, Url: [3.] Zalai Mentőcsapat is dolgozik Indonéziában, Url: [4.] Az OKF tevékenysége az OCHA-ban és az INSARAG-ban Url: ldalu [5.] Bittman Tibor, Krízis-intervenció,.; Url: [6.] évi XCIII. törvény, A munkavédelemről Url: [7.] 2011.évi CXXVIII. törvény, A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról; Url: [8.] 234/2011.(XI.10.) kormányrendelet: A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.évi CXXVIII. Törvény végrehajtásáról Url: [9.] Zala Különleges Mentők mentális képzése: Url: [10.] Kirády Attila: Sterssz megjelenési formái a fegyveres testületek tagjainál; Url: [11.] Brooks, S. K. Dunn, R. Amlôt, R.- Greenberg, N.- Rubin, G. J. (2016): Social and occupational factors associated with psychological distress and disorder among disaster responders: a systematic review. BMC Psychol Apr 26;4:18. doi: /s MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 64

68 HORVÁTH PÉTER, SZABÓ JÓZSEF: A fejlődés perspektívái a Zala Különleges Mentők tevékenységében a pszichés és fizikai megterhelések leküzdésére [12.] Eifling, K. Moy, P. (2015): Evidence-based EMS: Psychological First Aid During Disaster Response. What's the best we can do for those who are suffering mentally? EMS World Jul;44(7):32-4. [13.] Solon, R. (2016): Providing Psychological First Aid Following a Disaster. Occup Health Saf May;85(5):40, 42, 44. [14.] Ren, Z. Wang, H. Zhang, W. (2017): Experiences in disaster-related mental health relief work: An exploratory model for the interprofessional training of psychological relief workers. J Interprof Care Jan;31(1): Epub 2016 Nov 18. [15.] Muhoray Á. Teknős L. (2014) A HUNOR hivatásos nehéz kutató-mentő mentőszervezet alkalmazásának logisztikai feladatai /HADTUD E.11http://real.mtak.hu/23389/1/2_MUHORAY_TEKNOS.pdf Url: [16.] Kanyó F.: A tűzoltók fizikai alkalmasságának felmérése az új évezredben PhD értekezés (2008) Url: [17.] 57/2009. (X. 30.) IRM ÖM PTNM együttes rendelet: Egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról Url: [18.] Oláh A.: Pszichológiai alapismeretek, Maslow-féle szükséglet-piramis, kiadó:bölcsész konzorcium. (323.o) ISBN MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

69 XXVIII. évfolyam, szám Megyeri Lajos 1 ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓS RENDSZEREK BIZTONSÁGI MENEDZSMENTJE (SECURITY MANAGEMENT OF ELECTRONIC INFOCOMMUNICATION SYSTEMS) Jelen publikáció összefoglalja az elektronikus adatfeldolgozás állandó elveit, amelyre valamennyi alapvető jogszabály és helyi szabályozó támaszkodik, függetlenül az aktuális tartalmi változásoktól. Bemutatja a terület működését jelenleg szabályozó hatályos jogszabályok rendszerét, amelyet a jogszabály alkotók a kor kihívásainak megfelelően időszakonként módosítanak, szellemiségükben azonban változatlanok maradnak. A publikáció kitér az informatikai rendszerek tervezése, kialakítása és működtetése során végrehajtandó kockázatelemzések elkészítésének szabályaira, lehetőségeire. Kulcsszavak: biztonság, jogszabály, kockázat, menedzsment, sebezhetőség, fenyegetés This publication summarizes the standard principles of electronic data processing, which is based on all basic laws and local regulators, regardless of current content changes. It presents a system of current legislation that regulates the operation of the area, which the legislators periodically modify, according to the challenges of the age, remain unchanged in their spirit. The publication focuses on the rules and possibilities for preparing risk analyzes to be carried out in the design, design and operation of IT Kulcsszavak: security, laws, risk, management, vulnerability, threat BEVEZETŐ Az elektromos energia felhasználásával működő eszközök fejlődése az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen felgyorsult. Elektromos áramot használó eszközök vesznek minket körül, minden eddiginél jobban függünk tőlük. Elég csak egy áramszünetre gondolni, szinte megáll az élet, áram hiányában az alapvető infrastruktúrák működésében is zavar állhat, sok területen kényszerűségből szünetel a munkavégzés is. Az elektronikus működésű eszközök tért hódítottak az élet legkülönbözőbb területein. Használatukkal ugrásszerűen felgyorsult az információáramlás, új távlatok nyíltak az adatok feldolgozásának terén is. A számítógép megalkotása majd tömegcikkszerű megjelenése eddig nem létező tudományok fejlődését indította el. Létrejött az informatika fogalomköre, melynek szakkifejezéseit a különböző nyelveken a mai napig nem vagyunk képesek egységesen értelmezni, ami több nemzetet érintő közös munkavégzés során például NATO informatikai rendszerek külön megoldandó feladat. Az információáramlás felgyorsulása, az adatok eddig elképzelhetetlen mennyiségének tárolása, feldolgozása felvetette a biztonság kérdését is. A történelem során mindig is voltak olyan információk, amelyeket óvni, védeni kellett nehogy olyan személy birtokába kerüljön, 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, megyeri.lajos@uni-nke.hu. ORCID:

70 MEGYERI LAJOS: Elektronikus információs rendszerek biztonsági menedzsmentje aki ártó szándékkal felhasználhatja az információ jogos birtokosával szemben. Amíg az információ csak szóban és írásban létezett, az információbiztonsági intézkedések is kimerültek a nyelv csonkításában illetve papírok fizikai őrzésében. A számítástechnikai eszközök térhódításával, a megnövekedett adatmennyiséggel és eddig nem létező szolgáltatások megjelenésével együtt azonnal megjelent az igény a tevékenységek biztonságossá tételére is. Eleinte szórványosan és ötletszerűen alkalmaztak védelmi rendszabályokat, majd az informatikai rendszerek nemzetközivé válásával szükségessé vált a rendszabályok szabványosítása, egységesítése, amely egy véget nem érő folyamatos tevékenység. Jelen cikkemben az információbiztonsági alapfogalmak tisztázása mellett ennek a nemzetközi szabályrendszernek a magyarországi vetületével kívánok foglalkozni alapok: 1. AZ INFORMÁCIÓBIZTONSÁG ELEMEI Az információbiztonság az egyik, meglátásom szerint logikus és értelmezhető felosztás szerint a következő területekből áll: Személyi biztonság, Dokumentum biztonság, Adminisztratív biztonság, Elektronikus információbiztonság. A területek alapvetően elhatárolhatóak egymástól, de esetenként átfedést mutatnak. Az elektronikus információbiztonság területén is kell beszélni például emberi, személyi összetevőkről például a szoftveres védelem kialakítása, üzemeltetése terén. Alapelv, hogy információvédelem kialakításánál központi elemként az adat védelméről kell gondoskodni. Ez megvalósulhat eszközök, helyszín fizikai védelmében, személyeknek az adatokhoz való hozzáférésének feltételekhez kötésében, védelmi rendszabályok, szoftverek alkalmazásával. Fontos tehát, hogy meghatározzuk az adat fogalmát információbiztonsági alapfogalmak: Védelem: Tevékenység, illetve tevékenységek sorozata, rendszabályok összessége, amely arra irányul, hogy megteremtse, szinten tartsa, vagy fejlessze azt az állapot, amit biztonságnak nevezünk. A védelem feladatai: megelőzés (a fenyegetés hatása bekövetkezésének elkerülése) korai figyelmeztetés (valamely fenyegetés várható bekövetkezésének jelzése a fenyegetés bekövetkezése előtt annyi idővel, hogy hatékony védelmi intézkedéseket lehessen hozni.) észlelés (a biztonsági esemény bekövetkezésének felismerése) reagálás (a bekövetkezett biztonsági esemény terjedésének megakadályozására vagy késleltetésére, a további károk mérséklésére tett intézkedés) eseménykezelés ( az elektronikus információs rendszerben bekövetkezett biztonsági esemény dokumentálása, következményeinek felszámolása, a bekövetkezés okainak és 67 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

71 MEGYERI LAJOS: Elektronikus információs rendszerek biztonsági menedzsmentje Biztonság: felelőseinek megállapítása, és a hasonló biztonsági események jövőbeni előfordulásának megakadályozása érdekében végzett tervszerű tevékenység)[1] A rendszer olyan állapota, amelyben zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelem valósul meg. Tehát a biztonság egy állapot. zárt védelem: az összes számításba vehető fenyegetést figyelembe vevő védelem. teljes körű védelem: az elektronikus információs rendszer valamennyi elemére kiterjedő védelem. folytonos védelem: az időben változó körülmények és viszonyok között is megszakítás nélkül megvalósuló védelem. kockázatokkal arányos védelem: az elektronikus információs rendszer olyan védelme, amelynek során a védelem költségei arányosak a fenyegetések által okozható károk értékével.[2] A biztonság mindig viszonylagos. Teljes biztonság, mint ideális állapot nem létezik. Mindig a kockázatokkal arányos védelemre kell törekedni egyrészt az erőforrások (pl. pénz) hatékony felhasználása érdekében, másfelől azért mert a biztonság növekedése a rendszer hatékonyságának csökkenésével jár együtt. A file ellenőrző, kártékony kódokat szűrő alkalmazások, a munkaállomásokhoz való hozzáférést fizikailag megnehezítő eszközök és eljárások, a kötelező adminisztratív lépések mindenképpen lassítják, akadályozzák a rendszeren történő munkavégzést. Ezért az informatikai rendszer tervezésekor nagy gondot kell fordítani a biztonsági intézkedések kidolgozásánál az alultervezés és túltervezés elkerülésére Az információbiztonság alapelvei: Szükségesség és arányosság elve: a közérdekű adat nyilvánosságához fűződő jogot minősítéssel korlátozni csak a vonatkozó (2009. évi CLV) törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, a védelemhez szükséges minősítési szinttel és a feltétlenül szükséges ideig lehet. Szükséges ismeret elve: minősített adatot csak az ismerhet meg, akinek az állami vagy közfeladata ellátásához feltétlenül szükséges évi L törvény1 (8,38,39) pontjai szerint a minősített adatok kezelése során biztosítani kell az alábbiakat: Bizalmasság: az elektronikus információs rendszer azon tulajdonsága, hogy a benne tárolt adatot, információt csak az arra jogosultak és csak a jogosultságuk szintje szerint ismerhetik meg, használhatják fel, illetve rendelkezhetnek a felhasználásáról Nyílt adatkezelő rendszerekben gyakori a központi adattárolás, ahol egy adott adatbázishoz, (például az alakulathoz érkezett ügyiratok könyvtára) a rendszer valamennyi felhasználója hozzáférhet. Ez gyors adatcserét, hatékony munkavégzést tesz lehetővé. Hátrány lehet, hogy egyes felhasználók nem csak a saját munkájukhoz szükséges információkat ismerik meg. 2 Nemzetközi viszonylatban ezt nevezik need to know elvnek. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 68

72 MEGYERI LAJOS: Elektronikus információs rendszerek biztonsági menedzsmentje Mivel az adatok nem minősítettek, ez nem jelent titoksértést. Az adatbázist frissítő állománynak nagy figyelmet kell fordítania arra, hogy személyiségi jogokat sértő (például egészségügyi, bűnügyi) adatok központi, bárki által elérhető tárolóra ne kerülhessenek mentésre. Jó megoldást jelent a Magyar Honvédségnél bevezetett, úgynevezett Információ menedzsment rendszer (IMR) amely nyílt adatokat kezel, de meghatározható, hogy egyes adatokhoz mely személyek férjenek hozzá, és a hozzáférés tényét, tett intézkedéseket, ügy kapcsán készült ügyiratokat az IMR rendszer visszakereshető formában dokumentálja. Sértetlenség: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adat tartalma és tulajdonságai az elvárttal megegyeznek, ideértve a bizonyosságot abban, hogy az az elvárt forrásból származik (hitelesség) és a származás ellenőrizhetőségét, bizonyosságát (letagadhatatlanságát) is, illetve az elektronikus információs rendszer elemeinek azon tulajdonságát, amely arra vonatkozik, hogy az elektronikus információs rendszer eleme rendeltetésének megfelelően használható Azt jelenti, hogy a rendszerben kezelt adat a jogosult felhasználó által készítettel megegyezik minden tulajdonságában. Ennek biztosítása az adattároló hardver elemek elérhetőségének korlátozásával, CRC 3 hibadetektálási módszer alkalmazásával vagy például az elektronikus aláírásnál is használt Hash 4 függvény használatával biztosítható. Rendelkezésre állás: biztosítani kell, hogy a szükséges adatok az arra feljogosított személyek számára a megfelelő időben, formában és tartalommal hozzáférhetővé váljanak Ez azt jelenti, hogy a felhasználó az informatikai rendszerben tárolt adataihoz a munkája ellátásához szükséges mértékben bármikor hozzáférhessen. Nyílt informatikai rendszerekben ez viszonylag könnyen kivitelezhető, meghibásodott rendszerelemek, hardver, szoftver frissítése, javítása, pótlása viszonylag egyszerűen, alapvető logisztikai szabályok betartásával megoldható. A minősített adatokat kezelő informatikai rendszer elemeinek javítása vagy cseréje szigorú szabályokkal meghatározott, amelyektől való bármilyen eltérés biztonsági eseményt 5 jelenthet Az adatokról általában: 2. AZ ADATOKRÓL Adat meghatározása a 2013 évi L törvény 6 szerint: az információ hordozója, a tények, fogalmak vagy utasítások formalizált ábrázolása, amely az emberek vagy automatikus eszközök számára közlésre, megjelenítésre vagy feldolgozásra alkalmas 3 CRC :Cyclic Redundancy Code - ciklikus hibajavító kód, amely az átviteli út által okozott hibák detektálására szolgál 4 Hash függvény egyirányú titkosító algoritmus, amely biztosíthatja, hogy ha valamely dokumentum elektronikus továbbítás során tartalmában változik, ez a tény azonnal felismerhető legyen. 5 biztonsági esemény: nem kívánt vagy nem várt egyedi esemény vagy eseménysorozat, amely az elektronikus információs rendszerben kedvezőtlen változást vagy egy előzőleg ismeretlen helyzetet idéz elő, és amelynek hatására az elektronikus információs rendszer által hordozott információ bizalmassága, sértetlensége, hitelessége, funkcionalitása vagy rendelkezésre állása elvész, illetve megsérül évi L törvény 1. (1) évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról 69 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

73 MEGYERI LAJOS: Elektronikus információs rendszerek biztonsági menedzsmentje Az elektronikus információvédelem területén adat alatt a mindennapi használat szintjén legtöbbször adatfile értendő. Emellett léteznek folyamatosan működő hálózatok is, melyek folyamatos például radar adat továbbítás, online adatbázisok szolgáltatást nyújtanak. Fontosnak tartom az adatkezelés fogalmának meghatározását is, mert ennek alapján lehet a különböző, adatokkal kapcsolatos tevékenységeket szabályozni. Az adatkezelés fogalma a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint: 2.2. az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet, például az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép stb.) rögzítése [3] Szinte azonos definíció található a 94/2009 HM utasításban, amely a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségébe tartozó szervezetek felé ad kötelező érvényű iránymutatást.az adatkezeléssel kapcsolatos alapelvek a civil és a katonai felhasználási területeken némileg eltérőek. Civil viszonylatban a feladatok döntő részét a személyes adatok, a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kezelése teszi ki. Ezeket az adatokat közösen nyílt adatoknak is nevezhetjük. A nyílt adatok kezeléséről a évi CXII. törvény rendelkezik. Meghatározza az adatfajtákat és az adatok kezelésének a rendjét. Az elektronikus információs rendszerek üzemeltetésével kapcsolatos információbiztonsági teendőkről a 41/2015. (VII. 15.) BM rendelet 7 rendelkezik. A rendelet szerint az elektronikus információs rendszereket biztonsági osztályba kell sorolni. A besorolást a rendszerben kezelt adatok és kockázatelemzés alapján a szervezet vezetője hagyja jóvá. Kulcsfontosságú kérdés a rendszerelem funkciója és a kezelt adatok jellege is. Az adatok védelme esetében a kezelt adatok és a rendszer által nyújtott szolgáltatások alapján más más biztonsági elemet tart elsőrendűnek: A nemzeti adatvagyont kezelő rendszerek esetében a sértetlenség követelményét emeli ki,a létfontosságú információs rendszerelemek esetében a rendelkezésre állást követeli meg elsődlegesen,a különleges személyes adatokkal kapcsolatban alapvető igényként fogalmazza meg a bizalmasság fenntartását. Adatkezelés a Magyar Honvédségnél: A Magyar Honvédségnél, mint a védelmi szféra valamennyi területén kiemelt jelentősége van a bizalmasságnak. Egyszerűen fogalmazva egy adat inkább semmisüljön meg, mint hogy illetéktelen személyek birtokába kerüljön. A kezelt adatok a bizalmasságuk szempontjából lehetnek: nyílt adatok minősített adatok 7 41/2015. (VII. 15.) BM rendelet az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló évi L. törvényben meghatározott technológiai biztonsági, valamint a biztonságos információs eszközökre, termékekre, továbbá a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolásra vonatkozó követelményekről MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 70

74 MEGYERI LAJOS: Elektronikus információs rendszerek biztonsági menedzsmentje Katonai viszonylatban legtöbbször a nyílt, nem nyilvános adatkategória jelenik meg, de az információbiztonsággal foglalkozó szakállomány feladatainak jelentős részét a minősített adatok kezelése jelenti. A Magyar Honvédségnél a törvényi szabályozás pontosítása céljából az adatok kezeléséről a 94/2009 évi HM utasítás rendelkezik. Az utasítás megszabja, hogy a nem minősített adatokat is biztonsági osztályokba kell sorolni a következők szerint: alap biztonsági osztályba kell sorolni a nem minősített adatot; fokozott biztonsági osztályba kell sorolni a nem minősített nagy mennyiségű személyes adatot, a különleges adatot, az üzleti adatot, a címtáradatot az üzemeltetési adatot a magasabb szintű biztonsági követelmények alkalmazása érdekében A minősített adatok fokozott védelme alapvető, törvény által megszabott kötelesség. A jogszabály ezen felül a nem minősített adatok két osztályba rendezését határozta meg, melyben a nyílt adatok egy részének is fokozott védelmet kíván biztosítani. A 3/2012. (I. 13.) HM utasítás 8 pontosította a védelmi intézkedéseket, és előírta, hogy a biztonsági követelményeket meghatározott védelmi rendszabályokon és kialakított eljárásokon keresztül kell érvényesíteni, amelyeket Elektronikus Információbiztonsági Szabályzat (a továbbiakban: EIBSZ) formájában kell megfogalmazni, jóváhagyatni és alkalmazni A Magyar Honvédség nyílt elektronikus információs rendszere a törvény szerint minimum 4. biztonsági osztályba tartozik. Fentiek szerint a jogszabályok sora a nem minősített adatokat feldolgozó informatikai rendszerekkel szemben is elvárásokat támaszt, követelményeket határoz meg, ennek alapján működik például a Magyar Honvédség nyílt, zártcélú informatikai hálózata is. Az EIBSZ az adatok megfelelő bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állását biztosító helyi szabályozást részletesen tartalmazza. A szabályzatot a rendszer valamennyi felhasználójának ismernie kell Minősített adatok kezelése A évi CLV. számú, a minősített adat védelméről szóló törvény 9 szerint minősített adatok a következők: a) nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről - a megjelenési formájától függetlenül - a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: károsítja), és 8 3/2012. (I. 13.) HM utasítás honvédelmi tárca általános elektronikus információbiztonsági követelményeinek meghatározásáról és a védelmi rendszabályok pontosításáról évi CLV törvény a minősített adat védelméről. (A letöltés dátuma: ) 71 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

75 MEGYERI LAJOS: Elektronikus információs rendszerek biztonsági menedzsmentje tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza; b) külföldi minősített adat: az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve, továbbá az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a külföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet által készített és törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján átadott olyan adat, amelyhez történő hozzáférést az Európai Unió intézményei és szervei, az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, más állam vagy külföldi részes fél, illetve nemzetközi szervezet minősítés keretében korlátozza A évi CLV. számú, a minősített adat védelméről szóló törvény részletesen leírja a minősítők körét, a minősítési eljárást, az alkalmazott jelöléseket és a minősített adat biztonságára vonatkozó általános szabályokat. A törvény nagy jelentőségű újdonsága, hogy a nemzeti minősített adatok kezelésére ugyanolyan rendszabályok alkalmazását írja elő, mint a külföldi minősített adatok esetében. A törvény hatályba lépéséig a nemzeti minősített adatok védelmére nem voltak olyan szigorú fizikai biztonsági követelmények előírva, mint például a NATO adatok védelme esetében. Hazánk NATO csatlakozása után a NATO információbiztonsági követelményeket a C- M(2002)49 direktíva 10 fogalmazta meg. Ennek alapján kezdődött a NATO minősített információk tárolására, kezelésére akkreditált NATO T irodák kialakítása nagy anyagi ráfordítással. A NATO csak akkor volt hajlandó minősített információ átadására az új tagország Magyarország - felé, ha megteremtjük a személyi, fizikai és adminisztratív feltételeket, melyeket valamennyi tagállamtól elvár a szövetség. Az állam kénytelen volt megteremteni a biztosítani a körülményeket, amelyek azonban csak a NATO minősített adatokra vonatkoztak. Saját nemzeti minősített adatainkat a régebbi előírások szerinti, jóval szerényebb védelmet biztosító feltételek szerint kezelhettük. A évi CLV. számú törvény megszüntette ezt a kettősséget és a nemzeti adatok védelmére is a külföldi (lásd NATO) védelmi rendszabályokat léptette életbe. Ez a módosítás rövid távon sok gondot okozott a döntéshozó és végrehajtó állománynak egyaránt. A nagy fizikai védelmet nyújtó védelmi rendszer kiépítése költséges. A végrehajtási utasításokban több évig halasztották a fizikai védelem kiépítésének végső határidejét, hogy a honvédség költségvetéséből megteremthessék a törvény által előírt, elsősorban fizikai biztonsági feltételeket. A törvénynél részletesebb szabályozást tartalmaz a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010 Kormányrendelet.A minősített adatok kezelésénél valamennyi jogszabály előtérbe helyezi a kockázatok felmérésének és kezelésének szükségességét Kockázatkezelésről általánosan 3. KOCKÁZATKEZELÉS A mai sokszorosan összetett világban, a tudományágak specializálódása révén a kockázatkezelésnek komoly ismeretanyaga gyűlt össze az élet különböző területein. 10 Security within the North Atlantic Treaty Organisation (NATO). C-M(2002)49. North Atlantic Council, MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 72

76 MEGYERI LAJOS: Elektronikus információs rendszerek biztonsági menedzsmentje A kockázatok teljes kizárása, teljes biztonság állapota sajnos sohasem érhető el. Minden élőlény, eszköz, rendszer, társadalom sebezhető. A biztonság megteremtésére nem állhat rendelkezésre végtelen idő, pénz, munkaerő. Szükség van az erőforrások ésszerű felhasználására, ebben nyújt segítséget a kockázatok feltárása, elemzése. A számítástechnikai eszközök gyors fejlődése egyre növekvő méretű informatikai hálózatok kialakulásához vezetett, (pl. Internet). Az informatikai hálózatok kezdetben helyi hálózatban, egymástól függetlenül alakultak ki és fejlődtek. Egy bizonyos szintet elérve, az összekapcsolhatóság érdekében az informatikai hálózatok tervezői kénytelenek voltak közös eljárásrendeket kialakítani. A rendszerek méretének és bonyolultságának a növekedésével egyre nőtt a rendszerelemek sebezhetősége is. Kialakultak szabványrendszerek, melyekben különböző módon, de a kezdetektől fogva megjelent a kockázatkezelés szükségessége. A várható hatás tekintetében a kockázatok köre két nagy csoportra bontható. Az első csoportba az úgynevezett egyszerű (tiszta, pure) kockázatok tartoznak, melyek esetében a lehetséges kimenetelek az alábbiak lehetnek: (a) kár, veszteség következik be,(b) vagy nem következik be semmilyen változás. Ezzel szemben összetett (speculative) kockázatról beszélünk akkor, ha a vizsgált kockázathoz háromféle kimenetel tartozhat: (a) kár, veszteség következik be; (b) nem történik változás;(c) nyereség, gyarapodás az eredmény.[4] Az informatikai rendszerek kockázatai véleményem szerint az úgynevezett egyszerű kockázat kategóriába tartoznak, nem várható nyereség reményében kockáztatunk, csak a rendszerek folyamatos működését fenyegető kockázatokat kell kezelnünk. Ezzel szemben a tőzsdei befektetésben például összetett kockázatvállalásról beszélhetünk, amikor az bróker eldönti, hogy milyen részvényt vásárol és milyet ad el. Különböző részvényeknek más-más a megtérülési rátája haszna, de eltérő mértékű a vállalt kockázat is. A bróker átgondolhatja, mekkora kockázatot vállal milyen haszon reményében. Az informatikai rendszerek esetében a nagyobb kockázatvállalás, kevesebb biztonsági elem használata rövid távon olcsóbbá teheti a kivitelezést. Mégis szükséges a védelmi rendszerünket kockázat elemzés alapján arányos védelemmel kialakítani, mert ezzel csökkenthetjük a releváns fenyegetések bekövetkezésének esélyét. Sajnos nehéz a tulajdonost, döntéshozót rábírni arra, hogy anyagi erőforrásokat fordítson a biztonságra, mert az ebből fakadó elmaradt kár nehezen mutatható ki mindaddig, amíg valós biztonsági esemény kapcsán veszteség nem éri a tulajdonost Állami és önkormányzati szervek kockázatkezelése A költségvetési szervek gazdasági tevékenységével kapcsolatban a Folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszerét (a továbbiakban FEUVE) évi CXCV. törvény és végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet, illetve a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 187/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet határozza meg. Ez utóbbi szerint: integrált kockázatkezelési rendszer: olyan folyamatalapú kockázatkezelési rendszer, amely a szervezet minden tevékenységére kiterjed, egységes módszertan és eljárások alkalmazásával, a szervezet célkitűzéseinek és értékeinek figyelembevételével biztosítja a szervezet kockázatainak teljes körű azonosítását, azok meghatározott kritériumok szerinti értékelését, valamint a kockázatok kezelésére 73 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

77 MEGYERI LAJOS: Elektronikus információs rendszerek biztonsági menedzsmentje vonatkozó intézkedési terv elkészítését és az abban foglaltak nyomon követését; Kockázatelemzés: objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, mely meghatározza a költségvetési szerv tevékenységében és belső kontrollrendszerében rejlő kockázatokat [5] Tehát az a legfontosabb, hogy a szervezet minden tevékenységi körében értelmezze és értékelje a kockázatokat. A tevékenységek szabályos működését beosztás, munkakör szerinti, személyes felelősséghez köti. Az elemzést (FEUVE) minden naptári évben el kell végezni, a felelős személyekkel meg kell ismertetni és a szervezet vezetőjének kell jóváhagynia. A FEUVE rendszere a következő kockázatok kezelését határozza meg: Külső kockázatok, melyeknek csökkentésére alig van lehetőségünk: Infrastrukturális: Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája akadályozhatja a normális működést. Gazdasági: Az infláció negatív hatással lehet a költségvetési előirányzatokra. Jogi és szabályozási: A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak. Politikai: Egy kormányváltás megváltoztathatja a kitűzött célokat, a célok prioritását. Piaci Szállítói probléma negatív hatással lehet a tervekre. Elemi csapások: Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére. Pénzügyi kockázatok Költségvetési: A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források elosztása nem befolyásolható közvetlenül Pénzügyi: Eszközvesztés. A források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre. Tevékenységi kockázatok Működés-stratégiai: Nem megfelelő stratégia követése. A stratégia elégtelen vagy pontatlan információra épül. Működési Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg. Információs: A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez. Hírnév: A nyilvánosságban esetlegesen kialakult rossz hírnév negatív hatást fejthet ki. Technológiai: A hatékonyság megtartása érdekében a technológia fejlesztésének/lecserélésének igénye. A technológiai üzemzavar megbéníthatja a működést. Projekt: A megfelelő előzetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül elké- szülő projekt-tervezet. A projektek nem teljesülnek a költségvetési vagy funkcionális határidőre. Újítás: Elmulasztott újítási lehetőségek. Új megközelítés alkalmazása a kockázatok megfelelő elemzése nélkül. Emberi erőforrás kockázatok Személyzeti: A hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 74

78 MEGYERI LAJOS: Elektronikus információs rendszerek biztonsági menedzsmentje Egészség és biztonsági: Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat. Mindezeken felül érvényes a 2013 évi L törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény, amely kifejezetten foglalkozik az elektronikus információbiztonsággal kapcsolatos kockázatkezeléssel Létfontosságú rendszerek, kritikus infrastruktúrák: A 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szükségesnek tartja a létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmével kapcsolatban a kockázatelemzés szükségességét. A kockázatelemzés fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: kockázatelemzés:fenyegetettségi és kockázati tényezők vizsgálata a rendszerelemek sebezhetőségének, valamint a megzavarásuk vagy megsemmisítésük által okozott következmények értékelése céljából; [6] A fogalom véleményem szerint nem letisztult, a kockázati tényezők vizsgálatára nem ad egyértelmű iránymutatást. A jogszabály nem fogalmaz meg kötelező érvényű szabályokat a kockázatelemzés végrehajtásának módszerére, de a kockázatok azonosításának és értékelésének a módját részletesen leírja: A jogszabály a rendszerelemet fenyegető kockázati lista készítését írja elő valamennyi rendszerelemre vonatkozóan majd a kockázatok valószínűsíthető okainak feltárását határozza meg a várható negatív hatás meghatározásával együtt. A kockázati lista elkészítésénél gondosan kell eljárni, a rendszerelemek sebezhetőségének alapos figyelembevételével. Paráda I. Webkamera hack penetration teszt. [7] című cikkében rámutat például, hogy a webkamerák üzemeltetése során milyen módszerekkel lehet a rendszerbe illetéktelenül behatolni és információhoz jutni. Az általa leírt eljárásrend megmutatja, milyen fontos a megfelelő szoftverek használata, különös tekintettel az alkalmazott beállításokra. A jogszabály a kockázatok értékelését írja elő, majd a kockázatok kezelését a kockázati szint függvényében bár a jogszabály a kockázatelemzés módját nem határozza meg. A kockázatelemzés eredményét úgynevezett azonosítási jelentésben meg kell jeleníteni. Az üzemeltető a kockázatelemzés típusától függően a kockázati szinteknek megfelelően foganatosít biztonsági intézkedéseket a rendszerelem biztonsága érdekében. A létfontosságú rendszerelemek Üzemeltetői biztonsági tervében szerepeltetni kell a főbb fenyegetettségek elemzését és az egyes elemek sebezhetőségén, valamint a lehetséges hatásokon alapuló kockázatelemzést. A jogszabály a részleteket nem határozza meg, de véleményem szerint célszerű egy átfogó kockázatelemzés egyik részterületének tekinteni a rendszerelem információs infrastruktúrájának vizsgálatát és a részterület elemzését a szakmában járatos lehetőleg független szakemberekkel célszerű elvégeztetni. Összességében megállapítható, hogy a létfontosságú rendszerelemek vonatkozásában a kockázatelemzés megléte kötelező, tartalmi, módszertani megkötéseket azonban a jogszabály nem tartalmaz. 75 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

79 MEGYERI LAJOS: Elektronikus információs rendszerek biztonsági menedzsmentje A jogszabály megemlíti a honvédelmi létfontosságú rendszerelem fogalmát is, a fent leírt szabályok betartása ezen rendszerelemekre is vonatkoznak Kockázatkezelési módszerek: A kockázatkezelés elméleti formái véleményem szerint az alábbi csoportosításban tágyalhatóak: Kockázatkerülés Bizonyos károk, veszteségek esélyének a teljes kiküszöbölését jelenti. Jelentheti azt, hogy a szervezet az elemzés alapjául szolgáló tevékenységével a kockázatok növekedése miatt felhagy. A CRAMM tipusú kockázatelemzésben meghatároznak egy szintet, amelynél magasabb szintre kockázat nem kerülhet. Ha egy kockázatot semmilyen módszerrel nem lehet az adott szint alá csökkenteni, az informatikai rendszernek azt a részét, amely az adott kockázattal jár, az adott helyszínen meg kell szüntetni. Általános, minden területre kiterjedő kockázatkerülés nem lehetséges, mert ez a vizsgált rendszer működésképtelenségét jelentené. Egyes szolgáltatások megszüntetése a túlzottan magas kockázat miatt lehetséges. Kockázatok csökkentése Ez az elv jelenti a valódi kockázatkezelést, mert itt a kockázat csökkentésére a szervezet saját szervezési stratégiáját és hardver szoftver eszközeit használjak fel. Az eljárások, melyek ebbe a csoportba tartoznak, három részre oszthatók. A kármegelőző (pre-loss) elvek biztosítják azt, hogy a szervezet gazdaságosan, a jogszabályoknak megfelelően működjön. Nem lehet cél a teljes mértékű biztonság, hiszen ez gyakorlatilag lehetetlen. Ebbe a csoportba tartozik az épületek, gépek, járművek, berendezések szabályszerű, rendszeres karbantartása, redundáns eszközök, hálózatok használata, átgondolt szakszerű üzemeltetés-informatikai rendszerek védelmi rendszere, tűzfal, kártékony programok elleni védelem, szabályzatok, utasítások kidolgozása, a menedzsment és a felhasználói állomány kiválasztása, felkészítése, továbbképzése. A kárenyhítő (pro-loss) kockázatkezelés nem a károk bekövetkezésének megakadályozásával foglalkozik, mert itt a bekövetkezett károk hatásának enyhítése a cél. Alapvető követelmény a rendszer visszaállítása a lehető legrövidebb időn belül a lehető legkisebb adatveszteséggel a lehető legkisebb anyagi és humán erőforrás ráfordítással. Fontos, hogy a szervezet alaprendeltetésből adódó működőképessége folyamatosan fennmaradjon. A harmadik kategóriába tartoznak azok a vállalt kockázatok, melyek nem igényelnek semmiféle intézkedést. Ennél a stratégiai részterületnél a passzivitás az irányadó. Ezek olyan kockázatok melyek elhanyagolhatóak, elenyészőek, de mégsem illenek bele az előbbi két csoportba. Egyes terminológiákban ezt maradvány kockázatnak nevezik, melyet a szervezet vezetőjének írásban el kell fogadnia. Kockázatmegosztás, kockázatáthárítás Több szervezet együttműködése esetén, kiszervezett szolgáltatások igénybe vétele esetén mindenképpen megoszlik a vállalt kockázat. Létrejöhet szerződéses alapon akár biztosítótársaságok közreműködésével is. A partnerek lehetnek állami szervezetek, hatóságok, MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 76

80 MEGYERI LAJOS: Elektronikus információs rendszerek biztonsági menedzsmentje üzleti partnerek, befektetők, pénzintézetek is. Az üzleti szerződések feltételeinek megfelelő alakítása lehet az egyik módja a kockázat áthárításának. A szerződés megkötésekor mérlegelni kell a kockázatokat és azok elosztását a szerződő felek között. A biztosítás is áthárító, kockázatmegosztó jellegű. [8] Nemzetközi szabvány: Az ISO/IEC 27005: 2011 [9] szabvány foglalkozik az információbiztonsági kockázatelemzés egységesítésével nemzetközi szinten. Az ISO / IEC 27005: 2011 segíti a felhasználókat az információbiztonsági irányítási rendszer szabványának (ISO / IEC 27001) kockázatkezelési megközelítésen alapuló végrehajtásában. Meghatározza az információbiztonsági kockázatkezelési folyamat lépéseit a következők szerint: Kontextus létrehozása Kockázatelemzés Kockázat kezelés Kockázat elfogadás Kockázati kommunikáció Kockázatfigyelés és felülvizsgálat A kockázatkezelés gyakorlati formái a következők lehetnek: A kockázat elemzésre, jelentés elkészítésére jogszabályi előírás van. Ennek eredményeként sok vállalkozás foglalkozik ennek elkészítésével. Kifejlesztettek szoftvereket is, amelyek megkönnyíthetik a kockázatelemzést végrehajtók munkáját. A közszférában és például a Magyar Honvédségnél is a szervezet munkatársai készítik az elemzéseket úgy, hogy szerencsés esetben előzetes felkészítésen vettek részt a végrehajtás lehetséges módjait illetően. A lehetőségek sokaságából kiemeltem két egymástól erősen különböző módszert. Ezeken kívül még számos más típus létezik. A választásom azért esett az alábbiakban bemutatottakra, mert a CRAMM módszer információbiztonsági szervezetek ajánlása alapján talán a legalkalmasabb módszer, a másik típusú elemzést pedig szintén használják a közszférában, de nem információbiztonsági szakterületen. Gordon-Loeb Model: 2002-ben Gordon és Loeb [10] egy egyszerű és nagyon általános modellt javasolt a sebezhetőség csökkenésének értékelésére. A Gordon-Loeb / gȯr-dən lōb / modell egy matematikai gazdasági modell, amely elemzi az optimális befektetési szintet az információbiztonságban. A modell bonyolult matematikai számítások segítségével megmutatja, hogy egy információs rendszer kiberbiztonsági tevékenységeire fordítandó összeg növelése egy bizonyos határon túl nem költséghatékony az információs rendszer sebezhetőségének kezelésére. Meghatározza azt a pontot, ameddig érdemes elmenni anyagi erőforrások ráfordításával az információbiztonság növelése érdekében. A modell kifejezetten a megtérülési szempontokat veszi figyelembe. 77 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

81 MEGYERI LAJOS: Elektronikus információs rendszerek biztonsági menedzsmentje Hibafa elemzés (FTA): Katasztrófavédelemhez kapcsolódó rendszerek, veszélyes üzemek biztonsági elemzéséhez használják. A módszer egyik alapvető előnye az, hogy olyan meghibásodási lehetőségek szisztematikus és logikus feltárására és feldolgozására alkalmas, amelyek súlyos baleset kialakulásához vezethetnek. Ez a fajta feldolgozás azt igényli, hogy az elemzést végző teljes mértékben ismerje és értse az üzem vagy a rendszer működését, valamint a berendezések különböző meghibásodásainak módjait. A hibafa elemzés az eseményeket a súlyos balesethez vezető berendezés meghibásodásokra és az emberi tévedésekre bontja fel. A módszer ezért egy fordítva gondolkodási technika, azaz az elemző a súlyos balesetből, vagy a nemkívánatos esetekből indul ki. Ezeket el kell kerülni, és meg kell határozni az eseményt közvetlenül kiváltó okokat. Sorba vesszük a közvetlen kiváltó okokat, továbbá mindig megállapítjuk az eseményhez vezető alapvető okokat. A hibafa olyan ábra, amely szemlélteti ezeket az alapvető okokat, továbbá az okok és a baleset közötti összefüggéseket. Az ábrán ÉS VAGY kapuk jelölésével mutatják be, hogy bizonyos események együttes előfordulása eredményezhet negatív kimenetelt, ami további negatív eredményeket hozhat, ami végül a csúcsesemény mint lehető legrosszabb következmény megvalósulásáig vezet. A hibafa elemzés eredménye azoknak a berendezés-hibák és az emberi hibák kombinációjának felsorolása, amelyek elegendőek egy súlyos baleset kiváltásához. A meghibásodásoknak ezeket a kombinációit minimális hibaesemény kombinációnak nevezik. Mindegyik minimális hibaesemény kombináció a berendezés- és az emberi hibák olyan legkisebb halmaza, amely elegendő egy súlyos baleset előidézéséhez, ha ezek a minimális hibaesemény kombinációban levő meghibásodások együtt, és egyszerre jelentkeznek.[11] CRAMM 11 típusú kockázatelemzés: A CCTA 12 által kidolgozott módszertan elsősorban az információs rendszerek kockázatkezelésére alkalmas. A kockázatelemzés gyakorlati végrehajtása három fő feladatcsoportra bontható, melyek további részfeladatokból állnak. Az első feladatcsoportban az alapvető szempontok kerülnek megállapításra: Meghatározásra kerül a kockázatelemzés hatóköre. Azonosításra és értékelésre kerülnek a rendszer vagyonelemei. A második feladatcsoportban megtörténik a kockázat értékelése a javasolt biztonsági követelmények szerint. A rendszerre potenciális veszélyt jelentő fenyegetések azonosítása, a fenyegetések típusának és fokának a megállapítása. A rendszer sérülékenységeinek a feltárása, melyeken keresztül a fenyegetés érvényre jutva biztonsági eseményhez vezethet. A fenyegetés illetve a sérülékenységi halmaz összevetése, és kockázati értékek kiszámítása szorzással, összeadással, súlyozással, a kockázat értékelő döntése szerint. 11 CRAMM - Central Computer and Telecommunation Agency Risk Analysis and Management Method 12 Central Computer and Telecommunation Agency (Egyesült Királyság) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 78

82 MEGYERI LAJOS: Elektronikus információs rendszerek biztonsági menedzsmentje A harmadik feladatcsoportban megállapításra kerül, milyen szint feletti kockázatokat kell kezelni, illetve megállapítják azon ellenintézkedéseket, melyekkel az adott kockázatok szintjét az elviselhetőség szintje alá lehet csökkenteni. Az információs rendszerekben a védendő legfőbb érték az adat, amelynek a feldolgozására a rendszert létrehozták. Az adat védendő alaptulajdonságai az adat bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása 13 valamint hálózati adattovábbítás esetén a továbbítás letagadhatatlansága és hitelessége. A kockázatelemzés értékelését mindig a fenti tulajdonságok megőrzése szempontjából kell végezni. A tárolt adatok jellegétől illetve a rendszer által nyújtott szolgáltatások jellegétől függ, hogy melyik a leginkább védendő tulajdonság. A védelmi szférában általában a bizalmasság a legfontosabb. Egy oktatási célból létrehozott adatbázis vagy egy elektronikus menetrend (ELVIRA) adattár esetén a sértetlenség és hitelesség a legfontosabb, bizalmasságot nem is kell biztosítani, hiszen ezek az információk bárki számára elérhetőek kell, hogy legyenek. 4. ÖSSZEFOGLALÁS Jelen cikkemben összefoglaltam az elektronikus adatfeldolgozás állandó elveit, bemutattam a terület működését jelenleg szabályozó hatályos jogszabályok főbb elemeit. Kitértem az informatikai rendszerek tervezése, kialakítása és működtetése során végrehajtandó kockázatelemzések lehetőségeire, alapvető jellemzőikre, elkészítésének szabályaira, Bemutattam, hogy különböző szakterületek más-más eljárást alkalmaznak a kockázataik elemzésére. A kockázatelemzések elkészítésére szakterületenként különböző szoftvereket is alkalmaznak. Ezek alkalmazása megkönnyíti a munkát, különösen nagy kiterjedésű bonyolult rendszerek esetén, de szem előtt kell tartani, hogy a program nem helyettesítheti az embert, a kockázatelemzésre a vizsgálandó rendszer valamennyi részterületéről szakembereket kell bevonni. Megállapítottam, hogy bár az információs rendszerek esetében is léteznek szabványok és ajánlások,iso/iec 2700:2011) de egyik ajánlás sem határozza meg a kockázatkezelés pontos módját. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló évi L. törvény előírja az informatikai rendszerek biztonsági osztályba illetve szintbe sorolását, kockázatelemzés alapján. Új informatikai rendszerek tervezésénél, különösen ha minősített adatokat is kell kezelni, kezdeti kockázatelemzést kell végrehajtani. A kockázatelemzés végrehajtása meghatározott esetekben, jogszabályban előirt kötelezettség. A kockázatelemzési módszerek közül információs rendszerek esetében véleményem szerint a CRAMM típusú kockázatelemzés a leghatékonyabban alkalmazható. Kifejezetten elektronikai rendszerek elemzéséhez fejlesztették ki. Hasznosak lehetnek a vagyontárgyak, fenyegetések, sebezhetőségek előre elkészített listái, melyeket előre, rendszerre tipizálva el lehet készíteni. Az elemzés számításai logikusak, nem igényelnek kiemelkedő matematikai képességeket, mint a Gordon-Loeb modell, ami azért lehet fontos, mert egy új vagy kiterjedt informatikai 13 Fogalmak meghatározása a 2013 évi L törvény 1. (1) 79 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

83 MEGYERI LAJOS: Elektronikus információs rendszerek biztonsági menedzsmentje hálózat esetében sok telepítési helyen kell egyszerre elkészíteni az elemzést, és a szakemberek képességei és ismeretei sem egyformák. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] évi L törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról 1. (46) [2] évi L törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról 1. (21,31,44,48) [3] Letöltés ideje:2017. október 27. [4] PÁLINKÁS P.: Kockázatkezelési eljárások alkalmazása az európai unió mezőgazdaságában doktori (phd) értekezés [Szent István egyetem, Gödöllő oldal.] gazdálkodás és szervezéstudományok doktori iskola [5] 187/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 2. l. [6] 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló évi CLXVI. törvény végrehajtásáról, [7] PARÁDA I.:WEBKAMERA HACK PENETRATION TESZT HADMÉRNÖK XII: (különszám) pp (2017) Katonai Műszaki kutatások aktuális kérdései. Budapest, Magyarország: (ISBN ) [8] SÁNDOR B.: A Kockázatkezelés Jelentősége Budapesti Gazdasági Főiskola Budapest, (Letöltés időpontja: ) [9] (Letöltés időpontja: ) [10] LAWRENCE A. G. és M. LOEB a Marylandi egyetem professzorai ( ) [11] kok.katasztrofavedelem.hu/letoltes/document/document_181.doc. (Letöltés időpontja: ) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 80

84 XXVIII. évfolyam, szám Ronyecz Lilla 1 A LÉTFONTOSSÁGÚ RENDSZERELEMEK KIJELÖLÉSI ELJÁRÁSÁNAK TAPASZTALATAI (EXPERIENCES IN CRITICAL INFRASTRUCTURE DESIGNATION) A szerző a létfontosságú rendszerelemek azonosítási és a javaslattételi eljárásának ismertetését követően, a létfontosságú rendszerek kijelölésének folyamatán keresztül mutatja be a tapasztalatok során feltárt nehézségeket. Értékeli az üzemeltetők kérdéskörével kapcsolatos problémákat, és összeveti azt a gyakorlati tapasztalatokkal. Elemzi az azonosítási jelentésben használt kockázatelemzést, valamint feldolgozza annak tapasztalatait A tapasztalatok értékelése az újonnan létrejött honvédelmi ágazat szemszögéből történik. Végezetül a kijelölési folyamat elemzése során feltárt eredmények tükrében javaslatot tesz, a hatékonyság növelése érdekében. Kulcsszavak: létfontosságú rendszerelem, kijelölési eljárás, tapasztalat, kockázatelemzés, üzemeltető The author describes the critical infrastructure identification and the procedure for proposing, explaining the difficulties encountered during the process of designing vital systems. It assesses issues related to operator issues and compares it with practical experience. Analyze the risk analysis used in the identification report and process its experience. The evaluation of practical experience is specifically carried out by the newly created defense industry. Lastly, he suggests suggestions made in the analysis of the selection process in order to increase efficiency. Keywords: critical infrastructure, assignment procedure, experience, risk analysis, operator BEVEZETÉS Az Európai Unió tagállamainak alapvető felelőssége van a határokon belül található létfontosságú rendszerek védelmének megszervezése terén, aminek fontos tényezője a potenciális létfontosságú rendszerek felmérése, azonosítása és a kijelölése. Ennek alapján ezt a folyamatot fogom bemutatni és megvizsgálni a tanulmányban. LÉTFONTOSSÁGÚ RENDSZEREK ÉS LÉTESÍMÉNYEK KIJELÖLÉSE A cikkben a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés folyamatával foglalkozom, az európai létfontosságú rendszerelemek kijelölésével nem kívánok foglalkozni. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló évi CLXVI. törvény határozza meg a nemzeti létfontosságú rendszerelemek kijelölésének menetét. A törvény 1-3. mellékletében feltüntetett ágazatokhoz tartozó rendszerelemek jelölhetőek ki létfontosságú rendszerelemként. Az ágazati kormányrendeletben meghatározott szerv az ágazati kijelölő hatóság (a továbbiakban kijelölő hatóság), aki hivatalból folytatja le a kijelölést, amely kétféle módon történhet meg: vagy az 1 Doktorandusz, NKE KMDI, Ronyecz.Lilla@uni-nke.hu ORCID:

85 RONYECZ LILLA: A létfontosságú rendszerelemek kijelölési eljárásának tapasztalatai üzemeltető benyújtja az azonosítási jelentését, vagy az ágazati kormányrendeletben kijelölt szerv, azaz az ágazati javaslattevő hatóság (a továbbiakban: javaslattevő hatóság) javaslata alapján történik meg a kijelölés. [1] Azonban a kijelölési eljárást a honvédelmi ágazatban megelőzte a potenciális honvédelmi létfontosságú infrastruktúrák körének előzetes felmérése, ami egy egyszeri alkalom, amely megkönnyíti a lehetséges rendszerelemek beazonosítását. A honvédségi szervezetek, alakulatok megvizsgálják az összes létesítményt, eszközt, szolgáltatást, majd a potenciális létfontosságú rendszerelemnek minősülő elemeket javaslat formájában továbbítják a kijelölő hatóság részére. Az így beazonosított és felterjesztett rendszerekkel kacsoltban szakmai konzultációt kell lefolytatni a hatóság és a felterjesztő szerv között. Ennek alapján eldöntik, hogy szükséges-e a helyszíni vizsgálat, és az azt követő kijelölési folyamat megindítása. Az előzetes felmérés előnye, hogy ténylegesen csak a potenciális létfontosságú rendszerelemek legyenek kijelölve és ne legyenek leterhelve a honvédségi szervezetek. [2] A nemzeti létfontosságú infrastruktúrák kijelölésének első pontja a létfontosságú rendszerek azonosítása. A potenciális létfontosságú rendszerelem üzemeltetője megvizsgálja az üzem területén lévő lehetséges létfontosságú rendszerelemeket, majd az azonosítási eljárás eredményéről azonosítási jelentést készít. [3] Az azonosítási eljárás keretében történik a potenciális létfontosságú rendszerelemek kockázatainak elemzése, melynek célja az egyes ágazatokra meghatározott kritériumok alapján a rendszerelemek, infrastruktúrák rangsorolósa és értékelése. [4] Az azonosítási jelentésnek tartalmaznia kell: rendszerelem megnevezését, kockázatelemzést és annak eredményét, kijelölésre irányuló javaslatot, üzemeltető nyilatkozatát az azonosítási jelentés teljességére vonatkozóan, azonosítási eljárás kezdő és zárónapját. [3] Amennyiben az üzemeltető az azonosítási jelentéssel kapcsolatos kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor az adott ágazat kijelölő hatósága határidő megjelölésével felszólítja az üzemeltetőt a jelentés elkészítésére. Az azonosítási jelentés benyújtását az ágazati rendeletben nevesített kijelölő hatóságnak kell benyújtani. A kijelölő hatóságnak 70 napja van lefolytatni a kijelölési eljárást. A kijelölő hatóság megküldi az azonosítási jelentést a javaslattevő hatóságnak véleményezésre. A véleményezésnek az alábbi pontokat kell tartalmaznia: jogszabályok hivatkozása, mely jogszabály alapján látja el a feladatát a javaslattevő hatóság, az azonosítási jelentés jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek megfelel-e, azonosítási jelentés tartalmi elemzése, mely rendszerelemek kijelölése indokolt, indoklással, vagy mely rendszerelem kijelölését nem támogatja a javaslattevő hatóság, indoklással, ágazati kritériumnak való megfelelés vizsgálata, összegzés, az azonosítási jelentés alapján mely rendszerelemek kijelölését támogatják. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 82

86 RONYECZ LILLA: A létfontosságú rendszerelemek kijelölési eljárásának tapasztalatai Az azonosítási jelentés véleményezésére a javaslattevő hatóságnak 30 napja van, ezt követően meg kell küldenie a kijelölő hatóságnak. A megindított kijelölési eljárás másik fontosabb eleme a horizontális kritériumok 2 teljesülésének vizsgálata. A kijelölő hatóság az azonosítási jelentés véleményezése beérkezését követően megküldi a szakhatóságnak a horizontális kritériumok vizsgálatára a jelentést. A szakhatóság, azaz a hivatásos katasztrófavédelmi szerv üzemeltető telephelye szerinti helyi szerve a horizontális kritériumok vizsgálata mellett bevonja az együttműködő szervet, aki a hatósági eljárásban a pénz- és adóügyi biztonság vonatkozásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi, illetve központi szerve, a közrend, a közbiztonság, a lakosságvédelem, az alkotmányvédelem, a nemzetbiztonság, a terrorelhárítás vonatkozásában az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi, illetve központi szerve, az Alkotmányvédelmi Hivatal területi, illetve központi szerve, valamint a Terrorelhárítási Központ véleményt nyilvánít. [3] Tehát az azonosítási jelentést annak tartalmától és ágazati sajátosságaitól függően a felmerülő szakkérdések vonatkozásában a szakhatóság bevonja az illetékes együttműködő szervezetet. A szakhatósági eljárást 15 napon belül kell lefolytatni, ezt követően az állásfoglalást a hatóság megküldi a kijelölő hatóságnak. A kijelölő hatóság a beérkezett vélemények alapján határozatot hoz a rendszerelemek kijelöléséről, és nyilvántartásba vételéről, valamit kitűzi a határidőt az üzemeltetői biztonsági terv kidolgozására, valamint az üzemeltetői biztonsági terv kiegészítésére vonatkozóan. A határozat magába foglalja a kijelölt létfontosságú rendszerelem sajátosságaira, környezetére, és a potenciálisan előidézhető veszélyek mértékéhez igazodó kötelezettségeket. 2 Egyetlen vagy egymással közvetlenül összefüggő eseményekkel kapcsolatban Magyarország területén: 1. a veszteségek kritériuma: - 24 óra leforgása alatt az áldozatok száma a 20 főt meghaladja, vagy a súlyos sérültek száma legalább 75 fő, vagy - 72 óra leforgása alatt az áldozatok száma a 40 főt meghaladja, vagy a súlyos sérültek száma legalább 150 fő. 2. a gazdasági hatás kritériuma: a gazdasági veszteség mértéke, vagy termékek és szolgáltatások romlásának mértéke, a rendszer és létesítmény fizikai sérüléséből, elvesztéséből fakadó közvetlen vagy közvetett károk, amelyek ötvenezer fő vonatkozásában meghaladják az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) bármely 30 napos időszakra vetített mértékének 25%-át. 3. a társadalmi hatás kritériuma: 300 fő/km2-nél sűrűbben lakott területen a köznyugalom súlyos megzavarása, beleértve a lakosságot érő káros pszichológiai és közegészségügyi hatásokat is. 4. a politikai hatás kritériuma: az állam és intézményei iránti közbizalom megszűnése, valamely állami szerv működésképtelenné válása miatt a lakosság biztonságérzete kritikus szint alá csökken. 5. a környezeti hatás kritériuma: az esemény, vagy folyamat, amely miatt a természeti vagy épített környezetben, különösen: - az infrastruktúrában bekövetkező sérülés vagy zavar, az épített vagy természetes környezet oly mértékű rongálódását idézi elő, amelynek következtében = fő kimenekítése vagy kitelepítése válik szükségessé, vagy = legalább 100 km 2 nagyságú terület tartósan szennyeződik, vagy = a felszín alatti vizek, vagy azok természetes víztartó képződményei, a folyóvizek és természetes tavak, valamint ezek medre vagy élővilága szenved tartós károsodást; - az ország tájegységeiben, kiemelkedő földrajzi területeiben visszafordíthatatlan negatív változás következik be. 83 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

87 RONYECZ LILLA: A létfontosságú rendszerelemek kijelölési eljárásának tapasztalatai A kijelölési eljárásban részt vevők feladatai a fentiek alapján a következők: Üzemeltető: o kezdeményezheti az azonosítási eljárás megkezdését; o hiányosságok esetén újból benyújthatja az azonosítási jelentést (90 nap); o azonosítási jelentést készít, amit megküld a kijelölő hatóság részére; o üzemeltetői biztonsági tervet készít (60 nap), amit megküld a kijelölő hatóság részére; o kijelölést követő 5. évben azonosítási jelentést készít. Ágazati kijelölő hatóság: o lefolytatja az azonosítási eljárást; o felszólítja az üzemeltetőt azonosítási jelentés benyújtására; o tájékoztatja az üzemeltetőt a kijelölési eljárás megkezdéséről; o a javaslattevő hatóság részére megküldi véleményezésre az azonosítási jelentést; o azonosítási jelentést érdemben elbírálja, szaghatóságot megkeresi, ágazati kritériumok teljesülését megvizsgálja a javaslattevő hatóság közreműködésével; o határozatot hoz (kijelöli/elutasítja/feltételekkel jóváhagyja); o dönt a kijelölésről, az üzemeltetői biztonsági terv kidolgozásával kapcsolatban tartalmi és formai követelményeket határoz meg; o az üzemeltetői biztonsági tervet megküldi véleményezésre a javaslattevő hatóságnak. Ágazati javaslattevő hatóság: Szakhatóság: o egyeztetésben részt vevő szervek bedolgozásával azonosítás megindítására irányuló javaslatot tesz; o véleményezi az azonosítási jelentést (30 nap), megküldi a kijelölő hatóságnak; o nyilvántartásba veszi a kijelölt rendszerelemet; o véleményezi az üzemeltetői biztonsági tervet, amit megküld a kijelölő hatóságnak. o az üzemeltető telephelye szerinti hivatásos katasztrófavédelmi szerve; o horizontális kritériumok teljesülését megvizsgálja; o szakhatósági állásfoglalást tesz az azonosítási jelentésben foglalt horizontális kritériumokra; o szakhatósági eljárásba bevonja az illetékes együttműködő szerveket. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 84

88 RONYECZ LILLA: A létfontosságú rendszerelemek kijelölési eljárásának tapasztalatai 1. ábra: Kijelölési eljárás folyamata és szereplői Készítette: a Szerző, A jogköröket a honvédelmi ágazat kivételével a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve látja jel. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály felhatalmazása alapján ellátja a nyilvántartó hatósági feladatokat, ezentúl ellenőrzést koordináló szerv, javaslattevő hatóság, hálózatbiztonsági intézkedések koordinációját végzi, rendkívüli eseményeket kezel, ágazati kijelölő hatóság, továbbá szakhatóság. A BM OKF ez Európai Kritikus Infrastruktúra Védelmi Kapcsolattartó Pont, tehát kezeli az európai kritikus infrastruktúra védelmével kapcsolatos információkat, valamint részt vesz a CIP POC 3 üléseken, amelyek félévente uniós szinten tekinti át a létfontosságú rendszerekkel kapcsolatos tagállami tevékenységet. [4] A honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításáról, kijelöléséről, ellenőrzéséről, valamint az ezzel összefüggő adatok nyilvántartásáról szóló 46/2016. (VIII. 25.) HM utasítás nevezi meg a honvédelmi ágazat hatósági feladatait végző szerveket. Ennek alapján az ágazati javaslattevő hatóság a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya, az ágazati javaslattevő hatóság a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Igazgatási Főosztálya, ami ezen túl ellátja az ellenőrzést koordináló szerv feladatkörét, valamint a nyilvántartó hatóság feladatkörét, a hadiipari rendszerek kivételével, mivel ebben az esetben a nyilvántartó hatóság a Magyar Honvédség Logisztikai Központja. [5] A kijelölési eljárásban a honvédelmi ágazat nem határoz meg határidőt az üzemeltető felé - sem az azonosítási jelentés elkészítésére, sem az üzemeltetői biztonsági terv elkészítésében - hanem az üzemeltetővel egyezteti a határidőt. Ez egyfelől humánus megoldás, hiszen nem terheli le nagymértékben az üzemeltetőt a dokumentumok elkészítése, valamint jó kapcsolatot 3 CIP POC: Critical Infrastructure Protection Point of Contact 85 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

89 RONYECZ LILLA: A létfontosságú rendszerelemek kijelölési eljárásának tapasztalatai teremt a hatóság és az üzemeltető között, így megkönnyítve a közös munkát. Emellett van rá esély, hogy a beadás dátuma csúszni fog, több dokumentum beérkezése esetén a hatóság lesz leterhelve. Ennek érdekében fontos a hatóság és az üzemeltető közötti folyamatos kommunikáció, hogy elkerülhető legyen a leterheltség és együttműködő, hatékony legyen a közös munka. Ebből kiindulva kell a kormányzatnak és a létfontosságú rendszerek üzemeltetőinek szorosan együttműködni. [6] ÜZEMELTETŐ MEGHATÁROZÁSÁVAL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK Kutatásaim során a frissen létrejött honvédelmi ágazat működését és rendszerét vizsgáltam, így cikkemben feldolgozott tapasztalatokat a honvédelmi ágazattal kapcsolatos üzemeltetők tükrében dolgozom fel. Üzemeltetők körülhatárolása Az üzemeltetőket először a Tanács 2008/114/EK Irányelve definiálta, ami az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról, kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szól (a továbbiakban: Irányelv). Ez az Irányelv volt a létfontosságú rendszerelemek védelmével kapcsolatos uniós jogszabályi háttér első jelentős mérföldköve. [7] Ekkor még tulajdonos/üzemeltetőként definiálták az üzemeltetőket. Az európai kritikus infrastruktúrák tulajdonosai/üzemeltetőit az alábbiak szerint határozták meg: azon jogalanyok, akik a beruházásokért és/vagy az ezen irányelv szerint ECI-nek kijelölt konkrét eszközök, rend szerek vagy azok részei napi mu ködéséért és az azokba történő beruházásért felelősek. [8] Az Irányelv alapján a évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről a tulajdonos/üzemeltető körét már üzemeltetőként tünteti fel, és az alábbiak szerint integrálta saját jogrendszerébe: az a természetes jogi személy vagy jogi személyiség nélküliszervezet, aki vagy amely az eszköz, létesítmény, rendszerelem rendszerelemének tulajdonosa, engedélyese, rendelkezésre jogosultja vagy napi mu ködéséért felelős. [1] A definíciók alapján tehát az üzemeltető vagy a napi működéséért felel, vagy a tulajdonosa az adott létfontosságú rendszerelemnek, vagy létesítménynek. Honvédelmi létfontosságú rendszerelemek üzemeltetőinek meghatározásával kapcsolatos problémák A honvédelmi ágazatban az üzemeltető vagy tulajdonos lehet a honvédelmi miniszter, a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, vagy a Magyar Honvédség katonai szervezetei. Mivel a Honvédelmi Minisztérium rendeltetése kettős, azaz ellátja a honvédelem közigazgatási funkcióit, gondoskodik hazánk honvédelmi, védelempolitikai és védelemgazdasági céljainak alakításáról, továbbá honvédelmi vonatkozásban döntéseket készít elő. Más részről pedig felel a Magyar Honvédség irányításáért és a katonai védelem megtervezéséért. [9] A Magyar Honvédség pedig polgári MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 86

90 RONYECZ LILLA: A létfontosságú rendszerelemek kijelölési eljárásának tapasztalatai irányítás alatt álló, centrális irányítású fegyveres állami szervezet. A honvédelmi tehát igen sokrétű, valamint rengeteg szervezetet magába foglaló ágazat. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy egy potenciális létfontosságú rendszerelem vizsgálatakor nem egyszerű dolog meghatározni, ki is az adott elem üzemeltetője vagy tulajdonosa, aki a későbbiekben el tudja készíteni az azonosítási jelentést és az üzemeltetői biztonsági tervet. Van olyan rendszerelem, amit egy adott alakulat üzemeltet, azonban az adatfelhasználó rendelkezik azokkal az információkkal, amelyeket tartalmaznia kell az azonosítási jelentésnek. Honvédelmi ágazatban üzemeltetnek olyan rendszerelemeket, ami elengedhetetlenül fontosak az ország légvédelméhez, azonban ezek sem köthetők egyetlen üzemeltetőhöz vagy tulajdonoshoz. A gond ezzel az, hogy a szakhatóság az üzemeltető telephelye szerinti illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv. Így abban az esetben, ha az üzemeltető megvizsgálja a horizontális kritériumokat, nem biztos, hogy az adott településen vagy környéken lesz a rendszerelem. A legjobb megoldást az jelenti, ha a két üzemeltető között megállapodás születik szerződés formájában, és megegyezésre jutnak a feladatok elvégzését illetően. Példának okán említeném, ha egy kórház rendelkezik egy laboratóriummal, aminek az eszközeit, és infrastruktúráját egy másik cég adja, nem pedig a kórház akkor ő a tulajdonos. Azonban ez a laboratórium nem tudna működni a kórház által nyújtott szakemberekkel, így felmerül a kérdés, hogy a tulajdonos vagy az üzemeltető készíti- e el a dokumentációt. Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy ki rendelkezik az azonosítási jelentés elkészítéséhez szükséges információkkal, valamint a megfelelő ismeretekkel. Sajnos az üzemeltetők csak a plusz terhelést látják bizonyos esetekben az azonosítási jelentés elkészítésekor, ennek ellenére van olyan szervezet, aki a sok pozitívumot és a munka eredményét látja a folyamatban. Az üzemeltetők kérdésköre folyamatosan jelen van a honvédelmi ágazatban, mivel a rendszerelemek működtetését legtöbbször több szervezet végzi. Ennek ellenére az ágazati hatóság ez idáig megfelelően vette az akadályokat a folyamatos együttműködésnek és egyeztetéseknek köszönhetően. AZ AZONOSÍTÁSI JELENTÉS ELKÉSZÍTÉSE SORÁN FELMERÜLŐ NEHÉZSÉGEK Az üzemeltetőnek a potenciális létfontosságú rendszerelemek beazonosítását követően azonosítási eljárást kell lefolytatnia, amelynek eredményeképpen azonosítási jelentést kell benyújtania a kijelölő hatóságnak. Ez az első dokumentáció, amit az üzemeltetőnek el kell készíteni, és tartalmaznia kell az alábbi pontokat: rendszerelem megnevezése; rendszerelem adatai, hogy beazonosítható legyen; rendszerelem átfogó leíró meghatározása, jellemzése o felelős vezető; o cím; o tevékenység jellemzése; o kapacitásadatok; vizsgált rendszerelem funkciójának helyettesíthetősége 87 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

91 RONYECZ LILLA: A létfontosságú rendszerelemek kijelölési eljárásának tapasztalatai o meglévő kockázatértékelés; o technológiai-folyamatellenőrző, vagy folyamatirányító információs rendszer; o telephelyen elérhető közös informatikai rendszerek és azok védelme; o telephelyen elérhető nyilvános informatikai rendszerek, és azok védelme; rendszerelem pontos meghatározása o telephelyhez tartozó rendszerelemek részletes ismertetése; o informatikai rendszerek ismertetése; rendszerelem kockázatelemzése, üzemmenet/folyamatos feladat ellátásban történő súlyos fennakadás következményeinek értékelése o rendszerelemet veszélyeztető kockázatok áttekintése, felsorolása, számozása; o üzemmenetben folyamatos feladatellátásban súlyos fennakadást okozó veszélyeztető hatások, bekövetkezési valószínűség meghatározása; o külső erőszakos beavatkozás vizsgálata; o kibertámadások kockázatainak vizsgálata; o kockázati mátrix felállítása; o az előfordulás és a következmény, súlyos szempontjainak pontos meghatározása az üzemeltető által; o kockázatelemzés eredménye az üzemeltető véleménye alapján; o a működési paraméterek súlyos fennakadás következményeinek összevetése az adott ágazat kritériumaival; o összehasonlítás eredménye; rendszerelem horizontális kritériumokkal való összehasonlítása o működési paraméterek, üzemmenet súlyos fennakadásának következményeinek összevetése a horizontális kritériumokkal, o összehasonlítás eredménye o táblázat kitöltése, amely tartalmazza, hogy a vizsgált rendszerelem megfelel-e az ágazati kritériumoknak 4 vagy sem; o horizontális kritériumok teljesülése 4 Ágazati kritériumok a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek tekintetében: a) amelynek kiesése a honvédelmi ágazat működésképtelenségét vagy súlyos zavarát okozza és nem, vagy csak a honvédelmi érdek aránytalanul nagy sérelmével helyettesíthető, b) amely szerepel az ország védelmével kapcsolatban kidolgozott tervekben, és amelynek kiesése - a műveleti tervek rugalmasságán belül - nem, vagy csak a honvédelmi érdek aránytalanul nagy sérülésével helyettesíthető, c) amelynek kiesése a Befogadó Nemzeti Támogatás keretében vállalt honvédségi feladatok végrehajthatóságát jelentősen veszélyezteti, vagy abban súlyos zavart okoz, és nem, vagy csak az érintett felek érdekeinek aránytalanul nagy sérelmével helyettesíthető, d) amelynek leállása vagy meghibásodás miatt történő kiváltása, vagy helyettesítése hosszabb ideig tart, mint amennyit a honvédelmi ágazat súlyos képességvesztés nélkül el tud viselni, e) amely stratégiai fontosságú honvédségi gyártó, javító, tároló vagy elosztó kapacitást képvisel és nem helyettesíthető a készenlét fokozás rendszerét szabályozó tervekben meghatározott időn belül, f) amely a NATO szövetségi rendszer Magyarországon lévő rendszereleme, és védettségének sérülése, teljesítő képességének, vagy más jellemzőjének negatív változása a szövetségi rendszer működésében, biztonságában súlyos zavart, vagy működésképtelenséget okoz, g) amely a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerben meghatározott rendszabályok végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges, vagy h) amely speciális honvédelmi igényeket elégít ki, nincs helyettesítője és kiesése a honvédelmi igazgatás működésképtelenségét vagy súlyos zavarát okozza. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 88

92 RONYECZ LILLA: A létfontosságú rendszerelemek kijelölési eljárásának tapasztalatai o kockázatelemzés rövid kifejtése az ágazati és horizontális kritériumok tekintetében Végezetül pedig a legfontosabb pont, az üzemeltető javaslata, hogy az adott rendszerelemet nemzeti vagy európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölését javasolja vagy sem. Az azonosítási jelentések elkészítésekor az üzemeltető számára a legnagyobb problémát a kockázatelemzés okozza, azonban ez a legfontosabb pontja, mind az üzemeltetői biztonsági tervnek, mind az azonosítási jelentésnek. Sok esetben nem történik meg az üzemmenetben súlyos fennakadást okozó veszélyeztető hatások és azok forrásainak beazonosítása, és a bekövetkezési valószínűségek becslése. Amennyiben ez megtörténik, indoklás nélküli felsorolást tartalmaz csak az azonosítási jelentés. A következmények súlyossága és az előfordulások gyakoriságát az alábbi táblázatban kell az üzemeltetőnek feltüntetni, azonban ennek kitöltése sok esetben helytelenül történik, mivel aki nem készített még ez idáig kockázatelemzést, nem tudja, hogy hogyan használja a táblázatot. Következmény, súlyosság mértéke Előfordulás gyakorisága nagyon ritka ritka gyakori nagyon gyakori kicsi közepes magas 2. ábra: Kockázati mátrix Készítette: a Szerző, Azonban ez nem az üzemeltető hibája, mivel pontos leírást nem kap arról, hogy hogyan kellene elvégeznie az azonosítási jelentést. A dokumentáció elkészítésekor nem kapnak pontos tájékoztatást az üzemeltetők a veszélyeztető hatások feltüntetéséről, a valószínűség kiszámításáról, és hogy hogyan kellene meghatározni a kibertámadások okozta kockázatokat. Szerencsés esetben már rendelkeznek az adott rendszerelemre vonatkozó kockázatelemzéssel, így fel tudják használni a dokumentáció elkészítésében. Az azonosítási eljárás fontos elemét képezi a kockázatelemzés és értékelés, amit az alábbi ábra mutat be, hiszen az hozzájárul a kockázatok kezeléséhez. A kockázat értékelés multidiszciplináris megközelítést igényelhet, mivel a kockázatok sokféle okot és következményt vonhatnak maguk után. [10] Ezért fontos a kockázatok folyamatos felülvizsgálata, amit alátámaszt, hogy a kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével új azonosítási jelentést kell készíteni. 5 Balogh M.; Dobos J.; Gőz A.; Keszely L.; Pállai F.; Ronkovics M.: A honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításáról, kijelöléséről, ellenőrzéséről és nyilvántartásáról szóló módszertani segédlet. Zrínyi Kiadó, Budapest ISBN MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

93 RONYECZ LILLA: A létfontosságú rendszerelemek kijelölési eljárásának tapasztalatai 3. ábra: A kockázatértékelés hozzájárulása a kockázatkezelési folyamathoz Készítette: a Szerző, Az Európai Uniós tagállamok kockázatelemzésének módszertani hiányosságainak azonosításakor először megvizsgálják, hogy a tagállamok milyen veszélyeket azonosítottak, és hogyan értékelték őket a valószínűség és a hatás szempontjából. Legtöbb esetben a 2. ábrával ellentétben az ISO31000 szabvány szerinti megközelítést alkalmazták, ahol a kockázatot egy esemény vagy veszély következményeinek és annak előfordulásának valószínűségének kombinációjaként tekintik, azonban ezt egy 5X5-ös kockázati mátrixban integrálták. Ha a kockázatértékelés során a megelőzést és a veszélyre való felkészülést a kockázatértékelés során figyelembe veszik, akkor a kockázat számszerűsíthető a veszély előfordulásának valószínűsége, a veszélyeztetett összes elem összértéke és a sebezhetőség alapján. Annak ellenére, hogy egy közös kockázati mátrixot alkalmaz minden egyes üzemeltető, az eredmények összehasonlítása továbbra is nehéz, mivel a végrehajtás során az eltérő valószínűségeket és hatásmérőket, időbeli keretet, változó terminológiát és kockázati forgatókönyvet használnak. Bár a megközelítés ezen sokfélesége gazdagítja az általános ajánlott megközelítést, egy egységesebb megközelítés lehetővé tenné Magyarország kockázatértékelését a létfontosságú rendszerekre levetítve minden ágazatra vonatkozóan, így jobban koordinálható lenne a kockázatkezelés, valamint az Európai Unióban is egységesen tudnák megvizsgálni a határokon átnyúló veszélyeket. [11] ÖSSZEGZÉS A cikkemben bemutattam a létfontosságú rendszerek kijelölési eljárásának menetét. Ezt követően elemeztem, hogy milyen nehézségekkel jár a honvédelmi ágazatban az üzemeltető kérdésének meghatározása, majd felvázoltam, milyen megoldásokkal lehet ezeket a problémákat kiküszöbölni. A cikk második részében kiértékeltem, milyen nehézségekbe ütközik az üzemeltető az azonosítási jelentés elkészítése során, mekkora problémával jár, ha nem dolgozzák ki helyesen a kockázatelemzést. 6 Risk management-risk assessment techniques, International standard, IEC/FDIS 31010:2009(E) صاوی ر/ Article/PDF/31010_FDIS.pdf /ت (A letöltés ideje: október 29.) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 90

94 RONYECZ LILLA: A létfontosságú rendszerelemek kijelölési eljárásának tapasztalatai Az elmúlt hónapokban a kutatásaimat arra irányítottam, hogy feltárjam, a különböző nehézségeket, amikkel az üzemeltetők találkoznak a kockázatelemzés során, és célom az a későbbiekben, hogy egy olyan módszertani útmutatót készítsek el, amely segítséget nyújt a kockázatelemzés elkészítésében mind az üzemeltetők számára, mind a hatóság számára. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról. kijelöléséről és védelméről [2] Balogh M.; Dobos J.; Gőz A.; Keszely L.; Pállai F.; Ronkovics M.: A honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításáról, kijelöléséről, ellenőrzéséről és nyilvántartásáról szóló módszertani segédlet. Zrínyi Kiadó, Budapest ISBN [3] 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló évi CLXVI. törvény végrehajtásáról [4] Bognár B., Bonnyai T., Görög K., Kátai-Urbán L., Vass Gy.: Létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme: kézikönyv a katasztrófavédelmi feladatok ellátására. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, /9939/LRL%20tanseg%C3%A9dlet.pdf?sequence=1&isAllowed=y (A letöltés ideje: szeptember 10.) [5] 46/2016. (VIII. 25.) HM utasítás a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításáról, kijelöléséről, ellenőrzéséről, valamint az ezzel összefüggő adatok nyilvántartásáról [6] Tokovicz J., Keszely L., Molnár F., Lakatos L., Radnóty G., Petneházi F., Princz L., Muha L., Zala M., Frész F., Mádi-Nátor A., Birkás B.,: Az átfogó megközelítés és a védelmi igazgatás. HM Zrínyi Kiadó, Budapest, ISBN kozelites_es_vedelmi_igazgatas.pdf (A letöltés ideje: október 22.) [7] Bognár Balázs, Kátai-Urbán Lajos, Vass Gyula: A létfontosságú rendszerek és létesítmények védelméről szóló szabályozás végrehajtása Magyarországon. pp.: Bolyai Szemle XXIII. évfolyam, 2014/2. szám ISSN: [8] Tanács 2008/114/EK Irányelve (2008. december 8.) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról, kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről [9] A Honvédelmi Minisztérium szervezete (A letöltés ideje: október 28.) [10] Risk management-risk assessment techniques, International standard, IEC/FDIS (E)31010:2009 صاوی ر/ Article/PDF/31010_FDIS.pdf /ت (A letöltés ideje: október 29.) [11] M. Theocharidou. G. Giannopoulos: Risk assessment methodologies for critical infrastructure protection. Part II: A new approach. JNC science and policy report ISSN MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

95 XXVIII. évfolyam, szám Zöldi János Antal 1 HIBRID JÁRMŰVEK KÁRMENTÉSI SAJÁTOSSÁGAI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK SORÁN (REMEDIATION CHARACTERISTICS OF HYBRID VEHICLES IN ROAD ACCIDENTS) A közlekedési ágazat károsanyag kibocsájtását célzó környezeti normák szigorításának köszönhetően világszerte folyamatosan növekedik az alternatív hajtású gépjárművek száma a közlekedésben. A beépített elektromos hajtású járművek (PEV2) csökkenthetik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Magyarországon is egyre több hibrid és elektromos hajtású járművet helyeznek forgalomba, ami témaválasztásomat is indokolja. Tanulmányban ezeknek a járműveknek az elterjedése miatt foglalkozom azokkal a veszélyforrásokkal, melyeket ezek üzemeltetése magával hordoz. A hibrid és elektromos hajtású járművek számának a növekedése a közlekedésben magában hordozza annak a veszélyét, hogy az ilyen meghajtással rendelkező gépkocsik közlekedési balesetek résztvevői legyenek Az összes alternatív hajtású jármű vizsgálata meghaladja jelen cikk terjedelmi korlátait, ezért csak a hibrid járművek szerkezeti felépítését és kármentési sajátosságait vizsgálom. További kutatási célnak tűztem ki, hogy rámutassak a hibrid-elektromos erőforrással meghajtott járművek által hordozott veszélyekre, valamint felhívjam a figyelmet a tűzoltás, műszaki mentés sajátosságaira. Kutatómunkámat nagyban segítették a Széchenyi István Egyetem tulajdonában lévő Toyota Prius Hybrid, és Nissan Leaf típusú személygépkocsik, melyek laboratóriumi vizsgálatára is lehetőségem nyílt. Kulcsszavak: PEV, hibrid és elektromos hajtások, közlekedési balesetek, tűzoltás, műszaki mentés Due to the tightening of the environmental standards for the emission of pollutants in the transport sector, the number of alternative powered vehicles in the transport sector is increasing steadily worldwide. Integrated Electric Powered Vehicles (PEV s) can reduce greenhouse gas emissions. In Hungary, more and more hybrid and electric vehicles are being placed on the market, which justifies the selection of topics. In the study, due to the spread of these vehicles, I deal with the sources of power that they carry with them. The increase in the number of hybrid and electric vehicles in transport involves the risk of cars with such propulsion being involved in traffic accidents All alternative vehicles tested exceed the limits of the present article and therefore only the hybrid vehicle construction and remediation I examine the specifics. I have set another research goal to point out the dangers of vehicles powered by hybrid electric vehicles and draw attention to the features of firefighting and rescue. My research was largely helped by the Toyota Prius Hybrid and the Nissan Leaf cars owned by the Széchenyi István University, which I also had an opportunity to undergo laboratory testing. Keywords: PEV, hybrid and electric drives, traffic accidents, firefighting, technical rescue 1 Széchenyi István Egyetem, Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék, Tanszéki mérnök, zoldi.janos@sze.hu; ORCID: PEV (Electric Powered Vehicles), elektromos meghajtású személygépkocsi 92

96 ZÖLDI JÁNOS ANTAL: Hibrid járművek kármentési sajátosságai közlekedési balesetek során BEVEZETÉS A megújuló villamos energiával tölthető elektromos meghajtású járművek (PEV), használatuk során lehetővé teszik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését a közlekedési szektorban. Az akkumulátoros elektromos járművek korlátozott villamos hajtása azonban számos fogyasztó számára nagy akadályt jelent, továbbá a hibrid PEV-k elektromos tartománya erősen befolyásolja a PEV-k hasznosságát. [1] Manapság az egyik releváns problémát az üvegházhatás elleni küzdelem jelenti a világon. Az üvegházhatást elősegítő gázok közül a CO2, a CO és a NOx kerül legnagyobb mértékben a levegőbe. Ezeknek a gázoknak a többségét a robbanómotorral meghajtott járművek által kibocsátott kipufogó gázok teszik ki. Ezen gázok csökkentése céljából a belső égésű motor gyártók környezetbarát megoldásokat próbálnak kifejleszteni. A világon elsőként a Toyota autógyártó konszern fejlesztette ki 1997-ben a hibrid meghajtású személygépkocsit. Mára már a 4. generációs hibrid motoroknál jár a Toyota cég. Az utóbbi években, körülbelül 2010-es évek tájékán, kezdte el a többi autógyártó is saját fejlesztésű hibrid autómodellek gyártását. Sorra jelentek meg a Mitsubishi, Chevrolet, Peugeot, Citroen, Mercedes típusú autók hibrid hajtást használva. Napjainkra már az Audi, BMW, Nissan autógyárak is kifejlesztették az elektromos meghajtású járműveket, amelyeknek a hatótávolsága típustól függően km, amit egy feltöltéssel tudnak megtenni. Ezeknek az autóknak az akkumulátorait elektromos árammal kell feltölteni otthoni hálózatról, vagy a benzinkutaknál, parkolóházakban kiépített elektromos töltőoszlopokról. Az amerikai TESLA autógyár tudta jelenleg megvalósítani, azt hogy olyan elektromos meghatású személygépkocsikat építsen, amelyeknek a hatótávolsága kilométer (100km/h sebesség esetén). [1] Az összes alternatív hajtású jármű vizsgálata meghaladja jelen cikk terjedelmi korlátait, ezért csak a hibrid járművek szerkezeti felépítését és kármentési sajátosságait vizsgálom. Azért választottam ezt a témát, mert a járművek fejlődését nem követi a kármentéssel kapcsolatban szakirodalom bővítése. Fontosnak tartom bemutatni tömören a hibrid hajtástípusok működési elvét, amely eltér a hagyományos járművektől, ugyanakkor a hajtáslánc elemei egy közlekedési baleset során veszélyforrások is lehetnek. Ezeket az elemeket vizsgálom kármentési szempontokat is figyelembe véve. Írásommal fel kívánom hívni a figyelmet a téma aktualitására, valamint segítséget kívánok nyújtani az esetleges balesetek felszámolását végző szakembereknek. HIBRID HAJTÁSRENDSZEREK TÍPUSAI Fontosnak tartom foglalkozni az alternatív, pontosabban, a hibrid típusú járművek hajtásrendszereinek bemutatásával, ugyanis ezek egyes elemei közúti balesetben veszélyforrást jelentenek a környezetre és a baleset elhárítását végzőkre egyaránt. A közúti balesetek felszámolásának egyik fontos eleme a járművek áramtalanítása. [2] Ez a feladat hibrid járművek esetén komoly körültekintést igényel, melynek elvégzéséhez azonosítani kell a hajtásrendszer azon elemeit, ahol a művelet biztonságosan elvégezhető. Ennek elősegítése érdekében mutatom be a hibridrendszerek jellemzőit. A hibrid járműveket az alábbi három csoportba soroljuk: EV (elektromos jármű): A rendelkezésre álló akkumulátor energia 80%-át járműmeghajtásra használja. 93 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

97 ZÖLDI JÁNOS ANTAL: Hibrid járművek kármentési sajátosságai közlekedési balesetek során PHEV (plug-in hibrid elektromos jármű): A rendelkezésre álló akkumulátor energia 70%-át járműmeghajtásra és 5%-át a hibrid működéshez használja. HEV (hibrid elektromos jármű): Az akkumulátor csoport 50%-át használja a jármű körülbelül km/h sebesség eléréséig, csak ezután veszi át a benzinmotor a fő szerepet a hajtásban. [3][5] A Széchenyi István Egyetem tulajdonában lévő Toyota Prius Hybrid, és Nissan Leaf típusú személygépkocsik laboratóriumi vizsgálatára alapozva mutatom be a hibrid jármű felépítését, és a magasfeszültségű rendszerek elemeit. A hibrid autók főbb jellemzői A közúti járművek baleseteinél végzett műszaki mentések hatékonyságának növelése érdekében fontos a járművek fő egységeinek megismerése. [4] Különösen fontosnak tartom ezt a hibrid járművel esetében, ahol magasfeszültségű elektromos rendszerek is működnek. Az EV és a PHEV típusú gépjárműveknél a benzin-elektromos technológiát alkalmazzák, de eltérő módon. Kisméretű benzinmotorral felszerelt autók, amelyek gyengébbek a hagyományos meghajtású járművekhez képest (teljesítményük Le), kevesebb szennyezőanyag kibocsájtással bírnak, a karosszéria elemeik kialakításánál ultrakönnyű anyagokat használnak fel, mint a szénszál, alumínium. Tervezésük során aerodinamikailag fejlett megoldásokra törekedtek, a tervezők célja a légellenállási tényező csökkentése volt. Használat során a motorvezérlő egység dönti el a nyomatékelosztást a két hajtóegység, a belsőégésű motor és a villamos gép között, törekedve az optimális energiafelhasználásra. Regeneratív fékezési eljárást is használnak, amely során a mozgási energiát alakítják elektromos energiává. Alacsony sebességnél csupán elektromos meghajtást alkalmaznak, a benzinmotor nagysebesség esetén kapcsol be rásegítésképpen. Soros hibrid-hajtás jellemzői A soros hibrid-villamos járművek esetén a járműhajtás tisztán villamos motorral történik. A belsőégésű motor a villamos géppel (ISG 3 -integrált starter/generátor) és az inverterrel együtt szabályozott villamos energiaforrás (aggregátor) szerepet látja el, közvetlenül a jármű hajtásában nem vesz részt. Az ISG generátor, töltő funkciója mellett ellátja még a belsőégésű motor indítását is. Az ISG villamos gép lehet szinkron, vagy aszinkron gép. A belsőégésű motoros energia-átalakító leadott villamos teljesítménye a következő képtettel számolható ki: p = u a i t ahol: p = leadott villamos teljesítmény, ua = az akkumulátorban fellépő feszültség, it = tranziens áram. [6] 3 ISG = jelölés a villamos gép funkcióira utal, kifejezi azt, hogy a generátor funkció mellett feladata még a belsőégésű motor indítása is. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 94

98 ZÖLDI JÁNOS ANTAL: Hibrid járművek kármentési sajátosságai közlekedési balesetek során Az átlagos terhelésnek megfelelő teljesítményt a belsőégésű motor szolgáltatja. A különbségi ia = i-it áram lehet kisütő vagy töltő irányú. Gyorsításkor az akkumulátor ia árama az it áramhoz hozzáadódik, azaz rásegítő jellegű. A járműhajtás visszatápláló féküzemmódban az egyenáramú körben fordított irányú i áram teljes egészében a közbensőköri energiatárolót tölti. Villamos fékezéskor energia visszatáplálás csak az akkumulátorba lehetséges, az it áram iránya nem fordulhat meg, mert energia visszatáplálás a belsőégésű motor felé nem lehetséges (1. ábra). A fékezési energia hasznosítása a közbensőköri energiatárolóban csak olyan mértékben valósítható meg, amekkora visszatáplált energiát az képes felvenni. [6] 1. ábra: Soros hibrid-villamos jármű, forrás: [6] A soros hibrid hajtás előnyei: a felépítés egyszerű, a rendszer áttekinthető, a járműhajtás tisztán villamos energiával történik. Az akkumulátor méretezésétől függően megvalósítható az energia visszatáplálás fékezés esetén. A jármű belsőégésű motorja optimális üzemben dolgozik. A hajtásrendszer hátránya: a hatásfokok figyelembevételével a teljes járműteljesítményre kell méretezni a belsőégésű motort, és az ISG generátort is majdnem ugyanekkora teljesítményre. A belsőégésű motor csak az ISG-jelű villamos géppel van mechanikai kapcsolatban, a jármű kerekével nem.[6] A benzinmotor közvetlenül hajtja az elektromos motort, ami meghajtja a járművet, vagy tölti az akkumulátor egységet (1. ábra). Párhuzamos hibrid-hajtás jellemzői A párhuzamos hibrid járművek gépészetileg úgy vannak kialakítva, hogy mechanikusan mind a belsőégésű motor, mind a villamos motor összekapcsolható legyen a jármű kerekével. [6] Az egyszerűsített párhuzamos hajtással felszerelt járművek növelt teljesítményű, nagyfeszültségű akkumulátorral rendelkeznek. Megnövelt teljesítményű, összevont ISG villamos géppel látták el ezeket a járműveket. A sebességváltó is megmaradt. A villamos gépes hajtás és a belsőégésű motoros hajtás névleges teljesítményével jellemezhető, a hibridizáció foka : ahol: [6], ᵞ = hibridizáció foka, Pvill = Villamos gépes hajtás teljesítménye, PBM = Belső égésű motor névleges teljesítménye. Minél nagyobb a γ arányszám, a villamos gépes hajtás annál hatásosabban képes nyomatékrásegítésre és a villamosan visszatáplált fékenergia fogadására (2. ábra). 95 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

99 ZÖLDI JÁNOS ANTAL: Hibrid járművek kármentési sajátosságai közlekedési balesetek során 2. ábra: Egyszerűsített párhuzamos hibrid-villamos jármű [6] Az ISG mechanikai áttétellel, vagy áttétel nélkül kapcsolódik a belsőégésű motor főtengelyére, oldható tengelykapcsolóval. Nem választható le a főtengelyről, tehát a jármű önálló villamos motoros hajtására nem alkalmas. A jármű hajtása csak belsőégésű motoros lehet, önálló villamos motoros járműhajtás nem valósítható meg vele, azaz a benzinmotor szolgáltatja az elsődleges hajtó energiát (2. ábra). A villamos motoros nyomaték-rásegítés és a fékezési energia hasznosítása jelentősen javítja a belsőégésű motor és a jármű egészének hatásfokát. Az ISG villamos gép segítségével könnyebben megvalósítható városi forgalomban a start-stop üzemmód. A legismertebb egyszerűsített párhuzamos hibrid-villamos jármű a Honda Insight típusú mildhybrid autó. [6] Toyota hibrid Synergy-Drive (soros/párhuzamos Hibrid) A Synergy-Drive egy bolygókerekes mechanikai hajtóművel épített intelligens hibrid-villamos jármű. A bolygókerekes hajtáslánc vázlatos felépítését a 3. ábra tartalmazza. 3. ábra: Bolygókerekes hibrid-villamos jármű vázlatos felépítése [6] A villamos motor itt nem közvetlenül csatlakozik a gyűrűkerékhez, hanem egy második bolygóműves hajtóműhöz, aminek a bolygókerekei álló helyzetűek. A gyűrűkerék és a járműkerekek hajtására szolgáló tengely között fogaskerekes lassító áttétel van, amely nem változtatható. [6] MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 96

100 ZÖLDI JÁNOS ANTAL: Hibrid járművek kármentési sajátosságai közlekedési balesetek során A Synergy-Drive típusú hajtást erős hibrid rendszernek is nevezik. Ez a hajtástípus egy különálló generátort (ISG) tartalmaz. A Synergy-Drive típusú hajtás egy korszerű aszinkron villamos motor és egy benzinmotor közötti kombináció. A kombinált hajtás lelke a bolygó egység. Ezt a párosítást használja a legtöbb autógyártó vállalat, köztük elsősorban a Toyota. A motor beindítása gombnyomásra történik. A benzinmotor segít az elindulásban, a hajtóerőt biztosítja, de ezután az autó rögtön elektromos üzemmódba vált át. Regeneratív fékezésnél a mozgási energia átalakul elektromos energiává, és betáplálásra kerül a NiMH (Nikkel-metálhibrid) akkumulátorba. A 4. ábra a regeneratív fékezési energia visszatáplálás módozatát, és egy Synergy-Drive típusú jármű működési elvét mutatja be. 4. ábra: A Synergy-Drive típusú jármű működési elve, forrás: [5] KÁRMENTÉS VESZÉLYEI, BIZTONSÁGI SZABÁLYAI Az előzőekben ismertettem a hibrid hajtásrendszerek jellemzőit, annak érdekében, hogy az esetleges közlekedési baleset felszámolásában résztvevő tűzoltó egységek tagjai könnyebben fel tudják mérni a veszélyeket. A beavatkozást nagy körültekintéssel kell végezni, már az előkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a jármű üzemmódjának megállapítására. Az üzemmódot a járműveken, több helyen is jelölik, éppen azért, hogy baleset esetén könnyű legyen beazonosítani, így a hibrid felirat megtalálható az autó hátulján, a küszöböknél, illetve az autó oldalán is (5. sz. ábra). 5. ábra: Toyota Prius Hybrid felirat és jel az autó oldalán, forrás: szerző felvétele 97 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

101 ZÖLDI JÁNOS ANTAL: Hibrid járművek kármentési sajátosságai közlekedési balesetek során Első lépésként a nagyfeszültségű rendszer áramtalanításáig, a véletlen balesetek elkerülése érdekében a járművet rögzíteni kell. A hibrid gépjármű belsőégésű motorja a jármű, álló helyzetében kikapcsolt állapotban van. Ez nem azt jelenti, hogy a gépjármű le van állítva, mert nem hallunk motorzajt. Ezt hívják alvó állapotnak. Mindig ellenőrizzük le a műszerfalon található READY kijelző állapotát, amely segítséget nyújt abban, hogy a gépjármű be-, vagy kikapcsolt állapotban van-e. Ha kialudt a READY feliratú kijelző, akkor az azt jelenti, hogy az autó kikapcsolt állapotban van. Következő lépésként, lehetőség szerint a műszerfalon ellenőrizni kell az e töltés digitális kijelzőjét, vagy egyes típusoknál a digitális feszültségmérő műszert, ezek csak az autó bekapcsolt állapotában jelzik a töltést. Ha a READY kijelző világít, vagy az előbb bemutatott műszerek aktívak, és az adott feszültséget mutatják, akkor a POWER feliratú gombbal (Toyota esetében, 6. ábra) a jármű kikapcsolható. 6. ábra: Toyota Prius power feliratú indító/leállító gomb, forrás: szerző felvétele Amennyiben a POWER gomb nem közelíthető meg, vagy nem érhető el, abban az esetben a fő kapcsoló lekapcsolásával kell az áramtalanítást elvégezni. Ha a lekapcsolás, vagy áramtalanítás nem történik meg, a jármű elindulhat abban az esetben, ha a sérült járművezető, vagy a beavatkozást végző személy véletlenül a gázpedált megnyomja. Ez további sérülésekhez vezethet. Ezért ha van rá mód, akkor a kereket ki is kell ékelni, a járművet stabilizálni szükséges [7]. Az előzőekben bemutatott hibrid hajtásrendszerek nagyfeszültségű elektromos árammal működnek, a legtöbb típus esetében a névleges üzemi feszültség 600V. A nagyfeszültségű kábeleket a gyártók a hagyományos elektromos vezetékektől eltérően más színnű bevonattal készítik (általában narancssárga, de amerikai autók esetében világoskék is lehet), hogy baleset esetén azok könnyen beazonosíthatók legyenek, az esetleges kábelsérülések könnyebben láthatóvá váljanak. Az áramütések elkerülése végett fontos ezeket a kábeleket felismerni a mentést végzőknek (7. ábra). 7. ábra: Toyota Prius nagyfeszültségű kábelei az alvázon, valamint a motortérben, forrás: szerző felvétele MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 98

102 ZÖLDI JÁNOS ANTAL: Hibrid járművek kármentési sajátosságai közlekedési balesetek során Ezeket a kábeleket elvágni nem szabad. Az áramtalanítás végrehajtását legegyszerűbben a nagyfeszültségű rendszer főkapcsolójával lehet elvégezni, melynek helyét piktogramok jelzik, típustól függően a csomagtérben, vagy a hátsó üléssor mellett, alatt található a kapcsoló, melynek színe piros (8. ábra). 8. ábra: Toyota Prius főkapcsolója a csomagtérben, forrás: szerző felvétele A főkapcsoló kikapcsolása után a műszerfal elsötétül, de a nagyfeszültségű rendszer még körülbelül 5 percig még áram alatt van. Ez idő alatt a vezetéket elvágni, vagy megbontani nem szabad, mert még aktiválódhatnak a jármű biztonsági berendezései, például a légzsákok, vagy az övfeszítők is. A gyártói leírásokból az is kiderül, hogy miután a járművet teljesen kikapcsoltuk a légzsák elektronikai rendszere még 90 másodpercig működőképes![8] A jármű nagyfeszültségű rendszere abban az esetben is kikapcsol, amennyiben a légzsákok működésbe léptek. Tehát közlekedési baleset esetén, ha a légzsákok nyíltak, akkor a jármű feszültségmentesítése automatikusan megtörtént. Ha a légzsákok nem léptek működésbe egy újabb veszélyforrással kell számolni, ezért azok deaktiválásáról gondoskodni kell. Amennyiben közlekedési balesetben a hibrid jármű elektromos vezetékei, vagy a hajtásrendszer elemei megsérülnek, a rendszerben zárlat keletkezhet. Ebben az esetben az automatika azonnal lekapcsolja az áramkört.[9] További veszélyforrást jelentenek a hibrid járművek akkumulátor telepei. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a hibrid járművekben két külön elektromos rendszer került kiépítésre az egyik az előbbiekben tárgyalt nagyfeszültségű rendszer, a másik pedig a benzinmotor rendszereit és a jármű hagyományos üzemetetéséhez szükséges berendezéseket működtető alacsony feszültségű rendszer melyek ellátását külön akkumulátorok biztosítják. A Toyota Prius személygépkocsik esetében az akkumulátortelepek a csomagtartó padlólemeze alatt vannak elhelyezve, a 12V-os hagyományos akkumulátor pedig a csomagtartóban található (9. ábra). 9. ábra: A Toyota Prius nagyfeszültségű akkumulátorai és az akkumulátorhűtő berendezés (balra) és a hagyományos 12V-os akkumulátor (jobbra), forrás: szerző felvétele 99 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

103 ZÖLDI JÁNOS ANTAL: Hibrid járművek kármentési sajátosságai közlekedési balesetek során A többi hibrid jármű esetében az akkumulátorok elhelyezésében típusonként eltérés mutatkozhat, általánosságban annyi elmondható, hogy a nagyfeszültségű akkumulátorokat padló alatt helyezik el a gyártók., áramtalanításuk minden esetben a főkapcsolóval lehetséges. A hagyományos 12Vos akkumulátorokat a motortér túlzsúfoltsága miatt általában a csomagtérbe, vagy az ülések alá telepítik. A 12V-os akkumulátor feszültség mentesítése az akkumulátorsaru eltávolításával lehetséges. A nagyfeszültségű NiMH (Nikkel-metál-Hidrid) akkumulátorok feszültsége sorba kötött modulok esetében V. Az akkumulátor telepek fedelének eltávolítása tilos, ekkor ugyanis komoly elektromos égés, sokk vagy áramütés veszélye áll fenn. Az akkumulátorok elektrolitja az emberi szövetet roncsoló maró anyag, ezért annak környezetbe kerülése esetén a veszélyes anyagokkal kapcsolatos kárelhárítási szabályokat is alkalmazni kell. [10] Az utómunkálatok során nagy figyelmet kell fordítani a környezeti károk megakadályozására, a tűzoltási, kárelhárítási tevékenység befejeztével gondoskodni kell a forgalmi akadály megszüntetéséről, és a további veszélyhelyzeteket okozó körülmények elhárításáról.[9] Amennyiben a hibrid jármű a baleset során kigyullad, az oltás időtartama alatt a beavatkozást végzőknek légzőkészüléket kell viselni, ugyanis az akkumulátorok égése során az emberi egészségre káros anyagok juthatnak a levegőbe. A tűzoltó anyagot úgy kell megválasztani, hogy a beavatkozó állományt ne érje áramütés még abban az esetben sem, ha a lángok elérték az akkumulátor telepet. [11] A hibrid járművek összes modelljének tervezési sajátosságait nehéz lenne összegyűjteni, azonban vannak olyan elemek, amelyek kisebb nagyobb eltérésekkel minden típusnál megegyeznek. A hasonlóságok figyelembe vételével állítottam össze a következő folyamatábrát, amely a kármentéshez szükséges alapvető lépéseket mutatja be. 10. ábra: Hibrid járművek kármentésének lépései, forrás: szerző ábrája KÖVETKEZTETÉSEK A hibrid és elektromos hajtású járművek számának növekedése a közlekedésben elősegíti környezetünk védelmét, ugyanakkor magában hordozza annak a veszélyét, hogy az ilyen meghajtással rendelkező gépkocsik közlekedési balesetek résztvevői legyenek. A hibrid járművek hajtásrendszereit vizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy havária esetén ezek a járművek magasabb fokozatú veszélyforrást jelenthetnek a hagyományos üzemeltetésű MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 100

104 ZÖLDI JÁNOS ANTAL: Hibrid járművek kármentési sajátosságai közlekedési balesetek során járművekhez képest. Rámutattam a hibrid-elektromos erőforrással meghajtott járművek által hordozott veszélyekre, valamint felhívtam a figyelmet a tűzoltás, műszaki mentés sajátosságaira. ÖSSZEGZÉS Egyre több autógyártó cég ismeri fel a hibrid hajtás nyújtotta új lehetőségeket, előnyöket, ezért követték a Toyota konszern példáját. A Toyota Prius 1997-es megjelenése egy új korszak kezdetét jelentette a hibrid járművek tekintetében, és az eltelt idő alatt ez a fejlődés töretlen. A bevezetőben kitűzött célokat szem előtt tartva megvizsgáltam a hibrid technológia veszélyeit az esetlegesen bekövetkező közúti balesetek esetén. A járművek megismerése, azonosítása, a kármentés elősegítése érdekében bemutattam a járműveknél alkalmazott hajtásrendszerek jellemzőit. Áttekintettem a kármentési eljárás lépéseit, szem előtt tartva a hibrid járművek sajátosságait, az általuk jelentett veszélyeket. Fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy ezeket az ismereteket a kárfelszámolási feladatokat végrehajtó tűzoltóknak, speciális mentőknek gyakorlatok során tökéletesíteni kell, hogy éles helyzetben gyorsan, hibátlanul tudjanak segíteni a bajbajutottakon. A hibrid járművekkel bekövetkezett esetleges havária események könnyebb elhárítása érdekében a gyártók olyan biztonsági rendszerek kifejlesztésén dolgoznak, amelyek baleset esetén önműködően segélyhívást tudnak indítani és tartalmazzák az autó összes releváns adatait a mentésre vonatkozóan. Véleményem szerint ennek gyakorlati elterjedése nagyban segítené a balesetek elhárítását. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Patrick Plötz, Niklas Jakobsson, Frances Sprei: On the distribution of individual daily driving distances, Elsevier, Transportation Research Part B 101 (2017 April), pp [2] Horváth Galina, Kuti Rajmund: Задачи руководителя аварийно-спасательных работ по ликвидации аварий при перевозке опасных веществ автотранспортом, POZHARY I CHREZVYCHAJNYE SITUACII: PREDOTVRASHENIE LIKVIDACIA, 2017 /1. pp [3] Kocsis Szürke Szabolcs, Dr. Lakatos István, Szuromi Csaba: Akkumulátor diagnosztikai rendszer tervezése elektromos és hibrid járművek részére, OGÉT XXIV. Nemzetközi Gépészeti Konferencia, Kolozsvár, p. [4] Kuti Rajmund: A műszaki mentéshez szükséges erők és eszközök közelítő számítása, Kis Erika (szerk.) CD kiadvány, Budapest: KJK-KERSZÖV, [5] Zöldi János Antal: Hibrid jármű modellezése AVL Cruise felületen, OGÉT XXV. Nemzetközi Gépészeti Találkozó - Kolozsvár, p. [6] Vincze Gyuláné, Balázs Gergely György: Villamos járművek, Jegyzet, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamos Energetika Tanszék, 2012, 1-10 p. URL: (letöltés ideje: ) [7] Karsa Róbert: Hibrid technológia és mentési taktika, Oktatási segédlet, 2014 URL: ideje: ) 101 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

105 ZÖLDI JÁNOS ANTAL: Hibrid járművek kármentési sajátosságai közlekedési balesetek során [8] Nagy László: A hibrid hajtású járművek áramtalanítása, Védelem Online, Tűz-és Katasztrófavédelmi Szakkönyvtár, p. URL: (letöltés ideje: ) [9] 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet 2. melléklete a 6/2016. (VI.24.) BM OKF utasításhoz Műszaki mentési szabályzat Beavatkozás speciális szabályai hibrid, elektromos, gáz üzemű járművek baleseteinél [10] Kuti Rajmund, Zólyomi Géza: Intézkedési algoritmus veszélyes anyag balesetek felszámolásához, VÉDELEM - KATASZTRÓFA- TŰZ- ÉS POLGÁRI VÉDELMI SZEMLE XV/ p [11] Kuti Rajmund: Advantages of Water Fog Use as a Fire Extinguisher, ACADEMIC AND APPLIED RESEARCH IN PUBLIC MANAGEMENT SCIENCE 14/2 pp (letöltés ideje: ) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 102

106 XXVIII. évfolyam, szám Dr. Horváth Tibor 1 RÖGTÖNZÖTT ROBBANÓTESTEK HATÁSTALANÍTÁSÁNAK (C-IED) VESZÉLYHELYZETEI, KEZELÉSÜK LEHETŐSÉGEI (COUNTERING IMPROVEISED EXPLOSIVE DEVICES EMERGENCY CASES, POTENTIAL TREATMENTS) Az iraki, majd az afganisztáni katonai műveletek során egyre fontosabb feladattá vált a saját erők oltalmazása, az improvizált robbanóeszközök (IED) elleni védekezés képességének megteremtése, az állomány védelemre irányuló ismeretének bővítését célzó tanfolyamok létrehozása, megszervezése. Korábbi elemzések egyértelműen rámutattak, hogy a legnagyobb számú katonai és civil áldozatot ezek a szerkezetek követelték. Kulcsszó: műveletek, rögtönzött robbanóeszközök, IED, C-IED During the military operations in Iraq and later in Afghanistan, the ability to protect self-defense, the ability to defend improvised explosive devices (IED), and the organization of training courses aimed at expanding personnel knowledge, became increasingly important. Earlier analyzes clearly pointed out that the largest number of military and civilian casualties were claimed by these structures. Keywords: operations, improvised explosive devices, IED, C-IED BEVEZETÉS A terrorizmus az erőszak alkalmazásának, vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, melynek elsődleges célja félelem, zavar keltése és ennek révén meghatározott politikai eredmények elérése, vagy a hatalom megtartása. A félelemkeltés az erőszak minden formájának a kocsmai verekedéstől a hagyományos hadviselésig velejárója, segítője lehet, de a terrorizmus esetében ez a viszony fordított, az erőszak közvetlen áldozatai, kárvallottai legfeljebb csak szimbolikus kapcsolatban állnak az akció valódi céljával, kiválasztásuk másodlagos jelentőségű, legtöbbször véletlenszerű. A terrorizmust, mint lehetséges veszélyforrást már a Szövetség 1999-es Stratégiai Koncepciója is megemlíti, a NATO azonban a szeptember 11-i eseményeket követően kapcsolódott be aktívan a terrorizmus elleni küzdelembe. A Szövetség történetében először életbe léptette az Északatlanti Szerződésnek a kollektív védelemről szóló V. cikkét, majd megkezdte a terrorizmus elleni fellépés különböző elemeinek kidolgozását. A 2002 novemberében tartott prágai csúcstalálkozón elfogadták a NATO terrorizmus elleni katonai koncepcióját, amelynek fontosabb elemei: a terrorizmus-elhárító, védekező intézkedések, a már bekövetkezett terrortámadás következményeinek kezelése, a terrorizmus felszámolására irányuló, támadó lépések, valamint a katonai együttműködés. E koncepció is kimondja, hogy a 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Vezetőképző Intézet, Hadászati és Hadelméleti Tanszék egyetemi docens, intézetigazgató, horvathtibor@uni-nke.hu; ORCID: X 103

107 DR. HABIL. HORVÁTH TIBOR: Rögtönzött robbanótestek (C-IED) hatástalanításának veszélyhelyzetei, kezelésük lehetőségei terrorfenyegetést kizárólag katonai eszközökkel leküzdeni nem lehet. A katonai műveleteket koordinálni kell, és a diplomáciai, gazdasági, társadalmi, jogi és információs kezdeményezésekkel összhangban kell végrehajtani. A terrorfenyegetettség az egyes embert éppúgy érinti, mint az egész társadalmat, így minden ország kötelessége, hogy támogassa a terrorizmus elleni harcot az ENSZ határozata értelmében. Ezt az üzenetet hangsúlyozták az ENSZ-csúcstalálkozóján, 2005 őszén, ahol a tagállamok elítélték a terrorizmus minden formáját, tekintet nélkül annak céljára, és kijelentették, hogy a terrorizmus jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a nemzetközi békére és biztonságra. A légi közlekedés járművei és telepített objektumai kiemelten veszélyeztetettek a terrorizmussal szemben. Az itt szolgálatot teljesítő állománynak különös figyelmet kell fordítani és fel kell készülni következőkre: a felszállást előkészítő személyzet, felszállásra készülő repülőgépen elkövetett erőszakos cselekményre, a bekövetkezett esemény elszigetelésére, lehetőség esetén elhárítására; a leszállást végrehajtó repülőgépen elkövetett cselekmény további folytatásának megakadályozására; a repülőtéren túszok szedésével, azok fogva tartásával megkísérelt cselekmények izolálására; a repülőtér területére robbanóanyag, fegyverbejuttatásának felderítésére, felhasználásának megakadályozására; forgalmi vagy műszaki előtereken lévő repülőgépek megszerzésére, felrobbantására irányuló cselekmény elhárítására; a repülőtér főépülete, utasváró, tranzitváró, tetőterasz elleni támadás megakadályozására; a repülőtéri szolgálati helyek, az ott feladatokat ellátók vagy objektumai ellen irányuló támadás megelőzésére; a repülőtér területén várható vagy bekövetkezett olyan rendkívüli esemény vagy cselekmény esetére, amely veszélyezteti a repülőtér és a légi közlekedés biztonságát. IED ESZÖZÖK A terroristák akcióikat rendszerint fegyveresen, robbanóanyagok felhasználásával, vagy azzal való fenyegetéssel követik el. Az IED definíciója: az improvizált robbanóeszközök olyan rombolóhatású nem nagyüzemi módon előállított bombák, amelyek a romboló vagy halálos hatást egészségre ártalmas anyagokkal, pirotechnikai eszközökkel vagy gyújtóhatású vegyi anyagokkal érik el. Alkalmazásuk célja személyek vagy gépjárművek alkalmatlanná tétele a harci alkalmazásra. Az IED-ket az ellenséges erő zavarására, rombolására, késleltetésére vagy eredeti támadó szándékának feladására használják. Az IED-ek előállításához használhatnak katonai vagy más, kereskedelmileg előállított robbanóanyagokat, esetenként a kettő keverékét, vagy más, házilag előállított robbanóanyagot. Maga a szerkezet viszonylag egyszerű: robbanótöltetből és gyújtószerkezetből áll. Formájukat, az alkalmazott gyújtási módokat, a robbanóerőt és robbanótöltetet illetően azonban már sokfélék lehetnek. Az IED töltete lehet akár a kereskedelemben beszerezhető 104 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

108 DR. HABIL. HORVÁTH TIBOR: Rögtönzött robbanótestek (C-IED) hatástalanításának veszélyhelyzetei, kezelésük lehetőségei anyagokból, de lehet katonai robbanóanyag is. Fennáll viszont az a veszély is, hogy szélsőséges elemek vegyi, biológiai vagy radioaktív (nagymérvű radioaktív szennyeződést okozó piszkos bomba ) töltetű IED-eket vetnek be. A hagyományos, telepített IED-ek hatásukat csak az adott helyen, illetve közvetlen környezetükben fejtik ki. A robbantást maga a cél (pl. a jármű kerekének súlya), vagy általában távirányítással, a robbantást végző személy válthatja ki. A távirányítás történhet vezetékekkel, mobiltelefonnal, garázs-távirányítóval, de egy egyszerű gumicsővel is, amellyel megfelelő nyomást lehet létrehozni egy kapcsoló működtetéséhez. A hagyományos robbanóeszközök új változatai rendszeresítésén túl a gerillaerők új célba juttatási eljárásokat is kidolgoztak. Ezek egyik módszere az egyéni öngyilkos merénylő, aki 5 12 kg robbanóanyagot visz magával a testére rögzítve, vagy a hátizsákjában. A töltet közé a nagyobb hatás elérése érdekében szögeket és csapágygolyókat (vagy más fémtárgyakat) tesznek. A járművekre telepített IED (VBIED Vehicle Born Improvised Explosive Device) igen veszélyes eszköz, hiszen az iniciálható robbanóanyag mennyiségét elméletben csak a jármű teherbírása korlátozza. A VBIED veszélyességét nagymértékben növeli, hogy a támadó a járművet pontosan célra irányíthatja, az akciót elhalaszthatja, vagy akár le is állíthatja. A VBIED-k veszélyességét az egyik amerikai szakértő pontosságuk és robbanóerejük alapján a Tomahawk szárnyas rakétáéhoz hasonlítja szeptember 11. óta nemcsak célpontként gondolunk a légi közlekedési eszközökre, hanem tudjuk, hogy VBIED-ként hatalmas pusztításra képesek. A Magyar Honvédség számára számos új kihívást jelent a nemzetközi szerepvállalás. Katonáink jelentős számban vesznek részt nemzetközi missziós feladatokban, s a külhoni szolgálat jelentősége a jövőben sem fog leértékelődni. A XXI. századra jellemző aszimmetrikus hadviselés és az ellenfelek által alkalmazott módszerek új feladatok elé állítják korunk haderőit. A terroristák, kormányellenes, lázadó, ellenálló csoportok eszköztára a nem hagyományos hadviselés számos jegyét magán hordozza. Ezen relatív új eszközök és módszerek közül az improvizált (nem hagyományos módon előállított és alkalmazott) robbanóeszközök (Improvised Explosive Devices, IED) jelentik az egyik legégetőbb problémát. Elsőként Irakban kezdték el alkalmazni, majd Afganisztánban az ISAF és afgán erők ellen elkövetett támadások egyik legfőbb eszközévé lépett elő, s használata egyre tejed kormányellenes erők birtokában Pakisztánban, Indiában és Oroszországban is. Ezek az egyszerű eszközök válogatás nélkül jelentenek veszélyt katonákra, civilekre egyaránt. A cikk a nem hagyományos robbanóeszközök elleni fellépés lehetőségeit, vagyis a C-IED (továbbiakban: Counter Improvised Explosive Devices) képességeket mutatja be az Északatlanti Szerződés Szervezetén (NATO) belül és hazánkban. Az iraki, majd az afganisztáni katonai műveletek során egyre fontosabb feladattá vált a saját erők oltalmazása, az improvizált robbanóeszközök (IED) elleni védekezés képességének megteremtése, az állomány védelemre irányuló ismeretének bővítését célzó tanfolyamok létrehozása, megszervezése. Korábbi elemzések egyértelműen rámutattak, hogy a legnagyobb számú katonai és civil áldozatot ezek a szerkezetek követelték. Bár a hatékony intézkedéseknek köszönhetően 2010 óta bizonyos területeken csökkent az IED-okozta MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 105

109 DR. HABIL. HORVÁTH TIBOR: Rögtönzött robbanótestek (C-IED) hatástalanításának veszélyhelyzetei, kezelésük lehetőségei sebesülések és halálesetek száma, 2011-ben a koalíciós erők veszteségeit még mindig közel 59%-ban okozták IED-k. A kép azért sem egységes, mert az ellenintézkedések növekvő hatékonysága egyáltalán nem járt együtt a támadások számának csökkenésével. Épp ellenkezőleg: miközben a biztonsági erők körében csökkent az áldozatok száma, az egyre több támadás egyre több civil áldozatot követel. Afganisztánban az észlelet és hatástalanított robbanóeszközök száma 2009-ben 9304, majd 2010-ben volt, ami 2011-ben további 9%-kal re emelkedett. Hasonlóképpen, a civil áldozatok száma is 10%-kal emelkedett 2010-hez képest miközben a polgári áldozatok (több mint 4000 sebesült vagy halálos áldozat) 60%-át ilyen robbanóeszközök okozták. A NATO C-IED tevékenysége Ebből kifolyólag a NATO meghatározó feladatnak tekinti a műveleti területre telepített csapatok és a polgári lakosság védelmét: a C-IED tevékenység a NATO feladatai között az utóbbi években prioritást élvez. A C-IED program több szervezet és intézmény bevonásával valósul meg, melyek összefogásához, koordinálásához és kommunikációjához hatékonyan működő szervezeti struktúrát hoztak létre. Ez a tevékenység a szerkezetek észlelését, hatástalanítását és a mögöttük húzódó hálózatok felderítését foglalja magában. Az információcsere folyamatos a nemzeti és nemzetközi hírszerző és biztonsági szervek, valamint a határ- és vámügyi szervek és a biztonsági erők felderítői között az ellenséges hálózatok feltérképezését illetően januárjában a NATO felelős ügynöksége (NC3A) ún. C-IED Akciótervet dolgozott ki, amely meghatározta azokat a hiányosságokat, amelyek hátráltatják az IED elleni fellépés hatékonyságát, illetve ezek megszüntetéséhez megjelölte a szükséges lépéseket és megvalósításuk anyagi vonzatait. Az Akcióterv alapján a tevékenységet két területre fókuszálták. Egyrészt az eszköz semlegesítésére (Defeating the Device), ami a robbanóeszközök felkutatását és hatástalanítását jelenti. Ehhez a területhez tartozik még a NATO különböző szervezetinek bevonásával megvalósuló katonai felkészítés, kiképzés, valamint a technológiák fejlesztése is. Az Akcióterv másik kulcsterülete a hálózat támadási képességének semlegesítése (Disrupting the Network) volt. (A hálózat magába foglalja a támadás megrendelőit, finanszírozóit, akik tervezőit és végrehajtóit: azokat, akik a helyszínre szállítják, telepítik és aktiválják a robbanószerkezeteket.) A NATO brüsszeli parancsnoksága az Egyesült Államokban működő Szövetséges Transzformációs Parancsnokság (Allied Command Transformation ACT) kiemelt feladatává tette az improvizált robbanóeszközök elleni tevékenységet, és az ISAF (International Security Assistance Force Headquarters, ISAF), a különböző Kiválósági Központok (Centres of Excellence, CoE) valamint több NATO ügynökség vesz részt a különböző programokban. A széleskörű együttműködés azért is szükséges, hogy a különböző műveleti területen szerzett tapasztalatokat megosszák a fejlesztőkkel. A tapasztalatcserén túl a C-IED Akcióterv támogatja azokat a védelemre irányuló technológiai fejlesztéseket is, melyek csökkentik a robbanóeszközök pusztító hatását. Az így létrejövő kapcsolat, a közös erőfeszítések teszik lehetővé egy olyan rendszer működését, amely képes lefedni az IED elleni tevékenységek stratégiai és taktikai spektrumát: 106 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

110 DR. HABIL. HORVÁTH TIBOR: Rögtönzött robbanótestek (C-IED) hatástalanításának veszélyhelyzetei, kezelésük lehetőségei 2010 augusztusában kezdte meg működését a NATO új típusú biztonsági kihívások kezelésével foglalkozó osztálya (Emerging Security Challenges Division), melynek célja, hogy a NATO-központ különböző ágazati szakértői együtt munkálkodjanak a Szövetség biztonságát elősegítő fejlesztéseken. E keretben a terroristák elleni küzdelem részeként fejlesztik a robbanóanyag-szenzorokat. A NATO Konzultációs, Vezetési és Irányítási Ügynökség (Consultation, Command and Control Agency, NC3A) központi szereppel bír az együttműködésben. A missziós munka igényeihez igazodva végzi kutatási, kísérleti munkáit, elősegítve a technológia, a kibervédelem és a beszerzés területeinek fejlődését. Például a kandahari repülőtéren robbanószerkezet-felismerő érzékelőket rendszeresítettek az NC3A C-IED projektjének részeként, amelyekkel a gépkocsi-ellenőrzések, beléptetések során egészítették ki a biztonsági rendszert. Az NC3A feladata e téren tehát az, hogy biztosítsa mindazokat a technikai szükségleteket, amit a NATO C-IED Akciótervében meghatároztak. A NATO-n belül az NC3A támogatja a Nemzeti Fegyverzeti Igazgatók Konferenciájának (Conference of National Armaments Directors, CNAD) tevékenységét, az úgynevezett Terrorizmusellenes Munkaprogramot (Defence Against Terrorism Programme of Work, DAT PoW), ahol az új technológiák fejlesztéséhez, teszteléséhez szükséges kutatásokat, vizsgálatokat végezik. A szervezet nem csak biztosítja a technológiát, hanem közreműködik azoknak a hadszíntéren való helyes, hatékony alkalmazásának elsajátításában is. A technológiák közös beszerzése 2010-től NATO-támogatással valósul meg, ami a költségcsökkentés érdekében bizonyult hasznosnak. A már említett CNAD a NATO főtitkári célokkal összhangban alakított ki együttműködést a közös, többnemzeti fegyverkezési programokra vonatkozóan. Összesen 19 kezdeményezést fogalmaztak meg a tervezetben, melyek közül a közös eszközöket, beszerzést, az új technológiák közös vizsgálatát, a műszaki kutatási együttműködést és a közös eszközökre vonatkozó fejlesztést integrálták a C-IED Beszerzési Ütemtervbe (C-IED Materiel Roadmap) is. A CNAD kialakított egy Önkéntes Nemzeti Hozzájárulási Alapot a C-IED Akciótervben megfogalmazott multinacionális projektek támogatására. Ilyen projekt például a beavatkozást megelőző tréning, vagyis a Fegyveres Támadást Helyszínelő Csoport (Weapon Intelligence Teams, WIT) katonáinak kiképzése. Kiképzési együttműködés A NATO nagy hangsúlyt fektet a csapatok kiképzésére, ugyanis lényeges, hogy a katona, akit kiküldenek a műveleti területre, ismerje azt az új környezetet, ahol mozogni fog, tudja, milyen körülmények között kell majd dolgoznia. A NATO az ACT-vel együtt irányítja azokat a kiképzési programokat, tanfolyamokat, ahol az IED által fenyegetett térségekbe készülő csapatokat is felkészítik. A legfontosabb szempont a C-IED képzésben az, hogyan lehet a támadást végrehajtó hálózatot megállítani még mielőtt a robbanószerkezetet elhelyezik, illetve az IED felismerése, biztonságos hatástalanítása még a detonáció előtt. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 107

111 DR. HABIL. HORVÁTH TIBOR: Rögtönzött robbanótestek (C-IED) hatástalanításának veszélyhelyzetei, kezelésük lehetőségei A SACT számos tanfolyamot biztosít a C-IED Integrated Product Team által. (Staff Officer Awareness Course, Attack the Network Tactical Awareness Course, Weapons Intelligence Team Course (WIT)), és az Önkéntes Hozzájárulási Alap forrásainak felhasználásával, elindították a képezd a kiképzőt tanfolyamokat is (C-IED Train the Trainer Course, TtT/T3). Ennek részeként 2010-től például brit katonák képzik az Afgán Nemzeti Hadsereget (Afghan National Army, ANA) a C-IED technikák elsajátítására. A kiképzés során számos kiválósági központtal működik együtt a NATO, melyek szintén biztosítják a csapatok számára a megfelelő információt és tudásanyagot a fenyegetett térségekkel kapcsolatban, ez által pedig lényegesen növelhető a biztonság és csökkenthetők a veszteségek. A spanyolországi, madridi székhelyű C-IED Kiválósági Központ (Centre of Excellence, CoE) a június 23-án aláírt Egyetértési Nyilatkozat alapján a Szövetség szervezetébe integráltan működik. Alapvető célja, hogy szakértői gárdájával támogassa a NATO-t és partnereit az improvizált robbanóeszközök elleni tevékenység során. A Központ feladata, hogy a hadszíntérre kiküldött szövetséges nemzetek csapatai számára csökkentse a felkelők/terroristák támadásai során alkalmazott IED-k okozta fenyegetést. Vezető szerepet játszik az integrált robbanóeszköz-érzékelő technológiák tesztelésében is, együttműködve a magánszektor szereplőivel. A C-IED CoE rendszeres támogatója Franciaország, Németország, Hollandia, Portugália, Románia, az Egyesült Államok és Magyarország is. A központ kétféle tanfolyamot szervez létrehozása óta: a törzstisztek számára az ún. Hadműveleti Törzstiszti Tanfolyamot (Staff Officer Awareness Course SOAC), amely átfogó ismeretet biztosít az IED ellenes tevékenységet végző rendszerről, a harcoló csapatokkal való kapcsolattartásról műveletei szinten. A másik a WIT Tanfolyam, amely arra készíti fel a résztvevőket, hogy képesek legyenek a műveleti területen bekövetkezett robbantásos merényletekről adatgyűjtésre, annak elemzésére, az esetleges későbbi merényletek megelőzése érdekében. Az így rendelkezésre álló információk a NATO hálózatellenes műveleteinek hatékonyságát növelik. A NATO C-IED Akciótervében meghatározott két év időtartamra szóló WIT-tanfolyamok műveleti területen kívüli felkészítést biztosítanak az afganisztáni misszióba készülő katonák számára január között került megrendezésre az első hazai WIT tanfolyam a NATO-SACT szervezésében, a Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázisán, Szentendrén. Az itt végzett, különböző nemzetekből érkezett katonák képesek első szintű fegyvertechnikai felderítési feladatokat ellátni. Magyarország biztosítja a tanfolyamok lebonyolítását, illetve a kiképzési létesítményeket, felszereléseket. Mivel a Szövetségen belül súlyos hiányterületként azonosították a robbanóeszközök elleni védelmi képességeket, Spanyolország mellett Szlovákia is jelentős hozzájárulással növelte ezt a kapacitást, és az IED-k elleni felkészítés céljával létrehozta a Trenčínben (Trencsén) működő Robbanószerkezet Kiválósági Központ (Explosive Ordnance Disposal (EOD) CoE), az első nemzetközi katonai szervezet az országban. A központ fő profiljába a tűzszerészeti tevékenység tartozik, tehát nem a robbanószerkezeteket telepítő hálózatok elleni fellépés így megfelelően kiegészíti a NATO kettős céljának másik pillérét. Az EOD-CoE tagja Csehország, Franciaország, Magyarország, Románia és a 2011-ben csatlakozott Lengyelország. A Központ támogatást nyújt a különféle műveletekhez és 108 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

112 DR. HABIL. HORVÁTH TIBOR: Rögtönzött robbanótestek (C-IED) hatástalanításának veszélyhelyzetei, kezelésük lehetőségei gyakorlatokhoz, valamint kapcsolatot létesít a NATO-val, a NATO tagországokkal és partnerekkel, továbbá nemzetközi szervezetekkel. A tanfolyamokkal kapcsolatban a szabványosításra, a doktrínák fejlesztésére, valamint az EOD és IED ellenes technológiák fejlesztésére fókuszál. A spanyolországi és a szlovák kiválósági központ együttműködik azokkal a központokkal, melyek munkája az IED által veszélyeztetett területekhez kapcsolódik. Ezek: a Katonai Műszaki Kiválósági Központ (Military Engineering (MILENG) CoE) Németországban, Inglostadtban, a Terrorizmus Elleni Védelem Kiválósági Központ (Defence Against Terrorism (DAT) CoE) Törökországban, Ankarában, a Humán-felderítés Kiválósági Központ (Human Intelligence (HUMINT) CoE) Romániában, Oradea-ban, valamint a magyarországi Katona-egészségügyi Kiválósági Központ (Military Medical (MILMED) CoE) Budapesten. Az ACT tervei alapján 2011-ben hat alkalommal rendezték meg a C-IED ATAC (Attack the Network Tactical Awareness Courses) tanfolyamsorozatot. Az idei első tanfolyamra február között került sor az Összhaderőnemi Kiképzési Parancsnokságon (Joint Force Training Centre, JFTC), Bydgoszcz-ban, ahol a 30 fős nemzetközi csoportba Ausztriából, Bulgáriából, Kanadából, Észtországból, Németországból, Olaszországból, Lengyelországból, Svédországból és Tunéziából érkeztek a résztvevők. A tanfolyam elméleti és gyakorlati elemei arra irányultak, hogy miként lehet a felkelőket erőforrásaiktól elvágni, hogyan lehet őket megakadályozni a robbanóeszközök gyártásában és telepítésében. A katonák további ismereteket szerezhettek arról, hogyan lehet támadni, gyengíteni a felkelők hálózatait, valamint a hadszíntéren telepített IED eszközöket. A következő C-IED ATAC tanfolyamot szeptember között rendezik meg, az évről-évre növekvő merényletek ellensúlyozásaként fenntartva a kiképzés magas ütemét. Magyar szerepvállalás a nemzetközi C-IED tevékenységben A 2006-os rigai csúcstalálkozón indult útjára az a kezdeményezés, amely a nemzetek közötti kiképzési tevékenységek szoros együttműködésének kiépítését célozta meg. Mivel Magyarország október 1-jétől vette át egy tartományi újjáépítő csoport (Provincial Reconstruction Team, PRT) működtetését Afganisztánban, felmerült, hogy a nemzetközi tanfolyamok lebonyolításának színhelye Magyarország legyen. A NATO Transzformációs Parancsnokság (ACT) a Honvédelmi Minisztérium Hadműveletei és Kiképzési Főosztályával együttműködve tartotta meg a NATO Rögtönzött Robbanóeszközök Elleni Tevékenység Hadműveleti Szemináriumát (NATO Operational C- IED Seminar) hazánkban, december között a MH Központi Kiképző Bázison, Szentendrén. Ez a program segítette elő a műveleti tapasztalatok cseréjét a NATO és a Békepartnerség (PfP) országai között. A Központi Kiképző Bázis folyamatos helyszínéül szolgál az azóta is rendszeresen megtartott nemzetközi tanfolyamok számára ben minőségi változás történt, ugyanis az MH Központi Kiképző Bázis és a Kinizsi Pál Tiszthelyettes Képző Iskola integrációjára is sor került. A képzések továbbra is magas színvonalon folynak mind hazai, mind nemzetközi szinten az újonnan létrejött Altiszti Akadémián. Az Akadémia ugyanebben az évben nyerte el a 2008 óta tartó felkészülés eredményeként a C-IED T3 tanfolyam NATO-akkreditációját MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 109

113 DR. HABIL. HORVÁTH TIBOR: Rögtönzött robbanótestek (C-IED) hatástalanításának veszélyhelyzetei, kezelésük lehetőségei és a NATO Selected tanfolyami minősítést. Az alakulat vezetése a szervezési és végrehajtási jogot biztosító akkreditációs dokumentumot március 22-én vehette át az ACT képviselőjétől. Ezzel Magyarország vezető nemzeti szerepet tölt be a nem hagyományos módon előállított robbanószerkezetek elleni kiképzés, továbbá az egészségügyi támogatás, valamint a regionális légtérellenőrzés területén. (Magyar Honvéd, február) Ugyancsak Szentendrén rendezték meg a közép-európai C-IED kiképzési szakértők egyeztető ülését február 29-én. Ennek a rendezvénynek az előzménye az a 2010-es kezdeményezés, melyet az osztrák-magyar védelempolitikai igazgatók indítottak el a középeurópai régió hat országa (Ausztria, Csehország, Horvátország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) védelmi együttműködése terén. Az egynapos konferencián magyar, osztrák, szlovák és cseh szakértők vettek részt, akik áttekintették a C-IED tanfolyamokkal kapcsolatos együttműködési lehetőségeket és a C-IED tevékenység elvi alapjait, valamint a hazai és nemzetközi kiképzési rendszer kapcsolódási pontjait. A NATO-akkreditáció révén a magyar képességek a szövetségesi kiképzési együttműködés szerves részévé váltak, s ez megköveteli, hogy a Magyar Honvédség folyamatosan magas színvonalon teljesítsen. Ez motiválta az MH Altiszti Akadémiát, hogy március 26-án megtartsa éves értékelő és feladatszabó konferenciáját. Az értekezleten Orosz Zoltán altábornagy mellett Bozó Tibor dandártábornok, a HVK Személyzeti Csoportfőnökség csoportfőnöke, Baráth István dandártábornok, az MH ÖHP Logisztikai Erők főnöke és Juhász István ezredes, a HVK Kiképzési Csoportfőnökség megbízott csoportfőnöke, valamint Korcsog László mk. alezredes, a MH KPTSZI megbízott igazgatója is jelen volt. A jövőre vonatkozóan fő feladatként határozták meg a kiképzés és képzés színvonalának fenntartását, a rendelkezésre álló erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodást és az e mellett megvalósuló hatékony vezetés megtartását. A kiképzés fő hajtóereje, hogy a katonák és a civil lakosság életének védelme nemzetközi szinten is prioritást élvező feladat. A misszióba készülő katonának a képességeit fejlesztő tréningeken, tanfolyamokon kívül éppen ezért szüksége van a külső védelem megfelelő szintű kiépítésére is. A biztonságérzetet nagymértékben befolyásolja a katona által használt eszközök, eszközrendszerek védelmi potenciálja. Azonban a fegyveres erők feladata e téren kettős: egyrészt a megfelelő technológiát, eszközöket, másrészt az ezt hatékonyan alkalmazni képes szakértelmet kell biztosítani. Miközben a szakértelem rendelkezésre áll, sokkal inkább problémát jelent a költségvetésbe beilleszthető védelemre fordítható összegek biztosítása, ugyanis a szükséges eszközök igen drágák. Ennek figyelembe vételével érdemes áttekintenünk a fontosabb eszközöket, amelyeket a Magyar Honvédség biztosít csapatai számára az improvizált robbanóeszközök elleni védelem céljából. Afganisztánban a terepen való közlekedés sokáig csak a Humvee (HMMWV) páncélozott terepjáróval volt megvalósítható. Ezeket 2009 óta használja a magyar Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) és Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport (Operational Monitoring and Liaison Team, OMLT). Magyarország 14 ilyen típusú gépjárművet kapott az Egyesült Államoktól 2011-ben. Ezek a csapatszállító harcjárművek azonban korántsem nyújtanak teljes körű védelmet. 110 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

114 DR. HABIL. HORVÁTH TIBOR: Rögtönzött robbanótestek (C-IED) hatástalanításának veszélyhelyzetei, kezelésük lehetőségei A valódi védettség csak nagyobb mennyiségű páncélzat felhelyezésével érhető el, ami azonban nem célszerű, mert a megnövekedett súly egyben jelentős teljesítménycsökkenést (sebességcsökkenést és fogyasztásnövekedést) eredményez. A HMWV lapos alváza sem előnyös, hiszen az útszéli bombák hatása közvetlenül a jármű alatt fejti ki hatását. A Humvee unokájának tekinthető új fejlesztésű NaviStar Maxxpro MRAP-1 aknaálló szállítójármű azonban a fenti problémák mindegyékére ajánl megoldást. V-alakú alvázának köszönhetően a jármű képes akár 7 kilogramm tömegű robbanóanyag hatásának ellenállni, ugyanis az IEDrobbanás nyomáshullámát képes oldalra elvezetni. Amerikai katonák már 2007 óta alkalmazzák az MRAP-eket, az afganisztáni magyar táborba (Camp Pannóniába) pedig január elején érkeztek meg az első járművek. A típus közvetlen elődje a TSG/FPI Cougar, ami a magyar tűzszerészek védelmét szolgálja. Ebből egy a hadszíntéren, egy pedig Magyarországon van rendszeresítve. Összehasonlításképpen: egy Humvee amerikai dollárba kerül, míg páncélozott változata ennek akár háromszorosába is kerülhet; a MaxxPro piaci ára ugyanakkor minimum fél millió dollár. A MaxxPro vezetését, kezelését amerikai kiképzéssel gyakorolták be a katonák még az átadás előtt. Ezeket a járműveket borulékonyságuk miatt nem egyszerű vezetni, amit a jármű magas felfüggesztése, relatíve magasan lévő tömegközéppontja okoz. (A magas felfüggesztés az úttest felett a robbanás alvázra ható energiáját csökkenti.) 1. számú kép: Magyar MaxProk Mazar-e Sharifban 2 A balesetek után erősödött az igény a megfelelő gépjárművezetői kiképzés elsajátítására így 2011 augusztusában megszervezték a Roll over elnevezésű felkészítést Mazar-e Sharifban. A kiképzést az MH Nemzeti Támogató Elem irányította és vezényelte le. A gyakorlást egy 2 Szerző fényképe Afganisztán, Mazar-e Sharif, MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 111

115 DR. HABIL. HORVÁTH TIBOR: Rögtönzött robbanótestek (C-IED) hatástalanításának veszélyhelyzetei, kezelésük lehetőségei élethű szimulátor segítette, mellyel könnyedén készség szintre lehet emelni a borulás alatti és azt követő mozdulatokat, a biztonságos kiszállást. 2. számú kép: Borulás gyakorlat szimulátora 3 3. számú kép: Borulás gyakorlat végrehajtása után 4 3 Szerző felvétele, Afganisztán, Mazar-e Sharif, Szerző fényképe, Afganisztán, Mazar-e Sharif, MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

116 DR. HABIL. HORVÁTH TIBOR: Rögtönzött robbanótestek (C-IED) hatástalanításának veszélyhelyzetei, kezelésük lehetőségei A IED-k elleni védelemben fontos szerepet játszanak azok a jelzavaró rendszerek, amiket a fenti gépjárművekre lehet telepíteni. Ennek azért van jelentősége, mert abban az estben, ha a robbanóeszköz gyújtószerkezete távirányítású, (Radio Controlled IED, RCIED) a működését beindító hullámhosszon zavart lehet kelteni, így a konvoj biztonságosan haladhat. A zavarás folytonos, szélessávú és nagyteljesítményű. A lefedett frekvenciatartományon azonban keletkeznek lyukak a saját híradás, vagy operatív összeköttetések hatására, hiszen ezek működését a zavarás ellenére is biztosítani kell. Az ellenfél gyors reagálásának köszönhető, hogy a rádió-távvezérlésű IED-ket a szabványos sávokon kívül hozzák működésbe, vagy kis frekvencián, (például mobiltelefonokkal, garázskapu-nyitókkal) ezzel is megnehezítve a jel zavarását. További lehetőség még, ha a konvoj előtt robotjármű halad, amely jelzi a gyanús tárgyak jelenlétét. Ez a megoldás azonban nem minden esetben kivitelezhető, (például városi közlekedés során), és nem is praktikus, mert a konvoj haladását rendkívül lelassítja. A Magyar Honvédség az Andros F6A nehéz tűzszerész robotot alkalmazza robbanótestek felkutatására és megsemmisítésére; emellett rendszerben van még a TeleMAx típusú könnyű tűzszerész robotjármű is. 4. számú kép: ANDROS F-6A tűzszerész robot 5 5 Szerző fényképe MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 113

117 DR. HABIL. HORVÁTH TIBOR: Rögtönzött robbanótestek (C-IED) hatástalanításának veszélyhelyzetei, kezelésük lehetőségei Páncéllal a biztonságért 2003-ban a Honvédelmi Minisztérium kiírt egy, a katonai terepjáró járművek beszerzését célzó pályázatot. A honvédségi gépjármű-beszerzési program (GBP) keretszerződése tartalmazta a járművek páncélvédettségének lehetőség szerinti kiépítését. Erre a 15 évre szóló pályázat nyertesei, a Rába Jármű Kft., a Daimler és MAN cégek közreműködésével sikeres megvalósítást ígértek. A projekt I-III. kategóriába tartozó gépjárművekre terjed ki, a terepjáró személygépkocsikra, a sebesültszállító járművekre és a tehergépkocsikra. A Kft feladata volt, hogy a szükséges speciális berendezések (rádiók, ABV szűrőberendezések, stb.) számára is biztosítson helyet a járművekben. Különös hangsúlyt kapott az utazófülke védettségének kialakítása, az afganisztáni tapasztalatokhoz igazodva. A Honvédség partnercége sikeresen megvalósította a járművek repesz-és lövedékállóságát. (Magyar Honvéd, március) 5. számú kép: Magyar tűzszerész COUGAR 4x4 6 Az improvizált robbanóeszközök ellen tett nemzetközi és hazai erőfeszítések is azt mutatják, hogy ezek továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a válságövezetek térségeiben feladatot teljesítő katonák és az ott élő civil lakosság számára egyaránt. A felkelők, akik ezekhez az eszközökhöz folyamodnak, hamar alkalmazkodnak az ellentevékenységekhez. A hálózatok könnyen és gyorsan mozognak, a bombákhoz szükséges alapanyagok beszerzése sem jelent különösebb nehézséget. Ráadásul a működésképtelen államokban még könnyebb illegális forrásokból robbanóanyaghoz jutni. 6 Szerző fényképe, MH 1. HTHE telephelye 114 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

118 DR. HABIL. HORVÁTH TIBOR: Rögtönzött robbanótestek (C-IED) hatástalanításának veszélyhelyzetei, kezelésük lehetőségei A probléma tehát sokrétű, teljes körű megoldására pedig nincs lehetőség, csupán fokozatos lépéseket tehetünk az élő erő védelme céljából. Azokban az országokban, ahol az IED-kel végrehajtott támadások a mindennapok részéve váltak, a kormányzat aktív fellépése is elengedhetetlen, hogy visszaszorítsák a felkelők tevékenységét. A partnerországokkal közös fejlesztések, a NATO irányításával létrehozott tanfolyamok és nemzetközi konferenciák együttesen járulnak hozzá az IED-k elleni küzdelemhez, a tapasztalatcseréhez, a sikeres ellenlépések terjesztéséhez. E tevékenységben Magyarország is részt vállal, így támogatva a kollektív védelmet és a szolgálatot teljesítő katonák védelmét. IED ELLENI VÉDELEM Az IED okozta veszteségek és a támadások növekvő tendenciája miatt az ellenük való védelem az USA és más országok fegyveres erőinél a figyelem középpontjába került. A védekezés, illetve az ellentevékenység több területre terjed ki: a konvojműveletek során alkalmazott harcászati elveknek a szerzett tapasztalatok alapján történő módosítására, a felderítésre, valamint a passzív és aktív védelem eszközeinek és módszereinek fejlesztésére. Az IED-ek elleni harc egyik fontos területe a felderítés és megsemmisítés lehetőségeinek folyamatos fejlesztése, új típusú eszközök kidolgozása, az élő erő védelme. A világ hadseregei és fegyvergyártó cégei versenyben állnak a terroristák által alkalmazott egyre fejlettebb módszereivel. A Magyar Honvédség is új kihívásokkal néz szembe az afganisztáni misszióban történő szerepvállalás és a pápai repülőtér fejlesztése miatt előtt a honvéd tűzszerészek alapvetően a fel nem robbant katonai lőszerek hatástalanításával és megsemmisítésével foglalkoztak, a PRT-ban szükségessé vált az IED eszközökre történő felkészítés, új eszközök beszerzése. Az elmúlt két évben több eszköz rendszerbe állítását végezték el szakembereink, mint az EOD-9 típusú nehéz tűzszerész védőruha, LDE típusú könnyű tűzszerész védőruha, rádiózavaró eszközök, fémkereső detektorok, tűzszerész robotok, diszrupter, manipulátor kar. Az IED-k általi fenyegetettség minimalizálására szolgáló intézkedések Óvintézkedések: Tudd, mi fenyeget / mi a bevetési területeden a haditechnikai helyzet! Ne engedd, hogy helyekre, utakra, időpontokra és eljárásokra vonatkozóan rutin folyamatokat ismerhessenek fel! Légy mindig kiszámíthatatlan, és használd ki a megtévesztési lehetőségeket! Bízz meg a megérzéseidben, ha valamit helytelennek, megváltozottnak érzel! Figyeld meg a környezetedet, vedd észre a rendellenességeket, és jelentsd ezeket! (A lakosság szokatlan viselkedése, pl. a piacok hirtelen elnéptelenedtek, változások észlelhetők az utakon, stb.) Mindig tartsd be az előírt ruha- és gépjármű-kódot (Dress-/ Vehicle-Code)! Ellenőrizd az elektronikus ellenintézkedésekhez [ECM] tartozó rádiófrekvenciás zavaró berendezések és védőfelszerelések működéskész állapotát! MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 115

119 DR. HABIL. HORVÁTH TIBOR: Rögtönzött robbanótestek (C-IED) hatástalanításának veszélyhelyzetei, kezelésük lehetőségei Ügyelj arra, hogy a járműben levő tárgyak ne maradjanak lerögzítetlenül: robbanás esetén lövedékké válnak! Több mint 10 perc állás esetén végezd el az 5/25-ös vizsgálatot [5/25 Check]! A vezetők/parancsnokok feladatai: Oktasson ki minden katonát az áthelyezések/őrjárat/menetelés előtt az aktuális IED veszélyekről! Milyen fajtájú/típusú IED-ket vetettek be? Hol raktak ki, illetve vetettek be a közelmúltban IED-t? Hol vannak a veszélygócok [hot spots]? Milyen ismertetőjelek vannak? Ellenőrizze, hogy a hozott ECM rádiófrekvenciás zavaró berendezéseket és védőfelszereléseket amennyiben rendelkezésre állnak paraméterezték-e már! Meg van határozva, mikor kell ezt be-/kikapcsolni? Minden menetelő társnak tudnia kell, hogyan reagál(jon) a csoport egy IED-s támadás esetén. Gyakoroljad! Magatartás támadás esetén Magatartás egy IED-s merényletkor Számíts merénylőkre, megfigyelőkre (felvételt készítő ember), további IED-kre, vagy sorozattűzre! Mint helyi vezető a helyzethez szabottan cselekedj a bevetési alapelvek és szabályok keretében! Igyekezzen kitérni minden emberével, távolodjanak el! Használja ki, ha van fedezék (gondoljon az 5/25 m ellenőrzésre)! Szervezze meg az önvédelmet! Lehetőleg kevés erővel a lehető leggyorsabban és lehetőleg védett járműben szervezze a sebesültek mentését, és biztonságos területen lássák el őket! A bevetett erő nagyságáról a vezető a helyszínen dönt. Zárja el a merénylet színhelyéhez vezető utat a saját eszközeivel! Tegyen IED-jelentést, majd határozza meg a felvételi pont (ICP) helyét! Figyelje a környezet és a merénylet helyszínét (feltűnő személyek). Vegye fel a felvételi ponton a támogató személyzetet és az erősítést (tűzszerészeti mentesítők, katonai rendőrség, egészségügyiek, tartalékos katonák stb.), és ismertesse velük a helyzetet! Ne változtassanak a merénylet színterén! Miután a tűzszerészek átengedik a terepet, a helyszíni nyomozást a katonai rendőrség folytatja. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Magyar Honvéd, A Honvédelmi Minisztérium magazinja, február XXII. évf. 2. sz. 2. Magyar Honvéd, A Honvédelmi Minisztérium magazinja, március XXIII. évf. 3. sz. 3. Bucsák Mihály, Csurgó Attila, Horváth Tibor, Láng László, Molnár Sándor, Posta Lajos, Szatai Zsolt, Vörös Mihály: 70 év az életveszély árnyékában: A magyar 116 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

120 DR. HABIL. HORVÁTH TIBOR: Rögtönzött robbanótestek (C-IED) hatástalanításának veszélyhelyzetei, kezelésük lehetőségei tűzszerész- és aknakutató alakulatok története Budapest: Zrínyi Kiadó, p. (ISBN: ) 4. Horváth Tibor: Mine Protected Transports: Mine Resistant Ambush Protected MRAP Vojenské Reflexie 8:(2) pp (2013) 5. Horváth Tibor, Padányi József: Műszaki eszközök a béketámogató műveletekben és a fejlesztés lehetőségei II. KATONAI LOGISZTIKA 15:(1) pp (2007) 6. Lőrincz Gábor: Válasz az aszimmetrikus fenyegetésre C-IED képességépítés a Magyar Honvédségben rövid- és középtávon. NKE évfolyammunka, Budapest Horváth Tibor, Szatai Zsolt, Vörös Mihály: Új kihívások az aszimmetrikus hadviselés korszakában. In: Bucsák Mihály, Csurgó Attila, Horváth Tibor, Láng László, Molnár Sándor, Posta Lajos, Szatai Zsolt, Vörös Mihály: 70 év az életveszély árnyékában: A magyar tűzszerész- és aknakutató alakulatok története p. Budapest: Zrínyi Kiadó, pp (ISBN: ) 8. Horváth Tibor: Az ISAF Északi Regionális Parancsnokság felépítése, törzse és működése. In: Boldizsár Gábor, Wagner Péter (szerk.) A Magyar Honvédség befejezett szárazföldi műveletei Afganisztánban: Tapasztalatgyűjtemény. 244 p. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, pp (ISBN: ) 9. Horváth Tibor, Padányi József: Műszaki eszközök a béketámogató műveletekben és a fejlesztés lehetőségei I. rész KATONAI LOGISZTIKA 2006:(4) pp (2006) 10. Padányi József, Horváth Tibor: Újszerű eszközök a békefenntartó erők műszaki támogatásában. KATONAI LOGISZTIKA 3: pp (2003) 11. Url: Letöltve: november 19. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 117

121 XXVIII. évfolyam, szám Szabó Balázs 1 KÜLÖNLEGES MŰSZAKI MEGOLDÁSOK A NAGY VÉDŐKÉPESSÉGŰ VÉDETT LÉTESÍTMÉNYEKBEN 1. RÉSZ (SPECIAL TECHNICAL SOLUTIONS IN HIGH-SECURITY SHELTERS Part I) A nagy védőképességű védett létesítményekben döntő többségében az életvédelmi létesítményekben (óvóhelyeken) megszokott műszaki megoldásokat alkalmazzák. Mivel ezek a létesítmények fokozott védőképességűek az óvóhelyek között, így ezekben gyakoriak az eltérő műszaki megoldások is. Ezek a mindennapos, rutinszerű munkákhoz szokott mérnökök számára nem egyszer ismeretlen és bonyolult megoldások. Alkalmazásukkal a létesítmények és a bennük tartózkodók sérülési kockázatát minimalizálni lehet. Ezeket a megoldásokat már a tervezési követelményekben meg kell fogalmazni és a tervezőmérnököknek alkalmazniuk kell a munkájuk során. Kulcsszavak: védett létesítmény, speciális erődítési létesítmény, különleges műszaki megoldások, tervezési követelmények, nyílászáró szerkezetek In the high-security facilities are used mainly the technical solutions of the shelters. As these highsecurity facilities have specially protecting capabilities among shelters, in these facilities are often applied different and special technical solutions. These technical solutions are sometimes unusual or complicated compared to the everyday engineering design. Applying these technical solutions can minimalize the risk of injuries or damages within the facilities. These solutions should be set up early, in the design requirements to help to the designers to apply them during the design stage. Keywords: specially reinforced facility, high-security shelter, special technical solutions, design requirements, doors ELŐZMÉNYEK A védett létesítmények olyan építmények ahol a fizikai védelem és az életfeltételek biztosításán túl a magas szintű munkavégzés és a kommunikáció biztosítása is alapvető feladat (kivéve a tárolási funkciójú létesítményeket). 2 Ezek a speciális erődítési létesítmények (SEL) 3 Általában a III. osztályú 4 5 vagy nagyobb védőképességű óvóhelyek 6. A nagy védőképességű 7 védett létesítmények döntő többségében a földfelszín alatt helyezkednek el. 1 Okl. építőmérnök, okl. mérnöktanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskolájának doktorandusz hallgatója. szabobalazs1980@gmail.com ORCID azonosító: Dr. Tóth Rudolf egyetemi előadása alapján. 3 Speciális erődítési létesítmények: Azok a létesítmények, amelyek az ország háborús tevékenységének előkészítése során, teljes ipari hátterének és műszaki potenciáljának felhasználásával alakítottak ki. Jellemzőik a mértékadó támadóeszközök komplex hatásai elleni kollektív védelem és a korszerű ipari technológiák alkalmazása a kivitelezés során. A béke időszaki kialakításból adódóan az üzemeltetés-fenntartási feladatok nagy része béke időszakban kerül végrehajtásra. [17] 118

122 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész Ilyen létesítmény tervezése során nehezen meghatározható, hogy milyen hatásokra kell azokat méretezni, felkészíteni. A tervezés során figyelembe veendő hatásokat A nagy védőképességű védett létesítményeket veszélyeztető tényezők című, a Műszaki Katonai Közlöny évfolyamának 4. számában megjelent cikkemben részletesen taglaltam. A nagy védőképességű létesítményeknél használt, a megszokottól eltérő műszaki megoldásokról semmilyen nyílt, kötelezően használandó előírás (szabvány) nem létezik. A tervezők a régebbi, már érvénytelen, óvóhelyekkel kapcsolatos ajánlásokat tartalmazó Műszaki Irányelvek és egyéb nehezen hozzáférhető ajánlásokat alkalmazták a tervezéseknél. Egyes (nem nyílt) leírásokban találhatóak speciális szerkezeti megoldásokról több-kevesebb részlettel szolgáló adat, de ezek egyedi, sokszor a valóságban még soha meg nem épült vagy ki nem próbált műszaki javaslatok. A tervezőnek ezeket a megoldásokat minden esetben az építtetővel kell egyeztetnie. Jelen cikkben a SEL-ekben lévő különleges műszaki és egyedi funkcionális, szerkezeti megoldásokat gyűjtöttem össze különös tekintettel azokra, melyek a magyarországi létesítményeket érinthetik. Ebben a cikkben a személy- és árubejáratok ajtóit részletezem. Mindegyikre igyekeztem példákat bemutatni (ha már hasonlóak valahol épültek). Bizonyosan nem teljes a felsorolás, hiszen nagyon sok olyan létesítmény van a világban melyek a mai napig sem ismertek és a tervezésüknél titokban dolgozó mérnökök különböző megoldásokat dolgozhattak ki ugyanarra a problémára. Sőt olyan kockázati tényezőket is felismerhettek és azokra megoldást találhattak, melyet mások nem. A támadó fegyverek folyamatos fejlesztése tovább növelte azt az igényt, hogy egy elfogadható kockázati szintre méretezve, erődítési létesítményeink kellő védelmet biztosítsanak elsősorban a személyi állomány, a kommunikációs eszközök, stb. részére. Viszont ennek ellenére az ésszerű gazdaságosság keretei között kell, hogy maradjon megvalósításuk. 8 KÜLÖNLEGES MŰSZAKI MEGOLDÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA A jobb áttekinthetőség végett igyekeztem a különböző műszaki megoldásokat csoportokba sorolni a szerint, hogy milyen problémakörre adják meg a megoldást. Az alábbi táblázatban ez látható. Nemcsak a tervezőmérnököknek, hanem az építtető műszaki megbízottjának, a műszaki ellenőrnek és a kivitelezőnek is javasolt tisztában lennie az alábbi különleges megoldásokkal. 4 Az óvóhelyeket a polgári Műszaki Irányelvekben öt osztályba sorolják a léglökő hullám frontnyomása alapján: Az I. osztályú óvóhelyeknek 2,0 MPa, a II. osztályú óvóhelyeknek 1,0 MPa, a III. osztályú óvóhelyeknek 0,5 MPa, a IV. osztályú óvóhelyeknek 0,1 MPa és a V. osztályú óvóhelyeknek 0,03 MPa értéket kell elviselniük. 5 Egyes szakirodalmakban a I. osztályú óvóhelyek nagyobb mint 1 MPa teherre méretezendők felső korlát nélkül. Például Horváth Tibor, Wanczel Gábor: Csapaterődítés, Kossuth Lajos Katonai Főiskola, Felsőoktatási tankönyv, Szentendre, Óvóhely: műszaki követelményeknek megfelelően kiépített műszaki létesítmény, amely határoló szerkezetei, berendezései révén meghatározott védelmet nyújt támadó fegyverek és katasztrófák hatásai ellen. [10] 7 Nagy védőképességűnek azokat az objektumokat nevezem e tanulmányban, melyek fizikai védőképességüket tekintve legalább a III. osztályba sorolhatók és gépészeti rendszereiket tekintve nem csak elzárkózásra, hanem levegő regenerálásra is alkalmas berendezésekkel vannak felszerelve. 8 Kovács Ferenc: Állandó rendeltetésű védett létesítmények tervezésének, méretezésének folyamata és alapelvei a hagyományos fegyverek hatásaival szemben a NATO ajánlás alapján c. tanulmány 2. (2002) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 119

123 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész MŰSZAKI PROBLÉMA JELLEGE ELZÁRKÓZÁSSAL KAPCSOLATOS LÉGLÖKÉS VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS ELEKTROMÁGNESES IMPULZUSSAL KAPCSOLATOS LÖKÉSBŐL ADÓDÓ GYORSULÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLCÁZÁSSAL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGÜGGYEL KAPCSOLATOS KÜLTÉRREL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK MEGOLDÁSA lezáró és határoló szerkezetek (nyílászáróés falszerkezetek) nyomáscsökkentők EMI elleni aktív védekezés EMI elleni passzív védekezés (elnyelés) energia elnyelés mérnöki tervezés építészeti kialakítás építés szűrőrendszerek, regenerálók vízellátás élelemellátás elsősegély levegő fizikai paraméterei őrzés, védelem különleges kommunikációs eszközök és perifériái MEGVALÓSÍTÁSA személy- és árubejáratok fal- és födémrendszerek zsilipek menekülő utak lezárható/lezáródó légbeszívók lezárható/lezáródó túlnyomás kibocsájtók túlnyomásos belső terek gázzáróság pillanatzárak és hermetikus szelepek légüstök motorikus tolózárak tört vezetésű vonalas létesítmények kavics nyomáscsökkentők expanziós terek diffúzorok lovallcsövek védett közművek felvillanás jelzés eletromos szűrők árnyékoló szerkezetek megfelelő földelés amortizátorok berendezési tárgyak kialakításai, rögzítései speciális statikai szerkezeti megoldások közművek a falakon kívül különleges alaprajzi térszervezés repeszmentes szerkezetek álcázó megoldások speciális kivitelezési eljárások porszűrők harcigáz szűrők mérgező, gyúlékony és meleg gáz szűrők savgőzös elszívás levegő regeneráló rendszer független víznyerés és tárolás víztisztítás hosszú távú élelemraktározás egészségügyi áteresz elkülönítő időjárás megfigyelés külső levegő paramétereinek mérése technikai védelmi rendszerek élőerős őrzés különleges távközlési antennák különleges földkábelek 120 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

124 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész LÉTESÍTMÉNYFELÜGYELETTEL ÉS ÜZEMELTETÉSSEL KAPCSOLATOS ENERGIA ELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS elektromágneses kompatibilitás (EMC) védelem felügyelet energia ellátás árnyékolás komplex épületfelügyeleti rendszerek, vezénylés és ellenőrzés diszpécser által különleges üzemállapotok és protokoll üzemanyag tárolók és ellátók szünetmentes telepek fűtő- és hűtőrendszerek 1. ábra: Különleges műszaki megoldások táblázatos összefoglalása (készítette a szerző) Alábbiakban olyan megoldásokat ismeretetek, mely jelentősen eltér, a kisebb védőképességű (IV., V. osztályú, illetve osztályba nem sorolt) óvóhelyektől. Olyan megoldásokat, melyek más építményekben is megtalálhatóak (például a szellőző gépházakat, stb.) nem részletezem. Minden egyes műszaki megoldás ismertetése után a lehetséges fejlesztési irányok előjelzésére kísérletet teszek. LEZÁRÓ, LÉGLÖKÉS, SZILÁNK, REPESZ, SZENNYEZŐ ANYAGOK ELLEN VÉDŐ SZERKEZETEK Nyílászáró szerkezetek Személy- és árubejáratok A tervezőknek a védett létesítményeket léglökő hullámot (és szívóhatást) keltő támadófegyverek hatásai ellen méretezni kell. A detonáció során igen nagy frontnyomású (akadálynál torlónyomást kialakító) hullámok keletkeznek a környező közegben. A létesítmények határoló szerkezetein ezekből igénybevételek és feszültségek keletkeznek, melyekre azoknak meg kell felelniük. A nyomóhullám után egy az előbbinél kisebb intenzitású ún. szívóhatással is számolni kell. A nagy védőképességű nyílászáró szerkezetek az egyik leglátványosabb elemei a védett létesítményeknek. Mivel nagy védőképességű védett létesítményeknél már legalább III. osztályú, azaz 0,5 MPa (5 kg/cm 2 ) kezdeti (alap) túlnyomásból számított terhelést kell kibírniuk a nyílászáró szerkezeteknek, így ez az előírás megköveteli a különleges szerkezeti megoldásokat. Nem ritka, hogy akár a fenti terhelés négyszeresét is kibírni képes ajtószerkezeteket kell tervezni egyes létesítményekben a szűk terekben kialakuló és felerősödő torlónyomások (akadályok előtti nyomásnövekedés) miatt. Természetesen több (külföldi) cégtől rendelhető és vásárolható előre gyártott, letesztelt, bevizsgált ilyen jellegű szerkezet, de több nemzet, köztük hazánk is gyártott egyedi megoldásúakat, melyek műszaki színvonala nem maradt el az akkor külföldön gyártott többi hasonlótól. Ilyen volt az MSZ 14467/1 alapján gyártott ajtó is. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 121

125 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész 2. ábra: Részben banki trezorajtókból álló rendszer (Budapest, Uri utca 72. alatti óvóhely) 9 A kezdeti időszakban (II. világháború előtt és alatt) több helyen is próbálkoztak hazánkban nagy védőképességű óvóhelyet kialakítani, nagyrészt sikertelenül, mivel arra egyáltalán nem volt még gyakorlat. Egyes helyeken akkor még vegyesen banki páncélajtókat és TGS (törmelék, gáz és szilánk ellen védő) lemezajtókat használtak. Ezeket általában egymás után sorolták, bízva abban, hogy így védőképességük kiegészíti egymást. Teljesen egyedi, általában nem bevizsgált megoldások is születtek az idők folyamán, melyek csak jelentős korlátozásokkal voltak, részben megfelelőek. Az alábbi ábrán egy ilyen I szelvényű acélgerendákból hegesztett ajtó látható. 3. ábra: Szabványon kívüli, egyszerű egyedi ajtó a volt észak-budai polgári védelemi vezetési pontban 10 A nyílászárók fejlődési korszakai nagyrészt megegyeznek a banki trezorajtókéval, de attól több évtizeddel le vannak maradva. Ez azzal magyarázható, hogy ilyen új ajtókra rendszeresen nincs igény, csak akkor, ha a helyzet azt megkívánja. Fejlesztésük is általában 9 Szerző felvétele én. 10 Szerző felvétele án. (Budapest, Zsigmond térnél.) 122 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

126 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész csak néha vesz nagyobb lendületet, ellentétben a trezorajtókkal, melyeket folyamatosan fejlesztenek. (Természetesen teljesen más szabványok vonatkoznak ma már rájuk.) Megfigyelhető, hogy a II. világháború körül épített óvóhelyeken az elzáró szerkezetek még mennyire kezdetlegesek és kis védőképességűek voltak. Akkor még kisebb hatóerejű fegyverekkel számoltak és sokszor a föld alá épített létesítményekben arra számítottak, hogy a léglökő hullám leépül, mire eléri a nyílászárókat. Később bebizonyosodott, hogy ez nem így van. Egyértelműen a nukleáris fegyverek megjelenésével együtt jelentek meg a nagy védőképességű nyílászáró szerkezetek. Magyarországon tervezett és gyártott ilyen ajtók egyes korai típusai (valószínűleg szovjet és német mintára) íves acéllemezekkel voltak kialakítva. Ennek lényege, hogy a belső oldal felé domború lemezek a nagy külső nyomás hatására húzott szerkezetként viselkednek és a tartásukat a külső oldalon elhelyezett vízszintes, egyenes zárt szelvényű nyomott rudak biztosítják. Ezek statikai modellje ún. álív. Ezeket a szerkezetek a membránelmélet segítségével számíthatóak, amennyiben azokban csak normálerők keletkeznek és hajlítás nem. Megfelelő alak (kötélgörbe, azaz koszinusz hibebolikusz alakú lemezek és egyenletesen megoszló (túlnyomásos gáz) teher esetén ez tényleg így van. Továbbá ahhoz, hogy ezek az általában egy irányban görbült, igen karcsú lemezek a membránelmélettel számíthatóak legyenek ahhoz a megtámasztó szerkezeteknek (például kereteknek) végtelen merevnek kell lenniük és merőlegesnek kell lenniük az érintőre. Ez már nem minden esetben teljesül. Ha feltételek teljesülnek, akkor a számítás az ún. kazánképlettel történhet. Az ilyen ajtóknál az ajtószárny keretét nagyobb szelvényű zárt szelvények adják (lásd fenti feltételeket). Az ajtószárny négy helyen forgóreteszekkel rögzíthető a bebetonozott keretszerkezethez. Ezek a megoldások egy igen gazdaságos és jó műszaki megoldást eredményeztek, mivel az íves acéllap relatív vékony lemezből is megvalósítható volt. Így az ajtó anyagigénye alacsony volt és tömegéhez képest nagy volt a védőképessége. Hazánkban, az ötvenes években igen sok ilyen ajtó készült. 4. ábra: A budapesti F-4 létesítmény főbejárati ajtói Szerző felvétele én. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 123

127 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész 5. ábra: VGA ajtó a KAGRA létesítményben (MSZ 14467/1) 12 Ezeket az ajtószerkezeteket a magyar gyakorlatban GA (gázzáró ajtó), VGA (védő és gázzáró ajtó) és VA védőajtónak nevezték. Ha a megnevezésben A betűkód helyett B volt akkor azok a búvóajtók (tehát a kisebb méretű ajtók) megnevezései voltak. 6. ábra: VGA ajtó kiviteli terve Szerző felvétele án. 13 Az UVATERV (Út- Vasút Tervező) Irodából X. hó. 124 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

128 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész 7. ábra: VGB búvóajtó a KAGRA létesítményben ábra: Új, nagy védőképességű védőajtó beépítése a budai Várban 15 Hazánkban és több országban voltak ettől kissé eltérő megoldások, melyek az ajtószárny keretét nem zárt acélszelvénnyel, hanem diafragmákkal merevített két egymáshoz derékszögben hegesztett lapos acéllal oldották meg. 14 Szerző felvétele án. 15 Szerző felvétele án. (Pontos helyszín nem megjelölhető.) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 125

129 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész 9. ábra: Volt G-1 (Diósgyőri Gépgyár (DIGÉP)) óvóhely egyik bejárata Mexikóvölgyben 16 Amerikában is kísértetiesen hasonló szerkezeti megoldással készítettek ajtókat már az 1950-es évek végén. 10. ábra: Amerikai védőajtó az 1950-es évek végén Szerző felvétele én. (Ilyen ajtók készültek a megyei, pl. a Karancsberény melletti vezetési pontokban is.) 17 Protective Construction in the nucklear age (Proceedings of the Second Protective Construction Symposium o. (konferencia kiadvány) 126 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

130 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész Főleg a hidegháború idején (tehát még SEL-ek tervezésének és építésének a kezdeti időszakban) egyes kiadványokban jelentek meg ötletes megoldások az létesítmények lezárására. Ezek közül az egyik a bejárati rész egy szakaszát mélyebbre vezeti és azt vízzel árasztja el. A záráshoz vízzel kell feltölteni az alagutat, a nyitáshoz a vizet el kell távolítani. Bár azt hihetjük, hogy víz a külső túlnyomás hatására benyomul a belső térbe, mégis ez nem így van, hiszen a hatás bár intenzív, de rendkívül rövid ideig áll fenn. Tehát a nagy víztömegnek (nagy tehetetlenség) nincs ideje jelentősen elmozdulni, hiszen mire elindulna, a hatás már megszűnt. Viszont a nyomóhullámok egy részét a belső térbe vezetheti, mivel a vízben is terjednek a longitudinális anyagi hullámok. Hirtelen, de kicsit a víz el fog mozdulni, így a belső tér levegőjét kissé összenyomja, és ez kellemetlen lehet a bent tartózkodóknak. Ötletes megoldás, bár a kivitelezése és üzemeltetése nehézkesen lenne megoldható. A víz mozgatása lassú, illetve komplex szivattyú és tartályrendszert igényelne, melynek az üzemeltetési költségei is valószínűleg tetemesek lennének nem is beszélve a magas meghibásodási kockázatról (pl. vízkőlerakódások, víz megposhadása, stb.). A fenti okok miatt nem terjedt el, nem tudunk róla, hogy valahol megvalósult-e. 11. ábra: Vízzárral megoldott elzáró szerkezet 18 Az Egyesült Államokban az 1950-es évek végén már számtalan vázlatrajzi szinten kidolgozott megoldás látott napvilágot a légbeszívó rendszerek és személyi bejáratok léglökés esetén történő lezárására. Ezeknél alapvető előírás volt, hogy az elzáró szerkezeteknek automatikusan be kell csukódniuk. Kezdetleges és nem kipróbált rendszerek voltak. Nem egy esetben bonyolultak voltak és működőképességük is megkérdőjelezhető lett volna. Egy másik (már jobban használható) megoldás egy nyomásra elzáró dugót mutat, melyet egy hosszú alagút kerül meg. Ötletes megoldás, de túl hosszú a békeidejű ki- és bejárási, illetve a betelepülés alatti bejárati útvonal. Kérdéses, hogy a nyomóhullám beérkezésekor az esetlegesen az óriási erővel és gyorsulással mozgó dugattyúnál tartózkodó személlyel mi történik? Az általában 180 fokba megtört folyosókat azért tervezték oly hosszúra, hogy a nyomóhullámnak nagyobb utat kelljen megtennie és ezzel időt nyerjenek addig, amíg az elzáró szerkezet teljes elzárása megtörténik. E költséges kialakítások helyett a zsilipes 18 Protective Construction in the nucklear age (Proceedings of the Second Protective Construction Symposium o. (konferencia kiadvány) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 127

131 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész rendszerek terjedtek el, melynek a lényege, hogy több ajtó van egymás mögött és azok közül legalább egynek zárva kell lennie. 12. ábra: Komplikált megoldás egyszemélyi bejárat léglökés védelmére Amerikában az 1950-es évek végén (alaprajz) 19 Amerikában a szakirodalmak szerint hasonló kialakítással terveztek kialakítani vészkijárati csapóajtót is. Ennek terve látható az alábbi ábrán. Lehetséges, hogy a szögletes vasbeton fogadószerkezet (aknakialakítás) helyett kör alakú lenne a javasolt, amire statikailag előnyösebb, így kör alakú csapóajtót lehetett volna helyezni. 13. ábra: Amerikai vészkijárati ajtókialakítás 20 Gyakori, hogy a nyílászáró szerkezeteknél nem csak a külső oldalon jelentkező léglökésből származó teher a mértékadó, hanem a léglökő hullám után szinte rögtön jelentkező szívóhatás. Ez abból adódik, hogy ezek az eszközök rövid idejű (dinamikus) hatásra nagy terheket képesek felvenni, viszont hosszabb idejű (ugyancsak dinamikus) hatásokra sokkal kisebbet és a szívóhatás sokkal hosszabb idejű, mint a nyomóhatás. Illetve azért is lehetséges, hogy ez a mértékadó, mivel ezek a nyílászárók általában csak néhány ponton (2, 4 vagy 8 ponton) 19 Protective Construction in the nucklear age (Proceedings of the Second Protective Construction Symposium o. (konferencia kiadvány) 20 Protective Construction in the nucklear age (Proceedings of the Second Protective Construction Symposium o. (konferencia kiadvány) 128 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

132 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész vannak rögzítve a kerethez és így igen kis felületen alakulhat ki igen nagy (húzási, hajlítási és nyírási) igénybevétel. Ebből adódik, hogy a következő fejlesztési lépcső a hatékonyabb reteszeléssel ellátott nyílászárók lettek, melyet a fokozott gázzáróság is megkívánt. Ezeknél már a kézi mozgatású (forgó) zárócsap helyett a reteszelés oldalról a tokba kinyúló tömöracél hengerek lettek megoldva, melyeket a hadmérnökök a banki trezorajtók mintájára vettek át. (Banki trezorajtóknál már ezt a megoldást több évtizeddel előtte alkalmazták.) 14. ábra: Banki trezorajtó 1910-es évekből a Pesti Hazai Első Takarékpénztár épületéből (Bp., Váci utca 1.) 21 A reteszelést mindig úgy kell megoldani, hogy a nagy terhelés, ütés és kisebb deformáció után is nyitható maradjon az ajtó. Ezt a legtöbb nemzetnél mechanikusan (kézzel) tekerhető, segédrudakkal működő rendszerekkel oldották meg. 15. ábra: Elzáró ajtó a Kis-Gellért hegyi Sziklában (volt MH légirányítási központ) négy pontos reteszeléssel Szerző felvétele án. (Az ajtó belső oldalán üveglappal, hogy a zármechanika látható legyen.) 22 Szerző felvétele án. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 129

133 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész 16. ábra: Budapesti metróban (porkamrát lezáró) búvóajtó kézi, tekerős reteszeléssel 23 Egyes országokban (pl. a németeknél és szovjeteknél) az ajtószárnyak acéllemez kialakítását a magyar rendszerhez képest megfordították. Így a külső oldal felé domború (az előbbi megoldásnál jelentősen vastagabb) lemezből készülő szárny már nyomott szerkezet, mely horpadásra, kihajlásra, kifordulásra nagyon érzékeny. Viszont a léglökő hullám a felületéről jobban visszaverődik, illetve alakja áramvonalasabb, így a teher a felületén kicsit kisebb értékű lehet. (Bár ezt a csökkentő hatást a számításokban nem szokták figyelembe venni.) Ezeket a lemezeket a belső (húzott oldalon) merevíteni szükséges. A németeknél nagyobb ajtóknál bevett szokás volt az alsó élre szerelt kerekes rendszer, mely egy motorral akár a távoli, önműködő (esetleg automatikus) csukást is lehetővé tette. 17. ábra: Marienthali kormányóvóhely egyik elzáróajtaja a volt NSZK-ban Tóth Rudolf: A METRÓ kettős rendeltetését biztosító műszaki megoldások és speciális berendezések, előadásjegyzet (ppt) (letöltve: ) 130 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

134 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész 18. ábra: Marienthali kormányóvóhely a volt NSZK-ban kézi forgó zárócsappal 25 Ilyen íves kialakítású ajtókat Finnországban, Helsinkiben is használtak kétfunkciós (autógarázs) óvóhelyeken 1960 körül. Ehhez hasonló oldalról síneken begördülő íves elzáró ajtók vannak a mai napig is Helsinkiben a metróban a vonali alagutakban. 19. ábra: Marienthali kormányóvóhely a volt NSZK-ban kézi forgó zárócsappal 26 Mivel az íves elemekből kialakított nyílászárók gyártása bonyolult és költséges, illetve nagy precizitást igényel, így ma már ilyen új megoldással nem lehet találkozni. Minden esetben kívül-belül sík kialakításúak vannak forgalomban. A ma a világon az egyik legnagyobb és leghíresebb óvóhelyi eszközöket gyártó cég a TEMET OY (Finnország, Helsinki) is ilyen kialakításúakat gyárt sorozatban. További nagy gyártók az American Safe Room (Egyesült Államok, Oakland), a Northwest Shelter Systems (Egyesült Államok, Naples), az Utah Shelter Systems (Egyesült Államok, West Valley), a FuCare (Kína, Jiangsu, Wuxi), a Lunor (Svájc, Zürich), az Andair (Svájc, Andelfingen), és a Suoja-Expert (Finnország, Espoo) (letöltve: ) 26 Pekka Rajajärvi: Väestönsuojien rakentamisen historia ja käsikirja , 371. o. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 131

135 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész A cégek az általuk fejlesztett és értékesített termékeket kézi, tartószerkezeti számítási eljárással méretezik. Két bevett módszer van: az első a helyettesítő statikai számítási modell, amikor a dinamikus hatást kvázi-statikus hatássá alakítva az eszközt hagyományos statikai módon méretezik reflektált csúcsnyomásból származó teherre, míg a második a dinamikus hatásra való méretezés ugyancsak kézi módszerekkel. Ez utóbbi általában pontosabb és jobban leköveti a valós alakváltozásokat, igénybevételeket és feszültségeket. Természetesen ma már a kézi számítást is szoftverekkel (pl. Mathcad program) segítik. Viszont a legtöbb esetben ma már minden cég számítógépes tartószerkezeti szoftverek segítségével is méretezi e szerkezeteket. 20. ábra: Szoftverrel végzett nyílászáró méretezés A világhírű és nagyobb cégek egyes valós robbanási körülmények között is tesztelik. Viszont mivel ezek nehezen megvalósíthatóak, például a robbanóanyag beszerzési engedélyek miatt. így általában nem végzik el azokat. Sőt, a kiértékeléshez sok robbantást kellene végezni, így egy-egy robbantásos kísérletet általában csak demonstrációs és/vagy marketink fogásnak lehet tekinteni. A tesztelést erre alkalmasan kialakított, sűrített levegőt alkalmazó teszthelyiségekben hajtják végre. Ez a módszer jól leköveti a valóságot, szükséges számban ismételhető, nagyon gyors kamerákkal felvehető és a fontos paraméterek mérőeszközökkel mérhetőek. Egyes nagy vásárlóról (például az Egyesült Államok Hadserege) hallható, hogy a megvásárolt termékeket robbantási kísérlet alá vetik a tényleges teherbírásuk meghatározása végett. A védőajtókat a gyártók általában nem a legalacsonyabb szerkezeti acélból, hanem eggyel magasabb, ún. S355 minőségű (355 N/mm 2 garantált folyáshatárú) acélból gyártják. A nagy védőképességű védőajtók egyik gyártónál sem teljesen gázzáróak, mivel a teher hatására történő alakváltozás miatt a réseken átszökhet a gáz. Ezért mindig szükség van ún. gázzáró ajtóra, melynek ugyancsak nem nulla az áteresztő képessége. A gáz átáramlás mértékét normál méretű egy szárnyú gázzáró ajtókra általában 0,72 m 3 /h körül adják meg 150 Pa nyomáskülönbség mellett. Ezért is kell a létesítmények belső tereiben túlnyomást biztosítani. Így a levegő csak kifele áramolhat. 132 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

136 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész 21. ábra: American Safe Room gyártmányú ajtó (kézi reteszeléssel) ábra: SO-6 léglökés ellen védő ajtó a TEMET OY gyártól (kézi reteszeléssel) (letöltve: ) 28 (letöltve: ) Ez a TEMET OY cég szériában gyártott (nem egyedi) ajtói közül a legnagyobb védőképességű. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 133

137 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész 23. ábra: előre gyártott vasbeton védőajtó a svájci Lunor cégtől (kézi reteszeléssel) ábra: Regan Vest létesítmény (Dánia) egyik ajtaja 30 Felismerve az a tényt, hogy a magas értékű túlnyomást eredményező léglökő hullámoknak van egy kisebb, de mégis jelentős utólagos szívóhatása is, így az ajtószárnyak tömegét (tehetetlenségét) növelve egyre nehezebbre építették azokat az idők folyamán. Bevett szokás lett az acélajtó belsejének betonnal való kitöltése, mely következtében az ajtó nyomásból származó léglökés elleni teherbírása is jelentősen növekedett, bár ez a robosztusabb ajtózsanérok megjelenését is megkövetelte (letöltve: ) 30 Poul Holt Pedersen és Karten Pedersen: Danmarks dybeste hemmelighhed Regan Vest o. 134 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

138 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész 25. ábra: Regan Vest létesítmény (Dánia) egyik ajtaja ábra: Bejárati védőajtó a tótvázsonyi volt szovjet hadianyag raktárban (Letöltve: én) 32 Szerző felvétele én. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 135

139 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész 27. ábra: Kézi reteszelésű védőajtó a tótvázsonyi volt szovjet hadianyag raktár személybejárójánál ábra: Kézi reteszelésű elzáró ajtók Londonban Szerző felvétele én (Inside London's Secret Crisis-Command Bunker) (letöltve: én) 136 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

140 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész Majd a következő fejlesztési ütem a zárócsap helyett az elektromos reteszelés lett. Bár a nagy védőképességű védett létesítményekben mindig állandó kezelő és üzemeltető személyzet tartózkodik, de általában nagy alapterületűek (alaprajzilag igen kiterjedtek, tehát távol vannak egymástól a bejárataik). Mivel a személyzet véges számú és egy esetleges riasztás és elzárkózás esetén az összes nyílászáró bezárása sok embert jelentős időre lekötött volna. Erre egyértelmű megoldás a gépi reteszelés. Bár meg kell jegyezni, hogy kézi ajtószárny mozgatással együtt csak fél megoldás. 29. ábra: Marienthali kormányóvóhely az NSZK-ban eletromos (dugattyús) reteszeléssel 35 A következő fejlesztési ütem természetesen a távvezérelhető gépi ajtószárny zárás lett. Ezeket általában két módon oldották meg. A gyakoribb a hidraulikus, tehát dugattyúk segítségével, a ritkább pedig a motoros. 30. ábra: Budapesti metróban hidraulikus működtetésű kapu (reteszelővel) (letöltve: ) 36 Tóth Rudolf: A METRÓ kettős rendeltetését biztosító műszaki megoldások és speciális berendezések, előadásjegyzet (ppt). MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 137

141 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész A mind nagyobb és nagyobb védőképesség elérésével a kapuk tömege oly nagy mértékben növekedett, hogy ma már nem ritka a 25 tonnás kivitel sem. Ekkorák a Cheyenne Mountain Complex (NORAD) védőajtói is és a volt NSZK kománybunker védőajtói is. 31. ábra: Cheyenne Mountain Complex (NORAD, USA) léglökés ellen védő 25 tonnás védőajtók hidraulikus távreteszeléssel Sokáig a nyílászárók kizárólag kisméretűek voltak. Tehát a ki- és beközlekedésre alkalmas szélesség korlátozott volt. Az igények növekedésével, illetve a föld alá védett létesítménybe telepített funkciók bővülésével [pl. tengeralattjáró bázisok, kettős rendeltetésű (mélygarázs és metró) óvóhelyek] megkövetelték a nagyméretű ajtókat. Ezek közül az elsők ugyanúgy egy szárnyúak voltak mint a kisebbek. Az alábbi képen egy felnyíló szerkezet tesztje látható. Megjegyzem, hogy robbanás utáni repeszhatás után az ajtó nem biztos, hogy nyitható marad. Ez a kialakítás nem tudjuk, hogy milyen okból, de nem terjedt el. 32. ábra: Vízszintes helyzetből felnyíló védőajtó tesztje Amerikában az 1950-es évek végén (letöltve: én) (Az ajtó szinte biztos, hogy nem gázzáró, mindössze védőajtó szerepét tölti be.) 38 Szalai János: Use of Hardened Facilities in the US, New Challanges in the field of military sciences (konferencia kiadvány) 39 Protective Construction in the nucklear age (Proceedings of the Second Protective Construction Symposium o. (konferencia kiadvány) 138 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

142 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész Ezek után a két ajtószárnyból álló kapuk is megjelentek. Magyarországon nem terjedtek el, viszont számos országban igen. Ezek már kizárólag idomacélokból készülnek külső oldalukon sík acéllemez borítással. Ilyen ajtóknál nem ritka a (kerettel együtt) a 20 tonnás kivitel sem. Nem javasolt a használatuk, mivel deformáció esetén a két ajtószárny csatlakozásánál elveszíthetik a gázzáróságukat, sőt akár még a teherbíró képességük nagy részét is. 33. ábra: SO-6 léglökés ellen védő kétszárnyú ajtó a TEMET OY gyártól ábra: TEMET OY gyártmányú mélygarázs óvóhely ajtaja (letöltve: ) és szerző felvétele a Pysäköintihalli földalatti garázsban Helsinkiben mely egyben lakossági óvóhely is án (letöltve: ) Ez a TEMET OY cég szériában gyártott (nem egyedi) ajtói közül a legnagyobb védőképességű. Akár 18 bar (18 kg/cm 2 ) csúcsnyomást is elvisel. A 3,9 méter szélességű szerkezetnek a teljes súlya 20 tonna kerettel együtt. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 139

143 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész 35. ábra: Suoja-Expert gyártmányú óvóhelyi ajtó 42 A kettős rendeltetésű metró óvóhelyekkel megjelentek (hazánkban is) az oldalról, felülről, vagy alulról beguroló védőajtók. Ilyenek épültek két budapesti metróvonalon is, mind az állomásoknál (csarnokoknál) mind pedig a vonali alagutakban, mint szektorelválasztó kapuk. Ezek között van olyan, mely energia tárolós (ellensúlyos), azaz elektromos energia nélkül is képes becsukódni. Olyan is van, mely alulról felfelé mozog, a célból, hogy a csukódó kapu alatt ne tudjon senki átmászni és ezzel a testi épségét, életét és a kapu csukódását kockáztatni. Az oldalról, alulról, vagy felülről beguruló kapuk alkalmazását óvóhelyeken lehetőleg kerülni kell, mivel a nagy igénybevételek következtében jelentős deformációk léphetnek fel, és a kapu akkor már nem biztos, hogy nyitható lesz (szorulni fog). Gyakran lehet látni (általában scifi) filmekben óvóhelyeken oldalról becsúszó ajtókat, de ezek tömörgumi tömítés és a mozgó nyílászáró szerkezet sajtókkal a kerethez való nyomása nélkül általában alkalmatlanok még a légzárásra is. 36. ábra: Budapesti metróban oldalról becsúszó vonali elzáró kapu (letöltve: ) 43 Tóth Rudolf: A METRÓ kettős rendeltetését biztosító műszaki megoldások és speciális berendezések, előadásjegyzet (ppt). 140 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

144 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész A legnagyobb teherbírású nyílászárók esetén az íves kiképzést a mai napig megtartották. Ezek a kapuk csak nagy szerkezeti vastagsággal és az íves kiképzés miatt bennük fellépő nyomóerővel képesek felvenni a rájuk ható terheket, ugyanúgy mint a völgyzáró gátak. Az alábbi képeken látható védőajtók nem gázzáróak, mivel küszöbkiképzés a nagy terhek mozgatása miatt nem volt megvalósítható. 37. ábra: Balaklava volt földalatti tengeralattjáró bázis Krímben ábra: Balaklava volt földalatti tengeralattjáró bázis Krímben (letöltve: án) 45 (letöltve: án) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 141

145 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész 39. ábra: Egyedi tervezésű és gyártású léglökés ellen védő vasbeton ajtó Finnországban 46 Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy még olyan íves vasbeton ajtó is létezik, mely külön vasúti pályán lehet betolni a helyére és belülről 3-3 helyen lehet reteszelni. 40. ábra: Egyedi tervezésű és gyártású léglökés ellen védő vasbeton ajtó Finnországban 47 Hazánkban legutóbb 2002-ben megjelent 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 54 oldalon taglalja az óvóhelyek nyílászáró szerkezeteit, de sajnos e rendelet igen elavult megoldásokat mutat be részletesen. A tervezők számára nem kötelezően betartandó. A bemutatott szerkezeteket már régóta (és már jóval a rendelet megjelenése előtt sem) gyártották és műszakilag már nem elégítik ki a mai igényeket. E leírás csak a régebben használt és beépített eszközök bemutatására alkalmas. A külföldről beszerezhető modern eszközök sajnos e leírásban nem szerepelnek. Javasolt lett volna inkább a követelmények pontos megfogalmazása, melyeket így nem csak egyfajta (elavult) szerkezettel lehet kielégíteni, hanem például a bárhonnan beszerezhető eszközökkel. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A nagy védőképességű védett létesítményekben a külső oldali nyílászáró szerkezetek fejlesztési irányai nagyrészt megjósolhatóak. Szinte biztos, hogy döntő többségben továbbra 46 Pekka Rajajärvi: Väestönsuojien rakentamisen historia ja käsikirja , 228. o. 47 Pekka Rajajärvi: Väestönsuojien rakentamisen historia ja käsikirja , 228. o. 142 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

146 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész is merev nyílószerkezetek lesznek. A közeljövőben a műszaki kialakításban jelentős konstrukciós változás nem várható. Várhatóan a modernizálás irányai a következő lehetnek: a legnagyobb védőképességű ajtószerkezeteknél az íves kialakítás és a nagy tömegű mozgó szerkezetek preferálása várható. Továbbra is az egyszárnyú, nyíló (nem beguroló) ajtószárnyak várhatóak. Nem várható, hogy az anyagválasztás jelentősen módosulni fog. Ez után is az acél, illetve acél-vasbeton anyagú ajtók fogják képezni szinte az összes ajtótípust. Legfeljebb a két anyag nagyobb szilárdságú verziói fognak teret hódítani. Az új anyagok megjelenése (pl. szénszál, üvegszál, kompozitok, stb.) még hosszú távon sem valószínűsíthető, mivel itt a súlycsökkentés nem cél, illetve nehezen bizonyítható, hogy ezeknek az anyagoknak mennyi a valós élettartamuk. Az sem bizonyos, hogy ezeknek az anyagoknak az összes paraméterük jelentősen nem változik az idő függvényében, nem is beszélve a tűzállóságukról. Hosszútávon esetleg lehetséges, hogy az ajtók belsejében energia elnyelő (rugalmas, plasztikus) rétegeket fognak elhelyezni, mint a szendvicsszerkezetek, ahogy azokat a harckocsiknál és páncélos harcjárműveknél a páncélzatban már évtizedek óta alkalmazzák. Biztos, hogy törekedni fognak a tervezők arra, hogy az ajtók alsó résznél a tokszerkezetre rázáródó (ráfeszülő) ajtószárny közötti magasságkülönbséget minimalizálják, illetve ha nem tudnak tőle eltekinteni akkor azt valamivel áthidalják. Erre már léteznek mozgatható, felcsapható, lehajtható rámpák, de olyan ajtószerkezetek is ahol ez a küszöb elmaradt (lásd. 31. ábra, 37. ábra, 38. ábra és 39. ábra). Ezek az ajtók biztosan nem gázzáróak, tehát a védett térben valahol még van egy gázzáró ajtórendszer (zsilippel). Várhatóan ezek a legalább négy ajtóból (minimum két nagy védőképességű akár küszöb nélküli védőajtóból és minimum két gázzáró ajtóból álló) rendszerek fognak döntő többségében maradni. Az szinte biztos, hogy a nyílászárók zárását és reteszelését a jövőben továbbra is távvezérléssel, elektronikusan, vagy hidraulikusan fogják végezni emberi beavatkozás nélkül. Legfeljebb vizuális megfigyelő rendszerrel és nyitásérzékelőkkel fogják ellenőrizni a zárás megtörténtét, illetve, hogy jogosulatlanul nem nyitották-e ki azokat. 41. ábra: Fejlesztési irány lehet a modern, civil banki trezorajtó (letöltve: én) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 143

147 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész Amennyiben a nagy védőképességű ajtónak gázzárónak is kell lennie akkor valószínűleg az ajtó éleit úgy fogják kialakítani, hogy az lépcsőzetes élképzésű és többszörösen tömített legyen, hogy az esetlegesen bejutó gázoknak minél hosszabb utat kelljen megtenniük. Valószínűnek tűnik, hogy az ajtók betörésvédelmét és a környező falakban lévő szerkezetek (például túlnyomás kibocsájtók) teljes zárhatóságát is biztosítani kell az aszimmetrikus hadviselés miatti esetleges (terror)támadások ellen. Az biztosnak tűnik, hogy a tervezők az ajtók fejlesztésnél továbbra is a banki védelmi szegmensben használatos trezorajtók műszaki kialakításait fogják átvenni és beépíteni az óvóhelyi elzáró ajtókba. A nagy védőképességű védett létesítményekben alkalmazott nyílászárókkal kapcsolatban igyekeztem a tervezési követelményeket alábbiakban összefoglalni: Javasolt műszaki követelmények a kézi zárású nyílászárókkal kapcsolatban: - minél egyszerűbb kialakítás, - tartós, karbantartásmentes üzemeltetés, - kizárólag mechanikus kialakítás, - deformálódás után belülről és kívülről is nyitható szerkezeti kialakítás, - belülről kis erőfeszítéssel (nő által is) egyszerűen, rövid időn belül nyitható szerkezet, - zárás és reteszelés megvalósulása teljesen nyitott állapotból maximum 15 másodperc alatt, - besorolási osztály szerint teherbírás, - párás, nedves, vizes környezetben is tartósan biztos üzemelés. Javasolt műszaki követelmények az automatikus záródású nyílászárókkal kapcsolatban (a kézi zárásúakon felül): - energia befektetés nélküli záródás és reteszelés, - mechanikusan vezérelt hangjelzés záródáskor, - záródás közben léglökés hatására ne károsodjon, - távoli vezérlés (elektronikus módon) lehetséges legyen. ÖSSZEFOGLALÁS Jelen cikkben igyekeztem a nagy védőképességű védett létesítményekben alkalmazott nyílászáró szerkezeteken belül a személy- és árubejáratok fejlődését bemutatni a kezdetektől a néha futurisztikus (meg nem valósult) elképzeléseken keresztül napjainkig. Az ajtók teherbírása és ellenálló képessége az idők folyamán jelentősen nőtt. A fejlesztések során a tervezők a kor legkorszerűbb vívmányait használták fel ezekhez a magas műszaki színvonalat képviselő szerkezetekhez. Az első táblázatban szereplő további különleges műszaki megoldás részletes bemutatását a Műszaki Katonai Közlöny következő számában szeretném közölni. 144 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

148 SZABÓ BALÁZS: Különleges műszaki megoldások a nagy védőképességű védett létesítményekben 1. rész FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Horváth Tibor, Wanczel Gábor: Csapaterődítés, Kossuth Lajos Katonai Főiskola, Felsőoktatási tankönyv, Szentendre, [2] Protective Construction in the nucklear age (Proceedings of the Second Protective Construction Symposium (konferencia kiadvány) [3] Tóth Rudolf: A METRÓ kettős rendeltetését biztosító műszaki megoldások és speciális berendezések, előadásjegyzet (ppt). [4] TEMET OY cég kiadványai, honlapja: [5] Suoja-Expert cég honlapja. [6] Lunor cég honlapja. [7] American Safe Room cég honlapja. [8] Poul Holt Pedersen és Karten Pedersen: Danmarks dybeste hemmelighhed Regan Vest, [9] Szalai János: Use of Hardened Facilities in the US, New Challanges in the field of military sciences (konferencia kiadvány) [10] Életvédelmi létesítmények tervezése: óvóhely Épületgépészeti előírások (műszaki irányelv) MI szeptember [11] Pekka Rajajärvi: Väestönsuojien rakentamisen historia ja käsikirja [12] Kalliosuunnittelu Oy Rockplan Ltd Istakon Oy: Väestönsuojien Tekninen Opas, Osa 1 Kalliosuojien Suunnittelu-Ja Rakentamisopas [13] Kovács Ferenc: Állandó rendeltetésű védett létesítmények tervezésének folyamata és alapelvei a hagyományos fegyverek hatásaival szemben a NATO ajánlása alapján c. tanulmány 2. (2002) [14] Szabó Balázs: Rákosi Titkos bunkere. Sziklakórház Kiadó [15] Horváth Tibor: TEMET Kft. óvóhelyi filozófiája, Műszaki Katonai Közlöny 16. (2006) [16] 2/2002. (I. 23.) BM rendelet [17] Pásztor Péter: A speciális erődítési (védett) létesítmények helye, szerepe az erődítéstan rendszerében. Bemutatkozik a Létesítmény Főnökség. Műszaki Katonai Közlöny száma. 39. oldal. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 145

149 XXVIII. évfolyam, szám Kretz András 1 AZ IVÓVÍZKÉSZLET-SZENNYEZÉS FAJTÁI, KÜLÖNÖS TEKIN- TETTEL A BIOLÓGIAI SZENNYEZŐDÉSEKRE (TYPES OF WATER POLLUTANTS WITH PARTICULAR REFERENCE TO BIOLOGICAL CONTAMINANTS) Napjainkban komoly globális probléma, hogy a vizeink elszennyeződnek, a vízminősé romlik. Felmerül a kérdés, hogy melyek a szennyező tényezők, és mi a vízszennyezés kialakulásának oka manapság. További kérdés, hogy melyek a biológiai szennyezéseket okozó élőlények, és mik az ellenük való védekezés lehetőségei. A cikkben a szerző vizsgálja a vizek biológia jellegű szennyezésének okait, formáit és az ellene való védekezés lehetőségeit. Kulcsszavak: vízminőség, vízszennyezés, biológiai szennyeződés, vízgazdálkodás, környezeti katasztrófa Nowadays, it is a serious global problem that our waters are dirty and water quality is getting worse. The question arises what are the polluting factors and what is the cause of water pollution today. Another question is what biological organisms are causing biological contaminants and what is the potential for controlling them. In this paper, the author examines the causes, forms and possibilities of defending water biological pollution. Keywords: water quality, water pollution, biological contamination, water management, environmental catastrophe BEVEZETÉS A vizek szennyezése egyidős az emberiség történelmével, de mindenkorban más- és más okai és következményei voltak. Míg a középkorban a folyók szennyezése jól látható, gyorsan felfedezhető következményekkel, a járványokkal hívták fel magukra a figyelmet, napjainban gyakran évtizedekig is rejtett maradhat egy-egy szennyező tényező. A vízszennyezés problémakörével napjainkban is elég gyakran találkozatunk, és kiemelt fontosságú, hogy vizsgáljuk a vízszennyezés okait, körülményeit és az ellenük való védekezés lehetőségeit. Ha ivóvízkészleteink minőségét meg tudjuk védeni, akkor a lakosság egészségének védelméhez is hozzájárulunk. Különösen igaz ez a vizeket érintő katasztrófák során. A vizeink védelme érdekében ismerni kell az esetleges veszélyek okait, fajtáit, a szennyezést okozó tényezőket napjaink új kihívásainak tükrében. Különösen igaz ez az ivóvizek védelmére. Az emberi beavatkozások hatására gyakran idegen, emberre veszélyes anyagok kerülnek a vizekbe. A legjelentősebb vízszennyezőként az ipari tevékenységeket kell megemlítenünk, amelyek során nagy mennyiségű szerves, illetve ásványi szennyező anyagok okozhatnak 1 Kretz András, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, PhD hallgató, andras.kretz@gmail.com ORCID:

150 KRETZ ANDRÁS: Az ivóvízkészlet-szennyezés fajtái, különös tekintettel a biológiai szennyeződésekre vízszennyezést. A szennyező forrásokhoz tartozik még a kommunális eredetű szennyvíz is, illetve a mezőgazdasági tevékenységek során fellépő kockázatok, mint például a növényvédőszer maradékok, a különféle műtrágyaszármazékok, többek között nitrát, foszfor, kálium stb, melyek az emberi egészségre veszélyesek lehetnek. A biológiai eredetű kockázatok közül a vírusokat, baktériumokat emelhetjük ki, ugyanis a biológiailag szennyezett víz elfogyasztása gyakran vezethet megbetegedések, fertőzések kialakulásához. Az ivóvizek kockázati tényezőihez tartoznak a fizikai, kémiai, radiológiai, illetve biológiai eredetű problémák. Jelen cikk terjedelme azonban nem teszi lehetővé, hogy mindegyiket részletesen bemutassam, ezért a következőkben csak a biológiai eredetű kockázatokat mutatom be. Ebben a kutatásban a vízszennyezések típusait, a vízbázisokat fenyegető leggyakoribb veszélyeket mutatom be. Ehhez kapcsolódóan részletezem a vízgazdálkodás feladatait, szerepét, illetve felhívom a figyelmet a vízbázisok védelmére. Célom bemutatni azokat a szennyező tényezőket, melyek a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket veszélyeztetik, ezek közül is kiemelt figyelmet fordítva a biológiai eredetű szennyeződésekre. A vízbázisokat fenyegető veszélyek között vizsgálom a környezeti katasztrófák következtében beálló hatásokat, mint például a rendkívüli időjárási viszonyok és az ennek hatásaként kialakult árvíz, belvíz, földcsuszamlások, melyek a vizek minőségét jelentősen ronthatják. Az ilyen helyzetekben kiemelt figyelmet kell fordítani a vizeink tisztítására, ugyanis a szennyezett víz elfogyasztása komoly egészségügyi problémák, járványok kialakulásához is vezethetnek, ezért elemzem a víztisztítás lehetséges módjait. Kutatásaimmal fel kívánom hívni a figyelmet a biológiai eredetű szennyeződések és a katasztrófák összefüggéseire, illetve a vízgazdálkodás kiemelt szerepére. Fontosnak tartom továbbá áttekinteni a biológiai vízminőség elemeit, mutatószámait és azonosítani a vízgazdálkodással való összefüggéseit. BIZTONSÁGOS VÍZGAZDÁLKODÁS A vízkészlet védelme mindig fontos törekvése volt az államoknak, és ez napjainkban sincs másképp. A WHO és az UNICEF Közös Monitoring Program (JMP) keretében végzett vizsgálatok eredményei szerint 2008-ban 884 millió ember nem jutott megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvízhez, és 2,6 milliárd ember nem rendelkezett megfelelő higiéniai körülményekkel. A kialakult konfliktushelyzet arra figyelmeztet, hogy a globális vízkészletgazdálkodásnak nem szabad megsértenie azokat az alapelveket, melyeket 1948-ban a Víz Chartában (Európa Tanács május 6. Strasbourg) deklaráltak. A korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló vízkészletek nem megfelelő hasznosítása ugyanis veszélyezteti a környezetet és a fenntartható fejlődést. Ez a felismerés késztette a különböző országokat a víz védelmet szolgáló egyezmények és jogszabályok megalkotására. Ezek igen szerteágazóak. A 17 jelentősebb vízgazdálkodást, vízhasználatokat érintő nemzetközi, valamint hazánkat is érintő vízegyezmények áttekintő összefoglalását, a Víz Charta 12 pontját az értekezés 3. számú melléklete tartalmazza. [1] A vízszennyezések témaköréhez kapcsolódóan ki kell térnünk a vízgazdálkodás fogalomkörére is, ugyanis fő tevékenységeihez tartozik többek között a természetes vizek MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 147

151 KRETZ ANDRÁS: Az ivóvízkészlet-szennyezés fajtái, különös tekintettel a biológiai szennyeződésekre mennyiségi és minőségi védelme a más ágazatokból érkező veszélyeztetések, szennyezések ellen. [2] A vízgazdálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény tartalmazza. Lefekteti a környezet védelmének általános állami és önkormányzati tevékenységi rendszer alapjait. Meghatározza a környezetvédelmi igazgatási rendszer felépítését és az egyének felelősségén keresztül, a társadalom egészének felelősségét a környezetük védelmében. [3] Vizsgáljuk meg ebből a témakörből a vízszennyezés a fogalmát és következményeit! VÍZSZENNYEZÉS ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Korunk egyik legmélyrehatóbb problémája, a vízszennyezés fogalma többféle megközelítésben definiálható. A legegyszerűbb megfogalmazás szerint a vízszennyezés alatt az emberi tevékenység hatására kialakuló olyan körülményeket értjük, amelyek közvetlenül befolyásolják a felszíni, illetve a felszín alatti vizek minőségét. Más megközelítésben a különböző veszélyes és egyéb anyagoknak a természetes vizek koncentrációját meghaladó értéke a vízszennyezés. Egy harmadik definíció szerint vízszennyezést okoz minden olyan anyag megjelenése a vízben, amely károsan befolyásolja a természetes víz emberi fogyasztásra alkalmasságát, illetve korlátozza vagy lehetetlenné teszi a vízi élet számára. [4] Egyes nézetek szerint vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmatlan lesz emberi fogyasztásra és a vízben végbemenő természetes életfolyamatok gátlódnak vagy teljesen megszűnnek. [5] A megfogalmazások különbözősége ellenére is van közös gondolat bennük, miszerint valamilyen szennyező anyag a vízbe kerülve, annak minőségét, emberi fogyasztásra alkalmasságát tönkreteszi. Ennek egészségkárosító hatása mind az egyén, mind a társadalom szintjén komoly problémákat vet fel, és a vízhiányos területeken biztonságpolitikai kérdéssé válhat. A szennyező anyag vízbe jutása, illetve a víz szennyezése két módon történhet. Az egyik a pontszerű szennyezés, mely során a szennyező anyag a szennyező forrásból csővezetéken, vagy nyílt csatornán keresztül kerül a felszíni vagy felszín alatti vizekbe. Ilyen jellegű szennyezés például egy üzemből származó szennyvíz, vagy olajvezeték meghibásodása miatti talajvízszennyezés. A másik mód pedig a nem pontszerű (diffúz) szennyezés, amikor is a szennyező anyag nagyobb térbeli kiterjedésben kerül a vízbe. Ilyen jellegű szennyezést okoznak például egy zápor hatására bekövetkező felszíni lefolyással egy állóvízbe jutó, a talajból kimosódó növényi tápanyagok, vagy egy szabálytalan hulladék (szemét) lerakóból a csapadék hatására a talajvízbe mosódó toxikus anyagok. [6] A szakemberek általában a pontszerű szennyeződésekre fordítanak nagyobb figyelmet, mert ezek könnyebben ellenőrizhetőek, mint a diffúz szennyeződések, pedig ezek hozzávetőlegesen a felét teszik ki a vizekbe áramló összes szennyeződésnek. A területi szennyeződések jellege, összetétele és dinamikája időben és térben jóval nagyobb változékonyságot mutat, mint a tipikus pontszerű szennyeződési formák. A szennyező anyag hatására a vízminőség romlás a felszíni, illetve felszín alatti vizek esetében egyaránt bekövetkezhet. A szennyezés folyamata a szennyező anyag vízbe jutásával 148 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

152 KRETZ ANDRÁS: Az ivóvízkészlet-szennyezés fajtái, különös tekintettel a biológiai szennyeződésekre kezdődik (emisszió), majd a vízben terjedve (transzmisszió) folytatódik, és így kisebbnagyobb víztömeg szennyeződhet (imisszió). A szennyezőanyag továbbterjedésének mértékétől függően, a szennyeződés kiterjedésétől függően lokális (helyi) vízgyűjtőre kiterjedő (fluviális) regionális és kontinentális lehet. Ha a szennyezés váratlanul, hirtelen valamely baleset, műszaki meghibásodás, mulasztás hatására helyi jelentőséggel, erőteljesen következik be, akkor havária-szerű szennyezésről beszélünk. [4] A vízbázisokat fenyegető veszélyeket 3 nagy csoportra oszthatjuk: civilizációs eredetű veszélyek (pl.: ipari baleset, járvány, tűzeset) szándékos, ártó jellegű cselekmények. természeti eredetű veszélyek (pl.: árvíz, belvíz, aszály, földrengés) A civilizációs eredetű veszélyek az emberi tevékenységgel összefüggésben, helytelen emberi beavatkozás, mulasztás vagy figyelmetlenség hatására következnek be. Ide soroljuk például az ipari baleseteket, a különféle járványokat, tűzeseteket. A második csoport a szándékos, ártó jellegű cselekmények, melyek kifejezetten a létfontosságú rendszerek, pl. ivóvízbázisok ellen irányulnak. Terrorista cselekményeknek, szabotázsnak minősül a szándékos mérgezések, szennyező és/vagy mérgező anyagok ivóvízbe való juttatása. A radioaktív, a mérgező és fertőző anyagok használatával szélsőséges nézeteket valló vallási szekták, nacionalista terrorszervezetek, egyéni terroristák fenyegethetnek és szándékozhatnak elérni céljaikat. A nem őrzött vagy nem megfelelően őrzött vízbázisokba könnyűszerrel bejuttathatják a szennyező vagy fertőzést okozó anyagokat, megbetegítve így akár több ezer embert. Bár legnagyobb eséllyel a víznyerő helyek vannak kitéve ilyen jellegű katasztrófaeseményeknek, sajnálatos módon azt kell mondanunk, hogy a vízellátó lánc bármely eleménél előfordulhat. Ezért is kell kiemelt figyelmet fordítanunk a vízbázisaink, vízforrásaink megfelelő biztosítására. [7] A harmadik csoportba tartoznak a természeti eredetű veszélyek, melyek emberi tevékenységtől függetlenül, a természet erőinek hatására, elemi csapásként fordulnak elő. A klímaváltozás hatásainak erősödése, illetve az időjárási szélsőségek gyakorisága miatt egyre inkább számítanunk kell a különböző elemi csapásokra, melyeknek sok esetben jelentős vízszennyező hatásuk is van.[8] Ezek következtében az amúgy is veszélyeztetett lakosság körében járványok, fertőzések alakulhatnak ki. Külön kihívást jelent ez, ha a védelmi szervek, a védekezésért felelős erők körében alakul ki a járvány. Magyarország földrajzi helyzete alapján megállapítható, hogy Európa egyik árvizektől leginkább fenyegetett területének számít.[9] Az árvizek során mind a víznyerő helyek, mind pedig a felszíni és felszín alatti vizeink szennyeződhetnek. Az ország különösen kiszolgáltatott helyzetben van, mert a felvízi államok esetében fennáll az a veszély, hogy elhasználják vagy elszennyezik a víz jelentős részét. [10] Vizeink minőségét rendkívüli módon befolyásolják a külföldi eredetű vízszennyezések, ugyanis a nagyfolyóink belépő szakaszainak vízminősége rosszabb, mint a kilépő szakaszainál. [11] Rendkívüli MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 149

153 KRETZ ANDRÁS: Az ivóvízkészlet-szennyezés fajtái, különös tekintettel a biológiai szennyeződésekre események bekövetkezésekor számolnunk kell azzal a problémával is, hogy felszíni vizeink mikrobiológiai rendszere negatív irányban megváltozik, és ilyenkor hatásos megoldás lehet a víz fertőtlenítése, melynek célja, hogy az emberi fogyasztásra szánt vízben élő, egészségre káros mikroorganizmusok elpusztuljanak, illetve elveszítsék fertőzőképességüket. A fertőtlenítés azért is kiemelt jelentőségű feladat, hiszen ezzel megakadályozhatjuk az esetleges járványok, megbetegedések kialakulását. Fertőtleníteni kell az ivóvizet minden olyan esetben, amikor a vízvizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy időszakosan vagy állandó jelleggel fennáll a bakteriológiai szennyeződés veszélye. BIOLÓGIAI VÍZMINŐSÉG A biológiai vízminőség egy olyan fontos mutató, amely a víz azon tulajdonságainak összességét jelenti, amelyek a vízi ökoszisztémák életében fontosak, létrehozzák és fenntartják azokat. A biológiai vízminőség jelenségei, változásai és mutatószámai 4 tulajdonságcsoportba sorolhatók: halobitás, trofitás, szaprobitás, toxicitás. A halobitás a víz azon szervetlen kémiai tulajdonságainak összessége, amelyek biológiai szempontból fontosak, például: összes sótartalom, ionösszetétel. Ha a víz halobitása megváltozik, akkor a benne élő szervezetek minőségi és mennyiségi összetétele is megváltozik. A trofitás a vízi ökoszisztéma elsődleges szervesanyag-termelésének a mértéke, amelyhez fém, szervetlen növényi tápanyagok, megfelelő hőmérséklet és klorofill tartalmú növényzet szükséges. Ha a növényi sejtek felépítéséhez szükséges elemek közül csak egy is hiányzik, az gátló tényezőként hat. Legtöbbször a foszfor a minimumfaktor, emiatt a foszfort tartalmazó szennyvizek élővizekbe engedése a vízi növényzet elburjánzását okozza. A trofitás fokának jellemzésére a vízben élő algák száma, a klorofill tartalom, valamint a foszfor- és nitrogénformák alkalmasak. A szaprobitás a vízben lévő holt anyagok lebontásának a mértéke, ez a heterotróf vízi szervezetek számára táplálékul alkalmas nem mérgező, hozzáférhető (biokémiailag lebontható) szerves anyagok mennyiségétől függ. Meghatározására több kémiai paraméter (nitrogénformák, kémiai, biokémiai oxigénigény stb.) mérése, valamint az élőlények szaprobiológiai indikációs elemzése ajánlott. [5] [12] A toxicitás a víz mérgezőképessége, ami a toxikus anyagok jelenlététől függ és a vízi élőlények aktivitás-csökkenésével, súlyosabb esetben elpusztításával hat a vízminőségre. Mértékét azzal a hígítással jellemzik, amilyen hígítású vízben adott idő alatt a kísérleti élőlények fele életben marad. Meghatározása különböző biológiai tesztekkel történik. [13] Ezek a mutatók vízszennyezés során sérülhetnek, ha maga a víz a fertőző tényező, akkor mérgezővé válik. BIOLÓGIAI EREDETŰ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A vizek minőségromlását fizikai, kémiai, radiológiai és biológiai eredetű kockázati tényezők is okozhatják. A következőkben a biológiai kockázatokat mutatom be, melyek sok esetben az emberi szervezetre is káros hatással lehetnek. A biológiai veszélyek közül leginkább a baktériumokat, vírusokat, protozoonokat, gombákat, férgeket kell megemlíteni, melyek sok 150 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

154 KRETZ ANDRÁS: Az ivóvízkészlet-szennyezés fajtái, különös tekintettel a biológiai szennyeződésekre esetben járványokat, fertőzéseket okozhatnak. A vízzel kapcsolatos fertőző megbetegedések főleg hasmenéssel, hányással és magas lázzal járnak, de lehetnek egyéb más tünetek is. Az ilyen jellegű fertőzések pedig általában nem csak egy embert érintenek. Sok esetben alakulhatnak ki járványok. [7] A biológiai eredetű kockázatoknál meg említeni a víz szennyeződésének egyik legnagyobb forrását, az ipart, ezen belül is a vegyipar, élelmiszeripar és könnyűipar okozza a legtöbb problémát. A szennyvizet ugyanis gyakran előzetes tisztítás nélkül vezetik a felszíni vizekbe, s ez veszélyesebbnek mondható, mint a kommunális szennyvíz, hiszen nagy mennyiségű szerves, illetve ásványi szennyező anyagot tartalmaznak, sőt előfordul az is, hogy mérgező anyagot is találunk benne. A kommunális eredetű szennyvizek tulajdonképpen a települések használt vizét jelentik. Ebben leggyakrabban szerves anyagok, fehérjék, zsírok, szénhidrátok találhatók meg. Ezen kívül meg kell említeni, hogy biológiai szennyezők is fellelhetők, többek között vírusok (pl. Hepatitis A, Norwalk vírus), illetve baktériumok (pl. Escherichia Coli, egyéb coliform baktériumok).[5] A nem megfelelő körültekintéssel végzett mezőgazdasági munka is sok problémát jelent, hiszen a szerves-, illetve műtrágyázás által nitrátot, foszfort, káliumot, növényvédő szer maradványokat, és egyéb egészségre veszélyes anyagot juttathat a vízbázisokba.[5] A mezőgazdasági eredetű diffúz szennyezést a magas ammónia-nitrát koncentráció okozza. [11] Az ivóvízforrást és az ivóvízminőséget a mikrobiológiai és biológiai tulajdonságuk alapvetően meghatározza. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet határozza meg a kötelezően vizsgálandó bakteriológiai paramétereket, illetve az ezekhez tartozó határértékeket. Ezen paraméterek betartásával lehet garantálni a megfelelő minőségű ivóvizet. A következőkben megvizsgálom, hogy milyen biológiai fertőző anyagok lehetnek a vízben. Baktériumok A baktériumokat csoportosíthatjuk aszerint, hogy melyek azok, amelyek jelenléte vízminőség romláshoz vezet, illetve közegészségügyi szempontból veszélyesek, vagy járványokat okoznak. A vízminőség romlását idézheti elő a Clostridium perfringens, mely a szulfitredukáló anaerob baktériumok közé tartozik. A spórái a vízben hosszú ideig elélhetnek és a fertőtlenítésnek is jól ellenállnak. Eltávolításuk a vízből szűréssel lehetséges. Jelenlétük az ivóvízben a szűrési eljárás hibáira utal. [14] A Coliform baktériumcsoport az Enterococcusokhoz hasonlóan úgynevezett fekális indikátor, vagyis jelenlétük szennyvíz eredetű szennyeződésre, illetve kórokozó előfordulására utal. Elsősorban az általános bakteriális szennyezettség fokmérője. [15] A 22 C-on növő baktériumok telepszáma a vízhálózat általános bakteriális szennyezettségéről, valamint a hálózat és az ivóvíz bakteriális növekedést támogató állapotáról ad felvilágosítást. A magas telepszám általában a vízhálózatban történő utószaporodás következménye. Hozzájárulhat a hálózat korróziója, a víz pangása, vagy a nyersvíz nagy szervesanyag tartalma is. Eredendően nagy telepszám jellemző olyan területeken is, ahol a nyersvíz hőmérséklete tartósan magas. A 22 C-os telepszámot emberre veszélytelen környezeti baktériumok adják, MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 151

155 KRETZ ANDRÁS: Az ivóvízkészlet-szennyezés fajtái, különös tekintettel a biológiai szennyeződésekre jelentős egészségkockázatuk nincs. Indikátor baktérium, azt jelzi, hogy a vízrendszerben uralkodó körülmények mennyire teszik lehetővé baktériumok szaporodását. A telepszám megemelkedése esetén az elsődleges megoldás a hálózat szivacsos mosatása az ásványi vagy mikrobiális lerakódások eltávolítására. [14] Közegészségügyi szempontból problémát okozhat a Pseudomonas aeruginosa és a Legionella is. A Pseudomonas aeruginosa gyakran megtalálható a talajban, vízben, szennyvízben és fekáliában. Fekáliás indikátorként nem alkalmas a vízben és vízzel érintkező szerves anyagok felszínén való szaporodási hajlama miatt. Fertőzésveszélyt hámsérülések, sebek, illetve belélegzés útján jelent. Jelenléte a víz mikrobiológiai minőségének romlásara utal. [7] Alkalmi patogén, főleg csecsemőkre, legyengült, beteg szervezetekre veszélyes. [16] A Legionella vizes közegben általánosan előforduló baktérium nemzetség. Több mint 50 faja ismert, ebből legalább 20 lehet emberi kórokozó is. A fertőzést nem a vízivás, hanem a Legionellát tartalmazó vízpermet belélegzése okozza (pl. zuhanyozás során, vagy a WC öblítésekor). Egészséges emberre általában nem veszélyes, inkább a legyengült immunrendszerűek számára jelent egészségügyi kockázatot. Elszaporodhat bármely olyan épített vizes környezetben, ahol lassú áramlású vagy pangó víz van jelen, amelynek hőmérséklete C között van. [7] Az Esherichia coli enterális fertőzést okozhat, azonban leggyakrabban nem maga a baktérium jelent egészségügyi kockázatot, hanem a coliformokhoz hasonlóan fekális indikátor.[15][15] A járványt okozó baktériumok a Vibrio, illetve Shigella fajok. A Vibrio cholera okozta súlyos járványokban milliók pusztultak el a múltban, azonban a fertőzés még ma is gyakori egyes országokban. A fertőzés forrása a fekáliával szennyezett ivóvíz, az ezzel öntözött, mosott élelmiszer. A kolera az egyik leggyorsabban kifejlődő betegség. A baktérium enterotoxint termel, amely tönkreteszi az iontranszportot a bélhámsejtekben, ennek következtében pedig dehidratáló hasmenés következhet be. A halálozási arány megfelelő terápia nélkül nagyon nagy, 20-60%. [17][17] A Shigella nemzetségben négy fajt különítenek el, melyek a vérhas kórokozói. Hazánkban a Shigella sonnei a legelterjedtebb. Emberről emberre közvetlenül vagy közvetve (étellel, vízzel, széklettel) terjed, hasmenéssel, véres székletürítéssel és végbélgyulladás járó fertőző betegség. Általában 3-5 nap alatt spontán gyógyulás következik be, de csecsemőknél és alultáplált felnőtteknél a dizentéria halálos végkimenetelű is lehet. [16] A felsorolt mikrobiológiai jellemzőket és az ezekhez tartozó határértékeket az 1. táblázatban találhatjuk. Látható, hogy a vízben nem lehet jelen Esherichia coli, Enterococcus baktérium, Pseudomonas aeruginosa, illetve szintén 0 a határérték az enetális vagy egyéb kórokozó mikroorganizmusokra is. 152 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

156 KRETZ ANDRÁS: Az ivóvízkészlet-szennyezés fajtái, különös tekintettel a biológiai szennyeződésekre Vírusok 1.táblázat: Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők határértékei. Szerző összeállítása[18][19][20] források alapján A vírusok vízből való kimutatása, vizsgálata jóval nehézkesebb, mint a baktériumoké. Ezenkívül nehezíti a helyzetet, hogy a hazánkban érvényben lévő rendeletek nem tartalmaznak ezekre vonatkozóan kötelező vizsgálatokat, illetve határértékeket. Vizekben a vírusok hosszú ideig (3-10 hónapig) életben maradhatnak, emellett pedig rendkívül ellenállóak, csak az erős fertőtlenítőszerek inaktiválják őket. A vízben esetlegesen előforduló vírusok az alábbiak: Hepatitis A, Calicivírusok Adenovírusok, Enterovírusok, és Rotavírusok. [16] A vízben terjedő vírusok közül a legismertebb kórokozó a Hepatitis A. A legfőbb fertőzésforrás az ivó illetve mosdóvíz nem megfelelő higiéniai szintje, illetve nem megfelelő minősége. Az ételek fogyasztásakor főleg a nyers zöldségek és gyümölcsök, és általánosságban minden nyersen elkészített ételtől is javasolt óvakodni, a fertőzésveszély csökkentése érdekében. Egy-két hétig tartó, sárgasággal és rossz közérzettel járó megbetegedést okoz. A vírus a beteg székletével ürül. A calicivírusok közé tartozó norovírusok (Norwalk-vírusok) okozta megbetegedések a nátha után a második leggyakoribb vírusos fertőzések. Gyomor-bélrendszeri fertőző betegséget okoznak. [16] Az adenovírusok gyakran okoznak felső légúti megbetegedéseket, de a legtöbb fertőzés nem súlyos. Okozhat megfázásos tüneteket, torokfájást, hörghurutot, tüdőgyulladást, hasmenést és kötőhártya-gyulladást. Csecsemőknél és gyermekeknél lázzal járó gégegyulladást okozhat.[21] Világviszonylatban a rotavírus fertőzés okozza a legtöbb hányással és vizes hasmenéssel járó megbetegedést a gyermekek és csecsemők körében. Súlyosabb esetben kiszáradást is okozhat. A lappangási idő általában 2 nap. A fertőzés forrása a víz, azonban a kontaktus útján való terjedésének gyakorisága is nagy. Gyakran ez okozza az utazók hasmenésének nevezett betegséget is. Veszélye abban rejlik, hogy a nagyfokú vízvesztés következtében enyhébb vagy súlyosabb fokú dehidratáltság alakul ki, akár életveszélyes állapot is kialakulhat. [17] MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 153

157 Egyéb biológiai kockázatok KRETZ ANDRÁS: Az ivóvízkészlet-szennyezés fajtái, különös tekintettel a biológiai szennyeződésekre Protozoák, vagyis állati egysejtűek közül hazánkban a leggyakrabban Giardia duodenalis fajok és a Cryptosporidium parvum fordul elő. Mindegyik fajról elmondható, a fertőzés forrása a fekáliával szennyezett víz. A fertőzött embereknél fejfájás, hányás, hasmenés, kiszáradás jelentkezhet. Megelőzésükben fontos a személyi és a környezeti higiénés rendszabályok betartása és a víz fekális szennyeződésének elkerülése. [17] A férgek közül az emberi szervezetet víz útján fertőzik a hengeresférgek, illetve szalagférgek. Jelenlétük külső szennyeződést, a vízhálózat műszaki problémáját, csőrepedést, csőszerelvények nem megfelelő illeszkedését jelentheti. Általában nem paraziták, viszont az általuk elfogyasztott egysejtű kórokozóikkal fertőző ágenssé képesek válni. Szerencsére az ivóvízben az előfordulásuk nagyon ritka.[17] [17] A cianobaktériumok, vagy ismertebb nevükön kékalgák a baktériumokkal szoros rokonsági kapcsolatban állnak. Sejtjeik felépítése alapvetően megegyezik a baktériumokéval, azonban ostoros formáik nincsenek. Toxikus változataik is ismertek, melyek májgyulladást okozhatnak. Meleg időjárás esetén túlszaporodhatnak, és így vízvirágzást okoznak. [22] Vas-mangán baktériumok Az ivóvízben leggyakrabban előforduló élőlénycsoport. A hálózatban elszaporodva okozzák a víz sárgás-barnás elszíneződését, továbbá íz- és szagrontó hatásuk van. A korróziós és rozsdásodási folyamatokban is szerepet játszanak. A vasbaktériumok a kétértékű vasat oxidálják háromértékű vassá, ami vas-hidroxid csapadék formájában kiválik, üledék képződik. A vasbaktérium elszaporodását nagyban elősegíti a hálózatban pangó víz, így az áramlás hiányában könnyebben letelepszenek és fejlődnek. Az emberi szervezetre nem veszélyesek, nem kórokozók. Jelenlétük nem feltételez külső eredetű szennyeződést, de nagy mennyiségben elszaporodva technológiai problémákat okoznak, és rontják a víz minőségét. Az algák egy- vagy többsejtű foto-autotróf eukarióta élőlények. A többsejtűek közül a legismertebbek: kovaalgák, zöldalgák, sárgaalgák, barázdás moszatok, ostorosmoszatok. Felszíni vizekből és parti szűrésű vizekből származnak leginkább. Íz-, szagés színrontó hatásúak. A gombák a felszíni vizekben, és a szennyvizekben is előfordulhatnak, legismertebb képviselői a Fusarium, a Leptomitus és a Achlya. Előfordulásuk ivóvízben technológiai hiányosságokra, állagromlásra utal. Legtöbbször a gombák vegetatív szaporító-képletei, azaz a spórák vagy a kisarjadzó gombafonalak láthatóak. A gombaspórák lehetnek vízminőség rontók. Az egészségre károsak, ha különböző toxinokat termelnek. A Fusarium spp. például toxin-termelő faj. Vannak köztük olyanok, melyek háttérszennyezőként a levegőből, talajból jutnak be a vizekbe. Ezek a fajta gombák belélegezve okoznak allergiás légúti megbetegedéseket. [7] A fentiekből látható, hogy a vizek fertőzését alapjában véve a vírusok, baktériumok, gombák, protozoonok okozzák, amelyek viszonylag gyorsan mutálódva rendszerint magas ellenállóképességgel rendelkeznek, és gyakran rezisztensek a korábban bevált védekezési módokkal szemben. A hatásuk nagyban függ attól, hogy a fogyasztó milyen korú, milyen a tápláltsága, a szervezete mennyire ellenálló. A fertőzés terjedése pedig összefüggésben van az érintettek felvilágosítva és mennyire tartják be a járványügyi szabályokat. 154 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

158 KRETZ ANDRÁS: Az ivóvízkészlet-szennyezés fajtái, különös tekintettel a biológiai szennyeződésekre A VÍZ BIOLÓGIAI FERTŐZÉSÉNEK, VALAMINT A VÍZ OKOZTA FERTŐZÉSEK MEGELŐZÉSE A víz biológiai fertőzésének megelőzése kardinális kérdés, melynek sok területre ki kell terjednie. Korábban vízügyi és polgári védelmi feladat volt 2, napjainkra össztársadalmi feladattá vált. Elsősorban az országos szabályzások és hatósági munka az alapja. Emellett fontos feladata van benne az ipari tevékenységet folytatóknak, az azok ellenőrzését végző hatóságoknak, a telephely-engedélyezést folytató igazgatási szerveknek, valamint az állampolgároknak egyaránt. A téma vizsgálata kapcsán ki kell térni a szennyezett víz által okozott problémákra is így a fertőzésekre. Amennyiben a víz fertőzött, járvány alakulhat ki. Ebben az esetben a vonatkozó szabályzók alapján a település polgármestere, a helyi és megyei védelmi bizottságok elnökei, valamint az egészségügy illetékes szervei határozzák meg a teendőket. A fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet tartalmazza többek között a kialakult járvány esetén a teendőket, az alkalmazandó fertőtlenítési eljárásokat, módszereket.[24] Nemcsak a fertőzés terjedése megakadályozása fontos, hanem a víz tisztításával, jelen esetben főként a fertőtlenítéssel kapcsolatos feladatok is, valamint az adott vagy érintett települések rezílienciájának kialakítása és növelése is. A rezíliencia tervszerű tevékenységek eredményeként kialakult állapot, amelyben az egyén és az adott közösség jól ismeri a várható veszélyeket, azok lehetséges következményeit, és rendelkezik olyan módszerekkel és eszközökkel, amelyek segítségével el tudja kerülni a veszélyeket, illetve képes azok bekövetkeztekor eredményesen védekezni ellenük olyan módon, hogy az eredeti (kiinduló), vagy annál minőségében jobb állapotot (fenntarthatóság) és a működőképességet viszonylag gyorsan vissza tudja állítani. [25] A víz fertőző-képességének megakadályozására a hatásmechanizmus alapján elvben négy lehetőségünk van, ezeket az 1. ábrán láthatjuk. A fertőtlenítőszer-adagolással vagy klórozással a mikroorganizmusokat el tudjuk pusztítani, míg az UV- besugárzás csak inaktiválja őket. Az ultraszűrés, nanoszűrés a mikroorganizmusokat eltávolítja, a természetes biológiai szűrés pedig a mikroorganizmusok életterét megszünteti. 2 Polgári védelmi feladatok közé sorolták a gondoskodást a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) és a kritikus infrastruktúrák védelméről[23] MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 155

159 KRETZ ANDRÁS: Az ivóvízkészlet-szennyezés fajtái, különös tekintettel a biológiai szennyeződésekre 1.ábra: A fertőző-képesség megakadályozása a hatásmechanizmus alapján. Szerző összeállítása a[26] forrás alapján A felsorolásból egyértelműen kitűnik, hogy a biológiai szűrésnek vannak a legelőnyösebb tulajdonságai. Az újabb kutatások azt is bizonyították, hogy a természetes parti szűrés nemcsak a baktériumokkal szemben, hanem a vírusokkal szemben is hatásos lehet. [26] A Magyar Honvédségben már 1996 óta alkalmaznak zászlóalj mobil víztisztító állomást, melynek termelékenysége ABV 3 szennyezettségű vízforrásból 250 liter/óra, normál felszíni vízforrásból pedig 500 liter/óra. A víz tisztításához vegyszermentes ultraszűrést és fordított ozmózis 4 technológiát használ. Ezen kívül alkalmaznak még nagyteljesítményű tábori víztisztító állomást is, melynek beállítása igen időigényes, viszont termelékenysége jelentősen meghaladja az előbb említett technológiáét. ABV szennyezettség esetén 2400 liter, normál felszíni vízforrásból 5000 liter, míg tengervízből 2800 liter ivóvizet tud előállítani óránként. A víz tisztításához vegyszeradagolással hatékonyabbá tett ultraszűrést és reverz ozmózis (RO) technológiát használ. A megtisztított ivóvizet csomagoló berendezéssel 0,5, illetve 1 literes plasztik zacskókba csomagolják.[27] 1. kép. Zászlóalj mobil víztisztító állomás [28] Fontos továbbá a lakosság felkészítése a vizek szennyezésével kapcsolatos veszélyekre, a járványok elkerülésének módjaira, és a személyes felelősségükre ezen a téren. A várható járványokra való felkészülését segíthetné, ha járványügyi közös gyakorlatokat szerveznének az illetékes szervek között a lakosság bevonásával. 3 ABV szennyezettség: atom- biológiai-vegyi szennyezettség 4 fordított ozmózis során egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál nagyobb nyomás hat. Ilyenkor a vízmolekulák a hígabb oldatba áramlanak és a töményebb oldat koncentrációját növelik. 156 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

160 KRETZ ANDRÁS: Az ivóvízkészlet-szennyezés fajtái, különös tekintettel a biológiai szennyeződésekre ÖSSZEGZÉS A vízszennyezések típusait, a vízbázisokat fenyegető leggyakoribb veszélyeket vizsgálva megállapítható, hogy a fertőzéseket rendszerint a biológiai veszélyek közül a baktériumok, vírusok, protozoonok, gombák, férgek okozzák. Írásomban ezen biológiai eredetű kockázati tényezőket részleteztem, bemutatva a leggyakrabban előforduló típusait, illetve az ezekhez tartozó, jogszabályokban, szabványokban meghatározott határértékeket. Napjainkban nagy hangsúlyt kell fektetnünk a vizeink megóvására, ugyanis a különféle szennyeződések komoly problémákat okozhatnak a víz minőségében. Fontosnak tartom a vizek rendszeres vizsgálatát, ellenőrzését, ugyanis a biológiailag szennyezett víz elfogyasztása gyakran kedvezőtlen hatással van az emberi egészségre, hiszen megbetegedések, fertőzések, sőt járványok kialakulásához vezethet. A fertőtlenítő eljárások kiválasztását mindig a fertőzés módja, ideje, nagysága, az érintett terület lakossága határozza meg. Fontos hangsúlyozni, hogy a megelőzésnek fontos szerepe van, melynek lehetőségeit vizsgálva megállapítható, hogy az előírások, illetve a megfelelő higiéniai követelmények betartásával a legtöbb biológiai kockázat során kialakult fertőzés elkerülhető lenne, ezért a lakosság veszélyhelyzeti felkészítésének ismeretanyagába fontos lenne beépíteni a járványügyi ismereteket. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Bodáné Kendrovics Rita: Vízminőség-védelem gyakorlati oktatási metodika fejlesztése a műszaki felsőoktatásban. Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem, (Doktori értekezés) [2] Zseni Anikó, Bulla Miklós: Vízminőségvédelem. Széchenyi István Egyetem, Győr, [3] évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról [4] Pregun Csaba, Juhász Csaba: Vízminőségvédelem. Debreceni Egyetem, [5] Halász László, Földi László: Környezetbiztonság. Budapest: Complex Kiadó Kft., [6] Simándi Péter: Szennyvíztisztítási technológiák I.. Szent István Egyetem, [7] Dávidovits Zsuzsanna: A lakossági ivóvízellátás környezetbiztonsági kockázatai csökkentésének lehetőségei és az ivóvízbiztonsági tervezés kapcsolatrendszere. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, (Doktori értekezés) [8] Mógor Judit: Katasztrófavédelem. Budapest: Complex Kiadó, [9] Teknős László, Kóródi Gyula: A vízzel kapcsolatos veszélyeztetettség éghajlatváltozással kapcsolatos aspektusainak katasztrófavédelmi szempontú elemzése és kiértékelése I.. Hadmérnök XI. 2. (2016) [10] Ligetvári Krisztina: Magyarország vízbiztonsági problémái a világ- és Európai Uniós tendenciák tükrében. Hadtudomány MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 157

161 KRETZ ANDRÁS: Az ivóvízkészlet-szennyezés fajtái, különös tekintettel a biológiai szennyeződésekre [11] Berek Tamás: A vízbiztonsági tervezés szerepe a fenntartható vízgazdálkodásban. Műszaki Katonai Közlöny, XXVI. 2. (2016) [12] Zseni Anikó: Vízvédelem. Universitas-Győr Nonprofit Kft., [13] Csizmarik Gábor: Hidrobiológia. Szent István Egyetem [14] Országos Közegészségügyi Központ: Ivóvíz kiskáté, lakossági tájékoztató a gyakran ismételt kérdésekről, (letöltés ideje: ) [15] Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat: Magyarország ivóvízminőségi helyzete, (letöltve: ) [16] Deák Tibor: Élelmmiszer- mikrobiológia. Mezőgazda Kiadó, [17] Balla Csaba, Siró István.: Élelmiszer-biztonság és-minőség I.. Mezőgazda Kiadó, [18] 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről [19] 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról [20] MSZ 450-1:1989 Ivóvízminősítés fizikai és kémiai vizsgálat alapján [21] Ádány Róza: Megelőző orvostan és népegészségtan Medicina Könyvkiadó Kft. [22] Turcsányi Gábor: Növénytan. Budapest: Szaktudás Kiadó Ház, [23] Hornyacsek Júlia: A mentési időszak feladatai és szerepe egy közösség katasztrófákkal szembeni rezílienciájának növelésében. Hadmérnök, XII. évfolyam KÖFOP szám pp [24] 18/1998. (VI.3.) NM rendelet a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről [25] Kozák Attila, Hornyacsek Júlia: A polgári védelem kialakulása, szerepe a katasztrófavédelem egységes rendszerében. Bolyai Szemle: 21:(2) pp (2012) [26] Máttyus Sándor: Vízellátás. Budapest: General Press, [27] Kállai Ernő: A Magyar Honvédség vízellátása, különös tekintettel a víztisztításra. Bu-dapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, (Doktori értekezés) [28] Szabó Sándor: Speciális műszaki technikai eszközök és felszerelések alkalmazási lehetőségei a katasztrófavédelemben, Hadtudomány online, pp MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

162 Jeruska József 1 - Bérczi László 2 XXVIII. évfolyam, szám VESZÉLYHELYZET KEZELÉS A SZÉNHIDROGÉN TERMÉK TÁVVEZETÉK SÉRÜLÉSÉVEL KAPCSOLATOS ESEMÉNYEKNÉL I. (EMERGENCY PREPAREDDNESS IN CASE OF PRODUCT PIPELINE ACCIDENTS. PART I.) Magyarországon a veszélyes anyagok szállítása több lehetséges módon történik, amelyek közül a veszélyes áruk csővezetékes szállítása az egyik legveszélyesebbek közé tartozik. A hazai iparbiztonsági szabályozás alapján az üzemeltetők különböző kötelezettségekkel rendelkeznek. Jelen cikkben a termék távvezetékeken történő késztermék és alapanyag szállításánál esetlegesen bekövetkező havária esemény során végzett tűzoltási tevékenységet vizsgálják meg a szerzők. Kulcsszavak: termék távvezeték, üzemzavar, súlyos baleset, veszélyes áru, tűzoltás The transportation of hazardous substances in Hungary currently is accomplished in several different ways, out of which the transport of dangerous goods through pipelines is considered to be one of the most hazardous ways. According to the domestic industrial safety regulations the operators have to fulfill various responsibilities. In this article the authors are researching the fire extinguishing and related activities in case of an accident linked with transportation of materials on product pipelines. Keywords: product pipelines, malfunction, major accident, dangerous goods, fire extinguishing BEVEZETŐ A világ jelen állapotában egy olyan rohamosan fejlődő szakaszába került, melynek eredménye, hogy a veszélyes tulajdonságú anyagokkal kapcsolatos tevékenységek megsokszorozódtak. E folyamatok során ezek az anyagok, termékek előállítása, feldolgozása és/vagy tárolása ma már mindennapos és az ilyen tevékenységekkel foglalkozó ipar hétköznapjaiban. [1] Mint már az előbbiekben említettük, az egyre növekvő felhasználói igényeknek (mind a lakossági-, mind a nagy fogyasztói- és egyéb ipari igények) köszönhetően a vegyipari ágazat óriási fejlődésen ment és megy át, mely kiterjed a petrol kémiai iparra is. A vegyipari ágazat által használt anyagok elterjedésével, felhasználásával az anyagok sokasága, mennyisége és tárolt tömege egyenes arányosan növelték az amúgy sem veszélytelen tevékenység rizikó faktorait. [2] A veszélyek növekedésével egyenes arányban nőtt a súlyos balesetek bekövetkezésének lehetősége is. A súlyos balesetek magukba foglalják a veszélyes tulajdonságú anyagok ellenőrizetlen körülmények közötti kikerülését a környezetbe. A balesetek következménye 1 Szerző azonosítása: Jeruska József tű. hadnagy, rajparancsnok, Pest MKI Monor HTP, cím: jeruska830127@gmail.comorcid: Szerző azonosítása: Dr. Bérczi László tű. dandártábornok, PhD, országos tűzoltósági főfelügyelő BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, cím: berczi.laszlo@katved.gov.hu, ORCID: orcid.org/

163 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. lehet a környezet szennyezésen túl a tűzesetek kialakulása vagy koncentrálódott mennyiség kapcsán a robbanások is.[3] Az előzőleg említett veszélyek abból származnak, hogy a szénhidrogének és származékainak felhasználása a világ minden területén rohamtempóban megnövekedett. A felhasznált anyagok hatalmas ipari területeket lefedő felhasználása kiterjedt, pl.: a cipőgyártástól, a közlekedésen át, egészen a külszíni bányák kitermeléséhez használt nehéz gépjárművek működtetéséig. A kőolajból előállított kész-, félkész-, és a további termeléshez igénybe vettanyagokat, hogy felhasználási területükön minél hamarabb elérhetővé tegyék, a kőolajipari ágazatban tevékenykedő vállaltok, ezen energiahordózók mozgatására leghatékonyabb, leggazdaságosabb és legkörnyezetkímélőbb módszerét használják. Jelen pillanatban az előbb említett feltételeknek a termék távvezetékes szállítási módozat felel meg leginkább. [4] A Magyarországon telepített és üzemeltetett termék távvezetékes hálózat tulajdonosa és üzemeltetője a MOL Nyrt., melynek vezetékei az egész ország terültét behálózzák. A csővezetékek méretei, a szállított közeg és a szállítási üzem alatti magas nyomás értékek miatt e tevékenység, veszélyes szállítási és anyagmozgatási folyamat. A MOL-csoport azért választotta ezt a módozatot, mert ez a fajta környezeti terhelés hibátlan működés mellett kisebb kockázatot jelent a természetes és épített elemekre, mint a vasúti és/vagy közúti szállítás. [5] A MOL Nyrt.törekedett arra, hogyaz általa üzemeltetett termék távvezetékeken érvényelsüljenek a közelmúltban megalkotott és bevezetett jogszabályi változások. A megalkotott belső biztonsági szabályok betartása és betartatása a kialakuló és bekövetkező veszélyhelyzeteket minimálisra csökkentését eredményezte. A fokozott jelentőségű szabályok mellett esetlegesen mégis létrejövő üzemzavarokra és veszélyhelyzetek kezelésére, havária eseményre és a vele járó kárelhárítási folyamatokra szintén rendelkezik megfelelő végrehajtási utasítással. [6] Összegezve, a MOL Nyrt. mint Magyarország vezető szénhidrogén kutatója, szállítója, felhasználója és tárolója/raktározója arra törekszik, hogy garantálja a szénhidrogének és származékainak szállítása közben is az érintett személyek, vezetékekkel érintett területek, környezet biztonságát és egy esetlegesen bekövetkező súlyos baleset, havária esemény vagy katasztrófa következményeinek és hatásainak megfelelő kezelését. A jelen cikkünkben szeretnénk bemutatni, hogy egy kialakuló üzemzavar következményeként létrejövő havária esemény során milyen tevékenységeket kell végrehajtaniuk a beavatkozó egységeknek. A beavatkozást mind a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, mind pedig a MOL Nyrt.-nek megfelelően kell lereagálnia annak érdekében, hogy az üzemzavar vagy havária esemény minél kisebb terhelést jelentsen az adott környezet számára. A VÁLASZTOTT FELDOLGOZANDÓ TÉMA AKTUALITÁSA ÉS INDOKLÁSA A közelmúltban bekövetkezett ipari balesetek főleg amelyek nem tartoztak a SEVESO irányelv hatálya alá ráirányították a jogszabály alkotók, szakemberek, tudományos kutatók 160 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

164 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. figyelmét arra, hogy az Európai Unió által létrehozott SEVESO irányelv hatálya alá nem tartózó termelő, szállító és raktározó üzemek nagy kockázatot jelentenek. [7] Ennek érdekében jogszabályi változást eszközöltek, amely értelmében megalkották a SEVESO III. Irányelvet, amely definiálja a küszöbérték alatti üzemek fogalmát és a veszélyes anyagok telephelyen kívüli csővezetékes szállítás létesítményeit, mint kiemelten kezelendő létesítményeket. [8] A SEVESO irányelvek magyarországi bevezetése a hazai jogalkotásban résztvevőket kötelezte arra, hogy megalkossák a évi CXXVIII. Törvényt [9]és a 219/2011. (X. 20.) Korm. Rendeletet [10]. A közeljövőben több olyan beruházást fog végrehajtani a MOL Nyrt., amely szintén növeli a küszöbérték alatti üzemek számát Magyarországon. Ennek keretében a termék távvezetékes csővezeték hálózat már meglévő vezeték rendszere több ütemben kibővül, új vezetékeket készül telepíteni és a beruházások tekintetében a régi elöregedett rendszerek teljes vagy részleges cseréje fog megvalósulni. Az előbb említett tevékenységeknek köszönhetően egy nagyobb kapacitású távvezeték hálózat kialakítása a cél. A bővített és kapacitásában megnövelt veszélyes tulajdonságú anyagok szállítása további kihívások elé állítja mind az üzemeltetőt, mind pedig a veszélyes anyagok szabadba jutása esetén a kárfelszámolásban résztvevő egységeket. [11] A MAGYARORSZÁGI TERMÉK TÁVVEZETÉKES HÁLÓZAT Magyarországon mint már korábban említettük, a termék távvezetékes hálózat tulajdonosa, üzemeltetője és kivitelezője a MOL Nyrt. A már megépített és üzemeltett hálózat megismerése után kirajzolódik, hogy a vezetékek elhelyezkedése mind az ország gazdasági, mind ipari ellátottságát lefedi annak érdekében, hogy az ipari (kis-, közép-, és nagyipari) felhasználást, és a magánszektor ellátottságát biztosíthassa. A kutatás részeként bemutatjuk a vezeték hálózatot. A vezeték hálózat megismerése fontos a kutatási munkánkban, mivel a havária események kialakulásának esélyekor a beavatkozás helyszínei az esetek több, mint 90%-ban lakott területektől, forgalmas utaktól és csomópontoktól távol helyezkednek el, így a beavatkozást megnehezíti a megközelítésük. A vezetékek ilyen területeken való kialakításának előnye megegyezik a hátránnyal : az előbb említett lakott területektől, utaktól és ipari létesítményektől távol vannak, így a havária események legtöbb esetben a természetet érintik és nem pedig pl. a lakosságot. Magyarországon a távvezetékes hálózat több terméket szállít. A következő ábrán szeretnénk bemutatni, hogy a termék távvezetékes hálózat mekkora szeletet képez a teljes egészből. A távvezetékes rendszert felépítő elemek a következőek: Etilént szállító távvezetékek, Földgázt szállító távvezetékek, Kőolajat szállító távvezetékek, Termékeket szállító távvezetékek. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 161

165 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. Termékszállító távvezeték; 1356km Etilénszállító távvezeték; 183km Kőolajszállító távvezeték; 848km Földgázszállító távvezeték; 5784km 1. ábra: Főbb távvezetékek MagyarországonKészítette: Jeruska József. Forrás: MOL Nyrt. szénhidrogén szállító távvezeték tájékoztató, 2009 Tehát mint az ábrán látható, a termék távvezetékes hálózat az ország távvezetékes hálózatának a majdnem 17%-át (16,6 %) jelenti. A vezetékes hálózat következő ábrán történő bemutatásával azt szeretnénk megmutatni, hogy a vezeték rendszer milyen, az ország működéséhez elengedhetetlen és létfontosságú indító és végpontokkal rendelkezik. Az indító- és a végpontok több esetben a MOL Nyrt. feldolgozó, tároló egységeit jelentik, de nagy többségében a vezetékek végpontjai a végfelhasználókat jelentik, akinek a szállítási folyamat nélkülözhetetlen a működésük szempontjából. A távvezetékes hálózat előbb említett indító- és végpontjainak meghatározása fontos. Az említett csővezeték hálózat az alábbiak szerint oszlik meg Magyarországon: 1. Dunántúli termék szállító termék távvezeték: a termék távvezeték százhalombattai, komáromi, kápolnásnyéki, pécsi, győri és székesfehérvári induló- és végpontokkal rendelkezik. [12] 2. Pest megyei termék szállító termék távvezeték: a termék távvezeték százhalombattai, csepeli, ferihegyi, és a kelenföldi induló- és végpontokkal rendelkezik. [13] 3. Százhalombatta-Szajol szállító termék távvezeték: a termék távvezeték százhalombattai, kecskeméti, szajoli és ceglédi indító- és végpontokkal rendelkezik. [14] 4. Tiszaújvárosi üzem szállító termék távvezeték: a termék távvezeték tiszaújvárosi, szajoli és a beregdaróczi indító- és végponttal rendelkezik. [15] 162 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

166 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. 5. Tiszaújváros-Százhalombatta szállító termék távvezeték: a termék távvezeték tiszaújvárosi indító ponttal és százhalombattai végponttal rendelkezik. (BT távvezeték) [16] 2. ábra: MOL Rt. terméktávvezeték hálózata. Forrás: MOL Nyrt. A tudományos kutatási értekezésünk következő részében a vezetékeken szállított veszélyes tulajdonságú anyagokat ismertetjük. Az anyagok ismertetése fontos abból szempontból, hogy egy esetleges üzemzavarnál, amelynél anyag elfolyás, kifolyás tehát havária esemény is történik, a beavatkozók milyen egyéni védőeszközzel, technikával kezdjék meg a kárelhárítást. Az alapvető bemutatása ezeknek az anyagoknak a fizikai, kémiai és veszélyességi jellemzőin keresztül lehetséges. A termék távvezetékeken kőolajból készített anyagokat szállítanak, melyek az alábbiak lehetnek: Kőolaj, Motorbenzin, Gázolaj, BT (benzol-toluol keverék), Jet A1 (kerozin). KŐOLAJ A kőolaj (UN 1267; Kemler szám: 30) mint alapanyag, halmazállapotát tekintve egy sűrűn folyó folyadék, melynek színe többnyire sötét. Összetétele földrajzi egységenként változik az előfordulási hely tükrében. Két alapvető változatát különböztetjük meg: naftén és paraffin fajtájú kőolaj. A két típusban különböző mennyiségű szénhidrogén származék található, MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 163

167 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. melynek mértéke 30-40%-ban változik. A tűzveszélyessége kismértékű, mivel a könnyű komponenseinek kipárolgását gátolja a nehéz komponenseinek megkötő és erős elnyelő képessége. A kőolaj feldolgozása során, a távvezetékeken szállított anyagokat állítja elő a MOL Nyrt. Ilyen anyagok a motor hajtóanyagok (pl.: gázolaj, benzin, JET A1, stb.), a szilárd termékek (pl.: bitumen, paraffin, stb.) és a különböző kenőolajok (motorolaj, gépolaj, stb.). A kőolaj tűzveszélyes folyadék, melynek lobbanáspontja 23 C és 60 C között van. A vízzel nem, vagy elhanyagolható módon (10%-ban) elegyedik, halmazállapotát tekintve könnyebb a víznél. [17] MOTORBENZIN A motorbenzin (UN 1203; Kemler szám: 33) jellegzetes szagú, folyékony anyag, amely szennyeződésektől mentés és nem tartalmaz vizet. Vegyileg nem korrozív anyag, mert a vele érintkező anyagokat nem roncsolja, és nem oldja. Mint késztermék, összetétele különböző lehet gyártónként, de alapvetően paraffint, olefint és aromás szénhidrogéneket tartalmaz. Lobbanáspontja széles spektrumú (30 C és 260 C között található), amely annak köszönhető, hogy különböző összetevői különböző forrás és lobbanásponttal rendelkeznek, így nem jellemezhető egyetlen forrás vagy lobbanásponttal. Fokozottan tűz és robbanás veszélyes anyag, amelyet jól szellőző helyen kell tárolni. Egészségügyi hatása az emberi szervezetre veszélyes, mivel karcinogénokat tartalmaz, amely rákos elváltozást, és öröklődő genetikai rendellenességeket eredményezhet. Bőrre kerülve viszketést, bőrpírt okoz, lenyelve mérgező hatását fejti ki, belélegezve a tüdőbe nagy károsodást, esetlegesen fulladást okoz. [18] GÁZOLAJ A gázolaj (UN 1202; Kemler szám: 30) sárgásbarna színű szénhidrogén elegy. A dízel motorok hajtóanyaga, így előfordulása nagyon gyakori (hajó-, mozdony-, és teherautó motorok, stb.), a háztartásokban, mint fűtőolaj található meg. A gázolaj előállítása kőolajból történik majd az eljárás után különböző adalékokkal módosítják. A kész gázolaj kén tartalmát hidrogénezéssel és más adalék anyagokkal csökkentik. A gázolaj veszélyét cetán száma jelenti, amely száma az öngyulladási hajlam legfőbb kifejezője. Az anyag lobbanás pontja 23 C és 60 C között van, begyulladása, majd égése esetén olyan irritáló és mérgező gázokat bocsájt ki, mely egészségkárosító hatású és párolgásakor öngyulladásra hajlamos. További veszélyei, hogy a gázolaj gőze nehezebb a levegőnél, ezért a talaj mentén elterülve terjed, épített környezet esetén földfelszín alatti helyiségekbe (csatornák, alagsor, közműalagutak, stb.) kerülhet, ahonnan szellőztetéssel távolítható el. [19] BENZOL TOLUOL KEVERÉK (BT) A termék távvezetéken szállított anyag kettőse a hidrogénezett aromás szénhidrogének közé tartoznak. Jellemzésüket külön-külön folytatjuk annak érdekében, hogy tulajdonságaik megfelelően legyenek bemutatva. Mindkét anyagot krakkolással állítják elő, mely eljárás 164 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

168 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. lényege, hogy magas hőfokon a hosszabb szénatomú szénhidrogének szénláncát tördelik, így kapva meg a rövidebb szénláncot, tehát az új anyagot. BENZOL A benzol (UN 1114; Kemler szám: 33) jellegzetes szagú, víznél kisebb sűrűségű és vízzel nem elegyedő folyadék. Élettani hatásait megismerve elmondhatjuk, hogy súlyosan mérgező folyadék, mely belélegezve kis mennyiségben is rákkeltő anyag, amely elsődlegesen leukémiát okoz. A benzolt, mint alapanyagot, legfőképpen benzin adalékként használják, hogy az oktánszámot növelhessék, de a vegyiparban, mint oldószer és egyéb termékek alapanyagaként is használják. Az anyag rendelkezik normál nyomáson (1013 hpa) olvadásponttal (-18 C) és forrásponttal egyaránt (kb. 82 C-,114 C). Lobbanáspontja már egész alacsonyan 2 C-on bekövetkezhet, mely azt jelenti, hogy rendkívüli módon tűzveszélyes anyag. Az öngyulladása kb. 485 C-on következik be. Alsó robbanási határ értéke 1,2 térfogat%, míg a felső robbanási határértéke 8 térfogat%. Normál körülmények között az anyag stabil, de oxidáló anyagokkal való elegyítése esetén gyakran robbanékony. Az anyag tehát erősen gyúlékony, így hőtől, nyílt lángtól, forró felülettől és szikrától a szabadba került anyagot távol kell tartani, illetve a közelében dohányozni szigorúan tilos. [20] TOLUOL A toluol (UN 1294; Kemler szám: 33) szintén jellegzetes szagú, víznél kisebb sűrűségű és vízzel nem elegyedő folyadék, mely kevésbé mérgező. Hasonlóan a benzolhoz, oldószerként használják elsődlegesen, továbbá motor-benzin adalékaként, a benzin minőségének javítására használják. Élettani hatásait tekintve hasonló a benzolhoz. Az anyag rendelkezik normál nyomáson (1013 hpa) olvadásponttal (-95 C) és forrásponttal egyaránt (kb. 110,6 C). Lobbanáspontja már egész alacsonyan 4,4 C-on bekövetkezhet, mely azt jelenti, hogy rendkívüli módon tűzveszélyes anyag. Az öngyulladása kb. 480 C következik be. Alsó robbanási határértéke 1,3 térfogat%, míg a felső robbanási határértéke 6,7 térfogat%. Normál körülmények között az anyag stabil, de oxidáló anyagokkal való elegyítése esetén gyakran robbanékony. Az anyag tehát erősen gyúlékony, így hőtől, nyílt lángtól, forró felülettől és szikrától, a szabadba kerülést követően távol kell tartan, illetve a dohányzás az anyag közelében szigorúan tilos. A benzol és a toluol égése közben irritáló hatású gőzöket és gázokat bocsájtanak ki. Levegővel keveredve robbanásveszélyes elegyet alkotnak, és mivel e gázok, gőzök, nehezebbek a levegőnél, így a talaj mentén terjednek. A BT termék távvezeték összetételi aránya benzolt 60%-ban, toluolt 24%-ban és egyéb szénhidrogéneket 16%-ban tartalmaz. [21] ÜZEMZAVAROK LEHETSÉGES OKAI A termék távvezetékeken kialakuló üzemzavarok több lehetséges okból alakulhatnak ki. Az üzemzavarok és a kialakuló havária esemény minden olyan események, amelyek a termék távvezetékeken és azok tartozékain következnek be, és amelyek a normális szállítási üzemtől és tevékenységtől eltérnek, illetve azt megakadályozzák. Üzemzavarok következtében kialakuló súlyos üzemzavarnak az az esemény minősül, amikor a szénhidrogén termék MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 165

169 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. távvezetéken történő szállításnál, vagy az ahhoz tartozó létesítményekben szállított közeg rendszeren kívülre kerül és ezért a közelben lévő bármilyen szállítási tevékenységet (közúti, vasúti és hajózási folyamatot) le kell állítani, vagy korlátozni, a környezetében lévő lakosság kiürítését és elzárkóztatását meg kell kezdeni és az esetlegesen kialakuló tűz- és robbanásveszély lehetőségének bekövetkezését minimálisra kell csökkenteni. Az előbb említett normál üzemtől való eltérést minden esetben egy olyan nem várt esemény okozza, mely a szállítási üzem azonnali leállítása követi. Az üzemzavarok minősítése szempontjából beszélhetünk kevésbé súlyos üzemzavarról, amelyet kezelhet maga az üzemeltető saját hatáskörében. Másodsorban beszélhetünk súlyos üzemzavarról, melynek következménye, hogy az üzemeltető saját hatáskörében nem tudja a kialakult helyzetet kezelni, ezért komplex, több szereplős beavatkozás szükséges a kibontakozó esemény kezelésére. A veszélyes ipari üzemek, létesítmények működésükből adódóan és kutatásunk tárgyaként a termék távvezetékes szállítási folyamat során, az ott felhasznált anyagok tárolása, előállítása és szállítása veszélyes üzemnek minősül, mely üzemek veszélyt és kockázatot jelentenek a körülöttük lévő környezetre és lakosságra. A nem távoli múltban bekövetkezett katasztrófák esetében végrehajtott vizsgálatokból és elemzésekből azokat a következtetéseket vonták le, hogy az előidéző okok négy nagy csoportra oszlanak, [22] melyek ok a következők: Emberi mulasztás, Műszaki meghibásodás, Külső tényezők, Ellenőrizetlenné vált vegyi reakció. A négy kiváltó ok százalékos eloszlását a következő táblázat mutatja meg: AZ IPARBAN BEKÖVETKEZETT KATASZTRÓFÁK LEGGYAKORIBB OKAI Ellenőrizetlenné vált vegyi reakció 10% Külső tényezők 16% Emberi mulasztás 50% Műszaki meghibásodás 24% Emberi mulasztás Műszaki meghibásodás Külső tényezők Ellenőrizetlenné vált vegyi reakció 3. ábra. Az iparban bekövetkezett katasztrófák leggyakoribb okai, készítette: Jeruska József, forrás: MOL Nyrt. 166 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

170 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. Tehát, az előbb felsorolt üzemzavarok közül bármelyik okozhat havária eseményt. A távvezetékeken előforduló üzemzavarok négy fő csoportba sorolhatók: Üzemletetés közben bekövetkező üzemzavarok, Külső fél behatására bekövetkező üzemzavarok, Természeti és egyéb (civilizációs) katasztrófák miatt bekövetkező üzemzavarok. Üzemeltetés során bekövetkezett üzemzavarok azok, melyek a technológiai meghibásodásból következnek be. A távvezetékeken való szállítási folyamatnál a hibák lehetősége adott. A vezetéken több olyan szerelvény, berendezés helyezkedik el, melyek karbantartás és felügyelet mellett biztonságos szállítást eredményeznek. Esetleges hibák, üzemzavarok, a karbantartási vagy emberi mulasztás eredményeképpen alakulhatnak ki. Az előbb említett berendezések és technológiák nagy többségében a szakaszoló és alszakaszoló állomásokon találhatóak. Az üzemeltetés során meg kell említenünk a csővezetékek sérüléseit is. Ezeket a pontokat vizsgálva kijelenthető, hogy a károkat nagy többségében a korrózió okozza. A vezetékek bizonyos szakaszai olyan hidrológiai övezeteken haladnak keresztül, amelyek megnövelik a vezetékek korrózió miatti sérüléseit. Az üzemzavarokhoz hozzá tartozik a vezetéken szállított anyagok indító állomásán emberi vagy technológiai mulasztása miatti termékáram minőségének romlása. Ezt az üzemzavart a MOL Nyrt. egyéb, az üzemeltetés során bekövetkező üzemzavarok közé sorolja. Az ellenőrizhetetlenné vált vegyi reakció szintén része lehet a szállítási üzem során keletkező üzemzavaroknak. A veszélyes tulajdonsággal rendelkező anyagok szállítása, különböző nyomási, hőmérsékleti és súrlódási értéken történik. A nagy nyomási érték (55-63 bar), a szállítási üzem közbeni súrolódás és ebből következő hőhatás szintén okozhat ellenőrizhetetlenné váló vegyi reakciót. [6] A külső fél behatására bekövetkező üzemzavarok alatt azokat a helyzeteket értjük, amelyek során a csővezetéket minden esetben kivülről sérülés éri és a palást külső burkolatának folytonossága megszakad. A palást sérülésének következtében a szállított közeg a szabadba kerül, amely beavatkozást igényel. A palást sérülés kialakulhat a biztonsági zóna határait figyelmen kívül hagyásból (idegen érdek) és mezőgazdasági műveleteket (tárcsázás, mélyszántás, stb.) végző személyek miatt, vagy csővezeték lopás céljából történő megfúrás következtében. [6] Az üzemzavarok utolsó csoportjának vizsgálata a természeti vagy egyéb katasztrófák miatt bekövetkező üzemzavarok tanulmányozása. A csővezetékek természeti katasztrófa miatti sérülése bekövetkezhet hidrológiai katasztrófák (árvíz, belvíz szélsőséges időjárási jelenségek heves esőzés), geológiai katasztrófák (földrengés, fölcsuszamlás) következtében, amelyek előre meg nem határozható eseményeknek minősülnek. Az egyéb, termék távvezetékeket érintő katasztrófák civilizációs eredetűek. A vezetékek közelében bekövetkező közlekedési és légi katasztrófák bekövetkezése csekély, de nem elhanyagolható, így a vizsgálat részét képzik. A terrorizmus, mint a modern kori új civilizációs fenyegetés egyre több kritikus infrastruktúrát és jövőbeni kritikus infrastruktúrává váló létesítményt veszélyeztető tevékenység, amely nagy veszélyt jelent az ilyen veszélyes anyag szállításával foglalkozó üzemekre is. A vezetékek, mint már említettük, 90%-ban lakosságtól távol helyezkednek el, MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 167

171 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. így ezeknek támadása könnyű, viszont az okozott kár kihatással van a gazdaságra, a lakosságra és a környezetre egyaránt. [6] Összefoglalva, az előbb említett lehetséges üzemzavarokat, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a havária eseménnyel együtt járhat az esetleges üzemszerű szállítási tevékenységtől való eltérés. Az ilyen jellegű eseteknél nagyon fontos a mihamarabbi beavatkozás: a veszélyes tulajdonságú anyag környezetbe való ellenőrizetlen kikerülésének, annak lehetőségeinek megszüntetése, a már bekövetkezett esemény okozta további károknak csökkentése, a lakosság érintettségének megakadályozása, valamint a környezetre gyakorolt hatás mérséklése. BEAVATAKOZÁS VESZÉLYES ANYAG JELENLÉTÉBEN Az írás további részében a havária esemény bekövetkezésekor tett intézkedéseket, beavatkozási taktikát és a mentesítéssel együtt járó munkafolyamatokat vizsgáltuk meg. A munkafolyamatokat több jogszabály, illetve jogszabályok alapján megalkotott intézkedések kísérik folyamatosan, a jelzés pillanatától egészen a kárhelyszín elhagyásáig. Az előbb említett szabályok betartása kötelező érvényű a beavatkozás teljes szakaszában. A betartandó szabályok minden esetben a beavatkozók biztonságát, munkakörülményeinek javítását segítik elő. Ezen alapvető szabályokat a 39/2011. BM Rendelet tartalmazza. [23] Az alapvető szabályokat a következők: A kiérkező rajok a helyszínt az elsődleges felderítés végrehajtásáig ne közelítsék meg 100 méteren belül; A veszélyeztetett terület megközelítésekor figyelembe kell venni az aktuális környezeti (domborzat, hidrológia környezet, stb.) és időjárási viszonyokat (szél iránya, esőzés, stb.); Az elsődleges jelzés alapján a helyzetnek megfelelő védőöltözet viselése (helyi szakember, bejelentést adó személy és adott létesítményt felügyelő egyén tájékoztatása alapján); A havária esemény helyszínének zárása, az ott tartózkodók mielőbbi eltávolítása, érintett lakosság biztonságos környezetbe való eljuttatása, beavatkozásban nem résztvevők bejutásának megakadályozása pl.: média; A terület felosztása zónákra, amely a beavatkozók biztonságát szolgálja, tehát a biztonságos-, átmeneti- és veszély zónájának azonosítása és kijelölése; Folyamatos kapcsolattartás a helyi szakemberrel, a kapott információk alapján megfelelő eszközök és berendezések (robbanás biztos) használata, fecskendők, különleges szerek elhelyezkedésének meghatározása; A tűzoltás-, vagy mentésvezetőnek intézkednie kell a kiszabadult anyag tulajdonságainak megfelelően a légköri, a földtani és hidrológiai környezetbe jutott koncentrációk mennyiségének méréséről; 168 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

172 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. A beavatkozás során az adott üzemhez tartozó és szükséges speciális ismeretek figyelembevétele a helyi szakember segítségével. A veszélyes anyagokkal, létesítményekkel, üzemekkel és tárolásra szolgáló raktárakkal kapcsolatos beavatkozások elsődleges feltétele, hogy a felkészülési időszakra vonatkozó tervezési és szervezési előírásokat az adott üzemeltető a jelentési kötelezettséggel egyetemben betartsa, így garantált a beavatkozás során a hatékony eszközök, és az ezek használatához szükséges taktika és az előbbiekben említettekhez szükséges erők is. A termék távvezetékeket a SEVESO III. Irányelv [8] és a 219/2011. (X. 20.) Korm. Rendelet [24] értelmében a küszöbérték alatti üzemekhez sorolják az adott feltételek mellett. A feltételek teljesüléséhez a hazai termék távvezetékek mindegyike rendelkezik súlyos káresemény elhárítási tervvel (továbbiakban: SKET) [25]és Havária utasítással annak érdekében, hogy üzemzavar esetén a leghatékonyabban lehessen beavatkozni. A hatékony beavatkozás során a tűzoltóság a rendszeresített, általános felépítésű szereinek felszerelésével avatkozik be, mely önmagában nem elegendő egy a termék távvezetékeken kialakuló komplex esemény elhárítására, ezért a csővezeték tulajdonosa a jogszabályi követelményeknek megfelelően létrehozta a kárelhárításhoz szükséges infrastruktúrát. A kialakított struktúra része a létesítményi tűzoltóság is. A hivatásos tűzoltó parancsnokságok (továbbiakban: HTP) állománya, mint elsődlegesen beavatkozó, meghatározó és fontos annak érdekében, hogy a létesítményi tűzoltóság kiérkezéséig a súlyos balesettel járó dominóhatást megszüntesse. A HTP-k állományának felkészítése a hatályos belső szabályozók szerint történik. A 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítás, a Tűzoltás-taktikai Szabályzat és a Műszaki Mentési Szabályzat kiadásáról szóló jogszabály, 1. Melléklete a Tűzoltás-taktikai Szabályzat XIII. Fejezete tartalmazza, amely a Tűzoltás veszélyes anyag jelenlétében részt, illetve az utasítás 2. Melléklete, a Műszaki Mentési Szabályzat V. fejezet, Beavatkozás veszélyes anyagok jelenlétében tartalmazza. [26] ESEMÉNY JELZÉSE HAVÁRIA EMSEMÉNYEKNÉL A TERMÉK TÁVVEZETÉKEK ESETÉBEN ÜZEMZAVAR ÉS HAVÁRIA ESEMÉNY JELZÉSE Előszóban szeretnénk azzal indítani a bekezdést, hogy az évi XXXI. törvény 5. szerint aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségnek). Minden olyan esemény, amely tűzre, égésre és/vagy tűzveszélyre utal, tűzjelzésnek minősül. [27] A Magyarország területén elhelyezkedő szénhidrogén termék távvezetékeknél, mint veszélyes üzemnél, az elsődleges szállítási műveleteket ellátó felügyeletet a MOL Nyrt. Logisztikai Divíziója (továbbiakban: MOL Nyrt. LD) látja el. A központi felügyeletet az Üzem Felügyeleti Rendszer (továbbiakban: ÜFR) végzi el, a szállítás megindításától a szállítási tevékenység egészén át, a közeg megérkezéséig figyelemmel tartja a vezetékek egész MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 169

173 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. szakaszát. Ezen tevékenységbe beletartozik maga a csővezeték, a szakaszoló- és alszakaszoló állomások és a vezetékeken elhelyezett technikai-, technológiai- és egyéb berendezések is. Tehát megállapíthatjuk, hogy a távvezetékeken keletkező üzemzavarokat GSM technológiai megfigyeléssel végzi, így bármilyen üzemzavar is lép fel, azonnal jelzés érkezik az ÜFR felé, ahol azonnal megkezdik a szükséges teendőket. [28] A szükséges teendőket a különböző üzemi dokumentációk és intézkedések határozzák meg. Mivel a 219/2011. (X. 20.) Korm. Rendelet [10] értelmében azonnali bejelentési kötelezettséggel rendelkezik a MOL, így a hivatásos katasztrófavédelemi szerv által működtetett Fő- és Műveletirányító Ügyelet (továbbiakban: FMIÜ) is értesülnek az üzemzavar tényéről. [29] A jelzés további helyekről is érkezhet (pl.: lakossági telefonhívás), bár le kell szögeznünk, hogy lakossági bejelentés már kizárólag akkor érkezhet, ha szállított veszélyes tulajdonságú anyag láthatóan a szabadba került, robbanás történt, vagy tűz alakult ki. Ennek oka, hogy a vezetékek elhelyezése föld alatt történik és a szakaszoló- és alszakaszoló állomások zárt, a lakosság számára megközelíthetetlen területen helyezkednek el. A MOL Nyrt. LD a lakosság által észlelt üzemzavarok bejelentésére, a szakaszoló állomásokon az elválasztó drótkerítéseken elhelyezett táblán, a veszélyekre felhívás mellett ingyenesen hívható zöld számot is megjelöl. A jelzés értékelése után mind az ÜFR, mind pedig a FMIÜ kiértékeli az üzemi tevékenységre kialakított üzemzavar elhárítási és havária tervet, és a SKET általi intézkedéseket. [30] Riasztásra kerülnek a területileg illetékes tűzoltóságok beavatkozó egységei, a MOL Nyrt. által üzemeltetett létesítményi tűzoltásért felelős egységei és az üzemzavarkor értesítendő személyek egyaránt. Az ÜFR által értékelt jelzésnek tartalmazni kell: Milyen technikai-, technológiai- és egyéb berendezések, csővezeték mely szakasza(i) károsodtak, rongálódtak, illetve semmisültek meg; Milyen veszélyhelyzet állt elő (pl.: szállított közeg elfolyása bekövetkezet-e, begyulladt-e az anyag, bekövetkezett-e robbanás, lehetséges-e robbanásveszély, mérgezésveszély, stb.) és azt milyen szállított közeg, vagy közegek okozzák; Az esemény közelében történt-e sérülés vagy haláleset; Hol történt a káresemény, milyen kiterjedésű, illetve mekkora területet érint, mit veszélyeztet; A veszélyeztetett környezetben milyen lakott terület (települések, lakóépületek), illetve milyen közösségi tartózkodásra alkalmas létesítmények találhatók (pl.: iskola, óvoda, kulturális intézmény, stb.), ott hány személy tartózkodik, és a kialakult helyzet okoz-e közvetlen vagy közvetett életveszélyt; Melyek az ott jelen lévő szállított veszélyes tulajdonságú anyagok tulajdonságaira vonatkozó adatok (ARH, FRH, levegővel való elegyedés, stb.); Az ÜFR által kapott jelzésből szerzett adattartalom bővítésére minden esetben törekedni kell és a már meglévő adathalmazt további információkkal kiegészíteni. Az adathalmaz bővítése mind a bejelentés, mind a bejelentő személy és technikai berendezések további jelzésével kell 170 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

174 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. elsődlegesen kiegészíteni, illetve majd a helyszínre kiérkezők, elsőként beavatkozók felderítése alapján. Tehát elmondhatjuk, hogy az első kapott információknak elegendőknek kell lenniük ahhoz, hogy az ÜFR és a FMIÜ további intézkedéseket foganasíthasson. Ezeket az intézkedéseket az alábbiak: [23] Riasztja a legközelebbi tűzoltóságok erőit és eszközeit; Riasztja a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálatot (továbbiakban: KMSZ)[31]; Helyszínre riasztja a megfelelő védelmi képesség eléréséhez szükséges vegyvédelmi konténert a benne málházott szükséges védőeszközökkel és felszerelésekkel; Riasztja a Katasztrófavédelmi Mobil Labort (továbbiakban: KML)[31];; A riasztásban szerzett információk alapján értesíti, és a helyszínre rendeli a társszerveket (Polgári Védelem, Mentők, Rendőrség, Vízügyi Hatóság, Bányahatóság, polgármester, katasztrófavédelmi megbízottat, stb.); Riasztja a létesítményi tűzoltóság egységeit, a kárfelszámoláshoz szükséges erővel, eszközzel és technológiával; Riasztják a termék távvezeték SKET-ben meghatározott értesítendő személyeit; Riasztják az érintett területi illetékességű katasztrófavédelmi igazgatóságot. Az ÜFR saját hatáskörében azonnal megkezdi a jelzést követően a szállítási tevékenység szüneteltetését. Az érintett szállítási tevékenységhez szükséges szivattyú motorokat leállítja, ezzel megakadályozva a termékáram mozgását. Továbbiakban kiszakaszolja/kizárja az adott szakaszt a szakaszoló állomásokra telepített tolózárakkal, így megakadályozva a sérült szakaszból további veszélyes anyag környezetbe jutását. A vezeték szakaszok leürítése a szakaszoló állomásokon történik, ahová az ÜFR a havária eseményekkor alkalmazott intézkedési rendszer felhasználásával a vezeték szakasz határaira (szakaszoló állomásokra) a leürítést végző állományt és technológiát riasztja. A VONULÁS A vonulás, a riasztott szerek, és azon szerekre aznap beosztott tűzoltók, a helyi szerv híradó ügyeletére érkező jelzés alapján történik. A jelzés több helyre is érkezhet, mert a veszélyes anyaggal való beavatkozáshoz szükséges technikai háttér nem minden tűzoltóságon áll rendelkezésre. [23] A KMSZ, a KML, vegyvédelmi konténer riasztása egy időben történik a FMIÜ-en keresztül. [31] Az ÜFR saját hatáskörében, a havária eseménykor érintett, és a létesítményi tűzoltóság egységeit azonnali vonulásra kötelezi szintén. A vonulás során a helyszínre érkezésig az adott szerek parancsnokai felkészítik a szerekre beosztott állományt a helyszínen várható, kialakult helyzetre, és elrendeli az ottani beavatkozáshoz nélkülözhetetlen személyi védelemhez szükséges, egyéni védőeszközök felvételét, alkalmazását. A vonulás során további információk gyűjtése lehetséges, szükséges. Az információ szerzés megvalósulhat (az FMIÜ és az ÜFR keresztül) úgy, hogy a bejelentő személy visszahívása MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 171

175 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. megtörténik, vagy a termék távvezetéken lévő technika és/vagy technológia berendezések által küldött információk alapján. Tehát, fontos minden esetben az állomány felkészítése az alábbiakra: Várható kialakult, és lehetségesen kialakuló helyzetekre; A helyszínen várható veszélyes szállított anyag/anyagok tulajdonságaira; A távvezeték, és távvezeték szakasz pontos helyének meghatározásáról és a legrövidebb útvonal kiválasztásáról; A veszélyes anyag károsító tulajdonságairól; A lehetséges károsító hatások elleni védekezésről, egyéni védőeszközök használatáról; Az elsődleges beavatkozás módjairól (vízzel vagy habbal oltás); A kialakult tűz oltásáról, a lehetséges robbanásveszély megakadályozásáról; A további várható feladatokról való tájékoztatás (kimenekítés, kitelepítés, elzárkóztatása, terület zárása, stb.); A helyszínen lévő emberek életmentése; A helyszínre érkező egységek kommunikációjának lehetőségeiről (tűzoltóság, helyi szakember, létesítményi tűzoltóság, stb. között). A FELDERÍTÉS A helyszínre érkezéskor kezdődik meg a tényleges felderítés, amely a káresemény befejezéséig tart. [23] A helyszín megközelítése az elsődleges felderítéskor az időjárási feltételek figyelembe vételével történik. A helyszínre érkezés szél irányából kell, hogy történjen, a várható helyszíntől legalább száz méteres távolságból, ennek célja a beavatkozó állomány biztonságának garantálása. A beavatkozás teljes mértékben akkor kezdhető meg, ha a felderítés e korai szakasza a meglévő információkkal együtt végrehajtásra került. Az információ hiánya lehetetlenné teheti a hatékony és biztonságos munkavégzést. A felderítés során a már meglévő információkat a tényleges káresemény helyszínén tapasztalt tényekkel kell kiegészíteni. A káresemény és az idő faktor előre haladásával további információk lell, hogy eljussanak a tűzoltás/mentés vezetőhöz, ami ahhoz szükséges, hogy a megfelelő intézkedéseket végre lehessen hajtani. Kijelenthető, hogy a felderítés, mint a káresemény felszámolásának egyik legjelentősebb mozzanata, összetett és nehézkes feladat a termék távvezetékeknél lévő havária eseményeknél, mivel késlekedés és tévedés is okozhat olyan jelentős károkat, robbanásveszélyt, tüzet, tűz továbbterjedését, amely további veszélyhelyzeteket okozhat emberi életekben, anyagi javakban és a termék távvezeték káreseménnyel még nem érintett szakaszaiban. A termék távvezetékeken keletkező káreseményeknek egyik legfontosabb mozzanata a felderítés, melynek több követelménynek kell megfelelnie. A követelmények tisztázása nem csak a termék távvezetékeknél fontos, hanem maguknál a veszélyes anyagokkal kapcsolatos beavatkozásoknál. A helyes döntések előkészítéséhez megfelelő támogatást kell nyújtania a káresemény során minden beavatkozónak, mivel a több szem többet lát -elv itt is fundamentumnak tekinthető. [32] 172 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

176 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. Az előbb említett követelmények a következők: Időszerűség: az információk megszerzése több helyről lehetséges (helyi szakember, beavatkozói állomány, stb.), de ki kell jelentenünk, hogy minden esetben ennek feldolgozása és folytonossága a legfontosabb eredmény. Minden beérkező információt rendszerezés útján az adott feladat végrehajtásához aktualizálni kell, így naprakésszé tehetünk minden munkafolyamatot, és elkerülhetjük a felesleges károkozást, és késedelmet. Folytonosság: a fejezet részeként említést tettünk arról, hogy a vonulás megkezdésétől egészen a káresemény felszámolásának utolsó mozzanatáig tart a felderítés folyamata. Így a kialakult helyzetre jellemző információk a vezetők/döntéshozók birtokába kerülve meghatározzák a következő végrehajtandó feladatokat. Célirányosság: a felesleges és nem releváns információk feldolgozása minden esetben indokolatlanul nagy időbeni késedelemhez vezet, amellyel veszélyeztethető a beavatkozás célirányos feladatainak végrehajtása. A késedelmes és felesleges adatfeldolgozás veszélyezteti a gyors műveleteket. Aktualitás: az információk beszerzése során törekedni kell, hogy aktuális adatok kerüljenek feldolgozásra. Az aktualitás abban nyilvánul meg a termék távvezetékek esetében, hogy pl. az érintett vezetékben lévő közeg szállítási és anyag tulajdonságait vesszük figyelembe vagy, hogy mennyi a vezeték szakaszban lévő anyag mennyisége a káresemény pillanatában. Rugalmasság: a felderítés és beavatkozás egész folyamata során az állomány az idő többségében a kapott feladat végrehajtását önállóan, felügyelet nélkül végzi. Ennek okán bizonyos esetekben hatalmas szükségük van intuitív képességükre, tanult és begyakorolt mozzanatokra, hogy önálló döntésekettudjanak hozni, és azokat végre tudják hajtani, ha a káresemény alakulása indokolttá teszi. Itt kell megemlítenünk, hogy mennyire fontos a kiképzés és gyakorlatok magas fokú szakszerű végrehajtása. A mindenkori tett és végrehajtott intézkedésekről tájékoztatni kell a kárhely parancsnokát. Hitelesség: a kapott adatok hitelessége mérvadó, abból a szempontból, hogy a káresemény felszámolása gyors és hatékony legyen (pl.: tűz továbbterjedése, robbanásveszély, stb.), valamint hogy az állomány minden téren optimális munkavégzéshez való helyzetét megteremthessük. A hiteles információk megszerzésének alapfeltétele a megfelelő információ a megfelelő emberektől, az ezekhez szükséges technikai és használati eszközök felhasználásával, a megfelelő időben való feldolgozással egyetemben. Kijelenthetjük, hogy az előbbiekben felsorolt követelmény rendszer minden szempontból fontos a szénhidrogén termék távvezetékeknél történő beavatkozás során. A szabadba jutott szállított közeg több olyan veszélyt rejt, melynek felderítése megalapozhatja a kárfelszámolást. Az információk feltérképezése, időszerűsége, feldolgozása minden szempontból garantálja a gyors és hatékony döntéshozatalt, amellyel megakadályozható a már kialakult helyzet további romlása és újabb veszélyeztető tényezők kifejlődése. [23] MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 173

177 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. A felderítés során több módszert is alkalmazhatunk, a felsorolást a legegyszerűbbtől indulva tesszük meg. Az elsődleges és elemi mód a megfigyelés, melynek során a látott tényekre alapozunk, de ennek korlátai vannak. A korlátai (térbeli-időbeli), azok hogy a megfigyelő csak a tartózkodási helyéről tud információkat gyűjteni az adott pillanatban. Ennek következő, magasabb szintje, hogy nem egy egyén végzi a felderítést, hanem rajok és csoportok. A felderítő rajok (létszámuk 2 és 5 fő lehet), vagy felderítő csoportok végzik (létszámuk maximum 15 fő, tehát 3-4 raj lehet) személyi feltételektől függően. A rajok és csoportok esetében a feladatok külön-külön meghatározhatóak, így pl.: megállapítható a szabadba került szállított közeg nagysága és elfolyásának iránya, a levegőben lévő koncentráció mérése, az érintett környezet károsodásának nagysága, tűz terjedésének iránya, érintett lakosság polgári védelmi intézkedésében való részvételének mértéke, stb. Rajok és csoportok esetén fontos, hogy a kárterületet felosszuk, így hatékonyabb visszajelzéseket kapunk. A távvezetékek esetében fontos megemlítenünk, hogy a területi megfigyelést alkalmazhatjuk levegőből is, mely teljes képet adhat. A légi felderítés során nagyobb vezeték szakaszt lehet leképezni, amely leképezés során alkalmazhatunk fényképes felvételeket vagy rövid mozgóképeket egyaránt. Ezek informatikai továbbítása után pillanatnyi képet kaphatunk, de ha lehetséges, akkor valós idejű (real time) közvetítés is célszerű. Az előbbiekben említett általános felderítés nélkülözhetetlen kiegészítése a szakfelderítés végzése termék távvezetékeknél. A szakfelderítés speciális, az adott területek vizsgálatából áll, és kiegészíti az általános információkat. A szakfelderítést olyan szakemberek végzik, akik megfelelő képzettséggel és ismerettel, technikai és technológiai berendezésekkel, eszközrendszerekkel, ezek együttes használatával képesek olyan egyedi jellemzők megállapításra, melyekre az általános felderítés nem. Ilyen szakfelderítési tevékenységek a következők: Veszélyes anyagok koncentrációjának kimutatása (pl.: ARH és FRH, stb.); Veszélyes anyagok levegőben történő terjedésének modellezése (pl.: lakossági veszélyeztetettség); Meteorológiai felderítés (az időjárási mutatók meghatározása szél, csapadék, stb.); Tűzeset felderítése (a tűz helyének, méretének és terjedésének lehetséges meghatározása); Műszaki felderítés (a termék távvezetéknek műszaki paramétereinek megállapítása, épített környezetének feltárása csővezeték, szakaszolóállomás, technológiai berendezések, stb.); Érintett környezetben keletkezett károk felmérése (legtöbb esetben társ szervek közreműködésével hajtható végre talaj, hidrológiai stb. szennyeződése); Egészségügyi felderítés (pl.: a tűzoltásban, kárelhárításban résztvevők egészségügyi helyzetének alakulása, az idő-arány figyelembevételével a szállított közeg tulajdonságait szem lőtt tartva a megfelelő egészségvédelmi intézkedések megtétele, lakossági érintettség felmérése). 174 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

178 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. KÖVETKEZTETÉSEK A két részből álló cikksorozatban a Magyarországon található termék távvezetékeken szállított szénhidrogén származékok üzemzavarainak kapcsán, a környezetbe kerülő anyagokkal kapcsolatos tűzeseteket és a hozzájuk kapcsolódó tűzoltási folyamatokat, robbanás-veszély elhárítását és az ezzel kapcsolatos munkamenetet szeretnénk bemutatni. Ennek kapcsán fontos, hogy tudjuk a vezetékek nyomvonala merre található, és hogy milyen veszélyes tulajdonságú anyagokat szállítanak. A vezetékek a küszöb érték alatti üzemek közé tartoznak a nemzetközi jogi szabályok és irányelvek meghatározása alapján. Az elkészült és kidolgozott szabályozás minden esetben a biztonságos szállítási tevékenységet hivatott hangsúlyozni és szabályozni. A két cikkből álló sorozat első részében bemutattuk a vezetékek nyomvonalát, és az ott szállított termékek veszélyes tulajdonságait. Ennek ismerete fontos, mert így beavatkozás kapcsán meghatározhatóvá válik az üzemzavarhoz szükséges erőket, eszközöket és különleges beavatkozási módokat. Az írás további részében az üzemzavarok lehetséges okain túl, és az ezekhez szorosan kapcsolódó környezetbe kerülő veszélyes tulajdonságú anyag tűzesetének kapcsán folytatódik a vizsgálódás. A kutatás első részpontja az üzemzavar jelzésének fogadása, értékelése és az elsődlegesen végrehajtott intézkedések folyamatának bemutatása. Itt szoros együttműködés kell, hogy végbe menjen az üzemeltető által működtetett ÜFR és a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél található FMIÜ között. A két ügyeleti egység minden esetben a megfelelő riasztási fokozat meghatározása mellett vonulási jelzést ad az adott területen található tűzoltási feladatért felelős egységeknek a MOL Nyrt. működtetésében lévő létesítményi tűzoltóság egységeinek, a FER tűzoltóságnak. A vonulás során végrehajtott intézkedések szintén fontos kritériumok a tűzoltási tevékenységek sorozatában, mivel a beavatkozó egységek számára ekkor kerülnek meghatározásra a kiérkezéskor elsődlegesen végrehajtandó feladatok. A helyszínre érkezés visszajelzése után megkezdődhet a tényleges beavatkozás első feladatának számító felderítés, mely végig kíséri és meghatározza a beavatkozás munkafolyamatait. A cikk második részében részletes foglalkozunk a termék távvezetékekkel kapcsolatos tűzesetek tűzoltási folyamatával és e folyamatokhoz kapcsolódó résztevékenységeken túl az életmentés, a tényleges tűzoltási feladattal, illetve a tűzoltási tevékenység utáni helyreállítási, mentesítési és mentés teendőkkel. A cikk lezárása a hatékony tűzoltási folyamat fejlesztésére tett javaslatokat fogja taglalni annak érdekében, hogy egy esetlegesen bekövetkező tűz- és robbanás veszélyes feladat kapcsán hogyan lehetne még nagyobb hatékonyságot elérni. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 175

179 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] KÁTAI-URBÁN L., VASS Gy.: Kézikönyv a veszélyes üzemek biztonságszervezésével kapcsolatos alapfeladatok teljesítéséhez. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, (ISBN ) [2] BOGNÁR B., KÁTAI-URBÁN L., KOSSA Gy., KOZMA S., SZAKÁL B., VASS Gy.: KÁTAI-URRBÁN L. (szerk.) Iparbiztonság I.: Kézikönyv az iparbiztonsági üzemeltetői és hatósági feladatok ellátásához. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, p. (ISBN: ) [3] KÁTAI-URRBÁN L.: Az ipari balesetek országhatáron túli hatásai elleni védekezés alkalmazási feltételeinek értékelése és fejlesztése. Doktori disszertáció, ZMNE ence=1&isallowed=y (A letöltés ideje: ) [4] KÁTAI-URBÁN L., VASS Gy.: Kátai-Urbán Lajos (szerk.). Kézikönyv: Veszélyes üzemek, tevékenységek és technológiák az iparban. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, p. (ISBN ) [5] 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről. (A letöltés ideje: ) [6] SZAKÁL B., CIMER Zs., KÁTAI-URBÁN L., VASS Gy.: Iparbiztonság II.: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményei és kockázatai : egyetemi tankönyv Budapest: TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., (ISBN: ) [7] HOFFMANN I.: A védelmi tervezés és a kockázatcsökkentés jelentőségének kutatása a súlyos ipari balesetek elleni védekezésben. Doktori disszertáció. ZMNE KMDI ence=1&isallowed=y (A letöltés ideje: ) [8] SEVESO III. irányelv. 2012/18/EU Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelve július 4. (A letöltés ideje: ) [9] évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. letöltés ideje: ) [10] 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéséről. (A letöltés ideje: ) [11] VASS Gy., KÁTAI-URBÁN L.: Küszöbérték alatti üzemek felügyeletének műszaki előírásai letöltés ideje: ) [12] Súlyos Káresemény Elhárítási Terv Dunántúli Terméktávvezeték. Forrás Mol Nyrt. Logisztikai Divízió 176 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

180 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. [13] Súlyos Káresemény Elhárítási Terv Pest Megyei Terméktávvezeték. Forrás Mol Nyrt. Logisztikai Divízió [14] Súlyos Káresemény Elhárítási Terv Százhalombatta Szajol Terméktávvezeték. Forrás Mol Nyrt. Logisztikai Divízió [15] Súlyos Káresemény Elhárítási Terv Tiszaújvárosi Üzem Terméktávvezeték és Keleti Terméktávvezeték. Forrás Mol Nyrt. Logisztikai Divízió [16] Súlyos Káresemény Elhárítási Terv Benzol - Toluol Terméktávvezeték. Forrás Mol Nyrt. Logisztikai Divízió [17] Kőolaj Nyersolaj adatlap (A letöltés ideje: ) [18] Motorbenzin Benzin adatalapja (A letöltés ideje: ) [19] Gázolaj Dízelolaj adatlapja letöltés ideje: ) [20] Benzol adatlapja (A letöltés ideje: ) [21] Toluol adatlapja (A letöltés ideje: ) 22] SZAKÁL B., CIMER Zs., KÁTAI-URBÁN L., SÁROSI Gy., VASS Gy.: Iparbiztonság I.: Veszélyes anyagok és súlyos baleseteik az iparban és a szállításban Budapest: Korytrade, p. (ISBN: ) [23] 39/2011. (XI. 15.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairólhttps://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a bm(a letöltés ideje: ) [24] 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéséről. (A letöltés ideje: ) [25] MESICS Z.: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésének és kezelésének hatékonyabbá tétele a biztonsági irányítási rendszerrel szemben támasztott követelményrendszer továbbfejlesztése által MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY XXVII. (2): pp (2017) letöltés ideje: ) [26] 6/2016. (VI. 24.) BM OKF utasítás a Tűzoltás-taktikai Szabályzat és a Műszaki Mentési Szabályzat kiadásárólhttps://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a16u0006.okf&timeshift= fffffff4&txtreferer= txt(a letöltés ideje: ) [27] évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságrólhttps://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid= tv(a letöltés ideje: ) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 177

181 JERUSKA JÓZSEF - BÉRCZI LÁSZLÓ: Veszélyhelyzet kezelés a szénhidrogén termék távvezeték sérülésével kapcsolatos eseményeknél I. [28] Mol Nyrt Logisztikai Divízió: Üzem Felügyeleti Rendszer MOL Nyrt [29] HESZ J.: A műveletirányítás tapasztalataiin: Restás Ágoston, Urbán Anett (szerk.)tűzoltó Szakmai Napok p. Konferencia helye, ideje: Szentendre, Magyarország, Budapest: BM OKF, pp (ISBN: ) resz.original.pdf(a letöltés ideje: ) [30] 26/2015. számúbm Országos Katasztrófavédelmi Főig. Int.: A Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat, a Katasztrófavédelmi Mobil Labor, valamint a Katasztrófavédelmi Sugárfelderítő Egységtevékenységének szabályozásáról. [31] CIMER Zs.: A veszélyes anyagokat gyártó, felhasználó, tároló küszöbérték alatti üzemek tevékenységéből származó veszélyeztetettség meghatározásának metodikája, a kockázatcsökkentő intézkedések számszerűsítése Doktori (PhD) értekezés, NKE-KMDI %C3%A9s?sequence=1&isAllowed=y(A letöltés ideje: ) [32] RESTÁS A., PÁNTYA P., HORVÁTH L., RÁCZ S., HESZ J.: A tűzvédelem komplexitása a korszerű megelőzéstől a hatékony beavatkozásig In: Restás Ágoston, Urbán Anett (szerk.) Katasztrófavédelem p. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) Budapest: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, pp (ISBN: ) 178 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

182 Kós György 1, Pántya Péter 2 XXVIII. évfolyam, szám A HI-LIFT JACK FIRST RESPONDER ALKALMAZÁSA (APPLICATION OF THE HI-LIFT JACK FIRST RESPONDER) A műszaki mentő tevékenység már a kezdetektől fogva szorosan összefonódott a tűzoltói munkával. A technika fejlődése egyre gyorsabb közlekedést tett lehetővé. A felgyorsult közlekedés egyre súlyosabb baleseteket eredményezett. A gyártók igyekeztek kielégíteni az egyre nagyobb kihívásokkal szembenéző tűzoltóságok igényeit. Ma a műszaki mentő eszközök legmeghatározóbb részét a különböző csörlők, emelő berendezések, feszítő és vágó eszközök jelentik. Ezek a szakfelszerelések megtalálhatók az ország minden tűzoltó-gépjárműfecskendőjén, műszaki mentőjén. Működésük, működtetésük minden tűzoltó számára ismert. Érdekes és hasznos alternatívát jelenthet azonban egy olyan eszköz, mely korlátozottan ugyan, de egyszerre alkalmazható csörlőzésre, emelésre és feszítésre is. Mechanikus felépítésénél és kompakt kialakítása révén alkalmas lehet olyan felhasználási területekre is ahol a hagyományos műszaki mentő eszközök nem vagy csak nehézkesen alkalmazhatók. Kulcsszavak: tűzoltók, műszaki mentés, műszaki mentő eszközök, emelő, csörlő, feszítő-vágó Since the beginning the extrication activities have been closely interwoven with the firefighers job. The development of the technology allowed faster traffic. Accelerated traffic resulted in more and more serious accidents. Manufacturers sought to meet the needs of the increasingly challenging fire brigades. Today, the most important part of extrication equipment are the various winches, lifting tools, spreading and cutting tools. These accessories are available on all fire engines and rescue vehicles in the country. Their functions and operations are well known to all firefighters. One tool may be an interesting and useful alternative what limited, but suitable- can be used at same time for winching, lifting and stretching. Because of the mechanical and compact design this tool is applicable in areas where the conventional rescue tools are not or it can only be difficult to apply. Keywords: firefighting, extrication, extrication rescue tools, lifter, winch, spreader-cutter BEVEZETÉS A különböző káresetek során történő műszaki mentések igen eszközigényes tevékenységek. A nemzetközi szinten számos megoldást találhatunk az egyes beavatkozások segítésére, az egyes tűzoltó, katasztrófavédelmi szervezetek támogatására. [1] Jelen cikkben egy többcélú, de elsősorban műszaki mentési feladatokra fejlesztett és jelenleg is beszerezhető termék magyarországi használatára és használhatóságának vizsgálatára kerül sor. Az eszközt gyártó vállalatot (Bloomfield Manufacturing Company) 1895-ben alapították Indiana államban (Amerikai Egyesült Államok). Anyavállalatként hozzájuk tartozik a hidraulikus ajtó és kapu működtető rendszereket gyártó Kant-Slam Company és a mechanikus emelőket gyártó Hi-Lift 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katonai Műszaki Doktori Iskola, doktorandusz, kos.gyorgy86@gmail.com, ORCID ID: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katasztrófavédelmi Intézet, egyetemi adjunktus, pantya.peter@uninke.hu, ORCID ID:

183 KÓS GYÖRGY, PÁNTYA PÉTER: Hi-Lift Jack First Responder alkalmazása Jack Company. A több, mint 100 éves vállalatot Philip John Harrah alapította, mely ma is a Harrah család tulajdonában van. A gyár első terméke egy kombinált satus fúróeszköz volt. Egy másik korai termék volt a Kalamity Kar Kit. Ez egy autós készlet volt, mely az adott kor autós túráihoz szükséges eszközökből állt. A cég termékeire a kezdetektől jellemző volt a funkcionalitás és a felhasználói igények kielégítése. Fejlesztettek és gyártottak összecsukható teáskocsit, 7 funkciós kalapács-balta-kábelvágó-fogó multiszerszámot is ben a jelent meg kínálatukban a mai emelőik őse az Automata kombinált szerszám. Az eszköz Ezermester vagy Sheepherder emelőként vált ismerté, majd hamarosan a Hi-Lift Jack nevet kapta. Mára a Hi-Lift márkanév egy egész termékcsaládot foglal magában, melyek közé tartoznak a különböző multifunkciós szerszámok, rögzítők, terepjáró felszerelések, garázs és kapunyitók stb. Legkeresetteb és legnépszerűbb termékük azonban a Hi-Lift Jack emelők. HI-LIFT JACK FIRST RESPONDER MENTŐ EMELŐ A motorizáció fejlődésével, az egyre gyakoribbá váló és egyre súlyosabb közlekedési balesetekkel a tűzoltóságok igyekeztek lépést tartani. [2] A hidraulikus mentőeszközök megjelenése előtt a különböző feszítővasak, pajszerok mellet kizárólag a mechanikus emelők, hévérek jelentették alternatívát a műszaki mentő eszközök terén. A Hi-Lift Jack civil termékei így a kezdetektől jelen voltak a balesetek helyszínein. A vállalat kínálatában ben jelent meg a kor kihívásainak megfelelő, kifejezetten a tűzoltóságok és más vészhelyzeti szervezetek számára gyártott Hi-Lift Jack First Responder (Hi-Lift elsődleges beavatkozó) elnevezésű mentő emelő. Fő kialakítását tekintve nem sokban különbözik a civil piacra szánt változattól. A munkavégző rész is tulajdonképpen 100 éve változatlan. A különbséget elsősorban a kárhely speciális körülményeire igazított elemek jelentik. A gyártó elsősorban a következő felhasználási területekre ajánlja a First Respondert: műszaki mentés (közúti baleseteknél), erőszakos behatolás (életmentés, tűz megközelítése), RIT/RIC (rapid intervention team-crew, gyors mentési csoport) tevékenység, városi kutató-mentés, stabilizálás, megtámasztás. [3] Az emelő kialakítása során acélt, öntött vasat és nagy szilárdságú alumíniumot használtak. Műanyagot kizárólag két önzáró anya betétjében lehet felfedezni! Ez az anyagválasztás elképesztő masszivitást eredményez. Három méretben gyártják. 36 (914,4 mm), 48 (1219,2 mm), 60 (1524 mm). 180 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

184 KÓS GYÖRGY, PÁNTYA PÉTER: Hi-Lift Jack First Responder alkalmazása 1. ábra, A Hi-Lift First Responder felépítése, Forrás, szerkesztés: Kós György Levehető toldat csörlőzéshez, láncakasztó nyílással a) Nagyszilárdságú léptetősín b) Emelő kar c) Levehető, felület növelő talp rögzítési pontokkal d) Foszforeszkáló láthatósági matricák Az eszköz egy magyarországi alkalmazására jó lehetőség az önkéntes tűzoltó egyesületek, ahol az egyszerű kis karbantartási igényű mentőeszközök költséghatékonyan tudják segíteni a beavatkozó képesség fenntartását. Jó példa erre a Fábiánsebestyéni Önkéntes Tűzoltó Egyesület (Fábián ÖTE) általi készenlétbe helyezés (2. ábra). 2. ábra Egy Hi-Lift FR-485 a Fábián ÖTE/Málhás-on elhelyezve, Forrás: Kós György Mivel a mentőeszközből több kivitel is elérhető, érdemes ismertetni az egyes típusok adatait. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 181

185 KÓS GYÖRGY, PÁNTYA PÉTER: Hi-Lift Jack First Responder alkalmazása Műszaki adatok Típus FR-365 FR-485 FR-605 Méret cm cm cm Min. emelési magasság 6,75 17,14 cm 6,72 17,14 cm 6,75 17,14 cm Max. emelési magasság 27 68,58 cm 38,63 98,12 cm 49,75 126,37 cm Teljes hossz ,14 cm 50,75 128,91 cm 61,75 156,85 cm Szélesség 5 12,7 cm 5 12,7 cm 5 12,7 cm Mélység 9,63 24,46 cm 9,63 24,46 cm 9,63 25,46 cm Névleges terhelés 4660 lbs 2113 kg 4660 lbs 2113 kg 4660 lbs 2113 kg Névleges terhelés 12 felett lbs 1206 kg Tesztelt terhelés 7000 lbs 3175 kg 7000 lbs 3175 kg 7000 lbs 3175 kg Tesztelt terhelés 12 felett lbs 1814 kg Csörlőzési kapacitás 7000 lbs 3175 kg 7000 lbs 3175 kg 7000 lbs 3175 kg Szorító kapacitás 7000 lbs 3175 kg 7000 lbs 3175 kg 7000 lbs 3175 kg Súly 27 lbs 12,25 kg 30,2 lbs 13,70 kg 33,3 lbs 15,10 kg 1.számú táblázat. A Hi-Lift First Responder egyes kiviteleinek adatai, Forrás: Kós György és a gyártó tájékoztatója 3. ábra Hi-Lift Jack Responder robbantott ábrája, Forrás: a gyártó ismertetője 182 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

186 KÓS GYÖRGY, PÁNTYA PÉTER: Hi-Lift Jack First Responder alkalmazása Az egyes alkatrészelemek ismertetése: [4] 1) Levehető toldat csörlőzéshez, láncakasztó nyílással 2) Toldat rögzítő csavar 3) Léptető sín 4) Irányváltó kar 5) Emelőkar rögzítő klipsz 6) Irányváltó kar rögzítő csavar 7) Sasszeg 8) Emelőkar foglalat 9) Hajtókar stift 10) Hajtókar 11) Rögzítő csavar 12) Emelő pofa 13) Irányváltó rugó 14) Irányváltó bütykös léc 15) Stift 16) Léptető tengely 17) Léptető tengely rugó 18) Emelő pofa alsó része 19) Rögzítő csavar 20) Talp tuskó rögzítő csavar 21) Talp tuskó 22) Rögzítő stift 23) Felület növelő talp 24) Emelőkar Működtetése Az emelőpofa oldalán található a piros irányváltó kar. Az irányváltó kar két állással rendelkezik. Felső állásban emel illetve - amennyiben nincs terhelés rajta- racsnizik felfelé. Ez a racsnizás gyors méretre állítást tesz lehetővé. Alsó állásban süllyeszt illetve ha az emelőkar felcsukott helyzetben van akkor mindkét léptető tengely kihúzott állapotban van így szabadon fut a léptető sínen. A munkavédelmi szempontok a következőek: 1. Az eszköz rendeltetése: tűzoltói beavatkozásokra szánt speciális műszaki mentő eszköz. Elsősorban emelésre, feszítésre és csörlőzésre tervezték. Mivel nagy erő kifejtésére és nagy súlyok mozgatására tervezték ezért fokozott veszélyforrásnak minősül. 2. Személyi feltételek: A jármű kezelését olyan 18. életévét betöltött, legalább 40 órás tűzoltó alaptanfolyammal rendelkező, orvosi megállapítás szerint arra fizikailag is alkalmas személy végezheti, aki az eszköz kezelésével kapcsolatos munkavédelmi és biztonságtechnikai ismereteket elsajátította, valamint a műszaki mentési ismeretek terén jártasságot szerzett, és az időszakosan megtartott szervezett gyakorlatokon részt vesz. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 183

187 KÓS GYÖRGY, PÁNTYA PÉTER: Hi-Lift Jack First Responder alkalmazása 3. Veszélyforrások: Legjelentősebb veszélyforrás a nagy súlyok leengedése során jelentkezik. Az leengedés/süllyesztés során, ha a beavatkozó személy keze lecsúszik az emelőkarról, akkor az emelő nagy erőáttételi kialakítása révén elszabadulhat és az emelőkar fel-le mozgása során súlyosan megütheti a kezelőt, valamit az emelt teher is kontrollálatlanul süllyedésbe kezdhet. Számolni kell még a mozgó alkatrészekből származó becsípődés veszélyével is. 4. A szükséges védőeszközök: Tűzoltó védőcsizma, védőbakancs Tűzoltó bevetési ruházat Védősisak Védőszemüveg, sisakrostély Műszaki mentő kesztyű Az alkalmazás során a személyzet köteles a védőfelszereléseket rendeltetés-szerűen alkalmazni. Amennyiben az eszköz működtetéséhez minden szükséges feltétel biztosított, kizáró ok és veszélyhelyzet nem áll fent, a személyi feltételek biztosítottak, úgy az emelővel be lehet avatkozni. [5] HI-LIFT JACK RESPONDER TAKTIKAI, GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Nincs két egyforma káreset, azonban természetesen a gyártók és a szakutasítások meghatároznak irányvonalakat a biztonságos és hatékony alkalmazást illetően. A műszaki mentő eszközöket a beavatkozás során azonban mindig az adott feladathoz igazodva kell alkalmazni. Ahogyan Honyacsek Júlia és Antal Őrs is megfogalmazza egy angol nyelvű írásban Overall, therefore results are intended to measure the extent and the impacts of the disaster, and the government can make a decision about the necessary level and requirements of response and about the needs of international assistance, as humanitarian intervention with urban search and rescue teams (USAR teams) or humanitarian aid., azaz ahogyan az eszközöket, úgy a káresetre riasztásra kerülő erőket is a szükséges helyzet szerint célszerű alkalmazni, ami ismét visszafordítja a kérdést az általuk elérhető technikai eszközökre. [6] Emelés Jármű megemelése Szükséges eszközök: Rögzítő ék Hi-Lift Jack First Responder A jármű elmozdulás elleni rögzítése után az emelőt az alváz alá helyezve felemeljük a járművet. Amennyiben szükséges az emelő talpa alá felületnövelő gerendákat kell elhelyezni. Csörlőzés A Hi-Lift Jack Responder az olajemelőktől eltérően térbeli elhelyezkedésétől függetlenül képes emelőerőt kifejteni ezért lehetőség van csörlőként használni. Szükséges eszközök: 184 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

188 KÓS GYÖRGY, PÁNTYA PÉTER: Hi-Lift Jack First Responder alkalmazása Lánc Heveder vagy vontató kötél Hi-Lift Jack First Responder A láncot az elmozdítani kívánt járműhöz/tárgyhoz rögzítjük. A lánc végét az emelő végén lévő piros csörlőző toldat láncakasztó nyílásába akasztjuk. A hevedert/vontatókötelet egy fix ponthoz (pl. fa, tűzoltó gépjárműfecskendő, stb.) rögzítjük. A heveder/vontatókötél másik végét bekötjük az emelőpofába. Bekötés előtt célszerű az emelőpofát az alsó helyzetbe mozgatni, hiszen így nagyobb lesz a csörlőzési út. Feszítés Hátsó ablak feszítése A hátsó ablak feszítésére abban az esetben lehet szükség, ha a sérültet kizárólag hátrafelé tudjuk biztonságosan kiemelni. Szükséges eszközök: Rögzítő ék Hi-Lift Jack First Responder A jármű elmozdulás elleni rögzítése után eltávolítjuk a hátsó ablakot. A hátsó üléssorra és a csomagtartóra áthidalva a kalaptartót- felületnövelő gerendát helyezünk. Az emelőt a gerenda és a hátsó ablak felső széle közé helyezzük. Ülés hátrafeszítése Szükséges eszközök: Rögzítő ék Hi-Lift Jack First Responder A jármű elmozdulás elleni rögzítése után eltávolítjuk az ülés melletti ablakot. Az emelőt a háttámla felső része és a jármű tetejének széléhez helyezzük. Ajtó kifeszítése Szükséges eszközök: Rögzítő ék Tömlőkötél Heveder, gurtni Hi-Lift Jack First Responder A jármű elmozdulás elleni rögzítése után eltávolítjuk az ülés melletti és a hátsó ablakot. Az emelőt behelyezzük a feszítendő ajtó ablakába úgy, hogy az emelő talpa legyen felül. A tömlőkötelet a jármű hossztengelyére merőlegesen átvezetjük a tető és beakasztjuk az emelő talpába és ellen tartjuk. Erre azért van szükség, hogy megelőzzük az emelő bezuhanását, ha az ajtót kifeszítettük. A gurtnival összehurkoljuk a C-oszlopot és az ajtó ablakkeretét, hogy meggátoljuk az ajtó kontrollálatlan kicsapódását a feszítés során. Kormányoszlop feszítése Szükséges eszközök: MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 185

189 KÓS GYÖRGY, PÁNTYA PÉTER: Hi-Lift Jack First Responder alkalmazása Rögzítő ék Felületnövelő gerenda Feszítő lánc Hi-Lift Jack First Responder A jármű elmozdulás elleni rögzítése után eltávolítjuk a szélvédőt. A motorháztető és a műszerfal találkozásához felhelyezzük a felületnövelő gerendát. Az emelőt betesszük a gerenda és a jármű teteje közé. A láncot - az emelő pofán átvezetve - rögzítjük az alvázhoz és a kormányoszlophoz. Pedálok kifeszítése Szükséges eszközök: Rögzítő ék Heveder, gurtni Hi-Lift Jack First Responder Az emelőt a jármű küszöbéhez illesztjük a talajjal párhuzamosan. A hevedert/gurtnit ráhurkoljuk a pedál(ok)ra és rögzítjük az emelő pofához. Műszerfal felfeszítése Szükséges eszközök: Rögzítő ék Vágóeszköz (kardfűrész, gyorsvágó) Hi-Lift Jack First Responder A jármű elmozdulás elleni rögzítése után eltávolítjuk a szélvédőt és az első ajtókat. Átvágjuk az A-oszlopot az alsó harmadánál, valamint a küszöböt a műszerfal alatt. Az emelőt behelyezzük úgy, hogy a talpa a B-oszlop és a küszöb találkozásába, az emelőpofa pedig az A-oszlop tövébe essen. ÖSSZEFOGLALÁS Az előzetes ismertetők, személyes próbák és a Fábián ÖTE általi gyakorlati alkalmazása alapján a Hi-Lift Jack First Responder jól kiegészítheti a tűzoltóságok műszaki mentő eszközparkját. Az általánosan elterjedt mentő eszközökhöz képest könnyű, kompakt kialakítása előnyt jelenthet az olyan területeken történő beavatkozások során, ahol a kárhely csak gyalogosan megközelíthető továbbá a szűk helyeken végzett mentések alkalmával. Vállpánttal ellátva akár épületbe való behatolás során is kényelmesen magával tudja vinni a beavatkozó állomány. A Hi-Lift Jack First Responder egyszerű mechanikus felépítése rugalmas üzemeltetés tesz lehetővé. Mivel nem igényel külön tűzoltó technika kezelő képesítést, valamint a hidraulikus mentőkészletekhez viszonyítva alacsony beszerzési, rendszerben-tartási árral rendelkezik alternatívát kínálhatna a magyarországi ÖTE-k számára a műszaki mentő eszközök terén. A hasonló eszközök bevezetése a hivatásos tűzoltóságok számára is érdekes lehet. [7] 186 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

190 KÓS GYÖRGY, PÁNTYA PÉTER: Hi-Lift Jack First Responder alkalmazása FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Kalamár Norbert, Pántya Péter: A magyar katasztrófavédelem által végzett beavatkozások, Védelem Tudomány: Katasztrófavédelmi Online Tudományos Folyóirat 1:(4) pp (2016) 2. Bleszity János, Földi László, Haig Zsolt, Nemeslaki András, Restás Ágoston: Műszaki kutatások és hatékony kormányzás, HADMÉRNÖK 11:(3) pp (2016) 3. Pántya Péter: Lehetőségek a katasztrófavédelmi, tűzoltói beavatkozó biztonság növelésére, In: Pokorádi László (szerk.), Műszaki Tudomány az Észak-kelet Magyarországi Régióban p., Konferencia helye, ideje: Szolnok, Magyarország, Debrecen: MTA Debreceni Akadémiai Bizottság, pp (Elektronikus Műszaki Füzetek; 14.), (ISBN: ) 4. A Hi-Lift gyártói tájékoztatója (owners manual) 5. Muhoray Árpád, Schweickhardt Gotthilf: Beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesületek képzésének egyes kérdései, Bolyai Szemle XXIII:(3) pp (2014) 6. Hornyacsek Julia, Antal Örs: (Specialized) Technical and medical reconnaissance of disaster affected areas, Academic And Applied Research In Military Science Volumen 13:(Issue 1) p.168, pp (2014) 7. Kanyó Ferenc: Járműfejlesztés- Itt az új Heros-Aquadux-X 1500 gépjárműfecskendő, Védelem Katasztrófavédelmi Szemle 22:(5) pp (2015) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 187

191 XXVIII. évfolyam, szám Némedi Nándor 1 A VÍZBIZTONSÁG KLIMATIKUS ADAPTÁCIÓJÁNAK PERSPEKTÍVÁJA (THE PERSPECTIVE OF CLIMATE ADAPTATION OF WATER SECURITY) Az éghajlatváltozásnak várhatóan jelentős hatása lesz a vízbiztonságra, így szükség van a klimatikus és hidrológiai stacionaritás elméletek újragondolására. A várt klimatikus és hidrológiai változások magnitudója mind időben, mind térben bizonytalan. Ezek bizonytalansága új és további kihívások sorát jelenti a vízügyi mérnököknek, hogy miként kerekedjenek felül ezeken a bizonytalanságokon a tervezés, a kialakítás és a működtetés során a vízbiztonság növelése érdekében. A szerző fő célja a cikkben bemutatni az éghajlatváltozás vízre gyakorolt fő hatásainak és az adaptáció szükségességét, a hatásokra válaszul adható különböző perspektívákat. Kulcsszavak: klímaváltozás, vízbiztonság, perspektívák. Climate change is likely to have a large impact on water management, there is a need to reconsider the assumption of stationarity in climate and hydrology. The magnitude of the expected changes in climatic and hydrological variables is temporally and spatially uncertain. Their uncertainty poses a set of new and additional challenges for water managers on how to cope with these uncertainties in planning, design and operation to enhance future water security. The author reflects of this article, mainly is to description of the main impacts of climate change on water and the needs for adaption. Subsequently, different perspectives on the responses to the impacts are discussed. Keywords: climate change, water security, perspectives. BEVEZETÉS A jó minőségű ivóvíz nem tartalmazhat az ember számára ártalmas élő,- élettelen anyagot. A vízbiztonság és a vízbázisvédelem több szempontból is kiemelt jelentőségű. Az emberi felelőtlenség, a szándékos emberi tevékenység valamint egyes természeti katasztrófák olyan szennyezéseket eredményezhetnek vízbázisok területén, melyek így az életfeltételeket veszélyeztethetik. [1] Mindezek mellett a klímaváltozás kihívásaival is kénytelenek vagyunk szembenézni és reagálni a végbemenő folyamataira, felkészülni a jövőbeni veszélyekre. Az éghajlatváltozásnak jelentős hatása lesz a vízbiztonságra. Ennek egyik okán, például szükség van a klimatikus és hidrológiai stacionaritás elméletek újragondolására. A stacionaritás elmélet szerint a vízkészletek hosszú távú rendelkezésre állása (beleértve a csapadékot, a párolgást és az elszivárgást) történeti kereteken belül állandó. Mindazonáltal az 1 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katonai Műszaki Doktori Iskola, doktorandusz. nandornemedi@me.com, ORCID:

192 NÉMEDI NÁNDOR: A vízbiztonság klimatikus adaptációjának perspektívája éghajlatváltozás hatásaként a fő klimatikus és hidrológiai változók megváltoznak, ahogyan a vízszükséglet is. A várt klimatikus és hidrológiai változások magnitudója mind időben, mind térben bizonytalan. Ezek bizonytalansága új és további kihívások sorát jelenti a vízügyi mérnököknek, hogy hogyan kerekedjenek felül ezeken a bizonytalanságokon a tervezés, a kialakítás és a működtetés során a vízbiztonság növelése érdekében. Habár az elmúlt évtizedekben az éghajlatváltozással kapcsolatos információk bővültek és számos hatástanulmány készült, a vízügyi mérnökök még mindig küzdenek azzal, hogyan válaszoljanak az éghajlatváltozás kihívásaira. A cikk bemutatja az éghajlatváltozás vízre gyakorolt fő hatásait és az adaptáció szükségességét. Ezt követően, a hatásokra válaszul adható különböző perspektívák bemutatására kerül sor. Ezek a perspektívák magukban foglalnak egy szakaszt az éghajlatváltozás hatásaira adandó válasz szükségességéről, a döntéshozatali eljárásokra helyezendő különös figyelem szükségességéről, valamint a nagyobb pénzügyi ráfordítások szükségességéről. A következő perspektíva azt a dialógust mutatja be és tárgyalja, amely ráirányította a figyelmet a vízhez kapcsolódó klimatikus adaptációra az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) tárgyalásai során. Ezeken a különböző perspektívákon keresztül a cikk bemutatja a vízbiztonság és az éghajlatváltozás széles terét. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VIZEKRE GYAKOROLT HATÁSA ÉS AZ ALKALMAZKODÁS SZÜKSÉGESSÉGE A VÍZGAZDÁLKODÁS TERÉN Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület negyedik értékelő jelentése (IPCC, 2007) [2] óta az éghajlat-változási modellek finomításra kerültek. A modelleket fejlesztették azáltal, hogy új visszacsatolások (például aeroszolok), valamint a földi rendszerek további komponensei például az integrált szén- és tápanyagkörforgások kerültek beépítésre. Az éghajlatváltozás legfőbb hatásait a vízbiztonság terén a csapadékminták változásai fogják előidézni. Az esőzés és a havazás jövőbeli változásai továbbra is bizonytalanok, ugyanakkor bizonyos stabil minták kialakulóban vannak. Fontos szempont, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak, de ugyanilyen fontossággal bír, az elpárolgásnak a magasabb hőmérséklet miatt várható fokozódása. Míg a csapadék-előrejelzések bizonytalanok, a hőmérsékletváltozásokat sokkal jobban előrevetítik az általános vízkörforgási modellek. Az általános tendencia az, hogy a száraz területek még szárazabbá, míg a nedves területek még nedvesebbé válnak. A csapadékvíz-elvezetés és a folyók áramlása tekintetében a CMIP3 és a CMIP5 2 nagyszabású modell-összehasonlító projektekben végzett klímamodell-futtatásokon alapuló többmodelles prognózisok következetesen (több modellen átívelően) csökkenő vízkészleteket mutatnak Dél-Európában, Közép-Ázsiában, Dél-Ausztráliában és az Egyesült Államok dél-nyugati részén. Délkelet-Ázsiában, a trópusi Kelet-Afrikában, valamint a magas északi szélességi körökön a rendelkezésre álló vízkészletek növekedésének konzisztens mintája rajzolódik ki. Egyes régiókban az előre jelzett jövőbeni változások hasonlóak a csapadék legutóbb megfigyelt változásaihoz. Ez a helyzet például a Földközi-tenger vidékén és Ausztrália déli részén, ahol a csapadékmennyiség az elmúlt 60 év során csökkent, és a klímamodellek 2 A CMIP a Klímamodelleket Összehasonlító Projekt rövidítése. Ennek harmadik fázisára a 2007-es, míg az ötödik fázisára a 2013-as Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése támaszkodik. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 189

193 NÉMEDI NÁNDOR: A vízbiztonság klimatikus adaptációjának perspektívája további csapadékcsökkenést jeleznek. (IPCC, 2013) [3] Ugyanakkor például az Afrika szarvának nevezett térségben mostanában csökkent a csapadékmennyiség, míg a klímamodellek a jövőben növekedést jósolnak. Az éghajlatváltozás hatással lesz az esőzések változékonyságára és szélsőségeire is. (IPCC, 2012) [4] Mind a nedves, mind a száraz szélsőségek növekedni fognak. A nagy csapadékkal járó események fokozódni fognak, és az aszályok is gyakoribbá válnak. A folyók áramlása is változékonyabb lesz a jövőben. Európa nagy részén, az Egyesült Államokban és Dél- Ázsiában az erős áramlások fokozódni fognak, mind a gyenge áramlások gyengülni fognak. Így még azokon a területeken is, ahol a rendelkezésre álló vízkészletek stagnálnak vagy növekednek, az éghajlatváltozás befolyásolhatja a vízbiztonságot a gyakoribb alacsony vízállási események miatt. Az éghajlatváltozás nem csak a rendelkezésre álló vízkészleteket befolyásolja, hanem a vízminőséget is, a folyók áramlásának változásai által előidézett vízhőmérséklet- és hígításikapacitás-változások miatt. [5] Számos folyódelta-rendszerben az éghajlatváltozás növelni fogja a jövőben a sós víz behatolását. A száraz/nyári évszak során a megemelkedett tengerszint és a folyók lecsökkent áramlásának kombinációja a folyódeltarendszerekben meg fogja emelni a sótartalmat, például a Rajna, a Gangesz-Brahmaputra és a Mekong medencéjében. Habár nyilvánvaló, hogy az éghajlatváltozás hatással lesz a vízbiztonságra, egyelőre nagy a bizonytalanság a jövőben rendelkezésre álló vízkészletek számszerűsítése terén. [6] Ezek a bizonytalanságok megnehezítik a hagyományos megküzdési stratégiák meghatározását, így olyan rugalmas megközelítésmódok és válaszlépések kidolgozására van szükség, mint az adaptív vízgazdálkodás. Adaptív vízgazdálkodás alatt az időben és térben változó környezeti és egyéb körülményekhez való alkalmazkodás képességét és gyakorlatát értjük. A jövő vízgazdálkodásának a legnagyobb kihívása, hogy miként legyen megelőző és miként tegyen szert rugalmas eszközökre. Ez az évszázados létesítményes (hard) vízépítéssel szemben a vízigényt- és kibpocsájtást szabályozó, területhasználatot befolyásoló integrált (soft) vízgazdálkodás kell, hogy legyen. Míg az éghajlattudomány (klimatológia) és számos más természettudományi és műszaki tudományág széleskörű bizonyítékot szolgáltatott a vízkörforgásnak az éghajlatváltozás iránti érzékenységére, addig kisebb az egyetértés a vízkészlet-gazdálkodás éghajlatváltozással szembeni sérülékenysége tekintetében, illetve azt illetően, hogy az új megközelítések hogyan ellensúlyozhatják a változó körülményeket vagy éppen miként kovácsolhatnak előnyt belőlük. Immáron több mint két évtizede az éghajlattudományok hasznosnak bizonyulnak az alkalmazkodás szükségességének kidolgozásában. A biofizikai tudományok azonban korlátozott mértékben járultak hozzá annak meghatározásához, hogy az éghajlatváltozás hatásait vizsgáló tanulmányok miként használhatóak fel hatékonyan az alkalmazkodáshoz. Jelenleg a klímamodellekből származó leskálázott ( downscaled ) előrejelzéseket használnak a vízgazdálkodók a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra (általános vagy regionális vízkörforgási modellek, más néven GCM-k 3 vagy RCM-k 4 ). Míg a leskálázott előrejelzések a jelenlegi gyakorlatot képviselik, használatuk óriási eltéréseket mutat. Például a vízkárelhárítás vagy vízhasznosítás szakágazathoz tartozó 3 General Circulation Model átlalános cirkulációs klímamodellek. 4 Regional Climate Model regionális klímamodellek. 190 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

194 NÉMEDI NÁNDOR: A vízbiztonság klimatikus adaptációjának perspektívája vízgazdálkodó csak egy vagy két klímamodellt és az általuk választott modellekhez egy vagy két forgatókönyvet választ ki, miközben elméletileg közel két tucat klímamodell közül bármelyik potenciálisan egyenértékű, és minden egyes klímamodell esetében rendelkezésre áll a különböző határ- és kiindulási feltételeket leíró további forgatókönyvek változatos tárháza. Így a vízgazdálkodásban több tucatnyi leskálázott intézkedés illeszkedik az éghajlati forgatókönyvek és modelltanulmányok lehetséges jövőjéhez. A számítási korlátokat, a költségeket, továbbá a modellek közötti illetve különböző forgatókönyvek esetén akár a modelleken belüli nagymértékű eltéréseket figyelembe véve érthető, hogy sok vízgazdálkodó úgy dönt, hogy leegyszerűsíti ezeket az eljárásokat, annak ellenére, hogy a modellek és forgatókönyvek kimazsolázásának elméleti alapja (önmagában) nem elég szilárd. Ráadásul a leskálázáshoz használt módszerek befolyásolják az éghajlati forgatókönyvek felbontását és a becsült hatásokat. [7] Számos szerző elemezte 5 a szakirodalmat, hogy népszerűsítsen bizonyos módszertanokat annak érdekében, hogy a legjobb gyakorlatok egy szűkebb körét támogassa. Ugyanakkor olyan alapvető kérdések merülnek fel a vízgazdálkodók körében, például, hogy vajon a klímamodellek biztosítanak-e a sebezhetőség megítéléséhez és a vízkészlet-gazdálkodás terén a megfelelő beavatkozások megtervezéséhez szükséges mértékű megbízhatóságot és bizonyosságot? Ezenkívül a vízgazdálkodóknak képesnek kell lenniük megbecsülni az éghajlatváltozásból eredő relatív hatásokat a vízkészleteket érintő egyéb meglévő és jövőbeni nyomásokkal szemben, úgy, mint a népességnövekedés, a gazdasági fejlődés, a földhasználat eltolódásai, az urbanizáció, a gazdaság ciklusossága és átalakulása, a technológiai fejlődés és így tovább. Az éghajlati és a társadalmi-gazdasági hajtótényezők kombinációja még bonyolultabbá teszi a jövőbeni változásokkal való megbirkózást. Egyre több kutató és szakember 6 érvel azzal, hogy a klímamodellek mélységesen elhibázottak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos számos alkalmazásra különösen a vízgazdálkodás terén, legalábbis bizonyos típusú döntések esetében. [8] Az IPCC által elismert klímamodelleket például kísérleti konstrukciókként fejlesztették ki, hogy segítsék a klímatudósokat a globális éghajlati folyamatok alkalmazhatóbb ismertetésében, és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését célzó szakpolitikák irányításában, az üvegházhatást okozó gázok jövőbeli kibocsátásával kapcsolatos különféle feltételezések alapján. Ezeket nem az alkalmazkodást segítő eszközöknek tervezték. Valójában a csapadék mennyiségére, időzítésére és formájára; a levegő hőmérsékletére; és az evapotranspirációra (adott növényállományból és a talajból pára alakban a légtérbe távozó vízmennyiség) kapott nagyon kvantitatív és látszólag pontos eredmények gyakran nem hitelesek a vízgazdálkodók, vízügyi tervezők, valamint az infrastruktúra-tervezők és -üzemeltetők által a vízkészletekre vonatkozóan meghozandó döntésekhez a jelenleg szükséges nagymértékű pontosság miatt, mivel ezek a felek gyakran évtizedeket, esetleg évszázadokat felölelő időskálákkal dolgoznak. [9] Ez a klímamodellek hosszú távú időbeli és nagymértékű térbeli felbontási skálájának tudható be. Bizonyíték van arra is, hogy számos ilyen modell nem tükrözi a vízkörforgás 5 Például Ignacio Rodriguez-Iturbe, környezetmérnök professzor és klímakutató és Juan B. Valdés, hidrológus professzor. 6 Például Zbigniew W. Kundzewicz, klímakutató, a földtudományok professzora és Eugene Z. Stakhiv, környezetmérnök és klímakutató. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 191

195 NÉMEDI NÁNDOR: A vízbiztonság klimatikus adaptációjának perspektívája kritikus összetevőit, például a szélsőséges események intenzitásában vagy gyakoriságában történt elmozdulásokat, vagy a növényzet változásait. [10] A jövőbeni ökohidrológiai feltételek precizitásába és pontosságába vetett bizalom hiánya nehéz döntéseket sürget: továbbra is stacionaritást feltételezünk-e annak biztos tudatában, hogy az információink helytelenek; precíz, de szinte bizonyosan pontatlanul előrejelzett klímaváltozási döntéshozatali megközelítéseket alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy olyan vízkészlet-gazdálkodási döntéseket hozzunk, amelyek megfelelőek bizonytalan jövőbeli állapotok számára? Az utóbbi lehetőséghez illeszkedő alternatív megközelítések csak lassan alakultak ki. Az ún. alulról felfelé építkező (bottom-up) analitikai módszerek mostanában történt térnyerése volt tapasztalható, szembeállítva azokat a klímamodellek korlátozott, felülről lefelé építkező (top-down) leskálázási módszertanaival. [11] Lényegében az alulról felfelé építkező megközelítések megkísérlik leírni a szóban forgó rendszer sebezhetőségeit (pl. egy medencegazdálkodási tervet vagy infrastruktúratervet), a kockázatok esetében tűréshatárokat, valamint a felhasználók, az üzemeltetők vagy az érdekelt felek által meghatározott operatív határértékeket keresve, meghatározandó egy sebezhetőségi tartományt, ahelyett, hogy a klímamodellek eredményeit használnák elsődleges paraméterként. Az így létrejövő határokat ezután a releváns éghajlati változók egy halmazával össze lehet vetni, megvizsgálandó a határértékek túllépésének valószínűségét. Ez a megközelítés nem egyetlen optimális megoldás meghatározására, hanem stabil és/vagy mindenképpen kifizetődő (ún. no regret ) lehetőségek skálájának meghatározására összpontosít. [12] Bár az alulról felfelé építkező megközelítések kifinomultság és összetettség terén még fejlődőben vannak, úgy tűnik, hogy nagyon ígéretesek a tekintetben, hogy lehetővé fogják tenni a vízgazdálkodók, mint a vízbiztonság kulcsfontosságú szereplői (és nem a klímakutatók) számára, hogy az alkalmazkodás tekintetében reális lehetőségekkel álljanak elő. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS BECSÜLT HATÁSAI MAGYARORSZÁG VÍZGAZDÁLKODÁSÁRA Az éghajlatváltozás jelentős hatással lesz a magyarországi vízgazdálkodásra. Az extrém csapadék gyakorisága hazánkban az elmúlt években jelentősen megnövekedett, a szélsőséges csapadékviszonyok pedig növelték az árvízi és belvízi kockázatot, illetve az aszályos időszakok növekedésének a kockázatát. Az aszály leggyakoribb kiváltója a tartós csapadékhiány, ezért az aszálykérdés kiemelt probléma a hazai mezőgazdaságban, mely feltehetőleg a jövőben is nagy károkat fog okozni és a helyzetet súlyosbítja, hogy az aszály elmúltával az okozott károk felszámolása elhúzódó lesz. Figyelembe véve a klímaváltozás hatásait, összevetve a mezőgazdasági termelés vízigényével a jövőben lesznek olyan területek, ahol a növénytermesztés ágazat fenntartása öntözés nélkül lehetetlenné válik. [13] Az aszályos időszakok vízgazdálkodási következményei szerteágazóak, azok hatással vannak a vízellátásra és mezőgazdaságra. A természetvédelemnek is fel kell készülnie a gyakoribb 192 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

196 NÉMEDI NÁNDOR: A vízbiztonság klimatikus adaptációjának perspektívája aszályokra, mely különösen a vizes élőhelyeken okozhat jelentősebb problémákat. A hosszan tartó csapadékhiány következtében csökken a talajok nedvességtartalma, a talajvíz szintje, valamint a folyókban szállított vízmennyiség is. A talajvízszintek csökkenésével még több csapadék elnyelésére képes a talaj, ez pedig még kisebb lefolyást eredményez, csökken a kisebb vízfolyások felszín alatti vízutánpótlása. Aszályos időszakban különösképpen számolni kell a vízminőség romlásával. Az árvizek és a villámárvizek tekintetében is jelentős változások várhatóak. A hőmérséklet növekedése miatt a téli csapadék egyre nagyobb mértékben fog eső formájában lehullani, amely a téli lefolyás növekedését okozza és a jelenleginél korábban érkező és magasabban tetőző árhullámokra kell számítani. Ennek az oka, hogy késleltetés nélkül fog lefolyni a korábban hóban tárolt vízkészlet. Az árvíz a karsztvízbázisok vízminőségét is veszélyezteti. Nagyobb esőzések hatására megáradnak a patakok és a karsztos víznyelőkön keresztül a felszín alatti vízrendszereket veszélyeztethetnek különböző bakteriális szennyeződések. Hazánk földrajzi adottságaiból adódóan és az éghajlatváltozás szélsőségesebbé válásának következtében a jövőben is számolhatunk kisebb-nagyobb belvízi elöntések kialakulásával. A belvízelvezető rendszerek jelenleg sem alkalmasak kielégítően elvezetni a vizet, a vízszállító képesség tovább csökkenhet, mely elhúzódó belvizet eredményezhet, melyek továbbra is rendkívül nagy károkat okozhatnak. Az öntözött területek megváltozása is egy fontos következmény. A rendelkezésre álló önzözővíz mennyisége csökkenni fog, ennek következtében a vízellátás egyre költségesebbé vállik, így pl. az alföldi területeken, ahol a rendelkezésre álló víz mennyisége már jelenleg is igen korlátozott, az öntözés visszaszorulhat és a fő öntözött területek más tájegységeken alakulhatnak ki, ahol kisebb a hosszabb időn át tartó aszályos időszakok kockázata. Hasonlóan fontos következmény az állóvizeink vízháztartásának megváltozása, a kisebb tavaink felülete jelentősen zsugorodhat, egyesek akár ki is száradhatnak. Magyarország ivóvízkészletének nagyjából 95%-a felszín alatti vizekből származik, ezért jelentőségük az ivóvízellátásban kiemelkedő, védelmük ezért kiemelt feladat kell hogy legyen a jövőben! [14] SZAKTERÜL ET ÉGHAJLATVÁLTO ZÁS HATÁSA FENNTARTHATÓS ÁGI FELADATOK FENNTARTHATÓS ÁGI MEGOLDÁSOK Árvízi kockázat Szélsőséges lefolyási viszonyok Biztonságos védelem, katasztrófavédelem, hullámtér- ártér rehabilitáció Vésztározók, záportározók, hullámtérszélesítés, hullámtér - gazdálkodás Belvíz és aszály Gyakoribb aszály Kárt okozó belvizek elvezetése, aszály hatásainak csökkentése Vízvisszatartás, beszivárogtatás, fölhasználat váltás, MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 193

197 NÉMEDI NÁNDOR: A vízbiztonság klimatikus adaptációjának perspektívája kettős működésű csatornák Vízkészletgazdálkodás Nagyobb vízigény, kisebb készlet Takarékos technológiák, vízigények szabályozása, felszín alatti vízkészletek hatékony használata Vízigények kielégítése az ökológiai szempontok figyelembevételével Vízminőségszabályozás Érzékenység, túlfolyás, nagy erózió, érzékeny technológiák Szennyezések csökkentése Jó kémiai állapot, vízhasználatnak megfelelő vízminőség 1. táblázat Fenntartható vízgazdálkodás és éghajlatváltozás (SIMONFFY Z.: Vízgazdálkodás és éghajlatvátozás K + F feladatok c. előadása alapján, MTA Budapest, A letöltés dátuma: ) Az ország egyes részein a növénytermesztés szinte állandó vízhiánnyal küszködik és öntözésre kényszerül. A korlátozott hozzáférés a felszín feletti vízkészletekhez valamint a víz mesterséges szállításának nehézségei azt eredményezik, hogy a vízhiányos mezőgazdasági termőterületeken a felszín alatti vízkészletek hasznosítása irányába fordulnak. Ennek fényében a vízgazdálkodás jelentősége megkérdőjelezhetetlen. [15] DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMATOK A vízgazdálkodás számos aspektusát vizsgálva az elmúlt években felismerték, hogy az sebezhető az éghajlatváltozással szemben. Ez a sebezhetőség kitapintható az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport 2008-as műszaki jelentése szerint a vízkörforgás egyes aspektusait (csapadék, elfolyó esővíz, hósapkák), az információs és adatkezelő rendszereket, az irányítási rendszereket, a finanszírozási mechanizmusokat, az ökoszisztémákat, a működés iránti felelősségre vonhatóságot, valamint a hosszú távú infrastruktúrát, megélhetést és intézményeket illetően. [16] Sok vízi infrastruktúra képes az időtávokon átívelően, és az éghajlat változékonysága sőt mi több változása mellett működni. Számos vízi erőmű például már több mint egy évszázados, míg London városi vízellátó rendszerének születése körülbelül 1660-ra tehető, és modern korszaka az 1850-es években kezdődött. Egy Kr.e ben épített masszív öntözőrendszer még mindig szolgálja Szecsuán tartomány gazdálkodóit. Ezzel ellentétben, ha az éghajlatváltozás mértékével és terjedelmével kapcsolatos jelenlegi feltevések helyesek, manapság olyan vízi infrastruktúra megtervezése, amely 100 vagy 200 évig átfogóan kezeli a dinamikus ökohidrológiai viszonyokat, nagyon nehéz és akár megfizethetetlenül drága is lehet. A sebezhetőséggel való megbirkózás alternatív megközelítése a vízgazdálkodók által meghozandó döntések elemzése, és a vízgazdálkodásban a hagyományos stacionárius megközelítésekről a nem stacionárius módszerekre való átmenet fontolóra vétele. Ebből a 194 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

198 NÉMEDI NÁNDOR: A vízbiztonság klimatikus adaptációjának perspektívája szempontból a vízi közösség egészen a közelmúltig azt feltételezte, hogy döntéseink rendkívül tartósak, és hosszú időtávon is relevánsak tudnak maradni. Lehet, hogy egy olyan korszak küszöbén vagyunk, amelyben az infrastruktúra-tervezőknek, a befektetőknek és az értékelőknek meg kell fontolniuk a szakaszokban történő építkezést több éves vagy akár évtizedes szünetekkel, ahogy az éghajlati minták egyre nyilvánvalóbbá válnak. Alternatívaként az infrastruktúráknak eldobhatóvá, illetve néhány évtized után könnyedén elbonthatóvá vagy egyéb célra felhasználhatóvá kell válnia. Ezzel szemben a tartósabb, adaptív infrastruktúra megkövetelheti, hogy előnyt tudjunk kovácsolni többféle működési rendszerből, mivel a regionális és helyi éghajlati viszonyok egyre inkább ismeretlen állapotokká fejlődnek, hasonlóan ahhoz, mintha egyetlen számítógép képes lenne számos operációs rendszeren működni (pl. a Linux, a Mac OS és a Windows használata ugyanazon a hardveren). A lehetőségek optimalizálása Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) feliratai szerint a legmegfelelőbb módszer az ivóvízellátási rendszer biztonságának fenntartására vízbiztonsági tervek összeállítása és fenntartása. [17] A jövőben rendelkezésre álló vízkészletekkel kapcsolatos bizonytalanságok és a szélsőségek nagyon komoly kihívások elé állítják a műszaki és egyéb tervek készítőit. Előfordulhat, hogy sok meglévő tervező, értékelő és operatív eszköz nem bizonyul megfelelőnek. A kihívás szintje tükrözi mind az éghajlatváltozásnak a vízkészletekre gyakorolt összetett és bizonytalan hatásait, mind pedig a vízellátással, a vízfelhasználással és a vízbiztonsággal kapcsolatos intézkedéseken keresztül az ellenállóképesség és a szilárdság javításához szükséges különböző hosszú távú intézkedéseket. Néhány puha intézkedés szakpolitikai és intézményi változtatásokat is magában fog foglalni a víztakarékosság és a hatékonyság erősítése érdekében. Ezek hatásait gyakran nagyon nehéz azonosítani és mérni, különösen mivel ez magában foglalja annak a megfelelő információn nyugvó megítélését, hogy a különféle típusú változások milyen kölcsönhatásba lépnek egymással. Az egyéb intézkedések magukban fognak foglalni hosszú élettartamú, tőkeigényes kemény befektetéseket. Ezek komoly kihívásokat jelentenek a hosszú távú nettó haszon előzetes értékelésére szolgáló mutatók meghatározásában. E sajátosságokra figyelemmel, a vízkészletekkel rugalmasságának növelésére irányuló, alkalmazkodást célzó intézkedéseknek képeseknek kell lenniük arra, hogy számos lehetséges éghajlat-változási hatásra válaszoljanak különféle társadalmi-gazdasági körülmények mellett. Az előbbiek hatékony megvalósításának kulcsa az éghajlatváltozás vízkészletekre gyakorolt lehetséges társadalmi-gazdasági következményei csökkentésének képessége. Ezen felül mind a puha, mind a kemény intézkedéseknek köszönhetően az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásból eredő haszon csak hosszabb időtávon valósul meg. Ezért a vízügyi szektor, különböző alkalmazkodási stratégiáinak és intézkedéseinek értékelése és összehasonlítása érdekében a vízgazdálkodóknak olyan módszerekre van szükségük, amelyek kellően széles körűek és rugalmasak ahhoz, hogy a jövőbeli körülmények széles skáláján szolgáltassanak a hosszú távú célkitűzésekre vonatkozóan információkat. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 195

199 NÉMEDI NÁNDOR: A vízbiztonság klimatikus adaptációjának perspektívája Az ilyen módszereknek hasznos információkat kellene nyújtaniuk a döntéshozók számára, hogy a megfelelő alternatívákat kellő időben választhassák ki, figyelembe véve az információk korlátait is. Az éghajlatváltozás okozta károk költségei és az alkalmazkodási lehetőségek ritkán szerepelnek a vízügyi programok és projektek gazdasági elemzésében. Az optimális stratégiák azonosítása érdekében a standard költség-haszon elemzés alkalmazása az alkalmazkodási költségek és a fennmaradó klímaváltozás okozta költségek várható nettó jelenértékének az idővel minimálisra csökkentésére irányulna. A költség-haszon elemzéshez szükséges adatokkal együtt összegyűjtött egyéb információk felhasználhatók lennének azoknak a szélesebb körű társadalmi és környezeti szempontoknak a kezelésére, amelyek nem férnek bele az összesített nettó jelenérték-elemzésbe (különösen az eloszlással kapcsolatos hatások). Ugyanakkor még a standard nettó jelenérték-elemzéshez szükséges információk beszerzése is bonyolult a projektek által felölelt hosszú időtáv miatt, és nehéz kérdéseket vet fel arra vonatkozóan, hogy a jövőbeni hasznot és költségeket miként lehet jelenértékre diszkontálni, illetőleg a bizonytalanságokra vonatkozóan, amelyeket gyakran kevéssé értünk, nehezen számszerűsíthetőek, és az idő múlásával eltolódnak. Ennek a helyzetnek az operatív ellentéte, hogy különböző megközelítések széles skáláját kell alkalmazni a hosszú távú bizonytalanságnak a terepen történő kezelésére. A gazdasági megközelítések lehetővé teszik azoknak az alkalmazkodási intézkedéseknek a hatékony azonosítását, amelyek a legnagyobb nettó hasznot biztosítják a társadalom számára a költségek, a korlátok, az erőforrások hozzáférhetősége, a viselkedés és a kulturális elfogultságok függvényében. Ezen túlmenően ezeknek a módszereknek a kiterjesztése lehetővé teszi a programok kockázatkezelésre, társadalmi egyenlőtlenségekre és eloszlásra gyakorolt hatásaival kapcsolatos kérdések vizsgálatát. Ezen szempontok beépítésével az elemzés egy sor olyan elfogadható intézkedést képes adni, amelyek kellően szilárdak a meglévő bizonytalanságok tekintetében. Alternatív elemzéseket használnak a hagyományosabb megközelítések, például a költséghaszon elemzés esetében. Az egyes projektekre jelenleg alkalmazott megközelítés a reális lehetőségek és az éghajlatváltozásnak ellenálló rendszerekben való gondolkodás (resilience thinking) ötvözése. A reális lehetőségek egy olyan technika, amelyet évekkel ezelőtt a pénzügyben fejlesztettek ki, és jelenleg szélesebb körben alkalmaznak problémák eltérő körére, hogy megértsék a különböző döntések hosszú távú következményeit. A hosszú távú befektetések különböző befektetések halmazának lehetőségét nyitják meg, ugyanakkor másokét bezárják (a biztos visszafordíthatatlanság halmaza). Az ilyen lehetőségek körét a lehetőségek árai képviselik, amelyek az alternatív befektetések és intézkedések köre által létrehozott nettó jelenértéket ábrázolják. [18] A reális lehetőségek esetében létezik egy értékelési gyakorlat, amely az egyik állapotból egy másikba való elmozdulás következményeit értékeli, amely egy adott lehetőségnek az árában tükröződik, amelyet a különböző állapotok nettó jelenértékének különbségeként becsülnek meg. Egy lehetőségnek az ily módon megbecsült ára lehetővé teszi a döntéshozók számára annak meghatározását, hogy érdemes-e egyes hosszú távú befektetéseket más alternatívákkal szemben megvalósítani, és elősegíti a bennük rejlő kockázatok és bizonytalanságok jobb megértését. Arról is információval szolgál a döntéshozók számára, 196 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

200 NÉMEDI NÁNDOR: A vízbiztonság klimatikus adaptációjának perspektívája hogy a konkrét intézkedéseknek és/vagy beruházásoknak milyen visszafordíthatatlan következményei lesznek. [19] A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2000. október 23.) következtetései kiemelték az ivóvízellátás egyik fő problémáját, ami alapján a Közösség vizei egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve, mivel minden felhasználási területen folyamatosan növekszik az igény a kielégítő mennyiségű, jó minőségű víz iránt. [20] A VÍZ SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSRÓL SZÓLÓ GLOBÁLIS TÁRGYALÁSOKON A vízügyi közösség a 2000-es évek eleje óta szerepet vállal az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) folyamatában és a kapcsolódó eseményekben. Az alkalmazkodással kapcsolatos intézkedések fontosságát már az Egyezmény szövege (UNFCCC, 1992) 7 [21] is említi, valamint hivatkozik a vízkészletekre is. Ugyanakkor az Egyezmény programjaiban és mechanizmusaiban a víz és különösen az alkalmazkodás kezdetben nem kapott kellő figyelmet. A vízügyi közösség legfontosabb üzenete az volt, hogy az UNFCCC hatálya alá tartozó szervekben és mechanizmusokban a vízügyi ismeretek integrálásának és alkalmazásának megkönnyítésére van szükség az alkalmazkodási és hatáscsökkentési stratégiák és intézkedések fenntarthatóságának biztosítása érdekében. E célból dolgozták ki azt az elképzelést, hogy a vízügy nem csupán egy ágazat, hanem olyan több területre is átnyúló közeg, amely révén az éghajlatváltozás hatással van a társadalomra, a gazdaságra, a megélhetésre és a környezetre. A vízügy-éghajlat összefüggéseinek fokozottabb elismertetése iránti elkötelezettséget eredetileg a harmadik IPCC-jelentés indította útjára, és ez 2001-re kezdett el jelentős szerepet játszani a Water and Climate Dialogue (Vízügyi és Éghajlat-változási Párbeszéd) révén. [22] A globális vízügyi közösségből számos szervezet elköteleződött e folyamatok iránt az UNFCCC részes feleinek 2004-ben Buenos Aires-ben (Argentína) megtartott 10. konferenciája során. Azóta a vízügyi szempontokban érdekelt szervezetek részt vettek az UNFCCC keretében tartott tárgyalásokon egy nemzetközi szintű, integrált vízügyi és éghajlatváltozási politika előmozdítása érdekében. Erre célzott érdekképviseleten keresztül került sor, szakpolitikai ajánlások, nyilatkozatok és beavatkozások közös kidolgozásával, valamint a médiaesemények, szemináriumok és munkaértekezletek összehangolásával től kezdődően az úgynevezett Water and Climate Focus Days -re (Vízügyekre és Éghajlatváltozásra Összpontosító Napok) került sor a stockholmi World Water Week (Világvíz Hét) konferenciák során. Ezek jelentősen hozzájárultak a vízügyi és éghajlatváltozási program kidolgozásához, és annak elismerését eredményezték, a vízügyi és éghajlati kérdéseket bele kell foglalni a kutatásokba, a szakpolitikákba és a műveletekbe, valamint hogy a vízügyi közösségnek jelen kell lennie az éghajlatváltozással kapcsolatos döntések meghozatalakor. 7 Az ENSZ Közgyűlés évi határozata alapján készült el az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és azt az 1992 júniusában megtartott ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián nyitották meg aláírásra. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 197

201 NÉMEDI NÁNDOR: A vízbiztonság klimatikus adaptációjának perspektívája Ezért 2009 tavaszán elindítottak egy hálózatot, amelyből később megszületett a Water and Climate Coalition (Vízügyi és Éghajlat-változási Koalíció, WCC). A WCC célkitűzése, hogy részt vegyen az éghajlat-változási tárgyalásokon annak érdekében, hogy megpróbálja azonosítani a vízügyi szempontoknak az éghajlat-változási programba való jobb integrálásának lehetséges útjait. A WCC összefogta a globális környezetvédelmi civil szervezeteket (NGO-k), és olyan szervezetekkel társult, mint az Vízügyért Felelős Afrikai Miniszterek Tanácsa (AMCOW), a Globális Vízügyi Partnerség (GWP) és a Szövetség a Globális Vízügyi Alkalmazkodásért (AGWA). Gyümölcsöző együttműködés is létrejött számos ország képviselőinek részvételével. A WCC 2013 szeptemberében befejezte a tevékenységét, de kialakulóban vannak a WCC tapasztalataira épülő új együttműködési formák. Ezek közül a legjelentősebb az AGWA szakpolitikai csoport, amely koordinálja az AGWA tagok részvételét az UNFCCC keretében zajló folyamatokban. Az AGWA szakpolitikai csoport 2013 őszén alakult, és 2014-től a Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézet (SIWI) irányítja után az elköteleződés a vízügyi és éghajlat-változási szakpolitika integrációjának szükségességével általánosságban való foglalkozásról áttolódott a tárgyalások szövegéről folytatott párbeszédre, valamint konkrét javaslatok benyújtására arra vonatkozóan, hogy a víz, mint alapvető erőforrás hogyan kezelhető különböző programok és mechanizmusok keretében ben és 2011-ben a WCC szorgalmazott egy kifejezetten vízügyekkel kapcsolatos programot. Mivel azonban számos ország bár elismerték a vízügyek fontosságát aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a már amúgy is túlzsúfolt napirendbe még egy tárgyalást belevegyenek, a WCC úgy döntött, hogy keresni fogja annak módját, minként lehet a meglévő programokhoz és a folyamatban levő tárgyalásokhoz kapcsolódni, valamint felméri, hogy milyen módon lehet a vízügyi ismereteket és szakértelmet a helyes időben és a megfelelő szinten előterjeszteni. Példa erre az UNFCCC Nairobi Munkaprogramjában (NWP) való részvételük. Az NWP felülvizsgálatának folyamata és a program jövőbeli szerepéről és módozatairól való döntés során a vízügyi közösség szereplői szorgalmazták, hogy a víz legyen az egyik tematikus prioritás. Az érdekképviselet egyik konkrét eredménye 2012 júliusában az UNFCCC Tudományos és Technológiai Tanácsadó Kisegítő Testületének (SBSTA), amelyhez az NWP kapcsolódik, keretében szervezett vízügyekkel kapcsolatos technikai munkaértekezlete volt, valamint hogy javasolták, hogy az NWP következő szakaszában a víz legyen az egyik prioritást élvező, több területre is átnyúló témakör. Az együttállások idővel valószínűleg változhatnak majd, de függetlenül az együttműködés pontos szerkezetétől, az összehangolt erőfeszítések elengedhetetlenek és sürgősek. A vízügyi közösség értékes hozzájárulást nyújthat a tudás átadásában, a párbeszéd fokozásában, valamint a globális politika és a helyi megvalósítás közötti szakadék áthidalására vonatkozó javaslatok előterjesztésében. De ehhez erőforrásokra, az UNFCCC folyamataival kapcsolatos alapos ismeretekre, valódi együttműködési szándékra, hagyományos és kreatív vízügyi gondolkodásra, továbbá sok-sok türelemre van szükség. A vízellátás az európai általános érdekű szolgáltatásokról szóló bizottsági közleményben meghatározott általános érdekű szolgáltatás -nak minősül. A jó vízminőség hozzájárul a 198 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

202 NÉMEDI NÁNDOR: A vízbiztonság klimatikus adaptációjának perspektívája lakosság ivóvízellátásának biztosításához. Szükség van az éghajlatváltozás hatásainak kiegyensúlyozására, mivel a víz bármely okból szennyeződhet. [23] KÖVETKEZTETÉSEK Az éghajlatváltozás további kihívásokat fog okozni a vízgazdálkodásban és a jövőbeni vízbiztonság garantálásában. A hatástanulmányok egyértelműen azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás hatással lesz a hozzáférhető vízkészletekre, és növeli mind az aszályok, mind az árvizek gyakoriságát és súlyosságát. Szükség van arra, hogy a vízügyi ágazat alkalmazkodjon ezekhez a változásokhoz. A vízgazdálkodás szempontjából elengedhetetlenek a további kutatások és figyelemmel kísérés, a klímaváltozás vízkörforgásra gyakorolt hatásainak alaposabb megértése és az ezzel kapcsolatos ismeretek folyamatos fejlesztése érdekében. A tudomány azonban soha nem fog tudni pontos előrejelzést adni a jövőbeli éghajlati és időjárási viszonyokról, valamint pontos adatokkal szolgálni a csapadék és a hidrológia hosszú távú változásairól. Az éghajlatváltozás vízzel kapcsolatos időbeli és térbeli hatásainak mértékével kapcsolatos bizonytalanságok új kiigazításokat tesznek szükségessé a beruházások és műveletek tekintetében a megszokott döntéshozatali eljárásokban. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással különböző szinteken kell foglalkozni. Globális szinten fontos, hogy az éghajlatváltozással foglalkozó tárgyalók most fokozottan felismerjék, hogy a víz fontos közeg, amely révén az éghajlatváltozás hatással van társadalmainkra. Az éghajlatváltozás átalakíthatja az édesvízi erőforrások rendelkezésre állását, valamint megváltoztathatja a jövőbeli árvízkockázatokat akár a határokon átnyúló medencékben és víztartó rétegekben is. E változások növelik a vízzel kapcsolatos konfliktusok kockázatát az elkövetkező évtizedekben. A vízbiztonságot fenyegető, vízzel kapcsolatos konfliktusok várható növekedésének megakadályozása és/vagy megoldása érdekében (ismét) tárgyalni kell a vízelosztással és a minőséggel kapcsolatos átmeneti megállapodásokról. A vízügyi ágazatban az alkalmazkodás gyakran a biofizikai változások kezelésére vagy a vízhiány csökkentésére irányul. Ugyanakkor az alkalmazkodásba eszközölt beruházások elősegítése érdekében foglalkozni kell az éghajlatváltozás hatásainak gazdasági költségeivel, valamint az alkalmazkodás pénzügyi előnyeivel. A jelen cikk néhány a vízügyet és az éghajlatváltozást érintő kiválasztott perspektívát ismertet. E kiválasztott perspektívák mind kiegészítik egymást, de csak egy részét képezik azoknak a sokrétű hatásoknak és válaszlépéseknek, amelyeket az éghajlatváltozás jelent a vízügyi közösség és a vízbiztonság számára. FELHASZNÁLT IRODALOM [1]. DÁVIDOVITS ZS., BEREK L.: Vízbázisvédelem, ivóvízbiztonság. Bolyai Szemle, 22 2 (2012), (A letöltés dátuma: ) [2]. METZ, B., DAVIDSON O. R., BOSCH P. R., DAVE R., MEYER L. A.: IPCC, 2007: Climate Change 2007: Mitigation. Contribution of Working Group III to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge, MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 199

203 NÉMEDI NÁNDOR: A vízbiztonság klimatikus adaptációjának perspektívája United Kingdom and New York, NY, USA: Cambridge University Press, (A letöltés dátuma: ) [3]. STOCKER T. F., QIN D., PLATTNER G. K., TIGNOR M., ALLEN S. K., BOSCHUNG J., NAUELS A., XIA Y., BEX V., MIDGLEY P. M.: IPCC, 2013: Climate Change 2013: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fifth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA: Cambridge University Press, (A letöltés dátuma: ) [4]. FIELD C. B., BARROS V., STOCKER T. F., QIN D., DOKKEN D. J., EBI K. L., MASTRANDREA M. D., MACH K. J., PLATTNER G. K., ALLEN S. K., TIGNOR M., MIDGLEY P. M.: IPCC, 2012: Managing the Risks of Extreme Events and Disasters to Advance Climate Change Adaptation. A Special Report of Working Groups I and II of the Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA: Cambridge University Press, (A letöltés dátuma: ) [5]. van VLIET M. T. H., FRANSSEN W. H. P., YEARSLEY J. R., LUDWIG F., HADDELAND I., LETTENMAIER D. P., KABAT P.: Global river discharge and water temperature under climate change. Global Environmental Change, 23 2 (2013), [6]. HAGEMANN S., CHEN C., CLARK D. B., FOLWELL S., GOSLING S. N., HADDELAND I., HANASAKI N., HEINKE J., LUDWIG F., VOSS F., WILTSHIRE A. J.: Climate change impact on available water resources obtained using multiple global climate and hydrology models. Earth System Dynamics, 4 (2013), (A letöltés dátuma: ) [7]. EHRET U., ZEHE E., WULFMEYER V., WARRACH-SAGI K., LIEBERT J.: HESS Opinions Should we apply bias correction to global and regional climate model data?. Hydrology and Earth System Sciences, 16 (2012), (A letöltés dátuma: ) [8]. KUNDZEWICZ Z. W., STAKHIV E. Z.: Are climate models ready for prime in water resources management applications, or is more research needed? Hydrological Sciences Journal, 55 7 (2010), (A letöltés dátuma: ) [9]. MATTHEWS J. H., WICKEL A. J.: Embracing uncertainty in freshwater climate change adaptation: A natural history approach. Climate and Development, 1 3 (2009), MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

204 NÉMEDI NÁNDOR: A vízbiztonság klimatikus adaptációjának perspektívája [10]. HAASNOOT M., KWAKKEL J. H., WALKER W. E., ter MAAT J.: Dynamic adaptive policy pathways: A method for crafting robust decisions for a deeply uncertain world. Global Environmental Change, 23 2 (2013), (A letöltés dátuma: ) [11]. LUDWIG F., van SLOBBE E., COFINO W.: Climate change adaptation and Integrated Water Resource Management in the water sector. Journal of Hydrology, 518 Part B (2014), [12]. BROWN C., WILBY R. L.: An alternative approach to assessing climate risks. Eos, Transactions, American Geophysical Union, (2012), (A letöltés dátuma: ) [13]. BEREK T.: A vízbiztonsági tervezés szerepe a fenntartható vízgazdálkodásban. Műszaki Katonai Közlöny, 26 2 (2016) (A letöltés dátuma: ) [14]. LENDÉR HENRIK B.: A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén. Debrecen: A Magyar Hidrológiai Társaság által rendezett XXXIV. Országos Vándorgyűlés, július (A letöltés dátuma: ) [15]. BEREK T.: A víz, mint környezeti erőforrás a Kárpát-medencében, vízbázisok, vízbiztonság. In: KRAJNC Z., CSENGERI J. (szerk.): A hadtudomány és a hadviselés komplexitása a XXI. században. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (2015), (A letöltés dátuma ) [16]. BATES B. C., KUNDZEWICZ Z. W., WU S., PALUTIKOF J. P.: Climate Change and Water. Geneva: Technical Paper of the Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC Secretariat, (A letöltés dátuma: ) [17]. BEREK T., DÁVIDOVITS ZS.: Vízbiztonsági terv az ivóvízellátás biztonsági rendszerében. Hadmérnök, 7 3 (2012), (A letöltés dátuma: ) [18]. MATTHEWS J. H., WICKEL A. J., FREEMAN S.: Converging currents in climate relevant conservation: water, infrastructure, and institutions. PLOS Biology, 9 9 (2011): e (A letöltés dátuma: ) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 201

205 NÉMEDI NÁNDOR: A vízbiztonság klimatikus adaptációjának perspektívája [19]. MATTHEWS J. H., WICKEL A. J., FREEMAN S.: Converging currents in climate relevant conservation: water, infrastructure, and institutions. PLOS Biology, 9 9 (2011): e (A letöltés dátuma: ) [20]. BEREK T., DÁVIDOVITS ZS.: Vízbiztonsági terv az ivóvízellátás minőségirányítási rendszerében. Hadmérnök, 7 3 (2012), (A letöltés dátuma: ) [21]. United Nations Framework Convention on Climate Change (UNFCCC) Declaration of the United Nations Framework Convention on Climate Change. New York, NY, USA: United Nations [22]. KABAT P., van SCHAIK H.: Climate changes the water rules: How water managers can cope with today s climate variability and tomorrow s climate change. The Netherlands: The Dialogue on Water and Climate, (A letöltés dátuma: ) [23]. BEREK T., RÁCZ L. I.: Vízbázis mint nemzeti létfontosságú rendszerelem védelme. Hadmérnök, 8 2 (2013), (A letöltés dátuma: ) 202 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

206 Tóth Tibor 1 Major Gábor 2 XXVIII. évfolyam, szám A LÉGI FELDERÍTÉS ÉS ADATGYŰJTÉS SZEREPE AZ ÖNKÉNTES MENTŐSZERVEZETEK MUNKÁJÁBAN (THE ROLE OF AERIAL RECONNAISSANCE AND DATA ACQUSITION OF IMAGERY INTELLIGENCE IN THE WORK OF VOLUNTARY RESCUE ORGANIZATIONS) Az önkéntes mentőszervezetek helyi légi felderítési képességeinek fejlesztése jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a természeti és civilizációs katasztrófa helyzetekre gyorsan és hatékonyan lehessen válaszolni. Az önkéntes mentőszervezetek humán erőforrása és technikai flexibilitása lehetőséget teremt a pilóta nélküli légijárművek (UAV) 3 által biztosított lehetőségek hatékony felhasználására. Az UAV-k és az általuk hordozott adatrögzítő eszközök rohamos fejlődése (pl.: tömeg- és méretcsökkenés, kapacitás növekedés) új perspektívát jelent a havária helyzetek hatékony megelőzésében és gyors felderítésben. A légi felderítés és adatgyűjtés javítja a beavatkozás hatékonyságát, valamint hozzájárul a költségek mérsékléséhez. Kulcsszavak: katasztrófa védelem, önkéntes mentőszervezet, pilóta nélküli légijármű, drón The development of local aerial reconnaissance capabilities of volunteer rescue organizations helps to respond quickly and efficiently to natural and manmade disaster situations. The human resources and technical flexibility of volunteer rescue organizations enable an effective use of the opportunities unmanned aerial vehicles (UAVs) offer. The rapid development of UAVs and of their data acquisition systems (e.g. size and weight reduction, capacity increase) has opened up new perspectives in efficient disaster prevention and its rapid management. Aerial reconnaissance and data acquisition of imagery intelligence improve the efficacy of interventions, and help to reduce costs. Keywords: disaster management, voluntary rescue organization, unmanned aerial vehicle, drone BEVEZETÉS A hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel együttműködő, a katasztrófa védelmi szervezet mindenkori irányítói jogkörét elismerő, a hivatásos szervezetek tevékenységét és képességeit kiegészítő önkéntes mentőszervezetek megalakításának célja az volt, hogy bevetésükkel még gyorsabbá, még hatékonyabbá váljon az emberi életek és anyagi javak mentése. Az utóbbi évek és a közelmúlt eseményei [1] a természeti és civilizációs katasztrófák világosan rámutatnak arra, hogy csak akkor léphetünk fel eredményesen a katasztrófák pusztító hatásai ellen, ha az állami szervezetek mellett az önkéntes és karitatív szervezetek is szerepet 1 BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, rendelkezési állomány, tibutoth66@gmail.com. ORCID: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Repülő Intézet, tanársegéd, major.gabor@uni-nke.hu ORCID: X 3 Unmanned Air Vehicle, annak a légijárműnek a megnevezése, melynek a fedélzetén nincs irányító személy, gyakran használt megnevezése DRONE / DRÓN 204

207 Tóth Tibor-Major Gábor: A légi felderítés és adatgyűjtés szerepe az önkéntes mentőszervezetek munkájában vállalnak biztonság megteremtésében. A biztonsághoz való jog, alapvető emberi jog, melyet Magyarország Alaptörvénye kinyilvánít. A katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy és állampolgári kötelesség.[2] Az emberi életeket és anyagi javakat mentő önkéntességnek évszázados hagyományai vannak hazánkban és világszerte egyaránt.[3] A magyar katasztrófavédelemmel szorosan együttműködő önkéntes mentőszervezetek 2009-től fokozatosan fejlődésnek indultak. Létrejöttek a területi-, a járási-, és a települési önkéntes mentőszervezetek. A területi sajátosságokat és a működési területük veszélyeztetettségét alapul véve alakultak meg különböző szervezeti formában. A szervezeti keretek között találhatunk egyesületi-, alapítványi-, karitatív formai keretek között működő önkénteseket, de számos önkéntes csatlakozott tűzoltó- vagy polgári védelmi szövetséghez. A szervezeti forma jelentősen befolyásolja a technikai fejlesztési lehetőségek elérését biztosító lehetőségeket, de mára valamennyi önkéntes mentőszervezet elérte azt a szervezeti struktúrát, amely alkalmassá teszi arra, hogy az állami pályázati lehetőségeket kihasználva elérje a legkorszerűbb technikai eszközöket.[4] Önkéntes mentőszervezet: különleges kiképzésű személyi állománnyal rendelkező, speciális technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, katasztrófavédelmi feladatok ellátására, valamint emberi élet mentésére önkéntesen létrehozott civil szerveződés [5] Az önkéntes mentőszervezetek speciális összetétele, felkészültsége és nagyfokú flexibilitása alkalmassá teszi ezeket a szervezeteket arra, hogy a technika és a technológia fejlődésével lépést tartsanak, azt beépítsék és alkalmazzák a mindennapi gyakorlatban. Az önkéntes mentőszervezetek nagy hangsúlyt fektetnek a humán erőforrás fejlesztése mellett a felderítési-, mentési képességeik, technikai eszközparkjuk fejlesztésére. Cikkünkben vizsgáljuk a hazai önkéntes mentőszervezetek légi felderítési képességeit. Hazai és nemzetközi gyakorlatokat és éles alkalmazásokat alapul véve összehasonlítjuk a hagyományos módszerek és a pilóta nélküli légijárművek alkalmazásával elérhető katasztrófavédelmi célú eredményeket. A mértékadó hazai és nemzetközi szakirodalom tanulmányozásával keressük az új lehetőségeket és a további fejlesztési irányokat az önkéntesség figyelembe vétele mellett. Rendszeresen konzultálunk a hazai és a szomszédos országok önkéntes mentőszervezeteinek alkalmazási tapasztalatairól, valamint az általuk ezen a területen elért eredményekről. A polgári célú légi fényképezés és távérzékelés témájú konferenciákon rendszeresen részt veszünk, ott saját eredményeinket megosztjuk a résztvevőkkel. Ezek a konferenciák rendkívül jó alkalmat teremtenek az új hazai és nemzetközi fejlesztések megismerésére a fejlesztési lehetőségek megvitatására. A pilóta nélküli légijárművek (UAV) polgári célú alkalmazásának fejlődése az önkéntes mentőszervezetek számára is új perspektívát nyitott. Magyarországon a pilóta nélküli légijárművek katasztrófavédelmi célú alkalmazásának úttörője Dr. Restás Ágoston egyetemi docens, aki elsőként vizsgálta hazánkban az UAV-k alkalmazhatóságát az erdőtüzek MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 205

208 Tóth Tibor-Major Gábor: A légi felderítés és adatgyűjtés szerepe az önkéntes mentőszervezetek munkájában felderítésében és a világon elsőként állított készenlétbe pilóta nélküli repülőgépeket erdőtüzek megfigyelésére.[6] Számos önkéntes mentőszervezet már rendelkezik a helyi légi felderítés képességével, mivel főként pályázati források kihasználásával vagy saját fejlesztésként beszerzett vagy egyedi építésű UAV-vel rendelkezik. A légijárművek alkalmazási tapasztalatai nagy szórást mutatnak, mivel a repülő eszközök kapacitása, fejlettsége és az általuk hordozott felderítő, adatrögzítő, távérzékelő és egyéb eszközök is rendkívül változatos képet mutatnak. A katasztrófavédelmi és az önkéntes mentőszervezetek körében is bizonytalanság tapasztalható az alkalmazhatóság etikai és jogi-, légügyi szabályozottságának hiányosságai miatt. Hazánkban a vonatkozó szabályozás alapján önkéntes mentőszervezet a katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásai elleni védekezésben akkor vehet részt, ha a Nemzeti Minősítő Rendszerben a meghatározott képzettségi, felkészültségi alapkövetelményeknek eleget téve a minősítést megszerezte. A minősítést ötévente meg kell újítani. A Nemzeti Minősítés Rendszer követelményeit a Katasztrófavédelmi törvény végrehajtására kiadott Kormányrendelet határozza meg [7]. A nemzeti minősítő gyakorlatok végrehajtásához a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Szervezeti és Műveleti Irányelvében ajánlásként meghatározta a szervezetek szakmai követelményrendszerét az alábbi képességekre: árvízi és vízi mentési képességre, búvár tevékenységre, kötéltechnikai mentő szakterületre, keresőkutyás tevékenységre, városi kutató és mentő (USAR) 4, műszaki mentő képességek szakterületre, vezetés-irányítás, logisztikai képességek, alapvető vízkár-elhárítási tevékenységek végrehajtására. 5 Az eddigi gyakorlati és alkalmazási tapasztalatok valamint az ENSZ Nemzetközi Kutatási és Mentési Tanácsadó Csoport (INSARAG) 6 irányelveinek felhasználásával javaslom kidolgozni pilóta nélküli légijárművek műveleti területen történő alkalmazásának felkészítési és műveleti irányelveit. A cikkben az olvasó rövid áttekintést kap a pilóta nélküli légijárművek fejlődéséről és a cikk arra is keresi a választ, hogy az önkéntes mentőszervezetek eszköz fejlesztése során, mely területeken kaphat nagyobb szerepet a drónok alkalmazása. A PILÓTA NÉLKÜLI LÉGIJÁRMŰ RENDSZEREK (UAS) 7 RÖVID FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE Napjainkban mind szélesebb körben jelennek meg a pilóta nélküli légijármű rendszerek és kerülnek egyre szélesebb körben alkalmazásra, köszönhetően az egyre fejlettebb és biztonságosabb technológiáknak, valamint a csökkenő áruknak. Az 1960-as évekre ez a 4 Urban Search and Rescue 5 Online: 6 International Search and Rescue Advisory Group - Nemzetközi Kutatási és Mentési Tanácsadó Csoport 7 UAS Unmanned Aircraft System, az irányító személy nélküli légijármű működését biztosító környezet 206 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

209 Tóth Tibor-Major Gábor: A légi felderítés és adatgyűjtés szerepe az önkéntes mentőszervezetek munkájában rendszer is, mint sok más modern eszköz, a katonaság kötelékében jelent meg először. Ekkor a pusztítás, vagy annak elősegítése volt a fő feladata nem pedig a felhasználó kényelmének biztosítása. A technikai fejlődés felgyorsulása következtében egyre-másra terveztek mind méretben, mind pedig felhasználásban széles határok között elhelyezhető eszközöket, amik a mindennapi életünk részesei lettek. A repülőeszközök közül talán a legdinamikusabb fejlődés a pilótanélküli légijárműveké. Szinte nem telik el nap, hogy ezen eszközökkel végrehajtott feladatokról ne hallhatnánk a médiában. 08] A légi felderítés, megfigyelés, ellenőrzés szakma azonnal megszületett amint az első repülő szerkezet az embert a levegőbe emelte és tart ma is, amikor az embernek már nem kell repülnie csak azért, hogy nagytestvéri szemekkel az égből tekintsen le ránk. A XXI. században a robotok már egyértelműen bevonultak a hadviselés eszköztárába és az, hogy mikor fognak egymással megküzdeni előbb-utóbb kiderül. A pilóta-nélküliség nemcsak egy sok fáradsággal kiképzett szakember esetleges elvesztésének nyomasztó terhétől mentesít, hanem a kéz is könnyebben mozdul a nagyujjal lefelé ha csak egy gombot kell megnyomni. Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Az első próbálkozás 1849-ben volt, amikor az akkori osztrák csapatok Velencét támadták gyúlékony, robbanó anyagokkal és időzítővel ellátott léggömbökkel, amint az 1. számú kép is szemlélteti. 1. kép: Korabeli rajzok Velence bombázásáról 8 Az 1910-es években jelentek meg az úgynevezett légi torpedók, amelyek még szintén pontatlan eszközöknek bizonyultak. A 30-as évek végén a brit hadsereg már használt rádióirányítású repülőgépeket hadihajók ellen, melyek már kilométeres hatótávolsággal rendelkeztek. Az első sikeres távvezérelt gépet egy játékmodell alapjaiban testesítette meg Reginald Denny 9. A hadsereg által alkalmazott gépek akkoriban még kevésbé szolgáltak háborús célokat, főleg célpont eszközökként alkalmazták hadászati gyakorlatokon és kiképzéseken, hiszen nem csak jól repültek, hanem viszonylag olcsók is 8 Forrás: Dr. Palik M.: A pilóta nélküli repülés fejlődése, Ludovika Szabadegyetem, előadás 9 Angol filmszínész ( ). MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 207

210 Tóth Tibor-Major Gábor: A légi felderítés és adatgyűjtés szerepe az önkéntes mentőszervezetek munkájában voltak. A második világháborúban a németek és a szövetségesek is jelentős fejlesztéseket végeztek ezen a területen: az amerikai haditengerészet például torpedók szállítására alkalmas eszközöket is gyártott, amelyeket azonban már nem vetettek be a háborúban. A pilóta nélküli eszközöket harctéri körülmények között először a vietnami háborúban használták; 10 év alatt több mint 3400 bevetésen vettek részt az amerikai légi indítású felderítő gépek, amelyek akár 14 ezer méter magasságban is tudtak repülni. Nagy előrelépés volt, hogy ezek a drónok a háború végére már valós időben tudtak információt továbbítani a földi egységeknek. A pilóta nélküli repülőgépek megjelentek az arab-izraeli, majd az Öbölháborúkban is. Utóbbiban már többcélú feladatra is használták a drónokat, így a többi között a harci helikopterek bevetést segítették, valamint a bázisok éjszakai megfigyelését is ezekkel az eszközökkel végezték. Magyar vonatkozásukban megemlíthető, hogy a dél-szláv háború idején, Taszáron is állomásoztak felderítő gépek, melyeket az Egyesült Államokból irányították a bevetések során. Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Ezek a légijárművek jó szolgálatot tettek (és tesznek napjainkban is) a terrorizmus elleni műveletekben is, így Afganisztánban és Irakban is használták/használják ezeket az egyre kisebb méretekben is megjelenő gépeket. Nem szabad azonban elmenni azon fontos tény mellett, hogy a drónok többsége ma is emberi irányítással működik, a civil életben például szinte kizárólag ilyen eszközök találhatóak. Nagyon jelentős eltérések vannak az egyes típusok között; a kézből indított 1-2 kilogrammos repülőtől a többtonnás repülő szerkezetekig sokféle eszköz áll rendelkezésre a civil és katonai felhasználás céljára. Utóbbira jó példa az amerikai Global Hawk pilóta nélküli felderítő repülőgép (2. számú kép), amelynek a hadszíntér megfigyelése a feladata, melyet hosszú időn át, nagy magasságból is képes hatékonyan végrehajtani. 2. kép: MQ-4C Triton drone 10 A pilóta nélküli repülőgépek ma már sokszor nagyobb pontossággal és precízebben látják el feladatukat, mint az ember által, a levegőben vezetett eszközök. A fáradtság és a különböző 10 Forrás: (letöltés ideje: ) 208 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

211 Tóth Tibor-Major Gábor: A légi felderítés és adatgyűjtés szerepe az önkéntes mentőszervezetek munkájában pszichés hatások ugyanis jelentősen befolyásolják a pilóták döntési képességeit, főleg ha hosszú bevetésen vesznek részt. Példaként említhető a dél-szláv háború, amikor az amerikai B2-es bombázók pilótái egy-egy bevetés alatt akár 30 órát is a levegőben töltöttek. A katonák leggyakrabban hírszerzésre, megfigyelésre és földi célpontok elleni támadásra használják a drónokat. A civil életben közszolgálati funkciója mellett kereskedelmi (például a 3. számú képen a földművelésben történő alkalmazásra láthatunk megoldást) és kutatási célokra is igénybe lehet venni a pilóta nélküli repülőgépeket, de egyre többen használják azokat a magánszférában is a gyors technikai fejlődésnek köszönhetően. 3. kép: A permetező drón 11 Az önkéntes mentőszervezetek alkalmazásában a speciális feladatok jellegéből adódóan a viszonylag kisméretű elektromos hajtású több forgószárnyas drónok terjedtek el. Jelenleg a leginkább alkalmazott modellek a DJI Phantom 3 Professional és a DJI Phantom 4 típusok, melyek ár-érték aránya megfelel az önkéntes szervezetek lehetőségeinek és felhasználási igényeinek. Jóval szélesebb skálán mozog a repülő eszköz által hordozott adatrögzítő és adattovábbító eszközök skálája. Itt megtalálhatóak a pár tízezer forintos digitális fényképezőktől a több millió forintos éjjellátó kamerák széles skálája. 11 Forrás: (letöltés ideje: ) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 209

212 Tóth Tibor-Major Gábor: A légi felderítés és adatgyűjtés szerepe az önkéntes mentőszervezetek munkájában 4. kép: DJI drón a Körös Mentőcsoport alkalmazásában 12 UAV GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK Az UAV-k katasztrófavédelmi célú alkalmazása területén jelen cikkben nem adunk teljes körű, átfogó elemzést a katasztrófa helyzetek osztályozásán keresztül az UAV alkalmazások lehetőségeire, mivel ez meghaladja jelen cikk kereteit, csupán néhány területre kívánjuk ráirányítani a figyelmet. Ezeken a területeken már eddig is komoly eredményeket értünk el az UAV-k alkalmazásával, köszönhetően a jól felkészült és elhivatott önkéntes mentőszervezeteinknek. UAV ALKALMAZÁSA USAR 13 TEVÉKENYSÉGBEN A sűrűn beépített városi vagy ipari környezetben bekövetkezett romosodott kárterületen történő felderítés során a mentő személyzet által végzett műszeres felderítés és kutyás keresés mellett nélkülözhetetlen a kismagasságú légi felderítés. Az UAV-val történő légi megfigyelés előnyei: a katasztrófa bekövetkezését követően szinte azonnali bevethetőség, rövid idő alatt viszonylag nagy területek felderíthetőek, azonnali, online információk a döntéshozók számára, a továbbított adatok azonnali elemzési lehetősége, a felderítést végző operátor számára semmilyen veszélyt nem jelent, a felderítendő terület szektorokra osztásával több drón egyidejűleg használható, az egyéb felderítő-, kutató metódusokkal egyidejűleg alkalmazható, vegyi-, biológiai-, vagy akár sugár szennyezett területen is használható, 12 Forrás:Rosta Tibor Körös Mentőcsoport 13 Urban Search and Rescue Városi Kutatás és Mentés 210 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

213 Tóth Tibor-Major Gábor: A légi felderítés és adatgyűjtés szerepe az önkéntes mentőszervezetek munkájában lehetőségünk van túlélési csomag bejuttatására megközelíthetetlen területen, költséghatékonyság. A városi környezetben bekövetkezett épületomlások, infrastruktúra sérülések a legtöbb esetben rendkívül nehézzé, lassúvá teszik az élőerős felderítést, személykeresést. A hagyományos mentési technikával rendelkező hivatásos és önkéntes mentőszervezetek csak bizonyos időveszteséggel kaphatnak reális képet a káreset valódi méreteiről, a pusztítás mértékéről. Mivel az önkéntes mentőszervezetek területi diszlokációjuknak köszönhetően rövid idő alatt a kárhelyszínen vannak, légi felderítésre alkalmas eszközeikkel valós idejű, releváns információkat tudnak adni a mentésirányítóknak. Középmagas- és magas épületek vagy csarnok jellegű épületek romosodása, károsodása során a tűzoltóságok magasból mentő eszközeinek alkalmazása csak a biztonságos telepítés után kezdhető meg. Ezen eszközök telepítése a romosodott kárhelyszín közelében sok esetben rendkívül időigényes vagy nem megoldható, így az alkalmazásukkal végzett magasból történő felderítés is elhúzódik vagy lehetetlenné válik. A tűzoltóságok által alkalmazott magasból mentő járművek bevetési költségei nagyságrendekkel meghaladják a drónok költségeit és a működtetésükhöz is minden esetben legalább két speciálisan kiképzett személy szükséges. A drónok beszerzési és készenlétben tartási költségei folyamatosan csökkennek, ezért ma már elérhető mindennapi alkalmazásuk. Az 5. számú képen a Kinai Ludian tartomány Yunnan városában 2014-ben bekövetkezett 6,1 erősségű földrengés utáni UAV felvétel látható, míg a 6. számú képen egy hazánkban is gyakorinak számító helyi vihar pusztításának nyomai, mely 2017-ben Orosházán alakult ki. 5. kép: Földrengés Kínai Yunnanban Forrás: (letöltés ideje: ) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 211

214 Tóth Tibor-Major Gábor: A légi felderítés és adatgyűjtés szerepe az önkéntes mentőszervezetek munkájában 6. kép: A vihar pusztítása Orosházán 15 UAV ALKALMAZÁSA KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA ELEMEK SÉRÜLÉSE ESETÉN A katasztrófa sújtotta területeken az emberi életek és anyagi javak mentése után az egyik legfontosabb feladat a létfontosságú hálózatok, infrastruktúra elemek károsodásának felderítése, ezek helyreállítása. A katasztrófák velejárója, hogy a legtöbb esetben már a mentésben résztvevő erők és eszközök helyszínre juttatása is nehézségekbe ütközik, vagy jelentős időveszteséggel jár a közúti és vasúti hálózatok sérülése esetén. Ezekben az esetekben felbecsülhetetlen jelentőséggel bír az UAV-k alkalmazása a megközelíthetőségi lehetőségek felderítésében és a mentő erők kárhelyszínre érkezéséig az elsődleges felderítés megkezdésében. A járási- és települési önkéntes mentőszervezetek alkalmazásában álló drónok már a hivatásos mentő erők helyszínre érkezése előtt pontos adatokat szolgáltathatnak a kárhelyszínek megközelíthetőségéről is. A 7. számú képen az Orosházán 2017-ben kialakult vihar következtében sérült vasúti infrastruktúra látható. Ez a lokális és rövid ideig tartó szélvihar közel háromszáz beavatkozást igénylő esetet generált a mentésben részt vevő hivatásos erőknek. A magas esetszám miatt szükség volt a környező városokból érkező mentő erőkre és eszközökre is. Az útakadályok jelentősen lassították a mentő erők helyszínre érkezését, ezért volt nagy jelentősége a városban diszlokáló, önkéntes mentőszervezet UAV-val végzett azonnali felderítésének. Ennek köszönhetően a segítségnyújtásra érkező erők pontosan tudták, hogy hol és milyen útakadállyal kell számolniuk és a mentést vezető operatív törzs megalapozott döntéseket tudott hozni a beavatkozások priorálása és a felszámoláshoz szükséges erők és eszközök vonatkozásában. 15 Forrás: Melega Krisztián Körös Mentőcsoport 212 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

215 Tóth Tibor-Major Gábor: A légi felderítés és adatgyűjtés szerepe az önkéntes mentőszervezetek munkájában 7. kép: Vasúthálózat felderítése UAV-val 16 A földfelszín felett található un. légvezetékes rendszerek - az elektromos- és távközlő vezetékek - sérülékenysége is komoly következményekkel jár mind a lakossági ellátás és normál életkörülmények biztosítása, mind az ipari szektor területén. Különösen nehéz a föld feletti hálózatok sérülésének mértékét megállapítani távol a lakott területektől, járható úthálózat hiányában ban Szabolcs-Szatmár Bereg megyében az ónos eső és viharos szél okozta többletterhelés húsz 400 kv-os magasfeszültségű vezeték kidőlését okozta. A kidőlt oszlopok helyének meghatározását nehezítette a felázott és többnyire mocsaras terület. Ezért nehéz kategóriájú katonai terepjáró eszközök és az önkéntes mentőszervezetek bevonására volt szükség már a károk megállapításához is. Hasonló esetekben a drónos felderítés a nyomvonal mentén nagyságrendekkel csökkenti a kárhelyszín behatárolását és annak költségeit. Az UAV-k által függesztményként szállítható eszközöknek csak a képzelet, és az eszközök tömege szab határt. 8. kép: Elektromos hálózat hibafelderítése termokamerával felszerelt UAV-val Forrás: Melega Krisztián, Körös Mentőcsoport 17 (letöltés ideje: ) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 213

216 Tóth Tibor-Major Gábor: A légi felderítés és adatgyűjtés szerepe az önkéntes mentőszervezetek munkájában UAV ALKALMAZÁSA ÁR- ÉS BELVÍZVÉDEKEZÉS SORÁN Magyarország árvízi veszélyezetettsége Európában a legmagasabb. 18 A belvízi veszélyeztetettség hazánk 45 %-át érinti. Az árvizek pusztító hatásai elleni védekezésben alkalmazzuk tömeges számban az önkénteseket és a szervezett keretek között együttműködő önkéntes mentőszervezeteket. A közelmúltból számos hazai és határon túli példát hozhatunk arra, hogy milyen szerepet töltöttek be az önkéntes segítők az árvizek elleni sikeres védekezésben. A magyarországi árvizek vonatkozásában a 2013-as Dunai árvíz elleni védekezés során a Katasztrófavédelem már számos esetben alkalmazta a drónos légi felderítést és szinte valamennyi hazai önkéntes mentőcsoport részt vett a védekezésben. Megítélésem szerint a legtöbb és leghatékonyabb alkalmazási lehetőség az UAV-k térnyerésével az árvízi védekezés területén jelentkezik. Amennyiben csak az operatív védekezés időszakát vesszük vizsgálat alá, már akkor is egyértelműen megállapítható, hogy a jelenleg már elterjedt és használatban lévő drónok eredményesen alkalmazhatóak számos ár- és belvíz elleni védekezési tevékenység során. 9. kép. Árvíz által körülvett ház 19 A magyarországi árvízvédelmi létesítmények túlnyomó része földgát és csak elenyésző részben épített támfal. A földgátak esetében számos problémával találkozhatunk a védekezés során, melyek okait a létesítésben, a fejlesztések hiányában és az elöregedésben találhatjuk meg. Az okok az eltérő és nem mindig megfelelő építési anyagra, hibás technológiára vezethetőek vissza, továbbá az ún. öregedésre, amikor is a beépített föld ásványos és szerves korroziója előrehalad, átázások, átfagyások, kiszáradások okozta duzzadásos, zsugorodásos mozgás keletkezik. A káros elváltozások tömörség csökkenésre is vezethetnek. Komoly gondot okozhatnak az állatjáratok, állatfészkek üregei is. A földgátakat gyakran szilárd burkolattal látják el, de többségükön a gyepburkolatot alkalmazzák a rézsük védelmére. A gyepburkolatok tönkremenetele, állagromlása is gyengítheti a földgátak biztonságát. A gyakorló árvízvédekező szakemberek - és a védekezés eredményességéért felelős döntéshozók számára az árvízvédekezés során a legkomolyabb szakmai feladatot jelenti a 18 (letöltés ideje: ) 19 Forrás: (letöltés ideje: ) 214 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

217 Tóth Tibor-Major Gábor: A légi felderítés és adatgyűjtés szerepe az önkéntes mentőszervezetek munkájában különböző földművek rendszeres folyamatos figyelése, az azokon észlelhető árvízi jelenségek minősítése, a szükséges beavatkozások meghatározása, gondos végrehajtása és ellenőrzése. Nagyon fontos a jelenségek megfigyelése, az időbeni észlelés és a gyors intézkedés. [9] Az árvízvédekezésben résztvevő hivatásos és önkéntes mentőszervezeteknek az elmúlt időszakban még csak nagyon korlátozott számban állt rendelkezésére a fentebb részletezett megfigyelési feladatokba bevonni az UAV-k által biztosított lehetőségeket. A megfigyelést a védművek szemléjével, őrzésével megbízott személyek gátőrök hajtották végre, gyakran több kilométeres gátszakaszok gyalogos bejárásával, egy lapáttal felszerelkezve. A mobiltelefonok elterjedése előtt gyakran még rádió összeköttetés sem volt a védművet felügyelő és a döntéshozók között, így rendkívül nagy időveszteséggel jutott el az információ a védekezést irányítókhoz. Ma már eljutottunk oda, hogy akár több UAV alkalmazásával, speciális adatrögzítő és adattovábbító eszközök alkalmazásával online realtime kapcsolatot alakítsunk ki a drón és a vezetési pont között. Az csak a szoftver fejlesztőkön és a megrendelőkön múlik, hogy az elvárt és a valós állapotok közötti összehasonlítást is elvégezzék a számítógépek az ember helyett. A belvizek elleni védekezési feladatokat a hosszan elhúzódó tevékenység jellemzi, így van idő megtervezni és végrehajtani a szükséges felderítési és távérzékelési feladatokat. A belvizek tekintetében a katasztrófavédelem és a vele együttműködő önkéntes szervezetek legfontosabb feladata a belvízzel körülvett lakóépületek, létesítmények megóvása a lakhatási és működési feltételek biztosítása. Ennek érdekében a vízügyi szervekkel együttműködve meg kell oldani a víz elvezetését, mely történhet gravitációs úton vagy szivattyúk segítségével kényszeráramoltatással. A lehetséges alternatívák felderítésében nagy segítségünkre van légi felderítés, mivel a rendelkezésre álló domborzati térképek alkalmazását a művelési ágból adódó földmunkák jelentősen befolyásolhatják. A pilóta nélküli légijárművek alkalmazása az árvízi védekezésben külön értekezést érdemel, hiszen az árvízi jelenségek és az esetleges elöntések légi úton történő vizsgálata az eszközök fejlődésével vesz rohamos lendületet. UAV ALKALMAZÁSA SZEMÉLYKERESÉS SORÁN Az önkéntes mentőszervezetek segítségét napjainkban az UAV-k alkalmazását illetően az eltűnt személyek felkutatásában kérik az együttműködő- és társhatóságok. A személykeresés és kutatás ugyan nem a katasztrófavédelem hatásköre, de mivel az önkéntes mentőszervezetek a katasztrófavédelem irányítása alatt végzik nélkülözhetetlen feladataikat így a drónos alkalmazások legnagyobb részét ez a feladat teszi ki. Az eltűnt személyek felkutatása során az idő faktor a legkritikusabb tényező. A feladat sikerességét nagymértékben befolyásolja az eltűnés és a (drónos) keresés megkezdése között eltelt idő, az eltűnt személy(ek) életkora, fizikális és mentális állapota, a napszak, az időjárási és terepviszonyok valamint a vélt tartózkodási hely területének nagysága és berepülhetősége. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 215

218 Tóth Tibor-Major Gábor: A légi felderítés és adatgyűjtés szerepe az önkéntes mentőszervezetek munkájában Gyakorlati tapasztalataink szerint a termokamerával felszerelt drónok a kutatási eredményességben felveszik a versenyt a kutyás kereséssel. A drónok alkalmazásának számos előnye van az élőerős és kutyás kereséssel szemben. A drón minden felülről átlátható terepen alkalmazható, legyen az akár nyílt vízfelületekkel, mocsarakkal átszabdalt terület. A területen élő, a természetben előforduló állatok nem zavarják meg a drónt, mely akár előre beprogramozott útvonalat lerepülve végezheti a felderítést. Természetesen a hátrányokat is figyelembe kell venni. Itt a repülési feltételeket befolyásoló időjárási körülmények és a kutatási terület fedettségét növényzettel magasan sűrűn benőtt kell elsősorban megemlíteni. 10. kép Termokamera képe a monitoron 20 Az éles alkalmazások során a drónos felderítés kiváló hatékonyságot mutatott a vízfelszíni kutatások során. A vízfelszíni kutatások során számos esetben nem használható a rendelkezésre álló csónak vagy hajó. Ennek oka lehet a csekély vízmélységtől kezdve az erős sodráson át a sűrű vízi növényzet jelenléte is. Biztató kísérletek folynak a vízi mentés területén a mentő eszköz pl.: mentőmellény, mentőpatkó, mentőkötél bajbajutott személyhez juttatása területén. Ezek a kísérletek főleg a befagyott vízfelületen bajba jutott, beszakadt személyek mentésénél jelentenek rendkívül gyors és a mentő erők számára is biztonságot jelentő megoldást. 20 Forrás: Melega Krisztián, Körös Mentőcsoport 216 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

219 Tóth Tibor-Major Gábor: A légi felderítés és adatgyűjtés szerepe az önkéntes mentőszervezetek munkájában 11. kép Mentőmellény bejuttatása a bajbajutottaknak 21 UAV ALKALMAZÁSA TŰZOLTÁS SORÁN A technikai újdonságokra mindig nyitott hivatásos és önkéntes tűzoltókat, akik toronyházak tüzeinél is helyt kell, hogy álljanak, talán az a kérdés foglalkoztatja a legjobban, hogy lehet-e a drónokat alkalmazni az emelőkosarak hatósugara felett is a tűz továbbterjedésének megakadályozására, a mentési útvonalak biztosítására, a tűz lokalizálására esetleg emberek mentésére. Amennyiben a válasz igen, akkor milyen az oltásteljesítmény, mennyi a szállítható hasznos terhelés, hogyan valósul meg a folyamatos oltóanyag utánpótlás, hogyan befolyásolja a tűz kapcsán fellépő légcsere, turbulencia a drón repülési tulajdonságait. Ezentúl még számos kérdésre kell választ adnunk, addig amíg a drónokkal végzett tűzoltás mindennapos gyakorlattá válik. A szabadtéri tűzesetek nagyságának, terjedési irányainak, a természetes és mesterséges tűzterjedést befolyásoló tereptárgyak elhelyezkedésének felderítését a bevezetőben már említett Dr. Restás Ágoston egyetemi docens, egykori szendrői tűzoltó parancsnok hajtotta végre elsők között a világon. Jelenleg kísérletek folynak olyan drónok kifejlesztésére, melyek eredményesen alkalmazhatóak magas épületek és felhőkarcolók tűzeseteinél. A drónok fejlesztését leginkább az arab térség fejlett országai szorgalmazzák, hiszen az egekbe törő épületekben gyakorta törnek ki több emeletet elborító fékezhetetlennek tűnő, a homlokzatra is kitörő és ott továbbterjedő tüzek. Amennyiben ezeket a tüzeket az épületbe beépített automatikus aktív tűzoltó rendszerek nem képesek eloltani, szükséges a nagy teljesítményű és összehangoltan dolgozó tűzoltó drónok kifejlesztése. A 12. számú kép annak a koncepcióját mutatja be, 21 Forrás: w=1366&bih=659#imgrc=plqzpioqnpw47m (letöltés ideje: ) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 217

220 Tóth Tibor-Major Gábor: A légi felderítés és adatgyűjtés szerepe az önkéntes mentőszervezetek munkájában hogyan alkalmazható a drón a magas épületek tüzeinél és hogyan biztosítható az oltóanyag utánpótlás. Ezt a koncepciót kísérleti körülmények között már több országban eredményesen tesztelték. 12. kép Tűzoltó drón 22 KÖVETKEZTETÉSEK Az önkéntes mentőszervezetek társadalmunkat, közösségünket képviselik. Az önkéntesek tevékenységükkel, szerepvállalásukkal nagyban hozzájárulnak a problémák hatékony kezeléséhez. Ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a mentőcsoportokba munkatársakként és támogatóként is minél több embert tudunk bevonni. Egy mentőcsoport akkor életképes, ha küldetésére és céljai megvalósítására elkötelezett, önkéntes munkatársakat tud felsorakoztatni. Minél több önkéntest tudunk bevonni munkánkba, annál inkább magunk mögött érezhetjük a társadalom, és ezen belül a helyi közösség támogatását. Az önkéntesség ereje erősebb és hatékonyabb lehet a helyben lévő problémák kezelésében. Az aktív helybeli segítéség részvétele lehetőséget kínál a kezdeményező készség (proaktivitás) és a cselekvőkészség fejlesztésére, amelyek a közösségi fejlesztőmunkának is alapvető értékei. A közösségi munkavégzés során többnyire erősödik a résztvevőkben a felelősségvállalás, az állampolgári elkötelezettség, a bizalom, a mások szempontjainak figyelembe vétele, a kölcsönösség és a szolidaritás is. A technikai és technológiai fejlődés velejárója, hogy az iparban és a szolgáltatásokban alkalmazott berendezések egyre bonyolultabb rendszerek, így azok kezelése, felügyelete nagyobb odafigyelést, szakmaiságot követel. Tapasztalataink szerint a katasztrófavédelem és az önkéntes mentőszervezetek eredményesen meg tudják szólítani és a soraikba hívni azokat a - többnyire fiatal kutatási és fejlesztési területük vagy szakmájuk, hobbijuk iránt elkötelezett szakembereket, akiket a pilóta nélküli 22 Forrás: (letöltés ideje: ) 218 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

221 Tóth Tibor-Major Gábor: A légi felderítés és adatgyűjtés szerepe az önkéntes mentőszervezetek munkájában légijárművek szele megcsapott. A bajbajutott embertársainkon történő segítségnyújtás lehetősége, a siker élménye vonzza ezeket az embereket az önkéntesek közé. Az UAV-k széleskörű elterjedése és alkalmazása, beleértve a katasztrófavédelmi célú alkalmazásokat is hatalmas lehetőségek előtt áll. Feladatunk, hogy az eddigi kutatási és fejlesztési eredményeket integráljuk rendszerünkbe, innovatív fejlesztésekkel növeljük ezen eszközök felhasználási hatékonyságát, tovább csökkentsük a rendszerbe állítás és rendszerben tartás költségeit. Összességében megállapítható, hogy a pilóta nélküli légi járművek katasztrófavédelmi célú felderítési, mentési képessége számtalan lehetőséget tartogat a döntéshozók számára. Tudatos kutató és fejlesztő munkával, a téma iránt elkötelezett önkéntesek bevonásával mindenképpen ajánlott kiemelten foglalkozni ezzel a területtel. JAVASLATOK Meggyőződésünk, hogy a pilóta nélküli légijárművekre vonatkozóan egyedi szabályozást kell kidolgozni. Jelenleg a kezelési-, repülési gyakorlatok és az éles alkalmazások esetén is amennyiben a területen nincs különleges jogrend életbe léptetve a polgári légiközlekedés szabályai szerint igényelt légtér használati engedélyt kell beszerezni. Gyakorlati tapasztalataink szerint önkéntes mentőszervezet még nem kért légtérhasználati engedélyt sem kezelési gyakorlathoz, sem éles alkalmazáshoz. Eseti légtér használati engedély már online is elérhető,[10] de ez az engedély még így sem elég gyorsan beszerezhető egy éles alkalmazás esetén. Az eddigi gyakorlati és alkalmazási tapasztalatok valamint az ENSZ Nemzetközi Kutatási és Mentési Tanácsadó Csoport (INSARAG) irányelveinek felhasználásával javaslom kidolgozni pilóta nélküli légijárművek műveleti területen történő alkalmazásának felkészítési és műveleti irányelveit. Javasoljuk továbbá kidolgozni a pilóta nélküli légijárművek használatát szabályozó Etikai Kódexet az önkéntes mentőszervezetek részére. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 219

222 Tóth Tibor-Major Gábor: A légi felderítés és adatgyűjtés szerepe az önkéntes mentőszervezetek munkájában FELHASZNÁLT IRODALOM [1 ] (letöltés ideje: ) Súlyos károkat okozott az erős szél Németországban és Lengyelországban. Csehországban halálos áldozatai is vannak a viharnak. [2 ] évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. [3 ] Teknős László, Csepregi Péter, Endrődi István: Felsőoktatási intézmények önkéntes mentőszervezeteinek jelentősége, helye, szerepe a katasztrófavédelem rendszerében. Hadtudomány: A magyar hadtudományi társaság folyóirata 24.(2014):(1) pp [4 ] (letöltés ideje: ) Idén is pályázhatnak az önkéntes mentőszervezetek [5 ] évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. [6 ] Dr. Palik Mátyás (szerk): Pilóta nélküli repülés profiknak és amatőröknek. Nemzeti Közszolgálati Egyetem ISBN pp.22. [7 ] 234/2011. (XI. 10.) Kormány rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról [8] Major Gábor: Etikus-e a drónok használata? Honvédségi Szemle 144. HU ISSN p.100. [9 ] Nagy László, Dr. Szlávik Lajos (szerk): Árvízvédekezés a gyakorlatban Közlekedési Dokumentációs Kft ISBN pp.137. [10] Török Ágnes: Pilóta nélküli légijárművek: a jogszabályi háttér és alkalmazása. előadás Szeged, Légifotó nap (letöltés ideje: ) 220 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

223 XXVIII. évfolyam, szám Urbán Anett 1 A TŰZOLTÓK EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI (POSSIBILITIES FOR THE HEALTH PRESERVATION OF FIREFIGHTERS) Az egészség nem statikus állapot, hanem állandó mozgásban lévő harmonikus egyensúlyi állapot. A jó egészségi állapot a minőségi élet feltétele. A katasztrófavédelem beavatkozó állománya esetében kiemelten fontos szerepe van a jó kondíció, állóképesség, és egészég fenntartásának, a professzionális munkavégzés szinten tartása végett. A szerző a tanulmány megírásához a tűzoltókat egészségét veszélyeztető tényezőket vizsgálta, rendszerezte, és a leginkább veszélyeztető betegségek megelőzési lehetőségeinek bemutatását tűzte ki célul. A szakirodalmi anyagok és témakörhöz szorosan kapcsolódó elemzések, statisztikák feldolgozásán túl a szerző a téma pontos megismeréséhez konzultációkat folytatott a katasztrófavédelem vonulós állományába szolgálatot ellátó személyekkel. A szerző célja, felhívni a figyelmet az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés fontosságára a katasztrófavédelem szervezetén belül. Kulcsszavak: tűzoltók, egészségmegőrzés, beavatkozó állomány Health is not a static state but a dynamic, harmonic state of equilibrium. Good health is a condition of qualitative life. In the case of the intervention staff of disaster management, good physical fitness, endurance and health have a prominent role in maintaining professional quality of work. For the paper, the author has looked at and classified the factors that threaten the health of firefighters, and has aimed at presenting prevention possibilities of the most dangerous conditions. In addition to reviewing literature, analyses and statistics closely related to the subject, the author has consulted members of the intervention staff of disaster management. The author aims to draw attention to the importance of health preservation and health promotion within the organization for disaster management. Keywords: firefighters, health preservation, intervention staff BEVEZETÉS Minden évben felmérésre kerül a Szakmák Iránti Bizalom Index. Ebben a felmérésben hosszú évek óta vezető helyet foglalnak el a tűzoltók. A munkavállalók közül a katasztrófavédelem beavatkozó állományát övezi a legnagyobb elismerés és bizalom. Az idei évben 20 szakma képviselőinek társadalmi megítélését vizsgálták a kutatók. Mindebből arra a következtetésre jutottak: 10 megkérdezettből 9-en bíznak a tűzoltók szakértelmében, állhatatosságában.[1] A tűzoltói beavatkozások változatosak, nincs két egyforma káresemény, ebből kifolyólag sok hibalehetőséget rejt a hivatásuk ahhoz, hogy ezt magas színvonalon, és mások által is elismert módon tudják művelni komoly felkészültséggel és kompetenciákkal kell rendelkezniük az 1 Katonai Műszaki Doktori Iskola, Doktorandusz, urban.anett@uni-nke.hu ORCID:

224 URBÁN ANETT: A tűzoltók egészségmegőrzésének lehetőségei állomány tagjainak. Az egészségmegőrzés kiemelten fontos a beavatkozó állomány esetén, hiszen akár a beavatkozás sikeressége is múlhat a tűzoltó felkészültségén, adott teljesítőképességén. Ez különösen fontos a jelen tűzoltói számára, mert jelen helyzetben különösen hosszú szolgálati időt kell letölteniük a nyugdíjba vonulás eléréséig. Az előző tűzoltó generáció az akkori hatályos jogszabályoknak megfelelően szinte még ereje teljében vonult nyugdíjba. Azért is fontos ez, mert ezeknél a kollégáknál a pályafutásuk alatt még nem jelentkeztek a társadalomra jellemző betegségek tünetei. Ebből kifolyólag a szervezetnek nem kellett olyan dolgokkal törődnie, mint az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés. Mára ez a tendencia kezd megfordulni az állomány idősödése miatt, főleg annak tudatában, hogy a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatár az irányadó a hivatásos állomány számára is. A hivatásos szolgálat felső korhatára a hivatásos állomány tagjára irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatár. [2] Ezeknek a tényezőknek hatására egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a hivatásos állomány egészségállapotának felmérésére, a jó egészségi állapot megőrzésére és az egészségfejlesztésre. A szerző célja a hivatásos állománynak a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatár teljes egészségben való elérésének lehetőségei. A lakosságra és hivatásos állományra jellemző betegségek bemutatása, azok megelőzés technikáinak bemutatásán keresztül. Végül javaslatokat kíván tenni olyan programok bemutatására és alkalmazására, amelyek a katasztrófavédelem rendszerébe beépíthetőek és a tűzoltók egészségmegőrzését segítik elő. AZ EGÉSZSÉGRŐL ÁLTALÁNOSSÁGBAN Az embert hosszú évszázadokon át csak biológiai lénynek tartották. A 19. század második fele hozott szemléletbeli változást az ember megítélésével kapcsolatban. Ekkor ismerték fel, hogy az ember biológiai szervezete szoros kölcsönhatásban áll a körülötte levő természeti és társadalmi (szociális) környezetével, és ennek alapján az embert bio-pszicho-szociális lényként kezdték értelmezni. Ez a szemlélet tükröződik először R. Virchow orvosszociológiai vizsgálódásában (1848), amely együtt járást mutat ki a szociális viszonyok és az egészségi állapot között, azaz utal az ember szociális determináltságára. A II. világháború után megalakult Egészségügyi Világszervezet WHO (1948) első ízben definiálta a bio-pszicho-szociális szemlélet alapján az egészség fogalmát: Az egészség a teljes testi (szomatikus), lelki (pszichés) és társadalmi (szociális) jóllét állapota, nem csupán a betegség, fogyatékosság hiánya. [3] Az utóbbi időben ez a meghatározás kiegészült a következőkkel: Egészségesnek lenni az a képesség, amikor az egyén szociálisan és gazdaságilag is aktív életet tud élni. E felfogás szerint az egészség jelenti a megterhelő helyzetek, események elviselésére való képességet, azzal történő kreatív megbarátkozást, illetve a terhelő események legyőzését (coping), a legyőzés technikájának ismeretét, valamint az ártó környezet aktív átszervezésére való készséget. A mai egészségmodell az embert egészében szemléli, azaz mindhárom összetevő (testi, lelki, szociális) egyszerre, egymással összefüggésben, kölcsönhatásban történő összefüggésében; ez a holisztikus egészség szemlélet. [4] 222 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

225 URBÁN ANETT: A tűzoltók egészségmegőrzésének lehetőségei Ennek eredménye a szervezeten belüli és a külső környezet (társadalmi) közötti dinamikus egyensúly. Mi az egészségfejlesztés? A nem terápiás egészségjavító módszerek gyűjtőfogalma. E módszerek közé tartozik az elsődleges prevenció a korszerű egészségnevelés, mentálhigiéné az önsegítés és az egészségfejlesztő szerveztek fejlesztése. A WHO meghatározása szerint: az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák 5] WHO (Egészségügyi Világszervezet) Mi az egészségnevelés? Az egészségnevelés: Olyan tanulási és tanítási tevékenység (ek) bármilyen kombinációja, amely az egészség megtartása érdekében pozitív magatartásformák és szokások kialakulásának elősegítésére irányul. Az egészségnevelés tehát lényegében magatartásformálás, mely magában foglalja az egészségügyi felvilágosítást, is mint tudatformálást. 6] WHO (Egészségügyi Világszervezet) E fogalom tükrében az egészségnevelés olyan tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket és tudást, az életkészségeket tudatosa bővíti az egyének egészségének előmozdítása érdekében. Évről évre olvashatjuk a hazánkban elvégzett különböző jellegű egészségügyi szűrési eredmények, egészségjelentések és egészségfelmérések konzekvenciáit, melyek szerint lesújtóan rossz a magyarok egészségügyi állapota az Európai átlaghoz képest. Hogy miért lesújtóak az eredményeink? A teljesség igénye nélkül szeretnék néhány statisztikai adatot ismertetni, ami választ ad az általam feltett kérdésre. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Epidemiológiai Központ, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Főigazgatósága, valamint a Központi Statisztikai Hivatal együttműködésében 2015-ben is elkészült a magyar lakosság egészségügyi helyzetéről szóló jelentés. A legnagyobb problémát a magyar lakosság egészségében még mindig a keringési rendszer megbetegedései okozzák. Annak ellenére, hogy Magyarországon 20%-os csökkenés tapasztalható ezen a területen az EU15 országaihoz képest a lemaradásunk nőtt. Még mindig az összes halálozás több mint 50%-ért felelős a keringési rendszer megbetegedései. A magyar népegészségügyi paradoxon helyes értelmezéséhez érdemes azt is számításba venni, hogy a halálozás miatt elvesztett éveken túl a megromlott egészségben leélt idő mekkora terhet ró az egyénre, a családra és a társadalomra. [7] A krónikus betegségek kialakulásában kiemelkedő szerepet játszik az egészségtelen életmód, ami a magyar emberek többségére jellemző. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 223

226 URBÁN ANETT: A tűzoltók egészségmegőrzésének lehetőségei A felmérés eredményei szerint a magyar lakosság 54%-a túlsúlyos vagy elhízott kategóriába tartozik. A nemek között lényeges különbség figyelhető meg: míg a nők 48%-ának, addig a férfiak 61%-ának volt magas a testtömegindexe 2014-ben. Korcsoportok szerint a fiatal nők 23%-a, míg a fiatal férfiak 40%-a volt túlsúlyos vagy elhízott. A kor előrehaladtával ez az arány egyre nő, a középkorú nők 53%-a, a középkorú férfiak 72%-a, valamint az idősebb nők 65%-a és az idősebb férfiak 72%-a volt túlsúlyos vagy elhízott hez viszonyítva csak a középkorú nőknél figyelhető meg változás: több mint 4%-kal csökkent a túlsúlyosak vagy elhízott aránya. [7] A felnőtt lakosság több mint 50%-a túlsúlyos, minden harmadik dohányzik, az alkoholfogyasztás minden 20. embernél már egészségkárosító és csak minden 6. felnőtt végez megfelelő testmozgást a WHO ajánlásainak megfelelően ben a legtöbb elveszített egészséges életévet a keringési rendszer betegségei. A felnőttek körében a legnagyobb egészségveszteséget az egészségtelen étrend okozta, az összes veszteség negyedét. Az elégtelen zöldség- és gyümölcsfogyasztás illetve a magas só bevitel nagy szerepet játszik az egészségveszteségek kialakulásában. Emellett az olajos magvak és diófélék nem megfelelő mennyiségű fogyasztásának is jellemző a magyarokra. A legnagyobb egészségveszteséget okozó kockázatok közül második helyen a magas vérnyomás, a harmadik helyen pedig a dohányzás áll. A dohányzás az összes egészségveszteség hatodáért felelős. Egészségveszteségek kialakulása két fő tényezőre vezethető vissza, az egyén viselkedésére és az életét befolyásoló környezetre. Magyarországon 2013-ban 7600 haláleset lett volna elkerülhető, ha ennek a két tényezőnek a változtatásának hatására a szükséges egészségügyi ellátásokat időben igénybe lehetett volna venni. A környezeti tényezők sem elhanyagolhatók az egészségkárosító kockázatok közül, mert a felnőtteknél az 5. helyen áll ez a fajta kockázat. A lakosság rossz egészségmutatóinak ismeretében országos szinten magas szintű politikai figyelem irányult a népegészségügyre. A fent említett statisztikai adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a lakosság jelentős részét érintő problémáról van szó, mely nem csak egy adott korosztálynál figyelhető meg. A magyar állampolgárok egészségi állapotának javítása reményében több jogszabályi intézkedés, nagyléptékű beavatkozás, reform és fejlesztés történt. A változtatni kívánt fő területek közé tartozik többek között: az egészséges táplálkozás kialakításának elősegítése, a dohányfüstmentes élet előmozdítása, az alkohol és kábítószer használatának visszaszorítása, a mentális egészség elősegítése, és a fizikailag és szellemileg aktív életmód előmozdítása. 224 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

227 URBÁN ANETT: A tűzoltók egészségmegőrzésének lehetőségei 1. Táblázat. A 15 év feletti magyar lakosság egészségveszteségének betegségcsoportok szerinti megoszlása és azok becsült gazdasági veszteségei, 2010 [8] Az egészséget veszélyeztető tényezők Az egészség fenntartása tudatos tevékenységet igényel. Kiskortól fogva folyamatos nevelés, tanulás eredménye az egészséges életmód kialakítása. Rizikófaktorok kockázati tényezők: helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, stressz, (betegségek okai) káros szenvedélyek: dohányzás, alkohol, drog stb., környezeti ártalmak, szegénység, rossz körülmények. [9] A LAKOSSÁGOT ÉRINTŐ FŐBB BETEGSÉGEK ELŐFORDULÁSA A KATASZTRÓFAVÉDELEM HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYA KÖRÉBEN A hivatásos állomány egészségügyi állapota az átlag népesség feletti, tekintettel a korosztályos összetételre (az átlagéletkor év) és a sporttevékenységre. Az átlag népességhez hasonlóan egyes betegségek előfordulása a kor előre haladtával a hivatásos állomány körében is gyakoribbá válik. A hivatásos állományt érintő főbb betegségek: Hypertonia (magas vérnyomás) A WHO által megadott korábbi ajánlás szerint a 160/95 Hgmm-t meghaladó vérnyomás emelkedettnek számít. A nemzetközi ajánlások szerint a hypertonia három fokozata különböztethető meg: Enyhe: /90 99 Hgmm MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 225

228 Mérsékelt: / Hgmm Súlyos >=180/110 Hgmm URBÁN ANETT: A tűzoltók egészségmegőrzésének lehetőségei A hivatásos állomány nagyságrendekkel jobban áll a kialakult magas vérnyomás betegségek terén a lakossághoz képest. Ami viszont aggasztó, hogy amíg 34-éves korig nem találkozunk magas vérnyomás problémával addig, a 35 feletti állomány 11.62%-át érinti ez a fajta betegség. Hypertonia kialakulásának lehetséges okai: A betegek jelentős hányadának (majd 95%) esetében a betegséget nem szervi bajok okozzák. A magas vérnyomás kialakulásának lehetséges okai között említhetjük: az öröklött hajlamot, túlsúly, stressz. túlzott só- vagy alkoholfogyasztás. Az esetek 5%-ban a hipertónia kialakulásáért azonban a szervi bajok és hormonális rendellenességek a felelősek. A hivatásos állomány körében kiváltó ok még az erek rugalmasságának csökkenése is.(érelmeszesedés). [10] Túlsúly Az elhízás úgy határozható meg, hogy rendellenes vagy túl nagymértékű zsír halmozódik fel a test zsírszövetekben. Ennek oka, hogy több kalóriát viszünk be, mint amennyit elhasználunk, és ez elhízáshoz vezet. Annak érdekében, hogy meg tudjuk állapítani a hivatásos állomány egészséges testsúlyát egy nagyon egyszerű módszert lehet alkalmazni, a testömegindex számítását. A testtömegindexet számítása a testsúly és a testmagasság aránya. Az egészségügyi szakemberek a felnőttek körében gyakran használják ezt a módszert a normálisnál kisebb testsúly és a túlsúly meghatározásához. A testtömegindex kiszámítása: 1. kép. BMI számítási képlet [11] A túlsúly, illetve az elhízás meghatározása a legalább 25-ös, illetve legalább 30-as BMI. Általában a 18,5 és 24,9 közötti testtömegindexet minősítik egészségesnek, a 25 29,9 testtömegindexű személyt a súlyfelesleggel járó betegségek kialakulása szempontjából nagyobb kockázatúnak minősítik, és 30-as vagy magasabb testtömegindex esetén a személy közepesen magas vagy magas kockázatú az ilyen betegségek szempontjából. A túlsúly lehetséges következményei 226 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

229 URBÁN ANETT: A tűzoltók egészségmegőrzésének lehetőségei Az elhízásnak sok különböző egészségügyi következménye lehet, ezek közé tartoznak halált idő előtt okozó és több nem halálos életminőséget rontó betegségek. Legfontosabb egészségügyi problémák: 2-es típusú cukorbetegség (diabétesz) Szív- és érrendszeri betegségek és a magas vérnyomás Légző rendszeri betegségek Bizonyos rákos betegségek Artrózis (ízületi kopás) Pszichológiai problémák A megtapasztalt életminőség romlása Légzőszervi megbetegedések Elmondható az adatok alapján, hogy ennél a betegségcsoportnál nincs számottevő különbség a lakosság és a hivatásos állomány között. Ez nem azt jelenti, hogy nem tartoznak a fő veszélyek közé a légző rendszeri betegségek, hanem inkább azt mutatja, hogy mind két fél számára egyaránt ugyanakkora mértékben veszélyes. Zsíranyagcsere problémák A betegséget a zsírokat lebontó enzimek rendellenességei okozzák. A zsírmelléktermékek felhalmozódása a szövetekben kedvezőtlen hatást fejt ki, és ez káros lehet több szervünk számára is. [12] Magas koleszterin Magas vérzsírszintről akkor beszélünk, ha a koleszterinszint nagyobb, mint 6.5 mmol/l. Az ideális koleszterinszint 5.2 mmol/l, ezzel szemben a magyar lakosság 2/3-ának e szint felett van a koleszterinszintje. A vérzsír normál szintje 2.3 mmol/l alatt van. Ideális esetben meghatározásra kerül a jó koleszterin szint is (HDL-koleszterin) ez az úgynevezett védőfaktor, aminek az értéke 1.0 mmol/l fölött jó. A túlsúly növeli a koleszterin és vérzsírszintet viszont csökkenti a védőfaktort. [10] Érelmeszesedés Az érelmeszesedés az érfal elmeszesedésével, az erek megkeményedésével és rugalmatlanságával jár. Az egyik leggyakoribb civilizációs betegség. Az elmeszesedés hatására a véráramlás romlik így a szervek vérellátása csökken. A nagy ereken, az aortán, a combverőereken és a belső szervek kisebb erein is létrejöhet az elmeszesedés. A legjelentősebb ezek közül a szív koszorúereinek, az agyalapi és a vese ereknek az elmeszesedése. Hajlamosító tényező a magas vérzsírszint (koleszterin- és trigliceridszint), a MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 227

230 URBÁN ANETT: A tűzoltók egészségmegőrzésének lehetőségei dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a túlsúly, a krónikus vesebetegség, a köszvény és az érgyulladás. A zsíranyagcsere problémák a már kialakult betegségek, mint a magas vérnyomás, túlsúly vagy a dohányzás hozadékaként jelentkezhet. Ezek az említett rizikófaktorok igencsak jellemzőek a hivatásos állományra, ezért is tartozik az egyik fő problémák közé ez a betegség csoport. Mozgásszervi problémák Mozgásszervi problémák közé soroljuk azokat a megbetegedéseket, amik az ízületekkel és az azokat mozgató izmokkal, ízületeket alkotó csontokkal, és porcokkal kapcsolatosak. A mozgásszervi betegségek már szinte népbetegségnek számít. Ennek a betegségfajtának a tünetei igen változatosak, általában fájdalmat és mozgáskorlátozottságot vagy egyszerre mindkét tünetet produkálja a beteg. Fájdalom eredete lehet ízületi, csonti illetve lágyrész fájdalma. A lágyrész eredetű fájdalom alatt izomból és az ín tapadási helyéről kisugárzó fájdalmat értjük. Ezek a fájdalmak szoros kapcsolatban állnak a beteg stresszes állapotával és idegi kimerültségével. Ha a fájdalom állandósul, az alvászavarokhoz vezethet, ami fokozza a fájdalmakat. Az életkor előrehaladtával ennek a betegségcsoportnak a kialakulási kockázata fokozatosan nő. A 60 év körüli emberek kb. 50%-át érinti a kopásos ízületi probléma. Ami megfigyelhető az utóbbi időben, hogy a kopásos ízületi betegségek már a fiatalabb korosztályt, a éveseket is egyre gyakrabban érinti A gyulladásos eredetű ízületi betegségek kialakulása a fiatal felnőttkorban a leggyakoribb. Mivel a mozgásszervi betegségek többféle kórkép együttesét jelentik, így nem lehet egy konkrét kiváltó okra visszavezetni a lehetséges kialakulást. A sérülések többségét az állomány a kötelező sportfoglalkozások alkalmával szenvedi el,a második helyen a tűzoltói beavatkozások és a napirend szerinti tevékenységek állnak. Az említett sérülések elsősorban a lábat és a kezet érintik és a sérülések bekövetkezése legtöbbször, elbotlás, elesés, és elcsúszás miatt, de bekövetkezik ütődések, ütések hatására is. A sérülések súlyosságát figyelembe véve megállapítható, a súlyos sérülések többségben vannak a könnyű sérülésekhez képest. Ami a táblázatokból nem derül ki az másodállásban, szabadidőben végzett sportolás, otthoni munkavégzés során elszenvedett sérülések. Tapasztalataim szerint a sérülések jelentős része erre az időszakra tehető. A TŰZOLTÓKAT MUNKÁJUK SORÁN ÉRINTŐ STRESSZOROK Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a hivatásos munkát végző emberek mindenben különböznek a civilektől, hiszen ők életeket mentenek, olyan feladatot látnak el nap, mint nap, amit más nem merne, küzdenek a természet erőivel szemben, és mi is rájuk számítunk, ha bajba jutunk. Ők a támaszaink, az utolsó reményünk. Ezért mondhatni hősként tekintünk rájuk, akiknek nem lehet bajuk, nincsenek problémáik és a szemünkben ők olyanok, akik mindent meg tudnak oldani. Ám az egyenruhások, ahogy a tűzoltók vonulós állománya is a szolgálati idő elteltével leváltják szolgálati ruhájukat és visszatérnek a hétköznapi emberek világában, ahol 228 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

231 URBÁN ANETT: A tűzoltók egészségmegőrzésének lehetőségei ugyanazokkal a hatásokkal, problémákkal, nehézségekkel, élményekkel kell megküzdeniük, amit a mindennapi emberek is átélnek az életük során. Mi történik, ha az ember leadja a szolgálatot, mi várja a laktanya falain kívül? Ugyanazokkal a hatások, dolgok várják őket, mint minket egy átlagos napunkon, ők is a társadalmi élethez alkalmazkodva töltik mindennapjaikat. Visszaváltoznak családapává, férjjé, a dugóban várakozó polgárrá vagy éppen a boltban vásárló átlagemberré. Ők is örülnek, vágyakoznak, bosszankodnak, idegeskednek, rájuk is hatással vannak a társadalmi, városi, családi történések. Saját magunkról tudjuk, hogy a mai világban az átlagembereket is rengeteg stressz élmény éri nap, mint nap. Ám, ha az ember a tűzoltó hivatást választja szakmájának, akkor, minden harmadik napon, amikor a magára ölti az egyenruhát akkor akár többször is az átlagos pszichés terhelés sokszorosát éli meg a 24 órás szolgálat időtartama alatt. Ebből is láthatjuk, hogy a tűzoltók miért tartoznak a fokozottan veszélyeztetett rizikócsoportba az őket ért stressz hatások szempontjából. Rabovszky Dóra tűzoltó pszichológus szerint, ha a tűzoltókat érő stressz hatásokat vizsgáljuk, akkor a szolgálatban eltöltött idejük alatt bekövetkező eseményeket és azok hatásait kell megfigyelnünk. Hiszen eközben éri őket a munkakörükkel kapcsolatos általános stressz. Ha a szolgálati időt stressz szempontjából vizsgáljuk, akkor négy fő részt különböztethetünk meg: Készenléti állapot feszültsége: ebben az állapotban a tűzoltók, úgy végzik a napi teendőiket, hogy bármelyik pillanatban bekövetkezhet a riasztás, és attól függetlenül, hogy ők éppen milyen feladatot végeznek két perc áll rendelkezésükre, hogy elhagyják a laktanyát a kijelölt szerekkel. Az, hogy a riasztás mikor fog bekövetkezni senki nem tudja befolyásolni és előre megjósolni. Riasztási stressz: az, hogy megtörténik a riasztás egy stresszhelyzetet von maga után, hiszen ilyenkor a lánglovagokban feszültség alakul ki. Ez a feszültség magába foglalja a vészhelyzet érzékelését, a felkészülést a beavatkozásra, és a szervezet alarm reakcióját. Beavatkozási stressz: ebben a fázisban eljutunk a valós életveszélyig, a beavatkozás alatt a veszély minden formája jelentkezhet, a testi és lelki igénybevétel legszélsőségesebb formái mellett. Bevonulási stressz: ez a visszaszerelést, a felszerelések rendbetételét és a laktanyába való visszaérkezést foglalja magába. [14] Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a lánglovagokat érik stressz hatások a beavatkozás közben és a laktanyában eltöltött idő alatt is. Az sem elhanyagolható tény, hogy a Magyarországi tűzoltóságok nem rendelkeznek a szükséges felszerelésekkel. A vonulós állomány tagjai számára nincs biztosítva elegendő számú váltó ruha. Így ha a szolgálati idő elején a mentés folyamán esetleg átázik a védőruhájuk, akkor ennek ellenére a nap hátralévő részében ugyanabban a felszerelésben kell a beavatkozást teljesíteniük. Ez egy meleg nyári napon még nem is okoz olyan nagy MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 229

232 URBÁN ANETT: A tűzoltók egészségmegőrzésének lehetőségei problémát. De több tűzoltó számolt be olyan esetről, hogy ezt télen a zord időjárási viszonyokban és a fagyokban kellett átélniük. Így ezek a tényezők is fokozzák a kialakult stresszt és a tűzoltók teljesítő képességének csökkenését. Munkájuk során a hozzá tartózókon keresztül a gyásszal való találkozás is nagy lelki teherrel járhat. Ezt nevezhetjük szimpátiának. A szimpátiában szerepet kaphat a projekció is, sokkal könnyebben vesszük át a másik ember érzelmeit, ha az olyan helyzetben van, amilyenben mi is voltunk, vagy mi is lehetünk. Ilyenkor, mintegy a rezonancia szabályai szerint sokkal erősebben reagálunk, saját élményanyagunk kerül együttrezgésbe a másikkal, és ez nyilvánvalóan felerősíti az érzelmiindulati hatást. A gyász érzelmeit jobban átveszi az, aki maga is gyászolt, vagy akinek féltenie kell valakit. A gyermekét elvesztő anya érzéseire sokkal fogékonyabb a másik anya, mint egy férfi. A karrierjében csődbe jutott, jövője kilátástalansága miatt elkeseredett emberrel viszont általában a férfiak szimpatizálnak könnyebben. Akkor hatódunk meg könnyebben a meghatódott másik embert látva, ha bennünk is nagyon elevenek azok a vágyak és értékek, amelyek az életében beteljesültek. [15] Ez a fajta érzelem átvétel a tűzoltóknál a gyászoló család látványa, családtagjaihoz hasonló korú személy elhalálozása során alakulhat ki. Mivel nincs két egyforma ember így a stressz keltő eseményekre adott reakciók is mások a különböző embertípusoknál. FELMÉRÉS A BEAVATKOZÓ ÁLLOMÁNY KÖRÉBEN A szerző kutatást végzett egy saját készítésű kérdőív (1. számú melléklet) segítségével a katasztrófavédelem beavatkozó állományának körében, melynek célja a tűzoltók egészségi állapotának felmérése és véleményük megismerése az egészségmegőrzésről és ezek lehetőségeiről. A kitöltök a váci, fővárosi, és pest megyei hivatásos tűzoltó parancsnokságok állományából kerültek ki. A kérdőívet 45 beavatkozó töltötte ki. A kérdőív értékelése során életkor szerint három részre osztotta a szerző a kérdőív kitöltését vállaló hivatásos állományt. Életkor: csoport: év II. csoport: év III. csoport: 40 éves kor felett Ha az életkori adatokat vizsgálom, akkor megállapíthatom, hogy 18 személy tartozik a éves kor közötti intervallumba, éves kor között 15 személy tartózkodik, és a 40 év feletti lánglovagok száma pedig 12 fő a megkérdezettek közül. A második kérdésre adott válaszok alapján elmondható, hogy a megkérdezett tűzoltók több mint fele, 53%-a dolgozik valamilyen formában másodállásban. 24 fő válaszolt igennel és 21fő nemleges választ adott a fent említett kérdésre. A 3. kérdéssel azt kívánta felmérni a szerző, hogy a mindennapok során Végeznek- e rendszeresen valamilyen jellegű mozgásformát? a megkérdezettek. A beérkezett válaszok 230 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

233 URBÁN ANETT: A tűzoltók egészségmegőrzésének lehetőségei alapján megállapítható, hogy a tűzoltók 86,7%- a végez rendszeres testmozgást a szabadidejében. Legnépszerűbbek sportok a labdarúgás, futás, és a konditerembe végezhető funkcionális edzések. Végeznek-e rendszeresen valamilyen jellegű mozgásformát? 13% 87% igen nem 1. diagram. Végeznek-e rendszeresen valamilyen jellegű mozgásformát? Készítette: szerző A 4. kérdés a rendszeres gyógyszerfogyasztást hivatott felmérni, a válaszadók közül 9 fő szedd magas vérnyomásra gyógyszert, 6 fő pedig pajzsmirigy problémák miatt kényszerül mindennapos gyógyszerfogyasztásra. A szerző fel kívánta mérni, hogy a tűzoltók mennyire tartják fontosnak a vitaminpótlást a szervezetük számára. 36 tűzoltó fogyaszt vitaminokat, ami 80% többséget jelent. Az egészséges táplálkozással kapcsolatban kíváncsi volt a szerző hányan érzik úgy, hogy a táplálkozásuk megfelelő vagy esetleg egészségtelen. Érdekes, hogy a válaszadók 40%-a (18fő) érzi, úgy hogy nem táplálkozik egészségesen. Az éves kötelező orvosi vizsgálat eredményeképpen a hivatásos állomány minden tagja részt vesz rendszeres orvosi vizsgálatokon. Ön egészségesen táplálkozik? igen nem diagram. Ön egészségesen táplálkozik? készítette: a szerző MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 231

234 URBÁN ANETT: A tűzoltók egészségmegőrzésének lehetőségei A 9., 10., 11.,12. kérdésekre adott válaszok alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a I. csoportnál kizárólag mozgásszervi betegségek figyelhetők meg. A II. csoportban már találkozhatunk 2 fő esetén keringési rendszer betegséggel. A III. csoport esetén pedig bővül a paletta 7 fő keringési rendszeri betegségben (magas vérnyomás) szenved, 3 fő légző rendszeri betegségben (allergia, COPD), mozgásszervi betegsége 6 főnek van. A mozgásszervi betegségeknél színes a paletta, megtalálhatók a gerincsérv, ízületi gyulladás és kopás, különböző ficamok és sérülések. 15. kérdés: Munkahelyi balesete a II. csoportban 2 főnek, a III. csoportban 3 főnek volt. Jellemző veszélyforrás ebben az esetben a laktanyai sportfoglalkozások és a káresetek felszámolása közben bekövetkező sérülések. Mentális problémája egyik csoportban sincs senkinek a beérkezett válaszok alapján. A kérdőívben felmérésre került, hogy a tűzoltók, hogy értékelik, a saját munkájukat sokszor kerülnek e stresszes helyzetbe. Az eredmény alapján, 21 fő, 47% érzi úgy, hogy sokszor kerül stresszes helyzetbe a munkavégzés során. 16. kérdés. Az élvezeti szerek használata igen jelentős mind a három csoportnál, bár döntő részben alkalmankénti a használat. legjellemzőbb élvezeti cikkek az alkohol és a cigaretta. A megkérdezettek közül, senki nem jár semmilyen típusú terápiára, ebből arra következtethetünk, hogy a betegségek megelőzésével illetve a már kialakult betegségekkel nem nagyon foglalkozik az állomány. Ennek ellenére 21 fő gondolja azt, hogy szűksége lenne valamilyen terápiára. A terápiák közül a pszichológust, gyógytornát, masszást, és a csontkovácsot tartanák szükségesnek a tűzoltók. Arra a kérdésre, hogy mit tesz annak érdekében, hogy minél egészségesebben tartsa magát? mind a három csoport egyöntetűen a testmozgást, egészséges táplálkozást adta meg válasznak. A kérdőív vizsgálata során megfigyelhető volt ennél a kérdésnél, hogy a 30 év alatti korosztály esetében összesen 1 fő adott semmit választ, míg a 30 év feletti állománynál 9 fő azaz 20% adta ugyanezt a választ. Amit tenni szeretnének az egészségük érdekében az közel egybevágó az előző kérdésre adott válaszokkal. A három csoport az egészségesebb élet érdekében több testmozgást, egészségesebb táplálkozást és több pihenést végezne a mostani állapothoz képest. Ami érdekesség, hogy a II. csoportnál megjelent a jóga és relaxációs foglalkozások 4 fő esetében. KATASZTRÓFAVÉDELEM HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY KÖRÉBEN ELŐFORDULÓ FŐBB EGÉSZSÉGVESZTESÉGEK PREVENCIÓJA Hypertonia prevenciója A megelőzés célja: az egészséges életmód hirdetése, az egészséges és a kedvezőtlen szív és érrendszeri rizikófaktorral rendelkező egyének részére. A betegtanácsadás magában foglalja: testsúlycsökkenést, ami a kg/m2 BMI érték elérése. 232 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

235 URBÁN ANETT: A tűzoltók egészségmegőrzésének lehetőségei alkoholfogyasztás mérséklését, felnőtt ffi 20-30g/nap, nő 10-20g/nap több testmozgást nátriumbevitel csökkentését, konyhasó napi mennyisége legfeljebb 6g kálium, magnézium, kalciumszint fenntartását dohányzás abbahagyását a telített zsírok és a koleszterin fogyasztásának csökkentését [16] A vérnyomáscsökkenést elősegítő életmód változtatások: Rendszeres aerob testmozgás, ami magában foglalja a mintegy 20 perctől a több órán át tartó, megfelelő oxigén jelenlétében végzett edzést vagy tevékenységet, ahol az energiát nagy többségben a szervezet szénhidrátok és zsírok felhasználásával biztosítja. E mozgásforma rendeltetése a keringési rendszer fejlesztése, a testtömeg kedvezőváltoztatása és a zsírégetés. Dinamikus izotóniás mozgást 3-4 alkalom/hét perc/alkalommal végezzünk. A dohányzás abbahagyása rendkívüli fontossággal bír a magas vérnyomás elleni harcban. Az életmódbeli változások alapja az egészséges táplálkozás bevezetése a mindennapjainkba, úgymint a káros zsírbevitel csökkentése, zöldség, gyümölcs, halfogyasztás növelése. [17] AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ÉS AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALKOTÓELEMEINEK A KATASZTRÓFAVÉDELEM RENDSZERÉBE VALÓ BEÉPÜLÉSE Az egészségfejlesztés tágabb értelemben magában foglalja az összes olyan, az állomány, és vezetők által közösen hozott intézkedéseket, amely az állomány egészségét és jó érzetét szolgálják. A legfontosabb célja, olyan szervezeti kultúra kialakítása, amely az állomány egészségét ugyanolyan fontosnak tartja, mint az elérendő szervezeti célokat, továbbá a vezetés a jövőbe tekintő, egészség centrikus munkaszervezéssel nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre (pevencióra). Az állomány egészségi állapota, teljesítménye és a szolgálatszervezésre rótt egészségügyi terhelés közötti összefüggések: A egyén betegség miatti távolléte mind a munkáltatóra, mind a szolgálatszervezésre komoly terheket róhat. Attól függően, hogy az egyén milyen fizikai és mentális egészségi állapotban kezd egy bizonyos munkához, attól függően más- más hatékonysággal fogja elvégezni azt. A valamilyen betegség megléte, koncentráció hiánya mellett végzett munka, ugyanúgy veszteséget okozhat a munkáltató szervezetnek, mint a teljes távolmaradás. Ahhoz, hogy az állomány számára egy hatékony egészségfejlesztési programot dolgozzunk ki, fel kell mérnünk, hogy a szervezetnél dolgozó milyen fittségi és egészségi állapotban van, illetve, hogy milyen tényezők veszélyeztethetik egészségét. Az állomány egészségi állapotát veszélyeztető tényezők a következők: MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 233

236 URBÁN ANETT: A tűzoltók egészségmegőrzésének lehetőségei Dohányzás Alkohol Mozgásszegény életmód Egészségtelen táplálkozás Tartós stressz A katasztrófavédelem rendszerén belüli egészségfejlesztési programok pozitív hatásai a következők lehetnek: Munkáltató számára csökken a hiányzások száma, csökken a betegállományban töltött idő mértéke, csökken a fluktuáció, csökken a munkahelyi balesetek száma, javul az egyén teljesítőképessége javul a szervezet külső, belső megítélése nő a szervezettel való azonosulás, lojalitás mértéke Az állomány számára csökkenek az egészségkárosodást előidéző rizikófaktorok, pozitívan változik az egyén egészséghez, egészséges életmódhoz való viszonya, javul az állomány fittségi állapota, javul a munkahelyi légkör és az egyének közötti kapcsolatok, nő az egyén munkahelyi elégedettsége. KATASZTRÓFAVÉDELEM RENDSZERÉBE BEÉPÍTHETŐ PROGRAMOK Mozgásprogramok Az előírt óraszámú sportfoglalkozások keretében és a parancsnoki idő terhére végezhető foglalkozások. keringést támogató-illetve fejlesztő mozgásformák: futás,kerékpározás (spinning), deepwork, nordicwalking, cardió gépek (elipszis tréner, futógép,) erő-állóképességet fejlesztő mozgásformák:bodyartdynamic, funkcionális edzések (TRX), szabad súlyzós edzés légzőrendszert fejlesztő mozgásformák: jóga, légző torna, bodyart flow 234 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

237 URBÁN ANETT: A tűzoltók egészségmegőrzésének lehetőségei mozgásszervi elváltozásokat megelőző mozgásformák: stabilizációs core tréning, koordinációs tréning, preventív gerinctorna, stretching, pilates, bodyartbasic és strech kiegészítő terápiák: masszázs, szauna A mozgásprogramokat lehet csoportosan végezni, illetve egyéni edzésterv alapján. Ha a szolgálati csoportban vagy a tűzoltóságon van edzői végzettségű illetve személyi edző végzettséggel rendelkező személy, akkor a segítségét igénybe kell venni. Esetlegesen ilyen végzettséggel rendelkező külsős segítségét kérni a gyakorlatok helyes végrehajtására és a balesetveszély elkerülése érdekében. Táplálkozási programok A dietetika a táplálkozás, az élelmezés tudománya. Klinikai gyakorlattal rendelkező dietetikus korszerű, kiegyensúlyozott táplálkozási tanácsok mellett a különböző megbetegedések gyógyítását célzó, egyénre szabott diétás tanáccsal látja el a pácienseket. Speciális diéták (laktóz-, lisztérzékenység, cukorbetegség, epebetegségek, gyulladásos bélbetegségek, stb.) összeállításában is segítséget nyújt. [18] Elméleti és gyakorlati táplálkozási tanácsadás: Táplálkozással kapcsolatos diagnózis felállítása (anamnézis és táplálkozási terv) A dietetikai szempontok beépítése az egyén étrendjébe, életmódjába (ennek elősegítésére mintaétrendek, tápanyagtáblázatok szükség szerinti alkalmazása) Táplálkozási programok: Lehetnek személyre szabott illetve meghatározott területre fokuszáló táplálkozási programok. Személyre szabott táplálkozási program az egyén korelőzménye, aktuális egészségi állapota és az elérendő cél alapján kerül összeállításra Meghatározott táplálkozási program egy általános táplálkozási ajánlás. Ami lehet, fogyókúrás, sporttáplálkozási, különböző allergiás illetve testtömeg növelő táplálkozási program is. A mozgásprogramokon és táplálkozási programokon kívül, más egészségmegőrzést segítő módszereket is lehetne alkalmazni a tűzoltók esetében. Ilyenek lehetnének, a dohányzásról leszoktató programok, a különböző stressz kezelő programok. Ezen előnyeit és hatásait a hivatásos állományra a szerző egy következő tanulmány során kívánja részletesen kifejteni és bemutatni alkalmazhatóságukat a beavatkozó állomány körébe. ÖSSZEGZÉS A szerző célja a tanulmány megírásával a tűzoltók egészségi állapotának megismerése, a beavatkozó állomány véleményének felmérése, a témával kapcsolatban, hiszen az elmúlt évek változásai következtében a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatár az irányadó a hivatásos állomány számára is. Korábban nem fektettek akkora szerepet az állomány egészségmegőrzésére, mert a viszonylag korai nyugdíjazások miatt a szervezeten belül nem volt érzékelhető a főbb egészségveszteségek káros hatása. Napjainkban viszont aktuális MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 235

238 URBÁN ANETT: A tűzoltók egészségmegőrzésének lehetőségei kérdéssé válhat a hivatásos állomány egészségvédelme, az évek során egyre idősödő állományt egyre jobban érzékeny lesz a megbetegedésekre. A szerző célja az volt, hogy felkutassa, melyek, azok a rizikófaktorok melyek veszélyeztetik az egyre idősödő állomány egészségét és milyen lépéseket tehetünk ezek csökkentése érdekében. Mivel ezek a rizikófaktor csökkentő teendők a civil szférában már megtalálhatók, próbáltam a szervezethez beilleszthetőket összegyűjteni. A megfelelő tájékoztatással és odafigyeléssel a megfelelő egészségvédelmi programok alkalmazásával a hivatásos állomány egészségben eltöltött éveinek száma meghosszabbítható. A mű a KÖFOP VEKOP azonosítószámú, A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés elnevezésű kiemelt projekt keretében működtetett Concha Győző Doktori Program keretében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felkérésére készült. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Szakmák Iránti Bizalom Index letöltés ideje: [2] évi XLII. Törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról49. A szolgálat felső korhatárának elérése81. (1) letöltés ideje: [3] Megelőző orvostan és népegészségtan Róza, Ádány (2011) Medicina Könyvkiadó Zrt. _nepegeszsegtan/ch03s05.html letöltés ideje: [4] Egészségmegőrzés hu/tamop_elemei/tamopseged/m/egmegorz.doc+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu letöltés ideje: [5] NKI BABAY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPORTISKOLAEGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA VALÓ NEVELÉSPROGRAMJÁNAK KIDOLGOZÁSA, BEVEZETÉSE Készítette:Horváth Attiláné 4.oldal [6] Preventív fogászatida, Nyárasdy, Jolán, Bánóczy (2009) Medicina Könyvkiadó Zrt. ch11s02.html letöltés ideje: [7] Vitrai József és Varsányi Péter: Egészségjelentés 2015 ( ) pdfLetöltve: letöltés ideje: [8] A 15 év feletti magyar lakosság egészségi veszteségének betegségcsoportok szerinti megoszlása és azok becsült gazdasági veszteségei, 2010http://docplayer.hu/docsimages/28/ /images/53-0.png letöltés ideje: MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

239 URBÁN ANETT: A tűzoltók egészségmegőrzésének lehetőségei [9] Egészségi állapotot befolyásoló tényezők letöltés ideje: [10] Dr. Barna István: Mi a magasvérnyomás- betegség? letöltés ideje: [11] Testtömegindex képlet letöltés ideje: [12] Dr. Barna István: Zsíranyagcsere problémák [13] Pántya Péter: A tűzoltói beavatkozás veszélyes üzem? BOLYAI SZEMLE 23:(3) pp (2014) ISSN [14] Rabovszky Dóra: Pszichológiáról és a tűzoltókról Forrás: (letöltés ideje: ) [15] Buda Béla: Az empátia lélektana ch05s06.html letöltés ideje: [16] Semmelweis Egyetem: Kardiovaszkuláris betegségek szekunder prevenciójahttp://semmelweis.hu/prevencio/prevencio/szekunderprevencio/kardiovaszkularis-betegsegek-szekunder-prevencioja/ letöltés ideje: [17] Dr. Barna István: Agyvérzés ellen a magas vérnyomás feltétlenül kezelendő letöltés ideje: [18] A Dietetika Európai Oktatási és Hivatásgyakorlási Irányelveihttp://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:JDjKs1s3xLcJ:www. efad.org/downloadattachment/2375/2284/efad_benchmarkjune2005_h.pdf+&cd=1& hl=hu&ct=clnk&gl=hu letöltés ideje: MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 237

240 XXVIII. évfolyam, szám Prof. Dr. Lukács László, 1, Dr. Balogh Zsuzsanna 2 TURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYEK, ESEMÉNYEK ROBBANTÁSOS FENYEGETETTSÉGE 3 (BLASTING MENACES OF TURISTIC PLACES, EVENTS) Korunk biztonsági kihívásai között a szakértők legnagyobb veszélyként a terrorizmust jelölik meg. A terrorista merényletek elkövetésének módszerei nagyon változatosak. Sajnálatos, hogy az egyik legdurvább és az egyik leggyakrabban alkalmazott módszerré a robbantásos cselekmények váltak. A nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorelhárító és a biztonsági szervezetek külön-külön és együttműködve is megkülönböztetett figyelmet fordítanak a terrorizmus elleni harcra, különösen a robbantásos merényletek megelőzésére. A feladat nem könnyű, mivel a terrortámadások célpontja, ideje, helyszíne szinte meghatározhatatlan, ezért a szakértők a megelőzésre fektetik a fő hangsúlyt. Felmérik a potenciálisan lehetséges célpontokat, és a robbantások végrehajtási feltételeinek minimálisra csökkentésével igyekeznek azt megakadályozni. A lehetséges célpontok között szerepelnek a forgalmas, nagy tömegeket befogadó, vagy más szempontból különösen fontos objektumok, építmények. Ezek között vezető helyen állnak, állhatnak a turisztikai szálláshelyek, valamint a sokak által látogatott idegenforgalmi helyek, látványosságok, események. Az elmúlt időszak sajnálatos robbantásos eseményei megkérdőjelezhetetlenné teszik a különböző létesítmények robbantásos cselekmények elleni védelmét. A lehetséges támadások jellemzőit és a védekezés lehetőségeit foglalja össze röviden a cikk. Kulcsszavak: terrorizmus, robbantásos merénylet, megelőzés, turizmus, építményvédelem Recently, the biggest security challenge is the terrorism. The ways of execution of these attempts are very different. Unfortunately, application of explosives is a quite often used method of the perpetrators. National defense services, anti-terrorist and security organizations independently and in cooperation as well pay special attention to fight against terrorist bomb attacks. Since the time, the target and the location of terror attacks cannot be defined, the prevention can be the most effective solution. They list the probable targets and reduce the probability of the execution of an attempt. The potential targets can be the crowded public places, or otherwise facilities, buildings with high security demand. Among these touristic attractions, iconic buildings, famous places are on the top. This paper summarizes the characteristics of offense and some possible ways of defense of which necessity is doubtless. Keywords: terrorism, bombing attack, prevention, tourism, building protection 1 Egyetemi tanár, llukacsv@gmail.com ORCID: Osztályvezető helyettes, HM Haderőfejlesztési Programok Főosztály, balogh.zsuzsanna@hm.gov.hu ORCID: A II. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia Zalakaros, Magyarország, Tanulmány kötetében (szerkesztette: Kiglics Norbert), Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz ISBN , p megjelent tanulmány másodközlése 238

241 DR. LUKÁCS LÁSZLÓ DR: BALOGH ZSUZSANNA: Turisztikai létesítmények, események robbantásos fenyegetettsége 1. A KEZDETEK A homo sapiens, őt az állatvilágból kiemelő rendkívüli képességeit a kezdetektől arra is használta, hogy egyre hatékonyabb eszközöket alkosson a másik ember elpusztítására. A korai kőbaltát és a lándzsát követő fejlett íjak nagyságrendileg megnövelték a hadviselés emberveszteségeit, de ehhez még mindig nagyszámú katona bevetésére volt szükség a harcmezőkön. Amikor időszámításunk szerint 700 körül Kínában felfedezték, hogy faszénből, kénből és salétromból egy olyan keverék készíthető, mellyel tűzijátékokat lehet az égre varázsolni senki sem gondolt arra, hogy az emberiség egész további élete fog megváltozni általa. A lőpor kizárólag békés felhasználása még további 300 évig tartott, amikor a jól szervezett, eddig nem látott harcmodort alkalmazó mongol Ögödej nagykán hatalmas seregei elözönlötték az országot. A Szung birodalom hagyományos módon harcoló csapatai 1000 körül alkalmazták az első lőporos kézi ágyúkat, a támadók megállítására. Az arabok sokkal gyakorlatiasabban gondolkodtak, és 1200 körül már széleskörűen harcoltak vele. A nagy arab tudós, a Szíriában alkotó Hasan al-rammah, 1270 és 1280 között íródott művében [25] 107 féle lőpor-recept és 22 rakéta leírás található [20. p.36]. Európa számára Roger Bacon ( ) angol szerzetes találta fel a lőport 1249-ben. Annak stratégiai jelentőségét felismerve, erről egy titkos levélben tájékoztatta a pápát is. Berthold Schwartz német ferences-rendi szerzetes, a lőpor lőfegyverekben való európai elterjesztésében játszott kiemelkedő szerepet. Ágyúba Angliában töltötték először kontinensünkön a puskaport 1326-ban. Németországban és Franciaországban csak 1380 után kezdték a lövőfegyvereket használni, minthogy a lovagias érzék és vallásos buzgóság ebben az időben nem tudott velük megbarátkozni. [16] A lőpor, robbantásra történő alkalmazására először 1403-ban került sor kontinensünkön, mikor a Pisa és Firenze közötti háborúban Pisa várának falait, az alájuk ásott alagútban elhelyezett töltettel röpítették a levegőbe. A tervezésnél közreműködött az ostromló Ludovico Sforza herceg katonai-műszaki szakértője, Leonardo da Vinci is ban az osztrák Veit Wulff von Senftenberg, a Mindenféle harci és védelmi fegyverekről című könyvében 4 részletesen bemutatja a távirányítású és időzített, lőpor töltetű aknákat, önkioldókat, levélbombákat, torpedószerű robbanóeszközöket [19. p 4]. Az általa alkotott robbantóláda, a mai katonai meglepő aknák, 5 pokolgépek, 6 vagy a szakmai körökben IED 7 néven ismertté vált, saját készítésű robbanószerkezetek őse. Ezek olyan robbanóanyaggal töltött dobozok voltak, melyek a bennük elhelyezett rugó-, vagy óraszerkezet révén a láda kinyitására, vagy a beállított idő eltelte után robbantak fel. 4 Von allerlei Kriegsgewerh und Geschütz. 5 Booby trap; Meglepő akna lehet bármilyen eszköz vagy anyag, amelynek az a rendeltetése, úgy van megkonstruálva, vagy úgy van összeszerelve, hogy váratlanul működésbe lépve halált, sebesülést vagy kárt okozzon, amikor egy személy egy nyilvánvalóan veszélytelennek tűnő dologgal végez tevékenységet. [27] 6 A Révai Nagylexikon szerint A P. robbanóanyagokkal töltött készítmény, mely külsőleg rendesen valami használati tárgynak (postaláda, csomag stb.) látszik, és oly szerkezettel van ellátva, mely a robbanóanyagot a tárgy felbontásakor meggyújtja, vagy pedig óraművet helyeznek el benne, mely bizonyos idő lejárta után a gyújtókészüléket kikapcsolja, mire a P. felrobban. [22] 7 Improvised Explosive Device MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 239

242 DR. LUKÁCS LÁSZLÓ DR: BALOGH ZSUZSANNA: Turisztikai létesítmények, események robbantásos fenyegetettsége Érdekességként említsük meg, hogy Leonardo da Vinci kéziratai között is található egy ben készült rajz, mely ilyen szerkezetet ábrázol. A maihoz hasonló, politikai szándékú robbantásos merénylet legismertebb korai példája az 1605-ös, londoni lőpor összeesküvés 8 volt, mikor is november 5-én, pokolgépes merénylet előkészületét leplezték le Angliában. A katolikus lázadók Robert Catesby warwickshier-i nemes vezetésével, 1632 kg feketelőport csempésztek a Parlament pincéjébe, ezzel akarván felrobbantani az ülésszakot megnyitó protestáns I. Jakab királyt. A terv, árulás miatt meghiúsult, a bűnösöket köztük a robbanóanyag mellett elfogott Guy Fawkes-t a kor törvényei szerint elítélték és kivégezték. Azt már csak a teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a feketelőpor első ipari felhasználására csak 1627-ben került sor Selmecbányán (Szélakna, Felső Bíber táró), Weindl Gáspár tiroli bányamester híres robbantásánál. Maga az ötlet egyébként a bánya egyik résztulajdonosától származott, aki Montecuccoli hadvezér rokonaként gondolt arra, hogy a várfalak felrobbantásához eredményesen alkalmazott módszer, a bányászatban is használható lehet.[16] Az ipari forradalom, a vegyészet terén is szó szerint robbanásszerű fejlődést hozott. A ma önállóan, vagy alkotóelemként alkalmazott robbanóanyagok döntő többségének felfedezése a XIX. század közepétől, a XX. század első feléig terjedő időszakra esik. Csak néhány fontosabbat említve: durranóhigany 1807, nitrocellulóz, nitroglicerin 1846, guhrdinamit, pikrinsav 1867, trizinát 1871, ammónium nitrátos robbanóanyag 1884, tetril 1879, ólomazid, trotil, nitropenta 1891, hexogén mint robbanóanyag Ugyancsak ebben az időszakban jelennek meg a robbanóanyagok iniciálására szolgáló gyújtószerkezetek és eszközök. Ennek eredményeként pedig akár csak a fentebb említett lőpor esetében megjelentek a robbantásos bűncselekmények is. A helyzet súlyosságát bizonyította, hogy az angol parlament április 10-én megalkotta a világ első, a robbanóanyagokkal kapcsolatos bűncselekményeket büntető törvényét. Azt pedig, hogy nem egyedi, a szigetországra jellemző problémáról volt szó, a német kormány által június 9- én megszavazott, A robbanóanyagok bűnös és közveszélyes felhasználásával kapcsolatos birodalmi törvény jelzi. [18. p.11] 2. A ROBBANTÁSOS CSELEKMÉNYEK JELLEMZŐI KORUNKBAN Mai világunk, sajnos a robbanóanyagokkal elkövetett cselekmények terén is soha nem látott fejlődést mutat. Míg egyes adatok szerint 1605 és 1950 között, mintegy 3000 robbantásos merényletet, vagy annak kísérletét jegyezték fel [9. p.5] (nem számolva pl. a háborús időszakok partizán akcióit), addig a Global Terrorism Database (továbbiakban: GTD) 1970 és 2007 közötti időszakot felölelő statisztikája szerint, közel , robbanóanyaggal elkövetett merénylet történt világszerte. Ez évente nagyjából ezer ilyen cselekményt jelent a vizsgált időszakban. 8 Gunpowder Plot 9 Bővebben lásd: Lukács L. Szemelvények a magyar robbantástechnika fejlődéstörténetéből. Dialóg Campus Kiadó (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), Budapest, (ISBN ) p MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

243 DR. LUKÁCS LÁSZLÓ DR: BALOGH ZSUZSANNA: Turisztikai létesítmények, események robbantásos fenyegetettsége Egy újabb statisztika ennél is riasztóbb tendenciát mutat: a 2005 és 2010 között elkövetett terrorista merényletek 52%-a (összesen közel 10 ezer, vagyis évente kétezer eset) robbantással került végrehajtásra. 11 A robbantásos cselekmények kitervelőit és végrehajtóit a nagyfokú pusztítás lehetőségén kívül, a kezdeti időszakban két cél vezérelte támadási módszerük megválasztása során: egyrészt a cselekmény eredményességének magas foka (egy fegyveres támadás esetén nagyobb a valószínűsége a megtámadott fél esetleges megmenekülésének 12 ); másrészt az elkövető személyesen nem kell, hogy megjelenjen a támadás helyszínén, így lebukásának veszélye is kisebb. Az elmúlt időszakban ezen a téren is nagyot változott a világ. Az öngyilkos elkövetőkről sokáig csak az assassinok 13, majd a II. világháború japán kamikáze pilótái jutottak eszünkbe. Ma már a cselekmények egy jelentős részét, önmaguk életének a feláldozásával követik el a terroristák. Az 1. számú ábrán jól látható, hogy amíg a 2000-es évek elejéig csak néhány ilyen öngyilkos robbantásos merényletet követtek el a világon, azóta itt is ugrásszerű növekedés tapasztalható. 1. ábra: Öngyilkos robbantások a világon [17] A fejlődés sajnos itt sem állt meg. A fentebb már említett GTD, a 2016-os évben már 1144 öngyilkos robbantásos merényletről számol be. 14 A robbantásos cselekmények mozgatórugóit vizsgálva, a miért kérdésre keresve a választ, az alábbi öt fő csoportról írt egy szerző 1998-ban [24]: nacionalista: ilyen volt például a nemzeti függetlenségért küzdő IRA, a baszk ETA, a kurd PKK és számos palesztin terrorcsoport; Lásd pl. a Reagan elnök elleni, pisztollyal elkövetett merényletet ben, Hasan ibn al-sabban által a Kaszpi-tengertől délre, egy hegyi erődítményben alapított, Ismaili Rend nevű terrorista csoport öngyilkos merénylői =line&chart=overtime&ob=gtdid&od=desc&expanded=yes#results-table, MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 241

244 DR. LUKÁCS LÁSZLÓ DR: BALOGH ZSUZSANNA: Turisztikai létesítmények, események robbantásos fenyegetettsége politikai: pl. a szélsőbalos Vörös Brigádok, vagy a perui Fényes Ösvény; egy célra összpontosítók: például egyes szélsőséges állatvédő csoportok; üzleti: a terrorcselekményeket bérmunkában végző szervezetek, ilyen volt az Abu Nidál féle csoport, vagy a japán Vörös Hadsereg; vallási: az utóbbi évtizedek leggyakoribb irányzata, ide tartoznak az iszlám terrorcsoportok, vagy a japán AUM-szekta. A tanulmány megjelenése óta a fenti kategorizálás is átalakult, hiszen pl. az Iszlám Állam terroristáit ugyanúgy vezérlik nacionalista, mint politikai és vallási motivációk. A merényleteket elkövetők indítékaitól függetlenül, magát a cselekményt vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy azok hatásukban, a pusztítás méreteiben, valamint a megtámadott célok tekintetében jelentős eltérést mutatnak. A terrorista robbantások kiemelten veszélyeztetett célpontjai, az alábbiak lehetnek: Nagy kockázati tényezőt jelentő építmények, létesítmények: o követségek, konzulátusok; o repülőterek; o szállodák; o ismert középületek. Különleges, nagy tömegeket vonzó események: o nemzetközi konferenciák; o kereskedelmi vásárok; o nagy sportesemények; o sok látogatót vonzó fesztiválok, kiállítások. Nagy kockázati tényezőt jelentő, magas rangú hazai és külföldi személyiségek. [12] Természetesen a fenyegetettség szintje minden potenciális célpont esetén eltérő. Nem minden diplomáciai képviselet tekinthető egyformán kiemelt veszélyeztetettségűnek ebből a szempontból, és sporteseményekre, kiállításokra, vagy akár egy népszerű üdülőhelyre sem kell rettegve kilátogatnunk a jövőben. A tényleges fenyegetettség megállapítása, prognosztizálása összetett feladat. Sok tényező figyelembe vételével kell a szakembereknek eldönteniük, hogy egy adott régió, adott országában, a közeli és a távolabbi politikai helyzet, a közhangulat, a vallásos érzületet pozitívan vagy negatívan befolyásoló tényezők, az egyéb viszonyok és érdekek bonyolult összefüggéseinek értékelése alapján, várható-e, és ha igen milyen jellegű támadás? Ma már a kockázatelemzés matematikai módszerei is segítséget nyújtanak ehhez a munkához [2] [3] [10]. Csak ezek ismeretében tudunk olyan ellentevékenységet, ellenintézkedést foganatosítani, melynek segítségével jó esély van arra, hogy elkerülhető legyen a katasztrófa. A védendő objektum, rendezvény fenyegetettségi szintjének megítélése, egyes bonyolultabb politika helyzetben hirtelen változhat is, melyre szintén fel kell készülniük az illetékeseknek. Ha pl. egy kiemelt kockázati tényezőt jelentő, magas rangú személyiség ellátogat, egy egyébként kockázat nélkülinek tekintett létesítménybe, akkor pont annak ismerten alacsony szintű védettsége folytán, a fenyegetés kockázata ott és akkor, jelentősen megnő A főbb jellemzők értékelése alapján, a robbanóanyaggal elkövetett támadások az alábbi kategóriákba sorolhatók: a konkrét személyek elleni merényletek; 242 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

245 DR. LUKÁCS LÁSZLÓ DR: BALOGH ZSUZSANNA: Turisztikai létesítmények, események robbantásos fenyegetettsége a demoralizáló (zavarkeltő) célzatú és az általános bosszú vezérelte robbantások. Az egyes kategóriákon belül világosan behatárolhatók az elkövetési módszerek és a potenciális célszemélyek, illetve objektumok (12): a konkrét személyek elleni, robbanóanyaggal végrehajtott támadások során: o közvetlenül a személy, vagy az általa használt, alkalmazott tárgy, berendezés ellen készített kisméretű és tömegű, célirányosan elhelyezett tölteteket használnak; o a kivitelezés konkrét formái általában a levél-, csomag- és autóbombák a demoralizáló célú robbantásoknál: o a cél elsősorban a zavarkeltés, melyet viszonylag kis mennyiségű robbanóanyag-töltet(-ek), nagy forgalmú helyen történő elhelyezésével próbálnak elérni; o az esetek egy részében még a töltet iniciálására (robbantására) sem kerül sor (pl. egy áruház, vagy egy sokak által látogatott üdülőhely forgalma, csupán a reális fenyegetés demonstrálásával is jelentősen visszavethető), az elkövetők a támadások egy részénél igyekeznek elkerülni a tényleges személyi sérüléseket is o ezeknél a robbantásoknál jellemző a merénylet előzetes bejelentése a hatóságoknál, hiszen a cél elérhető a terület lezárását, átvizsgálását, a bomba hatástalanítását részletesen bemutató sajtónyilvánosságon keresztül is (a sajtó hatalmát jól bizonyítja, hogy az ilyen jellegű merényleteknél akár több az esetek egy részében teljesen ismeretlen szervezet is felelősséget vállalhat a támadásért). az általános bosszú célzatú merényletek esetén: o a helyszín megegyező lehet a demoralizáló célú robbantásnál bemutatottakkal, de mindenképpen sok áldozattal, jelentős kárral számol az elkövető; o a robbanóanyag mennyiség erős eltérést mutathat az egyes cselekmények között, hiszen a teste köré erősített robbanóanyagot viselő öngyilkos merénylő, mint élő bomba néhány kilogrammjától, a tehergépjárművel kerítést áttörő elkövető akár több száz, vagy ezer kilogrammos töltetéig terjed a választék ; o a fő cél a minél nagyobb pusztítás, melynek egyik eszköze a közvetlen robbanáson kívül, pl. az összeomló épület, vagy annak egyes részei (szekunder repeszhatás) által okozott károk, sérülések; o az ilyen jellegű támadások elhárítása a legnehezebb feladat, a borzalmas hatású robbantások széles sajtó publicitása pedig az elkövetőket segíti az újabb merényletek megszervezésében, a végrehajtók toborzásban. Az utolsó gondolatnál meg kell állnunk egy pillanatra. Frederic Forsyth egyik regényében olvashatók az alábbi sorok: A terroristák számára az internet és a kibertér nélkülözhetetlen propagandafelületté vált. Minden atrocitás, amiről csak olvasni lehet a hírportálokon, az ő malmukra hajtja a vizet: minden olyan művelet, amiről hetven ország több millió muszlim fiatalja értesül, nagyon jól jön nekik. Hiszen ők jelentik az utánpótlást, akik látják ezeket a tetteket, és kedvet kapnak hozzá, hogy valami hasonló nagy dolgot műveljenek. [8. p. 284] A leírtak megdöbbentő erővel bizonyítanak valamit: napjaink terrorista merényleteinek elkövetői nem egyszerűen az áldozatok testét pusztítják el. A terror szó eredeti angol jelentése szerinti rémület, rettegés, borzalom, iszony kiváltása a lakosság körében a cselekmény következményeként, talán még ennél is nagyobb fenyegetést jelent. És ennek a MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 243

246 DR. LUKÁCS LÁSZLÓ DR: BALOGH ZSUZSANNA: Turisztikai létesítmények, események robbantásos fenyegetettsége fenyegetésnek tesszik vagy sem mi, az erről szóló hírek fogyasztói is kiváltói, okozói vagyunk. A média hatását és hatalmát, a nap mint nap megjelenő hírek kritikátlan el- és befogadásának torz eredményeit, csak pár a turizmushoz is kötődő példával érzékeltetjük. A tengerparti üdülőhelyeken bekövetkező cápatámadásokról szóló hírek azonnal megjelennek a világ összes sajtóorgánumában. Ennek eredményeként ezek az állatok, mint a Föld egyik legveszélyesebb teremtményei élnek a köztudatban. A valóság pedig az, hogy míg évente összesen 5-15 közötti halálos cápatámadás történik, addig pl. a trópusi üdülőhelyeken több mint 70 tragédiát okoznak a fáról lehulló kókuszdiók, de 2012-ben szelfi készítés közben is 12-en lelték halálukat (szemben az adott év 8 cápa-támadás áldozatával). A másik példa a sajtóban megjelenő hírek valóság-torzító hatására, a repülés. Nagyon sokan félve, vagy egyáltalán nem szállnak repülőgépre, a repülés balesetveszélyes voltától való félelmükben. Ennek táptalaját pedig egyetlen dolog képezi: a világon bekövetkező ilyen katasztrófa azonnal megjelenik a híradásokban. Arról már kevesebben tudnak, hogy ezzel szemben talán a legbiztonságosabb közlekedési forma a repülés, melyet a statisztikai adatok is igazolnak. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) adatai szerint 2016-ban összesen 268-an haltak meg ilyen balesetben, és egymillióból (!) mindössze 1.61 járat járt szerencsétlenül. A holland Repülésbiztonsági Hálózat (Aviaton Safety Network) szerint, 2017-ben a világon összesen 67 haláleset történt 9 repülőgép szerencsétlenségben, miközben több mint 3.7 milliárd légi utast szállítottak. A leírtak alapján egy olyan problémával szembesülünk, melynek megoldása nem egyszerű. A demokrácia egyik kiemelkedő vívmánya a sajtószabadság. Ugyanakkor, ahogy Beraczkai Antal is írja egy cikkében: A terrorizmus publicitás nélkül olyan, mint a fa, ami kidől az erdőben. Ha nincs ott a média, hogy tudósítson róla, az bizony olyan mintha az a fa soha ki nem dőlt volna. Ha egy terrorista cselekményről a média nem tudósít, az olyan mintha az a cselekmény meg sem történt volna. A terrorista taktikának kiemelt célja, hogy maximális média-támogatást kapjon [6. p.106]. Feloldható-e ez az ellentmondás, ki mondhatja meg, hogy egy bekövetkezett eseményről mikor és mit írhat, mutathat, egyáltalán tudósíthat-e a média? Az önkorlátozás lenne a járható út? A Diana hercegnő halála után történtek nem sok bíztatást adnak. Ugyancsak a fentebb említett cikkből idézve: Ezekkel a hírekkel kapcsolatban a médiának nagyon is földhözragadt céljai vannak nevezetesen, hogy az ilyen hírekkel az érdeklődés középpontjába jusson, és minél magasabb anyagi profitot érjen el. [6. p.107] Az anyagi profitot pedig mi, a hírek fogyasztói jelentjük! Mi, akik a történtekről szóló tudósítások miatt még nagyobb példányszámban vesszük meg a lapokat, nézzük az eseményt jobb-rosszabb szakértőkkel elemző, kommentáló, a bekövetkezett merényletet rekonstruáló felvételeket bemutató Tvadásokat. Elborzasztó paradoxon: mi, mint az erről szóló hírek fogyasztói, egyben finanszírozói is vagyunk az ellenünk elkövetett terrorista cselekményeket részletesen bemutató médiának! Az elkövetők pedig elégedetten dőlnek hátra és tovább készülnek A tömegtájékoztatás mellett mindenképpen beszélni kell a közösségi médiáról. Mint ahogy Frederic Forsyte idézett mondataiban is szerepel, a terroristák igyekeznek maximálisan kihasználni az internetben rejlő lehetőségeket. Már Afganisztánban is tapasztalható volt, hogy 244 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

247 DR. LUKÁCS LÁSZLÓ DR: BALOGH ZSUZSANNA: Turisztikai létesítmények, események robbantásos fenyegetettsége a szövetségesek ellen elkövetett bombatámadások során külön fizettek a tálibok a robbantóknak, ha az eseményt videón is megörökítették, amit aztán megosztottak különböző közösségi felületeken. Ezen a téren talán hamarabb várható megoldás, mint a piaci sajtó terén decemberében a Facebook, a Google, a Microsoft és a Twitter vezetői bejelentették, hogy új technológiákat fejlesztenek ki a gyűlöletbeszéd és a terrorista szövegek, képek azonosítására és kiszűrésére. Nevezett négy cég közleménye szerint ezzel nemcsak a gyűlöletbeszédet tudják kiszűrni, hanem azonosítják is a terrorista tartalmak továbbítóit. Ezeket az úgynevezett digitális ujjlenyomatokat aztán globális adatbázisban rögzítik, így bárhol könnyen azonosíthatók és eltávolíthatók lesznek. Ugyancsak lépett ebben a kérdésben a YouTube is, mely 2017 nyarán hirdetett harcot az erőszakot, vagy akár a bombaszerelés fogásait bemutató videók ellen. Jelentésük szerint augusztusban még csak az ilyen jellegű videók 8 százalékát tudta a mesterséges intelligencia automatikusan kiszúrni, az év végére viszont már 83 százalék volt ez az arány. A munkába egyre több szervezetet vonnak be a világ minden tájáról. Mintegy 40, nem kormányokhoz tartozó szervezet szakértőivel dolgoznak a terrorista videók automatikus felismerésén, melynek keretében több mint 1 millió ilyen videót nézettek meg a tartalmakat szűrő algoritmusokkal. Az Európai Bizottság (a továbbiakban EB) még tovább kívánja gyorsítani az online terrorpropaganda eltávolítását a közösségi felületekről. Ez év január 9-én a Bizottság hat tagja, internetes nagyvállalatok többek között a Facebook, a YouTube és a Twitter képviselőivel tárgyalt erről a kérdésről. A brüsszeli testület kiemelte ugyan, hogy bár a platformok jelentős eredményeket értek el az elmúlt években az illegális ezen belül a gyűlöletkeltő és a terrorpropaganda bejegyzések minél gyorsabb eltávolítása terén, de még mindig további több százezer ilyen hír jut el a felhasználókhoz. Julian King uniós biztos szerint, a közelmúltban is számos terrorcselekményt ezen illegális tartalmak inspirálhattak. Hogy az EB által megjelölt 1-2 órás törlési hatékonyságot mikorra lehet elérni, még kérdéses. Az uniós illetékesek ugyanakkor gyors és hatékony változást várnak. Ahogy Andrus Ansip az EB digitális egységes piacért felelős tagja jelezte: Ha az online platformok nem cselekszenek proaktívan, akkor majd a törvényhozók fognak.[11] 2. A ROBBANTÁSOS CSELEKMÉNYEKKEL SZEMBENI VÉDEKEZÉS TECHNIKAI LEHETŐSÉGEI A robbantásos terrorcselekmények elleni védelem komplex feladat. A kiemelten veszélyeztetett objektumok esetén az építmény speciális kialakításától, szerkezeti megerősítésétől, a robbanóanyag bejuttatási kísérletet felderítő személy-, csomag- vagy szállítmányvizsgáló berendezéseken keresztül, az erőszakos behatolást megakadályozó kerítésekig, kapukig és sorompókig számtalan lehetőség, módszer és eszköz áll a biztonságért felelős szakemberek rendelkezésére. Ugyanilyen fontos a speciális szolgálatok előzetes (operatív) felderítése, de a védelmi szintet fokozó, a létesítményben foganatosított egyéb adminisztratív előírások is. A fenyegetésre adandó válaszok keresése a területen dolgozó, kutató szakemberek részére is kihívást jelent. Hazánkban a kérdést mélységében vizsgálta pl. Balogh Zsuzsanna [4] és MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 245

248 DR. LUKÁCS LÁSZLÓ DR: BALOGH ZSUZSANNA: Turisztikai létesítmények, események robbantásos fenyegetettsége Román Zsolt [23] PhD dolgozatában, de hasznos tanácsok olvashatók az Irodalomjegyzék [9] és [18] számú anyagaiban is. Az Óbudai Egyetem és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (majd jogutódként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem) által közösen elnyert TÁMOP B-11/2/KMR Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások című kétéves projekt keretében ( ) Lukács László volt a vezetője a Építmények védelme, megerősítése robbantásos cselekmények ellen című kiemelt kutatási területnek. A kutatásban 7 minősített és 10 nem minősített oktató, kutató, további 3 doktorandusz hallgató és 3 egyéb szakértő (közöttük 1 BSc hallgató), valamint 9 külföldi szaktekintély vett részt. A terepen folytatott kísérleti robbantásokkal is alátámasztott munkájuk során, a kutatócsoport tagjai 12 hazai és külföldi konferencián 35 előadást tartottak, 79 folyóirat cikket (magyar, angol és szlovák nyelvű), öt tanulmányt, 1 TDK dolgozatot és két záró tanulmányt 15 írtak, továbbá 3 PhD értekezést védtek meg sikeresen a vizsgált témában. A cikk további részében, a robbantásos terrorcselekmények elleni védelem technikai lehetőségeinek vizsgálata során azokat az eszközöket tekintjük át, melyek segítségével megakadályozható magának a robbanóanyagnak a védett létesítménybe történő bejuttatása. A 2. pontban összefoglaltuk az elkövetés során alkalmazott módszereket. Ezek során az egyik legnagyobb veszélyt az jelenti, ha a robbanóanyagot a merénylő be tudja juttatni egy építménybe. Ebben az esetben valamilyen tárgyba, csomagoló eszközbe rejtik el azt, melynek utólagos megkeresése a létesítmény kiürítését követően hosszadalmas, és a rejtekhelyek sokfélesége miatt a robbantás végrehajtásáig kevés eséllyel kecsegtet. Ezért a felderítésnek a bejáratra (-okra) kell összpontosulni alapelvként fogadva el azt: a robbanóanyag bejutását meg kell akadályozni! Ma már megfelelő technikai eszközök állnak rendelkezésre ehhez a feladathoz, úgymint: csomagátvizsgáló röntgenek/szkennerek: o levélbomba detektor; o csomagbomba detektor; o gépjármű és konténer átvilágító; o személyvizsgáló szkenner; speciális robbanóanyag detektorok. A repülőterekről ismert, ma alkalmazott röntgen berendezések a csomag belső tartalmának megjelenítésén felül, már a bennük elhelyezett, veszélyesnek ítélt, többek között robbanóanyagokat is képesek nagy biztonsággal kimutatni, az anyagok két fizikai jellemzője (effektív atomszám és sűrűség) alapján. A gyártók természetesen nem csak a légiközlekedés számára fejlesztettek ilyen berendezéseket, hanem a sokkal kisebb forgalmú közintézmények igényeit is kiszolgálják. A Smiths Heimann által gyártott HI-SCAN 6040C kiscsomag röntgent például kifejezetten börtönök, törvényszéki intézmények, nagykövetségek, bankok és hotelek biztonsági ellenőrzőpontjain történő csomagátvizsgálásra ajánlja a forgalmazó. A kis helyigényű berendezés okos képmegjelenítés funkciói révén, a kezelő a képen könnyebben 15 Állandó épületek robbantásos cselekményekkel szembeni védelme fokozásának módszerei, eszközei, lehetőségei tervezési segédlet, 544 p., valamint a Katonai táborok robbantásos cselekményekkel szembeni védelme fokozásának módszerei, eszközei, lehetőségei tervezési segédlet, 519 p. 246 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

249 DR. LUKÁCS LÁSZLÓ DR: BALOGH ZSUZSANNA: Turisztikai létesítmények, események robbantásos fenyegetettsége megkülönböztetheti a szerves és szervetlen anyagokat, ezáltal kiszűrve a csomagban lévő robbanóanyagot, kábítószereket, egyéb veszélyes tárgyakat. [26] A nagyobb méretű csomagokban, de a konténerekben, vagy a kamionokban elrejtett veszélyes anyagok felderítését szolgáló, szintén a fent ismertetett elven működő, akár mobil berendezések (önjáró vagy vontatott) szintén rendelkezésre állnak. A bejáratoknál történő személyi átvizsgálás lehetőségei sem merülnek ki a fémvizsgáló kapukban, kézi fémkeresőkben. Ezek hatékonysága a robbanóanyagokat nem is tekintve a kerámia pengéjű kések, és a 3D-s nyomtatóval előállítható műanyag pisztolyok korában egyébként is kérdéses. Az áttörést a személyvizsgálatban, a milliméteres hullámhosszon működő személyátvilágító berendezések megjelenése jelentette. Az új módszer a röntgen tartomány helyett, az elektromágneses sugárzás milliméteres spektrumában működik. Leképezi a detektorpanel elé állított személy kontúrját és láthatóvá teszi a testen elhelyezett tárgyakat, eszközöket, akár a ruházat alatt is. A bevezetés kapcsán azonnal megjelentek a tiltakozók, akik az átvilágított személyek egészségét óvták volna, a káros (röntgen) sugárzástól. A protestálók csak egyben tévedtek: ez a rendszer nem az orvosi gyakorlatban alkalmazott röntgen-berendezés elvén alapul, hanem egy háromdimenziós szkenner, melynek működése során semmiféle ionizáló, vagy radioaktív sugárzás nem éri a vizsgált személyt. A vetkőztető kamera néven elhíresült berendezéssel szembeni kezdeti a személyiségi jogokat számon kérő bírálatok is megszűntek, mióta a monitor képen csak egy emberi alak sematikus rajza látható, a veszélyesnek jelzett tárgy helyét megjelölve a testen. Az öngyilkos merénylők megjelenése, a nagy teljesítményű robbanóanyag és kábítószer detektáló kapuk mellett (ezek inkább a repülőtéri biztonság növelését szolgáló eszközök) a kisméretű, akár kézi veszélyes-anyag detektorok fejlődése terén is komoly változást hozott. A palackba rejtett folyékony robbanóanyagok felderítése is megoldott. 16 A szállodák, turisztikai vendéglátóhelyek vonatkozásában fontos, hogy megakadályozható legyen a robbanóanyaggal megrakott személy- vagy tehergépjárművel történő erőszakos behatolás is. Ebből a szempontból nagy jelentősége van annak, hogy a lezárt területen belül az építmények olyan távol legyenek a kerítéstől, amely biztosítja, hogy az objektum területén kívül felrobbantott töltet ne tehessen kárt azokban. A Nairobiban lévő amerikai nagykövetség elleni 1998-as bombatámadás súlyos áldozatai bizonyították ennek a fontosságát, hiszen ott sem tudtak a kerítésen és a sorompón áttörni a támadók, a kapu előtt megállított teherautón felrobbant töltet mégis borzalmas pusztítást végzett a túl közel lévő épületekben és az ott dolgozókban 17. A megfelelő biztonsági távolság meghatározására a szakemberek konkrét számítási eljárásokkal rendelkeznek. Vészhelyzetben ennél egyszerűbb iránymutatást adhat az alábbi ábra, mely a veszélyesnek tűnő gépjármű méretei alapján segít, az abban elhelyezhető robbanóanyag mennyiségének becslésére (fontban és kilogrammban), az adott tömegű töltet 16 lásd pl bővebben lásd Dr. Lukács László Dr. Balogh Zsuzsanna: Bombatámadás az USA nagykövetség ellen Nairobi, augusztus 07. Műszaki Katonai Közlöny, XXIII. évf. 2. szám, p (ISSN ). MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 247

250 DR. LUKÁCS LÁSZLÓ DR: BALOGH ZSUZSANNA: Turisztikai létesítmények, események robbantásos fenyegetettsége pusztítási képességeire (halálos léglökési és üvegek általi repeszhatás távolsága) és a biztonsági (kiürítési) távolságra vonatkozóan. 2. ábra: Gépjármű-bomba pusztító hatásai és a minimális biztonsági távolság robbanáskor [1] A cikk végére érve jogosan vetődik fel a kérdés, hogy honnan kellene akár egy turisztikai létesítményben dolgozóknak tudniuk arról, milyen veszélyt jelenthet rájuk nézve egy robbantásos cselekmény, és mit tudnak tenni annak megelőzése, elhárítása érdekében? Hazánkban valóban kevés megfelelő szakmai útmutatást találunk. Hogy a világ más pontjain nem a pánikkeltés, hanem az illetékes szakemberek által a reális fenyegetésre adható válaszok összefoglalásaként erre vonatkozóan állami szinten is készülnek nyíltan elérhető kiadványok, arra példaként említjük az internetről is letölthető, az USA Védelmi Minisztériuma által kiadott, épületek minimálisan kialakítandó terrorizmus elleni védelmének szabványára 18. A gépjárműveknek is ellenálló biztonsági kerítések és kapuk tekintetében sincs feltétlenül a piaci szereplők által közölt, vagy az interneten található hirdetések igaz, vagy kevésbé valós adatainak kiszolgáltatva döntést hozni, a védelmi szint fokozásán dolgozó szakember. Ahogy akár hazánkban is a zárak és lakatok tekintetében a biztosítók megadják az általuk bevizsgált, és betörés esetén megfelelő védettséget nyújtónak tekintett gyártmányokat, Amerikában a minősített antiterrorista akadályokat előállítókról is készült egy adatbázis [7], melyben 15 oldalon keresztül mutatják be a garantált minőségű eszközöket, berendezéseket gyártókat. 3. BEFEJEZÉS A robbantásos terrorcselekmények rohamos elterjedése következtében, a kritikus infrastruktúra védelemben olyan gyors és jelentős változások technikai és technológiai fejlődés illetve biztonsági veszélyeztetettségek lehetőségei figyelhetők meg, melyek 18 Bővebben lásd: Balogh Zsuzsanna - Az USA Védelmi Minisztérium által kiadott, épületek minimálisan kialakítandó terrorizmus elleni védelmének szabványa egységes létesítményi előírások. Műszaki Katonai Közlöny, XXIII. évf. 2. szám, p (ISSN ). 248 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

251 DR. LUKÁCS LÁSZLÓ DR: BALOGH ZSUZSANNA: Turisztikai létesítmények, események robbantásos fenyegetettsége szükségszerűvé teszik a területen dolgozók részére a megszerzett tudásuk folyamatos, szervezett formában történő továbbfejlesztését. A helyzetet súlyosbítja, hogy a nemzetközi terrorizmus, eddig összefüggéseiben nem vizsgált kihívások elé állítja a szakembereket. A felvetődő kérdésekre az oktatásnak is megfelelő válaszokat kell adnia. Az Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, az általa levelező formában hirdetett önköltséges, négy féléves, Robbantástechnikai szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzési szakkal kíván ebben segíteni. A képzés célja, hogy magas szintű, korszerű elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson azoknak a robbantás- és a biztonságtechnika, továbbá a rend-, a katasztrófa- és a honvédelem különböző területein dolgozó szakembereknek, akik a már megszerzett felsőfokú képzettségük és ismereteik birtokában képesek a szakterületükön belül felmerülő speciális problémák megoldására, és adekvát válaszokat tudnak adni a kor követelményei által támasztott új kihívásokra. Eredményes záróvizsga esetén, a hallgatók a korábbi diplomájuknak megfelelően Robbantástechnikai szakmérnök, illetve Robbantástechnikai szakember szakirányú szakképzettséget igazoló oklevelet kapnak. A képzés során a terület kiváló szakértői többek között az alábbi a robbantásos cselekmények megelőzését célzó tantárgyakat oktatják a résztvevőknek: Robbantással történő munkavégzéssel és robbantásos cselekmények hatásaival kapcsolatos egészségügyi/munkavédelmi ismeretek. Robbantásos cselekmények kockázatelemzése. A bombafenyegetés és bombamerényletek általános jellemzői. Robbanószerkezetek felderítésének és hatástalanításának módszerei, eszközei. Épületek robbantás elleni védelmének építészeti szempontjai, lehetőségei. [21] Hazánkban az elmúlt időszakban nem történt robbantásos terrorcselekmény. A biztonságért felelős szakembereknek azonban dolgozzanak az élet bármely területén felkészülten kell állniuk bármilyen fenyegetés elhárítására. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Arson and Explosives Incidents Report Vehicle Bomb Explosion Hazard and Evacuation Distance Table. Department of the Treasury Bureau of Alcohol, Tobacco and Firearms, Arson and Explosives Programs Division, National Repository Branch, Washington, DC 20226, ATF P (5/99). [2] Balogh Zsuzsanna Hanka László: Terrorista robbantás elleni épületvédelem valószínűség számítással. Műszaki Katonai Közlöny on-line folyóirat, XXII. évfolyam, TÁMOP Különszám, november (ISSN ), p [3] Balogh Zsuzsanna Hanka László: Bayes-analízis a kockázatelemzésben, diszkrét valószínűség eloszlások alkalmazása. Repüléstudományi Közlemények XXV. évfolyam, szám (HU ISSN X) p [4] Balogh Zsuzsanna: Katonai objektumok robbantásos cselekmények elleni védelmének lehetőségei. PhD disszertáció, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Katonai Műszaki Doktori Iskola, Budapest, MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 249

252 DR. LUKÁCS LÁSZLÓ DR: BALOGH ZSUZSANNA: Turisztikai létesítmények, események robbantásos fenyegetettsége [5] Balogh Zsuzsanna - Az USA védelmi minisztérium által kiadott, épületek minimálisan kialakítandó terrorizmus elleni védelmének szabványa egységes létesítményi előírások. Műszaki Katonai Közlöny, XXIII. évf. 2. szám, pp (ISSN ). [6] Beraczkai Antal: A terrorizmus és a média. Kard és toll 2006/2. p [7] DoD Anti Barriers List, September Department of Defense, US Army Corps of Engineers, Protective Design Center [8] Forsyth, Frederic: Az Afgán. Alexandra Kiadó, Budapest, p [9] Hunyadi F. Lukács L. Mueller O.: A robbantások elleni védekezés feladatai (Az épületek védelme robbantásos akciók ellen). BME, Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, [10] Hanka László: Kockázat becslése numerikus módszerekkel a MATLAB alkalmazásával, folytonos eloszlások diszkretizálása. Műszaki Katonai Közlöny on-line folyóirat, XXII. évfolyam, 3. szám, december (ISSN ), p [11] Interneten toborzott merénylők Európai Bizottság: Gyorsabbá kell tenni az illegális tartalmak eltávolítását [12] Lukács László: Robbantásos merényletek elkövetésének lehetősége Magyarországon. Hadtudomány, 1994/3. p [13] Lukács László: Kis aknatörténelem. Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 6. évf. 3. szám, p [14] Lukács László: Kiből lehet robbantó? A bombamerényletek humán oldala, előadás a Magyar Robbantástechnikai Egyesület, Fúrás-robbantástechnika 2010 Nemzetközi Konferenciáján. Balatonkenese, szeptember Megjelent a konferencia kiadványában, p HU ISSN [15] Lukács László Balogh Zsuzsanna: Bombatámadás az USA nagykövetség ellen Nairobi, augusztus 07. Műszaki Katonai Közlöny, XXIII. évf. 2. szám, p (ISSN ). [16] Lukács László: Szemelvények a magyar robbantástechnika fejlődéstörténetéből. Dialóg Campus Kiadó (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), Budapest, (ISBN ) p [17] Merari, A. Diamant, I. Bibi, A. Broshi, Y. Zakin, G.: Personality Characteristics of Self Martyrs / Suicide Bombers and organizers of Suicide Attacks. online publications, 19. December, Terrorism and Political Violence, [18] Mueller Othmár: Bombariadó. Szövetkezeti Szervezési Iroda, Budapest, [19] Revill, James: Improvised Explosive Devices The Paradigmatic Weapon of New Wars.University of Succex, Brighton, United Kingdom, Palgrave Macmillan, p. 4. [20] Shuriye, A., O. Faris, W, F. (ed.): Contributions of Early Muslim Scientists to Engineering Scienses and Related Studies. International Islamic University Press, Malaysia, p MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

253 DR. LUKÁCS LÁSZLÓ DR: BALOGH ZSUZSANNA: Turisztikai létesítmények, események robbantásos fenyegetettsége [21] Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Robbantástechnikai szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója. [22] Révai Nagylexikon, XV. kötet, Révai Rt., Budapest, p [23] Román Zsolt: SVBIED 19 támadások elemzése, és a valószínűségi módszerek alkalmazása a védekezéssel kapcsolatos méretezési eljárásokban. PhD disszertáció, Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori Iskola, Budapest, [24] Szikora Márton: Terrorista internacionálé. Hetek, Országos Közéleti Napilap II. évfolyam, 33. szám, augusztus [25] The Book of Military Horsemanship and Ingenious War Devices Edited by Ahmad Yusuf al Hassan, University of Aleppo publication, [26] Z&Z Biztonságtechnikai Kft. honlapja [27] évi CXXXIII. törvény, a Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló genfi egyezmény módosításáról. 19 Öngyilkos merénylő által vezetett, gépjárműbe helyezett, házi készítésű robbantóeszköz. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 251

254 XXVIII. évfolyam, szám Boda Péter 1 A MAGYARORSZÁGI VASÚTI ÁRUTOVÁBBÍTÁS ELEMEI, AZ ELEMEK ÉRZÉKENYSÉGE ÉS ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE A KATASZTRÓFAHELYZETEK HATÁSAIVAL SZEMBEN ELEMENTS OF RAIL TRANSIT IN HUNGARY, SENSIVITY AND RESILIENCE OF ELEMENTS AGAINTS DISASTER EFFECT A magyar vasúthálózat hazánk földrajzi helyzete miatt mind észak-déli, mind pedig kelet-nyugati irányban összeköti Európa országait. Közvetlen vasúti kapcsolatot teremt a kontinens gazdaságilag is fontos régiói között. Teljesítménye tranzit szerepe miatt más, hasonló helyzetben lévő vasutakéhoz (Ausztria, Csehország, Szlovákia) viszonyítva is kiemelkedő, a tranzitforgalomból származó bevételei ezért igen jelentősek és hozzájárulnak az ország passzív fuvarozási szolgáltatási egyenlegének javításához. E cikkben azt vizsgálom meg, hogy e közlekedési alágazat mennyire ellenálló a katasztrófahelyzetek hatásaival szemben. Kulcsszó: vasút, vasúthálózat, vasúti árutovábbítás, katasztrófa, ellenálló képesség. The Hungarian railway network does connects in the Europien countries, both int the north and southeast, due to the greophical position of our country. It creates real connections between the economically important regions of the continent. As a result transit role of its prominent in comparison with other railtoads in similar situtations (Austria, Czech Republik, Slovakia). Compared to this countries are revenues from traffic outstanding also. In this article I examine how is resistant the traintransport again to the disaster effects. Keywords: railway, railway networks, railway crossing, disaster, resistance. BEVEZETÉS A vasúti áruszállítás elsősorban nagy árumennyiségek (tömegáruk) viszonylag nagy távolságra való továbbítására alkalmazható előnyösen, amelynek főbb erőssége, hogy: - viszonylag független a külső környezeti (pl. időjárási) hatásoktól; - a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye; - szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi a vasúti kocsi típusok széles választéka; - a közúti szállításhoz képest kisebb a környezetkárosító hatása; - előre jól kalkulálható a tarifarendszer. Főbb hátrányai a kötött pályából származóan, hogy: - viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje, mivel a pályák leterheltek; - viszonylag kicsi a hálózat sűrűsége; 1 NKE KMDI doktorandusz. pureglas@gmail.com. ORCID:

255 BODA PÉTER: A magyarországi vasúti árutovábbítás elemei, az elemek érzékenysége és ellenálló képessége a katasztrófahelyzetek hatásaival szemben - ha a feladó és/vagy a címzett nem rendelkezik iparvágány-kapcsolattal a vasúti szállításhoz kapcsolódóan közúti fuvarozásra, az áru átrakására, esetleg közbenső tárolására van szükség; - viszonylag nagy dinamikus igénybevételek érhetik az árukat, különösen a vasúti kocsik tolatása közben; - a vasúti szállítás a közúti szállításhoz viszonyítva kevésbé rugalmas, nem vagy nagyon lassan alkalmazkodik a fuvaroztatói igények változásaihoz. Az előnyök és hátrányok számbavétele mellett a cikk témájából adódóan fontos azt is megvizsgálni, hogy a vasúti fuvarozás rendszerének elemei miként befolyásolják a vasúti árutovábbítás biztonságát, a rendszer érzékenységét. A VASÚTI ÁRUFUVAROZÁS ELSŐ ELEME A HUMÁN ERŐFORRÁS Míg a közúti közlekedésnél a közlekedő ember azaz a gépjárművezető szinte egyedül végzi feladatát, addig a vasúti szállításnál a humánerőforrás tevékenysége egymásra épül, szimbiózisban van, azaz egy elem kiesése, tevékenységének elmulasztása, vagy hibás elvégzése hatással van az egész rendszer működésére. A vasúti szállítás humánerőforrás igénye nagy. A pályafenntartás a pályalétesítményekkel, azok ellenőrzésével, felújításával, karbantartásával foglalkozó szakemberek együttes tevékenységével valósul meg. A forgalmi tevékenység kiterjed a forgalomirányításra, a nem automata berendezések működtetésére, az állomási rendezői- és tolatási tevékenységekre, a mozdonyok vezetésére, a szerelvények összeállítására, azok ellenőrzésére. A vasúti áruszállításhoz kapcsolódó távközlési és erősáramú feladatokat, a biztosító berendezésekkel kapcsolatos tevékenységeket az erre létrehozott osztályok szakemberei végzik el. Az előzőekből adódóan látható, hogy a vasúti szállítás humán elemének a vasúti közlekedés érzékenységére gyakorolt negatív és pozitív hatása is ugyanabban a jellemzőben, nevezetesen a tevékenységek egymásra épülésében, kölcsönös hatásában határozható meg. Mivel a vasúti dolgozók felkészítése jól szabályozott, az együttműködés természetes, az emberi mulasztásokra pedig nem lehet felkészülni, ezért ezen elem objektív vizsgálata igen nehéz. Mint ahogy arra rámutattam, az emberi hibák kiszűrése, a hibák csökkentése a vasúti közlekedés vonatkozásában is elsősorban a humánerőforrásra kell, hogy irányuljanak. Ennek során biztosítani és ellenőrizni kell a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését és azok gyakorlatban való alkalmazási készségét, melynek ki kell terjednie a katasztrófahelyzetek hatásai kezelésére is. Ezen szabályzóknak tartalmaznia kell a korszerű (tudományos kutatásokon alapuló) megoldásokat és a nemzetközi tapasztalatokat. Fontosnak tartom a rendszeres egészségügyi és pszichológiai vizsgálatot, amely nagymértékben csökkentheti a balesetek számát. Ez azért szükséges, hogy a nem várt helyzetek hatásaira (pl. katasztrófa) a vasúti fuvarozásban résztvevők megfelelő választ adhassanak, a kialakult helyzetet kezelni tudják. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 253

256 BODA PÉTER: A magyarországi vasúti árutovábbítás elemei, az elemek érzékenysége és ellenálló képessége a katasztrófahelyzetek hatásaival szemben A VASÚTI FUVAROZÁS MÁSODIK ELEME A PÁLYA ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYEK A vasút működése termelési és üzemi folyamatok eredményeinek összessége, [1; 8-9] ez pedig alapvető rendszertulajdonságokkal bír, amelynek egyik előnye 2 (de hátránya is), hogy az kötött pályán zajlik. Előnye, hogy: - a pályát a mozgatható pályaelemek miatt viszonylag könnyű karbantartani és javítani; - a biztosítóberendezések (amelyek nagy része ma már automatizált) nagyban megnövelik a vasúti közlekedés biztonságát; - a pályák folyamatos (informatizált és automatizált) figyelemmel tartása nagyban hozzájárul a közlekedési biztonság fenntartásához. Hátránya, hogy: - a pálya és a szerelvény között acél-acél kapcsolat van, amely a tapadásra (elindulás, fékezés, kapaszkodás) negatív hatással bír; - a pályák (rendkívüli helyzetekben való) deformálódása miatt 3 a közlekedés leállhat; - a nyílt pályákon (általában) nincs letérési lehetőség; - a mentés (a zárt pályákból adódóan) összetett beavatkozási tevékenységeket igényelnek; - a biztosítóberendezések érzékenysége (azok külső elhelyezése) miatt a rendkívüli helyzetek hatásaira fokozottan jelentkezik. A vasúti pályarendszer nem más, mint a vágányok, a váltók (kitérők) és kereszteződések, a siklasztó saruk, a jelzők összessége. A vágányok speciális (mind a személy, mind a teherforgalom kiszolgálása érdekében) történő összefutását állomásnak nevezzük. Ezek földrajzi elhelyezkedését tekintve lehetnek fejpályaudvarok, amelyek egy vasútvonal végén találhatók, vagy csomóponti állomások, amely két vagy több vasútvonal találkozásánál fekszenek. Rendeltetés szerint megkülönböztetünk személy és teherforgalomra berendezett állomásokat, melyeknél kizárólag személy, illetve áruforgalom bonyolódik le, valamint rendező pályaudvarokat, amelyek feladata a vonatok felosztása és új vonatok képzése a hálózaton. Az állomások alapvetően a forgalmi-, várakozási-, átrakó- és egyéb közüzemi helyiségek mellett az alábbi fő elemekből állnak: - jelzők; - állomási vágányok (vonatfogadó, indító, átmenő, megelőző, mellék); - fedezendő pontok (váltók, ütközőbakok, saruk, stb.). [2] A vasúti pálya a vasúti közlekedés alapvető rendszereleme, mindazon létesítmények összessége, melyek lehetővé teszik a vasúti járművek közlekedését két adott földrajzi pont között. A pálya rendeltetése a rajta haladó járművek alátámasztása és vezetése. Két fő részre bontható, úgymint alépítmény és felépítmény. Az alépítménybe tartoznak a földművek (töltések, bevágások) és a műtárgyak (például hidak, alagutak), míg a felépítmény részei az 2 Csak a pályák szempontjából vizsgálva. (Szerző megjegyzése). 3 Például hőhatás. (Szerző megjegyzése). 254 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

257 BODA PÉTER: A magyarországi vasúti árutovábbítás elemei, az elemek érzékenysége és ellenálló képessége a katasztrófahelyzetek hatásaival szemben ágyazat és a vágány. A vasúti pálya katasztrófák hatásaival szembeni érzékenységét a továbbiakban ezek alapján vizsgálom. A VASÚTI ÁRUTOVÁBBÍTÁS ÉRZÉKENYSÉGE A KATASZTRÓFAHELYZETEK HATÁSAIRA Az állomásokon elsősorban a jelzők, a váltók, a felsővezetékek és a vágányok a leginkább érzékenyek a külső körülmények változásaira. A jelzők és a váltók, érzékenységükből adódóan elsősorban az extrém hideg és a havazás, hófúvás hatásaira adnak negatív választ. A nem fűthető berendezések (mind jelző, mind váltó) - 10 C alatt befagynak, működtetésük speciális technológiai műveletek bevezetését teszik szükségessé. Amennyiben az extrém hideg tartósan - 15 C alá süllyed, és az hófúvásokkal párosul, akkor a szél és az elhaladó vonatok ellenszele a havat újra és újra behordja a jelzőkbe és a váltókba, ezért minden vonat elhaladása után újra ki kell tisztítani azokat. Sajnálatosan módon emiatt a hóborította állomásokon az extrém hideg és a hófúvások együttes hatását már a váltófűtő berendezések sem képesek megszüntetni, teljes mértékben kiküszöbölni, így ilyen időjárási viszonyok között gyakoriak a jelző- és váltóállítási problémák és a rövidzárlatok. Szélsőséges hőmérsékletek évről évre előfordulnak, de léteznek rendkívül extrém hideg napok is. Extrém hidegről a meteorológusok akkor beszélnek, ha a minimum-hőmérséklet -10 Celsius-fok alá süllyed, illetve ha a napi középhőmérséklet nem haladja meg a -5 fokot. Rendkívül extrém hidegek -20 fok alatti hőmérséklettel leginkább a szélvédett helyeken jelentkezhetnek. Ilyen extrém hideg volt a közelmúltban az 1981/1982, 1984/1985, 1986/1987 és a 2002/2003 és a 2010/2011-es teleken, amikor is a hideg és a hófúvás olyan hatásokat idézett elő, amelyek negatívan befolyásolták a jelző- és váltóberendezések működését. Az állomásokon azok jellemzőitől függetlenül általában minden feltétel adott a nem várt helyzetek hatásainak csökkentéséhez, illetve nem kell (akár többször is) kivonulni, nagy távolságokat megtenni a katasztrófahelyzetek, vagy a rendkívüli események okozta károk, meghibásodások következményei felszámolása, megszüntetése céljából. A nyílt vonalak sokkal érzékenyebbek a környezeti hatásokra, mint az állomási közlekedés. Ez többek között abból adódik, hogy az állomásközi közlekedésben a két állomás között egy vonat tartózkodhat, vagy ha térközi közlekedésről beszélünk a két állomás közötti vonalszakasz térközökre van felosztva (azaz a vonatok párhuzamosan közlekedhetnek) akkor is minden térközben csak egy vonat tartózkodhat. Ez a jellemző befolyásolja a bekövetkezett károk felszámolását, mivel a vasúti karbantartó kocsik (un szerkocsik) elindítását csak a forgalom leállításával lehet megvalósítani. A nyílt pályák sok esetben (pl. katasztrófahelyzetekben) közúton nehezen megközelíthetőek, a MÁV által fenntartott szerviz utak pedig mivel földutakról van szó a rendkívüli időjárási körülmények hatásaira használhatatlanná, vagy nehezen járhatóvá válnak. A lakott településektől, állomásoktól való relatíve nagy távolságok miatt a vasúti szállításra ható veszélyeztető tényezők sokszor hatványozottan jelentkeznek, mivel azok kihatnak a károk elhárítására, a következmények felszámolására fordított időre, a beavatkozó állomány összetételére, nagyságára, a logisztikai biztosítás tervezésére és végrehajtására is. MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 255

258 BODA PÉTER: A magyarországi vasúti árutovábbítás elemei, az elemek érzékenysége és ellenálló képessége a katasztrófahelyzetek hatásaival szemben A nyílt vonalon elsősorban a villamos felsővezetékek, a vasúti pálya (alépítmény és felépítmény), valamint a műtárgyak a legérzékenyebbek a katasztrófahelyzetek, rendkívüli események káros hatásaira. A MÁV Zrt. villamosított vonalainak jelenlegi hossza 2911 km, ami a MÁV Zrt. összes vonalának mintegy 39%-a, amely különböző rendszerben kialakított vonalakat, vonalanként változó műszaki állapotú szakaszokat foglal magába [4; 17-19]. A vonalak kialakításától, állapotától függetlenül a felsővezetéki üzemi események megoszlása ( között) azt bizonyítja, hogy az ott jelentkező üzemzavarok bekövetkezésének mintegy 86%-áért a környezeti hatások és a vasúti közlekedés elemeinek hibás működése a felelősek. Ide soroltam a fák kidőlése okozta károkat, az időjárás hatásaiból adódó meghibásodásokat, a gépészeti kezelőszemélyzet és az egyéb személyi mulasztásból adódó áramkimaradásokat (részleteiben lásd a 1. számú ábrát). Egyéb emberi mulasztás 1,9% Madár 0,8% Vontató és vontatott jármű hiba 12,3% Külső behatás 3,5% Egyéb okok 1,9% Táplálási hiba 2,1% és Kezelőszemélyzet mulasztása 2,8 % Felsővezeték hiba 38,1% Baleset 5,2% Időjárás 10,5% Fa 15,8% Ismeretlen ok 4% Túlterhelés 1% 2. számú ábra: Vonatkésések okainak megoszlása a közötti időszakban villamos felsővezeték hibáiból [4; 18]. 256 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

259 BODA PÉTER: A magyarországi vasúti árutovábbítás elemei, az elemek érzékenysége és ellenálló képessége a katasztrófahelyzetek hatásaival szemben 3. számú ábra: A vasútvonal kialakításának elvi ábrája. A vasúti pálya alépítménye a koronaszint alatti rész, melynek rendeltetése, hogy teherbíró alapot adjon a felépítmény részére, valamint a jelentkező terhelést lehetőleg egyenletes eloszlással átadja az altalajnak. A talaj egyenetlenségeit (a talaj szintkülönbségeit) általában kétféleképpen szüntethetők meg: ha a pálya szintje a talaj felett van, akkor töltés; ha pedig alatta, akkor bevágás építésével. Ha a pálya nyomvonala hegyoldalban vezet, akkor a pálya egyik része bevágásba, a másik része töltésbe kerül. Lejtős terepen a töltést támfallal, a bevágást bélésfallal kel megtámasztani. Az alapépítmény felső lapja a töltés koronája, ennek két oldalán padka és talp-árok van. (Ez utóbbi vezeti el a csapadékot.) A töltés földművét rézsűvel képezik ki. A vasúti pálya alépítményei számos tényező hatására szenvedhetnek el úgynevezett romlást, például, ha töltések nem megfelelően vannak megépítve, vagy a víz káros hatásaitól nincsenek kellően védve, az idő elteltével alakváltozásokat szenvednek el. Ezek az alakváltozások végzetes hatással lehetnek a pálya geometriájára és így a közlekedés biztonságára is. Ezeket a nemkívánatos alakváltozásokat az alábbiakban lehetnek. Rézsűhámlás, az az alakváltozás, amelynél a rézsűből kisebb kiterjedésű részek leválnak. Ennek oka lehet, hogy a rézsű hajlása meredekebb, mint amit az azt alkotó anyag természeténél fogva lehetővé tenne, vagy a vízelvezetés elégtelen. Rézsűszakadás, amikor a rézsűből nagyobb tömegű töltésrészek kagylósan kiszakadnak. Ez lehet helytelen építési mód, egyenlőtlen ülepedés, vagy vízzsák 4 következménye is. Töltéscsúszás, amikor az egész töltés vagy az altalajon, vagy az altalajjal együtt elcsúszik. Ennek okai összetettek, hiszen ez a jelenség bekövetkezhet a töltés átázása, a helytelen 4 A vasúti alépítmények vonatkozásában vízzsáknak nevezzük azt a jelenséget, amikor azok finom részei felpumpálódnak, kitüremkednek. Ez jelenség a vízelvezetési gondokra, az alsó, finomszemű réteg vízzáróvá válására utal. A kitüremkedés mellett jelenlétére a jellegzetes szennyezés szaghatása utal. (Szerző megjegyzése.) MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 257

260 BODA PÉTER: A magyarországi vasúti árutovábbítás elemei, az elemek érzékenysége és ellenálló képessége a katasztrófahelyzetek hatásaival szemben rézsűdőlés kiválasztása, az altalaj nem megfelelő előkészítése, vagy a talaj lejtős tömegmozgása, illetve földrengések következtében. Koronadeformálódásról beszélünk, ha a koronában vízzsákok képződnek, akkor az ágyazati kavicsréteg az elsározódott alépítménybe nyomódik, így a vízzsák helyzetétől függően, változatos módon tudja deformálni a koronát. Mint az látható, a vasúti pálya alépítményének egyik legnagyobb ellensége a víz, de a katasztrófahelyzetek vonatkozásában a talaj lejtős tömegmozgásának hatásait sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A pálya felépítménye összetettségéből adódóan sérülékenyebb, mint az alépítmény. E téma vonatkozásában az ágyazat, valamint a vágányok és sínek rendkívüli hatásokkal szembeni érzékenységét tekintem át. Az ágyazatnak megfelelő tömörségűnek kell lennie ahhoz, hogy kellő ellenállást fejtsen ki a dinamikus hatásokkal szemben. A vele szemben támasztott másik fontos követelmény a zúzottkő szemcseméretéből és alakjából adódó hézagtérfogat, ami azt jelenti, hogy kellő mennyiségű, és jól elosztott üres tér kell az ágyazatban, mert az biztosítja annak rugalmasságát. szükséges rugalmasságot, mely a hézagtérfogat negatív hatásai következtében feltöltődik. Az ágyazat hiánya, vagy elégtelensége miatt az alépítmény anyaga az ágyazatba nyomódik, mely extrém esetekben meggátolhatja a forgalom-lebonyolítást, illetve olyan rázkódásokat generál, amelyek hatására a fuvarozott anyagok az ágyazatra hullnak. A vágányoknál a külső hatásokra bekövetkező nemkívánatos jelenségeknél szólnom kell a vágánykivetődésről, amely a hézag nélküli pályákra jellemző hibajelenség. Ott ahol nagyon hosszú, folyamatos sínszálakat alkalmaznak a pályában ún. hőfeszültségek lépnek fel. Az ilyen vágányokat nagyon fontos, hogy jó minőségű, kellően védett ágyazatra építve, leszorító hatású sínleerősítésekkel szabad kialakítani. Fontos még, hogy olyan hőmérsékleten legyen fektetve, mely a szélsőséges sínhőmérsékletek átlaga 5. A kivetődés a hőtágulás okozta térfogat növekedés miatt alakul ki, melynek két típusát, a függőleges-, és a vízszintes vágánykivetődést különböztetünk meg. Természetesen a vágánykivetődésekre vasúti járművel ráhajtani nem szabad, mert kisiklás következik be. A vágányok párhuzamosan futó szálait síneknek nevezzük. Jellegzetes hibájuk a síntörés, amelyek oka az elégtelen alátámasztás, a hőmérsékletváltozásból adódó méretváltozások nem megfelelő kezelése, a rossz pályaépítés, karbantartás, az anyaghibák, a túlterhelés és a sínvégek elverődése: a sínillesztéseknél a sínvégek elkopnak 6. Az előzőekben bemutattam a vasúti pálya al- és felépítményei katasztrófák hatásaival szembeni érzékenységét, mely után bár az alépítmény részeit képezik a műtárgyak ez irányú sérülékenységét vizsgálom. 5 Ez a semleges hőmérséklet, hazánkban kb. 15 C. (Szerző megjegyzése.) 6 Sínvégek elverődése az a műszaki hiba, amikor a sínillesztéseknél a sínvégek elkopnak. (Szerző megjegyzése.) 258 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

261 BODA PÉTER: A magyarországi vasúti árutovábbítás elemei, az elemek érzékenysége és ellenálló képessége a katasztrófahelyzetek hatásaival szemben A VASÚTI PÁLYA MŰTÁRGYAI ÉRZÉKENYSÉGE A KATASZTRÓFAHELYZETEK HATÁSAIRA A vasúti pálya műtárgyai [6; ] közé soroljuk a vasúti alagutakat, az átereszeket, vízelvezetőket, a különböző vasúti és vegyes forgalmú hidakat, a közúti felüljárókat és a védműveket (hóvédmű, lavinavédmű, sziklavédmű). A vasúti alagutak rongálódását hasonlóan a közúti alagutakhoz több tényező (vagy azok együttes) hatása okozhatja, melyek közül most csak azokat tekintem át, amelyek a katasztrófák hatásaival összefüggésbe hozhatók. Ezek közül mindenképpen ki kell emelnem az emberi mulasztásból, gondatlanságból bekövetkező eseményeket, amelyek tervezési hibákra, gondatlanságra, technológiai előírások be nem tartására vezethetőek vissza. Erre példaként bár nem vasúti alagútról van szó az M6-os autópálya Pécs közeli alagútjának építés közbeni második beomlása hozható, amely esemény bekövetkezése technológiai előírások be nem tartására vezethetők vissza. A civilizációs katasztrófahatások során szólnom kell a talajrobbantások (2013. Kelet- Szlovákia, Szepesgörgő), kísérleti atomrobbantások (Észak- Korea 2017.), az alagutakban futó közműhálózatok sérüléséből adódó tűzesetek és vízelöntések (2015. Budavári alagút), valamint veszélyes anyagokat szállító szerelvények, járművek kigyulladásából adódó robbanások hatásairól. Az alagutak biztonságára hatást gyakorló civilizációs katasztrófaforrásokkal kapcsolatban megállapítottam, hogy azok döntő többsége az érvényben lévő (tervezési, kivitelezési, környezetvédelmi, stb.) előírások betartásával, körültekintőbb emberi tevékenységgel megelőzhetőek lettek volna, így azok hatása csökkentését a továbbiakban nem vizsgálom. Az alagutak katasztrófahatásokkal szembeni érzékenységére természetesen a természeti veszélyforrások is hatást gyakorolnak. A feldolgozott irodalom alapján kijelenthetem, hogy az alagutakban folyó közlekedés biztonságára leginkább a földtömegmozgások és a földrengések gyakorolnak hatást. Ennek bizonyítására sem időben, sem távolságban nem kell messzire menni, hiszen 2015 elején a Déli pályaudvar és a Kelenföldi pályaudvar közelében először kőgörgetegek kerültek a sínekre, majd másnap a támfal is megcsúszott és az alagút egy része beomlott. A földrengések hatása által bekövetkezett alagútrongálódásra a világ számos részéről hozhatnék példát, de itt újra csak az M6-os autópályát említem meg, amelynek első beomlását a közelben bekövetkezett földrengés következményei okozták. Természetesen más természeti veszélyek is fenyegethetik az alagutak biztonságát, amelyek közül azok elöntését emelem ki. Az alagutak elöntésére hegyvidéken, heves esőzések, nagymennyiségű hóolvadás hatására, dombvidéken árvizek és lefolyó belvizek miatt kerülhet sor. Hazánkban ez nem igazán jellemző, hiszen Magyarország domborzati viszonyaiból adódóan egyrészt kevés alagutunk van, másrész szintén a domborzati viszonyokból adódóan erre a katasztrófaveszélyre még nem volt példa. A fentiekből adódóan az alagutakban folyó közlekedés érzékenységére hatást gyakorló természeti katasztrófaforrások ellenálló képessége növelésének lehetőségeit a továbbiakban csak a földmozgások vonatkozásában vizsgálom. A vasúti alépítmény átereszeinek, vízelvezetőinek számos típusa ismert, de alapvetően csak, mint nyílt és zárt áteresz különböztetjük meg őket. Bármely típust is tekintjük, MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 259

262 BODA PÉTER: A magyarországi vasúti árutovábbítás elemei, az elemek érzékenysége és ellenálló képessége a katasztrófahelyzetek hatásaival szemben kialakításukat úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy azok legyenek képesek a téli időszakban felhalmozódott hó olvadása során keletkező, a hirtelen lezúduló csapadék, a tartós esőzés, a belvíz által megjelenő víz megbízható elvezetésére, amely így az a vasúti pálya állékonyságára nem jelent veszélyt. Bármennyire is meglepő az átereszekre és a vízelvezetőkre a víz jelenti a legnagyobb veszélyt. Az extrém időjárási körülmények, a hirtelen hóolvadások, az ár- és belvizek hatására az átereszek hasznos keresztmetszete telítődik, a vízelvezetőkből a víz kilép, ezért számos estben homokzsákkal kell töltést magasítani, buzgárt felfogni. A megnövekedett víznyomás megbontja, elhordja az átereszek, vízelvezetők burkolatát, a szabadon maradt oldalfalakat alámossa, amivel a hordalékfelhalmozódást tovább súlyosbítja. Néhány estben előfordul, hogy a vasúti töltés átvágásával kell a felduzzadt vizet mezőgazdasági területre és más, nem védendő területre vezetni. A vízen kívül más az alagutakat veszélyeztető tényezőknél tárgyalt hatások is befolyást gyakorolhatnak az átereszek és vízelvezetők állékonyságára. Ezek közül kiemelem a földtömegmozgásokat és a földrengéseket, amelyek e létesítményeket betemethetik, szerkezeti változásaikat okozhatják, részben vagy egészben megsemmisíthetik azokat, így e vízelvezető létesítmények alkalmatlanná válnak funkciójuk betöltésére. A különböző vasúti és vegyes forgalmú hidak, a közúti felüljárók rongálódását csak a természeti jellegű katasztrófák hatásai szembeni érzékenységük szempontjából vizsgálom, hiszen az azzal kapcsolatos civilizációs katasztrófahatások tervezési, kivitelezési előírások megszegésére, jogszabályok, szakmai előírások figyelmen kívül hagyására és szándékosságra vezethetőek vissza, azok megoldása pedig elsősorban nem műszaki megoldásokkal, hanem jogszabálykövető magatartással, körültekintő emberi tevékenységgel előzhetőek meg. A hidak leszakadását, károsodását néhány esetben az un. rezonanciakatasztrófa okozza. Ez a jelenség akkor jön létre, amikor megváltoznak a nyomásviszonyok a szabálytalanul áramló levegőben és egy bizonyos sebességnél a széllökések olyan rezgéseket gerjesztenek, amelyek megegyeznek a híd saját frekvenciájával, vagy a hídon áthaladó és egyszerre lépő katonák menetelésének frekvenciája egyezik meg azzal és a híd leszakad. Nagyon ritkán, elsősorban híd provizóriumoknál fordul elő, hogy a szeszélyes vízjárású, általában kisebb vízfolyásoknál az áradások hatására megnövekedett víznyomás alámossa a közbeeső aljzatokat. Azok ennek hatására elvesztik a talajjal (mederrel) való kapcsolatukat és a híd pályaszerkezete a forgalom hatására bekövetkező hullámzás hatására leszakad. Az előző, tömör összefoglalás alapján látható, hogy a hidak, felüljárok rongálódása többségében emberi mulasztásokra, ártó szándékú tevékenységekre vezethetőek vissza. A természeti jellegű katasztrófák bár azok bekövetkezését nem zárhatjuk ki. Bár a vasúti pálya műtárgyai közé soroljuk a vasúti védműveket, de azok érzékenységét, sérülékenységét itt nem vizsgálom, hiszen azok mint az elnevezésükből is kitűnik a vasúti pálya elemeit hivatottak védeni, azok állóképessége növelésében játszanak szerepet. 260 MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

263 BODA PÉTER: A magyarországi vasúti árutovábbítás elemei, az elemek érzékenysége és ellenálló képessége a katasztrófahelyzetek hatásaival szemben A VASÚTI KÖZLEKEDÉS HARMADIK ELEME A JÁRMŰ, AZOK ÉRZÉKENYSÉGE A KATASZTRÓFAHELYZETEK HATÁSAIRA A vontatott járművek kialakítása természetesen igazodik a szállítási és egyéb feladatokhoz 7. A felépítmények kialakítása, a vasúti kocsik teherbírása, a tengelyek száma azok a legfontosabb jellemzők, amelyekkel azok tulajdonságait leírhatjuk. Amennyiben árutovábbítási kapacitásról, vasúti fuvarozásról beszélünk a fuvarozandó áru típusa, a be- és kirakás eljárási módjai miatt leginkább a vasúti teherkocsik jellemzőivel foglalkozunk, míg megítélésem szerint (témám szempontjából) sokkal fontosabb szempont a mozdonyok jellemzőinek vizsgálata, mivel a szerelvények mozgatását azok végzik, rendkívüli helyzetekben jellemzőik meghatározóak, sőt magukban is alkalmasak rendkívüli helyzetek, katasztrófaveszélyek kiváltására ben a magyar vasúton 117 millió tonna, 1999-ben 49 millió tonna árut továbbítottak ben a vasúti vontatásban a villamos vontatás részaránya 27%-os, a dieselé 38%-os volt re a villamos vontatás részaránya 79%-ra nőtt, a dieselé 21%-ra csökkent, amely lényegesen javította a káros anyag kibocsátást, de e mellet csökkentette a vasúti járművek, konkrétan a mozdonyok által okozott veszélyforrások kialakulását is. A vasúti szerelvények katasztrófaérzékenységét elsősorban a pálya és azok azokhoz kapcsolódó létesítmények állapota határozza meg. Amennyiben azok sérülnek, használhatatlanná válnak, így abban az esetben a legjobb vasúti járműparkkal sem lehet a vasúti közlekedést megvalósítani. Gondolok itt az állomási és a nyíltpályán megvalósuló szerelvénymozgásokat meghatározó, a pálya és annak elemeire ható, a műtárgyak állapotát befolyásoló katasztrófahatásokra, a rendkívüli események befolyásoló tényezőire, amelyek lehetséges következményeit már az előzőekben bemutattam, így további vizsgálatuk nem szükséges. Ebből adódóan a következőkben a mozdonyok üzemeltetéséből adódó veszélyhelyzetek kialakulását vizsgálom. A rendszerváltást követően egy felmérésben a magyar vasút (ezen belül a MÁV-Trakció Zrt.-hez tartozó) mozdonyok állapotát, jellemzőit vették górcső alá. Az eredmény lehangoló volt, hiszen a síneken futó 900 mozdonyból [l9] 780 darab (87%) 30 évnél idősebb, s mindössze 10 darab (1%) 10 évesnél fiatalabb. [7] Talán napjainkban sem sokkal jobb a helyzet, hiszen az elöregedett mozdonyflotta működőképességét nem beszerzésekkel, nagy- és középjavításokkal (erről egyáltalán nem hallunk) hanem napi szintű javítgatásokkal oldják meg. A magyarországi mozdonyparkról megbízható, friss adat nincs. Annyit azonban tudhatunk, hogy a vasúttársaság gépészeti vállalkozása évente több mint tízmilliárd forintot költ az állami mozdonyflottára. Ebből a keretből havonta átlagosan 622 mozdony napi karbantartását végzik el, és terv szerint 57 mozdony harminc napnál hosszabb javítására kerülhet sor. [7] A társaságnál azt mondják: a szervizmunkákhoz szükséges alkatrészek egy részét újonnan vásárolják, egyes meghibásodásokat pedig a korábbi döntések nyomán, a selejtezett mozdonyokból visszanyerhető, felhasználható alkatrészekkel 10 hidalnak át. Ez, a korántsem 7 Vontatás, tolatás, mentés, javítás, stb. (Szerző megjegyzése.) 8 A többi gőzmozdonyos vontatás volt. (Szerző megjegyzése.) 9 Más adatok szerint mintegy ezer. (Szerző megjegyzése). 10 Lásd: kannibalizmus. (Szerző megjegyzése). MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 261

264 BODA PÉTER: A magyarországi vasúti árutovábbítás elemei, az elemek érzékenysége és ellenálló képessége a katasztrófahelyzetek hatásaival szemben biztató helyzet megítélésem szerint kihathat a mozdonyok üzemeltetése során fellépő veszélyforrások számának és azok hatásai növekedésére is. Az elszabadult mozdonyok, szerelvények is okozhatnak katasztrófahelyzeteket. Ebben az esetben a katasztrófahatások személyi sérülésekben (súlyosabb esetben halálos áldozatokban), közlekedési balesetekben, jelentős anyagi kárban, forgalom leállításokban, forgalomi átszervezésekben, különböző építmények (műtárgyak) rongálódásában, valamint ezek együttes hatásában nyilvánulhatnak meg. A vasúti közlekedés legsúlyosabb balesetei, így a katasztrófahelyzetek bekövetkezésére leginkább hatást gyakorló eseményei azok, amikor szerelvény ütközik szerelvénnyel. Ezek számos okból (forgalomirányító berendezések hibája, emberi mulasztás, mozdonyok műszaki meghibásodása) bekövetkezhet. Hatásai megegyeznek az előzőekben bemutatottakkal, de súlyosságuk miatt azoknál sokkal összetettebbek, térben és időben sokkal diverzifikáltabbak. A vasúti járművek katasztrófahatásokkal szembeni érzékenysége, illetve azoknak a közlekedésbiztonságra gyakorolt hatásai lehetőséget adnak e rendszer állóképessége növelése vizsgálatához, az ez irányú biztonság fokozására vonatkozó javaslatok megfogalmazásához. ÖSSZEGZÉS Megítélésem szerint a vasúti közlekedés leginkább a szélsőséges időjárási körülmények hatásinak van kitéve, amelyek extrém esetben katasztrófahelyzetet is előidézhetnek. A szélviharok, az erős fagyok, a huzamosabb hőség (aszály) mind-mind kihat a kötöttpályás közlekedésre, hiszen az áramszolgáltatás és a távközlés akadozik, vagy megszűnik, a vasúti sínek váltói és jelzői lefagynak, vagy éppen a nagy meleg miatt a sínek deformálódnak. E cikk keretei között a problémák számbavételét, sem az azok megoldására adandó válaszokat (megoldásokat) teljes mértékben nem tudtam számba venni, illetve megválaszolni, hiszen ez az adott területtel foglalkozó szakemberek feladata. Ennek ellenére fontosnak tartottam felhívni a figyelmet arra, hogy a vasúti közlekedés viszonylagos biztonsága mellett ki van téve a katasztrófák hatásainak, illetve bizonyos mértékben maga is katasztrófahelyzeteket idézhet elő. Mind e mellett melyet remélem, hogy e publikáció is bizonyít rávilágítottam arra, hogy a vasúti fuvarozás elemeit (humán erőforrás, a pálya, a közlekedési környezet, annak műszaki elemei) hogyan lehet felkészíteni (előkészíteni) a katasztrófahelyzetek okozta nem várt következmények hatásai felszámolására, a katasztrófahatások következményeivel szembeni állóképességük növelésére. FELHASZNÁLT IRODALOM, FORRÁS [1] Bővebben: Közlekedési rendszerek, Letöltve: [2] Dr. Fülöp Gábor- Dr. Hirkó Bálint Dr. Mátyus János Dr. Pilerszky István Szabó Lajos: Közlekedés üzemtan II. Széchenyi István Egyetem, Győr, Kiadó: Universitas-Győr Nonprofit Kft. [3] Jmuforg_vasut.pdf. Letöltve: MKK Online (XXVIII) 2 (2018)

265 BODA PÉTER: A magyarországi vasúti árutovábbítás elemei, az elemek érzékenysége és ellenálló képessége a katasztrófahelyzetek hatásaival szemben [4] Tóth László erősáramú szakértő, MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság: A felsővezeték hálózat fejlesztése és üzemeltetése az új kihívások tükrében. Vasúti Erősáramú Konferencia, Siófok, November, PPT előadás. [5] Dr. Kazinczy László: Vasúti pályák, segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/ [6] Arató Károly Szabó Lajos: Vasúti üzemtan I. Széchenyi István Egyetem, Győr, Kiadó: Universitas-Győr Nonprofit Kft. [7] Letöltve: MKK Online (XXVIII) 2 (2018) 263

266 XXVIII. évfolyam, szám Csurgó Attila 1 A KATONAI TÁBOROK VÉDELMÉNEK KIALAKÍTÁSA, AZ ERŐK VÉDELME AZ IMPROVIZÁLT ROBBANÓSZERKEZETEK ELLENI HATÁSOKKAL SZEMBEN (DEVELOPMENT OF PROTECTION OF MILITARY CAMPS, FORCE PROTECTION AGAINST THE EFFECTS OF IMPROVISED EXPLOSIVE DEVICES) A katonai táborok kialakításának alapjait a rómaiak már időszámításunk előtt lerakták. Az eltelt évezredek, a háború megvívásának körülményei, és az azt követő stabilizációs műveletek változásai, azonban új biztonsági kritériumokat fogalmaztak meg. A katonai táborok kialakítását döntően befolyásolja a műveleti környezet, az elhelyezett erők műveleti feladatai. Az improvizált robbanószerkezetek által teremtett újszerű műveleti környezet, megítélésem szerint hatással van a katonai táborok kialakításának, az erők és eszközök védelme érdekében végzett műszaki feladatokra is. Kulcsszavak: katonai tábor, erők védelme, műszaki támogatás, házilag készített robbanószerkezet, biztonsági zónák The design of military camps has been settled down by Romans before Christ. The past thousands of years, the circumstances of fighting's war and the changes of follow on stabilization' operations are altogether, created new security criteria. The operational environment, and the operational tasks of place force in the military camps are decisively influencing the establishment of camps. The improvised explosive devices have created a novel environment it has effect on the development of military camps as well as the tasks of military engineering, in my opinion. Keywords: military camp, force protection, engineering support, improvised explosive device, security zones BEVEZETÉS A katonai táborok megjelenése gyakorlatilag a hadseregek megjelenésével egy időre tehető. A harcfeladatokat, műveleteket végrehajtó személyi állomány pihentetését, egészségügyi ellátását, valamint a fegyverzet és a technikai eszközök karbantartására, védett biztonságos környezetet kell biztosítani. A tábori elhelyezés kialakítását egészen a római korig vezethetjük vissza, az akkori tábor valóságos város volt. "Később a katonai tábort a legtöbb helyen un. polgárváros vette körül. Maga a katonaváros (tábor) átlagosan 20 hektár területet foglalt el. Sánc vette körül, amelyet őrtornyok s négy kapu tört meg. Kettős árokrendszer védte. A tábor központjában a principia, a főhadiszállás, a hivatali helyiség, a fegyverraktár és a templom állt. A tisztek különálló házakban laktak, a katonák közös hálótermekben. A táborban volt gyakorlótér, raktár, kórház és fürdő. Ostrom alkalmával a hajítógépeket (ballisztákat) 1 MH Hadkiegészítési Felkészítő és Kiképző Parancsnokság, csurgo.attila@mil.hu ORCID:

267 CSURGÓ ATTILA: A katonai táborok védelmének kialakítása, az erők védelme, az improvizált robbanószerkezetek elleni hatásokkal szemben. gurítható tornyokba szerelték. 2 A kialakított tábor lehetővé tette a katonák (esetenként családtagjaik), a kiszolgáló személyzet, a fegyverzet és az állatok elhelyezését; az életfeltételek, a napi élet biztosítását; a katonai közigazgatás működését; a katonai kiképzés végrehajtását. Mindezeken felül a kor műszaki színvonalának megfelelően nagy hangsúlyt fektettek a tábor és az ott lévők biztonságának megteremtésére, fizikai védelmére, a támadások visszaverésére. 1 sz. ábra Római kori tábor. 3 A rómaiak tábor építésének és azon belül, az erők védelme érdekében kialakított talán legjelentősebb erődítési munkálatokat felvonultató csata időszámításunk előtt 52 -ben, A Caesar vezette rómaiak és a Vercingetorix által vezetett Gallok közötti Alesia 4 -i csatában csúcsosodott ki. A terület kiemelkedő pontján elhelyezkedő várat, azért, hogy az utánpótlástól teljesen elvágja, Caesar mint egy 16 km hosszú fallal vette körül, de számolnia kellett a védők felmentésére érkező nagy létszámú (20 és 100 ezer főnyi bár Caesar leírásában 250 ezer fő szerepel) 2. sz. ábra: Alesiai tábor és védelem sereggel is, ezért 24 megerődített kisebb tábort építet ki, amelyek egymással szoros egységet alkotnak, hogy megfelelő védelmet nyújtsanak, a beérkező felmentő erőkkel szemben. A római kori tábor kialakítása jó alapot teremt jelenkorunk katonai táborainak berendezése során, ugyanakkor számos szempontot kell figyelembe vennünk már a tábor helyszínének kiválasztásakor, hogy biztosítani tudjuk az erők megóvása érdekében, a lehető legnagyobb fizikai biztonságot. Minden tényező részletes vizsgálatára a terjedelmi korlátok miatt nincs 2 Forrás: hu.wikipédia.org/wiki/limes (Letöltés dátuma: ) 3 Forrás: (Letöltés dátuma: ) 4 Alesia a franciaországi Dijonhoz közel fekvő Alise-Sainte-Reine település területén feküdt 2. sz ábra Forrás: blog.hu/2014/09/04/ostromlo_ostromlottak_alesia (Letöltés dátuma: ) MKK online (XXVIII) 2 (2018) 265

268 CSURGÓ ATTILA: A katonai táborok védelmének kialakítása, az erők védelme, az improvizált robbanószerkezetek elleni hatásokkal szemben. lehetőségem. Természetesen a figyelembe veendő tényezőket felvázolom munkámban, de a műszaki támogatás során jelentkező feladatok közül a robbantással elkövetett támadások elleni védelemre fokuszálok ezen cikkben. Mindazonáltal napjainkban a táborépítés célja a személyi állomány és technikai eszközök elhelyezésének biztonságos megoldása, a személyi állomány részére a feladatuk ellátásához, valamint a szabadidejük eltöltéséhez, a regenerálódáshoz szükséges körülmények megteremtése. Mindezeken túl cél a technikai eszközök biztonságos őrzése, szakszerű kiszolgálási feltételeinek biztosítása. Megállapítható, hogy a katonai táborok kialakításának céljai jelentősen nem változtak, viszont a tűzfegyverek megjelenése és azokkal végrehajtott csapások, jelentős kihívásokat jelentenek napjainkban. Továbbiakban bemutatom, hogy napjaink katonai táborainak kialakításánál más célokat és szempontokat is figyelembe kell venni. A KATONAI TÁBOROK KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI Az erők védelme érdekében végrehajtott műszaki támogatási feladatokat döntően befolyásolja az a cél, amiért a tábor létrehozásra kerül, hiszen a védelem kialakításának egyik fő szempontja, a műveleti környezet azaz, milyen jellegű feladatot kell végrehajtania az ott elhelyezett erőknek. Az általam javasolt felosztás három fő csoportra oszthatja, a feladatok függvényében kialakításra kerülő táborokat: 1. Kiképzési (békeidőszaki) feladatok végrehajtása, 2. Békeműveleti feladatok végrehajtása, 3. Hadműveleti feladatok végrehajtása. Először tekintsük át milyen befolyásoló tényezőkkel kell számolnunk a tábor tervezésének időszakában, hiszen a gondos tervezés az első lépés, amely mind a kiépítésre,mind a későbbi fenntartásra hatást gyakorol: A tábor működtetésének várható időtartama, hónapig, (formailag: ideiglenes) hónapig, (formailag: hagyományos) hónapig, (formailag: kiépített) - 2 éven túl (formailag: infrastruktúrára települt) Mindenre kiterjedő kockázat elemzés, a felmerülő veszélyek beazonosítása érdekében, A tábor befogadó képessége, az erők és a technikai eszközök összetétele, - nemzeti/több nemzeti, - az elhelyezendő erők létszáma, (tartalék képzés) - fegyvernemi/haderőnemi/összhaderőnemi, - kerekes/láncos/vegyes, A tábor logisztikai ellátásának biztosítása, - önálló saját katonai és/vagy helyi szerződtetett logisztika, - szövetségesekkel együttműködésben megosztott ellátási rendű, 266 MKK online (XXVIII) 2 (2018)

269 CSURGÓ ATTILA: A katonai táborok védelmének kialakítása, az erők védelme, az improvizált robbanószerkezetek elleni hatásokkal szemben. (JLSG5 koncepció) - a befogadó nemzet által biztosított, saját kiegészítéssel, - a fenti variációk kombinációja. Természeti viszonyok, - éghajlati/időjárási tényező, - vízrajzi tényező, - geológiai tényező, - természeti tényező. A katonai tábor telepítésének helyszínén rendelkezésre álló infrastruktúra, - épületek, - közművek, - info- kommunikációs hálózatok. A gondos minden részletre kiterjedő tervezés, talán időrabló tevékenységnek tűnik, másrészről viszont a rendelkezésre álló erőforrások hatékony kihasználását csak ilyen módon biztosíthatjuk, valamint a tervezésre fordított idő az üzemeltetés, fenntartás során - talán más formában - fog megtérülni. A FELADAT ORIENTÁLT KATONAI TÁBOROKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A tervezés során elengedhetetlenül fontos, hogy mely előírásoknak kell megfelelnünk. Az előzőekben összefoglalt szempontok meghatározzák azon előírásokat, szabályzókat, amelyeket a tervezés és a kivitelezés, valamint nem utolsó sorban a fenntartás időszakában figyelembe kell vennünk. Alapvetően a nemzeti szabályozás az irányadó, amely kiegészül az általam említett szempontok alapján a tábor telepítésének helyszínét biztosító nemzet, idevonatkozó szabályzóival, valamint a szövetségesi kötelékben végrehajtott feladatok során, a NATO vagy EU előírásokkal. Írásomban nem részletezem a jelenleg érvényben lévő szabályzókat, azonban a tábori elhelyezés, az erők védelme érdekében végzendő műszaki támogatási feladatokra vonatkozóan a legfontosabbakat szeretném meg említeni. Magyar vonatkozásban - összhangban a szövetségesi kötelezettségeinkkel - a legfontosabb az a évi CLI. törvény 6, amely a befogadó nemzeti támogatás feladatait tisztázza, Magyarország Kormánya és a Szövetséges Transzformációs Parancsnokság, valamint a Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága között. A hazai szabályzók közül meg kell említenem még az infrastrukturális fejlesztések és az elhelyezési ellátás során alkalmazandó egyes normák közzétételéről és alkalmazásáról szóló 45/2003. (HK 12) HM utasítást. Azonban ezen HM utasítás 1. (1) és (2) bekezdése kimondja, hogy az utasítás nem vonatkozik sem a NATO által finanszírozott beruházásokra, sem a nemzetközi békemissziós feladatok kontingenseire, valamint a NATO-hoz rendelt különböző szervezetekre szintén 5 Joint Logistic Support Group, a NATO egyesített logisztikai ellátási rendjére épülő logisztikai vezetőirányítórendszer (szerz.) évi CLI. törvény a Magyarország Kormánya és a Szövetséges Transzformációs Főparancsnok Parancsnoksága, valamint a Szövetséges Erők Európai Legfelsőbb Parancsnoksága között a NATO műveletek, gyakorlatok, és hasonló katonai tevékenységek végrehajtása során befogadó nemzeti támogatás biztosításáról szóló Megállapodás kihirdetéséről. Forrás: MKK online (XXVIII) 2 (2018) 267

270 CSURGÓ ATTILA: A katonai táborok védelmének kialakítása, az erők védelme, az improvizált robbanószerkezetek elleni hatásokkal szemben. nem. Így tehát ez a szabályzó csak a hazai honvédségi szállók, laktanyák területein belül ad irányadó mértéket az egyes irodák, szobák méretére, felszereltségi követelményeire. Megállapítható, hogy a szabályozás jelenleg nem teljeskörű, tehát további lépésekre van szükség, amelyekhez az EU és a NATO előírások hazai, a nemzeti sajátosságok szem előtt tartásával, adaptációjával juthatunk el. NATO vonatkozásban az ATP ; "A" melléklete határozza meg a telepített erők tábori elhelyezése során biztosítandó szolgáltatásokat, valamint a "B" melléklete a tábori elhelyezés körülményeire vonatkozó műszaki támogatási feladatokat. Az Európai Unió által kiadott szabályzók közül a EN , EN 1838 (1999) és a EN (1998), valamint a EN 50171; foglalkozik a táborok infrastrukturális ellátásának szabályaival 8. Az erők megóvásával (a továbbiakban FP 9 ) kapcsolatos feladatokkal a táborok funkcionális területi felosztása során tudjuk beazonosítani. A funkcionális feladatok területi felosztásán értjük, mindazon területeket és feladatokat, amelyeket egy korszerűen kialakított katonai tábornak - a korábban említett szempontok alapján - egy integrált egységként kell működnie. A felosztás alapját a február 27 és március 01. között Londonban rendezett katonai műszaki konferencián elhangzottak képzik, amelyen előadóként vettem részt. Mindezek alapján az alábbi funkcionális területeket szükséges működtetni a táboron belül: 1. Elhelyezési feltételek biztosítása, 1.1. Művelet vezetési központ, 1.2. Irodai munkahelyek, 1.3. Egészségügyi ellátás, 1.4. Pihenő övezet. 2. Tárolási kapacitás biztosítása, 2.1. Technikai eszközök tárolás, javítása 2.2. Fegyverzet, lőszer tárolása, 2.3. Felszerelések, tartalékok tárolása, 2.4. Az anyag mozgatás megszervezése. 3. Élelmezési ellátás biztosítása, 3.1. Konyha blokk működtetése, 3.2. Élelmiszerek tárolása, 3.3. Étkező, 3.4. Keletkező hulladék kezelése. 4. Energia ellátás biztosítása, 4.1. Áram, 7 NATO STANAG 2394 Allied Tactical Doctrine for Military Engineering. (a szerz. példánya) 8 Forrás: Thierry PIRENNE ezds. (BEL.A) előadása, Military Engineering Conference London, UK ( ) 9 FP, az angol Force Protection (erők védeleme) szó rövidítése. 268 MKK online (XXVIII) 2 (2018)

271 CSURGÓ ATTILA: A katonai táborok védelmének kialakítása, az erők védelme, az improvizált robbanószerkezetek elleni hatásokkal szemben Hajtó és kenő anyagok, 4.3. Veszélyes hulladék kezelése. 5. Víz és közmű ellátás biztosítása Ivóvíz, 5.2. Higiénés feltételek, 5.3. Technikai víz ellátás, 5.4. Szennyvíz kezelése. 6. FP biztosítása, 6.1. A tábor területi határainak védelme, 6.2. Behatolás elleni védelem, 6.3. A beléptetés szabályozása a táborba, illetve a különböző biztonsági zónákba, 6.4. Védelemi létesítmények, óvóhelyek, A különböző funkcionális területeken általában eltérő szintű, és rendszerű védelmet építünk ki. A szükséges és elégséges védelem kiépítésének meghatározása érdekében térjünk egy kicsit vissza az FP alapjaihoz. A KATONAI TÁBOROK KIALAKÍTÁSA, AZ ERŐK VÉDELME Az FP alapjaival már egy korábbi munkámban foglalkoztam 10, a NATO STANAG 2528 "B" melléklete 11 alapján, elsősorban be kell azonosítani az adott környezetben meglévő veszélyforrásokat, kihívásokat. A beazonosítást követően végre kell hajtani azok elemzését, hogy pontosan kialakíthassuk az azokra adandó válaszokat. Mindezek alapján tudjuk meghatározni a katonai tábor védelmének eredményes végrehajtásához szükséges erőket, és eszközöket. Természetesen az általam vázolt folyamat egy ideális helyzetre épül, ugyanakkor saját korábbi tapasztalataimból tudom, hogy sok esetben a rendelkezésre álló erők és eszközök alapján kell megszervezni az FP kapcsolódó feladatait. Fontos, hogy ebben az esetben rendelkezzünk tervel, hogyan és miként tudjuk megerősíteni a már meglévő rendszert, a biztonsági környezet változásaira adandó, gyors és rugalmas válaszként. Rugalmasság vagy angol megfelelője "resilience" egyre gyakrabban használt kifejezés az FP feladatrendszerében. Az elmúlt időszakban két alkalommal vettem részt, a katonai műszaki szakmával kapcsolatos nemzetközi konferencián 12, meghívott előadóként. A rugalmasságot, katonai táborok FP feladatainak alapvető elemeként hangsúlyozták az előadók, de mit is értünk pontosan rugalmasság alatt. "A rugalmasság a katonai tábor olyan képessége, amely biztosítja a támadásokkal szembeni ellenállást, ugyanakkor képes gyorsan visszaszerezni az ellenálló képességét az ellenség behatása után" 13. Ezen képesség eléréséhez elengedhetetlen, 10 A Force Protection, az erők megóvásának alapjai. Műszaki Katonai Közlöny (online) XXVIII évf. 1. sz p AJP 3.14 edition 2. Allied Joint Doctrine for Force Poretction NATO Standardization Office (NSO) p Combat Engineer Conference Nürnberg (Németo.), Military Engineering Conference London, (EK) 13 A szerző saját megfogalmazása. MKK online (XXVIII) 2 (2018) 269

272 CSURGÓ ATTILA: A katonai táborok védelmének kialakítása, az erők védelme, az improvizált robbanószerkezetek elleni hatásokkal szemben. hogy nemcsak az FP feladatait ellátó erők, de a táborban elhelyezett valamennyi erő, valamint a tábor különböző funkcionális területein dolgozók is pontosan ismerjék az FP -vel kapcsolatos feladataikat és ami nagyon fontos, azt készségszinten gyakorolják be. A katonai tábor létesítése - amint azt már a rómaiak is tették - során, az erők és eszközök megóvása, akár egy hagyományos erőkkel végrehajtott összfegyvernemi támadás elhárítása érdekében, a koncentrikus zónák elvét alkalmazzuk. A zónák elrendezését Kiss Álmos Péter ábrája alapján szemléltetem (lásd 3.sz. ábra). Az ütközőzóna egy járőrökkel és figyelőkkel ellenőrzött sáv a tábor körül, melyet támadást lassító akadályok vesznek körül és lefednek a védelem lőfegyverei. A következő terület, a belső védelmi zóna, itt koncentráljuk a tábor teljes állományából, az FP feladataiba bevont erőket. A különösen védett zónákban vannak a legfontosabb eszközök, erőforrások és rendszerek (vezető- és irányítórendszer, segélyhely, info- kommunikációs központ, üzemanyag, ivóvíz és élelmiszer készletek, valamint nem utolsó sorban lőszer és más harcanyag készletek). A zónák kialakítását, egyik ha nem a legjobban befolyásoló tényező, az improvizált robbanószerkezetek (továbbiakban IED 14 ) azaz a házi készítésű robbanószerkezetek elleni védelem kialakítása. ÜTKÖZŐ (KÜLSŐ VÉDELMI) ZÓNA BELSŐ VÉDELMI ZÓNA KÜLÖNÖSEN VÉDETT ZÓNA 3. sz ábra a katonai tábor védelmi zónák szerinti felosztása Improvized Explosive Device angol rövidítése 15 Forrás: Kiss Álmos Péter: Ahol a hadmérnök és a polgár találkoznak: a nem kritikus infrastruktúra műszaki védelmének szabályai és előírásai(2012) p kiss_almos_peter.pdf (Letöltés dátuma: ) 270 MKK online (XXVIII) 2 (2018)

273 CSURGÓ ATTILA: A katonai táborok védelmének kialakítása, az erők védelme, az improvizált robbanószerkezetek elleni hatásokkal szemben. AZ IMPROVIZÁLT ROBBANÓSZERKEZETRŐL ÁLTALÁBAN Az IED, mint kifejezés először a Brit katonai körökben jelent meg, az IRA 16 által különféle módon házilag barkácsolt robbanószerkezeteket elnevezésére. Napjainkban, hogy megértsük mi is az IED, pontosabban milyen fenyegetést jelent a műveletet végrehajtó csapatokra, Michael Barbero altábornagy (US.A.) a Joint IED Defeat Organization 17 (JIEDDO) igazgatója által megfogalmazottak az irányadóak: In the 20th century, artillery was the greatest producer of troop casualties. The IED is the artillery of the 21st century. azaz műveleteket végrehajtó csapatokra, a pusztítás mértékét figyelembe véve, míg a 20. században a tüzérség okozta a legnagyobb veszteségeket, most a 21. században az IED vált a legpusztítóbb tűzfegyverré. Természetes, hogy a katonai táborok FP feladatainak megszervezésekor, a biztonsági zónák kialakításakor elsősorbani veszélyforrásként kell kezelnünk. Ugyanakkor az IED -k hazai értelmezése "házilag készített robbanószerkezet" estenként tévútra vezethet, hiszen alapvetően egy olyan "bombakészítő" jelenik meg a szemünk előtt (virtuálisan) aki a kereskedelmi forgalomban beszerezhető anyagokból, az interneten elérhető leírások alapján eszkábál össze egy csőbombát, ritkán komolyabb szerkezetet. Nos az Egyesült Államok vezette koalíciós erők által 2003 március 20 és május 1 között vívott iraki háború után, a kialakult biztonsági vákumban, a fegyver- és lőszerraktárak kiürítésre kerültek, sajnos általában nem a koalíciós erők által. Továbbá az iraki fegyveres erők feloszlatásával, "pestiesen szólva" kiképzett felkészített bombaszakértők kerültek a munkaerő piacra. Tehát minden adott volt ISIS sz. ábra: 82 mm-es szovjet hatszárnyú aknavetőgránát számára, hogy a katonai eredetű lőszerek felhasználásával, akár csak bennük lévő robbanóanyag kinyerésével, rendkívül pusztító IED- kat készítsenek ben a Magyar Honvédség Újdörögd- i gyakorlóterén (romváros) városi környezetben, az MH 1. HTHE tűzszerészei vezetésemmel bemutatta egy 82 mm.- es aknavetőgránát (lásd 1. sz kép) IED -ként kifejtett hatását. A gránát nem több mint 3,5 kg tömegű a benne található robbanóanyag mennyisége kevesebb mint 40 dkg, a hatása mégis figyelemre méltó. A robbanás repeszhatása 25 m - es körben súlyos életveszélyes sérüléseket okozott az imitációs célanyagban, még a második emeleti ablakokban elhelyezett célanyagban is több repeszt találtunk. A feladat végrehajtásáról a HM Zrínyi kht. filmet készített, amely a tűzszerész alakulat történetét feldolgozó könyv 19 DVD mellékleteként elérhető. 16 Irish Republican Army(Ír Köztársasági Hadsereg) angol szó rövidítése 17 JIEDDO: az Egyesült Államok védelmi minisztériuma által ban létrehozott szervezet a Defence Treat Reduction Agency-n belül. További részletekért lásd: 18 Islamic State of Iraq and Syria angol kifejezés rövidítése. Bővebben lásd: 19 Bucsák M, Csurgó A, Horváth T, Láng L, Molnár S, Posta L, Szatai Zs, Vörös M.: 70 év az életveszély árnyékában - A magyar tűzszerész- és aknakutató alakulatok története Zrínyi kiadó, Bp ISBN: MKK online (XXVIII) 2 (2018) 271

274 CSURGÓ ATTILA: A katonai táborok védelmének kialakítása, az erők védelme, az improvizált robbanószerkezetek elleni hatásokkal szemben. A katonai táborok tervezésénél, a védelmi zónák kialakításánál, a fentiek tükrében elengedhetetlenül fontos, hogy figyelembe vegyük az IED - k által kifejtett hatásokat. Az IED közül jellemzően az SBIED 20 (öngyilkos merénylő) és a VBIED 21 - kal (gépjárműre szerelt) számolunk. Ugyanakkor a nagy létszámú táborok fenntartásába mind gyakrabban kell polgári munkaerőt bevonni, vagy a logisztikai ellátási rendben kell számolnunk beszállítókkal. Elképzelhető, hogy akár időzítő szerkezettel ellátott IED is bejuttathat a tábor területére. Az IED fejlődése is folyamatosan zajlik, így meg kell említenem azt a jelentést, amelyben Szíria területén létesített táborba, a kereskedelmi forgalomba beszerezhető, közkeletű nevén, drón (UAV, RPAV 22 ) segítségével jutattak be robbanószerkezetet. Fontos azonban megjegyeznem, hogy egy kisebb IED felrobbantása akár egy jól szervezet fegyveres támadás kezdete is lehet. Az ilyen jellegű támadások elleni felkészülésre utaltam korábban ezen cikk 4. fejezetében az FP rugalmasságát taglaló részben. A védelmi zónák közötti távolságok kialakítása és azok közötti fizikai leválasztás - ha komoly IED fenyegetéssel számolunk - jelentős feladatokat ró a műszaki csapatokra. AZ ERŐK VÉDELME MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATAI, A KATONAI TÁBOROK LÉTESÍTÉSEKOR A védelmi zónák kialakítását megelőzően foglalkoznom kell a táborhoz vezető utakkal és azok műszaki berendezésével. Amennyiben a tábor lakott település határán, vagy attól távolabb kerül kialakításra az jelentősen megkönnyíti a műszaki csapatok feladatait. Viszont a meglévő infrastruktúrára épülő tábor esetében sokszor kényszerülünk kompromisszumokra. Mindezek alapján az FP érdekében végzett műszaki feladatokat az alábbiak szerint csoportosítom: 1. A tábor tervezés műszaki támogatása, 2. A tábor megközelítésével kapcsolatos műszaki feladatok, 3. A tábor körkörös védelmével kapcsolatos műszaki feladatok, 4. A belső védelmi zónák fizikai leválasztásával kapcsolatos műszaki feladatok, 5. A fontos funkcionális területek védelmével kapcsolatos műszaki feladatok, 6. Védelmi létesítmények óvóhelyek kialakítása. 20 Suicide Borne IED angol rövidítése 21 Vehicle Borne IED angol rövidítése 22 Unmanned Aerial Vehicle vagy Remotely Piloted Aerial Vehicle angol kifejezések rövidítése, távirányítású pilóta nélküli repülőeszköz. 272 MKK online (XXVIII) 2 (2018)

275 CSURGÓ ATTILA: A katonai táborok védelmének kialakítása, az erők védelme, az improvizált robbanószerkezetek elleni hatásokkal szemben. A tábor tervezésében való aktív részvétel az alapja, a kivitelezés, az erők megóvásával kapcsolatos műszaki támogatási feladatok végrehajtásának. Amint arra már korábban utaltam a tábor helyszínének kiválasztása, a rendelkezésre álló terület nagysága döntően befolyásolja a fenti pontokban felsorolt műszaki támogatási feladatokat. Amennyiben a létesítendő tábor helyszíne, más okokból, pl.: művelet jellege, nem biztosít 5. sz. ábra IED robbanásakor betartandó biztonsági elegendő területet a távolságok, épületen belül, valamint szabadban. Az Egyesült Államok, Nemzeti Terrorizmus Elleni Központ kiadványa. védelmi zónák közötti távolságok kialakítására, ugyanakkor az IED fenyegetettség mértéke jelentős, akkor a tábor külső peremvonalát is jelentős műszaki munkálatokkal kell kialakítanunk. Az általam használt "védelmi zónák közötti távolság" az angolban "stand-off distance"-ként használt kifejezés, amely a robbanóanyag súlyától függően, azt a biztonsági távolságot jelöli meg, amelyen tartózkodva, jó eséllyel, sérülés nélkül vészelhetünk át egy IED felrobbanását. Az 5. sz. ábrán 23 láthatjuk az NCTC 24 által meghatározott biztonsági távolságokat. Fontos megemlítenem, hogy a táblázatban meghatározott robbanóanyag mennyiségek hatásainál a TNT 25 -t vették mértékadónak. Összehasonlításként, az általam korábban leírt 82 mm- es aknavetőgránát, amely össztömegét tekintve a táblázatban egy csőbombához hasonlítható, de a gránátban csak 40 dkg TNT vagy TNT - Amatol 26 40/60 százalék arányban kevert robbanóanyag található. A tervezés gondos, részletes végrehajtása után a tábor kialakításával kapcsolatos műszaki támogatási feladatokat, az IED- k elleni védelmet szem előtt tartva, veszem górcső alá. A tábor megközelítésére szolgáló utakat ellenőrzés alá kell vegyük és a forgalom ellenőrzése érdekében műszakilag be kell rendeznünk. A közeledő járművek számára sebességcsökkentésre figyelmeztető mobil táblákat kell kihelyezni, a sebesség csökkentése érdekében, a táblákon jelzett sebességeknek megfelelő méretben, ún. fekvő rendőröket kell kihelyezni. A bejáratok előtti útpályaszakaszt szlalom-pálya szerűen kell kialakítanunk, egyrészt megakadályozandó a robbanóanyaggal megrakott gépjárművek nagy sebességgel történő behatolását, másrészt a jármű és nem utolsó sorban a járművezető alaposabb megfigyelhetősége, azonosítása céljából. Ezen feladatok eredményes végrehatása érdekében 23 Forrás: chart.pdf Letöltés dátuma: National Counter-Terrorist Centre szervezet rövidítése. Lásd: 25 Trinitro-toluol, közepes hatóerejű robbanóanyag rövidítése. (szerz.) 26 TNT és alumínium- nitrát keverékéből előállított magas hatóerejű robbanóanyag (szerz.) MKK online (XXVIII) 2 (2018) 273

276 CSURGÓ ATTILA: A katonai táborok védelmének kialakítása, az erők védelme, az improvizált robbanószerkezetek elleni hatásokkal szemben. nem robbanó műszaki akadályokat, útzárak kell telepíteni. A tábor bejárataihoz komplex ellenőrző- áteresztő pontokat kell kiépíteni, mind a személy forgalom, mind a gépjárművek, átvizsgálása érdekében. Az érkező gépjárművek átvizsgálását, elkülönítését, úgy, kell kialakítani, hogy az áteresztő pont IED védettségét biztosítani tudjuk Ugyanakkor gondolnunk kell a tábor bejáratainak gyors lezárására és az ellenőrző áteresztő pontok állományának, valamint technikai eszközeinek tüzelőállásaira. A tábor körkörös védelmének kialakítása elengedhetetlen, azonban azt, hogy milyen típusú anyagokat használunk fel a fenyegetettség mértéke döntően befolyásolja. A felhasznált anyagok IED elleni védőképességét szem előtt tartva, két kategóriára sorolom a felhasználható anyagokat: 1. "soft" (puha), építőanyagok: GYODA, pengés drót, egyszerű drótfonat, szöges drót. 2. "hard" (kemény), építőanyagok: talajtöltésű zsák, HESCO vagy Gabion rendszerű talajtöltésű építő elemek, faanyagok föld megerősítéssel, vagy a kombinálva a hard kategóriában felsorolt anyagokkal, előre gyártott vasbetonfalak, fémanyagok, üvegszálerősítésű műanyagok, talajtöltéssel A felhasználható anyagok részletezésébe nem bocsátkozom, hiszem ezzel már jól feldolgozottak a szakirodalomban, amelyekből a "felhasznált irodalom" jegyzékben többet magam is megjelenítek. Természetesen a fenti kategóriákba tartozó építőanyagokat a tábor teljes kiépítése során használjuk, nem csak a külső kerítés (perimeter fence 27 ), de a belső biztonsági zónák elválasztására, a tüzelőállások kialakítására, vagy a különösen védett zónák kialakításakor. A felhasználandó anyagokra két tényező gyakorol hatást, a rendelkezésünkre álló anyagi- és humánerőforrás, valamint a kiépítés végrehajtására rendelkezésünkre álló idő. Amennyiben építőanyagok nem, vagy nem kellő mennyiségben állnak rendelkezésünkre, esetleg a logisztikai ellátás késlekedik, akkor akár talajtöltések és árkok kiépítésével is megteremthetjük a robbanások okozta fenyegetettség elleni kellő védelmet, hiszen erre már a rómaiak és képesek voltak, földmunkagépek segítsége nélkül. ÖSSZEGZÉS A bevezetőmben utaltam arra, hogy a római kori tábor kialakítása jó alapot teremt jelenkorunk katonai táborainak berendezése során, ugyanakkor számos szempontot kell figyelembe vennünk már a tábor helyszínének kiválasztásakor, hogy biztosítani tudjuk az erők 27 A táborok külső peremvonalának jelölésére használt angol kifejezés, amely nem feltétlenül kerítést jelent. (szerző) 274 MKK online (XXVIII) 2 (2018)

277 CSURGÓ ATTILA: A katonai táborok védelmének kialakítása, az erők védelme, az improvizált robbanószerkezetek elleni hatásokkal szemben. megóvása érdekében, a lehető legnagyobb fizikai biztonságot. Napjainkban a táborépítés célja döntően nem tér el a rómaiak által kialakított céloktól, amelyek személyi állomány és technikai eszközök elhelyezésének biztonságos megoldása, valamint a táborban elhelyezett erők feladatainak ellátásához, a szabadidejük eltöltéséhez, a regenerálódáshoz szükséges körülmények megteremtése. Munkámban nem új célokat kerestem, hanem azokat a szempontokat közelítettem meg újszerűen, az IED- k jelentette fenyegetettség tükrében, amelyek hatást gyakorolnak az erők védelme érdekében, jelenkorunk katonai táborainak kialakítására. Alapvetően három fő csoportba foglaltam, a feladatok függvényében kialakításra kerülő táborokat. Meghatároztam a feladat orientált katonai táborok berendezését befolyásoló tényezőket, amelyek a tervezés, a kiépítés és a tábor fenntartására is hatást gyakorolnak. Bemutattam a táborok kialakítása során irányadó hazai, NATO és EU- s szabályzókat. A nemzetközi katonai műszaki konferenciákon elhangzott előadások alapján, összeállítottam azokat a funkcionális területeket, amelyeket ki kell alakítani egy korszerű katonai táborban. A funkcionális területek működtetése, szoros kölcsönhatásban van az FP megszervezésével, tehát az FP érdekében végzett műszaki munkákat is befolyásolják. Az erők védelme érdekében bemutattam a tábor kialakításának alapvető kritériumát, a védelmi zónák kialakítását. Újszerű megközelítésbe helyeztem a tábor rugalmasságának (resilience), mint az FP alapelemének, kialakítását. Megfogalmaztam pontosan mit is értünk, a katonai táborok rugalmassága alatt. Rámutattam, hogy a védelmi zónákat, az IED- k hatásainak figyelembe vételével kell tervezni és kialakítani, természetesen a rendelkezésre álló terület és a fenyegetettség mértékével arányban. Értelmeztem a "házi készítésű robbanószerkezet" és a katonai eszközök felhasználásával készített IED- k közötti különbséget, figyelemmel a katonai eredetű lőszerek pusztító hatásaira. Csoportosítottam az FP érdekében végzett műszaki támogatási feladatokat a katonai táborok kialakításakor. Meghatároztam, hogy a védelmi zónák kialakításánál, hogyan értelmezzük a biztonsági távolságot (stand-off distance), illetve kategorizáltam a védelmi zónák kialakításakor felhasználandó anyagokat (soft, hard). Végezetül rámutattam, arra két fontos tényezőre (erőforrások, idő), amelyek döntően befolyásolhatják a műszaki csapatok tevékenységét, valamint a kiépítéskor felhasználásra kerülő anyagokat. Mindezek alapján megállapítható, hogy az IED- k jelentette fenyegetés hatással van a katonai táborok kialakítása, műszaki támogatási feladataira. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Bucsák Mihály, Csurgó Attila, Dr. habil Horváth Tibor, Láng László, Molnár Sándor, Posta Lajos, Szatai Zsolt, Vörös Mihály: 70 év az életveszély árnyékában; A Magyar Tűzszerész- és Aknakutató Alakulatok Története ; Megfelelés a jelenkor kihívásainak, (DVD melléklet) 254 old. Budapest MH Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Kft (ISBN ) MKK online (XXVIII) 2 (2018) 275

278 CSURGÓ ATTILA: A katonai táborok védelmének kialakítása, az erők védelme, az improvizált robbanószerkezetek elleni hatásokkal szemben. 2. Dr. habil Kovács Tibor: Példák a katonai táborok biztonsági rendszereinek kialakítására, különös tekintettel a robbantásos merényletek megelőzésére, azok hatásai csökkentésére, TÁMOP B- 11/2/KMR Robbantásos építményvédelem, kiemelt kutatási terület. 31 old. (2013). 3. Balogh Zsuzsanna, (témavezető: Prof. Dr. Lukács László): Objektumok robbantásos cselekmények elleni védelmének lehetőségei. NKE Bp old. DOI: /NKE Dr. habil Kovács Tibor: A katonai táborok biztonsági rendszereinek kialakítása, különös tekintettel a robbantásos merényletek megelőzésére, azok hatásai csökkentésére. Műszaki Katonai Közlöny (MKK online) XXII. évfolyam, szám old. 5. Balogh Zsuzsanna mk. alez.: A katonai táborok korszerű kialakítása. MKK online XXII. évf szám, old. 6. Jan MAZAL: The current tendency within the NATO policy in the area of military engineering, engineer intelligence and force protection implications. MKK online XXII. évf különszám old. 7. Dr. habil Kovács Tibor ny. mk. ezds.: A katonai táborok - különös tekintettel a repülőterek és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények - robbantásos cselekmények elleni védelmét biztosító újszerű felszerelések és anyagok. Repüléstudományi Közlemények (RTK online) XXV. évf szám old. 8. Csurgó Attila: A force protection, az erők megóvásának alapjai, MKK online XXVIII. évf szám old. 9. Allied Joint Publication AJP- 3.14, Edition 4, Version 1, STANAG 2528:Allied Joint Doctrine for Force Protection.. NATO Standardization Office (NSO) Allied Joint Publication AJP- 3.12, Edition 2, version 1, STANAG 2394 Allied Tactical Doctrine for Military Engineering. NATO Standardization Office (NSO) Kiss Álmos Péter: Ahol a hadmérnök és a polgár találkoznak: a nem kritikus infrastruktúra műszaki védelmének szabályai és előírásai Forrás: /2012/ kiss_almos_peter.pdf (Letöltés dátuma: ) (a 3. sz. ábra forrása is, a szerző megj.) (Letöltés dátuma: ) blog.hu/2014/09/04/ostromlo_ostromlottak_alesia (Letöltés dátuma: ) (Letöltés dátuma: documents/2006_ calendar_ bomb_stand_ chart.pdf (Letöltés dátuma: ) 276 MKK online (XXVIII) 2 (2018)

279 XXVIII. évfolyam, szám Varga Zsolt 1 A MOZGÁSAKADÁLYOZÁS LEHETŐSÉGEI AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ MEGAKADÁLYOZÁSA ÉRDEKÉBEN (OPPORTUNITIES FOR COUNTER-MOBILITY TO PREVENT ILLEGAL MIGRATION) Az illegális migráció napjaink egyik fő társadalmi, politikai problémája, melyet elsősorban a közelkeleti háborúk, valamint a dél-amerikai és afrikai rossz élet- és gazdasági körülmények indukáltak. A célterületek a gazdaságilag fejlettebb Észak-Amerika Nyugat-Európa, de a válság a tranzit országokat is érzékenyen érinti. A migrációs válság miatt a határőrizet szintén előtérbe került. Megnőtt a területvédelem jelentősége, a célországok folyamatosan keresik a megfelelő jogi szabályozás és a határvédelmi megoldásokat, fejlesztési lehetőségeket a migránsválság megállítására. Kulcsszavak: illegális migráció, határ- és területvédelemi lehetőségek, mozgásakadályozás, határőrizet One of the most serious social and political problems of our days is the illegal migration, which is indicated by the Middle East wars, the bad living and economic conditions in South-America and Africa. The target areas are the economically more advanced North-America and West-Europe, but the crises influences the transit countries sensitively as well. Because of the migration crisis the border security has come into prominance. The significance of the area protection has grown, the target countries are continously looking for the most suitable legaslation, border protecion solutions, and development opportunities to stop the migration crisis. Keywords: illegal migration, possibilities of border and territory protection, counter-mobility, border guarding BEVEZETŐ Az illegális migráció napjainkban elsősorban Európában és Észak-Amerikában újra felerősödött és nagy méreteket öltött. A nemzetközi migráció mind szárazföldön, mind pedig a tengereken keresztül tartja nyomás alatt a határokat, konfliktusokat generál a helyi lakosság és a bevándorlók között. Ahhoz, hogy Európa meg tudja magát védeni a túlzott népáradattól és megoldást találjon a menekültválságra, mindenképpen szigorúbb rendszabályokra van szüksége, akár a határait mesterségesen megerősített fizikai határzár megvalósítása árán is. Észak-Amerikában már konkrétabb és szigorúbb válaszlépéseket tesznek a válságkezelésre. 1 Kiemelt referens, főtiszt (műszaki), Honvéd Vezérkar Haderőtervezési Csoportfőnökség, Fegyvernemi Képességfejlesztő Osztály, varga.zsolt@hm.gov.hu; ORCID:

280 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében A migráns válság okozta nyomásra a jogi környezet és a határvédelemre irányuló nemzetközi egyezmények betartatása mellett, a fizikai értelemben vett mozgásakadályozás az egyik mód a határvédelem teljes körű megvalósítására. Cikkem a migrációs problémákat alapul véve, a szükséges mértékű védekezési módokra és a témában jelentkező kérdésekre keres válaszokat, lehetőségeket, példának állítva néhány napjainkban is épülő, vagy már megépített határszakaszt. Korábbi munkámban a határvédelem történeti áttekintését állítottam fókuszpontba, de ennél a témánál is visszanyúlok a múltba a védelem megvalósításának módjaihoz. AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ ÉS A MOZGÁSAKADÁLYOZÁS Illegális migráció Az első részben tisztáznunk kell néhány fogalmat, melyek írásomban a középpontban állnak és amelyekre e cikk felépül. Először is nézzük meg, hogy mi is az illegális migráció, mit jelent és mik a jogi aspektusai. A migráció a tartózkodási hely megváltoztatását jelenti. Nemzetközi vándorlásnak nevezzük az országhatárt átlépő lakóhelyváltozást. A kivándorlást, más néven az emigrációt, általában az adott lakóhely erőszakossá vált környezete indukálja (például háborús konfliktusok, vagy a terrorizmus jelenléte), de történhet szabad elhatározásból is, melyek leggyakrabban gazdasági, politikai, vagy vallási indíttatásból adódnak és a jobb életkörülmények keresésére irányulnak. Az immigráció, vagyis a bevándorlás, az emigráció fogalompárja, ahol a fogadó ország szempontja érvényesül.[1] Legális migrációról akkor beszélünk, amikor az egyén a célországban fennálló jogszabályoknak, a nemzetközi egyezményeknek megfelelően jár el, míg illegális migráció esetén nem érvényesülnek a fenti jogi szempontok. Jogszerű, vagyis legális migrációnak azt nevezzük, amikor a ki- és bevándorlás ellenőrzött keretek között történik, míg illegálisnak a jogszabályok megkerülésével folytatott tevékenységet. A mozgásszabadság, illetve a letelepedés szabadsága önmagában még nem jelenti azt, hogy ezzel a joggal bárki korlátok nélkül élhet. A nemzetközi emberi jog ugyanis elismeri az államok széleskörű szabadságát a belépés és a letelepedés szabályainak meghatározásában, mely alól a menedékkérők képeznek kivételt, akik nem küldhetők vissza, számukra biztosítani kell a menedékjog elbírálásának lehetőségét, eljárását. Fontos azonban azt tudni, hogy a bevándorló útját az adott állam területére nevezhetjük illegálisnak, azonban a migráns személyét, magát már nem, tehát csak a magatartást minősíthetjük jogszerűtlennek, a cselekvőt nem[2]. A schengeni egyezményben leírtaknak megfelelően az Európai Unióban a belső határőrizet megszüntetésre került, a külső határokat közös ellenőrzés alá vonták, de a megállapodást viszont nem minden aláíró tagország alkalmazza. 2 2 Az egyezményhez nem minden uniós ország csatlakozott, de vannak nem uniós tagjai is. Az egyezményt viszont nem minden aláíró tagország alkalmazza. 278 MKK online (XXVIII) 2 (2018)

281 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében Az egyezmény értelmében a menedékjogot kérők kérelmét az az ország intézi és bírálja el, ahol ezek a személyek az EU területére kívánnak belépni (azonban, mivel a nemzeti jogok harmonizációja még nem fejeződött be, ezért a kérvényeket tagországonként más és más módon bírálják el). A törvénytelen bevándorlás esetében az az ország gondoskodik a bevándorlóról, amelyen keresztül a bevándorló a térségbe érkezik. Ebben az esetben az adott migráns határra szállítását is biztosítania kell, amennyiben felmerül annak igénye. Mozgásakadályozás A mozgásakadályozás a katonai terminológiában az ellenség erőinek, manővereinek akadályozását, késleltetését, (esetleges) megállítását jelenti. A NATO műszaki doktrínájában 3 leírtaknak megfelelően a mozgásakadályozás fő feladatai az alábbiak: műszaki zár, akadályok telepítése: robbanó és nem robbanó műszaki zárak, akadályok széles körű alkalmazásával a kívánt hatás elérése; mesterséges akadályok megerősítése: polgári infrastruktúrák és katonai akadályok megerősítésével fokozni az ellenséges csapatok mozgását, mobilitását; természetes akadályok megerősítése: a terepen található természetes akadályok mozgástámogató képességének kiszélesítésével fokozni az ellenséges csapatok mozgását, mobilitását; összfegyvernemi és összhaderőnemi szinkronizálás: a tűztámogatás megszervezésével jelentősen fokozhatóak az a műszaki zárak és akadályok mozgásakadályozó képessége. A határvédelem megerősítésére régebben alkalmaztak robbanó műszaki zárakat, vagy aknamezővel kiegészített jelzőrendszerrel ellátott határvédelmi kerítést. Ilyen megoldás volt a hidegháború korszakában létesített vasfüggöny is, amelyet a különböző módokban építették ki, de szinte mindegyikben közös volt az elektromos jelzőrendszer, valamint az aknamezők aknazárként történő alkalmazása.[3] Ez napjainkban azonban korszerűtlen megoldássá vált, hiszen nagyon sokba kerül a fenntartása és folyamatos karbantartást ezáltal szakszemélyzet állandó rendelkezésre állását igényel. Továbbá az általa jelentett veszélyeztetettség (aknarobbanás) mellett esetleges alkalmazása humanitárius kérdéseket is felvet. A fent leírtakból kiindulva, a katonai gyakorlatot figyelembe véve amennyiben katonai jellegű határsáv megerősítést tervezünk, kizárólag az úgynevezett nem robbanó műszaki zárak alkalmazása lehetséges a megerősítésére, melyek az alábbiak lehetnek: 3 Jelenleg hatályos AJP.3.12.(B) Szövetséges összhaderőnemi műszaki doktrína (Allied Joint Doctrine for Military Engineering), Harcászati szinten az ATP a Szövetséges harcászati műszaki doktrína (Allied Tactical Doctrine for Military Engineering) a hatályos dokumentum. MKK online (XXVIII) 2 (2018) 279

282 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében harckocsi (harcjármű) elleni: - földművek alkalmazása: árok fal, buktató, puhasáv, talajakadály - torlaszok: út-, vasúttorlasz, akasztó, döntött fatorlasz, hó- és jéggát - vízzárak: aktív és passzív elárasztás, elmocsarasítás gyalogság elleni: - elektromos zár - drótzár: helyhez kötött (drótkerítés, vagy buktatóháló), hordozható (spanyolbak, sündisznó, drótháló, tüskés-, vagy pengésdrót) deszant elleni: - kétágú akasztó, tetraéder, spanyolbak, sündisznó, cölöp[4] A határvédelmi objektumok létesítésére azonban a katonai gyakorlatban alkalmazott eszközök és a technológia nem minden esetben alkalmas, vagy gazdaságos megoldás. Azokat a terepszakaszból adódó sajátosságoknak megfelelően kell kialakítani. A MOZGÁSAKADÁLYOZÁS LEHETŐSÉGEI A HATÁRVÉDELEMBEN A katonai mozgásakadályozási lehetőségek elsősorban a veszteségokozásra, az ellenség eredeti szándékának, előremozgásának és manővereinek megváltoztatására irányul. Ezek a módszerek azonban nem alkalmazhatóak a határőrizetben, hiszen elszenvedői civil személyek lennének. A határőrizet kiépítését alapvetően a védendő terület környezete, a várható migrációs nyomás nagysága és nem utolsó sorban a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek határozzák meg. A migráció visszaszorítását, kezelését mindig a válság helyén célszerű megoldani, amennyiben viszont nincs erre lehetőség, úgy a határvédelmet kellerősíteni. A szárazföldi részeken általában valamilyen kerítés típust alkalmaznak, sokszor kombinálva más típusokkal, műtárgyakkal. A tengeren történő védekezéshez pedig a folyamatos vízi járőrözés a legmegfelelőbb módszer. A továbbiakban ismertetek néhány kiemelten fontos határszakaszt. Az amerikai mexikói határsáv A határ összesen 3200 kilométer hosszban választja el egymástól a két országot, mely mentén a 23 amerikai és 39 mexikói megye és önkormányzat helyezkedik el. A mexikói népességnövekedéssel a jobb munkahely és jó életszínvonal elérésére együtt jelentősen nőtt az illegális migráció, amely viszont mindkét oldalon jelentős szerepet játszik a gazdasági fejlődésben, és hatással van annak változásaira. Ez a határ a kereskedelem és árucsere központja, ahol egyúttal virágzik a drogkereskedelem is. A régiót sivatagok, dombok, homokdűnék szegélyezik. Itt található a híres-hírhedt Sonorasivatag melyen keresztül sokan lelték halálukat az Ördög országútján. Határfolyóik a Colorado és a Rio Grande (Río Bravo del Norte), amely 3034 km-es hosszából 2100 km hosszban, mint természetes akadály választja szét a két országot. Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó közötti, körülbelül 1100 kilométer hosszú műszaki határzár különféle kerítések összefoglaló neve, melyek fő célja a két ország közötti illegális 280 MKK online (XXVIII) 2 (2018)

283 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében határátlépés, a Mexikó felől az USA-ba érkező illegális bevándorlás és a drogcsempészet megakadályozása. 1. ábra: az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó közötti határszakasz 4 A kerítés megosztja az amerikai társadalom véleményét. Egyrészről a támogatók a nemzetbiztonsági kockázatok folyamatos fokozódására hivatkoznak, amely összefügg a kartellek erőszakos cselekedeteivel és a nemzetközi terrorizmussal való együttműködésükkel. Másrészről viszont az ellenzők szerint, mivel nem hatékony a visszatartó ereje, a kerítések hatalmas közpénzeket emésztenek fel. Továbbá veszélyezteti az illegális bevándorlók egészségét és biztonságát, valamint negatív hatással van az ott élő állatok élőhelyére és megakadályozza a vízhez jutásukat, zavarja a vonulásukat és más módon is károsítja a környezetet.[5] Mivel a kerítés a teljes határszakasz mintegy egyharmadán van telepítve, az eddigi kiépítéseknél törekedtek arra, hogy a stratégiailag fontosabb és sűrűbben lakott részeknél építsék meg. A Kongresszus jóváhagyásával a határzár építését 2006-ban kezdték meg és 2010 januárjában fejezték be San Diego (Kalifornia) és Yuma (Arizona) között. A további kerítés megszakított részekkel Texas felé folytatódik. Amint a korábbiakban említettem, a kerítés mindig az adott terület sajátosságait figyelembe véve többféle megoldással épült ki. A sivatagos, részeken beton sávalapba ágyazott acéloszlopokra szerelt, fémtáblákkal burkolt és/vagy kerítésfonattal kombinált változat a jellemző, de készítettek egymás mellé szorosan elhelyezett acéloszlopokat is, melyeket felső részükön acélgerendákkal fogtak össze és kerítésszövettel erősítettek meg. Ezekre láthatunk példákat az alábbi ábrákon. 4 Forrás: kép címe: (letöltve: április 01.) MKK online (XXVIII) 2 (2018) 281

284 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében 2. ábra: acél kerítéstípusok a szárazföldön és a Csendes óceán partján 5 Jellemző még erre a határszakaszra, hogy a veszélyesebbnek ítélt helyeken kettő, vagy három soros védelmi rendszert alkalmaznak. Sok helyen a környezeti változásokat figyelembe véve tervezték meg és építették fel a határkerítést. A lenti ábra is egy ilyen szakaszt mutat, ahol úgy tervezték meg a határkerítést, hogy az a mozgó homokdűnékkel együtt mozogjon. 3. ábra: amerikai járőr a mozgó kerítésnél dél-kelet Kaliforniában 6 A kiépített dupla kerítéssorból álló határvédelmi-rendszer átlagosan 3 méter magas, földalatti érzékelőkkel és infrakamerákkal szerelték fel. A fal építése három ütemben zajlott; s nem folyamatos kerítésrendszerből áll, hanem falszakaszok és kamerák, érzékelők, azaz "virtuális falak" rendszeréből. Az USA elsődleges célja az illegális bevándorlás megfékezése és a drogkereskedelem megakadályozása volt.[6] A Trump érában újra felerősödött a kerítésépítés folytatásának igénye. Erre több módszert is kidolgoztak, bemutató mintaszakaszokat építettek és újabb 32 kilométeres szakaszon kezdődött el a fal építése a határon. 5 Forrás: (letöltések: június 04.) 6 Forrás: (letöltve: március 31.) 282 MKK online (XXVIII) 2 (2018)

285 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében 4. ábra: a tervezett határvédelmi falak (8 db prototípus) 7 Az új vasbetonból készülő határzárat egyes szakaszokon 9 méter magasra tervezték, de a jobban védhető helyeken is minimum 5 méteres magasságúra építik majd. Figyelembe véve az alkalmazott alapanyagokat, valamint azt, hogy a megnövekedett méret nagyobb alapmunkát igényel, ez az új határzár sokkal tartósabb és erősebb rendszert alkot majd a határsávban. Az izraeli egyiptomi határ (sínai-félsziget), gáza-övezet és ciszjordánia Az Egyiptomhoz tartozó Sínai-félsziget a Vörös-tengerbe nyúlik. Északkelet felől Izraellel, délkeleten az Akabai-öböllel, délnyugaton a Szuezi-öböllel, nyugaton a Szuezi-csatornával határos. Északi része sivatagos síkság. A félsziget déli részét magas hegyláncok jellemzik. Egyik csúcsa a Sínai-hegy (2285 m), a másik legmagasabb pedig az ország legmagasabb pontja, a Katalin-hegy (2629 m).[7] A félsziget történelmét számtalan egyiptomi izraeli fegyveres konfliktus és kisebb háború jellemzi. Először 1948-ban, majd 1956-ban tört ki a háború, később 1967-ben, a hatnapos háborút követőn egészen 1973-ig izraeli kézen maradt ban, a jom kippuri háborúban az egyiptomi erők a Szuezi-csatornán átkeltek és a Sínaifélsziget keleti részét visszafoglalták. Ezután csak 1979-ben kötötték meg újra a békeszerződést, mely szerint Izrael a félsziget teljes ellenőrzését átengedte Egyiptomnak. 7 Forrás: CNBC cikk: Prototypes for US-Mexico border wall unveiled, október 24.; RTX3HW7K.720x405.jpg?v= (letöltve:2018. június 01.) MKK online (XXVIII) 2 (2018) 283

286 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében 6. ábra: jellegzetes határvédelmi rendszer a Sínai-félszigeten 8 Izrael a palesztin bevándorlás ellen 1994-ben határvédelmet épített ki a gázai övezet köré (melynek másik funkciója az övezetre történő nyomásgyakorlás volt). A határvédelmi kerítés építése előtt, illetve építésekor a palesztinok Egyiptomba földalatti alagutakat ástak, amelyeken keresztül hadianyagot, üzemanyagot csempésztek és élelmet, vizet juttatnak a szükséges helyekre. Izrael több alkalommal védekezett az alagutak létesítése ellen. Az egyik legnagyobb katonai akciója a Szivárvány hadművelet volt, mely keretében 2004-ben számos házat és termőföldet lerombolt a földalatti átjárók felszámolása, valamint a a biztonsági sáv a Philadelphia folyosó kiszélesítésének céljából. Ciszjordánia a Közel-Keleten helyezkedik el, a Gáza-övezettel együtt alkotja Palesztinát. Észak, dél és nyugat felől Izrael, míg keletről a Jordán-folyó, a Holt-tenger és Jordánia határolja. Összlakossága mintegy 2,8 millió fő, ebből 2,4 millió palesztin, Kelet- Jeruzsálemmel együtt pedig mintegy fő izraeli telepes. Területének nagy részét Izrael ellenőrzi, aki 2005-ben megszűntette a Gázai-övezetben létrehozott zsidó telepeit, de a ciszjordániai telepeket még nem számolta fel. Izrael tartva a támadásoktól a Gáza-övezethez hasonlóan közös határai mentén védőfallal vette körbe Ciszjordániát, így szinte teljesen elszigetelte a külvilágtól. 8 Forrás: MKK online (XXVIII) 2 (2018)

287 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében 7. ábra: izraeli határfal Ciszjordániában 9 A konfliktus is ebből adódik: Izrael a fallal akarja megvédeni a telepeseit és a telepeket, de ezzel egyúttal számos arab települést oszt ketté. A határvédelmi rendszer egy elektromos érzékelőkkel felszerelt, átlagosan 3 méter magas (de helyenként elérheti a 6-8 métert is!) kerítés, melyet teljes kerületén izraeli őrsávok, utak vesznek körül. A kerítés mindkét oldalát egy-egy négy méter mély árok fut körbe, drótakadályokkal megerősítve. [8] Anyaga vegyes, egyes területeken vasbeton, máshol a hagyományos acéloszlopos kialakítású. 8. ábra: őrtornyokkal megerődített falszakasz 10 Ciprus: ciprusi köztársaság török határ Ciprust és fővárosát, Nicosiát északnyugat délkeleti irányban osztja ketté a demilitarizált övezet (buffer zóna), az úgynevezett Zöld vonal. Az északi szigetrészen a törökök, míg délen a görögök élnek teljesen elszeparálva egymástól ben békefenntartókat küldtek a szigetre ben ciprusi görög katonatisztek tisztek puccsot kíséreltek meg, hogy egyesítsék Ciprust Görögországgal. Erre válaszul a török hadsereg még az évben északon partra szállt és megszállta az északi területeket. A török hadsereg által megszállt területen hozták létre az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot, melyet azonban csak Törökország ismer el. Nem része 9 Forrás: /42481/ _9b9fc4ef1012fcddd3beb6a _wm.jpg (letöltések: június 04.) 10 Forrás: West_Bank_barrier_0998.jpg MKK online (XXVIII) 2 (2018) 285

288 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében Ciprusnak a szigeten fekvő két brit szuverén támaszpont, Akrotíri és Dekélia (területük összesen 254 km²).[9] Cipruson 2000-ig a látogatók, turisták csak a déli részeken tartózkodhattak, a mai napig illegális határátlépőnek számít az, aki az Észak-Ciprusi Török Köztársaság területére a szigeten kívülről lép be. tekinti. 9. ábra: Ciprus és Törökország buffer zónája 11 (a brit támaszpontok színezve) 2003-ban és 2008-ban, Nicosiában az egymás felé nyitás eredményeképpen határátkelőt létesítettek a tűzszüneti vonalon. 10. ábra: határvédelmi torony és kerítés, valamint egy kettéosztott (piros vonal) település a demilitarizációs övezetben 12 Cipruson jelenleg több hadsereg is őrzi a békét: az ENSZ-kéksisakosok mellett az el nem ismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság katonái, a ciprusi saját és brit csapatok is jelen vannak. A szigetet két részre választó zöld vonal mentén húzódó keskeny ütközőzónát egy majdnem ezer fős ENSZ-erő ellenőrzi. Nicosia pedig jelenleg a világ egyetlen fallal elválasztott fővárosa. [10] 11 Forrás: (letöltve: június 02.) 12 Forrás: (letöltve: június 02.) 286 MKK online (XXVIII) 2 (2018)

289 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében Ceuta, Melilla: határzárak Észak-afrika és az Európai Unió között Ceuta és Melilla spanyol fennhatóság alatt álló, Afrika északi partján található exklávék állandó feszültséget keltenek Spanyolország és Marokkó között, az Európába igyekvő bevándorlók ezrei miatt. Mindkettő város stratégiai fontosságú terület. [11] 11. ábra: Ceuta és Melilla spanyol exlávék 13 Ceuta az észak-afrikában található Marokkó északi csücskében, a Földközi-tenger partján helyezkedik el, szemben a Gibraltári-szorossal. Ceuta Spanyolország autonóm városa, mely kis, 28 km² kiterjedésű. Mivel Észak-Afrikából Európa felé itt volt az egyik legnagyobb fokú az illegális migráció, Spanyolország 1993-ban az illegális határátlépés és a csempészés megállítása céljából határzárat épített Marokkó és Ceuta között ben, a könnyen leküzdhető kerítés miatt, egy újabb sort építettek, majd miután spanyol gumilövedékek és marokkói tűzfegyverek közé szorulva tucatnyi migráns meghalt, amikor megkíséreltek áthatolni a kerítésen,2005-ben háromról hat méteresre növelték a magasságát. Az exklávé körüli, az évek tapasztalataiból kialakított végleges határzárat két párhuzamosan futó, 6 méter magas, szögesdróttal ellátott kerítés alkotja, 8,4 km hosszban. Közöttük, a járőrözéshez és a mentéshez utat építettek, a belső kerítés-soron pedig őrtornyok találhatóak. A kerítésekre mozgásérzékelőket, reflektorokat, zaj- és videókamerákat szereltek, melyeket földalatti kábelek kötnek össze az ellenőrző központtal. A partokat őrhajók alkalmazásával katonai- és rendőrjárőrök felügyelik. 13 Forrás: (letöltve: június 05.) MKK online (XXVIII) 2 (2018) 287

290 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében 12. ábra: részletek a ceutai határzárból 14 Melilla Marokkó észak-keleti sarkában helyezkedik el, a Földközi-tenger fontos kikötővárosa. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan stratégiailag kevésbé fontos, mint a Gibraltártól pát kilométerre elhelyezkedő Ceuta. Marokkó nem imeri el Spanyolország felségjogát Melillát és Ceuta felett, ezért folytonosan visszaköveteli mindkét várost. Területe ugyan kisebb (20 km 2 ), mint Ceutáé, de lakosainak száma több. Az itt élők is akárcsak Ceutában különböző nemzetiségűek, vallásúak, de kapcsolatuk egymással sokkal jobb és rendezettebb. Érdekes, hogy az itt élő, többségben lévő muzulmánok többségének eszük ágában sincs Marokkóhoz tartozni, inkább Spanyolország részeként az Európai Uniót választják. Mivel itt is rengeteg illegális migráns próbálja átlépni nap, mint nap a határt, a körülbelül 7 km-es határt itt is határvédelmi rendszerrel vették körbe. Felépítése hasonló, mint ceutái védelmi rendszer. Ennél is alkalmaznak mozgásérzékelőket, reflektorokat, zaj- és videókamerákat, de a migránsnyomás miatt itt 3 sor kerítést építettek (két 6 m-es között még egy 3 m-es kerítés is húzódik). 12. ábra: részletek a merillai határzárból Forrás: június 04.) 15 Forrás: K. Flo Razowsky: Photography for Change, Melilla, ba2fd4ea20ad/ /1_border_fence_spain_cemetary_melilla_1207_bw_large.jpg?format=1000w 288 MKK online (XXVIII) 2 (2018)

291 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében A szinte áthatolhatatlan kerítést azonban folyamatosan ostromolják, melynek eredményeképpen figyelembe véve a rövid határszakaszok és az illegális migránsok arányát itt és Ceutában haltak meg a legtöbben a határszakaszon. Spanyolország a gazdasági együttműködésben érdekelt afrikai országokkal olyan diplomáciai megállapodásokat köt, amelyek szerint ők cserébe aktívan kiveszik részüket az illegális migránsválság visszaszorításában. 16 India és Banglades közötti határvédelmi rendszer A világ ötödik leghosszabb határszakasza az India és Banglades közötti 4096 km hosszú határ, melyből körülbelül 2500 km kerítéssel védett. Az indiai hatóságok ezzel igyekeznek megakadályozni a bangladesi illegális migrációt, a terrorista gyanús elemek beszivárgását és a bűnözést (elsősorban gyógyszer, drog, élelmiszer csempészetet). India olyannyira elkötelezett a határkerítés kiterjesztésében, hogy szingapúri mintára már a vízi határzár kiépítését is tervbe vette. 13. ábra: indiai határőrök járőröznek a bangladesi határszakaszon 17 Az illegális bevándorlás elleni küzdelem érdekében 2011-ben India érvényesítette a "shooton-sight" politikát. Mindkét országban található a másik országhoz tartozó terület: Indiában 51 bangladesi, míg Bangladesben 111 indiai enklávé (másnéven: chitmaha) található! Mivel ezeket a területeken is keresztülhalad az államhatár, a határzár kiépítése nagyon érzékenyen érintette az enklávék lakosait. Enyhítendő a problémát India és Banglades május 7-én ratifikálta a "Földhatár-megállapodást", mely mindkét ország enklávájával kapcsolatos területi rendezést takarta. A megállapodás értelmében az enklávé lakosai továbbra is a jelenlegi helyükön tartózkodhatnak, vagy a választott országba költöznek Forrás: _spanyolorszag/ (letöltve: június 04.) 17 Forrás: Diós Anita: A világ hat leghosszabb kerítésének, illetve falának egyike a magyar határt védi, Élőben.hu, február 04.; (letöltve: június 04.) 18 Forrás: (letöltve: ) MKK online (XXVIII) 2 (2018) 289

292 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében Az indiai-bangladesi kerítés I. fázisában, 1989-ben, 854 km-t építettek meg. A II. fázis ban kezdődött el, amely a 4046 km hosszú határ 2430 km-ét érintette. A projekt III. fázisa magában foglalta a régi, I. fázisban épült kerítés felújítását, így, mikor 2010 végére India befejezte a építést összesen 3300 km-t kerítést épített és újított fel.[12] Mivel a 4096 km-es határból több mint 1100 km határfolyó, illetve mocsaras, elárasztott terület, ezért ott más technológiát kellett alkalmazni az indiaiaknak. 14. ábra: folyó szegélyezte bangladesi határszakasz 19 Ezeken a területeken oszlopokra szerelt infravörös kamerákat, reflektorokat és mozgásérzékelő cenzorokat alkalmaztak (hasonlóan a magyarországi déli határszakaszhoz). Az indiai hatóság megfelelő jogosultságok birtokában biztosítja a határ menti lakosság részére a mindennapi életvitelükhöz, például családi, vagy munkavállalási okokból szükséges határátlépést. A biztonsági intézkedések és határzár építések és fejlesztések ellenére azonban mindennaposak a határsértések, valamint a bangladesi túlnépesedés miatti az illegális migráció. A többszintű biztonsági gyűrűt tartalmazó kerítés azonnali riasztást küld a határnál állomásozó erőknek egy illegális határátlépési kísérlet esetén. Az indiai kormány 3323 km hosszú határvédelmi kerítés telepítését tervezi az pakisztáni határszakaszán. Mindezeken felül India az összes szárazföldi határszakaszán "okoskerítést" kiépítését szándékozik felállítani, melynek tesztelése végső szakaszban van. Figyelembe véve az India és Pakisztán közötti feszült viszonyokat, ez határvonal védelme elsőbbséget élvez az iniidiai kormány terveiben közeli. 20 Észak- és Dél-Korea demilitarizált övezete Előző cikkemben röviden már írtam a fenti témáról[13], de ez a két Korea közötti határszakasz egy kicsit más aspektusból megvilágítva nem maradhat ki ebből a részből sem. Már csak azért sem, mert valami változni látszik Észak-Korea külpolitikájában, egyre inkább a nyitás felé haladnak, mely hatalmas fordulópont lehet a két Korea történelmében. 19 Forrás: GQ India: The India-Bangladesh border is a strange place, Dec , (letöltve: június 05.) 20 Forrás: MKK online (XXVIII) 2 (2018)

293 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében A háború utáni Korea két részre szakadásával határszakaszukon a panmindzsoni fegyverszünetet szabályozó dokumentum szerint egy 250 km hosszú és 4 km széles demilitarizált övezetet alakítottak ki. Szabályozták az őrjáratozó egységek létszámát és meghatározták a fegyverzetét. A demarkációs vonal tiltott zóna, a határt pedig általában kettős kerítés veszi körül, őrtornyokból folyamatosan figyelik, ellenőrzik a területet. 15. ábra: járőröző dél-koreai katonák 21 Az északi felén aknamezőkkel megerősítve őrzik. Propaganda eszközökből sem volt hiány: a vonal kiépítésétől, 1953-tól kezdve propaganda célokra mindkét fél használt hangszóró berendezéseket. Szintén mindkét fél használt propaganda léggömböket, ballonokat, melyek szórólapokat vittek magukkal, de a ballonok is feliratozva voltak. Észak-Korea propaganda rakétákat is bevetett ben, közös megegyezés alapján beszűntették a műsorszórást. A demilitarizációs zónában folyamatos veszélynek voltak kitéve a járőrök ben például az őrsávban két déli járőrt megsebesített a déli oldalra telepített északi taposóakna novemberében Dél-Korea egy körülbelül 0,9x1,2 m keresztmetszetű, 1 km hosszú alagutat fedezett fel a demarkációs zónában, amelyet az északiak ástak. Észak-Korea a szénbányászatra hivatkozva indokolta az alagút meglétét. Öt nappal később, az ezt követő alagútfeltárás során két katonát megölt, ötöt pedig megsebesített egy észak-koreai robbanóeszköz. 16. ábra: az alagutak elhelyezkedése a demarkációs vonalban Forrás: (letöltések: június 07.) 22 Forrás: (letöltve: június 09.) MKK online (XXVIII) 2 (2018) 291

294 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében Az alagút betonlemezekkel megerősített, elektromos árammal, világítással ellátott. Rendelkezik fegyverraktárral, pihenőhelly, sőt keskeny nyomtávú vasúti sínt is telepítettek. A következő alagutat 1975-ben, (mely már 2x2 m-es és hasonló hosszúságú volt), a harmadikat pedig 1978-ban fedezték fel a dél-koreai katonák (ez 1600 m-es volt). Az utolsó, negyedik alagutat, mely hasonló építési technológiájú, mint a második és a harmadik 1990-ben fedezték fel. Mindegyik alagút észak-déli irányban, merőlegesen keresztezte a zónát. Észak-Korea szerint 1977 és 1979 között a dél-koreai és az egyesült államokbeli hatóságok falat készítettek a demilitarizált zóna mentén. Állításuk szerint több mint 240 km hosszú betonfal építettek kelet felől nyugat felé haladva, amely5-8 m magas, az alsó részén m, a felső peremén pedig 3-7 m széles. Ezt a falat egy esetleges északi invázió hídfőjeként tartották számon. Az Egyesült Államok és Dél-Korea tagadták a fal létezését, bár azt állították, hogy egyes helyeken a mozgásakadályozás érdekében harckocsi árkokat és buktatókat és egyéb akadályokat létesítettek. 23 Ezt soha nem erősítették meg, bár készültek fotók meglévő gátfalakról, melyet az Észak-Korea félreértelmezhetett. Érdekes eset az úgynevezett "zászlórúd háború". Az 1980-as években a dél-koreai kormány egy 98,4 m-es zászlórúdatt épített a határra, melyen egy 130 kg-os zászló lobogott. Erre Észak-Korea egy 160 m-es zászlórúd felépítésével reagált, egy 230 kg-os lobogóval! A két Korea között napjainkban zajló események mindenképpen reményre adnak okot a közeledést illetően. Remélhetőleg a leírtak hamarosan már csak történelmi tények lesznek. Határvédelmi rendszer Magyarország déli határszakaszán Erről a témáról egy kicsit hosszabban írok, hiszen magam is részt vettem a határvédelmi feladatok tervezésében, szervezésében és fontosnak tartom a tapasztalatok feldolgozását, valamint figyelembe véve a biztonsági előírásokat azok megengedett mértékű megosztását. Az Afrikában (Líbia) és a Közel-keleten (Szíria) folyó háborúk, fegyveres konfliktusok, hatására százezrek indultak egy jobb élet reményében Európa felé a szárazföldi és a vízi utakon. Azonban ezek a tömegek magukkal rántották azokat az úgynevezett gazdasági migránsokat, akik elsősorban távol-keleti országokból (afgán, pakisztáni, iraki) indultak el és nem a hazájukban dúló háborúk elől menekültek, hanem a jobb életkörülmények között akarnak élni. A nagy veszélyforrás az, hogy a migránsokkal együtt, a tömegben történő együttmozgással számos terrorista tudott és tud átjutni a nyugat-európai célországokba. Magyarországot 2015 nyarán érte el a balkáni útvonalon megindult a menekültáradat. A Kormány júniusban döntött arról, hogy déli magyar-szerb határszakaszon lezárja a zöldhatárt. 24 A határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár megtervezését és építését a Magyar Honvédség kapta feladatul. Ennek érdekében első lépésként több változatot terveztek meg, majd a korábban az USA-mexikói határszakaszon leírtakhoz hasonlóan mintakerítés szakaszokat építettek. Közben már folyt a határszakasz kijelölése és a növényzettől történő 23 Ezt soha nem erősítették meg, bár készültek fotók meglévő gátfalakról, melyet az Észak-Korea félreértelmezhetett. 24 Az 1401/2015. (VI. 17.) Korm. határozat a rendkívüli bevándorlási nyomás kezelése érdekében szükséges egyes intézkedésekről. Magyar Közlöny 83. szám, június MKK online (XXVIII) 2 (2018)

295 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében megtisztítása, valamint a kijelölt határsáv földmunkáinak kivitelezése. Második lépésben a már megtisztított határsávban elkezdődött az elsődleges védmű telepítése, amely egy 3 soros pengés drótakadály kialakítását jelentette. Ez először egy úgynevezett Műszaki Rendszert alakítottak ki, amely egy 4 emeletes dróthenger-zár (3 henger függőlegesen egymás felett betonvasra rögzítve, a 4. hengert pedig egy Y alakú hosszabbítón elhelyezve). A nehezen járható mocsaras, vizenyős határszakaszon háromszög keresztmetszetű gyorstelepítésű drótakadályból készített 8. típusú akadályt telepítettek. 17. ábra: 8. típusú drótakadály 25 A még nem kész, de már az első akadályt képező határzár így már ellátta funkcióját, a 1401/2015. (VI. 17.) Korm. határozatban leírtakat, miszerint a határzár tiltott átlépése, megrongálása, valamint építésének megakadályozása bűncselekménynek minősül, és szabadságvesztéssel, illetve kiutasítással büntetendő. Ezután következett az IBH további kialakítása, ami a főelem, a 3 m magas kerítés kiépítést jelentette. A kerítés tartóoszlopait cölöpözési technológiával telepítették, 1,5 m mélyen a földbe sajtolták, erre vezetődrót, azokra rögzítve pedig drótháló került. 18. ábra: részletek az Ideiglenes Biztonsági Határzárból 26 A határzárat meghatározott távolságokra egymástól személy- és gépjármű áthajtásra alkalmas kapukkal látták el, a mentési, járőrözési feladatok és a karbantartási munkák elvégzése céljából. 25 Forrás: Honvédelmi Minisztérium 26 A szerző felvételei MKK online (XXVIII) 2 (2018) 293

296 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében 19. ábra: az I. Ideiglenes Biztonsági Határzár tervezett felépítése (24. típus) 27 Az illegális migráció kiszélesedésével, párhuzamosan a magyar-szerb határszakasz kiépítésével a magyar-horvát határ kijelölt szakaszait is le kellett zárni. A Dráva folyó sok szakaszon természetes akadályként állta útját a belépőknek, ezért itt nem a teljes határszakasz, hanem annak csak egy része került zárása. A határzár összességében az alábbiak szerint került kiépítésre: magyar-szerb határszakasz: 170 km; magyar-horvát határszakasz: 132 km. A hivatalos út- és vasúti határ átkelő helyeken állandó rendőri jelenléttel és fokozott járőrtevékenységgel biztosították a határt. Ennek ellenére szükség volt a határátkelőhelyek ideiglenes lezárási lehetőségének biztosítására is, melyet mindkettő esetben mobil út- és vasútzárakkal oldottak meg. Az útzárakat külön erre a célra, az út paramétereinek megfelelően gyártották le. 20. ábra: Mobil útzár terve 28 A vasútzár kivitelezése viszonylag egyszerű volt. A vasúti kocsira szerelt pengés drótot olyan szélesre szerelték fel egy rögzített keretre, hogy az illeszkedjen a vasúti töltés oldalára felfutó határzárral. Szükség esetén az így előre szerelt vasúti kocsit egyszerűen betolták a problémás területre. 27 Forrás: Honvédelmi Minisztérium 28 Forrás: Honvédelmi Minisztérium 294 MKK online (XXVIII) 2 (2018)

297 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében 21. ábra: Akcióban a mobil vasútzár 29 A határzár kiemelt helyekein beléptető rendszert és tranzitzónákat jelöltek és építettek ki. 22. ábra: Beléptető kapu a kerítésen Tompánál 30 A határzár 2. sorának megépítése a politikai változások miatt vált szükségessé. Egyszerre több százezer ember illegális határátlépésre számoltak és arra csak egy megerősített, modern rendszerekkel ellátott határzár felel meg. Az új kerítés a jelenleg meglevő kerítés mellett végigfutó, úgynevezett "manőverút" másik oldalán épült fel, és elektromos jelzőrendszerrel, hőkamerával, éjjellátó berendezéssel, reflektorokkal, videokamerákkal szerelték fel. Az intelligens jelzőrendszer a következő elemeket tartalmazza: a kerítésben futó optikai kábel, centiméterenként rezgés- és vágásérzékelő szenzorokkal; 111 hő- és 297 lézeres mozgásérzékelő kamera; nagy teljesítményű reflektorok az éjszakai műveletekhez; a kommunikációt megvalósító hálózat akusztikus jelzőrendszer, 300 méterenként hangszórókkal.[14] 29 Forrás: Hírhatár; (letöltve: június 08.) 30 Forrás: (letöltve: június 08.) MKK online (XXVIII) 2 (2018) 295

298 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében Mivel egy acélhálóval erősítették meg a drótszövetet, a 2. kerítés sort egyszerű erővágó ollóval nem lehet átvágni. Az intelligens jelzőrendszer 900 V névleges feszültséggel működik, de ez a modern technológia az emberi életre nem veszélyes. Azonnal jelzést küld a határőrizeti központnak arról, hogy hol próbálják a biztonsági határzárat megrongálni. Mindezen fejlesztések mellett, a járőrözés megkönnyítésére még 26 db új hőkamerás terepjárót is üzembe helyeztek.[15] Az okoskerítés működése: a kerítésen szenzorok vannak elhelyezve, melyek jelzik a behatolást, átvágást a riasztást a kommunikációs hálózaton keresztül az irányító központban (Bácsbokodi vagy Mórahalom) veszik amikor a behatoló a kerítésen át megkísérli a bejutást a nagy teljesítményű reflektorok és az akusztikus jelzőrendszer több nyelven (angol, szerb, arab, fárszi, urdu) figyelmeztet A kamerák az optikai kábel riasztására a megfelelő irányba fordulnak, így a parancsnoki központ egyrészt értesül az eseményről, másrészt látja a konkrét helyszínt is. A reagálást az elkészült manőverút és a járőröknél lévő EDR rádió is segíti.[16] A központban a szabotázs helyszínéhez legközelebb lévő járőrt rádión értesítik ki. Az így riasztott járőr pár perc alatt a helyszínre érkezik és a behatolás mértékének megfelelően intézkedik. 23. ábra: a két sorra kibővített ideiglenes biztonsági határzár 31 (A rendszer olyannyira érzékenyen működik, hogy sok esetben az erősebb széllökések hatására is beriaszt, de gyakran a vadállatok miatt történnek a riasztások. A lakosság nyugalma miatt ezért az akusztikus riasztót kikapcsolták.) A különböző helyeken és sok esetben jelentős távolságra lévő elhelyezési körletek (kijelölt önkormányzati épületek) kiváltására a határvédelmében résztvevő katonák elhelyezésére határvédelmi bázisok kiépítése vált szükségessé. A sokkal kényelmesebb szolgálati és életkörülmények mellett, ezek a bázisok biztosították a gyors helyszínre szállítást, 31 Forrás: (letöltve: június 08.) MKK online (XXVIII) 2 (2018)

299 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében bevethetőséget. Emellett szükség esetén bővíthetőek (a konténerekre egy emeletet rá lehet építeni), vagy akár áthelyezhetőek is. 24. ábra: Határvédelmi Bázis 32 A fentiekben a magyar határvédelmi rendszert részleteiben is bemutattam. Ezek tükrében az egyik legfontosabb kritérium a járőröző állomány gyors bevethetősége, adott időben történő rendelkezésre állása, mely napjainkban csak egy modern, többféle jelzőberendezéssel, szenzorokkal felszerelt határvédelmi rendszer segítségével működhet. A határvédelmi objektumokat a végletekig ki lehetne építeni és megerősíteni, de itt is érvényes a feladathoz szükséges erők és a határt átlépők megfelelő mértékű arányossági elve. Az illegális behatolás azonban nem csak a szárazföldön, hanem a folyóvizeinken, csatornáinkon is tapasztalható volt. Az első illegális próbálkozók a magyar-szerb-horvát hármas határkőtől nyugati irányban, a magyar-horvát határszakaszon próbáltak meg vízi úton átjutni. Tehették mindezt azért, mert itt 4 km-en keresztül nem került kiépítésre a határzár, ezen a részen ugyanis vagy a Ferenc-tápcsatorna, vagy ingoványos, mocsaras részek váltakoznak, melyeken nem lehet sem cölöpözni, sem drótakadályt fektetni. A terület csatornákkal igen átszegdelt, ezért gyalogos járőrözés és fokozott jelenlét szükséges a határőrizethez. A határsáv és a csatornák nagy része a Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik, így a pengés drót kifektetése amúgy sem volt lehetséges és engedélyezett, hiszen a határzár gátolta volna a vadállomány szabad mozgását Forrás: (letöltve: június 08.) 33 Sajnos a magyar-horvát határszakaszon, azon belül is elsősorban a Dráva-zsák (ahol a Dráva kanyarulatai sokszor keresztezik a hivatalos államhatárt) és a Duna melletti nemzeti park erdős részein számos esetben előfordult vadkár, ezért némely részeken a határzár visszabontásra került. (a szerző megjegyzése) MKK online (XXVIII) 2 (2018) 297

300 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében 25. ábra: Honvédségi rohamcsónakok 34 A Duna környezetén kívül a Maros folyó magyar-román határszakaszán szintén szükségessé vált a védekezés, ott is tapasztalhatóak voltak illegális migráns mozgások. A némely időben alacsony vízállás miatt olyan kicsire apadt a Maros, hogy könnyebben tudtak volna átjutni magyar oldalra. A román határvédelem azonban már a román-szerb határon felfedte és visszatoloncolta szinte az összes illegális migránst, ezért a magyar-román határszakaszon gyakorlatilag igen ritka volt mozgás, behatolás. Válaszul a vízi határsértésekre a magyar hatóságok vízi járőröket állítottak fel, melyek közös katona-rendőr állománnyal, a Magyar Honvédség rohamcsónakjainak alkalmazásával kerültek megvalósításra. A határsértők elsősorban kisebb csónakokon, kenukon és gumicsónakokon próbáltak átjutni magyar oldalra, de csak a legközelebbi partig, onnan gyalog folytatták útjukat. A folyamatos jelenlét meghozta az eredményt, hiszen azóta is csak elvétve tapasztalható határsértés a vízen. A Dunán a szigorú áruforgalmi, kereskedelmi ellenőrzéseknek köszönhetően eddig nem próbáltak meg feljutni, ugyanis a rendőrség ellenőrzi a határátkelőhely és az államhatár között húzódó 16 km-es Dunaszakaszt. Ha mégis megpróbálkoznának vele, akkor sem jutnának tovább Mohácsnál, ahol az Európai Unióba vízi úton érkező járműveket a Mohácsi Vízi Határátkelőhely a Duna jobb és bal partján felépített 40,5 m magas folyóparti megfigyelőtornyokból 24 órás elektronikus megfigyeléssel ellenőrzi. A megfigyelőtornyokat kamerákkal, hőkamerával, radarral, lézeres távolságmérővel és mikrohullámú kommunikációs eszközökkel szerelték fel, ezért akár egy úszó embert is érzékelnek és jelentenek a központba. [17] A határátkelőhely kialakítása Dunai Folyami Fórum keretében valósult meg a melynek fő céljai az alábbiak: a dunai vízi biztonság közös megerősítése, 34 Szűcs László: A folyók katonái elindultak! (letöltve: június 08.) 298 MKK online (XXVIII) 2 (2018)

301 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében a vízi úton történő és ahhoz kapcsolódó bűnözés és szervezett bűnözés elleni hatékony, összehangolt fellépés, az operatív, határokon átnyúló rendészeti szakmai együttműködés kialakítása. A projekt céljai pedig: technikai hátteret biztosítása a közös rendészeti fellépésre, nemzetközi akciók végrehajtásának irányítása, a vízi- határ- és idegenrendészeti, adó- és vámhatósági, valamint katasztrófavédelmi ellenőrzések végrehajtása a személy-, jármű- és áruforgalom nyomon követése, a nemzeti és közösségi előírások betartása mellett az ellenőrzések időtartamának csökkentése, a biztonsági követelmények teljesítésének szavatolását. [18] A fent leírtak alapján kijelenthetjük, hogy a vízi ellenőrzés a professzionális eszközparkjával képes kezelni a Dunán esetlegesen jelentkező illegális migráns határsértéseket. Amennyiben még ennél is hatékonyabb védekezésre van szükség úgy a Magyar Honvédség hadihajós erőivel megfelelő rendszebályok bevezetése után részleges, vagy teljes (hajóforgalom teljes korlátozása) folyamzár létesítésére is képes. Összességében az alábbiak szerint került kiépítésre a magyar határzár: Az IBH-I. (magyar-szerb) határszakasz mintegy 170 km hosszúságban került lezárásra, 122,6 km-en teljes IBH-val (ebből 22,3 km-t a Büntetés-végrehajtás épített), a többi 47,4 km területen a terepnek megfelelő műszaki rendszerrel (MR), mely különböző típustervek szerint (a rendelkezésre álló anyagok függvényében), de alapvetően Gyorstelepítésű Drótakadályból (GYODA) készült. A Magyar Honvédség szeptember 17-én befejezte az Ideiglenes Biztonsági Határzár telepítését a magyar-szerb határszakaszon (Kübekháza - Duna folyó bal part). Az IBH-III. (magyar horvát) határszakaszon az MH 132 km-t zárt le, melyen 105,5 km-en IBH-t és 26,2 km-en MR-t telepített két nagy (Duna folyó jobb part-kesernyősfapuszta és Bélavár Zákány) és három rövid szakaszon (Heresznye, Bolhó, Péterhida térsége). Az építési feladat október 21-én befejezésre került. Mindkét határszakaszon a meglévő határátkelőhelyek mobil zárakkal történő lezárására (Röszek-I, Röszke-II, Ásotthalom, Bácsalmás, Hercegszántó, Udvar, Beremend, Drávaszabolcs, Barcs, Berzence, Letenye-I., Letenye-II.) a végrehajtó állomány felkészült. A záráshoz szüksége technikai eszközöket legyártatták, az egyéb anyagi készletek rendelkezésre állnak. Ez az új feladat nagy kihívás elé állította a fegyveres erőket, de a rendelkezésre álló rövid időn belül (a kitűzött határidő előtt) a kijelölt határszakaszokon megépítésre került az ideiglenes biztonsági határzár. MKK online (XXVIII) 2 (2018) 299

302 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében MOZGÁSAKADÁLYOZÓ ESZKÖZÖK, TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZHATÓSÁGA A HATÁRŐRIZETBEN Cikkem utolsó fejezetében a teljesség igénye nélkül a határvédelemben is jól alkalmazható mozgásakadályozó, valamint a mozgásakadályozást segítő, de nem kifejezetten mozgásakadályozó eszközöket, technológiákat mutatom be. Néhány eszközt csak a határátkelőkön gépjárművek lassítására lehet alkalmazni, míg a másik csoportba a személyek mozgását gátló eszközök tartoznak. A hagyományosnak mondható kerítést (betonba ágyazott, vagy cölöpözött acéloszlop, vezetődrótokkal, kerítésfonattal és hattyúnyakkal szerelve, illetve pengésdrót(ok)kal, GYODA-val megerősítve) már a korábbiakban ismertettem, így azokat itt külön nem említem meg. A határzár megerősítést pénzügyi oldalról nem, kizárólag szakmai szempontok alapján vizsgálom, valamint elsősorban csak ideiglenes, mobilan telepíthető eszközöket ismertetek. Előregyártott vasbeton falak, elemek Amennyiben hosszabb időre tervezett a határvédelmi objektum működtetése, úgy célszerűbb előregyártott vasbeton elemeket, mobil falakat alkalmazni. Ezek általában T és L keresztmetszetűek. 26. ábra: mobil T falak 35 Elhelyezésük a tömegüktől és méretüktől függően különböző teherbírású daruval történik, illesztésüknél nem kell kötőanyagot használni. Telepítésük előtt a terep-, földmunkákat el kell végezni, szükség esetén (például laza, gyengén kötött talajok) talajstabilizációt kell alkalmazni. Használhatóak védelmi falként, kisebb magasságú típusai a határátkelőhöz vezető útsávok elválasztására, vagy lezárására. Ebben az esetben a forgalmat a kívánt helyre lehet terelni (határátkelő vizsgáló állomás, ellenőrző-áteresztő pont). 35 Forrás: (letöltve: június 06.) 300 MKK online (XXVIII) 2 (2018)

303 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében HESCO bástya 27. ábra: mobil vasbeton falak és kiegészítőinek (őrtorony) telepítése 36 A HESCO bástyákat a katonai gyakorlatban elsősorban az erődítési munkák során alkalmazzák. Gyorsan és könnyen telepíthetőek, gépi telepítése rövid időt vesz igénybe. Másik nagy előnyük, hogy a település környezetében található homogén anyagokkal (talaj, kavics, zúzottkő, betontörmelék) egyszerűen feltölthetőek. Töltésük történhet géppel, vagy szükség szerint kézi erővel. Számtalan területen felhasználhatóak, a katonai gyakorlatban használják: fedezékek, védőművek, lőszerraktárak, figyelők építésére, helikopter leszállóhely védelmére, illetve a már meglévő épületek elé védőfalként telepítve. Polgári felhasználása is sokrétű: katasztrófa védelmi műtárgyak építése, árvízvédelmi fal kialakítása, támfalak építése, vagy például menekült táborok védőfalaként. 28. ábra: HESCO bástya alkalmazási lehetőségei (változat) 37 Régebbi típusait beépítés után nehézkes volt visszabontani, általában a váz deformálódott, vagy sérült. Ezeknél először a fémvázat telepítették, arra a geotextíliát ráerősítették, majd, általában homokkal töltötték meg. Az újabb modellek többszöri felhasználásra lettek 36 Forrás: _weapon_on_the_modern_battlefield_is_concrete_ html (letöltve: június 06.) 37 Forrás: június 06.) Forrás: (letöltve: június 06.) MKK online (XXVIII) 2 (2018) 301

304 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében kialakítva és mivel a fémvázra már szerelve van a geotextil telepítésük gépjárművel vontatott konténerből történhet, ezért igen rövid időt vesz igénybe a műtárgy kialakítása. A HESCO bástya alkalmazásával a határvédelmi bázisokat, vagy a határvédelmi létesítményeket, objektumokat (őrtorony, tranzit zóna váró, megerősített kerítés szakasz, melegedőhely, töltő-ürítő hely, elhelyezési körlet és telephely védőfal), gyorsan és hatékonyan ki lehet építeni, melyek védelmi képessége is magas fokú. Gyorstelepítésű drótakadály (GYODA) és drótzárak A Magyar Honvédségben használt pengés dróthenger egy mozgásakadályozási (műszaki zárási) feladatok végrehajtását segítő gyalogsági gyorstelepítésű drótakadály készletbe csomagolva, mely a nem robbanó műszaki zárakon belül a drótzárak egyik fajtája. Előnye, hogy mobil egyszerűen lehelyezhető és visszatelepíthető. A telepítésénél viszont fokozottan kell ügyelni a biztonságra, kezelésekor a védőeszközök használata kötelező. Az általános hadműveleti követelményei az alábbi kritériumokat határozzák meg. A gyalogsági gyorstelepítésű drótakadály készletek legyenek alkalmasak: a katonai műveletek színterein az összhaderőnemi műveletek harctámogatása során gyalogság elleni akadályok gyors létesítésére, terepszakaszok, útszakaszok gyors lezárására, körletek, vezetési pontok közvetlen biztosítására; Nem háborús műveletekben (béke időszak, békefenntartó tevékenység) a védendő vagy biztosítandó objektumoktól, területektől vagy műtárgyaktól illetéktelen személyek, illetve járművek távoltartására; a katonai szervezeteknél békeidőszakban jelentkező mozgásakadályozási kiképzés biztosítására; talaj felszínére, egy részét talajba süllyesztve, vízbe, mocsaras területre, növényzetre helyezve, talajfelszín fölé függesztve, kerítésre utakra, hidakra, betonozott, aszfaltozott vagy más burkolattal ellátott területekre telepítésre, kihelyezésre; párokkal (2 fővel) történő telepítésre. [19] Mivel a horganyzott acéldrót nagy szakítószilárdságú, ezért a pengésdrót önmagában is alkalmas eszköz személyek és megfelelően kialakítva belőle a hengersort járművek behatolásának megakadályozására. Szinte minden eddig ismertetett határvédelmi kerítés ilyen, vagy hasonló kialakítású pengésdróttal van felszerelve. Alkalmazhatóak egysorosan önmagukban, vagy több sorban, több emeletben is, de ekkor bizonyos távolságonként rögzíteni kell a hengereket egymáshoz és minden esetben az alul lévő hengert a talajhoz. 302 MKK online (XXVIII) 2 (2018)

305 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében 29. ábra: Pengésdrót telepítése kézzel és géppel 38 Gépi telepítése lényegesen gyorsabb és biztonságosabb. Általában gúla alakban 2+1 sorban telepítenek az utánfutóra szerelt berendezéssel. A pengés drót felhasználása a határvédelemben általánosan elterjedt, elsősorban, mint a kerítés szerves része, de használják épületek, őrtornyok, egyéb határvédelmi objektumok védelmére is. Önmagában telepítve, leggyakrabban a katonai gyakorlatban alkalmazzák, a fentieken kívül leginkább ideiglenes táborvédelemre. Útzárak Az útzárakat és az egyéb elterelési eszközöket elsősorban a mozgó gépjárművek megállítására, lassítására, eredeti irányuk megváltoztatására, vagy meghatározott forgalmi sávba terelésére alkalmazzák. Egyes fajtái képesek nagyobb tömegű tehergépjárművek blokkolására is. A tüskés útzárak több típusát különböztetjük meg. A legegyszerűbb változata a mobil, hordozható tüskés útzár, mely harmonikaszerűen széthúzva különböző szélességűre állítható. A tüskék alapján további változatai a tömör tüskés, illetve az üreges tüskével szerelt zárak. Ez utóbbi előnye, hogy ha a jármű kereke áthalad rajta, akkor fokozatosan engedi le annak kerekeit. Általában csak a gépjármű lassítására alkalmazhatóak. Fejlettebb típusaik hidraulikusan, vagy elektromosan vezérelhetőek és alkalmasak a járművek megállítására. Ezek már beépített eszközök, melyek a beállításuknak megfelelően szükség esetén kiemelkednek az út síkjából. A forgalomkorlátozó oszlopok az út síkjából kiemelkedve akadályozzák meg a behatolást. Statikus, fixen szerelt változatával naponta találkozhatunk a forgalmasabb belvárosokban. A mozgó, süllyesztett változatát általában olyan helyekre építik, ahol csak időnként, biztonsági okokból kell a forgalmat akadályozni. Egymástól meghatározott távolságra építik be az úttestbe A hidraulikusan emelkedő útzár működése megegyezik a süllyeszthető oszlopéval, azonban rövidebb idő alatt aktiválódik és nagyobb, egybefüggő akadályt alkotva, jobban ellenáll az ütközésnek. 38 Forrás: (letöltve: június 06.) Forrás: MKK online (XXVIII) 2 (2018) 303

306 VARGA ZSOLT: A mozgásakadályozás lehetőségei az illegális migráció megakadályozása érdekében 30. ábra: Hidraulikusan emelkedő útzár 39 A sorompókkal nap, mint nap találkozunk, ismerjük a hagyományos módon felfelé nyílót, azonban létezik egy erősebb változata, mely az előző módszerekhez hasonlóan szintén az út síkja alá süllyeszthető. Nagyobb tömegű behatolás ellen lett kifejlesztve a megerősített kerítés, mely alkalmas az erőszakos gépjárművel történő behatolás megakadályozására. Akár 70 tonna szakítószilárdságú acélkábeleket rögzítve, képesek a nehéz gépjárművek megállítására is. A drótkerítések a mozgásakadályozási alapfunkciójukon kívül felszerelhetők egyéb eszközökkel is, melyek a védelmet tovább növelik, pl. különböző biztonságtechnikai elektronikai eszközök vagy vizuális felderítést akadályozó kiegészítők. A felsorolt, útzárakkal a mindennapjainkban találkozhatunk az utakon, a kiemelt épületek, intézmények bejáratánál. Ezeket jelenleg is alkalmazzák a határvédelmi objektumoknál, beléptető kapuknál és a határra vezető utaknál. Kombinált alkalmazásuk hatékonyabb védelmet garantál. Gépjármű alváz-átvizsgáló szkenner A rendszer gyors és egyszerű lehetőséget biztosít a gépjármű alvázára szerelt veszélyes tárgyak, fegyverek, robbanószerkezetek és csempészáruk felderítésére, kimutatására. Alkalmazásával jelentősen növelhető a nagy forgalmú ellenőrzési pontok áteresztő képessége. A rendszer alapelemei: szkenner, ellenőrző munkaállomás, forgalmi lámpa. Mobil és felületre szerelt változatok esetében a rendszer telepíthető gumipadokkal, illetve alumínium rámpákkal. A süllyesztett kivitel rozsdamentes acélból készül. A szkenner felett áthaladó akár kamion méretű hosszú járművet is mozgó járműről készül a kép, melyet a kezelők monitoron látnak és elemzik ki. A fent felsoroltakon kívül számtalan eszköz segítheti még a határőrizetet. Idetartoznak a mobil átvizsgáló kapuk, a különböző kézi átvizsgáló készülékek, a robbanóanyag kimutató eszközök. 39 Forrás: kép címe: (letöltve: június 06.) 304 MKK online (XXVIII) 2 (2018)