Ismertesse a hulló és a talajmenti csapadékfajták kialakulásának folyamatát! Példákkal támassza alá a csapadék gazdasági jelentőségét!

Átírás

1 A geoszférák földrajza 25. tétel Csapadékképződés Ismertesse a hulló és a talajmenti csapadékfajták kialakulásának folyamatát! Példákkal támassza alá a csapadék gazdasági jelentőségét! Tartalmi elemek A csapadékképződés feltétele a levegőben lévő vízgőz kicsapódása. Kicsapódás: ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, megkezdődik a vízgőz kicsapódása. A kicsapódás végbe mehet: a) a szabad légtérben, ekkor felhő- vagy köd képződik. b) a tárgy felszínén, ekkor talajmenti csapadék képződik. Talajmenti csapadék: akkor keletkezik, amikor a földfelszín hűti le a levegőt. Harmat: a levegő legalsó rétege hűl le a harmatpont alá, ezért a felesleges vízgőz 0 C felett vízcsepp formájában kiválik a felszíni tárgyakon. Dér: a levegő hőmérséklete 0 C alatt süllyed a harmatpont alá, és a felesleges víz apró jégtűk formájában válik ki a felszíni tárgyakon. Zúzmara: ha az erősen lehűlt földfelszín fölé melegebb, vízgőzben gazdag levegő áramlik, és hőmérséklete 0 C alatt csökken a harmatpont alá, a felesleges vízgőz, jégkristályok formájában válik ki. Az utánpótlás miatt lehet sokkal nagyobb a mennyisége, mint a déré. Jelentős károkat okozhat. Hulló csapadék: felemelkedő levegőből válik ki. A levegő felemelkedik, ha: a) felmelegszik, b) hegységen kel át, c) hideg- és melegfront kialakulásakor. Felemelkedés közben a levegő hőmérséklete 100 m-ként 1 C-kal csökken a harmatpontig. Ekkor megindul a felhőképződés. Utána 100 m-ként már csak 0,5 C-kal csökken a hőmérséklete. (A kicsapódás közben hőt nyerünk vissza, a párolgás viszont hőmérsékletcsökkenéssel jár.) A csapadékot adó felhő összetétele: vízcseppek növekvő jégkristályok amikor tovább már nem tudnak a légkörben maradni, megkezdődik a csapadék kihullása (például: jégeső, ónos eső). Elérhető pontszám 2 PONT 2 PONT 2 PONT 50 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb :10:12

2 Érettségi mintatételek földrajzból A csapadék gazdasági jelentősége: öömennyisége és időbeli eloszlása egy-egy éghajlatra jellemző, ööfontos a növényvilág kialakulása és fejlődése miatt, ööbefolyásolja a mezőgazdasági termelés lehetőségeit, ööa túl sok csapadék emeli a talajvizet, de belvizet és árvizet is okozhat, ööa csapadékhiány aszályt eredményezhet terméscsökkenés éhínség. Tartalmi összetevők 20 pont Logikus felépítés 2 pont A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont Összesen 25 pont 26. tétel A szél és a csapadék felszínformáló hatása Mutassa be a szél és a csapadék pusztító, szállító és építő felszínalakító munkáját! 1. Gombaszikla 2. Homokbucka 3. Szélerőművek 4. Csapadék szabdalta vidék Arizonában 51 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb :10:29

3 A geoszférák földrajza Tartalmi elemek A szél felszínformálása: A száraz éghajlatú, növényzet nélküli területen a legaktívabb. 1. A szél pusztító munkája: a) növényzet nélküli területen ööszélkifúvás (defláció): az apró törmeléket elhordja deflációs medencék, deflációs tanúhegyek keletkeznek (a keményebb kőzet marad meg), ööszélmarás (korrázió): a hordalékával csiszolja a felszínt, de a homokszemek is kopnak gombaszikla keletkezik (1. ábra), b) félig kötött területen ööszélbarázda: árokszerű mélyedés, öömaradékgerinc: eredeti felszín. 2. A szél szállító tevékenysége: csak száraz törmeléket képes szállítani a szemcsenagyságnak megfelelően: lebegtetve, ugráltatva vagy görgetve. 3. A szél építő munkája: Ahol a szél ereje csökken, hordalékát a szemcsenagyság szerint osztályozva lerakja. a) szabadon mozgó homokformák: ööhomoklepel (homokfodrok) bálnahát bucka (a megvastagodott homoklepelből a szél irányában pajzs alakú bucka) (2. ábra) barkán (a bálnahát két oldalán gyorsabban mozog a homok) keresztdűne (a barkánok oldalirányban összekapcsolódnak), b) félig kötött terület formái: ööparabolabucka (a homorú oldal néz szembe a széllel) pl. Nyírség, Kiskunság. A szél tevékenységének gazdasági következményei: a szélenergia hasznosítása (3. ábra), talajpusztulás. A csapadékvíz felszínformáló munkája: ööszerepet játszik a mállásban, ööelszállítja a kőzettörmeléket, öölejtős területeken eróziós tevékenység (lejtőlemosás 4. ábra), öökőgombák kialakulása. A csapadék tevékenységének gazdasági következményei: öötúl sok csapadék: árvíz, talajvíz, belvíz kialakulása, öötúl kevés csapadék: aszály. Elérhető pontszám Tartalmi összetevők 20 pont Logikus felépítés 2 pont A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont Összesen 25 pont 52 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb :10:29

4 Érettségi mintatételek földrajzból 27. tétel Időjárási térkép Ismerje fel és jellemezze a térképen látható összes légköri képződményt és leolvasható térképjelet! Időjárási térkép Tartalmi elemek Időjárás: a légkör pillanatnyi fizikai állapota. Az időjárási térkép az európai terület légköri képződményeit mutatja (ábra). Elérhető pontszám Az izobár vonal, az azonos légnyomású pontokat összekötő önmagába visszatérő vonal. A légnyomás mértékegysége: hpa. A-betűvel jelölt képződmények a ciklonok. A ciklon olyan alacsony nyomású légköri képződmény, amelyben a levegő az óramutató járásával ellentétes irányban, kívülről befelé mozog, a közepén pedig felszáll. Időjárási hatása, hogy csapadékot szállít. Az Atlanti-óceán, Olaszország és a Földközi-tenger térségében látható. M-betűvel jelölt képződmény a Gibraltári szoros és Norvégia felett az anticiklon. Az anticiklon olyan magas nyomású légköri képződmény, amelyben a levegő az óramutató járásával megegyező irányban belülről kifelé, a középpontjában pedig lefelé mozog. Időjárási hatása, hogy szárazságot eredményez. 53 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb :10:29

5 A geoszférák földrajza Kék színű vonal a hidegfrontot jelöli. Az időjárási frontokat arról a légtömegről nevezik el, amelyik érkezik. A hidegfront akkor keletkezik, amikor melegebb levegőjű helyre hideg levegő érkezik. A nagyobb nyomású hideg levegő felemeli a helyben lévő meleg levegőt, amely lehűl felhőképződés keskeny sávban intenzív csapadékhullást eredményez. Atlanti-óceán, Spanyolország Ny-i része. Piros színű vonal a melegfrontot jelöli. Meleg levegő érkezik a hideg levegőjű helyre. A könnyebb meleg levegő felsiklik a hideg levegő hátára, amely lehűl felhőképződés széles sávban lassú, csendes eső lesz. Spanyolország É-i és Olaszország ÉNy-i és D-i része. Rózsaszín vonal kettős, okklúziós vagy záródott front, amikor a gyorsabban mozgó hidegfront utoléri a lassabban mozgó melegfrontot és összekapcsolódnak. Először zápor, zivatar, majd csendes esőzés várható. Atlanti-óceán térsége. Az időjárási frontok hatással vannak a szervezetünkre, közérzetünkre. A térképen láthatóak még hőmérsékleti adatok, szélirányok és a felhőzöttség mértéke is. Tartalmi összetevők 20 pont Logikus felépítés 2 pont A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont Összesen 25 pont 28. tétel A világtenger mozgásai Ismertesse a tengervíz mozgásai közül a hullámzást és a tengerjárást! Mutassa be a mellékelt képek, ábra alapján a tengervíz felszínformáló hatását! 1. Mont Saint-Michel apálykor 2. Mont Saint-Michel dagálykor 54 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb :10:38

6 Érettségi mintatételek földrajzból A B Dagályszint 4. Épülő tengerpart Ab r par áziós tfa l 3. Pusztuló tengerpart A Apályszint D C B 5. ábra 6. ábra Tartalmi elemek Hullámzás A tengervíz hullámzását a felette kialakuló szél kelti. A szél a vízfelszín felett kialakuló légnyomáskülönbség miatt jön létre. Ezért a tengervíz emelkedik és süllyed, a vízrészecskék gördülő mozgással körpályán mozognak. A hullámok előre haladó mozgást nem végeznek, hanem az emelkedő hullámhegy süllyedő hullámvölggyé esik vissza. Tengerjárás A tengerjárás vagy árapály a tengervíz vízszintingadozása. Oka: ööa Hold és a Föld bolygó rendszer tömegvonzása, ööa Hold és a Föld közös tömegközéppont körüli keringéséből származó centrifugális erő (+ Nap gravitációs vonzóereje). A Föld Hold felőli oldalán és az azzal ellentétes oldalon a centrifugális erő és a tömegvonzásból (Hold vonzóereje) származó erők eredője okozza az elmozdulást, a Hold felöli oldalon a tömegvonzás a nagyobb, míg a Holddal ellentétes oldalon a centrifugális erő hatására a tengervíz megemelkedik, és kialakul a dagály (1. ábra). Elérhető pontszám 55 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb :10:48

7 A geoszférák földrajza A Föld más részein ekkor alacsony a tengervízszint, ezt apálynak nevezzük (2. ábra). Ugyanazon a területen 6 óránként alakul ki az apály és a dagály. A beltengereknél kicsi a szintkülönbség (10 30 cm), deltatorkolat alakul ki. Óceánoknál 1 2 méter, ezek öbleiben, és a folyótorkolatokban kialakulhat 5 15 méteres szintkülönbség is. (Függ az öböl alakjától, irányától.) A legmagasabb a fjordoknál, öblöknél és tölcsértorkolatoknál. Felszínformálás A tengervíz építő és pusztító munkájával egyaránt formálja a tengerpartokat. A mélyvizű partoknál pusztító (3. ábra), a sekélyvizű partoknál építő (4. ábra) munkát végez a tengervíz. Pusztuló partnál a tenger hullámai nagy magasságba felcsapódnak. A hullámok ereje, a tengervíz nyomása és a törmelékek pusztítják a partot. 5. ábra: A pusztulás során létrejönnek a sziklafalban bemélyedések (A ábrarészlet) (fülkék), teraszok (B ábrarészlet), ahol a törmelékek felhalmozódnak. A pusztuló partoknál a keményebb kőzetek megmaradnak a tengerben, toronyként jelzik a korábbi partvidéket (3. ábra). Épülő partnál a tengervíz hullámai csak apró méretű hordalékot szállítanak, melyek lerakódnak. 6. ábra: Turzás alakul ki, ha a lerakódott hordalékok felhalmozódnak és a tengervíz fölé magasodnak. A turzás lehet rekesztő turzás (C ábrarészlet), mely mögött lagúna (A ábrarészlet) jön létre. Kialakulhatnak turzáskampók (D ábrarészlet), melyek nagyobb öblök előtt lerakódott hordalékgátakból képződnek. A tengerpartoknál a deltatorkolatú folyók (B ábrarészlet) is nagy mennyiségű hordalékot raknak le. Tartalmi összetevők 20 pont Logikus felépítés 2 pont A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont Összesen 25 pont 56 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb :10:48

8 Érettségi mintatételek földrajzból 29. tétel Tengeráramlások Ismertesse a tengeráramlások kialakulásának okait és éghajlatmódosító hatását a mellékelt ábra segítségével! Mutasson példákat tengeráramlásokra az atlaszában! 66,5 23,5 0 23,5 66,5 Az eszményi óceán áramlási rendszere Tartalmi elemek A tengeráramlások az óceánok felső vízrétegének tartósan egyirányú mozgása. A tengeráramlásokat az egyes éghajlati övezetek tartósan fújó szelei (szélrendszerei) mozgatják. A tengeráramlások irányát módosító tényezők: a kontinensek szabálytalan alakja, kontinensek szabálytalan elhelyezkedése és az eltérítő erő (Coriolis-erő), a tengervíz sűrűsége. Az eszményi óceán áramlásrendszere (1. ábra) Az Egyenlítőtől északra az ÉK-i passzátszél és délre a DK-i passzátszél keletről nyugat felé hajtja a vizet (Észak-egyenlítői- és Dél-egyenlítői-áramlás). Az óceánt Ny-ról határoló kontinens partjának ütközve a két áramlás kettéválik, egy részük visszaáramlik az Egyenlítő mentén, és kialakulnak az Egyenlítői-ellenáramlások. Más részük az északi és déli féltekén a nyugati szelek övében magasabb szélességi körök felé haladnak, kialakulnak, a nyugati áramlások. A kelet felől határoló szárazföldeknek ütközve kettéválnak, egy részük visszaáramlik az Egyenlítő felé, más részük a sarkok felé térül el, a sarki szelek övében ismét nyugat felé haladnak. Elérhető pontszám 3 PONT 2 PONT 57 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb :10:49

9 A geoszférák földrajza Éghajlatmódosító hatás A tengeráramlások a szárazföld partvidékén hőmérsékleti eltérést (anomáliát) okoznak. A hőmérsékleti eltérés az adott földrajzi szélesség évi középhőmérsékletéhez képest néhány C-os eltérés. Az Egyenlítő felől (alacsonyabb szélességi köröktől) a sarkok felé (magasabb szélességi körök) haladók a meleg tengeráramlások. A szállított melegebb víztömeg a kontinensek partjait fűtik és pozitív hőmérsékleti eltérést okoznak. Az északi féltekén a nyugati partvidéket, a déli féltekén a keleti partvidéket érinti. Meleg tengeráramlásokra példa: Golf-Észak-atlanti áramlás, Kuro-shió, Brazil-áramlás stb. A sarkok felől (magasabb szélességi köröktől) az Egyenlítő felé (alacsonyabb szélességi körök) áramlók a hideg tengeráramlások. A szállított hidegebb víztömegek a kontinensek partjait hűtik és negatív hőmérsékleti eltérést okoznak. Az északi féltekén a keleti partvidéket, a déli féltekén a nyugati partvidéket érinti. Hideg tengeráramlásokra példa: Labrador, Humboldt, Nyugati-Széláramlás, Kanári-áramlás stb. Tartalmi összetevők 20 pont Logikus felépítés 2 pont A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont Összesen 25 pont 30. tétel Tavak Ismertesse a tómedencék keletkezési típusait és a térképén mutasson 1-1 példát! Mutassa be a tavak pusztulásának okait és szakaszait! Mondjon példákat a tavak hasznosítására! 1. Kerid vulkán (Izland) 2. Gyilkos tó 58 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb :11:01

10 Érettségi mintatételek földrajzból 3. Mocsár 4. Balaton Tartalmi elemek A tavak nyílt vízfelületű állóvizek, melyek minden oldalról zárt mélyedéseket töltenek ki a Föld felszínén. Keletkezés ööa belső erők (vulkanizmus, vetődés) és külső erők (szél, jég) keletkezésükben fontos szerepet játszanak. öötektonikus árkokban, törésvonalak menti süllyedékben keletkeztek a legmélyebb tavak példa: Tanganyika-tó, Viktória-tó, Bajkál-tó, Balaton stb. öökráterben (1. ábra), kalderában összegyűlt csapadékvízből is kialakulhatnak példa: Szent Anna-tó ööbelföldi jégtakaróba fagyott törmelékkel jégvájta tavak a jégkorszakban keletkeztek példa: Finn-tóvidék, Ladoga-tó, Erie-tó stb. öögleccservájta tavak / gleccserek végmorénái mögött szintén a jégkorszakban alakultak ki a magashegységek lábainál ööpélda: Boden-tó, Genfi-tó, Zürichi-tó, Garda-tó stb. ööelgátolt / hegyomlás miatt a folyóvíz útja elzáródott, a folyó vize tóvá duzzadt példa: Gyilkos-tó (2. ábra) ööszélvájta (deflációs) tavak: homokos területen sekély medencéjű szikes tavak példa: szegedi Fehér-tó, nyíregyházi Sóstó öömorotvatavak: az erősen kanyargó folyó kanyarulta lefűződik példa: Szelidi-tó öömorénasánc mögött kialakult tavak: a jégkorszakban alakultak ki a belföldi jégtakaró által szállított és lerakott moréna mögötti sekély mélyedésekben példa: Lengyel-tóhátság, Germán-alföld északi része öödolina tó: mészkőterületen keletkezik példa: Vörös-tó Elérhető pontszám 2 PONT 59 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb :11:06

11 A geoszférák földrajza öömaradványtavak: a földtörténet során a beltenger visszahúzódása után a mélyedésekben megmaradt sós vizű tavak példa: Kaszpi-tó/tenger, Aral-tó Tavak pusztulása ööa természeti tényezők feltölthetik a tavakat pl. a folyók, szél által behordott hordalékkal. ööaz emberi beavatkozás gyorsabb tófeltöltődést, -pusztulást okoz. ööa szennyezőanyagok bejuttatása (műtrágya, vegyi anyagok stb.) felborítja a tó biológiai egyensúlyát. A tó vízi növényzete felhalmozódik, majd rothadásával csökkenti a víz oxigéntartalmát, ezért a vízi állatok elpusztulnak. A felhalmozódó szerves anyagok gyorsítják a tavak feltöltődését. ööa tó feltöltődése az eutrofizáció. ööa feltöltődés első szakasza a fertő, ahol a nyílt víztükrön néhol megjelenik a növényzet. ööa fertőből mocsár lesz, ahol már csekély a nyílt vízfelszín (3. ábra). ööa mocsár további feltöltődése során jön létre a láp, ahol már a vízi növényzet teljesen benőtte a vízfelületet. Gazdasági hasznosítás öönagyobb tavaknál a belvízi hajózás, sportolás, fürdőzés (4. ábra). ööipari víz, öntözővíz, ivóvíz kiemelése. ööaz ipar számára alapanyagok kinyerése: nád, gyógyiszap, só, kavics, stb. ööhalászat, haltenyésztés. 3 PONT Tartalmi összetevők 20 pont Logikus felépítés 2 pont A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont Összesen 25 pont 60 MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb :11:06

12 Tartalomjegyzék Előszó Tanácsok a könyv használatához Térképi ismeretek 8 1. tétel: A térkép tétel: A térkép fajtái tétel: Légi- és űrfelvételek Kozmikus környezetünk tétel: A Naprendszer felépítése tétel: A Föld helye a Naprendszerben tétel: A Hold A geoszférák földrajza tétel: A Föld gömbhéjas szerkezete tétel: A kőzetlemezek mozgása tétel: Vulkánosság tétel: A hegységképződés tétel: Gyűrődés és vetődés tétel: A mélységi magmás kőzet- és ércképződés tétel: A kőzetek csoportosítása keletkezés szerint tétel: Az ősföldek tétel: Röghegységek tétel: Gyűrthegységek tétel: Síkságok tétel: A talaj tétel: A légkör összetétele és szerkezete tétel: A levegő felmelegedése tétel: Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok tétel: Általános légkörzés tétel: A monszun szélrendszerek tétel: A légkör vízgőztartalma tétel: Csapadékképződés tétel: A szél és a csapadék felszínformáló hatása tétel: Időjárási térkép tétel: A világtenger mozgásai tétel: Tengeráramlások tétel: Tavak tétel: A folyók és felszínformálásuk tétel: Felszín alatti vizek tétel: A jég és felszínformáló munkája MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb :25:45

13 Érettségi mintatételek földrajzból A földrajzi övezetesség tétel: Szoláris éghajlati övezetek tétel: A forró övezet öveinek jellemzése tétel: A forró és a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat tétel: Klímadiagram felismerése és az éghajlat jellemzése tétel: A nedves és a száraz kontinentális éghajlat tétel: Klímadiagram felismerése és az éghajlat jellemzése tétel: Hideg mérsékelt öv jellemzése tétel: Hideg övezet tétel: Függőleges övezetesség Társadalmi folyamatok a 21. század elején tétel: A világnépesség növekedése tétel: A Föld népességének térbeli eloszlása és népességkoncentrációi tétel: Városszerkezeti modell tétel: Emberfajták, világvallások, világnyelvek tétel: Korfa elemzése tétel: Állam, nemzet, nemzetiség A világgazdaság jellemző folyamatai tétel: Az országok csoportosítása gazdasági fejlettségük szerint tétel: A centrum és a periféria országai tétel: Gazdasági szerkezet és szolgáltatás tétel: Mindennapi pénzügyeink tétel: Az állam szerepe a piacgazdaságban tétel: Az integrációk fejlődésének szintjei tétel: A működőtőke és a pénztőke tétel: Globalizáció tétel: Transznacionális vállalatok Magyarország helyünk a Kárpát-medencében és Európában tétel: Magyarország földtörténete tétel: Magyarország éghajlata tétel: Hazánk felszíni vizei tétel: Hazánk növényzete és talaja tétel: Hazánk természeti erőforrásai tétel: Medencejelleg tétel: Magyarország nemzeti parkjai tétel: A Kisalföld és az Alpokalja természeti viszonyai tétel: A Dunántúli-középhegység tétel: A Dunántúli-dombság tétel: Az Északi-középhegység MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb :25:45

14 Tartalomjegyzék 69. tétel: Az Alföld tétel: Hazánk népesedési folyamatai I tétel: Hazánk népesedési folyamatai II tétel: A Kárpát-medence nemzetiségi összetétele tétel: Magyarország településföldrajzi jellemzői tétel: Magyarország gabonatermesztése tétel: Hazánk szőlő- és gyümölcstermesztése tétel: Magyarország energiagazdasága tétel: A gazdasági rendszerváltás tétel: Az ipar átalakulása Magyarországon tétel: Húzóágazatok a hazai ipari termelésben tétel: Hazai régiók tétel: Magyar külkereskedelem tétel: Magyarország közlekedésföldrajza tétel: Magyarország idegenforgalma tétel: Nagyvárosaink környezeti problémái Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában tétel: Észak-Európa gazdasági élete tétel: Az Egyesült Királyság gazdasági élete tétel: Az Európai Unió létrejötte, főbb intézményei tétel: Az Európai Unió hagyományos iparvidékei tétel: Franciaország ipara tétel: Benelux államok tétel: Német nagyvállalatok szerepe hazánk gazdaságában tétel: Svájc tétel: Ausztria gazdasági élete tétel: Csehország tétel: Románia gazdasági élete tétel: Oroszország világgazdasági szerepe tétel: Mediterrán-Európa természetföldrajzi adottságai Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői tétel: Afrika természetes növény- és állatövezetessége tétel: Ázsia nagy szerkezeti egységei tétel: Ázsia éghajlata és növényzete tétel: Észak-Amerika természeti képe tétel: Dél-Amerika természeti adottságai tétel: Az Amerikai Egyesült Államok szerepe a világgazdaságban tétel: Kanada és a NAFTA tétel: Latin-Amerika gazdasága MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb :25:45

15 Érettségi mintatételek földrajzból 106. tétel: Brazília gazdasága tétel: Délnyugat-Ázsia tétel: India gazdasági élete tétel: Kína világgazdasági szerepe tétel: Japán gazdasági élete és világgazdasági szerepe tétel: A kontinensek mezőgazdasági termelési típusai Globális kihívások a fenntarthatóság kérdőjelei tétel: A városi életforma és a környezetszennyezés kapcsolata tétel: A légszennyezés és globális környezeti hatásai tétel: Sarkvidékek környezeti problémái tétel: Nemzetközi szervezetek a környezetvédelemben tétel: Elsivatagosodás tétel: Hulladékkezelés és újrahasznosítás tétel: A népességrobbanás globális hatásai tétel: Természeti katasztrófák tétel: Energiaválság és az energiahordozók környezeti hatásai MX1122_Uj_120_tetel_foldrajzbol_kozep_szobeli.indb :25:45