A KALOT és a katolikus társadalompolitika

Átírás

1 23 TÁRSADALOM- ES MUVELODESTORTENETI TANULMÁNYOK BALOGH MARGIT A KALOT és a katolikus társadalompolitika

2 BALOGH MARGIT A KALOT és a katolikus társadalompolitika

3 TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 23 BALOGH MARGIT A KALOT és a katolikus társadalompolitika BUDAPEST 1998 MTA TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZETE

4 A kötet megjelenését az MTA Könyv- és Folyóiratkiadói Bizottsága támogatta. Szerkesztő Glatz Ferenc Olvasószerkesztő Burucs Kornélia ISBN ISSN Kiadja az MTA Történettudományi Intézete Felelős kiadó: Szász Zoltán igazgató A szedési és tördelési munkálatokat MTA Történettudományi Intézete Kiadványcsoportja végezte Vezető: Burucs Kornélia Tördelő: Turcsán Anita Nyomdai munkálatok: Áldási és Németh Nyomda Bt. Felelős vezető: Németh József Készült: 21 A /5 ív terjedelemben, 1000 példányban

5 Tartalom Bevezetés 9 A KATOLIKUS AGRÁRIFJÚSÁGI MOZGALOM ELŐTÖRTÉNETE 13 Pápai enciklikák és hivatásrendi koncepció 13 A keresztényszocializmus gyökerei 13 A keresztényszocializmus Magyarországon 15 A Quadragesimo anno 17 A korporativizmus 18 Az egyesületi élet élénkülése 20 Meghaladni a karitatív munkát! 20 JOC, JAC, SZKIE és a többiek 22 A KALOT megalakulása 26 A Kisatya" 26 A reformklubok 29 Szociográfia, pasztoráció és falu 31 A KALOT KIBONTAKOZÁSA 33 Az közötti eredmények 33 Kezdőlépés a Kolping"-ban 33 A sajtó mint eszköz 34 A Titkárság 36 A KALOT programja 40 Krisztusibb embert! 40 Műveltebb falut! 41 Önérzetes magyart! 41 Életerős népet! 42 Földbirtok-politika 44 A KALOT tömegbázisa 46 Statisztika népfőiskolái törzskönyvek alapján 46 Statisztika közgyűlési jegyzőkönyvek alapján 50 Statisztika a feloszlatás listái alapján 52 A hétköznapi" KALOT 59 Közösségszervező módszerek 59 Egy legényegyleti gyűlés 61 Tájékozódás a nyilasok felé 64 Velük vagy ellenük? 64 5

6 A Hivatásszervezet elindítása 69 Megkeresztelt" érdekvédelem 69 Az erkölcsi forradalom programja 72 Együtt Imrédyvel 75 Tervek, célok és eredmények 76 A KALOT politizálásának módosulása fordulóján 79 Védekezésből támadásba 79 Távolodva Imrédytől 80 Egyházi intelmek 82 A II. VILÁGHÁBORÚ ÉVEIBEN 86 Eredmények és lehetőségek 1939-ben 86 A Hivatásszervezet kibontakozása 86 Háborús korlátozások és pápai áldás 89 Nemzetpolitika Szolgálat és M agyar Szociális Népmozgalom 91 A Teleki-féle nemzetnevelő program és a KALOT 92 Konfrontáció a nyilasokkal 96 A KALOT nemzetiségi politikája I. 101 Szemben a Volksbunddal 101 A KALOT német nemzetiségi titkársága 102 A KALOT jogi önállósodása és szervezeti felépítése 105 Titkárságból Testület 105 Egyháziak és világiak a KALOT-struktúrában 106 A KALOT felépítése 108 Kiútkeresés az anyagi gondok szorításából 110 Népbiztosítási tervek és kudarcok 110 Apadó kormánytámogatás 112 A Levente és a KALOT együttműködése 114 Az ifjúság militarizálása 114 A LOK-KALOT-szerződés 116 A szerződés visszhangja 119 A KALOT népfőiskolái tevékenységének kezdete 122 Az első katolikus népfőiskola 122 Szeged, Zirc, Palicsfürdő, Jánosi és Csíksomlyó 126 A KALOT nemzetiségi politikája II. 129 A szlovák titkárság 129 Magyarosítás vagy pánszlávizmus? 131 A ruszin és a bunyevác titkárság 135 Népfőiskolái munka ben 137 Népfőiskola-alapítási hullám 137 Autonómia kontra állami nevelési monopólium 140 6

7 A népfőiskola: tünet és eszköz 143 Kultúrmunka és egységtörekvés ban 145 Könyvet a faluba! 145 A népfront dilemmája 147 A Katolikus Szociális Népmozgalom 148 A túlélés érdekében KALOT-élet 1944 őszéig 151 Össztűzben a hivatásrendiség 151 A Hangya és a KALOT 155 Kinek kell a KALOT? avagy a háború végóráiban 157 DEMOKRATIKUS ÁTALAKULÁS ÉS A FELOSZLATÁS 160 Pártszervezés és újraindulás 160 Pozíciószerzés a Vörös Hadseregnél és az Ideiglenes Nemzeti Kormánynál 160 Kommunisták, kisgazdák és kereszténydemokraták 164 A KALOT és az ifjúsági egység 166 A MADISZ és a KALOT 166 Élet a romokon 168 Karöltve a Független Ifjúsággal 173 Modus vivendi a gyakorlatban 175 Módosulás a baloldal ifjúságpolitikájában 176 Barátkozások és következményeik 179 P. Kiss Szaléz összeesküvése" 184 Célpont: a klerikális reakció" 185 A KALOT hattyúdala" 187 A KALOT feloszlatása 198 A KALOT mint fasiszta terrorszervezet" 198 A Szviridov-jegyzék 199 A Katolikus Parasztifjúsági Szövetség 202 Utótörténet: Egyéni sorsok I. Népvezérből életművész 206 Egyéni sorsok II. Népvezérből börtöntöltelék" 207 Ujjászervezési kísérletek 209 Függelék 215 Rövidítések 215 A felhasznált források és irodalom jegyzéke 218 Levéltári források 218 Nyomtatott források 221 Feldolgozások 225 Mutató 231 7

8 Bevezetés 1983 őszén, am ikor először kezdtem a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületé, azaz a KALOT múltja után kutatni, legtöbbször értetlen csodálkozással, rosszabb esetben gyanakvással fogadták kérdéseimet. Eltelt öt év, s június 2-án szerény hírveréssel KALOT-emlékkiállítás nyílt a budapesti Belvárosi templomban. A zsúfolásig megtelt épületben Paskai László bíboros, esztergomi érsek mondott köszöntő szavakat a deresedő hajú hallgatóság előtt. Néhány hónap múltán, november 24-én a KALOT-mozgalom jogutódjaként megalakult a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Népfőiskolái Szövetség, amit a Fővárosi B íróság február 14-én kelt végzésével bejegyzett a társadalm i szervezetek nyilvántartásába. Egy év múlva már népfőiskolái tanfolyamok voltak Kállón, Mórott, Bordányban, Dányban, Klotildligeten, Hajdúdorogon és Szegeden. A KALOT valóban újraéledt. A felsorolt események önmagukban is jelzik, hogy a katolikus egyház kereste, keresi közelmúltjának ma is vállalható hagyományait. Ugyanakkor az is feltűnő, hogy mennyire erősek a szálak, amelyek élő embereket kötnek össze e hajdani mozgalommal. Fehér folt" A polgári kori Magyarországon számos keresztény, katolikus szervezet, mozgalom, egyesület létezett, amelyek fontos társadalomszervező és nemzetmegtartó szerepet töltöttek be. Ezek sokaságában nyilván voltak műkedvelők, lelkes amatőrök, és voltak a való élet szociális és kulturális nyomorúságától elforduló, vagy odáig el sem jutó exkluzív szervezetek. Többségük kétségtelenül a karitatív és szociális gondoskodás valláserkölcsi kötelességétől vezéreltetve m űködött, viszonylag nagyszámú hívő között. De olyan, amely egy egész társadalmi rétegre hatni tudott volna, s amely megpróbált autonómmá válni államtól, pártoktól és egyházi hierarchiától, az már jóval kevesebb akadt. A legjelentősebb közülük a KALOT volt. A történész számára azért fontos ez a mozgalom, mert méretei, elterjedtsége és tartós léte azt bizonyítják, hogy valódi társadalmi erők tényleges működésének eredménye volt, amely annak ellenére, vagy éppen azért, mert alig négy évtizeddel ezelőtt létezett alig ismert történettudományunk és szélesebb közvéleményünk előtt, s történeti tudatunk tipikus fehér foltját jelenti. Kutatási célok A KALOT, eredeti céljait tekintve, egy katolikus népi mozgalomnak indult. Legtávolabbi gyökerei a francia megújhodó katolicizmusig a múlt századba nyúltak.

9 Tartalma azonban a magyar társadalom torz és egészségtelen viszonyaiból eredt. Abból, hogy a városi fejlődés, a tőkés modernizáció nem elég szervesen illeszkedett a lakosság óriási többségét kitevő parasztság hagyományos értékvilágához, s abból az ellentmondásból, hogy a társadalomban egyszerre volt jelen a tradicionális, valamint a feltörekvő polgári értékrend és gazdálkodás. Célom nem az egykor fasisztának" kikiáltott mozgalom rehabilitálása. Ha az olvasónak úgy tűnik, hogy mégis ezt érte el az írás, ne csodálkozzék: ez nem a szerzőre vet rossz fényt, hanem azokra, akik 1945 után oly fölényes biztonsággal ragasztgatták cimkéiket em berekre, törekvésekre, m ozgalm akra. A KALOT története sem a klasszikus fasizmus elemzésének segítségével, sem a polgári progresszióhoz való viszonyítással nem írható le, azaz sem a jobboldali, sem a baloldali megjelölés nem illik rá maradéktalanul. Történelmében elemezhető az összes olyan ellentmondás, amely a 20. századi Magyarország bonyolult társadalmi, politikai és ideológiai struktúráját jellemzi. Feladatomnak éppen ezt, a mozgalom minél árnyaltabb és pontosabb analízisét, ellentmondásos működési mechanizmusának feltárását tartottam. Lehetőséget adott erre, hogy a KALOT olyan egyházi indíttatású világi szociális és nevelő mozgalom volt, amelyben a katolikus társadalompolitika útkeresése is tetten érhető. Ez indokolja a kötet címének bővítését is az eredetileg tervezett szerényebb KALOT-történet helyett. Forrásbázis A könyv bázisát a levéltári források képezik. A központi és területi, egyházi, állami és pártarchívumok; mivel a KALOT központi irattára megsemmisült, így az egyházmegyei levéltárak anyagai voltak számunkra elsődlegesek. Az iratok alapján felrajzolható kép hasznos és néha egyetlen kiegészítője a még élő KALOT-tagok és vezetők visszaemlékezése, az események hitelességét vagy éppen cáfolatát igazoló tanúságtevésük volt. A kutatómunka során ezért számtalan hajdani fő- és mellékszereplővel többek között Ugrin Józseffel(t), Farkas Györggyel(t), Magyar Ferenccel, Tóth Imrével(t), Tuba Istvánnal, Bálint Józseffel(t), Kovács Andorral, Csipkó Ibolyával(t), Miklósi Lászlóval és mások - kai készítettem interjút vagy leveleztem. Áttanulmányozhattam Béres Béla(+) tokaji plébános KALOT-os múltjának féltve őrzött tárgyi és írott emlékeit, s ugyanő ajándékba adta Szalados Sándor(t), a szatmárnémeti népfőiskola egykori igazgatójának naplóit. Ezúton is köszönöm mindannyiójuk önzetlen segítségét. A KALOT munkatársai közül többen papírra vetették emlékeiket. Közülük elsőként Tóth Imrének, az Egyházasfalui Széchenyi Népfőiskola hajdani vezetőjének sikerült megjelentetnie írását ben magánkiadásában látott napvilágot az Emlékezés egy népfőiskolára ( ) című könyve, ezt követte 1988 végén a KA LO T képeskönyv. Mindkettő tömören összefoglalja a KALOT történetét, tartalmaz leveleket az azóta m ár nagyapákká öregedett legényektől, néhány korabeli dokumentumot és fényképeket. A Pest Megyei Levéltárba helyezte letétbe memoárját Farkas György, amit 1992-ben A KALOT-mozgalom és népfőiskolái címmel az Érdi Polgárok Népfőiskolája adott ki. Ugrin József színes és izgalmas 10

10 élettörténete hosszú ideig nem kerülhetett a nyilvánosság elé, publikálási törekvései sorra megfeneklettek a kiadók bizalmatlanságán. A Magyar Népfőiskolái Társaság és Püski Sándor jóvoltából 1995-ben végre megjelent az ő visszaemlékezése is. Több kéziratban lévő munkát kaptam maguktól a szerzőktől. Kovács Andor a korabeli sajtóanyag cikkeiből állította össze A KALOT a szombathelyi egyházmegyében című gyűjteményét, így örökítve meg az általa irányított kisunyom i népfőiskola emlékét. Akiket külföldre sodort a történelem vihara, szerencsésebbek voltak visszaemlékezéseik publikálását illetően: a Rómában megjelenő Katolikus Szemle, kiváltképp az 1980-as években, sorra közölte a KALOT-ban, vagy más szociális mozgalomban is szerepet játszott személyek írásait. Babóthy Ferenc, Kovács K. Zoltán, Közi Horváth József, Vida István és mások ismeretei ennek köszönhetően váltak eleven és a történettudomány számára hasznos dokumentumokká. Mind színvonalát, mind forrásértékét tekintve kiemelkedik a memoárok közül Nagy Töhötöm Jezsuiták és szabadkőművesek című könyve, amely először 1965-ben jelent meg Buenos Airesben. (A szegedi Universum Kiadó 1990-ben Magyarországon is kiadta.) A jezsuita szerzetesrendből a szabadkőművességhez pártolt KALOT-vezér munkája nagy vitákat váltott ki, de nem a KALOT-os múltját bemutató fejezetek miatt, hanem mert megpróbálta összeegyeztetni a katolikus egyházat a szabadkőművességgel. * M ár a rendszerváltás előtt is fokozott érdeklődés kísérte a m agyar egyházak történetének, társadalomban betöltött szerepüknek és jelentőségüknek tudományos vizsgálatát. A KALOT történetének áttekintése a történettudomány több ága, a történelmi tudat számos aspektusa számára hasznos lehet. A m agyar művelődéstörténet és oktatástörténet eredményeihez a népfőiskolái mozgalom bemutatásával, a politikatörténethez egy független m ozgalom és az államhatalom viszonyának elemzésével, az egyháztörténethez pedig a világi katolicizmus és a hierarchia viszonyának értékelésével járulhat hozzá. Elkészüléséhez köszönet illeti mindazokat akik segítségemre voltak: a már nevezetteken kívül Gergely Jenő tanáromat és több történész kollégámat, akik tanácsaikkal felhívták figyelmemet a hiányosságokra, köztük is Balogh Sándor, Föglein Gizella, Gál Lajos, Gergely Ferenc, Izsák Lajos, Kirschner Béla, Nagy Péter Tibor, Sipos Péter, Somlyai Magda, Szabad György, Tilkovszky Lóránt, Tóth Pál Péter és Vida István viselték leginkább szívükön munkám sorsának alakulását. Nem hagyhatom ki Morlin Imrét, a jezsita rend volt tartományfőnökének nevét sem, aki mindig ösztökélt a kérdések valláserkölcsi szempontú feltárására is. Ugyancsak köszönöm azon számtalan levéltáros fáradozását, akik hosszú időn keresztül hordták asztalomra az átböngészendő irathalmazokat. Minden egyes falusi egylet életéről külön kötetet lehetne készíteni. Mivel ez lehetetlen, ezért arra törekedtem, hogy a KALOT-központ útkeresése, tevékenységének széles skálája kerüljön bemutatásra, együtt azokkal a nehézségekkel és ellentmondásokkal, amelyek végigkísérték a KALOT rövid, de eredményekben annál gazdagabb pályáját. A szerző 11

11 A Katolikus Agrárifjúsági Mozgalom előtörténete Pápai enciklikák és hivatásrendi koncepció H osszú időszakot, több mint egy évszázadot kell dióhéjban áttekintenünk ahhoz, hogy a KALOT szellemiségéhez és szociális-keresztény arculatához vezető, távolról sem zökkenőmentes út ideológiai építőköveit sorba rakjuk. A keresztényszocializmus gyökerei A katolikus egyház az evangéliumból eredezteti azt a tanítást, miszerint két alapelvnek, az igazságosságnak és a szeretetnek kell szabályoznia az emberek társadalmi és gazdasági viszonyait. Ez a tanítás hatotta át a középkor gondolkodását, beépült a felvilágosodás, a francia forradalom és az általuk kiérlelt polgári demokrácia eszméibe, s erre építkezett a 19. század derekán kibontakozó keresztényszocialista mozgalom is. Az ekkorra kialakuló m odem nagyüzemi gyáripar, a liberális tőkés gazdálkodás magával hozta az ipari proletariátus megszületését, amelynek számbeli növekedése nem tartott lépést anyagi és szellemi színvonalának emelkedésével, sőt egyre mélyebb szakadék tátongott a munkásság és a tőkések között. Egyes katolikus gondolkodók és egyházi kivált az alsópapsághoz tartozó személyek növekvő aggodalommal figyeltek a polgári fejlődésből kirekedtek kiszolgáltatottságára és tarthatatlan sorsára. Kezdetben francia írók és gondolkodók ébresztgették a szociális kérdést, majd hamarosan követőkre találtak a német nyelvterületen, végül egész Európa nyugati felében. írásaikban megfogalmazták a társadalom perifériájára szorult szegény rétegek sorsa iránti keresztény felelősséget, s megkísérelték kibékíteni az egyházat a polgári demokratikus fejlődés új követelményeivel. Az elsők között jelentkezett a breton származású, konzervatív talajról induló, majd az egyházból kiközösített Félicité de Lamennais ( ) abbé. Az 1830-ban publikált Isten és a szabadság című híres tanulmányában a katolicizmus és a demokrácia szövetsége mellett szállt síkra. Gondolatai azonban nem találtak kedvező fogadtatásra sem az egyházi tanítóhivatal, sem a társadalom demokratikus átalakítására törekvők körében. Az egyház hivatalos állásfoglalását az 1831-ben trónra lépett XVI. Gergely pápa képviselte: 1831-ben kiadta a Mirari vos, 1834-ben a Singula nos kezdetű körlevelét, amelyekben elutasította a polgári 13

12 demokrácia gondolatát és a demokratikus társadalmi törekvéseket. Az abbé szenvedélyes kiáltványban érvelt nézetei mellett (Párol d' un croyant Egy hívő szava), amelyben már túllépett a liberális katolicizmus eszmei határán. A német katolikus romantikus iskola vezető alakja, Adam Müller ( ) volt az, aki már a 19. század első évtizedében rámutatott arra, hogy a korlátlan gazdasági versennyel járó társadalm i helyzet embertelen és antiszociális. Utópista, romantikus módon olyan társadalmi rendet sürgetett, amelyben a munka és a tőke egyensúlyban van. Hatására alakult meg Ausztriában az Első Osztrák Takarékpénztár. A katolikus szociális tanítás egyik előfutára Franz von Bader ( ) orvos és bányaszakértő. A liberális kapitalizmust bíráló írásaiban a kapitalista szabad versenyt tette felelőssé a proletariátus nyomoráért. Helyzetük javítása érdekében hangsúlyozta a munkások önkéntes társulásának szükségességét. A keresztényszociális elmélet és gyakorlat kibontakozásában meghatározó szerep jutott a német Wilhelm Emmanuel von Ketteler ( ) mainzi püspöknek és pap politikusnak adventján a mainzi dómban tartotta híres prédikációit, s ekkor fejtette ki nézeteit a kor nagy szociális kérdéseiről. Aquinói Szent Tamás tanításaiból kiindulva megfogalmazta a természetjog alapelveit, új távlatokat nyitva a társadalmi viszonyok megítélésében az addigi romantikus társadalomszemlélethez képest. Kereste a munkásság hatékony érdekképviseletének útjait, az ő kezdeményezésére bontakoztak ki az ún. Népegyletek (Volksvereine), az első keresztény szociális egyesületek, valamint takarék- és hitelszövetkezetek ben a Nemzetközi Munkásszövetség, az I. Internacionálé alapítási évében jelent meg a Kereszténység és munkáskérdés című alapműve. Egyházának meghatározó szerepet szánt a munkásság gyakorlati megsegítésében: az egyház létesítsen szociális otthonokat a munkaképteleneknek; erősítse a keresztény családeszmét; iparos és ifjúsági egyesületeket kell alakítani; termelő közösségeket kell létesíteni. Az július 29-i híres offenbachi beszédében egyértelműen állást foglalt az állam beavatkozási és segélyezési kötelezettsége mellett a munkások nyomorának enyhítése érdekében. Már életében is, de halála után még inkább szociálpolitikusok és gondolkodók sora vallotta magát Ketteler követőjének. Többek között hatott azokra az európai katolikus arisztokratákra, akik ben megalakították a Freiburgi Uniót. Tagjai megkezdték az egyház társadalmi tanításának kidolgozását. Ennek a szervezkedésnek volt neves vezetője a svájci Gáspár Mermillod bíboros, aki főleg osztrák, német és francia arisztokraták köréből szervezte híveit, és a jezsuiták gondolataira támaszkodott. Az alapító Albert de Mim és La Tour de Pin márki katonatisztek mellett akik német hadifogságuk idején kapcsolatba kerültek Josef Görresszel ( ), a katolikus romantika Európa-szerte legjelentősebb alakjával ott találjuk a magyar Esterházy Miklós Móric grófot is. Ketteler hatott az olasz Gioacchino Pecci bíborosra is, a későbbi XIII. Leó pápára ( ), akivel levelek tucatjaiban cserélt eszmét a társadalmi reformokról és a szociális törekvésekről. 14

13 XIII. Leó 1810-ben grófi családban született, jezsuita neveltetésben és diplomataképzésben részesült. Még brüsszeli nunciusként megismerte azokat a francia és német katolikus reformtörekvéseket, amelyek később körleveleiben is megjelentek. Perugia püspöke volt évtizedekig. Püspöki, majd érseki udvarának szellemisége eltért a szokásostól. Utat nyitott a kor bontakozó szellemi áramlatainak. Az 1877-ben kiadott Kultúra és egyház című püspöki körlevelében már kifejtette, hogy a modern világot újból kereszténnyé, a keresztény életet pedig modernné kell formálni. XIII. Leó pápa politikai és szociális enciklikáiban az egyház és a polgári világ összekapcsolásának mikéntjére kereste a választ, és azt az ún. organikus államfelfogásban találta meg. A társadalmat olyan organizmusnak tekintette, amelyben mindennek megvan az Istentől eleve elrendelt funkciója. Egységét a közjó (bonum commune) elérése teremti meg, ami egyben feloldja a különböző társadalmi rétegek érdekeinek ellentétét is. E tételből már logikusan következett a pápa megállapítása: az államnak joga, sőt kötelessége, hogy a szociális kérdések megoldására intézkedéseket tegyen. Erre vonatkozó elképzeléseit XIII. Leó a Rerum novarum kezdetű encikliká- jában fogalmazta meg, melyet a hívek május 15-én ismerhettek meg, alig két évvel azután, hogy a II. Intemacionálé Párizsban megtartotta alakuló kongresszusát. Az enciklika részint doktrinális összefoglalása a marxista szocializmus és a liberális kapitalizmus elleni érveknek, részint megindítója a katolikus egyház megújulásának, ezen belül az egyházi szociálpolitika modernizálásának is. A pápa elismerte a munkásoknak azt a jogát, hogy érdekeik védelmére az államhatalomtól független, de osztályharcos eszméktől mentes egyesületeket alakítsanak. Az új koncepció jegyében lendületet kapott először Németországban, majd Belgiumban, Hollandiában, Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, végül Franciaországban a keresztény szakszervezeti mozgalom. Megjelentek az első, a karitatív tevékenységen túlmutató katolikus szervezetek is. A keresztén yszocializm u s M agyarországon A századforduló magyar katolicizmusának állapotát a legkonzervatívabb egyházi publicisták is a tespedés, az állóvizek" időszakaként értékelték. Az 1890-es évek egyházpolitikai küzdelmei és az ennek során elszenvedett kudarc ráébresztette a hívőket a keresztény társadalmi-politikai szervezkedés szükségességére. A politikai katolicizmuson belül a keresztényszocializmus Nyugat-Európához képest fáziskéséssel jelentkezett. A szellemi és társadalmi kérdések mélyreható elemzése Prohászka Ottokár, a későbbi székesfehérvári püspök és Giesswein Sándor prelátus nevéhez fűződik. Prohászka több évtizedes irodalmi és publicisztikai tevékenységében kimondott harcot folytatott az egyház belső megújulása és a szociális reformgondolat népszerűsítése érdekében. Hozzájárult a Katolikus Néppárt megalakításához (1895), amely aulikus és konzervatív politikát hirdetett. 15

14 Saját kora mostohán viszonyult a hazai keresztényszocialista mozgalom megteremtőjéhez, a tudós Giesswein Sándorhoz. Az ő szervezésében alakult meg 1898-ban a Győr és Vidéke Keresztényszociális M unkásegyesület, az első keresztény elkötelezettségű hazai érdekvédelmi szervezet ban a Keresztény Szociális Egyesületek Országos Szövetségének elnökévé választották, és az is maradt 1919-ig, a szövetség feloszlásáig. A keresztényszocializmus fogalmát az 1907-ben megjelent Társadalmi problémák és keresztény világnézet című művében határozta meg: ama társadalompolitikai irányzat, mely a keresztény etika alapján akarja útját állni a társadalmi igazságtalanságoknak". Országgyűlési képviselőként, pártelnökként vagy közéleti szereplőként tartott beszédeiben a Rerum novarum szellemében és társadalomtudományi ismeretei alapján ostorozta a hazai társadalmi igazságtalanságokat, következetesen küzdött a munkásérdekek érvényesüléséért. A magyarországi keresztényszocializmus akár mint szakszervezet, akár mint érdekvédelmi képviselet csupán két évtizedig volt igazán hatékony. Az 1917 tavaszától tapasztalható élénkülés a Tanácsköztársaság bukása után offenzívába lendült át, de ahogy stabilizálódtak a viszonyok, úgy szorult ismét háttérbe a keresztényszocializmus.1 Az 1920-ban kimutatott 185 ezres taglétszám 1923-ra több mint 35%-kal csökkent főre.2 A tendencia hátterében a keresztény-nemzeti" egyházi és világi tényezők szociális közönye, a nemzetközi keresztényszociális mozgalom megingása és a szociáldemokrácia hatékonysága húzódott meg. Az objektív körülményeket még belső ellentétek is tetézték. Az as világgazdasági válság kiélezte az egyébként is meglévő szociális problémákat. A radikalizálódás defenzívába kényszerítette és megtépázta a keresztény szakszervezeteket. Azokban az országokban, ahol radikális tömegmozgalmak bontakoztak ki, ott a keresztény szakszervezetek válaszút elé kerültek. A fasiszta munkásszerveztek be akarták olvasztani magukba a keresztény szakszervezeteket. A baloldallal való együttműködés viszont a keresztény szakszervezeti mozgalom kommunista- és szocialistaellenességébe, antidemokratizmusába és antiliberalizmusába ütközött. A keresztényszocializmus csak ott és csak annyiban tudott tömegerőt felmutatni, ahol és amennyiben valódi munkásmozgalomként próbált létezni. 1 Ennek történeti feldolgozását elvégezte Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon Bp ; A politikai katolicizmus Magyarországon ( ). Bp és A keresztényszocializmus Magyarországon Bp., c. monográfiáiban; A keresztényszocializmus előtörténetéről lásd: Kovács K. Zoltán: A keresztényszociális eszmék és mozgalmak története Nyugat-Európában és Magyarországon. Kéziratos jegyzet. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Mihelics Vid: Keresztényszocializmus. Bp p. (Egy év múlva a kimutatás szerint 84 fővel gyarapodott a taglétszám, de ez nem változtathatott az alapvető tendencián. A kimutatás egyébként is torz, mert a taglétszámból nem törölték a kilépetteket és az elhalálozottakat. Egri Érseki Levéltár (a továbbiakban: EÉL) Sodalitates et uniones ": 1257/1925. Kimutatás a keresztényszocialista országos szakszervezetekről az évben.) 16

15 A Quadragesimo anno A halmozottan jelentkező problémák arra késztették az egyházat, hogy újra átgondolja szociális tanítását. A Rerum novarum még a klasszikus liberalizmus keretei között született, és annak fogyatékosságait szociális reformpolitikával kívánta megszüntetni. A monopolkapitalizmus térhódításával bekövetkezett társadalmi és gazdasági változásokhoz az egyetemes egyház XI. Pius pápa ( ) m ájus 15-én, a Rerum novarum 40. évfordulójára kibocsátott Quadragesimo anno kezdetű enciklikájával próbált alkalmazkodni. Az enciklika első része XIII. Leó úttörő munkáját méltatta, megismételte és megerősítette annak egyes alapgondolatait. A körlevél különösen korszerűnek minősítette a természetjogból levezetett egyesülési jogot, mert ennek köszönhetően az egyház számtalan munkást megőrzött a maga oldalán a szocialista szervezetek csábításaival" szemben. A méltatás mellett azonban hangot kapott az a megállapítás is, hogy az eltelt négy évtized alatt a keresztényszocializmus nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az egyházhoz megtért" munkásság csupán töredéke a proletariátus sokmilliós aposztatált seregének. Azt, hogy az egyház elveszítette a munkásosztályt, maga XI. Pius pápa nevezte a 19. század nagy botrányának. A bevezető fejezetek után XI. Pius bejelentette a Rerum novarum tanításainak némi kiegészítését". E szerénynek látszó gondolatsor túlzás nélkül állíthatjuk új fejezetet nyitott a katolikus állambölcseletben. A Quadragesimo anno ugyanis nem egyedi és esetenkénti szociális reformokat, hanem a gazdasági struktúra gyökeres átalakítását és ennek nyomán új társadalmi rendet kínált. Deklarálva a marxi szocializmus és a kereszténység összeegyeztethetetlenségét, továbbá az osztályharc elítélését és elutasítását, a proletárok megváltását" olyan organikus reformban jelölte meg, amelynek erkölcsi alapjait az egyház, intézményi vonatkozásait pedig az állam adná. A munkások fokozódó kizsákmányolását az igazságos bér bevezetésével és a javak igazságos elosztásával kell megszüntetni szögezi le, de ez csak az újjászervezett társadalomban valósítható meg. Az újjászervezés lényege:... a társadalmi szervezetben olyan jól rendezett szerveket, alakulatokat kell teremteni, amelyeknek az egyesek nem valamelyik munkapiaci párthoz tartozásuk, hanem sajátos társadalmi hivatásuk foglalkozásuk alapján volnának tagjai... Tehát a rendiség helyes felújítása a szociálpolitikai célkitűzés."3 A pápa ezáltal, hogy elvetette mind a kapitalista, liberális, mind a szocialista, szociáldemokrata kiutat, s helyettük egy másik utat ajánlott, azt sugallta, hogy a katolicizmus erkölcsi iránymutatásaiból közvetlenül levezethető egy korporatív gazdasági és társadalmi formáció, amely már nem azonos a kapitalizmussal".4 A hivatásrenden alapuló társadalomnak az a lényege, hogy foglalkozások, illetve hivatások szerint osztályozza a társadalm at, és egy-egy hivatáson vagy foglalkozáson belül nem tesz különbséget tőkés és munkás 3 Politikai és szociális enciklikák. XIX-XX. század. Összeáll, és szerk. Zsigmond László. ELTE, Bp II. köt. 87. p. 4 Gergely Jenő: A Quadragesimo anno (1931) és a keresztény szakszervezetek. In: A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv Bp p. 17

16 között, hanem azonos érdekcsoportokba sorolja őket. A hivatásrendiség diktatúra helyett az osztálybéke megvalósulását hirdeti, mivel elvileg a hivatásrend az egyes társadalmi osztályok egyenrangúságán alapul. E felfogás ahogy a keresztény tanítás egésze a magántulajdon alapján áll, mert véleménye szerint csak ez felel meg a személyi méltóságnak, az emberi szabadságnak és a természetnek. (Elfogadja, hogy az állam bizonyos termelési eszközöket amelyek magántulajdona túl nagy és túl veszélyes hatalmat jelent birtokoljon, de az államosítást nem tekinti a szociális kérdés megoldásának.) A korporativizm u s A hivatásrendi alapon szerveződő gazdasági és társadalmi egyesületek alapszabályaikban hasonlóan a keresztény szakszervezetekhez rögzítették politikamentességüket. Ez az általánosságban megfogalmazott kitétel azonban csak a pártpolitikától való tartózkodást fedte, az új társadalmi rend építői a politika egésze alól nem vonhatták ki magukat. Ha azoknak az országoknak a társadalmi szerkezetét vizsgáljuk, ahol a korporatív eszme jelentős tényezővé vált, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a korporációk a kiélezettebbé vált munkáltató-munkavállaló viszony osztályharcos jellegét osztály-együttműködéssé akarták szelídíteni. A fasizálódó Európa számos országa köztük a vichyi Franciaország, Spanyolország, Szlovákia, Horvátország és részben Németország megkísérelte kisebb vagy nagyobb mértékben hivatásrendi alapon átszervezni gazdasági és politikai életét. Az említetteknél határozottabban próbálkozott másik három állam: Olaszországban az április 21-én kelt Carta dél Lavoro, Portugáliában az március 19-én népszavazással elfogadott új alkotmány, az ún. Acte Coloniál, továbbá Ausztriában a szövetségi kormány március 2-i és a Bundesgesetzblattban 132. sz. alatt közzétett rendelete szabályozta az új érdekképviseleti rendszert. E változás mindhárom országban a parlamentarizmus korlátozásával, illetve felszámolásával járt együtt. Egyben jelezte az etatizmusra való törekvést, ami azután a fasizmusban, vagy a fasizmushoz közel álló rendszer kiépítésében tetőzött. A korporatív eszme sehol sem bizonyult a társadalmi megújhodás eszközének. Az állam érdeklődése a hivatásrendi átalakulás iránt kimerült a puszta politikai hasznosságban, amit a munka- és bérviszonyok mesterséges és rendészeti szabályozásával, továbbá a parlament és a pártok kikapcsolásával érvényesített, utóbbiak helyébe a felülről irányított hivatásrendek látszatépületét helyezve. A Quadragesimo anno körültekintésre intett és figyelmeztetett arra, hogy csak lassan és fokozatosan lehet hivatásrendi keretekkel felváltani az osztálytagozódást. A korporatív eszméket érvényesítő kormányok ezt az intelmet úgy hagyták figyelmen kívül, hogy közben az új társadalmi erkölcs és a kereszténység jelszavával diktatórikus eszközökkel létrehozták a munkavállalói kamarákat, és lépéseket tettek a szakszervezetek felszámolására. Magyarországon az azonos foglalkozást űzők érdekképviselete először az évi felsőházi törvényben szerepel, mivel a tagok egy részét hivatásrendi 18

17 alapon küldték ki. A képviselőház összetételében viszont nem érvényesült az érdekképviseleti elv, mert a választójog kizárólag politikai elgondolásokon alapult ben olasz, portugál és osztrák minták után irányelveket adtak ki, sőt törvényjavaslat is készült a törvényes érdekképviselet országos megszervezésére, de a képviselőház hivatásrendűsítését csak a Teleki-féle alkotmánymódosítási tervezet vetette fel 1940-ben. A hivatásrendiség magyarországi képviselői kiváltképp Kovrig Béla, P. Varga László S. J. és Mihelics Vid Béla határozottan állították, hogy a rendiségnek a törvényhozásra való kiterjesztése a m agyar alkotmányossággal összeegyeztethető, sőt a magyar alkotmányosság egészséges és korszerű fejlődéséhez egyenesen indokolt. Ezt a véleményt a munkásmozgalom képviselői elutasították, de katolikus körökben sem osztották maradéktalanul. A korporatív eszm éket fenntartásokkal fogadók tábora a népképviselet felszámolásától, az államhatalom erősödésétől és ennek következtében a totális állameszme irányába történő elmozdulásától tartott joggal. Ezek a vélemények arra a pontra irányítják rá a figyelmet, ami miatt napjainkban is a legtöbb bírálat éri a katolikus hivatásrendi elképzeléseket: a pápai állásfoglalás szándékától függetlenül a fasiszta korporatív rendszereket látszott igazolni. Elfogadhatjuk, hogy a testvériség, az egymásrautaltság, a keresztény szeretet fontos és értékes szervező elvek, de ha ezek csak a legnyilvánvalóbb foglalkozási érdekazonosságra épülnek, akkor védtelenek minden pártelvű szervezkedéssel szemben. Gombár Csaba politológus megállapítása szerint az emberek ilyen jellegű vágyait nagyon könnyű kihasználni, és az autokratikus pártpolitikai törekvések példásan ki is használták ezeket".5 Mindezt a legsikeresebben a fasizmus vitte végbe, mintegy kisajátítva a korporatizmus fogalmát. Ez a tény a katolikus felfogást súlyosan kompromittálta. Ugyanakkor jeleznünk kell, hogy a fő európai eszmeáramlatok közül nem csupán a katolicizmus, hanem a liberális konzervativizm us, s bármily paradoxon is, később a szociáldemokrácia is erős affinitást mutatott a korporatív eszmék iránt. (Az 1970-es évek végétől kifejezetten reneszánszukat élik a korporatizmus-elméletek.) Mindent összevetve azt kell mondanunk, hogy a Quadragesimo annoban felvázolt hivatásrendi elképzelések az adott kor problémáira kerestek megoldást. Annyiban azonban téves irányban, hogy egy prekapitalista szervezeti formát próbáltak újrahonosítani a 20. századi társadalmakban, bár tagadhatatlanul egy új, etikai tartalommal megtöltve. Azt is látnunk kell, hogy a hivatásrendiség egyszersmind létező érdekek közösségteremtő szándékainak eredménye és megnyilvánulása a különböző politikai mozgalmakban, kifejeződése az objektivizálódó, nem osztályszempontok szerint elkülönülő ágazati érdekeknek. Időtállónak különösen az egyén-, illetve emberközpontúság, a szolidaritás és a szubszidiaritás gondolata bizonyult. Az emberközpontúság azt hangsúlyozza, hogy az egyedüli alapvető érték és kritérium az ember és az emberi méltóság. A szolidaritás olyan társadalomszervező követelmény, amely a legönállótlanabb és elesettebb rétegek felemelésére is kiterjed. A szubszidiaritás elvének az a lényege, hogy amit az egyes 5 Gombár Csaba: Politika címszavakban. Politikatudományi füzetek 1. ELTE ÁJTK Tudományos Szocializmus Tanszék, p. 19

18 egyének a maguk erejéből és képességeik révén meg tudnak valósítani, azt a hatáskörükből kivenni tilos, éppígy mindazt, amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes végrehajtani, azt nem szabad áthárítani a nagyobb és magasabb szinten szerveződött közösségre. (Ez köszönt vissza a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1996 augusztusában kiadott Igazságosabb és testvériesebb világot! című, a magyar társadalom helyzetéről szóló nyilatkozatában is.) Az egyesületi élet élénkülése A Quadragesimo anno programját nem az erőtlen hitbuzgalmi és karitatív társulások, hanem a keresztényszocializmus helyébe lépő, a hivatásrendiség alapján álló új típusú apolitikusnak nevezett és nem osztályok szerint tagozódó katolikus szociális mozgalmak életre hívásával kívánták megvalósítani. Meghaladni a karitatív munkát! A keresztény világban sorra éledező szociális mozgalmak tevékenységét az az Actio Catholica (AC) koordinálta, amelynek alapgondolatait XI. Pius pápa fogalmazta meg az december 23-án kelt Ubi arcano Dei körlevelében. A hivatalos vatikáni irányvonal ezzel módosult: a keresztényszocializm us tám ogatása helyett a laikus hívőknek a hierarchia tevékenységébe való bekapcsolását, a katolikus akciót szorgalmazta. A magyar AC központi szervezetének kiépítése sokáig elhúzódott, mert a püspökök közül többen autonómiájukat féltették egy új országos szerv létrehozásától. A végleges ügyrendet és szervezeti felépítést csak 1936-ban tárgyalta meg a tavaszi püspökkari konferencia. Öt szakosztályt állítottak fel, amelyek közül a szociálisnak jutott a társadalmi kérdések tanulmányozása, azokra katolikus szellemű válaszkeresés, az enciklikák útmutatásainak megfelelő tervezetek kidolgozása, a pauperizációból eredő szegénygondozás, az ellenséges koreszmék" figyelemmel kísérése. De a szociális szakosztály hatáskörébe utalták azokat a hivatásrendi tömegmozgalmakat is, amelyek közé a jelen kötetben tárgyalásra kerülő KALOT is tartozott. Mivel az AC szigorú egyházi felügyelet alatt állt, a szociális mozgalmak tevékenységét az egyház ezen az áttételen keresztül is ellenőrizhette. Az, hogy ezek a mozgalmak a társadalom hátrányos helyzetű rétegei felé fordultak, az egyház szempontjából is rendkívül aktuális volt. Azok a módszerek ugyanis, amelyekkel a katolikus értelmiséget meg lehetett nyerni, jórészt hatástalanok maradtak a munkásság és a parasztság óriási tömegeire. A feudális hagyományokkal terhelt, a kormányzathoz szorosan kötődő magyar katolikus egyház csak lassan mozdult a változások irányába. A Quadragesimo anno értelmezéseként októberben kiadott püspökkari körlevél is tompítani igyekezett a pápai gondolatok élét. N em mondhatók ritkának azok a vélemények sem, 20

19 amelyek a Q uadragesim o annot túl radikálisnak, sőt egyenesen kommunistagyanúsnak tartották és szétküldése helyett inkább hét lakat alá zárását kívánták. Nehezen legyőzhető akadályt jelentett az a mentalitás, amely a szociális kérdéseket csak karitatív alapon akarta kezelni, és amelynek akciói kimerültek a nyomorenyhítés tüneti kezelésében. Ezeket a felfogásokat táplálta a Tanácsköztársaság okozta sokk", és a félelem, hogy minden társadalomátalakító szándék 1919-hez vezethet. Ezért tartott az egyház a politikai vezetéshez hasonlóan mindenféle reformmozgalomtól. A világgazdasági válság éveiben azonban felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a rendszert szétfeszíthetik a halmozódó és gyökerükben megoldatlan szociális problémák. A különböző egyházi fórumok mind sűrűbben foglalkoztak azzal a nyilvánvaló ténnyel, hogy a társadalom dolgozó rétegei egyre közönyösebbek az egyház törekvései iránt. Az egyház, ha vesztett sokat a lelkekre való befolyásából, az nagyrészt azért történhetett meg, mert szinte kizárólag a lélek üdvét hirdette és nem vette észre elég korán, hogy az emberek anyagi gondok csömörje miatt már felfigyelni sem tudnak szavára, nemhogy követésükre kedvük volna."6 vonja le a következtetést egy korabeli jelentés. A néppel közvetlenebb kapcsolatban álló alsópapságból a fiatalabbak és a felvilágosultabb gondolkodású főpapok mint például Glattfelder Gyula Csanádi püspök > valamint a világi katolikusok szorgalmazni kezdték: a tények tudomásulvételén túl az egyháznak hacsak nem akarja elveszíteni a még megmaradt híveket állást kell foglalnia a fokozottan jelentkező társadalmi, gazdasági és ideológiai változások által felvetett kérdésekben. A tömegigényekhez igazodó áramlat hívei úgy vélték, olyan programot kell kidolgozni, amely egyrészt eloszlatja a proletárdiktatúrától való félelmet, másrészt egy harmadik utat" jelentő társadalmi rendnek az elképzeléseit tartalmazza. Orvosolni kell a dolgozó osztályok legnyomasztóbb bajait, de mindezt úgy, hogy ne sértse az uralkodó osztályok érdekeit. Tehát az antiliberális újkonzervativizmusnak egy olyan irányzata kezdett kibontakozni, amely a meglévő hatalmi rendszer adta lehetőségeket akarta ötvözni a szociális igazságossággal. Az 1930-as évek közepén induló vagy újjászerveződő felnőtt és ifjúsági hivatásrendi mozgalmakra várt az a feladat, hogy egy ilyen program szellemében megtartsák és visszahódítsák az egyház hatósugarából kiszorult keresztlevél-katolikusokat". Ennek megfelelően a valláserkölcsi tevékenységre helyezték munkájuk súlypontját, ami esetenként szociális demagógiával párosult, de sokszor tényleges gazdasági érdekvédelem is kísérte. Mindvégig hangoztatott céljuk a hivatásrendi társadalom megteremtése és az erre való felkészülés volt. E mozgalmak közül a munkásság megnyerésére és megszervezésére jöttek létre az Egyházközségi M unkásszakosztályok (EMSZO), a M agyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete (Hivatásszervezet), a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Szövetsége (DLN). A Katolikus Leánykörök Országos Szövetsége (KALÁSZ) és a Katolikus Legényegyletek 6 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban: OSZK Kt.): 216. fond 46. ő. e. 1. f. P. Nagy Töhötöm beszéde az AC kerületi gyűlései számára. Dátum nélkül. 21

20 Országos Titkársága későbbi elnevezéssel: Testületé vagyis a KALOT viszont a falvak fiatalságának kínált cselekvési keretet. Az említett mozgalmak közül mind tömegbefolyását, mind szervezeti erejét tekintve messze kiemelkedett a KALOT. JOC, JAC, SZK1E és a többiek Az új típusú mozgalmak szervezésére vállalkozók előtt több külföldi példa is igazolta, hogy a bátrabb hangvételű, offenzív stratégiájú alakulatok eredményesen hódíthatják meg a vallástalan tömegeket. Már a 19. század második felétől számtalan vallási, karitatív, kulturális és társadalmi jellegű egyesület jött létre, kiváltképp az iparban foglalkoztatottak számára. Azért nekik, mert ez a társadalmi réteg távolodott el legkorábban az egyháztól. E kísérletekből hármat emelünk ki. Az egyik Albert de Mun gróf és társa, La Tour du Pin márki kezdeményezése, akik paternalista attitűdű katolikus munkásköröket hoztak létre. A németországi Elberfeldből indult el, majd Európa-szerte gyökeret vert Adolf Kolping ( ), a pásztorcsaládból származó cipészmester, a késői hivatású katolikus lelkipásztor 1849-ben megkezdett katolikus legényegyleti munkája. Tevékenysége nyomán jött létre az iparosifjúság erkölcsi és szakmai nevelésére, vallásos és hazafias nevelésére irányuló Kolping-mozgalom. A Katolikus Legényegyletek rendkívül gyorsan honosodtak meg előbb Ném etországban, majd Ausztriában és Magyarországon, s napjainkban is élő nemzetközi hálózatuk van. A harmadik vállalkozás az olasz Giovanni dón Bosco nevéhez, a szaléziánusok rendjének megalapítójához fűződik. Olyan keresztény szellemű ifjúsági mozgalm at hozott létre, amelynek feladata a szegény és elhagyatott gyermekek mezőgazdasági és ipari munkássá nevelése volt. Pedagógiai alapozását adta Nyugat- Európa mindmáig népszerű munkásifjúsági szervezetének: a Jeunesse Ouvriére Chrétienne-nek (JOC Keresztény Munkásifjúság). A JOC belga földről indult 1925-ben a munkáscsaládból származó Cardijn malines-i kanonok, később bíboros kezdeményezésére. A kanonok jelszava Köztük, általuk, értük! tömören összefoglalta a célkitűzést: az egyháznak nem felülről létrehozott hitbuzgalmi szervezeteket, hanem a társadalom legelesettebb rétegeiből elinduló kezdeményezéseket kell ösztönöznie, s mintegy bennszülötté" válva felkarolni a problémákat. A JOC helyi alakulatai gomba módra szaporodtak. A brüsszeli világkiállításon tartott tízéves jubileumi ünnepségén már francia, holland, svájci, portugál, sőt kongói delegáció is részt vett, képviselve a mindenütt több tízezres, Franciaországban százezres tagságot.7 Sikere eredetiségében rejlett. Egyházi mozgalom volt, de a lelkészek nem annyira vezették, mint inkább kísérték a fiatalok önkormányzati terepéül szolgáló csoportokat. Ifjúsági mozgalom is volt, de tevékenysége nem merült ki a játékban és a pedagógiai célzatú kirándulásokban tagjait egyéniséggé, munkás és keresztény mivoltára büszke individuummá kívánta formálni. Viszont soha nem vált szak 7 P. Pierrard, M. Launay, R. Trempé: La J.O.C. Regards d'historiens. Ed. Ouvriéres, Paris és 80. p. 22

21 szervezetté, ennek ellenére vizsgálta a munka gazdasági és szociális vonatkozásait. A katolikus közvélemény elragadtatását jól érzékeltetik Francois Mauriac író, a Francia Akadémia Nobel-díjas tagjának szavai: A J.O.C. mondotta valóságos csodát művelt, amikor a vallás és a munkásosztály között lévő szakadékot, mondhatni válást megszüntette. Hatása valóságos feltámadást létesít. A J.O.C. eleven választ adott arra a szerencsétlen mondásra, hogy a vallás ópium. Bebizonyította, hogy van hívő munkásosztály, hívő proletariátus..."8 Franciaországban a JOC mellett a fiatal diplomások, a diákság, az agrárifjúság, sőt a m atrózok rétegszervezetei is megalakultak. Az 1929-ben indult Jeunesse Agricole Chrétienne (JAC Keresztény Agrárifjúság) a KALOT testvérmozgalmának tekinthető. Mégsem ez, hanem a földrajzilag közelebb eső Csehszlovákia ifjúsági mozgalmai hatottak inkább a magyar szervezkedésre. A háború utáni megváltozott helyzetben a csehszlovákiai m agyar fiatalság az ideológiai útkeresésben gyakran megelőzte a magyarországit: ő alakította m eg az A dy Endrét, Szabó Dezsőt, Móricz Zsigm ondot népszerűsítő Szent György Kört, a baloldali és kom m unista eszmékhez közeledő Csehszlovákiai M agyar Főiskolás Ifjúság Sarló M ozgalmát. A Sarló mellett a katolikus egyház befolyása alatt álló, középutas politikát követő Prohászka Körök voltak -a szlovákiai magyar fiatalok legjelentősebb csoportosulásai. A Prohászka Köröket Bubnics Mihály rozsnyói apostoli adminisztrátor 1932-ben a csehszlovákiai AC magyar része főiskolai tagozatának nyilvánította. Ezzel egyidejűleg Kovács Gyula fülekpüspöki káplán, később tomagörgői plébános személyében ún. moderátort, azaz felelős titkárt nevezett ki a katolikus magyar falusi ifjúság szervezésére. Első lépésként 1933 februárjában megalakult a csehszlovákiai magyar Katolikus Akció Országos Ifjúsági Tanácsa. A z eredményesebb munka csak 1934 őszén, a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SZKIE) életre hívásával indult meg. Az újdonsült mozgalmat a magyarság addigi legbefolyásosabb egyesülete, a Szlovenszkói M agyar Kulturális Egyesület (SZEMKE) fenntartásokkal fogadta, mert a szlovákiai magyarság egységét féltette a kimondottan katolikus szervezkedéstől. Ugyancsak tartózkodással fogadta a SZKIE-t a magyar papság egy része is, főleg Szlovákia nyugati részében. A csallóközi papság ugyanis aktívan támogatta a Nyitra székhellyel működő Egyesült Magyar Pártot. A SZKIE-nek viszont, mint katolikus szervezetnek, a pápai utasítások értelmében bizonyos távolságot kellett tartania a pártpolitikától, így a magyarságot tömörítő Esterházy János gróf ellenzéki pártjától is. Ilyen és hasonló nehézségek ellenére 1935-ben m ár 130 fiúegyesülete és a Slachta Margit alapította Szociális Testvérek Társaságának irányítása alatt 40 leányegyesülete volt a SZKIE-nek ban pedig a mozgalom hozzávetőlegesen 20 ezer tagot, köztük ötezer leányt számlált. A csehszlovák belügyminisztérium 1936-ban láttamozta az alapszabályokat. A SZKIE rozsnyói központja gondosan kidolgozott munkaprogramot és előadási vázlatokat tartalmazó folyóiratot jelentetett meg a helyi vezetők számára. Tagjai széles köréhez pedig az Ifjúságunk című folyóirat szólt. A szervezőmunka Meggyesi Sándor rozsnyói tanító, a SZKIE országos igazgatója kezében összpon 8 Szavait idézi Uhl Antal: A J.O.C. csodája. Korunk Szava, márc. 16. V in/6. sz. 23

22 tosult. Meggyesi ezt megelőzően a protestáns Young Men's Christian Association (YMCA Keresztyén Fiatalok Egyesülete) losonci székházában dolgozott. Ott olyan szervezési gyakorlatra tett szert, amit aztán a SZKIE-ben, majd a KALOTban kamatoztatott ben Kovács Gyula káplánnal együtt összeállította Az ifjúsági munka vezérfonala című könyvet, benne az egyesületek megalakításához szükséges alapvető tudnivalókkal. E vezérfonal" szerint a kiszemelt vezető kétféleképpen kezdheti el egy csoport munkájának szervezését. A legelterjedtebb módszer: tömeggyűlésen ismertetni az egyesület céljait. Ennél hatékonyabbnak tartja azonban a vezető csendes egyéni munkáját. Ennek lényege a következő: a vezető hívja össze barátait egy kötetlen beszélgetésre. Kezdetben még bármiről vitatkozhatnak, ami szóba kerül. A cél az, hogy a fiúk összebarátkozzanak. Az első ilyen összejövetelen a vezető még ne tegyen említést egyletalakítási terveiről. A távozás egy alkalmas pillanatában azonban hivatkozzék a kellemesen eltöltött együttlétre és hívja meg barátait más alkalommal is hasonló összejövetelre. Csak a harmadik vagy negyedik találkozáskor jelentse be az egyesület megalakításának szándékát, és ekkor ismertesse a programot is. A program kifejtésekor abból kell kiindulnia, hogy a falusi ifjúság élete mennyire sivár és színvonaltalan: szabad idejét kocsmákban kártya mellett, kávéházban, vagy másutt tölti el, ami nem válik sem testi, sem lelki üdvére. Ezután lehet rámutatni arra, hogy milyen munka áll az egyesület előtt: 1. A vallásos világnézet kiépítése. 2. Szociális világnézet kialakítása. 3. Az egyéni tudás elmélyítése. 4. Az egészséges testnevelés és szórakozás. A program tehát hasonlóan a JOC-hoz és társszervezeteihez felölelte a világnézet, az önművelés, a testnevelés, a hasznos szórakozás és a fiatalságot érintő társadalmi kérdések területét. Mindez később visszaköszön a KALOT programjában is. (A magyarországi ifjúsági mozgalom nemcsak az alapgondolatokkal mutat rokonságot, hanem mint látni fogjuk a szervezeti felépítéssel és a propaganda módszereivel is.) A kisebbségi létből adódóan a SZKIE speciális feladatra is vállalkozott: a magyar nemzeti öntudat ébrentartására és erősítésére. A magyar népdal, zene, tánc és más művelődési hagyományok ápolása ebből a szándékból is fakadt. A SZKIE tevékenységét természetesen nem fejthette volna ki a csehszlovák püspöki kar legalább hallgatólagos beleegyezése nélkül. A hierarchiára feltétlenül hatott Masaryk köztársasági elnök nemzeti kiengesztelést kereső, kisebbségi érdekeket is figyelembe vevő politikája. Ehhez járult a Vatikán nyomása, amelynek következtében az októberi csehszlovák püspökkari konferencia hivatalosan is leszögezte: katolikus akciót a köztársaság területén minden nyelvi és nemzeti csoport számára külön-külön és egymástól függetlenül kell szervezni. A katolikus m agyar falusi ifjúság munkája tehát teljesen elfogadottá vált. A szlovák és szepességi német fiatalságnak viszont nem volt katolikus alapon álló szervezete. Sem a Matica Slovenská (Szlovák Anyácska), sem más szlovák vagy német kulturális és önművelődési egyesület nem vállalkozott arra, hogy vallási ágazatot hozzon létre a katolikus ifjúság számára. Ezért a SZKIE keretén belül került sor szlovák és német tagozat kiépítésére. E három tagozat jogilag önálló volt, bár ezt az alapszabály nem mondta ki. Érdemi munkát a Felvidék visszacsatolásáig csak a magyarok végeztek. 24

23 A SZKIE működésében érvényesültek a JOC elvei, kiváltképp azután, hogy egyik vezetője, M agyar Ferenc hivatalosan mint a Prágai M agyar Hírlap tudósítója 1937 nyarán hosszabb tanulmányutat töltött a belga JOC-nál. Tapasztalatairól ősszel, a Várgedén (ma: Hodevoj) rendezett konferencián számolt be a SZKIE és a Prohászka Körök vezetői előtt. Itt döntöttek arról, hogy milyen konkrét módszereket tudnak átvenni a JOC gyakorlatából. Ilyennek minősült a munkáspihentető táborok szervezése nyarán a Garam mentén pl. Geletneken (ma: Hlinik nad Hronom) háromszor kéthetes kurzusokban üdültettek olyan fiatal munkásokat, akik faluról kerültek az iparba. A munkáspihentető táborok szervezésében a SZKIE együttműködött a Sarlóval és a Prohászka Körökkel. Együtt harcolták ki a gyárak vezetőségénél, hogy a falusi fiatalok pótszabadságot kapjanak, amelynek ideje alatt gondoskodtak művelődésükről és tényleges pihenésükről. (A hivatalosan járó 14 nap szabadságot ugyanis a fiatalok akkor vették ki, amikor besegíthettek otthon az aratásba vagy az őszi betakarítási munkákba. Gyakorlatilag tehát nem volt szabadságuk. Ezt igyekeztek pótolni a fenti táborok.) Az ígéretes kezdet az első bécsi döntés utáni új viszonyok között nem folytatódott. A JOC, a JAC, a SZKIE, majd a KALOT is hasonló alapelvekre épültek fel. Meggyőződésük volt, hogy csak úgy lehet hatékony tömegmozgalmat teremteni, ha az egyént veszik célba. Kétféle szintet, az elitképzést és a tömegszervezést fogták át társadalmi rétegek szerint. A Rerum novarum nak megfelelően, a tagság általában saját soraiból választotta meg ifjúsági vezetőit. Autonómiájuk korlátja az volt, hogy végeredményben egyházi irányítás alatt álltak, hiszen a világi vezetők mellett minden esetben ott találjuk az egyházi elnököt is. A hasonlóság mellett azonban több eltérés is megragadható, amelyek alapvetően két tényezőre vezethetők vissza: 1. A JOC és társai inkább a Rerum novarum, m íg a KALO T a Quadragesimo anno alapjáról hirdette a gazdasági és szociális reformok szükségességét. 2. A külföldi szervezetek m ögött minden esetben világi papokat találunk, a KALOT-ot azonban jezsuita szerzetesek hozták létre. A jézustársaságiakra jellemző vasfegyelem fáradhatatlansággal, rugalmassággal és alkalmazkodóképességgel társult úgy, hogy közben fanatikusan kitartóak m aradtak eredeti céljaik megvalósításában. Mindez természetesen rányomta bélyegét a KALOT-ra. Amíg a társmozgalmak inkább csak a hagyományos egyházi módszerekkel és eszközökkel dolgoztak, addig a KALOT harsány hangvételének megfelelően sodró erejű, lendületes, apró részletekre is kiterjedő szervezési stílust ültetett át a gyakorlatba. A társmozgalmak politikai fejlődése eltérő irányt vett. A francia JOC-ot és a többi rétegszervezetet feloszlatták a német megszállás éveiben. A mozgalom egyik alapítója, Femand Tonnet koncentrációs táborban pusztult el. A mozgalom egyes helyi csoportjai az ellenálláshoz csatlakoztak, s ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 1945 után népszerűségük töretlen maradt. A SZKIE a Felvidék visszacsatolását követően részben a KALOT-ba és az EMSZO-ba, részben a KALÁSZ-ba olvadt be. Az önálló" Szlovákiában maradt SZKIE-egyesületek egy ideig tovább működhettek mint a magyar ifjúság egyetlen mozgalma. Tevékeny 25

24 ségük a politikai erőviszonyokkal összhangban változott. Legkiegyensúlyozottabban 1941-ben dolgoztak, amikor a magyar miniszterelnökség a KALOT-on keresztül pénzzel, sajtóval, könyvekkel és előadási anyagokkal támogatta.9 Tiso Szlovákiájának nacionalizmusa azonban fokozatosan megfojtotta ezeket az egyesületeket is. A KALOT megalakulása A KALOT létrehozására az első lépéseket 1935 őszén, Szegeden tette meg az akkor 31 éves P. Kerkai (Czinder) Jenő jezsuita szerzetes. Az indulásra serkentőleg hatottak a külföldi példák és a katolikus megújhodás érezhető jelei. Megválaszolásra vár azonban az a kérdés, hogy miért éppen Szegeden és miért éppen agrárjelleggel bontakozott ki a mozgalom? Közelebb hozhatja a választ a történelmi miliő és a személyes pályakép együttes vizsgálata. A K isa ty a " Szegeden 1909-től, tehát az önálló m agyar jezsuita rendtartomány megalakulásának évétől működött a Jézustársasági Bölcseleti és Hittudományi Főiskola. A ma már Csesztreg községhez (Zala megye) tartozó kerkaújfalui vízimolnár fia, Czinder Jenő 1925 és 1928 között itt, a rend főiskoláján tanult.10 Tanárai között találjuk P. Bíró Xavér Ferencet, a rend későbbi provinciálisát, aki 1915-ben megalapította A Szív című népies egyházi folyóiratot, amellyel a tömegekhez, és nem egy szűk réteghez kívánt szólni. Lapja ugyanis nemcsak a Jézus Szíve tiszteletet terjesztette, hanem igyekezett olvasói más irányú érdeklődését is kielégíteni. Egyik rendtársa visszaemlékezése szerint 1919-ben a proletárforradalom hatására Bíró páter olyan merész hangú szociológiai elemzést készített, hogy leghaladóbb tanácsadói sem javasolták, hogy azt a rendi cenzúra elé merje terjeszteni".11 A szociális kérdések a későbbiekben is foglalkoztatták. Gondolatait az 1936-ban megjelent A kommunizmus és Jézus Szíve című munkájában összegezte. Ebben kifejtette, hogy a katolikusok szociális mulasztásaik miatt csatát veszíthetnek a kommunizmussal szemben. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: A kommunizmus ellen való küzdelemben is minden külső anyagi érdeket szolgáló szociális reform előtt vagy legalábbis azzal egyidejűleg hangoztatni kell a belső, a lelki, a valláserkölcsi reformot úgy a gazdagoknál, mint a szegényeknél." Ez a rövidke idézet Bíró páter szemléletének két mozzanatára is utal. Egyrészt arra, hogy a szociális reformokat az egyháznak a kommunizmus elleni preventív intézkedésként is kell 9 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MÓL) Miniszterelnökség Nemzetiségi és Kisebbségi osztály K tétel 1941-P Meggyesi Sándor szept. 6-i levele a Miniszterelnökség II. osztályának. 10 P. Kerkai (Czinder) Jenő részletes életrajzát lásd Balogh Margit: A Kisatya". P. Kerkai Jenő S. J. (1904r-1970). In: Az idők élén jártak. Kereszténydemokrácia Magyarországon ( ). Bp p. Annak időpontja, hogy a Czinder nevet mikor magyarosította Kerkaira, nem ismert, de valószínűleg 1934-ben, felszentelésének évében került rá sor. 11 Idézi: Rácz Zoltán: Jezsuiták tegnap és ma... Bp p. 26

25 értelmeznie. Másrészt arra, hogy a szociális, materiális természetű bajokat csak a valláserkölcsi neveléssel együttesen lehet hathatósan orvosolni. P. Kerkai azonosította magát a felfogás lényegével. Eltérés csak annyiban mutatkozik, hogy a KALOT gyakorlata egyértelműbben mutatott rá a szociális haladás és a hitterjesztés összefonásának szándékára. A megvalósított szociális reformok lesznek a lelki hódításaink legerősebb fegyverei és nem a prédikáció"12 írja visszaemlékezéseiben a mozgalom másik jezsuita vezetője, P. Nagy Töhötöm. A Jézustársaságba belépő tag előtt nagyjából a következő előkészületi idő áll: 2 év noviciátus (ez az ún. első és második próbaidő), majd 1-2 év nevelősködés valamelyik kollégiumban. Ezután 4 év hittudományi tanfolyam, végül az ún. harmadik próbaév következik. P. Kerkai bölcseleti tanulmányainak befejezése után 1928 és 1931 között a jézustársaságiak vezetése alatt álló Kalocsai Érseki Főgimnáziumban, illetve annak Szent István Kollégiumában volt nevelő. Itt P. Csávossy Elemér, a rend provinciálisa személyében P. Bíróhoz hasonló gondolkodású, jezsuita szociálpolitikussal ismerkedhetett meg. A matematikafizika szakos tanári képesítésű Csávossy páter társadalmi reformot sürgető cikkei m iatt többször került szembe az egyházi hierarchiával. Előfordult, hogy cikkeit letiltották, vagy eleve nem kapott publikálási engedélyt. Egy felelős egyházi személy tollából valóban szokatlanul és meghökkentően hatottak olyan kijelentések, mint például szemérmetlen, égbekiáltó visszaélés a kereszténységgel, a krisztusi jelszóval, amikor másokat béketűrésre intenek azért, hogy azalatt áldozatukat kizsákmányolják". Legendaként terjedt róla a csak spanyolfalként" emlegetett megtörtént eset. Az Osservatore Romano című félhivatalos vatikáni lapban 1930 körül P. aláírással megjelent egy cikk Spanyolfal címmel. A szerző egy szovjet festmény ismertetése kapcsán azon véleményének adott hangot, hogy a nagytőke sokszor az egyház spanyolfala" mögé bújik. Ezt a cikket Csávossyék röpirattá alakították át. Az egyházi hatóság azonban nem adta meg a terjesztésre az engedélyt azzal az indoklással, hogy ami a forrófejű olaszoknak megfelelt, az a m agyar proletárokat biztosan felizgatja". Később kiderült, hogy a P. szignó Pacelli bíboros államtitkárt, a későbbi XII. Pius pápát rejtette... A gimnázium tanulói februártól Regnum címmel folyóiratot adtak ki. A lapot maguk a diákok írták, szerkesztették, és végezték a kiadással járó munkákat. A cikkek zöme semmiben nem különbözött más középiskolai lap színvonalától és tartalmától. Amiben a Regnum mégis más volt, mint a hasonló diáklapok, az azoknak az írásoknak köszönhető, amelyek az indító vezércikk szellemében röviden és tömören be akarták mutatni a társadalom fontos kérdéseit és problémáit. A lap ilyen jellegű publikálásai mögött minden bizonnyal a felelős szerkesztő személye, magiszter Czinder Jenő állt. Az újszerűség a téma felvetésében rejlett. A végkövetkeztetések viszont nem különböztek P. Kerkai mentorainak nézeteitől. A szociális kérdésekkel foglalkozó cikkek megegyeztek abban, hogy a problémák megoldásához három tényező szükséges, mégpedig az egyház, az állam és a társadalom. Részletesen elemezték a Rerum novarum 12 Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek. Buenos Aires, p. 27

26 tanításait, és ennek jegyében olyan keresztény szolidarizmus mellett tettek hitet, amely az együttérzésen túl a szociális küzdelmet is vállalja. Követendő példaként számoltak be a felvidéki magyar ifjúsági mozgalmak tevékenységéről, a Szent György Kör, a baloldalisága miatt egyébként bírált Sarló és a Prohászka Körök falujárásairól és népművelési munkájáról. A Regnum szerzői közül két személy a katolikus szociális mozgalmak történetében később is szerepel: Vida István az EMSZO országos hatáskörű vezetője és szervezője, Kákonyi István pedig a KALOT Műsorközpontjának aktív tagja, több műkedvelő előadás, vers, novella szerzője lett. Ugyancsak a kalocsai évekre esnek P. Kerkai még mindig Czinder név alatt megjelent első publikációi. Szociális apostolok címmel hatrészes röpiratsorozatot állított össze, amelyet a Regnum Kiadóhivatal sokszorosított. A brosúrák propagandisztikus célt szolgáltak, ezért meglehetősen leegyszerűsítve foglalkoztak a bennük felvetett problémákkal. Az első szám Kiben bíztok? alcímmel jelent meg. A kérdés XIII. Leó pápára és Kari Marxra vonatkozott, mint két egymást kizáró alternatívára. A válasz természetesen az előbbi javára billentette a mérleg nyelvét. Feltételezhető, hogy a röpiratok egy távolabbi törekvés próbáját is képezték, egy tömegekre ható populáris mozgalom életre hívását. A röpiratok közül egy-egy szám foglalkozott a konzervatív Katolikus Néppárt megalapítójával, Zichy Nándor gróffal és a svájci keresztényszocializmus sikereivel. Két írást is szentelt Kerkai páter Prohászka Ottokár munkásságának. A keresztény-nemzeti ébredést" megfogalmazó székesfehérvári püspökhöz a legkülönbözőbb irányzatok nyúltak vissza ideológiai igazolásért. A kibontakozó katolikus megújulási törekvések metszéspontjában is az ő alakja állt. Az utókor szemében szinte osztatlanul reprezentálta a katolikus reformtörekvéseket. Megújulást kereső tevékenysége egyszerre fogta át a teológia, a pasztoráció és a katolikus politika, benne a szociálpolitika területét. Elm életi m unkásságának mozgatórugója abban a szándékban lelhető fel, hogy megkeresse az alkalmazkodás lehetséges pontjait az egyház és a modem kor szelleme között. Elítélte a liberalizmus haszonelvi szemléletét, individualizmusát és antiszociális gyakorlatát ben bekövetkezett haláláig vezéralakja volt a polgári radikalizmus és a szocializmus elleni harcnak. Kerkaira leginkább szociális érzékenysége, 1916-os földreformtervezete és azok a következtetései hathattak, amelyek szerint a keresztény-nemzeti" reakció csak akkor lesz eredményes, ha a szociális kérdések iránt is fogékony igazi keresztények döntő szerephez jutnak. A szociális kérdés gyúanyagát a paraszt-osztály is szolgáltatja. A falu népét is fel kell támasztanunk!" idézi Prohászkát Kerkai. Szembetűnő, hogy az Irányelvek című ötödik röpiratba kiváltképp azok a prohászkai gondolatok kerültek, amelyek a parasztság megnyerését célzó szociális reformokat szorgalmazták. A célzatos válogatás sejteti: Kerkai nem egyszerre, hanem fokozatosan, a parasztságon kezdve akarta visszahódítani az egyháznak a tőle eltávolodott rétegeket. Felismerte, hogy a tradicionális ipari munkásság döntő mértékben a szocialista eszmék hatása alatt állt, s szervezetileg a Szociáldemokrata Pártba, illetve a szakszervezetekbe tömörült. A városi munkásság m ár kicsúszott a 28

27 kezünkből. Mi nem tudunk versenyt ígérni és versenyt harcolni azokkal, akik a városi munkásságot nagyrészt már kézbentartják" fejtegette Kerkai Jenő. Ez beismerése is volt annak, hogy a vallástól eltávolodott munkástömegek viszszahódítására nem elégségesek a szociális reformok és a katolikus hitélet elmélyítése, ezen túl viszont katolikus jellegű mozgalom nem léphetett. A parasztság nagy tömege azonban szervezetlen, a bennük rejlő erő kihasználatlan maradt. Ez új terület! Sikert ígér, jövő jelentősége óriássá fog nőni..."13 ismerte fel, mint a korban sokan mások, a jezsuita elme. P. Kerkai 1931-ben Innsbruckba ment, ahol 1935-ig teológiát tanult a rend egyetemén. Helyét Kalocsán a Regnum felelős szerkesztői posztján az a P. Nagy Töhötöm foglalta el, akivel később együtt dolgozott a KALOT szervezésén. Innsbruckban alaposabban megismerhette kihasználva a teológia nemzetközi jellegét a külföldi ifjúsági mozgalmak tevékenységét. P. Kerkai személyesen is találkozott Cardijn abbéval, a JOC alapítójával. S mert az abbé programját szűkebbnek ítélte, mint a saját vágyaiban élő mozgalmat, úgy vélte, önállóan és nem a JOC magyarországi leányvállalataként" indul el. Innsbruckban kapta kézhez P. Kerkai a SZKIE egyik vezetőjének, Kovács Gyula káplánnak fényképekkel illusztrált tájékoztatóját a felvidéki ifjúsági egyesületek nagygyűléseiről.14 Az egykori tanúk szerint ez adta az utolsó lökést Kerkai p áternek ahhoz, hogy a teológiai tanulm ányok befejezése után ő is hozzáfogjon egy katolikus ifjúsági mozgalom szervezéséhez. A reformklubok P. Kerkai szerzetesi pályán való elindulásával egy időben, az 1920-as évek második felében alakultak meg hazánkban az első ún. reformklubok. Ezek elsősorban a főiskolai és egyetemi diákság vitafórumai voltak. Legjelentősebb közülük az április 2-án Budapesten életre hívott Bartha Miklós Társaság. Estéin komoly társadalmi problémákat vitattak meg, pl. a földkérdést, a középosztály helyzetét, a területi revíziót vagy a nemzetiségi politikát. A társaság Falubizottsága 1928 őszétől szemináriumi jellegű foglalkozások formájában akciót indított a magyar parasztság helyzetének felmérésére. Az indító előadást Szabó Bertalan tartotta A kisbirtok szociális helyzete és jelentősége című témáról. Szabó a kisbirtok elsődlegességét hangsúlyozta, fejlődését csak földreformmal vélte biztosíthatónak. Földreformot viszont csak igazi demokrácia" eredményezhet, amely a nagybirtokot megfosztja politikai hatalmától. Az indító előadás megadta az alaphangot: a gazdasági és politikai helyzet visszásságait, a mezőgazdaság elmaradottságát és ellentmondásait tárták fel, miközben kiformálódott egy parasztorientációjú harmadik utas koncepció. 13 Nagy Töhötöm: Jezsuiták p. 14 Magyar Ferenc, az Új Ember ny. főszerkesztőjének márc. 9-i adatközlése. Kovács Gyula haláláig nagy tiszteletben tartotta azt a levelezőlapot, amelyen P. Kerkai gratulált a szervezéshez. 29

28 Részben a Bartha Miklós Társaság tagjaiból alakult november 7-én a Wesselényi Reform Klub. Első megnyilatkozása meglehetősen nagy visszhangot keltett: harminc katolikus tagja feliratot intézett Serédi Jusztinián hercegprímáshoz az egyházi birtokokról. Fiúi hódolattal" kérték az egyházfőt, hasson oda, hogy a magyar klérus ne feledkezzék meg az egyházi nagybirtok bérbeadásánál a kisbirtokosságról és agrárproletárok elkeseredett tömegéről, hanem lehetőség szerint vegye ki földjeit a nagybérlők kezéből és adja azt kisbériéibe".15 S bár az akció eredménytelen maradt, annyiban azonban jelentőséggel bír, hogy katolikus oldalról kérdőjelezte meg az egyház birtokpolitikájának helyességét. A klub egy másik kezdeményezését a világi birtokon szervezett kisbérietek védelmében indította. Az első memorandumot Szeged város tanácsához juttatta el. Szegeden ekkor m ár az új irányba tájékozódó ifjúság jelentős csoportja működött. Az első szervezeti mag amely magát Bethlen Gábor K örn ek nevezte Kolozsvárott jött létre 1902-ben. A trianoni békeszerződés után az egyetemmel együtt Szegedre költözött a kör is. A budapesti reformklubok kapcsolatban álltak a szegedi szervezettel, amely azokat a diákokat tömörítette, akik reformer szellemben érdeklődtek a társadalmi problémák iránt. Az előadások és az azokat követő viták a tanyakérdés felé terelték a fiatalok figyelmét ban Gesztelyi Nagy László agrárszakértő A jövendő magyar intelligencia és a tanyakérdés című előadása a kör programtervezetévé vált. Az egyetemisták módszeresen tanulmányozni kezdték a Szeged környéki települések életét és 1931 folyamán 400 helyszíni kiszállást szerveztek azzal a céllal, hogy az alföldi városok, falvak és tanyák viszonyait tudományos alapon megismerjék és elemezzék. Távolabbi célként fogalmazták meg a megfelelő terápia kidolgozását arra, hogy hogyan lehet megszüntetni a város és vidék közötti szellemi és anyagi különbségeket, és kiküszöbölni a haladás útjában álló akadályokat. Az agrársettlement mozgalomként is emlegetett értelmiségi kezdeményezés tagjai között találjuk a későbbi neves grafikusművészt, Buday Györgyöt, továbbá Balla Sándort, Erdei Ferencet, Ortutay Gyulát, Tolnai Gábort és Radnóti Miklóst őszén a Bethlen Gábor Kör tagjaiból megalakult a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. A Művészeti Kollégium és a Bethlen Gábor Kör a m agyar fiatalság legjelentősebb mozgalmainak egyike, tagjait ugyanaz a reformszellem, a társadalmi viszonyokkal való elégedetlenség, a nép, elsősorban a parasztság anyagi és szellemi megsegítésének szándéka töltötte el, mint a Sarló, az Erdélyi Fiatalok, a Bartha Miklós Társaság és az éledő népi mozgalom tagjait" állapítja meg róla Borbándi Gyula Mit akar a Wesselényi Reform Klub? Bp p. 16 Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. New York, p. 30

29 Szociográfia, pasztoráció és falu A szegedi papi szeminárium tőszomszédságában volt a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Szent Imre Kollégiuma, ahol Ortutay Gyuláék folytatták folklór- és falukutató munkájukat. A teológusok közül is bekapcsolódtak néhányan egy-egy tanyakiszállásba, de ismereteiket inkább olvasmányélményekből merítették.17 A személyes tapasztalatok, a néprajzkutatás, a szociográfia és az ekkor mind erőteljesebben jelentkező népi irodalom által felszínre hozott falusi problémák egyszerre hatottak nyomasztóan és ösztönzően a falvak jövendő lelkipásztoraira ben többen is tanulmányt adtak be a jézustársaságiak vezetése alatt álló Szegedi Római Katolikus Püspöki Hittudományi Főiskola tanári kara P. Borbély István, P. Lányi Ede, P. Hunya Dániel, P. Varga László és mások által kiírt A magyar katolikus falu si ifjúság korszerű pasztorációja című pályázatra. A későbbi tokaji plébános, az akkor IV. éves teológus Béres Béla első díjat nyert műve a tanári kar ítélete szerint tükrözte azokat a gondolatokat, amelyeket a falu felé forduló egyház az új időkre adott válaszként kezdett kiformálni. Az első két fejezet: A falusi legény és A mai magyar falu a néprajzkutatás eredményei és Szekfű Gyula Széchenyijének eszmeisége alapján borús képet rajzolt a helyzetről. A falusi lelkipásztor egyéniségéről szóló harmadik fejezet a népmentő" küldetés célját a fajtaszeretetben, a kereszténység és az ezeréves m agyarság megtartásában jelöli meg. A konkrét gyakorlati tennivalókat a negyedik fejezetben veszi sorra: terepszemle, családlátogatás, a meglévő szervezetek, pl. a Levente felhasználása, alkalmazkodás a paraszti élet évszakok szerinti időbeosztásához. Az elit és a tömegnevelés kérdésében az utóbbi mellett voksol. A fiatal teológus válasza a pályázatban feltett kérdésre: reformválasz. Megtartani az ifjúság által a falut, amely már-már kicsúszik az egyház hatósugarából. Szükség szerint konzerválni a dekadens városi" és kétes hazafiságú irányzatokkal szemben. A gyakorlatiasság, a világi apostolkodás az első lépés a tömegek megnyerésére. Ezek a gondolatok már körvonalazódhattak a szeminárium növendékei előtt tanáraik révén is. Elsősorban P. Varga László és P. Hunya Dániel neve emelhető ki, akik kezdeményező szerepet vállaltak a hivatásrendi mozgalmak m agyarországi szervezésében és az új típusú papi magatartás kiformálásában. A szeminárium hallgatói és tanárai széles körű képzést kaptak és adtak. A szociológia keretén belül még a tudományos szocializmus tanaival is megismerkedtek. (A P. Varga László által tartott húsz szociológiai órából tizenegy foglalkozott Marx, sőt Lenin tanításaival. P. Nagy Töhötöm feljegyzései szerint az es tanév első szemeszterének hat szociológiai vizsgakérdéséből kettő vonatkozott Marxra és a tudományos szocializmusra.) Az alapműveltséget természetesen nagy tekintélyű katolikus szerzők és műveik adták, mint pl. Szekfű Gyula Három nemzedéke, a reformer Széchenyi István munkái, a német társadalomtudomány úttörőinek Ketteler és Sonnenschein írásai, és természetesen a pápai politikai és szociális enciklikák. 17 Béres Béla ( ) tokaji plébános, a Szegedi Római Katolikus Hittudományi Főiskola egykori hallgatójának adatközlése. Tokaj, febr

30 Szociográfia, pasztoráció és falu A szegedi papi szeminárium tőszomszédságában volt a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Szent Imre Kollégiuma, ahol Ortutay Gyuláék folytatták folklór- és falukutató munkájukat. A teológusok közül is bekapcsolódtak néhányan egy-egy tanyakiszállásba, de ismereteiket inkább olvasmányélményekből merítették.17 A személyes tapasztalatok, a néprajzkutatás, a szociográfia és az ekkor mind erőteljesebben jelentkező népi irodalom által felszínre hozott falusi problémák egyszerre hatottak nyomasztóan és ösztönzően a falvak jövendő lelkipásztoraira ben többen is tanulmányt adtak be a jézustársaságiak vezetése alatt álló Szegedi Római Katolikus Püspöki Hittudományi Főiskola tanári kara P. Borbély István, P. Lányi Ede, P. Hunya Dániel, P. Varga László és mások által kiírt A magyar katolikus falu si ifjúság korszerű pasztorációja című pályázatra. A későbbi tokaji plébános, az akkor IV. éves teológus Béres Béla első díjat nyert műve a tanári kar ítélete szerint tükrözte azokat a gondolatokat, amelyeket a falu felé forduló egyház az új időkre adott válaszként kezdett kiformálni. Az első két fejezet: A falusi legény és A mai magyar falu a néprajzkutatás eredményei és Szekfű Gyula Széchenyijének eszmeisége alapján borús képet rajzolt a helyzetről. A falusi lelkipásztor egyéniségéről szóló harmadik fejezet a népmentő" küldetés célját a fajtaszeretetben, a kereszténység és az ezeréves magyarság megtartásában jelöli meg. A konkrét gyakorlati tennivalókat a negyedik fejezetben veszi sorra: terepszemle, családlátogatás, a meglévő szervezetek, pl. a Levente felhasználása, alkalmazkodás a paraszti élet évszakok szerinti időbeosztásához. Az elit és a tömegnevelés kérdésében az utóbbi mellett voksol. A fiatal teológus válasza a pályázatban feltett kérdésre: reformválasz. Megtartani az ifjúság által a falut, amely már-már kicsúszik az egyház hatósugarából. Szükség szerint konzerválni a dekadens városi" és kétes hazafiságú irányzatokkal szemben. A gyakorlatiasság, a világi apostolkodás az első lépés a tömegek megnyerésére. Ezek a gondolatok már körvonalazódhattak a szeminárium növendékei előtt tanáraik révén is. Elsősorban P. Varga László és P. Hunya Dániel neve emelhető ki, akik kezdeményező szerepet vállaltak a hivatásrendi mozgalmak m agyarországi szervezésében és az új típusú papi magatartás kiformálásában. A szeminárium hallgatói és tanárai széles körű képzést kaptak és adtak. A szociológia keretén belül még a tudományos szocializmus tanaival is megismerkedtek. (A P. Varga László által tartott húsz szociológiai órából tizenegy foglalkozott Marx, sőt Lenin tanításaival. P. Nagy Töhötöm feljegyzései szerint az es tanév első szemeszterének hat szociológiai vizsgakérdéséből kettő vonatkozott Marxra és a tudományos szocializmusra.) Az alapműveltséget természetesen nagy tekintélyű katolikus szerzők és műveik adták, mint pl. Szekfű Gyula Három nemzedéke, a reformer Széchenyi István munkái, a német társadalomtudomány úttörőinek Ketteler és Sonnenschein írásai, és természetesen a pápai politikai és szociális enciklikák. 17 Béres Béla ( ) tokaji plébános, a Szegedi Római Katolikus Hittudományi Főiskola egykori hallgatójának adatközlése. Tokaj, febr

31 Szegeden, a püspöki és egyetemi várossá emelkedő korábbi parasztvárosban sugárzó szellemi élet bontakozott ki. A népi íróktól kezdve Sík Sándorig és Bálint Sándorig Szeged adott otthont a néppel azonosulni tudó m agyar értelmiségnek. Ez a szellemi gyújtópont kellő táptalajt nyújthatott egy katolikus szociális mozgalom elindításához. A korszellem telítve volt a társadalmi viszonyokkal való elégedetlenséggel és az ebből fakadó, a Gömbös-kormány által egyébként bátorított reformgondolatokkal. A parasztkérdés mondhatni az ország és a társadalom központi problémájává vált. Hozzájárult ehhez, hogy maga a parasztság is életjelt adott magáról. Politikai síkon az es földmunkásmozgalmak, szellemi síkon a paraszti származású népi írók és őstehetségek jelentkezése hívta fel a figyelmet a parasztság ébredésére. A jezsuiták is felismerték, hogy a parasztság életében és életszemléletében a két világháború között szembetűnő változások mentek végbe. A néma forradalomként" emlegetett jelenségek elvándorlás, születésszabályozás, egykézés, szektamozgalmak felerősödtek a parasztság egyes rétegei körében. A megmerevedett viszonyokból eredően a parasztság a társadalmi lépcső legalsó fokán helyezkedett el, gazdasági fejlődése pedig megrekedt a külterjes, alacsony termelékenységű félfeudális szinten. A sajátos paraszti kultúra mind külső jegyeit, mind tartalmát tekintve bomlásnak indult. Mindez erjesztőleg hatott a parasztság világnézetére is. A jezsuiták az egyház számára akarták megnyerni a parasztságot, mégpedig az egyetlen járható úton: nagy horderejű szociális reformok gondolatával, amelynek gerincét a földreform alkotta. E gondolatok hordozójává vált a KALOT mozgalma. 32

32 A Katolikus Agrárifjúsági Mozgalom előtörténete Pápai enciklikák és hivatásrendi koncepció Hosszú időszakot, több mint egy évszázadot kell dióhéjban áttekintenünk ahhoz, hogy a KALOT szellemiségéhez és szociális-keresztény arculatához vezető, távolról sem zökkenőmentes út ideológiai építőköveit sorba rakjuk. A keresztényszocializmus gyökerei A katolikus egyház az evangéliumból eredezteti azt a tanítást, miszerint két alapelvnek, az igazságosságnak és a szeretetnek kell szabályoznia az emberek társadalmi és gazdasági viszonyait. Ez a tanítás hatotta át a középkor gondolkodását, beépült a felvilágosodás, a francia forradalom és az általuk kiérlelt polgári demokrácia eszméibe, s erre építkezett a 19. század derekán kibontakozó keresztényszocialista mozgalom is. Az ekkorra kialakuló m odem nagyüzemi gyáripar, a liberális tőkés gazdálkodás magával hozta az ipari proletariátus megszületését, amelynek számbeli növekedése nem tartott lépést anyagi és szellemi színvonalának emelkedésével, sőt egyre mélyebb szakadék tátongott a munkásság és a tőkések között. Egyes katolikus gondolkodók és egyházi kivált az alsópapsághoz tartozó személyek növekvő aggodalommal figyeltek a polgári fejlődésből kirekedtek kiszolgáltatottságára és tarthatatlan sorsára. Kezdetben francia írók és gondolkodók ébresztgették a szociális kérdést, majd hamarosan követőkre találtak a német nyelvterületen, végül egész Európa nyugati felében. írásaikban megfogalmazták a társadalom perifériájára szorult szegény rétegek sorsa iránti keresztény felelősséget, s megkísérelték kibékíteni az egyházat a polgári demokratikus fejlődés új követelményeivel. Az elsők között jelentkezett a breton származású, konzervatív talajról induló, majd az egyházból kiközösített Félicité de Lamennais ( ) abbé. Az 1830-ban publikált Isten és a szabadság című híres tanulmányában a katolicizmus és a demokrácia szövetsége mellett szállt síkra. Gondolatai azonban nem találtak kedvező fogadtatásra sem az egyházi tanítóhivatal, sem a társadalom demokratikus átalakítására törekvők körében. Az egyház hivatalos állásfoglalását az 1831-ben trónra lépett XVI. Gergely pápa képviselte: 1831-ben kiadta a Mirari vos, 1834-ben a Singula nos kezdetű körlevelét, amelyekben elutasította a polgári 13

33 demokrácia gondolatát és a demokratikus társadalmi törekvéseket. Az abbé szenvedélyes kiáltványban érvelt nézetei mellett (Párol d' un croyant Egy hívő szava), amelyben m ár túllépett a liberális katolicizmus eszmei határán. A német katolikus romantikus iskola vezető alakja, Adam Müller ( ) volt az, aki már a 19. század első évtizedében rámutatott arra, hogy a korlátlan gazdasági versennyel járó társadalm i helyzet embertelen és antiszociális. Utópista, romantikus módon olyan társadalmi rendet sürgetett, amelyben a munka és a tőke egyensúlyban van. Hatására alakult meg Ausztriában az Első Osztrák Takarékpénztár. A katolikus szociális tanítás egyik előfutára Franz von Bader ( ) orvos és bányaszakértő. A liberális kapitalizmust bíráló írásaiban a kapitalista szabad versenyt tette felelőssé a proletariátus nyomoráért. Helyzetük javítása érdekében hangsúlyozta a munkások önkéntes társulásának szükségességét. A keresztényszociális elmélet és gyakorlat kibontakozásában meghatározó szerep jutott a német Wilhelm Emmanuel von Ketteler ( ) mainzi püspöknek és pap politikusnak adventján a mainzi dómban tartotta híres prédikációit, s ekkor fejtette ki nézeteit a kor nagy szociális kérdéseiről. Aquinói Szent Tamás tanításaiból kiindulva megfogalmazta a természetjog alapelveit, új távlatokat nyitva a társadalmi viszonyok megítélésében az addigi romantikus társadalomszemlélethez képest. Kereste a munkásság hatékony érdekképviseletének útjait, az ő kezdeményezésére bontakoztak ki az ún. Népegyletek (Volksvereine), az első keresztény szociális egyesületek, valamint takarék- és hitelszövetkezetek ben a Nemzetközi Munkásszövetség, az I. Internacionálé alapítási évében jelent meg a Kereszténység és munkáskérdés című alapműve. Egyházának meghatározó szerepet szánt a munkásság gyakorlati megsegítésében: az egyház létesítsen szociális otthonokat a munkaképteleneknek; erősítse a keresztény családeszmét; iparos és ifjúsági egyesületeket kell alakítani; termelő közösségeket kell létesíteni. Az július 29-i híres offenbachi beszédében egyértelműen állást foglalt az állam beavatkozási és segélyezési kötelezettsége mellett a munkások nyomorának enyhítése érdekében. Már életében is, de halála után még inkább szociálpolitikusok és gondolkodók sora vallotta magát Ketteler követőjének. Többek között hatott azokra az európai katolikus arisztokratákra, akik ben megalakították a Freiburgi Uniót. Tagjai megkezdték az egyház társadalmi tanításának kidolgozását. Ennek a szervezkedésnek volt neves vezetője a svájci Gáspár Mermillod bíboros, aki főleg osztrák, német és francia arisztokraták köréből szervezte híveit, és a jezsuiták gondolataira támaszkodott. Az alapító Albert de Mun és La Tour de Pin márki katonatisztek mellett akik német hadifogságuk idején kapcsolatba kerültek Josef Görresszel ( ), a katolikus romantika Európa-szerte legjelentősebb alakjával ott találjuk a magyar Esterházy Miklós Móric grófot is. Ketteler hatott az olasz Gioacchino Pecci bíborosra is, a későbbi XIII. Leó pápára ( ), akivel levelek tucatjaiban cserélt eszmét a társadalmi reformokról és a szociális törekvésekről. 14

34 XIII. Leó 1810-ben grófi családban született, jezsuita neveltetésben és diplomataképzésben részesült. Még brüsszeli nunciusként megismerte azokat a francia és német katolikus reformtörekvéseket, amelyek később körleveleiben is megjelentek. Perugia püspöke volt évtizedekig. Püspöki, majd érseki udvarának szellemisége eltért a szokásostól. Utat nyitott a kor bontakozó szellemi áramlatainak. Az 1877-ben kiadott Kultúra és egyház című püspöki körlevelében már kifejtette, hogy a modern világot újból kereszténnyé, a keresztény életet pedig modernné kell formálni. XIII. Leó pápa politikai és szociális enciklikáiban az egyház és a polgári világ összekapcsolásának mikéntjére kereste a választ, és azt az ún. organikus államfelfogásban találta meg. A társadalmat olyan organizmusnak tekintette, amelyben mindennek megvan az Istentől eleve elrendelt funkciója. Egységét a közjó (bonum commune) elérése teremti meg, ami egyben feloldja a különböző társadalmi rétegek érdekeinek ellentétét is. E tételből már logikusan következett a pápa megállapítása: az államnak joga, sőt kötelessége, hogy a szociális kérdések megoldására intézkedéseket tegyen. Erre vonatkozó elképzeléseit XIII. Leó a Rerum novarum kezdetű encikliká- jában fogalmazta meg, melyet a hívek május 15-én ismerhettek meg, alig két évvel azután, hogy a II. Intemacionálé Párizsban megtartotta alakuló kongresszusát. Az enciklika részint doktrinális összefoglalása a marxista szocializmus és a liberális kapitalizmus elleni érveknek, részint megindítója a katolikus egyház megújulásának, ezen belül az egyházi szociálpolitika modernizálásának is. A pápa elismerte a munkásoknak azt a jogát, hogy érdekeik védelmére az államhatalomtól független, de osztályharcos eszméktől mentes egyesületeket alakítsanak. Az új koncepció jegyében lendületet kapott először Németországban, majd Belgiumban, Hollandiában, Ausztriában, Svájcban, Olaszországban, végül Franciaországban a keresztény szakszervezeti mozgalom. Megjelentek az első, a karitatív tevékenységen túlmutató katolikus szervezetek is. A keresztén yszocializm u s M agyarországon A századforduló m agyar katolicizmusának állapotát a legkonzervatívabb egyházi publicisták is a tespedés, az állóvizek" időszakaként értékelték. Az 1890-es évek egyházpolitikai küzdelmei és az ennek során elszenvedett kudarc ráébresztette a hívőket a keresztény társadalmi-politikai szervezkedés szükségességére. A politikai katolicizmuson belül a keresztényszocializmus Nyugat-Európához képest fáziskéséssel jelentkezett. A szellemi és társadalmi kérdések mélyreható elemzése Prohászka Ottokár, a későbbi székesfehérvári püspök és Giesswein Sándor prelátus nevéhez fűződik. Prohászka több évtizedes irodalmi és publicisztikai tevékenységében kimondott harcot folytatott az egyház belső megújulása és a szociális reformgondolat népszerűsítése érdekében. Hozzájárult a Katolikus Néppárt megalakításához (1895), amely aulikus és konzervatív politikát hirdetett. 15

35 Saját kora mostohán viszonyult a hazai keresztényszocialista mozgalom megteremtőjéhez, a tudós Giesswein Sándorhoz. Az ő szervezésében alakult m eg 1898-ban a Győr és Vidéke Keresztényszociális M unkásegyesület, az első keresztény elkötelezettségű hazai érdekvédelmi szervezet ban a Keresztény Szociális Egyesületek Országos Szövetségének elnökévé választották, és az is maradt 1919-ig, a szövetség feloszlásáig. A keresztényszocializmus fogalmát az 1907-ben megjelent Társadalmi problémák és keresztény világnézet című művében határozta meg: ama társadalompolitikai irányzat, mely a keresztény etika alapján akarja útját állni a társadalmi igazságtalanságoknak". Országgyűlési képviselőként, pártelnökként vagy közéleti szereplőként tartott beszédeiben a Rerum novarum szellemében és társadalomtudományi ismeretei alapján ostorozta a hazai társadalmi igazságtalanságokat, következetesen küzdött a munkásérdekek érvényesüléséért. A magyarországi keresztényszocializmus akár mint szakszervezet, akár mint érdekvédelmi képviselet csupán két évtizedig volt igazán hatékony. Az 1917 tavaszától tapasztalható élénkülés a Tanácsköztársaság bukása után offenzívába lendült át, de ahogy stabilizálódtak a viszonyok, úgy szorult ismét háttérbe a keresztényszocializmus.1 Az 1920-ban kimutatott 185 ezres taglétszám 1923-ra több mint 35%-kal csökkent főre.2 A tendencia hátterében a keresztény-nemzeti" egyházi és világi tényezők szociális közönye, a nemzetközi keresztényszociális mozgalom megingása és a szociáldemokrácia hatékonysága húzódott meg. Az objektív körülményeket még belső ellentétek is tetézték. Az as világgazdasági válság kiélezte az egyébként is meglévő szociális problémákat. A radikalizálódás defenzívába kényszerítette és megtépázta a keresztény szakszervezeteket. Azokban az országokban, ahol radikális tömegmozgalmak bontakoztak ki, ott a keresztény szakszervezetek válaszút elé kerültek. A fasiszta munkásszerveztek be akarták olvasztani magukba a keresztény szakszervezeteket. A baloldallal való együttműködés viszont a keresztény szakszervezeti mozgalom kommunista- és szocialistaellenességébe, antidemokratizmusába és antiliberalizmusába ütközött. A keresztényszocializmus csak ott és csak annyiban tudott tömegerőt felmutatni, ahol és amennyiben valódi munkásmozgalomként próbált létezni. 1 Ennek történeti feldolgozását elvégezte Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon Bp ; A politikai katolicizmus Magyarországon ( ). Bp és A keresztényszocializmus Magyarországon 1924r Bp., c. monográfiáiban; A keresztényszocializmus előtörténetéről lásd: Kovács K. Zoltán: A keresztényszociális eszmék és mozgalmak története Nyugat-Európában és Magyarországon. Kéziratos jegyzet. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Mihelics Vid: Keresztényszocializmus. Bp p. (Egy év múlva a kimutatás szerint 84 fővel gyarapodott a taglétszám, de ez nem változtathatott az alapvető tendencián. A kimutatás egyébként is torz, mert a taglétszámból nem törölték a kilépetteket és az elhalálozottakat. Egri Érseki Levéltár (a továbbiakban: EÉL) Sodalitates et uniones ": 1257/1925. Kimutatás a keresztényszocialista országos szakszervezetekről az évben.) 16

36 A Quadragesimo anno A halmozottan jelentkező problémák arra késztették az egyházat, hogy újra átgondolja szociális tanítását. A Rerum novarum még a klasszikus liberalizmus keretei között született, és annak fogyatékosságait szociális reformpolitikával kívánta megszüntetni. A monopolkapitalizmus térhódításával bekövetkezett társadalmi és gazdasági változásokhoz az egyetemes egyház XI. Pius pápa ( ) m ájus 15-én, a Rerum novarum 40. évfordulójára kibocsátott Quadragesimo anno kezdetű enciklikájával próbált alkalmazkodni. Az enciklika első része XIII. Leó úttörő munkáját méltatta, megismételte és megerősítette annak egyes alapgondolatait. A körlevél különösen korszerűnek minősítette a természetjogból levezetett egyesülési jogot, mert ennek köszönhetően az egyház számtalan munkást megőrzött a maga oldalán a szocialista szervezetek csábításaival" szemben. A méltatás mellett azonban hangot kapott az a megállapítás is, hogy az eltelt négy évtized alatt a keresztényszocializmus nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az egyházhoz megtért" munkásság csupán töredéke a proletariátus sokmilliós aposztatált seregének. Azt, hogy az egyház elveszítette a munkásosztályt, maga XI. Pius pápa nevezte a 19. század nagy botrányának. A bevezető fejezetek után XI. Pius bejelentette a Rerum novarum tanításainak némi kiegészítését". E szerénynek látszó gondolatsor túlzás nélkül állíthatjuk új fejezetet nyitott a katolikus állambölcseletben. A Quadragesimo anno ugyanis nem egyedi és esetenkénti szociális reformokat, hanem a gazdasági struktúra gyökeres átalakítását és ennek nyomán új társadalmi rendet kínált. Deklarálva a marxi szocializmus és a kereszténység összeegyeztethetetlenségét, továbbá az osztályharc elítélését és elutasítását, a proletárok megváltását" olyan organikus reformban jelölte meg, amelynek erkölcsi alapjait az egyház, intézményi vonatkozásait pedig az állam adná. A munkások fokozódó kizsákmányolását az igazságos bér bevezetésével és a javak igazságos elosztásával kell megszüntetni szögezi le, de ez csak az újjászervezett társadalomban valósítható meg. Az újjászervezés lényege:... a társadalmi szervezetben olyan jól rendezett szerveket, alakulatokat kell teremteni, amelyeknek az egyesek nem valamelyik munkapiaci párthoz tartozásuk, hanem sajátos társadalmi hivatásuk foglalkozásuk alapján volnának tagjai... Tehát a rendiség helyes felújítása a szociálpolitikai célkitűzés."3 A pápa ezáltal, hogy elvetette mind a kapitalista, liberális, mind a szocialista, szociáldemokrata kiutat, s helyettük egy másik utat ajánlott, azt sugallta, hogy a katolicizmus erkölcsi iránymutatásaiból közvetlenül levezethető egy korporatív gazdasági és társadalmi formáció, amely már nem azonos a kapitalizmussal".4 A hivatásrenden alapuló társadalomnak az a lényege, hogy foglalkozások, illetve hivatások szerint osztályozza a társadalm at, és egy-egy hivatáson vagy foglalkozáson belül nem tesz különbséget tőkés és munkás 3 Politikai és szociális enciklikák. XIX-XX. század. Összeáll, és szerk. Zsigmond László. ELTE, Bp II. köt. 87. p. 4 Gergely Jenő: A Quadragesimo anno (1931) és a keresztény szakszervezetek. In: A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv Bp p. 17

37 között, hanem azonos érdekcsoportokba sorolja őket. A hivatásrendiség diktatúra helyett az osztálybéke megvalósulását hirdeti, mivel elvileg a hivatásrend az egyes társadalmi osztályok egyenrangúságán alapul. E felfogás ahogy a keresztény tanítás egésze a magántulajdon alapján áll, mert véleménye szerint csak ez felel meg a személyi méltóságnak, az emberi szabadságnak és a természetnek. (Elfogadja, hogy az állam bizonyos termelési eszközöket amelyek magántulajdona túl nagy és túl veszélyes hatalmat jelent birtokoljon, de az államosítást nem tekinti a szociális kérdés megoldásának.) A korporativizm u s A hivatásrendi alapon szerveződő gazdasági és társadalmi egyesületek alapszabályaikban hasonlóan a keresztény szakszervezetekhez rögzítették politikamentességüket. Ez az általánosságban megfogalmazott kitétel azonban csak a pártpolitikától való tartózkodást fedte, az új társadalmi rend építői a politika egésze alól nem vonhatták ki magukat. Ha azoknak az országoknak a társadalmi szerkezetét vizsgáljuk, ahol a korporatív eszme jelentős tényezővé vált, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a korporációk a kiélezettebbé vált munkáltató-munkavállaló viszony osztályharcos jellegét osztály-együttműködéssé akarták szelídíteni. A fasizálódó Európa számos országa köztük a vichyi Franciaország, Spanyolország, Szlovákia, Horvátország és részben Németország megkísérelte kisebb vagy nagyobb mértékben hivatásrendi alapon átszervezni gazdasági és politikai életét. Az említetteknél határozottabban próbálkozott másik három állam: Olaszországban az április 21-én kelt Carta dél Lavoro, Portugáliában az március 19-én népszavazással elfogadott új alkotmány, az ún. Acte Coloniál, továbbá Ausztriában a szövetségi kormány március 2-i és a Bundesgesetzblatíban 132. sz. alatt közzétett rendelete szabályozta az új érdekképviseleti rendszert. E változás mindhárom országban a parlamentarizmus korlátozásával, illetve felszámolásával járt együtt. Egyben jelezte az etatizmusra való törekvést, ami azután a fasizmusban, vagy a fasizmushoz közel álló rendszer kiépítésében tetőzött. A korporatív eszme sehol sem bizonyult a társadalmi megújhodás eszközének. Az állam érdeklődése a hivatásrendi átalakulás iránt kimerült a puszta politikai hasznosságban, amit a munka- és bérviszonyok mesterséges és rendészeti szabályozásával, továbbá a parlament és a pártok kikapcsolásával érvényesített, utóbbiak helyébe a felülről irányított hivatásrendek látszatépületét helyezve. A Quadragesimo anno körültekintésre intett és figyelmeztetett arra, hogy csak lassan és fokozatosan lehet hivatásrendi keretekkel felváltani az osztálytagozódást. A korporatív eszméket érvényesítő kormányok ezt az intelmet úgy hagyták figyelmen kívül, hogy közben az új társadalmi erkölcs és a kereszténység jelszavával diktatórikus eszközökkel létrehozták a munkavállalói kamarákat, és lépéseket tettek a szakszervezetek felszámolására. Magyarországon az azonos foglalkozást űzők érdekképviselete először az évi felsőházi törvényben szerepel, mivel a tagok egy részét hivatásrendi 18

38 alapon küldték ki. A képviselőház összetételében viszont nem érvényesült az érdekképviseleti elv, mert a választójog kizárólag politikai elgondolásokon alapult ben olasz, portugál és osztrák minták után irányelveket adtak ki, sőt törvényjavaslat is készült a törvényes érdekképviselet országos megszervezésére, de a képviselőház hivatásrendűsítését csak a Teleki-féle alkotmánymódosítási tervezet vetette fel 1940-ben. A hivatásrendiség magyarországi képviselői kiváltképp Kovrig Béla, P. Varga László S. J. és Mihelics Vid Béla határozottan állították, hogy a rendiségnek a törvényhozásra való kiterjesztése a m agyar alkotmányossággal összeegyeztethető, sőt a m agyar alkotmányosság egészséges és korszerű fejlődéséhez egyenesen indokolt. Ezt a véleményt a munkásmozgalom képviselői elutasították, de katolikus körökben sem osztották maradéktalanul. A korporatív eszm éket fenntartásokkal fogadók tábora a népképviselet felszámolásától, az államhatalom erősödésétől és ennek következtében a totális állameszme irányába történő elmozdulásától tartott joggal. Ezek a vélemények arra a pontra irányítják rá a figyelmet, ami miatt napjainkban is a legtöbb bírálat éri a katolikus hivatásrendi elképzeléseket: a pápai állásfoglalás szándékától függetlenül a fasiszta korporatív rendszereket látszott igazolni. Elfogadhatjuk, hogy a testvériség, az egymásrautaltság, a keresztény szeretet fontos és értékes szervező elvek, de ha ezek csak a legnyilvánvalóbb foglalkozási érdekazonosságra épülnek, akkor védtelenek minden pártelvű szervezkedéssel szemben. Gombár Csaba politológus megállapítása szerint az emberek ilyen jellegű vágyait nagyon könnyű kihasználni, és az autokratikus pártpobtikai törekvések példásan ki is használták ezeket".5 Mindezt a legsikeresebben a fasizmus vitte végbe, mintegy kisajátítva a korporatizmus fogalmát. Ez a tény a katolikus felfogást súlyosan kompromittálta. Ugyanakkor jeleznünk kell, hogy a fő európai eszmeáramlatok közül nem csupán a katolicizmus, hanem a liberális konzervativizm us, s bármily paradoxon is, később a szociáldemokrácia is erős affinitást mutatott a korporatív eszmék iránt. (Az 1970-es évek végétől kifejezetten reneszánszukat élik a korporatizmus-elméletek.) Mindent összevetve azt kell mondanunk, hogy a Quadragesimo annobán felvázolt hivatásrendi elképzelések az adott kor problémáira kerestek megoldást. Annyiban azonban téves irányban, hogy egy prekapitalista szervezeti formát próbáltak újrahonosítani a 20. századi társadalmakban, bár tagadhatatlanul egy új, etikai tartalommal megtöltve. Azt is látnunk kell, hogy a hivatásrendiség egyszersmind létező érdekek közösségteremtő szándékainak eredménye és megnyilvánulása a különböző politikai mozgalmakban, kifejeződése az objektivizálódó, nem osztályszempontok szerint elkülönülő ágazati érdekeknek. Időtállónak különösen az egyén-, illetve emberközpontúság, a szolidaritás és a szubszidiaritás gondolata bizonyult. Az emberközpontúság azt hangsúlyozza, hogy az egyedüli alapvető érték és kritérium az ember és az emberi méltóság. A szolidaritás olyan társadalomszervező követelmény, amely a legönállótlanabb és elesettebb rétegek felemelésére is kiterjed. A szubszidiaritás elvének az a lényege, hogy amit az egyes 5 Gombár Csaba: Politika címszavakban. Politikatudományi füzetek 1. ELTE ÁJTK Tudományos Szocializmus Tanszék, p. 19

39 egyének a maguk erejéből és képességeik révén meg tudnak valósítani, azt a hatáskörükből kivenni tilos, éppígy mindazt, amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes végrehajtani, azt nem szabad áthárítani a nagyobb és magasabb szinten szerveződött közösségre. (Ez köszönt vissza a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1996 augusztusában kiadott Igazságosabb és testvériesebb világot! című, a magyar társadalom helyzetéről szóló nyilatkozatában is.) Az egyesületi élet élénkülése A Quadragesimo anno programját nem az erőtlen hitbuzgalmi és karitatív társulások, hanem a keresztényszocializmus helyébe lépő, a hivatásrendiség alapján álló új típusú apolitikusnak nevezett és nem osztályok szerint tagozódó katolikus szociális mozgalmak életre hívásával kívánták megvalósítani. Meghaladni a karitatív munkát! A keresztény világban sorra éledező szociális mozgalmak tevékenységét az az Actio Catholica (AC) koordinálta, amelynek alapgondolatait XI. Pius pápa fogalmazta meg az december 23-án kelt Ubi arcano Dei körlevelében. A hivatalos vatikáni irányvonal ezzel m ódosult: a keresztényszocializm us tám ogatása helyett a laikus hívőknek a hierarchia tevékenységébe való bekapcsolását, a katolikus akciót szorgalmazta. A magyar AC központi szervezetének kiépítése sokáig elhúzódott, mert a püspökök közül többen autonómiájukat féltették egy új országos szerv létrehozásától. A végleges ügyrendet és szervezeti felépítést csak 1936-ban tárgyalta meg a tavaszi püspökkari konferencia. Öt szakosztályt állítottak fel, amelyek közül a szociálisnak jutott a társadalmi kérdések tanulmányozása, azokra katolikus szellemű válaszkeresés, az enciklikák útmutatásainak megfelelő tervezetek kidolgozása, a pauperizációból eredő szegénygondozás, az ellenséges koreszmék" figyelemmel kísérése. De a szociális szakosztály hatáskörébe utalták azokat a hivatásrendi tömegmozgalmakat is, amelyek közé a jelen kötetben tárgyalásra kerülő KALOT is tartozott. Mivel az AC szigorú egyházi felügyelet alatt állt, a szociális mozgalmak tevékenységét az egyház ezen az áttételen keresztül is ellenőrizhette. Az, hogy ezek a mozgalmak a társadalom hátrányos helyzetű rétegei felé fordultak, az egyház szempontjából is rendkívül aktuális volt. Azok a módszerek ugyanis, amelyekkel a katolikus értelmiséget meg lehetett nyerni, jórészt hatástalanok maradtak a munkásság és a parasztság óriási tömegeire. A feudális hagyományokkal terhelt, a kormányzathoz szorosan kötődő magyar katolikus egyház csak lassan mozdult a változások irányába. A Quadragesimo anno értelmezéseként októberben kiadott püspökkari körlevél is tompítani igyekezett a pápai gondolatok élét. Nem mondhatók ritkának azok a vélemények sem, 20

40 amelyek a Quadragesim o annot túl radikálisnak, sőt egyenesen kommunistagyanúsnak tartották és szétküldése helyett inkább hét lakat alá zárását kívánták. Nehezen legyőzhető akadályt jelentett az a mentalitás, amely a szociális kérdéseket csak karitatív alapon akarta kezelni, és amelynek akciói kimerültek a nyomorenyhítés tüneti kezelésében. Ezeket a felfogásokat táplálta a Tanácsköztársaság okozta sokk", és a félelem, hogy minden társadalomátalakító szándék 1919-hez vezethet. Ezért tartott az egyház a politikai vezetéshez hasonlóan mindenféle reformmozgalomtól. A világgazdasági válság éveiben azonban felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a rendszert szétfeszíthetik a halmozódó és gyökerükben megoldatlan szociális problémák. A különböző egyházi fórumok mind sűrűbben foglalkoztak azzal a nyilvánvaló ténnyel, hogy a társadalom dolgozó rétegei egyre közönyösebbek az egyház törekvései iránt. Az egyház, ha vesztett sokat a lelkekre való befolyásából, az nagyrészt azért történhetett meg, mert szinte kizárólag a lélek üdvét hirdette és nem vette észre elég korán, hogy az emberek anyagi gondok csömörje miatt már felfigyelni sem tudnak szavára, nemhogy követésükre kedvük volna."6 vonja le a következtetést egy korabeli jelentés. A néppel közvetlenebb kapcsolatban álló alsópapságból a fiatalabbak és a felvilágosultabb gondolkodású főpapok mint például Glattfelder Gyula Csanádi püspök, valamint a világi katolikusok szorgalmazni kezdték: a tények tudomásulvételén túl az egyháznak hacsak nem akarja elveszíteni a még megmaradt híveket állást kell foglalnia a fokozottan jelentkező társadalmi, gazdasági és ideológiai változások által felvetett kérdésekben. A tömegigényekhez igazodó áramlat hívei úgy vélték, olyan programot kell kidolgozni, amely egyrészt eloszlatja a proletárdiktatúrától való félelmet, másrészt egy harmadik utat" jelentő társadalmi rendnek az elképzeléseit tartalmazza. Orvosolni kell a dolgozó osztályok legnyomasztóbb bajait, de mindezt úgy, hogy ne sértse az uralkodó osztályok érdekeit. Tehát az antiliberális újkonzervativizmusnak egy olyan irányzata kezdett kibontakozni, amely a meglévő hatalmi rendszer adta lehetőségeket akarta ötvözni a szociális igazságossággal. Az 1930-as évek közepén induló vagy újjászerveződő felnőtt és ifjúsági hivatásrendi mozgalmakra várt az a feladat, hogy egy ilyen program szellemében megtartsák és visszahódítsák az egyház hatósugarából kiszorult keresztlevél-katolikusokat". Ennek megfelelően a valláserkölcsi tevékenységre helyezték munkájuk súlypontját, ami esetenként szociális demagógiával párosult, de sokszor tényleges gazdasági érdekvédelem is kísérte. Mindvégig hangoztatott céljuk a hivatásrendi társadalom megteremtése és az erre való felkészülés volt. E mozgalmak közül a munkásság megnyerésére és megszervezésére jöttek létre az Egyházközségi M unkásszakosztályok (EMSZO), a M agyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete (Hivatásszervezet), a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Szövetsége (DLN). A Katolikus Leánykörök Országos Szövetsége (KALÁSZ) és a Katolikus Legényegyletek 6 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban: OSZK Kt.): 216. fond 46. ő. e. 1. f. P. Nagy Töhötöm beszéde az AC kerületi gyűlései számára. Dátum nélkül. 21

41 Országos Titkársága későbbi elnevezéssel: Testületé, vagyis a KALOT viszont a falvak fiatalságának kínált cselekvési keretet. Az említett mozgalmak közül mind tömegbefolyását, mind szervezeti erejét tekintve messze kiemelkedett a KALOT. JOC, JAC, SZKIE és a többiek Az új típusú mozgalmak szervezésére vállalkozók előtt több külföldi példa is igazolta, hogy a bátrabb hangvételű, offenzív stratégiájú alakulatok eredményesen hódíthatják meg a vallástalan tömegeket. Már a 19. század második felétől számtalan vallási, karitatív, kulturális és társadalmi jellegű egyesület jött létre, kiváltképp az iparban foglalkoztatottak számára. Azért nekik, mert ez a társadalmi réteg távolodott el legkorábban az egyháztól. E kísérletekből hármat emelünk ki. Az egyik Albert de Mim gróf és társa, La Tour du Pin márki kezdeményezése, akik paternalista attitűdű katolikus munkásköröket hoztak létre. A németországi Elberfeldből indult el, majd Európa-szerte gyökeret vert Adolf Kolping ( ), a pásztorcsaládból származó cipészmester, a késői hivatású katolikus lelkipásztor 1849-ben megkezdett katolikus legényegyleti munkája. Tevékenysége nyom án jött létre az iparosifjúság erkölcsi és szakmai nevelésére, vallásos és hazafias nevelésére irányuló Kolping-mozgalom. A Katolikus Legényegyletek rendkívül gyorsan honosodtak meg előbb Ném etországban, majd Ausztriában és Magyarországon, s napjainkban is élő nemzetközi hálózatuk van. A harmadik vállalkozás az olasz Giovanni dón Bosco nevéhez, a szaléziánusok rendjének megalapítójához fűződik. Olyan keresztény szellemű ifjúsági mozgalm at hozott létre, amelynek feladata a szegény és elhagyatott gyermekek mezőgazdasági és ipari munkássá nevelése volt. Pedagógiai alapozását adta Nyugat- Európa mindmáig népszerű munkásifjúsági szervezetének: a Jeunesse Ouvriére Chrétienne-nek (JOC Keresztény Munkásifjúság). A JOC belga földről indult 1925-ben a munkáscsaládból származó Cardijn malines-i kanonok, később bíboros kezdeményezésére. A kanonok jelszava Köztük, általuk, értük! tömören összefoglalta a célkitűzést: az egyháznak nem felülről létrehozott hitbuzgalmi szervezeteket, hanem a társadalom legelesettebb rétegeiből elinduló kezdeményezéseket kell ösztönöznie, s mintegy bennszülötté" válva felkarolni a problémákat. A JOC helyi alakulatai gomba módra szaporodtak. A brüsszeli világkiállításon tartott tízéves jubileumi ünnepségén már francia, holland, svájci, portugál, sőt kongói delegáció is részt vett, képviselve a mindenütt több tízezres, Franciaországban százezres tagságot.7 Sikere eredetiségében rejlett. Egyházi mozgalom volt, de a lelkészek nem annyira vezették, mint inkább kísérték a fiatalok önkormányzati terepéül szolgáló csoportokat. Ifjúsági mozgalom is volt, de tevékenysége nem merült ki a játékban és a pedagógiai célzatú kirándulásokban tagjait egyéniséggé, munkás és keresztény mivoltára büszke individuummá kívánta formálni. Viszont soha nem vált szak 7 P. Pierrard, M. Launay, R. Trempé: La J.O.C. Regards d'historiens. Ed. Ouvriéres, Paris és 80. p. 22

42 szervezetté, ennek ellenére vizsgálta a munka gazdasági és szociális vonatkozásait. A katolikus közvélemény elragadtatását jól érzékeltetik Francois Mauriac író, a Francia Akadémia Nobel-díjas tagjának szavai: A J.O.C. mondotta valóságos csodát művelt, amikor a vallás és a munkásosztály között lévő szakadékot, mondhatni válást megszüntette. Hatása valóságos feltámadást létesít. A J.O.C. eleven választ adott arra a szerencsétlen mondásra, hogy a vallás ópium. Bebizonyította, hogy van hívő munkásosztály, hívő proletariátus..."8 Franciaországban a JOC mellett a fiatal diplomások, a diákság, az agrárifjúság, sőt a m atrózok rétegszervezetei is megalakultak. Az 1929-ben indult Jeunesse Agricole Chrétienne (JAC Keresztény Agrárifjúság) a KALOT testvérmozgalmának tekinthető. Mégsem ez, hanem a földrajzilag közelebb eső Csehszlovákia ifjúsági mozgalmai hatottak inkább a m agyar szervezkedésre. A háború utáni megváltozott helyzetben a csehszlovákiai magyar fiatalság az ideológiai útkeresésben gyakran megelőzte a magyarországit: ő alakította meg az A dy Endrét, Szabó Dezsőt, Móricz Zsigm ondot népszerűsítő Szent György Kört, a baloldali és kom m unista eszmékhez közeledő Csehszlovákiai M agyar Főiskolás Ifjúság Sarló M ozgalmát. A Sarló mellett a katolikus egyház befolyása alatt álló, középutas politikát követő Prohászka Körök voltak -a szlovákiai magyar fiatalok legjelentősebb csoportosulásai. A Prohászka Köröket Bubnics Mihály rozsnyói apostoli adminisztrátor 1932-ben a csehszlovákiai AC magyar része főiskolai tagozatának nyilvánította. Ezzel egyidejűleg Kovács Gyula fülekpüspöki káplán, később tomagörgői plébános személyében ún. moderátort, azaz felelős titkárt nevezett ki a katolikus magyar falusi ifjúság szervezésére. Első lépésként 1933 februárjában megalakult a csehszlovákiai magyar Katolikus Akció Országos Ifjúsági Tanácsa. Az eredményesebb munka csak 1934 őszén, a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SZKIE) életre hívásával indult meg. Az újdonsült mozgalmat a magyarság addigi legbefolyásosabb egyesülete, a Szlovenszkói M agyar Kulturális Egyesület (SZEMKE) fenntartásokkal fogadta, mert a szlovákiai magyarság egységét féltette a kimondottan katolikus szervezkedéstől. Ugyancsak tartózkodással fogadta a SZKIE-t a m agyar papság egy része is, főleg Szlovákia nyugati részében. A csallóközi papság ugyanis aktívan támogatta a Nyitra székhellyel működő Egyesült Magyar Pártot. A SZKIE-nek viszont, mint katolikus szervezetnek, a pápai utasítások értelmében bizonyos távolságot kellett tartania a pártpolitikától, így a magyarságot tömörítő Esterházy János gróf ellenzéki pártjától is. Ilyen és hasonló nehézségek ellenére 1935-ben m ár 130 fiúegyesülete és a Slachta Margit alapította Szociális Testvérek Társaságának irányítása alatt 40 leányegyesülete volt a SZKIE-nek ban pedig a m ozgalom hozzávetőlegesen 20 ezer tagot, köztük ötezer leányt számlált. A csehszlovák belügyminisztérium 1936-ban láttamozta az alapszabályokat. A SZKIE rozsnyói központja gondosan kidolgozott munkaprogramot és előadási vázlatokat tartalmazó folyóiratot jelentetett meg a helyi vezetők számára. Tagjai széles köréhez pedig az Ifjúságunk című folyóirat szólt. A szervezőmunka Meggyesi Sándor rozsnyói tanító, a SZKIE országos igazgatója kezében összpon 8 Szavait idézi Uhl Antal: A J.O.C. csodája. Korunk Szava, márc. 16. VIII/6. sz. 23

43 tosult. Meggyesi ezt megelőzően a protestáns Young Men's Christian Association (YMCA Keresztyén Fiatalok Egyesülete) losonci székházában dolgozott. Ott olyan szervezési gyakorlatra tett szert, amit aztán a SZKIE-ben, majd a KALOTban kamatoztatott ben Kovács Gyula káplánnal együtt összeállította Az ifjúsági munka vezérfonala című könyvet, benne az egyesületek megalakításához szükséges alapvető tudnivalókkal. E vezérfonal" szerint a kiszemelt vezető kétféleképpen kezdheti el egy csoport munkájának szervezését. A legelterjedtebb módszer: tömeggyűlésen ismertetni az egyesület céljait. Ennél hatékonyabbnak tartja azonban a vezető csendes egyéni munkáját. Ennek lényege a következő: a vezető hívja össze barátait egy kötetlen beszélgetésre. Kezdetben még bármiről vitatkozhatnak, ami szóba kerül. A cél az, hogy a fiúk összebarátkozzanak. Az első ilyen összejövetelen a vezető még ne tegyen említést egyletalakítási terveiről. A távozás egy alkalmas pillanatában azonban hivatkozzék a kellemesen eltöltött együttlétre és hívja meg barátait más alkalommal is hasonló összejövetelre. Csak a harmadik vagy negyedik találkozáskor jelentse be az egyesület megalakításának szándékát, és ekkor ismertesse a programot is. A program kifejtésekor abból kell kiindulnia, hogy a falusi ifjúság élete mennyire sivár és színvonaltalan: szabad idejét kocsmákban kártya mellett, kávéházban, vagy másutt tölti el, ami nem válik sem testi, sem lelki üdvére. Ezután lehet rámutatni arra, hogy milyen munka áll az egyesület előtt: 1. A vallásos világnézet kiépítése. 2. Szociális világnézet kialakítása. 3. Az egyéni tudás elmélyítése. 4. Az egészséges testnevelés és szórakozás. A program tehát hasonlóan a JOC-hoz és társszervezeteihez felölelte a világnézet, az önművelés, a testnevelés, a hasznos szórakozás és a fiatalságot érintő társadalmi kérdések területét. Mindez később visszaköszön a KALOT programjában is. (A magyarországi ifjúsági mozgalom nemcsak az alapgondolatokkal mutat rokonságot, hanem mint látni fogjuk a szervezeti felépítéssel és a propaganda módszereivel is.) A kisebbségi létből adódóan a SZKIE speciális feladatra is vállalkozott: a magyar nemzeti öntudat ébrentartására és erősítésére. A magyar népdal, zene, tánc és más művelődési hagyományok ápolása ebből a szándékból is fakadt. A SZKIE tevékenységét természetesen nem fejthette volna ki a csehszlovák püspöki kar legalább hallgatólagos beleegyezése nélkül. A hierarchiára feltétlenül hatott Masaryk köztársasági elnök nemzeti kiengesztelést kereső, kisebbségi érdekeket is figyelembe vevő politikája. Ehhez járult a Vatikán nyomása, amelynek következtében az októberi csehszlovák püspökkari konferencia hivatalosan is leszögezte: katolikus akciót a köztársaság területén minden nyelvi és nemzeti csoport számára külön-külön és egymástól függetlenül kell szervezni. A katolikus magyar falusi ifjúság munkája tehát teljesen elfogadottá vált. A szlovák és szepességi német fiatalságnak viszont nem volt katolikus alapon álló szervezete. Sem a Matica Slovenská (Szlovák Anyácska), sem más szlovák vagy német kulturális és önművelődési egyesület nem vállalkozott arra, hogy vallási ágazatot hozzon létre a katolikus ifjúság számára. Ezért a SZKIE keretén belül került sor szlovák és német tagozat kiépítésére. E három tagozat jogilag önálló volt, bár ezt az alapszabály nem mondta ki. Érdemi munkát a Felvidék visszacsatolásáig csak a magyarok végeztek. 24

44 A SZKIE működésében érvényesültek a JOC elvei, kiváltképp azután, hogy egyik vezetője, M agyar Ferenc hivatalosan mint a Prágai M agyar Hírlap tudósítója 1937 nyarán hosszabb tanulmányutat töltött a belga JOC-nál. Tapasztalatairól ősszel, a Várgedén (ma: Hodevoj) rendezett konferencián számolt be a SZKIE és a Prohászka Körök vezetői előtt. Itt döntöttek arról, hogy milyen konkrét módszereket tudnak átvenni a JOC gyakorlatából. Ilyennek minősült a munkáspihentető táborok szervezése nyarán a Garam mentén pl. Geletneken (ma: Hlinik nad Hronom) háromszor kéthetes kurzusokban üdültettek olyan fiatal munkásokat, akik faluról kerültek az iparba. A munkáspihentető táborok szervezésében a SZKIE együttműködött a Sarlóval és a Prohászka Körökkel. Együtt harcolták ki a gyárak vezetőségénél, hogy a falusi fiatalok pótszabadságot kapjanak, amelynek ideje alatt gondoskodtak művelődésükről és tényleges pihenésükről. (A hivatalosan járó 14 nap szabadságot ugyanis a fiatalok akkor vették ki, amikor besegíthettek otthon az aratásba vagy az őszi betakarítási munkákba. Gyakorlatilag tehát nem volt szabadságuk. Ezt igyekeztek pótolni a fenti táborok.) Az ígéretes kezdet az első bécsi döntés utáni új viszonyok között nem folytatódott. A JOC, a JAC, a SZKIE, majd a KALOT is hasonló alapelvekre épültek fel. Meggyőződésük volt, hogy csak úgy lehet hatékony tömegmozgalmat teremteni, ha az egyént veszik célba. Kétféle szintet, az elitképzést és a tömegszervezést fogták át társadalmi rétegek szerint. A Rerum novarum nak megfelelően, a tagság általában saját soraiból választotta meg ifjúsági vezetőit. Autonómiájuk korlátja az volt, hogy végeredményben egyházi irányítás alatt álltak, hiszen a világi vezetők mellett minden esetben ott találjuk az egyházi elnököt is. A hasonlóság mellett azonban több eltérés is megragadható, amelyek alapvetően két tényezőre vezethetők vissza: 1. A JOC és társai inkább a Rerum novarum, m íg a KALO T a Quadragesimo anno alapjáról hirdette a gazdasági és szociális reformok szükségességét. 2. A külföldi szervezetek m ögött minden esetben világi papokat találunk, a KALOT-ot azonban jezsuita szerzetesek hozták létre. A jézustársaságiakra jellemző vasfegyelem fáradhatatlansággal, rugalmassággal és alkalmazkodóképességgel társult úgy, hogy közben fanatikusan kitartóak m aradtak eredeti céljaik megvalósításában. Mindez természetesen rányomta bélyegét a KALOT-ra. Amíg a társmozgalmak inkább csak a hagyományos egyházi módszerekkel és eszközökkel dolgoztak, addig a KALOT harsány hangvételének megfelelően sodró erejű, lendületes, apró részletekre is kiterjedő szervezési stílust ültetett át a gyakorlatba. A társmozgalmak politikai fejlődése eltérő irányt vett. A francia JOC-ot és a többi rétegszervezetet feloszlatták a német megszállás éveiben. A mozgalom egyik alapítója, Femand Tonnet koncentrációs táborban pusztult el. A mozgalom egyes helyi csoportjai az ellenálláshoz csatlakoztak, s ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 1945 után népszerűségük töretlen maradt. A SZKIE a Felvidék visszacsatolását követően részben a KALOT-ba és az EMSZO-ba, részben a KALÁSZ-ba olvadt be. Az önálló" Szlovákiában maradt SZKIE-egyesületek egy ideig tovább működhettek mint a m agyar ifjúság egyetlen mozgalma. Tevékeny 25

45 ségük a politikai erőviszonyokkal összhangban változott. Legkiegyensúlyozottabban 1941-ben dolgoztak, amikor a magyar miniszterelnökség a KALOT-on keresztül pénzzel, sajtóval, könyvekkel és előadási anyagokkal támogatta.9 Tiso Szlovákiájának nacionalizmusa azonban fokozatosan megfojtotta ezeket az egyesületeket is. A KALOT megalakulása A KALOT létrehozására az első lépéseket 1935 őszén, Szegeden tette meg az akkor 31 éves P. Kerkai (Czinder) Jenő jezsuita szerzetes. Az indulásra serkentőleg hatottak a külföldi példák és a katolikus megújhodás érezhető jelei. Megválaszolásra vár azonban az a kérdés, hogy miért éppen Szegeden és miért éppen agrárjelleggel bontakozott ki a mozgalom? Közelebb hozhatja a választ a történelmi miliő és a személyes pályakép együttes vizsgálata. A Kisatya" Szegeden 1909-től, tehát az önálló magyar jezsuita rendtartomány megalakulásának évétől működött a Jézustársasági Bölcseleti és Hittudományi Főiskola. A ma már Csesztreg községhez (Zala megye) tartozó kerkaújfalui vízimolnár fia, Czinder Jenő 1925 és 1928 között itt, a rend főiskoláján tanult.10 Tanárai között találjuk P. Bíró Xavér Ferencet, a rend későbbi provinciálisát, aki 1915-ben megalapította A Szív című népies egyházi folyóiratot, amellyel a tömegekhez, és nem egy szűk réteghez kívánt szólni. Lapja ugyanis nemcsak a Jézus Szíve tiszteletet terjesztette, hanem igyekezett olvasói más irányú érdeklődését is kielégíteni. Egyik rendtársa visszaemlékezése szerint 1919-ben a proletárforradalom hatására Bíró páter olyan merész hangú szociológiai elemzést készített, hogy leghaladóbb tanácsadói sem javasolták, hogy azt a rendi cenzúra elé merje terjeszteni".11 A szociális kérdések a későbbiekben is foglalkoztatták. Gondolatait az 1936-ban megjelent A kommunizmus és Jézus Szíve című munkájában összegezte. Ebben kifejtette, hogy a katolikusok szociális mulasztásaik miatt csatát veszíthetnek a kommunizmussal szemben. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: A kommunizmus ellen való küzdelemben is minden külső anyagi érdeket szolgáló szociális reform előtt vagy legalábbis azzal egyidejűleg hangoztatni kell a belső, a lelki, a valláserkölcsi reformot úgy a gazdagoknál, mint a szegényeknél." Ez a rövidke idézet Bíró páter szemléletének két mozzanatára is utal. Egyrészt arra, hogy a szociális reformokat az egyháznak a kommunizmus elleni preventív intézkedésként is kell 9 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MÓL) Miniszterelnökség Nemzetiségi és Kisebbségi osztály K tétel 1941-P Meggyesi Sándor szept. 6-i levele a Miniszterelnökség II. osztályának. 10 P. Kerkai (Czinder) Jenő részletes életrajzát lásd Balogh Margit: A Kisatya". P. Kerkai Jenő S. J. (1904^-1970). In: Az idők élén jártak. Kereszténydemokrácia Magyarországon (1944r-1949). Bp p. Annak időpontja, hogy a Czinder nevet mikor magyarosította Kerkaira, nem ismert, de valószínűleg 1934-ben, felszentelésének évében került rá sor. 11 Idézi: Rácz Zoltán: Jezsuiták tegnap és ma... Bp p. 26

46 értelmeznie. Másrészt arra, hogy a szociális, materiális természetű bajokat csak a valláserkölcsi neveléssel együttesen lehet hathatósan orvosolni. P. Kerkai azonosította magát a felfogás lényegével. Eltérés csak annyiban mutatkozik, hogy a KALOT gyakorlata egyértelműbben mutatott rá a szociális haladás és a hitterjesztés összefonásának szándékára. A megvalósított szociális reformok lesznek a lelki hódításaink legerősebb fegyverei és nem a prédikáció"12 írja visszaemlékezéseiben a mozgalom másik jezsuita vezetője, P. Nagy Töhötöm. A Jézustársaságba belépő tag előtt nagyjából a következő előkészületi idő áll: 2 év noviciátus (ez az ún. első és második próbaidő), majd 1-2 év nevelősködés valamelyik kollégiumban. Ezután 4 év hittudományi tanfolyam, végül az ún. harmadik próbaév következik. P. Kerkai bölcseleti tanulmányainak befejezése után 1928 és 1931 között a jézustársaságiak vezetése alatt álló Kalocsai Érseki Főgimnáziumban, illetve annak Szent István Kollégiumában volt nevelő. Itt P. Csávossy Elemér, a rend provinciálisa személyében P. Bíróhoz hasonló gondolkodású, jezsuita szociálpolitikussal ismerkedhetett meg. A matematikafizika szakos tanári képesítésű Csávossy páter társadalmi reformot sürgető cikkei miatt többször került szembe az egyházi hierarchiával. Előfordult, hogy cikkeit letiltották, vagy eleve nem kapott publikálási engedélyt. Egy felelős egyházi személy tollából valóban szokatlanul és meghökkentően hatottak olyan kijelentések, mint például szemérmetlen, égbekiáltó visszaélés a kereszténységgel, a krisztusi jelszóval, amikor másokat béketűrésre intenek azért, hogy azalatt áldozatukat kizsákmányolják". Legendaként terjedt róla a csak spanyolfalként" emlegetett megtörtént eset. Az Osservatore Romano című félhivatalos vatikáni lapban 1930 körül P. aláírással megjelent egy cikk Spanyolfal címmel. A szerző egy szovjet festmény ismertetése kapcsán azon véleményének adott hangot, hogy a nagytőke sokszor az egyház spanyolfala" mögé bújik. Ezt a cikket Csávossyék röpirattá alakították át. Az egyházi hatóság azonban nem adta meg a terjesztésre az engedélyt azzal az indoklással, hogy ami a forrófejű olaszoknak megfelelt, az a magyar proletárokat biztosan felizgatja". Később kiderült, hogy a P. szignó Pacelli bíboros államtitkárt, a későbbi XII. Pius pápát rejtette... A gimnázium tanulói februártól Regnum címmel folyóiratot adtak ki. A lapot maguk a diákok írták, szerkesztették, és végezték a kiadással járó munkákat. A cikkek zöme semmiben nem különbözött más középiskolai lap színvonalától és tartalmától. Amiben a Regnum mégis más volt, mint a hasonló diáklapok, az azoknak az írásoknak köszönhető, amelyek az indító vezércikk szellemében röviden és tömören be akarták mutatni a társadalom fontos kérdéseit és problémáit. A lap ilyen jellegű publikálásai mögött minden bizonnyal a felelős szerkesztő személye, magiszter Czinder Jenő állt. Az újszerűség a téma felvetésében rejlett. A végkövetkeztetések viszont nem különböztek P. Kerkai mentorainak nézeteitől. A szociális kérdésekkel foglalkozó cikkek megegyeztek abban, hogy a problémák megoldásához három tényező szükséges, mégpedig az egyház, az állam és a társadalom. Részletesen elemezték a Rerum novarum 12 Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek. Buenos Aires, p. 27

47 tanításait, és ennek jegyében olyan keresztény szolidarizmus mellett tettek hitet, amely az együttérzésen túl a szociális küzdelmet is vállalja. Követendő példaként számoltak be a felvidéki magyar ifjúsági mozgalmak tevékenységéről, a Szent György Kör, a baloldalisága miatt egyébként bírált Sarló és a Prohászka Körök falujárásairól és népművelési munkájáról. A Regnum szerzői közül két személy a katolikus szociális mozgalmak történetében később is szerepel: Vida István az EMSZO országos hatáskörű vezetője és szervezője, Kákonyi István pedig a KALOT Műsorközpontjának aktív tagja, több műkedvelő előadás, vers, novella szerzője lett. Ugyancsak a kalocsai évekre esnek P. Kerkai még mindig Czinder név alatt megjelent első publikációi. Szociális apostolok címmel hatrészes röpiratsorozatot állított össze, amelyet a Regnum Kiadóhivatal sokszorosított. A brosúrák propagandisztikus célt szolgáltak, ezért meglehetősen leegyszerűsítve foglalkoztak a bennük felvetett problémákkal. Az első szám Kiben bíztok? alcímmel jelent meg. A kérdés XIII. Leó pápára és Kari Marxra vonatkozott, mint két egymást kizáró alternatívára. A válasz természetesen az előbbi javára billentette a mérleg nyelvét. Feltételezhető, hogy a röpiratok egy távolabbi törekvés próbáját is képezték, egy tömegekre ható populáris mozgalom életre hívását. A röpiratok közül egy-egy szám foglalkozott a konzervatív Katolikus Néppárt megalapítójával, Zichy Nándor gróffal és a svájci keresztényszocializmus sikereivel. Két írást is szentelt Kerkai páter Prohászka Ottokár munkásságának. A keresztény-nemzeti ébredést" megfogalmazó székesfehérvári püspökhöz a legkülönbözőbb irányzatok nyúltak vissza ideológiai igazolásért. A kibontakozó katolikus megújulási törekvések metszéspontjában is az ő alakja állt. Az utókor szemében szinte osztatlanul reprezentálta a katolikus reformtörekvéseket. Megújulást kereső tevékenysége egyszerre fogta át a teológia, a pasztoráció és a katolikus politika, benne a szociálpolitika területét. Elm életi m unkásságának mozgatórugója abban a szándékban lelhető fel, hogy megkeresse az alkalmazkodás lehetséges pontjait az egyház és a m odem kor szelleme között. Elítélte a liberalizmus haszonelvi szemléletét, individualizmusát és antiszociális gyakorlatát ben bekövetkezett haláláig vezéralakja volt a polgári radikalizmus és a szocializmus elleni harcnak. Kerkaira leginkább szociális érzékenysége, 1916-os földreform tervezete és azok a következtetései hathattak, amelyek szerint a keresztény-nemzeti" reakció csak akkor lesz eredményes, ha a szociális kérdések iránt is fogékony igazi keresztények döntő szerephez jutnak. A szociális kérdés gyúanyagát a paraszt-osztály is szolgáltatja. A falu népét is fel kell támasztanunk!" idézi Prohászkát Kerkai. Szembetűnő, hogy az Irányelvek című ötödik röpiratba kiváltképp azok a prohászkai gondolatok kerültek, amelyek a parasztság megnyerését célzó szociális reformokat szorgalmazták. A célzatos válogatás sejteti: Kerkai nem egyszerre, hanem fokozatosan, a parasztságon kezdve akarta visszahódítani az egyháznak a tőle eltávolodott rétegeket. Felismerte, hogy a tradicionális ipari munkásság döntő mértékben a szocialista eszmék hatása alatt állt, s szervezetileg a Szociáldemokrata Pártba, illetve a szakszervezetekbe tömörült. A városi munkásság m ár kicsúszott a 28

48 kezünkből. Mi nem tudunk versenyt ígérni és versenyt harcolni azokkal, akik a városi munkásságot nagyrészt már kézbentartják" fejtegette Kerkai Jenő. Ez beismerése is volt annak, hogy a vallástól eltávolodott munkástömegek viszszahódítására nem elégségesek a szociális reformok és a katolikus hitélet elmélyítése, ezen túl viszont katolikus jellegű mozgalom nem léphetett. A parasztság nagy tömege azonban szervezetlen, a bennük rejlő erő kihasználatlan maradt. Ez új terület! Sikert ígér, jövő jelentősége óriássá fog nőni..."13 ismerte fel, mint a korban sokan mások, a jezsuita elme. P. Kerkai 1931-ben Innsbruckba ment, ahol 1935-ig teológiát tanult a rend egyetemén. Helyét Kalocsán a Regnum felelős szerkesztői posztján az a P. Nagy Töhötöm foglalta el, akivel később együtt dolgozott a KALOT szervezésén. Innsbruckban alaposabban megismerhette kihasználva a teológia nemzetközi jellegét a külföldi ifjúsági mozgalmak tevékenységét. P. Kerkai személyesen is találkozott Cardijn abbéval, a JOC alapítójával. S mert az abbé programját szőkébbnek ítélte, mint a saját vágyaiban élő mozgalmat, úgy vélte, önállóan és nem a JOC magyarországi leányvállalataként" indul el. Innsbruckban kapta kézhez P. Kerkai a SZKIE egyik vezetőjének, Kovács Gyula káplánnak fényképekkel illusztrált tájékoztatóját a felvidéki ifjúsági egyesületek nagygyűléseiről.14 Az egykori tanúk szerint ez adta az utolsó lökést Kerkai p áternek ahhoz, hogy a teológiai tanulm ányok befejezése után ő is hozzáfogjon egy katolikus ifjúsági mozgalom szervezéséhez. A reformklubok P. Kerkai szerzetesi pályán való elindulásával egy időben, az 1920-as évek második felében alakultak meg hazánkban az első ún. reformklubok. Ezek elsősorban a főiskolai és egyetemi diákság vitafórumai voltak. Legjelentősebb közülük az április 2-án Budapesten életre hívott Bartha Miklós Társaság. Estéin komoly társadalmi problémákat vitattak meg, pl. a földkérdést, a középosztály helyzetét, a területi revíziót vagy a nemzetiségi politikát. A társaság Falubizottsága 1928 őszétől szemináriumi jellegű foglalkozások formájában akciót indított a magyar parasztság helyzetének felmérésére. Az indító előadást Szabó Bertalan tartotta A kisbirtok szociális helyzete és jelentősége című témáról. Szabó a kisbirtok elsődlegességét hangsúlyozta, fejlődését csak földreformmal vélte biztosíthatónak. Földreformot viszont csak igazi demokrácia" eredményezhet, amely a nagybirtokot megfosztja politikai hatalmától. Az indító előadás megadta az alaphangot: a gazdasági és politikai helyzet visszásságait, a mezőgazdaság elmaradottságát és ellentmondásait tárták fel, miközben kiformálódott egy parasztorientációjú harmadik utas koncepció. 13 Nagy Töhötöm: Jezsuiták p. 14 Magyar Ferenc, az Új Ember ny. főszerkesztőjének márc. 9-i adatközlése. Kovács Gyula haláláig nagy tiszteletben tartotta azt a levelezőlapot, amelyen P. Kerkai gratulált a szervezéshez. 29

49 Részben a Bartha Miklós Társaság tagjaiból alakult november 7-én a Wesselényi Reform Klub. Első megnyilatkozása meglehetősen nagy visszhangot keltett: harminc katolikus tagja feliratot intézett Serédi Jusztinián hercegprímáshoz az egyházi birtokokról. Fiúi hódolattal" kérték az egyházfőt, hasson oda, hogy a magyar klérus ne feledkezzék meg az egyházi nagybirtok bérbeadásánál a kisbirtokosságról és agrárproletárok elkeseredett tömegéről, hanem lehetőség szerint vegye ki földjeit a nagybérlők kezéből és adja azt kisbériéibe".15 S bár az akció eredménytelen maradt, annyiban azonban jelentőséggel bír, hogy katolikus oldalról kérdőjelezte meg az egyház birtokpolitikájának helyességét. A klub egy másik kezdeményezését a világi birtokon szervezett kisbérietek védelmében indította. A z első memorandumot Szeged város tanácsához juttatta el. Szegeden ekkor m ár az új irányba tájékozódó ifjúság jelentős csoportja működött. Az első szervezeti m ag amely m agát Bethlen Gábor Körnek nevezte Kolozsvárott jött létre 1902-ben. A trianoni békeszerződés után az egyetemmel együtt Szegedre költözött a kör is. A budapesti reformklubok kapcsolatban álltak a szegedi szervezettel, amely azokat a diákokat tömörítette, akik reformer szellemben érdeklődtek a társadalmi problémák iránt. Az előadások és az azokat követő viták a tanyakérdés felé terelték a fiatalok figyelmét ban Gesztelyi Nagy László agrárszakértő A jövendő magyar intelligencia és a tanyakérdés című előadása a kör programtervezetévé vált. Az egyetemisták módszeresen tanulmányozni kezdték a Szeged környéki települések életét és 1931 folyamán 400 helyszíni kiszállást szerveztek azzal a céllal, hogy az alföldi városok, falvak és tanyák viszonyait tudományos alapon megismerjék és elemezzék. Távolabbi célként fogalmazták meg a megfelelő terápia kidolgozását arra, hogy hogyan lehet megszüntetni a város és vidék közötti szellemi és anyagi különbségeket, és kiküszöbölni a haladás útjában álló akadályokat. Az agrársettlement mozgalomként is emlegetett értelmiségi kezdeményezés tagjai között találjuk a későbbi neves grafikusművészt, Buday Györgyöt, továbbá Balla Sándort, Erdei Ferencet, Ortutay Gyulát, Tolnai Gábort és Radnóti Miklóst őszén a Bethlen Gábor Kör tagjaiból megalakult a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. A Művészeti Kollégium és a Bethlen Gábor Kör a m agyar fiatalság legjelentősebb mozgalmainak egyike, tagjait ugyanaz a reformszellem, a társadalmi viszonyokkal való elégedetlenség, a nép, elsősorban a parasztság anyagi és szellemi megsegítésének szándéka töltötte el, mint a Sarló, az Erdélyi Fiatalok, a Bartha Miklós Társaság és az éledő népi mozgalom tagjait" állapítja meg róla Borbándi Gyula Mit akar a Wesselényi Reform Klub? Bp p. 16 Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. New York, p. 30

50 Szociográfia, pasztoráció és falu A szegedi papi szeminárium tőszomszédságában volt a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Szent Imre Kollégiuma, ahol Ortutay Gyuláék folytatták folklór- és falukutató munkájukat. A teológusok közül is bekapcsolódtak néhányan egy-egy tanyakiszállásba, de ismereteiket inkább olvasmányélményekből merítették.17 A személyes tapasztalatok, a néprajzkutatás, a szociográfia és az ekkor mind erőteljesebben jelentkező népi irodalom által felszínre hozott falusi problémák egyszerre hatottak nyomasztóan és ösztönzően a falvak jövendő lelkipásztoraira ben többen is tanulmányt adtak be a jézustársaságiak vezetése alatt álló Szegedi Római Katolikus Püspöki Hittudományi Főiskola tanári kara P. Borbély István, P. Lányi Ede, P. Hunya Dániel, P. Varga László és mások által kiírt A magyar katolikus falu si ifjúság korszerű pasztorációja című pályázatra. A későbbi tokaji plébános, az akkor IV. éves teológus Béres Béla első díjat nyert műve a tanári kar ítélete szerint tükrözte azokat a gondolatokat, amelyeket a falu felé forduló egyház az új időkre adott válaszként kezdett kiformálni. Az első két fejezet: A falusi legény és A mai magyar falu a néprajzkutatás eredményei és Szekfű Gyula Széchenyijének eszmeisége alapján borús képet rajzolt a helyzetről. A falusi lelkipásztor egyéniségéről szóló harmadik fejezet a népmentő" küldetés célját a fajtaszeretetben, a kereszténység és az ezeréves magyarság megtartásában jelöli meg. A konkrét gyakorlati tennivalókat a negyedik fejezetben veszi sorra: terepszemle, családlátogatás, a meglévő szervezetek, pl. a Levente felhasználása, alkalmazkodás a paraszti élet évszakok szerinti időbeosztásához. Az elit és a tömegnevelés kérdésében az utóbbi mellett voksol. A fiatal teológus válasza a pályázatban feltett kérdésre: reformválasz. Megtartani az ifjúság által a falut, amely már-már kicsúszik az egyház hatósugarából. Szükség szerint konzerválni a dekadens városi" és kétes hazafiságú irányzatokkal szemben. A gyakorlatiasság, a világi apostolkodás az első lépés a tömegek megnyerésére. Ezek a gondolatok már körvonalazódhattak a szeminárium növendékei előtt tanáraik révén is. Elsősorban P. Varga László és P. Hunya Dániel neve emelhető ki, akik kezdeményező szerepet vállaltak a hivatásrendi mozgalmak magyarországi szervezésében és az új típusú papi magatartás kiformálásában. A szeminárium hallgatói és tanárai széles körű képzést kaptak és adtak. A szociológia keretén belül még a tudományos szocializmus tanaival is megismerkedtek. (A P. Varga László által tartott húsz szociológiai órából tizenegy foglalkozott Marx, sőt Lenin tanításaival. P. Nagy Töhötöm feljegyzései szerint az es tanév első szemeszterének hat szociológiai vizsgakérdéséből kettő vonatkozott Marxra és a tudományos szocializmusra.) Az alapműveltséget természetesen nagy tekintélyű katolikus szerzők és műveik adták, mint pl. Szekfű Gyula Három nemzedéke, a reformer Széchenyi István munkái, a német társadalomtudomány úttörőinek Ketteler és Sonnenschein írásai, és természetesen a pápai politikai és szociális enciklikák. 17 Béres Béla ( ) tokaji plébános, a Szegedi Római Katolikus Hittudományi Főiskola egykori hallgatójának adatközlése. Tokaj, febr

51 Szegeden, a püspöki és egyetemi várossá emelkedő korábbi parasztvárosban sugárzó szellemi élet bontakozott ki. A népi íróktól kezdve Sík Sándorig és Bálint Sándorig Szeged adott otthont a néppel azonosulni tudó m agyar értelmiségnek. Ez a szellemi gyújtópont kellő táptalajt nyújthatott egy katolikus szociális mozgalom elindításához. A korszellem telítve volt a társadalmi viszonyokkal való elégedetlenséggel és az ebből fakadó, a Gömbös-kormány által egyébként bátorított reformgondolatokkal. A parasztkérdés mondhatni az ország és a társadalom központi problémájává vált. Hozzájárult ehhez, hogy m aga a parasztság is életjelt adott magáról. Politikai síkon az es földmunkásmozgalmak, szellemi síkon a paraszti származású népi írók és őstehetségek jelentkezése hívta fel a figyelmet a parasztság ébredésére. A jezsuiták is felismerték, hogy a parasztság életében és életszemléletében a két világháború között szembetűnő változások mentek végbe. A néma forradalomként" emlegetett jelenségek elvándorlás, születésszabályozás, egykézés, szektamozgalmak felerősödtek a parasztság egyes rétegei körében. A megmerevedett viszonyokból eredően a parasztság a társadalmi lépcső legalsó fokán helyezkedett el, gazdasági fejlődése pedig megrekedt a külterjes, alacsony termelékenységű félfeudális szinten. A sajátos paraszti kultúra mind külső jegyeit, mind tartalmát tekintve bomlásnak indult. Mindez erjesztőleg hatott a parasztság világnézetére is. A jezsuiták az egyház számára akarták megnyerni a parasztságot, mégpedig az egyetlen járható úton: nagy horderejű szociális reformok gondolatával, amelynek gerincét a földreform alkotta. E gondolatok hordozójává vált a KALOT mozgalma. 32

52 A KALOT kibontakozása Az közötti időszak eredményei P. Kerkai Jenő Innsbruckból 1935 nyarán tért vissza Magyarországra, tarsolyában egy nagyszabású katolikus szociális mozgalom szervezésének kiérlelt tervével. Provinciálisa Szegedre helyezte és kinevezte az Egyházm egyeközi Nagyszeminárium prefektusának, valamint a teológusok dogmatanárának. Kezdőlépés a Kolping"-ban A szegedi katolikus egyesületek közül a több évtizedes múltra visszatekintő, de jelentéktelen Kolping-féle Katolikus Legényegyleteket tartotta P. Kerkai alkalmasnak arra, hogy köréjük építse egy új mozgalom szervezeti magját. Ezt az elgondolást több szempont is alátámasztja. Számításba vette, hogy a jogilag önálló működéshez elengedhetetlen alapszabály hivatalos jóváhagyása mind egyházi, mind állami részről hosszabb időt igényel. A Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségébe (MAKLOSZ) tartozó Országos Központi Katolikus Legényegylet (a tulajdonképpeni Kolping-egyletek) viszont a Belügyminisztérium által már 1892-ben jóváhagyott, majd legutoljára 1933-ban láttamozott alapszabályzattal bírt. Helyi egyesületeinek aktivizálása tehát nem ütközött törvényes akadályba. A MAKLOSZ mint neve is jelezte országos hatáskörű mozgalom volt. így eleve kínálta m agát az a lehetőség, hogy a szegedi szervezkedés túllépjen a város, illetve a Csanádi egyházmegye határain. A MAKLOSZ célja alapszabályai szerint abban állt, hogy a fiatal, nőtlen iparos- és kereskedőlegényeket, szakképzett gyári munkásokat jó családapákká, tisztes iparosokká, derék és vallásos honpolgárokká nevelje, és a magyar ipar fejlődését hathatósan előmozdítsa. Az iparos legényegyleti tagok nem szakadtak el a földműveléstől. Fogékonyak maradtak olyan elképzelésre, amely a munkások érdekvédelme mellett a parasztság felemelését is célul tűzte. Ennek megfelelően a szegedi Katolikus Legényegyletek18 kiindulópontjává váltak egyrészt a Szegedi Ipari M unkavállalók H ivatásszervezetének, amelyből a M agyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete nőtt ki, másrészt a KALOT-nak, amit eleinte csak az AC Dolgozó Fiatalság m ozgalm aként emlegettek.. 18 Nyolc legényegylet működött Szegeden: Alsóvárosi, Móravárosi, Rókusi, Felsővárosi, Belvárosi, Újszegedi, Somogytelepi és Aignertelepi Katolikus Legényegylet. Csanádi Püspöki Levéltár (a továbbiakban: CSPL) 585/

53 Kerkai páter elhatározását konkrét tettek követték. Már a nyár folyamán vezetőképző tanfolyamot rendezett Szegeden kb. 20 fő iparos- és kereskedősegéd számára a jezsuiták kongregációs termében. Szeptemberben a szülőfalujához közel fekvő zákányi egyházközségben (Somogy vármegye) próbaképpen gazdaifjúsági szervezetet hozott létre. A rend szegedi növendékeit átvéve a Művészeti Kollégium gyakorlatát rendszeresen vitte kiszállásokra, és velük együtt szociográfiai tereptanulmányokat végzett a Szeged környéki tanyavilágban. A nagyszabású tervek megvalósításához Kerkai páter már 1935 szeptemberében két civil segítőtársat vett maga mellé. Egyikőjük a mogyoródi születésű, tönkrement középparaszti családból származó, ekkor 27 éves Farkas György volt, aki plébánosának (is) köszönhetően iskolázott emberré vált, s épp 1935-ben szerezte meg jogtudományi doktorátusát a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Kerkai Jenővel egy lelkigyakorlaton ismerkedett meg. A másik harcostárs a békési Endrődről származó, 1910-ben született, tehát ez idő tájt 25 esztendős Ugrin József lett, aki jezsuita testvérbátyja buzdítására cserélte fel addigi világcsavargó életét a mozgalmi munkára. Az 1930-as évek színikritikái még úgy írtak róla, mint a Pécsi Nemzeti Színház ígéretes tehetségéről, majd egy szerelmi csalódás elől menekülve bejárta a fél világot. Volt egyetemi hallgató, ablakpucoló, újságárus és parkett-táncos Franciaországban, alkalmi munkás Algériában, olajkutató Csádban, kifőzdés és vattacukorárus Marokkóban, kizsuppolt potyautas a Kanári-szigeteken. Itt érte utol bátyja levele a Szegedre hívó sorokkal...19 A paraszti gyökereikben rokon, de életútjukban eltérő fiatalembereket magával ragadta az ugyancsak fiatal 1935-ben mindössze harmincegyedik évét taposó jezsuita már-már megszállottságra emlékeztető lelkesedése. Glattfelder Gyula, a Szegeden székelő Csanádi megyéspüspök október 8-án fogadta először P. Kerkait az Actio Catholica keretében indítandó munkásés gazdaifjúsági szervezésre vonatkozó tervek és eredmények ügyében. Kerkai páter beszámolója szerint addig 150 munkás- és gazdaifjút sikerült megnyerni az ügynek. A szociális gondolkodású Csanádi püspök úgy is mint az AC ügyvezető elnöke kezdettől pártolta a kezdeményezést és ennek jeléül hat hónapnyi időtartamra pengő anyagi támogatást biztosított. Kilátásba helyezte, hogy amennyiben a mozgalom életképes és az ifjúsági munka megkétszereződik", akkor a hat hónap eltelte után is segíteni fog.20 A sajtó mint eszköz A püspöki jóváhagyás mozgásba hozta a szervezés fogaskerekeit. Farkas György és Ugrin József heteken át járták a Csanádi egyházmegyét a Szegeden megjelenő Katolikus Alföld és a Központi Sajtóvállalat lapjainak Nemzeti Újság, Magyar Kultúra stb. terjesztése ürügyén. Negyvenkét faluból közel 600 olyan fiatal 19 Balogh Margit: Egy bokréta vattacukor... Beszélgetés Ugrin Józseffel. Mozgó Világ, sz p. 20 CSPL 2844/1935. Glattfelder Gyula csanádi püspök okt. 14-i válaszlevele P. Kerkai Jenőnek. 34

54 címével tértek vissza Szegedre, akiket alkalmasnak véltek a helyi egyletek megalakítására és vezetésére. Összeállították az első vezetőképző tanfolyamok anyagát, amit levél kíséretében eljuttattak a környező falvak és tanyaközpontok egyházi vezetőinek azzal a kéréssel, hogy 4-5 rátermett legényt küldjenek a tanfolyamra, minden rábeszélés és kényszer nélkül. A jelentkezés önkéntes jellegét azért is hangsúlyozták, mert csak így remélhették, hogy a mozgalom alulról felfelé bontakozik ki januártól már saját lapjukat, a Dolgozó Fiatalságot is menedzselték. A lap az Iparos-, kereskedő- és gazdaifjúsági mozgalmaink havi röpirata alcímmel látott napvilágot, eleinte a Katolikus Alföld mellékleteként. A Dolgozó Fiatalság közkedveltebb nevén a Döfi Eötvös utca 1. szám alatti szegedi szerkesztősége lett a mozgalom első központja. Az új sajtótermék már magán viselte a később jellegzetessé váló szerkesztési és írói koncepció jegyeit: Korunk tömegigénye: a radikális hangnem... Ezért szavában, tollábán és tetteiben gyors, határozott, fasiszta tempót követ."21 A fasizmuson ekkor nyilvánvalóan nem a náci típusú rendszert értették, hanem a sokak által még a liberálisok részéről is elfogadhatónak tartott Mussolini-féle politizálási stílust, amit ebben az időben radikális modernizációval, új földterületek meghódításával, sőt egyesek valamiféle modern felvilágosult abszolutizmussal azonosítottak. A Döfi cikkei feltartóztathatatlan, lavinaszerű sodrást jósoltak a mozgalomnak. Minden egyes száma azt sugallta az olvasóknak, hogy most nemcsak kiváltságos szem tanúja lehet egy történelm i pillanatnak, azaz az agrárifjúsági mozgalom megszületésének, de akár részese is, ha nem késlekedik és mihamarabb bekapcsolódik a szervezkedésbe. A sajtóterjesztés eredményeként összetoborzott fiataloknak Kerkaiék 1935 decemberétől három és félnapos ingyenes vezetőképző tanfolyamokat rendeztek. Az elhangzott előadások három irányban adtak kiképzést. Általában Farkas György volt az, aki a gazdahivatásról, a család és a haza szeretetéről, valamint az egyesületi élet előnyeiről beszélt mint olyan eszközökről, amelyek megvédhetnek a kommunizmus borzalmaitól". Ugrin József a művelt viselkedésre és kamatoztatva színiiskolai tanulmányait a színpadi szereplésre tanított. A jövő agitátoraihoz hozzátartozott a határozott fellépés, a helyes beszédtechnika, az ünnepélyek, seregszemlék szervezésének technikai ismerete is. Az előadások harm adik csoportja m ezőgazdasági szaktanácsadással foglalkozott. A parasztfiatalok először ezeken a tanfolyamokon találkozhattak a KALOT gondolatával. Az előadásokat követő kötetlen beszélgetéseken maguk is formálhatták annak kijegecesedő programját, miközben elmondták véleményüket, gondjaikat és sérelmeiket. A gazdaifjak úgy tértek vissza falujukba, hogy megtanulták mindazt, amit egy legényegylet alapítása kívánt. Az első három tanfolyam 85 hallgatóját Glattfelder Gyúla főpásztor is fogadta. Ez a gesztus bizalmat keltett a mozgalom iránt és meghozta a szegedi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság támogatását. Hübner József népművelési 21 Dr. Farkas György: A katolikus agrárifjúsági mozgalom három éve. Magyar Kultúra, okt. 5. XXV/19. sz. (Kiemelés az eredeti szövegben.) 35

55 titkár minden ellenszolgáltatás nélkül tartott tanfolyamot, sőt még ő járt ki csekély anyagi támogatást, és segédkezett abban is, hogy a hatóságok engedély ezzék a D olgozó F iatalság központjának egy népm űvelési vándorm ozi létrehozását.22 A vándormozi zseniális csaléteknek ígérkezett. Hisz alig telt el négy év azóta, hogy szeptember 25-én a budapesti Royal moziban bemutatták az első magyar hangosfilmet! S ki ne hallgatott volna meg egy-két szónokot, ha cserébe potom pénzen (sőt netán ingyen) megtekinthette az akkoriban készült mozifilmeket, mint mondjuk Székely István híres alkotásait, a Lila akácot, a Hyppolit, a lakájt, esetleg a Rákóczi indulót, vagy az időtlenül népszerű Meseautó című filmet Gaál Béla rendezésében? A népművelési program és a legényegyleti szervezés összekapcsolása kölcsönös haszonnal járt. A szegedi Katolikus Legényegyleteknek köszönhetően a népművelési tervek év végi statisztikája imponáló számokkal büszkélkedhetett.23 S ez fordítva is érvényes volt: 1936 áprilisában, amikor Glattfelder püspök hat hónapra nyújtott anyagi segítsége lejárt, az ifjúsági mozgalom taglétszáma nemhogy megduplázódott, de hatszorosára nőtt! A Dolgozó Fiatalság legalábbis 1000 főnyi tagságról számolt be, és ezt úgy kommentálta, hogy hamarosan meg akarjuk tízszerezni azt!" A püspök ígéretéhez híven megújította a havi 50 pengő folyósítását. Esetenként nagyobb összegekkel is hozzájárult a költségekhez. Június 5-i hatállyal pedig Kerkai pátert kinevezte a csanádi egyházmegyei legényegyletek egyházmegyei elnökévé. A mozgalom kiadásai azonban sokkal nagyobb összeget tettek ki, semhogy azt ez a támogatás fedezhette volna. Ezért Kerkaiék minden megcsapolható" forrásból igyekeztek pénzhez jutni. Maga Kerkai páter ahogy rendtársa évtizedekkel később némi anakronizmussal jellemezte mosógépügynök" módjára házalt tehetősebb katolikusoknál, akik rokonszenvüket 5-10 pengő adományozásával mutatták ki. Sok utánjárással sikerült elérnie, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) a tanfolyamok támogatása címén 2200 pengőt juttatott a központnak.24 A pénzgondok végigkísérték a mozgalmat. Kerkai annak érdekében, hogy ne kerüljenek függő viszonyba a pénzforrásoktól önellátásra törekedett, de ez irreális cél maradt. A Titkárság A katolikus püspöki kar az október 7-én tartott konferenciáján kapott részletesebb tájékoztatást a férfiegyesületek helyzetéről. Az AC országos elnöksége javasolta, hogy a férfi ifjúsági szervezetek központi összefogó szerve a M agyar 22 Csongrád Megyei Levéltár (a továbbiakban: CSML) IV.B doboz, 448/1936. Szeged város Iskolánkívüli Népművelési Bizottságának levele a Csanád egyházmegyei AC-nak máj Az 1936/1937. népművelési évben például csak a Szeged-alsóvárosi Legényegylet 26 előadást igényelt, míg másik hat egylet hatot-hatot kért. Ugyanekkor a Szent Ferenc-rendi Halápi Félix hit-oktató egylete számára csak egy előadásra tartott igényt. CSML IV.B /1936. P. Kerkai Jenő levele a Törvényhatósági Iskolánkívüli Népművelési Bizottságnak szept CSPL 3400/1936. P. Kerkai Jenő nov. 26-i levele Glattfelder Gyula Csanádi megyéspüspöknek. 36

56 országi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetsége (MAKLOSZ) legyen. A püspöki kar azzal a kikötéssel fogadta el az indítványt, hogy a vidéki szervezetek megtartják önállóságukat és nem kényszerítik őket egyesülésre más társadalmi osztályt képviselő szervezettel. Ez a kategorikus kijelentés Glattfelder Gyula püspöktől eredt, akit Kerkai Jenő előzetesen megkért: a konferencián ismertesse a MAKLOSZ-szal egyeztetett elképzeléseiket az agrárifjúság megszervezésére vonatkozóan,25 mert az AC tervezete veszélyeztetheti az agrárifjúsági szervezkedés önállósodását. A konferencia elvi döntésének megfelelően a MAKLOSZ november 10-én kelt számú leiratában értesítette az érintetteket, hogy a magyar agrárifjúság katolikus legényegyleti szervezésére országos titkárságot állít fel Szeged székhellyel, és ennek vezetésével. P. Kerkai Jenőt bízza meg mint főtitkárt. Farkas György és Ugrin József ügyvezető titkár minőségben dolgoznak tovább. Az agrárifjúsági legényegyletek alapszabályai azonosak maradtak az Országos Központi Katolikus Legényegylet alapszabályaival, alkalmazva azokat az agrárifjúság sajátos viszonyaira. A titkárság megbízatása a szervezkedés propagálására, új egyletek felállítására, tagkönyvek kiállítására, jelvények kiadására, a havi 1 pengő tagsági díj szedésére, gyűlésanyagok és röpiratok szerkesztésére szólt. Tevékenységéről negyedévenként köteles volt beszámolni, ezenfelül a befolyt tagdíj 10%-át kellett befizetnie a MAKLOSZ számlájára.26 A MAKLOSZ-ban az újonnan felállított Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága, röviden a KALOT mellett további két titkárság egyesült: 1. Az iparos- és kereskedőtanoncok titkársága, amelynek szervezete a Katolikus Ifjak Országos Egyesülete, a KIOE volt. 2. A segédek és a fiatal gyári munkások titkársága, amelynek szervezete a Kolping-féle Országos Központi Katolikus Legényegylet m aradt. M indhárom szerv az AC szellem ében, annak ifjúsági m ozgalmaként működhetett. A püspöki kar támogató határozata fordulatot hozott a KALOT munkájában. A központ a Kolping-féle Katolikus Legényegyletek kiépítése után így teljes erővel az agrárifjúság megszervezéséhez foghatott. A kezdés lendületét segítette, hogy az AC évi munkaterve a Krisztus és a falu" jelmondat jegyében a világi katolikusok figyelmét is a falu vallási, kulturális és szociális problémáira irányította. A sajtó már bizonyította, hogy a szervezés és az agitáció hatásos eszköze lehet januártól a KALOT újabb lapot adott ki Forrástár címmel, amely az első évben negyedévenként, a második évfolyamtól pedig havonta jelent meg ben elnevezése Dolgozó Fiatalság Vezetői Forrástárra változott. A lapot a legényegyleti vezetőknek szánták, ezért összeállításakor arra törekedtek, hogy használható anyagot nyújtsanak a legényegyleti gyűlések levezetéséhez. így a plébános vagy legény által mondandó szónoklat szövegétől kezdve a társasjátékok leírásán át a műkedvelő előadások forgatókönyvéig mindenféle hasznos, 25 CSPL 2845/1936. P. Kerkai Jenő memoranduma a Döfi akció fenntartása ügyében szept CSPL 3400/

57 keresztény és nemzeti szellemnek megfelelő ötleteket adott a lap. A röpirat szerkesztésébe már P. Nagy Töhötöm S. J. is bekapcsolódott, de személye ekkor még háttérben maradt. Akkor került előtérbe s lett a KALOT helyettes elnöke, amikor P. Kerkai az 1938/1939. iskolai évben harmadik próbaévét töltötte a budai Manréza noviciátusában mint socius magistri noviciorum (a növendékek mesterének segítője).27 A vidéki egyletekkel folyamatos kapcsolatot tartott az ugyancsak 1937 elején megszervezett KALOT Műsorközpont. A Műsorközpont a falusi műkedvelő színpadokat katolikus szempontból kifogástalan, propagatív jellegű, nemritkán művészi értékű, vagy azt megközelítő előadási anyagokkal látta el. A hasznos olvasás, a nemes szórakozás és a kulturált játszás iránti igényt kívánta felkelteni azzal, hogy az agrárrétegek sorsával összefüggő szakkönyveket, regényeket, játékgyűjteményt, biliárdasztalt és egyebeket olcsón megszámítva az egyletek rendelkezésére bocsátott. A Műsorközpont megindulásának első évében megközelítőleg 100 helyi egyesületnek postázott készletéből.28 Az egyletek kulturális és valláserkölcsi tevékenységük irányítása mellett a központ részéről szociális helyzetük javítását szolgáló támogatásban is részesültek. Az egyletek munkanélküli tagjai részére Szegeden például munkaközvetítőt állítottak fel. Szociális célkitűzést kívánt szolgálni a központ azzal is, hogy a városi gőzfürdőben kedvezményes fürdési lehetőséget teremtett a legényegyleti tagoknak. Ennél hasznosabbnak bizonyultak a jogi és orvosi tanácsadók. A szociális elképzelések elemeit kezdetben a nagyobb tömegeket vonzó legénynapokon fejtették ki. Az első legénynapot augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartották Kiszomborban. A jezsuiták is elfogadták, hogy a személyes ráhatással és egyéni neveléssel dolgozó egyesületi munka mellett nem hanyagolhatok el a tömegek meggyőzésének bevált eszközei: a propagandisztikus jellegű nagygyűlések és seregszemlék ben m ár mind sűrűbben találkozhatunk legénynapokról szóló tudósításokkal. A külsőségeiben egyszerű seregszem lék az erődemonstráláson túl összekovácsolták és lelkesedéssel töltötték el a tagságot május 16-án Szegeden rendeztek zászlószenteléssel egybekötött legénynapot. P. Nagy elfogódottan jegyezte fel naplójába benyomásait:... (az) első ünnepély volt, amelyen az emelvény és az elnöki asztal nem nagyhasú papokkal és joviális öregurakkal volt tele, hanem egyszerű földműves legényekkel... A beszédek maguk rendkívül erőteljesek és élesek voltak. A gyűlés hangulata mindvégig szinte feszült volt. Állandó közbekiabálások, taps szakították félbe a mondatokat. Másnap állítólag a szociáldemokraták mondogatták, hogy 27 A növendékmester távollétében a socius magistri noviciorum vezeti a különböző gyakorlatokat, hozzá tartoznak a kisebb jelentőségű fegyelmi ügyek és bizonyos engedélyek megadása az újoncidő alatt. A Manréza férfi lelkigyakorlatos házat jelent. Nevét a Loyolai Szent Ignác életében meghatározó szerepet játszó Manresa városkáról kapta. A budapesti Manréza 1927-ben épült fel a Zugligetben. 28 Szombathelyi Püspöki Levéltár (a továbbiakban: Szhelyi PL) 396/1938. Az AC Országos Elnökségének jelentése az évről. 38

58 ezek a katolikus legények egész új és egész forradalmi hangot ütöttek m eg."29 Ez utóbbi híresztelésben lehetett is valami igazság, mert alig néhány napja, május 11-én jelent meg a Népszava hasábjain egy EMSZO-gyűlés kapcsán a következő:...úgy látszik, a katolikus legényegyletek embereit sem lehet már az orruknál fogva vezetni. Eszmélnek. Keresik a munkásosztály igazi útjait, bizonyos, hogy meg is találják majd." A szegedi demonstráción hangzott el a minimális munkabér, a családi bér és a vasárnapi munkaszünet követelése. A szervezett ipari munkások körében e követelések már egyébként is napirenden voltak 1935 és 1936 nyarán, kivált a fővárosban, több sztrájkot is tartottak a 48 órás munkahétért, a 44 filléres minimális munkabérért és a fizetett szabadságért, de egyértelműen szokatlannak számítottak egy magát katolikusnak nevező agrármozgalom részéről. A KALOT ezzel jelezte, hogy nem kíván a hagyományos hitbuzgalmai és karitatív úton járni, hanem átfogó, akár radikalizmusba is hajló szókimondó szociális programmal lép tagjai elé. Az egységes kulturális, erkölcsi és szociális állásfoglalás kialakítása és a hivatásos népvezetők papok, tanítók, népművelők tájékoztatása párhuzamosan folyt a legények tanfolyamos képzésével. Kerkaiék valamennyi egyházmegyei szemináriumban ismertették a kispapok előtt a mozgalom célkitűzéseit. Fáradtságot nem sajnálva személyesen járták be a keleti és a dunántúli egyházmegyék plébániáit, hogy előkészítsék az ott is megindítandó szervezkedést. A felvilágosító munka eredményeként és Serédi Jusztinián hercegprímás ajánlására 250 pap, tanító és népművelő ment el az első agrárifjúsági kongresszusra, amelyet a központ augusztus 2-4. között, a szegedi szabadtéri játékokkal egy időben rendezett meg. A kongresszuson főleg a parasztság gazdasági és hivatásrendi szervezésének lehetőségeit vitatták meg. A KALOT addigi propagandája nem érintette a hivatásrendiség kérdését. A kongresszuson azonban már nyíltan vállalta a Quadragesimo anno hivatásrendi gondolatát, s a későbbiekben rendületlenül kitartott mellette. Kerkai páter úgy vélte, hogy a pápai enciklika fedezékéből a hazai konzervatív katolicizmus ellenére is hatékonyabb érdekvédelmet lehet folytatni, mint addig. Ugyanakkor mélységesen meg is volt győződve arról, hogy egy hivatásrendi berendezkedés képes a társadalom bajait orvosolni. A vezetői kongresszus fontosabb hozzászólásait az egy hónap múlva megjelenő Vezérkönyv tette közzé. Farkas György az agrárifjúsági vezetők szám ára készítette a kézikönyvet, amelyhez Glattfelder Gyula megyéspüspök írt méltató hangú előszót. 29 OSZK Kt fond 13. ő. e. P. Nagy Töhötöm naplói, 2. darab máj. 16-i bejegyzés. 39

59 A KALOT programja 1937 szeptemberében megjelent az első rangosabb KALOT-kiadvány, a Vezérkönyv, amely összefoglalta az egyletszervezési alapismereteket. Igazi súlyát azonban az adta, hogy rendszerezte az agrárifjúsági mozgalom célkitűzéseit. Négy rövid, mindenki számára világos jelszóban foglalta össze a célokat: Krisztusibb embertl M űveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart!30 Krisztusibb embert! Az első jelszó az örök emberi és keresztény értékeket képviseli. Krisztus példája a testvéri szeretetre, őszinteségre és békés lelkületre hajló embernek. A KALOT programja Krisztus követését erkölcsi közügynek tekinti, mert a kereszténységben fedezi föl a hatni képes népmentő és társadalomformáló erőt. Krisztocentrikus világképnek és valláserkölcsi norm áknak kell áthatniuk a m agán- és közéletet, sőt az ebből fakadó szociális és gazdasági célokat is. Mindez részben természetes és magától érthetődő volt abban a magyar faluban, amelyben élt egy népi, plebejus vallásosság, mert hiszen ez képezte az egyes ember és a falusi élet társadalmi kereteit a születéstől a halálig, a kereszteléstől a temetésig. Viszont kevésbé hatott természetesnek bár a kereszténység kétezer éves történelmében nem új, hogy egy katolikus szervezet az Evangélium alapjáról társadalombírálatot mondjon ki. A legtöbben érezték, hogy a keresztény-nemzeti M agyarországon a hatalom távol áll a krisztusi szeretet és szociális gondolat megvalósításától. A program némi pátosszal így fogalmaz: halálos ellensége lelkűnknek is minden olyan ember, vagy rendszer, mely testünket éhbérrel, munkauzsorával koldusmankóra kényszeríti... nagyon jól tudjuk, hogy a nyomor a legnagyobb kerítő s egyik legnagyobb útonállója az örök boldogság felé vezető útnak." A keresztény értékek hangsúlyozásában a felekezetieskedéstől és az antiszemitizmus szélsőségeitől való elhatárolódás szándékát éppúgy felfedezhetjük, mint a zsidóellenességnek azt a válfaját, amely a két világháború között a m agyar faluban is érzékelhető. A KALOT ahogy a többi keresztény-keresztyén egyesület is kezdettől szembe találta m agát a szociális és társadalmi gondok zsidókérdéssé" torzításával. A magyar gazdaságban meglévő tradicionális munkamegosztás miatt a zsidók a kereskedelem és a pénzügyi tevékenységek szférájában számarányuknál jóval nagyobb súlyban képviseltették magukat. E hagyományos munkamegosztás a kibontakozó válság idején, a növekvő társadalmi feszültségek kísérő jelenségeként könnyen vezethetett az antiszemitizmus 30 Az először megfogalmazott jelmondatok a következők voltak: 1. Jobb egészséget! 2. Jobb megélhetést! 3. Több műveltséget! 4. Több vallásosságot! Dolgozó Fiatalság, jan. I. évf. 1. sz. Farkas György visszaemlékezése szerint a Vezérkönyv pisztolylövésszerű" jelszavai egyből elnyerték Kerkai páter tetszését, mindössze az öntudatos jelzőt javította át önérzetesre. (Farkas György levele Dr. Kovács Andornak, a kisunyomi KALOT-népfőiskola egykori igazgatójának. Gödöllő, nov. 23. A címzett tulajdonában.) 40

60 kiéleződéséhez, s ez még feltöltődhetett a más szokásokkal élő idegenekkel" szembeni távolságtartással. A KALOT, noha támaszkodott a feudális eredetű antiszemitizmusra, céljai már a torzult polgári fejlődés antiszemitizmusából következtek: azaz a kereskedelmi, ügynöki, szabadforgalmi és egyéb hasonló pozíciók átvételére irányultak, és ezek, illetve ezek elosztása fölött a keresztény", nemzeti" típusú ellenőrzés megszerzésére. A KALOT igyekezett alkalmazkodni a zsidótörvényekkel felszított antiszemitizmushoz. A katolikus elveket pragmatikus módon egyeztette össze az antiszemita rendelkezések nyomán támadt nagy lehetőséggel". Alapelvként ugyan hangoztatták, hogy nem a zsidógyűlöletre fordítjuk erőnket, hanem magyar fajtánk odaadó szeretetére!"31 E nézet több veszélyt is hordozott magában, hiszen Krisztus nevében kívánta átvenni a zsidóság gazdasági pozícióit, de közben nem gondolt diszkriminált embertársaira. Hozzájárult ahhoz, hogy a közvéleményt előkészítse a mind barbárabb zsidótörvények elfogadására. Ugyanakkor az is tény, hogy a katolikus elvekhez végig ragaszkodó KALOTálláspont sokakat távol tartott az antiszemitizmus fajellenességbe átcsapó embertelenségétől. M ű veltebb fa lu t! E jelszó mögött a paraszti kultúra értékeinek nagyobb megbecsülése, a műveltség alapkincseinek a falu számára is hozzáférhetővé tétele, a tanulás igényének felkeltése állt. A KALOT a m agyar és egyetemes kultúra ápolása mellett a gazdasági szakműveltség elsajátíttatására is törekedett, mint olyan feltételre, ami elengedhetetlenül szükséges a paraszti társadalom felemeléséhez. A hagyományos értékrenddel összeegyeztethetetlen idegen", elsilányosodott vagy annak ítélt városias kultúra falura való beszivárgása miatt Györffy István nyomdokain haladva azt vallotta: a m agyar művészetet népi kultúrával kell átitatni, s ezt kell bejuttatni az egyetemes kultúra vérkeringésébe. A jelszó azt is jelentette, hogy a falusi ember törekedjen önmegvalósítása részévé emelni nemcsak a kultúra értését, hanem művelését is a tánc, a zene, az ének és a színjátszás formájában. Mindezek jegyében indul majd útjára 1940-ben a KALOT népfőiskolái tevékenysége. Ö nérzetes m agyart! Ebbe a jelmondatba a KALOT azt a szándékot sűrítette, hogy felébressze a parasztság öntudatát, amely egyszerre keresztény és nemzeti. Alaphangját ezért vallásos magyarságtudat, romantikától sem mentes magyarságszemlélet hatotta át. A nemzeti öntudatot ugyanakkor élesen elhatárolta a túlfűtött nacionalizmustól, mint a vér és faj esztelen hódolatának" forrásától. Ez a kinyilatkozás előre 31 KALOT Munkafüzet, ápr p. A zsidókérdéssel foglalkozó cikkeknek általában ez volt a végkicsengése. 41

61 vetítette a nemzetiszocializmussal szembeni későbbi nyílt ellenállást. A keresztény nemzeti öntudatból a benne immanensen meglévő antiszemitizmuson túl levezethető a kereszténytelen, istentelen vörös kommunizmus", a nemzetietlen marxizmus elutasítása is. A KALOT indulásától kezdve antikommunista platformon állt, amit a világnézeti ellentéteken túl tápláltak a hazai 1919-es események és a sztálini Szovjetunióból érkező egyre rémisztőbb hírek. Az évi földreform során az egyes emberek politikai magatartásától tették függővé a földhöz juttatást. A minden katolikus számára erkölcsileg kötelező erővel bíró Divini redemptoris kezdetű, március 19-én megjelent pápai enciklikában XI. Pius pápa attól tartva, hogy a Szovjetunió után Mexikóban, Franciaországban és Spanyolországban is kommunisták kerülhetnek hatalomra kategorikusan elítélte a kommunizmust. Természetes tehát, ha egy katolikus alapon álló agrármozgalom antikommunista, ezt a jellegzetességét más szemszögből ugyancsak érthetően csak 1945 után vetették elmarasztalóan a szemére. Életerős népet! Utoljára hagytuk a harmadik Életerős népet! jelszó elemzését, m ert ez foglalta össze a m ozgalom szociális követeléseit, s mint ilyen, a legfontosabb reformgondolatokat hordozta. A természetjogból felelevenített érvekre hivatkozva követelte a KALOT az agrárifjúság társadalmi térnyerésének nagyobb lehetőségét, a mezőgazdasági népesség életszínvonalának emelését. Az utóbbinak szerinte két, egyszerre járható útja volt. Az egyik az 1920-as földreformnál nagyobb és ésszerűbb redisztribúció (újraelosztás) lett volna. A másik út eszközeit a KALOT programja a minimális munkabér és a családi bér bevezetésében, továbbá a munkaidő törvényes rendezésében jelölte meg. Példát az iparban már alkalmazott vagy bevezetés előtt álló intézkedések adtak. A KALOT vezetői tisztán látták, hogy az egészségtelen birtokviszonyokat egy demokratikus földreformmal orvosolni lehet és kell. De nem a kérdés pusztán mechanikus megoldását óhajtották, hanem egy olyan összefüggő rendezést, amelyben az új kisegzisztenciák boldogulása és érdekeik védelme is biztosított. Annak dacára, hogy az 1930-as évekre egyre többen értették m eg a földreform elodázhatatlanságát, mégsem történt semmi érdemleges. Gömbös Gyula ugyan hozzákezdett a probléma megoldásához, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) el is készítette az 500 kát. holdon felüli birtokok térképét, de mire a tervezetből törvényjavaslat lett, elveszítette élét. Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter nevéhez fűződik az évi hitbizományi és telepítési törvény. Tévedtek, akik azt hitték, hogy ezzel a földreform ügye lekerült a napirendről. A telepítési törvény 25 év alatt nevetségesen csekély, hozzávetőlegesen ezer kát. holdat, évi bontásban ezer kát. holdat akart az igénylőknek juttatni. Ezzel szemben már a korabeli Bajcsy-Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor, Matolcsy Mátyás, Kerék Mihály és mások nevéhez kapcsolódó földreformtervek is legalább 3 millió kát. hold igénybevételét tartották szükségesnek és reálisnak. 42

62 A KALOT legtöbbször Kerék Mihály, a Wesselényi Reform Klub egykori tagjának munkáira hivatkozott, az ő koncepciója formálta elképzeléseit. Az ismert agrárszakértő földreformtervét legalaposabban A magyar földkérdés című munkájában fejtette ki. (A Vezérkönyv ezt még nem vehette figyelembe, mivel csak 1939-ben jelent meg.) Tervei szerint egy földreform ezer törpe- és kisbirtokos, cseléd és mezőgazdasági munkás családját érintette volna. Családtagjaikkal együtt hozzávetőlegesen másfél milliót, a hárommillió koldus" felét. Az igényelt szántó, rét és legelő nagyságát 2580 ezer kát. holdban jelölte meg, megnövelve még ezer kát. hold erdővel, összesen tehát 3,1-3,2 millió kát. hold területet osztatott volna szét megváltás fejében. A terv lebonyolítási idejét Kerék Mihály tíz évben állapította meg. A földjuttatás módjai közül Kerék a földbérlő szövetkezetekben tömörült kishaszonbérletek formája mellett állt ki. Bizonyos esetekre telepítést javasolt. A szakember sürgős cselekvést követelt, mert szerinte most már nem arról van szó: lesz-e földreform vagy sem, hanem arról, hogy evolúciós úton valósítjuk-e meg, vagy forradalommal. Minden ellenállás, mely a becsületes rendezés útjában áll, ma hatványozott mértékben kedvez a revolutív megoldásnak."32 A KALOT-program az agrárproletárok számának csökkentésében szabta meg a legfontosabb teendőt. Indoklását több szemponttal is összekötötte, kivált azzal, hogy vissza kell szorítani a parasztság városokba való áramlását. Ebben persze felbukkant az a felfogás is, hogy a város marxizmustól és szociáldemokráciától fertőzött", ezért óvni kell tőle a még meg nem rontott" parasztságot. A Vezérkönyv a földéhes tömegek megkötésének két útját tartotta járhatónak: a telekhez és otthonhoz juttatást, illetve a szövetkezeti földbérlést. Hogy miből és hogyan? Mindkét esetben a nagybirtokra, a nagytőkére és az államhatalomra számított. A nagybirtokra vár a feladat, hogy a szükséges területet kihasítsa saját birtoktestéből; a nagytőke hosszú lejáratú kölcsönnyújtással vállalja a maga áldozatát; az államhatalom pedig biztosítja a juttatott telek kötött forgalmát." 1916-ban Prohászka Ottokárnak, az igen népszerű és tekintélyes székesfehérvári megyéspüspöknek sem sikerült elérnie, hogy földreformjavaslata legalább részben megvalósuljon, elképzeléseivel egyházában is magára maradt. Két évtized elteltével a KALOT-féle altruista színezetű elképzelés megvalósításához is krisztusibb emberek kellettek volna... Az agrárifjúsági mozgalom teoretikusai úgy tekintettek a földreformra, mint a nemzetgazdaságot megerősítő kúra egyik orvosságára. Vele párhuzamosan szorgalmazták a mezőgazdaság iparosítását és az ipar fejlesztését. A szükséges tőkét a földbérleti díjakból vélték biztosíthatónak. S ha a birtokos a bérletekből származó jövedelmét az iparba fekteti, azzal munkaalkalmat teremtene a földhöz nem jutottak, vagy azt nem is igénylők számára. Az elképzelés sebezhető pontja, hogy nem vette figyelembe a nemzetközi gazdasági összefüggéseket. A mezőgazdaságból származó nyereség jelen esetben a földbérleti díj nem elegendő az ipar fejlesztéséhez szükséges tőkére, mivel a mezőgazdasági termé 32 Kerék Mihály szavait idézi Szabó Zoltán: Két esemény. Magyar Szemle, XXXV. köt. 4. (140) sz p. 43

63 keket túlkínálatuk miatt csak alacsony áron lehet értékesíteni. Éppen ezért a mezőgazdaság az, amely az ipar nyereségéből támogatásra szorul, s nem fordítva. A világot járt, sokoldalúan képzett jezsuita vezetés minden bizonnyal tisztában volt ezzel a problémával, de a megoldással adósak maradtak. Tovább csiszolták viszont a földdel kapcsolatos elképzeléseiket. A korabeli földreformtervek nem határozzák meg egyértelműen a földreform utáni birtokhatárt, de általában kát. holdra becsülték azt. Az első KALOT-dokumentumok sem konkretizáltak, csak egy 1945-ből származó éppen ezért nem autentikus jelentésben olvasható: Mozgalmunk már ben meghirdette az 500 holdas birtokmaximumot."33 (Prohászka püspök említett földreformterve 10 ezer holdnál húzta meg a határt...) Földbirtok-politika A KALOT hangvétele 1938 tavaszán szembetűnően megváltozott. Támadóbb és lendületesebb lett. Mint később látni fogjuk, a nyilasok szociális demagógiájával próbálta felvermi a versenyt. A kormány részéről nem volt akadálya, hiszen m aga Imrédy Béla jelentette ki május 14-én miniszterelnöki beköszöntőjében, hogy a mezőgazdasági politika legégetőbb kérdése a földkérdés, és a kormányzat földbirtok-politikájának ütemét gyorsítani szándékozik. A KALOT és az EMSZO 1938-ban kiadott M agyar Cél című közös röpirata már nem házhelyhez és telekhez való juttatásról, hanem földreformról beszélt. Ennek nagyságát ekkor m ég nem állapította meg, de leszögezte, hogy e tekintetben az egyházi birtokot sem kívánjuk megkülönböztetett elbánásban részesíteni".34 A röpirat gondolatainak részletes kifejtése 1939-ben könyv formájában is megjelent (vö. Az erkölcsi forradalom programja című alfejezettel). Radikális földbirtokreformot hirdetett, kártérítés mellett fölosztásra ajánlott minden bank, kereskedelmi és ipari vállalat tulajdonában lévő földbirtokot, minden 200 kát. holdnál nagyobb birtokot, amelynek birtokosa vagy felmenői a m agyar állampolgárságot 1898 óta szerezték meg (kivételre háborús érdem jogosíthat), a világháborús spekulációval szerzett 200 kát. holdon felüli birtokokat, ha eredetileg nem gazdálkodással foglalkozó birtokosok tulajdonában vannak, végül minden földbirtoknak 1000 kát. holdat meghaladó részét, az erdőbirtokok kivételével. A közcélokat szolgáló és közhasznú intézmények fenntartásával terhelt földvagyonokra külön elbírálást javasolt, melyet azonban nem konkretizált. Az állásfoglalás a földreform kérdésében, a felosztás arányának tekintetében mélyebbre nyúl, mint az április 20-án elfogadott földbirtok-politikai törvény. A bevezető azonban leszögezte, hogy a radikális reform szükségessége és a reális lehetőség között mély 33 Belügyminisztérium Történeti Irattára (a továbbiakban: BM Irattára) alapszám. Meggyesi Sándor, a KALOT országos titkára által szignált igazoló jelentés a belügyminiszternek. Bp aug MÓL Miniszterelnökség - Társadalompolitikai Osztály (a továbbiakban: M E-TPO) K csomó, p" dosszié. 93. f. Magyar Cél c. röpirat. Nyomtatásban megjelent: Forrás, jún.-júl. n. évf. 6. sz. 44

64 szakadék tátong, ezért rövid időn belül csak a jogi vonatkozásokat tartja elintézhetőnek. A megvalósítást abban az ütemben kivitelezné, amelyben a termelés folytonosságának biztosítása és a rendelkezésre álló tőke mellett emberileg lehetséges. A z államosított földbirtokok ideiglenesen a Földbirtokrendező Alap tulajdonába kerültek volna. A földigénylők közül előnyben akarták részesíteni a hadirokkantakat, a vitézeket, a hadiárvákat és a sokgyermekes családfőket, akiknek kamatmentes, hosszú lejáratú hitelt és adókedvezményeket adott volna az állam. A program támogatta a földbérlő szövetkezetek megalapítását is. Hogy hogyan viszonyult ehhez a katolikus hierarchia? P. N agy Töhötöm visszaemlékezése beszámol az tavaszi püspökkari konferenciáról, amelyen Kerkai páter a mozgalom programját kívánta ismertetni. A program így szólt: Menjünk eléje a biztos fejleményeknek. Adjunk földet annak a hárommillió parasztnak, aki ezért szentnek, megváltónak fog tartani és olyan katolikussá lesz, mint soha életében nem volt. Ezzel példát adunk az arisztokráciának... Ugyanakkor a birtok felosztása nem lesz ingyenes. Harmincéves törlesztésre lenne átadva kisebb parasztszövetkezeteknek és a törlesztésért így egy közösség lenne felelős, ami biztosítaná az összegek befolyását." P. Kerkai alaposan átgondolt beszéddel állt ki a püspöki plénum elé. Már-már vaslogikával a konklúzió közelébe ért, amikor egyik püspök (...) magasra lendítette a karját és harsány parancsoló hangon közbekiáltott.»ki ne mondja azt a szót!«s az a szó, amelyhez P. Kerkai nagy óvatosan Ádámtól, Évától elindulva lassan elérkezni látszott, a»földreform«volt."35 A püspökkari konferencia jegyzőkönyve ugyan nem erősíti meg P. Nagy elbeszélését, de annak esetleges kitalálása nem változtat azon a tényen, hogy az egyház földbirtokai 1945-ig érintetlenek maradtak. Vagyis a katolikus egyháznak is osztoznia kell a földreform elmaradásának, illetve az elavult birtokviszonyok konzerválódásának felelősségében. Visszatérve a M agyar Cél című röpiratra feltűnő, hogy a sajtó azt nem úgy kezelte, mint az EMSZO és a KALOT elképzeléseit, hanem csak mint a harmadik kiadónak társult Hivatásszervezet célkitűzéseit. Politikai és érdekképviseleti kérdésekben mind az EMSZO, mind a KALOT a Hivatásszervezetet tolta előtérbe, mintegy ütközőpontként az egyház és az állam felé. Formálisan ugyanis önálló, független mozgalom volt, nem tartozott sem az egyházközségek, sem az AC keretébe. Propagandájában sem vallotta magát katolikusnak, hanem felekezetközi (interkonfesszionális) keresztény mozgalomnak, amely nem a valláserkölcsre helyezi a hangsúlyt, hanem az egyetemes nemzeti jellegre. Végeredményben a KALOT adós maradt földbirtok-politikai koncepciójának minden részletre kiterjedő kidolgozásával. Tagadhatatlan érdeme viszont, hogy egyházi függősége ellenére nemcsak feszegetni merte a kényes" kérdéseket, 35 Nagy Töhötöm: Jezsuiták p. P. Nagy nem nevezi meg a felcsattanó püspököt. A katolikus egyház és a földreform kérdésének érdekes és jól használható szakirodalma: Leslie T. Leslie: Church and State in Hungary, Columbia University, Ph. P., p. A katolikus egyház birtokviszonyairól lásd Gergely Jenő: A gazdag egyház" gazdagsága. (Adatok a katolikus egyházi birtokvagyon kérdéséhez a Horthy-korszakban.) Agrártörténeti Szemle, sz p. és az általa használt irodalom. 45

65 hanem megoldásokat is keresett rájuk. A föld igazságtalan megoszlását a protestáns ifjúsági szervezetek egyházuk plebejusi tradícióiból eredően szabadabban támadhatták, mint a katolikusok. Ők nem tehették ezt anélkül, hogy közben saját egyházukat mint az egyik legnagyobb magyar földbirtokost ne ostorozzák. így jött létre a furcsa ellentmondás: a KALOT, miközben egyháza számára igyekezett megnyerni a paraszti tömegeket, a katolikus hierarchiával kerülhetett szembe. A KALOT radikális nézetei és a püspöki kar elzárkózása a földreform elől óhatatlanul konfliktusok forrásává vált. Még akkor is, ha ez a radikalizmus nem lépte át a hatalom részéről még megtűrt határt. A KALOT tömegbázisa A célkitűzések ismertetése után magától adódik a kérdés: a parasztság mely rétegeit célozta meg a KALOT, s melyeket sikerült valóban felsorakoztatni maga mellé? Az 1937-es Vezérkönyv szerint a mozgalom tagjai közé hívta az egész agrárifjúságot. A fiatal zselléreket, napszámosokat és kubikosokat éppúgy, mint a tehetősebb gazdalegényeket. A tényleges helyzet feltérképezése több korlátba ütközik. Egyrészt a KALOT vezetői nem tettek közzé pontos adatokat sem a mozgalom szervezeti erejéről, sem a tagság társadalmi összetételéről. Számtalan alakuló közgyűlés jegyzőkönyve előkerült ugyan, de a tagok névsora mellé a foglalkozási rubrikába semmi, vagy csak hiányos információ került. S ki minősíthető parasztnak? Az idők során kialakult gyakorlat 100 kát. holdnál húzta meg azt a határt, amely alatt parasztnak tekinthető a földtulajdonnal rendelkező egyén. Előre kell bocsátanunk, hogy a KALOT bázisát bemutató és elemző táblázatok leegyszerűsítik a társadalmi összetétel rajzát. Több olyan szempontot pl. etnikai, települési viszonyokat stb. is figyelembe kellene venni, amiről azonban nem áll rendelkezésünkre még közvetett információ sem. Statisztika népfőiskolái törzskönyvek alapján Elméletileg a KALOT mindegyik népfőiskoláján készült a hallgatók adatairól törzskönyv. A húsz népfőiskola törzskönyvei közül mindössze a Sopron várm e gyei Egyházasfalui Széchenyi Népfőiskoláé került elő a plébánia irattárából. A statisztikához csak az 1944 őszéig tartott tanfolyamok hallgatóit vehettük figyelembe, hiszen az évi földosztás átrendezte a paraszti társadalom birtokviszonyait. A törzskönyv sajnos néhol hiányos. Ezért ugyanazt a kimutatást kétféle adatmennyiséggel végeztük el: 1. Azoknak az adatoknak a felhasználásával, amelyek teljesen hitelesnek fogadhatók el. Azaz amikor a személyi adatok mellett szerepel a foglalkozás és a vagyoni helyzet megnevezése, illetve a testvérek száma is. 46

66 2. Esetenként lemaradt a foglalkozás megjelölése. Ilyen alkalmakkor Tóth Imre, az Egyházasfalui Széchenyi Népfőiskola egykori igazgatója visszaemlékezéseihez fordultunk. Tóth Imre közzétette hajdani hallgatói névsorát úgy, hogy a hiányzó foglalkozást mindenkor földművesnek tüntette fel. A birtoknagyságokból és a KALOT profiljából eredően valószínű, hogy ténylegesen is e kategóriába tartozhattak a tanfolyamosok. I. táblázat Az Egyházasfalui Széchenyi Népfőiskola hallgatói A törzskönyv adatai szerint % A törzskönyv és Tóth Imre adatai szerint36 Hallgatók összlétszáma , ,00 Nem földből élők száma 26 8, ,54 Földből élők száma , ,46 % A népfőiskola hallgatósága Sopron, Komárom, Veszprém és a közigazgatásilag egyelőre egyesített Győr-Moson vármegyékből, Közép- és Eszak-Dunántúlról, továbbá a Kisalföldről verbuválódott. Ez a vidék az országos átlagnál termékenyebb földű és bizonyos speciális kultúrák kiváltképp szőlő termesztésére is alkalmas Az egyházasfalui plébánia irattára. A Széchenyi Népfőiskola hallgatóinak törzskönyve. Tóth Imre: Emlékezés egy népfőiskolára ( ). A szerző magánkiadása, p. 37 E területek birtokkategóriáinak megállapításához a legújabb szakirodalmat vettük figyelembe, így törpeparcellának tekinthetjük az 5 kát. hold alatti földnagyságot. Az 5-10 és kát. holddal rendelkezők alkotják az ún. kis- és középparasztságot. A 20 és 30 kát. hold átmeneti kategóriának tekinthető, mert szinte kizárólag a helyi viszonyoktól függ, hogy közép- vagy gazdagparaszt kategóriába tartozik a földtulajdonos. Gunst Péter történész számításai szerint a Dunántúlon megközelítőleg a 30 kát. holdnál nagyobb földbirtokkal rendelkező családokat számíthatjuk a gazdagparasztok közé, ezért az előbbi átmeneti sávot az általunk készített statisztikában a középparasztsághoz soroltuk. Gunst Péter: A paraszti társadalom Magyarországon a két világháború között. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. MTA Történettudományi Intézete. Bp p. 47

67 II. táblázat Az Egyházasfalui Széchenyi Népfőiskola hallgatóinak birtokstatisztikai adatai Birtokcsoport Létszám a törzskönyv adatai szerint % Létszám a törzskönyv és Tóth Imre adatai szerint AGRÁRPROLETÁR 39 13, ,61 Nincstelen ebből - cseléd napszámos földműves kát. hold alatti földtulaj ix donnal rendelkezők ebből - cseléd napszámos földműves TÖRPEBIRTOKOS 1-5 kát. hold* KISBIRTOKOS 6-10 kát. hold , , , ,09 KÖZÉPBIRTOKOS , , kát. hold kát. hold kát. hold GAZDAGPARASZT kát. hold kát. hold Összesen , ,00 *Az egyes kategóriákba a felső határt jelölő értékek is beletartoznak. g % - A II. táblázatból kiderül, hogy legnagyobb arányban a középbirtokosok képviseltették magukat a népfőiskolások között, de közülük is inkább az alsó, kát. hold sávjába tartozók. A törpe- és kisbirtokosok néhány százaléknyi eltéréssel a hallgatók közel egynegyedét tették ki. Az agrárproletárok a negyedik helyre szorultak vissza a 13,36, illetve 17,61 százalékukkal, bár önmagában ez a mennyiség sem elhanyagolható. A gazdagparasztság köréből alig találunk néhányat a tanfolyamosok között. Mivel a népfőiskola hallgatósága a helyi egyletek beiskolázott tagjaiból állt össze, ezért feltételezhető, hogy az egyletek őszszetétele is nagy átlagban a kimutatással megegyező lehetett. Egyházasfalun kétszer tartottak 8 hónapos kertgazdasági tanfolyamot. E tanfolyamok hallgatóságának összetétele eltér az átlagtól. 48

68 III. táblázat Nyolc hónapos kertgazdasági tanfolyam hallgatóinak birtokstatisztikai adatai márc. 20- okt. 30. között tartott tanfolyam hallgatói létszáma % ápr. 19- okt. 12. között tartott tanfolyam hallgatói létszáma Nincstelen 6 35, ,95 1 kát. hold alatti földtulaj - - donnal rendelkező 1-5 kát. hold között 7 41, , kát. hold 3 17, , kát. hold kát. hold 1 5, kát. hold kát. hold kát. hold Összesen: 2^38 100, ,00 Ezeket a tanfolyamokat eleve a szegény és nagycsaládos szülők gyermekeinek hirdették meg. A kimutatás igazolj a, hogy ez nemcsak szólam volt, hanem ténylegesen is nekik szervezték ezt a képzési formát. A törzskönyvből kiderül: a legtehetősebb hallgató is csak 17 holdas családból származott. A 17 holdból egyet mondhattak magukénak, tizenhatot béreltek. Mindkét tanfolyam résztvevőinek közel, vagy több mint 80%-át agrárproletárok és törpebirtokosok tették ki, akiknek az adott viszonyok között valóban csak a belterjes, intenzívebb gazdálkodásra való áttérés adhatott reményt a földből való megélhetésre. A dunántúli paraszti társadalm at földbirtokmegoszlás szempontjából kiegyensúlyozottság jellemezte, az országosnál nagyobb arányt képviseltek a családi jellegű kisbirtokok és részben a törpegazdaságok tulajdonosai. Viszont az országosnál kisebb az agrárproletár rétegek, ezen belül is a mezőgazdasági munkások aránya, míg a cselédeké valamivel magasabb. Ahhoz, hogy a tömegbázisról országos érvényességű megállapításokat tehessünk, más forrásokat is fel kell sorakoztatnunk. Ezek csak szórvány jellegűek, nem alkalmasak statisztika készítésére. 38 A tanfolyamot összesen 19-en végezték el, mert a tanfolyamon két, nem mezőgazdaságból élő egy cipész és egy éjjeliőr család gyermeke is részt vett. A cipész család nem birtokolt földet, az éjjeliőrnek is mindössze 1 holdja volt. Ha őket is beleszámolnánk a statisztikába, akkor a nincstelenek aránya 36,84%, a törpebirtokosoké 42,11% lenne. A lényeget tehát nem módosítanák, ezért következetesek maradtunk ahhoz, hogy csak a tisztán mezőgazdaságból élők birtokviszonyait vizsgáljuk. Meg kell jegyeznünk, hogy a Tóth Imre által készített statisztika nem egyezik a mienkkel, ámbátor ugyanazokkal az adatokkal dolgoztunk. Szerinte a két kertgazdasági tanfolyam hallgatóiból 29 volt földnélküli. A törzskönyv viszont csak 15 mezőgazdaságból és egy nem mezőgazdaságból élő családot tüntette fel nincstelenként. (Tóth Imre: Emlékezés p.) % 49

69 S tatisztika közgyű lési jeg y zőkön y v ek alapján Több megyei és fővárosi levéltár anyagából 67 darab olyan alakuló közgyűlési jegyzőkönyv került elő, amelyek megjelölik a foglalkozást is. Sajnos a földműves foglalkozásúak esetében ritkán differenciálnak. Az 1972 főnyi tagság 82,81%-a földműves, 17,19%-a más szakmájú. Ez utóbbi a következő széles skálára terjed ki: szíjgyártó, szabó és szabósegéd, asztalos és asztalossegéd, bányász, cipész és cipészinas, boltos, borbély, villanyszerelő, tanuló, kereskedő és kereskedősegéd, munkás, gazdasági tisztviselő, géplakatos, pincér és pincérsegéd, hentes és hentessegéd, molnár, kőműves, egyetemi hallgató, MÁV-pályamunkás, kéményseprő, mészáros, bércséplő, könyvelő, festő, bognár, fodrász, szobrásztanonc, pék, ács és ácssegéd, fúrómester, szerelő, halász, esztergályos, autószerelő, műszerész, újságbizományos stb. Ahol nem, vagy gyengén működött az iparosok és kereskedők Kolping Legényegylete, ott váltak inkább a KALOT tagjává az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás dolgozói. Esetenként a helyi előkelőségek is szerepelnek az alapító tagok között, úgy mint bíró, orvos, vegyész, kocsmáros, üzletvezető, hitelszövetkezeti igazgató, földbirtokos (ez utóbbi pl. a medgyesegyházai KALOT világi elnöki tisztét töltötte be). Az alapszabály nem zárta ki ennek lehetőségét. Mivel a jegyzőkönyvek csak ritkán különböztették meg egyértelműen az alapító rendes és az egyletet anyagilag pártoló tagokat, ezért lehetséges, hogy a falu tehetősebb személyei csak pártoló tagokként álltak kapcsolatbn a KALOT-tal. Ahol feltüntetik a pártoló tagokat is, ott azt olyan gazdálkodók és iparosok alkotják, akiknek tekintélyük és szavuk volt a faluban. Ezt figyelembe véve is tény, hogy a KALOT nem kizárólag a földből élők és földműveléssel foglalkozók egyesülete lett, hanem nyitva állt más foglalkozásúak előtt is. A jegyzőkönyvek 56 esetben napszámos és cseléd megjelölést alkalmaznak. Bizonyos, hogy a földművelők közül legalább ennyien az agrárproletárok közé tartoztak. Ez az összlétszám 2,84%-a, tehát valamivel kevesebb, mint az Egyházasfalui Széchenyi Népfőiskola napszámos-cseléd hallgatóinak 3,72%-os aránya. A pilisszentkereszti (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) KALOT-ot kizárólag napszámosok hozták létre, 18 fővel.39 A 38 fős kaszaperi (Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye) KALOT-ból pedig 26-an keresték napszámban a kenyerüket.40 Másik 36 esetben gazda", gazdalegény" vagy gazdálkodó", 20 alkalommal pedig kisbirtokos" megnevezéssel találkoztunk. Ebben a korban azok hívták magukat gazdának, kisbirtokosnak, netán polgárnak, akik már nem vállalták a paraszti titulust, mert kedvező vagyoni helyzetük és polgári mentalitásuk új típusú paraszti öntudatot formált. E gazdagparaszti réteg aránya megegyezik a napszámosok részesedésével, a 2,84%-kal, ami alig tér el a népfőiskola 3,08%, illetve 2,39%-os eredményétől. A leányvári (Komárom 39 Pest Megyei Levéltár (a továbbiakban: PML) IV Egyesületi alapszabályok levéltári gyűjteménye. Pilisszentkereszt CSML IV.B.470. Egyesületi alapszabályok levéltári gyűjteménye. 332/

70 és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye) KALOT 17 fős tagságából 13-an iparosok, 4-en gazdák voltak.41 A Kiskunfélegyháza-Szentkút (Jász- Nagykun-Szolnok vármegye) falu KALOT-egyletéből 22-en vallották magukat birtokosnak, rajtuk kívül csak három tanító és egy szerzetes lépett a tagok közé. A jászszentlászlói (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) KALOT több mint 60%-át gazdálkodók tették ki, a fennmaradó mintegy 40%-ot pedig iparosok.42 Nemcsak az egyházasfalui, hanem a többi népfőiskolán is arra törekedtek, hogy tanfolyamaikon a lakosság szociális helyzete szerint módosabb és szegényebb családból valók is legyenek. A hajdúdorogi népfőiskola igazgatója Papp Kálmán azért fordult Szabolcs vármegye alispánjához, hogy a 8 hónapos kertgazdaképző tanfolyamra javasolt legszegényebb két tanuló részére 1600 pengő anyagi segélyt kérjen. Urgyán János napkori és K. Tóth Pál baktalórántházai növendékek 6, illetve 2 hold földdel rendelkező családból származtak, egyiküknek 7, másikuknak 5 élő testvére volt43 Egy 1944-ből származó jelentés azt emelte ki egy helyi KALOT-ról, hogy társasági köre a falu gazdagabb fiataljaiból tevődik össze". Elfogadhatjuk, hogy a jelentés valós tényt közölt. Egyéb dokumentumokból ugyanis az derül ki, hogy a paraszti népesség kasztosodása meghatározta az egyes egyesületek összetételét. A nagygazda nem hajlandó együtt hálát adni a zsellérrel és viszont. Nem lehet összehozni például az agrárifjúságot a Gazdasági Egyesületben tömörült gazdákkal, pedig a jövő gazdái ők lesznek. Nem lehet a Gazdasági Egyesületet összehozni m ég egy közös szentmise hallgatásra sem a független kisgazda pártiakkal" panaszolja egy plébános.44 A parasztságban feltűnően erős volt az elzárkózás szelleme. A falu társadalmában elfoglalt hely meghatározta az egyes rétegek társadalmi öntudatának arculatát, ami megnyilvánulhatott más, lényegében hasonló társadalmi és vagyoni helyzetű csoport vagy réteg lenézésében és lebecsülésében. így érthető, hogy a falusi társadalmi egyesületekben nehezen és ritkán érintkeztek egymással a különböző paraszti rétegek, amit bizonyítanak a csak napszámosokból vagy csak gazdalegényekből álló egyesületek példái is. Mindegyik egyletben kialakult a többséget alkotó mag. A korabeli dokumentumok és visszaemlékezések azt valószínűsítik, hogy ez a m ag az esetek zömében ahogy a népfőiskolái törzskönyvből készült statisztika is mutatta közép- és kisbirtokos családok legényeiből állt. S bár a parasztság mindegyik rétege képviseltette magát a KALOTban, a hangsúly nem az agrárproletariátuson, de nem is a gazdagparasztságon volt, hanem tájegységenként eltérő fontossági sorrendben a közép-, kis- és törpebirtokosokon. A mozgalom jezsuita vezetője, P. Nagy Töhötöm is elismerte: 41 Komárom-Esztergom Megyei Levéltár (a továbbiakban: KML) Egyesületi iratok, sz. 42 PML IV Egyesületi alapszabályok levéltári gyűjteménye. Kiskunfélegyháza 119. és Jászszentlászló Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban: SZML) IV.B /1944. Papp Kálmán, a Hajdúdorogi KALOT Népfőiskola igazgatójának máj. 3-i levele Szabolcs vármegye alispánjához. (Az alispán szept. 28-án kiutaltatta a kért összeget. Uo /1943. sz. a.) 44 CSPL 1851/1940. A makói esperesi kerület tavaszi gyűlésének jegyzőkönyve máj

71 Alapvető ellentmondás volt, melyet a KALOT nem tudott feloldani: a falusi osztályharc. A kis- és középbirtokos parasztlegények nem fogadták be maguk közé, vagy nem kezelték egyenrangúként a földnélküli agrárproletár fiatalságot, mely számszerűleg igen jelentős volt, ezek tehát eleve kicsúsztak a KALOT hatásköre alól."45 S tatisztika a felo sz la tá s listái alapján A M agyar Közlönyben július 18. és 27. között közzétett, a feloszlatott egyesületeket megnevező listák alapján meghatározható, hogy a KALOT mekkora lélekszámú településeken volt jellemző. A IV. táblázatból (lásd a következő oldalon) leolvasható, hogy az 1946-ban nyilvántartott 611 KALOT-egyletből 491 m űködött 4000 főnél kisebb lélekszámú faluban, ami 80,35%-os részesedést jelent. Ezen belül is legtöbb (184, azaz 30,11%) az 1000 és 2000 közötti lakosú kisközségekben. A fős nagyközségekben az egyletek 16,53%-a (101), a főnél nagyobb településeken, amelyek között egy-két főleg m ezőgazdasági jellegű várost is találni, az egyletek mindössze 3,1%-a funkcionált. A KALÁSZ adatai összehasonlítás céljából kerültek az V. táblázatba. A települések lélekszáma szerinti megoszlása igen hasonló: az 1946-ban létezett 551 egyesületéből 445, azaz 80,75% a kisebb falvakban, 16,87% (93) a fős nagyközségekben, 13 egyesület pedig (2,35%) a 15 ezer főnél nagyobb lakosú településeken működött. A tömegbázist befolyásolhatta az öröködödési rendszer is. A magyar ún. reális, azaz egyenlő örökösödés elve nem tette lehetővé a paraszti földek hosszú távú felhalmozását, mert azok generációnként újra és újra feldarabolódtak. Egy középbirtokos fiának, amennyiben több testvére is élt, már nem volt biztosítva megélhetése a reá eső földrészből. Csak kevés parasztgazdaság számára jelentett járható utat a tőkeberuházás. A gazdagparasztságon kívül azoknak a paraszti üzemeknek, amelyek bekapcsolódtak az értékesítésbe és a forgalmazásba (pl. kupeckedtek, fuvaroztak vagy kocsmát nyitottak). A folyton újratermelődő néhány holdnyi birtokok jövendő gazdáinak vagy ezt az utat kellett követniük, vagy a tőkehiány miatt ez volt a reálisabb az adott birtoknagyságon kellett intenzívebben termelni. A KALOT a belterjes gazdálkodásra való áttérést, a piaci árutermelés bővítését, a m ezőgazdaság iparosítását tartotta szükségesnek. Ez a program egybeesett a közép-, kis- és törpebirtokosok érdekeivel. Nem véletlen tehát, hogy a KALOT tömegbázisát elsősorban ezek a paraszti rétegek alkották. A feloszlatási listák néhány más számításra és összehasonlításra is lehetőséget adnak. 45 OSZK Kt fond. 93. ő. e. 17. darab f. Vallási élet c. tanulmány. 52

72 A KALOT megoszlása a települések lélekszáma szerint részarány: 26,02% település lélekszáma: fő KALOT-ok száma: ,11% fő ,22% fő 148 ISI 9,65% fő 59 3,92% fő 24 2,94% fő 18 3,10% fő - 19 X. táblázat A KALÁSZ megoszlása a települések lélekszáma szerint részarány: település lélekszáma: KALÁSZszáma: 26,31% fő ,67% fő ,77% fő 142 9,80% fő 54 4,17% fő 23 2,90% fő 16 2,35% f ő

73 Katolikus egyesületek vármegyénként (1946) Katolikus aránya lakosság %-ban férfi R. k. Keresz Hivatásszervezet KALOT KALÁSZ Ifjúsági Egyesület tényszocialisták Kolping Emericana szama ,74 44, ,41 6, ,72 38,01 36,38 41, ,05 32,11 42,58 34,42 39,49 38,01 33,12 48,28 43,86 17,46 7,10 33,66 37,45 40,99 38,54 42,89 13,69 48,57 33,63 38,25 39,34 45,45 38,75 43,

74 Vármegye Katolikus lakosság aránya %-ban KALOT KALÁSZ R. k. Ifjúsági Egyesület Kolping Keresztényszocialisták Hivatásszervezet Emericana Dolgozó Lányok KLOSZ férfi nő száma Sopron 43,78 44, Szabolcs 27,51 29, Szatmár-Bereg 14,65 15, Tolna 37,13 40, Vas 41,69 43, Veszprém 34,94 36, Zala 45,66 49, Zemplén 28,95 31, Összesítve 33,47 36,

75 A VI. táblázat (lásd az oldalakon) egy egyszerű besorolás: kilenc katolikus társadalmi egyesületet a KALOT-tot, a KALÁSZ-t, a Római Katolikus Ifjúsági Egyesületet, a keresztényszocialista szervezeteket, a Hivatásszervezetet, a Kolping-féle Katolikus Legényegyletet, a Foederatio Emericanat, a D olgozó Lányok, valam int a Katolikus Leánykörök O rszágos Szövetségét (KLOSZ) vizsgáltunk meg aszerint, hogy melyik vármegyében hány volt belőlük 1946 nyarán. A statisztikai adatok csak megközelítőleg adnak helyes választ. Egyrészt azért, mert a Belügyminisztérium a helyi törvényhatóságok nyilvántartását vette alapul, s azok igen gyakran hiányosak voltak. Ezért több egyesület elkerülte az 1946-os feloszlatást, s még 1948-ban is találunk szórványos híradást KALOT vagy más egyesület betiltásáról. Másrészt az adatokban szereplő egyletek közül sok csak papíron létezett, legalábbis ez derült ki a rendelkezéseket foganatosító eljárások jelentéseiből. A VI. táblázat azt tükrözi, hogy a kilenc katolikus szervezet közül a háború befejeztével csak három m aradt jelentős szervezettségi szinten, mégpedig a KALOT (611), a KALÁSZ (551) és a Kolping-féle Katolikus Legényegylet (131). Mindhárom a falvak lakosságából merítette tömegbázisát. Hagyományosan erős szervezeteiknek kedvezett a konkurencia a baloldali ifjúsági mozgalmak gyengesége, amelyek viszont hatékonyabbaknak bizonyultak a városokban. A VII. tábla46 (lásd az 57. oldalon) némileg más dimenzióban, de ugyanarra a kérdésre keres választ: az ország mely területem volt legerősebb a KALOT. Hogy elkerüljük az előző táblázatban rejlő félrevezető lehetőséget, a KALOT-ok számát normalizálni kellett, jelen esetben a vármegye területének nagyságához. Megállapítható, hogy Magyarország mindegyik vármegyéjében működött 1945 után több-kevesebb KALOT-szervezet. A legtöbb egylet Vas, Sopron, Nógrád-Hont, Győr-Moson, Zala, Heves és Somogy vármegyékben alakult újjá, ahol a lakosság hagyományosan nagy százalékban a római katolikus vallást követte (lásd a VIII. táblát az 58. oldalon). Az arányosság nem lineáris, de egyértelmű az összefüggés a római katolikusok száma és a KALOT-egyletek száma között. Feltűnő viszont, hogy Bács-Bodrogban, Baranyában és Komárom-Esztergomban ahol 80-90% körül mozog a katolikusok aránya viszonylag kevés szervezetet találunk, ami természetesen kapcsolatba hozható a vármegyék területének nagyságával, a nemzetiségi összetétellel és az egyházmegyei KALOT-titkár munkájának eredménytelenségével is. Bács-Bodrog és Komárom-Esztergom a kisebb vármegyék közé sorolhatók. Az utóbbiban és Baranyában a nemzetiségi lakosság jelentős súlya miatt is akadozott a mozgalom kiszélesedése. Komárom-Esztergom vármegye az urbanizáció magasabb szintjén állt, a KALOT viszont a falusi parasztifjúságot fogta össze. Kevés egyletet találunk Csongrádban és Békésben, amely vármegyéket elsősorban a tanyahálózat jellemzi. A gyakorlat szerint több tanya fiatalja a legközelebbi falu KALOT-egyletének munkájába kapcsolódott be. Végül azokon a 46 A vallási megoszlás %-os adatait az évi népszámlálás 9. kötetének adatai alapján számoltam ki. Bp., p. A számítógépes program elkészítésében Mészáros Csaba matematikus segített. 56

76 VH. táblázat h a - r a v e t í t v e ) J A'B'A ŰJE XORIVAtSZATMÁR! j jr * * / _ í'.b E R E G / t/k O M Á R O M ;/ V A ESZTERGOMÉ T i / / / / E i l vn X js X k 'üzn, K-E S - K~ ti--,, N-... p c s o n g r á e T /BAGS;Z,BÍ)D RQ G.

77 U1 00 V III. táblázat A LAKOSSÁG KATOLIKUS RÉSZARANYA* ' az évi népszámlálás adatai alapján

78 területeken közelebbről Hajdú, Bihar és Szatmár-Bereg vármegyékben, ahol a lakosság elsősorban protestáns vagy görög katolikus vallású volt, érthető módon a legkevesebb KALOT-egyletet kellett felszámolni. A hétköznapi" KALOT Eddigi elemzésünkben a hangsúlyt a KALOT egészének célkitűzéseire, törekvéseire és társadalmi bázisára helyeztük. Nem felesleges viszont közelebbről m egvizsgálni azt, hogyan is m űködött egy KALO T-egyesület, am i kereteket biztosított a tagság egyleti életéhez. K özösség szerv ező m ódszerek A z első esztendőkben a szervezkedés elindítója szinte kivétel nélkül a falu plébánosa, lelkésze vagy kántora volt. Munkájukhoz részletes útmutatást kaptak a központtól. Az indulás általános lélektani feltételének azt tartották, hogy a fiatalokat ráébresszék a szervezkedés fontosságára. S ha már egyszer feltámadt bennük a belső igény, akkor a szükségszerűség érzete és tudata indukálta a további cselekvést. Az első szervezetek ún. sejtmódszerrel alakultak. A módszer lényege: a kezdeményezésre fogékony lelkipásztor maga köré gyűjtött 4-5 agilis, megbízható legényt, a formálódó egylet jövendő agitátorait. Volt, ahol fél évig is eltartott e néhány legény felkészítése. E felkészítés során a papnak a következő szempontokat kellett szem előtt tartania: 1. Minden találkozás lélektanilag is legyen előkészítve úgy, hogy kedvező benyomást gyakoroljon a kiválasztottakra. Ezért közvetlennek, előzékenynek, megértőnek, tehát finom pedagógiai érzékkel megáldottnak mutatkozzon. 2. Törekedjen megismerni a fiatalokat, ami csak úgy lehetséges, ha szólni hagyja őket, bármilyen tájékozatlanságot is árulnak el. 3. Megjegyzéseiket, esetleges panaszaikat igazítsa saját céljaihoz, amiket akár módosít is annak érdekében, hogy a fiatalokat megnyerje. 4. Tervszerűen terelje az irányt a szervezeti életforma felé, de erre ne feltétlenül az első találkozásokon kerüljön sor. 5. Egy óránál tovább ne tartson egy megbeszélés. 6. Sose váljon el a fiataloktól kézzelfogható megállapodás, célkitűzés nélkül. 7. A legényegyleti szervezkedés fontosságánál a következő rendszert kövesse: mit tehet a legényegylet a) kulturális, b) szociális, c) valláserkölcsi, d) vezetőképzés terén? A kérdések megvitatásakor felmerülő gondolatok már alkalmasak lehetnek az egylet beindításához. Az első sejt ilyetén való alapos átgyúrása után hangzott el a jelszó a toborzásra. A sejttagok feladata volt, hogy barátaikat megnyerjék az egyleti eszmének. A munkának ebben a fázisában a pap koordináló szerepet töltött be: megosz 59

79 totta a fiatalokkal a szervezés munkáját, az elért eredményekről beszámolt és beszámoltatott, de mindvégig öntevékenységre sarkallt. Ezt a kezdeti munkát igen megkönnyíthette, ha a faluban akadt olyan legény, aki m ár elment a központ által szervezett vezetőképző tanfolyamokra. A központi útmutatók figyelme arra is kiterjedt, hogy a kezdeményezőket felkészítse az esetleges kudarcra. Az alakulásnál kimutatott létszámban rövidesen visszaesés szokott bekövetkezni. Ez a vezetőt ne aggassza. A Legényegylet, jóllehet célul minden ifjú beszervezését tűzi ki, mégis a jobbérzésűek, az elite átfogó szervezete lesz. Természetes, téves volna mesterségesen is elite-mozgalomnak felfogni a Legényegyletet."47 A toborzómunka eredményeként összejött fiatalok közösen mondták ki a legényegylet megalakulását, egyben megválasztották tisztségviselőiket. A megalakulást hamarosan a tagavatás ünnepélyes aktusa követte. Az avatás mindig a falu templomában történt, általában ünnepélyes mise keretében szentáldozással egybekötve. Menetét részletes forgatókönyv szabályozta: a pap az oltár lépcsőjén intonálta a Veni Sanctet, majd méltató beszédet mondott a fiatalság nagy feladatáról és a legényegyleti szervezkedés fontosságáról. Ezután a legényegyleti titkár lépett elő, s a következő szavakkal szólította társait: A teljes Szentháromság dicsőségére lépjenek elő azok az ifjak, kik a...-i Katolikus Legényegyletben akarják Krisztus Királyt szolgálni." Majd a plébánoshoz fordult, elmondta szándékukat, amire a pap magasztos beszédben reagált. Válasza végén kérdést intézett a fiatalokhoz: Akartok-e a...-i Katolikus Legényegylet hű tagjai lenni? (Akarunk.) Megígéritek-e, hogy az egylet szabályait lelkiismeretesen megtartjátok? (Megígérjük.) Akartok-e...-i Kát. Legényegyletben katolikus életetek példájával és apostoli buzgóságtokkal embertársaitok boldogulásán is közreműködni? (Akarunk.)" Ezt követően mindannyian elmondták az ünnepélyes eskü szövegét, amit előre megkaptak és aláírtak. Az eskütétel után a pap felavatottnak nyilvánította a legényeket, és feltűzte rájuk a megáldott KALOT-jelvényt. Az avatás délután vagy este már kötetlenebb formában folytatódott: általában kultúrestet tartottak, ahol először mutatkoztak be a fiúk a falu közönsége előtt. Az ügyesen megrendezett tagavatás komoly lelki töltetet adott és jó alapul szolgált a további munkához. Az összetartozás érzését számos külsődlegesség is erősítette. Az országos mozgalomhoz való tartozás első szimbóluma az a jelvény volt, amit tagavatáskor kaptak a fiatalok. A jelvény fehér pajzson egy piros kereszt alakú kardot ábrázolt, amit búzakalász ölelt át. Felül zöld mezőben aranybetűkkel K.A.L., a Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet betűi csillogtak. A rendes tagoknak tagkönyvet állított ki az egylet. Minden egylet rendelkezett saját pecséttel, amin az egylet neve mellett a közös motívumként szolgáló mozgalmi címer domborodott. Idővel egyenruhájuk is lett a KALOT-osoknak. Azokon a vidékeken, ahol hordták a népviseletet, ott az lett az egyenruha. Ahol viszont nem, ott bevezették a civil életben is viselhető kismagyart". (Fekete csizma felzsinórozott nadrággal vagy pantallóval, kék ing fekete mellénnyel és fekete nyakkendővel, a nyakkendőbe 47 Forrás, sz. Hogyan szervezzünk legényegyletet? 60

80 beleszúrva a mozgalmi jelvény, a fejre pörge kalap árvalányhajjal, a kézben pedig rézfokos. Mivel egy teljes díszegyenruha sokba került, így több helyen csak deréktól fölfelé igazodtak az előíráshoz.) Az egylet életében nagy szerepet játszott a saját otthon megteremtése. Kultúrházakban, gazdakörökben, iskolákban vagy bérelt magánházakban kaptak általában helyiséget, de volt rá példa, hogy a legények kétkezi munkával építettek maguknak egy önálló épületet. Az otthont úgy igyekeztek berendezni, hogy áradjon belőle a mozgalom szellemisége. A fő helyre feszületet helyeztek, amit körbeírtak a mozgalom négy jelmondatával. A falakon a központtól szerzett plakátok és magvas idézetek sorakoztak. Itt őrizték az ünnepélyesen megszentelt egyleti zászlót. A berendezés később könyvekkel, játékokkal, térképekkel egészült ki. Egy legén yegyleti g yűlés Az érdemi munka a heti vagy kéthetenkénti egyleti gyűléseken folyt. S minél változatosabbakra sikeredtek, annál inkább érvényesült megtartó erejük. A gyűlések jellegük szerint két csoportba sorolhatók. Az egyikbe azok tartoztak, amelyeken a legények kaptak", a másikba pedig azok, amelyeken adtak". Az első típus az egyházi és világi elnök vagy egy meghívott előadó meghallgatását jelentette. A központ óva intette az egyházi elnököket, hogy maguknak tartsák fenn az összes előadás jogát: Legtöbbször bizalmatlanok és ellenszenvvel viseltetnek a pappal szemben. Csak az újdonság csalta őket közénk. Legritkább esetben lehet tehát közeledni hozzájuk a heti gyónás, napi szentáldozás emlegetésével. Vigyázat tehát és kitartás! Nagyon szeretik a szociális tárgyú beszélgetéseket. (Nem órás előadásokat!)"48 Az első előadások a szervezkedés fontosságát, az egységben lévő erő és a keresztény világnézet tartós győzelmét domborították ki. Ezen gondolatsorok után következett a szociális kérdések megbeszélése, az új társadalmi rend felvázolása. A központ itt is figyelmeztetett: A szoc.demeket eleinte ne sokat üssük. A szegény nép előtt nem jó reklám." Előadóknak a falu notabilitásait, a helyi intelligenciát nyerték meg, s ha közérdeklődésre számot tartó tém át választott, pezsgő vita kerekedett az elm ondottak végén. Az előadások konkrét tém áját csak kezdetben javasolta a pap, vagy a vezetőség, később m ár maguk a legények álltak elő ötleteikkel. Sok helyütt levélszekrényt állítottak fel ezzel a felirattal: Miről szeretnék hallani? Sokkal színesebbek voltak azok a gyűlések, amelyeken a fiúk adtak". A gyűlést önképzőszerűen vezették le, ahol a tagok előre kiosztott kis beszédekkel, szavalatokkal, nótákkal szerepeltek. A legjobban sikeredett produkciót nyilvánosság előtt is bemutatták, amire alkalmat egyházi és világi ünnepek adtak. Ez lelkesítőleg hatott a fiatalokra, előbb-utóbb a félénkebbek is erőt merítettek társaik sikeréből. Mivel fiatalokat szórakozás nélkül nehéz tartósan összefogni, ezért bevezették a táncdélutánokat és a teaesteket is. (Szembetűnő viszont, hogy a mozgalom indulásának első hónapjaiban sikeres vándormozi nem állandósult. Talán anyagi okok, talán a filmek nem kimondottan vallási mondanivalói miatt.) 48 Forrás, sz. A sikeres egyletvezetés titka. 61

81 Igen fontos egyletszervezési elv volt, hogy az ifjúság előtt mindig legyen valamilyen konkrét célkitűzés. Ezen feladatokat az egyleteken belül felállított szakosztályok fogadták el és teljesítették. Általában hatféle szakosztály létezett egy egyletben: műkedvelő, kulturális, sajtó, szociális, hitbuzgalmi és sportosztály. A műkedvelő szakosztály felelt az ünnepségekért és a nyilvános szereplésekért. Az évet egyházi és világi ünnepekre osztotta. Karácsonykor és húsvétkor vallási, március 15-én és augusztus 20-án hazafias tárgyú műkedvelő előadást rendeztek. Az egylet megalakulásának évfordulóján népszínműveket illett előadni. Egy-egy jól sikerült produkció a helyi sajtóban is nyilvánosságot kapott, ami az egylet hírét és tekintélyét növelte. Egy jónevű egyletet szívesen látogatott meg akár a megyéspüspök is! Persze előfordultak kevésbé sikeres előadások is: egy alkalommal például a mélykúti legények magyaros ruhában néger táncot adtak elő, ami leplezetlen megrökönyödést keltett nézőikben.49 Ha a szakosztály sikeresen működött, máskor is előállhatott rendezvényeivel. Farsangi bált, kabarét, aratóünnepséget, szüreti mulatságot, seregszemlét tarthatott határt csak az ötletek végessége és a tagok teherbírása szabhatott. A kulturális szakosztály készítette elő a legényeket azokra a gyűlésekre, amikor ők adtak". A szereplőket megbírálta vagy megdicsérte, amit minden esetben jegyzőkönyvben rögzítettek. De ez a szakosztály nyilvános előadássorozatokat is szervezett, amelyekre a falu apraja-nagyja elmehetett. Előadónak tekintélyes szakembereket igyekeztek megnyerni, hogy beszéljenek az egészségügyről, a sajtóról, az irodalomról, a történelemről, valamint gazdasági és szövetkezeti kérdésekről. A sajtó szakosztály tagjai árgus szemekkel figyelték, jár-e keresztény lap a faluba. Ha nem, terjesztésükbe kezdtek. Ugyanez a szakosztály ügyelt az egylet könyvtárára. A vásárosnaményi egyleti könyvtárban például megvoltak Edmondo de Amicis: A szív, Andorfy Mária: Tavasz után, Dixon: Óceánrepülő, Nagy Béla: Gépek csodavilága, Altai Margit: Gézengúz, Andai Ernő: Soha ilyen tavasz, L. Aragon: A hét púpos, P. Ábrahám Ernő: Tengerke, gróf Andrássy Gyula: Kinek bűne a háború?, Ambrus Zoltán: Solis eris, Benedek Elek: Elek apó meséi Nagy magyarok élete, Grimm testvérek meséi, Zsuzsika könyve, Apa mesél, Gyermekszínház, Bársony István: Szól a puska Vadásztörténetek, Balla Ignác: Tréfa ország, Babits Mihály: Kártyavár, Beczássy Judit: A mikósi ház titka, Balogh Anna: A szikra kipattant, Cervantes: Don Quijote, Csathó Kálmán: A kék táska, Dumas: A jávai orvos A régens lánya Húsz év múlva, Eötvös József: A falu jegyzője, A. Francé: Vérző vágyak, Flaubert: Bovaryné, Gorkij: Az Orlov házaspár, Hercegh Ferenc: Bizánc A fekete lovas Gyurka és Sándor Idegenek között Hét sáv című kötetei, továbbá Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Katona József, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kipling, Petőfi Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Maupassant, Mikes Kelemen, Zilahy Lajos, W. Scott, Strindberg, H. G. Wells, Rákosi Viktor, E. Zola és Arnold Zweig munkái.50 A lista igen színes, értékes 49 Kalocsai Néplap, jún. 15. LXTV/24. sz. 50 BM Irattár Jegyzőkönyv a vásárosnaményi KALOT tulajdonában lévő könyvekről márc

82 és kevésbé időtálló munkákat egyaránt tartalmaz. S bármelyik egylet nyilvántartását néznénk meg, hasonlóakat találnánk. A válogatás szempontját a legények életkorához és érdeklődéséhez igazították, s nem feltétlenül a központ tanácsait követték. A szociális szakosztály feladata volt, hogy figyelje és jelezze a falu szociális gondjait, s ha tud, intézményesen segítsen rajta. Munkához segítette a tagokat, megszervezte a csont, a rongy, a toll, a nyúlbőr és egyebek gyűjtését. Megbízta az egyleti kofát, aki gondoskodott a tagok termékeinek cseréjéről vagy értékesítéséről. Előfordult, hogy egyleti szövőszéket vásárolt, amelyen a legények is megtanulhattak szőni, hogy így is takarékoskodjanak. E szakosztály bekapcsolódott a központ által irányított szövetkezeti mozgalomba. A hitbuzgalmi szakosztály a hitélet gyakorlását szorgalmazta. Munkaterülete a legkevésbé volt népszerű, s csak hosszabb idő elteltével sikerült elérnie, hogy évente legalább egyszer közös szentgyónáson és áldozáson vegyenek részt az egyleti tagok. A sportszakosztály 1941-ig, a Leventével megkötött szerződésig működhetett eredményesen, azt követően a megállapodás értelmében át kellett engednie feladatkörét a konkurenciának. A munkaterületek felvázolásából nyilvánvaló, hogy a legényegylet mindenkit foglalkoztatni akart, és bőven kínált alkalmat a képességek kibontakoztatására. A legények távol tartották magukat a pártpolitikától, de a falu szintjén politizáltak. A központ által tanácsolt előadások, a papi vezetők, de a népfőiskolákon kiképzett legények maguk is közvetítették a mozgalom egészének szellemiségét, politikai arculatát. Az egyletek életképes, erős közösségekké kovácsolódtak, a tagok osztoztak egymás örömében és bánatában. Nem ment ritkaságszámba például a legényegyleti esküvő, amikor a hivatalos szertartáshoz kedves egyleti köszöntés és ünneplés kapcsolódott. Egy hajdani KALOT-os a falu békességét és a fiatalok kulturált szórakozását köszöni egyletének: Még az én fiatalságom előtt falunkban divat volt az alvég és a felvég háború írja levelében. Alvégi legény, ha felvégre ment, biztosan megverték, késsel megszurkálták. De úgy, hogy ennek minden évben halálos áldozatai is voltak. A legényegylet mindezt megszüntette. Itt, ha valaki nem jól viselkedett, az már a következő vasárnap nem jöhetett be táncolni, mert a vezetőség kitiltotta, ez egy olyan fegyelmezés volt, amitől mindenki tartott. így a veszekedések teljesen megszűntek. Egyedül a kocsmárosok haragudtak ránk, pedig mi szeszes italt nem m értünk."51 Természetesen nem mindegyik KALOT-egylet tudott olyan sokoldalú és színes lenni, mint azt a leírtak alapján feltételezhetnénk, de bizonyos, hogy KALOT-tagnak lenni a legtöbb faluban rangot jelentett. Az életképesebbek 1945 után is talpra tudtak állni, hogy rövid másfél évig folytassák megszokott tevékenységüket. 51 Vavró Péter levele a szerzőhöz. Kunfehértó, jan

83 Tájékozódás a nyilasok felé 1937 őszétől már javában zajlottak a következő évre tervezett budapesti XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus előkészületei. A világraszóló esemény érzékelhető pezsgést vitt a magyar katolicizmus életébe. A KALOT is lendületesebben folytatta szervezőmunkáját elején felállította gazdasági szakosztályát, amely a tagság csereügyleteit egyengette, miközben aktívan terjesztette a szövetkezeti gondolatot. V elük vagy ellenük? Ahogy izmosodott az agrárifjúsági szervezkedés, úgy keltette fel egyes pártok és politikusok, no és természetesen a belügyi szervek figyelmét. A Belügyminisztériumba befutott első jelentések a KALOT-ot legitimizmussal gyanúsították. Az egyik szerint a Mosdós községben (Somogy vármegye) október 3-án tartott nagygyűlés szónokai köztük Kerkai Jenő arra kérték a hallgatóságot, hogy tartsanak ki a Szent István-i hagyományok mellett és a királyság helyreállítása lebegjen szemük előtt".52 Kunszentmárton, Kistelek, Endrőd és Kenderes községek KALOT-egyleteinek megalakulását is úgy kommentálta a megfigyelő, hogy a mozgalom végső célkitűzése a legitimista gondolat terjesztése és az ifjúságnak ilyen irányban való nevelése".53 A kérdéssel kapcsolatban a KALOT hivatalosan csak egyszer nyilatkozott: az 1937-es Vezérkönyv szerint a királyság adja a hivatásrendi alapon nyugvó társadalom államjogi szervezetét. Ezen álláspont rendjén is volt akkor, amikor Magyarország államformája a király nélküli királyság volt... Tudjuk, hogy a legitimizmus ekkor eleven politikai irányzat, de a Habsburg-uralkodóház visszatéréséről egyetlen írott vagy nyomtatott KALOT-dokumentum sem szól, azt legfeljebb katolikus jellege miatt feltételezhették róla egyesek (a református vallású kormányzó apparátusa, illetve a szabad királyválasztók). A karrierjüket építgető politikusok potenciális társadalmi hátteret láttak a KALOT-ban. Ilyen megfontolásokra is visszavezethető, hogy miért kereste a KALOT vezetőinek ismeretségét a M agyar Nemzeti Szocialista Párt több aktivistája, sőt m aga Szálasi Ferenc pártvezető is nemcsak a népfrontpolitika kibontakozásának, a Márciusi Front megjelenésének, hanem a nyilasok aktivizálódásának éve is. Az ország kül- és belpolitikai helyzete kedvező terepet kínált a nemzetiszocializmusnak. A püspöki kar október 21-i konferenciája szűkszavú határozatot hozott arról, hogy a papság tartsa távol magát a nyilasoktól és más szélsőségektől. De ugyanakkor egyes katolikus lapokat például a Korunk Szavát mérsékletre intett az ilyen mozgalm akkal érintkező egyházi személyek m agatartásának bírálatáért. Fél évvel korábban, március 14-én a Vatikán állást foglalt a fasizmussal kap 52 Politikatörténeti Intézet Levéltára (a továbbiakban: PIL) 651. fond - Jobboldali összesítők. 7/1937. okt f. (Kiemelés az eredeti szövegben.) 53 PIL 651. fond - Jobboldali összesítők. 7/1938. márc f. (Kiemelés az eredeti szövegben.) 64

84 csolatban. A M it brennender Sorge kezdetű enciklika élesen elítélte a nemzetiszocialista újpogányságot, a totalitarizmust, a fajelméletet, a fajüldözést, valamint a vallás- és egyházüldözést. Öt nappal később ugyanolyan határozottan a kommunizmust ítélte el a pápa. Szálasiék előretörése láttán a KALOT-központ először csak arra törekedett, hogy a mozgalom egyházmegyékre lebontott irányítása megbízható lelkipásztorok kezébe kerüljön. A váci püspöktől például vitéz Négyessy Kálmán jakabszállási expositus (kihelyezett lelkész) kinevezését kérték a következő indoklással: Nélkülözhetetlenné teszi a Főtisztelendő Úr élreállítását még az a személyes és másoktól tudott tény is, hogy a nyilasok, látván az erőteljes katolikus megmozdulást, nagy erővel és minden elképzelhető módon igyekeznek ifjúságunkra hatni, hogy az Egyháztól elszakítva szélsőséges irányzatukhoz kössék őket." meghozta a szélsőjobboldal első, nagy hangon propagált sikerét: Endre Lászlót januárban Pest-Pilis-Solt-Kiskun várm egye alispánjává választották. Rohamosan nőtt a jobbszárny és a nyilas ellenzék felé orientálódók tábora. Az általános jobbratolódás a nyilasok malmára hajtotta a vizet, s ennek tulajdonítható, hogy a Magyar Nemzeti Szocialista Párt február 24-i betiltása és Szálasi Ferenc rendőri felügyelet alá helyezése nem okozott megtorpanást a nyilas mozgalom ban. Sőt, az Anschluss után az addigiakat felülmúló prosperitás köszöntött a nyilas mozgalmakra. Ez a helyzet megbolygatta a KALOT vezetőségét is. P. N agy Töhötöm folyamatosan jegyezgette naplójába a nyilaskeresztesekről P. Kerkaival folytatott beszélgetéseit: Én azt jósoltam, hogy oda fog nálunk is fejlődni, mint Németországban. Legfeljebb az a szerencsénk, hogy nem akad nálunk egyetlen komoly tehetséges politikus sem." Ugyanő így reagált az Anschluss hírére: Szegény Ausztria; most ott is megkezdődik a konzentrazionslager, az erőszak, a vallási üldözés, a szabadság megölése... aztán hamarosan a szudéta-ném eteken és Csehországon a sor, aztán közvetlenül jövünk mi, magyarok... És ezek a hazaáruló m agyar nyilas nemzetiszocialisták tovább készítik elő a nagy német»lebensraum«ránktelepedését. Majd leszünk német gyarmat, fejőstehén."55 P. Kerkai és egy közelebbről nem ismert szegedi nyilas vezető első dokumentálható találkozására március 12-én került sor. A nyilas a tájékoztatás szándékával kereste fel a pátert: egyik megbeszélésükön ugyanis felm erült, hogy m eg kéne zavarni a Döfi - H ivatásszervezet" március 14-re tervezett munkásgyűlését. (A munkásgyűlést nem a KALOT, hanem a Szegedi Ipari Munkavállalók Hivatásszervezete hívta össze, de akkor az még teljesen a KALOT vezetők gyámsága alatt állt.) Igaz, a tervet leszavazták, de a szándék jelezte, hogy a nyilasok konkurenciát láttak a jezsuita vezetésű szervezkedésben. P. Kerkai a lekötelezettség várt kinyilvánítása helyett gúnyosan meginvitálta a 54 Váci Püspöki Levéltár (a továbbiakban: VPL) 135. fond 5659/1937. P. Kerkai Jenő levele Dr. Hanauer Á. István váci püspökhöz. Szeged, okt OSZK Kt fond 13. ő. e. P. Nagy Töhötöm naplói, 4. darab márc. 4-i és 21-i bejegyzések. 65

85 nyilas urakat hogy jöjjenek és zavarják meg a gyűlésünket, mert legalább alaposan elverhetjük őket".56 A fölényes válasz azonban nem a nyilasok lebecsüléséből, hanem inkább a tanácstalanságból eredt. Mi a helyes út a nyilasokkal szemben? Mindazok, akik a püspöki kar március 12-i konferenciájától újabb útm utatást vártak, csalódtak. A halaszthatatlan problémák még csak szóba sem kerültek. A magas szintű egyházi fórum ehelyett olyan fontos" kérdést vitatott meg, hogy lehet-e sínadrágos nőket gyóntatni?! Nem alaptalanul jegyezte meg Lindenberger János nagyváradi apostoli adminisztrátor, hogy a püspöki kar tavaszi konferenciája olyan volt, mint valami gombázó gyerek-társaság". Állást foglalt viszont a kérdésben Nyisztor Zoltán pápai kamarás, a Magyar Kultúra szerkesztője, aki Serédi Jusztinián hercegprímáshoz írt levelét Kerkaiékhoz is elküldte, s alaposan gondolkodóba is ejtette őket. Nyisztor a politikai helyzetből indult ki, amely szerinte olyannyira ingatag, hogy csak Szálasy (sic!) és vezérkarának belátásától vagy taktikájától függ, hogy erőszakkal vagy megfélemlítéssel mikor veszik át a hatalmat". Nyíltan azt ajánlotta, hogy a katolikusok fogjanak össze a nyilasokkal, mert így soraik közé bejutva legalább enyhíteni tudnák szélsőségeiket. Ma az a súly írja Nyisztor, amit legalábbis a katolicizmus jónéhány életerős szervezetének a becsületes paktum alapján való odaállás nekik adna, felbecsülhetetlen érték volna számukra. Törvényesen nyitná meg útjukat a hatalom felé, amit sohasem felejtenének el s amiért föltétlenül hálásak lennének. Ha azonban mereven elzárkózunk minden tárgyalás elől, nem tudom, vájjon (sic!) a hidat megépíteni utólag lehetséges lesz-e."57 P. Nagy Töhötöm aggodalommal ugyan, de osztotta Nyisztor véleményét. Mindig világosabb lesz, hogy mi már lekéstünk arról, hogy egyedül az uralomra jussunk. Most már csak arról lehet szó, hogy a nyilasokkal keressük és megtaláljuk a kapcsolatot." P. Kerkai más alternatívában gondolkodott. Március 31-ére az AC székházába ő és Vida István, az EMSZO egyik irányítója összehívták a jelentősebb szociális mozgalmak vezetőit. Rajtuk kívül ott volt P. Varga László, Nyisztor Zoltán, Közi Horváth József, az AC országos titkára és mások. P. Kerkai itt egy tíz pontból álló tervet adott elő, amit valamennyien elfogadtak. Kerkai osztotta Nyisztor politikai helyzetelemzését, ami a nyilasok lehetséges hatalomátvételét vázolta fel. Ha ez bekövetkezne, az a katolikus mozgalmak végét jelentené. Tehát indítani kell egy olyan hatalmas népi mozgalmat, amelylyel a nyilasok kénytelenek lesznek majd koalícióba lépni vagy legalábbis nagyon súlyosan számolni. De elsősorban törekedjünk ezt megelőzni azzal, hogy mi törünk politikailag is hatalomra a rendi állam megvalósítása útján. Eszközök a következők: egy egyetemes, hangos, óriási népi megmozdulást feltámasztani a már meglévő Döfi szervezet útján... Adjunk ki programot és röpiratot milliós példányban. A hang legyen erőszakos és követelő, beszéljünk úgy, mint akik már hatalmon vagyunk. Frappírozzuk az országot! Programunk: mindenekelőtt magyar és nemzeti! Nálunk senki nem lehet nagyobb hazafi! Szent István újjá 56 Uo márc. 12-i bejegyzés. 57 Esztergomi Prímás Levéltár (a továbbiakban: EPL) Cat. D/c. 1496/1938. Nyisztor Zoltán levele Serédi Jusztinián hercegprímáshoz. Bp., márc

86 épített birodalma a Kárpát medencéjében! Rendi alapon! A szociális bajok orvoslását kíméletlen hangon követeljük s nem vállalkozunk arra, hogy a papi birtokok éjjeli őrei legyünk. Földbirtokreform és telepítés. Továbbá a zsidókérdés megoldása, ha kell radikális eszközökkel. Jövedelmeiket elapasztani, őket arányosan m egvám olni és m egadóztatni... krisztusi alapon, m ert keresztények vagyunk. S ez a distinkciónk a nyilasoktól."58 Kerkai páter elgondolása szerint tehát két járható út kínálkozik a katolikusok számára: vagy ők szerzik meg a hatalmat, vagy a nyilasok. P. Kerkai úgy vélte, hogy a rendi állam (s nem pusztán társadalom!) megteremtésével a politikai hatalom megszerzése is lehetséges. Kerkai ezt a hazai nemzetiszocializmus elleni preventív intézkedésként fogta fel. Másrészt elképzelhetőnek és sajnos reálisabbnak tartotta a nyilas hatalomátvételt. De a tömegekért való versenyfutás még nem fejeződött be! Ha kell, a nyilasokkal rivalizálva, de ahogy a latin fordulattal kifejezték in principio fiat multitudo". Azaz kezdetben legyen sokaság, s ez aztán mindent, tekintélyt, sikert magával hoz. Kerkai terve részben a demagógia határát súroló, vagy azt át is lépő követelésekkel, részben erőfitogtatással akarta a nyilasokat rábírni a katolikusokkal való együttműködés keresésére. A rendi alapon tehát nem pártelveken álló katolikus egységszövetség ily módon az erősebb, rosszabb esetben az egyenlő fél pozíciójából tárgyalhatna a nyilasokkal. Kihúzhatná méregfogát, legalábbis azt, amelyik a természettörvénnyel" és a katolicizmus alapvető érdekeivel ellentétes. A katolikus egyesületek összefogására Kerkai a M agyar Rendi Mozgalom elnevezést javasolta, de a tanácskozás résztvevői ebben egyelőre nem tudtak megegyezni. P. Varga László viszont vállalta a programadó röpirat megfogalm azását, Nyisztor Zoltán pedig a sajtópropagandát április 2-án Kerkai Szegeden meghirdette a mozgalmat. A tudósítások szerint a Magyar Rendi Népmozgalomhoz csatlakozott az EMSZO, a DLN, a Falusi Leánykörök Országos Titkársága (ez a KALÁSZ ez idő szerinti elnevezése), a szegedi Hivatásszervezet és természetesen a KALOT. A nyilasokkal szemben követendő taktika elfogadása után a KALOT mind több nemzetiszocializmust bíráló cikket publikált lapjaiban. Mi a katolikus legényegylet állásfoglalása? tette föl a kérdést egy legényeknek szánt beszédv á z la t a Forrásban. S a válasz: Jöttek felénk a nagy liberális eszmékkel: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Megkaptuk-e, azt mindenki magán tapasztalhatja. Máskor vörös rongyon lobogtatták előttünk a boldogságot, és közbe tömegsírba szerettek volna bennünket dugni! Ma ismét barna ronggyal veckelődnek, és különböző alakú keresztekkel... Nem kell nekünk sem nyilas, sem bunkós»kereszt«, van nekünk szentistváni magyar k e r e s z t ü n k Rövid cikkekben bélyegezték meg a hitlerizmust, amit pedig kezdetben sok keresztény ember is örömmel fogadott, mert a kommunizmusnak esküdt ellensége volt, és azt megpróbálta Ném etországból száműzni. Alábbhagyott a lelkesedés, amint kitűnt, hogy a nácizmus elveti, sőt üldözi a kereszténységet is, hangsúlyozza viszont a nemzeti 58 OSZK Kt fond. 13. ő. e. P. Nagy Töhötöm naplói 4. darab ápr. 2-i bejegyzés. 67

87 és faji hovatartozást. A KALOT sajtója érzékeltette, hogy a m agyar nemzetiszocializmust az agresszív német politika eszközének tartja. Mérlegelés nélkül elutasított mindenféle politikai szélsőséget. Éppen ezért a bírálatok mindannyiszor párhuzamot vontak a vörös és a barna veszedelem" között, s végeredményben azonosították az osztályalapú szervezkedést a fasizmussal. A német nemzetiszocializmust gyakrabban és érzékelhetően bátrabban ostorozták, mint a magyart. Vajon mi indokolta ezt a magatartást? Egyik forrása mindenképp az előzőekben vázolt terv: a katolikus mozgalmak egyezkedni is hajlandók a nyilasokkal, hogy pozícióikat mentsék. Ez a felfogás szinkronban van a katolikus egyházéval, miszerint meg kell próbálni beilleszkedni minden társadalmi változásba, különben nem tudná teljesíteni krisztusi küldetését. Másik forrása pedig a hivatalos egyházi körök határozatlan állásfoglalása, amely csak azt vizsgálta a nyilas mozgalmakban, hogy azok vallás- és egyházellenesek-e, vagy sem. Az AC Országos Elnöksége 1938 elején még a következőt állapította meg:... hazánkban a német nemzeti szocialisták nyomdokaiba lépő, ún.»nyilaskeresztes«mozgalom általában nem bír vallásellenes, papellenes színezettel."59 Maguk a nyilas vezérek is nemegyszer hangoztatták, hogy ők hívő keresztények, programjuk nem ellenkezik az egyház tanításával. Tanácstalanság jellemezte azt az értekezletet is, amelyet Pehm József zalaegerszegi plébános (1942 januárjától Mindszenty néven ismert későbbi hercegprímás) hívott egybe, hogy megvitassák a kor időszerű kérdéseit. A jelenlévők megállapították, hogy az Anschluss óta titokzatos kezek igyekeznek megrendíteni a nép bizalmát a régi politikai pártok iránt, és az elégedetlen elemeket a nyilasmozgalmak felé terelik. Pehm plébános javaslatát miszerint olyan pártot kell létrehozni, amely középutat foglalna el a keresztény párt és a nemzetiszocialisták között elutasították áprilisában P. Kerkai Jenő személyes kapcsolatba került Szálasi Ferenc nyilas pártvezetővel. Szálasi ebben az időben természetesen nemcsak a KALOTtal, hanem mindenféle más politikai mozgalommal is igyekezett érintkezésbe lépni. A közvetítő minden bizonnyal a nyilas szimpatizáns Deák Ferenc szegedi rendőrfogalmazó volt, akit Nagy Töhötöm páter korábbról ismert, naplói legalábbis többször említik Deák nevét. Június 28-án pl. a páter együtt vacsorázott Buócz Béla szegedi rendőrkapitánnyal és Göllner Lajos egyetemi magántanárral, a szegedi nyilasok vezetőjével. A vendéglátó Deák Ferenc volt... Az, hogy Deák nyilas kapcsolatokkal rendelkezett, kiderül Shvoy Kálmán naplójából: Deák Ferenc meghitt barátja v. Taby Árpád testőrőrnagynak, s a legintensívebb nexusokat tartotta fenn Szálasival is." Kerkai és Szálasi találkozásának pontos időpontja és tárgya nem ismert, de egy május 3-i keltezésű dokumentum már egy múltkori megbeszélésre" utal. Nagy páter szerint Szálasi igen szép" levelet intézett Kerkaihoz, amit ő azzal viszonzott, hogy meghívta a nyilasokat, jöjjenek el inkognitóban a KALOT és a Hivatásszervezet seregszemléire. Világosan látszik, hogy nagyon respektálnak 59 Szhelyi PL 396/1938. Az AC Országos Elnökségének beszámolója az munkaévről. 68

88 már bennünket"60 jegyzi meg elégedetten P. Nagy Töhötöm. Május elején egy szegedi nyilas vezér kereste fel Kerkait, hogy kapcsolatokat építsen ki a két hivatásrendi szervezettel. A páter azt mondta neki, hogyha a nyilasok egyetértenek velünk az egyház és a haza megvédésében, mi nagyon szívesen fogjuk venni az ő közeledésüket".61 A hangsúly ismételten arra esett, hogy ne a katolikusok menjenek a nyilasok elé, hanem azok keressék a katolikusok kegyeit. Úgy tűnik tehát, hogy Kerkai terve bevált. A koncepció kiindulópontja azonban téves diagnózison alapult. Irreális feltételezés, hogy egy hatalomra törő pártszervezet a választási szavazatok biztosításán túl is tartósan igényt tartson különböző felekezeti egyesületekre. Főleg úgy, hogy ezek az egyesületek, miközben tömegmozgalommá próbálnak nőni, elsőbbséget vindikáltak maguknak. Ezzel túlbecsülték saját erejüket és vele együtt a nyilasokkal szembeni lehetőségeiket is. Veszélyt hordozott magában az a módszer, amely a szélsőjobboldalt saját fegyvereihez hasonló eszközökkel akarta legyőzni: a tömegek előtt összemosódhatott a külső megjelenésében azonosnak tűnő nyilas és hivatásrendi propaganda. A Hivatásszervezet elindítása A KALOT szervezésével párhuzamosan P. Kerkaiék még 1937 őszén, a Szegedalsóvárosi Katolikus Legényegyletre és az Iparos Ifjak Mária Kongregációjára építve hozzákezdtek egy szakm ák szerint tagolódó m ozgalom alapjainak lerakásához. Megkeresztelt" érdekvédelem Komoly érdekvédelmi szervezetnek Szegeden is csak a szociáldemokrata szakszervezetek számítottak, így munkaügyi és bérviták esetén a katolikusok is hozzájuk fordultak. A kér. szocialisták és a Nemzeti Munkaközpont kiöregedett vagy glaszékesztyűs (sic!) stílusukkal érdekvédelmi téren meddőek voltak és úgyszólván teljesen összeomlottak. Mikor az Iparosifjak Kongregációjának egyik gyűlésén ismételten elkeseredetten panaszkodott a munkásfiatalság vallási és hazafias érzéseiben történt megaláztatásáról, P. Kerkai, a Kongregáció vezetője, ráütött az asztalra és azt mondotta: Kiépítjük krisztusi és m agyar alapon munkásérdekvédelmi szervezetünket, amely a mi elméleti eszméinket radikálisan és következetesen megvalósítja a gyakorlatban."62 A keresztény munkásmozgalom új szervezete, hivatalos nevén a Szegedi Ipari M unkavállalók Hivatásszervezete m árcius 14-én tartotta zászlóbontó 60 OSZK Kt fond 13. ő. e. P. Nagy Töhötöm naplói, 4. darab máj. 3-i bejegyzés. 61 Uo máj. 13-i bejegyzés. 62 A szegedi Hivatásszervezet három éve. Összeállította: dr. Radnai Mikes. (Nyomtatvány.) Többek között föllelhető: OSZK Kt fond 78. ő. e. és MÓL ME-TPO 4. csomó. 69

89 nagygyűlését a helyi Ipartestület egyik termében. Az eseménynek rangot és tekintélyt kölcsönzött, hogy azon Glattfelder Gyula Csanádi püspök és Bornemisza Géza iparügyi miniszter is felszólalt. Jelenlétük jelezte, hogy az újdonsült munkásszervezet élvezi az egyház és a kormány bizalmát. Az egyház álláspontja érthető: a keresztényszocialista szakszervezetek jelentéktelenné zsugorodtak. Vajon mi motiválhatta a kormányzatot? Darányi Kálmán miniszterelnök alig másfél hete hirdette meg Győrben a fegyverkezési programot, aminek megvalósítása esetén előre lehetett számolni a hadikonjunktúra pozitív hatásaival is, mint például az új munkaalkalmakkal, vagy a piaci lehetőségek bővülésével. Kidolgozás előtt állt egy sor szociális intézkedés. A kormány természetesen maga akarta mindezek politikai hasznát lefölözni. M ár Gömbös Gyula megkísérelte, hogy a szervezett munkásságot fellazítsa és a rendszer aktív támaszává tegye. Ami nem ment a Nemzeti Munkaközpontnak, az sikerülhet egy keresztény-nem zeti alapon álló, m egnyilvánulásaiban radikális, éppen ezért vonzó munkásmozgalomnak. A szegedi kezdeményezés beleillett abba a koncepcióba, amely ötvözte a szociáldemokrácia gyöngítését, és a nyilasok ellensúlyozását, valamint a munkáskamarák felállításával a baloldali szakszervezetek felszámolására vonatkozó elképzelést. Ú gy tűnt, hogy a H ivatásszervezet, am elynek jezsuita ideológusai a KALOT-ot is irányították, megfelel az elvárásoknak május 15-én, a Hivatásszervezet Szent István-nagygyűlésén záróbeszédében P. Kerkai hadat üzent a szociáldemokrata munkásmozgalomnak: Erről a helyről ultimátumot küldünk és kimondjuk visszavonhatatlanul: Szociáldemokrácia! Félre az útból! A szociáldemokráciának mi nem azért teszünk szemrehányást, m ert megszervezte a magyar munkásságot, hanem azért, mert zsidó kézre játszotta. Nem azt hányjuk szemére, hogy a munkabérekért harcolt, hanem azt, hogy kilopta a munkásság zsebéből nemcsak a garast, hanem leikéből a keresztényt vallást is. Nem az a hiba, hogy a munkásságnak sajtója van, hanem az, hogy a zsidó tőke sajtója. A Népszava 23 szerkesztője közül 19 zsidó!"63 Hasonló szavak önjelölt szélsőjobboldali népvezérek szájából hangoztak el... A páter szociáldemokrácia-ellenességét a korszellem" legneuralgikusabb pontjával, az antiszemitizmussal társította. Osztotta azokat a nézeteket, amelyek groteszk módon a magyarországi zsidó nagytőkések harci eszközének tekintették a szociáldemokráciát, annak nemzetközisége miatt is. Annak érdekében, hogy a Hivatásszervezetből ne csak a lelkesedés múló emléke maradjon, bizonyítania kellett. Alig telt el hét anélkül, hogy Szeged városának valamely pontjában ne tartottak volna hivatásszervezeti gyűlést vagy seregszemlét, ahol a szónokok fölényes magabiztossággal szervezetüket kiáltották ki a munkásság egyedül igaz képviselőjének. Először az Ipartestület Bádogos és Vízvezetékszerelő Szakcsoportjában beszervezett munkaadókkal folytatott tárgyalások után sikerült a hasonló szakmájú segédek számára május 1-jei hatállyal 30-70% -os bértöbbletet elérni. A Hivatásszervezet nyomatékosítva 63 Szegedi Új Nemzedék, máj. 17. XX/110. sz.; Új Nemzedék, máj. 17. XX/110. sz. 70

90 követelései komolyságát sztrájkok szervezésétől sem riadt vissza május 3-án a szervezetbe tömörült kárpitossegédek sztrájkba kezdtek, mert szakmájukban Szegeden évek óta nem volt béremelés, s az erre vonatkozó tárgyalások két hete eredménytelenül húzódtak. Kerkaiék még a sztrájkot is megkeresztelték": a munkabeszüntetés reggelén a sztrájkolok Radnai Mikes hivatásszervezeti főtitkár vezetésével misére mentek a Fogadalmi templomba, majd onnan vonultak a sztrájktanyára, a Hivatásszervezet központjába, ahol szociális tárgyú előadásokat hallgattak. A szegedi egyetemi és főiskolai hallgatóság hivatásrendi Egység mozgalma szimpátiamegmozdulást rendezett a munkásokért. A három napig tartó sztrájk eredményesen végződött: miután miniszteri biztos érkezett az ellentétek elsimítására, a segédek 20-90% -os béremelést kaptak. S ez még csak a kezdet volt. A Szegedi Új Nemzedék és a Szegedi Napló hétről hétre újabb hivatásszervezeti akciókról tudósított. Azt már nem írta meg a sajtó, de a Szociáldemokrata Párt szegedi szervezete jelentette, hogy sokszor mily viszszatetsző módon csikarták ki az eredményeket; Terrorisztikusan léptek föl. Terrorjuk főleg a zsidó vállalkozóknál hatásos. Megjelenik a páter egyetemista kíséretében egy-egy üzemben és burkolt fenyegetéssel páni rettegésben tartják a gyárosokat. Eredmény: 5-70%-os béremelés, amivel kitűnő propagandát csinálnak maguknak. A nép özönlik zászlójuk alá."64 Eleinte sem az SZDP országos vezetése, sem a Szakszervezeti Tanács nem reagált, az ügyet helyi problémának tartotta. A Népszava csak a hivatásrendi elképzelésekre reflektált Imrédy miniszterelnök programbeszéde kapcsán és kifejtette, hogy a hivatásrend és a demokrácia összeférhetetlen fogalmak. Maga a szegedi szervezet is későn értette meg a helyzet veszélyességét. Szeptemberi jelentéseiben viszont m ár szisztematikus bekerítésről írt, amivel nem tud versenyezni, mert a csoportok vezetőségi tagjai képtelenek a megváltozott viszonyoknak megfelelő módszerek alkalmazására. A pártszervezet egyébként is belső válsággal küzdött, a vezetőség egyes tagjai cezaromániába estek, mindenki főmufti akart lenni és egymást diszkreditálták, ahol csak lehetséges volt". Mindezen körülmények összejátszása azt eredményezte, hogy a szegedi SZDP-titkár maga ismerte el: a szervezett munkásság 99,99%-a átlépett a Hivatásszervezetbe.65 A szociáldemokrácia és a Hivatásszervezet nagy ütközete" majd 1939 nyarán zajlik le, de addigra a Hivatásszervezet kinövi Szegedet és kiröpül a KALOT vezetőinek védőszárnya alól. Világnézeti megfontolásokból érthető, de a nemzetiszocializmus elleni erőcsoportosítás szempontjából igen elhibázott lépés volt, hogy a KALOT különbségtétel nélkül támadta a szakszervezeteket és a szociáldemokráciát. A szociáldemokráciával a katolikus mozgalmak a nyilasok elleni koncentrált fellépés potenciális szövetségesét veszítették el. 64 PIL 658. fond 6. csomó, 296. ő. e. 87. f. Jelentés a szegedi mozgalomról dec PIL 658. fond 6. csomó, 296. ő. e f. Földes Mihály, a szegedi SZDP titkárának jelentése Horváth Pál ügyvezető titkárnak. Szeged, dec

91 A z erkölcsi forra d a lo m program ja Miközben a KALOT vezetése karjukat meghosszabbítva a Hivatásszervezettel m egpróbált saját utat keresni a szociáldemokrácia és a nyilasmozgalom között, azalatt a katolikus táboron belül felborulni látszott a márciusi egység. P. Varga László, Közi Horváth József és P. Kerkai Jenő anyagi természetű dolgokon összevesztek, a budapesti vezérkar ki is rekesztette Kerkait a további megbeszélésekből. Csak levélben közölték vele, hogy az elnevezést illetően Cél M ozgalom ban állapodtak meg. Kihirdetését pedig május 15-ére, az EMSZO budapesti nagygyűlésére ütemezték. Kerkai a névválasztást elhibázottnak minősítette, mivel az a jellegtelenségen kívül nem fejezett ki lényeges elkülönülést más szervezetektől. Valóban, feltűnő a hasonlatosság például Szálasi Célok és követelések című programjával. Kerkai indulatos levélben írta meg, hogy az agrárifjúsági mozgalom nevében ne hirdessenek ki semmit, mert ahhoz nem csatlakoznak. A feszültségek ellenére a KALOT képviselői Ugrin József vezetésével ott voltak a május 15-i EMSZO-gyűlésen. (Ugyanezen a napon a Hivatásszervezet is gyűlést tartott Szegeden.) A házigazdákon és a KALOT-on kívül megjelent a Credo, a Kolping-féle Katolikus Legényegyletek, és a Dolgozó Leányok és Nők delegációja. Az egykorú tudósítások szerint megközelítőleg 25 ezer fő vett részt a tattersalli megmozdulásokon. Az EMSZO és a KALOT képviselői elfogadták az új, közös hivatásrendi programot, a M agyar Célt. (Ennyi elnevezésbeli változást csikart ki P. Kerkai.) A Magyar Cél egyszerre bővítette ki az EMSZO M agyar M unkás Káté című programját és a KALOT Vezérkönyvének gondolatait. Először csak röpirat formájában nyomtatták ki, amely 10 pontban foglalta össze az erkölcsi forradalom" törekvéseit. Alapeszméjét tekintve megegyezett a Vezérkönyv elveivel, de hangvételében populárisabb volt, tartalma pedig eltolódott a hivatásrendiség javára ben M agyar Cél. Az erkölcsi forradalom programja címmel könyv alakban jelent meg a röpirat részletes kidolgozása, amire a társkiadó EMSZO és KALOT neve mellé felkerült a Hivatásszervezet is. A Magyar Cél független, erős és szociális államot kívánt. Minden más cél másodrendű és alárendelt a független M agyarország, a független államiság parancsa mellett. A független M agyarország viszont erős államot követel. A program elvetette az állam erejét megbontó szocialista eszméket és irányzatokat, de elutasította a totális fasiszta diktatúrát is, és egy olyan keresztény világnézetű társadalmat helyezett vele szembe, amely rendi alapokon épül fel. A program ugyan nem kívánta a parlamentarizmus megszüntetését, de a helyes" reformok érdekében javasolta, hogy a parlament mondjon le a gazdasági kérdések közvetlen intézésének jogáról. A politikai, territoriális népképviseleti elven alapuló képviselőház mellé felállítaná a Gazdasági Rendek Házát, amely megválasztaná az irányító Országos Gazdasági Tanács állandó tagjait. Mindkét szerv összehívása a kormányzó hatáskörébe tartozna, de a legfőbb ellenőrzés joga a miniszterelnököt illetné meg. A programfüzet figyelemre méltó kitétele az, amelyben kijelenti, hogy nem rendi államot, hanem rendi gazdaságot akar. A különbség lényeges, de a gya 72

92 korlatban ilyen határozott választóvonalat még az olasz fasizmus rendszere sem tudott felállítani, amelynek elgondolásai és kísérlete leginkább hatással lehettek P. Vargára, a M agyar Cél megfogalmazójára. A programot aláíró katolikus társadalmi mozgalmak szavakban elkötelezték magukat a demokrácia mellett, mégis azzal, hogy nem tisztázták a Gazdasági Rendek Házának, azaz a hivatásrendek gazdasági parlamentjének helyzetét, tág teret hagytak az antiparlamentáris értelmezésnek. Nem fejtették ki ugyanis, hogy milyen viszonyban lenne egymással a politikai és a gazdasági parlament. Almásy József római katolikus plébános éppen erre a mozzanatra hívta föl a figyelmet a Magyar Nemzet hasábjain: A két parlament közül gyanús, hogy csak az egyik igazi parlament. De akkor itt a nagy kérdés, melyik? Erre nem lehet azt felelni, hogy nem érdekel, ez kicsinyes jogászkodás, ettől függ, lesz-e szabad politikai véleménynyilvánítás az országban, vagy nem. A politikai parlament elsorvasztása a szabadság veszélyeztetését jelenti, s ha arra neveljük a tömegeket, hogy a parlament kérdései nem érdekelnek, csak a kenyér, a gazdasági élet a fontos, a jog ellenben nem, akkor már állást foglaltunk a parlamentarizmus ellen, melyet pedig mint a természetjog érvényesülésének jelenlegi biztosítékát védenünk kellett volna.''66 A M agyar Cél programpontjai között szerepelt számos szociális javaslat, mint például a család és anyaság védelme, a családi munkabér, továbbá adóreform és a már korábban ismertetett földreform-elképzelés. Bővebben még egy problémakörrel ismerkedjünk meg, amit mind a röpirat, mind a könyv kifejtett: a zsidókérdéssel. A zsidókérdés megoldásánál nem lehet hangulatokból kiindulni mondja a Magyar Cél, akár antiszemita, akár filoszemita legyen is az. Minthogy azonban az emóciók éppen ebben a kérdésben voltak a legerősebbek, nehéz feladatnak íg é rk e z e tt a k eresztén y alap elv ek ö sszeeg y eztetése az új világ alakulásával". A program alkotója ezt úgy oldotta meg, hogy nem tagadta meg a keresztény világnézetnek azt a tanítását, amely szerint Isten előtt és a maga belső és született emberi méltóságában minden ember egyenlő. Ez nem zárta ki, hogy kétféle zsidókérdést különböztessen meg, a politikait és a gazdaságit. Az előbbi alapja a magyarországi zsidóság többségének és a keresztények világnézete közötti akkor áthidalhatatlannak vélt, de a II. Vatikáni Zsinaton ben feloldott ellentét. Megoldásként az 1. és 2. zsidótörvényhez hasonló eljárást javasolt: az állam ne bízza többé zsidó világnézetű tanítókra, tanárokra az ifjúság nevelését; az újságírásban, a jogszolgáltatásban, a közigazgatásban, a törvényalkotásban, a közrendészetben és az állami apparátusokban 5%-os arányra szorítsa vissza a zsidóságot. Ez az arányszám alacsonyabb, tehát szigorúbb a törvényekben megállapított kvótáknál. Az állampolgári jogegyenlőségről kifejtett részletes gondolatsor viszont egyes vonatkozásaiban enyhébb, főleg más kiindulású volt, mint a zsidótörvények, és az azokkal kapcsolatos rigorózusabb rendelkezések. Eszerint: 66 Magyar Nemzet, febr. 23. IV/45. sz. (Kiemelés az eredeti szövegben.) Almásy az 1941-ben kibocsájtott 2. kiadásra reagált, vitatkozva a lap január 30-i számában megjelent méltatással. 73

93 1. a választójog terén és a bíróság előtt nem szabad különbséget tenni zsidó és nem zsidó állampolgár között; 2. az állam köteles a rendet mindenkivel szemben és minden polgára, tehát a zsidók javára is megvédeni, nem tűrheti a zsidóság elleni izgatást; 3. biztosítani kell a zsidóság számára a tanulási, kulturális és vallásszabadságot; 4. megadni nekik a jogot, hogy másokhoz hasonlóan megvédhessék a hazát. A program megfogalmazója szerint viszont a zsidósággal szemben a gazdasági életben alkalmazott megkülönböztetés nem ütközött a m agyar törvényekbe, m ert az állam polgári jogegyenlőség csak a nem zet politikai életére vonatkozik. Az indoklás hivatkozott az évi XVII. törvénycikkre, amely a zsidók állampolgári jogegyenlőségét deklarálta, s amely szerinte már magában rejtette a gazdasági megkülönböztetés lehetőségét. A törvényhozás e logika alapján nem szegte meg korábbi intézkedéseit amikor a zsidó alkalmazottak egy részét elbocsátotta, hanem utat nyitott a keresztény magyarok gazdasági honfoglalásának". A program a gazdasági zsidókérdés megoldását a hivatásrendi szerveződéstől várta. A zsidókérdésben elfoglalt álláspontját tehát egyfajta szélkifogó" politika jellemezte: radikalizmussal próbálta megnyerni a tömegeket, hogy így elejét vegye a szélsőjobbhoz való csatlakozásuknak. Ezzel gyakorlatilag a katolikus egyház vezetőinek állásfoglalását követte. Gondoljunk csak a zsidótörvények parlamenti vitáira! A katolikus egyház mint intézmény, hivatalosan nem támogathatta egyik zsidótörvényt sem. Az első tárgyalásakor Serédi Jusztinián hercegprímás és Glattfelder Gyula csanádi püspök felsőházi bizottsági és plenáris ülésen fejtette ki, mily hitelvekbe ütközik a törvényjavaslat. Ezen elvek a második zsidótörvény alkalmával fokozottan érvényesek voltak. Vagyis: a keresztség szentségének hatályát semmiféle emberi törvény által szabott terminushoz nem lehet kötni. A megkeresztelt a keresztséggel jogokat szerez, amit földi hatalom nem vehet el. Teológiai-dogmatikai szempontból tehát már az első zsidótörvény is elfogadhatatlan volt. De e szempont háttérbe szorult, amikor leszögezték, hogy feltétlenül szükségesnek tartják a zsidó szellemnek a közéleti, gazdasági és egyéb tereken való visszaszorítását. Ezen indokkal végül is megszavazták a kifogásolt törvényjavaslatot. A második zsidótörvény elfogadásához viszont már a kormányfő nyomatékos felkérése is kellett... A legdurvább diszkriminációkat szentesítő harmadik zsidótörvényt már testületileg utasította el a püspöki kar hasonlóan a többi keresztény egyház képviselőihez, de mindenféle nyomaték eredménytelen maradt. Ennél a magatartásnál a KALOT antiszemitizmusa nem volt kevesebb, de több sem. A Magyar Célt szentesítő tattersalli gyűlésről a fővárosi lapok is részletesen tudósítottak. A Katolikus Szemle cikkírója, Boldizsár Iván azt emelte ki a lap júniusi számában, hogy az elfogadott program harmóniába tudta fogni a radikális szociális követeléseket a nemzeti érzéssel és a gyakorlati kereszténységgel. P. Kerkai elképzelései a megvalósulás stádiumába léptek... 74

94 Együtt Imrédyvel A tattersalli gyűlés előtt egy nappal, május 14-én, a katolikus mozgalmak számára fontos változás következett be a kormány élén: a miniszterelnöki széket a buzgó katolikus hírében álló Imrédy Béla foglalta el. Az új miniszterelnök reformprogramja annak a katolikus politikai irányvonalnak az eszmei hatását mutatta, amelyet XIII. Leó és XI. Pius pápák szociális enciklikái formáltak ki. Imrédy, aki a pénzvilág krémjéből avanzsált a miniszterelnöki bársonyszékbe, a katolikus szociális tanításokban megtalálni vélte a társadalom bajainak orvosságát. Elképzelése alkalmasnak tűnt arra, hogy levezesse a szociális feszültséget anélkül, hogy hitleri módszerekhez kelljen folyamodni. Olyan konzervatív reformpolitikát ígért, amelyből sikeres ellentám adás indulhatott a nyilasok visszaszorítására. Az Imrédy-kormány és a KALOT találkozása szinte törvényszerűnek mondható, hiszen katolikus politikus lépett színre szociális programmal. Imrédy szándékai felől Kerkaiék először Imrédy gyóntatójától Zimányi Gyula piarista szerzetestől értesültek, aki levélben kérte Kerkait, hogy mozgalmával támogassa a napokon belül kinevezendő miniszterelnököt. A KALOT és Imrédy megbízottja közötti személyes kapcsolatfelvételre május 22-én került sor. P. Kerkai ekkor, egy Jászberényben tartott seregszemle alkalmával találkozott a jobboldali beállítottságú Antal István államtitkárral, aki tolmácsolta a miniszterelnök üzenetét és átfogó propagandatervezet készítésével bízta meg a pátert:...a mi két mozgalmunkkal akarja végrehajtani nagy szociális programját." május 25. és 30. között Budapest fogadta mindazokat, akik az Oltáriszentség tiszteletére hazánkba zarándokoltak. A XXXIV. Eucharisztikus Kongresszus Európa frekventált helyén adott alkalmat arra, hogy a katolikus egyház egyszerre demonstrálhassa kommunizmusellenességét és a kereszténységet tagadó német nácizmus elleni tiltakozását. A számtalan katolikus egyesület mellett természetesen a KALOT is képviseltette magát. Május 29-én, reggel hat órai kezdettel nagygyűlést tartott az Iparcsarnokban. Az előkészületek során eleinte 10 ezer, majd 20 ezer főre becsülték a megjelenők számát, végül is 11 ezer falusi legény és 4000 falusi leány utazott fel a fővárosba a KALOT szervezésében. A nagygyűlés szónokai P. Kerkai Jenő, P. Nagy Töhötöm és Ugrin József voltak. Szavaik szokatlanul csengtek a falut csak hallomásból ismerő fővárosiak fülében. Kerkaiék nem tagadták meg magukat, ugyanolyan hévvel és lelkesedéssel ecsetelték a parasztság gondjait, mint az agitátorképzőkön, vagy a falusi seregszemléken. A m ásnapi hatalm as felvonulás keretében a több ezer egyenruhába öltözött falusi legény csizmái a mai Dózsa György és Rákóczi út kövezetén csattogtak. A Múzeum kőrútnál feltartóztatták a menetet, és azon a címen, hogy elkéstek, nem engedték ráfordulni őket a hivatalos felvonulási útra. A sérelemből haszon kovácsolódott: Imrédy fogadta Kerkait, aki így szerét ejthette, hogy személyesen bemutassa mozgalmát. 67 Kis Újság, máj. 24. LII/116. sz. és OSZK Kt fond e. P. Nagy Töhötöm naplói, 4. darab máj. 22-i és 24-i bejegyzés. Az ezzel a tárgyalással kezdődő kapcsolatot Gergely Jenő: A KALOT indulása és az Imrédy-kormány c. cikkében (Vigilia, sz p.) szept. 4-ig bezárólag lépésről lépésre feltárta. 75

95 Tervek,, célok és eredm én yek A kongresszusi nagygyűlésről hazatérve Kerkaiék haladéktalanul hozzáláttak a Jászberényben megbeszélt propagandaterv kidolgozásához, s az június 1- jei keltezéssel meg is érkezett Antal államtitkárhoz. A tervezet a magyar haza és a krisztusi világnézet egyetlen mentőöveként méltatta a kormányelnöki programot. Megvalósításához Kerkai felajánlotta a KALOT támogatását. A szélsőbalés szélsőjobboldallal szemben eszközeiben új, módszerében fasiszta szellemű, forradalmi tempójú" propagandamunkát javasolt. E népi propaganda feladata lett volna a széles néprétegek megmozdítása, a parasztagitátorok kiképzése, a papság, a tanítók és az értelmiség más rétegeinek megnyerése. Mindezt olcsó és népies nyelvű sajtóval, rádióval, röpiratokkal és az egyéb propagandaeszközöket, illetve a propagandamunkát koordináló állandó szerv felállításával kívánták biztosítani. Kerkai számításai szerint ez a munka évi pengőt tett volna ki, amiből a KALOT-nak 15 ezer pengőre volt fedezete, a többit a Miniszterelnökségtől kérte. A közvetlen anyagi támogatáson kívül darab vasúti szabadjegyet, két Balilla autót és egy hangszórós autót is igényelt. M ásrészt javasolta egy új agrárhetilap kiadását, körülbelül 20 ezer példányban. Ehhez 15 ezer pengő alapítási költséget és évi 60 ezer pengő támogatást kért. Mindezek együttvéve a Társadalompolitikai Osztály számításai szerint pengő összkiadást jelentenének.68 A kicsinyesnek éppen nem mondható terv jól érzékelteti Kerkaiék nagyszabású elképzeléseit. A jezsuiták azonban nem mérték fel reálisan Imrédy Béla tényleges lehetőségeit. S bár a miniszterelnök bátorította a KALOT-ot, nem tudott rendszeres támogatást folyósítani részére az államkaszszából. Csak esetenkénti és nem is túl nagy összegekkel enyhíthette a KALOT anyagi gondjait. Kerkai efölött érzett elégedetlensége miatt miniszterelnökségi kihallgatást kért. A pátert július 8-án fogadta feltehetően N agy Iván miniszteri titkár. A megbeszélésről készült néhány soros feljegyzés arról tanúskodik, hogy a Miniszterelnökség részéről elsősorban a nyilasproblémára vonatkozóan tettek fel kérdéseket Kerkainak. A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy a nyilas mozgalom szemmel láthatóan gyöngül ugyan, de továbbra is nagy fordulatszámmal" dolgozik. Tehát a kormány politikája még nem hozta meg a várt eredményt. Kerkai szerint a nyilas mozgalmat politikai ellenpropagandával lehengerelni nem lehet; csak társadalmi úton, politikusok háttérben kell maradjanak".69 Mivel egy hónappal később még mindig nem született érdemi döntés a KALOT anyagi támogatása ügyében, Kerkai újólag levélben fordult az illetékeshez. Soraiban megerősítette a KALOT nyilasellenes meggyőződését és harci készségét: Nyilas ütéssel csak rontunk a helyzeten; a pozitív munka menthet 68 MÓL ME-TPO K csomó, p" dosszié, f. és 182. f. (A tervezetet és a Miniszterelnökség Társadalompolitikai Osztályának összesítését szó szerint közli Gergely Jenő: A KALOT indulása és az Imrédy-kormány c. idézett tanulmánya.) 69 Uo f. Kézzel írt megjegyzések P. Kerkai Jenő dr. Nagy Iván miniszteri titkárhoz intézett, júl. 6-án kelt levelén. (Kiemelés az eredeti szövegben.) 76

96 csak meg bennünket a nemzetet és az Egyházat árokba döntő szélsőjobboldali elemektől. Mi ugrásra készen állunk a starton cca. húszán. Mindazt hirdetjük, ami a nyilasoknál okos dolog; s ugyanazzal a szent fanatizmussal."70 A levél eredménye egy 10 ezer pengőről szóló csekk lett, amivel Imrédy Béla a KALOT budapesti székházának megvásárlásához járult hozzá. Valószínű, hogy a Miniszterelnökség a későbbiekben is inkább csak kisebb, mint nagyobb összegeket csípett le az állam i költségvetésből a m ozgalom tám ogatása címén, m ert az bizonyos, hogy a KALOT 150 ezer pengős igényét nem elégítette ki. Elősegítette viszont azt, hogy a KALOT központja február 6-tól felkerüljön a fővárosba, ami az országossá terebélyesedő mozgalom számára óriási jelentőséggel bírt. A KALOT-központ önálló alapszabályait ugyan nem Imrédy Béla, hanem gróf Teleki Pál kormányelnöksége alatt láttamozta a Belügyminisztérium, annyi azonban már 1938 októberében történt, hogy az ekkor már kész alapszabályokat a KALOT kinyomtathatta, és a helyi egyletek ezek alapján alakulhattak meg. A rendelet nyomatékosan felhívta a törvényhatóságok és a rendőrség szerveinek figyelmét, hogy a működési területükön megalakuló, illetőleg megalakult Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek fentebb említett egységes szövegű nyom tatott alapszabály-példányait abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a /1922. B. M. számú körrendelet és az egyéb jogszabályok rendelkezéseinek, ne vizsgálják. Ellenben az egyesületek alapítóinak, illetve vezetőségi tagjainak erkölcsi stb. m egbízhatóságára vonatkozó adatokat szerezzék be, és ennek megtörténte után az alapszabályok láttam ozása iránti, az érvényes rendeleteknek megfelelően felszerelt kérelmet mellékleteivel együtt, a szokásos módon, lehetőleg soron kívül terjesszék fe l hozzám."71 A helyi egyletek tehát megalakulásuk után rövid időn belül legális egyesületként m űködhettek. De ezen kívül az intézkedésnek azért volt jelentősége, m ert lehetőség nyűt arra, hogy a központ alapszabályait is láttamozza a BM, s ezzel a KALOT kiváljon a m ár szűknek bizonyuló M agyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségéből, és így jogilag az Actio Catholicától is független szervezetté váljon. A KALOT propagandája küldetéses embert" látott-láttatott Imrédyben. Nevét egy sorban emlegette az Arpád-házi királyokkal, Nagy Lajossal, a Hunyadiakkal, Rákóczival, Széchenyivel, Deákkal és gróf Zichy Nándorral. Imrédy konzervatív-szociális reformpolitikájának nyütan hangoztatott támogatása azonban nem akadályozta meg a KALOT egyik vezetőjét, P. Nagy Töhötömöt abban, hogy egyidejűleg ne fogadja el a nyilasok érdeklődő közeledését. Naplói tanúsága szerint még június végén is érintkezett a szegedi nyilasok vezetőivel. A kívülállók nem tudták igazán mire vélni a KALOT és az EMSZO megváltozott stüusát és megsokszorozódott támadókedvét. Báró Apor Vilmos gyulai plébá 70 Uo f. P. Kerkai Jenő levele dr. Nagy Iván miniszteri titkárhoz. Szeged, júl A belügyminiszter /1938. B.M. Vll-a sz. rendelete okt. 11. Forrás, évi 11. sz. (Kiemelések az eredeti szövegben.) 77

97 nos, a későbbi győri püspök épp ezért minősítette Kerkaiékat félig nyilasoknak, félig kommunistáknak.72 A KALOT (és az EMSZO) radikalizmusa hamarosan kiváltotta a nagybirtokosok és a konzervatív politikusok rosszallását. így például Széchényi Ilona grófnő Serédi Jusztinián hercegprímásnál feljelentette a KALOT-ot, amely szerinte demagóg jelszavakkal lép fel és zavart kelt a falusi osztálybékében. Konkrétan azt kifogásolta, hogy a KALOT szövetkezeti gondolatot propagált és 10 ezer agrárproletár számára négyszögöles házhelyet követelt.73 Gróf Somssich László, az ország egyik tekintélyes földbirtokosa, az OMGE vezetője pedig Glattfelder Gyula csanádi püspöknél tett panaszt. Leveléhez két Döfi" lapot mellékelt és azzal vádolta a KALOT-ot, hogy kommunizmussal mételyezi a falut".74 Mind Serédi, mind Glattfelder megrótta a mozgalom vezetőit. Egy belügyminisztériumi jelentés viszont arról adott hírt, hogy Zichy János Egyesült Kereszténypártjából kiválni szándékozó két képviselő, Béldi Béla és Meizler Károly a keresztény munkásmozgalmak (EMSZO) és a katolikus agrár ifjú s á g m o z g a lm á n a k ir á n y ít á s á t a k a r já k á t v e n n i". 75 A h a m a r o s a n m e g a la k u ló Keresztény Nemzeti Szocialista Front jövendő tagjai tehát alkalmas kiinduló bázisnak vélték a hivatásrendi mozgalmakat, hiszen a felszínes megfigyelő számára minden jel arra mutatott, hogy ezek a mozgalmak megpróbálják a nemzetiszocializmust összeegyeztetni a kereszténységgel. A KALOT vezetőinek magatartása, az tehát, hogy a kulisszák mögött nem zárta le a nemzetiszocializmushoz vezető utat, több oldalról is ösztönzést kapott. Gondoljunk elsősorban arra, hogy 1938 nyarán a nyilasok pozíciói annak ellenére, hogy a kormány több intézkedést is foganatosított velük szemben még szilárdnak tűntek. Ha azt akarták, hogy egy esetleges nyilas hatalomátvételt a katolikus egyesületek károsodás nélkül vészeljenek át, akkor nem volt tanácsos előre eljátszani a nyilasok jóindulatát. Ezért ekkor még a katolikus hivatásrendi szervezetek ahelyett, hogy pergőtűz alá vették volna a nácizmus hazai alteregóit, az elhatárolódás fenntartásával a közeledés lehetőségeit sem utasították el. A szélsőjobboldalt erősítették Hitler nemzetközi diplomáciai sikerei is. A KALOT vezetői tisztában voltak azzal, hogy a nyilaskérdés nem egyszerűen belpolitikai probléma, hanem a náci Németország agresszív céljainak nyilvánvaló eszköze is. A m agyar kormány viszont Németországtól (is) remélte revíziós törekvéseinek hathatós támogatását. Továbbá ott állt példaként a katolikus tábor előtt Olaszország esete. Mussolini a kommunisták és a szociáldemokraták elleni erélyes harccal, 72 OSZK Kt fond. 13. ő. e. P. Nagy Töhötöm naplói, 4. darab jún. 14-i bejegyzés. Nagy Töhötöm később így emlékezett vissza az ezen véleményt kiváltó esetre:...még a mozgalom elindításakor Ugrin Józsi és én voltunk lent Gyulán, ahol ő [Apor Vilmos] akkor plébános volt, és tartottunk ott egy lázító beszédet, hogy még ma is szégyenkezem miatta. Akkor még nem voltam benne a dolgokban, s ilyenkor az ember könnyen túlmegy a megengedett határokon. Sokáig emlegette szereplésünket, mondván: ha nincs igazad, told meg hanggal." (OSZK Kt fond 19. ő. e f dec. 11-i feljegyzés.) 73 EPL Cat / OSZK Kt fond 13. ő. e. P. Nagy Töhötöm naplói, 4. darab júl. 9-i bejegyzés. 75 PIL 651. fond - Jobboldali összesítők. 7/1938. jún f. (Kiemelés az eredeti szövegben.) 78

98 a liberalizmus és szabadkőművesség elutasításával, a katolikus egyháznak tett engedményekkel meg tudta nyerni XI. Pius pápa bizalmát. Az olasz fasiszta berendezkedés gyakorlatilag a Vatikán áldását bírta, annak jóváhagyásával számolta fel az Olasz Néppártot és a keresztény szakszervezeteket. Tehát ha maga a pápa megengedhetőnek tartotta a fasizmus és a kereszténység összeházasítását, akkor miért ne vállalkozhatott volna a KALOT egy hasonló gyakorlat magyarországi bevezetésére? S végül a KALOT a fasiszta szellemű módszereknek" is köszönhette, hogy bámulatos lendülettel tört előre. Őszre már rendes és 150 ezer pártoló tagról nyilatkoztak a szervezők.76 Két év alatt tehát százszorosára nőtt a mozgalom tömegereje, ami rendkívüli dinamizmusról árulkodik. Ilyen összefüggésben vizsgálva a KALOT nyilasokkal kapcsolatos állásfoglalása túllépte az egyszerű taktikázás határát. Nem arról van szó, hogy akár a KALOT, akár az EMSZO nyilassá lett volna. Azt azonban látnunk kell, hogy a nyilas demagógia hatott e szervezetekre csakúgy, mint a katolikus egyház számos képviselőjére is. A KALOT politizálásának módosulása fordulóján A KALOT egy tűzben két vasat tartani" politikája 1938 őszén változáson ment át. Nyüt és színfalak mögötti lépéseiből egyaránt kiszorult a nyilasokkal való egyezkedés, sőt határozottan bírálni kezdte a nyilaspárti szervezkedéseket. Például a három és félnapos vezetőképző tanfolyamok irányelvei egyértelműen az idegen, újpogány vezéri gondolat" hazai interpretálói, a szélsőjobboldali áramlatok elleni állásfoglalás kialakíttatására utasítottak. V édekezésből tám adásba P. Nagy Töhötöm levélben értesítette a püspököket, hogy a nyilas szélsőségek ellen m ár nemcsak védekezünk, hanem m eghatározott program birtokában támadunk is!"77 Ez a módosulás több tényező eredője volt. A nyilas mozgalom belső ellentmondásai 1938 őszére nyilvánvalóvá váltak. Szálasi börtönbe került, s a szabadlábon maradt vezetők, Hubay Kálmán, Kovarcz Emil, Csia Sándor maguk ismerték el, hogy az 1938 a miénk" jelszó ideje lejárt október 4-én a püspökkari konferencia is foglalkozott a kérdéssel, Elnöki jelentéseiben a következő sorokat olvashatjuk: nincs kétség benne, hogy az ún. nyilas mozgalom különböző árnyalatainak eddig ismeretes programja sem egyházi, sem pedig nemzeti szempontból el nem fogadható. Azok az eszközök pedig, amelyekkel ezt a programot propagálják és majdan megvalósítani kívánják, sehogy sem egyeztethető össze az emberi méltósággal és szabadsággal, valamint egyházi és állami törvényeinkkel. Ezért javasoljuk ettől a mozgalomtól 76 Veszprémi Érseki Levéltár (a továbbiakban: VÉL): 5131/1938. P. Nagy Töhötöm levele Rótt Nándor veszprémi püspöknek. Szeged, szept Szhelyi PL 2115/1938. P. Nagy Töhötöm KALOT országos főtitkár Grősz József apostoli kormányzónak. Szeged, szept. 20. Uez: VÉL 5131/

99 távoltartani híveinket és papjainkat, akiket éppen a hívek megtévesztése végett szeretnének a mozgalomba bevonni, vagy belépésüket koholni. Senkit meg ne ejtsen az a hiú remény, hogy ezt a mozgalmat majd meg lehet keresztelni, mert a felnőtteket csak akkor lehet és szabad, ha ők maguk is akarják. Ez a mozgalom pedig amennyire zavaros és érthetetlen programjából kiolvasható nem kíván megkeresztelkedni."78 Különösen a legutolsó figyelmeztető sorokat vonatkoztathatta magára a KALOT jezsuita vezetése, hiszen ők valóban egyfajta misszióról ábrándoztak. (Kerkai szerepét egyébként ebben az időben Nagy Töhötöm vette át, mivel Kerkainak eleget kellett tennie szerzetesi mivoltából fakadó kötelezettségének, s szeptember 1-jével egy évre lelkigyakorlatra vonult vissza.) Ugyanez a püspökkari konferencia visszafogottan bár, de bírálta Imrédy Béla szeptember 4-én Kaposvárott tartott beszédét. Imrédy az ún. gazdagyűlésen amelynek hallgatóságát Ugrin József ék szervezték a helyi és környékbeli KALOT-legények mozgósításával új forradalomról és földreformról beszélt. Imrédy a jelzett reformokat azonban már nem a konzervatív ellenforradalmi politika talaján, hanem az adott rendszer egész struktúrájának átformálásával, végeredményben egy náci típusú diktatúra megteremtésével akarta megvalósítani. A kaposvári beszéd és az azt követő kormányzati lépések kérdésessé tették, hogy a katolikus mozgalmak azonosulhatnak-e Imrédy programjával. (A m a m ég élő KALOT-vezetők szívesebben emlékeznek arra, hogy Imrédyvel a kaposvári beszéd után megszűntek kapcsolataik, a levéltári adatok azonban cáfolják ezt. Sőt, sok helyütt a helyi egyleti tagság és a vezetőség egyaránt lelkesen reagált Imrédy megnyilatkozásaira. A kerekegyházi Szent István Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet közgyűlésén leszögezték, hogy a miniszterelnök szavai bennünket is köteleznek arra, hogy megszervezve és fölkészülve várjuk a ránk háramló feladatokat".79) T ávolodva Im rédytől Imrédy októberben kezdett egyértelmű lépéseket tenni egy olyan mozgalom megszervezésére, amely elképzelése szerint képes arra, hogy konkuráljon a nyilasokkal és elvonja tömegbázisukat. A november 6-i sajtó szerint a M agyar Frontn a k nevezett mozgalom életre hívása érdemi szakaszba lépett. Az új alakulás vezére Imrédy, fő szervezője pedig Marton Béla, a Nemzeti Egység Pártja egykori főtitkára lenne. Martont követné részben saját frakciójából, részben a Bárczay-féle agrárcsoportból még kb. 40 képviselő. Csatlakozna továbbá a Rajnissféle Nemzeti Front, a MOVE, az 1938-as kör, a Matolcsy-Meizler-párt, a Frontharcos Szövetség egy része, a Nemzeti Munkaközpont, az ÉMSZO és a KALOT. Imrédy politikai lépései mögött az a szándék rejlett, hogy kihasználja az novemberi első bécsi döntés diplomáciai sikerét és az ennek következtében 78 EPL Cat. D/c. 3555/1938. Elnöki jelentések" az okt. 4-i püspökkari konferenciára. (Kézírásos feljegyzés, feltehetően Serédi Jusztinián hercegprímástól.) 79 PML IV Egyesületi alapszabályok levéltári gyűjteménye. Kerekegyháza 24. Jegyzőkönyv. Készült Kerekegyházán, okt. 2-án. 80

100 átmenetileg m egerősödött tekintélyét. A hivatásrendi szervezetek képviselői ebben a helyzetben ajánlották fel tömegerejüket a nyilasok elleni fellépésre, s ezt egy november eleji, Nyisztor Zoltán vezette delegáció tudatta Imrédyvel. Nagy Töhötöm páter szerint a küldöttség azt kérte a miniszterelnöktől, hogy az Eucharisztikus Kongresszus óta érvényben lévő gyűléstilalom ellenére demonstrációkat rendezhessenek, amelyen ugyan követelni fognak reformokat, de végeredményben Imrédy mellé fognak állani".80 A megbeszélések eredményeként több megmozdulásra került sor az EMSZO, a Hivatásszervezet, a budapesti egyetemi és főiskolai hallgatók és természetesen a KALOT rendezésében. A KALOT részére mintegy mellékes" juttatásként Nagy Töhötöm rendszeres havi 2000 pengő állandó segélyt járt ki, amiről csak a jezsuita rend provinciálisa, P. Borbély István és P. Kerkai Jenő tudott. Kerkaiék tehát még közvetlen munkatársaik elől is eltitkolták, hogy a kormány is pénzeli mozgalmukat. A Hivatásszervezet a KALOT-tal és az EMSZO-val karöltve, november 6-án, ugyanazon a napon, amikor Horthy látványos külsőségek között bevonult Kom árom ba, tartotta egyik nagyszabású m egm ozdulását Szegeden. A felszólalók között szerepelt P. Nagy Töhötöm is, aki hangoztatta, hogy foltozásra és flastromragasztásra nincs szükség. Vérig sértőnek nevezte azt a megalázó helyzetet, hogy 5-10% -os bérjavításért párnázott ajtók mögött könyörögniük kell a munkásoknak. Majd kijelentette: Imrédy miniszterelnök csodás forradalomról beszélt. Ezt várjuk. Ma még hiszünk és bízunk a miniszterelnökben, mert jóakaratot látunk benne, de hogy holnap mi lesz, az egyedül tőle függ."81 A feltétlen k orm án ypártiságot m ár a KALOT vezetői sem vállalták. A páter kijelentése előrevetítette, hogy inkább tartózkodnak a bizonytalanság ködében rejtőzködő M agyar Fronttal való együttműködéstől. A nagygyűlés politikai berkekben is visszhangot keltett. A képviselőház november 12-i ülésén Rassay Károly, vezető liberális politikus kifogásolta, hogy a Felvidék visszaszerzésének ünnepi pillanatában tartottak tükröt a nemzet elé, s a rendszert mint szociális m ocsarat" emlegették. (A bírálat lényegén nem változtat, hogy az ominózus nagygyűlésen a szociális m ocsár" kifejezés nem hangzott el. Fülek Ernő szónok, a Szegedi Új Nemzedék két nappal későbbi tudósítása szerint azt mondta, hogy az eddigi gazdasági rend romlott és korhadt volt".) A gyűlésre meghívott Shvoy Kálmán nyugalmazott altábornagy, kormánypárti képviselő a Nemzeti Egység Pártjának november 15-i értekezletén bírálta Nagy páter beszédét, és kérte a miniszterelnököt, ne engedje meg, hogy ezen katolikus egyesületek pártpolitikai célokra legyenek kihasználva". Shvoy helyesen ismerte föl, hogy Imrédy inkább ezekre a mozgalmakra akart támaszkodni, mint a parlamenti képviselőkre, mert nem lehet elképzelni, hogy Kerkai vagy Nagy Töhötöm, akik szoros kapcsolatban álltak Imrédyvel, aki mint katolikus vezérférfiú s a püspöki kar bizalmasa szerepelt, az ő, Imrédy tudta és beleegyezése nélkül ilyen lázító beszédet mondhatott volna" OSZK Kt fond e. P. Nagy Töhötöm naplói, júl. 13-i bejegyzés. 81 Új Nemzedék, nov. 8. XX/253. sz. 82 Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata S. a. r., bev., jegyzetelte: Perneki Mihály. Bp p. 81

101 A kiszivárogtatott hírek és a demonstrációk láttán a nyilasok is úgy értékelték az Imrédy-féle Magyar Frontot, mint ellenük irányuló bástyaépítést. S mivel abban a KALOT és a szegedi Hivatásszervezet is szerepet kapott volna, legalábbis az első elképzelések szerint, támadni kezdték a hivatásrendi mozgalm akat. Az altábornagy kritikáját a M agyar N em zetiszocialista-h ungarista M ozgalom napilapja, a M agyarság sietve közölte. Erre az EMSZO-központ nyilatkozatban tájékoztatta a lapot, hogy a gyűlésen Shvoy Kálmán nemhogy elmarasztalólag nem szólt, de éppenséggel gratulált a szervezőknek, ezért a bírálatot jogos felháborodással utasították vissza". A lap másik akciója volt, hogy Totális államrendszer a Csodarendszer címmel éles támadást intézett Varga páter azonos című cikke ellen, amely az Új Szociális Rendben, az EMSZO sajtóorgánumában jelent meg októberben. Varga a totális államrendszereket bírálta, s ez jó alkalmat adott a nyilas sajtónak arra, hogy megvádolja a hivatásrendi mozgalmakat név szerint az EMSZO-t és a KALOT-ot azzal, hogy a tengelyhatalmak ellen izgatják a magyar közvéleményt. November 12-én már közölhette is az örömhírt": Keresztes-Fischer belügyminiszter három hónapra betiltotta az Új Szociális Rend megjelenését. Az eddigiekből is látható, hogy a három hivatásrendi mozgalom ebben az időben eltérő súllyal próbálta demonstrálni nyilasellenességét. A KALOT viszonylag háttérben m aradt, s innen irányította a Hivatásszervezet gyűléseit, ahol nagyokat ütöttek a nyilasokon meg a szociáldemokrácián. A nyílt konfrontációt elsősorban az EMSZO vállalta fel. A M agyar Front előkészületeiről szóló híradások ellenére a novemberi bélés külpolitikai helyzet nem volt alkalmas a tulajdonképpeni M agyar Élet Mozgalom elindításához. Később, az január 6-i zászlóbontásnál már sem a KALOT, sem az EMSZO nem volt jelen. Kovrig Béla, a Miniszterelnökség Társadalompolitikai Osztálya vezetőjének jelentéséből kiderül, a két katolikus mozgalom vezetősége visszakozott, és arra a meggyőződésre jutott, hogy bármennyire is egészségesek ezek a szervezetek, nem alkalmasak arra, hogy cégérük alatt tagjaik politikai, társadalmi, érdekvédelmi tevékenységet fejtsenek ki, minthogy a szervezetek az Actio Catholica tagjai, szervesen hozzásimultak az egyházközségekhez, a KALOT pedig papi irányítás alatt működik".83 A visszahúzódás mögött saját helyzetértékelésük mellett az egyházi vezetés állt. Addigra ugyanis a felsőbb egyházi körök is állást foglaltak a kormánypolitikát és a nyilaskérdést illetően, s mindkét mozgalmat mérsékletre intették. Egyházi intelmek Az AC alelnökeinek október 26-i tanácskozása gondolta tovább az őszi püspökkari konferencia felvetéseit. A kormányzás várható módszereiről megállapította, hogy a kormányzat készülhet a szélső jobboldaliakkal a szélső jobb 83 MÓL M E-TPO K 29. c" dosszié A m. kir. Miniszterelnökség V. osztályának sürgős akciói." 6/c pont. A kisemberek" társadalmi és érdekvédelmi tömörülésének egységesítése. Összeállította: Kovrig Béla febr f. 82

102 oldaliak ellen". A résztvevők nem zárták ki teljesen annak lehetőségét, hogy a nemzetiszocialisták juthatnak hatalomra, ami pedig kritikussá tenné az egyház helyzetét. Mindannyian leszögezték, hogy a katolicizmus nem nézheti tétlenül a fejleményeket, s ezért azokat az utakat keresték, amelyeken keresztül bele lehetne szólni az események folyásába. Abban egyetértettek, hogy az AC-t mindenképpen távol kell tartani a politikától, hogy az érintetlenül" maradva egy új berendezkedés közepette is szabadon működhessen arra hivatkozva, hogy nem tángálta a diktatúrát". Mihalovics Zsigmond, az AC országos igazgatója felvetette, hogy ennek ellenére gondoskodni kellene olyan lépésekről, amelyek biztosítanák a katolicizmus politikai pozícióit. Czapik Gyula veszprémi püspök m ár konkrétabban fogalmazott: a napi politikai eseményekkel kapcsolatos feladatokat vállalják olyan alakulatok, mint pl. az EMSZO vagy a KALOT. Ezektől az A. C. legyen jogilag távol és független, és ne tartson velük szoros közösséget. Bár éppen a végső cél érdekében elengedhetetlen, hogy ezen mondjuk»szabadcsapatok«kézbentartása biztosítva legyen." Végső döntés ekkor még nem született, de azt megállapították, hogy az EMSZO és a KALOT kapcsán fonák helyzet állt elő, mert ezek a mozgalmak a meghallgattatás okából oly hangot, oly szónoki rekvizítumokat használnak, amelyek nem esnek messze a nemzeti szocialista szólamoktól. Jobboldalról nem is támadják e két szervezetet. Miért is? Amikor mindent elmondanak helyettük."84 Feltételezhető, hogy a tanácskozáson jelenlévő Nyisztor Zoltánt ez a megállapítás is arra sarkallta, hogy a hivatásrendi mozgalmakkal karöltve felkeresse Imrédy Bélát, s a már ismertetett előterjesztést tegye. Az esztergomi prímási aula az Actio Catholica tanácskozásával párhuzamosan, de más megközelítésből, szintén foglalkozott a két hivatásrendi szervezet ügyével. Az AC országos igazgatóját, Mihalovics Zsigmondot a főegyházmegyei hivatal tájékoztatta, hogy nemcsak a két szervezet hangját kifogásolja, hanem azt is, hogy túl közel jutottak a politikához, sőt, nyakig benne vannak, s hogy a francia és svájci lapokba is úgy kerültek be, mint Imrédy támpontjai". A november 9-i AC alelnöki tanácskozás részleteiben is megismertette Mihalovics és Drahos János protonótárius kanonok főegyházmegyei igazgató, illetve Serédi Jusztinián megbeszéléseinek eredményét. Serédi megállapította, hogy jogilag sem az EMSZO, sem a KALOT nem azonos az AC-val. De mert eddig jót akartak, és a jót helyes úton akarták, azért nyúltunk a hónuk alá és segítettük őket minden tőlünk telhető módon. Amennyiben a jövőben is a jót helyes úton akarják és az A. C. erre vonatkozó irányítását elfogadják, nincs semmi okunk, hogy a helyzeten változtassunk. Ha azonban a mozgalom odafejlődnék, hogy lehetetlent követelne, vagy olyan metódusokkal dolgoznék, mely az igazságnak nem felelne meg, avagy pártpolitikához sodródnának, úgy meg kell szakítani minden öszszeköttetést. Máris megszüntetendő az EMSZO és a KALOT lehetetlen hangja és a követelések túlzása."85 Drahos kanonok arra is rávilágított, hogy ha az AC- 84 CSPL AC " Pro memória az AC alelnökeinek okt. 26-i tanácskozásáról. 85 Uo. Pro memória az AC alelnökeinek nov. 9-i tanácskozásáról. 83

103 tói független szabadcsapatoknak" tekintenék e szervezeteket, az mindkét mozgalom végét jelentené, mivel az AC-t követve a papság sem állna ki mellettük. A tanácskozáson Mihalovics felolvasta Glattfelder Gyula csanádi püspök hozzá intézett levelét, amely a szabadcsapatok" kérdésében osztotta Drahos véleményét, a hangot illetően azonban leszögezte, hogy ha komoly tömegmozgalmat akar az egyház, akkor visszafogottsággal nem megy semmire. A kérdés szerinte azon áll vagy bukik, hogy komoly és esetleg fájdalmas reformokra el vagyunk-e szánva, s akkor biztatni kell a mozgalmat, vagy nem, s akkor csendben kell maradni és ártatlan hitbuzgalmi meg kulturális próbálkozásokkal megelégedni".86 S bár a tanácskozás sokat vitatkozott Glattfelder szigorú diagnózisa felett, érdemi választ nem tudott adni. Ez a meghasonlott magatartás az egyházi vezetés többségét jellemezte, s inkább azt csodálhatnánk, ha Glattfelder felvetésére akamak-e komoly mozgalmat vagy sem határozott igenlő válasz született volna. A hercegprímási intencióknak megfelelően az AC országos elnökségének szigorúbb irányítása alá vonták az egyesületeket. E határozatról november 15-én tájékoztatták Nagy Töhötömöt. A páter kijelentette, hogy elfogadja az AC instrukcióit, amelyeket kéthetenként rendszeresen meg fog kapni. Egy hónappal később az AC Közi Horváth József országos ACtitkárt bízta meg azzal, hogy a szociális jellegű katolikus társadalmi egyesületeket a KALOT-on és az EMSZO-n túl a Szent Zita Köröket, DLN-t, KALÁSZ-t, KIOÉ-t és a Kolping-féle Katolikus Legényegyleteket ellenőrizze, s velük állandó kapcsolatot tartson fenn. A hercegprímási leintésnek és az AC szigorúbb ellenőrzésének köszönhetően a KALOT felhagyott Imrédy politikai törekvéseinek támogatásával. Nyilas csodaszarvas és különféle egyéb mozgalmak kifogott szeleit fújni és fúvatni nem elsősorban papok dolga."87 A KALOT új irányba orientálódott, bár a kulisszák mögött még egy ideig számolt Imrédyvel is, mint olyan politikussal, akit hivatásrendi vezérségre alkalmasnak tartott. A kormány az 1939-es választásokra készülve m andátum ígéretével két KALOT-vezetőt kért listájára. A kiszemelt két tag Farkas György, a Hivatásszervezet agrártagozatának vezetője és Benárd Géza okleveles gazda, a gazdasági osztály irányítója (egyben Kerkai sógora) jelentkezett is Imrédy embereinél, de néhány nap múlva a központ közölte, hogy a jelöltséget mégsem vállalják.88 A KALOT Imrédy iránti szimpátiáját elsősorban a politikus földkérdésben elfoglalt álláspontja táplálhatta. A nyilas demagógia ellensúlyozására és a szociális feszültségek enyhítésére az uralkodó osztályok maguk is szükségesnek tartották az újabb zsidó és földbirtokpolitikai törvények megalkotását. Imrédy elképzelései azonban túlmentek az általuk elképzelhetőnek és szükségesnek tartott határokon januárjában már nemcsak a földbirtokosok köztük a 86 Uo. Glattfelder Gyula püspök nov. 3-i levele Mihalovics Zsigmondhoz. 87 EPL 4709/1939. Az Országos Központi Legényegylet és a Magyarországi Központi Katolikus Legényegylet Országos Szövetségének évi jelentése. 88 PML Krónikák levéltári gyűjteménye. Farkas György: A KALOT-mozgalom története; Farkas György: A KALOT-mozgalom és népfőiskolái. Érd, p. 84

104 főpapság > hanem a finánctőke jeles képviselői is felsorakoztak Imrédy megbuktatására. A kishaszonbérletről szóló törvénytervezet viszont szinkronban állt a KALOT törekvéseivel, ezért érthető, hogy az Imrédybe vetett bizalom miért nem ingott meg egykönnyen. Imrédy február 15-i lemondása után P. Kerkai, P. Varga és P. Nagy megállapodtak abban, hogy továbbra is kitartanak Imrédy Béla mellett. P. N agy személyesen kereste fel, hogy felkérje a bukott politikusként is népszerű Imrédyt, álljon valamiképpen és félig-meddig titkosan mozgalmaik élére". Imrédy azonban nem fogadta el a felkínált vezérséget azzal az indokkal, hogy a katolikus mozgalmak maradjanak teljesen politikamentesek. Valójában Imrédy ekkor még partneri viszonyra törekedett utódjával, gróf Teleki Pállal, aki az erőviszonyok következtében méltányolta is ezt a törekvést. Az február 22-i pártértekezleten született kom prom isszum értelmében a Magyar Élet Mozgalom megszűnt; politikai céljait a Magyar Élet Pártja néven újjászervezendő kormánypárt hivatott biztosítani és korlátozni. Változott a helyzet az májusi választások után. Imrédy Béla júniusban felélesztette a már kimúlt csodaszarvast, mert a Magyar Élet Mozgalom ismét alkalmasnak mutatkozott a korporációs elképzelések megvalósítására. Valószínűleg ekkor, 1939 nyarán telefonált a Manrézába, az ott harmadik próbaévét töltő P. Kerkainak, hogy tragikus tévedés és félreértés volt, hogy ő akkoriban nem fogadta el a felkínált elnökséget és leplezetlenül bejelentette, hogy most már hajlandó elfogadni". A KALOT azonban időközben jó kapcsolatot épített ki az új miniszterelnökkel, aki nemcsak hogy továbbra is kiutaltatta a havi 2000 pengőt, de terveiben számított is a katolikus egyesületekre. Ezért P. Nagy Töhötöm a hivatásrendi mozgalmak nevében udvariasan visszautasította Imrédy ajánlatát, de búcsúzóul m egegyezte:...vissza fogunk mi még jönni hozzá és alkalmas időben ismét fogjuk kérni; addig úgy gondoljon mindig reánk, mint leghűségesebb híveire és barátaira."89 P. Nagy szavai látnokinak bizonyultak, pontosan egy év múlva Imrédy Béla neve újra felbukkant a KALOT terveiben. 89 OSZK Kt fond 230. ő. e. P. Nagy Töhötöm naplói, júl. 13-i bejegyzés. 85

105 A II. világháború éveiben Eredmények és lehetőségek 1939-ben A nemzeti és szociális megújhodás" jelszavával lépett hivatalba a második Teleki-kormány, amelyet már több tízezres KALOT-tagság üdvözölhetett. A mozgalom szervezeti erejéről csak hozzávetőleges képünk van, mert a korabeli kimutatások megsemmisültek, a sajtó pedig elnagyolt és felkerekített adatokat közölt. A KALOT-mozgalom jezsuita vezetői maguk is éltek a kozmetikázás" eszközével, ezzel is a mozgalom népszerűségét igyekezték bizonyítani. Legalábbis ez derül ki egy Szigorúan bizalmas jelentésből, amely 1938 végén az AC elnökségének készült. Az összesítés szerint egylet szerveződött meg, de a KALOT propagandistái 1500-ról beszéltek, A tagság számát 62 ezer főre becsülték, ám a nyilvánosságra hozott adatokat további 40 ezerrel megtoldották. A pártoló tagság nagyságát ezerre taksálták, ezzel szemben ezres tömegről nyilatkoztak. A valójában 38 helyen megtartott seregszemle helyett 50- ről tudósítottak. Ugyanekkorra a szegedi Hivatásszervezet 51 szakosztálya 6330 munkást szervezett be. Az EMSZO zászlaja alatt pedig 25 ezer munkás sorakozott fel.90 A H ivatásszervezet kibon takozása A hivatásrendi m ozgalm akban rejlő politikai lehetőségek feltérképezése a Miniszterelnökség 1938 nyarán felállított, Kovrig Béla OTI-igazgató, egyetemi magántanár vezetése alatt álló V. (Társadalompolitikai) osztályra hárult. Kovrig február 25-én tájékoztatta gróf Telekit a kisemberek" társadalmi és érdekvédelm i tömörülésének egységesítéséről. Ismertette azt a tervet, am elyet a KALOT, az EMSZO és a Felvidék visszacsatolásával átkerült SZKIE vezetői együtt dolgoztak ki annak áthidalására, hogy az egyházhoz simuló katolikus szociális mozgalmak nem folytathatnak nyílt politikai és társadalmi tevékenységet. Az elgondolás lényege abban állt, hogy ugyanazok a tömegek, amelyek hitbuzgalmi és valláserkölcsi életüket ezekben a mozgalmakban élik, politikai és érdekvédelmi munkájukat más, de mindenképpen egységes megnyilatkozást biztosító, közös cégér alatt folytatnák. Ennek érdekében létrehozandó a Dolgozó M agyarok Szövetsége (DÓM). A közös, interkonfesszionális alapon álló tömegszer 90 EPL Cat. D/c. 5681/1938. Pro memória az AC dec. 7-i alelnöki tanácskozásáról. Melléklet. Uez: CSPL 300/1938. A szegedi Hivatásszervezet és az EMSZO adatai. 86

106 vezet feladata lenne, hogy a társadalom keresztény szellemű szervezését, osztályharcos formák helyébe a hivatásszervezetek kialakítását, szélsőséges irányzatok törekvései helyett a magyarság hagyományos életformáinak megőrzését sürgesse. Gyakorlati feladata pedig abból állna, hogy megküzdjön a szociáldemokráciával, és magához vonzza azokat a keresztény munkástömegeket, amelyek a szociáldemokrata szervezetek remélt bomlása esetén a nyilas mozgalomhoz sodródnának. Imrédy terveiben a DÓM úgy szerepelt, mint a Magyar Élet Mozgalom kispolgári és munkásbázisú érdekvédelmi és érdekszolgálati alakulata. A katolikus szociális népmozgalmak és az állami, illetve egyházi vezetés nézetei találkoztak azon a ponton, amely célul tűzte ki, hogy kiküszöböljék a szociáldemokrácia befolyását, és megakadályozzák a totális fasiszta diktatúrára törők hatalomra kerülését, mégpedig tömegbázisuk elhódításával. Hosszas huzavona után a belügyminiszter március 30-án láttamozta a M agyar Dolgozók Országos Hivatásszervezetének megalakulását, ami a Szegedi Hivatásszervezet folytatása volt. A szervezet elnöke Meggyesi Sándor tanító, a SZKIE aktivistája lett, aki egyben megtartotta a KALOT-ban viselt funkcióját, a főtitkárhelyettességet is. Alelnöki minőségben Mednyánszky Miklós ügyvéd a szellemi dolgozókat, Radzik János műszerész az ipari dolgozókat, Perneczky József földműves pedig az agrárnépességet képviselte. E munkamegosztás is jelzi, hogy a Hivatásszervezet három ipari, agrár és értelmiségi tagozatból állt, az alelnökök mellett mindegyik élén még egy-egy főtitkárral, akik közül ketten egyúttal a KALOT és az EMSZO vezetői is voltak. Az ipari tagozatot Vida István (EMSZO), az agrártagozatot Farkas György (KALOT), a szellemi szakcsoportot Kamarás János orvostanhallgató vezette.91 A Hivatásszervezetnek form álisan sem a KALOT, sem az EMSZO nem volt tagja. Az utóbbi kettő hivatalosan mint nevelő szervezet, a Hivatásszervezet viszont mint érdekvédelmi alakulat funkcionált. Tagságuk azonban nagymértékben fedte egymást. A KALOT, az EMSZO, a Hivatásszervezet és a Dolgozó Lányok május 7-én mintegy 30 ezer főnyi hallgatóság előtt nagygyűlést tartottak a fővárosi Tattersallban. A II. világháború kitörése előtt ez volt a hivatásrendi szervezetek legnagyobb töm egdem onstrációja. A z előadók összegezték m ozgalm aik eredményét és üdvözölték a Hivatásszervezet megalakulását és célkitűzéseit. A részletesen kidolgozott programot csak 1939 végén tette közzé a Hivatásszervezet központja. Eszerint az agrártagozat célja amely tehát elsősorban a KALOT rendes és pártoló tagságára épült, s gyakorlatilag a KALOT érdekvédelmi központjaként működött az egész magyar agrártársadalom hivatásrendjének megszervezése az osztálytagozódás és pártpolitikai megoszlás megszüntetése útján. Ezt négy népi kam ara" felállításával akarták elérni: a cselédek és mezőgazdasági munkások kamarája, a kisbérlők, törpe- és kisbirtokosok kamarája, a mezőgazdasági-ipari munkások kamarája és végül a közép- és nagybirtokosok kamarája együtt alkotná az agrártársadalom hivatásrendjét. Az egyes kamarák feladatait a következőkben körvonalazták: 91 MÓL M E-TPO K 29. q" dosszié. A Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete Országos Központja f. 87

107 a) Minden cseléd és mezőgazdasági munkás számára tisztességes megélhetés biztosítása, a mezőgazdasági munka törvényes védelme, a cselédek és földmunkások igazságos földhöz segítése". b) A kisbérlők, a törpe- és kisbirtokosok számára szövetkezeti úton keresztény üzletvilág" biztosítása (földbérlő, értékesítési és fogyasztási szövetkezetek), szakképzés előmozdítása, a belterjes gazdálkodás elősegítése. c) A mezőgazdasági-ipari munkásoknak (szeszgyárakban, malmokban, tejüzemekben, dohánybeváltókban stb.) tisztességes családi bér biztosítása. d) Békés megértést és együttműködést a közép- és nagybirtokosok részéről, akiket erre kötelez a szociális igazságosság. A program általánosságban mozgott, önmagában nem kínált valódi szociális és gazdasági érdekvédelmet. Viszont 1939 derekán a Hivatásszervezet figyelemre méltó aktivitást mutatott. Három tagozata közül csak az ipari működött látványosan, június 1-től november 3-ig saját kimutatása szerint 82 érdekvédelmi, illetve kollektív bérkövetelési ügyben járt el. A bérkorrekció (!) munkást érintett, és mintegy pengő bértöbbletet eredményezett.92 Az adatok ugyan ellenőrizhetetlenek, de ha némi szépítést sejthetünk is mögöttük, akkor is tény, hogy számos gyárban, vállalatnál a Hivatásszervezet és/vagy az EMSZO által indukált sztrájkhullám vonult le. Felmerül a kérdés, vajon a hatalom miért tűrte szótlanul ezeket az akciókat. Ha érdekeivel ellentétesek, minden bizonnyal talál módot a rendteremtésre. Hogy nem lépett közbe, annak az lehet az oka, hogy a bérmozgalmak egyben közhangulatot teremtettek a munkáskamarákhoz. A politikai közvéleményt ugyanis erőteljesen foglalkoztatta a munkáskamarák bevezetésének szándéka, ami megpecsételte volna az autonóm szakszervezetek sorsát. A Szociáldemokrata Párt helyesen mérte föl, hogy számára nem önmagukban a konkurens" sztrájkok, hanem a mögöttük lévő politikai szándék veszedelmes. A Hivatásszervezet és az EMSZO ténykedését politikai szélhámoskodásnak minősítette: a sztrájk nekik eszköz arra, hogy a munkásokat elhalásszák a szabad szakszervezetektől. A cél felismerhető. Lélekhalászás folyik, nem pedig bérmozgalom. A bérmozgalom csak köpönyeg, amely mögött politikai szédelgés húzódik m eg."93 A szakszervezeteket féltve viszont egy kalap alá vette mindazokat, akik osztották a munkáskamarák gondolatát. Különbségtétel nélkül álmunkásszervezetnek tartotta a katolikus hivatásrendi mozgalmakat csakúgy, mint a Nemzeti Munkaközpontot és a nyilasokat. Ebben a nyílt és elkeseredett polémiában az SZDP nem foglalkozott külön a KALOT-tal, hiszen az nem kapcsolódott be a városi 92 EPL 52/1940. Mihalovics Zsigmond emlékeztetője az AC dec. 14-én tartott alelnöki értekezletéről. A Hivatásszervezet a következő vállalatok dolgozói érdekében ért el nagyobb sikereket: Goldberger, Neményi Papírgyár, albertfalvai Lódén Posztógyár, soproni Selyemipari Rt., MÁVAG, kassai Magnetit Bánya, nagylaki Pannónia Kender- és Lenkészítőgyár, Lloyd Csokoládéáru-gyár, Hangya Ipari Rt., pécsi Köztisztasági Hivatal, győri Koestlin Gyár, soproni Magyar Vasárugyár, ajkai Kőszénbánya Rt. Ezekben a gyárakban és üzemekben a szociáldemokrata pozíciók gyengébbek voltak. 93 Népszava, jún /130. sz.

108 bérmozgalmakba, megmaradt falun, ahol a szociáldemokráciának egyébként is csekély bázisa volt. A II. világháború kitörésének másnapján, szeptember 2-án életbe léptetett miniszterelnöki rendeletek beszűkítették a különböző mozgalmak és egyesületek szervezkedési lehetőségeit. A H ivatásszervezet kezdeti lendülete is megakadt, fel kellett hagynia a munkások szemében imponáló, esetenként sikeres sztrájkok, tömeggyűlések szervezésével. A kibontakozó háborús konjunktúra egyébként is sokat elvett a szociális elégedetlenség éléből tavaszán P. Kerkai jóformán csak kudarcról számolhatott be. A szövetkezet vonszolja magát, a húsüzem megbukott, a pékség eredményei is inkább szájalás volt, mint valós eredmény" jellemezte önkritikusan a szegedi állapotokat.94 A KALOT szegedi péksége viszont olyan konkurenciát teremtett a helyi iparosoknak, hogy azok tisztességtelen haszonszerzés címén inkább feljelentették a riválist. A piaci verseny esetenként a lejáratástól sem riadt vissza: a kassai pékségről a nyilas M agyarország azt a felháborító" információt közölte, hogy zsidó pénzből tartja fenn magát. Maradt tehát a mind harsányabb propaganda, amely előszeretettel reklámozta pl. az EMSZO és a KALOT által 1939 elején közösen létrehozott Munka Szövetkezetét. A Munka Szövetkezet életre hívásával a két szervezet tulajdonképpen Wolff Károly 1935-ös felhívását Keresztények, csak keresztény kereskedőnél és iparosoknál vásároljatok!" igyekezett átültetni a mindennapi életbe. Háborús korlátozások és pápai áldás Természetesen a KALOT-ot is érintették az egyesülési és gyülekezési jogot korlátozó intézkedések. Le kellett mondania néhány rendezvényét, így az egyleti vezetők november 25-ére, Budapestre tervezett kongresszusát, vagy a kalocsai seregszemlét, amire pedig vitéz Bonczos Miklós belügyminisztériumi államtitkárt és vitéz Endre László alispánt kérték fel a díszbeszédek megtartására. Az egyletalakítási tilalom miatt az újonnan szerveződő KALOT-egyleteket hatósági jóváhagyáshoz nem kötött Egyházközségi Ifjúsági Csoportként tartották össze től viszont már nem volt szükség erre a manőverre, mert a Belügyminisztérium /1940. VH-a szám alatti rendelkezésével több társadalmi egyesületet, köztük a KALOT-ot is kivette az egyletalakítási tilalom alól. A helyi egyletek száma éppen ezért nem hogy csökkent, netán stagnált volna, hanem ellenkezőleg, ekkor ugrott meg. A fejlődés Magyarország háborúba lépésével akadt meg, hiszen a katonai behívások fokozottan érintették a nem hadiüzemekben dolgozó agrárlakosságot. Az egyházmegyék közül a veszprémiben maradt fenn egy olyan kimutatás, amely rögzítette az közötti egyletalakulások pontos számát. 94 OSZK Kt fond 165. ő. e. 4. darab P. Kerkai Jenő ápr. 14-i levele P. Nagy Töhötömnek. 89

109 IX. táblázat KALOT-egyletek alakulása a veszprémi egyházmegyében ( )95 Év BM által jóváhagyott alapszabály nélkül működő egyletek Új egyletek száma BM által jóváhagyott alapszabállyal működő egyletek Összesen: A IX. táblázat szerint a formálisan megalakult egyesületek mindössze 37,38%-a bírta a belügyminiszter jóváhagyását, valószínűleg csak ezek működtek valóban hatékonyan. Az új alakulások döntő többsége az közötti évekre esett. E fellendülés egyik oka a KALOT egyházi megítélésének módosulása volt. Míg 1938 folyamán a főpásztorok legtöbbször visszautasították Kerkaiék pénzért esedező kérvényeit, s az tavaszi püspökkari konferencián a már ismertetett módon még elmondani sem hagyták földosztásra vonatkozó tervezetüket, addig 1939 második felétől már megjelentek a mozgalom támogatására buzdító főpásztori körlevelek is. Mészáros János budapesti általános érseki helynök szeptember 19-én hivatalosan is tájékoztatta a papságot, hogy a KALOT mozgalom az egyházi és állami fórumok beleegyezésével és támogatásával fejti ki hasznos tevékenységét... ajánlom és kérem, hogy a falusi legényifjúság megszervezésében a mozgalmat megértéssel fogadni szíveskedjék."96 Mégis, a KALOT és a püspöki kar kapcsolatát alapvetően inkább a távolságtartás jellemezte, ami csak egyes püspökök esetében nem volt érvényes. A magyarázat számos tényezőből táplálkozhat, de mindezek között első helyen áll a korabeli politikai rendszer és a katolikus egyház közötti viszony. Nem vitás, hogy az egyháznak rendszert stabilizáló szerepe volt, s cserébe a politikai hatalom támogatását élvezte. Minden olyan szerveződés, amely a kialakult harmóniát megzavarhatta s a KALOT ezek közé sorolandó az egyházi vezetés nem fogadta osztatlan lelkesedéssel. A KALOT lényegében rejlő rendszerzavaró elemek indokolják a hierarchia fenntartásait. Hiszen a politikai rendszerhez való illeszkedés a KALOT nélkül is sőt, nélküle még inkább összecsiszolt volt. 95 VÉL 4380/1944. A veszprémi egyházmegyéből csatlakozott egyesületek névjegyzéke. Összeállította: Dr. Miklósi László. 96 EPL Cat /

110 A KALOT viszont katolikusnak vallotta magát, s az is akart maradni, ezért kereste az egyház védőszárnyait. S miután az nem terjesztetett ki rá fenntartás nélkül, máshol próbálkozott támogatást nyerni: Imrédynél, Telekinél és egyebütt. Az egyházi vezetés egyértelmű pártfogása esetén nem ütközött volna ilyen dilemmákba őszén viszont úgy tűnt: a püspöki kar a korábbinál nagyobb szimpátiával tekint az agrárifjúsági mozgalomra. De ezt kevésbé meggyőződésből, mint inkább külső ösztönzésre tette. XII. Pius pápa ugyanis castelgandolfói rezidenciájából szeptember 9-i keltezéssel egy igen meleg hangú brevében áldását adta a mozgalom vezetőire és munkájára: Megkértetek bennünket, szeretett fiaink, hogy rátok és az egész mozgalomra áldásunkat adjuk. Szívesen teljesítjük ezt a kérést, mert méltóvá tesz benneteket áldásunkra nemcsak mozgalmatok célkitűzése, hanem az a bizalom is, amellyel a m agyar püspöki kar tevékenységieket kíséri. Örömmel állapítható meg, hogy a mozgalom riadójának szava várakozáson felüli s reményteljes visszhangra talált a magyar agrárifjúság lelkében. Az egyháznak és hazának jobban nem is szolgálhatnátok, mint azzal, hogy az agrárifjúságból olyan földművesréteget neveltek, amelyben az istenfélelem, Jézus Krisztus szeretete és kegyelme, s a katolikus hit mélységesen meggyökerezik. Őrizzétek meg, védelm ezzétek és tökéletesítsétek annak a m agyar műveltségnek drága értékeit, amelyet a valódi kereszténységgel párosult egészséges természetesség jellemez. Dolgozzatok annak a társadalmi rendnek kiépítésén, amely tiszteletreméltó elődünk»quadragesimo anno«körlevelének alapelvei szerint a ti körülményeiteknek megfelel. Istennek irgalmát és Magyarország Nagyasszonyának hatalmas pártfogását leesdve rátok és egész m ozgalmatokra adjuk apostoli áldásunkat."97 E pápai nyilatkozat ékes bizonyítéka a jezsuita befolyás erősségének: a rend információs csatornáin XII. Pius pápa is tudomást szerzett a KALOT nehézségeiről, a mozgalom és a püspöki kar közti súrlódás számos részletéről. Nemzetpolitikai Szolgálat és Magyar Szociális Népmozgalom A Magyar Élet Pártjának szélsőjobboldala által 1940 márciusában gróf Teleki Pál kormányfő ellen indított támadást júniusban már Imrédy Béla vezette, aki arra törekedett, hogy visszahódítsa a miniszterelnökséget. A fejlemények láttán a közvélemény komolyan latolgatta annak lehetőségét, hogy a politikai krízis megoldásaként egy olyan fordulat következhet be, aminek vezéralakja a németek bizalmát is élvező Imrédy Béla lenne. Egy ilyen fordulatra való felkészülés jegyében P. Kerkai Jenő és Kovrig Béla 1940 júliusában a legnagyobb titokban felkeresték Imrédyt, és kérték, legyen ő egy új rendi mozgalomnak a politikai 97 A pápai breve szövege több helyen is megjelent, pl.: KALOT hét esztendő. Összeállította: P. Nagy Töhötöm; Dolgozó Fiatalság, sz.; Bálint József: Mi a KALOT? 91

111 vezetője. P. Nagy szerint Imrédy vállalkozott is a magyar korporációs rendszer felépítésének kidolgozására, és augusztus 2-án ismét találkozott Kerkaiékkal, hogy a részleteket tisztázzák. A föllelhető források a továbbiakban nem tudósítanak Imrédy és a KALOT érintkezéséről, ami arra enged következtetni, hogy a felmelegített kapcsolat nem bizonyult hosszú életűnek. A KALOT számára biztosabbnak ígérkezett a hatalmon levő Teleki támogatása, mint az arra csak aspiráló Imrédyé. A politikus mind nyilvánvalóbb németbarátsága is riasztólag hatott a KALOT-ra. De a szorosabb együttműködés kialakítását feleslegessé is tette a szélsőjobboldal visszavonulása, az imrédysta csoport leszerelése. A Teleki-féle nemzetnevelő program és a KALO T 1940 szeptemberétől Teleki Pál politikájának új szakasza kezdődött. Külpolitikáját a tengelyhatalmakhoz való nyílt, szerződésekben rögzített csatlakozása, belpolitikáját a több áttételen kibontakozó jobbratolódás jellemezte. A miniszterelnök megnyilatkozásaiban elutasította a német vagy olasz típusú fasizmus átültetésének gondolatát, mert azt a keresztény-nemzeti magyar tradícióktól idegen elemnek tekintette. A totális fasiszta törekvésekkel szemben arra törekedett, hogy a társadalmat harcképes ideológiával vértezze fel. Eszközül azokat a jobboldali szervezeteket kívánta felhasználni, amelyek alkalmasnak látszottak a tömegek toborzására. A Kovrig Béla vezetése alatt működő Társadalompolitikai Osztály már 1939-től fokozatosan előkészítette az elvárásoknak megfelelő egyesületeket és mozgalmakat. A Miniszterelnökség V. osztálya ugyanis csak a kívülállók szemében tűnhetett fel olyan színben, mintha a szociálpolitikai feladatok végrehajtására létesített hivatal lenne. Valójában a korm ány tudatosan leplezett propagandaszerve volt. Akcióit rangrejtve", álnév alatt vagy egyesületek mögé bújva bonyolította le. A katolikus hivatásrendi mozgalmaknak is ebben a propagandatevékenységben jutott szerep. Az egyik első feladat, amibe a KALOT és az EMSZO bekapcsolódott, a háborús propagandaszolgálat megteremtése volt. Kovrig 1939 nyarán dolgozta ki a területi revízió érdekében viselendő háború nemzeti" beállításának módszereit, a bel- és külföld felé irányuló propaganda részleteit és ennek intézményi kereteit. Kovrig egyéni megbízottak" és hangulatkeltők" hálózatának kiépítését javasolta. Míg az egyéni megbízottaktól hangulatjelentéseket vártak, addig a hangulatkeltők főbb feladata a nemzet lelki mozgósításából, a hadviselés társadalomlélektani feltételeinek megteremtéséből, a végső győzelembe vetett hit szüntelen ébrentartásából, a kedvezőtlen szociális viszonyok okozta csüggedés ellensúlyozásából és a felelős politikai, illetve katonai személyek reklámozásából" állt. A név szerint is megbízandó személyek között találjuk P. Varga László, Vida István és Freesz József hivatásszervezeti és EMSZO-vezetőket, továbbá Ambrus Józsefet, a KALOT szlovák nemzetiségi titkárát MÓL M E-TPO K csomó c" dosszié. Kovrig Béla előterjesztése a háborús propagandaszolgálat tárgyában. Bp., aug. 29. Részletesen ismerteti Tilkovszky Lóránt: A magyar kormány társadalom-politikája'' ben. Párttörténeti Közlemények, sz p. 92

112 A Társadalompolitikai Szolgálatnak nevezett bizalmas információs és propagandatevékenység azt a célt is szolgálta, hogy a beszervezett egyesületeken keresztül belülről teremtsék meg a feltételeket a kormány nemzetnevelő propagandájának" befogadására. A Társadalompolitikai Osztály előadója, Asztalos Miklós történész központi irányítása mellett az es őszi-téli-tavaszi időszakban az ország szellemi csomópontjain" címmel tartottak a visszajelzések szerint óriási hatású" előadásokat. P. Kerkai azt fejtegette, hogy a m agyar nép elhagyott sziget a népek tengerében", de józan és politikailag érett; áttörhetetlen gátat emelt a bolsevizmusnak". Varga László elutasította a nácizmust, amely az egyént az állam rabszolgájává teszi", és elutasította a bolsevizmust is, mint az őrületek őrültségét". A német- és szovjetellenes élű előadások m ellett m ások a fasiszta O laszország, vagy a salazari Portugália népszerűsítésével foglalkoztak, és a korporatív társadalmi berendezkedést a német nemzetiszocializmus rovására dicsérték. A Társadalompolitikai Szolgálatot november 18-án Teleki rendelkezése nyom án Nemzetpolitikai Szolgálattá keresztelték át. A névváltoztatás Teleki azon szándékát fejezte ki, hogy a Szolgálatot hatékonyabbá, az egész országra kiterjedő hatáskörű nemzetpolitikai szervvé tegye. A Nemzetpolitikai Szolgálat három központ csúcsszerve lett, amelyek egymással párhuzamosan és egymástól függetlenül látták el a bizalmas feladatokat. A z egyik a M agyar Szolgálat nevet kapta. Társadalmi alapját a KALOT, az EMSZO, a reform átus Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetsége (KIÉ), a Fiatal Magyarság és a gróf Zichy Rafaelné vezetése alatt álló Magyar Katolikus Nőegyesületek Szövetsége adta. Az Országos Tűzharcos Szövetség Nemzeti Szolgálat, a Fajvédelmi Szövetség pedig Nemzetvédelmi Szolgálat néven hajtotta végre megbízatásait. A három vonalon befutott jelentéseket a Társadalompolitikai Osztály összegezte, s az így kapott kép alapján értékelte a helyzetet. A három szolgálatot egyéni megbízottak is ellenőrizték abból a szempontból, hogy azok egy-egy helyi alakulata és embere olyan irányú működést fejt-e ki, mint aminőre az illető országos egyesület központi vezetősége vállalkozik". A Nemzetpolitikai Szolgálat adta gerincét annak a szellemi honvédelemnek", amit Teleki az egész országot átszövő, titkos ellenállási mozgalomnak szánt. A KALOT az általa végzett M agyar Szolgálatot Szociális Akció néven is folytatta. Vidéki munkatársaitól körlevélben kért megbízható adatokat tartalmazó helyzetképeket. A jelentéseket a következő szempontok szerint kellett elkészíteni: 1. Milyen a falu népének közhangulata a folyó eseményekkel kapcsolatban? 2. Különösen melyik néprétegre áll a megfigyelés? 3. Mi okozza a hangulat kialakulását? 4. Mi a falu széles néprétegének kívánsága, vágya gazdasági, szociális, lelki téren? 5. Milyen sürgős intézkedésekre volna szükség?99 A beérkezett jelentések megrázó képet festettek a falvak gondjairól. Ifj. Major József, a völcseji KALOT tagja segítségért esedezve írt: falujában tűzvész pusztított, s épp az amúgy is legszegényebbek váltak földönfutóvá. Teleki e levélre saját kezűleg jegyezte fel: Nagyon fontos". Más jelentés arról szólt, hogy a nép kifogásolja, 99 MÓL Belügyminisztérium. Rés. iratok, K f. 93

113 csak az juthat földhöz, aki a vételár 25%-át lefizette, így tehát a szegényember most sem kap földet". A parasztok sürgették a zsidótörvények érvényesítését, a földosztást, a munkalehetőségek bővítését. Sándorfalván a táplálkozás alapanyaga mindössze a cékla és a répa lehetett. A nyomorúságos viszonyok között élő agrárproletárok kénytelenek voltak eltüzelni bútoraikat, hogy meg ne fagyjanak.100 Olyan akciókról is tudunk, amikor a Németországból hazatérő munkások megfigyelése volt a feladat. Ugrin József visszaemlékezésében elmesélte, hogy Farkas Györggyel együtt rendszeresen utaztak olyan vonatokon, amelyek a Németországban dolgozókat hozták haza. Beszélgetésbe elegyedve puhatolták ki a német belpolitikai viszonyokra vonatkozó élményeiket. Máskor matyó hímzést árulva járták a falvakat, ugyancsak adatgyűjtés céljából. Egyes helyi hatóságok veszélyesnek ítélték a KALOT Szociális Akcióját. Abaúj-Torna vármegye főispánja a belügyminiszternél tett panaszt azzal, hogy a KALOT nyugtalanítja a közvéleményt és növeli az elégedetlenséget. A KALOT 1941-ben készült elemzése sikeresnek nyilvánította a Szociális Akciót. Ennek tulajdonította az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) létrehozását, a házhelyakciók és a kislakásépítések megindítását. Legújabb nagy eredménynek" tartotta, hogy a kormány olcsó áron hozott forgalomba szövetet, amit így a legszegényebb ipari és mezőgazdasági munkások is megvásárolhattak. A vidéki cukorfejadagok felemelése, a tejakció, a zsidótörvény megsürgetése a földreform szempontjából, mind ennek a munkának az eredm énye."101 A M agyar Szolgálat keretében a KALOT több röpiratot, körlevelet, tájékoztató anyagot küldött szét. Az egyik ilyen anyag Szigorúan bizalmas, kizárólag a legmegbízhatóbb körben terjeszthető jelzéssel ellátva a zsidóbirtokok igénybevételével foglalkozott, és leszögezte: A M agyar Szolgálat mindenesetre éber figyelemmel fogja kísérni a zsidóbirtokok igénybevételét, m ert megköveteljük a kormánytól, hogy valóban minden zsidóbirtokot mielőbb erre érdemes magyar parasztok kezére juttasson."102 A demagógiát sem nélkülöző megfogalmazás ügyesen leplezi az igazi szándékot: igazán nehezen derülhetett csak ki, hogy itt a kormány propagandafogásáról van szó, amely a földreform-követelést a zsidóbirtokok irányába igyekezett terelni. A földbérlő szövetkezetek útján történő parcellázás követelése egyébként nagy hangsúlyt kapott a KALOT és a Hivatásszervezet agrártagozatának propagandájában. Különösen felerősödött a kishaszonbérletek alakításának és házhelyek szerzésének előmozdításáról, s más földbirtokpolitikai rendelkezésekről" szóló törvényjavaslat tárgyalása és elfogadása után. Az évi IV. tc.-ként beiktatott rendelkezés elsősorban a valós probléma megkerülésével a zsidó bérletben és tulajdonban lévő földekkel kívánta kielégíteni a földéhséget. A KALOT igyekezett bekapcsolódni az új lehetőségbe, 100 MÓL ME Teleki Pál miniszterelnök iratai, K 37. j" dosszié. Hangulatjelentések". 12., 14. és 28. f. 101 Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspökség Levéltára (a továbbiakban: HPL): Melles Géza kanonok hagyatéka. KALOT-KALÁSZ" csomó. Dátum nélküli, tartalma alapján 1941-es KALOTkörlevél a mozgalmi munkatársakhoz. 102 MÓL ME-TPO 2. csomó Zsidókérdés c. dosszié. Idézi Tilkovszky Lóránt: A magyar kormány társadalompolitikája..." 84. p. 94

114 népi vezetői teendőit a törvény szellemének megfelelően szabta meg: a körzetükben lévő zsidó, részvénytársasági vagy egyéb nagybirtok összeírásában, a zsidók mentességszerző manipulációinak lefülelésében". Mivel a KALOT-ot a katolikus egyháztól való függés a földkérdésben kényszerű, a szövetkezeti földbérlés szintjén megrekedt álláspont kialakítására késztette, a kielégítetlen és felfokozott remények óhatatlanul az antiszemitizmusban tették látensen érdekeltté a mozgalom ideológusait novembere és 1941 májusa között a Nemzetpolitikai Szolgálat már tekintélyes összegű, havi 160 ezer pengős költségvetéssel dolgozott. Az összeg mintegy 10%-a a KALOT pénztárába folyt be különböző címeken: népvezetői tanfolyamokra 7 ezer pengő, a székelyföldi KALOT szervezésére, aminek célja az ottani szélsőségek ellensúlyozása", 3 ezer pengő, a délvidéki és a Mura-melléki szervezésre ezer pengő, szájpropagandára" 3700 pengő jutott. Emellett a Hivatásszervezet agrártagozata külön is kapott havi 10 ezer pengőt.103 Az anyagi juttatás érthetővé teszi, hogy a Teleki-kormány elvárásai m iért szabhattak irányt a KALOT ténykedésének. A Nemzetpolitikai Szolgálattal párhuzam osan a M agyar Cél"-t követő szervezetek feladták várakozó álláspontjukat, és 1940 kora őszén a KALOT, az EMSZO és a Hivatásszervezet újabb közös csoportosulása jött létre M agyar Szociális Népmozgalom néven. Teleki Pálnak nem állt módjában a háborús körülmények közepette erőteljesebben adagolni a szociális orvosságcseppeket, de tisztában volt azzal, hogy a szociálpolitika az adott viszonyok között a honvédelmi politika része is. A M agyar Szociális Népmozgalom révén azonban kordában tarthatta a szociális problémák artikulálódásának módjait, hiszen az nem a szélsőjobb részéről, hanem a kormány ellenőrzése alatt álló munkásszervezetektől" indult ki. A hivatásrendi mozgalmak vezetőiben viszont az az elgondolás érett meg, hogy amennyiben szervezeteik révén nem tudnak kellő nyomást gyakorolni a kormányzó pártra, akkor ők maguk alapítanak egy új pártot. Ennek egyik első csírája volt az új csúcsszerv. Bár a Magyar Szociális Népmozgalom formálisan szakított a katolikus felekezeti jelleggel, gyakorlatilag végig katolikus maradt, mert azok a kísérletek, amelyek más keresztény felekezetű, vagy felek ezetiig közömbös szövetségesek gyűjtésére irányultak, nem jártak sikerrel. A felvidéki Prohászka Körök csatlakoztak ugyan, de azok is a katolikus egyház befolyása alatt álltak. Vida István, mint a M agyar Szociális Népmozgalom irányító testületé, a Nemzeti Bizottságnak az ügyvivője tárgyalásokat kezdett a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesülettel és a M agyar Út című lap köré csoportosuló protestáns értelmiséggel is. A SZEMKE a mozgalom katolikus optikája" miatt nem csatlakozott. A M agyar Út köre Ravasz László püspök intecióinak megfelelően feltételhez kötötte csatlakozását: amennyiben a Magyar Szociális Népmozgalom állást foglal a katolikus egyház reverzális szabálya ellen, akkor nincs akadálya a református népiek belépésének MÓL ME-TPO K csomó c" dosszié. A Nemzetpolitikai Szolgálat havi költségelőirányzata f. 104 Vida István: Egy nemzetpolitikai kísérlet. Katolikus Szemle, sz p. 95

115 A Magyar Szociális Népmozgalom programját a tagszervezetek vezetőinek október között tartott érdi konferenciáján ismertette Freesz József érseki titkár, a Hivatásszervezet és az EMSZO vezetője. A program, gróf Teleki Pál alkotmánymódosító javaslatára támaszkodva, erőteljes hangnemben követelte a m agyar munkaalkotmány bevezetését. Az agrártársadalom akarataként" közzétett részben a kisgazdatársadalom jobb sorsának előmozdításáért, a legkisebb m ezőgazdasági bérek pontos megállapításáért, az új földbirtoktörvény gyors és maradéktalan végrehajtásáért szállt síkra. A gazdaság jövőjének biztosítékát a program a korporatizmusban, a népi kamarák felállításában látta. Az ismertetett programhoz többen hozzászóltak, köztük Kovrig Béla, aki ekkor már a kolozsvári egyetem tanára volt. Kovrig az új társadalmi rend bevezetésének szükségességét ecsetelte. A Magyar Szociális Népmozgalomnak mint a nemzetnevelési program hordozójának Teleki akkora fontosságot tulajdonított, hogy a Nemzetpolitikai Szolgálat költségvetésének terhére több, mint havi 25 ezer pengőt juttatott a szervezés munkálataira. A program ismételt megfogalmazása volt a Tavaszi kiáltvány. A tagegyesületek egyenruhája alapján Kékinges Front"-nak is nevezett Népmozgalom röpirata csak ügy harsogott az új rendről és az új világról. Új rendet hirdetnek nagy szövetségeseink, ezért szívesen mennek a halálba is!" Ilyen és hasonló hőzöngő" kijelentésekkel a Népmozgalom nemcsak a szociális kérdés rendezése, hanem a háború mellett is letette voksát.105 Konfrontáció a nyilasokkal Teleki nyilasellenes harcában jelentős szerepet játszott a Magyar Szociális Népmozgalom és a Társadalompolitikai, majd utóda, a Nemzetpolitikai Szolgálat. A kormánynak 1940 nyarán lefolytatott nagy nyilasellenes kampányához Hubay Kálmán és Vágó Pál nyilas képviselők nemzetiségi törvényjavaslata adott ürügyet, amely a soknemzetiségű Magyarországot már mint népcsoportjogi autonómiák együttesét mutatta be, ahol a magyarság maga is csak az államot alkotó népcsoportok egyike lenne. A kormány legfőbb ütőkártyáját, a hagyományos magyar sovinizmust a Társadalompolitikai Szolgálatba bekapcsolt egyesületek révén játszotta ki. A katolikus hivatásrendi mozgalmak június 9-én a Bazilikában tüntettek az országosztó" javaslat ellen. Ezzel újból fellobbant a nyilas és a katolikus mozgalmak ellentéte, ami eleinte sajtópolémia formájában jelentkezett. A Magyar Nemzetiszocialista Mozgalom napilapja, a Magyarság július 16-i számában Fiala Ferenc azt kifogásolta, hogy a KALOT Pusztuljanak az áruló orvgyilkosok! szövegű röpirattal árasztotta el a Dunántúlt, s olyan szavakat használ, amilyenekkel eddig csak föld alatt bújkáló kommunisták éltek". 105 CSPL 1648/1941. A Magyar Szociális Népmozgalom Tavaszi Kiáltványa". Kelt 1941 tavaszán. (A tartalom alapján Bárdossy László miniszterelnök hivatalba lépése után.) Uez: HPL 16. ltsz. 3159/

116 1940. november 28-án a KALOT a pesti Vigadóban ünnepélyes közgyűlést tartott abból az alkalomból, hogy alapszabályai jóváhagyásával önálló jogi személy lett. A rendezvény alkalmat adott arra, hogy a mozgalom állást foglaljon bizonyos társadalmi és politikai kérdésekben, s hogy válaszoljon a nyilasok részéről elhangzott fenyegetésekre. A KALOT-központba ugyanis olyan hírek futottak be, amelyek szerint a nyilasok kijelentették: amint hatalomra jutnak, azonnal eltemetik" a KALOT-ot. A Nemzeti Újság másnap szó szerint lehozta P. Kerkai szavait: Meg kell üzennünk minden forró fejű temetkezési vállalkozónak, hogy a magyar nép fiai nemcsak életet tudnak vetni künn a mezőn, hanem ha harcra kerül a dolog, tudnak halált is osztogatni... a mi legényeink a kézigránátot egyedül azoknak tartogatják, akik az ezeréves határokat akarják megbecsteleníteni." Több napilap reagált a közgyűlésre, többségük a mozgalom nyilasok elleni kiállását hangsúlyozta. A kormány lapja, a Pest november 29-i száma például Közel félm illió agrárifjú felvonulása a nyilasok ellen címmel számolt be a történtekről. A kihívást természetesen nem hagyta szó nélkül a szélsőjobboldal sajtója sem. A M agyarságban az egykori kereszténypárti képviselő, Maróthy (Meizler) Károly vagdalkozott, a megmozdulásban a kormány cselvetését látta.106 A szociáldemokrata sajtó, a Népszava is figyelemmel kísérte az eseményeket. December 1-jei számában Kezdődik a temetés címmel kárörvendő stílusban ismertette a KALOT és Maróthy acsarkodását. Elhatárolta magát mindkét oldaltól, mert mind a KALOT-ot, mind a nyilas szervezkedést csak szélhámoskodó úgynevezett népmozgalomnak", népboldogító ellenlábasoknak" tartotta. A Magyar Szociális Népmozgalom megalakulására úgy reagált a Népszava, hogy megkérdőjelezte a KALOT létjogosultságát, s egyben megindokolta, miért nem foglalkoztatja a szociáldemokráciát a félmilliós KALOT-mozgalom". A cikk szerint azért nem, mert a KALOT a kormánypolitika függvénye, s csak addig él, amíg politikai feladatot teljesít a diktatúraellenes front síkján". Az SZDP alábecsülte a KALOT diktatúraellenes erőfeszítéseit, mert az a felszínen viharzó sajtóvitán túl is fellépett a nyilas szervezkedés ellen, mégpedig eredménnyel. A Nemzetpolitikai Szolgálat megbízásából a II. bécsi döntéssel visszacsatolt Észak-Erdélybe a központ 12 munkatársát küldte, hogy az agrárifjúsági mozgalom elindítása mellett és annak leple alatt nyilasellenes propagandát fejtsenek ki október 10. és november 4. között 14 helyen tartottak papok és tanítók részére értekezletet. Ezeken az értekezleteken külön hosszú szó esett az ország szélsőséges mozgalmairól és azok nagy veszélyeiről. Az eredmény az lett írja az akció lefolytatásával megbízott P. Nagy Töhötöm, hogy egyetlen nyilas pap sincsen a székelyek között, nyilas tanítóról is csak egyről tudok, s ezeken keresztül már a legelső időben erős ellenhatás indult meg a katonák propagandája után." november 13. és 25. között háromnapos legénytanfolyamokat bonyolítottak le, összesen huszonhármat. E tanfolyamokon is külön előadás szólt a nemzetiszocializmusról. 106 Magyarság, dec OSZK Kt fond 66. ő. e. Székelyföldön működő K.A.L.O.T. beszámolója a nemzetpolitikai szolgálattal kapcsolatos munkáiról." ápr

117 Az erdélyi szervezőmunkát, s a KALOT két jezsuita vezetőjének egymással évődő munkastílusát jellemzi az alábbi kedves levél, amelyet P. Kerkai Jenő intézett a Csíkszeredán tartózkodó P. Nagy Töhötömhöz: Szeretett Atyám! Várva várt levele megérkezett, s úgy olvastam azt, mint a misszionáriusokét szokás. Hálás köszönet érte. Megmutatom azt másoknak is, hadd lássák, mi az a KALOT vitézkedés. Am ilyen nehézségekkel kezdődött Kedves A tyám munkája, olyan hihetetlen eredményekkel folytatódik és fog is végződni. Gratulálok az eddigi gyönyörű sikerhez is. Hogy a hideg oly könnyen ki ne rázhassa Kedves Atyám, a jövőben el ne induljon kiskabátban a havasok tájára! Most utólag valam i meleg ruhafélét és egy kis fehérneműt fogok küldetni, most m ár úgyis elfér a kiürülő táskájában. Népfőiskolánkra gyönyörűen jönnek a jelentkezések. Újév után tervezem a székelyek behívását, először hadd menjenek át a háromnapos tanfolyam okon. A három naposok idejét tessék csak nyugodtan kitűzni, legalábbis a hetek szerint, s a napokra majd később is be lehet őket osztani. Titkáraink minden más munkát félretéve erre a feladatra fognak készen állni. Mielőbb kérem végleges döntését legalábbis a hetekre nézve. Imáimban megemlékezem az egynaposok sikeréről. A Magyar Szociális Népmozgalom cikkeit figyelemmel kísérte ugyebár, az Új Nemzedék hasábjain? Kolozsvárra írtam már Önnek, hogy hozza elő ezt az egységes frontot az összes egynapos értekezleten, hogy nap múlva elsüthessük a közvélemény előtt a szenzációt:»az erdélyi székely népvezetők«csatlakoztak a népmozgalomhoz. Most aztán tessék idevigyázni kedves Atyám! Nincs még teljesen elintézve a hatóságokkal, de 80%-ig körülbelül biztos, hogy november 28-án csütörtökön este a KALOT-központ jogi személlyé való válása alkalmával országos közgyűlést tartunk, amelyre minden m ozgalmi falu elküldi a m aga egy-két küldöttjét. Ma délelőtt sikerült m egegyezni a barom fitenyésztőkkel, hogy adjanak át 2000 drb. 50%-os utazásra jogosító igazolványt az ő kiállításukra, s ezzel szépen jöhetnek a mi vezetőink Erdélyből is féláron KALOT közgyűlésre. Fontos volna, hogy ezzel az alkalommal repesztő nagy erőt mutassunk kifelé.»azt a zakota népességet el kell kujakolnunk«(idézve agrár Töhötöm lófő-székely leveléből). Ha lehet, Szegeden tartok órát, most csak a székelyek bántsák a lelkiismeretét, mással ne törődjék. Dávid Lacinak gratulálni fogok. Székely civiltitkárnak való embert is tessék keresni! Amint a fentiekből látja kedves Atyám, megjött a KALOT Központ jogi személyesítése, így lett a Töhi Bácsi most már KALOT országos helyettes elnök, Ugrin Józsi pedig orsz. főtitkár. Folyamatban van mindhármunk számára a méltóságos, esetleg a kegyelmes cím kieszközlése... A székelyeknek el ne mondja... Szeretettel köszönti Kedves Atyám, a viszontlátás reményében testvére Krisztusban: P. Kerkai Jenő. 108 Uo ő. e. 8. darab. 1. f. Budapest, október 16."

118 A levélben is említett vigadói közgyűlésre valóban megérkezett Erdélyből 70 székely paraszt, akik így szem- és fültanúi lehettek P. Kerkai nyilasellenes kiállásának. A propagandam unka 1941-ben is folytatódott. Március 30. és április 9. között újabb 124 falut jártak be a központ munkatársai. Ezalatt információkat gyűjtöttek a nyilasok működéséről: jelentést készítettek létszámukról, vezetőikről és múltjukról. A KALOT felvilágosító munkája természetesen nem akadályozta meg a nyilasok erdélyi terjeszkedését, de mindenképpen feltartóztatta azt. Furcsa versenyfutás volt ez az idővel. Ki ér előbb a Székelyföldre, ki tudja hamarabb megnyerni az erdélyi parasztokat? S bár sok esetben a KALOT-é volt a helyzeti előny, mégis előfordult, hogy kudarcot vallott, mert nemcsak a nyilas pártszervezetekkel, hanem a szélsőjobboldali ideológiától erősen fertőzött katonasággal is csatát kellett volna vívnia. Abban, hogy Erdélyben a nyilasmozgalom kevésbé tudott gyökeret verni, tagadhatatlanul érdemeket szerzett a KALOT is folyamán az anyaország területén is szembekerültek a katolikus hivatásrendi és nyilasmozgalmak. A Belügyminisztériumba érkezett jelentések szerint a nyilaskeresztesek változtattak taktikájukon, s Szálasi elgondolásának megfelelően igyekeztek belépni a különböző társadalmi mozgalmakba, hogy belülről fejthessék ki felvilágosító" munkájukat. Budafokon például az EMSZOval próbálkoztak, másutt a Hivatásszervezettel; Szőllősi Jenő nyilas képviselő Apátfalva és Csanádpalota községekben tett látogatása során beiratkozott a Hivatásszervezetbe, nyilvánvalóan azért, hogy annak tagjait előbb vagy utóbb a Nyilaskeresztes Pártba vigye át. Néhol a KALOT-osokat is sikerült megkörnyékezni. A hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye KALOT-titkárának jelentése szerint kiváltképp a katonaságtól leszerelt legények magatartása változott meg a mozgalommal kapcsolatban. Az esetenkénti elpártolás ellenére sem a KALOT, sem az EMSZO nem adta föl nyilasellenességét. A KALOT-központ körlevélben, egyfajta mozgalmi virágnyelven ismertette, hogy miért tartja veszedelmesnek a nyilasokat: Mi úgy vagyunk ezzel a kérdéssel, hogy magunk ruháját akarjuk kiszabni és nem óhajtjuk más kész ruháját felvenni, mert esetleg szűk, vagy bő, de semmi esetre sem jó! De meg a majmolás nem is a magyar ember természete. Nem is méltó hozzánk, mert mi a magunk akaratából és a magunk férfiasságából akarjuk kialakítani és megteremteni jövőnket. Akik erre a férfiasságra és önálló munkára képtelenek, álljanak félre. Nemcsak nálunk nevetik ki azokat, akik idegen eszméket oktalanul majmolnak, hanem maguk a németek is többször kifejezték megvetésüket az őket naivul utánozni akaró mozgalmak iránt."109 A Nyilaskeresztes Párt május 24-i szombathelyi gyűlésén Szálasi Ferenc megjegyezte: Az EMSZO és a hozzá hasonló szervezetek csak azért vannak, hogy nyilasellenes propagandát fejtsenek ki, s a nép félrevezetését szolgál 109 BM Irattára V-302. sz. dosszié - Kerkai Jenő peranyaga. Melléklet ápr. 28-i körlevél a KALOT vezetőihez. 99

119 ják."110 Egy év múlva a nyilas körökben még mindig téma volt a két katolikus mozgalom tevékenysége. A Nyilaskeresztes Párt országos szervezési osztályának június 22-én tartott bizalmas megbeszélésének témáját kimondottan a KALOT és az EMSZO akciói képezték. A pártvezetőség tudomást szerzett arról, hogy mindkét alakulat felsőbb egyházi utasítás értelmében harcot kezd a zöld kommunisták", vagyis a nyilasok ellen. Az informátor feltételezhetően a püspöki kar tavaszi konferenciájának határozatára utalt, amikor a főpapok a nyilasmozgalmakkal szemben nem a politikai pártokat, hanem más módokat", feltételezhetően a társadalmi mozgalmak dinamizálását tartották lehetséges ellenlépésnek. A Nyilaskeresztes Párt vezetősége egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett, de megállapította, hogy ha a KALOT és az EMSZO olyan eszközökhöz nyúl, amelyek sértik a párt eszmei vonatkozását, vagy a pártvezető személyét, akkor kíméletlenül eljárnak az akció irányítói ellen".111 Erre az időre a KALOT és az EMSZO már nem a M agyar Szociális Népmozgalom vagy a Nemzetpolitikai Szolgálat keretében, hanem külön-külön szervezték m egmozdulásaikat. A Népm ozgalom ugyanis Teleki miniszterelnök halálával elsorvadt, a Nemzetpolitikai Szolgálat pedig ugyancsak megszűnt a Társadalompolitikai Osztály végi átszervezésével. Az adott történelmi helyzet egyik legfontosabb feladata volt: megvédeni az ifjúságot attól, hogy a szélsőjobboldal hálójába kerüljön. Az es évek nagy nemzetiszocialista konjunktúrája" idején a KALOT irányítói még kevésbé merték vállalni az ütközést, sőt kezdetben, egy intermezzo erejéig, a kapcsolatteremtés lehetősége sem állt távol tőlük. S bár a KALOT nyilasellenes megnyilatkozásaira nagyobb részben csak azokban az években került sor, amikor a nyilasmozgalom visszaesett, ne becsüljük le azokat. A szélsőséges eszmék alattomosak, nem elég akkor harcolni ellenük, amikor már pusztítanak. A KALOT-on kívül meghatározó agrárifjúsági szervezet nem létezett, legfeljebb csak marginális. A konzekvens baloldal sem kerülhetett olyan helyzetbe, hogy falun szervezkedjen s mindez megnövelte a KALOT felelősségét. Vezetői viszont fölismerték, hogy a nemzetiszocializmus nem pusztán azért veszélyes, mert egy idegen szellemet akar átültetni, hanem mert épp a hitlerizmust akarta meghonosítani. S amennyiben a KALOT korának legfőbb veszélye ellen küzdött, annyiban a magyar ifjúsági progresszióhoz nőtt föl. A politikai irányzatok hagyományos skáláján ezért is helyezhető el a centrum és a jobboldal közé. Hogy a KALOT működésében szám os p ro g re ssz ív v o n ás v o lt, az akkor is ig a z, ha tudjuk: szélsőjobboldal-ellenessége zsidóellenes szólamok hangoztatásával párosult. Ez utóbbi nemcsak a kor beteges divatjának hatására történt, hanem abból a helytelen taktikai megfontolásból is, hogy ezáltal sikerül a parasztságot távol tartani a nyilasoktól, akik híveiket elsősorban az antiszemita szenvedélyek fölkorbácsolásával toborozták. 110 PIL 651. fond - Jobboldali összesítések. 7/1941. jún f. 111 MÓL Belügyminisztérium. Rés. iratok, K sz. n. (4.) 18. f jún. 21. és 28. közötti összesítések a belügyminiszter részére. 100

120 A KALOT nemzetiségi politikája I. A nemzetiszocializmus problémakörétől nem független a hazai kisebbség as évek elejétől tapasztalható politikai aktivizálódása. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint mintegy 82%-ban katolikus vallású németség körében a KALOT eleinte különösebb nehézség nélkül szerveződhetett. E téren változás akkor következett be, amikor a m agyar kormány a német birodalom további támogatásában reménykedő gesztusként engedélyezte a Volksbund dér Deutschen in Ungarn (Magyarországi Németek Szövetsége) november 26-i megalakulását, amely önmagát kezdettől a német népcsoport kizárólagos reprezentánsának tekintette, így egyre több helyről jelezték, hogy a KALOT-tagságot csak a helyi németség ellenére lehetett összeverbuválni. A Volksbund helyi csoportjai utasítást kaptak, tegyenek jelentést arról, hogy van-e a községben KALOT-szervezet, s ha igen, mennyi a taglétszáma.112 Szemben a Volksbunddal A Teleki-kormány a Volksbund által képviselt pángermán és nemzetiszocialista szélsőjobboldali törekvések ellensúlyozására 1939 tavaszán 435 ezer pengőt irányzott elő. A kormány e tekintélyes summából szubvencionálta a liberális Ungarlandisch-Deutscher Volksbildungsvereint (Magyarországi Német Népművelődési Egyesület), és azokat a hazai német nyelvű lapokat, amelyek ellensúlyozhatták a volksbundista sajtót. S mivel a magyarországi német lakosság döntően agrárfoglalkozású volt, ezért évi pengővel támogatni kívánta a KALOT-ot is, hogy egyletek létesítésével és német nyelvű hazafias ifjúsági havilap kiadásával vonja el a katolikus német ifjúságot a Volksbund ifjúsági tagozatától, a Jugendkameradschafttól. A katolikus ifjúsági szervezetek közül ugyanekkor még a KALÁSZ részesült évi 6400 pengőben.113 A kormány ösztönzésének köszönhetően április 15-én első számmal jelentkezett a Dolgozó Fiatalság német nyelvű kiadása, a Jungfront. Cikkei a m agyar nacionalizmus szólamait tolmácsolták. A Szent István-i állameszmére és a katolikus valláserkölcsre hivatkozva elítélték a német újpogányságot", és a hazai németséget az államhűségre buzdították. A versenyfutás" első szakaszát a KALOT több mint egy évig bírta. Az szeptember 2-án életbe léptetett rendkívüli intézkedések nyomán a Volksbund helyi csoportok alakulása szünetelt. Igaz, a rendelet a KALOT-ra is vonatkozott, de a tilalmat megkerülve Egyházközségi Ifjúsági Csoportok alakításával folytatta munkáját. A katolikus papság néhány hónap elteltével m ár elégedetten 112 PIL 651. fond 2/ M. kir. Rendőrség Soproni Kapitánysága évi szept. havi helyzetjelentése okt f. 113 MÓL ME Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály, K tétel C f. A Miniszterelnökség II. osztályának feljegyzése A hazai német kisebbség túlzó, radikális irányzatának ellensúlyozására szolgáló eszközök"-ről márc

121 nyugtázta, hogy a német ifjúság szervezhetőségében szembeszökő javulás állt be: A német anyanyelvű ifjúság is örömmel csatlakozik a KALOT-hoz, nem kíván külön szervezetet." június 29. után azonban hirtelen megugrott a Volksbund-csoportok száma, alig három hónap alatt 147 új alakulást jelentettek. Az aggasztó szám mögött a kormány revíziós politikája húzódott meg. Az Erdéllyel kapcsolatos követelések azonnal előtérbe kerültek, amint kézhez kapta Románia a Besszarábia átengedésére vonatkozó szovjet jegyzéket. A területi igények érvényesítéséhez meg kellett nyerni a német birodalom jóindulatát, ezért a Volksbundnak megadta az engedélyt a helyi csoportok alakítására. Túl ezen, a M iniszterelnökség nemzetiségi ügyosztálya megkereste Basch Ferencet, a Volksbund vezérét, hogy kipuhatolja a népi németség" azon kívánságait, amelyek a fennálló törvények értelmében teljesíthetők. A Basch által benyújtott nyolcpontos lista egyik szakasza azt óhajtotta, hogy A KALOT és a KALÁSZ katolikus legény- és leányszervezetek korlátozzák tevékenységüket tisztán vallásos területre".115 Az erdélyi részek visszajuttatására vonatkozó augusztus 30-i második bécsi döntés kapcsán a magyar kormány lényegében teljesítette a Volksbund kívánságait. Egyezményben biztosította a német birodalmi vezetőket, hogy a magyarországi német kisebbséget kizárólag a Volksbund képviselheti, jogkörét kiterjesztheti és tagjai között a nemzetiszocialista világnézetet kiépítheti. A katolikus papság első reagálásai zavarról és tanácstalanságról árulkodtak. Németajkú ifjúságunk, akiket eddig a KALOT-ban tartottunk össze, most egyszerre valamennyien a Volksbund ifjúsági szervezetének tagjai lesznek, egyenruhában, napkorong jelvénnyel, és horogkeresztes zászlókkal tartanak felvonulásokat»sieg Heil«felkiáltásokkal."116 állapítja meg egy korabeli jelentés. A papság sürgette a püspöki kart: adjon útmutatást ahhoz, miként viszonyuljanak a német ajkú hívek között élő lelkipásztorok a Volksbundhoz. Az október 16-i püspökkari értekezlet megtiltotta, hogy katolikus pap a Volksbund tagja legyen. A helyzet megoldására sem Serédi Jusztinián hercegprímás, sem mások nem találtak más eszközt, mint azt, hogy a német kisebbséget meg kell tartani a katolikus egyesületekben, amíg csak lehetséges. Ennek érdekében javasolták a KALOT, a KALÁSZ és az Actio Catholica német tagozatainak felállítását. A KALO T német nemzetiségi titkársága Az első bécsi döntés olyan új helyzet elé állította a KALOT-ot is, amihez új módszereket kellett keresnie. Az egyházfők tanácsát megfogadva 1939 októberében felállította a német titkárságot, hivatalos nevén a KALOT Burschenvereint. Ennek országos vezetője Fürstein József keszthelyi káplán lett. A problémák megvita 114 Székesfehérvári Püspöki Levéltár (a továbbiakban: SZPL) Iktatószám nélküli irat. Az Egyházmegyei Ifjúsági Központ ápr. 10-i elnöki ülésének jegyzőkönyve. 115 Tilkovszky Lóránt: Ez volt a Volksbund. A német népcsoportpolitika és Magyarország Bp p. 116 Pécsi Püspöki Levéltár (a továbbiakban: PPL) 2801/1940. A máriakéméndi espereskerületi hivatal beadványa a püspöki karhoz. Hímesháza, szept

122 tására október végén a KALOT-központ értekezletre hívta egybe a kérdésben leginkább érdekelt pécsi egyházmegye papságát. A megjelent 72 plébános elhatározta, hogy a KALOT akadályoztatása miatt a meglévő egyleteket ún. Landesverland dér katholischen Pfarrjugendvereine-be (Országos Katolikus Egyházközségi Ifjúsági Egyesület) csoportosítják át.117 Az átmentési kísérlet ellenére a KALOT német egyletei bomlani kezdtek. A Belügyminisztérium bizalmas értesülése szerint igen sok német ifjú lépett át a»kalot«ifjúságából a Jungkameradschaftba..." Ennek tartalmával összecseng az AC országos igazgatójának december 12-i bejelentése, amely szerint a német községekben mind a KALOT, mind a KALÁSZ működése teljesen elakadt. Czapik Gyula veszprémi püspök ugyanekkor megjegyezte, hogy kár volt a két szervezetnek megijedni az első nehézségektől és felhagyni az egyesületi szervezkedéssel. Javaslatára az AC alelnöki értekezlete elhatározta, hogy az agrárifjúsági leány- és legényszervezetek vezetőit felszólítja a munka folytatására.118 A KALOT Burschenverein helyzete nem volt irigylésre méltó október 27-én a Volksbildungsverein és sajtója is beszüntette működését, így mind kevesebb szervezet állt a Volksbunddal szemben csatasorban. A KALOT és a Volksbund viszonya elmérgesedett, néhol tettlegességig fajult. Papp Antalt, az etyeki KALOT tagját volksbundisták verték halálra. Az erőszakoskodások dacára sikerült némi eredményt felmutatni, számos egylet újjászerveződött. A német titk árság Leuchtturm (V ilágítótorony) cím m el húszoldalas előadási anyagot jelentetett meg a téli hónapokban. A M unkafüzethez hasonló kiadvány az egyleti gyűlések forgatókönyveit tartalmazta. A Műsorközpont több anyagát lefordították, s így a német egyletek is vallás- és magyarhű színdarabokat mutathattak be rendezvényeiken januárjában 40 villányi legény budapesti tanulmányúton vehetett részt május 22-én Nágocson báró Zichy Rubidó Iván földbirtok os parkjában zajlott le a KALO T n ém et ifjúságának legnagyobb seregszemléje. 300 ifjú, 300 KALÁSZ-leány és 400 hívő jelenlétében a környékbeli német falvak KALOT-egyleteinek küldöttei fogadalmat tettek a magyar haza mellett.119 A gyűlés alatt a nágocsi német- és nyilasérzelmű egyének nemtetszésüket nyilvánították, és hangoztatták, hogy ezt a seregszemlét az angolbarát hírében álló Zichy báró a környék papságával egyetemben a Volksbund és a nyilasmozgalom ellen rendezte. A hatóságok általában nem gátolták a hasonló jellegű demonstrációkat, sőt, Baranya vármegyéből azt a javaslatot terjesztették fel a Belügyminisztériumba, hogy ahol a KALOT megindult, ott minden lehető segítséget megadni, hogy ez a mozgalom az egész országban megerősödjék, mert ez a pángermán agitáció egyik legnagyobb ellensége" SZPL Iktatószám nélküli irat. Jegyzőkönyv az Egyházmegyei Ifjúsági Egyesületek Központjának a budakömyéki német ajkú községek lelkipásztorai részére tartott gyűlésről jún. 18. (Az októberben tartott pécsi értekezlet eredetije sem Pécsett, sem másutt nem került elő.) 118 EPL 151/1941. Pro memória az AC alelnökeinek dec. 12-i értekezletéről. 119 VÉL 2638/1941. A balatonlellei plébános jelentése a KALOT-ifjúság május 22-i nágocsi seregszemléjéről máj PIL 651. fond 2/ f. A Központi Nyilvántartó Parancsnokság március 1-től 31-ig Baranya vármegye és Mohács város területéről beérkezett jelentésekről. 103

123 Stefan Steyer, a berlini Volksdeutsche Mittelstelle (Népi Német Közvetítőszerv) munkatársa 1941 tavaszán részletes beszámolót készített a magyarországi helyzetről. A KALOT-ról és a KALASZ-ról megjegyezte: Ennek a két egyesületnek az a feladata, hogy nemzetiségtől függetlenül M agyarország egész lakosságát, tehát a németeket is szervezetbe tömörítse és ily módon a nemzetiségi csoportosulásnak útját állja."121 Az március 21-i 2320/1941. ME számú rendelet ismét a Volksbundnak kedvezett, mert az ő javára szabályozta a német ajkú ifjúsági egyesületi nevelés irányelveit. Az egyházi intézkedések megtárgyalására június 18-án a Buda környéki német ajkú községek lelkipásztorai tanácskozást tartottak, amelyet a székesfehérvári Egyházm egyei Ifjúsági Egyesületek Központja kezdeményezett. Wagner János, a KALOT Burschenverein civil munkatársa gondterhelt előadásban részletezte egy év munkáját. A pécsi elgondolás bevált állapította meg, mert azáltal, hogy a Pfarrjugendek az AC-hoz tartoznak, nem ütköznek a bécsi egyezménnyel. A helyzetet mégis úgy értékelte, hogy a katakombák életét éljük". A kormányzat nyílt segítségét nem várhatják, mert ez esetleg M agyarország függetlenségébe kerülne". W agner elmondta, hogy a KALOT eleinte kereste az összeköttetést a Volksbunddal, de az inkább az ellenségeskedést választotta. A Volksbund távolságtartóbb lett volna, mint a KALOT? Feltehetően nem erről volt szó. A KALOT működési logikája inkább választ adhat e kérdésre: az erős ellenféllel modus vivendit kell kötni, mert így könnyebb megtalálni sebezhető pontjait. A KALOT sem szorgalmazta a kapcsolatteremtést, inkább a következő alapelvet választotta: Mutassuk meg saját egyesületeikben, hogy nyelvüket, kulturális igényeiket, népi sajátosságaikat megbecsüljük és azoknak becsületes felélesztésén mi magunk is közreműködünk." nyara után a KALOT mind kevésbé tudta folytatni a versenyt. A miniszterelnökségi apanázs valószínűleg megszűnt, legalábbis semmi jel nem utal további folyósítására. Ezzel együtt nem jelent meg többször a Jungfront és a Leuchtturm folyamán Mathias Huber, a Volksbund országos ifjúsági vezetője (Landesjugendführer) még panaszkodott a KALOT-ra, mondván, hogy ez a jezsuiták által irányított ifjúsági mozgalom az utolsó pillanatban megkísérelte elhódítani tőlünk a mi fiataljainkat... Az érdi népfőiskolán lelkészeket, káplánokat képeznek ki, különösen olyanokat, akik német falvakban működnek..."123 A Deutsche Jugend (Német Ifjúság) alapszabályainak február 24-i kultuszminiszteri jóváhagyása azonban mondhatni megpecsételte a KALOT Burschenverein érdemi munkáját. Atrocitásokról több hír is érkezett a belügyi szervekhez, de hatékony fellépésre nem került sor. A német birodalom támogatását nem lehetett kockáztatni a Volksbund megregulázásával. A KALOT a német nemzetiség igényeinek megfelelően kultúrpolitikát kínált a népi" német ideológiát, nemzetiszocialista demagógiát és leplezetlen terrort 121 Hetényi Varga Károly: A KALOT - ahogy Berlinben látták. Új Ember, aug SZPL Iktatószám nélküli irat. Jegyzőkönyv az Egyházmegyei Ifjúsági Egyesületek Központjának a budakömyéki német ajkú községek lelkipásztorai részére tartott gyűlésről jún Hetényi Varga Károly: A KALOT - ahogy Berlinben látták. Új Ember, aug

124 egyaránt alkalmazó Volksbunddal szemben. Egy megkésett nemzetiségi politika megcsillanásaként is értékelhető hozzáállás csak erőtlen társadalmi ellenakció lehetett, m iután sem a kormány, sem az egyházi szervezetek nem mertek támaszkodni az ország demokratikus erőire. A nácizmus parttalannak tűnő áradásakor a kultúra csak gyenge fegyver. De akármilyen gyenge, mégiscsak fegyver volt, és több száz német fiatalt visszatartott attól, hogy a zavaros ideológiájú Volksbund soraiban elégítse ki művelődési és kulturális igényeit. A KALOT jogi önállósodása és szervezeti felépítése Gróf Teleki Pál miniszterelnök tám ogatása abban is kifejezésre jutott, hogy Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter november 12-én /1940 VH-a szám alatt láttamozta a KALOT új egységes alapszabályait. Az alapszabály tervezete m ár 1937-ben megfogalmazódott, s Glattfelder Gyula Csanádi megyéspüspök július 7-én adott imprim atúrája értelmében nyom tatásban is napvilágot láthatott. Jóváhagyás végett a hercegprím ási hivatal, a kultuszminisztérium illetékes osztálya, majd az Országos Testnevelési Tanács útvesztői után került a Belügyminisztériumba. A jóváhagyás még két évet váratott ugyan magára, de a KALOT addig is több kedvezményt kapott: nem terhelte például a /1938. számú belügyminiszteri rendelet, amely az egyesületek fokozottabb ellenőrzését írta elő. Titkárságból Testület Keresztes-Fischer Ferenc aláírása több volt pusztán jogi aktusnál. Ennek értelmében az agrárifjúsági mozgalom központja mind a Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségétől, mind az Actio Catholicától független jogi személlyé vált. Neve ezentúl nem Titkárság, hanem Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületé. A KALOT tehát teljesen önálló szervezet lett, országos viszonylatban érvényes alapszabállyal, önálló ügyintézéssel és saját kebeléből, saját közgyűlésén választott vezetőséggel. Az 1938-as tervezet és az 1940-ben jóváhagyott alapszabály között azonban némi eltérés figyelhető meg. A tervezet szerint tag lehet nős és nőtlen katolikus földműves és földmunkás, éves korhatár között. A végleges szöveg szerint már csak a nőtlen, 16 és 24 éves kor közötti parasztifjak lehetnek tagok! Ez tehát leszűkítette a beszervezhetők körét. S ezt nem ellensúlyozhatta, hogy az elfogadott szabályzatban már nem szerepel kizáró okként a külföldi honosság, sem az, hogy indokolt esetben a 24. életévét betöltött nőtlen személy tagja m aradhatott az egyletnek. Nem sikerült kideríteni, hogy mikor és kinek az intenciójára került e megszorító feltétel az alapszabályba. A korlátozást azonban ellensúlyozni lehetett az ún. pártoló tagok rendszerével. Pártoló tag lehetett foglalkozásra való tekintet nélkül minden valláserkölcsi és nemzeti szempontból kifogástalan nagykorú, katolikus, magyar állampolgár, aki az Egylet célkitűzését magáévá 105

125 teszi. Minden rendes tag 24-ik életévének betöltésével a pártoló tagok sorába léphet be." A fennmaradt közgyűlési jegyzőkönyvek hitelesen tanúsítják, hogy az egyletek elsősorban a helyi notabilitásokat, a legtekintélyesebb gazdákat és a vármegyei apparátust igyekeztek megnyerni pártoló tagoknak, akiktől presztízsnövekedést, védelmet és anyagi támogatást reméltek. Az alapszabály lehetőséget adott más keresztény vallású egyének tagságára is, de létszámuk nem haladhatta meg a katolikus rendes tagok 20%-át, és nem viselhettek tisztséget. A százalékos megszorítás a tervezetben m ég nem szerepelt. A gyakorlatban csak igen ritkán, s akkor is maximum 10-15% -ot kitevő aránybem képviseltették magukat a református vagy evangélikus hitvallású fiatalok. Mindenesetre a csekély, de bizonyítható részvétel alapot adott a KALOTnak arra, hogy visszautasíthassa a felekezetieskedés vádját, bár ezzel még nem sikerült számottevően erősítenie a felekezetek közötti ökumenét. Egyháziak és világiak a KALOT-struktúrában Az alapszabályzat módot nyújtott a katolikus egyháznak, hogy a mozgalomban érvényesülhessen befolyása. A KALOT-egyletek eleve a meglévő egyházi struktúrára épültek fel: plébániák, illetve egyházközségek köré szerveződtek. Az egyházmegye főpásztora eo ipso fővédnöke volt az összes katolikus egyesületnek. P. Nagy Töhötöm feljegyzései szerint az alapításnál is bábáskodó Glattfelder Gyula csanádi püspökön kívül leginkább Pétery József váci, Bubnics Mihály rozsnyói, báró Apor Vilmos győri püspökök és Grősz József, előbb szombathelyi püspök, később kalocsai érsek támogatta a mozgalmat. A többi főpásztor mértéktartóbb volt, sőt a székesfehérvári egyházmegye főpásztora, Shvoy Lajos annyira nem szívelte a mozgalmat, hogy P. Kerkait valósággal kidobta, amikor az először járt nála szervezési ügyben. A mindenkori ordináriusok hatáskörébe tartozott az egyházmegyéjük területén alakuló egylet egyházi elnökének kinevezése, aki csak katolikus pap lehetett, csakúgy, mint annak állandó és teljes jogú helyettese. Az egyházi elnök személye nemegyszer konfliktusra adott okot. A foktői fiatalok például nem ismerték el elnöküknek a helybeli katolikus lelkészt és kijelentették, hogy míg Mihályfi plébános Foktőn lesz, addig tagjai nem lesznek a körnek".124 Balogh István Szeged-Alsóközpont plébánosa (a későbbi miniszterelnökségi államtitkár) és Hunya Benedek Csanád egyházmegyei KALOT-titkár ellentéte odáig fajult, hogy bírósági per kerekedett belőle. Esetenként a lelkész politikailag megbízhatatlan" minősítése szolgáltatott indokot a Belügyminisztériumnak ahhoz, hogy megtagadhassa a megalakítandó egylet alapszabályainak láttamozását.125 Nehezen oldódott a szociális kérdések iránt kevésbé fogékony 124 MÓL - a volt Új Magyar Központi Levéltár anyagában (a továbbiakban: MOL-UMKL): XIX- B -l-h /1947. A Magyar Államrendőrség Kalocsa Városi és Járási Kapitányság Politikai osztályának jelentése jún így járt például a lengyelfalvi (Abaúj-Toma vm.) és a licei (Gömör-Kishont vm.) egylet. MÓL ME Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály, K tétel 1941-P és 1941-P alapszám alatt található iratok. 106

126 plébánosok bizalmatlansága. Gyakran csak munkájuk újabb tehertételeként fogták fel az agrárifjúsági mozgalom támogatására és szervezésére buzdító püspöki körleveleket. Sülé Antal muraszemenyei plébános például azért utasította el a KALOT segítését, mert annak munkája felfogásával ellenkezik".126 A KALOT radikális szociális programja, kiváltképp annak földreformra vonatkozó része másokat is irritált. Erőss István ciráki plébános azért kérte felmentését a beledi esperesi kerület ifjúsági egyesületeinek igazgatása alól, mert hiába intette higgadtságra a KALOT-egyletet ismételten kijelentve, hogy uradalmakat osztogatni nem lehet", az tovább folytatta agitációját, de ő, mármint a plébános, nem hajlandó behunyt szemmel követni az utca hangulatát".127 Ugyanakkor előfordult olyan eset is, hogy az egyházi főhatóságnak a plébánost kellett mérsékletre intenie, mert az oly nagy lelkesedéssel vetette magát a KALOT szociális munkájába, hogy túllépte a mérvadó keresztény-nemzeti" közvélemény tűrőképességének am úgy is szűkre szabott határait. A selypi cementgyár vezetősége például azért neheztelt Kékes Mihály plébánosra, mert mint a KALOT egyházi elnöke, önkényesen munkaszünetet rendelt el a húsvét tiszteletére. Az okot az szolgáltatta, hogy hadiüzemi besorolása miatt a cementgyár nem akart leállni még a szentmise idejére sem, csak pénzbeli kompenzációt ígért a munkaszünet elmaradásáért.128 Somogy vármegye főispánja Novák István memyei káplán áthelyeztetését kérte Czapik Gyula veszprémi püspöktől, mert Novák István tudatosan állandóan izgat a helybeli intelligencia ellen, annak munkásságát serdültkorú emberek előtt rosszindulatúlag, tám adólag bírálja és ily m ódon a m a annyira szükséges tekintélyüket lerontja... A KALOT működésével igyekszik olyan helyzetet teremteni, hogy a helybeli intelligenciát és értelmiséget félreállítsa."129 Minden ellenérzés vagy fenntartás ellenére a KALOT végeredményben egyházi kezdeményezésként indult, s így még azok is inkább megbékültek vele, akik kezdetben idegenkedve figyelték zászlóbontását. A KALOT az egyháziak bekapcsolódása nélkül nem válhatott volna sikeres mozgalommá. Az alapszabályzat az egyházi elnök első számú segítőjének nevezi a világi elnököt, akit a közgyűlés választhatott meg egyszerű szótöbbséggel a köztiszteletben álló világi egyének közül. Mivel a funkció nem reprezentációt, hanem tényleges munkát kívánt, ezért nem a konzervatív szemléletű katolikus arisztokrácia, hanem elsősorban azok a falusi tanítók, népművelők, mezőgazdászok, tekintélynek örvendő gazdák vállalták el, akiket valódi tenniakarás fűtött, akik változtatni akartak a nyomorúságos paraszti életen, a magyar közgondolkodáson. 126 SzheLyi PL 264/1941. Grősz József püspök jan. 30-i keltezésű, Sülé Antal plébánoshoz írt megrovó hangú leveléből derül ki az ismertetett vélemény. 127 Győri Püspöki Levéltár (a továbbiakban: GYPL) 1674/1940. Erőss István ciráki plébános levele Breyer István megyéspüspöknek. Cirák, júl VPL AC " /1941. A lőrinci KALOT-szervezet jelentése Hanauer Á. István váci püspöknek márc. 25. (A selypi cementgyár Lőrinczi község ipartelepe.) 129 VÉL 884/1941. Széchényi főispán levele Czapik Gyula megyéspüspökhöz. Kaposvár, febr. 10. A főispán levele szerint a memyei intelligencia nyolc tagja feljelentette a káplánt az ismertetett okok miatt. 107

127 Kerkaiék - ahogy a mozgalom egyik katolikus értékelője megállapította csak beindították a mozgalmat, az első lökéseket adták, de az elégségesnek bizonyult, hogy hirtelenében lappangó energiák szabaduljanak föl, eltékozolt tehetségek, kiábrándult és kétségbeesett emberek értelmes munkára találjanak... A világiak mozgalma volt a KALOT, a felnőttségre vágyó keresztények m ozgalma, amely nem tűrt magán állandó papi gyámkodást, még kevésbé illetéktelen beavatkozását."130 XI. Pius pápa 1931-ben, a Quadragesimo anno kezdetű enciklikájában kifejtette, hogy minden társadalmi osztálynak és rétegnek saját kebeléből kell vezetőket adnia. Ezzel a szándékkal összhangban a KALOT-egyletek élén ún. ifjúsági tisztikar is állt, ami egyfajta önkormányzatnak felelt meg. Tagjai a következők voltak: ifjúsági elnök, titkár, jegyző, ifjúsági pénztáros és háznagy. Mindegyik megbízatás pontosan körülhatárolt feladatkörrel járt, s a világi elnökkel karöltve ők irányították ténylegesen az összetoborzott fiatalokat. A lehetőség sok felelősségteljesen gondolkodó fiatalt ösztönzött közszereplésre. Természetesen itt is akadtak problém ák, nem m indenütt sikerült a falvak legérdem esebb fiataljait egybegyűjteni. Az egyesületi élet pangásának számtalanszor visszatérő okaként a szervezők az ifjúság bandázását", a kocsmázást és a vagánykodást jelölték meg. Más jellegű gondok forrását jelenthette a görög és a latin szertartású római katolikus fiatalok egy egyesületbe szervezése. A görög katolikusok az ellatinosodástól" tartva szívesebben tartották meg különállóságukat, de ahol erre nem volt mód, ott a lelkészek görög liturgikus és egyházjogi szempontból külön is foglalkoztak az egyleti tagsággal. Mivel a Hajdúdorogi Görög Katolikus Püspökség főhatósága alá az ország legszegényebb vidéke tartozott, nem véletlen, hogy különösen e terület egyleteiről érkeztek olyan visszajelzések a püspöki hivatalba, hogy a KALOT szociális programja beterelte ugyan a fiatalokat az egyesületbe, de az ifjúság egy része szeretne a KALOT révén földhöz jutni, s ha ez nem sikerül, hátat fordítanának a vezetőségnek".131 A KALOT felépítése Már az november 16-i AC alelnöki tanácskozás megállapította, hogy a KALOT irányítása diktatórikus módon történik. A központban dolgozó tagokat valóban nem választás, hanem kinevezés útján vonták be a mozgalomba. Az irányítás P. Kerkai Jenő kezében összpontosult. A fontosabb ügyekben megosztotta tennivalóit P. Nagy Töhötömmel, de a többi munkatárs köztük az alapítás óta aktív Ugrin József és Farkas György nem kapott részletes ismertetést a mozgalmat érintő bizalmas, politikai természetű ügyekről. A mozgalom irányításának decentralizálását több oldalról is így az AC és a püspöki kar néhány tagja sürgették. Ezért került sor folyamán az egyházmegyei 130 Hegyi Béla: A KALOT avagy egy kísérlet tanulságai. Vigilia, sz p. 131 HPL 12/b. ltsz. 3575/1942-es iratkötegben: 2917/ ltsz.-ú irat. Csopey Jenő zemplénagárdi lelkész levele Melles Géza kanonokhoz nov

128 KALOT-titkárok rendszerének kiépítésére. Az ötletet a KALOT a SZKIE-től vette át, amely ún. moderátorok között osztotta fel az egyes területek szervezését. Az egyházmegyei titkárok kinevezéséhez minden esetben ki kellett kérni az illetékes egyházi főhatóságok hozzájárulását, hiszen az illetékes ordinárius jogában állt a katolikus szervezetek engedélyezése vagy tiltása, támogatása és ajánlása. Az éves munkaprogramot az egyházmegyei titkárok bevonásával a központ állította össze. Végrehajtásának helyi lehetőségekhez mért keresztülvitele a titkár és az egyházmegyei igazgató (püspök által kinevezett papi személy) közös feladata lett. A titkár munkaköre három részből állt: falun belüli, egyletközi és egyházmegyei területekből.132 A KALOT alapszabályainak láttamozása utáni állapotot figyelembe véve a következő sémában ábrázolható a KALOT felépítése és egyházi irányítása: KALOT-központ Egyházmegyei titkárok Espereskerületi titkárok Püspöki Kar Megyéspüspökök Egyházmegyei igazgatók (Egyházmegyei Ifjúsági Egyesületek Központja a székesfehérvári egyházmegyében I. 24-től.) Espereskerületi igazgatók Egyletek: világi elnök ifjúsági tisztikar tagság Egyházi elnök A KALOT-központ maga is több szakosztályra tagolódott a munkák jellegének megfelelően: A KALOT Országos Központja Elnökség Szakosztályok 1. Központi adminisztráció 2. Gazdasági osztály központi pénztár 3. Gazdasági osztály számvevőség 4. Sajtóosztály szerkesztés 5. Sajtóosztály kiadás 6. Műsorközpont 7. Könyvosztály 8. Művészeti osztály 9. Néprajzos csoport 10. Nemzetiségi osztály (KALOT II.) 11. Szórvány- és külföldi m agyarság osztálya 12. Ügyészség 132 Kalocsi Érseki Levéltár (a továbbiakban: KÉL) KALOT" 1913/1939. Az egyházmegyei titkárok jogviszonya, munkaköre, tevékenységük módszere című összeállítás. 109

129 13. Népfőiskolák 14. KALOT-bolt 15. Értelmiségi vezetők szervezése 16. Külföldi kapcsolatok osztálya 17. Propagandaosztály 18. Papi osztály 19. Sportosztály 20. Szövetkezetek133 A húsz szakosztály természetesen folyamatosan jött létre és töltődött fel tisztviselőkkel. A szakosztályok szükséglet szerint alkalmaztak hol kettő, hol huszonöt személyt. Az utolsó években az apparátus létszáma 192 főt tett ki. A központ igen nagy fegyelmet követelt munkatársaitól. A program végrehajtását keményen ellenőrizte a két jezsuita páter, akik a húsz szakosztály munkáját is felügyelték. Kiútkeresés az anyagi gondok szorításából Az es akcióév munkájának egyik fő területét a KALOT a népbiztosítás propagandájában és terjesztésében jelölte meg. Meghirdetésekor még senki sem sejtette, hogy ez újabb konfliktusok forrása lesz, ezúttal a Katolikus Népszövetséggel. Népbiztosítási tervek és kudarcok A katolikus társadalomnak ugyanis ekkor két elismert biztosítási intézménye volt: a Katolikus Népszövetség Biztosítási Irodája, amelyik többféle biztosítás közvetítésével foglalkozott, és a Katolikus Népszövetség Országos Temetkezési Pénztáregyesülete, am ely viszont csak tem etési segélybiztosításra specializálódott. Mindkét szerv a Katolikus Népszövetség égisze alatt működött és a Gazdák Biztosító Szövetkezetével állt szerződéses kapcsolatban. Az Új Nemzedék című lap november 28-i száma Nagyszabású új népbiztosítás címmel ismertette a KALOT és a Generáli (hivatalos néven: Trieszti Általános Biztosító Társulat Assicurazioni Generáli) biztosítási cég kapcsolatát. A cikk félreérthető megfogalmazása azt sejtette, hogy a KALOT, és nem az olasz eredetű biztosító indítja el a a biztos üzletnek ígérkező népbiztosítást. Mint később kiderült, erről szó sem volt, a lap pusztán azért ködösített", mert a lapkiadó vállalatok és a biztosítási intézetek között fennálló megállapodás értelmében tilos volt egy-egy biztosító propagálása, csak kollektív propagandára nyílt 133 OSZK Kt fond 62. ő. e máj. 19-i kimutatás; Uo. 99. ő. e. 2. f. (Spanyol nyelvű kimutatás.) Továbbá Kovács K. Zoltán: A KALOT keresztmetszete és népfőiskolái. Katolikus Szemle, Róma sz p. Az egyes források némileg eltérő felépítést mutatnak be, ami elsősorban abból eredhet, hogy más időmetszetet vizsgáltak. Jelen séma a legutolsó állapotot igyekezett figyelembe venni. 110

130 mód, így kerülve el az esetleges tisztességtelen előnyadást. A lap híradása azonban elegendő indokot adott a Katolikus Népszövetség Biztosítási Irodájának ahhoz, hogy a december 15-i Új Nem zedékben támadólag lépjen fel a KALOT kezdem ényezésével szem ben, burkolt célzásokat tett a nem mindenben m agyar" Generáli vezetőségének esetleges zsidó származására. Ez az eset csak folytatása volt a korábban kipattant ügynek, az AC ugyanis már nyáron vizsgálatot indított, mert hozzá is homályos híresztelések jutottak el a népbiztosítási akcióval kapcsolatban. A vizsgálat megállapította, hogy a KALOT először, még 1938 végén, a Katolikus Népszövetség Országos Temetkezési Pénztáregyesületével lépett kapcsolatba. Vállalta, hogy egyleteiben terjeszti a Pénztáregyesületet, s ennek fejében jutalékot kap minden újonnan biztosított személy után.134 Ez a kapcsolat érdemi eredménnyel nem járt. A KALOT ezért tárgyalásokat kezdett a Generáli biztosítóval, azzal a szándékkal, hogy működési körébe felvenné különféle biztosítások nem egyszerűen taggyűjtés közvetítését. A Generáli és a KALOT elgondolása szerint az agrárifjúsági mozgalom mindenfajta biztosítás közvetítésével foglalkozna, de főként egy újfajta népbiztosítási módozat bevezetésére helyezné a hangsúlyt. A m egállapodás szerint ez ún. kiházasítási és önállósági, illetve temetési biztosítás lett volna. Havi egy pengő biztosítási díj lefizetése mellett mintegy 100 ezer főt szándékoztak beszervezni a Generáli részére. Az AC P. Kerkait is meghallgatta, s ezután nyilvánvalóvá vált, hogy a Katolikus Népszövetségből elsősorban a konkurenciától való félelem beszélt, mert az új népbiztosítás bevezetése sértette a két katolikus érdekeltségű biztosító érdekeit. Kerkainak viszont kettős célja volt. Mivel joggal tartott a kormány anyagi támogatásának ideiglenességétől és az egyházi segélyek esetlegességétől, ezért mintegy előre felkészülve a hét szűk esztendőre" újabb pénzforrások után nézett. A Generálival folytatott tárgyalások értelmében a Generáli biztosítási ügynökeit a KALOT tanfolyamain kiképzett legényekből válogatná ki. Kerkai elgondolása azt célozta, hogy a legszegényebb rétegekből kiválasztott mintegy ezer tehetséges ifjút olyan mellékjövedelemhez juttassa, amely otthoni megélhetésüket magasabb színvonalra tudná emelni. A Generáli havi pengő fizetséget ígért, s mellette természetesen a KALOT-központ is kapott volna bizonyos százalékban részesedést. Mivel az AC vizsgálata semmi kivetnivalót nem talált a KALOT terveiben, ezért 1940 nyarán, de különösen ősszel, az első népfőiskola megnyitásával párhuzamosan beindultak a bizományosképző tanfolyamok. Ezek teljes fedezetét a Generáli biztosító vállalta magára. Vitéz Móricz István, a Generáli igazgatója két tanfolyamzáró vizsga meghallgatása után úgy nyilatkozott, hogy annak eredménye minden elképzelésemet felülm últa".135 A te rv e z e tt ezer h ely ett összesen 600 ügynököt sikerült kiképezni a Generáli szám ára, akik többsége ragyogóan bevált. Bizonyítékul azt a versenyt lehetne említeni, amit a Generáli régi ügy 134 HPL - Melles Géza kanonok hagyatéka. A KALOT és az EMSZO Gazdasági osztályának körlevele december. 135 EPL 6685/1941. Vitéz Móricz István levele Drahos János érseki általános helytartónak jún

131 nökei írtak ki az újak számára: ki tud meghatározott időn belül több üzletet kötni? A versengés győztesei a KALOT-osok lettek, köztük is Virágh László csíkszentkirályi legény bizonyult a legjobbnak. Jutalma egy hasas tehén lett. Az ügy a püspöki kart is foglalkoztatta október 16-i értekezletén Szmrecsányi Lajos egri érsek és Mikes János c. érsek ártalmasnak vélték a KALOT ezirányú tevékenységét, de mivel Serédi Jusztinián hercegprímás nem osztotta aggályaikat, a tanácskozás nem hozott elmarasztaló döntést. Az ígéretes kezdés azonban derékba tört a Katolikus Népszövetség áskálódásán. Mivel a Népszövetség biztosítói jelentős összegeket folyósítottak különböző katolikus célokra, ezért nem volt kétséges, hogy az egyház végső esetben kinek a pártjára áll. Drahos János érseki általános helytartó 1941 nyarán levélben felszólította Kerkait, hogy a népbiztosítási propagandaanyagot vonják ki a forgalomból, mert a KALOT nemcsak ügynököket ad a Generálinak, hanem annak érdekeinek szolgálatába szegődött. (Hogy ezen pontosan mit értett, azt nem fejtette ki.) A Népszövetség támasztotta versenyben esetenként tisztességtelen eszközöktől sem visszariadva gyorsan kiszorították a KALOT-ot a piacról. A Népszövetség egyes ügynökei a M agyarság c. nyilas lappal járták a falvakat, mert abban leleplező" cikk jelent meg a Generáli zsidó érdekeltségéről. Az ügynök fennhangon szónokolta, hogy a KALOT ezzel a zsidónak gyűjtő biztosító társasággal" kereste az üzletet őszére a KALOT kénytelen volt visszavonulni, a Generálival való kapcsolata fokozatosan elsorvadt. A KALOT anyagi igényei azonban a mozgalom terjeszkedésével párhuzamosan nőttek. A központ havi összkiadása 1941 tavaszán már 20 ezer pengőre rúgott. A fedezet előteremtése mondhatni mindig, de különösen gróf Teleki Pál miniszterelnök halála után jelentett gondot. Apadó kormánytámogatás Bárdossy László és Kállay Miklós kormányai nem tanúsítottak annyi érdeklődést a katolikus hivatásrendi mozgalmak iránt, mint elődeik. A miért megválaszolásához kevés az az indok, hogy mindkét miniszterelnök protestáns felekezetű volt. Láthattuk, hogy Imrédy Béla kormányelnöksége idejében a KALOT mint népmozgalom bontakozott ki. Látványos felfutását elősegítette, hogy a politikai katolicizmus hatalomban való képviseletében vákuum keletkezett. Az évi országgyűlési választásokon az Egyesült Kereszténypártnak mindössze négy mandátumot sikerült megszereznie, ugyanakkor a Nyilaskeresztes Pártot harmincegyen képviselték. Gróf Teleki Pál miniszterelnöksége alatt a KALOT népmozgalmi jellege megfakult, ő a szervezetet inkább nemzetnevelési eszméjének kereteibe illesztette be. Amint azonban a világháború elérte Magyarországot is, a kormányzat nem tartott igényt arra a KALOT-ra (valamint az EMSZO-ra és a Hivatásszervezetre), amely a parasztság izgatásának és bizonyos pártpolitikai 136 EPL 6685/1941. Dr. Bencze Imre, a KALOT országos ügyészének levele a Katolikus Népszövetség Biztosító Irodájának. Budapest, máj. 21.; Magyarság, márc

132 érdekek kiszolgálójának hírébe keveredett. Nem tartott, de nem is tarthatott igényt rá, mert a háború remélt sikere nyugodt hátországot követelt, ezért nem állt érdekében olyan szervezetet támogatni, amely képes volt a tömeg radikalizálására és mozgósítására. Bárdossy László a Nemzetpolitikai Szolgálatot viszszafejlesztette, Kállay Miklós pedig a belföldi propaganda irányítását az 1942 elején fölállított Nemzetvédelmi Propagandahivatalra bízta. Az átalakítás személyi változásokkal is járt, így Kovrig Bélát az az Alföldi Alajos váltotta föl, aki m ár korábban sem szívelte a katolikus mozgalmakat, különösen nem a KALOTot. Mihalovics Zsigmond, az AC országos igazgatója így vélekedett a történtekről: Az ifjúságot általában krízis fenyegeti. Kovrig bukásával a KALOT elesett eddigi, szinte korlátlan támogatásától s ha kap is ezután még juttatásokat, valószínűleg csak bizonyos feltételek mellett. Minthogy azonban ezen a vonalon erős szociális törekvések bontakoztak ki, ha ezeket vissza kell építeni, nem lehetetlen, hogy az egész parasztifjúsági mozgalmunk krízisbe jut. A hátam borsódzik m áris!"137 Nemcsak Mihalovics háta borsódzott", hanem a KALOT-vezetőké is. Az egyházm egyei titkárságok és a központi adminisztráció fenntartására a különböző kiadványokból befolyó haszon és az egyletek évi 12 pengős hozzájárulása némi bevételt nyújtott ugyan, de a gondot nem oldotta meg. Miből tudja előteremteni a KALOT a fenntartásához szükséges összeget? Nyilvánvalóvá vált, hogy az állami támogatás elapadásával a mozgalom fokozottan ráutalódott az egyház jóindulatára. A problémát az AC alelnökei is megvitatták. Végkövetkeztetésük Mihalovicséhoz hasonlóan sötét képet festett: megoldás híján le kell építeni az egész mozgalmat, de ez az összeomlás megrázná a katolikus szervezkedés egészét szeptemberében az AC egyházmegyei igazgatói tárgyalták meg az ügyet. Állásfoglalásuktól a KALOT jövője függött. P. Kerkai éppen ezért hosszasan elemezte az eltelt időszak eredményeit, az új akcióév terveit, és érintette a mozgalmat ért vádakat is. A hozzászólók elsősorban ez utóbbiakkal foglalkoztak, kiemelten a KALOT politizálásának kérdésével. Oetter György, a váci egyházmegye AC-igazgatója illette a legkeményebb szavakkal a mozgalmat, attól tartva, hogy azt válogatás nélkül odadobják különböző politikai törekvéseknek, mint ahogy történt ez Imrédy és Teleki esetében is. A veszprémi igazgató szerint több plébános azért nem támogatja a KALOT-ot, mert nem akarnak tagokat nevelni a nyilasok számára! Hamvas Endre budapesti érseki általános helytartó szóvá tette, hogy a KALOT túl sokat zsidózik, s ez sérti az emberek ízlését. Végső soron az értekezlet a politikától való tényleges távolságtartást kívánta, nehogy az állam egyszerűen rátenyerelhessen" a szervezkedésre, vagy hogy egy politikai lavina magával sodorja a KALOT-ot is.138 A mozgalom mederbe terelése kimondatlanul is az egyházi támogatás feltétele volt. 137 SZPL 540/B AC szakosztály jelentései " Mihalovics Zsigmond, az AC országos igazgatójának levele Shvoy Lajos székesfehérvári püspökhöz. Budapest, jún CSPL 1660/1941. Pro memória az AC egyházmegyei igazgatóinak szept. 15-i értekezletéről. 113

133 A KALOT vezetősége igyekezett rászolgálni az egyház bizalmára. Az egyházmegyei titkárok az addig kifogásolt radikalizmus és túlzó hangnem cáfolataként a hivatalos közegekkel szembeni lojalitásukról számoltak be. A Csanádi egyházmegye KALOT-titkára például arról tett jelentést, hogy a Déda-Szeretfalva között lefektetendő vasút építési munkálatainál az alig 400 főnyi hivatásszervezeti és KALOT-os munkáscsapat a többi tízezernyi jobb- és baloldali mételytől megfertőzött" munkástestvérére olyan meghatározó befolyással volt, hogy az ország helyzetében súlyos következményekkel járó mindenfajta munkabeszüntetési kísérletet megakadályozott.139 A megyéspüspökök valóban több segélyt juttattak a mozgalom szervezésére, a legtöbb helyen az egyházmegyei KALOT-titkárok fizetésének kiegyenlítését is vállalták. Azonban az anyagi gondokon jelentősen csak az a megegyezés könnyített, amelyet a KALOT vezetősége a Leventeegyesületek Országos Központjával (LÓK) október 18-án írt alá. Paradox módon a segítség éppen arról az oldalról érkezett, ahonnan az állam nevelési omnipotenciája is fenyegetett... A Levente és a KALOT együttműködése Az es évek folyamán a m agyar kormány több olyan intézkedést hozott, amely egy esetleges fegyveres konfliktusra készítette fel az országot. A katolikus egyház vezetését és magát a közvéleményt is leginkább az új, honvédelemről szóló évi II. te. foglalkoztatta. Az ifjúság militarizálása A honvédelmi törvény kimondta, hogy a honvédelmi kötelezettség magában foglalja a leventekötelezettséget is. A 13. értelmében: A tizennyolcadik életévüket be nem töltött leventekötelesek az iskolai hatóságok felügyelete alatt álló egyesületeken, továbbá a vallásos egyesületeken, valamint a magyar cserkészszövetség kötelékébe tartozó cserkészcsapatokon kívül egyesületnek, vagy bármely más megjelölésű egyesületi jellegű szervezetnek (1938. XVIII. te. 1. ) tagjai nem lehetnek." A katolikus egyház már a törvény előkészítésekor is kifogásolta a nevezett paragrafust, mert az nem tisztázta, hogy mely szervezetek tartoznak a vallásos egyesületek körébe. A probléma lényege abban rejlett, hogy ha csak a valláserkölcsi-hitbuzgalmi egyesületekre vonatkozik a kivétel, akkor a politikaitársadalmi tevékenységet is kifejtő katolikus mozgalmak elsősorban a KALOT és a KIOE veszélybe kerülnek. (Azért elsősorban e kettő, mert ezek tagságának életkora fedte át a leventekötelezettség korhatárát.) A Honvédelmi Minisztérium és az Országos Testnevelési Tanács viszont még ezt is sokallta, álláspontjuk szerint a testgyakorlásra kötelezett ifjak a 139 CSPL 3677/1941. Dr. Hunya Benedek KALOT-titkár beszámolója az egyházmegyei AC nov. 4-i ülésén. 114

134 leventeegyesületeken kívül semmilyen más egyesületnek ne legyenek tagjai. A püspöki kart Czapik Gyula veszprémi püspök képviselte abban a bizottságban, amely a törvénynek a leventekötelezettség további szabályozására vonatkozó rendelkezéseket vizsgálta. A Honvédelmi Minisztérium referensei végül is nem vették figyelembe a püspöki kar módosító javaslatait. Czapik püspök Serédi hercegprímáshoz küldött jelentésében megállapította, hogy a végrehajtási utasítás tervezete a Hitler Jugend gondolatának gyatrább másolata, amelybe dekoratív és tessék-lássék céllal frázisképp beszúrták a valláserkölcsi elvet".140 Serédi személyes tekintélyét vetette latba, hogy érvényesüljenek a vallási szempontok. Az egyház nevelési szabadságának korlátozását látta az ifjúság szervezésére vonatkozó etatista törekvésekben. Az egyházfő nyomatékos fellépése azért is indokolt volt, mert a katonai vezetés politikai befolyása túlzottan megnövekedett a honvédség felső vezetésének március 1-jével végrehajtott átszervezése következtében. A közbenjárás eredményeként március 2-án megjelent a honvédelmi miniszter /1940. számú rendelete, amely szabályozta a leventék vallásos egyesületekbe való belépését. A rendelet megállapította, hogy a KALOT irányítása alatt álló, alapszabályokkal rendelkező agrárifjúsági egyesületek a törvény által megengedett vallásos egyesületek közé sorolhatók. A leventék tehát ezeknek az egyesületeknek tagjai lehetnek, amelyek alapszabályszerű célkitűzései teljesen azonosak a levente egyesületével" kommentálta a rendelkezést a KALOT sajtója. A rendelet tehát a KALOT javára tisztázta a helyzetet, s egyben elejét próbálta venni a panaszáradatnak, ami önkényeskedéssel vádolta a Leventét. A sérelmek zöme megalapozott volt, mivel a leventeoktatók és -parancsnokok gyakran eltiltották a leventeköteles ifjakat az agrárifjúsági mozgalomtól. A vécsi leventeoktatók olyan ellenséges hangulatot szítottak a KALOT ellen, hogy az egyházmegyei hatóságnak kellett békítőleg közbenjárnia. A jánosházi espereskerület papsága együttesen szólt az ellen, hogy a sárvári járás hadkiegészítő parancsnoksága nem engedélyezi a leventesorban lévő legények részvételét az egyleti gyűléseken, minthogy néhány esetben emiatt egy-két legény kimaradt a leventefoglalkozásról. A honvédelmi miniszteri rendelet szándékától eltérően nem szüntette meg a Levente és a KALOT rivalizálását, s főleg nem ellensúlyozta a leventeintézmény szellemében bekövetkezett változásokat. Az március 8-i minisztertanácsi határozat már tükrözte annak a tendenciának az erősödését, amely a Leventét az egész magyar ifjúságot átfogó intézmény keretévé akarta kiszélesíteni.141 Ennek képviselői azt hozták fel indokul, hogy az ország adott helyzete egységes nevelést kíván, a felekezeti szervezkedés azonban megbontja a nemzeti egységet. Magyarország háborúba való bekapcsolódása után, már 1941 őszén szembetűnővé vált az ifjúság militarizálása. Az Ifjúság Honvédelmi Nevelésének és a Testnevelésnek Országos Vezetője (IHNOV) a buzgó katolikus hírében álló vitéz Béldy Alajos vezérőrnagy lett, a németbarát Kudriczy István ezredest pedig a 140 EPL 7600/1940. Czapik Gyula veszprémi püspök febr. 3-i levele a hercegprímáshoz. 141 Gergely Ferenc - Kiss György: Horthy leventéi. Bp p. 115

135 Leventeegyesületek Országos Központjának (LÓK) parancsnokává nevezték ki. Czapik püspök sürgősen látogatást tett az új ifjúsági vezetőnél, aki csitítóan kijelentette, hogy az ifjúság katonai nevelését csak valláserkölcsi alapon tudja elképzelni. Majd a KALOT jogállását firtatva Béldy vezérőrnagy m egjegyezte: Szívesen felhasználnám a KALOT-ot, de politizál és a törekvései forradalmiak." A látogatás tapasztalatait leszűrve Czapik Gyula óvatosságra intett, s sürgette, hogy a KALOT térjen vissza a vallásos egyesület alapjára, mert akkor nem lenne vele baj a hatóságok előtt".142 Az óvatosság indokolt volt, m ert a leventevezetők hivatalos megnyilvánulásai cáfolták Béldy vezérőrnagy nyugtatgató szavait. Az október 8-i püspökkari konferencia meg is állapította, hogy Kudriczy ezredes különösen is hangsúlyozta a falusi ifjúság állami szervezésének fontosságát és sejteni engedte, hogy előbb-utóbb minden más mozgalmat ebbe a szervezetbe szándékozik beolvasztani." A LOK-KALOT-szerződés Az ifjúság szervezésének totális igénye mind a katolikus, mind a protestáns egyházak irányítása alatt álló egyesületeket veszélyeztette. Kovács Bálint református lelkész, a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetsége (KIÉ) titkára évi jelentésében megállapította, hogy ha a leventetörvényt...sikerült úgy végrehajtani, ahogy azt a törvény és a végrehajtási utasítás előírja, akkor az egyházi ifjúsági munkák csaknem 100%-osan megszűnnek".143 A központi kapcsolat és a helyi szóértés" az ifjúság uniformizálásának körülményei között létkérdésnek tűnt. Ugyanennek a helyzetnek a szorítása késztette a KALOT vezetőit arra, hogy mérlegeljék: vagy átmentik eddigi eredményeiket egy kétes értékű megegyezés árán, vagy vállalják a feloszlatás, netán beolvasztás kockázatát. Érthető módon az előbbi mellett döntöttek, márcsak azért is, mert maga a katolikus egyház tanácsolta papjainak a konfrontáció helyett az együttműködés keresését. A KALOT tárgyalási pozícióinak erősítése érdekében P. Kerkai Jenő levélben kérte Serédi Jusztinián hercegprímást, hogy a püspöki kar közelgő őszi konferenciája ismerje el a KALOT időszerűségét és jelentőségét, mert felbukkant az a híresztelés, hogy a KALOT-ot csak hitvallásos alapja, s nem kulturális és szociális nevelői célkitűzései miatt pártolja az egyház.144 A LO K -K A LO T-tárgyalások 1941 szeptemberében kezdődtek. P. Nagy Töhötöm feljegyzései szerint a bemutatkozó tárgyaláson Drahos János a hercegprímást, Mihalovics Zsigmond az AC-t, P. Nagy Töhötöm pedig a KALOT-ot képviselte. Béldy vezérőrnagy bántó fölénnyel beszélt velük, nem tekintette érdemi tárgyalófélnek a delegációt. Október 13-án már készen állt a szerződés tervezete. Megfogalmazásakor arra törekedtek, hogy a későbbiekben alkalmazható legyen a KIE-re és a többi felekezeti egyesületre is. (A KIÉ valóban kötött 142 CSPL AC " - Pro memória az AC alelnökeinek szept. 9-i üléséről. 143 Kovács Bálint konventi ifjúsági lelkész évi jelentése. Kézirat, 20. p. Kovács Bálint ny. református lelkész tulajdonában. 144 EPL 6982/1942. P. Kerkai Jenő szept. 23-i levele Serédi Jusztinián hercegprímáshoz. 116

136 hasonló megegyezést a LOK-kal.) A szerződés aláírását előmozdította a püspöki kar állásfoglalása. Az október 8-i értekezleten P. Kerkai kérésének megfelelően határozat ismerte el a mozgalom időszerűségét és fontosságát. Az értekezlet közös pásztorlevél megírására kérte fel a Csanádi püspököt, amelynek támadó él nélkül le kellett szögeznie, hogy az egyház ragaszkodik az iskolán kívüli neveléshez. A püspökök azonban azt is deklarálták, hogy a KALOT munkájának irányítását ismét az AC-re kell bízni. Az AC elnöksége tudomásul vette, hogy a KALOT az ő fennhatósága alá került, de kételyeit fejezte ki a rendelkezés végrehajthatóságát illetően.145 A Leventeegyesületek Országos Központja és KALOT közötti tárgyalásokat lezáró szerződést október 18-án írták alá. Bevezető sorai a honvédelemről szóló évi II. te. végrehajtási utasítására hivatkoztak, amelynek alapján a KALOT mint vallásos egyesület továbbra is kifejthet egyesületi működést. Mivel az ezt követő tartalom azóta is vitatott, indokolt, hogy a szerződést szó szerint idézzük: Ezen általános megállapításon túl azonban kívánatos, hogy az egész magyar ifjúságot átfogó LÓK és az önként jelentkező tagokat magába záró KALOT összhangba hozható legyen, ezért szükségesnek tartjuk a következő pontokra megegyezést kötni: 1.) A KALOT elősegíti a leventeintézménnyel való együttműködést azáltal, hogy a népvezetők, akikkel kapcsolatot tart fenn érdeklődését és munkába állását a leventeintézmény szolgálatára előmozdítja. Továbbá a KALOT Nemzetiségi Osztályának szlovák, ruszin és bunyevác tagozata népszerűsíti tagjai között a leventeintézményt. 2.) A KALOT évi munkatervének kidolgozását a LÓK évi munkatervével összhangba hozza, épp ezért a KALOT ezt a tervezetet évente a LOKnak bemutatja. 3.) KALOT Népfőiskoláit levente vezetőképző tanfolyamok megtartására rendelkezésre bocsátja. Ezen tanfolyamok a hivatalos levente kiképzők vezetésével és a KALOT népfőiskolái tanári kar bevonásával tartandók meg. 4.) A KALOT központi munkatársait akár egy akciók lebonyolítására, akár adott tervezetek, programok kidolgozására, akár népies füzetek, könyvek, sorozatok megírására a LÓK rendelkezésére bocsátja ennek költségvetése keretein belül. Továbbá a leventeintézm ény tánctanfolyam ok megrendezésével igénybe veszi a KALOT kiképzett népi tánctanárait. 5.) A KALOT mint hitvallásos alapon álló szervezet kiképzett tagjait tervszerűen a leventeegyesületekbe irányítja, hogy abban erkölcsi értékeiket a közösség szolgálatára hasznosítsák. 6.) A KALOT által alapított Magyar Műsorközpont anyagát a leventeegyesületek rendelkezésére bocsátja úgy, hogy azok a LOK-on keresztül juthatnak a kívánt darabokhoz (hazafias és népnevelő színdarabok, szavalókórusok, monológok, énekpartitúrák, keretműsorok stb.) Ezeket a Magyar Műsorközpont az anyagiakra vonatkozó külön megegyezés alapján leszállítja a Leventeegyesületek Országos Központjába. 145 CSPL AC " - Pro memória az AC alelnökeinek dec. 10-i veszprémi tanácskozásáról. 117

137 7.) A KALOT kiküld a LOK-ba egy összekötő munkatársat. 8.) Az együttműködés érdekében a KALOT helyi szervezeteinek programjából törli a különböző sportágak művelését és a kifejezett hazafias ünnepségek rendezését, s az ilyen ünnepélyek alkalmával a KALOT tagjai a leventeegyesület kötelékein belül vonulnak fel. Ezeknek az ünnepségeknek a sikeréért a KALOT tagok mint leventék legjobb tudások szerint közreműködnek. 9.) A KALOT helyi szervezeteit szigorúan ellenőrzi, hogy alapszabályaik értelmében a napi politikának még a látszatától is tartózkodjanak. 10.) A KALOT kifejtheti mindazt az egyesületi működést, amelyre a belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabálya őt feljogosítja. Tehát: a központ saját munkatársi gárdájával függetlenül rendelkezik, költségvetésében önálló, kiadhat sajtótermékeket; egyleteinek lehetnek saját otthonuk, rendezhetnek vallási és kulturális ünnepélyeket, népi bemutatókat, táncmulatságokat és az ősi népi táncokkal táncversenyeket stb. Mindezek békés megvalósítása céljából a LÓK és a KALOT helyi szervezetei egymással az évi program elkészítésekor méltányosan megegyeznek. Vitás esetekben a LÓK dönt a KALOT kiküldött összekötő munkatárs bevonásával."146 A LÓK részéről vitéz Béldy Alajos vezérőrnagy és Kudriczy István ezredes, a KALOT részéről pedig P. Kerkai Jenő és P. Nagy Töhötöm szignálta a dokumentumot. A megegyezés értelmében tehát a KALOT lemondott a sportrendezvények és a hazafias ünnepségek szervezéséről, a politikába való beavatkozásról", és az éves program független összeállításáról. Ez utóbbi sértette leginkább a KALOT szuverenitását, mert ezentúl az éves munkatervet végeredményben ellenőrzés és jóváhagyás végett be kellett mutatnia a LOK-nál, és számolnia kellett a leventék részére rendezendő tanfolyamokkal. A sport és a hazafias ünnepségek látszólag jelentéktelen kérdések, feladásuk mégis érzékenyen érintette a KALOT-ot, hiszen azok igen vonzó színfoltok voltak az egyletek hétköznapjaiban. A közösen tartott bem utatók viszont a falusi közösségek előtt egybem oshatták a két egyesület határait. A szerződés azon pontja, hogy a KALOT a napi politikának még a látszatától is tartózkodjék, szinkronban áll a mozgalom elveivel. De csak a hivatalosan hangoztatott, egyébként soha be nem tartott elveivel! A KALOT mint eddig is láthattuk szorosan kötődött az aktuális politikai, illetve társadalompolitikai kérdésekhez; állásfoglalásai nyűt politikai vélemények voltak. S ez a helyzet október 18. után sem változott meg. A KALOT továbbra is önálló maradt a sajtótermékek kiadásában, munkatársainak foglalkoztatásában és irányításában, a népfőiskolák fenntartásában és vezetésében, gazdasági vállalkozásaiban, pénzügyei intézésében és különleges programtervei valláserkölcsi program, vezetőképző tanfolyamok ügyintézésében. Ennek fejében vállalta, hogy népnevelő füzeteit, könyveit, plakátjait, röpiratait és a Műsorközpont anyagát a LÓK rendelkezésére bocsátja, népfőiskoláit pedig levente vezetőképző tanfolyamok céljára átengedi. 146 A megegyezés pontjait több helyen is megtalálni, pl.: Forrás, sz.; CSPL 3677/

138 A LÓK krónikus vezetőhiányban szenvedett, ezért kénytelen volt felajánlani leventeegyesületei vezetését a papságnak, a vezetőképzést pedig a KALOT-ra bízni. Ez az egyik pont, ahol a LÓK érdekelt volt az agrárifjúsági mozgalommal kötött egyezségben. A KALOT számára viszont az jelentett nem kis hasznot, hogy a LÓK magára vállalta a levente vezetőképző tanfolyamok költségeit: hallgatónként 5 pengőt fizetett minden egyes napra. Ez az összeg nemhogy fedezte egy-egy tanfolyam költségvetését, de maradt belőle annyi, hogy a KALOT saját kiadásait is finanszírozhatta belőle, s ezzel némileg enyhítette anyagi nehézségeit.147 A szerződés visszhan gja A megegyezés után Beresztóczy Miklós pápai kamarás, a VKM katolikus főosztályának vezetője értekezletre hívta a katolikus ifjúsági egyesületek vezetőit. Az október 22-én tartott megbeszélésen P. Nagy Töhötöm részletesen ismertette a szerződés tartalmát és jelentette, hogy az abban foglaltakon kívül a leventeegyesületek vezetésében részt vevő papokat is a KALOT képezi ki egyhetes tanfolyamok keretében júniusáig a KALOT 16 tanfolyamot rendezett papok számára. Egy-egy tanfolyamon átlag pap vett részt, összesen közel 1600 fő. A legfontosabb ifjúsági szervezetek vezetői november 8-án Budapesten újabb megbeszélésre gyűltek össze, ezúttal Serédi Jusztinián hercegprímás és Mihalovics Zsigmond AC országos igazgató meghívására. A résztvevőket leginkább az foglalkoztatta, hogy mi lesz a katolikus ifjúsági szervezetek sorsa. Serédi higgadtságra és megfontoltságra intett. Nyugodtan meg kell várni, míg az izgalmat okozó eszmeáramlatok lefutnak fejtegette. Ha még magunk is aggódnánk egyesületeink sorsáért, esetleg alátámasztjuk azok törekvéseit, akik titokban valóban gondolnak egyesületeink megszűntetésére. A leventénél a püspöki kar elérte, hogy a katolikus egyesületi élet érintetlen marad." Serédi szerint az állami kényszerszervezetekkel szemben nem külön utakon, hanem csakis öszszefogással lehet védekezni, s ezzel burkoltan bírálta a KALOT elhamarkodott egyezségkötését. A védekezés alappillérének pedig az AC-t nevezte meg, egyben utasította a jelenlevőket, hogy fogadják el az A.C. irányítását, mert az a püspöki kar megbízásából végzi irányító munkáját".148 A tanácskozás után P. Kerkai, mintegy önigazolásként, részletesen tájékoztatta Drahos János érseki általános helytartót az egyezségkötésről, s mentségül hozta fel, hogy lépéseikről Mihalovics Zsigmond, az AC országos igazgatója mindig időben értesült. A hercegprímás bizalmatlansága ezután sem oszlott el teljesen. Nyugtalanságra adtak okot azok a hírek is, amelyek a Levente militarizálódásról és szélsőséges megnyilvánulásairól szóltak. A leventeoktatók vakon követték a legfelsőbb katonai vezetés zsidókérdéssel kapcsolatos állásfoglalásait, s például több helyütt elrendelték, hogy a zsidóknak számító leventekötelesek 147 Ugrin József: Emlékezéseim. A KALOT parasztifjúsági mozgalomról, a népfőiskolákról, meg egy kicsit élőbbről is. Bp., p.; OSZK Kt fond 63. ő.e. 3. darab 183. f. P. Nagy Töhötöm feljegyzései szerint a LÓK Anyagi támogatásban részesíti a KALOT-ot". 148 EPL 8802/1941. Katolikus ifjúsági szervezetek ügyei" 119

139 függetlenül attól, hogy kikeresztelkedtek, vagy sem a foglalkozásokon sárga karszalagot viseljenek. A hercegprímás elsősorban a katolikumot féltette a m ilitarista és soviniszta szellemű szervezettől. De attól is tartott, hogy a KALOT pártpolitikai érdekek hordozója lesz. Ezért jelentést kért azoktól a plébánosoktól, akik a KALOT szervezésében az 1942 tavaszán indult, leventepapokat képző tanfolyamokon vettek részt. A legbővebben Szappanyos Béla, az AC főegyházmegyei titkára tájékoztatta benyomásairól. Megállapította, hogy a tanfolyam nyilvánvalóvá tette a levente nevelési elgondolásainak szegénységét, de ugyanakkor örvendetes fölényben mutatta meg a KALOT ezirányú elsőbbségét. Figyelmeztetett azonban arra, hogy jóllehet a baráti kézfogás megtörtént, mégis nagyon komolyan résen kell lennünk!" Mégpedig azért, mert a levente pedagógiája kiforratlan, bármikor szélsőséges irányba sodródhat. A papság feladata, hogy középútra terelje a leventéket, s ahol a pap vezető tisztséget tölt be, ott a katolikus szellemet nem lehet egyszerűen elmosni. A KALOT-levente-megegyezésről írva kifejtette, hogy a komoly problémák ellenére ez az út látszott a legcélszerűbbnek.149 Negyennégy évvel később Szappanyos Béla már úgy látta, hogy nem ismerte fel idejekorán a KALOT-levente barátkozásában rejlő veszedelmet.150 Időközben a KALOT több levente-megmozduláshoz adta nevét és embereit október 4-én, a XXX. Katolikus Nagygyűlés rendezvényei között KALOTlevente bemutató is szerepelt. Előadták azt az ősi székely népballadát, amellyel a néhány héttel korábban rendezett weimari és firenzei szellemi olimpián a KALOT-legények a levente színeiben elvitték a pálmát. Az olimpián kizárólag a német érdekeltségű, illetve hódoltságú országok ifjúsági szövetségei vettek részt... Györffy-kollégisták mellett KALOT-osok tették ki az októberben Finnországban vendégszereplő leventedelegációt is. A helsinki fellépés előtt Berlinben tartottak bem utatót a Reichsjugendführer (birodalmi ifjúsági vezető) részére. A helsinki előadásokon a legényeket kísérő P. Nagy Töhötöm is szerepelt, előadást tartott a M agyar lélek a népművészet tükrében címmel. Az 1942-es év eredményeit a katolikus egyházi fórumok megelégedéssel könyvelték el. Örömmel vették, hogy a leventeügyben észlelt egyházellenes áramlat elmúlt, s hogy szándékaik legalább 90%-ban érvényesültek a nem katolikus leventeintézményben is. A KALOT-ra ekkor már úgy tekintettek, mint a levente elitgárdájára. A felszínen a levente és a KALOT harmóniája felhőtlennek tűnt. A látszat mögött azonban több érdekellentét húzódott meg, amelyek annál mélyebbek lettek, minél távolabb került egymástól a levente és a KALOT alapvető politikai irányvonala a levente szélsőjobboldali tendenciája miatt. A m egállapodást kölcsönös érdekek diktálták. A katolikus egyház ahogy a protestánsok is kényszerűen bár, de tudomásul vette, hogy a háborús körülmények fokozott katonai előképzést igényelnek. A LOK-KALOT-egyezségtől azt 149 EPL /1943. Dr. Szappanyos Béla, az AC főegyházmegyei titkárának jelentése Drahos János érseki általános helytartónak. Esztergom, máj Szappanyos Béla, az Országos Nyugdíjas Papi Otthon igazgatójának szóbeli közlése. Székesfehérvár, dec

140 remélte, hogy olyan fiatalok felé is közvetítheti majd a keresztény értékrendet, akik addig kívül estek ezek hatósugarán. Ebben tagadhatatlanul benne volt egyfajta készülődés a győztes háború utáni időszakra, hogy az így bekövetkező ném et egyeduralm at katolikus összefogással ellensúlyozhassák. A Levente viszont nem rendelkezett elegendő vezetővel, s a KALOT így a papság bevonásával jobb előképzést kívánt biztosítani. Kérdés, hogy mennyiben sikerült katolikus valláserkölcsi elvekkel beoltani a katonaságra előkészítő szervezetet? Béldy vezérőrnagy mindvégig kifogásolta a KALOT szociális kérdésekben követett egyébként halványuló radikalizmusát. N em értett egyet teljesen a KALOT nemzetiségi politikájával sem. Kerkaiék azonban az utolsó pillanatig a kapcsolatok fenntartásán fáradoztak, még akkor is görcsösen ragaszkodak hozzá, amikor a Leventében a kimondottan fasiszta velleitású áramlatok erősödtek fel. Nem is a megegyezés ténye minősít önmagában, hiszen akkor került rá sor, amikor a totális eszme az állami, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet területén egyre határozottabban érvényesült. Bár Kerkaiék túlbecsülték a veszélyt, a kormány valószínűleg nem vállalta volna az egyesületek feloszlatásával járó kultúrbotrányt. A Leventével való kapcsolat fenntartása viszont nem a helyzet reális elemzésén alapult. Igaz, hogy a KALOT a maga keresztény és szociális normáit érvényesítette a Leventében, s ezáltal lassította a szélsőjobboldali törekvések kibontakozását, illetve annak az ifjúság körében való térnyerését. A befolyás azonban kölcsönös volt! Kizárt ugyanis, hogy a KALOT-nál pusztán létszámát tekintve legalább háromszoros, hivatalos állami ifjúsági szervezet érintetlenül hagyja a KALOT-ot. Arra a kérdésre, hogy mit adott a Levente a KALOT-nak, P. Nagy Töhötöm a következőt válaszolta: 1. Központi ellenőrzését a szellemnek. (Nem pedig anyagi, pénzügyi dolgoknak.) 2. Erős katonai szellemet ad."151 A páter tisztában volt az együttműködés legsúlyosabb következményével. A szellem" központi ellenőrzésével a KALOT függő viszonyba került a Leventétől, s az, ha távolról sem korlátlanul, de érvényesíthette militáns, soviniszta befolyását. Ennek tényét nem lehet tagadni, mértéke viszont vitatható. 151 OSZK Kt fond 63. ő. e f. P. Nagy Töhötöm keltezés nélküli feljegyzése. A leventeintézményről szóló egyik tanulmány következtetése szerint a szerződés a KALOT-ot a leventeintézmény szolgálatába állította. (Szabó János: A leventeintézmény és társadalmi környezete. Hadtörténelmi Közlemények, sz p.) Ezzel a megállapítással az ismertetettek alapján nem értünk egyet. 121

141 A KALOT népfőiskolái tevékenységének kezdete novemberben az egyházmegyék főpásztorai azonos szövegű levelet kaptak a KALOT-központtól. A levél bejelentette, hogy október 1-jén megnyílt a KALOT első állandó jellegű bentlakásos népfőiskolája a fővárostól 15 km-re fekvő Érd községben. A jezsuita rendtől igen kedvezményes áron megvásárolt hajdani Szapáry-kastély ezentúl az iskolán kívüli katolikus felnőttoktatásnak adott otthont. Az első katolikus népfőiskola Kerkaiék előtt már többen próbálkoztak hasonló intézmények megteremtésével. Követendő példaként Dániára tekintettek, ahol Grundtvig evangélikus püspök pedagógiai elképzelései szellemében a század első harmadában már mintegy 60 népfőiskola működött. Magyarországon az évi forradalmakat követő népfőiskola-alapítási láz laposán, majd annak pangása után az 1930-as években találkozunk újabb kezdeményezésekkel. Lendületet a sárospataki református teológia faluszemináriumának sikere adott, ahol a hangsúly ellentétben a korábbi kísérletekkel nem a mezőgazdasági szakképzésre, hanem a nemzeti és paraszti öntudat fejlesztésére helyeződött. A sárospataki kísérlet hatására igen sok népfőiskolái tanfolyam indult szerte az országban. Kiemelkedő szerepet játszottak a református ifjúsági szervezetek, kiváltképp a Soli Deo Glória és a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetsége, a KIÉ. A népfőiskolái mozgalom történetében az 1940-es év különös jelentőséggel bírt. A Móricz Zsigmond szerkesztésében megjelenő Kelet Népe vitát indított a népfőiskolák szerepéről, s annak nyomán a lap köré csoportosuló népi baloldal megalakította a Magyar írók Első Népfőiskolái Közösségét. A pezsgő légkör ösztönzőleg hatott a katolikus egyházra is. A reformátusokhoz képest néhány év késéssel, az agrárifjúsági mozgalom szervezésében jött létre az első katolikus alapítású népfőiskola. A népfőiskola a KALOT fejlődésében bekövetkezett változást jelezte őszéig 12 ezer falusi és tanyasi legény vett részt három és félnapos agitátorképző tanfolyamon.152 A központ viszont mind kevésbé bírta energiával és pénzzel a helyszínre kiszálló" képzési formát. Ugyanakkor meg kellett oldania a tanfolyamokon addig részt vett legények továbbképzését is. Mégpedig olyan szellemben, amely az addigi irányvonalnak megfelelően felveszi a versenyt a koreszméknek nevezett marxizmussal és nemzetiszocializmussal, gátat emel a városi (liberális) kultúra vallásilag bomlasztó hatásai ellen és termékeny talajt biztosít a hitélet számára. A kialakult gyakorlat szerint az érdi népfőiskolán háromféle tanfolyamot tartottak, általában egymással párhuzamosan: kulturális, hivatásrendi vezetőképző és bizományos-ügy nökképző tanfolyam okat. A népkultúra m egőrzése szempontjából 152 Hadtörténelmi Intézet Levéltára (a továbbiakban: HIL): Honvédelmi Minisztérium Elnöki Osztály 1. tétel, /1941. P. Kerkai Jenő és gróf Teleki László, a KIÉ ügyvezető alelnökének levele a honvédelmi miniszternek máj

142 leghasznosabbnak a M agyar műveltség néven propagált kulturális stúdiumok voltak. Két és fél hónap alatt a hallgatók elsajátíthatták a népi színjátszás és színdarabrendezés fortélyait, nótákat és táncokat tanultak, s mindemellett irodalmi, földrajzi, egészségtani, történelmi, gazdasági számviteli és illemtani ismereteket is kaptak. A néphagyom ány felújításának és m egtartásának programja több fiatal értelmiségit is a népfőiskolára vonzott. A ma már külföldön is ismert tánckutató Molnár István a népfőiskola első hivatásos munkatársai közé tartozott, a hallgatók az ő koreográfiájára ropták a táncot. Elő népballadák című gyűjteménye a népi színjátszáshoz adott anyagot, csakúgy, mint Muharay Elemér M agyar játékszín és Hagyományunk, műveltségünk, életünk című munkái között Muharay állt az Ifjúságunk című KALOT-lap szerkesztőbizottságának élén, ami megtartva a felvidéki SZKIE havi tájékoztatójának elnevezését magába olvasztotta a Dolgozó Fiatalságot (1944-től valószínűleg azért vette át szerepét az egykori kalocsai diák, Kákonyi István, mert ekkorra a Leventeintézmény népi együttesének vezetésétől is eltiltották őt kommunista propaganda gyanúja miatt.) A lap A falukultúra és a hagyományművelés szolgálatában alcímet viselte. S ez nemcsak üres szólam, hanem valóra váltott progam volt. Az Ifjúságunk elsősorban induló költők és írók első szárnypróbálgatásait közölte, de befutott szerzőktől is publikált. Az januári számban József Attila Tél című költeményét olvashatjuk. Áprilisban Simon István Húsvétja, néhány hónappal később pedig Alkony című költeménye jelent meg. (Simon István költő Egyre magasabban című első verseskötetét szülőfalujának, Bazsi községnek a legényegylete adta ki.) Saját gyűjtésű népm esékkel, m ondókákkal, ötletes játékokkal, egyházi ünnepek hagyományainak és szokásainak leírásával, ismeretlen tánckoreográfiai elemekkel, elbeszélésekkel és versikékkel jelentkeztek az egyletek lelkes parasztfiataljai. Nevük azóta homályba veszett, buzgóságuk nélkül azonban szegényebb lenne népművészetünk. Muharay Elemér a népművészetet nem önmagában szemlélte, hanem a társadalmi változások szemszögéből. Gondolatait növendékeinek is átadta, így a KALOT népfőiskolája egyik hajszálere lehetett annak a szervezkedésnek, amelyből a Muharay-féle ellenállási csoport kikristályosodott. A később Kossuth-díjas költő, Jankovich Ferenc magyar irodalmat, magyar történelmet és éneket tanított az érdi népfőiskolán. Az 1942-ben megjelent Iránytű a népi irodalomban című népszerűsítő irodalomtörténetét kimondottan a népfőiskolái tapasztalatok hatására írta: addig ugyanis nem létezett a parasztság számára érthető, mégis színvonalas irodalomtörténeti összefoglalás. Jankovich könyve az irodalom mire valóságának" kérdésfeltevésétől, írott emlékeink kronologikus bemutatásán át eljut egészen Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, Babits Mihály és Ady Endre munkásságáig! A közelmúlt és a kortárs irodalom csúcsait ismerhették meg bennük a parasztfiatalok, köztük azt az Ady Endrét is, akit a hivatalos állami tankönyvek jobbára keresztény-nemzeti szellemben" interpretáltak. Illésy Péter festőművész és Kádár Zoltán művészettörténész az új, magyar egyházművészeti stílus keresése és népszerűsítése közben a Bartha Miklós Társaságtól jutott el a népfőiskolára. Közreműködésükkel jött létre a Szépmíves műhely, ahol a tehetségesebb 123

143 népfőiskolások szakavatott mesterek mellett faragták fába istenfélelmüket, Szűz Mária-tiszteletüket, és saját, röghöz kötött életüket. Az oktatógárdában találjuk még Somogyi Imre írót, a Kertmagyarország leglelkesebb hívét és hirdetőjét. A z elméleti ismereteken kívül Benárd Géza okleveles gazdával együtt tanította a gazdaságos termelés technikáját, a hasuragazdálkodást és különböző háziipari szakmákat. A háborús esztendők miatti ínség a mai reformkonyhák receptjéhez hasonló ötleteket agyaltattak ki" vele, mint például: hogyan lehet tökből kenyeret, csalánból főzeléket készíteni vagy magokból olajat sajtolni. A teljesség kedvéért a népfőiskola nevelői között meg kell említeni Barasits Ferenc és Könnyű Sándor tanítókat, M agyar Károly lelkészt, Danis Jenő színművészt, Gaál Károly és Visky Károly néprajztudósokat, Kátai Mihály szobrászt, továbbá Farkas György, Ugrin József és Gubacsi Béla mozgalmi munkatársakat.153 A kulturális tanfolyamok eredménye kézzelfogható módon csapódott le az egyleti életben. Egyházi ünnepek, seregszemlék és egyéb demonstrációk alkalmával a legények gyakran a KALÁSZ lánykörökkel karöltve népi műsorokkal lepték meg a hallgatóságot. Ismert és ismeretlen szerzők népi játékainak, elfelejtett mesejátékoknak és tüzes magyar táncoknak több száz falu lakossága tapsolt. A csíksomlyói pünkösdi KALOT-seregszemlén május 18-án 10 ezer székely ember nézte végig a Somlyó-hegy oldaláról Muharay Elemér Egyszer egy királyfi című énekes népi játékát, és Bálint Vilmos csíkszenttamási plébános Gazdag és szegény Lázár című misztériumjátékát. Ugyanekkor csendült fel Kodály Zoltán Magyarokhoz szóló kánonja és elevenedett meg a zeneszerző Lengyel László című népballadája is. A hivatásrendi vezetőképző tanfolyamokat az egyletszervezés, gyűléslevezetés, ünnepségszervezés és a közszereplés tudományának" elsajátítására rendezték. Itt hangzottak el azok a megnyilatkozások is, amelyek a Quadragesimo anno pápai enciklika útmutatásait követve állást foglaltak a hivatásrendi társadalom megteremtése mellett. Amilyen szellemű emberek irányítják a kamarát, olyan lesz a kamara szelleme! Fia kommunisták vezetik, akkor vörös; ha nyilasok, akkor nemzeti szocialista; ha keresztények, akkor krisztusi!" A harmadik fajta tanfolyam speciális gazdasági képzést adott. Bizományosi és biztosítási ügynökképzési igazolással távozhattak a beiratkozott hallgatók. A népfőiskolára toborzó röplapok szerint ezen az úton kiépítjük a zsidó biztosítási ügynökségek helyén a magyar népbiztosítási hadállást", mert feladatunk lesz felváltani az agrárkereskedelemben szereplő zsidókat a törvény előírása szerint".154 Ilyen oldala is volt tehát a gyakorlatban a Krisztusibb embert! jelszava alatt meghúzódó programnak... Ettől eltekintve a népfőiskola kurzusai lehetőséget kívántak adni a parasztfiatalok kezébe, hogy a föld szétaprózódása esetén is a faluban maradva találjanak megélhetési forrást. 153 Dr. Farkas György - Ugrin József: Hogyan ébredt az álmos óriás". Visszatekintés a katolikus népfőiskolái mozgalomra. Új Ember, febr VPL AC " 744/1941. Toborzó a KALOT népfőiskolájának háromféle tanfolyamára. 124

144 A népfőiskolái tanfolyamok ritkán voltak ingyenesek. A képzés kezdetben napi 5 pengőbe került, de ebből a résztvevők csak napi 50 fillért, máskor 2 pengőt fizettek, a többit a KALOT-központ fedezte. Hogy miből? A Generálitól kapott anyagi juttatásból, a Levente pénzéből, különböző adományokból és abból a tekintélyes summából, amit a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium juttatott a népfőiskolák szervezésére. Gróf Teleki Mihály volt FM-miniszter közbenjárására 1941-ben 50 ezer pengőt kapott az érdi népfőskola.155 Gyakorlattá vált a tanfolyamköltségekhez természetben való hozzájárulás is. A legények babot, lisztet, sót, borsót, szalonnát, tojást, zsírt, cukrot s minden egyebet, amit tudtak, vittek magukkal. Élelmiszerjegyeiket leadták, ebből pótolták a hiányokat. Nincstelen vagy kevésbé tehetős fiatalok költségeit sokszor az egyházközség, az egylet vagy a vármegye szociális segélye fedezte. A KALOT-népfőiskolák pedagógiai elveit Érden dolgozták ki. Kötelező érvényű tanterv tudatosan nem készült, hiszen az megölte volna a helyi körülményekhez és feladatokhoz igazodni képes kezdeményezőkészséget. A hercegprímás tájékoztatására viszont főbb vonalakban megfogalmazták a tananyag egységeit: 1. A vezető mint személyiség. 2. A vezető a családban. 3. A vezető a politikai községben, az egyházközségben, a társadalmi intézményekben és a mozgalmakban. 4. A vezető a KALOT-ban.156 Eszerint az oktatás célja elsősorban a népi vezetők képzése volt. Az elméleti tananyag feldolgozása beszélgetés és vita formájában történt. Lakatos László megállapítása szerint az a tény, hogy a népfőiskolái oktatás az élő szót" előnyben részesítette az írással szemben, az nem a dán népfőiskolák példájának szolgai követéseként értelmezhető, hanem a magyar elemi iskolák teljesítményéhez való kényszerű alkalmazkodásként.157 A tanfolyamokon igyekeztek olyan helyzeteket szimulálni, amelyekkel a falvakban gyakorta lehetett találkozni. A legények saját képviselőtestületet választottak, házi bankot, szövetkezetei alapítottak, ahol közülük kikerült igazgatók" és pénztárosok" intézték a falu" ügyes-bajos dolgait. Nem volt olyan feladat, amit a gyakorlatban nem kíséreltek meg eljátszani. Tűzoltás, légvédelem, könyvelés, iratminták ismerete, nyugták, elismervények, szerződések, végrendeletek, váltók, kérvények, beadványok, jegyzőkönyvek, adóívek, különböző szem élyazonosságot igazoló iratok, kereskedelmi iratminták (csekk, szállítólevél, pénzesutalvány stb.) kitöltése mind szerepelt az általános tananyagban. Érdnek s a későbbiekben létrehozandó népfőiskolák mindegyikének volt néhány holdas mintagazdasága, ahol kertészeti ismereteket sajátíthattak el a fiatalok. Az érdi népfőiskola osztatlan sikert aratott. Egyházi és politikai méltóságok adták egymásnak a kilincset. Gróf Teleki Pál miniszterelnök személyesen hallgatta m eg az december 22-én rendezett vizsgaelőadást. A Szépmíves m űhely alkotásaira Aba N ovák Vilmos és hallgatói is kíváncsiak voltak. A 155 MÓL K Dr. Bencze Imre, a KALOT országos ügyészének tájékoztatása a Földművelésügyi Minisztérium részére máj EPL 1955/1943. P. Kerkai Jenő összeállítása a népfőiskolái tananyagról. 157 Lakatos László: A népfőiskolái mozgalom Magyarországon Bp p. 125

145 Leventével kötött szerződés után vitéz Béldy Alajos vezérőrnagy is tiszteletét tette, más esetben Kisbarnaki Farkas Ferenc, a Katonai Akadémia parancsnoka 35 ludovikás kíséretében látogatta meg a népfőiskolát. Népi írók köztük Móricz Zsigmond és Veres Péter alkalmanként előadást tartottak. Szeged, Zirc, Palicsfürdő, Jánosi és Csíksomlyó Érd nyomán 1941-ben Szegeden, Zircen, Palicsfürdőn, Jánosiban és Csíksomlyón nyílt meg KALOT-népfőiskola. (A KALOT példáját a KALÁSZ is követte, de szerényebb anyagi lehetőségei egyelőre csak egy népfőiskola felállítását tették lehetővé Bodajkon.) Szegeden ifjúsági és felnőtt társadalmi vezetőképző tanfolyamokat tartottak, az utóbbit bandagazdák" és mezőgazdasági munkacsoportok részére. A munkaviszonnyal kapcsolatos jogszabályok ismertetésén és az érdekvédelmen volt a hangsúly december 1-jétől 44 személyes intemátus is kapcsolódott a népfőiskolához. Egy év tanfolyamainak költsége 15 ezer pengőt tett ki. A szegedi népfőiskola vonzáskörébe Békés, Csongrád, Bihar és Csanád-Arad-Torontál k. e. e. vármegyékre terjedt ki, évente átlag 150 hallgatót fogadott. A Zirci KALOT Népfőiskolát gróf Teleki Pál mi niszterelnök személyes, a ciszterci apátság és az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga anyagi segítségével avatták fel február 1-jén. Mivel német nemzetiségi területen feküdt, ezért sajátos feladatot töltött be a túlfűtött nemzetiségi indulatok ellensúlyozásával és a környékbeli m agyarság kulturális igényeinek kielégítésével. Falai között csaknem kizárólag négyhetes ifjúsági vezetőképző tanfolyamokat rendeztek. Czapik Gyula veszprémi püspök megfigyelője szerint a tapasztalatok azt mutatták, hogy az ifjak egészen megnyugtató ismereteket árultak el az élményszerű, tapasztalásból merített tudáselemekben, míg az elméleti jellegű dolgokról csak gyenge révedések, töredékes emlékképek voltak tapasztalhatók".158 Az oktatók a helybéli ciszterci rendtagok, tanítók és gazdasági szakemberek közül kerültek ki; az apátság mintagazdaságai és üzemei az elméleti oktatás kiváló gyakorlati terepének bizonyultak. A kötelező tantárgyak a következők voltak: egyháztörténelem, faluegészségtan, állategészségügy, erdőgazdálkodás, jellemtan, közgazdaságtan, szeszgyártás, szőlészet, borászat, kertészet, ének, magyar irodalom, számtan, mértan, polgári jogok és kötelességek, hit- és erkölcstan, földrajz, szépírás és történelem. Ezen tárgyakon kívül egy ciszterci szerzetes gyakorlati képzést nyújtott a szavalás, a szabad előadás és a színi előadások rendezésének módjairól. A program ot levente- és táncgyakorlatok egészítették ki. Időközönként vendégelőadók is megjelentek, s részben világnézeti előadásokat tartottak, részben a KALOT-mozgalomról adtak tájékoztatást. Másfél hónappal azután, hogy M agyarország csatlakozott a Jugoszlávia elleni katonai támadáshoz, a KALOT már szervezkedett a kalocsai érsekség jog 158 VÉL 318/1941. Dr. Kiss Albin zirci perjel jelentése Czapik Gyula veszprémi püspöknek. Zirc, márc

146 hatósága alá visszakerült Bácska területén. Az érsekség és a délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség támogatásával nemcsak gomba módra szaporodtak az egyletek, de november 13-án Palicsfürdőn megnyitotta kapuit a KALOT Bácskai Népfőiskolája, a Délvidék első ilyen jellegű intézménye. Az épületet és a hozzá tartozó 25 holdnyi földet Szabadka városa ajánlotta föl. A népfőiskola tíz hónapos kertgazdasági tanfolyamai igen szakszerű gyakorlati és elméleti képzést adtak bolgárkertészetből. A megtermelt primőrárut Szabadkán adták el. A siker láttán olyan terv is született, hogy a plébániai földeket az addigi gyakorlattól eltérően nem adják bérbe, művelését sokgyermekes családból származó, kertgazdasági tanfolyamot végzett legényekre bízzák. így egy-egy szegény család tisztes megélhetéshez jutna, de a plébánia is nagyobb jövedelemre tenne szert. Az elképzelésről 1944 elején körlevél tájékoztatta a plébánosokat, a történelem azonban hamarosan túllépett e terven.159 A KALOT nemcsak a brosúrákban és szónoklatokban kívánt bekapcsolódni a házhelyakcióba és a földreformtörvény végrehajtásába. A Gömör vármegyei Jánosi Telepesképző Népfőiskola a KALOT gazdaságpolitikai programjának gyakorlati megvalósítását szándékozott előkészíteni. A tanfolyamosok itt sajátították el a földbérlő szövetkezetek és telepek vezetésének ismereteit azzal a céllal, hogy a várt földreform után a nagybirtokok területein létesülő új telepes falvak, illetve földbérlő szövetkezetek megszervezői és irányítói legyenek. Alapos válogatás eredményeként 27 legény került be a népfőiskola első tíz hónapos tanfolyamára. A válogatásnál több szempont érvényesült. A nagycsaládból való származás, a szociális ráutaltság és a korábban már elvégzett népfőiskolái tanfolyam előny, a letöltött katonai szolgálat, a nőtlenség és az egészségügyi alkalmasság pedig kötelező feltétel volt. A népfőiskola Kerék Mihálynak, az ONCSA Komárom vármegyei inspektorának köszönhetően kapott az Országos Nép- és Családvédelmi Alaptól 250 hold szántóföldet és 10 hold kertgazdaságot. A Földművelésügyi Minisztérium elismerte a tanfolyamot, elvégzői ezüstjelvényes, illetve ezüstkalászos kertgazdákká váltak. Ezért a tananyag gerincét a hivatalos téli gazdasági tanfolyamok szakanyaga képezte, ami gyakorlati oktatással bővült ki. A tanárok a Rimaszombati Állami Gazdasági Iskola pedagógusaiból kerültek ki. A munkák beosztását hetenként cserélték, a gazdaság vezetője is mindig más lett. így a munkát is és a vezetést is elsajátíthatták a hallgatók. A tíz hónapot annak tudatában tanulták végig a legények, hogy földbérlő szövetkezetét alakítva egy új falut fognak felépíteni maguknak szeptember 15-én az első tanfolyam 27 hallgatójából 20 Egeg-Szentlászló község határában (Bars vármegye) a KALOT-faluban telepedett le.160 A kapott 418 kát. hold föld tulajdonjogilag a besztercebányai püspökségé volt, de mint M agyarországra került területet, a Katolikus Vallásalap kezelte. Beresztóczy 159 KÉL KALOT" 8207/1943. Gubacsi Béla, a KALOT Bácskai Népfőiskola" igazgatójának levele Kujáni Ferenc érseki helynöknek. Palicsfürdő, dec Uo. a körlevél szövege is. 160 PML Krónikák levéltári gyűjteménye. Dr. Farkas György: A KALOT-mozgalom népfőiskolái. Kézirat. Gödöllő, p. 127

147 Miklós, a VKM katolikus ügyosztályának vezetője (s mint ilyen, a Vallásalap kezelője) támogatásával sikerült 400 kát. holdat bérleti szerződésbe venni. A haszonbérleti idő tíz évre szólt a további bérlethosszabbítás előjogával. A fennmaradt 18 holdat úgy kezelték, mint közös használatú kertet. Bérleti díjként az első két év bérmentessége után kataszteri holdanként 12 q gabona fizetséggel tartoztak. A telepesek tőkehiány miatt közös műveléssel indultak. A különböző adományokból összeállt felszereltségük ennek ellenére az átlagot meghaladta. Közös jószágállományba került 6 ló szerszámmal és kocsival, 4 pár ökör szekérrel és 40 db tinó. A holt felszerelést képezte 7 darab vaseke, 2 darab vetőgép, 2 nehéz fogas, 2 könnyű magtakaró, 3 leveles magtakaró és 2 darab lókapa. Ezen felül minden család kapott egy-egy törzskönyvezett, ellés előtt álló üszőt és anyakocát, 10 darab kendermagos tyúkot egy kakassal. A telepesházak s azok népi motívumú bútorai az ONCSA 48 ezer pengős támogatásával készültek el.161 P. N agy Töhötöm szerint a KALOT ezzel a népfőiskolával és az egegi telepítéssel akarta bizonyítani, hogy a földreform szövetkezeti útja járható, mert válogatott és kiképzett emberanyag az átültetés legtermészetesebb mozzanatában, amikor éppen új családot alapítanak, biztosíték arra, hogy tisztességes kézbe kerül a föld és közösen vállalják a bérlet fizetését évre... alapítunk, ha kell ilyen népfőiskolát és nem elhamarkodva, de ütemesen előállítjuk a belső telepítésre szükséges és im m ár alkalmas em beranyagot".162 Az agrárifjúsági mozgalom tehát tudatosan készítette elő a földreformot azon keretek között, amit még megtűrt az állami és az egyházi vezetés őszén Jánosiban beindult a második telepesképző tanfolyam. A második turnus telepítését azonban a háború és a SAS-behívók lehetetlenné tették. Csíksomlyón, a székely egység ősidőktől fogva kialakult központjában július 20-án rakták le a református Kós Károly által tervezett KALOT-népfőiskola alapkövét. Az első tanfolyamok februárban kezdődtek. A Csíksomlyói Székely Népfőiskolán kizárólag népművészeti stúdiumokat tartottak. Egyszerre legény, aki már falujában kitűnt érdekes fafaragásaival, került be egy-egy kurzusra, amely öt hónapig tartott. A legtehetségesebbek további öt hónapos képzést kaptak, de volt, aki két-három évig is bent dolgozott az iskolában. S hogy a fafaragó iskola komoly eredményeket ért el, az elsősorban annak volt köszönhető, hogy Szervátiusz Jenő, majd utána Kósa Huba Ferenc és Kovács Dénes szobrászok saját alkotói programjuk folytatásaként fogták fel az oktatást. Székely népi motívumok felhasználásával kegytárgyakat és lakberendezési cikkeket készítettek, az eladásukból befolyt összeg fedezte a népfőiskola kiadásait. 161 Ugrin József: Emlékezéseim p.; KALOT Munkafüzet, jan febr p. így rendezzünk ünnepélyt c. cikk. 162 Nagy Töhötöm: Jezsuiták p. 128

148 A KALOT nemzetiségi politikája II. A népfőiskolák felállításától kezdve Kerkaiék kiemelten foglalkoztak a nemzetiségi kérdéssel. Mielőtt azonban a nemzetiségeknek is saját, önálló népfőiskolái képzést biztosítottak volna, előbb a KALOT szervezetébe kellett bekapcsolni a trianoni határok m ódosulásával szám belileg ugrásszerűen m egnövekedett kisebbségeket. Ezzel a szándékkal az agrárifjúsági mozgalom egyrészt azt a katolikus politikát folytatta, amely érdeklődéssel és megértéssel közeledett az egyházhoz hű nemzetiségekhez, másrészt szerepet vállalt a magyar kormányok nemzetiségi politikájának megvalósításában. A szlovák titkárság Az első bécsi döntéssel Magyarországhoz visszakerült felvidéki területeken 1938 decemberének végén, 1939 januárjának elején indult meg a szlovákság politikai szervezkedése, abban az időszakban, amikor a náci német birodalom részéről a magyar kormányra a legnagyobb nyomás nehezedett a magyarországi németek náci típusú megszervezésének érdekében. Nem véletlen tehát, hogy a KALOT felvidéki terjeszkedésének kezdete ugyanerre az időre esett decemberének utolsó napjaiban Rozsnyón zajlott le a KALOT, az EMSZO és a SZKIE vezetőségének első találkozója. Az ekkor megkötött 14 pontból álló szerződés gyakorlatilag a SZKIE teljes beolvadását eredményezte a két hivatásrendi szervezetbe. A szerződés értelmében a KALOT országos vezetősége a mozgalom vezérkarába fogadta a SZKIE választmányát, átvette a SZKIE központi irodáját, pénztárát, moderátori intézményét, kiadványait, az Ifjúságunk című lapját és a munkáspihentető táborok felszerelését. A SZKIE népszínmű kölcsönzője a Műsor központnak adta át anyagát. A megközelítőleg 20 ezer fős SZKIE-tagság 408 egyesülete ezentúl KALOT-egyletként funkcionált. Az egyesüléssel a KALOT sikerrel szabadult meg potenciális vetélytársától. Bubnics Mihály rozsnyói apostoli adminisztrátor a SZKIE fővédnökeként egy feltételhez kötötte az egyesüléshez adandó jóváhagyását: ha a kisebbségek részére nemzetiségi vezetők irányítása mellett ügyosztályokat állítanak fel a KALOT keretén belül.163 A SZKIE-vel ugyanis a KALOT-hoz kerültek az alig működő, de szervezeti vázában már kiépült szlovák és német egyletek is. Az utóbbiak a KALOT 1939 októberében felállított német tagozatára testálódtak, az előbbiek viszont a KALOT szlovák tagozatának bázisát adták. Mivel a kormánypolitika pártszervezkedés helyett a közművelődési és egyházi egyesületekben való közösségi életet ajánlotta a szlovákoknak, a püspöki kar pedig az Actio Catholicában nem kívánt külön szlovák titkárságot létesíteni, ezért Bubnics óhaja meghallgatásra talált. Kisebb nehézségek után 1939 szeptemberében a KALOT megalakította a Sdruzenie Katolickej M ládeze (SKM - Szlovák Katolikus Ifjúsági 163 EPL /1943. Bubnics Mihály rozsnyói megyéspüspök levele Serédi Jusztinián hercegprímáshoz. Somodi, aug

149 Egyesület) nevű szlovák titkárságot. Székhelye előbb Rozsnyó, majd Érsekújvár lett. Élére Ambrus József, a mélyen szlovák érzelmű rozsnyói teológiai tanár került. A KALOT alapszabályait úgy módosította, hogy ne legyen akadálya a nemzetiségek szerinti alosztályok alakításának. Központjában felállította a nemzetiségi osztályt, amelynek élére azt a Meggyesi Sándor állította, aki addig a SZKIE-t vezette. A nemzetiségi osztály feladata az egyes nemzetiségi titkárságok irányításából állt. Ambrusék az esztergomi főegyházmegye érseki hivatalának támogató levelével kezdték meg a szlovák tagozat helyi csoportjainak szervezését. Közel kétszáz szlovák többségű vagy nagyobb számú szlovák népességgel bíró falut jártak végig. Számos helyen három és félnapos agitátorképzőt tartottak. Ungvárott P. Kerkai tájékoztatta a papságot és a tanítói testületet a mozgalom törekvéseiről. A munka eredményeként 1940 első havának végéig 33 helyi csoport alakult, mintegy 2700 legénnyel, és több mint tízezer pártoló taggal.164 A szlovák titkárság felállításával járó költségekhez a Miniszterelnökség Nemzetiségi és Kisebbségi Osztálya 6120 pengővel járult hozzá. A későbbiekben rendszeres havi támogatásban részesült az SKM: eleinte havi ezer pengőt, majd szeptembertől októberig 1300 pengőt kapott.165 A kormány anyagi támogatása mögött a szlovákok politikai szervezkedésének remélt megakadályozása, de legalábbis késleltetése állt. Teleki miniszterelnök nem engedélyezte a Szlovák Néppárt megalakulását, csak a Slovenská Jednota (Szlovák Egység) hetilap kiadásához járult hozzá. A lap a szlovák sérelmek egyedüli fóruma lett. Mivel Szlovákia minden külső támogatást megadott a lap terjesztéséhez, ezért szinte természetes, hogy a Slovenská Jednota a szlovák fasizmus szellemében szólított őrségbe" a magyarországi szlovákok védelmében. Alighogy elindult a KALOT szlovák tagozatának működése, máris fejtörést okozott az egyházi és az állami hatóságoknak. Madarász István kassai megyéspüspök ugyanazért nem engedélyezte egyházmegyéje területén az SKM zászlóbontását, ami m iatt a korm ány is bosszankodott: az SKM a jednotárok" befolyása alá került. Ambrus József bizonyíthatóan kapcsolatban állt Obtulovic Lajos érsekújvári ügyvéddel, aki Tiso bizalmi embereként a magyarországi szlovák szervezkedést irányította.166 Más jelentések szerint a párizsi csehszlovák emigrációval is érintkezett. A KALOT-egyesületekben érzékelhető szlovák m oz 164 EPL 4864/1940. A Szlovák Katolikus Ifjúsági Egyesületek Központjának évi jelentése jún. 10. Készítette: Ambrus József, az SKM országos titkára. 165 MÓL ME Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály, K tétel P és 1942-P , továbbá 1944-L sz.a. Pénzkiutalási elismervények. 166 HIL HM Elnöki Osztály 1. tétel /1941. A m. kir. II. honvéd hadtestparancsnokság kémelhárító osztályának ápr. 5-i jelentése Komáromból. (195. sz./eln ) E jelentés szerint március 2-án Obtulovic telefonon beszélt Ambrus Józseffel, és a következőket mondotta neki: Ne keress a lakásomon, hanem abban a hírszolgálati ügyben majd részletesen beszélek veled csütörtökön. Gyere csütörtökön a gyorsvonattal és azzal együtt utazunk Pestre, s a vonatban fogjuk megbeszélni a bizalmas dolgokat." Egy másik jelentés Obtulovicot mint szovjet ügynököt és meggyőződéses kommunistát mutatta be. (MÓL BM Rés. iratok. K f. A m. kir. rendőrség szenei határszéli kirendeltsége a BM VII. Közbiztonsági Osztályának. Szene, nov. 17.) 130

150 golódás m iatt az érsekújvári járás főszolgabírája a Nagysurányban tervezett színművészeti verseny m ár kiadott engedélyét is visszavonta. A szlovákiai magyarok maguk is károsnak ítélték a KALOT szlovák falvakban kifejtett tevékenységét. Indokul azt hozták fel, hogy a KALOT-SKM által rendezett összejöveteleken kizárólag szlovák érzelmű nemzetiségi ifjúság jön össze, amely idegenkedik a m agyar nemzeti gondolattól és az egyleti gyűléseken nyíltan kifejezésre is juttatja elégedetlenségét. A katonai hatóságok a szlovák katolikus legényegyletek betiltását javasolták a belügyminiszternek, mondván, hogy azok veszélyeztetik a Levente magyarosító törekvéseit. A Miniszterelnökség a sorozatos panaszok hatására nyomást gyakorolt a KALOT-ra: addig szüneteltette a havi ezer pengő folyósítását, amíg nem rendeződött az Ambrus-ügy. Végül a KALOT úgy döntött, hogy július 1-jétől megválik az SKM első titkárától. A felmerült problémák tisztázására augusztus 12-én az SKM ankétot rendezett az érsekújvári Flenger Intézetben. Az ankéton nemcsak az SKM ügyeivel, hanem általában a szlovák kisebbség kulturális kérdéseivel is foglalkoztak. (Tanítóképző intézet felállítása, óvónők képzésére tanfolyamok indítása, a hatóságok, a plébánosok és pedagógusok sokszor nem bírták a kisebbségi nyelvet stb.) Az SKM kapcsán többen panaszkodtak: a hivatalok elbocsájtással fenyegetik az SKM-ben murikát vállaló pedagógusokat. Mások Ambrus doktor eltávolítását sérelmezték, továbbá azt, hogy nincs megfelelő kapcsolat a szlovák kultúrával, amiért is indokolt lenne könyvek és folyóiratok behozatala Szlovákiából. Meggyesi Sándor javaslatára az anként határozatot hozott a Munkafüzet című KALOT-lap szlovák megjelentetéséről. A szlovákok saját fórumot reméltek tőle, hiszen kiderült, hogy a kormány által pénzelt Nasa Zástavat (Zászlónk) és Slovenské Novinyt (Szlovák Újság) nem tekinti annak, mert bár szlovákul jelentek meg, mégsem voltak szlovák lapok. Meggyesi Sándor, s természetesen maga a KALOT-központ viszont a Slovenská Jednota sovinizmusának ellensúlyozását remélte a megindítandó laptól. Az egyesületi ügyek intézésére Ambrus helyére háromtagú bizottságot választottak.167 Magyarosítás vagy pánszlávizmus? Ezen az értekezleten pregnánsan kirajzolódott a KALOT és az SKM vezetői közti alapvető ellentét. A KALOT saját nyelvük, saját kultúrájuk ápolásával akarta megnyerni a Szent István-i birodalom" számára a szlovákokat. Ebben teljes mértékben gróf Teleki Pál nemzetiségi koncepcióját követte. Az SKM képviselői azonban minden szándék mögött a magyarosítást keresték és látták, inkább a szlovák irredentizmus felé hajlottak, támogatást a fasiszta Szlovákiától vártak. E tendencia abba az irányba mutatott, hogy az SKM előbb vagy utóbb, de különválását fogja kérni a központtól. Drahos János érseki általános helytartó az ankét 167 EPL 6084/1940. Jegyzőkönyv a Szlovák Katolikus ifjúsági Egyesületek aug. 12-én Érsekújvárott rendezett első ankétjáról. 131

151 értékelésekor megállapította, hogy az érdekeltekben egyelőre több a hajlandóság és a készség a rekriminációra, mint az érdemleges munkára". A szlovák irredentizmus, a Slovenská Jednota és az SKM vezetői közti kapcsolatról szóló bizalmas belügyi jelentések a személyi változások után sem apadtak el. A hivatalos közegek továbbra is úgy tekintettek a szlovákok kulturális jogait érvényesítő SKM-egyletekre, mint a pánszláv agitáció melegágyára". A Miniszterelnökség Nemzetiségi és Kisebbségi Osztálya éppen ezért a nemzetpolitikai szolgálat szempontjából" kívánatosnak ítélte egy szlovák katolikus ifjúsági lap kiadását, ami egyelőre nem a M unkafüzet, h an em a Forrás cím ű KALOT-lap szlovák nyelvű kiadásaként indult Pramen elnevezéssel. Költségeihez 1940 decemberében még 2250 pengővel, majd fokozatosan csökkenő mértékben, maximum 1200 pengővel járult hozzá.168 Az SKM-egyletek nem tudtak megszilárdulni. Meghiúsulásának több oka volt, de leginkább a hatóságok akadékoskodása és a szlovákok bizalmatlansága. Az a paradox helyzet állt elő, hogy a m agyar szervek pánszlávizmussal, a szlovákok pedig magyarosítással vádolták az SKM-t. A KALOT szlovák m ozgalmával csak kevesek szimpatizáltak. Az SKM azonban a nehézségek dacára is működni próbált júniusában nyaraltatási akciót hirdetett a magyarul, illetve szlovákul tanulni akaró fiatalok számára. Két vetítőgépet vásárolt, amihez szlovák feliratú diapozitívokat szerzett be, és mozgó mozit" indított. Népbiztosítást, vezetőképzőket, népfőiskolái továbbtanulást, kultúresteket, seregszemléket szervezett a szlovák parasztfiatalok részére elejétől a Pramen mellett megjelent a Prednasky (Munkafüzet) is. Az év végéig összesen 55 helyi csoportot sikerült bekapcsolni a munkába.169 Az SKM kulturális hegemóniája" azonban 1941 tavaszán csorbát szenvedett. Március 4-én megalakult a szlovák katolikusok Magyarországi Szent Adalbert Társulata (Spolok Svátého Vojtech V Uhersku). Engedélyezésével a m agyar kormány eleget tett a szlovák kormány követelésének, amely egy teljesen önálló szlovák katolikus szervezet legalizálásától tette függővé a már néhány éve betiltott Szlovákiai Magyar Kultúregyesület szüneteltetésének feloldását. A társulat irodalmi és tudományos ismeretterjesztés címen jött létre. Jogkörébe tartozott az irodalmi és katolikus művek kiadása, ima- és tankönyvek, naptárak, folyóiratok és egyházművészeti tárgyak forgalmazása. A kulturális kérdések előretolásával nem sikerült levenni a napirendről a szlovákok politikai szervezkedésének kérdését. Amíg nem működött az önálló szlovák párt, addig a különböző társulatok köztük az SKM szolgálhattak a szlovák politikai érdekek megnyilvánulási színteréül augusztus 21-én puccsszerűen" megalakult a Szlovák Nemzeti Egység Pártja (Strana Slovenskej Narodne Jednoty), amely lapjául a Slovenská Jednotát tette meg. A szlovák irredenta körök taktikája ezután módosult: már nem pusztán megnyilvánulási terepet, hanem bázist kerestek a társadalmi szervezetekben. 168 MÓL ME Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály, K tétel E A Miniszterelnökség II. osztályának véleménye a Pramen megjelentetéséről. 169 Uo. K tétel P Mit akar az S.K.M.? Az es év eredményei. 132

152 Az Esztergomi Főegyházmegyei Hatósághoz benyújtott KALOT-jelentés ezt az irányváltást érzékelve szögezte le, hogy a megalakult politikai pártok minden törekvése oda irányul, hogy Mozgalmunkba szervezett szlovák ifjúságot eltanácsolják a szentistváni gondolattól, lehetetlenné tegye az együttmunkálkodást s ezzel szemben a szlovák nemzetiszocialista párt törekvéseit támogassa, ami tudvalevőleg titokban a szlovák revíziós gondolatot tartja ébren".170 A Szlovák Nemzeti Egység Pártja hatásának közömbösítése érdekében a KALOT azt kérte a Főegyházmegyei Hatóságtól, hogy a szlovák tagozat fővédnökéül Bubnics Mihályt nevezze ki, aki 1939-től a rozsnyói püspöki méltóságot viselte. Bubnics püspök nagy tekintélynek örvendett a szlovákok körében. Meggyesiék tőle remélték, hogy ismertsége és hírneve folytán módot talál arra, hogy a szélsőségesen politizáló szlovák papságot lecsöndesítse, s ezzel előmozdítsa az SKM munkáját. A kérésnek a püspöki kar eleget tett az tavaszi értekezletén. Bubnics mindössze néhány hónapig töltötte be a fővédnöki posztot, júniusban lemondott. Indokul két fő szempontot hozott fel: 1. Ellenzi a kormány szlovák kisebbséget megosztó politikáját. (A Miniszterelnökség II. osztálya ugyanis három részre osztotta a szlovákokat: a Kassa vidéki latin, ún. szlovjákokra, az Ersekújvár-Surány környéki nyugati és a trianoni határokon belül élő szlovákokra. A szlovjákokat és a trianoni szlovákokat asszimilálhatónak és államhűnek tartotta, míg a nyugati szlovákokat irredentáknak és pánszláv érzelműeknek minősítette.) A cseh irányzattal annak idején megküzdöttem, de annak a látszatnak, hogy a m agyar irányzat ellen küzdenék, nem tehetem ki magam, különben erre részemről szükség sincs, mert nincs szlovák plébániám" állapította meg a püspök. 2. Fővédnöki megbízatását akadályozza az egyházkormányzati beosztás. A rozsnyói püspök nem illetékes sem az esztergomi, sem a kassai püspökség területén. A szlovák plébániák papsága épp a kormány megosztó politikája miatt, két ellentétes felfogást vall az SKM ügyében. Hatályos intézkedéseket mint illetéktelen, nem hozhat. Mindezek részletes kifejtése után Bubnics javasolta, hogy az SKM irányítását öttagú igazgatóság vegye át, amely az SKM önállósodása esetén is alkalmas vezető testület lenne.171 A rozsnyói püspök beadványát, kiváltképp annak az SKM önállósodására tett javaslatát az AC alelnökei is megtárgyalták. A jelenlévők ellenezték az SKM különválását a KALOT-tól, mondván, hogy az csak a Szlovák Nemzeti Egység Pártja érdekeit szolgálná, hiszen az SKM-t rögvest bekapcsolná abba a centrális gondolatba, amelyet a politikai párt a Volksbund mintájára, mint külön népcsoport, nemzetiszocialista szellemben kíván megvalósítani". A KALOT képviselője az önállósulásban azt a veszélyt látta, hogy az alsóbb hatóságok, párpolitikai sakkhúzásként értékelve azt, teljesen megbénítanák a további munkát, így csak a nemzetiségi sérelmek gyarapodnának. Világos az is állapította meg a KALOT, hogy a separálódással nem egy mélyebb és öntudatosabb katolikus szellemet kívánnak a szlovák vezetők biztosítani, mint amilyen él ma a KALOT- 170 EPL 5099/1942. Meggyesi Sándor, a KALOT Nemzetiségi osztály titkárának beadványa az Esztergomi Főegyházmegyei Hatósághoz. Budapest, jan EPL 5099/1942. Bubnics Mihály rozsnyói megyéspüspök levele Serédi Jusztiniánhoz. Rozsnyó, jún

153 bán."172 A vita azonban ezzel nem maradt annyiban. Az őszi püspökkari konferencia ismét megbízta Bubnicsot a fővédnökséggel, aki egy feltétellel el is vállalta: ha az AC keretében megalakul egy tanács, amely az ő vezetése alatt a legfelső fokon fog dönteni az SKM ügyében. Az SKM továbbra is a KALOT alapszabályai alapján dolgozna, de csak addig, amíg a tanácsnak nem sikerül elérnie egy teljesen önálló szlovák Katolikus Ifjúsági Egyesület alapszabályának állami jóváhagyását.173 A rozsnyói püspök óhajának megfelelően létrehozott tanács február 11-én tartotta első ülését. A tanácsban a szlovák lakosságú esztergomi, kassai, rozsnyói, nagyváradi, szatmári, váci és székesfehérvári egyházmegyék, továbbá a Szent Adalbert Társulat és a KALOT-központ képviseltette magát. Bubnics tolmácsolta a hercegprímás azon kívánságát, hogy az SKM maradjon a KALOT keretében és dolgozzon annak alapszabályai szerint. A hozzászólók azonban nemigen vették figyelembe az egyházfő üzenetét. Em st Károly plébános szavai szerint ne legyünk csak másodrangú függvénye a KALOT-nak, hanem az Actio Catholica keretében a KALOT-tal egyenrangú édestestvér". Bubnics felrótta, hogy az SKM politikát kevert működésébe, amikor egy tanfolyamon az ott előadó KALOT-titkár a szlovák politikai párt ellen nyilatkozott. Kijelentette, hogy ahogy Szlovákiában nem engedte meg a SZKIE-nek, úgy az SKM-nek sem engedi a politizálást.174 A püspök szavaiból kitetszik, ő is azt tartotta legveszélyesebbnek, am it a K A LO T-központ m aga is látott: a szlovák pártérdekek befurakodását a kulturális, vallásos egyletekbe. A hozzászólásokból kitűnt, hogy az SKM-ügyben három álláspont különült el. 1. A KALOT véleménye, amely a jelenlegi állapot fenntartása mellett szállt síkra, mert csak a centralizációval látta kivédhetőnek a revizionizmust tápláló szlovák pártpolitikát. 2. Bubnics püspök ugyanezt a célt a szétválással vélte megvalósíthatónak. 3. Az SKM szlovák nemzetiségű és irredenta érzelmű vezetői a szeparációval a szlovákság igazi érdekeit" akarták képviselni, ami a gyakorlatban egyet jelentett a pártpolitikai érdekeknek való alárendelődéssel. Többségbe került tehát az a nézet, amely a KALOT-tal szakítani kívánt. A tanácskozás által előterjesztett javaslatok között első helyen ennek megfelelően az állt, hogy A KALOT szlovák tagozata (SKM) váljon ki a KALOT közösségéből, s működjék függetlenül az A. C. égisze alatt". A civódás a háború végéig folytatódott. A Miniszterelnökség a KALOT mellett állt ki, Serédi Jusztinián hercegprímás úgyszintén. De amíg azon vitatkoztak, hogy az SKM önálló legyen vagy sem, az egyesületi élet teljesen kátyúba került. Az ifjúság bizalmatlanná vált, sokan a Szent Adalbert Társulathoz pártoltak. A vita nem volt jó hatással az SKM-t addig támogató alsópapságra sem. A válságot vezetői hibák is súlyosbították: a KALOT két munkatársa is miközben szervező úton járták a szlovák falvakat kínos magántermészetű botrányba keveredett. 172 EPL 6514/1942. Pro memória az AC alelnökeinek júl. 30-i üléséről. 173 MÓL ME Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály, K tétel P Jegyzőkönyv a Magyarországi Szlovák Katolikus Ifjúsági Egyesület Tanácsának febr. 11-i üléséről. 174 Uo. 134

154 A ru szin és a bu n yevác titkárság Közel sem okozott annyi gondot a KALOT két másik nemzetiségi titkársága: a ruszin és a bunyevác. A ruszin ifjúság szervezését három nemzetiségi titkár végezte az Ungváron október 31-én felállított Organizacia Grekokatolickej M olodec (OGM Görög Katolikus Ifjúsági Szervezet) elnevezésű központban. Sztojka Sándor, a munkácsi görög szertartású egyházmegye püspöke, majd az utódjául apostoli adminisztrátor minőségben kinevezett Dudás Miklós hajdúdorogi püspök minden segítséget megadtak a katolikus ifjúsági munkához. Meggyesi Sándor javasolta az Esztergomi Főegyházmegyei Hatóságnak, hogy engedélyezzék görögkeleti vallású fiatalok bevonását a KALOT-ba. A javaslatot azonban zordul elutasították, mondván, hogy a KALOT, mint a neve is mutatja, csak a katolikus ifjúság szervezete."175 A rutén egyletek csak a Kárpátaljai Kormányzóbiztosság előzetes hozzájárulásával alakulhattak meg, s ez az ellenőrzés kizárta a megbízhatatlannak minősített személyeket. Talán ezzel is magyarázható, hogy a ruszin titkárság nem keveredett politikai bonyodalmakba. A Szovjetunió szomszédsága felerősítette a KALOT-OGM ateizmus- és kommunistaellenes propagandamunkáját. Titkárai, mialatt 104 faluban kiépítették szervezeteiket, helyzetképet vettek fel a kárpátaljai községekről, megjelölve, hogy kik a kommunistagyanús elemek, s milyen eszközök alkalmazása lenne célravezető semlegesítésükre. Tapasztalataik alapján javaslatok születtek: Gyermekeknek is kellene előadásokat tartani. Átgyúrni m ég fiatalon őket!" Néprádió szükséges volna. Igen, de ezzel oroszokat is lehet hallgatni!" Kommunistaellenes propagandaanyagok és a pápai enciklikák szövegének minél nagyobb mennyiségű küldését kérték.176 A ruszin titkárság két év alatt több eredményt tudott felmutatni: m egszervezte saját Műsorközpontját, megjelentette a Nedélja (A Hét) című hetilapot és a Lékei] című folyóiratot, amely a Munkafüzet ruszin kiadásának felelt meg, gyors- és gépíró tanfolyamot tartott, közvetítette a m agyar gazdák ruszin munkásokat kereső felhívásait. Az Ungvári KALOT Népfőiskola felállítása után nőtt az érdeklődés; ben a környékbeli ruszinság Ruszin Népművelődési Egyesülete testületileg lépett be a KALOT-ba. A délvidéki bunyevácok szervezése 1941 novemberében indult meg. Kiindulópontul Csipak Ferenc plébános Keresztesek M ozgalm aként ismert, földműves fiatalokat tömörítő szervezete szolgált.177 A megalakult, mintegy 50 bunyevác egylet eltörpült a számos helyi közművelődési és kulturális egyesület mellett. Összességében a bunyevác tagozat jelentéktelen, szinte csak formális tevékenységet fejtett ki. 175 EPL 7576/1942. Meggyesi Sándor szept. 18-án kelt levelén olvasható válaszfogalmazvány. 176 MÓL ME Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály, K csomó P Idézi: Tilkovszky Lóránt: Revízió és nemzetiségi politika Magyarországon ( ). Bp p. (Az eredeti levéltári anyag egy átrendezést követően eltűnt.) 177 KÉL KALOT" 2523/1941. P. Nagy Töhötöm keltezés nélküli jelentése a bácskai helyzetről. 135

155 Mcggycíiiék részletes tervet dolgoztak ki a KALOT kebelében felállítandó román titkárság munkaprogramjáról" is. A román titkárság azonban soha nem alakult meg. Oka abban rejlett, hogy a zömmel görög katolikus románság egyházkormányzati szempontból a Dél-Erdélyben maradt balázsfalvi érsekséghez tartozott. Az érsekség pedig közvetlenül Rómának volt alárendelve, a hercegprímás a visszacsatolt kolozsvári, Máramaros-szigeti és nagyváradi görög katolikus püspökség területén sem bírt jogérvényes hatáskörrel. Ezen túl a románok nemzeti öntudatukra is hivatkozva elutasítottak minden kezdeményezést, amely magyar részről indult ki. A KALOT saját gyakorlatát Szent István-inak nevezte, s ezzel a tradicionális nemzetiségi politikát látszott továbbvinni. A Szent István-i M agyarország" szóhasználata a nyilas Kárpát-Duna N agyhaza" frázisával szemben erősödött fel, és összefoglaló elnevezése lett a m agyar kormányok által a korszak egészén át képviselt mérsékelt és türelmes nemzetiségi politikának. A KALOT több vonatkozásban is Teleki miniszterelnök kultúr- és nemzetpolitikai terveinek egyik hordozója volt, s a nemzetiségi kérdés kezelésében is a politikus elképzeléseit követte. Gróf Teleki a Szent István-i birodalomtól elszakadt nemzetiségeket önkormányzati jogok ígéretével akarta a magyar főhatóság alá visszacsábítani, hogy így támassza fel Nagy-Magyarországot. Koncepcióját soha nem adta fel, de 1938 őszén kényszerűségből tudomásul vette, hogy a müncheni egyezményből fakadóan csak etnikai elven alapuló területrevízióra kerülhet sor. (Azt, hogy a történelm i igényről nem m ondott le, bizonyítja K árpátalja birtokbavétele.) Elképzeléseit mégis támadások érték, elsősorban azért, mert az integrális revízióhoz elkerülhetetlen szükségességnek tartotta autonóm jogok biztosítását a nemzetiségek számára, a soviniszta-magyar irányzatok viszont hallani sem akartak erről".178 A KALOT nemzetiségi tagjainak módot adott arra, hogy a Teleki által ígért jogokkal élve saját kisebbségi nyelvükön elégíthessék ki kulturális és egyesületi igényeiket. Az agrárifjúsági mozgalom tartózkodott az erőltetett asszimilációtól, de annak kifinomult, leplezett formája tetten érhető törekvéseiben: az elmagyarosítás szelíd, de célravezető eszközének vélte azt a gyakorlatot, amely engedte, hogy a nemzetiségek saját nyelvükön ismerjék meg, és azon keresztül fogadják el a magyar nemzeti célokat. A KALOT józan, méltányos eljárásának korlátot a kormány nemzetiségi politikája szabott. A közművelődési és egyházi jellegű egyesületek kezdetben valódi jogérvényesítést jelenthettek a nemzetiségek számára. Később viszont, amikor a kisebbségek politikai akaratnyilvánítási szándéka mind erősebben jelentkezett, már csak a szájkosár" szerepét játszhatták el. 178 Tilkovszky Lóránt: Árnyalt kritika vagy rehabilitáció. Magyar Nemzet, júl. 13. XLVVI/164. sz. (Tilkovszky Lóránt megcáfolja Köteles Pálnak, a Mozgó Világ számában megjelent állítását, miszerint gróf Teleki Pál az 1930-as évek második felében revideálta korábbi koncepcióját és a realitásokat felismerve lemondott Nagy-Magyarország helyreállításáról.) 136

156 Népfőiskolái munka ben Néhány nap óta megindult és áll a világtörténelem legnagyobb csatája az új Európa népei és a vörös bolsevizmus között, örömmel üdvözöljük ezt a harcot..." kommentálja a Szovjetunió megtámadását a Dolgozó Fiatalság. Néhány hónappal korábban még azt hangoztatták magabiztosan a KALOT-lapok, hogy Magyarország nem sodródik bele a háborúba, mivel Németország nem a fegyvereinkre, hanem a búzánkra tart igényt június 27-től azonban a háborút nemcsak hírből kellett tudomásul venni, hanem együtt is kellett élni vele. N épfőiskola-alapítási hullám A KALOT munkájában az átmentés motívuma erősödött fel, a népfőiskolái mozgalom is e koncepció jegyében fejlődött tovább. S mivel a Honvédelmi Minisztérium /eln számú rendelete alapján a LÓK ötezer leventét akart a KALOT népfőiskoláin leventeegyesületi vezetőkké képezni, 1942 folyamán újabb kilenc népfőiskola indította be tanfolyamait, mégpedig Balatonberényben, Püspöknádasdon, Egyházasfalun, H ajdúdorogon, Egerben, Kisuny ómban, Ungváron, Szatmárnémetiben és Vágsellyén. A Balatonberényi KALOT Népfőiskola épületét, egy kimustrált családi nyaralót gróf Hunyady József ajándékozta a mozgalomnak, és Czapik Gyula veszprémi püspök szentelte fel június 28-án. Az ünnepség alatt kellemetlen incidensre került sor, ami még 1944 végén is feszültséget okozott a KALOT és Czapik püspök viszonyában. Néhány lelkes felszólaló a földtulajdon kérdését feszegette, s a főispán csak Czapik püspök kérésére állt el a csendőrségi eljárás megindításától. Azonban tüntetőleg távozott, csakúgy, mint Hunyady gróf. A gróf még azt is fontolgatta, hogy éljen-e a bérleti szerződésben kikötött bármikori visszavonás jogával.179 A népfőiskolán az egyesületi vezetőképzés mellett nyolc hónapos kertgazdasági tanfolyamokat is tartottak. A hallgatók tudásukat a Keszthelyi Gazdasági Kamara és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara szakembereitől sajátíthatták el, és a népfőiskola 5 holdas kertészetében gyakorolhatták. A Püspöknádasdi KALOT Népfőiskola Virág Ferenc pécsi püspök 18. században épült nyaralójában talált otthonra. Az iskolában és a hozzá tartozó 45 holdnyi területen kertgazdaképzés folyt. S mivel ez a vidék is híres volt népi faragó hagyományairól, ezért Csíksomlyó után itt működött a KALOT második fafaragó népművészeti tanfolyama, de egyszerre csak 6-7 legény számára. Oktatónak a fadobozairól Dél-Dunántúl-szerte ismert Boda Gábor bérest kérték fel. Az Egyházasfalui KALOT Széchenyi Népfőiskola Sopron vármegye parasztjainak mintegy 30 ezer pengős adományából báró Apor Vilmos győri püspök segítségével jött létre. Történetét a népfőiskola hajdani igazgatója, Tóth Imre 1984-ben 179 EEL Czapik érsek gyűjtött iratai" rendezetlen anyag. Aláírás nélküli, de a tartalom alapján egyértelműen Wünscher Frigyesről, az AC országos alelnökétől származó levél Mihalovics Zsigmondhoz, az AC országos igazgatójához. Budapest, jún. 19. Másolat. 137

157 jelentette meg Emlékezés egy népfőiskolára címmel. Balatonberényhez hasonlóan itt is egyesületi vezetőképzés és kertgazdaképzés folyt. Ez utóbbi tanfolyamok anyaga a gyümölcstermesztéssel s főleg a zöldségfélék, primőráruk termesztésével kapcsolatos tudnivalók közlésére terjedt ki. A hallgatók megtanulták a melegágykészítést, a palántázást, az öntözést, a terményraktározás helyes módszereit és különféle haszonnövények répa, mák, laboda, borsó, sárgarépa stb. magjainak szaporítását. A Hangya Szövetkezet éppen e sokoldalúság miatt tervezte, hogy Egyházasfalut Tordashoz hasonló mintafaluvá fejleszti ki. Mindez terv maradt, viszont egy másik ötlet, a tésztaüzem 1943-ban megvalósult. Csúcsidőben naponta 300 kg lisztet dolgoztak fel tésztafélékké (makaróni, tarhonya, csőtészta stb.). A készterméket főleg a szombathelyi és a soproni katonaságnak szállították.180 A Hajdúdorogi KALOT Népfőiskolát különleges hely illeti meg a népfőiskolák sorában. Kimondottan a Tisza vidéki görög katolikus magyarság kalákája hozta létre. Negyvennégy hold földjéből 24 holdat a politikai község, 10 holdat az egyházközség adott, újabb 10 hold pedig a különböző felajánlásokból jött össze. Épületet abból a 25 ezer pengőből vettek, amit Hajdúdorog lakossága eredetileg a háborúban elesettek emlékművére adott össze. Dudás Miklós püspök engedélyével gyűjtést rendeztek az egyházmegye területén, ez 13 ezer pengőt hozott a berendezésekre. Gépekre, állatokra pedig a hajdúdorogi gazdák adtak 10 ezer pengős kölcsönt. A lakosság mint földművesréteg is különleges része volt a Tisza vidéki magyarságnak: a teljesen nincstelen földmunkásokon kívül szinte kizárólag törpebirtokos, sokgyermekes családok éltek az egyházmegye területén. A nélkülözésből kiutat kínálhatott, ha a k ét-h áro m -n égy holdas birtokok jövedelm ét kertkultúrával, a belterjes öntözéses gazdálkodás módszereinek alkalmazásával megnövelik. A népfőiskola ezt a gazdasági szakértelmet kívánta megtanítani hallgatóinak. A Földművelésügyi Minisztérium pénzbeli támogatást nyújtott egy ízfőző és egy szabóüzem létesítéséhez, továbbá egy szakelőadót is biztosított, aki a következő tárgyakat oktatta: növénytani alapismeretek, gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés, szőlőművelés, kertészeti gépek és eszközök, értékesítés, talaj- és trágyaismeret, kártevők, méhészet és kertészeti üzemtan. A szaktárgyakat közismereti tárgyak egészítették ki, mint például kereskedelmi és közigazgatási ismeretek, kertészeti számtan és mértan, magyar történelem és irodalom, egyetemes és magyar földrajz, világnézet, egészségtan stb.181 (A felsorolásból is kiderül, hogy összevetve a zirci tananyaggal a népfőiskolák kertgazdasági tanfolyamai is eltérő tantervek alapján működtek.) A népfőiskola egyben a KALOT-szervezkedés tiszántúli bázisa is lett, mivel addig a többségben protestáns felekezetű vidéken a mozgalom nem tudott olyan számottevő eredményeket felmutatni, mint a Dunántúlon, vagy az ország más részein. 180 Tóth Imre keltezés nélküli, jan. 23-án érkezett levele a szerzőhöz és Farkas György: A KALOT-mozgalom és népfőiskolái. Érd, p. 181 HPL 791/ ltsz. Papp Béla egyházmegyei KALOT-titkár, a népfőiskola igazgatójának jelentése Dudás Miklós megyéspüspöknek márc

158 Rövid életűnek bizonyult az Egri KALOT Népfőiskola. Okairól így írt P. Kerkai Czapik Gyula akkor már egri érseknek: A jelenlegi népfőiskola bérletét azért kellett felmondani, mert mértéktelenül magas a bérösszeg és a hely pedig alkalmatlan a népfőiskola önellátásának megoldására. Mikor pedig Szentgyörgy rektor úr 10 hold kertiföld felajánlásával akarta megoldani anyagi problémáinkat, Nagyméltóságú Érsek Úr rosszallását fejezte ki az egyházi birtok ilyen formában való érintése m iatt."182 Másrészt a nyilas szimpátiájáról ismert Subik Károly érseki irodaigazgató is gáncsoskodott a mozgalom körül, de a világi hatóságok sem nézték jó szemmel a népfőiskola szociális beállítottságát. így történhetett meg, hogy Szabolcs vármegye területéről a KALOT-ot hatóságilag kitiltották. A várm egye nagy része az egri egyházm egyéhez tartozott, ezzel a népfőiskola bázisa leapadt, munkája megbénult.183 Az eddigi példákat látva Grősz József szombathelyi püspök is úgy határozott, hogy saját népfőiskolát alapít. A földművelésügyi miniszterhez intézett egyébként 30 ezer pengő segélyt kérő levelében kifejtette, hogy főképpen a törpebirtokosok számára szeretné beindítani a kereskedő" és kertész" tanfolyamokat.184 A Kisunyomi KALOT Népfőiskolát végül is november 30-án egyházi szenteléssel adta át Grősz püspök. Az új parasztkulturális intézmény munkájának segítésére tanulmányi és gazdasági bizottság létesült, tagjai között ott találjuk azt a Szakos Gyulát, aki között a székesfehérvári egyházmegye püspöke volt. A téli hónapokban leventeegyesületi vezetőképzőt tartottak, majd tavasszal megkezdődött az első 9 hónapos kertgazdasági tanfolyam. A tantervet a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara, a Vármegyei Gazdasági Felügyelőség és a Kertészeti Felügyelőség szaktanácsadása alapján állították össze. A hallgatók induláskor még 12-en voltak, de a tanfolyamot csak heten fejezték be. Mind az Ungvári, mind a Szatmárnémeti KALOT Népfőiskola nemzetiségi területek metszéspontjában feküdt. Míg Ungvár inkább a szórványmagyarság képviselőit fogadta, addig Szatmárnémeti a ruszin, szlovák és m agyar fiatalok számára egyaránt nyitva állt. A Vágsellyei KALOT Népfőiskola a visszacsatolt kisalföldi részek parasztfiataljai számára létesült. Serédi Jusztinián hercegprímásnak köszönhetően az ősi Pázmány-kastély adott szállást és termeket a hallgatóknak ban öt KALOT-népfőiskola kezdte meg tevékenységét: Szilágysomlyón, Vértesacsán, Kecskeméten, Endrődön és Kassán. 182 CSPL 1421/1942. P. Kerkai Jenő levele Glattfelder Gyula Csanádi püspökhöz. Budapest, máj. 21. és EÉL Sodalitates et uniones ", 1992/1944. P. Kerkai Jenő levele Czapik Gyula egri érseknek. Budapest, jan PML Krónikák levéltári gyűjteménye. Farkas György: A KALOT-mozgalom népfőiskolái. 42. p. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárból a vonatkozó anyagot sajnos kiselejtezték, de a történésekre utal: Alispáni iratok 2 092/1941. sz. irat, amely Benárd Géza KALOT mozgalmi vezető kitiltásáról szólt. 184 Szhelyi PL 1408/1942. Grősz József szombathelyi püspök levele báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszterhez. Szombathely, máj. 26. (A miniszter a népfőiskola létrehozásához nem adott segélyt, de ígéretet tett arra, hogy a 8 hónapos kertgazdaképző tanfolyamokat támogatni fogja. Szhelyi PL 753/1943.) 139

159 A Szilágysomlyói KALOT Népfőiskola Erdély második népfőiskolájaként a szórványmagyarság képzését tűzte maga elé. A népfőiskolákra jelentkezők sokszor a legalapvetőbb ismereteket is nélkülözték. Gaál Károly, aki 1944-ben néhány hónapon át vezette az intézményt, az alábbi esetet jegyezte fel: A Népfőiskolára bejött fiúktól megkérdeztem, hogy szerintük mi a cél, amiért bejöttek a háromhetes tanfolyamra. A válasz majdnem minden esetben ugyanaz volt, hogy megtanuljanak írni, olvasni. Mint elmondták, a román idő alatt három elemit végeztek, de ezt is csak papíron. Ezek között a három elemisek között volt olyan, aki mindössze fél évig járt iskolába. Emiatt a világnézeti továbbképzésre szóló három tanfolyami hét legnagyobb részét az írás-olvasás megtanításának nehéz mesterségével kellett eltölteni."185 A Vértesacsai KALOT Népfőiskola alapjait József főherceg vetette meg. Évi egy aranyfillér jelképes bérleti díj fejében egy volt gazdatiszti otthont és az azt körülölelő parkot adta át népfőiskolái célokra. Bár a község 96%-ban német anyanyelvű volt, a népfőiskola m égsem lehetett hivatalosan a katolikus német nemzetiség bázisa, mert egy német-magyar nyelvű népfőiskola megalapítását a budapesti német követség tiltakozása megakadályozta.186 A német kisebbség parasztifjai csak esetenként vettek részt a Vértesacsai KALOT Népfőiskola sajtóbizományos és könyvterjesztő ügynököket képző tanfolyamain. Kecskeméten, Endrődön és Kassán a lakosság holdas adománya alapozta meg a népfőiskolákat. Időrendben legutolsóként a Kassai KALOT Népfőiskolát adták át, mint a mozgalom 20. népfőiskoláját. Előadótermének oltára jelképezte a népfőiskola feladatát: Jézus Krisztus alakja mellett egy magyar, egy szlovák és egy rutén népviseletbe öltözött legény állt. Autonómia kontra állami nevelési monopólium A KALOT népfőiskolái a különböző kormányszervek támogatást élvezték ban a KALOT 40 ezer pengő államsegélyt kapott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól. A szórványgondozó népfőiskolákat a Miniszterelnökség Nemzetiségi és Kisebbségi Osztálya is finanszírozta. A KALOT ezirányú munkájának tanévre szóló költségvetése pengőt irányzott elő személyi és dologi kiadásokra. Ebből az összegből Zirc 5250 pengőt, Ungvár 3300 pengőt, Kassa pengőt, Püspöknádasd pengőt s végül Szilágysomlyó 14 ezer pengőt igényelt. Az összkiadás pengőjének 66%-át ( P) az egyházmegyei hatóságok és a KALOT-központ fedezte. (Ez utóbbi nyilván az egyletek és a hallgatók személyes hozzájárulása, illetve a LÓK révén.) A fedezetlenül m aradt 50 ezer pengő kifizetését a KALOT a Miniszterelnökség II. osztályától kérte Gál Károly: A szilágysomlyói magyarság. Népünk, szept. 186 József Varga: Schuldige Nation oder Vasall wider Willen? Beitrage zűr Zeitgeschichte Ungams und des Donauraumes. I. Teil Wien, p. 187 MÓL ME Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály, K tétel P A KALOT Nemzetiségi osztályának kimutatása a KALOT szórványgondozó munkájának költségvetéséről. 140

160 A népfőiskolák területi elhelyezkedését vizsgálva kiderül, hogy a KALOT húsz népfőiskolája közül 8, azaz 40% a trianoni országhatáron kívül esett. A kormány a visszacsatolt területeken a m agyar közigazgatás és közoktatás megszervezésével demonstrálta a bekövetkezett változások tartósságát. E politikába jól beilleszthető a KALOT-népfőiskolák helyének megválasztása. Ugyancsak 8 népfőiskola volt az, amelyik a belterjes kertgazdálkodásra képzett ki parasztifjakat (Balatonberény, Egyházasfalu, Kisunyom, Püspöknádasd, Bácska, Endrőd, Hajdúdorog és Jánosi). A háború befejezéséig összesen mintegy tanfolyamot tarthattak. S mivel az átlagos létszám 20 fő körül mozgott, így körülbelül fiatal részesült 8-10 hónapos gazdasági képzésben. A népfőiskolák alapítását a püspöki karból néhányan mint a legtöbb ismeretlen kezdeményezést eleinte bizalmatlanul fogadták. Dudás Miklós hajdúdorogi püspök például 1940 novemberében, fontos építkezésekre hivatkozva, elutasította az érdi népfőiskola anyagi támogatását, mindössze 50 pengőt ajánlott fel. Látván azonban, hogy a népfőiskolák társadalmi célkitűzései nem a nagybirtokok rovására, hanem a fennálló törvények és rendelkezések határain belül akarják a földműves nép felemelkedését elérni, az egyház merevsége is oldódott. Az őszi püspökkari konferencia P. Kerkai kérésére már olyan ajánlást fogalmazott meg, amelyben nemcsak a jellemképző és kulturális tanfolyamok, hanem a nyolc hónapos kertgazdasági tanfolyamok is hivatalos egyházi helyeslésben és áldásban részesültek. A KALOT vezetője azért folyamodott a nyílt állásfoglalásért, hogy az államhatalom képviselői láthassák, nemcsak egy társad alm i m ozgalom kezdem ényezése jegyében m űködnek a népfőiskolák, hanem a hivatalos egyház is figyelemmel kíséri azokat. Az államhatalom ugyanis szerette volna e népnevelő intézmények szálait a saját kezében összefogni. Az állam nevelési monopóliumra való törekvése már a Levente fejlesztésében is megnyilvánult. Teleki Pál miniszterelnök május 17-én levélben intette mérsékletre Hóman Bálint kultuszminisztert, kifejezve rosszallását azon terv miatt, amelyet a VKM beosztottai készítettek a népfőiskolák központosítására,...a népművelésnek az állam csak bizonyos mértékig lehet ellenőrző szerve, de nem szabad, hogy azt saját maga vegye kezébe és még sokkal kevésbé szabad, hogy azt monopolizálja"188 hangsúlyozta. A központosítás veszélye mind katolikus, mind protestáns részről sürgette a népfőiskolái munka országos összehangolását. A közös érdekek együttes képviselete nagyobb erőt adhatott mindkét félnek. Az első bizalmas népfőiskolái értekezletre május 24-én került sor. (A KALOT ekkor még csak az érdi népfőiskolát készítette elő, a protestáns ifjúsági egyesületek viszont már több népfőiskolát m űködtettek.) A gyűlést a KIÉ és a KALOT hívta össze, de márc. 26. Arra vonatkozóan, hogy az egyes népfőiskolák végül is mekkora összeget kaptak, nincs pontos adatunk, mert a Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály ezzel kapcsolatos feljegyzéseiből csak a következő mondat maradt fenn: Az egyes tanfolyamok támogatása külön-külön nyert elbírálást és elintézést." január. 188 Teleki Pál Hóman Bálinthoz. Bp máj. 17. In: Kritika, 1982/8. sz. 11. p. Közli Varga F. János. 141

161 Luczenbacher Rita személyében a KALÁSZ is képviseltette magát. A Honvédelmi Minisztérium megfigyelője az értekezlet legérdekesebb eseményének azt tartotta, amikor három népfőiskolát végzett ifjú válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen gyakorlati hasznát látták a népfőiskolái tanfolyamon hallottaknak? Mindhárman egyöntetűen hangot adtak annak, hogy az a nagyobb általános és szaktudás, amit a népfőiskolán nyertek, észrevétlenül a község vezető gazdái közé emelte őket, s a földművesek a közéjük tartozóktól el is fogadták a nagyobb tudást. A hozzászólásokat ugyanez a jelentés úgy kommentálta, hogy mindenki egyetértett a népfőiskolák fontosságával, de a szervezést a VKM képviselője kormányzati úton, az összes többi felszólaló társadalmi úton kívánja megvalósítani.189 Az összejövetel két fontos határozatot hozott. Szabó Zoltán református teológiai tanár javaslatára kimondták, hogy koordináló szervként Népfőiskolái Tanács létrehozását tartják szükségesnek, amely a hatóságok előtt képviselné a tagszervezeteket. Továbbá elfogadták, hogy az elkövetkező években is összehívják a népfőiskolái ankétot.190 Ez utóbbi határozat egy év múlva, április én valósult meg. Az első napon csak a 16 protestáns népfőiskola munkatársai tanácskoztak, s egy 14 pontból álló határozattervezetet vittek a másnapi széles körű plénum elé. Az egyik legfontosabb pont a népfőiskola mint intézmény meghatározására vonatkozott. Az értekezlet döntése értelmében időtartamtól függően kell megkülönböztetni a népfőiskolát a tanfolyamoktól. Eszerint a népfőiskolák két és fél hónapnál hosszabb ideig tartanak, az ennél rövidebbek csak népfőiskolái tanfolyamok. Megállapították, hogy a népfőiskola nevelő intézmény, alapvető feladata a válogatott, minőségi" ifjak elemi iskolai ismereteinek bővítése. Céljainak elérésében döntő az oktató személyisége, ezért rendszeresen kell vezetőképző tanfolyamokat tartani a népfőiskolái nevelők számára is. P. Kerkai Jenő megismételte Szabó Zoltán professzor egy évvel korábbi, a Népfőiskolái Tanács létrehozására tett javaslatát. Az ankét ezt oly módon emelte határozattá, hogy a központi szervnek mind protestáns, mind katolikus részről 7-7, összesen tehát 14 tagja lett. A Népfőiskolái Tanács jogköre, hogy határozzon az államhoz fűződő viszony kérdésében. Konkrét feladata: tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a népfőiskolái végzettség a telepítési akciónál olyan előny legyen, mint bármelyik állami téli gazdasági iskola vagy tanfolyam elvégzése. A Népfőiskolái Tanács május 21-én tartotta alakuló ülését. A négy, nevelőmunkával is foglalkozó ifjúsági mozgalom a KALOT, a KIÉ, a Keresztyén Leányegyesületek és a KALÁSZ képviselői az állammal kialakítandó viszonyt illetően leszögezték, hogy igényt tartanak a népfőiskolák teljes belső szabadságára. Emellett természetesen munkakapcsolatot tartanak fenn az állammal, kiváltképp az iskolán kívüli népművelési bizottságokkal. A tananyag kérdésében m egállap ították, h ogy m inden népfőiskola m aga állítja össze a 189 HIL HM Elnöki Osztály, 1. tétel /1941. Vitéz Major István őrnagy jelentése a népfőiskolái értekezletről máj Magyarországi keresztyén népfőiskolák. Összeállította Kovács Bálint. Bp p. 142

162 tantervet, amiben az általános műveltségre nevelő tárgyak mellett a gazdasági képzés is megfelelő helyet kap.191 A harmadik népfőiskolái ankét június 1-jén ült össze. A minisztériumok, a hatóságok képviselőinek hozzászólásaiból inkább a fenntartás, mint a támogatás csendült ki. A VKM részéről Bisztray Gyula kifogásolta, hogy a népfőiskolák nem rendelkeznek külön szervezeti szabályzattal, s nincs tisztázva, mit is takar a népfőiskola fogalma. Leplezetlenül kifejezte a VKM igényét arra, hogy a népfőiskolák feletti állami ellenőrzést megerősítse. A Földművelésügyi Minisztérium részéről Kákossy Jenő a népfőiskolákban tapasztalt szervezetlenséget kifogásolta. Ugyanakkor homályos ígéretet tett arra, hogy a népfőiskolái végzettséget figyelembe veszik a földhöz juttatásnál. P. Kerkai Jenő a harmadik népfőiskolái ankéton a KIÉ testvérmozgalommal való közös munkát nevezte meg a legfontosabb teendőnek.192 A teljes egyetértés ellenére ez volt az utolsó összejövetel, s a formálisan 1944-ig működő Népfőiskolái Tanács sem fejtett ki érdemleges munkát. S bár a kapcsolatok elhaltak, a népfőiskolái munka összehangolására tett kísérlet az ökumenikus mozgalom egyfajta előfutárának tekinthető, hiszen a felekezeti különbségeket félretéve az említett protestáns és katolikus ifjúsági mozgalmak közös nevezőt találtak egy sor fontos kérdésben. A fokozottabb állami ellenőrzés és befolyásolás veszélye a későbbiekben sem hárult el elejére elkészült a magyar népfőiskolák szabályozásáról szóló miniszterelnöki rendelet tervezete. Tartalmával Serédi Jusztinián hercegprímás nem értett egyet. Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett levelében kifejtette, hogy a tervezettől eltérően ő a katolikus népfőiskolák ügyét a katolikus iskolaautonómia szellemében kívánja rendezni. Tehát az állami szervek csak azon jogokat gyakorolhatnák, amiket az iskolaautonómia keretében más vonalon eddig is bírtak. A törvényhatósági iskolán kívüli népművelési bizottságoknak szánt felügyeleti jogkört feleslegesnek ítélte.193 A VKM azonban nem tett le eredeti szándékáról, amit bizonyít, hogy 1943 májusában Bisztray Gyula a Balatonkenesén tartott Országos Népművelési Értekezleten továbbra is az egyházak népművelési munkájának szigorú állami ellenőrzése mellett kardoskodott. A háború vihara azonban elsodorta a törvénytervezetet, s a népfőiskolák mindvégig megtarthatták viszonylagos szuverenitásukat. A n épfőiskola: tü n et és eszköz A népfőiskolái m ozgalom hátterében összetett m otívum ok húzódtak meg. Kibontakozását nagyban ösztönözte a paraszti társadalom válsága. A korábban m ár érintett kérdés lényege az volt, hogy a torz társadalomfejlődés következté 191 Jegyzőkönyv a Népfőiskolái Tanács máj. 21-i üléséről. Kovács Bálint ny. református lelkész tulajdonában. 192 Jegyzőkönyv az jún. 1-jei harmadik népfőiskolái ankétről. Kovács Bálint ny. református lelkész tulajdonában. 193 EPL 1955/1943. Serédi Jusztinián levele Szinyei Merse Jenő kultuszminiszternek márc

163 ben a magyar paraszt a leglenézettebb sors hordozójává vált, saját határain belül nem állt módjában magasabb életszínvonal elérése. A két világháború közötti oktatási rendszer csak a fennálló társadalmi rendet termelte újjá; a parasztság mobilizációját nem biztosította. A mezőgazdasági szakiskolákban, amely elvileg a parasztságon belüli emelkedést szolgálta, a szegényparaszti gyermekek aránya 10-20% között mozgott, nem szólva arról, hogy ilyen iskola roppant kevés volt, s az arányszám a valóságban mindössze néhány száz tanulót jelentett. A társadalmi problémákra nyitott gondolkodók egyetértettek abban, hogy elejét kell venni annak a veszélynek, amit a földtől való menekülés, a parasztság gyökértelenné válása hordoz magában. Hangsúlyozták, hogy meg kell találni a fölem elkedésnek azt az útját, amelyik nem jár együtt a paraszti közösségek szétzilálásával, sőt ellenkezőleg, erősíti azokat. A KALOT népfőiskolái is öntudatot, szélesebb látókört, nagyobb tudást és keresztény világnézetet akartak adni a parasztságnak. A parasztság, amíg nem becsüli meg saját rétegét, nem is remélheti, hogy megbecsülést, jogokat vagy jobb sorsot vív ki magának szögezi le Benda Kálmán korabeli református népfőiskolái útmutatója. Ezért a falvak ifjú nemzedéke ismerje meg a magyar nép múltját és jelenét, tájékozódjon környezete gazdasági, földrajzi, nemzetiségi és társadalmi viszonyairól, tanulja meg a gyakorlati szakismereteket, a belterjes mezőgazdaság fortélyait, s öntudatosan vállalja paraszti mivoltát. A népfőiskolák tehát nemcsak a válság tünetei, hanem egyúttal a válságból való kilábalás kísérleti eszközei is voltak. A bennük folyó politikai munka társadalomkritikai éle esetenként az egyházi elöljárók bírálatát is kiváltotta, összességében azonban a katolikus egyház közvetett, végső eredményében pozitív szerepe nélkül a népfőiskolái mozgalom nem létezett volna és nem hozott volna létre történelmi érdemeket".194 A népfőiskolákon olyan kérdésekre keresték a választ, amelyeket Veres Péter szavaival élve ha kidobnak az ajtón, az ablakon másznak vissza. A népfőiskola nem kezelte tabuként a hivatalos politikából kirekesztett kérdéseket, s azokra ha nem is az államrendszer megváltoztatásának, de annak megfelelő átformálásának igényével válaszolni is igyekezett. A népfőiskolák által közvetített ideológia bőven tartalmazott nacionalista, klerikális és antiszemita elemeket, de végeredményben inkább konszolidáltan konzervatív jellegű volt, semmint ahogy néhány értékelés állítja195 fasiszta eszmék gyűjtőhelye. Mivel a parasztság válsága a visszás társadalomfejlődésből eredt, ezért a problémát gyökeresen csak akkor lehetett volna orvosolni, ha az élet minden szektorához, társadalmi, gazdasági, kulturális és jogi területhez egyszerre nyúlnak hozzá. A népfőiskolái mozgalom ezen egység kulturális oldalát emelte ki. S mert közben a politikai és gazdasági alapok változatlanok maradtak, nem válthatta be azt a várakozást, amit társadalmi szerepéhez fűztek. Nem pótolhatta egy hatékony, mindenki számára hozzáférhető iskolarendszer hiányát, de emelte az általános és szakműveltség színvonalát. S bár a népfőiskolái mozgalom önma 194 Új népfőiskolái gondolat. A Népművelési Intézet kiadványa, p. 195 Lásd: H. Sas Judit: A magyar népművelés története II. ( ). Bp p. 144

164 gában nem gyógyíthatta meg a társadalom betegségeit, de olyan hallgatókat bocsájtott útra, akiknek többsége a háború pusztítása után szerepet vállalt az ország demokratikus átalakulásában, küzdött a földreform végrehajtásáért, segédkezett a szövetkezeti m ozgalom megszervezésében. Tuba István, volt Demokrata Néppárti képviselő visszaemlékezése csak megerősíti, hogy a hajdani KALOT-osokból szorgos gazdák lettek, s nem politikai vagányok vagy forradalmárok: 1956-ban a KALOT-tagok több segítséget adtak Kádár Jánosnak, mint a mellüket verő párttagok. Mert bizony nálunk is, már ott, ahol voltam, éppen a falu párttitkára verte le a vörös csillagot a tanácsháza homlokzatáról. Mi pedig hordtuk a cukorrépát az állomásra, és vetettük az őszi búzát."196 Legtöbben az 1960-as évektől lehetővé tett háztájiban kamatoztatták fiatalkorban megszerzett tudásukat és lett akár belőlük, akár fiaikból versenyképes mezőgazdasági vállalkozó. Kultúrmunka és egységtörekvés ban től a KALOT tevékenységének súlypontja fokozatosan a népművelő munkára tevődött át. Miután gyakorlattá vált, hogy egyleti vezető csak népfőiskolái tanfolyamot végzett legény lehetett, a hagyományőrzés fontosságával beoltott" népfőiskolások a kultúra apostolaiként irányították egyleteiket. A központ a M unkafüzet című folyóirattal segítette az egyletek vezetését. A Munkafüzet egy csöppet sem hanyagolta el az istentelen marxizmus" és a zsidó szabadkőművesség" elleni agitációt, de minden egyleti ülésre tartalmas kultúrprogramot is javasolt. Hol az irodalom egy-egy jeles alakjának bemutatását, hol a tudom ány közérdeklődésre számító eredményeinek ismertetését, hol a világ másik felén élők gondjait tárta olvasói elé. így Móricz Zsigmond, Tömörkény István, Sinka István, Arany János vagy éppen Gandhi munkássága mellett szó esett a fára mászó halakról, a világ legnagyobb harangjáról, a fák vízfogyasztásáról, a gépfegyver feltalálójáról, az ókor csodáiról és egyéb izgalmas témákról. Más cikkek az erdélyi magyarok történetét, a népviseletek kialakulását, különböző népszokások eredetét közölték és kertészeti szaktanácsokat adtak. K ön yvet a fa lu b a! A legeredetibb ötlet a KALOT Könyvosztályának 1942-ben indított Alapítsunk parasztkönyvtárat! elnevezésű akciója volt. A Könyvosztály hétféle könyvtár, illetve könyvespolc jegyzékét állította össze: kis könyvespolc, nagyobb könyvespolc, gazdák könyvespolca, népfőiskolások könyvespolca, egyleti könyvtár, népfőiskolái könyvtár és falukönyvtár. Az egymásra épülő listák az érdeklődő parasztember szemével kínáltak összehasonlítást a szép- és szakirodalomból, illetve egyházi könyvekből. Példának álljon itt a kis könyvespolc 13 kötetes, 17 pengőért megvásárolható ajánlata: 196 Tuba István levele a szerzőhöz. Jánkmajtis, nov

165 Arany János: Toldi, Boldizsár Iván: Gazdag parasztok országa, Bárdos Lajos: 101 magyar népdal, Dezső István: Szent István király és lelki világa, Jankovich Ferenc: Iránytű a magyar irodalomban, Jécsai László: Családi ház zöldségeskertje, Jócsik Lajos: Iparra magyar!, Kempis Tamás: Krisztus követése, Kerék Mihály: A magyar fö ld, Muharay Elemér: Hagyományunk, műveltségünk, életünk, Petőfi Sándor: János vitéz, Somogyi Imre: Kertmagyarország felé és végül az Újszövetség. Az igényesebb olvasóknak Illyés Gyulát, Györffy Istvánt, Ortutay Gyulát, Bálint Sándort, Mikszáth Kálmánt, Móra Ferencet, Veres Pétert, Tamási Áront, Erdélyi Józsefet, Szabó Dezsőt, Szabó Zoltánt, Tóth Tihamért, Darvas Józsefet, Erdei Ferencet, Kovács Imrét, Ady Endrét, Katona Józsefet, Kós Károlyt, Mécs Lászlót, a külföldiek közül Tolsztojt, Andersent, a Nobel-díjas finn Sillanpáá-t, XI. Pius pápát és még sokan másokat kínálták. Az ajánlott művek között csak elvétve találunk olyanokat, amelyek 1945 után feketelistára" kerültek, köztük Kovrig Béla: Emberi sors a szovjetéletben, P. Varga László: Új társadalmi rend fe lé és Albrecht J. Károly: A G.P.U. titkaiból című könyve. Néhány szerző munkásságát az irodalomtörténet még nem vizsgálta meg teljes alapossággal. Ezért is születhetett olyan lekicsinylő bírálat is e könyvtárjegyzékek olvastán, mint amit A magyar népművelés története című régebbi a 195. jegyzetben hivatkozott - egyetemi jegyzetben olvashatunk: a KALOT Somogyvári Gyulákkal és Gulácsi Irénekkel»járult hozzá«a parasztfiatalok neveléséhez". A jegyzékben valóban szerepel a szépíró Somogyvári Gyula és a történelmi regényíró Gulácsi Irén neve. S bár műveik nem feltétlenül a magyar irodalom gyöngyszemei, de a két világháború között rendkívül divatosak és népszerűek voltak, főleg értelmiségi körökben. Vitatható az általuk közvetített ideológia, de negatív értékelésük esetén sem mehetünk el szótlanul azon úttörő munka mellett, amit a KALOT a falvak műveltségének emelése érdekében tett. Gondoljuk csak el: az a parasztember, aki addig jóformán nem lapozgatott mást, mint a Kincses Kalendáriumot vagy a Tarka regénytár filléres füzeteit, most a népi írók műveivel, a m agyar és a világirodalom remekeivel ismerkedhetett meg! A KALOT nemcsak ajánlotta a könyveket, hanem terjesztette is. A legényegyletek sajtó- és könyvnapokat rendeztek. Kérésre, az ellenérték lefizetése után, a központ bárhová postázta a kiválasztott könyvespolcot". A készletet leginkább Püski Sándor Magyar Elet Könyvkiadójától szerezték be, aki nagyobb tétel vásárlása esetén engedményt is adott áraiból.197 A KALOT 1942 őszén m egvásárolta a kispesti Bánsági-féle nyomdát,198 ezzel saját kiadású művek terjesztésére is lehetőség nyílt. Kispesten állították elő M uharay Elem ér: Magyar játékszín (1942), Molnár István: Élő népballadák (1943), Gaál Károly: A csíkmenasági pásztorok fafaragása (1944), Ugrin József: Virradat című egyfelvonásos mozgalmi színdarabját, a KALOT összes újságját és egyéb kiadványait. Néhány Magyar Élet Kiadás"-ú könyvet is itt nyomtattak ki, mint például Somogyi Imre: A tökkel sütött kenyér és a Hasuragazdálkodás című munkáit. 197 Püski Sándor, az interjú készítésekor még New Yorkban élő könyvkiadó-tulajdonos szóbeli közlése. Budapest, okt A Bánsági-nyomdára vonatkozó adásvételi és szerződéskötési iratok megtalálhatók: PML-XXI. 4-b. Alispáni iratok, /1948. és BM Irattára sz.a. 146

166 A népfront dilemmája Püski Sándor a M agyar Élet könyvterjesztőit" 1942 nyarán egyhetes továbbképzésre hívta meg Szárszóra, a Soli Deo Glória üdülőtelepére. A megjelentek között ott találjuk a KALOT képviselőit is. A találkozó azt a célt szolgálta, hogy a terjesztők személyesen is ismerjék meg a népi írókat, hogy annál jobban propagálhassák műveiket. Németh László szóba is elegyedett Nagy Töhötöm páterrel, s erről a rövidke epizódról a következő sorokat jegyezte fel: Még a katolikus KALOT vezetőjével akit Püski jónak látott elhívni ide folyt beszélgetésből is továbbhajtott, csírázott valami. Ez vallás, de nem kereszténység, mondta az eléggé jófejű jezsuita, amikor elméletem a vallásos ösztönökről s azoknak a ma uralkodó gondozásáról, mintegy teológiai névjegyátnyújtással elmondtam neki. Az ő részéről ez persze elutasítás volt; énbennem azonban újra megmozdult a vágy, hogy ami a vallásban igazán életet tápláló, volt világképek meghasonlást szülő roncsaiból én a köröttem gomolygó ifjúságnak átmentsem valahogy."199 A rendezők meghívták Kerkaiékat az antifasiszta erők emlékezetes fórumává nőtt 1943-as konferenciájára is. Hogy elfogadták-e az invitálást, arról ellentmondásosan szólnak a források. Darvas József írása szerint a szerteágazó világnézeti batyuval" érkezők között ott voltak a KALOT-népfőiskolák parasztfiataljai is.200 Püski Sándor és felesége viszont határozottan állítják, hogy a KALOT-ot senki sem képviselte 1943-ban, csak az 1942-es értekezleten jelentek meg.201 Ennek ellentmondani látszik Püski Sándor azon tanulmánya, amelyet 1982-ben készített a Kossuth Könyvkiadó felkérésére. Ebben azt írta, hogy a szárszói konferencián Ott voltak az SDG, a Györffy-kollégium, az egyetemi Diák-egységmozgalom, a Parasztszövetség, a Katolikus Legényegylet vezetői, a Turul Kiadó, a Magyar Élet és a Magyar Út lapok szerkesztői, papok, tanárok, mindenféle foglalkozású értelmiségiek..."202 A jegyzőkönyv a KALOT képviselőit nem említi meg a résztvevők között... Ha 1942 végétől 1943 őszéig terjedő időszak eseményeit tüzetesebben m egvizsgáljuk, a KALOT távolm aradása indokoltabbnak látszik. A történelem szakadékot vájt a hivatásrendi gondolathoz ragaszkodó agrárifjúsági mozgalom és a formálódó antifasiszta front közé második felében a fasiszta Németország katonai sikersorozata megszakadt. A világháború menetében bekövetkezett változások, a 2. magyar hadsereg voronyezsi katasztrófája, az angolszászok észak-afrikai majd szicíliai partraszállása, a Vörös Hadsereg sikerei erjesztőleg hatottak a magyar belpolitikai életre. A náci Németországot húzódozva ugyan, de végeredményben kiszolgáló hivatalos Magyarország felszíne alatt ellenáramlatok hullámzottak. Sztálingrád után a Kállay-kormány béketapogatózásai az ellenforradalmi rendszer átmentésének 199 Németh László: Homályból homályba. Bp p. 200 Darvas József: Szárszó, Élet és Irodalom, szept Püski Sándor szóbeli közlése okt Szárszó, Előzményei, jegyzőkönyve és utóélete. Bp p. Egy másik hajdani résztvevő, Sebestyén László azt erősítette meg, hogy a KALOT az évi rendezvényen jelent meg. Tévesen Bonnyay Sándort nevezte meg a KALOT képviselőjének, noha ő az evangélikus KIÉ titkára volt. (Sebestyén László: Emlékezés az évi ifjúsági egységtalálkozóra. Confessio, sz p.) 147

167 lehetőségeit keresték. Erősödött a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták együttműködése. A szakszervezetek tevékenysége élénkült, taglétszámuk gyorsan nőtt. Ugyanakkor a Hivatásszervezet akciói megfogyatkoztak, de tekintélye még maradt tavaszán a Független Kisgazdapárt is feladta addigi passzivitását. A paraszti baloldal május 9-én megalakította a Parasztszövetség földmunkás tagozatát, élére a KALOT érdi tanfolyamát végzett Dobi István került. A felgyorsult nemzetközi folyamatok és a belpolitikai változások megítélésében nemcsak a lakosság széles rétegei, hanem a katolikus papság és a hivatásrendi m ozgalm ak vezetői is elbizonytalanodtak. A népfrontos szellem erősödésével 1942 végén, 1943 tavaszán a KALOT-nak megvolt a lehetősége, hogy közösséget vállaljon az ország demokratikus átalakításáért küzdő erőkkel. Alapot erre a mozgalom németellenessége és a nemzetiszocializmussal szembeni állásfoglalása adott. A katolikusok részéről Almásy József Esztergom főegyházmegyei áldozópapnak a M agyar N em zetben április 18-án megjelent cikke meg is törhette volna a jeget. A kakas és a hajnal című írás amely egyébként Szekfű Gyula ösztönzésére íródott különbséget tett a szociáldemokrácia és a kommunizmus között. Almásy kifejtette, hogy a keresztények érdekei egybeeshetnek a szociáldemokrácia érdekeivel, mivel a diktatúrára törő kommunizmus egyformán felőrli mindkét tábort. Ez az elemzés egy lehetséges szövetkezeti platformot kínált. Serédi Jusztinián hercegprímás azonban néhány nap múlva szigorúan megrótta papját, s lényegében azt az álláspontot ismételte meg, hogy a kereszténység és a marxizmus közti ellentét áthidalhatatlan.203 A KALOT antimarxista hagyományain túl ez a főpásztori megnyilatkozás is hozzájárult ahhoz, hogy az agrárifjúsági mozgalom politikája rugalmatlanabbá vált. A világnézeti és politikai nézetkülönbségek ekkor még erősebbnek bizonyultak, s a népfrontos szellem katolikus híveinek tábora egyelőre kisebbségben maradt. Miközben a katolikusok résnyire nyitott ablaka bezárult, addig a szociáldemokrácia partnert talált a protestáns egyház bizonyos köreiben és a paraszti tömegeket mozgósító Független Kisgazdapártban tavaszán a Független Kisgazdapárt felhagyott a háború előtti kétfrontos" harccal, amely egyfelől a totális fasiszta rendszer bevezetésére törekvő erők, másfelől a szociáldemokraták és a kommunisták ellen irányult. A Katolikus Szociális Népmozgalom A demokratikus erők sorainak rendeződése a hivatásrendi mozgalmak vezetőit arra serkentette, hogy mielőbb teremtsék meg saját egységüket május 18-án ötfős küldöttségük kereste fel báró Apor Vilmos győri püspököt. A Hivatásszervezetet Meggyesi Sándor országos elnök (aki egyben a KALOT nemzetiségi osztályát is vezette), az EMSZO-t Freesz József, a KALOT-ot Ugrin József és P. Kerkai Jenő képviselte. Velük tartott még Kovrig Béla is, aki a Miniszterelnökségről történt menesztése után a kolozsvári M. kir. Ferenc József Tudomány 203 EPL 6079/1943. Serédi Jusztinián hercegprímás levele Almásy József főegyházmegyei áldozópaphoz. Esztergom, ápr

168 egyetem rektora lett. Kerkaiék bejelentették, hogy szándékukban áll felújítani a Magyar Szociális Népmozgalmat. A munkaközösség egyházi tanácsadójának báró Apor Vilmos győri püspököt, elnökének Kovrig Bélát kérték fel. Meggyesi, P. Kerkai és Freesz június 23-án kelt közös memorandumukban Serédi hercegprímással is tudatták, hogy minden feltűnés, sőt külső híradás nélkül megalakítottuk az EMSZO, KALOT és Hivatásszervezet vezetőinek munkaközösségét, azzal a céllal, hogy a három mozgalom vezetői közös álláspontot valljanak és közös taktikával vehessék fel a küzdelmet mindazokkal szemben, akik a nemzet sorskérdéseiben nem a keresztény erkölcstan alapján keresik a megoldást".204 Serédi Jusztinián engedélyezte püspöke tisztségvállalását, a munkaközösség megalakulása is helyeslésével találkozott, nagy szükség van arra mondotta, hogy a katolikus szervezetek egyöntetűen működjenek".205 A hivatásrendi mozgalmak első közös fellépésére azután került sor, hogy N agy Ferenc képviselő, a Független Kisgazdapárt kisgazda és földmunkás tagozatának elnöke a Nemzeti Ú jságnak nyilatkozott pártja és a szociáldemokrácia lehetséges együttműködéséről. A hivatásrendi mozgalmak lapjai a M agyar Vetés és az Új Rend felháborodottan reagáltak a hírre, és elmarasztalták Nagy Ferencet, amiért a kisgazdák a marxista munkássággal és nem a keresztény szervezetekkel keresnek kapcsolatot. A M agyar Vetés szeptember 1-jei számában A magyar parasztság és a marxizmus címmel megjelenő írás a kereszténység nevében elutasította a parasztság szociáldemokráciával kötendő szövetségét, mert a szociáldemokrácia már egyáltalán nem jelenti a magyar munkásságot". A maliciózus csipkelődés ellenére az AC alelnöki értekezlete kénytelen kelletlen megállapította, hogy a közéletben balfelé tolódás várható.206 Az agrárifjúsági mozgalom történetében előfordult, hogy a felekezeti nézetkülönbségek tovább mélyítették az amúgy is meglévő ellentéteket. így volt ez a Parasztszövetség és a KALOT esetében is. Egy 1943-ban báró Apor Vilmos püspök számára készített elemzés szerint a Parasztszövetség pusztán református kezdeményezés egy egyelőre ismeretlen cél, talán a királykérdés megoldására a fel nem világosított katolikus parasztság segítségével a parasztságon való segíteni akarás leple alatt".207 A két mozgalom rivalizálása a Parasztszövetség előkészítésével egy időben kezdődött. Keresztes-Fischer Ferenc óhajára Kovács Béla, a Parasztszövetség katolikus vallású vezetője 1942-ben tárgyalt Kerkaiékkal. Célja az volt, hogy a KALOT-ot és a Hivatásszervezet agrártagozatát csatlakoztassa a Parasztszövetséghez. Kerkaiék azonban nem akarták mozgalmaikat egy új kezdeményezésnek feláldozni, amelynek vezetése zömmel reformátusokból állt. A KALOT feltételeit viszont Kovács Béla nem fogadta el, így a tárgya 204 EPL 8118/1944. Meggyesi Sándor, a Hivatásszervezet országos elnökének, P. Kerkai Jenő, a KALOT országos elnökének és Freesz József, az EMSZO központi igazgatójának jún. 23-i közös levele Serédi Jusztinián hercegprímáshoz. 205 GYPL 1674/1943. Serédi Jusztinián hercegprímás levele báró Apor Vilmos győri püspökhöz. Esztergom, júl EPL 678/1945. Pro memória az AC alelnökeinek aug. 24-i értekezletéről. 207 GYPL 778/1943. Rozman Sándor iváni plébános értekezése báró Apor Vilmos győri püspök számára. Iván, ápr

169 lások ham arosan megszakadtak.208 A két parasztm ozgalom közötti távolság akkor nőtt még nagyobbra, amikor a Parasztszövetség vezetésében a legradikálisabbnak tartott agrárszocialisták Nagy István, Erdei Ferenc, Veres Péter, Darvas József és mások is helyet kaptak. Protestáns szervezésű volt a szárszói konferencia is, amely augusztus 23-án nyílt meg. Öt nappal később a hivatásrendi mozgalmak munkaközössége, az AC és több plébános köztük Mindszenty József zalaegerszegi tisztelendő is titkos értekezletre jöttek össze a győri püspöki palotában. Botorság lenne ezt az eseményt pusztán a szárszói konferenciával magyarázni. Az értekezlet azon nyilvánvaló lehetőség hatására ült össze, hogy Németország elveszítheti a háborút, ami a katolikus egyház számára is felvetette a hogyan tovább? kérdését. Aggasztólag hatottak azok a jelenségek is, amelyek a fasisztaellenes szolidaritást rendszerváltozássá akarták átlendíteni. Ebben az összefüggésben a folyamat egyik láncszemét Szárszó adta. Az augusztus 28-i értekezlet néhány résztvevője feltehetően Kerkaiék új tömegpárt megalakítását javasolták, mivel a Zichy János-féle megcsontosodott Kereszténypártot nem tartották alkalmasnak hatásos politikai akciókra. A többség azonban nem volt hajlandó elejteni a katolicizmus hagyományos pártját. Helyette a konferencia elhatározta, hogy támogatja a hivatásrendi mozgalmak Katolikus Szociális Népmozgalom néven megalakult munkaközösségét. A konferencia felkérte Kovrig Bélát, hogy a katolikus szociális tanítások alapján dolgozza ki a mozgalom ideológiai programját. Ugyanezen az értekezleten merült fel az a kívánság is, hogy a püspöki kar intézzen körlevelet a papsághoz, melyben általános direktívákat adna, hogy a mostani válságos időkben milyen magatartást tanúsítson s a különböző politikai felfogásokkal szemben milyen álláspontra helyezkedjék".209 Az értekezlet óhaját Apor püspök tolmácsolta az egyházfők október 6-i konferenciáján. Apor úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a tájékozatlanság és a birtokpolitikai kérdésekben tapasztalható radikalizmus eloszlatása érdekében sürgős lenne a jobb- és baloldali pártokkal kapcsolatban útmutatást, a nemzetiségi és szociális kérdésekben felmerülő problémák tisztázására pedig irányelveket kiadni. Serédi Jusztinián veszélyesnek ítélte a belpolitikai helyzetet arra, hogy a püspöki kar nyilvános politikai irányítást adjon. Csupán annyit tartott kivitelezhetőnek, hogy Apor és Shvoy püspökök összeállítsanak egy irányelveket tartalmazó elaborátumot, amit aztán espereskerületi tanácskozásokon ismertetnének. A katolikus egyház vezetése az es változásokat legalább olyan tanácstalanul szemlélte, mint ben a szélsőjobboldal előretörését. 208 Vörös Vincének, a Parasztszövetség egykori vezetőjének levelei a szerzőhöz. Bakonya, jan. 18. és febr. 17. Vörös Vince 1941-re datálta a tárgyalások időpontját. Hogy a dolgozatban mégis 1942 szerepel, az Farkas György egyik visszaemlékezésében talált adattal magyarázható. Farkas közvetlenebb szemtanú volt, mint Vörös Vince, ezért 1942-t fogadtam el hitelesnek. (Farkas György: A KALOT. Gödöllő, Kézirat. Művelődési Minisztérium Állami Egyházügyi Hivatal Irattára I. 18. Az anyag időközben a Magyar Országos Levéltárba került.) 209 EPL 7557/1943. Báró Apor Vilmos győri püspök szept. 18-i levele Serédi Jusztinián hercegprímásnak. 150

170 A túlélés érdekében KALOT-élet 1944 őszéig A népfőiskolák lázas megindítása után, a megszaporodott katonai behívások és politikai tanácstalanság miatt a KALOT-központ egyletszervező munkája alábbhagyott. Ez már 1942 végén érezhető volt, s a háború végéig egyre jobban csökkent az új alakulások száma. Össztűzben a hivatásrendiség A meglévő egyletek mozgatására és népszerűsítésére a helyi vezetők különféle pályázatokat találták ki. Versenyezni lehetett olvasónaplókkal, irodalmi alkotásokkal, de annak leírásával is, hogy ki milyennek képzeli el jövendőbelijét. Díszt, pompát kifelé! súgta egy másik tanács. Egyleti esküvő, temetés, tagavatás, zászlós felvonulás, bál, ünnepély és egyéb parádé mind az egyletek vonzóbbá tételének fegyvertárába tartozott. Következetesen folytatódott a központ által irányított népművelői munka. Egy mai kortárs költő, Takács Imre jegyezte fel visszaemlékezéseiben, hogy a népi írókról a M agyar Vetés című KALOT-lap jóvoltából szerzett tudomást.210 A források alapján érzékelhető, hogy a katolikus egyház hivatalos körei 1943 második felében már nem pusztán irodalmi jelenségként, hanem politikai problémaként kezelték a népi irodalmat. Az AC felhívta a figyelmet, hogy ügyes eljárási m ódot kell a népi írók oldaláról mutatkozó veszedelmekkel szemben alkalmazni."211 A Mária-kongregációk kiadásában egyházi jóváhagyással megjelent Népi irodalom. M it értünk és mit kifogásolunk a mai népi irodalomban? című brosúra majdhogynem ellenségesen ítélkezik a népi irodalom felett, mivel az elsősorban protestáns szerzők alkotásainak összessége. A KALOT 1944 februárjától megjelenő Népünk című, a katolikus intelligenciához szóló társadalmi és nemzetpolitikai" folyórata A népi irodalom és a protestantizmus elnevezéssel vitát is indított a kérdésről. A konklúziót a Munkafüzet februári száma közölte:...a népi költőknek az volt a feladatuk, hogy felrázzák a közönybe fulladt magyar vezetőréteget, s hogy előkészítsék a talajt a KALOT és más népi m ozgalom szám ára." A KALOT eszmei elődjének és szellemi táplálójának fogadta el a népi irodalmat, s annak széles skálájából nem zárta ki sem Veres Pétert, aki világnézetileg ugyan távol áll a katolicizmustól, nagyon szocialista íze van a legtöbb könyvének, de... írásművészete erőteljes, parasztszagú", s nem zárta ki Sértő Kálmánt sem, akit politikája ugyan szélsőségekbe vitte, de költészete tisztán a népet szolgálja". Az agrárifjúsági mozgalom irányítói egyetértettek a népi írók elemzéseivel és helyzetfeltárásaival, de igyekeztek megkerülni a népi irodalom politikai töltetét, mert annak esetenkénti baloldali radikalizmusa és harcias végkövetkeztetései keresztezték a konzervatív egyházi felfogást és a hivatásrendi elgondolást. 210 Takács Imre: Család, nép, emberiség. Új írás, sz p. 211 EPL /1943. Pro memória az AC alelnökeinek okt. 18-i üléséről. 151

171 A társadalom megújhodásának lehetőségeit is kereső szárszói konferencián csúfos kisebbségben maradtak a hivatásrendi gondolat szószólói. Veres Péter éles okfejtéssel bizonyította be, hogy a hivatásszervezetek miért nem lehetnek demokratikusak, és létük miért vezetne akarva-akaratlan a diktatúra irányába. Mintegy Szárszó folytatásaként a Társadalomtudomány, a M agyar Nemzet, a Népszava, a M agyar Szemle, sőt a katolikus Jelenkor hasábjain sorra jelentek meg a hivatásrendiséget megkérdőjelező és bíráló írások. Apor püspök az október 6-i püspökkari konferencián fel is vetette, hogy a hivatásrendiség körüli terminológiai" kérdéseket tisztázni kell, mert a fogalom a fasiszta rendszerek gyakorlata m iatt félrem agyarázható. A probléma gyökere azonban nem terminológiai természetű volt. A vita lényegét a Jelenkor december 15-i száma foglalta össze. A szerző azért kifogásolta a hivatásrendiséget, mert az nem küzdött a téves koreszmék ellen, és nem tudta elérni, hogy követői a szociális kérdések m egoldását ne kapcsolják össze a diktatúrával és a szélsőjobboldali gondolatokkal. A liberalizmus ellen olyan hévvel hadakoztak írja a Jelenkor, hogy még a keresztény szabadságot és természetjogokat is hallgatással veszélyeztették; ha csak félannyit küzdöttek volna az élő veszélyek ellen, ma nem kellene védekezniük a nyilaspártolás vádja ellen, mely igazságtalan, ha a szándékról van szó, de bizony nem mondható annak, ha a hatást tesszük vizsgálat tárgyává." A KALOT és a többi hivatásrendi mozgalom határozottan visszautasították a sunyi rágalomnak" minősített, szerintük alaptalan vádakat. A vitának annyi kézzelfogható eredménye azonban volt, hogy Kovrig Béla 1944 májusában megjelent M agyar társadalompolitika című háromkötetes munkája, amely a Katolikus Szociális Népmozgalom programjának elvi kifejtését és elemzését tartalmazta, néhány ponton módosította a hivatásrendi elképzeléseket az 1930-as évek végének nézeteihez képest. Egyik legfontosabb elvként leszögezte, hogy hivatásrendi társadalm at és nem államot akarnak. Az államhatalmat választott országgyűlés és az annak felelős kormány gyakorolná. így Kovrig az alkotmányos parlamentarizmus mellett leadott voksát szembeszegezte a diktatúra szálláscsinálásának vádjával. A hivatásrendi mozgalmakat elhatárolta a katolicizmus lényegétől idegen, bukott olasz fasizmustól. Elképzelése szerint a hivatásrendek nem helyettesítenék a szakszervezeteket (korábban ezek felszámolása is cél volt!), azok továbbra is fennmaradnának és szolgálnák a munkások anyagi érdekvédelmét. A korporatív államnak rosszul sikerült osztrák kísérletén okulva ő a hivatásrendeket társadalmi szerveknek szánta. A hivatásrendiség eszméit módosító Kovrig-féle összefoglalás elkésett mű volt. Nem pusztán megjelenési időpontját tekintve, hanem tartalmánál fogva is. A pápai enciklikák reformelképzeléseit a politikai katolicizmus új válfaja, a nyugat-európai parlamentáris demokráciákban a világháború után végül is meggyökeresedett kereszténydemokrácia váltotta fel. A katolikus hivatásrendi szervezetek elleni bírálatsorozatba a szociáldemokrácia is bekapcsolódott január 1-jén, a Magyarországi Bánya- és Kohómunkások O rszágos S zövetségén ek sárisáp i gyű lésén S zak asits A n tal, a Szakszervezeti Tanács titkára élesen támadta a Nyilaskeresztes Pártot, a Nemzeti Munkaközpontot, az EMSZO-t és a KALOT-ot, mert ezek szerinte egységbontó 152

172 törekvésükkel azon fáradoznak, hogy a szociáldemokrata pártot gyengítsék".212 Szakasits Árpád január 16-án Nagyváradon tartott beszédében kiadta a szociáldemokrata párt Be az egyházba! jelszavát: Annyira hiszünk a demokráciában, hogy azt fogjuk tanácsolni pártunk tagjainak, hogy ne zárkózzanak el az egyházi önkormányzatokban való részvételtől, menjenek be az egyházközségekbe." Az SZDP új szövetségi politikája a konzervatív vagy a jobbra nyitott katolikus köröket eleve kihagyta egységteremtő szándékából. Nyisztor Zoltánnak meghagyjuk az eltévedt bárányokat. Legeltesse őket" mondotta Szakasits213 A KALOT egyetlen alkalommal reagált az SZDP felhívására. A Népünk februári, induló első számában Levél" rovatban tette közzé egy ismeretlen szerző A magyarországi szociáldemokrácia új helyzetéről és szövetségeiről című írását. A szerző higgadtan, a KALOT-tól addig megszokott indulatoktól és vádaskodásoktól mentesen, tényként állapította meg, hogy a szociáldemokráciában kedvező változások mentek végbe. A megfiatalodott keresztény vezetés (értsd: a zsidótörvények m iatt lecserélt régi vezetőség utódai) rugalmasabb, több gyakorlati érzékkel rendelkezik, s ismerik az együttműködés és látszólagos kompromiszszumok értékét". A cikk a szociáldemokrácia lehetséges szövetségesei között a Kisgazdapártot és a népi mozgalmak Erdei, Kovács és Veres nevével jellemezhető szárnyát jelölte meg. Ez utóbbi taglalása kapcsán kitért a szárszói konferenciára, ahol Erdei, Jócsik, Kovács és Veres irányításával megtörtént a népi mozgalmak protestáns keretszervezetekből elindult több fiatal ágazatának a történelmi materializmusig, mint alapig való eljutása. A fentebb említett levél" írója nem tette fel a kérdést, vajon a KALOT egyezséget köthet-e a szociáldemokráciával. Összességében azonban azt sugallja, hogy az Isten létezését kétségbe vonó, harcos ateizmus alapján álló párt nem lehet partnere egy katolikus világnézeti mozgalomnak. S hogy ez mennyire így van, azt bizonyítja P. Kerkai és P. Nagy február 25-én kelt, Serédi Jusztinián hercegprímáshoz intézett kérvénye: Főméltóságú Bíboros Hercegprímás Úr! Eminenciás Uram! Három évvel ezelőtt a KALOT Mozgalom Központja az ifjúságot totális igénnyel szervező Levente Mozgalommal kapcsolatban azzal az alázatos kéréssel fordult a Nagyméltóságú Püspöki Karhoz, hogy a katolikus mozgalmak önállósága és sértetlensége érdekében részesüljünk a legnagyobb erkölcsi testület hathatós támogatásában a hatalom és a közvélemény felé. Az akkor megjelent közös pásztorlevél szinte reményen felüli mértékben meghozta az annyira szükséges eredményt. Most elsősorban nem az ifjúságot, mint inkább a m ár férfi korban lévő agrár-réteget fenyegeti talán még súlyosabb veszedelem a szélső baloldali radikalizmus részéről. Nem kisebb célt tűzött maga elé ez a csoport, mint azt, hogy először társadalmilag, utána politikailag mozgósítja a magyar földmíves tömegeket. A magyar közéleti gondolkodás egyik legismertebb vezetőjével való tárgyalás alapján is világosabbá vált ennek az elgondolás- 212 PIL 651. fond - Baloldali összesítők. 6/ jan. 14. Mondanivalója lényegét az álmunkásszervezetek elleni harcot a kolozsvári szakszervezetek előtt is megismételte. (Népszava, febr. 2.) 213 Népszava, jan p. 153

173 nak komoly veszedelme. Eleinte ugyanis talán a kisgazdapárti, hivatalosan is támogatott politikai mozgalmak érhetnek el sikereket. Ő utánuk akarnak jönni az irodalmilag felfegyverzett és eszmeileg jól kiképzett baloldali radikálisok. A fent említett csoportnak három legismertebb képviselője: Veres Péter, Erdei Ferenc és Kovács Imre. Az azóta hírhedtté vált szárszói konferencián mindhárman nyílt hitvallást tettek az ateista történelmi materializmus mellett éves kereszténységről egy vallásos protestáns csoport által rendezett gyűlésen csak gúnyos szavaik akadtak. Ezt az irányzatot természetesen jó szemmel nézi a magyar szociáldemokrácia, hisz a nevezettek közül például Veres Péter írásban nyíltan is táborukhoz tartozónak vallja magát. Az ipari nagytőke is rokonszenwel kíséri ezt a megmozdulást, mert így a közvélemény előtt az ipari kapitalizmus kérdéseiről az agrár-problémákra terelheti a figyelmet. Ennek a mozgalomnak az agrár-tömegek esetleges aposztáziája szempontjából igen súlyos jelentősége van. Ugyanis a tömegek lelkében a baloldali radikalizmus szám ára erős tám pontokat hoztak létre nem csak a világháborús körülmények, hanem a szovjet-orosz közelség és az ügyes agitáció is. Arra pedig számítanak az illetők, hogy egy esetleges angolszász befolyás hathatósan segítené tevékenységüket. Ezzel a messze kiható megmozdulással szemben a KALOT Mozgalom felajánlja kiépített állásait, főként a tanfolyamokon kiképzett hivatásos munkatársakat és falusi értelmiségi vezetőket. De szép számmal lehet harcba állítani a velük együtt küzdő, tehetséges népi embereket is: férfi korban lévő gazdákat és munkásokat. Ugyancsak a 20 népfőiskolát is be lehetne állítani egy idősebb agrár-rétegek tervszerű képzésére, valamint a Mozgalom összes sajtótermékeit, a 2-2 ruszin és szlovák lapot sem véve ki. A magyar agrárifjúságé az Ifjúságunk, a felnőtt parasztságé a Magyar Vetés és az értelmiségi vezetőké a Népünk folyóirat. A KALOT Mozgalom ezt a feladatot a Hivatásszervezettel együttműködve igyekszik megoldani. Ez nemcsak azért volna célszerű, mert a Hivatásszervezetnek mind az agrár-, mind az ipari réteg szervezésére megfelelő alapszabálya van, hanem azért is, mert a Quadragesimo Anno enciklika szellemében így a hivatások szerint organizálhatná a sok irányban széteső m agyar alsóbb néprétegeket. Minthogy ez a szervezkedés természetjogi alapon történnék, tehát a kimondottan hitvallásos szellemű Katolikus Népszövetség nevelői tevékenységét nem tenné fölöslegessé. Ennek a komoly feladatnak elvégzéséhez mindenekelőtt azt kérjük a Nagyméltóságú Püspöki Kartól, hogy magas erkölcsi támogatásával a cél megközelítését elősegíteni kegyes legyen különösen a főpásztori körlevelekben való ajánlás közzététele útján. Egyelőre komoly anyagi bázis híján szegényes keretekben folytatjuk a munkát, mert a teljes kibontakozáshoz legalább ötven körzeti központ felállítása volna szükséges egyenként és havonként mintegy 1000 pengős költségvetéssel. Lehetséges, hogy ennek a munkának elvállalása folytán egyidőre a Mozgalom ifjúsági szárnya hátrányt szenvedne, de viszont az egész agrárréteg megnyerése az ifjúsági ágat is megerősítené, elvesztése pedig elsorvasztaná.

174 Főméltóságú Bíboros Hercegprímás Úr felszentelt bíborát csókolja és főpásztori áldását kéri Eminenciádnak Budapest, február 25-én. Legkisebb fia Krisztusban: P. Nagy Töhötöm S. J. P. Kerkai Jenő S. J. KALOT orsz. elnök h. KALOT orsz. elnök."214 Kerkaiék lényegében egy katolikus parasztpárt szervezésének koncepcióját terjesztették elő. Az tavaszi püspökkari konferencia hűvösen fogadta a javaslatot, leszögezte, hogy nincs szükség a radikális programok túlszárnyalására, s csak ennek szem előtt tartásával ajánlható a KALOT törekvése. Czapik püspök erre rosszmájban megjegyezte: Hiába. ígéreteket adnak, de csinálják a magukét." A baloldal érezhető erősödése a püspökök többségét nem serkentette új katolikus tömegpárt létrehozására. Annyit azonban a főpásztorok és az AC is fontosnak tartottak, hogy a keresztény munkásszervezetek a Hivatásszervezet, az EMSZO és a megosztott keresztényszocialista szakszervezetek egyetértésben és közös arcvonalat alkotva küzdjenek a felforgató törekvések ellen".215 A hercegprímás ösztönzésére tárgyalások kezdődtek a keresztény munkásszervezetek esetleges egyesítéséről. Az együttműködési megállapodás március 19-én jött létre a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete és a Keresztényszocialista Országos Szakegyesületek Szövetségének elnöksége között. Az elfogadott irányelveket az EMSZO is érvényesnek tekintette önmagára. Mivel a KALOT nem munkás- és nem érdekvédelmi szervezet volt, ezért kimaradt az együttm űködési szerződésből. Pozícióit m ás úton, a H angya Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezettel való kapcsolatteremtéssel próbálta átmenteni. A Hangya és a KALOT Wünscher Frigyes, a Hangya vezérigazgatója, s egyben az AC Szociális és Karitatív Szakosztályának elnöke 1943 nyarán ankéton vitattatta meg a mezőgazdaságban követendő katolikus irányelveket." A vitaanyag határozottan állást foglalt a földosztás ellen, csupán az igazságos birtokmegoszlást" vélte szükségesnek. Végrehajtásában a nagy- és középbirtokok jóindulatára számított, hogy azok önmaguktól felajánlják megvételre felesleges földjeiket. Az anyag kiemelten foglalkozott az értékesítési és fogyasztási szövetkezetek hasznosságával, bár önkritikusan megállapította, hogy a súlyos hitelhiány akadályozza a szövetkezést. A program a mezőgazdasági munkabérek és az agrárproletariátus megváltása" tárgyában kidolgozandó javaslatokat a KALOT szakértőire bízta. 214 A kérvény eredetije: EPL 1982/1944. Jelen közlés a Székesfehérvári Püspöki Levéltár sz. irata alapján készült. A szöveg néhány apró eltéréssel olvasható az márc. 14-i püspökkari konferencia jegyzőkönyvének 15. pontjánál. (Közli: Gergely Jenő: A püspöki kar tanácskozásai. Bp., 1984.) 215 EPL 5993/1943. és 8118/1944. Serédi Jusztinián hercegprímás levele Tobler Jánosnak, Szabó Józsefnek és Meggyesi Sándornak. Keltezés nélkül. 155

175 Gyakorlatilag ezzel a munkával kezdődött a Hangya és a KALOT kapcsolatának élénkebb szakasza, mert addig csak szórványos érintkezésben álltak egymással. Wünscher például előadást tartott a KALOT első, augusztusban Szegeden rendezett agrárifjúsági kongresszusán. A KALOT szövetkezeti gondolata a gyakorlatban az 1938 novemberében felállított, az EMSZO-val közösen működtetett Munka Szövetkezetben öltött testet (hivatalos nevén: Ipari Munkások és Mezőgazdasági Termelők Munka" Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet Budapest, Irányi u ). Két pengő részjegy megvásárlásával minden EMSZO- és KALOT-tag rendes, illetve pártoló egyaránt a szövetkezet tagja lehetett. A Munka Szövetkezet október elején fa- és széntelepet, majd ruha- és fehérnemű üzletet nyitott, mindkettőt a fővárosban. A központ 1940-ben lerakatként működő textil osztályt állított fel, innen látták el a vidéki egyleteket egyenruhával. A vidéken létesült szövetkezetek közül megemlíthető a kefe- és seprőkötő üzem Szolnokon, az élelmiszereket forgalmazó szegedi szövetkezet, valamint a vetőmag-, gyümölcs- és baromfiszállítással, csereállat-akciókkal foglalkozó lajosmizsei szövetkezet. Az egyleti gyűléseken természetszerűleg elsősorban a helyi szövetkezés lehetőségei merültek fel, ennek érdekében állították fel az egyleti Munka Szövetkezeti Bizottságokat. Munkájuk nyomán nem egy helyen üzleti tevékenységbe kezdtek a vállalkozóbb szelleműek. A Dolgozó Fiatalság Adunk-veszünk címmel külön rovatot is indított az egyleti csereberék lebonyolításához. A helyi Hangya szövetkezetek azonban nem társat, hanem riválist láttak a Munka Szövetkezet próbálkozásaiban, annak dacára, hogy annak kezdeményezései főleg a feleslegek adásvételére hagyatkoztak. Wünscher Frigyes már május 15-én levélben jelezte észrevételét Mihalovics Zsigmondnak, miszerint a KALOT és az EMSZO Munka Szövetkezete nem kíván együtt dolgozni a Hangyával: Világosan látszik az a tendencia, hogy bizonyítékokat keresnek arra nézve, hogy velünk nem is lehet együtt dolgozni. Mint most értesülök, árurendeléseiket más cégeknél adják fel, hogy bár hónapokig élvezték a megalakulásig a Hangya anyagi támogatását, most úgy látszik, mégis azt látták célszerűnek, hogy másfelé orientálódjanak."216 De hiába kacsingattak másfelé, a fogyasztási szövetkezetek áruellátó monopóliumát a KALOT egyáltalán nem tudta veszélyeztetni. Lényeges eltérés mutatható ki a Hangya és a KALOT szövetkezeti alapelveiben: Wünscher szerint csak ott érdemes szövetkezetét alapítani, ahol az anyagilag megalapozott. A KALOT viszont éppenséggel a legszegényebb rétegek megsegítése céljából szorgalmazta a szövetkezeteket végén azonban Wünscher változtatott álláspontján: a háborús áruhiány és a feketézés miatt az újabb szövetkezetek létesítése mellett foglalt állást, így a KALOT-tal való együttműködés útjából egy fontos akadály hárult el. Az agrárifjúsági mozgalom már a háború utáni időket tartotta szem előtt, amikor latolgatta a kooperációt április 28. és május 11. között szerződéskötéssel egyenértékű levélváltás zajlott le a két központ között. A Hangya a szövetkezeti propagandában népfőiskolái tanfolyamok, KALOT-lapok, szóró 216 MÓL Szövetkezeti Levéltár, Z tétel. 38. f. 156

176 anyagok és könyvek révén tartott igényt a KALOT munkájára. Ennek fejében vállalta, hogy közös KALOT-Hangya termelő és értékesítő szövetkezetek létesítését segíti elő. Az ilyen szövetkezetek ellenőrzése és mezőgazdasági irányítása a Hangya hatáskörébe tartozott volna. Külön pont kötötte ki, hogy a KALOT Termelő és Értékesítő Központi Szövetkezet fogyasztási üzletággal ami a Hangya legjövedelmezőbb monopóliuma volt semmilyen formában nem foglalkozhat, és nem zavarhatja a már működő Hangya szövetkezetek működését. A felek megállapodtak továbbá abban is, hogy a KALOT tagszövetkezeteinek tilos a Hangya által már beszervezett gazdákat elcsábítaniuk.217 A Hangya tehát úgy kooperált a KALOT-tal, hogy potenciális vetélytársát be sem engedte a piacra. Anyagi kérdéseket nem tisztázott a szerződés, de a támogatás" szó többszöri ismétlése mögött nyilvánvalóan pénzösszegek húzódtak meg. Talán nem állunk távol a valóságtól, ha feltételezzük: a Hangyával kötött szerződés időpontját nagyban befolyásolta az ország német megszállása. A Hangya a német gazdasági érdekek kiszolgálójaként is ismertté lett, s a vele kötött egyezség révén a KALOT kedvezőbb színben tűnhetett fel a fasiszta impérium képviselői előtt. Kinek kell a KALOT? avagy a háború végóráiban A németek március 19-én megszállták Magyarországot. Mihalovics Zsigmond, az AC igazgatójának jelentése szerint az események nem érintették a katolikus egyház köz- és hitéleti tevékenységét. Egyesületeink és egyházközségeink zavartalanul folytatják belső életüket. Alapelvként meghagytuk nekik, hogy ne adjanak okot a kellemetlenkedésre, vagy represszáliákra, legfőképpen a lelkiségre törekedjenek"218 állapította meg Mihalovics. A KALOT vezetőit sem a német hadsereg megjelenése aggasztotta a legjobban, hanem az, hogy számos egyházmegyében különösen az egri érsekségben fokozódó idegenkedést tapasztalt a m ozgalom m al szemben. A központ körlevélben kérte az ifjúsági vezetőket: Nagyon óvatosan tájékozódjunk arról, hogy az egyházi vezetők hol és miben fékezik az egyesületek munkáját."219 A hivatalos egyházi körök és a KALOT viszonya már 1943 őszén annyira elmérgesedett, hogy a mozgalom elnöki tanácsa jegyzőkönyvben rögzítette:... semmi közünk ahhoz a katolicizmushoz, amit ezek képviselnek. A munkatársak szívesen halnak meg a M ozgalom célkitűzéseiért és a mozgalomban vallott modern katolikus felfogásért, azonban nem hajlandók az ósdi katolicizmus épületének összeomló kövei alá betemetkezni, mert ehhez az épülethez semmi közünk nincs."220 A bizalmatlanság az tavaszi püspökkari értekezlet után tovább fokozódott. Kerkaiék kör 217 MÓL Szövetkezeti Levéltár, Z tétel f. 218 EPL 6647/1944. Mihalovics Zsigmond, az AC országos igazgatójának levele Serédi Jusztinián hercegprímásnak ápr HPL 12. ltsz. 434/1944. A 678/1944. sz. iratkötegben. Szempontok az ifjúsági vezetők értekezletére 1944 tavaszán sorszámú jegyzőkönyv. Készült a KALOT Elnöki Tanácsának okt. 4-i ülésén. Eredetije (?) Ugrin József örököseinek a tulajdonában. (A jegyzőkönyv levéltárból nem került elő.) 157

177 levélben igyekeztek tisztázni magukat a túlzó radikalizmus vádja alól. Az ellentéteket alapvetően a földkérdésben elfoglalt KALOT-os és hivatalos egyházi álláspont közti különbség táplálta. A feszültségek további éleződését súlyosabb problémák söpörték el. A front közeledése, a Sztójay-kormány intézkedései, a háború utáni lehetőségek kérdése tárgyalóasztalhoz ültette a katolikus hivatásrendi szervezetek és az AC vezetőségét augusztus 16-án Wünscher Frigyes, Nyisztor Zoltán, Közi Horváth József, Mihalovics Zsigmond, Vida István, Ugrin József, Meggyesi Sándor, P. Kerkai Jenő és Eglis István megvitatta az adott helyzetet és a várható fejleményeket. A helyzetet a résztvevők a lehető legsötétebben látták, szinte egymással futottak versenyt, rajzolták meg a szomorú jelent, és a borzalmasnak ígérkező jövőt. Ezt a háborút senki sem akarta, most sem lelkesedik érte senki. A kormányt a törvényesség látszatával azok gyakorolják, akik külső nyomásra és külső dirigálásra hozzák rendeleteiket, amelyek az emberiség és a józan keresztény szellemiség megcsúfolását jelentik"221 kommentálta a hallottakat Mihalovics. A jelenlévők végkövetkeztetése az volt, hogy a meglévő szervezeteket minden körülmények között fenn kell tartani. Ennek érdekében 1944 szeptem berében P. N agy Töhötöm két héten át járta a falvakat és városokat. Mindenütt arról beszélt, nem igaz, hogy az orosz minden vezető embert felakaszt. Voltak kegyetlenkedések, de ezek vele járnak a háborúval."222 Az 1945 után megjelent KALOT-kiadványok közül több is közölte, mégis csak visszaemlékezések alapján állítható, hogy a Katolikus Szociális Népmozgalomban egyesült hivatásrendi szervezeteket Pálffy József gróf képviselte a M agyar Frontban. P. Kerkai Jenő 1947-ben, egy rendőrségi kihallgatáson ugyanezt mondta: 1944-ben már a KALOT mozgalom tagja volt a Magyar Front titkos mozgalmi koalíciójának, a baloldali mozgalmakkal együtt."223 Kovrig Béla szerint 1944 júliusának végén döntött úgy a Népmozgalom igazgatósága, hogy képviselőt küld az ellenállási mozgalom illegalitásban működő szervébe. Pálffy gróf, sőt Kovrig Béla is találkozott a szociáldemokrata Szakasits Árpáddal, és megállapodtak abban, hogy a katolikus mozgalmak minden tőlük telhetőt megtesznek az ellenállás sikere érdekében. Magát a közös ellenállási frontot bejelentő és csatlakozásra szólító Felhívás Magyarország népéhez! című röpiratot a KALOT kispesti nyomdájában állították elő, katolikus papok és apácák vitték szerteszét az országban.224 A KALOT azonban nem tudott jelentősebb szerepet játszani az ellenállási mozgalomban, hiszen nehezen tudott mély kapcsolatot teremteni 221 EPL 8265/1944. Mihalovics Zsigmond, az AC országos igazgatójának levele Serédi Jusztinián hercegprímásnak aug Nagy Töhötöm: Jezsuiták p. 223 BM Irattár V - l l l p. - Mécs László peranyaga. Gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyv: Kerkai Jenő márc László T. László: Szellemi honvédelem. Katolikus demokratikus mozgalmak és az egyházak ellenállása a második világháború idején Magyarországon. Róma p. László T. Kovrig Béla: Christian Democratic and Social Reform Movements c., 1961-ben íródott, máig kiadatlan visszaemlékezéseire hivatkozik. Ezzel egyező tartalmú nyilatkozatot tett Keresztes Sándor és Magyar Ferenc is. 158

178 a polgári demokratikus átalakítást sürgető politikai erőkkel, kivált az addig ostorozott szociáldemokráciával. Szálasi hatalomátvétele a katolikus szervezetek tevékenységét is megbénította. Az EMSZO, a Hivatásszervezet és a KALOT beszüntették működésüket. Központjaikat feldúlták, több vezetőjüket a nyilas Nemzeti Számonkérő Szék hurcolta el. Csipkó Ibolyát például, a KALOT-központ m unkatársát december első napjaiban tartóztatták le a nyilasok. Időben elrejtette a zsidóknak szánt menleveleket, így nem tudtak érdemi dolgot a terhére róni. A tizenegy napig tartó kihallgatássorozaton főleg a KALOT két jezsuita vezetőjének hollétéről faggatták.225 A jogszerűség látszatát keltő hivatalos feloszlatás csak február 6-án mondatott ki azzal, hogy a 366/1945. M. E. sz. rendelet felállította a Hungarista Ifjúság Országos Szervezetét, s egyidejűleg valamennyi ifjúsági szervezetet ebbe olvasztott be. Ebben az időben a KALOT keresett vezetői m ár a születő új Magyarország képviselőivel tárgyaltak, hogy biztosítsák a mozgalom működését a háborút követő érában is. 225 Néhai Csipkó Ibolya személyes adatközlése jan

179 Demokratikus átalakulás és a feloszlatás Pártszervezés és újraindulás A Katolikus Szociális Népmozgalom vezetőinek folyamán tett lépései nemcsak a katolikus érdekek átmentését, hanem egy a korábbi konzervatív hagyományokkal szakító, a KALOT céljaival alapvetően megegyező programú politikai párt létrehozását is szolgálták. A második világháború menetében bekövetkezett fordulat, majd M agyarország német megszállása érlelte meg bennük azt az elhatározást, hogy a várható új körülmények között befolyásukat egy új párt megszervezésével biztosítsák. Pozíciószerzés a Vörös Hadseregnél és az Ideiglenes Nemzeti Kormánynál A KALOT már kezdettől fogva tervezte egy politikai párt megindítását. Az elgondolásunk az volt írja naplójában P. Nagy Töhötöm, hogy kinevelünk egy politikai vezető gárdát központi és helyi, falusi viszonylatban is, és megteremtjük az igényt a falusi tömegekben egy olyan politikai párt iránt, amelynek programjai a mi célkitűzésünk. Csak az alkalmas időt vártuk, hogy előugorhasson ez a politikai mozgalom."226 Az 1935 óta összefogott, azóta felnőtté vált parasztifjak ekkor már valóban egy új katolikus párt bázisát alkothatták. A KALOT vezetése eleinte mint láthattuk a Nemzeti Parasztpárt (NPP) ellensúlyozására katolikus parasztpárt szervezésén gondolkodott, hiszen az február 25-i beadványban megnevezett baloldali radikálisok" az NPP politikusai voltak. Azonban hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy az erők összpontosítása érdekében célszerűbb egységes katolikus pártot létrehozni. E terv megvalósítását jelezte, hogy P. Nagy Töhötöm miután a püspöki kar március 14-i konferenciáján elvi hozzájárulását adta a pártalakításhoz szeptemberben két héten át járta a Dunántúlt. A helyi egyletek felélesztésén, a lakosság megnyugtatásán kívül a körút leglényegesebb célja volt a megszervezendő politikai párt elképzeléseinek igaz, a németek miatt csak burkolt ismertetése. Ugyancsak a pártszervezés részét képezte, hogy P. Kerkai akit méltán a párt szellemi vezérének tekintettek, de jezsuita mivoltából eredően nem vál 226 OSZK Kt fond 19. ő. e. 3. darab febr. 27-i bejegyzés. Az új katolikus párt szervezéséről lásd Izsák Lajos: Polgári ellenzéki pártok Magyarországon Bp p. Uő: A Keresztény Demokrata Néppárt és a Demokrata Néppárt 1944^ Bp

180 lalhatott konkrét politikai funkciót október végén megbízta Ugrin Józsefet és P. Nagy Töhötömöt: kíséreljék meg a fronton való átszökést és igyekezzenek engedélyt szerezni a Vörös Hadsereg katonai parancsnokságától, aminek birtokában a KALOT folytathatja működését. Ezzel az engedéllyel azután járják végig a felszabadított területek falvait, városait, öntsenek erőt a valószínűleg teljesen szétesett szervezetekbe, hogy mire befejeződik a háború, talpra álljon a KALOT; továbbá folytassanak agitációt az akkorra hivatalosan már megalakult Keresztény Demokrata Néppárt (KDNP) mellett. Ugyanekkor Horányi Tibornak, a KALOT központi munkatársának Tito partizáncsapataihoz kellett volna átmennie. Horányi nem teljesítette megbízatását, inkább elrejtőzött a Kisgazdapárt székházában, s ott várta ki az események jobbra fordulását.227 A KALOT vezetősége akkor határozott az átszökés mellett, amikor a hadműveletek eredményeként a trianoni országterület közel egyharmada már a Vörös Hadsereg ellenőrzése alatt állt, s ismeretesek lehettek a 2. Ukrán Front haditanácsának felhívásai, amelyek az bizonygatták, hogy a Vörös Hadsereg nem mint hódító, hanem mint felszabadító jött Magyarországra. Bizonyos, hogy Kerkaiékat nem a Vörös Hadsereg szándékai, hanem a realitások józan tudomásulvétele késztette az ismertetett döntésre: ekkor már ostobaság lett volna hinni a németek győzelmében, mint ahogyan abban is, hogy a Kárpát-medencét angolszász csapatok szabadítják fel. Ugyanakkor látnunk kell annak jelentőségét is, hogy a KALOT egy olyan ország hadseregével szándékozott fölvenni a kapcsolatot, amelyet addig a sátán birodalmának" tekintett, s híre inkább félelemmel, semmint bizalommal töltötte el az embereket. Ugrinék október 30-án indultak el Gyöngyösön át Miskolc felé. Szemfülességüknek és a Kiürítési Kormánybiztosságtól szerzett igazolásnak köszönhetően zavartalanul érték el a várost. Az átszökés különböző okok miatt majd' egy hónapot váratott magára. Végül november 29-éről 30-ára virradó éjjelen Nagy Töhötöm páter sikeresen átjutott a szovjet hadsereghez. Az első szovjet tiszttel való találkozását így örökítette meg naplójában: Azzal kezdtem, hogy mennyire örülök, hogy már itt lehetek. Engem a Magyar Ellenállási Mozgalom küldött ki. Ebben dolgoztam otthon is. Különben pap és főiskolai tanár vagyok. A m agyar koalíciós kormány egyik pártcsoportja, a Keresztény Demokrata Néppárt küzd odaát a legtöbbet a német ellen. Ebben a pártban vannak az én barátaim is..." December 2-án P. Nagy Töhötömöt fogadta az Észak-Magyarországon tartózkodó szovjet hadseregcsoport parancsnoka,...részletesen el kellett mondanom a Kér. Dem. Néppárt programját. Hogyan akarunk segíteni a népen, mit tettünk addig érte. Tulajdonképpen a KALOT-ot ismertettem előtte... A beszélgetések alatt mind jobban kiviláglott nekem, hogy küldetésemnek csak egészen jelentéktelen kis része az, hogy röpiratokat szerkesszünk és talán egy légi újságot adjunk ki, s ezen keresztül segítsük a pártot. Ennél sokkal fontosabb, hogy poli 227 P. Nagy Töhötöm: Az arcvonalon való átszökés naplója. Balogh Margit forrásközlése. Jelentkezünk, 1992/ /1. sz p. (Eredetije: OSZK Kt fond 47. ő. e.) Ez a napló tudósít Horányi megbízatásáról is. Annak kudarcáról Magyar Ferenc szóbeli közléséből márc. 9. tudunk. 161

181 tikai erőviszonyokat helyesen kiépítsük, s ezek az emberek előtt a legposszibilisebb pártként a Kér. Dem. Néppártot állítsuk oda, mint ahogy ez is az igazság."228 A páter nincs mit csodálkoznunk rajta kissé eltúlozta a párt jelentőségét és szerepét az ellenállásban. A blöff, mint politikai eszköz, nem először került elő a KALOT arzenáljából. így próbált nagyobb befolyást és erőt tulajdonítani az agrárifjúsági mozgalomnak, mint amennyivel az valójában bírt. P. Nagy Töhötömöt és az időközben hozzá csatlakozó Ugrin Józsefet egyik kihallgatásról a másikra kísérgették, s eközben Vorosilov marsallal is tárgyaltak. Debrecenben ekkor már javában gyülekeztek az új M agyarország különböző politikai csoportjainak képviselői. Munkatársait megelőzve P. Kerkai Jenő is a városba érkezett. Budapesten december 6-án a nyilasok feldúlták a KALOT Cukor utcai központját, a vezetőket keresni kezdték. Kerkai páter és mások az érdi népfőiskola pincelabirintusában rejtőztek el. A község felszabadulása után a szovjet katonai parancsnokság engedélyével Kerkai Jenő és Meggyesi Sándor Szegedre indult december 24-e délutánján érkeztek meg, s néhány nap múltán m ár az Ideiglenes Nemzeti Kormány székhelyén voltak.229 A források tanúsága szerint Kerkai atya a kormány több befolyásos tagjától így dálnoki Miklós Bélától, Erdei Ferenctől, Vörös Jánostól és gróf Teleki Gézától szerzett írásbeli vagy szóbeli engedélyt a mozgalom további működésére és a KDNP szervezésére vonatkozóan. Vörös János vezérezredes, honvédelmi miniszter naplójában is megörökítette az esetet: December hó 28-án 10-kor Minisztertanács. Pénzügyi dolgokról és a honvédség fejlesztéséről volt szó. Hadüzenet Németországnak. 14-kor Kerkai Jenő jezsuita páter volt nálam, aki felajánlotta szolgálatát, hogy mint a»kalot«ifjúság egyik vezetője meg fogja kezdeni működését, hogy minél több nemzeti érzéstől áthatott demokratikus szellemű magyar ifjúság álljon az új magyar honvédség soraiba. Működésükhöz én meghatalmazó levelet is adtam."230 Vajon mi motiválta a KALOT vezetőit abban, hogy félretegyék a szovjetekkel, a kommunistákkal, illetve a baloldallal szemben táplált ellenérzéseiket? A változás okáról maga P. Kerkai Jenő így vallott néhány évvel később, amikor már börtönbüntetését töltötte: 1943-ban a győri papoknak előadást tartottam. Az előadás után P. Borbély tartományfőnöknek egy Somogyi nevű világi pap, világi tanár levelet írt, amelyben helytelenítette azt az irányt, amelyet én képviselek elején Szekfű Gyula egyetemi tanár szintén írt ilyen hangú levelet, majd személyesen is felkeresett és kifejtette véleményét a módszeremmel kapcsolatban. Elvileg feltárta előttem a német, az antiszemita és a szovjet kérdést. Ezek után egy lassú változási folyamat indult meg bennem... így következett be, hogy 1944-ben már a KALOT ott szerepelt a kommunista Békepárttal együt 228 Uo és 139. p. A napló egyes fordulataiból nyilvánvaló, hogy P. Nagy Töhötöm nem az eseményekkel egy időben, hanem valamivel később rögzítette a történteket (lásd pl.: magyar koalíciós kormány"). 229 Meggyesi Sándor: Az út vége. Vigilia, szám p. 230 HIL HM és VKF személyi napló. Naplóvezető december 5-től: Vörös Tibor százados. (Vörös János naplója.) 30. f. Lényegét idézi Korom Mihály: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet ( ). Bp p. 162

182 tesen a M agyar Front illegális keretei között s 1944 végén pedig közös tanácskozáson vettem részt Szegeden Révai Józseffel és Vas Zoltánnal."231 Az említett levelek nem kerültek elő, de tartalmukat ismerve a páter jellemét nincs okunk kétségbe vonni. A változás természetesen nem azt jelentette, hogy P. Kerkai elfogadta volna a baloldal nézeteit, de a helyzetet mérlegelve alkalmazkodni igyekezett a politikai hatalom várható, illetve bekövetkezett módosulásaihoz. A KALOT propagandahangja megváltozott, elállt attól a korábbi gyakorlattól, hogy politikai jelszavak hangoztatásával igyekezzék összetartani a mozgalmat. A Debrecenben megszerzett engedélyek birtokában P. Kerkai Szegedre utazott, ahol Meggyesi Sándorral, Bálint Sándorral, Mester Jánossal és a KALOT Csanád egyházm egyei titkárával, Hunya Benedekkel együtt m egtartották a KDNP zászlóbontó gyűlését. Kerkai ezután Egerbe ment, s ott Kiss István teológiai tanár segédkezésével indította el a pártszervezést. Időközben Szegeden megjelent a KALOT körlevele, amely köszöntötte a dicsőséges Vörös Hadsereget február 1-jén pedig Debrecenben napvilágot látott a M ásodik évtizedbe indul a KALOT című körirat, benne a mozgalom vezetőségének a politikai változásokat elemző első nyilvános állásfoglalásával. A helyi KALOT-vezetőkhöz intézett tájékoztató a közvetlen gyakorlati teendőkön kívül olyan kérdésekre is választ adott, amelyekkel óhatatlanul szembe találta magát a mozgalom. így leszögezte, hogy a Nemzeti Bizottságokban mint a demokratikus pártok és szervezetek munkaközösségében a KALOT-nak is helyet kell biztosítani. Együttműködést hirdetett a M agyar Kommunista Párttal (MKP) a romok eltakarításában és továbbá mindaddig, amíg bármelyik fél egyéni vagy pártérdekből becstelen eszközökhöz nem nyúl céljainak megvalósítására". Arra való hivatkozással, hogy az egyletek legjobban a hozzánk oly közel álló Kisgazda Párt és Parasztszövetség" programját ismerik, a körirat a KDNP programját közölte. S bár megismételte, hogy a KALOT mint ifjúsági nevelőmozgalom egyetlen pártba sem lép be, nyíltan elkötelezte magát a kereszténydemokrácia mellett. A mozgalom ekkor deklarálta először a hivatásrendiség feladását, és a kereszténydemokrácia eszméinek elfogadását. A fordulat egybecsengett a Vatikán álláspontjának változásával: XII. Pius pápa az karácsonyi rádióbeszédében a demokráciáról úgy beszélt, mint alapvető államberendezkedési elvről. S ezzel látványos módosítást hajtott végre a korporatív, tekintélyuralmi rendszerektől a polgári, illetve kereszténydemokrácia felé. A körlevél befejező része erőteljes agitációt fejtett ki a demokratikus hadsereg toborzására. Ennek érdekében P. Kerkai Grősz József kalocsai érseket is felkereste és kérte tőle, hogy körlevélben tájékoztassa papságát és híveit a KALOT újraindulásáról, a KDNP megalakulásáról és a nemzeti hadseregről, mert nemzetünk jövője attól függ, hogy hadseregünk életképessége miképpen fog megnyilatkozni".232 A kalocsai érsek január 231 BM Irattár V-302/ és p. - Kerkai Jenő peranyaga. Jegyzőkönyv Kerkai Jenő kihallgatásáról. Bp márc. 26., valamint Kerkai Jenő elítélt megjegyzése a Legfőbb Ügyészség újabb vádiratához". 232 KÉL KALOT" 899/ jan. 12-i keltezésű, kézzel írt feljegyzés P. Kerkai Jenő S. J. kéri az Érsek Úrtól" megszólítással. 163

183 31-én kelt 146. számú körlevele csak részben tett eleget Kerkai kérésének: a nemzeti hadsereg melletti toborzót nem közölte. Ezek a lépések bizonyítják, hogy a KALOT a túlélés érdekében kezdettől fogva igyekezett az új körülmények közé beilleszkedni, illetve részt kérni s ezt leginkább a KDNP melletti felsorakozása jelzi a politikai hatalomból. Az együttműködés felújítása jegyében tárgyaltak a református KIÉ és a KALOT Debrecenben tartózkodó vezetői. P. Nagy Töhötöm egy protestáns-katolikus ankét szervezése érdekében látogatást tett Révész Imre református püspöknél. A tervezett ankét csak a szociális és kulturális tevékenységet kívánta összehangolni, közös politikai párt vagy dogmatikai kérdések felvetését kerülte volna. S bár az ankétot Bánáss László debreceni prépostplébános is szorgalmazta, az Szenes László, egykori nagytemplomi református lelkész visszaemlékezése szerint másodrendűsége és személyi ellentétek miatt meghiúsult.233 A KALOT erőfeszítéseinek sikere egy hajszálon múlt. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány február 9-i ülése megvitatta a Fegyverszüneti Egyezménynek a fasiszta jellegű pártok és egyesületek feloszlatásáról szóló 15. pontjának végrehajtását. Miután Valentyin Ágoston igazságügy-miniszter felolvasta a rendelettervezetet, élénk vita alakult ki. A listából a KALOT-ot törlik" rögzítette a résztvevők megállapodását az egyébként igen szűkszavú jegyzőkönyv.234 A feloszlatandó egyesületek listájáról nem törölték viszont az EMSZO-t, amelynek pedig több vezetője is a dachaui koncentrációs táborban sínylődött. Valószínűleg a KALOT is annak köszönhette mentesítését, hogy Kerkaiék Debrecenben és nem másutt tartózkodtak. Kommunisták, kisgazdák és kereszténydemokraták A minisztertanács döntése legalizálta ugyan a KALOT-ot, de nem védte meg a január közepétől erősödő bírálatoktól. P. Nagy Töhötöm szerint a kommunista Kállai Gyula azt híresztelte, hogy a KALOT nem vett részt a Magyar Front működésében, a KALOT csak utólag akar belelopni" harcos elemeket kétes múltjába. Az egyesület szegedi székházát a M agyar Nők Demokratikus Szövetsége foglalta le.235 Az MKP csanádapácai szervezetének képviselői kijelentették, hogy nem hajlandók respektálni sem a belügyminiszter úr engedélyét, hacsak azon az orosházai kommunista párt vezetőségének jóváhagyása nem szerepel".236 A kaszaperi községi bíró a KALOT-ot mint a régi bukott rendszer képviselőjét" a belügym iniszter engedélye ellenére is a helyi viszonyok rendeződésére hivatkozva betiltotta.237 Március 9-én néhány orosz katona a 233 Szenes László református lelkész levele a szerzőhöz. Göd, febr Minisztertanács Irattára. Az febr. 9-i, Debrecenben tartott minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve. 5. p. 235 CSPL 232/1945. Hamvas Endre csanádi megyéspüspök levele Dénes Lászlónak, Szeged polgármesterének febr CSPL 153/1945. A csanádapácai esperesplébános jelentése Hamvas Endre püspöknek jan CSPL 818/1945. A kaszaperi lelkész máj. 7-i levele a püspöki hatóságnak. 164

184 KALOT budapesti központját dúlta fel az ajtóra kifüggesztett hivatalos védlevél letépése után.238 Eközben nem haladt előre a KDNP elismertetésének ügye. A kritikus helyzetben Kerkai páter tanácskozásra hívta munkatársait és a KDNP vezetőit. Kifejtette előttük, hogy az adott viszonyok a visszavonulást indokolják. Az újabb politikai értekezletek összehívását bizonytalan időre elhalasztotta, a KALOT-ról pedig bejelentette, hogy az háttérbe húzódik. Ez most a jelszavunk: elmegyünk parasztnak!...közben azonban valójában beutazzuk az egész országot s legalábbis puszta megjelenésükkel lelket öntünk az elcsüggedt régi vezetőkbe... főcélunk most a ködösítés! A KALOT megszűnt működni!"239 A március 20-án tartott újabb értekezlet résztvevői a KALOT vezetőségén kívül Szekfű Gyula, Barankovics István, Schwartz Elemér, P. Jánosi József és mások elhatározták, ha a KDNP nem kap működési engedélyt, akkor az emberek szabad választására bízzák, hogy a Kisgazdapártba vagy a Polgári Demokrata Pártba lépnek-e be. S mivel mind több mendemonda keringett a KALOT feloszlatásáról, ezért úgy döntöttek, hogy a KALOT-ot a kisgazdák oltalma alá helyezik, leszünk mintegy az ő ifjúsági szervezetük s így próbáljuk átvészelni a vihart, legalábbis egy ideig".240 Az országjárással egybekapcsolt visszavonulást a pápai nunciatúra segélyakciója is elősegítette. Angelo Rótta pápai nuncius az élelmiszerhiány leküzdésére felajánlott adományok összegyűjtését a KALOT és a KALÁSZ szervezeteire bízta. A segélyakció a tényleges nemes szándékán túl versenyfutás volt a gyomrokon keresztül a lelkekért folytatott harcban. A kommunisták által indított Nemzeti Segélynek kedvezett a katolikusok rivalizálása. Az AC ugyanis szintén szeretett volna segélyakciót indítani, de nem a pápai követséggel együtt, hanem önállóan, sőt annak ellenére. Ezért az AC vezetői igyekeztek a KALOT-ot leválasztani a nunciatúráról, s Angelo Rottánál tett látogatásuk során kijelentették, hogy a KALOT fasiszta szellemű, a pápai segélyakciónak csak kára lehet abból, ha velük összeáll. Kerkaiék mindezek ellenére 100 ezer pengőt fordítottak a KALOT pénzéből élelmiszer vásárlására, de azt nem osztották szét, hanem mintegy tőkementésként tartalékolták. A vásárlás, illetve a gyűjtés ürügyén a mozgalom vezetői személyesen kerestek fel többeket a felszabadult ország püspökei, esperesei és plébánosai közül, s terveiknek megfelelően agitáltak a KALOT és a KDNP mellett. Esetleges üldöztetésekkel számolva közben egy földalatti sejthálózatot is megpróbáltak kiépíteni. A kivárás taktikája beérlelte gyümölcsét: dálnoki Miklós Béla miniszterelnök április 16-án levélben értesítette gróf Pálffy Istvánt, hogy a keresztény jelzőt elhagyó D em okrata N éppártot (DNP) mint a M agyar Frontban az egyenjogúság alapján résztvett pártnak a m űködését és az egész felszabadított területen szervezkedési szabadságát tudomásul veszem. Ránézve a szabad szer 238 OSZK Kt fond. 19. ő. e. 3. darab. P. Nagy Töhötöm naplói, márc. 9-i bejegyzés. 239 Uo. 4. darab márc. 12-i bejegyzés. 240 OSZK Kt fond 19. ő. e. 4. darab márc. 20-i bejegyzés. (Kiemelés tőlem B. M.) 165

185 vezkedés terén ugyanazokat a jogokat biztosítom, mint a többi működő pártnak."241 A minisztertanács ülésén Miklós Béla azzal indokolta lépését, hogy a DNP volt az a párt, amely a (tulajdonjogilag a KALOT-hoz tartozó) nyomdát kezelte, és ezzel az ellenállási mozgalom működését lehetővé tette. Érdemeit a Szoc. Dem., a Kisgazda és a Paraszt Párt is elismerte..."242 Ezzel a gesztussal azonban nem ült el a DNP körüli vihar, amelynek helyzetét belső viták és a püspöki karnak a párt konzervatív szárnyát támogató állásfoglalása is nehezítették. A KALOT és az ifjúsági egység Egy demokrata ifjúsági szervezetre van szükség, amely egyesíti a munkás-, paraszt és diákifjúságot demokratikus irányelvek szerint"243 jelentette ki Gerő Ernő, a M agyar Kommunista Párt ideiglenes központi vezetőségének tagja a délmagyarországi pártszervezetek titkárainak az november 9-én tartott tájékoztatón. Az MKP ifjúságpolitikája egységes ifjúsági szervezet létrehozására irányult, s arra, hogy a különböző pártok utánpótlásuk nevelését e szervezeten kívül végezzék. A M A D IS Z és a K A L O T A fenti koncepció jegyében alakult meg a M agyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség. A MADISZ budapesti központi szervének február 8-i értekezletén döntés született arról, hogy országos vezetőségét ifjúsági parlamenten választják meg, s az előkészítésbe bevonják a többi ifjúsági csoport köztük a KALOT vezetőit is. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front többi pártja azonban nem osztotta az MKP álláspontját; a MADISZ-t a kommunisták ifjúsági szervezetének tekintette. így már február elejétől alakultak ifjúsági szervezetek: 7-én a Szakszervezeti Ifjúsági Titkárság (SZÍT), néhány nap múlva a Szociáldemokrata Ifjúsági M ozgalom (SZEM), majd júliusban a Kisgazdapárt ifjúsági szervezete, a Független Ifjúság (FI). Rajtuk kívül számos egyházi ifjúsági egyesület is újjáéledt. Az MKP Központi Vezetősége továbbra is hangsúlyozta, hogy a MADISZ munkájának középpontjában az ifjúsági egység megteremtése áll. A MADISZ tömegszervezetté válása azonban nehezen ment, sem a tanulóifjúságot, sem a munkás- és parasztfiatalokat nem sikerült nagyobb létszámban felsorakoztatnia programja mellett. A parasztifjúság politikai arculatát leghatásosabban a keresztény vallási ideológia formálta. Ezt mérlegelve a MADISZ tárgyalásokba bocsátkozott a KALOT-tal is. Hollós Ervin visszaemlékezése szerint a KALOT vezetői m ár januárban kapcsolatokat kerestek a MADISZ vezetőivel, és felajánlották 241 EPL 3063/1946. Értesítés a DNP tagjainak és elvbarátainak." Keltezés nélkül. 242 Minisztertanács Irattára. Az ápr. 18-i minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve. 243 PIL 274. fond 8/1. ő. e. Megjelent: A MADISZ Szerk. Rákosi Sándor. Bp p. 166

186 annak egyetemista tagozatának megalapítását, sőt a KALOT egyes képviselői a MADISZ központi székházában tartott vitadélutánokon is részt vettek.244 A hónapokig tartó vontatott tárgyalások zsákutcába torkolltak. A MADISZ arra az álláspontra helyezkedett, hogy a KALOT maradjon a templom küszöbén belül, tehát csak vallásos munkával foglalkozzék; a nevelő, kulturális és szórakoztató munkát pedig engedje át a MADISZ-nak. A KALOT elképzelése viszont az volt, hogy a MADISZ ifjúsági csúcsszervként funkcionáljon, mint a teljes szellemi és működési szabadságot élvező ifjúsági egyesületek központja. A viszony mindkét fél részéről ellentmondásosan alakult. A MADISZ tárgyalni kívánt ugyan a KALOT-tal, de ugyanakkor reakciós, fasiszta szervezetnek minősítette. A KALOT-nak kibontakozása érdekében szüksége volt a közeledésre, de ennek megítélésében sem a központi munkatársak, sem a hivatalos egyházi körök nem álltak egységes platformon. Kiváltképp azután nem, hogy a MADISZ egyes helyi szervezetei erőszakos eszközöket is alkalmaztak: lefoglalták a legényegyletek otthonát, elvitték az ott talált felszereléseket, vagy éppen internálással fenyegették meg azokat, akik nem akartak csatlakozni hozzájuk.245 A KALOT ebben a helyzetben nyugalomra intette tagságát, az egyházi elnököknek pedig a következő irányelveket adta ki:...törekedjenek minden megjegyzéstől (kritikától) a mostani állapotokkal összefüggően tartózkodni, ilyet ne engedjenek meg az ifjúság részéről sem, egyelőre elégedjenek meg a meglévő tagokkal, aki a tagok közül el akar menni, hagyják nyugodtan és megjegyzések nélkül távozni, aki be akar lépni, fogadják be szívesen és ne vegyék észre, ha a másik ifjúsági egyesület is erőlködik."246 Az ifjúsági szervezetek működésének június-júliusig terjedő első szakasza nem hozott eredményt az egység kérdésében. A KALOT a MADISZ-ra ekkor már kizárólag úgy tekintett s ezzel nem maradt egyedül az ifjúsági szervezetek között, mint amelynek egyedüli célja a kommunizmus terjesztése. A KALOT-tal folytatott tárgyalások kudarca után a MADISZ rendezvényein mind gyakrabban beszéltek a reakció éledezéséről, amely feltámasztja a régi ifjú 244 Hollós Ervin: így kezdődött. In: Tanulmányok a felszabadulás utáni ifjúsági mozgalmak történetéből. Tudományos szocializmus füzetek p. Hollós Ervin feltételezhetően összekeverte a KALOT-ot a KDSZ-szel, azaz a Katolikus Diákszövetséggel (esetleg a Foederatio Emericanaval). Ugyanis teljesen indokolatlan, hogy miért az egyetemi ifjúság körében való szervezkedést ajánlották volna fel a KALOT vezetői, ahol érdemi befolyással nem bírtak. 245 A számtalan példa közül néhány: Csanádpalotán a KALOT gyűlését azzal az indokkal akadályozták meg a MADISZ-tagok, hogy amíg nem kapnak saját központjuktól felvilágosítást a KALOT munkalehetőségeit illetően, addig nem engedélyezik azt. CSPL 163/ jan. 22-i jelentés; A kaszaperi lelkész szerint a MADISZ-osok szemében fasiszták vagyunk, mert nem a kommunizmus, hanem a keresztény demokrácia alapján neveljük az ifjúságot". Ezért felszólították, hogy oszlassa fel a KALOT-ot és a KALÁSZ-t. CSPL 770/ máj. 3-i jelentés; A medgyesbodzási lelkész hasonló esetről tett jelentést. CSPL 493/ márc. 20-i levél; a MOL-UMKL X IX -B -l-h /1946. iktatószám alatti vaskos iratköteg mintegy félszáz eset kivizsgálását tartalmazza, amelyeket azért foganatosítottak, mert a MADISZ vagy az MKP részéről jogtalan lefoglalásra került sor. Ezek mindegyike a római katolikus egyház tulajdonában lévő épületekre vonatkozott, közülük többen a KALOT működött. 246 CSPL 1152/1945. Jegyzőkönyv a makói espereskerület jún. 12-i tavaszi tanácskozásáról. A KALOT- és a KALASZ-egyletek vezetésével kapcsolatos állásfoglalás. 167

187 sági szervezeteket, s ezzel szét akarja forgácsolni az ifjúság erejét. A MADISZ célja az mondta Hollós Ervin a Szakszervezeti Tanács Ifjúsági Végrehajtó Bizottságának július 21-i ülésén >hogy kivegye a magyar ifjúságot a reakció kezéből. Ezért a MADISZ akcióegységet kínál a többi ifjúsági szövetség demokratikus szárnyának. Az akcióegység meghirdetése az MKP ifjúságpolitikájának taktikai módosulását jelzi: 1945 júniusában a MADISZ-nak azt a feladatot szabta, hogy ebben a formában működjön együtt a demokratikus ifjúsági szervezetekkel a jobboldali ifjúsági egyesületek elleni egységes fellépés érdekében. A MADISZ azon álláspontja, amely differenciálás nélkül reakciósnak minősítette a katolikus egyház befolyása alatt álló egyesületeket, az akcióegység deklarálásával sem változott meg, sőt, éppen ezek megtörésére szövetkezett a demokratikus ifjúsági szervezetekkel. Élet a romokon 1945 nyarának végére, az ősz elejére a KALOT-egyletek valóban aktivizálódtak. Több egyházmegye püspöke körlevélben sürgette az egyletek újjászervezését. A központ gyűjtést rendezett a háború alatt megsérült népfőiskolái épületek helyrehozatalára. Erre a célra az Újjáépítési Kormánybiztosság egymillió pengőt utalt ki. A z épségben maradt egyházasfalui, püspöknádasdi és hajdúdorogi népfőiskolák novemberben beindították első tanfolyamaikat. Az elcsatolt területekre eső jánosi és ungvári népfőiskolák pótlására a kassai megyéspüspök segédkezésével november 15-én, Szent Imre napján Rátkán nyűt meg a Szent Imre Katolikus Népfőiskola egy 5 hónapos gazdasági tanfolyam m al. Lépések történtek egy Poroszlón felállítandó népfőiskola érdekében is szeptember 25-én, Szent Gellért vértanúságának napján az ország agrárifjúsága közös imaórát tartott. Imádkozzunk az igazságos békéért, a lelkek megbékéléséért, a foglyokért és erőért, hogy krisztusi szellemben építhessük a demokratikus magyar életet" hirdették a plakátok. Október 14-én szerte az országban katolikus ifjúsági napot tartottak a hagyományos seregszemlékkel, színpadi előadásokkal és szavalókórusokkal. Ez a rendezvény válasz is volt a MADISZ kezdeményezésére néhány héttel korábban tartott ifjúsági napra. A KALOT-egy letek élénkülését a Fegyverszüneti Egyezmény 15. pontjának végrehajtásaképpen kiadott /1945. BM számú rendelet is elősegítette. Az egyesületek felülvizsgálatára vonatkozó rendelet augusztus 16-i hatállyal jelentéstételre szólította fel az egyleteket, így számos helyen ennek eleget téve jöttek össze először a háború befejezése óta. Az ifjúsági vezérkar vagy a plébánosok által készített jelentések buzgón bizonygatták, hogy a KALOT-egyletek képesek beilleszkedni az új politikai viszonyok közé. Több helyről jelezték, hogy dem okratikus áthangolásuk" érdekében kapcsolatokat és együttm űködést keresnek a MADISZ-szal, vagy a SZIM-mel és a Független Ifjúsággal.247 Több 247 A ceglédi KALOT csak a MADISZ-szal épített ki jó kapcsolatokat. M O L-U M K L-X IX -B-1- h /1948.; A dunaszekcsői KALOT jelentése szerint Most már a helyben megalakult többi demokratikus ifjúsági csoportokkal (MADISZ, a szoc. dem. és kisgazdapárt ifjúsági cso 168

188 jelentés visszatükrözte a KALOT robbanásszerű fejlődésének fonákságát: sok egylet csak névlegesen alakult meg, de érdemi tevékenységre még a formális összejövetelek szintjén sem futotta. Az egyesületek múltjáról és jelenéről a helyi Nemzeti Bizottságoknak és a vármegyei alispánoknak is véleményt kellett mondani. Ezek között tallózva kiderül, hogy a hivatalos közegek zöme a KALOT és a többi katolikus ifjúsági egyesület további működése mellett foglalt állást. Hol megjegyzés nélkül, hogy a következő indoklással tették ezt:...az egyesület fasiszta vagy demokráciaellenes működésére még csak a gyanú sem merül fel..."248 Sopron vármegye alispánjának jelentése szerint a KALOT- és KALASZ-egyesületeknek köszönhető, hogy vármegyém falusi ifjúsága egy-egy pár elenyésző kivételtől eltekintve távol tartotta magát mindenféle nyilas-fasiszta m ozgalomtól és ez a métely nyomot sem hagyott lelkűkben".249 A KALOT további működését ellenző állásfoglalások leginkább Szabolcs, Jász-Nagykun- Szolnok és Bihar vármegye Nemzeti Bizottságaitól érkeztek be. Az indoklások általában nem konkrét kifogásokat tartalmaztak, hanem olyan elvi megokolást, hogy az egyházi jellegű egyesületek működésével az ifjúság túlságosan partikularizálódna, ezért a KALOT helyett a demokratikus pártok ifjúsági szervezeteit ajánlották az egyesületi igény kielégítésére.250 Nemleges választ adtak a hatóságok abban az esetben is, ha az egyesület vezetői leginkább az egyházi elnöki tisztet betöltő plébános ellen a múltbéli szélsőjobboldali magatartás bizonyíthatóan felmerült. A Belügyminisztérium egyesületi osztálya azonban sokszor akkor is a továbbműködés engedélyezését javasolta, ha a helyi hatóságok ellenezték azt. E téren változás 1946 elejétől tapasztalható, párhuzamosan az állam és az egyház viszonyának elhidegülésével. Az egyesületek felülvizsgálatát néhol azok feloszlatása előzte meg. Az AC összesítése szerint június végéig a KALOT-ot huszonhét helyen tiltották be. A legtöbb eset félreértelm ezve a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) megbízottjának egyesületi kimutatását kérő levelét Heves vármegyében fordult elő. A M agyar Államrendőrség dél-pesti kapitánya a közigazgatása alá eső területen szintén betiltotta a KALOT-ot. A túlkapások miatt Grősz József kalocsai érsek, aki Serédi Jusztinián március 29-én bekövetkezett hirtelen halálával a püspöki kar elnöke portja) teljes egyetértésben dolgozunk az új, demokratikus Magyarország katolikus iparostársadalmának jövőjéért." M O L-U M K L-XIX-B-l-h /1948.; A leánycsóki egylet az alakulni a k a ró " M A D ISZ -nak és a F ü g g etlen Ifjú ságnak aján lo tta fel tám ogatását. M O L-U M K L-XIX -B-l-h /1946. stb. 248 M O L-U M K L-X IX -B-l-h /1947. Dr. Biró Béla rendőralezredes jelentése Borsod-Gömör vármegye egyesületeiről a belügyminiszternek nov M O L-U M K L-X IX -B-l-h /1947. Dr. Kotsis Elemér, Sopron vármegyei alispán jelentése a belügyminiszternek okt. 2. (Másolat.) 250 A pusztakengyeli Nemzeti Bizottság határozata pl. így szólt: Nemzeti Bizottság a többi hasonló ifjúsági egyesületekre megadott vélemény alapján ezen ifjúsági egyesületet sem tartja a jövőben kívánatosnak lévén több Demokratikus ifj. egyesület, ahol működésüket kifejthetik." M OL- U M K L -XIX -B-l-h /1948.; Szabolcs vármegye Nemzeti Bizottsága szerint a már meglévő politikai jellegű ifjúsági szervezetek u.m.»független Ifjúság«,»SZIM«, és a»madisz«a Bizottság nézete szerint kellő mértékben nyújtanak lehetőséget az ifjúságnak egyesületi munkásság kifejtésére." M O L-U M K L-XIX-B-l-h /1947. stb. 169

189 lett, háromszor is interveniált Erdei Ferenc belügyminiszternél.251 Az említett eseteket a Belügyminisztérium a KALOT javára orvosolta. A KALOT irányítói az előforduló atrocitások ellenére nem a konfrontációt, hanem inkább a beilleszkedés és a hatalomból való részesedés járható útjait keresték. Állásfoglalásuk a Demokrata Néppárton belül a Barankovics-számy nézeteivel egyezett meg, amely megértéssel fordult a baloldali erők felé is, és igényelte a velük való együttműködést. Éppen ezért, amikor a párton belüli politikai véleménykülönbségek 1945 augusztusában hasadáshoz vezettek, gróf Pálffy József pártelnök disszidenseknek" nyilvánította a pártban tevékenykedő KALOT-csoportot. A szakításról Pálffy pártelnök körlevélben tájékoztatta a püspököket. Mivel a DNP választási esélyeit kedvezőnek, saját pártelnöki pozícióját szilárdnak, P. Kerkai Jenő irányvonalát pedig politikai opportunizmusnak vélte, ezért nemhogy nem próbálkozott, de nem is akarta feloldani az ellentéteket. Levelében saját szemszögéből világítja meg a DNP konzervatív vezetése és a KALOT-csoport közti eltávolodás részleteit: Feljegyzés P. Kerkai Jenő, a KALOT országos elnöke országos körútja során egyes püspöki székhelyeken tartott értekezleteken, amelyeken az egyházmegyék közéleti tevékenységét folytató papsága vett részt, a következő álláspontot képviselte és fogadtatta el a résztvevőkkel a papság pártpolitikai magatartásával kapcsolatban. A Demokrata Néppártot eszméjében és keretében továbbra is fenn kell tartani, azonban mivel ez a párt a Magyar Függetlenségi Frontban tömörült pártok szövetségébe egyenjogú tagként nem nyert felvételt, mivel arra sincs kilátás, hogy az országos választásokon indulhasson, s ha indulhatna is, a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem tudna oly mértékben érvényesülni, mint azt politikai hitvallásának súlya, érdeke és reputációja megkívánná, ezért a keresztény tömegek potenciális energiáját nem szabad továbbra is kiaknázatlanul hagyni. Abban a reményben tehát, hogy a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt belső fejlődése olyan irányban tart, hogy a keresztény tömegek keresztény és magyar lelkiismerete nyugodtan vállalhatja támogatását, és abban a reményben, hogy épp ez a támogatás fogja a Kisgazda Pártban megindult belső fejlődést elősegíteni, P. Kerkai azt az álláspontot fogadtatta el a nevezett értekezleteken, hogy az egyházmegyék papsága támogassa a Kisgazda Párt megalakulását és megerősödését egyházmegyéjének és plébániájának területén. P. Kerkai szerint ezzel azt is el lehetne érni, hogy a Kisgazda Párt képviselőjelöltjei közé, akiket a járási pártszervezet állapít meg, be lehetne majd juttatni azokat a férfiakat, akik a Parlamentbe jutva a Demokrata Néppártot megalapíthatják. P. Kerkai működésével kapcsolatban a Demokrata Néppárt vezetőségének sajnálattal meg kell állapítani, hogy P. Kerkai ebben a kérdésben csak a maga nevében beszélt, a Demokrata Néppárt vezetősége erre neki megbízást nem adott és így csak a maga felfogását képviselte, mert ez a 251 M O L-U M KL-XIX-A -l-j-5479/1945. Ugyanez: KÉL KALOT" 1331/1945. A 3006/1945-ös iratcsomóban. 170

190 felfogás nem egyezik a Demokrata Néppárt álláspontjával. A Demokrata Néppártnak ugyanis éppen a P. Kerkai és vezetése alatt álló KALOT-csoport okozta belső nehézségek leküzdése után megingathatatlan elhatározása, hogy politikai hitvallását nemcsak eszméjében és keretében kívánja fenntartani, hanem minden igyekezetével a valóságban is diadalra akarja juttatni és nemcsak azért, mert hisz eszméinek igazságában, győzelmes erejében, hanem mert látja megvalósíthatásuk politikai realitását is. A rendelkezésre álló semleges statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy az ország lakosságának nagyobb része még nem kötelezte el magát a Függetlenségi Frontba tömörült öt demokratikus párt egyikének sem és az időközben következett események biztosítják a Demokrata Néppártnak az elkövetkezendő választásokon való indulását. Mivel a választások még elég távol vannak, a Demokrata Néppártnak megvan a lehetősége arra, hogy politikai felfogását széles körben ismertté tegye és szervezeteit kiépíthesse. Kristálytiszta programja és az ország közvéleményének hangulata közti rezonancia pedig megadja sikerének belső előfeltételét is. A Demokrata Néppárt ezért első feladatainak érzi a párt belső felépítését, külső megszervezését, amelyekben elsőrangú fontossággal bír egy pártlap megjelentetése. A párt vezetősége a legélesebben elutasítja magától azt a politikai opportunitást, amely aktív vagy potenciális tagjait a Kisgazda Párt szervezésére bízná rá, mert először a keresztény és magyar lelkiismerettel összeegyeztethetetlennek tartja a K isgazda P árt m ai hivatalos irányának támogatását, mert másodszor naivitásnak tartja azt a hitet, mintha a mai politikai konstellációban megvalósítható volna a Kisgazda Párt politikai iránya, s mert harmadszor a politikai gyakorlattal ellentétesnek tudja, hogy a képviselőjelölteket a járási párttagok és ne a központi pártvezetőség jelölje ki, negyedszer azért, mert reményekre, amilyeneket P. Kerkai a Kisgazda Párt jövő fejlődésével kapcsolatban táplál, reálpolitikát építeni nem lehet. A Demokrata Néppárt úgy érzi, hogy jövendő politikai hitelét vesztegetné el a belföld és külföld felé, kétesértékű áron, ha beleegyezne akárcsak abba is, hogy akár potenciális tagjai is, akárcsak átm enetileg is kompromisszumokat köthetne lealkudhatatlan, egyedül ilyen alapon győzelmes programjából. Egyébiránt a Dem okrata Néppárt intézőbizottsága, melynek tagjai Pálffy József elnökön kívül dr. Hudovernig László vezérigazgató és dr. Boér Miklós, teológiai tanár, P. Kerkai és a mögötte álló KALOT-csoport akciójával kapcsolatban le kívánja szögezni azt, hogy a Demokrata Néppártot univerzális alapra kívánja helyezni, vagyis nem kíván a KALOTcsoportnak és ezzel rokonszenvezőknek különösképp a múltban tanúsított szélsőséges jobboldali m agatartása miatt olyan hatalmi pozíciót juttatni, amivel túlsúlyba tenné ezt a pártot támogató többi erőkkel, így az ellenállási csoporttal, az Emericanából kikerülő fiatal értelmiségi csoporttal, a protestáns felekezetekből delegált csoportokkal és a KALOT-nál jelentősebb népi tömegekkel szemben. Ez azonban nem jelenti azt, mintha ez az akarás a párt jellegének katolikus súlyát elszíntelenítené. A Demokrata Néppárt vezetősége P. Kerkai disszidáló csoportjával szemben szükségesnek tartja a leghatározottabban deklarálni, hogy a párt a reakciót a leghatározottabban elutasítja magától, s bár a radikalizmusban nem akarja és nem tudja a szélsőbaloldali pártokat túllicitálni, szociális téren a haladó demokrácia álláspontján áll. A Demokrata Néppárt ezt a felfogását annál biztosabban 171

191 képviseli, mert úgy tudja, hogy a párt intézőbizottságának elnöke, gróf Pálffy József úgy személyében, mint politikai magatartásában a nagyméltóságú püspöki kar bizalmát élvezte az Ellenállási Mozgalom idején is, amikor életét tette kockára a Demokrata Néppártért."252 Az adott politikai helyzetben P. Kerkai tehát esélytelennek ítélte a DNP-t arra, hogy komoly reménnyel indulhasson a novemberre kitűzött választásokon. Az egyházmegyék papságának augusztus második felében rendezett tájékoztatókon olyan választási taktikát ismertetett, miszerint a papságnak a Kisgazdapártot kell tám ogatni, m ert annak listáján lehetne majd bejuttatni a parlamentbe a DNP képviselőit. Miután szeptember elején a nyilvánosság is tudomást szerzett a pártegység megbomlásáról és Pálffy József háttérbe szorulásáról, továbbá Barankovics István beadta kérelmét a választásokon való indulásra, P. Kerkai némileg módosította koncepcióját: úgy vetette latba befolyását Barankovics pártjának népszerűsítéséért, hogy közben a kisgazdapárti elképzeléseket is melegen tartotta. Október elején a központ körlevelet bocsájtott ki a mozgalom vezetőihez és barátaihoz a KALOT és a pártpolitika viszonyáról". A körlevél bevezetője megismételte gyakorlatilag csak a látszat kedvéért azt a sokat hangoztatott elvet, hogy a KALOT nem avatkozik a pártpolitikai küzdelmekbe. Majd ezután az egyleti vezetők figyelmébe ajánlotta Barankovics István szeptember 25-i programbeszédét és a DNP lapját, a Hazánkat. (Egyébként e lap mögött is P. Kerkai állt...) Az ajánlott irodalomból" minden körlevél mellé csatoltak is egy-egy példányt, mint alkalmas anyagot a vezetők és az ifjúság szellemi formálására". Ezzel az akcióval a falvak nagy tömegei ismerhették meg a Barankovics-féle DNP elképzeléseit és választási célkitűzéseit. Ugyanakkor a körlevél hangsúlyozta, hogy ajánlásukkal nem áll szándékukban elkötelezni az agrárifjúságot a DNP mellett. Szívesen láttuk azt is, hogy az ifjúság a Kisgazda Párt zászlója alatt akar a népi rétegek hatalmas tömegeivel együtt népszavazásszerű vallomást tenni a közelgő választásokon."253 A körlevél befejező szakasza nem a választókhoz, hanem a választásokon induló mozgalmakhoz" szólt: olyan embereket állítsanak az élre, akik személye garancia a katolicizmus érdekeinek méltó képviseletére. Azzal a figyelmeztetéssel, hogy bizonyos körök ne akarjanak az egyház hivatalos pecsétjével kérkedni, a KALOT lényegében nyilvánosan is elhatárolta m agát a Pálffy-féle csoportosulástól. Közismert, hogy Barankovics pártja végül is nem indult a választásokon, képviselői és hívei a Kisgazdapártra adták le voksukat. E párt listáján jutott be a parlamentbe néhány aktív KALOT-os is: Czupy Bálint, Hajdú Németh Lajos és Horányi Tibor. Ritkán, inkább vidéki kisvárosokban az is előfordult, hogy a 252 CSPL 1769/1945. Feljegyzés. Pálffy József hivatalos tájékoztatója a püspökök részére, jelen esetben Hamvas Endre Csanádi püspöknek. Budapest, aug. 30. A püspök ráírta Pálffyt elmarasztaló véleményét a levélre: Megosztja az erőket? A KALOT elleni harccal kezdi?" 253 A körlevél szinte mindegyik egyházmegye levéltárában fellelhető. Egyebek mellett: VPL KALOT" 3912/1945; HPL Melles Géza kanonok hagyatéka: KALOT-KALÁSZ csomó; KÉL KALOT" 3006/1945; EÉL Sodalitates et uniones " 3145/1945. stb. 172

192 KALOT tagjai a szociáldemokrata pártba léptek be.254 A hivatalos egyházi vezetés nem nézte jó szemmel Kerkaiék ügybuzgóságát. Mihalovics Zsigmond AC-igazgató például így kommentálta a történteket: Elgondolkodtató dolog, hogy két jezsuita [P. Kerkai Jenő és P. Jánosi József] kavarja a háttérben a politikai vizeket. Ráadásul az a szilárd meggyőződésem, hogy egyik sem vérbeli politikus és csak ártanak, mint használnak a katolikus politikának, amelyre pedig hamarosan nagy szükségünk lesz." Az október 2-án beiktatott új hercegrímás, Mindszenty József választási körlevele kapcsán pedig szerinte Barankovics kijelentette, hogy a prímás a reakciósok szóvivője", amit Ugrin József keresztények maradunk a hercegprímás ellenére is" mondattal toldott meg.255 Ezek a jelek már előrevetítették Mindszenty és a KALOT vezetősége közötti nyílt szakítást. Karöltve a Független Ifjúsággal A választási előkészületek az ifjúság szervezésének is lendületet adtak. Mivel a KALOT irányítói a Kisgazdapártot tekintették pártjuk szövetségesének, érthető, hogy az agrárifjúsági mozgalom és a Független Ifjúság kapcsolatai is határozottabb formát öltöttek. A hivatalosan csak júliustól funkcionáló kisgazdapárti ifjúsági szervezetnek kapóra jött a KALOT jól kiépített, szervezett falusi hálózata. Ez tükröződik Imre Lajosnak, a Független Ifjúság országos ifjúsági főtitkárának a becsehelyi KALOT elnökéhez írt levelében is:... mivel a KALOT ifjak úgyis a Kisgazdapárt tagjai, alakítsátok meg a Kisgazdapárt Ifjúsági Szervezetét. A pártifjúság célja egyezik a KALOT céljaival. Mi is a parasztifjúság népi szellemben való nevelését, tanítását tűztük ki feladatul az istenes demokrácia megvalósítása érdekében. Ismételten kérünk tehát hogy mint az országban legnagyobb részt történt csatlakozzék a KALOT a Független Kisgazdapárt ifjúságának Országos Szövetségéhez, természetesen továbbra is függetlenül ettől, a KALOT-nak is tagja m aradhat."256 A KALOT-fiatalok valóban segédkeztek a Független Ifjúság megszervezésében, helyenként össze is kapcsolták a két ifjúsági szervezet tevékenységét. A kisgazdák és a KALOT programja a legalapvetőbb kérdésekben megegyezett: a politikai és a gazdasági élet demokratizálása, a magántulajdon védelme és valláserkölcsi alapon nyugvó polgári demokratikus államberendezkedés megteremtése. A kapcsolatok aktivizálódása természetesen nem összeolvadást, hanem a két szervezet akcióegységét eredményezte. Ennek lecsapódása volt a Független Ifjúság hódmezővásárhelyi ifjúsági találkozóján való KALOT-részvétel is július között hét szervezet küldöttei értekeztek H ódm ezővásárhelyen. A Független Ifjúság, a M agyar Parasztszövetség, a Cserkészszövetség, a SZIM és a KALOT magas szintű dele 254 CSPL 1605/1945. A szeged-felsővárosi plébános helynökének jelentése az egyházmegyei hatóságnak szept EPL 2551/1945. Mihalovics Zsigmond, az AC országos igazgatójának levelei Mindszenty József hercegprímáshoz dec. 1. és nov PIL 286. fond 34. ő. e. 95. f. Imre Lajos levele Lukács Andrásnak, a becsehelyi KALOT ifjúsági elnökének aug

193 gációt küldött. A KIE-t egy megbízott, a MADISZ-t pedig csak a helyi szervezet vezetőségének tagja képviselte. Az összejövetel a tiszta demokrácia" megteremtése érdekében az egyes mozgalmak, közösségek közti küzdelmi egységet" vélte megvalósíthatónak. A résztvevők ifjúsági konferencia tartását javasolták, amelyre az MKP-tól kezdve a KALOT-on át az egyetemi ifjúságig minden érdekelt politikai és társadalmi szervezet delegálná küldötteit. Ezen határoznák meg a küzdelmi egység gyakorlati rendjét, amelynek kiindulópontja a fasizmus és a reakció elleni küzdelem. Szervezetileg minden közösség teljesen független, önálló és szabad maradna.257 A konferencia, amely a Független Ifjúság irányítása alatti egységfront kialakítását célozta meg, végül is nem hozott eredményt, határozatai vagy nem jutottak el az érdekeltekhez, vagy ha eljutottak, azok nem reagáltak rá a várt módon. A KALOT és a Független Ifjúság egymásra találását" a MADISZ természetesen nem nézte tétlenül. A nyár derekán kiadott akcióegység jelszava, amely sajátos módon a jobboldali ifjúsági szervezetek elleni fellépést sürgette, 1945 augusztusában, a MADISZ által központilag beindított KALOT-ellenes agitációban nyilvánult meg. Ekkorra a legtöbb megyei MADISZ-titkár jelezte, hogy a vidéken megalakuló szervezetek között a legerősebb a Kisgazdapárt ifjúsági csoportja és a vele gyakran együttműködő KA LO T".258 A MADISZ központi hetilapja, a M agyar Ifjúság cikkek sorozatában hozta nyilvánosságra a KALOT háború előtti és alatti magatartásának szerinte erősen megkérdőjelezhető pontjait. Különösen a Leventével kötött szerződést firtatta, aminek az adott külön aktualitást, hogy a népbíróság azokban a napokban mondta ki halálos ítéletét vitéz Béldy Alajosra, az Ifjúság Flonvédelmi Nevelésének és a Testnevelésnek Országos Vezetőjére (IHNOV). A KALOT nevében aláíró két KALOT-vezér ma is a KALOT vezére!" kifogásolta a lap, s ezzel P. Kerkai Jenő és P. Nagy Töhötöm személye is a támadások kereszttüzébe került. Ezt elhárítandó célzattal a KALOT központi vezetőségébe új arcok kerültek, olyanok, akiket múltjuk nem kompromittált. Közülük legismertebb Bálint József, a váci egyházmegye fiatal, agilis papja lett, akit jó kapcsolatok fűztek a Kisgazdapárt vezetőségéhez.259 A MADISZ vádaskodásaira a M i van a KALOT pőre mögött című fehér könyv" igyekezett felelni. A kiadvány terjesztését azonban az Allamrendőrség Politikai Osztálya megakadályozta, holott arra a KALOT engedélyt kapott a Miniszterelnökség Sajtóosztályától. Bár az érvényes rendelkezések értelmében a sajtócen 257 EÉL Sodalitates et uniones " 1669/1945. A KALOT Központjának 2. számú körlevele. Rendkívüli melléklet. A hódmezővásárhelyi ifjúsági konferencia határozata." Uez: CSPL 1443/1945. A határozatokat a Független Ifjúság nevében legalábbis a nyomtatott dokumentum szerint B. Rácz István írta alá. Ennek ellentmond, hogy jan. 31-én, az ifjúsági szervezetek képviselőinek megbeszélésén B. Rácz a következőket mondta: Bejelenti, hogy a napokban értesítették arról, hogy Hódmezővásárhelyen megvalósult már régebben egy intéző bizottság, amely... egy ifjúsági kongresszus tartását javasolta." PIL 286. fond 5 ő. e. 97. f. Megjelent: A MADISZ Szerk.: Rákosi Sándor. Bp p. 258 PIL 286. fond 32. ő. e. 93. f. Általános jelentés a MADISZ helyzetéről az aug i megyei titkári értekezlet alapján. 259 Néhai Bálint József plébános szóbeli közlése. Székesfehérvár, dec

194 zúra egyedüli és legfelsőbb szerve a ME Sajtóosztálya volt, a kiadvány később sem kerülhetett a címzettekhez, sőt a kiadást engedélyező N agy Kázmér miniszteri segédtitkárt fegyelmi bizottság elé citálták. Ürügyet az adott, hogy a kiadv án y szo v jetellen esn ek m in ő sített érv v el u ta síto tta v issza a K A L O T - LOK-egyezség kapcsán a mozgalom fejére olvasott fasizmus vádját. Ugyanilyen alapon olvashatjuk benne demokratikus államokat is a fasizmus szekértolásának vádjával lehetne illetni csupán azért, mert megegyezést kötöttek a hitleri Németországgal.260 A MADISZ viszont tovább folytatta leleplezéseit" szeptember között tartott első kongresszusán a képviselők állást foglaltak ugyan a szabad vallásgyakorlat mellett, de ismételten követelték a szerintük reakciós egyházi szervezetek: a KALOT, a Foederatio Emericana és a Katolikus Diákszövetség feloszlatását. A sajtó gyakran tudósított fegyveres merényletekről, közülük néhányat a KALOT-nak tulajdonítottak.261 A választások utáni időszakra, 1945 késő őszére az ifjúsági szervezetek két jól elkülöníthető szárnya állt egymással szemben: az egyik, amelyik a MADISZ platformján állt, és elsősorban a kommunista ifjakat és a pártonkívüli szimpatizánsokat foglalta magába, szervezetileg a SZIM, a SZÍT és az újonnan megalakult Népi Ifjúsági Szövetség, a NISZ; a másik, amely elsősorban az egyházi ifjúsági szervezeteket és a Független Ifjúságot tömörítette. Modus vivendi a gyakorlatban 1945 második felétől a KALOT felső vezetésében a Független Ifjúsághoz fűződő kapcsolatok erősítése mellett egyre határozottabban jelentkezett a demokratikus szervezetekkel megegyezést, a főbb politikai erőkkel modus vivendit kereső irányvonal. Hogy választ adjunk arra a kérdésre, honnan kapott impulzusokat ez a tendencia, három főbb mozzanatot kell figyelembe venni: a Vatikán politikai helyzetértékelését, ami véleményünk szerint higgadtabb volt, mint a hazai egyházi vezetésé, továbbá a MADISZ és a Független Ifjúság belső változásait. P. Nagy Töhötöm 1945-ben kétszer járt Rómában, hogy a legfelsőbb egyházi köröket tájékoztassa a magyar bel- és egyházpolitikai kérdésekről. Első útjáról szeptember elején tért haza azzal, hogy a Vatican intenciója a modus vivendi keresése a szovjettel" 262 Második útjára szeptember 25-én indult, s október 11-én érkezett az örök Városba, ahol több mint egy hónapot töltött. P. N agy ez alkalommal vitte magával Mindszenty József hercegprímás Habsburg Ottóhoz írt 260 BM Irattár: BM/Erdei/1945" feliratú doboz. Péter Gábor rendőrfőtanácsnoknak küldött különböző megkeresések" c. palliumban Nagy Kázmér miniszteri segédtitkár beadványa a Miniszterelnökségnek. Bp aug. 29. Továbbá: M O L-U M KL-XIX-A -l-j-8145/1945. Jelentés a Mi van a KALOT pőre mögött" c. füzet lefoglalása tárgyában. Bp aug. 31. A tartalmilag idézett szöveg a brosúra 6. oldalán található. 261 Az ekkoriban legnagyobb port kavart ügy Mádon történt. A Szabad Magyarország (az MKP észak-magyarországi kerületének lapja) szerint KALOT-legények tüzelőállásban lőnek a rendőrökre". Szabad Magyarország, nov. 8. II. évf szám 1. p. 262 OSZK Kt fond 19. ő. e. 4. P. Nagy Töhötöm naplói, szept. 20-i bejegyzés. 175

195 levelét, amit végül is nem adott át. Bár P. Kerkai a legkevésbé tartotta valószínűnek a Habsburgok visszatérését, de minden eshetőségre felkészülve kérte rendtársát, hogy biztosítsa a KALOT-ot egy restauráció esetére is.263 XII. Pius pápa október 23-án fogadta P. N agy Töhötömöt. Az audiencián a páter kifejtette a háború lehetőségét kizáró KALOT-véleményt, amiből következően a vezetők egy hosszabblejáratú orosszal való együttműködésre igyekeznek berendezkedni". A pápa legalábbis P. Nagy szerint hasonló nézetet vallott: Egyáltalán nem valószínű, hogy itt hamarosan háború lenne jelentette ki, erre nem lehet építeni."264 Egyetértését anyagiakban is hajlandó volt kimutatni. A Pálffy-Barankovics viszálykodás hallatán pedig megjegyezte. Talán csak nem gondolják egyesek, hogy még egyszer visszajöhet a régi világ?" P. Nagy több más, jelentős személyiséggel is tárgyalt köztük P. Leiber jezsuita pappal, XII. Pius magántitkárával a KALOT szovjetbarát" irányvonaláról. Beszélgetőpartnerei kivétel nélkül azon az állásponton voltak, hogy a KALOT részéről a modus vivendi megtalálása az egyetlen helyes politika. A Vatikán tehát nemcsak tudomásul vette, de kimondottan ösztönözte a KALOT megegyezést kereső erőit. Módosulás a baloldal ifjúságpolitikájában A MADISZ-nak a katolikus egyházzal és annak szervezeteivel kapcsolatos stratégiája már az I. kongresszus után módosult. Kurucz István, az Országos Vezetőség ülésén leszögezte, hogy Ne negatív formában foglaljunk velük szemben állást, hanem találjunk megegyezést". Ugyanakkor Ravasz János, a MADISZ alelnöke megállapította, hogy A KALOT-tal való helyzet kiélesítése előtt kellett volna ebbe az akcióba belefolyni".265 A MADISZ változtatásra irányuló törekvését bizonyítja a budapesti ifjúság anyagi m egsegítésére indított akciója. Október 24-én az ügyben négytagú MADISZ küldöttség kereste fel Szappanyos Bélát, az AC Ifjúsági Bizottságának titkárát. Azt kérték, hogy az AC tekintsen el az addigi súrlódásoktól, és csatlakozzon a MADISZ kezdeményezéséhez. Szappanyos a katolikus ifjúsági egyesületek v ezető i elé vitte a javaslato t, de azok m indenfajta kooperálást elutasítottak. A MADISZ ajánlatának nem kedvezett, hogy a püspökök konferenciája alig néhány napja, október 18-án határozott úgy, hogy a katolikus egye 263 Uo. 25 ő. e. 5. f szept. 24-i feljegyzés. A Habsburg Ottóhoz írt levél eredetije megtalálható uo ő. e f. Szövegét hűen közli: Nagy Töhötöm: Jezsuiták p. (Mindszenty József két megbízólevelet adott át P. Nagy Töhötömnek. Az egyik szept. 18-i keltezésű kézírásos levél, a másik szept. 22-i, kissé részletesebb és gépelt szöveg volt. Mindkettő megtalálható a közölt jelzet alatt.) 264 Uo. 19. ő. e okt. 23-i bejegyzések. A pápai fogadáson történteket idéző sorok mindegyike ebből a forrásból való, ezért nem számoztam külön-külön az egyes információkat. 265 PIL 286. fond. 32. ő. e f. Jegyzőkönyv a MADISZ Országos Vezetőségének kibővített üléséről szeptember hó. (Tartalma alapján az I. kongresszus után került sor az értekezletre.) 176

196 sületek elleni fellépések miatt a papságot kitiltja a MADISZ-ból, sőt az MKP, az SZDP és az NPP szervezeteiből is. A nemleges válasz ellenére a MADISZ nem adta fel tervét, ezért az AC november 8-ára újabb tanácskozást hívott egybe. A megbeszélés résztvevői ezúttal úgy vélték, hogy nem lenne diplomatikus helyből elutasítani az akcióban való részvételt. Az AC rugalmassága" nem szolgált mást, mint a megvalósítás h alogatását, a szervezet irányítói valójában nem óhajtottak eleget tenni a MADISZ kívánságainak október 29. és november 10. között Londonban tartotta első, alakuló konferenciáját a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség, a DÍVSZ. A meghívott m agyar fiatalokat néhány SZIM és SZÍT tagon kívül túlnyomóan MADISZ küldöttek képviselték. Maga ez a tény újabb konfliktusok forrása lett, de Nonn György e konferencia kapcsán fogalmazta meg a MADISZ új egységpolitikáját:...felszólítjuk a többi ifjúsági szervezetet is, hogy csatlakozzanak hozzánk. Egy olyan csúcsszervezetet kell létrehoznunk, amely egységes program alapján fog dolgozni."267 A felhívásra a Független Ifjúság november között ülésezett országos nagyválasztmánya reagált. A határozatokat Bálint József személyében a KALOT is elfogadta azon elv alapján, hogy ebben az együttműködésben egyik mozgalom sincs kiváltságos helyzetben, hanem egyenrangú felekként teszik ezt. E határozattal a Független Ifjúság és a KALOT is lényegében a hódmezővásárhelyi határozatokat felelevenítve készségét fejezte ki, hogy az eddig párhuzamosan futó, gyakran egymás ellen dolgozó ifjúsági erőcsoportok között konkrét célok érdekében együttműködés, és annak irányítására egy koordináló szerv jöjjön létre. A biztató jelek ellenére az ifjúsági mozgalmak csúcsszervezetének ügye csak 1946 elején mozdult el a holtpontról, s ebbe a szovjet katonai szervek is besegítettek". A KALOT életében erre utaló fontosabb esemény egy január 10-én tartott megbeszélés volt. E napon a Magyarországon tartózkodó szovjet hadsereg propagandaosztályának Kvin nevű hadnagya a KALOT meghívására személyesen találkozott P. Kerkaival és annak közeli munkatársaival. A többórás beszélgetésen felmerült egy szovjetunióbeli tanulmányút lehetősége, de a hangsúly a szovjet fél látogatásainak állandósítására esett. Kerkaiék azzal indokolták ezt a törekvésüket, hogy így módjukban áll bemutatni a mozgalom demokratikus szellemét és gyakorlati tevékenységét, s kifejezhetik szimpátiájukat a szovjet nép iránt.268 Újabb találkozóra egy hét múlva került sor. A hadnagy afelől érdek 266 EPL 4000/1945. Mihalovics Zsigmond AC-igazgató nov. 9-i levele Mindszenty József hercegprímáshoz. Szappanyos Béla dec. 20-án kelt jelentésében maga ismerte el a szabotálás tényét: a tárgyalásokkal az volt a célunk, hogy húzzuk-halasszuk a dolgot a realizálástól, amit sikerült is elérni../' EPL 4586/1945. Az AC ifjúsági titkárának jelentése a nyáreleji hónapokig visszamenőleg." 267 PIL 286. f. 25. ő. e. 29. f. Nonn György beszámolója a londoni ifjúsági világkonferenciáról. Keltezés nélküli, tartalma alapján nov. közepi vagy végi irat. 177

197 lődött, hogy mi a KALOT álláspontja a már említett londoni világifjúsági konferenciáról, és hajlandó lenne-e a MADISZ-szal egy munkaközösségben dolgozni? Kerkaikék írásos válasza neheztelt a küldöttség egyoldalú összetétele miatt, de a közös ifjúsági bizottság kérdésére igent mondott, s hangsúlyozta, hogy a KALOT a maga részéről elvileg nem zárkózik el semmiféle becsületes együttműködés elől sem. A többi ifjúsági szervezet véleménye is ismeretes volt: mindannyian ódzkodtak attól, hogy a MADISZ-t nevezzék ki csúcsszervezetnek. Inkább afelé hajlottak, hogy az együttműködés keretéül közös ifjúsági tanácsot hozzanak létre. Az egyes szervezetek képviselői január 31-én döntöttek a közös Intéző Bizottság felállításáról. A Független Ifjúság javaslatára a megjelentek (SZÍT, SZIM, KALOT, KIÉ, Budapesti I. Cserkészszövetség, Polgári Demokrata Ifjúság, Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, MADISZ és Független Ifjúság), mint valóban demokratikus szervezetek", eleve tagjai lettek a bizottságnak február 5-én a közös Intéző Bizottság nyolc pontot fogadott el az együttműködés alapjául: 1. A fasiszta maradványok felszámolása. 2. A háborús bűnösök megbüntetése. 3. A demokratikus vívmányok megvédése és fejlesztése. 4. A köztársaság kikiáltása. 5. Az ifjúság bevonása az újjáépítésbe és harc az újjáépítés kerékkötői ellen. 6. Az ifjúság demokratikus nevelése. 7. Békés együttműködés a szomszédos és a szövetséges nemzetekkel. 8. Csatlakozás a DIVSZ-hez.270 Az Intéző Bizottság március 4-én hivatalosan is bejelentette a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának (MIOT) megalakulását, s egyben taglalta annak céljait. Az ezt közzétevő felhívást tíz szervezet vezetője írta alá, köztük Bálint József, aki 1946 nyaráig képviselte a KALOT-ot a MIOT-ban. Legfontosabb teendőknek az előbbi nyolc pontban foglaltakat jelölték meg. Bálint József a megállapodást a következőképp értékelte:...nem elvi megegyezést kötöttünk, hanem bizonyos gyakorlati problémák megoldására jött létre ez az ifjúsági tanács, amelynek kiáltványa nem tartalmaz olyan követelést, amellyel egy kato 268 A csúcsszervezet megalakításának körülményeit részletesen elemzi Gál Lajos: Az ifjúsági szervezetek az 1945-ös választások után. A MIOT létrejötte. Párttörténeti Közlemények, sz p. Gál Lajos a szovjetek szerepéről nem tesz említést. Erről lásd: OSZK Kt fond 65. ő. e. 15. f. Az oroszokhoz való közeledés módszerei, egyes lépéseink, eddigi eredményeink, a jövő bontakozása." febr. 5-i összesítés Meggyesi Sándortól. 269 PIL 286. fond 5. ő. e. Jegyzőkönyv a Független Ifjúság székházában tartott egyesületközi megbeszélésről jan PIL 274. fond 18/24. ő. e. 4. f. Jegyzőkönyv az ifjúsági szakszervezetek megbízottainak a MADISZ székházában tartott, febr. 5-i értekezletéről. Megjelent: A MADISZ 1944r Szerk. Rákosi Sándor. Bp p. Az együttműködés feltételeit még február 1-je előtt megfogalmazták, ezért kerülhetett az elfogadott szövegbe az akkor már idejétmúlt követelés, a köztársaság kikiáltása. 178

198 likus mozgalom nem érthetne egyet, pl. a földreform kérdése."271 A MIOT megalakulásával az ifjúsági szervezetek demokratikus egységfrontja jött létre, vezetése a baloldali ifjúsági szervezetek kezében volt. Első akciói a március 5-én megalakult Baloldali Blokk követeléseinek támogatására mozgósították az ifjúságot. Barátkozások és következményeik A MIOT-ba történő bekapcsolódással párhuzamosan természetesen az egyletek szervezése is folytatódott. A legények 1946 nyaráig a következő főbb országos akciókban vehettek részt: a hazatért vagy még távollevő honvédek családjainak segítése; március 15-ének és a felszabadulás évfordulójának megünneplése; testvéregyletek és sportkörök felállítása; tavaszi zarándoklatok az egyházmegyék kegyhelyeire; apák és fiúk estjének megrendezése; a KALOT Könyvbarátok Körének megalapítása; előkészületek a mozgalom 10 éves fennállásának jubileumi ünnepségére. A munka nem ment akadálytalanul. A MIOT-tagság nem szüntette meg, csak mérsékelte a MADISZ és a baloldali pártok tám adását. Csökkent az egyházközségek és megyéspüspökök anyagi támogatása, elapadt a minisztériumok VKM, FM segélye is. Másutt az okozott gondot, hogy a politikai pártok ifjúsági szervezeteinek működésével sokszor m aga a lelkészkedő papság is feleslegesnek tartotta a KALOT fenntartását. A központ 1946 elején állította fel a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakosztályát. Ennek munkaterve magában foglalta a szomszédos népek köztük a Szovjetunió ifjúsági munkájával kapcsolatos irodalom tanulmányozását, KALOT-kiadványok külföldre juttatását, levelezőpartnerek keresését, kölcsönös tanulmányutak szervezését, nemzetközi táborozások lebonyolítását és egyéb kezdeményezéseket. Kerkai és Nagy páterek február elején a budapesti szovjet katonai parancsnokságon viszonozták Kvin hadnagy látogatását. Az erről készült emlékeztető szerint Kerkaiék kérték a szovjet felet, hogy segítsenek a vidéki kiskirályokkal szemben és a kommunista ifjúsági mozgalmakat is intsék mérsékletre a Kalottal szemben". Arra a kérdésükre, hogy mikor lehetne sort keríteni egy moszkvai KALOT-bemutatóra, azt a választ kapták, hogy ez kizárólag Moszkva és a Vatikán megegyezésének elindításától függ.272 Valószínűleg ennek tudható be, hogy a látogatás másnapján, február 5-én P. Nagy kihallgatást kért Gregorij Maximovics Puskin szovjet nagykövettől, hogy tájékoztassa a Vatikán politikai felfogásáról. Néhány nap múlva pedig ismét útra kelt Róma felé, ezúttal azért, hogy közvetítsen Róma és Moszkva között. Tapasztalatairól már közel sem olyan lelkendezve számolhatott be, mint előző útjáról. Rómából küldött levele szerint a pápa komolyan töpreng a helyes lépéseken, s mert bár elvben már első utam alkalmával kimondotta ezt a szót [a modus vivendit B. M.], de most a gya 271 OSZK Kt fond 65. ő. e. 36. f. Bálint József jelentése a KALOT Országos Elnökségének. Keltezés nélkül. 272 Uo. 19. ő. e f febr. 4-i feljegyzés. 179

199 korlati megvalósulás kezdő lépéseinél ő maga is aggódni látszik... A helyzet az, hogy aránylag kevesen képviseljük ezt az új irányt, az oroszokhoz való közeledés vállalkozását. Főleg a legtekintélyesebb római jezsuiták vannak mellette... őszentsége nem jutott még túl az egész egységes és összefüggő magatartás megítélésén és döntésén."273 A KALOT modus vivendire való törekvése vegyes fogadtatásra talált. A MIOT-kiáltvány zavart okozott a katolikus ifjúsági egyesületekben. Mivel a múltban a katolikus ifjúsági front igyekezett egyöntetűen eljárni a baloldali ifjúsági mozgalmakhoz fűződő viszony kérdéseiben, mostani mellőzésük sértettséget és heves bírálatokat váltott ki. Az AC Ifjúsági Bizottságába tartozó, főleg női mozgalmak vezetői a KALOT kizárását követelték az AC kötelékéből. Álláspontjukat azzal indokolták, hogy a KALOT erkölcsileg tilos útra lépett, amikor vállalta a MIOT-tagságot. Mindszenty József hercegprímás a közzététel után számított három hét múlva szerzett tudomást a MIOT-nyilatkozatról. Azonnal egy megrovó hangú levelet küldött P. Kerkainak, amelyben az alábbiakat sérelmezte: 1. Biztosítékot kellett volna szerezni a katolikus vallást illetően. 2. Ezzel a nempolitikai KALOT-mozgalmat ma ilyen viszonyok közt átvitte az ingoványos, erősen szélsőséges, napipolitikai mezőnyre. Taktikai kényszerhelyzettel nem menthető a rohamozok ilyen erősítése és a katolikus egység súlyos megtörése." 3. Az AC ifjúsági titkára, Szappanyos Béla főtisztelendő határozott ellenvéleményével szemben került sor a megállapodásra. 4. Úgy hallotta, hogy a KALOT Központban idegen katonatiszt előadást tartott."274 A prímás magyarázatként igazoló jelentést kért P. Kerkaitól. P. Kerkai többoldalas levélben válaszolt. Fő érvként azt hozta fel, hogy a KALOT nem hitbuzgalmi, hanem világnézeti alapon álló kulturális és szociális mozgalom, így tehát a valláserkölcs megengedi, hogy más világnézeti alapon álló mozgalmakkal együttműködjön. Belpolitikai és külföldi tényeknek alapos mérlegre vetése folytán nagyon valószínűnek kell tartanunk, hogy hazánk Trianonhoz hasonló keretek között hosszabb ideig a szovjet hatalom szomszédságában, annak túlsúlyában érezhető befolyása alatt fogja folytatni életét" fejtegette a páter. A KALOT-nak és magának a katolikus egyháznak ilyen körülmények között meg kell találni a modus vivendi útját, mert csak így szolgálhatja hívei és az ország boldogulását. Kerkai elemzésében benne volt Mindszenty politikájának bírálata, aki ekkorra már inkább a szembehelyezkedést választotta. 273 Uo ő. e f. P. Nagy Töhötöm levele P. Alszeghy István S. J. atyának. Róma, márc. 8. A Vatikában egyébként ekkor két esemény is történt, amit a modus vivendi szempontjából kedvező előjelnek lehetett tekinteni: egy kínai pap bíborosi birétumot kapott, továbbá az új örmény kardinális örmény rítus szerint misézhetett a Szent Péter-bazilikában, amelynek végén XII. Pius pápa örmény nyelven osztott áldást. 274 EPL 1709/1946. A 3201/1946-os iratcsomóban. Mindszenty József kézírású levélfogalmazvány P. Kerkai Jenőnek márc. 26. A kipostázott levél szövege megegyezik a fogalmazvánnyal. Lásd: OSZK Kt fond 65. ő. e. 37. f. (Az idegen" tiszt természetesen nem más, mint Kvin hadnagy.) 180

200 Hajthatatlansága az újabb világháborúba, illetve az angolszász segítségbe vetett hitből fakadt. (P. Kerkai egyébként néhány héttel korábban m ár kifejtette ellenvéleményét Mindszentynek, ezúttal a köztársaság kérdésének megítélésében. Ekkor is megpendítette, hogy az egyház passzív vagy ellenséges magatartása helyett a köztársaság kereteit elfogadó aktív együttműködésre van szükség.275) P. Kerkai soraiból ki nem mondott vádként csendült ki, hogy a KALOT-ot magára hagyta a hivatalos egyház, tevékenységüket félremagyarázták. Visszautasította a katolikus egység megbontása címén kimondott elmarasztalást, mert úgy vélte, hogy a katolikus egységet nemcsak egyformaságban lehet szolgálni, hanem a különböző taktikai formák egy közös célra irányítva sokkal hatásosabbak lehetnek".276 E vélemény ugyanakkor azt is kifejezte, hogy a KALOT vezetősége igyekszik az éles konfrontációkat elkerülni, szívesebben tudná magát a katolikus egyház pártfogásán belül. Viszont ennek érdekében nem hajlandó meggyőződésből követett politikáján változtatni, legfeljebb csak félreállni, ha bebizonyosodik állásfoglalásának helytelensége. P. Kerkai tájékoztatta Mindszentyt arról is, hogy a MIOT-hoz való csatlakozásuk feltételeként (!) három kérés teljesítését kötötték ki: 1. Szűnjenek meg a marxista lapok gyalázkodásai" a mozgalom ellen. 2. A Belügyminisztérium adja írásba, hogy a KALOT szervezkedése minden faluban szabadon folyhat. 3. A SZEB megfelelő szerve intse mérsékletre a mozgalmi munkát gátló egyes vidéki szovjet katonai szerveket. A MIOT-ban való szereplést a KALOT-tagság egy része is értetlenül fogadta. Elvileg a KALOT vezetői megindokolhatták eljárásukat azzal, hogy ők nem felelősek a baloldali pártok ifjúsági szervezeteinek egyházellenes megnyilatkozásaiért. Mivel ekkor már a baloldali pártok hevesen támadták a klerikális reakciót", a hercegprím ás személyét, a főpapságot, a katolikus nevelést és az egyház ifjúsági szervezeteit, ezért lépéseik különösnek tűntek fel. Más oldalról viszont megerősítést kapott a KALOT politikája, mert a püspöki kar néhány tagja nem osztotta Mindszenty hercegprímás véleményét. Bánáss László veszprémi apostoli kormányzó körlevélben állt ki a KALOT mellett: Legnagyobb ifjúsági m ozgalm unk a KALOT egyéves harc után végre elérte, hogy teljesen szabadon alakulhat és végezheti áldásos tevékenységét... Ezt a szabadságot annak is köszönheti, hogy egyenrangú tagja lett a»magyar Ifjúság Országos Tanácsának«Ez nem jelenti az önállóság feladását, hanem a demokratikus M agyarország újjáépítéséért megindult munkában elv-feladás nélküli együttműködést."277 Bánáss püspök körlevelét szó szerint átvette Kovács Sándor szombathelyi püspök is. 275 EPL 749/1946. P. Kerkai Jenő jan. 28-i levele Mindszenty József hercegprímáshoz. 276 OSZK Kt fond 65. ő. e f. P. Kerkai márc. 31-i igazoló jelentése. Uez: EPL 1709/1946. Itt ápr. 9-i keltezés szerepel a levélen. 277 VÉL 2793/1946. (Eredeti iktatószáma: 239/1946.) Uez: OSZK Kt fond 65. ő. e. 42. f. és KÉL KALOT" 149/

201 Nem tette magáévá Mindszenty József politikai véleményét a Demokrata Néppárt sem. Barankovicsék határozott hangú levélben fejtették ki, hogy a KALOT nem biztosíthatta volna létét a MIOT-tagság nélkül és a legjobb úton volt, hogy az új körülmények között is megizmosodjon,...a Hercegprímás úr által történt elmarasztalás a Kalot világnézeti és társadalmi ellenlábasaiban azt a gyanút erősítette, hogy ez a katolikus szervezet előbb-utóbb a Hercegprímás úr politikai taktikájának útjaira kényszeríttetik, éppen azért, mert mint katolikus szervezet a Hercegprímás úr akaratának engedelmes politikai eszközévé válhat"278 vonta le következtetését a párt vezetősége. A baloldal végeredményben valóban nem tett különbséget a politikai katolicizmus áramlatai között, egyformán reakciósnak minősítette Slachta Margitot és Barankovics Istvánt, a KALOT-ot vagy a Katolikus Népszövetséget. Mindszenty József hercegprímás elmarasztalása dacára a KALOT továbbra is a MIOT teljes jogú tagja maradt. Szereplésére jellemző, hogy igyekezett viszszafogni az ifjúsági csúcsszervezet balratolódását. A Katolikus Diákszövetség felvételi kérelmének elbírálásakor például Bálint József volt az egyetlen, aki az igenlő válasz mellett kardoskodott. A MADISZ, a SZIM és a MEFESZ képviselői viszont ellenezték egy újabb katolikus szervezet MIOT-tagságát, mondván, hogy az egyetemi és főiskolai diákság érdekeit már közvetíti a MEFESZ. A kérdésben végül is patthelyzet alakult ki, a döntést elnapolták. Ugyancsak a KALOT képviselője igyekezett megvédeni a Független Ifjúságot, amikor azt a reakció pártfo g ásán ak v á d já v a l illették. A z m árciu si ü n n ep ségek et u gyanis beárnyékolta, hogy a Független Ifjúsághoz és a KALOT-hoz tartozó fiatalok néhol (viszont) erőszakoskodtak, a lapok tudósításai szerint összeesküvésekben" vettek részt. E néhány esetben legfeljebb kalandvágyó fiatalemberek és felelőtlen tan árok akcióiról volt szó. A korabeli sajtó kihasználta ezeket, a felelősséget általában az egész katolikus egyházra és a Kisgazdapárt jobboldalára.hárította. A híradások hatására a MADISZ, a SZIM és a SZÍT bírálni kezdte a Független Ifjúság szervezeteit és a propagandájában fellelhető antidemokratikus elemeket. E bírálat kiegészítette és alátámasztotta a Baloldali Blokknak azt a követelését, amely a Kisgazdapárt megtisztítását, a népi demokrácia ellenségeinek minősített vezetők eltávolítását tűzte napirendre. A MIOT ülésein nyíltan csak a Független Ifjúságot bírálták, de egyértelmű volt, hogy a megfogalmazott vádak a vele szorosan együttműködő KALOT-ra is érvényesek. Vásárhelyi Miklós a Szabad Nép április 28-i számában miközben megkérdőjelezte a Független Ifjúság függetlenségét fel is hánytorgatta ezt az együttműködést: A tiszántúli demokratikus múltra visszatekintő megyében, ahol a fasisztabarát múltú Kalot számára nem terem fű, a klérus teljes egészében a FISZ-t támogatja. Dunántúlon viszont gyakran a FISZ olvad bele a Kalotba." A várható nehézségeket a KALOT-központ azzal akarta kivédeni, hogy felszólítást intézett egyesületeihez: akadályozzák meg minden fasiszta vagy fasisztagyanús egyénnek az 278 CSPL 1595/1946. A DNP vezetőinek Bálint Sándor, Eckhardt Sándor és Barankovics István memoranduma a püspökök részére. Budapest, júl

202 egyesületekbe való belépését, s ha ilyenek mégis beszivárogtak volna, őket azonnali hatállyal zárják ki május 24-én a MIOT újabb felhívást intézett az ifjúsághoz és a társadalom egészéhez, amelyben a közélet és az iskolák demokratizálását követelte. Mindszenty hercegprímás reagálása nem váratott sokáig magára június 8-i keltezéssel egy igen elmarasztaló levelet küldött P. Kerkainak: Most újra közös megnyilatkozást írt alá a KALOT, mely kifejezetten világnézeti, erkölcsi kérdéseket is érint, megkérdezésem nélkül. Ezért a püspök urakat értesítettem, hogy a korábban adott pártfogásomat a KALOT-tól visszavonom s ennek megfelelően a két példányban adott, legutóbbi pártoló soraimat is visszakérem."280 A hercegprímás a következő szövegű körlevéllel ugyanazon a napon, mint P. Kerkait, valóban értesítette püspökeit: A Kalot márciusban figyelmen kívül hagyta a katolikus ifjúsági fronttal való korábbi megegyezést, aláírta a MIOT-tal a megállapodást egyházi felsőbbség megkérdezése nélkül. Ezért írásbeli rosszallásomat közöltem P. Kerkai Jenő S. J.-vel, az országos vezetővel. Most már két nyilatkozatot jelentetett meg a Kalot a Miot-tal, papi aláírással. Hangoztatja és követeli az ifjúsági mozgalmak tisztulási folyamatát Madisz, Szim stb. oldalán. Ugyanakkor a Madisz az iskolák»összeesküvéseit«támadja. Barankovics oldalán bizonyos keleti»haladó«katolikus irány mellé álltak a Kalot-vezetők. A szellemi vezető Szekfű követ. Szükségesnek látom értesíteni Nagyméltóságodat, hogy a Kalot nem jár többé a katolikus vonalon, ezért kívánatos, hogy a kispapság és katolikus szervezetek ehhez képest legyenek velük szemben tartózkodók. A téli ajánlásomat visszavonom."281 A kifogásolt nyilatkozat legerősebb kitétele az volt, hogy a demokratikus szervek követelik a reakció eltávolítását az iskolákból. Mivel ebben az időben több jel mutatott arra, hogy a munkáspártok előkészületeket tettek az iskolák államosítására, ezért Mindszenty e szentségtöréssel" való egyetértést olvasta ki a KALOT által is aláírt kiáltványból. A KALOT 1946 nyarára elveszítette a klérus, legalábbis a konzervatívabb egyházi körök támogatását, de az egyházi fegyelem kötelező volta miatt gyakorlatilag a hierarchia egésze visszahúzódott a mozgalomtól. P. Nagy Töhötöm Rómából küldött levelei is a Vatikán felfogásának lassú fordulásáról számoltak be, ami egyáltalán nem kedvezett a KALOT pozícióinak május 3-án például ezt írta a páter: A Vatikánnak oroszokkal szembeni magatartását leginkább a teljes bizalmatlanság jellemzi... A Szentatya felfogása eléggé ingadozik az erőteljesebb külső benyomások hatása alatt." 279 BM Irattár /159. f. Jegyzőkönyv a KALOT Központi Testületének jún. 10-én tartott évi rendes közgyűléséről. 280 OSZK Kt fond 65. ő. e. 45. f. Mindszenty József hercegprímás 2991/1946. sz. leirata P. Kerkai Jenő részére. Esztergom, jún. 8. Ugyanez több püspöki levéltárban is megtalálható, tehát Mindszenty József valóban értesítette a püspököket. Lásd pl.: HPL 12. ltsz ; EÉL Sodalitates et uniones " 2360/ CSPL 1400/

203 P. Kiss Szaléz összeesküvése" A modus vivendi helyességében a központi vezetők közül is többen elbizonytalanodtak, s repedések keletkeztek a vezetés egységében. Nemcsak a prímás bírálta őket, hanem a baloldal is, amelynek sajtója május elején belekeverte a KALOT-ot a gyöngyösi P. Kiss Szaléz Szent Ferenc-rendi szerzetes állítólagos összeesküvésébe". A Kiss Szaléz-ügy dióhéjnyi története jól példázza a baloldal politikai machiavellizmusát: 1945 szeptembere és 1946 januárja között Gyöngyösön és környékén ism eretlen tettesek m egtám adtak három rendőrbiztosságot, és merényletet követtek el öt szovjet katona ellen. A Magyar Allamrendőrség Vidéki Politikai Osztálya április végén és május elején közel hatvan főt tartóztatott le, köztük azokat is, akik valószínűleg elkövették a bűncselekményeket. Az önbíráskodó h áro m fiatalembert halálra ítélte a Szovjet Katonai Törvényszék. Mindannyian tagjai voltak a P. Kiss Szaléz által vezetett Keresztény Demokratikus Ifjúság Munkaközösségének, a KEDIM-nek. A KEDIM összefogta a városban működő ifjúsági szervezeteket, név szerint a KALOT-ot, a KALÁSZ-t, a Kolping Legényegyletet, a Polgári Demokrata Párt ifjúsági szervezetét, a KLOSZ-t, a Független Ifjúságot és több iskola diákságát. A népszerű KEDIM erős konkurenciát jelentett a helyi MADISZ-nak. S ha figyelembe vesszük, hogy P. Kiss Szaléz a Független Ifjúság nagyválasztmányának tagja, aktív kisgazda, akkor nem alaptalan a feltevés, hogy komoly riválisa lehetett a baloldalnak. A bűnösök KEDIMtagsága tehát kapóra jött, és kézenfekvőnek m utatkozott P. Kiss Szalézt a szervezkedés vezetőjének, a KEDIM-et pedig a reakció bázisának kikiáltani. P. Kiss Szaléz személyéhez többeket lehetett kapcsolni. Elsősorban az ártatlan KEDIM-tagokat, s annak vezetői és aktív köztagsága nem is kerülte el a letartóztatást. Egy másik használható szál volt Szaléz atyának a hatvani ferences rendház szerzeteseivel való nyilvánvaló kapcsolata. A rendház tagjai viszont számos hatvani fiatalt ismertek. Közülük tíz személyt internáltak vagy rendőri felügyelet alá helyeztek. A hatvaniak egy másik csoportját képezték a Nemzeti Parasztpárt helyi tagjai őket a párt dehonesztálása nélkül hurcolták meg. S természetesen Hatvanban is éltek tagjai a FKGP-nak, akik kapcsolatban álltak a gyöngyösi szervezkedéssel". Egyéb ismeretségek révén még több elágazása volt az ügynek. A történet másik kulcsfigurája Antal József joghallgató, Vörös Vince kisgazdapárti politikus titkára. A kihallgatási jegyzőkönyvek azt bizonyítják, hogy a rendőrség őt tette meg összekötőnek P. Kiss Szaléz és a FKGP budapesti központja között. Antal ugyanis Gyöngyösön született, családját és gyóntatóatyját (P. Kiss Szalézt!) gyakran meglátogatta. Első kihallgatásán tagadta, hogy P. Kiss Szaléz vagy bárki más fegyverek beszerzésével bízta volna meg, s hogy bármilyen gyöngyösi szervezkedésről tudna. A későbbi, már Budapesten tett vallomásaiban azonban már elismerte a fegyveres szervezkedést, s hogy azt a FKGP élvonalbeli vezetői is pártfogolták. A túlélők elmondása szerint a bírósági tárgyaláson visszavonta vallomását, ezért ügyét elkülönítették. Az újabb tárgyalá 184

204 sig kegyetlenül megkínozták, s így felkészítve" már a tőle elvárt módon tett újabb vallomást. (A kínzás sérüléseit egyfajta önvádból a hamis vallomásért nem kezeltette, azok elfekélyesedtek, s nem sokkal a Szovjetunióba való kiszállítása után halálát okozták.) A kihallgatási jegyzőkönyvekhez csatolt bűnjeljegyzékek szerint több vádlottnál találtak fegyvert. P. Kiss Szaléznál például 81 nehéz löveget (!), 6 páncélöklöt és 204 kézigránátot. De egyetlen fegyverszakértői vizsgálati jegyzőkönyv, vagy azt elrendelő határozat sincs az aktákban, így jogos a kétely, létezett-e egyáltalán ez az arzenál, s ha netalán igen, valóban fegyverekből állt-e? A jog szerint ugyanis csak az minősül fegyvernek, ami alkalmas emberélet kioltására. A vádlottakat a Budapesti Népügyészség június végén átadta a Szovjet Katonai Törvényszéknek, s az mondott ítéletet a részben gyermekkorú, éves kamaszok, részben nagykorú fiatalemberek fölött. A legkisebb büntetés hét évre szólt ennyivel a kiskorúakat sújtották. A többiek tíz évet kaptak, kivéve a négy halálraítéltet. A három valószínűsíthető tettes mellett ugyanis Kiss Szalézt is halálra ítélték, s egy sorstársa, Kölley György visszaemlékezése szerint Sopronkőhidán, a szovjet nyugati gyűjtőtáborban (vénájába adott oxigéninjekcióval?) kivégezték. A Kisgazdapárt besározott vezetői közül ekkor egyedül Fillér László képviselőt ítélték el, szintén 10 esztendőre.282 Célpont: a klerikális reakció" A KALOT-ra sütött fasiszta terrorszervezet" bélyegét csak időlegesen feledtethették Nonn György, a MADISZ főtitkárának szavai, amelyek május 9-én hangoztak el a főváros ifjúsági nagygyűlésén: Elítéljük az Actio Catholicát, mert állást foglalt a KALOT ellen, amely viszont hajlandó együtthaladni a demokratikus ifjúsággal."283 A gyöngyösi történéseket is figyelembe vette Kossá István, amikor az MKP Központi Vezetőségének május 11-i ülésén a klerikális reakció elleni támadás beindítását sürgette. Rákosi Mátyás főtitkár volt az, aki rendkívül pökhendien, de még mérsékletre intett: Az a helyzet, hogy nem lehet egyszerre több nyulat kergetni... Ha a klerikálisoknak is most üzenünk hadat, az zavarná az erődemonstrációt. Az egyház elleni szisztematikus harcot nem lehet kapásból megindítani. M indenki tudja, hogy m ilyen erővel állunk szem ben. A harc elkerülhetetlen, de hogy mikor kezdődjék el, fontos politikai kérdés, és olyan időben kell elkezdeni amikor a mi erőviszonyaink ezt megengedik. Ha nagyon 282 Az összefoglalás a BM V és V sz. dossziék (Kiss Szaléz peranyaga), valamint a KEDIM ápr. 23-i jegyzőkönyve eredetije Mester László egykori KEDIM-titkár, budapesti lakos tulajdonában, és az ügy három elítéltjével nov. 19-én Gyöngyösön folytatott beszélgetés alapján készült. Lásd továbbá: A magyar katolikusok szenvedései 1944r Havasy Gyula dokumentumgyűjteménye. A szerző kiadásában. Bp., é. n. [1990.] és Balogh Margit: P. Kiss Szaléz szovjetellenes összeesküvés"-e. História, sz p. 283 Szabad Nép, máj /

205 lármásan viselkedik, koppintunk az orrára."284 A nyúl" szerepét 1946 tavaszán még a FKGP és ifjúsági szervezete játszotta el. A KALOT ekkor még nem került a támadások össztüzébe, de rendszeres kritika érte. (A MADISZ leánycsoportjainak kongresszusán például a gyöngyösi KALOT feloszlatását is követelték, s a baloldali sajtó gyakran célozgatott az ifjúság nevelése és szervezése terén tapasztalható hanyag liberalizmusra" és engedékenységre".) De a hajtóvadászat nem sokáig váratott magára... Ahhoz, hogy érthetőbb legyen, mi motiválta a baloldal kiváltképp a kommunisták egyház- és vallásellenességét, s hogy az MKP és utódpártjai miért részesítették kitüntetett figyelemben épp a katolikus egyházat, indokolt egy kis kitérőt tenni. A hatalomból 1946-ban még csak részesedő, majd hamarosan azt kizárólagosan birtokló kommunista párt szektás és dogmatikus materializmusa messze távolodott Marx valláskritikájától. A marxi tanítás szerint a vallás egyik tünete az emberek gazdasági kizsákmányolásának, a nép ópiuma abban az értelemben, hogy vele az emberek mindennapi fájdalmaikat csillapítják. Marx nem a vallás elleni támadásra, hanem a kizsákmányolás megszüntetésére kívánt összpontosítani, mert annak bekövetkeztével automatikusan megszűnne a vallás iránti igény is. Lenin már úgy vélte, hogy a vallás nemcsak tünete, hanem oka is a korrupt gazdasági rendszernek, illetve az uralkodó osztályok eszköze az elnyom áshoz. Ennek tükrében minden egyházellenes lépés a reakciós társadalmi rendszer felszámolását mozdította elő. Oroszországban a cárizmus szétzúzása valóban összekapcsolódott a pravoszláv nemzeti államegyház elleni harccal. Ott ugyanis az államegyház, a cezaropapista rendszer létezett. De ezt az orosz sajátosságot 1945 után Közép-Kelet-Európában is érvényesnek vélték, pedig e térségben a nyugati, latin egyház és állam dualista felépítése volt a jellemző. E torz szemléletben a klasszikus aufklárizmus érhető tetten, amely a klerikalizmusban látta a régi rend, a feudalizmus fő támaszát és a polgári haladás fő ellenségét. A felvilágosult polgárság (és államának) egyház- és vallásellenességét nemcsak a munkásmozgalom 20. századi pártjai, hanem a baloldali mozgalmak is örökölték. így vált e gyűlölethordozó szemlélet másik forrásává a szektás szociáldemokrata vallás- és egyházellenesség, amit a magyarok de a többi keleteurópaiak is elsősorban a német szociáldemokráciától vettek át. S bár sem az aufklárizmus, sem a szociáldemokrata hagyomány nem egyházüldözésként értelmezte az antiklerikalizmust, de új szituációban könnyen beépíthetők lettek az egyházüldözéssé torzult koncepcióba is. A katolikus egyház valóban élvezte a kommunista politika kivételes figyelm ét". M égpedig azért, mert m íg a többi egyház általában nemzeti egyház, amelynek a központja az ország határain belül van, é s/v a g y felépítése révén könnyűszerrel nyílt mód a direkt politikai beavatkozásra, addig az egyetemes katolikus egyház központja Rómában, tehát az országon kívül fekszik, szerkezete pedig hierarchikus. Püspökeit és szerzetesrendi vezetőit nem választják, 284 PIL Mikrofilm KV 84. Az MKP KV máj. 11-i ülésének jegyzőkönyve. 186

206 hanem Róma nevezi ki, amelyre az ateista és materialista kommunista párt csekélyke befolyással bírt. S persze az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az ország lakosságának közel 70%-a latin szertartású katolikusnak vallotta magát, s ez több, mint 6 milliós tömeget jelentett. Mindezeket ismerve, talán érthetőbb, miért állt a KALOT is útban, miért törvényszerű felszámolása akkor is, ha bizonyos jelekből úgy vélte: őt nem fenyegeti komoly veszély. A KALO T hattyúdala" A KALOT vezetésének egysége legalábbis látszólag az június 10-én tartott éves közgyűlésen állt helyre. Bálint József országos főtitkár javasolta, hogy a közgyűlés, mint a mozgalom ügyeiben illetékes legfelsőbb fórum, határozatban mondja ki: a KALOT sajátos szellemiségének feladása nélkül a gyakorlati kérdésekben működjék együtt más ifjúsági szervezetekkel. Ennek elfogadását követően Balassa András, a szombathelyi egyházmegye KALOTtitkára indítványozta, hogy a központ MIOT-tagság mellett szóló döntését a közgyűlés is erősítse m eg, emelje azt saját határozatává. A résztvevők némi vitatkozás után hozzájárultak Balassa felvetéséhez júniusában az egyházi támogatás megvonása ellenére úgy tűnt, hogy a KALOT helyzete szilárd. A mozgalom fennállásának 10. évfordulójára rendezett ünnepségen Meggyesi Sándor megnyitó beszédében a vendégek között üdvözölhette a Szovjet Antifasiszta Ifjúsági Bizottságot, amely a MADISZ meghívására a MIOT vendégeként tartózkodott Magyarországon, továbbá a SZEB és a MADISZ képviselőit. A hét főnyi szovjet küldöttség részt vett a szentmisén, majd az azt követő díszgyűlésen a delegáció vezetője oroszul köszöntötte a KALOT-ot. P. Kerkai pedig XII. Pius pápa meleghangú üdvözletét tolmácsolhatta, amelyben további munkára buzdította az ifjúságot. Ez az állásfoglalás egyébként a pápa utolsó nyílt kiállása volt a KALOT mellett, mert ekkorra már a Vatikánban is M indszenty elzárkózó politikáját támogatták. A jubileumi ünnepség zárásaként a KALOT-legények bemutatót tarthattak a budapesti Állami Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Produkciójukat számos szovjet katonatiszt és pártpolitikus is megtekintette.286 A szovjet ifjúsági küldöttség nem maradt adós a vendégszeretettel. A szovjet nagykövetségen másnap este tartott fogadásra az állami vezetők, a politikai pártok és az ifjúsági szervezetek képviselői mellett a KALOT is meghívást kapott. Ez utóbbiról már a Szabad Nép június 12-én tudósított, viszont feltűnő, 285 BM Irattár f. Jegyzőkönyv a KALOT központi testületének jún. 10-én tartott évi rendes közgyűléséről. 286 EÉL Czapik érsek gyűjtött iratai. Iktatószám nélkül. P. Kerkai Jenő jún. 13-i levele Czapik Gyula egri érseknek. Továbbá: Nagy Töhötöm: Jezsuiták p. és CSPL 1400/1946. P. Kerkai Jenő a Czapik érseknek küldött levéllel megegyező szövegű jelentése Hamvas Endre Csanádi megyéspüspöknek. Uez: Szhelyi PL 1392/1946. A napilapok közül csak a Magyar Nemzet írt bővebben a jubileumi nagygyűlésről. A tudósító nem mulasztotta el megemlíteni, hogy azon a szovjet ifjúsági küldöttség is megjelent. (Magyar Nemzet, jún. 12. H/128. sz.) 187

207 hogy magáról a jubileumi nagygyűlésről egy sort sem írt. Ehelyett a moszkvai rádióra hivatkozva, nevek nélkül ugyan, de éles bírálatban részesítette a megélénkült fasiszta szervezkedéseket": A fasiszta szervezetek egy részét volt tisztek és nyilasok, másik részét olyan emberek vezetik, akik el tudtak helyezkedni a fiatal magyar demokrácia intézményeméi, akár papi talárjuk védelme, akár képviselői sérthetetlenség oltalma alatt." A cikk éle egyaránt irányult a FKGP és a katolikus társadalmi szervezetek ellen. Két héttel a nagygyűlés után, június 24-én a két jezsuita KALOT-vezető jelentést írt a hercegprímásnak. Főmagasságú Bíboros Hercegpímás Úr! Eminenciás Uram! Ft. P. Kerkai június 13-i levelében m ár jelezte Eminenciádnak, hogy a kért igazoló jelentés hamarosan készen lesz. íme, ezennel felterjesztjük Főmagasságú Bíboros Hercegpímás Úr elé. Mivel a téma nem elszigetelten magyar ügy, hanem részlete egy általános európai helyzetnek, és összefüggésben van a Szentszék kelet-európai elgondolásaival, ezért úgy határoztunk, hogy a jelentést Eminenciádnak én írom meg, mert a Vatikán részéről csekély személyem lett bizalmasan kiküldve bizonyos ügyek elintézésére. A z igazoló jelentés kérésének részletei a következők: a KALOT- M ozgalom vezetői lelkiismeretük szavát követve az oroszok és kommunisták felé a merev szembehelyezkedés politikája helyett az életlehetőség keresésének politikáját folytatják. Ennek egyik ténye ellen, a MIOT-tal közösen tett nyilatkozat ellen Eminenciád élőszóval a R. P. Provinciálisnál lépéseket tett. Objektíve a nyilatkozat szövege olyan volt, amikor aláírtuk, hogy bíztunk a Főmagasságú Bíboros Hercegpímás Úr részéről annyiszor tapasztalt jóindulatban s ebben a föltevésben méltán remélhettük, hogy a semleges szöveget, amely az olvasó beállítottsága szerint különféleképpen magyarázható, nem fogja Eminenciád rosszra értelmezni. Bár P. Kerkai a figyelmeztetésnek megfelelően határozott és többé félre nem érthető formában nyilatkozatot hirdetett meg a tiszta katolikus álláspont mellett, mégis a Főm agasságú Bíboros Hercegpímás Úr ugyanebben az ügyben levelet intézett hozzá, amely levélben tudatja vele egy rendkívül szigorú büntetésének m ár m egtörtént végrehajtását, és egyben felszólítja, hogy tegyen igazoló jelentést. Mélyen elszomorított ez bennünket, mert éppen Eminenciádtól nem vártuk, hogy előbb súlyosan büntessen s csak azután kérje az igazolást, hiszen eddig a Főmagasságú Bíboros Hercegpímás Úr mindig oly igazságos volt velünk szemben. Azért mertük volna az igazságosságnak ezt a legelső követelményét Eminenciád részéről remélni, mert ma sem akarjuk elhinni, hogy a Főmagasságú Bíboros Hercegpímás Úr kételkedni tudjon a jezsuiták egyházhűségében, amelyet a Rend 400 éves múltja különleges érdemekkel igazolt eddig. Nagy zavart keltene a lelkekben, ha lassan az a látszat támadna, hogy Eminenciád nem bízik a jezsuiták egyház- és elvhűségében, mert mind többen tudják már, hogy ugyanazok a páterek ugyanabban a kérdésben Őszentsége XII. Pius pápa különleges bizalmát élvezik. Az az érzésünk, hogy Eminenciád nem ismeri lelkiismeretünk állapotát és nem ismeri azokat a szempontokat, amelyek elhatározóan befolyá- 188

208 solják cselekedetünket. Jelenleg is kínzó felelősséget érzünk, hogy ezekről beszámoljunk a Főmagasságú Bíboros Hercegpímás Úrnak, m ert ismerjük Eminenciád bölcsességét és tudjuk, hogy okainkat megfontolás tárgyává teszi. Legyen szabad az inkriminált konkrét eseten túl az egész elvi kérdést előadni. Mindenekelőtt szükséges leszögeznünk a változatlan és egyetlen nagy célt, amelyet kizárólag a szemünk előtt tartunk, s ez a kereszténység és magyarság értékeinek a megmentése és szolgálata. Veszélyesnek tartunk az eszközök rangjáról a célok közé felemelni minden más tervet és szándékot, mégha magának az államformának vagy egyes társadalmi rétegek kiváltságos helyzetének ügyére vonatkoznék is. Az értékek, célok és eszközök e helyes rendjének m egtartását a teológiából, filozófiából és Szent Ignác Atyánk lelkigyakorlataiból tanultuk meg. Tehát egész fejtegetésünkben kizárólag ezt az egyetemes keresztényi és magyar célt tartjuk szemünk előtt s ehhez mérjük módszereinket is. Mindent lehet kockáztatni, csak magát a nemzetet nem. Az eszközök között pedig nem tudunk elismerni egyedüli célravezetőt. E kérdésben azok a nagy magyarok állnak előttünk, akiket a történelem már igazolt: egy Scitovszky prímás és Pázmány Péter, egy Martinuzzi György és mások, akik páratlan diplomáciai érzékkel egyszerre különböző utakat végigpróbálva szolgálták nemzetüket. A mai idők egyik lehetséges taktikája, amelyet a m agyar katolicizmusnak követnie lehet, a merev szembehelyezkedés, a teljes bizalmatlanság és állandó tiltakozás módszere. N yugodtan nevezhetjük ezt, a szót nemes értelmében használva, az indulatok módszerének, mert nem a külső és belső, sokszor igen szomorú reális tények hideg mérlegelésére támaszkodik, hanem a mélyen megsebzett lelkek ösztönös elfordulásából fakad, egy végigpusztított és meggyalázott ország keserűség-tengeréből nő ki és állandó táplálói között a naponta halmozódó bűnök és gonoszságok sorozata vonul fel. Akiben van nemes együttérzés és fajtájának ösztönös, mondhatni anyai szeretete, abban a sok szenvedés, becsapás, hazugság és igazságtalanság láttára nagyon is érthetően oly indulat-komplexum támad fel, amely őt e módszer, az indulatok módszerének merevségei felé sodorják. Ennek a magatartásnak egyik legfőbb jellemzője a hősi lelkület és a halálra elszántság. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy ezt az ösztönös indulatok m ódszerét a józan ész szám ára egyedül az teszi megokolttá, hogy egy közeli nagy változásra: háborúra, felszabadulásra, oroszok kivonulására, angolszászok lényeges segítségére, belső forradalomra vagy valami hasonlóra, de mindenesetre nagy változásra épít. Enélkül a vak indulatok taktikájának lehetne csak nevezni. Az egyetlen döntő kérdés tehát, amelyik az észhez és nem az indulatokhoz szól, s amelyiken az egész módszer jogosultsága áll vagy bukik az, hogy valóban lesz-e gyökeres változás vagy sem? Mert aki ebben nem teljesen és feltétlenül, százszázalékosan biztos, az már nem követheti kizárólag az indulatok politikáját, mert egészen szilárd alapok nélkül indulatokat követni vakmerőség, és mert egy egész nép életéről van szó, igen nagy felelősség is. Nem tudom, ki meri vállalni a felelősséget, hogy a merev elzárkózás és szembehelyezkedés politikáját folytassa, ha ugyanakkor nem abszolúte biztos abban, hogy m ár útban van a segítség. A küszöbön álló biztos segítség nélkül ez csak provokálása a m ég keményebb elnyomásnak, üldözésnek és elpusztításnak, sőt épp az ilyenek vértanúi lel- 189

209 külete mutatja, hogy a halál sincs olyan messzire e módszertől; márpedig, ha egy embernek még joga is van, hogy vértanúi lelkülettel a halálba menjen, de semmi joga nincs egy egész nemzetet erre az útra vezetni. Ismét leszögezem: aki nem abszolúte és tökéletesen biztos a közeli nagy változásban, annak igen nagy a felelőssége, ha mégis egyetlen taktikát követ, különösen ha ez a taktika provokáló jellegénél fogva súlyos következményekkel jár. H alált a m agyar katolicizm us ügyéért vállalhatunk, de a m agyar katolicizmus ügyét idő előtt a halálba nem vihetjük. A legkevesebb pedig, amit megállapíthatunk az, hogy az indulatok módszerének ez az egyetlen logikai alapja, t.i. a közeli nagy változás legalábbis nagyon kétséges. Ezt e taktika követőinek maguknak is m ár érezniük kell, hiszen jól emlékezünk arra az időre, amikor csak egy-két hetet jósoltak az újabb háború kitöréséig, majd néhány hónapról kezdtek beszélni, s amint értesülünk, ma ismét újabb hónapokkal toldják meg a m ár lejárt terminusokat, de előre megmondhatjuk, hogy ez így fog tovább tartani, amíg a tévedés egészen nyilvánvalóvá nem lesz. Ilyen labilis talajra építeni következményeiben egy egészen vészes taktikát: nagyon súlyos felelősség. A történelem nem ismer csak egyetlen utat, s aki mégis ezt választja és egyedül elbukik, azt hősként tiszteljük, de aki egy nemzetet is magával ránt, azt a történelem elmarasztalja. Csak egy év óta nem szabad nálunk Kossuth Lajosról megmondani, hogy Széchenyi bölcsességével szemben az ő makacs m erevsége vezette a nem zetet Világosig, ahonnan egy Deák Ferenc bölcs kiegyezése mentette meg a nemzetet. Pedig azokban az időkben kevés magyar ember volt, aki másként vélekedett volna a 13 aradi vértanú hóhérairól, magáról az egész osztrák népről, a nyakunkra ültetett hivatalnokokról. Haynauról és császáráról, mint ahogy mi ma vélekedünk az oroszokról. De a bölcs Deák Ferencben volt bátorság egyezkedni, holott a legendás és körülrajongott Kossuth Lajos Amerikában járt segítségért, de ő sem kapott egyebet már akkor ígéreteknél. A történelem sokszor megismétli önmagát. Tehát amerikai segítség. Ez az egyetlen logikus alapja a mai merev szembehelyezkedésünknek. Nézzük ezt meg most közelebbről. Körülbelül összesen féléves legutóbbi külföldi tartózkodásom nagyszámú és legkülönbözőbb információi, kiépített és sokfelé elágazó igen értékes kapcsolataim tökéletes összhangban állandóan és következetesen azt mondják, hogy se háborúra, se változásra ne számítsunk és vegyük tudomásul, hogy oda vagyunk ítélve orosz érdekterületnek. Ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy készüljünk fel egy hosszú idegháborúra, amelyet úgy látszik, itthon sokan összetévesztenek a valóságos háború közvetlen előjeleivel. A vak reménykedésnek ezt a lelki magatartását jól ismerjük már a német titkos fegyverek legendákkal terhes idejéből. Arany János pedig így mondotta a Nagyidai cigányokban: Ezer ébrenlétnél többet ér egy álom!" Az angolszász politika most nem akar háborút, mert a Szovjet belső fejlődése biztosan meghozza 5-10 éven belül az ő számukra fontos eredményeket, de ezek majd nem jelentik egyúttal a mi számunkra is a most annyira óhajtott változásokat. Ismételten és újra hangoztatják a nyugati nagyhatalmak, hogy saját erőnkre és okosságunkra vagyunk hagyatva. A maximum, amit az angolszászok el akarnak és el is fognak érni, hogy a Duna nemzetközi úttá legyen, ritkább gazdasági kincseinkből (bauxit, olaj) ők is részesedjenek, és az orosz hadsereg részben vagy talán egészen is

210 kivonuljon, de ez távolról sem jelenti az orosz hatalmi érdekszférából való kiemeltetésünket. Itt továbbra is az orosz befolyás fog érvényesülni és ne reméljük, hogy belső életünk szabadságáért a külföldi hatalmak komoly lépéseket tegyenek. Egyéb más kérdésekben és nagy világviszonylatban ezek a nyugati nagyhatalmak oly fölényben vannak, hogy háború nélkül is biztosítani tudják érdekeiket. Külföldi tartózkodásaim egyik nagy tapasztalata, hogy mindig világosabban látom, hogy mennyire szeretjük és tudjuk önmagunk jelentőségét messze a valóság fölé túlértékelni. Elég egy angol diplomata érdeklődő arckifejezése és mi ebből m ár nagy illúziókat teremtünk magunknak. Ha tehát komoly információk komoly érvei csak ennyire is megingatják a közeli változásban való reménykedést, nagy felelősség kell ahhoz, hogy valaki mégis erre az egyetlen kockára tegyen fel szinte mindent. Kifejezetten ezért tartanak ma bennünket az angolszászok politikailag kevésbé tehetséges, egyensúlyát vesztett népnek s ezt így ezekkel a szavakkal meg is mondják, mert vezetőink vagy a fenntartás nélküli behódolás, sőt túllicitálás szégyenletes módszerére tértek át, vagy pedig ha nem hódoltak be, akkor ezt is csak szélsőségesen és ösztönös indulataik levezetésével tudják megtenni, és még csak meg sem kísérelik a kis népek egyetlen fegyverét alkalmazni: a prudenciát, amely megtalálja az utat az elvek feladása nélküli megegyezéshez. Hidegfejű angolszászok, akik a helyzetek felismerésének mesterei, ezt az érzelmi illúziópolitikánkat amint ők nevezik soha sem megérteni, sem támogatni nem fogják. Erre a merev szembehelyezkedési taktikánkra a legjellemzőbb, hogy a kisnemzeti óhajt nem tudjuk beilleszteni a nagy nemzetközi relációk és realitások közé, pedig enélkül nem lehetünk sohasem reálpolitikusok. Vágyainkat és nemzeti kívánságainkat angolszász érdekké transzponáljuk, holott külföldön gyakran járó és ott sokakkal érintkező emberek előtt világos, hogy ma földrészekért és világtengerekért megy a harc, s ez fegyverek nélkül fog nyugvópontra jutni; a kis balkáni és közép-európai államokért pedig nem fognak egyetlen komoly lépést sem tenni. De ha csak 4 5 évet is kell várnunk a nagy fordulatra, máris óriási a felelőssége annak, aki nem tűrve meg más módszert, egyedül a merev szembehelyezkedés taktikájával provokálja ki a nagyobb üldözést és nagyobb elnyomatást, amelyek nélkül vagy amelyek késésével maga a nemzet egyetemes katolicizmusa tudná sokkal valószínűbben átvészelni a válságos éveket. M ár csupán ez a nagyobb valószínűség is jogossá, sőt szükségessé teszi a kettős taktikát. De más nehézségei is vannak a kizárólagos szembehelyezkedés politikájának. A tömegek helyes ösztönnel megérzik, hogy ennek a taktikának egyetlen logikai alapja és egyetlen ésszerű igazolása csak az lehet, ha a várva várt fordulat valóban már közel van. Igen sokszor hallani is az emberektől, hogy Eminenciád egész bizonyosan pozitív üzenet alakjában tudja az angolszászoktól, hogy m ár készülődnek és jönnek. Ezzel az elterjedt legendával nyugtatják meg m agukat az emberek, akik ösztönösen érzik, hogy ilyen vagy hasonló abszolúte komoly bizonyítékok nélkül ez az egész taktika csak tragikus kimenetelű lehet. És mi lesz, ha az angolszász segítség nem érkezik meg? Nem hiszem, hogy Eminenciád annyira bizonyos lenne ebben a segítségben, mint ahogy ezt a tömegek önmaguk megnyugtatására a Főmagasságú Bíboros Hercegpímás Úrban föltételezik. Az Atyával szemben érzett fiúi féltéssel látjuk, hogy lassan saját akarata ellenére Eminenciád 191

211 192 személyéhez fűződik az, hogy a nemzet lelkében egy ilyen hamis reménység ver mély gyökeret épp azért, mert az emberek még csak nem is merik föltételezni, hogy Eminenciád folytatni merné jelen politikáját a közeli segítség százszázalékos, abszolúte biztos tudata nélkül. Elfogódott érzéssel gondolunk arra, hogy mi lesz, ha a történelem majd Eminenciádat teszi felelőssé, hogy a nemzet lelkében ekkora irracionale nőhetett naggyá. Mert sajnos, egészen valószínűtlen ez a nagy fordulat, sőt biztos, hogy éveken belül nem fog bekövetkezni, s ebben az esetben már most félünk, hogy az Egyházra milyen nagy kár háramlik majd abból, hogy az emberek Eminenciádat fogják vádolni azért a letörtségért, amely a lélektan törvényei szerint az összeomlott reménykedések után feltámadni szokott. Pedig ez a lelki összeomlás be fog következni, amint nyilvánvalóvá lesz, hogy a nagy fordulat elmarad, mert ma az emberek annyira mindent erre az egy álomra tettek fel. Fokozni fogja ezt a lelki meghasonlást az is, hogy a mai B-lista rendeletet gonoszul arra használják fel, hogy nagyon sokat a Főmagasságú Bíboros Hercegpímás Úr nyílt hívei közül, vagy azok közül, akik csupán csak lelkesedéssel néhányszor elszólták" magukat, elbocsájtanak az állásukból. Mélységes szomorúsággal hallottuk, hogy az ily irányú bizalmas rendeletek már szét is mentek. Ezekről az elbocsájtásokról bizonyára Eminenciádnak is tudomása van. Az így üldözőbe vett hívekről pedig határozottan állíthatjuk, hogy hűségük legfőbb alapja a közeli nagy fordulatban való reménykedés. Mert senki nem vállal anyagi hátrányokat 5-10 éves távlatok miatt, úgy gondolván, hogy két-három hónapig mégcsak érdemes üldözést elszenvedni, különösen ha utána ennek jutalmát veheti, de nyomorogva és üldözve sokáig kitartani csak az igazi hősök tudnak. Igazi hős pedig nagyon kevés van. A többség az egyszerű lelkialkatú kisember, akikben ma Főmagasságú Bíboros Hercegpímás Úr tartja fenn a közeli hónapok nagy fordulatában való reménykedést. Most a hitükben erősödtek meg a felcsigázott reménység miatt, akkor azonban a csalódás majd a hitüktől fosztja meg őket. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a merev szembehelyezkedés politikája, amely a közeli fordulat reményét táplálja és különösen, amely semmi más taktikai elgondolást nem engedélyez, a tömegek között lélektanilag egészen érthetően egyesekben az indulatokat a fanatikus tettekig feszítik. Mélységes megdöbbenéssel halljuk sokfelé egészen komoly emberektől is a csendes megjegyzést, hogy ezek az ún. összeesküvések", amelyek közül többnek, sajnos, valamelyes alapja van, eltévedt, végső fejleményei és oldalhajtásai Eminenciád politikájának. Annyi legalábbis igaz, amit közvetlen személyi tapasztalásból tudunk, hogy ezek az emberek sokszor szubjektíve Eminenciád taktikai felfogásával igazolják magukat önmaguk előtt. Ugyanakkor az Egyházunk iránti szeretet leszögezteti velünk azt a megállapítást is, hogy a valódi és bűnös reakció, amely a maga antiszociális felfogásával nekünk magunknak is mindig ellenségünk volt és ma is az, erre a merev szembehelyezkedés politikájára spekulál. Ezzel kompromittálja Eminenciádat, és alapot nyújt arra az elterjedt vádra vonatkozóan, hogy az általunk is bűnösnek tartott, reformellenes reakció az Egyház mögé bújik el. Mindezek együttvéve felidézői lehetnek egy erőteljesebben végrehajtott egyházellenes támadásnak. Meggyőződésünk, hogy Eminenciád bölcsessége látja azt, hogy az orosznak nagyon jól jön ez a merev szembe-

212 helyezkedés, mert így támadási felületet nyújtunk neki, de Eminenciád más elvek miatt mégis megkísérli ezt a taktikát. A szovjetről tudjuk, hogy egész beállítottsága egyházellenes, de azt is ezerszer hallottuk tőle magától, hogy ő az Egyházat bántani nem akarja, ezért számára az igazi veszedelmes ellenfél mi vagyunk, akik az elveket fel nem adva a modus vivendi álláspontját követjük és így mintegy szaván fogva kikényszerítjük, hogy vagy ígéreteiből váltson be mentői többet, vagy pedig csak nyílt szószegéssel tudjon ellenünk föllépni. Ellenben Eminenciád a legnemesebb szándékkal azt éri el az orosznál, hogy az örömmel kap azon, hogy Eminenciád még azt sem akarja eltűrni, hogy valaki vele tárgyaljon, s ezért feljogosítva érzi magát korábbi ígéreteinek be nem váltására. Ezt a nagy előnyt nem szabad megadnunk neki. Tudjuk, hogy erre azt válaszolják egyesek, hogy a modus vivendi hívei az elveket is feladják, sőt Eminenciád közvetlen környezetéből volt, aki azt állította, hogy aláírt nyilatkozatainkkal a püspökök jogkörét bitoroltuk, amennyiben hit és erkölcs dolgaiba avatkoztunk bele, sőt ott tévesen nyilatkoztunk. E vádra vonatkozóan csak azt szeretnők mély tisztelettel kérni az illetőktől, hogy olvassák át újra a nyilatkozatok szövegét és mérjék ismét össze a hit és erkölcs tanításaival és látni fogják, hogy semmi tévedés nincs bennük. Arra nézve pedig, hogy a püspöki kar tanítói tekintélyét szeretnők bitorolni, nem érdemes reflexiókat fűznünk, mert egész bizonyosan, aki a gondolatot magát felvetette, az sem hiszi ezt el. Végezetül Eminenciád vonalvezetésével kapcsolatban még csak egy tényt kell megemlítenünk. Mélyen megértjük Főmagasságú Bíboros Hercegpímás Úr szomorúságát, amelyet kicsendülni éreztek néhány alkalommal tett kijelentéséből, amely szerint már Eminenciád is tudja, hogy saját papjai mind nagyobb számmal más véleményre térnek. A legközvetlenebb munkatársak is vonakodnak hűségnyilatkozatot tenni. Mi pedig nem tudjuk, hogy részünkről nem súlyos sértés-e, sőt rágalom róluk feltételezni, hogy valamennyien megalkuvó emberek, akik félelemből nem mernek az elvek mellett kiállni. A merev szembehelyezkedés politikája mellett a mi szerény felfogásunk szerint szüksége van a magyar katolicizmusnak a modus vivendi taktikájára is. B izonyára Em inenciád is úgy ítéli m eg, h ogy egy ilyen ezerszövedékű harcban, ahol az ellenfél maga is különböző módokon fogható meg és ellensúlyozható, súlyos hiba volna csupán egyetlen kártyalappal játszani. De a katolikus politika célja is végső sorban a lelkek szolgálata. Épp ezért nem engedhető meg, hogy ez a politika csupán egyetlen nagy hangulattá legyen. Ma pedig, sajnos, a tömegek számára azzá lett. Napjainkban különösen áll a mondás, hogy könnyű hősnek, de nehéz bölcsnek lenni. Mi szeretnők valahogy ezt a bölcs típust megközelíteni, amelyikről az evangélium is szól a király példabeszédében, aki látván, hogy tízezerrel nem szállhat szembe azzal, aki húszezerrel jön ellene, tehát békét kér. Ez a modus vivendi. Békekérdés. Nem barátkozás, nem elvfeladás, nem behódolás, de viszont nem is szurkálása annak a fenevadnak, amellyel egy ketrecbe vagyunk összezárva. A történelem kész helyzet elé állította a magyar katolicizmust. S most nekünk minden eszközt, és nemcsak egyetlen egyet meg kell ragadnunk, hogy értékeinkből mentői többet megmentsünk. Az egyik legnagyobb eszköz pedig az időnyerés, a modus vivendivel pedig legalább ezt érhetjük el. Ha elfogadjuk, hogy a Szovjet a katolicizmust 193

213 nálunk M agyarországon is egészen fel akarja számolni, de bizonyos az, hogy m ost még nem akarta. Modus vivendi nélkül pedig könnyebben adunk alkalmat arra, hogy a kitervelt taktikai türelmi időt megrövidítse. Ezt az időt ügyeskedéssel a kis népek szinte egyetlen fegyverével ki tudjuk húzni, és közben sok minden történhetik, legfőképpen pedig a Szovjet belső átalakulása, amelyik tételre építik fel az angolszászok is politikájukat. Eminenciád megérti a mi lelkiismereti vívódásunkat, amikor egyénileg a vértanúságra is felkészülve, minden lehető eszközzel ugyanettől a vértanúságtól magát a nemzetet akarjuk megmenteni. A halálos ítéletnél mindig jobb az életfogytiglani börtön. Az előbbit végrehajtják, amelyre készen áll a Szovjet minden órában, ha neki nem tetsző és még a tárgyalásokat is elítélő politikát folytatunk, az életfogytiglani börtön azonban legalábbis időnyerést jelent, s közben sok minden változhatik. Nálunk utoljára Szálasiéknak volt sokszor meghirdetett alapelvük, hogy inkább a halál, mint az egyezkedés. Az indulatoktól megtisztított keresztény etika mást mond. Az egyik módszerrel már most biztosan veszítünk, a másik módszerrel talán nem veszítünk. S ezért a talán"-ért mindent meg kell kísérelnünk. Ma nem az a bölcs, aki az orosszal haragban tud maradni, ez legfeljebb nemzeti hős, hanem aki az oroszt maga mellé tudja állítani. S ez elérhető, de csak úgy, ha magyar önérzetünk mellett komoly katolikus aszkézis is van bennünk. A KALOT már elérte azt, hogy a magyar zsidó kommunisták, akik az oroszon messze túl a mi igazi veszedelmes ellenfeleink, valóságos féltékenységgel nézik, hogy a KALOT kiépített orosz kapcsolataival egyrészt saját védelmét biztosította velük szemben, másrészt pedig megdönti az ő eddigi egészen monopolizált orosz kapcsolataikat. Ezért érik újabban a KALOT M ozgalm at m agyar kommunista részről sorozatosan támadások, mert szeretnék lerontani a Mozgalom hitelét az oroszok előtt. Nekünk is könnyebb lett volna, és az indulatokkal túlfűtött mai közvélemény előtt dicsőségesebb is, ha az orosszal haragot tartunk, mereven szembehelyezkedünk, de akkor egyrészt már régen feloszlattak volna bennünket s nem hiszem, hogy ezt katolikus részről valaki is előnynek tartaná, másrészt pedig nem játszhattuk volna ki kártyáinkat egy magasabb diplomáciai érdek javára. Mert nem szabad elfelejtenünk, hogy a szovjetben meg van a felfedezhető szándék, hogy itt nálunk Magyarországon kirakatpolitikát folytasson. Nyugatnak be szeretné mutatni, hogy ő mennyire türelmes, mennyire szabadon engedi az erők kibontakozását. Egy zseniális és ügyes politikával mi ezt a szovjet szándékot kimélyíthetőnek, javunkra minden előnyét kihasználhatnék, de ennek legelső feltétele, hogy szóba álljunk vele, még akkor is, ha ez alázatosságba kerül. Pozitíve tudjuk, hogy a Szovjet belemenne ebbe a politikába, mert neki is nagyon jól jönne, mi pedig közben átvészelhetnék a legválságosabb időket és erőt gyűjthetnénk. De ehhez a helyzetek felismerése kellene, bennünk azonban sokszor egész világos jelek szerint az a lelkület uralkodott el, hogy valósággal örülünk, ha egy-egy közeledés nem sikerült, mert azt hisszük, hogy ezzel mentjük a magyarságot. Pedig pozitív építőmunkára ez a taktika alkalmatlan, ezzel csak egy nagy negatívumot, a teljes törést készítjük elő. íme, most Eminenciád elé tárjuk egész belső vívódásunkat s tudjuk, atyai bölcsességgel megért bennünket. Látjuk világosan a Vatikán nagy kelet-európai terveit, tudjuk, hogy mily nagy készülődés folyik ott az egyház

214 történelemnek talán második legnagyobb térítő munkájára, s a Vatikánból m agából tudjuk, hogy ebben mily előkelő szerep jutna a csöppnyi, de mélyen hithű magyarságnak, amely beékelt előőrs az ortodoxia tengerébe. Ennek a nagy világtörténelmi jelentőségű munkának vannak előfutamai, vannak előkészítő hadmozdulatai. Igazi gaudium logicum Rómából látni ezt, az Egyházhoz valóban méltó stratégiát, amelyben egy KALOT-nak is megvan a maga kiszámított küldetése, s tudjuk azt, hogy mit kell ebből majd nyernünk, amikor újabb lépésekre kerül a sor. A magyarság kulcspozíciója egy zseniális egyházpolitikai vonalvezetéssel teljesen kibontakozhatna, rajtunk keresztül bonyolódhatnának le az egyháztörténelemnek nagy vállalkozásai, amelyek bennünket is eredményesebben megmentenének, mint ha csak így a magunk kitervelte utainkon kísérletezünk. S ugyanakkor Rómából hazatérve szom orúan rájövünk arra, hogy törpe nép vagyunk, amelyik lehetőségeit is csak törpe keretek között tudja elképzelni. Úgy próbáljuk menteni magyarságunkat, hogy közben Egyházunk veszélybe jut, pedig a megfordított sorrend járhatóbb út lenne: menteni minden eszközzel, még m egalázódással is az Egyházat, hogy aztán az Egyház lehessen, mint török időkben is volt, a magyarság megmentője és egyetlen fellegvára. Néha megtörténhetik, hogy evilági politikáért tisztán egyházi ügy is veszendőbe megy. A modus vivendi keresése és az alkalmazkodás nem ismeretlen az Egyház történelmében. Klasszikus példája ennek a híres kínai rítusvita. Nem egészen véletlen, hogy ott is a jezsuiták lettek sokak szemében botránykő, mert a lényegtelen kérdésekben alkalmazkodtak, hogy megnyerjék ezzel magát a lényeget. Akkor a kínai rítusvitában a merev álláspont győzött és bennünket visszaparancsoltak, de a késői szomorú megbánás már nem tudta feltámasztani az elpusztított missziót. A vita elült és nyomában többszázados csend támadt, de mint Wolkenberg Alajos könyvében megírja, ez a csend a halál csendje lett. Összeomlott az egész gyönyörűen fejlődő kínai misszió, hogy megvárja azt a pápát, aki néhány évtizeddel ezelőtt aztán hivatalosan is előírta az egykor eltiltott jezsuita módszert. Ezt az egész kérdést az egyháztörténelem osztatlanul ma úgy regisztrálja, hogy ma m ár egész Kína katolikus lenne, ha akkor törpe elgondolások nem akadályozzák meg a jezsuiták működését. A szegény magyarság ma olyan, mint egy bekerített hadsereg, amely, sajnos, nem tudja önmagáról, hogy be van kerítve, épp ezért nem is úgy viselkedik. Saját erőnk nem elégséges, ha diadallal kivágjuk magunkat, a felszabadító hadsereg pedig csak vágyainkban él; reális taktika tehát az, hogy nagy okossággal valami életlehetőséget teremtünk magunknak. Miben áll ez az életlehetőség, ez a modus vivendi? Már a neve is mutatja, hogy itt nincs szó sem beolvadásról, sem elvi megalkuvásról, de még barátkozásról sem, mert akkor nem keresnők a modus vivendit, hanem egyszerűen velük menetelnénk az új utakon. A m egegyezés politikájának nem az a lényege, hogy eladjuk magunkat, hanem, hogy nem hagyunk szabad felületet a támadásokra. Épp ezért nemzetpolitikai vonatkozásban tűrhető szomszédságot jelent. Ha megegyezünk velük, sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy a számtalanszor emlegetett demokráciából és szabadságból nekünk is juttatnak és feltétlenül többet juttatnak, mint ha ellenségnek vagyunk kikiáltva. A két felfogás között az elvi ellentét legmélyebb pontja épp itt van: a merev álláspont hívei azt mond 195

215 ják: vagy a teljes szabadság vagy állandó harc; mi pedig így szövegezzük meg: állandó harccal még ezt a keveset is elveszítem, mert bekerített hadsereg vagyok, tárgyalásokkal azonban kibővíthetem szabad mozgási területemet, aztán majd látni fogjuk, hogy ismét sikerül-e újabb területeket visszaszereznem, vagy pedig kénytelen leszek lényeges elveim miatt az igazi végső harcba belemenni. Egyházpolitikai vonatkozásban a modus vivendi a lényeg teljes megőrzését jelenti. Ezért a lényegért mindig készek vagyunk akár meghalni is. De egy olyan kijelentést, hogy a reakciót el kell tüntetni az iskolákból" nyugodtan aláírjuk, mert ez jól is értelmezhető, különösen a mi esetünkben, amikor nyíltan feltettük a kérdést, hogy ez a hitvallásos iskolák eltörlését jelenti-e, mert ez esetben nem vagyunk hajlandók aláírni. Megnyugtattak, hogy egyáltalán nem ezt jelenti. Egyházpolitikai vonatkozásban a modus vivendi jelenti például a Nunciatúra visszahozását is. A Szentszék pedig készen áll magával Moszkvával is tárgyalni és vele egy modus vivendit teremteni, ha a Szovjet is bejelenti ebbeli igényét. Ennek leghitelesebb tanúja éppen csekélységem. Amit megtehet a Vatikán nagyban, azt nem szégyellhetjük m egtenni kicsiben. Róm a tekintélye tehát ellenünk nem fordítható, sőt azt magunk mögött tudjuk. Mozgalmi vonatkozásban ez a modus vivendi egyfelől jelent néhány vezetői értekezletet a MIOT-ban, néhány jól is értelmezhető nyilatkozatot, néhány alkalommal önként megjelent ifjúsági szónokok egy-két mondatát, de jelenti másfelől a KALOT fennmaradását is, amelyet rajtuk kívül senki más biztosítani nem tudna. A mérleg egyik serpenyőjében néhány közös megbeszélés és engedmény van, amelyek távolról sem érintik a lényeget, s ugyanakkor a másik serpenyőjében ott találjuk a több száz legénymiszsziót, 26 legényzarándoklatot 5-10 ezres tömegeivel, a hatalmas budapesti nagytalálkozót, ahol szónokaink bárki másnál merészebben hirdették meg az igazságokat. Működhetünk, értekezletek hosszú sorozatát tarthatjuk meg, legényeink a falvakban gyűlésezhetnek és készülődhetnek az ősszel megnyíló 6-7 népfőiskolánkra. S mindezt megvásároltuk az elvek feladása nélkül csak azzal, hogy leültünk velük tárgyalni. Tudjuk, hogy erre sokan azt válaszolják, hogy megbontottuk a katolikus egységet. Az igazság azonban az, hogy az egység nem az egyformaságban, hanem az összhangban áll, mint ahogy egy zenekar is nem akkor játszik jól, ha mindenki egy lyukon furulyái, hanem ha más-más hangszerekből kihozzák az összhangot. Ezt az összhangot mi soha nem bontottuk meg, hanem várjuk, hogy Eminenciád a különböző taktikai fogásokat és módszereket meghagyva a maguk eredeti színeiben egyetlen nagy magyar katolikus politikává kovácsolja össze. Ez az a nagy és sokszínű történelmi feladat, amelyet a Gondviselés Eminenciádnak kiosztott. Még azt az ellenvetést is felhozhatná valaki, hogy ez a modus vivendi igen veszedelmes játék, következményei kiszámíthatatlanok. Mi azonban úgy véljük, hogy semmivel se veszedelmesebb a másik módszernél, sőt annak a következményei, sajnos, jobban kiszámíthatók. Mély tisztelettel tehát a következő konkrét javaslattal bátorkodunk a Főmagasságú Bíboros Hercegprímás Úr elé járulni: a KALOT fusson tovább a megkezdett úton, hiszen eddigi eredményei, vezetőinek személye és a Mozgalom erősen népi jellege erre őt mintegy praedestinálják. A Mozgalom vezetője pedig kéri a Főmagasságú Bíboros Hercegprímás Úrtól a sze-

216 mély szerinti bizalmat, amelyet az Eminenciád iránt tanúsított harminc éves hűséggel és életrevalóságával nagyon is kiérdemelt. Végezetül mély tisztelettel kérjük egy bizottság kinevezését, amelyhez fordulhatunk a gyors döntések előtt, mert legtöbb esetben nincs idő a mai nehéz közlekedési viszonyok mellett Esztergom ba leutazni. A válaszokat legtöbbször oly gyorsan kell leadnunk, hogy igen nehéz volna Eminenciádat felkeresni, akiről amúgy is sokszor nem tudjuk, hogy hol tartózkodik. A bizottságba a magunk részéről mély tisztelettel a következőket ajánljuk kinevezésre: Mihalovics Zsigmond A. C. orsz. igazgatója, P. Badalik Bertalan O. P. provinciális, P. Borbély István S. J. provinciális és P. Varga László S. J. házfőnök. Őket mindig könnyen megtalálhatnék és így a döntések hivatalos ellenőrzés alá kerülhetnének. Világosan látjuk, hogy milyen nagy tételek forognak m a kockán. Ha a KALOT-Mozgalmat egy súlyos dezavuálás kiütné a falvakból, a kommunista eszmék és szervezetek szabadon áramolnának be helyette. Nem segítene itt ezen az sem, hogy a KALOT A. C. ifj. szakosztállyá alakulna át. Tudjuk ugyanis, hogy a kommunisták most készítik elő, hogy az A. C. kizárólag csak hitbuzgalommal foglalkozzék, és el akarják tiltani a külső kulturális munkát, szórakozást és sportot. Egy ilyen ifjúsági szakosztály tökéletesen életképtelen. A mi falusi legényeink már csak egy olyan lendületes és szociális szellemtől telített mozgalomban tarthatók együtt, mint a KALOT. Súlyos lelkiismereti kérdés tehát számunkra a magyar parasztifjúság ügye, és végiggondolva mindazt, amit most itt megírtunk, reméljük, hogy Eminenciád is méltányolni fogja lekiismeretünk őszinte feltárását és megérti módszerünk helyességét. Legyen szabad még azt is remélnünk, hogy a Nagyméltóságú Püspöki Kar felé tett súlyos elítéltetésünk is valamiképpen elsimul, miután igazolásunkat benyújtottuk. Főmagasságú Bíboros Hercegpímás Úr főpásztori áldását kérve Krisztusban legkisebb szolgája Budapest, június 24. P. Nagy Töhötöm KALOT orsz. h. elnöke"287 A KALOT-vezetői részletesen kifejtették és megindokolták politikai elképzeléseiket. Felelőtlennek és megalapozatlannak ítélték a gyors fordulat reményéből táplálkozó merev szembehelyezkedést. Hangsúlyozták, hogy tudomásul kell venni a világpolitika megváltozott erőviszonyait. Ebben a helyzetben csak a modus vivendi lehet a helyes politika, állapították meg, amely együttműködést hirdet a belső demokratikus építésben és békés egymás mellett élést a külpolitikában. Mindszenty a levelet förmedvénynek" nevezte. Tehette, hiszen a rövidesen bekövetkező események őt, s nem a KALOT útkeresését igazolták. 287 OSZK Kt f. 50. ő. e. 197

217 A KALOT feloszlatása 1946 tavaszának belpolitikai eseményei nyomán tovább mérgesedett az állam és a katolikus egyházi vezetés kölcsönös sérelmektől terhelt viszonya. A katolikus sajtó panaszoktól visszhangzott és kifogásolta az egyházat ért baloldali kritikákat. Mindszenty József hercegprímás mind gyakrabban bírálta beszédeiben a politikai viszonyokat. Gyakran szerveztek vallási tömegakciókat: felvonulásokat, körmeneteket és zarándoklatokat, amelyek közvetve az ateizmus, a materialista világnézet és az azt valló kommunizmus elutasítását is demonstrálták. A KALO T mint fasiszta terrorszervezet" A baloldali pártok június elejétől határozottabb lépésekre szánták el magukat, hogy meggyengítsék a Kisgazdapárt és a klerikális erők pozícióit. Első lépésként, ifjúsági bázisuk leválasztása érdekében erőteljes kampány indult a Független Ifjúság, a KALOT és több, vallási alapon szerveződő ifjúsági szervezet ellen. Az akció a katolikus egyház nevelési-oktatási szerepe ellen is irányult. Hiszen az iskolán kívüli nevelő és oktató munkának csak egyik eszköze volt a lelkipásztori tevékenység, ezzel párosultak a hatékonyabb kulturális, szociális és sporttevékenységet is kínáló katolikus ifjúsági szervezetek. A katolikus ifjúsági egyesületek felszámolásának indokát a valóban megszaporodott bűncselekmények szolgáltatták, amiket a sajtó igen határozottan demokráciaellenes fellépéseknek minősített. A már elemzett P. Kiss Szaléz-féle összeesküvésen" kívül nagy visszhangot váltott ki egy szovjet őrmester halála, amit két egyetemista orvgyilkosságának tartottak. Az állítólagos tettesek ezúttal is katolikus papokkal álltak kapcsolatban, a következtetés tehát nyilvánvaló volt: a papi reverenda gyilkosokat és fasisztákat leplez.288 A felszámolás közvetlen ürügyét az június 17-én történt tragikus kimenetelű merénylet adta. Egy Pénzes István nevű fiatalember a fővárosi Teréz körút 15. sz. ház padlásáról tüzet nyitott az utcán haladó szovjet katonákra. A lövöldözésnek egy szovjet tiszt, egy közkatona és egy m agyar lány esett áldozatul. Bár a helyszín igen közel esett az Andrássy út 60-hoz, mégis csak egy óra múlva szálltak ki Péter Gábor rendőr vezérőrnagy vezetésével a politikai rendőrség emberei, de már csak a tettes elszenesedett hulláját találták meg. A minisztertanács rendkívüli ülésén ismertetett boncolási jegyzőkönyv7 szerint a merénylő öngyilkos lett a lövöldözéshez használt fegyverrel. Mivel a körülmé 288 Szabad Nép, jún /131.; jún /134. A sajtó szerint Dietzl László másodéves gépészmérnök és Unden László másodéves jogász a Kamaraerdőben gyilkolták meg a szovjet őrmestert. Vezetőjüknek Olofsson Piacid bencés, Vágh József jezsuita szerzeteseket és Kölley György papnövendéket, országos kiscserkészvezetőt állították be. A gyilkosságon túl szovjetellenes kitételeket tartalmazó röpcédulázás is felmerült ellenük. A röpcédulák elkészítéséhez a Cserkészszövetség munkatársai adtak volna papírt, festéket és pénzt. Szórványos iratokból és interjúkból tudható, hogy nem gyilkosság, hanem baleset történt. A megnevezett papok közül egyik sem volt jelen az esetnél, de ismerték a két fiatalembert. A röpcédulázás valószínűleg igaz. 198

218 nyék arra mutattak, hogy a holttest külső beavatkozás nélkül nem éghetett volna el olyan nagy mértékben, ezért a rendőrség arra a következtetésre jutott pontosabban akart jutni >hogy nem egyéni vállalkozásról volt szó, a merénylőnek segítőtársai is lehettek, akik eszköznek használták föl a fanatizált fiatalembert.289 A kommunista Szabad Nép június 19-i tudósítása nem kérdőjelezte meg a segítőtársak létét, sőt, meg is nevezte a halott merénylő szervezeti tagságát: összeégve, holtan megtalálták az egyik merénylőt: egy kalotistát vagy cserkészt." A cikk ugyan egy szóval sem indokolta állítását, de a másnapi Szabad Nép még határozottabban megismételte: Bizonyos, hogy a gyilkos éves diák és KALOT-cserkész." Más pártok napilapjai nem vették át ezt a verziót. Ehelyett első tudósításaikban Péter Gábor vezérőrnagynak a helyszínen adott nyilatkozatát ismertették, ami nem egyezik a minisztertanácsnak adott tájékoztatással: Feltevésem szerint a merénylő egyedül volt, de amikor látta, hogy a rendőrség és az orosz katonaság körülvette a környéket, öngyilkosságot követett el."290 A kutatások azóta már bebizonyították, hogy a tettes valóban magányos merénylő volt, és nem lehetett bizonyítani a Szabad Népben fölröppentett KALOT-tagságról szóló hírt, még kevésbé a szervezet felelősségét.291 Az eset politikai súlyát növelte, hogy ekkor tartózkodott hazánkban a KALOT-díszgyűlésen is megjelent Szovjet Antifasiszta Ifjúsági Bizottság, egy magyar kormánydelegáció pedig az Amerikai Egyesült Államokban igyekezett kedvező feltételeket teremteni a békekötéshez. A szovjet katonák ellen elkövetett orvtám adás a fegyverszüneti egyezmény m egsértését jelentette. Rajk László belügyminiszter hasonló esetek ismétlődésétől tartva a június 18-i rendkívüli ülésre összehívott minisztertanács elé vitte a terrorcselekmények megelőzéséről szóló javaslatait. Az egyesületek felügyeletének kérdéséről hosszas, jogi fejtegetésekbe bocsátkozó vita alakult ki. Csak a következő, a június 25-én tartott minisztertanácsi ülés fogadta el végül Bárányos Károly közellátási miniszter áthidaló javaslatát: a Belügyminisztérium az összes társadalmi, kulturális, vallási és ifjúsági szervezet, illetve egyesület felett gyakorolhatja a felügyeleti jogot, de intézkedéseiről utólag értesítenie kell a szakminisztériumokat. Ennek alapján sorozatos vizsgálatokat és házkutatásokat tartottak több katolikus ifjúsági egyesület helyiségeiben, katolikus egyházi középiskolákban és intemátusokban. A Szviridov-jegyzék A SZEB viszont sokkal erélyesebb fellépéseket kívánt a terrorcselekmények megfékezésére. Nagy Ferenc miniszterelnök a minisztertanács július 2-i ülésén bejelentette, hogy levelet kapott a SZEB-től, amely bizonyos intézkedések megtételét kívánja a kormánytól. (E levél feltételezhetően azonos azzal, amelyet a szakiro 289 Minisztertanács Irattára. Az jún. 18-i rendkívüli minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve. Rajk László belügyminiszter közleménye. 290 Népszava, jún. 19. XTV/136.; Kis Újság, jún Vida István: Adatok az nyári koalíciós válság történetéhez. Történelmi Szemle, sz p. 199

219 dalom Nagy Ferenc visszaemlékezéseire hivatkozva úgy mutat be, hogy azt július 7-én személyesen Szviridov altábornagy, a SZEB helyettes elnöke adta át a miniszterelnöknek.) Tartalmáról a KALOT vezetői már másnap tudomást szereztek. P. Nagy Töhötöm naplójának július 3-i bejegyzése szerint Varga Béla kisgazdapárti politikus, a nemzetgyűlés elnöke felkereste őket, és elmondta, hogy Szviridov orosz katonai főparancsnoktól átirat érkezett a kormányhoz, amelyben felszólítja a kormányt, hogy erőteljesebb ütemben számolja fel a reakciót, különösen azt, amelyik az egyház mögött húzódik meg. Felsorolt több katolikus egyesületet, köztük elsősorban is különösen megokolva a KALOT-ot, és kéri azok feloszlatását. A KALOT elleni vádak megszövegezése mutatja, hogy a m agyar kommunistáktól ered az egész akció".292 Ez utóbbi megállapítás erősen valószínű, mert a szovjet katonai parancsnokság a levél átadása előtti napokban még szívélyes kapcsolatban állt a KALOT vezetőivel, tény, hogy a SZEB követelései lényegében fedték az MKP és a baloldali pártok azon törekvéseit, amelyek a konzervatív polgári és kispolgári erők visszaszorítására irányultak. A Belügyminisztérium július 4-én kezdte meg az egyesületek feloszlatását, s néhány nap alatt 220 egyesület működését szüntette meg. A KALOT sorsát a koalíciós pártok július 8-i közös értekezlete vitatta meg. A Kisgazdapárt vezetői, Nagy Ferenc, Varga Béla és Balogh István elhibázottnak ítélték a KALOT tervezett feloszlatását, mert joggal tartottak attól, hogy ez a lépés Mindszenty hercegprímás és köre pozícióit erősítené. A feloszlatás ugyanis azt látszana igazolni, hogy a baloldallal nem lehetséges a modus vivendit kereső KALOT együttműködése, tehát általában értelmetlen és kilátástalan mindenfajta közeledés. Ezáltal a demokratikus érzelmű vagy annak irányába befolyásolható katolikus papságot is Mindszenty karjaiba taszítanák. A baloldali pártok képviselői viszont elsőként Rákosi Mátyás a KALOT betiltása mellett foglaltak állást. A KALOT múltjában túl sok tehertétel, jelenében pedig elegendő ellentmondás volt ahhoz, hogy a baloldal célt érjen. Ugyanakkor az is nyilvánvaló volt, hogy m agyar kormány nem hagyhatja figyelmen kívül a SZEB követeléseit. A pártközi értekezlet végül is Tildy Zoltán javaslatát fogadta el. A köztársasági elnök azt indítványozta, hogy az átirat kívánságainak eleget kell tenni, de a miniszterelnök hívja fel a SZEB figyelmét a végrehajtás problémáira. E határozatot a július 16-i pártközi egyezmény is megerősítette.293 Másnap Szebenyi Endre, a Belügyminisztérium egyesületi ügyekben illetékes tanácsosa (akit később a Rajk-perben kivégeztek) személyesen közölte a KALOT vezetőivel, hogy mire számíthatnak a jövőt illetően. Találkozásukról P. Kerkai Jenő így számolt be Mihalovics Zsigmondnak, az AC országos igazgatójának: július 17-én a Magyar Belügyminisztérium illetékes ügyosztályán dr. Szebenyi közölte velünk, hogy néhány napon belül több katolikus szervezettel együtt a KALOT-Mozgalmat is feloszlatják. Tekintettel azonban arra, hogy a Kisgazdapárt vezetői a mostani politikai viszonyok között a modus vivendi útját kereső KALOT-Mozgalom mellett erőteljesen fellép 292 OSZK Kt fond 24. ő. e. 23. f. P. Nagy Töhötöm naplói, júl. 3-i feljegyzés. 293 Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon Bp p. 200

220 tek, egy heti sokoldalú tárgyalás után a következő ajánlatot teszi a Belügyminisztérium: Alakuljon egy katolikus agrárifjúsági mozgalom új név alatt, új alapszabállyal és új vezetőkkel (főként személyemnek nem szabad szerepelni a vezetőségben, ezt külön is hangsúlyozták), sőt még jobban szeretnék, ha egy katolikus egységszervezet alakulna különböző tagozatokkal, s mindez szervesen bekapcsolódnék a mostani rezsim keretébe. Egyházközségi ifjúsági csoportok éppen úgy nem dolgozhatnak tovább, mint a feloszlatott KALOT-szervezetek. Alapszabályok elkészítésében való közreműködést is kértek tőlünk. Minderre mi azt feleltük, hogy új katolikus keretek kiépítésére nézve katolikus részről egyedül a magyar püspöki kar illetékes állást foglalni. A KALOT nehéz útjának eredménye az volt, hogy másfél év alatt a két állandó testvér-mozgalom: Emszó és Hivatásszervezet el sem indult! Isten segítségével újból sikerült lángra lobbantam kb faluban a falusi ifjúság öntudatát. Ezt legalább 3 évig alig-alig tudják kioltani. Erre a reménységre bátorít fel bennünk Pünkösdhétfő Nagytalálkozójának élménye is. Ha nem következik be a két tűz közé szorultságnak lehetetlen állapota, még legalább félévig tudtuk volna tartani a frontot. A KALOT munkatársai most kénytelenek letenni a fegyvert. Ha Isten akarja, újból beállunk a küzdelembe! Budapest, július 18." 294 A KALOT egyes helyi csoportjainak feloszlatásáról szóló hír már e levéllel egyidejűleg megjelent a sajtóban. A központ felszámolását a július 23-i M agyar Közlöny hozta nyilvánosságra. A KALOT mellett a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezetét, a Cserkészszövetséget, a KALÁSZ-t, a Kolping-féle Katolikus Legényegyleteket, a Katolikus Leányok Országos Szövetségét, a keresztényszocialista szakszervezeteket és sok más vallási vagy egyéb alapon csoportosuló egyesületet tiltottak be, köztük olyanokat is, amelyek nem szerepeltek a SZEB listáján. (Ugyanekkor Romániában is több, fasisztának minősített ifjúsági szervezetet göngyölítettek fel".) A M agyar Közlöny hivatalos adatait alapul véve július 18. és 27. között a KALOT 611 helyi szervezetét oszlatták fel. Az Új Ember augusztus 4-i híradása szerint 631-t. A KALOT sorsa (is) az adott hatalmi-politikai harccal fonódott össze. A baloldali ifjúság térnyerésének egyetlen komoly akadályát csak a katolikus tömegszervezetek képezték, falusi viszonylatban a KALOT. Hiszen ilyen szervezettségű, jól működő apparátussal más irányzat nem rendelkezett. A baloldal számára a biztos győzelmet egyáltalán nem ígérő nemes versengés helyett alkalmazott adminisztratív megoldás a baloldali ifjúsági szervezetek kizárólagosságának gyorsított megteremtését szolgálta. A KALOT és a többi katolikus ifjúsági mozgalom felszámolása, illetve hitbuzgalmi térre való szorítása távolabbi kihatásában az egyház vallási-nevelő funkciójának korlátozásához vezetett. A szovjet típusú államszocializmus bevezetése idővel fölfejtette a társadalmi kapcsolatok és a nyilvánosság finomabb szöveteit, és elsorvasztott minden önszerveződésen alapuló állam polgári közösséget, akár egyházi, akár szocialista előjelű kezdeményezés is volt. 294 CSPL 1599/1946. (Kiemelés az eredetiben.) 201

221 A Katolikus Parasztifjúsági Szövetség A katolikus egyesületek feloszlatásának híre erős tiltakozást váltott ki. A táviratok és levelek áradatán túl természetesen Mindszenty József hercegprímás is tiltakozott, ámbár nem a KALOT, hanem általában a katolikus egyesületek feloszlatása és a vallásszabadság megsértése miatt. A külügyminiszterhez írt levél tervezetében a feloszlatást elrendelők és annak végrehajtói ellen a legmagasabb egyházi fenyíték, a kiközösítés kimondása is szerepelt, de azzal a püspökök zöme nem értett egyet, így a végleges szövegből kimaradt.295 A kormánykoalícióban Balogh páter és Varga Béla emelte fel a szavát, s a nemzetgyűlés ülésein több képviselő, köztük Hám Tibor kisgazdapárti politikus interpellált. Hám az FKGP Politikai Bizottságának július 19-i ülésén született határozat szellemében fejtette ki, hogy Rajk László belügyminiszter intézkedése a stabilizációt fenyegeti. Hiszen annak sikeréhez feltétlenül szükség van a politikai bizalomra, s éppen ez herdálódik el a kellően át nem gondolt, hitbuzgalmi egyesületeket is feloszlató rendelkezéssel. Bár a szó szoros értelmében vett hitbuzgalmi egyesület nem szerepelt a feloszlatottak listáján, ám a töröltek nagy száma több mint 1500 egyesületről van szó valóban megingathatta a többségében vallásos érzelmű lakosságnak a politikai vezetésbe vetett bizalmát. A KALOT újraalakulását a püspöki kar július 20-i értekezlete vitatta meg. A püspöki kar Bánáss László veszprémi apostoli adminisztrátort delegálta az egyesületi ügyek tárgyalására.296 Bánáss Rajkkal folytatott tárgyalásai augusztus elejére fejeződtek be. A megállapodás értelmében a feloszlató rendeletet nem vonták ugyan vissza, de a KALOT új név alatt, modernizált programmal újjáalakulhatott. A legtöbb vita az új vezetőség összetétele körül forgott. Az egyértelmű volt, hogy a múltban exponált vezetőknek kiváltképp P. Kerkainak és P. Nagynak távozniuk kell a mozgalom éléről. Helyükre a Belügyminisztérium (!) a katolikus hitű, de baloldali érzelmeiről ismert Katona Jenőt, illetve Sőtér Istvánt, Bánáss viszont Czupy Bálintot és Hajdú Németh Lajost javasolta Lásd pl.: CSP 1676/1946.; EÉL Sodalitates et uniones " 3011/1946.; Szhelyi PL 1521/1946. Hamvas, Czapik és Kovács püspökök egyértelműen mérsékletre intették Mindszenty József hercegprímást. De még feltétlen híve, Pétery József váci püspök is így írt: Ha azonban visszaütünk, támadunk és főleg ha ez a visszautasítás nem annyira ellenfelünket, mint inkább a nehéz helyzetbe jutott szegény híveket éri, komolyan aggódnunk kell afelől, hogy ezáltal a híveket elidegenítjük magunktól. Ezért nagyon meggondolandónak tartom lelkipásztori szempontból, hogy híveinket egyházi átokkal megfenyegessük. Ilyen fenyítésről más országokból sem érkezik hír, pedig egyes országokban a katolikusok és főleg a papság többet szenvedtek, mint mi." VPL AC " 3559/1946. Pétery József váci megyéspüspök kézírásos levele Mindszenty József hercegprímáshoz. Vác, júl EPL Az júl. 20-i püspökkari konferencia jegyzőkönyve, 6. pont. Azért esett a választás Bánáss Lászlóra, mert közismerten jó kapcsolatai voltak a kormánnyal, még a debreceni időkből. Rajk László belügyminisztert pedig szinte barátjának tekinthette, összekötötte őket az erdélyi szülőföld. 297 Babóthy Ferenc: Utam a KALOT-hoz. Katolikus Szemle, Róma sz p. Czupy Bálintot és Hajdú Németh Lajost már 1945 őszén, a választások előtt megtámadta a kommunista sajtó. A Dunántúli Szabad Nép azt állította Czupyról, hogy 1919-es ellenforradalmárként két 202

222 A KALOT régi munkatársai közül többen eleve nem is vállalták a munka folytatását. Az Új Em berben A KALOT sorsa és tanulságai című egyesek szerint Mindszenty által írt kárörvendő cikk gúnyolódott a KALOT kudarcán: lám így járnak azok, akik jóhiszeműen bíznak az oroszokban. A KALOT jogutódja, a Katolikus Parasztifjúsági Szövetség (KAPSZ) augusztus 11-én tartotta alakuló közgyűlését. A megjelent 54 fő közül 17-en Budapestről, 37-en vidékről érkeztek. Foglalkozásuk megjelölése tükrözi, hogy a KALOT irányításában fontos szerepet töltött be a falusi értelmiség, hiszen mindössze tizenötük neve mellett szerepel a földműves megnevezés. A többiek tisztviselők (8), munkások (8), tanítók (6), plébánosok (6), újságírók (3), parlamenti képviselők (3) voltak, illetve az egyéb (5) kategóriába tartoztak. Nem jelent meg legalábbis a jegyzőkönyv nem rögzítette P. Kerkai Jenő, P. Nagy Töhötöm és Ugrin József. Az alakuló közgyűlés előzményeiről Barankovics István tartott tájékoztatót. Elmondása szerint a Belügyminisztérium és a püspöki kar nem emelt kifogást az új alapszabály-tervezet ellen, amit a közgyűlés egyhangúlag el is fogadott. Barankovics javaslatára a KAPSZ országos elnökévé Babóthy Ferenc csallóközi gazdát választották meg, aki ben elvégezte a Jánosi Telepesképző Népfőiskolát. A két alelnöki tiszten Bálint Sándor egyetemi tanár, a néprajz tudósa és Bálint József plébános osztozott. (Őt viszont Pétery József váci püspök Mindszenty kifejezett kívánságára még a nyár folyamán Kiskunhalasra helyezte, ahonnan igen nehézkessé vált, hogy lelkipásztori teendői ellátása mellett részt vegyen a mozgalmi életben is. De a cél éppen ez volt...) M agyar Ferenc népfőiskolái tanítót főtitkárnak, Meggyesi Sándort országos igazgatónak, Mészáros Andort, Bíró Andrást és Farkas Györgyöt (aki ekkor már nemzetgyűlési képviselő) pedig központi titkároknak választották meg. A 12 fős választmány tagjai lettek Barankovics István (Budapest), Kovács Béla (Budapest), Hajdú Németh Lajos (Nagylózs), Kozár Gyula (Gyón), Kaity István (Szőreg), Piros Zoltán (Kunágota), Tuba István (Jánk) Szíjjártó Mihály (Vaszar), Tatay Károly (Balatonkiliti), Pálfy Jenő (Pinkamindszent), Kovács József (Feldebrő) és Cséplő Jenő (Fonó).298 Az új felállás tehát követte a Belügyminisztérium kikötését, a kifogásolt személyek kiváltképp a két jezsuita páter nem kaptak funkciót. De nyilvánvaló, hogy a háttérből szürke eminenciásokként" továbbra is P. Kerkai és P. Nagy irányítottak. A KAPSZ nem mondhatott le a páterek szellemi tekintélyéről, tapasztalatáról és az ő révükön szerezhető anyagi támogatásról sem. Mindszenty József hercegprímás viszont a KAPSZ-ban sem bízott. Babóthyék a nála tett tisztelgő látogatásról csalódva távoztak, mert a hercegprímás úgy fogadta őket, hogy az egy elutasítással ért fel. Mindszenty azt is elérte, hogy kommunistát agyon akart lövetni, katonai szolgálata alatt pedig egy dinamót lopott. Hajdú Németh Lajos mint a kisgazdapárt Sopron megyei vezetője állítólag fedezte Czupy Bálint viselt dolgait. (Dunántúli Szabad Nép, okt. 21. és 24. I./64., 66. ) 298 M O L-U M K L-X IX -B-l-h /1946. A Katolikus Parasztifjúsági Szövetség aug. 11-én tartott alakuló közgyűlésének jegyzőkönyve. 203

223 P. Kerkait a rend provinciálisa vidékre helyezte, P. Nagyot pedig külföldre Dél-Amerikába küldte. Nem haladt előre a KAPSZ alapszabályainak végső engedélyeztetése sem. A belügyminisztériumi apparátus és a főváros polgármestere nem emelt ugyan akadályt, de a hivatalos eljárás megrekedt a SZEB útvesztőiben. Bizalmatlanul fogadta a KAPSZ megalakulását az MKP KV Ifjúsági Titkársága és a MADISZ is: Feltételezhető, hogy a KALOT politikai vonalán fog haladni, s így egy velünk szembenálló jobboldali szervezet lesz. Azonban nem szabad rögtön szembehelyezkedni velük. Inkább vigyázni kell, hogy a most alakuló helyi szervezetek vezetőségébe ne kerüljenek fasiszták."299 A féllegális állapot szinte megbénította a KAPSZ falusi kibontakozását. Mindenütt tanácstalanság és félelem honolt. A meglévő egyletek bomladoztak, a tagság elpártolt, jobbik esetben a Független Ifjúság szervezetei, kedvezőtlenebb esetben a MADISZ felé".300 A reménytelennek tűnő helyzet ellenére P. Kerkai nem adta fel. Mi azonban nem sírunk! írta kissé megszépítve a valóságot az Uruguay-ba helyezett P. Nagynak. Minden elképzelhető név alatt minden munkát folytatunk tovább. Egyik helyen»egyházközségi legénycsoport«vagyunk, másutt»független Ifjúság«, ismét m ásutt»ifjúsági Crédo«, a dominikánusok egy szentegylete, vagyunk egész vidékeken mint énekkar, mint állandó műkedvelő színjátszók, ismét másutt sportegylet, footballcsapat. Ismét más helyen név nélkül és engedély nélkül vagyunk és hetente gyűlésezünk."301 A KAPSZ munkatársai valóban görcsös igyekezettel próbáltak életet lehelni az egykor jelentős mozgalom roncsaiba decemberében megjelentették a KAPSZ első és valószínűleg utolsó M u n kafü zetét. A kiadvány az egyleti gyűlések számára tartalmazott előadásvázlatokat. Néhány cím a tartalomból: Ism erd m eg fö ld e d e t!; A z ön k o rm á n y z a t lén y eg e; M ily en leg y en a h ázu n k? ; D ózsa G yörgy tan u lsága; A stabilizáció; F eladatain k a fö ld refo rm és a h áború u tán stb első hónapjaiban több helyen háromnapos lelkigyakorlatos tanfolyamot és egynapos titkári megbeszéléseket tartottak. A KAPSZ akadályoztatása Mindszenty elképzeléseinek kedvezett. A hercegprímás nem az új agrárifjúsági mozgalom, hanem a belügyminiszteri engedélyeztetéséhez nem kötött egyházközségi leány- és legényegyesületek szervezését szorgalmazta. Az egyesületi élet eme reneszánszát" már 1946 őszén meghirdette. A KAPSZ-szal való végleges szakításra azután került sor, hogy Megygyesi Sándor 1947 tavaszán több propagandagyűlésen élesen bírálta Mindszenty politikáját. A sárbogárdi összejövetelen például a következő kijelentéseket tette: A prím ás m agatartása m erev. Tanácsot senkitől sem fogad el. Nekünk a demokráciával meg kell találni az együttműködés útját... A szocializmus száza 299 PIL 274. fond 18/6. ő. e. 57. f. Az MKP KV Ifjúsági Titkárságának körlevele az ifjúsági megbízottakhoz. 300 CSPL 250/1947. Halász Pál egyházmegyei AC igazgató jelentése Hamvas Endre Csanádi megyéspüspöknek jan OSZK Kt fond ő. e. 344r-345. f. P. Kerkai Jenő ápr. 5-i levele P. Nagy Töhötömnek. 204

224 dát éljük. Ezt Amerika sem fogja megállítani. Ezért az egyházi vezetők próbálják revízió alá venni múltbeli mulasztásukat s keressék a megegyezés útját."302 E szereplést követően Mindszenty hercegprímás levélben értesítette a jezsuita rend tartományfőnökét, hogy a KALOT helyébe lépő KAPSZ kikapcsolásával a falusi legények szervezését az AC irányítása mellett az egyházközségek keretében kívánja elvégeztetni. A kivitelezést a rendre bízza. A KAPSZ mellőzését azzal indokolta, hogy ismételt ígéretek ellenére sem adták meg a hatóságok az alapszabályok jóváhagyását, továbbá a Kapsz vezetősége több tényével aggályt keltett m aga irányában". Végül közölte, hogy P. Kerkai foglalkoztatását az egyházközségi csoportokban nem kívánja a püspöki kar.303 Az intézkedést a püspöki kar valójában csak később, az október 8-i értekezletén erősítette meg. De ezzel a ténnyel bekövetkezett az, ami már a KALOT feje fölött is lebegett: az egyházi vezetés maga vágta el a KAPSZ próbálkozásainak lehetőségeit. A KALOT jól kiépített hálózata az évi választások alkalmával funkcionált utoljára. A Demokrata Néppárt azokban a választási körzetekben érte el a legjobb eredményeit, ahol a KALOT-KAPSZ-nak sok szervezete volt. A törvényhozásba több volt KALOT-vezető is bekerült, köztük Ugrin József és Farkas György. A KAPSZ-ot felváltó Egyházközségi Földműves Legénycsoportot (más forrásokban Földműves Ifjúság Egyházközségi Csoportjai) is sokan a KALOT utódjának tekintették. Tevékenysége azonban inkább csak a hitélet területére korlátozódott, s ez önmagában kevésbé volt vonzó a fiatalok előtt elején 346 egyházközség jelezte, hogy kiépítette a földműves legénycsoportokat.304 Ezek egyetlen valóban sikeres kezdem ényezést m ondhattak magukénak: a falumanrézák elterjesztését. A KALOT szervezettségének már mindössze egytizedét kitevő egyházközségi csoportokra súlyos csapást mért a hitvallásos iskolák államosítása. Mindszenty rendelete nyomán ugyanis az államosított intézményekben állást vállaló tanító és tanítónő csak igen kivételes esetben lehetett egyházközségi ifjúsági csoport vezetője. A Mindszenty-per lezajlása után a katolikus papság mindenféle gyanúsnak" minősíthető szervezkedéstől igyekezett tartózkodni. Ennek ellenére többen ekkor kerültek vizsgálati fogságba vagy hátrányos helyzetbe KALOT-os múltjuk miatt folyamán az utolsó népfőiskolák is bezárták kapuikat. Majd a szerzetesrendek 1950 szeptemberében kimondott szétszóratásával az addig még vegetáló valamennyi katolikus ifjúsági szervezet formálisan is beszüntette tevékenységét. 302 OSZK Kt fond 65. ő. e. 66. f. Meggyesi Sándor: Mit mondtam május 8-án Sárbogárdon? 303 CSPL 1604/1947. Mindszenty József hercegprímás levele P. Borbély Istvánnak, a jezsuita rend provinciálisának júl. 12.; Uez: EÉL Sodalitates et uniones " 3445/ KÉL Egyesületek" 4876/1948. P. Fricsy Ádám S. J. a Földműves Ifjúsági Egyházközségi Csoportok országos vezetőjének jelentése a szervezet tevékenységéről ápr. 30.; Uez: HPL 1520/ ltsz. 205

225 Utótörténet: egyéni sorsok I. Népvezérből életművész Tanulságosan és szomorúan alakult a KALOT két legendás emlékű vezérének további sorsa. P. Nagy Töhötöm január 4-én Rómából indult generálisa utasítására Buenos Airesbe. S bár áthelyezése céljainak eredménytelenségét jelezte, mégis ennek köszönhette, hogy nem kötött ismeretséget a börtönökkel. A Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályától ugyanis március 10-én idézés érkezett üres lakására... Részint a rendtől elszenvedett sérelem, részint korábbi kételyei hatására kérte a laikus állapotba való visszahelyezését, amit a pápa engedélyezett is számára. (A pápai kegy jelentősége akkor érthető igazán, ha tudjuk: a Jézus Társaság alkotmánya szerint ünnepélyes négyfogadalmas páter s Nagy Töhötöm ilyen volt nem bocsátható el saját kérésére.) A felmentési formula értelmében nem szűnt m eg jezsuita lenni, azonban civil státusba került: nem tartozott naponta misézni, reverendában járni, ugyanakkor nősülhetett, viszont nem részesült tovább anyagi támogatásban. Tudta, hogy élete során bármikor kopogtathat a jezsuita rend ajtaján, kérheti visszatértét. Uruguayban megismerkedett egy erdélyi származású család művelt leányával, akit 1949-ben feleségül is vett, s egy év múlva leánygyermekük született. Dél-Amerika számos országában megfordult középiskolákban és főiskolákon filozófiát és szociológiát tanított. Dolgozott a Buenos Aires-i egyetem rektori hivatalának jogi csoportjában is. Gyakori utazásai szenvedélyes fényképésszé tették, mint az Argentin Fotoklub tagja, több kiállításon is szerepelt. P. Nagy Töhötömöt alkalmazta is az akkoriban nagy, ma már nem létező Gath-Chavez áruház. Feljegyzései szerint régóta élt benne a nyugtalan kíváncsiság, hogy megismerje az igazságot a szabadkőművesekről, akiket a Jézus Társaság legnagyobb, évszázados ellenségének tartottak. Valódi kilétét és múltját eltitkolva, édesanyja vezetéknevét és második keresztnevét használva Varga Sándor néven 1947 végén belépett az argentin Kossuth Páholyba. S bár az új társaságban megtalálta önmagát, lelkének egyik felével mégis jezsuita maradt. így érlelődött meg benne a terv, hogy összebékíti a katolikus egyházat a szabadkőművességgel, amire kivételes helyzete szinte predesztinálta. Emlékeit és tapasztalatait 1963-ban spanyolul, 1965-ben magyarul is megjelentette Jezsuiták és szabadkőművesek címmel. Könyve nagy vihart kavart, sokan dicsérték, de még többen támadták. A magyar nyelven dolgozó szimbolikus Kossuth Páholy november 6-án hivatalos indok nélkül formailag tagdíjtartozások és a munkalátogatás teljes hiánya miatt kizárta soraiból. (Kiközösítése hátterében a chilei és az argentin szabadkőműves páholyok közötti feszültség állt, amit Nagy Töhötöm nem vett figyelembe, amikor második könyvét Iglesia y Comunismo (Egyház és kommunizmus) nem Argentínában, hanem a politikailag balrább sodródó Chilében adta ki.) Még az 1960-as évek elején nagyszabású szociális munkát kezdett Buenos Aires nyomortelepein. KALOT-os tapasztalatait fölhasználva tanfolyamokat, 206

226 szövetkezeteket szervezett, telepítést tervezett. Reményeit ezúttal is nagyobbra méretezte lehetőségeinél... Csalódásai hozzájárultak ahhoz, hogy elfogadja a Magyarok Világszövetségének hívását: 1968-ban argentin állampolgárként hazaköltözött, s ez alkalomból egy szép villát kapott (!) a Rózsadomb északi lejtőjén. Az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztőségében helyezkedett el, emellett az Argentin N agykövetségen vállalt fordítói munkát. Mikor az orvosok feleségénél halálos betegséget állapítottak meg, azt tervezte, hogy majd visszatér a jezsuita rendbe. Egy feljegyzésében viszont az állt, hogy az MSZMP-be szándékozott belépni, mert folytatni akarta könyvét, ezúttal Jezsuiták, szabadkőművesek és kommunisták címmel. Egyik tervéből sem lett semmi, mert február 21-én, 71 éves korában váratlanul meghalt. Úgy tűnik, Nagy Töhötömnek nem csak élete, de temetése is kettő volt. Hazai barátai, ismerői jelen voltak, amikor a Farkasréti temetőben örök nyugalomra helyezték. Argentin szabadkőművesek szerint Nagy Töhötöm utolsó kívánsága az volt, hogy urnáját az Argentin Nagypáholy által fenntartott Hogar Bernardino Rivadavia árvaház nagy akácfája alá helyezzék.305 Egyéni sorsok II. Népvezérből börtöntöltelék" P. Kerkai Jenőt, a Kisatyát viszont február 12-én a politikai rendőrség letartóztatta. A Budapesti Népbíróság augusztus 18-án 6 év kényszermunkára ítélte, amit a Népbíróságok Országos Tanácsa fegyházbüntetésre módosított. Még szabadulása előtt, február 9-én ügyében pótnyomozást rendeltek el, és egy újabb koncepciós perben további 4 év 6 hónapi szabadságvesztésre ítélték. Az évi VII. törvénycikk 6. -ára hivatkozó első ítélet indoklásában nem szerepel KALOT-os működése. Azt rótták terhére, hogy politikai célkitűzései ellentétben állnak azokkal a célkitűzésekkel, amelyeket az uralmon lévő rendszer magáévá tesz, mégis ezeknek a céloknak tudatában 1947 júliusában Pongrácz Jenőné útján alkalmat keresett arra, hogy azoknak a köröknek a megbízottjaival keressen érintkezést, akik az imperialista törekvések szolgálatában állanak és akiknek nem érdekük a magyarországi demokratikus rendszer kifejlődése és megerősítése". E célok érdekében az ítélet indoklása szerint kapcsolatba lépett az Amerikai Egyesült Államok hírszerző szerveivel, Chapin amerikai követet tájékoztatta az évi országgyűlési választásokról, a terméskilátásokról és a parasztság hangulatáról. Ugyanezért 1948-ban kétszer is illegálisan járt Rómában. A bíróság nem fogadta el P. Kerkai védekezését, miszerint mind amerikai kapcsolatait, mind római útjait arra használta fel, hogy ellensúlyozza Mindszenty József hercegprímás egyoldalú tájékoztatását, s hogy elősegítse az állam és az egyház békülését ben viszont m ár KALO T-os 305 Az életrajz az OSZK Kézirattárában található P. Nagy Töhötöm-féle hagyaték iratai alapján készült. Lásd még: Magyar Nemzet, dec. 9.; Péter László: Nagy Töhötöm In: Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek. Szeged, p.; Horváth Tamás: Emlékezés Nagy Töhötömre. Buenos Aires,

227 tevékenységéről faggatták. A nyomozó szervek bizonyítékként egy április 28-i körlevelet és egy Imrédy Bélához írt, egyébként teljesen semmitmondó levelet tártak elő. A körlevél tartalmát tendenciózusan félremagyarázták, például a szövegben szereplő várt fordulatot" a nyilas hatalomátvételként értelmezték. (Egyébként sem a körlevél, sem a hajdani miniszterelnöknek szóló levél más levéltárban nem került elő, csak a Belügyminisztériumban. Ha 1954-ben ilyen adatok birtokában volt a minisztérium, akkor feltételezhető, hogy a KALOT központi irattára a háborúban nem pusztult el teljesen, hanem maradványait a belügyi szervek lefoglalták. Amire nem volt szükségük, azt valószínűleg megsemmisítették.) július 2-án az igazságügyi szervek javasolták P. Kerkai büntetésének félbeszakítását és az egyéni kegyelmet, mégis csak 1959 szeptemberében szabadult, fél szemére vakon, megviselt idegzettel. Az állam engedélyezte papi állományba nem fért be, évekig segédmunkásként dolgozott október 12-től a pannonhalmi Szociális Otthon lakója lett. P. Tüll Alajos, a pannohalmi jezsuita közösség elöljárója szerint itt döbbent rá arra, hogy mint P. Kerkai maga mondta életében új nagy Kanyar elé került", a tevékeny szeretet szűkebb ösvényére lépett. Munkára jelentkezett a betegosztály vezető nővérénél és ápolni kezdte beteg társait. Megírta üdvözlőlapjaikat, levegőre tolta a tolókocsisokat, sétált a botladozókkal. De habitusa, vére nem hagyta nyugodni: újból szervez, néhány öreg előtt előadást tart akkora átéléssel, mintha a pesti Vigadóban vagy a Sportcsarnokban, netán legényegyleti gyűlésen lenne, a múltba süllyedt KALOT dicsőséges napjain. Könyvet szándékozott írni. Maradj meg magyar! címmel el is készítette vázlatát a magyarság hivatásáról, annak megvalósításáról a stratégia és a taktika segítségével. (Zrínyitől Sztálinig vizsgálta a stratégia kérdését.) Gyógyító erővel hatott rá a II. Vatikáni Zsinat: VI. Pál pápa korona nélkül, bíborosok uszály helyett egyszerű öltözékben, mégis drámai erővel szólnak a világ elesettéiért. A zsinat határozataiban igazolni látta élete addig erőfeszítéseit, úgy érezte, hogy csíráiban ilyesmi mocorgott benne is már az 1930-as években. A lelki és a testi újjászületés öröme csendül ki örök barátjához, az óceán túlsó partján élő P. Nagy Töhötömhöz írott soraiból. De levelei egyre rövidebbek lettek, a világ tragédiái helyett saját betegségével kellett birkóznia szeptember 19-én szentmiséje alatt, úrfelmutatás közben megismétlődött a négy évvel azelőtt Püspökszentlászlón átélt szívinfarktus. A halál torkából ekkor még kiragadta a harcostárssal való találkozás: több mint húsz esztendő elteltével viszontláthatta a hazájába immár argentin állampolgárként visszatért N agy Töhötömöt május 7-én agyérgörcs érte. Élete utolsó hónapjai örökös éjszakában teltek. Hosszas szenvedés után, november 8-án hunyt el Pannonhalmán P. Kerkai Jenő életéről lásd: Kerkai Jenő ( ). In: Kortárs magyar jezsuiták. II. rész. Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, p.; Kerkai Jenő emlékezete. Szerk. András Imre S. J., Bálint József S. J. és Szabó Ferenc S. J. Bp., 1995; Balogh Margit: A Kisatya". P. Kerkai Jenő S. J. ( ). In: Az idő élén jártak. Kereszténydemokrácia Magyarországon (1944r- 1949). Bp., p. 208

228 A hazájukban maradt, börtönviselt vagy azt elkerülő KALOT-osok évtizedeken keresztül nem mertek kapcsolatba lépni egymással, de Kerkai atya halálhíre Pannonhalmára űzte őket. Az olvadás csak az 1980-as évek elején kezdődött el, miután bátorítást kapott a KALOT múltjának egyik legértékesebb területének, a népfőiskolái munkának, illetve annak emlékének felelevenítése. S ezzel új fejezet nyílt a KALOT történetében. Újjászervezési kísérletek A népfőiskolái gondolatnak elkötelezett pedagógusok, kutatók és hajdani népfőiskolái vezetők 1982 decemberében tartott baráti találkozóján vetődött föl az a gondolat, hogy időszerű lenne egy országos népfőiskolái baráti találkozót rendezni, és méltó helyre emelni azon mozgalmak emlékét, amelyek múlhatatlan érdemeket szereztek a falu népének lelki és kulturális életének felemelésére irányuló tevékenységükkel. Köztük is kiemelt szerepet játszott a bem utatott KALOT-mozgalom, amely a parasztság szociális helyzetének megjavítására törekedett, s ahhoz gyakorlati felkészítést is próbált adni. A tettek nem várattak sokáig magukra március 17-én Pesterzsébeten, a VASAS Művelődési Házban Országos Népfőiskolái Baráti Találkozót hívtak össze, de Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkárának ott elhangzott, a népfőiskolái munka újraindításának szükségességéről mondott beszédét a sajtócenzúra még nem engedte nyilvánosságra hozni. A népfőiskolái gondolat azonban utat tört magának, s június 8-án a Hazafias Népfront támogatásával megalakították a Népfőiskolások Baráti Körét. Az elnökségben és a bizottságokban a KALOT egykori aktivistái közül ott találjuk Agonás László, Deák Sándor, Dlusztus József, Farkas György, Fónai Tibor, Kovács Andor, Kozár Gyula, Lovász János, Magyar Ferenc, Miklósi László, Szabó László, Tóth Imre, Ugrin József és Varga András neveit, azokét, akik az első alkalmat megragadva jelentkeztek az újjászervezés munkájára. A Baráti Körben a KALOT-csoport szeptember 17-én tanácskozott arról, hogyan kezdjenek az előttük álló feladathoz. Célkitűzésük nemcsak a régi dokumentumok öszszegyűjtésére, egy emlékkiállítás megszervezésére irányult, hanem a népfőiskolái mozgalom legértékesebb tartalmi és szervezeti elemeinek, újrateremtési lehetőségeinek felmérésére és a kor igényeit tükröző új népfőiskolák létesítésére is. A kezdeményezés hatására több visszaemlékezés is elkészült, amelyekből összefoglaló képet kívántak rajzolni a KALOT életéről. Ugrin József felvetette az első KALOT-népfőiskola helyén, Érden létesítendő emlékpark kialakításának tervét, de a próbálkozások zátonyra futottak. Újabb hosszú esztendők múltak el, míg lehetőség nyílott arra, hogy a hivatalos fórumokon inkább gyanakvással kísért népfőiskolái mozgalom ugyanúgy, mint az 1930-as évek közepén a maga lehetőségein belül hozzájáruljon a társadalmi és kulturális előrehaladáshoz. Tévedés lenne azt hinni, hogy mindezt csak az emlékezet, a nosztalgia keltette életre. A népfőiskolák szerte Euró 209

229 pában a reform oldalain álltak és közösségeket teremtve segítették elő a helyi önkormányzatok működését és lettek a népi társadalomlátás, a kritikai szellem fórumai, a haza, a hagyományok szeretetének ápolói. A népfőiskolák megalakulásának gondolata Magyarországon is a nemzet életének válságos időszakában vetődött föl, tehát amikor egypártrendszerű gazdasági és társadalm i rendszer megváltoztatásának elodázhatatlan szükségessége került napirendre. A KALOT még élő munkatársai azzal akarták felhívni a figyelmet a népfőiskolái mozgalomra, hogy hosszas munkával összegyűjtött emléktárgyakból kiállításokon mutatták be a KALOT háború előtti tevékenységét. Abban bíztak, hogy az eredményes múltra hivatkozva könnyebb lesz leküzdeni a fenntartásokat és a tudatosan táplált előítéleteket, hogy újjászervezhessék a KALOT-ot. Az első kiállításra Budapesten, a Belvárosi templom tágas szentélyében került sor június 2-án az Országos Közművelődési Központ, a Magyar Népfőiskolái Társaság és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Népfőiskolái Tanácsa támogatásával. Az egy hónapig látogatható emlékkiállítást közel ezer érdeklődő kereste föl. A tárlat anyagát Budapest után Esztergomban, a M agyar Népművelők Egyesülete Komárom megyei szervezete és az esztergomi Balassa Bálint Múzeum mutatta be december 9-én. Az érdeklődésre való tekintettel a szegedi Bartók Béla Művelődési Központ is elkérte az anyagot, amit március 30-án mutattak be a látogatóknak. Az országjáró kiállításnak még három állomása következett: Kalocsa, Kisvárda és Hajdúdorog. A megnyitó beszédek megtartására felkért egyházi és világi szem élyiségek, püspökök és tudósok egybecsengően méltatták a KALOT érdemeit, s hangsúlyozták, hogy a megváltozott körülmények között is időszerűek a négyes jelszóban összefoglalt célkitűzések. A vándorkiállítások szervezésével egyidejűleg megkezdődött a KALOT népfőiskolái rendszer kiépítése. Minthogy az 1946-os föloszlatása után a KALOT épületeit állami tulajdonba vették, ezért a népfőiskolái elhelyezés komoly gondot jelentett. A mai népfőiskolák nem ugyanolyanok, mint negyven évvel ezelőtt, időtartamuk alapján inkább csak tanfolyamok. A Nógrád megyei Kálló községben november 6. és 11. között Kozár Gyula esperes plébános az érdi KALOT-népfőiskola lelkésze vállalta az egyhetes bentlakásos népfőiskola házigazdájának szerepét és Babos Csongor állatorvossal, valamint Nemcsák Mihály tanácselnökkel együtt gondoskodtak a tanfolyam zavartalan lebonyolításáról, amelynek fő témája a család volt. A hallgatók beszélgetőtársai között találjuk Andrásfalvy Bertalant, Fekete Gyulát, Makovecz Imrét, Rajeczky Bertalant és Salamon Konrádot. Az első bátortalan, de végeredményben sikeres lépések után a régi KALOT munkatársak elérkezettnek látták az időt arra, hogy szervezett formában, törvényes keretek között folytassák tevékenységüket, amelyre az új egyesületi törvény adott lehetőséget. Miklósi László aki 1937 tavaszától 1946 nyaráig a KALOT országos ügyvezető titkáraként számos rendezvény szervezője, a kevésbé látványos adminisztráció irányítója volt többszöri konzultáció után elkészítette az alapszabályt. Ezt november 24-én, Kerkai Jenő születésnapjának előestéjén 210

230 tartott alakuló közgyűlés fogadta el. Ennek értelmében II. Rákóczi Ferenc Katolikus N épfőiskolái Szövetség néven hivatalosan is m egalakult a KALOT jogutódja. Elnökké az 1993-ban elhunyt Ugrin Józsefet, főtitkárrá pedig Miklósi Lászlót választották meg. Meglepően hasonlóak a KALOT és a folytatásaként megjelenő szövetség megalakulásának történelmi körülményei. Az 1930-as évek derekán jelentkező gazdasági nehézségek, a munkanélküliség, a mezőgazdasági termékek versenyképességének elégtelensége és az ország megannyi gondja közepette jelentkezett a KALOT és lett a magyar katolikus progresszió egyik zászlóvivője. Most ismét súlyos erkölcsi, gazdasági és társadalmi gondok sűrűjében jelentkezett a mozgalom, hogy a társadalmi önszerveződés útján segítse kibontakozni a szilárd, keresztény erkölcsi alapokon álló demokratikus, szociális gazdasági és társadalmi rendet. Népfőiskoláin amelyek a többi népfőiskolához hasonlóan az államtól független szervezetek a nemzet égető problémáit, a termelési struktúra átalakításának lehetőségeit, ezen belül az önálló vállalkozási tevékenységre való felkészítést, a demokratikus társadalom formálásának útjait, a hagyományokban gyökerező nemzeti öntudat és kultúra ápolását kívánják az érdeklődés homlokterébe állítani. Mindezeket a m ozgalom alapszabálya a következők szerint fogalmazta meg: a szövetség sokoldalú kulturális és nevelői tevékenységgel szervezett formában kíván részt venni abban a munkában, amelynek célja az erkölcsi és társad alm i m egú ju lás. E zért II. R ákóczi Feren c áld o zatk ész h azafiságát, szabadságszeretetét és elkötelezett erkölcsi magatartását kívánja példaképül állítani a m agyar ifjúság elé, hogy lélekben, gondolkodásban és hazafiságban megújulva eredm ényesen tudja szolgálni az egész nem zet és vele a maga boldogulásáért az önkormányzaton alapuló, korszerű, demokratikus társadalom megvalósítását. A Szövetség arra törekszik, hogy elősegítse: - a társadalmi megújulást, amelynek alapja az erkölcs, s a szociális igazságosság, megvalósításának útja pedig a társadalmi szolidaritás; - a népi hagyományokban gyökerező és népi szellemiségű kultúra felelevenítését, nemzeti örökségünk a népművészet, népdal, népi zene és tánc megismertetésével, hogy így tagjai megfelelhessenek hagyományőrző hivatásuknak; - a falusi közösségek szervezéséhez szükséges ismeretek elsajátítását, az állampolgári jogok és kötelezettségek megismerését, gyakorlásának módját és a közéleti szereplésre való felkészülést; - a falvak életében meghatározó mezőgazdasági és ipari kultúra korszerű irányainak és fejlődésének megismerését, a mezőgazdasági és ipari tevékenységhez kapcsolódó vállalkozói ismeretek tanítását, valamint az egyes tájegységek sajátos természeti adottságaiból fakadó lehetőségek felhasználásának útjait; - a helyes és önérzetes magyarságtudat kialakítását és erősítését nemzeti értékeink a haza, a szülőföld, a magyar kultúra, a helytörténet, valamint nemzetünk kiváló egyéniségeinek és életműveinek követésre lelkesítő bemutatásával. A szövetség megalakulása után kezdetét vette a szervezet működési feltételeinek kialakítása. Pénz és helyiség hiányában Miklósi László főtitkár lakásán 211

231 talált otthonra a központ. A szövetség vezetősége mindenekelőtt a népfőiskolái hálózat kiépítésén fáradozott. így 1989 áprilisában Bordányban indult el egy újabb népfőiskolái tanfolyam, majd ezt követte Mór és Piliscsaba től Egyházasgerge-Dobroda majorban működik a KALOT Katolikus Szakiskola. Ugrin József november 25-én lemondott az elnöki tisztéről. A közgyűlés utódjának Békés Géza parochust aki már a kezdeteknél is szervezőtitkárként m űködött v álasztotta m eg. N em véletlen tehát, hogy m ár 1989 decemberében Hajdúdorogon indult a következő népfőiskolái tanfolyam. Ezt követték ismételten Kisvárda, Tápé, Nyíradony, Gyula, Röszke, Mórahalom, Zákányszék, Tiszavasvári, N agykáta és végül Nagykapornak, ahol M agyarország háború utáni első állandó, 50 személy befogadására alkalmas bentlakásos népfőiskolája nyitotta meg kapuit. A 22 népfőiskolái tanfolyam egy része hétvégenként folytatásokban tartott, más része egyhetes bentlakásos ismeretátadást jelentett. Ezeken kívül Nagykátán a munkanélküliek számára tíz hónapos mezőgazdasági átképző tanfolyamot is indítottak, hogy segítsék a beiratkozott hallgatókat az önálló életvitelre és a termelőmunkába való bekapcsolódásra. A népfőiskolák első tanfolyamaikon igen sok szó esett a társadalom alapját képező család, annak anyagi helyzetének romlása és a nemzetpusztulás összefüggéseiről, a keresztény családideálról. Ismertették a jelenleg igénybe vehető családvédelmi intézményeket, jogszabályokat, és azokat a követeléseket is, amelyek szerintük elősegíthetik a népességfogyás megállítását és a sokgyermekes családok létrejöttét. A valláserkölcsi alapon álló szövetség a krisztusibb ember kialakítása mellett a falu tényleges életkérdéseit is tevékenysége középpontjába állította. A KALOT megalakulásának 45. évfordulója alkalmából Szegeden, az érdi első bentlakásos népfőiskola megnyitásának 40. s a KALOT feloszlatásának 35. évfordulóján Érden és P. Kerkai Jenő halálának 20. évfordulóján pedig Pannonhalmán 1990-ben rendezett emlékünnepségen is ezek a kérdések kerültek előtérbe. Míg a KALOT Katolikus Népfőiskolái Szövetség tagságának Máriabesnyőre és Máriacellbe szervezett zarándoklatai a valláserkölcsi megújulást voltak hivatva elősegíteni, addig a Szegeden április 15-én tartott K A LO T- KALÁSZ találkozó már a gazdasági és társadalmi kérdések megoldásának sürgetése jegyében fogant. Követelték, hogy a föld és falu népének jövőjét ne az ő fejük fölött és megkérdezése nélkül próbálják megoldani hivatatlan prókátorok, hanem bízzák azt a falu népére, a szövetség pedig támogatja az erkölcsi és önkormányzati alapon nyugvó új gazdasági és társadalmi rend megvalósítását. A szövetség megalakulása után másfél évvel már arra is lehetőség nyűt, hogy a KALOT erkölcsi, gazdasági és társadalmi programját egy kéthetenként megjelenő lap hasábjain is népszerűsítsék: január 15-én jelent meg azóta időnként akadozva a M ozdul a Föld, címét a KALOT indulójából kölcsönözve. Példányszáma 1991 nyarára tízezerre kúszott, legalább ennyi embernek közvetíti a kereszténydemokrácia és a keresztény közéletiség eszméit Az összefoglalás dr. Miklósi László, a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Népfőiskolái Szövetség ügyvezető főtitkárának adatközlése alapján készült. 212

232 A leírtak alapján akár azt is hihetnénk: újjáéledt a KALOT. Ha figyelmesebben átgondoljuk az utóbbi évek történéseit, akkor mégis azt kell mondanunk: a KALOT nem éledt fel, legfeljebb népfó'iskolai törekvéseit sikerült felújítani. Takargatott hírek ki-kiszivárognak személyi ellentétekről, látványos vitákról. Nagyobb gond ennél, hogy úgy tűnik: a falu fiatalsága nem tart igényt a KALOT-ra, nem is tudja, hogy mi az. Ez a fiatalság más, mint az 1930-as évek fiatalsága. Mások a gondjai, mások az igényei, más eszközökkel lehet közeledni feléjük. S ha a négy évtizednyi világnézeti elvonókúrára" gondolunk, akkor azt is mondhatjuk, hogy mások az erkölcsei... A falu és a város egyaránt evangelizációs terepnek kínálkozik az egyház számára. A hajdani KALOT tevékenységének tanulságai talán segíthetik az új katolikus társadalomszervezési kísérleteket. 213

233 Függelék Rövidítések AC (A. C.) = Actio Catholica ACJF = Association Catholique de la Jeunesse Franchise (Francia Fiatalság Katolikus Társulása) ált.. = általános BM = Belügyminisztérium Bp. = Budapest Cat. = Categoria c. = 1) című 2) címzetes cs. = csomó CSML = Csongrád Megyei Levéltár CSPL = Csanádi Püspöki Levéltár d. = dosszié, doboz db. = darab DÍVSZ = Demokratikus Ifjúsági Világszövetség DLN = Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Szövetsége DNP = Demokrata Néppárt DÓM = Dolgozó Magyarok Szövetsége Döfi = Dolgozó Fiatalság EÉL = Egri Érseki Levéltár egy. = egyetemi eln. = elnöki é. n. = évszám nélkül évf. = évfolyam EMSZO (Emszo) = Egyházközségi Munkásszakosztályok EPL = Esztergomi Prímási Levéltár f. = 1) folio 2) fond FI (FISZ) = Független Ifjúság FKGP = Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt FM = Földművelésügyi Minisztérium GYPL = Győri Püspöki Levéltár HIL = Hadtörténelmi Intézet Levéltára Hivatásszervezet = 1) Szegedi Ipari Munkavállalók Hivatásszervezete 2) Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete HM = Honvédelmi Minisztérium h. n. = hely nélkül HPL = Hajdúdorogi Püspökség Levéltára ig. = igazgató

234 IHNOV = Ifjúság Honvédelmi Nevelésének és a Testnevelésnek Országos Vezetője i. m. = idézett mű JAC = Jeunesse Agricole Chrétienne (Keresztény Agrárifjúság) JOC = Jeunesse Ouvriére Chrétienne (Keresztény Munkásifjúság) k. = kötet KALÁSZ (Kalász) = Katolikus Leánykörök Országos Szövetsége KALOT (Kalot) = Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága / Testületé KAPSZ = Katolikus Parasztifjúsági Szövetség kát. = kataszteri KDNP = Keresztény Demokrata Néppárt KEDIM = Keresztény Demokratikus Ifjúság Munkaközössége k. e. e. = közigazgatásilag egyelőre egyesített KÉL = Kalocsai Érseki Levéltár KIÉ = Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetsége KIOE = Katolikus Ifjak Országos Szövetsége klny. = különlenyomat KLOSZ = Katolikus Leányok Országos Szövetsége KML = Komárom-Esztergom Megyei Levéltár LÓK = Leventeegyesületek Országos Központja lsd. = lásd ltsz. = leltári szám m. kir. = magyar királyi MADISZ = Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség MAKLOSZ = Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetsége ME = Miniszterelnökség MEFESZ = Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége min. = miniszteri MIOT = Magyar Ifjúság Országos Tanácsa MKP = Magyar Kommunista Párt MÓL = Magyar Országos Levéltár MT = Minisztertanács NISZ = Népi Ifjúsági Szövetség NPP = Nemzeti Parasztpárt ny. = nyugalmazott o. = osztály OGM = Organizacia Grekokatolickej Molodez (Görög Katolikus Ifjúsági Szervezet) old. = oldal ONCSA = Országos Nép- és Családvédelmi Alap orsz. = országos OSZK Kt. = Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára ő. e. = őrzési egység P. = 1) Pengő 2) Páter PIL = Politikatörténeti Intézet Levéltára pl. = például PML = Pest Megyei Levéltár 216

235 ppk. = püspöki kar PPL = Pécsi Püspöki Levéltár q = mázsa rés. = reselvált Rt. = részvénytársaság S. J. = Societas Jesu SKM = Sdruzenie Katolickej Mládeze (Szlovák Katolikus Ifjúsági Egyesület) stb. = és a többi sz. = szám(ú) sz. a. = szám alatt(i) SZDP = Szociáldemokrata Párt SZEB = Szövetséges Ellenőrző Bizottság SZEMKE = Szlovenszkói M agyar Kulturális Egyesület szerk. = szerkesztette Szhelyi PL = Szombathelyi Püspöki Levéltár SZIM = Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom SZÍT = Szakszervezeti Ifjúsági Titkárság SZKIE = Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület sz.n. = szám nélkül(i) SZPL = Székesfehérvári Püspöki Levéltár SZML = Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár TPO = Társadalompolitikai osztály uez = ugyanez uitt/u ott = ugyanitt/ugyanott UMKL = Új Magyar Központi Levéltár ún. = úgynevezett uő = ugyanő V. = vitéz VÉL = Veszprémi Érseki Levéltár VKM = Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vm. = vármegye vö. = vesd össze VPL = Váci Püspöki Levéltár YMCA = Young Men's Christian Association (Keresztyén Fiatalok Egyesülete)

236 A felhasznált források és irodalom jegyzéke Levéltári források Magyar Országos Levéltár II. osztály Belügyminisztérium levéltára Általános iratok Bizalmas iratok Elnöki iratok Földművelésügyi Minisztérium levéltára Általános iratok Külügyminisztérium levéltára Békelőkészítő Osztály Reservált iratok Sajtó- és Kulturális Osztály Pénzügyminisztérium levéltára Általános iratok XXII. Osztály Elnöki reservált iratok Reményi Schneller Lajos miniszter iratai Szász Lajos államtitkár iratai Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium levéltára Diákegyesületek Egyesületek, társulatok Egyesületi alapszabályok Egyetemek, főiskolák, tudományos intézetek A szombathelyi nyilas VKM iratai Miniszterelnökség levéltára Társadalompolitikai Osztály iratai Nemzetiségi és Kisebbségi Osztály iratai Darányi Kálmán iratai Imrédy Béla iratai Teleki Pál iratai Bárdossy László iratai Kállay Miklós iratai Sztójay Döme iratai Sajtólevéltár Kozma Miklós iratai Lapkivágatok Sajtóarchívum Szövetkezeti levéltár Általános Igazgatási Osztály Hangya termelő-, értékesítő és fogyasztási szövetkezet III. osztály Endre László iratai Volksbund iratai Foederatio Emericana iratai Nyilaskeresztes Párt iratai Magyar Élet Pártja iratai 218

237 Filmtár Esztergomi Prímási Levéltár válogatott iratai Pápa közgyűlési jegyzőkönyvek Vas várm egye főispánjának általános iratai Veszprém várm egye főispánjának iratai Zala várm egye főispánjának általános irata Új M agyar Központi Levéltár (időközben a Magyar Országos Levéltárhoz csatolva) Belügyminisztérium Egyesületi nyilvántartás Miniszterelnökségi iratok Tildy Zoltán iratai Szakasits Árpád iratai Gazdasági Főtanács Nemzetgyűlési iratok Politikatörténeti Intézet Levéltára (korábban az MSZMP ill. MSZP Párttörténeti Intézetének Archívuma, anyaga részben a Magyar Országos Levéltárban) Belügyminisztérium bizalmas iratai Csendőrségi baloldali összesítők Csendőrségi jobboldali összesítők MADISZ-anyag A Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének iratai A Magyar Kommunista Párt Politikai Bizottságának iratai Révész-gyűjtemény. Lapkivágatok Röpiratgyűjtemény Szociáldemokrata Párt titkárságának iratai Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára P. Nagy Töhötöm hagyatéka Belügyminisztérium Történeti Irattára (anyaga szeptembertől a Történelmi Hivatalban) P. Kerkai Jenő peranyaga P. Kiss Szaléz peranyaga Mécs László peranyaga M inisztertanács Irattára Minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei Hadtörténelmi Intézet Levéltára Leventeegyesületek Országos Központjának anyaga Honvédelmi Minisztérium Elnöki osztály Honvédelmi Minisztérium és VKF személyi napló M agyar Tudományos Akadémia Kézirattára Levelezések Csongrád M egyei Levéltár Alispáni iratok Egyesületi alapszabályok levéltári gyűjteménye Szeged város Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága iratai Komárom-Esztergom M egyei Levéltár Alispáni iratok Egyesületi iratok 219

238 Pest M egyei Levéltár Alispáni iratok Egyesületi alapszabályok levéltári gyűjteménye Krónikák levéltári gyűjteménye Szabolcs-Szatmár-Bereg M egyei Levéltár Alispáni iratok Csanádi Püspöki Levéltár Actio Catholica iratai Általános (időrendben elhelyezett) iratok Egri Érseki Levéltár Sodalitates et uniones Czapik érsek gyűjtött iratai Esztergomi Prímási Levéltár Általános (időrendben elhelyezett) iratok Cat. D /c Cat. 44. Mindszenty József magánlevéltára Püspökkari konferenciák jegyzőkönyvei Győri Püspöki levéltár Általános (időrendben elhelyezett) iratok Hajdúdorogi Püspökség Levéltára Melles Géza kanonok hagyatéka 11. ltsz. 12. ltsz. 16. ltsz. Kalocsai Érseki Levéltár KALOT Egyesületek Pécsi Püspöki Levéltár Általános (időrendben elhelyezett) iratok Székesfehérvári Püspöki Levéltár Actio Cathlica iratai Keresztény ifjúsági egyletek Katolikus legényegyletek és keresztény munkásegyesületek Püspökkari konferenciák jegyzőkönyvei Szombathelyi Püspöki Levéltár Általános (időrendben elhelyezett) iratok Váci Püspöki Levéltár Actio Catholica iratai Általános (időrendben elhelyezett) iratok Püspökkari konferenciák jegyzőkönyvei Veszprémi Érseki Levéltár Általános (időrendben elhelyezett) iratok Egyházasfalui plébánia irattára Népfőiskolái iratok 220

239 Nyomtatott források a) A KALOT sajtója Dolgozó Fiatalság. Iparos-, Kereskedő- és Gazdaifjúsági mozgalmaink havi röpirata. Havilap. Szeged, Szerk.: Máriaföldy Márton. ( : havonta mint a Katolikus Alföld különlenyomata jelent meg.) Forrás. Agrárifjúsági Legényegyleti Vezetők számára től évente négyszer, 1938-tól havonta. Szeged, Szerk.: Ugrin József. Jungfront. Havilap Első szám szerk.: Bodor György, a második számtól: Fürstein József. Leuchttrum. Havilap. Pontos megjelenési ideje, szerkesztői nem ismertek. Dolgozó Fiatalság Vezetői Forrástár. Havilap. Bp Szerk.: Ugrin József és Miklóssi László. M agyar Vetés. Politikai hetilap. Bp Szerk.: Dávid Tibor, 1942-től Ijjas Antal. Pramen. Szlovák nyelvű, kéthetenként megjelenő lap. Bp Szerk.: Potocsny József. Nedelja. Ruszin nyelvű hetilap. Ungvár, Szerk.: Kutlan András. Melléklete: Literaturna Nedelja. KALOT M unkafüzet. Havilap. Bp Szerk.: Hajdók János, 1943-tól Miklóssi László. Ifjúságunk. Havilap. Bp Szerk. Kovács Gyula, Muharay Elemér. Népünk. Társadalmi és nemzetpolitikai folyóirat. Bp Szerk.: Ijjas Antal. Lekcij. Organizacij Grekokat. Molodezi. Ruszin nyelvű havilap. Ungvár, Szerkesztője nem ismert. Prednasky. Szlovák nyelvű havilap. Megjelenési ideje és szerkesztői nem ismertek. b) KALOT-kiadványok Bálint József: M i a KALOT? Bp Gaál Károly: A csíkmenasági pásztorok fafaragása. Bp Gimes (Gramantik) Gyula: Legényt a gátra! Szeged A K.A.L.O.T. Bácskai Népfőiskola Értesítője. Palicsfürdő KALOT-élet a győri egyházmegyében Kiadja a KALOT Népfőiskolája, Egyházasfalu é. n. KALOT-élet a kassai egyházmegyében Kiadja a KALOT Népfőiskolája, Kassa é. n. KALOT-élet a rozsnyói egyházmegyében Kispest KALOT-élet a szatmári egyházmegyében Kiadja a KALOT Népfőiskolája, Szatmárnémeti é. n. Kalot mozgalmi füzet. Vörösváry sokszorosító, Bp Kalot naptár és évkönyv 1943-ra. Magyar Vetés. Bp KALO T népfőiskola. Érd, Fejér megye. Bp. é. n. (1940 vagy 1941) A Katolikus A grárifjak Sport Egyesületének alapszabályai. Bp A Katolikus M űkedvelő Színpadok Anyagtára. Szeged Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek egységes alapszabálya. Szeged M. Kir. Belügyminisztériumhoz benyújtott alapszabály-tervezetünk a Kát. Agrárifjúsági Legényegyletek számára. Szeged M agyar Cél. Az erkölcsi forradalom programmja. EM SZO-KALOT-Hivatásszervezet kiadása. Bp

240 M agyar tánchagyományok. Bp Meggyesi Sándor: Ifjúsági vezetők kézikönyve. KALOT Mozgalom Országos Központja. Bp M erre megyünk? Kiadja a hivatásrendi mozgalmak számára az EMSZO és a KALOT. Kispest M i van a KALO T pőre mögött?..." Bp Molnár István: Élő népballadák. Bp Muharay Elemér: M agyar játékszín. Bp Nagy Töhötöm: Hét esztendő. Képeskönyv a KALOT-ról. Bp Szent rendiség. A KALOT első papi nagytáborának előadásai és megbeszélései. Bp Tájékoztató a K.A.L.O.T. és M űsorközpont kiadványairól. Bp Töhi Sándor - Ugrin József: Szent István magyarjai. Képek a múltból és a jelenből. Klny. az AC Főbizottságának Anyaggyűjteményéből. Bp Ugrin József: Virradat. Színmű. Szeged Ugrin József: M orgenrot. Schauspiel. Für die deutsche Sprache bearbeitet von Johann Wagner. Bp [Ugrin József] M ásodik évtizedbe indul a KALOT. Eligazítás az új helyzetben. Kiadja a KALOT-Mozgalom Ideiglenes Központja. Debrecen, február 1. Ugrin József: Föld és lélek. (Három előadásvázlat.) AC füzetek, 135. Bp Új harcra fel! Szerkesztette: Ugrin József. Bp Vezérkönyv agrárifjúsági vezetők számára. Összeállította: dr. Farkas György országos ügyvezető titkár. Szeged Vezérkönyv. II. kötet. Összeállította Ugrin József országos ügyvezető titkár. Bp c) Egyéb sajtó Békés Népe. A SZDP hetilapja. Békéscsaba Szerk. Botyánszky Pálné. Dunántúli Hírlap. Keresztényszocialista politikai napilap. Győr, Szerk. többen. Egri Katolikus Tudósító. Hitbuzgalm i és társadalm i folyóirat Eger, Szerk. Schm otzer Pál, 1940-től Petró József. Egyedül Vagyunk. Nemzetpolitikai, társadalmi, kritikai folyóirat. Bp Szerk. Oláh György. Érsekújvár és Vidéke. Közérdekű társadalmi hetilap. Érsekújvár, Szerk. Putnoki Ferenc. Esti Kurír. Liberális napilap. Bp Szerk. Boros László, 1939-től Lovászi Márton. Felvidéki Népszava. Politikai napilap. Miskolc, Szerk. Rónai Sándor. Felvidéki Újság. Demokratikus politikai hetilap Szerk. Lányi Menyhért. Független Kisgazda. Politikai hetilap, Bp Szerk. Szakács Andor. Független Kisgazda. Politikai hetilap, Győr, Szerk. többen. Független Magyarország. Hétfői politikai hetilap. Bp Szerk. többen. Győri Újság. Az MKP győri napilapja Szerk. Dobó János. Győzünk. Az Egyesült Magyar Nemzetiszocialista (Nyilaskeresztes) Párt Hivatalos Közlönye. Megjelent évente tízszer. Bp Szerk. többen. Gyulai Katolikus Tudósító. Havilap. Gyula, Szerk. Farkas István. Gyulai Kis Újság: Politikai lap. Gyula, Szerk. többen. Haladás. Hetilap. Bp Szerk. Geleji Dezső. Hazánk. A DNP hetilapja Szerk. Barankovics István. Hitvallás. Társadalmi, világnézeti, hitéleti lap. Megjelent havonta kétszer. Szeged, Szerk. Havass Géza. 222

241 Hivatásszervezkedés. Időszaki kiadvány. Szeged, Szerk. többen. Jelenkor. Társadalmi, politikai és kulturális lap. Megjelent havonta kétszer. Bp Szerk. Katona Jenő. Kalocsai Főegyházmegyei Hivatalos Közlemények. Kalocsa, Kalocsai Néplap. Politikai hetilap. Kalocsa, Szerk. többen. Katholikus Szemle. A Szent István Társulat havilapja. Bp Szerk. Mihelics Vid, 1940-től Kühár Flóris, 1944-ben Radó Polikárp. Katholikus Népszövetség. A Katholikus Népszövetség havi tudósítója. Bp Szerk. Ötvös Lajos. Katholikus Akció. A z Országos Elnökség időszaki körirata. Bp Szerk. Mihalovics Zsigmond. Katholikus Alföld. Havilap. Szeged, (Melléklete: Dolgozó Fiatalság, Iparos-, Kereskedő- és Gazdaifjúsági Mozgalmaink havi röpirata.) Kis Újság. Független politikai napilap. Bp Szerk. Lévai Jenő, 1939-től gróf Dessewffy Gyula. Kis Újság. A FKGP központi lapja. Bp Szerk. gróf Dessewffy Gyula, márciustól Kovács Béla. Korunk Szava. Aktív katolikus orgánum. Megjelent havonta kétszer. Bp Szerk. Széchényi György, 1938-ban Katona Jenő. Levente. Magyar fajvédelmi havi folyóirat. Bp Szerk. Pógyor István. M agyar Ifjúság. A KIÉ mozgalom havilapja. Bp Szerk. Szűcs Ferenc. M agyar Katolikus Akció. Havilap Szerk. Mihalovics Zsigmond. M agyar Kultúra. Társadalmi és tudományos szemle. Megjelent havonta kétszer. Bp Szerk. Nyisztor Zoltán. M agyar Nemzet. Politikai napilap. Bp és Szerk. többen. M agyar Sión. Katolikus politikai és társadalmi hetilap. Esztergom, Szerk. Szappanyos Béla, 1943-tól Vajda József. M agyar Út. A Soli Deo Glória hetilapja. Bp Szerk. Pap Béla, 1942-től Gombos Gyula. M agyar Vezető. Istenes m agyar ifjúsági közösségvezetők kritikai folyóirata. Bp Szerk. Imre Lajos. M agyarság. Politikai napilap. Bp Szerk. többen. M agyarság Útja. Szélsőjobboldali hetilap. Bp Szerk. Matolcsy Mátyás. M osonmagyaróvári Barátság. A SZDP politikai hetilapja. M osonmagyaróvár, Szerk. többen. Nemzeti Újság. Keresztény politikai napilap. Bp Szerk. Tóth László. Népszava. Politikai napilap. Bp és Szerk. többen. Népújság. Katolikus gazdasági, társadalmi és politikai hetilap. Bp Szerk. Ötvös Lajos. Az Ország. Politikai hetilap. Bp Szerk. Vajta Ferenc. Pécsi Katolikus Tudósító. Hitbuzgalmi és társadalmi folyóirat. Megjelent évente tízszer. Pécs, Szerk. többen. Pest. Politikai napilap. Bp Szerk. Bakos Ákos, 1944-ben Mattyasovszky Kornél. Pesti Újság. Politikai napilap. Bp Szerk. többen. Regnum. Megjelent évente tízszer. A Stefaneum III. szakaszának lapja. (Gimnáziumi ifjúsági lap.) Kalocsa, Szerk. többen. Szegedi Napló. Politikai, közgazdasági és irodalmi napilap. Szeged, Szerk. Sajgó József. Szegedi Új Nemzedék. Keresztény politikai napilap. Szeged, Szerk. Iván Mihály. 223

242 Sziklán Állunk. Az AC Főiskolai Bizottságának havilapja. Bp Szerk. Szappanyos Béla. Szombathelyi Katolikus Tudósító. Egyházközségi és egyházmegyei AC értesítő. Havilap. Szombathely, Szerk. Szendy László és Toronyi Németh István. Zalamegyei Újság. Politikai napilap. Zalaegerszeg, Szerk. többen. Zem pléni Barátság". A z SZDP politikai hetilapja. Sátoraljaújhely, Szerk. Kovásznay Rezső, 1947-ben Seress János. Új Fehérvár. Katolikus politikai napilap. Székesfehérvár, Szerk. Neményi Lajos, 1943-tól Skorka Károly. Új Kor. Aktív katolikus orgánum. Bp Szerk. Balla Borisz, 1936-tól Aradi Zsolt. Új M agyar M unkás. A magyar szellemi, ipari és földmunkások lapja. Nemzet Akaratának Pártja hivatalos közlönye. Bp Szerk. Szálasi Ferenc. Új Nemzedék. Keresztény politikai napilap. Bp Szerk. többen. Új Rend. Az EMSZO havilapja. Bp Szerk. Freesz József, 1939-től Ilosvay Ferenc, 1940-ben Peller Károly. Új Szociális Rend. A Dolgozó Magyarság Lapja. Az EMSZO havilapja. Bp Szerk. Bihari Ferenc és Freesz József. Vácegyházmegyei Papok Közlönye. A váci AC hivatalos havilapja. Vác, Szerk. Endrey Mihály. Viharsarok. Megjelent hetente kétszer. Békéscsaba Szerk. Cseres Tibor, ban Vajda Gábor. Világosság. Az SZDP napilapja. Bp Szerk. Gergely István. Valamint a Confessio, a Hadtörténelmi Közlemények, a História, a Párttörténeti Közlemények, a Századok, a Történelmi Szemle, a Vigilia, a Világosság és az Új Ember évfolyamai. d) Dokumentumok A z egyház társadalmi tanítása. Dokumentumok. Szerk. Goják János - Tomka Miklós. Szent István Társulat, Bp Az évi április hó 27-ére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának Naplója. 18. kötet. Athenaeum, Bp Az évi november hó 29-ére összehívott Nemzetgyűlés Naplója. 2. kötet. Athenaeum, Bp Lelkipásztori munka. A második Érdi Papi Tábor előadásai és megbeszélései. (1941. június ) Bp A magyar katolikus püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei között köt. Összeállította és bevezette Beke Margit. Auróra könyvek. München-Bp M enologium Provinciáé Hungáriáé Societas Jesu A Jézustársasági M agyar Rendtartomány kiadása. Kézirat. Bécs M it akar a Wesselényi Reform Klub? Bp Politikai és szociális enciklikák. XIX-XX. század. Összeállította és szerk. Zsigmond László. ELTE Bp A püspöki kar tanácskozásai. A magyar katolikus püspökök konferenciáinak jegyzőkönyveiből, Szerk., vál., bev. tanulmány és jegyzet: Gergely Jenő. Gondolat Kiadó, Bp Rerum Novarum Emlékkönyv. XIII. Leó pápa szociális és társadalomújító tanainak hatása Szent István magyar birodalmában Szerk. Dwihally Géza és Tobler János. Kiadja a Rerum Novarum Emlékbizottság, Bp Új Ember almanachja. Szerk. Nagy Miklós és Saád Béla. Légrády testvérek Rt., Bp

243 e) Naplók, emlékiratok, visszaemlékezések Babóthy Ferenc: Utam a KALOT-hoz. Katolikus Szemle, Róma sz. Banner Zoltán: Csillagfaragók. Bukarest Egy bokréta vattacukor... Beszélgetés Ugrin Józseffel. Az interjút készítette: Balogh Margit. Mozgó Világ, sz p. Farkas György: A KALOT-mozgalom és népfőiskolái. Érdi Polgárok Népfőiskolája, Érd Kerkai Jenő emlékezete. Szerk. András Imre S. J., Bálint József S. J. és Szabó Ferenc S. J. Kerkai Jenő Intézet, Bp Meggyesi Sándor: Az út vége. Vigilia, sz p. Mindszenty József: Emlékirataim. Toronto (Reprint: Szent István Társulat, Bp ) Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek. Buenos Aires (Magyarországon: Universum Kiadó, Szeged 1990.) P. Nagy Töhötöm: Az arcvonalon való átszökés naplója. Forrásközlés. Közzéteszi: Balogh Margit. Jelentkezünk, 1992/ /1. Nagy Kázmér: Kinek kellett a KALOT? Vigilia, sz p. Nyisztor Zoltán: Vallomás magamról és kortársaimról. Magyar ny., Róma Nyisztor Zoltán: A m i a vallomásból kimaradt. [Visszaemlékezések, útijegyzetek.] Dettin ny., Róma Saád Béla: Tíz arckép. Ecclesia Szövetkezet kiadása, Bp Tóth Imre: Emlékezés egy népfőiskolára ( ). A szerző magánkiadása, Szombathely Tóth Imre: KALO T képeskönyv. A szerző magánkiadása. Szombathely Ugrin József: Emlékezéseim. A KALOT parasztifjúsági mozgalomról, a népfőiskolákról, meg egy kicsit élőbbről is. Magyar Népfőiskolái Társaság Püski, Bp Ugrin József: Válasz Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek című könyvének KALOT-ra vonatkozó részére. Kézirat, Bp Üldözött jezsuiták vallomásai. Szerk. és sajtó alá rendezte Szabó Ferenc S. J. Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya, [Bp.] Varga László: Kérem a vádlott felm entését! A szerző kiadása, Ohio Vida István: Keresztény szakszervezeteink. Katolikus Szemle, Róma sz. Vida István: Egy nemzetpolitikai kísérlet. Katolikus Szemle, Róma sz. Zadravecz István titkos naplója. Szerk. Borsányi György. Kossuth Könyvkiadó, Bp Feldolgozások a) 1945 előtt írottak Az Actio Catholica tíz éve Mihalovics Zsigmond beszédeinek és írásainak tükrében. Öszszeállította: Nyisztor Zoltán. Szent István Társulat, Bp Benda Kálmán: Népfőiskolái útmutató. Bp Biró Xav. Ferenc S. J.: A kommunizmus és Jézus Szíve a Miserentissimus redemptor" és a Quadragesimo anno" pápai enciklikák megvilágításában. Korda R.T. Bp Czettler Jenő: Agrárkérdés és katolicizmus. Bp Csapody Csaba: Társadalmi kérdés és katolicizmus Magyarországon. Bp Erdei Mihály: Egyház és ifjúság. A szerző kiadása, Debrecen Erdősi Károly: Szociális vezérkönyv katholikus agrárifjúsági és munkásegyletek alakítására és vezetésére. Bp

244 Farkas György: M ezőgazdasági munkások, ismerjétek meg jogaitokat! M ezőgazdasági munkástörvényeink rövid összefoglalása. Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezetének kiadása, Bp Farkas György: A Hivatásszervezet megalakítása és vezetése. A Hivatásszervezet kiadása, Bp Farkas György: Hol a parasztság helye? A Hivatásszervezet mozgalmának rövid ismertetése. A Hivatásszervezet kiadása, Bp Heller Farkas: Szociálpolitika. Bp Heller Farkas: A nemzetközi munkásvédelem. Bp Huszár Károly: A Katolikus Akció szociális gondolatai. A világi apostolkodás kézikönyve. Bp Az ifjúsági munka vezérfonala. Összeállította Meggyesi Sándor és Kovács Gyula. Rozsnyó Ijjas Antal: A jelenkori egyház története. Bp Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában. Theológiai tanulmányok 14. sz. Debrecen A katolikus ifjú kalauza. Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület, Rozsnyó Katolikus lexikon. I-IV. köt. Szerk. Bangha Béla. Bp Kerék Mihály: A magyar földkérdés. Bp [Kerkai Jenő]: A z Eucharisztia a nemzetek életében. [Szeged 1938.] Kiss Sándor: A magyar református egyház ifjúsági munkái. Bp Kiss Sándor: A Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület vázlatos története. Bp M agyar katolikus almanach I-IV. évf. ( ) M agyar keresztyén népfőiskolák. Összeállította Kovács Bálint. Bp M agyar társadalompolitika. 2. köt. Szerk. Kovrig Béla. Magyar kir. Ferenc József Tudományegyetem Társadalompolitikai Intézet, Kolozsvár Mihalovics Zsigmond: A világi apostolkodás. Szent István Társulat, Bp Mihelics Vid: Az új szociális állam. Társadalompolitikai és gazdasági rendezések Európa legújabb alkotmányaiban. Szent István Társulat, Bp Mihelics Vid: Világproblémák és katolicizmus. DÓM" Katolikus Könyvek Kiadóhivatala, Bp Mihelics Vid: Hivatásrendi társadalom. A Keresztény Iparosok Országos Szövetsége társadalompolitikai előadássorozata. Bp Mikos Ferenc: A Quadragesimo anno gazdasági rendje. Bp Nevelési elvek a K. I. O. E.-ban. KIOE soksz. Veszprém, Ruschek Antal: A katholikus legényegylet magyar földön. Szent István Társulat, Bp Varga László: Új társadalmi rend felé. Magyar Kultúra, Pallas ny., Bp Varga László: Társadalmi etika. Első rész. Jézustársasági Kollégium, Szeged Varga László: Szociális reform és hivatásrendiség. Bp Varga László: A keresztény állam. Sárkány ny., Bp. [1943]. Vida István: M agyar Munkás Káté. EMSZO kiadás, Bp Will, VP. J.: Die Katholische Aktion. München b) 1945 után írottak Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve. Auróra könyvek. München Andics Erzsébet: Fasizmus és reakció M agyarországon. Szikra Könyvkiadó, Bp András, Emmerich - Morei, Julius: Bilanz des ungarischen Katholizismus. Kirche und Gesellschaft in dokumenten, Zahlen und Analysen. München

245 A. Sajti Enikő: A munkásság bérharcai és küzdelme a Hivatásszervezet ellen Szegeden In: Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatie. Acta Historica. Tomus Lili. Szeged p. Ateista cikkbibliográfia Egyetemi Könyvtár, Bp Balogh István: A paraszti művelődés. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában Szerk. Szabó István. 2. kiadás. Bp p. Balogh Margit:,,A szociális vajúdásba az egyháznak is bele kell szólama..." ELTE TTK Tudományos Szocializmus Tanszék Közleményei p. Balogh Margit: Az 1930-as évek magyar katolikus ifjúsági mozgalmainak ideológiai és történeti előzményei. Politika és történelem. ELTE TTK Politikaelméleti Tanszék Közleményei p. Balogh Margit: A KALOT és a demokratikus átalakulás. Levéltári Szemle, sz p. Balogh Margit: A KALOT története, Történelmi Szemle, sz p. Balogh Margit: A Kisatya". P. Kerkai Jenő S. J. (1904r-1970). In: Az idők élén jártak. Kereszténydemokrácia M agyarországon ( ). Barankovics István Alapítvány, Bp p. Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok M agyarországon Kossuth Könyvkiadó, Bp Balogh Sándor: Választások M agyarországon Kossuth Könyvkiadó, Bp Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom. New York Bucsay Mihály: A protestantizmus története M agyarországon Gondolat Kiadó, Bp Csépányi Dezső: A Hivatásszervezet története. In: Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatie. Tomus XI. Tudományos Szocializmus. Szeged p. Csizmadia Andor: A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban. Akadémiai Kiadó, Bp Csizmadia Andor: Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Gondolat Kiadó, Bp Csonka Rózsa: A klerikális reakció az ellenforradalom győzelméért. Művelt Nép Könyvkiadó, Bp Deptner Tibor: A magyar népfőiskolái mozgalom története. Bp Dósa Rudolfné: A MOVE. Egy jellegzetes magyar fasiszta szervezet Akadémiai Kiadó, Bp Erdei Ferenc: A falukutatástól a népi kollégiumokig. Válogatta és szerk. Biró Judit. Múzsák Közművelődési Kiadó, Bp Fél évszázad két évtizede Művelődéstörténeti szemelvénygyűjtemény. Válogatta és szerk. Szigeti Tóth János. Múzsák Közművelődési Kiadó. Bp Félbenmaradt reformkor. M iért maradt el az ország keresztény humanista megújulása? A Katolikus Szemlében megjelent tanulmányok gyűjteménye. Róma Földi Péter: Egyházpolitika és valláskritika. Bp Galántai József: Egyház és politika Katolikus egyházi körök politikai szervezkedései Magyarországon. Kossuth Könyvkiadó, Bp Gál Lajos: A demokratikus ifjúsági mozgalom kibontakozása, politikai és szervezeti tagolódása. (1944. október március) In: Tanulmányok a felszabadulás utáni ifjúsági mozgalmak történetéből. Tudományos szocializmus füzetek 73. Bp Gál Lajos: Az ifjúsági szervezetek az 1945-ös választások után. A M IO T létrejötte. Párttörténeti Közlemények sz p. Gergely Ferenc - Kiss György: Horthy leventéi. Kossuth Könyvkiadó, Bp Gergely Ferenc: A katolikus egyház és a leventeintézmény ( ). Világosság, sz p. 227

246 Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története Göncöl Kiadó, Bp Gergely Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon Akadémiai Kiadó, Bp Gergely Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon ( ). Kossuth Könyvkiadó, Bp Gergely Jenő: A Quadragesimo anno (1931) és a keresztény szakszervezetek. In: A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv Kossuth Könyvkiadó, Bp Gergely Jenő: A pápaság története. Kossuth Könyvkiadó, Bp Gergely Jenő: A KALOT indulása és az Imrédy-kormány. Vigilia, sz p. Gergely Jenő: A Keresztény Demokrata Néppárt előtörténete ( ). Műhely, sz. Gergely Jenő: A katolikus egyház M agyarországon Kossuth Könyvkiadó, Bp Gergely Jenő: A gazdag egyház" gazdagsága. (Adatok a katolikus egyházi birtokvagyon kérdéséhez a Horthy-korszakban.) Agrártörténeti Szemle, sz p. Gergely Jenő: A keresztény-nemzeti" ideológia ( ). Társadalmi Szemle, sz. Gergely Jenő: A magyarországi katolikus egyház és a fasizm us. Századok, p. Gergely Jenő: A katolikus egyház története M agyarországon Bp Gombár Csaba: Politika címszavakban. Politikatudományi füzetek, 1. ELTE AJTK Tudományos Szocializmus Tanszék Gunst Péter: A paraszti társadalom M agyarországon a két világháború között. Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok. MTA Történettudományi Intézete, Bp Harangi László: Népfőiskolák Dániában, Svédországban. Forrás, sz p. Hegyi Béla: A KALO T avagy egy kísérlet tanulságai. Vigilia, sz p. Herbai István: A népi írók mozgalmának keletkezése és a munkásmozgalom ( ). Tudományos szocializmus füzetek, Herm án Egyed: A katolikus egyház története M agyarországon 1914-ig. A uróra könyvek. München Hetényi Varga Károly: Akiket üldöztek az igazságért. Ecclesia Szövetkezet kiadása, Bp Hollós Ervin: így kezdődött. In: Tanulmányok a felszabadulás utáni ifjúsági mozgalmak történetéből. Tudományos szocializmus füzetek 73. Bp Horváth Tamás, dr.: Emlékezés Nagy Töhötömre. Buenos Aires H. Sas Judit: A magyar népművelés története II. ( ). ELTE BTK. Tankönyvkiadó, Bp Izsák Lajos: Polgári ellenzéki pártok Magyarországon 1944^ Kossuth Könyvkiadó, Bp Izsák Lajos: A Keresztény Demokrata Néppárt és a Demokrata Néppárt 1944^ Kossuth Könyvkiadó, Bp Izsák Lajos: A katolikus egyház társadalompolitikai tevékenysége M agyarországon ( ). Századok, sz p. Juhász Gyula: Uralkodó eszmék M agyarországon Kossuth Könyvkiadó, Bp Kanapa, Jean: A z egyház társadalmi tanítása és a marxizmus. Kossuth Könyvkiadó, Bp A klerikális reakció a Horthy-fasizmus támasza. I. köt Szerk. Balázs Béla. Művelt Nép Könyvkiadó, Bp Kónya István: A magyar református egyház felső vezetésének politikai ideológiája a Horthy-korszakban. Akadémiai Kiadó, Bp Korom Mihály: M agyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet ( ). Akadémiai Kiadó, Bp Korom Mihály: A népi bizottságok és a közigazgatás M agyarországon Kossuth Könyvkiadó, Bp

247 Kortárs magyar jezsuiták 1-2. Összeállította Szabó Ferenc S. J. 1. köt. Prugg Verlag, Eisenstadt 1991., 2. köt. Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya [Bp.] Kováts J. István: A kereszténység és a társadalmi kérdések. Bp Kovács K. Zoltán: A KALOT keresztmetszete és népfőiskolái. Katolikus Szemle, Róma sz. Köteles Pál: Revíziók revíziója. Teleki Pál nemzetiségi politikájáról. Mozgó Világ, sz. Lackó Miklós: Nyilasok, nemzetiszocialisták Kossuth Könyvkiadó, Bp Lakatos László: A népfőiskolái mozgalom Magyarországon Közművelődési Tudományos Koordinációs Bizottság, Bp László T. László: Szellemi honvédelem. Katolikus demokratikus mozgalmak és az egyházak ellenállása a második világháború idején M agyarországon. A Katolikus Szemle kiadása, Róma Leslie T. Leslie: Church and State in Hungary, Columbia University, Ph. P Lőrincz Zsuzsa: A datok a katolikus egyház társadalom szervező tevékenységéhez Budapesten In: Tanulmányok Budapest múltjából. XIV. köt. Bp Lukács József: Egyházak és vallásosság a szocialista M agyarországon. Kossuth Könyvkiadó, Bp Macartney, C. A.: Október Fifteenth. A History o f M odern Hungary The Edinburg Press. Edinburg A M ADISZ 1944^ Szerk. Rákosi Sándor. Kossuth Könyvkiadó, Bp M agyar katolikusok szenvedései H avasy Gyula dokumentumgyűjteménye. A szerző kiadásában. Bp. é.n. [1990.] A magyar nacionalizmus kialakulása és története. Szerk. Andics Erzsébet. (Tanulmányok) Kossuth Könyvkiadó, Bp M agyarország története ; Főszerk. Ránki György. Akadémiai Kiadó, Bp Maritain, Jacques: Kereszténység és demokrácia. Iránytű füzetek. H. n Meszlényi Antal: A magyar katolikus egyház és az emberi jogok védelme. Bp M. Kiss Sándor - Vitányi Iván: A magyar diákok szabadságfrontja. Kiadja az Antifasiszta Ifjúsági Emlékmű szervezőbizottsága. Bp Németh László: Hivatásrendi szervezkedés a magyar ipari munkásság körében. (Az Egyházközségi Munkásszakosztályok és a Hivatásszervezet tevékenysége, története.) ELTE, bölcsészdoktori disszertáció. Bp (Kézirat.) Nyisztor Zoltán: Ötven esztendő. Századunk katolikus magyar megújhodása. Verlag Opus Mistici Corporis, Bécs Orbán Sándor: Egyház és állam Kossuth Könyvkiadó, Bp Ormos Mária: Náciz?nus - fasizm us. Magvető Könyvkiadó, Bp P. Pierrard, M. Launay, R. Trempé: La J. O. C. Regards d'historiens. Ed. Ouvriéres, Paris Polányi Károly: Fasizmus, demokrácia, ipari társadalom. Gondolat Kiadó, Bp Rácz Zoltán: Jezsuiták tegnap és ma... Kossuth Könyvkiadó, Bp Romsics Ignác: A polgári magyar iskolarendszer és a népfőiskolái mozgalom. Forrás, sz. Rosdy Pál: A KALO T iratanyaga. Vigilia, sz p. Salacz Gábor: Egyház és állam M agyarországon a dualizmus korában Auróra könyvek, München Salacz Gábor: A magyar katolikus egyház tizenhét esztendeje ( ). Auróra könyvek, München Schandl Károly: Földbérlőszövetkezetek M agyarországon. Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt., Bp Sebestyén Sándor: A Bartha Miklós Társaság Kossuth Könyvkiadó, Bp

248 Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata Sajtó alá rendezte Perneki Mihály. Kossuth Könyvkiadó, Bp Sik Sándor: A cserkészet. Bp Simon István: A fóldbérlő szövetkezetek ( ). Agrártörténeti Szemle, sz. 376M 18. p. Sipos Péter: Imrédy Béla és a M agyar M egújulás Pártja. Akadémiai Kiadó, Bp Szabó János: A leventeintézm ény és társadalmi környezete. Hadtörténelmi Közlemények, sz. Szabó Miklós: Prohászka Ottokár és a katolikus egyházi reformtörekvések Történelmi Szemle, sz. Szántó Konrád: A katolikus egyház története. II. köt. Ecclesia Szövetkezet kiadása, Bp Szárszó Előzményei, jegyzőkönyve és utóélete. Dokumentumok. Szerk. Győrffy Sándor, Pintér István, Sebestyén László és Sipos Attila. Kossuth Könyvkiadó, Bp Tarján Gábor: M indszenty József Bölcsészdoktori disszertáció, Bp Teleki Éva: Nyilas uralom Magyarországon okt ápr. 4. Kossuth Könyvkiadó, Bp Teleki Pál, gróf: M agyar nemzetiségi politika. Stádium Sajtóvállalat Rt. Bp Tilkovszky Lóránt: A nyilasok törvényjavaslata a nemzetiségi kérdésről. Századok, sz p. ' Tilkovszky Lóránt: Revízió és nemzetiségi politika Magyarországon ( ). Akadémiai Kiadó, Bp Tilkovszky Lóránt: A magyar kormány társadalompolitikája" ben. Párttörténeti Közlemények, sz p. Tilkovszky Lóránt: Ez volt a Volksbund. A német népcsoportpolitika és M agyarország Kossuth Könyvkiadó, Új népfőiskolái gondolat. A Népművelési Intézet kiadványa. Bp Újszászi Kálmán: Népfőiskolái tapasztalatok. Bp József Varga: Schuldige Nation oder Vasall wieder Willen? Beitrage zűr Zeitgeschichte Ungarns und des Donauraumes. I. Teil Wien Vargyai Gyula: A hadsereg politikai funkciói M agyarországon az 1930-as években. Akadémiai Kiadó, Bp Vida István: A datok az 1946 nyári koalíciós válság történetéhez. Történelmi Szemle, sz p. Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája Akadémiai Kiadó, Bp Zsigmond László: A politikai katolicizmus a XIX. és XX. században. Jegyzet. (Kézirat gyanánt.) Bp Zsigmond László: A kereszténydemokrácia fogalm a körüli vita politikai értelme. Akadémiai székfoglaló. Bp p. (Klny. MTA II. Oszt. Közleményei évf.) 230

249 Mutató Aba Novák Vilmos 125 Ady Endre 23, 123, 146 Agonás László 209 Albrecht J. Károly 146 Alföldi Alajos 113 Almásy József 73, 148 Altai Margit 62 Ambrus József 92, 130, 131 Ambrus Zoltán 62 Amicis, Edmondo de 62 Andai Ernő 62 Andersen, Hans Christian 146 Andorfy Mária 62 Andrásfalvy Bertalan 210 Andrássy Gyula, gróf 62 Antal István 75, 76 Antal József 184 Apor Vilmos, báró 77, 106, 137, , 152 Aragon, Louis 62 Arany János 145, 146, 190 Asztalos Miklós 93 Babits Mihály 62, 123 Babos Csongor 210 Babóthy Ferenc 11, 203 Badalik Bertalan O. P. 197 Bader, Franz von 14 Bajcsy-Zsilinszky Endre 42 Balassa András 187 Bálint József 10, 174, 177, 178, 182, 187, 203 Bálint Sándor 32, 146, 163, 203 Bálint Vilmos 124 Balla Ignác 62 Balla Sándor 30 Balogh Anna 62 Balogh István 106, 200, 202 Balogh Sándor 11 Bánáss László 164, 181, 202 Barankovics István 165, 170, 172, 173, 176, 182, 183, 203 Bárányos Károly 199 Barasits Ferenc 124 Bárdos Lajos 146 Bárdossy László 112, 113 Bársony István 62 Basch Ferenc 102 Beczássy Judit 62 Békés Géza 212 Béldi Béla 78 Béldy Alajos, vitéz 115, 116, 118, 121, 126, 172 Benda Kálmán 144 Benárd Géza 84, 124 Benedek Elek 62 Béres Béla 10, 31 Beresztóczy Miklós 119, 127 Bíró András 203 Bíró Xavér Ferenc S. J. 26 Bisztray Gyula 143 Boda Gábor 137 Boér Miklós 171 Boldizsár Iván 74, 146 Bonczos Miklós, vitéz 89 Borbándi Gyula 30 Borbély István S. J. 31, 81, 162, 197 Bornemisza Géza 70 Bosco, Giovanni dón 22 Bubnics Mihály 23, 106, 129, Buday György 30 Buócz Béla 68 Cardijn, Joseph 22, 29 Cervantes Saavedra, Miguel de 62 Chapin, Selden 207 Czapik Gyula 83, 103, 107, 115, 116, 126, 137, 139, 155 Czinder Jenő ld. Kerkai Jenő S. J. Czupy Bálint 172, 202 Csathó Kálmán 62 Csávossy Elemér S. J. 27 Cséplő Jenő 203 Csia Sándor 79 Csipak Ferenc

250 Csipkó Ibolya 10, 159 Danis Jenő 124 Darányi Kálmán 42, 70 Darvas József 146, 147, 150 Dávid László 98 De Amicis, Edmondo 62 Deák Ferenc rendőrfogalmazó 68 Deák Ferenc 77, 190 Deák Sándor 209 Dezső István 146 Dlusztus József 209 Dobi István 148 Drahos János 83, 112, 116, 119, 131 Dudás Miklós 135, 138, 141 Dumas, Alexandre id. 62 Eckhardt Tibor 42 Eglis István 158 Endre László 65 Endre László, vitéz 89 Eötvös József 62 Erdei Ferenc 30, 146, 150, 153, 154, 162, 170 Erdélyi József 146 Ernst Károly 134 Erőss István 107 Esterházy János, gróf 23 Esterházy Miklós Móric, gróf 14 Farkas György 10, 34, 35, 37, 39, 84, 87, 94, 108, 124, 203, 205, 209 Fekete Gyula 210 Fiala Ferenc 96 Fillér László 185 Flaubert, Gustave 62 Fónai Tibor 209 Föglein Gizella 11 Francé, Anatole 62 Freesz József 92, 96, 148, 149 Fülek Ernő 81 Fürstein József 102 Gaál Béla 36 Gaál Károly 124, 140, 146 Gál Lajos 11 Gandhi, Mohandász Karamcsand 145 Gellért, Szent 168 Gergely Ferenc 11 Gergely Jenő 11 Gergely XVI., pápa 13 Gerő Ernő 166 Gesztelyi Nagy László 30 Giesswein Sándor 15, 16 Glattfelder Gyula 21, 34-37, 39, 70, 74, 78, 84, 105, 106 Gombár Csaba 19 Gorkij, Makszim 62 Göllner Lajos 68 Gömbös Gyula 42, 70 Görres, Josef 14 Grősz József 106, 139, 163, 169 Grundtvig, Nikolai Frederik Severin 122 Gubacsi Béla 124 Gulácsi Irén 146 Györffy István 41, 146 Habsburg 176 Habsburg József, főherceg 140 Habsburg Ottó, főherceg 175 Hajdú Németh Lajos 172, 202, 203 Hám Tibor 202 Hamvas Endre 113 Haynau, Julius Jákob, báró 190 Herczeg Ferenc 62 Hollós Ervin 166, 168 Hóman Bálint 141 Horányi Tibor 161, 172 Horthy Miklós 81 Hubay Kálmán 79, 96 Huber, Mathias 104 Hudovernig László 171 Hunya Benedek 106, 163 Hunya Dániel S. J. 31 Hunyadi-család 77 Hunyady József, gróf 137 Hübner József 35 Ignác, Szent 189 Illésy Péter 123 Illyés Gyula 146 Imre, Szent 168 Imre Lajos 173 Imrédy Béla 44, 71, 75-77, 80, 81, 83-85, 87, 91, 92, 112, 113, 196 István, Szent 66 Izsák Lajos 11 Jankovich Ferenc 123, 146 Jánosi József S. J. 165, 173 Jécsai László 146 Jócsik Lajos 146, 153 Jókai Mór 62 József Attila

251 K. Tóth Pál 51 Kádár János 145 Kádár Zoltán 123 Kaffka Margit 62 Kaity István 203 Kákonyi István 28, 123 Kákossy Jenő 143 Kállai Gyula 164 Kállay Miklós 112, 113 Kamarás János 87 Karinthy Frigyes 62 Kátai Mihály 124 Katona Jenő 202 Katona József 62, 146 Kékes Mihály 107 Kemény Zsigmond 62 Kempis Tamás 146 Kerék Mihály 42, 43, 127, 146 Keresztes-Fischer Ferenc 82, 105, 149 Kerkai Jenő S. J , 33-39, 45, 64-72, 74-76, 78, 80, 81, 84, 85, 89-93, 97-99, 106, 108, , , 121, 122, 129, 130, 139, , , 153, 155, 157, 158, , , , 183, 187, 188, 200, , 207, 208, 210, 212 Ketteler, Wilhelm Emmanuel von 14, 31 Kipling, Rudyard 62 Kirschner Béla 11 Kisbarnaki Farkas Ferenc 126 Kiss István 163 Kiss Szaléz O. F. M. 184, 185, 198 Kodály Zoltán 124 Kolping, Adolf 22 Kós Károly 128, 146 Kósa Huba Ferenc 128 Kossá István 185 Kossuth Lajos 190 Kovács Andor 10, 11, 209 Kovács Bálint 116 Kovács Béla 149, 203 Kovács Dénes 128 Kovács Gyula 23, 24, 29 Kovács Imre 146, 153, 154 Kovács József 203 Kovács K. Zoltán 11 Kovács Sándor 181 Kovarcz Emil 79 Kovrig Béla 19, 82, 86, 91, 92, 96, 113, 146, , 152, 158 Kozár Gyula 203, 209, 210 Kölley György 185 Könnyű Sándor 124 Közi Horváth József 11, 66, 72, 84, 158 Kudriczy István 115, 116, 118 Kurucz István 176 Kvin hadnagy 177, 179 Lajos király, Nagy 77 Lakatos László 125 Lamennais, Félicité de 13 Lányi Ede S. J. 31 Leiber, Róbert S. J. 176 Lenin, Vlagyimir Iljics 31, 186 Leó XIII., pápa (Gioacchino Pecci gróf) 14, 15, 17, 28, 75 Lindenberger János 66 Lovász János 209 Luczenbacher Rita 142 Madarász István 130 Magyar Ferenc 10, 25, 203, 209 Magyar Károly 124 Major József, ifj. 93 Makovecz Imre 210 Maróthy (Meizler) Károly 97 Martinuzzi György 189 Marton Béla 80 Marx, Kari 28, 31, 186 Masaryk, Tomas Garrigue 24 Matolcsy Mátyás 42 Maupassant, Guy de 62 Mauriac, Francois 23 Mécs László 146 Mednyánszky Miklós 87 Meggyesi Sándor 23, 24, 87, 130, 131, 133, 135, 136, 148, 158, 162, 163, 187, 203, 204 Meizler Károly 78 Mermillod, Gáspár 14 Mester János 163 Mészáros Andor 203 Mészáros János 90 Mihalovics Zsigmond 83, 84, 113, 116, 119, , 173, 197, 200 Mihelics Vid Béla 19 Mikes János 112 Mikes Kelemen 62 Miklós Béla, dálnoki 162, 165, 166 Miklósi László 10, Mikszáth Kálmán 62,

252 Mindszenty József 68, 150, 173, 175, , 187, 197, 198, 200, , 207 Molnár István 123, 146 M óra Ferenc 146 Móricz István, vitéz 111 Móricz Zsigmond 23, 62, 122, 123, 126, 145 Morlin Imre 11 Muharay Elemér 123, 124, 146 Mun, Albert de 14, 22 Mussolini, Benito 35, 78 Müller, Adam 14 Nagy Béla 62 Nagy Ferenc 149, 199, 200 Nagy István 150 Nagy Iván 76 Nagy Kázmér 175 Nagy Péter Tibor 11 Nagy Töhötöm S. J. (ld. még Varga Sándor) 11, 27, 29, 31, 38, 39, 45, 51, 65, 66, 68, 69, 75, 77, 79-81, 84, 85, 92, 97, 98, 106, 108, 116, , 128, 147, 153, 155, 158, , 164, , 179, 183, 197, 200, , Négyessy Kálmán, vitéz 65 Nemcsák Mihály 210 Németh László 147 Nonn György 177, 185 Novák István 107 Nyisztor Zoltán 66, 67, 81, 83, 153, 158 Obtulovic Lajos 130 Oetter György 113 Ortutay Gyula 30, 31, 146 P. Abrahám Ernő 62 Pacelli, Eugenio (ld. még Pius XII., pápa) 27 Pál VI., pápa 208 Pálffy József gróf 158, 165, , 176 Pálfy Jenő 203 Papp Antal 103 Papp Kálmán 51 Paskai László 9 Pázmány Péter 189 Pecci, Gioacchino, gróf 14 Pehm József (ld. még Mindszenty József) 68 Pénzes István'198 Perneczky József 87 Péter Gábor 198, 199 Pétery József 106, 203 Petőfi Sándor 62, 146 Pin, La Tour de 14, 22 Piros Zoltán 203 Pius XI., pápa 17, 20, 42, 75, 79, 108, 146 Pius XII., pápa 27, 91, 163, 176, 187, 188 Pongrácz Jenőné 207 Pozsgay Imre 209 Prohászka Ottokár 15, 28, 43, 44 Puskin, Gregorij Maximovics 179 Püski Sándor 11, 146, 147 Radnai Mikes 71 Radnóti Miklós 30 Radzik János 87 Rajeczky Bertalan 210 Rajk László 199, 202 Rákóczi Ferenc, II. 77 Rákosi Mátyás 185, 200 Rákosi Viktor 62 Rassay Károly 81 Ravasz János 176 Ravasz László 95 Révai József 163 Révész Imre 164 Rótta, Angelo 165 Salamon Konrád 210 Schwartz Elemér 165 Scitovszky János 189 Scott, Walter 62 Serédi Jusztinián 30, 39, 66, 74, 78, 83, 102, 112, 115, 116, 119, 134, 139, 143, 148, 149, 150, 153, 169 Sértő Kálmán 151 Shvoy Kálmán 68, 81, 82 Shvoy Lajos 106, 150 Sík Sándor 32 Sillanpáá, Frans Eemil 146 Simon István 123 Sinka István 145 Sipos Péter 11 Slachta Margit 23, 182 Somlyai Magda 11 Somogyi pap 162 Somogyi Imre 124, 146 Somogyvári Gyula 146 Somssich László, gróf 78 Sonnenschein 31 Sőtér István 202 Steyer, Stefan 104 Strindberg, August

253 Subik Károly 139 Sülé Antal 107 Szabad György 11 Szabó Bertalan 29 Szabó Dezső 23, 123, 146 Szabó László 209 Szabó Zoltán 142, 146 Szakasits Árpád 153, 158 Szakasits Antal 152 Szakos Gyula 139 Szalados Sándor 10 Szálasi Ferenc 64-66, 68, 72, 79, 99, 159, 194 Szappanyos Béla 120, 176, 180 Szebenyi Endre 200 Széchényi Ilona grófnő 78 Széchenyi István, gróf 31, 77, 190 Székely István 36 Szekfű Gyula 31, 162, 165, 183 Szenes László 164 Szentgyörgy rektor 139 Szervátiusz Jenő 128 Szíjj ártó Mihály 203 Szinyei Merse Jenő 143 Szmrecsányi Lajos 112 Szőllősi Jenő 99 Sztálin, Joszif Visszarionovics 208 Sztojka Sándor 135 Szviridov, Georgij Vasziljevics 200 Taby Árpád, vitéz 68 Takács Imre 151 Tamás, Szent, Aquinói 14 Tamási Áron 146 Tatay Károly 203 Teleki Géza, gróf 162 Teleki Pál, gróf 77, 85, 86, 91-93, 95, 96, 100, 105, 112, 113, 125, 126, 130, 131, 136, 141 Teleki Mihály, gróf 125 Tildy Zoltán 200 Tilkovszky Lóránt 11 Tiso, Jozef 26, 130 Tito, Joszip Broz 161 Tolnai Gábor 30 Tolsztoj, Lev Nyikolajevics 146 Tonnet, Fernand 25 Tóth Imre 10, 47, 137, 209 Tóth Pál Péter 11 Tóth Tihamér 146 Tömörkény István 145 Tuba István 10, 145, 203 Tüll Alajos S. J. 208 Ugrin József 10, 34, 35, 37, 72, 75, 80, 94, 98, 108, 124, 146, 148, 158, 161, 162, 173, 203, 205, 209, 211, 212 Urgyán János 51 Vágó Pál 96 Valentyin Ágoston 164 Varga András 209 Varga Béla 200, 202 Varga László S. J. 19, 31, 66, 67, 72, 73, 82, 85, 92, 93, 146, 197 Varga Sándor (ld. még Nagy Töhötöm S. J.) 206 Vas Zoltán 163 Vásárhelyi Miklós 182 Veres Péter 126, 144, 146, 150, 151, 153, 154 Vida István történész 11 Vida István 11, 28, 66, 87, 92, 95, 158 Virág Ferenc 137 Virágh László 112 Visky Károly 124 Vörös János 162 Vörös Vince 184 Vorosilov, Kliment Jefremovics 162 Wagner János 104 Wells, H. G. 62 Wolff Károly 89 Wolkenberg Alajos 195 Wünscher Frigyes 155, 156, 158 Zichy János, gróf 78, 150 Zichy Nándor, gróf 28, 77 Zichy Rafaelné, grófné 93 Zichy Rubidó Iván, báró 103 Zilahy Lajos 62 Zimányi Gyula 75 Zola, Emilé 62 Zrínyi Miklós 208 Zweig, Arnold