VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2011/0439(COD) a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság /0439(COD) VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2011)0895 C7-0007/ /0439(COD)) A vélemény előadója: Gianluca Susta AD\ doc PE v02-00 Egyesülve a sokféleségben

2 PA_Legam PE v /29 AD\ doc

3 RÖVID INDOKOLÁS A Bizottság a közelmúltban javaslatot tett a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/18/EK irányelv, valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásairól szóló 2004/17/EK irányelv korszerűsítésére. Ezenkívül előterjesztett egy, a koncessziós ágazat szabályozását célzó új irányelvre irányuló javaslatot, majd ezt követően a harmadik országokból származó termékeknek és szolgáltatásoknak az Európai Unió közbeszerzési belső piacához való hozzáférésére, valamint a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról szóló rendeletre irányuló javaslatot. Nemzetközi szinten a világkereskedelem jelentős hányadát teszik ki a közbeszerzések: a közbeszerzési ágazat a fejlett országokban átlagosan a GDP 15 20%-át adja. Fontossága ellenére azonban a közbeszerzések piaca továbbra is az egyik legzártabb (a Bizottság becslése szerint a közbeszerzések világpiacának több mint fele még mindig nem nyílt meg a külföldi versenytársak előtt) és a nemzetközi kereskedelem területén az egyik legkevésbé szabályozott ágazat. A többoldalú megállapodások tekintetében a jogi szabályozási referenciakeret a közbeszerzésekről szóló nemzetközi megállapodás (kormányzati beszerzési megállapodás), amely közelmúltbeli felülvizsgálata 2012 márciusában fejeződött be. A felülvizsgálat célja az átláthatóság és a nemzetközi közbeszerzési piacok nyitottságának fokozása, valamint az eljárások egyszerűsítése volt. E tekintetben a vélemény előadója üdvözli a felülvizsgálati eljárást, és reméli, hogy az Európai Unió mihamarabb jóváhagyja a felülvizsgált megállapodást; ugyanakkor megállapítja, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) csupán 42 tagországa (amelyből 27 az Európai Unió tagállama) csatlakozott ehhez a nemzetközi megállapodáshoz, és erősen reméli, hogy ezután számos más ország is csatlakozhat, különösen a legfejlettebb országok és a feltörekvő gazdaságok, hogy a megállapodás nagyobb földrajzi területet fedhessen le, és ezáltal a nemzetközi kereskedelem fontos ágazatában közös és egyetemesen érvényes szabályrendszer jöhessen létre. A közbeszerzési ágazatra vonatkozóan különös rendelkezéseket tartalmaz továbbá egy másik WTO-megállapodás, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény is. A kétoldalú kapcsolatok terén az Európai Uniót már terhelik olyan kötelezettségek, amelyeket néhány, már korábban (Albániával, Macedónia volt Jugoszláv Köztársasággal, a CARIFORUM-mal, Chilével, Horvátországgal, Mexikóval, Montenegróval, Dél-Koreával, és Svájccal) megkötött kétoldalú megállapodás keretében vállalt. A közbeszerzési ágazat a többi nemzetközi partnerrel kötendő lehetséges új kereskedelmi megállapodásokat előkészítő tárgyalások során is fontos és gyakran meglehetősen érzékeny fejezetet képet. E nemzetközi környezet vonatkozásában a vélemény előadója kiemeli a közbeszerzési ágazat nemzetközi dimenziójának fontosságát. Hangsúlyozza továbbá, hogy a közbeszerzések AD\ doc 3/29 PE v02-00

4 nemzetközi piacát közös szabályrendszer alapján, a viszonosság, a méltányosság és a nemzetközi környezetvédelmi, szociális és munkaügyi normák tiszteletben tartásának jegyében kell fokozatosan megnyitni. Az Európai Unió jelenleg saját közbeszerzési piacának jelentős mértékű nyitottságát biztosítja a nemzetközi szereplők számára, amely nyitottságot a fontos nemzetközi kereskedelmi partnerek gyakran nem viszonozzák. Az előadó reméli tehát, hogy az EU a jogalkotási kezdeményezések és a tárgyalások során tanúsított következetes magatartása révén erőteljesebben lép fel ez ügyben annak érdekében, hogy nemzetközi szinten helyreálljon az egyensúly és valóban egyenlő feltételek alakulhassanak ki. Ebből a szempontból a vélemény előadója sajnálja, hogy a Bizottság úgy döntött, hogy nem kezd hozzá a közbeszerzési ágazat külső dimenziójának jogszabályi úton történő egységesítéséhez: veszélyes joghézag kialakulásának kockázatával fenyeget az a döntés, amely szerint az Európai Bizottság nem tesz újra javaslatot a külföldi árukat és szolgáltatásokat tartalmazó ajánlatokra vonatkozóan a 2004/17/EK irányelvben már meglévő rendelkezésekre és ezt követően egy kiegészítő jellegű, de a jogalkotási eljárás során is teljes mértékben független jogalkotási kezdeményezés benyújtására noha a kezdeményezés javasolt tartalma kedvező fogadtatásban részesült, mivel megfosztja az európai jogalkotást attól, hogy szabályozhassa a harmadik országok áruinak, szolgáltatásainak és vállalkozásainak az Európai Unió közbeszerzési piacaihoz való hozzáférését. Az előadó ezért rendkívül fontosnak tartja olyan konkrét szabályok újbóli bevezetését, amelyek célja, hogy szerves és kiterjedt módon szabályozzák, hogy milyen feltételek mellett lehet visszautasítani azokat az ajánlatokat, amelyekben túlsúlyban vannak a nemzetközi megállapodások által nem szabályozott áruk és szolgáltatások: e tekintetben az előadó szeretné kiigazítani az ugyanezen végrehajtó bizottság által a rendeletre irányuló saját közelmúltbeli javaslatában javasolt jogalkotási mechanizmust. Ezenkívül fontosnak tűnik az úgynevezett kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokra vonatkozó bizottsági jogszabályjavaslat korlátozásainak szigorítása egy a többinél jelentősen alacsonyabb összegű ajánlatokra vonatkozó automatikus kizárási mechanizmus lehetőségének bevezetésével, valamint a gazdasági szereplőktől való kiegészítő tájékoztatáskérés minimális feltételeinek kiterjesztésével. Végezetül, a vélemény előadója szükségesnek tartja néhány olyan módosítás bevezetését, amelyek szélesebb körben jelölik ki az európai uniós jogszabályok működésének nemzetközi környezetét. MÓDOSÍTÁS A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat: 1 PE v /29 AD\ doc

5 4 preambulumbekezdés (4) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők jobban felhasználhassák a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak és koncepciók tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának jól megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére. (4) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában, mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. A közbeszerzés alapvető eszköz az új európai iparpolitika kialakításához. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők jobban felhasználhassák a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak és koncepciók tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának jól megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére. 2 4 a preambulumbekezdés (új) AD\ doc 5/29 PE v02-00

6 (4a) A belső piac és a nemzetközi piacok közötti kapcsolatok egyre szorosabbak, ezért az EU értékeit a korrupció elleni fellépéshez elengedhetetlen átláthatóság, a kölcsönösség elve, valamint a szociális és emberi jogok továbbfejlesztése ennek megfelelően érvényesíteni szükséges a közbeszerzési politikákban preambulumbekezdés (14) A többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján ( ) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat mindenekelőtt a Kereskedelmi Világszervezet Kormányzati Közbeszerzési Megállapodását (a továbbiakban: a Megállapodás ) hagyta jóvá. A Megállapodás célja, hogy a közbeszerződési szerződések vonatkozásában kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek többoldalú keretrendszerét alakítsa ki a nemzetközi kereskedelem liberalizálásának és bővítésének elérése érdekében. A Megállapodás, valamint az Európai Unió által aláírt egyéb vonatkozó nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérők úgy teljesítik az említett megállapodások alapján fennálló kötelezettségeiket, hogy a jelen irányelvet alkalmazzák azon harmadik országok gazdasági szereplőire, amelyek a megállapodások részes felei. (14) A többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján ( ) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat mindenekelőtt a Kereskedelmi Világszervezet Kormányzati Közbeszerzési Megállapodását (a továbbiakban: a Megállapodás ) hagyta jóvá. A Megállapodás célja, hogy a közbeszerződési szerződések vonatkozásában kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek többoldalú keretrendszerét alakítsa ki a nemzetközi kereskedelem liberalizálásának és bővítésének elérése érdekében. Ezt a Megállapodást felülvizsgálatnak vetették alá, amely 2012 márciusában zárult le; a Megállapodás felülvizsgálatának elsődleges célja az ágazaton belüli piacok nyitottságának fokozása, a Megállapodás hatályának kiterjesztése, a megkülönböztető jellegű intézkedések felszámolása, valamint az eljárások átláthatóságának fokozása volt. A Megállapodás, valamint az Európai Unió által aláírt egyéb vonatkozó PE v /29 AD\ doc

7 nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérők úgy teljesítik az említett megállapodások alapján fennálló kötelezettségeiket ideértve a kétoldalú kereskedelmi megállapodások keretében vállalt kötelezettségeket is, hogy a jelen irányelvet alkalmazzák azon harmadik országok gazdasági szereplőire, amelyek a megállapodások részes felei. Ebből a szempontból az Unió által a harmadik országokkal szemben a közbeszerzési piachoz való hozzáférés tekintetében vállalt nemzetközi kötelezettségeket oly módon kell átültetni az uniós jogrendbe, hogy biztosított legyen azok egységes és eredményes végrehajtása a preambulumbekezdés (új) (14a) A Kereskedelmi Világszervezet keretében és kétoldalú kapcsolatai révén az Unió a viszonosság és a kölcsönös előnyök szellemében szorgalmazza az Unió és kereskedelmi partnerei nemzetközi közbeszerzési piacainak ambiciózus, nemzetközi megnyitását preambulumbekezdés (15) A Megállapodás bizonyos, az abban meghatározott, külön lehívási jogként megjelenő értékhatár feletti szerződésekre vonatkozik. A jelen irányelvben megállapított értékhatárokat össze kell hangolni annak biztosítása érdekében, hogy (15) A Megállapodás bizonyos, az abban meghatározott, külön lehívási jogként megjelenő értékhatár feletti szerződésekre vonatkozik. A jelen irányelvben megállapított értékhatárokat össze kell hangolni annak biztosítása érdekében, hogy AD\ doc 7/29 PE v02-00

8 megfeleljenek a Megállapodásban szereplő értékhatárok euróban kifejezett értékeinek. Rendelkezni kell továbbá az euróban kifejezett értékhatárok időszakos felülvizsgálatáról, hogy azokat tisztán matematikai műveletek útján korrigálják az euró értékének a külön lehívási joghoz viszonyított ingadozásával. Az értékhatárok többszörözésének elkerülése érdekében helyénvaló továbbá, az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak sérelme nélkül, hogy minden ajánlatkérőre ugyanazok az értékhatárok vonatkozzanak, függetlenül attól, hogy mely ágazatban működnek. megfeleljenek a Megállapodásban szereplő értékhatárok euróban kifejezett értékeinek. Rendelkezni kell továbbá az euróban kifejezett értékhatárok időszakos felülvizsgálatáról, hogy azokat tisztán matematikai műveletek útján korrigálják az euró értékének a külön lehívási joghoz viszonyított ingadozásával. Az értékhatárok többszörözésének elkerülése érdekében helyénvaló továbbá, az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak sérelme nélkül, hogy minden ajánlatkérőre ugyanazok az értékhatárok vonatkozzanak, függetlenül attól, hogy mely ágazatban működnek. Helyénvaló továbbá, hogy az értékhatárok időszakos felülvizsgálatát az alapvető viszonosság elvének a piacoknak az EU és a Megállapodás többi aláírója közötti megnyitása során történő helyes alkalmazására irányuló előzetes értékelés alapján végezzék. Az alapvető viszonosság ilyenfajta értékelését azokra a harmadik országokra is ki kell terjeszteni, amelyek nem aláíró felei a Kormányzati Beszerzési Megállapodásnak, de hozzáférnek az európai közbeszerzési piachoz preambulumbekezdés (18) Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját számlájukra megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a beszerzésekre, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak. (18) Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját számlájukra megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a beszerzésekre, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak. Az európai uniós intézményeknek különösen figyelniük kell az ezen irányelv által bevezetett változtatásokra, és saját közbeszerzési szabályaikat hozzá kell igazítaniuk PE v /29 AD\ doc

9 ezekhez a változtatásokhoz preambulumbekezdés (40) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Lévén, hogy azok az ajánlatkérők, amelyek nem ajánlatkérő szervek, nem feltétlenül férhetnek hozzá az ügy vitathatatlan bizonyítékaihoz, indokolt ezen ajánlatkérőkre bízni annak eldöntését, hogy alkalmazzák-e a [2004/18/EK] irányelvben felsorolt kizárási szempontokat. A [2004/18/EK] irányelv 55. cikkének (1) és (2) bekezdése alkalmazásának kötelezettsége ezért csak azokat az ajánlatkérőket terheli, amelyek ajánlatkérő szervek. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérők számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik megsértették a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, ideértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályokat és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, mint például a versenyszabályok vagy a szellemitulajdon-jogok megsértését. 8 (40) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Lévén, hogy azok az ajánlatkérők, amelyek nem ajánlatkérő szervek, nem feltétlenül férhetnek hozzá az ügy vitathatatlan bizonyítékaihoz, indokolt ezen ajánlatkérőkre bízni annak eldöntését, hogy alkalmazzák-e a [2004/18/EK] irányelvben felsorolt kizárási szempontokat. A [2004/18/EK] irányelv 55. cikkének (1) és (2) bekezdése alkalmazásának kötelezettsége ezért csak azokat az ajánlatkérőket terheli, amelyek ajánlatkérő szervek. Továbbá, többek között a nemzetközileg elismert alapelveknek megfelelően biztosítani kell az ajánlatkérők számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik megsértették a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, ideértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályokat és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, mint például a versenyszabályok vagy a szellemitulajdon-jogok megsértését. AD\ doc 9/29 PE v02-00

10 40 preambulumbekezdés (40) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Lévén, hogy azok az ajánlatkérők, amelyek nem ajánlatkérő szervek, nem feltétlenül férhetnek hozzá az ügy vitathatatlan bizonyítékaihoz, indokolt ezen ajánlatkérőkre bízni annak eldöntését, hogy alkalmazzák-e a [2004/18/EK] irányelvben felsorolt kizárási szempontokat. A [2004/18/EK] irányelv 55. cikkének (1) és (2) bekezdése alkalmazásának kötelezettsége ezért csak azokat az ajánlatkérőket terheli, amelyek ajánlatkérő szervek. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérők számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik megsértették a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, ideértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályokat és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, mint például a versenyszabályok vagy a szellemitulajdon-jogok megsértését. (40) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását, a környezetvédelmi vagy szociális kötelezettségek megszegését, a fogyatékkal rendelkezők hozzáférésére vonatkozó szabályok be nem tartását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Lévén, hogy azok az ajánlatkérők, amelyek nem ajánlatkérő szervek, nem feltétlenül férhetnek hozzá az ügy vitathatatlan bizonyítékaihoz, indokolt ezen ajánlatkérőkre bízni annak eldöntését, hogy alkalmazzák-e a [2004/18/EK] irányelvben felsorolt kizárási szempontokat. A [2004/18/EK] irányelv 55. cikkének (1) és (2) bekezdése alkalmazásának kötelezettsége ezért csak azokat az ajánlatkérőket terheli, amelyek ajánlatkérő szervek. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérők számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit elkövették, mint például a versenyszabályok vagy a szellemitulajdon-jogok megsértését preambulumbekezdés (43) A szerződéseket olyan objektív (43) A szerződéseket olyan objektív PE v /29 AD\ doc

11 szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérőknek olyan kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérők számára szerződés-odaítélési szempontként vagy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat vagy a legalacsonyabb költség alkalmazását kell megengedni, figyelembe véve, hogy az utóbbi esetben műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon meghatározhatják a megfelelő minőségi standardokat. szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérőknek olyan kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérők számára szerződés-odaítélési szempontként a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alkalmazását kell megengedni preambulumbekezdés (44) Ha az ajánlatkérő úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. Az említett szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés műszaki leírásban meghatározott tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a (44) A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján történő odaítélés érdekében az ajánlatkérőnek meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. Az említett szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés műszaki leírásban meghatározott tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a AD\ doc 11/29 PE v02-00

12 mérését. Továbbá a választott szerződésodaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérőre és biztosítaniuk kell a hatékony verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését. mérését. Továbbá a választott szerződésodaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérőre és biztosítaniuk kell a hatékony verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését preambulumbekezdés (49) Azok az ajánlatok, amelyek látszólag kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmaznak az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében, előfordulhat, hogy műszakilag, gazdaságilag vagy jogilag tisztességtelen feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. Annak érdekében, hogy megakadályozzák az esetleges hátrányokat a szerződések teljesítése során, az ajánlatkérőket kötelezni kell arra, hogy magyarázatot kérjenek a felszámított árra, amennyiben az ajánlat jelentősen alatta marad a többi ajánlattevő által kért árnak. Ha az ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő jogosult elutasítani az ajánlatot. Kötelező az elutasítás azokban az esetekben, amelyekben az ajánlatkérő megállapította, hogy a kirívóan alacsony ár az Unió kötelező erejű szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, illetve a nemzetközi jogi rendelkezések be nem tartásának eredménye. (49) Azok az ajánlatok, amelyek látszólag kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmaznak az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében, előfordulhat, hogy műszakilag, gazdaságilag vagy jogilag tisztességtelen feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. Annak érdekében, hogy megakadályozzák az esetleges hátrányokat a szerződések teljesítése során, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy kizárják a többi ajánlattevő által kért árnál jelentősen alacsonyabb árat kérő ajánlatot, és kötelezni kell őket arra, hogy magyarázatot kérjenek a felszámított árra, amennyiben az ajánlat jelentős mértékben alatta marad a többi ajánlattevő által kért árnak. Ha az ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő jogosult elutasítani az ajánlatot. Kötelező az elutasítás azokban az esetekben, amelyekben az ajánlatkérő megállapította, hogy a kirívóan alacsony ár az Unió kötelező erejű szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, illetve a nemzetközi jogi rendelkezések be nem tartásának eredménye. PE v /29 AD\ doc

13 12 56 a preambulumbekezdés (új) (56a) Az ajánlatkérőknek tiszteletben kell tartaniuk a 2011/7/EU irányelvnek a késedelmes fizetésről szóló rendelkezéseit preambulumbekezdés (63) Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során többek között szakértői szinten megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. (63) Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és végrehajtása keretében a nemzeti szakértőkkel folytatott találkozóiról teljes körű tájékoztatást nyújt, és rendelkezésre bocsátja azok dokumentációit. E tekintetben a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az Európai Parlamentet kellő mértékben bevonják az egyéb politikai területeken szerzett korábbi tapasztalatokból eredő bevált gyakorlatokra alapozva annak érdekében, hogy a lehető legjobb feltételek valósuljanak meg a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok Európai Parlament általi, jövőbeli ellenőrzéséhez. AD\ doc 13/29 PE v02-00

14 Indokolás The directive foresees the use of delegated acts - among other things - to adapt the methodology for the calculation of the threshold levels to any change provided for by the Government Procurement Agreement (Article 6.5 classic, Article 12.4 utilities directive) and to change the list of international social and environmental law provisions in ANNEX XI (Article 54.2 classic directive, Article 70 utilities directive). As these are issue with a clear international trade dimension, the rapporteur feels that the same institutional procedures should apply as with "normal" trade legislation. In line with OMNIBUS I and OMNIBUS II (alignment package in INTA), the rapporteur proposes emphasizing the need for the European Parliament to be duly involved in the preparation and implementation of delegated acts (recital 55). This will facilitate the scrutiny of delegated acts and will ensure an efficient exercise of the delegation of power by avoiding objections from the European Parliament. The rapporteur deems it appropriate to limit in time (article 89.2) the conferral of powers on the Commission. Such limitation brings about more parliamentary control, obliging the Commission to draw up a report in respect of the delegation of power no later than nine months before the end of the established period. On the other hand, tacit extension of the delegation for a period of identical durations prevents overburdening the legislators and facilitates the implementation of the common commercial policy. Considering the dynamics of the Parliamentary work, internal procedures and deadlines, it is important to assure that the legislator is given enough time to duly scrutinize a legislative act (Article 89.5). All changes reflect changes brought about by the two Trade Omnibuses a cikk (új) 12a. cikk Azon szerződések odaítélése során, amelyek értékük alapján nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, az ajánlatkérő szervek és az ajánlatkérők kötelesek betartani az EUMSZ egyenlő bánásmódra, megkülönböztetésmentességre és átláthatóságra vonatkozó elveit. PE v /29 AD\ doc

15 15 14 cikk 1 bekezdés 2 albekezdés A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően a Bizottság kiszámítja az említett értékhatárokat az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, külön lehívási jogban (SDR) kifejezett átlagos napi értéke alapján. Az ilyen módon felülvizsgált értékhatárokat szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra, a Megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében. 16 A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően a Bizottság kiszámítja az említett értékhatárokat az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, külön lehívási jogban (SDR) kifejezett átlagos napi értéke alapján. Az ilyen módon felülvizsgált értékhatárokat szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra, a Megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében. A Bizottság ezenkívül figyelembe veheti a Megállapodás többi aláírója által alkalmazott különböző értékhatárokat is. 15 cikk 2 bekezdés (2) Az ajánlatkérők a Bizottságot és a nemzeti felügyeleti testületet kérésére tájékoztatják mindazokról a termék-, illetve tevékenységcsoportokról, amelyeket nem tekintenek az (1) bekezdés hatálya alá tartozónak. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában azon termék-, illetve tevékenységcsoportok jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan szenzitív üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet. (2) Az ajánlatkérők a Bizottságot és az illetékes nemzeti testületet kérésére tájékoztatják mindazokról a termék-, illetve tevékenységcsoportokról, amelyeket nem tekintenek az (1) bekezdés hatálya alá tartozónak. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában azon termék-, illetve tevékenységcsoportok jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan szenzitív üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet. AD\ doc 15/29 PE v02-00

16 17 18 cikk 1 bekezdés c pont c) valamely nemzetközi szervezet egyedi eljárása; c) valamely olyan nemzetközi szervezet egyedi eljárása. melyben a tagállam tagsággal rendelkezik; cikk 4 bekezdés c pont c) a részt vevő ajánlatkérő szervek megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10%-ot; törölve cikk 1 bekezdés (1) Amennyiben vonatkozik rájuk a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás Európai Unióról szóló 1. függelékének III., IV. és V. melléklete, valamint általános megjegyzései, továbbá vonatkoznak rájuk az Európai Uniót kötelező, a jelen irányelv V. mellékletében felsorolt nemzetközi szerződések, a 4. cikk (3) bekezdésének a) pontja értelmében vett ajánlatkérők e megállapodások aláíróinak építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit nem részesíthetik kevésbé kedvező bánásmódban, mint az Európai Unió építési beruházásait, áruit, (1) Amennyiben vonatkozik rájuk a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás Európai Unióról szóló 1. függelékének III., IV. és V. melléklete, valamint általános megjegyzései, továbbá vonatkoznak rájuk az Európai Uniót kötelező, a jelen irányelv V. mellékletében felsorolt nemzetközi szerződések köztük a kétoldalú kereskedelmi megállapodások keretében vállalt kötelezettségek, a 4. cikk (3) bekezdésének a) pontja értelmében vett ajánlatkérők e megállapodások aláíróinak építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit nem részesíthetik PE v /29 AD\ doc

17 szolgáltatásait és gazdasági szereplőit. Azáltal, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák a szóban forgó megállapodások aláíróira, az ajánlatkérők betartják az említett megállapodásokat. kevésbé kedvező bánásmódban, mint az Európai Unió építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit. Azáltal, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák a szóban forgó megállapodások aláíróira, az ajánlatkérők betartják az említett megállapodásokat cikk 1 bekezdés 2 albekezdés E célból az ajánlatkérők tanácsot kérhetnek, illetve fogadhatnak el igazgatási támogatást nyújtó szervezetektől, harmadik személyektől vagy piaci szereplőktől, feltéve, hogy a tanácsadás nem jelenti a verseny akadályozását, és nem eredményezi a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértését. E célból az ajánlatkérők tanácsot kérhetnek, illetve fogadhatnak el igazgatási támogatást nyújtó szervezetektől, független harmadik személyektől vagy piaci szereplőktől, feltéve, hogy a tanácsadás nem jelenti a verseny akadályozását, és nem eredményezi a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértését cikk 1 bekezdés 1 albekezdés A szerződések homogén vagy heterogén részekre oszthatók. A 13. cikk (7) bekezdése alkalmazandó. A verseny és a kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférésének maximalizálása érdekében a szerződések homogén vagy heterogén részekre oszthatók. A 13. cikk (7) bekezdése alkalmazandó cikk 1 bekezdés 2 albekezdés Az ajánlatkérők az ajánlati/részvételi Ha az ajánlatkérő egy vagy két részre AD\ doc 17/29 PE v02-00

18 felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, illetve, ha minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak pályázati felhívásként, az ajánlati vagy tárgyalási felhívásban feltüntetik, hogy az ajánlatoknak egy vagy több részre kell-e korlátozódniuk. korlátozza az ajánlatok benyújtásának lehetőségét, akkor ezt az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, illetve, ha minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak pályázati felhívásként, az ajánlati vagy tárgyalási felhívásban, vagy a közbeszerzésre vonatkozó dokumentációban feltünteti cikk 3 bekezdés (3) Ha egynél több rész ítélhető oda ugyanannak az ajánlattevőnek, az ajánlatkérők úgy rendelkezhetnek, hogy vagy minden egyes rész tekintetében külön szerződést ítélnek oda, vagy kevesebb számú szerződést ítélnek oda, amelyek több vagy valamennyi részre vonatkoznak. Az ajánlatkérők a közbeszerzési dokumentumokban kijelentik, hogy fenntartják-e a jogot az ilyen választásra, és ha igen, mely részek rendezhetők egy csoportba, egyazon szerződés keretében. Az ajánlatkérők először minden egyes rész esetében megállapítják, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek a leginkább megfelelnek a 76. cikk szerint meghatározott odaítélési szempontoknak. Egynél több részről szóló szerződést is odaítélhetnek olyan ajánlattevőnek, amely nem áll a szerződés minden egyes része szempontjából az első helyen, amennyiben a 76. cikk szerint megállapított odaítélési szempontok az adott szerződés összes részére tekintettel megfelelőbben teljesülnek. Az ajánlatkérők a közbeszerzési dokumentumokban részletezik azokat a módszereket, amelyeket alkalmazni kívánnak az ilyen összehasonlításokra. Ezeknek a törölve PE v /29 AD\ doc

19 módszereknek átláthatónak, objektívnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük. Indokolás Ez a bekezdés a javaslat céljával nevezetesen a kkv-knak jobb hozzáférést biztosítani a közbeszerzési eljárásokhoz ellentétes kimenetelt eredményezhet, mivel a közbeszerzési szerződések összevonásához vezethet, amivel kizárná a kkv-kat cikk 5 bekezdés (5) Az ajánlatkérők határozhatnak úgy, hogy nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz legalább egyenértékű módon eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, vagy a XIV. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek. (5) Az ajánlatkérők nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz legalább egyenértékű módon eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, vagy a XIV. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek cikk 1 bekezdés 1 albekezdés bevezető rész Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda: Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő a szerződéseket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda. 26 AD\ doc 19/29 PE v02-00

20 76 cikk 1 bekezdés 1 albekezdés a pont a) a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat; törölve cikk 1 bekezdés 1 albekezdés b pont b) a legalacsonyabb költség. törölve cikk 1 bekezdés 2 albekezdés A költségeket az ajánlatkérő választása szerint pusztán az ellenérték alapján vagy egy költséghatékonysági megközelítés, például a 77. cikkben meghatározott feltételek szerint az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer alkalmazásával értékelhetik. törölve cikk 2 bekezdés 1 albekezdés Az 1. bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó beszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. Az ajánlatkérő szerv szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni. 30 PE v /29 AD\ doc

21 76 cikk 2 bekezdés 2 albekezdés bevezető rész Ezek a szempontok az (1) bekezdés b) pontja szerinti áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint: Ezek a szempontok az áron és költségeken kívül amelyeket az ajánlatkérő választása szerint pusztán az ellenérték alapján vagy egy költséghatékonysági megközelítés, például a 77. cikkben meghatározott feltételek szerint az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer alkalmazásával értékelik a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint: cikk 3 bekezdés (3) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződések bizonyos fajtái odaítélésének az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben említettek szerint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlaton kell alapulnia. törölve cikk 5 bekezdés 1 albekezdés Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását. Az ajánlatkérő minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását. AD\ doc 21/29 PE v02-00

22 33 79 cikk Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok (1) Az ajánlatkérő köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől a felszámított ár vagy költségek tekintetében, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül: a) a felszámított ár vagy költség több mint 50 %-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlattevő átlagos árai, illetve költségei; b) a felszámított ár vagy költség több mint 20 %-kal alacsonyabb, mint a második legalacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat árai, illetve költségei; Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok (1) Az ajánlatkérő kizárhatja azokat az ajánlatokat, amelyek felszámított ára vagy költsége több mint 50%-kal alacsonyabb az ajánlati felhívásban szereplő alapárnál. (2) Az ajánlatkérő köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől a felszámított ár vagy költségek tekintetében, ha legalább három ajánlatot nyújtottak be és az alábbi feltételek egyike teljesül: a) a felszámított ár vagy költség több mint 30 %-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlattevő átlagos árai, illetve költségei; b) a felszámított ár vagy költség több mint 20 %-kal alacsonyabb, mint a második legalacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat árai, illetve költségei; c) legalább öt ajánlatot benyújtottak. c) az ajánlatban megjelölt ár vagy költség több mint 40%-kal alacsonyabb, mint az ajánlatkérő által becsült, adókat is magában foglaló ár vagy költség. (2) Ha az ajánlatok egyéb okok miatt tűnnek kirívóan alacsony ellenértéket tartalmazónak, az ajánlatkérő akkor is kérhet ilyen magyarázatot. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett magyarázatok mindenekelőtt a következőkkel lehetnek kapcsolatosak: a) a gyártási folyamat, a nyújtott szolgáltatás vagy az építési módszer gazdaságossága; b) a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös (3) Ha az ajánlatok egyéb okok miatt tűnnek kirívóan alacsony ellenértéket tartalmazónak, az ajánlatkérő akkor is kér ilyen magyarázatot. (4) Az (2) és (3) bekezdésben említett magyarázatok mindenekelőtt a következőkkel lehetnek kapcsolatosak: a) a gyártási folyamat, a nyújtott szolgáltatás vagy az építési módszer gazdaságossága; b) a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös PE v /29 AD\ doc

23 feltételek; c) az ajánlattevő által kínált áru, szolgáltatás vagy építési beruházás eredetisége; d) az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XIV. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek legalább egyenértékű módon történő betartása, vagy ha ezek nem alkalmazandók, az azonos szintű védelmet biztosító rendelkezések betartása; e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége. (4) Az ajánlatkérő az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján ellenőrzi a megadott információkat. Csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a bizonyíték nem indokolja a felszámított ár vagy költségek alacsony szintjét, figyelembe véve a (3) bekezdésben említett elemeket. Az ajánlatkérő köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XIV. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek. (5) Amennyiben az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő által megállapított kellő időn feltételek; c) az ajánlattevő által kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházás eredetisége; d) az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XIV. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek legalább egyenértékű módon történő betartása, vagy ha ezek nem alkalmazandók, az azonos szintű védelmet biztosító rendelkezések betartása; e) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége, mind az ajánlat finanszírozása, mind az ajánlathoz kapcsolódó szolgáltatások, beszerzések és munkálatok finanszírozása tekintetében. (5) Az ajánlatkérő az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján ellenőrzi a megadott információkat. Abban az esetben el kell utasítania az ajánlatot, ha a tények nem indokolják a felszámított ár vagy költségek alacsony szintjét, figyelembe véve a (3) bekezdésben említett elemeket. Az ajánlatkérő köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XIV. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek. (6) Amennyiben az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő által megállapított kellő időn AD\ doc 23/29 PE v02-00

24 belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatás a Szerződés 107. cikkének értelmében összeegyeztethető volt a belső piaccal. Az ajánlatot az említett körülmények között elutasító ajánlatkérő erről a tényről köteles tájékoztatni a Bizottságot. (6) A tagállamok a 97. cikknek megfelelően kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a (3) bekezdésben említett minőségi és környezetvédelmi standardoknak való megfelelés bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos. belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatás a Szerződés 107. cikkének értelmében összeegyeztethető volt a belső piaccal. Az ajánlatot az említett körülmények között elutasító ajánlatkérő erről a tényről köteles tájékoztatni a Bizottságot. (7) A tagállamok a 97. cikknek megfelelően kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a (3) bekezdésben említett minőségi és környezetvédelmi standardoknak való megfelelés bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos b cikk (új) 79b. cikk Jelen irányelvnek összhangban kell állnia a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról szóló rendelettel (COM/2012/ /0060 (COD)), valamint a 2004/17/EK irányelv 58. és 59. cikkében meghatározott feltételekkel, amelyek szerint elutasíthatók azok az ajánlatok, amelyek olyan harmadik országból származó termékekre vonatkoznak, amelyekkel az Európai Unió nem kötött olyan többoldalú vagy kétoldalú megállapodást, amely az uniós vállalkozások számára e harmadik országok piacaihoz való összehasonlítható PE v /29 AD\ doc

25 és tényleges hozzáférést biztosítana cikk 1 a bekezdés (új) (1a) A tagállamok biztosítják, hogy a közbeszerzési szabályok alkalmazását nyomon követik, az Unió által társfinanszírozott projektek végrehajtását is beleértve, az Unió pénzügyi érdekeit fenyegető veszélyek feltárása érdekében. A nyomon követés feladata a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más esetleges súlyos szabálytalanságok megelőzése, felderítése és az ilyen esetekről való megfelelő jelentéskészítés. Amennyiben a nyomon követő hatóságok vagy struktúrák a szabályok megsértését vagy visszatérő problémákat fedeznek fel, felhatalmazással kell rendelkezniük ahhoz, hogy e problémákat a nemzeti ellenőrző hatóságokhoz, bíróságokhoz vagy törvényszékhez, illetve egyéb megfelelő hatóságokhoz vagy struktúrákhoz például az ombudsmanhoz vagy a nemzeti parlamenthez vagy annak bizottságaihoz utalják cikk 1 b bekezdés (új) (1b) A (2) bekezdés szerinti nyomon követő tevékenységet megfelelő tájékoztatási eszközök révén a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. A tagállamok egyebek mellett AD\ doc 25/29 PE v02-00

26 legalább kétévente áttekintést tesznek közzé a helytelen alkalmazás vagy jogbizonytalanság leggyakoribb forrásairól, illetve a szabályok alkalmazásával kapcsolatos visszatérő problémákról, többek között a csalás és egyéb illegális cselekmények lehetséges eseteiről. A tagállamok kétévente általános áttekintést juttatnak el a Bizottságnak a fenntartható nemzeti közbeszerzési politikáikról, leírva a megfelelő nemzeti cselekvési terveket és kezdeményezéseket, és amennyiben az ismeretes, annak gyakorlati végrehajtását. Fel kell tüntetniük a kkv-t közbeszerzés terén elért sikerességének arányát is; amennyiben ez az arány 50%-nál alacsonyabb a kkv-knak odaítélt szerződések értékét tekintve, a tagállamoknak fel kell tüntetniük, hogy történtek-e kezdeményezések e sikerességi arány növelésére. A kapott adatok alapján a Bizottság rendszeres jelentést ad ki ezen politikák végrehajtásáról és a legjobb gyakorlati megoldásokról a belső piacon cikk 2 bekezdés (2) A Bizottság a 4., 35., 33., 38., 25., 65., 77., 85. és 95. cikkben említett felhatalmazást határozatlan időre kapja [ -tól][a jelen irányelv hatálybalépésének napja]. (2) A Bizottság a 4., 35., 33., 38., 25., 65., 77., 85. és 95. cikkben említett felhatalmazást -tól (az irányelv hatálybalépésének napja) öt év időtartamra kapja. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan PE v /29 AD\ doc